Raiffeisen Likviditási Alap

A Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Zrt. által kezelt

Raiffeisen Likviditási Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedélyek számai és dátuma: III/110.176/2001. 2001.08.24. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Rt. felhívja a befektetık figyelmét, hogy az Alap a Batv. rendelkezései szerint - származtatott ügyletek figyelembevételével - számított teljes nettósított kockázati kitettsége elérheti az Alap Nettó eszközértékének 130%-át. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Zrt. felhívja a befektetık figyelmét, hogy az Alap a Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történı befektetésekbıl, a Raiffeisen Bank Zrt.-nél elhelyezett betétekbıl, és a Raiffeisen Bank Zrt.-vel kötött OTC származtatott ügyletekbıl eredı összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát.

A jelen Tájékoztató és Kezelési Szabályzat hatályba lépésének napja: 2013. január 03.

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A jelen magyar nyelvő tájékoztató (továbbiakban Tájékoztató) a magyar jog és különösen a befektetési alapkezelıkrıl és kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. Törvény és a 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései alapján nyújt információkat a Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Zrt. (továbbiakban: Alapkezelı) által kezelt Raiffeisen Likviditási Alapról (továbbiakban: Alap) a befektetıknek. Jelen Tájékoztató egymástól elválaszthatatlan szerkezetben tartalmazza az Alapkezelı által kezelt nyilvános, nyílt végő Alap tájékoztatóját és kezelési szabályzatát. Az Alapkezelı az Alap nevében eljárva a jelen Tájékoztatóban foglaltakért felelısséget vállal, amelyet a Tájékoztató végén aláírásával erısít meg. Mivel a Befektetési jegyek vásárlása kockázatokat is magában rejt, rendkívül fontos, hogy a Befektetık döntésük meghozatala elıtt alaposan tekintsék át a jelen Tájékoztatót, különös tekintettel a " Az Alapba történı befektetéssel járó jelentısebb kockázatok " címő fejezetben foglaltakra. A Befektetık a jelen Tájékoztató tartalmát nem tekinthetik jogi, adózási, vagy számviteli tanácsnak. Háttérszabályok Minden, a Tájékoztató vagy az Alapkezelési Szabályzat alapján létrejövı jogviszony, így különösen a Befektetési jegyek jegyzése, folyamatos forgalmazása tekintetében és az azokhoz kapcsolódó jog- és egyéb nyilatkozatokban, szerzıdésekben nem szabályozott kérdések tekintetében a Tájékoztató, az Alapkezelési Szabályzat, a Tpt., a Batv., a Bszt, továbbá a Ptk. és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok rendelkezései valamint az Alapkezelı Üzletszabályzata az irányadóak. Joghatóság Az Alapkezelı és a Befektetı, illetve az Alap és a Befektetı közötti vitás ügyeket a felek elıször megkísérlik békés úton, közvetlen egyeztetés útján rendezni. Az Alapkezelı a Befektetı által szóban vagy írásban benyújtott panaszt, amennyiben azt már a közléskor megalapozottnak találja, azonnal orvosolja. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy arra a közléstıl számított harminc napon belül írásban válaszol az Alapkezelı. Ha a jogviták békés úton való rendezésére nem tud megvalósulni, úgy a felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve – a Polgári Perrendtartás hatásköri szabályainak megfelelı figyelembevételével – a Fıvárosi Bíróság kizárólagos illetékességét.

2


Fogalmak Alap

Raiffeisen Likviditási Alap

Alapkezelési (vagy

A jelen Tájékoztató elválaszthatatlan részét képezı Kezelési Szabályzat.

Kezelési) Szabályzat Alapkezelı

Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Zrt.

Alap saját tıkéje

Az Alap saját tıkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, mőködésük során a saját tıke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos. A nyíltvégő befektetési alapok esetében a forgalomban lévı befektetési jegyek száma és ezzel a befektetési alap saját tıkéje a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása következtében folyamatosan változhat. Az Alap forgalomban lévı Befektetési jegyei mennyiségének felsı korlátja nincs.

ÁÉKBV

a) olyan nyilvános nyílt végő befektetési alap, amely megfelel a Batv. felhatalmazása alapján kiadott, a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó elıírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végő kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történı átvétele alapján jött létre.

ÁÉKBV-alapkezelı:

ÁÉKBV kezelésére engedéllyel rendelkezı befektetési alapkezelı.

ÁÉKBV-irányelv:

Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról.

ÁKK

Államadósság Kezelı Központ

Államkötvény

Egy évnél hosszabb, eredeti lejárattal rendelkezı állampapír.

Állampapír

A magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı értékpapír (Tpt. 5. § (1) bekezdés 6. pont)

Banki Munkanap

Minden nap, amelyen a Letétkezelı üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a

(vagy Banki Nap)

Felügyelet által engedélyezett zárvatartás idıtartamát).

Befektetési alap

A Batv.-ben meghatározott feltételek szerint befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörő forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén mőködtetett, jogi személyiséggel rendelkezı vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelı a befektetık érdekében kezel. A befektetési alap jogi személy, amely a Felügyelet által a nyilvántartásba történı bejegyzéssel jön létre, és a nyilvántartásból való törléssel szőnik meg. A befektetési alap törvényes képviselıje a befektetési alapkezelı, aki a befektetési alap nevében eljár.

Befektetési alapkezelı

Befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezı vállalkozás. A befektetési alap törvényes képviselıje, aki a befektetési alap nevében eljár. A befektetési alapkezelı a befektetési alap nyilvántartásba történı bejegyzéséig is eljárhat a befektetési alap javára.

Befektetési alapba

A Batv. értelmében annak minısülı befektetési alap.

befektetı alap Befektetési jegy

A Batv. -ben meghatározott módon és alakszerőséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. A jelen Tájékoztató alapján az Alap által kibocsátott befektetési jegyek összessége.

Bszt.

A befektetési vállalkozásokról és az árutızsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetı tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény.

Batv.

A Befektetési Alapkezelıkrıl, és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. Törvény.

Befektetı

A Befektetési Jegy tulajdonosa.

BÉT

Budapesti Értéktızsde

Contract for difference

Különbözeti szerzıdés. Az FSA által felhatalmazott és szabályozott kereskedıvel kötött megállapodás

3

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató (CFD) ügylet

valamely kereskedési eszköz nyitó és záró értéke közötti különbözetnek a CFD-k számával szorzott értéke beváltására. A CFD-k köthetık részvényre, tızsdeindexre, kötvényre, kamatlábra, árucikkre vagy devizára mint mögöttes piacra.

Dematerializált

A Tpt--ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített,

értékpapír

továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.

Devizabelföldi

Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Tpt. szerint annak minısül.

Devizakülföldi

Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Tpt.

Duration (hátralévı

Fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig

átlagos futamidı)

lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával

szerint annak minısül. hátralévı idıtartamnak a – kifizetések

– súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévı futamidı a következı kamatmegállapításig hátralévı idıtartammal egyenlı. EGT-állam

Az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes más állam.

ESMA

European Securities and Markets Authority (korábban CESR): Európai Értékpapír-piaci Hatóság

Értékelési nap

Az Alap futamideje alatt minden Banki Munkanap, az Alap nyilvántartásba vételét követı munkanappal kezdıdıen, mely napokra vonatkozóan a Befektetési jegyek forgalmazásának alapjául szolgáló árfolyam meghatározásra kerül.

Értékpapír-sorozat

A tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény eltérı rendelkezése hiányában az azonos elıállítású, azonos jogokat megtestesítı értékpapír egy meghatározott idıpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérı idıpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely késıbbi idıpontban azonos jogokat megtestesítı teljes mennyisége. Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékő és azonos jogokat megtestesítı befektetési jegyek bocsáthatók ki.

Értékpapírszámla

A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

Felügyelet vagy

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve jogelıdei.

PSZÁF Folyamatos

A nyílt végő kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjának folyamatos értékesítése és

forgalmazás

visszaváltása a kollektív befektetési forma futamideje alatt.

Forgalmazás-

Az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított Nettó eszközérték alapján a leadott Befektetési jegy

elszámolási nap

vételi és visszaváltási megbízások elszámolásra kerülnek, meghatározva a teljesítéskor a befektetıknek járó ellenértéket.

Forgalmazás-teljesítési

Az a nap, amelyen az elszámolt Befektetési jegy vételi és visszaváltási megbízások ellenértéke a

nap:

Befektetık felé teljesítésre ill. jóváírásra kerül.

Forgalmazó

A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában részt vevı Forgalmazók listáját a Kezelési Szabályzat 1.4.1 pontja tartalmazza.

Forgalmazó

A forgalmazó tevékenységét szabályozó, szerzıdési feltételeit rögzítı szabályzat.

Üzletszabályzata Forgalomba hozatal

A kollektív befektetési értékpapír keletkeztetése és az elsı tulajdonosnak történı átadása.

Harmadik ország

Az az ország, amely nem minısül EGT-tagállamnak.

Határidıs ügylet

Értékpapírra, vagy más befektetési eszközre alapozott nem azonnali ügylet.

Hitelviszonyt

Minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére

megtestesítı

bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén

értékpapír

annak meghatározott módon számított kamatát, vagy egyéb hozamát, illetıleg az általa vállalt egyéb

Hosszú pozíció

Minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve,

szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának a megjelölt idıben és módon megfizeti, illetve teljesíti.

4

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg. A hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv.

Hpt. Járulékos

(kiegészítı)

Az ÁÉKBV-irányelv rendelkezései szerint, az alapszabályával vagy a létesítı okiratával összhangban elsısorban nem bankbetétekbe befektetı ÁÉKBV is rendelkezhet kiegészítı likvid eszközökkel, például

likvid eszköz

látra szóló bankbetétekkel. Az ilyen kiegészítı likvid eszközök tartása indokolható többek között folyó vagy kivételes fizetések fedezeteként; eladások esetében, átruházható értékpapírokba, pénzpiaci eszközökbe

vagy

ebben

az

irányelvben

említett

egyéb

pénzügyi

eszközökbe

történı

újrabefektetésekhez szükséges idıre; vagy arra a feltétlenül szükséges olyan idıszakra, amikor a kedvezıtlen piaci feltételek miatt felfüggesztik az átruházható értékpapírokba, pénzpiaci eszközökbe és egyéb pénzügyi eszközökbe történı befektetéseket. A rendelkezés a Batv utalószabálya szerint alkalmazandó az ÁÉKBV irányelv alapján nem harmonizált Befektetési alapokra is Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. a tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, valamint a

KELER Zrt.

hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján mőködı elszámolóház. KELER Szabályok

A KELER Zrt. Szabályzatai, Kondíciós Listái, Elszámolóházi leiratai és Eljárási rendjei.

Kibocsátó

Az Alap.

Kibocsátási pénznem

Az Alap Befektetési jegyeinek pénzneme. Az Alap esetében forint.

Kiemelt

Az ÁÉKBV-rıl és az egyéb nyilvános nyílt végő befektetési alapról készített, a befektetıknek adandó

befektetıi

információ (KIID)

legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum.

Kincstárjegy

Egy éves vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkezı állampapír.

Kockázatmentes eszköz

Az Alapkezelı kockázatmentes eszköznek tekint egy olyan bankbetétekbıl és állampapírokból álló portfoliót, amelynek átlagos hátralévı futamideje nem haladja meg a fél évet.

Kollektív

befektetési

által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanusító egyéb okirat.

értékpapír Kollektív

A kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma

befektetési

forma

A befektetési alap, az ÁÉKBV és minden olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely több befektetıtıl győjt tıkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelıen befektesse a befektetık javára.

Kötvény

Minden a tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján annak minısülı, hitelviszonyt megtestesítı, kamatozó vagy diszkont értékpapír.

Közzétételi hely

Az Alap közzézételi helyei: Az Alapkezelı honlapja: alapok.raiffeisen.hu és a PSZÁF által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlap. Az Alapkezelı közzétételi helyei: Az

Alapkezelı

honlapja:

alapok.raiffeisen.hu,

valamint

a

PSZÁF

által

mőködtetett

www.kozzetetelek.hu honlap. Közzétételi nap

Az Alap futamideje alatt legkésıbb minden Értékelési napot követı második munkanap.

Letétkezelési szerzıdés

Az Alapkezelı és a Letétkezelı között az Alappal kapcsolatban aláírt megállapodás.

Letétkezelı

A Tpt. 295. § (1) bekezdése alapján a befektetési alapkezelı által az általa kezelt alap letétkezelésével (a Tpt. 295. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok végzésével) megbízott, a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkezı magyarországi székhelyő befektetési vállalkozás és hitelintézet, amely a Raiffeisen Bank Zrt.

Likvid eszköz

A pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repo, az átruházhatóságában

nem

korlátozott,

nyilvános

árjegyzéssel

rendelkezı

állampapír,

a

felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét, továbbá az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkezı, legfeljebb egyéves hátralévı futamidejő, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítı értékpapír. Nettó eszközérték

Az Alap tulajdonában álló eszközök – ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is – értéke csökkentve az Alapot terhelı kötelezettségekkel, beleértve a passzív idıbeli elhatárolásokat is,

5

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató amely mind az egész Alapra, mind a Befektetési jegyre kiszámításra kerül minden Értékelési napon.

Opció

Egy opció vételi vagy eladási jogot testesít meg az alapul szolgáló eszközre, egy elıre rögzített áron, egy elıre meghatározott idıpontban (európai opció), vagy idıpontig (amerikai opció). Az opció alapjául szolgáló eszköz a jelen Tájékoztató értelmében értékpapír, index, deviza árfolyam vagy kamatpiaci jegyzés lehet, a teljesítés pedig kizárólag pénzbeli elszámolással történhet.

Pénzpiaci alap

Olyan befektetési alap, melynek Portfólió duration-ja az alap befektetési politikája szerint tartósan nem haladja meg az 1-t.

Pénzpiaci eszköz

A fizetıeszköz kivételével sorozatban kibocsátott, értékpapírnak nem minısülı, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek.

Pénzügyi eszköz

a) az átruházható értékpapír, b) a pénzpiaci eszköz, c) a kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapír, d) az értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidıs ügylet, csereügylet, határidıs kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, pénzügyi index vagy intézkedés, amely fizikai leszállítással teljesíthetı vagy pénzben kiegyenlíthetı, e) az áruhoz kapcsolódó opció, határidıs ügylet, csereügylet, határidıs kamatláb-megállapodás, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy az ügyletben résztvevı felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthetı, ide nem értve a teljesítési határidı lejártát vagy más megszőnési okot, f) az áruhoz kapcsolódó opció, határidıs ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, eszköz, amely fizikai leszállítással teljesíthetı, feltéve hogy azzal szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek, g) az f) pont alá nem tartozó, más származtatott pénzügyi eszköz jellemzıivel rendelkezı, áruhoz kapcsolódó opció, tızsdei és tızsdén kívüli határidıs ügylet, csereügylet, valamint bármely más származtatott ügylet, amely fizikai leszállítással teljesíthetı, és nem kereskedelmi célt szolgál, ha azt elismert elszámolóházon keresztül számolják el vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, h) a hitelkockázat átruházását célzó származtatott ügylet, i) a különbözetre vonatkozó pénzügyi megállapodás, j) az éghajlati, idıjárási változóhoz, fuvardíjhoz, légszennyezı anyag vagy üvegházhatású gáz kibocsátásához, inflációs rátához vagy más hivatalos gazdasági statisztikához kapcsolódó opció, határidıs ügylet, csereügylet, határidıs kamatláb-megállapodás vagy bármely más származtatott ügylet, eszköz, amelyet pénzben kell kiegyenlíteni vagy amely az ügyletben résztvevı felek valamelyikének választása szerint pénzben kiegyenlíthetı, ide nem értve azt az esetet, ha a megszőnés oka a nemteljesítés, k) egyéb, az a)-j) pontban nem említett eszközhöz joghoz, kötelezettséghez, indexhez, intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, eszköz, amely rendelkezik a többi származtatott eszköz valamelyikének jellemzıivel, ideértve azt, hogy valamely szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek vele, elismert elszámolóházon keresztül számolják el és teljesítik vagy rendszeres pótbefizetési kötelezettség érvényes rá, valamint a Bizottság 1287/2006/EK rendeletének 39. cikkében meghatározott származtatott ügylet.

Portfólió duration

A portfóliót alkotó kötvények duration-jának súlyozott számtani átlaga, ahol a súlyokat az egyes kötvények portfólión belüli súlyai adják.

Portfóliójelentés

Az Alapkezelı által havi rendszerességgel a Batv. -ben meghatározott tartalommal készített jelentés.

Ptk.

A polgári törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény

Repo megállapodás

A tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján annak minısülı ügylet.

Részvény

Tagsági jogokat megtestesítı értékpapír.

Rövid pozíció

Minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg.

6

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató Szabályozott piac

Az Európai Unió tagállamának tızsdéje és minden más olyan piaca, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti a Tpt.ben meghatározott feltételeket.

Származtatott

Olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy

(derivatív) ügylet

referenciaráta (alaptermék) értékétıl függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva).

SZJA törvény

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Tájékoztató

A Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalát szolgáló, a Felügyelet által jóváhagyott dokumentum, melynek a Kezelési Szabályzat is részét képezi.

T napos alap

A Befektetési jegyekre T napon felvett megbízás teljesítése a Közzétételi napon (T) megjelentetett T napi forgalmazási árfolyamon történik.

T+n napos alap

A Befektetési jegyekre T-n napon felvett megbízás teljesítése a Közzétételi napon (T) közzétételre kerülı T napi forgalmazási árfolyamon történik (n=1 vagy 2 forgalmazási nap).

Tızsdei határidıs

A BÉT szabályzataiban ekként meghatározott ügylet.

ügylet Tpt.

A tıkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv.

Ügyfél

Az a személy, aki a Batv. alapján az Alapkezelıtıl szolgáltatást vesz igénybe, ide nem értve a Befektetıt.

Üzleti év

Az Alap üzleti éve a naptári évvel egyezik meg.

Vételi Opció

A vételi opció vásárlója az általa fizetett opciós díj ellenében jogot szerez arra, hogy egy elıre meghatározott idıpontban (európai vételi opció), vagy egy elıre meghatározott idıtartamon belül (amerikai vételi opció) elıre meghatározott áron elıre meghatározott értékben vásároljon az alapul szolgáló eszközbıl.

345/2011 Kormány

A befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól rendelkezı kormányrendelet.

rendelet 344/2011 Kormány

A befektetési alapkezelıkre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési

rendelet

követelmeényekrıl szóló kormányrendelet.

Egyéb, a fentiekben nem definiált fogalmak használata esetén az elnevezések alatt a Befektetési Alapkezelıkrıl, és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. Törvény valamint az ÁÉKBV-irányelv fogalomhasználatát értjük.

7


Tartalom jegyzék Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata .................................................................................................. 1 1.

AZ ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ................................................................................ 11 1.1.

Az Alap neve, típusa......................................................................................................... 11

1.2.

Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma, futamideje........................................................... 11

1.3.

A közzétételi helyek .......................................................................................................... 11

1.4.

Az adózási szabályok ....................................................................................................... 11

1.5.

Az elszámolási és hozamfizetési napok ............................................................................... 11

1.6.

Az Alap könyvvizsgálója ................................................................................................... 11

1.7.

Az Alap Befektetési jegyeinek jellemzıi, az Alap megszőnése ................................................ 11

1.7.1.

A Befektetık lehetséges köre....................................................................................... 11

1.7.2.

A Befektetési jegyek által megtestesített jogok................................................................ 12

1.7.3.

Befektetési jegyek elıállítása, nyilvántartása ................................................................. 12

1.7.4.

A Befektetési jegyek jellemzıi ..................................................................................... 12

1.7.5.

Az Alap megszőnésével kapcsolatos rendelkezések ....................................................... 13

1.7.5.1.

A megszőnési eljárás kötelezı elindításának esetei ................................................ 13

1.7.5.2.

A megszőnés egyéb esetei.................................................................................. 13

1.7.5.3.

A megszőnési eljárás ......................................................................................... 13

1.8.

A Befektetési jegyek forgalmazása ...................................................................................... 14

1.9.

A Befektetési jegyek forgalomba hozatala és értékesítése ....................................................... 14

1.10.

A Befektetési jegyek visszaváltása és a visszaváltás felfüggesztése....................................... 14

1.11.

A hozam megállapítása, kifizetése .................................................................................. 14

1.12.

Az Alap célja, befektetési politikája, hitelfelvétele.............................................................. 14

1.13.

Az Alap eszközeinek értékelési szabályai ........................................................................ 15

Az Alap befektetési eszközei értékelésének elvei a következık: ...................................................... 15

2.

3.

1.14.

A Befektetési jegy árfolyama és a forgalmazása során felszámított költségek......................... 19

1.15.

Az Alap által fizetendı díjak .......................................................................................... 19

AZ ALAPKEZELİ BEMUTATÁSA ................................................................................................. 20 2.1.

Cégjegyzés, jogi forma, székhely ....................................................................................... 20

2.2.

Alapítás dátuma, a mőködés idıtartama .............................................................................. 20

2.3.

Az Alapkezelı által kezelt egyéb alapok, az egyéb kezelt vagyon .......................................... 20

2.4.

Vezetı tisztségviselık ........................................................................................................ 21

2.5.

A jegyzett tıke és egyéb információk .................................................................................. 21

A LETÉTKEZELİ BEMUTATÁSA .................................................................................................. 22 3.1.

Cégjegyzés, jogi forma, székhely ....................................................................................... 22

3.2.

Fı tevékenység ................................................................................................................. 22

4.

A TANÁCSADÓ BEMUTATÁSA ................................................................................................. 22

5.

A BEFEKTETİK TÁJÉKOZTATÁSA............................................................................................... 22

6.

EGYÉB BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK .......................................................................................... 23

7.

6.1.

Az Alap múltbeli teljesítménye ............................................................................................ 23

6.2.

A Befektetı profilja ........................................................................................................... 24

6.3.

Az Alapba történı befektetéssel járó jelentısebb kockázatok.................................................. 24

EGYÉB PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK ............................................................................................ 26

8


8. 1.

7.1.

A Befektetési jegy forgalmazása során felszámított költségek .................................................. 26

7.2.

Az Alap által fizetendı díjak.............................................................................................. 27

Felelısség válalló nyilatkozat ..................................................................................................... 28 AZ ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ................................................................................ 29 1.1.

Az Alap neve, típusa......................................................................................................... 29

1.2.

Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma, futamideje........................................................... 29

1.3.

Elszámolási és hozamfizetési napok .................................................................................... 29

1.4.

A Befektetési jegyek forgalomba hozatala és értékesítése ....................................................... 30

1.4.1.

A Befektetési jegyek folyamatos értékesítésének módja, feltételei...................................... 30

1.4.2.

A Befektetési jegyek folyamatos értékesítésének szabályai .............................................. 31

1.5.

A Befektetési jegyek visszaváltása és a visszaváltás felfüggesztése .......................................... 32

1.5.1.

A Befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei ................................................... 32

1.5.2.

A Befektetési jegyek visszaváltásának szabályai............................................................ 32

1.5.3.

Az Alap folyamatos forgalmazásának szüneteltetésére, folyamatos forgalmazásának és a

befektetési jegyek visszaváltásának felfüggesztésére vonatkozó szabályok ....................................... 33 1.5.3.1.

Az Alap folyamatos forgalmazásának szüneteltetése .............................................. 33

1.5.3.2.

A

Befektetési

Jegyek

forgalmazása

vagy

visszaváltása

Alapkezelı

általi

felfüggesztésének esetei......................................................................................................... 33

1.6.

1.5.3.3.

A Befektetési Jegyek forgalmazása vagy visszaváltása Felügyelet általi felfüggesztésének

esetei

33

A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai, a tıke- és hozamvédelem ..................... 34

1.6.1.

A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai ................................................... 34

1.6.2.

A tıke és hozamígéret/hozamgarancia feltételei ........................................................... 34

1.7.

A Befektetési jegyek forgalmazási árfolyamának meghatározása, közzététele, a forgalmazás során

felszámított költségek .................................................................................................................... 34 1.7.1.

A befektetési jegyek eladási, illetve visszaváltási árának meghatározása, annak gyakorisága 34

1.7.2.

A Befektetési jegy forgalmazása során felszámított költségek........................................... 34

1.7.3.

A befektetési jegyek eladási, illetve visszaváltási ára közzétételének módja, helye és

gyakorisága ............................................................................................................................ 36 2.

AZ ALAP KEZELÉSÉNEK ALAPVETİ SZABÁLYAI ........................................................................... 37 2.1.

Az Alap célja, befektetési korlátai ....................................................................................... 37

2.1.1.

Az Alap célja ........................................................................................................... 37

2.1.2.

Befektetési politika (földrajzi és iparági specializáció) .................................................... 37

2.1.3.

A befektetési korlátok ................................................................................................ 37

2.1.3.1.

2.2.

A megengedett eszközök köre............................................................................. 37

2.1.3.2.

Befektetési korlátok a befektetési alap eszközeihez viszonyítva ................................ 38

2.1.3.3.

Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról ........................................... 40

2.1.3.4.

Egyéb, befektetésekre vonatkozó általános szabályok ............................................ 40

Az Alap befektetési politikája ............................................................................................. 41

2.2.1.

A befektetési stratégia................................................................................................ 41

2.2.2.

A portfolió lehetséges elemei, azok Kezelési Szabályzat szerinti limitei, tervezett arányai ... 41

2.2.3.

Az egyes értékpapírfajták maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya..................... 42

2.2.4.

A származtatott termékek, illetve ügyletek lehetséges köre, alkalmazásuk célja, feltételei ..... 43

9


3.

2.2.5.

A tıke-, illetve hozamígéret alapjául szolgáló tervezett tranzakciók .................................. 46

2.2.6.

Az Alapba történı befektetéssel járó jelentısebb kockázatok .......................................... 46

2.2.7.

A befektetési stratégia lehetséges piacainak bemutatása................................................. 48

2.2.8.

Hitelfelvételi szabályok .............................................................................................. 49

2.3.

Az Alap tulajdonában lévı pénzügyi eszközök kölcsönzése, az eszközök terhelhetısége........... 49

2.4.

Az Alap által fizetendı díjak.............................................................................................. 49

2.5.

A Nettó eszközérték .......................................................................................................... 50

2.5.1.

A Nettó eszközérték megállapításának módja, gyakorisága, idıpontja és közzététele........ 50

2.5.2.

Eljárási szabály hibás Nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség

esetén

50

2.5.3.

Az Alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése............................................................. 51

A BEFEKTETİK TÁJÉKOZTATÁSA............................................................................................... 52 3.1.

A rendszeres tájékoztatási kötelezettség ....................................................................... 52

3.1.2.

A rendkívüli tájékoztatási kötelezettség......................................................................... 52

3.2. 4.

6.

A Közzétételi helyek és a rendszeres tájékoztatást szolgáló jelentések elérhetısége ................... 53

A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSA, MÓDOSÍTÁSA........................................................... 54 4.1.

5.

A befektetık rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai............................................ 52

3.1.1.

Az Alap befektetési politikájának módosítási szabályai.......................................................... 54

4.2.

Felügyeleti határozatok...................................................................................................... 54

4.3.

Alapkezelıi határozatok .................................................................................................... 54

KÖZREMİKÖDİ SZERVEZETEK................................................................................................ 54 5.1.

Az Alapkezelı bemutatása ................................................................................................ 54

5.2.

A Letétkezelı bemutatása................................................................................................... 55

5.3.

A Forgalmazók bemutatása................................................................................................ 55

5.4.

A Könyvvizsgáló bemutatása.............................................................................................. 56

5.5.

A Tanácsadó bemutatása................................................................................................... 56

AZ ADÓZÁSI SZABÁLYOK ........................................................................................................ 56 6.1.

Az Alap adózása ............................................................................................................. 56

6.2.

Devizabelföldi magánszemélyek adózása - a Befektetési Jegybıl származó jövedelem után

fizetendı adó .............................................................................................................................. 56 6.3.

Devizabelföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok adózása............. 57

6.4.

Deviza-külföldiek adózása ................................................................................................. 57

10


Tájékoztató 1. AZ ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 1.1.

Az Alap neve, típusa

Elnevezése:


Mőködési formája:

nyilvános

Fajtája:

nyílt végő

Futamideje:

határozatlan

Elsıdleges eszközkategória típusa:

értékpapír

Harmonizációs típusa

ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált

BAMOSZ besorolása

likviditási alap

1.2.

Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma, futamideje

Az Alap nyilvántartásba vételének dátumára, futamidejére vonatkozó információk a Kezelési Szabályzat 1.2 pontjában találhatók.

1.3.

A közzétételi helyek

Az Alap közzétételi helyeire vonatkozó információk a Kezelési Szabályzat Error! Reference source not found. pontjában találhatók.

1.4.

Az adózási szabályok

Az adózással kapcsolatos vonatkozó információk a Kezelési Szabályzat 6. pontjában találhatók.

1.5.

Az elszámolási és hozamfizetési napok

Az elszámolásra és hozamfizetésre vonatkozó információk a Kezelési Szabályzat 1.3 pontjában találhatók.

1.6.

Az Alap könyvvizsgálója

A könyvvizsgálóra vonatkozó információk a Kezelési Szabályzat 5.4 pontjában találhatók.

1.7. 1.7.1.

Az Alap Befektetési jegyeinek jellemzıi, az Alap megszőnése A Befektetık lehetséges köre

11

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató A Befektetési jegyek vásárlói azi Alap esetében - a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint - devizabelföldi- és devizakülföldi természetes-, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok is lehetnek.

1.7.2.

A Befektetési jegyek által megtestesített jogok

A Befektetési Jegy tulajdonosa jogosult arra, hogy

az Alapkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint a Befektetési jegyeket vagy azok egy részét – a Forgalmazó pénztári óráiban – visszaváltsa a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken; az Alap megszőnése esetén az Alap végelszámolását vagy felszámolását követıen fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévı Befektetési jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelıen részesedjen; kérésre a Tájékoztató és a rendszeres tájékoztatások (éves jelentés, féléves jelentés, havi portfolió jelentés) nyomtatott példánya számára díjmentesen átadásra, eljuttatásra kerüljön; az Alap múltbeli – ha az Alap legaláb 5 éve mőködik – 5 éves, ennek hiányában a teljes mőködési idıszakra vonatkozó egy jegyre jutó Nettó eszközérték adatait elérje; a Batv. -ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; az Alapkezelı és a Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse; az Alap megszőnése után a megszőnési jelentést megtekintse; továbbá gyakorolja a Batv. -ben meghatározott egyéb jogokat

A Befektetı rendelkezik mindazon további jogokkal, amelyek a jelen Tájékoztatóban és annak elválaszthatatlan részét képezı Kezelési szabályzatban foglaltak.

1.7.3.

Befektetési jegyek elıállítása, nyilvántartása

Az Alap Befektetési Jegyei névre szóló, dematerializált értékpapírként kerülnek elıállításra. A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Átruházása kizárólag értékpapírszámlán történı terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának – az ellenkezı bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek számláján az értékpapírt nyilvántartják. A dematerializált Befektetési Jegyek nyomdai úton történı elıállítására és fizikai kiadására nincs lehetıség. A dematerializált Befektetési jegyeket a központi értéktár az Alapkezelı kezdeményezésére, az Alapkezelı által megállapított értéknappal keletkezteti, illetve törli. Nyílt végő befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy esetében a központi értéktár a forgalmazás-elszámolási napoknak megfelelı gyakorisággal állítja elı, illetve törli a befektetési jegyeket a befektetési alapkezelı, illetve megbízottja utasítása alapján. A dematerializált értékpapírok vásárlásához szükséges, hogy a befektetı értékpapír-számlával rendelkezzen. Értékpapírszámlát a forgalmazó vezet. A forgalmazó tulajdonában álló értékpapírról értékpapír-számlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezetı). Az értékpapír-számla értékpapír-számlaszerzıdéssel jön létre. Értékpapírszámlaszerzıdéssel a számlavezetı kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerzıdı fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a számlavezetınél megnyitott értékpapír-számlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerő rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésrıl és a számla egyenlegérıl a számlatulajdonost értesíti. A számlavezetı ügyfelének értékpapír fajtánként egy értékpapír-számlát vezethet. A dematerializált formában kibocsátott befektetési jegyek a folyamatos forgalmazás során fizikailag nem kérhetıek ki.

1.7.4.

A Befektetési jegyek jellemzıi

Az Alapkezelı az Alap nevében a Befektetık számára visszaváltható, dematerializált, névre szóló Befektetési jegyeket bocsát ki. Az Alap Befektetési Jegyeinek névértéke 1 Ft.

12

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató 1.7.5.

Az Alap megszőnésével kapcsolatos rendelkezések

Az Alappal szembeni megszőnési eljárás megindításáról az Alapkezelı vagy a Felügyelet határoz. Az Alapkezelı megszőnésrıl hozott határozatáról haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, rendkívüli közzététel útján a Befektetıket és az Alap hitelezıit.

1.7.5.1. A megszőnési eljárás kötelezı elindításának esetei Kötelezı megindítani a megszőnési eljárást, amennyiben:

az Alap Saját tıkéje 3 hónapon keresztül nem éri el átlagosan a 20 millió forintot, az Alap Nettó eszközértéke negatívvá válik, az Alapkezelı befektetési alapkezelési tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, az Alapkezelıt a Felügyelet kötelezte az Alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen más befektetési alapkezelı sem veszi át, a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a Befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszőnését követıen a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak,

A Letétkezelı folytatja le a megszőnési eljárást, amennyiben az Alapkezelı befektetési alapkezelési tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, vagy az Alapkezelıt a Felügyelet kötelezte az Alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelı sem veszi át.

1.7.5.2. A megszőnés egyéb esetei

Külön határozat nélkül elindul a megszőnési eljárás, amennyiben az Alap összes Befektetési jegyére a Befektetık visszaváltási megbízást adtak.

Az Alap megszőnik másik befektetési alapba történı beolvadása esetén, a beolvadás napjával.

1.7.5.3. A megszőnési eljárás Az Alap a megszőnési eljárás alatt a jelen Tájékoztató és Kezelési szabályzat szerint mőködik az alábbi eltérésekkel:

a Nettó eszközérték havonta egyszer kerül megállapításra és közzétételre, feltüntetve, hogy az Alap megszőnés alatt áll, a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása felfüggesztésre kerül, az Alap eszközeinek értékesítésébıl származó ellenérték a megszőnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethetı.

Az Alapkezelı az Alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket a megszőnési eljárás megindításának napjától számított 1 hónapon belül értékesíti. Az Alapkezelı az Alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítésébıl származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követı 5 munkanapon belül megszőnési jelentést készít, amelyet a Felügyelethez benyújt és a Befektetık felé közzétesz. Ezt követıen a Letétkezelı megkezdi a rendelkezésre álló összeg kifizetését a Befektetık részére, az esetleges részkifizetés keretében korábban már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetérıl rendkívüli közleményt kell közzétenni. A Befektetık részére kifizetendı összeget a letétkezelı elkülönített letéti számlán köteles tartani a Befektetık részére történı kifizetésig. A megszőnési eljárás idıtartama alatt az Alap eszközeinek értékesítésébıl származó ellenértékbıl, bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a Befektetık számára elıleg formájában részkifizetés teljesíthetı. Az Alapkezelı a részkifizetéssel kapcsolatos döntésrıl rendkívüli közleményt jelentet meg. A részkifizetésre azonos arányban, az egyes Befektetési jegyek Nettó eszközértékére vetítve kerülhet sor. Az Alapot terhelı kötelezettségek fedezetét jelentı eszközök terhére részkifizetés nem történhet. A pozitív Saját tıkével rendelkezı Alap esetén az Alap eszközeinek értékesítésébıl befolyt ellenértékbıl az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követıen rendelkezésre álló pozitív összegő tıke a Befektetıket Befektetési jegyeik arányában illeti meg.

13

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató Az Alap a Felügyelet nyilvántartásából való törléssel megszőnik, amelyre a megszőnési jelentés benyújtását követı nappal kerül sor.

1.8.

A Befektetési jegyek forgalmazása

A nyílt végő befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek befektetık részére történı folyamatos forgalmazására a Batv. rendelkezései szerint a befektetési alapkezelı, illetve az általa megbízott egy vagy több forgalmazó jogosult. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetık felé a forgalmazást végzı felel. Az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazásában részt vevı Forgalmazók listáját a Kezelési Szabályzat 1.4.1 pontja tartalmazza. Az Alap esetében – a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá az érintett Forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve – az Alap futamideje alatt a Forgalmazó, minden Banki munkanapon köteles elfogadni a Befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat. Az Alap Befektetési jegyeinek tızsdei vagy egyéb szervezett piacra történı bevezetésére nem kerül sor.

1.9.

A Befektetési jegyek forgalomba hozatala és értékesítése

Az Alap Befektetési jegyeinek forgalomba hozatalára és értékesítésére vonatkozó információk a Kezelési Szabályzat 1.4 pontjában találhatók.

1.10. A Befektetési jegyek visszaváltása és a visszaváltás felfüggesztése Az Alap Befektetési jegyeinek visszaváltására és a visszaváltás felfüggesztésére vonatkozó információk a Kezelési Szabályzat 1.5 pontjában találhatók.

1.11. A hozam megállapítása, kifizetése Az Alap hozamának megállapítására, kifizetésére vonatkozó információk a Kezelési Szabályzat 1.6 pontjában találhatók.

1.12. Az Alap célja, befektetési politikája, hitelfelvétele Az Alap befektetési céljaira, befektetési politikájára, hitelfelvételére vonatkozó információk a Kezelési Szabályzat 2.1-2.3 pontjaiban találhatók.

14


1.13. Az Alap eszközeinek értékelési szabályai Az Alap Nettó eszközértékét T napra vonatkozóan T-1 napon a Kibocsátási pénznemben (forint) kifejezve határozza meg az Alap Letétkezelıje. A Nettó eszközérték számításakor az Alap T-1 napon 16:00 órakor ismert legfrissebb adatok alapján, az akkori állapot szerint meglévı eszközeinek piaci értékét T napra vonatkozóan, azok T-1 napi árfolyamának és T-1 napi hozamadatainak figyelembevételével a következıkben részletezendı számítási módok szerint kell meghatározni. Az eszközök T napra megállapított piaci értékébıl a Nettó eszközérték meghatározásához le kell vonni az Alapot T napig terhelı kötelezettségeket. 2007. december 31-ig a nem forintban nyilvántartott, azaz külföldi portfólió elemeket, a T-1 nap 16:00 órakor érvényes a Letétkezelı által meghatározott deviza fixing árfolyamok alapján kell értékelni. 2008. január 1-tıl a nem Kibocsátási Pénznemben nyilvántartott portfólió elemeket, a T-1 nap érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamok alapján kell értékelni. Ha egy befektetési eszköz értékelése tızsdei árfolyam alapján történik és a befektetési eszközt több tızsdén jegyzik, a Letétkezelı jogosult eldönteni, hogy melyik tızsdén kialakult árat kell figyelembe venni. A hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok értékeléséhez a BLOOMBERG, illetve REUTERS képernyıkön vagy más megbízható adatszolgáltató (Telerate, Datastream, Wall Street Journal, Financial Times, Handelsblatt, stb.) által közzétett árfolyamokat kell felhasználni. Az olyan hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok esetében, amelyeknek folyamatos (idıben megszakítás nélküli) a kereskedése és emiatt záróáruk egyértelmően nem határozható meg, a Letétkezelı döntése alapján valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters, stb.) adatbázisába bekerülı nettó záróárak T napig felhalmozott kamattal korrigált értékei alkalmazandók. A Letétkezelı T értékelési napra vonatkozóan az Alap egy Befektetési jegyére jutó Nettó eszközértéket úgy állapítja meg legalább 6 tizedes jegy pontosságig, hogy az Alap T napi nettó eszközértékét elosztja a T-1 napon forgalomban lévı Befektetési jegyek számával. A Letétkezelı a Nettó eszközértéket a Közzétételi helyeken legkésıbb a megállapítást követı 2. napon teszi közzé. Az Alap Nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás Nettó eszközértéket a hiba feltárását követı legközelebbi Nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének idıpontjára visszamenıleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az Alap Nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének idıpontjában érvényes mértékének megfelelıen kell módosítani a Nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a késıbbiek során érintett. A javított Nettó eszközértéket közzé kell tenni. Ha valamely Befektetési jegy forgalmazására hibás Nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetıvel 30 napon belül el kell számolni, kivéve a Kezelési Szabályzat 2.5.2 pontjában felsorolt eseteket.

Az Alap befektetési eszközei értékelésének elvei a következık: Látra szóló betét (Folyószámla)

A nettó eszközértéket a látra szóló betétek kapcsán oly módon kell T napra megállapítani, mintha azokat az Alapkezelı T napon likvidálná.

Lekötött betét

A lekötött betétek összegét a T napig felhalmozott kamatok összegével meg kell növelni.

Hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok Elsıdleges forgalmazói rendszerben szereplı Magyar Állam által kibocsátott állampapírok

Az elsıdleges forgalmazói rendszerben szereplı, az elsıdleges forgalmazók kötelezı árjegyzésébe bevont Magyar Állam által kibocsátott állampapírok értékét az ÁKK által nyilvánosságra hozott legjobb vételi és legjobb eladási árfolyam számtani átlagaként meghatározott közép árfolyam alapján, az idıarányos felhalmozott kamattal növelve kell értékelni. A számításhoz az értékelés napján – vagy annak hiányában az értékelést megelızı, az értékelés napjához legközelebbi napon – az ÁKK által közzétett adatokat kell alkalmazni. Amennyiben az adott értékpapírra T-1 napon az elsıdleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsıdleges forgalmazói árjegyzés keretében az ÁKK által megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam

15

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsıdleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, a T napra vonatkozó árfolyamot a bekerülési nettó árfolyamon, kötvények esetében az idıarányos – T napig – felhalmozott kamattal növelve kell értékelni. Az elsıdleges forgalmazói rendszerben szereplı Magyar Állam által kibocsátott 92 nap vagy annál rövidebb hátralévı futamidejő állampapírok értékét az ÁKK 3 hónapos referencia hozama alapján, kötvények esetében az idıarányos – T napig – felhalmozott kamattal növelve kell meghatározni. Az elsıdleges forgalmazói rendszerben szereplı, az elsıdleges forgalmazók kötelezı árjegyzésébe nem bevont Magyar Állam által kibocsátott 92 napnál hosszabb hátralévı futamidejő állampapírok az elsıdleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált idıarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben az adott értékpapírra T-1 napon az elsıdleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsıdleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsıdleges árjegyzık még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a T napig megszolgált kamattal növelt nettó beszerzési áron kerül értékelésre. Elsıdleges forgalmazói rendszerben nem szereplı Magyar Állam vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott forintban denominált állampapírok

Az elsıdleges forgalmazói rendszerben nem szereplı és 92 nap vagy annál rövidebb hátralévı futamidejő állampapírok T napra vonatkozó árfolyamát az ÁKK 3 hónapos referencia hozama alapján, kötvények esetében az idıarányos – T napig – felhalmozott kamattal növelve kell meghatározni.

Elsıdleges forgalmazói rendszerben nem szereplı, a Magyar Állam vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott nem forintban denominált állampapírok, illetve a külföldi állampapírok

Nyilvános értékpapír-forgalomban szereplı állampapírok piaci értékét az adott értékpapírok legfıbb másodlagos piacának tekinthetı OTC piacon - a Bloomberg, illetve a Reuters képernyıin vagy más megbízható adatszolgáltató által - közzétett T-1 napi záróárfolyam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni.

Egyéb hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok

Az elsıdleges forgalmazói rendszerben nem szereplı és 92 napnál hosszabb hátralévı futamidejő állampapírok T napra vonatkozó árfolyamát az alábbi pontban leírtak szerint kell meghatározni.

Amennyiben a T-1 napra vonatkozóan az adott értékpapírokra az adott értékpapírok legfıbb másodlagos piacának tekinthetı OTC piacokról árfolyamközlés nem hozzáférhetı, a fenti számításokat az utolsó napi záróárfolyam alapján kell elvégezni. Amennyiben még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott értékpapírokra nettó árfolyamot közölnek, és így az utolsó napi záróárfolyam nem tartalmazza az elızı kamatfizetés óta a T napig felhalmozott kamat összegét, illetve amennyiben az adott értékpapírok piaci értéke a beszerzési nettó árfolyam alapján kerül kiszámításra, úgy az adott értékpapírok piaci értékének meghatározásakor a T napig felhalmozott kamat összegét hozzá kell adni az adott értékpapírok nettó árfolyamértékéhez. Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott fix vagy változó kamatozású kötvények, illetve a jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása a Bloomberg, illetve a Reuters képernyıin vagy más megbízható adatszolgáltató által közzétett T-1 napi záró árfolyamon történik.. Amennyiben a T-1 napra vonatkozóan az adott értékpapírokra az adott értékpapírok legfıbb másodlagos piacának tekinthetı OTC piacokról árfolyamközlés nem hozzáférhetı, a fenti számításokat az utolsó napi záróárfolyam alapján kell elvégezni. Amennyiben még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés a beszerzéskori nettó érték plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik.

16

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató Amennyiben az adott értékpapírokra nettó árfolyamot közölnek, és így az utolsó napi záróárfolyam nem tartalmazza az elızı kamatfizetés óta a T napig felhalmozott kamat összegét, illetve amennyiben az adott értékpapírok piaci értéke a beszerzési nettó árfolyam alapján kerül kiszámításra, úgy az adott értékpapírok piaci értékének meghatározásakor a T napig felhalmozott kamat összegét hozzá kell adni az adott értékpapírok nettó árfolyamértékéhez. Zártkörő forgalombahozatal során értékesített fix kamatozású kötvények és jelzáloglevelek három árjegyzı által jegyzett legjobb vételi és eladási hozam középértékei átlaga alapján T napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az adott kötvény vagy jelzáloglevél beszerzéskori hozammal számított bruttó értéke a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír piaci hozama és az adott típusú (névleges kamatban, futamidıben hozzá leginkább hasonló) kötvény legfrissebb – azaz a legutolsó elsıdleges kibocsátáson kialakult - hozamfelára (spread) alapján T napra számított bruttó értéktıl 0,5%-kal felfelé eltér, akkor kötelezı az adott eszköz piaci átértékelése a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír piaci hozama és az adott típusú kötvény legfrissebb hozamfelára (spread) alapján. Zártkörő forgalombahozatal során értékesített változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek három árjegyzı által jegyzett legjobb vételi és eladási ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, ennek hiányában a beszerzéskori nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre.

Kollektív befektetési értékpapírok

Magyarországon nyilvántartásba vett nyilvános nyílt végő befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek T napra vonatkozó értékét az adott befektetési alap alapkezelıje/forgalmazója által közzétett utolsó napi, legfrissebb egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján kell meghatározni. Magyarországon be nem vezetett kolletktív befektetési értékpapírok esetében az értékelési árfolyamot a Letétkezelı által meghatározott professzionális adatszolgáltató – REUTERS vagy BLOOMBERG – által közölt legfrissebb egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján kell meghatározni. Zárt végő befektetési alapok esetében:

amennyiben az adott zártvégő befektetési alap jegyeire van árjegyzés, a befektetési jegyek T napra vonatkozó értéke a legfrissebb vételi és eladási árjegyzés középértékén kerül meghatározásra;

amennyiben az adott zártvégő befektetés alap jegyeire nincs árjegyzés, a legutolsó rendelkezésre álló egy jegyre jutó eszközértéket kell alkalmazni.

Származtatott ügyletek Tızsdén kívüli származtatott ügyletek

1.

Határidıs vételi megállapodások

A határidıs vételi megállapodások T napi eszközértéke a mögöttes instrumentum fentiek alapján meghatározott T napi piaci értékének és a határidıs megállapodásban szereplı vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbözetével egyezik meg. Három hónapnál hosszabb hátralévı futamidejő, devizára szóló határidıs vételi megállapodások esetében a nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamat swap jegyzéseket kell felhasználni (a standard 6 hónap, 9 hónap, 1 év stb. idıperiódusokra történı jegyzések közül a legközelebbieket idıarányosan figyelembe véve), vagy az azokból számolható implikált kamatokkal kell elvégezni a diszkontálást. 2.

Határidıs eladási megállapodások

17

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató A határidıs eladási megállapodások T napi eszközértéke a határidıs megállapodásban szereplı eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum fentiek alapján meghatározott T napi piaci értékének különbözetével egyezik meg. Három hónapnál hosszabb hátralévı futamidejő, devizára szóló határidıs eladási megállapodások esetében a nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamat swap jegyzéseket kell felhasználni (a standard 6 hónap, 9 hónap, 1 év stb. idıperiódusokra történı jegyzések közül a legközelebbieket idıarányosan figyelembe véve), vagy az azokból számolható implikált kamatokkal kell elvégezni a diszkontálást. 3.

Opciós ügyletek

A vásárolt opciók értékelése az adott opcióra árjegyzést nyújtó befektetési szolgáltatók által jegyzett és a Letétkezelı által meghatározott professzionális adatszolgáltató – REUTERS vagy BLOOMBERG – által közölt vételi és eladási árakból számított, számtani átlagként meghatározott közép árfolyam alapján történik. Amennyiben az árjegyzés T-1 napnál régebbi vagy nem elérhetı, akkor vagy a BLOOMBERG-en található opció árazási modellek közül a Letétkezelı által kiválasztott módszerrel vagy az alábbi módon kell az opciók értékét meghatározni:

4.

Európai opció esetén: a legutolsó elérhetı árjegyzés alapján számított implikált volatilitás (implied volatility) felhasználásával a Black-Scholes modell alapján számított érték; Amerikai opció esetén: vételi opció: az alaptermék T-1 napi prompt árfolyama mínusz a kötési ár, amennyiben az eredmény pozitív, különben nulla; eladási opció: a kötési ár mínusz az alaptermék T-1 napi prompt árfolyama, ha az eredmény pozitív, egyébként nulla. Csereügyletek

Amennyiben több ár is elérhetı egy tızsdén nem kereskedett (OTC) csereügyletre, akkor az alábbi sorrend szerint kell figyelembe venni az árakat:

5.

’T-2’ napi üzletkötés árfolyama bank, vagy befektetési vállalkozás által jegyzett kétoldali árfolyamból számított középárfolyam az adott származtatott eszköz elismert értékelési módszerével számított elméleti árfolyam az alaptermékek árfolyamának figyelembe vételével, valamint a számítás módszerének dokumentálásával CFD (contract for difference) ügylet

A CFD ügyleteket a nyitóár és az alaptermék T napi – a szerzıdésben rögzített módon számított – elszámoló árának különbözeteként kell értékelni. Tızsdei származtatott ügyletek

A T napi nettó eszközérték kiszámítása során a T-1 napi nyitott tızsdei származékos pozíciókat az adott instrumentumra közzétett T-1 napi hivatalos elszámoló ár alapján kell értékelni.

Repo megállapodások

Az óvadéki repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidıs oldalt egyidejőleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint: prompt vétel - határidıs eladás: a megvásárolt értékpapírt nem szabad beállítani a készletbe; ehelyett a megvásárolt értékpapír vételi árát és az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi idıarányos részét kell követelésként beállítani. prompt eladás - határidıs vétel: az eladott értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben, továbbá kötelezettségként be kell állítani az eladási árat, valamint a vételi és az eladási ár különbözetének T napi idıarányos részét. A szállításos repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidıs oldalt egyidejőleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

18


prompt vétel - határidıs eladás: a megvásárolt értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben és követelésként be kell állítani a vételi ár plusz az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi idıarányos része mínusz a megvásárolt értékpapír T napi piaci értéke eredményét. prompt eladás - határidıs vétel: a készletbıl ki kell venni az eladott értékpapírt; és kötelezettségként be kell állítani az eladási ár plusz a vételi és az eladási ár különbözetének T napi idıarányos része mínusz az eladott értékpapír T napi piaci értéke eredményét.

Kötelezettségek

Az Alap T értékelési napon fennálló kötelezettségei az alábbi módon kerülnek meghatározásra:

Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségek – amennyiben azokat nem teljes egészében az Alapkezelı viseli – az Alap elsı üzleti évében egyenletesen elosztva kerülnek az Alapra terhelésre. Az Alapot terhelı és folyamatosan felmerülı költségek és díjak idıarányosan kerülnek az Alapra terhelésre. Az elıre nem tervezhetı költségek az esedékességük idıpontjában kerülnek az Alapra terhelésre.

1.14. A Befektetési jegy árfolyama és a forgalmazása során felszámított költségek A Befektetési jegyek árfolyamára és a forgalmazásuk során felszámított költségekre vonatkozó információk a Kezelési Szabályzat 1.7 pontjában találhatók.

1.15. Az Alap által fizetendı díjak Az Alap által fizetendı díjakra vonatkozó információk a Kezelési Szabályzat 2.4 pontjában találhatók.

19


2. AZ ALAPKEZELİ BEMUTATÁSA 2.1.

Cégjegyzés, jogi forma, székhely

Cégnév: Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Zrt. Cégbejegyzés ideje, helye: 1997. szeptember 24., Gyır-Moson-Sopron Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cégbírósági végzés száma: Cg 01-10--043917 Cégjogi forma: zártkörıen mıködı részvénytársaság. Székhely: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Az Alap székhelye az Alapkezelı székhelye szerinti tagállammal megegyezı tagállamban található. Levelezési cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 6.

2.2.

Alapítás dátuma, a mőködés idıtartama

Alapítás idıpontja: 1997. július 04. Mıködés idıtartama: az Alapkezelı határozatlan idıre alakult

2.3.

Az Alapkezelı által kezelt egyéb alapok, az egyéb kezelt vagyon

Az Alapkezelı elsı befektetési alapját 1997. ıszén indította útjára, Aranypolgár Kötvény Alap néven. Késıbb az egységes arculat megteremtése érdekében sor került az Aranypolgár Alapok névváltoztatására. Az így létrejött Raiffeisen alapcsalád jelenleg 24 befektetési alapból áll. Az Alapkezelı célja olyan tematikus befektetési alapok kialakítása volt, melyek egyértelmő kockázat-hozam jellemzıkkel bírnak. Ennek megfelelıen az alapcsalád tagjai a hazai pénz- és ingatlanpiacon, valamint a hazai és nemzetközi kötvény- és részvénypiacokon nyújtanak befektetési lehetıséget. Alapkezelı által kezelt más nyilvános befektetési alapok: Raiffeisen Kötvény Alap „A” és „B” sorozat Raiffeisen Részvény Alap „A” és „B” sorozat Raiffeisen Pénzpiaci Alap Raiffeisen Alapok Alapja Konvergencia „A” és „B” sorozat Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alap „A” és „B” sorozat Raiffeisen Tıke- és Hozamvédett Likviditási Alap (korábban: Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Alap) Raiffeisen Index Prémium Származtatott Alap Raiffeisen Hozam Prémium Származtatott Alap Raiffeisen EMEA Részvény Alapok Alapja „A” és „B” sorozat Raiffeisen Euro Likviditási Alap Raiffeisen Ingatlan Alap Raiffeisen PB Corvinus Alapok Alapja Raiffeisen PB Pannonia Alapok Alapja „A” és „B” sorozat Raiffeisen Perspektíva Alap „A” és „B” sorozat Raiffeisen Perspektíva Euró Alap Raiffeisen PB Duna Alapok Alapja Raiffeisen PB Rajna Alapok Alapja „A” és „B” sorozat Raiffeisen Sztárválogatott Tıkevédett Származtatott Alap Raiffeisen Földünk Értékei Tıkevédett Származtatott Alap Raiffeisen Hozamrögzítı Tıkevédett Alapok Alapja Raiffeisen 2016 Kötvény Alap

20

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató Raiffeisen Top8 Tıkevédett Származtatott Alap Raiffeisen Földünk Értékei 2. Tıkevédett Származtatott Alap A 2008-as évet megelızıen az Alapkezelı dinamikusan volt képes növelni az alapokban kezelt vagyon állományát, mely 2007. december 31-én 169 milliárd forintot tett ki. A 2008-as tıkepiaci válság negatív hatással volt az alapokban kezelt vagyon állományára, mely 2009. december 31-én 111,5 milliárd forintot tett ki. 2010-ben újra növekedési pályára állt a kezelt vagyon, amely 2011. december 31-én 170,9 milliárd forintot ért el. Ezzel az Alapkezelı az 5. legnagyobb piaci szereplı volt Magyarországon, 5,8%-os piaci részesedéssel. Az Alapkezelı által kezelt egyéb vagyon 8,4 milliárd forintot tett ki 2011. végén.

2.4.

Vezetı tisztségviselık

Igazgatóság: Horváth Krisztina Az Igazgatóság elnöke. A Raiffeisen Bank Zrt. pénzügyi vezérigazgató-helyettese. Üzleti elérhetıség: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Az Alapkezelın kívüli, az Alapkezelıre nézve jelentıséggel bíró, fıbb tevékenységet nem folytat. Balogh András Vezérigazgató, Igazgatósági tag. Üzleti elérhetıség: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Az Alapkezelın kívüli, az Alapkezelıre nézve jelentıséggel bíró, fıbb tevékenységet nem folytat. Váradi Zoltán Vezérigazgató-helyettes, Igazgatósági tag. Üzleti elérhetıség: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Az Alapkezelın kívüli, az Alapkezelıre nézve jelentıséggel bíró, fıbb tevékenységet nem folytat. Christa Bernbacher Igazgatósági tag. Üzleti elérhetıség: Raiffeisen Capital Management GmbH. Bécs, Ausztria. Az Alapkezelın kívüli, az Alapkezelıre nézve jelentıséggel bíró, fıbb tevékenységet nem folytat. Berszán Ferenc Igazgatósági tag. Üzleti elérhetıség: Raiffeisen Bank International AG. Bécs, Ausztria. Az Alapkezelın kívüli, az Alapkezelıre nézve jelentıséggel bíró, fıbb tevékenységet nem folytat. Felügyelı Bizottság: Szabó Ferenc A Felügyelı Bizottság elnöke. A Raiffeisen Bank Zrt. befektetési szolgáltatásokért felelıs vezérigazgató-helyettese. Üzleti elérhetıség: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Az Alapkezelın kívüli, az Alapkezelıre nézve jelentıséggel bíró, fıbb tevékenységet nem folytat. Bálint Attila Felügyelı Bizottsági tag. A Raiffeisen Bank Zrt. Private Banking üzletág vezetıje. Üzleti elérhetıség: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Az Alapkezelın kívüli, az Alapkezelıre nézve jelentıséggel bíró, fıbb tevékenységet nem folytat. Devics Éva Felügyelı Bizottsági tag. A Raiffeisen Bank Zrt. Lakossági üzletág vezetıje. Üzleti elérhetıség: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Az Alapkezelın kívüli, az Alapkezelıre nézve jelentıséggel bíró, fıbb tevékenységet nem folytat.

2.5.

A jegyzett tıke és egyéb információk

Jegyzett tıke: 100.000.000 Ft (2011. december 31.), amely összeg teljes egészében befizetésre került. A Felügyeleti engedély száma és kelte: III./100. 038-6/2001., 2001. április 24. Alkalmazotti létszám: Az Alapkezelınek a 2012. március 31-i állapot szerint 24 fıállású alkalmazottja van.

21

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató Hirdetmények közzétételi helye: A PSZÁF által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlap, valamint az Alapkezelı honlapja: alapok.raiffeisen.hu

3. A LETÉTKEZELİ BEMUTATÁSA 3.1.

Cégjegyzés, jogi forma, székhely

Cégnév: Raiffeisen Bank Zrt. Cégbejegyzés ideje, helye: 1987. április 09., Fıvárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cégbírósági végzés száma: Cg 01-10-041042/3 Cégjogi forma: zártkörıen mıködı részvénytársaság. Székhely: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Levelezési cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Jegyzett tıke: 165.023.000.000.- Ft (2011. december 31.) Saját tıke: 140 858 M Ft (2010. december 31. egyedi beszámoló magyar számviteli szabályok szerint) Alkalmazotti létszám: 3085 fı (átlagos statisztikai létszáma 2010. december 31-ével végzıdı üzleti évben)

3.2.

Fı tevékenység

TEÁOR 64.19’08 Egyéb monetáris közvetítés (fıtevékenység)

4. A TANÁCSADÓ BEMUTATÁSA Az Alapkezelı az Alap kezelése során külsı befektetési tanácsadókat nem vesz igénybe, ilyen jogcímen az Alap eszközeinek terhére díjfizetés nem történik.

5. A BEFEKTETİK TÁJÉKOZTATÁSA A nyilvános nyílt végő befektetési alap a rendszeres tájékoztatásait a tájékoztatóban, a kezelési szabályzatban és a kiemelt befektetıi információban meghatározott módon a befektetık rendelkezésére bocsátja, és ezek nyomtatott példányát kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetıknek. A befektetık tájékoztatásával egyidejőleg a tájékoztatást a Felügyelet, valamint kérésre a befektetési alapkezelı székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága részére is meg kell küldeni. A befektetési alapkezelı vagy megbízása alapján a letétkezelı köteles az általa kezelt nyilvános befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott módon közzétenni minden olyan napra, amelyre megállapításra kerül, a megállapítást követı 2 munkanapon belül. A befektetési alapkezelı vagy megbízása alapján a letétkezelı a nyilvánosság számára köteles biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli – ha a befektetési alap legalább 5 éve mőködik – 5 éves, ennek hiányában a teljes mőködési idıszakra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetıségét.

Az Alap hirdetményei a Batv 116§ (1) pontja szerinti Közzétételi helyen, azaz az Alap nevében eljáró Alapkezelı honlapján (alapok.raiffeisen.hu), valamint a Felügyelet által üzemeltetett nyilvános közzétételi felületen, a www.kozzetetelek.hu oldalon jelennek meg. A jelen Tájékoztató és Kezelési szabályzat, a Kiemelt Befektetıi Információ, az Alap napi Nettó eszközértéke, a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések (éves-, féléves jelentések, havi portfoliójelentések) valamint az Alapra vonatkozó hivatalos közlemények megtekinthetık a Forgalmazási helyeken és az Alapkezelı székhelyén, valamint az Alap

22

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató Közzétételi helyein: az alapok.raiffeisen.hu és a Felügyelet által üzemeltetett nyilvános közzétételi felületen, a www.kozzetetelek.hu oldalon. A Letétkezelı és a Forgalmazó az Batv. szerinti közzétételi kötelezettségeit az információnak a saját honlapján, és ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való megjelentetésével teljesíti. Az Alapkezelı közzétételi helyei: az Alapkezelı honlapja: alapok.raiffeisen.hu és a Felügyelet által mőködtetett www.kozzetetelek.hu

6. EGYÉB BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK 6.1.

Az Alap múltbeli teljesítménye

Az indulás/befektetési politika váltás óta számolt vagy az elmúlt 10 év naptári éves hozamadatai (amelyik rövidebb). Árfolyam változás

Árfolyam

Nettó eszközérték

2011.12.30

5,16%

1,961286 Ft

14 316 692 181 Ft

2010.12.31

4,75%

1,865014 Ft

16 550 226 892 Ft

2009.12.31

7,85%

1,780476 Ft

12 767 599 520 Ft

2008.12.31

7,33%

1,650818 Ft

9 013 399 209 Ft

2007.12.31

6,55%

1,539049 Ft

12 474 906 671 Ft

2006.12.29

5,55%

1,444337 Ft

10 393 603 043 Ft

2005.12.30

5,96%

1,368395 Ft

7 703 015 149 Ft

2004.12.31

10,39%

1,291382 Ft

2 628 999 688 Ft

2003.12.31

6,62%

1,169839 Ft

1 293 255 204 Ft

2002.12.31

7,46%

1,097162 Ft

1 166 181 035 Ft

Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektetı által elérhetı vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését (forgalmazási díjak és adók levonása elıtt). A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövıre nézve és nincsenek összefüggésben az alap jövıbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb idıre vonatkoznak.

23


6.2.

A Befektetı profilja

Az Alap neve Árfolyam változás / Kockázat

Raifeisen Likviditási Alap Az Alap elsısorban árfolyamingadozástól mentes lekötött és lekötetlen banki betétekbe fektet, ezért a befektetési jegyek árfolyamának ingadozása, az Alap befektetési jegyeibe történı befektetés kockázata alacsony. Az Alap a Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történı befektetésekbıl, a Raiffeisen Bank Zrtnél. elhelyezett betétekbıl, és a Raiffeisen Bank Zrt.-vel kötött OTC származtatott ügyletekbıl eredı összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát. Ebbıl fakadóan az Alap fokozottabban lehet kitéve a 6.3 pontban hivatkozott kockázatoknak mint más, hasonló befektetési politikát képviselı, de hasonló intézményi kitettséget el nem érı befektetési alapok.

Várható hozam

A mindenkori hazai pénzpiaci (elsısorban rövid távra lekötött banki betéti) hozamoknak az Alapra terhelt költségekkel csökkentett mértéke.

Javasolt minimum befektetési idıtartam

1 hét

Optimális kockázatviselési hajlandóság

Alacsony kockázatot felvállaló, az átlagosnál kisebb kockázattőrı képességgel rendelkezı befektetıknek elınyös befektetési forma.

A befektetık köre

A Befektetési jegyek vásárlói - a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint - devizabelföldi- és devizakülföldi természetes-, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok is lehetnek.

6.3.

Az Alapba történı befektetéssel járó jelentısebb kockázatok

Az Alap Befektetési jegyeit vásárló Befektetık az Alap portfóliójában lévı egyedi befektetési eszközök és a Befektetési jegyeknek az Alap egésze értékét reprezentáló árfolyama ingadozásának kockázatával kell szembenézniük. Az Alap esetében a Kezelési Szabályzat szerint megengedett befektetési eszközök árfolyamának változékonysága miatt elengedhetetlen a Befektetık számára befektetési döntésük meghozatala elıtt a kockázati tényezık áttanulmányozása. A GAZDASÁGI KÖRNYEZETBİL ADÓDÓ KOCKÁZAT A hazai és nemzetközi gazdasági környezet, a magyar kormány, a Nemzeti Bank, az egyes célországok kormányainak illetve nemzeti bankjainak politikája, intézkedései, az egyes országok gazdasági teljesítménye jelentıs hatással lehet az Alap eszközeire, így különösen - az állampapírok hozamára, - a betéti hozamokra, - azon társaságok teljesítményére, amelyek által kibocsátott értékpapírok az Alap portfóliójában szerepelnek, - az állampapírokba fektetı alapok hozamára, - a vállalati szektor teljesítményére, - és az üzleti életre általában. A magyar és az egyes országok kormányzati gazdaságpolitikája befolyásolhatja az általános tıkepiaci feltételeket. A Nettó eszközértéket és így a Befektetési jegyek forgalmazási árfolyamát különösen befolyásolhatja a gazdasági növekedés, a külgazdasági pozíció, az árfolyam politika, a költségvetés hiányának mértéke, az infláció és a kamatszint. Mindezek következtében az értékpapírpiacokat idınként nagy mértékő árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek ellen az Alapkezelı a legnagyobb gondosság mellett sem tudja teljes egészében megvédeni az Alap pozícióját. Az árfolyam-

24

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató ingadozások hatását az Alapkezelı a portfólió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért elıfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes idıszakokban csökken vagy nem növekszik olyan mértékben, mintha a teljes portfólió csakis alacsony kockázatú befektetésekben állna. POLITIKAI KOCKÁZATOK Az egyes országok mindenkori politikai stabilitása, helyzete idırıl-idıre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják az Alap mőködése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT A portfóliók elemeinek értékesítése - fıleg a hosszabb lejáratú vagy lejárat nélküli papírok esetében - vagy az Alap szabad pénzeszközeinek befektetése idırıl idıre nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezıtlen árfolyamon lehetséges. Ennek oka, hogy egyes értékpapírpiacok likviditása a viszonylag kis számú szereplı és a széles értékpapír-kínálat hiánya miatt idınként nem kielégítı. Ráadásul az értékpapírok árát az erısen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni, ami az Alap nettó eszközértékén keresztül hat a Befektetési jegyek árfolyamára. DEVIZA ÁRFOLYAM KOCKÁZATOK Az Alap portfólióját alkotó egyes értékpapírok különféle devizákban lehetnek denominálva, aminek következtében ezen értékpapíroknak az egyes devizákban kifejezett értéke forintra konvertálva az adott deviza és a forint közötti árfolyam ingadozásától függıen változhat. AZ ÉRTÉKPAPÍROK KIBOCSÁTÓIHOZ, A BETÉTEK FELVEVİIHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOK Az Alap portfóliójában lévı értékpapírok kibocsátói rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak, csıd, vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek, ami az Alap portfólióját és a Befektetési jegyek tulajdonosait a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony likvidációs érték formájában hátrányosan érintheti. Amennyiben az Alap által birtokolt értékpapírok kibocsátója (ideértve az egyes államokat is), vagy az Alap betéteit felvevı hitelintézet fizetésképtelenné válik és nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét, a fizetési kötelezettség teljesítését részben vagy egészben megtagadja, vagy a fizetési kötelezettségének nem megfelelı idıben tesz eleget, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap Nettó eszközértékét és a Befektetési jegyek árfolyamát. PARTNERKOCKÁZAT Amennyiben az Alapkezelı által az Alap nevében kötött ügyletekben közremőködı partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek eleget maradéktalanul, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap Nettó eszközértékét és a Befektetési jegyek árfolyamát. A FORGALMAZÁS SZÜNETELTETÉSE, FELFÜGGESZTÉSE A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethetı, amennyiben a Befektetési jegyek forgalmazása az Alapkezelı, a Letétkezelı, illetve a Forgalmazó mıködési körében felmerülı okokból nem végezhetı. A szünetelésrıl rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a Befektetıket és haladéktalanul a Felügyeletet. Az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását (vételét és visszaváltását egyaránt) az Alapkezelı kizárólag a Befektetık érdekében az alábbi rendkívüli esetekben függesztheti fel:

az Alap Nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap Saját tıkéje több mint 10%-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam, az Alapkezelı, a Letétkezelı, illetve a Forgalmazó nem képes a tevékenységét ellátni, az Alap Nettó eszközértéke negatívvá vált, az Alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítésrıl szóló döntés közzétételével egy idıben, az elkülönítés végrehajtásáig.

Az Alapkezelı az Alap Befektetési jegyeinek visszaváltását a Befektetık érdekében akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a Befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt az Alap likviditása – az eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló idıt figyelembe véve – veszélybe kerül. Az Alapkezelı a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának és a visszaváltás felfüggesztésérıl rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetıket és a Felügyeletet. A Befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesztését kiváltó ok megszőnését követıen, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. Az Alap Nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.

25

Raiffeisen Likviditási Alap - Tájékoztató AZ ADÓSZABÁLYOK ESETLEGES MEGVÁLTOZÁSA A Befektetési jegyekre vagy az Alapra vonatkozó jelenleg hatályos adózási szabályok a jövıben megváltozhatnak, amelyek a jelenlegihez képest hátrányosan érinthetik a Befektetési jegyek tulajdonosait. A SAJÁT TİKE CSÖKKENÉSÉNEK KOCKÁZATA Az Alapot az Alapkezelı köteles megszüntetni, amennyiben az Alap saját tıkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Ez esetben a Befektetési jegy tulajdonosok az általuk kívántnál esetleg elıbb kapják vissza a Befektetési jegybe fektetett pénzüket. PARTNER KOCKÁZAT A NEM TİZSDEI SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ESETÉBEN Az Alap portfóliójában lévı, nem tızsdei ügyletek keretében megkötött, nem szabványosított származtatott ügyletek magukban hordozzák azt a kockázatot, hogy az opció kiírójának fizetıképességében változás áll be, ami miatt az opció kiírója – esetleges fizetésképtelensége miatt – nem teljesíti a szerzıdésbıl adódó fizetési kötelezettségeit az Alap számára. INTÉZMÉNYI KITETTSÉGBİL SZÁRMAZÓ KOCKÁZATOK Az Alap a Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történı befektetésekbıl, a Raiffeisen Bank Zrt-nél. elhelyezett betétekbıl, és a Raiffeisen Bank Zrt.-vel kötött OTC származtatott ügyletekbıl eredı összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát. Az ebbıl fakadó speciális kockázatok megegyeznek „az értékpapírok kibocsátóihoz, a betétek felvevıihez kapcsolódó kockázatok”, a „partnerkockázat” és a „partner kockázat nem tızsdei származtatott ügyletek esetében” pontokban leírt kockázatokkal. Az Alap fokozottabban lehet kitéve a hivatkozott kockázatoknak mint más, hasonló befektetési politikát képviselı de hasonló intézményi kitettséget el nem érı befektetési alapok.

7. EGYÉB PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK Az Alapot és a Befektetıket a jelen pontban feltüntetett költségeken túlmenıen, további egyéb költségek, díjak nem terhelik.

7.1.

A Befektetési jegy forgalmazása során felszámított költségek

A Forgalmazók a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során a Befektetık felé a megvásárlásra kerülı Befektetési jegyek száma és az aktuális árfolyam alapján számított értékre vetített eladási jutalékot, a Befektetési jegyek visszaváltásakor visszaváltási jutalékot számíthatnak fel. A Forgalmazók a Befektetési jegyek visszaváltásakor bizonyos esetekben – a visszaváltási (vagy átváltási) jutalék mellett – büntetı jutalékot számítanak fel. Az eladási, visszaváltási, illetve büntetı jutalék alapja a megvásárolandó, illetve visszaváltandó Befektetési jegyekre jutó tranzakciókori Nettó eszközérték. A Forgalmazó által a Befektetık felé felszámított eladási jutalék megfizetése a Befektetési jegyek eladásával, a visszaváltási, illetve büntetı jutalék megfizetése a Befektetési jegyek visszaváltásának teljesítésével egyidejőleg esedékes. A Forgalmazó visszaváltási jutalékként ún. átváltási jutalékot számít fel, ha a Befektetı a visszaváltással egyidejőleg a visszaváltás összegét valamely, az Alapkezelı által kezelt befektetési Alap Befektetési jegyeinek vásárlására fordítja (átváltás). Az átváltási jutalék mellett büntetı jutalék felszámítására kerül sor, amennyiben a büntetı jutalék felszámításának feltételei fennállnak. Az eladási, visszaváltási, átváltási és a büntetı jutalék mértékét a Kezelési Szabályzat 1.7.2 pontja határozza meg. A Forgalmazók által a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során felszámított jutalékok pontos mértékét a Forgalmazók Kondíciós listája/Díjjegyzéke határozzák meg. Az értékpapírszámla megnyitásához, vezetéséhez kapcsolódó díjakat a Forgalmazó az üzletszabályzata szerinti mértékben számítja fel. Amennyiben a Befektetı a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott Befektetési jegyeit a Forgalmazónál, vagy más befektetési szolgáltatónál, hitelintézetnél vezetett értékpapírszámlára transzferálja, akkor a kapcsolódó díjakat a Forgalmazó az üzletszabályzata szerinti mértékben számítja fel. A Forgalmazó üzletszabályzatához a Befektetık a forgalmazási helyeken és a Forgalmazó székhelyén juthatnak hozzá. A Befektetıt közvetlenül terhelı költségeket az Alapkezelı egyoldalúan, a Felügyelet engedélyével módosíthatja.

26


7.2.

Az Alap által fizetendı díjak

Az Alapot a folyamatos mőködés során az alábbi költségek terhelik:

Alapkezelési díj: maximum 1,5/365%; Letétkezelési díj: maximum 0,10/365%; Számviteli díj: a számviteli díj éves mértéke nettó 1.884.000 Ft. Az Alapra a számviteli díj ÁFA-val növelt értéke kerül felszámításra. Nem kerül felszámításra a számviteli díj idıarányos része az adott hónapban, ha az Alap elızı havi átlagos nettó eszközértéke nem érte el az 1.000.000.000 Ft-ot. Könyvvizsgálónak fizetendı díj: a könyvvizsgálói díj éves nettó maximális mértéke 700.000 Ft. Az Alapra a könyvvizsgálói díj ÁFA-val növelt értéke kerül felszámításra az Alap számára végzett szolgáltatásokat nyújtó féllel kötött mindenkor hatályos szerzıdés alapján. Egyéb az Alap mőködésével közvetlenül kapcsolatos költségek, így különösen a PSZÁF díj: Alap által fizetendı változó PSZÁF díj éves mértéke az Alap Nettó eszközértékének 0,25 ezreléke;

Az alapkezelési, letétkezelési, számviteli, a könyvvizsgálói és a PSZÁF díjat az Alapkezelı az utolsó közzétett nettó eszközértékre vetítve naponta számolja el. Az alapkezelési, letétkezelési és számviteli díj kifizetésére minden következı hónap elsı munkanapján – azaz havonta – kerül sor, a PSZÁF díj negyedévente, míg a könyvvizsgálói díj a számlák beérkezésekor kerül kifizetésre.

Egyéb díjak: Az Alap ügyletei kapcsán felmerülı, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek ill. a letétkezelınek fizetett költségek (beleértve a nemzetközi befektetésekhez kapcsolódó, a külföldi al-letétkezelık által felszámított díjakat és költségeket), díjak és jutalékok, elszámolóházak által felszámított költségek, valamint az Alap nevében felvett hitelek után fizetendı hiteldíjak és egyéb bankköltségek; A Befektetık Törvény által elıírtak szerinti információkkal való ellátásának költségei; Jogi szolgáltatás díja; Az Alap érdekében végzett reklám és marketing költségei; A Raiffeisen Alapcsalád érdekében végzett marketing és reklám tevékenységbıl az Alapkezelı döntése alapján az Alapra esı költségek;

A Letétkezelı a Nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb idıszakra vonatkozó, elıre kalkulálható költséget a lehetıségek szerint idıbeli elhatárolással, fokozatosan, egyenletesen terhel az Alapra. A költségek tételesen a féléves és éves jelentésekben felsorolásra kerülnek. Az Alapkezelı nem terhelhet kezelési díjat az Alapra, ha az Alap átlagos saját tıkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tıke ismételten el nem éri az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes idıszakban felmerülı kezelési díj utólagosan sem terhelhetık az Alapra. A forgalmazói díj, mint az Alapkezelı által közvetített szolgáltatások díja nem terhelhetı közvetlenül az Alapra, azok az alapkezelési díj részeként kerülnek felszámításra az Alappal szemben, azaz azokat az alapkezelési díj tartalmazza. Az Alap mőködésével kapcsolatos költségeket az Alapkezelı egyoldalúan, a Felügyelet engedélyével módosíthatja.

27


8. Felelısség válalló nyilatkozat Az Alap nevében eljáró Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Zrt. kijelenti, hogy jelen Tájékoztató a valóságnak megfelelı adatokat és állításokat tartalmaz, és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentıséggel bírnak. A Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezetı tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó felel.

Budapest, 2012. november 21.

…………..……..................................................... Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) Harangozó Gábor Alapkezelı

Heller Anikó Elszámolás-vezetı helyettes

28

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat

Kezelési Szabályzat 1. AZ ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 1.1.

Az Alap neve, típusa

Az Alap neve Raiffeisen Likviditási Alap

1.2.

Típusa

BAMOSZ besorolása

nyilvános, nyílt végő, határozatlan futamidejő értékpapír befektetési alap, az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált befektetési alap

likviditási

Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma, futamideje

Felügyeleti jóváhagyás kelte:

2001. augusztus 24.

Felügyeleti engedély száma:

III/110.176/2001.

Lajstromszáma:

1111-115

Felügyeleti nyilvántartásba vételi határozat száma:

III/110.176-1/2001.

Felügyeleti nyilvántartásba vételi határozat dátuma:

2001. szeptember 20.

Futamideje:

Az Alap futamideje a nyilvántartásba vételtıl határozatlan ideig terjed.

1.3.

Elszámolási és hozamfizetési napok

Az Alap neve

Forgalmazás elszámolási

Hozamfizetési nap

nap Raiffeisen Likviditási Alap

A Befektetési jegyekre T napon felvett megbízás teljesítése a Közzétételi napon (T) megjelentetett T napi forgalmazási árfolyamon történik. A Befektetı a megbízás teljesítésére megjelölhet ettıl eltérı napot is.

Az Alap tıkenövekménye terhére nem fizet hozamot. Az Alap teljes tıkenövekménye az Alap befektetési politikájának megfelelıen, az Alap esetleges megszőnéséig újrabefektetésre kerül. A Befektetési jegy tulajdonosok az Alap tıkenövekményét az Alap futamideje alatt a Befektetési jegyek visszaváltása révén realizálhatják.

Az Alap tıkenövekménye terhére nem fizet hozamot. Az Alap teljes tıkenövekménye az Alap befektetési politikájának megfelelıen, az Alap esetleges megszőnéséig újrabefektetésre kerül. A Befektetési jegy tulajdonosok az Alap tıkenövekményét az Alap futamideje alatt a Befektetési jegyek visszaváltása révén realizálhatják. Az Alap határozatlan futamidıre jött létre. Az Alappal szembeni megszőnési eljárás megindításáról az Alapkezelı vagy a Felügyelet határoz. Kötelezı megindítani a megszőnési eljárást, amennyiben:

az Alap Saját tıkéje 3 hónapon keresztül nem éri el átlagosan a 20 millió forintot,

29


az Alap Saját tıkéje negatívvá válik, az Alapkezelı befektetési alapkezelési tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, az Alapkezelıt a Felügyelet kötelezte az Alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen más befektetési alapkezelı sem veszi át, a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a Befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszőnését követıen a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak.

A megszőnés egyéb esetei Külön határozat nélkül elindul a megszőnési eljárás, amennyiben az Alap összes Befektetési jegyére a Befektetık visszaváltási megbízást adtak.. Az Alap megszőnik másik befektetési alapba történı beolvadása esetén, a beolvadás napjával. Az Alapkezelı az Alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket a megszőnési eljárás megindításának napjától számított 1 hónapon belül értékesíti. Az Alapkezelı az Alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítésébıl származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követı 5 munkanapon belül megszőnési jelentést készít, amelyet a Felügyelethez benyújt és a Befektetık felé közzétesz. Ezt követıen a Letétkezelı megkezdi a rendelkezésre álló összeg kifizetését a Befektetık részére.

Az Alap a Felügyelet nyilvántartásából való törléssel megszőnik, amelyre a megszőnési jelentés benyújtását követı nappal kerül sor.

1.4.

A Befektetési jegyek forgalomba hozatala és értékesítése

Az Alapkezelı az Alap nevében a Befektetık számára visszaváltható, dematerializált, névre szóló Befektetési jegyeket bocsát ki. A Befektetési jegyeket devizabelföldiek és devizakülföldiek egyaránt megvásárolhatják a folyamatos forgalmazás során. A nyílt végő befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek befektetık részére történı folyamatos forgalmazására a Batv. rendelkezései szerint a befektetési alapkezelı, illetve az általa megbízott egy vagy több forgalmazó jogosult. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetık felé a forgalmazást végzı felel. Az Alapkezelı az Alap Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete illetve annak jogelıdje az Állami Pénz- és Tıkepiaci Felügyelet általi nyilvántartásba vételét követı Banki munkanapon megkezdte a Befektetési jegyek nyilvános forgalombahozatalát, illetve folyamatos forgalmazását (értékesítését és visszaváltását). Az Alapkezelı az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazásának lebonyolításával a Forgalmazót bízza meg. A Forgalmazó fenti tevékenység ellátására harmadik személyt vehet igénybe, azonban ilyenkor is úgy felel, mintha saját maga járna el. A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában részt vevı Forgalmazók listáját a Kezelési Szabályzat 1.4.1 pontja tartalmazza.

1.4.1.

A Befektetési jegyek folyamatos értékesítésének módja, feltételei

Az Alap esetében – a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá az érintett Forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve – az Alap futamideje alatt a Forgalmazó, minden Banki munkanapon köteles elfogadni a Befektetési jegyre vonatkozó vételi megbízásokat, valamint Forgalmazáselszámolási napot biztosítani. A Befektetési jegyek folyamatos értékesítésében (és visszaváltásában) az alábbi Forgalmazók vesznek részt: Raiffeisen Bank Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) minden egysége honlap: www.raiffeisen.hu BNP PARIBAS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE (1051 Budapest, Széchenyi tér 7-8.), honlap: www.bnpparibas.hu Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.), mint a Raiffeisen Bank Zrt. ügynöke honlap: alapok.raiffeisen.hu SPB Befektetési Zrt. (1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8.), honlap: www.spbinvest.hu

30

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat A Befektetési jegyek értékesítése a Forgalmazó forgalmazásban résztvevı fiókjaiban a Forgalmazó üzletszabályzatában meghatározott idıpontokban lehetséges. A Befektetési jegyek személyesen vagy meghatalmazott által vásárolhatók meg a forgalmazási helyeken. A Befektetési jegyek értékesítése a Raiffeisen Bank Zrt. elektronikus csatornáin keresztül is lehetséges a Raiffeisen Bank Zrt. üzletszabályzatában meghatározott módon és idıben. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Zrt.-nél csak átutalással történı forgalmazásra, míg a Raiffeisen Bank Zrt.-nél mind készpénzes, mind átutalással történı forgalmazásra van lehetıség. A Forgalmazók folyamatos forgalmazásban résztvevı fiókjainak listáját az 1. számú Melléklet tartalmazza. A Befektetési jegyek tızsdei vagy egyéb szervezett piacra történı bevezetésére nem kerül sor, így a tızsdei jegyzés, forgalmazás nem lehetséges.

1.4.2.

A Befektetési jegyek folyamatos értékesítésének szabályai

A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának idıszakában a Befektetık a Befektetési jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési jegyek vételére vonatkozó szerzıdés megkötésével és a vételár egyidejő megfizetésével szerezhetik meg. A Befektetık által T napon - a vételár és az eladási jutalék egyidejő rendelkezésre bocsátása mellett - visszavonhatatlan formában adott vételi megbízásokat a Forgalmazó a megbízás napján (T nap), mint Forgalmazás-elszámolási napon érvényes forgalmazási árfolyam alapján teljesíti. A Forgalmazás-teljesítési nap - az a nap, amelyen az elszámolt Befektetési jegy vételi megbízások ellenértéke a Befektetık felé teljesítésre kerül – megegyezik a Forgalmazáselszámolási nappal. A Befektetık a Befektetési jegyre vonatkozó számlakivonatokat a megbízás napján (T nap) vehetik át. A vételi szerzıdésen megjelölt vételár, illetve az eladási jutalék megfizetése a Befektetı által megjelölt módon, azaz - ahol erre lehetıség kínálkozik - készpénzzel a Forgalmazási helyen a Forgalmazó pénztárába történı befizetéssel, illetve vételárnak és az eladási jutaléknak megfelelı összegnek a Befektetı Forgalmazónál vezetett számláján történı rendelkezésre bocsátásával teljesíthetı. A megvásárolt Befektetési jegyek a Forgalmazó Üzletszabályzatában foglaltaknak megfelelıen a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán a Forgalmazás-teljesítési napon kerülnek jóváírásra. A Befektetési jegyek vételére vonatkozó szerzıdéseket a Befektetık a Forgalmazónál érvényes szabályok szerint írhatják alá. A dematerializált értékpapírok vásárlásához szükséges, hogy a Befektetı értékpapír-számlával rendelkezzen. A telefonos, internetes, illetve az automatikus Befektetési jegy-vételek részletes szabályait a Forgalmazó és a Befektetı között létrejött megállapodások és a Forgalmazó szabályzatai rögzítik, de azok kondícióikat tekintve (elszámolási napok, költségek stb.) nem térhetnek el az egyéb Befektetık számára megadott kondícióktól. Amennyiben a Forgalmazás-elszámolási nap, illetve a Forgalmazás-teljesítési nap az eladás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidı az azt követı elsı olyan Forgalmazás-elszámolási, illetve Forgalmazás-teljesítési napra tolódik, amikor a megbízás irányának megfelelı forgalmazás felfüggesztése megszőnik. Amennyiben a Befektetınek a Befektetési jegyek vételére vonatkozó megbízása az elıbbiek alapján függıben van, úgy a Befektetı jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a Befektetı terhére díj vagy költség nem számítható fel. Az Alapkezelı kérésére a Forgalmazó tájékoztatást adhat az Alapkezelı számára a Befektetıknek az Alap Befektetési jegyeinek forgalmazásához kapcsolódó adatairól. Az Alapkezelı részére átadott adatokat kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések betartásával, az Alap kezeléséhez szükséges célra, különösen a Befektetık tájékoztatása, az Alapkezelınek az Alaphoz kapcsolódó kereskedelmi kommunikációja céljából használja fel.

31


1.5. 1.5.1.

A Befektetési jegyek visszaváltása és a visszaváltás felfüggesztése A Befektetési jegyek visszaváltásának módja, feltételei

A Befektetési jegyek forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, a Forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve, az Alap futamideje alatt a Forgalmazó minden Banki Munkanapon köteles elfogadni a Befektetési jegyre vonatkozó visszaváltási megbízásokat, valamint Forgalmazás-elszámolási napot biztosítani. A Befektetési jegyek visszaváltása a Forgalmazó forgalmazásban résztvevı fiókjaiban a Forgalmazó üzletszabályzatában meghatározott idıpontokban lehetséges. A Befektetési jegyek személyesen vagy meghatalmazott által válthatók vissza a forgalmazási helyeken. A Befektetési jegyek visszaváltása a Raiffeisen Bank Zrt. elektronikus csatornáin keresztül is lehetséges a Raiffeisen Bank Zrt. üzletszabályzatában meghatározott módon és idıben. A Forgalmazók folyamatos forgalmazásban (így a Befektetési jegyek visszaváltásában) résztvevı fiókjainak listáját az 1. számú Melléklet tartalmazza. A Befektetési jegyek tızsdei vagy egyéb szervezett piacra történı bevezetésére nem kerül sor, így a tızsdei forgalmazás nem lehetséges.

1.5.2.

A Befektetési jegyek visszaváltásának szabályai

A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának idıszakában a Befektetık a tulajdonukban álló és a Forgalmazónál értékpapírszámlán tartott Befektetési jegyeket a Forgalmazóval a Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó szerzıdés aláírásával válthatják vissza. A Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó szerzıdéseket (megbízásokat) a Befektetık a Forgalmazónál érvényes szabályok szerint írhatják alá. A Befektetık által a T napon - a Befektetési jegyek egyidejő rendelkezésre bocsátása mellett - visszavonhatatlan formában adott visszaváltási megbízásokat a Forgalmazó a megbízás napján (T napon), mint Forgalmazás-elszámolási napon a T napra érvényes forgalmazási árfolyam alapján, a visszaváltási jutalék egyidejő felszámítása mellett teljesíti. A Forgalmazás-teljesítési nap – az a nap, amelyen az elszámolt Befektetési jegy visszaváltási megbízások ellenértéke a Befektetık felé jóváírásra kerül – megegyezik a Forgalmazás-elszámolási nappal. A Forgalmazó a visszaváltási szerzıdésen szereplı visszaváltási árat a Befektetı által a szerzıdésben megjelölt módon, azaz – ahol erre lehetıség kínálkozik – készpénzben a Forgalmazási helyen a Forgalmazó pénztárából történı kifizetéssel, avagy minden esetben a Befektetı által megjelölt számlára a visszaváltás napján történı átutalással teljesíti a visszaváltást terhelı költségek (visszaváltási jutalék) egyidejő levonásával. A Forgalmazó a Befektetık Befektetési jegyeire vonatkozó visszaváltási szerzıdés (visszaváltási megbízás) alapján kizárólag abban az esetben teljesít, ha a Befektetık a Befektetési jegyeket a Forgalmazóhoz transzferálták. A telefonos, internetes, illetve az automatikus Befektetési jegy-visszavásárlások részletes szabályait a Forgalmazó és a Befektetı között létrejött megállapodás és a Forgalmazó szabályzatai rögzítik, de azok kondícióikat tekintve (elszámolási napok, költségek stb.) nem térhetnek el az egyéb Befektetık számára megadott kondícióktól. Amennyiben a Forgalmazás-elszámolási nap, illetve a Forgalmazás-teljesítési nap a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidı az azt követı elsı olyan Forgalmazás-elszámolási, illetve Forgalmazás-teljesítési napra tolódik, amikor a megbízás irányának megfelelı forgalmazás felfüggesztése megszőnik. Amennyiben a Befektetınek a Befektetési jegyek visszaváltására vonatkozó megbízása az elıbbiek alapján függıben van, úgy a Befektetı jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a Befektetı terhére díj vagy költség nem számítható fel. Az Alapkezelı kérésére a Forgalmazó tájékoztatást adhat az Alapkezelı számára a Befektetıknek az Alap Befektetési jegyeinek forgalmazásához kapcsolódó adatairól. Az Alapkezelı részére átadott adatokat kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések betartásával, az Alap kezeléséhez szükséges célra, különösen a Befektetık tájékoztatása, az Alapkezelınek az Alaphoz kapcsolódó kereskedelmi kommunikációja céljából használja fel.

32

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat Az Alapkezelı a Befektetési jegyek visszaváltási feltételeit a Befektetık számára hátrányosan kizárólag úgy módosíthatja, hogy a Befektetıket a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal és legalább 1 forgalmazás-elszámolási nappal megelızıen tájékoztatja.

1.5.3.

Az

Alap

folyamatos

forgalmazásának és a

forgalmazásának

szüneteltetésére,

folyamatos

befektetési jegyek visszaváltásának felfüggesztésére

vonatkozó szabályok 1.5.3.1. Az Alap folyamatos forgalmazásának szüneteltetése A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethetı, amennyiben a Befektetési jegyek forgalmazása az Alapkezelı, a Letétkezelı, illetve a Forgalmazó mıködési körében felmerülı okokból nem végezhetı. A szünetelésrıl rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a Befektetıket és haladéktalanul a Felügyeletet.

1.5.3.2. A Befektetési Jegyek forgalmazása vagy visszaváltása Alapkezelı általi felfüggesztésének esetei Az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását (vételét és visszaváltását egyaránt) az Alapkezelı kizárólag a Befektetık érdekében az alábbi rendkívüli esetekben függesztheti fel: az Alap Nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap Saját tıkéje több mint 10%-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam, az Alapkezelı, a Letétkezelı, illetve a Forgalmazó nem képes a tevékenységét ellátni, az Alap Nettó eszközértéke negatívvá vált, az Alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítésrıl szóló döntés közzétételével egy idıben, az elkülönítés végrehajtásáig.

Az Alapkezelı az Alap Befektetési jegyeinek visszaváltását a Befektetık érdekében akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a Befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt az Alap likviditása – az eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló idıt figyelembe véve – veszélybe kerül. Az Alapkezelı a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának és a visszaváltás felfüggesztésérıl rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetıket és a Felügyeletet. A Befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesztését kiváltó ok megszőnését követıen, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. Az Alap Nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.

1.5.3.3. A Befektetési Jegyek forgalmazása vagy visszaváltása Felügyelet általi felfüggesztésének esetei A Felügyelet a Befektetık érdekében felfüggesztheti a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben:

az Alapkezelı nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, az Alap mőködésének törvényben elıírt feltételei nem biztosítottak. az Alapkezelı 1.5.3.2 pont szerinti intézkedésének hiányában

A Felügyelet a Befektetık érdekében felfüggesztheti a Befektetési jegyek visszaváltását amennyiben az Alap likviditása a 1.5.3.2 pont szerint veszélybe kerül. A felfüggesztés idıtartama az Alap esetében legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit legalább 20 százalékban más befektetési alapba fektetı Alap esetében a felfüggesztés idıtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben az Alapkezelı kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja.

33

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat A Befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesztését kiváltó ok megszőnését követıen, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. Az Alap Nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni. Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidı az azt követı elsı olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési napra tolódik, amikor a megbízás irányának megfelelı forgalmazás felfüggesztése megszőnik. Amennyiben a Befektetınek a Befektetési jegyek vételére, illetve visszaváltására vonatkozó megbízása az elıbbiek alapján függıben van, úgy a Befektetı jogosult a megbízást írásban díjmentesen visszavonni.

1.6.

1.6.1.

A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai, a tıke- és hozamvédelem A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai

Az Alap tıkenövekménye terhére nem fizet hozamot. Az Alap teljes tıkenövekménye az Alap befektetési politikájának megfelelıen, az Alap esetleges megszőnéséig újrabefektetésre kerül. A Befektetési jegy tulajdonosok az Alap tıkenövekményét az Alap futamideje alatt a Befektetési jegyek visszaváltása révén realizálhatják.

1.6.2.

A tıke és hozamígéret/hozamgarancia feltételei

Az Alap esetében sem tıke, sem hozamgarancia nem áll fenn.

1.7.

1.7.1.

A Befektetési jegyek forgalmazási árfolyamának meghatározása, közzététele, a forgalmazás során felszámított költségek A befektetési jegyek eladási, illetve visszaváltási árának meghatározása, annak gyakorisága

A T. Forgalmazás-elszámolási napon az eladási és visszaváltási ár (forgalmazási árfolyam) megegyezik a Letétkezelı által a T. Forgalmazás-elszámolási napra meghatározott és közzétett egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértékkel. A Letétkezelı az Alap egy Befektetési jegyére jutó Nettó eszközértéket naponta, legalább 6 tizedes jegy pontosságig állapítja meg. Az Alap neve Raiffeisen Likviditási Alap

Forgalmazási árfolyam A Befektetési jegyekre T napon felvett megbízás teljesítése a Közzétételi napon (T) megjelentetett T napi forgalmazási árfolyamon történik. Egy Befektetési jegy T napi forgalmazási árfolyama megegyezik az Alap T-1 napon kiszámított T napra vonatkozó, egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértékével.

Az Alapkezelı vagy megbízása alapján a Letétkezelı a nyilvánosság számára köteles biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli – ha a befektetési alap legalább 5 éve mőködik – 5 éves, ennek hiányában a teljes mőködési idıszakra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetıségét.

1.7.2.

A Befektetési jegy forgalmazása során felszámított költségek

34

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat A Befektetési jegyek Forgalmazói a saját kondíciós listáik szerint a forgalmazás során eladási-, illetve visszaváltási jutalékot számíthatnak fel. A Forgalmazók által felszámítható díjak azonban semmilyen körülmények között nem haladhatják meg a jelen fejezetben meghatározott maximális mértékeket. A Forgalmazók a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során a Befektetık felé a megvásárlásra kerülı Befektetési jegyek száma és az aktuális árfolyam alapján számított értékre vetített eladási jutalékot, a Befektetési jegyek visszaváltásakor visszaváltási jutalékot számíthatnak fel. A Forgalmazók a Befektetési jegyek visszaváltásakor bizonyos esetekben – a visszaváltási (vagy átváltási) jutalék mellett – büntetı jutalékot számítanak fel. Az eladási, visszaváltási, illetve büntetı jutalék alapja a megvásárolandó, illetve visszaváltandó Befektetési jegyekre jutó tranzakciókori Nettó eszközérték. A Forgalmazó által a Befektetık felé felszámított eladási jutalék megfizetése a Befektetési jegyek eladásával, a visszaváltási, illetve büntetı jutalék megfizetése a Befektetési jegyek visszaváltásának teljesítésével egyidejőleg esedékes. A Forgalmazó visszaváltási jutalékként ún. átváltási jutalékot számít fel, ha a Befektetı a visszaváltással egyidejőleg a visszaváltás összegét valamely, az Alapkezelı által kezelt befektetési Alap Befektetési jegyeinek vásárlására fordítja (átváltás). Az átváltási jutalék mellett büntetı jutalék felszámítására kerül sor, amennyiben a büntetı jutalék felszámításának feltételei fennállnak. Az eladási, visszaváltási, átváltási és a büntetı jutalék mértékét a következı táblázat tartalmazza: Felszámítható jutalékok Eladási jutalék

Raiffeisen Likviditási Alap maximum 3% Amennyiben a százalékos díj tranzakcióra vetített forint értéke nem érné el a 3000 Ft-ot vagy ha a forgalmazó kizárólag fix díjat alkalmaz, akkor az eladási jutalék (ami lehet százalékos díj mellett alkalmazott minimum díj vagy önálló fix összegő díj) maximum 3000 Ft. Amennyiben a visszaváltásra a Befektetési jegyek megvásárlását követı 6 hónapon belül kerül sor, a visszaváltási jutalék a visszaváltásra kerülı Befektetéis jegyek Nettó eszközértékének maximum 4%-a;

Visszaváltási jutalék

Amennyiben a visszaváltásra a Befektetési jegyek megvásárlását követı 6 hónapon túl, de egy éven belül kerül sor, a visszaváltási jutalék a visszaváltásra kerülı Befektetéis jegyek Nettó eszközértékének maximum 3%-a; Amennyiben a visszaváltásra a Befektetési jegyek megvásárlását követı egy éven túl, de három éven belül kerül sor, a visszaváltási jutalék a visszaváltásra kerülı Befektetési jegyek Nettó eszközértékének maximum 2,5%-a; Amennyiben a visszaváltásra a Befektetési jegyek megvásárlását követı 3 éven túl kerül sor, a visszaváltási jutalék a visszaváltásra kerülı Befektetéis jegyek Nettó eszközértékének maximum 2%a; Amennyiben a fentiek szerint alkalmazott százalékos díjak tranzakcióra vetített forint értéke nem érné el a 3000 Ft-ot vagy ha a Forgalmazó kizárólag fix díjat alkalmaz, akkor a visszaváltási jutalék (ami lehet százalékos díj mellett alkalmazott minimum díj vagy önálló fix összegő díj) maximum 3000 Ft.

Átváltási jutalék

Ha a Befektetı a visszaváltással egyidejőleg a visszaváltás összegét valamely, az Alapkezelı által kezelt befektetési Alap Befektetési jegyeinek vásárlására fordítja (átváltás), a visszaváltási jutalék mértéke a következı: maximum az átváltásra kerülı Befektetési jegyek Nettó eszközértékének 0,5%-a. Amennyiben a százalékos díj tranzakcióra vetített forint értéke nem érné el az 1500 Ft-ot vagy ha a forgalmazó kizárólag fix díjat alkalmaz, akkor az átváltási jutalék (ami lehet százalékos díj mellett alkalmazott minimum díj vagy önálló fix összegő díj) maximum 1500 Ft.

35

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat Visszaváltási vagy átváltási jutalék mellett a visszaváltásra kerülı Befektetési jegyek száma és az aktuális árfolyam alapján számított érték 2%-a kerül felszámításra a következı esetekben: a Befektetı által visszaváltandó Befektetési jegyek értéke meghaladja az 500.000.000,-Ft-ot, azaz ötszázmillió forintot

Büntetı jutalék*

és az erre vonatkozó igényét a Befektetı az Alapkezelı számára írásban nem jelezte legalább a visszaváltást megelızı 5 banki munkanappal korábban (az összeg, a Forgalmazó és a dátum megjelölésével). Ebben az értelemben egy tranzakciónak számít az egy Befektetı által 5 banki munkanapon belül a Befektetési jegyekre adott visszaváltási megbízások összessége (az értesítési kötelezettség az elsı visszaváltás napját legalább öt banki munkanappal megelızı banki munkanapon terheli a Befektetıt). Több részletben történı visszaváltás esetén a büntetı jutalék felszámítása az összevont tranzakciós érték alapján történik.

* A büntetı jutalék fele-fele arányban kerül jóváírásra a Forgalmazó, illetıleg az Alapkezelı javára. Nem kerül felszámításra a fenti táblázatban szereplı büntetı jutalék, csupán a Forgalmazó által normál körülmények között felszámítható jutalék akkor, amennyiben a Befektetési jegy tulajdonos által adott napon a Befektetési jegyre bejelentett visszaváltás(ok) értéke megegyezik az ugyanaznap általa eszközölt Befektetési jegy vásárlás(ok) értékével (önkötés). A Forgalmazók által a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása során felszámított jutalékok pontos mértékét a Forgalmazók Kondíciós listája/Díjjegyzéke határozzák meg. Az értékpapírszámla megnyitásához, vezetéséhez kapcsolódó díjakat a Forgalmazó az üzletszabályzata szerinti mértékben számítja fel. Amennyiben a Befektetı a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán nyilvántartott Befektetési jegyeit a Forgalmazónál, vagy más befektetési szolgáltatónál, hitelintézetnél vezetett értékpapírszámlára transzferálja, akkor a kapcsolódó díjakat a Forgalmazó az üzletszabályzata szerinti mértékben számítja fel. A Forgalmazó üzletszabályzatához a Befektetık a forgalmazási helyeken és a Forgalmazó székhelyén juthatnak hozzá. A Befektetıt közvetlenül terhelı költségeket az Alapkezelı egyoldalúan, a Felügyelet engedélyével módosíthatja.

1.7.3.

A befektetési jegyek eladási, illetve visszaváltási ára közzétételének módja, helye és gyakorisága

A Letétkezelı naponta megállapítja az Alap nettó eszközértékét, és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket (ami megegyezik a forgalmazási árfolyammal) és gondoskodik a közzétételrıl. A Letétkezelı a Nettó eszközértéket a Közzétételi helyeken legkésıbb a megállapítást követı 2. Banki Munkanapon teszi közzé.

36


2. AZ ALAP KEZELÉSÉNEK ALAPVETİ SZABÁLYAI 2.1. 2.1.1.

Az Alap célja, befektetési korlátai Az Alap célja

Az Alap befektetési célja, hogy a Befektetési jegyek zavartalan visszaváltásához szükséges likviditást fenntartva, korlátozott tıke- és hozamkockázat felvállalása mellett hosszabb távon – a befektetési politika által lehetıvé tett – maximális mértékő tıkenövekményt érjen el. Az Alap tıkenövekményének terhére nem fizet hozamot. Az Alap teljes tıkenövekménye az Alap befektetési politikájának megfelelıen, az Alap esetleges megszőnéséig újrabefektetésre kerül. A Befektetési jegy tulajdonosok az Alap tıkenövekményét az Alap futamideje alatt a Befektetési jegyek visszaváltása révén realizálhatják.

2.1.2.

Befektetési politika (földrajzi és iparági specializáció)

Az Alap

Földrajzi

Iparági / Szektor specializáció


2.1.3.

hazai

nincs

A befektetési korlátok

2.1.3.1. A megengedett eszközök köre A 345/2011. Kormány rendelet 17. §-a alapján, a nyilvános értékpapír-befektetési alapok kizárólag az alábbi eszközökbe fektethetnek be. A Kezelési Szabályzat 2.2.2 pontja a jelen pontban felsorolt eszközök, mint megengedett eszközök körét az Alapra vonatkozóan szőkítheti. a)

Az alábbi átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök: i. ii. iii.

iv.

szabályozott piacra bevezetett vagy forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök EGT-állam egyéb rendszeresen mőködı, elismert, nyilvános, szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök valamely harmadik ország tızsdéjén hivatalosan jegyzett, vagy annak más, rendszeresen mőködı, elismert, nyilvános és szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, amennyiben az adott tızsde vagy kereskedési platform, mint lehetséges befektetési helyszín szerepel az Alap Kezelési Szabályzatában 1 éven belül forgalomba hozott átruházható értékpapírok, feltéve, hogy

a forgalomba hozatali feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra nézve, hogy a kibocsátó kezdeményezi az értékpapírok valamely, az i., ii. vagy iii. pontban meghatározott szabályozott piacra illetve kereskedési platformra történı bevezetését, és a bevezetés a forgalomba hozataltól számított 1 éven belül megtörténik

b)

az a) pont szerinti feltételeknek nem megfelelı egyéb állampapírok,

c)

olyan befektetési alapok befektetési jegyei és egyéb kollektív befektetési értékpapírok, amelyek megfelelnek a 345/2011. Kormány rendelet 2. § (1) bekezdésének e) pontjában felsorolt feltételeknek

d)

betét, deviza;

37


e)

származtatott ügyletek, beleértve az árualapú származtatott ügyleteket is, azzal a feltétellel, hogy árualapú származtatott ügyletek esetében az ügylet nem zárulhat fizikai teljesítéssel,

f)

szabályozott piacon nem forgalmazott pénzpiaci eszközök, ha maga a forgalomba hozatal vagy a kibocsátó a befektetık és megtakarítások védelme érdekében szabályozott, és megfelelnek a 345/2011. Kormány rendelet 2. § (1) bekezdésének h) pontjában felsorolt feltételeknek.

g)

A nyilvános értékpapír-befektetési alapok eszközeik legfeljebb 10 százalékát befektethetik az a)-f) pontokban nem említett értékpapírokba, vagy egyéb pénzügyi eszközökbe.

h)

A nyilvános értékpapír-befektetési alapok rendelkezhetnek Járulékos likvid eszközökkel.

2.1.3.2. Befektetési korlátok a befektetési alap eszközeihez viszonyítva A befektetési alap nem köteles betartani a jelen pontban részletezett befektetési korlátokat a tulajdonában lévı átruházható értékpapírokhoz vagy pénzpiaci eszközökhöz tartozó jegyzési jogok gyakorlása során, illetve a korlátoknak a befektetési alapon kívül álló okból történı túllépése esetén. A befektetési alap ilyen túllépés esetén az eladási ügyletei során – a befektetık érdekeinek figyelembevételével – a lehetı leghamarabb, de legkésıbb 90 napon belül köteles megfelelni a fenti korlátoknak. A Kezelési Szabályzat 2.2.2-2.2.5 pontjai a jelen pontban felsorolt törvényi befektetési korlátokat az Alap tekintetében szőkíthetik. A 345/2011. Kormány rendelet 18-23. §-ai alapján az alábbi általános befektetési korlátozások alkalmazandóak az értékpapírok és egyéb eszközök megszerzésekor. Általános korlátok:

befektetési

(1) A befektetési alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkezı jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkezı és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén elsı helyen a tıke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben a befektetési alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg a befektetési alap eszközeinek 80 százalékát. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGTállam is tagja. (5) A befektetési alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben a befektetési alap által történı befektetések értéke egyenként meghaladja a befektetési

38

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A (3)–(4) bekezdésben szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni. (6) Az (1)-(5) pontokban szereplı korláttól eltérıen a befektetési alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba. (7) Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történı befektetésekbıl, az adott intézménynél elhelyezett betétekbıl, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekbıl eredı összevont kockázati kitettség meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetık figyelmét meghatározva az ebbıl fakadó speciális kockázatokat is.

Kollektív befektetési formákba történı befektetések korlátai:

(1) Ha a befektetési alap más olyan befektetési jegybe, vagy kollektív befektetési értékpapírba fektet be, amelyet közvetlenül vagy meghatalmazás alapján az adott befektetési alap alapkezelıje, vagy azzal szoros kapcsolatban lévı másik alapkezelı kezel – ideértve azt, amikor az alapkezelı alvállalkozóként kezeli az adott alapot –, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott befektetési alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhetı.

A származtatott ügyletekre vonatkozó általános szabályok

(1) A befektetési alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet: a) a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja, b) az ügylet kötése nem jár a lenti (2) és (3) bekezdésben megállapított befektetési korlátok megsértésével. c) a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközértékszámítás gyakoriságának megfelelıen megállapítható, továbbá a származtatott ügylet – figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit – kellı idıben a megfelelı piaci áron lezárható, elszámolható. d) a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza. (2) A befektetési alap – származtatott ügyletek figyelembevételével számított – teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen a befektetési alap egyes eszközeiben meglévı nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. A befektetési alapnak az egyes eszközökben meglévı nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévı kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévı

39

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. A befektetési alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az alap eszközeiben meglévı devizakockázatok fedezésé céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni. (3) A befektetési alapnak az egyes eszközeiben meglévı nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az a 345/2011. Kormány rendeletben vagy az Kezelési Szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz.

2.1.3.3. Befektetési korlátok a megengedett eszközök oldaláról (1) A befektetési alap egy kibocsátó hitelviszonyt megtestesítı értékpapírjainak legfeljebb 20 százalékát szerezheti meg. (2) A (1) bekezdésben meghatározott korlát figyelmen kívül hagyható a megszerzés idıpontjában, amennyiben a hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok bruttó értékét vagy a forgalomba hozandó értékpapírok nettó értékét ebben az idıpontban nem lehet meghatározni. (3) Nem kell figyelembe venni az (1) bekezdésben szereplı korlátot: a) az EGT-állam vagy annak önkormányzata által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében, b) a harmadik ország által forgalomba hozott vagy garantált átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök esetében, c) nemzetközi pénzügyi intézmény, valamint az olyan nemzetközi közjogi szervezetek által kibocsátott átruházható értékpapírok esetében, amelyeknek egy vagy több tagállam a tagja.

2.1.3.4. Egyéb, befektetésekre vonatkozó általános szabályok (1) Az Alap nem fektethet be a maga által kibocsátott Befektetési jegybe. (2) Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelı által kibocsátott értékpapírt, valamint az Alapkezelı kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt a nyilvános árjegyzéssel rendelkezı értékpapírok kivételével, ideértve a nyilvános nyílt végő kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírokat és a tızsdére bevezetett értékpapírokat is. (3) Az Alap nem vásárolhat az Alapkezelı tulajdonában lévı pénzügyi eszközöket, és nem értékesíthet pénzügyi eszközt az Alapkezelı részére. (4) Az Alapnak az Alapkezelı kapcsolt vállalkozásaival kötött, valamint az Alapkezelı által kezelt egyéb kollektív befektetési formák, valamint portfóliók egymás közötti ügyletei esetén az ügylet kötésekor érvényben lévı piaci árat dokumentálni kell.

40


2.2. 2.2.1.

Az Alap befektetési politikája A befektetési stratégia

Az Alap neve

Befektetési stratégiája Az Alapkezelı alacsony kockázat és az árfolyam-ingadozások minimális szinten tartása mellett a lehetséges legmagasabb hozamot kívánja elérni. Az Alap elsısorban árfolyamingadozásoktól mentes eszközökbe - fıként látra szóló és lekötött bankbetétekbe szándékozik befektetni az alapban összegyőjtött tıkét.


2.2.2.

A portfolió lehetséges elemei, azok Kezelési Szabályzat szerinti limitei, tervezett arányai

A portfólió lehetséges elemei

A Kezelési Szabályzat szerinti limit

1. EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok: a)

b)

a magyar vagy külföldi (EGT vagy OECD) állam által kibocsátott állampapírok, így többek között a diszkontkincstárjegyek, kamatozó kincstárjegyek, fix, illetve változó

Kormányrendelet szerinti, a Kezelési

kamatozású államkötvények

Szabályzat

a magyar jegybank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más

részletezett limit.

2.1.3.2

pontjában

tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok 2. Egyéb hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok: Devizabelföldi és devizakülföldi társaságok által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı


értékpapírok, melyek megfelelnek a Kezelési Szabályzat 2.1.3.1 pontja a) bekezdése i-ii

Szabályzat

pontjaiban foglalt feltételeknek


2.1.3.2

pontjában

3. Származtatott eszközök Szabályozott piacon forgalmazott származtatott pénzügyi eszközök, beleértve az ezekkel


egyenértékő

Szabályzat

készpénz-elszámolású

eszközöket,

továbbá

a

tızsdén

kívüli,

nem

szabványosított származtatott pénzügyi eszközök (OTC származtatott ügyletek).

2.1.3.2

pontjában

részletezett limit a Kezelési Szabályzat 2.2.4

pontjában

részletezett

feltételekkel 4. Pénzpiaci eszközök: A

fizetıeszköz

kivételével

sorozatban

kibocsátott,

értékpapírnak

nem

minısülı,


pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel pénzpiacon kereskednek és megfelelnek a Kezelési

Szabályzat

2.1.3.2

Szabályzat 2.1.3.1 pontja a) bekezdése i-ii pontjaiban foglalt feltételeknek


pontjában

5. Bankbetét és Deviza: Látraszóló, illetve lekötött bankbetétek.

Kormányrendelet szerinti, a Kezelési Szabályzat

2.1.3.2

pontjában

részletezett limit. 6. Kollektív befektetési értékpapírok:

41


Olyan befektetési alapok befektetési jegyei és egyéb kollektív befektetési értékpapírok,

maximum 10%

amelyek megfelelnek a 345/2011. Kormány rendelet 2. § (1) bekezdésének e) pontjában felsorolt feltételeknek. Ezen belül olyan nyílt- és zártvégő befektetési alapok befektetési jegyei, illetıleg egyéb kollektív befektetési értékpapírok, amelyek az Alap befektetési politikájához hasonló befektetési politikával rendelkeznek. 7. Egyéb eszközök A Kezelési Szabályzat 2.1.3.1 pont a)-f) bekezdéseiben nem említett értékpapírok, vagy


egyéb pénzügyi eszközök.

Szabályzat

Az Alap rendelkezhet Járulékos likvid eszközökkel.

részletezett limit

2.1.3.2

pontjában

A portfólió elemeinek tervezett aránya A portfólió elemeinek tervezett aránya

Az Alapkezelı elsısorban árfolyamingadozásoktól mentes eszközökbe – fıként látra szóló és lekötött bankbetétekbe – szándékozik befektetni az Alapban összegyőjtött tıkét. A befektetési eszközök tervezett arány (célaránya):

Látra szóló és lekötött betét: 100%

Egyéb eszköz: 0%

Az Alap által a Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történı befektetésekbıl, a Raiffeisen Bank Zrt.-nél

elhelyezett

betétekbıl, és a Raiffeisen Bank Zrt.-nél kötött OTC származtatott ügyletekbıl eredı összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát. Deviza kitettség

Az Alap minimálisan 0%-os arányban, maximálisan 30%-os arányban, valamint 0%-os célarányban fektet a Befektetési jegyek pénznemétıl eltérı devizában denominált eszközökbe

2.2.3.

Az egyes értékpapírfajták maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya

Értékpapírfajta

Maximális, minimális és Tervezett arány* Max

Min

Terv**

Állampapírok összesen***

100%

0%

0%

Forintban denominált állampapírok

100%

0%

0%

30%

0%

0%

100%

0%

0%

Forintban denominált vállalati kötvények

100%

0%

0%

Forintban denominált jelzáloglevelek

100%

0%

0%

Forintban denominált egyéb kötvények

100%

0%

0%

Külföldi devizában denominált kötvények

30%

0%

0%

Kollektív befektetési értékpapírok

10%

0%

0%

Külföldi devizában denominált állampapírok Egyéb hitelviszonyt megtestesítı Értékpapírok összesen***

* A befektetési eszközökre fent említett tervezett arányoktól az Alapkezelı a törvényi és Kezelési Szabályzatban foglalt korlátokon belül eltérhet. ** Az Alap tervezett összetétetele alapján kizárólag bankbetétekbe fektet

42

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat *** Kizárólag szabályozott piacra bevezetett vagy forgalmazott átruházható értékpapírok, illetve EGT-állam egyéb rendszeresen mőködı, elismert, nyilvános, szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok

2.2.4.

A származtatott termékek, illetve ügyletek lehetséges köre, alkalmazásuk célja, feltételei

A származtatott ügyletek alkalmazásának célja A származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétıl függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva). Az Alapkezelı az Alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a Kezelési Szabályzatban megfogalmazott befektetési cél elérése érdekében köthet. Származtatott ügylet köthetı a kockázatok csökkentése érdekében (fedezeti pozíció) de lehet aktív befektetési eszköz is. A megengedett származtatott ügyletek köre Az Alap csak olyan származtatott ügyleteket köthet, amelyek megfelelnek a következı feltételeknek: A Kezelési Szabályzat 2.1.3.1 a) bekezdése i-iv pontjaiban említett szabályozott piacon forgalmazott származtatott pénzügyi eszközök, beleértve az ezekkel egyenértékő készpénz-elszámolású eszközöket, továbbá a tızsdén kívüli, nem szabványosított származtatott pénzügyi eszközök (OTC származtatott ügyletek), feltéve, hogy ezen OTC származtatott ügyletek alapul szolgáló eszközei ezen bekezdés hatálya alá tartozó eszközök, továbbá olyan pénzügyi indexek, kamatlábak, devizaárfolyamok vagy valuták, amelyekbe az Alap a Kezelési Szabályzat szerinti befektetési célkitőzései értelmében befektethetnek, ezen OTC származtatott ügyletekben részt vevı üzletfelek prudenciális felügyelet hatálya alatt álló és a Felügyelet által engedélyezett kategóriákba tartozó intézmények, továbbá ezen OTC származtatott ügyletek megbízható és ellenırizhetı napi értékelése biztosított és az Alap kezdeményezésére egy ellentételezı ügylettel bármikor tisztességes piaci értéken eladhatók, felszámolhatók vagy lezárhatók. A tızsdén kívüli adásvételi ügylet akkor minısül határidısnek, ha a kötésnap és a teljesítés napja között értékpapír esetében több mint nyolc nap, deviza esetében több mint két banki nap telik el. A teljesítés idıtartamától függetlenül nem minısül határidıs ügyletnek az értékpapírok jegyzési eljárás ill. aukció keretében történı megvásárlása ill. visszavásárlási aukció, felvásárlási ajánlat elfogadása során történı eladása, a deviza azonnali értékpapírügylethez kapcsolódó adásvétele. Az Alap esetében megengedett származtatott ügyletek és alaptermékek körét az alábbi táblázat tartalmazza: Származtatott ügylet (derivatíva)

Alaptermék

Sztenderd derivatívák Tızsdei határidıs ügylet (futures)

Kötvény, Kamatláb, Deviza, Index

Opciós ügylet

Kötvény, Kamatláb, Deviza, Index, Futures/forward pozíció, Swap

Csere ügylet (Swap),


ide sorolva az ún. különbözeti (CFD) ügyleteket Nem tızsdei határidıs ügylet


(forward) Speciális derivatívák Repo

Kötvény

43

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat A teljes nettósított kockázati kitettségre vonatkozó limit Az Alap a Batv. rendelkezései szerint - származtatott ügyletek figyelembevételével - számított teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap Nettó eszközértékének 130%-át.

A származtatott ügyletek nettósítási szabályai Az Alapkezelı a 2010. július 28-i keltezéső, CESR/10-788 referencia számú ESMA iránymutatást veszi figyelembe a származtatott pénzügyi eszközök használatával generált járulékos és teljes nettósított kockázati kitettség számításakor az ún. kötelezettségvállalási módszert alkalmazva. Az Alapkezelı minden egyes származtatott pénzügyi eszköz pozíciót az adott származtatott eszköz mögöttes eszközében található egyenértékő pozíció piaci értékére vált át (szabványos kötelezettségvállalási módszer). Az Alapkezelı az Alap esetében a Kezelési Szabályzatban meghatározza a teljes nettósított kockázati kitettség maximumát a 345/2011. Kormány rendelet által biztosított limiten belül. A nettósított kockázati kitettség számítása során az Alapkezelı a származtatott pénzügyi eszközökön keresztül felvállalt járulékos kockázati kitettség értékét az alábbi eljárásokkal csökkenti („nettósítja”): nettósítás: vonatkozhat egyazon alaptermékre kötött származtatott pénzügyi eszközökben vállalt rövid és hosszú pozíciók egymással szembeni nettósítására függetlenül az egyes származtatott ügyletek lejárati idıpontjától, valamint egy adott származtatott pénzügyi eszközben (ahol az alaptermék vagy átruházható értékpapír, vagy pénzpiaci eszköz, vagy kollektív befektetési értékpapír) vállalt hosszú (rövid) pozíció és a megfelelı alaptermékben vállalt rövid (hosszú) pozíció egymással szembeni nettósítására fedezeti ügyletek: származtatott pénzügyi eszközökre és/vagy alaptermékekre kötött ügyletek kombinációja, ahol az alaptermék nem szükségszerően egyezik meg és célja, hogy más származtatott pénzügyi eszközben vagy az alaptermékben meglévı kockázatot csökkentse A fenti nettósítás akkor alkalmazható, ha ezek a megoldások nem hagynak figyelmen kívül nyilvánvaló és lényeges kockázatokat, és a kockázati kitettség egyértelmő csökkenését eredményezik. Amennyiben a származtatott pénzügyi eszközök használata nem eredményez járulékos kockázati kitettséget vagy járulékos tıkeáttételt az Alap számára, akkor a mögöttes kitettséget nem kell figyelembe venni a kötelezettségvállalási módszer alkalmazásakor. Amennyiben az Alap portfoliójában kizárólag kockázatmentesnek tekinthetı eszközt tart és a befektetési céljának eléréséhez szükséges piaci kitettséget származtatott pénzügyi eszközön keresztül biztosítja, az adott származtatott pozíciót nem kell figyelembe venni a a kötelezettségvállalási módszer alkalmazásakor, amenniyben az elızı követelmény érvényesül. Az Alap nevében a 345/2011 Korm. r. 15. §-ának (1) bekezdése szerint megkötött 3 hónapnál rövidebb futamidejő hitelfelvételt nem kell figyelembe venni a teljes kitettség kiszámításakor. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévı devizakockázatok fedezésé céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni. Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplı értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét. Amenniyben egy repo ügylet keretében megvásárolt és óvadékul szolgáló értékpapír további repo ügyletek alapjául szolgál, az értékpapírok teljes piaci értékét figyelembe kell venni a nettósított kockázati kitettség számításakor.

A származtatott ügyletek értékelési szabályai, az árinformációk forrásai Tızsdén kívüli származtatott ügyletek Határidıs vételi megállapodások A határidıs vételi megállapodások T napi eszközértéke a mögöttes instrumentum fentiek alapján meghatározott T napi piaci értékének és a határidıs megállapodásban szereplı vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbözetével egyezik meg. Három hónapnál hosszabb hátralévı futamidejő, devizára szóló határidıs vételi megállapodások esetében a nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamat swap jegyzéseket kell felhasználni (a

44

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat standard 6 hónap, 9 hónap, 1 év stb. idıperiódusokra történı jegyzések közül a legközelebbieket idıarányosan figyelembe véve), vagy az azokból számolható implikált kamatokkal kell elvégezni a diszkontálást. Határidıs eladási megállapodások A határidıs eladási megállapodások T napi eszközértéke a határidıs megállapodásban szereplı eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum fentiek alapján meghatározott T napi piaci értékének különbözetével egyezik meg. Három hónapnál hosszabb hátralévı futamidejő, devizára szóló határidıs eladási megállapodások esetében a nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamat swap jegyzéseket kell felhasználni (a standard 6 hónap, 9 hónap, 1 év stb. idıperiódusokra történı jegyzések közül a legközelebbieket idıarányosan figyelembe véve), vagy az azokból számolható implikált kamatokkal kell elvégezni a diszkontálást. Opciós ügyletek A vásárolt opciók értékelése az adott opcióra árjegyzést nyújtó befektetési szolgáltatók által jegyzett és a Letétkezelı által meghatározott professzionális adatszolgáltató – REUTERS vagy BLOOMBERG – által közölt vételi és eladási árakból számított, számtani átlagként meghatározott közép árfolyam alapján történik. Amennyiben az árjegyzés T-1 napnál régebbi vagy nem elérhetı, akkor vagy a BLOOMBERG-en található opció árazási modellek közül a Letétkezelı által kiválasztott módszerrel vagy az alábbi módon kell az opciók értékét meghatározni: Európai opció esetén: a legutolsó elérhetı árjegyzés alapján számított implikált volatilitás (implied volatility) felhasználásával a Black-Scholes modell alapján számított érték; Amerikai opció esetén: vételi opció: az alaptermék T-1 napi prompt árfolyama mínusz a kötési ár, amennyiben az eredmény pozitív, különben nulla; eladási opció: a kötési ár mínusz az alaptermék T-1 napi prompt árfolyama, ha az eredmény pozitív, egyébként nulla. Csereügyletek Amennyiben több ár is elérhetı egy tızsdén nem kereskedett (OTC) csereügyletre, akkor az alábbi sorrend szerint kell figyelembe venni az árakat: ’T-2’ napi üzletkötés árfolyama bank, vagy befektetési vállalkozás által jegyzett kétoldali árfolyamból számított középárfolyam az adott származtatott eszköz elismert értékelési módszerével számított elméleti árfolyam az alaptermékek árfolyamának figyelembe vételével, valamint a számítás módszerének dokumentálásával CFD (contract for difference) ügylet A CFD ügyleteket a nyitóár és az alaptermék T napi - a szerzıdésben rögzíttettek szerint számolt - elszámoló árának különbözeteként kell értékelni. Tızsdei származtatott ügyletek A T napi nettó eszközérték kiszámítása során a T-1 napi nyitott tızsdei származékos pozíciókat az adott instrumentumra közzétett T-1 napi hivatalos elszámoló ár alapján kell értékelni. Repo megállapodások Az óvadéki repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidıs oldalt egyidejőleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint: prompt vétel - határidıs eladás: a megvásárolt értékpapírt nem szabad beállítani a készletbe; ehelyett a megvásárolt értékpapír vételi árát és az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi idıarányos részét kell követelésként beállítani. prompt eladás - határidıs vétel: az eladott értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben, továbbá kötelezettségként be kell állítani az eladási árat, valamint a vételi és az eladási ár különbözetének T napi idıarányos részét. A szállításos repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidıs oldalt egyidejőleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint: prompt vétel - határidıs eladás: a megvásárolt értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben és követelésként be kell állítani a vételi ár plusz az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi idıarányos része mínusz a megvásárolt értékpapír T napi piaci értéke eredményét.

45


prompt eladás - határidıs vétel: a készletbıl ki kell venni az eladott értékpapírt; és kötelezettségként be kell állítani az eladási ár plusz a vételi és az eladási ár különbözetének T napi idıarányos része mínusz az eladott értékpapír T napi piaci értéke eredményét.

2.2.5.

A tıke-, illetve hozamígéret alapjául szolgáló tervezett tranzakciók

Az Alap esetében sem tıke, sem hozamgarancia nem áll fenn.

2.2.6.

Az Alapba történı befektetéssel járó jelentısebb kockázatok

Az Alap Befektetési jegyeit vásárló Befektetık az Alap portfóliójában lévı egyedi befektetési eszközök és a Befektetési jegyeknek az Alap egésze értékét reprezentáló árfolyama ingadozásának kockázatával kell szembenézniük. Az Alap esetében a Kezelési Szabályzat szerint megengedett befektetési eszközök árfolyamának változékonysága miatt elengedhetetlen a Befektetık számára befektetési döntésük meghozatala elıtt a kockázati tényezık áttanulmányozása. A GAZDASÁGI KÖRNYEZETBİL ADÓDÓ KOCKÁZAT A hazai és nemzetközi gazdasági környezet, a magyar kormány, a Nemzeti Bank, az egyes célországok kormányainak illetve nemzeti bankjainak politikája, intézkedései, az egyes országok gazdasági teljesítménye jelentıs hatással lehet az Alap eszközeire, így különösen - az állampapírok hozamára, - a betéti hozamokra, - azon társaságok teljesítményére, amelyek által kibocsátott értékpapírok az Alap portfóliójában szerepelnek, - az állampapírokba fektetı alapok hozamára, - a vállalati szektor teljesítményére, - és az üzleti életre általában. A magyar és az egyes országok kormányzati gazdaságpolitikája befolyásolhatja az általános tıkepiaci feltételeket. A Nettó eszközértéket és így a Befektetési jegyek forgalmazási árfolyamát különösen befolyásolhatja a gazdasági növekedés, a külgazdasági pozíció, az árfolyam politika, a költségvetés hiányának mértéke, az infláció és a kamatszint. Mindezek következtében az értékpapírpiacokat idınként nagy mértékő árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek ellen az Alapkezelı a legnagyobb gondosság mellett sem tudja teljes egészében megvédeni az Alap pozícióját. Az árfolyamingadozások hatását az Alapkezelı a portfólió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért elıfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes idıszakokban csökken vagy nem növekszik olyan mértékben, mintha a teljes portfólió csakis alacsony kockázatú befektetésekben állna. POLITIKAI KOCKÁZATOK Az egyes országok mindenkori politikai stabilitása, helyzete idırıl-idıre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják az Alap mőködése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT A portfóliók elemeinek értékesítése - fıleg a hosszabb lejáratú vagy lejárat nélküli papírok esetében - vagy az Alap szabad pénzeszközeinek befektetése idırıl idıre nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezıtlen árfolyamon lehetséges. Ennek oka, hogy egyes értékpapírpiacok likviditása a viszonylag kis számú szereplı és a széles értékpapír-kínálat hiánya miatt idınként nem kielégítı. Ráadásul az értékpapírok árát az erısen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni, ami az Alap nettó eszközértékén keresztül hat a Befektetési jegyek árfolyamára. DEVIZA ÁRFOLYAM KOCKÁZATOK Az Alap portfólióját alkotó egyes értékpapírok különféle devizákban lehetnek denominálva, aminek következtében ezen értékpapíroknak az egyes devizákban kifejezett értéke forintra konvertálva az adott deviza és a forint közötti árfolyam ingadozásától függıen változhat. AZ ÉRTÉKPAPÍROK KIBOCSÁTÓIHOZ, A BETÉTEK FELVEVİIHEZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOK Az Alap portfóliójában lévı értékpapírok kibocsátói rossz gazdasági eredményeket produkálhatnak, csıd, vagy felszámolási eljárás alá kerülhetnek, ami az Alap portfólióját és a Befektetési jegyek tulajdonosait a hozamok elmaradása, árfolyamveszteség, vagy alacsony likvidációs érték formájában hátrányosan érintheti.

46

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat Amennyiben az Alap által birtokolt értékpapírok kibocsátója (ideértve az egyes államokat is), vagy az Alap betéteit felvevı hitelintézet fizetésképtelenné válik és nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét, a fizetési kötelezettség teljesítését részben vagy egészben megtagadja, vagy a fizetési kötelezettségének nem megfelelı idıben tesz eleget, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap Nettó eszközértékét és a Befektetési jegyek árfolyamát. PARTNERKOCKÁZAT Amennyiben az Alapkezelı által az Alap nevében kötött ügyletekben közremőködı partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek eleget maradéktalanul, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap Nettó eszközértékét és a Befektetési jegyek árfolyamát. A FORGALMAZÁS SZÜNETELTETÉSE, FELFÜGGESZTÉSE A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethetı, amennyiben a Befektetési jegyek forgalmazása az Alapkezelı, a Letétkezelı, illetve a Forgalmazó mıködési körében felmerülı okokból nem végezhetı. A szünetelésrıl rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a Befektetıket és haladéktalanul a Felügyeletet. Az Alap Befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását (vételét és visszaváltását egyaránt) az Alapkezelı kizárólag a Befektetık érdekében az alábbi rendkívüli esetekben függesztheti fel:

az Alap Nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap Saját tıkéje több mint 10%-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam, az Alapkezelı, a Letétkezelı, illetve a Forgalmazó nem képes a tevékenységét ellátni, az Alap Nettó eszközértéke negatívvá vált, az Alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítésrıl szóló döntés közzétételével egy idıben, az elkülönítés végrehajtásáig.

Az Alapkezelı az Alap Befektetési jegyeinek visszaváltását a Befektetık érdekében akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a Befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt az Alap likviditása – az eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló idıt figyelembe véve – veszélybe kerül. Az Alapkezelı a Befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának és a visszaváltás felfüggesztésérıl rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetıket és a Felügyeletet. A Befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesztését kiváltó ok megszőnését követıen, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell. Az Alap Nettó eszközértékét a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni. AZ ADÓSZABÁLYOK ESETLEGES MEGVÁLTOZÁSA A Befektetési jegyekre vagy az Alapra vonatkozó jelenleg hatályos adózási szabályok a jövıben megváltozhatnak, amelyek a jelenlegihez képest hátrányosan érinthetik a Befektetési jegyek tulajdonosait. A SAJÁT TİKE CSÖKKENÉSÉNEK KOCKÁZATA Az Alapot az Alapkezelı köteles megszüntetni, amennyiben az Alap saját tıkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Ez esetben a Befektetési jegy tulajdonosok az általuk kívántnál esetleg elıbb kapják vissza a Befektetési jegybe fektetett pénzüket. PARTNER KOCKÁZAT A NEM TİZSDEI SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ESETÉBEN Az Alap portfóliójában lévı, nem tızsdei ügyletek keretében megkötött, nem szabványosított származtatott ügyletek magukban hordozzák azt a kockázatot, hogy az opció kiírójának fizetıképességében változás áll be, ami miatt az opció kiírója – esetleges fizetésképtelensége miatt – nem teljesíti a szerzıdésbıl adódó fizetési kötelezettségeit az Alap számára. INTÉZMÉNYI KITETTSÉGBİL SZÁRMAZÓ KOCKÁZATOK Az Alap a Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történı befektetésekbıl, a Raiffeisen Bank Zrt-nél. elhelyezett betétekbıl, és a Raiffeisen Bank Zrt.-vel kötött OTC származtatott ügyletekbıl eredı összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát. Az ebbıl fakadó speciális kockázatok megegyeznek „az értékpapírok kibocsátóihoz, a betétek felvevıihez kapcsolódó kockázatok”, a „partnerkockázat” és a „partner kockázat nem tızsdei származtatott ügyletek esetében” pontokban leírt kockázatokkal. Az Alap fokozottabban lehet kitéve a hivatkozott kockázatoknak mint más, hasonló befektetési politikát képviselı de hasonló intézményi kitettséget el nem érı befektetési alapok.

47


2.2.7.

A befektetési stratégia lehetséges piacainak bemutatása

Az alábbiakban azon piacok is feltüntetésre kerültek, amelyeken kereskedett befektetési eszközök közvetlenül, avagy származtatott eszközökön, illetve befektetési alapokon keresztül közvetve az Alap portfoliójának részét képezhetik. A legfontosabb piacok az alábbiak: Pénzpiac A pénzpiac a rövid, egy éven belüli lejáratú pénzügyi eszközök piaca. Ide tartoznak a látra szóló és lekötött bankbetétek, változó kamatozású bankbetétek, diszkontkincstárjegyek és rövid lejáratú vállalatok által kibocsátott pénzpiaci eszközök is. A bankközi pénzpiac a bankrendszer likviditásának szabályozásában játszik fontos szerepet. A bankok közötti üzletkötések futamideje 1 naptól 1 évig terjed. A rövidebb futamidejő bankközi pénzpiaci kamatok változása a bankok pénzigényében beálló változásokat követi, ennek köszönhetıen a kamatszintek jelentısen ingadozhatnak. A befektetési alapok szabad pénzeszközeik kihelyezésekor bankok ügyfeleiként jelenhetnek meg a bankközi pénzpiacon. Kötvénypiac A kötvénypiac a hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok elsıdleges és másodlagos piaca. Az elsıdleges piac a kötvénypiacnak az a része, amelyen az értékpapírok kibocsátásra kerülnek. A másodlagos piacon a már meglévı befektetési eszközök adásvétele folyik. A kötvénypiac az alábbi részpiacokra osztható: • Álampapírok piaca: az állampapír a magyar vagy külföldi állam, a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítı értékpapír. Az Állampapírpiac Alapkezelı szempontjából egyik legfontosabb befektetési területe a hazai állampapírpiac. A magyar nyilvánosan kibocsátott állampapírok piaca az utóbbi években jelentıs fejlıdésen ment keresztül, ami hozzájárult a piac likviditásának és átláthatóságának fejlett piaci szintre emelkedéséhez. A magyar állampapírok a hazai kötvénypiac legnagyobb és legismertebb „szereplıi”, melyeket a magyar állam az Államadósság Kezelı Központon (ÁKK) keresztül az államháztartás finanszírozására bocsát ki. Az ÁKK heti rendszerességgel rendez aukciókat, amelyek az állampapírok elsıdleges piacát jelentik. Az aukciók között az úgynevezett másodlagos piacon lehet – többnyire befektetési társaságok közbeiktatásával – az állampaírokkal kereskedni. Mind az elsıdleges, mind a másdlagos piac nyitva áll a devizakülföldi befektetık elıtt, növelve ezzel az állampapírok keresletét, s ezáltal a piac likviditását is. • Vállalati kötvények piaca: egy vállalati kötvény gazdasági társaság által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítı értékpapír. A hazai vállalati kötvények piaca még viszonylag fejletlen, csak kevés kedvezı hitelbesorolású kötvény van forgalomban. A kis számú és viszonylag alacsony összegő kibocsátások miatt e piaci szegmens kevésbé likvid másodlagos piaccal rendelkezik. A likviditás hiánya miatt a vállalati kötvények piacán kialakuló vételi és eladási árak közötti marzs jellemzıen jóval szélesebb, mint az állampapírok piacán. A tengerentúli és az európai fejlett gazdaságok vállalati kötvénypiaca jóval fejlettebb a hazainál. • Jelzáloglevelek piaca: A jelzáloglevél az aktuális magyar törvényi szabályozás értelmében kizárólag a jelzáloghitelintézet által a jelzálog-hitelintézetrıl és a jelzáloglevélrıl szóló 1997. évi XXX. Törvény alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzáloglevelek magyarországi piaca jelenleg még kezdetleges, kialakulása folyamatban van. A Tájékoztató elkészítésének pillanatában három hazai jelzálogbank bocsát ki nyilvánosan és zárt körben jelzálogleveleket a befektetık részére. A fejlettebb tıkepiacokon a jelzáloglevelek piaca kiterjedtebb, a kibocsátott sorozatok száma lényegesen nagyobb, a papírok likviditása az állampapírokét közelíti. Devizapiac A deviza piacok (vagy röviden FX piacok) a legnagyobb forgalmú piacok a világon. A globális deviza piac egy napi forgalma ma már mintegy 4000 Mrd dollárra tehetı (2001-ben még csak 1200 Mrd dollár). A devizapiaci forgalom annak hatására bıvül, hogy egyre nı a fedezeti alapok (hedge fund), biztosítótársaságok, központi bankok és egyéb, nem klasszikus banki tevékenységet folytató pénzintézetek ereje, és a piacot vonzóbbá teszi a technológiai fejlıdés, az elektronikus kereskedelmi rendszerek kiépülése. Országok szerinti bontásban Nagy-Britanniában zajlik a devizapiaci kereskedelem 37 százaléka, a második az Egyesült Államok 18 százalékkal, a harmadik Japán 6 százalékkal, a negyedik-ötödik helyen pedig Szingapúr és Svájc áll, egyaránt 5 százalékos részesedéssel. Az egyes devizákat tekintve az amerikai dollár visszaszorulóban van, az euró és a japán jen szerepe pedig nı. Az utóbbi három év jellemzı tendenciája továbbá az, hogy egyre népszerőbbek a feltörekvı piaci devizák, elsısorban a török líra és a dél-koreai von.

48

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat A hazai deviza piac egy napi átlagos forgalma összehasonlításképpen 1-2 Mrd dollár körül van. A hazai deviza piac forgalmának 80-85%-a euróban zajlik, 10%-a dollár, a maradék nagy része pedig svájci frank üzlet. A hazai spot forintdeviza piacon a külföldi szereplık szerepe a forgalmi adatok alapján jelentısnek mondható, a napi kereskedés felét az ı tranzakcióik adják.

2.2.8.

Hitelfelvételi szabályok

Az Alap Raiffeisen Likviditási Alap

Hitelfelvételi lehetıség Az Alap eszközeinek 10%-a erejéig hitelt vehet fel 3 hónapnál rövidebb futamidıre. Nem minısül hitelfelvételnek az Alapot terhelı fizetési kötelezettségre vonatkozó, a Forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetısége.

2.3.

Az Alap tulajdonában lévı pénzügyi eszközök kölcsönzése, az eszközök terhelhetısége

Az Alapkezelı jogosult az Alap eszközei terhére az Alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként.

Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítı értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.

Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket.

Az Alap jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteikhez óvadékot nyújtani, amennyiben a szolgáltatást nyújtó szerzıdéses partner szerepel az Alapkezelı Partner Limit Szabályzatában mint megengedett partner és az óvadék nyújtását szabályozó szerzıdés nem tartalmaz a piaci normáktól eltérı feltételeket.

Az Alap értékpapírkölcsön ügylet keretében nem vehet és nem adhat kölcsön értékpapírt.

2.4.

Az Alap által fizetendı díjak

Az Alapot a folyamatos mőködés során az alábbi költségek terhelik:

Alapkezelési díj: maximum 1,5/365%; Letétkezelési díj: maximum 0,10/365%; Számviteli díj: a számviteli díj éves mértéke nettó 1.884.000 Ft. Az Alapra a számviteli díj ÁFA-val növelt értéke kerül felszámításra. Nem kerül felszámításra a számviteli díj idıarányos része az adott hónapban, ha az Alap elızı havi átlagos nettó eszközértéke nem érte el az 1.000.000.000 Ft-ot. Könyvvizsgálónak fizetendı díj: a könyvvizsgálói díj éves nettó maximális mértéke 700.000 Ft. Az Alapra a könyvvizsgálói díj ÁFA-val növelt értéke kerül felszámításra az Alap számára végzett szolgáltatásokat nyújtó féllel kötött mindenkor hatályos szerzıdés alapján. Egyéb az Alap mőködésével közvetlenül kapcsolatos költségek, így különösen a PSZÁF díj: Alap által fizetendı változó PSZÁF díj éves mértéke az Alap Nettó eszközértékének 0,25 ezreléke;

Az alapkezelési, letétkezelési, számviteli, a könyvvizsgálói és a PSZÁF díjat az Alapkezelı az utolsó közzétett nettó eszközértékre vetítve naponta számolja el. Az alapkezelési, letétkezelési és számviteli díj kifizetésére minden következı hónap elsı munkanapján – azaz havonta – kerül sor, a PSZÁF díj negyedévente, míg a könyvvizsgálói díj a számlák beérkezésekor kerül kifizetésre.

Egyéb díjak:

49


Az Alap ügyletei kapcsán felmerülı, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek ill. a letétkezelınek fizetett költségek (beleértve a nemzetközi befektetésekhez kapcsolódó, a külföldi al-letétkezelık által felszámított díjakat és költségeket), díjak és jutalékok, elszámolóházak által felszámított költségek, valamint az Alap nevében felvett hitelek után fizetendı hiteldíjak és egyéb bankköltségek; A Befektetık Törvény által elıírtak szerinti információkkal való ellátásának költségei; Jogi szolgáltatás díja; Az Alap érdekében végzett reklám és marketing költségei; A Raiffeisen Alapcsalád érdekében végzett marketing és reklám tevékenységbıl az Alapkezelı döntése alapján az Alapra esı költségek;

A Letétkezelı a Nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb idıszakra vonatkozó, elıre kalkulálható költséget a lehetıségek szerint idıbeli elhatárolással, fokozatosan, egyenletesen terhel az Alapra. A költségek tételesen a féléves és éves jelentésekben felsorolásra kerülnek. Az Alapkezelı nem terhelhet kezelési díjat az Alapra, ha az Alap átlagos saját tıkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tıke ismételten el nem éri az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes idıszakban felmerülı kezelési díj utólagosan sem terhelhetık az Alapra. A forgalmazói díj, mint az Alapkezelı által közvetített szolgáltatások díja nem terhelhetı közvetlenül az Alapra, azok az alapkezelési díj részeként kerülnek felszámításra az Alappal szemben, azaz azokat az alapkezelési díj tartalmazza. Az Alap mőködésével kapcsolatos költségeket az Alapkezelı egyoldalúan, a Felügyelet engedélyével módosíthatja.

2.5. 2.5.1.

A Nettó eszközérték A

Nettó

eszközérték

megállapításának

módja,

gyakorisága,

idıpontja

és

közzététele Az Alap Nettó eszközértékét T napra vonatkozóan T-1 napon a Kibocsátási Pénznemben kifejezve (forint) határozza meg az Alap Letétkezelıje. A Nettó eszközérték számításakor az Alap T-1 napon 16:00 órakor ismert legfrissebb adatok alapján, az akkori állapot szerint meglévı eszközeinek piaci értékét T napra vonatkozóan, azok T-1 napi árfolyamának és T-1 napi hozamadatainak figyelembevételével kell meghatározni. Az eszközök T napra megállapított piaci értékébıl a Nettó eszközérték meghatározásához le kell vonni az Alapot T napig terhelı kötelezettségeket. A Letétkezelı naponta megállapítja az Alap nettó eszközértékét, és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket (ami megegyezik a forgalmazási árfolyammal) és gondoskodik a közzétételrıl. A Letétkezelı a Nettó eszközértéket a Közzétételi helyeken legkésıbb a megállapítást követı 2. Banki Munkanapon teszi közzé. A Letétkezelı T értékelési napra vonatkozóan az Alap egy Befektetési jegyére jutó Nettó eszközértéket úgy állapítja meg legalább 6 tizedes jegy pontosságig, hogy az Alap T napi nettó eszközértékét elosztja a T-1 napon forgalomban lévı Befektetési jegyek számával.

2.5.2.

Eljárási szabály hibás Nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség esetén

Az Alap Nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás Nettó eszközértéket a hiba feltárását követı legközelebbi Nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének idıpontjára visszamenıleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az Alap Nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének idıpontjában érvényes mértékének megfelelıen kell módosítani a Nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a késıbbiek során érintett. A javított Nettó eszközértéket a Letétkezelı a javitást követıen haladéktalanul közzéteszi az Alap Közzétételi helyein.

50

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat Nem minısül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem az Alapkezelı vagy a Letétkezelı érdekkörében merült fel, feltéve, hogy a befektetési alapkezelı és a letétkezelı a tıle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során. Ha valamely Befektetési jegy forgalmazására hibás Nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetıvel 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy Befektetési jegyre jutó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes Nettó eszközértéken egy Befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, b) a hibás és a helyes Nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségébıl származó elszámolási kötelezettség összegszerően nem haladja meg Befektetınként az egyezer forintot, vagy c) az Alapkezelı a Nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a Befektetési jegy forgalmazási árában keletkezı különbségbıl adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a Befektetıt terhelı visszatérítési kötelezettségtıl eltekint azzal, hogy ez esetben az Alapot ért vagyoncsökkenést az Alapkezelı vagy a Letétkezelı pótolja az Alap számára.

2.5.3.

Az Alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése

Amenniyben az Alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé vált, az Alapkezelı a befektetık közötti egyenlı elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek az Alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítı Befektetési jegyeknek a Befektetési jegyek állományán belül történı elkülönítésérıl. Illikvidnek minısül az az eszköz, amely az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentıs visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lenne értékesíthetı, figyelemmel a Befektetési jegyek visszaváltási szabályaira is. Az elkülönítésrıl szóló döntést követıen az illikvidnek minısített eszközöket a Nettó eszközérték-számítás során az alap egyéb eszközeitıl elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezzel együtt az alap által forgalomba hozott Befektetési jegyeket Befektetınként olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az Alap Nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követıen az illikvid eszközöket megtestesítı befektetési jegyeket „IL” sorozatjellel kell ellátni. Az illikviddé vált eszközöket a Nettó eszközérték-számítás szempontjából elkülönítetten kell nyilvántartani, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket ezen eszközportfólióval szemben lehet elszámolni. Amennyiben a felmerülı költségek az illikvid eszközportfólióval szemben nem teljesíthetık, úgy e költségeket átmenetileg az Alapkezelı viseli. Az illikvid eszközportfólió terhére sem alapkezelıi, sem letétkezelıi, sem forgalmazási díj vagy jutalék nem számítható fel. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az illikvid eszközportfólióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembevételével kell megállapítani és közzétenni a nettó eszközérték-számításra vonatkozó általános szabályok szerint. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek nem visszaválthatóak, kivéve, ha az Alapkezelı felajánlja a lehetıségét és a Befektetı hozzájárul ahhoz, hogy a visszaváltás ellenértékét az Alapkezelı az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek mögöttes eszközeivel teljesítse. Az elkülönítésre okot adó körülmények megszőnését követıen az elkülönítés részben vagy egészben történı megszüntetésérıl az Alapkezelı dönt, amelynek során az ”IL” sorozatjelő befektetési jegyeket az Alap Befektetési jegyeire cseréli, a Befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelı átváltási arány szerint. Az eszközök elkülönítésérıl, az elkülönítés részben vagy egészben történı megszüntetésérıl, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról az Alapkezelı a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a Befektetıket és a Felügyeletet. Az Alap éves, féléves jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített eszközök összetételérıl. Az Alap Befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítésrıl szóló döntés közzétételével egy idıben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni.

51


3. A BEFEKTETİK TÁJÉKOZTATÁSA 3.1.

A befektetık rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai

A nyilvános nyílt végő befektetési alap a rendszeres tájékoztatásait a tájékoztatóban, a kezelési szabályzatban és a kiemelt befektetıi információban meghatározott módon a befektetık rendelkezésére bocsátja, és ezek nyomtatott példányát kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetıknek. A befektetık tájékoztatásával egyidejőleg a tájékoztatást a Felügyelet, valamint kérésre a befektetési alapkezelı székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága részére is meg kell küldeni. Az alapkezelı vagy megbízása alapján a letétkezelı köteles az általa kezelt nyilvános befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott módon közzétenni minden olyan napra, amelyre megállapításra kerül, a megállapítást követı 2 munkanapon belül. A befektetési alapkezelı vagy megbízása alapján a letétkezelı a nyilvánosság számára köteles biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli – ha a befektetési alap legalább 5 éve mőködik – 5 éves, ennek hiányában a teljes mőködési idıszakra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetıségét.

3.1.1.

A rendszeres tájékoztatási kötelezettség

A Letétkezelı az Alap nettó eszközértékét, és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta megállapítja és gondoskodik a közzétételrıl az Alap Közzététel helyein. Az Alapkezelı legalább félévenként, a pénzügyi tárgyfélév lezárása után 2 hónapon belül, valamint évente, a pénzügyi tárgyév lezárása után 4 hónapon belül köteles az Alapról féléves valamint éves jelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni. Az Alapkezelı a féléves valamint éves jelentést a Felügyeletnek történı megküldéssel egyidejőleg közzéteszi az alapok.raiffeisen.hu oldalon, valamint a Felügyelet által üzemeltetett nyilvános közzétételi felületen, a www.kozzetetelek.hu oldalon, ahol biztosítja azok legalább 5 évre visszamenıleges hozzáférhetıségét. Az Alapkezelı köteles havonta az Alap tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított Nettó eszközérték alapján portfoliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követı 10. forgalmazási naptól a Forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetıvé tenni. A portfoliójelentésnek tartalmaznia kell a hónap utolsó nettó eszközértéke alapján: a) a portfólió bemutatását a befektetési politikában megfogalmazott befektetési célok és limitek szerinti fıbb kategóriáknak megfelelıen (fıbb eszközfajták, földrajzi diverzifikáció, devizális megoszlás) illetve, ha a befektetési politikában ilyen limitek nincsenek megállapítva, a fıbb eszközfajták szerint (részvény, kötvény, befektetési jegy, betét, egyéb eszközök), b) a származtatott ügyletek figyelembevételével számított, a befektetési eszközökben meglévı nettó összesített kockázati kitettség (tıkeáttétel) mértékét, c) a portfólióban 10 százaléknál magasabb részarányt képviselı eszközök (kibocsátók) felsorolását, d) a befektetési alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét.

3.1.2.

A rendkívüli tájékoztatási kötelezettség

Az Alapkezelı az Alap mőködésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá az Alap Közzétételi helyein közzétenni, valamint a Forgalmazónál nyomtatott formában hozzáférhetıvé tenni:

az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésıbb 30 nappal az átalakulás, egyesülés hatálybalépése elıtt, a befektetési szabályok változását, legkésıbb 30 nappal a hatálybalépés elıtt, a határozott futamidı csökkentését jelenti, legkésıbb 30 nappal a hatálybalépés elıtt,

52


a Befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos költségek változását, a Befektetési jegyek visszaváltását érintı forgalmazási szabályoknak az elszámolási idıtartam növekedésével járó változását, a változás hatálybalépését megelızıen legalább 30 nappal, a Befektetési jegyek visszaváltási lehetıségének korlátozását - ide nem értve a forgalmazás szünetelésének vagy felfüggesztésének eseteit -, a változás hatálybalépését megelızıen olyan, legalább 30 napos határidıvel, amely lehetıséget ad a Befektetıknek arra, hogy a módosítás hatálybalépését megelızıen lehetıségük legyen a Befektetési jegyeik visszaváltására, a Kezelési Szabályzat egyéb módosítását, legkésıbb a hatálybalépés napján, az Alapkezelı engedélyének visszavonását, az engedély visszavonására vonatkozó határozat jogerıre emelkedését követı 2 munkanapon belül, a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésıbb 15 nappal a hatálybalépés elıtt, a Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szünetelését, illetve újraindítását, a pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul, az Alapkezelıvel szembeni felszámolási eljárás megindítását, a felszámolást elrendelı végzés jogerıre emelkedését követı 2 munkanapon belül, az Alap megszőnésekor a megszőnési jelentést, annak a Felügyelet részére történı benyújtásával egyidejőleg, a hozamfizetés esetét kivéve az egy jegyre jutó Nettó eszközértéknek az elızı Nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén 3 értékelési napon belül bekövetkezett 20%-ot meghaladó mértékő csökkenésének okát, legkésıbb a felmerülést követı 2 munkanapon belül, a közzétételi helyek változását a változás hatálybalépését megelızıen legalább 10 nappal, a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésıbb a változás napját megelızı munkanapon, a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkésıbb a változás napját megelızı munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szőkülésérıl az Alapkezelı utólag értesül legkésıbb a változás napját követı 2 munkanapon belül, a Kiemelt Befektetıi Információ változásait, a változás Befektetık részére történı rendelkezésre bocsátásával egyidejőleg, a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott Kezelési Szabályzatban meghatározott feltételektıl való eltérést, az eltéréstıl számított 2 napon belül, az Alap által történı, a Befektetési jegyek visszaváltásának fedezetét biztosítandó hitelfelvételt, a hitelfelvételt követıen haladéktalanul, a Batv.-ben meghatározott egyéb információkat az ott meghatározottak szerint.

A közzétételi kötelezettségek határidejét a Befektetık érdekeire figyelemmel a Felügyelet indokolt esetben egyedileg is meghatározhatja.

3.2.

A Közzétételi helyek és a rendszeres tájékoztatást szolgáló jelentések elérhetısége

Az Alap hirdetményei a Batv 116§ (1) pontja szerinti Közzétételi helyen, azaz az Alap nevében eljáró Alapkezelı honlapján (alapok.raiffeisen.hu), valamint a Felügyelet által üzemeltetett nyilvános közzétételi felületen, a www.kozzetetelek.hu oldalon jelennek meg. A jelen Tájékoztató és Kezelési szabályzat, a kiemelt befektetıi információ, az Alap napi Nettó eszközértéke, a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések (éves-, féléves jelentések, havi portfoliójelentések) valamint az Alapra vonatkozó hivatalos közlemények megtekinthetık a Forgalmazási helyeken és az Alapkezelı székhelyén, valamint az Alap Közzétételi helyein: az alapok.raiffeisen.hu és a Felügyelet által üzemeltetett nyilvános közzétételi felületen, a www.kozzetetelek.hu oldalon. A Letétkezelı és a Forgalmazó az Batv. szerinti közzétételi kötelezettségeit az információnak a saját honlapján, és ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való megjelentetésével teljesíti. Az Alapkezelı közzétételi helyei: az Alapkezelı honlapja: alapok.raiffeisen.hu és a Felügyelet által mőködtetett www.kozzetetelek.hu

53


4. A KEZELÉSI MÓDOSÍTÁSA 4.1.

SZABÁLYZAT

JÓVÁHAGYÁSA,

Az Alap befektetési politikájának módosítási szabályai

Az Alapkezelı a Batv.-ben meghatározott befektetési szabályok keretein belül, saját döntése alapján végez, illetve végeztet minden olyan tranzakciót (prompt, határidıs, opciós, származékos és visszavásárlási ügyletek), amivel megítélése szerint az Alap eszközértéke, befektetéseinek hozama növelhetı, az Alap eszközeinek likviditási feltételei javíthatók, illetve a befektetések kockázata csökkenthetı. Az Alap jelen Kezelési szabályzatban meghatározott befektetési politikájának bármely elemét az Alapkezelı egyoldalúan módosíthatja, a változtatások csak a Felügyelet engedélyével, a közzétételt követı 30 nap elteltével léphetnek hatályba.

4.2.

Felügyeleti határozatok

Alapkezelıi kérelem dátuma

PSZÁF határozat száma, dátuma

2002. június 19.

III-110.176-2/2002., 2002. augusztus 1.

2002. szeptember 26.

III-110.176-3/2002., 2002. november 11.

2003. május 20.

III-110.176-4/2003., 2003. július 14.

2003. augusztus 19.

III-110.176--5/2003., 2003. október 20.

2004. június 23.

III/120.012-6/2004., 2004. július 9.

2005. február 21.

E-III/110.176-7/2005., 2005. április 22.

2006. július 19.

E-III/110.176-8/2006., 2006. szeptember 07.

2007. augustus 07.

E-III/110.176-9/2007., 2007. szeptember 20.

2007. augusztus 10.

E-III/110.176-10/2007., 2007. október 18.

2010. február 16.

EN-III/TTE-87/2010., 2010. március 12.

2011. január 20.

KE-III-60/2011., 2011. február 11.

2011. július 25.

KE-III-458/2011., 2011. szeptember 06.

4.3.

Alapkezelıi határozatok

Az Alap kibocsátásról hozott alapkezelıi döntés határozatának száma: 3/2001. (2001.04.11.) igazgatósági határozat

5. KÖZREMİKÖDİ SZERVEZETEK 5.1.

Az Alapkezelı bemutatása

Cégnév: Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Zrt. Székhely: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Az Alap székhelye az Alapkezelı székhelye szerinti tagállammal megegyezı tagállamban található. Levelezési cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Tevékenységi kör: TEÁOR 67.12 Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés Alapítás idıpontja: 1997. július 04. Jegyzett tıke: 100.000.000 Ft (2011. december 31.), Saját tıke: 521.962 e Ft (2010. december 31.), Alkalmazotti létszám: Az Alapkezelınek a 2012. március 31-i állapot szerint 24 fıállású alkalmazottja van. Alapkezelı által kezelt más nyilvános befektetési alapok:

54


Raiffeisen Kötvény Alap „A” és „B” sorozat Raiffeisen Részvény Alap „A” és „B” sorozat Raiffeisen Pénzpiaci Alap Raiffeisen Alapok Alapja Konvergencia „A” és „B” sorozat Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alap „A” és „B” sorozat Raiffeisen Tıke- és Hozamvédett Likviditási Alap (korábban: Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Alap) Raiffeisen Index Prémium Származtatott Alap Raiffeisen Hozam Prémium Származtatott Alap Raiffeisen EMEA Részvény Alapok Alapja „A” és „B” sorozat Raiffeisen Euro Likviditási Alap Raiffeisen Ingatlan Alap Raiffeisen PB Corvinus Alapok Alapja Raiffeisen PB Pannonia Alapok Alapja „A” és „B” sorozat Raiffeisen Perspektíva Alap „A” és „B” sorozat Raiffeisen Perspektíva Euró Alap Raiffeisen PB Duna Alapok Alapja Raiffeisen PB Rajna Alapok Alapja „A” és „B” sorozat Raiffeisen Sztárválogatott Tıkevédett Származtatott Alap Raiffeisen Földünk Értékei Tıkevédett Származtatott Alap Raiffeisen Hozamrögzítı Tıkevédett Alapok Alapja Raiffeisen 2016 Kötvény Alap Raiffeisen Top8 Tıkevédett Származtatott Alap Raiffeisen Földünk Értékei 2. Tıkevédett Származtatott Alap

5.2.

A Letétkezelı bemutatása

Cégnév: Raiffeisen Bank Zrt. Székhely: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Levelezési cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 6. Tevékenységi kör: TEÁOR 64.19’08 Egyéb monetáris közvetítés (fıtevékenység) Alapítás idıpontja: 1986. december 10. Jegyzett tıke: 165.023.000.000.- Ft (2011. december 31.) Saját tıke: 140 858 M Ft (2010. december 31. egyedi beszámoló magyar számviteli szabályok szerint) Alkalmazotti létszám: 3085 fı (átlagos statisztikai létszáma 2010. december 31-ével végzıdı üzleti évben)

5.3.

A Forgalmazók bemutatása

Cégnév:

Raiffeisen Bank Zrt., honlap: www.raiffeisen.hu

Székhely: Tevékenységi kör:

A Forgalmazó személye, adatai megegyeznek a Letétkezelı személyével,

Alapítás dátuma:

adataival.

Jegyzett tıke:

Saját tıke:

Cégnév:

BNP Paribas MagyarországiI Fióktelepe, honlap: www.bnpparibas.hu

Székhely:

1051 Budapest, Széchenyi tér 7-8.

55


Tevékenységi kör:

TEÁOR 6419/ egyéb monetáris közvetítés

Alapítás dátuma:

2006. 09. 25

Jegyzett tıke:

3.000.000.000 Ft

Saját tıke:

20.329 M Ft

Cégnév:

SPB Befektetési Zrt., honlap: spbinvest.hu

Székhely:

1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8.

Tevékenységi kör:

Értékpapír-, árutızsdei ügynöki tevékenység

Alapítás dátuma:

2000.08.11

Jegyzett tıke:

241.000.000 Ft

Saját tıke:

175.839 e Ft

5.4.

A Könyvvizsgáló bemutatása

Az Alapkezelı könyvvizsgálót nevez ki az Alaphoz. Az Alap könyvvizsgálója:

RSM DTM Audit Tanácsadó Kft.

A könyvvizsgáló székhelye:

1138 Budapest, Faludi u. 3.

Engedély száma:

002552

Kijelölt könyvvizsgáló:

Kozma Attila (igazolvány száma: 005881)

5.5.

A Tanácsadó bemutatása

Az Alapkezelı az Alap kezelése során külsı befektetési tanácsadókat nem vesz igénybe, ilyen jogcímen az Alap eszközeinek terhére díjfizetés nem történik.

6. AZ ADÓZÁSI SZABÁLYOK A jelen fejezetben szereplı információk a Kezelési Szabályzat Felügylet általi jóváhagyásának idıpontjában érvényes jogszabályok szerint kerültek megfogalmazásra, amelyek a késıbb megváltozhatnak. Ezért felhívjuk a Befektetık figyelmét, hogy a Befektetési jegyek vásárlását megelızıen konzultáljanak befektetési tanácsadóval és tájékozódjanak az aktuális szabályozásról. Az Alapkezelı nem vállal felelısséget olyan esetben, amikor a Befektetınek az adózással kapcsolatos jogszabályok hiányos ismerete okozott kárt.

6.1.

Az Alap adózása

Az Alap a jogszabály szerint Magyarországon nem fizet adót a keletkezı nyeresége után. A külföldi befektetéseken keletkezı kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges egyéb jövedelmek esetén elıfordulhat, hogy e jövedelmeket a forrásországban (a jövedelem keletkezésének helyén) adó terheli. A külföldi befektetéseken keletkezı jövedelmek adózását az adott ország jogszabályai és – ha ilyen létezik - az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettıs adóztatás elkerülésérıl szóló egyezmény határozza meg.

6.2.

Devizabelföldi magánszemélyek adózása - a Befektetési Jegybıl származó jövedelem után fizetendı adó

2006. szeptember 1-vel a kamatadó mértéke 0%-ról 20%-ra, 2011. január 1-tıl pedig 16%ra változott. Az adó hatálya alá tartozik minden, belföldi magánszemély által Magyarországon és külföldön, 2006. szeptember 1-jétıl elhelyezett megtakarítás, amelyen kamatjövedelem képzıdik. Kamatjövedelemnek minısül a befektetési jegyek után kifizetésre került hozam vagy azok vételi és eladási árának különbözeteként elért árfolyamnyereség is. A 2006. augusztus 31-ét követıen vásárolt Befektetési jegyek után fizetett hozam vagy azok

56

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat eladásából származó árfolyamnyereség után a magánszemély Befektetık 2010. december 31-ig 20%, 2011. január 1-tıl 16% adót kötelesek fizetni. A hosszú távú megtakarítások ösztönzésének céljából került kidolgozásra a 2010. január 2-tıl életbe lépett törvény, mely forint alapú tartós befektetés esetén kedvezményes adókulcs alkalmazását teszi lehetıvé. A tartós befektetési szerzıdés (TBSZ) megkötése esetén az ügyfelek egy adóéven keresztül győjthetik a befektetésre szánt tıkét, majd az ún. győjtıév lejártát követıen 3 éves befektetés esetén a hozamokat 10%, illetve további 2 éves befektetés esetén 0% jövedelemadó terheli. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. Törvény („SZJA-tv.”) 65.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kamatból származó jövedelemnek minısül „b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tıkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott idıpontban történı tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel, bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tıkepiacról szóló törvény szerinti tızsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában mőködı tızsdén történı átruházását] a magánszemélyt megilletı bevételbıl - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;” A kamatjövedelem után fizetendı adó mértékérıl és megfizetésének módjáról az SZJA-tv. 65. § (2) bekezdése rendelkezik. Eszerint az adó mértéke 16%, amely adót „- amennyiben a kamatjövedelem a) kifizetıtıl [e § alkalmazásában az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben ideértve a kifizetı helyett a kamatjövedelmet kifizetı/juttató hitelintézetet, befektetési szolgáltatót is] származik - a megszerzés idıpontjára a kifizetı állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be; azzal, hogy az (1) bekezdés bb) pontjában említett esetben a magánszemély az adóhatósági közremőködés nélkül elkészített bevallásában vagy önellenırzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizetı a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe aa) a kifizetı által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizetı a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki, ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont adót az aa) pont szerinti igazolás alapján bevallja (bevallotta), b) nem kifizetıtıl származik – a magánszemély az adóhatósági közremőködés nélkül elkészített bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására elıírt határidıig fizeti meg, a (3)-(9) bekezdések rendelkezéseit, valamint az adózás rendjérıl szóló törvény rendelkezéseit – különös tekintettel a külföldi személyek egyes jövedelmei adózásának különös szabályaira is – figyelembe véve, azzal az eltéréssel, hogy a kifizetı az aa) pontban említett igazolás tartalmáról adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

6.3.

Devizabelföldi jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok adózása

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. Törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegy adás-vételébıl származó árfolyamnyereség/- veszteség az adóalapot növeli/csökkenti.

6.4.

Deviza-külföldiek adózása

57

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat A külföldi személy adófizetési kötelezettsége a külföldi lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország adójogszabályai, valamint az illetı ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettıs adóztatást elkerülésérıl szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg. Felhívjuk a külföldi Befektetık figyelmét, hogy a Befektetési jegyek vásárlását megelızıen konzultáljanak befektetési tanácsadóval és tájékozódjanak az aktuális szabályozásról.

Budapest, 2012. november 21.

…………..……..................................................... Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) Harangozó Gábor Alapkezelı

Heller Anikó Elszámolás-vezetı helyettes

58

1. sz. melléklet A Forgalmazó forgalmazásban részt vevı fiókjai A Raiffeisen Bank Zrt. teljes fiókhálózata Nyitva tartási napok 1

Fiók órák 1

Nyitva tartási napok 2

Fiók órák 2

Nyitva tartási napok 3

Fiók órák 3

Pénztár órák 3

Szabadság tér 4.

hétfı-kedd-szerda

8:00-16:00

Csütörtök

8:00-17:30

Péntek

8:00-15:30

8:00-13:00 13.3015:30

Baja

Dózsa György út 12.

Hétfı

8:00 - 17:30

Kedd-SzerdaCsütörtök

8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00 12:3015:30

Balassagyarmat

Rákóczi út 17.

Hétfı-Kedd-Szerda

8:00 - 16:00

Csütörtök

8:00 - 16:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Békéscsaba

Andrássy út 19.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 15:30

Békéscsaba II.

Szabadság tér 1-3.

Hétfı-KeddCsütörtök

8:00 - 16:00

Szerda

8:00 - 16:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 13:00, 13:30 15:30

Budaörs

Templom tér 22.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 -15:30

Budapest I. kerület

Batthyány tér 5-6.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Budapest I. kerület

Széna tér 1/a

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 -15:30

Budapest II. kerület

Lövıház u. 2-6. (Mammut)

Hétfı

9:00 - 19:00


10:00-18:00

Péntek

10:00-18:00

10:00 - 12:30, 13:00 - 18:00

Budapest II. kerület

Margit krt. 3.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 15:30

Budapest III. kerület

Heltai Jenı tér 1-3. (Békásmegyer)

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30


Montevideo utca 16/b 3.emelet

Hétfı-Csütörtök

9:00 - 17:00

Péntek

9:00 - 16:00


Szépvölgyi út 41.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 - 15:30

Fiók neve

Utca

Ajka

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat Budapest III. kerület

Vörösvári út 131.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Budapest IV. kerület

Árpád út 183-185.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Budapest IV. kerület

Árpád út 88.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 - 15:30

Budapest V. kerület

Akadémia utca 6.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 15:30


Ferenciek tere 2.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30


Kecskeméti utca 14.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 -15:30

Budapest VI. kerület

Teréz körút 62. (Nyugati)

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 -15:30

Hétfı-kedd-szerdacsütörtök

10:00-19:00

péntek

10:00-18:00

Szombat

10:00-14:00

nincs pénztár

Budapest VI. Váci út 1-3. kerület/Kirchner Csaba (Westend) Budapest VI. kerület

Teréz krt. 12. (Oktogon)

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 -15:30

Budapest VI. kerület

Andrássy út 1.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Budapest VII. kerület

Rákóczi út 44. (EMKE)

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Budapest VII. kerület

Baross G. tér 17.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 -15:30

Budapest VIII. kerület

Hungária krt. 40-44. (Aréna Corner)

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 -15:30

Budapest VIII. kerület

Üllıi út 36.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 -15:30

Budapest X. kerület

Kırösi Csoma Sándor út 6.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 -15:30

Budapest XI. kerület

Hunyadi János út 19. (Savoya Park)

Hétfı -Szerda Csütörtök

9:00 - 18:00

Kedd

9:00 - 17:00

Péntek

9:00 - 16:00

9:00 - 12:00, 12:30 -16:00


Bartók Béla út 41.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30


Bocskai út 1.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 15:30

60

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat Budapest XII. kerület

Alkotás u. 1/a.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 15::30

Budapest XII. kerület

Királyhágó tér 8-9.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 -15:30

Budapest XII. kerület

Királyhágó tér 8-9. (Private fiók)


9:00 - 17:00

Péntek

9:00 - 16:00

Budapest XIII. kerület

Lehet utca 70-76. (Béke tér)

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Budapest XIII. kerület

Váci út 81.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 -15:30

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 15:30

Hétfı

08:00-17:30

Kedd-Szerda

8:00 - 16:00

Csütörtök

08:00 - 17:00

08:00 - 12:30, 13:00 -17:00

Budapest XIV. kerület

Budapest XIV. kerület

Nagy Lajos király útja 212-214. (Hermina Residence) Örs vezér tere 24. (Sugár üzletközpont)

Budapest XIX. kerület

Üllıi út 259.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 -15:30

Budapest XV. kerület

Szentmihályi út 137.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Budapest XVI. Kerület

Jókai u. 2-4

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 -16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 - 15:30

Budapest XVII. kerület

Ferihegyi út 74.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 15:30

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Budapest XVIII. kerület Üllıi út 417. Budapest XX. kerület

Kossuth Lajos u. 21-29.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Budapest XXI. kerület

Kossuth Lajos u. 85.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 15:30

Budapest XXII. Kerület

Nagytétényi út 3743. (Campona)

Hétfı -Szerda Csütörtök

9:00 - 18:00

Kedd

9:00 - 17:00

Péntek

9:00 - 16:00

9:00 - 12:00, 12:30 -16:00

Budapest XXIII. kerület Hısök tere 14.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 15:30

Cegléd

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00- 15:30

Kossuth tér 10/a.

61

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat Celldömölk

Koptik Odó u. 1/a.

Hétfı

8.00-16.30


8.00-16.00

Péntek

8.00-15.30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Csorna

Soproni út 81.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Debrecen - vállalati fiók

Bem tér 14.

Hétfı-SzerdaCsütörtök

8:00 - 16:00

Kedd

8:00 - 17:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 15:30

Debrecen III.

Piac u. 18.


8:00 - 16:00

Szerda

8:00 - 17:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 15:30

Debrecen Plaza

Péterfia utca 18. (Debrecen Plaza)

Hétfı

8:00 - 17:30

Kedd

8:00 - 16:00

Szerda-Csütörtök

8:00 - 16:30

8:00 - 16:30

Dombóvár

Kossuth u. 65-67.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Dunakeszi Auchan

Dunakeszi Nádas u. 6


9:00-18:00

Péntek

9:00-20:00

Szombat

9:00-14:00

nincs pénztár

Dunaújváros

Vasmő út 39.

Hétfı

8:00-17:30

Kedd-SzerdaCsütrötök

8:00-16:00

Péntek

8:00-15:30

8:00-12:30 13:0015:30

Eger I.

Jókai u. 5-7.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Eger II.

Dr. Sándor Imre u. 4.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Érd

Budai út 22.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 -15:30

Esztergom

Kossuth Lajos utca 14.

Hétfı

8:00-17:30


8:00-16:00

Péntek

8:00-15:30

8:00-12:00 12:3015:30

Fertıd

Fı u. 12.

Hétfı-Kedd-Szerda

8:00-16.00

Csütörtök

8:00-16:30

Péntek

8:00-15:30

8:00-11:30, 12:0015:30

Gödöllı

Gábor Áron u. 5.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Gyöngyös

Fı tér 12.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Gyır

Arany János utca 28-32.

Hétfı

8:00 - 17:00


8:00 - 16:30

Péntek

8:00 - 16:00

8:00 - 16:00

Gyır 4.

Vasvári P. út 1/a. (Gyır Plaza)

Hétfı és Csütörtök

9:00-18:00

Kedd-Szerda és Péntek

10:00-18:00

Gyula

Városház utca 23.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

62

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat Hajdúböszörmény

Kossuth L. u. 5.

Hétfı

8:00 - 17:00


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:00

8:00 - 11:30, 12:00 15:00

Hajdúszoboszló

Szilfákalja u. 40.

Hétfı

8:00 - 17:00


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:00

8:00 - 11:30, 12:00 15:00

Hatvan

Kossuth tér 16.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Hódmezıvásárhely

Kossuth tér 6.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Jászberény

Lehel vezér tér 3233.

Hétfı-Kedd-Szerda

8:00-16:00

Csütörtök

8:00-17:30

Péntek

8:00-15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Kalocsa

Szent István király u. 37.

Hétfı

8:00-16:30


8:00-16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:0015:30

Kaposvár

Berzsenyi D. u. 1-3. (Kaposvár Plaza)

Hétfı

8:00 - 17:30


08:00 - 16:30

Péntek

08:00 - 15:00

08:00 - 12:00 12:30 - 15:00

Karcag

Kossuth tér 5.

Hétfı-Kedd-Szerda

8:00 - 16:00

Csütörtök

8:00 - 16:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00 12:3015:30

Kazincbarcika

Egressy B. u. 19.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Kecskemét

Kisfaludy u. 5.

Hétfı-Kedd-Szerda

8:00 - 16:00

Csütörtök

8:00 - 17:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 15:30

Kecskemét II.

Kossuth tér 6-7.

Hétfı

8:00 - 17:30

Kedd - Szerda Csütörtök

8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Keszthely

Széchenyi utca 1-3.

Hétfı

8.00-17.30


8.00-16.00

Péntek

8.00-15.30

8.00-11.30 12.00-15.30

Kiskırös

Petıfi Sándor tér 8.

Hétfı

8:00 – 16:30

Kedd - Szerda Csütörtök

8:00 – 16:00

Péntek

8:00 – 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Kiskunfélegyháza

Mártírok u. 2.

Hétfı-Kedd-Szerda

8.00-16.00

Csütörtök

8:00 - 16:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Kiskunhalas

Bethlen Gábor tér 5.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Kisvárda

Mártírok útja 3.

Hétfı

8:00 - 17:00


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:00

8:00 - 11:30, 12:00 15:00

Komárom

Mártírok útja 14.

Hétfı

8:00-17:30


8:00-16:00

Péntek

8:00-15:30

8:00-15:30

Körmend

Bástya u. 1.

Hétfı

8.00-16.30


8.00-16.00

Péntek

8.00-15.30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

63

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat Makó

Széchenyi tér 9-11.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Mátészalka

Kölcsey u. 10.

Hétfı

8:00 - 17:00


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:00

8:00 - 11:30, 12:00 15:00

Miskolc

Bajcsy Zs. u. 2-4. (Szinvapark)

Hétfı-Péntek

8:00 - 17:00

Miskolc 2.

Erzsébet tér 2.

Hétfı-Kedd-Szerda

8:00 - 16:00

Csütörtök

8:00 - 16:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Miskolc 3.

Széchenyi u. 28.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Mohács

Széchenyi tér 1.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Monor

Kossuth Lajos u. 71/a.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Mór

Deák F. u. 2.

Hétfı

8:00-16:30


8:00-16:00

Péntek

8:00-15:30

8:00-11:30, 12:0015:30

Mosonmagyaróvár

Szent István király u. 117.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00-12:30 13:0015:30

Nagykanizsa

Deák Ferenc tér 1112.

Hétfı

8.00-17.30


8.00-16.00

Péntek

8.00-15.30

8.00-12.30 13.00-15.30

Nyíregyháza

Kossuth tér 7.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 15:30

Nyíregyháza IV.

Korányi Frigyes u. 5.

Hétfı- SzerdaCsütörtök

8:00 - 16:00

Kedd

8:00 - 17:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Orosháza

Könd u. 33.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Oroszlány

Rákóczi út 26.

Hétfı

8:00-16:30


8:00-16:00

Péntek

8:00-15:30

8:00-11:30, 12:0015:30

Ózd

Sárli u. 4.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Pápa

Fı tér 15.

Hétfı-Kedd-Szerda

8:00 - 16:00

Csütörtök

8:00 - 17:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Pécs

Irgalmasok útja 5.

Hétfı

8:00 - 17:30


08:00 - 16:00

Péntek

08:00 - 15:30

08:00 - 13:00 13:30 - 15:30

Pécs - 4. fiók

Rókus u. 1.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

64

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat Pécs 2. fiók

Bajcsy-Zsilinszky utca 11. (Árkád)

Hétfı-Kedd-Szerda

8:30 - 17:00

Csütörtök

08:00 - 17:30

Péntek

08:00 - 15:00

08:00 - 12:30 13:00 - 15:00

Pilisvörösvár

Fı út 77.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Salgótarján

Bem út 2-3.

Hétfı-Kedd-Szerda

8:00 - 16:00

Csütörtök

8:00 - 17:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Sárvár

Batthyány u. 12.

Hétfı

8.00-16.30


8.00-16.00

Péntek

8.00-15.30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Sátoraljaújhely

Kossuth tér 6.

Hétfı-Kedd-Szerda

8:00 - 16:00

Csütörtök

8:00 - 16:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Siófok

Szabadság tér 4.

Hétfı

8:00 - 17:30


08:00 - 16:00

Péntek

08:00 - 15:30

08:00 - 12:30 13:00 - 15:30

Sopron

Széchenyi tér 1415.

Hétfı-Kedd-Szerda

8:00 - 16:00

Csütörtök

8:00 - 17:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00-12:00 12:3015:30

Szarvas

Rákóczi u. 2.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Szeged - 1. fiók

Kossuth Lajos sugárút 9-13.


8:00 - 16:00

Szerda

8:00 - 17:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 15:30

Szeged - 2. fiók

Széchenyi tér 15.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 15:30

Székesfehérvár

Távírda u. 1.

Hétfı

8:00-17:30


8:00-16:00

Péntek

8:00-15:30

8:00-15:30

Székesfehérvár lakossági fiók

Palotai út 1. (Alba Plaza)

Hétfı, Szerda, Csütörtök

8:00-16:30

Kedd

8:00-17:30

Péntek

8:00-15:00

8:00-15:00

Szekszárd

Széchenyi utca 3739.

Hétfı

8:00 - 17:30


08:00 - 16:00

Péntek

08:00 - 15:30

08:00 - 12:00 12:30 - 15:30

Szentendre

Városház tér 4.

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Szentes

Kossuth L. u. 13.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Szigetszentmiklós

Vak Bottyán u. 18.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 -15:30

Szolnok

Szapáry út 22.

Hétfı-Kedd-Szerda

8:00 - 16:00

Csütörtök

8:00 - 17:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00-11:30 12:0015:30

Szombathely

Fı tér 36.

Hétfı-SzerdaCsütörtök

8.00-16.00

Kedd

8.00-17.30

Péntek

8.00-15.30

8.00-15.30

65

Raiffeisen Likviditási Alap - Kezelési Szabályzat Szombathely II.

Fı tér 15.

Hétfı

8.00-16.30


8.00-16.00

Péntek

8.00-15.30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Tapolca

Fı tér 4-8.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Tata

Ady Endre u. 25.

Hétfı

8:00-16:30


8:00-16:00

Péntek

8:00-15:30

8:00-11:30, 12:0015:30

Tatabánya

Gyıri út 25.

Hétfı

8:00-17:30


8:00-16:00

Péntek

8:00-15:30

8:00-15:30

Tatabánya II.

Fı tér 20.

Hétfı

8:00-17:30


8:00-16:00

Péntek

8:00-15:30

8:00-12:00, 12:3015:30

Tiszaújváros

Bethlen Gábor út 17.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 11:30, 12:00 15:30

Vác

Széchenyi utca 2832.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 -15:30

Várpalota

Szabadság tér 5.

Hétfı-Kedd-Szerda

8:00 - 16:00

Csütörtök

8:00 - 17:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Vecsés

Fı út 246-248. (Ferihegy Market Central)

Hétfı

8:00 - 16:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:00, 12:30 15:30

Veszprém

Kossuth u. 11.

Hétfı

8:00 - 17:30


8:00 - 16:00

Péntek

8:00 - 15:30

8:00-12:00 12:3015:30

Veszprém II.

Budapest út 4.


8:00 - 16:00

Szerda

8:00 - 17:30

Péntek

8:00 - 15:30

8:00 - 12:30, 13:00 15:30

Zalaegerszeg

Kossuth Lajos u. 21-23.

Hétfı

8.00-17.30


8.00-16.00

Péntek

8.00-15.30

8.00-15.30

Szeged RGK

Klauzál tér 2.

Hétfı-kedd-szerdacsütörtök

8.00-17.30

Péntek

8.00-16.00

BNP PARIBAS Magyarországi Fióktelepe 1051 Budapest, Széchenyi tér 7-8., Telefon: (36-1) 374-6300 Telefax: (36-1) 269-3967 SPB Befektetési Zrt 1054 Budapest, Vörösmarty tér 7-8. Telefon: (36-1) 483-2655 Telefax: (36-1) 483-2615

Az értékesítésbe bevont egységek folyamatosan bıvülhetnek a forgalmazók újonnan megnyíló irodáival, melyeket az Alapkezelı a Közzétételi helyeken bejelent.

66

Raiffeisen Likviditási Alap

Recommend Documents