A Raiffeisen Ingatlan Alap

A Raiffeisen Ingatlan Alap „A”, „B”, „C” és „D” sorozatának egységes szerkezetbe foglalt

Átalakulási Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nyilvános forgalombahozatali engedélyének száma és kelte: Raiffeisen Ingatlan Alap „A” sorozat: III/120.012/2002. 2002. szeptember 20. Raiffeisen Ingatlan Alap „B” sorozat: E-III/120.012-8/2005., 2005. október 20. Raiffeisen Ingatlan Alap „C” sorozat:: E-III/120.012-8/2005., 2005. október 20. Raiffeisen Ingatlan Alap „D” sorozat: E-III/120.012-10/2006., 2006. szeptember 06. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Tpt. 260. § (6) bekezdése alapján az Alap zárt végűvé alakulásához adott engedélyének száma és kelte: E-III/120.012-15/2009. 2009. február 26.

Jelen tájékoztató mögött nem áll fenn az Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt, mint Alapkezelő és a Raiffeisen Bank Zrt., mint Forgalmazó, a Befektetési Jegyek tőzsdei bevezetésében közreműködő befektetési szolgáltató és Garanciavállaló egyetemleges felelősségvállalása. A JELEN TÁJÉKOZTATÓ ÉS ANNAK ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZÉT KÉPEZŐ KEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSÁT A FELÜGYELET A KE-III-60/2011. SZÁMÚ, 2011. FEBRUÁR 11. NAPJÁN KELT HATÁROZATAIVAL ENGEDÉLYEZTE. JELEN – MÓDOSÍTOTT - TÁJÉKOZTATÓ HATÁLYBA LÉPÉSÉNEK IDŐPONTJA A FELÜGYELET ÁLTAL ENGEDÉLYEZETT MÓDOSÍTOTT TÁJÉKOZTATÓ KÖZZÉTÉTELÉNEK NAPJA (2011. FEBRUÁR 11.).

RAIFFEISEN INGATLAN ALAP – ÁTALAKULÁSI TÁJÉKOZTATÓ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A jelen magyar nyelvű Átalakulási Tájékoztató (továbbiakban Tájékoztató) a magyar jog és különösen a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”), valamint a Bizottság 809/2004/EK. számú – a Tpt.. 13. § (2) bekezdésének utalószabálya folytán alkalmazandó – rendelete (továbbiakban „Rendelet”) rendelkezései alapján nyújt információkat a Befektetési Jegy tulajdonosoknak és a Befektetési Jegyeket megvásárolni szándékozó befektetőknek (továbbiakban együtt: Befektetők). A Tájékoztató ezen felül a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Bevezetési és Forgalombantartási Szabályokról alkotott Szabályzata hatálya alá tartozik. Jelen Tájékoztató egyúttal a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Szabályzata szerinti Tőzsdei Tájékoztatónak is minősül. A Tájékoztató a fenti szabályoknak megfelelően tartalmazza mind az Alapra mint kibocsátóra vonatkozó, mind a Budapesti Értéktőzsdére bevezetni kívánt Befektetési Jegyekről szóló releváns információkat. A Tájékoztató (és a Tpt. 17. sz. mellékletének I.11 pontja értelmében annak kötelező mellékletét, azaz részét képező Alapkezelési Szabályzat) egységes szerkezetben tartalmazza mindazon információkat, melyeket a Tpt., valamint a Rendelet értelmében a Tájékoztató részeit alkotó összefoglalónak, regisztrációs okmánynak és értékpapírjegyzéknek összességükben tartalmazniuk kell. Jelen Tájékoztató egységes szerkezetben tartalmazza a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (továbbiakban: Alapkezelő) által kezelt nyilvános, nyílt végű, határozatlan futamidejű alapként létrejött Raiffeisen Ingatlan Alap (lajstromszáma az átalakulás előtt: 1211-04, után: 1212-13) „A”, „B”, „C” és „D” sorozatának a Tpt. 260. § (6) bekezdése szerinti Átalakulási tájékoztatóját, és egyben az Átalakulás után változatlanul a Raiffeisen Ingatlan Alap elnevezést viselő, zárt végű, nyilvános, határozott futamidejű Alap nyilvános tájékoztatója is, amely magában foglalja az Átalakulással összefüggésben módosított Alapkezelési Szabályzatot is. Az Alapkezelő az Alap nevében eljárva és a Raiffeisen Bank Zrt., mint az Alap Átalakulása előtt a Befektetési Jegyek forgalomba hozatalában és folyamatos forgalmazásában valamint Átalakulásában közreműködő Vezető Forgalmazó, az Alap Átalakulását követően pedig a Befektetési Jegyek tőzsdei bevezetésében közreműködő befektetési szolgáltató és a Tájékoztató 2.12.7 és az Alapkezelési Szabályzat 6. pontja szerinti Garanciát nyújtó, a jelen Tájékoztatóban foglaltakért a Felelősségvállaló nyilatkozatban részletezettek szerint felelősséget vállalnak, amelyet a Tájékoztató végén aláírásukkal erősítenek meg. Az Alapkezelő magyar számviteli szabályok értelmében elkészített 2005., 2006. és 2007. évi auditált mérlege és eredménykimutatása a KPMG Hungária Kft. (1139 Budapest, Váci út 99.) - mely rendelkezik a jogszabály által előírt szükséges pénzintézeti szakértelemmel és megfelelő felelősségbiztosítással - által ellenőrzött formában a jelen dokumentum 2. Mellékletében található meg. Az Alap könyvvizsgálója a KPMG Hungária Kft. (1139 Budapest, Váci út 99.) illetve letétkezelője a Raiffeisen Bank Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.). Mivel a Befektetési Jegyek vásárlása kockázatokat is magában rejt, rendkívül fontos, hogy a Befektetők döntésük meghozatala előtt alaposan tekintsék át a jelen Tájékoztatót, különös tekintettel a "Kockázati Tényezők" című fejezetben foglaltakra. Felhívjuk a Befektetők figyelmét, hogy az Alap tervezett Átalakulása, illetve az Átalakulás meghiúsulása speciális kockázatokat is magában rejt. Ezen kockázatok a Tájékoztató 2.13 pontja alatt külön kiemelésre kerültek. Felhívjuk a Befektetők figyelmét, hogy a Garanciavállaló a tőke- és hozamgarancia teljesítését befektetési időtartam minimumhoz köti, a Tájékoztató 2.12.7 pontja rendelkezései szerint. A Tájékoztató adózással kapcsolatos, az engedélyezésekor hatályos szabályokon alapuló információkat is tartalmaz. Mindazonáltal, felhívjuk a tisztelt Befektetők figyelmét arra, hogy a Tájékoztató nem értelmezhető a befektetők részére nyújtott adózási, számviteli, jogi tanácsként. A befektetők a Tájékoztató ismeretében, a kockázatok és lehetőségek

2


felmérésével, saját kockázatviselő képességük figyelembe vételével hozzák meg döntésüket a befektetésről, amely döntéshez tanácsos kikérniük befektetési tanácsadóik, jogi tanácsadóik véleményét. Felhívjuk Befektetők figyelmét, hogy a Befektetési Jegyekkel kapcsolatos döntésük meghozatalát megelőzően konzultáljanak befektetési tanácsadóval és tájékozódjanak az aktuális adószabályozásról. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a tájékoztató jóváhagyása során a tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja, s ezért felelősséget nem vállal.

1.

A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot.

2.

A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az 1. bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie.

3.

A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az 1. bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyeztetheti.

4.

Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott

piacra

történő

bevezetését

kezdeményező

személy

felel.

A

tájékoztatóban

pontosan,

egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. 5.

A tájékoztatót a 45) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.

3


TARTALOM ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ......................................................................................................................................... 2 FOGALMAK ....................................................................................................................................................................... 8 ÁTALAKULÁSI TÁJÉKOZTATÓ........................................................................................................................................ 14 1.

ÖSSZEFOGLALÓ .................................................................................................................................................... 14 1.1 1.2.

2.

AZ ALAP BEMUTATÁSA ........................................................................................................

14 A RAIFFEISEN INGATLAN ALAP „A” „B”, „C” ÉS „D” SOROZATÚ BEFEKTETÉSI JEGYEINEK JELLEMZŐI ............. 17

AZ ÁTALAKULÁS ADATAI ..................................................................................................................................... 19 2.1 A TÁJÉKOZTATÓ STÁTUSZA .......................................................................................................... 19 2.2 AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁNAK ELHATÁROZÁSA ÉS FELÜGYELETI JÓVÁHAGYÁSA ............................................... 19 2.3 AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁNAK INDOKA ............................................................................................. 19 2.4 AZ ÁTALAKULÁS MENETRENDJE ..................................................................................................... 19 2.5 AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁNAK TERVEZETT NAPJA .................................................................................. 20 2.6 AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁNAK FELTÉTELEI ............................................................................................ 20 2.7 A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELÉRE NYITVA ÁLLÓ IDŐ AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN ......................... 21 2.8. A BEFEKTETÉSI JEGY VÉTELÉNEK MÓDJA AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN .................................... 21 2.9 A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁRA NYITVA ÁLLÓ IDŐ .................................................................... 22 2.10 A BEFEKTETÉSI JEGY VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA ............................................................................. 23 2.11 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSÁNAK ÉS VISSZAVÁSÁRLÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI AZ ÁTALAKULÁS MEGHIÚSULÁSA ESETÉN .................................................................................................................... 23 2.12 AZ ALAP ÁTALAKULÁSSAL ÉRINTETT JELLEMZŐI, A VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA ....................................... 25 2.13 AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁVAL KAPCSOLATOS SPECIÁLIS KOCKÁZATOK ........................................................ 27

3.

EGYÉB, AZ ALAPPAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK....................................................................................... 31 3.1. 3.2. 3.3 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8.

4.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSA ................................................................................... 31 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELŐÁLLÍTÁSA ......................................................................................... 31 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ÉRTÉKPAPÍRSZÁMLÁRA HELYEZÉSE ............................................................... 31 NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK .......................................................................................................... 31 AZ ALAP TŐKENÖVEKMÉNYÉNEK FELOSZTÁSÁRA, ÚJRABEFEKTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 32 A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK .............................................................................. 32 A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA ............................................................................................. 33 AZ ALAP BEFEKTETÉSEINEK LEHETSÉGES PIACA ............................................................................. 34

AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA ........................................................................................................................... 38 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8

ÁLTALÁNOS ADATOK AZ ALAPKEZELŐRŐL ................................................................................. 38 AZ ALAPKEZELŐ RÖVID TÖRTÉNETE, PIACI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA ................................................. 38 AZ ALAPKEZELŐ TULAJDONOSAINAK BEMUTATÁSA....................................................................... 39 AZ ALAPKEZELŐ IGAZGATÓSÁGA ........................................................................................... 40 AZ ALAPKEZELŐ FELÜGYELŐBIZOTTSÁGA .................................................................................. 40 AZ ALAPKEZELŐ ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA ........................................................... 41 ÉRDEKÜTKÖZÉS ................................................................................................................ 41 ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ....................................................................................................... 41 4


4.9

AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT EGYÉB NYILVÁNOS BEFEKTETÉSI ALAPOK ............................................... 42

5. A RAIFFEISEN BANK ZRT. (AZ ALAP LETÉTKEZELŐJE, AZ ALAP ÁTALAKULÁSA ELŐTT A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁBAN ÉS FORGALMAZÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ VEZETŐ FORGALMAZÓ, AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁT KÖVETŐEN A BEFEKTETÉSI JEGYEK TŐZSDEI BEVEZETÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ, A TŐKE- ÉS HOZAMGARANCIÁT NYÚJTÓ) BEMUTATÁSA 44 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 6.

AZ INGATLANÉRTÉKELŐ BEMUTATÁSA.............................................................................................................. 48 6.1 6.2 6.3

7.

AZ ALAP ADÓZÁSA ........................................................................................................... 50 BEFEKTETÉSI JEGY TULAJDONOSOK ADÓZÁSA ............................................................................. 50

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK........................................................................................................................................ 51 8.1 8.2 8.3 8.4 8.5 8.6. 8.8 8.9 8.10 8.11

9.

ÁLTALÁNOS ADATOK AZ INGATLANÉRTÉKELŐRŐL......................................................................... 48 ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS...................................................................................................... 48 VEZETŐ ÁLLÁSÚ TISZTSÉGVISELŐK ........................................................................................... 48

ADÓZÁS ................................................................................................................................................................. 50 7.1 7.2

8.

ÁLTALÁNOS ADATOK ......................................................................................................... 44 IGAZGATÓSÁG TAGJAI........................................................................................................ 44 FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TAGJAI .............................................................................................. 46 KÖNYVVIZSGÁLÓ ............................................................................................................. 46 A RAIFFEISEN BANK TULAJDONOSAI 2008. DECEMBER 31-ÉN......................................................... 46 A RAIFFEISEN BANK BEMUTATÁSA ........................................................................................... 46 A RAIFFEISEN BANK ÁLTAL KIBOCSÁTOTT, SZABÁLYOZOTT PIACRA BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROK ...................... 47

A GAZDASÁGI KÖRNYEZETBŐL ADÓDÓ KOCKÁZAT ...................................................................... 51 POLITIKAI KOCKÁZATOK ...................................................................................................... 51 LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT........................................................................................................ 51 A BEFEKTETÉSI JEGYEK MÁSODLAGOS FORGALMAZÁSÁNAK KOCKÁZATAI ............................................. 51 DEVIZA ÁRFOLYAM KOCKÁZATOK .......................................................................................... 51 AZ ÉRTÉKPAPÍROK KIBOCSÁTÓIHOZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOK ...................................................... 51 AZ ADÓSZABÁLYOK ESETLEGES MEGVÁLTOZÁSA.......................................................................... 52 AZ INGATLANOK ÉRTÉKÉBEN REJLŐ KOCKÁZAT ........................................................................... 52 AZ INGATLANOK BIZTOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KOCKÁZAT ........................................................... 52 AZ INGATLANOK HASZNOSÍTÁSÁBÓL EREDŐ KOCKÁZAT ................................................................ 52

FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT.................................................................................................................. 53

ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT .......................................................................................................................................... 54 ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT .......................................................................................................................................... 54 1.

AZ ALAP ADATAI................................................................................................................................................... 54

2.

AZ ALAP SAJÁT TŐKÉJE ....................................................................................................................................... 54

3.

ÜZLETI ÉV................................................................................................................................................................ 54

4.

A TÁJÉKOZTATÓ JÓVÁHAGYÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSAI....................................................................................... 54

5.

BEFEKTETŐK KÖRE ................................................................................................................................................ 55 5


6.

TŐKE- ÉS HOZAMGARANCIA .............................................................................................................................. 55

7.

AZ ALAPKEZELŐ .................................................................................................................................................... 56 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5

8.

AZ ALAP KEZELŐJE ............................................................................................................ 56 AZ ALAPKEZELŐ SZÉKHELYE .................................................................................................. 56 AZ ALAPKEZELŐ FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE ................................................................................ 56 AZ ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE................................................................................................ 57 AZ ALAPKEZELŐ DÍJAZÁSA ................................................................................................... 57

A LETÉTKEZELŐ ...................................................................................................................................................... 57 8.1 8.2 8.3 8.4

9.

AZ ALAP LETÉTKEZELŐJE ...................................................................................................... 57 A LETÉTKEZELŐ SZÉKHELYE.................................................................................................... 57 A LETÉTKEZELŐ FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE ................................................................................. 57 A LETÉTKEZELŐ MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK MÓDJA .......................................................................... 58

INGATLANÉRTÉKELŐ............................................................................................................................................. 58 9.1 9.2 9.3 9.4

10. 10.1 10.2 10.3 11. 11.1 11.2 11.3 11.4

AZ INGATLANÉRTÉKELŐ ....................................................................................................... 58 AZ INGATLANÉRTÉKELŐ SZÉKHELYE ......................................................................................... 58 AZ INGATLANÉRTÉKELÉST VÉGZŐ TERMÉSZETES SZEMÉLY ................................................................. 58 AZ INGATLANÉRTÉKELŐ FELADATAI.......................................................................................... 59 A LÉTESÍTMÉNY GAZDÁLKODÓ..................................................................................................................... 59 A LÉTESÍTMÉNY GAZDÁLKODÁST VÉGZŐ SZERVEZET ..................................................................... 59 A LÉTESÍTMÉNY GAZDÁLKODÁST VÉGZŐ SZERVEZET SZÉKHELYE ........................................................ 59 A LÉTESÍTMÉNY GAZDÁLKODÁST VÉGZŐ SZERVEZET RÖVID BEMUTATÁSA ............................................. 59 BEFEKTETÉSI JEGYEK......................................................................................................................................... 60 A BEFEKTETÉSI JEGYEK SZÁMA, TÍPUSA, NÉVÉRTÉKE ...................................................................... 60 A BEFEKTETÉSI JEGYEK MÁSODLAGOS FORGALMAZÁSA ................................................................. 60 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELŐÁLLÍTÁSA ......................................................................................... 60 A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK ......................................................................... 60

12. BEFEKTETÉSI JEGYEK KIBOCSÁTÁSÁVAL ÖSSZEGYŰJTÖTT TŐKE FELHASZNÁLÁSI CÉLJA ............................ 61 12.1 12.2 12.3 12.4 12.5 13. 13.1 13.2 13.3 13.4 13.5 13.6 13.7 13.8

A BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖK .................................................................................................... 61 BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK ................................................................................................ 61 BEFEKTETÉSI POLITIKA ......................................................................................................... 64 A BEFEKTETÉSI POLITIKA MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK MÓDJA, FELTÉTELEI .................................................. 67 AZ ALAP TŐKENÖVEKMÉNYÉNEK FELOSZTÁSÁRA, ÚJRABEFEKTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ................. 68 AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKE .................................................................................................................... 68 TŐZSDÉRE BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROK ...................................................................................... 68 TŐZSDÉRE BE NEM VEZETETT, NYILVÁNOS ÉRTÉKPAPÍR-FORGALOMBAN SZEREPLŐ ÉRTÉKPAPÍROK .................. 69 KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI ÉRTÉKPAPÍROK ..................................................................................... 69 INGATLANOK .................................................................................................................. 70 REPO MEGÁLLAPODÁSOK .................................................................................................... 71 LÁTRA SZÓLÓ BETÉT (FOLYÓSZÁMLA)...................................................................................... 71 LEKÖTÖTT BETÉT .............................................................................................................. 71 SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ................................................................................................ 71 6


13.9

KÖTELEZETTSÉGEK ............................................................................................................ 71

14. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, SZÁMÍTÁSUK MÓDJA ................................................................. 71 15. A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA ........................................................................................................................... 73 16. AZ ALAP MEGSZŰNÉSE........................................................................................................................................... 74 16.1 16.2 16.3

AZ ALAP FUTAMIDEJE ........................................................................................................ 74 AZ ALAP FUTAMIDEJÉNEK LEJÁRTA MIATTI MEGSZŰNÉSE ................................................................ 74 AZ ALAP MEGSZŰNÉSÉNEK EGYÉB ESETEI ................................................................................. 75

17. AZ ALAP ÁTALAKULÁSA ÉS BEOLVADÁSA........................................................................................................... 75 18. A KÖNYVVIZSGÁLÓ, SZÉKHELYE, FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE ......................................................................... 76 19. AZ ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ................................................................................................... 76 20. HÁTTÉR SZABÁLYOK ............................................................................................................................................... 76 21. JOGHATÓSÁG.......................................................................................................................................................... 76 1. SZÁMÚ MELLÉKLET................................................................................................................. 77 AZ ALAPKEZELŐ PÉNZÜGYI ADATAI............................................................................................................................ 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET................................................................................................................. 85 A LETÉTKEZELŐ PÉNZÜGYI ADATAI.............................................................................................................................. 85 3. SZÁMÚ MELLÉKLET................................................................................................................. 94 AZ INGATLANÉRTÉKELŐ PÉNZÜGYI ADATAI .............................................................................................................. 94 4. SZÁMÚ MELLÉKLET............................................................................................................... 101 AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁT MEGELŐZŐEN A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁT LEBONYOLÍTÓ HELYEK LISTÁJA................................................................................................................................... 101 5. SZÁMÚ MELLÉKLET............................................................................................................... 102 AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁT MEGELŐZŐEN A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁT LEBONYOLÍTÓ FORGALMAZÓK KONDÍCIÓI ............................................................................................................. 102 6. SZÁMÚ MELLÉKLET............................................................................................................... 103 AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT EGYÉB ALAPOK BEMUTATÁSA.............................................................................. 103

7


FOGALMAK ÁKK

Államadósság Kezelő Központ

Alap

A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt Raiffeisen Ingatlan Alap szövegkörnyezettől függően összes vagy bármely sorozata.

Alapkezelési Szabályzat

A jelen Átalakulási Tájékoztató részét képező, az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló kezelési szabályzat.

Alapkezelő

Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.

azonnali ügylet

Olyan értékpapír ügylet, ahol a kötést követően legfeljebb öt munkanapon belül megtörténik az elszámolás.

államkötvény

Egy évnél hosszabb, eredeti lejárattal rendelkező állampapír.

állampapírok

Minden, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján annak minősülő értékpapír. Az Állampapírokon belül az Alapkezelő azokat tekinti egy évnél nem hosszabb futamidejű értékpapíroknak, amelyeknek – a vásárlás pillanatában vett – hátralévő futamideje nem haladja meg a 365 naptári napot.

Átalakulás

Az Alap Tpt. 260. § (1) bekezdése alapján elhatározott azon átalakulása, amelynek jellemzőit, feltételeit részletesen az Átalakulási Tájékoztató 2. pontja tartalmazza.

Átalakulás Elszámolási Értéknapja

A 2008. november 24-től a visszaváltási megbízások leadására az Átalakulási Tájékoztató 2.9 pontja szerint nyitva álló időn belül befogadott Befektetési Jegy visszaváltási megbízások és a Befektetési jegy visszaváltásra eszerint nyitva álló időszak utolsó forgalmazási napját követően a Befektetési Jegy vételre az Átalakulási Tájékoztató 2.7 pontja szerint nyitva álló időszak utolsó forgalmazási napjáig befogadott vételi megbízások teljesítésének értéknapja.

Átalakulás Napja

Az a nap, amelynek hatályával az Átalakulás megtörténik, azaz amelynek hatályával a Tájékoztató 2.12 pontjában ismertetett változások bekövetkeznek, azaz amely naptól az Alap a működését nyilvános zárt végű alapként folytatja tovább (2009. április 02).

Átalakulási Hirdetmény

A Tpt. 260. § (6) bekezdése alapján az Átalakulási Tájékoztatót jóváhagyó Felügyeleti Engedély megszerzését követően az Alapkezelő köteles az Átalakulás tényét a Közzétételi helyeken megjelentetni az Átalakulás Napját legalább harminc nappal megelőzően.

Átalakulási Tájékoztató

Az Alap Átalakulását szolgáló, a Felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek az Alapkezelési Szabályzat is mellékletét (részét) képezi.

Bank

Raiffeisen Bank Zrt.

Banki Munkanap (vagy Banki Nap)

A Letétkezelő szempontjából minden olyan munkanap, amely nem banki szünnap, azaz a Letétkezelő üzleti tevékenység végzésére nyitva tart.

befektetési alap

Befektetési Jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, melyet a befektetési alapkezelő a befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel.

befektetési alapba befektető alap

A Tpt. értelmében annak minősülő befektetési alap.

8


Befektetési Jegy

A jelen Tájékoztató alapján az Alap által kibocsátott befektetési jegyek összessége, beleértve az Alap különböző befektetési jegy sorozatait is.

Befektető

A Befektetési Jegyek tulajdonosa vagy az azokat megvásárolni szándékozó személy.

Bevezetési Szabályzat

A Budapesti Értéktőzsde Részvénytársaság Szabályzata a Bevezetési és Forgalombantartási Szabályokról

BÉT

Budapesti Értéktőzsde Zrt.

dematerializált értékpapír

A Tpt--ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.

devizabelföldi

Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Tpt. szerint annak minősül.

devizakülföldi

Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Tpt. szerint annak minősül.

duration

Hátralévő átlagos futamidő. Fix kamatozású kötvények esetén az egyes kifizetésekig hátralévő időtartamnak a – kifizetések lejáratig számított hozammal diszkontált jelenértékének a kötvény árfolyamához viszonyított arányával – súlyozott átlaga. Változó kamatozású kötvények esetén az átlagos hátralévő futamidő a következő kamatmegállapításig hátralévő időtartammal egyenlő.

egyéb befektetési jegy

A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt alapok befektetési jegyein kívüli, minden egyéb befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.

Eredeti Futamidő

Az Alap 2002. október 07-i nyilvántartásba vételétől kezdődő, eredetileg határozatlan időtartam., mely az Átalakulás Napjával, mint a Módosított Futamidő kezdőnapjával lejár.

Eredeti Futamidő lejárata

Megegyezik az Átalakulás Napjával.

Értékelési Nap

Az Alap Átalakulása előtt és azt követően is minden Banki Munkanap.

értékpapír-sorozat

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény eltérő rendelkezése hiányában az azonos előállítású, azonos jogokat megtestesítő értékpapír egy meghatározott időpontban forgalomba hozott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban forgalomba hozott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége.

Felfüggesztési Határozat

A Felügyelet 2008. november 07-i J-III-200/2008. számú határozata a nyilvános nyílt végű ingatlan alapok és ingatlan alapok alapjai forgalmazásának felfüggesztéséről.

Forgalmazási konzorcium

Az Alap Átalakulását megelőzően a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során a Raiffeisen Bank Zrt. forgalmazási konzorciumot szervezett, amelybe a Raiffeisen Bank Zrt., mint Vezető Forgalmazó mellett Forgalmazóként további befektetési szolgáltatók is beléphettek. A forgalmazási konzorcium Forgalmazó tagjai a Vezető Forgalmazó kivételével a Tájékoztató tartalmáért felelősséget nem vállalnak. A Forgalmazási konzorcium az Alap Átalakulásával megszűnik.

Forgalmazó

Raiffeisen Bank Zrt., mint Vezető Forgalmazó, a Forgalmazási konzorcium tagjai, valamint a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt., mint a Vezető Forgalmazó ügynöke az Alap Átalakulását megelőzően a folyamatos forgalmazás vonatkozásában. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásában részt vevő Forgalmazók listáját a 4. számú Melléklet tartalmazza. A Raiffeisen Bank

9


Zrt. az Alap Átalakulását követően az Alap tőzsdei bevezetésében mint befektetési szolgáltató, az Alap hozamfizetéseivel és megszűnésével összefüggő feladatok ellátása vonatkozásában pedig mint Letétkezelő és értékpapírszámla vezető vesz részt. Forint

Törvényes fizetőeszköz Magyarországon.

Futamidő

Az Alap létrehozatalától kezdődő azon időszak, amely alatt az Alap nyíltvégű befektetési alapként (Eredeti Futamidő) vagy zártvégű befektetési alapként (Módosított Futamidő) működik (míg a Teljes Futamidő alatt mind a nyíltvégű, mind a zártvégű működés időszaka értendő, azaz az Alap nyilvántartásba vételétől az Alap Módosított Futamideje Lejárta napjáig terjedő időtartam) (amely alatt az esettől függően az Eredeti Futamidő vagy a Módosított Futamidő értendő).

Garancia

Az Alapkezelő az Alap mint Kibocsátó nevében eljárva, a Tpt. 241. § (1) bekezdése alapján az Alap zárt végű működésének ideje alatti teljesítményére az Átalakulás Napja hatályával tőke- és hozamgaranciát vállal a Tájékoztató 2.12.7 pontjában, illetve az Alapkezelési Szabályzat 6. pontjában írtak szerint, melyet a Garanciavállaló által a Tájékoztató 2.12.7 pontjában, illetve az Alapkezelési Szabályzat 6. pontjában meghatározott feltételek szerinti bankgaranciával biztosít.

Garanciavállaló

A Raiffeisen Bank Zrt., melynek bemutatását a Tájékoztató tartalmazza.

Garantált Hozam

A Tájékoztató 2.12.7 pontjában, illetve az Alapkezelési Szabályzat 6. pontjában részletezettek szerinti hozam.

határidős ügylet

Értékpapírra, vagy más befektetési eszközre alapozott nem azonnali ügylet.

hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Minden olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszegnek a rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz összegét, valamint kamatozó értékpapír esetén annak meghatározott módon számított kamatát, vagy egyéb hozamát, illetőleg az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti.

hosszú pozíció

Minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg.

KELER Zrt.

Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján működő elszámolóház.

KELER Szabályok

A KELER Zrt. Szabályzatai, Kondíciós Listái, Elszámolóházi leiratai és Eljárási rendjei.

kapcsolt vállalkozás

A vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelő bizottsági tagja, vezető tisztségviselője, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik.

kincstárjegy

Egy éves vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező állampapír.

kollektív befektetési értékpapír

A befektetési jegy, továbbá az olyan külföldi intézményben való részvételt tanúsító okirat, amely intézmény alapító okiratában meghatározott célja – az egyes befektetésekkel járó kockázatot megosztva – az értékpapírokba vagy más eszközökbe történő befektetés.

5.

fejezete

10


kötvény

Minden a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján annak minősülő, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó vagy diszkont értékpapír.

Közzétételi Helyek

Az Alap Átalakulását megelőzően az Alapkezelő honlapja (www.raiffeisenalapok.hu) és a Forgalmazó honlapja (lásd 4. számú Melléklet), az Alap Átalakulását követően az Alapkezelő honlapja, a Befektetési Jegyek tőzsdei bevezetésében közreműködő Befektetési Szolgáltató honlapja (www.raiffeisen.hu), a Felügyelet által üzemeltetett honlap (www.kozzetetelek.hu) valamint a Budapest Értéktőzsde hivatalos honlapja (www.bet.hu) azon közlemények tekintetében, amelyek közzétételét a Budapesti Értéktőzsde irányadó szabályzatai teszik kötelezővé.

Közzétételi Nap

Az Alap Futamideje alatt legkésőbb minden Értékelési Napot követő második munkanap.

lakossági Befektető

Minden olyan természetes személy Befektető, aki az adott Forgalmazó elektronikus vagy egyéb nyilvántartási rendszerében kizárólag olyan számlával rendelkezik, amelyhez a Forgalmazó lakossági kondíciókat rendel (azaz nem minősül privátbanki vagy intézményi Befektetőnek).

Lejárat (Alap Lejárata)

Az Alap Teljes Futamidejének eltelte.

Lejáratkori Kifizetés

Az az összeg, amely az Alap Lejárata miatti megszűnésére tekintettel a Befektetési Jegy tulajdonosát a Befektetési Jegy névértékének az összes forgalomban levő Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított aránya alapján a felosztható vagyonból megilleti, tekintettel a Tájékoztató 2.12.7 pontjában, illetve az Alapkezelési Szabályzat 6. pontjában írtak szerint a Garanciavállaló által a nyújtott tőke- és hozamgaranciára is.

Letétkezelési szerződés

Az Alapkezelő és a Letétkezelő között az Alappal kapcsolatban, az Alap részére nyújtandó szolgáltatásokról aláírt megállapodás.

Letétkezelési tevékenység

Minden a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 89. pontjában hivatkozott Bszt. alapján annak minősülő tevékenység.

Letétkezelő


Likvid eszköz

A pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repo, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető állampapír, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott bankbetét.

Módosított Futamidő

Az Alap Teljes Futamidejének része, az Alap Átalakulásának Napjától 2013. április 02. napjáig terjedő határozott időtartam (a kezdő- és a zárónapot is beleértve), amely alatt az Alap zártvégű alapként működik.

Módosított Futamidő Lejárata

2013. április 02, amely megegyezik az Alap Lejáratával.

nettó eszközérték

Az Alap tulajdonában álló eszközök – ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is – értéke csökkentve az Alapot terhelő kötelezettségekkel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is, amely mind az egész Alapra, mind a Befektetési jegyre kiszámításra kerül minden Értékelési napon.

opció

Egy opció vételi vagy eladási jogot testesít meg az alapul szolgáló eszközre, egy előre rögzített áron, egy előre meghatározott időpontban (európai opció), vagy időpontig (amerikai opció). Az opció alapjául szolgáló eszköz a jelen Tájékoztató értelmében értékpapír, index, deviza árfolyam vagy kamatpiaci jegyzés lehet, a teljesítés pedig kizárólag pénzbeli elszámolással történhet.

11


pénzpiaci eszköz

Sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló eszköz, amellyel a pénzpiacon kereskednek.

portfólió duration

A portfóliót alkotó kötvények duration-jénak súlyozott számtani átlaga, ahol a súlyokat az egyes kötvények portfólión belüli súlyai adják.

portfólió jelentés

Az Alapkezelő által az Alap Átalakulása előtt havi rendszerességgel a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben meghatározott tartalommal készített jelentés.

Privátbanki Befektető

Minden olyan természetes személy Befektető, aki az adott Forgalmazó elektronikus vagy egyéb nyilvántartási rendszerében olyan számlával (is) rendelkezik, amelyhez a Forgalmazó privátbanki kondíciókat rendel.

PSZÁF, (Felügyelet)

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Ptk.

A polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény

Rendelet

A Bizottság 809/2004/EK Rendelete (2004. április 29.) a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról.

repo megállapodás

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján annak minősülő ügylet.

részvény

Tagsági jogokat megtestesítő értékpapír.

rövidített Tájékoztató

A nyíltvégű alap által kibocsátott befektetési jegy nyilvános forgalmazásához a Tpt. 245. § (1) bekezdésének és 18. sz. mellékletének megfelelően elkészített tájékoztató.

rövid pozíció

Minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg.

szabályozott piac

Az Európai Unió tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, ahol meghatározott szabályok szerint a kereslet és a kínálat egy helyen koncentrálódik és kielégíti a Tpt.ben meghatározott feltételeket.

származtatott (derivatív) ügylet

Olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva).

SZJA törvény

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Tájékoztató

Jelen magyar nyelvű dokumentum

Teljes Futamidő

Az Eredeti Futamidő kezdőnapjától (az Alap nyilvántartásba vétele) a Módosított Futamidő Lejárta napjáig terjedő, azaz az Eredeti Futamidőt és a Módosított Futamidőt is magában foglaló időtartam.

Törvény ( vagy Tpt)

A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. Törvény

tőzsdei bevezetés

A Befektetési Jegyek felvétele a Budapesti Értéktőzsde által vezetett Terméklistára.

tőzsdei határidős ügylet

A BÉT szabályzataiban ekként meghatározott ügylet.

Tőzsdei Szabályok

A Budapesti Értéktőzsde valamennyi érvényes és hatályos Tőzsdei Szabályzata, Tőzsdei Rendelkezése és határozata (ahogy ez utóbbi fogalmakat a Budapesti Értéktőzsde Közzétételi Szabályzata tartalmazza).

12


Tőzsdei Tájékoztató

A Bevezetési Szabályzat 5.4.2 (b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő Tájékoztató.

Üzletszabályzat

Az Alapkezelő hatályos üzletszabályzata, amely a jelen Tájékoztató 4.6. pontjában kerül összefoglalásra.

Vezető Forgalmazó

Az Alap Átalakulását megelőzően a folyamatos forgalmazás vonatkozásában a Raiffeisen Bank Zrt., melynek bemutatását a Tájékoztató 5. fejezete tartalmazza.

Egyéb, a fentiekben nem definiált fogalmak használata esetén az elnevezések alatt a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény fogalomhasználatát értjük.

13


ÁTALAKULÁSI TÁJÉKOZTATÓ 1.

ÖSSZEFOGLALÓ Felhívjuk a tisztelt befektetők figyelmét, hogy jelen összefoglaló a Raiffeisen Ingatlan Alap Átalakulási Tájékozatójának bevezető része. Javasoljuk, hogy az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek megvásárlására vagy visszaváltására vonatkozó döntésüket valamennyi releváns, elérhető információ - köztük elsősorban az Alapkezelési Szabályzatát is magában foglaló Átalakulási Tájékoztató - ismeretében hozzák meg.

1.1

AZ ALAP BEMUTATÁSA Az Alap elnevezése:

Raiffeisen Ingatlan Alap

Az Alap típusa:

nyilvános

Az Alap számlaszáma:

12001008-00176311-00100008

Az Alap értékpapír-számlaszáma:

319/177

Az Alapkezelő neve:


Az Alapkezelő székhelye:

1054 Budapest, Akadémia u. 6.

Az Alapkezelő cégjegyzékszáma:

01-10--043917

Az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenységi

III./100. 038-6/2001.

engedélyének száma: A Letétkezelő neve:


A Letétkezelő székhelye:


A Letétkezelő cégjegyzékszáma:

01-10-041042/3

A

Letétkezelő

letétkezelést

is

magában

foglaló

41018/1998

tevékenységi engedélyének száma: A Vezető Forgalmazó (az Alap Átalakulása előtt):

lásd a Letétkezelőre vonatkozó fenti adatokat

A


tőzsdei

bevezetésben

közreműködő

befektetési

szolgáltató neve és székhelye A Garancia vállaló


Az Alap fajtája az Átalakulást megelőzően:

nyílt végű ingatlanforgalmazó befektetési alap

Az Alap fajtája az Átalakulást követően:

zárt végű ingatlanforgalmazó befektetési alap, a Befektetési Jegyek a Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetést követően az Alap

Módosított

befektetési

Futamideje

szolgáltató

során

tőzsdei

közreműködésével,

forgalomban, piaci

áron

értékesíthetők A nyilvános forgalombahozatalt engedélyező PSZÁF

Raiffeisen Ingatlan Alap „A” sorozat: III/120.012/2002.,

határozat száma és kelte:

2002. szeptember 20. Raiffeisen Ingatlan Alap „B” sorozat: E-III/120.012-8/2005., 2005. október 20. Raiffeisen Ingatlan Alap „C” sorozat:: E-III/120.012-8/2005., 2005. október 20. Raiffeisen Ingatlan Alap „D” sorozat: E-III/120.012-10/2006., 2006. szeptember 06. 14


Az Alap nyilvántartásba vételéről szóló PSZÁF határozat

III/120.012-1/2002.,

száma és kelte:

2002. október 07.

Az Alap nyilvántartási száma (lajstromszáma) az Alap Átalakukása •

előtt:

1211-04

•

után:

1212-13

Az Alap induló saját tőkéje:

3.000.000.000 Ft

Az Alap indulásának dátuma:

2002. október 7.

Az Alap Átalakulásáról hozott alapkezelői határozat

1/2009.

száma és kelte:

2009. január 14.

Az Alap Átalakulási Tájékoztatóját jóváhagyó és a

E-III/120.012-15/2009.

szabályozott piacra történő bevezetést engedélyező PSZÁF határozat száma és kelte: Az Alap saját tőkéje az Átalakulás Napján

44 450 538 908 Ft

Az Átalakulás Napja:

2009. április 02.

Az Alap Módosított Futamideje az Átalakulást követően:

Az Alap Módosított Futamideje az Átalakulás Napjától 2013.

Az

Megegyezik az Átalakulás Napjával

Alap

Átalakulás

utáni,

MódosítottFutamidejének

április 02. napig terjed.

kezdőnapja: Az Alap Átalakulás utáni, Módosított Futamidejének

2013. április 02.

zárónapja (a Lejárat Napja): A Befektetési Jegyek forgalombahozatalának

Nyilvános

módja az Átalakulást megelőzően:

nyilvántartásba vételét megelőzően); folyamatos forgalmazás

A forgalomba kerülő befektetési Jegyek mennyisége az Átalakulást megelőzően:

forgalombahozatal;

jegyzési

eljárás

(az

Alap

Az Alap Átalakulását megelőző folyamatos forgalmazás során az „A”, „B”, „C” és „D” sorozatú Befektetési Jegyek mennyisége nincs korlátozva. Az Alap Átalakulását megelőzően a forgalomban lévő „A”, „B”, „C” és „D” sorozatú Befektetési Jegyek száma és ezzel az Alap saját tőkéje a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatala, valamint a Befektetési Jegyek

visszaváltása következtében

folyamatosan változhat. A forgalomba kerülő befektetési Jegyek mennyisége az Átalakulást követően:

A forgalomba lévő befektetési Jegyek mennyisége az Átalakulást követően

nem

változik

és

sorozatonként

megegyezik

az

Átalakulás Napján forgalomban lévő „A”, „B”, „C” és „D” sorozatú Befektetési Jegy mennyiségekkel.

A Befektetési Jegyek előállításának módja:

dematerializált értékpapír

Saját tőkéje:

Az Alap saját tőkéje a működés során az Alap összesített nettó

„A” sorozatú Befektetési Jegyek ISIN kódja:

HU0000707864 (Átalakulás előtt: HU0000702386)

„B” sorozatú Befektetési Jegyek ISIN kódja:


„C” sorozatú Befektetési Jegyek ISIN kódja:


„D” sorozatú Befektetési Jegyek ISIN kódja:


Az „A”, „B”, „C” és „D” sorozatú Befektetési Jegyek

dematerializált névre szóló

eszközértékével azonos.

megjelenési formája: „A” sorozatú Befektetési Jegyek névértéke:

1 Ft 15


„B” sorozatú Befektetési Jegyek névértéke:

1 Ft

„C” sorozatú Befektetési Jegyek névértéke:

1 Ft

„D” sorozatú Befektetési Jegyek névértéke:

1 Ft

Az Alap legfrissebb Nettó eszközértéke:

43 888 157 721,-Ft (2009. február 06-án)

Árfolyamváltozás 2002.12.31. értéknappal:*

2,99%


12,65%


13,75%


10,45%


8,24%


7,78%


-4,46%

A befektetők részére szóló közlemények

Az Alap Átalakulása előtt: a Tpt. 34. § (4) bekezdés b) pont

megjelentetésének helye:

szerinti közzétételi hely, úgymint az Alap nevében eljáró Alapkezelő

honlapja

(www.raiffeisenalapok.hu)

és

a

Forgalmazó honlapja (lásd 4. számú Melléklet). Az Alap Átalakulását követően: az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapja (www.raiffeisenalapok.hu), a Befektetési Jegyek

tőzsdei

bevezetésében

közreműködő

Befektetési

Szolgáltató honlapja (www.raiffeisen.hu), a Felügyelet által üzemeltetett Budapesti

honlap

(www.kozzetetelek.hu)

Értéktőzsde

honlapja

valamint

(www.bet.hu)

a

azon

közlemények tekintetében, amelyek közzétételét a Budapesti Értéktőzsde irányadó szabályzatai teszik kötelezővé. Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alap befektetési politikája az Átalakulással annyiban módosul, hogy az Alapkezelő elsődleges célja az Átalakulás Napján meglévő ingatlan vagyon (beleértve a fejlesztés alatt álló ingatlanokon jövőben megvalósuló beruházásokat) üzemeltetése, optimalizálása és értékesítése a zárt végűvé alakult Alap Módosított Futamidejének Lejáratáig. Az Átalakulást követően a nyílt végű ingatlan alapokra a Tpt.-ben megfogalmazott likviditási előírást (miszerint a nyilvános, nyílt végű ingatlan alap saját tőkéjének legalább tizenöt százalékát likvid eszközökben kell tartani) az Alapkezelőnek nem kell alkalmaznia. Az Alapkezelő a Módosított Futamidő Lejárata előtt történt ingatlan értékesítések befolyt, újabb ingatlan vásárlásra nem fordított és hozamként ki nem fizetett ellenértékét, valamint a befolyt bérleti díjaknak az Alap működéséhez (hiteltörlesztés, díjfizetés, felújítás, stb) fel nem használt értékét alacsony kockázatú eszközökben (elsősorban banki betétben és az Alap Módosított Futamidejéhez illeszkedő hátralévő futamidejű állampapírban) tartja. Az Alapkezelő az Alap Nettó Eszközértékének számításakor figyelembe vehető ingatlanok, ingatlan beruházások összértékének maximum ötven százaléka erejéig élni fog a Tpt. által biztosított hitelfelvételi lehetőséggel. Az Alapkezelő a devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek (bérleti díjak, lízing díjak, stb.) árfolyamkockázatának fedezése céljából határidős ügyleteket köt.

* Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alap jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

16


1.2. A RAIFFEISEN INGATLAN ALAP „A” „B”, „C” ÉS „D” SOROZATÚ BEFEKTETÉSI JEGYEINEK JELLEMZŐI 1.2.1

A Befektetési Jegy sorozatok nyilvántartásba vétele

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2002. szeptember 20-án kelt III/120.012/2002. számú határozatával engedélyezte az Alap „A” sorozatú Befektetési Jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2005. október 20-án kelt E-III./120.012-8/2005. számú határozatával engedélyezte az Alap „B” és „C” sorozatú Befektetési Jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2006. szeptember 06-án kelt E-III/120.012-10/2006. számú határozatával engedélyezte az Alap „D” sorozatú Befektetési Jegyeinek nyilvános forgalomba hozatalát. 1.2.2

A Befektetési Jegy sorozatok jellemzői „A” sorozat

„B” sorozat

„C” sorozat

„D” sorozat

Az Átalakulást megelőzően: azonos, kivéve az Alapkezelő döntése alapján a kiegészítő eladási jutalék mértékét az alábbiak szerint: amennyiben a Raiffeisen Ingatlan Alap ingatlan portfóliójának nettó eszközérték számításban Felszámított díjak, költségek, jutalékok mértéke

szereplő aktuális értéke az Alap saját tőkéje százalékában 60% alá csökken, az Alapkezelőnek lehetősége van kiegészítő eladási jutalék bevezetésére az Alap Befektetési Jegyeinek „A”, „B” vagy „C” sorozatára, amelyet hirdetményben tesz közzé. A kiegészítő eladási jutalék mértéke maximum 3%. Az Átalakulást követően: azonos, az Alapkezelési Szabályzat rendelkezései szerint.

Névérték

egyaránt 1 Ft

A forgalomba hozatal pénzneme

egyaránt forint

A forgalomba hozatal módja

A forgalomba hozatal és forgalmazás helye (az Alap Átalakulását megelőzően)

nyilvános

nyilvános

jegyzési eljárással

jegyzési eljárás nélkül

Az Alap Átalakulását megelőzően a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását lebonyolító helyek listáját a 4. számú Melléklet tartalmazza

Az Alap Átalakulását követően kezdeményezett

Budapesti Értéktőzsde

szabályozott piacra történő bevezetés helye A forgalomban lévő Befektetési Jegyek száma az Átalakulást követően A tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének szabályai A vásárlók köre az Alap Átalakulását megelőzően az elsődleges forgalomba hozatal során

4 507 002 009

1 187 026 200

23 663 905 541

199 820 285

Azonos. A Tájékoztató 3.5 pontja rendelkezései szerint. A Befektetési Jegyeket a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg az alábbiak szerint.

17


Kizárólag

Kizárólag

A Lakossági és

Az Alapkezelő,

Lakossági

Privátbanki

Privátbanki

illetve olyan nem

Befektetők

befektetők

befektetők

Lakossági vagy

kivételével minden

Privátbanki

más Befektető

Befektető, aki az Alapkezelő saját vagyonkezelési tevékenysége körébe tartozik, vagy az Alapkezelő által kezelt valamely Alap által megvásárolt, a Raiffeisen Ingatlan Alapra (is) szóló opció kiirója

A vásárlók köre az Alap Átalakulását követően

Az Alap által kibocsátott „A”, „B”, „C” és „D” sorozatú Befektetési Jegyek befektetői körére vonatkozóan nincs korlátozás. Az Alapkezelő a Tpt. 263. § (2) bekezdésének megfelelően az Alap Átalakulásának Napját követő egy hónapon belül kezdeményezi a Befektetési Jegyek bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére. A bevezetést követően a Befektetési Jegyek a tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás), de nincs törvényi akadálya a tőzsdei forgalmon kívül kötött adásvételi ügylet keretében való átruházásnak sem.

18


2.

AZ ÁTALAKULÁS ADATAI

2.1 A TÁJÉKOZTATÓ STÁTUSZA Jelen Tájékoztató a nyilvános, nyílt végű, határozatlan futamidejű alapként létrejött Raiffeisen Ingatlan Alap (lajstromszáma az Átalakulás előtt: 1211-04, után: 1212-13) Tpt. 260. § (6) bekezdése szerinti Átalakulási Tájékoztatója, amely magában foglalja az Átalakulással összefüggésben módosított Alapkezelési Szabályzatot is. A jelen Átalakulási Tájékoztató a magyar jog és különösen a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, valamint a Bizottság 809/2004. számú rendelete alapján nyújt információkat a Befektetési Jegy tulajdonosoknak és a Befektetési Jegyeket megvásárolni szándékozó Befektetőknek az Alap Átalakulásáról, figyelembe véve a Felügyelet 7/2008. számú Vezetői Körlevelének tartalmát is.

2.2 AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁNAK ELHATÁROZÁSA ÉS FELÜGYELETI JÓVÁHAGYÁSA Az Alap tervezett Átalakulásáról az Alapkezelő Igazgatósága a 2009. januuár 14-én kelt, 1./2009. számú határozatával döntött, a 2.3 pontban foglalt indokokra tekintettel, a 2.4 – 2.6 pontokban foglalt feltételek meghatározásával. Az Alap Átalakulását, szabályozott piacra történő bevezetését, valamint a módosított Tájékozatatót és Alapkezelési Szabályzatot a Felügyelet a 2009. február 26-án kelt, E-III/120.012-15/2009. számú határozatával hagyta jóvá, és engedélyezte a Befektetési Jegyek Átalakulást követő folyamatos forgalmazása megszüntetésének és szabályozott piacra történő bevezetésének alapját képező Átalakulási Tájékoztató és Átalakulási Hirdetmény közzétételét.

2.3 AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁNAK INDOKA Tekintettel a 2008. végére kialakult tőkepiaci és gazdasági helyzetre, valamint az Alap 2008. november 7-ére kialakult likviditási helyzetére, az Alapkezelő Igazgatósága 2009. január 14-én kelt 1./2009 számú határozatával úgy döntött, hogy a nyílt végű és határozatlan futamidejű alapként létrejött Raiffeisen Ingatlan Alapot az Átalakulás Napjától számított 4 éves határozott futamidejű, zárt végű alappá alakítja át. A tőkepiaci válság és az Alap minimálisra csökkent likvid eszközei ellehetetlenítették az Alap Befektetési Jegyeire a Befektetők által megadott visszaváltási megbízások teljesítését jelentős árfolyamveszteség vagy adott esetben az Alap megszűnésére vezető helyzet felmerülésének veszélye nélkül. Az Alapkezelő meggyőződése szerint a megváltozott gazdasági és piaci körülmények között a Befektetők érdekeit jobban szolgálja egy zárt végű formában működő ingatlan befektetési alap, ahol a kezelt vagyon nagysága és így az Alap likviditása nem függ a Befektetők Befektetési Jegy vételi vagy visszaváltási szándékától. A 4 éves határozott futamidő és a zárt végű konstrukció lehetővé teszi, hogy az Alapkezelő az Alap ingatlanjait fokozatosan, a tőkepiaci helyzet függvényében értékesítse, ezzel elkerülve az ingatlanok nyomott áron történő kényszerértékesítését. Az Alap Átalakulásával az Alapkezelő egyben lehetőséget kíván nyújtani a Befektetési Jegy tulajdonosoknak arra, hogy még az Átalakulás Napját megelőzően dönthessenek a tulajdonukban lévő Befektetési Jegyek visszaváltásáról vagy a befektetésük megváltozott feltételek melletti fenntartásáról. A Tpt. 260. § (1) bekezdése szerint az Átalakulás azt eredményezi, hogy az eredetileg határozatlan futamidejű Alap az Átalakulás Napjától számított 4 éves határozott futamidejű, azaz lejárattal rendelkező, zártvégű Alappá alakul át, azaz az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása az Átalakulással megszűnik.

2.4 AZ ÁTALAKULÁS MENETRENDJE Æ

„A” nap: Az Átalakulási tájékoztató Felügyelethez történő benyújtása, amivel egyidejűleg az Alapkezelő dokumentálható módon tájékoztatja a Befektetési Jegy tulajdonosokat az Átalakulás indokairól, tervezett időpontjáról és feltételeiről.

Æ

„B” nap: „A” + max 30 naptári nap: Az Átalakulási Tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyása

19


Æ

„C” nap: „B” nap + max 1 banki munkanap: A jóváhagyott Átalakulási Tájékoztató és az Átalakulási Hirdetmény közzététele

Æ

„D” nap: „C” nap + max 30 naptári nap : A Befektetési Jegy visszaváltási megbízások leadására nyitva álló idő.

Æ

„E” nap: „D” nap + 2 banki munkanap : A Befektetési Jegy vételi megbízások leadására nyitva álló idő.

Æ

„F” nap: „E” nap + 1 banki munkanap: A Befektetési Jegy visszaváltási és vételi megbízások elszámolása (Átalakulási Elszámolási Értéknap)

Æ

„G” nap: „F” nap + max 2 banki munkanap: A Befektetési Jegy visszaváltási megbízások pénzügyi rendezése.

Æ

„H” nap: „G” nap + 1 banki munkanap: Az Átalakulás Napja

2.5 AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁNAK TERVEZETT NAPJA Az Átalakulás tervezett Napja 2009. április 02. Az Átalakulás 2.4 pont szerinti menetrendje és a 2.6 pont alatt leírt feltételei – különösen az Átalakulási Tájékoztató Felügyelet Által történt jóváhagyásának időpontja – függvényében az Átalakulás időpontja változhat. Az Átalakulás Napját az Alapkezelő az Átalakulási Tájékoztató Felügyelet által történt jóváhagyását követően az Átalakulási Hirdetményben teszi közzé. Az Átalakulás utolsó lehetséges napja 2009. április 02.

2.6 AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁNAK FELTÉTELEI A Tpt. 260. § (6) bekezdése értelmében az Átalakulás első feltétele a Felügyeleti Engedély kiadása és az Átalakulási Tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyása. Amennyiben e feltétel nem teljesül, az Alap Átalakulása nem lép érvénybe, az erre vonatkozó alapkezelői döntés hatályát veszti, melyről az Alapkezelő az Alap hirdetményi helyein (az Alapkezelő és a Forgalmazók honlapja) tájékoztatja a befektetőket. A Tpt. 260. § (11) bekezdésében foglaltak szerint a Felügyelet a nyílt végű nyilvános ingatlan alap zárt végű nyilvános ingatlan alappá történő Átalakulásához kiadott engedélyt visszavonhatja, ha azt a befektetők érdekeinek védelme egyébként szükségessé teszi. A Tpt. 260. § (10) bekezdésében foglaltak alapján az Átalakulás további feltétele az, hogy az Átalakulás Napját megelőzően az Alap befektetési jegyeire vonatkozóan kezdeményezett valamennyi érvényes és fennálló (vissza nem vont) visszaváltási megbízás elszámolása és pénzügyi rendezése megtörténjen a Felügyelet által jóváhagyott Átalakulási Tájékoztatóban meghatározott részletes feltételek szerint, az Átalakulás Napját megelőzően, de legkésőbb 2009. április 02-ig. A befogadott visszaváltási megbízások teljesítéséhez szükséges likviditás megteremtése céljából az Alapkezelő a következő lehetőségekkel élhet: Æ

Ingatlan értékesítés

Æ

Hitelfelvétel az Alap nevében

Æ

Az Alap felhalmazódó Likvid eszközei

Æ

Befektetési Jegy eladás a folyamatos forgalmazás keretein belül az Átalakulási Elszámolási Értéknap előtt.

Tekintve a 2008. végére – 2009. elejére kialakult tőke- és ingatlanpiaci helyzetet és az Alap által már korábban felvett hitelek nagyságrendjét, valamint az Alap portfoliójának összetételét, az Alapkezelő a fentiek közül elsősorban a negyedik – azaz a Befektetési Jegy értékesítés – lehetőséget tekinti az Alap Átalakulását biztosító pénzügyi eszköznek, mert megítélése szerint az ingatlanok kényszerű értékesítése jelen piaci helyzetben a befektetők érdekeinek igen súlyos sérelmével járna.

20


Amennyiben a feltételek teljesülése hiányában az Átalakulás meghiúsul, az Alap továbbra is nyíltvégű alapként, a 2008. november 24-én életbe lépett forgalmazási feltételek mellett folytatja működését. s e feltételeknek megfelelően kerülnek teljesítésre továbbra is a visszaváltási megbízások. Ha ehhez nem elegendő az Alap likviditása, akkor az Alapkezelő kezdeményezheti az Alap által kibocsátott befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának vagy folyamatos visszaváltásának felfüggesztését, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, végső esetben pedig az Alap megszűnési eljárását kell kezdeményeznie. Ez utóbbi esetben számolni kell megszűnési eljárás egy évet minden valószínűség szerint meghaladó időtartamával és - a piaci helyzet alakulásától függően - a kényszerértékesítés miatt nyomott áron történő ingatlanértékesítés kockázatával is. Az Átalakulás feltételei között meghatározó az, hogy az Átalakulás Napjának legkésőbb 2009. április 2-ára kell esnie. Az Alap 2008. november 7-i Felügyelet által a Felfüggesztési Határozatban elrendelt felfüggesztését követő első forgalmazási nap 2008. november 24-e volt. A 2008. november 7-én kezdeményezett Befektetési Jegy visszaváltási megbízások még a felfüggesztés előtti forgalmazási rendnek megfelelően T+1-es (azaz egy forgalmazási napos) teljesítéssel teljesültek. A felfüggesztés végét követő első forgalmazási naptól (2008. november 24-től) kezdeményezett visszaváltási megbízások a megváltozott forgalmazási rendnek megfelelően 90 forgalmazási napos teljesítéssel kerültek rögzítésre. A felfüggesztés végét követő első forgalmazási napon (2009. november 24.) kezdeményezett visszaváltási megbízások értéknapja ezért 2009. április 02. Amennyiben az Alap Átalakulása ezen határidőig nem tud megvalósulni, az Alapkezelő 2009. április 02-án majd azt követően minden forgalmazási napon megkísérli a 2008. november 24-én és az azt követően megadott és vissza nem vont esedékes visszaváltási megbízások teljesítését. Amennyiben az Alap Likvid eszközei nem fedezik a nettó visszaváltások 2009. április 02-án vagy az azt követő forgalmazási napokon érvényes egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközértéken számolt esedékes értékét, akkor az Alapkezelő kezdeményezni fogja az Alap végelszámolással történő megszüntetését. Amennyiben a fenti feltételek valamelyike nem teljesül, ezért az Átalakulás meghiúsul, az Alap nyílt végűként, a 2.11 pontban részletezettnek megfelelő forgalmazási feltételek mellett folytatja működését, ami akár az Alap végelszámolással történő megszüntetésének kezdeményezéséhez is vezethet.

2.7 A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELÉRE NYITVA ÁLLÓ IDŐ AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN A Befektetési Jegyek vételére nyitva álló idő utolsó napja a Befektetési Jegyekre vonatkozó visszaváltási megbízások kezdeményezésére a 2.9 pontban részletezettek szerint nyitva álló időszak utolsó forgalmazási napját követő 2. forgalmazási nap. Amennyiben az Átalakulás meghiúsul, az Alap nyílt végűként folytatja működését, a Befektetési Jegyek vétele pedig az 2.11 pontban részletezettnek megfelelő forgalmazási feltételek szerint folytatódik.

2.8. A BEFEKTETÉSI JEGY VÉTELÉNEK MÓDJA AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓAN Az Alap Átalakulásának biztosítása érdekében az Alapkezelő a következőkben leírtak szerint módosította a Befektetési Jegyek vételének forgalmazási feltételeit. Amennyiben az Átalakulás meghiúsul, az Alap nyílt végűként folytatja működését, a Befektetési Jegyek vétele pedig az 2.12 pontban részletezettnek megfelelő forgalmazási feltételek szerint folytatódik.

21


Raiffeisen Ingatlan Alap „A”, „B”, „C”, és „D” sorozat A Befektetési Jegy vételének módja a Befektetési

A Befektetési Jegy vételének módja a Befektetési

Jegyek visszaváltására 2.9 pont szerint nyitva álló

Jegyek visszaváltására 2.9 szerint nyitva álló

időszak utolsó forgalmazási napjáig

időszak utolsó forgalmazási napját követő első forgalmazási naptól a Befektetési Jegyek vételére 2.7

pont

szerint

nyitva

álló

időszak

utolsó

forgalmazási napjáig Az Alap Átalakulása előtt, a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának időszakában a Befektetők a Befektetési Jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési Jegyek vételére vonatkozó szerződés megkötésével és a vételár egyidejű megfizetésével szerezhetik meg. A Befektetők által T-1 napon a vételár és az eladási jutalék

A Befektetési Jegyekre vonatkozó visszavonhatatlan formában

egyidejű befizetése mellett - visszavonhatatlan formában adott

adott vételi megbízások teljesítése az Átalakulási Elszámolási

vételi megbízásokat a Forgalmazó a megbízás napját követő

Értéknapon, az Átalakulási Elszámolási Értéknapon

első forgalmazási napon (T nap) érvényes egy Jegyre jutó

érvényes egy jegyre jutó Nettó Eszközértéken történik.

forgalmazási árfolyam alapján teljesíti. Egy

árfolyama

Egy Befektetési Jegy Átalakulási Elszámolási Értéknapon

megegyezik az Alap T napon kiszámított T napra vonatkozó,

Befektetési

Jegy

T

napi

forgalmazási

érvényes forgalmazási árfolyama megegyezik az Alapnak az

egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközértékével.

Átalakulási Elszámolási Értéknapon kiszámított az Átalakulási Elszámolási Értéknapra vonatkozó, egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközértékével.

A Befektetők a Befektetési Jegyre vonatkozó számlakivonatokat a megbízást követő első Banki munkanapon vehetik át. A vételár, illetve az eladási jutalék megfizetése a Befektető által megjelölt módon, azaz - ahol erre lehetőség kínálkozik készpénzzel a Forgalmazási helyen a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő pénztárába történő befizetéssel, illetve minden esetben az Alap Forgalmazónál vezetett számlájára történő átutalással teljesíthető. Az átutalással történő fizetés esetén a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő a Befektető vételi megbízását a Befektető által ténylegesen átutalt összegnek az Alap számláján történő jóváírásának, vagy ha az későbbi, akkor a vételi szerződés (megbízás) aláírásának napját követő első forgalmazási napon (legkésőbb az Átalakulási Elszámolási Értéknapon) érvényes forgalmazási árfolyam alapján teljesíti. A Befektetési Jegyek vételére 2.7. pont szerint nyitva álló időszak utolsó forgalmazási napján a vételár, illetve az eladási jutalék megfizetése – a Raiffeisen Bank Zrt mint Vezető Forgalmazó kivételével – kizárólag készpénzzel a Forgalmazási helyen a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő pénztárába történő befizetéssel teljesíthető. A Befektetési Jegyek vételére vonatkozó szerződéseket a Befektetők a Forgalmazónál érvényes szabályok szerint írhatják alá. A dematerializált értékpapírok vásárlásához szükséges, hogy a Befektető értékpapír-számlával rendelkezzen. A telefonos, internetes, illetve az automatikus Befektetési Jegy-vételek részletes szabályait a Forgalmazó és a Befektető között létrejött megállapodások és a Forgalmazó szabályzatai rögzítik, de azok kondícióikat tekintve (elszámolási értéknapok, költségek stb.) nem térhetnek el az egyéb Befektetők számára megadott kondícióktól.

2.9 A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁRA NYITVA ÁLLÓ IDŐ Az Alap Átalakításának feltétele, hogy az Átalakulás Napját megelőzően az Alap Befektetési Jegyeire vonatkozóan kezdeményezett valamennyi érvényes visszaváltási megbízás elszámolása és pénzügyi rendezése megtörténjen. Az Alap

22


Átalakulásának biztosítása érdekében az Alapkezelő a következőkben leírtak szerint módosította a Befektetési Jegyek viszaváltásának forgalmazási feltételeit. Felhívjuk a Befektetők figyelmét, hogy az Átalakulás biztosítása érdekében

a

Befektetési

Jegyek

vételére

nyitva

álló,

az

Alap

Befektetési

Jegyei

folyamatos

forgalmazásának végét jelentő 2.7 pont szerinti időszak utolsó 2 forgalmazási napja már nem tartozik bele a Befektetési Jegyek visszaváltási megbízások leadására nyitva álló időszakba. A visszaváltási megbízások leadására nyitva álló időszak az Átalakulási Tájékoztató PSZÁF általi jóváhagyásának napját követő banki munkanappal kezdődő legalább 20, maximum 30 naptári nap. Az Alapkezelő a 2.6 pont alatti feltételek között rögzített dátum (2009. április 02.) figyelembe vételével és a Tájékoztató PSZÁF általi jóváhagyása napjának függvényében fogja meghatározni a visszaváltási megbízások leadására nyitva álló időt úgy, hogy az lehetőleg minél közelebb legyen a 30 naptári naphoz. Az Alapkezelőnek – ezen lehetőségeken belül – úgy kell meghatároznia a visszaváltási megbízások kezdeményezésére nyitva álló időszakot, hogy azok elszámolására és pénzügyi teljesítésére a 2008. április 02-i határidő előtt sor kerülhessen. Az

Alapkezelő

az

Átalakulási

Tájékoztató

PSZÁF

általi

jóváhagyását

követően

haladéktalanul

az

Átalakulási

Hirdetményben közzéteszi a visszaváltási megbízások kezdeményezésére nyitva álló időszakot (a kezdő és végső dátum pontos megjelölésével).

2.10 A BEFEKTETÉSI JEGY VISSZAVÁLTÁSÁNAK MÓDJA A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának időszakában a Befektetők a tulajdonukban álló és a Forgalmazónál értékpapírszámlán tartott Befektetési Jegyeket a Forgalmazóval a Befektetési Jegyek visszaváltására vonatkozó szerződés aláírásával válthatják vissza. A Befektetési Jegyek visszaváltására vonatkozó szerződéseket (megbízásokat) a Befektetők a Forgalmazónál érvényes szabályok szerint írhatják alá. A 2008. november 24-től a visszaváltási megbízások kezdeményezésére nyitva álló 2.9 pontban részletezett időszak végéig megadott, 90 forgalamzási napos teljesítéssel felvett és a visszaváltási megbízások kezdeményezésére nyitva álló 2.9 pontban részletezett időszak végéig vissza nem vont visszaváltási megbízások teljesítése az Átalakulási Elszámolási Értéknapon, az Átalakulási Elszámolási Értéknapon érvényes egy jegyre jutó Nettó Eszközértéken történik tekintet nélkül a visszaváltás kezdeményezésének napjára. Az

Alapkezelő

az

Átalakulási

Tájékoztató

PSZÁF

általi

jóváhagyását

követően

haladéktalanul

az

Átalakulási

Hirdetményben közzéteszi az Átalakulási Elszámolási Értéknap napját. Egy Befektetési Jegy Átalakulási Elszámolási Értéknapon érvényes forgalmazási árfolyama megegyezik az Alapnak az Átalakulási Elszámolási Értéknapon kiszámított az Átalakulási Elszámolási Értéknapra vonatkozó, egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközértékével. A Befektetők által a Befektetési Jegyek egyidejű rendelkezésre bocsátása mellett adott visszaváltási megbízásokat a Forgalmazó a visszaváltási jutalék felszámítása mellett teljesíti. A folyamatos forgalmazás keretében megadott és még nem teljesített visszaváltási megbízások pénzügyi rendezése keretében a Forgalmazó a visszaváltási árat legkésőbb a visszaváltás pénzügyi rendezésének napján (a 2.4 pont szerinti „G” nap) a Befektető által a megadott megbízásban megjelölt módon azaz ahol erre lehetőség kínálkozik - készpénzben, a Forgalmazási helyen a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő pénztárából történő kifizetéssel, vagy a Befektető által megjelölt számlára történő átutalással (a pénz indításának napja legkésőbb a 2.4 pont szerinti „G” nap) teljesíti, a visszaváltást terhelő költségek (visszaváltási jutalék) egyidejű levonásával.

2.11 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSÁNAK ÉS VISSZAVÁSÁRLÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI AZ ÁTALAKULÁS MEGHIÚSULÁSA ESETÉN Amennyiben a 2.6 pont alatt rögzített átalakulási feltételek valamelyike nem teljesül, ezért az Átalakulás meghiúsul, az Alap nyílt végűként, a jelen pontban részletezettnek megfelelő forgalmazási feltételek mellett folytatja működését. Ennek megfelelően az Alapkezelő 2009. április 02-án, majd azt követően minden forgalmazási napon megkísérli a 2008. november 24-én és azt követően megadott és vissza nem vont, 90 forgalmazási napos teljesítéssel felvett esedékes visszaváltási megbízások teljesítését. Amennyiben az Alap Likvid eszközei nem fedezik a nettó visszaváltások 2009. április 02-án 23


vagy az azt követő bármely forgalmazási napon érvényes egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközértéken számolt esedékes értékét, akkor az Alapkezelő kezdeményezni fogja az Alap végelszámolással történő megszüntetését 2.11.1 A Befektetési Jegyek forgalmazási árfolyama A Befektetési Jegyekre T-1 napon felvett vételi megbízás teljesítése a Közzétételi napon (T) közzétételre kerülő T napi forgalmazási árfolyamon történik. Egy Befektetési Jegy T napi forgalmazási árfolyama megegyezik az Alapok T napon kiszámított T napra vonatkozó, egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközértékével. A Befektetési Jegyekre adott visszaváltási megbízás teljesítése összeghatártól függetlenül a hatályos jogszabályban meghatározott – a Befektetési Jegyek visszaváltására vonatkozó megbízás felvétele és a megbízás elszámolásának értéknapja közötti – időszakon belül az utolsó forgalmazási napon, az utolsó forgalmazási napra kiszámított forgalmazási árfolyamon történik. Az előzőekben meghatározott időszak utolsó forgalmazási napjára vonatkozó egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásának módját az Alapkezelési Szabályzat 13. "Az Alapok nettó eszközértéke" című fejezete tartalmazza. Az Alapkezelő a Felügyelet engedélye nélkül jogosult a visszaváltást az előzőekben meghatározott időszak utolsó forgalmazási napja és a megbízás felvételét követő 31. naptári nap között is teljesíteni, de köteles közzétenni és a Befektetési Jegyek Forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni az elszámolás értéknapja megváltoztatásáról szóló döntését, legkésőbb öt nappal a hatálybalépés előtt. A visszaváltási megbízás 31 naptári napnál korábbi teljesítéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A megbízás teljesítésére minden esetben a megbízás elszámolásásának napján érvényes forgalmazási árfolyamon kerül sor. 2.11.2 A folyamatos forgalmazást lebonyolító helyek A folyamatos forgalmazást lebonyolító helyek listáját a 4. számú Melléklet tartalmazza. 2.11.3 A Befektetési Jegyek vételének módja A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának időszakában a Befektetők a Befektetési Jegyeket a Forgalmazóval megkötött, a Befektetési Jegyek vételére vonatkozó szerződés megkötésével és a vételár egyidejű megfizetésével szerezhetik meg. A Befektetők által T-1 napon a vételár és az eladási jutalék egyidejű befizetése mellett - visszavonhatatlan formában adott vételi megbízásokat a Forgalmazó a megbízás napját követő első forgalmazási napon (T nap) érvényes egy Jegyre jutó forgalmazási árfolyam alapján teljesíti. A Befektetők a Befektetési Jegyre vonatkozó számlakivonatokat a megbízást követő első banki munkanapon, vagy ha az a Forgalmazónál szünnap, akkor erre a napra következő forgalmazói munkanapon (T nap) vehetik át. A vételár, illetve az eladási jutalék megfizetése a Befektető által megjelölt módon, azaz - ahol erre lehetőség kínálkozik készpénzzel a Forgalmazási helyen a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő pénztárába történő befizetéssel, illetve minden esetben az Alap Forgalmazónál vezetett számlájára történő átutalással teljesíthető. Az átutalással történő fizetés esetén a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő a Befektető vételi megbízását a Befektető által ténylegesen átutalt összegnek az Alap számláján történő jóváírásának, vagy ha az későbbi, akkor a vételi szerződés (megbízás) aláírásának napját követő első forgalmazási napon (T nap) érvényes forgalmazási árfolyam alapján teljesíti. A Befektetési Jegyek vételére vonatkozó szerződéseket a Befektetők a Forgalmazónál érvényes szabályok szerint írhatják alá. A dematerializált értékpapírok vásárlásához szükséges, hogy a Befektető értékpapír-számlával rendelkezzen. A telefonos, internetes, illetve az automatikus Befektetési Jegy-vételek részletes szabályait a Forgalmazó és a Befektető között létrejött megállapodások és a Forgalmazó szabályzatai rögzítik, de azok kondícióikat tekintve (elszámolási napok, költségek stb.) nem térhetnek el az egyéb Befektetők számára megadott kondícióktól. 2.11.4 A Befektetési Jegyek visszaváltásának módja A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának időszakában a Befektetők a tulajdonukban álló és a Forgalmazónál értékpapírszámlán tartott Befektetési Jegyeket a Forgalmazóval a Befektetési Jegyek visszaváltására vonatkozó szerződés

24


aláírásával válthatják vissza. A Befektetési Jegyek visszaváltására vonatkozó szerződéseket (megbízásokat) a Befektetők a Forgalmazónál érvényes szabályok szerint írhatják alá. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyekre adott visszaváltási megbízást összeghatártól függetlenül a hatályos jogszabályban meghatározott – a Befektetési Jegyek visszaváltására vonatkozó megbízás felvétele és a megbízás elszámolásának értéknapja közötti – időszakon belül az utolsó forgalmazási napon (T napon) teljesíti. Az Alapkezelő a Felügyelet engedélye nélkül jogosult a visszaváltást az előzőekben meghatározott időszak utolsó forgalmazási napja és a megbízás felvételét követő 31. naptári nap között is teljesíteni, de köteles közzétenni és a Befektetési Jegyek Forgalmazójánál hozzáférhetővé tenni az elszámolás értéknapja megváltoztatásáról szóló döntését, legkésőbb öt nappal a hatálybalépés előtt. A visszaváltási megbízás 31 naptári napnál korábbi teljesítéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A fentiek alapján a Befektetők által - a Befektetési Jegyek egyidejű rendelkezésre bocsátása mellett - adott visszaváltási megbízásokat a Forgalmazó a megbízás napját követő - előzőekben meghatározott - időszak utolsó forgalmazási napján (T napon) a T napra érvényes egy jegyre jutó forgalmazási árfolyam alapján, a visszaváltási jutalék egyidejű felszámítása mellett teljesíti. A Befektetők az elszámolás eredményeképpen őket megillető készpénzt legkésőbb T napon vehetik át. A Forgalmazó a visszaváltási árat legkésőbb a visszaváltás lebonyolításának napján (T nap) a Befektető által a megbízásban megjelölt módon azaz - ahol erre lehetőség kínálkozik - készpénzben, a Forgalmazási helyen a Forgalmazó, illetve a Letétkezelő pénztárából történő kifizetéssel, vagy a Befektető által megjelölt számlára történő átutalással (a pénz indításának napja legkésőbb T nap) teljesíti, a visszaváltást terhelő költségek (visszaváltási jutalék) egyidejű levonásával.

2.12 AZ ALAP ÁTALAKULÁSSAL ÉRINTETT JELLEMZŐI, A VÁLTOZÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA Az Alap Átalakulásával nem jön létre új alap, s új sorozat kibocsátására sem kerül sor, csupán a már a nyilvántartásba vételével létrejött Alap „A”, „B”, „C”, és „D” sorozatait alkotó Befektetési Jegyek, illetve az Alap egyes jellemzői módosulnak. Az Átalakulás a Tpt. 260. § (1) bekezdésében meghatározott jellemzők közül az alábbiaknak az Átalakulás Napjával történő, egymással összefüggő, egymásra tekintettel történő változását jelenti: 2.12.1 A Futamidő változása Az Eredeti (határozatlan) Futamidő határozottra változik, a Módosított Futamidő az Átalakulás Napjától 2013. április 02-ig tart. 2.12.2 Az Alap nyílt végűből zárt végűvé válása: változás a Befektetési Jegyek forgalmazásában Az Alap az Átalakulással nyílt végű alapból zárt végű alappá alakul át, azaz megszűnik annak lehetősége, hogy a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása keretében a Befektetők mind a Befektetési Jegyek vásárlására, mind visszaváltására korlátozás nélkül megbízást adjanak minden forgalmazási napon. A Tpt. 263. § (1) bekezdése szerint a zárt végű befektetési alapra forgalomba hozott befektetési jegy a befektetési alap futamidejének vége előtt nem váltható vissza. Az Átalakulást követően a Befektetőknek ezért nem (illetve csak a tőzsdei forgalomtól függően) lesz módja szabadon megválasztani, hogy az Alapba történő befektetést mely időpontig kívánják fenntartani. Az Alap egyéb jellemzőinek változása: 2.12.3 Az Alap bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére A Tpt. 263. § (2) bekezdése szerint a nyilvánosan működő zárt végű alap esetében az alapkezelő köteles a befektetési alap létrehozatalát követő egy hónapon belül a befektetési jegy szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményezni. Az Alapkezelő kérelmezni fogja az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyeknek az Átalakulás Napjához igazodóan a Tpt.ben meghatározott időszakon belül történő bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére.

25


2.12.4 A sikerdíj megszűntetése Az Alap Átalakulását követően az Alapkezelőt sikerdíj nem illeti meg. 2.12.5 Változás a tájékoztatási kötelezettségben és a Közzétételi helyekben Az Alap Átalakulását követően megszűnik az Alapkezelő azon kötelezettsége, miszerint köteles havonta az Alap tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfólió jelentést készíteni (havi Portfólió jelentés). Az Alap Átalakulásának Napjával megváltozik a Közzététel helye. A Közzététel helye az Alap Átalakulása előtt az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapja (www.raiffeisenalapok.hu) és a Forgalmazó honlapja (lásd 4. számú Melléklet). Az Alap Átalakulását követően a Közzététel helye az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapja (www.raiffeisenalapok.hu), a Befektetési Jegyek tőzsdei bevezetésében közreműködő Befektetési Szolgáltató honlapja (www.raiffeisen.hu), a Felügyelet által üzemeltetett honlap (www.kozzetetelek.hu) valamint a Budapesti Értéktőzsde honlapja (www.bet.hu) azon közlemények tekintetében, amelyek közzétételét a Budapesti Értéktőzsde irányadó szabályzatai teszik kötelezővé. 2.12.6 Az Alap befektetési politikájának változása Az Alap befektetési politikája az Átalakulással annyiban módosul, hogy az Alapkezelő elsődleges célja az Átalakulás pillanatában meglévő ingatlan vagyon (beleértve a fejlesztés alatt álló ingatlanokon jövőben megvalósuló beruházásokat) üzemeltetése, optimalizálása és értékesítése a zárt végűvé alakult Alap Módosított Futamidejének Lejáratáig. Az Átalakulást követően a nyílt végű ingatlan alapokra a Tpt.ben megfogalmazott likviditási előírást (miszerint a nyilvános, nyílt végű ingatlan alap saját tőkéjének legalább tizenöt százalékát likvid eszközökben kell tartani) az Alapkezelőnek nem kell alkalmaznia. Az Alap befektetési politikájának részletes leírását az Alapkezelési Szabályzat 12.3 pontja tartalmazza. 2.12.7 Tőke- és Hozamgarancia Az Alapkezelő az Alap mint Kibocsátó nevében eljárva, a Tpt. 241. § (1) bekezdése alapján az Alap zárt végű működésének ideje alatti teljesítményére az Átalakulás Napja hatályával tőke- és hozamgaranciát vállal a Tájékoztató jelen pontjában, illetve az Alapkezelési Szabályzat 6. pontjában írtak szerint, melyet a Garanciavállaló által az alábbi feltételek szerinti bankgaranciával biztosít. Az Átalakulás Napja hatályával az Átalakulás Napján érvényes egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték alapján a Raiffeisen Bank Zrt., mint Garanciavállaló az előző bekezdés szerinti tőke- és hozamgaranciának, azaz a tőke megőrzésére és minimum hozamra szóló Garanciának megfelelő bankgaranciát (tőke- és hozamgaranciát) vállal a következőkben részletezett feltételek szerint: Æ

A Garanciavállaló a tőke- és hozamgaranciát az Átalakulás Napján tulajdonolt Befektetési Jegyek esetében nyújtja azon Befektetők számára, akik a Befektetési Jegyeket az Átalakulás Napjától az Alap Lejáratának Napjáig megtartották. Azaz a Garanciavállaló a tőke- és hozamgarancia teljesítését befektetési időtartam minimumhoz köti, amely befektetési időtartam minimum megegyezik az Alap Módosított Futamidejének utolsó napja és az Átalakulás Napja között eltelt időszakkal (e napokat is beleértve). Ennek értelmében azon Befektetők számára, akik az Átalakulás Napján tulajdonolt Befektetési Jegyeiket az Alap Módosított Futamidejének lejáratáig terjedő időszakban tőzsdei vagy tőzsdén kívüli forgalomban értékesítik, a Garancia megszűnik!

Æ Æ

A tőke- és hozamgarancia alapja az Átalakulás Napján érvényes egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték. A hozamgarancia a Befektetési Jegyeken elért bruttó, azaz bármely kamat- és árfolyamnyereségadó előtti hozamra vonatkozik.

26


Æ

A hozamgarancia mértéke éves 6,000% (az Alap Módosított Futamidejére – azaz az Átalakulás Napjától a Módosított Futamidő Lejáratának napjáig terjedő, négyéves időszakra: 26,2477%).

A Garancia beváltásának módja a)

Amennyiben az Alap az Átalakulást követően az Alap Módosított Futamidejének Lejáratáig nem fizet hozamot: Æ

a tőke- és hozamgarancia beváltásának alapja a következő képlettel számolt árfolyam: Átalakulás Napján érvényes egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték * 1,064 = Átalakulás Napján érvényes egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték * 1,262477

Æ

amennyiben az Alap Módosított Futamidejének utolsó napjára számított egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték nem éri el a fent meghatározott árfolyamot, a Befektető jogosult kezdeményezni az Alap Módosított Futamidejének utolsó napjára számított egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték és a fent kiszámított árfolyam különbözete valamint a Befektetési Jegy darabszám szorzata alapján meghatározott összeg kifizetését

b)

Amennyiben az Alap az Átalakulást követően az Alap Módosított Futamidejének lejáratáig hozamot fizet: Æ

folyamatosan meg kell határozni az Alap hozamfizetéssel korrigált egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközértékét (a kifizetett hozamot úgy kell tekinteni, mintha az újrabefektetésre került volna az Alapba a hozamfizetés napján)

Æ

amennyiben az Alap Módosított Futamidejének utolsó napjára számított egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték hozamfizetéssel eszerint korrigált értéke nem éri el az „a” pont szerinti értéket (Átalakulás Napján érvényes egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték * 1,262477), a Befektető jogosult kezdeményezni az Alap Módosított Futamidejének utolsó napjára számított egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték hozamfizetéssel eszerint korrigált értéke és az „a” pont szerint kiszámított árfolyam (Átalakulás Napján érvényes egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték * 1,262477) különbözete valamint a Befektetési Jegy darabszám szorzata alapján meghatározott összeg kifizetését

Az Alap első hozamfizetését követően a Letétkezelő folyamatosan – minden Értékelési Napra - publikálni fogja az egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték hozamfizetéssel korrigált értékét. A tőke- és hozamgarancia beváltását a Befektetőnek kell kezdeményeznie a Raiffeisen Bank Zrt-nél az Alap Alapkezelési Szabályzat 16.2 („Az Alap futamidejének lejárat miatti megszűnése”) pontja szerinti megszüntetésének napjától.

2.13 AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁVAL KAPCSOLATOS SPECIÁLIS KOCKÁZATOK Az Alapkezelési Szabályzat 8. pontja alatt részletezett, az Alap működésére vonatkozó kockázatokon túl az Alap Átalakulása előtt, illetve az Alap Átalakulására vonatkozóan az alábbi speciális kockázatok nevesíthetők: 2.13.1

A FORGALMAZÁS FELFÜGGESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK

Az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyek adott sorozatába tartozó Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő a Tpt. 249. §-a alapján, kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a Befektetők érdekében, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett abban az esetben függesztheti fel, ha: (a) az Alap adott sorozata szerinti Nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az Alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy (b) a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak.

27


A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb tíz napra felfüggesztheti az adott sorozatot alkotó Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének. A befektetési Alapkezelő kérelmére a Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb 180 napra felfüggesztheti a befektetési Alap által forgalomba hozott befektetési jegyek folyamatos visszaváltását, ha azt a befektetők érdekeinek védelme szükségessé teszi, így különösen, ha: c) tíz egymást követő forgalmazási nap alatt a visszaváltott és visszaváltani kért Befektetési Jegyek összértéke eléri a befektetési Alap – adott időszak első napján érvényes – nettó eszközértékének tíz százalékát, mely számítás során a visszaváltani kért, és még vissza nem váltott Befektetési Jegyet a visszaváltásra szóló megbízás felvétele napján érvényes nettó eszközértéken kell figyelembe venni, d) húsz egymást követő forgalmazási nap alatt a forgalomban lévő Befektetési Jegyek darabszáma tíz szátalékkal csökkent, vagy e) a Befektetési jegyek visszaváltását biztosító Likvid eszközök aránya a visszaváltások következtében az Alap Saját tőkéjének tizenöt százaléka alá csökkent. Az Alapkezelő a Befektetési jegy folyamatos visszaváltás felfüggesztésére vonatkozó kérelmét az c)-e) pontban meghatározott valamelyik feltétel bekövetkeztét követő öt forgalmazási napon belül kezdeményezheti. A Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése a Befektetők Befektetési Jegyekre irányuló vételi, illetve visszaváltási megbízásainak átmeneti visszautasításához vezethet. Ha a fenti c)-e) pontokban meghatározott felfüggesztési feltételek bármelyike alapján elhatározott felfüggesztés fennállásának időtartama eléri a 180 napot, a Felügyelet határozatban elrendeli a befektetési Alap megszüntetését. A Felügyelet 7/2008. számú Vezetői Körlevélben megfogalmazott álláspontja szerint a Tpt. 251. § (2) bekezdése szerinti felfüggesztésnek nincs halasztó hatálya az elszámolást, illetve az elszámolási periódusok számítását illetően, tehát a felfüggesztés kezdőnapja előtt felvett és még el nem számolt megbízásokat a felfüggesztés tényétől függetlenül teljesíteni kell az elszámolás rendje szerint. 2.13.2

AZ ALAP ÁTALAKULÁSA MEGHIÚSULÁSÁNAK KOCKÁZATA

Amennyiben az Alap Átalakulása – a 2.6 pontban részletezett valamely feltétel teljesülésének hiánya miatt – meghiúsul, az Alap nyílt végűként folytatja működését a 2.11 pontban feltételek szerint.

részletezett forgalmazási

Amennyiben az Alap Likvid eszközei nem fedezik a 2009. április 02-án vagy az azt

követő forgalmazási napokon esedékes nettó visszaváltások aktuális Nettó Eszközértéken számolt értékét, az Alapkezelő – mivel egy a Felügyelet álláspontja szerint a Felügyelet által esetlegesen pozitívan elbírált felfüggesztési kérelem sem lenne halasztó hatályú a 2008. november 24-én vagy az azt követően kezdeményezett,

90

forgalmazási

napos

teljesítéssel

felvett

visszaváltási

megbízások

teljesítése

szempontjából – az Alapkezelő kezdeményezni fogja az Alap megszüntetését. 2.13.3

A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSÁNAK KOCKÁZATAI

A Tpt. 260. § (1) bekezdése szerint az Átalakulás azt eredményezi, hogy az eredetileg határozatlan futamidejű Alap határozott futamidejű, azaz lejárattal rendelkező Alappá alakul át és az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása az Átalakulással megszűnik. Az Alap Átalakulását és tőzsdei bevezetését követően a Befektetési Jegyek az Alap Módosított Futamideje alatt befektetési szolgáltató közreműködésével, tőzsdei forgalomban ruházhatók át (másodlagos forgalmazás). A Befektetési Jegyek másodlagos forgalmazás során kialakuló árfolyamát az aktuális kereslet, illetve kínálat határozza meg, emiatt az adás-vételi ügylet árfolyama eltérhet az adott napra számított egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéktől. Az Átalakulást követően a Befektetőknek nem (illetve csak a tőzsdei forgalomtól függően) lesz módja szabadon megválasztani, hogy az Alapba történő befektetést mely időpontig kívánják fenntartani.

28


2.13.4

A TŐKEÁTTÉTELBŐL ADÓDÓ KOCKÁZAT

A Tpt. 271. § (6) bekezdése alapján az Alapkezelő az Alap nettó eszközértékének számításakor figyelembe vehető ingatlanok, ingatlan beruházások összértékének ötven százalékáig ingatlanfinanszírozás, illetve ingatlan-beruházás finanszírozása és Likvid eszköz biztosítása céljából kölcsönt vehet fel az Alap nevében. Az Alap ingatlan portfoliójának aktuális Nettó Eszközérték szerinti értéke és az aktuális Nettó Eszközérték hányadosaként definiálható tőkeáttétel alakulásának függvényében jelentősen változhat az ingatlan portfolió értékváltozásával összefüggésben az Alap egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértéke. Minél magasabb a tőkeáttétel, az ingatlan portfolió egységnyi értékváltozása annál nagyobb változást okoz az egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközértékben. Az Alap portfoliójának 2009. február 06-i összetétele és a hitelek aránya a 2.14 pont alatt található. Az Alap megszűnése esetén az Alap hitelezői az Alap vagyonára vonatkozóan a hitelkövetelésük mértékéig elsőbbséget élveznek a Befektetési Jegy tulajdonosokkal szemben. 2.13.5

AZ ALAP HOZAMFIZETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KOCKÁZAT

Az Alapkezelő saját belátása szerint dönthet arról, hogy az Alap valamennyi sorozata bizonyos rendszerességel hozamot fizet. Az Alapkezelő – különösen adózási megfontolások miatt – hangsúlyt helyez a Nettó eszközérték növelésére, ezért a nyereséget újrabefektetésre is fordíthatja. Az Eredeti Futamidő, azaz az Átalakulás Napjáig terjedő időszak alatt az Alap tekintetében hozamfizetésre nem kerül sor. Amennyiben az Alapkezelő úgy határoz, hogy az Átalakulás Napját követően az Alap Eredeti Futamidejének indulásától elért tőkenövekményének egy vagy teljes részét hozamként kifizeti, a 2006. szeptember 01-et megelőzően vásárolt Befektetési Jegyek esetében a megszerzett jövedelem adóterhe megváltozhat. Felhívjuk Befektetők figyelmét, hogy a Befektetési Jegyekkel kapcsolatos döntésük meghozatalát megelőzően konzultáljanak befektetési tanácsadóval és tájékozódjanak az aktuális adószabályozásról. 2.13.6 A BEFEKTETÉSI JEGYEK MÓDOSíTOTT FUTAMIDŐ LEJÁRATA ELŐTTI ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KOCKÁZAT A Garanciavállaló a tőke- és hozamgaranciát az Átalakulás Napján tulajdonolt Befektetési Jegyek esetében nyújtja azon Befektetők számára, akik a Befektetési Jegyeket az Átalakulás Napjától az Alap Lejáratának Napjáig megtartották. Azaz a Garanciavállaló a tőke- és hozamgarancia teljesítését befektetési időtartam minimumhoz köti, amely befektetési időtartam minimum megegyezik az Alap Módosított Futamidejének utolsó napja és az Átalakulás Napja között eltelt időszakkal (e napokat is beleértve). Ennek értelmében azon Befektetők számára, akik az Átalakulás Napján tulajdonolt Befektetési Jegyeiket az Alap Módosított Futamidejének lejáratáig terjedő időszakban tőzsdei vagy tőzsdén kívüli forgalomban értékesítik, a Garancia megszűnik! A Befektetési jegyek tőzsdei árfolyama így akár jelentősen is eltérhet a Befektetési jegyek Garancia által biztosított értékétől.

29


2.14 Az Alap portfoliója 2009. február 06-i értéknappal Az Alap 2009. február 06-i állapot szerinti eszközeinek és forrásainak bemutatását a következő táblázat tartalmazza: Az Alap eszközei (Ft) Ingatlan

Az Alap forrásai (Ft) 52 905 972 883

Ingatlan

befektetési

alap

Nettó eszközérték

43 888 157 721

0

Hitel

20 402 594 452

0

Követelések és kötelezettségek

befektetési jegye Állampapír

-4 859 679 318

egyenlege Betét*

5 374 028 569

Ft számla

970 295 482

Deviza számla (Ft-ban)

180 775 921

Összesen:

59 431 072 855

Összesen:

59 431 072 855

* Az Alap ingatlan fejlesztéséhez és ingatlanjainak üzemeltetéséhez jövőbeli kötelezettségként zárolva! Az Alap 2009. február 06-i ingatlan portfoliójának összetétele:

Ingatlan kategória

Érték (Eur)**

Bérleti díj alapú

Érték (Eur)**

Bérleti díj alapú

hozam* 2009. február 6. Raiffeisen bankfiókok +

hozam* 2008. nov 10.

31 068 000

9,96%

34 568 000

8,94%

Iroda ingatlanok

42 288 000

9,77%

54 452 000

7,77%

Kereskedelmi ingatlanok

53 313 100

10,42%

56 596 000

9,78%

Logisztikai ingatlanok

14 025 000

12,27%

17 713 000

9,71%

Ipari ingatlanok

10 322 000

11,48%

12 717 000

9,32%

9 295 000

15,18%

12 166 000

11,60%

8,90%

57 354 338

7,53%

10,22%

245 566 338

8,76%

technikai központ

Vegyes hasznosítású ingatlanok Fejlesztés alatt álló

48 634 828

ingatlanok*** Összesen

208 945 928

* A hatályos bérleti szerződések aktuális kondíciói alapján számított, aktuális ingatlanértékre vetített éves hozam. ** Az Alap független ingatlanértékelője, a DTZ Hungary Kft által meghatározott ingatlan érték

30


*** Egy fejlesztési telek és a Könyves (Parkway) Irodaház (ez utóbbi esetében: I ütem várható átadás 2009.02.28, II ütem várható átadás 2009. június 30. Fejlesztő által garantált minimum bérleti díjtömeg. Végső bérleti díj és hozamszint a bérbeadás lezárását követően határozható meg, mely nem lehet kevesebb a garantált hozamnál, illetve rövidebb a garantált bérleti futamidőnél).

3. 3.1.

EGYÉB, AZ ALAPPAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSA Az Alap Átalakulását megelőzően a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során a Raiffeisen

Bank Zrt. forgalmazási

konzorciumot szervezett, amelybe a Raiffeisen Bank Zrt., mint Vezető Forgalmazó mellett Forgalmazóként további befektetési szolgáltatók is beléphettek. Az Alap Átalakulása előtt az Alap Forgalmazói: a Raiffeisen Bank Zrt., mint Vezető Forgalmazó, a Forgalmazási konzorcium tagjai, valamint a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt., mint a Vezető Forgalmazó ügynöke a folyamatos forgalmazás vonatkozásában. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásában részt vevő Forgalmazók listáját a 4. számú Melléklet tartalmazza. Mivel az Alap az Átalakulással zártvégű, határozott futamidejű alappá válik, az Alapkezelő az Átalakulást követően a Módosított Futamidő Lejáratát megelőzően nem váltja vissza a Befektetési Jegyeket. Az Alapkezelő a Tpt. 263. § (2) bekezdésének megfelelően az Alap Átalakulását követő egy hónapon belül kezdeményezi a Befektetési Jegyek bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére. A bevezetést követően a Befektetési

Jegyek

a

tőzsdei

forgalomban,

befektetési

szolgáltató

közreműködésével

szabadon

átruházhatóak (másodlagos forgalmazás), de nincs törvényi akadálya a tőzsdei forgalmon kívül kötött adásvételi ügylet keretében való átruházásnak sem.

3.2.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELŐÁLLÍTÁSA A Befektetési Jegyek dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra. A dematerializált formában kibocsátott Befektetési Jegyek nem nyomtattathatók ki és ezért fizikailag nem kérhetők ki. A dematerializált értékpapírok vásárlásához szükséges, hogy a Befektető értékpapír-számlával rendelkezzen. Értékpapír-számlát a forgalmazó illetve más értékpapírszámla vezető vezet. A forgalmazó illetve más értékpapírszámla vezető tulajdonában álló értékpapírról értékpapír-számlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető). Az értékpapír-számla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapír-számlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapír-számlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. A számlavezető ügyfelének értékpapír fajtánként egy értékpapír-számlát vezethet. A Befektetési Jegyek az Alap Módosított Futamideje alatt szabadon transzferálhatók más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett számlára. A Módosított Futamidő Lejáratakor az Alapkezelő a Forgalmazónál vagy más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett értékpapírszámlán lévő Befektetési Jegyeket egyaránt visszaváltja.

3.3

A BEFEKTETÉSI JEGYEK ÉRTÉKPAPÍRSZÁMLÁRA HELYEZÉSE Az Alap Átalakulása előtt a folyamatos forgalmazás időszaka alatt megvásárolt Befektetési Jegyeiket a Befektetők a forgalmazóhelyen értékpapírszámlára helyezhetik. Az értékpapírszámlán történő nyilvántartás díja a Forgalmazó és annak bizományosai mindenkori kondíciós listája szerint alakul. (5. számú Melléklet). Az Alap Átalakulását követően a Befektetők a tőzsdei forgalomban megvásárolt Befektetési Jegyeiket értékpapírszámla-vezetőnél értékpapírszámlára helyezhetik. Az értékpapírszámlán történő nyilvántartás díja az adott értékpapírszámla-vezető mindenkori kondíciós listája szerint alakul.

3.4.

NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK 31


A befektetési alap nettó eszközértéke az alap tulajdonában álló eszközök – ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a befektetési alapot terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. Az Alap nettó eszközértéke az Alap tulajdonában lévő pénzügyi eszközök árfolyamának és ingatlanok értékének változása, a kötelezettségek alakulása és az Alap Átalakulását megelőzően a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása következtében változik. Az Alap nettó eszközértéke az Alap Átalakulása előtt forgalmazási naponként, az Alap Átalakulásától az Alapkezelési Szabályzatban foglalt részletes szabályoknak megfelelően kerül megállapításra és közzétételre minden Értékelési Napra.

3.5. AZ SZABÁLYOK

ALAP

TŐKENÖVEKMÉNYÉNEK

FELOSZTÁSÁRA,

ÚJRABEFEKTETÉSÉRE

VONATKOZÓ

Az Alapkezelő saját belátása szerint dönthet arról, hogy az Alap valamennyi sorozata bizonyos rendszerességel hozamot fizet. Az Alapkezelő – különösen adózási megfontolások miatt – hangsúlyt helyez a Nettó eszközérték növelésére, ezért a nyereséget újrabefektetésre is fordíthatja. A Tpt. értelmében a felosztott hozam a tőkenövekmény része, így a kifizetésre kerülő hozam csak olyan mértékű lehet, hogy azzal az Alap egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen a Befektetési Jegy névértéke alá. Amennyiben az Alapkezelő hozamfizetés mellett dönt, a kifizetendő hozam ezért nem haladhatja meg •

az Alapnak a hozamfizetésről hozott Alapkezelői döntés napján megállapított legfrissebb Nettó Eszközértéke és az Alap Eredeti Futamidejének indulása óta felhalmozódott tőkenövekmény nélkül számított Nettó eszközértéke közötti különbséget (amennyiben az pozitív), csökkentve

•

az ingatlanok legfrissebb Nettó Eszközérték szerinti értékének és bekerülési értékének különbségével (ha az pozitív), valamint

•

az Alap egyéb befektetési eszközei legfrissebb Nettó Eszközérték szerinti értékének és bekerülési értékének különbségével (ha az pozitív).

A jogszabály, illetve a jelen Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat által a kifizetőhelyekre rótt feladatokat a Raiffeisen Bank Zrt., mint Forgalmazó látja el.

3.6.

A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK Az Alap Átalakulását megelőzően, a nyíltvégű működés alatt a Befektetési Jegyek minden tulajdonosa: •

jogosult az általa vásárolt Befektetési Jegyek felett szabadon rendelkezni,

•

jogosult arra, hogy az Alapkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint a Befektetési Jegyeket vagy azok egy részét – a Forgalmazó pénztári óráiban – visszaváltsa a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken;

•

jogosult arra, hogy az Alap megszűnése esetén az Alap megszűnési eljárásának lefolytatását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési Jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen,

•

kérésére ingyenesen a rendelkezésére kell bocsátani az Alap féléves és éves jelentését. A jelentések a Befektetési jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Forgalmazó és a Letétkezelő irodáiban,

•

kérésére ingyenesen a rendelkezésére kell bocsátani a Tájékoztatónak, az Alap Rövidített Tájékoztatójának, az Alapkezelési Szabályzatnak és az Alapkezelő Üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát, valamint a legfrissebb havi Portfólió jelentést;

•

részére a Befektetési jegy első alkalommal történő értékesítésekor az Alapkezelési Szabályzatot és az Alap Rövidített Tájékoztatóját minden esetben térítésmenetesen át kell adni;

•

a Befektetőt megilleti a Tpt.-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatás, valamint az Alapkezelő és a Forgalmazó üzletszabályzata megtekintésének joga;

•

jogosult a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben meghatározott egyéb jogok gyakorlására.

Az Alap Átalakulását követően, a zártvégű működés alatt a Befektetési jegyek minden tulajdonosa jogosult arra, hogy •

a Befektetési Jegyek Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetését követően az Alap Módosított Futamideje során a Befektetési Jegyeket tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével, piaci áron értékesítse;

•

a Befektetési Jegyeket az Alap Módosított Futamideje során tőzsdén kívüli forgalomban értékesítse; 32


•

abban az esetben, ha az Alap Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkezik, jogosult arra, hogy az Alap megszűnése esetén az Alap megszűnési eljárásának lefolytatását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési Jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen;

•

a Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzata részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák;

•

a Tpt-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon;

•

az Alapkezelő és a Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse;

•

az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megtekintse; továbbá

•

gyakorolja a Tpt-ben meghatározott egyéb jogokat.

3.7.

A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA A Tpt. értelmében az Alapra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségnek az Alap nevében az Alapkezelő köteles eleget tenni. Az Alap tájékoztatási kötelezettsége: Az Alap Átalakulását megelőzően, azaz a nyíltvégű működés időszakában: •

Az Alapkezelő köteles havonta az Alap tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfólió jelentést készíteni (havi Portfólió jelentés), a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követő tizedik forgalmazási naptól a Forgalmazónál, valamint az Alapkezelő székhelyén hozzáférhetővé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfólió befektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tőkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket.

•

Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül az Alapról a Tpt. 21. és 24. számú mellékleteiben foglaltak szerinti jelentést készít és azt a Felügyeletnek megküldi. Az Alapkezelő a jelentést a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre bocsátja valamennyi forgalomba hozatali helyen és az Alapkezelő székhelyén.

•

A nyilvános ingatlan Alap Alapkezelője éves és féléves jelentésében a Tpt. 289. §-a (1)-(2) bekezdéseiben foglaltakon túl a Tpt. 24. számú mellékletében meghatározott információkat teszi közzé.

•

a Befektetőt megilleti a Tpt.ben meghatározott rendkívüli tájékoztatás joga (lásd Alapkezelési Szabályzat 15. pont).

•

Az Alapkezelő a Tpt.ben meghatározott a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó eseteken felül a Felügyeletnek köteles bejelenteni: a) telephelyének és külföldi fióktelepének megnyitását és bezárását; b) egy részvényesének az alaptőkében öt százalékot meghalaldó részesedését és az ilyen tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését; c)

a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott Alapkezelési Szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést;

d) az Alapkezelő által az Alap javára történő hitelfelvételt; e) a Befektetési jegyek visszavásárlásának ideiglenes felfüggesztését. A bejelentési kötelezettséget az Alapkezelő az a) pont esetében a döntést követő két napon belül, a b) pont esetében a szerződéskötést követő két napon belül, a c) pont esetében az eltéréstől számított kettő napon belül, a d) és e) pont esetében haladéktalanul köteles teljesíteni. Az Alap Átalakulását követően, azaz a zártvégű működés időszakában: •

A Tpt. 289. § (4) bekezdése alapján a zárt végű nyilvános alapra kibocsátott befektetési jegy esetén alkalmazni kell a Tpt. 56. §-ban foglalt előírásokat.

•

Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül az Alapról a Tpt. 21. és 24. számú mellékleteiben foglaltak szerinti jelentést készít és

33


azt a Felügyeletnek megküldi. Az Alapkezelő a jelentést a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg a Közzétételi helyen közzéteszi. •

a Befektetőt megilleti a Tpt.ben meghatározott rendkívüli tájékoztatás joga (lásd Alapkezelési Szabályzat 15. pont).

•

Az Alapkezelő a Tpt.ben meghatározott a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó eseteken felül a Felügyeletnek köteles bejelenteni: a)

telephelyének és külföldi fióktelepének megnyitását és bezárását;

b)

egy részvényesének az alaptőkében öt százalékot meghalaldó részesedését és az ilyen tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését;

c)

a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott Alapkezelési Szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést;

d)

az Alapkezelő által az Alap javára történő hitelfelvételt;

e)

a Befektetési jegyek visszavásárlásának ideiglenes felfüggesztését.

A bejelentési kötelezettséget az Alapkezelő az a) pont esetében a döntést követő két napon belül, a b) pont esetében a szerződéskötést követő két napon belül, a c) pont esetében az eltéréstől számított kettő napon belül, a d) és e) pont esetében haladéktalanul köteles teljesíteni.

3.8.

AZ ALAP BEFEKTETÉSEINEK LEHETSÉGES PIACA Kötvénypiac A kötvénypiac a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elsődleges és másodlagos piaca. Az elsődleges piac a kötvénypiacnak az a része, amelyen az értékpapírok kibocsátásra kerülnek. A másodlagos piacon a már meglévő befektetési eszközök adásvétele folyik. A kötvénypiac az alábbi részpiacokra osztható: •

Állampapírok piaca: az állampapír a magyar vagy külföldi állam, illetve a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az állam által kibocsátott értékpapírok a világon mindenhol a biztonságos befektetés jelképei, a befektetett tőkéért és kamatért az állam szavatol. •

A magyar állampapírpiac: A magyar nyilvánosan kibocsátott állampapírok piaca az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül, ami hozzájárult a piac likviditásának és átláthatóságának fejlett piaci szintre emelkedéséhez. A magyar állampapírok a hazai kötvénypiac legnagyobb és legismertebb „szereplői”, melyeket a magyar állam az Államadósság Kezelő Központon (ÁKK) keresztül az államháztartás finanszírozására bocsát ki. Az ÁKK heti rendszerességgel rendez aukciókat, amelyek az állampapírok elsődleges piacát jelentik. Az aukciók között az úgynevezett másodlagos piacon lehet az állampapírokkal kereskedni. Mind az elsődleges, mind a másodlagos piac nyitva áll a devizakülföldi befektetők előtt, növelve ezzel az állampapírok keresletét, s ezáltal a piac likviditását is.

Bankközi pénzpiac: A bankközi pénzpiac a bankrendszer likviditásának szabályozásában játszik fontos szerepet. A bankok közötti üzletkötések futamideje 1 naptól 1 évig terjed. A rövidebb futamidejű bankközi pénzpiaci kamatok változása a bankok pénzigényében beálló változásokat követi, ennek köszönhetően a kamatszintek jelentősen ingadozhatnak. A befektetési alapok szabad pénzeszközeik kihelyezésekor bankok ügyfeleiként jelenhetnek meg a bankközi pénzpiacon. Ingatlanpiac Az elmúlt évtized során a hazai ingatlanpiacon jelentős változások mentek végbe és a következő néhány év is mozgalmasnak ígérkezik. Az egyes részpiacokat jellemző múltbeli folyamatok és a várható jövőbeli fejlődési irányok azonban jelentős eltérést mutatnak. Lakáscélú ingatlanok A ’90-es évek végén a lakáscélú ingatlanok piacán jelentős átértékelődési folyamat indult meg. 1998. és 2001. között az átlagos lakásárak nagyjából megduplázódtak, bizonyos területeken ennél is nagyobb mértékben emelkedtek. A folyamat gyorsulásához

34


hozzájárult, hogy a tőkepiacokról a gyenge tőzsdei teljesítmény miatt kivont tőke új, biztonságosabb befektetési lehetőséget keresett. Az áremelkedési hullám összefüggött az ország Európai Uniós csatlakozásának közeledésével is. Az Uniós tagsággal és a közös piachoz történő csatlakozással a tőkejavak árának kiegyenlítődése is együtt jár – így a hazai ingatlanáraknak is törvényszerűen közelíteniük kellett az (egyébként országonként meglepő szórást mutató) európai árszintekhez. Az ezredfordulót követő mintegy öt évben a lakáscélú ingatlanok piacán lezajlott áremelkedés következtében az ilyen irányú ingatlanfejlesztés jövedelmezősége növekedett. Ezt kihasználva egyre több társaság kezdett lakáscélú ingatlanok fejlesztésébe. Az új fejlesztések értékesíthetőségét nagy mértékben növelte az új építésű lakások vásárlását szolgáló hitelekhez nyújtott állami kamattámogatás, mely a lakáspark elengedhetetlen korszerűsítésének előmozdításán, támogatásán túl szociálpolitikai célokat is szolgált. A lakáscélú ingatlanok, lakóparkok fejlesztése kezdetben kizárólag Budapestre koncentrálódott. Az új fejlesztéseken belül a piac telítődésével és a szereplők számának növekedésével párhuzamosan egyre inkább hangsúlyeltolódás volt megfigyelhető a kiemelt, főleg budai kerületeket érintő fejlesztések irányából az alacsonyabb árfekvésű, átlagos minőségű kis- és közepes méretű lakások felé. Az utóbbi években új fejlesztések indultak hazánk nagyvárosaiban, illetve ezek vonzáskörzetében is. Ezzel párhuzamosan a fejlesztők közötti verseny is növekedett, ami a lakások értékesíthetőségének megnehezedésében, a nyereséghányad csökkenésében és a kockázatok növekedésében jelentkezik. Az államilag támogatott lakáshitelek feltételei 2003-tól kezdve szigorodtak, majd 2005-ben megszűnt az állami támogatás. Ennek ellenére a hitelkihelyezés – és ezzel párhuzamosan a kereslet is – az elkövetkező években lendületes maradt, ami elsősorban az alacsony kamatszintű devizahitelek elterjedésének volt köszönhető. 2008 alapvető fordulatot hozott a finanszírozásban, és ezáltal a lakáspiaci keresleti viszonyokban. A globális pénzügyi válság következtében kialakult bizalmi válság miatt a magyarországi pénzintézetek külső forrásbevonási lehetőségei beszűkültek, illetve jelentősen magasabb kamatfelárral tudtak csak külső forrást szerezni, ami szükségszerűen megemelte a lakáshitelek kamatszintjét. A hitelbírálatok megszigorodtak, és a hitelfedezeti értékek, valamint a finanszírozás mértéke is csökkent. A gazdasági válság következtében kialakult létbizonytalanság miatt a lakosság elhalasztja a lakásvásárlási döntését, így átmenetileg a keresleti csökkentésével kell számolni. A fenti folyamatok következtében visszaesett kereslet elsősorban az újépítésű lakások piacát érinti. Egyesek várakozása szerint a lakások ára jobban tükrözni fogja a műszaki tartalomban és a lokációban rejlő eltéréseket, és azok a projektek maradnak versenyképesek, amelyek jól átgondolt koncepció mentén épültek. Fenti folyamatok miatt az elkövetkező néhány évben az áremelkedésben rejlő felértékelődésre nem lehet befektetési stratégiát alapozni, helyette a bérbeadás útján történő hasznosítás lehet célra vezető. Nyugat-Európával szemben azonban hazánkban nem alakult ki a fejlett bérlakás piac, vagyis olyan piaci szegmens, ami új építésű, sztenderd műszaki tartalmat képviselő, alacsony fenntartási költségű, piaci alapokon hosszú távra bérbe adott lakásokból állna. Ezen a téren fejlődés akkor várható, ha a kormányzat a tulajdonszerzés helyett a lakhatáshoz való hozzájutást támogatná. Iroda célú ingatlanok Az iroda célú ingatlanok piacán a lakáspiactól lényegesen eltérő folyamatok játszódtak le az elmúlt 12 év során. Az irodafejlesztések terén már viszonylag hamar megjelentek a nemzetközi beruházó, fejlesztő társaságok (pl. Skanska, Ablon) és megkezdődött a jó helyen levő (belvárosi), úgynevezett „A” kategóriás irodák fejlesztése. Ezekre az új, korszerű irodaterületekre jelentős fizetőképes kereslet jelentkezett a meglevő és nagyrészt korszerűtlen hazai irodáikat lecserélni szándékozó, kezdetben főleg külföldi tulajdonban levő vállalkozások, illetve a frissen Magyarországra érkező társaságok személyében. A piaci szereplők körében már kezdetben általánossá vált a – külföldön is jellemző – irodabérlet a saját fejlesztés helyett. A felek a magas inflációs környezet, a fejlesztések deviza alapú finanszírozása és kezdetben a hazai gazdasági környezet kiszámíthatatlansága miatt devizában, eleinte jellemzően német márkában, később euróban szerződtek, inflációs indexálás és több éves fix futamidő mellett. Az első évek fejlesztéseihez hasonlóan, az „A” kategóriás fejlesztések napjainkban is szinte kizárólag Budapestre koncentrálva valósulnak meg. A belváros telítődése és az árak emelkedése miatt a fejlesztések második hullámában, a kilencvenes évek második felében új fejlesztések indultak jó közlekedéssel rendelkező külsőbb területeken, illetve Budapesthez közel eső településeken. Így alakult ki az úgynevezett Váci út folyosó, illetve a dél-pesti és Budaörs környéki fejlesztési övezet. 2005-től kezdődően megfigyelhető új vonzáskörzetek kialakulása, úgymint a Soroksári út vagy a Könyves Kálmán körút tengelye. Ezzel párhuzamosan megkezdődtek kisebb, esetenként kevésbé jól megközelíthető és alacsonyabb szintű szolgáltatásokat nyújtó, úgynevezett „B” kategóriás irodafejlesztések (mind Budapesten, mind vidéki nagyvárosokban) is. Ez utóbbi fejlesztések sok esetben a jóval alacsonyabb beruházási költségeknek köszönhetően az alacsonyabb bérleti díjak ellenére is jóval magasabb hozammal kecsegtetnek. A 90-es évek közepétől a jelentős kereslet és a kedvező bérleti díjak egyre nagyobb volumenű projektek indítására ösztönözték a fejlesztőket. A fejlesztési ciklus hossza miatt azonban a kereslet jelentkezése és a fejlesztések elkészülte között jelentős – akár kéthárom éves – csúszás jelentkezik, így a piaci ciklusoknak megfelelően átmeneti túlkereslet vagy túlkínálat jelentkezett. 35


Fenti tendenciát tükrözte az üresedési ráta (vagyis az irodaállományon belül a kiadatlan terület arányát mérő mutató) alakulása. Az új átadások egészen 2002 végéig meghaladták az éves keresletet, minek következtében az üresedés igen magasra, 18% fölé emelkedett. Ezt követő 3 évben az új irodaterületek bérlete iránti kereslet folyamatosan emelkedett 2003-tól. Ennek következtében az üresedési ráta mértéke mintegy 11-12% körüli tartományra mérséklődött. Az új átadások 2006-tól kezdve ismét lendületet kaptak, és a budapesti irodaállomány mérete 2008-ra meghaladta a 2 millió nm-t. A kereslet az utóbbi években stabil maradt így az üresedésben kis mértékű növekedés mutatkozik, a ráta 15% körül alakul. A fejlesztők beruházásaikat több ütemre bontva próbálják halasztani az átadást, ezáltal illesztve a kínálatot a kereslethez. Ennek köszönhetően számos beruházás áthúzódik 2009-re, aminek következtében az üresedés kis mértékű növekedése várható. A keresletet meghaladó túlkínálat és a finanszírozás megdrágulása miatt a fejlesztők sok esetben nem indítottak el új projekteket. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az elkövetkező néhány évben fokozatosan felszívja a kereslet a jelenlegi kínálatot, ami által az üresedési ráta ismét csökken. A bérleti díjak mértékében nem következett be jelentős változás az elmúlt néhány évben. Az új átadású, A kategóriás épületekre a bérleti tranzakciók jellemzően 12-14 EUR/nm/hó+Áfa fajlagos bérleti díjak mellett születnek. B kategóriás épületeknél a műszaki színvonal, lokációtól függően jobban szóródik a bérleti díjszint, mely 7-11 EUR/nm/hó+Áfa körül alakul A fenti fajlagos bérleti díjak nettó díjak, vagyis a bérlők ezen felül megtérítik az ingatlanok üzemeltetésével kapcsolatos minden költséget. Rövid távon várható, hogy bérbeadók bérleti díjkedvezménnyel próbálják megtartani meglévő bérlőiket, illetve új bérlőket vonzani. Általánosságban elmondható, hogy az utóbbi évek építőipari költségének növekedése miatt nincs sok tere az évek óta stagnáló bérleti díjszint további csökkenésének. A bérlő döntésében a jövőben nagyobb hangsúlyt kap az egyes épületek lokációja, műszaki színvonala, építészeti koncepciója, és ennek megfelelően differenciált lesz a bérleti díjszint csökkenés mértéke. Az adásvételi tranzakciók döntő többségében külföldi intézményi befektetők léptek fel vásárlóként, melyek kezdetben elsősorban magas műszaki színvonalú, minőségi ingatlanok iránt érdeklődtek. Az ezredfordulón még gátat szabott a keresletnek az ilyen irodaházak jelenléte, később azonban az új fejlesztéseknél megfigyelhető erőteljes minőségi javulásnak köszönhetően nőtt a kínálati oldal. Az olcsó finanszírozási források rendelkezésre állásának, valamint a befektetésre váró saját források bőségének köszönhetően az intézményi befektetők aktivitása erősödött Magyarországon. A fokozódó kockázatvállalási hajlandóság közepette a befektetők immár nem csak a prémium piaci szegmensben mutattak érdeklődést. A külföldi intézményi befektetők által generált kereslet következtében az ezredfordulót követően az irodapiaci hozamszintek folyamatos csökkenésének, és ezzel párhuzamosan a tranzakciós vételárak emelkedésének lehettünk tanúi. Míg 2000. folyamán piaci információk szerint a kiváló minőségű „A” kategóriás irodaházaktól elvárt hozam a tényleges tranzakciókban 10-12% körül alakult, 2001-re ez lecsökkent 8,5%-10% közötti szintre, míg 2007 év végére már a 6-8% közötti sávban mozgott. (euró alapon, az üzemeltetési költségek és adók levonása előtt). Gyengébb minőségű és „B” kategóriás projektek esetében az elvárt megtérülés a fentieket némiképp meghaladja. .Természetesen forint alapon számítva mindez némileg magasabb hozamszinteket jelent. A globális pénzügyi válság következtében 2008 közepétől a finanszírozási költségek jelentősen megnőttek, ráadásul az alternatív eszközök hozamszintjének emelkedése miatt az intézményi befektetők ügyfelei jelentős forrást vontak ki az ingatlan piacból. Mindez azt eredményezte, hogy a 2008-as tranzakciós volumen 75%-kal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől, és a tranzakciós hozamszintek kis mértékű korrekciója is elindult. Piaci szereplők véleménye alapján a hazai iroda bérleti díjszint alacsonynak mondható nyugat-európai összehasonlításban, és a többi fejlett piacon tapasztalt alacsony hozamszinthez képest magasabban álltak a magyarországi a hozamok 2007 végére. Mindezek következtében a piaci szereplők hazánkban kisebb mértékű hozamemelkedést várnak, mint Nyugat-Európában. A hozamszintek emelkedésének rövid távú hatása az ingatlan érték csökkenése, hosszabb távon azonban – mivel alacsonyabb ingatlanértékre vetítődik a bérleti díj cash flow – nagyobb megtérülést biztosít az irodapiaci szegmens a befektetőknek. Kereskedelmi célú ingatlanok Az irodafejlesztések mellett a kiskereskedelmi ingatlanok piaca szintén élénk fejlődést mutatott az elmúlt öt évben. Ez az időszak elsősorban a bevásárlóközpontok építése terén hozott látványos eredményeket. Emellett kisebb projektek keretében épültek befektetési és beruházási szempontból kis méretűnek minősíthető kereskedelmi egységek, melyek hasznosítására változatos formákban került sor. A kiskereskedelem területén végrehajtott befektetéseket alapvetően a stabil gazdasági fejlődésbe és az életszínvonal tartós emelkedésébe vetett hit motiválta. A kezdetben Budapest központú fejlesztések (pl. Duna Plaza, Pólus Center, Mammut I.-II. Árkád, Arena Plaza) fokozatosan terjedtek ki Budapest környékére (pl. IKEA, Auchan, Cora, Tesco) és az ország nagyvárosaira. Az utóbbi néhány évben a bevásárló központ fejlesztések a kisebb lélekszámú vidéki városokban is megjelentek (pl. Tatabánya, Eger). Ezzel párhuzamosan szintén az utóbbi évek tendenciája az egyszintes, nagy alapterületű kereskedelmi egységekből álló, a városok külső kapuinál elhelyezkedő ún strip mall fejlesztések (pl. Stop Shop, Park Center). Az utóbbi időben a prémium kereskedelmi márkák körében keresetté vált az Andrássy út, és ismét éledőben van a Váci utca. A több bérlős kereskedelmi ingatlanok értéke szempontjából az úgynevezett kulcs bérlők (általában jó márkanévvel rendelkező, nagy területeket hosszú távú szerződések keretében bérlő társaságok) megtalálása kiemelt jelentőséggel bír, mivel a kisebb

36


területeket bérlő, esetenként nem megfelelő üzleti modellel működő kiskereskedők körében sok helyen jelentős cserélődéssel kell számolni. Ebben a szegmensben a befektetők hozamelvárásaira vonatkozóan viszonylag nehéz becsléseket adni, a hozamok jellemzően az irodapiaci hozamszint körül alakulnak azzal, hogy az egyes ingatlanok hozamszintjei között jelentősebb eltérések mutatkoznak elsősorban a bérlői összetétel valamint a lokáció függvényében. Ipari és logisztikai ingatlanok A hazai ingatlanpiacon a legdinamikusabb fejlődés az ezredfordulót követően talán az ipari és logisztikai ingatlanok piacán volt tapasztalható. Egyre több társaság kezdett új, korszerű raktár- és logisztikai bázisok fejlesztésébe, miközben a régi, korszerűtlen területek elhagyása folyamatos volt. A fejlesztések alapvetően a jó közlekedésű, főútvonalak mellett fekvő Budapest környéki területekre koncentrálódtak. Az utóbbi években a fejlesztés jellemző vonala a különböző szállítási módok találkozásánál létesített ún. intermodális logisztikai parkok jelentették. A folyamatot gyorsította, hogy egyre több cég bízott meg teljes logisztikai folyamatának lebonyolításával erre szakosodott nemzetközi társaságot (pl. Danzas, Rynart) vállalkozói alapon. Ebben a szegmensben a leggyakoribb a későbbi bérbevevő elvárásai alapján, megrendelésre épített úgynevezett „build to suit” beruházás, melyet a fejlesztést követően a fejlesztő és a megrendelő között hosszú távú bérleti szerződés megkötése követ. A logisztikai parkok tulajdonosai között elsősorban olyan nemzetközi szakmai befektetőket találunk, akik az ipari ingatlanok üzemeltetése terén speciális szaktudással rendelkeznek, pénzügyi befektetők korlátozottan vannak jelen. Ez a fejlesztési forma tökéletes megoldást jelent a hosszú távú, kiegyensúlyozott hozamot elváró beruházók számára.

37


4.

AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA

4.1

ÁLTALÁNOS ADATOK AZ ALAPKEZELŐRŐL

Neve:


Székhelye:


Bejegyzés száma:

Cg 01-10--043917

Bejegyzés helye: Bejegyzés időpontja:

Győr-Moson-Sopron 1997. szeptember 24.

Időtartama:

A társaság határozatlan időre alakult

Alaptőke:

100.000.000,-Ft

Alapítás dátuma:

1997. július 4.

Tevékenységi kör:

TEÁOR 67.12 Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés

A Felügyeleti engedély száma:

III./100. 038-6/2001.

A Felügyeleti engedély kelte:

2001. április 24.

Üzleti év:

Az Alapkezelő első üzleti éve 1997. július 4-től 1997. december 31-ig tart. Az Alapkezelőnek az alapítás évét követő üzleti évei minden naptári év január 1-től ugyanazon naptári év december 31-ig tartanak.

Hirdetmények közzétételi helye:

A PSZÁF által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlap, valamint az alapkezelő honlapja: www.raiffeisenalapok.hu

Tulajdonosok:

Raiffeisen Gazdasági és Szolgáltató Zrt. 20.000.000,-Ft. – 20% Raiffeisen Bank Zrt. 80.000.000,-Ft – 80%

Könyvvizsgáló:

KPMG Hungária Kft.

Megyei

Bíróság,

mint

Cégbíróság

(1139 Budapest, Váci út 99.)

4.2

Pénzügyi információ:

Mellékelve az Alapkezelő 2007., 2008. és 2009. évi auditált mérlege és eredménykimutatása

Alkalmazotti létszám:

Az Alapkezelőnek a 2010. október 31-i állapot szerint 19 főállású alkalmazottja van.

AZ ALAPKEZELŐ RÖVID TÖRTÉNETE, PIACI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Rt-t tulajdonosai 1997-ben magas szintű vagyonkezelési szolgáltatások nyújtására hozták létre. Az Alapkezelő megalapításával a Raiffeisen Csoport célja – a nemzetközi tendenciákkal összhangban – a vagyonkezeléssel fő tevékenységként foglalkozó, szakértő szervezet létrehozása volt. A Raiffeisen Csoporton belül minden vagyonkezelési tevékenység az Alapkezelő, mint kompetencia központ szakmai felügyelete alatt áll. Az Alapkezelő első befektetési alapját 1997. őszén indította útjára, Aranypolgár Kötvény Alap néven. Később az egységes arculat megteremtése érdekében sor került az Aranypolgár Alapok névváltoztatására. Az így létrejött Raiffeisen alapcsalád jelenleg 25 befektetési alapból áll. Az Alapkezelő célja olyan tematikus befektetési alapok kialakítása volt, melyek egyértelmű kockázat-hozam jellemzőkkel bírnak. Ennek megfelelően az alapcsalád tagjai a hazai pénz- és ingatlanpiacon, valamint a hazai és nemzetközi kötvény- és részvénypiacokon nyújtanak befektetési lehetőséget. A Raiffeisen befektetési alapcsalád tagjai jelenleg a következők: −

Raiffeisen Kötvény Alap

−

Raiffeisen Részvény Alap 38


−

Raiffeisen Pénzpiaci Alap

−

Raiffeisen Alapok Alapja – Konvergencia (korábban: Raiffeisen Nemzetközi Kötvény Alap)

−

Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alap

−

Raiffeisen Likviditási Alap

−

Raiffeisen Ingatlan Alap

−

Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Alap

−

Raiffeisen EMEA Részvény Alapok Alapja (korábban: Raiffeisen Filmtámogatási Alap)

−

Raiffeisen Index Prémium Származtatott Alap

−

Raiffeisen Hozam Prémium Származtatott Alap

−

Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap

−

Raiffeisen PB Corvinus Alapok Alapja

−

Raiffeisen PB Pannonia Alapok Alapja

−

Raiffeisen Perspektíva Alap

−

Raiffeisen Perspektíva Euró Alap

−

Raiffeisen PB Duna Alapok Alapja

−

Raiffeisen PB Rajna Alapok Alapja

−

Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap

−

Raiffeisen Univerzum 2 Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap

−

Raiffeisen Univerzum III. Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap

−

Raiffeisen Univerzum IV. Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap

−

Raiffeisen Euro Likviditási Alap

−

Raiffeisen Sztárválogatott Tőkevédett Származtatott Alap

−

Raiffeisen Földünk Értékei Tőkevédett Származtatott Alap A nemzetközi befektetések kezelése során az Alapkezelő együttműködik a Raiffeisen Csoport osztrák vagyonkezelő társaságával, a Raiffeisen Kapitalanlage-Gesellschaft mbH-val, mint Al-alapkezelővel. Az osztrák vagyonkezelő piacon piacvezető társaság segítséget nyújt az Alapkezelőnek a befektetési folyamat és a kockázatkezelés kialakítása és végrehajtása, az elemzői és piaci információk gyűjtése és értékelése, valamint a termékfejlesztés során is. A 2008-as évet megelőzően az Alapkezelő dinamikusan volt képes növelni az alapokban kezelt vagyon állományát, mely 2007. december 31-én 169 milliárd forintot tett ki. A 2008-as tőkepiaci válság negatív hatással volt az alapokban kezelt vagyon állományára, mely 2009. december 31-én 111,5 milliárd forintot tett ki. 2010-ben újra növekedési pályára állt a kezelt vagyon, amely 2010. október 31-én 158,1 milliárd forintot ért el. Ezzel az Alapkezelő a 6. legnagyobb piaci szereplő volt Magyarországon, 5%-os piaci részesedéssel.

4.3

AZ ALAPKEZELŐ TULAJDONOSAINAK BEMUTATÁSA 4.3.1

Raiffeisen Gazdasági Szolgáltató Zrt.

A Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. (RSI) az osztrák Raiffeisen Bankcsoport teljes jogú tagjaként jött létre. Korábbi tulajdonosai a vállalatot 1994. decemberében alapították 500 millió forintos alaptőkével. A társaság alaptőkéje 2000. május 15. napjától 1.710.000.000,- Ft-ra, 2002. december 10-től 2.210.000.000,- Ft-ra emelkedett. 1995. áprilisában a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. a Budapesti Értéktőzsde teljes jogú tagja lett. 2004. szeptemberében a társaság ügyfélkörét a Raiffeisen Bank Zrt.-re ruházta át. 2004-ben a társaság tulajdonosa kezdeményezte a társaság nevének és tevékenységi körének módosítását, valamint alaptőkéjének leszállítását. A társaság neve 2005. április 11-től Raiffeisen Gazdasági Szolgáltató Rt-re, alaptőkéje pedig 20.000.000,- Ft-ra változott. A Raiffeisen Gazdasági Szolgáltató Zrt. 100%-ban a Raiffeisen Bank Zrt. tulajdonában áll.

39


4.3.2


A Raiffeisen Bank Zrt. indulása egybeesik a magyarországi kétszintű bankrendszer létrejöttével. A Unicbankot, a Raiffeisen Bank elődjét, egymilliárd forint alaptőkével kilenc részvényes - köztük az osztrák Raiffeisen-csoport - alapította 1986-ban. 1994-ben, a részvények több mint 90%-ának megvásárlásával, vált az osztrák Raiffeisen-csoport a bank főrészvényesévé. A harminc fővel induló bank ma már univerzális pénzügyi szolgáltatóként, négy leányvállalattal és országosan jelen lévő bankfiókhálózattal szolgálja ki ügyfeleit. 2008. június 30-i adatok szerint a közel 600.000-es ügyfélkörrel és 144 fiókkal rendelkező bank mérlegfőösszege – a 8%-os piaci részesedést jelentő – 2 277 Mrd Ft, saját tőkéje pedig 162 Mrd Ft volt. A Raiffeisen Bank Zrt. a Raiffeisen Bank Internationalnak (RBI), Kelet-Közép Európa egyik vezető bankcsoportjának tagja. 4.4

AZ ALAPKEZELŐ IGAZGATÓSÁGA Christa Bernbacher Közgazdaságtanból szerzett diplomát a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen 1990. folyamán. 1991-ben kezdett dolgozni a Peter Hoffmann GmbH & Co.-nál, 1994-től az Österreichische Volksbanken AG alkalmazottja, azt követően pedig 1996-tól Londonban menedzser a HSBC magánbanki ügyfelek részlegénél. 1997 és 2000 között a GRAWE-csoporthoz tartozó RBB Bank—nál vezeti a magánbanki ügyfelek főosztályát. 2001 és 2007 között a Pioneer Investments Austria értékesítési vezetője a közép- és kelet- európai régióban, ahol az intézményi ügyfelek kiszolgálásáért felel. 2007. szeptemberétől kezd dolgozni az osztrák Raiffeisen Capital Management alapkezelő 100%-os tulajdonú leányvállalatánál, a RIFÁ-nál, igazgatói pozícióban Horváth Krisztina Közgazdász. 1987-1989 között referens a Magyar Nemzeti Bankban, kezdetben a Devizaforgalmi Főosztályon, később az akkreditív részlegnél. 1989-et követően különböző tisztségeket tölt be a Raiffeisen Bank Rt-nél, 1989-1992 között hitelreferens, 1992-től 1996-ig főosztályvezető a Vállalati Ügyfelek Főosztályán, majd 1997-ig ugyanezen az osztályon üzletágvezetőként dolgozik. 1997-től a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese. Balogh András A Leningrádi Állami Egyetem Közgazdasági Fakultásán szerez diplomát 1977-ben. 1981-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán szerez szakközgazdász diplomát. 1979-ig a Könnyűipari Szervezési Intézetben dolgozik, majd 1979 és 1981 között az MTA Közgazdaságtudományi Intézet Ökonometriai Laboratóriumának munkatársa. 1981 és 1990 között az Ipari Minisztériumnál, illetve az Országos Tervhivatalnál előadóként, majd főelőadóként, végül osztályvezetőként dolgozik. 1990 és 1994 között a Budapest Bank Rt. (Értékpapír Iroda) osztályvezetője, majd a Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. főosztályvezetője, igazgatója. 1994 és 2001 között az OTP Értékpapír Rt.-nél a tőkepiaci tranzakciókkal és vállalatfinanszírozási tevékenységgel foglalkozó terület vezetője. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.-t 2001. februárjától vezeti vezérigazgatóként. Berszán Ferenc A Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnökként szerez diplomát 1992-ben, majd MBA fokozatot 1994-ben. Az ING Banknál nagyvállalati ügyfélreferens 1995 és 1997 közt, majd 1997 és 2005 közt a Budapest Banknál, illetve anyavállalatánál, a General Electric Finance csoportnál tölt be különböző pozíciókat Magyarországon és Nagy-Britanniában kis megszakítással. A ’Hungarian Innovative Technologies Fund’ kockázati tőke alap igazgatóhelyettese 2001-2003 közt. A Raiffeisen bankcsoportnál 2005. óta dolgozik, a közép- és kelet-európai leányvállalatokat tömörítő Raiffeisen International AG lakossági üzletágánál tölt be vezetői pozíciót Bécsben. Váradi Zoltán, CFA A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen szerez diplomát 1995-ben monetáris szabályozás szakon. Az üzemgazdász diploma megszerzése után 1992 őszétől egy évet a belgiumi Leuven egyetemén tanul többek között portfólió menedzsmentet. 1995. augusztusában kezd dolgozni az Investor MKB Befektetés Alapkezelő Rt.-nél, majd félév után a Daewoo Értékpapír Rt. -nél helyezkedik el mint részvénypiaci elemző. 1998. márciusában a Rabobank Befektetési Rt.-hez kerül, ahol először elemzőként, majd alapkezelőként dolgozik. 1998/99-ben a Bankárképző Központ által indított tanfolyam keretében megszerzi az Európai Befektetés Elemzők Szövetségének (EFFAS) diplomáját. 2000. márciusában az OTP Értékpapír Rt. vagyonkezelési területén veszi át a részvény eszközcsoport menedzselését. 2001. márciusától az Europool Befektetési Alapkezelő Rt.-nél lát el a vagyonkezelési feladatokat. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. munkájában 2001. szeptemberétől veszt részt, kezdetben alapkezelőként, majd befektetés vezetőként, 2007. decemberétől pedig vezérigazgató-helyettesként. 2007-től CFA diplomával rendelkezik.

4.5

AZ ALAPKEZELŐ FELÜGYELŐBIZOTTSÁGA Szabó Ferenc Bálint Attila 40


Soós Csaba 4.6

AZ ALAPKEZELŐ ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA Az alábbiakban csupán az Üzletszabályzat leglényegesebb pontjainak összefoglalására kerül sor, de a komplett Üzletszabályzat megtekinthető az Alapkezelő székhelyén és a forgalmazási helyeken az üzleti órákban. 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Üzletszabályzatnak ebben a fejezetében van meghatározva az alkalmazási kör, valamint hogy a Felügyelet 100.038/1997. számú 1997. augusztus 11-én kelt és a III./100. 038-6/2001. számú 2001. április 24.-én kelt engedélye alapján végzett befektetési alapkezelési tevékenysége keretében az Alapkezelő a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései szerinti 6523. TEAOR számú (máshova nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység) értékpapír alapkezelési tevékenységet végez. Szintén ez a fejezet szabályozza az Üzletszabályzat hatálybalépését, az Üzletszabályzat megtekinthetőségét, az Alapkezelő tevékenysége végzésének helyét és idejét. 2. AZ ÜZLETFELEK ÉS AZ ALAPKEZELŐ KAPCSOLATÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az Üzletszabályzatnak ebben a fejezetében van meghatározva az Alapkezelő és Ügyfelei közötti együttműködés módja, feltételei, a képviseleti rend és a Befektetők tájékoztatásának módja. Ez a pont határozza meg az Alapkezelő és a Befektetők felelősségét, valamint az Alapkezelő és ügyfelei közötti szerződések módosításának és megszüntetésének eseteit. 3. ÜZLETI TITOK ÉS ÜZLETI INFORMÁCIÓ, ÉRTÉKPAPÍR-TITOK Az Üzletszabályzatnak ebben a fejezetében van meghatározva az üzleti titkok köre, a titoktartási kötelezettség szabályai és az értékpapír-titok. 4. KÖZREMŰKÖDŐ IGÉNYBEVÉTELE Az Üzletszabályzatnak ebben a fejezetében vannak meghatározva a közreműködő igénybevételének szabályai. 5. ALAPKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG Az Üzletszabályzatnak ebben a fejezetében található az alapkezelési tevékenység meghatározása és az egyes alapok létrehozásának szabályai. 6.-8. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Az Üzletszabályzatnak ebben a fejezeteiben található többek között az Alapkezelő engedélye visszavonásának esetei, az Alapkezelő felfüggesztésének, illetve tevékenysége korlátozásának szabályai, valamint a befektető védelmi szabályok. 9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az Üzletszabályzatnak ezen fejezete szabályozza a vitás esetekben alkalmazandó jogot.

4.7

ÉRDEKÜTKÖZÉS Az Alapkezelő tisztségviselői, magasabb vezető állású dolgozói és a többségi tulajdonosok által végzett szerteágazó tevékenység folytán előfordulhat az érdekek összeütközése. A fenti személyeknek joguk van befektetni olyan értékpapírokba, amelyekbe az alapok is befektethetnek. Az Alapkezelő feladatait oly módon köteles teljesíteni, hogy minden ügyfele egyenlő elbírálásban részesüljön. Az Alapkezelő az alapkezelési tevékenységén kívül nem állhat üzleti kapcsolatban az Alappal. Sem az Alapkezelő, sem bármely más Raiffeisen érdekeltségű társaság vagy bármilyen olyan alap, amelyet az Alapkezelő kezel, nem fog az Alappal, az Alap portfóliójában lévő értékpapírokkal kapcsolatos ügyleteket kötni az Alap szokásos üzletvitele alapján kötött ügylet feltételeinél előnytelenebb feltételekkel.

4.8

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG Az Alapkezelő vezető tisztségviselője, a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye a) a Letétkezelőnek;

41


b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen a befektetési szolgáltatónak, ingatlanforgalmazónak, ingatlanértékelőnek, másik befektetési alapkezelőnek, valamint c) az Alapkezelő ügyfelének.

4.9

AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT EGYÉB NYILVÁNOS BEFEKTETÉSI ALAPOK Az Alapkezelő által létrehozott, a Tájékoztató készítésekor kezelt alapok főbb adatai az alábbiak (az alapok befektetési politikájának bemutatását a 6. számú Melléklet tartalmazza):

Elért hozam Alap neve

Nettó eszközérték

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

2010. március 31. Raiffeisen Kötvény Alap

1 759 966 018 Ft

6,96%

4,53%

3,74%

0,30%

9,36%

Raiffeisen Részvény Alap

4 318 783 826 Ft

34,00%

17,73%

9,33%

-41,65%

38,80%


13 561 215 216 Ft

7,18%

5,36%

7,06%

7,34%

10,50%

8 767 199 177 Ft

30,56%

11,95%

12,43%

-40,24%

42,80%

4 207 749 144 Ft

23,23%

3,86%

-2,82%

-36,12%

20,70%

13 466 456 930 Ft

5,96%

5,55%

6,49%

7,33%

7,85%

4 946 106 641 Ft

2,09%

5,49%

6,81%

7,88%

8,37%

1 258 207 351 Ft

3,68%

9,05%

7,05%

-3,80%

7,15%

5,11%

7,77%

8,42%

10,34%

5,05%

6,26%

-31,03%

56,27%

852 307 684 Ft

8,26%

-10,57%

8,44%

252 905 243 Ft

4,32%

0,74%

12,98%

Pannonia Alapok Alapja

149 216 320 Ft

6,66%

-15,49%

27,03%


837 141 838 Ft

1,82%

-4,45%

13,84%

2 879 160 €

-0,27%

-14,99%

19,53%

1 885 233 €

-0,07%

-11,26%

10,95%

864 416 €

0,38%

-39,42%

44,10%

Raiffeisen

Alapok

Alapja

Konvergencia Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alap Raiffeisen Likviditási Alap Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Alap Raiffeisen

Index

Prémium

Származtatott Alap Raiffeisen

Hozam

Prémium

Származtatott Alap Raiffeisen Alapok

958 241 648 Ft

EMEA Alapja

Részvény (korábban:

974 179 694 Ft

1,70%

Raiffeisen Film-támogatási Alap) Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap Raiffeisen PB Corvinus Alapok Alapja Raiffeisen PB

Raiffeisen Perspektíva Euró Alap Raiffeisen

PB

Duna

Alapok

Alapja Raiffeisen Alapja

PB

Rajna

Alapok

42


Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett

Származtatott

Alap

3 677 718 285 Ft

-12,05%

12,14%

3 737 176 716 Ft

-12,15%

8,14%

Raiffeisen Univerzum 2 Tőke- és Hozamvédett

Származtatott

Alap Raiffeisen Univerzum III. Tőke- és Hozamvédett

Származtatott

Alap

1 397 467 374 Ft

-10,82%

15,87%

Raiffeisen Univerzum IV. Tőke- és Hozamvédett

Származtatott

Alap

2 695 279 805 Ft

-4,51%

9,46%

Raiffeisen Euro Likviditási Alap Raiffeisen

Sztárválogatott

Tőkevédett Származtatott Alap Raiffeisen

Földünk

Értékei

Tőkevédett Származtatott Alap

Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

43


5. A RAIFFEISEN BANK ZRT. (AZ ALAP LETÉTKEZELŐJE, AZ ALAP ÁTALAKULÁSA ELŐTT A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁBAN ÉS FORGALMAZÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ VEZETŐ FORGALMAZÓ, AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁT KÖVETŐEN A BEFEKTETÉSI JEGYEK TŐZSDEI BEVEZETÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ, A TŐKE- ÉS HOZAMGARANCIÁT NYÚJTÓ) BEMUTATÁSA 5.1

ÁLTALÁNOS ADATOK Neve:


Székhelye:


Bejegyzés dátuma:

1987. április 9.

Bejegyzés száma:

01-10-041042/3

Bejegyzés helye:

Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság

Működési időtartama:

Határozatlan idejű

Alapítás dátuma:

1986. december 10.

Alaptőke az alapításkor:

1.000.000.000,-Ft

Jelenlegi alaptőke (2009.12.31.):

45.129.140.000,- Ft

Alaptőke-emelések dátuma és összege:

Lásd részletesen a "A Raiffeisen tőkeemelései" című 25. fejezetben.


TEÁOR 64.19’08 Egyéb monetáris közvetítés (főtevékenység)

Bank

Zrt.

Engedély száma: 41.018/1998. valamint 41.018-3/1998.

5.2

A Felügyeleti engedély száma:

41018/1998.

Üzleti év:

A Letétkezelő üzleti éve minden naptári év január 1-től ugyanazon naptári év december 31-ig tart.

Pénzügyi információ:

Mellékelve az Raiffeisen Bank Zrt. 2006., 2007. és 2008. évi auditált mérlege és eredménykimutatása.

Alkalmazottak száma:

A Letétkezelő dolgozóinak száma a 2009. december 31-i állapot szerint 3027

IGAZGATÓSÁG TAGJAI Dr. Herbert Stepic Igazgatóság Elnöke. 1972 Közgazdasági Főiskola, 1972 doktori cím megszerzése, 1973-tól a Raiffeisen Zentralbank AG. munkatársa. 1977-től osztályigazgató, 1977-1990 az F.J. Elsner Co. Wien, ügyvezető igazgatója, 1986-tól a Raiffeisen Zentralbank igazgatója, 1987 az igazgatótanács tagja, 1995-től a Raiffeisen Zentralbank AG. elnökhelyettese. Más társaságoknál betöltött vezető pozíció: Raiffeisen Bank International AG, igazgatósági tag Dr. Felcsuti Péter Vezérigazgató. 1973-ban végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében. 1973-1979 között a Magyar Nemzeti Bank Devizagazdálkodási Főosztályán dolgozott a KGST területén, 1979-től a tőkés területen Dél-Amerikával, majd Közép-Kelettel, végül Távol-Kelettel foglalkozott. 1984-től az MNB külföldi hitelfelvételi tevékenységébe kapcsolódott be. 1987-ben a Devizagazdálkodási Főosztály főosztályvezető helyettese. 1989 márciusától a Citibank Budapest pénzintézetében ügyvezető igazgató. 1989 októberétől a Társaság vezérigazgatója. 1993-tól a Magyar Bankszövetség elnökségének tagja, 1995 júniusától alelnöke, majd 2008 áprilisától 2009 szeptemberéig elnöke. Más társaságoknál betöltött vezető pozíció: Raiffeisen Lízing: igazgatósági elnök 44


Mag. Heinz Wiedner A grazi egyetemen szerzett diplomát 1976-ban. 1979-től 1983-ig a Citibank Brussels-nél dolgozott project menedzserként. Azt követően 1986-ig a Citibank Buenos Aires-nél a működési és IT osztály vezetője. 1986-tól 1988-ig a Citicorp Latino alkalmazottja, ahol marketing, értékesítési, termékfejlesztési és működési ügyekért felelt. 1988 és 1993 között a Citibank Londonnál a termék és készpénz menedzsment osztály vezetője. 1993-ban csatlakozott a Raiffeisen Zentralbank Austria AG-hez, ahol fizetési szolgáltatások osztály vezetését veszi át. 1995-től a tranzakciós szolgáltatások osztály vezetője. 1997-ben kinevezik a Raiffeisen csoport back-office tevékenységekért felelős leánycégének ügyvezető igazgatójává. 2001-től a RIB igazgatósági tagja. Julius Marhold Igazgatósági tag. 1972-ben a Kereskedelmi Főiskola Üzemgazdasági Szakán szerzett diplomát. 1968-72-ig a HTL Mödlingnél asszisztens.1974-ben doktori fokozatot szerez. 1973-74. között a Schöller Bleckmann üzemgazdasági osztályán asszisztens, majd rendszerelemzőként Los Angels-ben dolgozik. 1974-től a Raiffeisenverband Burgerland igazgatósági asszisztense., majd 1982-től üzletágvezetője. 1985-től a Raiffeisenbank Eisenstadt üzletágvezetőtje. Aris Bogdaneris Igazgatósági tag.1992 Johns Hopkins Egyetem, Washington – doktori fokozat Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatokból. 2004 október - Raiffeisen International igazgatósági tagja, Felelősségi terület: Lakossági üzletág 1998 - 2004 Budapest Bank Budapest 2001 – 2004. igazgató-helyettes, igazgatósági tag1999 – 2001.bankműveleti vezető. 1995 - 1998 General Electric, Amerikai Egyesült Államok 1992 – 1995. ABN AMRO Vállalat Finanszírozás, Budapest.1988 - 1990 Citicorp North America, Toronto. Dr. Martin Stotter Igazgatósági tag, 1999-ben végzett a grazi Karl-Franzens Egyetem jogi karán, majd 2000-2002 között kutatói ösztöndíjjal a Harvard Egyetemen tanult, s 2002-ben doktori címet szerzett. 2002-től a Raiffeisenlandesbank Steiermark AG munkatársa, 20032005 között vezérigazgató-helyettes, 2005-2007 között az igazgatótanács és a humánpolitikai főosztály vezetője. 2008. január 1. óta a Raiffeisenlandesbank Steiermark AG főtitkára. Megbízatásának vége: 2014. május 31. Mag. Reinhard Karl Igazgatósági tag, A salzburgi egyetemen szerez jogi diplomát,1988-ban, a linz-i egyetemen pedig üzleti diplomát 1990-ben. 1990-ben kerül az Erste Bankhoz, 1997-2002 közt a vállalati üzletágat vezeti, majd 2002-2004 közt ugyanezt a pozíciót tölti be a Salzburger Sparkasse Bank AG-nál. Később az Erste csoportnál értékesítési vezető a vállalati ügyfelek részlegénél 2005-2009 között. A Raiffeisen Niederösterreich –Wien AG igazgatósági tagja 2009. májusától. Horváth Krisztina Közgazdász. 1987-1989 között referens a Magyar Nemzeti Bankban, kezdetben a Devizaforgalmi Főosztályon, később az akkreditív részlegnél. 1989-et követően különböző tisztségeket tölt be a Raiffeisen Bank Rt-nél, 1989-1992 között hitelreferens, 1992-től 1996-ig főosztályvezető a Vállalati Ügyfelek Főosztályán, majd 1997-ig ugyanezen az osztályon üzletágvezetőként dolgozik. 1997-től a Raiffeisen Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese. Martin Melkowitsch A Bécsi Műszaki egyetem gépészmérnöki szakán szerzett diplomát, 1995-ben. 1998 és 2001 között a Kaliforniai Állami Egyetem MBA programján vett részt, ahol 2003-ban MBA diplomát szerzett. 1994-97-ig a Bender & Co Vienna cégnél IT hálózatokkal foglalkozik, majd IT projekt menedzser lett. 1997 és 99 között a Frequentis Nachrichtentechnik Co. Ltd. IT Támogatási csoportjának vezetője. 1999 februárjában került a GE Money-hoz, ahol több információ technológiával és infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos vezetői pozíciót töltött be. 2007 és 2010 között a Magyarországi Volksbank Zrt. operációs vezérigazgató-helyettese (COO) és egyben igazgatósági tagja. 2010. szeptember 1-től a Raiffeisen Bank Zrt. operációért felelős vezérigazgató-helyettese és igazgatóságának tagja. Dr. Karl Sevelda Tanulmányait a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte 1968 és 1973 között. Tudományos fokozatot szerzett 1980ban. 1986 és 1997 között a Creditanstalt-Bankverein Corporate Finance vezetője, majd a Corporate Banking üzletág vezetője. 1998 és 2010 között a Raiffeisen Zentralbank Österreich AG Corporate, Kereskedelem és Exportfinanszírozási üzletág vezetője. 2010. szeptembertől a Raiffeisen Bank International Bank AG vezérigazgató-helyettese. 2010. szeptember 24-től a Raiffeisen Bank Zrt. igazgatóságának tagja. Dr. Johann Strobl Tanulmányait a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte 1977 és 1982 között. Tudományos fokozatot szerzett 1988ban. 1989 és 1998 között a Creditanstalt AG Asset-Liability, majd Market Risk vezetője. 1998 és 2004 között a Bank Austria AG Treasury vezetője. 2004 és 2007 között a Bank Austria Creditanstalt AG kockázatkezelésért felelős és pénzügyi vezérigazgató45


helyettese. 2007-től a Raiffeisen Zentralbank Österreich AG, 2010-től pedig a Raiffeisen Bank International AG kockázatkezelésért felelős vezérigazgató-helyettese. 2010. szeptember 24-től a Raiffeisen Bank Zrt. igazgatóságának tagja.

5.3

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG TAGJAI Mag. Wolfgang Trost, Dr. Tóthné Dr. Szabó Mercedesz Ulf Leichsenring

5.4

KÖNYVVIZSGÁLÓ dr. Eperjesi Ferenc bejegyzett könyvvizsgáló KPMG Hungária Kft. (1139 Budapest, Váci út 99.) 003161

5.5

A RAIFFEISEN BANK TULAJDONOSAI 2009. DECEMBER 31-ÉN Tulajdoni hányad

Raiffeisen-RBHU Holding GmbH

Darabban

Százalékban

4.512.914 db törzsrészvény

100%

1030 Bécs, Am Stadtpark 9.

5.6

A RAIFFEISEN BANK BEMUTATÁSA A Társaság rövid története A Raiffeisen Bank Zrt. indulása egybeesik a magyarországi kétszintű bankrendszer létrejöttével. A Unicbankot, a Raiffeisen Bank elődjét, egymilliárd forint alaptőkével kilenc részvényes - köztük az osztrák Raiffeisen-csoport - alapította 1986-ban. 1994-ben, a részvények több mint 90%-ának megvásárlásával, vált az osztrák Raiffeisen-csoport a bank főrészvényesévé. A harminc fővel induló bank ma már univerzális pénzügyi szolgáltatóként, leányvállalataival és országosan jelen lévő bankfiókhálózattal szolgálja ki ügyfeleit. 2008. június 30-i adatok szerint a közel 600.000-es ügyfélkörrel és 141 fiókkal rendelkező bank mérlegfőösszege – a 8%-os piaci részesedést jelentő – 2 277 Mrd Ft, saját tőkéje pedig 162 Mrd Ft volt. A Raiffeisen Bank Zrt. a Raiffeisen Bank International AG-nak, Kelet-Közép Európa egyik vezető bankcsoportjának tagja. A Raiffeisen Bank konszolidációba bevont leányvállalatait mutatja be a következő táblázat (2009. június 30.): Leányvállalat AFFOREST Agrárenergetikai Kft.

Raiffeisen Torony Ingatlanfejlesztô és Ingatlanhasznosító Kft.

Alnasa Invest Ingatlanforgalmazó Kft.

RB Kereskedôház Kft.

BUTÁR Gazdasági Szolgáltató Kft.

RLP Raiffeisen Lakópark Program Somlói út Ing.fejl. Kft.

Raiffeisen Eszközértékesítô Kft.

SCT Beruházás Ingatlanfejlesztô és Ingatlanhasznosító Kft.

CLEAN ENERGY Szolgáltató és Termelô Kft.

SCT Hidegkúti út Ingatlanforgalmazó és Ingatlanfejlesztô Kft.

EURO GREEN ENERGY Fejlesztô és Szolgáltató Kft.

SCT Kárász utca Kft.

Gergely u. Ingatlanfejlesztô Kft.

SCT Krautland Ingatlanforgalmazó Kft.

Gyôri-kert Agrárenergetikai Kft.

SCT-OBI1 INGATLANFEJLESZTÔ Kft.

46


5.7

Harmadik Vagyonkezelô Kft.

SCT Tündérkert Kft.

Hungarowind Szélerômű Üzemeltetô Kft.

SCT Zivatar utca Ingatlanfejlesztô Kft.

Kawa Energetika Kft.

SCTAI Angol Iskola Kft.

Késmárk utca 11. Ingatlanhasznosító Kft.

SCTB Ingatlanfejlesztô és Ingatlanhasznosító Kft.

Deko – Plastic Műanyagipari Kft.

SCTE Elsô Ingatlanfejlesztô és Ingatlanhasznosító Kft.

Negyedik Vagyonkezelô Kft.

SCTJ Kft.

Raiffeisen Autó Lízing Kft.

SCTM Nyíregyháza Kft. “v.a.”

Raiffeisen Befektetési Alapkezelô Zrt.

SCTP Biatorbágy Ingatlanfejlesztô és Ingatlanhasznosító Kft.

Raiffeisen Biztosításközvetítô Kft.

SCTS Szentendre Ingatlanfejlesztô és Ingatlanhasznosító Kft.

Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft.

SPC Vagyonkezelô Kft.

Raiffeisen Eszköz Lízing Zrt.

SPV Krautland Nord Ingatlanforgalmazó Kft.

Raiffeisen Gazdasági Szolgáltató Zrt.

SZELET Energiatermelô és Szolgáltató Kft.

Raiffeisen Ingatlan Üzemeltetô és Szolgáltató Kft.

T+T 2003 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Raiffeisen Ingatlan Vagyonkezelô Kft.

TB Invest Ingatlanforgalmazó Zrt.

Raiffeisen Lízing Zrt.

WIPARK Budavár Kft.

Raiffeisen Property Lízing Zrt

W.P.S.S. Energetikai Kft.

A RAIFFEISEN BANK ÁLTAL KIBOCSÁTOTT, SZABÁLYOZOTT PIACRA BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROK A Raiffeisen Bank Zrt. által kibocsátott és szabályozott piacra bevezetett értékpapírok listája a következő: 2011/A

A szabályozott piac

Kamatozó VII. kötvény

Kamatozó VIII. kötvény

BÉT, hitelpapír szekció

Kibocsátás napja

2006. 10. 04.

2010. 02. 19.

2010. 03.19.

Lejárat napja

2011. 10. 04.

2012. 02.20..

2012. 03. 19.

47


6. 6.1

AZ INGATLANÉRTÉKELŐ BEMUTATÁSA ÁLTALÁNOS ADATOK AZ INGATLANÉRTÉKELŐRŐL Neve:

DTZ Hungary Kft.

Székhelye:

1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.

Bejegyzés dátuma:

1991. április 26.

Bejegyzés száma:

Cg. 01-09-072716

Bejegyzés helye:

Budapest

Működési időtartama:

Határozatlan idejű

Alapítás dátuma:

1990. december 10.

Alaptőke az alapításkor:

1.000.000 Ft

Jelenlegi alaptőke:

15.000.000 Ft


TEÁOR 68.10 Ingatlanforgalmazás, 68.20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, 68.31 Ingatlanügynöki tevékenység – főtevékenység, 68.32 Ingatlankezelés, stb.

6.2

Üzleti év:

Az Ingatlanértékelő üzleti éve minden naptári év május 1-jétől a következő naptári év április 30-ig tart.

Alkalmazottak száma:

Az Ingatlanértékelő dolgozóinak január 1-i állapot szerint: 39 fő

Tulajdonos:

DTZ Central and Eastern Europe BV (100%)

száma

a

2009.

ÁLTALÁNOS BEMUTATÁS A DTZ az ingatlanpiacon világszerte ismert márkanév, amely alatt ma a DTZ, a CY Leung & Co. és az Edmund Tie & Co közös erővel igyekszik ügyfeleit a legmagasabb színvonalon kiszolgálni. A hálózat magyarországi vállalata, a DTZ Hungary Kft 1991ben, a nemzetközi ingatlantanácsadó társaságok közül elsőként kezdte meg tevékenységét a hazai ingatlanpiacon. Legfontosabb működési területeit illetően vezető szerepét mindmáig megőrizte. A DTZ magyarországi tevékenysége három fő ágra bontható: - Ingatlanközvetítés; - Ingatlanüzemeltetés; - Értékbecslés és egyéb szakmai tanácsadás. A cég értékbecslési részlege abban az egyedülálló helyzetben van, hogy tevékenysége során folyamatosan támaszkodhat az ország egyik legaktívabb ingatlanközvetítő irodájában a jelenkori magyar ingatlanpiac kezdeteitől összegyűlt információtömegre, ami a munkatársak felkészültségével együtt garantálja a szakmai tanácsadói szolgáltatások megalapozottságát és színvonalát.

6.3

VEZETŐ ÁLLÁSÚ TISZTSÉGVISELŐK Hornok Krisztián Ügyvezető igazgató, DTZ Hungary Kft. Krisztián 2006 óta tölti be az ügyvezető igazgatói pozíciót; a céghez 1997-ben csatlakozott, hogy értékbecslési és kutatói tevékenységet folytasson. 2003 elején a Szakértői Szolgáltatások ágazat vezetőjévé lépett elő. Hatásköre kiterjedt a befektetési, az értékbecslési, a fejlesztői tanácsadások és a piackutatás területére. Döntő szerepet játszott abban, hogy a DTZ értékbecslési ágazata Magyarországon piacvezetői pozíciót érhessen el. Ezen felül egy hatékony befektetési csapatot hozott létre a DTZ-nél, ami lényegesen növelte az iroda bevételét.

48


Krisztián magas szintű kapcsolatokat ápol fejlesztőkkel, befektetőkkel, felhasználó cégekkel és bankokkal egyaránt; a RICS Magyarországi igazgatótanácsának tagja, valamint konferenciák és egyetemi előadások rendszeres előadója.

David Gibson Értékbecslési és tanácsadási igazgató, Magyarország – Közép-Kelet-Európa Magyarországi feladatai mellett David regionális szerepet is ellát, szoros együttműködésben a regionális értékbecslési csapattal. 1995 óta több ingatlan-tanácsadó cégnél dolgozott az Egyesült Királyságban, a DTZ-hez pedig 2002-ben csatlakozott társigazgatóként a londoni iroda értékbecslési csapatában. A magyar csapattal 2008 óta dolgozik, ahol a meglévő ügyfelek részére történő szolgáltatásnyújtás mellett új üzleti kapcsolatok kiépítése a feladata. Davidnek széleskörű tapasztalatai vannak nagy értékű könyvelési célú portfolió értékbecslések koordinálásában, valamint hitelfedezeti értékbecslésben számos kereskedelmi ingatlan esetében.

49


7.

ADÓZÁS A jelen fejezetben szereplő információk a Tájékoztató elkészítésének időpontjában érvényes jogszabályok szerint kerültek megfogalmazásra, amelyek a későbbi évekre vonatkozóan megváltozhatnak. Ezért felhívjuk a Befektetők figyelmét, hogy a Befektetési jegyekre vonatkozó döntések meghozatalát megelőzően konzultáljanak befektetési tanácsadóval és tájékozódjanak az aktuális szabályozásról. Az Alapkezelő nem vállal olyan esetben felelősséget, amikor a Befektetőnek az adózással kapcsolatos jogszabályok hiányos ismerete okozott kárt.

7.1

AZ ALAP ADÓZÁSA Az Alap, mint jogi személyek eredményét adófizetési kötelezettség Magyarországon nem terheli. Az Alapot ugyanakkor a külföldön eszközölt befektetéseik kapcsán az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, illetve az adott ország adójogszabályai alapján adófizetési kötelezettség terhelheti.

7.2

BEFEKTETÉSI JEGY TULAJDONOSOK ADÓZÁSA Belföldi Befektetők 1. Magánszemélyek adózása 2006. szeptember 1-vel a kamatadó mértéke 0%-ról 20%-ra, 2011. január 1-től pedig 16%ra változott. Az adó hatálya alá tartozik minden, belföldi magánszemély által Magyarországon és külföldön, 2006. szeptember 1-jétől elhelyezett megtakarítás, amelyen kamatjövedelem képződik. Kamatjövedelemnek minősül a befektetési jegyek után kifizetésre került hozam vagy azok vételi és eladási árának különbözeteként elért árfolyamnyereség is. A 2006. augusztus 31-ét követően vásárolt Befektetési jegyek után fizetett hozam vagy azok eladásából származó árfolyamnyereség után a magánszemély Befektetők 2010. december 31ig 20%, 2011. január 1-től 16% adót kötelesek fizetni. Az adót a Forgalmazó vonja le és fizeti meg az adóhatóságnak. Mivel a 2006. szeptember 1. előtt vásárolt befektetési jegyek után megszerzett jövedelem (a befektetési jegyek után kifizetésre került hozam vagy azok vételi és eladási árának különbözeteként elért árfolyamnyereség) adózása a fentiektől jelentősen eltérhet, felhívjuk a Befektetők figyelmét, hogy a Befektetési Jegyekre vonatkozó döntésük meghoztala előtt konzultáljanak befektetési tanácsadóval és tájékozódjanak az aktuális adószabályozásról! 2. Társaságok adózása A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a Befektetési jegyek után fizetett hozam vagy a Befektetési jegyek értékesítéséből származó árfolyamnyereség és veszteség az adóalapot növeli, illetve csökkenti.

Külföldi Befektetők A külföldi személy adófizetési kötelezettsége a külföldi lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország adójogszabályai, valamint az illető ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg. Felhívjuk a külföldi Befektetők figyelmét, hogy a Befektetési jegyek vásárlását megelőzően konzultáljanak befektetési tanácsadóval és tájékozódjanak az aktuális adószabályozásról.

50


8. 8.1

KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A GAZDASÁGI KÖRNYEZETBŐL ADÓDÓ KOCKÁZAT A hazai és nemzetközi gazdasági környezet, a magyar kormány, a Nemzeti Bank, az egyes célországok kormányainak illetve nemzeti bankjainak politikája, intézkedései, az egyes országok gazdasági teljesítménye jelentős hatással lehet az Alap eszközeire, így különösen - az állampapírok hozamára, - a betéti hozamokra, - az ingatlanok értékére, - az ingatlanokba fektető alapok hozamára, - és az üzleti életre általában. A magyar és az egyes országok kormányzati gazdaságpolitikája befolyásolhatja az általános tőkepiaci feltételeket és az ingatlan-befektetések hozamait is. A Nettó eszközértéket és így a Befektetési jegyek forgalmazási árfolyamát különösen befolyásolhatja a gazdasági növekedés, a külgazdasági pozíció, az árfolyam politika, a költségvetés hiányának mértéke, az infláció és a kamatszint. Mindezek következtében az értékpapír- és ingatlanpiacokat időnként nagy mértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek ellen az Alapkezelő a legnagyobb gondosság mellett sem tudja teljes egészében megvédeni az Alap pozícióját. Az árfolyamingadozások hatását az Alapkezelő a portfólió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken vagy nem növekszik olyan mértékben, mintha a teljes portfólió csakis alacsony kockázatú befektetésekben állna.

8.2

POLITIKAI KOCKÁZATOK Az egyes országok mindenkori politikai stabilitása, helyzete időről-időre megváltozhat. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan döntéseket, melyek negatívan befolyásolhatják az Alap működése során ezen országokban megszerzett befektetéseinek értékét és az ezen befektetések nyilvántartására szolgáló valuták forinttal szembeni árfolyamát.

8.3

LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT A portfóliók elemeinek értékesítése - főleg a hosszabb lejáratú papírok, illetve az ingatlanok esetében - vagy az Alap szabad pénzeszközeinek befektetése időről időre nehézségekbe ütközhet, illetve csak kedvezőtlen árfolyamon lehetséges. Ennek oka, hogy egyes értékpapír- és ingatlanpiacok likviditása a viszonylag kis számú szereplő és a széles értékpapír-kínálat hiánya miatt időnként nem kielégítő. Ráadásul az értékpapírok és ingatlanok árát az erősen ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni, ami az Alap nettó eszközértékén keresztül hat a Befektetési jegyek árfolyamára.

8.4

A BEFEKTETÉSI JEGYEK MÁSODLAGOS FORGALMAZÁSÁNAK KOCKÁZATAI Az Alap Átalakulását követően a Befektetési Jegyek az Alap Futamideje alatt befektetési szolgáltató közreműködésével, tőzsdei forgalomban szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás). A Befektetési Jegyek másodlagos forgalmazás során kialakuló árfolyamát az aktuális kereslet, illetve kínálat határozza meg, emiatt az adás-vételi ügylet árfolyama eltérhet az adott napra számított (vagy számítható) egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéktől.

8.5

DEVIZA ÁRFOLYAM KOCKÁZATOK Az Alap portfólióját alkotó egyes értékpapírok, illetve az Alap tulajdonában lévő ingatlanok hasznosításából vagy értékesítéséből származó bevételek és az ezekhez kötődő kiadások különféle devizákban lehetnek denominálva, aminek következtében ezen értékpapíroknak, illetve ingatlanoknak az egyes devizákban kifejezett értéke forintra konvertálva az adott deviza és a forint közötti árfolyam ingadozásától függően változhat.

8.6.

AZ ÉRTÉKPAPÍROK KIBOCSÁTÓIHOZ KAPCSOLÓDÓ KOCKÁZATOK Amennyiben az Alap által birtokolt értékpapírok kibocsátója – nem államadósságot megtestesítő értékpapírok esetén - , vagy az Alap betéteit felvevő hitelintézet fizetésképtelenné válik és nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét, a fizetési kötelezettség teljesítését részben vagy egészben megtagadja, vagy a fizetési kötelezettségének nem megfelelő időben tesz eleget, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap Nettó eszközértékét és a Befektetési jegyek árfolyamát. 51


8.7

PARTNERKOCKÁZAT Amennyiben az Alapkezelő által az Alap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek, vagy az Alap Letétkezelője, mint az Alap eszközeinek letétkezelését végző befektetési vállalkozás kötelezettségeiknek nem tesznek eleget maradéktalanul, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap Nettó eszközértékét és a Befektetési jegyek árfolyamát.

8.8

AZ ADÓSZABÁLYOK ESETLEGES MEGVÁLTOZÁSA A Befektetési jegyekre vagy az Alapra vonatkozó jelenleg hatályos adózási szabályok a jövőben megváltozhatnak, amelyek a jelenlegihez képest hátrányosan érinthetik a Befektetési jegyek tulajdonosait.

8.9

AZ INGATLANOK ÉRTÉKÉBEN REJLŐ KOCKÁZAT Az ingatlanpiacokat időnként nagy mértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, amelyek ellen az Alapkezelő a legnagyobb gondosság mellett sem tudja teljes egészében megvédeni az Alap pozícióját. Ennek következtében előfordulhat, hogy az alap egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértéke bizonyos időszakokban nem növekszik olyan mértékben, mintha a teljes portfólió csakis alacsony kockázatú befektetésekben (pl. állampapírokban) állna.

8.10

AZ INGATLANOK BIZTOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ KOCKÁZAT Az Alap kezelése során az Alapkezelő a Tpt. 239. § (6) bekezdése alapján az Alap portfóliójában lévő, biztosítható ingatlanokra teljes körű vagyonbiztosítást köt. Az Alap portfóliójában lévő ingatlanon bekövetkező káresemény esetén azonban a biztosító által az Alap javára megtérített összeg nem feltétlenül egyezik meg az adott ingatlannak a nettó eszközérték számítás alapján bekövetkezett értékcsökkenésével.

8.11

AZ INGATLANOK HASZNOSÍTÁSÁBÓL EREDŐ KOCKÁZAT Az Alap elsősorban olyan ingatlanokba kíván fektetni, amelyek esetében azok jövedelemtermelő képességét hosszútávú bérleti szerződések biztosítják. Ezt a jövedelemtermelő képességet azonban befolyásolja a bérbevevő fizetőképessége, a bérbeadott ingatlanok fenntartási és üzemeltetési költségeinek (adók, felújítási költségek stb.) változása. Ezen felül a bérleti szerződések a bérlő részéről történő felmondása – a felmondással járó esetleges büntető díjak ellenére – bevétel kiesést okozhatnak, amennyiben az ingatlant átmenetileg nem, vagy csak rosszabb feltételekkel sikerül bérbe adni.

8.12

AZ INGATLANPIAC SAJÁTOSSÁGAI Az ingatlanok vételárának megtérülési ideje viszonylag hosszú, ezért az ingatlanba csak hosszú távon érdemes befektetni. Ezen felül pedig az ingatlanbefektetések kockázata sem elhanyagolható, az ingatlanok hasznosítása, illetve értékesítése időről-időre – a piaci viszonyok változásával párhuzamosan – nehézségekbe ütközhet. Az ingatlanpiac jellemzően több éves ciklusokban mozog, amely eltérhet a gazdaság egyéb szektorainak ciklusától, azaz az ingatlanpiacon realizálható hozam alakulása nem feltétlenül egyezik meg az alternatív befektetési eszközökön elérhető hozamok alakulásával.

8.13

A SAJÁT TŐKE CSÖKKENÉSÉNEK KOCKÁZATA Egy Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az adott Alap saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Ez esetben a Befektetési jegy tulajdonosok az általuk kívántnál esetleg előbb kapják vissza a Befektetési jegybe fektetett pénzüket.

Mindezek alapján az Alap Befektetési jegyeit vásárló Befektetők az Alap portfóliójában lévő egyedi befektetési eszközök és a Befektetési jegyeknek az Alap egésze értékét reprezentáló árfolyama ingadozásának kockázatával kell szembenézniük. A Befektetési jegyek árfolyama az Alap portfóliójában lévő befektetési eszközök mindenkori piaci értékétől függően napról napra változik és akár csökkenhet is.

52


9.

FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT A Raiffeisen Bank Zrt., mint az Alap Átalakulása előtt a Befektetési jegyek forgalomba hozatalában és folyamatos forgalmazásában közreműködő Vezető Forgalmazó, az Alap Átalakulását követően a Befektetési jegyek tőzsdei bevezetésében közreműködő befektetési szolgáltató valamint a Tájékoztató 2.12.8 pontja szerinti Garancia vállalója, a 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 29. §-ának megfelelően kijelenti, hogy a jelen Tájékoztató 2.12.8 pontjában, az 5. fejezetében, az 2. és 4. mellékletében, valamint az 5. melléklet Raiffeisen Bank Zrt.-re vonatkozó részeiben foglalt adatok és állítások valódiságáért, illetve teljességéért felelősséget vállal. Az Alap nevében eljáró Alapkezelő kijelenti, hogy a Tájékoztató további részeiben foglalt adatok és kijelentések tartalmának valódiságáért és teljességéért felelősséget vállal. Az Alap nevében eljáró Alapkezelő, valamint a Raiffeisen Bank Zrt. kijelenti továbbá, hogy a jelen Tájékoztató elkészítése során nem hallgatott el olyan tényeket és információkat, amelyek a Befektetési jegyek, valamint az Alapkezelő helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 6., cégjegyzékszáma 01-10--043917), mint a Befektetési Jegyeket kibocsátó Raiffeisen Ingatlan Alap képviseletében eljáró Alapkezelő a Bevezetési Szabályzatnak megfelelően kijelenti továbbá az alábbiakat: (a) A Budapesti Értéktőzsdére bevezetendő, a Befektetési Jegyek alkotta „A”, „B”, „C” és „D” értékpapír-sorozatok forgalomképesek; (b) Az Alapkezelőnek nincs tudomása olyan szerződésről vagy megállapodásról, mely a Budapesti Értéktőzsdére bevezetendő értékpapír-sorozatok szabad forgalmazhatóságát korlátozza; (c) A Tőzsdei Szabályokat a Kibocsátó magára nézve kötelezőnek tekinti; (d) A Kibocsátó elfogadja és betartja a KELER Szabályokban foglalt előírásokat; (e) A Befektetési jegyek forgalomban tartása során a Felügyelet által elfogadott nyelvek közül, magyar nyelven teljesíti tájékoztatási kötelezettségét és tartja a kapcsolatot a Tőzsdével;

Budapest, 2010. december 31.

................................................................. Raiffeisen Bank Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.) Banadics Iván Osztályigazgató

…… ……..................................................... Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.)

Stuller Angéla

Váradi Zoltán

Litresits Judit

Vezető munkatárs

Vezérigazgató-helyettes

Elszámolás-vezető

53


ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1.

AZ ALAP ADATAI A Raiffeisen Ingatlan Alap nyilvános (befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalával Magyarországon létrehozott), a Tpt. rendelkezései alapján működő, határozott futamidejű, zárt végű befektetési alap. Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja: 2002. október 07., a nyilvántartásbavételt elrendelő PSZÁF határozat száma:. III/120.012-1/2002., lajstromszám: 1212-13. A nyilvántartásba vételtől az Átalakulás Napjáig nyilvános, nyílt végű ingatlan forgalmazó alapként működő Alap az Átalakulás Napjával (2009. április 02.) nyilvános zárt végű ingatlan forgalmazó alappá alakult a következő jellemzőkkel: Befektetési alap neve

Alap típusa és fajtája

Az Alap Átalakulásáról hozott alapkezelői határozat száma és kelte:

Raiffieisen Ingatlan Alap

Nyilvános, Zárt végű

Az Alap Átalakulásáról az Alapkezelő a 2009. Január 14-i, 1/2009. számú Igazgatósági Határozattal döntött.

Az Alap Átalakulását jóváhagyó és a szabályozott piacra történő bevezetést engedélyező PSZÁF határozat száma és kelte:

Az Átalakulás napján érvényes saját tőke

E-III/120.01215/2009.

44 450 538 908 Ft

Alap futamideje

Az Alap Módosított Futamideje az Alap Átalakulásának Napjától 2013. április 02. napjáig tart.

Az Alap az Átalakulással határozott futamidejű, zárt végű alappá alakult, ezért az Alapkezelő a Teljes Futamidő Lejáratát megelőzően nem váltja vissza a Befektetési Jegyeket. Az Alapkezelő az Alap Átalakulásának Napját követő egy hónapon belül kezdeményezi a Befektetési Jegyek bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére. A bevezetést követően a Befektetési Jegyek a tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével szabadon átruházhatóak.

2.

AZ ALAP SAJÁT TŐKÉJE Az Alap saját tőkéje a működés során az Alap összesített Nettó eszközértékével azonos, mely egyúttal megegyezik az Alap forgalomban lévő Befektetési jegyei darabszámának és az egy jegyre jutó Nettó eszközértéknek a szorzatával.

3.

ÜZLETI ÉV Az Alap üzleti éve a naptári évvel egyezik meg.

4.

A TÁJÉKOZTATÓ JÓVÁHAGYÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSAI Befektetési alap neve Raiffeisen Ingatlan Alap

PSZÁF határozat száma, dátuma III/120.012-2/2003., III/120.012-3/2003., III/120.012-4/2003., III/120.012-5/2003.,

2003. 2003. 2003. 2004.

január 31. július 14. október 20. február 4. 54


III/120.012-6/2004., 2004. július 9. E-III/120.012-7/2005., 2005. április 22. E-III/120.012-8/2005., 2005. október 20. E-III/120.012-9/2006., 2006. január 23. E-III/120.012-10/2006., 2006.szeptember 06. E-III/120.012-11/2006., 2006. december 22. E-III/120.012-12/2007., 2007. szeptember 20. E-III/120.012-13/2008., 2008. március 11. E-III/120.012-14/2008., 2008. november 20. E-III/120.012-15/2009., 2009. február 26. KE-III-396/2010., 2010. október 06.

5.

BEFEKTETŐK KÖRE Az Alap által kibocsátott „A”, „B”, „C” és „D” sorozatú Befektetési Jegyek befektetői körére vonatkozóan nincs korlátozás. A Befektetési jegyeket a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg.

6.

TŐKE- ÉS HOZAMGARANCIA Az Alapkezelő az Alap mint Kibocsátó nevében eljárva, a Tpt. 241. § (1) bekezdése alapján az Alap zárt végű működésének ideje alatti teljesítményére az Átalakulás Napja hatályával tőke- és hozamgaranciát vállal a jelen pontban írtak szerint, melyet a Garanciavállaló által az alábbi feltételek szerinti bankgaranciával biztosít. Az Átalakulás Napja hatályával az Átalakulás Napján érvényes egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték alapján a Raiffeisen Bank Zrt., mint Garanciavállaló az előző bekezdés szerinti tőke- és hozamgaranciának, azaz a tőke megőrzésére és minimum hozamra szóló Garanciának megfelelő bankgaranciát (tőke- és hozamgaranciát) vállal a következőkben részletezett feltételek szerint: Æ

A Garanciavállaló a tőke- és hozamgaranciát az Átalakulás Napján tulajdonolt Befektetési Jegyek esetében nyújtja azon Befektetők számára, akik a Befektetési Jegyeket az Átalakulás Napjától az Alap Lejáratának Napjáig megtartották. Azaz a Garanciavállaló a tőke- és hozamgarancia teljesítését befektetési időtartam minimumhoz köti, amely befektetési időtartam minimum megegyezik az Alap Módosított Futamidejének utolsó napja és az Átalakulás Napja között eltelt időszakkal (e napokat is beleértve). Ennek értelmében azon Befektetők számára, akik az Átalakulás Napján tulajdonolt Befektetési Jegyeiket az Alap Módosított Futamidejének lejáratáig terjedő időszakban tőzsdei vagy tőzsdén kívüli forgalomban értékesítik, a Garancia megszűnik!

Æ Æ

A tőke- és hozamgarancia alapja az Átalakulás Napján érvényes egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték. A hozamgarancia a Befektetési Jegyeken elért bruttó, azaz bármely kamat- és árfolyamnyereségadó előtti hozamra vonatkozik.

Æ

A hozamgarancia mértéke éves 6,000% (az Alap Módosított Futamidejére – azaz az Átalakulás Napjától a Módosított Futamidő Lejáratának napjáig terjedő, négyéves időszakra – 26,2477%).

A Garancia beváltásának módja c)

Amennyiben az Alap az Átalakulást követően az Alap Módosított Futamidejének Lejáratáig nem fizet hozamot: Æ

a tőke- és hozamgarancia beváltásának alapja a következő képlettel számolt árfolyam: Átalakulás Napján érvényes egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték * 1,064 = Átalakulás Napján érvényes egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték * 1,262477

55


Æ

amennyiben az Alap Módosított Futamidejének utolsó napjára számított egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték nem éri el a fent meghatározott árfolyamot, a Befektető jogosult kezdeményezni az Alap Módosított Futamidejének utolsó napjára számított egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték és a fent kiszámított árfolyam különbözete valamint a Befektetési Jegy darabszám szorzata alapján meghatározott összeg kifizetését

d)

Amennyiben az Alap az Átalakulást követően az Alap Módosított Futamidejének lejáratáig hozamot fizet: Æ

folyamatosan meg kell határozni az Alap hozamfizetéssel korrigált egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközértékét (a kifizetett hozamot úgy kell tekinteni, mintha az újrabefektetésre került volna az Alapba a hozamfizetés napján)

Æ

amennyiben az Alap Módosított Futamidejének utolsó napjára számított egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték hozamfizetéssel eszerint korrigált értéke nem éri el az „a” pont szerinti értéket (Átalakulás Napján érvényes egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték * 1,262477), a Befektető jogosult kezdeményezni az Alap Módosított Futamidejének utolsó napjára számított egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték hozamfizetéssel eszerint korrigált értéke és az „a” pont szerint kiszámított árfolyam (Átalakulás Napján érvényes egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték * 1,262477) különbözete valamint a Befektetési Jegy darabszám szorzata alapján meghatározott összeg kifizetését

Az Alap első hozamfizetését követően a Letétkezelő folyamatosan – minden Értékelési Napra - publikálni fogja az egy Befektetési Jegyre jutó Nettó eszközérték hozamfizetéssel korrigált értékét. A tőke- és hozamgarancia beváltását a Befektetőnek kell kezdeményeznie a Raiffeisen Bank Zrt-nél az Alap 16.2 („Az Alap futamidejének lejárat miatti megszűnése) pont szerinti megszüntetésének napjától.

7. 7.1

AZ ALAPKEZELŐ AZ ALAP KEZELŐJE Az Alap kezelője: Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.

7.2

AZ ALAPKEZELŐ SZÉKHELYE Az Alapkezelő székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 6.

7.3

AZ ALAPKEZELŐ FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE Az Alapkezelő: 1. kezeli az Alapot azzal a céllal, hogy elérje az Alap befektetési célját; 2. eljár az Alap befektetési politikájának megvalósítása irántt; 3. rendelkezéseket és utasításokat ad az Alap pénzeszközeivel és befektetéseivel kapcsolatban; 4. olyan befektetési stratégia megvalósítására törekszik, amely összhangban van az Alap befektetési célkitűzéseivel és politikájával; 5. mérlegeli, hogy gyakorolja-e - és milyen módon és mértékben - az adott befektetésekhez kapcsolódó jogokat; 6. elkészíti és kiadja a jogszabályok és az Alapkezelési Szabályzat által megkívánt valamennyi jelentést; 7. intézi az Alap általános adminisztrációját; 8. az Alap részére letétkezelőt, forgalmazót, ingatlanértékelőt, ingatlan vásárlás és értékesítés esetén jogi tanácsadót, létesítmény gazdálkodási szakértőt, valamint könyvvizsgálót bíz meg, amelyekkel megköti a szükséges megállapodásokat, továbbá folyamatosan kapcsolatot tart velük; 9. az Alap Nettó eszközértékének megállapításához szükséges minden dokumentumot késedelem nélkül naponta megküld a Letétkezelőnek; 10. haladéktalanul tájékoztatja az Alap ingatlanértékelőjét minden olyan változásról, amely az Alap tulajdonában lévő kész vagy építés alatt álló ingatlan értékét befolyásolhatja; 56


11. gondoskodik az Alap megfelelő működéséről, beleértve a szükséges díjak és költségek kifizetését az Alap nevében; 12. a Tpt.nek és az Alapkezelési Szabályzatnak megfelelően kezeli az Alap számláit; 13. minden esetben a Törvénnyel, egyéb jogszabályokkal és jelen Alapkezelési Szabályzattal összhangban cselekszik, 14. köteles gondoskodni az Alap portfóliójában lévő, biztosítható ingatlanokra vonatkozó, az Alap mint kedvezményezett javára szóló, a teljes kockázati körre kiterjedô vagyonbiztosítás folyamatos fennállásáról; 15. köteles az Alap tulajdonában lévő ingatlanon értékváltozást eredményező kivitelezési munkálatok megkezdését az általa az ingatlanok értékének megállapításával megbízott szervezetnek két munkanapon belül bejelenteni; 16. a Tpt. 263. § (2) bekezdése alapján kezdeményezi a Befektetési Jegyek tőzsdei bevezetését.

17. feladatai közé tartozik minden olyan szerződés megkötése, amelynek az Alap javára az Alapkezelő nevében való megkötését a Tpt. Elrendeli, ideértve az Alap részére nyújtandó közvetített szolgáltatások megrendeléséről szóló szerződéseket (így pl. a Forgalmazóval kötendő szerződést), illetve amelyet az Alapkezelő az Alap működésének kapcsán, céljainak eléréséhez, illetve az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyek forgalmazásához szükségesnek tart.

7.4

AZ ALAPKEZELŐ FELELŐSSÉGE Az Alapkezelő a jelen Alapkezelési Szabályzatban foglalt feladatait a befektetési alapkezelőtől, mint szakértő szervezettől elvárható gondossággal és a jelen Alapkezelési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően köteles elvégezni. Az Alapkezelő felelősségét illetően az Üzletszabályzatban foglaltak az irányadóak. Az Alapkezelő az általa harmadik féltől igénybe vett befektetési alapkezelési tevékenységért mint sajátjáért felel, az ettől eltérő kikötés semmis. Az Alapkezelő a befektetési tevékenység végzéséhez kizárólag olyan alvállalkozót vehet igénybe, amely Magyarországon székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik a Tpt.ben meghatározott portfólió kezelési tevékenységre vonatkozó engedéllyel, illetve külföldön székhellyel rendelkező társaság esetén rendelkezik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamelyik tagállamának hasonló tevékenység feljogosítására vonatkozó engedélyével.

7.5

AZ ALAPKEZELŐ DÍJAZÁSA Az Alapkezelőt az Alap kezelésével kapcsolatban alapkezelési díj illeti meg. Az alapkezelési díj a jelen Alapkezelési Szabályzat 17. pontja tartalmazza. Az alapkezelési díj minden hónap első munkanapján kerül kifizetésre.

8.

A LETÉTKEZELŐ Az Alapkezelő az Alap letétkezelésével a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozást és hitelintézetet köteles megbízni a letétkezelői feladatok ellátásával. A letétkezelői megbízási szerződés (beleértve a Letétkezelőnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelővel kötött megbízási szerződést is) hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

8.1

AZ ALAP LETÉTKEZELŐJE Az Alap letétkezelője: Raiffeisen Bank Zrt.

8.2

A LETÉTKEZELŐ SZÉKHELYE A Letétkezelő székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 6.

8.3

A LETÉTKEZELŐ FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE A befektetési alap letétkezelési tevékenység a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatási tevékenység, amely során a Bszt. hivatkozott rendelkezése értelmében a befektetési alapkezelő megbízása alapján letéteményesként a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzését és az ahhoz kapcsolódó kezelését, továbbá a befektetési alap ügyfélszámlájának - ideértve az alap saját tőkéjének összegyűjtése céljából nyitandó letéti számlát is -, illetve értékpapír számlájának vezetését, végzi, mely feladatok a Tpt. 295. § (4) bekezdése alapján kiegészülnek az ott tételesen meghatározott, a hozamok kifizetésével és a nettó eszközérték megállapításával kapcsolatos technikai tevékenységgel és az alapkezelő sajátos ellenőrzését jelentő tevékenységgel. A Letétkezelő a tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetők érdekében jár el. A fentiek értelmében a Letétkezelő az alábbi feladatokat végzi, a Bszt. és a Tpt. előírásainak megfelelően:

57


1. vezeti az Alap értékpapírszámláját és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számláját; 2. meghatározza az Alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét sorozatonként; 3. gondoskodik az Alap tulajdonában lévő értékpapírok letéti őrzéséről; 4. ellátja a letétkezeléssel kapcsolatos technikai feladatokat; 5. gondoskodik az Alap összesített és egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a Befektetők részére történő közléséről; 6. ellenőrzi és elősegíti, hogy az Alapkezelő a jogszabályoknak, a PSZÁF engedélyének, valamint az Alapkezelő által meghatározott - az Alapkezelési Szabályzatban foglalt - befektetési szabályoknak megfelelően járjon el; 7. biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön; 8. ellenjegyzi az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződéseket, ide értve az ingatlanok megterhelésére vonatkozó jelzálogkölcsön szerződéseket (A Tpt. értelmében az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések érvényességéhez a Letétkezelő ellenjegyzése szükséges. A Letétkezelő az adott ügyletet csak a befektetési alapra vonatkozó jogszabályok szerint minősítheti, ellenjegyzése során az alapkezelő döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli). Tevékenysége során a jogszabályokban, az Alapkezelési Szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az Alap saját tőkéjének negatívvá válásáról a Letétkezelő köteles írásban értesíteni az Alapkezelőt valamint a Felügyeletet. A Letétkezelő tevékenységét a Befektetők érdekében, a jogszabályoknak, az Alapkezelési Szabályzatnak és az Alap letétkezelésére vonatkozó megbízásának megfelelően köteles végezni. E tevékenysége során köteles visszautasítani az Alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely a jogszabályokkal, illetve az Alap Alapkezelési Szabályzatával ellentétes és köteles az Alapkezelőt a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben az Alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és az Alapkezelési Szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a Letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. Az Alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a Letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhető el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a Letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni.

8.4

A LETÉTKEZELŐ MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK MÓDJA A Letétkezelőnek adott megbízás felmondása és új Letétkezelő megbízása csak a PSZÁF jóváhagyása esetén lehetséges. Amennyiben a Letétkezelő bármely időben képtelenné válik arra, hogy továbbra is ellássa az Alap letétkezelését, az Alapkezelő a PSZÁF jóváhagyásával kiválasztja a Letétkezelő utódját.

9.

INGATLANÉRTÉKELŐ Az Alapkezelő az Alap tulajdonában lévő ingatlanok értékének rendszeres megállapításával, legfeljebb ötéves időtartamra ingatlanértékelő természetes személyt, illetve ingatlanértékelő szervezetet – egyidejűleg megnevezve az alkalmazásban álló, az értékelést ténylegesen végző természetes személyt – köteles megbízni. Az ingatlan értékelő megbízásának érvényességéhez a Letétkezelő Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Az ingatlanok forgalmi értékének megállapítása három hónapnál – az építés alatt álló ingatlanok esetében egy hónapnál régebbi nem lehet, így az ingatlanok értékét legalább 3 havonként – építés alatt álló ingatlanok esetében havonta – aktualizálni kell. Az egyes ingatlanok értékének aktualizálása időben nem feltétlenül kell, hogy egybe essen.

9.1

AZ INGATLANÉRTÉKELŐ A Raiffeisen Ingatlan Alap ingatlanértékelője: DTZ Hungary Kft.

9.2

AZ INGATLANÉRTÉKELŐ SZÉKHELYE Az Ingatlanértékelő székhelye: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 42-46.

9.3

AZ INGATLANÉRTÉKELÉST VÉGZŐ TERMÉSZETES SZEMÉLY Az ingatlanértékelést végző természetes személy: Winkler Edina 58


9.4

AZ INGATLANÉRTÉKELŐ FELADATAI Az Alapkezelő által az ingatlanok értékének megállapításával megbízott szervezet meghatározza a) az ingatlan megvásárlásakor a Raiffeisen Ingatlan Alap által kifizethető legmagasabb összeget; b) az ingatlan eladásakor a Raiffeisen Ingatlan Alap által elfogadható legalacsonyabb összeget; c) a Raiffeisen Ingatlan Alap tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi értékét, valamint d) az építés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenőrzi a kivitelezési terv teljesülését; e) ingatlan tulajdonának kölcsönös átruházása esetén (csere) ea)

a Raiffeisen Ingatlan Alap által tulajdonba adott ingatlan beszámítási értékének legalacsonyabb összegét

eb)

a Raiffeisen Ingatlan Alap által megszerzett ingatlan beszámítási értékének legmagasabb összegét

Az ingatlanértékelő az ingatlanok értékeléséről a) építés alatt áló ingatlan esetében legalább félévente, b) egyéb ingatlan esetében legalább évente a következőkben részletezett szakvéleményt készít. Az ingatlanértékelő az ingatlan értékelése során, szakvéleményében

10.

a)

ellenőrizhető módon feltünteti a felhasznált adatokat és azok forrását, valamint jelzi, ha valamely, az ingatlan értékelését befolyásoló körülmény megítéléséhez szükséges információhoz nem fér hozzá,

b)

részletesen és ellenőrizhető módon bemutatja az értékelési módszertan lépéseit és az elvégzett számításokat,

c)

ismerteti az ingatlanra vonatkozó, ingatlan-nyilvántartásban szereplő leírást (ideértve a még be nem jegyzett, széljegyként feltüntetett beadványok tartalmát), az ingatlan földrajzi és gazdasági

d)

környezetét, valamint – adatokkal alátámasztva – az ingatlanpiaci körülményeket,

e)

ismerteti az ingatlan műszaki jellemzőit, és mellékletként becsatolja az ingatlan tulajdoni lapjának harminc napnál nem régebbi, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 68. §-ának megfelelő másolatát, mindazon megállapodások, okiratok másolatát, amelyek az ingatlan jogi helyzetének megítéléséhez szükségesek, illetve amelyek az ingatlanértékelés során figyelembe vételre kerültek, tekintet nélkül arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapját képezték-e. A szakvélemények közötti időben készülő ingatlanértékelés alátámasztására az ingatlanértékelő egyszerűsített szakvéleményt készíthet, melyben mindazon jellemzők, adatok, dokumentumok esetében, amelyek a legutóbbi szakvéleményben foglaltakhoz képest változatlanok, egyértelműen és azonosítható módon hivatkozik a legutóbbi ingatlanértékelés megállapításaira és a megállapítások alátámasztására.

A LÉTESÍTMÉNY GAZDÁLKODÓ Az Alapkezelő a Raiffeisen Ingatlan Alap tulajdonában lévő ingatlanokra vonatkozóan a létesítmény gazdálkodási tevékenység ellátására létesítmény gazdálkodót vesz igénybe.

10.1

A LÉTESÍTMÉNY GAZDÁLKODÁST VÉGZŐ SZERVEZET A létesítmény gazdálkodást végző szervezet: Raiffeisen Ingatlan Üzemeltető és Szolgáltató Kft.

10.2

A LÉTESÍTMÉNY GAZDÁLKODÁST VÉGZŐ SZERVEZET SZÉKHELYE A létesítmény gazdálkodó székhelye: 2030 Érd, Budai út 22. (a székhely változás bejegyzés alatt: 2009. január 1-től a létesítmény gazdálkodó székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 6.)

10.3

A LÉTESÍTMÉNY GAZDÁLKODÁST VÉGZŐ SZERVEZET RÖVID BEMUTATÁSA A Raiffeisen Ingatlan Üzemeltető Kft. (RIÜ) 2003-ban jött létre a magyarországi Raiffeisen Csoport érdekeltségi körébe tartozó ingatlanok bérlő-, műszaki- és pénzügyi menedzsment (FM) feladatainak ellátására. Kezdetben kizárólag a Raiffeisen Ingatlan Zrt. által fejlesztett ingatlanok üzemeltetését végezte, később tevékenységét kiterjesztette a Raiffeisen Ingatlan Alap által vásárolt, illetve fejlesztett ingatlanok FM tevékenységének ellátására. 2008. október 1-jétől a RIÜ 100%-os tulajdonosa a Raiffeisen

59


Befektetési Alapkezelő Zrt, elsődleges feladata az Alap ingatlan portfoliójának üzemeltetése. A RIÜ által üzemeltetett ingatlan portfolióban megtalálhatóak ipari, kereskedelmi és iroda ingatlanok, melyek összértéke meghaladja a 135M eurót.

11.

BEFEKTETÉSI JEGYEK

11.1

A BEFEKTETÉSI JEGYEK SZÁMA, TÍPUSA, NÉVÉRTÉKE A Befektetési jegyek típusa Forgalomba lévő befektetési jegyek mennyisége:

dematerizált, névre szóló A forgalomba lévő befektetési jegyek mennyisége az Átalakulást követően nem változik és sorozatonként megegyezik az Átalakulás Napján forgalomban lévő „A”, „B”, „C” és „D” sorozatú Befektetési jegy mennyiségekkel az alábbiak szerint: „A” sorozat: 4 507 002 009 db „B” sorozat: 1 187 026 200 db „C” sorozat: 23 663 905 541 db „D” sorozat: 199 820 285 db

A befektetési jegyek névértéke

Raiffeisen Ingatlan Alap „A”, „B”, „C” és „D” sorozata esetében is egyaránt 1 Ft.

11.2

A BEFEKTETÉSI JEGYEK MÁSODLAGOS FORGALMAZÁSA Mivel az Alap az Átalakulással zártvégű, határozott futamidejű alappá vált, az Alapkezelő az Átalakulás Napját követően az Alap Módosított Futamidejének Lejáratát megelőzően nem váltja vissza a Befektetési Jegyeket. Az Alapkezelő a Tpt. 263. § (2) bekezdésének megfelelően az Alap Átalakulásának Napját követő egy hónapon belül kezdeményezi a Befektetési Jegyek bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére. A bevezetést követően a Befektetési Jegyek a tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével szabadon átruházhatóak (másodlagos forgalmazás), de nincs törvényi akadálya a tőzsdei forgalmon kívül kötött adásvételi ügylet keretében való átruházásnak sem.

11.3

A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELŐÁLLÍTÁSA A Befektetési jegyek dematerializált értékpapírként kerülnek előállításra. A dematerializált formában kibocsátott Befektetési jegyek nem nyomtattathatók ki és ezért fizikailag nem kérhetők ki. A dematerializált értékpapírok vásárlásához szükséges, hogy a Befektető értékpapír-számlával rendelkezzen. Értékpapír-számlát a forgalmazó illetve más értékpapírszámla vezető vezet. A forgalmazó illetve más értékpapírszámla vezető tulajdonában álló értékpapírról értékpapír-számlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető). Az értékpapír-számla értékpapír-számlaszerződéssel jön létre. Értékpapír-számlaszerződéssel a számlavezető kötelezettséget vállal arra, hogy a vele szerződő fél (számlatulajdonos) tulajdonában álló dematerializált értékpapírt a számlavezetőnél megnyitott értékpapír-számlán nyilvántartja és kezeli, a számlatulajdonos szabályszerű rendelkezését teljesíti, valamint a számlán történt jóváírásról, terhelésről és a számla egyenlegéről a számlatulajdonost értesíti. A számlavezető ügyfelének értékpapír fajtánként egy értékpapír-számlát vezethet. A Befektetési Jegyek az Alap Módosított Futamideje alatt szabadon transzferálhatók más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett számlára. A Módosított Futamidő Lejáratakor az Alapkezelő a Forgalmazónál vagy más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett értékpapírszámlán lévő Befektetési Jegyeket egyaránt visszaváltja.

11.4

A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK A Befektetési jegyek minden tulajdonosa jogosult arra, hogy •

a Befektetési Jegyek Budapesti Értéktőzsdére történő bevezetését követően az Alap Futamideje során a Befektetési Jegyeket tőzsdei forgalomban, befektetési szolgáltató közreműködésével, piaci áron értékesítse;

•

a Befektetési Jegyeket az Alap Futamideje során tőzsdén kívüli forgalomban értékesítse;

•

abban az esetben, ha az Alap Futamidejének Lejárata napján Befektetési Jeggyel rendelkezik, jogosult arra, hogy az Alap megszűnése esetén az Alap végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen;

60


•

a Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzata részére térítésmentesen átadásra kerüljön, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák;

•

a Tpt-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon;

•

az Alapkezelő és a Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse;

•

az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megtekintse; továbbá

•

gyakorolja a Tpt-ben meghatározott egyéb jogokat.

12. BEFEKTETÉSI JEGYEK KIBOCSÁTÁSÁVAL ÖSSZEGYŰJTÖTT TŐKE FELHASZNÁLÁSI CÉLJA 12.1

A BEFEKTETÉSI ESZKÖZÖK A Tpt. 280. §-a alapján az ingatlan alap saját tőkéje kizárólag az alábbi eszközökben tartható: a)

ingatlan;

b)

látra szóló, illetve lekötött bankbetét;

c)

az Európai Únió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapír, nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - beleértve ezen értékpapírok repo ügylettel történő vásárlását is-,

d)

más alapkezelő által kezelt, ingatlanokba fektető kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok,

e)

devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás devizaés kamatkockázatainak fedezése céljából kötött határidős ügylet.

12.2

BEFEKTETÉSI KORLÁTOZÁSOK Az Alapkezelő az Alap befektetési politikáját a Tpt. és jelen Alapkezelési Szabályzat keretein belül saját megítélése szerint hajtja végre. A Tpt.ben és a jelen Alapkezelési Szabályzatban meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfólió-elemek ügyletkötéskori piaci értékének az Alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. A Tpt. XXVIII-XXIX. fejezetei alapján különösen az alábbi befektetési korlátozások alkalmazandóak az értékpapírok, illetve ingatlanok megszerzésekor: Általános befektetési szabályok 1.

Az Alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhetnek tíz százalékot meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedést, illetve tíz százalékot meghaladó szavazati jogot megtestesítő értékpapírt.

2.

Az Alapkezelő az Alap javára nem szerezhet egyetlen kibocsátóban sem nyilvános vételi kötelezettséget eredményező befolyást.

3.

Az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg az Alap saját tőkéjének húsz százalékát, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.

4.

Az Alap nem szerezhetik meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint húsz százalékát, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.

5.

Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott azonos sorozatú állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének harmincöt százalékát.

6.

Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési jegybe.

7.

Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat: a) saját maga által kibocsátott értékpapírt; b) az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat.

61


8.

Az Alapkezelő a tulajdonában lévő befektetési eszközöket az Alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az Alaptól.

9.

Az Alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket az Alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat.

10.

A 7. bekezdés b) pontjában, illetve a 9. bekezdésben kivételként szereplő befektetési eszközökre kötött ügyleteknél, valamint az Alapkezelő által kezelt alap, portfóliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell.

A származtatott ügyletekre vonatkozó általános korlátozások: 1.

Az Alapkezelő az Alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a jelen Alapkezelési Szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet, befektetési eszközre, devizára.

2.

A befektetési korlátokat az egyes értékpapíroknak a Tpt. 273. § szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni.

3.

A befektetési korlátoknak való megfelelés szempontjából az értékpapírra, illetve indexre kötött határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyamán, az opciós szerződéseket pedig az alapul szolgáló eszköz piaci árfolyama és az opció delta-tényezőjének szorzatán kell figyelembe venni.

4.

Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni.

5.

A tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni.

6.

A nem forintban denominált pozíciókat az Alapkezelési Szabályzatban meghatározott árfolyamon forintra átszámítva kell figyelembe venni.

7.

A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója.

8.

Az Alapkezelő az Alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja.

9.

Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: •

az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és

•

az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak.

10. Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható. 11. Az Alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: a)

a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció,

b)

a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap-ügyletek tőkeösszegét is),

c)

a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások,

d)

az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata),

e)

egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke.

12. Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét; 13. A hitelfelvétel óvadékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid pozícióval. Az ingatlan alapra vonatkozó különleges és eltérő szabályok 1. Az ingatlan Alap portfóliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt, nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, illetve más alapkezelő által kezelt, ingatlanokba fektető kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív 62


befektetési értékpapíprt – beleértve ezen értékpapírok repo ügylettel történő vásárlását is – , valamint devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából kötött határidő ügyleteket tartalmazhat. 2. Az ingatlan Alap kizárólag az ingatlanok átruházása (elidegenítése, megszerzése) körében köthet adásvételi, csere,

valamint más, adásvételre irányuló, azzal vegyes szerződéseket, így különösen a Ptk.-ban az adásvétel különös nemeiként nevesített szerződéseket, illetve időpont vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződéseket. 3. Az Alap portfóliójában egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének húsz százalékát. 4. Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének huszonöt százalékát. 5. A befektetési szabályok vonatkozásában egy ingatlannak minősül az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon (alszámon) nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlan. Az olyan egybefüggő (telek) ingatlan, amelynek önálló ingatlanokként történő megosztását az illetékes építési hatóság jogerősen elbírálta vagy azt a hatályos Részletes Rendezési Terv előírja, a befektetési szabályok szempontjából annyi ingatlannak minősül, ahány ingatlanra az megosztásra kerül. Az olyan felépítmény, amelyre az albetétek létrehozására vonatkozó társasházi alapító okiratot a földhivatalba benyújtották, a befektetési szabályok szempontjából annyi ingatlannak minősül, ahány különböző albetét kialakításra kerül. 6. Építés alatt állónak minôsül az a telekingatlan, illetôleg felépítmény, amelyen az ingatlan Alap kizárólag saját kockázatára, saját nevére szóló építési engedély alapján az építési naplót megnyitották és az ingatlan Alap kivitelezési munkát folytat, illetve végeztet, és amelyre használatbavételi engedélyt még nem adtak ki. Az Alap - az (7) bekezdésben írt kivétellel - kizárólag olyan ingatlanon folytathat, illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, amelyre a használatbavételt követôen teljesül az, hogy az a befektetési szabályok vonatkozásában egy ingatlannak minősül (azaz az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi számon – alszámon – nyilvántartott, önállóan forgalomképes ingatlan). 7.

Az Alap a tulajdonát képezô ingatlanokhoz funkcionálisan kapcsolódó, vagy azzal határos közterületen is folytathat, illetve végeztethet kivitelezési tevékenységet, ha erre vonatkozóan a tulajdonában álló ingatlanokra kiadott építési engedély rendelkezést tartalmaz vagy ha ezen munkák elvégzése az Alap tulajdonában álló ingatlanok rendeltetésszerű használata feltételeinek biztosításához szükséges.

8. Az Alap portfóliójában lévő kollektív befektetési értékpapírok aránya nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének húsz százalékát. Származtatott ügyletek

9. Az Alapkezelő az Alap nevében származtatott ügyletet kizárólag a jelen Alapkezelési Szabályzatban megfogalmazott befektetési célok elérése érdekében köthet befektetési eszközre illetve devizára. 10. Az Alapkezelő az Alap nevében kizárólag a devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából köthet határidős ügyletet (fedezeti ügylet). Ezen felül az Alapkezelő a Raiffeisen Ingatlan Alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi. Hitelfelvétel, eszközök megterhelése 1. Az Alapkezelő az Alap portfóliójában lévő eszközöket – a Tpt.ben felsorolt eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és az Alap nevében kötvényt vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 2. Az Alapkezelő a Tpt.ben előírt feltételekkel az Alap értékpapírjait legfeljebb a saját tőke harminc százaléka erejéig az Alap nevében kölcsönadhatja. 3. Az Alapkezelő az Alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat kivéve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását és a 2. pontban feltüntetett esetet. 4. Az Alapkezelő az Alap származtatott ügyleteihez, valamint a halasztott fizetés mellett kötött ingatlan vételi ügyletek esetében, ha az óvadék nyújtásának feltétele, hogy az Alap tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az eladó legkésőbb az óvadék rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg hozzájáruljon, jogosult az Alap nevében az Alap eszközei terhére óvadékot nyújtani. 5. Az Alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírt és egyéb pénzpiaci eszközt, amely nincs az Alap tulajdonában.

63


6. Az Alapkezelő az Alap nettó eszközértékének számításakor figyelembe vehető ingatlanok,

ingatlan beruházások összértékének ötven százalékáig ingatlanfinanszírozás, illetve ingatlanberuházás finanszírozása és Likvid eszköz biztosítása céljából kölcsönt vehet fel az Alap nevében. Az ilyen kölcsön fedezeteként az Alap - a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosításon, illetve az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelező bank számára történő engedményezésén, vagy óvadékon, vagy jelzálogjogon túlmenően - egyéb biztosítékot nem nyújthat. 7. Az Alapkezelő jogosult nyilvános ingatlan értékesítési pályázatokon a Raiffeisen Ingatlan Alap nevében részt venni, jogosult a pályázati kiírásban meghatározott bánatpénzt, óvadékot, bankgaranciát a pályázat kiirója javára, a pályázat kiírásának megfelelően rendelkezésére bocsátani, amennyiben a pályázaton meghirdetett ingatlan a Raiffeisen Ingatlan Alap számára az általános szabályok szerint megvásárolható. Az így megfizetésre kerülő bánatpénz vagy óvadék összege nem haladhatja meg az adott ingatlan ingatlanértékelő által meghatározott forgalmi értékének 20%-át. 8. Az Alapkezelő jogosult hozzájárulni a vevőt terhelő jelzálogjog bejegyzéséhez a Raiffeisen Ingatlan Alap tulajdonában lévő, de érvényes adásvételi szerződés alapján értékesített ingatlan esetében, feltéve, hogy a jelzálogjog bejegyzését a teljes vételhátralék kielégítése céljából a vevő részére bankhitelt nyújtó hitelintézet előzetesen írásban kéri, és a vételhátralék összegének megfelelő hitelösszeget a hitelintézet közvetlenül a Raiffeisen Ingatlan Alap – Letétkezelőnél vezetett – bankszámlájára utalja át. Az Alapkezelő érvényes adásvételi szerződés alapján jogosult hozzájárulni a Raiffeisen Ingatlan Alap tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó vételi, visszavásárlási és elővásárlási jog bejegyzéséhez.

12.3

BEFEKTETÉSI POLITIKA Befektetési stratégia Tekintettel a 2008. végére kialakult tőkepiaci és gazdasági helyzetre valamint az Alap 2008. november 7-ére kialakult likviditási helyzetére, az Alapkezelő Igazgatósága 2009. január 14-én kelt 1./2009. számú határozatával úgy döntött, hogy a nyílt végű és határozatlan futamidejű alapként létrejött Raiffeisen Ingatlan Alapot határozott, 4 éves futamidejű, zárt végű alappá alakítja át. A határozott 4 éves futamidő és a zárt végű konstrukció lehetővé teszi, hogy az Alapkezelő az Alap ingatlanjait fokozatosan, a tőkepiaci helyzet függvényében értékesítse, ezzel elkerülve az ingatlanok nyomott áron történő kényszerértékesítését. Az Alapkezelő elsődleges célja az Alap Módosított Futamideje alatt az Átalakulás Napján az Alap portfolióját alkotó ingatlanok (beleértve a fejlesztés alatt álló ingatlanokon az Átalakulás Napját követően megvalósuló beruházásokat) üzemeltetése, az ingatlan portfolió optimalizálása és értékesítése az Alap Módosított Futamidejének Lejáratáig. Az Alapkezelő a Módosított Futamidő Lejárata előtt történt ingatlan értékesítések befolyt, újabb ingatlan vásárlásra nem fordított és hozamként ki nem fizetett ellenértékét, valamint a befolyt bérleti díjaknak az Alap működéséhez (hiteltörlesztés, díjfizetés, felújítás, stb) fel nem használt értékét alacsony kockázatú eszközökben (elsősorban banki betétben és az Alap Módosított Futamidejéhez illeszkedő hátralévő futamidejű állampapírban) tartja. Az Alapkezelő az Alap Nettó Eszközértékének számításakor figyelembe vehető ingatlanok, ingatlan beruházások összértékének maximum ötven százaléka erejéig élni fog a Tpt. által biztosított hitelfelvételi lehetőséggel. Az Alapkezelő a devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek (bérleti díjak, lízing díjak, stb.) árfolyamkockázatának fedezése céljából határidős ügyleteket köt. Bérbeadással hasznosított ingatlanok Az Alapkezelő a portfólióban lévő ingatlanokat aktív bérbeadási tevékenység segítségével kívánja hasznosítani. A bérbeadással történő hasznosítás célja, hogy megteremtse az Alap hosszú távú, kiegyensúlyozott teljesítményének alapját. Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatala során elsősorban határozott futamidejű szerződések révén kívánja az ingatlanokat hasznosítani, és a bérleti tranzakciók árazása során a minél hosszabb bérleti futamidő elérését tekinti elsődleges szempontnak. A hosszú távú bérleti szerződések elérésének célja, hogy az Alap hosszú távon is kiegyensúlyozott hozamot legyen képes elérni. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a bérleti megállapodások biztosítsák a bérleti díjak reálértékének megőrzését. A bérleti szerződések minősége és hossza mellett fontos szerephez jut a lejárati szerkezet aktív menedzsmentje. Az Alapkezelő törekszik annak elkerülésére, hogy számottevő bevételkiesés álljon elő az egyszerre lejáró bérleti szerződések miatt. A lejáratok aktív menedzsmentjén belül az Alapkezelő arra is törekszik, hogy az ingatlanok eladásának esedékessé válásakor a bérleti szerződések hátralévő futamideje, egyéb feltételei a piaci szokványoknak megfeleljen, és ilyenmód az ingatlan az értékesítéskor vonzó befektetési lehetőséget jelentsen.

64


Az Alapkezelő kedvező piaci viszonyok esetén a rendelkezésre álló likvid eszközökből ingatlanbefektetéseket hajthat végre. Az ilyen típusú befektetést megelőzően az Alapkezelő kiemelt figyelmet szentel az élő bérleti szerződések minősége vizsgálatának, a szerződéses feltételek és a bérlő minősítésének. A bérbeadás útján hasznosítandó ingatlanok hányadát az Alapkezelő kedvező befektetési lehetőség esetén kisebb részben feltöltheti olyan ingatlanokkal is, melyek a megvásárlás pillanatában nem hasznosítottak, azonban a piaci viszonyok, illetve lehetséges bérlőkkel folytatott tárgyalások alapján valószínűsíthető, hogy az ingatlan bérbeadással történő hasznosítása rövid időn belül, kedvező hozamkilátások mellett biztosítható. Értéknövekedésre alapozott befektetések Az Alapkezelő az Alap futamideje során elsősorban az Alap induló ingatlan portfólióján képződő bérleti díjbevételek által keletkező likvid eszköz kisebb részét olyan ingatlanokba fektetheti, melyek esetében jelentős értéknövekedés valószínűsíthető. Az értéknövekedés forrása származhat a tranzakció kedvező árazásából, esetleges értéknövelő felújítási munkálatok elvégzéséből és az ezt követő hasznosításból, sikeres bérleti tranzakciók révén elért értéknövekedésből, illetve a várható ingatlanpiaci fejlődési trendekből, áremelkedésből. Az értéknövekedésre alapozott befektetések között helyet kaphatnak telekingatlanok is, melyeken az Alap a későbbiekben fejlesztési projekt keretében értéknövelő beruházásokat hajthat végre (például közművesítés, beépítés), illetve kedvező értékesítési lehetőség esetén a telekingatlant magát is értékesítheti. Az Alapkezelő az ilyen típusú tranzakciók esetében alapelvnek tekinti, hogy a tranzakciók nem lehetnek spekulatív jellegűek, az előzetesen elvégzett elemzéseknek alá kell támasztaniuk a tranzakcióban rejlő értéknövekedési potenciált. Típus szerinti diverzifikáció Az Alapkezelő dönthet úgy, hogy az Alapban a futamidő során keletkező likvid eszközökből hasznosított ingatlanokat vásárol. Ennek során az Alapkezelő az Alap vagyonát – elsősorban gazdasági hasznosításra alkalmas – ipari és logisztikai, kereskedelmi és irodai célú, valamint kisebb részben lakás célra kialakított ingatlanok és telekingatlanok megvásárlásába fektetheti. Az egyes ingatlantípusok közti kockázatmegosztás célja, hogy csökkentse a portfólió hozamának függését az egyes piaci szegmensekben tapasztalható árváltozásoktól, illetve az egyes piaci szegmenseket érintő általános konjunktúra hatásoktól, melyek természetesen az adott szektorban működő bérlők gazdálkodását is befolyásolhatják. Kereskedelmi célú ingatlanok Várható, hogy a lakosság életszínvonala és jövedelme hosszú távon fokozatosan növekszik majd. Feltételezhető, hogy ez a növekedés pozitív hatással lesz a kereskedelmi forgalom alakulására is. Ezek a folyamatok várhatóan stabil keresletet támasztanak a kereskedelmi célú ingatlanok piacán. Ebben a piaci szegmensben a bérbeadással történő hasznosításnak is stabil, kialakult szokásai vannak, így célszerűnek tűnik, hogy a kereskedelmi célú ingatlanok jelentős szerephez jussanak. A több bérlős kereskedelmi ingatlanok esetében az Alapkezelő elsődlegesen az áru és szolgáltatáskínálatában kellőképpen diverzifikált, kereskedelmi szempontból vonzó márkákkal kötött szerződések által kívánja hasznosítani az ingatlanokat. Ipari, logisztikai célú ingatlanok Az ipari, logisztikai ingatlanok szegmense a kereskedelmi és iroda célú ingatlanoknál nagyobb hozammal kecsegtet, ugyanakkor az ilyen típusú befektetés magasabb kockázattal is jár. Ezen a területen a hazai cégek fejlődéséből, növekedéséből fakadó természetes kereslet megjelenése mellett egyfajta minőségi rotáció is zajlik. A korszerűtlen telephelyen működő társaságok nagy számban költöznek új, modern infrastruktúrával ellátott ingatlanokba. Ezzel párhuzamosan az elmúlt években számos külföldi befektető telepedett meg hazánkban, többségében új építésű ingatlanokat keresve. Az ipari, logisztikai ingatlanok esetében a bérleti futamidők jellemzően meghaladják a többi ingatlan szegmens bérleti futamidejét. Ez egyfelől javítja a portfólió átalagos bérleti futamidejét, másfelől kisimítja a többi ingatlan szegmens esetében az újra-bérbeadáskor jelentkező üresedési periódus okozta cash flow kiesést. Az ipari, logisztikai ingatlanok piacán ugyanakkor kockázati tényezőként jelentkezik, hogy az adott ingatlan értéke nagy mértékben függ a hasznosítás céljától. Mivel az objektumoknak számos ipari tevékenység végzéséhez speciális feltételeknek kell eleget tenniük, az ingatlanok újrahasznosítása több esetben nehézségekbe ütközhet. A bérleti szerződések idő előtti megszűnése ellen a bérleti szerződések garanciális feltételeinek kialakításával a portfólió diverzifikációjával (más hasznosítású ingatlanok portfólión belüli tartásával), illetve az ipari, logisztikai szegmensen belül a bérlők iparági összetételén keresztül elérhető diverzifikációval célszerű védekezni. Tekintettel a várható magasabb megtérülésre, az ebben a szegmensben kínálkozó személyre szabott fejlesztési lehetőségekre, illetve a portfólió ingatlantípusok közötti diverzifikációjának igényére, az Alapkezelő a hasznosított ingatlanok vételére vonatkozó döntésének meghozatala során fontos szerepet szán az ipari ingatlanoknak. Az ilyen típusú befektetések kiválasztása során – épp a hasznosítással összefüggő kockázatok miatt – az Alapkezelő kiemelt figyelmet szentel a bérlő személyét, a bérleti szerződések feltételeit és garanciáit érintő vizsgálatoknak. Az Alapkezelő az Alap likvid eszközeinek felhasználása során törekszik arra, hogy kizárólag olyan ipari célú ingatlanokat vásároljon, melyek hasznosítása minőségi bérlővel kötött hosszú távú bérleti szerződéseken alapszik. 65


Irodaingatlanok Az irodai célú ingatlanok piaca a hazai ingatlanpiac legrégebbi és leginkább kiforrott bérbeadási szokásokkal rendelkező szegmense. Ebben a szegmensben történt a legtöbb befektetési tranzakció is, így ez a részpiac képes a legtöbb információval szolgálni a befektetők és az Alapkezelő részére is. Az iroda célú ingatlanok kihagyhatatlanok egy kiegyensúlyozott hozamot és alapvetően bérbeadással történő ingatlanhasznosítást megcélzó ingatlanalap portfóliójából. Az irodaingatlanok, különösen a kisebb projektek esetében a hasznosítási lehetőségeket döntően meghatározza az épület térszervezése, az elhelyezkedés, a közlekedés és a kapcsolódó szolgáltatások színvonala. Az Alapkezelő befektetési döntéseit ezen körülmények mérlegelése, illetve a bérleti szerződés állomány, a bérlők személyének elemzése alapján hozza majd meg. Lakáscélú ingatlanok A lakáscélú ingatlan, mint befektetési célpont a gazdálkodó szervezeteket érintő általános gazdasági ciklusok ellen nagyfokú védettséget biztosít a portfóliónak. Mivel egy-egy befektetési objektum megszerzése viszonylag alacsony befektetést igényel, a befektetési alap több, hasonló adottságokkal rendelkező objektum megvásárlására képes, ami a bérlőelhagyás kockázatát is jelentős mértékben teríti. A bérlakás piac tehát hasznos befektetési célpont lehet az Alap likvid eszközeinek a befektetése során . Magyarországon jelenleg a piaci alapú bérlakások piaca még meglehetősen kezdetleges, az Alap számára értékelhető befektetési célpontok csak rendkívül korlátozott mértékben találhatók. Így a jelen helyzetben az Alap ebben a szegmensben csak rendkívül korlátozott mértékben fektethet be. Területi diverzifikáció Az Alapkezelő által a futamidő során végzett ingatlan befektetéseket lehetőség szerint földrajzilag diverzifikáltan, Magyarország egész területén kívánja végrehajtani.

A portfólió lehetséges elemei, azok tervezett aránya:

1.

Állampapír (0-100%): a)

az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok, így többek között a diszkontkincstárjegyek, kamatozó kincstárjegyek, fix, illetve változó kamatozású államkötvények;

b) 2.

nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

Repo megállapodások: Az 1. pontban felsorolt értékpapírokra alapozott repo megállapodások.

3.

4.

Bankbetét (0-100%): a)

látra szóló, illetve lekötött forint (HUF) bankbetét;

b)

látra szóló, illetve lekötött deviza bankbetét.

Ingatlan (0-100%) Az Alap az ingatlanok átruházása (elidegenítése, megszerzése) körében köthet adásvételi, csere, valamint más, adásvételre irányuló, azzal vegyes szerződéseket, így különösen a Ptk.-ban az adásvétel különös nemeiként nevesített szerződéseket is, illetve időpont vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződéseket. Az Alapkezelő a fenti, Ptk.-ban nevesített szerződések közül elsősorban a következőket fogja várhatóan alkalmazni: Adásvétel különös nemei közül: •

részletvétel

•

visszavásárlási jog gyakorlása általi vétel

•

(vételi) opciós jog gyakorlása általi vétel

•

(eladási) opciós jog gyakorlása általi értékesítés. 66


•

elővásárlási jog gyakorlása általi vétel

Adásvétellel vegyes szerződések, beleértve az alábbiakat: •

lízing

•

bérlet

•

vállalkozási szerződés

Az Alap köthet időponttól vagy feltétel bekövetkezésétől függő hatályú szerződést. Az Alapkezelő az Alap futamideje során az ingatlan portfólión belül következő ingatlantípusok tartását tervezi: A mindenkori nettó eszközérték százalékában MIN

MAX

Fejlesztés alatt álló ingatlanok

0%

25%

Telek*

0%

10%

Irodaingatlanok

0%

80%

Lakóingatlanok

0%

20%

Szálloda

0%

25%

Szolgáltató, kereskedelmi ingatlanok

0%

60%

Ipari, logisztikai ingatlanok

0%

60%

Vegyes hasznosítású ingatlanok

0%

40%

* nem tartoznak ide (hanem a fejlesztés alatt álló ingatlanok közé) azon telkek, amelyekre vonatkozóan az Alap jogerős építési engedéllyel rendelkezik Az Alapkezelő az egyes ingatlantípusok portfólión belüli arányát a piaci folyamatokra reagálva aktívan változtatja az Alap hozamának maximalizálása érdekében. Az Alapkezelő az Alap eszközeinek befektetése során törekszik arra, hogy az egyes ingatlantípusok portfólión belüli részaránya a fent meghatározott tervezett arányok között maradjon. Az Alapkezelő azonban fenntartja a jogot arra, hogy az aktuális piaci folyamatok vagy más egyéb, előre nem látható esemény hatására – a törvényi korlátok kivételével – a fenti befektetési szerkezettől a befektetők előzetes értesítése, illetve az Alapkezelési Szabályzat módosítása nélkül eltérjen.

5.

Határidős ügylet Az Alapkezelő az Alap nevében kizárólag a devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekből befolyó bevételek árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából köthet határidős ügyletet (fedezeti ügylet). Ezen felül az Alapkezelő a Raiffeisen Ingatlan Alap nevében csak olyan származtatott ügyletet köthet, amely nyitott származtatott ügylet lezárását eredményezi.

6.

Kollektív befektetési értékpapírok (0-20%) Más alapkezelő által kezelt, ingatlanokba fektető kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok. Az Alap portfóliójában lévő kollektív befektetési értékpapírok aránya nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének húsz százalékát.

12.4

A BEFEKTETÉSI POLITIKA MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK MÓDJA, FELTÉTELEI Az Alap befektetési politikájának megváltozása csak az Alapkezelési Szabályzat PSZÁF által jóváhagyott módosításán keresztül a közzétételt követő 30 napot követően lehetséges. 67


12.5 AZ ALAP TŐKENÖVEKMÉNYÉNEK FELOSZTÁSÁRA, ÚJRABEFEKTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az Alapkezelő saját belátása szerint dönthet arról, hogy az Alap valamennyi sorozata bizonyos rendszerességel hozamot fizet. Az Alapkezelő – különösen adózási megfontolások miatt – hangsúlyt helyez a Nettó eszközérték növelésére, ezért a nyereséget újrabefektetésre is fordíthatja. A Tpt. értelmében a felosztott hozam a tőkenövekmény része, így a kifizetésre kerülő hozam csak olyan mértékű lehet, hogy azzal Alap egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke ne csökkenjen a Befektetési jegy névértéke alá. Amennyiben az Alapkezelő hozamfizetés mellett dönt, a kifizetendő hozam ezért nem haladhatja meg •

az Alapnak a hozamfizetésről hozott Alapkezelői döntés napján megállapított legfrissebb Nettó Eszközértéke és az Alap Eredeti Futamidejének indulása óta felhalmozódott tőkenövekmény nélkül számított Nettó eszközértéke közötti különbséget (amennyiben az pozitív), csökkentve

•

az ingatlanok legfrissebb Nettó Eszközérték szerinti értékének és bekerülési értékének különbségével (ha az pozitív), valamint

•

az Alap egyéb befektetési eszközei legfrissebb Nettó Eszközérték szerinti értékének és bekerülési értékének különbségével (ha az pozitív).

A jogszabály, illetve a jelen Tájékoztató és Alapkezelési Szabályzat által a kifizetőhelyekre rótt feladatokat a Letétkezelő látja el.

13.

AZ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKE Az Alap Letétkezelője minden Értékelési Napra megállapítja az Alap Nettó Eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó Nettó eszközértéket. Az Értékelési Nap minden banki munkanap. Az Alap Nettó eszközértékét Befektetési jegy sorozatonként T napra vonatkozóan T napon határozza meg az Alap Letétkezelője. A Nettó eszközérték számításakor az Alap T-1 napi záró állapot szerint meglévő eszközeinek piaci értékét T napra vonatkozóan, azok T-1 napi záró árfolyamának és T-1 napi hozamadatainak figyelembevételével a következőkben részletezendő számítási módok szerint kell meghatározni. Az eszközök T napra megállapított piaci értékéből a Nettó eszközérték meghatározásához le kell vonni az Alapat T napig terhelő kötelezettségeket. A nem forintban nyilvántartott, azaz külföldi portfólió elemeket, a T-1 nap érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamok alapján kell értékelni Ha egy befektetési eszközt több tőzsdén jegyeznek, a Letétkezelő jogosult eldönteni, hogy melyik tőzsdén kialakult árat kell figyelembe venni. A Letétkezelő T értékelési napra vonatkozóan az Alap egy Befektetési jegyére jutó Nettó eszközértéket úgy állapítja meg legalább 6 tizedes jegy pontosságig, hogy az Alap T napi nettó eszközértékét elosztja a T-1 napon forgalomban lévő Befektetési jegyek számával. A Letétkezelő a Nettó eszközértéket a Közzétételi helyeken legkésőbb a megállapítást követő 2. napon teszi közzé. Az Alap Nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás Nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen nettó eszközérték kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett. Az Alap befektetési eszközei értékelésének elvei a következők:

13.1

TŐZSDÉRE BEVEZETETT ÉRTÉKPAPÍROK Tőzsdére bevezetett, azaz tőzsdei értékpapírnak minősülnek a jelen Alapkezelési Szabályzat alkalmazásában a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett értékpapírok. A tőzsdei papírok pontos listáját a BÉT "Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatában" meghatározott ún. "Tőzsdei Értékpapír Lista" tartalmazza.

13.1.1

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Amennyiben a tőzsdén az adott értékpapírra nettó árfolyamon történik a jegyzés és így az árfolyam nem tartalmazza az előző kamatfizetés óta a T napig felhalmozott kamat összegét, úgy az adott értékpapír piaci értékének meghatározásakor az utolsó kamatfizetéstől T napig felhalmozott kamat összegét hozzá kell adni az adott értékpapír nettó árfolyamértékéhez.

68


Amennyiben a tőzsdei árfolyam az utolsó kamatfizetés óta felhalmozott kamatokat tartalmazza, de T-1 tőzsdenapon forgalom nem volt, akkor az utolsó tőzsdei átlagárfolyamot az utolsó forgalmi nap és a T nap között felhalmozódott kamatokkal növelni kell. 13.1.1.1 Elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő Magyar Állam által kibocsátott állampapírok Az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő Magyar Állam által kibocsátott állampapírok értékét az ÁKK által nyilvánosságra hozott legjobb vételi és legjobb eladási árfolyam számtani átlagaként meghatározott közép árfolyam alapján, az időarányos felhalmozott kamattal növelve kell értékelni. A számításhoz az értékelés napján – vagy annak hiányában az értékelést megelőző, az értékelés napjához legközelebbi napon – az ÁKK által közzétett adatokat kell alkalmazni. 13.1.1.2 Elsődleges forgalmazói rendszerben nem szereplő Magyar Állam vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott állampapírok Az elsődleges forgalmazói rendszerben nem szereplő és 92 nap vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű állampapírok T napra vonatkozó árfolyamát az ÁKK 3 hónapos referencia hozama alapján, kötvények esetében az időarányos – T napig – felhalmozott kamattal növelve kell értékelni. Az elsődleges forgalmazói rendszerben nem szereplő és 92 napnál hosszabb hátralévő futamidejű állampapírok T napra vonatkozó árfolyamát az utolsó tőzsdei nettó átlagárfolyamon, az időarányos – T napig – felhalmozott kamattal növelve kell értékelni. Az elsődleges forgalmazói rendszerben nem szereplő, még ki nem bocsátott állampapírok T napra vonatkozó árfolyamát a bekerülési nettó árfolyamon, kötvények esetében az időarányos – T napig – felhalmozott kamattal növelve kell értékelni. 13.1.1.3 Elsődleges forgalmazói rendszerben nem szereplő, nem a Magyar Állam vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott állampapírok A tőzsdén jegyzett állampapírokat az utolsó tőzsdei nettó átlagárfolyamon, az időarányos – T napig – felhalmozott kamattal növelve kell értékelni.

13.2 TŐZSDÉRE BE NEM VEZETETT, NYILVÁNOS ÉRTÉKPAPÍR-FORGALOMBAN SZEREPLŐ ÉRTÉKPAPÍROK A tőzsdére be nem vezetett, azaz nem tőzsdei nyilvános értékpapír-forgalomban szereplő értékpapírnak minősülnek a jelen Alapkezelési Szabályzat alkalmazásában a Budapesti Értéktőzsdére nem bevezetett értékpapírok. Azaz azon értékpapírok, melyek a BÉT "Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatában" meghatározott ún. "Tőzsdei Értékpapír Lista" nem tartalmaz. 13.2.1

Állampapírok A Tőzsdére, azaz a BÉT-re, be nem vezetett, de valamely külföldi tőzsdére bevezetett értékpapírokat a Letétkezelő által meghatározott professzionális adatszolgáltató – REUTERS vagy BLOOMBERG – által közölt T-1 napi záró árfolyamon kell értékelni. A semmilyen tőzsdére be nem vezetett, nyilvános értékpapír-forgalomban szereplő állampapírok piaci értékét az adott értékpapírok legfőbb másodlagos piacának tekinthető OTC piacon közzétett T-1 napi záróárfolyam, ennek hiányában átlagárfolyam alapján kell T napra vonatkozóan meghatározni. Amennyiben a T-1 napra vonatkozóan az adott értékpapírokra az adott értékpapírok legfőbb másodlagos piacának tekinthető OTC piacokról árfolyamközlés nem hozzáférhető, a fenti számításokat az utolsó napi záróárfolyam, illetve amennyiben az nem hozzáférhető a beszerzési nettó árfolyam alapján kell elvégezni. Amennyiben az adott értékpapírokra a szabályozott piacok által, avagy más tőzsdén kívüli információs szabályzatok alapján nettó árfolyamot közölnek, és így az utolsó napi átlag-, illetve záró-árfolyam nem tartalmazza az előző kamatfizetés óta a T napig felhalmozott kamat összegét, illetve amennyiben az adott értékpapírok piaci értéke a beszerzési nettó árfolyam alapján kerül kiszámításra, úgy az adott értékpapírok piaci értékének meghatározásakor a T napig felhalmozott kamat összegét hozzá kell adni az adott értékpapírok nettó árfolyamértékéhez. A tőzsdére be nem vezetett, kevesebb, mint 91 napos hátralévő futamidejű Magyar Állam által kibocsátott diszkont kincstárjegyek T napra vonatkozó árfolyamát az ÁKK 3 hónapos referenciahozama alapján kell kiszámítani.

13.3

KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI ÉRTÉKPAPÍROK

69


Magyarországon nyilvántartásba vett nyilvános nyílt végű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek T napra vonatkozó értékét az adott befektetési alap alapkezelője által közzétett utolsó napi, legfrissebb egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján kell meghatározni. Magyarországon be nem vezetett kolletktív befektetési értékpapírok esetében az értékelési árfolyamot a Letétkezelő által meghatározott professzionális adatszolgáltató – REUTERS vagy BLOOMBERG – által közölt legfrissebb egy jegyre jutó nettó eszközérték alapján kell meghatározni. Zárt végű befektetési alap esetében: •

amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire van árjegyzés, a befektetési jegyek T napra vonatkozó értéke a legfrissebb vételi és eladási árjegyzés középértékén kerül meghatározásra;

•

amennyiben az adott zártvégű befektetés alap jegyeire nincs árjegyzés, a legutolsó rendelkezésre álló egy jegyre jutó eszközértéket kell alkalmazni.

13.4

INGATLANOK

13.4.1

Épületek, telkek, építés alatt álló ingatlanok Az ingatlan Alap portfóliójában lévő ingatlanok forgalmi értékének megállapítása három hónapnál, az építés alatt álló ingatlanok értékének megállapítása egy hónapnál régebbi nem lehet. Az ingatlanok értékelésére vonatkozóan több általánosan elfogadott és alkalmazott módszer áll rendelkezésre. Az alkalmazott értékelési módszer ingatlanonként eltérő lehet. Az, hogy az alábbi módszerek közül melyik alkalmazására kerül sor, azt elsősorban az adott ingatlan sajátosságai, másodsorban pedig a rendelkezésre álló egyéb információk mérlegelése alapján az ingatlanértékelő dönti el. Mindig a feltételezett vásárló tényleges motivációit, mérlegelési lehetőségeit, döntési tényezőit, az adott ingatlan megvásárlásának reális alternatíváit figyelembe véve kell kiválasztani az értékelési eljárást, törekedve arra, hogy az érték meghatározásában a konkrét piaci adatok minél nagyobb teret kapjanak. Az ingatlan Alap tulajdonában lévő ingatlanok értékelése a következő, a Tpt. 226/B. § (1) – ben meghatározott módszerekkel történhet: 1.

Az ingatlan hozamtermelő képességére alapozott módszer – Azon ingatlanok esetében alkalmazandó, amelyek hasznosítása bérbeadás útján történik, illetve az ingatlan hasznosítása egyéb bevételt eredményez. Akkor is ez a legfontosabb módszer, ha az adott ingatlan éppen üresen áll, vagyis nem termel bevételt, de a típusából adódóan reális hasznosítási mód a bérbeadás. Az értékelés során az ingatlan által termelt nettó bevételek jelenértékének meghatározására kerül sor.

2.

A piaci összehasonlításon alapuló módszer – Abban az esetben indokolt a használata, ha az adott ingatlan piacára vonatkozóan megfelelő információk állnak rendelkezésre a kereslet és kínálat alakulásáról (konkrét értékesítésekről vagy kínálati és keresleti árakról). Az értékelés során ilyenkor a hasonló fizikai és funkcionális tulajdonságokkal rendelkező ingatlanok kerülnek összehasonlításra az Alapban szereplő ingatlannal. Az értékelés során figyelembe kell venni az esetleges értékmódosító tényezőket.

3.

Az újraelőállítási költség meghatározására alapozott módszer – Ha az ingatlan a piacon egyedinek tekinthető, vagy más okból nincsenek megfigyelhető és releváns adásvételi vagy bérleti tranzakciók, ez a nem-piaci módszer kerülhet alkalmazásra. A módszer figyelembe veszi az aktuális építőipari költségeket, különös tekintettel az építőanyag-árakra, munkadíjakra és egyéb járulékos költségekre, valamint megállapítja az adott ingatlan fizikai, funkcionális és gazdasági avultságának szintjét. Eredménye csak igen áttételesen köthető a piaci értékhez, ezért használata csak a másik két eljárás kivitelezhetetlensége esetén indokolt.

Az értékelési módszer választását az ingatlanértékelőnek részletesen indokolnia kell és az értékelést a továbbiakban minden időszakban ugyanezen módszerrel kell az adott ingatlan esetében elvégezni. Ha az ingatlanértékelő úgy ítéli meg, hogy a kiválasztott és alkalmazott értékelési módszer a továbbiakban már nem alkalmas az ingatlan piaci értékének becslésére, és egy másik módszer alkalmazása a korábbiaknál pontosabb becslést eredményez, az adott ingatlan esetében az értékelési módszert meg kell változtatni, és az indokokat az értékelési szakvéleményben részletesen be kell mutatni. 13.4.2

Lízingbe adott ingatlanok A lízingbe adott ingatlanok esetén a lízingszerződés futamideje alatt az ingatlant a szerződésben meghatározott nettó lízingértéken kell számításba venni a Nettó eszközérték számításánál. A nettó lízingértéket az összehasonlító értékadatok és a helyszíni szemle alapján kell megállapítani, melynek során figyelembe kell venni az ingatlanra jellemző lényeges körülményeket és meg kell állapítani az ingatlan hasznosítása révén elérhető hozammal, valamint az ingatlan állapotával, fizikai és funkcionális tulajdonságaival összefüggő értékmeghatározó tényezőket. A lízingbe adott ingatlan nettó eszközértékét az előre meghatározott – a lízingszerződéshez igazodó – arányban és ütemben csökkenteni kell a befolyó lízingdíj tőkeértékével. A lízingdíj tőkeértékének meghatározása a lízingszerződésben meghatározott arányban, illetve összegben történik. A lízingdíj tőkeértéke nem minősül nyereségnek, az a befektetési elvek alapján újrabefektetésre kerül.

70


13.5

REPO MEGÁLLAPODÁSOK Repo megállapodások (azonnali vétel - határidős eladás) értékelése során a repo megállapodásban szereplő értékpapír azonnali vételárát a határidős eladási ár és az azonnali vételár közötti differencia T napra eső időarányos részével kell megnövelni.

13.6

LÁTRA SZÓLÓ BETÉT (FOLYÓSZÁMLA) A nettó eszközértéket a látra szóló betétek kapcsán oly módon kell T napra megállapítani, mintha azokat az Alapkezelő T napon likvidálná.

13.7

LEKÖTÖTT BETÉT A lekötött betétek összegét a T napig felhalmozott kamatok összegével meg kell növelni.

13.8

SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK Az összetett származtatott ügyleteket az alaptermékekre felbontva kell kezelni. A tőzsdei határidős ügyleteket és a tőzsdén kívüli határidős ügyleteket az alapul szolgáló eszköz és az ügylet által generált fiktív vagy valós pénzáramlás összetételeként kell kezelni. Az Alapkezelő az Alap devizában illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott – ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő – hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja a Tpt. 273.§-ában megfogalmazott szabályok szerint.

13.8.1

Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek (Határidős eladási megállapodások) A határidős eladási megállapodások T napi eszközértéke a határidős megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum fentiek alapján meghatározott T napi piaci értékének különbözetével egyezik meg.

13.8.2

Tőzsdei származtatott ügyletek (Határidős eladási megállapodások) A T napi nettó eszközérték kiszámítása során a T-1 napi nyitott tőzsdei származékos pozíciókat az adott instrumentumra közzétett T-1 napi hivatalos elszámoló ár alapján kell értékelni.

13.9

KÖTELEZETTSÉGEK Az Alap T értékelési napon fennálló kötelezettségei az alábbi módon kerülnek meghatározásra: •

Az Alap létrehozásával kapcsolatos költségek – amennyiben azokat nem teljes egészében az Alapkezelő viseli – az Alap első üzleti évében egyenletesen elosztva kerülnek az Alapra terhelésre.

•

Az Alapat terhelő és folyamatosan felmerülő költségek és díjak időarányosan kerülnek az Alapra terhelésre.

•

A Raiffeisen Ingatlan Alap esetében az ingatlanok megvásárlásához kapcsolódó tranzakciós költségek (illeték, közvetítői jutalék, ügyvédi és tanácsadói díjak, a hitelfelvételhez kapcsolódó költségek stb.) legfeljebb az ingatlan megvásárlásának időpontjától számított 3 évre (de legfeljebb az ingatlan értékesítésének időpontjáig) elhatárolhatók időarányos terhelést alkalmazva. A Raiffeisen Ingatlan Alap esetében elhatárolhatók a fejlesztés alatt álló ingatlanok fejlesztése, illetve az értéknövelő beruházások során két ingatlan értékelés között felmerülő költségek a várható ingatlanérték-növekedéssel szemben. Ezt az elhatárolást a következő ingatlanértékeléssel szemben kell kivezetni.

•

Az előre nem tervezhető költségek az esedékességük időpontjában kerülnek az Alapra terhelésre.

14. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK, SZÁMÍTÁSUK MÓDJA Az Alapot a folyamatos működés során az alábbi költségek terhelik: Költségek Alapkezelési díj

éves mértéke*maximum 2%

Letétkezelési díj

éves mértéke* maximum 0,15%

71


Könyvvizsgálónak fizetendő díj Az Alap ügyletei/befektetései kapcsán felmerülő, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek ill. a letétkezelőnek fizetett költségek (beleértve a nemzetközi befektetésekhez kapcsolódó, a külföldi al-letétkezelők által felszámított díjakat és költségeket), díjak és jutalékok, elszámolóházak által felszámított költségek, valamint az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és egyéb bankköltségek. Az Alap ügyletei során felmerült ingatlan közvetítési és tanácsadói díjak, ügyvédi költségek, átírási illetékek Az Alap működésével kapcsolatban felmerülő hatósági díjak, költségek, kiszabott bírságok A Befektetők Tpt. által előírtak szerinti információkkal való ellátásának költségei

Egyéb az Alap működésével közvetlenül kapcsolatos költségek, így különösen a PSZÁF díj

A PSZÁF díj éves mértéke az Alap Nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.

Számviteli és jogi szolgáltatás díja Az Alap érdekében végzett reklám és marketing költségei A Raiffeisen Alapcsalád érdekében végzett marketing és reklám tevékenységből az Alapkezelő döntése alapján az Alapra eső költségek Ingatlanértékelő díja A bankgarancia díja Egyéb, az Alap működésével kapcsolatos díj, jutalék vagy költség: • az ingatlanok működésével és működtetésével kapcsolatos költségek, a létesítmény gazdálkodónak fizetett díj**, • az állagmegőrzéshez szükséges felújítás költségei, • a portfólióban lévő ingatlanok bérlőkre nem terhelhető üzemeltetési költségei, • az építés alatt álló ingatlanok befejező beruházásai, • az ingatlanok értéknövelő beruházásai, • a hozamfizetés költségei, • illetékek, • tanácsadói díjak, • ügyvédi díjak, eljárási költségek és illetékek.

*Az alapkezelési és letétkezelési díjat az Alapkezelő az utolsó közzétett nettó eszközértékre vetítve az Értékelési Napok által meghatározott rendszerességgel számolja el, és minden következő hónap első munkanapján kerül kifizetésre az Alapkezelő és a Letétkezelő javára. ** A Raiffeisen Ingatlan Alap által a Létesítmény Gazdálkodónak fizetett díj évi 0,495% az ingatlanok értékére vetítve. Kivételt képeznek azok a megvásárolt ingatlanok, amelyekre vonatkozóan az Alapkezelő az Alap Létesítmény Gazdálkodójától eltérő szervezettel egyedi létesítménygazdálkodási szerződést köt. A Létesítmény Gazdálkodónak fizetett díjat az Alapkezelő az Értékelési Napok által meghatározott rendszerességgel számolja el az ingatlanok Nettó eszközérték számítás során megállapított értékére vetítve, és minden következő hónap első munkanapján kerül kifizetésre a Létesítmény Gazdálkodó javára. A Letétkezelő az Alapkezelő döntése alapján az ingatlanok megvásárlásához kapcsolódó tranzakciós költségeket (illeték, közvetítői jutalék, ügyvédi és tanácsadói díjak, a hitelfelvételhez kapcsolódó költségek stb.) legfeljebb az ingatlan megvásárlásának időpontjától számított 3 évre (de legfeljebb az ingatlan értékesítésének időpontjáig) elhatárolhatja időarányos terhelést alkalmazva. A Letétkezelő az Alapkezelő döntése alapján elhatárolhatja a fejlesztés alatt álló ingatlanok fejlesztése, illetve az értéknövelő beruházások során két ingatlan értékelés között felmerülő költségeket a várható ingatlanérték-növekedéssel szemben. Ezt az elhatárolást a következő ingatlanértékeléssel szemben kell kivezetni. 72


A Letétkezelő a Nettó eszközérték megállapításánál minden hosszabb időszakra vonatkozó, előre kalkulálható költséget a lehetőségek szerint időbeli elhatárolással, fokozatosan, egyenletesen terhel az Alapra. A költségek tételesen a féléves és éves jelentésekben felsorolásra kerülnek. Az Alapkezelő nem terhelhet kezelési díjat az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő kezelési díj utólagosan sem terhelhetők az Alapra. A forgalmazói díj, mint az Alapkezelő által közvetített szolgáltatások díja nem terhelhető közvetlenül az Alapra, azok az alapkezelési díj részeként kerülnek felszámításra az Alappal szemben, azaz azokat az alapkezelési díj tartalmazza.

15. A BEFEKTETŐK TÁJÉKOZTATÁSA Rendszeres tájékoztatási kötelezettség A Tpt. 289. § (4) bekezdése alapján a zárt végű nyilvános alapra kibocsátott befektetési jegy esetén alkalmazni kell a Tpt. 56. §ban foglalt előírásokat. Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül az Alapról a Tpt. 21. és 24. számú mellékleteiben foglaltak szerinti jelentést készít és azt a Felügyeletnek megküldi. Az Alapkezelő a jelentést a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg a Közzétételi helyen közzéteszi. A Befektetési jegy első alkalommal történő értékesítésekor az Alapkezelési Szabályzatot Befektetőnek térítésmentesen át kell adni, a Tájékoztatót, az Alap legutóbbi éves és féléves jelentését a Befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A Letétkezelő az Alap nettó eszközértékét, és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden Értékelési Napra megállapítja és gondoskodik a közzétételről. A közzététel helyei az Alapkezelő honlapja: www.raiffeisenalap.hu, a

Befektetési jegyek tőzsdei bevezetésében közreműködő Befektetési Szolgáltató honlapja (www.raiffeisen.hu), a Felügyelet által működtetett honlap (www.kozzetetelek.hu) valamint a Budapesti Értéktőzsde honlapja (www.bet.hu) azon közlemények tekintetében, amelyek közzétételét a Budapesti Értéktőzsde irányadó szabályzatai teszik kötelezővé. Az Alapkezelő közzétételi helyei: az Alapkezelő honlapja: www.raiffeisenalapok.hu és a PSZÁF által működtetett www.kozzetetelek.hu Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség Az Alapkezelő a Tpt. által tételesen meghatározott rendelkezésre álló határidőn belül köteles a Felügyeletnek megküldeni, a Közzétételi helyeken közzé tenni és a Befektetési jegyek forgalmazóinál hozzáférhetővé tenni az Alapkal kapcsolatos minden a Tpt. alapján a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség alá eső hirdetményt, így: •

az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt;

•

a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt;

•

a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt;

•

a Befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos, a befektető hatálybalépés előtt harminc nappal;

fizetési kötelezettségének változását legkésőbb a

•

az Alapkezelési Szabályzat egyéb módosítását legkésőbb hatálybalépés napján

•

az Alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül;

•

a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt;

•

a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése az Alapkezelési Szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján;

•

a Befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül; 73


•

az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását két munkanapon belül;

•

az Alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg;

•

az egy jegyre jutó nettó eszközérték három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül;

•

a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül;

•

a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon;

•

az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése esetén a legkésőbb a változás napját követő két munkanapon belül; és

•

a Befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályok azon változásait, amelyek a Tpt. 247. § (3) bekezdése szerinti időtartam (a nyilvános nyílt végű alapok befektetési jegyére vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz értékpapíralap tekintetében – a Törvény 247. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel – legfeljebb három, ingatlanalap tekintetében legfeljebb kilencven forgalmazási nap lehet), valamint (4) bekezdése szerinti időtartam (a befektetési alapba befektető, a származtatott ügyletekbe fektető, továbbá a tőkegaranciát vagy tőkevédelmet kínáló nyilvános, nyílt végű alap és a zártkörű, nyílt végű alap esetében a befektetési jegyre vonatkozóan adott visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz) növekedésével járnak, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal, és

•

a 247. § (5) bekezdése szerinti választás (ha a befektetési alapba befektető alap az eszközeinek több mint huszonöt százalékát ugyanazon alapba fekteti, választhatja azt, hogy a forgalmazási szabályai egyezzenek meg a portfoliójában több mint huszonöt százalékot képviselő alap forgalmazási szabályaival, amely esetben a visszaváltási megbízások felvétele és az elszámolás értéknapja közti időköz harmincegy napot meghaladó időköz is lehet), illetőleg a választás megváltoztatása esetén a forgalmazási szabályok változásait, legkésőbb a hatálybalépés előtt harminc nappal.

16. AZ ALAP MEGSZŰNÉSE 16.1

AZ ALAP FUTAMIDEJE Az Alap Módosított Futamideje az Alap Átalakulásának Napjától 2013. április 02. napjáig tart.

16.2

AZ ALAP FUTAMIDEJÉNEK LEJÁRTA MIATTI MEGSZŰNÉSE A Tpt. 255. § a) pontja értelmében a Felügyelet a pozitív saját tőkéjű, határozott futamidejű alapot az alap futamidejének lejáratakor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal törli a nyilvántartásból. A megszűnési jelentésre, s a pozitív saját tőkéjű alap futamidejének lejárta miatti megszűnésére vonatkozó egyéb eljárási szabályokat a Tpt. 257. §-a tartalmazza. E szabályok szerint az Alap portfoliójában lévő befektetési eszközöket egy hónapon belül, az ingatlanokat tizenkét hónapon belül értékesíteni kell, ez a határidő azonban a Felügyelet engedélyével egy alkalommal három hónappal, ingatlan esetén hat hónappal meghosszabbítható. Ha az Alap saját tőkéje pozitív, akkor az ingatlanok értékesítését az Alapkezelő maga is elvégezheti. Ennek hiányában ingatlanok értékesítésével ingatlanforgalmazó céget kell megbízni, amelynek bizományosi díja megszűnési költségként az Alapot terheli. Az Alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, valamint a megszüntetésről szóló hirdetmény közzétételét követő harminc nap elteltét követően tizenöt napon belül megszünési jelentést kell készíteni, a Felügyelethez benyújtani és ezzel egyidejűleg az Alap közzétételi helyein közzétenni. A Letétkezelő ezt követően tíz napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A megszűnési jelentés – a Tpt. 19. számú mellékletében foglaltakon túlmenően – legalább az éves jelentés tartalmi elemit tartalmazza. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni. Amennyiben az ingatlanalap portfoliójában lévő ingatlanokat a Tpt. által meghatározott időtartam alatt nem sikerül legalább az ingatlanértékelő szervezet által meghatározott értéken értékesíteni, akkor az ingatlanokat nyilvános árverésen kell értékesíteni. Az árverési felhívást az Alap Közzétételi helyein az árverés időpontját legalább harminc nappal megelőzően meg kell jelentetni. Az Alap megszűnésére tekintettel a Befektetési Jegy tulajdonosok között felosztható összeg az Alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőkének felel meg, amely a befektetőket Befektetési Jegyeik névértékének az összes Befektetési Jegyhez viszonyított arányában illetik meg.

74


Az Alap megszűnésére tekintettel a befektetőket megillető összeget az Alap nyilvántartásból való törlését követően a kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig a Letétkezelő elkülönített letéti számlán tartja. A Letétkezelő a kifizetésre szolgáló időtartam kezdőnapján gondoskodik a befektetőt megillető összeg befektető Forgalmazónál vagy más értékpapírszámla-vezetőnél vezetett bankszámlájára helyezéséről. Az e címen járó összeg jogosultjának – az ellenkező bizonyításáig – az a Befektető tekintendő, akinek az értékpapírszámláján a Befektetési Jegyet az arra jogosult értékpapírszámla-vezető az Alap Futamidejének Lejárata napján nyilvántartotta.

16.3

AZ ALAP MEGSZŰNÉSÉNEK EGYÉB ESETEI Az Alap megszűnésének egyéb eseteit a Tpt. 255-258. §-ai szabályozzák. A megszűnés esetei: a) Az Alapot az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti, amennyiben az Alap saját tőkéje pozitív. b) Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg az Alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonásakor – ha az Alap kezelését másik alapkezelő nem vállalja el – az Alapot meg kell szüntetni. c) Az Alap megszűnik másik befektetési alapba történő beolvadása esetén, a beolvadás napjával. d) Az Alap megszüntetését a PSZÁF határozatban elrendeli, ha az Alap saját tőkéje negatív. Az Alap a) – b) bekezdés szerinti megszüntetését az Alapkezelő – illetőleg az Alapkezelő felszámolásakor a Letétkezelő - a megszüntetésről szóló PSZÁF határozat kézhezvételét követő kettő munkanapon belül a megszűnésről rendkívüli tájékoztatást tesz közzé a Közzétételi helyeken. Amennyiben az Alap vagy az Alapkezelő felszámolásra kerülne, akkor a Tpt. 255-259 §-aiban foglalt kiegészítésekkel, a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezései az irányadóak.

17. AZ ALAP ÁTALAKULÁSA ÉS BEOLVADÁSA Az Alap átalakulása az Alap fajtájának, típusának, vagy futamidejének megváltozását jelenti. Zártvégű, határozott futamidejű befektetési alap nem alakulhat át zártvégű határozatlan futamidejű befektetési alappá. Nyilvánosan létrehozott befektetési alap csak az összes befektető hozzájárulásával alakulhat át zártkörű befektetési alappá. Átalakuláskor az Alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit rögzítő tájékoztatót készít. Az átalakulási tájékoztatót a PSZÁF hagyja jóvá. Az Alapkezelő a PSZÁF engedély megszerzését követően az átalakulás tényét a Közzétételi helyeken, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzéteszi. Az Alapkezelő beolvadási tájékoztató PSZÁF általi jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti az Alap beolvadását más – kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, azonos fajtájú és típusú - befektetési alapba. A beolvadó alap befektetési politikája a jogutód alapéval hasonlónak minősül, amennyiben az alapok azonos, a Tpt. 267. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott eszközökbe (befektetési eszköz, bankbetét, deviza, ingatlan) fektetnek, és a jogutód alap befektetési politikáját nem sérti a beolvadó alap portfoliójának összetétele. Beolvadás esetén egyebekben a Tpt. 261.-262. §-ainak rendelkezései az irányadóak, amelyek szerint a beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot, valamint nyíltvégű nyilvános befektetési alapnak nem lehet a jogutóda zártvégű befektetési alap. Ha a jogutód alap határozott futamidejű, akkor a beolvadás napjától számított hátralévő futamideje nem haladhatja meg a beolvadó alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél. A jogutód befektetési alap alapkezelője a felügyeleti engedély megszerzését követően a beolvadás napját legalább harminc nappal megelőzően köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi helyein közzétenni. A beolvadás értéknapján meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek – a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított – egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelő és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit – az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban – jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfoliójáról jelentést készít, melyet a beolvadást követő nyolc munkanapon belül köteles a Felügyeletnek megküldeni, a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján közzétenni, illetve a befektetők rendelkezésére bocsátani mind a jogelőd, mind a jogutód befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jogutód alap letétkezelője és könyvvizsgálója által is aláírt jelentésnek tartalmaznia kell a jogelőd és a jogutód alap portfoliójára és befektetési jegyeire vonatkozó lényeges információkat, valamint az átváltási arányt.

75


18. A KÖNYVVIZSGÁLÓ, SZÉKHELYE, FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE Az Alapkezelő könyvvizsgálót nevez ki az Alaphoz. Az Alap könyvvizsgálója: KPMG Hungária Kft. A könyvvizsgáló székhelye: 1139 Budapest, Váci út 99. Engedély száma: 000202 Kijelölt könyvvizsgáló: Henye István A könyvvizsgáló feladatai: 1. az Alap éves pénzügyi jelentéseknek, valamint a nettó eszközérték számítás és a hozamszámítás auditálása; 2. az Alapkezelőnek az Alap működtetésével kapcsolatos tevékenységének felülvizsgálata mind a törvények, mind pedig a PSZÁF által kiadott engedély és a jelen Alapkezelési Szabályzat alapján; 3. a Tpt.ben meghatározott esetekben a PSZÁF tájékoztatása a fenti ellenőrzés eredményeiről.

19. AZ ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Az Alap Tájékoztatójában és az Alapkezelési Szabályzatban foglalt feltételeket az Alapkezelő egyoldalúan a PSZÁF engedélyével módosíthatja. Nem szükséges a PSZÁF engedélye a módosításhoz, amennyiben az a) az ügyfelet terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti; b) a forgalmazási helyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza, ha az új forgalmazó ilyen tevékenységre PSZÁF engedéllyel már rendelkezik; c)

jogszabály módosítás átvezetését jelenti ha ez nem érinti az Alap befektetési politikáját, kockázati jellegét

d) piaci- vagy mérlegadatok frissítését szolgálja e) az Alapkezelő illetőleg Letétkezelő tisztségviselői körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti f)

az engedélyhez kötött változások esetében a PSZÁF az engedélyt korábban megadta.

20. HÁTTÉR SZABÁLYOK Minden a Tájékoztató, illetve az Alapkezelési Szabályzat alapján létrejövő bármely jogviszony tekintetében a Magyar Köztársaság joga az irányadó. E jogviszonyokat illetően minden, a Tájékoztatóban, illetve az annak mellékletét képező Kezelési Szabályzatban nem szabályozott kérdés tekintetében az Alapkezelő mindenkor hatályos Üzletszabályzata irányadó. Az előbbiek rendelkezései nem állhatnak ellentétben a Tpt. és a Rendelet feltétlen alkalmazást kívánó rendelkezéseivel. Az előbbiek által nem szabályozott kérdésekben a Tpt., a Bszt., a Ptk., és más, értékpapírral kapcsolatos jogszabályok irányadóak. A befektetések adóvonatkozásaira a mindenkor hatályos adójogszabályok és – az esettől függően – az adózással kapcsolatos nemzetközi egyezmények irányadóak. A jelen Tájékoztatóban írt, adózási kérdéseket érintő tájékoztatás a Tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyása időpontjában hatályos adójogszabályokon alapul.

21. JOGHATÓSÁG Minden a Tájékoztató, illetve az Alapkezelési Szabályzat alapján létrejövő jogviszony tekintetében felmerülő vitás kérdéseket a szereplők, így különösen a Befektetők, a Kibocsátó, a Forgalmazó és a Letétkezelő egyeztetéses eljárás útján kívánják rendezni, ezek sikertelensége esetén alávetik magukat a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve összeghatártól függően a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességének.

76


1. SZÁMÚ MELLÉKLET

AZ ALAPKEZELŐ PÉNZÜGYI ADATAI A RAIFFEISEN BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Mérlegsorok

2007.12.31

2008.12.31.

2009.12.31

auditált

auditált

auditált

ezer Ft

ezer Ft

ezer Ft

1 524 187

1 301 789

1 099 899

3 047

1 677

2 396

II. ÉRTÉKPAPÍROK

1 270 025

1 033 449

851 471

III. KÖVETELÉSEK

251 115

266 663

246 032

0

0

0

27 699

33 679

25 438

0

7 519

7 351

II. IMMATERIÁLIS JAVAK

11 208

6 553

5 415

III. TÁRGYI ESZKÖZÖK

16 491

19 607

12 672

5 863

27 621

6 397

Eszközök összesen

1 557 749

1 363 089

1 131 734

D. Kötelezettségek

958 651

825 097

583 509

958 651

825 097

583 509

0

0

0

107 753

43 855

37 864

0

0

0

491 345

494 137

510 361

1 557 749

1 363 089

1 131 734

A. Forgóeszközök I. PÉNZESZKÖZÖK

IV. KÉSZLETEK B. Befektetett eszközök I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

C. Aktív időbeli elhatárolások

I. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK E. Passzív időbeli elhatárolások F. Céltartalékok G. Saját tőke Források összesen

77


Eredménykimutatás

I. Értékesítés nettó bevétele II. Egyéb bevételek III. Aktivált saját teljesítmények értéke 4. Anyagköltség 5. Igénybevett szolgáltatások 6. Egyéb szolgáltatások értéke 7. ELÁBÉ 8. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítás 8. Bérköltség 9. Személyi jellegű kifizetés 10. TB járulék V. Személyi jellegű ráfordítás VI. Értékcsökkenés VIII. Egyéb ráfordítások A/ ÜZEMI TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE 11. Kapott kamatok 12. Kapott osztalék, részesedés

2007.12.31.

2008.12.31.

2009.12.31.

auditált ezer Ft

auditált ezer Ft

auditált ezer Ft

2 772 151

2 394 189

1 688 590

25 206

6 787

8 202

0

0

0

2 657

2 579

1 674

169 809

132 541

112 947

1 661 167

1 429 842

952 940

0

0

0

346

149

213

1 833 979

1 565 110

1 067 774

150 205

190 946

112 042

6 002

9 717

8 812

52 094

65 169

38 017

208 301

265 832

158 871

13 808

15 846

10 243

58 722

52 812

40 558

682 547

501 375

419 346

38 187

119 775

32 709

0

0

0

13. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

140

841

1 192

IX. Pénzügyi műveletek bevételei

55 688

120 616

33 901

34

22

0

0

0

0

14. Fizetett kamatok 15. Fizetett osztalék, részesedés 16. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

214

3 002

1 752

X. Pénzügyi műveletek ráfordításai

248

3 024

1 752

B/ PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE

55 440

117 592

32 149

737 987

618 968

451 495

XI. Rendkívüli bevételek

0

0

0

XII. Rendkívüli ráfordítások

0

0

11

C/ SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY

D/ RENDKÍVÜLI EREDMÉNY E/ ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY XIII. Adófizetési kötelezettség F/ ADÓZOTT EREDMÉNY 17. Eredménytartalék igénybevétele 18. Fizetett osztalék és részesedés G/ MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

0

0

-11

737 987

618 968

451 484

138 818

116 176

85 260

599 169

502 792

366 224

0

0

0

590 000

500 000

350 000

9 169

2 792

16 224

78


FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

79


80


81


82


83


84



A LETÉTKEZELŐ PÉNZÜGYI ADATAI RAIFFEISEN BANK ZRT. AUDITÁLT MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA

85


86


87


88


FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

89


90


91


92


93



AZ INGATLANÉRTÉKELŐ PÉNZÜGYI ADATAI A DTZ HUNGARY KFT. AUDITÁLT MÉRLEGE ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁSA

2007.04.30.

2008.04.30.

2009.04.30

auditált

auditált

Auditált

ezer Ft

ezer Ft

ezer Ft

142 372

597 457

491 203

40 859

29 162

15 898

II. ÉRTÉKPAPÍROK

0

0

0

III. KÖVETELÉSEK

101 513

568 295

475 305

0

0

0

36 852

25 698

16 989

I. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

2 700

0

0

II. IMMATERIÁLIS JAVAK

6 596

4 481

2 566

III. TÁRGYI ESZKÖZÖK

27 556

21 217

14 423

C. Aktív időbeli elhatárolások

1 631

5 766

38 555

180 855

628 921

546 747

87 702

337 986

378 888

87 702

337 986

378 888

0

0

0

49 305

162 898

36 088

0

0

0

43 848

128 037

131 771

180 855

628 921

546 747

Mérlegsorok

A. Forgóeszközök I. PÉNZESZKÖZÖK

IV. KÉSZLETEK B. Befektetett eszközök

Eszközök összesen

D. Kötelezettségek I. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK E. Passzív időbeli elhatárolások F. Céltartalékok G. Saját tőke Források összesen

94


2007.04.30.

2008.04.30.

2009.04.30.

auditált

auditált

auditált

ezer Ft

ezer Ft

ezer Ft

141 847

1 541 039

755 664

0

0

0

889

846

9 693

Anyagjellegű ráfordítások

83 493

617 589

300 630

Személyi jellegű ráfordítások

84 519

511 757

488 511

Értékcsökkenési leirás

5 514

17 625

12 486

Egyéb ráfordítások

2 857

32 546

21 031

0

1 582

1 800

-33 647

362 368

-57 301

Pénzügyi műveletek bevételei

1 775

33 401

90 288

Pénzügyi műveletek bevételei ráfordításai

2 236

32 802

28 739

PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE

-461

599

61 549

-34 108

362 967

4 248

Rendkívüli bevételek

0

0

0

Rendkívüli ráfordítások

0

700

80

RENDKÍVÜLI EREDMÉNY

0

-700

-80

-34 108

362 267

4 168

0

68 078

434

-34 108

294 189

3 734

-34 108

84 189

3 734

Eredménykimutatás

Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek

Ebből: értékvesztés ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY

ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY

95


96


97


98


99


100



AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁT MEGELŐZŐEN A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁT LEBONYOLÍTÓ HELYEK LISTÁJA A Befektetési jegyek folyamatos forgalmazásában részt vesznek:

Raiffeisen Ingatlan Alap „A”, „B” és „C” sorozat

Raiffeisen Ingatlan Alap „D” sorozat

Raiffeisen Bank Rt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.), mint Vezető Forgalmazó és minden egysége, honlap: www.raiffeisen.hu BNP PARIBAS MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE (1055 Budapest, Honvéd u. 20.), honlap: www.bnpparibas.hu Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. (1054 Budapest, Akadémia u. 6.), mint a Vezető Forgalmazó ügynöke honlap: www.raiffeisenalapok.hu Budapest Bank Rt. (1138 Váci út 188.), honlap: www.budapestbank.hu CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14.), www.cib.hu Magyarországi Volksbank Rt. (1088 Budapest, Rákóczi út 7.) , www.volksbank.hu

A Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt.-nél csak átutalással történő forgalmazásra, míg a Raiffeisen Bank Zrt.-nél mind készpénzes, mind átutalással történő forgalmazásra van lehetőség. A Forgalmazók forgalmazásban résztvevő fiókjainak listája: Concorde Értékpapír Rt. 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Telefon: (36-1) 489-2200 Telefax: (36-1) 489-2201 BNP PARIBAS Magyarországi Fióktelepe 1055 Budapest, Honvéd u. 20. Telefon: (36-1) 374-6300 Telefax: (36-1) 269-3967 Budapest Bank Rt. 1138 Budapest, Váci út 188. Telefon: (36-1) 450-6000 Telefax: (36-1) 450-6001 A CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. fiókhálózatából: Fiók Budapesti fiók Budapesti fiók

cím 1027 Budapest, Medve u. 4-14.

1062 Budapest, Andrássy út 70.

telefon

fax

(36-1) 302-7701

(36-1) 374-8685

(36-1) 212-1330

(36-1) 212-4200

Magyarországi Volksbank Rt. 1088 Budapest, Rákóczi út 7. Telefon: (36-1) 328-6666Telefax: (36-1) 328--6660

101


AZ ALAP ÁTALAKULÁSÁT MEGELŐZŐEN A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁT LEBONYOLÍTÓ FORGALMAZÓK KONDÍCIÓI

Értékpapírszámla nyitás Értékpapírszámla vezetés

CIB Bank Zrt.

Volksbank Zrt.

BNP Paribas Magyarországi Fióktelepe

Budapest Bank Zrt.

Díjmentes

Díjmentes

5 000,- Ft

Díjmentes

750,- Ft / hó

Díjmentes

Díjmentes

Évi 0,4 ezrelék, minimum 600 Ft / negyedév magánszemélyek esetében, évi 0,4 ezrelék, minimum 400 Ft / negyedév nem magánszemélyek esetében

Raiffeisen Bank Zrt. Vállalati és önkormányzati kondíciók

Értékpapírszámla

Díjmentes

Lakossági kondíciók

Private kondíciók

Díjmentes

Díjmentes

nyitás Értékpapírszámla vezetés

0,1%, min. 1000,- Ft /

Évi 0,11 %, min. 750,- Ft

negyedév

max.

Díjmentes

15 000,- Ft / negyedév

A fenti – a Forgalmazók által nyújtott - adatok a Tájékoztató készítésének időpontjában érvényes díjakat tartalmazzák, amelyek azóta megváltozhattak!


AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL KEZELT EGYÉB ALAPOK BEMUTATÁSA Raiffeisen Kötvény Alap Elnevezése:

Raiffeisen Kötvény Alap

Típusa:

nyilvános

Fajtája:

nyílt végű értékpapír befektetési alap

BAMOSZ besorolás

Hosszú kötvényalap

Felügyeleti jóváhagyás kelte:

1997. szeptember 25.

Felügyeleti engedély száma:

110.081/1997.

Lajstromszáma:

1111-46

Induló saját tőkéje:

629.319.863 Ft

Felügyeleti nyilvántartásba vételi határozat száma:

110.081-1/1997.

Indulásának dátuma:

1997. október 9.

Számlaszáma:

12001008-00194622-00100009

Értékpapír-számlaszáma:

Befektetési jegyek ISIN kódja:

319/43 Az Alap futamideje a nyilvántartásba vételtől határozatlan ideig terjed. A Befektetési jegyeket a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. A folyamatos forgalmazás során a Befektetési jegyek mennyisége nincs korlátozva. A forgalomban lévő Befektetési jegyek száma és ezzel az Alap saját tőkéje a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala, valamint a Befektetési jegyek visszaváltása következtében folyamatosan változhat. Az Alap saját tőkéje a működés során az Alap összesített nettó eszközértékével azonos. HU0000702782

Befektetési jegyek megjelenési formája:


Befektetési jegyek névértéke:

1 Ft

Nettó eszközértéke:

3.087.071.752,-Ft (2010. augusztus 31-én)


10,26%


8,02%


-079%


10,93%


6,96%


4,53%


3,74%


0,30%


9,36%

Futamideje: Befektetési jegyek vásárlóinak köre:

Forgalomba kerülő befektetési jegyek mennyisége:

Saját tőkéje:


Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: A Raiffeisen Kötvény Alap a törvény adta lehetőségek figyelembe vételével magyar államkötvények, diszkontkincstárjegyek és nyilvánosan forgalomba hozott, alacsony hitelkockázatú, legjobb besorolású vállalati kötvények vásárlásával alakítja ki portfólióját. Az Alap célja, hogy középtávon a közvetlen állampapír befektetésekkel elérhető hozamot meghaladó megtérülést biztosítson az Alap befektetőinek, a közvetlen állampapír befektetések kockázatával összemérhető kockázati szint mellett. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

Raiffeisen Részvény Alap Elnevezése:

Raiffeisen Részvény Alap

Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás

Részvénytúlsúlyos alap


1997. november 6.


110.083/1997.

Lajstromszáma:

1111-48


503.580.000 Ft


110.083-1/1997.


1997. november 21.

Számlaszáma:

12001008-00200639-00100001


319/45 Az Alap futamideje a nyilvántartásba vételtől határozatlan ideig terjed. A Befektetési jegyeket a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. A folyamatos forgalmazás során a Befektetési jegyek mennyisége nincs korlátozva. A forgalomban lévő Befektetési jegyek száma és ezzel az Alap saját tőkéje a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala, valamint a Befektetési jegyek visszaváltása következtében folyamatosan változhat. Az Alap saját tőkéje a működés során az Alap összesített nettó eszközértékével azonos.



Saját tőkéje: Befektetési jegyek ISIN kódja:

HU0000702766




1 Ft


4.124.494.323,-Ft (2010. augusztus 31-én)


-9,72%


5,35%


10,01%


37,17%


34,00%

104



17,73%


9,33%


-41,65%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 38,80% Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: A Raiffeisen Részvény Alap működése során a törvényi előírások betartása mellett eszközei legalább 70%-át részvényekbe (azon belül nagyobb részt hazai részvényekbe), a fennmaradó részt likvid és kockázatmentes eszközökbe (pl. állampapír, bankbetét) fekteti. Az Alapkezelő a piaci helyzet mindenkori megítélésének megfelelően dönt a részvényeknek és egyéb eszközöknek az alap saját tőkéjén belüli arányáról, így előfordulhat olyan piaci szituáció, gazdasági esemény, amikor a részvényhányadot az Alapkezelő 70% alá csökkenti, a befektetők vagyonának megőrzése érdekében. Kedvező tőkepiaci helyzetben ugyanakkor a részvények aránya megközelítheti a 100%-ot is. A Befektetési jegyek zavartalan visszaváltásának biztosítása érdekében a Törvény értelmében likvid eszköznek minősülő eszközöknek az Alap saját tőkéjéhez viszonyított aránya rendszerint 5% és 25% között fog mozogni. Az Alapkezelő a hazai és egyéb kelet-európai tőzsdén jegyzett vállalatok mélyreható és sokoldalú elemzése segítségével olyan befektetési stratégiát alakít ki, amely középtávon az egyedi részvényekbe történő befektetés kockázati szintjénél alacsonyabb kockázat mellett a kötvénybefektetések hozamát meghaladó megtérülést biztosít. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

Raiffeisen Pénzpiaci Alap Elnevezése:


Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás

Rövid kötvényalap


1998. április 7.


110 095/98.

Lajstromszáma:

1111-59


536.700.000 Ft


110.095-1/98.


1998. április 21.

Számlaszáma:

12001008-00224300-00100002





Saját tőkéje:

105



HU0000702758




1 Ft


25.915.236.258,-Ft (2010. augusztus 31-én)


10,22%


8,07%


6,03%


11,43%


7,18%


5,36%


7,06%


7,34%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 10,50% Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: A Raiffeisen Pénzpiaci Alap a törvényi előírások betartása mellett forrásait elsősorban rövid futamidejű állampapírokba, MNB kötvényekbe valamint vállalati kötvényekbe fekteti. Az Alap igyekszik kihasználni intézményi befektetői mivoltából eredő előnyöket, így többek között olyan eszközökbe fektet be, melyek mások számára nem érhetők el és ezeket közvetíti saját befektetői felé. Az Alap alacsony kockázatú befektetést kínál ügyfelei részére, és célja, hogy az általa elért megtérülés meghaladja a bankbetétek és a rövid lejáratú állampapírok hozamát. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

Raiffeisen Alapok Alapja - Konvergencia Elnevezése:

Raiffeisen Alapok Alapja Konvergencia

Típusa:

nyilvános

Fajtája:

nyílt végű befektetési alapba befektető befektetési alap

BAMOSZ besorolás

Kiegyensúlyozott vegyes alap (nemzetközi)


1998. december 23.


110.120/1998.

Lajstromszáma:

1111-74


501.660.000 Ft


110.120-1/1999.


1999. január 19.

Számlaszáma:

12001008-00260303-00100001


319/74 Az Alap futamideje a nyilvántartásba vételtől határozatlan ideig terjed. A Befektetési jegyeket a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint devizabelföldi és devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. A folyamatos forgalmazás során a Befektetési jegyek mennyisége nincs korlátozva.



106


Saját tőkéje:

A forgalomban lévő Befektetési jegyek száma és ezzel az Alap saját tőkéje a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala, valamint a Befektetési jegyek visszaváltása következtében folyamatosan változhat. Az Alap saját tőkéje a működés során az Alap összesített nettó eszközértékével azonos.


HU0000702774




2 Ft


8.838.073.835,-Ft (2010. augusztus 31-én)


-4,52%


-0,55%


19,85%


12,24%


30,56%


11,95%


12,43%


-40,24%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 42,80% Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő a Raiffeisen Alapok Alapja Konvergencia tőkéjét a likvid eszközökön felül kizárólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő az Alap mindenkori tőkéjének legalább nyolcvan százalékát fekteti befektetési alapok jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba. Az Alap döntően keletés közép-európai – azon belül is elsősorban lengyelországi, csehországi, oroszországi és hazai - államkötvényeket és részvényeket vásároló befektetési alapok jegyeit vásárolja. A befektetési jegyek zavartalan visszaváltásához szükséges likviditás fenntartása érdekében az Alapkezelő az Alap mindenkori tőkéjének legalább 10%-át hazai pénzpiaci alapok befektetési jegyeibe helyezi el. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy a diverzifikáció különböző dimenziói (eszközcsoportok, iparágak, országok, befektetési stílusok stb.) szerint megfelelően csoportosított portfóliót alakítson ki. Az Alapkezelőnek 2007.01.29-től lehetősége van az Alap mindenkori tőkéjének maximum 10%-ig olyan befektetési alapokba fektetni, amelyek befektetési politikája nem illeszkedik az Alap befektetési politikájához. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alap Elnevezése:

Raiffeisen Nemzetközi Részvény Alap

Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás

Részvénytúlsúlyos alap (nemzetközi)


1998. december 23.


110.121/1998.

Lajstromszáma:

1111-75


501.460.000 Ft


110.121-1/1999.


1999. január 19. 107


Számlaszáma:

12001008-026031-0010007






HU0000702790




2 Ft


4.050.596.116,-Ft (2010. augusztus 31-én)


-5,43%


-28,29%


19,32%


-4,68%


23,23%


3,86%


-2,82%


-36,12%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 20,70% Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alap a törvényi limitek kihasználása mellett a biztonságot és a maximális – ágazatok, földrészek szerinti – diverzifikációt tartja alapvető céljának. Hosszabb távon várhatóan 80-90%-os mértékben fektet nemzetközi, döntően OECD tagországok tőzsdéin jegyzett részvényekbe, míg a fennmaradó összeget főleg likvid eszközökben tartja. Az Alapkezelő az Alap teljesítményének értékelésekor 85%-ban a Morgan Stanley cég nemzetközi részvényindexét (MSCI), 15%-ban az RMAX indexet tartalmazó összetett indexet tekinti referencia indexnek. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

Raiffeisen Likviditási Alap Elnevezése:

Raiffeisen Likviditási Alap

Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás

Likviditási alap


2001. augusztus 24.


III/110.176/2001. 108


Lajstromszáma:

1111-115


108.100.000 Ft


III/110.176-1/2001.


2001. szeptember 20.

Számlaszáma:

12001008-00112918-0020008






HU0000702097




1 Ft


18.473.226.672,-Ft (2010. augusztus 31-én)


7,46%


6,62%


10,39%


5,96%


5,55%


6,49%


7,33%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 7,85% Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő alacsony kockázat és az árfolyam-ingadozások minimális szinten tartása mellett a lehetséges legmagasabb hozamot kívánja elérni. Az Alap elsősorban a kevésbé kockázatos rövid hátralévő futamidejű állampapírokba és az árfolyamingadozásoktól mentes egyéb likvid eszközökbe (pl. bankbetét) szándékozik befektetni az alapban összegyűjtött tőkét. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Alap Elnevezése:

Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Alap

Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás

Likviditási alap


2005. július 13. 109



E-III/110.269/2005.

Lajstromszáma:

1111-153


200.000.000 Ft


E-III./110.269-1/2005.


2005. július 26.

Számlaszáma:

12001008-00117397-00100005






HU0000703624




1 Ft


12.328.848.567,-Ft (2010. augusztus 31-én)


2,09%


5,49%


6,81%


7,88%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 8,37% Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő a Raiffeisen Garantált Pénzpiaci Alap vagyonát kizárólag hitelintézeti, mégpedig a Raiffeisen Bank Zrt. által kínált látra szóló és lekötött betétekbe fekteti. Az Alap olyan számlaszerződést köt a Raiffeisen Bank Zrt.-vel, amely biztosítja, hogy az Alap minden hónap elején az alapban meglévő aktuális tőkére vonatkozóan garantált minimum hozamot nyújtson. A számlaszerződésben a Raiffeisen Bank vállalja, hogy az Alap által minden hónap elején nála elhelyezett látra szóló betétekre egy naptári hónapra szóló minimum garantált kamatlábat kínál az Alap számára az aktuális pénzpiaci folyamatok függvényében. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

Raiffeisen Index Prémium Származtatott Alap Elnevezése:

Raiffeisen Index Prémium Származtatott Alap

Típusa:

nyilvános

Fajtája:

nyílt végű származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap

BAMOSZ besorolás

Származtatott alap


2005. augusztus 02. 110



E-III/110.270/2005.

Lajstromszáma:

1111-155


750.000.000 Ft


E-III./110.270-1/2005.


2005. augusztus 11.

Számlaszáma:

12001008-00118686-00100009






HU0000703707




1 Ft


754.426.967,-Ft (2010. augusztus 31-én)


3,68%


9,05%


7,05%


-3,80%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 7,15% Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alap kollektív befektetési értékpapírokba, részvényekbe, származtatott ügyletekbe és kamatozó eszközökbe fektet. A befektetők a befektetési jegyek megvásárlásával az alap eszközeinek hozamából részesedhetnek, úgy hogy a befektetési jegyek – befektetési periódusonként változó – előre meghatározott értékére az alapkezelő védelmet ígér, melyet a befektetési politikával biztosít. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

Raiffeisen Hozam Prémium Származtatott Alap Elnevezése:

Raiffeisen Hozam Prémium Származtatott Alap

Típusa:

nyilvános

Fajtája:

nyílt végű származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap

BAMOSZ besorolás

Származtatott alap


2005. december 22.


E-III/110.293/2005.

111


Lajstromszáma:

1111-168


200.000.000 Ft


E-III./110.293-1/2006.


2006. január 10.

Számlaszáma:

12001008-00118688-00100007






HU0000703699




1 Ft


2.041.980.806,-Ft (2010. augusztus 31-én)


5,11%


7,77%


8,42%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 10,34% Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alapkezelő az Alap portfóliójának összetételét a deviza- és kamatpiaci kilátások függvényében alakítja ki. Az Alapkezelő az Alap tőkéjét az állampapírokon, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon és a hagyományos betéteken felül struktúrált termékekbe, illetve közvetlenül a struktúrált termékeknél használt opciós jogokba fektetheti be. Az alap által vásárolható struktúrált termék konstrukció jellemzően néhány hónapos, maximum éves lejáratú a deviza- illetve kamatpiaci folyamatokra spekuláló befektetési eszközt vagy olyan bankbetétnek minősülő különleges betéti konstrukciót jelent, ahol a futamidő alatt a minimum hozam fölött realizált hozam valamilyen mögöttes termék (devizaárfolyam vagy kamatpiaci jegyzés) alakulásától függ. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

112


Raiffeisen Fix Mix Tőkegarantált Származtatott Alap


2007. január 24.


E-III/110.479/2007.

Típusa:

Nyilvános

Fajtája:

nyílt végű származtatott ügyletekbe fektető értékpapír alap

BAMOSZ besorolás

Származtatott alap

Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.


E-III/110.479-1/2007.


2007.03.09.


902 082 472 Ft

Számlaszám:

12001008-00144061-00100005

Értékpapír-számlaszám:

319/288

Futamideje:

Határozott (lejárat dátuma: 2011.03.16.)


857.574.234 Ft (2010. augusztus 31-én)


8,26%


-10,57

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 8,44% Az Alap célja, hogy lehetőséget nyújtson a Befektetőknek arra, hogy három különböző kockázati szintet képviselő, befektetési alapokból összeállított portfólió közül a befektetési időhorizont alatt legmagasabb hozamot nyújtó portfólió teljesítményéből részesedjen, a jegyzéskor befektetett tőke megóvása mellett. A jegyzéskor befektetett tőke megóvásán felül az Alapkezelő a Fizetési Ígéretben Minimum Hozam megfizetésére tesz ígéretet, melyet a Saját tőkét biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó befektetési politikával támaszt alá. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak. Raiffeisen Univerzum Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap


2007. november 27.


E-III/110.596/2007.

Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás

garantált alap

Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.


E-III/110.596-1/2008.


2008. január 25.


4.317.016.332 Ft

Számlaszám:

12001008 – 00162515 – 00200004

113



319/314

Lejárata:

2011.01.31.


3.572.767.493 Ft (2010. augusztus 31-én)


-12,05%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 12,14% Az Alapkezelő olyan nyíltvégű származtatott alapot kíván létrehozni, amelyen keresztül a Befektetők úgy részesedhetnek árupiaci termékek teljesítményéből, hogy pénzük korlátozott tőke- és hozamkockázatnak van kitéve. A jegyzéskor befektetett tőke megóvásán felül az Alapkezelő a Fizetési Ígéretben Minimum Hozam megfizetésére tesz ígéretet, ezt a befektetési politikával támasztja alá. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak. Raiffeisen Univerzum 2 Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap


2008. február 12.


E-III/110.610/2008.

Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás

garantált alap

Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.


E-III/110.610-1/2008.


2008. április 2.


4.224.935.052 Ft

Számlaszám:

12001008 – 00345255 – 00200002


319/337

Lejárata:

2011. június 20.


3.679.014.265 Ft (2010. augusztus 31-én)


-12,05%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 8,14% Az Alapkezelő olyan nyíltvégű származtatott alapot kíván létrehozni, amelyen keresztül a Befektetők úgy részesedhetnek részvénypiaci ingatlanszektor-indexek teljesítményéből, hogy pénzük korlátozott tőke- és hozamkockázatnak van kitéve. A jegyzéskor befektetett tőke megóvásán felül az Alapkezelő a Fizetési Ígéretben Minimum Hozam megfizetésére tesz ígéretet, ezt a befektetési politikával támasztja alá. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak. Raiffeisen Univerzum III. Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap


2008. április 17.


E-III/110.641/2008.

114


Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás

garantált alap

Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.


E-III/110.641-1/2008.


2008. június 06.


1.485.598.346 Ft

Számlaszám:

12001008 – 01019564 - 00200008


319/338

Lejárata:

2011. június 06.


1.296.040.781 Ft (2010. augusztus 31-én)


-10,82%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 15,87% Az Alapkezelő olyan nyíltvégű származtatott alapot kíván létrehozni, amelyen keresztül a Befektetők úgy részesedhetnek a kiválasztott részvénykosár hozamából, hogy pénzük korlátozott tőke- és hozamkockázatnak van kitéve. A jegyzéskor befektetett tőke megóvásán felül az Alapkezelő a Fizetési Ígéretben Minimum Hozam megfizetésére tesz ígéretet, ezt a befektetési politikával támasztja alá. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak. Raiffeisen Univerzum IV. Tőke- és Hozamvédett Származtatott Alap


2008. július 24.


E-III/110.690/2008.

Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás

garantált alap

Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.


E-III/110.690-1/2008.


2008. október 08.


2.839.023.909 Ft

Számlaszám:

319/344


12001008 – 01038151 - 00200009

Lejárata:

2011. október 03.


2.656.014.155 Ft (2010. augusztus 31-én)


-4,51%


9,46%

115


Az Alap célja, hogy lehetőséget nyújtson a Befektetőknek arra, hogy a Tájékoztatóban megnevezett részvény- és árupiaci indexek teljesítményéből részesedjen a befektetési jegyek névértékének 100%-os lejáratkori visszafizetése mellett. Az Alapkezelő a tőke és hozamkockázat csökkentése érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, esetleg 100%-ot elérő hányadát tervezi kamatozó eszközökbe, azon belül is elsősorban bankbetétbe fektetni. A fennmaradó részből, vagy jövőbeli kötelezettség ellenében (swap vagy opciós ügylet keretén belül) az Alapkezelő származékos eszközöket vásárol. Az Alap célja, hogy a Befektetők a Mögöttes Termékeknek a Fizetési Ígéretben meghatározott módon számított hozamából részesedjenek. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

Raiffeisen EMEA Részvény Alapok Alapja (korábban: Raiffeisen Filmtámogatási Alap)

Elnevezése:

Raiffeisen EMEA Részvény Alapok Alapja

Típusa:

nyilvános

Fajtája:

nyílt végű befektetési alapba befektető értékpapír alap


2008. június 10.


E-III/110.271-3/2008.

Lajstromszáma:

1111-154


3.000.000.000 Ft


E-III./110.271/2005.


2005. augusztus 02.

Számlaszáma:

12001008-00118698-00100004


319/278


Az Alap futamideje a nyilvántartásba vételtől határozatlan ideig terjed. A Befektetési jegyeket a mindenkor hatályos devizajogszabályok szerint

devizabelföldi

személyek,

valamint

és jogi

devizakülföldi személyiség

természetes nélküli

és

jogi

szervezetek

vásárolhatják meg. Forgalomba kerülő befektetési jegyek mennyisége:

A folyamatos forgalmazás során a Befektetési jegyek mennyisége nincs korlátozva. A forgalomban lévő Befektetési jegyek száma és ezzel az Alap saját tőkéje a Befektetési jegyek folyamatos forgalomba hozatala, valamint

a

Befektetési

jegyek

visszaváltása

következtében

folyamatosan változhat. Saját tőkéje:

Az Alap saját tőkéje a működés során az Alap összesített nettó


HU0000703715




1 Ft


1.324.908.688,-Ft (2010. augusztus 31-én)


1,70%


5,05%


6,26%


-31,03%

eszközértékével azonos.

116



56,27%

Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása: Az Alap célja, hogy magas kockázat felvállalása mellett hosszabb távon az Alap referencia indexének hozamánál magasabb hozamot érjen el. Ezt túlnyomó részt kollektív befektetési értékpapírokból összeállított, diverzifikált portfolió kialakításával kívánja megvalósítani. Az Alapkezelő a Raiffeisen EMEA Részvény Alapok Alapja tőkéjét a likvid eszközökön felül túlnyomó részt befektetési alapok jegyeibe, egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő az Alap tőkéjének legalább nyolcvan százalékát fekteti befektetési alapok jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba. Az Alapkezelő az Alap tőkéjének kisebb hányadát tőzsdei részvényekbe és certifikátokba is fektetheti. Előfordulhat, hogy az Alap saját tőkéjének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fektet egy adott befektetési alapba, illetve kollektív befektetési formába. Az Alap potenciális befektetései között részvény alapok dominálnak, de szerepelhet köztük likviditási és származtatott alap is, valamint tőzsdei részvények és certifikátok.

* Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

Raiffeisen Euro Likviditási Alap


2010. február 17.


EN-III/TTE-14/2010.

Felügyeleti nyilvántartásba vétel dátuma:

2010. március 03.


EN-III/TTE-51/2010.

Típusa:

nyilvános

Fajtája:

nyílt végű értékpapír alap

BAMOSZ besorolás

likviditási alap

Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.


2010. március 05.


2.223.636 Euró

Számlaszám (Eur):

12001008-01203401-00300002


319/368

Futamideje:

Határozatlan


7.410.175 Euró (2010. augusztus 31-én)

Árfolyamváltozás* Az Alap célja: Az Alap célja, hogy lehetőséget nyújtson a Befektetőknek arra, hogy euró devizanemben, likvid formában kamatoztathassák akár csak átmenetileg, akár hosszabb távon rendelkezésre álló megtakarításaikat, és részesüljenek az eurós pénzpiaci hozamokból. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

Raiffeisen Sztárválogatott Tőkevédett Származtatott Alap


2010. április 27.

117



EN - III/TTE-155/2010.

Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás

garantált alap

Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.


EN - III/TTE-241/2010.


2010. június 16.


1.521.833.019 Ft

Számlaszám:

12001008 – 01213645 – 00100007


319/369

Lejárata:

2013. június 17.


1.556.334.964Ft (2010. augusztus 31-én)

Árfolyamváltozás:* Az Alap célja, hogy lehetőséget nyújtson a Befektetőknek arra, hogy az alap tájékoztatóban megnevezett részvénykosár (Adidas AG, Anheuser-Busch InBev NV, The Coca Cola Company, Hyundai Motor Company, McDonalds, Sony Corporation) teljesítményéből részesedjen a befektetési jegyek névértékének 100%-os lejáratkori visszafizetése mellett. Az Alapkezelő a tőke és hozamkockázat csökkentése érdekében az alap mindenkori saját tőkéjének jelentős, esetleg 100%-ot elérő hányadát tervezi kamatozó eszközökbe, azon belül is elsősorban bankbetétbe fektetni. A fennmaradó részből, vagy jövőbeli kötelezettség ellenében (swap vagy opciós ügylet keretén belül) az Alapkezelő származékos eszközöket vásárol. Az alap célja, hogy a befektetők a mögöttes termékeknek a fizetési ígéretben meghatározott módon számított hozamából részesedjenek. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

Raiffeisen Földünk Értékei Tőkevédett Származtatott Alap


2010. október 07.


KE-III-406/2010.

Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás

garantált alap

Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.


KE-III-507/2010.


2010. november 25.


1.532.315.228 Ft

Számlaszám:

12001008 – 01235243 – 00100007


319/371

118


Lejárata:

2013. november 29.


1.521.738.488Ft (2010. november 30-án)

Árfolyamváltozás:* Az Alapkezelő az Alap Fizetési Ígéretében szereplő tőkevédettség biztosítása érdekében az Alap mindenkori saját tőkéjének jelentős hányadát, esetleg 100%-át kamatozó eszközökbe, mint például a Raiffeisen Bank Zrt.-nél elhelyezett bankbetétekbe fekteti. A Fizetési Ígéret másik elemét képező Teljesítményrészesedés minél nagyobb mértékét a tervek szerint a Mögöttes Termékekhez kapcsolódó származtatott eszközökbe (swap és opciós ügyletekbe) kívánja fektetni. Az Alapkezelő ezen a struktúrán az Alap futamideje alatt a Kezelési Szabályzatban és a Törvényben szereplő korlátozások figyelembe vételével szabadon módosíthat, az Alap befektetési céljának minél hatékonyabb elérése érdekében, úgy hogy a Törvény 241. szakaszának 2. bekezdésében írt feltételnek a megváltozott portfolióstruktúra is eleget tegyen. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

Raiffeisen PB Corvinus Alapok Alapja


2007. március 23.


E-III/110.497/2007.

Típusa:

nyilvános

Fajtája:

nyílt végű befektetési alapokba befektető értékpapír alap

BAMOSZ besorolás

Kötvénytúlsúlyos vegyes alap

Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.


E-III/110.497-1/2007.


2007. március 30.


212.052.425,-Ft

Számlaszám:

12001008 - 00145994 - 00100001


319/292

Futamideje:

Határozatlan


271.136.922,-Ft (2010. augusztus 31-én)


4,32%


0,74%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 12,98% Az Alapkezelő a Raiffeisen PRIVATE BANKING CORVINUS Alapok Alapja tőkéjét a likvid eszközökön felül kizárólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő az Alap mindenkori tőkéjének legalább nyolcvan százalékát fekteti befektetési alapok jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba. Az Alap potenciális befektetései között a hazai kötvény alapok dominálnak, de megtalálható benne ingatlan, részvény és származtatott alap is. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

119


Raiffeisen PB Pannonia Alapok Alapja


2007. március 23.


E-III/110.498/2007.

Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás

Kiegyensúlyozott vegyes alap

Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.


E-III/110.498-1/2007.


2007. március 30.


229.975.075,-Ft

Számlaszám:

12001008 - 00145996 - 00100009


319/293

Futamideje:

Határozatlan


274.859.100,-Ft (2010. augusztus 31-én)


6,66%


-15,49%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 27,03% Az Alapkezelő a Raiffeisen PRIVATE BANKING PANNONIA Alapok Alapja tőkéjét a likvid eszközökön felül kizárólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő az Alap mindenkori tőkéjének legalább nyolcvan százalékát fekteti befektetési alapok jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba. Az Alap potenciális befektetései között a hazai kötvény alapok mellett jelentős súlyt képviselnek a részvény alapok is. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.



2007. július 20.


E-III/110.539/2007.

Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás


Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.


E-III/110.539-1/2007.


2007. július 30.


500.000.000,-Ft

Számlaszám:

12001008 – 00153837 - 00100000 120



319/306

Futamideje:

Határozatlan


1.116.945.846 Ft (2010. augusztus 31-én)


1,82%


-4,45%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 13,84% Az Alapkezelő a Raiffeisen Perspektíva Alap tőkéjét a likvid eszközökön felül kizárólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő az Alap mindenkori tőkéjének legalább nyolcvan százalékát fekteti befektetési alapok jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba. Az Alap potenciális befektetései között forintban denominált pénzpiaci és kötvény alapok dominálnak, de szerepel köztük ingatlan, részvény és származtatott alap is. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be, amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak. Raiffeisen Perspektíva Euró


2007. július 20.


E-III/110.540/2007.

Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás


Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.


E-III/110.540-1/2007.


2007. július 30.


2.000.000 Euró

Számlaszám:

12001008 – 001153839 – 00200005


319/307

Futamideje:

Határozatlan




-0,27%


-14,99%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 19,53% Az Alapkezelő a Raiffeisen Perspektíva Euró Alap tőkéjét a likvid eszközökön felül kizárólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő az Alap mindenkori tőkéjének legalább nyolcvan százalékát fekteti befektetési alapok jegyeibe és egyéb kollektív befektetési értékpapírokba. Az Alap potenciális befektetései között euróban és dollárban denominált pénzpiaci és kötvény alapok dominálnak, de szerepel köztük ingatlan, részvény és származtatott alap is. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be (Euróban kifejezve), amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak. Raiffeisen PB Duna Alapok Alapja 121



2007. október 26.


E-III/110.582/2007.

Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás

kötvénytúlsúlyos vegyes alap

Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.


E-III/110.582-1/2007.


2007. november 07.


9.415.345 Euró

Számlaszám (EUR):

12001008 – 00160029 – 00200000


319/311

Futamideje:

határozatlan




-0,07%


-11,26%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 10,95% Az Alapkezelő az Alap tőkéjét likvid eszközökön felül kizárólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy – a kockázat csökkentése érdekében – a diverzifikáció különböző dimenziói (eszközcsoportok, iparágak, országok, befektetési stílusok stb.) szerint megfelelően csoportosított portfóliót alakítson ki. Az Alapkezelő az Alap tőkéjét elsősorban euróban és USA dollárban denominált kötvény és pénzpiaci alapok, ingatlan alapok, részvény és részvényekhez kapcsolódó (pl. index vagy fedezeti) alapok, valamint származtatott alapok befektetési jegyeibe fekteti. Az Alap potenciális befektetései között a kötvény és pénzpiaci alapok dominálnak. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be (Euróban kifejezve), amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak. Raiffeisen PB Rajna Alapok Alapja


2007. október 26.


E-III/110.583/2007.

Típusa:

nyilvános

Fajtája:


BAMOSZ besorolás

részvénytúlsúlyos vegyes alap

Forgalmazó:


Letétkezelő:


Könyvvizsgáló

KPMG Hungária Kft.


E-III/110.583-1/2007.


2007. november 07.


6.307.625 Euró

Számlaszám (EUR) :

12001008 – 00160030 - 00200006


319/312 122


Futamideje:

határozatlan




0,38%


-39,42%

Árfolyamváltozás 2009.12.31. értéknappal:* 44,10% Az Alapkezelő az Alap tőkéjét likvid eszközökön felül kizárólag befektetési alapok jegyeibe, illetőleg egyéb kollektív befektetési értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy – a kockázat csökkentése érdekében – a diverzifikáció különböző dimenziói (eszközcsoportok, iparágak, országok, befektetési stílusok stb.) szerint megfelelően csoportosított portfóliót alakítson ki. Az Alapkezelő az Alap tőkéjét elsősorban euróban és USA dollárban denominált kötvény alapok, ingatlan alapok, részvény és részvényekhez kapcsolódó (pl. index vagy fedezeti) alapok, valamint származtatott alapok befektetési jegyeibe fekteti. Az Alap potenciális befektetései között a részvény és egyéb kockázatos alapok dominálnak. * Az árfolyamváltozás százalékos mértéke a befektető által elérhető vagyonnövekedést mutatja be (Euróban kifejezve), amennyiben a teljes évben megtartotta befektetését. A fenti hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve és nincsenek összefüggésben az alapok jövőbeni hozamaival. A közölt hozamadatok nominálisak és az adott naptári évre vonatkoznak. Az Alap indulásának évében a hozamok egy évnél rövidebb időre vonatkoznak.

123

A Raiffeisen Ingatlan Alap

Recommend Documents