KÉRELEM BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ a 17/2015. (II.16. ) Korm. rendelet alapján
A BIRTOKVÉDELMET KÉRŐ ADATAI A birtokvédelmet kérő neve (és születési neve): ……………………………………………………………………………………………..……….….……….. A kérelmező címe, ill. székhelye: …………………………………………………………………………………….......…..……….…………… * Elérhetőség (telefon, fax, e-mail) : ………….……………..…………...............………………………..
A BIRTOKVÉDELMET KÉRŐ KÉPVISELŐJÉNEK ADATAI A kérelmező képviselőjének neve:
…………………………..………………….………………….………..
A képviselő címe, ill. székhelye:
…………………………..……………………….…..……….…………
* Elérhetőség (telefon, fax, e-mail) : ………….……………….……………………………………………….
AZ ELLENÉRDEKŰ FÉL ADATAI (akivel szemben a birtokvédelmet kérik) Az ellenérdekű fél neve:
………………………………………………………………………..….………..
Az ellenérdekű fél címe, ill. székhelye: ……………………………..……...……….…..……….…………… * Elérhetőség (telefon, fax, e-mail):
….……….……………..….……………………………………………
További ellenérdekű felek adatai: …. példányban az 1. számú pótlapon benyújtva
A JEGYZŐ ILLETÉKESSÉGÉT MEGALAPOZÓ TÉNYEK MEGJELÖLÉSE, A BIRTOKHÁBORÍTÁS ELKÖVETÉSÉNEK HELYSZÍNE (az ingatlan fekvése, stb.): …………………………………………………..………………………………………………………………
A BIRTOKSÉRTÉS IDŐPONTJA: ………………………………………………………………………………………………………………
…………………………………………… a birtokvédelmet kérő aláírása
INFORMÁCIÓK ÉS TÁJÉKOZTATÁS (JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ISMERTETÉSE) (3.§ (2) bekezdés) A felek a birtokvédelmi eljárás során kötelesek jóhiszeműen eljárni. A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást. A birtokvédelmet kérő az írásban előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri. Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet. A szóban tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényállás megállapítása során a jegyző a felek által előterjesztett, valamint a bizonyítási eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti. A helyszíni szemle során a jegyző a tényállás tisztázása érdekében a birtokvita eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró ingó vagy ingatlan megtekintését vagy személy magatartásának megfigyelését végezheti. A helyszíni szemle során a jegyző a megfigyelni kívánt ingatlanra beléphet, ott a birtokvitával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemle helyszínén tartózkodó személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, az ingóról és ingatlanról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. Az ingó vagy ingatlan birtokosa a helyszíni szemle lefolytatását tűrni köteles. A szemle eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében, ha annak jellege indokolttá teszi, a jegyző a rendőrség közreműködését kérheti. A felek a bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. A jegyző a feleket egyidejűleg is meghallgathatja.
Tanúként az hallgatható meg, aki a birtokvédelmi eljárással összefüggésben tanúvallomást kíván tenni, és akitől bizonyítékként értékelhető vallomás várható. Tanúvallomás-tétel esetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát. A tanút figyelmeztetni kell a hamis tanúzás jogkövetkezményeire. A cselekvőképtelen, a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és a korlátozottan cselekvőképes kiskorú tanú meghallgatását csak a tanú gondnokának vagy törvényes képviselőjének jelenlétében lehet lefolytatni. Az eljárás nyelve a magyar. A jegyző a magyar nyelvet nem ismerő fél vagy tanú esetén tolmács, hallássérült, siketvak vagy beszédfogyatékos fél vagy tanú esetén jelnyelvi tolmács közreműködésével folytatja le az eljárást, amennyiben az a nyilatkozat vagy a tanúvallomás megtétele szempontjából szüksége A birtokvédelmi eljárás során az adatkezelésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a Ket. ügyfelet említ, azon a birtokvédelmi eljárásban részt vevő feleket kell érteni. A birtokvédelmet kérő, valamint az ellenérdekű fél az eljárás bármely szakaszában betekinthet – a határozat tervezete, valamint a zártan kezelt adatokat tartalmazó irat kivételével – az eljárás során keletkezett bármely iratba. A tanú a vallomását tartalmazó iratba tekinthet be. Az iratbetekintés során az eljárásban keletkezett iratról másolat készíthető vagy kérhető. Eljárási költségek a birtokvédelmi eljárásban: a) az eljárási illeték, b) a tolmács, valamint jelnyelvi tolmács közreműködési költsége, c) a helyszíni szemlével jogszerűen okozott kárért járó kártalanítás összege, d) az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség, e) az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség, f) jogszabályban meghatározott, az a)–e) pont alá nem tartozó eljárási költség. A jegyző az eljárási költségek viselésére kötelezi a) a kérelem elutasítása esetén a birtokvédelmet kérőt, b) birtoksértést megállapító döntés esetén a birtoksértőt.
A fentieket tudomásul vettem: …………………………………………… a birtokvédelmet kérő aláírása
A BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ TÉNYÁLLÁS ISMERTETÉSE, -ideértve a cselekmény leírását (a tényállás leírása és annak bizonyítása, hogy az mikor történt, a tanuk felsorolása, a bizonyítékok ismertetése, stb): ……………………………………………………….……………………………………………..……….……………………………… ……………………………………………………….……………………………………………..……….……………………………… ……………………………………………………….……………………………………………..……….……………………………… ……………………………………………………….……………………………………………..……….……………………………… ……………………………………………………….……………………………………………..……….……………………………… ……………………………………………………….……………………………………………..……….……………………………… ……………………………………………………….……………………………………………..……….……………………………… ……………………………………………………….……………………………………………..……….……………………………… ……………………………………………………….……………………………………………..……….……………………………… ……………………………………………………….……………………………………………..……….………………………………
További tényállás és bizonyítása, tanúk, bizonyítékok ismertetése a 2. számú pótlapon benyújtva
A JEGYZŐ DÖNTÉSÉRE IRÁNYULÓ KIFEJEZETT KÉRELEM: A jegyző határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találja (17/2015.(II.16. Korm. rendelet 6.§). A hasznok, károk, költségek mértékének és viselésének megállapítására vonatkozó döntés (PTK.5:8.§ (2))
CSATOLT OKIRATOK: A KÉRELEMBEN FOGLALT TÉNYEK BIZONYÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ OKIRATOK …..… db
Egyéb dokumentumok: o o
Meghatalmazás két tanú aláírásával (amennyiben nem a képviseletre, aláírásra jogosult jár el az eljárás során). stb.: ……………………………………………………………………………………………...
Gencsapáti, ….……………. …………………………………………… a birtokvédelmet kérő aláírása
Egyéb információk (a 17/2015.(II.16.) Korm. rendeletben foglaltak alapján: 7. § (1) A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha a) a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak, b) megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát, c) valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, d) a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott, e) a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének – az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően – nem tett eleget, f) a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő, g) ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel. (2) A jegyző a kérelmet az (1) bekezdésben meghatározott okok alapján – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével – bármikor elutasíthatja.
Az eljárási határidő, a határidő számítása 8. § (1) Az eljárási határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését, vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik. A birtokvédelmi eljárást a jegyző – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – tizenöt napon belül folytatja le. (2) A birtokvédelmi eljárást a jegyző harminc napon belül folytatja le, ha az eljárás során tolmács kirendelése válik szükségessé. (3) Az eljárási határidőbe nem számít bele a) a 3. § (1) bekezdésében foglalt jegyzői megkeresés hivatalos iratként való postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam, b) a 3. § (1) bekezdésében foglalt jegyzői megkeresés kézbesítésétől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam. (4) Kijelölés esetén a kijelölt jegyző vonatkozásában az eljárási határidő a kijelölő határozat átvételét követő napon újrakezdődik. (5) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a jegyző által vezetett polgármesteri hivatalnál vagy közös önkormányzati hivatalnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.
Képviselet 9. § A fél helyett törvényes képviselője, vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.
