2007. (IV. 20.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet

17/2007. (IV. 20.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet a Budapest X. kerület, Mádi utca – Bodza utca – Harmat utca - Csombor utca – Száraz utca - Szlávy utca – Dér utca – Téglavető utca által határolt terület Kerületi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról, valamint keretövezet korrekcióról Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet hatálya és alkalmazása 1. § (1) Budapest X. ker., Mádi u. – Bodza u. – Harmat u. - Csombor u. – Száraz u. - Szlávy u. – Dér u. – Téglavető u. által határolt területre terjed ki. (2) Jelen előírások a mellékelt Szabályozási Tervvel, valamint a Keretövezet átsorolási tervlappal együtt érvényesek. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen (továbbiakban a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, meglévő épület rendeltetését megváltoztatni, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt kiadni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: FSZKT), a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet (továbbiakban: BVKSZ), a Fővárosi településrendezési eszközök összhangjához szükséges követelményekről szóló 48/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet és az általános érvényű rendelkezéseknek, hatósági előírásoknak és szabványoknak, illetve jelen rendelet előírásaiban és a Szabályozási Terven foglaltaknak megfelelően szabad. Szabályozási elemek 2. § (1) A Szabályozási Terv kötelező elemei az alábbiak: -

építési övezetek, és övezetek határai és azok paraméterei, tervezett szabályozási vonal, építési vonal, kötelező megszüntető jel, közkertek területei, megtartandó fasor, közkertek területén kialakítandó parkoló.

(2) A Szabályozási Terven rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek csak új Szabályozási Terv készítésével módosíthatók.

2 (3) Az irányadó jelleggel jelölt és a 2. § (1) bekezdésben fel nem sorolt elemek a Szabályozási Terv módosítása nélkül, a vonatkozó építési szabályok keretei között az építéshatósági eljárás során módosíthatók. Területfelhasználás, keretövezeti besorolás 3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik. (2) A terület az FSZKT szerint az alábbi beépítésre szánt keretövezetekbe tartozik: - L4 intenzív kertvárosias lakóterület keretövezete, - L7 telepszerű lakóterület keretövezete. (3) A beépítésre nem szánt terület, mely az FSZKT-ban nem jelenik meg elkülönülten a következő: - KK Telepszerű lakóterületek közkertjének területe, - Keretövezetbe nem sorolt közterület. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Általános előírások 4. § (1) A telekalakítás a Szabályozási Terv iránymutatásainak megfelelően engedélyezhető. (2) Telekegyesítés, telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetve a telkek nagysága nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a telekhatárok megváltoztatásával a kialakult telek az előírt paramétereknek jobban megfelel. (3) Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt terület régészeti érdekeltségű, ezért a területen bármely földmunka megkezdését a beruházónak be kell jelentenie a Budapesti Történeti Múzeumnak és a továbbiakban az ő útmutatásai szerint kell eljárjon. (4) Közműépítmény bármely övezetben elhelyezhető. (5) Az L7-es keretövezetek tömbjeinél szükséges telekalakítások feltétele egy olyan beépítési terv, melyben konkrétan meghatározhatók az esetleg szükséges közmű kiépítés feltételei és közterület szélességek. A terv ütemezetten is végrehajtható. (6) Tömbön belüli új L4 keretövezetű terület csak szakbizottsági döntést követően alakítható. Építési övezetek 5. § (1) Az L4 keretövezetbe tartozó intenzív kertvárosias lakóterületek övezetei: - L4-X/AT intenzív kertvárosias, kialakult aprótelkes, magasabb beépítettségű lakóterület - L4-X/1 intenzív kertvárosias, a keretövezetben általánosan megengedett méretű telkes, magasabb szintterületű beépítettségű lakóterület - L4-X/A intenzív kertvárosias terület alapintézményeinek övezete (2) Az L7 keretövezetbe tartozó telepszerű lakóterületek övezetei: - L7-X/1 telepszerű, átlagos telekméretű szabadonálló beépítésű épületek elhelyezésére szolgáló terület - L7-X/2 telepszerű, kialakult telekméretű, úszótelkes terület, beépíthető magastető ráépítésre alkalmas épületekkel

3

-

L7-X/3 telepszerű, kialakult telekméretű, úszótelkes terület, beépítés nélküli magastető ráépítésre alkalmas épületekkel L7-X/4 telepszerű, átlagos telekméretű, beépíthető magastető ráépítésre alkalmas szabadonálló épületekkel beépített terület L7-X/5 telepszerű, átlagosnál nagyobb telekméretű, beépíthető magastető ráépítésre alkalmas, oldalhatáron álló épületekkel. L7-X/6 átlagosnál nagyobb telekméretű, alacsony beépítettségű, intézmény elhelyezésére alkalmas terület L7-X/7 nagy telekméretű, magasabb beépítettségű, intézmény elhelyezésére alkalmas terület L7-X/G meglévő garázsok számára kialakított terület L4-X/AT intenzív kertvárosias, kialakult aprótelkes, magasabb beépítettségű lakóterület

6. § (1) Az építési övezet paraméterei: -

beépítés módja: beépítettség legnagyobb mértéke: maximális építménymagasság: maximális szintszám: szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: megengedett legkisebb telekméret: kötelező legkisebb zöldfelület: közművesítettség mértéke:

kialakult 35 % 7,5 m F+1+T 0,7 m2/m2 kialakult apró telkek 45 % teljes közművesítettség

(2) Telekegyesítés esetén a kialakítható legnagyobb telekméret 800 m2. (3) Telekosztással kialakítható legkisebb telekméret 400 m2. (4) A telkeken új épület építése esetén épületek a kialakult állapotnak megfelelően helyezhetők el. (5) Új épület építése esetén, - amennyiben nincs meghatározva az építési vonal - az előkert mérete illeszkedjen a környezetéhez. (6) A hátsókertekben az illeszkedés szabályai szerint helyezhető el melléképítmény. (7) Új épület építése esetén, amennyiben nincs meghatározva az oldalkert mérete a Szabályozási Terven a 16 m-es és a 16 m-nél kisebb szélességű telkeknél 3 m, az ennél nagyobb telkeknél 4 m. (8) Új épület építése esetén, amennyiben nincs meghatározva a hátsókert mérete a Szabályozási Terven, 6 m kell legyen. (9) Az építmények közötti távolságot a tűzvédelmi szakhatóság előírásai alapján, véleményük figyelembevételével kell meghatározni. (10) Az építési helyen kívül eső épület felújítható, tetőtere beépíthető, de emelet nem építhető.

4

L4-X/1 intenzív kertvárosias, a keretövezetben általánosan megengedett méretű telkes, magasabb szintterületű beépítettségű lakóterület 7. § (1) Az építési övezet paraméterei: -


szabadonálló 25 % 7,5 m F+1+T 0,75 m2/m2 800 m2 50 % teljes közművesítettség

(2) A telkeken új épület építése esetén szabadonálló épületek helyezhetők el. (3) Az övezetben maximum 6 lakásos lakóépület helyezhető el. (4) A gépkocsitárolás a lakóépület alagsori szintjén valamint a beépítés mértékét nem meghaladó nagyságú, telken belüli önálló gépkocsitárolóban oldandó meg. (5) Az építési helyen kívül eső épület felújítható, tetőtere beépíthető, de emelet nem építhető. (6) Új épület építése esetén, az elő-, oldal- és hátsókertek méretének meghatározása az L4-X/AT övezet (6. §) elő-, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerint történik. L4-X/A intenzív kertvárosias, alapintézmények övezetének területe 8. § (1) Az építési övezet paraméterei: -


kialakult kialakult, max.: 50 % 7,5 m P+F+1+T 1,0 m2/m2 2500 m2 kialakult, min.: 25 % teljes közművesítettség

(2) A telken új alapintézmény épület építése esetén az épület a kialakult állapotnak megfelelően helyezhető el. (3) Új épület építése esetén a beépített teljes terület legalább 80 %-a alatt gépkocsitároló létesítendő. (4) A területen lakóépület nem helyezhető el. (5) Az övezet épületein magastető létesíthető.

5

L7-X/1 telepszerű, átlagos telekméretű szabadonálló beépítésű épületek elhelyezésére szolgáló terület 9. § (1) Az építési övezet paraméterei: -


szabadonálló 35 % 11,5 m P+F+2+T 1,68 m2/m2 800 m2 50 % teljes közművesítettség

(2) Új épület építése esetén, az elő-, oldal- és hátsókertek min. méretét a Szabályozási Terv szerint kell meghatározni. L7-X/2 telepszerű, kialakult telekméretű, úszótelkes terület, beépíthető magastető ráépítésre alkalmas épületekkel 10. § (1) Az építési övezet paraméterei: -

beépítés módja: beépítettség legnagyobb mértéke: maximális építménymagasság: maximális szintszám: szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: megengedett telekméret: kötelező legkisebb zöldfelület: közművesítettség mértéke:

szabadonálló (úszó) kialakult állapot 17,5 m F+4+T 4,95 m2/m2 kialakult állapot teljes közművesítettség

(2) A meglévő lakóépületek önálló lakásokkal beépített magastető ráépítéssel bővíthetők. (3) A sávházak lépcsőházanként 2 lakással, a pontházak 3 lakással bővíthetők. (4) A megadott telekméret, beépítettség, szintterület az úszótelekre vonatkozik. (5) Úszótelek határ korrekciója, lifttel történő bővítés esetén, konkrét beépítési terv alapján történik. A telek területe max. a lift kiépítéséhez szükséges területtel növelhető. (6) A konkrét telekalakítás előtt tömbre vonatkozó telekalakítási terv készítése szükséges. (7) Amennyiben a felvonók létesítése miatt közműkiváltások szükségesek, annak költsége az építtetőt terheli. (8) A beépíthető magastetők kialakítására vonatkozó előírások: a) A tetőhajlásszög közel 45° kell legyen. A gerincmagasság nem haladhatja meg a legfelső járószinttől számított 6 m-t. Amennyiben, az épület szélessége miatt, a 45°-os tetőhajlásszög 6 m feletti gerincmagasságot eredményez, a 6 m feletti részt lapos hajlásszögű tetővel kell fedni. b) A tető a legfelső járószinttől számított legfeljebb 1 m magas térdfalról indítható. c) Álló, és tetősíkban fekvő ablak egyaránt alkalmazható, de egy épületen csak egységesen (egyfajta) alkalmazható.

6 d) A nyílászárók számára kialakított függőleges felület vízszintes hossza a homlokzat síkjában nem lehet több a homlokzati hossz 1/3-ánál. Ennél nagyobb egybefüggő függőleges felület csak a homlokzati síktól 1,3 m-re alakítható ki. L7-X/3 telepszerű, kialakult telekméretű, úszótelkes terület, beépítés nélküli magastető ráépítésre nem alkalmas épületekkel 11. § (1) Az építési övezet paraméterei: -


szabadonálló (úszó) kialakult állapot 16,5 m F+4 4,10 m2/m2 kialakult állapot teljes közművesítettség

(2) Az övezetben új lakóépület nem helyezhető el. (3) A meglévő lakóépületekre önálló lakással beépített magastető nem építhető. (4) A megadott telekméret, beépítettség, szintterület az úszótelekre vonatkozik. L7-X/4 telepszerű, átlagos telekméretű, beépíthető magastető ráépítésre alkalmas, szabadonálló épületekkel beépített terület 12. § (1) Az építési övezet paraméterei: -


szabadonálló 30 % 17,5 m F+4+T 1,77 m2/m2 1 000 m2 50 % teljes közművesítettség

(2) Az övezetben új lakóépület nem helyezhető el. (3) A meglévő lakóépületek önálló lakásokkal beépített magastető ráépítéssel bővíthetők. (4) A sávházak lépcsőházanként 2 lakással, a pontházak 3 lakással bővíthetők. (5) Az Alkér utca Harmat utca Kada utca Tarló utca által határolt, a Szlávy utca - Dér utca Alkér utca – Tarló utca által határolt tömbben, valamint a Harmat utca 92/a (41160/11), 92/b (41160/9), 92/c (41160/8) telkeinél telekalakítási terv készítendő. (6) A Szabályozási Terven megadott felszíni parkolók kialakítása, bővítése csak a telekalakítások megtörténte után lehetséges. (7) Amennyiben a felvonók létesítése miatt közműkiváltások szükségesek, annak költsége az építtetőt terheli. (8) Az egyes telkek elkerítésére csak maximum 1,5 m magas növényzet alkalmazható.

7

(9) A beépíthető magastetők kialakítására vonatkozó előírások: a) A tetőhajlásszög közel 45° kell legyen. A gerincmagasság nem haladhatja meg a legfelső járószinttől számított 6 m-t. Amennyiben, az épület szélessége miatt, a 45°-os tetőhajlásszög 6 m feletti gerincmagasságot eredményez, a 6 m feletti részt lapos hajlásszögű tetővel kell fedni. b) A tető a legfelső járószinttől számított legfeljebb 1 m magas térdfalról indítható. c) Álló, és tetősíkban fekvő ablak egyaránt alkalmazható, de egy épületen csak egységesen (egyfajta) alkalmazható. d) A nyílászárók számára kialakított függőleges felület vízszintes hossza a homlokzat síkjában nem lehet több a homlokzati hossz 1/3-ánál. Ennél nagyobb egybefüggő függőleges felület csak a homlokzati síktól 1,3 m-re alakítható ki. L7-X/5 telepszerű, átlagosnál nagyobb telekméretű, beépíthető magastető ráépítésre alkalmas, oldalhatáron álló épületekkel 13. § (1) Az építési övezet paraméterei: -


oldalhatáron álló 35 % 18,5 m A+F+4+T 2,42 m2/m2 1 900 m2 50 % teljes közművesítettség

(2) Az övezetben új lakóépület nem helyezhető el. (3) A meglévő lakóépület lépcsőházanként 2 önálló lakással beépített magastető ráépítésével bővíthető. L7-X/6 átlagosnál nagyobb telekméretű, alacsony beépítettségű, intézmény elhelyezésére alkalmas terület 14. § (1) Az építési övezet paraméterei: - beépítés módja: - beépítettség legnagyobb mértéke: - maximális építménymagasság: - maximális szintszám: - szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke: - megengedett legkisebb telekméret: - kötelező legkisebb zöldfelület: - közművesítettség mértéke:

szabadonálló 35 % 9,5 m F+1+T 0,65 m2/m2 5 000 m2 50 % teljes közművesítettség

(2) Az övezetben új épület az előírt paraméterek betartásával, beépítési terv készítése után helyezhető el.

8

L7-X/7 nagy telekméretű, magasabb beépítettségű, intézmény elhelyezésére alkalmas terület 15. § (1) Az építési övezet paraméterei: -


szabadonálló 35 % 17,5 m A+F+4 0,52 m2/m2 10 000 m2 40% teljes közművesítettség

(2) Az övezetben új épület az előírt paraméterek betartásával, beépítési terv készítése után helyezhető el. (3) A nem vízzáró burkolatú sportpályák a zöldfelületi arányba legfeljebb 25 %-os mértékig beszámíthatók. L7-X/G meglévő garázsok számára kialakított terület 16. § (1) Az építési övezet paraméterei: -


oldalhatáron álló 80 % 4,5 m F 0,8 500 m2 részleges közművesítettség

(2) A telken a megadott építési helyen, oldalhatáron álló, kizárólag gépkocsi tárolására alkalmas, egyszintes épület helyezhető el. L7-X/KK Telepszerű lakóterületek közkertjének övezete 17. § (1) A kertvárosias és a telepszerű lakóterület közkertként használt közterületének övezete. Az itt lévő közkert elsősorban a lakóterület kondicionálását, az itt lakók rekreálódását (pihenés, játék- és sporttevékenység) szolgálja. A lakóterületi közkert részét képezik a parkolófelületek, valamint a lakóépületeket és parkolófelületeket feltáró utak. (2) A közkert területén sem telket alakítani, sem közhasználat elől elzárt területet létesíteni nem lehet. (3) A zöldfelületi borítottság 70 %-nál kisebb nem lehet. (4) Az övezetben új parkolóhelyek létesítése csak a Szabályozási Terven parkolóhely céljára kialakítható területként megjelölt helyeken lehetséges. Parkoló létesítéshez az önkormányzat tulajdonosi hozzájárulásához geodéziai felmérésen alapuló terv benyújtása szükséges. (5) Gépkocsiparkoló építés érdekében fakivágás nem, csak fa átültetés engedélyezhető.

9 (6) A közkert övezetben további új épület, pavilon nem létesíthető. A már meglevő pavilonok fennmaradása és felújítása biztosítandó. (7) Az övezetben a közkert funkcionális működését szolgáló és legfeljebb 20 m2 vízszintes vetületű, lábakon álló esőtető létesíthető. (8) A közkertek kizárólag kertépítészeti engedélyezési és kiviteli tervek alapján alakíthatók ki, ill. újíthatók fel. Zöldfelületi előírások, zöldfelületi értékvédelem 18. § (1) Az egyes övezetekben meghatározott minimális zöldfelületi arányt be kell tartani. (2) Az L7-X/KK jelű közkert övezetben illetve az L7-X-es jelű övezetek zöldfelületén csak a pihenés (sétaút, pihenőhely) és a játszótéri létesítmények valamint egyéb attraktív kertépítészeti elemek (csobogó, díszkút, térplasztika, pergola stb.) helyezhetők el. A zöldfelületen közhasználat elől területet elzárni, valamint további épületet elhelyezni nem lehet. (3) Az L7-X-es jelű övezetek zöldfelülete az épülethez létesítendő felvonó területével csökkenthető. (4) A zöldfelületek kialakítása során honos fajokat kell használni a várostűrő fajok mellett. A telepítéskor törekedni kell többszintű növényállomány létrehozására. Közterületekre, parkokba, utcai fasorba ültethető várostűrő fafajokra vonatkozó ajánlás: 1. Mezei juhar (Acer campestre) 2. Nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) 3. Fa termetű mogyoró (Corylus colurna) 4. Berkenye (Sorbus) néhány faja 5. Kőris (Fraxinus) néhány faja 6. Fa termetű galagonya (Crataegus oxyacantha Paulii) 7. Japán akác (Sophora japonica) 8. Ezüstlevelű hárs (Tilia argentea) 9. Platán levelű juhar (Acer platanoides) 10. Ezüst levelű juhar (Acer saccharinum) 11. Akác több faja (Robinia sp.) 12. Szivarfa (Catalpa bignonioides) 13. Díszcseresznye (Cerasus serrulata) Szűkebb utcákban javasolható fafajok: 1. Cseresznyeszilva (Prunus cerasifera) 2. Csörgőfa (Koelreuteria panniculata) 3. Közönséges judásfa (Cercis siliquastrum) 4. Gömbkoronájú korai juhar (Acer palatanoides ’Globosum’). (5) Az L7-X/KK jelű közkert övezet valamint az L7-X-es jelű övezetek zöldfelületeit, utcai új fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv alapján végezhetők. (6) A Szabályozási Terven jelölt kötelezően zölden tartandó területen épület nem, építmények közül csak játszótéri berendezések helyezhetők el. Burkolt felületet csak sétaút céljára lehet kialakítani. (7) Közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők és tarthatók fenn (OTÉK 42. § (7)). A fásítást minden megkezdett 4 db parkolóhely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő lombos fa telepítésével kell megoldani.

10 (8) A közlekedési útvonalak mentén kísérő zöldfelületet kell létrehozni, illetve fenntartani minimum kétszintes növényállománnyal. (9) A közlekedési zöldfelületen közlekedési táblán kívül csak kertépítészeti tárgyak, illetve kertépítészeti architektúra elemei helyezhetők el. (10) Az utcai fasorok felújításáról, pótlásáról gondoskodni kell. A meglevő fasorokban a fasor pótlása, rekonstrukciója a fasor jellemző fafajához (fafajaihoz) igazodóan azonos fafajjal történjen előnevelt egyedekkel. A növényzet védelme 19. § (1) A zöldfelületek (L7-X/KK jelű közkert övezet, az L7-X-es jelű övezetek zöldfelületei valamint a közlekedési területek zöldfelületei, fasorok) növényállománya védendő. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhető még közvetlen baleset- (vagy élet-) veszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén. (2) 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fát – a gyümölcsfák kivételével – kivágni telken belül csak favédelmi és fakivágási terv szerint lehet, melyet az I. fokú építésügyi hatóság bírál el. A törzsátmérőt a föld felszínétől 1,0 m magasságban kell mérni. (3) A fák vázágait eltávolítani, valamint a fák törzsét az ágrendszerük alatt átvágni – a szakszerű ifjító visszametszés és a szabályszerű fakivágás kivételével – nem szabad. (4) A kivágott fa pótlásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodnia. A pótlás során annyi előnevelt, kertészeti faiskolából származó min. 5 cm törzsátmérőjű fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege lombhullató fajok esetében megegyezzen a kivágott fák törzsátmérőjének összegével, örökzöldek esetében legalább 50 %-kal meghaladja azt. (5) A kivágott fa pótlását saját területen kell biztosítani. Amennyiben a fák pótlását a saját ingatlanon nem lehet elvégezni, úgy az Önkormányzat fapótlásra vonatkozó, érvényben lévő rendeletét kell alkalmazni. (6) A területen épülő támfalakat zöld homlokzattal, kúszó növényekkel befuttatva, illetve a támfalelemekbe ültethető növényekkel kell oldani. Környezetvédelem 20. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre. (2) Levegőtisztaság a) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a kibocsátási (emisszió) illetve a légszennyezettségi (immisszió) határértékek a 14/2001. (V. 9) KöM-EüM-FVM rend. szerint veendők figyelembe. Egyéb kérdésekben (pl. mozgó és vonalszerű légszennyező forrásokkal kapcsolatos előírások, védelmi övezetek kiterjedése, bűzzel járó tevékenységek) a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben (A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról) foglaltak alapján kell eljárni, illetve figyelembe kell venni a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletet is. b) A tervezési területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, olyan létesítmény üzemeltethető, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása a megfelelő határértéket nem lépi túl.

11 (3) Zaj és rezgés elleni védelem a) Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából a figyelembe veendő zaj és rezgésterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet tartalmazza. Épületekben, helyiségeken belül a rendelet 4. és 5. számú mellékleteiben közölt terhelési határértékek (zaj ill. rezgés) érvényesítendők. b) A közlekedésből származó zaj esetén a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. mellékletében meghatározott határértékeket kell betartani. c) A gazdasági (egyéb ipari) és szolgáltató tevékenységet gyakorló létesítmények létesítése esetében a zajkibocsátási határértékeket az I. fokú környezetvédelmi hatóság írja elő. d) A Mádi, a Kada és a Harmat utcák menti lakóépületeket érő zajterhelés ellen passzív zajvédelmi technikákkal kell védekezni. e) A tervezési terület a Polgári Légiközlekedési Hatóság meghatározása szerint a Ferihegyi Repülőtér 60-65 dB (A) közötti „D” zajgátló védőövezetben helyezkedik el, ezért figyelembe kell venni a 176/1997. (X. 11.) Korm. rendelet a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló előírásait. (4) Talajvédelem a) Talajvédelmi érdekből a létesítmények építése során a talaj felső humuszos rétegét (min. 20 cm) el kell különíteni (deponálás) és újrahasznosításáról (pl. a terület zöldfelületeinek létesítésénél) gondoskodni kell. b) A be nem épített telkeknek, illetve a telkek zöldfelületeinek allergiakeltő gyomnövényektől (különösen a parlagfűtől) való megóvása a tulajdonosok kötelessége. c) Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el. d) Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, építési törmelék) történhet. e) A fentiekben nem említett, a talaj védelmét szolgáló kérdésekben a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint kell eljárni. (5) Vízvédelem a) A terület szennyeződés érzékenységi besorolás szerint a 219/2004. (VII. 21) Korm. rendelet 7. § és a 2. számú melléklete valamint a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny, felszín alatti vízminőség védelmi szempontból kiemelten érzékeny terület. b) A felszín és a felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciálisan szennyezési veszélyt jelentő tevékenység nem folytatható. A telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a 219/2004. (VII. 21) Korm. rendelet előírásainak megfelelően kell eljárni. c) A tervezési területen keletkező szennyvizek csatornahálózaton történő elvezetését biztosítani kell. A csatornahálózatba csak az előírásoknak megfelelő szennyvizek engedhetők.

12

(6) Hulladékgazdálkodás a) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a mindenkori érvényben levő önkormányzati köztisztasági rendeletben előírtak szerint kell végrehajtani. A területen keletkező hulladékokat úgy kell gyűjteni, hogy elkülönítve kerüljön kezelésre és elszállításra a kommunális, az ipari (nem veszélyes), valamint a veszélyes hulladék. Folyékony fázisú veszélyes hulladék közcsatornába nem engedhető. b) A tervezési területen az illegális szemét- és törmeléklerakást meg kell akadályozni, hulladék csak zárt térben, illetve gyűjtőedényben tárolható. Az illegális hulladéklerakások megszüntetéséről gondoskodni kell. c) A települési hulladékkezelés során be kell tartani a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet e települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló előírásait. A település szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények a 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet alapján veendők figyelembe. d) A veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása, szállítása, ártalmatlanítása, hasznosítása csak a vonatkozó jogszabályok szerint történhet. Közlekedési területek és létesítmények 21. § (1) A település területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, a szakági előírások, valamint a jelenlegi rendelet előírásai szerint szabad. (2) A közutak (és közterületek) számára a Szabályozási Terven meghatározott szabályozási szélességet biztosítani kell. (3) A közúthálózat elemei számára az alábbi szabályozási szélességeket kell biztosítani: a) Az Alkér utca – Kada utca között nyitott új közlekedési terület szabályozási szélessége változó, 10 m és 15 m közötti. b) A terület többi meglévő közútjának szabályozási szélessége a kialakult állapot szerinti, azaz változatlan marad. c) Az új közterületek (Kéknyelű utca – Szőlőhegy utca szabályozási szélessége a Szabályozási Terv szerinti 13,0 m. (4) A közutak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. (5) Parkolás: a) Új beruházásoknál az OTÉK 42. § (2) bek. szerint meghatározott parkolási igényt saját telken belül vagy helyhiány esetében az OTÉK 42. § (10) és (11) bekezdése alapján feltételekhez kötve 500 m-en belül kell kielégíteni. b) L7 jelű területeken új parkolókat a Szabályozási Terv szerint lehet létesíteni. c) L4 jelű területeken új parkolóhelyek nem létesíthetők közterületen. d) Közlekedési területeken, a gépjárművek által rendszeresen parkolása igénybevett burkolat nélküli (zöld-) felületeken parkolóhelyek létesíthetők, a meglévő közművek és fák figyelembevétele mellett (pl.: Harmat utca páros oldal). e) A Vörösdinka utca – Harmat utca – Kada utca – Mádi utca által határolt területen új parkolót létesíteni, csak az érintett tömbrészben tetőráépítésekkel létesíthető lakásokhoz kapcsolódva lehetséges. Új parkoló létesítésének szükségességét az érintett tömbrészhez készített parkolási mérleggel kell igazolni.

13 (6) A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, járdák térburkolatát, továbbá berendezését egységes koncepció alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra. Közművesítés, közműépítmények 22. § (1) Általános előírások: a) A közművek elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. A vezetékek védőtávolságát biztosítani kell az üzemviteli, a karbantartási célú hozzáférhetőség és a közművezetékek védelme érdekében. b) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető. c) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani. d) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. e) Új közművezeték csak föld alatt helyezhető el. f) A közterületi zöldsávban földkábelt vezetni nem lehet, a meglévő fasori sávtól a védőtávolságot be kell tartani. (2) Vízellátás: a) Az oltóvíz igények kielégítéséhez és a tűzcsapok helyének meghatározásához a hivatásos Tűzoltóparancsnoksággal és a Fővárosi Vízművek Rt.-vel egyeztetni kell. b) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékekről az oltóvíz kivételét föld feletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. c) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építményeknek a tüzivíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tüzivíz tároló építésével kell megoldani. (3) Csatornázás: a) A fejlesztési terület tetőtér beépítéssel megnövelt pont- és sávházaiban keletkező többlet szennyvizeket be kell kötni az egyesített rendszerű hálózatba. A térség csatornarendszerében tervezett fejlesztések megvalósításáig a külső liftekkel létrejövő többlet beépítésű burkolt felületekről és a tervezett új parkolóhelyek területéről a csapadékvíz nem engedhető be az egyesített rendszerű csatornába, azt a tervezési területen belül el kell szikkasztani. b) A burkolt területekről elfolyó, olajjal is szennyeződhető csapadékvizet kizárólag olajfogón történő megtisztítás után lehet szikkasztani. c) Azoknál az ingatlanoknál, ahol a kibocsátott szennyvíz összetétele nem felel meg a közcsatornára rákötött szennyvíz vízminőségi követelményeinek, a telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel a vizeket elő kell tisztítani. A közcsatornába csak a megengedett szennyezettség mértékéig tisztított szennyvíz vezethető.

14 (4) Villamosenergia-ellátás: a) A tervezési terület föld feletti vezetésű kisfeszültségű és közvilágítási vezetékeit a hálózat átépítéssel járó felújításakor földkábelben kell vezetni. b) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos. (5) Hőenergia ellátás: A földgáz- és távhővezetékeket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. (6) Hírközlés, kábel TV: a) A tervezési terület föld feletti vezetésű hírközlési és a kábel TV vezetékeit a hálózat átépítéssel járó felújításakor földkábelben kell vezetni. b) Közcélú és egyéb 4,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (antennatorony) csak építési engedéllyel helyezhető el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatására kerüljön. Tűzvédelem 23. § (1) A területen és a létesítményekben a szükséges oltóvíz intenzitást föld feletti tűzcsapok kiépítésével kell biztosítani, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet (OTSZ) 49. § (1) és a 46. § (1) (4) (5) bekezdései alapján. (2) A tűzcsapok telepítési helyét a hivatásos önkormányzati tűzoltósággal egyeztetni és a jogszabályban meghatározott táblával jelölni kell az OTSZ 49. § (3) bekezdése és az 54. § (4) bekezdése alapján. (3) Az oltóvíz szerzési helyek (tűzcsap, medence, stb.) megközelíthetőségét biztosítani kell. Az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen kialakítandó parkolókat tervezni, elhelyezni kizárólag fenti előírások figyelembevételével szabad az OTSZ 49. § (7) illetőleg az 51. § (3) bekezdése alapján. (4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály ill. nemzeti szabvány nem intézkedik – az építményhez olyan utat, ill. területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére az OTSZ 22. § (1) bekezdése alapján. (5) Azokon a területeken, ahol középmagas épületek - melyek legfelső használati szintje meghaladja a 13,65 métert - kerülnek kialakításra, a parkolóhelyek, fasor, villamos és egyéb tartóoszlopok kialakításánál a tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 5. sz. melléklet I/4. fejezetének 2.1. pontjában foglaltakat figyelembe kell venni, a tűzoltási felvonulási terület megfelelő kialakítása és a tűzoltói vízszerzési helyek megközelítésének biztosítása érdekében. Polgári védelem 24. § Amennyiben az 1. § (1) bekezdésében lehatárolt területen található polgári védelmi építmények vagy kiegészítő műtárgyaik az építkezések során érintetté válnak, a polgári védelmi szakhatóságot külön engedélyezési eljárás során meg kell keresni. A konkrét eseti hozzájárulást a munkához be kell szerezni az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról szóló 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet továbbá az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet alapján.

15 Értékvédelem 25. § A területen tervezett földmunkákat (bontás, magas- és mélyépítés, közművesítés) csak régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. A szakfelügyelet során próba- vagy megelőző feltárásra is sor kerülhet. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum (1250 Budapest, Szent György tér 2. Pf.: 4) jogosult a beruházó költségére (a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 19. § (3) pontja). A megelőző feltárásra kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 22. § (3) bekezdése, valamint a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 14. §-a szerinti szerződést kell kötnie a Budapesti Történeti Múzeummal. Telekalakítás 26. § (1) A telekalakítások a Szabályozási Terv figyelembevételével tervezetten végrehajthatók. (2) Gázfogadásos közműlétesítménynek szükség szerint lehet telket alakítani. Keretövezet átsorolás 27. § (1) A jelen rendelet és mellékletét képező Szabályozási Terv szerint elkészült és jóváhagyott telekalakítási terv szerint kialakuló telekhatár változásokkal a 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet 2. § (3) bekezdés a), d), f) pontja alapján, a Szabályozási Terven jelöltek szerint a) L7 telepszerű lakóterületek keretövezetéből L4 intenzív kertvárosias lakóterület keretövezetébe sorolódik a 41191/3 ingatlan telekalakítás szerinti része, és a 41196/2, 41196/3, 41196/4, 41196/5, 41196/6, 41203/42, 41205, 41206/1 41206/2, 41206/3 ingatlanok. b) L4 intenzív kertvárosias lakóterület keretövezetéből L7 telepszerű lakóterületek keretövezetébe sorolódik a 42054/78 helyrajzi számú ingatlan. c) L7 telepszerű lakóterület keretövezetéből keretövezetbe nem sorolt közterület lesz a 42046/3 ingatlan. (2) A keretövezet változást a „Keretövezet átsorolási tervlap” című melléklet tartalmazza. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 28. § Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő hónap 1-jén lép hatályba.

Verbai Lajos Polgármester A kihirdetés napja: Budapest 2007. április 20. A hatálybalépés napja: Budapest 2007. május 1.

Dr. Neszteli István Jegyző

2007. (IV. 20.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet

Recommend Documents