2007. (IV. 27.) rendelet

1 1.) Napirend: A Tó-park- 382/2006. (IX. 28.) ÖK határozat és a 11/2007. (IV. 27.) rendelet Keller László: Néhány gondolatot szeretnék ehhez a korábbi döntéshez hozzáf zni. Képvisel -társaim bizonyos aggályokat vetettek fel a kifüggesztéssel kapcsolatban. Ezzel összefüggésben azt a jegyz könyvet és azt a tervez i válaszokat, tervezett intézkedéseket, amely tételesen rögzíti, hogy kik vettek részt az egyeztetésen, Szabályozási Terv egyeztetésen, azokat becsatoltam, tehát gyakorlatilag napnál világosabb kell, hogy legyen a képvisel k számára az, hogy itt egy jogellenes, törvénytelen eljárásról volt szó. Ezzel összefüggésben szeretnék néhány gondolatot még elmondani, hogy még világosabb legyen a helyzet. (Scheiblinger Péter belép a terembe.) Keller László: Én azt szeretném kérni, hogyha bárki vendég bejön, akkor az ülés megzavarása nélkül foglaljon helyet. (Scheiblinger Péter válasza nem hallatszik a mikrofonban.) Keller László: Arra kérem a vendéget, hogy ne szóljon bele az ülésbe. Ha ismeri az SZMSZünket, akkor az elnöknek megvan az a joga, hogy megkéri a betévedt vendéget, hogy fáradjon ki, aki az ülést zavarja. Ezt meg fogom tenni, hogyha ezt tovább folytatja. Tehát szeretnék rátérni arra, hogy az általunk tárgyalt napirenddel kapcsolatban született egy 50/2007. (VII. 10.) alkotmánybírósági határozat, amely számos ponton, f leg az indoklási részen komoly eligazodást biztosít számunkra. Ennek néhány elemét szeretném a Testület el tt ismertetni. Mivel ez ma került hozzám, ezért csak ilyen módon tudom a tájékoztatást megadni. Az alkotmánybírósági döntés indoklása a következ ket tartalmazza, ami nagyon lényeges. „Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési Önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelel en, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez f sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket Helyi Építési Szabályzatban kell megállapítania.” Az Alkotmánybíróság a 47/2005. (XII. 14.) AB határozatában hangsúlyozta: „A Településszerkezeti Tervet az ÉTV 11. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a település közigazgatási területének egészére kell elkészíteni.” Ezt azért hangsúlyozom, mert itt a Tópark esetében gyakorlatilag egy részére készült el a Településszerkezeti Terv. Az alkotmánybírósági határozat egyértelm en rögzíti, hogy a teljes közigazgatási területre kell elkészíteni a Szerkezeti Tervet. Azt is rögzíti a határozat, hogy „az egyes területeken belül fel kell tüntetni a terület felhasználását veszélyeztet , illetve arra kiható tényez ket, különösen az alábányászottságot, a szennyezettséget, az árvíz, erózió és csúszásveszélyt, a természetes és mesterséges üregeket, a közm ves szennyvíz-elvezetéssel ellátatlan területet, továbbá a külön jogszabályok alapján el írt minden olyan egyéb tényez t, amely a terület felhasználását és beépítését befolyásolja.” Tehát ily módon a Budapest Agglomerációs Területrendezési Törvényben rögzített gyorsvasút-nyomvonalat is fel kell tüntetni az egységes Településszerkezeti Terven. A következ , szintén ebb l az indoklásból idézek: „ Az Étv 12. §. (1) bekezdése értelmében a Szabályozási Terv nemcsak a település egész közigazgatási területére, hanem külön-külön annak egyes területrészeire is készülhet.” Tehát csak a Szabályozási Tervre engedi meg a részekre bontást. „A Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat megalkotásának el feltétele azonban, hogy a település rendelkezzen a teljes közigazgatási területére kiterjed , az Étv el írásainak megfelel Településszerkezeti Tervvel,

2 mert az Étv 7. § (3) bekezdés c/ pontja alapján a Szabályozási Tervet és a Helyi Építési Szabályzatot a Településszerkezeti Terv alapján kell elkészíteni.” Tehát egyértelm , hogy a Szerkezeti Terv meg kell, hogy el zze a Szabályozási Tervet és a teljes közigazgatási területre ki kell, hogy hasson. „Az Étv 10. § (1) bekezdése alapján a Településszerkezeti Terv határozza meg ugyanis a település alakításának, védelmének lehet ségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelel en az egyes területrészek felhasználási módját, a település ködéséhez szükséges m szaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és a térségi érdek, a szomszédos, vagy más módon érdekelt többi település alapvet jogainak és rendezési tervének figyelembe vételével, a környezet állapotának javítása, vagy legalább szinten tartása mellett.” Tehát az Alkotmánybíróság fent idézett döntésében rámutatott arra, hogy „a településrendezési eszközök egymáshoz való viszonyát meghatározó Étv szerinti szabályozásra tekintettel, csak a teljes közigazgatási területre jóváhagyott Településszerkezeti Tervvel összhangban jogosult a Képvisel -testület a település valamely kijelölt területrészére Szabályozási Tervet és Helyi Építési Szabályzatot alkotni.” Azt gondolom, hogy napnál világosabb az alkotmánybírósági döntés. Ami a félelmeket illeti: „nem tekinthet a tulajdonhoz való jog alkotmányellenes korlátozásának, ha a jogszabály a beépített területek növekedésének megakadályozása érdekében olyan területekre ír el telekalakítási és építési tilalmat, amelyek a jog korábbi el írásai szerint sem voltak beépíthet ek. Ezzel összefüggésben a konkrét épület, építmény megvalósításához való jog a joger s építési engedélyb l származik.” Ez ugye nagy vita, hogy gyorsan beadta a Tó-park befektet je az építési engedélyt. Az Alkotmánybíróság rögzíti azt, hogy „a konkrét épület, építmény megvalósításához való jog a joger s építési engedélyb l származik.” Ez azt jelenti, hogy az építési anyagi jogi jogviszonyok csak a joger s építési engedély alapján jönnek létre. Itt felsorol több alkotmánybírósági határozatot. „Ebb l következ en az érintett területre vonatkozó új Szabályozási Terv, vagy a Helyi Építési Szabályzatnak az indítványozó ingatlanaira való kiterjesztése nem jelentené a joger s építési engedélyhez való alanyi jogot.” Tehát csak az lehet a kártérítés alapja, hogyha joger s építési jog keletkezett. „Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése alapján a változtatatási tilalom elrendelése a tulajdon feletti rendelkezési jogot, mint a tulajdonhoz tartozó rész-jogosítványt, meghatározott id tartamra (Étv 21. § (2) bekezdése szerint) legfeljebb 3 évre korlátozhatja.” Ezeket az alkotmánybírósági indoklásokat azért olvastam fel, mert szerintem teljesen zárt a rendszer ilyen szempontból, tehát azok a képvisel k, akik kételkedtek abban, hogy vajon mekkora kártérítési igénnyel fordulhat a Tó-park befektet je az Önkormányzattal szemben, világosan lehet látni, hogy semmiféle jog attól még nem keletkezett, hogy a Szabályozási Terv elfogadásra került és a változtatási tilalomnak is megvan a lehet sége, hiszen a területen korábban semmiféle építési jog nem volt. Egy jogellenesen elfogadott Szabályozási Terv keletkeztetett építési jogot, márpedig, ha valami jogellenes, vagy törvénytelen, akkor az nyilvánvaló, hogy semmis. Tehát én arra szeretném kérni azokat, akik a KözépMagyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal több oldalon részletezett álláspontját nem tudták akceptálni, hogy változtassák meg az álláspontjukat, mert meglehet sen nagy kockázatot jelent döntést hoznak akkor, ha nem támogatják a Közigazgatási Hivatal észrevétele következtében tett határozati javaslatot. Én azt gondolom, hogy ha valaki figyelmesen elolvassa az ide vonatkozó alkotmánybírósági döntéseket, azt persze sajnálattal megjegyzem, hogy a Hivatal vezetése ezeket nem túl s n olvasgatja és az elmúlt másfél évben egyetlen egy alkalommal nem hívta fel a figyelmet az alkotmánybírósági határozatokra, döntésekre, mert ugye ezeket is figyelembe kell venni és csak itt jegyzem meg, hogy nem tudom, hogy az elmúlt évek során hány olyan Szerkezeti Terv módosítás volt, amely mondjuk az Alkotmánybíróság döntésével ellentétes. Nevezetesen a település egy részére történt csak a Szerkezeti Terv módosítása és nem az egészére. Én két alternatív javaslatot nyújtottam be. Az egyik határozati javaslat az, hogy az általam már korábban beterjesztett és itt a testületi ülésen

3 is korrigált határozati javaslatot fogadja el a Testület, azzal, hogy hozzuk meg azt a rendeletünket, amellyel a Helyi Építési Szabályzatot gyakorlatilag hatályon kívül helyezzük, mivel – legyen világos mindenki számára – olyan Szerkezeti Terv van az egész településre érvényben, amely nem lett senkivel egyeztetve, nem lett kifüggesztve, tehát jogellenesen került elfogadásra. Az is világos, hogy ennek egymásra kell épülni, tehát ett l több érv nincs. Tehát akik nem szavazzák meg ezt a javaslatot, azt kockáztatják, hogy eltelik egy bizonyos id és majd az Alkotmánybíróság minden valószín ség szerint hatályon kívül helyezi a mi Szabályozási Tervünket, addigra viszont már keletkezhet építési jogosultság, mert el állhat joger s építési engedély az egyébként törvénytelenül elfogadott Szabályozási Terv alapján és akkor már jogosan lehet majd kártérítéssel fordulni az Önkormányzathoz. Én nagyon bízom abban, hogy a képvisel k nem a befektet érdekét, hanem az Önkormányzat érdekét mérlegelik és ebbe a bizonytalan helyzetbe nem engedik bele az Önkormányzatot és bölcsen meghozzuk azt a döntést, amelyet követ en a lehet legrövidebb id n belül – ezt többször elmondtam – polgármesterként ígéretet teszek arra, hogy törvényessé tesszük mind a Szerkezeti Tervet, mind azt követ en a Szabályozási Tervet. Ficsór Bálint: Köszönöm a szót és köszönöm a Polgármester úrnak, hogy felolvasta ezeket a nagyon fontos részeket az alkotmánybírósági határozatból. Azt szeretném kérdezni, hogy ez a meghatározás, hogy a Településszerkezeti Tervet a teljes közigazgatási területre kell elkészíteni, ez egy 2005-ös határozat? Jól értettem? Keller László: igen. Ficsór Bálint: Na viszont akkor egyszer en nem értem, hogy ilyen nagy hír tervez , mert hogy a Hivatalnál ezt nem vették észre, hát ezt én megértem, de hogy egy ilyen nagy hír tervez intézet, mint a PESTTERV, ezt hogy nem tudta? Hát akkor az egész eddigi munkássága, amit eddig Törökbálinton folytatott ez a tervez intézet, ez akkor ilyen alapokon áll, tehát ilyen, rendelkezések nem ismerése. Viszont azt tudom, hogy 2000-ben, vagy 2001ben készült egy teljes Településszerkezeti Terv, most azt kérdem, hogy annak nincs hatálya erre a területre? A másik pedig, azt kérdezném, hogy a 7.) pontnál a határozati javaslatban az a/ és a b/ pont, ez „és” vagy az egyik? Mert ez nem t nik ki ebb l a szövegb l, hogy mi a javaslata az el terjeszt nek. Keller László: Ez alternatíva. Tehát ugye azt is felolvastam, hogy a Településszerkezeti Tervnek mire kell tekintettel lenni. Világosan fogalmaz mind az Alkotmánybíróság, mind pedig a törvény. 2005-ben lett ugye elfogadva az Agglomerációs Törvény, amely jelölt egy országos nyomvonalat. Ezt az országos nyomvonalat ezt át kell vezetni a Településszerkezeti Terven, de nem úgy, hogy a Tó-park területére készített Településszerkezeti Terven, hanem a teljes településre vonatkozó Településszerkezeti Terven. Tehát Szerkezeti Terv módosítás csak úgy képzelhet el, hogy az a teljes közigazgatási területre vonatkozik. Részenként nem lehet Szerkezeti Tervet változtatni. Ez teljesen egyértelm . Az, hogy ez miért nem világos itt a Hivatalon belül, erre csak azt tudom mondani, hogy számos alkotmánybírósági döntésre a Hivatal vezetése nem figyel oda, valószín leg nem olvassák az alkotmánybírósági döntéseket. Tehát én azt mondom, hogy napnál világosabb az álláspont és akkor, amikor a Hivatal elkészített egy Tó-park Szerkezeti Tervet, akkor kellett volna már törvényességi észrevételt tenni. Nem a Közigazgatási Hivatalnak, hanem a Jegyz Asszonynak, hogy ez egy törvénytelen eljárás. 2005-ös alkotmánybírósági döntés! Szóval halmozottan törvénysért helyzetben vagyunk. Én azt kérem, hogy oldjuk fel ezt és ne a vállalkozói érdek domináljon. Én tudom, hogy k kemény vállalkozói érdek húzódik meg a mögött, hogy a Szabályozási Terv életben legyen. Én azt kérem, hogy a település érdekét helyezzük el térbe.

4

Dr. Gy rfi László: Egy picikét helyre kell igazítsam Polgármester urat. Ez az alkotmánybírósági döntés nem 2005-ös, hanem 2007. július 10-én született, tehát mondjuk a Szabályozási Terv id szakában egy kicsit nehezen vehette volna figyelembe a Hivatal. Hát, én, meg kell mondjam, megbecsüléssel adózok Polgármester úr manipulációs képességének. Itt van egyébként el ttem az alkotmánybírósági határozat. Ha summázni akarnám, köszön viszonyban nincs azzal, amit Polgármester úr el adott. Ez a határozat, kérem szépen, Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képvisel -testületének két rendeletének az alkotmányellenességét állapította meg. A legfontosabb része az, hogy változtatási tilalmat rendeltek el egy olyan területre, ahol korábban érvényes Szabályozási Terv volt és ennek az alkotmányellenességét mondta ki az Alkotmánybíróság. Ez Polgármester úr érdekes módon elfelejtette felolvasni, tehát én megteszem, felolvasom az erre vonatkozó passzust, Polgármester úrnak ugyanis a látása er sen szelektív ebben az ügyben. Ez a 6/2. pont, kérem szépen, a következ t mondja: „Az Építési Törvény 21. § (1) bekezdése szerint a Helyi Építési Szabályzat, illet leg a Szabályozási Terv készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén a Helyi Építési Szabályzat, illetve a Szabályozási Terv készítésének id szakára, azok hatályba lépéséig, de legfeljebb 3 évig…” na most, a Polgármester úr a „legfeljebb 3 évet” azt idézte, de a hatályba lépést elfelejtette és elfelejtette hozzátenni, hogy sajnos ez a két normatíva hatályba lépett közben, tehát erre a területre változtatási tilalmat nem lehet elrendelni. Tehát „legfeljebb 3 évig az érintett területre a települési Önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat el . Tekintettel arra – és itt van a legfontosabb rész! – hogy a változtatási tilalom elrendelése el tt az indítványozó tulajdonában álló ingatlanokra már alkalmazható volt a Szabályozási Terv, a Képvisel -testület nem az Építési Törvény 21. § (1) bekezdése alapján járt el az önkormányzati rendelet megalkotásakor. Ebb l következ en – figyelembe véve az Alkotmánybíróság megállapításait, valamint az indoklás 3.2. pontját, a Képvisel -testület az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének védelme alatt álló tulajdonhoz való jog sérelmével járó, mulasztásban megnyilvánuló, alkotmányellenes helyzetet idézett el azzal, hogy a változtatási tilalom hatálya alatt álló ingatlanok tulajdonosai nem tudják az egyes ingatlantulajdonhoz kapcsolódó építési jogaikat gyakorolni.” Hát ezt mondja, kérem szépen, az Alkotmánybíróság. Polgármester úr miért nem olvasta végig? Vagy ha végigolvasta, akkor miért mazsolázgat bel le és miért olyan dolgokat hoz el , aminek semmi köze az Alkotmánybíróság döntésének a szelleméhez? Egyébként egyedi döntésr l van szó, tegyük hozzá, tehát arról van szó, kérem szépen, hogy Piliscsaba Önkormányzatának egy normatíváját megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Keller László: arra kérem a néz közönséget, hogy ne kommentálja. Dr. Gy rfi László: Pedig van mit. Itt van az Épített Környezet Alakításáról és Védelmér l szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 21. § (1) bekezdése: „A Helyi Építési Szabályzat, illet leg a Szabályozási Terv készítésére vonatkozó írásos megállapodás esetén a Helyi Építési Szabályzat, illetve Szabályozási Terv készítésének id szakára, azok hatályba lépéséig az érintett területre a települési Önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat el .” Kérem szépen, ennek semmi köze ahhoz, amit a tisztelt Polgármester úr el adott, köszön viszonyban nincs. És az, hogy kijelenti, hogy Törökbálint területén nincs érvényben az egész területre érvényes Településszerkezeti Terv, ezen egy picikét csodálkozom, mert ez 2001. szeptemberében el lett fogadva, kérem szépen. Ez több, mint 6 éve megvan. Keller László: A következ t szeretném mondani. Ellentétben azzal, amit Képvisel úr mondott, valóban – ha egy kicsit figyelt volna – akkor utaltam arra, hogy az 50/2007. (VII. 10.) alkotmánybírósági határozat utal a 47/2005. (XII. 14.) alkotmánybírósági határozatra,

5 amelyb l én idéztem. Tehát 2007-ben csak átveszi az indoklásban a 2005-ös alkotmánybírósági döntést. Ez az egyik. A másik. A változtatási tilalommal kapcsolatban azért döntött úgy az Alkotmánybíróság Piliscsaba esetében, mert ott korábban zártkert volt, tehát építési jogosultság keletkezett és azt nem lehet megtiltani a változtatási tilalommal, hogy ott ez az építési jogosultság meglegyen. Tehát nyilvánvaló, hogy én az alkotmánybírósági döntésb l azt idéztem ide, ami a mi esetünkben ide idézend . Nem ugyanaz Piliscsaba és Törökbálint. Piliscsabán volt egy szabályosan elfogadott Szabályozási Terv, amit azért annuláltak, mert nem akartak fizetni a Szabályozási Tervben érintett területek tulajdonosai közérdek felajánlást és ezért a Képvisel -testület úgy döntött, hogy akkor hatályon kívül helyezi a Szabályozási Tervet. Mi azért helyeznénk hatályon kívül – remélem – mert törvényellenesen lett elfogadva – mind a Településszerkezeti Terv, mind a Szabályozási Terv. A kett nem ugyanaz! A változtatási tilalmat illet en pedig semmiféle jogosultsága nem keletkezett a befektet nek. Azért olvastam fel az Alkotmánybíróságnak a döntését, hogy ha van joger s építési engedély, akkor keletkezik építési jogosultság, ha nincs, akkor nem keletkezett. Tehát ma a legkisebb kockázattal tehetjük meg a visszakozást ebb l a helyzetb l. A legkisebb kockázattal! Kés bb ez a kockázat egyre nagyobb lesz, ahogy haladunk el re az id ben. Tehát szeretném meger síteni, hogy teljes mértékben korrektül idéztem az Alkotmánybíróságnak a határozatait, az, amit Képvisel úr felolvasott, az nem értelmezhet Törökbálintra és a beidézett alkotmánybírósági határozatnál is a 2005-ös, amire én hivatkoztam, amely a Településszerkezeti Tervnek az elkészítésének a mikéntjét rendezi, az 2005-ben keletkezett alkotmánybírósági határozat volt, csak 2007-ben beemelték a 2005-öst. Tehát így korrekt, Képvisel úr és ez az alkotmánybírósági határozat nyilván azért került el , az Önök tanácskozása után jutott a Jegyz ennek a birtokába és ezt követ en közvetett módon jutottam hozzá. Tehát a hivatalvezet nem azt tette, hogy felhívja a polgármesternek a figyelmét az alkotmánybírósági határozatra, vagy döntésre, hanem közvetett módon került a birtokomba, éppen ma egyébként, úgyhogy túl sok felkészülésem nem volt. Ha lett volna több felkészülési id m, akkor nyilvánvaló, hogy még alaposabban tudtam volna tálalni a tényeket. Ficsór Bálint: Arra kérném a Polgármester urat, hogy ha volna rá mód, akkor azt a részt tessék szíves mégegyszer felolvasni, mert nem értettem meg kell en, hogy a beépített területek növelésének megakadályozására szóló rész, ha korábban nem volt azon építési jog. Tehát ezek a mondatok, mert hát én úgy gondolom, hogy ez kukoricaföld volt, ezen nem volt építési jog. Keller László: Igen. Tehát: „A konkrét épület, építmény megvalósításához való jog a joger s építési engedélyb l származik.” Ez azt jelenti, hogy az építési anyagi jogi, jogviszonyok csak a joger s építési engedély alapján jönnek létre.” Itt beidéz több, korábbi, egyébként 2001-es határozatokat. „Ebb l következ en az érintett területre vonatkozó új Szabályozási Terv, vagy a Helyi Építési Szabályzatnak az indítványozó ingatlanaira történ kiterjesztése nem jelentené a joger s építési engedélyhez való anyagi jogot.” Tehát önmagában attól, hogy van Szabályozási Terv, magyarul nem jelent joger s építési engedélyhez való anyagi jogot. Ett l világosabban nem lehet fogalmazni. Ficsór Bálint: Bocsánat, én azt a részt szeretném hallani, hogy a beépített területek növelésének megakadályozására” így kezd dött és „ha azon korábban nem volt építési jog”. Hogy ez hogy szól pontosan. Keller László: „Nem tekinthet a tulajdonhoz való jog alkotmányellenes korlátozásának, ha a jogszabály a beépített területek növelésének megakadályozása érdekében olyan területekre ír el telekalakítási és építési tilalmat, amelyek a jog korábbi el írásai szerint sem voltak

6 beépíthet ek.” Tehát ez a terület nem volt beépíthet , egy jogellenes Szabályozási Tervvel került beépíthet vé és erre a területre hozott korlátozás nem tekinthet alkotmányellenesnek. Ez napnál világosabb. Dr. Gy rfi László: Hát ez még a legsötétebb afrikai éjszakánál is homályosabb, tisztelt Polgármester úr! Építési jogot egyébként az elfogadott Szabályozási Terv keletkeztet egy területre. Az nem jelenti, hogy valaki kap is építési engedélyt. Szóval, ha nem el írásszer a tervezés, akkor nem fog kapni építési engedélyt. Egyébként annak a kimondása, hogy a Szabályozási Terv elfogadása részünkr l jogellenes volt, ez nem a Polgármester úrnak a kompetenciája, még csak nem is a Megyei Közigazgatási Hivatalé, ezt egyedül kizárólag az Alkotmánybíróság döntheti el. Tehát amikor a polgármester ilyeneket mond, hogy valami jogellenes, minimális szerénységgel szíveskedjen hozzátenni, hogy „véleményem szerint”. Ennyit, nem többet: „véleményem szerint”. Az Ön véleménye egy az itt ül 18 képvisel nek a véleménye közül. Nem hiszem, hogy Önnek így ex katedra kéne nyilatkozatokat tennie, ex katedra kizárólag a római pápa jogosult nyilatkozni, Ön pedig, úgy gondolom, hogy erre az állásra nem pályázott. Keller László: Hát, csak annyit szeretnék mondani, hogy én idéztem a Közigazgatási Hivatalnak az ide vonatkozó megállapításait, ahol világosan megmondják, hogy törvénysért módon került sor a kifüggesztésre és még… ja, hát hogyha nem kompetensek és Önök nem akarják figyelembe venni a Közigazgatási Hivatal álláspontját, akkor lehet valószín síteni, hogy az következik, hogy megy az Alkotmánybírósághoz és majd az Alkotmánybíróság fog ebben döntést hozni. Egyébként világosan mondtam, hogy az „építési, anyagi, jogi viszonyok”. Így fogalmazott az Alkotmánybíróság és nem úgy, ahogy Ön, hogy „joger s építési engedélyb l származnak”. Ett l világosabban… Én nem vagyok jogvégzett, mint Ön, de nagyon világosan értem az Alkotmánybíróságnak az érvelését. Hát, az az érzésem, hogy biztos. Dorka Ágnes: Szeretném visszautasítani most már Polgármester úr vádaskodásait. El szeretném mondani, hogy tudom és szoktam kezelni a jogtárat. Ez szokott történni velem rendszeresen. Miután az elmúlt testületi ülésen a változtatási tilalommal kapcsolatban én itt nyilatkoztam, kénytelen voltam utánanézni a dolgoknak, hogy jól nyilatkoztam-e. Tanácskoztam, igenis, tanácskoztam délután a f építésszel, meg az aljegyz vel. Meg tudják mondani. Pontosan err l a témáról tanácskoztam velük. Az meg egyszer en nem igaz, hogy a hivatalvezetés nem ad Önnek segítséget. Speciel nem mondott igazat, mert ezt az alkotmánybírósági döntést is én adtam oda Önnek. Keller László: Ezt meg én mondom, hogy nem igaz. Tehát nem Ön adta ide. Csuka Attila: Megfogadtam, hogy nem szólok már ebbe az akadémikus vitába bele, mert másfél év alatt még ugyanitt tartunk, hogy Polgármester úrnak ezer lehet sége lett volna már ezt az ügyet megfelel mederbe terelni, ezt nem tette meg. Szíve joga, tudja, hogy miért. Én csak az el testület ülésre szeretnék visszautalni Képvisel -társaimnak. Kértük Polgármester úrtól, hogy azt az irományt, amivel a Közigazgatási Hivatalhoz fordult és amire ez a bizonyos állásfoglalás megszületett, ezt kapjuk meg… Hát erre ismét nem bizonyultunk méltónak. Ezáltal megint csak ott tartok, hogy én nem tudom, hogy a Közigazgatási Hivatal milyen információk birtokában hozta ezt a bizonyos állásfoglalást. Sajnos, a Polgármester úrnak a szavai egyre inkább az id k során egyre könnyebbnek bizonyulnak. Ez egy elég szomorú dolog egy polgármesternél. Nem is szeretném ezt a dolgot a magam részér l tovább ragozni. Még mindig várnánk azt a bizonyos levelet, vagy

7 irományokat, amiket Polgármester úr elküldött a Közigazgatási Hivatalnak. Erre, most már nem tudom, lett volna másfél hete, két hete. Nem volt képes ezt nekünk elküldeni. Kérdés, hogy van-e ennek valami oka, vagy egyszer en csak szerteágazó tevékenysége miatt elfelejtette ezt? Ez alapján én azt gondolom, hogy utolsó pillanatban itt négy oldalas levelekkel nekünk ide el jönni, meg minden… Szóval, új információkat, valóban, ami hiteles új információ lenne és nem úgy, ahogy dr. Gy rfi László képvisel -társam mondta, kimazsolázott szavakból, egyéni jogértelmezés alapján a tudomásunkra hozott fixa ideákat így idelökni nekünk, azt gondolom, hogy ez teljesen fölösleges ebb l a szempontból. És várjuk a levelet, Polgármester úr, amit írtál, hogy tudjuk. Keller László: Az elmúlt közel két hétben mindenkinek lehet sége lett volna bejönni a Hivatalba és megtekinteni a levelet. Világossá tettem, hogy ez az eljárási módja. Másfél éve lett volna, hogy megfelel mederbe tereljem a folyamatot, sajnos nem, mert nem kaptuk meg a megfelel terveket a Pestterv-t l ahhoz, hogy ki tudjuk küldeni szakhatósági egyeztetésre. Ezt többször elmondtuk. Egyszer en nem tudott olyan helyzetbe hozni bennünket az, aki finanszírozta a Szabályozási Tervnek és a Szerkezeti Tervnek az elkészítését, hogy ebben polgármesterként lépjek. Mindig is mondtam, hogy megvan a járható út, hogy törvényes mederbe tudjuk terelni. Ennek a feltételeit sajnos az érintettek nem biztosították. Dorka Ágnes: Szeretném kiigazítani, hogy mit mondtam. Én adtam át dr. Zágonyi Évának, azzal a céllal, hogy tájékoztassa a polgármestert a változtatási tilalommal kapcsolatos problémakörr l. Keller László: Ez lehet, hogy így volt, de akkor furcsa, hogy arra meg nem hívta fel a figyelmet, hogy a Szerkezeti Tervvel kapcsolatban az alkotmánybírósági döntés miket tartalmazott. Gyarmati Mihály: A Tó-parkkal kapcsolatban az én véleményem az tulajdonképpen az egy évvel ezel ttihez képest nem változott, csak a körülmények változtak meg, ezért lamentálok a döntésem el tt. Két alapvet problémám volt nekem annak idején. Az egyik a lakások nagy mértéke, mert úgy szerepel a Szabályozási Tervben, hogy a beépített épületek szintterületének 15 %-a lehet lakás, ami olyan nagy mérték , hogy én úgy gondolom, hogy ezen a területen akár ezres nagyságrendben mérhet . Ez szerintem nem érdekünk, még akkor sem, ha van egy közérdek kötelezettségvállalás, ami bizonyos lefedettséget garantál, de ennek még egyéb járulékos következményei is vannak, hogy ha ilyen nagy mérv lakosság jelenik meg azon a területen. A másik a gyorsvasút kérdése. A nagy sebesség gyorsvasút a lehet legközelebbi nyomvonalon megy a településhez, ami nem igazán el nyös nekünk és helyeseltem azokat az alternatívákat, amelyek az M1 irányába próbálták szorítani. Én úgy gondolom, hogy ami el vezetésre került a múltkori ülésen, a Pestterv-nek a számítási algoritmusa, éppen lehet vé teszi azt, hogy akár jelent sebben is eltérjünk attól, mint ami a mostani két alternatíva. Ugyanis itt kizárólag az a számítási mód szerepel, hogy a hossza hogy változik. Tehát lévén, hogy ezen a szakaszon éppen kis ívben kanyarodik a vasút, hogyha ugyanebben a tengelyben szimmetrikusan másik irányba kanyarodik, akkor ugyanolyan hosszú lesz, csak éppen akkor a tó mellett fog haladni, ami számunkra lényegesen el nyösebb. A másik a lakásokkal kapcsolatos kérdés. Ugye, hatályos a Szabályozási Tervünk, de egy úgynevezett közérdek kötelezettségvállalással együtt, vagy nem együtt, de ehhez kapcsolódik ez a közérdek kötelezettségvállalás. Kérdezném, hogy ez megvan-e? Tehát ez olyan szinten rz dik-e a Hivatalban, mondjuk páncélszekrényben, szóval olyan szinten van-e ez kezelve, ahogy ennek kezel dnie kell? Szóval ez feltétlenül fontos, mert ehhez kapcsolódnak az érdekeink. A másik dolog az építési engedély. Hallom, hogy már egy építési engedély kérelem befutott. Hát ez

8 ezzel szorosan összefügg, hogy akkor ez a közérdek kötelezettségvállalás megvan-e, mert akkor lehet indulni. Ahogy hallom, ez valami áruházféle. Akkor még azt is megkérdezném, hogy valamiféle közlekedési koncepció el van-e már fogadva, mert az, hogy az építési engedély maholnap elindul, az építési engedély alapján az építés, akkor itt óriási forgalom keletkezik és a tervezett 4 bejárat lesz ezen a területen. A mostani kívül lesz egy a Kinizsi utca fel l, az egyes fel l, meg a nullás fel l lesz egy-egy híd bejárat. Ha ezek nincsenek meg, akkor ez egy óriási teher a településnek, ha itt egy CORA-nagyságú bevásárlóközpont netán, nem ismerem, hogy mi az engedélykérelem, elkezdene épülni, ez roppant nagy teher a településnek. A másik problémám, hogy ismerem, a Deutsche General-nak van egy ilyen kiadványa a Tó-parkról. Ezt és megkaptam és belelapoztam és sajnos van benne egynéhány olyan részlet, ami ellentétes a Szabályozási Tervünkkel. Csodálkozom a Deutsche General-on, hogy ilyen stádiumban hogyan lehetséges, hogy például úgy adja el itt a lakott területeket itt ebben a kiadványban, hogy azok nem az épületben vannak, ahogy a Szabályozási Terv tételesen el írja a számára, hogy a meglev gazdasági épületeknek lehetne egy része 15 %-nyi alapterületen a lakás, hanem szabadon álló, úgy látom, hogy talán társasházak állnak a Tóparkon, viszonylag nagy területen. Hogyan lehetséges ez, hogy egy ilyen kiadványt adnak ki, befektet ket keresnek, amikor ez teljesen ellentétes a Szabályozási Tervvel. Mindezeket amellett mondtam, hogy azért én is nagyon szeretném, hogy valamiféle fejlesztés itt beindulna, mert adóbevétel szempontjából nagyon fontos lenne számunkra, de azért hátrányokat nem kéne magunkra húzni. Szóval, a lakás az egy komoly hátrány és a gyorsvasút is. Én emlékszem, tíz egynéhány évvel ezel tt, amikor a nullás volt terítéken, sajnos nem voltunk eléggé következetesek és nem tudtuk eléggé eltéríteni, mert nyugodtan mehetne ez a nullás a Róka-hegy másik oldalán, csak akkor puhák voltunk, csak egy részén változtattuk meg. Látjuk, a XVIII. kerületben keményebbek voltak, már az egész Ferihegyet megkerüli a nullás. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy ez ügyben is lépnünk kell, csak remélem, hogyha esetleg visszakapcsolódik ez a dolog egy újabb döntésre, hogy ezekre lesz lehet ség, hogy a gyorsvasút és a lakások ügyén is változtassunk. Keller László: Néhány olyan kérdést tett fel Képvisel úr, ami a vitát, tehát a választ meg kell adnom ahhoz, hogy a vita tovább tudjon folytatódni. A fejlesztésben én magam is polgármesterként érdekelt vagyok, hogy induljon be. Egyébként folynak a fejlesztések Törökbálint területén, el kell menni, meg kell nézni a települést. Szinte naponta indítanak újabb és újabb befektetéseket. A fejlesztés az csak úgy tud megvalósulni megítélésem szerint, ha az teljes mértékben a törvényes el írásokra alapozódik. A befektet nek sem lehet érdeke az, hogy egy olyan területet kezdjen meg fejleszteni, amelynek a Szabályozási Tervét nagy valószín séggel az el bb felsoroltak alapján vissza fogja vetni az Alkotmánybíróság. Persze én is mondhatnám azt, hogy majd akkor nézzük meg, hogy mi lesz, akkor, amikor a bíróság, de tudni kell, hogy azért addig eltelik egy kis id és addig már keletkezhetnek azok a jogosítványok, amelyekre én utaltam. Jelen pillanatban nem. A vasút nyomvonalával kapcsolatban október óta azt mondom, hogy le kell ülni és meg kell nézni, hogy a vasút nyomvonalát hova lehet praktikusan tenni és egyáltalán, indokolt-e ide berajzolni. Ugye eddig csak azt néztük meg, ezt is többször elmondtam, hogy hová nem lehet tenni, tehát ilyen kizárásos alapon ment a nyomvonal behatárolása. Sajnos, a Szerkezeti Terv készítése során semmiféle értelmes egyeztetés ezzel kapcsolatban nem volt. Egyszer en behúzták, el ször az M1 mellé, utána húzzuk be a vasút mellé. Ez nem egyeztetés, ez nem tervezés, ez semmi. Ez egyébként b n a településsel szemben. Én azért is javaslom azt, hogy a Szabályozási Tervet kezdjük elölr l a Szerkezeti Tervvel együtt, mert akkor lehet ségünk lesz mindezeknek a tisztázására. Nem a polgármester készíttette, végezte az egyeztetést. Világosan kiderült, leírja a Közigazgatási Hivatal, hogy a befektet járt el a különböz államigazgatási szerveknél. Le van írva, rázhatja a fejét Csuka Attila képvisel úr, le van írva. Közérdek

9 kötelezettségvállalás. Legyen világos mindenki számára: a JÜB kezdett el tárgyalni több forduló után arról a közérdek kötelezettségvállalásról, amelyet úgy tárgyalt meg és úgy fogadott el, hogy alá se volt írva. Én ott voltam azon a JÜB-ülésen. Alá se volt írva! Majd utána, amikor Csuka Attila el terjesztésére a Képvisel -testület elfogadta ezt a közérdek kötelezettségvállalást, a képvisel k el tt nem volt közérdek kötelezettségvállalásról aláírt, de azt mondhatom, semmilyen papír. A Hivatalhoz érkezett egy megkeresés, amire azt kértem, hogy csatolja be a Deutsche General azt, hogy több cégt l megvan a megbízása, mert ugye a közérdek kötelezettségvállalást több cég tette. Most nincs el ttem, de akik érdekeltek a befektetésben, azok tették. Ezzel összefüggésben a mai napig nem igazolta, hogy t a cégek, a közérdek kötelezettségvállalással kapcsolatban megkeresték volna és megbízást adtak volna a képviseletre. Tehát a mai napig nem válaszolt erre a Deutsche General. Tehát azt tudom mondani, hogy egy olyan közérdek kötelezettségvállalás van, ami gyakorlatilag semmilyen biztosítékkal, garanciával nincs felruházva. A legalapvet bb kellékei hiányoznak a közérdek kötelezettségvállalásnak. Egyébként arról adtam tájékoztatást az el testületi ülésen, hogy a Deutsche Banknak a jelenlegi vezérigazgatója, aki azt mondta, hogy január 1-t l képviseli a pénztulajdonosokat majd ebben a folyamatban, azt mondta, hogy néhány napon belül kész érdemi közérdek kötelezettségvállalást írásban tenni. Ez mai napig nem következett be. Ezt persze kifelejtette az emlékeztet jéb l, amit a képvisel knek eljuttatott. Én erre is figyelmeztettem t. Tehát gyakorlatilag a közérdek kötelezettségvállalás ugyan nem kapcsolódik, nem kapcsolódhat a Szabályozási Tervhez, de azt kell tudni, hogy ez érdemben nem lett rendezve. Az, amit most mondtam, az a döntésekben és a dokumentumokban nyomon követhet . Igen, a F építész asszony a lakásokkal kapcsolatban jelezte, hogy olyan megfogalmazásokat tartalmaz a rendelet, amelyek nem illeszkednek az Építési Törvényhez. Nem tudom, hogy jól fogalmazok-e, majd akkor ezt.. Bólogat. Tehát gyakorlatilag azt mondom, hogy a befektet számára el nyös megfogalmazásban került rögzítésre az építhet lakásoknak a száma. Így pontos, azt hiszem, de majd megkérem a F építész asszonyt, hogy a lakással kapcsolatban tegye meg az észrevételét. Tehát, Képvisel úr, azt tudom mondani, hogy meg kellene adni azt az esélyt, hogy csináljunk egy egyeztetett Szerkezeti Tervet, ez alapján készüljön egy Szabályozási Terv, amelyet szintén megfelel en egyeztetünk, törvényesen kifüggesztünk és amelyen lehet tisztázni a gyorsvasútnak a nyomvonalát és adott esetben azokat a definíciókat, amelyek a lakásokra vonatkoznak, alapvet en nem felborítva már azt, ami… Hát amivel a Tó-park egyébként kampányol, az teljes mértékben… Képvisel úr, megkérem, hogy fáradjon ki a teremb l, ne zavarja meg az ülést. Az SZMSZ-ünk el írása szerint a második felszólítása Scheiblinger Péternek. Távozzon el a teremb l, azt kérem Önt l. Dr. Gy rfi László: Polgármester úr, ha ki tetszik küldeni Scheiblinger Pétert, akkor mi is távozunk. Keller László: Akkor távoznak. Akkor távoznak. Képvisel úr. Dr. Gy rfi László: Mondjuk, nem tudom, miben zavarta az ülést. Keller László: Azzal, hogy beleszól az ülésbe és mutogat. Semmi köze hozzá. Még egyszer mondom, nem fogok vitatkozni. Kérem, hogy hagyja el a termet és ne zavarja meg a testületi ülést. Dr. Gy rfi László: Minket nem zavar.

10 Keller László: Önt nem zavarja, de nem Ön vezeti, hanem én vezetem az ülést. Én meg azt kérem, hogy nem adtam szót Önnek sem és fejezze be. Fejezze be, azt kérem. Nem adtam szót, fejezze be, legyen olyan kedves, Képvisel úr. Szünetet rendelek el.

18,52 – 19,01 szünet

Keller László: Csuka Attilának ügyrendi javaslata volt. Csuka Attila: Térjünk vissza a napirendre, ugyanis ez, amiket itt már a lakásszámokról, meg stb., nem tudom, mir l beszélünk, nem ez a napirendnek a témája, hanem az, hogy a Közigazgatási Hivatal levele alapján visszavonunk, vagy nem vonunk vissza. Ez a napirendnek a témája és nem az összes többi, amiket itt Polgármester úr most már nem tudom, mióta ragoz. A napirendr l szeretném, ha beszélnénk. Keller László: Err l beszélünk, Képvisel úr. Ficsór Bálint: Köszönöm a szót. Szeretném megkérni a Polgármester urat, hogy pontosítsa azt a levelet, amit Lotfi Farbod úrnak írt szeptember 28-án. A 2.) pontja a következ képpen hangzik: „Sajnálom, hogy a levelét nem sikerült a címzetthez eljuttatnia. A címzett Csuka Attila FIDESZ-KDNP helyi elnökt l kapta meg az Ön levelét.” Ki volt a címzett? Keller László: Tisztelt Képvisel -testület! Tehát Keller László polgármester volt a címzettje. Ugye, én azt a testületi ülésen is elmondtam, hogy a Lotfi úrral beszéltem 26-án. kezdeményezte a megbeszélést, annak a tartalmáról is tájékoztatta a Testületet és én itt, a testületi ülésen, Csuka Attila által kiosztott levelet kaptam meg, amib l értesültem, hogy nekem címezve írt egy levelet, illetve emlékeztet t készített a megel napi megbeszélésünkr l. Ezzel kapcsolatban ugye egy alkalommal, szeptember 28-án nagyon gyorsan jeleztem neki, hogy én nem tudok egyetérteni, október 4-én pedig kifejtettem egy kicsit részletesebben az álláspontomat ezzel kapcsolatban. Ficsór Bálint: Én nagyon fontosnak tartanám, hogy Csuka Attila tisztázná a szerepét ebben az ügyben. Én úgy tudom, hogy Csuka Attila törvényesen megválasztott önkormányzati képvisel és nem tudom, hogy hogyan vállal ilyen postásságot, hogy egy ilyen kritikus ügyben leveleket kézbesít a Lotfi Farbod úr megbízásából. A másik kérdésem pedig az, illetve véleményem, az október 4-i levél ad 4.) ponthoz cím résznél azt olvashatjuk, hogy „a Vezérigazgató úr kinyilvánította a Polgármester úr felé, hogy néhány napon belül új érdemi közérdek kötelezettségvállalást fog tenni.” Én úgy gondolom, hogy ez a kötelezettségvállalás nyilván kell, hogy tartalmazzon arra is valami támogatást, amit a Gyarmati képvisel úr is felhozott, ez a több százezer négyzetméter lakásszámból következ különböz oktatási intézmények és egyéb dolgok létesítése. Keller László: Képvisel úr, csak azért figyelmeztetem, mert már az id lejárt. Ficsór Bálint: Bocsánat, csak ezt a mondatot befejezem. Tehát ha mi most lemondunk err l a lehet ségr l, azzal, hogy most érvényben hagyjuk ezt a Szabályozási Tervet, utána már nem hiszem, hogy ezt a kötelezettségvállalást megkapjuk. Köszönöm, bocsánat.

11 Keller László: Tehát valóban, az ad 4.) pontban én világosan fogalmaztam. A megkeresés is arra irányult, hogy tisztában van azzal, hogy a közérdek kötelezettségvállalás tekintetében én teljes mértékben elégedetlen vagyok azzal, amit már korábban megtettek és azt fejtette ki a megbeszélésen, hogy ezt tudja, kész abba az irányba elmozdulni, amit korábban már a Pénzügyi Bizottság is szorgalmazott, tehát, hogy egy meghatározott százalékát a tervezett befektetésnek közérdek kötelezettségvállalásként teljesítse. Erre jelezte azt, hogy pár napon belül kész arra, hogy ezt írásban is rögzítse, hát ez nem történt meg, de mégegyszer mondom, hogy azt jelezte nekem, hogy január 1-t l lesz olyan helyzetben, hogy a pénztulajdonosokat közvetlenül képviselje. Most a menedzsment az, aki eljárhat ebben az ügyben. Dr. Gy rfi Lászlónak van ügyrendi indítványa. Dr. Gy rfi László: Javaslom a vita lezárását. Keller László: Hát Képvisel úr, ez meglehet sen furcsa lenne, mert Ficsór Bálint képvisel úrnak volt egy kérdése Csuka Attilához. Csuka Attilának megadom a szót. Csuka Attila: Erre már a múltkor is válaszoltam a Bálintnak, szóval, hogy mondjam, nem ennyire rossz a Bálintnak a memóriája. Teljesen világos, hogy mir l szól ez a kérdés, én erre nem is akarok már reagálni. Keller László: Hát ezt nagyon sajnálom, mert ez lényeges kérdés, hogy ki hogy m ködik együtt a befektet vel és milyen módon továbbítja a befektet nek az érdekét a testület felé. Csuka Attila: Bálint iránti tiszteletemb l akkor válaszolok mégis a kérdésre. Itt kaptam meg a sarkon ezt a levelet, mint ahogy ezt a múltkor is elmondtam, itt benn, körülbelül ahol a Péter ül és megkérdezték, hogy hogy kell egy ilyen testületi ülésen egy ilyet kiosztani. Mondom, adjátok oda a Hivatal dolgozóinak, tudod mit, adjátok ide, majd én kiszórom és ennyi volt az ügyben a szerepem. Köszönöm szépen. Még egy mondatot, ha szabad. Sajnos ugye itt azért tudomásul kell venni, hogy az utóbbi id ben azt tapasztaljuk, hogy a Képvisel -testülethez bizonyos információk nem jutnak el, ami Polgármester úr számára nem kedvez . Ennek most már sokadik ilyen alkalom volt, tehát én ezért gondoltam, hogy most egy kicsit besegítek ebbe a dologba és szétszórom. Sokkal fontosabb szerintem a levél módja helyett a levél tartalma, itt ugyanis arról van szó gyakorlatilag, hogy Keller László ezt a Lotfi Farbod urat éppen meghazudtolja. Én nem tudom eldönteni persze, hogy kinek van igaza. Lotfi Farbod úr jelezte a kártérítési igényét, hogy mindenképpen fenntartja az levele szerint, Keller úr azt írja, hogy err l szó sem volt, ilyesmir l, tehát valaki ebben a kérdésben nem mond igazat. Én most err l nem szeretnék itt véleményt nyilvánítani, azt körülbelül úgyis tudjátok a véleményemet, hogy nagyjából mi lehet a helyzet. Ennyi. Ezt neked is azért elgondolkodtatónak ajánlom. Ez az a bizonyos befektetésbarát környezet, amiben itt m ködni kellene Törökbálinton, meg adóbevételeket remélünk a vállalkozásoktól. Keller László: Ez a hivatkozása Képvisel úrnak rendszeresen el jön, amikor a Tó-parkról van szó, érdemi észrevételei helyett és korrekt, tartalmi vitázás helyett folyamatosan csak a befektet adóbevételével, illetve adójával tud érvelni. Én annak örülnék, hogyha most az egyszer, ha nem is, de a többiek gondolkozzanak el mindazon, ami itt ma elhangzott. Egyébként még Gyarmati képvisel úrnak a felvetésére annyit szeretnék mondani, hogy a beadott engedélykérelem az éppen a vasút nyomvonalába esik, hogyha jól tudom, de err l majd a M szak nyilatkozik. Ahogy a Schöller, éppen a legfrekventáltabb közlekedési ponton, a Schöllert l, a körforgalomtól jobbra es területen kíván építési jogot szerezni az engedélyt kér . Még egy azért, hogy megfelel en tudjanak dönteni, én arra szeretném kérni a Hivatalt,

12 hogy ne legyen az a hivatkozás, hogy az általam írt levelet, amit a Közigazgatási Hivatalnak írtam, nem ismerhették meg és azért nem tudnak felel s döntést hozni, hogy itt másoltassuk le és adjuk oda a képvisel knek és olvassák el. Semmi titkolnivaló nincs benne, de ez az egyetlen egy pont, ahol hivatkozhatnak arra, hogy nincsenek teljes információ birtokában. Én arra szeretném kérni a Hivatalt, hogy másoljuk le ezt a levelet. Azért nem jutottak hozzá, mert nem jöttek be. Csuka Attila: Szavazni kellene az ügyrendi javaslatról. Keller László: Én most azért szünetet rendelek el és utána szavazunk az ügyrendir l, hogy megkapják és el tudják olvasni a képvisel k. Másoljuk le a levelet és osszuk ki akkor.

19,10 – 19,24 szünet

Keller László: Kérném szépen, hogy akkor az általam a Közigazgatási Hivatalhoz megírt és hozzájuk eljuttatott levelet akkor a Hivatal ossza ki. Ha körbenézek, akkor azt kell látnom, hogy a szünetben Hámoriné Olár Mária, Géczy Krisztián, Rothauszky Györgyné, Csuka Attila, Vokány Erika, dr. Gy rfi László és Elek Sándor, valamint Hajdu Ferenc alpolgármester úr eltávoztak. Két f távol van: Gáldi György bejelentette, hogy csak kés bb tud érkezni az ülésre és Palkóné Szabó Gabriella sem érkezett meg az ülésre, tehát jelen vagyunk most jelen pillanatban nyolcan. Ebb l az következik, hogy a testület nem határozatképes, vagyis nem tudunk dönteni az el re megjelölt napirendi pontokról, ezért az SZMSZ szerint nem marad más hátra, a határozatképtelen, vagy más okból elmaradt Képvisel -testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra összehívja a polgármester. Az eredeti meghívóban szerepl el terjesztések tárgyalhatók és van még egy, ami meg kell jelölnöm a napot, amikorra ezt megteszem. Ugye, jól emlékszem az SZMSZ-re, tehát ez rendes ülés volt, tehát ki fogom jelölni akkor, nem vagyok most köteles, ugye, Jegyz Asszony, jól értelmezem? Tehát határozatképtelenség miatt 8 napon belül össze kell hívni a testületi ülést. Ficsór Bálint: Ügyrendit nyomok meg. Én a jöv héten nem tudok részt venni az ülésen, ezt el re bejelentem. Már ez teljesen kiszámíthatatlan itt, ami történik itt a testületi üléseken. Kedden itt leszek, ha kedden megtörténik, az jó. Polgármester úr, hétf , kedd az alkalmas. Keller László: A Képvisel -testület dönt, de hát most nem vagyunk döntésképesek, tehát nyilvánvaló, hogy …. 8 napon belülre össze fogom hívni…. Jó, hát most Jegyz Asszony most ismételten egy másik paragrafusra… Ezt nem kell itt megbeszélnünk. Az ülést berekesztem, határozatképtelenség miatt nem tudtuk megtárgyalni a napirendi javaslatokat. 8 napon belül össze fogom hívni a testületet, valószín leg keddre. Majd az Elnök úrral egyeztetek, hogy ne ütközzünk, mert kedden BFB ülés lesz. A szó szerinti jegyz könyv lezárva 2007. október 11-én, 20.00 órakor. k.m.f.

Keller László

Dorka Ágnes

13 polgármester

jegyz