PUBLISHING PRINT L E T FOUNDED L É A NYOMTATOTT KOMMUNIKÁCIÓ SZAKLAPJA MAGYARORSZÁGON. Hungary

137/2013

24. ÉVF.

ÁRA: 500 Ft, DIÁKOK: 200 Ft

ISSN 1215-1777

T

E

L

PRINT PUBLISHING T

FOUNDED

M

E

L

L

É

K

L

E

1990

&

Hungary

g in

h il s

C

M

Y

CM

MY

CY

t ir n

CMY

K

P

b u P &

[email protected] Tel.: +36 27 537-870 Fax: +36 27 537-895

A NYOMTATOTT KOMMUNIKÁCIÓ SZAKLAPJA MAGYARORSZÁGON

HÖLGYEIM ÉS URAIM! A FESPA 2013-AS JÁRAT MEGKEZDTE A BESZÁLLÍTÁST. A TERVEZETT ÉRKEZÉSI IDŐPONT 2013. JÚNIUS 25-29.; A CÉLÁLLOMÁS AZ EXCEL KIÁLLÍTÁSI KÖZPONT, LONDON. A HATÁROK NÉLKÜLI ÖSSZEKÖTŐ JÁRATOK INNEN A KÖVETKEZŐK: NAGY FORMÁTUMÚ NYOMTATÁS, KÉPERNYŐ-, DIGITÁLIS ÉS TEXTILNYOMTATÁS. UTOLSÓ FELHÍVÁS A GLOBÁLIS NYOMDAIPAR SZÁMÁRA: A CSILLAGOS ÉG TÖBBÉ MÁR NEM JELENT HATÁRT!

YOUR DESTINATION

g in

h il s

LONDON, 2013. JÚNIUS 25-29

t n i r P

b u

P &

REGISZTRÁLJON ITT:

WWW.FESPALONDON.COM Corporate Sponsor

Platinum Sponsor

Plactiv print and publishing 297x210-HU.indd 1

Platinum Sponsor

Platinum Sponsor

Digital Textile Sponsor

Global Technology Partner

30/11/2012 11:21

Color profile: Disabled Composite 175 lpi at 45 degrees

BEKÖSZÖNTÕ

IN

Kedves Olvasó!

Nyomdaipar, mint a csoda megtestesítõje Kormányzati felismerés: az online tájékoztatás nem, de a nyomtatott eljut minden lakoshoz Amikor tudjuk, hogy mit akarunk csinálni Mást és másképp Több evezõs csónak, ahol egy irányba húznak Amikor az elõállítási ár és a végfelhasználói ár között nem kétszámjegyû a különbség

OUT

t ir n

Méhek munka nélkül: nem lesz méz

P

Átlagkereseteink: nyomdaipar 180 000 Ft, bankok és biztosítók 450 000 Ft Amikor már nem is kérdezek Szóban hangoztatott hitelesség XXXL-es tanga viselõjének önkritikája Nem csökkent 10%-kal az áram ára a vállalkozóknak Árvácska és leander együtt virágzik

Az elhúzódó gazdasági válságon belül a nyomtatott kommunikáció és a nyomdaipar kezdi ismét megtalálni a helyét. Németországban például növekszik a klasszikus nyomdagépgyártás. Emellett még minden hagyományos gyártó piacérett, digitális technológiák forgalmazását is elkezdte. Ezek új lehetõségeket és távlatokat nyitnak a hagyományos nyomdatermékek piacán is, például a könyv-, napilap- és folyóiratgyártás területein. Az Axel Springer nyomdáiban meglévõ tekercses ofszetnyomdagépeibe digitális fejeket szereltet, s most már iparszerûen elkezdõdhet a megszemélyesített, változó tartalommal is rendelkezõ napilapok gyártása. A hagyományos nyomdaipar minõsége és gazdaságossága párosul az egyedi tartalomszolgáltatással, mindez nagy sebesség mellett.

g in

Végre elindultunk

Magyarországon is egyre több szakmai vállalkozás jutott el odáig, hogy már nem csak reméli és várja a pozitív változásokat. Eddig mindenki a saját bõrét próbálta menteni, és valahogy túlélni a mát. Ennek lépései a következõk voltak: nyomdagépet vett, nyomókapacitást bõvített, formakészítést vett, kötészeti feldolgozásokat létesített, nyomókapacitást bõvített, anyagi, likviditási problémáját hárommûszakos üzemeltetéssel próbálta megoldani, a csõdhelyzet egyre közelebb került. Bezárt, vagy megkezdte nyomókapacitásainak leépítését. És ez még mindig kevés! Most már igény szintjén kezd felmerülni a közös szakmai álláspontok kialakítása, az együttmûködés keresése. Erõsítik lobbitevékenységüket a szakmai szervezetek, és megkezdõdött az ágazaton belüli és a rokonszakmák közötti szorosabb együttmûködés. A Nyomda- és Papíripari Szövetség a Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesülettel közösen számos rendezvényt tart. Nem meglepõ, hogy intenzívebb a Nyomda- és Papíripari Szövetség, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülése közötti kapcsolatfelvétel és a közös szakmai állásponok egyeztetése. Mindkét szervezet a munkaadók érdekképviselete, és itt többségében magyar tulajdonban lévõ vállalkozások a tagok. Mindkét szervezet egyeztet a Magyar Lapkiadók Egyesületével is, hiszen a mûködési területek és célok itt is egybeesnek, a lapkiadás a nyomtatott kommunikáció jelentõs szegmense.

h il s

b u

P & Jó étvágyat!

Jó étvágyat, jó olvasást kívánunk mostani számunkhoz is. Nem csak központi, ágazati összefogásokkal lehet tudatosítani a nyomtatott kommunikáció hatékonyságát. Egy-egy nyomdai szolgáltató, kreatív ügynökség vagy maga a megrendelõ is nagyon sokat tehet ezért. Mostani számunkban erre mutatunk példákat. Ki gondolta volna, hogy egy pizzára feltét helyett nyomatot kell helyezni, egy bélyegsorozatnak csokoládé ízûnek és illatúnak kell lennie, vagy a beszélõ nyomdatermékek túljutottak a kacsingatós, vetkõzõ nõ színvonalon. Egy-egy jó és újszerû termék az egész szakma értékét növeli, újabb és újabb felhasználói igényeket generál. Nem kell szégyenkeznünk nekünk, magyaroknak, hiszen van ezekhez fogható számos hazai példánk is. A Profi-L Kft. 1990-ben a Hungaroprint nyomdaipari kiállításon nyomtatott gesztenyét adott szóróajándékként, vagy 2011-ben a Canon a Digitalexpo kiállítási standján falevélre, sõt, vízfelületre nyomtatott síkágyas LFP-nyomtatójával. Nemhogy életképes, hanem újra versenyképes a nyomtatott kommunikáció – még Magyarországon is, különösen akkor, hogy ha igazán akarjuk és teszünk is érte. Tolnai László

1372013 PRINT & PUBLISHING

Z:\P&P\137P&P\vp\Edit_137.vp 2013. Æprilis 21. 22:09:15

3


TARTALOM PRINT POWER 6 Ez mi ez? A Mintha-világ álságos hazugságai SZÖVETSÉGEK 8 Nyomda- és Papíripari Szövetség: Szélesedõ lobbitevékenység

Kiadó, szerkesztõség és hirdetés: PRINT & PUBLISHING Kiadói Kft.

BUSINESS 10 Papírpiaci kilátások 10 Ébresztõ, nyomdászok! Veszélyek a papíripar stratégiájában 12 Ismét növekszik a német nyomdagépgyártás

1067 Budapest, Podmaniczky u. 31. Postacím: 1392 Budapest, Pf.: 269. Produkciós iroda: H–2120 Dunakeszi, Piroska u. 12. Telefon/fax: 27/633-911

OKTATÁS 14 Óbudai Egyetem: Változó világunk alapja a tudás 16 Távoktatás: Miért nem sikerült meghonosítani?

Honlap: www.print-publishing.hu E-mail-címeink: [email protected] [email protected] [email protected]

TRADÍCIÓ 18 In memoriam: Dr. Benyák Ferenc 20 Iniciálé, kezdõbetû megjelenése és története TIPOGRÁFIA 22 Technika, tecnológia – TipográWa – MÉDIA/NYOMTATÁS 26 Egy szó átalakulása: Mire való a média? 28 Díjazták a világ öt legszebb lapját 30 P.V.S. üzembe helyezte: Müller Martini Integro–300 31 Polestar nagyberuházása 32 Ink-jet-technológiás KBA-rotációsok 33 Sikeres Axel Springer és manroland web systems együttmûködés 33 Van mibõl fejleszteni 34 Agfa online shopot mûködtet a WAZ-csoport 35 Agfa :Apogee 8.0 web-to-printtel

t ir n

PLAKATIV 40 Talking Print beszélõ nyomdatermékei 41 A belga csoki után a belga bélyeg a legfinomabb 42 Nyomtatás pizzára tízszeres nyereséggel 44 Avery Dennison Supreme Wrapper 44 Fluoreszkáló nyomtatási rendszer 46 Mimaki-minõsítések nyertesei 47 Mutoh: két új, vizes bázisú LFP-nyomtató 48 Screen Truepress Jet Európában is 48 Epson új üzleti stratégiája 50 Arian GmbH: Európában az elsõ Jet Press–720-as 51 HP Indigo–10000 Digital Press: Piacon a B/2-es formátum 52 Unimark/Zünd: Digitális kivágók kiválasztásának szempontjai

P

h il s

b u

P &

KIÁLLÍTÁS 36 Fespa 2013, London: Aki eljön, nagyon jól jár 39 Functional Printing China

CSOMAGOLÁS 54 Csomagolóanyag mint nyomdatermék 56 Flint: új nyloflex ACE Digital nyomólemez flexonyomtatáshoz 57 XPose! UV: világpremier a Schelling nyomdában

g in

Ügyvezetõ: Tolnai László Fõszerkesztõ: Rudolf Messer Gyártásvezetõ: Sebestyén Zsuzsanna Termékmenedzser: Sárai Tamás

Szerkesztõség és cikkszerzõk: Garai Péter, Gécs Béla, Ratkovics Péter, Szabó László, Szõdy Macó, dr. Tomszer Miklós, Zöldi László Elõkészítés:Profi-L Nyomdaipari Kft. Nyomtatás: Prospektus Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szentendrei Zoltán

Papír: 115 g-os Hello fényes mûnyomó Forgalmazó: Budapest Papír Kft.

Szerkesztõségi és hirdetõi képviselet Ausztriában: Verlagsbüro Rudolf K. Messer 4893 Zell am Moos, Oberschwand 15 Tel.: 0043/ 6234/ 7161, fax: 7162 E-mail: [email protected] Member to

BESZÁLLÍTÓK 58 Koenig & Bauer AG: Kétszámjegyû növekedés 60 Manroland világpremier 62 Kolbus: Robotok a nyomdaiparban PAPÍR/FESTÉK 64 Sappi: A’Design Award 66 Papírpiaci mozgások 66 Sun Chemical ink-jet-tintás rendszerei 66 Hubergroup: optimalizált színkeverés ofszetnyomtatáshoz

4

PRINT & PUBLISHING 137/2013

Z:\P&P\137P&P\vp\Edit_137.vp 2013. Æprilis 21. 22:18:30

S rk zt

ze es

h il s

g in

P

t ir n

b u P &


PRINT POWER

Ez mi ez?

A Mintha-világ álságos hazugságai

azinczy korában, anno a nyelvújítás lázában születtek elképesztõbbnél elképesztõbb, nyakatekertebbnél nyakatekertebb, már-már retorikai gyöngyszemként funkcionáló „újítások”. Csak néhány a teljesség igénye nélkül: gõzpöfögészeti tovalöködönc (gõzmozdony), nyaktekerészeti mellfekvenc (nyakkendõ), foltos nyakorján (zsiráf), fiahordó górugrány (kenguru), rovátkolt barom (rovar), popont (:), gyújtófácska (gyufa), õ és õné (bevezetve ezzel a nemeket egyes szám harmadik személyben), hosszáta (vonal), napirmány (napilap), szemintet (kacsintás), véglakás (temetõ, sír), képzelmész (költõ), életfekvés (sors), hangbetûzet (kotta), körülnyesett esméret (pontos tudás), nõtövény (palánta), táncadalom (bál), dalabáj zenér (fülemüle) (pityer – sic), lovanc (huszár). Ezenkívül a virág, viránynak indult, de a legjobb talán a dohány: dohot hányó növetény. Az emberiség tehát legnagyobb jó szándéka ellenére is – mint tudjuk a pokolba vezetõ út is ezzel van kikövezve! – elkövet néha akkora botorságokat, melyeket aztán sürgõsen igyekszik meg nem történtté tenni, vagy visszacsinálni. De mi van akkor,

K

P

6

t ir n

amikor olyasvalamire készül, amirõl egészen biztosan tudjuk, hogy nem szabad kipróbálni? Aldous Huxley talán ironikus kedvében volt, amikor a „Szép új világ” címet adta a borzalmas jövõ képét lefestõ munkájának. Önkéntelenül is ez jutott eszembe, amikor az alábbi írással találkoztam az sg.hu weboldalán.

P &

A Bielefeldi Egyetem neurobiológusnyelvésze úgy véli, hogy hamarosan teljesen új szintre kerülhet az emberek és a könyvek kapcsolata. A hosszabb szövegeket már most egyre gyakrabban képekkel helyettesítik. „50 vagy 100 éven belül eltûnhetnek a nyomtatott kötetek, de az utódjaik nem az elektronikus könyvek lesznek. Úgy kell elképzelni az 50 év múlva megjelenõ mûveket, mint intelligens gépeket, de azt, hogy ezek milyen gépek lesznek, azt természetesen nem lehet pontosan megjó-


Z:\P&P\137P&P\vp\131p07olvasÆs.vp 2013. Æprilis 21. 16:05:14

h il s

b u

Az e-könyv csak egy lépcsõ a könyvek átalakulásában

g in

solni, így kénytelenek vagyunk spekulálni. Alighanem ezeket a köteteket számos szenzorral, kamerával, webes és GPS-modullal egészítik majd ki. Egy útikönyv például képes lesz közölni, hogy melyik emlékmû elõtt áll a turista. Ugyanerre már az okostelefonok alkalmazásai is képesek, de ez csak az elsõ lépés ebbe az irányba, a jövõ könyvei ennél sokkal többet tudnak majd. Akár arra is képes lesz, hogy megállapítsa, éppen milyen állapotban vagyunk. Egy ilyen kötetnek lehet majd egy avatárja, ami kommunikálni fog az olvasóval, ez lehet akár egy hologram is. Vagyis ezek az eszközök már jóval többet fognak jelenteni egy könyvnél” – nyilatkozta Horst M. Müller. Az emberben óhatatlanul is felmerül a kérdés, mi a rossebér’ is kell folyton folyvás mindent leegyszerûsíteni? Tán csak nem azért, hogy kíváncsi, új tudásra, információkra, ismeretekre és gondolkodásra éhes emberek helyett önálló véleményalkotásra képtelen, engedelmes fogyasztókká silányítsuk a jónépet? Üdv neked George Orwell, még akkor is, ha 1984-et már jócskán túlhaladtuk. Legalábbis a naptárban, mert a dolgok jelen állása szerint nagyon úgy tûnik, hogy szellemiségben meg egyáltalán nem. Egy helyben toporgunk, ráadásul még oda is láncolnak bennünket! Ugye mindannyian emlékszünk még a kötelezõ olvasmánynak szánt klasszikus mûvek leegyszerûsítésére, lerövidítésére? Miért van az, hogy egyre inkább afelé haladunk, hogy semmiért ne kelljen megküzdeni, megdolgozni? Ugye érzik ennek a szörnyûségét? Elveszik az emberektõl a sikerélményt. Mindent készen megkapunk. Erre nagyon hamar rá lehet ám unni! És mi lesz utána? Gondoljanak bele, milyen jólesõ, semmi mással össze nem téveszthetõ érzés az, amikor leteszünk egy jó könyvet, miután a végére értünk és kiolvastuk. Együtt lélegzik az ember a szereplõkkel az utolsó betûig. Ezt veszik most el az emberektõl szépen fokozatosan.


PRINT POWER De van ennél még rosszabb A szakember szerint a folyamat már régen elkezdõdött, ennek egyik látható jele, hogy a hosszabb szövegeket egyre gyakrabban képekkel helyettesítik – elég csak a kezelési útmutatókra gondolni. Önmagában ez ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy az emberek emiatt butábbak lesznek, ez csak egy lépés az evolúcióban. Az írás feltalálása – vagyis több mint 6000 év óta – az emberek azzal vannak elfoglalva, hogy rögzítsék a tudásukat. Az írás elõnye, hogy a segítségével eltárolhatjuk a gondolatainkat, így azután is megmaradnak, hogy meghalunk. Ezért tudjuk például, mikre gondolt Arisztotelész, holott már több mint 2000 éve meghalt. Most azonban nem feladjuk ezt a vívmányunkat, hanem egy újabb lépést teszünk elõre. Már nemcsak gondolatainkat helyezzük majd ki, hanem optimalizáljuk a gondolatainkhoz való hozzáféréseket is. Ez azt jelenti, hogy a jövõben nemcsak Arisztotelész mûveit olvashatjuk majd el, hanem akár egy virtuális másával is beszélgethetünk. Egy avatár és a tudást tároló adatbázisok segíthetnek majd abban, hogy kérdéseket tehessünk fel, és ezekre válaszokat is kaphassunk. A klasszikus könyvek azonban soha nem fognak eltûnni. Félve kérdezem, lehet, hogy újabb lépést teszünk elõre, de mi van, ha rossz irányba? Ha a jó út helyett a szakadékot választjuk, akkor már nincs semmiféle újabb lépés, lezuhanunk a mélységbe. Biztos, hogy nem leszünk butábbak? A képekbõl is ugyanolyan hatékonysággal alakul ki a szókincs, mint a beszélt nyelvvel való személyes találkozás, vagy az írott szöveg olvasása során? A legrosszabb az egészben, hogy ezt a képi kultúrát mindennél jobban erõltetõ, és funkcionalitását minden más fölé helyezõ teljesen rossz és téves irányt elõrelépésként fogják fel. Holott már ma tetten érhetõ, legszembetûnõbb példaként a felsõoktatásban a hallgatók tekintélyes részénél megjelenõ szövegértési nehézségek láttán, micsoda káros hatásai vannak annak, ha keveset vagy egyáltalán nem olvasunk, és ennek következtében nem használjuk a fantáziánkat.

P

t ir n

A vizualitás kóros, már-már a rákos daganathoz hasonlatos túlburjánzása következtében, a televízió és a filmipar dömpingzuhatagának eredményeként a gyermekek készen kapnak szinte mindent. Ahogyan a táplálkozásban a konzerv egyfajta szükséges rossz, hiszen tartósítószerekkel nyomják tele, ugyanakkor néha nincs más meg-

oldás, muszáj rá fanyalodnunk, úgy a vizualitás világában is hasonló szerepet tölt be a tömegkommuniációs képi kultúra és annak károsan (erõszakosan) elõtérbe tolt eszközrendszere, a televízió és a film is. A dolog mára embertelen léptékeket ért el, ezt mutatja az is, hogy mindkét esetben, de különösen a filmnél, ma már szinte automatikusan hozzáragasztják az „ipar” szócskát is. Mindig nagyon nagy baj származik abból, ha a dolgokat nem rendeltetésszerûen használják, vagy a helyüket, szerepüket tévesen értelmezve aránytalanul nagy hangsúlyt kapnak valami más rovására.

teljesebb az igazi, a valódi, az eredeti könyv és funkcióinak, az általa nyújtott sajátos élményeinek eltüntetésére, megváltoztatására való törekvés, annál biztosabb, hogy a nyomtatott könyv meg fog maradni. Alapok lapozása, a papír zizegése, a könyv semmi mással össze nem hasonlítható illata olyan összetett élménnyel ajándékozza meg az olvasót, amit lehet ugyan mímelni, sõt, még utánozni is, akár mesterfokon – lásd a digitális könyvnyomtató gépekhez kifejlesztett könyvillatú spray-t –, de az már nem olyan, az már nem az igazi, az már csak „olyan mintha”. Ugye érezzük a kettõ közti különbséget?

Gondoljunk bele! Ha minden nap konzervet ennénk, egész biztosan leromlana az egészségünk, elõbb vagy utóbb, de inkább elõbb, mint utóbb, megbetegednénk. Lásd a Super Size Me címû filmet, ahol kíméletlenül szembesítették a nézõket egyhavi gyorséttermi létezés következményeivel. Megint nem a megfelelõ helyén és mértékén kezeljük a dolgokat. Ismét valamiféle „mintha” dolgot erõltetünk az igazi helyett. Mint már annyiszor, most is pápábbak akarunk lenni a pápánál. Elsõ ránézésre szebb, jobb, ragyogóbb, több és jobb funkcióval bír az új „mintha” dolog, csak éppen nem azt nyújtja, egész egyszerûen nem tudja azt nyújtani, mint az eredeti. Ennek persze az eredeti élmény látja kárát, elkezdik behelyettesíteni valami mással, aminek már vajmi kevés köze van az igazihoz.

Van azért jó hír is

h il s

b u

P &

Lehet ezt csinálni darab ideig, csak akkor könyörgöm, ne hívjuk könyvnek! Emlékeznek még a klasszikus trilógia elsõ darabjára? Amikor a Halálcsillagon Darth Vader figyelmezteti a birodalmi tiszti kar jelenlévõ prominenseit, mondván „ne legyenek elbizakodottak a technológiai szörnyszülöttük miatt”? Nem tehetek róla, de nekem rögtön ez ugrott be. Mert hát sokmindennek lehetne nevezni ezt a valamit, példának okáért technológiai szörnyszülöttnek is, de könyvnek semmiképpen. Megnyugtatom a tisztelt Olvasót, nem valamiféle vaskalapos maradi uraság osztja itt az észt és a kizárólagos igazság letéteményese sem én vagyok, eszem ágában sincs az új technológiák és a mûszaki fejlõdés útjában állni, ez botorság lenne a részemrõl, de arra azért nem árt figyelmeztetni, ha rossz irányba mennek a dolgok. Eszembe jutott rögtön egy másik jelenet is ugyanebbõl a filmbõl, amikor Leia hercegnõt a fedélzetre viszik és a birodalmiak erõszakos nyomulása ellen valami olyasmit talál mondani, hogy „minél jobban szorítja ökölbe a kezét, annál többen csúsznak ki belõle”. Azt gondolom, ennél tökéletesebb már nem is lehetne az analógia. Minél erõ-

g in

„A beszéd tanulásakor és a gyerekeknél viszont más a helyzet. Agyermekek – különösen a beszéd megtanulásakor – alig tudnak profitálni az olyan emberek segítségébõl, akik egy képernyõn keresztül beszélnek hozzájuk. Fontos ugyanis, hogy ne csak hallják a szavak kiejtését, de meg is figyelhessék az azokhoz társuló mimikát és gesztusokat. Erre pedig csak valódi interakciók esetében van lehetõségük, az avatárok használatakor nincs. Amennyiben egy gyereknek mesél a nagyapja, akkor új szavakat tanul meg, mert megfigyeli közben a nagyapját. De ha ezzel szemben a televízió elõtt ül, akkor nem tudja ilyen mértékben bõvíteni a szókincsét, minden bizonnyal azért, mert hiányoznak az illatokhoz, az akusztikus információkhoz és a mimikához kapcsolódó dolgok. Mindez azt jelenti, hogy a jövõ tantermeiben ugyan lehetõség lesz a nyomtatott könyvek helyettesítésére, de a tanár kiváltására már nem” – szögezte le végül a kutató. Végezetül. Tényleg nem akarok szõrszálhasogató lenni, tegyék a szívükre a kezüket és mondják meg nekem, de õszintén, ugye, hogy mégis csak jobb lenne egy élõ, húsvér emberrel beszélgetni egy gép helyett? És mi van, ha elmegy az áram, vagy lekapcsolják a hálózatot? Egy olyan világban, ahol az embereket elõször az olvasásról, s ennek folyományaként az önálló véleményalkotásról, az arra való törekvésrõl szoktatják le, majd az önálló létezés képességétõl is megfosztják, ez egyenlõ a halálos ítélettel. A könyvnél ezek a veszélyek nem fenyegetnek. A napfény még néhány milliárd évig (remélhetõleg) ingyen és bérmentve a rendelkezésünkre áll, már csak egy jó könyv kell hozzá és szélesre tárul elõttünk egy olyan világ, amely valamenynyi csodájával, rejtélyével, kalandjaival és ismeretanyagával csak arra vár, hogy felfedezzük. Layout

137/2013 PRINT & PUBLISHING

Z:\P&P\137P&P\vp\131p07olvasÆs.vp 2013. Æprilis 18. 16:16:16

7


SZÖVETSÉGEK

Szélesedõ lobbitevékenység

Közgyûlés elõtt a Nyomdaés Papíripari Szövetség Május 10-én, Budapesten tartja XXVIII. Közgyûlését a Nyomda- és Papíripari Szövetség. A munkaadók szervezete a szakmai érdekképviseletet tekinti elsõdleges feladatának. Dr. Horváth Csaba, a szövetség elnöke az elmúlt választási ciklus tevékenységérõl tájékoztatja olvasóinkat.

Nyomda- és Papíripari Szövetség tagságát közel nyolcvan nyomdaipari vállalkozás, ill. nyomdaiparhoz kapcsolódó beszállító és szolgáltató cég alkotja, akik a mûködés anyagi hátterét is biztosítják az egyébként gondosan gazdálkodó szervezetnek. A jelenlegi nehéz gazdasági körülmények, a robbanásszerû technológiai fejlõdés, továbbá a médiumok, a kommunikáció átalakulása miatt még nagyobb a szakmai összefogás iránti igény és szükségszerûség. Egyszerre több irányban is képviselni kell az ágazat érdekeit, hiszen akár jövõnk is függhet ettõl.

A

Kormányzati lobbizás

t ir n

Iparágunk kis és közepes vállalkozásokra épül. A foglalkoztatottság és nemzeti össztermék elõállítása tekintetében is 1 százalék alatt vagyunk. Csak együtt, összefogva van esélyünk arra, hogy a kormányzati és gazdaságpolitikában számoljanak velünk. Úgy gondoljuk, a kormányzatnak – ahogy nekünk is – szükséges egy átfogó koncepció, stratégia a nyomtatott kommunikáció tekintetében. A modernség és környezettudatosság félreértelmezett szempontjai alapján egyes fontos pozícióban lévõ politikusok számára már csak az elektronikus kommunikáció létezik. Dr. Maruzsa Zoltán felsõoktatásért felelõs helyettes államtitkár például a felvételi tájékoztatót a jövõben már csak online formában kívánja kiadatni. Ugyanakkor Magyarországon, pillanatnyilag az internetes elterjedés csupán 40%, így a lakosság jelentõs része nem tudja az online megoldásokat használni. Hol marad ez esetben a szülõk demokratikus joga a tájékozódáshoz? Asokkal fejlettebb Egyesült Államok szenátusában most terjesztettek elõ és tárgyalnak egy törvénytervezetet a papíralapú kommunikáció védelmében. Az ottani

P

8

Dr. Horváth Csaba elnök

lakosság 30%-a anyagi vagy felkészültségi okok miatt nem képes az internetet használni, ezért törvény kötelezné a hatóságokat és a kormányzati adminisztrációt a papíralapú kommunikáció alternatívájának fenntartására. Többek között ezért fordult támogatásért a Nyomda- és Papíripari Szövetség felelõs politikai tényezõkhöz, a nemzetgazdasági, a kulturális és az esélyegyenlõségi államtitkárhoz, akik nagyon pozitívan álltak a kérdéshez. Reméljük, hogy tárgyalásaink eredményeként belátják, hogy a kormány-


Z:\P&P\137P&P\vp\137p79horvÆth.vp 2013. Æprilis 21. 16:02:34

h il s

b u

P &

g in

zatnak is szüksége van a nyomtatott kommunikáció stratégiájának kidolgozására, amihez az ágazat ajánlja segítségét. Ez a stratégia a fejlõdést is szolgálná, rámutatva a nyomtatott média elõnyeire a közéleti és az üzleti kommunikációban egyaránt. Szövetségünk tagjainak egyöntetû állásfoglalása szerint alapvetõ cél, hogy a magyarországi tankönyvek nyomtatása ne kerüljön külföldre. Hazánkban rendelkezésre áll a szükséges nyomtatási és kötészeti kapacitás. A szövetség igyekszik együttmûködni a tankönyvellátást szervezõ Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel a minél eredményesebb végrehajtás érdekében. Ugyanígy tárgyalások folynak a Magyar Nyomdatermék védjegy használatáról is. Nyitottá tette a szakmai szövetség a védjegy felhasználhatóságát, ha használói Magyarországon termelnek, adót fizetnek és megfelelnek az elõírt szakmai, illetve gazdasági követelményeknek. Célunk elérni, hogy a közpénzbõl támogatott nyomdatermékek csak e védjegy használatával jelenhessenek meg. Elsõ eredményes lépésünk következményeként az MKA (Magyar Kultúra Alapítvány) 2012ben csak hazai nyomdában készült kiadványra adott támogatást. Ebben nagy segítségünkre volt L. Simon László volt kulturális államtitkár. Jelentõs lobbitevékenységet folytatott a szövetség a termékdíj kapcsán is. Az érintett tagjainkkal történt folyamatos konzultációk segítettek minket abban, hogy Vámos Oszkárral, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség vezetõjével folytatott tárgyalásaink hasznos módosításokat eredményezzenek a termékdíjtörvényben. Így került a termékdíj a számlában külön sorba, és emelkedett a termékdíjmentes hirdetési arány maximális mértéke 50%-ra. A Nyomda- és Papíripari Szövetség, valamint az e-Termékdíj.hu Kft. közös gondozásában jelent meg a nyomdaipar számára készült környezetvédelmi termékdíj kézikönyv.


SZÖVETSÉGEK Ágazati összefogás Nemcsak a tagvállalatok gazdasági információjához szükségesek adatok, de ezek a kormányzati lobbizás kiindulási pontját is képviselik. Valós adatokra épített tendenciák meghatározásával lehet csak a nyomdaipari ágazat érdekeit képviselni. Ezért a szakmai szövetség rendszeresen gyûjti és elemzi a szabad felhasználású gazdasági adatokat (pl. a mérlegeredmények), de vásárol statisztikai kimutatásokat és összesítéseket a KSH-tól. Nagyon fontos lenne a tagvállalatok saját adatközlése is, amit sajnos sokszor ütközik ellenállásba. Természetesen a tagok mindezekhez az információkhoz díjmentesen hozzájuthatnak a honlapunkon. Hagyományos és népszerû az õszi és a tavaszi gazdasági konferenciánk, de rendszeresen szervezünk szakmai és gazdasági továbbképzéseket is. Nagyon sikeres szervezésünk az energiabeszerzési társulás, amelyet már ötödik éve szervezünk. Így „nagyvásárlóként” az ebben részt vevõ tagjaink kedvezõbb áron juthatnak elektromos és gázenergiához. Idén már a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség tagjai is csatlakoztak hozzánk. A részvevõknek csupán ezzel az egyetlenegy együttmûködéssel az éves tagdíjfizetési kötelezettségük többszöröse térülhet meg. Jelenleg a gázbeszerzési tender zajlik a nagyobb beszerzési mennyiségek érdekében, ebben is együttmûködik a két szövetség.

t ir n

Együttmûködés társszövetségekkel

P

Legfontosabb partnerünk a Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesület. A Nyomda- és Papíripari Szövetség a munkaadói érdekképviseletként, a PNYME a mûszaki információ és szakmai együttmûködés területére fókuszál. Példamutató együttmûködés alakult ki a két szervezet között az elmúlt években, ha csak a drupa 2012 közös magyar standját, vagy az IARIGAI tudományos konferencia támogatását tekintjük. Nem tagadható, zavarok is elõfordulnak azonban. A tagok körében gyakori a két szervezet szerepének téves értelmezése. Ezért merült fel három évvel ezelõtt a fúzió gondolata. Be kellett látnunk, hogy a helyzet akkor még nem érett meg erre. Az erõk koncentrálásának kényszere miatt a konvergencia elõl azonban nem lehet kitérni, a párhuzamosságokat nem fogja tudni finanszírozni az ágazat. Sokszor tekintem példának az Amerikai Egyesült Államok nonprofit szövetségét, a „Printing Industries of America”-t, amihez

mintegy 10 ezer vállalkozás tartozik, melyek forgalma 174,4 milliárd dollár, és egymillió dolgozót foglalkoztatnak. Ez a világ legnagyobb és legerõsebb nyomdászszövetsége, sok tekintetben lehet tõlük tanulni. Náluk már megtörtént az erõk koncentrálása. Az õ mûszaki egyesületük, a TAGA (Technical Association of the Graphic Arts) 2004-ben már beolvadt a szövetségbe. Tanulságos az is, hogy Washingtonban lobbitestülettel és központtal (PrintPAC) rendelkeznek. Szerencsés vagyok, hogy az amerikai szövetség elnökét, Michael Makint barátomnak tekinthetem. Rendkívül eredményesnek tekinthetõ a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztõk Egyesülésének, a Nyomda- és Papíripari Szövetségnek, a Magyar Lapkiadók Egyesületének és az Informatikai és Könyvtári Szövetségnek a múlt évben megkezdõdött együttmûködése. Sikeres volt az MKA támogatási összegek növeléséért folytatott együttes küzdelmünk. Nagy visszhangot váltott ki az „Egy hajóban evezünk…” konferencia is ez év februárjában. Amunka folytatódik, hiszen a négy szervezet közös akciót tervez a nyomtatott termékek támogatására a Budapest Nemzetközi Könyvfesztiválon, valamint szeptember 13-án, az Olvasás éjszakája rendezvényeken. Magyarország elsõ ágazati kollektív szerzõdését a nyomdászok kötötték meg 1848ban. Ma sajnos nincs érvényes kollektív szerzõdés a Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete és a Nyomda- és Papíripari Szövetség között. Ennek alapvetõ oka, hogy a 2009-tõl napjainkig is tartó nehéz gazdasági helyzetben számos nyomdaipari vállalkozásnak még a kötelezõ minimálbér-emelés kigazdálkodása is nehézséget okoz. A szakszervezet viszont ragaszkodott egy olyan bérmegállapodáshoz, ami számos tagvállalatunkat hozott volna bizonytalan gazdasági helyzetbe. A szakma minden részvevõjének érdeke a munkaadók és munkavállalók közötti, korrekten szabályozott rendszer kialakítása. Ezért sok területen együtt is mûködünk. Jó példa

erre az EU által támogatott reorganizációs workshop. Együttmûködik a szövetség a Nyomdászok Baráti Társaságával is, akik megpróbálják az etikátlan üzleti magatartást tanúsító megrendelõket kiszûrni. Az üzleti morál erõsítése az ágazat alapvetõ érdeke.

Presztízsnövelés

Gazdasági konferencia és XXVIII. Közgyûlés 2013. május 10. péntek, The Aquincum Hotel****

Jelentkezési határidõ: 2013. május 3. www.fedprint.hu

g in

h il s

b u

P &

Több mint 80 millió terméken jelent meg eddig a Magyar Nyomdatermék védjegy. Egyre több kiadó és nyomda ismeri fel a kezdeményezésben rejlõ lehetõségeket. Szövetségünk csatlakozott az európai Print Power kampányhoz, aminek célja a nagy nyomdaipari megrendelõk (printbuyerek) meggyõzése arról, hogy a megfelelõen használt nyomtatott kommunikációs termékek értéknövelõ tulajdonságokkal rendelkeznek. Hatékonyságuk révén ismét célszerû minél szélesebb alkalmazásuk a reklámmarketing-tevékenységben. A szövetség a Print Power Hungary másik két alapítóval közösen (Magyarországi Papírnagykereskedõk Egyesülete, valamint a PRINT & PUBLISHING Hungary) központi EU-támogatással DM-akciókat szervez, ismeretterjesztõ magazinokat készít, nemzetközi szimpóziumokat rendez a nyomtatott kommunikáció hatékonyságának bemutatására. A társadalmi tudatformálás másik jelentõs eszköze a Two Sides kampány, ami a papír és nyomtatott termékek igazi környezeti hatásaira, illetve környezetkímélõ jellegükre hívja fel a figyelmet. Ezzel az európai szervezettel is együttmûködünk. Látszatra most nincs szakemberhiány, de a grafikai, nyomtatott kommunikáció fejlõdése szükségessé teszi az ágazati középés felsõfokú képzés összehangolását, átalakítását. A szakmai szövetség és az Óbudai Egyetem rendszeres egyeztetõ fórumot mûködtet a magyarországi szakmai középiskolák között. Rendezvényeket, közös bemutatkozásokat, állásbörzéket szerveznek. A Pro Typographia versenyen a hallgatók is részt vehetnek alkotásaikkal, a junior díjak átadása a szakma elismerését is kifejezi. A szövetség a nyomdászat népszerûsítésére Print Run címmel kisfilmet készíttetett, amellyel az ifjúsághoz szól, és a nyomdaipari csúcstechnikákra, a szakma szépségeire hívja fel a figyelmet, és a népszerû közösségi hálókon elérhetõ. Kelet-Közép-Európában Magyarország az egyik, sõt, sok esetben a legaktívabb ország, amely részt vesz a nemzetközi szakmai együttmûködésben, a brüsszeli székhelyû INTERGRAF nemzetközi nyomdászszervezet, valamint a CEPI, az európai papíripari szövetség tevékenységében. Ez az aktivitás térült meg a fentebb említett jelentõs összegû támogatásokban.


Z:\P&P\137P&P\vp\137p79horvÆth.vp 2013. Æprilis 21. 16:04:06

9


BUSINESS

Ébresztõ, nyomdászok! Veszélyek a papíripar stratégiájában

Tervszerû, következetes stratégiát dolgozott ki és követ a papíripar Európában. Ez elengedhetetlen, hiszen ha nem tenné, akkor valóban csõdbe menne. Mégis a nagy nyereség és a biztos jövõkép bizonyos szempontból megkérdõjelezhetõ. lasszikus piaci filozófiát alkalmaz a papíripar. A szabad versenyben a kereslet/kínálat pillanatnyi helyzete jelentõsen befolyásolhatja az árat. Nagy beruházásigényes termelõberendezéseit gazdaságosan csak folyamatosmûködtetés mellett tudja használni. Raktárra nem termelhet, mert az alapanyag- és az energiaköltségek miatt a lekötött tõke nagyon ma-

gas lenne. Ezért a konszolidáció és profiltisztítás után folyamatosan csökkenti termelõkapacitásait. Európában az utolsó két évben minimálisan 2-3 millió tonna éves kapacitást szüntettek meg. Kismértékben emelkedtek a papírárak is, azonban papírhiány nemlépett fel. Természetesenhosszú távon a papíriparnak sem érdeke az, hogy az áremelést hiány következében érje el.

K

Költséges mûszaki és technológiai fejlesztéseket végzett a papíripar. A termelõberendezések hatékonyságának és automatizáltsági szintjének emelése mellett környezetbarát technológiákat kellett kidolgoznia, csökkenteni az energiafelhasználást és a CO2-kibocsátást. Valószínûleg a világ iparágai közül a papíripar érte el ezen a téren a legnagyobb fejlõdést, ami súlyos

g in

h Papírpiaci kilátások il s b u

P &

Erdély Zsolt a közelmúltban egyesült Budapest Papír Kft. és Europapier Hungária Kft. közös ügyvezetõje. A két magyarországi papír-nagykereskedõ fúziója után is megtartja az átfedések csökkentése mellett mindkét korábbi cég termékkínálatát és magyarországi raktárait, és így Magyarország legjelentõsebb grafikai és nyomdaipari papír-nagykereskedõje. Erdély Zsolt állandó optimizmusa mellett azonban figyelembe veszi a várható európai tendenciákat is.

P

t ir n

egy papírgyár 1 milliótonna/éves gyártókapacitás alatt nem versenyképes. A papírgyárak ezt konszolidációval, termékszerkezet-átalakítással és mûszaki fejlesztésekkel érték el. Ezt természetesen csak a nagyon tõkeerõs papírgyártók tudták megvalósítani. Következésképpen a megtisztított portfóliók értékesítését is biztosítani kell, ezért valószínûleg a közeljövõben az európai papírgyárak a biztos, stabil, jól fizetõ megrendelõket részesítik elõnyben. Nõnek a gyári közvetlen szállítások bizonyos elõretervezhetõ mennyiségeknél.

Papírfelhasználás zolnokon a Papíripari Vállalat új gyárában kezdte szakmai pályafutását 1993-ban Erdély Zsolt. Akkor a Szolnoki Papírgyárat a legkorszerûbb európai tendenciák figyelembevételével mintegy 40 ezer tonna/év gyártókapacitásra tervezték, hiszen ez volt az akkori piaci helyzetben az optimálisnak tekinthetõ nagyság. Húsz év elteltével

S 10

Nyugat-Európát a 2008/2009-es gazdasági válság a papírfelhasználás oldaláról – szinte mondhatni –, hogy egyetlen nagy sokkhatásként jellemezte. Egyik évrõl a másikra papírfajtánként különbözõ mértékben, 16–36%-kal csökkent a felhasználás. Avisszaesést stagnálás és minimális növekedés követi. Mindenki számára világos, hogy Nyugat-Európa papír-


Z:\P&P\137P&P\vp\137p81pap r2B.vp 2013. Æprilis 21. 16:11:04

felhasználása a közeljövõben sem fog jelentõsen növekedni. Kelet-Európát is ugyanez a visszaesés jellemzi, ezen belül Magyarországon viszont elmondható, hogy egy 23-25%-os papírfogyasztásvisszaesés következett be három év alatt, 2009 és 2012 között. Mindig is érdekelte a papírgyárakat Kelet-Európa, hiszen míg 2008 elõtt Nyugat-Európát 200-300 kg/fõs papírfogyasztás jellemezte, addig ez Magyarországon 70-80 kg/fõ volt, és mindenki abból indult ki, hogy utolérjük ezen a téren is Európát. Ma Magyarországon a papírfogyasztás 81 kg/fõ, míg NyugatEurópában ez 250 kg/fõ. Elemzõk szerint a kelet-európai papír-felhasználás éves szinten 1-2%-kal növekszik majd. Magyarország papírfelhasználása Európához viszonyítva nem meghatározó, mégis stratégiai piacnak tekinthetõ. Tavaly a mûnyomó- és az ofszetpapírok visszaesése volt a legjelentõsebb, a speciális és kreatívpapírok stagnáltak, vagy enyhe mértékben növekedtek, meglepõ módon viszont kimutathatóan nõtt az irodai papírok felhasználása.


BUSINESS százmilliárd eurókat emészthetett fel. Ezek a lépések nagyon elõremutatóak és helyesek, azonban a társadalom és a fogyasztó a pluszköltséget nem értékeli, illetve fizeti meg, sõt, az online és digitális technológiák agresszív PR-tevékenysége miatt nem is tud róla. Az ökológiai katasztrófa közeledéséért és a szomorú szemû pandákért alapvetõen továbbra is nyomda- és papíripar a felelõs. Nem emelhette a papíripar az általa kívánatos, vagy akár szükséges mértékben sem a papírok árát az említett okokon kívül még azért sem, mert a papírmentes iroda ötletének megszületését éppen önmaga idézte elõ. Amerikában jelentõs papírár-növekedést hajtottak végre, ami ellen a piac úgy védekezett, hogy csökkentette a felhasznált papír mennyiségét. Az új technológiák pedig kihasználták ezt a lehetõséget, klaszszikus papírfelhasználói területekre tették be az egyik lábukat, és az elektronika széles körû elterjedésének gazdaságosságát és szükségszerûségét pont e papíráremeléssel magyarázták. Mára ugyan kiderült, hogy a papírmentes iroda nemcsak hogy nem létezik, hanem irodai papírfelhasználás-növekedést eredményez, de azt is tudomásul kell venni, hogy az online és digitális technológiák elterjedése megállíthatatlan, és a köztudatban más ágazatok sikeres lobbizása miatt a papír a mumus, elavult, esõerdõ-pusztító...

Mit tesz a papíripar?

t ir n

Kézenfekvõ lenne a papír iránti kereset növelése. Ugyanazon árszinten eladott nagyobb mennyiségen nagyobb haszon keletkezhet. Ezért kampányokat is indított, többek között a Print Power a printbyereket célozza meg, remélve, hogy újra nõni fog a papírfelhasználás a PR- és marketingterületeken, a Two Sides pedig a lakosság tévhiteit próbálja korrigálni. Mindkét európai mozgalmat jelentõs mértékben a papírgyárak és a papírkereskedõ támogatják. Ez a két nagyon jó kampánysorozat sajnos késéssel indult, és ezért eredménye sem várható azonnal. Nehezíti még a helyzetet a világgazdasági válság, amelynek következtében minden termék iránt csökken a kereslet. Nagyon helyesen a papíripar tovább folytatja a papír felhasználása iránti igény generálását, termékeinek korszerûsítését. A másik út a folyamatos, kis lépésekben történõ áremelés, a megrendelések minél hosszabb idõre tervezhetõ kielégítése. Ekkor ugyanis a folyamatosan termelõ gépekrõl minimális raktározással lehet a végfelhasználóhoz szállítani a kívánt mennyiségeket. Pénzügyileg pedig drasztikusan csökkentik a fizetési határidõket.

P

Negatív hatások Ebben az esetben viszont a nyomdák egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek, akár meg sem tudják venni a papírt, hiszen évek óta a megrendelõk és közvetítõk kényszerhatása miatt nemhogy emelnék, hanem folyamatosan csökkentik kivitelezõi áraikat. Hosszabb-rövidebb ideig elõfinanszírozzák a termék teljes költségét, és lenyelik a horrorisztikus banki kamatokat is, fizetik a késedelmi büntetéseket. A klasszikus nyomdatermékek ennek ellenére növekvõ árszinttel kerülnek a vásárlóerõben csökkenõ piacra. Az eladási ár sok esetben meghaladja a teljes nyomdai ár tízszeresét is. Végeredményképpen nemhogy növekszik a papírfelhasználás, hanem csökken, hiszen hiába olcsóbb a nyomda, a magasabb papírár mellett is az eladott termék mennyisége csökken. A nyomdaipar kiútja valószínûleg nem a hagyományos értelemben vett konszolidáció. Ha egy, kettõ, négy multinacionális nyomdai konszern teljesítené a jelenlegi piaci feltételeket-diktátumokat, sõt, akár

g in

h il s

b u

P &

pillanatnyi raktárkészletét is hajlandó lenne növelni, akkor koncentráltabban juthatnának nyomdai megrendeléshez, de nem tudnának minden tételt legyártani. Ezért összességében csökkenhet a papírfelhasználás. Hiába lenne még olcsóbb a nyomdai kivitelezési ár, a legyártott termékeket sem vennék meg a mostani eladási áron. Tovább csökken a papírfelhasználás! Jelenlegi nyomdai árszinten szemmel láthatóan senki sem indítja meg a nyomdai konszolidációs folyamatot. Nem azért, mert a nyomdászok nem együttmûködõképesek, hanem valószínûleg még így sem lenne benne elég pénz. Inkább vesszen a hagyományos nyomdatermék! Az embereket a fejlett világban le lehetett szoktatni a dohányzásról is Mennyivel jobb mindenkinek! Az igazi megoldást az jelentené, ha a nyomdaipar is képes lenne érvényesíteni a magasabb beruházási, energia-, alap- és segédanyagköltségeket. Ez azonban csak a nyomdák országhatáron és Európán belüli közös szemléletváltásával, együttmûködésével lehetséges, és szükséges hozzá a papíripar támogatása és a megrendelõk szemléletváltása is. Példával szemléltetnénk a drasztikus áremelést, amit a piac elfogadott. Közel két évvel ezelõtt európai uniós határozatra hivatkozva megszüntették a hagyományos izzók forgalmazását, mert azok korszerûtlenek és drágák, hiszen az új típusú kompakt izzók x-szer energiatakarékosabbak és y-szor hosszabb élettartamúak. Akkor 20 Ft-ért készlet-végkiárusítást rendeztek. Ma akcióban 150–300 Ft-ért lehet ugyanazokat a hagyományos 40–75 W-os izzókat kapni. A gyártók pedig biztosan nem hajtottak végre négyszeres termékfejlesztést és korszerûsítést, a villanykörtét sem adják olcsóbban. Mégis, az „elavult termék” ár/érték aránya versenyképes a trendi modernével, a törvényi szabályozás ellenére is, hátha még jó PR-je is lenne.


Z:\P&P\137P&P\vp\137p81pap r2B.vp 2013. Æprilis 21. 16:23:19

11


BUSINESS

Ismét növekszik a német nyomdagépgyártás

Európa gazdasági nehézségei ellenére mintegy 10 százalékkal tudott növekedni 2012-ben a német nyomda- és papírgépgyártás. A Fachverband Druck- und Papiertechnik, vagyis a német nyomda- és papíripari szövetség felmérése alapján a teljes ágazat 3 százalékos csökkenést szenvedett el. Ezt a visszaesést azonban kizárólag a papírfeldolgozó gépek gyártása okozta. Ezen a területen a csökkenés nagysága a 44 százalékot is elérheti. A nyomdaipari gépgyártás ezzel szemben 10 százalékos forgalomnövekedést tudott elkönyvelni 2012-ben.

P D

t ir n

r. Markus Heering ügyvezetõ szerint 2013-ban a megrendelésállomány növekedésével lehet számol, ami az 5%-ot is elérheti. Így ez az üzleti év sem lehet rosszabb a 2012-es évnél. Sikeresnek könyvelik el a német nyomdagépgyártók a 2012-es drupa rendezvényt is. Ennek következtében nõtt a kapacitáskihasználás, s így elérte a 85,5%-ot, ami a nyomdagépgyártás területén 2011-ben 82,5% volt. Visszaesett a nyomdaipari papírok termelési mennyisége Európában, aminek következtében a papírgyárak is visszafogták fejlesztéseiket. Ez okozta a 2011-es évhez képest a német gépgyártás 44%-os viszszaesését. Hozzájárult ehhez a nagymértékû csökkenéshez a Kínával folytatott kereskedelmi konfliktus is, amelynek

12


Z:\P&P\137P&P\vp\137p58nØmetnyomda.vp 2013. Æprilis 18. 16:37:43

h il s

b u

P &

Dr. Markus Heering

g in

következtében kínai papírgyártók sorra vonták vissza megrendeléseiket. Az alapvetõ kiváltó ok, hogy az Európai Unió büntetõvámot vezetett be a Kínából származó finompapírokra, ami jelentõsen csökkentette a kínai papírgyártás európai felvevõpiacát.

Gazdasági körkép

Különösen Spanyolországban és Olaszországban csökkentek a papír- és nyomdaipari berendezéseket érintõ beruházások. Meglepõ módon viszont ÉszakAmerikában 13%-os növekedést értek el a német nyomdagépgyártók. Ez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy az amerikai gazdaság ismét teljesen lábra állt volna. Kínában nagymértékben csökkent a német papírgyártógépek exportja, azonban 70%-kal nõtt a papírfeldolgozó gépek iránti kereslet, míg a nyomdagépek exportmennyisége is minimálisan csökkent. Jelentõsen nõtt viszont Afrika felvevõképessége. Indiában 800 millió olvasó és 230 ezer nyomda található. Itt például a könyvgyártás kétszámjegyû növekedést ért el 2012-ben. Az indiai piacra – a további bõvülés mellett – a minõségi termékek iránti igénynövekedés a jellemzõ. Az 1,2 milliárdos lakosság minõségi iránti igénye mérhetõvé vált. Ez a tendencia várható a közeljövõben Brazíliában is. Egyre jobb a papír- és nyomdaipar környezetvédelmi megítélése is. Egyre többen ismerik fel, hogy a papír ökológiailag nem terheli a környezetet, és ennek különösen nagy a jelentõsége azokban az országokban, ahol még megoldatlan a felhasznált anyagok begyûjtése és újrahasznosítása. Németországi kutatóintézetek felmérése szerint a nyomtatott és digitális médiumok környezeti hatásai nagymértékben függnek a felhasználók viselkedési formáitól. Aminõségi papírtermékek helyzete kedvezõ.

GÉPFELÚJÍTÁS TA N Á C S A D Á S

ÉRTÉKESÍTÉS

A L K AT R É S Z K E R E S K E D E L E M

SZERVIZ

CSOPORT

Íves ofszetnyomó gépek Tekercses ofszetnyomó gépek Digitális inkjet nyomógépek Kombinált tekercsnyomó gépek

Kemény és puhatáblás nyomdaipari termékeket gyártó gépek és berendezések

Kemény és puhatáblás nyomdaipari termékeket gyártó gépek és berendezések

Flexo nyomógépek és perifériák Digitális címkenyomó gépek

Hajtogatógépek és perifériák

Hajtogatógépek, mailing rendszerek, Stancológépek, tekercsvágók és speciális berendezések

t n i r P Vágógépek és perifériák

Cérnafűző gépek és perifériák

Irkafűző sorok, drótfűző gépek, tűzőfejek

Újság és folyóirat szállító rendszerek, rotációs vágógépek, ívkötegprések, keresztkirakók

Kisteljesítményű keménytáblás könyveket gyártó gépek

Pántológépek

h il s

b u

P &

g in

H-2151 Fót, József Attila u. 43. Központ: +36 27 537-870, +36 27 537-890 Értékesítés: +36 27 537-872, -874, -875, -876 Professzionális spirálozó és lyukasztógépek

Papírfúró és gyűrűsmappa készítő gépek

Szerviz / Alkatrész: +36 27 537-878, -879 Fax: +36 27 537-895 [email protected] www.prosystem.hu

P_P(210x297mm)_imagehird.indd 1

6/13/12 1:33 PM


OKTATÁS

Változó világunk alapja a tudás

Óbudai Egyetem Biztosítéka a számonkérés

Felgyorsult a nyomtatott kommunikáció, a nyomdaipar fejlõdése. Az oktatásnak mindezt követnie kell. Dr. Szentgyörgyvölgyi Rózsa, az Óbudai Egyetem egyetemi docense szigorú oktató hírében áll. Szerinte alapvetõ a fiatalok érdeklõdésének felkeltése, a tudás pedig a számonkéréssel mérhetõ. Nagyszerû érzés látni a kibontakozó tehetségeket, segíteni õket tudással. Rózsa a mai napig is készül minden órájára. r. Szentgyörgyvölgyi Rózsa, az Óbudai Egyetem Rejtõ Sándor Könnyûipari és Környezetvédelmi Karán a Médiatechnológiai és Könnyûipari Intézetben mint egyetemi docens tevékenykedik. Ezzel párhuzamosan látja el az intézetigazgató-helyettesi, valamint a nyomda- és média szakcsoport vezetõi feladatokat.

D

Oktatási helyzetkép

t ir n

Nemcsak a szakterületünk változott meg gyökeresen, hanem a fiatalok is változnak. 15 évvel ezelõtt a zárthelyikre még sokat tanultak a hallgatók, komolyan készültek a vizsgákra, sõt, egymással versenyeztek és az apró betûs részt is elolvasták, megtanulták. Ma a hallgatók egy része nemcsak hogy elégedett egy megszerzett kettes érdemjeggyel, hanem annak nagyon is tud örülni. Nem közösítik ki maguk közül azokat, akik tanulnak, de azokat sem, akik

P

Dr. Szentgyörgyvölgyi Rózsa

látványosan nem mutatnak érdeklõdést választott hivatásuk iránt. Lényegesen jobb a helyzet a levelezõ tagozatos hallgatók esetében. Õk valóban azért

Tanulmányok és szakmai múlt

1976: Budapesti Mûszaki Egyetem okleveles gépészmérnöki diploma 1983: Budapesti Mûszaki Egyetem okleveles gazdasági mérnöki diploma 2002: Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem MBA-diploma 2010: Nyugat-magyarországi Egyetem PhD Tervezõmérnökként dolgozott a Csepel Mûvek Egyedi gépgyárában, mûszaki koordinátorként a Magyar Posztógyárban, a Globus nyomda Rt. termelési igazgatója, majd a Goldbut Nyomda Zrt. cégvezetõje volt. A CEP Nyomdipari Zrt.-ben értékesítéssel foglalkozott. 1988 óta az Óbudai Egyetem (jogelõdje a Könnyûipari Mûszaki Fõiskola, majd a Budapesti Mûszaki Fõiskola) oktatója. Elõször fõiskolai tanársegéd, majd adjunktus és egyetemi docens lett. Angol és német nyelvtudással rendelkezik. Angol nyelvû szakmai elõadásokat tart.

14


Z:\P&P\137P&P\vp\137p78 buda.vp 2013. Æprilis 19. 15:16:44

h il s

b u

P &

g in

jönnek az egyetemre, hogy eddig megszerzett elméleti és gyakorlati tudásukat továbbfejlesszék, gyarapítsák. Minden órán részt vesznek, jegyzetelnek, aktívan közremûködnek. Öröm órát tartani nekik.

Ars poetica

Ma a felsõoktatásban nem elég a megjelenés érdekében kötelezõvé tenni egy-egy tantárgy óráin való részvételt. Az sem elég, ha az oktató szempontjából érdekesnek minõsíthetõ egy elõadás. Fel kell kelteni a hallgatók érdeklõdését. Az elõadások iránt, és a nyomdászszakma iránt is. Célirányosan kell a hivatalos tananyag mellett információkat tudatosítani a hallgatókban, a nyomdaiparról, vagy annak speciális területeirõl, újszerû, egyedi jellemzõirõl. Kedvet kell csinálni, meg kell szerettetni, mintákkal tapinthatóvá kell tenni az ágazatot. Ez a nyomtatott kommunikáció esetében talán könnyû is, hiszen a kész termékek kézzelfoghatóak. Érdekes dolog a szigorúság. Amíg a hallgatók itt vannak az egyetemen, jelentõs részük vagy érdektelen, vagy ellenérzést táplál a szigorú számonkéréssel szemben. Amikor kikerülnek a gyakorlati életbe, egyre gyakrabban értékelik a megszerzett tudást. A szigorúság a számonkéréssel mérhetõ. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a nyomdásztanulóknak a technológiai tudás mellett esztétikai érzékkel is rendelkezniük kell. Alapvetõ a határidõk elfogadása és azok betartása, betartatása. Jó érzés látni és hozzájárulni a hallgatók fejlõdéséhez. Követni és segíteni, amikor egy végzõs hallgató a szakdolgozatának készítése során kibontakozik. Valójában, a 19–23 éves fiatalok életében a szakdolgozat az elsõ nagy feladat. Ekkorra nemcsak


OKTATÁS az derül ki, hogy választott szakmájukat mennyire tartják hivatásuknak, hanem az is, hogy mennyire hajlandóak gondolkozni és dolgozni egy-egy feladat megoldásán. Segíteni kell és érdemes is õket.

Kreditrendszer Számos elõnnyel rendelkezik a bolognai rendszer szerint mûködõ magyar felsõfokú oktatás. Az átfogó, széles körû ismeretek nyújtásával a BSc-képzés megteremti a szakmai alapokat, az MSc-, majd a doktori képzés pedig elmélyíti azokat. A kreditrendszerben a kötelezõ tárgyak mellett szabadon választhatóak is vannak. Kisebb ugyan a kreditértéke ezeknek, de lehetõséget adnak speciális tudás megszerzésére. Népszerûek a szabadon választott tárgyak, melyekkel széles körûen lehet megismerni egy-egy ágazat feladatát, hasznosságát és szépségét. Hátrány viszont, hogy a kreditrendszer következtében gyakorlatilag megszûntek a tankörök. Nincs egységes kezdési és befejezési idõpont, megszûnt a ballagás, a bankett. Minden tárgyra teljesen eltérõ összetételû hallgatóság jelentkezik. Gyengült az együttgondolkodás, az együtt-tanulás módszere, a teammunkák szükségességének gyakorlata. Szentgyörgyvölgyi Rózsa személyes találkozások, órán kívüli szakmai programok megszervezésével próbál ezen változtatni.

Oktatott tárgyak

t ir n

Az oktatásnak is követnie kell a nyomdaipar gyors fejlõdését, különben elavult ismereteket nyújt. A számos új fejlesztés bemutatása mellett kevés idõ jut az alapfolyamatok, a nyomtatott kommunikáció

P

több száz éves történelmi ismereteire. Az Óbudai Egyetem ezt felismerve, kötelezõ és szabadon választott tárgyként egyaránt oktatja a hagyományos nyomdaipari technológiákat is. Szentgyörgyvölgyi Rózsa a BSc-s hallgatóknak jelenleg nyomdaipari technológiai ismeretek, speciális nyomtatási eljárások, alkalmazott digitális technológiák és feldolgozástechnológia tárgyakat tart. Angol nyelven oktatott tantárgyai a flexographic printing technology és a digital printing technologies, a két tárgy egyike minden félévben meghirdetésre kerül, mivel kritériumtárgyak az egyetemen. A könnyûipari mérnök mesterképzésben az MSc-hallgatók a hagyományos és digitális nyomtatási

h il s

b u

P &

g in

eljárások, a digitális nyomtatási technológiák és a nyomtatáselmélet tárgyakat sajátíthatják el tõle. Papír- és nyomdaipari technológiát tanít a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gazdaság- és társadalomtudományi karán. 25 éves oktatói munkája során közel 100 könnyûipari mérnök szakdolgozat és TDK-dolgozat témavezetõje volt. Az Óbudai Egyetem Rejtõ Sándor Könnyûipari és Környezetmérnöki Karán az anyagtudományok és technológiák doktori iskolában meghirdetett tantárgya a nyomathordozók és nyomdafestékek kölcsönhatása nyomtatásnál. Oktatói munkája mellett nemzetközi kutatási és oktatásfejlesztési projektekben vesz részt.


Z:\P&P\137P&P\vp\137p78 buda.vp 2013. Æprilis 21. 16:35:24

15


OKTATÁS Egy InterCity-professzor a digitális távoktatásról

Miért nem sikerült meghonosítani?

Okulásul félretettem a Zalai Hírlap 2013. március 6-i számát. Az adta hírül, hogy a zalaegerszegi Kölcsey Gimnáziumban figyelemre méltó kísérlet kezdõdött. Az iskola néhány évvel ezelõtt kapcsolatba került egy Ruhr-vidéki társintézménnyel, a Westerwald-hegységben lévõ fürdõváros középiskolásaival. A cikk megjelenésekor éppen Bad Marienbergben, tõlünk 1300 kilométernyire tartózkodott egy magyartanár a 13 diákjával. Skype-on jelentkezett be, hogy megtarthassa óráját az osztály itthon maradt részének. ivételesen nem feleltetett, hanem elemezte József Attila egyik legszebb versét. A vállalkozó szellemû pedagógus elmondta az újságírónak, hogy leginkább az érdekelte, vajon sikerül-e a számítástechnikát felhasználni a távoktatásban. Bizonyára nem õ az egyetlen, aki kísérletezik nálunk a digitális tanítással, ezek az akciók azonban egyelõre elszigeteltek. Holott a távoktatás elõbbre is tarthatna a XXI. századi Magyarországon. Napra pontosan kimutatható, hogy hol siklott félre a világ fejlettebb részén immár rutinnak számító tanítási-tanulási forma.

K

t ir n

Az elõzõ évtized közepén egész napos eseményre invitált az egyik tanítványom. A diploma megszerzése után oktatástechnikai cégnél kapott állást, ennek képviseletében szervezett látványos akciót Budapesten, a Petõfi Irodalmi Múzeumban. Szokatlan idõpontban, szombaton 13 órakor találkoztunk, három idõzónát kellett ugyanis figyelembe venni. Az Egyesült Államokban, az Atlantióceán nyugati partján hat órával kevesebbet számítottak, KeletÁzsiában, Tajvan szigetén viszont hat órával többet. Az atlantai egyetem tanára, az egyébként magyar származású Benedek professzor reggel hétkor ült a munkahelyi íróasztalához. Világos öltönyben, sötétebb ingben és pöttyös csokornyakkendõben feszített, majd belenézett a kamerába, és megtartotta esedékes elõadását a tajpeji egyetemen idõzõ tanítványának. Mint késõbb kiderült, a világ különbözõ részein még kilenc tanítványa hallgatta az érdekes fejtegetéseket. A kísérleti stádiumban lévõ vállalkozásra az adott alkalmat, hogy a professzor észrevette: valami nem stimmel a vizsgán, a diákok papirosízûen felelnek. Kisvártatva rájött, hogy a hallgatók csupán könyvtárban és múzeumban tanulmányozhatták témakörét, a harmadik világ mûvészetét. Nemzetközi kapcsolatai révén ösztöndíjat szerzett nekik, és elküldte õket a szélrózsa minden irányába, hogy a helyszínen ismerkedjenek a mûalkotásokkal, tapinthassák a szobrokat, beszélgethessenek a festõkkel, színészekkel, magukba szívhassák a helybéli kultúrát. Igen ám, csakhogy az egyéves ösztöndíjnak ára lett. Az amerikai egyetemistáknak ki kellett hagyniuk két szemesztert, és amikor visszatértek Atlantába, már csak az eggyel alattuk lévõ évfolyamhoz csatlakozhattak. Benedek professzor ekkor szervezte meg a fél világot átölelõ távoktatást, egy számítástechnikai cég

P

16


Z:\P&P\137P&P\vp\137p03tÆvoktatÆs.vp 2013. Æprilis 19. 15:21:08

h il s

b u

P &

Tanulás az Atlanta–Tajpei–Budapest háromszögben

g in

révén pedig szûkebb pátriáját, Magyarországot is bekapcsolta az Atlanta–Tajpei–Budapest háromszögbe. Ama bizonyos céget két, akkor harminc körüli fiatalember alapította. Egyikük Magyarországról vándorolt ki Amerikába, a másik már kint született, magyar emigránsok gyerekeként. Elmesélték, hogy az illetékes minisztériumban egy fõosztályvezetõig jutottak, és bár távoktatásra hárommilliárd forintot szavazott meg az országgyûlés, ez a pénz nem föltétlenül digitális távoktatásra jutott. Aztán az amerikai cég eltûnt a szemem elõl, azóta mégis figyelem az évrõl évre elfogadott költségvetést. Ahogy látom, a távoktatásra egyre több pénzt szán az immár harmadik kormány és a sokadik névre átkeresztelt minisztérium. Igazán kár, hogy az eredmény nem látszik a hazai felsõoktatásban, a középiskolákban is csupán az egyéni rácsodálkozásoknál tart.


OKTATÁS Miért nem hidaljuk át a teret és az idõt? Aszemléleti elmaradottságunkat ábrázoló történet személyesen is érint, mert az úgynevezett InterCity-professzorok közé tartozom. Médiapolitikát tanítok, és ezzel a témakörrel olyan kevesen foglalkoznak, hogy eddig hat felsõoktatási intézményben fordultam meg. Két évtized alatt a gyorsvonattal körülbelül tízszer utaztam körbe az Egyenlítõt – Magyarország határain belül. Állandó munkahelyem például 270 kilométernyire van a lakóhelyemtõl, és ezt az utat nemrégiben tettem meg háromszáznegyvenedszer. Ha annak idején meghonosítják a digitális távoktatást, rengetegszer hatórányi utazástól kíméltek volna meg. Arról nem is szólva, hogy több milliós utazási költségtõl kímélték volna meg az anyagilag amúgy is rosszul eleresztett fõiskolákat és egyetemeket. De aggodalomra ad okot egy kevésbé személyes és valószínûleg nyomósabb mozzanat is. Nemrégiben még félmillióra rúgott a felsõoktatásban tanulók száma, közülük mintegy százezren esti vagy levelezõ tagozatra jártak. Mára viszont 380 ezerre csökkent a létszámuk, az esti tagozat gyakorlatilag megszûnt – a hét közepén egyre kevésbé szabadulnak el munkahelyükrõl a hallgatók –, a hétvégi levelezõ oktatásban résztvevõk pedig a korábbihoz képest felényien vannak. Amunkahelyüktõl és családjuktól veszik el a tanulásra szánt idõt, és bizony a költségtérítésnek nevezett tandíjat is egyre ritkábban vállalja át a munkahely. S van még valami, aminek okán sokan úgy érzik, hogy nem éri meg nekik felnõtt korban diplomát szerezni. Amit a nappali tagozaton, a túlnyomórészt frissiben érettségizetteknek harminckétszer 45 percben mondhattam el a legutóbbi száz év médiapolitikájáról, azt az esti és levelezõ tagozatosoknak nyolcszor negyvenöt percben kellett összefoglalni. Ez kétségkívül hasznos abból a szempontból, hogy nem merülök el a részletekben – s ez nemcsak a tanárnak jó, hanem a diákoknak is. Ugyanakkor a felnõtt és dolgozó hallgatók önérzetét sérti a nyilvánvaló esélyegyenlõtlenség. Vajon mennyit spórolhatnának idõben, energiában és pénzben, ha a múlt évtized közepén az amerikai magyar üzletemberek sikerrel jártak volna a minisztériumban? Vajon mennyit profitálhatott volna az állam és a megannyi munkahely abból, hogy nemcsak szakmailag, hanem számítástechnikailag is képzett hallgatókat bocsátott volna ki a felsõoktatási intézmény? Ráadásul a nappali tagozatosak közül egyre többen jutnak ki az Erasmus-ösztöndíjrendszer révén nyugat-európai egyetemekre. Ha sikerült volna meghonosítani a digitális távképzést, most nem kéne évet halasztaniuk, sõt, még az idõzónák miatt sem kéne reggel hétre glédában ülnie az elõadónak. Hát igen, az elõadók. Természetesen nem akarom nyakukba varrni a digitális távoktatás hazai csõdjét, mert találkoztam kitûnõ kollégákkal is. Mindazonáltal az a benyomásom, hogy a többségük ódzkodik a kamerától meg a Skype-tól. Különösen az idõsebb évjáratúak; egy fölmérés szerint a hatvan fölöttiek 3,9 százaléka, tehát százból négyen ülnek rendszeresen a számítógép elé. Bár a felsõoktatásban dolgozók között nyilván magasabb az internetezõk aránya, mégis gondot okoz nekik, hogy a digitális elõadásban kevesebbet lehet rögtönözni. Arra alaposabban kell fölkészülni, a fölvett és rögzített mondandó ugyanis bármikor visszakereshetõ, minõségi szempontból is ellenõrizhetõ. Az emberileg méltányolható szubjektív szempont is közrejátszott egy államilag elsinkófált kísérlet sikertelenségében. 2013-ban jócskán késésben vagyunk, de talán még most sem késõ. Zöldi László

P

t ir n

P &


Z:\P&P\137P&P\vp\137p03tÆvoktatÆs.vp 2013. Æprilis 21. 17:17:52

b u

h il s

g in


IN MEMORIAM

Sorozatunk következõ részében a mérnök tanáregyéniségre emlékezünk

Dr. Benyák Ferenc

Szerencsések voltak, akik tanítványai lehettek. Benyák Ferenc ugyanis többnyire a lényeget látta meg a problémákban, feladatokban, és azt is tanította. Egy bizonyos megoldást felhasznált olyan területen is, ahol arra addig nem is gondoltak. Igazi mûszaki volt, és gondolkodó tanár. enyák Ferenc nyomdászcsaládból származott, könyvkötõ nagyapjának Nagyatádon volt nyomdája. Õ „nyomdászsegéd” címû oklevéllel szabadult, mert a kis nyomdában nem volt szakmai tagolódás, mindenhez érteni kellett. Késõbb felvették a Mûegyetemre, ami akkoriban – osztályidegen származása miatt – nagy szó volt. Itt végzett szerszámgép- és gépgyártás-technológia szakon. Nagyon sok minden érdekelte, s ami érdeklõdését felkeltette, azt megtanulta és alkalmazta is. Megismerte így a gép- és gyorsírást, a könyvelést, a nõiruhaszabást és -varrást, a motor- és repülõgépvezetést. A fõiskolán tanította jelmondatát: becsületes tolvaj nem otthon lop. E mondat nála azt jelentette, hogy mindenhol lehet tanulni, és ha egy megoldás valahol bevált, az máshol is alkalmazható. Például az általa tervezett Velox önberakó gyorssajtó sebességszabályozója a repülõgép szárnymozgató megoldása alapján készült, nyomdagépeknél a Bowden-huzalos megoldás addig ismeretlen volt. Tanárkodása elõtt nyomdagépjavítással és -tervezéssel foglalkozott. Tervezett és gyártott szétszedhetõ, háton szállítható nyomdagépet a vietnami hadsereg számára. E gép tervezésében Hajós

B

P

18

t ir n

Lajos is részt vett. De tervezett még állítható erejû lehúzóprést, gumiformáról nyomó rotációs ügyviteli gépet, Monotype formákat, varrógépcsúszkákat, pezsgõlezáró felszerelõgépet, flexo-rotációsgépet, alumínium szalagfestõ és szárítómûvet és még sok mást.

P &


Z:\P&P\137P&P\vp\137p02benyÆk2.vp 2013. Æprilis 21. 16:44:26

h il s

b u

Nyomdagépek tervezését és javítását cserélte fel a fõiskolai tanári katedrával

g in

Az volt a véleménye, hogy a diploma annyit ér, amennyit alkotnak az addig megszerzett tudással. A tanulással pedig megállni nem lehet… Amíg hazánkban létezett nyomdagépkorszerûsítés, -gyártás, -tervezés, addig a Nyomdagépjavítónál dolgozott fõmérnökként. Amikor rádöbbent, hogy részint a


KGST-megállapodások miatt, részint, mert a vállalat addigi vezetõit újakra, a problémákat, gondokat, szakmát nem ismerõkre cserélték, reménytelennek ítélte a gyártás és tervezés helyzetét, és elfogadta a fõiskola tanári állását. * A Könnyûipari Mûszaki Fõiskolán az oktatók különféle kutatási témákat oldottak meg, így lehetett hivatalosan valamiféle fizetés-kiegészítéshez jutni. Az egyik szobában a tanárok összedugták a fejüket. Benyák Ferenc, akit legjobb barátai – testi adottságaiból kiindulva – Fülesnek is szólíthattak, odapillantott az asztalon heverõ papírlapokra. Szörnyû hosszú differenciálegyenlet-rendszerek vicsorogtak vissza rá – még megoldatlanul. – Mivel foglalkoztok? – érdeklõdött Õ. – A feladat egyszerû – válaszoltak kissé mérgesen a töprengõk. – A festékréteg vastagságát kell meghatároznunk ofszetrotációsnyomtatás esetén. „A” Benyák csak rövid ideig gondolkodott. De akkor intenzíven és rendhagyóan. Egyáltalán nem volt szokásos tudományos feladatok megoldásakor az egyszerû gondolatmenet. – Mérjétek le egy oldal átlagos denzitását, kérdezzétek meg a gépmestert, hogy hány oldalas a lap, és ehhez a példányszámhoz mennyi festékek használ el. A festék fajsúlyát meg csak ismeritek? – Ezzel elsétált. A többiek kissé furcsán néztek utána. De megvolt a megoldás! *

t ir n

Az öregedés, sajnos, Õt sem kímélte. Hallása és látása is megromlott. Szemüveget kellett hát csináltatnia, méghozzá vastagszárút, hogy elférjen benne az apró hallókészülék. Õ nem volt letörve, sõt, büszke volt az új szemüvegcsodára. – Képzeljétek – mutogatta büszkén a csodaszemüveget –, csak leveszem ezt a csodát, és se kép, se hang – mosolygott büszkén. Nemsokára tanszéki értekezlet következett. A tanárok – mintha csak vásottabb nebulóiktól lesték volna el –, a hátsó padokban foglaltak helyet. Nem így „A Benyák”! Õ leült az elsõ padsor elsõ sorának közepére, pontosan szemben az értekezlet vezetõjével, aki mély levegõt vett, és nekikezdett beszédéhez. „A Benyák” szelíden mosolygott, és maga elé tette szemüvegét. Senki sem magyarázhatta meg, miért tûnnek el komoly, tekintélyes oktatók, röhögéstõl fuldokolva, a padok alatt… Garai Péter

P

h il s

b u

P &

g in


Z:\P&P\137P&P\vp\137p02benyÆk2.vp 2013. Æprilis 21. 16:46:11

19


TRADÍCIÓ

Iniciálé, kezdõbetû megjelenése és története NICIÁLÉ (kezdõbetû) elõször az ókori írástekercseken jelent meg. A kódexeknél kezdõbetûként funkciót töltött be. A sokszorosított könyvben kezdetben utólag kézzel festették, késõbb metszetekrõl, majd klisékrõl nyomtatták. Korunkban a két- vagy többsoros betûnagyságban alkalmazzák. z iniciálé a kódexeknél funkciót töltött be, és a tartalom tagolását szolgálta. Az elsõ kódexek lapjain alakult ki a könyv hagyománnyá vált formája, amely máig sem változott sokat. Amikor kolostorokban kézzel írták a könyveket, már használtak iniciálékat egyszerûbb vagy díszesebb kivitelben. A lapokat gazdagon ékesítve miniatúrákkal, kapcsolva növényi és figurális díszekkel körülvéve. Az iniciálét a nyomtatott könyv az írott könyvbõl vette át. Az elsõ könyvekre az iniciálékat – Gutenberg Negyvenkétsoros Bibliájába – a kéziratokhoz hasonlóan, a nyomtatott szöveg után, a kihagyott üres, többsornyi téglalap alakú helyre, a rublikátor írta bele – akinek a szövegkiegészítõ bejegyzések beírása volt a feladata – vörös színnel a kezdõbetût. Azt követõen az illuminátor látta el az oldalt színes, rajzos iniciálékkal. Ezek a könyvnyomtatás kezdeti éveiben kísérletek voltak. A többszínes könyvnyomtatás csak késõbb kezdett elterjedni. A 15. században a tipográfia indulásakor igen használatos szerepet kapott az iniciálé. Alkalmazását könyvekben az augsburgi Günter Zainer kezdte meg elõször.

A

P

t ir n

Az elsõ, fametszetrõl, két színben nyomtatott iniciálékat Gutenberg legjelesebb tanítványa, Peter Schöffer Johann Fusttal kezdte elõször alkalmazni az 1457 nyarán kinyomtatott Zsoltáros könyvben. A korai középkor és a reneszánsz idején volt az iniciálék használatának két csúcspontja. Németországban és Velencében kezdték a könyvnyomtatók kialakítani a tipográfia önálló formanyelvét, és a stílusához illeszkedõ iniciálékat alkalmazni. Német és francia mûvészek tervezték a nyomtatott könyvekhez elsõként a legszebb metszeteket: Lukas Cranch, Urs Grat, Hans Halbein, Hans Weidlitz, Hans Burgkmair, Michael Ostendorfer és más német alkotók. A franciák közül munkáikkal kitûntek: Simon de Colins, Johan le Royer és Geoffroy Tory. A tipográfia kezdetén, már a 15. században fontos szerepe lett az iniciálénak. A metszõk iniciáléinak ornamentikája, méretei tudatosan összehangoltak a szedéstükörrel A kezdõbetû önálló alkotásként illeszkedik a szövegoldal tükrébe. Ez az elv az olasz és francia tipográfiában sokáig divatozott. Az iniciálésokszorosítás a 16. században fametszetrõl, majd a 17. századtól

Peter Schöffer kezdõbetûje

h il s

b u

P &

g in

rézmetszetrõl történik. Anémet tipográfiában a könyvek kezdõbetûi ellentétes hatásúak a reneszánsz iniciáléval. A német betûtípusok a schwabach és a fraktúra. Ezek a tollírás típusú és jellegû tervezett iniciálék kerülnek a szövegek élére. 15. századi francia õsnyomtatvány fametszetes betûje

Francia díszbetû, 17. század Bodoni, Baskerville és Didot neves nyomdászok mûveikbõl a 18. század végén számûzik, már nem használják az ornamentikát. Elsõsorban a szép betûtípusokkal komponálva igyekeznek megteremteni az új betû- és könyvmûvészetet. A szöveg nagyobb fokozatú betûit alkalmazzák iniciáléként, s késõbb egyáltalán nem használnak díszítõelemet, és a díszes iniciálé kezdõbetû használata a romantika stíluskorszakában már kevésbé tud beilleszkedni a tipográfia kompozíciós keretébe, és a gyakorlatban is megszûnt az alkalmazása.

20


Z:\P&P\137P&P\vp\137p04iniciÆlØ2.vp 2013. Æprilis 19. 16:54:02


TRADÍCIÓ A régi korok iniciáléinak változatos díszítményes világát nyomtatványokban és könyvekben – néhányat itt is felidézve – tisztelettel megcsodáljuk, és elismeréssel adózunk míves alkotómunkájuknak. Már régóta korunk tipográfiája, könyvmûvészete a karakteres betûtípusok változatosságával áll rendelkezésre, hogy díszes cirádák mellõzésével, a megfelelõ méretben szolgáljon – iniciálé – kezdõbetûként a szöveg élénkítésére. Gécs Béla Kozma Lajos iniciáléi és könyvdíszei

A magyar tipográfiában jelentõs, nyugateurópaihoz hasonló mûvészeti szintû, tervezésû és metszésû iniciálék és kezdõbetûk alig készültek. Feltûnést és elismerést nyert iniciálék elõször Kner Imre tipográfus és Kozma Lajos építész-grafikus szerencsés munkakapcsolatából született. Kozma a gyomai Knernyomda könyveihez, mûvészi fametszethatású iniciálékat tervezett és rajzolt, melyek az 1920 karácsonyára, a Három Csepke Könyvben jelentek meg, országos sikerrel. 1921-ben megszületik és kiadványokban megjelenik a betûöntödei úton metszett és öntött Kozma-féle, 250 figurából álló, könyvdíszek és iniciálék gazdag gyûjteménye. Az egységes díszítõanyag jellegzetessége folytán sajátja, s ez idõben a világon egyedülálló vállalkozása volt a Knernyomdának. Betûöntödei védettsége révén más nyomdák számára hozzáférhetetlen lett az egész kollekció.

P

t ir n

Ornamentikus betûk, 19. század

b u

P &

Kalligrafikus kezdõbetû

g in

h il s

Iniciálékkal díszített Magyarok Képes Krónikája

Ecsettel írt iniciálé, 20. század


Z:\P&P\137P&P\vp\137p04iniciÆlØ2.vp 2013. Æprilis 19. 16:44:26

21


TIPOGRÁFIA

Technika, tecnológia

– TipográWa –

A tipográWa nem úgy alakult ki, hogy néhány jó ízlésû, nagyon okos ember(ek) csinált(ak) valamiféle nyomtatvány-kialakítási rendszert, majd annak megalkotása után elégedetten összebólintottak: na, ez így jó lesz. A tipográWa alakulására és változásaira hatott a kor technikája, a kialakult gyártásfolyamat és a kor mûvészete, végül még az olvasás megkönnyítésének igénye is.

A nyomdaipar kezdete elõtt Az elsõ, kézzel írott könyveknél a sorok végét az íráshordozó „szabályozta”. Ezért – meg aztán azért, mert az írást az íráshordozó vége elõtt abbahagyni egyszerûbb volt –, az írott szöveg szabadsorossá alakult.

P

t ir n

g in

h il s

olyan sok a könyv, hogy az olvasás sebessége társadalmi szinten számított volna.) A sorok tömbökbe rendezését úgy oldották meg, hogy egyszer jelölésszerûen leírták a sort. Ebbõl kiderült, hogy a szöveg egyéb beavatkozás nélkül meddig érne. Ezután valóban leírták a betûket az adathordozóra, immár a szükséges torzítások, rövidítések beiktatásával. Nehézkes, hosszadalmas munka volt, ráadásul akár a vakon írt, akár a valóban rögzített szövegben hibát vétett a leíró, a tömbösítés sem sikerült. Ráadásul még a gondos munka sem volt tökéletesen pontos.

b u

P &

A könyvnyomtatás kezdetei

Találmányaival Gutenberg nem a könyv formáját akarta megújítani. Egyszerûen több és olcsóbb könyvet kívánt gyártani. Elfogadta tehát a kézzel írott kódexek

A Pray-kódexben található Halotti beszéd szabadsoros Lassan a szövegírók rájöttek arra, hogy a tömbösen írott szöveg szebb. (Arra, hogy annak olvasása is könnyebb, valószínûleg még nem döbbentek rá, hiszen nem volt

T 22

i

p

o

g

A Képes Krónika egy oldalának részlete. A tömbösítés apróbb hibái jól látszanak

r


Z:\P&P\137P&P\vp\137p01techtipo3.vp 2013. Æprilis 19. 17:06:05

á

W

a

Gutenberg 42 soros Bibliájának egy oldala. A sorkizárás apróbb hibái itt is látszanak


TIPOGRÁFIA lék alatt három díszítõelem és az azokból szedhetõ sor látható, amelyet egy ábécé követ. Legalul egy díszítõelemekbõl öszszeállított, összetett díszítést helyeztek el. Érdekes megfigyelni, hogy Gutenberg óta alig több mint másfél évszázad telt el, de ezek a betûk már nem is hasonlítanak Gutenbergéihez.

Munkatársa, az egyébként résztulajdonos, Peter Schöffer más, jobb megoldást talált a szöveg tömbösítésének megvalósítására: a különbözõ méretû szóközt. Megoldása több mint félezer évig, a kéziszedés korában volt általánosan és kizárólagosan használatban. Schöffer kiváló tipográfus is volt. Ennek egyik bizonyítéka a mainzi Psalterium. Nagy jelentõségû technikai elõrelépés volt, hogy a kék és piros iniciálékat együtt nyomtatták a szöveggel, nem kellett kézzel belefesteni azokat a nyomatba, így az ívek nyomtatás után közvetlenül átkerülhettek a kötészetbe. Ez az eljárás költséges volt, nemigen terjedt el. A gyakorlatban a kézzel festett kezdõbetûket a 18. századig alkalmazták.

A fejlõdés gyorsan megindult A mainzi Psalterium egy oldala megjelenési formáját, és szedését tömbösítette. A tömbösítés megoldása érdekében ligatúrákat és rövidítési jeleket gyártott. Ez ugyan megoldást jelentett, ám hamarosan túlságosan felduzzadt az alkalmazott jelek száma, ezért használata nehézkes volt.

P

t ir n

A szedett iniciálé Schöffer-féle megoldása – annak költségessége miatt –, tehát nem terjedt el általánosan. Igazi áttörést a „betûként” szedhetõ iniciálé jelentett. A bécsi Singriener-nyomdából (1510– 1562) származó, a 17. század elején a nagyszombati káptalan tulajdonába került nyomda betûmintalapján az N és P iniciá-

h il s

b u

P &

g in

A nagyszombati káptalani nyomda betûmintakönyvének említett oldala



23

>


TIPOGRÁFIA >

Technika, tecnológia

– TipográWa –

Azonban nem kizárólag a díszítõelemek és iniciálék használatának szabályai alakultak ki, hanem a szövegszedés technológiájának alapvetõ szabályai is. nyomdaipar földrajzi értelemben is rendkívül gyorsan terjedt. Ha egy iparág túlnövi egy (vagy legfeljebb néhány, egymáshozközel esõ) mûhelykereteit, szükségképpen kialakul valamiféle összehangoltság igénye, még ha nem is szabványnak nevezzük azt. Kialakultak az évek során nemzetközivé vált mértékrendszerek. Alapvetõen kétféle mértékrendszer vált általánosan használttá. A francia, méter alapmértékre építõ, Fournier által felállított, és Didot által továbbfejlesztett, valamint az angol picamértékrendszer.

A

A francia rendszerben: 1 méter = 2660 tipográfiai pont.

t ir n

Az angol rendszer kicsit bonyolultabb: 1 yard = 3 láb, 1 láb = 12 inch (az inch azonos a hüvelykkel), 1 inch = 6 pica, 1 pica = 12 picapont.

P

Érdekes megfigyelni, hogy bár a két rendszernek nem sok köze van egymáshoz, ennek ellenére a végeredmény csupán 6,9%-ban tér el egymástól. (A normál

24

emberi szem olvasótávolságból 0,2 mm-t lát két különálló objektumnak.) 1 picapont = 0,353 mm, míg 1 Didot-pont = 0,376 mm. A soron belüli üres helyek (szóközök, bekezdések beljebbezései, egyéb beosztások) méretét négyzetekben határozták meg. Ha a betû képét hordozó ólomhasáb felülnézetben négyzet alakú volt, azt kvirtnek (négyzetnek) nevezték. Szóközként használtak 1 pontos, hatodkvirtes, negyedkvirtes, harmadkvirtes, félkvirtes elemeket, valamint ezek kombinációit, a bekezdések beljebbezésénél és a kimenetsorok kizárásánál pedig a kvirtes beosztásokat. Ha utánaszámolnánk, kiderül, hogy meglepõen széles variáció elõállítása volt lehetséges ezzel a viszonylag kis terjedelmû skálával. Kéziszedésnél a szöveg kizárásakor (tömbössé alakításakor) lehetõség nyílt tehát a soron belüli szóközök megfelelõen – de nem abszolút –, egyenletessé alakítására. Az apróbb egyenetlenségek kiigazításánál arra is ügyeltek, hogy a többinél nagyobb vagy kisebb szóközök az egymást



h il s

b u

P &

g in

közvetlenül követõ sorokban ne kerüljenek egymás alá. Igényesebb szedéseknél a pontok, veszszõk után a sorban elõforduló többi szóköznél valamivel kisebbeket szedtek. Ezt az indokolta, hogy ezek a jelek kisebb felületet foglaltak el, mint a betûk, így a kisebb szóközök eredményeztek olyan optikai hatást, mintha megegyeznének a sorban lévõ többivel. Magasabb minõségigényû szedés esetén ügyelni kellett arra is, hogy túl sok – kettõnél több – szóköz nem kerüljön egymás alá, mert az kettéosztaná a szedést. Ha mégis elõfordult ilyen, azt csatornának nevezték, és kijavították. Késõbb a : ; ! ? elé finom, egypontos beosztást szedtek, a ( ) mögé szedték ugyanezt a beosztást. E szabályt gépszedésnél könnyebb volt betartani, ugyanis a matricákon a karakterek képén kívül rajta volt a beosztás is, amely így automatikussá vált. Ilyen – esztétikai okokból kialakult szabály volt –, az ún. bekezdés–kimenetszabály. Ez tulajdonképpen egy kisebb szabályrendszer, amelynek elemei: – A bekezdésnek egy nyomtatványon belül végig azonosnak kell lenni. Ez alól csak címet követõ elsõ sor lehet kivétel, az kezdõdhet beljebbezés nélkül, azaz tompán. Ha a tompán szedett, cím alatti bekezdés csak egysoros volt, a következõ bekezdést is tompán kellett kezdeni, – ha a bekezdés utolsó sora (a kimenetsor) nem fedi a következõ bekezdés beljebbezését, azt valamilyen módon javítani kell. (Vagy a rövid kimenetsor eltüntetésével, vagy annak megfelelõ mértékû megnövelésével.), – ha a kimenetsor túl hosszú, azaz a beljebbezés mértékénél jobban megközelíti a teli sorok hosszát, akkor tele sorrá kell kizárnunk. Az összes jelenleg érvényben lévõ tipográfiai szabály felsorolása e cikk kereteit meghaladná, ehhez szakkönyv szükséges. Itt csak néhányat említettünk. Garai Péter

h il s

g in

P

t ir n

b u P &


MÉDIA

Egy szó átalakulása Mire való a média?

E lapnak, a nyomtatott kommunikáció folyóiratának kezdetek óta van egy rovata: a Média. S ha beleolvasunk bármelyik számba, legalább tucatszor találkozunk a média kifejezéssel. Azzal a szóval, amelyet a köznapi életben is gyakran használunk. Például arra, hogy mit láttunk, hallottunk, olvastunk tegnap, nem akarjuk azonban megnevezni azt a tömegközlési eszközt, amelyben szembesültünk az élménnyel és/vagy az információval, úgy is látta, hallotta, olvasta mindenki. Kell tehát egy összefoglaló szó, amelyet mindenki elfogad. De vajon belegondoltunk-e, hogy egészen pontosan mit jelent a média? Honnan ered? Mire használták? Hogyan jutott a XXXXI. századi értelmezés tartományába? „media” latin kifejezés, a „medium” többes száma. Azt jelenti, hogy középsõ, közbülsõ, átvitt értelemben pedig közvetítõ és közvetlen meghatározó. Ha megnézzük Európa és Afrika érintkezési pontjait, feltûnik a térképen egy nagy kékség a két barnálló, zöldellõ kontinens között. Ez a Földközi-tenger. De ha nem magyar nyelvû térképet tanulmányozunk, azt olvashatjuk öles betûkkel a kék folton, hogy Mediterraneum vagy Mediterranean Sea. A „terra” földet jelent latinul, a „medium” alapjelentésével pedig már tisztában vagyunk. Elég könnyû megállapítani, hogy a „mediterrán” jelzõként is használt kifejezés körülbelül azt jelenti, amit a „földközi” sugall. Legföljebb nem azt mondjuk a spanyol, délfrancia, délolasz, görög vagy éppen libanoni, egyiptomi, tuniszi légkörre, hogy földközi, hanem hogy mediterrán hangulatú. De van a médiumnak másik jelentése is, ami legalább kétezer éve ismert. Ha egy nõnek meghal a férje, aki nagyon hiányzik az özvegynek, akkor hajlamos beállítani a környékbeli jósnõhöz. Aki viszont lefüggönyözött szobában fogadja. A félhomályra azért van szükség, mert a közvetítésre vállalkozó médium ravaszul teremt kap-

A

P

26

t ir n

csolatot az özvegy és az elhunyt férj között. Térdével megbillenti az akcióra elõkészített asztalt, és az imbolygó terítõ fölött megjelenik a férj szelleme, aki síri hangon szólítja meg a feleséget. Aztán némi aprópénz árán átmenetileg megnyugszik az özvegy. AXX. század elejéig el is volt az emberiség


Z:\P&P\137P&P\vp\137p05mØdia.vp 2013. Æprilis 19. 17:31:31

h il s

b u

P &

g in

ezzel az ezoterikus médiummal s viszonylag ritkán használt többes számával. Csakhogy megkezdõdtek a rádiós kísérletek, amelyek az elsõ világháború végével fejezõdtek be. Eldõlt, hogy a jövõ nem föltétlenül a katonai rádiózásé, amely a nyilvánosság kizárásával kapcsolt (hangolt) össze csapatrészeket, hanem a nyilvánosságnak


MÉDIA szánt rádiózásé. Rengeteg katonai vevõkészülék halmozódott föl ugyanis a hadsereg raktáraiban, amelyektõl csak úgy lehetett megszabadulni, ha a civilek kitalálnak valamit a hasznosításukra. Ez lett a mûsor. A rádió körülbelül kilencven évvel ezelõtt jelent meg az újságok mellett. Ez az a pillanat, amikor a szakembereknek el kellett gondolkodniuk azon, vajon miként nevezzék azt a távközlési jelenséget, amely a sajtó mellett immár a rádiót is magába foglalja. Õk találták meg a médiát, elvégre már két médiumot kellett összefoglaló névvel illetni. Ám az újmódi értelemben használt kifejezés egyelõre csupán az újságírással és mûsorkészítéssel foglalkozók között terjedt el. A média karrierjének a televízió adott újabb lendületet. Az amerikai médiatudománynak van egy klasszikusa, Georg Gerbner, aki mellesleg magyar származású, és 2000ben hazalátogatott egy tudományos konferenciára. E sorok írójának esti borozgatás közben mesélte el, hogy az ötvenes évek elején, amikor az Egyesült Államokbeli living roomokban, tehát a nappalikban fõ helyre állított rádió helyére a televíziót helyezték a családfõk, a köztudatban miként terjedt el a média kifejezés. A szakemberek felfigyeltek arra, hogy az úgynevezett szappanoperák (folytatásos

t ir n

rádió-, illetve tévéjátékok) a sugárzásuk utáni napon beszédtémává váltak a munkahelyeken, az iskolákban, a fodrásznál és a kocsmában, egyszóval a nyilvánosság fórumain. S mert a beszélgetõk nem akarták mindig megnevezni az élmény forrását, az immár három médiumra, a sajtóra, a rádióra és a televízióra vonatkozó kifejezés, a média lassanként rögzült a mindennapi szóhasználatban is. Innen már „csak” egy lépés az internet hozzászámítása a nagy hármashoz. Amikor tehát napjában akár többször is kiejtjük a „média” kifejezést, akarva-akaratlanul a nyomtatott, az elektronikus és digitális médiumokról beszélünk. Vagyis a médiáról, amely a sajtó, a rádió, a televízió és az internet egybemarkolására szánt szó. Egyébként pedig az olvasók figyelmébe ajánljuk az alábbi idézetgyûjteményt. Arról árulkodik, hogy mire való a legalább kétezer éves, idestova száz éve újrahasznosított, mai jelentésében azonban alig több mint fél évszázada közismert média. Kiderül az összeállításból, hogy miközben jelentése már kikristályosodott, a funkciója még vitatott. Tûnõdhetünk korunk egyik leggyakrabban használt fogalmáról. (zöldi)

b u

P &

Tíz mondat a médiáról Amit a médiából megtudhat az ember, azt a sajtó összezavarja. Kvári Sinkó Zoltán veszprémi újságíró (Napló, 1996. augusztus 9.)

A média a politika infrastruktúrája, amivel eljut az üzenet a választóhoz. Kovács György, az ORTT elnöke (Magyar Hírlap, 2004. április 26.)

Miután mindenhova nem lehet személyesen elmenni, kell a média. Kupa Mihály volt pénzügyminiszter (168 Óra, 2001. február 8.)

A médiának az a dolga, hogy hírt adjon. Vásárhelyi Mária szociológus (168 Óra, 2005. április 21.)

A médiának olyan alanyokra van szüksége, akikkel eladhatja a termékét, s bennem ezt megtalálta. Kovács-Kokó István ökölvívó olimpiai bajnok, (Fejér Megyei Hírlap, 2001. március 21.)

A médiának nem az a dolga, hogy érzelmeket mutasson, hanem az, hogy tájékoztasson. Baló György mûsorvezetõ (Heti Válasz, 2007. április 12.)

P

A média a társadalom tükre: nem gerjeszti az erõszakot, hanem ábrázolja. György Péter esztéta (Népszabadság, 2002. április 30.) A médiában a bûn láthatóvá válik. Szilágyi Ákos esztéta (168 Óra, 2002. július 4.)

A médiát itt tágan értelmezem. Televízió, rádió, sajtó, internet – minden, ami személytelen. Kertész Ákos író (Klubháló.hu, 2009. szeptember 30.) A média jó lehetõség, csak rosszul használjuk. Lévai Anikó jogász (Heti Válasz, 2010. december 22.)


Z:\P&P\137P&P\vp\137p05mØdia.vp 2013. Æprilis 19. 17:34:36

h il s

g in


MÉDIA

g n SND: díjazták a világ i h s i l öt legszebbblapját u P & t A in r P A Die Zeit, a Welt am Sonntag, a Politiken, a Dagens Nyheter és a The Grid lett a világ legszebb öt lapja. Ezt a címet idén is a Society for News Design adta ki. A két német, a svéd, a kanadai és a dán lapok különösen külsõ megjelenésükkel vívták ki a zsûri elismerését. Ennek oka, hogy a termékek valós tartalmát nehezebb megítélni. A döntésnél a layout megjelenése volt a legfontosabb jellemzõ.

layoutnak nyugodtnak, elegánsnak, diszharmóniamentesnek kell lenni, kerülendõ minden nyugtalanító hideg hatás. A fehér területekkel való bánásmód nagymértékben elõsegíti az

28

észlelést és az olvashatóságot. A zsûri kiemelte a Die Zeit könnyed áttekinthetõségét, a Welt am Sonntag egyszerûségét abban a vonatkozásban, hogy kerüli a hivalkodó optikai hatásokat. Már tavaly is a díjnyertesek közé tartozott a dán Politiken, ami jól kezeli a folthatásokat és a különbözõ képméreteket. A svéd Dagens Nyheter optikai játékmegoldásával hívta magárafel a figyelmet.A számosoptikai elem használata itt egységes és nem zavaró. Lokális témát minõségi papíron dolgoz fel a The Grid. 2600 tagja van 50 országból a Society for News Design nemzetközi szervezetnek. 1979-ben az amerikai Pennsylvaniában alakult. Tagjai szerkesztõségek, kiadók,


Z:\P&P\137P&P\vp\137p59œjsÆg2.vp 2013. Æprilis 19. 17:36:25

designerek, infografikusok, art direktorok, fényképészek, layout designerek, reklámgrafikusok, illetve weboldaltervezõk. Nevüket 1982-ben változtatták Society of Newspaper Designra.

h il s

g in

P

t ir n

b u P &


SZOLGÁLTATÓK

P.V.S. üzembe helyezte Müller Martini Integro–300

A Prospekt Versand Service (P.V.S.) Európa vezetõ reklámprospektus-szállítási szolgáltatója. A Sopronban üzemelõ vállalkozás a világon elsõként helyezte üzembe a Müller Martini Integro300 nagy teljesítményû mellékletbehúzó rendszerét. vente több mint egymilliárd prospektust állít össze és szállít a soproni P.V.S. Ez 33 356 tonnát jelent, vagyis majdnem négymillió termék vagy 130 tonna áru naponta. Erich Romano és üzletpartnere, Johann Ungerböck 1991-ben találták ki a vállalkozás alapötletét. A reklámanyagok terjesztési költségének érdekében megrendelõik prospektusait szortírozták, rendezték és csomagokat képeztek belõlük, ezeket pedig egyetlen borítékba gyûjtötték. Így a háztartásokba egyetlen kiszállítással több prospektus is eljutott. Két évtized alatt az alapelv azonos maradt, csak az üzleti modell finomodott.

É

P

t ir n

h il s

b u

P &

g in

A soproni vállalkozás a világon elsõként helyezte üzembe a Müller Martini nagy teljesítményû mellékletbehúzó rendszerét

Prospektusok mellékletekkel A P.V.S. központja Müllendorfban, Ausztriában található, ahol Erich Romano az ügyvezetõ. 2007-ben azonban üzleti megfontolásból Sopronban is üzemet alapított. Sopron mindössze 7 km-re fekszik a határtól, így könnyen ki tudja szolgálni a nagy osztrák üzletláncokat, mint az XXXLutz, KIKA vagy Leiner. Ezek a megrendelõk száz–tízmillió példányban juttatják el prospektusaikat az osztrák, német, holland, svéd, magyar, cseh és horvát lakosságnak. Németországban és Ausztriában ezek a prospektusok rendszerint újságok behúzott mellékletei. A nagy megrendelõk maximum nyolc mellékletet vagy kártyát húzatnak be a

30


Z:\P&P\137P&P\vp\137p68m ller2.vp 2013. Æprilis 19. 17:40:17


SZOLGÁLTATÓK fõtermékbe, így kívánják felkelteni a figyelmet és érdekesebbé tenni a reklámprospektusokat. A behúzott mellékletek száma és félesége teljesen változó, esetenként akár nagyobb is, mint maga a fõtermék. Régiók és eladási akciók szerint változnak, egy-egy megrendelõ 125 különbözõ zónát is kijelölhet. A fõtermék lehet vékony papírra nyomtatott, meghajtott A/4-es lap, de 96 oldalas prospektus is. A nyomdák nagy része nem rendelkezik megfelelõ gépparkkal, hogy ilyen mennyiségû munkát ennyiféle szempont szerint tudjon csoportosítani. További követelmény a megrendelõk részérõl, hogy gyakorlatilag szinte azonnalra kell a csomagokat elkészíteni, vagyis rendkívül rövid idõ áll rendelkezésre a termelés számára. Akereskedelmi hálózatok mindig egyre gyorsabban és egyre nagyobb példányszámban akarják információikat potenciális vevõikhez eljuttatni. Azonban nemcsak a mellékletbehúzást kell rövid idõ alatt megvalósí-

tani, hanem a kiszállításoknak is tökéletesen kell mûködniük. Ezért a P.V.S. 2008 óta saját postahivatalt mûködtet, ami az elsõ Ausztrián kívül esõ osztrák posta. Mindössze 55 alkalmazott dolgozik hétfõtõl péntekig, hárommûszakos üzemben a soproni P.V.S.-ben. Itt hat Müller Martini Bilinern, valamint két AlphaLiner mûködik. Az AlphaLinereket 2012-ben helyezték üzembe. Szintén gyári új a Müller Martini Integro–300, ami két dupla-, valamint további három egyes berakóval van felszerelve. A mellékletek Streamfeeder segítségével kerülnek a gépekhez. Az üzemben mûködik még egy Robusto keresztberakó is. Ebben a konfigurációban a soproni P.V.S. a világon elsõként használja a mellékletbehúzó rendszert. Változó formátumokat tud behúzni az Integro, az ívvezetés pedig teljesen automatikus. A kétnyílásos, speciális konstrukció lehetõvé teszi a duplaprodukciós termelést is, ami markánsan meggyorsítja a feldolgozást és a hatékony-

ságot. További elõny, hogy vékony papírok is feldolgozhatók. Jól vizsgázott a próbaüzemelés alatt az Integro–300. A cél: 50 ezer nettó termék készítése óránként. A valós üzemi teljesítmény pedig már megközelíti ezt. „Mostantól egyértelmûen nyugodtabban alszom” – állítja Erich Romano. A gyomorremegés megszüntetéséhez jelentõsen hozzájárultak a minõség-ellenõrzés és -biztosítás eszközei, úgymint az ívduplázás vagy ívhiány, az ívvastagság meghatározása. A csomagok is tökéletes biztonsággal készülnek a Robusto keresztkirakóban, szalagozzák, és az Ozga vágórendszer vágja szét a duplaprodukciókat. Külön elõnyt jelent a P.V.S. számára, hogy a mellékletbehúzó rendszer rögzíti az adatokat, melyek visszatérõ megrendelések esetén azonnal rendelkezésre állnak. Tapasztalat szerint a berendezés rendkívül stabilan dolgozik, beállítás után gyakorlatilag semmiféleutóállítás nem szükséges.

g in

h s i l Polestar nagyberuházása b u P & I t n i r P Korábban az angliai Polestarhoz tartozott a magyarországi Révai Nyomda. A csoporton belül jó eredményeket produkáló magyar vállalkozást a világpiaci túlkapacitások miatt mégis eladták. A Polestar Magyarországon is jelentõs, korszerû fejlesztéseket végzett. Ezt teszi továbbra is Angliában egy 50 millió fontos Goss tekercsofszetgép üzembe helyezésével.

dén április elején jelentette be a Polestar-csoport újabb nagy tekercsofszetberuházását. Ez hat Goss nyomógép üzembe helyezését jelenti: kettõ 96 oldalas, kettõ 64 oldalas és kettõ 16 oldalas. „A jelenlegi gazdasági klíma ellenére a Polestar pozitív tárgyalásokat folytatott megrendelõivel. A hosszú távú megállapodások következtében lehetõség nyílik az új, jelentõs beruházások megvalósítására. Ez a beruházás pillanatnyilag a világ legnagyobb nyomdaipari beruházását jelenti” – állítja Barry Hibbert. Mind a két

96 oldalas berendezéshez három PCF–3 kirakórendszer tartozik, ami kategóriájában szintén a világ legmodernebb kirakómegoldása. Ez rendkívüli rugalmasságot jelent mind a sebesség, mind a termékválaszték tekintetében. 60 ezer fordulat/óra gépsebesség mellett a papírpályára 64 oldal nyomtatható. Ahajtogatást az SG–3-as hajtogatómûvek végzik, a tûzõfejek 220 ezer fordulat/órás sebességre is képesek. A Closed Loop technológia a jelenlegi legmodernebb eljárást jelenti. Teljes körû minõségi ellen-

Barry Hibbert, Polestar õrzés és biztonsági technológia tartozik a nyomdagépekhez. Rick Nichols, a Goss International Corporation elnöke szerint a Goss egyedülálló megoldást kínált a Polestarnak, aminek része a financiális és szervizszolgáltatás is. A Polestar a Goss egyik legjelentõsebb megrendelõje.


Z:\P&P\137P&P\vp\137p68m ller2.vp 2013. Æprilis 19. 17:45:46

31


NYOMTATÁS

Upgrade-lehetõségek

Ink-jet-technológiás KBA-rotációsok

Növelik a napilapok és folyóiratok attraktivitását és keresettségét a nyomtatott, változó adattartalmak. Segítségükkel célzottan különbözõ célcsoportok érhetõk el hirdetésekkel, akciókkal, nyereményjátékokkal. A KBA elsõ, tekercsnyomó gépre szerelt ink-jetes technológiáját 18 éve, az 1995-ös drupán mutatta be. Ma már sorozatgyártásban készíti RotaJET76 berendezéseit. citex-fejlesztésû, ink-jet nyomófejeket építettek be a piaci igények megjelenése elõtt már 18 évvel tekercsofszetnyomó gépeikbe a Koenig & Bauer fejlesztõi, amit az 1995-ös drupán láthatott a szakma. Az ohiói Daytonban mûködõ Scitex gyáregységet a Kodak vásárolta fel, és Prosper-fejeket gyár. Ezekrõl tért át a KBA az új típusú Kyocerafejekre. Ma ezt a nagy teljesítményû, minõségi nyomtatásra alkalmas fejeket építette be a KBA RotaJET–76 tekercsofszet-rotációs berendezéseibe. A Kyocera K4-es ink-jet-fejek nyomtatási felbontása 600x200 dpi, a nyomtatási sebesség pedig a 15 méter/ másodperces pályasebesség mellett is biztosított. A fejlesztést a Donnelly nyomdai csoportttal végezték.

S

P

t ir n

Regionális és változó adattartalmak nyomtathatók az újságokban

32

PLAKATIV / PRINT & PUBLISHING 137/2013

Z:\P&P\137P&P\vp\137p54kbaink.vp 2013. Æprilis 19. 18:09:36

h il s

b u

P &

g in

Újságnyomó gépek modernizálása

A világban számos KBA Journal, Colora, Express és Commander tekercsnyomó rotációs berendezés mûködik. Ezek nyomtatási minõsége a mai kor követelményeit is kielégítik. AKBAa berendezések használóinak upgrade-lehetõséget kínál, aminek elsõ lépéseként a gépek a legújabb generációs lemezcserélõ automatákkal, vezérlõrendszerekkel, illetve szoftverekkel szerelhetõk fel. Ez csökkenti a makulatúra mennyiségét, a beállási és átállási idõket. További lépés, hogy ezek a gépek inkjet benyomófejekkel is korszerûsíthetõk. Ennek segítségével, például az újságok címoldalai regionális tartalommal jelenhetnek meg. Címek, tartalomjegyzékek és változó adattartalmak nyomtathatók az újságokban. Többnyire olyan kiépítéseket ajánl a KBA, amelyekkel 4–6 oldal tartalma is változtathatót. Így a példányszámok 1000–10 000 nyomat esetében is gazdaságosak a RotaJET–76 tekercsofszet berendezéssel. Ezzel a megoldással a KBA nemcsak az íves technológia konkurensét mutatja be, hanem a változó adattartalmak miatt új piaci szegmenshez jutnak a nyomdaipari szolgáltatók. A hagyományos és a hibridtechnológiák egy-egy szolgáltatónál jól kiegészítik egymást, ezáltal növelve piaci versenyképességüket.


NYOMTATÁS

Országos ink-jet-modell

Sikeres Axel Springer és manroland web systems együttmûködés 2012. novemberi számunkban beszámoltunk olvasóinknak a manroland web systems és az Axel Springer AG kísérleti projektérõl, melyben az Axel Springer AG ahrensburgi üzemében egy Colorman tekercsofszet rotációs gépbe Kodak Prosper S30 ink-jet-fejeket építettek be. Tovább folytatódik az együttmûködés, melynek keretében 19 újabb fejet integrálnak az Axel Springer minden Németországban található manroland tekercses ofszetgépébe.

t ir n

áltozó adatok nyomtatását teszi lehetõvé az integrált ink-jet nyomófej. Az Axel Springer újabb szerzõdéses megbízása így már összesen 33 nyomófej elhelyezését biztosítja a manroland web systems részére. Ebbõl 23 kerül az Axel Springer kilenc németországi nyomdájába. Az együttmûködés alapját a már említett ahrensburgi üzemen túlmenõen a Berlin-Spandauban lévõ nyomda sikeres próbaüzeme is megerõsítette. A két nyomda már közel fél éve több újság és napilap nyomtatásánál használ változó adattartalmakat. Új üzleti modellt jelent ez az Axel Springer számára. Értéknövelt napilapokat ad

V

P

h il s

b u

P &

olvasóinak, a személyre szabott hirdetések mellett a legfrissebb információk is nyomtathatók az újságokba. Az ink-jetes és ofszettechnológián alapuló hibridnyomtatás lehetõvé teszi a crossmédiaalkalmazásokat is. Ez elõnyt jelent mind az olvasónak, mind a hirdetõnek, mind pedig a kiadónak. Jelentõsen hozzájárul a példányszámok stabilizálásához. A Kodak Prosper S–30 ink-jet-fejek optimálisan integrálhatók a work-flow teljes körû munkafolyamatába. A manroland automatizálási moduljai tökéletesen kezelik az ink-jet-szoftvert is. Az integrált inkjet-megoldás cold-set és heat-set nyomógépeknél egyaránt alkalmazható.

g in

Van mibõl fejleszteni

Az Axel Springer AG a múlt évben rekorderedményekrõl számolhatott be. Ugyanazt a növekedést 2012-ben is meg tudta ismételni, így mindkét évben (20112012) 3,9%-kal nõtt. 2012-ben ez 3310 millió euró volt.

rvendetes az is, hogy 2012ben csupán 3,9%-kal nõttek a konszernköltségek, és ezek 2797 millió euróra rúgtak. 2012ben a nyereség növekedése 22%-os volt, és elérte az 1174 millió eurót. 53%-kal nõtt az EBITDA, 242,9 millió euróra. Nõtt a nyereség a digitális médiumoknál, a nyomtatott médiumoknál pedig továbbra is nagy. Számokban kifejezve, a németországi napilapok nyereségessége 23%, a folyóiratoké 21%. A nemzetközi printtermékeknél a nyereség 15%-os. Mindhárom terület 1-1 százalékos visszaesést szenvedett el a múlt évhez képest. 16%-ról 21%-ra nõtt viszont a digitális médiumok nyereségessége. A digitális médiumok 2012. évi árbevétele 1174 millió euró, a németországi újságoké 1126 millió euró, a németországi folyóiratoké 450 millió euró volt, a nemzetközi újságpiac forgalma pedig összesen 440 millió euró volt.

Ö

137/2013 PRINT & PUBLISHING / PLAKATIV

Z:\P&P\137P&P\vp\137p54kbaink.vp 2013. Æprilis 19. 18:22:36

33


NYOMTATÁS

Agfa online shopot mûködtet a WAZ-csoport 300 névjegy rotációs nyomdától

Németországban elsõként helyezte üzembe a karácsonyi üzletre való felkészülés keretén belül Agfa :Apogee StoreFront rendszerét Duisburgban a WAZ-csoport. Az építõkocka elven használható rendszer segítségével a megrendelõk gyorsan és önállóan konfigurálhatják saját munkáikat. Az Evonik Industries AG például már az online shop segítségével készíthette el nyomdatermékeit a WAZ nyomdájában. eter Zierden, a WAZnyomda projektvezetõje szerint a WAZ-csoport egy egyetemi megrendelés kapcsán kezdett foglalkozni a web-to-print szolgáltatás bevezetésével. Az :Apogee StoreFront mellett ekkor több szoftvermegoldást is megvizsgáltak. Az Agfa mellett szólt a StoreFront rugalmassága, valamint az is, hogy a WAZ-nyomda évek óta Agfa :Apogee work-flow-t használ. Az Agfa web-to-print megoldása természetesen magára a work-flow-ra épül, így annak használatát a nyomda különbözõ szintû kollégái egyaránt könnyen el tudták sajátítani. Legfontosabb a megfelelõ szintû kommunikáció az Agfa web-to-print megoldás bevezetésénél. A WAZ nyomdája az Agfa :Apogee StoreFront web-to-print megoldás lehetõségeit prezentációkkal mutatta be megrendelõinek, többek közt az Evonik Industries GmbH-nak. Ez a cég kisebb nyomdai megrendeléseit is a WAZ-nál csináltatja. Így például karácsonykor 350 karácsonyi üdvözlõlapot, névjegykártyákat, levélpapírokat is rendeltek. A megrendelések eddig manuálisan történtek, ami sok idõt vettek igénybe a megrendelõnél és a nyomdában egyaránt. A web-to-printes automatikus megrendelés után a partner adatai alapján automatikusan megszülettek a nyomdai elõkészítõ munkák

P

34

t ir n

Az építõkocka elvnek köszönhetõen gyorsan és önállóan készíthetõk el a munkák

is, és azonnal láthatóvá váltak a hibák, amelyeket korrigálni lehetett. További elõnyt jelentett még, hogy a web-to-printes megrendelés következtében a Corporate Identity minden elõírását tökéletesen be lehetett tartani.


Z:\P&P\137P&P\vp\137p52agfawaz.vp 2013. Æprilis 19. 18:24:22

b u

P &

g in

h il s

P

Kedvezõ pénzügyi megoldást is kínált az Agfa a programhoz, a szoftvert Software as a Service (SaaS) formában bérli a nyomda. Maga a program építõkocka elven mûködik, és az adminisztrátorok is nagyon könnyen tudják kezelni.

Ugyanakkor a megoldások egyénileg is konfigurálhatók, a különbözõ megrendelési folyamatokat megrendelési modulokkal lehet definiálni. Már meglévõ adatok automatikusan bevihetõk a rendszerbe, figyelembe vehetõk a már meglévõ munkák adatai is, illetve változtathatóak. Az Online Editor a Chili Publisher terméke, vagyis a Third Party Product integrációja. Maga a megrendelõ különbözõ szállítási határidõk közül választhat, melyek adatai automatikusan bekerülnek a rendszerbe. Természetesen rövidebb határidejû szállításnál a termék ára magasabb. A WAZ-nyomda mostantól kezdve teljes körûen kínálja web-to-print szolgáltatását a régió minden vállalkozásának. A pillanatnyi fejlesztések a QR-kód generálásával foglalkoznak.


Agfa :Apogee 8.0 web-to-printtel Most már az :Apogee 8.0 legfrissebb verzió integrálja a PDF-work-flow-ba a web-to-print megoldásokat. Az Agfa Graphics legújabb szoftverfejlesztése már világviszonylatban is megvásárolható. A 64 bites Windows Server rendszer a tekercses ofszetnyomó gépek számára is automatizálja többek között a kilövést és a gyártási folyamat követését. iemelendõ, hogy a szoftver optimalizálja a használt hardvereket, és a folyamatok virtualizálásával újabb lehetõségeket teremt. A tekercses nyomdagépek kilövõprogramja automatikusan mûködik, és figyelembe veszi a hajtogatást, a vágást és a kötészeti mûveleteket is. Cél, hogy a nyomdai szolgáltatók növelni tudják piaci jelenlétüket, újabb és újabb megrendelõket érjenek el. Az :Apogee StoreFront integrációja felhõalapú web-to-print megoldást kínál. Online shop keretén belül a nyomdai szolgáltató nyomdatermékeit tudja kínálni. Online megrendelések lebonyolításánál kezelõ nélkül jutnak be az adatok és az információk az :Apogee work-flow-ba, és az automatikus feldolgozás következtében még újabb és újabb szolgáltatásokat képes a nyomda megrendelõinek nyújtani. Valódi B2B-környezet alakulhat ki a szolgáltató és a megrendelõ között.

K

P

t ir n

h il s

b u

P &

g in

Korlátlan terjedelmû megrendelések dolgozhatók fel, például az e-commerce (kereskedelmi nyomtatványok) piacokon. AMerge Jobs funkció segítségével a hasonló nyomtatványok kilövése egy lemezre is történhet. Ez magában foglalja a papír fajtáját és a színeket is. Így a nyomda jelentõsen növelni tudja hatékonyságát. Új funkciókkal bõvült az :Apogee Preflight színmenedzsment is. Most már minden elemnél ellenõrzik a színprofilok helyességét, illetve automatikusan korrigálják az esetleges hibákat. Automatikusan átszámolja a munkákat a Preflight abban az esetben, ha megváltozna a kiadásra használt berendezés.


Z:\P&P\137P&P\vp\137p52agfawaz.vp 2013. Æprilis 21. 17:23:51

35


KIÁLLÍTÁS

Fespa 2013, London Aki eljön, nagyon jól jár

Kovács György a Fespa, vagyis az európai szitaszövetség elnöke, amely tulajdonképpen mára világszövetséggé alakult át. Háromévente rendezi meg a Fespa nagy rendezvényét, erre most 2013. június 2529. között Londonban kerül sor. A várakozások alapján ez lesz minden idõk legnagyobb rendezvénye, és Kovács György mindenkit szeretettel meghív.

t ir n

egerõsítette világelsõ helyezését a drupa 2012-ben Düsseldorfban. Az egész világ elismerte, hogy ez a nyomdászszakma csúcsrendezvénye, amelyet négyévente rendeznek meg, és felöleli az összes technológiai területet. Addig amíg Európában gyengélkednek a szakmai kiállítások, mint például az Ipex, addig a Fespa 2013 az elõzetes adatok szerint a második számú világkiállítássá nõtte ki magát.

M

P

36

Mi is a Fespa?

1962-ben Hamburgban alakult meg a szitanyomók, kereskedõk és gépgyártók szövetsége. Céljuk szakmai, mûszaki, kereskedelmi ismeretek átadása és a képzés elindítása, a szitanyomás mint szakma népszerûsítése volt. Jelenleg 37 nemzeti szövetség alkotja a szervezetet, közöttük a Magyar Szitanyomók Szövetsége.


Z:\P&P\137P&P\vp\137p82fespa3.vp 2013. Æprilis 21. 18:49:28

h il s

b u

P &

g in

Tevékenysége évek óta túlnyúlik Európán, ma már világszervezetként dolgozik. Sikeres rendezvényeket, szakmai kiállításokat rendeznek. Anagy Fespa-kiállítást alapvetõen háromévente rendezik meg. A köztes években és a nagykiállítás idõszakában is kísérõrendezvények vannak. Ezek közül kiemelkedõ a kétévente megrendezésre kerülõ Fespa Digital és a kiállítások Európán kívüli kontinensekre történõ exportja. Így született meg a Fespa Mexikó, Fespa


KIÁLLÍTÁS India, Fespa Kína, Fespa USA, Fespa Brazília, Fespa Eurázsia is. Már a kiállítások megszületésekor Európa különbözõ városai adtak otthont a Fespának. Párizs, Zürich, London, Hamburg, Amszterdam, Milánó, Lyon, München, Madrid, Berlin voltak az eddigi helyszínek. Egyszerû az indoklás. Európai szervezet lévén, a Fespa az egész térségben kíván segítséget nyújtani a nyomdászoknak. Minden kiállításon a látogatók közel fele érkezik az adott országból, a másik fele külföldi látogató. Így a különbözõ helyszínek lehetõvé teszik az adott országok nyomdásztömegeinek a kiállításon való részvételt. Nem csupán a világszervezetté válás célja, hanem gazdasági indokok is hozzájárultak a többi kontinensen történõ rendezvények megszületéséhez. Az elv gyakorlatilag ugyanaz. Egy kiállítás látogatóinak döntõ többségét a kontinensen élõk alkotják. Az Európán kívüli rendezvények sikere még a szervezõket is meglepte. A kiállítások nyereségét a Fespa visszaforgatja, és tanulmányokat készíttet, kutatásokat végeztet a nyomtatástechnológia, a környezetvédelem, a minõségbiztosítás, a szabványosítás területein. Ezek a tanulmányok hozzáférhetõk a szakma számára. Rendezvényeket, konferenciákat szervez. Pályázati módon regionális és nemzeti programokat támogat. A magyar szitanyomók is részültek ilyen támogatásban.

t ir n

Mi lesz Londonban?

A Fespa nonprofit szervezetként alapvetõen a szitanyomtatásból indult ki, és nem foglalkozik a nyomdaipari technológiák számos területével, mint például az ofszetnyomtatással vagy a kötészettel. Többek között a szövetség munkájának köszönhetõen a szitanyomtatás jelentõs fejlõdésnek indult, késõbb azonban folyamatosan veszített piaci pozíciójából. Ekkor ismerte fel a Fespa, hogy ha nem lehet az új technológiákat, mint pl. a digitális nyomtatást megakadályozni, akkor célszerû azt integrálni. Így válhatott a Fespa a digitális nyomtatás egyik fõ megjelenési területévé. Ehhez hozzájárul az is, hogy a nyomdaiparon belül jelenleg ezek a területek fejlõdnek a legdinamikusabban. Míg a klasszikus nyomdaiparban elegendõ négyévenként a nagy világvásár, addig a digitális nagy nyomdagépgyártók már kétéves megjelenést igényelnek. A Fespa meghallotta szavukat, a drupa továbbra is ragaszkodik a négyéves ciklushoz a jövõben is. Ugyanakkor évente megrendezendõ digi:media rendezvényét nem sikerült felvirágoztatnia, olyannyira, hogy az idei nemzetközi kiállítás el is maradt. Az Ipex 2014 rendezvényen való

P

h il s

b u

P &

elõfoglalásokat is egymás után mondják le a digitális technológiát kínáló cégek. Ugyanakkor a Fespa Digital és az idei nagy Fespa-rendezvény folyamatosan növekszik. Az okok között a professzionális szervezés és a minden apróságra kitérõ, mind a kiállítók, mind a látogatók érdekeit szolgáló rendezés döntõ jelentõségû. Az idei londoni Fespa egy metróállomás mellett nyílik. Ez az apróság viszont lehetõvé teszi, hogy ne kelljen a hihetetlen londoni dugókban várakozni, és mindenki

g in

a londoni metróvonal mellett található szállodájából könnyedén eléri a kiállítást. Nem sokan tudják, de Európában a legnagyobb súlyú nyomdai piac Angliában található. Ez automatikusan húzza a kiállítókat is. A Fespa a szita- és a digitális nyomtatás révén újabb és újabb felhasználási területeket tud mutatni, hiszen az ezekkel a technológiákkal készített termékek a reklámdekoráció, a nyomdaipar és az ipari nyomtatás különbözõ területein egyaránt készülhetnek, felhasználásuk pedig az élet minden területére kiterjed. Gyakorlatilag nincs konkurens rendezvénye a Fespának, ami tovább növeli népszerûségét. Mindenképpen kihangsúlyozandó, hogy a Fespa tevékenységével és magával a kiállítással megszünteti az idegenkedést és az ellenségeskedést a különbözõ szakmai területek között. Igazi kollegális, baráti légkör alakul ki, amely hosszú távú együttmûködéseket eredményez a szakma részvevõi között. Akülönbözõ nemzetek harmonikusan képesek együttgondolkozni és -dolgozni. Többek közt ez a Fespa-kiállítások egyik nagy vonzereje, hogy emberléptékû módon a látogatók minden szakmai újdonsággal megismerkedhetnek.



37

>


KIÁLLÍTÁS oldalról történõ feldolgozásában. Például más-más szempontok érdeklik a szabványosításnál a megrendelõket, a gyártókat és a minõsítõ intézményeket. Más nemzetekhez viszonyítva a magyarok érdeklõdõbbek. Lakossági számunkat tekintve a Fespa-rendezvényeken arányaiban több honfitársunk vesz részt, mint az a népesebb országoknál kimutatható.” Különösen nagy jelentõsége van az idei londoni rendezvénynek, már csak azért is, mert ott ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. Az ebbõl az alkalomból rendezett gálaesten Kovács György Lascelle Barrow úrnak adja át az elnöki tisztet. Lascelle Barrow is több éve tevékenykedik a Fespa elnökségében, így például 1992 és 1996 között az elnöki tisztséget töltötte be. Barrow úr jelenleg a Fespa gazdasági és új üzlet bizottságában tevékenykedik. Fõ feladata a Fespa hosszú távú üzleti stratégiájának kidolgozása volt. Saját cége Anglia egyik legnagyobb reklámnyomdája.

Kovács György 1961-ben született, tanári diplomát szerzett. Neves autórally-versenyzõ volt, grafikai stúdiót üzemeltetett, szitázott. Aktív része volt a Magyar Szitanyomók Szövetségének 1992-es megalakításában. A mai napig is õ tölti be a szövetség elnöki pozícióját. Magyarország 1993-ban csatlakozott az európai szövetséghez, a Fespához. Azóta ott is folyamatosan tag. 2007 és 2010 között alelnökké választották. 2010-ben a müncheni nagy Fespa-rendezvényen egyhangú szavazással nyerte el az elnöki posztot. „Rendkívül büszke vagyok arra, hogy elnökségem alatt sikerült a Fespa tevékenységi körét Amerikára is kiterjeszteni. Hozzájárulhattam alapvetõ Fespa-tanulmányok korszerûsítéséhez, melyek segítenek egy-egy adott témakör különbözõ

P

t ir n

b u

P &

Kovács György

g in

h il s

Magyar elnök

>

„Csak elõnyökkel jár a Fespa-tagság” – állítja Kovács György. „A nemzeti szövetségeken keresztül tulajdonképpen minden nyomdász hozzáférhet a Fespa ingyenes oktatási és információs anyagaihoz. A Fespa alapvetõ célja, hogy a legnagyobb, megkerülhetetlen szakmai információs bázissá váljon.” A szövetségi tagok tagdíjat fizetnek, azonban ez az elsõ évben mindenkinek – mint társulási tag – ingyenes. Azt követõen a tagdíj mértéke a Fespa gazdálkodásától függ. A magyar szövetség mindössze két évig fizetett tagdíjat, és 2015-ig ingyenes a tagsága az eddigi Fespa-eredmények alapján. „Mindenkinek kívánom, hogy ismerje meg a Fespa-family érzését, profitáljon missziós tevékenységébõl, találkozzunk Londonban! Addig is a hírességek csarnokában kiállított négy honfitársunkra, Horváth Csabára, Mile Csabára, Kelemen Eörsre és Lengyel Zsuzsannára lehet szavazni*. Itt a Fespa országaiból beküldött, legismertebb nyomdai szakemberek tevékenységét ismerhetik meg a látogatók, és a legtöbb szavazatot kapott kollégák meghívást nyernek a Fespa gálaestjére. ” (*A hírességek csarnokában kiállított négy honfitársunkra: Horváth Csabára, Mile Csabára, Kelemen Eörsre és Lengyel Zsuzsannára itt lehet szavazni: http://www.fespa.com/halloffame/1-hallof-fame-2013.html)

38




KIÁLLÍTÁS

Functional Printing China

Párhuzamosan a China Print 2013 pekingi nyomdaipari kiállítással kerül megrendezésre a Functional Printing China kísérõrendezvény, amit a Messe Düsseldorf és a kínai nyomdaipari és nyomdagépgyártó szövetség szervezi 2013. május 1418. között.

aját platform született Kínában, melyet a drupa szervezõje, a Messe Düsseldorf GmbH és a PEIAC – Printing and Printing Equipment Industries Association of China rendez. A jövõ nyomtatásával foglalkozó konferencia- és kerekasztal-beszélgetés sorozat a 16. China Print kiegészítõ eseménye. Tervek szerint az új rendezvényt évente fogják megtartani, ahol nemzetközi és kínai szakértõk a funkcionális nyomtatás és a nyomtatott elektronika tendenciáiról, illetve alkalmazási lehetõségeirõl tájékoztatnak. Az elõadók között neves szakemberek sokaságát találjuk, mint például Wolfgang Mildner, a PolyIC elnöke, Stan Farnsworth, a NovaCentrix elnökhelyettese, valamint Dr. Martin Schmitt-Lewen, a Heidelberger Druckmashinen AG senior menedzsere is megtalálható. Rendkívüli fejlõdés várható Kínában a funkcionális nyomtatás

S

P

t ir n

területein. Egyre több alkalmazásra van szükség a gyógyszeriparban, a szórakoztató elektronikában és a csomagolóiparban, ahol gyakorlatilag minden anyagra kell nyomtatni: papírra, mûanyagra, fémre, üvegre – szinte mindenre. Ezzel új piaci lehetõségek nyílnak a nyomdaipari alkalmazások számára. Már a drupa 2012 kiállítás látogatói is megismerkedtek a printed electronics széles körû lehetõségeivel. A drupa innovation park keretein belül különbözõ iparágak használták fel, illetve mutatták be a nyomatott elektronika lehetõségeit. Mostantól a Messe Düsseldorf hét nagy nemzetközi kiállításon is PEPSO (Printed Electronics Products and Solutions) közös standon mutatja be a gyakorlati lehetõségeket a kereskedelem, az üvegfeldolgozás, a csomagolás, a mûanyag-feldolgozás, a gyógyászat, valamint a nyomdaipar számára.

h il s

b u

P &

g in



39


NYOMTATÁS

Talking Print beszélõ nyomdatermékei Új, hatékony nyomdatermékekre specializálódott az angliai Talking Print. Audio- és videoreklámokat nyomtatott termékekben helyez el, és ma már a világ egyik vezetõ print-audio/video nyomdai szolgáltatójává váltak.

elmérések szerint egyre nagyobb szerephez jut a nyomdatermékek és az audio-videoreklámok összekapcsolása. A reklámkampányok hatásossága akár 30%-kal is növekszik. David Hyams, a Talking Print egyik kitalálója és megalkotója szerint a nyomda termékei kreativitásukkal ideális reklámeszközhöz juttatják a reklám-és marketingügynökségeket. A végfelhasználók audio- és videoüzeneteket foghatnak kézben a nyomdatermékekkel. Ez megnöveli az interaktivitásra szánt idõt, és tudatosítja az üzenetet. A printtel egybekötött audio/videó DMés reklámakciók hatékonysága mérhetõ. Népszerû slágereket, Monty Pythonkomédiákat, színházi elõadásokat audiotechnológiával rögzítenek, majd ezeket különbözõ nyomdatermékekbe applikálják, amik lehetnek képeslapok, karácsonyi üdvözlõlapok, könyvek. Az így készített beszélõ nyomdatermékek tökéletes kontaktust teremtenek az emberek között. A Talking Print egy fast-track produkciós rendszert és szervizszolgáltatást fejlesztett ki, melynél kiváló minõségû hang- és videoanyagokat nyomtatott reklámeszközökbe építenek be. Ezek a hang- és videohatások beláthatatlanul sok reklámszituációban alkalmazható. Maga a termék lehet áruházi display, ajándéktárgy,

F

P

40

t ir n


Z:\P&P\137P&P\vp\137p77Talking.vp 2013. Æprilis 19. 18:38:18

h il s

b u

P &

g in

csomagolás, csomagolóeszköz, direktmarketing-eszköz, üdvözlõkártya vagy brosúra. A Talking Print gyakorlatilag korlátozás nélkül képes a hang- és videoüzenetek beépíteni termékeibe, helyi megkötések sincsenek. Többek között készítettek húsvétitojás-csomagolást és anyák napi videó üdvözlõkártyát. A Talking Print nyomdatermékeiben nagy felbontású TFT LCD-megjelenítõket használ, a legkülönbözõbb méretekkel, 4,3 és 7 col között. A megrendelõ kulcsra készen kapja a teljes marketingkampányt, amelyek megtervezésében is részt vesz a Talking Print nyomda. Így a nyomdai szolgáltatás a tervezéstõl a gyártáson át a teljes logisztikai tevékenységet is magában foglalja. Mindezek közül a minõségbiztosításnak is nagyon nagy szerep jut. Multimédia-koncepciók teljes körû kidolgozásában vesz részt a Talking Print. Mindezt hihetetlen gyors kivitelezési idõ mellett, viszonylagos kis költségekkel biztosítja. A high impact szezonális kampányok tökéletes eszköze a beszélõ printnyomat. David Hyams szerint: „Ezek a piaci termékek kreatívak, új lehetõségeket nyitnak a nyomtatott termékeknek. A technológia teljes kreativitásának gyakorlatilag csak a képzelõerõnk szab határt.”


NYOMTATÁS

Csokoládé ízû és illatú bélyegek

A belga csoki után a belga bélyeg a legfinomabb Öt innovatív bélyegbõl álló bélyegsort adott ki idén februárban a BPost, egy belga postai vállalkozás. Ezek a bélyegek csokoládé illatúak és csokoládé ízûek. Limitált menynyiségben március 25-tõl kezdték meg a bélyegsor értékesítését.

bélyegek nyomathordozója a Tropimatic csokoládépapír, melyet a UPM Raflatac gyárt. Aroma kölcsönzi a nyomatnak a csokoládé illatot, amit a nyomdafestékbe kevertek. A csokoládé ízvilágát pedig egy kakaóolaj biztosítja, ami a hátoldali ragasztórétegben található. Ez oldódik fel a bélyeg felnyalása, felhelyezése során. Pierre Leempoel, a BPost nyomdai üzemének vezetõje szerint ezek a bélyegek a világ elsõ olyan bélyegei, melyek egyszerre illatosak és ízlelhetõk. A nyomtatott bélyegek belga, német, holland és svájci szakemberek közös együttmûködésével születhetett meg.

A

P

t ir n

h il s

b u

P &

g in


Z:\P&P\137P&P\vp\137p77Talking.vp 2013. Æprilis 21. 17:26:23

41


NYOMTATÁS

Sao Paulo legjobb nyomdai szolgáltatója

Nyomtatás – pizzára tízszeres nyereséggel

Nehéz versenyhelyzetben vannak Sao Paulóban is a nyomdai szolgáltatók. Az Art Center cég magára kívánta vonni megrendelõi figyelmét, ezért Inka táblanyomó, digitális gépein pizzákat nyomtatott, és azt juttatta el a printbuyereknek. Eredményképpen egy sor megrendeléshez jutott, amelyek nyereségtartalma a korábbiak tízszeresét is túllépte.

g in

razíliában is nagy a nyomdai szol- virtuális pizzériájából, házhoz szállítva. szintén pozícionálni kellett a pizzákat, gáltatók túlkínálata. Az Art Center Külön technológiát kellett kidolgozni a ezért elõször egy hordozólapra nyomtatcélja az volt, hogy a reklám- és de- pizza nyomtatásához is. Amikor a pizzát ták a pizza mintáját, ami az Inka Onset signügynökségek döntéshozóit meggyõz- sütõben megsütik, akkor légbuborékok S–20 és Inka Spyder–320 asztalán rögzízék arról, hogy a legjobb technológiai keletkeznek benne. Ezeket kellett elke- tették. Így a nyomandó pizzákat mindig szolgáltatást nyújtják a legjobb mûszaki rülni, amit úgy értek le, hogy a pizzára sü- ugyanarra a helyre, pozícióba helyezték. berendezésekkel. Mindehhez az Art Cen- téskor egy sima felületû nehezéket tettek. Nyomtatás után az Art Center speciális ter munkatársai mindenttudnak a nyomta- A síkágyas, táblás Inka nyomtatókban dobozába kerültek a pizzák, és a reklámtásról, a kreatív anyagokról, a hirdetégrafikázott autó kellõ feltûnéssel Az Art Center pizzakampánya felkeltette sekrõl, a display-krõl, a táblákról és a szállította ki az ingyen ajándékot. az Inka érdeklõdését is, és elnyerte az Inka speciális termékekrõl. Nagyszabású Elsõ menetben 170 pizzát osztottak Digital Exellence Awards díjat tervüket egy apró felismeréssegítette. szét. Kreativitásuknak köszönheRájöttek arra, hogy a reklámtõen Sao Paulo reklámiparáés a marketingügynökségek ban egy pillanat alatt a legismunkatársai gyakran és szívemertebbé váltak. „Fiúk, ezeksen esznek pizzát, különösen kel kell dolgoznunk, mivel õk éjszaka, munka közben. Ezért tudják, mi az üzlet.” Nagy rekegy tökéletes, virtuális pizzélámügynökségek egymás után riát hoztak létre. Ennek része a jelentkeztek. Három hónap elspeciális UV ink-jet festékkel teltével hét speciális megbízást megnyomott valódi pizza, az kapott az Art Center, melyek ehhez tartozó illusztrált pizza190 ezer dollár profitot hoztak. tartó doboz és a szállító autó „A legjobb az egészben az, teljes dekorációja. hogy még mindig a piacon vaAz Art Center weboldalán gyunk, s mindenki tudja, hogy nyitották meg virtuális pizzékreatív vállalkozásunk egyedi riájukat, s aki kommentárt fûés új megoldásokra képes a zött a weboldalhoz, az ingyen nyomtatott reklámok fejlesztépizzát kapott az Art Center sében, gyártásában.”

B

P

42

t ir n

P &


Z:\P&P\137P&P\vp\137p63inka.vp 2013. Æprilis 18. 17:03:43

b u

h il s

P

t ir n

u P &

h s i l b

g in


BESZÁLLÍTÓK

Avery Dennison Supreme Wrapper

Befejezõdött az Avery Dennison 2012. évi pályázata. Az Avery Dennison Supreme Wrappert idén az osztrák Mingo Richter nyerte. Cége, a schardenbergi BlackBox-Richter igazán attraktív pályázattal versenyzett. Autódekorációját számos elembõl állította össze, amelyek bonyolultsági foka igen magas. Mintegy 170 órát dolgozott a teljes dekoráció elkészítésével.

reatív designerek tudását kívánja a gyakorlatba átültetni az Avery Dennison Supreme Wrapping versenyével. Ezt a díjat Észak-Amerika és Európa számára hirdeti meg az ismert fóliagyártó cég. Mingo Richter egy Volkswagen Phaeton V8 4.2L-es luxusautót dekorált teljes felületén. További különlegesség, hogy

K

t ir n

h il s

P &

b u

a fóliák felvitele elõtt 50 ezer, háromdimenziós háromszöget applikált az autóra, illetve karosszériájára. A kimagasló fényességet és reflexiós hatás elérése érdekében a nagyobb háromszögeket fekete reflektáló fóliákkal is bevonta. Háromdimenziós relief effektust varázsolt például a csomagtartón lévõ Volkswagen logóra is.

g in

Természetesen a verseny kiírása az Avery Supreme Wrapping Film használatára korlátozódott. Ezen Easy Apply LS ragasztó található, ami nagyon jó tapadást is biztosít, megtartva a háromdimenziós effekteket. Ez év december 31-ig lehet pályamunkákkal benevezni az Avery Dennison Supreme Wrapper 2013 pályázatra.

PFluoreszkáló nyomtatási rendszer

rafficJet néven teljes körû digitális nyomtatási megoldást kínál az Avery Dennison. Ez az end-toend, nagyon rugalmasan alkalmazható digitális megoldás foszforeszkáló közlekedési táblák, visszatükrözõdõ signnyomatok készítésére alkalmas. Ehhez készülékeket, festékeket és reflekciós fóliákat forgalmaz az Avery. A TrafficJet–1638 nyolcszínes, míg a Trafficjet– 1324 négyszínes LFP-nyomtató. A berendezések speciális eco-solvent festékeket használnak. Segítségükkel kis példányszámban, just-in-time gyártás mellett készíthetõk a különbözõ forgalmi jelzõtáblák.

T

44


Z:\P&P\137P&P\vp\137p66aveery.vp 2013. Æprilis 18. 17:05:22

Arendszer tagja a W–11500 OmniCube prizmareflekciós technikán alapuló fólia, valamint a W–9500, W–7500 és a W–6500 szériafóliák, amelyek sárgán, zölden, valamint narancssárgán fluoreszkálnak. Scott Seeley, az Avery Dennison globális marketingigazgatója szerint további elõnyt jelent, hogy a fluoreszkáló nyomatok hároméves minõségi garanciával is jelentkeznek. Az eco-solvent tintákkal történõ nyomtatás gazdaságos, amelyekkel rövid és hosszú élettartamú táblák készíthetõk. Ez év õszétõl indul meg a spot nyomdafestékek gyártása is, ami újabb felhasználási területeket nyit.

S URE L AM I I S Z É RI A

T ö b bmi n te g yf ó l i á z ó . . .

•FÉNYEZÉS,“ DI GI T ÁL I SSPOTL AKKOZÁS” •HOL OGRAMOZÁS •ARANYOZÁS •FÓL I ÁZÁS

P

& t ir n

g n i h

s i l b

u P

AL AP ANY AGOKSPECI ÁL I STRANSZFEREL J ÁRÁSOKHOZ DI GI T ÁL I SNYOMDÁKRÉSZÉRE:

•BOPPÉSNYL ONOF SZETÉSDI GI T ÁL I SFÓL I ÁK •DI GI T ÁL I SANNYOMT ATHATÓFÓL I ÁK •HOL OGRAM FI L MEK •FÉNYEZŐFI L MEK •MET ÁL FÓL I ÁK

2500Es z t e r g om, P e t őf i S . u. 2. 1046Buda pe s t , Ki s sEr nőu. 3. +3633412100 +36306861860 www. c ol or pos t e r . hu c ol or pr e s s . n y omda @g ma i l . c om


BESZÁLLÍTÓK

Mimaki-minõsítések nyertesei: MMCP

A Mimaki Engineering Co., Ltd. a nagy formátumú, ink-jet, digitális nyomtatók gyártóinak egyik meghatározó piaci szereplõje. LFP-nyomtatók forgalmazójaként partneri együttmûködést kötött a Color Concepts független minõsítõvel. Az objektív minõsítésnek köszönhetõen a Mimaki JV400LX nyomtatóira a Latex tintáit vizsgáltatja be, melynek segítségével a nagyformátumú nyomtatóüzemek és a médiagyártók egyaránt nyerhetnek. Latex-tinták minõsítése révén a Mimaki lehetõvé teszi, hogy a legkülönbözõbb médiagyártók csatlakozhassanak a Mimaki Certification Programhoz, ezáltal nyomathordozóikat Európa, Közel-Kelet, valamint Afrika, vagyis az EMEA-régióban a Latex-nyomtatók felhasználói számára szélesebb körben tudják értékesíteni. Mike Horsten, a Mimaki Europe marketingigazgatója nagy lépésnek tekinti a megállapodást. „A Color Concepttel történõ együttmûködés lehetõvé teszi, hogy a médiabeszállítók egyszerûbben vehessenek részt a programban, s ebbõl számos elõnyük származzon. Ehhez a Mimaki marketingtámogatást is nyújt különbözõ rendezvényeken és vásárokon, a legközelebbi a Fespa Digital 2013 kiállításon lesz. Online és printhirdetések segítik még a beszállítók eredményességét. Elkészül ezenfelül egy speciális mintakönyvprogram, amiben a nyomathordozó-gyártók részt vehetnek, és termékeik jelenlétével intenzívebben mutatkoznak meg a piacon.” Ezenfelül azok a médiabeszállítók, amelyek csatlakoznak a programhoz, használhatják a Mimaki MMCP (Mimaki

A

P

46

t ir n


Z:\P&P\137P&P\vp\137p64mimaki.vp 2013. Æprilis 19. 18:55:33

h il s

b u

P &

g in

Media Certification Program) logót is. Ehhez köthetik saját márkájukat. Természetesen a JV–400LX LFP-nyomtató használói letölthetik a különbözõ médiaprofilokat, ami online megrendelés alapján lehetséges. A Mimaki nagy gondot fordít a profilok karbantartására is. A már említett mintakönyv a Mimaki minõségi elõírásainak betartása mellett készül.


BESZÁLLÍTÓK

Mutoh: két új, vizes bázisú LFP-nyomtató

Jól csengõ név a Mutoh az ink-jet nyomtató és kivágó plotterek piacán. A cég 2013 áprilisában két új CAD-modell forgalmazását kezdi meg: ez a DrafStation RJ900X, valamint a ValueJet1624W. DrafStation RJ–900X a DrafStation–900 továbbfejlesztése. A nyomathordozó szélessége 1080 mm, amit 1074 mm szélességben képes megnyomtatni. Felbontóképessége 2880 dpi. A nyomatok fotóminõségûek, a színátmenetekegyenletesek, így poszterek, grafikák és transzparens anyagok nyomtatására is alkalmas. A nyomathordozó vezetése lehetõvé teszi nagyon vékony transzparens médiumok használatát is. A négyfejes Wide Modell egyenként 360 fúvókával rendelkeznek. A nyomtatási minõség állítható, amiegyúttal a nyomtatási sebesség változását is eredményezi. 180x360 dpi-s minõség esetén például az elõzõ modellekhez képest a nyomtatási sebesség 20%-kal nõtt. Minden piacon forgalomba lévõ vizes bázisú ink-jet-tintával lehet nyomtatni.

A

P

t ir n

h il s

b u

Szintén vizes bázisú festéket használ a Mutoh ValueJet–1624W modell. Ez a belépõ szintû készülék igazán gazdaságosan használható a grafikai piacokon, és jól kiegészíti a meglévõ berendezéseket. A felhasználható média szélessége 1625 mm,ebbõl 1615 mm-t képes nyomtatni. Az új fejtechnológia változó cseppméreteket tesz lehetõvé, de választható négy különbözõ csepptérfogat is, 3,5 és 35 pikoliter között. 360x720 dpi-s felbontási finomság mellett a nyomtató sebessége 29 m2 óránként. Gyakorlatilag az új tinták használata esetén a nyomtatáskor nem keletkezhetnek horizontális csíkok a nyomaton. A nyomtatófejet két magasságban lehet beállítani, ez teszi lehetõvé, hogy nagyon vékony nyomathordozókon is kitûnõ nyomat készülhessen.

P &

g in


Z:\P&P\137P&P\vp\137p64mimaki.vp 2013. Æprilis 19. 18:47:23

47


BESZÁLLÍTÓK

Screen Truepress Jet – Európában is – Nagy sebességû, kitûnõ nyomtatási minõségû, síkágyas, nagy formátumú portfóliójából mostantól Európában is forgalmazza a Truepress JetW1632UV nagyformátumú nyomtatóját a Screen. Világpremierként a drupa 2012 kiállításon volt elsõ alkalommal látható ez az LFP-nyomtató. A nagyközönség április 2324. között Hollandiában, a Screen európai bemutatótermében nyílt napok keretén belül is kipróbálhatja a berendezést.

inõségigényes designnyomatok készíthetõek el az innovatív berendezéssel. A Screen tintasugaras nyomtatóinál itt használja az UVfestékeket. Különbözõ anyaghordozókra képes nyomtatni, a display-nyomtatás sebessége 94 m2 óránként. A legnagyobb táblaméret, ami elhelyezhetõ a gépen, 1600x3200 mm. Ez akár 48 mm vastag is lehet. 1200 dpi-s felbontással homogén felületeket nyomtatnak a fejek. Light cián és light magenta, vagyis hat szín alkalmazásakor még briliánsabb színviszszaadás érhetõ el, ami a fotóminõségnek is megfelel. Természetesen a berendezés illeszthetõ a Screen szoftverekhez, a PDF-alapú Polisherhez. Segítségével elõbeállítások sora végezhetõ. A hatszínes berendezés nagy kontrasztot, képélességet biztosít tökéletes színkorrekciók mellett.

M

P

t ir n

h il s

b u

P &

g in

Epson új üzleti stratégiája j piaci stratégiát indított el az Epson. Az LFP-, a nagy formátumú nyomtatók piaci bevezetésérõl 2012. szeptemberi számunkban számoltunk be. A Digitalexpo látogatói világújdonságot láthattak mûködés közben. 2013 tavaszán Fábián Miklós, az Epson magyarországi fióktelephelyének vezetõje újabb stratégiai irányvonalat mutatott be, amelyek azonnal elérhetõvé váltak a hazai piacon. „Folyamatos piackutatásokat végez az Epson, melyek segítségével végzi fejlesztéseit a vásárlói igények kielégítésére.” A kelet-közép-európai és az afrikai régió különösen árérzékény. Ezért itt a minõség megtartása mellett az Epson új típusú

Ú

48

nyomtatókat vezet be, amelyek segítségével a fekete-fehér, a színes és a fotónyomtatás költségei megközelítõleg egy-


Z:\P&P\137P&P\vp\137p67screen.vp 2013. Æprilis 21. 17:40:32

negyedére csökkennek. Elsõként az otthoni és az irodai szektor sebességigényeit fedik le az új készülékek. Dobos Csaba termékmenedzseris kiváló ötletnek tekinti az új stratégiát, ami azon alapul, hogy festékpatronok helyett nagy kapacitású, utántölthetõ tintatartályok kerülnek az Epson-nyomtatókba. Az új tinták és az új Micro Piezo-fej rendkívüli gazdaságosságot biztosít mind a fekete-fehér és a színes, mind pedig a multifunkciós nyomtatók M és L családjainál. Természetesen az új nyomtatók Epson iPrint–7 vezeték nélküli kapcsolattal rendelkeznek, így okostelefonokról és táblagépekrõl egyaránt vezérelhetõek.

h il s

g in

P

t ir n

b u P &


NYOMTATÁS

Arian GmbH: Európában az elsõ Jet Press–720-as Graz mellett mûködik a B/2-es, ink-jet nyomógép

220 fõt foglalkoztat az Arian GmbH családi nyomda Gleisdorfban. Áprilistól itt mûködik Európa elsõ B/2-es, íves, digitális nyomógépe: a Jet Press720-as. A Fujifilm berendezésén POP-, POS-, illetve háromdimenziós designmunkákat készítenek.

P

t ir n

öbb mint 35 éves múltra tekint vissza a Graz melletti Arian GmbH. Évtizedek óta kültéri reklámanyagok, öntapadós termékek és 3D-s designelemek fejlesztésére és gyártásra specializálódott, ahol szita- és digitális nyomtatással készülnek a termékek. Szinte a világ minden részérõl dicsekedhetnek törzsmeg-

T

50

rendelõkkel. A minõség és határidõ mellett köszönhetõ ez logisztikai szolgáltatásuknak is. A 21 ezer m2-es iparterületen mintegy 3500 m2-en találhatók a nyomóberendezések, és 5000 m2 áll rendelkezésre az anyagok és a késztermékek számára. A gépteremben több ötszínes, szitanyomó gép és számos digitális nyomtató


Z:\P&P\137P&P\vp\137p61Arian.vp 2013. Æprilis 18. 17:11:35

h il s

b u

P &

g in

található. Stephan Kollegger executive officer vezetõ büszke arra, hogy „az Arian GmbH számára az elsõdleges prioritást a megrendelõk megelégedettsége jelenti; ötleteiket fejlesztjük, víziójukat valósítjuk meg.” Természetesen a nemzetközi megrendelõk elégedettségének megszerzésénél az elsõ lépés a beérkezett jobokkal kapcsolatos elõkészítõ munkálatok. További szempont a kimagasló minõség mellett a gyorsaság. Ezért is választotta a nyomda a Fujifilm Jet Press–720 ink-jet, digitális, íves nyomógépét. Az Arian eddig is 3-5 nap alatt szállította le megrendelõinek a kész munkákat. Arövidülõ határidõk mellett az elkészítendõ termékek sokfélesége is elõtérbe került. A POS-, a POP- és plakátmunkák mellett egyre gyakrabban igényelnek a megrendelõk hagyományos brosúrákat és flyereket. Ezeket most már házon belül tudja a nyomda elkészíteni, így a POS-megrendelõk minden igényét, a névjegykártyától az ultra nagy formátumig a legrövidebb idõn belül képesek kiszolgálni. Gondos gépkiválasztás elõzte meg a beruházást, és a kimagasló nyomtatási minõség miatt esett a választás a Jet Press– 720-ra. Nagyon fejlett és automatizált a B/2-es, íves nyomtató anyagtovábbítása is. Fõleg 200–500 íves munkák készítésére használják a berendezést. Ezek a termékek természetesen megszemélyesített információkat, XMF-adatokat is tartalmaznak. A nyomda munkáinak 80%-át exportálja. Már a tavaszi és nyári hónapokban kétmûszakos üzemmódban akarják leterhelni a Jet Press–720-at. A gép négyszínes, single pass üzemmódban mûködik, nyomtatási sebessége 2700 ív/óra. A Samba nyomófejes technológia felbontása 1200x1200 dpi, és ezen belül is változtatható a pontméret nagysága. Ez biztosítja a kimagasló nyomtatási minõséget. A nyomatok minõsége mázolt és mázolatlan papírokon minden ofszetszabványelõírásnak megfelel.


BESZÁLLÍTÓK

Piacon a B/2-es formátum

g in

b u

h il s

HP Indigo–10000 Digital Press

P &

Március végétõl világviszonylatban megvásárolható a HP Indigo10000 Digital Press B/2-es formátumú, digitális nyomdagép. Ennek a berendezésnek a világpremiere a 2012-es drupán volt. Az új hardver újabb piaci területeket nyit az Indigo-portfólió számára: nyomdai szolgáltatóknak, printservice providereknek kínál újabb piaci szegmenseket és növekedési lehetõséget.

t ir n

aját állítása szerint ez a világ elsõ ofszetminõséget nyomó, digitális nyomdagépe B/2-es formátumban. Alon Bar-Shany, a HP Indigo üzletágának elnökhelyettese és vezérigazgatója szerint: „A nyomdaipari szolgáltatóknak állandóan javítaniuk kell hatékonyságukat, újabb és újabb lehetõségeket kell teremteniük megkülönböztetõ felhasználások gyártásához, így tudnak nagyobb hozzáadott értéket adni a magas minõségû termékekhez, amiket a vevõk igényelnek. A HP Indigo–10000 Digital Press számos terméket még gazdaságosabb tud elõállítani.” A B/2-es formátumú gép kapacitása, illetve termelékenysége már a hagyományos ofszetpiac igényeit is képes kielégíteni. 2012 szeptemberében fejezõdött be tíz nyomdai szolgáltatónál a drupán bemutatott HP Indigo–10000 Digital Press bétatesztje. Ezen próbaüzemek között található a Courier, a Pureprint Group és a Sandy Alexander is. A bétavásárlók jelentõs része már megrendelte második HP Indigo–10000 Digital Press nyomógépét is, melyek beüzemelése 2013. március végén kezdõdik el.

S

P

Többek közt a Precision Printing nyomda perszonalizált anyagokat, lokálos termékeket és on-demand fotókönyveket is gyárt a B/2-es HP Indigóval. Ezek mellett csomagolóanyagok és marketingtermékek is készülnek itt. Kisebb formátumú termékeknél a B/2-es ívek optimális kihasználtsága érdekében a nyomatokat többszörözik a felületen. Gary Peeling, a Precision Printing ügyvezetõje szerint

nagyban növeli a nyomda hatékonyságát a HP Indigo–10000 Digital Press, mivel nemcsak a tömegtermékek készítését lehet ésszerûsíteni vele, hanem a szinte megszámlálhatatlanul sok, kis, apró munkákat is gazdaságosan lehet egy nyomóformára helyezni. Ugyanazt a digitális work-flow-t használja a B/2-es HP Indigo, mint elõdjei, ezért tökéletesen beilleszkedett a Zazzle nyomda meglévõ technológiai rendszerébe. A kanadai Cober Evoling Solutions kommunikációs szolgáltató az elsõ nyomda, amely B/2-es formátumot használ, így kívánja versenyelõnyét megtartani a megszemélyesített marketinganyagok piacán. A világ számos pontján dolgoznak HP Indigo–5600 Digital Press és 7600 Digital Press digitális nyomógépek. Ezeken minõségigényes termékek készülnek, vízjeles és relief nyomatok is. A felhasználók az Enhanced Productivity Mode segítségével a HP Indigo digitális nyomdagépek hatékonyságát jelentõsen képesek növelni, mert a berendezések akár 33%-kal gyorsabban tudnak nyomtatni.


Z:\P&P\137P&P\vp\137p61Arian.vp 2013. Æprilis 18. 17:13:37

51


INFORMÁCIÓ

Digitális kivágók kiválasztásának szempontjai

Egyre újabb és újabb digitális kivágó/maró modellek hódítják meg a piacokat napjainkban. A nyomdaipari szolgáltatást nyújtó cégek évek óta alkalmazzák a digitális nyomtatást, melyben a felbontás, képminõség, nyomtatási sebesség és egyéb más területek szakértõivé váltak. Azonban, ha a digitális kivágás kerül elõtérbe, új kihívásokkal szembesülnek, és kevés tapasztalattal rendelkeznek a választási kritériumok meghatározásában.

Ha korábban is tudtam volna azt, amit most, már sokkal korábban vettem volna egyet hangzik el egyre gyakrabban a digitális kivágókat használók szájából. következõkben bemutatjuk, hogy milyen fontos szempontokat kell figyelembe venni egy digitális kivágó/maró berendezés értékelésénél, illetve kiválasztásánál.

A

Méretválasztás A digitális nyomtatók rohamos fejlõdésének a nyomtatók gyors amortizációja is velejárója, szemben a digitális kivágó gépek hosszú, gyakran 15 éves élettartamával. A megfelelõ méret kiválasztásánál az egyik legnagyobb hibalehetõség a jövõbeli igények figyelmen kívül hagyása. Ezért fontos, hogy a ma beszerzésre kerülõ digitális kivágó ne csak a már meglévõ nyomtatókhoz illeszkedjen, hanem képes legyen a folyamatosan változó nyomtatási formátumokhoz is hatékonyan alkalmazkodni. Egy ZÜND asztal választásakor csak annak méretein nem lehet késõbb változtatni. Azonban az adagolók, szerszámok és egyéb kiegészítõk teljes választéka biztosítja, hogy kivágó kapacitása mindig a szükséges szintre fejlõdhessen.

P

t ir n

Hatékonyság Egy gép sebességét gyakran azonosítják a hatékonyságával, azonban a sebességérték csak azt mutatja meg, hogy a gép egy adott irányban, egyenes vonalon milyen maximális sebességgel képes vágni/marni. A gyakorlatban viszont sokkal többször találkozunk összetett formákkal, íves vonalakkal. A formák kivágása során a vágókést a sarkokhoz érve a kivágó gép kiemeli az anyagból, pozícionálja, és így engedi

52

vissza újra az anyagba, marásnál pedig fõként az anyag és a szerszám határozza meg a sebességet, így a specifikáció szerint legnagyobb sebességadatokkal rendelkezõ kivágó gép nem biztos, hogy a munka folyamán a leghatékonyabb lesz.


Z:\P&P\137P&P\vp\137p06unimark.vp 2013. Æprilis 18. 17:34:08

h il s

b u

P &

g in

A fentieken kívül egy gép termelékenységét jelentõsen befolyásolja az elõkészítés, gépbeállítás és átállítás, vágás és az anyagkezelés ideje. A nagyobb kivágó asztalok lehetõvé teszik, hogy a kivágott darabok összegyûjtése és a következõ kivágandó anyag pozícionálása gördülékenyen, a munkafolyamat megszakítása nélkül történjen. Általában elmondható, hogy a holtidõk kiiktatása eredményesebben emeli a termelékenységet, mint a sebesség és gyorsulási adatok megduplázása.

Sokoldalúság

A digitális kivágók fejlõdése új lehetõségeket teremt a digitális nyomtatók gyártói számára is, hogy bõvítsék és differenciálják kínálatukat. Akár újszerû alkalmazásokról, új anyagokról vagy szolgáltatásokról legyen szó, minél több szerszám és funkció elérhetõ a kivágó gépekhez, annál jobban bõvül az új lehetõségek köre is. Egy gyakran figyelmen kívül hagyott és alábecsült funkció az, hogy a kivágó gép képes legyen egy anyag felületétõl állandó mélységben vágni. Számos alkalmazási területen van szükség pontos és egyenletes mélységû V-marásra és kivágásra, többek között Braille-feliratok készítésénél, a megvilágított akril feliratok marásánál és Dibond lemezek hajlításánál. Sok kivágó gép csak a kivágó asztalhoz viszonyítva tud állandó marási mélységet tartani, de minden asztalnak van egy pár tized milliméteres tûrése. Ha ehhez hozzávesszük a


INFORMÁCIÓ szállítóhevederrel ellátott asztalok esetében a szállítóheveder vastagságának pár tized milliméteres szórását, a hevederen lévõ maróalátét vastagságát, látszik, hogy a marás nem egy tiszta folyamat. Olyan alkalmazásoknál, ahol a pontos mélység kiemelkedõen fontos tényezõ, a kivágó gépnek képesnek kell lennie az anyag felületéhez viszonyítani.

Anyagrögzítés A vágókés élén és a marófejen használatkor fellépõ erõk a megfelelõ rögzítés nélkül eltolnák vagy elmozdítanák az alapanyagot. A legtöbb kivágó/maró vákuumos rögzítõ rendszert használ ennek megakadályozására, de az egyes rendszerek hatékonysága között gyakran nagyok az eltérések. A legtöbb rendszerbe egy meghatározott szívóerõt generáló vákuumszivattyú kerül, amit a névleges teljesítménye szerint minõsítenek, így a kivágó gép lehet egy vagy két darab 4 kW-os szivattyúval szerelt. A szivattyú maximális teljesítményét zárt vákuumrendszer mellett adja le, ami azt jelenti, hogy a kívánt szívóhatás eléréséhez a kivágó asztal nem használt területeit le kell zárni. A marás során a kimart anyag helyén át levegõ kerül a rendszerbe, illetve textilek, porózus papírok rögzítésénél a rendszer átszívja az anyagon a levegõt, aminek eredményeképpen csökken a szívóteljesítmény. A gyakorlatban a rögzítés erõssége a szívóteljesítmény és a beszívott légáram mértékének függvénye. Minél nagyobb a légáram, annál hatékonyabb a szivattyú, hiszen így a munkaasztalon szükségtelen a nem használt területek fedése. A ZÜND vákuumszivattyú rendszerei a hagyományos rendszereknél ötször nagyobb légárammal dolgoznak, ötödannyi energiafogyasztás mellett.

P

t ir n

Egyszerû használat

Egy új operátor betanítása esetén az az idõ, amíg kényelmesen, megbízhatóan tud dolgozni a kivágó géppel egy nagyon fontos szempont. A kivágás jellemzõen egy hoszszabb munkafolyamat utolsó lépése, mielõtt egy adott termék csomagolásra kerül és kiszállítják a vevõhöz. A legkisebb hiba is azt eredményezheti, hogy a teljes gyártási folyamatot újra kell kezdeni, emiatt csúszik a határidõ, és végül akár az ügyfelünket is elveszthetjük. Ennek tudata lehet gyakran elég ok, hogy az operátor kényelmetlenül érezze magát. Ahhoz hogy, a munkafolyamatok könnyen átláthatóvá váljanak, a lehetséges emberi hibák valószínûsége minimális legyen, figyelmetlenségbõl eredõ balesetek ne forduljanak elõ, elengedhetetlen egy intuitív szoftver.

h il s

b u

P &

Erre kitûnõ példa a díjnyertes ZÜND CUT CENTER szoftver, mely dinamikusan végigvezeti a felhasználót a kivágási folyamatok valamennyi fázisán, miközben folyamatosan felajánlja a megfelelõ minõség érdekében elérhetõ, rendelkezésre álló szerszámok legoptimálisabb választékát. A szoftver alkalmazása nem igényel széles körû felhasználói ismereteket, nem teszi szükségessé a rendszeres teszteléseket, segít kiküszöbölni a hibákat, minimalizálja a beállítási idõt, és gondoskodik arról, hogy a plotter mindig a maximális hatékonysággal mûködjön.

Stabilitás Egy kivágó/maró gép mozgó alkatrészei hihetetlen távolságokat tesznek meg élettartamuk során, és a stabilitásuk, pontosságuk nem csökkenhet. Habár a stabilitásnak és a robusztusságnak nincs mértékegysége és mindenki eltérõen értelmezheti, nem nehéz ezeket a jellemzõket összehasonlítani. Általánosságban a vágó/maró gépnek szilárd alapokra van szüksége, hogy elnyelje a szerszámok gyors mozgásából eredõ erõket. A teljes súly gyakran jó képet ad a gép mechanikai felépítésérõl, szilárdságáról. A nagyobb súly általában szilárdabb felépítéssel párosul. A mozgó alkatrészek és

g in

szerszámok súlya ugyanakkor minél kisebb kell legyen, hogy a gyakori és gyors mozgások ne koptassák el õket idõ elõtt, és a kisebb súlynak köszönhetõen mozgatásuk kevesebb energiát igényeljen. A prémium kivágó/maró gépek, köztük a ZÜND berendezéseinek is minden eleme, illetve a teljes kivágó gép is a lehetséges igénybevételek figyelembevételével kerül gyártásra.

Eredeti minõségû szerszámok

Bármely lánc csak annyira erõs, mint a leggyengébb láncszeme. Ez igaz a felhasznált szerszámokra is. Fontos, hogy mindig az eredeti, legjobb minõségû szerszámokat használjuk gépeinkhez. A prémium kések és marófejek a legnagyobb precizitással és állandó minõségben készülnek. Egy nem megfelelõ gyártási technológiával készült, 30 000-es fordulatszámmal mûködõ, kiegyensúlyozatlan marófej könnyen kárt tehet gépünk többi részében is. Amûködtetés teljes költségét tekintve a szerszámok és kisebb alkatrészek költségei kis tételnek tûnnek, mégsem érdemes ezen spórolni, mert az egy hiba esetén könnyen megnövelheti szervizköltségeinket. A komoly gyártók, így a ZÜND is, egyedi azonosítószámmal látják el minden egyes késüket, hogy az élettartam és a teljesítmény nyomon követhetõ legyen. U. M. Kereskedelmi Kft. H–1225 Budapest Bányalég utca 44. T.: +36 1 207 38 88 F.: +36 1 207 29 46 [email protected] www.unimark.hu


Z:\P&P\137P&P\vp\137p06unimark.vp 2013. Æprilis 18. 17:37:13

53


CSOMAGOLÁS

Csomagolóanyag mint nyomdatermék

A csomagolóanyag a leghatékonyabb reklámhordozó. Felmérések szerint a vásárlók 70 százaléka az üzletben hozza meg vásárlással kapcsolatos döntését, és a döntési folyamat átlagosan mindössze 5 másodpercet vesz igénybe. indez kiemeli a csomagolás szerepét, hiszen az elsõ vásárlás esetén óriási jelentõsége van az elsõ benyomásnak, míg a további vásárlási döntéseket a termék csomagolásának minõsége, praktikus használhatósága (pl. visszazárhatóság, egyszerû tárolás stb.) határozzák meg. Az elsõ benyomás legfontosabb elemei a kreativitás (formák, grafika, felületkezelések) és a minõségi jellemzõk (színek, tapintás). Ezek a szempontok komoly kihívást jelentenek a csomagolóanyag megrendelõje és gyártója felé, hiszen a legkülönbözõbb nyomdai technológiák néha egészen speciális lehetõségeit kell kihasználni ahhoz, hogy a termék csomagolása révén kitûnjön a hasonló termékek közül. További fontos kérdés a csomagolóanyaggal kapcsolatosan a becsomagolt termék jellege, hiszen ennek megfelelõen beszélhetünk gyûjtõ- vagy egyedi termékcsomagolásról, többször használható vagy egyszeri alkalomra szóló csomagolásról. Noha a csomagolt terméket a megjelenése adja el, nem hagyható figyelmen kívül a csomagolás alapfunkciója, a becsomagolt

M

P

54

t ir n

termék megfelelõ védelme sem. Az összképet színezik még a csomagolóanyagokkal kapcsolatos rendkívül szigorú elõírások is, amelyek pl. az azonosíthatóságra, szállíthatóságra vonatkoznak, tartalmazhatnak változó adatokat (pl. szavatossági idõ, gyártás, csomagolás helye, idõpontja). Külön kihívást jelent a mutációk kezelése, a különbözõ nyelvû leírások, termékvariációk, vonalkódok, speciális jelek és táblázatok grafikai elõkészítése. Emellett pl. élelmiszer-csomagolás esetén a felhasznált nyomdaipari anyagoknak (nyomathordozó és festék is!) meg kell felelnie az egészségvédelmi követelményeknek. Végül, de nem utolsósorban a csomagolóanyagnak, mint nyomdaterméknek illeszkednie kell az adott termék csomagolási technológiájához, ennek megfelelõen kell tekercsben, ívben, lapra szerelten stb. szállítani a megrendelõ részére. A csomagolóanyag megrendelõje számára inkább üzleti, mint technológiai kihívást jelent annak megadása, milyen mennyiségû termékre van szüksége, és mindez milyen határidõvel és ütemezésben leszál-


Z:\P&P\137P&P\vp\137p07ratko.vp 2013. Æprilis 21. 17:43:36

h il s

b u

P &

g in

lítva – sõt, egyre elterjedtebb az új csomagolástervek bevezetése elõtt a tesztmenynyiségek megrendelése is, amely nagyságrendileg térhet el a volumengyártás mennyiségeitõl. Itt nyomdai vonalon azzal a ténnyel szembesülhetünk, hogy a megrendelés volumene meghatározza az alkalmazandó nyomdai technológiát, viszont ha a kis példányszámú teszt „bejön”, ugyanazt a terméket, ugyanolyan minõségben, de a volumenváltozás miatt teljesen más technológiával lehet csak költséghatékonyan, megfelelõ átfutási idõvel gyártani. Tekintettel a fent leírt szempontok komplexitására a csomagolóanyagok nyomdai elõállítását mindig célszerû egy olyan összetett folyamatként szemlélni, amely a termékbõl kiindulva magában foglalja a csomagolóanyag funkcionális és strukturális tervezését, a grafikai terveket és ennek mutációit, ami kifejezetten jellemzõ a csomagolóanyag-gyártás területén. A folyamat fontos része a termék- vagy márkatulajdonos általi jóváhagyási folyamat, mely gyakran (bár a mai technológiával nem feltétlenül!) nyomdai mintagyártást igényel, valamint a kis- és nagymennyiségû termékgyártás, illetve a nagyszámú változatlan vagy mutációs utánnyomás is. Nem elfelejtendõ, hogy a csomagolóanyag mint termék, nem csupán egy nyers nyomat, a nyomatáson kívül a késõbbi csomagolási technológiának megfelelõ utófeldolgozás/konfekcionálás is a termék elõállítási folyamatának lényeges része! A csomagolóipar a csomagolóanyagokat nyomdai szempontból néhány fõ szegmens szerint csoportosítja – ezek különbözõ nyomdai technológiákat igényelnek, eltérõ követelményeknek kell megfelelniük. Szinte mindegyik szegmensben megtalálható a hagyományos, nagy példányszám elõállítására alkalmas technológia mellett a kis példányszámokra, változó adatok kezelésére hatékonyabb digitális technológiai is, tehát egy-egy szegmensen belül sem lehet teljesen homogén módon kezelni a nyomdai folyamatot.


CSOMAGOLÁS Címkegyártás (Label & Tag) Nyomdai technológia: – ofszet – keskenypályás flexó (250–330 mm) – mélynyomás – igitális Szegmensspecifikus jellemzõk: – aprólékos, idõigényes elõkészítés – speciális felületkezelési igények – különbözõ nyomathordozók – kreatív megoldások (stanc, perszonalizálás, torzítások)

Kartondobozgyártás (Folding Carton) Nyomdai technológia: – ofszet – flexó (330–500 mm) – digitális Szegmensspecifikus jellemzõk: – strukturális 3D-tervezés (kreatív), mintakészítés – aprólékos, idõigényes elõkészítés – speciális nyomtatási megoldások (pl. Braille-írás) – speciális felületkezelés, felületnemesítés

Nyomdai technológia: – szélespályás flexó (> 430 mm) – mélynyomás Szegmensspecifikus jellemzõk: – professzionális elõkészítés – különbözõ nyomathordozók (fém, fóliák, PVC, BOPP...) – speciális törvényi elõírások (lebomló anyagok) – speciális festékek (élelmiszer!) – komoly beruházásigényû, multik által uralt piac

P

A csomagolóanyag-gyártás általános trendjei megegyeznek a többi nyomdaipari ágazatra is érvényes új kihívásokkal. Csökkennek a példányszámok, az átfutási idõk drasztikusan rövidülnek. Kifejezetten csomagolóanyag-specifikusnak tekinthetõ azonban a minõségi elvárások növekedése, különösen gyártási technológiaváltás esetén. A korábban mélynyomtatással vagy ofszettechnológiával elõállított termékeket, pl. a mai csökkenõ példányszámok mellett sokkal gazdaságosabb flexóval nyomtatni, de ez megköveteli, hogy a flexonyomtatás minõsége elérje (vagy legalábbis a laikus számára a megkülönböztethetetlenség szintjéig megközelítse) az ofszet-, illetve mélynyomtatás minõségét. A gyors átfutás a megfelelõ gyártástechnológia mellett elsõsorban a jóváhagyási

Nyomdai technológia: – sSzélespályás flexó (>1m) – ofszet (B0+) – digitális Szegmensspecifikus jellemzõk: – ofszet- és flexotechnológia esetén komoly beruházásigényû, multik által uralt piac, digitális technológiánál kisebb piaci szereplõk is vannak – strukturális 3D-tervezés (elsõsorban szabványok alapján) – az ofszet- és flexonyomott dobozok esetén legtöbbször maga a hullámlemez is házon belül készül, speciális kasírozó berendezésekkel – egyedi stancmegoldások

g in

Fém és plasztik doboz/tubus gyártás (Metal Can & Tube)

h il s

Nyomdai technológia: – ofszet – ital- vagy konzervdobozok, elemek – szárazofszet – italdobozok, fém/plasztik tubusok, kupakok – magasnyomás (letterpress) – laminált tubusok – flexó – laminált tubusok, in-mould – szita – plasztik tubusok, kupakok – mélynyomás – In-mould Szegmensspecifikus jellemzõk: – speciális, idõigényes elõkészítés (pontterülés, festék beszívódás más!) – „kötelezõ” elõtorzítások – sok Pantone-szín egyidejû használata – 3D modell/minta igény – a gyártási volumen óriási! – speciális festékek, hordozók

b u

P &

Hajlékonyfalú csomagolóanyag-gyártás (Flexible Packaging)

t ir n

Hullámkarton-csomagolás (Corrugated Packaging)

folyamatok rövidítésével oldható meg. Napjainkban viharos gyorsasággal terjednek a digitális, webes jóváhagyási folyamatok, amit a termék tökéletes 3D-s digitális modellezése, a felületkezelések, színek pontos megjelenítése tesz lehetõvé. Ehhez már léteznek rendkívül szofisztikált szoftverek, melyek a megjelenítésen túl a pontos és gyors ügyfél-kommunikációt is biztosítják, a jóváhagyási folyamatot szervesen integrálják a teljes tervezési-gyártási folyamatba. Tipikusnak nevezhetõk a csomagolóanyagok területén az ismétlõdõ megrendelések, valamint a különbözõ mutációk igénye – a megismételhetõséget és a hatékonyságot kizárólag standardizált nyomdai munkafolyamatokkal lehet biztosítani. Az egyedi megoldások a csomagolóanya-

gok területén is egyre inkább tért hódítanak, és a digitális technológia fejlõdése révén immár több szegmensben a kis példányszámú volumengyártás is megoldható digitális nyomtató- és utófeldolgozó berendezésekkel – elsõsorban címkék, dobozok és hullámkarton-csomagolások területén. Külön (részben a csomagolóiparhoz tartozó) szegmensnek tekinthetõ az eladáshelyi (POS/POP) display-gyártás is, ahol a digitális technológiák az utóbbi években szinte teljesen kiszorították a hagyományos szitanyomtatást – de ez inkább az ún. S&D (Sign & Display) területe, amely az elõzõekben említetteken túl rengeteg egyéb alkalmazást is magában foglal, az autódekorációktól az óriásplakátokon keresztül az építési hálókig... Ratkovics Péter


Z:\P&P\137P&P\vp\137p07ratko.vp 2013. Æprilis 21. 17:45:47

55


BESZÁLLÍTÓK

Flint: új nyomólemez

nyloflex ACE Digital flexonyomtatáshoz

Továbbfejlesztette a Flint-csoport nyloflex digitális flexonyomólemezeit. Az ACE Digital lemezek a felhasználói tapasztalatok megerõsítése alapján kevesebb festéket vesznek fel, és a reliefek határai élesebbek, annak ellenére, hogy kevesebb tisztítási megállást kell nyomtatás közben végezni. Ennek köszönhetõen akár több nyomtatási munka is elvégezhetõ kevesebb idõ alatt. Természetesen a selejt mennyisége is csökken. Mindez jelentõs költségcsökkentést eredményez a nyomdáknál.

P

t ir n

öbb elõnyt jelent az új nyloflex ACE Digital nyomólemezekalkalmazása, mint azt elsõ ránézésre gondolnánk. Rövidül a megvilágítási és kimosási idõ, és csökken a tisztítások száma is. Ez mérhetõ a nyomóformák élettartalmának meghosszabbodásában is, hiszen a kevesebb tisztítás következtében kevésbé sérülnek a lemezfelületek, és a mechanikai

T

56

b u

P &

kopás is lényegesen kisebb lesz. A nagyobb élettartamú nyomóformákat többször lehet felhasználni, ami szintén költségmegtakarítás eredményez. Az elmúlt évek során új típusokkal jelentkezett a Flint a piacon. A márkanevek között ismert a HD Flexo és a Flat Top Dots is. Ezek a fotopolimer nyomólemezek optimalizálják a flexonyomtatási


Z:\P&P\137P&P\vp\137p70flint.vp 2013. Æprilis 21. 17:51:01

h il s

g in

technológiát. Ugyanakkor a nyloflex ACE Digital nyomólemezek újradefiniálják a flexonyomóformákat, hiszen a részletek visszaadása a nyomtatásnál még nagyobb mértékben lehetséges. Kontrasztos képek, egyenletes telitónusok nyomtatása ma már alapkövetelmény lehet. Az említett tartósság további elõnyt jelent a felhasználók számára. Több mint száz felhasználói bétatesztet végzett a Flint-csoport, melyek visszajelzései mind pozitívak voltak. A Flint ezt a fejlesztést Cost Savings Calculator Tool programjának részeként végezte. A felhasználók saját maguk számolhatják ki, hogyan tudják kapacitásaikat növelni, illetve jobban kihasználni. A program résztvevõi egymással is kapcsolatba léphetnek, és közvetlenül kicserélhetik tapasztalataikat. Eberhard Huter, a Flintcsoport flexografikai részlegének elnökhelyettese szerint „biztosan lenyûgözünk minden új nyloflex ACE Digital flexonyomóforma-használót a nyomóformák élettartamával és minõségével”. A Flint-csoport minõsíti nyloflex ACE Digital flexonyomóformáinak felhasználóit is. Ezenfelül az érdeklõdõk ingyenes próbamintákhoz juthatnak.


BESZÁLLÍTÓK

XPose! UV: világpremier a Schelling nyomdában

Minõségi, nagy értékû csomagolóanyagok és display-k gyártására specializálódott a svájci Schelling AG. Termékeit kartonra és hullámkartonra nyomja. Mind a csomagolóipar, mind pedig a reklámmegrendelõk egyre nagyobb minõségi követelményeket állítanak a nyomdai szolgáltatók elé. Különösen nagy a fejlõdési igény a lakkozással történt felületnemesítéseknél. kartonok és hullámkartonok nyomtatásához minõségi lakkokat használ a rupperswili nyomda. Eddig outsourcinggel oldotta meg a lakkozóformák gyártatását, ami nagyon költséges és idõigényes folyamat volt. A Lüscher és a MacDermid közösen fejlesztette ki új típusú lakkozólemez-rendszerét. A MacDermid flexibilis lemezei mostantól hagyományos nyomdai CtPmegvilágító rendszerekben is feldolgozhatók. Az UV-fénynek 405 nanométeresnek kell lenni. Ezt a feltételt a Lüscher XPose! UV levilágítói biztosítják. Így az Accent lakkozóformák nagy sebességgel, hatékonyan a nyomdákban készíthetõk. Az XPose! UV nyomóforma-levilágítókon nem szükséges semmiféle átalakítás. Az ofszetlemezek készítéséhez használatos beállítások alkalmazhatók. További pozitív hatás, hogy a lemezek környezetbarátok is, ami a Schelling nyomda esetében nem csupán költségcsökkentéshez vezet, hanem további piaci érv újabb megrendelõk megszerzésénél.

A

P

t ir n

h il s

b u

P &

g in


Z:\P&P\137P&P\vp\137p70flint.vp 2013. Æprilis 21. 17:56:02

57


BESZÁLLÍTÓK

Kétszámjegyû növekedés

Koenig & Bauer AG

Erõs 10%-os forgalomnövekedést ért el a KBA 2012-ben. Így az árbevétel meghaladta az 1,3 milliárd eurót, üzemi nyeresége pedig túllépte a 30 millió eurót. Az operatív és szabad cash flow is egyértelmûen pozitív számokat mutat, a mérlegben a saját tõke aránya 40,2%.

t ir n

ovábbra is folytatja költségcsökkentõ és hatékonyságnövelõ programját a KBA. 2012-ben árbevételének több mint30%-a a nyomda-és a médiaiparolyan területeirõl származott, amiket nem érint kritikusan a struktúraváltozás. A Koenig & Bauer AG 2012. évi mûködésében teljesültek a rövid és középtávú piaci változáso-

T

P

g in

h il s

b u

P &

Örvendetes módon az íves ofszetgépek iránti kereslet megnövekedett a 2012-es évben, ezért a 2012. negyedik negyedéves ívesofszet-eredmény is nyereséges. Figyelemre méltó az a tény is, hogy a közel 650 millió eurós megrendelésállomány magasabb, mint 2008 és 2010 között volt. Az elmúlt évben 200 fõvel csökkentették a dolgozói létszámot, és így ma a KBA-konszern 6187 fõt foglalkoztat. A kapacitások optimalizálása a KBA programja szerint 2014-ig folytatódik. Ennek eredményeképpen mind az íves, mind pedig a tekercses gépek üzletágak nyeresége tovább növekszik majd. 2013-tól a KBA würzburgi és radebeuli gyára lesz a két központi termelõegység.

kat prognosztizáló elõrejelzések. Sikeresnek bizonyult az üzleti stratégia, aminek köszönhetõen az adózási elõtti nyereség is növekedett a 2011-es évhez képest. Ennek következtében Claus Bolza-Schünemann osztalék kifizetését jelentette be a részvényeseknek. Ez 2013. június 13-tól 0,40 eurót jelent részvényenként.

Dr. Axel Kaufmann pénzügyi vezérigazgató-helyettes Pénzügyileg 2015 végéig biztosította magát a KBA azzal a lépésével, hogy kedvezõ feltételek mellett 100 millió eurós banki garanciavállalást is kötött. Ezzel a biztonsági háttérrel kívánják az innovációs üzleti költségek ciklikusságát kiküszöbölni. Amegállapodást a német bankszövetségen keresztül az Unicredit/HVB, a Bayern LB,

58


Z:\P&P\137P&P\vp\137p53kba.vp 2013. Æprilis 18. 20:31:59


BESZÁLLÍTÓK a Commerzbank és a Deutscher Bank közremûködésével kötötték meg. A tradicionális íves és tekercses ofszetpiac modelljeinek megtartása mellet a KBA a digitális, a fém-, a biztonsági nyomtatás, a jelöléstechnika és a csomagolóanyaggyártás piacaira is koncentrál. A konzekvens cashflow-menedzsment következtében a KBA tevékenységét önmaga finanszírozta, a banki biztosítékok a biztonságos mûködést segítik elõ.

Néhány részlet Elõzõ évhez képest 10,9%-kal, 1293,9 millió euróra növekedett az árbevétel. Ebbõl 643,2 millió eurót ért el az ívesofszet üzletág, ami mintegy 10,2%-os növekedést jelent. Az újság-, az illusztrációs és a magazinnyomtatás, valamint a különleges gépek üzletágai együttesen 650,7 millió eurót forgalmaztak, itt a növekedés 11,5%-os. 28,1%-kal nõtt a megrendelésállomány, ami most 1,1162 milliárd euró. Ezen belül az íves gépek megrendelése a drupa hatására 17,1%-os növekedést eredményez. Kiugró a speciális gépek iránti kereslet, hiszen itt a forgalom egy év alatt megduplázódott, és 54,7 millió euróra lett. Az EBT értéke 6,1 millió euróra, az osztalékkifizetés pedig 0,14 euróról 0,4 euróra növekedett. Az üzleti tevékenységben a saját cash flow 83,3 millió euróval részesedett. 62,4 millió euróra nõtt a szabad cash flow (az elõzõ évben ez 57,8 millió euró volt). Alikviditás erõteljesen, 206,3 millió euróra emelkedett. Növekedett a belföldi értékesítés a 2011-es évhez hasonlítva, értéke így 11,8%. Az export értéke 88,2%. Az export csökkenésén belül jelentõsen nõtt az észak-amerikai, az ázsiai és a kínai piac. Ázsia és Kína exportja 24,1%-ra, Afrika és a fejlõdõ piacok pedig 23,1%-ra nõttek a konszern forgalmát tekintve. A 6187 alkalmazott mellett 428 szakmunkás képzését biztosítja a KBA. Ebben az évben 187 kolléga nyugdíjazása várható. Óvatos optimizmussal tekint a 2013-as évre a KBA. Tervei szerint a 2012-es évhez hasonló nagyságú konszernforgalomra számít. Ezen belül a tekercses és biztonsági nyomtatási rendszerek növekedését prognosztizálja. Javíthatja az üzemi eredményt, hogy a tekercses ofszetgépgyártás költségcsökkentõ intézkedései már ebben az évben jelentkezhetnek. Claus Bolza-Schünemann elnök szerint a tekercses és íves ofszetgépek gyártása területén kétszámjegyû milliós költségmegtakarítás jelentkezik a 2014-es év végéig. Intenzív fejlesztéseket végez a KBA a csomagolóanyag-gyártás területén is. Ennek része az olasz Flexotechnica felvásárlása.

P

t ir n

h il s

b u

P &

g in


Z:\P&P\137P&P\vp\137p53kba.vp 2013. Æprilis 21. 18:01:35

59


BESZÁLLÍTÓK

Manroland világpremier

Augsburgban mutatta be a manroland web systems FoldLine könyvtestképzõ gépsorát, amely a Collator VBC-rendszerrel összekötve inline és offline könyvtestképzésre alkalmas. A FoldLine közvetlenül kapcsolható tekercses nyomóberendezésekhez, melyek hagyományosak és digitálisak egyaránt lehetnek, alkalmas elõrenyomtatott tekercsek feldolgozására is. ülönbözõ formátumú, hajtásmintájú, összehordási struktúrájú könyvtestek és magazinok készítésére alkalmas az új berendezés. Elõrenyomott tekercsek alkalmazásával vegyes termékek is készíthetõk segítségével. A termékek oszlopozva rakhatók ki, akár 6000 könyvtest/órás teljesítmény mellett, ahol a könyv vastagsága elérheti a 100 mm is. A rendszer néhány perc alatt átállítható a legkülönbözõbb munkákra. Az augsburgi világpremieren egy 100 példányos, 304 oldalas, 38 tagból álló, 240x190 mm-es, dupla párhuzamos hajtású könyvrõl álltak át egy 42 oldalas szakmai magazinra. Ez 7 hatoldalas tagból állt, példányszáma 300 darab volt, formátumapedig 230x334 mm, cikkcakk hajtogatási séma mellett. Az átállás nem igényelt kézi beavatkozást a hajtogató- és a vágómûnél.

K

P

t ir n

Print-on-demand a könyvkötészetben 60


Z:\P&P\137P&P\vp\137p56mank nyv.vp 2013. Æprilis 18. 17:40:07

h il s

b u

P &

g in

JDF/JMF alapon mûködik a Bridge szoftver, így teljesen beilleszthetõ a digitális termelési folyamatba. Ennek révén a gyártás-elõkészítés, a nyomtatás és a feldolgozás egyetlen munkafolyamatban egyesül, és lehetõvé válik az automatikus finishing, az automatikus munka-, illetve termékváltás, a kevesebb makulatúraképzõdés és a hatékonyság növelése. Adott a kapcsolat a MIS termelésirányítási rendszerrel, így a reportálás is automatikus. További szoftvercsomagot jelent a DigiLink, amely összeköti a digitális és az ofszetnyomtatást. Eddig a nyomdai szolgáltatók egymástól függetlenül, párhuzamosan tervezték a két nyomtatási folyamatot, amely nemegyszer súrlódáshoz vezetett, és számos plusz tárolási feladatot eredményezett. Ezt a termelést fölöslegesen gyártott plusz példányok is jellemezték. A DigiLink segítségével a manroland PECOM PressManager rendszer upgrade-elhetõ. Mostantól kezdve egyetlen munkahelyen lehet az ofszet- és a digitális termelésû folyamatot programozni és felügyelni a nyomtatástól egészen a kötészetig.

h il s

g in

P

t ir n

b u P &


BESZÁLLÍTÓK

Robotok a nyomdaiparban Rácsok nélküli lehetõségeket kínál a Kolbus Automata berendezések használata a nyomdaiparban nem újdonság. Ezek a palettázásra használt automaták legtöbbször a dolgozók biztonságának érdekében rácsok mögött végzik munkájukat. A Camotion cég LDP típusú raklapozója biztonságos megoldást kínál rácsok nélkül. Mindezt mostantól a Kolbus kínálatában érhetõ el.

raklapozó egy önállóan mûködõ, optikailag vezérelt rendszer, amely egy teljes ragasztó-kötõ gép kiszolgálását biztosítani tudja. Az amerikai Camotion vállalat LDP-rendszere (Log Depalletizer) a gyártó szerint gazdasági és biztonsági szempontból nézve is egy összetett és hatékony megoldást jelent raklapok adagolására és kirakására. Az LDP-raklapozó greiferenként 100 raklapot adagol óránként maximum 72 berakórendszerbe. Észak-Amerikában a raklapozó már számos nyomdában mûködik.

A

LDP-raklapozó: mûködési elv

t ir n

Az LDP-rendszert csúcsteljesítménye mellett fejlett képfeldolgozó technika és a Camotion cég által kifejlesztett Advanced Motion Control technika, röviden AMC jellemzi. Magas biztonsági kritériumoknak megfelelõ, vezeték nélküli kommuni-

P

62

kációs rendszer köti össze a darusínekre szerelt raklapozót a kezelõhellyel. Ez a fajta rugalmas kezelési mód megkönnyíti és felgyorsítja a könyvgyártó sorok újrakonfigurálását.

Lézerszkenneres technológia


Z:\P&P\137P&P\vp\137p69kolbus.vp 2013. Æprilis 19. 19:05:08

b u

h il s

A könnyûszerkezetes építési módnak köszönhetõen az automatát meglévõ daruhidak tetejére minden probléma nélkül fel lehet szerelni. A Camotion cég szerint a biztonsági rendszer helyigényhez való alkalmazkodása biztonságos megoldást kínál mind a kezelõszemélyzet, mind pedig a termelékenységet növelõ automatizmus számára. Fejmagasság felett elhelyezkedõ lézerszkenner felügyeli folyamatosan a munkaterületet, ezáltal teljesen kizárt a kezelõszemélyzettel vagy illetéktelen személlyel történõ összeütközés. Hiszen az LDP-rendszerek teljesen szabadon, rácsok

P &

g in

nélkül dolgoznak. Opcióként az intelligens greifer egy vonalkódkamerával is felszerelhetõ, amely a raklapokat felügyeli a gyártás alatt. A raklapkirakó öt vagy még több kamerát használ a pontosság és hatékonyság érdekében. A kamerák száma függ a födém magasságától és az objektív maximális látószögétõl. Akamerák a raklapok beazonosítására, precíz pozicionálására és a rendszer státusának felügyeletére szolgálnak. A daruhídon található kamera lehetõséget biztosít a greifer számára, hogy véletlenszerûen lerakott raklapokat felemeljen, s megfelelõ módon lerakjon. Az emberi munka ettõl nem válik teljesen feleslegessé. Aszemélyzet feladata az automaták számára a megfelelõ raklapok elõkészítése és lehetõség szerint a fólia vagy csomagolóanyag manuális módon történõ eltávolítása.

Siko-Prosystem kínálatában A rahdeni Kolbus vállalat, a könyvgyártó sorok és nyomdai továbbfeldolgozó-ipart támogató, komplett, inline gyártórendszerek gyártója és értékesítõje röviddel a drupa elõtt jelentette be, hogy átveszi az amerikai Camotion gyártócégtõl az LDPraklapozók értékesítési jogát. Az atlantai Georgia államban székelõ költségtakarékos automata rakodókat gyártó Camotion vállalattal kötött megállapodás keretén belül a Kolbus cég a rakodórendszereket világszerte értékesíti. Ezzel egy idõben a rahdeni könyvkészítõ berendezéseket gyártó Kolbus célja, hogy a jövõben a rendszert új gyártósorokba integrálja és meglévõ ragasztó-kötõ gépekhez ajánlja. A kimondottan nyomdaipari továbbfeldolgozás részére kifejlesztett rendszer teljes mértékben beleillik a Kolbus termékpalettájába. Az egyik típusú raklapozó a 2012. évi drupa kiállításon a Kolbus


BESZÁLLÍTÓK standon már bemutatkozott. Az elsõ érdeklõdõk már kifejezték ezzel kapcsolatban beruházási szándékaikat. A németországi Kolbus cég rendszerkomponensek kereskedelmi osztályvezetõje, Frank Schwarz szerint a Kolbus és Camotion vállalatok közötti együttmûködés a termelékenység területén igazi nyereséget hozhat ügyfeleik számára. Ennek a koope-

sul. Ez egy, a vevõink érdekeit támogató tökéletes együttmûködés.” Alex Furth (Camotion ügyvezetõ igazgatója): „Nagyon örülünk ennek az együttmûködésnek. AKolbus cég jelenléte világszerte és kiemelkedõ ügyfélközpontúsága ideális megoldás arra nézve, hogy az LDPraklapozók robbanásszerû terjedése más piacokon is megvalósuljon.”

rációnak köszönhetõen a Kolbus igényeinek megfelelõen a rendszerek közötti átjárhatóság és a gépek közötti együttmûködés így már tökéletesen biztosított. Frank Schwarz: „ACamotion olyan technológiát kínál a számunkra, amelynek segítségével a tökéletes termelékenység iránti folyamatos törekvésünk és az általunk propagált rendszerek közötti átjárhatóság megvaló-

Raklapozó: elõnyei és funkciói Az LDP-rendszert csúcsteljesítménye mellett fejlett képfeldolgozó technika és a Camotion cég által kifejlesztett Advanced Motion Control technika, röviden AMC jellemzi.A rendszer elõnyei és funkciói: – kimondottan nyomdaipari továbbfeldolgozás részére kifejlesztett rendszer, – automatikus raklapadagolás (100 raklap óránként), – bõvíthetõ, – maximum 72 berakórendszert tud kiszolgálni, – könnyûszerkezetes építési módnak köszönhetõen meglévõ daruhidak tetejére is lehet az automatát felszerelni, – már egy berendezés is óriási felületet tud lefedni (>280 m2), – a rendszer helyigényhez való alkalmazkodása egyszerre biztosít automatizmustés manuális kezelési lehetõséget, – pontosság a fejlett képfeldolgozó rendszernek köszönhetõen, – kezelõbarát kezelõhely érintõképernyõs kijelzõvel.

P

t ir n

h il s

b u

P &

g in


Z:\P&P\137P&P\vp\137p69kolbus.vp 2013. Æprilis 21. 18:05:06

63


PAPÍR

Sappi: A’Design Award

Philip Stroomberg nyerte innovációs, kreatív munkájával a Sappi versenyén a grafikai és hirdetési design kategóriában az ezüst érmet. Sappi Allegro íves kartonból készítette pályamunkáját.

P

t ir n

kockákat és kartonlapokat hat sorban montírozták, melyet két szalag és néhány csavar tart össze. A kockanaptár kockáit zseniális hajtásokkal, ragasztóanyag nélkül lehet összeállítani. Ha valaki felnyitja a doboz tetejét, akkor – mint az origamiban – újabb dobozok nyílnak. A teljesen egyedi megoldás újszerûségével is reklámozza a Sappi Algro Design

A

64


Z:\P&P\137P&P\vp\137p73sappi.vp 2013. Æprilis 18. 20:34:55

h il s

b u

P &

g in

prémium SBS-kartont, illetve annak minõségi felhasználhatóságát. Ezt a kartontípust kilenc éve vezették be a piacra, és a luxuscsomagolások, illetve nyomtatványok piacán kerül felhasználásra. Az egy oldalon rétegezett Algro Design mellett kapható a kétoldalas Algro Design Duo is. Az Algro kartonok fehér felülete rendkívül UV-ellenálló és selymes tapintása van.

h il s

g in

t n i r P

b u P &


BESZÁLLÍTÓK

Sun Chemical ink-jet-tintás rendszerei treamline ESL HPQ és Streamline Ultima HPQ márkanevekkel konkurens termékekkel jelent meg a Sun Chemical az ink-jet-nyomtatók piacán. Ez a két termékcsalád felülmúlja a gyártó szerint az OEM-tinták minõségét. Maga az ink-jet-festékgyártási program 2013 júliusában kezdõdött a Sun Chemicalnél, amit jelentõs kutatás-fejlesztés elõzött meg, különösen Nagy-Britanniában. A recepteket folyamatosan optimalizálták. Akész termékek az Egyesült Királyságban egyik napról másikra óriási piacot nyertek, amit természetesen a nyomdai szolgáltatóknál tesztsorozatok elõztek meg. A jó minõségû festékek ára kedvezõ, ennek köszönhetõen számos nyomdai szolgáltató 60-65%-ról egészen 70%-ig növelte az UV-tinták felhasználási arányát. Egyes felhasználók véleménye szerint a Streamline-tinták tapadása jobb az OEM-festékeknél.

S

g Papírpiaci mozgások n i h T s i l b u P & t n i r Hubergroup: optimalizált színkeverés Pofszetnyomtatáshoz ovább csökkenti gyártókapacitásait a UPM. 2013. április végével végérvényesen leállítja Finnországban a raumai 3. sz. papírgépét, valamint Németországban, Ettringenben a 4. sz. papírgépét. Ezzel mintegy 237 dolgozó veszíti el munkahelyét. A tárgyalások már március végén befejezõdtek. Jyrki Ovaska, a UPM papír üzletágának elnöke szerint, a leállások elkerülhetetlenek. A kollégák számának csökkentése is jelen körülmények között elkerülhetetlen. A UPM számos módon segít volt dolgozóinak újrafoglalkoztatásában, illetve átképzésükben.

gyértelmû színkeverési filozófiát vezetett be a Hubergroup CRSMAX néven. A monopigmenteket tartalmazó alapfestékekbõl speciális festékreceptúrák alapján az egyedi felhasználási célnak megfelelõ festék keverhetõ ki. Gyakorlatilag ez minden különleges szín nyomtatását lehetõvé teszi a nyomdákban. Ezen színkeverési rendszerrel elõállított festékek nemcsak minõségnövekedést jelentenek a nyomdai szolgáltatók számára, hanem számos más elõnyhöz is hozzásegítik azokat. A nyomda a kívánt mennyiségben a tökéletes minõségû festékeket keverheti ki, és így a megmaradt

E

66

Metsä Board

Ezek a leállások az európai UPM-gyártókapacitások csökkentésének részei, amik a papír-felhasználás csökkenése következtében léptek fel, és a 2013. január 17-én bejelentett 580 ezer tonnás csökkentésbe tartoznak.

festékek mennyisége drasztikusan csökken. Azonban nemcsak a festék mennyisége jelent megtakarítást a nyomdák számára, hanem az is, hogy a maradék festék nem marad bent a gépben. További elõnye, hogy a tökéletes színkeverés révén csökken a beállási makulatúra mennyisége is. A nyomdákat nem terheli már plusz raktározási költség. A festékkeverés révén kevesebb a gépállás, és nõ a nyomdák függetlensége a gyártás/nyomtatás során. A CRSMAX oldószerrendszerek ásványiolaj-mentesek, s ez megfelel az EU szakmai szövetségi elõírásainak, valamint a papír- és kartongyártók igényeinek.


Z:\P&P\137P&P\vp\137p72sun.vp 2013. Æprilis 21. 18:20:13

Árat emelt 2013. április 8-tól a Metsä Board. 50 euróval növelte csúcsminõségû, kemény Kemiart kartonjainak tonnás árát. Ez az áremelés Európára, Közel-keletre és Afrikára egyaránt érvényes. Az áremelés okaként a Metsä Board a folyamatosan növekvõ termelési költségeket adta meg. A 2012. évben a Metsä Board kereskedelmi forgalma meghaladta az ötbillió eurót, 11 500 fõt foglalkoztatott és harminc országban tevékenykedett.

Út a hatékonysághoz! Kodak Magnus VLF thermo CTP

h s i l b

KBA 130/A 8SW

t ir n

P

u P &

g in

MBO 142T

Közép- és Kelet-Európa leghatékonyabb íves gépsora A4 32 oldal egy menetben

Prospektus Nyomda 8200 Veszprém, Tartu utca 6. Tel.: (06-88) 422-914 • Fax: (06-88) 405-012 [email protected] www.prospektusnyomda.hu

AGFA GRAPHICS

Víz.

túl értékes ahhoz, hogy elpazaroljuk.

& t n i r P

g n i h

s i l b

u P

Életünk legfontosabb alapanyaga. Mégis, míg életünk fenntartásához mindössze napi két liter vízre van szükségünk, egyetlen négyzetméter hagyományos CtP lemez elôhívásánál kb. 5 litert pazarolunk el. Már több mint 2500 elégedett felhasználó tudja, hogy az Azura vegyszermentes lemezek nap mint nap segítenek értékes vizünket literszámra megtakarítani. Most két, még érzékenyebb Azura lemezt mutatunk be, hogy az ibolya- és termállézer felhasználók számára az eddiginél nagyobb levilágítási teljesítményt tudjunk biztosítani. A lemezréteg erôs kontrasztjának köszönhetôen pedig Azura lemezeink emelik a hatékonyságot segítve a minôségellenôrzést. Tehát amíg segít legértékesebb alapanyagunkkal, a vízzel takarékoskodni, munkája eredményességét is emelheti. :Azura. A vezetô vegyszermentes lemez.

www.agfagraphics.com Agfa Graphics NV Magyarországi Fióktelepe H-2040 • Budaörs, Szabadság u. 301. [email protected] • [email protected] • www.agfa.hu Telefon: 06 23 801-172 • Fax: 06 23 801-179

Azura_A4_Hun05_NV.indd 1

11/20/12 11:33:20 AM

PUBLISHING PRINT L E T FOUNDED L É A NYOMTATOTT KOMMUNIKÁCIÓ SZAKLAPJA MAGYARORSZÁGON. Hungary

Recommend Documents