EKÁER konferencia Budapest Horváth Józsefné 2015. február 16. Környezetvédelmi termékdíj
A környezetvédelmi termékdíj megoldása nem elsődlegesen a könyvelők feladata, de tudjuk nagyon jól azt, hogy ki más csinálná meg a környezetvédelmi termékdíj bevallását, összesítését, a bejelentkezéseket. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha az ügyfelektől nem kapunk megfelelő információt, akkor nem tudjuk megcsinálni, akármennyire szeretnénk, tehát az ügyfelekkel nagyon szoros kapcsolatot kell tartani. 2015. január elsejével nemcsak a környezetvédelmi termékdíj, de más adónemek is változtak és a termékdíj is ilyen kapcsán beletartozik. A 2014. évi LXXXIV. törvénynek egy-egy paragrafusa változott meg. Arra kell odafigyelni, hogy nem a teljes törvény változott, csak egy-egy területe. A termékdíj alapja megmarad, de minden évben valami megváltozik benne. A központi költségvetéshez kapcsolódóan is volt változás, ebben az esetben is a XCIX. törvény megváltozott szakaszai módosultak. A környezetvédelmi termékdíjnak a végrehajtásával kapcsolatban is megjelent a változás, és december 31.-én már látható volt, ahogy a számvitelben és az adótörvényben is, hogy oda kell idén figyelni a változásokra. Gyakorlatilag minden olyan termék, amelynek valamilyen forgalomba hozatalához környezetvédelmi termékdíj kötelezettség tartozik, az ebbe a nagy csoportba beletartozik. Ilyen például az akkumulátor, a csomagolóeszközök, csomagolószerek, egyéb kőolajtermékek, de ezek eddig is ide tartoztak. Viszont mindegyikben van pici változás. Aztán itt vannak az elektronikai berendezések, a gumiabroncs, a reklámhordozó papír, amely sok vitát váltott ki, hogy mi tartozik ide. Aztán megjelent az egyéb műanyag termékek, az egyéb vegyipari termékek, illetve az irodai papír ilyenfajta kibővítésével kapcsolatos termékdíj köteles termékek sora. Fontos odafigyelni arra, hogy ami bekerült a környezetvédelmi termékdíjas kötelezettségek közé, hogyan tudjuk meghatározni, hogyan lehet elhatárolni azoktól a termékektől, amelyeknél nem kell ezt figyelembe venni, tehát környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettséget nem von maga után. 2015. január elsejétől három területet kell kiemelni. A bővítés szélesebb kört kell figyelembe venni. Ebben az esetben felhasználók, a gyártók azok, amelyek a környezetvédelmi esetében érintettek, fontos, hogy ezek a termékek hogyan környezetvédelmi termékdíj köteles termékek közé.
ugye itt azt jelenti, hogy egy is láthatjuk, hogy maga a termékdíj köteles termékek és miképpen kerültek be a
Az egyéb műanyag termékeknél azt mondjuk, hogy nagyon nehéz a megkülönböztetés, mert van benne termékdíj köteles, és nem termékdíj köteles. Ha azt nézzük, hogy mi az ami nem termékdíj köteles, akkor nagyon egyszerű választás alapján kell mérlegelni. Tehát azt mondjuk, hogy egyéb anyagból és nem műanyagból készül a művirág, vagyis arra kell odafigyelni, hogy attól, hogy művirágról, egyéb gyümölcsutánzatokról beszélünk, ezek nem
1
műanyagból készülnek. Tehát, ha nem műanyagból készülnek, akkor nem termékdíj fizetési kötelezettek. Ha selyemvirág, vagy műanyag kinézetű vagy fogású termékből készült, akkor máris megkülönböztettük azt, hogy van-e termékdíj fizetési kötelezettsége, vagy sem. Igaz, hogy műalkotásokról van szó, de természetesen mégsem olyan hatással vannak, mint a műanyagok. Sokszor láthatjuk a különböző nagy áruházakban, hogy különböző fikuszok, virágköltemények vannak, vagy például a különböző műanyag gyümölcsöket, és lehet látni, hogy ezek teljes mértékben műanyagból készülnek, és ha ilyen műanyagból készül az adott dekoráció, akkor termékdíj fizetési kötelezettség kapcsolódik hozzá. Fontos azt eldönteni, hogyan és miből készül, és melyik az a terület, amelyik ilyen formában termékdíj köteles. Sok olyan virágot láthatunk, amelyek harisnyavirágok, vagy gumiból készültek, ezek nem termékdíj kötelesek, ezek más egyéb művirágként vannak nyilvántartva, viszont amelynek bármelyik része műanyag, az már termékdíj köteles. Egyéb vegyipari termékeknél láttuk már 2014. végén a változást, tehát jön a szappanadó. Itt is azt kell figyelembe venni, hogy szappanként használjuk, vagy szerves felületaktív termékek és készítményekről beszélünk. Az mondja a jogszabály, hogy testfelület mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények, szappannal vagy tisztítószerrel bevont, impregnált vatta vagy papír, ami a 3401-es VTSZ szám alá vannak besorolva, azok termékdíj kötelessé váltak. Kivétel viszont, hogy a bruttó ötven kilónál nagyobb kiszerelésű termékek kikerültek a termékdíj fizetési kötelezettség alól. Ha valaki nagy tételben vásárol, akkor a termékdíj kötelezettség nem vonatkozik rá. Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni, hogy a szappanként használt termékek, mosóeszközök, például sokszor különböző gélekkel mosakodunk, impregnált papírt használunk, tisztító kendőket, amelyek ugyanazt a szerepet töltik be, tehát mindaz, ami a bőrünk, testünk tisztítására, fertőtlenítésére szolgál, akkor termékdíj kötelezettséggel terhelten lehet érvényesíteni. Az egyéb vegyipari termékekbe beletartoznak az egyéb mosókészítmények, illetve tisztítókészítmények. Ezek már nem a testünk tisztításával kapcsolatosak, hanem a rajtunk lévő ruhák, különböző felületek tisztításával kapcsolatosa, 3402-es VTSZ alapján. De kivétel itt van, tehát azok lesznek a termékdíj köteles termékek, amelyek 50 kilónál kisebb kiszerelésűek, hiszen a nagyobb kiszerelésűek ilyen formában nem lesznek a fizetési kötelezettség alatt. A mosogatószertől kezdve a mosószerekig, mindent figyelembe kell venni. A vegyipari termékek közé tartoznak a súrolóporok, súrolókrémek, valamint más súrolókészítmények. Ezek új VTSZ számok alatt találhatóak, 3405 alatt, és ezek a konyhai eszközök tisztítására, a padlófelület, bútorok tisztítására vonatkoznak, tehát minden, ami nem az emberi testhez kapcsolódik, hanem egyéb más felületet tisztít. A bruttó 50 kg-nál nagyobb kiszerelésre itt sem vonatkozik a termékdíj fizetési kötelezettség. A különböző borotválkozási szereket is besorolták a vegyipari termékekhez, a szépség és testápoló szerek is idekerültek, továbbá a szagtalanítók is, de a bruttó ötven kiló feletti mennyiség már itt sem termékdíj köteles. Tehát összességében az egyéb vegyipari termékek kapcsán nagyon széles körben kerülnek a termékdíj kötelezettségek megállapításra. Kivétel az egyéb vegyipari termékeknél, a közműfoglalkozás keretében előállított termékek. Például saját szappan készít valaki otthon, akkor önellátó lesz ebből a szempontból, és ez nem lesz termékdíj kötelezettséggel terhelve.
2
A termékdíj tétel megállapítására oda kell figyelni. A szappanok, a szerves felületű anyagok, mosószerek 14FT/kg, a szépség vagy testápoló készítmények 57Ft/kg termékdíjjal terheltek. Nem termékdíj köteles egyéb vegyipari termékekkel is találkozhatunk. Azokat próbálják kiemelni, amelyek a napi munkához, ellátáshoz hozzátartoznak. Például a száj- és fogápolási készítmények nem termékdíj kötelesek. Különféle manikűr és pedikűr készítmények is ide tartoznak. Ha a parfüm úgymond tákolmány, hamisítvány, tehát, ami nem az eredeti összetevőket tartalmazza, az termékdíj köteles. Ami viszont eredeti, tehát a megfelelő márkajelzéssel ellátott és a 3303 VTSZ alá van besorolva, az mentes a termékdíj fizetési kötelezettség alól. Az illóolajak, illatanyagok, amelyek a füstölők kapcsán kerülnek előtérbe, ezek az élvezeti cikkekhez hasonlóan termékdíj fizetési mentességet hoznak magukkal. Nagyon fontos, hogy meghatározzuk a VTSZ számokat, és ezeken belül az összetevőket, hogyan lehet megállapítani a valódiságot, összetételt, hogy termékdíj fizetési kötelezettsége van-e vagy sem a terméknek. Nem termékdíj köteles az egyéb vegyipari termékek között a kőolajipari termékek között a kenőanyagok. A VTSZ szám alapján lehet ezt megállapítani. 3403 VTSZ szám alá besorolt termékeknél, olajoknál, adalékanyagoknál, amelyek például az személygépkocsikhoz, közlekedéshez kapcsolódik, ezen belül pedig a lakosság forgalomhoz, így nem termékdíj kötelezettséggel terhelték. A műviaszok, elkészített viaszok kérdése is érdekes. Például a mézhez, gyertyákhoz kapcsolódóan, amelyeket akár díszítő elemként is használhatják, a mécsesek, viasztermékek is termékdíj kötelesség alól mentesülnek. A fogászatban használt különböző készítmények is ide tartoznak. Például valaki műfogsort csináltat, vagy pótlást, akkor különböző mintákat vesznek a megfelelő fogállomány létrehozásához, és ezek a készítmények, a mintázó paszták, azok amelyek nem termékdíj kötelesek. Ha ugyanezt a mintázó pasztát nem a fogászatban használják, hanem egy kerámia üzemben, akkor már termékdíj fizetési kötelezettséggel terhelt. Ezért is nagyon fontos megnézni a terméket több oldalról, mert ha be tudjuk sorolni a terméket olyan VTSZ szám alá, amely nem termékdíj fizetési köteles, akkor nem kell utána megfizetni a termékdíjat. A harmadik nagy csoport az irodai papír. Ez váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. Az irodai papír a vállalkozásokat érinti a legjobban. A fogalmát úgy határozták meg, hogy információ hordozására alkalmas író-, nyomtató- vagy fénymásolópapír, amely megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra, fénymásolásra. Vagyis gyakorlatilag mindaz a papír, amelyet akár a számítógéphez használunk nyomtatásra, akár írógéphez vagy fénymásolóhoz. Teljesen mindegy, hogy milyen alakú a papír, tekercsben, négyzetben, ívben, a lényeges, hogy a végfelhasználó számára termékdíj kötelessé váltak. Minden olyan, ami nem a könyvnek alappapírjaként jelenik meg. Az alappapír a nyomdában jelenik meg, tehát az kivétel, de minden más termékdíj kötelezettséggel bír. Például a számológépbe használjuk a szalagot, vagy a faxgépbe beletesszük a faxpapírt, az is idetartozik, vagy ha plotterrel készítünk másolatokat, azok termékdíj kötelesség váltak. Regiszter, jegyzetfüzet, spirál füzet, tűzött füzet, naplók, határidőnapló, feljegyzési napló, mappák, iratrendezők, dossziék, tehát mindaz, amit használunk az irodában. Ide tartoznak a különböző kartonból készült albumok, fényképalbum, bélyegalbum, gyűjteményekhez kapcsolódó albumok, dobozok, tároló dobozok, post-itek, jegyzetelésre alkalmas tömbök, borítékok, stb. A kérdéskör nagyon sokrétű és nagyon sok oldalról kell megközelíteni. Ha csak a jogszabályt nézzük, akkor nemcsak az a papír, amit a kezembe veszek és fénymásolok, vagy nyomtatok tartozik ide, hanem mindegy, hogy papír, karton, esetleg be van vonva mindkét oldalán
3
valamivel, vagy impregnálva van, színezett, díszített, nyomtatott papír, tehát mindazt, amit felhasználunk az irodában, az termékdíj köteles . Kivétel a könyv alappapírjának minősített papír. Minden más termékdíj köteles. A reklámhordozó papírnak minősülő termékek átkerültek a reklámhordozó minősítés alá, tehát nem irodai papír, hanem reklámhordozóként kell figyelembe venni. Az irodai papír 19Ft/kg-ként számolandó el. A különböző papírokat, amelyeket arra is lehet használni, hogy csomagoljunk bele, csomagolóanyagként és -szerként figyelembe kell venni. Január elsejétől csomagolószernek minősülnek a párakötő anyagok, az élvédő profilcsomagolás segédanyagai, a műanyag élvédő profilok, a műanyag rugalmas tömlők, például kolbászbél, krinolinhéj, továbbá a kerámiából készült termékek csomagolásához kapcsolódó termék például az áru befedésére szolgáló termék, vasból és acélból készült pántoló szalagok. A csomagolószernél azt kell megnézni, hogy melyek azok a meglévő fogalmak, amelyek kielégítik azt, hogy mit jelentenek. Ha megnézzük azt, hogy a párakötő anyagoknál ezen mit értünk, akkor arról beszélünk, hogy mi az, ami megfogja a levegőben lévő vízpárát. Élvédő profilokhoz kapcsolódóan, például a bútorok szélén, vagy a különböző dobozok pántolásánál külön kell ezeket megvizsgálni. Kereskedelmi csomagolószernél változás, hogy kiváltak és átkerültek a normál csomagolószer kategóriájába termékek. Az új jogszabály azt mondja, hogy olyan, kizárólag fémből készült csomagolószer, amely rendeltetésszerű felhasználása esetén további feldolgozás nélkül alkalmas kereskedelmi csomagolás létrehozására, a csomagolni kívánt termék befogadására, továbbá a csomagolószer ilyen jellege a csomagolószer forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása során megállapítható. Azt kell figyelembe venni, hogy mi lesz a kereskedelmi csomagolószer? Az, ami fémből készült, tehát minden más átkerül a normál csomagolószerek közé. Itt találjuk elsősorban a borosüvegeket, sörös üvegeket, ásványvizes flakonokat. Kereskedelmi csomagolás az új fogalom szerint, hogy meghatározott ikertermékek, kizárólag fémből készült fogyasztói közvetlen csomagolása, tehát azt kell kiemelni, hogy csak azok kapcsolódnak ide, amelyek fémből készülnek. Csomagolószerrel kapcsolatos nyilatkozatoknál is módosult a nyilatkozattételi kötelezettség. A kötelezett vevője eseti vagy időszakra vonatkozó nyilatkozatot adhat a kötelezetnek arról, hogy ő hogyan kapcsolódik a csomagolószerhez. Például átalányfizetésre jogosult mezőgazdasági termelő, vagy a csomagolóeszközt újrahasználható betétdíjas rendszerben használja, az újrahasználható raklapot, beszerzéstől számított 365 napon belül újra csomagolásra fogja használni. A csomagoló anyagot, a csomagolási segédanyagot végfelhasználóként nem csomagolásra használja, alapanyagként más termék előállításához használja, illetve termékdíj köteles terméket termékdíj raktárba szállítja be. Ezekről nyilatkozatot ad, tehát a kötelezett vevőjének kell a nyilatkozatot megadni, és a kötelezettnek ezzel kapcsolatban a teendőit tudja így egyszerűsíteni. Ha a nyilatkozattal szemben ellentétes felhasználás történik, tehát hiába lett lenyilatkozva, hogy valaki mezőgazdasági termelő, de nem úgy hajtja végre a folyamatot, akkor a nyilatkozó beszerzés napjára számított késedelmi pótlékkal növelt termékdíjat kell megfizetnie. A szankció jelentős bírsággal jár. Kinek van lehetősége és kötelezettsége arra, hogy ilyen nyilatkozat tehessen? A felhasználó a kötelezett felé teszi meg a nyilatkozatát. Ha ő nem megfelelően, a nyilatkozatának megfelelően hajtja végre a termékkel kapcsolatos tevékenységét, akkor késedelmi pótlékkal növelt termékdíjat fog megfizetni.
4
Az elektromos, elektronikai berendezéseknél változás, hogy 9 terméket sorolunk fel, amely ebbe a körbe tartozik. Megváltozott a korábbi szisztéma, hiszen nagy gépek, kis gépek, információs és távközlési berendezések, szórakoztató elektronikai cikkek, elektromos és elektronikus barkácsgépek, játékok, szabadidő és sportfelszerelések, ellenőrző és megfigyelő eszközök, adagoló automaták és rádiótelefonok kerültek be. Azt láthatjuk ebben az esetben, hogy az információs és távközlési berendezések közül kiemelték a rádiótelefonokat, és külön került megfogalmazásra. A termékdíj köteles termékek közé lett így besorolva, és ennek kapcsán megfelelően kell megvizsgálni a termékdíj fizetési kötelezettséget. Amikor nagy és kis gépeket veszünk figyelembe, akkor az alkatrészek kivételével kell megfogalmazni. A nagy gépek esetében kazánokról, csigás emelőkről, folyadékszivattyúkról, szövőszékekről, transzformátorokról, elektromágneses gyújtó vagy indítókészülékekről, emelőgépekről beszélünk, amelyek elektronikusan vagy elektronikus berendezésekkel együttesen működtethető. Ezek a gépek alkatrészei nem kerülnek be a termékdíj kötelezettség alá ezen a címszó alatt. Meghatározhatjuk, hogy az alkatrész egy másik VTSZ szám alatt mégis termékdíj fizetési kötelezettséget eredményez, de nem azalatt, ami az elektromos, elektronikai berendezésekhez kapcsolódik. Ha van egy adagológép, amelynek vannak hozzákapcsolódó szerszámos ládái, amelyekből pótolni lehet a különböző anyagokat, akkor az első biztosan hozzátartozik, hiszen benne van a berendezésben, de a többi, amely sorban áll, alkatrészként vehető figyelembe, hiszen eggyel is működik a gép. Meg kell határozni, hogy közvetlenül hozzákapcsolható vagy nem kapcsolható, és alkatrészként kell figyelembe venni. Amikor kis gépekről van szó, a 8452, 8451 stb. VTSZ számoknál a kisgépekhez kapcsolódó berendezéseket kell figyelembe venni. Amelyek különböző elektromossághoz kapcsolódnak, azok itt megtalálhatók. Például a porszívó, amely lehet nedves, száraz vagy ipari, nagyon sokrétűen meghatározható Sokfajta varrógép is létezik, ennek is a mechanikáját kell figyelembe venni, mert a lábbal hajtott varrógépek nem tartoznak ebbe a besorolásba, de amelyik elektronikusan kerül működtetésre, azokat figyelembe kell venni. A vibrációs masszírozó készülékeket is külön kell vizsgálni, mert ezek is termékdíj kötelezettséggel terheltek. A különböző háztartási gépek is idetartoznak. Elsődlegesen például a konyháknál, mosodáknál, szállodáknál használt ipari teljesítményű háztartási gépek, a vegytisztítók is idetartoznak, de a mezőgazdasági sajtológépek, és a dagasztó, kenyérsütők is. Arra kell odafigyelni ismét, hogy ipari nagyságrendben vannak jelen, de a kis háztartáshoz kapcsolódóan is jelen lehetnének. A kisebb háztartási készülékek, amelyek beépített elektromos motorral vannak felszerelve, már súlyhatárkorláttal rendelkeznek. Például gyümölcscentrifuga, padlófényesítő, kávéőrlő esetében nincs meghatározva, hogy hány kg a meglévő háztartási készülék, de ide nem tartozik a porszívó még akkor sem, ha morzsaporszívó. Azt mondhatjuk, hogy ide a 8509 VTSZ szám alá besoroltakat kell figyelembe venni. A súlyhatárhoz kötöttségnél a 20 kg-ot kell figyelni, ezek azok a termékek, amelyek például a klímákhoz kapcsolódnak, párásítók, légtisztítók, elektromos fogkefe, kenyérpirító, gofrisütő, hot-dog készítő gép, stb. Információs és távközlési berendezéseknél kivették a mobiltelefonokat. Az információs berendezések között szerepel a számológép, pénztárgép, adatrögzítő gépek, szövegszerkesztő gépek, minden, ami adathordozóként ilyen formában megjelenik. Szórakoztató elektronikánál lényeges, hogy átkerült két terület, az elektromos hangerősítő és a hangfelvevő, hanglejátszó készülék. Minden olyan elektronikus berendezést figyelembe kell venni, amely vezetékkel, vezeték nélkül vagy távirányítással a szórakoztatást szolgálja. Idekerült a napelem és a fotocella is. Ugyan nem szórakoztatás, de hozzá kapcsolódó elektronikai berendezésként vehető figyelembe, ezért került ide.
5
A barkácsgépek és szerszámok esetében számviteli törvény szerinti besorolást kell figyelembe venni, amely egyezik a környezetvédelmi termékdíjhoz kapcsolódó besoroláshoz. Ami a hobbihoz tartozik barkácsolás szempontjából, illetve különböző elektromos szerszámok szempontjából, azok ide tartoznak. Például valaki forraszt, heggeszt otthon, az már egy termékdíj köteles termék, de az anyag megmunkáló termékek is, esztergák, csiszolók, vésők, fogaskerékmarók, fűrészgépek, vágógépek, stb. Ellenőrző és vezérlő eszközöknél módosítás idén, hogy azok a műszerek kerültek ide, amelyek valamilyen kis vagy nagy gépet működtetnek akár ellenőrzés, akár vezérlés szempontjából. Például egy nyomdagépet vezérlő műszer vagy panel idetartozik, vagy egyéb szabályozók. A törvény 1. sz. melléklet f) pontjában van meghatározva, hogy legfeljebb 200 kg bruttó súlyú vagy legfeljebb 4 kW teljesítmény felvételű termékek minősülnek környezetvédelmi termékdíj kötelesnek. A termékdíjnál személyi hatályt is meghatározunk. Ehhez kapcsolódik a termékdíj kötelezettség. Az első belföldi forgalomba hozót vagy az első saját célú felhasználót kell fő szabályként figyelembe venni vagy a belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetén az első belföldi forgalomba hozó első vevőjét vagy saját célú felhasználóját. Bérgyártás esetén a bérgyártót kell a termékdíj kötelezettség alá bevonni. Könnyen lehet hozzákapcsolni a személyi hatályt, és milyen minőségben lehet meghatározni a tevékenységet, mert ezután már a fő szabályt kell csak megnézni, hogy hogyan részese a termékdíjnak az illető, így neki vagy valaki másnak kell megfizetni. A forgalomba hozatalnál a törvény azt mondja, hogy a termékdíj köteles termék tulajdonjogának a belföldi ingyenes vagy viszterhes átruházása a belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházás, ha a külföldről beszerzett és külföldön küldeményként figyelembe vehető termékről van szó. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a fuvarozás befejezése belföld vagy sem, illetve a tulajdonjog átadása hol történik, és a csomagolószer vagy csomagolás részekénti átruházás hol történik meg. Fontos, hogy meghatározzuk, hogy mikor lesz az illető a forgalomba hozatal szempontjából termékdíj köteles. Nem minősül forgalom hozatalnak a termékdíj köteles termék tulajdonjogának, ha természetes személy által nem gazdasági tevékenység keretében ruházzuk át. Az áfa törvény meghatározza, hogy akkor sem, ha adóraktárban tárolta, és adóraktáron belül ruházza át valaki, addig lehet, amíg ki nem kerül a szabadforgalomba. Vámjogi szabadforgalomba kerülést megelőző átruházás nem minősül forgalomba hozatalnak. Újdonság, hogy áfa fizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág átruházás keretében történő átadás sem minősül forgalomba hozatalnak az áfa törvény kapcsán. Az áfa törvénynél, mivel keretszabályról beszélünk, nagyon nehéz volt eldönteni, hogy mi minősül forgalomba hozatalnak. Saját célú felhasználásnak minősül a termékdíj köteles termék, ha a kötelezett saját vagy alkalmazottjának a magánszükségletének kielégítésére használja, vagy a számviteli törvényben meghatározott területeket érinti. Például kutatás, kísérleti fejlesztés, beruházás, felújítás. Idetartozik a megsemmisítés, alaktalanítás, elfogyasztás, illetve minden más, ami nem eredményezi a saját termelési készlet létrehozását. Bérgyártás, ha Magyarországon letelepedett természetes vagy jogi személy részére ellenszolgáltatás nélkül részben vagy egészben rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékből ellenszolgáltatás ellenében termékdíj köteles terméket állít elő valaki. Hozott anyagból állítja elő az illető a termékdíj köteles terméket.
6
A termékdíj kötelezettség keletkezésének időpontjánál figyelembe kell venni, hogy első belföldi forgalomhozatalkor számlán vagy számlakibocsátás hiányában, az ügylet teljesítését bizonyító okiraton feltüntetett teljesítés napját kell vizsgálni fő szabályként. Ha ilyen nincs, akkor az ügylet teljesítésének a napját kell meghatározni termékdíj kötelezettség keletkezésének. Ha megnézzük a másik oldalt, akkor azt mondhatjuk, hogy belföldi előállítású egyéb kőolajtermékekkel kapcsolatban azt kell megállapítani, hogy akkor áll be a termékdíj kötelezettség, ha az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán feltüntetjük a teljesítési napot, vagy ha nincs számla, akkor az ügyletet tanúsító okiraton. Ha nincs, akkor azt kell figyelni, amikor saját célú felhasználásnál költségként elszámolásra kerül. A termékdíj kötelezettségnél, ha a törvény másként nem rendelkezik, saját jogú felhasználás költségként való elszámolásának a napja a fő szabály. Ha nem határozható meg ez az időpont, akkor az ügylet teljesítésének a napját kell figyelembe venni. Külföldről behozott csomagolás esetén az első két pont nem határozható meg, akkor a csomagolás végleges lebontásának a napján keletkezik a termékdíj kötelezettség. Ebben az esetben egy plusz információ áll rendelkezésre, hogy a termékdíj kötelezettséget megállapítsuk. Nem keletkezik termékdíj kötelezettség a következő esetekben: termékdíj köteles termék igazolt külföldre szállítása esetén. A különféle csomagolás, csomagolószer igazolását is figyelembe kell venni, és azt, hogy a kiszállítás megtörtént. Személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségű saját célú felhasználás. Ha ezt beépítjük egy technológiai folyamatba, akkor a visszamaradt selejt, maradék felhasználása nem keletkeztet termékdíj kötelezettséget. A külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasznosítható csomagolószer, ha ezt saját felhasználásra dolgozzuk fel, vagy újrahasznosítható csomagolószert készítünk belőle, és ezt közvetlenül külföldre, vagy ipari termékdíj raktárba visszaszállítottuk. Ha a felhasználó kérelmére felvételre került, hogy a betétdíjhoz, a visszaadott betétdíjhoz kapcsolódik. Ha újrahasználható raklap beszerzésétől számított 365 napon belüli visszaforgatásáról van szó, akkor az sem keletkeztet termékdíj fizetési kötelezettséget. Ha belföldön lévő termékdíj köteles termék tulajdonjogának gazdasági céllal letelepedett, belföldön nyilvántartásba vett gazdálkodónak adjuk át, akkor a termékdíj kötelezettség nem áll fenn. Újdonság a kézműipari tevékenység mentessége. Nem terheli fizetési kötelezettség a kisvagy mikrovállalkozást, amely kézműipari szakmák jegyzékébe fel van véve, valamint a kötelezettség keletkezését megelőző évben az éves nettó árbevétel a 600 ezer forintot nem haladta meg, valamint a kézműipari tevékenység keretében előállított termékek csomagolására kizárólag természetes anyagból előállított csomagolóanyagot vagy csomagolóeszközt használ. A mentesítés a befizetésre vonatkozik, de az , hogy kötelezettség van a bejelentéssel vagy bevallással kapcsolatban, attól még ezeknek eleget kell tenni. A bérelt göngyöleg is bekerült a mentességi körbe. Újdonság, hogy engedéllyel bíró bérletrendszer üzemeltetőjének használatra átadják, és a nyilatkozatot kell kitölteni. Ha nem kerül kitöltésre, akkor termékdíj fizetési kötelezettsége van a bérbe vevőnek. Nem minősül termékdíj fizetési kötelezettségnek saját célú felhasználásnál, ha az újra használható raklapot a tulajdonos engedéllyel bíró bérletrendszer üzemeltetőjének a rendelkezésére bocsátja.
7
Termékdíj átalánynál a határ az új termékcsoportok esetében egyéb műanyag termékek esetében 2 kg, egyéb vegyipari terméknél 200 kg, az irodai papírnál 200 kg. Új és módosuló átalány összegekkel találkozhatunk. Egyéb műanyag termékek esetében 4.000 Ft/év, egyéb vegyipari terméknél 4.000 Ft/év, az irodai papírnál 4.000 Ft/év, a reklámhordozó papírnál 8.000 Ft/év. Csekély mennyiségű kibocsátásnál lényeges, hogy csak a végfogyasztónak való értékesítésnél vehető igénybe, tehát 2015.-ben a hulladékgazdálkodást érintő szabályokra is figyelemmel kell lenni. A díjszerkezet módosításoknál azt láthatjuk, hogy hat kategória van, a súlyszám és a termékdíj terhelés került meghatározásra. A speciális termékeknél és anyagáramoknál nem lett súlyszám beállítva, ennek megfelelően 1 Ft/kg lett a termékdíj terhelés megállapítva. Termékdíj tételek változásánál van olyan termékdíj amelyik csökkent, van ami növekedett, tehát láthatjuk, hogy egyik a másik évre kiegészítik egymást. A csomagolószereknél, amelyek nem kereskedelmi csomagoló szerek, átkonvertálták a kereskedelmi csomagolószerből normál csomagolószerré, láthatjuk, hogy egyik évről a másik növekedés van, de a csökkenés is előáll, például a fa és természetes anyagok. A termékdíjas szabályozásnál azt láthatjuk, hogy lehetőséget biztosít a jogszabály arra, hogy az eredeti fizetési kötelezettségtől a fizetési kötelezettséget átvállalják. Az átvállaló az eredeti kötelezettséggel terhelttől vállalja át. A tárgynegyedévben átvállalt termékdíj köteles termék 60%-át, ha külföldre értékesítik, akkor az átvállalás tárgynegyedévének utolsó napjától legfeljebb 360 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani. Ha ez nem történik meg, akkor az átvállalónál a ki nem számlázott mennyiség tekintetében fennáll a termékdíj fizetési kötelezettség, amely mulasztási bírsággal kerül megállapításra. Átvállalást számlával és szerződéssel lehet megtenni. Számla esetében ennek szerepelnie kell a számlán, tehát rajta kell lennie a záradéknak. A szerződés alapján a termékdíj kötelezettséget a kötelezettől csomagolószer vonatkozásában lehet érvényesíteni, az első belföldi vevő vagy az értékesítés belföldi vevőjét kell ilyenkor figyelembe venni. Külföldről behozott csomagolás elválasztása esetén a termékdíj kötelezettség keletkezésének időpontját kell figyelembe venni. Fő szabály, hogy az elválasztás költségként való elszámolásának napját kell kiemelni, ha ez nem ismert, akkor az ügylet teljesítésének napja, ha ez sem, akkor a csomagolás végleges lebontásának napját. További lehetőség, hogy készletre veszik, és ilyenkor a készletre vétel napját kell érvényesíteni. Az átvállalási szerződés módosításához nyilvántartásba kell venni az adóhivatalnál, és amikor fennáll a termékdíj átvállalásának tényállása, attól számított 15 napon belül kell megejteni. Az adóhivatal, amikor ezt életbe léptette, akkor mindkét fél felé értesítőt küld. Az átvállalási szerződésnek tartalmaznia kell elsődlegesen az azonosíthatóság, tehát a szerződő felek nevét, címét, adószámát vagy adóazonosító jelét, a termékdíj köteles termék megnevezetést, VTSZ számát, KT kód, CSK kód, időszakának meghatározását, az átvállalás jogszabályi helyét. A kötelezettség legfeljebb három évre vállalható át. A termékdíj fizetésre kötelezett az ügyeinek intézésével kapcsolatban az Art. pénzügyi képviselőt állapít meg, és köteles megbízni akkor, ha gazdasági céllal harmadik országban letelepedett vagy a lakóhelye, tartózkodási helye harmadik országban van.
8
A végrehajtási rendelettel kapcsolatban új KT kódok léptek életbe, még pedig az új tevékenység kibővülése kapcsán, az egyéb műanyag termékek, szappan, szépségápolás, irodai papírokkal kapcsolatban kerültek meghatározásra az új kódok. A visszavétel-átvétel esetében is van módosítás, amely szerint visszavételhez kapcsolódóan a fogyasztónak egy évre szóló Magyarországon forgalmazott termékre vonatkozó vásárlási utalványt kell adni, és az utalvány minimális összege berendezéseként kerül meghatározásra. Évente körülbelül 20 alkalmat lehet figyelembe venni. A XCIX. törvény rendelkezik erről bővebben.
9