Megfelelő embert a megfelelő helyre
BUDAPEST munkaerőpiaci helyzetképe 2007
Az EQUAL programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza
A projekt finanszírozói Európai Szociális Alap
Magyar Kormány
Az EQUAL Befogadó Budapest partnerség vezetője a tájékoztazásért felelős tag:
Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. 1091 Budapest, Üllői út 45. tel: (1)-216-08-09 www.pestesely.hu Programvezető: Koltai Luca
[email protected] A partnerség tagjai: Budapesti Közlekedési Zrt. Fővárosi Állat- és Növénykert Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Délpesti Kórház Összjáték Családi- és Kapcsolati Műhely Alapítvány
Programszintű partnerek Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. www.nfu.hu Országos Foglalkoztatási Közalapítvány EQUAL Nemzeti Programiroda 1037 Budapest, Bokor u. 9-11. www.equalhungary.hu
Szerkesztette: Komka Norbert, Koltai Luca Szakmai lektor: Kulinyi Márton 2008
A Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. a MetropolisNet EEIG tagja.
1. FEJEZET HELYZETKÉP ÉS TENDENCIÁK A MUNKAERŐPIACON 1.1
Országos folyamatok európai uniós kitekintéssel
Megújult Lisszaboni stratégia: Rugalmas biztonság A globalizáció, a felgyorsult technikai fejlődés, a demográfiai változások és egyéb tényezők olyan kihívások elé állítják az Unió tagállamait, így hazánkat is, melyek következtében a munkaerőpiac rugalmassága, illetve a szociális biztonság közötti kiegyensúlyozott viszony biztosítása komoly feladatot jelent a kormányok számára. Egyrészről erős igény jelentkezik a munkaerőpiacok, a foglalkoztatás és a munkaszervezés rugalmasabbá tétele iránt, ugyanakkor a biztonság fenntartása is fontos, különösen a munkaerőpiacon jelen lévő hátrányos helyzetű illetve más, sebezhető csoportok számára. Gazdasági folyamatok és foglalkoztatási helyzetkép Magyarországon A gazdasági folyamatokat Magyarországon 2006-ban alapvetően befolyásolták a fenntarthatatlanná vált államháztartási hiány csökkentését célzó, elsősorban a keresletet szűkítő kormányzati intézkedések. A bruttó hazai termék 3,9%-kal nőtt (munkanaphatással kiigazítva 4,0%-kal), a 2004-ben csatlakozott EU-tagországok között a legalacsonyabb ütemben. A foglalkoztatottak száma 2006-ban 3 millió 930 ezer volt, 29 ezerrel több, mint az előző évben, a munkanélkülieké 317 ezer főt tett ki, ami 13 ezerrel haladta meg a 2005. évit. A munkaerő-piaci aktivitás enyhe növekedéséből következően a gazdaságilag inaktív népesség száma csökkent. A nemzetközi összehasonlítás során a leggyakrabban használt mutató, a 15–64 éves népesség foglalkoztatási aránya hazánkban 2000 óta 56,0%-ról 57,3%-ra nőtt, ami hasonló a szlovák és olasz szinthez, illetve meghaladja a lengyel és a máltai arányt. Az Európai Unió 25 tagállamának foglalkoztatási rátája átlagosan 65%, ami hét év alatt 2 százalékponttal lett magasabb. A részmunkaidőben dolgozók aránya Magyarországon az elmúlt évek szintjén maradt (4%), ami a keletközép-európai országokéhoz hasonló. A foglalkoztatottak nemek szerinti összetételében az elmúlt években nem történt változás, száz foglalkoztatott közül 54 férfi és 46 nő. A foglalkoztatottak döntő hányada (87%) alkalmazottként dolgozik. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó bruttó nominális átlagkeresete 2006-ban 171.200 forint (684 euró/hó) volt.
1
A munkaerőpiac jellemzésekor mindenképpen fontos a munkaerőpiacon kívül rekedtek – az inaktívak – száma és aránya a népességen belül. Napjainkban a legnagyobb munkaerő-piaci kihívást már nemcsak a munkanélküliség elleni küzdelem jelenti, hanem sokkal inkább az, hogyan lehet javítani a jelenlegi rendkívül kedvezőtlen inaktivitási arányon, milyen mértékben és módon lehet visszavezetni a munkaerőpiacra azokat, akik onnét önhibájukon kívül kerültek ki. Ez úgy az egyén, mint a társadalom számára létkérdés, mert a nagy ellátórendszerek egyre kevésbé képesek (és hajlandók) finanszírozni a „potyautasokat”. Az egyik legfontosabb munkaerő-piaci folyamatot az inaktívak számának csökkenése jelentette. Magyarország európai nagyhatalomnak számít a feketemunkában, Ha a feketemunka bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyított arányát nézzük, Magyarország európai „nagyhatalomnak” számít. Becslések szerint a feketemunka aránya hazánkban eléri a GDP 18 százalékát, noha ez a becslés meglehetősen idejétmúlt, 1998as adatokon alapul. Hasonlóan jelentős a feketemunka aránya Görögországban (20%) és Olaszországban, illetve Lettországban és Lengyelországban is. Munkanélküliség a magyar munkaerőpiacon A munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal 7,5%-ra emelkedett. A nők munkanélküliségi rátája immár második éve meghaladja a férfiakét, 2006-ban a nőkre jellemző érték 7,8%, férfiakra jellemző 7,2% volt. Regionális eltérések A foglalkoztatási ráta a közép-magyarországi régióban nőtt a legdinamikusabban (1998-tól csaknem 6 százalékponttal), a foglalkoztatási ráta tekintetében 2006-ra ez a régió beérte a korábbi vezető helyzetű Nyugat-Dunántúlt. Az élbolyhoz képest Észak-Alföld és Észak-Magyarország hátránya több mint tíz százalékpont, azaz 100 érintett korú lakosból itt csak kb. 50 dolgozott 2006-ban. (A sereghajtó Borsod-Abaúj-Zemplén megye mutatója 49% volt.) 1.2
Budapesti folyamatok
Gazdasági folyamatok és foglalkoztatási helyzetkép Budapest lakónépessége 2007-ben 1 millió 696 ezer fő volt, mintegy 2100 fővel kevesebb, mint az előző év azonos időpontjában. A regisztrált gazdasági szervezetek száma a fővárosban 370 ezer
2
volt, a regisztrált vállalkozások száma 12 hónap alatt 1,3%-kal esett vissza. Alkalmazásban álltak a legalább 5 főt foglalkoztató budapesti székhelyű vállalkozásokban, valamint a költségvetési szerveknél és non-profit szervezeteknél átlagosan 954 ezren, fél százalékkal kevesebben, mint az előző évben. Számottevő létszámnövekedés (6, illetve 8%os) a fővárosban a gazdasági ágak közül a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a pénzügyi közvetítés területén következett be. A havi bruttó átlagkereset budapesti székhelyű szervezeteknél 2006ban 219 900 (876 euro/hó) Ft volt, 9,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája a fővárosban jóval nagyobb, a munkanélküliségi ráta, pedig lényegesen kisebb volt, mint országosan, mely tendencia évek óta megfigyelhető. Külföldi állampolgárok foglalkoztatása Budapesten A külföldi állampolgároknak kiadott érvényes munkavállalási engedélyek száma a 2006. év végén 25 755 volt a főváros vonatkozásában. A 25 755 fős létszám túlnyomó része román (16 112) és ukrán (4764) munkavállaló volt. Munkanélküliség Budapesten A nyilvántartott álláskeresők aránya 0,1%-ponttal emelkedett, a 2006. év végén 2,7%volt. A tartósan regisztrált munkanélküliek száma a 2006. évben, kis mértékben csökkent. Az összes regisztrált álláskereső körében részarányuk 1 százalékkal esett vissza. Kerületközi eltérések A gazdasági aktivitás, azaz a kerületekben a foglalkoztattak népességhez viszonyított aránya 37 és 46 százalék közé esett vissza az ezredforduló első éveiben. A gazdasági aktivitás, azaz a kerületekben a foglalkoztattak népességhez viszonyított aránya kb. 37 és 46 százalék közé esett a népszámlálás adatai szerint. A legtöbb munkahely a fővárosban az V. kerületben működött 2005ben és 2006-ban is (az összes fővárosi munkahely 10-12 %-a) de a külső kerületek foglalkoztatási kapacitási is az átlagot meghaladó mértékben emelkedett az utóbbi években. A gazdaságilag aktívakra a legtöbb munkanélküli a VII., VIII., XX. kerületekben, a legkevesebb az I., II., XII., V. kerületekben jutott. Agglomerációs hatások Budapest agglomerációs hatása erősen érvényesül a régióban, Budapest környékéről a foglalkoztatottak 55-65%-a dolgozik fővárosi munkahelyen. A foglalkoztatás területén Budapest erősen
3
„befogadó”, több mint 200 ezer agglomerációban élő munkavállaló számára nyújt megélhetést.
2. FEJEZET CÉLCSOPORTOK HELYZETE 2.1 Tartósan munka nélkül lévők Az egy évnél régebben munkát kereső munkanélküliek száma a KSH munkaerő-felvétele alapján az országban 2006-ban 164 ezer fő volt. Ez az előző évekhez képest jelentős növekedésről árulkodik. Összességében kijelenthető, hogy az aktív korú munkanélküliek jelentőst tömege már elvesztette reményét a kilábalásra, többségük semmilyen ellátásban sem részesül. A nem regisztrált, tartós munkanélküliek csoportját növelik azok az emberek is, akik személyiségállapotuk, szenvedélybetegségük miatt munkavégzésre képtelenek, de „nem eléggé betegek”, vagy nincs elég munkaviszonyuk ahhoz, hogy rokkantnyugdíjra jogosultságot szerezzenek. Őket semmilyen statisztika nem tekinti munkanélkülinek, azonban aktív korú, inaktív személyek. Az önkormányzatok intézményrendszerére egyre erősödő szociális teherként jelentkezik a tartós munkanélküli létből eredő problémahalmaz. Különös veszély a több generációs munkanélküliség kialakulása, mely különösen az alacsony képzettségűek körében jelentkezik. A tartós munkanélkülieknek tehát két csoportja határolható el. Az első csoportba tartozók a munkára kész személyek, de információ, kapcsolatrendszer, szociális háttér (pl. bölcsőde), „start segítség”, vagy egyéb hiánya az akadályozó tényező. A célcsoportok elsősorban romák, pályakezdők, gyermekgondozásról visszatérő nők, idősek, fogyatékkal élők, hajléktalan emberek. A második csoportba tartozók munkakészsége nem stabil, enyhébb, vagy erősebb beilleszkedési, mentális, vagy egészségügyi gondokkal küzdenek. Az Európai Unió irányelvei a foglalkoztatás bővítést olyan aktív és preventív intézkedésekkel kívánják előmozdítani, melyek célja a munkaerőpiacról kiszorult, inaktív népesség visszatérésének megkönnyítése és a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése. A munkára kész csoportok visszavezetésének eszközrendszere elsősorban a Fővárosi Munkaügyi Központ kezében van. A munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerének fejlesztése, a munkáltatói kapcsolatrendszer radikális javítása, az üres álláshelyek és közvetítői szolgáltatások fejlesztése, közérthető és könnyen hozzáférhető információk átadása elengedhetetlenül szükséges.
4
A labilis munkakészségű személyek aktivizálásában az önkormányzatoknak, illetve intézményrendszerüknek jut nagyobb szerep. Az aktív korúaknak nyújtható rendszeres szociális segélyt a szociális törvény együttműködési kötelezettséghez köti. Ez a közcélú munka elfogadását, illetve személyhez illesztett mentális, szociális fejlesztő programban való részvételt jelent. E tevékenységek módszertani fejlesztése, a jó gyakorlatok elterjesztése, a kerületközi szakmai együttműködések fejlesztése nagyban hozzájárulhat az inaktívak személyorientált és komplex segítő rendszerének fejlesztéséhez. E rendszerek szakmai fejlesztésének segítése, összehangolása fővárosi szinten kell történjen, amit a Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda képes biztosítani. Modell értékű projekt: CSEPELI SZOCIÁLIS SZOLGÁLAT Címe: 1211. Budapest, Kiss János altábornagy u. 54. Telefonszáma/Faxszáma: 276-83-32; 425-24-08 Email címe:
[email protected] Kapcsolattartó neve: Gáborné Aczél Ágnes Az intézmény 1997 óta foglakozik az álláskeresőkkel és az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülőkkel. Az ezt megelőző időszakban az önkormányzat szociális irodája foglalkozott a segélyezettekkel. Klienseik jelentős részének problémái mögött a munkanélküliség áll. Ennek kezelésével sokféle életviteli probléma oldódik meg. Az intézményben személyre szabottan, az ügyfél képességeihez igazodva nyújtják szolgáltatásaikat. A normatív költségvetési forrásból biztosított szolgáltatásban álláskereső műhelyet működtetnek, internet-böngészési lehetőséget biztosítanak ügyfeleiknek, továbbá személyre szabott, egyéni tanácsadásban, számítógép-felhasználói készségek elsajátításában vehetnek részt. A szolgáltatás biztosításában jelentős problémát jelent a számítógéppark folyamatos karbantartása és bővítése, mellyel a segítők és az ügyfelek a munkaerő-piaci információk jelentős bázisához férhetnek hozzá.
2.2 Megváltozott munkaképességűek A fővárosban, 2006-ban közelítőleg 62 ezer fogyatékos ember élt, akiknek kevesebb, mint hatoda dolgozik. A tartósan egészségkárosodottak, valamint a fogyatékossággal élők elsődleges jövedelmi forrása rokkantsági nyugdíj vagy a rokkantsági járadék.
5
A Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda a 2005. évben országos felmérést végzett a munkahelyi esélyegyenlőség helyzetével és az esélyegyenlőségi tervek bevezetésével kapcsolatban. A szervezeteknek mintegy 5%-a jelezte problémaként azt, hogy az „akadálymentesítés még nem történt meg” a munkahelyen. További nehézségként említették a válaszadók a „megfelelő munkakör megtalálását” és a fogyatékos munkavállalókkal szemben megnyilvánuló „előítéleteket”. A szervezetek töredéke jelezte, hogy a „megfelelő munkakör megtalálásához” és „egészségmegőrző programokban való részvételhez” segítséget nyújtanak a fogyatékkal élő alkalmazottaknak. A fogyatékkal élők foglalkoztatásában nehézségként említette a szerveztek mintegy 11%-a azt, hogy az akadálymentesítés még nem történt meg a szervezetben, további 5%-uk említette nehézségként a megfelelő munkakör megtalálását e speciális alkalmazotti csoport számára. Modell értékű projekt: Motiváció Alapítvány Címe: 1055 Budapest, Honvéd u 22. Telefonszáma/Faxszáma: 318-99-20 Kapcsolattartó neve: Csapó Gábor A Motiváció Alapítvány 1991-ben alakult, a fővárosban élő fogyatékos személyek mindennapi életvitelében, társadalmi beilleszkedéséhez nyújt segítséget különböző szolgáltatások működtetésével. Munkatársaik nagy része fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű. Az Alapítvány több mint 15 éves működése során következetesen törekedett arra, hogy a fogyatékos emberek szükségleteit messzemenően figyelembe véve mindjobban lefedjék. Szolgáltatásaikkal az igények minél komplexebb kielégítését biztosítják. Az ügyfélkörükbe tartoznak a mozgássérülteken kívül látás- és hallássérültek, enyhén értelmi fogyatékosok és megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott emberek. A projektjük célja a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek számára komplex munkaközvetítést és tanácsadást nyújtó szolgáltatás és a munkaadók számára munkaerő-közvetítő és komplex tanácsadó tevékenység biztosítása, valamint a szolgáltatást nyújtó szervezetek közötti hálózat megerősítése. A projekt kapcsán megvalósított tevékenységek keretein belül sor kerül a megváltozott munkaképességű ügyfelek felkutatására, személyes felkeresésére, komplex helyi igényekhez igazodó és személyre szabott szolgáltatásokba való bevonására (munkaerő-piaci képzés és foglalkoztatás, információs tanácsadás, munka, pálya-, álláskeresési, pszichológiai tanácsadás, munkaközvetítés). A projekt fontos eleme a munkaadókkal történő kapcsolatfelvétel, folyamatos kapcsolattartás, melynek kapcsán az ügyfelek számára személyre szabott álláslehetőségek kerülnek feltárásra.
6
Modell értékű projekt: Salva Vita Alapítvány Címe: 1073 Budapest Erzsébet körút 13. III/3., székhely: 1081 Bp. Népszínház u. 17. Telefonszáma/Faxszáma: 323-1256; 323-1257; Email címe:
[email protected] Kapcsolattartó neve: Vincze Zsuzsanna A szervezet küldetése, hogy hozzájáruljon az értelmi sérült (tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott, enyhén autista, alacsony iskolázottságú, epilepsziás, részképesség-zavarral élők) és látássérült emberek társadalmi esélyegyenlőségének megvalósulásához és egy sokszínű, befogadó társadalom felépítéséhez. Céljuk, hogy segítsék az értelmi sérült emberek önálló életvitelét, társadalmi beilleszkedését. Az értelmi sérült embereknek komoly gondot jelent az eligazodás, az érdekérvényesítés, a munkavállalás. Segítség nélkül tartós munkanélkülivé válnak, mentális állapotuk tovább romlik, motivációjuk elsorvad, viselkedéskultúrájuk, munkaalkalmasságuk hanyatlik. A látássérültek általában rendelkeznek szakképesítéssel, de ez vagy nem igazodik a munkaerő-piaci elvárásokhoz, vagy a látássérült ember életútelképzeléseivel nincs összhangban. Más esetekben a munkáltatók, megfelelő információ hiányában, idegenkednek a sérült munkavállaló foglalkoztatásától. A szolgáltatás célja az értelmi fogyatékos és látássérült emberek számára az integrált munkaerő-piacon való sikeres elhelyezkedést elősegítő, munkára felkészítő tanácsadás nyújtása és a munkahely megtartása. A szolgáltatást egyénre szabottan, egyéni szükségletekhez, igényekhez igazodóan nyújtják. A szolgáltatás keretében az ügyfelek komplex felmérésén túl sor kerül a munkára való felkészítésükre, a munkaadók célzott, személyes megkeresésére, az ügyfelek munkahelyekre való kiközvetítésére és (fő innovatív elemként) a kísérő mentori támogatásra, melyben az ügyfelet személyes segítő támogatja a munkahelyen való beilleszkedésben, a munkafolyamat elsajátításában.
7
2.3 Cigány kisebbséghez tartozók Roma nemzetiségűnek a 2001. évi népszámláláskor 190 ezer személy vallotta magát Magyarországon. Mérvadó szakértők és roma szervezetek becslései alapján viszont 450 ezer - 650 ezer roma él Magyarországon. 2021-re a roma népesség lélekszáma elérheti a 800 ezret. Népességszámuk a fővárosban az országos lélekszám tizedére, közelítőleg 60 ezer főre tehető, mely lélekszám 2021-ig elérheti a 80 ezer főt. A roma népesség átlagos életminősége, lakhatási színvonala, egészségi állapota, foglalkoztatottsága, iskolázottsága a társadalom egészénél lényegesen rosszabb. A fővárosban, az országos átlagnál kisebb mértékben, de jellemző a roma népesség szegregációja, vagyis lakóhelyüket tekintve a fővárosi romák többsége elslumosodott lakóterületeken, rossz minőségű lakásokban, nem megfelelő higiénés viszonyok mellett, sokszor rendezetlen lakhatási jogviszony közepette él. A központi országrészben a cigány férfiak és nők mintegy 42%-a rendelkezik valamilyen munkával, Budapesten 48% ez az arány, azonban a nemek szerinti foglalkoztatottság jelentősen eltér. Míg a férfiak 67%-a, addig a nők 36%-a dolgozik rendszeresen. A romák munkavállalásával kapcsolatos problémák legfőbb oka az, hogy az aktív korúak több mint 80 százaléka legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezik. Ma az igen kevés hivatalosan foglalkoztatott roma jelentős része is alkalmi és részmunkákhoz jut, alacsony bérezés mellett. A Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda a 2005. évben országos felmérést végzett a munkahelyi esélyegyenlőség helyzetével és az esélyegyenlőségi tervek bevezetésével kapcsolatban. A szervezeteknek mintegy 5%-a jelezte problémaként az „alulképzettséget”. További nehézségként említették a válaszadók a romákkal szemben megnyilvánuló „előítéleteket”. A romák foglalkoztatásának nehézségeként említette a szerveztek 13%-a azt, hogy nincs megfelelő képzettségük, további mintegy 3%uk számolt be finanszírozási gondokról e munkavállalói csoport foglalkoztatásában.
8
Modell értékű projekt: 1000 MESTER EGYESÜLET Címe: 2318. Szigetszentmárton, Dunapart alsó 1. Telefonszáma/Faxszáma: 06-24-410 855 Email címe:
[email protected] Kapcsolattartó neve: Juhász Ildikó Az Egyesület elsősorban képző intézmény, amely a hátrányos helyzetű, szakképzetlen, munkanélküli (főleg roma) fiatalok, felnőttek munkaerőpiaci (re)integrációját valósítja meg. Az Egyesület projektgyakorlata 7 éves. Céljuk a hátrányos helyzetű emberek életminőségének javítása tranzitfoglalkoztatási projektek megvalósításával. Hosszú távon minimálisra szeretnék csökkenteni a régióban a regisztrált és látens munkanélküli roma fiatalok számát. A projektrésztvevők összetételénél dinamikus egyensúly biztosítására törekedtek, mindkét nem jelenléte, a roma származás és a fogyatékkal élők részvételének biztosítása tekintetében. A projekt hatóköre regionális volt, elsődleges szolgáltatási elemei a képzés, a felkészítő foglalkoztatás és a munkaközvetítés voltak.
Modell értékű Alapítvány
projekt:
SEED
Kisvállalkozás-fejlesztési
Címe: 1024 Budapest, Rómer 22-24. V. 15. Telefonszáma/Faxszáma: 316-4987, 212-2179 Email címe:
[email protected] Kapcsolattartó neve: Horváth Anna A szervezet küldetése szerint erőforrásaival – tudástőke, legjobb gyakorlatok – segíti az esélyegyenlőség érvényesülését, a vállalkozók és a civilek fenntartható fejlődését, növekedését. Az ügyfelek igényei alapján tevékenységünk részévé vált a non-profit szektor erősítése, a hátrányos helyzetű és kisebbségi csoportok gazdasági és közéleti szerepvállalásának segítése is. Az Alapítvány kezdettől fogva a vállalkozások méretéhez, fejlődési szakaszaihoz és a vállalkozók sajátosságaihoz igazodó alapszintű és szaktanácsadást, illetve az önfoglalkoztatóvá válást, a vállalkozás indítását és megerősödését segítő tréningeket kínál ügyfeleinek. Az Alapítvány szolgáltatásaival elérni kívánt kiemelt célcsoport a roma munkanélkülieké, akik vállalkozást indítanak. A szolgáltatással a 20062007. évben elért személyek száma összesen 1100 fő volt. A tanácsadások révén a vállalkozások indítása megalapozottabbá válik, nagyobb lehetőség adódik a kockázatok elkerülésére, és ez hozzájárul a kezdő vállalkozók bukási arányának mérsékléséhez. A vállalkozói tréningek sikeres elvégzése után a résztvevők tudatosabban végzik munkájukat, alkalmazzák az üzleti tervezéshez szükséges ismereteket és készségeket. A jobb menedzsment révén kézzelfoghatóvá válik a likviditási problémák csökkenése, a túlélési szakasz lerövidülése és a korábbinál tudatosabb a növekedési pályára lépés is. A szolgáltatások fenntartásánál problémát jelent a finanszírozás, mivel az ügyfélkör gyenge fizetőképessége miatt azok működtetése folyamatos pályázati kényszert jelent.
9
2.4 Hajléktalanok A hajléktalanok speciálisan urbánus jellegű célcsoportot alkotnak, jellemzően városok, de leginkább a főváros közterületein, vagy nem lakás célú helyiségekben élnek. A hajléktalanok becsült száma Magyarországon 20-50 ezer fő között van, a fővárosban közelítőleg 8 ezer hajléktalan ember él. A legtöbb „utcán élő” hajléktalan ember a rendszeres és bejelentett munka világából gyakorlatilag ki van rekesztve. Számukra is inkább a „fekete- illetve szürke” munkaerőpiacon adódik munkalehetőség. Modell értékű projekt: Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Címe: Budapest., 1134 Dózsa Gy. út 152. Telefonszáma/Faxszáma: 238-9500/238-9502 Email címe:
[email protected] BMSZKI ÁLLÁSKERESŐ IRODA Felelős neve: Nagy István,
[email protected] A BMSZKI Álláskereső Irodájának célja, hogy a fővárosi hajléktalanellátó rendszerből illetve közterületről jelentkező ügyfelek munkába állását elősegítse, ezáltal – a munkaerő-piaci igények figyelembe vételével – visszasegítsen a munka világába hajléktalan embereket. A cél elérése érdekében ügyfeleiket az írott sajtóban és az interneten megjelenő, valamint a munkatársaik által személyesen feltárt munkahelyekre irányítják, a megcélzott állás elnyeréséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítják (újságok, internet-használat, emailcímlétesítés, önéletrajzírás, telefon, fax, álláskeresési és munkahelymegtartó technikák oktatása személyes tanácsadás és csoportos tréning keretében), valamint a szakképzetlen vagy az elavult szakmával rendelkezőket szakmát adó, ingyenes képzésekre beiskolázzák. A projekt keretében a BMSZKI és a projekt megvalósításban partner Menhely Alapítvány két különböző helyszínen Álláskereső Irodát hozott létre, amely hajléktalan emberek munkába állását segíti. Az Álláskereső Irodák kialakításával egy olyan professzionálisan működő modellt működtetnek, amely minta lehet a hajléktalanellátó szállások számára, foglakoztatási szolgáltatásaik fejlesztéséhez. A projekt által a 2006-2007 évben elért személyek száma összesen 1700 fő volt. Az Iroda álláskeresési szolgáltatásai: * Álláskeresés – Hirdetések strukturált feldolgozásával, Munkaügyi Központ állásajánlataival, internetes kereséssel * Tanácsadás * Kapcsolat a BMSZKI addiktológiai, foglalkoztatási és lakhatási hálózataival * Álláskeresési tréning – egyéni és csoportos felkészítés * Állásfeltárás – kapcsolatfelvétel munkaadókkal
10
2.5 Ifjúsági munkanélküliség – pályakezdők A 15-24 éves magyar népesség gazdasági aktivitási szintje az EU15 átlagának mintegy 70%-a. Az ezredforduló óta a 15–19 évesek foglalkoztatási rátája 8%-ról 3%-ra, a 20–24 éves fiataloké pedig 53%-ról 39%-ra csökkent. Ennek hátterében az oktatás expanziója, illetve az elhelyezkedés nehézségei állnak. A korcsoportokra jellemző foglalkoztatottság és aktivitás mértéke a fővárosban meghaladja az országos szintet. Évek óta jellemző a fővárosban, hogy a regisztrált pályakezdő álláskeresők között magas a felsőfokú végzettségűek aránya. A képzési és a munkaerő-piaci struktúrák összehangolásában nagy szerepe van a még iskolába járók tájékoztatásnak és a pályaorientációnak. Ezért a pályaorientációban dolgozó tanárok számára hangsúlyozottabbá kell tenni a munkaerő-piaci ismeretek szükségességét, különös tekintettel azok változékonyságára. Fontos, hogy az iskola szerepet vállaljon a fiatalok pályaképének kialakításában, s egy olyan pályatervezési gyakorlat megteremtésében, amely magába foglalja az életen át tartó tanulás szempontját is. MUNKANÉLKÜLI FIATALOK TANÁCSADÓ IRODÁJA – MUFTI Címe: 1157 Budapest, Árendás köz 4-6. Telefonszáma/Faxszáma: 414-0879, 414-0880 Email címe:
[email protected] Kapcsolattartó neve: Gráczer Irma A szervezet ügyfélköre a 16-25 év közötti korosztály. Küldetése a hátrányos helyzetű munkanélküli fiatalok segítése elsősorban a pályaválasztás, a továbbtanulás valamint a munkakeresés és a munkába állás kérdésében. Ezen túl lehetőséget nyújt a szabadidő hasznos eltöltéséhez klubok és nyári táborok formájában. A szolgáltatás Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzatának fenntartásában, az Egyesített Szociális Intézményeken belül, az Újpalotai Családsegítő Szolgálat részeként működik. A Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodájának létrehozását 1991-ben fiatalokkal foglalkozó szakemberek kezdeményezték, látva a nyolcvanas évek végétől egyre súlyosbodó problémát, az ifjúsági munkanélküliséget. A nyilvántartott álláskeresők közül legalább minden negyedik fiatal 25 év alatti. A fiatal munkanélküliek egy része azonban nem is kerül be a munkaügyi nyilvántartásba. A Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodájához fordulók zöme az iskoláit 1-2 éve abbahagyó, már nem tanuló és stabil munkahelyet sem találó, kallódó, állástalan 16-25 éves fiatal. A cél elsősorban a fiatal munkavállalásra való felkészítése és a munkaerőpiacra való bejutásának és bennmaradásának segítése. Az Iroda a szolgáltatásokat a XV. kerületben a Kontyfa u. 3. alatt biztosítja. A szolgáltatások az Iroda alapvetően normatív költségvetési támogatásból és kiegészítő pályázatokból finanszírozza.
11
Vargabetű Klub- Műhely Egyesület Címe: 1038 Budapest Táncsics Mihály u. 24. Telefonszáma/Faxszáma: 06-1-243-9026 Email címe:
[email protected] Kapcsolattartó neve: Varga László A Vargabetű Egyesület 1996 óta végzi munkáját a kallódó, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok és felnőttek életvezetési problémáinak megoldása, érdekeinek védelme, társadalmi (re)integrációjának elősegítése érdekében. Célcsoportja elsődlegesen azon budapesti, hátrányos helyzetű fiatalok és felnőttek, akik nem tanulnak, nem dolgoznak, keresik a helyüket a társadalomban, és önmaguktól nem képesek változtatni nehéz élethelyzetükön. A projekt célterületén élő, 16-26 év közötti fiatalok száma 24 540 fő, ebből a nem tanuló, nem dolgozók száma 1500-2000-re tehető. Az elmúlt 15 évben a lakótelepen élők összetétele a szegényebb réteg felé homogenizálódott. A szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok jelentős része nem szerez szakképzettséget, valós, alkalmazható tudást. A projektben megvalósuló fő tevékenységek a személyiség és a kulcsképességek fejlesztése, a tanulás és munkamotiváció erősítése, szociális és mentális támogatás, környezettudatos nevelés, pályaorientáció, álláskeresési tanácsadás, közösségfejlesztés, képzők, munkáltatók felkutatása, a fiatalok munkahelyekre való kihelyezése voltak. A projekt megvalósításában az egyesület partnere volt a „KIÚT” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a Kapocs Önsegítő Ifjúsági Szolgálat és a III. kerületi Roma Kisebbségi Önkormányzat. A projektbe összesen 173 fő került bevonásra, közülük 45 fő szerzett képzettséget és 30 fő helyezkedett el. A megvalósításnál problémát jelentett, hogy a fiatalok „megrendelői” attitűdjének együttműködővé tételére külön módszereket kellett a megvalósítóknak kidolgozni. Rengeteg energiát vont el a menedzsmenttől a pénzügyi helyzet kezelése. Az előre eltervezett programok késtek vagy elmaradtak a jelentős késéssel történt előleg és elszámolások kifizetései miatt.
2.6 Speciális helyzetű nők A nők, különösen a gyermekvállalás előtt állók, illetve a kisgyermeket nevelők, leginkább a munkaerőpiacon, illetve a munkahelyeken érintettek a hátrányos megkülönböztetés által. Budapestet tekintve megállapíthatjuk, hogy a női foglalkoztatottak arányát 2005-ben és 2006-ban is jelentősen meghaladja a férfiaké. A családi szerepekből fakadó, nemek közötti egyenlőtlen feladatmegosztás szintén problémát jelent. Valamennyi uniós ország időmérleg-felmérései igazolják, hogy az európai nők még a kilencvenes évek végén is átlagosan napi 2–3 órával több háztartási munkát végeztek, mint a férfiak. Fővárosunkban ez a különbség még nagyobb, 4-5 órát is elérhet.
12
A munka világába könnyebben illeszkednek be azok a nők, akik az ellátás ideje alatt dolgoznak. A munkavállalást hátráltatja a fővárosi bölcsődei és óvodai férőhelyek fokozatos csökkenése is. A Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda a 2005. évben országos felmérést végzett a munkahelyi esélyegyenlőség helyzetével és az esélyegyenlőség bevezetésével kapcsolatban. A szervezeteknek mintegy 5%-a jelezte problémaként azt, hogy a női alkalmazottaknak „nehézséget okoz a munkaidő és a család összeegyeztetése”. Ezen kívül problémaként merült fel még az is, hogy „a nők rugalmatlanok a továbbtanulás terén” – feltehetőleg az előbb említett problémából eredően, mely szerint a nők nehezen egyeztetik össze a munkaidő korlátjait a családi kötelezettségekkel. A női alkalmazottak foglalkoztatásának komfortosabbá tételében nehézségként merült fel a munkaidő-kedvezmény biztosítása (3,6%) és az egyenlő elbírálás elvének gyakorlati alkalmazása (2,2%).
3. FEJEZET A FŐVÁROSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI MÓDSZERTANI IRODA TEVÉKENYSÉGE Az iroda a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. szervezeti egységeként működik, munkáját a Fővárosi Közgyűlés éves feladatmeghatározása és beszámolási kötelezettsége mellett végzi. A FEMI alapfeladata a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő fővárosi polgárok (romák, megváltozott munkaképességűek, hajléktalanok, tartósan munka nélkül levők) számára szolgáltatást nyújtó önkormányzati, munkaügyi központi és civil szervezetek közti intézményes együttműködés erősítése, a partnerségi rendszerek kialakulásának elősegítése. Módszere a nyílt koordináció, azaz információs eszközökkel, szolgáltatásokkal, „pilot” programokkal, szakmai koordinációval, tanácsadással fejleszti az egységes fővárosi szociális és foglalkoztatási szolgáltatási rendszert. Feladata még, hogy nyilvánosságot biztosítson a Fővárosi Önkormányzat ilyen irányú törekvéseinek.
13
Az Iroda szolgáltatásai: * INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK BIZTOSÍTÁSA * NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE A Fővárosi Önkormányzat ágazati politikáját a Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda képviseli az Európai Unió színterén. Szolgálatunk csatlakozott több európai nagyváros foglalkoztatásért felelős szervezetéhez a METROPOLIS NET EEIG (Európai Gazdasági Szervezet) létrehozásában, melynek célja a közös projektek megvalósítása és a tapasztalatcsere erősítése, valamint a nagyvárosok érdekeinek képviselete az európai foglalkoztatáspolitika színterén. * Közreműködés a 2007-2013-ig terjedő időszak regionális és agglomerációs operatív programjában. * NEMZETKÖZI PARTNERSÉG-KÖZVETÍTÉS A Fővárosi Önkormányzat brüsszeli irodája nagy segítségünkre van ebben, de más nemzetközi hálózatokon keresztül rendszeresen kapunk megkereséseket, amelyekben közösségi szintű pályázatokhoz, hálózatépítéshez, tapasztalatcseréhez keresnek partnereket. A FEMI célprogramjai 2007. évben E programok indításáról, működtetéséről is a Fővárosi Közgyűlés dönt, főképpen a „Beszámoló a főváros foglalkoztatáspolitikai helyzetéről, a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatási esélyegyenlőségéről” tárgyú éves előterjesztés során. Itt szintén csak kivonatosan mutatjuk be e tevékenységeket. * PÁLYAKEZDŐK elhelyezkedését segítő cselekvési terv által az irodára rótt feladatok ellátása. Ezen belül: * A Salva Vita alapítvány segítségével tanulmány készült a fogyatékkal élő fiatalok munka- és pályatapasztalat-szerzési lehetőségeiről, ezek innovatív modelljeiről. * KÖZ-PONT: A Fővárosi Önkormányzat intézményrendszerében rendszeresen nyílnak olyan álláslehetőségek, melyeket hátrányos helyzetűek is betöltenek. A Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda egyaránt nyújt foglalkoztatási szakmai segítséget önkormányzatoknak, munkáltatóknak, intézményeknek és civil szervezeteknek. Irodánk KÖZ-PONT néven új térítésmentes szolgáltatást indított, melynek célja, hogy információs kapcsolatot hozzon létre a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában vagy fenntartásában álló munkáltatók és a munkanélküliekkel foglalkozó segítő szervezetek között, ezzel segítve az álláshelyek betöltését és a hátrányos helyzetű munkanélküliek elhelyezkedését.
14
Európai uniós és hazai támogatású projektek 2007. évben
Befogadó Budapest EQUAL Esélyegyenlőség Akcióprogram)
projekt
(Budapesti
A „BEFOGADÓ BUDAPEST” a gyakran előítéletes munkáltatói magatartással szemben kíván működőképes praxist, kézzel fogható eredményeket felmutatni. Olyan modellt dolgozunk ki, amely alkalmas arra, hogy a humánpolitika napi gyakorlatába beépülve segítse a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű emberek befogadását, beilleszkedésüket. Budapest négy nagy szolgáltatója fogott össze, Budapest közlekedési társasága (BKV Rt.), Állat és Növénykertje, egyik legnagyobb kórháza (Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház) és Közhasznú Szolgálata a munkahelyi esélyegyenlőség modelljének kialakítása érdekében. A program során a tartósan munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek, az idősebb korosztályhoz tartozók és különösen a romák felvételére és beilleszkedése koncentrálunk, (30 fő képzése és foglalkoztatása, további 10 fő továbbképzése, 30 fő vezetőképzésbe helyezése) A projekt eredményeként a négy nagy szolgáltatónál kialakul a befogadó munkahely modellje. A támogató rendszerek segítségével a referencia foglalkoztatásban részt vevő hátrányos helyzetűek nagy arányban maradnak tartósan a munkahelyen. 1. alprogram, A hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerőpiaci pozíciójának javítása: Az alprogram során a munkaerőpiacon leginkább hátrányos helyzetben lévők számára komplex képzéssel, mentori támogatással, referencia foglalkoztatással összekapcsolt projektet valósítunk meg. 2. alprogram, A hátrányos helyzetű munkavállalók munkahelymegtartó képességének javítása: Az alprogram célja a már munkában álló hátrányos helyzetű munkavállalók munkahelymegtartó képességének növelése. A fluktuáció és a leépítések gyakran érintik ezeket az embereket, és számukra legnehezebb az újra elhelyezkedés, ezért nagyon fontos az ő munkavállalói értékük és alkalmazkodóképességük növelése a munkahelyük megtartása érdekében. Gyakori hogy a továbbképzésekben, szakmai tapasztalatcseréken ezek a munkavállalók nem tudnak részt venni, így tudásuk nem tud lépést tartani a változásokkal. 3. alprogram, a munkáltatók érzékenyítése: A hátrányos helyzetű csoportok befogadásának ma az egyik legnagyobb akadálya a munkáltatói attitűd, és az ismeretek hiánya. Ma már törvény kötelezi a közszféra legtöbb munkáltatóját az esélyegyenlőség szempontjainak figyelembevételét a humánerőforrás stratégiájuk kialakításában (esélyegyenlőségi terv). Sajnos egy törvényi kötelezettség a megfelelő szakmai háttér, képzések, és nyilvánosság nélkül nem tud hatékony eredményeket elérni.
15
Nők újra munkában (HEFOP 1.3.1.) A projekt a fővárosban élő, GYED-ről, GYES-ről, GYET-ről visszatérni kívánó nők részére az egyéni adottságok figyelembevétele mellett nyújtott komplex szolgáltatást. A szolgáltatás során feltártuk az egyén munkavállalását akadályozó tényezőket, azok kezelésével egyidőben az élethelyzetnek megfelelő időbeosztásban szakirányú (OKJ-s) képzést nyújtottunk. A képzés ideje alatt szükség esetén igénybe vehető volt napközbeni gyermekelhelyezési szolgáltatás is
Beilleszkedés a munka világába (HEFOP 2.2.1.) A projekt a szociális és foglalkoztatási szakemberek közös beavatkozását fejleszti, a tartósan munkanélküliek foglalkoztatási esélyeinek javítása céljával. 2007. januárjától indult az a tréning sorozat melyen 30 szociális szakember vett részt a főváros egész területéről (a Családsegítő Szolgálatok és a Munkaügyi Központ szakemberei).
Regionális foglalkoztatási stratégiák (VP/2006/10) Helyi és regionális foglalkoztatási stratégiák tervezése, az idősebb és a fiatalabb generáció közti egyensúly megteremtése a Római Önkormányzat módszertani irodájával közösen. 2007-ben kidolgozásra került az idősebb munkaerő helyzetét bemutató, ajánlásokat is tartalmazó kiadvány a közép-magyarországi régió vonatkozásában.
Munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtása (KM Munkaügyi Központ): A pályázat célja a dél-pesti kerületekben és a hozzájuk tartozó agglomerációban élő munkanélküliek számára szolgáltatások (mentorálás, pályaorientáció, álláskeresési tanácsadás) nyújtása.
16
Munka és (SZMM)
magánélet
összeegyeztetése
munkacsoport
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által indított kezdeményezés célja, hogy a témával foglalkozó szervezetek és szakemberek közös munkája révén olyan kormányzati eszközöket dolgozzon ki, amelyek segítik a munka és a magánélet harmóniáját. Irodánk látja el a munkacsoport vezetését.
Befogadó Munkahely Hálózat (SZMM forrás) Az Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év lehetővé teszi, hogy 2007-ben még nagyobb hangsúly kerüljön a befogadó munkahelyi szemlélet az esélyegyenlőségi tervek elfogadásának terjesztésére. Projektünk során minden magyarországi régióban egy, tehát összesen hét képzést szervezünk munkáltatóknak a munkahelyi esélyegyenlőség elősegítése céljából. (Összesen kb. 500 munkáltatót és becslésünk szerint legalább 70 000 munkavállalót érint országszerte.) Valamint interaktív munkahelyi esélyegyenlőségi tanácsadási tevékenységet alakítottunk ki (www.humanstudio.egalnet.hu), elkészült a „Mi az esélyegyenlőségi terv? (2007)” CD-rom, és kiosztásra kerültek az általunk meghirdetett „Legjobb esélyegyenlőségi terv díjak” melyet Dr. Lamperth Mónika miniszter asszony adott át.
17
