Regionális gazdaságtan 5-6. Térbeli piacszerkezetek – térbeli koncentrálódás Dr. Bernek Ágnes 2008.
Weber-féle telephelyelmélet • A feldolgozóipar modellezése: kohászat (vasérc, szén, és egyetlen tengeri kikötı) • Kiszámítható a minimális szállítási költségő telephely földrajzi helye: a háromszög belsejében, avagy vonalain (csúcsaiban)
Módosító tényezık: • Települések (a munkaerı): akkoriban gyalog jártak dolgozni (a munkaerı szükséges mennyisége lényeges) • Agglomeráció (a gazdasági tevékenységek térbeli tömörülése, üzleti szolgáltatások kritikus tömege): megosztható, emiatt olcsóbb közös szolgáltatások (logisztikai, kereskedelmi, jogi, mőszaki stb.)
Térbeli piacszerkezetek Kiinduló feltételeink: • Egyetlen termékpiac (homogén termékekkel) • Mindegyik piaci szereplınek egyetlen telephelye van (térben pontszerő), ugyanazon technológiát alkalmazzák • Mindegyik piaci szereplı racionális. • A vállalkozó profitorientált (profit maximalizáló). • Egy síkból indulunk ki, ahol a háztartások (fogyasztók) egyenletesen helyezkednek el. • A közlekedés, szállítás bárhol lehetséges (légvonalban mért távolságot veszünk alapul).
A térbeli monopólium piacterülete • Egyetlen piaci szereplı transzferálható javakkal • FOB-ár (free on board – költségmentesen hajóra/vonatra/teherautóra rakva), amely megegyezik a termelési költség és a felrakási költség összegével • A vásárló a FOB-ár és a szállítási költség összege alapján dönt a vásárlásról
• Három változót nézünk: ár (FOB-ár), mennyiség, távolság (a telephelytıl) ⇒ megadható egy mennyiségi-távolsági függvény ⇒a telephely körüli piac térbeli kiterjedése ⇒Ezt a piacterületet szokás az eladó természetes piacának, lokális piacának, természetes monopóliumának nevezni
Térbeli monopólium profitmaximalizálása • A termelı körül kialakul egy természetes piacterület, ahol ez a termelı monopolhelyzetben van. • Kérdés: milyen ár mellett és piacterület esetén maximális az eladó profitja? • Hogyan maximalizálja profitját a térbeli monopólium? • Hogyan kell megállapítani a FOB-árat, hogy a profit maximális legyen?
Lösch térgazdasági elmélete A kereslet-rugalmassága, a piaci verseny, a térbeli egyensúly stb. kérdések felvetése Kiindulópontok: • egyenletes népsőrőségő síkot feltételezett, • a szállítás minden irányba lehetséges • a piaci szereplık racionálisak, a termelık a profitjuk, a fogyasztók pedig hasznosságuk maximalizálásában érdekeltek, • a telephelyek olyan „sőrőn” helyezkednek el a térben, hogy természetes piackörzeteikkel a teljes teret kitöltik (minden kereslet ki van elégítve), .
• egy telephelyen csak egyféle tevékenységet folytatnak, azaz egyféle terméket állítanak elı, • tökéletes versenybıl indult ki, bármilyen gazdasági tevékenységet bárki és bárhol végezhet, az esetleges magas profit odavonzza az új cégeket, ezáltal elıbbutóbb mindenhol csak normálprofitot lehet elérni, • a piackörzetek határán a fogyasztók „közömbösek”, a két szomszédos termelı közül bármelyik kínálatából választhatnak A térgazdaság kialakulása három fázisban történik:
A központi helyek rendszere
Bevezetés • Hoover-féle „alapkövek” egyike: a térbeli koncentráció gazdaságossága (természeti erıforrásokból eredı gazdaságosság, szállítási és kommunikációs költségek) • Mindig volt (angol ipari körzetek, toledó-i acél, meisseni porcelán stb.) • Alfred Marshall (1890) angol iparági körzetek (industrial districts), Weber a telepítési döntések kapcsán • A belsı méretgazdaságosságot (internal economies of scale), amely esetén az egységköltség az üzemen belüli tényezıktıl, az adott üzem méretétıl, költségeitıl függ. • A külsı méretgazdaságosságot (external economies of scale), amikor az egységköltség nem a vállalat méretétıl, hanem a vállalaton kívüli külsı tényezıktıl, az adott iparág méretétıl és technológiai fejlettségétıl, a vállalat területi elhelyezkedésétıl, a térségben levı munkaerı mennyiségétıl, a helyi intézményi környezettıl stb. függ.
Alapfogalmak • Marshall: - belsı gazdaságosság (méretgazdaságosság) - külsı gazdaságosság (iparágon belüli – externália)
• Külsı gazdasági hatások > lokális extern hatások (Marshall vizsgálatának középpontjában)
• Externália (Weber)
-
Agglomeráció
Agglomerációs elınyök • Nagyvállalati elınyök (large-scale economies) • Lokalizációs elınyök (localization economies of scale): külsık egy vállalat, és belsık az iparág számára (pl. olasz iparági körzetek) • Urbanizációs elınyök (urbanization economies of scale): külsık az iparág és belsık a térség (város) szempontjából ⇒ agglomerációs gazdaságok két alaptényezıje: a pozitív lokális externáliák és a növekvı mérethozadék
A pozitív lokális külsı gazdasági hatások forrásai: nagymérető iparági piac, specializálódó helyi munkaerı-piac, iparági tudás túlcsordulás + infrastruktúra. Ez a földrajzi koncentrációt ösztönzi. Ha az iparág elér egy kritikus méretet, akkor öngerjesztı folyamat indul be.
Iparágak térbeli koncentrációja napjainkban • Közismert példák: – Hollywood – New York, London pénzügyek, aukciók
• Olasz iparági körzetek (new industrial districts) • Az ugyanazon iparágban mőködı vállalatok hazai bázisai koncentrálódnak – a térségek specializálódnak (Porter)
Az iparági versenyelınyök forrásainak lokális koncentrálódása
• Vállalati stratégiák (globális-lokális paradoxon) • Technológiai váltás (innováció) kényszere – az innovációs folyamat kapcsán elınyt jelent a térbeli koncentrálódás
Vállalati versenyelınyök szempontjából az agglomerációs elınyök tipizálása •
•
Statikus agglomerációs elınyök: lényegében a költségcsökkentésre lehetıséget nyújtó elınyök. Dinamikus agglomerációs elınyök: innovációból származó elınyök, amelyek az egyediségre, termékdifferenciálásra, gyors termékváltásra adnak módot.
A dinamikus agglomerációs elınyök lehetıvé teszik: • a tranzakciós és szállítási költségek csökkentését, • a gyorsabb és pontosabb információáramlást, • a gördülékenyebb inputhelyettesítést, • az iparági technológiai és szervezési tapasztalatok (learning-by-doing) megismerését, a technológia transzfert, • az iparági tudás állandó cseréjét, a tudás transzferét, • a kockázatok szétterítését, • közös kutatások és fejlesztések elindítását, • a helyi társadalom támogatását (speciális iparági képzési intézmények, infrastruktúra fejlesztése stb.), • gyorsabb piaci alkalmazkodást.
• Mind a lokalizációs, mind az urbanizációs elınyöknél egyaránt megfigyelhetık a statikus és dinamikus vonások. • A regionális klaszterek egyértelmően a dinamikus agglomerációs elınyöket hasznosítják, ebben különböznek a mindenhol megtalálható hálózatoktól, a nagyvárosokban megfigyelhetı urbanizációs gazdaságoktól, vagy bizonyos iparágak vállalatainak térbeli sőrősödésétıl • Kell egy kritikus tömeg is: vállalatoknak, munkavállalóknak stb.
A vállalat hazai bázisa (home base) egy olyan ország és/vagy országrész, ahol a vállalat érdemi tevékenységeit folytatja és stratégiai döntéseit meghozza, ahol általában a székhelye (headquarters) található. A hazai bázis két területi szintje: • Nemzeti szint: a hazai cégeknek versenyelınyt jelenthet a külföldiekkel szemben saját országuk társadalmi, gazdasági és kulturális környezetének alapos ismerete (pl. nyelv, munkakultúra, fogyasztói szokások), a gazdasági jogszabályok (versenypolitika, adózás, szabványok stb.), munkaerıpiac, oktatás és szakképzés kérdéseiben való jártasság. • Térségi/regionális/lokális szint: az országon belüli kisebb térség (országrész, régió), sok esetben egy nagyobb város és vonzáskörzete, ahol a csúcsmenedzsment, a versenystratégiát kidolgozók és a döntéshozók többsége él. Ahol a kutatófejlesztı, marketing-, pénzügyi és egyéb kulcsrészlegek, a vállalattal napi kapcsolatban álló egyetemi és fejlesztı-intézetek vannak, ahol a vállalatok „lényegi képességei” (core competencies) és törzstevékenységei földrajzilag koncentrálódnak.
A vállalati versenyelınyök forrásai
Rombusz-modell: a mikrogazdaságtani üzleti környezet A lineáris termelési folyamat módosulása: hagyományosan input ⇒ vállalat ⇒ output (piac) A rombuszban két újdonság van: • Visszacsatolás a piacról (marketing stb.) • A vállalati kör két részre lett szedve - Kulcsvállalat - Beszállítók és szolgáltatók A rombusz fıleg egy adott iparágra vonatkozik!!
A vállalati stratégia és versengés összefüggései A vállalati befektetések formái, az alkalmazható stratégiák típusai, és a helyi versengés intenzitása - Helyi környezet, amely ösztönzi a megfelelı befektetéseket és a folyamatos megújulást - Erıteljes verseny a helyi riválisok között
Tényezı (input) feltételek
Keresleti feltételek
Az alapvetı vállalati inputok minısége és specializáltsága, amire a vállalat a piaci versenyben támaszkodik: - Erıforrások (természeti, humán, tıke) - Infrastruktúra (mőszaki, közigazgatási, informatikai, tudományos és technológiai)
A hazai kereslet kifinomultsága és a helyi vásárlók (felhasználók, fogyasztók) nyomása - Kifinomult és igényes helyi vásárlók - Helyi vásárlói igények, amelyek elırejelzik a kereslet változását - Speciális szegmensekben szokatlan helyi igények, am ely eke t gl obá lis an elégítenek ki
- A tényezık (input) menynyisége és költsége - A tényezık minısége - A tényezık specializáltsága
Támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak A helyi támogató (kiszolgáló) és kapcsolódó iparágak elérhetısége, minısége - Helyi bázisú megfelelı támogatók jelenléte - Versenyképes kapcsolódó iparágak jelenléte
Tényezı (input) feltételek: • általános tényezık (mindegyik vállalat) • speciális tényezık ezzel szemben mindig lokálisak és iparág-specifikusak Keresleti feltételek • helyi kereslet minıségi jellemzıi • „hazai” fogyasztóknak (a hazai bázisban) • igényes fogyasztói csoportoknak
Támogató (kiszolgáló) iparágak: beszállítók • Kapcsolódó iparágak: komplementer termékek (de! közös tudásbázis!) A vállalati stratégia és versengés összefüggései: a hazai cégek közötti versengés elısegíti a globális versenyben való helytállást Nem a négy determináns külön-külön, hanem az egész rombusz, a determinánsok és a közöttük lévı kölcsönhatások határozzák meg együttesen a vállalat/iparág lokális versenyelınyeit Porter két tényezıt emelt ki, amelyek szükségesek (de nem elégségesek) ahhoz, hogy a rombusz determinánsai az iparágak tartós versenyelınyeinek forrásai legyenek: a térbeli koncentrációt és az innovációkat.
