7/2007. (II. 16.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet a Budapest X. kerület, Mádi utca - Sibrik Miklós út Harmat utca - Lavotta utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A rendelet természetben a Budapest, X. kerület, Mádi utca - Sibrik Miklós út - Harmat utca - Lavotta utca által határolt területre vonatkozik (továbbiakban: a terület). (2) A rendelet csak a mellékelt Szabályozási Tervlappal együtt érvényes. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a szabályozási tervlapon foglaltaknak megfelelően szabad. A szabályozási terv elemei és eltérési szabályok 2. § (1) A szabályozási terv kötelező elemei az alábbiak: a) Tervezési terület határa. b) Tervezett szabályozási vonal. c) (Építési) övezet határa. d) Építési övezet (vagy övezet) jele. (a BVKSz jel - X. ker. - övezet jele) Beépítés módja
Legnagyobb beépítés mértéke
Legnagyobb szintterületi mutató
Legnagyobb épületmagasság
Legkisebb telek mérete
Legkisebb kötelező zöldterület
BVKSz jel X.ker.-öv.jel
e) Építési hely és határa. f) Terepszint alatti építési hely és határa.
2 g) h) i) j)
Beültetési kötelezettség. Tervezett fasor. Gyalogos- és kerékpárút. Vegyes használatú út.
(2) A szabályozási terv irányadó elemeit minden további tervi elem képezi, amelyek jellemzően: a) Az irányadó telekhatár. b) Javasolt megszüntetés. c) Saját használatú kert. d) Távhővezeték és védőtávolsága. (3) A szabályozási tervtől való eltérés: a) A kötelező elemektől eltérni nem lehet, azok módosítása csak a terv módosításával együtt lehetséges. b) Az irányadó elemektől a terv módosítása nélkül az építési engedélyezési eljárásban el lehet térni. (4) Fogalom-meghatározás: terepszint alatti építési hely és határa: a Szabályozási Terven meghatározott telekrész, melyen kizárólag a telek beépítési mértékébe nem számító építményrészek, illetve terepszint alatti építmények helyezhetők el. TERÜLETFELHASZNÁLÁS Beépítésre szánt területek 3. § (1) A terület belterület, amely a következő terület-felhasználási egységekre oszlik: a) Beépítésre szánt területek: Lakóterületek (L7-X) b) Beépítésre nem szánt területek: Közlekedési célú közterületek (KL-KT-X) Közterületek (2) Lakóterületek Telepszerű lakóterület, amely az alábbi, helyi, építési övezetekre van felosztva: L7-X-km/L jelű, kialakult, középmagas lakótelepi terület, L7-X-int jelű, alapintézményi lakótelepi terület. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI A települési környezet védelme 4. § (1) A föld és a talaj védelme a) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld letermeléséről, szakszerű deponálásáról és a zöldfelület-építésben való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodni kell. b) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem használható fel.
3 c) Bontás, építés során előkerülő talajszennyező anyagot vagy szennyezet talajt az építtetőnek meg kell vizsgáltatni, és a kimutatott veszélyességi fokozatnak megfelelően azt el kell szállíttatni vagy a helyszínen kell ártalmatlanítani. d) A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. (2) A vizek védelme a) A terület a felszín alatti víz állapota szempontjából ún. „érzékeny”, felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból pedig ún. „kiemelten érzékeny” kategóriába tartozik. b) A területen új létesítményt elhelyezni csak a közcsatorna hálózatba vezetett szennyvízelvezetési rendszer kiépítésével lehet. c) A közcsatorna hálózatba csak határértékek alatti szennyezettségű szennyvizet szabad bevezetni. Előtisztítók a Környezetvédelmi Felügyelőség ellenőrzése mellett üzemeltethetők. Az ezekben felfogott szennyezést a hulladékkezelés szabályai szerint kell gyűjteni és ártalmatlanítani. (3) A levegő védelme a) A terület az „1. Légszennyezettségi agglomerációba” tartozik, melynek alapján határozandók meg az egyes anyagok emissziós és immissziós határértékei. b) Az épületek fűtését csak gáz- vagy elektromos üzemű berendezésekkel – vagy leköthető kapacitás esetén távfűtéssel – lehet megoldani. c) A légszennyezések elkerülése érdekében be kell tartani a levegő védelmével kapcsolatos határértékeket. Határérték fölötti kibocsátási technológia nem üzemeltethető. (4) Zaj és rezgés elleni védelem a) A területen a lakóterületekre vonatkozó határértékeken felüli zaj- és rezgéskibocsátású új létesítmény nem helyezhető el. b) A területet határoló utak magasabb útkategóriába való sorolásából és ennek megfelelő kiépítéséből adódó forgalomnövekedés által okozott – határértéken felüli – zaj vagy rezgés elleni védelem költségeit a kedvezményezett önkormányzatnak kell állnia. c) A terület DK-i felét érinti a Ferihegyi Repülőtér „külső zajgátló védőövezete”. (5) Hulladékkezelés a) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani, a terület az építés és tereprendezés után már nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat. b) Bármely tevékenység végzése során esetleg keletkező veszélyes hulladéknak minősülő anyagok kizárólag zárt, fedett és burkolt tárolóban, egymástól elkülönítetten való ideiglenes gyűjtéséről, szakszerű és bizonylatolt módon történő elszállításáról az előállítónak kell gondoskodni. (6) A természet védelme A tervezési területen védett vagy védendő állat- ill. növényegyed vagy -társulás nem található. (7) Közművesítés a) Az új elektromos és távközlési hálózat csak a földbe süllyesztve létesíthető, légvezeték hálózat nem építhető. b) A közüzemi építményeket (trafó, csatlakozó akna) a közterületen földbe süllyesztve kell elhelyezni, vagy az építési telkeken lehet elhelyezni.
4 c) A határértéket meghaladó sugárzó létesítmények a lakóterületektől legalább 50 mes távolságon kívül helyezhetők el és a sugárzás a lakóterületen a határértéket nem lépheti túl. Épített környezet védelme 5. § Régészeti védettség: a) A terület régészeti érdekű terület, ahol földmunkával járó beruházásnál régészeti szakfelügyelet szükséges. b) A régészeti szakfelügyelet ellátására a Budapesti Történeti Múzeum mint területileg illetékes múzeum jogosult. Zöldfelületek kialakítása 6. § (1) A területen a meglévő fák kivágását kerülni kell. Ha díszfát ki kell vágni, arra engedélyt kell kérni és azt legalább a törzsátmérő mértékéig pótolni kell, kivéve abban az esetben, ha a fa kivágására rossz állapot, vagy egyéb balesetveszély elhárításából van szükség. A pótlási kötelezettséget annak kell teljesítenie, akinek az érdekében a fakivágás szükséges. (2) A Szabályozási Terven jelölt beültetési kötelezettség területén szint alatti építmény nem helyezhető el, azon egybefüggő, többszintes, az eredeti talajszelvénnyel szerves kapcsolatban lévő zöldfelületet kell létrehozni. (3) A Szabályozási Terven jelölt fasorokat - fasoronként - egységes fajjal kell kiültetni, melyek törzsátmérője nem lehet kisebb, mint 5 cm. (4) Az utcai fasorokat jó törzsnevelő, várostűrő, az utca űrszelvényének megfelelő méretűre növő fajokkal kell újrafásítani, legalább tömbönként azonos fajjal. (5) Építési engedélyköteles tevékenység esetén a szükséges zöldfelületek engedélyezési terv szerinti meglétét a használatbavételi engedély feltételéül kell szabni. (6) Úszótelkes kialakítás esetén a) A meglévő zöldfelületeken egységes kertépítészeti terv alapján játszókert, pihenőkert, sportkert, köztér alakítható ki úgy, hogy a területen legalább 100 m2enként 1 db, min. 6 m-es koronaátmérőre növő lomblevelű díszfát kell ültetni. b) Az úsztató telkek zöldfelületének közhasználatra átadott közterület jellegű, vagy az úsztató telkeknek közvetlenül az épülethez tartozó, elkeríthető sajáthasználatú lakókertes kialakítása megengedett. Az egyes területrészeket ennek megfelelően saját használatú SH területi lehatárolással a Szabályozási Terv jelöli. c) A lakóépületekhez tartozó, SH jelű, saját használatú lakókertek egységes kialakítású, legfeljebb 0,9 m magas áttört kerítéssel lekeríthetők, melyek mentén élő sövény ültetése kötelező. A saját használatú kert lekerítése esetén, azok zöldfelületének fenntartása a lakóház tulajdonosközösségének kötelezettsége. d) A saját használatú lakókertek területén, az építési helyen belül egy, a saját használatú lakókerti zöldfelületet használókat, és a szint alatti parkoló megközelítését szolgáló épület helyezhető el, legfeljebb 100 m2 szintterülettel, legfeljebb 3,5 m legnagyobb építménymagassággal. Közlekedés, közútcsatlakozás, parkolás 7. § (1) II. rendű főút: a) Sibrik Miklós út, amelynek tervezett 2x2 forgalmi sávos kialakítása, meglévő szabályozási szélessége: 44,4-46,8 m között változik. b) Tervezési kategóriája: B.IV.b.B
5 (2) Gyűjtő út: a) Harmat utca, amely 2x1 forgalmi sávval rendelkezik, meglévő szabályozási szélessége: 22,4-22,6 m között változik, b) Mádi utca, amely 2 forgalmi sávval rendelkezik, egyirányú forgalmi rendben üzemel a Sibrik Miklós úttól a Kada utca irányába, meglévő szabályozási szélessége: 16,0 m. c) Tervezési kategóriája: B.V.c.B (3) Lakó utca: a) Lavotta utca amely 2x1 forgalmi sávval rendelkezik, meglévő szabályozási szélessége: 16,0 m, b) Tervezési kategóriája: B.VI.d.B (4) Vegyes használatú út: a) A Harmat és a Mádi utcák közötti meglévő átkötő út, melyen a gyalogos és kerékpáros közlekedés elsőbbsége biztosítandó, és csak célirányos gépjárműforgalom megengedett. Szabályozási szélessége az SzT szerint 8,0 és 13,0 m között változik. b) Tervezési kategóriája: B.VI.d.C (5) Gyalogos és kerékpárút: a) a meglévő - SzT-n jelölt - utak, melyek a gyalogos és kerékpáros közlekedésen túl a magasépületek tűzoltó-felvonulási útjaként is szolgálnak, szélességük az SzT szerint 8,0 m. b) Tervezési kategóriája: Gyalogút: B.IX. Kerékpárút: B.X. ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSA L7-X-int jelű, lakótelepi alapintézményi terület 8. § (1) Az övezet területe az L7 keretövezet alapintézményeinek elhelyezésére szolgáló terület, amelyen a) művelődési-, kulturális-, oktatási-, igazgatási- célú közintézmény épület, b) irodaház, c) legfeljebb 2000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület, d) sportépítmény e) szolgáltató épület helyezhető el. (2) Az építési övezet beépítési módja szabadonálló, a Mádi utcai főbejáratnál az előkertben porta és kapcsolódó kiszolgáló épület (kerékpár tároló, esőtető, kukatároló stb.) legfeljebb 4,5 m építménymagassággal a jelölt építési helyen elhelyezhető. (3) A telekalakítás előírásai: a) Telek legkisebb szélessége: 30,0 m; b) Telek legkisebb mélysége: 50,0 m. (4) Az alapintézményi övezetbe sorolt telkek áttört kerítéssel lekeríthetők. (5) Meglévő alapintézményi épület rendeltetésének megváltoztatásából adódó parkolóférőhely szükséglet többletet telken belül kell biztosítani. A meglévő épülethez előírt parkoló-férőhely legfeljebb 50 %-a közterületen is elhelyezhető. A gépkocsi elhelyezést szolgáló épület(rész)ek funkcióváltása nem engedélyezhető.
6 (6) Az építési övezet telekalakítási és beépítési határértékeit az alábbi táblázat határozza meg:
1. sz. táblázat Övezet jele
L7-Xint
Kialakítható legkisebb telekterület mérete
Beépítési mód
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke
legkisebb
3000 m2
Szabadonálló
35 %
4,50 m
legnagyobb
Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
12,50 m
35 %
45 %
1,20 m2/m2
Építménymagasság
L7-X-km/L jelű, kialakult, középmagas lakótelepi terület 9. § (1) Az övezet területén új lakóépület, illetve új önálló rendeltetési egység nem létesíthető, kivéve: a) szint alatti gépkocsitároló a terepszint alatti építési helyen, valamint b) saját használatú telkenként egy épület a lakókerteket kiszolgáló esőtető, játszóház funkcióval, valamint a szint alatti gépkocsitároló feljáró lépcsője (felvonója), területegységenként legfeljebb 100 m2 összes beépített területtel és 4,5 m építménymagassággal, a jelölt építési helyen. (2) A lakóépületekben lakásösszevonás lehetséges, lakás megosztás nem engedélyezhető. (3) A középmagas épületek meglévő lakásainak funkcióváltása, legfeljebb az első és második építményszinten: kiskereskedelmi, irodai, szolgáltatási, egészségügyi, szociális, egyházi, célra engedélyezhető, a megnövekedett parkolószükséglet lakótelepi egységen belüli, egyidejű biztosítása mellett. (4) Az övezet területén új építési telek nem alakítható. (5) Meglévő középmagas, lapos tetős kialakítású lakóépület legfeljebb 15º-os lejtésű, tetővel fedhető. (6) Épülethez tartozó úszótelek beépítetlen része közterületi jelleggel tartandó fenn, nem keríthető el, a közhasználat elől nem zárható el. (7) Az épület architektúráját megváltoztató homlokzatképzés (erkély, loggia beépítése, vagy új létesítése) csak az épület egészét bemutató, külső megjelenésében egységes építészeti terv és elvi építési engedély alapján valósítható meg, az épület meglévő hőtechnikai paramétereinek javítása mellett. (8) Az övezet területén új gépkocsitároló önállóan csak terepszint alatt, kertészeti terv alapján alakítható ki az alábbiak figyelembevételével: a) a terepszint alatti gépkocsitároló felső födéme, földfeltöltéssel együtt sem emelkedhet 1,0 méternél nagyobb mértékben az eredeti terepszint fölé, b) a terepszint alatti gépkocsitároló felett felszíni parkolók is kialakíthatók, c) a gépkocsitároló funkcióváltása nem megengedett.
7
(9) Az építési övezet telekalakítási és beépítési határértékeit az alábbi táblázat határozza meg: 2. sz. táblázat Övezet jele
L7-Xkm/L
Kialakítható legkisebb telekterület mérete
K
Beépítési mód
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke
legkisebb
K
K
4,50 m
legnagyobb
Zöldfelület legkisebb mértéke
Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke
Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke
K
50 %
30 %
2,0 m2/m2
Építménymagasság
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. § Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap 1-jén lép hatályba.
Verbai Lajos Polgármester
A kihirdetés napja: Budapest 2007. február 16. A hatálybalépés napja: Budapest 2007. március 1.
Dr. Neszteli István Jegyző
