Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, 2004.03.23.)
1. Lokális külső gazdasági hatások Alfred Marshall, 1890: külső gazdasági hatások (extern hatások), amelyek főleg szomszédsági hatásként jelennek meg, azaz lokális kiterjedésűek ⇒ pozitív lokális technológiai extern hatások Marshall egy adott vállalat esetén a méretgazdaságosság vizsgálatakor két tényezőt emelt ki: - Belső méretgazdaságosságot (internal economies of scale). - Külső méretgazdaságosságot (external economies of scale) A pozitív lokális külső gazdasági hatások forrásai három csoportra oszthatók: - Nagyméretű iparági piac: a helyi beszállítók, szolgáltatók specializálódnak - Helyi munkaerőpiacok specializálódnak - Iparági technológiai/műszaki tudás „túlcsordulása” (technological spillovers) Az iparági körzetek területi koncentrációjának Marshall-i modellje
⇒ egymást erősítő folyamatokat indukálva egy adott iparág/üzletág földrajzi koncentrációja alakul ki ⇒ napjainkban olasz iparági körzetek
2. Az iparági versenyelőnyök forrásainak lokális koncentrálódása Fejlett országokban a magas bérek miatt a vállalatok a 80-as években válaszút előtt álltak: - innovatív tevékenységek, gyors technológia váltás - földrajzi koncentráció A technológia és a stratégia szerepe a vállalati versenyelőnyök térbeli koncentrálódásában
- agglomerációs előnyök, agglomerációs hozadék: regionális gazdaságtan (Weber), illetve üzleti tudományok - extern hatás. neoklasszikus közgazdaságtan ⇒ a globális piac miatt az agglomerációs gazdaságok két alaptényezője: a pozitív lokális externáliák és a növekvő mérethozadék (increasing returns) ⇒ Adam Smith: ha nő a piac mérete, akkor a specializáció is erősödik (a magángazdaság és a verseny miatt), emiatt a méretgazdaságosság szerepe napjainkban felértékelődik Az agglomerációs előnyök három alaptípusa: (1) Nagyvállalati előnyök (large-scale economies): vállalaton belüliek (2) Lokalizációs előnyök (localization economies of scale): külső a vállalat, de belső az iparágnak/üzletágnak (3) Urbanizációs előnyök (urbanization economies of scale): külső az iparág, de belső a térség számára 2
De!! Nagyváros is vegetálhat!! 1. Statikus agglomerációs előnyök: költségcsökkentésre lehetőséget nyújtó előnyök. 2. Dinamikus agglomerációs előnyök: az innovációs készségből és fejlesztésekből származó előnyök, amelyek termékdifferenciálást tesznek lehetővé. A vállalat hazai bázisa (home base): egy olyan ország és/vagy országrész, ahol a vállalat érdemi tevékenységeit folytatja és stratégiai döntéseit meghozza, ahol általában a székhelye (headquarters) és stratégiai részlegei (tervező, pénzügyi, marketing stb.) találhatók. A hazai bázis két területi szintjét érdemes megkülönböztetni: - Nemzeti szint - Térségi/regionális/lokális szint ⇒ vállalat térségi bázisa nyújtja azokat a dinamikus agglomerációs előnyöket ⇒ globális vállalatok „Janus arcúsága”: - szellemi tevékenységek földrajzi koncentrációja - végrehajtó tevékenységek földrajzi dekoncentrációja (outsourcing) 3. Rombusz-modell és regionális klaszter Kiindulás: piaci verseny mindig egy adott termékpiacon működő cégek között van (azaz egy iparágon/üzletágon belül) (Michael PORTER, 1990) A vállalati versenyelőnyök forrásai
Mikroökonómiai alapok: - a vállalaton belüli tényezőket: belső méretgazdaságosság - vállalaton kívüli lokális üzleti környezetet: méretgazdaságosság - + regionális környezetet 3
külső
Rombusz-modell: a mikroökonómiai üzleti környezet rendszerezése egy adott iparágon belül A lineáris termelési folyamat meghaladása: - Kulcsvállalatokra, akik versengenek a piacon, másrészt ehhez a kulcsvállalathoz kapcsolódó, beszállító, szolgáltató cégekre. - Mind a négy determináns hat mindegyikre, azaz előtérbe került a visszacsatolás Mikroökonómiai környezet: az iparági versenyelőnyök lokális forrásai A vállalati stratégia és versengés összefüggései A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelő befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erőteljes verseny a helyi riválisok között
Tényező (input) feltételek
Keresleti feltételek
Az alapvető vállalati inputok minősége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik: - Erőforrások (természeti, humán, tőke) - Infrastruktúra (műszaki, közigazgatási, informatikai, tudományos és technológiai)
A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amelyek előrejelzik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, a me ly ek e t g l ob ál i s an elégítenek ki
- A tényezők (input) menynyisége és költsége - A tényezők minősége - A tényezők specializáltsága
Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetősége, minősége - Helyi bázisú megfelelő támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte
4
⇒ Nem az ismertetett négy determináns külön-külön, hanem az egész rombusz, a determinánsok és a közöttük lévő kölcsönhatások határozzák meg együttesen a vállalat/iparág lokális versenyelőnyeit. Porter két tényezőt emelt ki: - a térbeli koncentrációt és - az innovációkat ⇒ a dinamikus agglomerációs előnyök
5
