ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK) környezeti szempontú értékelése

A 2007-2013-ra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Referenciakeret környezeti szempontú értékelése

2007-2013-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK) környezeti szempontú értékelése Készült az ÚMFT Kormány által 2006. október 25-én elfogadott, umft_hunsrfmagyar_munka_061208.pdf megnevezésű változata, valamint a 2007. május 7-én az EU által elfogadott változat alapján

3. kiegészített, zárójelentés

Respect Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság konzorciuma Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Környezettudatos Vállalatirányítás Egyesület, BFH Európa Korlátolt Felelősségű Társaság

Budapest, 2007. június 12.

ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Oldal:1/135 Dátum: 2007.06.12.


Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ........................................................................................................................ 3 BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 7 AZ ÚMFT, MINT STRATÉGIA CÉLJAINAK ÉS PRIORITÁSINAK BEMUTATÁSA............ 9 1. A FENNTARTHATÓSÁG SZEMPONTJAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS INTEGRÁLÓDÁSA........................................................................................................................................ 10 2. AZ ÚMFT HELYZETÉRTÉKELÉSÉNEK VIZSGÁLATA.............................................................. 13 3. AZ I. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV TAPASZTALATAI........................................................ 30 4. A PROGRAM CÉLRENDSZERÉNEK ÉS PRIORITÁSAINAK VIZSGÁLATA .................. 30 4.1. A FENNTARTHATÓSÁGI, KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS SZEMPONTOK MEGJELENÉSE, ILLETVE

FIGYELEMBEVÉTELE A PROGRAMBAN.............................................................................................................. 32

4.2. A PROGRAM CÉLJAINAK EGYMÁS KÖZTI KAPCSOLATRENDSZERE FENNTARTHATÓSÁGI, KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL ................................................................................................................................................. 33 4.3. A PRIORITÁSOK KÖRNYEZETET ÉRINTŐ ÉRTÉKELÉSE ........................................................................... 39 4.4. BEAVATKOZÁSI CSOPORTOK ÉRTÉKELÉSE A FENNTARTHATÓSÁGI CÉLOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK VÁRHATÓ HATÁSOSSÁGA SZEMPONTJÁBÓL.................................................................................................... 46 5. INDIKÁTOROK ÉRTÉKELÉSE........................................................................................................... 58 6. VÉGREHAJTÁSRA VONATKOZÓ JAVASLATOK....................................................................... 65 6.1. AZ OPERATÍV PROGRAMOK ÉS AZ AKCIÓTERVEK ELKÉSZÍTÉSÉVEL ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JAVASLATOK ..................................................................................................................................................... 65 6.2. AZ OP VÉGREHAJTÁSI SZERVEZETE ........................................................................................................... 66 6.3. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI ÉS KÖRNYEZETI MUTATÓK ÉS MONITORING ................................................. 67 6.4. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS MINIMUMKRITÉRIUMAI .................................................................................... 67 6.5. ÉRTÉKELÉS................................................................................................................................................. 67 6.6. PROJEKTKIVÁLASZTÁS ............................................................................................................................... 68 7. MÓDSZERTAN.......................................................................................................................................... 69 7.1. A JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZET RELEVÁNS, A TERVVEL, ILLETVE PROGRAMMAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN LÉVŐ ELEMEINEK ISMERTETÉSE, A FENNÁLLÓ KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK, PROBLÉMÁK LEÍRÁSA ÉS MINDEZEK VÁRHATÓ ALAKULÁSA, HA A TERV, ILLETVE PROGRAM NEM VALÓSULNA MEG ................................................ 75 7.2. FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKREND ÉS A HAZAI ÉS EU KÖRNYEZETPOLITIKAI CÉLOK ALAPJÁN FELÁLLÍTHATÓ ÉRTÉKREND ÉS CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA..................................................................................................... 75 7.3. FENNTARTHATÓSÁGI ALAPELVEK AZ ÚMFT KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ ............................................. 76 7.4. KÖRNYEZETPOLITIKAI CÉLOK AZ ÚMFT KÖRNYEZETI VIZSGÁLATÁHOZ ............................................ 80 1. MELLÉKLET: KULCSELEMEK ÖSSZEFOGLALÁSA A FENNTARTHATÓSÁG ÉS A KÖRNYEZETI SZEMPONTOK OLDALÁRÓL ..................................................................................... 84 2. MELLÉKLET: AZ ÚMFT ÉS OPERATÍV PROGRAMJAINAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ KÉSZÜLT KÖRNYEZETI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTÚ ÁTFOGÓ HELYZETÉRTÉKELÉS.................................................................................................................................. 89 A FAJLAGOS KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁS CSÖKKENÉSE ELLENÉRE MÉG EGY IDEIG TOVÁBB NŐ A LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK MENNYISÉGE. ........................................................................................................ 94 3. MELLÉKLET: AZ ÚMFT ÉS A CSG KÖRNYEZETI, FENNTARTHATÓSÁGI SZEMPONTÚ KONZISZTENCIAVIZSGÁLATA.............................................................................. 104 4. MELLÉKLET: AZ ÚMFT ÉRTÉKELÉSE SORÁN KÉSZÍTETT EGYEZTETÉSI NAPLÓ ÖSSZEFOGLALÁSA.................................................................................................................................... 125 2007-2013-RA VONATKOZÓ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV (NSRK) KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSÉNEK PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSE ........... 135 ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:2/135 Dátum: 2007.06.12.


Vezetői összefoglaló A környezeti szempontú értékelés célja, hogy a környezeti és fenntarthatósági szempontoknak az előkészítés és tervezés folyamatába való integrálásának segítségével javítsa a stratégiai dokumentumok minőségét, környezeti hatékonyságát és környezeti szempontú konzisztenciáját, azok negatív környezeti hatásainak csökkentése és kiküszöbölése, pozitív környezeti hatásainak növelése és erősítése érdekében. Az ÚMFT környezeti szempontú értékelése során nem tekinthetünk el a fenntarthatósági megközelítés alkalmazásától. Egyrészt azért, mert az EU által megkövetelten érvényesíteni kell a fenntarthatóság követelményeit az ÚMFT értékelése és tervezése során is, másrészt azért sem, mert az ÚMFT által képviselt tervezési szinten a környezeti szempontok integrálása csak a fenntarthatóság szempontrendszerén keresztül valósulhat meg. A környezeti következmények, hatások okozati összefüggései és mozgató rugói (driving forces) a szűken vett környezetügy körén túl mutatnak és a fenntarthatósági megközelítéssel ragadhatók meg.

Az ÚMFT környezeti értékelésnek partnerségi véleményezése 2006. október 25. és november 20. között került lebonyolításra. Az egyeztetési folyamatot és a társadalmi partnerek legfontosabb megállapításait egy külön dokumentum foglalja össze, amelyet a jelen értékeléshez csatoltunk. A társadalmi partnerek nem tartották elfogadhatónak az ÚMFT tervezésétől kezdődő stratégiai környezeti vizsgálat elkészítésének hiányát, valamint a civil szervezetek bevonásának hiányát a vizsgálati folyamatba. Üdvözölték az ÚMFT környezeti értékelésének nyilvánosságra hozatalát, viszont megjegyezték, hogy a tervezési dokumentumok partnerségi egyeztetésével összehangoltan, lehetőleg egyidőben lett volna szükség az értékelés egyeztetésére is. Összeségében a társadalmi partnerek kiegészítésekkel elfogadhatónak ítélték az ÚMFT környezeti értékelését, azonban az abban szereplő megállapítások határozott érvényesítésének igényét jelezték. A fenntarthatósági szempontok integrálásának előkészítése részben megtörtént, mivel az ÚMFT horizontális politikákat tárgyaló szakaszában részletesen foglalkozik a fenntarthatóság érvényesítésével, azonban az anyag további és a szakaszt megelőző részeiben, az előző változatokhoz képest többet foglalkozik a fenntarthatóság integrációjával. Az előkészítés azért részben történt meg mivel a helyzetértékelés a következő pontban tárgyaltakból láthatóan szűkösen tartalmaz információkat a fenntarthatóság jelenlegi állapotára vonatkozóan, nehézzé téve a fenntarthatósági szempontból is megfelelő beavatkozások és indikátorok kialakítását. ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:3/135 Dátum: 2007.06.12.


A horizontális politikák keretében megfogalmazott alapelvek következetes érvényesítésére van szükség az ÚMFT minden releváns szakaszában, illetve az operatív programok készítése és végrehajtása során is. Az integráció megvalósítása érdekében rögzíteni javasoltuk az ÚMFT-ben, hogy a fenntarthatósági szempontok érvényesítése céljából az operatív programok, nagyprojektek, zászlóshajó projektek, akciótervek megvalósítása során fenntarthatósági minimumkritériumokat kell megfogalmazni, amelyek kindulási alapja a horizontális politikák 3.1.4.1. és a 3.1.4.2. pontokban megfogalmazott alaplevei. Ezen elvárásnak általános szinten eleget tesz a dokumentum, amikor jogszabályi garanciák kialakítására utal, illetve utmutatók készítését rögzíti. Azonban a személyes kompetenciák, a humánfejlesztés és az intézményfejlesztés területén nem nevesíti a fenntarthatósági és egyéb horizontális politikák érvényesítését továbbra sem. Ebből adódóan már jelenleg is érzékelhetők problémás területek, mint például a TÁMOP, VOP és ÁROP-EKOP akciótervek, „implementációs tervek” esetében elmaradni látszó stratégiai környezeti vizsgálatok. Rendkívül fontosnak és továbbgyűrűzőnek problémának ítéljük annak a lehetőségnek elmaradását, hogy esetleg a nevezet OP-k esetében a személyes kompetenciák, a humánfejlesztés és az intézményfejlesztés területén nem integrálódnak a horizontális szempontok egy SKV segítségével. (Ezen problémakör részletes indoklását lásd a nevezett OP-k SKV jelentéseiben.) Az egyes prioritások tekintetében az ÚMFT szintjén csupán elvétve került említésre az adott ágazat vagy prioritási téma saját eszközrendszerének alkalmazásában rejlő fenntarthatóság felé történő elmozdulás. Pl.: anyagés energiatakarékos termelés és innováció, tisztább környezetbarát technológiák a 3.2.1.1. pontban, közösségi közlekedés említése több pontban. Minden prioritást követően javasoltuk röviden bemutatni a horizontális politikák érvényesítésének módját. Ennek bemutatása nem történt meg. A helyzetfeltárás során vizsgáltuk a fenntarthatósági elvek (EU, hazai, tudományos) és a nemzetközileg elfogadott struktúra, a Driving forcePressure-State-Impact-Response megjelenését, annak érdekében, hogy a kitűzött célok elérése értékelhetővé válását elősegítsük. A nemzetközileg is elfogadott és alkalmazott DPSIR struktúra az anyagban sajnálatosan nem kerül említésre. Összegzésként megállapítható, hogy a dokumentum a helyzetértékelés során továbbra sem tér ki megfelelően a különböző fenntarthatósági (egészség, munkaképesség-változás tényezői, közösségek állapota, ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:4/135 Dátum: 2007.06.12.


kulturális helyzet) tényezőkre, a környezeti vonatkozású megállapításai, hiányosak és nem megfelelően strukturáltak a DPSIR rendszerben, illetve a környezeti és fenntarthatósági szempontokat elkülönülten nem integráltan kezeli. Javasoljuk a célok és tervezett prioritások mentén feltérképezett fenntarthatósági, és környezeti helyezet integrált DPSIR struktúrához illeszkedő rövid lényegre törő bemutatását. Nem történt meg az elfogadott anyagban. A program célrendszeréről és prioritásainak értékelése során megállapítottuk, hogy nem találhatók az egyes prioritások, Operatív Programok közötti környezeti vonatkozású keresztkapcsolatok, hivatkozások az egyes célok végrehajtását támogató összefüggő területeken. A prioritások sokrétűsége a valóban hatékony, fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő megvalósítást teszi kockára. Széleskörű társadalmi konszenzuson alapuló fenntarthatósági szempontoknak is megfelelő egyszerűbb prioritásstruktúra kialakítását tartanánk megfelelőbbnek. A jelenlegi struktúrában kiemelkedő szerepet tölt be a növekedés két fő célja. A prioritásokban megfogalmazott beavatkozások során fennáll a veszélye a fenntarthatósági, környezeti szempontok háttérbeszorulásának. Kiemelt jelentősége van a horizontális politikáknak. A növekedés fő célként kitűző terv háttérbe szoríthatja a helyi és regionális táji és környezeti szempontokat. Reális veszélynek tűnik az infrastrukturális, kifejezetten közút és autópálya beruházások esetében az európai szinten is kimagasló biodiverzitás és ökológiai hálózat jelentős csökkenése. Az épített örökség jelentős mértékű funkcióvesztettsége miatti pusztulása, a táji értékek, területhasználati hagyományok elvesztése a külföldi befektetők szempontjainak előtérbe kerülése, abban az esetben, ha a speciális adottságok figyelembevételére alkalmas horizontális politikák nem érvényesülnek kellő hatékonysággal. A Terv nem foglalkozik érdemben az megbetegedések okaival, azok mérséklésével (környezet-egészségügy, depresszió), a közösségek, családok helyzetével, holott mindez munkaképesség csökkenést és tetemes költséget is jelent az állam részére (lásd KOPP Mária és társainak tanulámányait). A Terv egyik legfontosabb hiányosságaként említhető, hogy kizárólag a Natura 2000 és a védelmi státusz alatt álló területekkel foglalkozik, szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a védelem alatt nem álló, de értéket képviselő területek jelenlegi helyzetét, és a ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:5/135 Dátum: 2007.06.12.


jövőjükkel kapcsolatos számtalan nyugtalanító tényezőt (lásd az MTA ÖBKI MÉTA adatbázisát), valamint a kulturális örökség, kulturális helyzet és az épített örökség kérdéskörét, problémáit. A Terv lehetőségeket rejt ugyanakkor arra vonatkozóan is, hogy az ország versenyképessége a szükséges infrastruktúra kiépítése mellett, az ország olyan speciális, egyedi erősségei növekedjenek, amelyekkel nem arra építünk, hogy egy kiszolgáltatott és másra bármikor felcserélhető partner állapotába kerüljünk. Ki kell alakítani azt az állapotot, hogy legyen valami, amiben Magyarország fontos, nehezen pótolható országot jelent. Ennek meghatározása nem történt meg a tervben. A lehetőségek kihasználása érdekében az egyes prioritások vonatkozásában érvényesíteni kell az alábbi megközelítést konkrét elvárások formájában: 1. Anyag-energiatakarékos megoldások előtérbe-helyezése, 2. Forgalomcsökkentés, forgalomszervezés, közösségi közlekedés, környezeti kísérő intézkedések elsődlegessége 3. Környezetegészségügy, megelőzés az egészségügyben, munkahelyi környezet megfelelő kialakítása 4. Szennyezés, kibocsátás csökkentése 5. Értékmegőrző területhasználat 6. Szolgáltató jellegű, megelőző és ellenőrző hatósági működés, mintaszerűen környezeti takarékos közigazgatás 7. Közösségek erősítése a családok védelme A megközelítések részben beépültek, azonban az UMFT megvalósítási folyamataiban határozott érvényesítésük szükésges, amely átlátható és rendszeres módonértékelendő és nyilvánosság számára bemutatandó. Előremutató elmozdulás, hogy a horizontális szempontok érvényesüléséről az Országgyűlési beszámolókban külön ki kell térni, amit rögzít az UMFT. Előre mutató még, hogy a HDI mutató is alkalmazásra kerül a GDP mellett. Összességében elmondható, hogy az UMFT elmozdult egyes elemeiben a fenntarthatóság felé, azonban egésszében a nem fenntartható folyamatokat erősíti, és a tásadalmi tőke gyarapításának középontba helyezése helyett a hosszútávú fenntarthatósági garanciák nélküli beruházásokra építő infrastruktúrális fejlesztések dominálnak.



Oldal:6/135 Dátum: 2007.06.12.


Mottó: Természeti környezetünket elsősorban nem őseinktől örökölt javunknak, hanem gyermekeinkre és unokáinkra hagyományozandó örökségnek kell tekintenünk. Utódainkra életképes világot kell hagynunk.

Bevezetés A Respect Kft Konzorcium kiválasztása közbeszerzés keretében történt. 2006. április 18-án aláírt szerződés keretében vállalt jelen munka a 20072013-ra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (a továbbiakban ÚMFT) környezeti szempontú értékelésének és az ÚMFT fejlesztési területeit lefedő Operatív Programok (a továbbiakban OP-k), stratégiai környezeti vizsgálatának (a továbbiakban SKV) elvégzésére irányul. A 2007-2013-as időszakra vonatkozó stratégiai tervezéshez kapcsolódóan az Európai Unió előírja a stratégiai tervezési dokumentumok előzetes értékelését és ahhoz kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálatát (SKV).1 Az operatív programok vonatkozásában kiírt ajánlattételi felhívásban igényelt vizsgálatként az Ajánlatkérő előírásainak megfelelve a Konzorcium olyan Ajánlatot nyújtott be, mely szerint az elvégzendő vizsgálat az ÚMFT fejlesztési területeire (akkoriban még tengelyeire) irányul és megfelel az Európai Bizottság 2001/42 EK irányelvének és a magyar 2/2005. (I. 11.) Kormány rendelet előírásainak. Az ajánlati felhívásban, az ajánlatban valamint a szerződésben rögzített fejlesztési területek az alábbiak, amelyek alá a jelenlegi OP struktúra a következő módon tagolódik: (1) A gazdaság versenyképességének javítása (GOP, KÖZOP). (2) Az emberi erőforrások fejlesztése (EMEROP, HIOP). (3) A környezet fejlesztése (KEOP). (4) Területi fejlesztések (regionális operatív programok 7 db). (5) A kormányzás hatékonyságának növelése (KKOP, KMOP). + Végrehajtástámogatási OP. A Konzorcium 12 különböző dokumentumban mutatja be a fejlesztési területek operatív programjainak stratégiai környezeti vizsgálatát (rövidítve: SKV), amelyeket kiegészít az ÚMFT környezeti szempontú értékelése.

1

Lásd a Európai Unió Bizottsága következő dokumentumának III. mellékletét: The New Programming period 2000-2006: methodological working papers WORKING PAPER 2 The Ex-Ante Evaluation of the Structural Funds interventions. ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:7/135 Dátum: 2007.06.12.


Az UMFT környezeti szempontú értékelését megelőzően és az értékelés indulásakor is felvetette a KvVM mellett több társadalmi szervezet az UMFT-re vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálat szükségességét. A tervezésért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség álláspontja szerint sem az EU Bizottság sem a hazai jogszabályok alapján nem kötelező az UMFT stratégiai környezeti vizsgálatának elkészítése. Az operatív programok környezeti vizsgálatát és az UMFT környezeti szempontú értékelését végző konzorcium is jelezte, hogy a tervezés lehető legkorábbi fázisában szükséges dönteni az SKV szükségességéről, illetve indításáról az UMFT (korábban NSRK) tervezéséhez illeszkedően, illetve, hogy az SKV-nak szerves része a széleskörű társadalmi és közigazgatási partnerségi együttműködés. 2006 szeptemberében körvonalazódott a döntéshozók számár a környezeti értékelés társadalmi partnerségének indokoltsága. Az UMFT környezeti értékelésének társadalmi partnerségi egyeztetéséről született döntés, amely feladat elvégzésére a Respect Kft. által vezetett konzorcium kapott felkérést. Jelen dokumentum az ÚMFT környezeti szempontú értékelésének második részjelentése. Az Megbízó elvárásaival összhangban környezeti szempontú megközelítésen és értékelésen a továbbiakban olyan fenntarthatósági megközelítést és értékelést értünk, miszerint a társadalom számára olyan fejlődést kell biztosítanunk, amely nem veszélyeztetheti az ökoszisztémák megújuló képességét, és nem okozhat bennük visszafordíthatatlan változásokat. Az OECD szerint „a fenntartható fejlődés olyan fejlődést jelent, amely nem veszélyezteti a lakosság egészségét és az ökoszisztémákat, továbbá a társadalmi-gazdasági igényeket úgy elégíti ki, hogy a megújuló erőforrásokat lassabb ütemben használja fel, mint az újratermelődésükhöz szükséges idő, a nem megújuló erőforrásokat pedig az azokat helyettesítő megújuló források előállítási üteménél lassabban használja fel.” A környezetvédelméről szóló törvény szerint a fenntartható fejlődés a társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek olyan rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését. (Kvtv. 4. § w) pont.) A környezeti szempontú értékelés célja, hogy a környezeti és fenntarthatósági szempontok az előkészítési és tervezési folyamatába való integrálásának segítségével javítsa a stratégiai dokumentumok minőségét, környezeti hatékonyságát és környezeti szempontú konzisztenciáját, azok negatív környezeti hatásainak csökkentése és kiküszöbölése, pozitív környezeti hatásainak növelése és erősítése érdekében. Az ÚMFT környezeti szempontú értékelése során nem tekinthetünk el a fenntarthatósági megközelítés alkalmazásától. Egyrészt azért, mert az EU ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:8/135 Dátum: 2007.06.12.


által megkövetelten érvényesíteni kell a fenntarthatóság követelményeit az ÚMFT értékelése és tervezése során is, másrészt azért sem, mert az ÚMFT által képviselt tervezési szinten a környezeti szempontok integrálása csak a fenntarthatóság szempontrendszerén keresztül valósulhat meg. A környezeti következmények, hatások okozati összefüggései és mozgató rugói (driving forces) a szűken vett környezetügy köré túl mutatnak és a fenntarthatósági megközelítéssel ragadhatók meg.

Az ÚMFT, mint stratégia céljainak és prioritásinak bemutatása „A strategia a helyzetertekelesben feltart hianyossagok felszamolasaval es a meglevı adottsagok kiaknazasaval az orszag fejlıdeset es a nemzetkozi versenykepessegenek erısiteset szolgalja. Az Uj Magyarorszag Fejlesztesi Terv atfogo celjai 1. A foglalkoztatas bıvitese: • a munkaerı-kinalat novelese: az egyen foglalkoztathatosaganak javitasa, • a munkaerı-kereslet bıvitese: munkahelyteremtes, • a kereslet es a kinalat osszhangjat biztosito foglalkoztatasi kornyezet kialakitasa. 2. A tartos novekedes elısegiteseert teendı lepesek: • a versenykepesseg novelese, • a gazdasag bazisanak szelesitese, • az uzleti kornyezet fejlesztese, azon belul o az elerhetıseg javitasa, o a szabalyozasi kornyezet javitasa, az allami szolgaltatasok hatekonysaganak novelese. A horizontalis politikak A fejlesztesi celok megvalositasa soran kiemelt figyelmet kell forditani ket altalanos szempont ervenyesulesere. Az agazati es regionalis programokat at kell hatnia: • a kornyezeti, a makrogazdasagi es a tarsadalmi fenntarthatosag elvenek, valamint • a teruleti es tarsadalmi osszetartozas (kohezio) biztositasanak. Prioritasok A fenti celok eleresehez hat teruletre osszpontositjuk a fejlesztesi erıfesziteseket. Ennek alapjan prioritasaink a kovetkezık: 1. gazdasagfejlesztes, 2. kozlekedesfejlesztes, 3. tarsadalom megujulasa, 4. kornyezeti es energetikai fejlesztes, 5. teruletfejlesztes, 6. allamreform. ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:9/135 Dátum: 2007.06.12.


A prioritasok sok eleme osszefugg es hat egymasra. A prioritasok tartalmanak meghatarozasakor a nagy tarsadalmi kerdesek megoldasara, a kozigazgatas atfogo reformjabol fakado feladatokra koncentraltunk. E nagy tarsadalmi kerdesek integralt megkozelitest igenyelnek. Megoldasukra tobb operativ programban megjelenı un. zaszloshajo projekteket dolgoztunk ki, amelyek valaszt adnak a legfontosabb tarsadalmi gondjainkra. A vegrehajtas soran a fejlesztespolitikai eszkozok kiegeszulnek majd a kormanyzat mas eszkozeivel, igy peldaul a szabalyozas lehetısegeben rejlı atalakitasi eszkozokkel.” /ÚMFT. Összefoglaló 4. oldal/

1. A fenntarthatóság szempontjainak érvényesítése és integrálódása A fenntarthatóság megfelelő érvényesítése érdekében az UMFT-ben alkalmazott szóhasználatot, illetve az integrálódás szintjeit tekintettjük át első lépésben. Fogalom értelmezése és a szóhasználat Az ÚMFT a fenntarthatóságot sajátos módon kezeli: külön-külön tárgyalja a környezeti, a gazdasági és a társadalmi „fenntarthatóságot”, és nem mutatja ki azok kapcsolatát. Nem külön-külön kell ugyanis gondoskodni a társadalmi folyamatok, illetve a gazdasági folyamatok fenntarthatóságáról, hanem a fejlődést egyszerre kell környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntarthatóvá tenni! A fenntartható fejlődés célja, hogy a fejlődés oly módon valósuljon meg, hogy a környezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosítsa a lakosság életminőségének fenntartását és javítását, az életminőség javulását eszközként szolgáló gazdaság számára alapot biztosító természeti és kulturális erőforrások harmonikus és kíméletes igénybevételét, figyelembe véve a régiók sajátos adottságait, hagyományait, azokat helyben értékké alakítva.2 Az ÚMFT-ben alkalmazott szóhasználat többféle megközelítésben alkalmazza a fenntarthatóság kifejezést. Az értelmezési különbségek rendkívüli módon megnehezítik a fenntarthatóság szempontrendszerének az érvényesítését. A horizontális politikák kifejtése során a fenti kritikától és szakmai elvárástól eltekintve a dokumentum számos szakaszában helytelenül használják a fenntarthatóság kifejezést, általában a „működés 2

Lásd: Természeti erőforrások és környezeti értékek védelmét és fenntartható használatát érintő területfejlesztési politikai szempontok az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) alapján, A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret megalapozása céljából az Országos Területfejlesztési Koncepció tervezete alapján összeállította Váti Kht. Stratégiai Tervezési Igazgatóság Területpolitikai, elemzési és értékelési iroda, 2005, október



Oldal:10/135 Dátum: 2007.06.12.


fenntartása”, illetve a „finanszírozás fenntartása” kifejezések értelmében lásd az ÚMFT-ből származó következő három példát: „A közszolgáltatások fejlesztésének illeszkednie kell ahhoz a reformfolyamathoz, amely a nagy ellátórendszerek hatékonyságának növelését úgy valósítja meg, hogy közben tekintettel van az önkormányzatok teherbírására és a működés hosszú távú fenntarthatóságára is.” (ÚMFT, 3.2.3.6., 83. oldal) „A beruházási döntések meghozatalakor meghatározó szempont a fenntarthatóság, vagyis a korszerűbb, hatékonyabb, finanszírozható szerkezet kialakítása.” (ÚMFT, 3.2.3.6., 84. oldal) „A gazdasági fenntarthatóság érvényesülése azt jelenti, hogy a fejlesztések eredményeinek megőrzése érdekében nem több, hanem kevesebb adót kell majd fizetni. A társadalom fenntarthatósága pedig azt jelenti, hogy egyre több embert teszünk képessé az öngondoskodásra és az ország egészéért érzett felelősség vállalására.” (ÚMFT, Előszó) A fenntartható fejlődés a mai Magyarország számára minimálisan a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodást jelenti, gyenge fenntarthatóság. A fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése összehangolt és átfogó gazdaságfejlesztési stratégiát igényel. A kormányzat gazdasági szabályozó tevékenységének elő kell segítenie a gazdaság környezetbarát fejlődését. Ennek érdekében a támogatásoknak, az adórendszernek és a szabályozás más eszközeinek minimálisan a területkímélő, anyag- és energiatakarékos megoldások elterjedését kell szolgálniuk. A legjobb elvárható fenntarthatóság – erős fenntarthatóság – a módszertani összefoglalóban bemutatott 8 szempontcsoport követelményeinek megfelelően kialakított tervben érvényesíthető. Az integráció szintjei és megvalósulása az ÚMFT vonatkozásában A fenntarthatóság általunk kialakított szempontcsoportja alapján vizsgáltuk, hogy a 8 csoport vagy témakör tekintetében az ÚMFT egyes szerkezeti elemei hogyan kapcsolódnak, illetve milyen megközelítést alkalmaznak a problémák ellátására, orvoslására, valamint a lehetőségek kihasználására vonatkozóan. Elsődleges megközelítésünk a felvázolt módszertan szerint (lásd 7. pontot) a DPSIR rendszeren alapul. A dokumentum egyes szakaszaiban azt vizsgáltuk, hogy a fenntarthatósági szempontok közül melyek relevánsak. Amennyiben találtunk releváns fenntarthatósági szempontot, akkor azt tekintettük át, hogy az ÚMFT adott szakaszában a DPSIR mely pontjaihoz ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:11/135 Dátum: 2007.06.12.


kapcsolódón foglalkozik az anyag a fenntarthatósági szempont rendszer egyes elemeivel. Alapvető vizsgálati szempont, hogy az UMFT a fenntarthatósági cél elérése érdekében a releváns elemeket ragadja-e meg annak érdekében, hogy a leghatásosabban a legmegfelelőbb ponton avatkozzon be (a „driving forces” vagy a „pressures” típusú jelenségek feltárásával, befolyásolásával). Például a hulladék és szennyeződésképződés esetében a termelés és fogyasztás mozgató rugóit, a fogyasztási igényeket, szokásokat, értékrendet érintően történik-e beavatkozás (driving force típusú megközelítés), vagy a technológiai váltáson alapuló kibocsátás csökkentés, mint pressure típusú megközelítés kerül előtérbe. Másik példaként a munkaképesség és az egészség összefüggéseiben a betegségek környezeti okainak (state – levegő szennyezettség, pressure – fokozott teherszállítás), vagy az értékrendi elemek, mozgató rugók (termelési, szállítási és vásárlási szokások, kényszerek), illetve az aktuális vagy megfelelő új válaszok (responses – áruszállítási igény csökkentése, logisztika javítása, járműfejlesztés) feltárása és kezelése terén tervezi-e a dokumentum. A fenntarthatósági szempontok integrálásának előkészítése részben megtörtént, mivel az ÚMFT horizontális politikákat tárgyaló szakaszában részletesen foglalkozik a fenntarthatóság érvényesítésével, azonban az anyag további és a szakaszt megelőző részeiben, az előző változatokhoz képest többet foglalkozik az anyag a fenntarthatóság integrációjával. Az előkészítés azért részben történt meg, mivel a helyzetértékelés a következő pontban tárgyaltakból láthatóan szűkösen tartalmaz információkat a fenntarthatóság jelenlegi állapotára vonatkozóan, nehézzé téve a fenntarthatósági szempontból is megfelelő beavatkozások és indikátorok kialakítását. A horizontális politikák keretében megfogalmazott alapelvek következetes érvényesítésére (jelen esetben a dokumentum megfelelő felülvizsgálatára és kiegészítésére) van szükség az ÚMFT minden releváns szakaszában, illetve az operatív programok készítése és végrehajtása során is. A 3.1.4.2. pontban szereplő térhasználati alapelvek mellett a következő alapelveket javasoljuk beépíteni: 1. A projekt, program irányításába (felügyeletébe) vonják be az érintett települések (régiók) önkormányzatainak és civil szervezeteinek képviselőit (pl. kötelező legyen helyi irányító testület létrehozása). Az irányító testületben minimum ?% arányban vegyenek részt nők, illetve 30 év alattiak. 2. A projekt végrehajtásában foglalkoztatott személyek minimum ?%-a az adott területen élőkből kerüljön ki. 3. Biztosítsák a projekt átláthatóságát, valamennyi adatának folyamatos nyilvánossá tételét (pl. Web oldal segítségével) ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:12/135 Dátum: 2007.06.12.


4. Vállalják, hogy a projekt résztvevőit felkészítik az adott feladatok környezettudatos szemléletű (pl. területkímélő, anyag- és energiatakarékos, minél kevesebb hulladékkal járó) elvégzésére. 5. Készítsenek tervet arra vonatkozóan, hogyan védik a projektben résztvevők (testi-lelki) egészségét. 6. Olyan fejlesztés valósítható meg, amely nem növeli az adott régió ökológiai lábnyomát. Az integráció megvalósítása érdekében rögzíteni javasoljuk az ÚMFT-ben, hogy a fenntarthatósági szempontok érvényesítése céljából az operatív programok, nagyprojektek, zászlóshajó projektek, akciótervek megvalósítása során fenntarthatósági minimumkritériumokat kell megfogalmazni, amelyek kiindulási alapja a horizontális politikák 3.1.4.1. és a 3.1.4.2. pontokban megfogalmazott alaplevei. Az egyes prioritások tekintetében az ÚMFT szintjén csupán elvétve került említésre az adott ágazat vagy prioritási téma saját eszközrendszerének alkalmazásában rejlő fenntarthatóság felé történő elmozdulás. Pl.: anyagés energiatakarékos termelés és innováció, tisztább környezetbarát technológiák a 3.2.1.1. pontban, közösségi közlekedés említése több pontban. Minden prioritást követően javasoljuk röviden bemutatni a horizontális politikák érvényesítésének módját.

2. Az ÚMFT helyzetértékelésének vizsgálata Az ÚMFT helyzetértékelése során az OECD és az EUROSTAT szakértői álta is elfogadott, a „környezeti információk rendszerezésére és kezelésére legalkalmasabbnak” ítélt megközelítést a DPSIR (Driving Force_Presurre_State_Impact_Respons) modell alkalmazását vizsgáltuk. A helyzetértékelés vizsgálata előtt le kell szögeznünk, hogy a DPSIR struktúra alkalmazása a hazai környezetpolitikában és az információkezelésben jelenleg van kialakulóban. A vizsgálatunkkal is elő kívánjuk segíteni a rendszer minél előbbi teljeskörű bevezetését. A DPSIR rendszer alkalmazása lehetőséget kínál a fenntarthatósági információk megfelelő kezelésére és értékelésére is. Azonban a hazai információs források jelenleg még nem tartalmazzák megfelelő részletességel és területi lefedettséggel a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információkat. Mindezen körülményekre tekintettel a 2007-2013 közötti időszakra készülő tervek vonatkozásában, így az ÚMFT esetében sem várható el a kifogástalan DPSIR és fenntarthatósági helyzetfeltárás. Azonban a meglévő információk DPSIR és fenntarthatósági szempontú bemutatása elvárható az fenntarthatósági szempontból elvárható célratörőség, hatásosság biztosítása érdekében. ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:13/135 Dátum: 2007.06.12.


2.1. DPSIR és FF áttekintő értékelés A program helyzetértékelését első áttekintéséhez az alábbi táblázatot alkalmaztuk. Az első három oszlopban a fenntarthatósággal kapcsolatos helyzetfeltárást értékeltük, abban az esetben, ha értelmezni tudtuk az adott alapelvcsoportot az ÚMFT témakörére. Az utolsó két oszlopban arra tettünk egy első kísérletet, hogy a DPSIR megközelítés alkalmazását vizsgáljuk a helyzetfeltárás anyagában. A megközelítést használva egyrészt azt vizsgáltuk, hogy a DPSIR struktúrában tárja e fel a helyzetet az ÚMFT. Másrészt pedig, hogy a fenntarthatósági folyamatok viszonylatában tesz-e említést az ÚMFT témájához kapcsolódó DPSIR tényezőkre.



Oldal:14/135 Dátum: 2007.06.12.


1. táblázat Az ÚMFT helyzetértékelésének fenntarthatósági és környezeti szempontú vizsgálata

I. A természeti/ környezeti elemek fenntartható használata

FF alapelv 1. A feltételesen megújuló környezeti elemek és rendszerek önszabályozó képességét megőrzése és állapotuk javítása.

Az ÚMFT helyzetértékelése tartalmazza részlegesen

2. A megújuló erőforrások alkalmazásának előnyben részesítése.

részlegesen

3. A Hulladék- és szennyeződésképződés megelőzése, minél alacsonyabb szinten tartása, a veszélyesség csökkentése és az eddig okozott károk felszámolása.

részlegesen


Megjegyzés

DPSIR megközelítés

A 2.4.6 fejezet ugyan egyes elemeit tárgyalja a környezeti elemeknek és rendszereknek (pl. folyóvizek, termálvizek, védett területek területi statisztikája), de a részletezettsége és területi beazonosíthatósága (pl. térképek) nem megfelelő.

részlegesen

Említést tesz a témáról (2.4.6.2.), de a fenntarthatósági szempont szerinti elemzés (pl. potenciál, összetétel, területi megoszlás) hiányzik A hulladék- és szennyezés képződés megelőzésével, alacsony szinten tartásával, hulladéktermelés tendenciáival nem foglalkozik az anyag, csak említés szintjén tér ki a jelenlegi állapotra (javult a hulladékgazdálkodás, nőtt az illegális elhelyezés, 2.4.6.2.)

nem


Oldal:15/135 Dátum: 2007.06.12.

nem

Megjegyzés A mozgató rugók, terhelések, állapotok és a hatások egyes elemeit feltárja az anyag. Hiányzik a tisztán követhető és érthető DPSIR struktúra alkalmazása és a válaszok összegzése. -

-


nem

5. A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, azaz a fejlesztéseknél a terület- és környezetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. 6. Az esetleges későbbi, hosszú távú károk bekövetkezésének elkerülése érdekében alkalmazni kell az ún. elővigyázatosság elvét. 7. A biológiai sokféleség, változatosság fennmaradásának biztosítása, újratermelődésének feltételeinek megőrzése.

nem

II. A meglévő értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése

4. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával.


nem

-

Ide tartozik többek között: biológiailag aktív és nem aktív felületek arányának változása (pl. a közútépítés, autópálya építés kapcsán), zöld illetve barnamezős beruházások aránya, tájrehabilitáció területe stb.

nem

-

Nem

Hiányzik az elővigyázatosság érvényesülésének összefoglaló jellegű bemutatása a hatósági és a gazdasági gyakorlatban.

-

-

részlegesen

Áttételesen tesz említést a gazdagságról, de a vonatkozó folyamatokat, területi jellemzőket nem foglalja össze. (2.4.6.2)

részlegesen


Oldal:16/135 Dátum: 2007.06.12.

Nem szerepel a tényezők egyikének bemutatása sem, csupán az állapot jellemzőkre és terhelésekre tesz rövid utalást, illetve a válaszok szűk szeletét (védettség) mutatja be.

III. A helyi közösségek fennmaradásának, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása


8. Biztosítani kell az élettelen, épített környezet (építészeti és kulturális) értékeinek, valamint a tájképi, tájhasználati értékek fennmaradását. 9. A helyi szinten kezelhető erőforrások, környezeti adottságok használata elsősorban a helyi közösségek hasznát szolgálja. 10. Biztosítani kell a helyi kultúrák fejlődését, kialakulását, amelyek biztosíthatják az emberek és a környezet harmonikus együttélését. 11. A helyi közösségek és települések megtartó erejének növelése.

részleges

12. A fejlesztési döntések során a szubszidiaritás elvét kell érvényesíteni a szükséges információ, illetve az érintettek megfelelő részvételének biztosításával.

részlegesen


Az épített környezetről, annak értékeiről tesz említést (2.4.6.3.), a tájhasználatról nem.

részlegesen

Az állapotok és a hatások egyes elemeit feltárja az anyag.

nem

Ide tartozik többek között: területi megoszlást ábrázoló térképek.

nem

-

nem

Ide tartozik többek között: területi potenciálok, erősségek felsorolása és térképi megjelenítése.

nem

-

nem

sem, környezeti sem fenntarthatósági szempontból nem vizsgálja az anyag megfelelően a kérdést, csupán egyes elemei jelennek, meg pl. a 3. 2. 4. és a 3. 2. 5. pontokban. Ugyan a civil szervezetekről tesz említést (2. 5. 5. 5., 2.4.8.) és az önkormányzatok döntési helyzetét is megemlíti (2.4.8.), de nem tér ki többek között: a civil társadalom aktivitására, az információhoz való társadalmi hozzáférésre, társadalmi részvétel megvalósulására


Oldal:17/135 Dátum: 2007.06.12.

részlegesen

nem

A mozgató rugók, és a hatások néhány elemét feltárja az anyag, de csak részlegesen. -

V. A felelősség-teljes ember kiművelése

IV. A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel


13. A fejlesztéseknek az anyag és energia intenzív termékek és technológiák körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell mutatniuk. 14. A fenntarthatóság érvényesítését elősegítő technológiai fejlesztések.

nem

Ide tartozik többek között: egységnyi hozzáadott érték illetve GDP energiaszükséglete, energiafogyasztás (háztartási és ipari) összetétele és változása

nem

15. Csak azokat a technológiai lehetőségeket szabad egy-egy területen alkalmazni, amely valóban megfelel az ottani természeti és társadalmi adottságoknak. 16. A fejlesztések és más beavatkozások járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben, ideértve a természetes és jogi személyeket valamint ezek közösségeit, csoportjait) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon.

nem


nem

nem

-

Arról ír, hogy alig van Mo-n technológiai fejlesztés (2.4.3.), nem szól a fejlesztések környezeti, fenntarthatósági irányáról Az ÚMFT részletezettség szintje nem alkalmas ilyen mélységeket feltárni

-

-

-

-

Az ÚMFT részletezettség szintje nem alkalmas ilyen mélységeket feltárni

-

-


Oldal:18/135 Dátum: 2007.06.12.

VI. Esélyegyenlőség és területi egyenlőség


17. A teljes értékű élet feltételeinek biztosítása az önismeret, a közösségi élet fejlődésének ösztönzése, egy a fenntarthatóságot, mint értéket is magába foglaló belső értékrend kialakulásának elősegítésével.

nem

18. A köz érdekét szolgáló információhoz, így a környezettudatos magatartás kialakulásához, szükséges tudáshoz, oktatáshoz mindenki egyenlő eséllyel jusson hozzá.

részlegesen


Ide tartozik többek között: lelki megbetegedések, munkaképesség csökkenése (lásd Kopp M. és Skrabszki Á. tanulmányait) szenvedélybetegségek, öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek száma; családok helyzete, valamint civil szervezetek tagsága; erdei iskolában részvevő gyerekek száma A tudás és a kultúra hozzáféréséhez biztosított lehetőségeket fenntarthatósági szempontból nem mutatja be (főként a piacgazdasági igények és iskolázottsági statisztikák dominálnak) (2.4.5.2.), hiányoznak a társadalmi, közcélú információszolgáltatásokhoz való hozzáférés adatai (pl. Aarhus egyezmény, átláthatóság alapján), közigazgatási szervek és vállalatok számára szükséges közcélú környezeti információk, adatbázisokhoz való hozzáférés. Kiemelten fontos a környezetért és egészségért felelős döntéshozatal kompetenciájának fejlesztése, a környezeti


Oldal:19/135 Dátum: 2007.06.12.

nem

részlegesen

-

A mozgató rugók, terhelések, állapotok és a hatások egyes elemeit feltárja az anyag. Hiányzik a letisztult, érthető DPSIR struktúra alkalmazása és a jelenleg alkalmazott válaszok (responses) összegzése


változások értékelése, előrejelzése, megelőzése és a változásokhoz való alkalmazkodás képessége.

19. A különböző helyzetben lévő személyek, és közösségek számára biztosítani kell a teljes értékű élet lehetőségét.


részlegesen

Fenntarthatósági szempontból nem vizsgálja az anyag, térképek hiányoznak.


Oldal:20/135 Dátum: 2007.06.12.

részlegesen

A mozgató rugók, terhelések, állapotok és a hatások egyes elemeit feltárja az anyag. Hiányzik a letisztult, érthető DPSIR struktúra alkalmazása és a válaszok összegzése


20. Törekedni kell a kistérségek közötti fejlettségi különbségek kiegyenlítésére.

részlegesen

Fenntarthatósági szempontból nem vizsgálja az anyag, térképek hiányoznak.

részlegesen

21. Jó kormányzás.

részlegesen

A jó kormányzás elemeit (átláthatóság, jogkövetés, korrupció hiánya, szubszidiaritás, információhoz hozzáférés, részvétel, hatékonyság, koherencia, állampolgársági tudatosság, elszámoltathatóság) nem tekinti át rendszerezetten. (2.4.8.)

részlegesen



Oldal:21/135 Dátum: 2007.06.12.

A mozgató rugók, terhelések, állapotok és a hatások egyes elemeit feltárja az anyag. Hiányzik a letisztult, érthető DPSIR struktúra alkalmazása és a válaszok összegzése Elsősorban az állapot bemutatására koncentrál, de a mozgató rugók, terhelések, állapotok és a hatások egyes elemeit feltárja az anyag. Hiányzik a letisztult, érthető DPSIR struktúra alkalmazása és a válaszok összegzése


22. Egészségmegőrzés, megelőzés, kezelés, egészségfejlesztés


részlegesen

A környezet-egészség, munkahelyi egészség, környezetbiztonság, élelmiszerbiztonság, jövő generációk egészsége stb. kérdéseire nem tér ki.


Oldal:22/135 Dátum: 2007.06.12.

nem

Elsősorban az állapot bemutatására koncentrál, de a mozgató rugók, terhelések, állapotok és a hatások egyes elemeit feltárja az anyag. Hiányzik a letisztult, érthető DPSIR struktúra alkalmazása és a válaszok összegzése.


2.2. DPSIR szempontú értékelés A áttekintését követően megállapítható, hogy a fenntarthatósági szempontok, problémák vizsgálata jelentős mértékben hiányzik az anyagból. A környezeti problémákkal elszigetelten foglalkozik, az ágazati vagy térségi elemzések sem a környezeti, sem a fenntarthatósági szempontok vizsgálatát nem elemzi, nem tesz rá utalást. A következő kérdések a fenntarthatósági, környezeti szempontok DPSIR logika szerinti alkalmazásának teljesülésének ellenőrzéséhez jelentenek segítséget. 1. vizsgálati szempont: Főbb környezeti és fenntarthatósági problémák összegzése a környezeti állapotok (State) és a környezeti terhelések (Pressures) vonatkozásában megfelelő-e? A dokumentum több környezeti elem vonatkozásában tesz említést azok állapotára és az őket ért terhelésekre, azonban vannak elemek, amelyek hiányoznak (pl. talaj), illetve a környezeti rendszerekre (pl. ökológiai hálózatra) gyakorolt jelenlegi hatások és következményekre tett utalások hiányoznak. A fenntarthatósági szempontból értelmezhető terhelések, állapotok elemzése, tendenciák bemutatása hiányzik az anyagból. 2. vizsgálati szempont: A leírt főbb fenntarthatósági problémák mögött rejlő (gazdasági, társadalmi) okok, hajtóerők, mozgatórugók (driving forces) rövid leírása megtalálható-e az anyagban? A legfontosabb fenntarthatósági problémákat nem azonosítja az anyag, e problémák vonatkozásában egyes okok, hajtóerők, mozgatórugók (driving forces) említése azonban elszórtan megtalálható az anyagban. Alapvetően azonban hiányzik a fenntarthatósági szempontból értékelt jelenlegi hajtóerők és tendenciáik bemutatása. A legfontosabb fenntarthatósági problémák rövid említésszerű bemutatását lásd a 7., illetve a következő pontban. 3. vizsgálati szempont: A jelenlegi környezeti állapotok (State) és a környezeti terhelések (Pressures) által megjelenő (társadalmi, környezeti) hatások, következmények (Impacts) összegzése megfelelő-e? A környezeti állapotok és fenntarthatósági helyzet (a környezeti terhelések által megjelenő társadalmi, környezeti hatások, következmények) elemzése szempontjából az anyag nem strukturált a DPSIR logika szerint. 4. vizsgálati szempont: A fenntarthatósági és környezeti problémákra adott társadalmi válaszok (responses) bemutatása, tendenciái szereplenek-e az anyagban?



Oldal:23/135 Dátum: 2007.06.12.


A társadalmi válaszok (aktuális ágazati vagy horizontális beavatkozások) bemutatására az anyagban elvétve van néhány jel, így sem a jelenlegi válaszok, sem azok tendenciái nem azonosítottak a környezeti, fenntarthatósági szempontokat érintően. Összegzésként megállapítható, hogy a dokumentum már a helyzetértékelés során nem tér ki megfelelően a különböző fenntarthatósági tényezőkre, a környezeti vonatkozású megállapításai nem strukturáltak a DPSIR rendszerben, illetve a környezeti és fenntarthatósági szempontokat elkülönülten nem integráltan kezeli, amennyiben részlegesen tárgyalja. Javasoljuk a célok és tervezett prioritások mentén feltérképezett fenntarthatósági, és környezeti helyezet integrált DPSIR struktúrához illeszkedő rövid lényegre törő bemutatását. 2.3. A helyzetértékelésben szereplő vagy hiányzó legfontosabb fenntarthatósági és környezeti ügyek, szempontok, problémák A következő pontokban azokat a témaköröket emeljük ki, amelyek bemutatása egyáltalán nem vagy csak részlegesen történt meg az ÚMFT helyzetértékelésében. A fenntarthatóság érvényesítése érdekében szükségesnek látjuk a helyzetfeltárás felsorolt témakörökkel történő kiegészítését. 2.3.1. Betegségek okainak és a munkaképességet hátrányosan befolyásoló tényezők bemutatásának hiánya Környezeti okokra visszavezethető betegségek3 A betegségek 15-20 %-a környezeti okokra vezethető vissza. Az e téren megvalósítandó intézkedések (pl. a környezetvédelmi rendelkezések következetes betartatása, az egészségügyi szempontokat is figyelembevevő környezeti hatástanulmányok megkövetelése stb) nagy tömegek esetében járulhatna hozzá a betegségek megelőzéséhez és az egészségi állapot javulásához. A környezeti okokra visszavezethető betegségek térbeli megjelenésének bemutatása, környezeti okok összegzése, jelenlegi beavatkozások, válaszok bemutatása hiányzik. Depressziós tünetegyüttes okainak és következményeinek említésének hiánya4 3

Forrás dr. Rudnai Péter és dr. Páldy Anna, ÁNTSZ



Oldal:24/135 Dátum: 2007.06.12.


Összességében a 15–44 éves korosztályban a valamennyi megbetegedés által okozott veszteség 30%-a származik a lelki egészség zavaraiból, ez az arány ötször nagyobb, mint a szív-érrendszeri megbetegedések által okozott kiesés, és hét és félszer több mint a daganatos betegségek következményei. Ezek az arányok mutatják, hogy a lelki egészség megőrzése rendkívül komoly anyagi, gazdasági megtakarítást jelentene a társadalom számára, hiszen ezek a problémák éppen az alkotóképes, fiatal korosztályt érintik. A lelki egészség megőrzésére alkalmas magatartásorvoslási struktúra a mai magyar társadalomban igen szegényes. A modern orvoslás bio-pszicho-szociális szemlélete értelmében az egészség fogalma nem csupán a testi egészséget jelenti, hanem azt, hogy a három rendszer, a szociális, a pszichológiai és az élettani állandó, folyamatos kölcsönhatásban van egymással. Az elmúlt évszázad hatalmas technikai eredményein alapuló bio-medikális orvosi szemlélet hajlamos elfelejtkezni erről az összefüggésről, annak ellenére, hogy a társadalom egészségét tudományosan csak ilyen megközelítésben vizsgálhatjuk, és a hatékony beavatkozás alapja is ez a szemlélet. Bár a fenti összefüggés általában is igaz, nem minden korban és társadalmi környezetben azonos a különböző tényezők jelentősége. A viszonylag stabil, nagy társadalmi megrázkódtatásokat át nem élő társadalmakban nem annyira jelentős a szociális tényezők szerepe, és az ezekkel való pszichológiai megbirkózás képessége az egészség megőrzésében, mint egy olyan régióban, mint az utóbbi évtizedekben a magyar és a többi közép-kelet-európai, illetve kelet-európai társadalom. Ezért állnak szinte tanácstalanul a hagyományos népegészségügyi, orvosi szemlélet képviselői azelőtt a jelenség előtt, hogy míg a 70-es években a magyar és a többi ún. szocialista államok egészségi mutatói nem voltak rosszabbak számos nyugati országénál, a nyolcvanas évek végére nálunk, és a többi környező országban az egészségi állapot mutatói igen nagy mértékben rosszabbodtak, míg nyugaton javultak. Elemzések szerint a viszonylag rosszabb szociális-gazdasági helyzet nem önmagában, csupán a depressziós tünetegyüttes közvetítésével eredményez magasabb megbetegedési arányokat. Tehát nem önmagában a nehéz szociális helyzet, hanem a viszonylagos lemaradás szubjektív átélése a leglényegesebb egészségügyi veszélyeztető tényező. Ha valakinek nincs gépkocsija, és emiatt úgy érzi, hogy lemaradt, hogy családjának nem tud megfelelő feltételeket teremteni, akkor ez a lelkiállapot az, ami fokozza mind a lelki, mind a testi egészség romlását. A magyar népesség körében végzett prospektív vizsgálataink eredményei szerint a viszonylagos társadalmi-gazdasági lemaradás átélése, a 4

KOPP MÁRIA – SKRABSZKI ÁRPÁD, PSZICHOSZOCIÁLIS TÉNYEZőK ÉS EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT1, A Népesedéspolitikai ad-hoc Munkabizottság számára készített tanulmány. Oldal:25/135 Nemzeti Fejlesztési ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Dátum: 2007.06.12. Ügynökség Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


következményes depressziós, reménytelen, kontrollvesztett lelkiállapot, a megfelelő megbirkózási, konfliktus-megoldási készségek hiánya a magyar népesség egészségromlásának igen fontos háttértényezője. Ez a tényez_ a férfiak esetében jelentősebb, mint a nők esetében. A viszonylagos lemaradás ilyen fokú következményei az anómiás állapottal, a bizalomhiánnyal, az irreális, csak anyagiakat értéknek tekintő teljesítménymotivációval, a krónikus stresszállapottal és az észlelt társas támogatás nagyfokú csökkenésével vannak elsősorban kapcsolatban. Egészségtudatosság és betegségmegelőzés helyzetének bemutatása Az egészségtudatosság szintje, megelőzési intézkédések, intézményrendszer, kapacitások, felkészültség, ismeretek megléte hiánya nem kerül bemutatásra az anyagban. Ki kell emelni a születendő gyermek zavarmentes méhen belüli fejlődésének biztosítása, illetve a terhességi tanácsadás, a prenatális genetikai szűrés helyzetét. Az öngondoskodáson kívül a közösségi gondoskodás helyzetének összegzése (működő szervezetek, létező közösségi formák stb.). Ezen kívül külön kell hangsúlyozni a szervezet ellenálló-képességének javítása és az egészségmegőrzés szempontjából pótolhatatlan óvodai és ISKOLAI TESTNEVELÉS megfelelő óraszámú biztosításának helyzetét, és általában a szabadidősport, rekreációs tevékenységek lehetőségeinek összegzését. 2.3.2. Közlekedés Elérhetőségi helyzet bemutatása a területi szükségletek összegzésével A közlekedési helyzetértékelése elnagyolt, néhány fontos összefüggésre nem megfelelően terjed ki. Példának említhető az autópályák kiterjedése és a gazdasági fejlődés kapcsolata. Gazdaságfejlesztési koncepció kérdése, hogy az autópályák kiépítése előfeltétele-e a kívánt gazdasági fejlődésnek (l. Írország). Különbséget kell tenni az átjárhatóság és az elérhetőség között. A különböző léptékű elérhetőségi szükségletek összefoglalása területi különbségek kiemelése (rekreációs, kulturális, munkahelyi, egészségügyi, szállítási szempontú megkülönböztetés figyelembevételével). Az elérhetőségi adottságok, pl.vasúti szárnyvonalak helyzetének, használatának bemutatása az okok összefoglalásával. Hibás a környezeti elemeknél a légszennyezés egyértelmű, általános csökkenéséről beszélni – a közlekedési eredetű légszennyezés, környezetvédelmi, környezetegészségügyi és épített örökségvédelmi szempontból is egyre jelentősebb, és a legtöbb nagyvárosban, a lakosság jelentős része számára komoly veszély. ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:26/135 Dátum: 2007.06.12.


2.3.3. Környezettudatossság szintje Az egyének és a cégek környezeti tudatossági szintje és a növelése érdekében jelenleg végzett beavatkozások összegzése. Környezettudatosság növekedése szükségének rövid bemutatása. Megelőzés és elővigyázatosság érvényesülésének bemutatása az egyes releváns tématerületek vonatkozásában A környezeti és fenntarthatósági ismeretek jelenlegi szintjéről nem tájékoztatat az anyag. Nem tesz említést arról, hogy hiányzik (megszűnt) a környezeti nevelés és oktatás fejlesztésével, koordinációjával foglalkozó intézmény (OM-ben). 2.3.4. Fenntarthatósági szempontoknak megfelelő technológiák és K+F A jelenleg alkalmazott technológiák és a K+F+I támogatások között a környezetkímélő, vagy környezetkímélőbb technológiák alkalmazására irányuló kutatás, fejlesztés, innováció helyzetének bemutatása. 2.3.5. Természeti, épített környezeti és kulturális adottságok sokszínűsége Az NSRK természeti-környezeti helyzetértékelését összességében igen hiányosnak tartjuk. A fejezet felépítése strukturálatlan, átgondolatlan. Az elemzésben a jobbára önkényesen kiragadott témakörök a környezet állapotának csak egy-egy kis szeletét képezik, a pozitívumok túlhangsúlyozása mellett átfogó képet nem adnak a tényleges helyzetről. A környezetvédelmi problémák hiányosan kerülnek elő, természetvédelmi problémákkal pedig egyáltalán nem foglalkozik. Az utóbbi témakörnél pedig kizárólag a pozitívumok, megemlítése történik meg. A helyzetleírás továbbá elsődlegesen a társadalmi-gazdasági folyamatokra ható, azt károsan befolyásoló kérdésköröket tárgyalja (pl. árvízvédelmi problémák, globális klímaváltozás), amire az is utal, hogy a környezetünk állapotáról szóló alfejezet a „Társadalmi-gazdasági helyzetértékelés” című fejezeten belül kapott helyet. Az NSRK a környezeti problémák tárgyalását a környezetbiztonság kérdéskörével kezdi, amit határokon átnyúló problémaként tárgyal. Sőt, a továbbiakban kifejtett globális klímaváltozással kapcsolatos gondolatot is az árvizek, belvizek növekvő veszélyével fejezi be. Ez a kérdéskör véleményünk szerint nem környezet, illetve természetvédelmi problémakör, hiszen az árvízvédelmi beavatkozások ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:27/135 Dátum: 2007.06.12.


nem a környezet, illetve a természet állapotának javulásához járulnak hozzá, hanem gazdasági és társadalmi károk, veszteségek megelőzésének célját szolgálja. A környezetbiztonság kérdéskörénél továbbá nincsen megemlítve az ezzel kapcsolatos eddigi beavatkozások súlyos környezetkárosító hatása, ami természetvédelmi szempontból fontosabb, mint maga a gazdasági kár. A természeti környezet értékelése hagyományosan a védelem alatt álló területek aránya alapján történik. A védelmi státusz nem kifejezetten jó mutatója az élőhelyek természetességi állapotának, hiszen egyes elemzések kimutatták pl. erdei ökoszisztémák esetében, hogy a védett és nem védett állományok összességében alig különböznek egymástól természetességüket tekintve5. (Ennek oka részben az, hogy hazai erdeinket nem a természetvédelmi szervek kezelik, hanem az elsősorban gazdasági szempontokat előnyben részesítő erdészet). A fentiekből kifolyólag, természeti adottságaink megítélésekor nem szerencsés, ha kizárólag ezen egyetlen szempont szerint értékeljük azt. Az egyes védelmi státusz alatt álló területek %-os arányának megemlítése tehát nem ad világosan átlátható képet a jelenlegi állapotról. A védett területek arányát szerencsésebb lenne pl. a hazai nem védett, de értéket hordozó területek arányával összevetni ahelyett, hogy az EUtagállamokéval hasonlítjuk össze. Vagy tanácsosabb lenne pl. azt megemlíteni, hogy az összes gyepterülethez képest hány %-on folyik természetkímélő, élőhelyfenntartó gazdálkodás. Az is informatívabb lenne, hogy a természetes, jó állapotú élőhelyek aránya milyen pl. a mezőgazdasági területekhez képest, vagy a természetes állapotú erdeink aránya az összes erdőterülethez képest (ld. MÉTA). Ezek az adatok megdöbbentőek, hiszen pl. az erdők esetében Magyarországon a potenciális 85,5%-os erdősültséghez képest ma 19,2% maradt, ám összességében csak 6,6% tekinthető legalább fafajösszetételét tekintve természetszerűnek, a többi idegenhonos fajok ültetvénye6! Ha ebben a megközelítésben nézzük a természet állapotát, akkor már egyáltalán nem olyan bíztató a helyzet, amit viszont egy ilyen jellegű környezeti helyzetértékelésben elhallgatnunk hiba lenne. Továbbá ezek a számok azt sugallják, hogy több társuláscsoport esetében akkor sem lehetnénk biztosak erdeink természetes állapotának megőrzésében, ha az összes hazai állomány védelem alatt állna7. A környezetszennyezés témakörébe tartozó pontoknál megfigyelhető, hogy elsősorban a környezetegészségügyi problémák lettek megemlítve (levegőminőség, környezeti zaj, ivóvíz minőség stb.), háttérbe szorultak a természetvédelem szempontjából fontos kérdéskörök, mint amilyen például a természetes élőhelyek elszennyezése. Az 5

Kenderes K. és mtsai. (2005): Középhegységi védett erdeink természetességének vizsgálata. A III. Magyar Természetvédelmi és Biológiai Konferencia Absztraktkötete. pp.49. 6 Bartha D. (2005): A magyarországi erdők védelme. A III. Magyar Természetvédelmi és Biológiai Konferencia Absztraktköete. pp.28. 7 Standovár T. (2006): Biológiai megfontolások az erdei életközösségek hatékony védelméhez. Magyar Tudomány 2006/6 ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:28/135 Dátum: 2007.06.12.


energiafelhasználással kapcsolatban a helyzetelemzés igen hiányos, annak ellenére, hogy az ehhez kapcsolódó prioritások elegendő részletességgel vannak kidolgozva. Hiányoljuk annak kihangsúlyozását, hogy energiafelhasználásunk nem fenntartható, hiszen elsődlegesen primer energiaforrásokon alapszik, a megújuló energiaforrások kihasználtsága pedig igen kezdetleges stádiumban van. A továbbiakban pedig semmi szó nem esik az általunk felvázolt problémakörök egyikéről sem, nevezetesen a természetes élőhelyek eltűnéséről, feldarabolódásáról, izolálódásáról, az élőhelyek gyakori vízháztartási problémáiról, az ökoszisztémák elfogadhatatlan mértékű elszennyezéséről, az inváziós fajok és az elmaradó vagy éppen túlzott mértékű tájhasználat problémaköreiről. 2.3.6. Közigazgatás átláthatósága, információhoz való hozzáférés, civil és hatósági kontroll Pozitívum, hogy említi az anyag a hatóságok megerősítésének szükségességét, de nem említi a jelenlegi egyre szűkülő kapacitásokat Pozitívum a hatóság, beruházó, civil párbeszéd hangsúlyozása, és az ehhez illeszkedő intézményrendszer hiányosságainak említése. Azonban az intézményrendszer nem csak a nagyberuházások tekintetében hiányos, hanem a fejlesztési programok, tervek kialakítása terén is. pl. a fenntarthatósági koordinációs intézmény és a fenntarthatósági programok teljes hiánya!!! Megfelelően környezetvédelmi és fenntarthatósági tervezési lánc hiányzik, nincs összehangolás, nem fenntartható a rendszer. Regionálisan, kistérségi és helyi szinten nincsenek a térségi szereplők által ismert és elfogadott fenntarthatósági és környezeti stratégiák, programok. Egyes területi szinteken vannak környezetvédelmi programok, azonban azok hatékonyságát, megvalósítását nem mutatja be az anyag. "A közszolgáltatásokban az infokommunikációs technológiák használata még nem eléggé elterjedt, a hozzáférés pedig nehézkes. A megfelelő tartalmak és szolgáltatások kínálata csekély. A szolgáltatások statikusak, kevéssé interaktívak és nem felhasználóbarátak" szempontok említésénél sokkal jelentősebb problémakör az állami szervezetetek közti adatáramlás, adat- és információ való hozzáférés hiánya. Különösen környezeti és fenntarthatósági szempontból rendkívül fontos, mivel környezeti károk és fenntarthatatlan helyzetek származhatnak abból, ha az adatfelhasználás, kölcsönös hozzáférés rendszere legalább a közigazgatáson belül nem biztosított (lásd MEPAR, környezetegészségügyi, foglalkoztatás-egészségügyi, természetvédelmi, vízminőségi, talajszennyezettség, talajtani, mezőgazdasági, meteorológiai adatok stb.). ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:29/135 Dátum: 2007.06.12.


Az igazgatásban a végrehajtás nyomon követése főként környezeti szempontból rendkívül hiányos. Hiányzik a közbülső, folyamatos értékelés, visszacsatolás, a nyilvánosság érvényesítése.

3. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatai A horizontális elvek köztük a fenntarthatóság érvényesülése a tervezés és a végrehajtás során rendkívüli nehézségekbe ütközött. Az tervezés, értékelés, nyomon követés és végrehajtás tekintetében felkészültségi és kapacitás béli hiányosságok voltak tapasztalhatók. A fenntarthatósági szempontok és azon belül is a biológiai sokféleségre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatások nyomon követése és értékelése nem történt meg célirányosan. Ezen tapasztalatokból okulva biztosítani kell a következő időszakra vonatkozó felkészült szakértőket, képzési lehetőségeket, információs hátteret és nyomon követési intézményrendszert. A korábbi időszak másik fő problémája az átláthatóság, és változtatásokra vonatkozó információhiány. A civil szereplők bevonásának és részvételének tapasztalatai értékelésre szorulnak, amely értékelés tapasztalatait javasoljuk felhasználni a következő időszakra vonatkozóan.

4. A program célrendszerének és prioritásainak vizsgálata A tartós növekedés kifejezést több helyen a gazdaságfejlesztés szinonimájaként használja az UMFT, ami súlyos hiba, mivel a „tartós növekedés” a fenntarthatóság szempontjából elfogadhatatlan, míg a „gazdasági fejlődés” elfogadható. Az UMFT környezeti és fenntarthatósági szempontú értékelésének alapfeltétele, hogy a célok viszonyrendszere tisztázott legyen. Fontos dolog, hogy a környezet fenntartható használata az NSRK-n belül horizontális politikaként jelenik meg, azonban az ezzel kapcsolatban megfogalmazott célok nehezen illeszthetőek bele az NSRK további szerkezetébe (a prioritási tengelyek ezekből a célokból néhol nehezen vezethetőek le). A célok között szerepel egy-két olyan fogalom, amiből nem derül ki világosan, hogy mit takar (ilyen pl.: környezetgazdálkodás, fenntartható térségi rendszerek), és nem illeszthetőek be a helyzetelemzés és a prioritások tárgyalásának logikai sorába. A célok sem a prioritási tengelyekkel, sem pedig a helyzetelemzéssel nem sok összefüggést mutatnak, egymásból nem vezethetők le tisztán, nem jól követhetőek. A környezet fenntartható használatán belül külön célként ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:30/135 Dátum: 2007.06.12.


jelenik meg pl. az elérhetőség javítása, aminek nincs közvetlen kapcsolata ezzel a kérdéskörrel, és korábban mind „A tartós növekedés”, mind „A foglalkoztatás bővítése” átfogó célokon belül már szerepelt. A prioritásoknál az elérhetőség javítása pedig a környezet fejlesztése mellett már önálló prioritásként jelenik meg, ami tovább bonyolítja a szerkezet áttekinthetőségét. A célokat több helyen hiányosnak tartjuk. Nem jelenik meg a környezet táji, épített örökség és kulturális értékeinek megóvása mellett az ökológiai szemléletű vízgazdálkodás és tájhasználat. Továbbá a fenntartható termelési és fogyasztási szokások elterjesztése, a környezettudatosság erősítése sem jelenik meg külön kiemelt célként, pedig a prioritások között kiemelt szerepet kap. Tartalmilag alapvetően pozitív lehetőségként fogalmazódik meg az anyagban a külföldi befektetők, cégek és magánszemélyek számára szükséges feltételek megteremtése („olcsó természetközeli lakóhelyek, potenciális bevándorlás nyugatiaknak”; „a nemzetközi vállalatok jelenléte, a befektetett működő tőke összege nemzetközi viszonylatban is kimagasló”). A program a négy leszakadó régióban – Dél-Alföldön, DélDunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon – a nagyvállalatok támogatását javasolja (71.o.). Ezek sok esetben éppen a meglevő vagy esetleg éppen induló kkv-k esélyeit ronthatják. Nem látjuk megalapozottnak, hogy ugyanaz a támogatási összeg a nagyvállalatok fejlesztésére és támogatására fordítva miért jelentene – az ÚMFT logikáját követve – gyorsabb gazdasági növekedést vagy több új munkahelyet. Nem érthető, hogy miért szerepel, mint potenciális növekedési lehetőség a külföldiek bevándorlása a természetközeli lakóhelyekre. Az OFK-hoz hasonlóan az ÚMFT is kiinduló feltételként kezeli a hazai gazdaság „globalizáció diktálta folyamatos alkalmazkodási kényszerét”. Ugyanakkor a kkv-k kiemelt támogatása gazdasági, illetve fenntarthatósági szempontból is kívánatos lenne; lehetőség nyílna a duális gazdasági szerkezet fejlesztésére. A kkv-k támogatása ugyan formailag szerepel az ÚMFT-ben, de tartalmilag egyre kevésbé látszik hangsúlyosnak. Számos helyen (pl. 67.o.) a korábbi „kkv” kategóriát a „vállalkozások, különös tekintettel a kkv-kra”, illetve a „vállalkozások” váltotta fel a korábbi UMFT verzióhoz képest. Lehetséges, hogy a közszférában helyenként létszámleépítésre lehet szükség, de inkább a teljes foglalkoztatás növekedésére kellene a hangsúlyt helyezni (és indikátor-célértéket megfogalmazni). A jelenlegi indikátor megtartása esetén összekeveredik a foglalkoztatás növelése és az állam méretének csökkentése, mint cél. Elképzelhető, hogy az indikátor (55.o.) értéke nő, míg a teljes foglalkoztatás (a közszférát érintő elbocsátásokkal együtt) csökken.



Oldal:31/135 Dátum: 2007.06.12.


A versenyképesség javítása csak oly módon lehetséges, hogy meghatározzuk a versenyképes tevékenységeket és annak piacát, piaci szereplőit, ez utóbbiakat erősíti az állami beavatkozás. Bár a meghatározott eszközök e tekintetben kétségkívül fontos támogatási területek, mégis bizonytalanságot érzünk a tekintetben, hogy a támogatások olyan területekre összpontosítanak-e, ahol „garantált a siker”. Egyetértve az OFK értékelőivel fenntarthatósági szempontból vizsgálva ezt a kérdést alapvetően szükségesnek tartjuk a helyi piacok kialakulásának erősítését, illetve a helyi természeti, környezeti és kulturális erőforrásokra támaszkodó gazdaság megerősítését. Ennek hiányában a kultúrtáj és a vidék, illetve az agglomerációkon kívüli települések magukra maradnak.8 4.1. A fenntarthatósági, környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, illetve figyelembevétele a programban. Az ÚMFT célrendszerében a fenntarthatóság és a környezeti szempontok a korábbi változatokhoz hasonlóan a jelenlegi dokumentumban is elkülönülten jelennek, meg, holott e horizontális szempontok érvényesülése érdekében elengedhetetlen, hogy minden egyes cél és prioritás megfogalmazása során integráltan vegyék figyelembe a fenntarthatósági, környezeti célokat. Az OFK esetében az ÖKO Rt környezeti jelentésében alkalmazott megfogalmazásokat iránymutatónak tekintjük az ÚMFT vonatkozásában is. Jól érzékelhetően a dokumentum az EU stratégiai elvárásait képezi le a foglalkoztatás és a növekedés tekintetében. A dokumentumból hiányzik a két átfogó cél (a foglalkozatás bővítése és a tartós növekedés elérése) és a két horizontális politika (fenntarthatóság feltételeinek biztosítása és a kohézió erősítése) kiválasztásának indoklása és nem kerül bemutatásra, hogy milyen ütemezésben mit kíván elérni a célok vonatkozásában. A hiányosságokhoz illeszkedően azt sem tárja fel az anyag, hogy mi a kapcsolat az átfogó célok és a horizontális politikák, a prioritások és a horizontális politikák, valamint a prioritások illeszkedését kapcsolódását az átfogó célokhoz. Említést tesz a dokumentum a 4 prioritás vonatkozásában arra, hogy a fenntarthatóság horizontális politika megvalósítása ezen a prioritáson belül kerül megvalósításra. A megállapítás nem felel meg a horizontális politikák leírása során bemutatott szempontrendszernek és az EU elvárásainak sem. Elemzésünk során áttekintettük az ÚMFT fenntarthatósági szempontból hogyan illeszkedik a Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a 2007–2013 közötti időszakra (angol rövidítéssel: CSG; 2006. július 14. változata) előírásaihoz. Elemzést (lásd 2. mellékletben csatolt 8

Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, Környezeti jelentés, ÖKO Rt., 2005. Nemzeti Fejlesztési ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Ügynökség Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész

Oldal:32/135 Dátum: 2007.06.12.


táblázatos áttekintést) követően megállapítható, hogy számos ponton való illeszkedés mellett több illeszkedési hiányosságot tártunk fel. Különösen ki kell emelni, hogy nem kerül bemutatásra az ÚMFT hozzájárulása a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság megvalósításához, illetve hiányzik a kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi és fenntartható fejlődés célként való megfogalmazása (utóbbira vonatkozóan lásd a CSG megállapítását: „Cohesion policy should maintain a balanced approach in pursuit of the objectives of "growth" and "employment" and contribute to a balanced economic, social and sustainable development”). Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a Göteborgban megfogalmazott fenntarthatósági elvárások alapján a fenntarthatóság mutat irányt, kínál keretet a versenyképességi potenciál fejlesztésének, amelyen belül helyezkedik el a foglalkoztatás és növekedés megvalósítása. A fenntarthatósági szempontoknak tehát át kell szőnie a tervezett célokat, prioritásokat, fejlesztéseket és garanciákat kell felmutatni az egyes beavatkozások megvalósítása során a fenntarthatósági irányba történő lemozdulás biztosítása érdekében. Ebben a folyamatban az egyik döntéselőkészítő eszköz a stratégiai környezeti vizsgálat. Javasoljuk a fenntarthatósági, környezeti szempontok horizontális politikát taglaló részben leírtaknak megfelelő integrálását az átfogó célokra, a prioritásokra és azok viszonyrendszerére vonatkozóan is. A fenntarthatósági, beleértve a környezeti célok kiegyensúlyozott érvényesítése érdekében javasoljuk egy minimumkritériumgaranciaelv kialakítását és alkalmazását. Az elv alkalmazása azon fejlesztések, projektek megvalósítását tenné lehetővé, amelyek társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból megfelelnek a fenntarthatóságra vonatkozó minimum feltételeinek. A kritériumok kialakításának alapelveit tartalmazza az ÚMFT (lásd jelentanulmány 1. pontját). A kritériumok specifikusan kerüljenek megfogalmazásra az egyes programok beavatkozási típusaira, akcióterveire, zászlóshajó projektekre és az egyedi projektekre vonatkozóan. 4.2. A program céljainak egymás közti fenntarthatósági, környezeti szempontból

kapcsolatrendszere

Az előző pontban kifejtettek alapján, mivel a célok és prioritások kapcsolatrendszere az ÚMFT-ben nem került bemutatásra összefoglaló módon, csak az egyes prioritások és célok leírásakor találhatók részleges utalások, indokoltnak láttuk a dokumentumban szereplő témakörök kapcsolatrendszerének összefoglaló bemutatást, különös tekintettel a fenntarthatósági és kiemelten a környezeti szempontokra vonatkozóan. ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:33/135 Dátum: 2007.06.12.


Az általunk felvázolt hét témakör lefedi a prioritásokat (az alkalmazott számozás megfelel a prioritások számozásának, szerepel a foglalkoztatás témaköre, amely nem prioritás), lefedi célokat (1. és 7. témakör), valamint a horizontális politikákat is 5. témakör).

1. ábrán pluszként az átfogó (3., 4. és

Az első ábrán bemutatott viszonyrendszer az ÚMFT-ben szereplő témakörök kapcsolatait mutatja be úgy, hogy – a fenntarthatósági és környezeti szempontokra tekintettel lévő viszonyrendszer – a foglalkoztatás és a társadalmi megújulás témaköreit helyezi előtérbe. Elsődleges alapfeltételként szerepel a környezet, energia és a területfejlesztés; rávilágítva arra, hogy a fejlesztések alapvető feltétele a környezeti és területi adottságokhoz való alkalmazkodás, a fenntarthatósági keretfeltételek figyelembevétele. A két témakör fejlesztése szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A társadalmi megújulás szerepel egyrészt célként (egyének és a közösségek teljes értékű életet élhessenek), másrészt a foglalkoztatás előfeltételeként (az egészséges, felkészült, biztos családi, közösségi háttérrel, megfelelő értékrenddel rendelkező egyén képes alkalmazkodni és megfelelni a foglalkoztatási követelményeknek, kiállni a foglalkoztatás és a gazdaság által állított helyzeteket). A közlekedés, a területi adottságok, és a környezeti feltételeknek megfelelve segítheti eszközként a foglalkoztatást és a gazdaságot. A gazdaság és a foglalkoztatás kölcsönös összefüggésben fejleszthető, mivel az alapvető cél a társadalmi jól-lét elősegítése, ezért a foglalkoztatás lehet az elsődleges szempont, amelynek tekintettel kell lenni, nem csak a fenti szempontokra, hanem a gazdaság törvényszerűségeire és folyamataira is. Az államigazgatás a társadalom tagjainak az érdekeit szem előtt tartva hivatott biztosítani minden szereplő témakör vonatkozásában a szükséges állami kereteket, garanciákat, segítséget.



Oldal:34/135 Dátum: 2007.06.12.


Államigazgatás

Társadalmi megújulás

Közlekedés

Környezetvédelem Energia

Foglalkoztatás

Gazdasági növekedés

Területrendezés

előfeltétel, feltételező viszony kölcsönhatás, ráhatás

1. ábra Az ÚMFT témaköreinek fenntarthatósági, környezeti szempontból megfelelő viszonyrendszere és súlypontjai A 2. ábrán az ÚMFT-ben szereplő témakörök kapcsolatait, összefüggéseit próbáltuk meg szemléltetni. A kapcsolatokat a dokumentumban leírtak alapján térképeztük fel. Az ÚMFT jelenlegi viszonyrendszerében a gazdaság fejlesztése és annak a többi témakör által történő sokoldalú támogatása, környezetének fejlesztése áll, ugyanakkor hiányzik a különböző témakörök összefüggéseinek horizontális politikáknak is megfelelő kifejtése. Az ÚMFT viszonyrendszerében a környezeti, energiaügyi prioritás nem alapfeltételként szerepel, hanem részben elkülönülve hivatott a horizontális politika megvalósítására (lásd ÚMFT 3.2.4.4. pontot különös tekintettel a vizek és a természeti értékek megőrzése, fenntartása témakörében); ugyanakkor pedig a területfejlesztés és a gazdaságfejlesztés prioritások megvalósítása a környezet és energia ügy céljait is szolgálja. Ehhez hasonlóan a területi fenntarthatósági feltételekhez való illeszkedés, alkalmazkodás nem alapfeltétel. A területfejlesztés a környezeti célok megvalósulásához, a társadalmi megújuláshoz és a gazdasági növekedéshez járul hozzá, de a három iránynak nincsenek feltárva az összefüggései és feltételei. Ebből kifolyólag ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:35/135 Dátum: 2007.06.12.


előfordulhat, hogy a gazdaság fejlesztése érdekében a területfejlesztés elenyésző mértékben koncentrál a társadalmi megújulás, valamint a környezet és energiaügy kérdéseire. A közlekedés témaköre nem a területfejlesztés és a környezeti, energiaügyi feltételrendszerhez illeszkedve, hanem attól függetlenül kerül fejlesztésre (legalábbis a jelenlegi viszonyrendszerből ez derül ki, lásd a 3.2.2. pontban: az üzleti környezet fejlesztését szolgálja az elérhetőség megkönnyítése). Az államigazgatás témaköre egyrészt a társadalmi szempontokat szolgál, hasonlóan az előző ábra bemutatásához, másrészt az üzleti környezet fejlesztését hivatott szolgálni (lásd 3.1.3. pont). A társadalmi megújulás fő célkitűzése a foglalkoztatás kihívásainak való megfelelés, illetve a foglalkoztathatóság és keresleti igényeknek való megfelelés.

Államigazgatás



Foglalkoztatás


2. ábra

Közlekedés

Területrendezés

Az ÚMFT témaköreinek jelenlegi viszonyrendszere és súlypontja

A 3. ábrán a két megközelítést egymásra helyezve jól láthatóak az eltérő súlypontok és viszonyok. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az ábrán is látható módon a jelenlegi és a környezeti, fenntarthatósági szempontból bemutatott viszonyrendszerben vannak azonosságok, amelyek ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:36/135 Dátum: 2007.06.12.


erősítésével javulhat a jelenlegi dokumentum. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a gazdaságfejlesztést, vagy más néven a tartós növekedést a jelenlegi formájában és viszonyrendszerében kezelő ÚMFT egyrészt nem teljesíti megfelelően az EU CSG-ben a fenntarthatósággal kapcsolatosan rögzített elvárásait, másrészt az EU Fenntarthatósági Stratégiájának és a hazai készülő fenntarthatósági stratégiának több ponton nem felel meg lásd 7. pontot. Az első ábrán bemutatott összefüggés és feltételrendszer hozzásegítheti az ÚMFT készítőit és a döntéshozókat ahhoz, hogy a fenti feltételeknek megfelelő dokumentum születhessen.

Államigazgatás


Közlekedés


Foglalkoztatás


Területrendezés

3. ábra Az ÚMFT témaköreinek jelenlegi és fenntarthatósági, környezeti szempontból megfelelő viszonyrendszere és súlypontjai A bemutatott két viszonyrendszer tekintetében a hosszú távú társadalmi és költséghatékonyság összességében is összehasonlítható, ezen elemzések fő következtetéseinek is meg kellene jelennie az ÚMFT-ben. Közismert, hogy a környezeti és területei feltételekhez nem illeszkedő gazdaság és foglalkoztatás-fejlesztés, valamint a társadalmi szempontokat (egészségügyi, lelki állapotra, környezeti ártalmakra, tudatosságra stb.) csak részlegesen szem előtt tartó fejlesztések hosszú távon számottevő összköltségtöbblettel járnak. Javasoljuk az ÚMFT célrendszerének felülvizsgálatát és a társadalmi megújulás, valamint a foglalkoztatás kérdéskörének középpontba helyezését, illetve a környezet, energiaügyi és a ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:37/135 Dátum: 2007.06.12.


területi adottságokhoz, keretekhez való illeszkedést alapfeltételként való rögzítését. A célok és prioritások viszonyának világos tisztázását és kiválasztásuk megfelelő indoklását. Javasoljuk a regionális (területfejlesztési) beavatkozások és az ágazati beavatkozások egymást erősítő és fenntartósági szempontból is megfelelő kialakítását, amelyben a területi kohéziót erősítő szempontok érvényesítését kell bizosítani: • •

• •

• • •

• •

Növelni kell a kis- és középvárosok térszervező erejét. Ennek keretében erősíteni kell a lakossági szolgáltató funkciójukat, és az üzleti infrastruktúra terén játszott szerepüket. A városi és a vidéki térségeket sajátos funkcióiknak megfelelően kell fejleszteni. A városokban a barnamezős fejlesztéseket a zöldmezős beruházásokkal szemben előnyben részesítő területhasználatot kell megteremteni. A támogatott intézkedések lehetőség szerint ne növeljék a térségek közötti egyenlőtlenséget - a leghátrányosabb térségekben is valósuljanak meg a felzárkózást és a fejlődést elősegítő beruházások. Meg kell teremteni a közkincset képező természeti és kulturális értékek, illetve a közszolgáltatások elérhetőségének, hozzáférhetőségének és akadálymenetesítésének feltételeit, az értékmegőrzés feltételeinek biztosítása mellett. A fenntarthatóságra, az értékmegőrzésre és a biztonságra tekintettel kell kiválasztani a fejlesztések helyét, valamint így kell kialakítani a területi közigazgatás és a közszolgáltatások szervezését is. A fejlesztések illeszkedjenek a helyi adottságokhoz, mélyítsék el a helyi környezettudatosságot és erősítsék a táj értékei iránti felelősségérzetet. A fejlesztések ösztönözzék a térségen belüli anyag- és energiagazdálkodási ciklusok kialakulását, valamint segítsék elő a térségek belső erőforrásainak feltárását és minél hatékonyabb hasznosítását. Az anyag-, energia-, információ- és tudásáramok minél hosszabban, a jövedelmek pedig minél nagyobb mértékben maradjanak helyben, a térségekben. A fejlesztések ne növeljék szükségtelenül a mindennapos utazásra fordított időt, és járuljanak hozzá a biztonságos és fenntartható utazási módok kialakításához. Csökkenteni kell a közlekedés és az áruszállítás környezeti, műszaki, közbiztonsági kockázatát, valamint az azokból eredő terheket és károkat.



Oldal:38/135 Dátum: 2007.06.12.


4.3. A prioritások környezetet érintő értékelése A prioritások értékelésének néhány további elemét jelenítettük meg ezen pontban, amelyek az operatív programok vizsgálatát követően átfogó kiegészítésre kerülnek. Ahogyan azt az előző pontokban is kifejtettük az ÚMFT rendkívül erős hangsúlyt fektet a tartós növekedésre és szinte minden prioritást e cél megvalósítása alá rendel. A horizontális politikák kifejtése ugyan erősödött a dokumentumban és számos helyen szerepelnek a fenntarthatóságot is szolgáló beavatkozási szempontok, azonban a tartós növekedésre helyezett fő hangsúly mindezek ellenére összességében a fenntarthatósággal ellentétes folyamatokat erősíti. A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítése vonatkozásában az OFK vizsgálata során háromféle egymással szorosan összefüggő versenyképességet megfogalmazott meg dr. Tombácz Endre, amelyeket az ÚMFT vonatkozásában is érvényesnek tekintünk: -

„Az emberek versenyképességének növelése. Ez nem azt jelenti, hogy képezzünk a multik számára megfelelő dolgozói csoportokat. Az egyéni versenyképesség növelése, jobb testi és lelki egészségi állapotot, jobb képzettséget, magasabb szintű valódi tudást és együttműködési kézséget, nagyobb egymás iránti empátiát, ügyesebb vállalkozói kézséget, nagyobb öntudatot, az innovatív készségek jobb kihasználási képességét jelenti. Ehhez hozzátartozik a közösségteremtés és nem a most oly divatos önmegvalósító szeparáció erősítése.

-

A hazai vállalkozások versenyképességének növelése. Ez elsősorban nem a bedolgozói szektor további erősítését, hanem a globális verseny keretei között endogéntényezőkre támaszkodó piaci versenyben való helytállást jelenti. A vállalkozásokon belül, mint azt a koncepció többször megemlíti, elsősorban a kis- és középvállalkozások (KKV) helyzetének javítására van szükség. A helyzeten már az is segítene, ha a jelenleginél tisztább és korrektebb verseny folyna a piacon. A versenyképesség növelése elsősorban helyzetbehozást jelent, figyelembe véve az előző bekezdés tartalmát. Versenyképesnek tekinthetők a hazai vállalkozások, ha a hazai erőforrásokra alapuló kutatási eredmények felhasználásában lehetőséget kapnak, az eredmények felhasználását nem akadályozzák piacra lépési nehézségek (kezdeti beruházások tőkeigényének áthidalási lehetőségei biztosítottak, rendelkezésre áll a szükséges infrastruktúra stb.) és képesek biztosítani a termékek és szolgáltatások magas színvonalú, az elérhető legjobb technikával történő előállítását. Ehhez kiszámítható és stabil gazdasági környezetet kell



Oldal:39/135 Dátum: 2007.06.12.


biztosítani, amelyben a társadalmi és környezeti többletteljesítményt az állam és a fogyasztók elismerik és támogatják. -

Az ország versenyképességének növelése. Ez nem „a mindenhova autópálya vezet” típusú fejlesztési elképzeléseket jelenti. Az ország versenyképessége akkor javul, ha a szükséges infrastruktúra kiépítése mellett, az ország olyan speciális, egyedi erősségei növekednek, mint az emberek innovatív kézségére alapuló kutatás, fejlesztés, a tradicionális mezőgazdaság és élelmiszeripar termelte magas élvezeti értékű és az egészségre nem káros élelmiszerek, a jól képzett orvosokra és a természeti kincseinkre épülő egészségturizmus. A versenyképességnek az ország azon erősségeire kell épülnie, amelyekről elmondható, hogy érdemes értük ide jönni tőkének és turistának egyaránt. Ha nem erre építünk, egy kiszolgáltatott és másra bármikor felcserélhető partner állapotába kerülünk. Ki kell alakítani azt az állapotot, hogy legyen valami, amiben Magyarország fontos, nehezen pótolható országot jelent.”

Amennyiben a növekedés a versenyképesség fenti megfogalmazásaihoz illeszkedik, akkor van esély arra, hogy a környezeti és azon túlmutató fenntarthatósági szempontok érvényesíthetővé válnak, amennyiben megtörténik a megfelelő integráció az operatív programok kidolgozása és a további lépések során. Arra azonban számítani lehet, hogy a környezetvédelem, illetve fenntarthatóság korlátozza a növekedés, a verseny vagy a fizikai elérhetőség fejlesztésének aktuális gyakorlatát. Ez annak következménye, hogy éppen a felsoroltaknak kellene fenntarthatóvá válniuk, erre utaltunk az első ábra elemzése során is. A foglalkoztatás bővítésével kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy a területi különbségekből adódó környezeti, táji adottságok más és más típusú és volumenű foglalkoztatás számára kínálnak optimális lehetőségeket. A területi, környezeti feltételek figyelmen kívül hagyása a környezeti és kulturális értékek elvesztéséhez vezethet. A közlekedésfejlesztés ÚMFT-ben lefektetet, ugyanakkor nem meghatározott, kiindulási alapja az elérhetőség, amely differenciált meghatározása nélkül várhatóan folyamatos forgalomnövekedésnek nyújt teret. Bár az autópálya ellátottság az EU átlag negyede, további autópálya építések a környezeti és gazdasági fenntarthatóság rovására mennek. Ezek az utak forgalmat generálnak, relatíve is nagyobb szennyezést okoznak, legfőképp ökológiailag értékes területeket vesznek el és vágnak ketté. Az ország jelenlegi gazdasági válságához nagymértékben hozzájárul az erőltetett autópálya építés. Fontosabb lenne a meglévő úthálózat és épület állomány fenntartása, nem pedig új megaberuházások ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:40/135 Dátum: 2007.06.12.


véghezvitele. A környezeti következmények egyik jelentős negatív elemeként maga a dokumentum is leszögezi, hogy „a zöldmezős beruházások jelentős része a gyorsforgalmi úthálózat már meglevő elemeihez, illetve azok 30-40 km-es sávjához kapcsolódott” (28. oldal). Az autópálya, vagy bekötő utakhoz kapcsolódó beruházások sokszor természeti értékekben gazdag területeket érintenek és az adott táj területhasználatára módosító hatást, gyakorolnak. „… a közlekedési hálózat kapacitása, üzemeltetése, teherbírása, biztonsága nehézkessé teszi az ország elérhetőségét, átjárhatóságát.” - Ez nem teljesen fedi az igazságot, pontosabban összemos különböző tényeket. Az átjárhatósághoz tényleg kevés a kapacitás, de ennél fontosabb az elérhetőség. Az üzemeltetés szerepe csak úgy érthető, ha mellé tesszük, hogy a jelenlegi műszaki színvonalú utak üzemeltetése, a teherbírás növelése egyértelműen kapacitásnövelő hatású, így már érthető, hogy végső soron miért minden lépés a kapacitás, azaz a forgalom növelése irányába mutat. A forgalom elkerülhetetlenül bekövetkező bővülését felerősítő szándék nem a fenntarthatóság irányába mutat. A fenntarthatóság egyik eleme a kötöttpályás közlekedés előnybe részesítése a közúti fejlesztésekkel szemben. Ennél sokkal fontosabb, hogy a forgalom növekedését minden összefüggésében fékezzék, visszafogják, bizonyos területeken esetleg megakadályozzák. A Terv mindenekelőtt a „várható” forgalomnövekedés kiszolgálására koncentrál, sőt egyes intézkedések a mindenképpen bekövetkező forgalomnövekedést erősítik (áruszállítás-logisztika területe). Ha általában beszélünk az elérhetőség javításáról, az óhatatlanul a közlekedési igények differenciálatlan növekedésének az elfogadását jelenti, márpedig a környezeti fenntarthatóság kritériuma a közlekedésben alapvetően a közlekedési igények mérséklését teszi szükségessé. (Jó analógia az, ami az energiaszektorban történik: a jó energiapolitika elsődleges célja sem az igények kielégítése, hanem a demand management, az igények mérséklése és az energiatakarékosság.) Ezért – ha tekintettel akarunk lenni a környezeti fenntarthatóságra – az elérhetőséget a kevésbé környezetterhelő közlekedési módok fejlesztésével kell javítanunk, nem pedig a kínálati oldal általános bővítésével. (Ez is sérti a környezeti fenntarthatóság elvét, de legalább kevésbé.) A környezeti fenntarthatósággal csakis és kizárólag a közlekedési kereslet mérséklése egyeztethető össze. Ez felveti azt a kérdést, hogy akkor egyáltalán, szóba jöhet-e az infrastruktúra fejlesztése? Igen, de csak a kevésbé környezetterhelő közlekedési módoké; a többiek esetében csak a fenntartás, karbantartás fogadható el. A tranzit és logisztikai központoknak tulajdonított pozitív hatások is inkább a megalapozatlan víziók körébe tartoznak. A realitás az, hogy miközben a tranzit teherforgalomból a költségvetésnek évi 2-3 md Ft bevétele van, az okozott útkárok és környezeti károk meghaladják a 100 md forintot, és ha a kölcsönösséget figyelembe vesszük, még akkor is 60-70 md Ft ez az összeg. ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:41/135 Dátum: 2007.06.12.


A forgalomnövekedés, a térségi feltártság, a logisztikai, tranzitjelleg erősítése együtt járhat a környezetszennyezés növekedése mellett a bűnözéssel való fertőzöttség terjedésével is. A forgalom növekedés visszafogása és a környezeti ártalmak csökkenetése, területhasználati változások negatív hatásainak kiküszöbölése mellett a bűnözés terjedésének megakadályozására is intézkedéseket kell hozni. A társadalmi megújulást célzó prioritás fokozott összehangolását javasoljuk különösen az államreform és a környezeti, energia prioritásokkal kapcsolatosan. A prioritás a környezeti érdekek, és a fenntarthatósági szempontok érvényesítésének megfelelő lehetőségét nyújthatja, ehhez azonban fokozottabb súlyt kell helyezni erre a témakörre a Tervben. A társadalmi megújulás keretében tervezett beavatkozások keretében a környezeti tudatosságot és egészségtudatosságot erősíteni szükséges erre vonatkozóan csupán halvány utalások találhatók a Tervben. A közösségfejlesztés, a közösségek, családok védelme kiemelt helyet kell, hogy kapjon a tervben. Jelenleg az egyéni stratégiákra való felkészítésről, öngondoskodásról, alkalmazkodásról szóló részek kiegészítése szükséges. Az államreform témakörében a közigazgatás szolgálattó jellegűvé alakítása során nem veszhetnek el a környezetei értékek védelmét és a fenntarthatóság szempontjait érvényesítő eljárási és kapacitási garanciák. A közigazgatás nem lehet az üzleti környezet kiszolgálója pusztán, hanem a társadalom felé felelősséggel, és megfelelő átláthatósággal eljáró garanciális, átlátható és számonkérhető intézményrendszer. A környezeti és energetikai prioritás érinti leginkább a fenntarthatóság témakörét. Meg kell azonban állapítani, hogy nem találhatók az egyes prioritások, Operatív Programok közötti környezeti vonatkozású keresztkapcsolatok, hivatkozások az egyes célok végrehajtását támogató összefüggő területeken. Például: A 4. prioritásban célként szerepel a környezeti szemléletformálás, fejlesztési célként az alacsony környezetterhelésű anyag- és energiatakarékos, alternatív energiát használó vállalkozások fejődése, de az oktatási programokat tartalmazó- ESZA forrásból támogatott - 3. prioritásban az ilyen tartalmú beavatkozások nem szerepelnek. A partnerségi dokumentum 3.2.4. környezeti és energetikai fejlesztés, tematikus prioritás 6. pontjában fenntartható termelési és fogyasztási szokások elterjesztésénél kiemelt eszköz a szemléletformálás és kommunikáció, ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:42/135 Dátum: 2007.06.12.


Ugyanitt leszögezi: A környezeti demokrácia kiteljesedésével, a fenntarthatóság pedagógiájának általános elterjesztésével, a társadalom értékrendjének javításával és a környezeti információk, adatok szabad áramlásának biztosításával a lakosság tevékenyebben tud részt venni a környezettel kapcsolatos döntések meghozatalában. Mindezek alapján figyelmet kell fordítanunk a környezetbarát életmód és a fenntartható fogyasztás feltételeinek megteremtésére, a környezeti oktatásra és nevelésre, valamint a környezetmenedzsment-rendszerek elterjesztésére. Ami szintén nem jelenik meg a szemléletformálást, támogatását biztosító 3.2.3 Társadalmi megújulás tematikus prioritás alatt, pedig e nélkül nem lesz rá forrás. A K+F+I támogatások között sem jelenik meg a környezetkímélő, vagy környezetkímélőbb technológiák alkalmazására irányuló kutatás, fejlesztés, innováció, márpedig ez elengedhetetlen 4. prioritásban szereplő fenntartható termelési szokások ösztönzéséhez. A prioritáson belül is szükséges lenne összekapcsolni az egyes beavatkozásokat. PL. a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelést a kibocsátásokkal kapcsolatos ösztönzők, a keletkező hulladék csökkentése és a takarékos vízfogyasztás előmozdítása érdekében. Célszerű ez a megközelítés abból a szempontból is, hogy ezzel is elősegíthető a hulladék és szennyvízkibocsátás növekedésének csökkentése. A térségi adottságoknak legmegfelelőbb, minden tekintetben takarékos megoldások kialakítása a kívánatos. A területfejlesztési prioritás esetében fenn az ágazati és a Terv egészének meghatározó jellegének megjelenése az egyes régiók vonatkozásában. A fenntarthatóság érvényesítése terén tekintetbe kell venni, hogy a régiók közötti fejlődésbeli különbségnek a geopolitikai elhelyezkedésük, megközelíthetőségük miatt jelentős – rosszabb adottságú vagy környezetileg érzékenyebb térségek esetén az elvárható fejlődés mértéke, nagysága nem tud azonos lenni a fejlett térségekével, csak amennyiben az a lehetőségeit meghaladó (akár természeti erőforrásait felélő), tehát fenntarthatatlan módon, mesterségesen felduzzasztva működik. Ezt környezeti kockázatok miatt el kell kerülni. A növekedés jellege a fejlett és fejletlen térségekben a természeti erőforrások tekintetében is szétvált – a fejlettebb régióknál megnőtt a fenntartható fejlődés útjáról való letérés veszélye, míg a fejletlenebbek jobban építenek a fenntartható fejlődés felé elvezető belső természeti és emberi erőforrásaikra. ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:43/135 Dátum: 2007.06.12.


A Közép-Mo-i régió esetén a gazdasági növekedés az életfeltételek jelentős romlásával járt (közlekedési lég-, zajszennyezés, természeti és termőterületek beépítése, zöldfelület csökkenése), amit a fejlesztések során kezelni kell. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az UMFT túlzott jelentőséget tulajdonít a közlekedés, és különösen az autó-pályaépítés szerepének a gazdasági fejlődésben általában, és konkrétan az elmaradott térségek felzárkóztatásában. (Hatásuk inkább redisztributív, mint generatív.) Nemzetközi vizsgálatok és összehasonlítások nem mutatnak ki ilyen összefüggést, viszont ha az autópálya-építésekre szánt összegeket célirányosabban és közvetlenül használjuk fel, valóságos területfejlesztési és felzárkózási eredmények születhetnek.

Az ÚMFT prioritásainak ökológiai értékelése A megjelölt prioritási tengelyek csoportosítását alapvetően jónak tartjuk, a „Vizeink jó kezelése” és a „Vizeink kártételeinek megelőzése és a környezetbiztonság növelése” tengelyek összevontan jelennek meg amit mivel nem kifejezetten összetartozó témakörök - nem tartunk jó döntésnek. A településsel kapcsolatos prioritási tengely egy-két helyen hiányos, nem jelenik meg néhány a helyzetelemzésben felvetett probléma megoldási javaslata (pl. légszennyezés, zajterhelés, rezgésterhelés növekedése). A „Vizeink kártételeinek megelőzése és a környezetbiztonság növelése” cím feleslegesen hosszú, hiszen a környezetbiztonság növelése vizeink kártételének (ár-belvíz stb.) megelőzését is jelenti (Javasolt cím: A környezetbiztonság növelése). Itt szintén említhetők hiányosságok. A helyzetelemzésben pl. még az igen nagy veszélyként megjelölt üvegházhatású gázok problémájára, nem olvashatunk hatékony beavatkozási pontokat. Továbbá több helyen hiányoljuk annak kihangsúlyozását, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni a természetvédelmi szempontokat a környezetbiztonsági fejlesztések során. Összességében a legkidolgozottabb témakörök a környezetbiztonság és az energia kérdésköre, itt a helyzetelemzés, célok és prioritási tengelyek megfelelő részletességűek, egymásból viszonylag jól levezethetőek. A legkevésbé és a legpontatlanabbul kidolgozott rész a természeti értékekkel kapcsolatos téma. A helyzetelemzésben ennél a témakörnél semmiféle probléma megemlítésével nem találkozhatunk. A célok között is csak a megóvás szerepel, ami még nem jelenti a fenntarthatósági ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:44/135 Dátum: 2007.06.12.


rendszerbe való bekapcsolását, és nem hangsúlyozza a megelőzést szolgáló ökológiai szemlélet elterjesztésének fontosságát. A Terv talán legfontosabb hiányosságaként említhető, hogy kizárólag a Natura 2000 és a védelmi státusz alatt álló területekkel foglalkozik (ezek egy kiválasztott csoportjával), szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a védelem alatt nem álló, de értéket képviselő területek jelenlegi helyzetét, és a jövőjükkel kapcsolatos számtalan nyugtalanító tényezőt. Az alábbiakban NSRK ökológiai szempontból vett alapvető hiányosságait foglaltuk össze egy táblázatban. A legfontosabb hiányosságokat emeltük ki. 2. táblázat

D Rövidtávú profitorientált szemlélet a gazdaságban

Az NSRK ökológiai szempontból történő értékelése

P Az erőforrások túlzott mértékű felhasználása rövid távon Rossz vízgazdálkodási gyakorlat *

S Élőhelyek megszűnése Élőhelyek izolálódása Élőhelyek rossz vízellátottsága * Biomassza eltávolítási problémák

I A közösség - texturális, - strukturális -funkcionális

R Faj és élőhelyvédelem Élőhelyek helyreállítása Természetvédelmi kezelések Vízvisszatartás

jellemzőinek megváltozása

Ökológiai szemléletű erdő-, mező-, víz- és Árérzékeny vadgazdálkodás, vásárlók tájhasználat Élőhelyek Ökológiai szempontok elszennyezése előtérbe helyezése a Intenzív fejlesztések során mezőgazdálkodás Inváziós fajok Táj és az ember megjelenése kapcsolatának újjáélesztése Környezettudatosság fejlesztése * ezek a pontok szerepelnek az NSRK-ban de nem természetvédelmi, hanem árvízvédelmi szempontból. Zöldmezős beruházások, vonals létesítmények létrehozása

A piros színű mezők jelölik azokat a pontokat, amelyeket az NSRK nem tartalmaz, azonban véleményünk szerint szerepelnie kellene benne. Sárgával jelöltük azokat a pontokat, amit az NSRK csak érintőlegesen tartalmaz. Zölddel jelöltük az NSRK-ban ökológiai szempontból részlegesen megfelelően szereplő pontokat.



Oldal:45/135 Dátum: 2007.06.12.


4.4. Beavatkozási csoportok értékelése a fenntarthatósági célok érvényesítésének várható hatásossága szempontjából A módszertani fejezetben (7. fejezet) bemutatott SÉMA modell ábrájának középső körében találhatók a környezet- vagy szakmapolitikai válaszok (Responses), amelyek alatt minden olyan társadalmi beavatkozást értünk, amely a fenntarthatósági alapelvek bármelyikének, valamilyen irányú megváltoztatását eredményezik. Ezek közé soroljuk az operatív programokban megfogalmazott prioritásokat és beavatkozásokat. A tervezett beavatkozások az általuk célzott területek szerint különböző típusba sorolhatók, aszerint, hogy milyen szinten (driving force – hatótényezők, pressure - terhelés, state - állapot vagy impcat – hatás szinteket érintően) befolyásolják az adott alapelv érvényesülését. Vannak beavatkozási csoportok, amelyek több szinten is befolyásolnak egy-egy alapelv érvényesülését. Az értékelés összefoglaló eredménye: Az ÚMFT keretében tervezett bevatkozási csoportokat értékelve megállapítható, hogy a legtöbb prioritás keretében magukban hordozzák a fenntathatósági alapelvek érvényesülésének lehetőségét. Az egyes beavatkozási csoportok ÚMFT szintjén történt szövegszerű megfogalmazásai alapján kijelenthető, hogy a beavatkozások jelentős részben keretül szolgálhatnak olyan tevékenységeknek, amelyek a fenntarthatóság érvényesülését elősegíthetik. A jelenlegi tervezet által szabott kereteken belül a fenntarthatóság érvényesítése a horizontális politika érvényesítésén és operatív programok, illetve akcióterveik határozottan fenntarthatósági irányú kidolgozásán és megvalósításán múlik. Mivel azonban a legfontosabb fenntarthatósági alapelvek társadalmi elfogadsága és stratégiai megfogalmazása (Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia keretében) hiányzik, fennáll a veszélye, hogy a fenntarthatóság háttérbeszorulásának. Amellett, hogy számos esetben megfelelő keretet jelenthetnek a beavatkozások a fenntathatóság érvényesítésének, több bevatkozási csoport által várhatóan okozott változás íránya viszont ellentétes a fenntarthatóság alapelveivel. A második, a legnagyobb költségvetéssel bíró közlekedési prioritás határozottan, több szinten negatív, a fenntarthatósággal ellentétes folyamatokat erősít (pl. közúti közlekedés növekedését). Hasonlóan kedvezőtlen irányú bevatkozási elemeket rejt magában az első és az ötödik prioritás is. A három említett prioritás problémaköre jelentős mértékben összekapcsolódik a közúti fejlesztések középpontba helyezése által. Amellett, hogy a közúti közlekedés növekvő mértéke által várhatóan ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:46/135 Dátum: 2007.06.12.


növekszik a fosszilis energia felhasználása és a szennyezőanyagok kibocsátása, növekszik az úthálózathoz kapcsolódó területeken a területhasználat intenzitása, módja is, amely érinti az ott élő lakosokat és az ökológiai hálózatot is. A prioritások másik problémaköre a globális és a helyi értékek, érdekek konfliktusából adódik. Számos értékes terület és kulturális adottság számára a feltártság fokozódása, egyben annak elvesztését is jelentheti. A helyi, táji adottságokhoz illeszkedés fenntarthatósági igénye különösen fontossá teszi az ÚMFT-ben megfogalmazott horizontális alapelvek érvényesítését. Az említett három prioritás mind hordoz magában lehetőségeket a fenntarthatósági irányba történő elmozdulás elősegítésére is. A fenntarthatóság érvényesítését segítő, pozitív folyamatokat erősítő intézkedéseket tartalmaz a harmadik, a negyedik és a hatodik prioritás. Mindhárom prioritás kiemelkedő szerepet játszhat a fenntarthatóság hatékony erősítése szempontjából, azonban a legtöbb ponton bizonytalanságot hordoz a tervezet. Különösen a harmadik prioritás, amelyből hiányzik a közösségek, a civil társadalom megerősítésének kiemelése, valamint az egészségügyi megelőzés, a környezeti és egészségtudatosság fokozott érvényesítése, a hatodik prioritásban a környezettudatos, és fenntarthatóságot erősítő közigazgatás határozottabb megjelenítése hiányzik. Integrált és komplex programok az ÚMFT szintjén nem értékelhetők, mivel a tervezetben csak címek szerepelnek (nagy projektek között a DunaTisza közi Homokhátság fenntartható fejlesztése, illetve a komplex programok, zászlóshajó projektek). Összességében megállapítható, hogy jóllehet az ÚMFT tervezetében, a korábbi változatokhoz képest erősödő szerepet kap a fenntarthatóság (pl. a horizontális politikák megfogalmazása javulást mutat), fennáll annak a veszélye, hogy a beavatkozások összesített iránya a fenntarthatósággal ellentétes irányba mutató folyamatokat erősítse. Ilyen lehetséges folyamatok közül néhány kiemelt: a közúti közlekedés növekedése, kedvezőtlen területhasználati változások, ökológiai hálózat elemeinek elvesztése, környezet-egészségügyi és depressziós okokra visszavezethető megbetegedések számának növekedése, helyi kulturális és természeti örökség elvesztése, közösségi összetartozás gyengülése. A tervezett beavatkozások két esetben (környezetfejlesztés és a közigazgatás megújítása) befolyásolják várhatóan pozitívan a konkrét fenntarthatósági alapelvek érvényesülésének mozgató rugóit, gyökereit (driving forces). Több, összesen kilenc beavatkozási csoport esetében pedig tartalmazzák a mozgató rugók (driving forces) pozitív befolyásolásának, ugyan akkor negatív irányú változásainak a lehetőségét is. A fenntarthatósági elvek érvényesítésének leghatékonyabb szintje a mozgató rugók befolyásolása, ezen a szinten változtathatók meg ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:47/135 Dátum: 2007.06.12.


leghatékonyabban (költségekre ellentétes folyamatok.

tekintettel

is)

a

fenntarthatósággal

Az ÚMFT tervezetére jelentős mértékben rányomja bélyegét egy átfogó, nemzeti fenntartható fejlődés stratégia (benne néhány egyértelmű és széles körben elfogadott fő cél megfogalmazásával), számos ágazati stratégia hiánya, illetve a hiányzó környezeti és fenntarthatósági adatbázisok, valamint az elfogadott és alkalmazott fenntarthatósági indikátorok hiánya.

Az értékelési táblázat összefoglaló bemutatása A következő oldalakon bemutatjuk az értékelés alapjául szolgáló táblázat összefoglalóját. Az értékelés lépései a következők voltak (1) a beavatkozási csoportok és a fenntarthatósági alapelvek kapcsolatának meghatározása (2) a beavatkozási csoportok által érintett beavatkozási szinteken a fenntarthatósági alapelveket érő kockázatok és lehetőségek értékelése. Jelmagyarázat: negatív irányú változás várható az érintett szinten a fenntarthatósági alapelveket érvényesülésében a tervezet szövegéből nem eldönthető, hogy negatív vagy pozitív irányban várható-e változás az adott szinten érintett fenntarthatósági alapelvek érvényesülésében (kiemelten jelölve a ’driving force’ szintet érintő beavatkozásokat) pozítív irányú változás várható az érintett szinten a fenntarthatósági alapelvek érvényesülésében



Oldal:48/135 Dátum: 2007.06.12.


3. táblázat Az ÚMFT beavatkozási csoportjainak értékelése a fenntarthatósági célok érvényesítésének várható hatásossága szempontjából Beavatkozási csoport megnevezése

Beavatkozás típusa (Response) Driving force

1.

2.

Pressure

1.1. az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése 1.2. az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése

State Impact

-

1.3. a vállalkozások (kiemelten a kkv-k) jövedelemtermelő képességének javítása,

-

-

3.

2.1. az ország és a régióközpontok (nemzetközi) elérhetőségének javítása 4.


Javaslatok

A veszélyek és fejlesztési lehetőségek kiemelése, amelyek a fenntarthatósági célok érvényesítését befolyásolhatják Driving Force: kutatói továbbképzések, kompetencia és tudásfejlesztés, amennyiben értékorientáltak az FF irányban Pressure: energia- és anyagtakarékos megoldások előtérbeFentartható fejlődést szolgáló helyezése; pusztán a hatékonyság növelésével nem csökken a ismeretek, gyakorlat és felhasznált energia és anyag mennyisége technológiák fejlesztése Közúti forgalom csökkentését Pressure: a forgalomnövekedés által okozott zaj és elősegítő intézkedések légszennyezés mérsékelhető; forgalomszervezési kísérő bevezetése, zöldmezős intézkedések; State: területek (élőhelyek, ökológiai hálózat beruházások helyett a értékes elemeinek) elvesztése; levegő szennyezettségének barnamezős beruházások növekedése előnyben részesítése Driving Force: továbbképzések, kompetencia és tudásfejlesztés, amennyiben értékorientáltak az FF irányban; Pressure: energia- és anyagtakarékos megoldások előtérbehelyezése, szennyezés és hulladék képződés megelőzése irányul-e; nőhet a forgalom a kedvezőtlen területi eloszlás miatt; Impact: kkv-k támogatása esetén a helyben maradó jövedelem és a helyi munkahelyek pozitív hatása; a multik esetében a régióból, országból kiáramló jövedelem és a foglalkoztatottak tömeges függése tapasztalható Pressure: a forgalomnövekedés által okozott zaj és légszennyezés; State: területek (élőhelyek, ökológiai hálózat értékes elemeinek) elvesztése, a tájhasználat kedvezőtlen irányban történő átrendeződése, pl. intenzifikálódása; levegő szennyezettségének növekedése; Impact: biodiverzitás: populációk átalakulása, fajok levándorlása, pusztulása; lakosság: a közlekedési szükséglet csökkentése helyett a közlekedési igény növekedését

-


Megjegyzés, magyarázat

Oldal:49/135 Dátum: 2007.06.12.

Fentartható fejlődést szolgáló ismeretek, gyakorlat és technológiák fejlesztése Közúti forgalom csökkentését elősegítő intézkedések bevezetése, ökológiai hálózat megőrzése, védelmi, hatásmérséklő intézkedések, közlekedési technológia korszerűsítése, zaj és szennyezés csökkentése


Beavatkozási csoport megnevezése


2.2. a térségi (régión belüli) elérhetőség javítása

Pressure

State Impact

6.

2.4. a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése

-

-

Pressure: a forgalomnövekedés kiszolgálása, elősegítése (kapacitás és teherbíró-képesség növekedése) által okozott zaj és légszennyezés; State: területek (élőhelyek, ökológiai hálózat értékes elemeinek) elvesztése; levegő szennyezettségének növekedése; Impact: a gazdasági és vállalkozói központok elérhetőségére koncentrálva, kiemelve a repülőterek földi megközelíthetőségének biztosítása

-

Pressure: a nagy tömegek szállítására alkalmas kötött pályás közlekedés fejlesztése csökkentheti a környezetterhelést, amennyiben kapcsolódó felszíni tömegközlekedési pontok kerülnek kialakításra, illetve forgalommérséklő intézkedések kerülnek bevezetésre a gépkocsiközlekedés csökkentésére. State: nem egyértelmű a környezeti állapot javulása, mivel a metró és az elővárosi vasútvonal fejlesztése önmagában, forgalomszervezés, és ösztönzők nélkül nem csökkenti a felszíni forgalmat.

-

7.



Javaslatok

A veszélyek és fejlesztési lehetőségek kiemelése, amelyek a fenntarthatósági célok érvényesítését befolyásolhatják Pressure: a forgalomnövekedés kiszolgálása, elősegítése (kapacitás és teherbíró-képesség növekedése) által okozott zaj és légszennyezés; State: területek (élőhelyek, ökológiai hálózat értékes elemeinek) elvesztése; levegő szennyezettségének növekedése; Impact: a településeken élőket érő zajterhelés és szennyezés csökkenése jelentkezhet, ugyanakkor a forgalom növekedése, a települések környéki élőhelyek, fajok elvesztését okozhatja; forgalomszervezés és mérséklés lehetősége; mobilitás erősödése tömegközlekedés és/vagy a gépkocsi használat növekedése

5.

2.3. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése


Oldal:50/135 Dátum: 2007.06.12.

Közúti forgalom csökkentését elősegítő intézkedések bevezetése, ökológiai hálózat megőrzése, védelmi, hatásmérséklő intézkedések, vasúti összeköttetés fejlesztése és korszerűsítés Közúti forgalom csökkentését elősegítő intézkedések bevezetése, ökológiai hálózat megőrzése, védelmi, hatásmérséklő intézkedések, repülőterek fejlesztése helyett vasútfejlesztés

Közúti forgalom csökkentését elősegítő intézkedések bevezetése, hatásmérséklő intézkedések, közlekedési technológia korszerűsítése, zaj és szennyezés csökkentése




2.5. az áruszállítás, logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése

Pressure

State Impact

Megjegyzés, magyarázat A veszélyek és fejlesztési lehetőségek kiemelése, amelyek a fenntarthatósági célok érvényesítését befolyásolhatják Pressure: a forgalomnövekedés kiszolgálása, elősegítése (kapacitás és teherbíró-képesség növekedése) által okozott zaj és légszennyezés; State: területek (élőhelyek, ökológiai hálózat értékes elemeinek) elvesztése; levegő szennyezettségének növekedése; Impact: a gazdasági és vállalkozói központok elérhetőségére koncentrálva, nemzetközi szállítási igények kielégítése.

-

8.

3.1. a foglalkoztathatóság javítása

-

-

Driving Force: tudás és készségfejlesztés keretében a környezet és egészségtudatosság erősítésének lehetősége; a munkaadók képzésének lehetősége, foglalkoztatás fejlesztése a munkaadókat érintően Impact: a helyi szolgáltatások és a helyi munkapiaci lehetőségek bővítése mint lehetőség, roma lakosság munkapiacra történő bevezetése; kizárólag a piaci igényekhez alkalmazkodás, a szociális igények figyelembevétele nélkül

-

Driving Force: tudás és készségfejlesztés keretében a környezet és egészségtudatosság erősítésének lehetősége; a munkaadók képzésének lehetősége, foglalkoztatás fejlesztése a munkaadókat érintően Impact: a helyi szolgáltatások és a helyi munkapiaci lehetőségek bővítése mint lehetőség, civil részvétel erősítése, roma lakosság munkapiacra történő bevezetése; kizárólag a piaci igényekhez alkalmazkodás, a szociális igények figyelembevétele nélkül

9.

3.2. alkalmazkodás javítása

-

10. ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Javaslatok

Oldal:51/135 Dátum: 2007.06.12.

Közúti forgalom csökkentését elősegítő intézkedések bevezetése, ökológiai hálózat megőrzése, védelmi, hatásmérséklő intézkedések, vasúti összeköttetés fejlesztése és korszerűsítés, barnamező előnyben részesítése Helyi foglalkoztathatóság javítása, a helyi adottságokhoz illeszkedő foglalkoztatók előnyben részesítése; tudás és készségfejlesztés keretében a környezet és egészségtudatosság erősítése a munkavállalói és a munkaadói oldalon is; családbarát megközelítés fejlesztése Helyi foglalkoztathatóság javítása, a helyi adottságokhoz illeszkedő foglalkoztatók előnyben részesítése; tudás és készségfejlesztés keretében a környezet és egészségtudatosság erősítése a munkavállalói és a munkaadói oldalon is, családbarát megközelítés fejlesztése




Pressure

3.3. minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása 11. mindenkinek

-

3.4. A kutatásfejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán erőforrások fejlesztése

State Impact

-

-

Driving Force: tudás és készségfejlesztés keretében a környezet és egészségtudatosság erősítésének lehetősége; kutatói továbbképzések, kompetencia és tudásfejlesztés, integrált képzési és kutatási programok, amennyiben értékorientáltak az FF irányban Pressure: területkímélő, energia- és anyagtakarékos megoldások előtérbe kerülésének lehetősége Impact: helyi szolgáltatók és egyéb vállalkozások bekapcsolása az innovációs fejlesztésekbe, helyi tudás és technológia transfer lehetősége

-

Driving Force: egészségtudatosság erősítése, megelőzés, környezet-egészségügyi szemléletű megközelítések előtérbehelyezése; generációs, közösségi és családi összetartás, összetartozás erősítése; konfliktuskezelési és megküzdési készségek fejlesztése Impact: gyermekek és kismamák egészségvédelme a megelőzésre koncentrálva; helyi adottságokra épülő ifjúsági szabadidő eltöltést, mozgást és összetartozást erősítő programok; közösségek, civil együttműködések fejlesztésének lehetősége

13.

3.6. a humán infrastruktúra fejlesztése

-

-

14.



Javaslatok

A veszélyek és fejlesztési lehetőségek kiemelése, amelyek a fenntarthatósági célok érvényesítését befolyásolhatják Driving Force: tudás és készségfejlesztés keretében a környezet és egészségtudatosság erősítésének lehetősége Impact: racionalizálás címén a helyi iskolák bezárásának veszélye;

12.

3.5. Egészségmegőrzés és a társadalmi részvétel és befogadás erősítése


Pressure: A mobilitás, közlekedési igények erősödése vagy csökkenése a távolabb vagy közelebb kerülő kulturális és egészségügyi intézmények elérése érdekében Impact: nagy szolgáltató egységek létrejötte mellett a helyi infrastruktúra esetlege elvesztése, leépülése

Oldal:52/135 Dátum: 2007.06.12.

Helyi adottságokra épülő, elérhető oktatás, tudás és készségfejlesztés keretében a környezet és egészségtudatosság erősítése Tudás és készségfejlesztés keretében a környezet és egészségtudatosság erősítése; fenntarthatósági értékekeket közvetítő kutatói továbbképzések, kompetencia és tudásfejlesztés, integrált képzési és kutatási programok; helyi tudás és technológiai transzfer

Lásd a megjegyzéseknél Helyi elérhetőség biztosítása, közlekedési szükésgletek csökkentése, különböző szintű, de mindenhova elérő intézményi hálózat.




Pressure

State Impact


Javaslatok

A veszélyek és fejlesztési lehetőségek kiemelése, amelyek a fenntarthatósági célok érvényesítését befolyásolhatják

4.1. Környezetfejlesztés

Driving Force: A fenntartható termelési és fogyasztói szokások ösztönzése, szemléletformálás Pressure: A fogyasztási és termelési szokások változása nélkül a kiépítendő feldolgozói és tisztítói kapacitások a környezeti terhelések további erősödését okozhatják; a regionális feldolgozók és tisztítók megvalósítása jelentős környezeti terhelést okoz State: egyes területeken javulhat a környezeti elemek állapota (pl. víz, talaj) és az élőhelyek jellemzői Impact: egyes Natura 2000 területeken javulhat a fajok helyzete, az ökológiai hálózat egészét tekintve nem; a lakosságot és a vadon élő fajokat érő környezeti terhelésének jelentős része nem a prioritásban részben kezelésre kerülő problémákból adódik (pl. közlekedés, területhasználat)

Civil szolgáltatások erősítése, fejlesztése, helyi szennytisztítási és hulladékfeldolgozási megoldások támogatása, fokozott és széles körű média megjelenés, szemléletformálás, hulladékkeletkezés és szennyezés megelőzés; ökológiai hálózat átfogó védelme

4.2. környezetbarát energetikai fejlesztések

Driving Force: a megújuló energiaforrások használata felértékelődik; a biomassza termelés túlértékelése és veszélyeinek ismerete, ismertetése nélküli ösztönzése Pressure: fosszilis energiahordozók használatából kibocsátás csökkenés (bár a közlekedés tovább növelheti a kibocsátást); a biomassza és a szélenergia környezeti adottságokhoz illeszkedő/ azzal ellentétes kialakításának lehetősége Impact: iparszerű megközelítés térnyerése esetén fajok és élőhelyek elvesztése

Energiatakarékosság ösztönzése, támogatása; adottságokhoz illetkedő értékeket megőrző megújuló energia előállítása

15.

-

16.



Oldal:53/135 Dátum: 2007.06.12.




5.1 regionális gazdasági versenyképesség javítása, az innováció térbeli terjedésének erősítése, az üzleti infrastruktúra és a gazdasági hálózatok fejlesztése

Pressure

-

State Impact

-


Javaslatok


Pressure: területkímélő, anyag- és energiatakarékos megoldások előnyben részesítése, közlekedési, szállítási igények minimalizálása; helyi adottságoknak leginkább megfelelő technológiák előnyben készítése; környezeti információkhoz való hozzáférés; Impact: település megtartó erejének növelése, munkahelyi egészségvédelem, barnamezős fejlesztések előtérbe helyezése, helyben előállított tőke kiáramlása a térségből

Helyi, regionális hálózatok és értékesítés fejlesztése; helyi tőkéből származó hasznok, jövedelem helyben maradása; lásd még a megjegyzéseket.

17.

5.2. a régiók turisztikai potenciáljának, szabadidőgazdaságának hasznosítása, a természeti és kulturális örökség térségi megőrzése

Kulturális és természeti értékek megőrzése; biztosítékok a túlhasználat és Pressure: területhasználat fokozott koncentrációja, egyúttal egyes természeti és kulturális örökségi elemek felértékelődése; a túlterhelés elkerülése közlekedés fokozódása, lehetőségek a közúti forgalom érdekében; hagyományos életmódhoz kötődő helyi csökkentésére; State: természeti és kulturális örökség kulturális értékek továbbélése, megőrzése, mint alapfeltétel, ugyanakkor a túlhasználat veszélye Impact: élőhelyek és fajok elvesztése/fennmaradása; fejlődése; kiegészítő beavatkozásokkal a hagyományos életmódhoz kötődő helyi kulturális értékek foglalkoztatottság, az továbbélése, fejlődése; kiegészítő beavatkozásokkal a foglalkoztatottság, az életminőség javulása; helyi lakosság életminőség javulása; helyi lakosság számára is gyalog számára is gyalog elérhető rekreációs, zöldterületek elérhető rekreációs, biztosításának lehetősége; helyi kötődés erősítése/ helyben zöldterületek biztosításának előállított tőke kiáramlása a térségből lehetősége; helyi kötődés erősítése

-

18.



Oldal:54/135 Dátum: 2007.06.12.




5.3. Települési infrastruktúrafejlesztés (Urbanmintájú integrált településfejlesztési programok)

Pressure

State Impact

Javaslatok


-

Az épített és kulturális örökség megőrzése fejlődésének Pressure: fenntartható megoldások választása helyett, közúti biztosítása; falusi, aprófalvas forgalomnövekedés a településen, és zöldmezős beruházások és tanyás térségek értékőrző veszélye a kerülő utak mentén State: épített és kulturális fejlődésének biztosítása; örökség elvesztésének veszélye a funkcióváltás és a zöldterületkialakítás, modernizáció következtében; falusi, aprófalvas és tanyás közlekedési igények térségek háttérbeszorulásának veszélye, további leszakadása csökkentése; a falusi, tanyás Impact: fokozott vándorlás és ingázás veszélye a városok térségi életforma és a közeli irányába; a falusi, tanyás térségi életforma és a közeli városi lét városi lét egymásra egymásra épülésének, összehangoltsága iránti igény épülésének, kielégítetlensége összehangolásának fejlesztése

-

Pressure: közúti közlekedés fokozódásának veszélye; biomassza termesztés iparszerűvé válásával a helyi adottságok, táji értékek figyelmen kívül hagyása State: élőhelyek elvesztése, területhasználat intenzifikálódása, zöldmezős beruházások veszélye a települések körül Impact: fokozott ingázás veszélye, fajok eltünésének veszélye

19.

5.4. a térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése a vidéki és periférikus térségek elérhetőségének javítása érdekében; térségi és helyi környezeti és megújuló energetikai fejlesztések




Oldal:55/135 Dátum: 2007.06.12.

Térségi vasúthálózat fejlesztése; barnamezős beruházások előtérbekerülése, energiatakarékosság ösztönzése, támogatása; adottságokhoz illetkedő értékeket megőrző megújuló energia előállítása




5.5. a humán és kulturális infrastruktúra térségi dimenzióinak fejlesztése, a közszolgáltatások hatékony és racionális térségi ellátásának biztosításához kapcsolódó infrastruktúra 21. bővítése 5.6. regionális integrált térségi programok és kiemelt térségi, tematikus 22. integrált fejlesztések

Pressure

-

?

-

?

6.1. a közigazgatás megújítása

State Impact

-

? ?

-

-




Javaslatok


Impact: városok megtartó erejének növelése a szolgáltatások javításával; falvak leszakadásának veszélye

Komlex, multifunkciós ellátó és egészségügyi és kulturális központok helyett, a helyi adotságokra épülő, helyi igények fejlesztését segítő és kielégítő beruházások.

Integrált és komplex programok az ÚMFT szintjén nem értékelhetők, mivel csak címek szerepelnek (nagy projektek között a Duna-Tisza közi Homokhátság fenntartható fejlesztése, illetve a komplex programok, zászlóshajó projektek)

Nyilt, részvételi alapú kiválasztási folyamat; fenntarthatósági elvek érvényesítése (horizontális politika érévnyesítése)

Driving Force: Civil részvétel jelentőségének növelése, nyilvánosság, minőségi jogalkotás, mint elvárás; szubszidiariás fokozódó érvényesülése; tudás és készségfejlesztés keretében a környezeti és egészségtudatosság, a fenntarthatósági ismeretek erősítésének lehetősége Impact: átláthatóság, Lásd a megjegyzéseket. kiszámíthatóság, szolgáltató és ellenőrző hatóság; hatósági kapacitások hatásosságot nem csökkentő mértékű kialakítása, szükség esetén fejlesztése (pl. ÁNTSZ és KöTeViFe); munkahelyi környezet és az ügyintézési helyzetek depressziót és stresszt okozó helyzeteinek mérsékléses. Oldal:56/135 Dátum: 2007.06.12.




6.2. a közszolgáltatások korszerűsítése

Pressure

-

State Impact


Javaslatok


-

Pressure: környezeti terhelés csökkentése/ növelése a papírhasználat és a közlekedési szükségletek változásával, az egységes adtakezelés és területi koordináció következtében optimálisabb környezethasználat és körültekintőbb döntéshozatali lehetőségek Impact: a párbeszéd és civil bevonás, partnerség esetén országos, helyi szinteken megerősödő civil jelenlét lehetősége és a horizontális elvek érvényesítésének lehetősége, ügyfélkímélő eljárások helyi szintű terjedése / hozzáférési nehézségek miatt hátrányosabb csoportok, egyének kiszorulása, lemaradásának lehetősége

Lásd a megjegyzéséket.

-

Driving Force: szemléletformálás az eljárások, feltételek, ellenőrzések kommunikáció, fokozott médiajelenlét által, a fenntarthatósági értékek fokozott megjelenítésének lehetősége; kapacitásépítés, továbbképzések, kompetencia és tudásfejlesztés, amennyiben értékorientáltak az FF irányban; értékelések visszajelzése (folyamatos lehetőség az FF érvényesülésének nyomon követésére); Pressure: környezetbarát irodai működés kialakításával

Lásd a megjegyzéséket.

24.

6.3. Az ÚMFT koordinációja és kommunikációja

-

25.



Oldal:57/135 Dátum: 2007.06.12.


5. Indikátorok értékelése Az indikátorokra vonatkozóan elkészítettünk egy áttekintő táblázatot (lásd alább), amelyben megjelöltünk néhány általunk javasolt tématerületet vagy indikátort, amelyek a terv nyomon követését, fenntarthatósági, környezeti szempontból lehetővé tehetik. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a helyzetfeltárás és a célrendszer hiányosságainak megfelelően az indikátorokban sem jelennek meg a horizontális politikák szempontjai. A fenntarthatósági indikátorok esetében hiányzik a természeti értékekre, ökológiai potenciálra, ökológiai hálózatokra, területhasználati arányokra, valamint a környezetegészségügyre, illetve a környezettudatosságra vonatkozó indikátorok. Néhány tervezett indikátorral kapcsolatos vélemény: A korszerű, európai uniós követelményeket kielégítő szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott népesség számának növekedése c. tervezett indikátorra: •

A szennyvízkezelési rendszer fejlesztése szinte bizonyos, hogy a szennyvíz (és ezzel a kivett víz) mennyiségének növekedését eredményezi, ami környezeti-fenntarthatósági szempontból nem kívánatos következmény.

Az egy főre jutó települési hulladék mennyiségének hulladékkezelési módja szerint c. tervezett indikátorra: •

a

A települési hulladékok abszolút mennyiségének változását is figyelembe kell venni, valamint indikátort kell megfogalmazni a szelektív hulladékgyűjtés és -hasznosítás arányára is.

A megújuló energia részarányának növekedése energiafelhasználáson belül c. tervezett indikátorra: •

változása

a

teljes

Ez csak bizonyos feltételek közt és egy bizonyos határig tekinthető eredménynek. A biológiai jellegű megújuló energiaforrások esetén figyelembe kell venni, hogy milyen erőforrás rovására sikerült a mennyiséget növelni (természetes élőhelyek eltűnése, vízkészlet apadása stb.)

A foglalkoztatottsági ráta növekedése az elmaradott kistérségekben c. tervezett indikátorra: •

Az elmaradott kistérségekben a foglalkoztatottság növelhető a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására alapozott gazdaság fejlesztésével is. Annak veszélye, hogy a foglalkoztatottság növekedése együtt jár a környezetterhelés növekedésével, reális.



Oldal:58/135 Dátum: 2007.06.12.


Vizsgált témakör Esélyegyenlőség

Foglalkoztatottság növekedése Információhoz való hozzáférés

Javasolt indikátor A 8 osztályt vagy annál kevesebbet végzettek arányának csökkenése a 14 év felettiek körében (külön a romák és fogyatékossággal élők csoportjában) a helyi termelőktől való vásárlás növekedése vagy biotermékek vásárlásának növekedése A környezet-egészségügyi információk mellett számos más egészséggel kapcsolatos (helyi, régiós, országos) információhoz való hozzáférés lenne nagyon fontos. Ilyenek pl.: a környezet állapota az ivóvíz minősége élelmiszerbiztonsági információk közlekedési balesetekkel kapcsolatos információk munkahelyi biztonsággal kapcsolatos információk az egészségügyi intézmények teljesítményére vonatkozó adatok, stb.

Egészségügyi teljesítménye

ellátó

rendszer Az oktatási rendszer területi és társadalmi egyenlőtlenségeivel, a szolgáltatáshoz való hozzáférés problémáival részletesen foglalkozik az ÚMFT. Hasonló részletezettséggel kellene kitérni az egészségügyi ellátórendszer teljesítményét jelző indikátorokra is. Társadalmi fenntarthatósághoz Vándorlási egyenleg Öregedési index (14 év alattiak/60 (beleértve a kohéziót is) év felettiek száma) Közösségi tudat, kötődés, környezeti tudatosság

bizalom,

Biztonság ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész

Helyi termelési, értékesítési szövetkezetek léte Bizalom a helyi közösség tagjaiban, a közintézményekben (kormány, parlament, önkormányzat, bíróságok, stb.) és közszereplőkben Bűnesetek száma (súlyossági kategóriák szerint) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Oldal:59/135 Dátum: 2007.06.12.


A környezetvédelmi jogsértések száma Felderítetlen bűnesetek száma Fiatalkorú bűnözők aránya (a helyi fiatalok csoportján belül) Polgárőrségben résztvevők száma Helyi és országos választási, népszavazási részvételi arányok Non-profit szervezetek száma, környezetvédelmi non-profit szervezetek aránya Környezettudatosságot feltételező szolgáltatások (“alternatív” fűtési módok és hulladékkezelési módok, stb.) elterjedtsége Segélyben részesülők aránya a lakosságon belül (külön: a segélyezett gyerekek aránya a gyerekpopuláción belül, a roma etnikumon belül, és a fogyatékosok körében) Díjhátralékosok aránya a háztartásokon belül Szegregáció Az intézményes oktatásban összesen eltöltött évek száma (élethosszig tartó tanulás) Rendszeresen olvasók aránya

Energia

Élelmiszer

Foglalkoztatás ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész

Az energiafelhasználás megoszlása energiahordozók és felhasználók szerint: Kőolaj, földgáz stb. aránya, Lakosság, közintézmények, vállalatok energiafelhasználása (%) régióban keletkező, a belföldről, végül a külföldről származó energiaforrások aránya, ezeken belül külön feltüntetve a megújulók arányát (%) Helyi piacról származó élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági termékek aránya: Egyszerűsített képlet: az egyes kereskedelmi csatornák részesedésének és az azokban kapható régiós, ill. belföldi áruk arányának kombinációja Helyi tulajdonú kereskedelmi csatornák piaci részesedése: Piacok, kis helyi boltok, ÁFÉSZ stb. Helyi foglalkoztatás aránya: Nemzetközi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Oldal:60/135 Dátum: 2007.06.12.


cégeknél ill. helyi cégeknél dolgozók aránya, munkanélküliek aránya A helyi gazdaság önállósága, hosszú távú életképessége: A fenti mérőszámok kombinációjaként számítható

Az ÚMFT a fenntarthatóság, mint horizontális cél, valamint a fő célokat megfogalmazó részben találunk néhány fenntarthatóságot leírni szándékozó indikátort. Az ÚMFT gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak nyomon követésére jól követhető, a gyakorlatban is jól alkalmazható, és esetleg már eddig gyűjtött alapmutatókra van szükség. Ráadásul a nemzetközi gyakorlatban számos ilyen példát találunk. Az egyik megoldás a makroszintű, egymutatós mérőszámok alkalmazása lehet. Javaslataink az alábbiak: Makroszintű indikátorok 1. A hivatalos dokumentumok (ÚMFT) tartalmazzák a GDP mellett a HDI használatát, amely a legelterjedtebb alternatív jóléti mutató a világban. A HDI (Human Development Index) három tényezőt vesz azonos súlyozással figyelembe: a születéskor várható élettartamot, az iskolázottságot és az egy főre jutó jövedelmet. Elterjedését az adatokhoz való könnyebb hozzáférésnek köszönheti, a mutató ugyanakkor nem elég átfogó: lehetővé teszi a jólét anyagi és szociális elemeinek együttes ábrázolását, környezeti vonatkozásairól azonban csak annyiban ad felvilágosítást, amennyiben a környezeti tényezők befolyásolják az egészséget. A fenntartható fejlődés szempontjából a HDI alkalmazását továbbra is szükségesnek tartjuk, kiegészítve olyan mutatókkal, amelyek a fenntarthatóság más – például környezeti – elemeit is magukban foglalják. 2. Ugyancsak eléggé elterjedt alternatív fejlődési mérőszám az ökológiai lábnyom, amelynek használatát és időbeli összehasonlítását a GDP alakulásával szintén javasoljuk, de elsősorban figyelemkeltési, kommunikációs célból. Az ökológiai lábnyom módszertana ugyanis sok nyitott kérdést hagy megválaszolatlanul, amelyek végeláthatatlan szakmai vitákat indukálhatnak, holott a mutató célja főként az, hogy ráébressze az embereket és az országokat a fogyasztás méreteire, a Föld eltartó képességéhez viszonyítva. Mivel az ökológiai lábnyom a módszertan alapján könnyen számszerűsíthető, a statisztikai adatok mindenütt rendelkezésre állnak, ezért összehasonlíthatóvá teszi az egyes országokat is, ami az Európai Unió egyik lényeges kritériuma az alkalmazott fejlődési mérőszámokkal kapcsolatban. 3. A jelenlegi egyik legátfogóbb jóléti mérőszám a fenntartható gazdasági jólét mutatója (ISEW), amelynek egy továbbfejlesztett változata a valódi fejlődés mutatója, a GPI (Genuine Progress Indicator). A GPI számításának alapját a GDP-hez hasonlóan az ország személyi fogyasztása képezi. A GDP-ben egyszerűen csak összeadják a nemzeti termelés egyes elemeit, mindezek nettó hasznát azonban nem becslik meg. Ezzel szemben a GPI a személyi fogyasztás teljes értékét korrigálja a jövedelem-elosztás tényezőjével, majd ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:61/135 Dátum: 2007.06.12.


további társadalmi és ökológiai költségeket/hasznokat kifejező tényezőkkel módosítja azt (ld. az alábbi táblázatot). 2. Táblázat A GPI alkotóelemei és azok jólétmódosító hatása. (Redefining Progress [1995] alapján) Alkotóelem Személyi fogyasztás (A) Jövedelem-elosztás egyenlőtlensége (B) A jövedelem-elosztással súlyozott személyi fogyasztás A háztartási munka és a gyermeknevelés értéke Az önkéntes munka értéke A tartós fogyasztási javak szolgáltatásai Az autópályák és utak szolgáltatásai A bűnözés költsége A családok szétzilálódásának költsége A szabadidő csökkenése Az alulfoglalkoztatás költsége A tartós fogyasztási javak költségei Az ingázás költsége A háztartások szennyezés-csökkentési költségei Az autóbalesetek költsége A vízszennyezés költsége A légszennyezés költsége A zaj okozta károk A nedves területek csökkenése A mezőgazdasági területek csökkenése A nem megújuló energiaforrások kimerülése Más hosszú távú környezeti károk Az ózonréteg csökkenésének költsége Az erdők csökkenése Nettó beruházás Nettó külföldi hitelnyújtás vagy kölcsönfelvétel

Jólétmódosítás iránya Pozitív Negatív A/B Pozitív Pozitív Pozitív Pozitív Negatív Negatív Negatív Negatív Negatív Negatív Negatív Negatív Negatív Negatív Negatív Negatív Negatív Negatív Negatív Negatív Negatív Pozitív / Negatív Pozitív / Negatív

A GPI kiszámolását Magyarországra először 1998-ban kísérelték meg (összefoglalását ld. Görbe A., Nemcsicsné Zsóka Á. (1998): A jólét mérése, avagy merre halad Magyarország?, Kovász, 1998 tavasz, 61-75. o.). A számszerűsítés során kiderült, hogy a rendelkezésre álló adatok meglehetősen hiányosak, és gyakran csak nagy jóindulattal feleltethetők meg az eredeti módszertannak (ld. Redefining Progress [1995]: The Genuine Progress Indicator: Summary of Data and Methodology; San Francisco, CA). A kísérlet így is több fontos tanulsággal szolgált: ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:62/135 Dátum: 2007.06.12.


Már az első lépés – a jövedelem-elosztással súlyozott fogyasztás – jelentős mértékben módosította lefelé a GDP értékét. A társadalmi jellegű költségek (a bűnözés, a családok szétzilálódása, az alulfoglalkoztatás költségei) szintén számottevő hatást gyakorolnak negatív irányba. Az ingázás, amely a GDP-ben fogyasztói haszonként jelenik meg, a GPI értékét szintén csökkenti. A környezeti tényezők – vízszennyezés, légszennyezés, zajterhelés, vizes élőhelyek csökkenése, mezőgazdasági területek csökkenése nem megújuló erőforrások kimerülése, erdők csökkenése, stb. – miatt felmerülő költségek számszerűsítése 1998-ban nagy nehézségekbe ütközött; azóta már jóval részletesebb adatok állnak rendelkezésre a környezet állapotáról. A környezettel kapcsolatos indikátorokra a következő pontban teszünk javaslatot. A GPI-ról összességében elmondható, hogy számolásához a statisztikai adatok valamivel könnyebben hozzáférhetők, mint az ISEW-hez. A mutató adatigénye azonban még így is meglehetősen nagy, ezért számos országban csak bizonyos részeit számszerűsítik, megnehezítve ezzel az összehasonlítást. Hosszabb távon gondolkodva azonban mindenképpen érdemes lenne a mutató statisztikai hátterét megteremteni, mert a számításokkal kapott eredmény ország gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságáról sokkal inkább valós képet tükröz, mint a GDP, vagy akár a két korábban említett alternatív mutatószám. A makroindikátorok mellett, az operatív programok szintjén is alkalmazható indikátorokra vonatkozóan több megoldás is létezik, amelyek azonban az ÚMFT esetében nem alkalmazhatóak, az alábbiak miatt: •

•

•

Léteznek a környezet állapotára vonatkozó fizikai mennyiségek, amelyek rendelkezésre is állnak, ezek azonban csak helyi szinten, például egy város levegőszennyezettségére vonatkozóan értelmezhetők, emiatt egy átfogó program megítélése ennek alapján nehézkes; Alkalmazhatnánk az emissziós adatokat is, amelyek jó részét EU-s előírásokban rögzítik, azok túlteljesítése nem valószínű, tehát magát a folyamatot nem jellemzi; A fentiek miatt tehát javasoljuk olyan ágazati és egyéb területi indikátorok használatát, amelyek a gazdasági folyamatok társadalmi és környezeti hatásait is megmutatják. Ezért célszerű olyan indikátorokat is alkalmazni, melyek a környezetbarát alternatívák megvalósulásának előrehaladását jelzik. A fenntarthatóság környezeti indikátorait javasoljuk kibővíteni az alábbiakkal, amelyekhez bizonyos esetekben célállapotot is megfogalmazunk (megjegyezzük, hogy több mutató az NKP-II.-ben is megtalálható):

Indikátor Az összes energiafogyasztás mennyisége

Célállapot Az összes energiafogyasztás szinten tartása

Az üvegházhatású

Legalább a kiotói


Megjegyzés Az energiahatékonyság javulása helyes cél, de az járhat az összes energia-felhasználás növekedésével is. Gazdasági szempontból sem


Oldal:63/135 Dátum: 2007.06.12.


gázok kibocsátásának mértéke CO2egyenértékben

vállalások teljesítése, felkészülés a 2012. utáni időszakra

A különböző közműollók alakulása (az ivóvízzel és csatornahálózattal ellátott lakosság aránya közti különbség, a csatornázott területekről összegyűjtött és szennyvíztisztításon is áteső szennyvíz mennyisége közötti különbség, valamint a tisztított szennyvízen belül a biológiai tisztításon átesett szennyvíz arányának különbsége) Az organikus szennyvízkezelés arányának alakulása a 2000 LE alatti kistelepüléseken

Növekedjen a 2000 LE feletti településeken a csatornahálózattal rendelkező lakosság aránya, a tisztított szennyvíz aránya, ezen belül pedig a biológiailag is tisztított szennyvíz aránya

A művelésből kivont terület aránya A környezetbarát közlekedési módok (vasút, vízi szállítás, tömegközlekedés) aránya a teher- és személyszállításban Az integrált és az ökológiai (organikus) gazdálkodás aránya A turizmusban a soft, környezetbarát

A környezetbarát szennyvízkezelés arányának növekedése, a csatornahálózattal nem rendelkező települések talajszennyezésének csökkenése A művelésből kivont terület aránya ne növekedjen A környezetbarát közlekedési módok arányának növelése, de legalább térvesztésének megállítása Az integrált és az ökológiai (organikus) gazdálkodás aránya növekedjen A turizmusban a soft, környezetbarát


elhanyagolható az az, egyébként különböző, köztük környezetvédelmi beruházásokra is fordítható bevétel, amely az ühh gázok kvótáinak eladásából származhat. Magyarországnak tehát érdeke ennek a potenciálnak a kiaknázása.

A kistelepülések szennyvízhelyzetének javítása általában gazdasági racionalitás és környezeti szempontok alapján is alternatív technológiák alkalmazásával oldható meg.


Oldal:64/135 Dátum: 2007.06.12.


módozatok bevételeinek aránya az összes turisztikai bevételhez viszonyítva

módozatok bevételeinek aránya nőjön az összes turisztikai bevételhez viszonyítva

6. Végrehajtásra vonatkozó javaslatok 6.1. Az operatív programok és az akciótervek elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos javaslatok A korábbi megoldásoktól eltérően az új szabályozás nem közbülső értékelés (interim), hanem a program folyamatos (ongoing) értékelését kéri számon. Az operatív programok és az akcióterv vonatkozásában felhívjuk a figyelmet, hogy a projektek kiválasztására készülő értékelési tervnek tartalmaznia kell a stratégiai pontokon megfelelő környezeti és fenntarthatósági szempontú értékeléseket. Az EU Bizottság elvárja, hogy az OP módosításoknak értékeléseken kell alapulniuk. Ennek megfelelően ki kell alakítani azt az értékelési kapacitást, amely a folyamatos értékelést biztosítani tudja. Az operatív program, illetve akcióterve megvalósításának fenntarthatósági szempontú nyomon követésére összehangolt program(ok) kialakítására van szükség. Az egyes operatív programok által érintett ágazatok és regionális szervezeti és döntési struktúrák figyelembe vételével kell kialakítani a megfelelő követő intézkedéseket tartalmazó programot Az SKV követés céljai az alábbiakhoz kapcsolódhatnak: • A terv bevezetésének ellenőrzése, és/vagy a környezetben és szociális-gazdasági körülményekben bekövetkezett változások figyelése, és amennyibe szükséges, ezekhez alkalmazkodó menedzsment tevékenységek kifejezésre juttatása; • A stratégiai szintű döntések és gondolkozásmód velejének és/vagy folyamatának megismerése, valamint hasonló folyamatok ösztönzése az intézményeken, szervezeteken belül; • Eldöntetlen kérdésekben a különböző választási lehetőségek jelentősségének és potenciális hatásainak összevetéséhez információ szolgáltatása; valamint • Az érintettek és a társadalom felé a terv bevezetésének és az érzékeny kérdéseknek alakulásának kommunikálása.



Oldal:65/135 Dátum: 2007.06.12.


Ezek a célkitűzések többé-kevésbé más célcsoportok számára hordoznak hasznos információt. Az SKV követési programban meg kell határozni a folyamatba bevontak körét – a stratégiai kezdeményezés, más tervezési szervek, jogszabályok vagy a társadalom javaslata alapján (MorrisonSaunders és Arts 2004). A kitűzött célok és a bevontak köre függvényében, az SKV követési program meghatározza egyrészt azokat a kérdéseket, amelyeket érdemes figyelni, másrészt azt a módszertant, amely kielégíti az így meghatározott igényeket. Az SKV követése során, meghatározott szintű monitorozás kialakítására is szükség van: • kulcsfontosságú indikátorok követése, úgymint a célokban megjelöl állapot elérése, jogszabályi konformitás (például EU-s levegőminőségi előírásokkal, a Natura 2000 hálózat célkitűzéseivel); és • konkrét, változásra érzékeny kérdéskörök megállapítása, amelyek közvetlenül az ÚMFT-val és az OP-kkal állnak kapcsolatban; ezek a fejlemények akár beavatkozási pontként is használhatók (például, a végrehajtás logikus útvonalával kapcsolatban). Mielőtt véglegesítésre kerül az SKV követés programja, érdemes sorra venni, hogy milyen problémák adódhatnak a végrehajtása közben. Olyanokra kell gondolni, mint az információ elérhetősége és a bevont felek szerepe és érdekeltsége. Az információ megléte, elérhetősége kulcsfontosságú az SKV követése során, külön hangsúlyozva az átláthatóság és a társadalmi részvétel EU által is elvárt követelményét.

6.2. Az OP végrehajtási szervezete Az OP-ék irányító hatósági feladatai között a fenntarthatóság érvényesítését is biztosítani kell. Javasoljuk egy fenntarthatósági menedzser kinevezését minden OP vagy prioritás vonatkozásában, valamint a végrehajtásban résztvevők személyes felkészítését a fenntarthatósági szemlélet elterjesztése érdekében. Az OP Menedzsment és Monitoring Bizottságában biztosítani kell a civil szektor részvételét, nyílt és átlátható képviseleti rendszer működtetésén keresztül. A javasoljuk, hogy a monitoring bizottságba nem egy környezetvédelmi civil szervezet delegáltja, hanem a környezetvédelmi és természetvédelmi civil szervezetek egy-egy delegáltja vegyen részt. A zöld szervezetek éves Országos Találkozójukon több, mint tíz éve bejáratott módon választják a különböző ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:66/135 Dátum: 2007.06.12.


bizottságokba számoltatnak.

delegált

képviselőiket,

akiket

rendszeresen

be

is

6.3. A fenntartható fejlődési és környezeti mutatók és monitoring Az OP-ék indikátorok rendszerének, a különböző környezeti mutatók módszertani illesztéséről gondoskodni kell, mint pl. - DPSIR rendszer alkalmazása (EEA és OECD standard) - output-eredmény-hatás indikátorok (logikai kerettervezés). Ezek nélkül nem lehet a szolgáltatott adatokat egységes rendszerben kezelni és használni az eredményesség és a hatékonyság megítéléséhez. Javasoljuk az integrált térségi értékelések és monitoring bevezetését és alkalmazását, amelyeknek nélkülözhetetlen alapja a térségek ökológiai rendszereinek GIS alapú állapotértékelése, valamint térbeli és időbeli mintázatának elemzése (például MÉTA9 Program alapján). A részletes értékelési szempontok és monitoring kialakítását az akciótervek mellett, azok készítésével egy időben elkészíteni javasolt SKV követő intézkedések programját tartalmazó dokumentumban szükséges rögzíteni minden operatív program esetében.

6.4. Fenntartható fejlődés minimumkritériumai A horizontális elvekhez rögzíteni javasoltuk:

A horizontális elvek érvényesítése érdekében azok a fejlesztések támogathatók, amelyek elérnek egy minimális környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági szintet (minimális fenntarthatósági követelmény), illetve azt meghaladóan megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak. A pontos elvárásokat az operatív program akciótervében kell rögzíteni. A minimális fenntarthatósági követelmény érvényesítését rendszeres időközönként értékelni kell a transzparencia és a partnerségi követelmények figyelembevételével. Javaslatunk elfogadásra került és az OP-k végrehajtási fejezetébe beépült.

6.5. Értékelés

9

Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa, MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót



Oldal:67/135 Dátum: 2007.06.12.


Az értékelést kizárólag a célokhoz rendelt indikátorok alapján kell elvégezni. A programértékelés a következő területekre kell, hogy kiterjedjen: (1) (2) (3) (4)

a program célrendszerének elérése a program céljainak eléréséhez felhasznált források a program ütemtervhez képesti megvalósulása a programmegvalósító intézményrendszer hatékonysága, az intézményrendszer működésére vonatkozó jogszabályok használata, annak eredményessége (legal enforcement), kiemelten a partnerségi folyamatok és többi OP-val való együttműködés kérdése.

Az értékelési tervet az alábbi kiegészítésekkel javasoljuk kiegészíteni és elkészíteni: - OP ex-ante értékelése és környezeti értékelése, SKV (2006) - OP stratégia és végrehajtás rendszerének félidei felülvizsgálata (2009-2010) - OP utólagos értékelése, környezeti értékelése (2015-2016) - éves környezeti és fenntarthatósági (horizontális) szempontú követő értékelés (2008-2015) - akciótervek éves operatív értékelése (2008, 2010, 2012, 2014) - akciótervek utólagos értékelése (2009, 2011, 2013, 2015) - akciótervek és egyedi beavatkozások, nagyprojektek OP célok megvalósulásához és horizontális politikák érvényesüléséhez való hozzájárulásának előzetes értékelő vizsgálata (2006, 2008, 2010); - értékelésekbe történő nyilvánosság bevonása és azok nyilvánosságra hozatala.

6.6. Projektkiválasztás A projektek kiválasztásán túl azok megvalósításában is többszörös kockázat rejlik. Ezen kockázatok két síkon csökkenthetők: (1) A projektek megvalósítói szakmai kompetenciáinak, környezeti, fenntarthatósági szempontú ellenőrzése a pályáztatáskor. (2) A projektmenedzsment szakma személyes kompetenciáinak megkövetelése, pl. az International Project Management Association (IPMA) vizsgájának megkövetelése, projektvezetőknél IPMA Level B (szenior projektmenedzser), projekt menedzsmentben résztvevőknél IPMA Level C (projekt menedzser) és IPMA Level D (projekt szakértő). (3) A horizontális politikáknál megfogalmazott alapelvek alapján fenntarthatósági (vagy horizontális) minimumkritériumok ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:68/135 Dátum: 2007.06.12.


meghatározása, jelennek meg.

amelyek

a

pályázás

alapvető

feltételeként

A környezti értékelést készítő Team rendkívül fontosnak tartja a környezeti és társadalmi károk és kockázatok csökkentése érdekében, hogy a javaslatainkban megfogalmazott és a követő intézkedésekre adott szempontok alapján kerüljön kialakításra az operatív programok és az akciótervek végrehajtási folyamata.

7. Módszertan Mivel az Ajánlati felhívásban nem szerepelt, illetve az ÚMFT tervezése már előrehaladott állapotban volt az ajánlattétel és a szerződéskötés időpontjában az ÚMFT 2/2005 (I.11.) Korm. rendeletben előírt környezeti vizsgálat elvégzésére nem terjed ki Konzorcium megbíztatása, tevékenysége. Ezen körülményekre tekintettel az alábbiakban foglaljuk össze röviden az ÚMFT specialitásait, az étékelés megközelítési módját. Az ÚMFT értékelése során az OFK-ra készült elemzéseket és véleményeket figyelembe kívánjuk venni, illetve használatának igényét jelezzük. A környezeti szempontú értékelés az SKV-nál szűkebb eszközrendszerrel bír. Esetében kisebb a partnerség szerepe, mely jórészt annak tudható be, hogy a környezeti szempontú értékelés részben, vagy egészében a tervezési fázis után készül el, s ez által csökken a tervezés-támogató szerepe. Eredménye alapvetően egy jelentés, mely jellemzően az egyes szövegrészek környezeti és fenntarthatósági szempontú értékelését és esetleges szövegmódosítási, módszertani megközelítési javaslatokat tartalmaz. Az SKV ennél bővebb: az érintettek véleményének az előkészítés és tervezés folyamatába való integrálásának segítségével javítja a stratégiai dokumentumok minőségét, környezeti hatékonyságát és környezeti szempontú konzisztenciáját, azok negatív környezeti hatásainak csökkentése és kiküszöbölése, pozitív környezeti hatásainak növelése és erősítése érdekében. Azaz a tervezéssel és a programozással párhuzamosan, azokhoz kapcsolódóan zajlik. Mindkét eljárás alapja a környezeti szempontú fenntarthatósági megközelítés és értékelés, melyen a Megbízó ajánlásával összhangban olyan megközelítést és értékelést értünk, miszerint a társadalom számára olyan fejlődést kell biztosítanunk, amely lehetővé teszi a jelen generációk szükségleteinek kielégítését úgy, hogy ez nem veszélyezteti a jövő generációk azon lehetőségét, hogy igényeiket kielégítsék. A környezeti vizsgálatok és értékelések során alkalmazott módszerek, modellek közös problémája, hogy a stratégiai jellegű, szakmapolitikai beavatkozások és akciók értékeléséhez kényes dolog alkalmas ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:69/135 Dátum: 2007.06.12.


szempontrendszert választani. Különösen igaz ez a tervezett beavatkozásokat hatásossága, a környezeti és lehetőleg ezzel együttesen a fenntarthatósági célok elérése szempontjából való értékelések során. A KOP és a 2007-2013 közötti időszakra készülő többi operatív program környezeti értékeléséhez 2006. tavaszán kidolgozásra került a Respect Kft. munkatársai által egy un. Stratégiai Értékelő Módszertani Alapvetés (SÉMA), amely a lehetőséget teremt arra, hogy a különböző típusú társadalmi és szakmapolitikai beavatkozások stratégiai szinten értékelhetővé váljanak környezeti és fenntarthatósági szempontból. Ezen SÉMA alapján értékeljük az ÚMFT dokumentációját. A SÉMA három, a környezet és más szakmapolitikák és programozás szempontjából sarkalatos modellt ötvöz egybe: • DPSIR modell, • Fenntartható fejlődés 3 pillérű modellje, • Kimeneti-eredmény-hatás indikátorok modellje. A SÉMA módszer alapja a Driving Force-Pressure-State-Impact-Response (DPSIR) modell A DPSIR modell a PSR (Pressure-State-Response) modell Anthony Friend (1970) által történt továbbfejlesztésén alapul, amelyet az OECD State of the Environment csoportja is alkalmaz. Az Eurostat szakértői szerint: „Kutatók és indikátor szakértők hosszú vitáját követően a DPSIR modellt ítélték a legmegfelelőbbnek a környezeti információk strukturálására, kezelésére vonatkozóan az EU tagállamai és a nemzetközi szervezetek számára is, mint az Eurostat és az European Environment Agency…10”. A DPSIR modell vált a környezetre vonatkozó stratégiák és programok kialakításának alapelemévé, a környezeti információk hasznosításának nagyhatású eszközévé.

10

Eurostat (1999) Towards Environmental Pressure Indicators for the EU. European Communities, 2000, Luxembourg



Oldal:70/135 Dátum: 2007.06.12.


4. ábra: SÉMA modell

Stratégiai Értékelő Módszertani Alapvetés (SÉMA)

f in m or ió ác

ú ok us ás . K típ oz DI B atk IN Y N K av S < Á be AT < MÉ RO H ED TO I K Á ER IK << ET O D EN R IN M TO KI IKÁ D IN

Ha t (>> (driv ótén F >> F g ing f yező FF az orc k tár das es) sa da ági p lm i pi illér llé r)

Terhelések (pressures) (>>FF környezeti pillér)

Környezet politikai ú ok us ás válaszok . típ koz IK (responses) A at D IN (>> FF társadalmi pillér) av Y be ÁS << ÉN OK M OR AT H ED ÁT I K ER IK << ET O D EN OR IN M T KI IKÁ D IN

rm fo in

ió ác

ió ác

in rm fo ió ác

ú ok us ás . típ oz K I D atk D IN av Y be ÁS << ÉN OK M R AT D O H E I K ÁT ER IK << ET O D EN R IN M TO KI IKÁ D IN

rm fo in

ú ok us ás . típ koz IK C at D v IN a Y be ÁS << ÉN OK M R AT H ED ÁTO I ER IK << ET OK D EN OR IN T M KI IKÁ D IN

Állapot (state) (>>FF környezeti pillér)

FF értékrend és alapelvek

Hatások (impacts) (>>FF környezeti pillér >>FF társadalmi pillér)

RESPECT Consulting © 2006



Oldal:71/135 Dátum: 2007.06.12.


A SÉMA keretében kialakított értékelési módszer által lehetővé válik az aktuális helyezet, a célok, a beavatkozások és az ezekhez tartozó indikátorok együttes, strukturált rendszerben történő vizsgálata a fenntarthatósági értékrend (alapelvek) és a környezet politikai célok szempontjából. A modell külső körében helyezkednek el azok a fogalmi területek, amelyek a környezeti problémák leírását és a beavatkozások típusainak meghatározását hivatottak elősegíteni. • Az elsőként A-típusúnak jelölt fogalmi terület a Driving Forces. Azok a gazdasági, társadalmi folyamatok, jelenségek, amelyek az ökológiai rendszerre és annak elemeire közvetett hatással vannak, valamint a rendszerek és elemek létével, működésével, illetve ezek feltételeivel kapcsolatos döntésekre befolyásoló erővel bírnak. Ide tartozik például a környezeti tudatosság, táji kötődés, egyéni értékrend, fogyasztási szokások, a verseny, gazdasági növekedés szükséglete, közösségi lét stb.); • Második B-típusúként jelölt fogalmi terület a Pressure, a terhelések, azok az emberi tevékenységek, amelyek közvetlenül hatással vannak a környezetre, mint pl. a CO2 kibocsátás, területfoglalás stb.; • A harmadik C-típusúként jelölt fogalmi terület a State a megfigyelhető változások a környezet állapotában például a hőmérsékletváltozás, rendelkezésre álló táplálékforrások mennyisége és minősége, élőhelyi kapcsolatok csökkenése stb.; • Negyedik D-típusúként jelölt fogalmi terület az Impacts, a megváltozott környezet állapot hatása a környezet elemeire, az élő rendszerekre és a humán populációkra, mint például az emberi egészség változása, fajok számának csökkenése stb.. A fenti fogalmi területek felhasználásával megfelelően áttekinthető és logikailag összefüggő módon, strukturáltan leírhatóvá, jellemezhetővé válik az aktuális környezeti helyzet, illetve megfelelően alkalmazva a módszert a környezeti változások, azok okainak és hatásainak időbeli változása (trendek, folyamatok szempontjából) is bemutatható és elemezhető. A SÉMA modell ábrájának középső körében találhatók a környezetpolitikai válaszok (Responses), amelyek alatt minden olyan társadalmi beavatkozást értünk, amely a bemutatott fogalmi területek bármelyikének, valamilyen irányú megváltoztatását eredményezik. Ezek közé soroljuk az operatív programokban megfogalmazott prioritásokat és beavatkozásokat. A tervezett beavatkozások az általuk célzott területek szerint A,B,C és D típusba sorolhatók, aszerint, hogy milyen szinten kezelik az adott problémát pl. a kármentesítési programok a C-típusú beavatkozásokba sorolhatók, mivel a környezeti állapot közvetlen változtatását célozzák. ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:72/135 Dátum: 2007.06.12.


A SÉMA modell jól alkalmazható az operatív programok mellett az ÚMFT környezeti hatásának elemzésére. A tervezett célok és prioritások jellege jól beazonosítható az egyes beavatkozási típusok valamelyikébe és összefüggéseiben vizsgálhatóvá teszi a beavatkozásokat. A környezetpolitikai válaszok keretében meghatározott beavatkozások a fenntarthatósági alapelvek, értékrend alapján is értékelhetők. Ebben az esetbe az a kérdése, hogy az adott beavatkozás milyen fenntarthatósági alapelv érvényesülését segíti elő, illetve elősegíti-e. A környezetpolitikai válaszok kertében megfogalmazott és érvényesítendő célokhoz, beavatkozásokhoz indikátorok tartoznak, amelyek három szinten mérik a megvalósítást: •

•

•

Első szint a kimeneti indikátorok szintje, amely azt mutatja, hogy az adott beavatkozás során a beavatkozás által érintett objektumok, személyek fizikai mértékegységekben kifejezhető adatait tartalmazza (hossza, területe, száma stb.). Második szint az eredményindikátorok szintje, amely keretében az érintett objektumok, személyek minőségbeli változására vonatkozó adatokat tartalmazza (kapacitás növekedése, képzettséget szerzett résztvevő, stb.) Harmadik szint a hatásindikátorok szintje, amely a beavatkozás hatásosságát, azaz a kitűzött cél elérése felé történő elmozdulást mutatja be (energiára fordított kiadások csökkenése, munkahelyhez jutottak száma, stb.)

Az ÚMFT és az operatív programok elemzésekor a hatás indikátorok szintjén elemeztük a dokumentumokat, az eredmény és kimeneti indikátorok az operatív programok alatti projektek kiírásakor, értékelésekor jutnak szerephez. A fentiek módszertani szempontok alkalmazásával az elemzés a 1. táblázatban összefoglalt alapvető lépésekből tevődött össze. A táblázatban és az 1. táblázatban jelezet logika mentén értékeljük az ÚMFT helyzetfeltárását, célstruktúráját, prioritásait és a végrehajtás megoldásaival együttesen. Jelenlegi jelentésben csupán egy első változatú rövid értékelést adunk, amely a vizsgálat során folyamatosan részletesebbé válik. Az ÚMFT és az OP-k, mint stratégiai dokumentumok környezeti fenntarthatósági szempontú minőségének, hatékonyságának, konzisztenciájának és koherenciájának összefoglaló értékelése során a DPSIR logika alapján vázoljuk fel a várható következményeket, hatásokat. ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:73/135 Dátum: 2007.06.12.


Sorszám Cél/prioritás megnevezése

Beavatkozás Érintett FF típusa értékrend (Response) elemek azonosítója

Érintett FF értékrend elemek rövid megnevezése

OP elem és FF érték átfedés kvalitatív jellemzése

OP elem és FF érték hiányzó részek kvalitatív jellemzése

szám 1 2 3

A-B-C-D

text

text

text

text

szám

OP elem hatásossága (koherencia), létezik-e a DPSIR láncolat többi eleme, mennyire célratörő, ezek közül a megfelelő (leginkább DFen van -e hangsúly, text

Összesített vélemény az OP-ra vonatkozóan: Az adott ÚMFT elem (cél, illetve prioritás) összefoglaló értékelése: az analitikus fenti tábla alapján a kapott mintázat elemzés (melyek a legfőbb jellemzők, hol vannak hiányterületek, koherencia és konzisztencia gondok, lefedett és le nem fedett FF elemek): Szöveges elemzés ÚMFT prioritásonként Táblázat a DPSIR logika alkalmazásának érzékeltetéséhez



Oldal:74/135 Dátum: 2007.06.12.

OP elem hatékonysága (konzisztencia): önmagában az OP elem, függetlenül a hatásosságától mennyire hatékony megoldást jelent, text


7.1. A jelenlegi környezeti helyzet releváns, a tervvel, illetve programmal összefüggésben lévő elemeinek ismertetése, a fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv, illetve program nem valósulna meg A helyzetelemzésünk célja, hogy beazonosítsuk azokat a problémákat, kihívásokat, amelyekkel az ÚMFT keretében készülő helyzetelemzést, célstruktúrát és beavatkozási tevékenységek csoportjait értékelni tudjuk. Az elemzés azt is leírja, hogy az adott problémának mik a kiindulási okai, illetve, hogy mik a problémás helyezetek következményei. A helyzetértékelés alapvető célja, hogy mind a vizsgálat, mind pedig a programozás számára bemutassa, felismerhetővé tegye a környezeti problémák kialakulásának okait. A helyzetelemzés során a problémák közti logikai kapcsolatok, valamint az egyes problémák okai (vagy mozgatórugói) és következményeik azonosítása, vagy akár szintbeli kapcsolódások bemutatatására törekszünk. Célunk nem a teljeség, hanem a legfontosabb problémakörök és azok okainak feltárása, azonosítása. Jelenlegi környezeti folyamatok, trendek és mozgató rugóik feltárása, összefoglalását az alábbi struktúrában végeztük el: Problématérkép és konfliktuselemzés környezeti, fenntarthatósági szempontból, driving forces (ok)—state (állapot, problémás helyzet)—impacts (problémás helyzetből származó következmények, hatások) struktúra alkalmazásával. Az átfogó szakértői helyzetértékelés mellékletében található.

első

változata

az

értékelés

Az ÚMFT helyzetértékeléséhez alapvetően egy aktuálisan érvényes fenntarthatósági helyzetértékelésre van szükség, amely együttesen a jelenlegi szakértői helyzetértékeléssel alkalmazható a vizsgálat során.

7.2. Fenntarthatósági értékrend és a hazai és EU környezetpolitikai célok alapján felállítható értékrend és célrendszer bemutatása. Annak érdekében, hogy az ÚMFT célrendszerét és beavatkozásait értékelni tudjuk, rögzíteni kell azokat az értékelési szempontokat, amelyek alapján a célok által kitűzött irányokat és a beavatkozások várható következményeit, azok illeszkedését vizsgálni tudjuk. A vizsgálat keretében elkészülő értékelés tágabb viszonyítási keretét a meghatározásra kerülő fenntarthatósági alapelvek biztosítja. A fenntarthatóság környezeti pillérére vonatkozó környezetpolitikai célok ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:75/135 Dátum: 2007.06.12.


azonosítása és összefoglalása jelenti a második szűkebb viszonyítási alapot az ÚMFT céljainak és beavatkozásainak értékeléséhez. A környezeti szempontú értékelés harmadik viszonyítási alapja a környezeti, fenntarthatósági helyzetelemzés (problémák okainak és következményeinek feltárása), amelyet az előző fejezetben mutattunk be.

7.3. Fenntarthatósági alapelvek az ÚMFT környezeti vizsgálatához Az alábbiakban egy olyan általános fenntarthatósági kritériumrendszert állítunk össze, amelyet az ÚMFT környezeti szempontú értékelése során kiindulópontnak, illetve mindenekelőtt figyelembeveendőnek tekintünk. Ezekben foglaljuk össze azokat a szempontokat, amelyek hosszú távú szem előtt tartása biztosíthatja környezetünk állapotának megfelelő, elfogadható változását. A fenntarthatósági alapelvek nem konkrét mutatószámokban fogalmazható meg, sokkal inkább a követendő irányokat, szemléletmódot, orientáló alapelveket, ellenőrzési kritériumokat jelenti. Az összeállításban az alábbi dokumentumokat használtuk fel: •

Fenntartható Fejlődés Bizottság (2002): Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében és az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája

•

Tombácz et al. (2003): Stratégiai környezeti vizsgálat a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához, 18-19. oldal.

•

EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja, amely négy területet emel ki

•

Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató (segédlet) az EU támogatások felhasználásában résztvevők számára a fenntartható fejlődés horizontális elv érvényesítésére, különös tekintettel a környezetvédelmi szempontokra, KvVM, Budapest, 2004. február 2.

•

Környezeti Fenntarthatósági Útmutató az EU pályázók és értékelők számára, NFH, 2005. április

•

KIOP 2004 - Környezetvédelmi fenntarthatósági útmutató, 2005. április

•

Fenntartható Fejlődés Stratégia, 2006. márciusi 1-jei változat.

•

A 2003-2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programban (NKP-II) megfogalmazott elvek, melyek a következők (a dokumentum szerinti csoportosításban):



támogatások

Oldal:76/135 Dátum: 2007.06.12.


o A környezetvédelemben mára már hagyományosnak tekintett alapelvek, például az elővigyázatosság, a megelőzés, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékoztatás, a nyilvánosság és a „szennyező fizet” elv. o További olyan alapelvek, amelyek a fejlett világ környezetvédelmi gyakorlatában meghonosodtak: a megosztott felelősség, az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozatal finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés területén, kiszámíthatóság a finanszírozásban és a szabályozásban, számon kérhetőség, világos célok és mérhető teljesítmények, partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések. Mivel Magyarországnak nincs még elfogadott fenntartható fejlődés stratégiája, a tervezésben és a gyakorlatban elfogadott fenntarthatósági elvek és értékek csak a fenti dokumentumokból, illetve az azokat megalapozó koncepciókból, tervekből alakíthatók ki. A fenntartható fejlődés célja, hogy a fejlődés oly módon valósuljon meg, hogy a környezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosítsa a lakosság életminőségének fenntartását és javítását, az életminőség javulását eszközként szolgáló gazdaság számára alapot biztosító természeti és kulturális erőforrások harmonikus és kíméletes igénybevételét, figyelembe véve a régiók sajátos adottságait, hagyományait, azokat helyben értékké alakítva A fenntartható fejlődés fogalmát a Bruntland-jelentés (Our common future, 1987) alapján kiegészítve fogalmazzuk meg, amely szerint a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben nem teszi lehetetlenné/megőrzi a jövő generációk teljesértékű élethez szükséges lehetőségeit. Némiképp átfogalmazva ez azt jelenti, hogy leszármazottainknak is lehetővé tesszük legalább abban a jólétben (jól-létben11) való életet, amelyben mi is élhetünk. A gyakorlatban a gazdasági fejlődés olyan irányát jelöli ki, amely figyelembe veszi a környezet terhelhetőségét és olyan cselekvési irányokat jelöl meg, amelyek biztosítják a környezeti és társadlami értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését. A fejlesztéseknek a társadalom egésze számára előnyösnek kell lennie. A fenntarthatóság értelmezése magában foglalja a társadalmi, a gazdasági és a környezeti fenntarthatóságot is. Mindhárom területnek megvannak a 11

A jól-lét fogalmát a jóléttől az különbözteti meg, hogy míg a jólétet általában az anyagi jólétre értjük (GDP/fő), illetve némely alternatív fejlődési mutató esetén (ISEW, HDI, GPI) ennél valamivel szélesebb kört igyekszünk ennek kifejezésére beépíteni, addig a jól-lét sokkal tágabb fogalom, minden olyan területet felölel, amely az emberek valóságos helyzetét, jól-létét befolyásolják, gondolunk például a környezet állapotára, egészség (az ember testi-lelki egészét tekintve, lásd WHO), a társadalmi egyenlőségre/egyenlőtlenségre, a biztonságra, az emberhez méltó élethez való jog érvényesülésére, a demokrácia meglétére … és még sorolhatnánk hosszasan.



Oldal:77/135 Dátum: 2007.06.12.


maga sajátságos célterületei, azonban ezeket nem lehet a másik két terület rovására megvalósítani, csak azokkal összhangban. A fentiek alapján a következő táblázatban foglaljuk össze fenntarthatósági alapelvek – vizsgálat során alkalmazott – elveit. I. A természeti/ környezeti elemek fenntartható használata

a

1. A feltételesen megújuló környezeti elemek és rendszerek önszabályozó képességét megőrizése és állapotuk javítása. 2. A megújuló részesítése.

erőforrások

alkalmazásának

előnyben

3. A Hulladék- és szennyeződésképződés megelőzése, minél alacsonyabb szinten tartása, a veszélyesség csökkentése és az eddig okozott károk felszámolása. 4. A fejlesztések során létrehozott értékeknek egyensúlyban kell lenniük a felhasznált vagy feláldozott természeti értékek nagyságával. 5. A területhasználat során a környezeti szempontból igénybe vehető területek nagyságát szigorú felső korlátnak kell tekinteni, azaz a fejlesztéseknél a terület- és környezetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. 6. Az esetleges későbbi, hosszú távú károk bekövetkezésének elkerülése érdekében alkalmazni kell az ún. elővigyázatosság elvét. II. A meglévő értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése III. A helyi közösségek fennmaradásána k, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása

7. A biológiai sokféleség, változatosság fennmaradásának biztosítása, újratermelődésének feltételeinek megőrzése. 8. Biztosítani kell az élettelen, épített környezet (építészeti és kulturális) értékeinek, valamint a tájképi, tájhasználati értékek fennmaradását. 9. A helyi szinten kezelhető erőforrások, környezeti adottságok használata elsősorban a helyi közösségek hasznát szolgálja. 10. Biztosítani kell a helyi kultúrák fejlődését, kialakulását, amelyek biztosíthatják az emberek és a környezet harmonikus együttélését. 11. A helyi közösségek és települések megtartó erejének növelése. 12. A fejlesztési döntések során a szubszidiaritás elvét kell



Oldal:78/135 Dátum: 2007.06.12.


érvényesíteni a szükséges információ, illetve az érintettek megfelelő részvételének biztosításával. IV. A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel

13. A fejlesztéseknek az anyag és energia intenzív termékek és technológiák körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába kell mutatniuk. 14. A fenntarthatóság érvényesítését elősegítő technológiai fejlesztések. 15. Csak azokat a technológiai lehetőségeket szabad egyegy területen alkalmazni, amely valóban megfelel az ottani természeti és társadalmi adottságoknak.

V. A felelősségteljes ember kiművelése

16. A fejlesztések és más beavatkozások járuljanak hozzá, hogy a társadalom tagjaiban (érintettekben, ideértve a természetes és jogi személyeket valamint ezek közösségeit, csoportjait) a fenntarthatóság értékei, illetve a környezet iránt érzett felelősség tudatosuljon, és erkölcsi normává váljon. 17. A teljes értékű élet feltételeinek biztosítása az önismeret, a közösségi élet fejlődésének ösztönzése, egy a fenntarthatóságot, mint értéket is magába foglaló belső értékrend kialakulásának elősegítésével.

VI. Esélyegyenlőség és területi egyenlőség

18. A köz érdekét szolgáló információhoz, így a környezettudatos magatartás kialakulásához szükséges tudáshoz, oktatáshoz mindenki egyenlő eséllyel jusson hozzá. 19. A különböző helyzeten lévő személyek, és közösségek számára biztosítani kell a teljes értékű élet lehetőségét. 20. Törekedni kell a kistérségek különbségek kiegyenlítésére.



közötti

fejlettségi

Oldal:79/135 Dátum: 2007.06.12.


VII. Jó kormányzás 21. Az igazgatás és a kormányzás során biztosítani kell, illetve elő kell segíteni a jogbiztonságot, átláthatóságot, jogkövetést, korrupció hiányát, szubszidiaritást, információhoz hozzáférést, részvételt, hatékonyságot, koherenciát, állampolgársági tudatosságot, elszámoltathatóságot VIII. Egészségmegőrz és, megelőzés, kezelés, egészségfejleszt és

22. Egészségmegőrzés, megelőzés, kezelés, egészségfejlesztés, mentális-fizikai: élelmiszerbiztonság; minden oktatási szinten (szakma és képzés-specifikus); intézményműködtetés; kiszolgáltatottság és kontroll; egészségtudatosság kialakítása; környezet-egészségügyi, foglalkoztatási, munkaegészségügyi információ elérhetősége; megelőzés érvényesülése az intézményi rendszerben; jövő generáció egészségének megőrzése; hosszú és betegségtől mentes élet (születéskor várható egészséges élettartam); aktív öregség

A fenntarthatósági vizsgálat jobb megértése érdekében, néhány kérdés megfogalmazásával bemutatjuk, hogy azt a gyakorlati jellegű megközelítést, amelyet a meghatározott elvek alapján végzett értékelések során alkalmaztunk. Az alábbiakhoz hasonló kérdések megfogalmazásával mérlegeltük az egyes elvek érvényesülését: • •

•

•

a hosszú távon, feltételesen megújuló természeti erőforrások használata milyen mértékű az ismert megújulási képességéhez/potenciáljához képest; alkalmas-e a cél vagy beavatkozás arra, hogy a környezeti felelősség elve érvényesüljön, a társadalom számára világossá váljon az adott probléma, annak oka és következményei közötti kapcsolat, illetve ismerje és elfogadja a probléma megoldásának „tényleges árát”; a céllal, beavatkozással romló állapotú környezeti elem vagy kimerülő természeti erőforrás ellensúlyozására van-e lehetőség máshol a program megvalósulása során, illetve ennek lehetőségével foglalkozik-e a program; megtörténik-e és milyen mértékben a természeti erőforrások helyettesítése gazdasági és társadalmi erőforrásokkal....

7.4. Környezetpolitikai célok az ÚMFT környezeti vizsgálatához Az ÚMFT környezeti szempontú értékeléshez a fenntarthatósági alapelvek mellett annak vetületeként megjelenő, az országgyűlés által elfogadott környezetpolitikai célok jelentik a másik viszonyítási alapot. A környezetpolitikai célok összefoglalása során a Nemzeti Környezetvédelmi ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:80/135 Dátum: 2007.06.12.


Program célrendszere, prioritásai alapján alapvetően az alábbi három csoportba rendezett célstruktúrát alakítottuk ki. Részletesebb található.

összegző

táblázat

a

jelentéshez

csatolt

mellékletben

(1.) Környezeti identitás, tudatosság, környezeti felelősségvállalás erősítése Ebbe a kategóriába taroznak mindazok a célok, amelyek az alábbi témaköröket érintik: o A társadalom és a gazdaság szereplőinek a fenntartható fejlődéssel és a környezet védelmével kapcsolatos ismereteinek bővítése. o A környezeti információhoz jutás javítása, o A környezettudatos döntések és a fenntarthatósági alapelvek szerinti életmód ösztönzése. o Felkészült és felelős társadalmi részvétel erősítése a környezetpolitikai döntésekben. o Fenntarthatósági, környezeti szempontokat képviselő intézményrendszer fejlesztése. o Területi (térségi, táji) kötődés és felelősség erősítése. o A fenntartható, környezettudatos, környezetkímélő életmód megismertetése és elfogadtatása. (2.) Környezeti folyamatok, kialakítása érdekében

változások

az

élhető

környezet

Ebbe a kategóriába taroznak mindazok a célok, amelyek az alábbi témaköröket érintik: o A hazai gazdasági és lakossági tevékenységekből eredő kibocsátások szabályozása, illetve csökkentése. o A kültéri és beltéri levegőminőség okozta egészségügyi kockázatok mérséklése; o A zaj elleni védelem, o A kémiai- és sugárbiztonság javítása; o Az ivóvízminőséggel kapcsolatos környezet-egészségügyi problémák kezelése; o A talajszennyezettség és a hulladékkezelés környezetegészségügyi problémáinak kezelése; o A környezet-egészségügy és élelmiszerbiztonság javítása és a hozzá kapcsolódó intézményrendszer fejlesztése; o A településszerkezet, -fejlesztés, -rendezés környezeti szempontból is megfelelő alakulásának elősegítése, és a korábbi hibákból eredő környezeti problémák csökkentése; ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:81/135 Dátum: 2007.06.12.


o A közlekedési eredetű településkörnyezeti problémák mérséklése; o Az ésszerű vízhasználat és a szennyezés-csökkentő technológiák széles körű elterjesztése; o A felszín alatti vízkészletet veszélyeztető környezetkárosodások felszámolása; o A hulladékok keletkezésének megelőzése és a hasznosítás ösztönzése, fejlesztése a települési, illetve termelési hulladékok körében. o A környezetbiztonság stratégiai szintre emelése; a környezeti kockázatok kezelése; a múltban bekövetkezett környezeti károkozások (haváriák) hatásainak elemzése; a környezeti katasztrófahelyzetek és veszélyek azonosítása. (3.) Erőforrások megőrzése, képességének biztosítása

fenntartó

használat,

megújuló

Ebbe a kategóriába taroznak mindazok a célok, amelyek az alábbi témaköröket érintik: o A városi zöldterületek védelme, arányuk növelése, állapotuk javítása; o Az épített környezeti elemek, az épített és régészeti kulturális örökség megfelelő állapotának biztosítása. o Az üzemelő és távlati vízbázisok, valamint a kiemelt vízvédelmi területek védelme; o A természeti rendszerek és értékek megóvása, a biológiai sokféleség megőrzése, a természeti erőforrások fenntartható használata, valamint a társadalom és a környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása.



Oldal:82/135 Dátum: 2007.06.12.


A környezetpolitikai alapelvekhez Fenntarthatósági alapelvek elemei

I. A természeti/ környezeti elemek fenntartható használata II. A meglévő értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése III. A helyi közösségek fennmaradásának, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása IV. A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel V. A felelősségteljes ember kiművelése VI. Esélyegyenlőség és területi egyenlőség

célok

illeszkedése

a

fenntarthatósági

Környezetpolitikai célok csoportjai Környezeti Erőforrások Környezeti folyamatok, megőrzése, identitás, változások fenntartó tudatosság, az élhető használat, környezeti környezet megújuló felelősségvállalás kialakítása képességének erősítése érdekében biztosítása X

XXX

XXX

XX

XX

XXX

XXX

XX

XXX

X

XXX

X

XXX

X

X

X

XXX

XX



Oldal:83/135 Dátum: 2007.06.12.


1. Melléklet: Kulcselemek összefoglalása a fenntarthatóság és a környezeti szempontok oldaláról UMFT környezeti értékelése Javaslatok, problémák, fejlesztendő területek, megvalósítási akadályok, kockázatok

A növekedés fő célként kitűző terv háttérbe szoríthatja a helyi és regionális táji társadalmi és környezeti szempontokat. Reális veszélynek tűnik az infrastrukturális, kifejezetten közút és autópálya beruházások esetében az európai szinten is kimagasló biodiverzitás és ökológiai hálózat jelentős csökkenése. Az épített örökség jelentős mértékű funkcióvesztettsége miatti pusztulása, a táji értékek, területhasználati hagyományok elvesztése, kizárólag a befektetők szempontjainak előtérbe kerülése, abban az esetben, ha a speciális adottságok figyelembevételére alkalmas horizontális politikák nem érvényesülnek kellő hatékonysággal. A Terv egyik legfontosabb hiányosságaként említhető, hogy kizárólag a Natura 2000 és a védelmi státusz alatt álló területekkel foglalkozik, szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a védelem alatt nem álló, de értéket képviselő területek jelenlegi helyzetét, és a jövőjükkel kapcsolatos számtalan nyugtalanító tényezőt, valamint a kulturális örökség és az épített örökség kérdéskörét, problémáit. A Terv lehetőségeket rejt ugyanakkor arra vonatkozóan is, hogy az ország versenyképessége a szükséges infrastruktúra kiépítése mellett, az ország olyan speciális, egyedi erősségei növekedjenek, amelyek nem arra építünk, hogy egy kiszolgáltatott és másra bármikor felcserélhető partner állapotába kerüljünk. Ki kell alakítani azt az állapotot, hogy legyen valami, amiben Magyarország fontos, nehezen pótolható országot jelent. ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:84/135 Dátum: 2007.06.12.

ÚMFT környezeti értékelésének vonatkozó pontja(i), oldalszám

Minden prioritást érint

Az érintett dokumentum megjelölése

IGEN

Kiemelte n UMFT

32., 38.


A lehetőségek kihasználása érdekében az egyes prioritások vonatkozásában érvényesíteni kell az alábbi megközelítést konkrét elvárások formájában: 1. Anyag-energiatakarékos megoldások előtérbe-helyezése, 2. Forgalomcsökkentés, forgalomszervezés, közösségi közlekedés, környezeti kísérő intézkedések elsődlegessége 3. Környezetegészségügy, megelőzés az egészségügyben, munkahelyi környezet megfelelő kialakítása 4. Szennyezés, kibocsátás csökkentése 5. Értékmegőrző és kompenzáló területhasználat 6. Szolgáltató jellegű, megelőző és ellenőrző hatósági működés, mintaszerűen környezeti takarékos közigazgatás 7. Közösségek erősítése a családok védelme Fenntarthatósági szempontok integrálása nem megfelelő, az UMFT-ben megfogalmazott alapkövetelmény szerint, a célok, prioritások fenntarthatósági szempontokhoz történő következetes illesztése nem vonul végig a dokumentumokon. Ennek oka egyrészt a nemzeti fenntarthatósági stratégia és az ágazati szakpolitikák hiányosságaiból fakad.

9., 31.,

IGEN

MIND, kiemelte na KözOP

Helyzetfeltárás fenntarthatósági szempontból rendkívül hiányos, sok esetben a probléma az OP-k tervezésén túlmutató probléma, a hazai átfogó információkezelés, statisztika és adatbázis-fejlesztés, illetve monitoringrendszerek és működtetések hiányosságaiból fakad. A Terv nem foglalkozik érdemben az megbetegedések okaival, azok mérséklésével (környezet-egészségügy, depresszió), holott munkaképesség csökkenést és tetemes költséget is jelent az állam részére.

12.

IGEN

MIND

A végrehajtás rendszerében jelentős mértékben hiányzik a fenntarthatóság és a társadalmi partnerség érvényesítésének garanciái. A végrehajtási intézkedéseknek kulcsfontosságú jelentősége van, mivel jogszabályi háttere is kialakításra kerül, valamint a benne foglalt eljárások és garanciákon keresztül biztosítható a fenntarthatóság és a partnerség szempontrendszere is. Az ÚMFT végrehajtási szakaszaiban nem jelenik meg határozottan a

64. IGEN

Kiemelten



Oldal:85/135 Dátum: 2007.06.12.

VOP


horizontális környezeti politika megvalósításának és ellenőrzésének garanciális elemei. Ez által a OP-ék nem kapnak elegendő iránymutatást a fenntarthatóság horizontális beépítéséhez, az adott fejlesztési terület szakmai nyitottságától teszi függővé a környezeti szempontok befogadását, programokba illesztését, projektekkel szembeni elvárásként való megfogalmazását. Az UMFT-ben és a CSG-ben, valamint a készülő Nemzeti Fenntarthatósági Stratégia fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásainak érvényesítéséről gondoskodni kell az operatív programok és azok végrehajtásához kapcsolódó további dokumentumok és eljárások során. Célszerűségi vizsgálatok hiánya. A dokumentumokból nem derül ki, hogy a kiválasztott fő célok és az azokhoz kapcsolódó prioritások, intézkedések milyen megfontolások alapján kaptak elsőbbséget, hogyan vették figyelembe az egyes változatok, beavatkozási irányok társadalmi hasznosságát és fenntartási költségeit. Nem indokoltak a finanszírozási arányeltolódások. A tervezett nagyméretű beruházások gazdasági, környezeti és társadalmi hatékonysága összességében nem megfelelő, számos negatív hatással van a környezetre, illetve nagy költségteherrel tartható fenn. Helyi és térségi adottságokhoz illeszkedő megoldások kialakítására kellene a hangsúlyt fektetni, és határozottan érvényesíteni kell a szennyező fizet elvet.

12., 38.

A fenntarthatóság szempontjából lényeges elemek és beavatkozási irányok megjelenése, azonban alacsony finanszírozási résszel (fenntartható termelés, fogyasztás, civil társadalom fejlesztése, társadalmi részvételre képesítés (civil és államigazgatási oldalon egyaránt) és megelőző jellegű egészségügy, valamint a környezettudatosság, környezeti információkezelés, természeti értékek védelme.

38.

Az ÚMFT-ben és a programokban megjelenő célok, prioritások, beavatkozási csoportok és projektlisták együttesen nincsenek összhangban a fenntarthatóság elvei szerint. A projektek a fenntarthatatlan irányban erősíthetik az OP-k várható következményeit.

29.



Oldal:86/135 Dátum: 2007.06.12.

IGEN

MIND, kiemelte n KözOP, KEOP, ÁROPEKOP, ROP, TIOP

IGEN

MIND, kiemelte n az ÁROP, TÁMOP, KEOP, EKOP

NEM

KözOP, ROP, (EKOP), KEOP, (TIOP)


A programokban szereplő intézkedések megvalósítása során csak azok a fejlesztések támogathatók, amelyek elérnek egy minimális környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági szintet, illetve azt meghaladóan megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak. A pontos elvárásokat az operatív program akciótervében kell rögzíteni. Az integráció megvalósítása érdekében rögzíteni javasoljuk az ÚMFT-ben és az OP-kban, hogy a fenntarthatósági szempontok érvényesítése céljából az operatív programok, nagyprojektek, zászlóshajó projektek, akciótervek megvalósítása során fenntarthatósági minimumkritériumokat kell megfogalmazni, amelyek kiindulási alapja a horizontális politikák UMFT-ben 3.1.4.1. és a 3.1.4.2. pontokban megfogalmazott alaplevei.

64.

IGEN

MIND

IGEN

MIND

Az egyes operatív programokra vonatkozóan a megvalósítás során alkalmazható SKV követési programokat (SEA follow up) javasolunk készíteni, amelyek magukba foglalják a környezeti és a fenntarthatósági szempontok érvényesítésének segítését, ellenőrzési lehetőségét az OP-k és az akcióterveikhez, illetve a kapcsolódó folyamatokban.

64.

Akciótervek, nagyprojektek, zászlóshajó projektek környezeti értékelése és partnerségi folyamatai, nyilvánossága nem tisztázott az OP-khoz kapcsolódóan.

64.

IGEN

IGEN, kiemelte n a VOP

Az UMVT és az OP-k kapcsolódása erősítő vagy gyengítő hatása a fenntarthatóság szempontjából. Az szinergikus fenntarthatósági irány erősítése szükséges.

29.

NEM

ROP, KEOP, EKOP, ÁROP, TÁMOP, TIOP

Az ÚMFT úgymint az operatív programok megvalósításának keret adó dokumentuma nem aknázza ki a programozási, megvalósítási, menedzsment és ellenőrzési feladatok rendszerében a teljes körű társadalmi részvétel kialakításának lehetőségét, ami a folyamatokban való részvételen keresztül tenné lehetővé a környezeti szempontok megjelenítését, programokba illesztését, és ellenőrzési szempontként való használatát.

64.

IGEN

MIND, kiemelte n a VOP



Oldal:87/135 Dátum: 2007.06.12.


A területi szempontok megjelenése, mint horizontális követelmény megjelenik az ÚMFT szintjén. Az OP-k szintjén megfelelő szintű kezelése, részletezése szükséges. Amennyiben az OP-k szintjén a területiség megjelenése nem biztosított, az akadálya lehet a fenntarthatósági és esélyegyenlőségi horizontális szempontok érvényesítésének is. A prioritástengelyekben megfogalmazottak sok esetben általánosak, legtöbbször nem lehet eldönteni, hogy megfelelnek-e a fenntarthatósági elveknek. Előfordulnak olyan esetek, ahol a program ugyan nincs ellentmondásban az elvekkel és a célokkal, viszont nem derül ki, hogy támogatja-e ezeket. A végrehajtás és a területi szempontok, valamint a fenntarthatósági minimumkritérium megfelelő kialakítása és érvényesítése lehet megoldás. A teljes körű társadalmi részvétel elemei a nyitottság - nyilvánosság, az átláthatóság és befolyásolhatóság, a részvételi elv és partnerség, és végül a visszacsatolás – értékelés közül a VOP a nyilvánosság és az ennek megteremtését lehetővé tevő tájékoztatás kérdéseivel foglalkozik csupán. Ezzel tulajdonképpen a társadalom felé való egyirányú információ átadást helyezi előtérbe, és egyben háttérbe szorítja a valódi partnerség alapfeltételét jelentő kétirányú információáramlást, azaz a tényleges kommunikációt.

37.

IGEN

IGEN

38.

IGEN

IGEN

IGEN

MIND, kiemelte n a VOP

További az operatív programok szintjén leglényegesebb megállapítások a 2006. december 19-én leadott környezeti vizsgálati jelentésekben és összefoglalóiban találhatók (www.nfh.hu oldalról elérhetők)



Oldal:88/135 Dátum: 2007.06.12.


2. Melléklet: Az ÚMFT és Operatív programjainak értékeléséhez készült környezeti és fenntarthatósági szempontú átfogó helyzetértékelés Hivatkozások FFNS:9.9.9:99 NKP:9.9.9:99 TV:99 PSZI:99

Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája, Társadalmi egyeztetésre előkészített tervezői munkaváltozat, FFNS 1.07. változat Fejezet Oldalszám A 2003-2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-II) Fejezet Oldalszám Természetvédelem (Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézete, Marjainé Szerényi Zsuzsanna, Jászberényi Melinda, Szabó Zoltán) Oldalszám Kopp Mária – Skrabski Árpád: Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot (A Népesedéspolitikai ad-hoc Munkabizottság számára készített tanulmány.) Oldalszám



Oldal:89/135 Dátum: 2007.06.12.


A természeti/ környezeti elemek fenntartható használata Ok

Problémás állapot

Következmény

Fogyasztás növekedése, fokozott hulladéktermelés, megelőzési erőfeszítések és eredmények hiánya, a megfelelő hulladékgazdálkodási gyakorlat hiánya, a szelektív gyűjtés nem elterjedt és a feldolgozás lassúsága.

Szennyezett talajok. Talajszennyezés a hulladéklerakók, tárolók, zagytározók és települések területén. Érintetlen területek nagysága csökken.

Felhalmozódó szennyezési, tisztítási, hulladék-elhelyezési és kármentesítési problémák.

Szuburbanizációs folyamatok, zöldmezős beruházások felértékelik a külterületeket, megindul a területek művelésből kivonása. Eddig csak az ipari parkok számát növelték, nem volt szempont az ökoszisztéma-szerű működés támogatása.

FFNS:2.2.1:21 FFNS:2.2.2:22 FFNS:2.4:34 NKP:2.1.6:18-19 NKP:2.1.10:25

Jogszabályi háttér hiányai, szankcionálás nehézségei.

A települési barna övezetek egyébként értékes területei a kárelhárítás és a rehabilitáció magas költségei miatt nem vonzóak a befektetők szemében.

Hivatkozás

A fejlesztések a zöldmezős beruházásokat részesítik előnyben, jelentős területfoglalást és termőföld veszteséget okoznak pont azokon a területeken, ahol inkább zöldfelületekre lenne szükség. A biológiai sokféleség jelentősen csökken főként a városokkal határos területeken.

Felhalmozódó szennyezési és kármentesítési problémák. Az agglomerációkban nincs hely ökológiai kiegyenlítő felületek számára.

FFNS:2.2.2:22-23

A parlagterületek a pollenszennyezést növelik, megindulhat a környező területek leromlása, a talaj termőpotenciálja csökkenhet.

TV:56-57

A természeti adottságokhoz illő tájhasználat „gazdaságtalanná” válik, növekszik a parlagterületek, majd a beépített és roncsterületek nagysága (a lakosságszámhoz képest a beépített területek aránya kimagasló) A nem mezőgazdasági hasznosítású területeken nőtt a szennyezett területek száma. Az ipari parkok nem ipari ökoszisztémák.



Oldal:90/135 Dátum: 2007.06.12.

FFNS:2.2.3:27 FFNS:2.2:34


A meglévő értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése Ok


Következmény

Folyamatosan növekvő lakossági fogyasztás, a termékek előállításához fajlagosan felhasznált anyagok mennyisége általában ugyan nem növekszik (többnyire inkább csökken), de összességében több hulladék keletkezik.

A hulladék kezelése (begyűjtése, ártalmatlanítása, újrahasznosítása) rendkívül nehézkes, magas a lerakóba kerülő, az újrahasznosulásból végképp kieső hulladék aránya.

A hulladékkezeléssel (szállítás, illegális elhelyezés) járó környezeti problémák, konfliktusok száma növekednek.

A globalizáció terjedésével, a szállítási költségek csökkenésével növekednek a szállítási távolságok. Távoli vidékek, más társadalmi-gazdasági berendezkedésű országok olcsón előállított termékei dömpingáron jelennek meg a hazai piacokon. Ugyanakkor hiányoznak a hazai tudatos vásárlói magatartások és piacvédelmi jogszabályok.

Csökken a helyi táji adottságokra alapozó, helyben termelt, előállított fogyasztási cikkek mennyisége.

Megváltozik a tájszerkezet. A termelés helyett a magasabb nyereséget produkáló ingatlanfejlesztések, üdülésidegenforgalmi beruházások kerülnek előtérbe, számos helyen a termelés csökkenése vagy éppen az egyszerűsödése, homogenizálódása figyelhető meg.


FFNS:2.2.1:21 FFNS:2.2.2:22 FFNS:2.4:34 NKP:2.1.6:18

A táji adottságokra alapozó gazdálkodás jelentősége csökken, s ezzel számos probléma jelentkezik. A munkalehetőségek megszűnésével migrációs folyamatok indulnak meg. Csökken a falusi népesség aránya. Csökken, és háttérbe szorul a mezőgazdaság tájfenntartó funkciója. Növekszik a csomagolóanyagok és ezzel a hulladék mennyisége. Növekszik a közlekedésből, szállításból származó környezetterhelés.


Hivatkozás

Oldal:91/135 Dátum: 2007.06.12.

FFNS:2.2.1:21 NKP:2.1.10:27-28




Következmény

Hivatkozás

Felszíni vizek minősége elsősorban az oxigén- és táp-anyagháztartási mutatók és a bakteriológiai paraméterek tekintetében rossz. A nem vagy nem megfelelően kezelt és nagy mennyiségű szennyvíz terheli a talajt és a talajvizet. A szennvvíziszapok ártalommentes elhelyezése sok helyen nem megoldott. A talajvizek 60%-ban magas a nitráttaralom.

A vízműkutaknál a megfelelő minőség csak előkezeléssel biztosítható, és az ivóvíz előállítás növekvő költségeit a lakosoknak kell megfizetni.

Az önkormányzatoknál jelentkező általános forráshiány az alapvető funkciók fenntartását helyezi előtérbe

A szükséges környezeti intézkedéseket minden forrásigényes fejlesztés megelőzi, melyek egy része újabb környezeti problémát okoz, illetve a régieket erősíti.

Elhanyagolt települési környezet, pusztuló épített örökség és széleskörű település-környezetvédelmi problémák

FFNS:2.4:37

Az önkormányzatok erőltetett ütemű fejlesztésekre kényszerülnek jelenük és jövőjük biztosítása érdekében.

Az önkormányzatok számára elérhető fejlesztési lehetőségek jelentős része már középtávon fokozza a környezeti problémákat.

A környezeti problémák száma és mértéke fokozatosan növekszik, gyakran a fejlesztések hasznánál jóval nagyobb ütemben, így az önkormányzatoknak nincs esélyük azok megszüntetésére.

FFNS:2.4:34

A megfelelő ártalommentes szennyvízkezelés hulladékfeldolgozás, ártalmatlanítás hiánya. A jelenlegi megoldások helyi adottságok helyett a regionális, térségi megoldások további szennyezőanyag képződést eredményeznek a befogadás és a kivitelezés során is. Felszínalatti vizek irracionális hasznosítása (pl. pazarló termálvízhasználat)



FFNS:2.2.2:22 NKP:2.1.3:13-14 NKP:2.1.2:10

A nitrátszennyezés és más nehézfémszennyezések miatt számos településen csak palackos víz fogyasztható.

Oldal:92/135 Dátum: 2007.06.12.




Szélsőséges klimatikus adottságok, történeti korok antropogén tevékenysége (erdőirtás, vízrendezés), a Tisza jelenlegi árvízvédelmi rendszere nem képes arra, hogy a folyó szélsőséges vízhozamát elvezesse, anélkül, hogy a folyó menti településeket és mezőgazdasági területeket veszélyeztetné.

Kiegyensúlyozatlan vízháztartás, vízvisszatartás megoldatlansága, bel- és árvízvédelmi problémák mellett, aszály okozta problémák léte. A jelenlegi területhasználat és térstruktúra nem alkalmazkodik a Tisza menti adottságokhoz: települések épültek és intenzív kultúrás mezőgazdasági területek alakultak ki az alacsonyan fekvő és ártéri területeken.

Vízkivételek, kiemelések.

Következmény Alacsony talajvízszint, az aszály, az árvizek termelés korlátozó hatása. A belvizek öncélú elvezetése következtében nő a szárazság, és csökken a jelentős természeti értéket képviselő vizes élőhelyek száma.

Hivatkozás NKP:2.1.3:12-13

Gyakori árvíz és belvízveszély

A Tisza vízhozamára építő és az időszakos elöntéseihez alkalmazkodó, természetvédelmi szempontból értékes gazdálkodási formák hiányoznak. Az ingázás növekszik, a lakóhely és munkahely szétválik. Nagyvárosok környékén jellegzetes alvóvárosok (települések) jönnek létre. Megfigyelhető egy falu-város és egy kelet-nyugati irányú ingázás, migráció.

Csökken a lakosok lokálpatriotizmusa. (Ma már gyakran falun sem ismerik a szomszédokat). A mobilitás növekedésével (ami egyrészt munkaerőpiaci szempontból jó), és a helytelen településfejlesztési politikával csökken lakosság települési környezete iránti felelősségérzete.

A környezet iránti felelősség csak a tulajdon kerítéshatáráig terjed. A táj, a település iránti felelősség megszűnik, a kapcsolat gyengül.

FFNS:2.2.2:22

Nincs fizetőképes kereslet a környezetkímélő termesztésből származó termékekre és a biotermékekre, nem működik hatékonyan a kompenzációs rendszer.

A környezetkímélő és az ökológiai gazdálkodás nem terjedt el elég széles körben. Az ökológiai gazdálkodásból származó termékek hazai fogyasztása igen alacsony.

Túlzott a mezőgazdaság anyag és energiafelhasználása a hozamokhoz képest.

FFNS:2.2.1:21



Egészségtelen táplálkozás sokrétű egészségügyi következményei.

Oldal:93/135 Dátum: 2007.06.12.

FFNS:2.4:34




Következmény

Hivatkozás

A gyors, kényelmes elérhetőség mindennél fontosabb szempont a közlekedésben

A gyors helyzetváltoztatás jelentős helyigényű infrastruktúrát igényel (autópályák, gyorsvasutak) és alapvetően magas környezetterheléssel vagy/és környezeti kockázattal jár

A közlekedési hálózat és a kiegészítő létesítmények helyfoglalása abszolút mértékben és arányaiban is növekszik, szintén nő a károsanyag-kibocsátás, a balesetek és az elütött állatok száma stb. Az új közlekedéshálózati elemek társadalmi szinten is felértékelődnek a természeti tájjal, illetve az egyéb területhasználati formákkal szemben. Az eddig „eldugott” természeti területek feltárulnak, és jelentős emberi zavarással néznek szembe.

A közúti közlekedés mértéke, a forgalom folyamatos növekedése.

A fajlagos károsanyag-kibocsátás csökkenése ellenére még egy ideig tovább nő a légszennyező anyagok mennyisége.

Az egyre kevesebb élhető tér az ember és az élővilág számára, a közúti közlekedés közvetett hatásának köszönhetően sérülő biodiverzitás.

Természetes eredetű szennyezők (bór, arzén, ammónia, vas, mangán)

Ivóvizeink minősége jelentős területen nem megfelelő.

FFNS:2.2.2:22

Növekszik a növényvédő szerek mennyisége, amely a táplálékláncban felhalmozódik, élelmiszereinkben megjelenik.

Magas a toxikus, valamint a felhalmozódó anyagok mennyisége (pl. növényvédő szerek, általában a POP-k – perzisztens szerves szennyezők)

A vízműkutaknál a megfelelő minőség csak előkezeléssel biztosítható, és az ivóvíz előállítás növekvő költségeit a lakosoknak kell megfizetni.

Folyamatos szuburbanizációs térségek alakulnak ki. A települések karaktere, jellege eltűnik.

FFNS:2.2.2:23

TV:65-69

NKP:2.1.3:14 NKP:2.1.7:20

Nő az allergiás megbetegedések száma Az önkormányzatok forráshiánya és a rövid távú gazdasági hasznok előnyben részesítése. A településrendezési és területrendezési tervek nem biztosítanak elég garanciát a folyamatok megakadályozására.

Az agglomerációs települések összenőnek. A településkörnyéki területek belterületbe vonására és lakóterületté alakítására, valamint a zöldterületek beépítése.



Egészségügyi és szociális problémák jelentkeznek.

Oldal:94/135 Dátum: 2007.06.12.

FFNS:2.4:37




Következmény

Hivatkozás

Megfelelő területrendezési és építés felügyeleti akaratok hiánya, elsősorban az önkormányzatok részéről. Helyi lakosság érdektelensége és az érdekérvényesítési készségének hiánya. A civil szervezetek nem elég erősek és függetlenek.

Hagyományos az adottságokhoz illeszkedő településszerkezet, településés kulturális és építészeti értékek eltűnése

Az emberek, amúgy is fokozódó gyökértelensége tovább nő. A hagyományos alapelvek részbeni elveszítése. Települések egyedi arculatát jellemző vonások eltűnése.

FFNS:2.2.3:30

A természeti értéket hordozó területek kezelésének, területhasznosításának nincs gazdasági és környezeti értelemben fenntartható modellje nagy méretekben.

A gyepterületeket beszántják, nem legeltetik, az őshonos erdők arányának növelése lassan halad, az árterek hasznosítása nem a hagyományos elveken alapul, az intenzíven művelt mezőgazdasági területek aránya még mindig magas

A füves élőhelyek élővilága veszélyeztetetté válik, nehezen vagy egyáltalán nem visszafordítható degradációs folyamatok indulnak el (pl. beerdősülés), az erdei ökoszisztémák biodiverzitása csökken, a szántóföldekhez kötődő fajok fennmaradásának esélyei csökkennek.

TV:58

Átgondolatlan területhasználati szabályozási rendszer, helytelen támogatásokkal és az ezekre a támogatásokra épülő rossz tervezési gyakorlattal.

A táji adottságokhoz egyre kevésbé illeszkedő, a szomszédos területhasználati formák közötti éles különbségekkel jellemezhető tájhasználat Rövid távú előnyökért cserébe számottevő környezeti terheléssel vagy/és mérhető környezeti kockázattal járó területhasználati formák

A fragmentáció növekszik, a természetes térbeli folyamatok lehetőségei szűkülnek, az élővilágra nehezedő szelekciós nyomás erősödik, a fajok veszélyeztetettsége nő



A környezeti elemeket szennyezése, a hosszú távú agrár vagy erdőgazdálkodási potenciál csökkenése, ivóvízbázisok veszélyeztetése, a biodiverzitás csökkenése

Oldal:95/135 Dátum: 2007.06.12.




A természeti értékek értékrendben háttérbe szorulnak a döntéshozatal során. A védett és a nem védett természeti értékek összefüggései nem megfelelően tudatosítottak. A természeti értékekre vonatkozó adatok, információk háttérbe szorulnak más adatokkal szemben, kevésbé tekintik értékesnek a természeti értékekre vonatkozó információkat.

A védett területek a védettségük folytán még nem biztosítják az értékek fennmaradását. A hatósági és kezelési intézményrendszer forráshiánnyal küzd és nem biztosított az egységesen elfogadott elvárható legjobb gyakorlattal. Kompenzációs források hiánya. Adathiány.

A védett és a nem védett területeken is csökken a biológiai sokféleség és a természeti területek koherenciája.

Intenzív lakóterület, bevásárlóközpont, ipari park és infrastruktúra fejlesztés a lehető legnagyobb haszon elérése érdekében.

Növekszik a biológiailag inaktív (burkolt) felületek aránya (az utóbbi 15 évben Margitszigetnyi zöldfelület tűnt el, épült be csak Budapesten)

A csökkenő zöldfelületi arány miatt egyre messzebb és többet kell utazni a rekreációs lehetőségekhez, és ezzel együtt növekszik a környezetszennyezés és romlik a lakosság egészségi állapota. Nem fenntartható termelői és fogyasztói mintázatok terjedése. A globalizáció következtében felbomlik a város és környezetének termelői, szolgáltatói, fogyasztói kapcsolata, mivel a városokat növekvő részben multinacionális cégek látják el globális termékekkel.

Az emberek döntő többsége napjai nagy részét beltérben tölti. A beltéri környezet minősége rendkívül fontos tényező az egészségükben

Következmény

Nem ismerjük az országos helyzetet, kevés adat létezik a különböző munkahelyek levegőminőségéről, természetes eredetű sugárterheléséről, a lakókörnyezet minőségének területi eloszlásáról.



A beltéri környezet minősége számos betegség, rossz közérzet forrása lehet. Ezek felderítése, kezelése összességében nagyobb energiát emészt fel, mint amit a probléma kezelése jelentene.

Oldal:96/135 Dátum: 2007.06.12.

Hivatkozás

FFNS:2.2.1:20 FFNS:2.2.2:22-23 FFNS:2.2.3:27 FFNS:2.2:34 NKP:2.1.5:17


A helyi közösségek fennmaradásának, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása Ok


Következmény

A lakó- és rekreációs területek összeérnek, egybeolvadnak a közlekedési területekkel és az „ipari” területekkel (idetartoznak a régi, mára körbeépített ipari területek, a zöldmezős beruházások közelében lévő lakott területek). Agglomerációk kialakulása.

A lakókörnyezet kültéri levegőminősége az ország számos pontján kritikus (főútvonalak településen áthaladó szakaszain, ipari körzetekben). A zajterhelés az érintett területeken nagyon magas, az „élhető környezet” sérül. A szennyezett levegőjű területek aránya az ország területéhez viszonyítva 11 % körüli. A légszennyezés által érintett lakosság aránya az ország népességéhez viszonyítva 40 %.

A levegőszennyezettség az egyik legjelentősebb gazdasági következményekkel járó egészségügyi kérdés (a megbetegedéseken keresztül) Rossz közérzet, növekvő stressz, halláskárosodás, egyes esetekben az ingatlanok értékcsökkenése

FFNS:2.2.2:23

A tömegközlekedés nem megfelelő volta (pl. elővárosi vasúti forgalom hiányosságai) és a kerékpárutak kiépítettlensége a miatt az egyéni közlekedés túlsúlya.

A városi NOx-kibocsátás nő, összességében a közlekedésből eredő szennyeződés aránya magas, hasonlóan a hőerőművekhez

Egészségkárosodás, táppénzes napok számának növekedése és számos messzemenő következmény (családok felbomlása, depresszió stb.)

FFNS:2.2.2:24

Utak rossz állapota, emiatt dugók kialakulása, ami tovább növeli a kipufogógáz-kibocsátást, annak kedvezőtlen összetételét.

A zajterhelés az érintett területeken nagyon magas, az „élhető környezet” sérül. A 65 dB(A) feletti zajterheléssel érintettek száma 1,7 millió fő Magyarországon.

Magas átlagéletkorú járműpark, ideértve a személy-, a tehergépjárműveket és a tömegközlekedési eszközöket egyaránt. A vasúti fejlesztések elmaradása, a teherforgalomban a vasúti szállítás alacsony aránya.



Oldal:97/135 Dátum: 2007.06.12.

Hivatkozás

FFNS:2.2.2:24 NKP:2.1.5:17

FFNS:2.2.1:20 NKP:2.1.7:19 NKP:2.1.5:17-18 NKP:2.1.10:24 NKP:2.1.3:14 NKP:2.1.3:11


A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel Ok


Következmény

NKP:2.1.10:24

A technológia környezetbarátra cserélése magas beruházási költségű, ezért elsősorban az extenzív (csővégi) megoldásokat részesítik előnyben (a környezetvédelmi beruházások 84%-a 2004-ben), ami rövidtávon kifizetődő, de hosszabb távon nem költséghatékony.

A kkv-k nagyobb része elavult technológiákkal rendelkezik

Felszíni vizeink 96%-a külföldről érkezik, a romániai környezeti normák veszélyes üzemek számára is lehetőséget biztosítanak (aranybányászat cianidos technológiával).

A környezeti kockázatok veszélye a folyók (elsősorban a Tisza és mellékfolyói) esetében nagy.

Időszakos szennyezések.

NKP:2.1.3:12

Nincs kialakított stratégiai, szabályozás, ösztönzés a megújuló energiaforrások felhasználási módjáról, arányairól, a hagyományos energiaforrások használata kényszereken alapul.

A megújuló energiaforrások részesedése az összes energiaforrásból csak 5-6%

Magas a fosszilis energiafelhasználás.

FFNS:2.2.2:22

Nő a globális felmelegedés veszélye.

FFNS:2.2.3:27

Bizonyos, másodnyersanyagként értékes anyagok a szelektív gyűjtés hiánya miatt nem hasznosíthatók, pedig a technológiai lehetőségek elméletileg adottak. A területhasználati formák között gyorsan nő a rendkívül intenzív, „életidegen”, környezeti és ökológiai hatásaiban nagy jelentőségű tevékenységek aránya.

A légszennyező anyagok ökohatékonysági mutatói általában a legrosszabbak között van (kibocsátás GDP-re vetítve) (pl. kén-dioxid, nitrogén-oxidok, VOC-k)

Hivatkozás

Az illékony szerves vegyületek kibocsátása kismértékben nő

A szerves hulladékok nem megfelelő kezelése (komposztálás, biogáztermelés), így nő az üvegházhatású gázok kibocsátása

A modern társadalom igényeit szolgáló létesítmények nagy része nem vagy csak súlyos következményekkel egyeztethető össze a természeti környezet működési feltételeivel



NKP:2.1.10:23

A közlekedési folyosók, zöldmezős beruházások növelik az élőhelyek és az élővilág fragmentációját, csökkentik a megújulási potenciált.

Oldal:98/135 Dátum: 2007.06.12.

FFNS:2.2.3:27 FFNS:2.4:34 TV:65-69


A felelősségteljes ember kiművelése Ok


Következmény

Elavult technológiák

Energiahatékonyság alacsony

A nem fosszilis alapú energiahordozók használatának alacsony aránya

Magas az egy főre vetített energiafogyasztás

Magas az üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid és a metán kibocsátása.

A lakossági fogyasztás jelentős növekedése annak ellenére, hogy általában már az energiatakarékos készülékeket vásárolják (bár gyakran az olcsóbb, nagyobb energiafogyasztású terméket veszik), de a berendezések, készülékek (vagyis a fogyasztók) száma jelentősen nő.

Lakóépületek energiavesztesége jelentős.

Jelentős hőveszteség, nem költséghatékony fűtés, pazarlás.

A modern, városi civilizáció „a természettől távoli” életformát kínál, ezzel párhuzamosan a koncentrált, „civilizáción” kívüli kikapcsolódás utáni igény koncentráltan jelentkezik.

Növekszik az elidegenedés a természettől, csökken a megértés és a természet tisztelete

A természet nem kitüntetett hely a kikapcsolódásra: természetkárosító technikai sportok, a fokozottan védett vagy/és érzékeny területek tűrőképességükön túli turisztikai terhelése

A „valóban” környezettudatos magatartás nagy áldozatokkal jár, amire a fogyasztói világba befelé igyekvő magyar társadalom még nem képes.

A lakosság környezeti tudatossága bizonyos területeken sokat javult (szelektív gyűjtésben való részvétel), ugyanakkor egyéb területeken elmarad a fejlettebb országok állampolgáraiétól.

Alacsony hatékonyságú intézkedési lehetőségek a környezettudatos hulladékkezelés területén, a természetvédelemben és környezetkímélő közlekedésben.

Nincsenek a lakóépületek kellőképpen szigetelve, a korszerűsítés lassan halad.

A környezetvédelmi civil szervezetek tevékenységét a gazdasági fejlődés gátjaként állítja be a média.

Csökken a hazai környezet, táj iránti érdeklődés.

A lakosság „környezeti öntudatra ébredése” felemásan történik: ami belefér a kényelmes, megszokott életvitelükbe, azt elfogadják, ami nem, azt sokszor elutasítják Növekszik a külföldön eltöltött vendégéjszakák száma. A belföldi turizmus csökken.



A helyben igénybe vett szolgáltatások aránya csökken. A tájfenntartás fontos erőforrása esik ki. Oldal:99/135 Dátum: 2007.06.12.

Hivatkozás FFNS:2.2.2:26 FFNS:2.4:34 NKP:2.1.10:23


A felelősségteljes ember kiművelése Ok


Következmény

A természetvédelemi és környezetvédelemi politika nem integrálódott az ágazati politikába.

A természetvédelem és a környezetvédelem egyfajta tiltó, korlátozó, fejlesztést akadályozó tényezőként jelenik meg.

A felelősségteljes, környezettudatos magatartás hiányában csak tiltó intézkedésekkel egyre nehezebb elfogadtatni a természetvédelmi, környezetvédelmi célkitűzéseket.

Bár Magyarországon alacsony a mobilitás Nyugat-Európához képest, a helyi, áldozatvállalással járó kötődés is általánosan alacsony a nagyobb településeken

A helyi lakosság sok esetben alig ismeri a helyi építészeti, kulturális és természeti értékeket, így megvédeni sem tudja.

Az értékek devalválódása, jelentőségük csökkenése, esetleg megsemmisülése.

Magyarországon jelenleg „kohéziós válság” uralkodik. Az együttműködés hiánya a gazdasági és társadalmi élet minden szintjét és formáját jellemzi. Az intézményeket éppúgy, mint a társadalmi csoportokat – a vidéket éppúgy, mint a fővárost – az ágazatokat éppúgy, mint a szektorokat.

A fenntartható fejlődés, mint szempontrendszer, nem jelenik meg megfelelően a képzésekben, a gyakorlatban. Külön gondot jelentenek a hátrányos kistérségek, melyek helyi bevételek híján, alacsony képzettségű, gyakran idősödő lakosságukkal éppen hogy vegetálnak.

A fejlettségbeli különbségek tovább mélyülnek.

Gyorsan változó társadalmi környezet, felgyorsult gazdasági folyamatok, sokdimenziós területfejlesztés mellett az egyéni és közösségi tudás lassú fejlődése.

A gazdasági és társadalmi folyamatok, a sokrétű emberi tevékenység rendkívül bonyolult szelekciós nyomást jelent az élővilágnak, amelynek megértéséhez szükséges idő nagyságrendekkel nagyobb a folyamatok lezajlásának. Alkalmazható tudás és ezen fenntarthatósági tudás iránti igény hiánya.

A természeti környezet pusztulása, degradálódása gyakran már a felismerés fázisában, előrehaladott állapotban van.



Oldal:100/135 Dátum: 2007.06.12.

Hivatkozás

FFNS:2.2.2:23


A felelősségteljes ember kiművelése Ok A média által bemutatott viselkedésminták és környezetkultúra nem a helyi identitástudat és környezet iránti felelősségérzet növekedés irányába hat.


Következmény

Csökken a helyi adottságokhoz alkalmazkodó táji-, települési karakter, tájhasználat, környezetkultúra.

A tájkarakter csökken, települések arculata eltűnik, sivárosodik. A nagyvárosok környéke, a bevásárlóközpontok, az autópályák környezete „globalizálódik”. A helyi építészeti örökségre alapuló településkép helyét egy zavaróan változatos, eklektikus kép veszi át.

Az árucikk létforma értékrendjének megközelítése, amely szerint alapvetően minden árucikk, a hírközlőszerveken keresztül befolyásolja a gondolkodást és a cselekvést.

A környezeti és fenntarthatósági értékek háttérbe szorulása a fogyasztói társadalom árucikk létforma értékrendje mellett.

Fogyasztás, így az árucikként való megjelenítés válik az egyik legfőbb céllá a pénzügyileg nem értékelhető javak háttérbe szorulnak, figyelmen kívülre kerülnek.

Túlnyomórészt külföldi tőke bevonására építő gazdasági fejlesztések. A tőkebefektetőknek nincs azonosságtudata a helyi környezettel, ezért esetleges, hogy törődik-e a fejlesztés hosszú távú környezeti hatásaival. Az önkormányzatok kiszolgáltatottak a fejlesztői érdekeknek.

Hazai erőforrások használata, miközben a haszon nagy része kikerül az országból, nem a helyben élők gyarapodását szolgálja. A gazdaságra erősen jellemző még mindig az olcsó munkaerőre és külföldi tőkebevonásra (tömegtermelés) építő modell.

Nagyon sebezhető a gazdaság. A kivonuló multinacionális cégek magukkal ránthatják a hazai KKV beszállítóikat. Beépített területek gyorsan növekednek a természetes területek rovására. Az összefüggő természetes területek feltöredeznek. A globalizáció negatívumai terjednek intenzívebben

Nem hálózatosan, egyenletesen fejlődő gazdaság. Fejlesztés szinte csak a külföldi tőke bevonására irányul, az pedig, csak meglévő jó infrastruktúra mellé költözik.

Fejlődési „gócpontok” alakulnak ki a nagyobb városok környékén, amelyek nem képesek a leszakadozó kistérségeket magukkal húzni, így csak a különbségek nőnek. A rossz körülmények között élő, alacsony jövedelmű vagy jövedelem nélküli lakosság feléli a természeti környezetét.

Negatív fejlődési spirál indulhat el a leszakadó kisrégiókban. Elvándorlás a fejlődési gócpontokba, helyben maradnak a cigányok vagy „sikertelenek”. Egyre nehezebb lesz a kezelés. A rossz körülmények még rosszabbá válnak.



Oldal:101/135 Dátum: 2007.06.12.

Hivatkozás


Egészség Ok


Következmény

Hivatkozás

A falusi, tanyás, apró falvas térségek sajátos előnyei kevésbé értékesek a fejlesztési értékrendben, hátrább szorulnak a piaci szempontból előnyösebb térségekhez viszonyítva.

Egészségügyi, képzettségi, gazdasági szempontból jelentős területi egyenlőtlenségek vannak az országban.

Az elvándorlás fokozódása, társadalmi szegregálódó térségek kialakulása. A természeti értékek megőrzése veszélybe kerül, ha csökken a tájért felelősséggel tenni tudók száma, lehetősége. Kulturális értékek elvesztése, a közösségek megszűnése folytatódhat.

FFNS:2.2.1:20-21

Személyes vagy az elvárt értékrendben a teljesítmény, a vagyonszerzés és a fogyasztás előtérbe kerülése.

Rendkívüli mértékű önkizsákmányolás és túlmunka.

Hosszútávon munkaképesség csökkenés, egészségkárosodás, családi és közösségi megtartó erő csökkenése.

PSZI:258

Kiszolgáltatottság és tehetetlenség érzésének erősödése. Stabil szociális, közösségi kapcsolatok hiánya. A mindennapi folyamatok, eljárások áttekinthetősége nincs biztosítva, növelve a kiszolgáltatottság érzését, tudatát.

A népesség mintegy harmada depresszióval küzd. A szociális-gazdasági tényezők közül a depresszió súlyossága igen szoros kapcsolatban áll a munkanélküliség megyék szerinti megoszlásával és a GDP megyék szerinti arányával.

Egyéb egészségügyi problémák (daganatos betegségek, szív- és érrendszeri betegségek) megjelennek, csökken a munkaképesség, szociális problémák jelentkeznek.

PSZI:263-265

A megelőzés érdekében tett lépések értéke alacsony és az ez irányban történő ösztönzés gyönge, nem hatásos.

Magas halandóság, alacsony születéskor várható élettartam és születéskor várható egészségben eltöltött évek száma.

Csökken az aktív, keresőképes lakosság. Szociális instabilitás.

FFNS:2.2.1:20

Kapacitást és felkészültséget érintő hiányosságok a jogalkotás területén. A stratégiai tervezés értéke alacsony, pillanatnyi hivatkozási szándékkal készülnek tervek, stratégiák, nem teljesítési szándékkal.

Jogalkotás nem kiszámítható, jogszabályok az állandó változások miatt nehezen áttekinthetők. Átfogó és szakpolitikai stratégiák, összehangolt tervek hiánya.

Az elhibázott, gyakran módosított törvények és egyéb jogszabályok iránti tisztelet és azok betartására való hajlandóság is alacsony. A tervek, stratégiák alacsony elfogadottsága. Ágazati szervezeti érdekek érvényesülése.



Oldal:102/135 Dátum: 2007.06.12.

FFNS:2.2.2:22 PSZI:264-265


Jó kormányzás Ok


Következmény

Szankcionálás előtérbe helyezése a megelőzés, felkészítés, tájékokoztatás helyett. Központi koordinációhoz, irányításhoz való ragaszkodás. Az áttekinthetőség és elszámoltathatóság kockázatának megítélése terén tapasztalható különbségek.

Területi szintű koordináció alacsony szintje. Ellenőrzésben és a szolgáltatási tevékenységben rejlő lehetőségek kihasználatlansága, centralizáltság.

Szervezeti konfliktusok, nyomon követés és ellenőrzés hiányosságai. Hosszú ügyintézési határidők. Áttekinthetetlen, kiszámíthatatlan és elszámoltathatatlan folyamatok, döntések. Döntéselőkészítés és ellenőrzéshez szükséges adatok, információk hiánya.

Civil társadalmi összefogás alacsony szintje, szigetszerű minták. Civil társadalmi, önkéntes tevékenység alacsony értéke, lebecsültsége.

Civil együttműködés hiánya, társadalmi partnerek bevonása döntéshozatali folyamatokba alacsony szinten áll, kapacitáshiány, együttműködési stratégiák hiánya, felkészültségi problémák mind a civil mind a közigazgatási oldalon.

Megvalósítási kockázatok, konfliktusok magas aránya. Áttekinthetetlen, kiszámíthatatlan és elszámoltathatatlan folyamatok, döntések. Döntéselőkészítés és ellenőrzéshez szükséges adatok, információk hiánya.



Oldal:103/135 Dátum: 2007.06.12.

Hivatkozás


3. Melléklet: Az ÚMFT és a CSG környezeti, fenntarthatósági szempontú konzisztenciavizsgálata azonosító oldal CSG 1

2

CSG 2

3

CSG idézet To achieve these objectives, the Union must mobilise all appropriate national and Community resources – including the cohesion policy – in the Strategy’s three dimensions (economic, social and environmental) so as better to tap into their synergies in a general context of sustainable development within the new framework for cohesion policy in 2007-2013, the territorial dimension is equally seen as a transversal element requiring that particular attention be paid to the impact of programmes in terms of promoting balanced sustainable development and exploiting the opportunities in cities, rural areas and areas with natural handicaps.


CSG fordítás E célkitűzések elérése érdekében az Uniónak mozgósítania kell a stratégia három (gazdasági, társadalmi és környezeti) dimenziójának minden elérhető nemzeti és közösségi forrását – ideértve a kohéziós politikát is – annak érdekében, hogy ezek együttműködési képességét a fenntartható fejlődés általános összefüggésében jobban kihasználja a 2007–2013 közötti időszak kohéziós politikájának új keretén belül a területi dimenzió olyan transzverzális elemként jelentkezik, amely megköveteli, hogy a kiegyensúlyozott fenntartható fejlődés előmozdítása, valamint a városok, vidéki területek és a természeti hátránnyal küzdő területek lehetőségeinek kiaknázása szempontjából különös figyelmet szenteljenek a programok hatásának.


Oldal:104/135 Dátum: 2007.06.12.

NSRK 3.1 [42] Hiányzik a fenntarthatósági prioritási ilyen módon történő említése, ugyan említésre kerül a 3.1.4 fejezetben, de amennyiben a CSG-ben ez ilyen szinten kiemelt cél, az NSRK-ban is hasonló szinten kellene megjelennie! 3.1.4 [49] lefedi 3.1.5.5. [74-82] lefedi, bár nem jelenik meg benne, hogy a területi fejlődés miben és hogyan járul hozzá a fenntarthatósághoz.


CSG 3

5

CSG 4

6

For example, Trans European Network projects are financed directly by the Cohesion Fund in the cohesion countries, leading to substantial gains in accessibility to the rest of Europe; compliance with the environmental acquis and with the broader aims of sustainable development is strongly supported by cohesion policy; RTD policy and its concerns with, in particular, research infrastructures and the development of human resources in research is also supported by cohesion policy, as are Community innovation and SME policies and actions. Cohesion policy can help to create sustainable communities, by ensuring that economic, social and environmental issues are tackled through integrated strategies for renewal, regeneration and development in both urban and rural areas.


Például, a kohéziós országokban közvetlenül a Kohéziós Alap által finanszírozott transzeurópai hálózatok projektjei jelentősen javítják Európa többi részének elérhetőségét; a kohéziós politika a környezetvédelmi közösségi vívmányoknak és a fenntartható fejlődés szélesebb értelemben vett céljainak való megfelelést nyomatékosan támogatja; a kutatási és technológiafejlesztési politika (ktf-politika) és összefüggései – különösen a kutatási infrastruktúra és a humánerőforrás fejlesztése– szintén a kohéziós politika támogatását élvezik, ahogyan az innovációk és a kkv-k támogatására irányuló közösségi politikák, valamint intézkedések is.

3.1.5.1 [52-] a KKVkre vonatkozó részeket lefedi NSRK a dokumentum egésze nem helyezi előtérbe a környezetvédelmét és a fenntarthatóságot

A kohéziós politika segítséget nyújthat a fenntartható közösségek kialakításában annak biztosításával, hogy a gazdasági, szociális és környezeti problémákat mind a városi, mind pedig a vidéki térségekben az innovációra, megújulásra és fejlesztésre irányuló integrált stratégiák alkalmazásával kezeli.

3.1.4 [49] részben lefedi 3.1.5.5 [74-] lefedi, bár nem emeli ki, a fenntarthatósághoz való hozzájárulást


Oldal:105/135 Dátum: 2007.06.12.


CSG 5

6

Cohesion policy should maintain a balanced approach in pursuit of the objectives of "growth" and "employment" and contribute to a balanced economic, social and sustainable development. The following section sets out the key aspects of the new framework for cohesion policy, 2007-2013, in the light of the different ways it can contribute to the Lisbon agenda.


A kohéziós politikának kiegyensúlyozott módon kell támogatnia a „növekedés” és a „foglalkoztatás” célkitűzéseinek elérését, és hozzá kell járulnia a kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi fejlődéshez, valamint a fenntartható fejlődéshez is. A következő szakasz meghatározza a kohéziós politika új keretének a 2007–2013 közötti időszakban alapvető fontosságú szempontjait, azon különféle módszerek fényében, amelyekkel a kohéziós politika hozzájárulhat a lisszaboni menetrendhez.


Oldal:106/135 Dátum: 2007.06.12.

3.1.1 [42] Hiányzik a cél: a kiegyensúlyozott gazdasági, társadalmi és fenntartható fejlődés, valamint a Lisbon agenda-hoz való hozzájárulás. 3.1.2 [43] A fenntarthatóság - mint abszolút cél - elérése hiányzik 3.1.3 [44-45] A növekedés, mint fenntarthatósághoz vezető út nincs megjelölve. 3.1.5.1 [52] Nem jelenik meg, hogy a gazdasági fejlődés/fejlesztés a fenntarthatósági irányába kell hogy mutasson.


CSG 6

6

In order to promote under the national and regional development programmes, 20072013, a sustainable development path and strengthen competitiveness in the knowledge-based economy, it is essential to concentrate resources on basic infrastructures, human capital, and research and innovation, including access to and strategic use of information and communication technologies (ICTs). Both tangible and intangible assets are required.


A 2007 és 2013 közötti időszak nemzeti és regionális fejlesztési programjai keretein belül a fenntartható fejlődés útjának előmozdítása és a tudásalapú társadalom versenyképességének megerősítése érdekében elkerülhetetlen, hogy a forrásokat az alapvető infrastruktúrákra, a humánerőforrásra, a kutatásra és innovációra központosítsuk, ideértve az információs és kommunikációs technológiákhoz (ikt-k) való hozzáférést és azok stratégiai alkalmazását. Materiális és immateriális javakra egyaránt szükség van.


Oldal:107/135 Dátum: 2007.06.12.

3.1.1 [42] A CSG alapján a tartós növekedésnek a fenntartható fejlődést kellene szolgálni 3.1.5.1 [52] Mindezek végső célja pedig (CSG 6) a fenntarthatóság elérése - ez a megállapítás hiányzik az anyagból NSRK lefedi


CSG 7

8

The strategies for 2007-2013 should focus on the investments and collective services which are required to increase long-term competitiveness, job creation and sustainable development. Basic infrastructures and services will need to be created, upgraded and expanded in order to open up regional and local economies, set up an effective business support framework and exploit the opportunities afforded by the Single Market. Moreover, substantial efforts are required to expand investment in human capital; increase access to employment; strengthen social inclusion; and introduce and implement reform in education and training systems.


A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó stratégiák tehát a beruházásokra és a kollektív szolgáltatásokra összpontosítanak majd, amelyekre a hosszú távú versenyképesség, a munkahelyteremtés és a fenntartható fejlődés növelése érdekében van szükség. Az alapvető infrastruktúrákat és szolgáltatásokat létre kell hozni, továbbá szükség van a meglévők korszerűsítésére és kiterjesztésére annak érdekében, hogy a regionális és helyi gazdaság megnyíljon, létrejöjjön egy hatékony vállalkozástámogatási keret, és kiaknázásra kerüljenek az egységes piac által kínált lehetőségek. Továbbá jelentős erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a beruházás kiterjedjen a humánerőforrásra; növekedjen a munkavállalás; megerősödjön a társadalmi integráció; továbbá hogy az oktatási és képzési rendszerek reformját bevezessék és végrehajtsák.


Oldal:108/135 Dátum: 2007.06.12.

NSRK lefedi, bár nem emeli ki a fenntarthatósági összefüggéseket


CSG 8

9

The aim of the new regional competitiveness and employment objective is to anticipate and promote economic change by improving the competitiveness and attractiveness of EU regions and cities through investments in the knowledge economy, entrepreneurship, research, university-enterprise cooperation and innovation; access to transport and telecommunication infrastructure, energy, and health; environment and risk prevention; supporting the adaptability of workers and enterprises; reinforcing participation in the labour market; and promoting social inclusion and sustainable communities.


Az új regionális versenyképességre és NSRK értintőlegesen foglalkoztatásra irányuló célkitűzés a foglalkozik a témával, gazdasági változásra való felkészülést és de nem prioritása annak elősegítését szolgálja azáltal, hogy fejlesztik az EU-régiók és a városok versenyképességét és vonzerejét a tudásalapú gazdaságba, a vállalkozói szellem kialakításába, a kutatásba, az egyetemek és vállalkozások közötti együttműködésbe és az innovációba történő beruházásokkal; továbbá fejlesztik a közlekedési és távközlési infrastruktúrát, az energia- és egészségügyet; a környezetvédelmet és a kockázatmegelőzést; a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességét; megerősítik a munkaerő-piaci részvételt, és előmozdítják a társadalmi integrációt és a fenntartható közösségeket.


Oldal:109/135 Dátum: 2007.06.12.


CSG 9

10

The aim of the new cooperation objective is to promote stronger integration of the territory of the Union in all its dimensions. In so doing, cohesion policy supports the balanced and sustainable development of the territory of the Union at the level of its macro-regions and reduces the “barrier effects” through crossborder, transnational and interregional cooperation and the exchange of best practices.

Az új együttműködési célkitűzés arra irányul, hogy az Unió területének erőteljesebb integrációját mozdítsa elő annak minden dimenziójában. Ebben az összefüggésben a kohéziós politika támogatja az Unió területének kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését a makrorégiók szintjén, továbbá a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködés és a legjobb gyakorlatok egymás közötti átadása segítségével csökkenti a „határok miatt fellépő hatásokat”.

3.1.4 [48] a kohézió és a fenntarthatóság összefüggései hiányoznak.

CSG 10

11

Developing innovative projects based on partnership, promoting civil participation in the formulation and implementation of public policies, as well as improving interaction between and within the communities can contribute to the creation of human and social capital, leading to sustainable employment, growth, competitiveness and social cohesion.

A partnerségen alapuló innovatív projektek kifejlesztése, a közpolitika kialakításában és végrehajtásában való polgári részvétel előmozdítása, továbbá a közösségen belüli és közösségek közötti együttműködés fejlesztése hozzájárulhat a humán- és társadalmi tőke létrehozásához, amely fenntartható foglalkoztatást, növekedést, versenyképességet és társadalmi kohéziót eredményez.

3.1.5.6 [83-] lefedi a célt, de nem jelöli meg a fenntarthatósági összefüggéseket



Oldal:110/135 Dátum: 2007.06.12.


CSG 11

11

Regions are encouraged to develop regional sustainable development strategies, building consensus on the objectives to be achieved through regular and systematic dialogue with key stakeholders. Partnership is necessary in order to manage complexity successfully and is essential to the elaboration and the implementation of development strategies.

A régiókat arra ösztönzik, hogy oly hiányzik! módon fejlesszék ki regionális fenntartható fejlődési stratégiákat, hogy az elérni kívánt célkitűzések tekintetében a fő érdekeltekkel rendszeresen és szisztematikusan folytatott párbeszéd útján egyetértésre jutnak. A partnerségre szükség van az összetettség sikeres kezeléséhez, és elengedhetetlen a fejlesztési stratégiák kidolgozásához és végrehajtásához.

CSG 12

12

For larger projects the Commission will encourage MS to include assessment of its suitability for a PPP scheme.

A nagyobb projektek esetében a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a PPP-rendszer fenntarthatóságára vonatkozóan értékelést is végezzenek.

CSG 13



Oldal:111/135 Dátum: 2007.06.12.

hiányzik!


CSG 14

CSG 15

13 és First, in line with the re-launch of 42 the Lisbon agenda itself, cohesion policy should focus to a greater extent on knowledge, research and innovation, and human capital. Accordingly, the overall financial effort in support of these fields of action should be significantly increased, as required by the new earmarking provisions. In addition, Member States and regions should be inspired by best practice where this has delivered visibly positive results in terms of growth and jobs. 13 és improving the attractiveness of 42 Member States, regions and cities by improving accessibility, ensuring adequate quality and level of services, and preserving the environment;


Elsőként a lisszaboni stratégia újbóli elindításával összhangban a kohéziós politikának nagyobb mértékben kell a tudásra, a kutatásra és innovációra, valamint a humánerőforrásra összpontosítania. Ennek megfelelően jelentősen fokozni kell az e cselekvési területek támogatásába fektetett általános pénzügyi erőfeszítést, ahogy azt az előirányzásra vonatkozó új rendelkezések is megkövetelik. Továbbá a növekedés és a foglalkoztatás terén már láthatóan kedvező eredményeket felmutató legjobb gyakorlatot a tagállamoknak és a régióknak példaértékűnek kell tekinteniük. a tagállamok, régiók és városok 3.1.4 [49] részben vonzerejének növelése az elérhetőség lefedi javításával, a szolgáltatások megfelelő minőségének és szintjének biztosításával, valamint környezetük megőrzésével


Oldal:112/135 Dátum: 2007.06.12.


CSG 16

13 és Second, Member States and 42 regions should pursue the objective of sustainable development and boost synergies between the economic, social and environmental dimensions. The renewed Lisbon strategy for Growth and Jobs and the National Reform Programmes emphasize the role of environment in growth, competitiveness and employment. Environmental protection needs to be taken into account in preparing programmes and projects with a view to promoting sustainable development.

Másodsorban a tagállamoknak és a régióknak támogatniuk kell a fenntartható fejlődés célkitűzését, valamint serkenteniük kell a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziók közötti összhangot. A növekedésre és a foglalkoztatásra irányuló , megújított lisszaboni stratégia és a nemzeti reformprogramok a környezetvédelemnek a növekedésben, a versenyképességben és a foglalkoztatásban betöltött szerepét hangsúlyozzák. A környezetvédelmet – tekintettel a fenntartható fejlődés előmozdítására – figyelembe kell venni a programok és a projektek előkészítése során.

CSG 17

15 és When determining the social 44 rates of return, due account

A szociális megtérülés arányának meghatározásakor a leendő infrastrukturális projektek környezeti és szociális hatásait is megfelelőképpen figyelembe kellene venni.

should also be taken of environmental and social implications of prospective infrastructure projects.



Oldal:113/135 Dátum: 2007.06.12.

3.1 [42] Hiányzik a fenntarthatósági és természetvédelmi prioritási ilyen módon történő említése. 3.1.2 [43] Hangsúlyozni kellene, hogy a természeti, illetve urbánus környezet állapota milyen fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. 3.1.3 [44-45] Nem emeli ki a környezet szerepét a növekedésben, illetve a természetvédelem szükségességét. 3.1.4 [47] lényegileg benne van, bár a CSG külön kiemeli a társadalmi és környezeti hatásokat.


CSG 18

15 és Second, the principle of 44 environmental sustainability should be respected to the greatest possible extent, in accordance with the White Paper. Shifts to the more environmental friendly modes should be pursued. However, the environmental and general performance of each mode of transport should be optimised, in particular concerning the use of infrastructure within and across the different modes

Másodsorban a környezeti 3.1.5.2 [58-61] fenntarthatóság elvét a lehető értintőlegesen tárgyalja, legnagyobb mértékben tiszteletben de nem jelent prioritást kellene tartani a fehér könyvvel összhangban . Törekedni kell a környezetbarátabb módozatokra való átállásra. Mindazonáltal az egyes közlekedési módozatok környezetvédelmi és általános teljesítményét optimalizálni kell, különös tekintettel a különböző módozatokon belüli, illetve a több módozatot felölelő infrastruktúra használatára .

CSG 19

16 és In order to guarantee the 45 optimum efficiency of transport infrastructures for promoting regional development, attention should be paid to improving the connectivity of landlocked, insular or outermost territories to the Trans-European network (TEN-T). In this respect, the development of secondary links, with a focus on inter-modality and sustainable transport, will help. In particular, harbours and airports should be connected to their hinterland.

A regionális fejlesztés előmozdítását 3.1.5.2 [58-61] szolgáló közlekedési infrastruktúrák részleteiben lefedi optimális hatékonyságának garantálása érdekében figyelmet kellene fordítani az elszigetelt területek vagy legkülső régiók transzeurópai hálózathoz (TEN-T) való csatlakoztathatásának fejlesztésére. E tekintetben a mellékvonalak fejlesztése – az intermodalitásra és a fenntartható közlekedésre összpontosítva – jelent segítséget. Különösen a kikötőket és repülőtereket kellene a mögöttes országrésszel összekapcsolni.



Oldal:114/135 Dátum: 2007.06.12.


CSG 20

16 és Promoting environmentally 45 sustainable transport networks, particularly in urban areas. This includes public transport facilities (including park-and-ride infrastructures), mobility plans, ring roads, increasing safety at road junctions, soft traffic (cycle lanes, pedestrian tracks). It also includes actions providing for accessibility to common public transport services for certain target groups (the elderly, disabled persons) and providing distribution networks for alternative vehicle fuels. Inland navigation routes can also contribute to the sustainability of networks.


A környezetileg fenntartható közlekedési hálózatok előmozdítása, különösen a városi területeken. Ez felöleli a tömegközlekedési létesítményeket (ideértve a „parkolj-és-utazz” infrastruktúrákat is), a mobilitási terveket, a körgyűrűket, a kereszteződések biztonságának növelését és a nem motorizált közlekedés egyéb létesítményeit (kerékpársávok, járdák). Lefedi továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek egyes célcsoportok (idősek, rokkantak) számára biztosítanak hozzáférést az általános tömegközlekedési szolgáltatásokhoz, valamint az alternatív üzemanyagok elosztóhálózatairól gondoskodnak. A belvízi hajózás számára kialakított útvonalak szintén hozzájárulhatnak a hálózatok fenntarthatóságához.


Oldal:115/135 Dátum: 2007.06.12.

3.1.5.2 [58-61] Ugyan a CSG 20 elemeit részleteiben lefedi az anyag, a prioritások nem egyeznek meg. Míg a CSG a hangsúlyt a helyi, tömegközlekedés és alternatív közlekedés megvalósítására helyezi, az NSRK a nagy áruszállítási hálózatok fejlesztését helyezi előtérbe. 3.1.5.2 [58-61] az alternatív üzemanyagok kérdésköre hiányzik


CSG 21

17 és Environmental investments can 45contribute to the economy in 46 three ways: they can ensure the long-term sustainability of economic growth, they decrease external environmental costs to the economy (e.g. health costs, clean-up costs or damage recovery) and they stimulate innovation and job creation. Future cohesion programmes should seek to strengthen potential synergies between environmental protection and growth. The provision of environmental services such as clean water supplies, waste and waste-water treatment infrastructures, management of natural resources and biodiversity, the decontamination of land to prepare it for new economic activities, and protection against certain environmental risks, should all have high priority in this context.


A környezeti beruházások háromféle módon járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez: biztosíthatják a gazdasági növekedés hosszú távú fenntarthatóságát, csökkentik a gazdaság külső környezeti költségeit (pl. egészségügyi kiadások és tisztítási költségek vagy kártérítés), valamint ösztönzik az innovációt és a munkahelyteremtést. A jövőbeli kohéziós programoknak törekedniük kellene arra, hogy megerősítsék a környezetvédelem és a növekedés közötti lehetséges együttműködést. A környezeti szolgáltatások – mint például a tiszta víz ellátás, hulladék- és szennyvízgazdálkodás infrastruktúrái, a természeti erőforrások és a biodiverzitás kezelése, a föld új gazdasági tevékenységekre való előkészítésére szolgáló szennyezésmentesítése és az egyes környezeti kockázatok elleni védelem – biztosításának ebben a tekintetben kiemelt prioritást kellene élveznie.


Oldal:116/135 Dátum: 2007.06.12.

3.1.4 [46] A kockázatokat nem elég csökkenteni, meg kell előzni 3.1.4 [48] Hiányzik, hogy a környezetvédelmi beruházások hogyan járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez, versenyképességhez. 3.1.5.1 [51-52] Az ilyen típusú környezetvédelmi beruházások hiányoznak. 3.1.5.1 [52] Részben lefedi (előnyben részesíti a tisztább, környezetbarátabb technológiákat) 3.1.5.1 [55] Ilyen típusú környezetvédelmi beruházások hiányoznak


CSG 22

17 és Promoting, in addition to the 46 investments in sustainable energy and transport covered elsewhere, investments that contribute to the EU Kyoto commitments.

A más forrásokból finanszírozott fenntartható energia és közlekedés beruházásai mellett az EU kiotói kötelezettségvállalásaihoz hozzájáruló beruházások előmozdítása.

CSG 23

30For Cohesion countries and 31 és regions under the Convergence 59 objective, increasing productivity and quality at work in the public sector - especially in the economic, employment, social, educational, health, environmental and judicial areas, is essential to pursue and accelerate reforms, to raise productivity and growth in the wider economy and to promote social and territorial cohesion and sustainable development. The Structural Funds can play an important role in supporting effective policy design and implementation, which involves all relevant stakeholders, in a broad range of fields. 32 és Taking on board the territorial 60 dimension will help to develop sustainable communities and to prevent uneven regional development from reducing overall growth potential.

A konvergencia-célkitűzés alá tartozó kohéziós országok és régiók esetében a munkában elérhető termelékenység és minőség növelése – különösen a gazdasági, foglalkoztatási, szociális, oktatási, egészségügyi, környezeti és igazságügyi téren – elengedhetetlen annak érdekében, hogy serkentsék és fokozzák a reformokat, élénkítsék a termelékenységet és növekedést a szélesebb értelemben vett gazdaságban, továbbá előmozdítsák a társadalmi és területi kohéziót és a fenntartható fejlődést. A Strukturális Alapok fontos szerepet játszhatnak a politikák eredményes kialakításának és végrehajtásának támogatásában, amely felöleli az összes részvevőt a területek széles köre tekintetében.

CSG 24


A területi dimenzió figyelembe vétele segít a fenntartható közösségek létrehozásában, valamint annak megakadályozásában, hogy az egyenlőtlen regionális fejlődés csökkentse az átfogó növekedési potenciált.


Oldal:117/135 Dátum: 2007.06.12.

3.1.5.4 [72] lefedi, bár nem emeli ki a Kyoto-i vállalásokat

3.1.5.5 [74] lefedi


CSG 25

CSG 26

CSG 27

33 és In this context, measures are 62 important that seek to rehabilitate the physical environment, redevelop brownfield sites especially in old industrial areas, and preserve and develop the historical and cultural heritage with potential spin-offs for tourism development in order to create more attractive cities in which people want to live. 33 és In urban areas, the 62 environmental, economic and social dimensions are strongly interlinked. A high quality urban environment contributes to the priority of the renewed Lisbon Strategy to make Europe a more attractive place to work, live and invest 33 és The regeneration of existing 62 public spaces and industrial sites can play an important role in avoiding suburbanisation and urban sprawl, thereby helping to create the conditions necessary for sustainable economic development.


Ezzel összefüggésben fontosak azok az intézkedések is, amelyek a fizikai környezet rehabilitációját, a rozsadövezetek átépítését – különösen a régi ipartelepeken –, valamint az idegenforgalomra is pozitív hatással lévő történelmi és kulturális örökség megőrzését és fejlesztését kísérlik meg az olyan vonzóbb városok létrehozása érdekében, ahol az emberek élni kívánnak. A városi területeken a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontok szorosan összekapcsolódnak. A magas színvonalú városi környezet hozzájárul a megújított lisszaboni stratégiának ahhoz a prioritásához, amely szerint Európát a munka, az élet és a beruházások szempontjából vonzóbbá kell tenni A meglévő közterületek és ipari területek újjászervezése fontos szerepet játszhat a külvárosiasodás és a városok terjeszkedésének elkerülésében, és ilyen módon a fenntartható gazdasági fejlődés számára szükséges infrastruktúrák létrehozásának támogatásában.


Oldal:118/135 Dátum: 2007.06.12.

3.1.5.4 [70] nem jelenik meg

3.1.5.4 [70] nem jelenik meg

3.1.4 [49] részben lefedi (barnamezős beruházások) 3.1.5.4 [70] nem jelenik meg (közösségi terek javítása, széttelepülés megakadályozása)


CSG 28

33Third, there are actions to 34 és promote a more balanced, 62 polycentric development by developing the urban network at national and Community level including links between the economically strongest cities and other urban areas including small and medium-sized cities. This will require the making of strategic choices in identifying and strengthening growth poles and, just as important, putting in place the networks that link them in both physical (infrastructure, information technologies, etc.) and human (actions to promote cooperation, etc.) terms. Since these poles serve wider territories, including the immediate rural hinterland, they contribute to a sustainable and balanced development of the Member State and the Community as a whole. In a similar way, rural areas provide services to the wider society, for example, in the form of recreational opportunities and highly valued landscapes. Focus should therefore also be put on the urban rural interface.


Harmadsorban, léteznek olyan intézkedések, amelyek a kiegyensúlyozottabb, többközpontú fejlődés elérésének előmozdítását célozzák meg azáltal, hogy nemzeti és közösségi szinten a városi hálózat kiépítését – beleértve .a gazdaságilag legerősebb nagyvárosok és a kis és közepes nagyságú városokat felölelő más városi térségek közötti kapcsolatot – támogatják. Ez stratégiai döntéseket igényel a növekedési sarkpontok meghatározása és megerősítése során, és – ami ugyanilyen fontos – az olyan hálózatok megalkotása során, amelyek fizikai (infrastruktúra, információtechnológia stb.) és humán (az együttműködést előmozdító intézkedések stb.) szempontok szerint is összekapcsolják őket. Mivel ezek a sarkpontok szélesebb területeket – beleértve a városokhoz közeli vidéki területeket – szolgálnak ki, hozzájárulnak a tagállam és a Közösség mint egész fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődéséhez. A vidéki területek hasonlóképpen szélesebb területeket szolgálnak ki, például szabadidős tevékenységeket és kirándulási lehetőségeket biztosítanak. Ezért a városi és vidéki területek együttműködésére is hangsúlyt kell fektetni.


Oldal:119/135 Dátum: 2007.06.12.

3.1.4 [49] Csak régiók jelennek meg, városvidék közötti kapcsoalatok nem. 3.1.5.5. [78-82] lefedi


CSG 29

34

JESSICA (Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas) is a new policy initiative, creating a framework for enhanced cooperation on financial engineering for sustainable urban development policy between, on the one hand, the authorities in the Member States, and on the other hand, the Commission in cooperation with the European Investment Bank (EIB) and the Council of Europe Development Bank (CEB). Other International Financial Institutions (IFIs), as well the European banking and private sector are also expected to participate and contribute. JESSICA has been launched by the Commission, in cooperation with EIB and CEB, with a view to offering help and providing new opportunities to managing authorities responsible for the next generation of cohesion policy programmes.


A JESSICA (a városi területeken való 3.1.5.2 [60] lefedi fenntartható beruházások közös európai támogatása) egy új szakpolitikai kezdeményezés, amely a fenntartható városfejlesztési szakpolitikára irányuló kibővített együttműködési keretet hoz létre egyfelől a tagállamok hatóságai, másfelől pedig az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) és a Bizottság között. A várakozások szerint egyéb nemzetközi pénzintézetek, valamint az európai bank- és magánszféra is részt vesz a kezdeményezésben, és hozzájárulást nyújt. A JESSICAprogramot – az EBB-vel és a CEB-bel együttműködésben – a Bizottság indította el annak érdekében, hogy a kohéziós politikai programok következő generációjáért felelős irányító hatóságoknak segítséget és új lehetőségeket nyújtsanak.


Oldal:120/135 Dátum: 2007.06.12.


CSG 30

34 és Second, the preparation of a 62 medium- to long-term development plan for sustainable urban development is generally a precondition for success as it ensures the coherence of investments and of their environmental quality. This will also help to secure the commitment and participation of the private sector in urban renewal. In general, a multidisciplinary or integrated approach is needed. For areabased actions, for example, to promote social inclusion, this requires that actions seeking to improve the quality of life (including the environment and housing) or the level of services to citizens are combined with actions to promote the development of new activities and job creation in order to secure the long-term future of the areas concerned. The new JESSICA initiative is designed to promote and facilitate the development of financial engineering products to support projects included in urban development plans.


Másodsorban a középtől hosszú távig 3.1.5.2 hiányzik terjedő fejlesztési terv fenntartható városfejlesztés számára történő előkészítése általában a siker előfeltételét képezi, mivel biztosítja a beruházások és azok környezeti minőségének következetességét. Ez továbbá segítséget nyújt a magánszféra által a városok újjászületése érdekében tett kötelezettségvállalás és részvétel biztosításában. Általánosságban véve multidiszciplináris vagy integrált megközelítésre van szükség. A területalapú intézkedéseknél – például a társadalmi integráció érdekében – ez azt követeli meg, hogy az életminőségnek (ideértve a környezetet és a lakhatást) vagy az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások szintjének javítására irányuló intézkedéseket olyan intézkedésekkel kombinálják, amelyek az új tevékenységek fejlesztését és a munkahelyek teremtését mozdítják elő az érintett területek hosszú távú jövőjének biztosítása érdekében. Az új JESSICAkezdeményezés célja a tervezést szolgáló, a városi fejlesztési tervek keretében létrejött projektek támogatását célzó pénzügyi termékek kialakításának elősegítése.


Oldal:121/135 Dátum: 2007.06.12.


CSG 31

CSG 32

35 és Many rural regions depend heavily 63 on tourism. These regions require an integrated approach dedicated to quality, focusing on consumer satisfaction and based on the economic, social and environmental dimensions of sustainable development. Actions should take advantage of, and seek to preserve and develop natural and cultural assets which can have important positive spinoffs by protecting habitats and supporting investment in biodiversity. The integrated approach should aim to have a positive impact on the tourism sector, the local economy, the people working in the tourism sector, visitors and the local population, as well as the natural and cultural heritage.

Számos vidéki térség támaszkodik nagy mértékben az idegenforgalomra. E régiók olyan integrált megközelítést igényelnek, amelyet a minőségnek szentelnek, összpontosítva a fogyasztók megelégedettségére, és alapozva a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióira. Az intézkedéseknek meg kellene őrizniük, létre kellene hozniuk és ki kellene használniuk a természeti és kulturális értékeket, ami fontos előnyös mellékhatásokkal járhat a természetes környezet védelmét és a biológiai sokféleségbe történő beruházás támogatását illetően. Az integrált megközelítésnek arra kellene irányulnia, hogy előnyös hatást gyakoroljon az idegenforgalmi ágazatra, a helyi gazdaságra, az idegenforgalmi ágazatban dolgozókra, a látogatókra és a helyi lakosságra, továbbá a természeti és kulturális örökségre. 37 és Support should therefore be given Támogatást kellene tehát biztosítani azon 64 to actions which seek to improve intézkedések számára, amelyek the physical interconnection of igyekeznek fokozni a területek fizikai territories (e.g. investments in összekapcsolódását (pl. a fenntartható sustainable transport) as well as közlekedés beruházásait), továbbá az intangible connections (networks, immateriális kapcsolatokat (hálózatok, exchanges between regions and régiók és az érintett felek közötti between the parties involved). kölcsönös átadások).



Oldal:122/135 Dátum: 2007.06.12.

turisztika fejlesztésről nem szól az NSRK

3.1.4 [50] részben lefedi, bár az csak a közlekedési hálózatokra koncentrál, a más (nem kézzelfogható hálózati fejlesztések hiányoznak


CSG 33

38

CSG 34

40

Pursuant to Article [25] of Regulation (EC) No […]/2006 strategic guidelines on economic, social and territorial cohesion should be established to define an indicative framework for the intervention of the European Regional Development Fund, the European Social Fund and the Cohesion Fund (hereinafter “the Funds”), taking account of other relevant Community policies, with a view to promoting the harmonious, balanced and sustainable development of the Community. The European territorial cooperation objective has an important role to play in ensuring the balanced and sustainable development of the territory of the Community. The strategic guidelines should contribute to the success of the European territorial objective which depends on shared development strategies of the territories concerned at national, regional, and local level and on networking especially to ensure the transfer of ideas to mainstream national and regional cohesion programmes.


A […]/2006/EK rendelet 25. cikke alapján a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó iránymutatásokat kell megállapítani az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap (a továbbiakban: az alapok) beavatkozása indikatív keretének meghatározásához, figyelembe véve az egyéb vonatkozó közösségi szakpolitikákat, a Közösség harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése előmozdításának céljából.

Az európai területi együttműködési célkitűzésnek fontos szerepe van a Közösség területének kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének biztosításában. A stratégiai iránymutatásoknak hozzá kell járulniuk az európai területi célkitűzés sikeréhez, amely nemzeti, regionális és helyi szinten az érintett területek megosztott fejlesztési stratégiáitól és a hálózatépítéstől függ, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az ötleteket átadják a nemzeti és regionális kohéziós programoknak f.


Oldal:123/135 Dátum: 2007.06.12.

3.1 [42] Hiányzik a fenntarthatósági prioritási ilyen módon történő említése.


CSG 35

40

The territorial dimension of cohesion policy is important and all areas of the Community should have the possibility to contribute to growth and jobs. Accordingly the strategic guidelines should take account of investment needs in both urban and rural areas in view of their respective roles in regional development and in order to promote balanced development, sustainable communities and social inclusion.

CSG 36

40

With a view to promoting sustainable development, the strategic guidelines should reflect the necessity to take environmental protection and improvement into account in preparing national strategies.


A kohéziós politika területi dimenziója fontos, és a Közösség valamennyi területének lehetőséget kell kapnia a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz való hozzájáruláshoz. Ennek megfelelően a stratégiai iránymutatásoknak a kiegyensúlyozott fejlődés, a fenntartható közösségek és a társadalmi integráció előmozdítása érdekében figyelembe kell venniük a városi és a vidéki területek beruházási igényeit, valamint a regionális fejlődésben játszott szerepüket . A fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében a stratégiai iránymutatásoknak tükrözniük kell annak szükségességét, hogy a nemzeti stratégiák előkészítése során vegyék figyelembe a környezetvédelmet és a környezet javítását.


Oldal:124/135 Dátum: 2007.06.12.

3.1 [42] Hiányzik a fenntarthatósági prioritási ilyen módon történő említése.


4. Melléklet: Az ÚMFT értékelése során készített egyeztetési napló összefoglalása javaslat célterülete

javaslat kódja

általános megjegyzések

NSRK_ÁLT_001


NSRK_ÁLT_002


NSRK_ÁLT_003


NSRK_ÁLT_004


NSRK_ÁLT_005

célok

NSRK_CÉL_001

célok

NSRK_CÉL_002

célok

NSRK_CÉL_003


szöveges javaslatok, kérdések, megjegyzések A dokumentum egésze nem helyezi előtérbe a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot. A CSG alapján a (társadalmi, környezeti és gazdasági) fenntarthatósági egyensúly kialakítása és megőrzése alapvető szempont és elvárás a tervezés számára. Az NSRK-ban kisebb hangsúllyal szerepel a közösségfejlesztés, társadalmi értékek fejlesztése, megőrzése, egészségfejlesztés, megelőzés stb. Mi ennek az oka? A helyzetfeltárásból kiderül, hogy óriásiak a problémák (halandóság, demográfiai problémák, beteg életévek, alacsony egészségi és környezeti tudatosság) A jelenlegi dokumentum tervezetében az energiahatékonyság, környezettudatusság, elővigyázatosság, fenntarthatóság, környezetegészségügy, térségi, táji természeti adottságokhoz való alkalmazkodás horizontális szempontjai nem integrálódnak a program minden szintjén megfelelő módon. A dokumentum alapvetően beruházás orientált, kérdés azonban, hogy az infrastrukturális beruházások típusainak maghatározását, költséghatékonyságát és későbbi fenntartását és milyen alátámasztó elemzések igazolják. Az értékelés elvégzése érdekében kérjük az elemzésekhez való hozzáférést. Az EU és a hazai iránymutatások is előtérbe helyezik a társadalmi elfogadottság és hatékonyság bemutatását. Javasoljuk a tervezett beavatkozások ilyen irányú vizsgálatát. 3.1. Nem jelenik meg benne a fenntartható fejlődés és természetvédelem mint prioritás. Lásd CSG 1, CSG 16, CSG 33, CSG 36 3.1.1. "Az Európai Unióból érkező forrásokat két területre összpontosítsuk: a foglalkoztatás bővítésére és a tartós növekedés elő-segítésére" DE!!! A CSG 5 ennél többet vár el: fenntartható közösségek; környezeti,szociális és gazdasági kérdések együttes kezelése. A CSG alapján a tartós növekedésnek a fenntartható fejlődést kellene szolgálni (CSG 6) 3.1.2. A stratégiai foglalkoztatottsági orientáltsági indoklása nem ok-okozati összefüggés, jelenlegi formájában nem sok értelme van Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Oldal:125/135 Dátum: 2007.06.12.


célok célok

NSRK_CÉL_004 NSRK_CÉL_005

célok

NSRK_CÉL_006

célok célok


célok célok


célok

NSRK_CÉL_011

célok célok


célok

NSRK_CÉL_014

célok célok


célok

NSRK_CÉL_017


3.1.2. A fenntarthatósági, mint cél elérése hiányzik. 3.1.2. Hangsúlyozni kellene, hogy a természeti, illetve urbánus környezet állapota milyen fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban. (CSG 16) 3.1.3. A tartós növekedés célja nincs meghatározva. Környezeti korlátokra tekintet nélkül nem valósítható meg tartós növekedés. A CSG és a fenntarthatósági stratégiák (EU és a készülő hazai) alapján a növekedést a fenntarthatóság érvényesítésével kell megvalósítani a társadalom célokat szolgálva és a környezeti feltételekre tekintettel. 3.1.3. A növekedés és a környezet összefüggései nincsenek kiemelve CSG 16 3.1.4. "Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és társadalmi erőforrás-okra, beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget és a humán tőkét is." Nincs tisztázva a "tekintettel van" kifejezés. 3.1.4. Hiányzik a fenntarthatóság természeti elemeinek értelmezése 3.1.4. A jövő generációk lehetőségeinek megőrzése a fenntarthatóság alapja (Brundtland Bizottság), ez itt nem jelenik meg! 3.1.4. A kockázatokat nem elég csökkenteni, gondoskodni kell azok megelőzéséről (CSG 21) 3.1.4. A "fenntarthatóság formai szempontjait" definiálni kell! 3.1.4. Kiegészítési javaslat: "Ezért biztosítanunk kell erő-forrásaink, természeti és épített környezetünk elemeinek fenntartható, az életminőség javítását hosszú távon lehetővé tevő hasznosítását" és megőrzését. 3.1.4. Kiegészítési javaslat: "a környezeti, táji és kulturális értékek megóvása" és szükség szerinti rehabilitációja 3.1.4. A biológiai sokféleség megőrzése hiányzik 3.1.4. Egy adott terület ökológiai eltartóképességének meghatározása tudományosan igen nehéz, kutatásokra van szükség. Az ismeretek hiányosságai miatt a nemzetközi, az EU és a hazai környezetpolitika és a tudomány is az elővigyázatosság és a megelőzés elvének alkalmazását helyezi előtérbe. Mit értének az NSRK szintjén egy adott terület ökológiai eltartó képességének, ezt a szempontot az NSRK szintjén vagy alacsonyabb szinteken tervezik figyelembe venni? Hogyan? 3.1.4. "A fenntartható fejlődés érdekében a fejlesztések szabályozó feltételeként figyelembe vesszük egy adott terület ökológiai rendszerének az eltartó képességét. Ennek érdekében a fejlesztési tervnek, az operatív programoknak és az egyéb tervezési dokumentumoknak is elkészíttetjük a stratégiai környezeti vizsgálatát." A két mondat között milyen ok-okozati összefüggés van? Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Oldal:126/135 Dátum: 2007.06.12.


célok

NSRK_CÉL_018

célok célok


célok

NSRK_CÉL_021

célok helyzetértékelés

NSRK_CÉL_022 NSRK_HÉ_001

helyzetértékelés helyzetértékelés

NSRK_HÉ_002 NSRK_HÉ_003



helyzetértékelés

NSRK_HÉ_006

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_007



helyzetértékelés

NSRK_HÉ_010

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_011

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_012


3.1.4. Hiányzik annak bemutatása, hogy a környezeti, fenntarthatósági szempontok érvényesítése és a környezetvédelmi célú fejlesztések, beruházások hogyan járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez, versenyképességhez CSG21 3.1.4. CSG 9 alapján a kohézió és a fenntarthatóság összefüggései hiányoznak. 3.1.4. Hiányoznak definíciók: városi és a vidéki terek, leghátrányosabb helyzetű térségek, kiemelt térségek. 3.1.4. A CSG 28-cal ellentétben az NSRK-ban csak régiók jelennek meg, város-vidék közötti kapcsolatok nem. 3.1.4. CSG 32: a nem kézzelfogható hálózati fejlesztések hiányoznak A gazdaságra vonatkozó helyzetleírások nem tartalmaznak környezeti és fenntarthatósági szempontú bemutatást… Foglalkoztatás területi adatai kistérségi szintű bontásban összefoglalásai hiányoznak A lakosság egészségi állapotára és a munkaképesség változásának okaira vonatkozó információk hiánya (lásd Kopp Mária-Skrabszky Árpád kutatásait) közlekedés kapcsán a térségi összehasonlítás, kistérségek tekintetében hiányzik demográfia tekintetében hiányzik az egészségi állapot és a halandóság okainak, összefüggéseinek feltárása és a tárgyban tett EU összehasonlítás 2.3.5.2. A környezeti és fenntarthatósági ismeretek jelenlegi szintjéről nem tájékoztatat az anyag. Nem tesz említést arról, hogy hiányzik (megszűnt) a környezeti nevelés és oktatás fejlesztésével, koordinációjával foglalkozó intézmény (OM-ben). 2.3.5.3 A megelőzési szemléletről, megközelítésről, annak jelenlegi helyzetéről nem szól az anyag. Az öngondoskodás mellett a közösségi gondoskodás kiemelése hiányzik. A leggyakoribb megbetegedések, és okainak rövid bemutatása hiányzik. 2.3.5.3 A környezet-egészségügyi helyzet bemutatása hiányzik az anyagból. 2.3.5.4 A társadalmi zárványok megjelenése kistérségi szinten tett összehasonlítás keretében, területi vonatkozásokban nem kerül bemutatásra. 2.3.5.5 A társadalmi részvétel rövid bemutatása. Civil szervezetek finanszírozása, aktivitása, fejlődése, területi megoszlása, betöltött szerepek, szerepvállalási potenciálok. 2.3.6.2. Nem említi az anyag a biológiai sokféleségre vonatkozó hazai potenciált, gazdagságot (Pannon Életföldrajzi Régió). 2.3.6.2 Nem említi a gazdálkodáshoz, területhasználathoz kapcsolódó, annak módozataitól függően fenntartható és fejlődő biológiai sokféleséget, táji gazdagságot.


Oldal:127/135 Dátum: 2007.06.12.


helyzetértékelés

NSRK_HÉ_013

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_014



helyzetértékelés

NSRK_HÉ_017

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_018

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_019






2.3.6.2. Hiányzik az ökológiai hálózat összefüggő rendszerének létére, fejlesztési potenciálokban rejlő lehetőségekre tett utalás, összehasonlításban az EU tagállamaiban tapasztalható helyzettel. 2.3.6.2 A termálvizet és a geotermikus energiát említi, de nem mutatja be a jelenlegi helyzetet a kihasználtságra vonatkozóan. 2.3.6.2. A környezetegészségügyi helyzet bemutatása hiányzik. 2.3.6.2. pozitívum, hogy említi az anyag a hatóságok megerősítésének szükségességét, de nem említi a jelenlegi egyre szűkülő kapacitásokat. 2.3.6.2 Pozitívum a hatóság, beruházó, civil párbeszéd hangsúlyozása, és az ehhez illeszkedő intézményrendszer hiányosságainak említése. Azonban az intézményrendszer nem csak a nagyberuházások tekintetében hiányos, hanem a fejlesztési programok, tervek kialakítása terén is. pl. a fenntarthatósági koordinációs intézmény és a fenntarthatósági programok teljes hiánya!!! A környezettudatosság tárgyalása során említésre kerül a fogyasztás mellett a termelés is, de nem kerülnek bemutatásra az okok és a legfőbb tendenciák a lakossági és a termelési, szolgáltatási szektorokra vonatkozóan. Épített környezeti értékeink bemutatása rendkívül hiányos. Területi összefoglalás hiányzik a legfontosabb értékekről, mint térségi potenciálról. Országos Fenntarthatósági Stratégia hiánya (2007-re el kell készíteni) Megfelelően környezetvédelmi és fenntarthatósági tervezési lánc hiányzik, nincs összehangolás, nem fenntartható a rendszer. Regionálisan, kistérségi és helyi szinten nincsenek a térségi szereplők által ismert és elfogadott fenntarthatósági és környezeti stratégiák, programok. Egyes területi szinteken vannak környezetvédelmi programok, azonban azok hatékonyságát, megvalósítását nem mutatja be az anyag. ROP és a régió stratégia összehangolása? Integrált városfejlesztési stratégia 2.3.7 mit értenek a tervezők az alábbi kifejezésen?: A EA és EM, két régión belül ott találhatók komoly természeti tartalékok, ahol nincs számottevő ipari vagy intenzív mezőgazdasági tevékenység.


Oldal:128/135 Dátum: 2007.06.12.


helyzetértékelés

NSRK_HÉ_024

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_025

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_026

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_027

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_028

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_029

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_030


2.3.7. pont utolsó bekezdése pozitívuma az anyagnak: Magyarország medence-helyzete miatt a közigazgatási határoktól függetlenül elterülő vízrendszereknek nagyon nagy hatásuk van egy-egy térség környezetére, társadalmára és gazdaságára. Ilyen vízrendszerek a Balaton, a Tisza és a Duna térsége. Az elmúlt évszázadnak a környezeti adottságokat figyelmen kívül hagyó, nagymértékű emberi beavatkozásai (a folyók ártereinek leszűkítése, az intenzív mezőgazdaság kiterjesztése, a nagy természetes tájképi értékű vagy az építésre alkalmatlan, mély fekvésű területek be-építése), valamint az utóbbi évtizedek éghajlati szélsőségei felborították e környezeti szempontból nagyon érzékeny térségek táji egyensúlyát. Mindez a táji adottságokra épülő helyi gazdaság és társadalom válságához vezetett. E térségek több régiót is érintenek, problémáik egységes kezelése miatt a beavatkozások hatékonysága ma még alacsony. 2.3.7 Hiányzik a régiók összefogását és együttműködését kiemelő potenciális területek kiemelése. A ROP-ok és a régió stratégiák viszonyának tisztázása, nem jelenik meg az integrált város és kistérségfejlesztési stratégia. 2.3.8. kiegészítendő: "szolgáltatások színvonala sem felel meg a gazdasági-társadalmi elvárásoknak" és a környezeti, fenntarthatósági elvárásoknak. 2.3.8. az igazgatásban a végrehajtás nyomon követése főként környezeti szempontból rendkívül hiányos. Hiányzik a közbülső, folyamatos értékelés, visszacsatolás, a nyilvánosság érvényesítése. 2.3.8 "A közszolgáltatásokban az infokommunikációs technológiák használata még nem eléggé elterjedt, a hozzáférés pedig nehézkes. A megfelelő tartalmak és szolgáltatások kínálata csekély. A szolgáltatások statikusak, kevéssé interaktívak és nem felhasználóbarátak" szempontok említésénél sokkal jelentősebb problémakör az állami szervezetetek közti adatáramlás, adat- és információ való hozzáférés hiánya. Különösen környezeti és fenntarthatósági szempontból rendkívül fontos, mivel környezeti károk és fenntarthatatlan helyzetek származhatnak abból, ha az adatfelhasználás, kölcsönös hozzáférés rendszere legalább a közigazgatáson belül nem biztosított (lásd MEPAR, környezet-egészségügyi, foglalkoztatás-egészségügyi, természetvédelmi, vízminőségi, talajszennyezettség, talajtani, mezőgazdasági, meteorológiai adatok stb.). 2.4. hiányzik a társadalmi, környezeti és gazdasági értelemben vett fenntarthatósági szemlélete a táblázatból. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Oldal:129/135 Dátum: 2007.06.12.


helyzetértékelés

NSRK_HÉ_031

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_032

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_033

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_034

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_035





helyzetértékelés

NSRK_HÉ_040

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_041

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_042

helyzetértékelés

NSRK_HÉ_043

indikátorok

NSRK_INDI_001

indikátorok indikátorok

NSRK_INDI_002 NSRK_INDI_003


2.4. Miért került kiemelésre a következő szempont? Mit jelent? Milyen természetközeli lakóhelyeket jelent? "Olcsó, természetközeli lakóhelyek (potenciális bevándorlás nyugatiaknak)" 2.4. Miért került kiemelésre a következő szempont? Mit jelent?: "Jó városi lakókörnyezet (a régió hasonló városaihoz viszonyítva)" 2.4. "Kialakult, működő turisztikai szektor", helyzete nem került bemutatásra az előző pontokban, itt lóg a levegőben és nem látható, hogy milyen mértékben alakult ki és működik a turizmus szektor 2.4. A természetkímélő, GMO-mentes, ökológiai gazdálkodásból származó, egészséges és minőségi termékek termelése és feldolgozása, amely egyben turizmus és természetvédelmi célokat is szolgál (pl. szürkemarhatartás) miért hiányzik??? 2.4. Miért került kiemelésre a következő szempont? Mit jelent?: Jó infrastrukturális ellátottság telephelyekhez 2.4. Miért került kiemelésre a következő szempont? Mit jelent?: Fejlett elitgimnáziumok 2.4. Miért került kiemelésre a következő szempont? Mit jelent?: Olcsó, jól képzett munkaerő 2.4. Mire épül az alábbi kijelentés?: "Növekvő várható átlagos élettartam" 2.4. Mire épülnek az alábbi kijelentések?: "Rugalmas munkaerő-piaci szabályozás" és "A foglalkoztatást segítő támogatáspolitika" 2.4. Mit jelent ebben a környezetben, táblázatban az alábbi megjegyzés: Kedvező természeti és környezeti adottságok a vidéki területeken (többfunkciós vidék) 2.4. Mit jelent ebben a környezetben, táblázatban az alábbi megjegyzés: A turizmus és a logisztika munkaerő-igényes fejlesztései 2.5. NFT I. környezeti hatásosságát és a fenntarthatósági (társ.-körny.-gazd.) tapasztalatok összegzése hiányzik A helyzetértékelés sturktúrája nem épül az EU és a nemzetközi környzetpolitikában elfogadott és alkalmazott DPSIR struktúrára. Ennek hiányában az okok és a jelenlegi beavatkozások, valamint a tervezett beavatkozások közötti összefüggések nem tárhatók fel, különösen igaz ez a környezeti és fenntarthatósági szempontokra. Hogyan mérhető? 3.1.2: "A használható tudáshoz való hozzáférés feltételeinek javulása az iskolarendszerben és az egész életen át tartó tanulás rendszerében" Definció hiányzik: 3.1.2: "kritikus korcsoportok" A stratégia többi része a tömegközlekedést helyezi előtérbe, itt miért a közúti közlekedésé a prioritás? 3.1.2: "45 perc alatt közúton és tömegközlekedéssel elérhető munkahelyek átlagos számának növekedése" Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Oldal:130/135 Dátum: 2007.06.12.


indikátorok

NSRK_INDI_004

indikátorok

NSRK_INDI_005

indikátorok indikátorok

NSRK_INDI_006 NSRK_INDI_007

indikátorok konzisztencia

NSRK_INDI_008 NSRK_KONZ_001

konzisztencia

NSRK_KONZ_002

konzisztencia

NSRK_KONZ_003

konzisztencia

NSRK_KONZ_004

nagy projektek

NSRK_NPRJ_001

nagy projektek

NSRK_NPRJ_002

prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_001 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_002 ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész

A be nem jelentett munkavégzést legfeljebb nem hivatalos adatok alapján becsülni lehet - indikátorban való szerepeltetése ezért tudományos szempontból nem megfelelő (3.1.2) 3.1.4 a fenntarthatósági indikátorok nem felelnek meg a nemzetközi elvárásoknak (például: http://www.sustainable-development.gov.uk/progress/national/index.htm vagy http://www.un.org/esa/sustdev/natlinfo/indicators/isdms2001/table_4.htm) 3.1.4 Definició hiányzik: "népességmegtartó képesség" Hogyan mérhető? 3.1.4 "A romákkal, fogyatékos emberekkel szembeni előítéletek mérséklődése" Hogyan mérhető? 3.1.4 "A társadalom általános bizalomszintjének növekedése" A helyzetértékelés számos környezeti és társadalmi probléma feltárását elmulasztja: pl. egészségügyi, társadlami és foglalkozatási vonatkozásban a környezetegészségügyi, a pszichoszociális állapot (kiemelten a depresszió), a közösségek (társadalmi összetartozás, együttműködés) családok helyzetét, illetve a fenntathatóság általános helyzetét és a környezeti vonatkozásait sem, ennek megfelelően a helyzetfeltárás, a kialakított célok és beavatkozások, valamint az indikátorok közötti konzisztencia hiányos. A célok egymással való összefüggései, szinergiájuk bemutatása hiányzik. Pl.: 3.1.4.2. kohézió erősítése (a mindennapos utazásra fordított idő ne növekedjen); ugyanakkor a közúti közlekedés és forgalomnövekedés kiszolgálása, erősítése más prioritásokban. A prioritások, és a beavatkozási csomagok sokfélesége magában rejti az egymással ellentétes folyamatok erősítését, abban az esetben, ha a fenntarthatósági elvek nem érvényesülnek átfogóan minden szinten. A prioritások, célok és horizontális politikák összhangja a nagyprojektekkel, különösen a fenntarthatósági és területi kohézió követelményeivel nem biztosított. Például a hulladék és szennyvízkezelési projektek helyi, téréségi adottságokhoz való illeszkedésének hiánya valamint a megelőzés elvének, az energia és anyagtakarékosság elvének érvényesítése. Az ÚMFT-ben szereplő nagyprojekt lista kiválasztási kritériumai között sem fenntarthatósági, sem környezeti szempontok nem szerepelnek. A nagyprojektek környezeti, fenntarthatósági szempontból felmerülő kockázatainak előzetes feltárására nincs utalás a dokumentumban. A nagyprojektek kiválasztási folymatának bemutatása és a társadalmi nyilvánosság érvényesülésének, a transzparenciának az érvényesüléséről nem tartalmaz információt a dokumentum. 3.1.5. CSG 5: Nem jelenik meg, hogy a gazdasági fejlődés/fejlesztés a társd.-körny.gazd. fenntarthatóság irányába kell, hogy mutasson. 3.1.5.2. CSG 30 (városi fenntartható közlekedési terv kidolgozása) hiányzik


Oldal:131/135 Dátum: 2007.06.12.


prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_003 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_004 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_005

prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_006



prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_009 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_010 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_011 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_012


prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_014 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_015 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_016 ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész

3.1.5.2. A fő célként megjelölt elérhetőség meghatározása hiányzik az anyagból, a helyzetértékelés sem tartalmazza az elérhetőséggel kapcsolatos helyzet bemutatását. 3.1.5.2. A regionális elérhetőség javítása és a környezetbarát közlekedés megvalósulása érdekében az alacsonyrendű, helyi vasúthálózat korszerűsítése fontos! 3.1.5.2. A vízi közlekedés fejlesztése számos externáliát vonz maga után (például turisztikai potenciál csökkenése, ivóvíz bázis veszélyeztetése, környezeti kockázat fokozódása stb.) 3.1.5.2. A Tisza nem alkalmas a Dunához hasonló vízi közlekedésre! Nemzetközileg is kiemelkedő, egyedül álló természeti, táji értékei és a gazdálkodási lehetőségek, kulturális hagyományok a Tiszához kötődnek. A kialakult turizmust is veszélyezteti a vízi közlekedés fejlesztése. 3.1.5.2. Az utak megerősítés csak fokozza a nehéz-gépjárművek forgalmát, amely a környezet szennyezése mellett közlekedés biztonsági és egészségügyi problémákat is okozhat. 3.1.5.2. közösségi közlekedés definíciója hiányzik, amennyiben azonos a tömegközlekedéssel ezt az elterjedt szót kellene alkalmazni helyette. Az angol nyelven használt "community transport" mást takar, mint a magyar tömegközlekedés >> tisztázni kell, hogy a dokumentum, melyik kifejezést érti. 3.1.5.2. Környezeti szempontból a legkárosabb közlekedési mód a repülés! Mi indokolja a hazai fejlesztését? 3.1.5.2. Az intermodális szolgáltatások definíciója hiányzik. 3.1.5.2. A kerékpárhálózat fejlesztése és a forgalomcsillapítás további részletezésre szorul és nagyobb hangsúly kíván. 3.1.5.2. A konkrét fejlesztéseknél figyelni kell a kitűnő adottságokkal rendelkező, egykori katonai repülőterek hasznosítására és figyelni kell a természeti adottságokra, érzékenységre stb 3.1.5.2. Ugyan a CSG 20 elemeit részleteiben lefedi az anyag, a prioritások nem egyeznek meg. Míg a CSG a hangsúlyt a helyi, tömegközlekedés és alternatív közlekedés megvalósítására helyezi, az NSRK a nagy áruszállítási hálózatok fejlesztését helyezi előtérbe. 3.1.5.2. Nem lehet egyértelműen és mindenkor érvényesen kijelenteni, hogy a vasút és a vízi közlekedés környezetbarát! Minden az adott helyzettől függ. 3.1.5.2. CSG 20: alternatív üzemanyag-hálózatok kérdésköre hiányzik 3.1.5.4. rehabilitációs, kárelhárítási tevékenységek hiányoznak Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Oldal:132/135 Dátum: 2007.06.12.



prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_018 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_019 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_020 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_021 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_022

prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_023 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_024 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_025

3.1.5.4. A horizontális prioritás azért "horizontális" mert minden egyes célban, intézkedésben ugyan olyan szinten jelen van! Egy beavatkozás keretében nem teljesíthető csupán. 3.1.5.4. Zajszennyezés mérséklése? Közösségi terek minősége és elérhetősége? >> ez mind hiányzik. 3.1.5.4. Hiányoznak a CSG 25, CSG 26 és CSG 27 célkitűzései. 3.1.5.4. Sok helyütt inkább előnyt jelent az időszakos elöntés. Ezt a szempontot is meg kell jeleníteni. 3.1.5.4. Biztosítani kell a vizeink jó ökológiai állapotának elérését a vízi közlekedés fejlesztése során is!!! 3.1.5.4. Az alábbi kijelentés mit jelent? Kérjük ennek területi bemutatását és magyarázatát, annak érdekében, hogy értékelni tudjunk! A fejlesztések természetvédelmi szempontból érintik vagy érinthetik majd az ország területének 20%át, és megvédik az ország gazdag biodiverzitását. 3.1.5.4. A megújuló energiaforrások hasznosítása során figyelemmel kell lenni a területitáji adottságokra is. 3.1.5.4. környezetbarát életmód és a fenntartható fogyasztás definíciója hiányzik 3.1.5.4. A következő bekezdést az előtte szereplők szintjén szükséges kifejteni. "Fontos cél a kulturális örökség védelme és megőrzése, a belterületi utak pormentesítése, a települési zöldterületek közösségi célú revitalizációja és új zöldterületek kialakítása, a belterületi fásítás, valamint a bel- és csapadékvíz-rendezés."


"A 4. prioritásban foglalt stratégia megvalósítása elsősorban a Környezet- és Energiafejlesztés Operatív Program keretében, a Kohéziós Alapból és ERFA kiegészítéssel finanszírozva, történik, de a stratégia meg-valósításához a Gazdaságfejlesztés Operatív Program és a régiók operatív programjai is hozzájárulnak." Tehát gyenge fenntarthatóságról van szó. Hiszen egyéb esetben ez a fejezet a VeGOP előfeltételét jelentené!


3.1.5.5. CSG 11 (regionális fenntarthatósági stratégiák kidolgozása) teljes egészében hiányzik 3.1.5.5. CSG 2: lefedi, bár nem jelenik meg benne, hogy a területi fejlődés miben és hogyan járul hozzá a fenntarthatósághoz. 3.1.5.5. CSG 4: lefedi, bár nem emeli ki, a fenntarthatósághoz való hozzájárulást 3.1.5.5. Miért a Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése van kiemelve? Mi történik az ország többi részével?

prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_028 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_029 prioritások/beavatkozások NSRK_PRI_030 ÚMFT_korny_ert_3.jelentes_Respect_070612_1.0 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:133/135 Dátum: 2007.06.12.



3.1.6. és a 6.4. pontok a projektek kiválasztásán túl, azok megvalósításában is többszörös kockázatok rejlenek, a kockázatok környezeti és fenntarthatósági veszélyeket is jelentenek. Ezen kockázatok két síkon csökkenthetők: (1) A projektek megvalósítói szakmai kompetenciáinak ellenőrzése a pályáztatáskor. (2) A projektmenedzsment szakma személyes kompetenciáinak megkövetelése, pl. az International Project Management Association (IPMA) vizsgájának megkövetelése, projektvezetőknél IPMA Level B (szenior projektmenedzser), projekt menedzsmentben résztvevőknél IPMA Level C (projekt menedzser) és IPMA Level D (projekt szakértő).

végrehajtás

NRSK_VEG_01

végrehajtás

NRSK_VEG_02

A fejlesztési terv végrehajtásának ellenőrzésébe - a demokrácia EU-s értelmezése alapján - a lakosságot, civileket is be kellene vonni, (és nem csak egy-egy képviselő útján, hanem lehetőség szerint mindenki számára nyitottan) s ezáltal biztosítani az átláthatóság (transparency) elvének beteljesülését. A fejlesztések (beavatkozások és nagyprojektek, komplex programok) megfelelő környezeti és egészségügyi (fenntarthatósági és területi kohéziót is elősegítő) feltételekkel történő megvalósításához nélkülözhetetlen a megelőző, szolgáltató és ellenőrző funkcóját, kapacitásaiban és felkészültségében megerősített ÁNTSZ és felügyelőségi intézményrendszer megerősítése.



Oldal:134/135 Dátum: 2007.06.12.


2007-2013-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK) környezeti szempontú értékelésének partnerségi egyeztetése 2. jelentéshez készült partnerségi kiegészítés



Oldal:135/135 Dátum: 2007.06.12.

A 2007-2013-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv környezeti szempontú értékelése

2007-2013-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK) környezeti szempontú értékelésének partnerségi egyeztetése Az UMFT környezeti szempontú értékelési dokumentációjának október 18-i változata alapján 2. jelentés partnerségi kiegészítése

Respect Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság konzorciuma Budapesti Corvinus Egyetem Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, Környezettudatos Vállalatirányítás Egyesület, BFH Európa Korlátolt Felelősségű Társaság

Budapest, 2006. december 20. ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:1/37 Dátum: 2006.12.20.


Tartalomjegyzék Bevezető ................................................................................ 3 1. UMFT környezeti értékelési fórum és egyeztetési honlap előkészítése ............................................................................ 5 1.1. A környezet védelméért felelős szervekkel való konzultációk és a nyilvánosság bevonása.................................................... 5 1.2. A társadalmi részvétel elősegítése, a nyilvánosság bevonása 7 1.3. Az egyeztetési honlap előkészítése.................................... 9 2. UMFT környezeti értékelési fórum lebonyolítása, az OKT tájékoztatás és értékelése .......................................................13 2.1. Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) tájékoztatása .....13 2.2. A fórum szervezése........................................................14 2.3. Meghívottak listája ........................................................14 2.4. Napirendi pontok ...........................................................14 2.5. Eljárásra vonatkozó megjegyzések összefoglalása ..............14 2.6. Tartalmi megjegyzések összefoglalása..............................14 3. ÚMFT környezeti értékelés társadalmi partnerségi folyamatának bonyolítása honlapon keresztül.................................................14 3.1. A portálra beérkezett és a fórumon elhangzott vélemények beépítése ............................................................................14 Mellékletek ............................................................................14 Tájokoztatás az Országos Környezetvédelmi Tanács tagjai részére 14 ÚMFT Környezeti Értékelésének Egyezetési Fórum emlékeztetője ..14 OKTVF Szakvélemény ÚMFT Környezeti Értékelésére vonatkozóan.14 Az OKT számára készített előadás.............................................14

ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:2/37 Dátum: 2006.12.20.


Mottó: Természeti környezetünket elsősorban nem őseinktől örökölt javunknak, hanem gyermekeinkre és unokáinkra hagyományozandó örökségnek kell tekintenünk. Utódainkra életképes világot kell hagynunk.

Bevezető A Respect Kft Konzorcium kiválasztása közbeszerzés keretében történt. 2006. április 18-án aláírt szerződés keretében vállalt jelen munka a 20072013-ra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (a továbbiakban ÚMFT) környezeti szempontú értékelésének és az ÚMFT fejlesztési területeit lefedő Operatív Programok (a továbbiakban OP-k), stratégiai környezeti vizsgálatának (a továbbiakban SKV) elvégzésére irányul. A 2007-2013-as időszakra vonatkozó stratégiai tervezéshez kapcsolódóan az Európai Unió előírja a stratégiai tervezési dokumentumok előzetes értékelését és ahhoz kapcsolódó stratégiai környezeti vizsgálatát (SKV).1 Az operatív programok vonatkozásában kiírt ajánlattételi felhívásban igényelt vizsgálatként az Ajánlatkérő előírásainak megfelelve a Konzorcium olyan Ajánlatot nyújtott be, mely szerint az elvégzendő vizsgálat az ÚMFT fejlesztési területeire (akkoriban még tengelyeire) irányul és megfelel az Európai Bizottság 2001/42 EK irányelvének és a magyar 2/2005. (I. 11.) Kormány rendelet előírásainak. Az ajánlati felhívásban, az ajánlatban valamint a szerződésben rögzített fejlesztési területek az alábbiak, amelyek alá a jelenlegi OP struktúra a következő módon tagolódik: (1) A gazdaság versenyképességének javítása (GOP, KözOP). (2) Az emberi erőforrások fejlesztése (TÁMOP, TIOP). (3) A környezet fejlesztése (KEOP). (4) Területi fejlesztések (regionális operatív programok 7 db). (5) A kormányzás hatékonyságának növelése (ÁROP, EKOP). + Végrehajtási OP. A Konzorcium 12 különböző dokumentumban mutatja be a fejlesztési területek operatív programjainak stratégiai környezeti vizsgálatát (rövidítve: SKV), amelyeket kiegészít az ÚMFT környezeti szempontú értékelése.

1

Lásd a Európai Unió Bizottsága következő dokumentumának III. mellékletét: The New Programming period 2000-2006: methodological working papers WORKING PAPER 2 The Ex-Ante Evaluation of the Structural Funds interventions.



Oldal:3/37 Dátum: 2006.12.20.


Az UMFT környezeti szempontú értékelését megelőzően és az értékelés indulásakor is felvetette a KvVM mellett több társadalmi szervezet az UMFT-re vonatkozó stratégiai környezeti vizsgálat szükségességét. A tervezésért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség álláspontja szerint sem az EU Bizottság sem a hazai jogszabályok alapján nem kötelező az UMFT stratégiai környezeti vizsgálatának elkészítése. Az operatív programok környezeti vizsgálatát és az UMFT környezeti szempontú értékelését végző konzorcium is jelezte, hogy a tervezés lehető legkorábbi fázisában szükséges dönteni az SKV szükségességéről, illetve indításáról az UMFT (korábban NSRK) tervezéséhez illeszkedően, illetve, hogy az SKV-nak szerves része a széleskörű társadalmi és közigazgatási partnerségi együttműködés. 2006 szeptemberében körvonalazódott a döntéshozók számár a környezeti értékelés társadalmi partnerségének indokoltsága. Az UMFT környezeti értékelésének társadalmi partnerségi egyeztetéséről született döntés, amely feladat elvégzésére a Respect Kft. által vezetett konzorcium kapott felkérést. UMFT környezeti értékelésének társadalmi partnerségi egyeztetéséhez kapcsolódóan az alábbi feladatok kerültek megfogalmazásra: • • • • •

ÚMFT környezeti fórum előkészítése a tájékoztatás és technikai elkészítés tekintetében, a szervezés és meghívás az NFÜ által került lebonyolításra. ÚMFT környezeti fórum (lebonyolítás: tematika és az eddig elkészül értékelés egyeztetése, illetve a környezeti vizsgálat tartalmi vitája egy NFÜ-ben szervezett fórum keretében ÚMFT környezeti értékelés társadalmi partnerségi folyamatának bonyolítása honlapon keresztül (alkalmas honlap kialakítása, a vélemények fogadása, naplózás és összegzés) Környezeti fórumon elhangzottak és a társadalmi vélemények értékelése és beépítése ÚMFT partnerségi folyamat feldolgozása, szakértői jelentés elkészítése

A jelentés részét képezi az ÚMFT 2. kiegészítő jelentése is, amely a 2006. október 18-án leadott jelentés partnerségi eredményeinek és az ÚMFT időközben történt változásai alapján átdolgozásra került.



Oldal:4/37 Dátum: 2006.12.20.


1. UMFT környezeti értékelési fórum és egyeztetési honlap előkészítése Az UMFT értékeléséhez kapcsolódóan a 2/2005 (I.11.) Korm. rendeletben (SKV Rendelet) előírtak figyelembe vételével az alábbi szempontok alapján került kialakításra egy utólagos partnerségi folyamat.

1.1. A környezet védelméért felelős szervekkel való konzultációk és a nyilvánosság bevonása A környezeti vizsgálat során kötelező véleményezési folyamatnak alapvetően két fő iránya határozható meg. Egyik fő irány a vizsgálathoz kapcsolódóan a rendeletben a környezetért felelősként meghatározott közigazgatási szervekkel való egyeztetés, míg a másik fő irány a társadalmi nyilvánosság biztosítása, a véleményezési lehetőség megteremtésével. A két fő irányban történő információcsere és véleményezés folyamatának gördülékenységét elősegítendő céllal került kialakításra a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum a KOP környezeti vizsgálatával 2006 elején a KvVM által megbízott szakértők ötletére és tapasztalatára építve. A Fórum alapvetően az SKV Rendelet 3. mellékletének I. pontja szerinti környezet védelméért felelős szervek és a civil szervezetekből álló Civilek a Nemzeti Fejlesztési Terv Nyilvánosságáért (CNNy) munkacsoport képviselőire építettük. A Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórumon való részvételre a tagokat az értékelést végző Respect Konzorcium javaslatára az NFÜ kérte fel. A Fórum tagjai közé a Rendelet által megjelölt szervek képviselői mellé az OKT (3fő), a KvVM, FMM, ICSSZEM, OKM és a TERET delegáltjait is meghívta. A környezet védelméért felelős szervekkel való konzultációk A környezetért felelősként meghatározott közigazgatási szervekkel való egyeztetés során a hivatalosan kiküldött, a Rendelet 7.§ és 8.§ szerinti dokumentumok véleményeztetését kell lebonyolítani, illetve ezekhez a szakaszokhoz tartozó egyeztetési lehetőséget kell a kidolgozó részéről



Oldal:5/37 Dátum: 2006.12.20.


biztosítani2. Az egyeztetési lehetőség megteremtése érdekében a KvVM által a KOP SKV során alkalmazott megoldáshoz hasonlóan a környezeti vizsgálatot végzők javaslatára és közreműködésével az NFÜ létrehozta a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórumot. A környezetért felelős szervek képviselői a rendeletben előírtak szerint a Fórumot megelőzően a véleményezési határidő megállapításával az NFÜ-től megkapják a szükséges dokumentumokat. A Fórumon a kiküldött dokumentumokkal kapcsolatos vélemények bemutatására és egyeztetésére van lehetőség. A Fórumot követően a környezet védelméért felelős szervek megküldik hivatalos véleményüket az UMFT-t kidolgozó NFÜ részére.

2

7.§ (4) Ha a kidolgozó véleménye a tematikáról eltér a környezet védelméért felelős szervek (1) bekezdés szerint kapott véleményétől, a kidolgozó végleges döntését megelőzően az indokok tisztázása érdekében megbeszélést tart az érintett szervekkel. Lásd még a 8.§.



Oldal:6/37 Dátum: 2006.12.20.


1.2. A társadalmi részvétel elősegítése, a nyilvánosság bevonása A társadalmi részvétel elősegítése érekében a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum keretében felkérésre kerültek az Országos Környezetvédelmi Tanácsot (OKT) alkotó civil valamint tudományos szervezetek és az üzleti világ képviselői. Ugyancsak felkérést kapott a Területfejlesztési Régiók Egyeztető Tanácsának képviselője, aki területi szempontok érvényesítése érdekében az élhető környezet munkacsoportban jelenlévő régiók közös képviseletét hivatott betölteni. A társadalmi partnerek alapvető szerepe a folyamatban egyrészt az általuk képviselt intézmények tagjainak tájékoztatása az ÚMFT környezeti értékelésére vonatkozóan, illetve az általuk képviselt társadalmi szereplők és szervezeteik tájékoztatásának elősegítése és véleményük továbbítása. A nyilvánosság bevonását segítendő a környezeti értékelés dokumentumai az Interneten is elérhetővé váltak azért, hogy a velük kapcsolatos véleményeket a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum tagjai, a környezeti vizsgálat készítői és az NFÜ részére eljuttathassák.

SAJTÓKÖZLEMÉNY a 2007-2013 fejlesztéspolitikai tervezési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv környezeti értékelésének véleményezéséről A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) nyilvánosságra hozza a 2007-2013 fejlesztéspolitikai tervezési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv környezeti értékelését, illetve lehetőséget biztosít az értékelés véleményezésére, megvitatására. A terv és értékelése 2006. október 25-étől érhető el a „www.nfh.hu” honlapról. A környezeti értékelésre vonatkozó véleményeket az Interneten megjelölt módon lehet rögzíteni 2006. november 20-áig. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a 2007-2013 közötti Európai Uniós (EU) költségvetési tervezési időszakra vonatkozó második magyar Nemzeti Fejlesztési Terv, EU terminológia szerint Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK). Az Új Magyarország Fejlesztési Terv a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan kitűzött célok végrehajtását szolgáló operatív programok tartalmi és finanszírozási kereteit meghatározó stratégiai dokumentum. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredményes megvalósítása elképzelhetetlen a környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele nélkül. Budapest, 2006. október 18.

NFÜ

A szakértők által a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján javasolt sajtóközlemény ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:7/37 Dátum: 2006.12.20.


A szakértők javaslata alapján elkészített NFÜ honlap a UMFT környezeti értékelésének véleményezéséről



Oldal:8/37 Dátum: 2006.12.20.


1.3. Az egyeztetési honlap előkészítése A társadalmi nyilvánosság és partnerség megteremtésének alapfeltételei a következőkben foglalhatók össze: • a társadalmi partnerségi folyamatban résztvevőknek időben és közérthető módon kell információt kapniuk a partnerségi folyamat céljairól, kereteiről, ütemezéséről és ez utóbbi kapcsán a folyamat indításáról • hogy a partnerségi folyamatban véleményezésre felkínált dokumentumokat könnyen elérhetővé kell tenni a véleményt formálók számára • a véleményt formálók könnye eljuttathassák véleményüket a véleményt kérőknek • a véleményezési és egyeztetési folyamatban a résztvevők véleményeit folyamatosan láthatóvá kell tenni a többi résztvevő számára, nem a folyamat végi összegzésben kell megismernie a többi véleményező észrevételeit. A vélemények folyamatos láthatóvá tétele segíti elő a résztvevők közötti információ cserét és az egyeztetést. • a partnerségi folyamat egyes lépéseit naplózni kell, részben az események monitorozása érdekében, részben pedig a folyamatot lezáró jelentés érdekében. Az egyes alapfeltételek teljesítésére külün-külön számos információtechnológiai eszköz kínálkozott, azonban egységes és hatékony kezelést csak az internetes portál alkalmazása kínált. Ennek megfelelően egy már kipróbált internetes portál szolgáltatást (smartportal.hu) vettünk igénybe és szolgáltatásait az ÚMFT társadalmi véleményezésének feladatához igazítottuk. A kiépített véleményezésre alkalmas portál az NFÜ honlapjáról (linken keresztül: www.smartportal.hu/respect) volt elérhető. A társadalmi egyeztetés lépései a portálon: 1. megérkezés a portálra 2. a Társadalmi egyeztetések területre kattintás bejelentkezés nélkül (a bejelentkezés nélküli véleményezés lehetővé teszi, hogy a véleményt adó személyiségi jogai nem sérülnek, a portál ezzel kapcsolatosan semmilyen adatot nem tud rögzíteni) 3. a véleményezés tárgyának (ÚMFT környezeti értékelése) kiválasztása 4. opcionális: a környezeti értékelés alapját képező ÚMFT letöltése 5. opcionális: a környezeti értékelés letöltése 6. opcionális: mások már a portálon levő véleményének áttekintése ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:9/37 Dátum: 2006.12.20.


7. vélemény adás előtt nem személyhez kötött statisztikai információk berögzítése leguruló menürendszerből való tétel kiválasztással. A statisztikai adatok a vélemények feldolgozásában a vélemények csoportosítását teszik lehetővé az alábbiak szerint: A véleményező szervezeti kötődése: • Nem kötődik, egyéni véleményt fogalmaz meg • állami intézmény, hivatal • oktatási intézmény, egyetem • köztestület (MTA, kamara) • önkormányzat és felügyelete alá tartozó szervezet • egyéni vállalkozó • mikro vállalkozás • kis- és középvállalkozás • nagyvállalkozás • helyi civil szervezet • regionális civil szervezet • országos civil szervezet • egyéb azaz.... A véleményező életkori csoportba tartozása: • 0-14 • 15-25 • 26- 35 • 36-45 • 46-55 • 56-65 • 66-75 • 76 év felett A véleményező területi kötődése: • • • • • • •

KM Régió DD Régió NyD Régió KD Régió ÉM Régió ÉA Régió DA Régió

A véleményező települési csoportba tartozása • •

tanya vagy aprófalvas térség (1-500 lakos) község (500-8000 lakos)



Oldal:10/37 Dátum: 2006.12.20.


• • • •

kisváros (8000-50000 lakos) középváros (50000-200000 lakos) nagyváros (200000- lakos) Budapest

8. a vélemény beillesztése a szerkesztő ablakba (ez történhet közvetlenül a szerkesztőablakba való begépeléssel, vagy más szerkesztőből való bemásolással) 9. a vélemény elmentése a portálra

A véleményezésre alkalmassá tett honlap első oldal



Oldal:11/37 Dátum: 2006.12.20.


A véleményezésre alkalmassá tett honlap második oldal

A véleményezésre alkalmassá tett honlap harmadik oldal ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:12/37 Dátum: 2006.12.20.


2. UMFT környezeti értékelési fórum lebonyolítása, az OKT tájékoztatás és értékelése

2.1. Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) tájékoztatása A Megbízó kérésére az ÚMFT környezeti szempontú értékelését végző szakértők az Országos Környezetvédelmi Tanács előtt is bemutatták az ÚMFT környezeti szempontú értékelésének folyamatát, kapcsolódóan az operatív programok 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet által előírt környezeti vizsgálatának folyamatával. Az ülésen, amelyre november 2-án került sor a KvVM-ben, áttekintésre került az ÚMFT környezeti értékelési folyamata mellett a Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program környezeti vizsgálatának folyamata is, amelyen a felkért szakértők szintén részt vettek. Az OKT tagjai számára készítettünk egy kétoldalas áttekintést a 20072013 közötti időszakra vonatkozó operatív programok környezeti vizsgálatáról és az ÚMFT környezeti szempontú értékeléséről (lásd 1. mellékletben), valamint egy vetített bemutatót is, amelyet az ülésen kiosztottunk. Az OKT tagjai alapvetően jónak tartották a folyamat és az értékelés megvalósítását, külön kiemelésre került Fenntarthatósági Stratégia hiánya, illetve az OKT tagjai is hangsúlyozták a DPSIR szempontú megközelítés jelentőségét. Az OKT tagjai kérték a dokumentumokhoz való minél előbbi hozzáférés biztosítását és egy további egyeztetési időpontot jelöltek ki november 23ára, amikor a 15 operatív program környezeti vizsgálatának átfogó vitáját tartják meg. A november 23-i egyeztetésre szintén előadással készült a környezeti értékeléseket készítő szakértői csoport.



Oldal:13/37 Dátum: 2006.12.20.


2.2. A fórum szervezése A fórum szervezéséhez szükséges információkat és operatív előkészítést a megbízott szakértők végezték, a közvetlen meghívás, értesítést és a társadalmi tájékoztatás a folyamatról az NFÜ biztosította. Az alábbi meghívó levél került kiküldésre a meghívottak listáján szereplő szervezetek képviselőinek. Tárgy: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv környezeti értékelésének partnerségi egyeztetése Tisztelt Asszonyom/Uram! Ezúton meghívjuk Önt az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezeti Vizsgálati Fórumára. A Fórum az ÚMFT környezeti értékelési folyamatát és az értékelési jelentést hivatott egyeztetni. A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) készítése és végrehajtása során a horizontális politikák keretében megfogalmazott alapelvek következetes érvényesítéséről is gondoskodni kell. A horizontális politikák alapeleme a fenntarthatóság, melynek integrálása során a fenntartható fejlődés kiegyensúlyozott érvényesítése, így a környezeti szempontok figyelembevétele a tervezéssel szemben támasztott hazai és európai uniós elvárás. A fenntarthatóság és a környezeti szempontok érvényesítésének elősegítése céljából az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) gondoskodik az ÚMFT környezeti értékelésének készítéséről. A környezeti értékeléssel kapcsolatos egyeztetési lehetőség megteremtése érdekében az NFÜ a környezeti értékelést végzők közreműködésével egyeztetési fórumot tart, illetve internetes véleményezési lehetőséget biztosít. A ÚMFT környezeti értékelése, amely 2006. október 20-tól elérhető a www.nfh.hu oldalon, vagy kérésére postai úton is elküldjük, melyhez kérjük, adja meg elérhetőségét a [email protected] e-mail címre. A Fórum meghívottai „Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló” 2/2005 (I.11) Korm. rendeletben meghatározott környezetért felelős szervek, illetve országos környezeti és társadalmi elkötelezettségű civil szervezetek. Időpont: 2006. november 3. 9:00 -13:00 óráig Hely: ÁPV Zrt. épülete 806-os tárgyaló, cím: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. (bejárat az Újpesti rkp. 31-33 alatt) Cél: a fórum résztvevői ismerjék meg és alkossanak véleményt az ÚMFT környezeti értékelésének eddigi és várható folyamatáról, valamint az ülésen ismertessék álláspontjukat a környezeti értékeléssel és annak tematikájával kapcsolatosan. Főbb témák: • A KV Fórum résztvevőinek bemutatkozása • A KV Fórum működési rendjének ismertetése, elfogadása • Az ÚMFT környezeti értékelés eddig elkészült dokumentumának és folyamatának a KV Fórum tagjaival történő egyeztetése • A további kiegészítések és egyeztetés rendjének rögzítése. Az ülésen való részvételét kérjük, jelezze vissza: Kenderesi Ágnes E-mail: [email protected] Tel: 237-4400/4057 mellék Budapest, 2006. október 19. Tisztelettel: Kovács István Vilmos s.k.

2.3. Meghívottak listája A meghívottak listája a szakértői csoport javaslata alapján került kialakításra az alábbiak szerint:



Oldal:14/37 Dátum: 2006.12.20.


•

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

•

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

•

Egészségügyi Minisztérium

•

Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

•

Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

•

Informatikai és Hírközlési Minisztérium

•

Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium

•

Oktatási Minisztérium

•

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

•

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

•

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

•

Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal

•

Országos Környezetvédelmi Tanács (három oldal három delegáltja)

•

Területfejlesztési Régiók Egyeztető Tanács

•

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

•

Környezet- és Természetvédelmi Szervezetek országos delegáltjai

•

o

Ökológiai Intézet

o

Független Ökológiai Központ

o

Magyar Természetvédők Szövetsége

o

Levegő Munkacsoport

o

EMLA Környezeti Management és Jog Egyesület

o

Közlekedési Klub

o

Levegő Munkacsoport

o

Csemete Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda

További jelentős civil szervezetek az UNFT társadalmi nyilvánosságáért o

Európa Ház

o

Háló Regionális Innovációs Egyesület

o

Védegylet

o

Közösségfejlesztők Egyesülete

o

Nagycsaládosok Országos Egyesülete

o

Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány

o

Századvég Politikai Iskola Alapítvány

o

Szociális Szakmai Szövetség

o

Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztésért

o

WWF Magyarország



Oldal:15/37 Dátum: 2006.12.20.


2.4. Napirendi pontok • 9:45

Regisztráció

• 10:00

Megnyitó az NFÜ részéről

• 10:10 Program ismertetés és a résztvevők bemutatkozása (Karas László, vezető tanácsadó) • 10:30 A KV eddigi és tervezett tevékenységeinek bemutatása (dr. Szilvácsku Zsolt, vezető tanácsadó) • 10:45 A Fórum működési keretének bemutatása, elfogadása (Karas László, vezető tanácsadó) • 11:00 Hozzászólások és vita I. (a résztvevők az ülés keretében egyeztethetnek a környezeti vizsgálatokat érintő kérdésekben) • 12:15

Kávészünet

• 12:30 Hozzászólások és vita II. (a résztvevők az ülés keretében egyeztethetnek a környezeti vizsgálatokat érintő kérdésekben) • 14:20

Elhangzottak összefoglalása

• 14:30

Az ülés bezárása

2.5. Eljárásra vonatkozó megjegyzések összefoglalása Fleischer Tamás Az ÚMFT társadalmi egyeztetésével kapcsolatos kritikáját fogalmazta meg, arra vonatkozóan, hogy sem az ÚMFT legfrissebb változata, sem az, amelyikre a környezeti értékelés vonatkozik nem érthető el az Interneten, sehol nem hozzáférhető. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a társadalmi egyeztetésre került ÚMFT társadalmi egyeztetés utáni változatai nem hozzáférhetők nyilvánosan. Lukács András Azt a kritikáját fogalmazta meg, hogy az operatív programok társadalmi egyeztetése és az OP-k SKV jelentései egymást követően kerülnek megvitatásra. Együttesen, azonos időben kellett volna a két folyamatot lebonyolítani. Dönsz Teodóra Sajnálatát fejezi ki és nem tartja elfogadhatónak, hogy az ÚMFT-re nem készült SKV. Több alkalommal írtak levelet környezet- és természetvédelmi civil szervezetek nevében Bajnai Gordonnak, hogy az ÚMFT és az OP környezeti vizsgálatának folyamatába kerüljenek bevonásra a civil ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:16/37 Dátum: 2006.12.20.


szervezetek operatív programokhoz kapcsolódóan delegált képviselői. 2006 nyara óta egy levelükre sem kaptak választ. NOE képviselője A társadalmi célok érvényesítése sokkal hangsúlyosabban kellene, hogy megjelenjen. Az ÚMFT-ben megjelent, hogy a Nagycsaládosok Országos Egyesületével egyeztetve, holott ők küldtek ugyan véleményt, de az nem került beépítésre, másrészt választ sem kaptak rá. Az ÚMFT teljes társadalmi egyeztetését hiányosnak érzik. Dönsz Teodóra Fel tette a kérdést, hogy miért a 2. jelentés kerül csak szélesebb társadalmi vitára? Lesz-e további ülése a fórumnak? Adácsy Anna Az értékelés 2/2005 korm.rend. szerinti környezeti vizsgálat eljárási és tartalmi előírásainak való megfelelése aggályos. Az ÚMFT-re vonatkozóan a döntéshozókhoz lejutó SKV készítésére van szükség. A Főfelügyelőség írásban küldi véleményét a megadott határidőn belül. Vásárhelyi Judit A fenntarthatósági alapelvekre hívta fel a figyelmet. Elengedhetetlennek tarja az elmúlt időszak értékelését fenntarthatósági szempontból, különös tekintettel az elkészült útmutatók alkalmazására, azok eredményességére vonatkozóan. Az eljárások elemzésének elkészítése nélkül nem készülhetnek új útmutatók. Lukács András Hasonló a NOE képviselőjéhez, ő is kiemelte, hogy az ÚMFT véleményükre nem volt semmilyen reakció.

2.6. Tartalmi megjegyzések összefoglalása Fleischer Tamás Az SKV módszertannak sokkal inkább a célok elemzésére kell koncentrálnia. Dönsz Teodóra Hangsúlyozta, hogy az anyagban a települések megtartóerejének erősítése hiányzik, ezzel az értékelés sem foglalkozik megfelelő súllyal. Félreérthetőnek tartja a fenntarthatósági alaplevek közül a VI. kertében megfogalmazott fejlettségi különbségek csökkentése kifejezést. A közösségek szétesése, a közösségek összetartásának erősítése határozottabb vizsgálatot, értékelést igényelne. ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:17/37 Dátum: 2006.12.20.


Lukács András Kiemelt a PÉNZ, mint (véleménye szerint) hatótényező szerepét. Külön vizsgálni kellene az értékelésben is meg kell jeleníteni, hogy a jelenlegi és tervezett támogatások együttesen milyen negatív folyamatokat támogatnak. Fokozottan érvényesíteni kell a szennyező fizet elvet, amelynek vizsgálata hiányzik az anyagból. A szennyező fizet elv érvényesítésére a támogatási arányok meghatározásánál kiemelt figyelmet kell fordítani. Az érékelés végkövetkeztetéseit határozottabban kell megfogalmazni. Javítja-e vagy rontja a környezet állapotát, és a fenntarthatóság szempontjából hogyan ítélhető meg az ÚMFT. Adácsy Anna Az értékelésben ki kell térni az ellentételezések kérdéskörére is. Lukács András Felhívta a figyelmet a társadalmi különbségek növekedésének a veszélyre. Pl. a közúthálózta fejlesztése szolgálja-e és milyen mértékben a társadalom tagjait, a hulladékgazdálkodási megoldások, hogyan hatnak a társadalom tagjaira, milyen a társadalmi hasznosságuk. A társadalmi problémák veszélyét be kell mutatni. Dönsz Teodóra Szintén a fenntarthatóság jelentőségét hangsúlyozta és felhívta a figyelmet a helytelen szóhasználatra, illetve a minimumkritériumok alkalmazására, azaz ne legyen támogatható az a beavatkozás, projekt, amely fenntarthatóság minimum feltételeinek nem felel meg, ha a megvalósítás közben nem felelne meg, akkor legyen szankcionálható. Szabó Zoltán (LMCS) Vizsgálni javasolj a támogatások felosztását, és annak értékelését kéri számon, hogy az egyes kifizetési összegek környezeti szempontból megfelelő beavatkozásokat finanszíroznak-e, tekintettel a korábbi kötelezettségekre is. A kifizetési összegek összegzését kéri a teljes ÚMFT vonatkozásában. Az adott beavatkozások negatív következményeit, figyelembe véve a ráfordított összegekkel, egy összesítő táblázatban javasolja megjeleníteni. Rövidebb vita bontakozott ki, hogy a célokat (Fleischer) vagy a kifizetési összegeket (Szabó) kell-e a középpontba helyezni. Katasztrófavédelem képviselője Az anyag a környezetvédelemre környezetbiztonsági szempontok erősítését.


koncentrál.


Javasolj

Oldal:18/37 Dátum: 2006.12.20.

a


3. ÚMFT környezeti értékelés társadalmi partnerségi folyamatának bonyolítása honlapon keresztül A kialakított honlapon a terv és értékelése 2006. október 25-étől érhető el a www.nfh.hu illetve az ÚMFT környezeti értékelés partnersége honlapról. A környezeti értékelésre vonatkozó partnerségi véleményeket az Interneten megjelölt módon lehetett rögzíteni 2006. november 20-áig. A hivatkozott oldalon regisztráció nélkül a véleményezővel kapcsolatos néhány alapinformáció megadását követően beilleszthette, vagy beírhatta az általa megfogalmazott véleményt, amely láthatóan fent maradt a véleményezési idő alatt, a további hozzászólók és véleményezők számára is látható módon. A beírt vélemények folyamatosan feldolgozásra kerültek, és a környezeti értékelés módosítása is megtörtént. A portálon keresztül 1 vélemény ékezett be, az OKTVF részéről, amelyet kiemelt fontossága miatt a mellékletek közé felvettünk. A portált használók száma az ÚMFT környezeti elemzésének társadalmi egyeztetésben nagyon alacsony volt. Ennek egyik okát abban látjuk, hogy az ÚMFT környezeti véleményezésének időszak alatt a 2007-2013-as időszak tervezési folyamatának fókusza már túllépett az ÚMFT-én és az ÚMFT alatti szint, azaz az operatív programok kidolgozására koncentrált. Ezt tükrözte bizonyára a potenciális véleményezők érdektelensége is.

3.1. A portálra beérkezett és a fórumon elhangzott vélemények beépítése A partnerségi folyamatban felmerült minden szempontot megvizsgáltak az ÚMFT környezeti értékelői és a lehetőségekhez mérten beépítették az értékelési jelentésbe. Az alábbiakban a tartalomra vonatkozó legfontosabb megállapítások kezelését foglaljuk össze: Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) javaslata Az OKTVF javaslatában megfelelő és színvonalas dokumentumnak ítéli meg az ÚMFT környezeti értékelését, amelyet az alábbi kiegészítésekkel kér ellátni:



Oldal:19/37 Dátum: 2006.12.20.


•

•

„Tehát egy olyan összefoglalót javasolnék, ami alapján gyorsan át lehet látni az ÚMFT környezeti szempontú hiányosságait és ezekre a problémákra adott megoldási javaslatokat (az oldalszám szerinti utalások segítségével a felhasználó belemélyedhet egy-egy kérdés részletesebb magyarázatába). Hiányoltam még a környezeti jelentés elejéről az ÚMFT rövid ismertetését (kiemelve a környezeti szempontból érdekes célokat).”

A kiegészítések elvégzése megtörtént egyrészt a dokumentum törzsszövegébe kerültek összefoglaló jellegű megállapítások, másrészt pedig a jelentés 1. mellékletében összefoglaltuk az ÚMFT értékelésének legfontosabb eredményeit és jeleztük a kapcsolatot a ÚMFT időszakában készülő prioritástengelyekkel és operatív programokkal. Az jelentés 8. oldalán összefoglaltuk a ÚMFT céljait és prioritásait a kérésnek megfelelően. Fleischer Tamás Jelzése és szakmai véleményét figyelembe véve a vizsgálat során határozottabban megjelenítettük a célok, prioritások és a végrehajtás összehangolására vonatkozó véleményünket és javaslatainkat. Levegő Munkacsoport Szennyező fizet elvét határozottan érvényesíteni kellene az elemzésben, a környezetszennyező tevékenységek támogatásának hatásaira fel kell hívni a figyelmet. Elismerve a felvetés jogosságát és ennek megfelelően javítva a szövegen, az alábbit tudjuk hozzáfűzni. Az Európai Unió több mint 10 környezetpolitikai alapelve közül csak egy, igaz az egyik legrégibb és legismertebb a „szennyező fizet” elve. A gazdasági stratégiát érintő kérdésről van szó, amely az ÚMFT környezeti értékelésének keretei között nehezen kezelhető. A közlekedés példáját kiemelve: a közúti közlekedés teljes, a környezeti károkat is magában foglaló költségének megfizettetésére sehol nincs példa az Unióban. A kétségkívül komoly támogatásban részesülő közúti közlekedés egy választott gazdaságfejlesztési modell fontos eleme, ily módon a használók által fizetett díjak mértéke a gazdaságpolitika része. Dönsz Teodóra ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:20/37 Dátum: 2006.12.20.


Az általa felvetett társadalmi megtartó erővel az értékelés foglalkozik ugyan, de a környezeti értékelés keretei között és a rendelkezésre álló információk (értsd alatta a területiség elvének alacsonyszintű megjelenése miatt nehezen értékelhető. A felvetés alapján áttekintettük az anyagot és erősítettük a szempont érvényesülését, mind a helyzetfeltárás, mind a célok és prioritások elemzése során. A fenntarthatósági javaslatot tettük:

szempontok

érvényesítése

érdekében

az

alábbi

A horizontális elvekhez rögzíteni javasoltuk:

A horizontális elvek érvényesítése érdekében azok a fejlesztések támogathatók, amelyek elérnek egy minimális környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági szintet (minimális fenntarthatósági követelmény), illetve azt meghaladóan megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak. A pontos elvárásokat az operatív program akciótervében kell rögzíteni. A minimális fenntarthatósági követelmény érvényesítését rendszeres időközönként értékelni kell a transzparencia és a partnerségi követelmények figyelembevételével. Javaslatunk elfogadásra került és az OP-k végrehajtási fejezetébe beépült.



Oldal:21/37 Dátum: 2006.12.20.


Mellékletek



Oldal:22/37 Dátum: 2006.12.20.


Tájokoztatás az Országos Környezetvédelmi Tanács tagjai részére a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó operatív programok környezeti vizsgálatáról és az ÚMFT környezeti szempontú értékeléséről A környezeti vizsgálatokat és az értékelést végző Konzorcium kiválasztása közbeszerzés keretében történt. A tevékenység a 2007-2013-ra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (a továbbiakban ÚMFT) környezeti szempontú értékelésének és az ÚMFT fejlesztési területeit lefedő Operatív Programok (a továbbiakban OP-k), környezeti vizsgálatának (a továbbiakban SKV) elvégzésére irányul. Az operatív programok vonatkozásában kiírt ajánlattételi felhívásban igényelt vizsgálatként az Ajánlatkérő előírásainak megfelelve a Konzorcium olyan Ajánlatot nyújtott be, mely szerint az elvégzendő vizsgálat az ÚMFT fejlesztési területeire (akkoriban még tengelyeire) irányul és megfelel az Európai Bizottság 2001/42 EK irányelvének és a magyar 2/2005. (I. 11.) Kormány rendelet előírásainak. Az ajánlati felhívásban, az ajánlatban valamint a szerződésben rögzített fejlesztési területek az alábbiak, amelyek alá a jelenlegi OP struktúra a következő módon tagolódik: OP csoportok: (1) A gazdaság versenyképességének javítása (GOP, KözOP). (2) Az emberi erőforrások fejlesztése (TÁMOP, TIOP). (3) A környezet fejlesztése (KEOP). (4) Területi fejlesztések (regionális operatív programok 7 db). (5) A kormányzás hatékonyságának növelése (ÁROP, EKOP). + Végrehajtási OP (VOP). A Konzorcium 5 különböző dokumentumban mutatja be a fejlesztési területek operatív programjainak stratégiai környezeti vizsgálatát, amelyeket kiegészít az ÚMFT környezeti szempontú értékelése. A vizsgálat az EU tagállamiban és intézményeiben használt és alkalmazott módszertani megközelítésekre alapozva készül, igazodva a 2/2005 (I.11.) Korm. rendelet előírásaihoz. A vizsgálat során 2006. június 19-én az OKT és más meghívott szervezetek részvételével bemutatásra került az környezeti vizsgálat folyamata és tematikája véleményezésre került. Számos szervezet élt véleményezési jogával és a részvételi lehetőséggel. A vizsgálatok készítői az NFÜ Modellezési, Értékelési és Elemző főosztályának és a tervező minisztériumok képviselőivel, illetve az ex-ante értékeléseket készítőkkel egyeztetéseket tartanak, amelyek eredményét a november elején nyilvánosságra kerülő környezeti értékelés is tartalmazni fogja. ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:23/37 Dátum: 2006.12.20.


November hónap folyamán az egyes OP csoportokra (5 fórum) vonatkozó környezeti értékelések kerülnek megvitatásra és véleményeztetésre a rendeletben előírt szervezetekkel. November hónapban van lehetőség arra is, hogy az SKV értékeléseket, valamint az ÚMFT környezeti szempontú értékelését egy speciálisan kialakított egyeztetési honlapon illetve 7 regionális fórum keretében társadalom tagjai véleményezzék. A kiegészített és felülvizsgált SKV jelentés és az ÚMFT értékelés december elején kerül leadásra, benne összefoglalva a egyeztetések folyamata és eredménye is. Az SKV végső értékelői jelentése az OP-k elfogadását megelőzően záródik le várhatóan 2006 első negyedében.

A következő összefoglaló táblázat a vizsgálat és az előírt egyeztetés folyamatát mutatja be:

1.1. Tájékoztatás a programról 1.2. A környezeti vizsgálattal kapcsolatos tájékozató megküldése 1.3. Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum első egyeztetési ülése összes operatív programot érintően (kivéve a KOP) 1.4. A környezeti vizsgálattal kapcsolatos tájékozató nyilvánosságra hozatala az NFH honlapján. Határidő: 1.5. A környezeti vizsgálat első változatának elkészítése és megküldése a Fórum tagjainak. 1.6. A környezeti vizsgálat első változatának megküldése, nyilvánosságra hozatala, Környezeti Vizsgálati Egyeztető

SKV Konzorcium A környezeti vizsgálat folyamatos. Rendszeres egyeztetések az OP készítői, az ex-ante értékelők és az SKV TEAM tagjai között.

Környezeti vizsgálat folyamata


Környezetért felelős szervek és az OKT szerepe Tájékozódás Tájékozódás és a véleményezési folyamat megindulásának tudomásul vétele Előzetes vélemények kifejtése, kérdések megfogalmazása, további tájékozódás. Az ülést követően a végső álláspontok megküldése az NFH részére.

Társadalmi részvétel lehetősége Tájékozódás a Fórum tagjainak közreműködésével Tájékozódás a Fórum tagjainak közreműködésével A környezeti vizsgálatra vonatkozó vélemények kifejtése, eljuttatása Fórumban résztvevők által a Fórumnak, illetve az NFH részére.

Széleskörű tájékozódási lehetőség. Nincs külön teendőjük. A környezeti vizsgálatokra vonatkozó vélemények kifejtése, eljuttatása az NFH, illetve a Fórum részére. 2006. június 19. Tájékozódás és a véleményezési eljárás Tájékozódás a Fórum folytatódásának tudomásul tagjai által. vétele. Előzetes vélemények kifejtése, kérdések megfogalmazása, további tájékozódás. Az ülést követően a végső álláspontok megküldése az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

A környezeti vizsgálatra vonatkozó vélemények kifejtése, eljuttatása Fórum tagjai által, illetve közvetlenül az környezeti vizsgálatot készítők Oldal:24/37 Dátum: 2006.12.20.


Fórum második egyeztetési ülése operatív programcsoportonként. Tervezett határidő: 1.7. A környezeti értékelés véglegesítése 1.8. A környezeti értékelés végeleges változatának közzététele 1.9. A környezeti értékelés végleges változatának bemutatása az összes OP-ra vonatkozóan együttesen, a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum harmadik ülése Tervezett határidő:


NFH részére.

részére az erre a célra felállított honlapon keresztül.

2006. november eleje Tájékozódás a végső Tájékozódás a végső anyagról. anyagról. Tájékozódás a végső Tájékozódás a végső anyagról. anyagról.

Végső értékelési dokumentumról és a környezeti vizsgálat folyamatáról vélemények megfogalmazása


2006. december-2007 első negyede


Oldal:25/37 Dátum: 2006.12.20.


ÚMFT Környezeti Értékelésének Egyezetési Fórum emlékeztetője 2006. november 3., NFÜ A Fórum a 2007-2013 fejlesztéspolitikai tervezési időszakra vonatkozó UMFT környezeti értékelési folyamatát és az értékelési jelentés egyeztetését hivatott elősegíteni.

Balázs Gábor (NFÜ): Röviden ismertette, hogy az ÚMFT környezeti értékelésével kapcsolatos feladatok elvégzésére az operatív programokra készülő SKV elkészítésével együtt 2006 elején közbeszerzést írt ki az NFÜ, amelyet a Respect Kft. konzorciuma nyert el. Az ÚMFT értékelésével kapcsolatos első jelentésüket június 15-én, előzetes második jelentésüket augusztus 21-én, míg végleges második jelentésüket október 8-án adták le. Az ÚMFT környezeti értékelése október 20-tól november 20-ig véleményezhető az erre a célra kialakított honlapon amely elérhető az NFŰ honlapjáról. A végső környezeti értékelés az EU számára is elérhetővé válik. Fleischer Tamás Az ÚMFT társadalmi egyeztetésével kapcsolatos kritikáját fogalmazta meg, arra vonatkozóan, hogy sem az ÚMFT legfrissebb változata, sem az, amelyikre a környezeti értékelés vonatkozik nem érthető el az Interneten, sehol nem hozzáférhető. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a társadalmi egyeztetésre került ÚMFT társadalmi egyeztetés utáni változatai nem hozzáférhetők nyilvánosan. Lukács András Azt a kritikáját fogalmazta meg, hogy az operatív programok társadalmi egyeztetése és az OP-k SKV jelentései egymást követően kerülnek megvitatásra. Együttesen, azonos időben kellett volna a két folyamatot lebonyolítani. Dönsz Teodóra Sajnálatát fejezi ki és nem tartja elfogadhatónak, hogy az ÚMFT-re nem készült SKV. Több alkalommal írtak levelet környezet- és természetvédelmi civil szervezetek nevében Bajnai Gordonnak, hogy az ÚMFT és az OP környezeti vizsgálatának folyamatába kerüljenek bevonásra a civil szervezetek operatív programokhoz kapcsolódóan delegált képviselői. 2006 nyara óta egy levelükre sem kaptak választ. Balázs Gábor Elmondta, hogy az említett levelek hozzájuk nem jutottak el. Az NSRK előrehaladott állapota, majd az ÚMFT feszített programozása és jellege ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:26/37 Dátum: 2006.12.20.


miatt, valamint, mivel az EU nem írja elő SKV készítését az ÚMFT-re, ezért nem készült. Viszont készült egy átfogó környezeti értékelés, amelynek társadalmi egyeztetése jelenleg folyik. Külön hangsúlyozta, hogy a tervezés során arra külön figyeltek, hogy a tervezés folyamata ne okozhassa a 2007 évi pályázati kiírások elcsúszását. Katasztrófavédelem képviselője Az OP-k november végéig nyitottak, addig azonban kevés az idő az OP-k javítására. Balázs Gábor Az OP-k december elején kerülnek benyújtásra Brüsszelbe, az OP-k elfogadására csak a brüsszeli jóváhagyást követően kerül sor. Karas László Ismertette a vita további menetét és a társadalmi egyeztetés célját, valamint a honlapon történő véleményezésre hívta fel a figyelmet és ismertette alapvető lépéseit. Szilvácsku Zsolt Bemutatatta az UMFT értékelésének folyamatát és kiemelt néhány lényeges elemet az értékelés tapasztalataiból és megállapításaiból. Fleischer Tamás Módszertani vonatkozásban szólt hozzá az első körben. Az elkészült anyag az értékelési megközelítések egy lehetséges, alkalmazható megoldását tartalmazza, véleménye szerint egy korszerű és alapos anyag. A DPSIR megközelítés véleménye szerint egy a SWOT-hoz hasonló divatos módszer. Főként a beavatkozások környezeti folyamatokra gyakorolt hatásainak bemutatására alkalmas a PSI megközelítéshez hasonlóan. Az SKV módszertannak sokkal inkább a célok elemzésére kell koncentrálnia. A célok értékelésének az anyagból nagyon határozottan ki kell tűnnie. A célok viszonyítási alapja a jelenleg még el nem fogadott fenntartható fejlődés stratégia kellene, hogy legyen. A célok hierarchiájának kell az indikátorok rendszerét megfeleltetni. A három szinten megfogalmazott elvárást (kimeneti, eredmény és hatás indikátorok) megfelelőnek tartja, de a hatásindikátorok társadalmi hasznosság szintjén történő megfogalmazása elengedhetetlen, hangsúlyozta. Nem egyértelmű számár az anyagból, hogy erős vagy gyönge fenntarthatósággal dolgozik-e, kér számon az értékelés. Elvi célként az erős fenntarthatóság elvárása az elfogadható. Karas László ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:27/37 Dátum: 2006.12.20.


Összefoglalta a DPSIR kialakulásának folyamatát és bemutatta, hogy hogyan vált Európa legelfogadottabb megközelítésévé a környezeti információk kezelése és értékelése területén (OECD, EEA, EU STAT). Dönsz Teodóra Fel tette a kérdést, hogy miért a 2. jelentés kerül csak szélesebb társadalmi vitára? Lesz-e további ülése a fórumnak? Hangsúlyozta, hogy az anyagban a települések megtartóerejének erősítése hiányzik, ezzel az értékelés sem foglalkozik megfelelő súllyal. Félreérthetőnek tartja a fenntarthatósági alaplevek közül a VI. kertében megfogalmazott fejlettségi különbségek csökkentése kifejezést. A közösségek szétesése, a közösségek összetartásának erősítése határozottabb vizsgálatot, értékelést igényelne. Lukács András Kiemelt a PÉNZ, mint (véleménye szerint) hatótényező szerepét. Külön vizsgálni kellene az értékelésben is meg kell jeleníteni, hogy a jelenlegi és tervezett támogatások együttesen milyen negatív folyamatokat támogatnak. Fokozottan érvényesíteni kell a szennyező fizet elvet, amelynek vizsgálata hiányzik az anyagból. A szennyező fizet elv érvényesítésére a támogatási arányok meghatározásánál kiemelt figyelmet kell fordítani. Az érékelés végkövetkeztetéseit határozottabban kell megfogalmazni. Javítja-e vagy rontja a környezet állapotát, és a fenntarthatóság szempontjából hogyan ítélhető meg az ÚMFT. Adácsy Anna Az értékelés 2/2005 korm.rend. szerinti környezeti vizsgálat eljárási és tartalmi előírásainak való megfelelése aggályos. Az ÚMFT-re vonatkozóan a döntéshozókhoz lejutó SKV készítésére van szükség. Az értékelésben ki kell térni az ellentételezések kérdéskörére is. A Főfelügyelőség írásban küldi véleményét a megadott határidőn belül. NOE képviselője A társadalmi célok érvényesítése sokkal hangsúlyosabban kellene, hogy megjelenjen. Az ÚMFT-ben megjelent, hogy a Nagycsaládosok Országos Egyesületével egyeztetve, holott ők küldtek ugyan véleményt, de az nem került beépítésre, másrészt választ sem kaptak rá. Az ÚMFT teljes társadalmi egyeztetését hiányosnak érzik. Fleischer Tamás Kétszintű értékelése lehet az ÚMFT-nek egy szövegszerű javaslatokkal, és kijelentésekkel operáló, „azt írja az ÚMFT, hogy…” megközelítés, illetve egy az „ÚMFT szövegének kontextusával” is foglalkozó megközelítés. ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:28/37 Dátum: 2006.12.20.


Elemezte a célok vizsgálatának lehetőségeit, jelezte, hogy erősíteni kell a célok vizsgálatának hangsúlyát az anyagban. Felvázolta az ÚMFT célrendszerének a hiányosságait. Lukács András Felhívta a figyelmet a társadalmi különbségek növekedésének a veszélyre. Pl. a közúthálózta fejlesztése szolgálja-e és milyen mértékben a társadalom tagjait, a hulladékgazdálkodási megoldások, hogyan hatnak a társadalom tagjaira, milyen a társadalmi hasznosságuk. A társadalmi problémák veszélyét be kell mutatni. Hasonló a NOE képviselőjéhez, ő is kiemelte, hogy az ÚMFT véleményükre nem volt semmilyen reakció. Vásárhelyi Judit A fenntarthatósági alapelvekre hívta fel a figyelmet. Elengedhetetlennek tarja az elmúlt időszak értékelését fenntarthatósági szempontból, különös tekintettel az elkészült útmutatók alkalmazására, azok eredményességére vonatkozóan. Az eljárások elemzésének elkészítése nélkül nem készülhetnek új útmutatók. Dönsz Teodóra Szintén a fenntarthatóság jelentőségét hangsúlyozta és felhívta a figyelmet a helytelen szóhasználatra, illetve a minimumkritériumok alkalmazására, azaz ne legyen támogatható az a beavatkozás, projekt, amely fenntarthatóság minimum feltételeinek nem felel meg, ha a megvalósítás közben nem felelne meg, akkor legyen szankcionálható. Szabó Zoltán (LMCS) Vizsgálni javasolj a támogatások felosztását, és annak értékelését kéri számon, hogy az egyes kifizetési összegek környezeti szempontból megfelelő beavatkozásokat finanszíroznak-e, tekintettel a korábbi kötelezettségekre is. A kifizetési összegek összegzését kéri a teljes ÚMFT vonatkozásában. Az adott beavatkozások negatív következményeit, figyelembe véve a ráfordított összegekkel, egy összesítő táblázatban javasolja megjeleníteni. Rövidebb vita bontakozott ki, hogy a célokat (Fleischer) vagy a kifizetési összegeket (Szabó) kell-e a középpontba helyezni. Katasztrófavédelem képviselője Az anyag a környezetvédelemre környezetbiztonsági szempontok erősítését.

koncentrál.

Javasolj

Karas László ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:29/37 Dátum: 2006.12.20.

a


Röviden összegezte a fórumon elhangzottakat, majd átadta a szót Kenyeres Kingának. Kenyeres Kinga Megköszönte a hasznos beszélgetést és vitát. Kérte a jelenlévőket az egyeztetési honlapon, írásban is a vélemények megfogalmazására. Megköszönte a részvételt és lezárt az ülést.



Oldal:30/37 Dátum: 2006.12.20.


OKTVF Szakvélemény ÚMFT Környezeti Értékelésére vonatkozóan Ügyirat sz.14/06677/2/2006

Tárgy: 2007-2013-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK) környezeti szempontú értékelésének véleményezése

Kovács István Vilmos Úrnak Fejlesztéspolitikáért Felelős Elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Budapest 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tisztelt Elnökhelyettes Úr! Hivatkozással az egyes tervek, ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormány rendelet 7.§ (1) bekezdésére, valamint e Korm. rendelet 3. számú melléklet 1. 1 a) bekezdésére, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség – mint a környezetvédelemért felelős miniszter által kijelölt közigazgatási szerv – nevében, a tárgyban megjelölt 2007-2013-as periódusra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezeti Értékeléséhez a következő szakvéleményt adom: Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a Respect Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Konzorcium által készített „2007-2013-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK) környezeti szempontú értékelése” című jelentés véleményem szerint egy nagyon igényesen elkészített, átgondolt munka. Itt elsősorban nem is az anyag mennyiségére gondolok, ami ugyancsak jelentős a maga 122 oldalával, hanem a vizsgálatok során alkalmazott többféle elméleti modell és részletes, jól átlátható táblázatok alkalmazására. Az értékrend és az alapelvek melyeket a környezeti jelentés tartalmaz, tükrözik az OKTVF által képviselt értékrendet, és az ÚMFT-hez adott környezeti szempontú kritikákkal egyetértek. Egyetlen kritikám a környezeti jelentéssel szemben, hogy eszközként alkalmazhatósága elég nehézkes, éppen a sok felhalmozott információ következtében. Bár igényes táblázatok és több modell is szerepel, nagymértékben időigényes azok összességének értelmezése. ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:31/37 Dátum: 2006.12.20.


Úgy érzem, hogy a jelentés hatékonyabban alkalmazható legyen, fontos lenne „felhasználóbarát”-abbá tenni. Véleményem szerint szükség lenne egy olyan fejezetre, amely röviden összefogja a többféle elméleti modell és a táblázatok segítségével bemutatott elemzések eredményeit. Vannak táblázatok, melyek környezeti szempontból vizsgálják az ÚMFT-t, rámutatnak az egyes hiányosságokra, és javaslatokat is mondanak ezeknek a hiányosságoknak, problémáknak a megszüntetésére. Viszont több ilyen táblázat is van. Véleményem szerint fontos lenne egy közös összefoglaló táblázatot alkotni (kísérő, magyarázó szöveggel és oldalszámszintű utalással a jelentésben található részletesebb magyarázat helyére), ami kiemelné a legfontosabb problémákat és az erre adott legfontosabb javaslatokat. Tehát egy olyan összefoglalót javasolnék, ami alapján gyorsan át lehet látni az ÚMFT környezeti szempontú hiányosságait és ezekre a problémákra adott megoldási javaslatokat (az oldalszám szerinti utalások segítségével a felhasználó belemélyedhet egyegy kérdés részletesebb magyarázatába). Hiányoltam még a környezeti jelentés elejéről az ÚMFT rövid ismertetését (kiemelve a környezeti szempontból érdekes célokat). Külön örültem viszont annak, hogy a jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy nemcsak a Natura 2000-es és egyéb védett természeti területekre kell odafigyelni a fejlesztések során, hanem a védelem alatt nem álló természeti területekre is. Ez azért is fontos, mert a települések belterületének levegő-, zaj- és rezgésvédelmét segítő településen belüli gépjárműforgalmat korlátozó intézkedések és a hasonló környezetvédelmi hatást is kiváltó települést elkerülő autópályák kiépítése a külterületek zöldfelületeinek rovására mehet, ami közvetlenül hat a külterületen élőkre, de közvetve a belterületeken élőkre is visszahathat. Ez a hatás, a településszéli, településközeli rekreációs és a település levegőjét frissítő zöldfelületek csökkenésén keresztül, az egészségre és az általános közérzetre nézve nagyon negatív hatású lehet. Nem beszélve az ott élt élőlényekről. Tehát osztom azt a környezeti jelentésben kiemelt véleményt, hogy nemcsak a már eleve védett területek érdemelnek kiemelt védelmet, hanem az egyéb zöldfelületek is. Tehát összefoglalva: az ÚMFT Környezeti Értékelése véleményem szerint egy jól felépített, igényes, részletesen kidolgozott jelentés, ami ha kiegészül a leglényegesebb problémákat összefogó és azok megoldására javaslatot adó jól kezelhető, átlátható résszel, mely utalásokat tartalmaz a jelentés további részletesebb részeire, akkor ez a tartalmas dokumentum, egyben jelentősen felhasználóbarátabbá is válik. Budapest, 2006. 11. 20. Üdvözlettel: Dr. Filotás Ildikó Főigazgató ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20 Készítette: RESPECT Konzorcium Státusz: kész


Oldal:32/37 Dátum: 2006.12.20.


Az OKT számára készített előadás 1. dia

Tájékoztatás az ÚMFT környezeti értékelését tárgyaló egyeztetési fórum tagjai részére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felkérésére a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó operatív programok környezeti vizsgálatáról és az ÚMFT környezeti szempontú értékeléséről RESPECT Consulting

Karas László, ügyvezető dr. Szilvácsku Zsolt, üzletágvezető

2006. november 3.

2. dia

A mai tájékoztató {

Célja: z z

{

tájékoztatni a Fórumot az SKV munkák előrehaladásáról tapasztalatot megosztani az SKV munkák { Néhány kulcsüzenetéről { Néhány SKV módszertani eleméről, a jövőbeni SKVék fejlesztése szempontjából

Nem célja: z

A futó UMFT értékelés és az OP SKV értékelések { Részleteinek bemutatása { SKV módszertani kérdések elemzése és módosítása

2006.11.02.

RESPECT Consulting

2

3. dia

Az SKV a 2007-2013-as időszakban {

{

A 2007-2013-as időszakra vonatkozó stratégiai tervezéshez kapcsolódóan az Európai Unió előírja a stratégiai tervezési dokumentumok előzetes értékelését és ahhoz kapcsolódó környezeti vizsgálatok elkészítését (SKV). A jogszabályi hátteret az Európai Bizottság 2001/42 EK irányelve és a 2/2005 (I. 11.) Korm. rendelet jelenti.

2006.11.02.


RESPECT Consulting

3


Oldal:33/37 Dátum: 2006.12.20.


Az SKV közbeszerzés nyertese a RESPECT konzorciuma {

{ { {

A környezeti vizsgálatokat és az értékelést végző Konzorcium kiválasztása közbeszerzés keretében történt. A tevékenység a 2007-2013-ra vonatkozó Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (a továbbiakban ÚMFT) környezeti szempontú értékelésének és az ÚMFT fejlesztési területeit lefedő Operatív Programok (a továbbiakban OP-k), környezeti vizsgálatának (a továbbiakban SKV) elvégzésére irányul. A közbeszerzést RESPECT Tanácsadó Kft. konzorciuma nyerte el az általa javasolt metodikával. A munka kezdetekor a megbízó az alkalmazandó SKV metodikát megerősítette. A RESPECT munkatársai az elfogadott metodika alapján készítik az OP-ék SKV-ját és ennek első jelentését nov.6-ra leadják.

2006.11.02.

A fejlesztési területek és a hozzájuk kapcsolódó OP-ék {

{

{ {

{

{

(1) A gazdaság versenyképességének javítása (GOP, KÖZOP). (2) Az emberi erőforrások fejlesztése (TÁMOP, TIOP). (3) A környezet fejlesztése (KEOP). (4) Területi fejlesztések (regionális operatív programok 7 db). (5) A kormányzás hatékonyságának növelése (ÁROP, EKOP). + Végrehajtástámogatási OP (VOP).

2006.11.02.

6. dia

RESPECT Consulting

Az SKV módszertanunk lelke: a SÉMA

Környezet politikai ú ok us ás válaszok . típ oz IK (responses) A atk D IN (>> FF társadalmi pillér) av S NY K be TÁ << MÉ RO O HA ED ÁT I K T R E IK << NE RO D E O IN T IM K IKÁ D IN

ió ác rm fo in

FF értékrend és alapelvek

ió ác rm fo in

ú ok us zás . típ o IK C atk D IN av Y be ÁS << ÉN OK M OR AT H I K ED ÁT ER IK << NET RO D E O IN T KIMIKÁ D IN rm fo in ió ác

Készítette: RESPECT Konzorcium

Terhelések (pressures) (>>FF környezeti pillér)

ú ok us ás . típ oz DIK B atk IN Y av ÁS < N K be AT < MÉ RO O H ED ÁT TI K ER IK << NE RO D E O IN T KIMIKÁ D IN

ÚMFT_korny_ert_2.jelentes_partnerseg_12.20

Stratégiai Értékelő Módszertani Alapvetés (SÉMA)

ú ok us ás . típ oz IK D atk D IN av Y S N K be TÁ << MÉ R O O HA ED ÁT TI K ER IK << NE RO D E O IN T KIMIKÁ D IN

2006.11.02.

5

ió ác rm fo in

A SÉMA modell részei: { OECD >> European Environmental Agency: DPSIR z Driving Force > z Pressure > z State> z Impact> z Response { Indikátorok { Fenntartható fejlődési értékek

Státusz: kész

4

Állapot (state) (>>FF környezeti pillér)

5. dia

RESPECT Consulting

Ha tó (>> (driv tény >> FF ga ing ezők fo FF társ zdasárces) ada gi lm pillér i pill ér)

4. dia

Hatások (impacts) (>>FF környezeti pillér >>FF társadalmi pillér)

RESPECT Consulting © 2006

RESPECT Consulting

6


Oldal:34/37 Dátum: 2006.12.20.


7. dia

A fenntartható fejlődés alapelvei I. A természeti/ környezeti elemek fenntartható használata II. A meglévő értékek hosszú távú fenntartása, megőrzése III. A helyi közösségek fennmaradásának, az emberhez méltó élet feltételeinek biztosítása IV. A technológiai haladás adta lehetőségek kiaknázása fenntartó szemlélettel V. A felelősség-teljes ember kiművelése VI. Esély-egyenlőség és területi egyenlőség VII. Jó kormányzás VIII. Egészségmegőrzés, megelőzés, kezelés, egészségfejlesztés 2006.11.02.

RESPECT Consulting

7

8. dia

Az SKV-ék folyamata >> 2006.06.19. Környezeti vizsgálat folyamata

Környezetért felelős szervek és az OKT szerepe

Társadalmi részvétel lehetősége

1.1. Tájékoztatás a programról

Tájékozódás

Tájékozódás a Fórum tagjainak közreműködésével

1.2. A környezeti vizsgálattal kapcsolatos tájékozató megküldése

Tájékozódás és a véleményezési folyamat megindulásának tudomásul vétele

Tájékozódás a Fórum tagjainak közreműködésével

1.3. Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum első egyeztetési ülése összes operatív programot érintően (kivéve a KOP)

Előzetes vélemények kifejtése, kérdések megfogalmazása, további tájékozódás. Az ülést követően a végső álláspontok megküldése az NFH részére.

A környezeti vizsgálatra vonatkozó vélemények kifejtése, eljuttatása Fórumban résztvevők által a Fórumnak, illetve az NFH részére.

1.4. A környezeti vizsgálattal kapcsolatos tájékozató nyilvánosságra hozatala az NFH honlapján.

Nincs külön teendőjük.

Széleskörű tájékozódási lehetőség. A környezeti vizsgálatokra vonatkozó vélemények kifejtése, eljuttatása az NFH, illetve a Fórum részére.

Határidő:

2006. június 19.

2006.11.02.

RESPECT Consulting

8

9. dia

Az SKV-ék folyamata >> 2006.11. eleje Környezeti vizsgálat folyamata



1.5. A környezeti vizsgálat első változatának elkészítése és megküldése a Fórum tagjainak.

Tájékozódás és a véleményezési eljárás folytatódásának tudomásul vétele.

Tájékozódás a Fórum tagjai által.

1.6. A környezeti vizsgálat első változatának megküldése, nyilvánosságra hozatala, Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum második egyeztetési ülése operatív programcsoportonként.

Előzetes vélemények kifejtése, kérdések megfogalmazása, további tájékozódás. Az ülést követően a végső álláspontok megküldése az NFH részére.

A környezeti vizsgálatra vonatkozó vélemények kifejtése, eljuttatása Fórum tagjai által, illetve közvetlenül az környezeti vizsgálatot készítők részére az erre a célra felállított honlapon keresztül.

Tervezett határidő:

2006. november eleje

2006.11.02.


RESPECT Consulting

9


Oldal:35/37 Dátum: 2006.12.20.


10. dia Az SKV-ék folyamata >> 2006.12.- 2007.03.? Környezeti vizsgálat folyamata



1.7. A környezeti értékelés véglegesítése

Tájékozódás a végső anyagról.


1.8. A környezeti értékelés végeleges változatának közzététele



1.9. A környezeti értékelés végleges változatának bemutatása az összes OP-ra vonatkozóan együttesen, a Környezeti Vizsgálati Egyeztető Fórum harmadik ülése



Tervezett határidő:

2006. december-2007 első negyede

2006.11.02.

11. dia

RESPECT Consulting

Módszertani tapasztalatok a SÉMA alkalmazásával { {

{

{ {

A három részmodell társítása robosztusan és jól alkalmazható Jól azonosíthatók a tervek DPSIR szerinti környezetpolitikai hiányosságai és erősségei, lehetőségei A fejlesztési célok DPSIR szerinti szemlélete jól mutatja, hogy a fejlesztési célok jellemzően az állapotok megváltoztatását tűzik ki, és nem a hatótényezőkre (gyökerekre) irányulnak Fogalom használatban jelentős eltérések vannak SKV szerepe a tervek megvalósítása és folyamatos értékelése során, a követő intézkedések kérdése kevéssé hangsúlyos

2006.11.02.

12. dia

RESPECT Consulting

11

Néhány kulcsüzenet az ÚMFT és OP-ék kapcsán { {

{ { { { {

A fenntarthatósági, mint cél elérése hiányzik. A tartós növekedés célja nincs meghatározva. A CSG és a fenntarthatósági stratégiák (EU és a készülő hazai) alapján a növekedést a fenntarthatóság érvényesítésével kell megvalósítani a társadalom célokat szolgálva és a környezeti feltételekre tekintettel. Célok kialakításához az SKV-nak nincs kapcsolódási lehetősége Döntéshozókhoz nem ér el a döntéseket megelőzően, alapvetően a tervezőkkel kommunikál Az integráció elfogadtatása rendkívül nehéz Stratégiák léte és közmegegyezés az alapértékekről nagyon hiányzik Jelentős az adat és információ hiány a megfelelő országos környezeti és fenntarthatósági elemzésekhez és tervezések megalapozásához (különösen a DPSIR konform adatrendszerek)

2006.11.02.


10

RESPECT Consulting

12


Oldal:36/37 Dátum: 2006.12.20.


13. dia

Az ÚMFT és OP-ék SKV-ék társadalmi egyeztetése {

Az értékelés és az SKV-ék társadalmi egyeztetésére véleményezési internetes fórumot hoztunk létre: www.smartportal.hu/respect ahol mások véleményi is látszanak és napló készül a folyamatról.

2006.11.02.

RESPECT Consulting

13

14. dia

Az SKV-ék haszna {

Az SKV az érintettek véleményének az előkészítés és tervezés folyamatába való integrálásának segítségével javítja a tervek, programok minőségét, környezeti hatékonyságát és környezeti szempontú konzisztenciáját, azok negatív környezeti hatásainak csökkentése és kiküszöbölése, pozitív környezeti hatásainak növelése és erősítése érdekében.

2006.11.02.

RESPECT Consulting

14

15. dia

Kapcsolat RESPECT Consulting Karas László, ügyvezető E-mail: [email protected] dr. Szilvácsku Zsolt, üzletágvezető E-mail: [email protected]

2006.11.02.


RESPECT Consulting

15


Oldal:37/37 Dátum: 2006.12.20.

ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (NSRK) környezeti szempontú értékelése

Recommend Documents