MÓDSZERTAN Klaszterek innovációs portfóliójának kidolgozásához

MÓDSZERTAN Klaszterek innovációs portfóliójának kidolgozásához Kivonat a Kulturális Innovációs Kompetencia Központ tanulmányából (2012)

A projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozásában valósul meg.

2

1. Metodológia

A készülő portfólió elsődleges céljai közé tartozik, hogy piaci igényeket generáljon a DélDunántúli Régióban és nemzetközi színtéren egyaránt. A meglévő kompetenciák, technológiák, valamint a rájuk épülve kialakított innovációk, szolgáltatások és termékek egy jelentős toló hatást (push) váltanak ki, amelyek, megtalálva a megfelelő piaci területeket, igényeket a fejlődés kulcsát jelentik. A piac, ha nem látja ezeket a potenciálokat – amely tény ebben az esetben részben vagy egészben fennáll - akkor nem, vagy csak nagyon kevés esetben generál önmagától húzó hatást (pull). A megfelelő piac és terület adott, de az igények felkeltése a klaszterekre hárul, amely leghatékonyabban az innovációs és szolgáltatás portfólió kiépítésén és fejlesztésén keresztül valósulhat meg. (Republic of Slovenia , 2010)

Forrás: (Republic of Slovenia , 2010, p. 54) alapján saját szerkesztés 1. ábra - Push-pull hatások


3

2. A portfólió-építés folyamata

A portfólió elkészítése során a három felmérendő kategória – innovációk (szellemi tulajdon), termékek, szolgáltatások – feltérképezése két, egymástól eltérő metódus szerint történik. Az innovációk (szellemi tulajdon) esetén mennyiségi felmérést végzünk minden meghatározott kategóriában. A termékek és szolgáltatások esetén pedig a TEÁOR’08 Nemzetgazdasági ágankénti csoportosításából kiindulva végezzük a feltérképezést. Ebben az esetben az egyes termék- és szolgáltatáselemekhez pénzben, valamint természetes egységekben kifejezett kapacitást is rendelünk. A TEÁOR’08 lista megfelelő választás, hiszen konzisztens az Európai Unióban használatos NACE Rev.2, és a nemzetközi ISIC Rev.4 listákkal, ami biztosítja a portfólió nemzetközi közzétehetőségét. 3. Innovációk (szellemi termékek) feltérképezése

Az innovációk (szellemi termékek) körét a már korábban bemutatott kategóriák szerint határozzuk meg. Az innovációs kapacitások felmérése első körben mennyiségi alapon történik, minőségi jellemzésük nagy körültekintést igényel, hiszen részletes bemutatásuk és közzétételük sok esetben a szellemi tulajdon védelmével nem összeegyeztethető (Számos esetben a titoktartás a védelem egyetlen módja). Az innovációk minőségi jellemzésére létezik magyar fejlesztésű, Szellemi Vagyon Menedzsment módszer, amelynek alkalmazása létrehozza a Klaszter-portfólióba ágyazható Szellemi Vagyon Portfóliót, így a továbbiakban ezen módszer szerint a minőségi jellemzők is beépíthetővé válnak. 4. Termékek és szolgáltatások feltérképezése

A termékek és szolgáltatások felmérése során - a teljes körűségre törekedve - a TEÁOR’08-ban nemzetgazdasági áganként meghatározott tevékenységekből indulunk ki. Első lépésben klaszterenként lehatároljuk a releváns ágakat, ágazatokat, alágazatokat és szakágazatokat az általuk végzett tevékenységek szerint.


4

S

Z

I

N

E

R

G

I

Á

K

SSSzinergiák Forrás: Saját szerkesztés 2.. ábra - Push-pull hatások

Második lépésként a klaszterek tagjai a tevékenységeikre vonatkozóan meghatározzák kapacitásaikat a megadott mennyiségek szerint szakágazati vagy alágazati szinten. A mennyiségi egységek tevékenységenként eltérőek, ezért az összesítéshez monetárisan megadott kapacitásokat is meg kell határozniuk a klasztertagoknak. A monetárisan mért kapacitások meghatározásakor minden esetben abból a tényből kell kiindulniuk a kitöltő klasztertagoknak, hogy mekkora megrendelésnek tudnának eleget tenni, ha csak az adott tevékenységre összpontosítanák minden erőforrásukat. A portfólió egyik fontos jövőbeli fejlesztési iránya az előbb említett tevékenységekből kialakítható, egymáshoz kapcsolódó, egymást segítő klaszteren belüli vagy klaszterek közötti együttműködési hálózat fejlesztése, a szinergiák minél nagyobb mértékű kiaknázása.


5

5.

Az adatok bekérésének módszere

A portfólió kialakításához számos adat szükséges, melyek teljes körű összegyűjtése – mennyiségük és összetettségük miatt egyaránt – komoly kihívást jelent. Az adatgyűjtés megvalósítására olyan módszer kidolgozása volt a cél, amely az adatokat szolgáltató klasztertagok számára könnyen és egyértelműen kezelhető, valamint az elemzés folyamatát is – amennyire lehetséges – megkönnyíti. Az adatgyűjtés elektronikus kérdőív segítségével történik, amelyben a klaszterek tevékenységeire szabott listákból tudják kiválasztani a kitöltő klasztertagok a megfelelő kategóriákat. Az innovációs elemeket a korábbiakban tárgyalt európai uniós besorolás listája alapján gyűjtjük össze, a termékeket és szolgáltatásokat pedig két körben szűkítjük. Első körben a klaszterekre jellemző tevékenységi körök meghatározásában a klaszterek által delegált portfólió-menedzserekkel mélyinterjút készítünk, amelyben az innovációs kapacitásaikat felmérjük azon kérdéseken keresztül, hogy milyen teljes vagy részleges ellátási és értékteremtési láncokat alkotnak a klasztertagok, illetve milyen kitörési pontokat, fejlesztési lehetőségeket tartanak prioritásnak. Ezen túl meghatározzák a klaszterük fő profilját, illetve a klasztertagjait szerepét a szervezetben. Ezen információk mentén szűkítjük a TEÁOR’08 besorolás listáját, és a kérdőívbe applikáljuk ún. legördülő listák formájában. Ezeket az egyes klaszterekre szabott kérdőíveket kell kitölteniük a klasztertagoknak. Tehát a szakágazati tevékenységekig lebontott kategóriákhoz kell (négy számjegyű TEÁOR’08-kódig) monetárisan, valamint természetes egységekben (pl. db, óra, fő, stb.) megadott kapacitásokat megjelölniük. A forintosított kapacitásokat osztályközös gyakorisági sor intervallumai szerint, nagyságrendileg kell meghatározniuk. (Csak egy adott tevékenységet végezve kell megbecsülniük kapacitásukat). A monetárisan megadott összegek az adatok feldolgozása során Euróba is átszámíthatóak, ami a nemzetközi közzététel esetén fontos szempont.


6

A kapacitások meghatározására a következő kategóriák szolgálnak: Kapacitások (Ft) 0 – 100.000 100.001 – 200.000 200.001 – 500.000 500.001 – 1.000.000 1 000.001 – 2.000.000 2.000.000 – 5.000.000 5.000.001 – 10.000.000 10.000.001 – 20.000.000 20.000.001 – 50.000.000 50.000.001- 100.000.000 100.000.000. felett Forrás: Saját szerkesztés 1. táblázat - Monetárisan mért kapacitások

Az elektronikus kérdőívek kitöltése után a portfólió kialakításának következő lépése az összegzés és kiértékelés. 6.

Az adatok kiértékelésének módszere

Célunk a beérkezett adatokból egy egységes és teljes körű adatbázis összeállítása. A rendelkezésre álló adathalmaz tartalmazni fogja klaszterenként és klasztertagonként az innovációk számát a szellemi tulajdon kategóriák szerint, valamint klaszterenként és klasztertagonként a tevékenységeikben rejlő kapacitásokat (monetárisan). Klasztertagonként Klaszterenként Klaszterek összességére vonatkozóan Szakágazatonként (TEÁOR’08 négy számjegy) Alágazatonként (TEÁOR’08 három számjegy) Ágazatonként (TEÁOR’08 két számjegy) Nemzetgazdasági áganként (TEÁOR’08 egy számjegy) Forrás: Saját szerkesztés 2. táblázat – Az adatok összegzésének dimenziói

A tevékenységi kapacitások aggregálása két dimenzió mentén történik. A TEÁOR’08kódrendszere alapján szakágazatonként, alágazatonként, ágazatonként és nemzetgazdasági áganként összesíthető, valamint az egyes klasztertagok és klaszterek önálló kapacitása, és a 10 klaszter együttes kapacitása is meghatározható.


7

A kapacitások forintosításánál meghatározott osztályközös gyakorisági sor osztályközei nagyságrendenként nőnek ezzel korrigálva a nagyságrendek növekedésével járó becslési pontatlanságot. Az aggregálás során az osztályközök középértékeit adjuk össze, amely egy látens kapacitást eredményez, amit időben és térben optimálisan elosztva az adott térség/klaszter/klasztertag képes ellátni. 7. A portfólió jövőbeli fejlesztési lehetőségei

Az elkészült portfólió számos fejlesztési lehetőséget hordoz magában. A piacon megjelenő új igények, trendek új innovációkat hívnak elő a versenyképesség megtartása illetve fokozása érdekében. Az innovációk termék- és szolgáltatásfejlesztéshez vezetnek, amelyek beépíthetők a meglévő portfólióba, növelve annak komplexitását.

Forrás: Saját szerkesztés 3. ábra - A portfólió komplexitásának növelése

Fontos megjegyezni, hogy a hatékonyság és méretgazdaságosság, illetve a komplexitás között trade-off jelenség tapasztalható. Vagyis a komplexitás csak egy meghatározott pontig (optimum) növelhető, utána már csökken a portfólió hatékonysága és a használhatósága, ezáltal plusz költségeket generálva.


8

Forrás: Saját szerkesztés 4. ábra - Hatékonyság és komplexitás

8. Kérdőív felépítése és kitöltése

A kérdőív három különböző tematikájú munkalapot tartalmaz. Az első típusba az 1. (Kérdőív- innováció) és a 4. (Kérdőív- Kapacitások) munkalap tartozik, melyeket a klasztertagok töltenek ki. Minden klaszter az általuk végzett tevékenységeknek megfelelően, speciálisan rájuk szabott kérdőívet kap, ezzel megkönnyítve számukra az adatok szolgáltatását. Útmutató Munkalap 9. munkalap 10. munkalap 11. munkalap 12. munkalap 13. munkalap 14. munkalap 15. munkalap

16. munkalaptól-

Név Útmutató

Leírás a munkafüzet felépítésének összefoglalása

Kérdőív innováció Klasztertagok listája INNOVÁCIÓ

a klasztertagok számára készült, ezen a munkalapon vesszük fel az innovációs kapacitásaikat a klaszterek portfólió menedzserei töltik ki az első körben a klaszterre szabás első lépéseként technikai munkalap: a szellemi tulajdon kategóriák legördülő listájához Kérdőív a klasztertagok számára készült, ezen a munkalapon kapacitások vesszük fel a tevékenységeikre vonatkozó kapacitásaikat FORINT technikai munkalap: a monetárisan kifejezett kapacitásokra vonatkozó osztályközös gyakorisági sorok ágak technikai munkalap: az egyes TEÁOR'08 szerinti nemzetgazdasági ágak tartalomjegyzéke, azok munkalapjaira navigál 'A'-tól 'U'-ig a TEÁOR'08 szerinti nemzetgazdasági ágak négy számjegyig lebontva Forrás: Saját szerkesztés

3. táblázat – Az alap kérdőív útmutatója


9

A második típusú munkalapok az első körös szűkítést segítik, (2. munkalap: Klasztertagok listája), amelyben felvesszük a felmérésben résztvevők körét, illetve a 7. munkalaptól kezdődően

a

TEÁOR’08

listáját

rendszereztük.

Ezeket

szűkítjük

tehát

a

klasztertevékenységek szerint, és ezekre a szűkített listákra hivatkoznak a kérdőív legördülő listái. Ezen munkalapokra az átláthatóság érdekében a kitöltők által használt verzióban az elrejtés funkciót alkalmazzuk. A harmadik típusú munkalapok ún. technikai munkalapok, melyek célja a legördülő listák és egyéb adatok könnyebb kezelhetősége. Ezekre a felhasználók által használt kérdőívben el szintén alkalmazzuk az elrejtés funkciót.


10

Mellékletek 1. sz.. melléklet: A kérdőív szerkezete (innovációk) Forrás: Saját szerkesztés


29

2. sz. melléklet A kérdőív szerkezete (kapacitások) Forrás: Saját szerkesztés

10. ábra – Kérdőív a kapacitások felmérésére


A felméréshez mélyinterjú kérdőív mintát mellékelünk. A klaszter tagok legalább 50% +1 arányban adatot szükséges szolgáltatni. Befogadást is kérjük ehhez kötni. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a klaszter portfóliók minősítését elvégzi, a webre történő töltést ellátja, menedzseli. Kontakt: Hamar László, projektmenedzser, 507-186, [email protected]

A projekt az NGM_SZERZ68/1/2012/2/2/Pécs2 számú támogatási szerződés alapján, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozásában valósul meg.

MÓDSZERTAN Klaszterek innovációs portfóliójának kidolgozásához

Recommend Documents