Reálszisztéma – Marco Polo Származtatott Abszolút hozam Alap Tájékoztatója
Alapkezelő: Vezetőforgalmazó: Forgalmazók:
Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt. 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 4. REÁLSZISZTÉMA Értékpapír-forgalmazó és BefektetőZrt. 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 4. Raiffeisen Bank Zrt. 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Hungária Értékpapír Zrt. 2700 Cegléd, Rákóczi út 30. SPB Befektetési Zrt. 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma: Dátuma: Hatályba lépés napja:
1
H-KE-III-265/2012. 2012. július 26. 2012. augusztus 29.
TARTALOM FOGALMAK............................................................................................................................................... 5 A TÁJÉKOZTATÓBAN ELŐFORDULÓ, GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK , KIFEJEZÉSEK...................................................................5 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ................................................................................................ ...................... 10 I
A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK........................................................................... 12 I.1 I.2 I.3 I.4 I.5 I.6 I.7
A BEFEKTETÉSI ALAP NEVE, TÍPUSA ................................................................................................................................12 A BEFEKTETÉSI ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK DÁTUMA, FUTAMIDEJE.........................................................................12 A KEZELÉSI SZABÁLYZAT , VALAMINT A RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁS CÉLJÁT SZOLGÁLÓ JELENTÉSEK ELÉRHETŐSÉGE .....................12 A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ, BEFEKTETŐKET IS ÉRINTŐADÓZÁSI SZABÁLYOK ............................................................12 ELSZÁMOLÁSI ÉS HOZAMFIZETÉSI NAPOK ........................................................................................................................12 A BEFEKTETÉSI ALAP KÖNYVVIZSGÁLÓJÁNAK MEGNEVEZÉSE ..............................................................................................12 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FAJTÁJÁNAK ÉS FŐBB JELLEMZŐINEK RÉSZLETEZÉSE...........................................................................13 I.7.1 A befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog...............................................13 I.7.2 A tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja .............................................................................13 I.7.3 A befektetési jegyek jellemző i .....................................................................................................................14 I.7 .4 A befektetési alap megszűnésére vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása........14 I.8 AZOKNAK A TŐZSDÉKNEK VAGY PIACOKNAK A FELTÜNTETÉSE , AHOL A BEFEKTETÉSI JEGYEKET JEGYZIK .....................................16 I.9 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA, FELTÉTELEI ...............................................16 I.10 A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA ......................................................................................................16 I.11 A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI ........................................................................................16 I.12 A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK LEÍRÁSA ..................................................................................................17 I.13 AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI...........................................................................................................17 I.13.1 Az alap portfoliójában szereplőértékpapírok konkrét értékelési módja.............................................18 I.14 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI VAGY FORGALOMBA HOZATALI, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA ..............23 I.15 A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL AZ ALAPKEZELŐTÁRSASÁG , A LETÉTKEZELŐVAGY HARMADIK FELEK RÉSZÉRE FIZETENDŐDÍJAK.....23 II
AZ ALAPKEZELŐTÁRSASÁGRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ................................................................. 23 II.1 II.2 II.3 II.4 II.4.1 II.4.2 II.4.3 II.5
III
CÉGJEGYZÉS, JOGI FORMA , ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINTI IRODA ÉS SZÉKHELY, A TÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁNAK DÁTUMA . ................23 AZ ALAPÍTÁS IDŐPONTJA, BEJEGYZÉS HELYE ÉS SZÁMA, MŰKÖDÉS IDŐTARTAMA ..............................................................23 AZ ALAPKEZELŐÁLTAL KEZELT MÁS BEFEKTETÉSI ALAPOK .............................................................................................23 A TÁRSASÁG ÜGYVIVŐ, ÜGYVEZETŐÉS FELÜGYELETI SZERVEINEK TAGJAI ÉS BEOSZTÁSUK..................................................24 Az Alapkezelőtulajdonosai..........................................................................................................................24 Az Igazgatóság tagjai...................................................................................................................................24 A FelügyelőBizottság tagjai........................................................................................................................25 A JEGYZETT TŐKE ÖSSZEGE.......................................................................................................................................25
A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK................................................................................... 26 III.1 III.2 III.3
A LETÉTKEZELŐNEVE, JOGI FORMÁJA, ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINTI IRODÁJA ÉS SZÉKHELYE ...................................................26 A L ETÉTKEZELŐFŐTEVÉKENYSÉGE ............................................................................................................................26 A L ETÉTKEZELŐFELADATA .......................................................................................................................................26
IV SZERZŐDÉSES TANÁCSADÓ CÉGEKKEL VAGY KÜLSŐBEFEKTETÉSI TANÁCSADÓKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ................................................................ ........................................................................ 27 V A BEFEKTETŐK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐKIFIZETÉSEKKEL, A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁVAL ÉS A BEFEKTETÉSI ALAPPAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA. ................................. 27
2
VI
EGYÉB BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK ................................................................................................... 28 VI.1 VI.2
VII
BEFEKTETÉSI ALAP MÚLTBELI TELJESÍTMÉNYE..............................................................................................................28 BEFEKTETŐI PROFIL, AKINEK AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEIT ELSŐDLEGESEN SZÁNJUK .........................................................29 EGYÉB PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK................................................................................................... 29
VII.1
A BEFEKTETÉSI ALAPOT ÉS A BEFEKTETŐKET TERHELŐEGYÉB LEHETSÉGES KÖLTSÉGEK VAGY DÍJAK.......................................29
1. MELLÉKLET : I
KEZELÉSI SZABÁLYZAT .................................................................................................. 31
A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK........................................................................... 31 I.1 I.2 I.3
A BEFEKTETÉSI ALAP NEVE, TÍPUSA ................................................................................................................................31 A BEFEKTETÉSI ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK DÁTUMA, FUTAMIDEJE.........................................................................31 ELSZÁMOLÁSI ÉS HOZAMFIZETÉSI NAPOK ........................................................................................................................31 I.3.1 A hozam ........................................................................................................................................................32 I.4 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA, FELTÉTELEI ...............................................32 I.4.1 A Befektetési jegyek forgalmazása.............................................................................................................32 I.4.2 A befektetési jegyek értékesítésének módja ..............................................................................................32 I.5 A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA, FELTÉTELEI, VALAMINT AZOK A KÖRÜLMÉNYEK, AMELYEK MIATT A VISSZAVÁLTÁS FELFÜGGESZTHETŐ...........................................................................................................................................33 I.5.1 A befektetési jegyek visszaváltásának módja ............................................................................................33 I.5.2 A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának szünetelésére és felfüggesztésére vonatkozó általános szabályok....................................................................................................................................................34 I.6 A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI, TŐKE ÉS HOZAMÍGÉRET ESETÉN ENNEK PONTOS FELTÉTELEI ..........35 I.7 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI VAGY FORGALOMBA HOZATALI, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA...................35 I.7.1 A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási ár kiszámításának módszere és gyakorisága ..........................................................................................................................................35 I.7.2 a befektetési jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek................................................................................................................................................35 I.7.3 A befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási ár közzétételének módja, helye és gyakorisága..................................................................................................................................................36 II
A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉNEK ALAPVETŐSZABÁLYAI.................................................................... 37 II.1
A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK LEÍRÁSA , BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA , A BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA......................................................................................................................................................................37 II.2 AZ ALAP RÉSZLETES BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI .................................................................................................37 II.2.1 Befektetési Stratégia....................................................................................................................................37 II.2.2 Az Alap portfoliójának lehetséges elemei...................................................................................................38 II.2.3 Egyes értékpapírfajták maximális, illetve minimális, vagy tervezett aránya...........................................40 II.2.4 Származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre, alkalmazásuk célja, feltételei ......................................................................................................................................................................42 II.2.5 Hitelfelvételi szabályok................................................................................................................................46 II.2.6 A származtatott befektetési alapokra vonatkozó speciális befektetési szabályok..................................47 II.3 AZ ALAP TULAJDONÁBAN LÉVŐPÉNZÜGYI ESZKÖZÖK KÖLCSÖNZÉSÉNEK , AZ ESZKÖZÖK TERHELHETŐSÉGÉNEK SZABÁLYAI .......48 II.4 A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL AZ ALAPKEZELŐTÁRSASÁG , A LETÉTKEZELŐVAGY HARMADIK FELEK RÉSZÉRE FIZETENDŐDÍJAK ÖSSZEGE ÉS KISZÁMÍTÁSA ......................................................................................................................................................48 II.4.1 Az éves alapkezelési költség........................................................................................................................48 II.4.2 Sikerdíj...........................................................................................................................................................49 II.4.3 A PSZÁF díjai.................................................................................................................................................50 II.4.4 A Letétkezelőéves díja .................................................................................................................................50 II.4.5 Közzétételi költségek....................................................................................................................................50 II.4.6 Értékpapír adás-vétellel kapcsolatos díjak, jutalékok................................................................................50
3
II.4.7 Az Alap könyvvizsgálójának díja..................................................................................................................50 II.4.8 A jogi költség ................................................................................................................................................51 II.4.9 A Forgalmazási díj........................................................................................................................................51 II.4.10 Reklám és hirdetési díj.............................................................................................................................51 II.4.11 Egyéb díjak és költségek..........................................................................................................................51 II.4.12 Az Alap működésével és végelszámolásával kapcsolatos egyéb költségek.........................................51 II.5 AZ ÖSSZESÍTETT ÉS AZ EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁSI MÓDJA, GYAKORISÁGA , KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA , HELYE, IDEJE ............................................................................................................................................................52 II.5.1 A hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai. ....................................................................................................................................................................52 III
TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK ............................................................................................................. 53 III.1 III.2
BEFEKTETŐK RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK SZABÁLYAI, ANNAK MÓDJA, HELYE , IDEJE .............................53 ANNAK A HELYNEK A MEGNEVEZÉSE , AHOL A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA, VALAMINT A RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁS CÉLJÁT SZOLGÁLÓ JELENTÉSEK BESZEREZHETŐK....................................................................................................55 IV A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ FELÜGYELETI ÉS ALAPKEZELŐI HATÁROZATOK ................................................................................................ ....................................... 56 V
KÖZREMŰKÖDŐSZERVEZETEK .......................................................................................................... 57 V.1
AZ ALAPKEZELŐNEVE , SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ALAPÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA, JEGYZETT TŐKÉJE, SAJÁT TŐKÉJE ÉS ALKALMAZOTTAINAK SZÁMA, ÁLTALA KEZELT TOVÁBBI BEFEKTETÉSI ALAPOKFELSOROLÁSA .............................................................57 V.1.1 Az Alapkezelő................................................................................................................................................57 V.1.2 Az Alapkezelőáltal kezelt más befektetési alapok: ...................................................................................57 V.2 A LETÉTKEZELŐ......................................................................................................................................................58 V.3 A FORGALMAZÓK ...................................................................................................................................................59 V.3.1 A Vezetőforgalmazó cégadatai ..................................................................................................................59 V.3.2 A VezetőForgalmazó függőügynökei ........................................................................................................59 V.3.3 További Forgalmazók neve és székhelye: ...................................................................................................60 V.4 A KÖNYVVIZSGÁLÓ .................................................................................................................................................62 V.5 SZERZŐDÉSES TANÁCSADÓ CÉGEKKEL VAGY KÜLSŐBEFEKTETÉSI TANÁCSADÓKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK...................62 VI
A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ, BEFEKTETŐKET IS ÉRINTŐADÓZÁSI SZABÁLYOK........................... 63 VI.1 VI.2 VI.3
VII
A BEFEKTETÉSI ALAP ADÓZÁSA..................................................................................................................................63 MAGÁNSZEMÉLYEK ADÓZÁSA ..................................................................................................................................63 BELFÖLDI JOGI SZEMÉLYEK ÉS JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI TÁRSASÁGOK ADÓZÁSA ............................................................64 JELEN KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA .................................................................................... 64
4
FOGALMAK A T ÁJÉKOZTATÓBAN ELŐFORDULÓ, GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK, KIFEJEZÉSEK Alap
Reálszisztéma Reálszisztéma-Marco Polo Származtatott Abszolút Hozam Alap
Alapkezelő Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.
Kezelési Szabályzat A jelen Tájékoztató elválaszthatatlan részét képező, az Alap működése során követendőeljárásokat rögzítőszabályzat ÁÉKBV-irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról. ÁÉKBV a) olyan nyilvános nyílt végűbefektetési alap, amely megfelel az a Batv. felhatalmazása alapján kiadott, a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII. 29.) kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó elő írásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végűkollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történőátvétele alapján jött létre; Államkötvény Az egy évnél hosszabb kibocsátáskori futamidejűállampapír Állampapír A magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítőértékpapír Banki munkanap Minden olyan munkanap, amely sem a Letétkezelő, sem a Forgalmazó szempontjából nem szünnap, illetve amely nem munkaszüneti nap az Alap portfoliójában az adott napon szereplőbefektetési eszközök piacán. Batv. 2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról
5
Befektetési alap A Batv.-ben meghatározott feltételek szerint befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörűforgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelőa befektetők érdekében kezel. Befektetési alapkezelés A befektetési alap részére végzett kollektív portfoliókezelés. Befektetési alapkezelő Befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezővállalkozás. Befektetési alap saját tőkéje A befektetési alap indulásakor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával megegyezőtőke, amely az alap működése során a befektetési alap nettó eszközértékével azonos. Befektetési jegy A Batv.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. BÉT Budapesti Értéktőzsde Bszt. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Tör vény Dematerializált értékpapír A Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. ETF Az ETF (Exchange Traded Fund) gyakorlatilag egy nyíltvégűbefektetési alap, amelynek árfolyama mindig egy meghatározott termék árát, vagy árfolyamát követi. Értékpapírszámla A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás. Forgalmazás-elszámolási nap Az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket.
6
Forgalmazás-teljesítési nap Az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektető k felé teljesítik, jóváírják. Forgalmazási nap Minden olyan nap, amely az alap Forgalmazójánál nem szünnap, azaz amelyen az adott alap befektetési jegyeinek tényleges forgalmazása folyik. Forgalmazó A kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő , a Tpt. 23. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet. Vezetőforgalmazó Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és BefektetőZrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4. Az Alap további forgalmazói SPB Befektetési Zrt. 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8. Raiffeisen Bank Zrt. 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Hungária Értékpapír Zrt. 2700 Cegléd, Rákóczi út 30 Intézményi befektető A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő , a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő , a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíj biztosítási Alap kezeléséért felelő s nyugdíjbiztosítási szerv Kiemelt befektetői információ Az egyéb nyilvános nyílt végűbefektetési alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum. Kincstárjegy Egy éves, vagy annál rövidebb kibocsátáskori futamidejűállampapír. Letétkezelő A Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkezőmagyarországi székhelyűbefektetési vállalkozás vagy hitelintézet, vagy olyan vállalkozás, amely az ÁÉKBV-irányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történőátvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni; Az Alap letétkezelője: MKB Bank Zrt. (1056 Budapest, Váci u. 38. )
7
Likvid eszköz A pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítőértékpapír. MTS Hungary Platform Elektronikus és multilaterális kereskedési rendszer , mely 2012. január 2-án indult. Az államkincstár a magyar államkötvényeket és kincstárjegyeket erre a piacra vezeti be másodpiaci kereskedés céljából. Nettó eszközérték A befektetési alap vagyonában szereplőeszközök értéke - ideértve az aktív idő beli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. Nyilvános forgalomba-hozatal Az értékpapír nem zártkörű(egyedileg előre meg nem határozott befektetők részére történő ) forgalomba hozatala. Nyíltvégűbefektetési alap Az olyan befektetési Alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra. OECD Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete - 1961-től működőnemzetközi szervezet PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Részvény Tagsági jogokat megtestesítőértékpapír RMAX A három hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb futamidejű nyilvánosan kibocsátott fix kamatozású Magyar Állampapírokból képzett, az Államadósság Kezel ő Központ (ÁKK) által elfogadott hivatalos index Szabályozott ingatlanbefektetési társaság Az a nyilvánosan működőrészvénytársaság, amely megfelel a 2011. CII. törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és amelyet az állami adóhatóság - a társaság bejelentése alapján - a törvény hatálya alá tartozó szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba vett.
8
T-nap A nettó eszközérték vonatkozási napja, vagyis a T napi eszköz-záróárfolyamok figyelembe vételével kerül a nettó eszközérték meghatározásra Tájékoztató A Batv. 5. számú melléklete szerint összeállított jelen dokumentum Tőkenövekmény Az egy jegyre jutó nettó eszközérték és a befektetési jegy névértéke közötti különbség, amennyiben az pozitív. Tpt. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény
9
Á LTALÁNOS I NFORMÁCIÓK Jelen tájékoztatót a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2012. július 26-án kelt, H-KE-III265./2012 számú határozatával hagyta jóvá. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Tájékoztató jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplőadatok hitelességét nem vizsgálta és nem vállal felelősséget az abban foglalt információk valódiságáért. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban Tpt.) a következőképpen rendelkezik a tájékoztatóhoz kapcsolódó felelő sségi szabályokról: "29. § (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezetőtartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezetőforgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevővagy az értékpapír szabályozott piacra történőbevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. (2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelőadatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. (3) Felelősség nem állapítható meg kizárólag az összefoglaló alapján - ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is - kivéve, ha az összefoglaló félrevezető , pontatlan vagy a tájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelőinformációt tartalmaz. 30. §. A 29. § (1) bekezdésében meghatározott személyt a tájékoztató, illető leg a hirdetmény közzétételétől számított öt évig terheli a 29. §-ban meghatározott felelősség. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.” A tájékoztatóban szereplő valamennyi információ valódiságáért a Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt. (1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.)., mint Alapkezelőés a Reálszisztéma Értékpapírforgalmazó és Befektető Zrt. (1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.), mint Vezető forgalmazó egyetemleges felelősséget vállal, amit a Tájékoztató végén aláírásukkal igazolnak. Az Alapkezelőtevékenységét az ÁPTF 1994. november 2-án kelt 100.022/94. számú határozata alapján végzi, továbbá birtokában van minden olyan hatósági engedélynek, melyet a jogszabály elő ír a befektetési alap létrehozásához és kezeléséhez. A MKB Bank Zrt. - mint Letétkezelő(a továbbiakban: Letétkezelő) - rendelkezik a letétkezelői feladatok ellátásához szükséges feltételekkel, amit az Állami Bankfelügyelet által kiadott befektetési alap letétkezelési tevékenységre jogosító 50/1992. határozatszámú engedélye igazol.
10
A Tájékoztatóban szereplő Alapkezelő n és Forgalmazón kívül senki nem rendelkezik felhatalmazással arra, hogy bármiféle tájékoztatást vagy ajánlatot adjon a befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával kapcsolatban. A fent nevezettektől különbözőszemélyek által adott tájékoztatást vagy ajánlatot nem szabad hitelt érdemlőnek, azaz olyannak tekinteni, amely a REÁLSZISZTÉMA Befektetési AlapkezelőZrt. jóváhagyásán alapul. A Batv. 104. §. (1) bekezdésének megfelelően jelen tájékoztató a Batv. 5. melléklet szerinti tartalmon túl tartalmaz minden olyan információt, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehető ségrő l és a befektetés kockázatairól. A tájékoztató világos és közérthetőmagyarázatot tartalmaz a befektetési alap kockázati tényezőiről. A Batv. 104. §. (2) bekezdése szerint a tájékoztató megjelöli azokat az eszközkategóriákat, amelyekbe a befektetési alap befektethet. A Tájékoztató tartalmaz minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a befektetőrészérő l történőmegalapozott megítéléséhez szükséges adatot. A Tájékoztatóban közölt adat, adatcsoportosítás, állítás, elemzés a valóságnak megfelel, helytálló, alkalmas arra, hogy a befektetőa kibocsátó piaci, gazdasági, jogi helyzetét és annak várható alakulását megalapozottan megítélje. A Tájékoztató félrevezetőadatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmaz, és nem hallgat el olyan tényt, amely a kibocsátó piaci, gazdasági, jogi helyzetét és annak várható alakulását veszélyezteti. Az Alapkezelő javasolja, hogy az Alap befektetési jegyeit megvásárló Befektetők alaposan mérlegeljék a Tájékoztatóban foglalt információkat, különös tekintettel a Kezelési Szabályzat II.2.4.1 Az Alap befektetési politikájával kapcsolatos kockázati tényezők címűfejezetben foglaltakra. A Befektető knek döntésük meghozatalánál a jelen Tájékoztatóban foglalt, az Alapra vonatkozó adatokat, valamint a folyamatos forgalmazás feltételeit, a befektetés kockázatait és várható hozamát maguknak kell megítélniük és mérlegelniük. A leend őBefektetők a jelen Tájékoztató tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási, vagy számviteli tanácsként, ellenben javasoljuk, hogy a REÁLSZISZTÉMA-MARCO POLO Származtatott Abszolút Hozam befektetési jegyekbe történő befektetésről kérjék ki jogi, pénzügyi és üzleti tanácsadóik véleményét. A leendőBefektetőknek figyelembe kell venniük továbbá, hogy az Alapkezelőüzleti helyzetében és ügyeiben a Tájékoztató nyilvánosságra hozatalát követően változások történhetnek. Jelen magyar nyelvűTájékoztató megfelel a Batv. és Tpt. rendelkezéseinek és egyben ez tekinthető a Befektetési jegyek forgalmazása során az egyetlen hivatalos és jogilag kötelez őérvényű dokumentumnak.
11
I A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK I.1
A BEFEKTETÉSI ALAP NEVE , TÍPUSA
Az Alap neve: Az Alap fajtája: Az Alap típusa:
I.2
A BEFEKTETÉSI ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK DÁTUMA, FUTAMIDEJE
Nyilvántartásba vétel dátuma: Futamideje:
I.3
REÁLSZISZTÉMA-MARCO POLO Származtatott Abszolút Hozam Alap nyílt végű nyilvános, az ÁÉKBV irányelv szerint nem harmonizált alap
A
1995.07.21 Határozatlan futamidejű értékpapír befektetési alap
KEZELÉSI SZABÁLYZAT, VALAMINT A RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁS CÉLJÁT SZOLGÁLÓ
JELENTÉSEK ELÉRHETŐSÉGE Részletesen lásd a Kezelési Szabályzat III.2 ANNAK A HELYNEK A MEGNEVEZÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA, VALAMINT A RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁS CÉLJÁT SZOLGÁLÓ JELENTÉSEK BESZEREZHET ŐK c. fejezetében.
I.4
A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ, BEFEKTETŐKET IS ÉRINTŐADÓZÁSI SZABÁLYOK
Részletesen lásd a Kezelési Szabályzat VI A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ, BEFEKTETŐKET IS ÉRINTŐADÓZÁSI SZABÁLYOK c. fejezetében.
I.5
ELSZÁMOLÁSI ÉS HOZAMFIZETÉSI NAPOK .
Részletesen lásd a Kezelési Szabályzat I.3 ELSZÁMOLÁSI ÉS HOZAMFIZETÉSI NAPOK c. fejezetében.
I.6
A BEFEKTETÉSI ALAP KÖNYVVIZSGÁLÓJÁNAK MEGNEVEZÉSE
Könyvvizsgáló társaság: VALEUR Adó- és KönyvszakértőKft. Részletesen lásd a Kezelési Szabályzat V.4 A KÖNYVVIZSGÁLÓ c. fejezetében.
12
I.7
A BEFEKTETÉSI JEGYEK FAJTÁJÁNAK ÉS FŐBB JELLEMZŐINEK RÉSZLETEZÉSE
I.7.1 A BEFEKTETÉSI JEGY ÁLTAL MEGTESTESÍTETT (DOLOGI , SZEMÉLYI VAGY EGYÉB) JOG A Batv. 80. § (1) bekezdése szerint, a befektetőknek a befektetési alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg. Az Alap befektetési jegyeit a befektetők a folyamatos forgalmazás során az alap futamideje alatt megvásárolhatják, továbbá a befektetési jegyeket a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt szabályok szerint a futamidőalatt visszaválthatják. A Batv. 104. §. (7) bekezdésének megfelelően jelen Tájékoztató a befektetők számára a befektetési alap közzétételi helyén, az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó hivatalos honlapján, a www.realszisztema.hu, a www.rbroker.hu oldalakon, illetve a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlapon folyamatosan elérhető, és a Tájékoztató egy nyomtatott példánya kérésre díjmentesen átadásra kerül. A Tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig hatályos. A befektetési jegyek mindenkori tulajdonosai jogosultak rendszeres és rendkívüli tájékoztatásokra és a Batv. -ben meghatározott jogok gyakorlására.
I.7.2
A TULAJDONJOG IGAZOLÁS ÁNAK, NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJ A
A Reálszisztéma-Marco Polo Származtatott Abszolút Hozam Befektetési Jegy névre szóló dematerializált befektetési jegy, melynek nyilvántartása értékpapírszámlán történik. Az értékpapírszámla Megbízási keretszerződéssel jön létre. Megbízási keretszerződéssel a számlavezetőkötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződőfél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a számlavezető nél megnyitott értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. Az értékpapírszámlán végrehajtott műveletekről a számlavezető az üzletszabályzatban meghatározott módon értesíti a számlatulajdonost. Az értékpapírszámla feletti rendelkezésre a számla tulajdonosa, illetve az a személy jogosult, akit erre a számla tulajdonosa meghatalmazott. Az értékpapírszámlán nyilvántartott, közös tulajdonban álló értékpapír feletti rendelkezési jog együttesen, vagy a tulajdonosok által választott és a számlavezetőnek bejelentett közös képviselő útján gyakorolható. A Batv. 81. §-ának megfelelően nyílt végűbefektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy esetében a központi értéktár a forgalmazás-elszámolási napoknak megfelelőgyakorisággal állítja elő , illetve törli a befektetési jegyeket a befektetési alapkezelő, illetve megbízottja utasítása alapján.
13
I.7.3 A BEFEKTETÉSI JEGYEK JELLEMZŐI A befektetési jegy neve:
Reálszisztéma-Marco Polo Származtatott Abszolút Hozam befektetési Jegy
A befektetési jegy típusa:
Az Alapkezelőnévre szóló befektetési jegyeket bocsát ki dematerializált értékpapírként.
A befektetési jegyek névértéke: 1,- Ft . A befektetési jegyek darabszáma: a nyilvános nyíltvégűbefektetési alap esetében a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma a folyamatos forgalmazás következtében folyamatosan változhat. Az Alap által kibocsátott Befektetési Jegy sorozatok: Az Alap különbözőBefektetési Jegy sorozatokat bocsát ki, melyeket abc sorrendben betűjellel jelöl. A jelen Tájékoztatónak megfelelően nyilvánosan forgalomba hozott Befektetési Jegy sorozatok száma: 2, jelölése „A” és „B” sorozatok. Az „A” és „B” sorozatba tartozó Befektetési Jegyek névértéke és a Kibocsátás Pénzneme megegyezik, eltér azonban egymástól az elsődleges forgalmazás során vásárlásra jogosultak köre, illetve a felszámított díjak, jutalékok mértéke. (lásd részletesen a Kezelési Szabályzat I.7.2 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSÁVAL VAGY FORGALOMBA HOZATALÁVAL, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN FELSZÁMÍTOTT KÖLTSÉGEK címűfejezet, valamint a II.4 A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁG, A LETÉTKEZELŐ VAGY HARMADIK FELEK RÉSZÉRE FIZETENDŐDÍJAK ÖSSZEGE ÉS KISZÁMÍTÁSA címűfejezetben. Az „A” sorozatba tartozó befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000702832 A „B” sorozatba tartozó befektetési jegyek ISIN kódja: HU0000708847 A Befektetők köre: Az „A” sorozatba tartozó Befektetési Jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják meg. A „B” sorozatú Befektetési Jegyek elsődleges forgalmazás során történőmegvásárlására Nyugdíjreform és AdósságcsökkentőAlap és a Tpt-ben meghatározott Intézményi Befektetők jogosultak.
I.7.4 A
BEFEKTETÉSI
ALAP
MEGSZŰNÉSÉRE
VONATKOZÓ
DÖNTÉSHEZ
SZÜKSÉGES
KÖRÜLMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA
A Batv. 55. §-a szerint a befektetési alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról a befektetési alapkezelővagy a Felügyelet határoz.
14
Kötelezőmegindítani az eljárást, a) ha a nyilvános nyílt végűbefektetési alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot; b) ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált; c) ha a befektetési alapkezelőbefektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta, d) ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelősem veszi át, e) ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követő en a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak. Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás amennyiben a befektető k az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le. Az Alapkezelőa megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és a befektetési alap hitelező it. A c) és d) pont szerinti megszűnési eljárást a Letétkezelőfolytatja le. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt az Alap – az alább meghatározott eltéréssel - az általános szabályok szerint működik. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a) a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés alatt áll; b) a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni; c) a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethetőbe. Eszközök értékesítése és a vagyon kifizetése A Batv. 57. § (1) bekezdése szerint a megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidőa befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3 hónappal meghosszabbítható. A Batv. 58. § (1) bekezdése szerint a befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítésébő l származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 15 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentésnek legalább a Batv. 4. mellékletében foglaltakat kell tartalmaznia. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők. A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követőnappal törli a befektetési alapot a nyilvántartásból. A befektetési alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik. A Batv. 59. § (1) bekezdése szerint pozitív saját tőkével rendelkezőbefektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyeik arányában illeti meg.
15
A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítésébő l származó ellenértékből, illetve a befektetési alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára elő leg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésrő l rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a befektetési alapot terhelő kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentőeszközök terhére. A letétkezelőa megszűnési jelentés Felügyelethez történőbenyújtását követő5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, a részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektető k részére kifizetendőösszeget a letétkezelőelkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történőkifizetésig. Negatív saját tőkével rendelkezőbefektetési alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a Csődtörvény előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.
I.8
AZOKNAK
A TŐZSDÉKNEK VAGY PIACOKNAK A FELTÜNTETÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI
JEGYEKET JEGYZIK A Reálszisztéma - Marco Polo Származtatott Abszolút Hozam Befektetési Jegyek nincsenek tőzsdére bevezetve.
I.9
A
BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA,
FELTÉTELEI Részletesen lásd a Kezelési Szabályzat I.4 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA, FELTÉTELEI c. fejezetében.
I.10 A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA Részletesen lásd a Kezelési Szabályzat I.5 A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA, FELTÉTELEI, VALAMINT AZOK A KÖRÜLMÉNYEK, AMELYEK MIATT A VISSZAVÁLTÁS FELFÜGGESZTHETŐc. fejezetében.
I.11 A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI Részletesen lásd a Kezelési Szabályzat I.6 A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI, TŐKE ÉS HOZAMÍGÉRET ESETÉN ENNEK PONTOS FELTÉTELEI c. fejezetében
16
I.12 A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK LEÍRÁSA Részletesen lásd a Kezelési Szabályzat II.1 A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK LEÍRÁSA, BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, A BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA c. fejezetében
I.13 AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI. A befektetési alap tárcájában szereplő eszközök körét részletesen szabályozza a 215/2000. Kormányrendelet, a Batv. és a 345/2011. Kormányrendelet. Értékelésük az alábbiak szerint történik: a, Tőzsdei értékpapírok Ezeket az értékpapírokat az előzőtőzsdenapi záróárfolyamon kell számításba venni. Ha a Tőzsdén a portfolióban szereplőértékpapírra az adott napon nem kötöttek üzletet, akkor az értékpapír árfolyamát a legutolsó közölt záróárfolyamon kell nyilvántartani. Azoknál a kamatozó értékpapíroknál, ahol az árfolyam a legutolsó kamatfizetés óta felhalmozódott kamatokat nem tartalmaz, az árfolyamhoz hozzá kell adni a kamatot. Amennyiben tartalmazza, de a nettó eszközérték megállapítását megelőzőnapon nem volt üzletkötés, úgy a legutolsó forgalmi nap árfolyamához az azóta felhalmozódott kamatot hozzá kell adni. b, Nem tőzsdei, de a nyilvános értékpapír kereskedelemben forgalmazott értékpapírok Magyarországi kibocsátású, tőzsdén nem jegyzett értékpapírok T napi piaci értékét az adott értékpapírra a PSZÁF honlapján hetente közzétett, legutolsó „Tőzsdén kívüli (OTC) értékpapír forgalom a befektetési szolgáltatók jelentései alapján” címűjelentésben közzétett eladási és vételi átlagárfolyam súlyozott átlaga alapján kell meghatározni. Ha egy adott értékpapírra a jelentésben csak vételi vagy csak eladási átlagárfolyamot jelentettek meg, akkor ezen az átlagárfolyamon kell az értékpapír piaci értékét meghatározni. c, A likvid eszközök értékelése Bankszámlán vagy bankbetétben lévőeszközöket úgy kell figyelembe venni, mintha azokat az Alapkezelőaznap likvidálná. A készpénzállomány a folyószámla pozitív egyenlegének T napig megszolgált időarányos kamata plusz a folyószámla T napi záró állománya összegeként kerül értékelésre. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. A bankbetét a lekötött betét T napig járó időarányos kamattal megnövelt összegeként kerül értékelésre. d, Opciós ügyletek A tőzsdei opciós ügyletek a T napi opciós áron kerülnek értékelésre. Amennyiben T napon tő zsdei ár nem áll rendelkezésre, az utolsó tőzsdei árat kell alkalmazni. Amennyiben az utolsó tőzsdei ár 5 napnál régebbi, a tőzsdei opciók értékelését a nem tőzsdei opciók szabályai szerint kell elvégezni. A nem tőzsdei típusú opciós ügyletek árjegyző által közzétett árjegyzés átlagán kerülnek értékelésre. Az opció belsőértéke az opcióban szereplőértékpapíroknak a nettó eszközérték megállapításkori árfolyama és a kötési árfolyama közötti különbségének abszolút értéke. 17
e, Határidős ügyletek A tő zsdei határidős ügyletek a kötési árfolyam és a T napi tőzsdei elszámoló ár különbözetén kerülnek értékelésre. A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek a T napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi kamatok a határidős kötés hátralévőfutamidejéhez legközelebbi két lejáratának napokkal súlyozott átlaga alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. f, Tőzsdei származékos termékek (BUX, Dkj.) Az adott napi nyitott pozíciókat az adott instrumentumra közzétett nettó eszközérték számítását megelőzőnapi - illetve ennek hiányában a legutolsó - hivatalos elszámolóár szerint kell értékelni.
I.13.1 AZ ALAP PORTFOLIÓJÁBAN SZEREPLŐÉRTÉKPAPÍROK KONKRÉT ÉRTÉKELÉSI MÓDJA Mivel egy adott napi (T napi) nettó eszközérték megállapítására a következőnap kerül sor, a portfolióban szereplőértékpapírok értéke is az adott napig (T napig) járó kamatokat tartalmazza. I.13.1.1 92 napnál hosszabb hátralévőfutamidejűhazai állampapírok A fix kamatozású államkötvények és diszkontkincstárjegyek a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az MTS Hungary Platformon jegyzett és legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. (Azoknál a kamatozó értékpapíroknál, ahol az árfolyam a legutolsó kamatfizetés óta felhalmozódott kamatokat nem tartalmaz, az árfolyamhoz hozzá kell adni a kamatot . Amennyiben tartalmazza, de a nettó eszközérték megállapítását megelőzőnapon nem volt üzletkötés, úgy a legutolsó forgalmi nap árfolyamához az azóta felhalmozódott kamatot hozzá kell adni.) Amennyiben első dleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre. A változó kamatozású államkötvények a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az MTS Hungary Platformon jegyzett és legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke plusz a T napig megszolgált idő arányos kamat értéken kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre T napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár plusz T napig megszolgált felhalmozott kamat értéken kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyző k még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor a T napig megszolgált kamattal megemelt nettó beszerzési áron kerül értékelésre. Az államkötvények értékelése: Értékelési árfolyammal súlyozott névérték
aktuális kamatperiódusban az értékelés napjáig felhalmozódott kamat
+
Az államkötvények nyilvános forgalomba hozatalának módja aukció és/vagy jegyzés. A kibocsátástól számított egy hónapon belül kérelmezik az egyes sorozatok Budapesti Értéktőzsde forgalmazotti kategóriájába való bevezetést. Az üzletkötés tárgya tő zsdén a nettó árfolyam. Bruttó árfolyam = Nettó árfolyam+felhalmozott kamat 18
A felhalmozott kamat számításának módja: I.13.1.1.1 Kamatot futamidőalatt kifizetőkötvények:
Névérték * kamatperiódusra számított kamat kamatperiódus hossza
*
kamatperiódusból eltelt kamatnapok száma
I.13.1.1.2 Kamatot tőkésítő , lejáratkor egy összegben törlesztőállamkötvények
(Névérték+már tőkésített kamat)*aktuális kamatperiódusra számított kamat aktuális kamatperiódus hossza
*
kamatperiódusból eltelt kamatnapok száma
+
már tőkésített kamat/ok
A kamatperiódus hosszának kiszámításakor az elsőnap kamatnap, a zárónap nem kamatozik. A kamatot kifizetőkötvényeknél a kamatfizetés napja már a következőkamatperiódus kamatnapja. A kamatot tőkésítőkötvényeknél a kamatfizetés napján már a kamatokkal növelt címletérték képezi a kamatszámítás alapját. Ez a számítási mód adott esetben eltér ő is lehet, amennyiben az államkötvény kibocsátási tájékoztatója másként határozza meg. I.13.1.2 A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények és a 92 nap vagy annál rövidebb hátralévőfutamidejűállampapírok A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények, az államkötvények és a diszkontjegyek, publikusan hozzáférhetőT napi záró ár hiányában, az MTS Hungary Platformon jegyzett T napi referenciahozamokból, a hátralévőfutamidő alapján lineárisan számított hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. A 92 nap vagy annál rövidebb hátralévő futamidejűMNB papírok és állampapírok esetében a T napi bruttó árfolyam az MTS Hungary Platformon jegyzett T napi 3 hónapos referenciahozama alapján számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre az alábbiak szerint: Számított árfolyam: (1/{1+referencia hozam*(lejárat napja – értékelés napja)/360})*100 Papír értéke: Számított árfolyammal súlyozott névérték. A hátralévőkamatnapok meghatározásánál az értékelési árfolyam napja (vásárlás esetén a vásárlás napja) kamatnap, míg a lejárat napja nem. I.13.1.3 Tőzsdén jegyzett és forgalmazott részvények és „exchange traded fund”-ok, ETF-ek): a.) a tőzsdére bevezetett részvényeket és ETF-eket a T napi tőzsdei záróárfolyam szerint kell értékelni; b.) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tő zsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam az T naphoz képest 30 napnál nem régebbi; c.) amennyiben az adott tőzsdére bevezetett részvényre legalább 30 napja nem történt kötés a tőzsdén, akkor a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti és a BÉT hivatalos lapjában közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál; 19
d.) a tőzsdére nem bevezetett részvény esetében a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál; e.) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tő zsdei, ennek hiányában tő zsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. f.) abban az esetben, ha tő zsdére bevezetett részvény kereskedése PSZÁF határozat miatt több, mint két napra fel van függesztve és az Alapkezelőhöz olyan, a részvényre vonatkozó vételi vagy eladási ajánlat érkezik, amely legalább 10 százalékkal kedvezőbb, mint a felfüggesztés elő tti tőzsdei záróárfolyam, továbbá az ajánlat pénzügyileg megalapozott, a részvényt az ajánlati áron kell értékelni abban az esetben, ha az ajánlattal érintett részvények darabszámának és az ajánlatban szereplő árfolyam és a felfüggesztés előtti tőzsdei záróárfolyam különbségének szorzata meghaladja az Alap nettó eszközértékének 1 százalékát. I.13.1.4 Nyíltvégűbefektetési alapok jegyei Nyíltvégűbefektetési alapok jegyeinek T napi értéke az a hivatalos nettó eszközérték, amelyen a befektetési jegyek T napon visszaválthatóak. Ennek megfelelően a befektetési jegyek T napi értékének meghatározásához az adott befektetési jegy T napi (forgalmazásra vonatkozó) hivatalos egy jegyre jutó nettó eszközértékét kell használni. I.13.1.5 Zártvégűbefektetési alapok jegyei a) Amennyiben az adott zártvégűbefektetési alap jegyeire van árjegyzés, akkor azok az T napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre. b) Amennyiben az adott zártvégűbefektetési alap jegyeire nincs árjegyzés, de a befektetési jegyek tőzsdén kereskedettek, akkor azok a legutolsó – 30 napnál nem régebbi – tőzsdei záróárfolyamon kerülnek értékelésre. c) Amennyiben az adott zártvégűbefektetés alap jegyeire nincs árjegyzés és tőzsdén sem kereskedettek, illetve tőzsdei áruk 30 napnál régebbi, akkor azok a T napi egy jegyre jutó eszközértéken kerülnek értékelésre. d) I.13.1.6 Tőzsdei származtatott ügyletek a) Tő zsdei határidős ügyletek (futures): A nyitott tő zsdei határidős ügyleteket az adott instrumentumra kialakult T napi hivatalos elszámolóáron kell figyelembe venni. Ennek megfelelően a határidő s pozíció értéke T napon megegyezik az T napi hivatalos elszámolóár és az azt megelőzőutolsó elszámolóár különbözetének, valamint a kontraktusok méretének és mennyiségének a szorzatával. Ha elszámolóár nem áll rendelkezésre, akkor a határidős pozíció értéke a T munkanapi prompt nettó piaci árfolyam és a kötési nettó árfolyam pillanatnyi hozamgörbe alapján kalkulált T munkanapi jelenértékének különbözete. b) Tő zsdei opciós ügyletek: a nyitott tőzsdei opciós ügyletek a T napi tőzsdei opciós záróáron (elszámolóáron) kerülnek értékelésre. Amennyiben T napon tőzsdei ár nem áll rendelkezésre, az utolsó tőzsdei árat kell alkalmazni. Amennyiben az utolsó tőzsdei ár 30 napnál régebbi, a tőzsdei opciók értékelését a nem tőzsdei opciók szabályai szerint kell elvégezni. c) Külföldi futures ügyleteknél a T nap végén meglévő nyitott kötésállományt az instrumentum, vezető piacának szabályai által meghatározott – T napi – hivatalos árfolyamon (elszámolóár, záró árfolyam, stb.) kell értékelni. A devizában kifejezett értéket az MNB által közzétett T napi deviza középárfolyamon kell forintra átszámítani. 20
Abban az esetben, ha egy adott devizánál az MNB által T napra közzétett deviza középárfolyam legalább 0,5%-kal eltér a T napi Reuters jegyzés bid-ask értékeinek átlagától, a valódiság elvének, valamint a legfrissebb piaci árfolyamok használatának érdekében az értékeléshez a Reuters által közzétett deviza árfolyam is felhasználható. I.13.1.7 Nem tőzsdei, de a nyilvános értékpapír kereskedelemben forgalmazott értékpapírok Magyarországi kibocsátású, tőzsdén nem jegyzett értékpapírok T napi piaci értékét az adott értékpapírra a PSZÁF honlapján hetente közzétett, legutolsó „Tőzsdén kívüli (OTC) értékpapír forgalom a befektetési szolgáltatók jelentései alapján” címűjelentésben közzétett eladási és vételi átlagárfolyam súlyozott átlaga alapján kell meghatározni. Ha egy adott értékpapírra a jelentésben csak vételi vagy csak eladási átlagárfolyamot jelentettek meg, akkor ezen az átlagárfolyamon kell az értékpapír piaci értékét meghatározni. I.13.1.8 Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek: I.13.1.8.1 Határidős (forward) megállapodások A forward vételi megállapodás T napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének és a forward megállapodásban szereplővételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg. A forward eladási megállapodás T napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplőeladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének a különbségével egyezik meg. A jelenérték-számítás során használt kamatok forrása forint esetében a Magyar Nemzeti Bank T napi BUBOR kamatfixingjei, egyéb devizák esetében a Reuters oldalán található pénzpiaci kamatok. Deviza mögöttes instrumentum esetében a T napi piaci érték meghatározásakor az MNB T napi középárfolyama kerül felhasználásra. Abban az esetben, ha egy adott devizánál az MNB által T napra közzétett deviza középárfolyam legalább 0,5%-kal eltér a T napi Reuters jegyzés bid-ask értékeinek átlagától, a valódiság elvének, valamint a legfrissebb piaci árfolyamok használatának érdekében az értékeléshez a Reuters által közzétett deviza árfolyam is felhasználható. I.13.1.8.2 Opciós ügyletek A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott (kiírt) opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékét az alaptermék jellegét is figyelembe vevő– az adott alaptermékre szóló opciós piacon legelterjedtebb –értékelési modell segítségével kell meghatározni. (Ennek megfelelően a részvényre szóló vételi és eladási opciók értékének meghatározása a Black-Scholes képlet segítéségével történik.) Az értékeléshez a legutolsó bekerüléshez tartozó beszerzési árból visszaszámolható implikált volatilitást kell felhasználni. A Letétkezelő– az Alapkezelőegyetértésével – az óvatosság és a valódiság elvének egyidejű figyelembevételével indokolt esetben dönthet úgy, hogy vásárolt opció esetén a fenti árazási módszerrel kapott értéknél alacsonyabb, eladott (kiírt) opció esetén pedig (abszolút értékben) a fenti árazási módszerrel kapott értéknél magasabb áron értékeli az opciót.
21
I.13.1.8.3 CFD ügyletek A CFD ügyleteknél a T nap végén meglévőnyitott kötésállományt az istrumentum vezetőpiacának szabályai által meghatározott – T napi – hivatalos árfolyamon (elszámolóár, záró árfolyam, stb.) kell értékelni. I.13.1.8.4 Swap ügyletek A swap ügylet a kétoldali ellentétes irányú kötelezettségek T napra számolt jelenértékének különbözeteként kerül értékelésre. A kötelezettségek jelenértékének kiszámításához a kötelezettség hátralévőfutamidejéhez legközelebb esőkét bankközi kamat vagy 1 évnél hosszabb instrumentum esetén nyilvánosan hozzáférhetőzéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelődiszkontrátát kell alkalmazni. I.13.1.8.5 Repóügyletek (fordított repó) a) Repóügylet (visszavásárlási megállapodás) során az ügylet tárgyát képezőbefektetési eszköz T napi értékét az adott eszközre érvényes értékelési elvek alapján T napra számolt piaci értékeként kell meghatározni, és ehhez a repóügyletek során az eladási és visszavásárlási ár közötti árfolyam-különbözet T napig számolt időarányos részét hozzá kell adni. g.) Fordított repóügylet (fordított visszavásárlási megállapodás) során nem kell a repó tárgyát képezőeszköz értékét a portfólió értékébe beszámítani. A vételi és az eladási ár közötti árfolyam-különbözet T napig számolt időarányos részét kell a fordított repóügylet T napi piaci értékének tekinteni. I.13.1.8.6 Egyéb nyilvánosan kibocsátott értékpapírok Azokat a kötvényeket, amelyek árfolyamára vonatkozóan nem áll rendelkezésre nyilvános információ, értékelésükre a mindenkor érvényes kibocsátási tájékoztató feltételei szerint kerül sor. I.13.1.8.7 Devizás eszközök és kötelezettségek értékelése Az összes devizában denominált eszköz, a külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek, valamint a valutakészletek és devizabetétek piaci értékének meghatározásánál az MNB által T napra meghirdetett középárfolyamot kell alkalmazni. A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók (ide értve a külföldi részvények, befektetési jegyek és ETF ügyletek, a repó és fordított repó ügyletek, a tőzsdei és tőzsdén kívüli származtatott ügyletek és azon belül a deviza forward pozíciók is, amelyek egyik lába sem forint) devizában kifejezett értékét a T napra közzétett MNB középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni. Abban az esetben, ha egy adott devizánál az MNB által T napra közzétett deviza középárfolyam legalább 0,5%-kal eltér a T napi Reuters jegyzés bid-ask értékeinek átlagától, a valódiság elvének, valamint a legfrissebb piaci árfoly amok használatának érdekében az értékeléshez a Reuters által közzétett deviza árfolyam is felhasználható. I.13.1.8.8 Rövid (short) pozíció értékelése A rövid pozíció T napi értékének kiszámításához a kölcsönvett instrumentumok fenti értékelési módszerek alapján meghatározott T napi (vagy annak hiányában a legutolsó) piaci árfolyama és mennyisége alapján számolt kötelezettségállományt kell figyelembe venni. (Ezzel szemben áll az instrumentumok eladásából származó eszközök fenti értékelési módszerek alapján számolt piaci értéke.)
22
I.14 A
BEFEKTETÉSI
JEGYEK
ELADÁSI
VAGY
FORGALOMBA
HOZATALI,
ILLETVE
VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA Részletesen lásd a Kezelési Szabályzat I.7 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI VAGY FORGALOMBA HOZATALI, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA c. fejezetében.
I.15 A
BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁG, A LETÉTKEZELŐ VAGY
HARMADIK FELEK RÉSZÉRE FIZETENDŐDÍJAK Részletesen lásd a Kezelési Szabályzat II.4 A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁG, A LETÉTKEZELŐVAGY HARMADIK FELEK RÉSZÉRE FIZETENDŐDÍJAK ÖSSZEGE ÉS KISZÁMÍTÁSA c. fejezetében.
II A Z ALAPKEZELŐTÁRSASÁGRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK II.1 CÉGJEGYZÉS, JOGI FORMA, ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINTI IRODA É S SZÉKHELY, A TÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁNAK DÁTUMA . Az Alapkezelőneve: Az Alapkezelőszékhelye:
Reálszisztéma Befektetési Alapkezelő zártkörűen működőrészvénytársaság 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.
II.2 AZ ALAPÍTÁS IDŐPONTJA, BEJEGYZÉS HELYE ÉS SZÁMA , MŰKÖDÉS IDŐTARTAMA Az Alapkezelőalapításának időpontja: Cégbejegyzés ideje: Helye: Száma: Székhelyváltozás miatti cégbejegyzés ideje: Helye: Száma: Az Alapkezelőműködésének idő tartama:
1994.08.15 1994.11.15 Fejér Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg.07-10-001126. 2000.10.09 Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg.01-10-044375 Határozatlan
II.3 AZ ALAPKEZELŐÁLTAL KEZELT MÁS BEFEKTETÉSI ALAPOK Az Alap neve:
REÁLSZISZTÉMA Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Alap
Futamideje:
Határozatlan futamidejű ingatlanbefektetési alap
Nyilvántartásba vétel dátuma: Lajstromszám: Nyilvántartásba vételt elrendelőhatározat száma:
2000. október 3. 1211-02 III/120.010-1/2000.
Induló nettó eszközérték: Nettó eszközérték 2011. december 31-én: Letétkezelő: Székhelye:
643.150.000,- forint 666.283 EFt MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci u. 38.
23
Vezetőforgalmazó:
REÁLSZISZTÉMA Értékpapír-forgalmazó és BefektetőZrt.
Székhelye: Könyvvizsgáló társaság: Székhelye: MKVK nyilvántartási szám: Felelős könyvvizsgáló : MKVK tagszáma:
1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 4. VALEUR Adó- és KönyvszakértőKft. 1037 Budapest, Farkastorki lejtő47. 001333 Kékesiné Andrikó Mária 003860
II.4 A T ÁRSASÁG
ÜGYVIVŐ, ÜGYVEZETŐ ÉS FELÜGYELETI SZERVEINEK TAGJAI ÉS
BEOSZTÁSUK
II.4.1 AZ ALAPKEZELŐTULAJDONOSAI -
Reálszisztéma Kereskedelmi és Tőkehasznosító Kft (2314 Halásztelek, Rákóczi F. u. 144.) /99%/ Reálszisztéma-Shopping Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.) /1%/
II.4.2 AZ I GAZGATÓSÁG TAGJAI Berki István elnök 1956. augusztus 18-án született Tés községben, Veszprém megyében. Nős, felesége gyógyszerész, 2 leánygyermekük van. Végzettsége: 1970-1974 között a veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolában képesített könyvelő, vállalati tervezőés statisztikus képesítést kapott és érettségizett. A 11 hónapos katonai kiképzést követően a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Ipar Karán folytatta tanulmányait, ahol 1979-ben okleveles közgazda képesítést szerzett. Munkahelyek: 1979-1980 a 21. sz. Állami Építőipari Vállalatnál vállalati tervezőként dolgozott, majd a Palotai Építő ipari Szövetkezetnél a számviteli-pénzügyi osztályvezető, fő könyvelőhelyettesi munkakört látta el. 1982-tő l a ráckevei Aranykalász Mező gazdasági Szövetkezet számviteli fő osztályvezetője lett, majd röviddel ezt követően 1992-ig gazdasági igazgató volt. Az utolsó 2 esztendőben, részmunkaidőben látta el feladatait. 1989-ben alapító tagja a Reálszisztéma Tanácsadó és Tőkehasznosító Kft-nek, amelynek ügyvezetőigazgatója a megalapítás óta. Az ügyvezetőigazgatói munkakör mellett az alábbi tisztségeket tölti be: - Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt. ügyvezetőigazgató és az igazgatóság elnöke - Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. igazgatósági tag és elnök - M0 Autócentrum Kft. ügyvezető - Magyar ÉpítőZrt. igazgatósági tag. Bakács Tamás 1977. április 16-án született Stockholmban. Végzettsége: 24
1995-1999: 2002-2004: 2008:
Számvitelből B.Sc. fokozatott szerzett a New Yorki St. Francis College-ban, Summa cum Laude minősítéssel. Pénzügyi MBA fokozatát a kaliforniai UCLA Anderson School of Management egyetemen szerezte, Los Angelesben. megszerezte az Egyesült Királyság Portfólió Menedzser Bizonyítványát (SIP Investment Management Certificate, avagy IMC).
Munkahelyek: 1999-2001: karrierjét 1999-ben az Arthur Andersen LLP nemzetközi könyvvizsgáló vállalatnál kezdete New Yorkban, ahol a cég globális pénzügyi tanácsadói részlegének Vállalategyesülések és-felvásárlások (Mergers & Acquisitions) területén elemzőként dolgozott. 2005-2008: között MBA tanulmányait követő en a Skóciában működőBaillie Gifford & Co. nevű nemzetközi alapkezelővállalatnál eleinte mint nemzetközi részvény elemző, később mint portfólió manager dolgozott. 2008-ban a cég Energia Szektor csoportjának vezetője lett, ahol ővezette a cég 10-15 milliárd dolláros össztőkét képviselő energiával kapcsolatos részvényeinek elemzését és szektorspecifikus portfóliókezelését. 2008-2009: folyamán, Bakács Tamás a Compass Asset Management JSC vállalat portfólió managere és vezetőelemzője lett Alma-Atában, Kazahsztánban, ahol egy feltörekvő piacokba fektetőregionális fedezeti és származtatott alap nyersanyag szektorokra épülőbefektetéseinek elemzését építette ki. 2010-: Januártól a Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt. portfoliómenedzsere, szeptembertől pedig ügyvezető igazgatója és igazgatósági tag lett, ahol a Reálszisztéma-Marco Polo Származtatott Abszolút Hozam Alapot hozta létre. Várallyay Éva 1967. október 21-én született Budapesten Végzettsége: Felsőfokú Bankszakmai -Nemzetközi BankárképzőKözpont Zrt. PM nyilvántartási szám: 130872 Vagyon Alap Portfoliókezelői - Nemzetközi BankárképzőKözpont Zrt. Munkahelyek: 1992.02.01. . Inter-Európa Bank Nyrt. ügyfélkapcsolati fő munkatárs 2006.08.01. Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt. Portfoliókezelőés irodavezető 2010.06.01. Back-office vezető 2011.04.28. Igazgatósági tag és back-office vezető
II.4.3 A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG TAGJAI Papp Zsolt okl. gépész üzemmérnök A Reálszisztéma Autókereskedelmi Kft. ügyvezetőigazgatója dr. Martonné Vágó Magdolna okl. nyomdaipari üzemmérnök és szaküzemmérnök A Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. vezérigazgatója Tarjányiné Kirták Erzsébet okl. közgazdász A Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. gazdasági igazgatója
II.5 A JEGYZETT TŐKE ÖSSZEGE A társaság jelenlegi jegyzett tő kéje:
100.000.000,- Ft, azaz Egyszázmillió forint., mely teljes összegben befizetésre került. 25
III A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A Batv. 43. § (1) szerint a befektetési alapkezelőaz általa kezelt befektetési alap letétkezelésével - a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkezőmagyarországi székhelyű befektetési vállalkozást vagy hitelintézetet letétkezelőt köteles megbízni. A letétkezelési szerződés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.
III.1 A
LETÉTKEZELŐ NEVE, JOGI FORMÁJA, ALAPÍTÓ OKIRAT SZERINTI IRODÁJA ÉS
SZÉKHELYE MKB Bank Zártkörűen működő részvénytársaság. 1056 Budapest, Váci utca 38.
A Letétkezelőneve: A Letétkezelőszékhelye:
III.2 A L ETÉTKEZELŐFŐTEVÉKENYSÉGE A társaság tevékenységi köre:
6419’08 Egyéb monetáris közvetítés, mint főtevékenység
III.3 A L ETÉTKEZELŐFELADATA A Batv. 43. § (5)-(6)-(7) bekezdése értelmében a letétkezelőtevékenysége során a befektetési alap megbízása alapján kizárólag a befektetők érdekében jár el. A befektetési alap részére végzett letétkezelés során a letétkezelő- különösen - az alábbi feladatokat végzi: a) ellátja a befektetési alap eszközei közül a pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint vezeti a befektetési alap értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát; b) végrehajtja a befektetési alapkezelő nek a befektetési alap pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy a befektetési alap kezelési szabályzatával; c) eszközök és kötelezettségek értékelése befektetési alap összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékének meghatározása; d) ellenőrzi, hogy a befektetési alap megfelel-e a jogszabályokban és a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt befektetési szabályoknak; e) ellenőrzi, hogy a befektetési jegyek értékesítése, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és a befektetési alap kezelési szabályzatával összhangban történik-e; f) biztosítja, hogy a befektetési alap eszközeit érintőügyletekbő l, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidő n belül a befektetési alaphoz kerüljön; g) ellenőrzi, hogy a befektetési alap a bevételét a jogszabályokkal és a befektetési alap szabályzatával összhangban használja-e fel; A befektetési alap részére végzett letétkezelés során a letétkezelőa befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben vagy a befektetési alap befektetési 26
politikájában rögzített befektetési korlátok megsértése esetén - ha a korlátok megsértése az értékelési árak változása miatt következett be - írásban felszólítja a befektetési alapkezelő t a korlátoknak történőmegfelelésre. Amennyiben a befektetési alapkezelőértékpapír alap esetén 30 napon belül ennek nem tesz eleget, a letétkezel őezt a tényt bejelenti a Felügyeletnek. A Batv. 44. §-a szerint a letétkezelőtevékenysége végzése során köteles visszautasítani a befektetési alapkezelőáltal adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve a befektetési alap kezelési szabályzatával, és a befektetési alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben a befektetési alapkezelőnem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a befektetési alap kezelési szabályzatának megfelelőállapot helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelőhaladéktalanul értesíti a Felügyeletet. A letétkezelőtevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelő t vehet igénybe, akinek a magatartásáért, mint a sajátjáért felel. A letétkezelőfelel a befektetési alappal, illetve a befektetőkkel szemben minden olyan kárért, amely a letétkezel őjogellenes magatartása miatt következett be. Az ettől eltérőkikötés semmis.
IV S ZERZŐDÉSES TANÁCSADÓ CÉGEKKEL VAGY KÜLSŐBEFEKTETÉSI TANÁCSADÓKKAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Az Alapkezelő, illetve a Reálszisztéma-Marco Polo Származtatott Abszolút Hozam Alap jelenleg nem áll olyan szerződéses tanácsadó cégekkel, vagy külsőbefektetési tanácsadókkal kapcsolatban, amelyek díjazása az Alap eszközeiből történik.
V A
BEFEKTETŐK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ KIFIZETÉSEKKEL, A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁVAL ÉS A BEFEKTETÉSI ALAPPAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA .
Az Alappal kapcsolatos rendkívüli tájékoztatók, valamint hirdetmények a Batv. 116. §-nak megfelelően az Alapkezelőés a VezetőForgalmazó hivatalos honlapján, a www.realszisztema.hu, a www.rbroker.hu oldalakon, illetve a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlapon kerülnek közzétételre. A rendkívüli tájékoztatók és a hirdetmények közzétételének időpontjára, módjára a Tpt., és a Batv. elő írásai érvényesek.
27
VI EGYÉB BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK VI.1 B EFEKTETÉSI ALAP MÚLTBELI TELJESÍTMÉNYE A befektetési alapkezel őaz általa kezelt befektetési alapon elért teljesítmény, illetve hozam számítása, bemutatása során a Bszt. 3. mellékletében megfogalmazott elvek szerint jár el. REÁLSZISZTÉMA – MARCO POLO SZÁRMAZTATOTT ABSZOLÚT HOZAM ALAP EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN
REÁLSZISZTÉMA – MARCO POLO SZÁRMAZTATOTT ABSZOLÚT HOZAM ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN
*A „B” sorozat indulásának dátuma 2010. május 17-e.
28
AZ ALAP ÉS REFERENCIAINDEXÉNEK HOZAMADATAI AZ ELMÚLT 5 ÉVBEN 1
Év
Reálszisztéma -Marco Polo Alap Hozam1
RMAX Index
6,40% 7,18% 4,16% 30,00% -23,73%
7,69% 8,36% 10,79% 5,53% 5,19%
2007** 2008** 2009** 2010*** 2011*** ** ***
az Alap befektetési politikájának és nevének (korábban Reálszisztéma Értékpapír-Befektetési Alap) megváltoztatása (2010.02.19-e) elő tti adatok az „A” sorozatra vonatkozó adatok
VI.2
BEFEKTETŐI PROFIL, AKINEK AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEIT ELSŐDLEGESEN SZÁNJUK
Az „A” sorozatba tartozó Befektetési Jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vásárolhatják meg. A „B” sorozatú Befektetési Jegyek elsődleges forgalmazás során történőmegvásárlására a Nyugdíjreform és AdósságcsökkentőAlap és a Tpt-ben meghatározott Intézményi Befektető k jogosultak. A befektetési jegy kis összegben is vásárolható, alapcímletete 1 Ft, így kisbefektet ő knek is lehetséges befektetési megoldás. Az egy befektető által megvásárolható befektetési jegy mennyisége nem korlátozott, így folyamatosan bármilyen összegben megvásárolható és bármilyen részösszegre beadható visszaváltási megbízás.
VII EGYÉB PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK VII.1 A
BEFEKTETÉSI ALAPOT ÉS A BEFEKTETŐKET TERHELŐ EGYÉB LEHETSÉGES
KÖLTSÉGEK VAGY DÍJAK Az Alapot és a Befektetőket terhelőegyéb lehetséges költségek vagy díjak részletes leírását a Kezelési Szabályzat II.4 A BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁG, A LETÉTKEZELŐVAGY HARMADIK FELEK RÉSZÉRE FIZETENDŐDÍJAK ÖSSZEGE ÉS KISZÁMÍTÁSA c. fejezete tartalmazza.
1
A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az alap jövő beli teljesítményére.
29
NYILATKOZAT
A Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt. (1053 Budapest, Kossuth L. u. 4.), mint Alapkezelőés a Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és BefektetőZrt., mint vezetőforgalmazó a tő kepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 29. § -ban foglaltak alapján jelen együttes nyilatkozatukkal kijelentik - és kijelentésüket cégszerűaláírásukkal megerősítik -, hogy a Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, nem hallgat el olyan tényeket és információkat, melyek a Reálszisztéma-Marco Polo Származtatott Abszolút Hozam Befektetési Jegy, valamint a Reálszisztéma-Marco Polo
Származtatott
Abszolút
Hozam Alap
helyzetének m egítélése
szempontjából jelentőséggel bírnak. A Befektetési jegyek tulajdonosának a jelen Tájékoztató félrevezetőtartalmával, és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért az Alapkezelő és a vezetőforgalmazó egyetemlegesen felel.
Budapest, 2012. május
………………………………………………….. Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt.
………………………………………………….. Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és BefektetőZrt. Kruchióné Marsi Piroska és Humpester Attila Igazgatósági tagok
Berki István Igazgatóság elnöke
30
1. MELLÉKLET :
KEZELÉSI SZABÁLYZAT
I A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK I.1
A BEFEKTETÉSI ALAP NEVE , TÍPUSA
Alap elnevezése:
Reálszisztéma-Marco Polo Származtatott Abszolút Hozam Alap
Az Alap fajtája: Az Alap típusa:
nyílt végű nyilvános, az ÁÉKBV irányelv szerint nem harmonizált alap
I.2
A BEFEKTETÉSI ALAP NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK DÁTUMA, FUTAMIDEJE
Nyilvántartásba vétel dátuma: Nyilvántartásba vételt elrendelőhatározat száma: Lajstromszám: Átalakulást jóváhagyó PSZÁF engedély száma: Kelte: Induló nettó eszközérték: Futamideje:
I.3
1995.07.21 110.043-1/95. 1111-07. ENIII/ÉA-10/2010 2010.01.19 102.530.000,- forint Határozatlan futamidejű értékpapír befeketetési alap
ELSZÁMOLÁSI ÉS HOZAMFIZETÉSI NAPOK
Az alap nettó eszközértéke és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték minden forgalmazáselszámolási napra, de legalább hetente egyszer megállapításra kerül. A forgalmazás-elszámolási napon történik a megállapított nettó eszközérték alapján a befektetési jegy vételi és visszaváltási megbízások elszámolása, meghatározva a forgalmazás-teljesítési napon a befektetőnek járó ellenértéket. A forgalmazás-teljesítési napon az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértéke a befektetők felé teljesítésre, jóváírásra kerül. Az Alapnál a forgalmazás-elszámolás és a forgalmazás-teljesítés az alábbiak szerint történik: - Vételi megbízásnál a forgalmazás-elszámolási nap és a forgalmazás-teljesítési nap egybe esik a T+3. napon - Visszaváltási megbízásnál a forgalmazás-elszámolási nap a T+3. nap, a forgalmazásteljesítési nap 5 forgalmazási nappal később a T+8. napon történik. A megbízás teljesítéséről elszámolás készül. Az Alapnál a forgalmazás-teljesítési nap nem lehet késő bbi, mint a forgalmazás-elszámolási napot követő10. nap.
31
I.3.1 A HOZAM Az Alapkezelőa befektetési jegyek tulajdonosainak hozamot nem fizet. A tőkenövekményt a Befektetőaz árfolyamnyereség útján, azaz a befektetési jegy(ek) visszaváltásakor a vásárlási és a visszaváltási ár különbözeteként realizálhatja.
I.4
A
BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁNAK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA,
FELTÉTELEI
I.4.1 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALM AZÁSA A Batv. 86. § (1) bekezdése szerint a nyílt végűbefektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek befektető k részére történőfolyamatos forgalmazására az Alapkezelő , illetve az általa megbízott egy vagy több forgalmazó jogosult. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé a forgalmazást végzőfelel. A Batv. 85. § (1) bekezdésének megfelelő en a vezetőforgalmazó tájékoztatja az Alapkezelőt az általa és a forgalmazók által értékesített befektetési jegyek darabszámáról, valamint a befektetők és képviselőik forgalmazó által felvett adatairól. Az Alapkezelőa jelen bekezdés alapján a részére átadásra kerülőadatokat kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektet ő k tájékoztatása, a befektetési alapkezelővagy a befektetési alapok kereskedelmi kommunikációja céljára használja fel. A Batv. 87. § (1) szerint az alap befektetési jegyeire - a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve – a befektetési alap futamideje alatt a vezetőforgalmazó és a forgalmazók minden munkanapon elfogadnak a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat. A befektetési jegyek forgalmazója a befektetési jegyek értékesítésére, illetve visszaváltására közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt. 111-116. §-aiban foglaltakat. A forgalmazó az általa igénybe vett közvetítőtevékenységéért a befektető k felé, mint a sajátjáért felel.
I.4.2 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK MÓDJA A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának időszakában a befektetési jegyeket az értékpapírszámlával már rendelkező Befektetők a befektetési jegyek megvételére vonatkozó megbízás, írásban történőkiadásával és a vételár egyidejűmegfizetésével szerezhetik meg. A Vételi megbízás elszámolása az alábbiak szerint történik: -
Vételi megbízásnál a forgalmazás-elszámolási nap és a forgalmazás-teljesítési nap megegyezik, időpontjuk a T+3. nap. A Befektetők vagy meghatalmazottjuk által adott napon (T nap) aláírt megbízás pénzügyi elszámolása a forgalmazás-teljesítési napon (T+3) történik a T napi eszköz-záróárfolyamok figyelembe vételével, T+1 napon számolt és T+2 napon közzétett és T+3 napra (forgalmazás-elszámolási nap) vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközértéken. A megvásárolt befektetési jegyek a forgalmazás-teljesítési napon (T+3) kerülnek jóváírásra a befektetőértékpapírszámláján. 32
A vételár megfizetése legkéső bb a forgalmazás-teljesítési napon (T+3) 12 óráig a Befektetőáltal megjelölt módon, azaz készpénzzel a forgalmazó pénztárába történő befizetéssel, illetve a Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt. MKB Bank Zrt.-nél vezetett 10300002-20377058-49020023 számú számlára történőátutalással teljesíthető. Amennyiben a fedezet nem áll rendelkezésre legkésőbb a forgalmazás-teljesítési napon (T+3) 12 óráig, a megbízás automatikusan érvényét veszti.
I.5
A
BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA, FELTÉTELEI, VALAMINT AZOK A
KÖRÜLMÉNYEK, AMELYEK MIATT A VISSZAVÁLTÁS FELFÜGGESZTHETŐ
I.5.1 A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának időszakában a Befektető k a tulajdonukban álló befektetési jegyeket a visszaváltásra vonatkozó megbízás, írásban történőkiadásával válthatják vissza. A Befektetők kötelesek gondoskodni, arról hogy legkésőbb a visszaváltási megbízás elszámolásának napján 12 óráig a Reálszisztéma Értékpapír-forgalmazó és Befektető Zrt-nél nyilvántartott értékpapírszámlán legyenek a visszaváltandó befektetési jegyek. A visszaváltások pénzügyi teljesítése a megbízások idő beli sorrendjének megfelelő en történik. Visszaváltási megbízásnál a forgalmazás-elszámolási nap a T+3. nap, a forgalmazás teljesítése 5 forgalmazási nappal később, a T+8. napon történik az alábbiak szerint: -
A Befektetők vagy meghatalmazottjuk által adott napon (T nap) aláírt megbízás pénzügyi elszámolása a forgalmazás-teljesítési napon (T+8) kerül kifizetésre/jóváírásra az Ügyfél részére a T napi eszköz-záróárfolyamok figyelembe vételével, T+1 napon számolt, T+2 napon közzétett és T+3 napra (forgalmazás-elszámolási nap) vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközértéken.
A Forgalmazók a visszaváltott befektetési jegyek ellenértékének kifizetését a forgalmazás-teljesítési napon (T+8) a Befektetőáltal megjelölt módon - azaz készpénzben, a forgalmazási helyeken a forgalmazó pénztárából történőkifizetéssel, vagy a Befektetőáltal megjelölt számlára történő átutalással - teljesítik, a visszaváltást terhelőköltségek (visszaváltási jutalék és egyéb díjak) egyidejűlevonásával.. A megbízás teljesítéséről elszámolás készül. A befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásokat a Befektetők a Forgalmazási helyeken személyesen, illetve meghatalmazottjuk útján írhatják alá. A Forgalmazó meghatalmazásként csak teljes bizonyító erejű magánokiratot fogad el, melyet 1 példányban a meghatalmazó vagy a meghatalmazott köteles a Forgalmazónak leadni. Az Alapkezelő a visszaváltási feltételeket a befektető k számára hátrányosan kizárólag úgy módosíthatja, hogy a kezelési szabályzat ilyen tartalmú módosításáról a befektetőket a módosulás hatálybalépését legalább 30 nappal és legalább egy forgalmazás-elszámolási nappal megelőző en tájékoztatja.
33
I.5.2 A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK SZÜNETELÉSÉRE ÉS FELFÜGGESZTÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
A Batv. 92. § (1) bekezdésének megfelelően a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető , amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő , illetve a forgalmazó működési körében felmerülőokokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. A Batv. 93. § (1) bekezdése szerint a befektetési alapkezelőa folyamatos forgalmazást - a vételt és a visszaváltást egyaránt - kizárólag a befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha a) a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ; b) a befektetési alapkezelő, a letétkezelővagy a forgalmazó - a Batv. 92. § (1) bekezdésben meghatározott eset kivételével - nem képes a tevékenységét ellátni; c) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált. A befektetési alapkezelőa befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap likviditása - figyelembe véve a befektetési alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló idő t - veszélybe kerül. A befektetési alapkezelő a fent meghatározott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. A Batv. 94. § (1) bekezdése szerint a Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben: a) a befektetési alapkezelőnem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. A Felügyelet a befektetési alapkezelőintézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a Batv. 93. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a Batv. 93. § (2) bekezdésében meghatározott esetben. A Batv.95. § (1-3) bekezdése szerint a felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. A befektetési alap nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.
34
I.6
A
HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI , TŐKE ÉS HOZAMÍGÉRET
ESETÉN ENNEK PONTOS FELTÉTELEI Az Alapkezelőa befektetési jegyek tulajdonosainak hozamot nem fizet, az Alapnál nincs tő ke- illetve hozam megóvására vonatkozó ígéret és garancia.
I.7
A
BEFEKTETÉSI
JEGYEK
ELADÁSI
VAGY
FORGALOMBA
HOZATALI,
ILLETVE
VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA
I.7.1 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI VAGY FORGALOMBA HOZATALI , ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁR KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDSZERE ÉS GYAKORISÁGA
Az egy jegyre jutó nettó eszközérték (eladási/visszaváltási árfolyam) az alap eszközeinek az alap kötelezettségeivel csökkentett és követeléseivel növelt piaci értéke, elosztva a befektetési jegyek darabszámlával. Az alapba történőbefektetések aktuális értéke az egy jegyre jutó nettó eszközérték és a befektető által vásárolt illetve visszaváltott befektetési jegyek darabszámának szorzata. A Batv. 100. § (1) bekezdése szerint a nyílt végűbefektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazás-elszámolási napra, de legalább hetente egyszer meg kell állapítani.
I.7.2 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSÁVAL VAGY FORGALOMBA HOZATALÁVAL , ILLETVE VISSZAVÁLTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN FELSZÁMÍTOTT KÖLTSÉGEK
A Batv. 88. § (2) bekezdése szerint a folyamatos forgalmazás során a befektetőterhére forgalmazási (vételi, illetve visszaváltási) díj, jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben, a kezelési szabályzatban foglaltak szerint - a befektetési alapot, a folyamatos forgalmazásban közreműködő forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti. I.7.2.1 Eladási jutalék Az eladási jutalék mértéke Befektetési Jegy sorozatonként eltérőaz alábbiak szerint: Az „A” Befektetési Jegy sorozat esetében az eladási jutalék mértéke a befizetett összeg maximum 5%-a. A Befektetők felé felszámított eladási jutalék megfizetése a befektetési jegyek megvásárlásával egyidejűleg esedékes. A jutalék mértékéről a befektető t előzetesen tájékoztatni kell. Az eladási jutalék a Forgalmazót illeti meg. (A Forgalmazó a saját üzletszabályzatának megfelelően ennél alacsonyabb eladási jutalékot is meghatározhat.) A „B” Befektetési Jegy sorozat esetében eladási jutalék mértéke a befizetett összeg maximum 2%-a. A Befektetők felé felszámított eladási jutalék megfizetése a befektetési jegyek megvásárlásával egyidejűleg esedékes. A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. Az eladási jutalék a Forgalmazót illeti meg. (A Forgalmazó a saját üzletszabályzatának megfelelően ennél alacsonyabb eladási jutalékot is meghatározhat.) I.7.2.2 Visszaváltási jutalék A befektetési jegyek forgalmazása során a Befektetőterhére visszaváltási jutalék számítható fel. A visszaváltási jutalék mértéke mindkét Befektetési Jegy sorozatnál megegyezik, alapja a visszaváltási árfolyamérték, számítása az alábbiak szerint történik: 35
- Amennyiben a befektetési jegy(ek) a vásárlástól számítva 365 napon belül kerül(nek) visszaváltásra, a jutalék mértéke a befektetési jegyek visszaváltási árfolyamértékének 5%-a - Amennyiben a befektetési jegy(ek) a vásárlástól számítva 365 napon túl, de 2 éven belüli időszakban kerül(nek) visszaváltásra, a jutalék mértéke a befektetési jegyek visszaváltási árfolyamértékének 3%-a - Amennyiben a befektetési jegy(ek) a vásárlástól számítva 2 éven túl, de 3 éven belüli idő szakban kerül(nek) visszaváltásra, a jutalék mértéke a befektetési jegyek visszaváltási árfolyamértékének 1%-a - Amennyiben a befektetési jegy(ek) a vásárlástól számítva 3 éven túl kerül(nek) visszaváltásra, úgy visszaváltási jutalék nem kerül felszámításra. A Befektetők felé felszámított visszaváltási jutalék megfizetése a befektetési jegyek visszaváltásának teljesítésével egyidejűleg esedékes. A jutalék mértékérő l a Befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. A visszaváltási jutalék az Alapot illeti meg. Közvetlenül az Alap befektetési jegyeinek eladásával, illetve visszaváltásával kapcsolatban a befektetőket más költség nem terheli. I.7.2.3 Egyéb díjak Forgalmazó jogosult a mindenkor hatályos díjjegyzéke szerint a számlavezetéshez kapcsolódó díjakat felszámítani.
I.7.3 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI VAGY FORGALOMBA HOZATALI , ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁR KÖ ZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA, HELYE ÉS GYAKORISÁGA A Batv. 111. § (1) bekezdése szerint a befektetési alapkezelőgondoskodik az általa kezelt nyilvános befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről az Alapkezelő és a VezetőForgalmazó hivatalos honlapján, a www.realszisztema.hu, a www.rbroker.hu oldalakon illetve a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu oldalon, minden olyan napra, amelyre megállapításra kerül, a megállapítást követő2 munkanapon belül. A befektetési alapkezelőa nyilvánosság számára biztosítja a befektetési alap múltbeli 5 éves működési időszakra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét.
36
II A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉNEK ALAPVETŐSZABÁLYAI II.1 A
BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK LEÍRÁSA, BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, A
BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA
II.2 AZ ALAP RÉSZLETES BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI Az Alapkezelőa törvényben meghatározott befektetési szabályok keretein belül a meghirdetett befektetési politikának megfelelően saját belátása szerint fekteti be az Alap tőkéjét. Saját döntése alapján végezhet minden olyan tranzakciót, amivel megítélése szerint az Alap vagyona, befektetéseinek hozama növelhető, az Alap eszközeinek likviditási feltételei javíthatók, illetve a befektetések kockázata csökkenthető. A Marco Polo Alap az alábbi globális makrogazdasági problémákat figyelembe véve építi fel az Alap portfolióját: 1) Várható olajhiány 2) Kimerülőipari nyersanyagok (pl. ritkaföldfém-készletek) 3) Halmozódó amerikai adósság 4) Rohamosan növekvőpénzkínálat. Ezen trendek bekövetkezése miatt az Alapkezelőarra számít, hogy az elkövetkező3–5 év folyamán rohamosan felgyorsul az infláció, és a fenti tényezők inflációs hatása a legtöbb befektetés nyereségét lenullázza. Néhány részvény szektor értéke azonban – épp az infláció miatt – várhatóan jelentősen emelkedik majd. Az Alap tő kéjét jórészt ilyen részvényekbe fekteti be. A Reálszisztéma-Marco Polo Származtatott Abszolút Hozam Alap célja, hogy kockázatmentes hozam feletti hozamot biztosítson a Befektető k részére. Az Alap befektetései során azokat a globális makro tendenciákat veszi figyelembe, amelyek az alapkezelő menedzserek véleménye szerint az elkövetkező3–5 év során a legnagyobb hatást gyakorolják majd a befektetésekre. Így a portfolió úgynevezett ’top-down’ (föntről lefelé) vagyis ’tematikus típusú’ szemlélettel áll össze, és ennek megfelelően állítja össze az Alapkezelőaz Alap tulajdonát képezőértékpapírokat. Az Alapot két nagyobb befektetési eszközosztály építi fel: I.) a különbözőnemzetközi részvénypiaci értékpapírok II.) a hazai vagy nemzetközi állampapírok. Az Alapkezelőe két főbb eszköz csoportot úgy súlyozza, hogy az adott piaci körülmények közötti legjobb hozam-kockázat párossal rendelkezzen a teljes portfolió.
II.2.1 BEFEKTETÉSI S TRATÉGIA Az Alap a tőkéjének egy részét olyan részvényekbe fekteti be, amelyek az Alapkezelőszerint a kiválasztott speciális makro tendenciák jövőbeli érvényesülése következtében biztosítják majd a magas hozamot. Ilyen tendenciák többek között: az infláció, az energiahiány és az energiabiztonság, a kifogyóban lévőnyersanyagok, a FejlődőPiacok tartós növekedése, és a hadipari befektetések. Ennek megfelelően, az Alap fő leg valódi eszközök (avagy ’real-assets’) részvény-osztályba fektet be. Ilyenek például a különbözőnemzetközi olaj és gáz kitermelőés kutató vállalatok, nemesfém és egyéb ritka nyersanyagtermelő cégek, alternatív és megújuló energiával foglalkozó ipari 37
részvények, hadipari beruházásokkal foglalkozó piacvezető vállalatok és egyéb az Alap ’diverzifikációját’ (vagy kockázat megosztását) csökkentőtársaságok papírjai. Az Alap befektetési univerzumába tartozik mind a fejlő dőés fejlettebb piacok vállalatainak részvénye is. Ezen túl, az Alap fektethet magába a nyersanyagokba is ETF részvény alapok, vagy tőzsdei határidős nyersanyag szerződések megvásárlásán keresztül. Az Alap részvénykitettségéből eredődeviza kockázatot fedezett tőzsdei vagy tőzsdén kívüli deviza határidős szerző désekkel kívánja csökkenteni. A fedezeti vagy hozam növelés céljából nyitott tőzsdei, vagy tőzsdén kívüli határidő s szerződések értéke más eszközök jövőbeli árától függ. Az Alap a nagyobb és minél likvidebb nemzetközi részvénypiacokon bejegyzett papírokat vásárol, azzal a céllal, hogy a lehetőlegnagyobb, kockázattal korrigált hozamot tudja biztosítani a Befektetők részére. A teljes portfolió kockázat csökkentése érdekében az Alap tőkéjének egy részét különbözőországok állampapírjaiba fekteti, ahol a hosszabb távú garantált hozam elérése és a portfolió rizikófaktorának a minimalizálása az elérend őcél. A befektetési döntések meghozatalakor az Alapkezelőfigyelembe veszi a makrogazdasági folyamatok alakulását, illetve ezen folyamatoknak az állampapírpiacra gyakorolt hatását. A hozamok alakulását meghatározó piaci tendenciáknak, illetve a folyamatos likviditás biztosításának figyelembe vételével a jogszabályi el ő írásoknak megfelelően születik döntés az állampapír-befektetések futamidejének és az egy értékpapírba történőbefektetés mennyiségének meghatározására.
II.2.2 AZ ALAP PORTFOLIÓJÁNAK LEHETSÉGES ELEMEI A 345/2011. Korm. rendelet (továbbiakban. Rendelet) 17§ (1) bekezdése szerint (1) a nyilvános értékpapír befektetési alap saját tőkéje kizárólag az alábbi eszközökben tartható: a) szabályozott piacra bevezetett vagy forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, b) EGT-állam egyéb rendszeresen működő, elismert, nyilvános, szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, c) valamely harmadik ország tőzsdéjén hivatalosan jegyzett, vagy annak más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, amennyiben az adott tőzsde vagy kereskedési platform, mint lehetséges befektetési helyszín szerepel az ÁÉKBV kezelési szabályzatában, d) 1 éven belül forgalomba hozott átruházható értékpapírok, feltéve, hogy o da) a forgalomba hozatali feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra nézve, hogy a kibocsátó kezdeményezi az értékpapírok valamely, az a) c), vagy d) pontban meghatározott szabályozott piacra illetve kereskedési platformra történő bevezetését, és o db) a bevezetés a forgalomba hozataltól számított 1 éven belül megtörténik, e) az a) c)d) és e) pontok szerinti feltételeknek nem megfelelőegyéb állampapírok,
38
f) ÁÉKBV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok, vagy egyéb kollektív befektetési formák által nyilvánosan forgalomba hozott nyílt végűértékpapírok, feltéve, hogy: fa) az egyéb kollektív befektetési forma jogszabály alapján prudenciális felügyelet hatálya alatt áll, és ez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) megítélése szerint egyenértékű a közösségi jogszabályokban megállapított felügyelettel, és a hatóságok közötti megfelelő együttműködés biztosított, fb) az egyéb kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírok tulajdonosainak védelme egyenértékűaz ÁÉKBV befektetési jegyei tulajdonosai számára biztosított védelemmel, beleérve az eszközök elkülönített módon való kezelésére, a hitelfelvételre, a kölcsönnyújtásra, valamint az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök fedezetlen vásárlásaira vonatkozó szabályokat, fc) az egyéb kollektív befektetési forma tevékenységéről félévenként és évenként olyan jelentések készülnek, amelyek lehető vé teszik az eszközök és források, a bevételek és a ráfordítások, valamint az elszámolási idő szakban végzett tevékenységek felmérését, és fd) az ÁÉKBV vagy az egyéb kollektív befektetési forma kezelési szabályzata vagy létesítőokirata értelmében összességében legfeljebb 10 százalékát lehet befektetni más ÁÉKBV és egyéb kollektív befektetési formák befektetési jegyeibe, g) betét, deviza; h) származtatott ügyletek, beleértve az árualapú származtatott ügyleteket is, azzal a feltétellel, hogy árualapú származtatott ügyletek esetében az ügylet nem zárulhat fizikai teljesítéssel, ha) az a), c), és d) pontban említett szabályozott piacon forgalmazott származtatott pénzügyi eszközök, beleértve az ezekkel egyenértékű készpénzelszámolású eszközöket, továbbá a tő zsdén kívüli, nem szabványosított származtatott pénzügyi eszközök (OTC származtatott ügyletek), feltéve, hogy hb) ezen OTC származtatott ügyletek alapul szolgáló eszközei ezen bekezdés hatálya alá tartozó eszközök, továbbá olyan pénzügyi indexek, kamatlábak, devizaárfolyamok vagy valuták, amelyekbe az ÁÉKBV a kezelési szabályzata szerinti befektetési célkitűzései értelmében befektethet, hc) ezen OTC származtatott ügyletekben részt vev ő üzletfelek prudenciális felügyelet hatálya alatt álló és a Felügyelet által engedélyezett kategóriákba tartozó intézmények, továbbá hd) ezen OTC származtatott ügyletek megbízható és ellenőrizhetőnapi értékelése biztosított és az ÁÉKBV kezdeményezésére egy ellentételezőügylettel bármikor tisztességes piaci értéken eladhatók, felszámolhatók vagy lezárhatók, i) szabályozott piacon nem forgalmazott pénzpiaci eszközök, ha maga a forgalomba hozatal vagy a kibocsátó a befektető k és megtakarítások védelme érdekében szabályozott, és feltéve hogy ia) ezeknek a pénzpiaci eszközöknek a kibocsátója vagy garanciavállalója központi, regionális vagy helyi hatóság, vagy valamely tagállam központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy harmadik ország, vagy egy szövetségi állam esetében a szövetséget alkotó tagállamok 39
valamelyike, vagy egy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több tagállam is tagja, ib) ezeket a pénzpiaci eszközöket olyan vállalkozás bocsátotta ki, amelynek bármelyik értékpapírját az a), b) vagy c) pontban meghatározott szabályozott piacok valamelyikén forgalmazzák, ic) a pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója olyan személy, amely a közösségi jogszabályokban megfogalmazott feltételeknek megfelelő felügyelet hatálya alatt áll, vagy amely a Felügyelet megítélése szerint legalább a közösségi jogszabályokban megállapítottal egyenértékűprudenciális szabályok hatálya alatt áll és azoknak megfelel, vagy id) a pénzpiaci eszközöket a Felügyelet által felügyelt intézmények bocsátották ki, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokba történőbefektetésekre olyan befektetővédelem vonatkozik, amely egyenértékűa ia), ib) vagy ic) pontokban meghatározott védelemmel, és a kibocsátó induló tőkéje és tőketartaléka legalább tízmillió euró, és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint, bemutatja és közzéteszi éves számviteli beszámolóit, továbbá a kibocsátó kifejezetten a csoport finanszírozásával foglalkozik olyan vállalkozáscsoporton belül, amelynek egy vagy több tagja tőzsdére bevezetett gazdasági társaság vagy intézmény, vagy banki likviditási keretbő l részesülőértékpapírrá alakított eszközök finanszírozását végzi. A Rendelet 17. § (2) bekezdése értelmében a nyilvános értékpapír befektetési alapok eszközeinek legfeljebb 10 százalékát befektethetik az (1) bekezdésben nem említett értékpapírokba, vagy egyéb pénzügyi eszközökbe. A befektetési alap rendelkezhet járulékos likvid eszközökkel.
II.2.3 E GYES ÉRTÉKPAPÍRFAJTÁK MAXIMÁLIS , ILLETVE MINIMÁLIS, VAGY TERVEZETT ARÁNYA A Rendelet 18. § szerint: (1) a befektetési alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkez őjelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkezőés jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg a befektetési alap eszközeinek 80 százalékát. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy 40
garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. (5) A befektetési alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben a befektetési alap által történőbefektetések értéke egyenként meghaladja a befektetési alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A (3)-(4) bekezdésben szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni. A Rendelet 19. § értelmében a fenti említett korlátoktól eltérően a befektetési alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítőértékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba. A Rendelet 20. §-a szerint amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történőbefektetésekbő l, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredőösszevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is. A 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint: 1
10%
2
Egy kibocsátó maximális aránya alapesetben 1. pontbeli limitet meghaladó kibocsátó maximális aránya 2. pont figyelembevételével
3
2. pontba tartozó értékpapírok összesített maximális aránya
40%
4
Jelzáloglevelek maximális aránya 1. pont szerinti limitet meghaladó mértékűjelzáloglevelek összesített maximális aránya
25%
5 6 7 8
Egy adott sorozatba tartozó állampapírok maximális aránya Egy adott állam maximális aránya Egy hitelintézet betéteinek maximális aránya
11
Egyéb, a megengedett eszközök körében tételesen nem felsorolt értékpapírok és pénzügyi eszközök maximális aránya
15% (megfelelően likvid papírok esetében)
80%
35% 100% 20% felett külön kiemelni a kezelési szabályzatban 9 Egy adott kollektív befektetési értékpapír maximális aránya alapesetben 20% 10 Tőkeáttétel maximális mértéke alapesetben 2-szeres
41
10%
A fentiek figyelembevételével az Alap portfoliója a következ ő k szerint alakulhat:
Minimális részarány
Maximális részarány
0%
100%
-100%
200%
0%
10%
0%
100%
0%
200%
-200%
200%
Nyilvános nyíltvégűkollektív befektetési értékpapírok
0%
10%
Egyéb
0%
5%
OECD tagállamok állampapírjai Belföldi és külföldi tőzsdei részvények és tőzsdei termékek Belföldi és külföldi tőzsdén kívüli részvények Bankbetét Származtatott ügyletek (nettó pozíciók abszolút értékeinek összege) Tőzsdei árualapú származtatott ügyletek
II.2.4 S ZÁRMAZTATOTT TERMÉKEK , ILLETVE A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK LEHETSÉGES KÖRE, ALKALMAZÁSUK CÉLJA , FELTÉTELEI (1) A Rendelet 22. § (1-4) bekezdései szerint a befektetési alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet: a) a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja, b) az ügylet kötése nem jár a (2) és (3) bekezdésben megállapított befektetési korlátok megsértésével. c) a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet – figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit – kellőidő ben a megfelelőpiaci áron lezárható, elszámolható. d) a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza. (2) A befektetési alap – származtatott ügyletek figyelembevételével számított – teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen a befektetési alap egyes eszközeiben meglévőnettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. A befektetési alapnak az egyes eszközökben meglévőnettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglév őkitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.
42
(3) A befektetési alapnak az egyes eszközeiben meglévőnettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az e rendeletben vagy az alap kezelési szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz. (4) A befektetési alap a kezelési szabályzatban köteles rendelkezni: a) az egyes eszközökben meglévőpozíciók nettósítási szabályairól, ezen belül az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévőpozíciók kezeléséről; b) a származtatott ügyletek értékelési szabályairól, beleértve az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrását; c) amennyiben a származtatott ügylet nem tartozik a jelen szabályzat II.2.2 ALAP PORTFOLIÓJÁNAK LEHETSÉGES ELEMEI című fejezet h) pontjában felsoroltak alá, a származtatott alap kezelési szabályzatában külön fel kell hívni erre a befektetők figyelmét és meg kell határozni a származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát. II.2.4.1 Az Alap befektetési politikájával kapcsolatos kockázati tényezők Az Alapkezelőminden rendelkezésre álló jogi eszközzel és szakmai tudással arra törekszik, hogy az értékpapírpiacon jelentkezőkockázati tényezőket minimálisra csökkentse. Ennek ellenére számolni kell olyan főbb kockázati tényezőkkel, amelyek a magyar és nemzetközi gazdasági környezetbő l, a jogi szabályozás változásából, a kiszámíthatatlan kormányzati intézkedésekből eredhetnek. Az alapkezelőtörekszik arra, hogy a kockázatos, határidős ügyletekbő l adódó kockázatok kioltsák egymást, de a származtatott eszközök használata miatt az alap árfolyama nagyobb ingadozást is mutathat. Belföldi Politikai kockázat Magyarország illetve a külföldi országok - ahová az Alap befektetései irányulnak - politikai stabilitása megváltozhat, ami jelentősen befolyásolhatja az Alap portfoliójában szereplőeszközök értékét. A magyarországi állampapírok hozamszintjét alapvetően befolyásolja a magyar monetáris és gazdaságpolitikai irányító szervek (kormány, jegybank) által követett költségvetési és monetáris politika. Így a befektetési jegyek hozamát is erősen befolyásolja a hatóságok által választott árfolyamrendszer és kamatpolitika. Emellett Magyarország külföldi Befektet ő k általi megítélésére és a magyar kötvényektől elvárt hozamra is számottevőhatással van a mindenkori kormány (és jegybank) gazdaságpolitikája. Belföldi makrogazdasági kockázat A magyar állampapírpiac hozamszintjét dönt ő en befolyásolják a hazai makrogazdasági folyamatok, ezen belül is különösen az infláció alakulása. Az infláció emelkedésével együtt járó hozamszint emelkedés kedvezőtlenül hat a fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamára. Szintén befolyásolja áttételesen a hozamszint alakulását Magyarország fizetési mérleg pozíciója, valamint az államháztartás egyenlege (külsőés belsőegyensúly). Mindezekből kifolyólag a befektetési jegyek kamatlábkockázatnak vannak kitéve.
43
Nemzetközi Politikai és Makrogazdasági kockázat A világgazdasági és/vagy a nemzetközi politikai instabilitás jogi, pénzügyi, szabályozási változásokhoz vezethet, vagy a jogi, adózási, szabályozási, illetve piaci reformok visszavonását eredményezheti. Valamely ország külsőállamadóssági pozíciója romolhat az idősorán, és ez váratlan adók kivetéséhez vagy a deviza/valuta kereskedelmi folyamatok korlátozásához vezethet. Sor kerülhet a magántulajdon kényszerű, megfelelőkompenzáció nélkül történőállamosítására is. A magas infláció miatt a vállalkozásoknak nehézséget okozhat a forgótőke megszerzése. Egyes országok nagymértékben függhetnek az áru- és nyersanyagexporttól és a termékek világpiaci árainak negatív változása kedvezőtlen hatást gyakorolhat ezen országok gazdaságára. Nemzetközi tőkepiaci kockázat Magyarország nyitott, világviszonylatban kis gazdaság. Emiatt a belsőmakrogazdasági folyamatok mellett a külföldi tőkepiaci trendek is befolyásolják a magyar kötvénypiac hozamait. A külföldi befektetők magyar kötvények iránti kereslete a befektetők által elvárt hozamfelár mellett függ a külföldi tőkepiacok kamatszintjétől is. Ezáltal a külföldi kamatok is befolyásolják a befektetési jegyek árfolyamát. Továbbá a nemzetközi értékpapír piacon is elő fordulhat időnként nagymértékű árfolyam-ingadozás, aminek következménye lehet az Alap nettó eszközértékének kedvezőtlen változása. Befektetési kockázat Az Alapkezelőaz Alap portfolióját a törvényi szabályozás betartásával és az Alap befektetési politikáját követve saját belátása szerint állítja össze. Annak ellenére, hogy az Alapkezelőminden befektetést részletes elemzést követően hajt végre, nincs garancia arra, hogy az Alap nem szenved el árfolyamveszteséget. A befektetési jegy tulajdonosoknak tudomásul kell venniük, hogy valamennyi befektetés kockázattal jár és az Alapkezelőnek nem áll módjában garantálni az Alap teljesítményét, vagy jövőbeni hozamát. Reálhozam kockázata A fogyasztói árindex emelkedése mindig rejt magában némi bizonytalanságot, így elő fordulhat, hogy az infláció – bizonyos múltbeli időszakot tekintve – meghaladja az állampapírpiac hozamát. Tekintettel arra, hogy a befektetési jegyek nominális hozama alapvetően az állampapír piaci hozamoktól függ, az Alap nominális teljesítménye ezáltal egyes id ő szakokban az infláció alatt maradhat. Ez pedig a negatív reálhozam kockázatát hordozza magában. Az Alap reálhozam kockázata jelentős mértékben csökkenthető megfelelő valódi eszköz/részvényportfolió kialakításával. Az Alap eszközeinek likviditási kockázata Az Alapkezelőa befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfolióban lévőeszközök likviditása változhat. Ez esetben elképzelhető, hogy ha jelentősen romlik egy eszköz likviditása, akkor azt a nyilvántartási értéke alatt tudja csak az Alapkezelőértékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyásolja az Alap nettó eszközértékét, így a befektetési jegyek árfolyamát. Származtatott termékekből eredőkockázat A származtatott termékek speciális kockázatokat rejtenek magukban elsősorban a tőkeáttétel miatt. Ezen termékek likviditása rövid időn belül erősen visszaeshet. Ezért előfordulhat, hogy az Alap a nyereséget nem tudja realizálni, illetve likviditási veszteséget kénytelen elkönyvelni. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében az ügyletnek nem része az elszámolóházi garancia, ezért ekkor az Alapnak az ügyfél nemteljesítéséből eredőkockázatot is fel kell vállalnia. 44
Devizakockázat Az Alap eszközeit különbözőországok és ott működővállalatok egymástól eltérődevizanemekben kibocsátott értékpapírjaiba is fektetheti. Ennek következtében az Alap eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke, magyar forintra, vagy eurós alapok esetén euróra konvertálva az adott deviza és a forint/euró közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Ezáltal a Befektetési Jegyeket megvásárló Befektető knek bizonyos esetekben az Alap portfolióját alkotó egyedi papírok és azok devizanemei forinttal/euróval szemben meghatározott árfolyama ingadozásának kockázatával kell szembenézniük. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése miatti kockázat A Batv. 92.§ (1) bekezdése szerint a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő , illetve a forgalmazó működési körében felmerülőokokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. A Batv.-ben meghatározott esetekben - kizárólag a befektetők érdekében - az Alapkezelőilletve a Felügyelet is felfüggesztheti a folyamatos forgalmazást, a vételt és a visszaváltást egyaránt. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. Az Alap saját tő kéjének csökkenése miatti kockázat A befektetési jegyek nagytömegűvisszaváltása esetén az Alap saját tőkéje olyan mértékben lecsökkenhet, melynél az Alapkezelő kezdeményezi az Alap megszüntetését. Ez esetben a Befektető k az általuk kívántnál esetleg előbb kapják vissza a befektetési jegybe fektetett pénzüket. Az Alapot az Alapkezelőköteles megszüntetni, amennyiben az Alap saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Nettó eszközértékből eredőkockázat Az Alapkezelőcélja az volt az eszközök értékelési szabályainak kialakításakor, hogy a nettó eszközérték a lehetőlegpontosabban tükrözze a portfolió pillanatnyi értékét. Egyes kevésbé likvid értékpapíroknál azonban előfordulhat, hogy azok utolsó piaci ára, amely az értékelés alapját képezi, nem friss, ezért nem tükrözi helyesen az adott eszköz piaci értékét. Ekkor – miután a nettó eszközérték enyhe felül- vagy alulértékeltséget mutathat – a nettó eszközértéken való forgalmazás miatt a befektetők által realizált hozam minimálisan eltérhet az Alap portfolióját alkotó piaci eszközök tényleges értékének hozamától. A Letétkezelőkockázata Az Alap portfoliójában szereplőbefektetési eszközöket a Letétkezelőelkülönített számlán tartja nyilván. A Letétkezelő meghatározott törvényi szabályoknak és tőkekövetelményeknek kell megfelelnie, ám az elkülönített számla teljes biztonságát semmi sem garantálhatja. Partnerkockázat Amennyiben az Alapkezelőáltal az Alap nevében kötött ügyletekben közreműködőpartnerek kötelezettségeiknek nem tesznek eleget maradéktalanul, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alapok Nettó Eszközértékét és a Befektetési Jegyek árfolyamát. Előfordulhat, hogy a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci 45
eszközökbe történőbefektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát. Ennek következtében - a szigorú kockázati monitoring ellenére - előfordulhat, hogy a partnerek pénzügyi, illetve egyéb típusú nehézségei miatt az Alap veszteségeket szenvedhet el. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történőmegbízás kockázata A Befektetési Jegyre adott vételi és visszaváltási megbízás megadásának időpontjában a Befektetők nem ismerik a Befektetési Jegyek pontos árfolyamát, amelyen a megbízás teljesülni fog. A teljesüléskori árfolyam csak két munkanappal a megbízást követően válik ismertté. A pontos árfolyam ismeretének hiánya kockázatot jelent. Az Alap különbözőkockázattípusoknak való kitettségét a következőtáblázat mutatja: Kockázat megnevezése mértéke
politikai
makrogazdasági
tő kepiaci
befektetési
reálhozam
likviditási
xxx
xxxx
xxx
xxxx
xx
xx
Kockázat megnevezése
Származtatott termékekből eredő xxx
mértéke Kockázat megnevezése mértéke xxxx: xxx: xx: x: -:
deviza
felfüggesztési
neé számítási
letétkezelői
xxxx
x
x
x
adóváltozási
megszűnési
átalakítási
partner
tranzakciós ár hiánya
xx
x
x
xx
xx
jelentős számottevő nem elhanyagolható nem jelentős nincs
Adószabályok változásának kockázata A befektetési jegyekre vonatkozó adójogszabályok folyamatosan változnak. Az Alap megszű nésének kockázata Az Alap megszűnik abban az esetben, ha az Alap saját tőkéje három hónapon keresztül átlagosan nem éri el 20 millió forintot. Amennyiben a kockázati tényezők valamelyikének bekövetkezése szükségessé teszi a Kezelési Szabályzat módosítását, akkor ezt az Alapkezelőazonnali hatállyal kezdeményezi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, melyről a Befektetőket is tájékoztatja.
II.2.5 HITELFELVÉTELI SZABÁLYOK A Rendelet 15.§ (1-4) bekezdése szerint: (1) Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidő re. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt 46
megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. E rendelet alkalmazása során nem min ő sül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége. (2) Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására. (3) Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket. (4) Az Alap a kezelési szabályzatában foglalt feltételek szerint jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani.
II.2.6 A SZÁRMAZTATOTT BEFEKTETÉSI ALAPOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK
A Rendelet 23. § (1-2) bekezdései szerint: (1) A befektetési alap jogosult az általános befektetési korlátokat meghaladóan befektetni származtatott ügyletekbe az alábbi feltételek teljesülése esetén: a) a befektetési alap nevében fel kell tüntetni a „származtatott befektetési alap”, vagy „származtatott alap” elnevezést, b) az alap teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az alábbiak szerint számított korlátok egyikét sem: ba) a jelen szabályzat II.2.4 SZÁRMAZTATOTT TERMÉKEK, ILLETVE A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK LEHETSÉGES KÖRE, ALKALMAZÁSUK CÉLJA, FELTÉTELEI c. fejezet (2) bekezdése alapján számított nettó kockázati kitettségeket a Rendelet 2. mellékletében meghatározott szorzóval korrigált értéken figyelembe véve a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét, bb) a Rendelet 22. § (2) alapján számított nettó kockázati kitettségeket a Rendelet 2. melléklete (lásd alább) szerinti korrekció nélkül számított értéken figyelembe véve a befektetési alap nettó eszközértékének nyolcszorosát. (2) Az olyan nyilvános származtatott alap esetében, amely úgy rendelkezett, hogy a) az egy befektetőáltal befektethetőminimális kezdőbefektetés tízmillió forint, vagy b) lehetséges befektető i köre megegyezik a zártkörűalapok lehetséges befektető i körével, az (1) bekezdéstő l eltérően az alap kezelési szabályzatában egyedileg meghatározható a származtatott ügyletekben lévőpozíciók összesített kockázati kitettségének mértéke. II.2.6.1 A származtatott alap nettó pozíciójának számításához alkalmazott szorzók A 345/2011. XII.29.) Korm. rendelet 2. számú melléklete: A nettó pozíciót képezőpénzügyi eszköz a) Deviza b) 3 évnél hosszabb hátralévőfutamidejűkötvény, kamatláb pozíció c) 3 évnél rövidebb és egy évnél hosszabb hátralévő futamidejűkötvény, kamatláb pozíció d) 1 évnél rövidebb hátralévő futamidejű kötvény, kamatláb pozíció, a befektetési alap alapdevizájában fennálló számlapénz vagy egyéb követelések e) Az a)-d) pontba nem tartozó egyéb pénzügyi eszköz 47
Szorzószám 0,25 0,25 0,15 0,10 1,00
II.3 AZ ALAP TULAJDONÁBAN LÉVŐPÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
KÖLCSÖNZÉSÉNEK, AZ ESZKÖZÖK
TERHELHETŐSÉGÉNEK SZABÁLYAI Az Alap értékpapírkölcsön ügylet keretében nem vehet és nem adhat kölcsön értékpapírt.
II.4 A
BEFEKTETÉSI ALAP ÁLTAL AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁG, A LETÉTKEZELŐ VAGY
HARMADIK FELEK RÉSZÉRE FIZETENDŐDÍJAK ÖSSZEGE ÉS KISZÁMÍTÁSA
II.4.1 AZ ÉVES ALAPKEZELÉSI KÖLTSÉG Az Alapkezelőa portfolió kezeléséért, az Alapkezelő i tevékenység folyamatos ellátásáért éves kezelési díjat számít fel. Az Alapkezelési díj mértéke Befektetési Jegy sorozatonként azonos, melyet az alábbiak szerint számol fel: -
Az „A” és „B” Befektetési Jegy sorozat esetében az Alapkezelési díj mértéke egyaránt az adott Befektetési Jegy sorozat tárgynegyedévi nettó eszközértéke számtani átlagának évi 1 %-a.
Az Alapkezelőaz éves díj időarányos részét negyedévenként, a tárgynegyedévet követőhó 15-ig számolja el. Az Alapkezelőa kezelési díj összegét időarányosan, naponta számítja és a nettó eszközérték számításban költségként elhatárolja. A Batv. 24. § (1) szerint ha a befektetési alap átlagos saját tőkéje legalább 3 hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 százalékát, az Alapkezelőa kezelési díjat nem terhelheti a nyilvános befektetési alapra mindaddig, ameddig az utolsó 3 hónapra számított átlagos saját tő ke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 százalékát. A mentes időszakban felmerülőkezelési díj utólagosan sem terhelhetőa befektetési alapra. A befektetési alapkezelőjogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a forgalmazó, a közvetítővagy a befektetőrészére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés). II.4.1.1 Egyéb alapkezelési költség Ide tartoznak az Alap portfoliójába tartozó értékpapírok kibocsátóival, potenciális befektetési célpontok cégvezetőivel történőtárgyalások, megbeszélések kapcsán felmerülőutazási és egyéb költségek. Továbbá az Alap befektetési területéhez köt ő dőszakmai konferenciákon való részvételi és egyéb díjak, ahol a nemzetközi brókercégek elemző ivel is alkalom nyílik tárgyalásra. Végül az analitikus befektetési elemzői feladatok támogatására szolgáló technológiai rendszerek költségei, például Reuters vagy Bloomberg terminál előfizetése. Ezen díjak felmerüléskor kerülnek elszámolásra a költségek között. Az egyéb alapkezelési költség mértéke az alap tárgynegyedévi nettó eszközértéke számtani átlagának évente legfeljebb 0,5%-a.
48
II.4.2 S IKERDÍJ Az Alap kezelése során az Alapkezelőt sikerdíj illeti meg, amennyiben az adott évben a benchmarknál magasabb hozamot ér el. A sikerdíj mértéke a benchmark feletti többlethozam 25%-a. Évközben a benchmark feletti teljesítmény esetén az Alapkezelőfolyamatosan elhatárolja az Alapból a fizetendősikerdíjat, míg a benchmarktól elmaradó teljesítmény esetén az esetlegesen már elhatárolt sikerdíj állományból felold az Alap javára. Amennyiben a befektetési jegyek visszaváltásra kerülnek, úgy ezen befektetési jegyekre jutó sikerdíj összege az elhatárolt sikerdíj állományból nem kerül feloldásra az Alap javára. A visszaváltott befektetési jegyekre jutó sikerdíj összege véglegesen elszámolásra kerül az Alapkezelő javára a megbízás elszámolásának napjával, mely a tárgynegyedévet követőhónap 5. napjáig kerül kifizetésre. A meglévőbefektetési jegy állomány után elhatárolt sikerdíjak elszámolására naptári évente kerül sor, a kifizetés határideje a tárgyévet követőhónap utolsó forgalmazási napja. A sikerdíj számításának módszere a következő: p0 RMAX0 N pt RMAXt Dbt rt
n
a sikerdíj levonása, illetve elhatárolása után számított egy jegyre jutó nettó eszközérték az előzőnaptári év utolsó forgalmazási napján az RMAX index értéke az előzőnaptári év végén az adott naptári év forgalmazási napjainak száma a sikerdíj nélkül, illetve elhatárolása előtt számított egy jegyre jutó nettó eszközérték a t. forgalmazási napon az RMAX index értéke a t. forgalmazási napon a befektetési jegyek darabszáma t forgalmazási napon a t. forgalmazási napon elhatárolt teljes sikerdíj tartalék állomány (h a rt> rt-1, akkor az adott napon tartalékot kell képezni, ha rt
0) a sikerdíj levonásáig, illetve elhatárolásáig eltelt naptári napok száma (az előző év naptári év végétől számított naptári napok száma)
Az Alapkezelőt illetősikerdíj értéke év végén:
p RMAX N pN RMAX N rN 0,25 * N * p * Db , ha 0 N RMAX p p RMAX 0 0 0 0 és nulla , ha
p N RMAX N p0 RMAX 0
A t. forgalmazási napon az elhatárolt sikerdíj állománya:
p RMAX t rt 0, 25 * t p0 RMAX 0
p t RMAX t * p 0 * Db t , ha p0 RMAX 0
49
és nulla, ha
pt RMAX t p0 RMAX 0
II.4.3 A PSZÁF DÍJAI A PSZÁF az állami felügyelet folyamatos ellátásáért éves díjat számít fel. A felügyeleti díj az alapdíj és a változó díj összege. Az alapdíjat az Alapkezelőfizeti, míg a változó díj az alapot terheli, melynek mértéke az alap nettó eszközértékének 0,25 ezreléke. A PSZÁF ezen díját negyedévenként, a tárgynegyedévet követőhónap utolsó napjáig kell megfizetni. Az AlapkezelőPSZÁF díj összegét időarányosan, naponta számítja és a nettó eszközérték számításban költségként elhatárolja.
II.4.4 A LETÉTKEZELŐÉVES DÍJA Az Alappal kapcsolatos letétkezelői feladatok ellátásáért a Letétkezelőt a következődíjak és jutalékok illetik meg: Általános letétkezelési díj: A Letétkezelőt az Alap nettó eszközértékeinek számtani átlaga 0.2%ának megfelelő– minimum 500.000,- Ft – éves díj illeti meg. A díj arányos részének elszámolása havonta, az Alap Letétkezelőnél vezetett bankszámlájának terhelése útján történik. Az Alapkezelőa letétkezelési díj összegét időarányosan, naponta számítja és a nettó eszközérték számításban költségként elhatárolja. A Letétkezelőezen túlmenően jogosult továbbhárítani a közreműködőharmadik felek által a Letétkezelőfelé az Alappal kapcsolatban felszámított mindenkori költségeket. Ezen költségek felmerüléskor kerülnek elszámolásra a költségek között. Az Alapkezelőés a Letétkezelőa jelen pontban szereplődíjazások nagyságrendjét felülvizsgálhatják és a meghatározott indokok alapján kezdeményezett csökkentést vagy növelést közös megegyezéssel jelen szabályzat módosítására vonatkozó előírások betartásával végrehajtják.
II.4.5 KÖZZÉTÉTELI KÖLTSÉGEK A befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke közzétételének díját az Alap viseli.
II.4.6 É RTÉKPAPÍR ADÁS-VÉTELLEL KAPCSOLATOS DÍJAK , JUTALÉKOK A portfolióban szereplő értékpapírokra az adás-vétellel megbízott értékpapír kereskedő bizományosi díját az Alap viseli. A megbízási díj nagysága, a tranzakció értékétől és a tranzakcióban lévő értékpapírok fajtája szerint igen különböző lehet, általában a névérték 0,1-0,5%-a között mozog. A díj felmerüléskor kerül elszámolásra a költségek között.
II.4.7 AZ ALAP KÖNYVVIZSGÁLÓJÁNAK DÍJA Az Alap gazdálkodásának felülvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló díját az Alap viseli. A könyvvizsgáló éves díja: 240.000 Ft.+ÁFA. Az Alapkezelő a könyvvizsgálói díj összegét időarányosan, naponta számítja és a nettó eszközérték számításban költségként elhatárolja. A díj arányos részének kifizetése havonta történik számla alapján.
50
II.4.8 A JOGI KÖLTSÉG Az esetleges rendkívüli jogi költségek a felmerüléskor kerülnek elszámolásra.
II.4.9 A FORGALMAZÁSI DÍJ A Vezetőforgalmazó szolgáltatásainak díja, amelynek konkrét mértéke az Alapkezelőés a Vezető forgalmazó között létrejött forgalmazási szerződésben kerül meghatározásra. A Forgalmazási díj mértéke Befektetési Jegy sorozatonként azonos az alábbiak szerint: - Az „A” és „B” Befektetési Jegy sorozat esetében a Forgalmazási díj mértéke egyaránt az adott Befektetési Jegy sorozat tárgynegyedévi nettó eszközértéke számtani átlagának évi 1 %-a. A forgalmazási díj az adott negyedéves időperiódusban az átlagos nettó eszközértékre vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra. Kifizetése az adott negyedévet követő15 napon belül esedékes. A Forgalmazó jogosult a mindenkor hatályos díjjegyzéke szerint a számlavezetéshez kapcsolódó díjakat felszámítani. Amennyiben a Forgalmazási díj mértéke megváltozik, az Alapkezelőa változást megelőző5 nappal közzé teszi az Alapkezelőés a VezetőForgalmazó hivatalos honlapján, a www.realszisztema.hu és a www.rbroker.hu honlapokon, illetve a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu oldalon a díj új mértékét.
II.4.10 REKLÁM ÉS HIRDETÉSI D ÍJ Az Alap népszerűsítését és a befektetési jegyek forgalmának növelését szolgáló reklámok, hirdetések díját az Alap viseli. Vállalja a grafikai tervezés, a nyomdai előkészítés illetve kivitelezés, a médiatervezés, a rádió, a televízió és a sajtóreklámok költségeit. Ezen tevékenységek elvégzésével az Alapkezelőügynökséget bízhat meg. A reklám és hirdetési díj felmerüléskor kerül elszámolásra a költségek között.
II.4.11 E GYÉB DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK Az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek, illetve a letétkezelőnek fizetett költségek, díjak jutalékok, elszámolóházak által felszámított költségek, valamint a bankköltségek az Alapot terhelik. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendőhiteldíjak és egyéb bankköltségek.
II.4.12 AZ ALAP MŰKÖDÉSÉVEL ÉS VÉGELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB KÖLTSÉGEK - a rendkívüli tájékoztatók és közlemények, esetleges hirdetmények közzétételi költségei, - éves és féléves jelentések elő állításának és terjesztésének költségei, - egyéb terjesztési postai költségek, - minden egyéb Alapot érintőügyviteli költség. - Alapot érintőminden egyéb anyagjellegűés nem anyagjellegűszolgáltatás költsége. Az Alappal szemben tételesen elszámolt költségek összesítését az éves és féléves tájékoztatók tartalmazzák. 51
Az Alapkezelősemmilyen díjat, illetve költséget nem terhelhet a nyilvános befektetési alapra, ha az alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülőköltségek utólagosan sem terhelhetők az alapra.
II.5 AZ ÖSSZESÍTETT ÉS AZ EGY BEFEKTETÉSI JEGYRE JUTÓ NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁSI MÓDJA, GYAKORISÁGA, KÖZ ZÉTÉTELÉNEK MÓDJA, HELYE, IDEJE A Batv. 99. § (1-4) bekezdésének megfelelően a befektetőknek a befektetetési alappal szemben fennálló követelése értékét a befektetési alap nettó eszközértéke határozza meg. A befektetési jegyek forgalomba hozatala, folyamatos forgalmazása vagy bevonása során a befektetési jegyek vételi és visszaváltási árfolyamát a befektetési jegyek aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéke alapján kell megállapítani. A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket befektetési jegy sorozatonként, a befektetési alap eszközeire vonatkozó lehet őlegfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, a befektetési alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni. A befektetési alap nettó eszközértékét a letétkezelőállapítja meg. A befektetési alapkezelőminden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva, késedelem nélkül megküld a letétkezelőnek. A Batv. 100. § (1) bekezdése szerint az Alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazás-elszámolási napra, de legalább hetente egyszer meg kell állapítani. A Batv. 111. § (1-2) bekezdései alapján a befektetési alapkezelőaz Alap egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó hivatalos honlapján, a www.realszisztema.hu és a www.rbroker.hu oldalakon, illetve a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu oldalon közzéteszi minden olyan napra, amelyre megállapításra kerül, a megállapítást követő2 munkanapon belül. Az Alapkezelőa nyilvánosság számára biztosítja az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli 5 éves működési időszakra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét.
II.5.1 A
HIBÁS
NETTÓ
ESZKÖZÉRTÉK
SZÁMÍTÁS
MIATT
SZÜKSÉGES
ELSZÁMOLÁSI
KÖTELEZETTSÉG RÉSZLETES ELJÁRÁSI SZABÁLYAI.
A Batv. 101. §-a szerint a befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközérték a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javításra kerül, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően módosításra kerül a nettó eszközérték minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a késő bbiek során érintett. A javított nettó eszközérték közzétételre kerül.
52
Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a befektetési alapkezel ővagy a letétkezelőérdekkörében merült fel, feltéve, hogy a befektetési alapkezelőés a letétkezelőa tő le elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során. Ha a befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbség a befektetővel 30 napon belül elszámolásra kerül, kivéve, ha a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségébő l származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot vagy c) a befektetési alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkezőkülönbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelővisszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben a befektetési alapot ért vagyoncsökkenést a befektetési alapkezel ővagy a letétkezelőpótolja a befektetési alap számára.
III TÁJÉKOZTATÁSI SZABÁLYOK III.1 BEFEKTETŐK RENDSZERES MÓDJA, HELYE, IDEJE
ÉS RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSÁNAK SZABÁLYAI, ANNAK
A Batv.106. § (1-4) bekezdésének megfelelően az Alapkezelőa nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja az általa kezelt nyilvános befektetési alap vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. Az Alapkezelőaz elő zőbekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a) minden egyes lezárt pénzügyi évről éves jelentés, b) a pénzügyi év első6 hónapjáról féléves jelentés, c) havi portfoliójelentés formájában teljesíti. Az éves és féléves jelentéseket, valamint a havi portfoliójelentést a tárgyidő szak utolsó napjától számított alábbi időpontokig teszi közzé: a) az éves jelentést 4 hónapon belül, b) a féléves jelentést 2 hónapon belül, c) a havi portfoliójelentést a következőhónap 10. munkanapjáig, és gondoskodik arról, hogy az éves és féléves jelentések legalább 5 évig nyilvánosan elérhetők legyenek. Az Alapkezelőaz Alapról kiemelt befektetői információt készít, mely a befektetési alap alapvető jellemzőit tartalmazza oly módon, hogy a befektető k megismerhessék a befektetési termék jellegét, kockázatait, elősegítve a megalapozott befektetési döntéseik meghozatalát. A Batv. 109. §-nak megfelelően az Alap a rendszeres tájékoztatásait a tájékoztatóban, a kezelési szabályzatban és a kiemelt befektetői információban meghatározott módon a befektetők rendelkezésére bocsátja, és ezek nyomtatott példányát kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetőknek. A befektetők tájékoztatásával egyidejűleg a tájékoztatást a Felügyelet részére is meg küldi. 53
A Batv. 114. § (1) bekezdésének megfelelően az Alapkezelőrendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében az általa kezelt nyilvános nyílt végűbefektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján közzéteszi, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé teszi, valamint a Felügyelet részére egyidejűleg megküldi az alábbiakban meghatározott információkat: a) az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, egyesülés hatálybalépése előtt; b) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési szabályok változását jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; c) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a határozott futamidőcsökkentését jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt; d) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos költségek változását, valamint a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak az elszámolási időtartam növekedésével járó változásait jelenti, a változás hatálybalépését megelőző en legalább 30 nappal; e) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltási lehető ségének korlátozását jelenti - ide nem értve a forgalmazás szünetelésének vagy felfüggesztésének eseteit -, a változás hatálybalépését megelőzően olyan, legalább 30 napos határidő vel, amely lehetőséget ad a befektetőknek arra, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően lehetőségük legyen a befektetési jegyeik visszaváltására; f) a kezelési szabályzat egyéb módosítását, legkésőbb a hatálybalépés napján; g) a befektetési alapkezelőengedélyének visszavonását, az engedély visszavonására vonatkozó határozat jogerő re emelkedését követő2 munkanapon belül; h) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt; i) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkéső bb az esedékesség napján; j) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szünetelését, illetve újraindítását, a pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul; k) a befektetési alapkezelő vel szembeni felszámolási eljárás megindítását, a felszámolást elrendelővégzés jogerőre emelkedését követő2 munkanapon belül; l) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történőbenyújtásával egyidejűleg; m) hozamfizetés esetét kivéve az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (20 százalékot meghaladó) mértékűcsökkenésének okát, legkéső bb a felmerülést követő2 munkanapon belül; n) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi hely változását a változás hatálybalépését megelő zően legalább 10 nappal; o) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkéső bb a változás napját megelőzőmunkanapon; p) a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkéső bb a változás napját megelő ző munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szűküléséről az alapkezelő utólag értesül legkésőbb a változás napját követő2 munkanapon belül; q) az Alapra vonatkozó kiemelt befektető i információ változásait, a változás befektetők részére történőrendelkezésre bocsátásával egyidejűleg; r) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 napon belül; 54
s) a befektetési alap által történő, a befektetési jegyek visszaváltásának fedezetét biztosítandó hitelfelvételt, a hitelfelvételt követően haladéktalanul; t) a jelen törvényben meghatározott egyéb információkat az ott meghatározottak szerint. A közzétételi kötelezettségek határidejét a befektetők érdekeire figyelemmel a Felügyelet indokolt esetben egyedileg is meghatározhatja.
III.2 ANNAK
A HELYNEK A MEGNEVEZÉSE , AHOL A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI
SZABÁLYZATA, VALAMINT A RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁS CÉLJÁT SZOLGÁLÓ JELENTÉSEK BESZEREZHETŐK A befektetési alapkezelőa nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja az általa kezelt nyilvános befektetési alap vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól. Az Alap kezelési szabályzata és tájékoztatója - a mindenkor érvényes kondíciós listákkal együtt megtekinthetőa Forgalmazó helyeken, valamint a Kibocsátó székhelyén illetve az Alapkezelőés a Vezető Forgalmazó hivatalos honlapján a www.realszisztema.hu és a www.rbroker.hu weboldalakon, továbbá a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlapon. Az Alappal kapcsolatos rendkívüli tájékoztatók, valamint hirdetmények a Batv. 116. §-nak megfelelően az Alapkezelőés a VezetőForgalmazó hivatalos honlapján, a www.realszisztema.hu, a www.rbroker.hu oldalakon, illetve a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlapon kerülnek közzétételre. A rendkívüli tájékoztatók és a hirdetmények közzétételének idő pontjára, módjára a Tpt. és a Batv. elő írásai érvényesek.
55
IV A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSÁRÓL, MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ FELÜGYELETI ÉS ALAPKEZELŐI HATÁROZATOK A kezelési szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló felügyeleti és alapkezelői határozatok száma, ideje PSZÁF Határozat száma
PSZÁF Határozat kelte
III/110.043-2/96. III/110.043-3/97.
1996.08.15 1997.08.27 1998.03.27 1998.04.30
III/110.043-4/98. III/110.043-5/98. III/110.043-6/98.
1998.11.09 2000.12.19 2001.03.07
III/110.043-7/2000. III/110.043-8/2001. III/110.043-9/2001. III/110.043-10/2002. III/110.043-11/2003.
2001.12.18 2002.09.30 2003.11.11 2005.06.27
III/110.043-12/2005. III/110.043-13/2006. III/110.043-14/2007.
2006.02.24 2007.02.16 2008.05.23
E-III/110.043-15/2008. EN-III/ÉA-10/2010. EN-III/TTE-180/2010. EN-III/TTE-217/2010.
2010.01.19 2010.05.07 2010.06.07 2010.11.24 2011.03.19
KE-III-506/2010. KE-III-137/2011 KE-III-331/2011 KE-III-50132/2011
2011.06.22 2011.12.22 2012. 02.17
KE-III-57/2012.
Az Alapkezelőáltal hozott kezelési szabályzat módosítására vonatkozó határozatok nem kerülnek írásban rögzítésre.
56
V KÖZREMŰKÖDŐSZERVEZETEK V.1 AZ ALAPKEZELŐNEVE, SZÉKHELYE, TEVÉKENYSÉGI KÖRE, ALAPÍTÁSÁNAK IDŐPONTJA, JEGYZETT TŐKÉJE, SAJÁT TŐKÉJE ÉS ALKALMAZOTTAINAK SZÁMA, ÁLTALA KEZELT TOVÁBBI BEFEKTETÉSI ALAPOK FELSOROLÁSA
V.1.1 AZ ALAPKEZELŐ Az Alapkezelőneve: Az Alapkezelőszékhelye: Az Alapkezelőalakulásának időpontja: Cégbejegyzés ideje: Helye: Száma: Székhelyváltozás miatti cégbejegyzés ideje: Helye: Száma: Az Alapkezelőfőtevékenysége:
Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4. 1994.08.15 1994.11.15 Fejér Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg.07-10-001126. 2000.10.09 Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg.01-10-044375 TEÁOR 6630 Alapkezelés, a Társaság jelenleg kizárólag értékpapíralap és ingatlanalap kezelő i tevékenységet folytat.
Tevékenységi engedély száma, kelte:
ÁPTF 100.022/94. 1994. november 2. Határozatlan 100.000.000,- Ft
Az Alapkezelőműködésének idő tartama: Az Alapkezelőjegyzett tő kéjének nagysága: Az Alapkezelősaját tő kéje 2011. évi auditált adatok alapján: Az Alapkezelőalkalmazottainak száma 2011.12.31-én:
79.976.000,- Ft 6 főteljes munkaidő s és 1 főrész munkaidős.
V.1.2 AZ ALAPKEZELŐÁLTAL KEZELT MÁS BEFEKTETÉSI ALAPOK: Az Alap neve:
REÁLSZISZTÉMA Nyíltvégű Ingatlanbefektetési Alap
Futamideje:
Határozatlan futamidejű ingatlanbefektetési alap 2000. október 3. 1211-02 III/120.010-1/2000.
Nyilvántartásba vétel dátuma: Lajstromszám: Nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: Induló nettó eszközérték: Nettó eszközérték 2011. december 31-én: Letétkezelő:
643.150.000,- forint 666.283 E Ft MKB Bank Zrt. 57
Székhelye: Forgalmazó: Székhelye: Könyvvizsgáló társaság: Székhelye: MKVK nyilvántartási szám: Felelős könyvvizsgáló: MKVK tagszáma: Elmúlt 5 évben elért évesített hozamok*:
1056 Budapest, Váci u. 38. REÁLSZISZTÉMA Értékpapír-forgalmazó és BefektetőZrt. 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 4. VALEUR Adó- és KönyvszakértőKft. 1037 Budapest, Farkastorki lejtő47. 001333 Kékesiné Andrikó Mária 003860 5 éves: 7,14%, 4 éves: 8,43%, 3 éves: -27,09% 2 éves: 4,99%, 1 éves: 0,8%.
*A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az alap jövőbeli teljesítményére.
V.2 A LETÉTKEZELŐ A Letétkezelőneve: A Letétkezelőszékhelye: Letétkezelőalapítás időpontja: A letétkezelői tevékenységre jogosító engedélyének száma: Alakulásának időpontja: Bejegyzés száma, helye: Jegyzett tőke nagysága (2012.február 17.): Az utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámoló szerinti saját tőke (2010. december 31.): A társaság tevékenységi köre:
MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. 1950. december 12. ÁPTF 975/1997/F 1950. október 28-án határozatlan idő tartamra alakult. 01-10-040952 Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 43,94 milliárd forint
140,4 milliárd forint 6419’08 Egyéb monetáris közvetítés, mint főtevékenység
A társaság üzleti éve: Átlagos statisztikai létszám (2011. december 31.):
A társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 2.204 fő
58
V.3 A FORGALMAZÓK V.3.1 A V EZETŐFORGALMAZÓ CÉGADATAI A vezetőforgalmazó cégneve A vezetőforgalmazó székhelye A vezetőforgalmazó alapításának időpontja A vezetőforgalmazó cégbírósági bejegyzésének időpontja Cégbírósági bejegyzésének helye: Cégbírósági bejegyzésének száma: PSZÁF (ÁPTF) engedélyszám A társaság tevékenységi köre
REÁLSZISZTÉMA Értékpapír-forgalmazó és BefektetőZrt. 1053 Budapest, Kossuth L. u. 4. 1997. december 31. (Az 1994. augusztus 29-én alapított Reálszisztéma Értékpapírforgalmazó és BefektetőKft. jogutódja) 2000.01.03. Fő városi Bíróság, mint cégbíróság 01-10-044301 73.008/1998. 66.12’08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység /főtevékenység/ 64.99’08 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 66.19’08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 66.22’08 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység
A vezetőforgalmazó jegyzett alaptőkéje:
85.59’08 Máshova nem sorolt egyéb oktatás 200.000.000 Ft
Független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tő ke (2011.12.31.):
244.659 E Ft
V.3.2 A V EZETŐFORGALMAZÓ FÜGGŐÜGYNÖKEI Reálszisztéma Autókereskedelmi Kft. 1112 Budapest XI., Budaörsi út 185-195. Irodák: Reálszisztéma Autó M0 – Toyota márkakereskedés M0 körgyűrűCsepel-Halásztelek lejáró 2314 Halásztelek, Rákóczi F. u. 144. Reálszisztéma Autó Buda – Toyota márkakereskedés 1112 Budapest XI., Budaörsi út 185-195. Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. 2373 Dabas, Vasút u. 105. Global Partners Zrt. 9752 Bozzai, Főu. 29. 59
Portfolio Compass Kft. 1174 Budapest, Kvasz András u. 19. II/5. QUANTUM-C HUNGARY Közvetítőés Tanácsadó Kft. 1136 Budapest, Pannónia u. 12. III/1. MNG Investments Zrt. 1182 Budapest, Királyhágó u. 81. fszt. 8.
V.3.3 T OVÁBBI F ORGALMAZÓK NEVE ÉS SZÉKHELYE : V.3.3.1 SPB Befektetési Zrt. A Forgalmazó cégneve: Forgalmazó székhelye: A Forgalmazó alapításának időpontja: Cégbírósági bejegyzésének helye: Cégbírósági bejegyzésének száma: Adószáma: PSZÁF engedélyszám: Tevékenységi köre: Jegyzett tőkéje: Saját tőkéje:
SPB Befektetési Zrt. 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8. 2000.08.11. Fő városi Bíróság, mint cégbíróság 01-10-044420 12517091-2-41 III/73.060/2000. 66.12 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység /főtevékenység/ 241.000 E Ft 175.839 E Ft
A Társaságot tulajdonosai azzal a céllal hozták létre, hogy Magyarországon akkor még új típusú, de Nyugat-Európában már jól ismert irányvonalat jelenítsen meg a hazai piacon - a független befektetési tanácsadást. V.3.3.2 Raiffeisen Bank Zrt. A Forgalmazó cégneve: Forgalmazó székhelye: Tevékenységi kör (főtevékenység): A Forgalmazó alapításának időpontja: Saját tőke (2010.12.31): Jegyzett tőke (2010.12.31): Működés időtartama: Alaptőke nagysága alapításkor: Cégjegyzékszáma: Adószám: Tevékenységi engedélyszámok: Befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyek száma: Tulajdonosi szerkezet:
Raiffeisen Bank Zrt. 1054 Budapest, Akadémia u. 6. TEÁOR 64. 19’08 Egyéb monetáris közvetítés 1986. december 10. 151.516 millió Forint 59.099 millió Forint határozatlan 1.000.000.000,- Ft 01-10-041431 10198014-4-44 989/1997. III/41.018-19/2002 Raiffeisen-RBHU Holding GmbH, 60
Raiffeisen-RBHU Holding GmbH, AT-1030 Bécs, Am Stadtpark 9. tulajdoni hányad: 100% Személyi feltételek: Főállású alkalmazottak létszáma (2011.12.31.): Vezetőtisztségviselők felsorolása (2012.02.14.):
Felügyelőbizottság tagjainak felsorolása (2012.02.14.): A forgalmazási helyek: A Közzétételi helyek: (Alapokkal kapcsolatos hirdetmények, Tájékoztatók, közzététele)
2.857 főmunkavállaló dr. Herbert Stepic Mag. Heinz Wiedner Mag. Reinhard Karl Dr. Martin Stotter Dr. Julius Marhold Horváth Krisztina Martin Melkowitsch Dr. Karl Sevelda Dr. Johann Strob Berszán Ferenc Ursula Wirsching Georg Feldscher dr. Tóthné dr. Szabó Mercedes Raiffeisen Bank Zrt. 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Raiffeisen Bank Zrt. 1054 Budapest, Akadémia u. 6.
V.3.3.3 A Hungária Értékpapír Zrt. A Forgalmazó cégneve: Forgalmazó székhelye: Tevékenységi köre: A Forgalmazó alapításának időpontja: Jegyzett tőkéje: Saját tőkéje (2010.12.31): Cégbírósági bejegyzésének száma: Adószáma: PSZÁF engedély száma:
Hungária Értékpapír Zrt. 2700 Cegléd, Rákóczi út 30. 6612’08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység /főtevékenység/ 1997.10.30. 200.000 E Ft 562.592 E Ft 13-10-040494/7 12220229-1-13 40056/1995
A Hungária Értékpapír Zrt. (korábbi nevén: Biztonság Invest Zrt.) 1997. október 30-a óta működő független brókercég, melyet teljes egészében magyar tulajdonosok alapítottak. Tagja egy cégcsoportnak, melynek szolgáltatásai között megtalálható a biztosítás-közvetetítés és az ingatlanhasznosítás is. A cég két irodát üzemeltet az ügyfelek minél magasabb szint űkiszolgálása érdekében, jelenlegi jegyzett tőkéje 200 millió Ft. A Társaság megalakulása óta tagja a Befektető védelmi Alapnak. A Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységi körei: A Budapesti Értéktő zsdén jegyzett részvények, kötvények bizományosi kereskedelme 61
Állampapírok bizományosi kereskedelme A Budapesti Értéktő zsdén jegyzett részvények online bizományosi kereskedelme Külföldi tőzsdei értékpapírok és letéti igazolások (GDR) bizományosi kereskedelme Külföldi kibocsátású kötvények (eurobond-ok) kereskedelme Külföldi befektetési jegyek kereskedelme Online devizakereskedelem Szén-dioxid kereskedelem Befektetési tanácsadás Tő zsdeterem Letétkezelés Nyilvános és zártkörűrészvény-,illetve kötvénykibocsátások szervezése, pénzügyi tanácsadás
V.4 A KÖNYVVIZSGÁLÓ Könyvvizsgáló társaság: Székhelye: MKVK nyilvántartási szám: Felelős könyvvizsgáló : MKVK tagszáma:
VALEUR Adó- és KönyvszakértőKft. 1037 Budapest, Farkastorki lejtő47. 001333 Kékesiné Andrikó Mária 003860
A Batv.144.-147. §. tartalmazza az alap könyvvizsgálójára vonatkozó rendelkezéseket.
V.5 SZERZŐDÉSES
TANÁCSADÓ CÉGEKKEL VAGY KÜLSŐ BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓKKAL
KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK Az Alapkezelő, illetve a Reálszisztéma-Marco Polo Származtatott Abszolút Hozam Alap jelenleg nem áll olyan szerződéses tanácsadó cégekkel, vagy külsőbefektetési tanácsadókkal kapcsolatban, amelyek díjazása az Alap eszközeiből történik.
62
VI A
BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ, BEFEKTETŐKET IS ÉRINTŐ
ADÓZÁSI SZABÁLYOK VI.1 A BEFEKTETÉSI ALAP ADÓZÁSA Az Alap árfolyamnyereségből, kamatból és osztalékból származó jövedelme a hatályos törvények értelmében nem esik adófizetési kötelezettség alá.
VI.2 M AGÁNSZEMÉLYEK ADÓZÁSA A magánszemélyek a befektetési jegy hozama után a kifizetéskor érvényes jogszabályok szerint fizetnek adót. A hatályos személyi jövedelemadó szabályok (1995. évi CXVII. törvény, valamint annak módosításai) szerint a törvényi feltételek teljesülése esetén a befektetési jegyek hozama és árfolyamnyeresége után kamatadót kell fizetni. A kamatadó mértéke a Tájékoztató legutolsó módosításának időpontjában 16 százalék. A hatályos jogszabályok a Tartós befektetési számlaszerződés megteremtésével és a nyugdíjelő takarékossági számla változatlan fenntartásával lehetőséget nyújtanak a kamatadó mértékének csökkentésére vagy a teljes kamatadó-mentesség elérésére. Ennek megfelelően a tartós befektetési számlára helyezett befektetési jegyek esetében az adó mértéke nulla százalék az ötéves befektetési időszak utolsó napján megállapított hozam után. A hozam után 10%-os mértékűaz adó, ha a magánszemély a hároméves befektetési időszak után, de még az ötéves befektetési időszak letelte előtt befektetési jegyét visszaváltja. A hozam után 16%-os mértékűaz adó, ha a magánszemély befektetési jegyét a hároméves befektetési időszak letelte előtt visszaváltja. Az 1995. évi CXVII. törvény 67/A. §. (1) bekezdése szerint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül a magánszemély által kötött, ellenőrzött tőkepiaci ügyletek alapján az adóévben elért, pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének és a magánszemélyt terhelő , az adóévben, pénzben elszámolt ügyleti veszteségek együttes összege. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 16%. A magánszemély év végén választhatja, hogy a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések helyett a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegy visszaváltásakor az ügyleti eredményt az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó rendelkezések szerint vallja be. A magánszemély abban az esetben élhet e választási jogával ha az adóév utolsó napjáig - az adóazonosító jelének megadásával együtt a befektetési szolgáltatónak – nyilatkozatot tesz választásáról. A nyugdíj-előtakarékossági számlára helyezett Reálszisztéma-Marco Polo Származtatott Abszolút Hozam Befektetési jegyek után a törvényi feltételek teljesítése esetén nem kell kamatadót fizetni és a hozamon felül a Befektetőadókedvezményre is jogosult lehet. Az Alapkezelőfelhívja a Befektetők figyelmét, hogy fenti adózási rendelkezések a Tájékoztató elkészítésekor hatályos adótörvényeken alapulnak, és nem tartalmazzák a befektetési jegyekkel kapcsolatos adózási szabályok teljes körűismertetését. Ezért tanácsoljuk ügyfeleinknek, hogy döntésük meghozatala elő tt a befektetés adóvonzatát tárgyalják meg adótanácsadójukkal.
63
VI.3 B ELFÖLDI JOGI SZEMÉLYEK ÉS JOGI SZEMÉLYISÉG NÉLKÜLI TÁRSASÁGOK ADÓZÁSA A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegy adásvételéből származó árfolyamnyereséget bevételként kell elkönyvelniük, amely után társasági adót kötelesek fizetni. Nincs garancia arra, hogy a jövőben a befektetési jegyek ezen adózása fennmarad. A hatályos adózási feltételekről a Befektetőknek is tájékozódniuk kell.
VII JELEN KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA A Batv. 52 § (3-4) bekezdése szerint a nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt feltételeket a befektetési alapkezelőa befektető k hozzájárulása nélkül, a Felügyelet engedélyével módosíthatja. Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az a) a befektetőt terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, vagy a költségek szerkezetének változtatása esetén azok összesített mértéke változatlan marad; b) a forgalmazási helyek számának megváltozására vonatkozik; c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, kivéve, ha az átvezetés érinti a befektetési alap befektetési politikáját, kockázati jellegét; d) cégadatok, piaci adatok, vagy a Szt. szerinti beszámoló adatainak frissítését szolgálja; e) a befektetési alapkezelővezetőállású személyében, a letétkezelővezetőállású személyében, a kiszervezett tevékenységet végzők személyében bekövetkezett változás átvezetését jelenti; f) a befektetési alapkezelővezetőállású személye, a letétkezelővezetőállású személye, a forgalmazó, a befektetési alap könyvvizsgálója, az ingatlanértékelővagy a kiszervezett tevékenységet végző k adataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti; g) a befektetési alap nyilvántartásba történőbejegyzését követő en, a jegyzésre, jegyzési garanciavállalásra, alul- és túljegyzésre, valamint a jegyzéshez kapcsolódó allokációra vonatkozó rendelkezések tájékoztatóból, kezelési szabályzatból való törlését jelentik; h) olyan engedélyhez kötött változásokhoz kapcsolódik, amelyhez a Felügyelet az engedélyt korábban megadta. Budapest, 2012. május
……..……………………………………… Reálszisztéma Befektetési AlapkezelőZrt Berki István Igazgatóság elnöke
64
