RASKÓ GYÖRGY: ZSÁKUTCÁBAN AZ EURÓPAI AGRÁRIUM. ÉS A MAGYAR?
GKI konferencia . Budapest 2007 nov. 16
mezőgazdasága I. I Vesztésre áll az EU mezőgazdasága…
Nem csak olyan fejlődők, fejlődők mint Brazília, Brazília vagy Kína, Kína de a fejlettek, fejlettek mint az USA, USA Kanada, Új-Zéland mezőgazdasága is gyorsabban növekszik az EU-27-énél
Az amerikai farmer a nyolcvanas y években mégg csak kétszer, 2006-ban már közel négyszer nagyobb hozzáadott értéket termelt, mint az uniós gazda
Az elmúlt 25 év során az EU részesedése a világ gabonatermeléséből b lé éből 13% 13%-ról ól 11%-ra 11% hústermeléséből 26%-ról 15%-ra zöldség- és gyümölcstermeléséből 19%-ról 10%-ra csökkent
Az EU agrár-külkereskedelmét az ezredforduló óta növekvő passzívum jellemzi: (2000-ben 2,5 mrd USD többlet, 2005-ben 13 mrd USD hiány) 2007 ben a deficit várhatóan eléri a 20 mrd dollárt 2007-ben
A növekvő támogatások (2007-ben: 55 milliárd euró) mellett is évente 160 ezer g g munkahelyy szűnt megg az EU-15-nél 1995 és 2006 közötti mezőgazdasági időszakban
A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke az Európai Unióban és az Egyesült Államokban
Milliárd euro Ország
1995
2000
2006
2006/1995 növekedés %
EU-27 EU 27 1
-
-
136 8 136,8
-
EU-15 1
115,4
117,2
117,1
101,47
USA
110,5
118,8
127,6
115,48
1 2
2
EUROSTAT: Economic accounts for agriculture. Main Statistics 2007 Edition OECD: Dataset. Country statistical profiles, 2007
Mezőgazdasági munkaráfordítás az Európai Unióban és az Egyesült Államokban
Ezer munkaerő egység (AWU)
Ország
1995
2000
2006
2006/1995 változás %
EU-27 1
-
-
12225
-
EU-15 1
7325
6529
5708
77,92
USA 2
3545
3218
2987
84 26 84,26
1 2
EUROSTAT: Agricultural labour input. Main Statistics 2007 Edition USDA: Use of agricultural labour force 2006.
Felhasznált munkaerő-egységre (AWU) jutó GDP* agrár GDP
Euro/AWU Ország
1995
2000
2006
2006/1995 növekedés %
EU-27
-
-
11190
-
EU-15
15754
17951
20515
130,22
USA
31170
36917
42718
137 05 137,05
1,98
2,09
3,82
-
EU/USA
* a szerző számítása EUROSTAT, OECD, USDA adatokból
A világ gabonatermelése Millió tonna Ország
1979-1981 átlaga
1989-1991 átlaga
1999-2001 átlaga
2005
2005/197981 Növekedés %
Eu-25
203,5
250,8
258,6
250,1 1
122,9
USA
301,1
292,2
334,6
358,5
2
119,1
Kína
286,5
390,1
420,3
428,0 3
149,4
India
138 1 138,1
195 4 195,4
238 0 238,0
245,0 245 03
177 5 177,5
1573,2
1903,9
2084,6
2270,0 3
144,3
Világ összesen
Forrás: FAOSTAT: Production of cereals 1 Eurostat: Harvested production of cereals in 2006. 2 US grain production. Informa Economics. 2007. 3 2004-es adatok
A világ g hústermelése
Millió tonna Országg
1979-1981 átlaga
1989-1991 átlaga
1999-2001 átlaga
2004
2004/197 9-81 (%)
EU-25
35,7
39,7
42,1
38,3
107,3
USA
24 3 24,3
28 8 28,8
37 6 37,6
38 9 38,9
160 8 160,8
Kína
14,5
30,6
62,8
74,3
512,4
5,2
8,2
15,3
19,9
382,6
136,2
179,6
234,6
260,1
191,2
Brazília Világ összesen
Forrás: FAOSTAT: Production of meat
A világ zöldség és gyümölcstermelése Millió tonna Ország EU-25
1979-1981 átlaga
1989-1991 átlaga
1999-2001 átlaga
2004
2004/197981 (%)
120,6
122,5
130,7
132,3
109,7
USA
51,8
56,3
68,1
69,3
133,8
Kína
67,5
150,2
387,9
506,6
750,5
India
56,5
76,1
117,3
127,6
225,8
629,7
812,7
1207,6
1383,6
219,7
Világ összesen
Forrás: FAO: Production of fruit and vegetables
Főbb exportőrök és importőrök agrár agrár-külkereskedelmi külkereskedelmi egyenlege Milliárd dollár
Forrás: Total agricultural exports and imports. FAO database 2007
Vesztésre áll az EU mezőgazdasága… II.
Az agrárkivitel szubvencionálását 2013-ig meg kell szüntetni a WTO tagoknak Bár csökkenő mértékben, de az EU évente még most is közel 3 mrd dollárral támogatja az exportot. exportot Az EU részesedése a világon kifizetett összes exporttámogatásból az elmúlt 10 év átlagában meghaladta a 80%-ot A WTO Dohai Forduló tárgyalások eddigi eredményei alapján az EU versenytársainál (USA, Brazília, stb.) jóval nagyobb mértékű vám- és belső támogatás-leépítésre kényszerül. Mandelson vállalása: az EU vámszint átlagosan 48% 48%-kal kal csökkenhet A belső támogatásokat a fejlett országoknak 31-80%-kal kell csökkenteniük Az EU-ban kifizetett támogatások fele még most is „sárga dobozos”, azaz a leginkább eg ább p piactorzító acto tó (p (pl. á ártámogatás, tá ogatás, exportszubvenció) e po ts ub e c ó) Az USA támogatási kifizetéseinek kétharmada, Japán támogatásainak háromnegyede „zöld dobozos”, azaz a legkevésbé piactorzító (pl. agrárkutatás, infrastruktúra-fejlesztés, környezetvédelem)
Kifizetett exportszubvenció az Európai Unióban 1998-2002 1998 2002 között Millió USD Termék Tej-és tejtermék
1998
1999
2000
2001
2002
2194
2702
1318
1222
1876
Marhahús
720
775
354
348
269
Cukor
890
502
344
348
269
Takarmánygabona
856
779
177
101
158
Búza+liszt Búza liszt
560
543
100
8
133
Sertéshús
399
259
31
18
14
Baromfihús
100
80
52
54
85
33
28
22
21
16
224
322
154
101
131
EU 15 exporttámogatás összesen EU-15
5977
5989
2553
2305
2958
WTO tagok által kifizetett összes exportszubvenció
6651
6659
2933
3023
n.a.
E 15 ök a világ Eu-15-ök ilág %-ában. % áb
89 9 89,9
89 9 89,9
87 0 87,0
76 3 76,3
-
Bor Egyéb termékek
Forrás: WTO-nak jelentett exporttámogatások. CBO Congress paper. 2005. June
A hazai támogatás éves átlagos értéke egyes fejlett országokban* 1998-2003 1998 2003 között
Ország
Milliárd USD
EU-15
81,5
USA
70,2
Japán
28,4
Dél-Korea
6,9
Brazília
2,8
Ausztrália
10 1,0
Új-Zéland
0,1
Világ összesen
221,9
*Az országok által a WTO-nak jelentett hazai támogatások számított értéke Forrás: CBO Congress paper. Washington 2005. June.
Az átlagos hazai támogatás* aránya 1998-2004 1998 2004 között
Forrás: CBO Congress paper. Washington. 2005. June. *Average domestic support based on WTO data. It contains the green box, the blue box, the amber box, the special and differential box, and the de minimis support.
A termelői támogatottság alakulása (PSE) %
F á OCED: Forrás: OCED Agricultural Ag i lt l policy li indicators, i di t 2007 2007.
Agrárvám-szintek* a fejlett országokban 2004 % 2004.
*Áruforgalommal Á súlyozott átlagok Forrás: The Congress of the United States: Policies that distort World agricultural trade. 2005.
Átlagos és maximális vámszintek egyes fejlett országokban (ad valorem)
Ország
Átlagos vámszint, %
Maximális vámszint, %
EU-15
19,0
506,3
USA
9,5
350,0
Japán
10,3
50,0
Korea
42,2
917,0
Brazília
12 4 12,4
55 0 55,0
Kanada
3,8
238,0
Forrás: World Bank, Global Economic Prospects: Realizing the Development Promise of the Doha Agenda, 2004 (Washington D.C.)
Intézményi ár, közvetlen támogatás: USA és EU
Növény
Garantált ár
Intervenciós ár
USA:20042007 $/t $
EU: 2000€/t
Közvetlen jövedelemtám.
Célárak
USA:20022007 $/ref.hozam t
EU: 2002€/ref.hozam t
USA:20042007 $/ref.hozam t
USA €*/ref € /ref.hozam hozam t
Búza
101,3
101,31
19,10
63
144,02
102,87
Kukorica
76 77 76,77
101 31 101,31
11 02 11,02
63
103 54 103,54
73 96 73,96
Cirok
76,77
101,31
13,78
63
101,18
72,27
Árpa
84,97 ,
101,31 ,
11,02 ,
63
102,88 ,
73,49 ,
Zab
91,63
101,31
1,65
63
99,21
70,86
Szójabab
183,70
-
16,16
63
213,09
152,21
Olajnövények
205,02
-
17,63
63
222,66
159,04
Forrás: Popp József: Az EU agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere mozgástere. MTA Doktori értekezés. 2007 * 1,4 $/€ árfolyamon számítva
WTO: támogatáscsökkentési mértékek Uruguay-i Forduló
Doha-i Forduló (Hong Kong)
Fejlett (1995 2000) (1995-2000)
Fejlődő (1995 2004) (1995-2004)
Fejlett (2005 2010) (2005-2010)
Vámok (átlag), %
36
24
20-90
15-40
Vámcsökkentés (min.), %
15
10
?
?
6
10
6
10
-
-
-
10
5
-
?
?
Igen
Nem
?
Igen
31-80 31 80
31-80 31 80
Fejlődő (2005 2014) (2005-2014)
I. Piacnyitás (vámok, vámkvóták, SSG)
Vámleépítési periódus (év) Speciális termékvám (%) Vámkvóta a fogyasztás %-ában SSG (Speciális védzár) II Belső támogatás csökkentése (%) II. AMS-szint csökkenés %
20
13
37-83
37-83
Kék Doboz (%)
Limit nélkül
-
2,5-5
-
De minimis (%)
5
10
125 1-2,5
0 66 1 65 0,66-1,65
Limit nélkül
Limit nélkül
Szigorítás?
-
III. Exporttámogatás (%)
36
21
Leépül (2013)
-
Támogatott mennyiség %-os csökkentése
21
14
Leépül(2013)
-
Zöld doboz
Megjegyzés: A fejlett országoknak 6, a fejlődőknek 10 év alatt kell teljesíteni kötelezettségvállalásaikat. Forrás: Popp József MTA doktori értekezés. 2007
KAP reform elképzelések p
Növelni kell a termeléstől elválasztott kifizetések arányát (decoupling) Növelni kell az agrár agrár-környezetgazdálkodási, környezetgazdálkodási, vidékfejlesztési támogatások arányát az I. pillér támogatási keretének rovására El kell törölni a kötelező terület-pihentetést (set aside) 2015 ig fokozatosan megszűntetnék a tejkvóta-rendszert 2015-ig tejkvóta rendszert Megszüntetnék a jelenlegi piaci intervenciós rendszert (gabona, vaj, hús, stb.), helyére ad hoc válságkezelés lépne Egy üzemre kifizethető támogatások összegének korlátozása. Degresszív kifizetések üzemnagyság és termelő szerint. (100 ezer Euró/üzemnagyságtól) Szigorúbb kereszt-megfelelési (cross compliance) szabályok (pl.: klímaváltozásra is tekintettel lévő termelési technológiák alkalmazása) A multifunkcionalitás elve továbbra is prioritás maradna
Elegendők-e az említett reformlépések az uniós mezőgazdaság versenyképessé válásához?
Nem, illetve csak csekély mértékben, mert:
az EU a reformokat a multifunkcionalitás elvének megtartása mellett tudja csak elképzelni, p , tehát továbbra sem akarja j ggazdasági g ágazatként g kezelni a mezőgazdaságot, továbbra sem prioritás a kutatás (GMO ügy), az oktatás, a szaktanácsadás Az eddiginél is szigorúbb cross compliance feltételek miatt az uniós tej-és tej és hústermelők versenyhelyzete tovább romlik a világ más termelőihez képest A WTO Dohai Forduló tárgyalásainak esetleges lezárása következményeként az uniós vámszint és a belső támogatás nagyobb mértékben fog csökkeni, csökkeni mint a versenytársaké Következmény: az EU agrárkereskedelmi á deficitje drámai á mértékben é é fog növekedni a következő ő évtizedben a mezőgazdasági munkahelyek megszűnésének üteme a 12 új tagországban felgyorsul, ami súlyos szociális feszültségekhez vezethet
II Rész II.
ÉS A MAGYAR?
Az élelmiszergazdaság g g helye y a nemzetgazdaságban g g
Év
Az agrár GDP termelés részaránya, é á %
A mezőgazdaság részesedése a foglalkoztatásban, g , %
A mezőgazdaság részesedése a b há á b beruházásban, %
Az élelmiszergazdasá g részaránya a ki it lből kivitelből, %
1996
5,8
8,3
3,5
18,4
2003
3,7
5,5
6,1
6,5
2004
4,1
5,3
4,3
6,0
2005
3,7
5,0
4,5
5,8
2006
3,7
4,9
4,2
5,5
Forrás KSH: Forrás: KSH Mezőgazdaság Me őga daság 2006. 2006 Budapest B dapest 2007 07 07.19. 19
Kudarc szinte minden szinten… I. Mert: a mezőgazdasági termelés volumene a gabonaféléket leszámítva minden ágazatban csökkent 2006 2006-ban ban a csatlakozás előtti években (2001 (2001-2003 2003 átlaga) termelthez képest Ezen belül: Ag gabonafélék b félék termelése t lé 22%-kal 22% k l nőtt őtt A gyümölcstermelés 8%-kal csökkent A szőlőtermelés 27%-kal csökkent A zöldségtermelés 5%-kal csökkent A tejtermelés 12%-kal csökkent A hústermelés 13%-kal 13% kal csökkent A tojástermelés 17%-kal csökkent Az állatállomány is visszaesett: Szarvasmarha 4%-kal csökkent Sertés 17%-kal csökkent Juh 4%-kal nőtt Baromfi 11%-kal csökkent
Ag gabonafélék termésmennyisége y g
16716
18000
16160
16000
1000 ttonna
14000
14438 11807
12000 10000
6170 2022 1620 4016
6007
9900 4200 Becsült
2377
4000 2000
9050 8282
8000 6000
8332
5089
1780
1675
4376
4025
0 2001-2003 átlaga
2004
2005
2006
2007
Kukorica Egyéb kalászos Búza
Állati termékek termelése
Megnevezés
2000
2005
2006
2007 várható*
2006/2000 %
Tejtermelés millió liter
2081
1878
1796
1770
85,1
Tojástermelés millió db
3171
2964
2956
2850
93,2
975
746
783
750
80,3
marha-, és borjúhús
67
32
34
34
50,7
sertéshús
397
290
315
300
79,3
baromfihús
485
375
385
370
84,1
Hústermelés ezer t Ebből:
Forrás: KSH: Statisztikai tükör 2007.okt. 30. * a szerző becslése
Az áprilisi állatállományy alakulása gazdálkodási g formák szerint Állatfaj
Szarvasmarha
Sertés
Juh
Tyúkfélék
év
Gazdasági szervezeteknél nyilvántartott állomány 1000 db
Egyéni gazdálkodóknál nyilvántartott állomány 1000 db
2004 2005 2006 2007
484 469 471 483
257 251 228 227
2004 2005 2006 2007
2 519 2 346 2 395 2 622
1 766 1 569 1 451 1 446
2004 2005 2006 2007
177 187 194 185
1 243 1 333 1 200 1 168
2004 2005 2006 2007
18 032 17 475 17 026 16 527
21 035 18 404 18 496 18 576
Forrás: KSH Statisztikai tükör. Budapest 2007/19
Az állatállomány megoszlása gazdálkodási formák szerint
Állatfaj
Év
Gazdasági szervezeteknél nyilvántartott állomány %
Egyéni gazdálkodóknál nyilvántartott állomány %
Szarvasmarha
2004 2007
65,3 68 0 68,0
34,7 32 0 32,0
Sertés
2004 2007
58,7 64 5 64,5
41,3 35 5 35,5
Juh
2004 2007
12,5 13 7 13,7
87,5 86 3 86,3
Tyúkfélék
2004 2007
46,2 47 1 47,1
53,8 52 9 52,9
Kudarc szinte minden szinten… II. Mert: Uniós és más versenytársaink folyamatosan foglalják el a hazai élelmiszerpiacot A magyar élelmiszeripar belföldi eladásai három év alatt 9,7%-kal csökkentek Élelmiszer-kivitelünknél másfélszer gyorsabban nőtt a behozatal, ezáltal: a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek külkereskedelmi egyenlege évről évre romlik. 2003-ban : 1203 millió euró aktívum 2006-ban: 850 millió euró aktívum 2007 ben már csak 600-700 2007-ben: 600 700 millió euró e ró aktí aktívum m várható árható A termelés volumenének csökkenése miatt egyre kevesebb munkaerőre van szükség Négy év alatt közel 100 ezer egységgel (AWU) csökkent a mezőgazdasági munkaerő felhasználás
Agrárexport*, g p , 2000-2006
2000
2003
2004
2005
2006
2006/2000 %
Export
2201
2566
2768
2997
3360
152,7
Import
1009
1365
1855
2251
2511
248,9
Egyenleg gy g
1192
1201
913
746
849
-
*Mezőgazdasági *M őg d ági nyersanyagok, g k élelmiszerek, él l i k it ital,l d dohány há Forrás: KSH
Agrár-külkereskedelmi Agrár külkereskedelmi egyenleg*, egyenleg , 2000-2006 2000 2006
*Mezőgazdasági nyersanyagok, élelmiszerek, ital, dohány Forrás: KSH
Mezőgazdasági munkaerő-felhasználás (éves munkaerőegység* AWU) egység*,
Megnevezés
2000
2004
2005
2006
Összesen
676 049
553 785
521 662
512 257
532 634
426 634
407 682
401 989
143 415
127 151
113 980
110 268
Ebből: nem fizetett munkaerő Fizetett munkaerő
* Az éves munkaerőegység felhasználás tartalmazza a néhány órás munkavégzést, munkavégzést így például az egyéni gazdaságokban a háztartások tagjai által végzett, de pénzben ki nem fizetett mezőgazdasági munkát is. Forrás: KSH: Mezőgazdaság 2006. Budapest 2007.07.19.
Azért a csatlakozásnak vannak nyertesei y is…
Növénytermelők: „ Föld alapú” támogatás a növénytermelőknek (GOFR növények) Gabonatermelők: Az intervenciós felvásárlás 120-150 millió euró többletjövedelmet hozott a termelőknek a 2004-es és a 2005-ös termelési ciklusban Földtulajdonosok: j A földbérleti díjak a csatlakozás első három évében több mint a duplájára emelkedtek: 2003-ban : 10-15 ezer Ft/ha a jellemző földbérleti díj 2007-ben: 25-40 ezer Ft „ Élelmiszer-fogyasztók: 2004 és 2006 között az élelmiszerek járultak hozzá legnagyobb mértékben a fogyasztói árindex csökkenéséhez (A világpiaci árrobbanás miatt ez már nem igaz 2007-re)
Mi a teendő?
Mindenekelőtt kevesebb politika, nagyobb kompromisszum-készség a parlamenti pártoktól A földtulajdon-szerzésre és a földhasználatra vonatkozó szabályozás egymásra tekintettel történő módosítása Integrációs célú földcsere- és birtokegyesítési program (önkéntes helyett kötelező földcsere) Erős jogi védelem a birtok-elaprózódás ellen (öröklési szabályok módosítása?) A földhaszonbérlet átfogó szabályozása (minimális idő emelése, előbérleti jog) „Termelés Termelés barátabb barátabb” környezetvédelem „Haszonállat barátabb” állategészségügyi szolgálat Az agrártermelés sajátosságait figyelembe vevő munkaügyi szabályozás „„Lehet kicsiben is egészséges g g élelmiszert előállítani” A vidékfejlesztési alapokból finanszírozott támogatási programok prioritásainak újragondolása (pl: géptámogatás helyett öntözési infrastruktúra fejlesztés) Nem mezőgazdasági munkahelyek teremtése a vidéken
