1
RÁBA FÓRUM Szentgotthárd, 2010.02.18. Hotel Lipa
A Rába szennyezése osztrák szemszögből
JEGYZŐKÖNYV az előadások, hozzászólások, kérdések, válaszok leglényegesebb tartalmáról, rövidített formában.
Készítette: Pro Natura St.Gotthard (PRONAS) a bemutatott prezentációk és hangfelvétel alapján
2 1. Üdvözlés, bemutatás Woki Zoltán, Pro Natura St.Gotthard (PRONAS) A Rába szennyezése osztrák szemszögből. Valamennyi fontos és illetékes intézmény, ipari létesítmény képviselője itt van, aki ehhez a témakörhöz valamit is mondani tud. Ma az osztrák vízügyi hatóságok és ipari üzemek fogják elmondani, mit tettek, jelenleg mit tesznek és mit terveznek a Rába rehabilitációja érdekében. Szeretném az előadóknak megköszönni, hogy elfogadták meghívásunkat és az előadások sorrendjében bemutatni őket. A Fórumra meghívtuk mind Magyarországról, mind Ausztriából az illetékes vízügyi szakembereket, politikusokat, zöld- és civil szervezeteket. Külön tisztelettel köszöntöm: - Kovács Ferenc urat, a Vas Megyei Közgyűlés elnökét, országgyűlési képviselőt! - V. Németh Zsolt urat, Szentgotthárd és térsége országgyűlési képviselőjét! - Bebes István urat, Körmend város polgármesterét, országgyűlési képviselőt! - Márkus Ferenc urat, az Őrségi Nemzeti Park igazgatóját! Ezenkívül tisztelettel köszöntöm valamennyi megjelent vendégünket, az érdeklődőket, a média képviselőit és házigazdánkat, a Hotel Lipát. Úgy gondolom, hogy ilyen összetételű illetékes és rangos személyekkel még nem volt ebben a témakörben fórum, konferencia sem Magyarországon, sem Ausztriában. Ez igaz mind a meghívott előadók, mind a jelenlévők tekintetében. 2. Megnyitó beszéd Viniczay Tibor, Szentgotthárd város polgármestere Nagyapám annak idején azt mondta, hogy a problémák azért keletkeznek, hogy megoldjuk őket. A problémák határok nélküliségét jelzi az, hogy Szentgotthárdot és a térséget az elmúlt években komoly környezetterhelési problémák jellemezték. A kezdeti nehézségeket követően ma már arról beszélhetünk, hogy osztrák barátaink is elismerték, hogy problémák keletkeztek, s mindent megtesznek azért, hogy ezeket megoldjuk. Én köszönöm ezt a megértő segítséget, és reményeimet fejezzem ki, hogy a folyamat nem ért véget, a problémákat teljes mértékben meg tudjuk szüntetni. Ezt a projektet pilot-projektnek, mintaprojektnek ajánlanám, azoknak, akik kétkednek abban, hogy meg tudjuk oldani a hulladékégető problémáját. Biztos vagyok abban, hogy összefogással, az egymás megértésével minden problémát, így a hulladékégető problémáját is meg tudjuk oldani. 3. A Fórum résztvevőit üdvözli Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő Van egy folyó, amely összeköt, a Rába, és van egy folyó, ami sajnos meg is oszt bennünket szomszédaink és Magyarország értelmében. Én úgy gondolom, hogy az a felelősség, amely minket, politikusokat terhel, kézzel fogható azzal, hogy három országgyűlési képviselő is úgy érezte, fontos, hogy itt legyen ezen a Fórumon. A Rába folyó nem csak nekünk súlyos probléma, súlyos probléma ez Stájerországnak és Burgenlandnak is, ugyanis ez az övezet, a Rába völgye a Natura 2000 védett területnek a szerves része. Itt az ökológiai egyensúlynak a fenntartása közös feladatunk kell, hogy legyen, és ezért
3 nagyon-nagyon örülök, hogy Ausztriából ilyen komoly beosztásban, felelősséggel bíró beosztásban lévő emberek képviselik a szakmát, amelynek a feladata lesz elsősorban ennek a problémának a végső megoldása. Én azt garantálhatom és ígérhetem, hogy a Vas Megyei Közgyűlés a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel segíteni fog abban, hogy ez a problémakör, amit a Rába szennyezés jelent, meg tudjuk oldani, és teljes nyitottsággal állunk mindenféle kezdeményezés mellé, amelyik ennek a problémának a megoldására törekszik. 4. A Fórum résztvevőit üdvözli V. Németh Zsolt, Vasvár város polgármestere, Szentgotthárd és térsége országgyűlési képviselője A környezet- és természetvédőknek szinte kőbe vésett jelmondata a „Gondolkozz globálisan és cselekedj lokálisan!” De csinálhatnánk egy újabb jelmondatot is: „Gondolkozz távlatokban, de cselekedjél most!”. Erre a Fórumra felkészülve kutattam a parlamenti jegyzőkönyveket, hogy vajon mikor volt az első alkalom, mikor a Parlamentben szóvá tettem a Rába habzását? Nos, ez a 2003-as év volt. Van-e mértékegysége a habnak és a szagnak az Európai Unióban? - tettem fel akkor a kérdést. S gondolják el, azóta eltelt kilenc esztendő, tehát hét éve szólaltam fel, s előtte már kettő évvel jelezték ezt a problémát a horgászok. Az akkor megszületett gyerek mára ekkora (mutatja a kezével- a szerk.). Megtanult írni és olvasni. Vajon mennyi idő kell ahhoz - ha a problémát megoldjuk -, míg egyáltalán regenerálódni fog a folyó? Én mindenképpen bízom abban, hogy ez a tanácskozás is hozzájárulhat ahhoz, hogy azokon a területeken, ahol gyors és sürgős beavatkozás szükséges, ott a közjó érdekében lerövidíthető legyen az eddigi - bizony nagyon hosszúra nyúlt - folyamat. 5. Előszó, bevezetés a témakörbe Kiss Katalin, Pro Natura St.Gotthard (PRONAS) A nagyobb mértékű Rába szennyezésre és az azzal összefüggő gusztustalan habképződésre először 2001/2002-ben figyeltek fel Szentgotthárdon. Számos figyelemfelhívás, jelzés, reklamáció, vizsgálat és elemzés ellenére a helyzet nem sokat változott 2007-ig. 2006 év végén / 2007 év elején a növekvő lakossági tiltakozások, demonstrációk mind Magyarországon, mind Ausztriában nagy nyilvánosságot kaptak. (1.sz.melléklet) Annak érdekében, hogy ezt jobban megértsék, szeretnék néhány képet mutatni arról, hogyan nézett ki a Rába sok esetben. (2. és 3.sz.melléklet) Az elmúlt 3 évre visszatekintve készítettünk egy összefoglaló táblázatot a legnagyobb habképződésekről (4.sz.melléklet). Jól látható, mindegy hogy tavasz, nyár, ősz vagy tél van, minden évszakban voltak kiemelkedő nagyságú habosodások. A nagy áttörést a 2007-es év hozta. Megalakult a Task-Force osztrák-magyar akciócsoport, aktivizálta magát a Greenpeace, a PRONAS pedig a korábbi konfrontációról a kooperációra váltott. A PRONAS a legrövidebb utat választotta és felvette a kapcsolatot a legfontosabb osztrák hatóságokkal, ipari üzemekkel (5.sz.melléklet). A bécsi környezetvédelmi minisztériummal, a Boxmark és wollsdorfi bőrgyárakkal, a fürstenfeldi geotermikus erőművel. A Magyarországon keresztül történő hosszú kerülőutakat ezáltal kikapcsoltuk, de a magyar hatóságokat minden esetben tájékoztattuk a lépéseinkről.
4 Megpróbáltuk a megfigyeléseinket, tapasztalatainkat a problémamegoldás illetve javaslatok formájába önteni. Többek között 21 pontos javaslatrendszert dolgoztunk ki, víz-és jégmintákat biztosítottunk elemzésre, rendszeresen küldtünk fényképeket a Rábáról, habzási intenzitást jelző táblázatokat készítettünk. Az elmúlt 2-3 évben több intézkedés történt, amelyről a meghívott előadók fognak részletes tájékoztatást adni. A helyzet ma már jobb és ezért szeretnénk mindenkinek köszönetet mondani az osztrák oldalon. Ehhez a fejlődéshez a magyar oldalon is nagyon sokan járultak hozzá, hogy csak néhányat említsek és nekik szintén köszönetet mondjak: - Fodor Gábor korábbi környezetvédelmi miniszter - A Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium - A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - A Határvízi Bizottság - A Task-Force akciócsoport tagjai - Olajos Péter korábbi Európa Parlamenti képviselő - Labritz Béla Szentgotthárd város önkormányzati képviselője - Greenpeace, horgászok és számos civil egyesület. 6. Koordináció, együttműködés, kihívások Wilfried Schimon, Környezetvédelmi Minisztérium Bécs, vízügyi szekcióvezető A Rába habzásával kapcsolatban egy összetett (komplex) problémával állunk szemben, amelyet több körülmény okoz. Alapvetően természetes és ember által okozott tényezőkre bonthatjuk. A bécsi Műszaki Egyetem 2006-ban elvégzett részletes vizsgálatai megállapították, hogy a bőrgyárak is felelősek a habzásért, de azt is megállapította, hogy a naftalinszulfonát nevű anyag nem okoz habzást. A Magyarországon kibontakozó erőteljes lakossági tiltakozások 2007. év elején Ausztriában is egyre jobban követelték a megoldást. Megalakult a Task Force akciócsoport, amely eredményesen működött, néhány héten belül meghatározta a szükséges lépéseket. Volt egy másik fontos fejlődés. Személyes kapcsolatot tudtam kialakítani a PRONAS-szal. Ez a kapcsolat az osztrák minisztérium és egy környezetvédő civil mozgalom között egyedülálló és fontos lépés volt. A PRONAS kérésére és javaslatára különböző vizsgálatokat is végeztünk, egymást kölcsönösen informáltuk. Mindezek csökkentették a feszültséget és egyre jobban a bizalom került előtérbe. A Rába szennyezés csökkentésére irányuló költségek Ausztria üzemei és hatóságai részéről: 9,5 millió Euró (kb. 2,61 milliárd Ft) a már lezárt ill. folyamatban lévő projektekre és vizsgálatokra 4,5 millió Euró (kb. 1,24 milliárd Ft) a már megvalósult beruházásokra, építkezésekre 1,5 millió Euró (kb. 412,5 millió Ft) vizsgálatokra, tanulmányokra, adatgyűjtő rendszer fejlesztésére 3,5 millió Euró (kb. 962,5 millió Ft) további beruházásokra, építkezésekre a későbbiekben Összehasonlítva a habzási indexet 2006/2007 tél és 2009/2010 tél vonatkozásában, jelentős javulás mutatkozik (6.sz. melléklet).
5 A mai rendezvényt egy mérföldkőnek tekintem a későbbiek szempontjából, nagyon fontos a regionális, helyi együttműködés. A későbbiekben az árvízvédelem területén is szorosabb lesz a kapcsolatunk Szentgotthárddal. 7. Monitoring, habvizsgálatok Dr. Oliver Gans, Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal Bécs, Szerves Analízisek Osztálya 2008.január hónapban a PRONAS-szal közösen jég-és habmintákat gyűjtöttünk a Lapincson, amelyeket bevizsgáltunk. Az eredményeket bemutattuk Bécsben a PRONAS-nak, majd 2008.február 20-án Sopronban a magyar-osztrák határvízi bizottság rendkívüli ülésén. 2008-ban elvégeztük a Rába Survey vizsgálatokat a VITUKI-val közösen. A júliusi mintavétel 28 folyóvízi és 24 szennyvízkivezető helyen történt a Rába teljes hossz-szelvénye mentén (7.sz.melléklet). Az eredmények azt mutatták, hogy a három bőrgyár emissziói koncentráció-növekedést okoztak. A magyar oldalon előforduló koncentráció-csökkenés a Lapincs hígító hatására vezethető vissza. Határérték-túllépések azonban nem fordultak elő. 2009-ben elvégeztük a Rába Survey 2 vizsgálatot, a próbavétel sikeresen lezárult. Ez már biológiai vizsgálatokat is tartalmaz makrozoobenthos (vízfenék állatvilága), phytobenthos (vízfenék növényvilága) és halak tekintetében. Az eredmények kiértékelése, összeegyeztetése és értelmezése folyamatban van. A habképződés természetes okai: - szerves anyagok bomlása, algák, - szaponinok (növény gyökerében előforduló glikozid), tanninek (csersavak), - talajkilúgozás, - biogén (élő anyagból származó) mésztelenítés. Fényképeket készítettünk pl. egy gesztenyesornál (8.sz.melléklet) és egy fatelepen (9.sz.melléklet) fellépő erős habképződésről. Az előzőnél a szaponin, utóbbinál a tannin nevű anyagok okozzák a habképződést. A habképződés antropogén (emberi) okai: - mosóporok, tisztítószerek, - szennyvízbevezetés, - kritikus folyó- és szennyvízarány, - mezőgazdasági talajszennyezés. Habképződést befolyásoló tényezők: - évszak (hóolvadás, pollen és virágpor, lombhullás…), - napszak (pl. alganövekedés), - esőzés (mezőgazdasági talajszennyezés, gesztenye…), - kritikus folyó- és szennyvízarány, - üzemzavarok, szakszerűtlen bevezetések. A folyóvizek habképződése legtöbbször egy multifaktorú esemény. 8. Intézkedések Stájerországban Johann Wiedner, Stájer Tartományi Hivatal Víz-és Hulladékgazdálkodási Osztály vezetője A Rába stájerországi vízgyűjtő területén kb. 300.000 ember él. Szigorúbban ellenőrizzük a bőrgyárak emisszióit. 2006-ig mindössze évente 1 alkalommal volt ellenőrzés. 2007-től már 12 és 2008-tól 24 alkalommal. Ezek során 18 paramétert ellenőrzünk.
6 A Rába stájerországi szakaszán 1 országos és 9 stájer mérőállomás működik. Jól látható, hogy a 9 stájer mérőhelyen 2009-ben elvégzett vizsgálatok eredményei lényegesen jobbak BSB5 (biológia oxigénigény) vonatkozásában mint volt 2006-ban (10.sz.melléklet). Jelentős beruházásokat hajtott végre a még jobb szennyvíztisztítás érdekében mind a Boxmark feldbachi gyára, mind a wollsdorfi bőrgyár. Megszüntettük a fürstenfeldi geotermikus erőmű sótartalmú termálvíz kibocsátását, ezt egy biomassza-erőmű váltotta ki. Ennek a teljes költsége 2 millió Euró (kb. 550 millió Ft) volt. Az „Openwehr” nevű uniós pályázat keretében átépítjük a hohenbruggi duzzasztót, amely átjárható lesz a halak számára. Stájerország ehhez 401.000,- Euró (kb. 110 millió Ft) értékben járul hozzá. A „ProRaab(a)” uniós pályázat keretében egy árvíz előrejelzési modellt építünk ki. Ebben Stájerország a projektvezető, és Burgenland valamint a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a partnerek. Hasonló projektet már megvalósítottak Szlovéniával a Murán. 9. Intézkedések Burgenlandban Gerhard Spatzierer, Burgenlandi Tartományi Hivatal Víz- és Hulladékgazdálkodási Osztály vezetője Szigorúbban ellenőrizzük a Boxmark jennersdorfi bőrgyárának az emisszióit. 2007. májusig két ellenőrzés volt hetente, 2007. júniustól már valamennyi munkanapon. A mintákat a gyári személyzet veszi és küldi el hozzánk. Ezenkívül szúrópróbaszerű ellenőrzéseket is tartunk, továbbá évente 4 alkalommal egy független laboratóriumhoz küldjük el a mintákat. A neumarkti online mérőhely eredményei megtekinthetők a bécsi Környezetvédelmi Minisztérium honlapján. Rendkívüli eseményeknél (pl. nagyobb habképződés) külön vizsgálatokat végzünk. Lezárultak a jennersdorfi bőrgyár kiegészítő szennyvíztisztítójának a tervezési munkálatai. A beruházás tervezett költsége 1,8 millió Euró (kb. 500 millió Ft). A jelenlegi gazdasági világválság miatt itt most erősen csökkentett termelés folyik. Amennyiben a gazdasági helyzet javul, elindul az építkezés. Az „Openwehr” nevű uniós pályázat keretében átépítjük a neumarkti duzzasztót, amely átjárható lesz a halak számára. Burgenland ehhez 600.000,- Euró (kb. 165 millió Ft) értékben járul hozzá. Ennek keretében átépítésre kerül a szentgotthárdi duzzasztó is (11.sz.melléklet), amely beruházási költsége 1 millió Euró (kb. 275 millió Ft). Részt veszünk a „ProRaab(a)” árvíz-előrejelzési programban, amelynek projektvezetője Stájerország. Végrehajtjuk a Task Force akciócsoport programját, jó az együttműködés a Határvízi Bizottsággal. Több információt, jelzést kapunk a PRONAS-tól, amelyeket kivizsgálunk. A rendszeresen megküldött habzási skálát összehasonlítottuk a bécsi Műszaki Egyetem eredményeivel, és azokkal jól egyeznek (12.sz.melléklet). Ez is bizonyítja, a PRONAS-t komolyan vesszük. Szerk. megjegyzése: A 13.sz.mellékleten látható a PRONAS által vezetett és havonta megküldött habzási skála.
7 10. Intézkedések a Boxmark bőrgyárban Dieter Knoppek, Boxmark Leather GmbH & Co KG, Ökológiai Központ vezetője A feldbachi bőrgyárat 1982-ben alapították és 1986-ban épült meg a teljes körű biológiai szennyvíztisztítónk, amely az első volt a bőriparban. A médiákban több téves információ jelent meg, pl. hogy a gyárunk nem rendelkezik vízjogi engedéllyel – ez természetesen nem így van -, vagy hogy az általunk kibocsátott naftalinszulfonát okozza a habosodást. A naftalinszulfonát nem okoz habosodást, de káros a környezetre, ezért 2007. decemberéig 90 %kal csökkentettük a felhasználását. A klorid emissziót 40%-kal csökkentettük. Előfordul az is, hogy akkor is érzékeltek habosodást a Rábán, amikor nálunk leállás volt, teljes üzemelésnél viszont nem lépett fel habosodás. A Greenpeace 2007. májusi mérései egyedül az AOX (halogénszerves vegyületek) értéknél állapított meg határérték-túllépést, de itt mérési bizonytalanságra is kell hivatkoznom. A PRONAS-szal közösen vettünk mintát a Rábából Szentgotthárdnál 2007. október hónapban, amelyet elküldtünk vegyelemzésre. Az eredmények alapján elismerjük, hogy a bőrgyárak is hozzájárulnak a habképződéshez, de nem csak ők. A bőrgyárak növényi eredetű cserzőanyagokat is használnak (pl. gesztenyét), ez is hozzájárulhat a habosodáshoz. A hab elszíneződését a Rábában lévő magas szilárd anyag tartalom is elősegíti. A kiegészítő (tercier) szennyvíztisztítót 2009. november hónapban helyeztük teljes üzembe. A beruházás teljes költsége 2 millió Euró (kb. 550 millió Ft) volt. Az 1 évvel ezelőtti állapothoz képest javulás mutatkozik a CSB (kémiai oxigénigény), nitrogén, AOX és felületi feszültség értékeknél (14.sz.melléklet). A PRONAS által készített 2009. november havi habskálát a felületi feszültség figyelembevételével összehasonlítottuk a Rába vízhozamával. A habosodáshoz szükséges hígítási mennyiség (0,22 / 0,58 / 0,16 m3/sec ) jóval a Rába mindenkori vízhozama alatt volt (15.sz.melléklet), tehát nem mi okoztuk a habosodást. A Fórum kiváló alkalom szakmai vitára. 11. Intézkedések a Wollsdorf Leder bőrgyárban Andreas Kindermann, Wollsdorf Leder Schmidt & Co GmbH, ügyvezető igazgató A wollsdorfi bőrgyárat 1975-ben alapították. A Task Force akcióprogram keretében megvalósított fejlesztések: 2008. október A naftalinszulfonát csökkentése 90 %-kal 2009. április Az úszó iszap fokozottabb eltávolítása a biológiai tisztítóban 2009. június Mésztej- ill. adagolóberendezés felszerelése 2009. szeptember Szelektor (elválasztó) üzembe helyezése Ezek eredményei: A habképződés csökkenése Stabil nitrifikáció és jobb CSB leépítés A teljes emisszió (CSB, BSB5, NH4-N, Cr…) kb. 45 %-kal csökkent Szerk. megjegyzése Nitrifikáció: az ammónia nitritté, majd nitráttá oxidálódása
8 2010. évben további fejlesztéseket tervezünk: - Flotációs (lebegtető) berendezés üzembe helyezése - Aktív szénszűrők felszerelése - Biológiai szennyvíztisztító automatizálása Ezáltal a szennyvíztisztítási hatékonyság további 35%-kal fog javulni. Az aktuális, a 2010. évre vonatkozó határértékek és a célértékeink a 16.sz.mellékletben láthatók. A 2009. évben végrehajtott ill. a 2010.évre tervezett beruházásaink, fejlesztéseink értéke 1,3 millió Euró (kb.360 millió Ft). A PRONAS-szal jó a kapcsolatunk. 12. Hozzászólások, kérdések, válaszok Woki Zoltán A PRONAS is javulást tapasztal a Rába vízminőségével kapcsolatban, a horgászok is pozitívan nyilatkoztak az utóbbi időben a halakkal kapcsolatban. De azt is el kell mondani, azért ennyire még nem rózsás a helyzet. Ha nem is olyan sűrűn, és nem olyan intenzitással, mint 3-4 évvel ezelőtt, de bizonyos időközönként még mindig van nagyobb habképződés. Például éppen 1 héttel a Fórum előtt is volt ilyen. Ezen gondolatok jegyében kérem a hozzászólásokat, véleményeket, kérdéseket. ……………………………………………………………………………………………………………………………...
Oskar Tiefenbach, Feldbachi Természetvédelmi Szövetség, halászati szakértő Engedjék meg, hogy megköszönjem a cégeknek és a mai előadóknak, hogy itt voltak, ill. megköszönjem a pénzügyi forrást biztosítóknak, hogy ezek az intézkedések megtörténtek. Kissé szkeptikus is vagyok, mert az elmúlt időben alacsony vízállásnál előfordulhatott, hogy 1-1,5 m³/s volt a Rába vízhozama. A Rába nyáron tulajdonképpen egy patak, s ebbe a patakba három települési szennyvíztisztító és három bőrgyár engedi bele szennyvizét. Ezenkívül még a mezőgazdaságból -a trágyázó szerek következtében- hatalmas mennyiségű nátrium és foszfor kerül a vízbe. Az első kérdésem Schimon úrhoz intézném: Mit lehet tenni, hogy a mezőgazdaságból a Rábába kevesebb szennyezés jusson, akár díjak, jutalmak osztásával, illetve hogy több pufferzóna legyen a folyó mellett? A második kérdésem a Boxmark képviselőjéhez szól: Ismeretes, hogy a növényi eredetű cserzőanyagok olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek problémásak. Milyen tapasztalatokat szereztek e problémás vegyületekkel kapcsolatban? Wilfried Schimon Már a most folyó programban látunk javulást, hiszen a folyó öntisztuló képessége megnőtt, a mezőgazdasági területeket távolabb használják a folyótól. Az erózió általi bemosás csökkentése is fontos, vannak ilyen irányú támogatások. Rossz hír, hogy nem elegendő mértékben vannak igénybe véve, ill. túl kevés pénz áll rendelkezésre a célok megvalósítására. Dieter Knopek A biológiai szennyvíztisztítóban mikroorganizmusok segítségével végezzük a tisztítást. Számtalan olyan mikroorganizmus van, amely megtalálható az önkormányzati tisztítókban, de a bőrgyáriéban nem. Ennek oka: másféle vizet tisztítunk. Ha megnézzük a két szennyvíztisztító kapacitását, akkor igazából nincsenek nagy különbségek. Mi maximum nagyobb értékből indulunk ki, tisztítási kapacitásunk nagyon jó, a szabályozásoknak megfelelnek. A növényi eredetű cserzésnél a fehérjék lebomlása valóban problematikus. Kémiai folyamatok révén a fehérjéket el lehet távolítani a szennyvízből, s ezáltal nő a tisztítási kapacitás.
9 ………………………………………………………………………………………………………... Woki Zoltán, PRONAS Az osztrák környezetvédelmi minisztérium honlapján megtekinthetők a bőrgyári emissziókra vonatkozó határérték-túllépések. Ennek alapján a 2009-es év első hét hónapjában jelentősnek mondható a wollsdorfi bőrgyár határérték-túllépéseinek a száma. Mi a véleményük erről az illetékeseknek és mikor várható javulás? Andreas Kindermann A bevezetett intézkedéseinknek – főleg a szelektornak - 2009 szeptemberétől van javuló kihatása, így ha felkerülnek a legújabb adatok a honlapra, akkor azon már nem lesznek határérték-túllépések. Szerk. megjegyzése: Az adatok elég nagy fáziskéséssel kerülnek fel a honlapra. A Fórum után megtekintettük a legfrissebb eredményeket és 2009. november/december hónapokban már valóban nem voltak határérték- túllépések.
……………………………………………………………………………………………………….. Csécs Sándor, a Vas Megyei Horgászszövetség elnöke Mi is érzékeltük a habzás okozta gondokat. 2006-ig vártunk, hogy a két ország együtt majd csak megoldja ezt a problémát, de ez nem sikerült. Az EU-hoz pályázatot nyújtottunk be a Rábába befolyó kis patakok renaturálására. Mi direktben nem tudtunk tenni a habzás ellen, de a magyar szakaszon- előbb a Gyöngyös-, majd a Pinka-patak, végül a Csörnöc-Herpenyő újjáélesztésévelsokat dolgoztunk a folyó állapotának javításáért. A Pinka-patakon uniós pénzből felélesztettünk egy 50 éve száraz holtágat. Egy fantasztikus látványt, a halak ívását felvettük videóra, szeretném ezt bemutatni. A Csörnöc-Herpenyő patakon szintén uniós pénzből víz bevezetéssel feltámasztottunk négy vizes élőhelyet háromlépcsős surrantóval, amely jó hatással van a Rába halállományára. Ezzel tulajdonképpen 48 km-rel hosszabbítottuk meg a Rábát. A tavalyi nagy árvíz utáni állapot megmutatta, milyen gyorsan tud a természet revitalizálódni. Erről is szeretnék egy rövid filmet bemutatni. Wilfried Schimon Gratulálok az Önök tevékenységéhez, melynek hatása nem csak a mellékvizekben, hanem a főfolyóban is rendkívül pozitív. Az ilyen kezdeményezések méltán lehetnek a Rába revitalizálásának előfutárai. Keresztessy Katalin, halbiológus Halfaunisztikai kutatásokkal foglakozom régóta. Több egyetemen vagyok vendégoktató (ELTE, Gödöllő). Kutatásaim fő területe a védett, veszélyeztetett, őshonos halfajok állományának védelme, populációik változásának vizsgálata. 2006-ban felkérést kaptam a Környezetvédelmi Minisztériumtól, így a habzással kapcsolatban vizsgálatokat végeztem a Rába határ menti szakaszán, és a Lapincson. Ezt 2007-ben megismételtem. Mindkétszer ugyanazon helyszíneken, ugyanolyan módszerekkel dolgoztam. Az itt kapott adatokat az Országos Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Program részére végzett saját kutatási adataival hasonlítottam össze. Arra jutottam, hogy az áramló vizet kedvelő érzékenyebb, védett halfajok (magyar bucók, német bucók) a határ menti területről áthelyezték populációik súlyát a lejjebb lévő szakaszokra (pl. Nick). Ugyanakkor az igénytelen, közönséges domolykó tömeges lett. Természetesen nehéz lenne azt mondani, hogy ez a habzás miatt történt, hiszen a halakat nem lehetett megjelölni, csak a populáció változását tudtuk vizsgálni. Magyarlak magasságában a német bucó szaporodó állományát már sikerült érzékelni. Óvni kell a védett halfajokat, melynek fontos része a szaporodási helyek védelme. Javaslom a rendszeres méréseket, mindig ugyanott, ugyanolyan módszerekkel, ugyanazon szezonális időszakokban, s így a populációk változását egyértelművé tudjuk tenni hosszú idő távlatában.
10 ………………………………………………………………………………………………………... Kiss Katalin, PRONAS Tapasztal-e az osztrák vízügyi hatóság Ausztria más folyóinál, vizeinél hasonló habzást? Minek tulajdonítja az osztrák vízügyi tárca, hogy a Rába-szennyezés, Rába-habzás ügye az első 5-6 évben csak az ígérgetések szintjén maradt, és a konkrét intézkedések, előrelépések csak 2007-től gyorsultak fel? Wilfried Schimon Az osztrák és magyar kollegák már korábban is intenzív párbeszédet folytattak a habképződésről. Először a bécsi Műszaki Egyetem tanulmányai mutatták meg azokat az irányokat, ahonnan ki lehetett indulni. Ausztria egész területéről érkeztek információk habképződésről. Amióta a Rábával foglalkozom, azóta látok habot. Gyakran töltöm a szabadságom Bécs környékén. Az a habkorona, amely meredély, szakadék (értsd vízesés, duzzasztó, vízlépcső stb. – a szerk.) után tapasztalható, egyéb tényező hiányában huminsavra vezethető vissza. Dr. Oliver Gans Van habképződés más folyókon is, de sehol sem keletkezett ekkora politikai visszhang, mint a Rábánál. ………………………………………………………………………………………………………... Kovács-Buna József, szentgotthárdi lakos: Az itt hallottak alapján hatalmas összegeket ruházott be az osztrák szövetség, tartományok és a két bőrgyár. Van-e tapasztalatuk, hoztak-e hasznot vagy megtérültek-e ezek a beruházások, ill. sikerült-e a bőrgyáraknak és az őket támogató állami szerveknek valami árelőnyt kicsikarni ilyen tisztán termelő gyárak számára a nem ilyen tiszta technológiával előállított termékekkel szemben? Wilfried Schimon Hivatalos források pénzt adnak anélkül, hogy bármi konkrét pénzösszeget várnának vissza, örülnek a sikernek, amit a jószomszédi kapcsolatokban tudnak elérni a környezet- és a vízvédelem szempontjából. Ausztria a szennyvíztisztítás terén technológiai előírásokat követel meg, nincsenek kedvezmények, adó- és járulékcsökkentő következmények a cégeknél. A beruházásokat közpénzből támogatjuk, a fennmaradó részt az üzemeknek maguknak kell megteremteniük. Andreas Kindermann Tavaly és idén 1,3 millió eurót fektettünk be, fő üzletpolitikánk a határértékek és a törvényi előírások betartása. A határértékeknél jobb eredményeket a marketing terén nem tudjuk hasznosítani, vagyis autóipari partnereink nem tudják, hogy az előállított bőrterméket környezetbarát v. nem környezetbarát cég gyártja. Dieter Knoppek Nemcsak egyszeri beszerzési költségekről van szó, hanem vannak éves szinten visszatérő üzemeltetési költségek, amelyekhez az állam nem járul hozzá. ………………………………………………………………………………………………………... Kovács-Buna József, szentgotthárdi lakos Reméljük, nem áll meg a munka, hanem tovább folytatják. Látnak-e lehetőséget arra, hogy ez a tevékenység a Rába mentén végigterjedjen, a határtól függetlenül és várható-e további együttműködés a Rába további szakaszainál? Wilfried Schimon Az Európai Uniós szabályozások szerint a folyóvizeket egészükben kell kezelnünk. Az ökologizálásnak, átjárhatóságnak akkor van értelme, ha magasabb szintű folyóig – esetünkben - a Dunáig valósítjuk meg. Tehát a forrástól a torkolatig. ………………………………………………………………………………………………………...
11 Lakosi Ilona, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A mai nap már többször elhangzott, a fordulópont 2007-ben következett be, amikor a két ország környezetvédelmi minisztere aláírta a Rába Akcióprogramot. Az akcióprogram legfontosabb része a bőrgyári szennyvizek tisztításának a fokozása. Örömmel halljuk és örömmel értékeljük, hogy a wollsdorfi bőrgyár, amely tulajdonképpen nem szerepelt a Rába Akcióprogramban, az előző évben komoly fejlesztéseket hajtott végre és az idén be is fejezi a beruházást, ami teljesíti az előírásokat. Az akcióprogramban ugyan nem szerepelt, de a Vízügyi Igazgatóság hatására az Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottság elrendelte a Rába Survey végrehajtását, a Rába vízminőségi hossz-szelvény végrehajtását. Ezt Dr. Gans úr ismertette a délelőtt folyamán. Annyival egészíteném ki, hogy a Rába Survey megmutatta azt is, hogy a Rába osztrák szakaszán jelentős mértékű szennyezőanyagterhelés történik. Összességében elmondhatjuk, hogy a Rába Akcióprogram tervszerűen halad. Azt is el kell azonban mondani, hogy nem volt olyan egyszerű idáig eljutni. Volt sok eredménytelen tárgyalás is. A továbbiakban is azon vagyunk, hogy a Rába Akcióprogram eredményesen befejeződjön, teljesítse azon célkitűzésünket, hogy a Rába vízminősége a szentgotthárdi gátnál is megfelelő legyen. Wilfried Schimon Jómagam is közreműködtem az akciócsoportban. Nem tudtam, hogy Wollsdorf nincs benne, de utánanézek otthon. Szerk. megjegyzése Az akcióprogram 3.pontjában az alábbiak szerepelnek: „A habképződés megszüntetésére kiegészítő kezelési fokozatokat vezetnek be a Feldbach, Jennersdorf és Wollsdorf bőrgyárakban.” „Feltételezhető, hogy a Feldbach és Wollsdorf esetében nélkülözhetetlen projektekkel kapcsolatos szakértői vélemények, amelyek jelenleg a magyar féllel vizsgálat alatt állnak, haladéktalanul beérkeznek.” „Ezután a hatóságok mindhárom gyárat felkérik arra, hogy mutassanak be kiegészítő projekteket a harmadik szennyvízkezelési fokozat gyakorlati alkalmazására.”
………………………………………………………………………………………………………... Cziráki László, Szentgotthárdi Horgászegyesület elnöke Az első felvételeket én készítettem a habzó Rábáról, amit eljuttatunk az akkori Környezetvédelmi Felügyeletnek is. Az általunk elkezdett munkát folytatta a PRONAS nagyon sikeresen a Rábahabzás ügyében. A prezentációk közben elhangzott egy jókora kommunikációs baki a bőrgyárak képviselőinek a részéről. Mind a ketten azzal kezdték, hogy nekik semmi közük a Rába habzásához, majd bemutatták, hogy milyen beruházásokat végeztek a szennyvíztisztítás ügyében, amihez egyébként gratulálok. Viszont a végkövetkeztetéshez azt mondták, hogy a beruházások következtében jelentősen csökkent a habzás. Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy vastagon benne voltak a Rába-habzás kiváltásában. A bőrgyárakon kívül még rengeteg szennyező forrás fordul elő, hiszen több gyár is van a folyó mellett, illetve lakossági tisztított szennyvíz bevezetések is történnek a Rábába. Kérdésem ezzel kapcsolatban a következő lenne: korábbi információk szerint Önöknél nem vizsgálják, hogy egy adott vízhozamú víz mennyi szennyvízterhelést visel el? Csupán az egyes szennyező forrásoknak a kibocsátását vizsgálják és az összes terhelést nem? Történt ebben változás, vagy ez tényleg így van? Wilfried Schimon Nem, ez nem így van. A vizeket folyamatosan vizsgáljuk, kémiai, illetve biológiai paraméterekre. Három, automatikusan regisztráló mérőállomásunk van Ausztriában. Az egyik a Dunán, azon a helyen, ahol a Duna elhagyja Ausztriát, a másik két mérőállomás pedig a Rábán van. A vizsgálati eredmények online lehívhatók interneten.
12 Ezenkívül van egy vegyi anyagok minőségi céljaira vonatkozó rendelet, amely szabályozza a káros anyagokat. Itt határértékek szerepelnek a vizekben található kémiai szennyezőanyagokra. Tehát egyrészről az emissziók mérése üzemeknél és különböző szennyvíztisztító berendezéseknél. A másik oldalról pedig a folyókban lévő káros szennyezőanyagoknak a korlátozása, illetve ezeknek a vizsgálata. Andreas Kindermann Engedje meg, hogy azzal egészítsem ki, hogy nemcsak a jelenleg folyó méréseket végezzük el, hanem a hivatalos engedélyezési folyamatokban immissziós és emissziós értékeket is ellenőriztetnünk és vizsgáltatnunk kell. Szerk. megjegyzése Ebben az értelemben, Emisszió: az egyedi kibocsátók (pl. ipari létesítmények, kommunális szennyvíztisztítók…) szennyvizeiben előforduló szennyezőanyagok értékei Immisszió: adott mérési helyeken a folyóban található szennyezőanyagok értékei
………………………………………………………………………………………………………... Wokiné Tatár Gabriella, PRONAS Cziráki László az előbb feltett egy kérdést, ami elkerülte a válaszadók figyelmét. A kérdésem az lenne, hogy mikor lesz véglegesen tiszta a Rába? Én nem politikai okot látok, hogy a Rába szennyezésével foglalkozunk, hanem három nemzeti park szomszédságában vagyunk és azért foglalkozunk erőteljesen ezzel a problémával. Amúgy is fog még környezeti hatás érni bennünket, ha nemsokára a hulladékégető felépül a környékünkön. Wilfried Schimon Kérdésére válaszolva tulajdonképpen az egész napra utalnék. Andreas Kindermann A magunk részéről eddig is megtettünk mindent, hogy csökkentsük a folyó terhelését. Azt hiszem, azt meg kellőképpen hallhattuk, hogy vannak egyéb okai is a habképződésnek. De még egyszer: megtesszük a magunkét, hogy csökkentsük ezt. Dieter Knoppek A Boxmark tekintetében azt a felelősségünket, ami a Rábával szemben fennáll, Feldbachban teljesítettük. A gazdasági krízis Ausztriát sem kímélte, lesújtott ránk is, de amennyiben a helyzet javul, és a termelést folytatni tudjuk, természetesen a másik telephelyünkön (Jennersdorf) is bevezetjük a tercier szennyvíztisztítási rendszert. Engedjék meg, hogy kijavítsak, illetve tisztázzak egy kijelentést. Az előadásom elején említettem, hogy a Boxmark céget sokszor úgy tüntették fel, mint az egyetlen és egyedüli okozóját a habképződésnek. Az előadásomban erre próbáltam rávilágítani. Természetesen van a cégnek bizonyos mértékű felelőssége a habképződést illetően, de nem mi vagyunk az egyetlen okozói. Ezért hajtottuk, illetve hajtjuk majd végre a két telephelyen a tercier tisztítóberendezés létesítését. ………………………………………………………………………………………………………... Woki Zoltán, PRONAS Amennyiben kisebb mértékű habzási ingadozásokra nincs egyértelmű válasz, az rendben van. De jónak mondható-e az a monitoring rendszer, amely a fellépő rendkívül intenzív habzásokra sem tud magyarázatot adni sem az osztrák, sem a magyar vízügyi hatóságok részéről? Például a lökésszerű terhelésre, amikor egyik nap szinte semmi, másik nap meg 6-7-es fokozatú habot érzékelünk. Wilfried Schimon A mai nap folyamán sokat hallottunk az okozás szegmenseiről és nyilvánvaló, hogy a habképződés csökkent. Ahogy Dr. Gans kollégám is elmondta, több okra vezethető vissza a habképződés. Be
13 kell vallanunk, nincs a birtokunkban az a paraméter, amire elmondhatjuk, hogy ez okozza a habképződést. A mai nap a szennyvizet érintő okozókról esett főleg szó, de vannak természetes okozók is, ezeket a tényezőket nem lehet mérni, de év-, idő- és napszakokkal meg lehet őket jósolni. Nem ismerjük azonban azt a szuperparamétert, melynek mérésével meg tudnánk mondani, hogy ez okozza a habképződést. Az osztrák szakhatóság tanulmánya sem ad erre választ, de segíthet abban, hogy közelebb kerüljünk a jelenség megértéséhez. ………………………………………………………………………………………………………... Nemes László, a Rába Szövetség elnöke Az osztrák-magyar Rába Akciócsoport tagjaként azért dolgoztam, hogy a Rába Akcióterv létrejöjjön. Ez megtörtént, világos útmutatást adva arra, milyen módon kell megszüntetni az Ausztriából érkező szennyezéseket. Ma kíváncsian figyeltem, hogyan haladnak az ott elfogadott intézkedések. A Rábának vissza kell kapnia azt az állapotát, amivel eredetileg is rendelkezett, s ehhez az kell, hogy ne engedjenek szennyező anyagokat a folyóba. Képzeljék el, mi lenne, ha a Rába folyásiránya megfordulna, és fordított lenne a helyzet? Arra kérem Önöket, gyakoroljunk egy kis önkritikát, miért kellett olyan sok időnek eltelnie a pozitív lépésekig, s adjunk számot arról is, hogy minél kevesebb idő teljen el a végső megoldásig. Talán az ide pár méterre tervezett szemétégető kérdését is helyre tudjuk tenni, ha átgondoljuk, mi minden történt a Rába kapcsán. Ezt a helyszínt a Rába Szövetség tagsága - több mint harminc település - nem tudja elfogadni. Győrben az Osztrák Klímaszövetség egyik vezetője azt mondta, hogy Bécsben is van egy ilyen erőmű, s az ott nem zavar senkit. Ha oda építenék, az minket sem zavarna. Elnézést a kis kitérőért. 13. A Fórum értékelése, zárszó Wilfried Schimon A mai nap alkalmat nyújtott arra, hogy számot adjunk arról, mi történt az elmúlt három évben, és hogy rávilágítsunk, mi az, aminek még történnie kell. Remélem, hogy a mai nap lehetőséget adott arra, hogy felmutassuk, az akcióprogramban szereplő számos intézkedést már végrehajtottuk. A kilencéves gyermekre visszatérve csak azt tudom mondani, hogy én három éve fogadtam örökbe, és ebben az elmúlt három évben megtanult járni, írni és olvasni. És még megoldjuk valahogy az egyetemi tanulmányait is. A másik értékét abban látom a konferenciának, hogy megteremtettük a kommunikáció alapjait. A közigazgatási egységek közötti kommunikációt, állampolgárok, cégek illetve a környezetvédő és civil szervezetek közötti kommunikációt is. A mai napra tanulságként azt viszem magammal haza, hogy egy ilyen rendezvény nagyon sok információs hiányt kiküszöbölhet. Szeretném kérni Önöktől, hogy azt a nagyon sok pozitívumot, amit a végső megoldás érdekében megtettünk, közöljék embertársaikkal, de az esetleges hiányokat is, amelyeket még meg kell oldani. A szünetben számos beszélgetés során hangsúlyoztuk, hogy adandó alkalommal állunk rendelkezésre hasonló rendezvények megszervezésében. Engedjék meg, hogy megköszönjem érdeklődésüket és a vitát. Viszontlátásra egy olyan rendezvényen, ahol további eredményeket és pozitív hatásokat beszélhetünk meg. Woki Zoltán Az elhangzottak alapján is megállapítható, hogy hasznos volt a mai Fórum, érdemes volt megrendezni. Gondoljunk arra, 3-4 évvel ezelőtt még sorozatos tüntetések, demonstrációk, bojkott-felhívások követték egymást, volt aki azt javasolta, az Ausztriából érkező habot Magyarországon teherautókra kell felpakolni és visszaszállítani Ausztriába.
14 Az utóbbi időben a tiltakozások azért szűntek meg, mert Magyarországon egyre többen érzékelték, hogy Ausztria végre komolyan veszi a problémát és konkrét intézkedéseket hoz. Az előrelépésben talán bizonyos emberek, szervezetek szerencsés találkozásának is volt egy kis szerepe. Végezetül szeretném idézni a Rába Akcióprogram bevezetőjének gondolatát, amelyet 2007-ben az osztrák és magyar környezetvédelmi miniszter írt alá: „Ausztria és Magyarország…kölcsönösen érdekelt a jószomszédi kapcsolatok magas színvonalának fenntartásában. Következésképp mindkét ország óriási jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatokban keletkező kihívások konstruktív és baráti megoldásának. Ezt a közös szándékot fejezi ki a két környezetvédelmi miniszter között létrejött egyetértés az osztrák-magyar határtérségben a Rába-folyó vízminőségével és a habképződéssel kapcsolatos nyitott kérdések megoldásáról.
