Kraiciné Szokoly Mária PhD ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet
Egészségfejlesztés: új szempont a diplomások képzésében (HALLGATÓI VÉLEKEDÉSEK AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS FONTOSSÁGÁRÓL) Mellearn Konferencia 2016 Corvinus Egyetem
Az előadás témakörei • Egészség, egészségkultúra, egészségfejlesztés fogalma, népegészségügyi jelentősége • Egyetemi hallgatók vélekedése saját egészségükről és az egészségfejlesztésről saját felsőoktatási intézményben • Az egészségfejlesztés szerepe, lehetőségei a felsőoktatásban A kutatás a TÁMOP-6.1.1.”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” c. projekt, valamint az ELTE PPK andragógia mesterszakos hallgatók (Magyar Mónika és Göncző Anna) szakdolgozati műhelymunkája keretében valósult meg
EGÉSZSÉG, EGÉSZSÉGKULTÚRA – EGÉSZSÉGMŰVELTSÉG • AZ EGÉSZSÉG a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota. • Az egészség nem pusztán a betegségek, kóros állapotok hiányát, hanem emellett az egyén általános testi, lelki, szellemi és szociális jól-létét, a benne rejlő képességek kibontakoztatásának képességét és kapacitását jelenti, WHO 1948
• Így az egészség ügye minden egyén és minden közösség ügye is. • AZ EGÉSZSÉGKULTÚRA annak mértéke, hogy adott egyén mennyire képes megszerezni, feldolgozni és értelmezni az egészséggel kapcsolatos alapvető információkat annak érdekében, hogy megfelelő döntéseket hozzon. HealthyPeople 2020 Centers for Disease Control and Prevention
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS (Health promotion) • Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen. • Szemléletmód, amely társadalmi és gazdasági jólétet szolgálja interszektorális módon •
Képesség, amely az egyén és csoport szintjén megvalósítja és fenntartja az egészség állapotát.
• Folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett annak érdekében, hogy egészségünk jobb legyen
Ottawai Karta az egészségfejlesztésért, EVSZ, Genf, 1986
Miért kell foglalkozni a felsőoktatásban az egészségfejlesztéssel? • „Az egészségfejlesztés célja, hogy az egyének és közösségek képessé váljanak az egészség feletti kontroll megszerzésére annak érdekében, hogy javuljon az egészségi állapotuk és életminőségük” (Füzesi-Tistyán, 2004) • Az egyetemek, főiskolák kiemelt szereplői a társadalom egészségfejlesztésére irányuló törekvéseinek – A hallgatók egyéni egészsége és modellszerepe, – A hivatással járó társadalmi felelősségvállalása vonatkozásában
EGÉSZSÉG ÉS EGÉSZSÉGMINŐSÉG
Az iskolázottság összefügg a várható élettartammal A 30 éves férfiak körében várható további élettartam iskolai végzettség szerint Magyarországon, 1986-2004
A ROSSZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTBAN LÉVŐK STANDARDIZÁLT ARÁNYA A 2554 ÉVESEK KÖRÉBEN ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT
Kutatás az egészségfejlesztéssel kapcsolatos hallgatói vélekedésekről Kutatási kérdések: a hallgatók hogyan látják – saját egészségi állapotukat (szubjektív megítélésük alapján) – egészségmagatartásukat; melyek azok az egészségmagatartási formák amelyekre a legnagyobb gondot fordítanak; – felsőoktatási intézményük egészségtudatosságát, egészségfejlesztési szolgáltatásait; – diplomásként hivatásukkal járó egészségfejlesztési feladataikat és lehetőségeiket, tudnak-e majd diplomás értelmiségiként hatást gyakorolni a társadalomra?
Hipotézisek • A hallgatók többségét (tagozattól függetlenül) érdekli az egészségfejlesztés, szívesen részt vennének gyakorlati ismereteket nyújtó érzékenyítő tréningen • az egészségi állapot szubjektív megítélése összefügg az egészségmagatartással.
• a hallgatók életében számos stresszor tényező van • a stressz megjelenése és a rizikómagatartás összefügg • a hallgatók szüleinek iskolai végzettsége összefüggést mutat hallgatók egészségmagatartásával
Módszer • on-line és papír alapú kérdőív (43 kérdés) • egyszerű, nem véletlenszerű mintavétel • n=165 fő, 18 és 51 év közötti nappali (27 %) és levelező tagozatos hallgató (73 %); ELTE (48%), BME (28%), DE (16%), továbbá BCE, BGF, BKF, KRE, ME, PTE hallgatói. • adatok elemzése: Microsoft Office Excel 2013 táblázatkezelő program, leíró (abszolút és relatív gyakoriság) és matematikai statisztikai próbával (khi-négyzet próba) • Szignifikánsnak tekintettük a változók közötti kapcsolatot, illetve különbséget p<0,05 érték esetén
A minta Nemek aránya
Családi állapot Párkapcsolatban él 54%
(üres) 0% Férfi 26%
Nő 74%
(üres) 0%
Egyedülálló 35%
Nős / férjezett 11%
A minta Lakóhely szerinti megoszlás Tagozat Község 10%
Falu 2% Nappali 27% Főváros 47%
Város 24%
Levelező 73% Megyeszékhely 17%
A minta BCE 1%
nem hallgató 1%
KRE 1%
ELTE 48%
ME 3%
PTE 1%
Természettudom ány 5%
BGF 0% BKF 1%
BME 28%
DE 16%
Társadalom tudomány 3%
Egyéb 1%
Tudományterületek
Gazdaságtudomá ny 26%
Egészségügy 1%
Neveléstudomán y 64%
Az egészségről Saját diagnosztikai paraméterek ismerete
Középiskolai egészségfejlesztők
Vércukor szint 13% Koleszetrin szint (LDL) 10%
Testsúly 31%
iskolaorvos 6%
védőnő 5%
tantárgyak 1%
szülő 7% Tanár 43%
Vérnyomás 25% Testtömeg index 21%
iskolai rendezvények 38%
Véleménye szerint milyen az egészségi állapota?
Rossz 100%
0
2
4
16
90%
32
80%
Megfelelő
70% 60% 50%
100
67 44
40%
Jó
30% 20% 10% 0%
16
19
BME
ELTE
0
BKF
Kitűnő
Amióta egyetemista, több stresszhelyzetnek van kitéve, mint korábban?
Nem% 0 100%
Nem% 23
Nem% 27
90% 80%
Igen %
70% 60%
Igen% 100
50%
Igen% 77
40%
Igen% 73
30% 20% 10% 0%
BKF
BME
ELTE
Nem %
Stressz tényezők Dohányzik?
Heti több doboznyit fogyasztok el 9%
Alkoholfogyasztás Rendszeresen sokat 1% Nem válaszolt 1%
Egyáltalán nem 4%
Szinte soha 10% Rendszeresen keveset 9%
Heti egy doboznyit fogyasztok el 7% Ritkán, alkalmilag (pl. szórakozás közben) 18%
Alkalmanként sokat 26%
Nem dohányzom 65%
Alkalmanként keveset 50%
Stresszorok 100%
Tanulás módszertani nehézségek
0 16
90%
13
25 10
Tananyag tartalmának megértése
80%
16
Időgazdálkodási problémák
70%
25
32
60%
50%
0
Egyedüllét, társ és baráti kör hiánya
33 11
40%
10
30%
6 5
50 6 1
20%
23
10%
16
0%
BKF
BME
Beilleszkedés az egyetemista életbe
ELTE
Beilleszkedés a nagyvárosi környezetbe
Anyagi természetű (pl. dolgoznom kell, hogy megéljek),
Az egészségfejlesztésről Véleménye szerint az egyetemi környezet hozzájárul-e egészsége megőrzéséhez, az egészséges életmód kialakításához?
Fontosnak tartja az egyetemi egészségfejlesztést?
Nem, az egészségfejleszté s nem az egyetem dolga 13%
Igen 27%
Igen 49%
Igen, de nem nagyon fontos számomra 23% Nem 73%
Igen, nagyon 15%
•a nem megfelelő étkezési körülmények (büfé kínálata), •a nem megfelelő órarend, • a testmozgási lehetőségek hiánya
Fontosnak tartja-e, hogy az egyetem hangsúlyt fektessen és lehetőségeket biztosítson a hallgatók egészséges életmódjára? 100%
11
12
90%
Nem, az egészségfejlesztés nem az egyetem dolga
11 80%
26
50
70%
Igen, de nem nagyon fontos számomra
60% 50%
0 66 46
40% 30%
Igen
50
20% 10% 0%
11
17
0
BKF
BME
ELTE
Igen, nagyon
Véleménye szerint, ha DIPLOMÁSKÉNT egészséges életmódot folytat, annak példamutató hatása lesz-e? Egyáltalán nem 100% 90%
Valószínűleg nem 80% 70%
Talán
60% 50%
Igen, valószínűleg
40% 30% 20%
Igen, biztosan 10% 0%
BKF
BME
ELTE
Érdeki-e Önt az egészségfejlesztés témaköre? 100%
100% 90% 80%
27
90%
26
25
29
80%
50 70%
70%
60%
60%
Nem %
50%
Igen % 40% 30%
Ön hallana-e, tanulna-e többet az egészségfejlesztésről?
73
74
50%
Nem
100
Igen
40%
75
71
30%
50
20%
20%
10%
10%
0%
0%
BKF
BME
ELTE
0
BKF
BME
ELTE
Diplomásként példaadó szerepe Mi szükséges ahhoz, hogy egészségmagatartásán változtasson?
Van hozzá pénze 9%
Példamutató hatása lesz-e diplomásként?
Egyáltalán nem 5%
Valószínűleg nem 24%
Van hozzá ereje 9%
Igen, biztosan 13%
Pontosan tudja 43%
Van rá ideje 12%
Igen, valószínűleg 19%
Látja értelmét 27%
Talán 39%
Az eredmények összefoglalása A megkérdezettek többsége • jónak ítélik egészségi állapotukat, • tesznek valamit egészségi állapotuk javításáért, • Egészségmagatartásuk és a stressz között szignifikáns összefüggés van, a stresszorok között vezet – az időgazdálkodás nehézsége, – tanulás módszertani hiányosságaik és – az anyagi háttér hiánya
• Az egyetemi környezet nem kedvező az egészségfejlesztés szempontjából • Fontosnak tarják, hogy az egyetem teremtsen kedvező egészségfejlesztési környezetet, feltételeket • Nem látják világosan a diplomásként egészségfejlesztéssel kapcsolatos felelősségüket Egészségmagatartásuk és anyjuk iskolai végzettsége között szignifikáns kapcsolat van
Az egészségfejlesztés cselekvési területei a felsőoktatásban Általános működés, menedzsment, szervezeti kultúra, „légkör”
Hallgatók önállósodása, szocializációja, személyes és közösségi fejlesztések
Fizikai környezet
Akadémiai fejlesztések Tanterv, tananyag, tartalmi és módszertani megújítás Kutatás
Külső kapcsolatok, harmadik funkció
Az egészségfejlesztés helyzete a hazai felsőoktatásban • 2011. évi CCIV. Törvény a nemzeti felsőoktatásról
„III. FEJEZET A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI 5. Alapvető működési szabályok 11. § (2) A felsőoktatási intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell egészségfejlesztést is beleértve a rendszeres testmozgás és sporttevékenység megszervezését…” • A törvényi felhatalmazás - kötelezettség • Szakmai háttér és külső erőforrások • Belső kompetenciák és szándék • Meglévő tapasztalatok és gyakorlat
Szakirodalom •
• • • • • •
•
• • • • •
Czippán Katalin, Ugrósdy Márton (2014): Hazai és nemzetközi helyzetfelmérés, szakok kiválasztása, hatásbecslés. Egészségfejlesztés a Felsőoktatásban Országos Konferencia, Budapest, 2014. november 25. In: http://egeszseg.hu/documents/161600/168986/3_1-1-CzippanKatalin-helyeztfelmeresekhatasbecsles_v1_20141125.pdf/af9418b8-cf29-4312-ad08-20a71e687188 Utolsó letöltés: 2015.01.03 Engel, G. L. (1977): The Need for a New Medical Model: A Challenge for Biomedicine. Science, 196. 4286. sz. 129-136. Göncző Anna (2015): Egészségfejlesztés és digitális egészség útjai a felsőoktatásban ELTE PPK Andragógia mesterszak, szakdolgozat (Témavezető: Kraiciné Szokoly Mária) Kopp Mária és Pikó Bettina (2006): Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói. In: Kopp Mária és Kovács Mónika Erika (szerk.) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest. 10-19. Kopp Mária és Skrabski Árpád (2008): Kik boldogok a mai magyar társadalomban?. In: Kopp Mária (szerk.): Magyar lelkiállapot 2008. Semmelweis Kiadó, Budapest. 7379. Magyar Mónika (2015): Egészségfejlesztés a felsőoktatásban ELTE PPK Andragógia mesterszak, szakdolgozat (Témavezető: Kraiciné Szokoly Mária) Mészárosné Darvay Sarolta (2014): Az „egészségtudatos egyetem” koncepció szerepe a pedagógusképzésben. Pedagógusok az egészségért konferencia, Budapest, 2014.10.03. In: http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/3_meszarosne_ darvay_sarolta_az_egeszsegtudatos_egyetem_szerepe_a_pedagoguskepzesben.pdf Utolsó letöltés: 2015.03.26. Országos Egészségfejlesztési Intézet (2004): Az Ottawai Egészségfejlesztési Charta Nemzetközi Egészségfejlesztési Konferencia. In: Egészségfejlesztés alapelvei. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 9. Ottawa Charta 1986. (2004) In: Az egészségfejlesztés alapelvei. Az egészségfejlesztés nemzetközi dokumentumai. Egészségfejlesztési módszertani füzetek sorozat. OEFI Budapest 10. TÁMOP 6.1.1/12/1 Megvalósíthatósági tanulmány (2013) In: Bizonyítékokon alapuló egészségfejlesztési ismeretek kidolgozása az oktatás különböző szintjei számára, valamint egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása (belső projekt dokumnetáció). TÁMOP 6.1.1. 1/12/1 Egészségfejlesztő Egyetem Program (2015): Alapelvek, célok, koncepciók, az egészségfejlesztés felsőoktatási környezetben való értelmezése a megvalósítás elvi és gyakorlati szempontjai és teendői. Fejlesztői kézikönyv. OEFI, Budapest. WHO (2009): 7th Global Conference on Health Promotion In: http://www.who.int/healthpromotion/conferences/7gchp/en/ Utolsó letöltés: 2015.03.22. WHO (2013): The Helsinki Statement on Health in All Policies In: http://www.who.int/healthpromotion/conferences/8gchp/background/en/ Utolsó letöltés: 2015.03.22.
Köszönöm a figyelmet!
[email protected] http://egeszseg.hu/web/felsooktatas
