PUBLISHING PRINT. Print & Publishing 130 M E L L É K L E T T E L A NYOMTATOTT KOMMUNIKÁCIÓ SZAKLAPJA MAGYARORSZÁGON

PP130.ai 1 2012.02.15. 9:48:49

130/2012

23. ÉVF.

ÁRA: 500 Ft, DIÁKOK: 200 Ft

ISSN 1215-1777

T

E

L

PRINT PUBLISHING T

FOUNDED

M

E

L

L

É

K

L

E

1990

&

g n i h s i l b

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

t n i r P

Hungary

0 3 1

u P &

A NYOMTATOTT KOMMUNIKÁCIÓ SZAKLAPJA MAGYARORSZÁGON

GÉPFELÚJÍTÁS SZERVIZ A L K AT R É S Z K E R E S K E D E L E M ÉRTÉKESÍTÉS TA N Á C S A D Á S

CSOPORT

Íves ofszetnyomó gépek Tekercses ofszetnyomó gépek

Kombinált tekercsnyomó gépek

Kemény és puhatáblás nyomdaipari termékeket gyártó gépek és berendezések

Kemény és puhatáblás nyomdaipari termékeket gyártó gépek és berendezések

Flexo nyomógépek és perifériák

Drótfűzőgépek és irkafűző sorok

r P

& t in

s i l b u P

Hajtogatógépek és perifériák

Hajtogatógépek, mailing rendszerek, Stancológépek, tekercsvágók és speciális berendezések

Vágógépek és perifériák

Cérnafűző gépek és perifériák

Kisteljesítményű keménytáblás könyveket gyártó gépek

Újság és folyóirat szállító rendszerek, rotációs vágógépek, ívkötegprések, keresztkirakók

Pántológépek

Fóliacsomagoló gépek, direct mailing, Inzertálók, borítékolók

g n hi

0 3 1

H-2151 Fót, József Attila u. 43. Központ: +36 27 537-870, +36 27 537-890 Értékesítés: +36 27 537-872, -874, -875, -876 Szerviz / Alkatrész: +36 27 537-878, -879 Fax: +36 27 537-895

Professzionális spirálozó és lyukasztógépek

P&P(210x297mm)_imagehird.indd 1

Papírfúró és gyűrűsmappa készítő gépek

[email protected] www.prosystem.hu

1/10/12 12:58 PM

Color profile: Disabled Composite 175 lpi at 45 degrees

BEKÖSZÖNTÕ

IN

Kedves Olvasó!

Drupa, Düsseldorf 2012. május 316. Print Power: Most csak rám figyelsz Megmentett manroland: két cég, egy logó Segítõkészség betartás helyett Bõvülõ nyomdatermékskála Repül, repül a kis Masat Gyerekbarát vallatószobához gyerekbarát rendõr Amikor azt büntetik, akit kell

OUT

t n i r P

Az arrogancia minden formája Kiberterror-elhárítás Túlzsúfolt hajléktalanszállók

Meleg sör Münchenben Facebook-agyúak Szûkülõ lelkesedés, kezdeményezõképesség Siránkozás, magyarázkodás pörgés helyett Németországban sem mûködõ Telecom

Visszagondolva a gazdasági világválság elõtti idõkre: munkával, nyereségtartalom mellett nem volt elegendõ pénzünk. Most a szerencsés „szerencsétlenek” éjt nappallá téve dolgozhatnak, +/– nulla nyereséggel. Ennek eredménye a többség számára a máról holnapra élés, a rutinosan ránk kényszerített adósrabszolgaság elkerülése. Az ipari tevékenység megszûnt, a tartalékok elfogytak, sokadik viszonteladóként sem lehet megélni. Nem nulláról, mínuszról kell fejlõdni, biztos jövõt építeni. Mint mindig, most is van kiút. Többet, jobbat, mást és másképpen kell csinálnunk! A neheze mindig nekünk, saját magunknak jut. Szakmai, ágazati közös fellépéssel könnyebb, gyorsabb, és sikeresebbek is lehetünk. 2011 nyarán össze tudott fogni a nyomdaipar. Önzetlenül segített a Budai családnak. A hat kiskorú gyermek a nyomdászok jóvoltából emberhez méltó, saját házukból mehetett õsszel iskolába. Októbertõl februárig a rokonszakmák, a papíripar, a papírkereskedõk és a nyomdaipar egységes állásfoglalást és javaslatot tudott kidolgozni a diszkriminatív, szürkegazdaságot segítõ, magyar nyomdai megrendeléseket külföldre küldõ reklámhordozó papírra kivetett termékdíjtörvénnyel kapcsolatban. Ezeket felhasználva, a Nyomdaés Papíripari Szövetség fontos korrekciókat ért el, és megkezdõdött a párbeszéd a szakma és a törvényalkotó között. Nálunk három év alatt következett be az a szintû termelés-visszaesés, ami Németországban a válság alatt. Mégis többek véleménye szerint ebben az évben átlendülhetünk a holtponton. Ehhez azonban nem siránkoznunk kell, hanem a megváltozott környezetben a nyomdatermékek, print médiumok elõnyeit felismerve minõségi, új termékeket gyártanunk. Csökkent ugyan a nyomdai papírfelhasználás tavaly, de Magyarországon mégis több nyomdatermék készült, nem is beszélve az importról. Nem könnyû feladat a visszaszerzés sem. Újabb és újabb szolgáltatások elkerülhetetlenné váltak. Többek között ezért weboldalunkon is folyamatosan újabb és újabb rovatok indításával próbáljuk segíteni szakmáinkat. Örömmel ajánljuk olvasóink figyelmébe a drupa 2012, a termékdíj és a Print Power menüket. Mint a Print Power Hungary egyik alapítója, örülünk, hogy hozzájárulhatunk a nyomdatermékeket megrendelõ döntéshozók (printbuyerek) meggyõzéséhez, miszerint a nyomdatermékek kreatívak és hatékonyak. Gazdasági, ökológiai elõnyöket biztosítanak. A presztízsnövekedést keresletnövekedésnek kell követnie, sajnos azonban nem holnaptól. Magyarország nyomdai papírfelhasználása biztosan növekedni fog, közelítenünk kell Európához. Terveink szerint számos kezdeményezést tudunk elindítani, melyek a nyomdatermékek iránti igényt keltik fel megrendelõi oldalról, ötletekkel segítik az ipart. Ezekrõl következõ számainkban tájékoztatunk. Mostani számunk is új lehetõségeket mutat be, internetes újságok exkluzív print médiumokat indítanak. A barcelonai Fespa Digital kiállítás is újra bizonyítja: minden nyomtatható! 2012. május 3–16. között pedig Düsseldorfban, a drupa nemzetközi nyomdaipari világkiállításon bizonyíthat a szakma, ahol rekord számú magyar kiállítóval találkozhatunk.

g n i h s i l b

0 3 1

u P &

Tolnai László

130/2012 PRINT & PUBLISHING

Z:\P&P\130P&P\vp\Edit_130.vp 2012. februÆr 15. 9:05:50

3


TARTALOM PRINT POWER 6 Egyfajta varázslat: Az ember legnagyszerûbb találmánya 8 A Gutenberg-galaxis hercegnõje SZÖVETSÉGEK 10 Egységes fellépés: Tombol a termékdíjõrület 11 A drupára készül a világ nyomdaipara

Kiadó, szerkesztõség és hirdetés: PRINT & PUBLISHING Kiadói Kft.

1067 Budapest, Podmaniczky u. 31. Postacím: 1392 Budapest, Pf.: 269.

KIÁLLÍTÁS 12 Fokozott várakozások elõzik meg a drupát

Produkciós iroda: H–2120 Dunakeszi, Piroska u. 12. Telefon/fax: 27/633-911

NYOMDÁK 14 Keskeny Nyomda: Szabványosítás és méréstechnika 16 Az írott közlés kovásza a jó nyomda 20 Sikerrel válaszol a kihívásokra a Palatia

Honlap: www.print-publishing.hu E-mail-címeink: [email protected] [email protected] [email protected]

TRADÍCIÓ 22 Régi naptárak MÉDIA 24 Szatirikus lap születõben: Dluhopolszky László 26 Mi lesz veled, kommunikáció? 28 MPRSZ-állásfoglalás a „pr-cikkekrõl” 29 Médiatípusok összefoglalása 30 Reklámpiaci költés 2011: Növekedés világviszonylatban 31 Biztos jövõ a nyomtatott termékeknél 32 13 milliárd Ft-tal kevesebb a médiapiaci prognózis 32 Mûködik a Recorder prémium magazin 32 16 év után megszûnt a Wan2 magazin 33 Internetes újságok nyomtatott verzióban

g n i h s i l b

PLAKATIV 34 Print adja el a webet: a megváltó QR-kód? 36 Most már nyomtathatjuk a teljes elektronikát 37 Nyomtatott interaktív csomagolások, elemek 37 Nagy teljesítményû elektronikai rendszerek 38 Látványos jármûdekorációk 39 Selfridges kampányol az óceánok védelméért 40 Várakozások felett a SIGN Istanbul 40 Fespa: Kávé kreatív környezetben 42 HP Latex-nyomtatók: Új piaci lehetõségek 44 Új Agfa-kínálat a Fespán 45 Agfa Graphics–Spandex megállapodás 46 Innovatív, értéknövelõ technológiák a Mimakitól 47 Efi második generációs textilnyomtatóval 47 Házi proof designereknek, ügynökségeknek 48 Atlantic Zeiser end-to-end tekercses rendszerrel 48 Summa V-Cut rendszer 49 Zünd digitális kivágás 50 SAi: új PixelBlaster Print Production program 50 Széles formátumban a GMG 51 Enfocus: Instant PDF 10 kommentált hibaüzenetekkel 52 Ricoh: Ügyfélközpontú innovációk 54 Új vezetõk a Xeroxnál: Hét év után magyar Magyarországon 55 Xeikon a digitális flexonyomtatás területén

t n i r P

u P &

BESZÁLLÍTÓK 56 KBA predrupa-Open House 56 KBA-MePrint AG 58 Tovább él a manroland 60 Fejlesztenek az északi tekercses nyomdák 62 90 éves a Hunkeler AG 63 Goss: Elkelt a Vits Print 64 Visszaesésben már utolértük Nyugat-Európát 66 Fejleszt az M-real 66 Koehler-beruházás

4

PRINT & PUBLISHING 130/2012

Z:\P&P\130P&P\vp\Edit_130.vp 2012. februÆr 15. 9:06:35

Ügyvezetõ: Tolnai László Fõszerkesztõ: Rudolf Messer Gyártásvezetõ: Sebestyén Zsuzsanna Termékmenedzser: Sárai Tamás

0 3 1

Szerkesztõség és cikkszerzõk: Gécs Béla, Nyemcsok László, Pákovics Miklós, Szabó László, Szõdy Macó, Tarnóczi László, dr. Tomszer Miklós, Zöldi László Elõkészítés:Profi-L Nyomdaipari Kft. Nyomtatás: Prospektus Nyomda Kft. Felelõs vezetõ: Szentendrei Zoltán

Papír: 115 g-os Hello fényes mûnyomó Forgalmazó: Budapest Papír Kft.

Szerkesztõségi és hirdetõi képviselet Ausztriában: Verlagsbüro Rudolf K. Messer 4893 Zell am Moos, Oberschwand 15 Tel.: 0043/ 6234/ 7161, fax: 7162 E-mail: [email protected] Member to

S rk zt

ze es

P

t n ri

s i l b

g n hi

u P &

Hunga r y

0 3 1


PRINT POWER

Egyfajta varázslat

Az ember legnagyszerûbb találmánya Az egész az írással kezdõdött. Az írás feltalálásával és megállíthatatlan terjedésével. Sokan sokféle véleménnyel voltak már errõl a hosszú és keserves folyamatról.

éldául Platón Phaidroszában arról olvashatunk, ahogy az egyiptomi Thot isten az írás feltalálásáról vitatkozik Thamosszal, az egyik istenkirállyal. Thamos szerint az írás hatalma rossz hatással lesz az emberekre, mert így nem lesz szükségük majd az emlékezetükre, bölcsek helyett csak látszólagos bölcsekké válnak, s a tudás helyett csak annak látszatát kapják meg. Valószínû, hogy Thamos panaszában van némi igazság. Az írás feltalálása elõtt az emberi tudás arra korlátozódott, amire egyetlen ember vissza tudott emlékezni. Idõrõl idõre aztán átadták ezt a tudást a következõ nemzedéknek. Ez viszont elkerülhetetlenül azzal járt, hogy az átadott információ sérült vagy elveszett. Így is tekintélyes tömegû információ megõrzésére nyílt lehetõség.

elméihez. Szókratésznek vagy mondjuk Newtonnak sokkal nagyobb közönsége lett, mint ahány emberrel egész életükben találkoztak. Egy-egy szóbeli hagyomány számos nemzedéken át való ismételt átadása óhatatlanul az eredeti tartalom csökkenéséhez vezet – az információnak ez az eltorzulása sokkal lassabban megy végbe, amikor írott beszámolókat nyomtatnak ki újra meg újra. Az írás felfedezését az emberi tudás és az emberi fennmaradási potenciál mérhetetlen növekedése követte. Ez egyben az önmagunkra támaszkodás tökéletesedése is: valamely tudománynak vagy mesterségnek legalábbis az alapjait könyvbõl is meg lehet tanulni, így nem vagyunk kiszolgáltatott helyzetben akkor sem, ha nincs a közelben egy mester, akihez tanítványul szegõdhetnénk. Mindent egybevetve az

Az írás feltalálása után lehetõség nyílt az emberiség addigi összes tudásának összegyûjtésére, integrálására, hasznosítására: az embereknek nem kellett többé arra hagyatkozniuk, amire õk maguk és közvetlen ismerõseik emlékeztek. Az írniolvasni tudás révén hozzáférhetünk a történelem legnagyobb és legbefolyásosabb

írás felfedezése az emberiség történelmének egyik legjelentõsebb pillanata. És ez még akkor is így van, ha az írás ma használatos funkciói közül valaki éppen a frigó oldalára mágnessel odatapasztott papírdarabkára felrótt, sokszor olvashatatlan ákom-bákom kézírással készült üzenetre gondol, mely szerint: a kaja a

P

t n i r P

6

g n i h s i l b

u P &


Z:\P&P\130P&P\vp\128p29gutenberg.vp 2012. februÆr 13. 19:31:05

hûtõben van. Persze, ez is benne van. Tisztára, mint a maghasadás! Benne volt az atombomba meg az atomerõmû is. Minden azon múlik, hogy mi, vagyis az öntelt és a kelleténél jóval többször bizony beképzelt emberiség, hogyan és mire használjuk, amink van. Ugyanakkor ez a széles körû felhasználhatóság az, ami mindennél jobban mutatja meg számunkra, milyen csodálatos érték is van a kezünkben, amikor írott, vagy esetünkben nyomtatott kommunikációról beszélünk. A szó elszáll, az írás megmarad! – tartja a nép ajkán született bölcs mondás. Bizony milyen igaz! Még akkor is, ha ma már számtalan más módon is rögzíthetünk eseményeket az utókor számára. Sok helyen még ma is megkövetelik a papíralapú dokumentumot, abból is az eredetit. Nem véletlenül. Gondoljunk csak az anyakönyvi vagy telekkönyvi kivonatokra. Milyen sokáig megmaradnak. A leírt szó egyben kötelez is, érezzük, hogy annak súlya van. Amikor valaki leír valamit, egyúttal felelõsséget is vállal, hiszen az élõ beszéd pillanatok alatt elillanó hangfoszlányaival szemben a leírt szöveg számon kérhetõ. Ezért is tartják hitelesebbnek, mint a kimondott szót. Térjünk még vissza egy gondolat erejéig Thamoshoz. A régiségben minden szájhagyomány útján terjedt, s az emberiség bizonyos fokú hanyatlását mutatja, hogy valamit, példának okáért mondjuk a törvényeket, már le kellett írni. Ez azt jelentette, hogy ez az emberiség már nem az az emberiség. Mindazonáltal az írás és olvasás képessége, valamint annak széles körû elterjedése a fantázia szabadsága és a gondolatok megismerhetõsége révén köt öszsze valamennyiünket, s ha másért nem is, hát ezért nem fog egészen biztosan megszûnni a nyomtatott kommunikáció. Ez egyfajta varázslat. Ez az igazi varázslat. Layout

0 3 1

g n hi

Pr

& t in

s i l b u P

0 3 1


PRINT POWER Kétségtelenül elvesztette vezetõ szerepét a nyomtatott kommunikáció. Nem egyeduralkodóként szolgálja a tudás megõrzését és terjesztését. Mégis, a Gutenberg-galaxis halála remélhetõleg sokáig utópia marad, sõt, elmondhatjuk, hogy a nagy digitális sokk után kezd magához térni. Magazinunk cikkeivel fokozott figyelmet szeretnénk fordítani a nyomtatott kommunikáció valós értékeinek és szerepének társadalmi elismertetésére. Ezért is indítottuk útjára sorozatunkat, melyben közéleti személyiségek vallanak a nyomtatott médiához fûzõdõ kapcsolatukról.

A Gutenberg-galaxis hercegnõje icsit olyan ez, mint a tévékészülékeknél. Elõbb jön meg a hang, csak aztán a kép. Ha valaki az utcán találkozna vele, nem biztos, hogy felismerné. De abban a pillanatban, hogy jellegzetes, senkivel össze nem téveszthetõ kedves és gyönyörû hangján akárcsak egyetlen szót is kimond, azonnal felkapja a fejét mindenki, ebben egészen biztos vagyok. De honnan olyan ismerõs ez a hang? A Toy Story tûzrõl pattant cowgirlje Jesse az? Kelly

K

t n i r P

8

inkább a könyvek. Gyerekként nagyon sokat jártunk könyvtárba, sõt, kötelezõen az osztállyal is, és minden gyerek örömmel kölcsönzött, még versenyeztünk is, ki tud több könyvet elolvasni. Felnõttként jobban szeretem megvenni a könyvet, és már nem is járok könyvtárba. Közhely de tényleg van illata a könyvnek és teljesen más az, amikor te nyitod ki elõször. Egy teli könyvespolcnak pedig olyan jó látványa van! Tehát inkább könyvpárti vagyok.

– Újságot ritkán olvasok, nincs újság-elõfizetésem, talán ez abból adódik, hogy gyerekként soha nem láttam a szüleimet például a reggelinél újságot olvasni, így a nyomtatott sajtó nem is töltött be különösebben fontos szerepet az életünkben,

– Van-e kedvenc könyve, s ha igen, miért pont az? – Mindig más a kedvenc könyvem, vagyis mindig az, amit épp olvasok, jelenleg egy pszichológus nõ nevelési tanácsait olvasom arról, hogy valójában ki az úr a háznál.

g n i h s i l b

u P &

Bundy Egy rémrendes családból? A fekete hattyú prima balerinája, vagy a Király! merészen öltözködõ harcos amazonja? Vagy talán egy messzi-messzi galaxis viharos diplomáciai ügyeit intézõ hercegnõ? Igen, ez kétségtelenül mind õ egyszemélyben!


Z:\P&P\130P&P\vp\128p15zsigmondtamara.vp 2012. februÆr 13. 19:34:26

0 3 1

Lapunkat megtisztelte Natalie Portman állandó magyar hangja, az új Csillagok háborúja trilógiában Amidalahercegnõt magyarul megszólaltató Zsigmond Tamara. A mûvésznõ lapunk kérésére ezúttal a Gutenberg-galaxisban szerzett élményeit és tapasztalatait osztotta meg velünk, és arról is beszélt, milyen kapcsolat fûzi õt a betûk világához. – Milyen helyet foglal el az életében a nyomtatott média?


PRINT POWER Roppant érdekes, mivel különbözõ eseteken keresztül magyaráz el egy-egy viselkedésformát, és az ember szinte mindig a homlokára csap, hogy ez a könyv akár a saját családomról is szólhatna. De a legfrissebb könyvélményem Szorokin : Ajégtrilógiája. – Milyen gyakran olvas? És mennyi ideje jut olvasásra? – Ha azt vesszük, a munkámból kifolyólag rengeteget olvasok – hetente több film és sorozat magyar szövegét – és persze a mindennapi esti mese a kisfiamnak. A viccet félre téve, sajnos egyre kevesebb az idõm az olvasásra. Ez fogható a gyerekekre, a családra, vagy arra, hogy régebben rengeteget utaztam BKV-n, és imádtam és tudtam is olvasni a jármûveken. – Volt-e olyan könyv az életében, amely meghatározó volt az ön számára? – Nincs olyan könyv, amit idõnként elõvennék és újra olvasnék az adott élethelyzetemre átfordítva. Mostanában olyan könyvekkel találkozom, amiket valaki ajánl és nem én választom. – A média egyéb más ágaihoz képest nyújt-e többletet, ad-e valamilyen plusz élményt a nyomtatott betûk világa?

t n i r P

Beszélgetõpartnerümk: Zsigmond Tamara – Egy könyv kézzel fogható (szó szerint). Míg egy film készen adja az alkotók által megvalósított mûvet, addig a könyv az enyém, vagyis az én fantáziám, az én képzeletvilágom, élményeim teremtménye.

Nem szeretek olyan könyvet olvasni, amit esetleg már láttam filmen, mert befolyásol és a film képeit látom. Fordítva viszont nagyon érdekes tud lenni. – Ön szerint milyen jövõ vár a Gutenberggalaxisra? Fennmarad az írott és nyomtatott betûk világa? – A bulvársajtó elég nehéz helyzetben van és napról napra tovább zsugorodik, az internet elõbb-utóbb kiszorítja. Sok embertõl hallom, hogy reggel a laptopján vagy akár a mobilján elolvassa a napi híreket, aktualitásokat. A könyvkiadóknak is meg kell küzdeniük az olvasókért, nincsenek már olyan nagy példányszámok, mint régen. A könyvnyomtatás a Gutenberg óta eltelt több száz évet kibírta és átvészelte, valószínûleg a következõ pár száz évet is ki fogja. Rajtunk múlik, hogy gyermekeinknek milyen példát mutatunk. Ha rávezetjük õket az olvasás szeretetére, akkor õk is továbbviszik, késõbb felnõve pedig szükségét érzik annak, hogy tovább adják. Köszönjük Zsigmond Tamara mûvésznõnek, hogy lapunknak rendelkezésére állt, és megosztotta gondolatait olvasóinkkal. Layout

g n i h s i l b

0 3 1

u P &


Z:\P&P\130P&P\vp\128p15zsigmondtamara.vp 2012. februÆr 15. 9:38:52

9


SZÖVETSÉGEK

Egységes fellépés Tombol a termékdíjõrület

Soha nem látott egységes állásfoglalást tudott kialakítani a magyar papíripar, a papírkereskedõk és a nyomdaipar a 2012. január 1-jén bevezetésre került környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban, amelyet a jogalkotók a reklámhordozó papírokra vetettek ki. A Nyomda- és Papíripari Szövetség konzultációs sorozatot kezdeményezett és folytat a törvényalkotóval a törvény végrehajtását és módosítását illetõen. Felkészítõ, egész napos workshopot rendezett, a témával kapcsolatban szakmai kiadványt szerkesztetett, ami gyakorlati útmutatót ad a kivitelezõ nyomdákban, ár 2002–2003. évben a Nyomdaés Papíripari Szövetség vezetésével egységesen lépett fel az ágazat az akkor információhordozó papírokra kivetendõ környezetvédelmi termékdíj ellen. Ekkor Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár még szintén termékdíjellenes volt. Ezek eredményeként a környezetvédelmi termékdíjat nem a nyomdaiparnak kellett fizetnie, hiszen mindenki belátta, hogy semmiféleráhatása nincs a gyártandó termék mennyiségére és tartalmára, valamint semmilyen formában nem rendelkezik felette.

M

t n i r P

menõleg kell archiválni, mert az adóhatóság ellenõrzi, és nem megfelelõ kötelezettségteljesítés esetén büntetéssel szankcionálja. Dr. Horváth Csaba, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnökének felmérése szerint a termékdíj a nyomdaipari termelés 30%-át érinti. Ha a reklámkiadványok termelési mennyisége drasztikusan csökkenne és eltûnne a hazai gyártópiacról, az nagy nyomdák megszûnését és a hazai nyomdaipar összeomlását jelentené. Ugyanakkor a termékdíj-nyilvántartás, -bevallás és -befizetési kötelezettség mintegy ezer nyom-

g n i h s i l b

u P &

Dr. Horváth Csaba elnök

Dr. Peller Katalin fõtitkár

Január 1-jétõl környezetvédelmi termékdíjköteles a papír alapú csomagolóanyag 20 Ft/kg és a reklámhordozó papír 64 Ft/kg összeggel. Ezt a díjat a nyomdának, mint gyártónak kell megfizetnie. A szövetség kezdeményezésére az áfa elõtti összegeket fel kell tüntetni a számlán, és a nyomdának nyilatkoztatnia kell vevõit, hogy az adott termék díjköteles vagy -mentes, illetve a vevõnek arról, ha átvállalja a termékdíjat. Ezeket a nyilatkozatokat hat évre vissza-

dát terhel jelentõs adminisztrációval, hiszen erre mindenhol önálló feladatkört kell létesíteni. Ugyanakkor a megrendelõk száma csupán 50-60 cég. A megrendelõkkel folytatott elõzetes tárgyalások alapján látszik, hogy õk ezt a drasztikus költségnövekedést nem hajlandók átvállalni, s már most, az eltelt néhány hétben ilyen jellegû termékek megrendelését külföldre vitték. A nyomdát a termékdíj a tekintetben is sújtja, hogy utána egyéb

10


Z:\P&P\130P&P\vp\130p86nØmet.vp 2012. februÆr 15. 8:28:39

adók is fizetendõk, többek között növeli az iparûzési adó alapját. Téves kép alakult ki a papír alapú nyomdatermékek környezetvédelmérõl. A negatív megítélést Európa-szinten, brüsszeli koordinálással a Two Sides és a Print Power elnevezésû kezdeményezés próbálja eloszlatni. A Print Power, amelynek Magyarországon alapítói a Nyomda- és Papíripari Szövetség, a Magyarországi Papír-nagykereskedõk Egyesülete, valamint magazinunk, a Print Publishung Hungary egyértelmû tényekkel bizonyítja be, hogy a nyomtatott médiának helye van a médiamixben, és gazdaságilag hatékony, kreatív eszköz. A Two Sides kampány környezetvédelmi szempontokra koncentrál, objektíven igazolva a papír alapú termékek hozzájárulását a fenntarthatósághoz. Aszövetség aktív munkát végez a termékdíjjal kapcsolatban. „Már a törvény elfogadása elõtt a szövetség tagjai számára tájékoztatót tartottunk. Különösen koncentráltunk a még kidolgozás alatt álló végrehajtási utasításokra. Szakértõi bizottságot hoztunk létre, valamint minden tagunk észrevételét és véleményét írásban is kértük” – tudtuk meg dr. Peller Katalin fõtitkártól. Eredményképpen sikerült az átvállalási lehetõséget és a számlán való feltüntetést elérni, amely hozzájárul a külföldi nyomdákkal szembeni versenyegyenlõtlenség és a szürke gazdaság csökkentéséhez. Egész napos workshop keretén belül felkészítõ konzultáción vettek részt a szövetség tagjai. Környezetvédelmi termékdíj a nyomdaiparban címmel a szövetség kezdeményezésére megjelent Bartos Gyula és Borsányi-Bognár Levente könyve, amely gyakorlati útmutatást ad a kivitelezõ nyomdáknak kötelezettségeikrõl és azok végrehajtásáról. Bencs Attila (Hamburger Hungária), Borbás Gábor (Zrínyi Nyomda), György Géza (Alföldi Nyomda), Erdély Zsolt (Budapest Papír), Kása István (Kner Packaging),

0 3 1


SZÖVETSÉGEK Kovács János (Dürer Nyomda), Szentendrei Zoltán (Prospektus Nyomda), Szíjj Tibor (Pénzjegynyomda), dr. Szikla Zoltán (Hamburger Erõmû), Tolnai László (P&P), Tóth Gábor (Veszprémi Nyomda), Vértes Gábor (Pauker Nyomda) többször konzultált az egységes vélemény kialakításáig. Folytatódik a munka, hiszen a szövetség egyeztetõ tárgyalássorozatot kezdeményezett magával a törvényalkotóval. Ezen az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) részérõl elismerték, hogy a reklámhordozó és egyéb másolópapírok környezetterhelése egyforma. A szakmai szövetség tagjainak véleményére támaszkodva kifogásolja az irreálisan magas, 64 Ft/kg-os díjat, hiszen a papír folyamatosan, rövid idõ alatt megújuló, környezetbarát alapanyagból származik, a hulladék

papír felvásárlási ára változatlan, több évtizede 2–10 Ft között mozog. A tekercses újságnyomó papír kilogrammonkénti beszerzési ára pedig jóval 200 Ft alatt van ma is a piacon. Konkrét javaslatokat tett a Nyomda- és Papíripari Szövetség a törvényalkotónak a termékdíj módosításával kapcsolatban, amelyet az OHÜ részérõl Vámosi Oszkár igazgató, Kovács Csaba pénzügyi és adótanácsadó, Marton Attila stratégiai osztályvezetõ és Szabó Andrea hasznosítási osztályvezetõ vett át. A tárgyalássorozat megkezdését a felek elõremutatónak ítélték. A szakmai szövetség a nyomda- és papíripari ágazat adatait folyamatosan rendelkezésre bocsátja a termékdíjtörvény anomáliának megszüntetése, a versenyegyenlõség megteremtése érdekében.

0 A drupára készül 3 1 g n i a világ nyomdaipara h is l b u

Enyhe növekedést prognosztizál a Bundesverband Druck und Medien (BVDM) szövetség a 2012-es évre. Szerintük 1,5%-os forgalomnövekedés várható, természetesen, ha az általános gazdasági helyzet ezt megengedi. A szövetség adatai alapján az elmúlt évben a nyomdaipari forgalom növekedése 0,2% volt, így érte el a 20,34 milliárd eurót.

Pr

t n i

P &

agyon jó októberi forgalmat bonyolítottak elsõsorban azok a nyomdaipari vállalatok, amelyek több mint ötven fõt foglalkoztatnak, mert bevételük növekedése 4,5%-os volt. A nagy vállalkozások többnyire szinten maradtak, a húsz fõnél többet foglalkoztatók pedig 2,2%-os növekedést értek el. A szövetség szerint a nyomdaipari szolgáltatás egyre nagyobb mértékben iparosodik, ez azt jelenti, hogy a kisebb vállalkozásoknak egyre nehezebb, mivel magas beruházási költségek jelentkeznek, különösen a formakészítés és a kötészet területein. Itt is lépést kell tartani a nyomtatási technológia fejlõdésével, és a kisebb cégek nehezen tudják a szükséges beruházási összegeket elõteremteni. Ráadásul ez még a foglalkoztatás csökkenését is magával vonja. Az enyhe forgalomnövekedés ellenére a tönkrement vállalkozások száma 5%-kal nõtt, az alkalmazottak létszáma pedig 4%-kal csökkent. Örvendetes viszont, hogy 2003 óta elsõ ízben emel-

N

kedtek a termelõi árindexek a nyomtatott termékek piacán, a 2005-ös árszinthez viszonyítva azonban ma még mindig 5%-kal alacsonyabbak a termelõi árak. Ugyanakkor a német ipar más területein a termelõi árak 12%-kal nõttek. Jelentõsen emelkedtek az energia- és a nyomdafesték-költségek is, ezért elkerülhetetlenné vált a nyomdaipar árszintjének növekedése. Pozitív üzenet, hogy Németországban 6-10%-kal nõtt a szakmai képzésben résztvevõk száma. A pontos adatokat 2012 áprilisában tudják közölni. Ki kell emelni továbbá azt is, hogy a médiatechnológia nyomatfeldolgozó szakágán belüli szakképzés iránt az átla-

gosnál is nagyobb érdeklõdés mutatkozott. A szakma jól képzett szakembereket igényel, hiszen az innovatív nyomdatermékek elkészítése és a megrendelõkkel szükséges kapcsolattartás egyre nagyobb ismeretanyagot követel. Jelentõs elõrelépés történt a zöld nyomtatás, illetve a környezetbarát termelés területén. 200%-kal növekedett 2011-ben a kompenzált CO2-mennyisége. Ma már Németországban és Ausztriában több mint 330 nyomda használja a szövetség által kifejlesztett klímaszámítási rendszert. Ennek segítségével kimutatható, hogy 2011-ben 12 ezer tonna CO2-ot sikerült kompenzálni a nyomdaipari termelés során. A szövetség klímameghatározó rendszere az ISO 14040-es és a 14044-es, valamint a még bevezetés elõtt ISO 16759-es szabványelõírásokat tartalmazza. Németországban is elindul a Print Power kampány 2012-ben. Ezt a tevékenységet a BVDM koordinálja. Imázsbrosúrákat, vásári és sajtótájékoztatókat tartanak a printmédia megrendelõinél a marketingdöntéshozók részére.


Z:\P&P\130P&P\vp\130p86nØmet.vp 2012. februÆr 14. 10:12:46

11


KIÁLLÍTÁS

Rekord számú magyar kiállító

Fokozott várakozások elõzik meg a drupát

A korábbi öttel szemben idén kilenc magyar vállalat állít ki a nyomda- és médiaipar világvásárán: a düsseldorfi drupa 2012. május 316. között 400 ezer szakmai látogatót vonz az egész világról. Ötven ország több mint 1800 kiállítója ad áttekintést a nyomda- és médiaipar aktuális trendjeirõl. zemmel láthatóan fokozott várakozások elõzik meg az idei drupát. Ez nem is csoda, hiszen a gazdasági szempontból nehéz éveket követõen úgy tûnik, hogy a nyomda- és médiaipar maga mögött tudhatja a mélypontot, és elérhetõ közelségbe kerül a fellendülés. Az óvatos derûlátás általános várakozásokkal párosul. A drupa tökéletes idõzítéssel pontosan a fellendülés idõszakában várja a szakembereket, hiszen sehol máshol nem találunk olyan széles körû és szerteágazó kínálatot, ilyen sok újdonságot, mint a düsseldorfi drupán.

S

drupa: Az ágazat szíve-lelke

t n i r P

g n i h s i l b

u P &

A drupa nem csupán az ágazat fejlõdésének és növekedésének ösztönzõje, hanem sokkal több ennél: a világ nyomda- és médiaiparának szíve-lelke. Ez a szív pedig erõteljes és egészséges ütemben dobog, és ez leolvasható a fõbb mutatókból is. Az 53 országból érkezett 1953 kiállítóval és több mint 174 000 m2-rel – ennyit ért el az elõzõ, 2008-as seregszemle – a drupa

nem csupán a legnagyobb, hanem messze a legnagyobb arányú nemzetközi részvételt felmutató szakvására a nyomda- és médiaiparnak. Akiállítók 64 százaléka, pontosan 1250 kiállító vállalat érkezik Németországon kívülrõl. A düsseldorfi drupa a világ minden táján jelenlévõ világpiaci szerep-

Messe Düsseldorf düsseldorfi vásár (Messe Düsseldorf) a világ egyik legnagyobb vásárvállalata, amely több mint 50 szakvásárt rendez, ezek közül 24 az adott szakterület vezetõ világvására. 2011-ben 28 000 kiállító és 1,4 millió látogató vett részt a düsseldorfi szakvásárokon. A konszern árbevétele 360 millió euró volt tavaly. Ma már a Messe Düsseldorf Németországon kívül is szervez vásárokat, így Moszkvában, Sanghajban, Szingapúrban, Mumbaiban, Sao Paolóban is. A Messe Düsseldorf-csoporthoz tartozik Közép-Európa vezetõ vásárvállalata, a Brnói Vásár is. A magyarországi képviselet (BD-Expo Kft.) rendszeresen naprakész tájékoztatást nyújt a Messe Düsseldorf-csoport rendezvényeirõl. Részletek a www.bdexpo.hu honlapon találhatók.

A 12


Z:\P&P\130P&P\vp\130p06drupa.vp 2012. februÆr 13. 19:39:54

lõktõl a kisebb és regionális vállalatokig, a piacvezetõktõl a pályakezdõkig minden vállalatnak teret biztosít az üzletkötéshez. A drupa a látogatókat tekintve is valódi világvásár: a 2008-as drupa 390 000 látogatója közül 230 000-en – tehát 59 százalékban – a világ 138 országából érkeztek, valamint ne feledkezzünk meg a további 160 000 németországi szakemberrõl sem. Az ágazatnak nincs még egy olyan szakvására a világon, amely hasonlóan vonzaná a látogatókat, mint a drupa. A 2008-as drupa látogatóinak 78 százaléka döntésekért felelõs vezetõ, aki a vállalat beruházásait szabja meg. A drupa ezáltal az iparág legfontosabb üzleti találkozója, ahol az ötletekbõl üzletkötés lesz, és ahol bemutatkozik a jövõ piacait alkotó innováció.

0 3 1

drupa innovation park: A technológiai fejlõdés fénypontjai A drupa innovation park az ágazatot foglalkoztató legfontosabb aktuális kérdéseket helyezi elõtérbe, és a tartalom, a technikai megvalósítás és az üzleti modellek közötti kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. A fõbejárat melletti különbemutató kilenc kínálati csoportra tagolódik. A bemutatott témakörök a legújabb szakmai kérdésekhez kapcsolódnak, és a nyomda- és médiaipar, valamint a kapcsolódó ágazatok fejlõdéséhez igazodnak. Ilyen kiemelt témák például: – A dinamikus megjelentetés parkja: egyetlen forrás minden médiához – a többcsatornás megjelentetés stratégiái és megoldásai. Nyomtatási és webes, web-toprint, print-to-web, print-on-demand megoldások. – A nyomdai termékek innovációs parkja: nyomdai termékek, utómunka- és biztonságos nyomtatási megoldások.


KIÁLLÍTÁS – Eszközgazdálkodási park: a digitális tartalom és a digitális dokumentumok rendszerezett kezelése és használata. – Nyomtatott elektronika/funkcionális nyomtatás parkja: a nyomtatás nem csupán megjelentetés – a nyomtatás egyre fontosabb gyártástechnológiaként is.

drupacube: Nemzetközi program a nyomdai termékek vásárlóinak A drupacube 2008-ban szemléletváltást indított el: a puszta technológia háttérbe szorul az alkalmazással szemben. Ennek köszönhetõen egyre nagyobb vonzerõt gyakorol a drupa az új célcsoportokra, így pl. a nyomdai termékeket beszerzõkre is. A könyvkiadók, újság- és folyóirat-kiadók, a párbeszéd alapú marketing, a csomagolóipar célcsoportjait délelõttönként elõadások sorozata várja. Ez a célcsoportra szabott program olyan aktuális kérdések megvitatásával egészül ki, mint a „környezetkímélõ nyomtatás”, a „funkcionális nyomtatás” vagy a „közösségi média”.

digi:media @drupa

Több mint 1800 kiállítóval és mintegy 170 000 négyzetméternyi kiállítási területével a drupa 2012-ben ismét elfoglalja a teljes rendelkezésre álló területet, mind a 19 vásárcsarnokot. A drupa 2012 alappillérei a következõk: – az 1-es és 2-es csarnokban: a Heidelberger Druckmaschinen AG együttmûködõ partnereivel, mint például a PolarMohr céggel, – a 3-as csarnokban: nyomtatás, valamint alapanyagok és szolgáltatások (például Leonhard Kurz, Sakurai), – 4-5 csarnokban a digitális megoldások, – 4-5-8a, 8b, 9-10. csarnokban a nyomdai elõkészítés, a média-elõkészítés az Agfa, a Canon, az Epson, a Fujifilm, a HewlettPackard, a Konica Minolta, a Ricoh, a Screen és a Xerox részvételével, – a 6-os csarnokban: PrintCity a manrolanddal, valamint további kiállítókkal (például Wohlenberg),

– a 10-estõl 12-esig terjedõ csarnokokban: a papírfeldolgozás és csomagolóanyaggyártás (például Bobst AG, Mitsubishi Paper, Comexi), – a 12-es, 13-as és 14-es csarnokban: nyomdai továbbfeldolgozás (például Horizon, Müller Martini, CP Bourg), – a 15-ös, 16-os és 17-es csarnokban: nyomdagépek és nyomdai utómunkák (pl. Cerrutti, Ferag AG, Koenig & Bauer AG, Körber PaperLink, Kolbus GmbH & Co. KG, Windmöller & Hölscher KG)

g n i h s i l b

u P &

Tavaly áprilisban rendezte meg a Messe Düsseldorf nagy sikert aratva Düsseldorfban a digi:mediát. A háromnapos szakvásár a nyomtatással, az elektronikus könyvek, az iPad, a Facebook alkalmazásaival foglalkozott. Idén a különbemutatók – drupacube, drupa innovation park – összekapcsolásával megvalósul a digi:media alapötlete: a work-flow-ban érintett valamennyi célcsoportot összehozza.

t n i r P

drupa 2012: A teljes világpiaci kínálat

0 3 1

Rekord számú magyar kiállító a drupán

Az idei drupán rekord számú, 9 magyar vállalat vesz részt. Visszatérõ kiállítónak számít a FlexoTech Kft., a Rigó Kft., az U.M. Kft., valamint a Papír- és Nyomdaipari Mûszaki Egyesület. Idén több magyar vállalkozás elsõ alkalommal állít ki a nyomdaipar világvásárán: a Paperfox, a Laminátor Kft. és a Lemmaco Kft. A PNYME standján mutatkozik be az Állami Nyomda és a Varga Flexo Kft.

Egérkattintással a drupa 2012-re A drupa-látogatás elõkészítésében fontos segítséget jelent az internet. A www.drupa.com honlap naprakész információkkal szolgál a kiállítókról és termékeikrõl. Újdonság, hogy a drupa belépõ az interneten vásárolható meg. A belépõjegy egy kétdimenziós vonalkódot tartalmaz, amei az új beléptetõ rendszer ellenõriz. A kinyomtatott belépõjegy továbbra is érvényes közlekedési jegy Düsseldorfban és környékén. A drupa mobil alkalmazások letölthetõk okostelefonokra vagy táblagépekre. A honlapon egyetlen egérkattintással lehet tárgyalási idõpontot egyeztetni a kiállítókkal, vagy összeállíthatjuk és okostelefonra tölthetjük a saját bejárási útvonalunkat a standok között.


Z:\P&P\130P&P\vp\130p06drupa.vp 2012. februÆr 13. 19:41:32

13


NYOMDÁK ISO-szabvány szerinti ofszetnyomtatás: garancia a folyamatos, mérhetõ, fenntartható és reprodukálható minõségre!

Keskeny Nyomda

Szabványosítás és méréstechnika

A Keskeny és Társai 2001 Kft. a magyar nyomdászat egyik meghatározó jelenségévé vált az elmúlt években. A látvány mellett a mûszaki tartalom is kimagasló, köszönhetõen a folyamatos fejlesztéseknek. A technológia ilyen mértékû bevonása átlagon felüli lehetõségeket kínál, és egyben kihívást is jelent a hatékony rendszerként való üzemeltetésre. A szabvány szerinti nyomtatás bevezetésének köszönhetõen a tavalyi évben a Keskeny Nyomdában, 30 000 beigazítás mellett, a színreklamációk száma 20-ra csökkent.

A

t n i r P

14


Z:\P&P\130P&P\vp\130p08keskeny.vp 2012. februÆr 13. 19:50:21

g n i h s i l b

u P &

0 3 1

technika a nyomdászatban is óriásit változott. Míg tizenöt évvel ezelõtt a nyomda a gépterem szinonimája volt, ma nyilvánvalóan felerõsödött az elõkészítés, a digitális kommunikáció és a teljes munkafolyamatot átfogó, összehangolt munka szerepe. Ahol gyártanak, ott szabványra szükség van. Fõleg akkor, ha több lépésben, többen munkálkodnak a termék elõállításában. Mi más bírna ilyen jellemzõkkel, mint a nyomtatás? Nem csoda, hogy a nyomtatási folyamatokhoz is készítettek szabványokat. Az utóbbi idõben még fontosabbá vált ezen szabványok ismerete és helyes alkalmazása. Tévhit az, hogy a nyomdagépen nyomtatás közben „beállítják” a színeket. Valójában azokat a hibákat próbálják korrigálni, amelyeket a nem megfelelõ elõkészítés és/vagy az üzemszerû feltételektõl eltérõ nyomtatási rendszer okoznak. A szabványok rögzítik azokat a paramétereket és eljárásokat, amelyek a rendszerek normál mûködését biztosítják, megszüntetve a misztikus, véletlenszerû végeredményeket. Az ofszetnyomtatás két legfontosabb paramétere az alapszínek színe és a pontnagyobbodás. A mai általános íves ofszetnyomtatáshoz az ISO 12647-2 és hivatkozott más ISO-normák megalapozott, mindenki számára követhetõ környezetet biztosítanak. Az ISO 12647-2 papírtípusonként rögzíti az alapszíneket és a pontnagyobbodás célértékét, valamint megadja az elfogadható toleranciákat. E két fõ paraméter változása okozza a színproblémákat. Méréssel, ellenõrzéssel és korrekciók alkalmazásával gyakorlatilag a rendszer színreprodukciós és ismétlõképessége azonos marad. Így a színbontás, színtervezés, színproofkészítés, ismétlés, mutációkészítés magas


NYOMDÁK minõségben kivitelezhetõ. Az ISO 12647-2 szerinti munka technikai alapot teremt arra, hogy a nyomtatás ipari folyamattá váljon, termelõ rendszerként üzemeljen. A Keskeny Nyomdában a színmérés alapú méréstechnika, az ISO 12647-2 szerinti kalibrációk elkészítése és ellenõrzése, a megrendelõk számára átadandó információk összeállítása, bevezetése igényelte, hogy munkakörök alapján a kalkulátor, GYEK, CTP, gépterem munkacsoportok különbözõ szintû és tematikájú tanfolyamokon vegyenek részt. A Színpatikusok Kft. munkatársai több csoportban tartották a tanfolyamokat. A géptermi kalibrációk elõtt a nyomómûveket a Heidelberg Magyarország szakemberei ellenõrizték, karbantartásukat elvégezték. A méréseket együttesen elvégezve, kiértékelve elkészítették a CTP feldolgozó rendszerben azokat a kompenzációs értékeket, amelyekkel valamennyi nyomómû az ISO 12647-2 szabvány szerinti pontnagyobbodási értékeket produkálta. Bevezetésre került egy Heidelberg Image Control színmérõ és vezérlõrendszer. Aberendezés egyszerre 4 tetszõleges formátumú, színszámú nyomógépet tud párhuzamosan kiszolgálni. Néhány másodperc alatt egy teljes B/1 méretû ívet letapogat, és a színméréssel meghatározott aktuális értéket összevetve, az elérendõ beállított célértékekhez számítja a szükséges festékezéskorrekciót. Ezt követte nem sokkal késõbb – Magyarországon egyetlen – beépített automata színmérõ berendezés, az Inpress Control, ami már nyomtatás közben letapogatja az ívet. A mérés alapú színvezérlés nemcsak az indulásban óriási segítség, hanem a minõség tartásában is. Rövidebb beállási idõ, alacsony színingadozás, csökkenõ selejtszám, kalkulálható termelésirányítás. A mérési adatok gyûjtésével bevezetésre került az automatikus mérési jegyzõkönyv készítése, amely a termék minõségi kísérõ bizonylataként is szolgál. Másrészt megvalósult az ISO célértékek folyamatos figyelése, illetve szükség esetén a kompenzációk elkészítése. A megrendelõ és a prepress felé színtanilag állandónak

t n i r P

g n i h s i l b

0 3 1

u P &

tekinthetõ nyomtatási rendszer jött létre. Amit mindenféleképp el kell még mondani, hogy a technikai bravúrokon túl a csapatszellem, az együttgondolkodás, a

közös problémamegoldás készsége is javult. A közös tudásbázis megalapozása sokat javít a napi problémák gyors, hatékony megszüntetésében. (x)


Z:\P&P\130P&P\vp\130p08keskeny.vp 2012. februÆr 14. 0:09:28

15


NYOMDÁK

Az írott közlés kovásza a jó nyomda

A Molnár Nyomdaipari és Kiadó Kft. üzeme Pécs egyik emblematikus nyomdája. Sokszor a Gutenberg-galaxis Légszeszgyár utcai kihejezett fõhadiszállásaként funkcionál, a pécsiek csak Molnár Nyomdaként ismerik. A nyomda ügyvezetõje, névadója és egyben tulajdonosa, Molnár Csaba kalauzol bennünket. ipikus rendszerváltó történet a miénk is. Romayor, garázs, alagsor, 1 Romayor, 2 Romayor, 3 Romayor. Egy ember, két ember, három ember, aztán a fejlõdés. Bt., majd kft. Folyamatos fejlesztések, lízing, hitel, 1 werkes, 2 werkes, 4 werkes. A történet 1988. november 1-jén indult, mint a Szentlõrinc és Vidéke ÁFÉSZ szerzõdéses nyomdarészlege. A rendszerváltással az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a törvényt, mely szerint nem lehet magánkézben nyomda, és ezzel gombamód szaporodni kezdtek a nyomdák. A megyében a másodikként alakultunk meg. A nyomda már ezelõtt is létezett, csak át kellett alakulni kft-vé. Már az elején nehézségekkel kellett megküzdenünk. Ami az ÁFÉSZ nyomdájánál természetes volt – példának okáért a különbözõ engedélyek beszerzése –, az egyéni vállalkozó nyomdájának már gondot okozott. Ugyanazok jöttek ki, mint akik az ÁFÉSZ nyomdájához, de hirtelen semmi sem volt elég jó ahhoz, hogy megadják az engedélyeket. Ez nincs, az nincs, amaz nincs, így telephelyengedély sem lett. Így került át a nyomda Bicsérdrõl Pécsre. Pécsett a nyomdaipari tevékenység egy Szigeti úti garázsban kezdõdött, de aztán átköltözött a Molnár Nyomda mai telephelyére, a Légszeszgyár utcába. Az épület megvásárlása után elvégzett felújításnak köszönhetõen a munka mellett megindulhatott a technológiai fejlesztés is. A technológiai fejlesztés aztán magával hozta a megrendelések növekedését is.

T

Pr

t n i

A kilencvenes évek a nagyon nagy gyarapodás idõszaka volt. Akadt olyan év is, amelyben megnégyszerezõdött az árbevételünk. A legelején terveztettünk egy szórólapot, amit kinyomtam, és elmentem körülbelül ötven helyre. Barátokhoz, ismerõsökhöz.

Molnár Csaba ügyvezetõ

A már meglévõ kapcsolatok mellett igyekeztünk újakra is szert tenni. Így indultunk el Pécsett. A nyomda jó híre aztán szájról szájra járt. Egyik ügyfél hozta a másikat, másik a harmadikat. A mai napig vannak olyan ügyfeleink, akik még ebbõl az idõszakból datálódnak. Tehát több mint húsz éve nálunk dolgoztatnak. Többször megkerestek bennünket különbözõ hirdetési lehetõségekkel, de mindaddig, amíg plafonig ér a munka és az elégedett ügyfelek egymás kezébe adják a kilincset, úgy tûnik, ez a személyes ajánlás a leghatékonyabb módja az üzletmenet elõsegítésének. A szokványos hirdetési formák igénybevétele és alkalmazása helyett cégünkre inkább ez módszer a jellemzõ. És ennek elsõsorban nem anyagi oka van, hanem egyszerûen nincs rá szükség. Egyrészt jól bejáratott, jól mûködõ formula, másrészt kicsit kabalának is tekintettük és tekintjük ma is, mert amíg így tudunk mûködni, addig egészen biztosan jól dolgozunk, hiszen ezt maguk a partnereink ismerik el azzal, hogy mások számára is ajánlanak bennünket.


Z:\P&P\130P&P\vp\130p07molnÆr.vp 2012. februÆr 14. 1:03:18

0 3 1

A fejlõdésen mindenkinek keresztül kell mennie, ahogyan mi is keresztülmentünk rajta. Természetesen a mi cégünk sem hibátlan, hiszen aki dolgozik, az elõfordul, hogy hibázik is, de mostanra elmondhatjuk, hogy a hibás teljesítések ritkaságszámba mennek nálunk. Ezt egyrészt a technológia, másrészt az ehhez szükséges megfelelõen képzett szakembergárda alkalmazásával értük el. Munkatársaink, ügyfeleinkhez hasonlóan, hosszú ideje (10-15 éve) velünk vannak, de van olyan dolgozónk is, aki 21 éve áll alkalmazásban nálunk. Összesen 15 fõ dolgozik a nyomában, évekkel ezelõtt beálltunk erre a létszámra és úgy tûnik, hogy ez elegendõ is a feladatok zavartalan ellátásához. Néha szükség lenne még több emberre, olyankor túlórázunk egy kicsit. Más esetekben kevesebb ember is elég, így nagyjából egyensúlyba kerül a teljes év. A stabil csapat az egyik záloga a folyamatosan biztosított jó minõségû szolgáltatásnak. Viszonylag jó gépparkkal rendelkezünk, de szeretnénk egy B/2-es négyszínes gépet, mert haladni kell a korral és lépést kell tartani a konkurenciával. Ez a következõ lépcsõfok. Sajnos a nyertes pályázatok kapcsán felmerülõ adminisztrációs és egyéb más jellegû nehézségek jelentõsen megnehezítik, illetve adott esetben idõlegesen el is halaszthatják a fejlesztéseket. A sokszor meglehetõsen körülményes pályázati rendszernek köszönhetõen egy idõ után „megkérgesedik” az ember, szert tesz a kellõ rutinra és tapasztalatra. Ha nem megy el tõle végleg a kedve, a következõ alkalommal már könnyebb dolga van. A pályázati rendszer aránya mára nagyon nyomasztóvá vált, ez sajnos partnereinken is érzõdik. Az önerõbõl történõ beruházás ma már szinte elképzelhetetlen, gyakorlatilag mindenre pályázni kell,

g n i h s i l b

u P &

A hõs-aranykor

16

Csak a fejlõdés az, ami stabil

>

düsseldorf, germany

g n hi

s i l b u Innováció a nyomtatásban: P Print 2.0 t & n i r P

0 3 1

Hibrid, inline, funkcionális és térbeli nyomtatás – a nyomda- és médiaipari újítások mero˝ben új leheto˝ségeket kínálnak a vállalatoknak és soha nem látott élményt a fogyasztóknak. A technológiák, a médiák és az alkalmazások egyre szorosabb összefonódása biztosítja ezt. A jövo˝ minden kapuja nyitva áll az átalakulóban lévo˝ iparág elo˝tt. Gyo˝zo˝djön meg erro˝l élo˝ben és személyesen a drupa 2012-n, a nyomtatott média legnagyobb világvásárán! one world – one drupa, may 3 – 16, 2012, www.drupa.com Jelentkezzen már most! PC webkamerával keresse fel a www.drupa.com/ar-ad oldalt! Okostelefonnal/táblagéppel töltse le és indítsa el az ingyenes Junaio alkalmazást! Keresse meg és indítsa el a „drupa ad” csatornát, és irányítsa a kamerát az AR+ kódot tartalmazó hirdetésre! További felvilágosítás: www.drupa.com/help

További szolgáltatásunk: drupa besucher látogatói tudnivalók iPad-en és számos Android táblagépen használható webapp alkalmazásban!

Utazási és szállás információk: Tours For You Kft. Tel./Fax: 250-8132, 367-6695 E-mail: [email protected]

dru1202_P2_210x297+5_HU.indd 1

Magyarországi képviselet: BD-Expo Kft. 1122 Budapest Maros u. 12/B. Tel.: 346-0273 Fax: 346-0274 E-mail: [email protected] www.bdexpo.hu

12.01.12 13:54


NYOMDÁK >

ráadásul utófinanszírozásban. Ez sok esetben szinte automatikusan maga után vonja az eladósodást. A túlzott adminisztrációról már nem is beszélve. Mire mindenki pénzéhez jut, hatalmasra nõhet a kintlévõség, nagyon könnyen kialakulhat a körbetartozás. Éppen ezért sokkal jobb megoldásnak tartom például gépvásárlás esetén a lízinget. Sõt, most már bankok is adnak lízinget, és lízinggel foglalkozó cégek is adnak hitelt. Tehát a pénzintézetek is próbálják felvenni a versenyt. Ezt a vállalkozások is kihasználhatják, például megversenyeztethetik a különbözõ pénzintézeteket, ahogyan azt mi is megtettük. Az adott pénzintézettel kialakított tartós, jó kapcsolat itt is sokat segíthet, és ez a segítség természetesen forintosítható formában is tetten érhetõ. Ha meghallom a pályázat szót, engem is, mint sokakat, kiráz a hideg. Ennek a rendszernek elõbb-utóbb véget kellene vetni, és inkább tisztességes, kamattámogatott hitelekre lenne szükség, vagy olyan kamatlábbal, ami kitermelhetõ, kigazdálkodható. Sokkal tisztességesebb lenne.

Nem minden az ár Elsõ ránézésre ma minden az árérzékenységrõl szól, de azért ez nem teljesen igaz. A megrendelõk hûsége, amit a jó ár/érték arány, vagyis a korrekt árért nyújtott jó minõségû szolgáltatás garantál, nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy könnyebben átvészeljük a válságot. Érdekes módon partnereink közül sokkal sikerült elfogadtatni és megértetni a magasabb árat, s ebben talán a legnagyobb szerepet a minõség és a megbízhatóság játssza. Kicsit olyan ez, mint a „brand”-ek, egyfajta márkahûség, mint amikor a vásárló a magasabb ár ellenére is ragaszkodik valamely jól bevált termékhez vagy kedvenc márkájához. Kialakult egy vevõkör, mely sok esetben nemcsak szakmai és üzleti, hanem baráti is, akikkel adott esetben a nyomdán kívül is jó kapcsolatokat ápolunk. A nyomda viszonya ügyfeleivel a bizalmon alapul. Éppen ezért fontos, hogy jól hasznosítsa, és ne éljen vissza ezekkel a szakmaiságon vagy üzleten túlmutató kapcsolatokkal.

t n i r P

Mindeközben partnereinket is komolyan érinti a válság, s ezt nagyon gyakran szóvá is teszik. Ilyenkor természetesen arra is van mód, hogy kissé vékonyabban fogjon a ceruza. Mindenki haszonra törekszik, ugyanakkor ingyen senki nem dolgozik. A haszon mértéke tehát megállapodás kérdése. Ez azonban egyre csökken, a vállalkozások és cégek számára rendelkezésre álló mozgástér pedig egyre szûkül. A válság elõtt a piac még tolerálta a korrekt mértékû áremelkedéseket, mára viszont elfogytak a tartalékok, nem pörög úgy az üzlet, sokkal kevesebb a munka, a példányszámok is csökkennek, ezért az üzleti partnerek egyre nehezebben viselik el a legkisebb áremelkedést is. Ma gyakorlatilag a 2007-es árakon dolgozunk, miközben a költségek folyamatosan emelkednek. Anyomdászat tehát, mint oly sok minden más, a túlélésrõl szól.

Szép új digitális világ? A „mi nyomda vagyunk és nem fénymásoló” szemléletmód jegyében hosszú éveken keresztül mereven elzárkóztam a digitális nyomtatástól. Egyrészt a minõségével nem voltam elégedett, másrészt kár lenne tagadni, hogy némi merevség és konokság is közrejátszott abban, hogy maradtunk a hagyományos nyomdai technológiáknál. Aztán szembesülni kellett vele, hogy egyre jobb áron egyre jobb minõséget produkálnak ezek a berendezések. El kell ismerni, hogy a digitális technológia nagyon nagyot fejlõdött, ez kétségtelen. Ennek ellenére most is azt mondom, hogy a hagyományos technológiával készült nyomat, az más. Szebb, a fény felé tartva másként csillog, illata van, tehát más. Lehajolunk minden munkáért, nem élünk olyan idõszakot, hogy csak ezer példány

A tavalyi év mellett az idei is a talponmaradásról szól. A válság mellett is szükség van bizonyos fejlõdésre, de ez jóval kisebb, mint egy jól mûködõ gazdaság esetén. A valuta alapú hitelezés, a vállalkozásokra rakodó különbözõ plusz terhek nagymértékben nehezítik a fejlesztés lehetõségét. Lassabb ütemû a fejlõdés, a vállalkozások jobban megfontolják, meggondolják, milyen fejlesztésbe vágnak bele.

18



g n i h s i l b

u P &

Talpon maradni

felett indítjuk be a gépet. A digitális technológiánál eleve adott a kis példányszám, és ahogy drámai módon csökkentek a példányszámok az ofszetben is, szinte rákényszerül a nyomda arra, hogy digitális nyomtatási technológiát is igénybe vegyen. A gazdaságosság és a megtérülés szabja meg, hogy ezeket a megrendeléseket saját erõbõl vagy alvállalkozón keresztül elégítik-e ki. Az új technológia beszerzésére hatással van még az is, hogy ehhez bizonyos fokig eltérõ szaktudásra, informatikai ismeretekre is szükség van, azonkívül ebben a szolgáltatási körben már nagyon sokan megerõsödtek, sokadik új szereplõként belépni egy túlkínálati piacra, igencsak megfontolandó. Pécsett is van legalább négy-öt olyan cég, amelyik nagyon jó. Beszállni hatodiknak „nyeretlen kétévesként” és gyomrozni velük a hat forintokért, nem biztos, hogy használ egy, a piacon már tekintélyt szerzett ofszetnyomdának. Azonkívül a stílusunkkal sem összeegyeztethetõ. Számunkra nem pénzkérdés az új technológiába történõ beruházás, hiszen a digitális berendezések az ofszethez képest jóval kedvezõbb árakon szerezhetõk be, de mi egyelõre maradunk az ofszetnél.

0 3 1

Standard igényekre szakosodva

Az új technológia megjelenésével és elõretörésével elszaporodó kiadványtípusok (például a megszemélyesített nyomatok) irányti igény nálunk nem jelentkezett. Partnereink nem rendelnek ilyen jellegû nyomtatványokat. Valószínû, hogy ezekben az esetekben a megrendelõk az erre szakosodott, sok esetben digitális gyors-


NYOMDÁK nyomdákat keresik meg. A „hagyományos” nyomdászat is szakosodott, az ügyfelek pedig tudják azt, hogy bizonyos speciális igényeikkel melyik nyomdát érdemes felkeresni, mert az adott munkát ott végzik el a legjobb áron és a legjobb minõségben. Ez olyannyira így van, hogy bizonyos esetekben még nyomdák is átviszik a munkát vagy annak egy fázisát, mondjuk a kötészeti részét egy másik nyomdába, mert az éppen arra szakosodott és abban a legjobb. Voltak, akik számlatömbökre, vegypapíros anyagok nyomtatására álltak rá, más a kötészet terén tudatosult a városban, ha keménytáblás könyvet kell kötni, ne is vidd máshova. Ezt az ágat – a keménytáblás könyvkötészetet – vettük át nemrégiben, bár az ami öt-tíz évvel ezelõtt volt, a nagy példányszámú, keménytáblás könyvek világa, mára már véget ért. Sok cím van most is, csak kis példányszámban jelennek meg. Mindazonáltal a keménytáblás kötészet átvételével a profilbõvítés mellett az odaszokott ügyfélkört is átvettük. A jó szakmai kapcsolat nagy segítséget jelent és jól összedolgozó, együttmûködõ közösségek kialakulásához is nagyban hozzájárul, amibõl nemcsak az egymást segítõ nyomdák, hanem a megrendelõk is profitálnak. Évek óta jól bejáratott és rendszeres kapcsolatban vagyunk például a Házmester és a Bocz nyomdákkal. Természetesen idõ kellett ahhoz, hogy súrlódásoktól sem mentesen, de összecsiszolódjunk. Technológiailag, szokásokat illetõen más nyomda más gépeket, más papírt, más rendszert használ. Ezenkívül emberileg is egymásra kell hangolódni. Sokan azért nem tudnak együttmûködni, mert nem találják meg a közös hangot, azaz emberileg nincsenek közös nevezõn. De gondot okozhat az is, ha szakmailag

t n i r P

vagy a pénz miatt nem tudnak együttmûködni. A fokozott árérzékenység miatt egyfajta „kenyérharc” uralkodott el manapság, ami nagyban megnehezíti a szakmai közösségek, a hosszabb távú együttmûködés, együttdolgozás lehetõségének kialakulását.

Fókák és eszkimók Pécsett is – még mindig – túlkínálat van a nyomdaiparban is. Sok az eszkimó, kevés a fóka. Mindez sok esetben eladósodottsággal és a megfelelõ finanszírozás hiányával párosul, ezért számos esetben erõteljesen nyomott árakon dolgoznak egyes nyomdaipari vállalkozásdok. Ez huzamosabb ideig természetesen nem fenntartható, nagyon könnyen tönkremenetelhez vezet, mint arra számos példát láthattunk. Most ahogy így nézelõdünk jobbra, balra, hullanak a nyomdák. Tisztul a kép. Nem lesz több munka. Az marad életben, aki minimális szinten rendelkezik egy olyan tõkeerõsséggel, amellyel képes átvészelni a válságos idõszakot, s ez a finanszírozási képesség egyúttal bizonyos komolyságot is kölcsönöz a nyomda számára. A mai piaci viszonyok között a kintlévõségek tetemesre rúgnak, s ezzel partnereinknek is ugyanúgy meg kell küzdeniük. Mindenki tele van nehézségekkel. Lásd a pályázatok, a mindenütt jelenlévõ pénzhiány, a példányszámok drámai mértékû csökkenése, a papír árának emelkedése, a legújabb mizériáról, a termékdíjról már nem is beszélve. Mindenki küzd a túlélésért és ez a nyomdában is lecsapódik. Az, hogy ezek a körülmények nem rengetnek meg bennünket alapjainkban, az bizony a tõkeerõn is múlik. Ennek hiányában bizonyos megrendelõknél nagyon könnyen megégetheti magát az ember. A korai kedve-

zõtlen tapasztalatokból kiindulva kezdtünk el tudatosan tartalékot felhalmozni, hogy a jövõben ne legyünk kitéve ilyen típusú kellemetlen helyzeteknek. A megfelelõ nagyságú tõkeerõ a kellõ tapasztalattal párosulva a nyerõ kombináció. Amagyar gazdaság speciális felépítésének köszönhetõen a normál üzemmenet során gyakran képzõdtek meg olyan mértékû kintlévõségek, melyek kizárólag a „közgazdasági nonszensz” kategóriával jellemezhetõk. De partnereinkkel együttmûködve megtanultuk ezeket a megfelelõ módon kezelni. Tehát a szó szoros értelmében kifizetõdõ olyan ügyfélkörrel dolgozni, akivel az üzleti viszonyok mellett sikerült jó személyes kapcsolatot is kiépíteni.

A pénz átgyalogolt mindenen

g n i h s i l b

u P &

0 3 1

Mára lélektelenné vált az üzlet. Mi annak idején még úgy szocializálódtunk, hogy a becsület, a tisztesség, a pontosság, az adott szó, egy kézfogás, az, ami számít. A pénz és az üzlet keresztülgyalogolt mindenkin. Átprogramozta az agyakat és nagyon embertelenné vált a piac mûködése. Érdekes módon megrendelõink zöménél mégsem az ár a döntõ szempont, hanem a minõség. Az igényesség, még ha kis felár ellenében is, de megmaradt náluk. Sõt, minket is rászoktattak az igényességre, egyúttal tolerálják, hogy nem a legolcsóbb nyomdához fordultak. A minõség nem, legfeljebb az ár lehet alku tárgya. Ebben nagy szerepe volt a Jelenkor Kiadó vezetõjének, Csordás Gábornak, aki ha kellett, odaállt velem a nyomdagép mellé. Sokat tanulunk a partnereinktõl.

Nyomtatott jövõ A világhálóval kiváltható nyomdatermékek eltûnését nem fogom sajnálni, azokért tényleg kár, hogy fákat vágnak ki. Ez a nyomtatott kommunikáció nyugodtan dõljön be. Viszont a könyv számomra gyerekkori szerelem. A könyvben nagyon hiszek. A maga fizikai valósága miatt. A kézbe foghatósága, az illata, az, ahogyan az olvasása az összes érzékszervünket megdolgoztatja. Moldova híres könyvcímének mintájára azt is mondhatnánk, hogy „akit a nyomda szaga megcsapott”... azt hiszem ebben minden benne van. A könyvet nem lehet semmi mással pótolni! Interneten is lehet könyvet olvasni, de az nem ugyanaz! A könyvnek, az igényes, (szép)irodalmi kiadványoknak, mûvészeti albumoknak nagyobb esélyük van a túlélésre. Példának okáért lehet ugyan Tolsztojt is képernyõrõl olvasni, csak éppen semmi értelme. Layout



19


NYOMDÁK

Sikerrel válaszol a kihívásokra a Palatia Kalandos indulás, bátor folytatás

Heten ugrottak a mélybe írtuk jó néhány esztendõvel ezelõtt a gyõri Palatia Nyomda kalandos indulásáról. A Radek József ügyvezetõ-tulajdonos által használt fordulat egyáltalán nem volt túlzás. cég története tizennyolc éve kezdõdött, bérelt helyiség hiányában napokig teherautó platóján veszteglõ használt nyomdagéppel. Aztán a nyomdagépet végre lerakhatták, és ezzel a Palatia a nyomdatörténet fontos, ámde akkor minden szempontból bizonytalan kimenetelû fejezetének írásába foghatott. Gyõrött rendre-másra helyeztek üzembe nyom-

A

t n i r P

g n i h s i l b

– A kötészeti fejlesztés szükségességét az élet hozta magával – mondta Radek úr. – Egészen idáig ezeket a munkákat alvállalkozóhoz vittük. Idõközben duplájára nõtt a megrendelés, folyamatosan növekedett az export. Ausztria közelsége miatt is éreztük, hogy van lehetõség a bõvítésre. Munkáink egy része spirálos kötéssel készül.


Z:\P&P\130P&P\vp\130p04palatia.vp 2012. februÆr 13. 19:57:41

Naptárakat, fali naptárakat, határidõnaplókat készítünk. Megkeresett minket egy belföldi nagykereskedelmi cég, amely több százezer naptárt rendelt tõlünk. Úgy gondoltuk, egy ilyen mennyiséghez már szükséges lenne speciális berendezés. Az alvállalkozóval egyébként mind a mai napig megmaradt a jó kapcsolat. Más területen továbbra is együttmûködünk. A tendenciát

0 3 1

u P &

dákat, szinte már-már divatnak tûnt az ilyesmi.Ha divat volt, évek múltávalalábbhagyott. A Rába parti városban is több nyomdát számoltak fel. A Palatiát viszont tartós sikerrel jutalmazta a sors a kockázatos mélybeugrásért. Eredményesen vette a szakma és az üzleti élet diktálta fordulókat. A kalandos induláshoz mérhetõ bátorság-

20

gal tette meg a talpon maradáshoz elengedhetetlenül szükséges lépéseket, amelyekrõl alkalomadtán lapunk is beszámolt. Ilyen lépésrõl adhatunk hírt ezúttal is a Palatia immáron saját tulajdonú, az utóbbi években több ízben bõvített, elegáns gyõri telephelyén, ahol Radek József ügyvezetõ igazgatóval beszélgetünk a nemrég végrehajtott kötészeti fejlesztésrõl.

tartom fontosnak. Kicsit a jövõbe kell látni. Törekszünk az újra, ám idõnként kényszerbõl is születnek döntések. Az elhatározást tettek követték. Három berendezést vásároltunk. Két spirálozógépet, az egyik szimpla drótspirálozó, a másik dupla spirálozó. A harmadik pedig egy Docu-Cutter a digitális nyomatok feldolgozásához.


NYOMDÁK A nyomdaipar bizonyos szempontból szezonális. Ez a Palatia számára azt jelenti, hogy az év második felében általában több a munka. A digitális nyomatokra jellemzõ a kis darabszám, a sokféleség, sokszor követelmény a gyorsaság, a rugalmasság. Akötészet öt-hat-nyolcezer példányszámú kiadványokat is készít, amelyektõl elvonta az energiát a számtalan apró, digitális nyomat. Világossá vált, hogy a problémát valahogyan meg kell oldani. Egy értékesítõ cég megkereste a Palatiát gépvásárlási ajánlattal. Így került a három Renz típusú német berendezés Gyõrbe, összesen mintegy harmincmillió forint értékben. – Gyakorlott pályázók vagyunk – árulta el Radek József. – Mind a három géphez nyertünk pályázati összeget. Harmincöt százalékos az európai uniós támogatás. A berendezéseket tavaly augusztusban helyeztük üzembe. Egy hónap próbaidõ után indulhatott a folyamatos termelés. Minden lépést alaposan meg kell fontolni. Úgy gondolom, helyes volt az elhatározás. A fejlesztéseket úgy célszerû átgondolni, hogy megtaláljuk a réseket a nyomdászat továbbfejlõdése számára. A kötészeti fejlesztés nem az egyetlen dolog, ami a gyõri Palatia egészséges törekvési igényét, életképességét jelzi. Részben Ausztria közelsége, részben a határ menti Sopron városával kialakult üzleti és baráti kapcsolatok arra ösztönözték a Radek József és Juhász Attila soproni társtulajdonos vezette céget, hogy megvásárolja az ottani Scarbantia nyomdát. A hûség városában befejezéséhez közeledik az esztétikus, modern új üzemcsarnok építése. A százmillió forintos beruházást hetek múlva adják át rendeltetésének. Pákovics Miklós

t n i r P

g n i h s i l b

0 3 1

u P &


Z:\P&P\130P&P\vp\130p04palatia.vp 2012. februÆr 13. 19:59:25

21


TRADÍCIÓ

Régi naptárak

Évszázadokkal ezelõtt a kalendárium naptár a legolvasottabb könyv volt. Nevéhez szállóigék fonódtak, hitelességében megbízva rá hivatkoztak. Ez az õsrégi nyomtatványfajta jól jövedelmezõ vállalkozása volt a hajdani könyvnyomtatóknak.

t n i r P

g n i h s i l b

u P &

Orvosi õsnyomtatványunk: Érvágó Kalendáriom, 1495 int a legtöbb õsnyomtatvány, a kalendárium is Németalföldön, a könyvnyomtatás szülõhazájában jelent meg. Nürnberg városában egy Müller nevû csillagász 1476-ban alkotta meg harminc évre szólóan az elsõ kalendáriumot, de nyomtatómestere és kiadója ismeretlen maradt. Nem úgy, mint a majd két évtized múltával 1495-ben Bécsben kiadott Érvágó Kalendárium, melyet Johannes Muntz matematikus állított össze, és Johannes Winterburger nyomtatómûhelyében készült. Az egyleveles, fólió méretû, latin nyelven írt, vörös-fekete színnel nyomtatott naptárnak két magyar vonatkozása van. Elsõ,

M

22

A Nagyszombati Kalendáriomot 1579-ben adták ki

a szerkesztõ matematikus több naptárt állított össze, de csupán ezt számította budai délkörre, a másik, ez lett az elsõ magyar vonatkozású orvosi õsnyomtatvány. A legelsõ magyar kalendárium valószínûleg 1538-ban, több mint 470 éve került ki a krakkói officina faprése alól. A naptár évszám és hely megjelölése nélkül jelent meg. A nyolcadrétû 15 levélbõl álló naptár kiadója Székely István, humanista mûveltségû reformátor, aki mûve elõszavában írta: „Mikoron minden nemzetet látnék, hogy az ü nyelvén Calendáriomot szerezne, kibõl esztendõnek innepeit megtudhatná, igen jónak vélém én is, hogy az magyar


Z:\P&P\130P&P\vp\130p02naptÆr.vp 2012. februÆr 13. 20:12:53

0 3 1

nyelvre a Calendáriomot fordítanám, kibõl megtudhatnák a gyermekek nem csak az innepeket, hanem hány hét lenne minden esztendõbe az hushagyat, mely nap lenne meg az ujság, hány órán támadna fel minden napon az nap, mikor kezdetnék el az tavasz, nyár, õsz, tél, kibe, ennek felette becsináltam az magyar Cisiot, hogy könyv nélkül is az innepeket megvethetnék, kivel vélém, hogy valamit használnék az magyarul olvasó gyerekeknek, kit jõ néven ha veendnek, többre és nagyobbra ennek utána igyeközünk.” Néhány évtized múltával 1571-ben Bécsben jelent meg magyar nyelvû naptár Cureloviai Szaniszló krakkói asztrológus


TRADÍCIÓ

0 3 1

A híres Lõcsei Kalendáriom, 1650

Debreceni Kalendáriom, 1619

Pesti Ó és Új Kalendáriom, 1828

mûvébõl Egyeduti Gergely fordításában. Ennek az egyetlen megmaradt példánynak is nyoma veszett. A hazánkban kiadott kalendáriumok közül a legrégibb, a nagyszombati 1579-ben jelent meg. Pécsi Lukács készítette Sloravius ugyancsak krakkói csillagjós mûve után. Ezt követte az 1592-bõl Galgóc helységben megjelent naptár. Ezután jön a debreceni kalendárium, mely 1593-ban jelent meg a város házinyomdájában, õkegyelme Csáktornyai János provizor úr idejében, aki – dr. Csûrös Ferenc tanár szerint – „valóságos tudós könyvnyomtató” volt. Azok közül való, akik mint Heltai Gáspár vagy késõbb Misztótfalusi Kis Miklós, nemcsak mesterségbeli tudásukkal, hanem tudós voltukkal is kiérdemelték kortársaik elismerését. A 17. századi magyarországi naptárak nyomtatási helyei: Kassa, 1618; Gyulafehérvár, 1626; Pápa, 1629; Sárospatak,

1660. Közülük leghíresebb a „Lõcsei Kalendárium”, amely a Brever-féle nyomdában Fröhlich Dávid híres késmárki matematikus összeállítása szerint készült. A kalendárium a naptári részen kívül rövid krónikát, apróbb történeteket és jövendöléseket is közölt. Hírnevét szállóigék övezték, hitelességében megbíztak és rá hivatkoztak: „Ez a lõcsei kalendáriumba való”, vagy pedig „A lõcsei kalendáriumból tudjuk” stb. Adebreceni kalendárium 1599-ben Újfalvi Imre nyomtató által lett híres. A késõbbi, 1630. évi debreceni kalendáriumot Rheda Péter nyomtatta. Két példány maradt meg a címoldalának közepén Magyarország címerével és kétoldalt ágaskodó griffekkel díszített kalendáriumból. A 16. század elején jelent meg Töltési István nyomdász kiadásában a komáromi kalendárium. Ehhez 1705-ben kapta meg I. Leopold királytól a privilégiumot.

A gyõri német nyelvû kalendárium 1737-ben került ki Streibig József Antal officinájának faprése alól. Egyebek közt ebben olvashatták a passarowitzi békekötés (1718) okmányának teljes szövegét. A kalendárium olyan kapós volt, hogy a Streibig nyomda alig gyõzte a nyomtatást. Szent Mihály napjától Szent György napjáig a faprések csak a kalendáriumot nyomtatták, éjjel-nappal, mintegy hét hónapon keresztül. Azért volt keresett a gyõri naptár, mert alkalmasint benne volt az országos vásárok jegyzéke is. A Streibig nyomda a kalendáriumok kiadásában vezetõ helyen állt. Mögötte következett Trattner János pesti nyomdája a maga évi 37 ezer kalendáriumával. 1836-ban készült a TrattnerKárolyi-féle Nemzeti Kalendárium a maga díszes kiállításával és színes, változatos tartalmával. Gécs Béla

Trattner és Károlyi Kalendáriom

Lõcsei Kalendáriom, 1627

Nemzeti Kalendáriom, 1861

t n i r P

g n i h s i l b

u P &


Z:\P&P\130P&P\vp\130p02naptÆr.vp 2012. februÆr 13. 20:14:03

23


DESIGN

Szatirikus lap születõben

Dluhopolszky László Dluhopolszky László tavaly töltötte be a hatvanadik életévét. Mivel karikaturisták jubileumaiból jól el voltunk látva hisz Kaján Tibor tavaly ünnepelte a 90. és Sajdik Ferenc a 80. születésnapját , rá már valamivel kisebb figyelem irányult, kevesen szólaltatták meg. Pedig érdemes a Ludas Matyi egykori fõszerkesztõjére odafigyelni! A poén gyáros rajzmester ugyanis tele van ötletekkel. S nem csak olyanokkal, amelyekkel ostoba embereket, meg helyzeteket tûz a rajzceruzája végére, hanem olyanokkal is, amelyek akár egy népszerû szatirikus lapot életre tudnak kelteni.

lsõ rajzát 11 éves korában, Grazban közölte egy sportújság. Profiként a hazai sajtóban 40 éve jegyzik. Legsikeresebb „papír” képének pedig azt a Spray címû rajzát tartja, amelyik eddig nyolc országban jelent meg, de interneten, az egyik karikatúra világoldalon olyan képet is találunk tõle, amelyiket már közel 30 ezren láttak. Nemrég egy mobiltelefon-bemutatón arra tanította az érdeklõdõket, hogyan tudnak a készülékükön saját rajzot készíteni, és azt egy multimédiás alkalmazásban kezelni, küldeni. Otthonosan mozog a digitális világban, ám ezzel együtt az a benyomás róla, hogy õ mégis a Gutenberg-galaxis gyermeke. Már csak ezért is, mert leginkább az 1994-ben a tulajdonos által megszüntetett Ludas Matyit szerette volna feltámasztani. (Azóta a Trio Press Media kiadásában megjelent a Heti Ludas Matyi – szerk.) Ha nem ezen fáradozna, akkor is valószínûleg valami népszerû szatirikus lapot indítana. Mondjuk, megvalósítaná gyerekkori ötletét, és mi állhatnánk sorban

E

t n i r P

24

a trafikosnál a kábító növényre, s a poén csattanójára, meg a beetetésünkre utaló Csattogó Maszlagért. Vagy pedig hatalmas betûkkel szedve kiadná a Szurok címû

Z:\P&P\130P&P\vp\130p01dluhopolszky2.vp 2012. februÆr 13. 20:26:54

g n i h s i l b

u P &


lapot, hogy beleragadjunk, és bénán tûrjük, hogy õ meg szúrhasson. Azt mondja, már tízmillióból el lehetne indíthatni egy ilyet, s ha ötmilliót költhetnének még a bevezetésére, akkor abból életképes piaci termékkel lehetne elõállni. Gazdag befektetõk minden bizonnyal vannak nálunk is, legfeljebb a humorérzékük gyenge, ilyen vállalkozásba ugyanis eddig nem sikerült õket belevonni. Pedig az 1994-ben megszûnt Ludas Matyihoz hasonló lapok újraéledtek szerte Európában. Csehországtól Oroszországig, Németországon át francia területekig. S hogy milyen szellemi hátországa lehetne nálunk egy népszerû szatirikus lapnak? A Karikaturista Szövetség elnökeként a jubiláló karikatúra-mûvész errõl pontos számadatokkal rendelkezik. Mint mondja, ma Magyarországon – a regisztrált adatok alapján – 120 fõre tehetõ a karikatúramûvészettel foglalkozók száma. Egy-egy karikatúra- fesztiválra általában 50-55-en adnak be pályamûvet. Közülük ötvenen dolgoznak valamilyen lapnál alkalmanként, de mégiscsak rendszeresen. S ennek is csak mintegy ötöde tud ebbõl a mesterségbõl élni. Dluhopolszky László maga is gyakran vállal vidéki rendezvényeken portrérajzolást, felkérésre pedig vállalati partikra megy, karikatúra- illetve portrésorozatokat készít. Nemrég egy sebészkongresszus vendégeit, kiváló professzorokat karikírozott. Azt mondja, tiszteli ezt a szakmát, mert amit egy sebész levág, az le van vágva… És persze, mindezt joggal érezhetné rangon alulinak. Ugyanakkor örül is ennek az új, trendi dolognak, mert legalább van, aki veszi a rajzot, s veszi a poént. Legutóbbi tárlatán egy régi rajza függött az ajtó mellett. Az egykori budai Rákóczis gimnazista a Rubikon folyóban úszó Rubik-kockát ábrázolta, amin egy római katona próbál éppen átkelni. A kocka el van vetve.

0 3 1


DESIGN

És tényleg. Ezt a munkáját egyébként a kiváló iparmûvész feltalálónak ajánlotta – tiszteletül. Rajzait azonban igen sokan szeretnék már újra a lapokban is látni. Dluhopolszky László azt mondja, remélhetõen nem kell már sokat várni egy nagy példányszámú szatirikus lap létrejöttéhez, érdemes az újságosstandokat figyelni, hiszen a nagyhírû Ludas Matyit már sikerült feltámasztani. Moszkvában a Krokodil felélesztésérõl hallani, a cseheknek új vicclapja van, a németek szatirikus hetilapja tele hirdetéssel, kabarék, televíziós szórakoztatómûsorok hirdetik magukat benne. A franciáknál pedig két nagyobb és több kisebb szatirikus lap is meg tud élni. Meglepõ, de még a Németországban élõ törököknek is van saját vicclapja, a Don Quichotte, amit Ausztriában nyomtatnak ki, s amely

t n i r P

lap a búsképû lovagról elnevezett karikatúra versenyt is évrõl évre meghirdeti, hogy aztán a legjobb pályamûvekkel tudjon megjelenni. De ha már Németország, akkor említsük meg nyugati területein megjelenõ Titanic-ot vagy a Kowalsky-t is. Jól szerkesztett, magasan kvalifikált lapokról van szó, és most Lipcsében kiadták azt a Pardont is, amely a hetvenes években Frankfurt am Mainban háromszázezer példányos lap volt. Humorban Magyarország is vezetõ szerepet töltött be egykor. A 101 kabaréjával, no és persze lapjaival, a Borsszem Jankótól a Gábor Diákon át a Fidibuszig viccben nagyhatalomnak számítottunk. Dluhopolszky László azt mondja, megannyi bajunkra most is egyetlen gyógyír lenne, mégpedig egy igazi hungarikum: a humor. Tarnóczi László

g n i h s i l b

0 3 1

u P &


Z:\P&P\130P&P\vp\130p01dluhopolszky2.vp 2012. februÆr 13. 20:28:39

25


MÉDIA

Átesni a ló túloldalára Mi lesz veled, kommunikáció?

kommunikáció szakosokkal Dunát lehet rekeszteni – olvastam a Dunaújvárosi Hírlapban egy újságíró tollából. Ugyanezt a közmondásból átalakított hasonlatot tiszántúli lapban is olvastam, ott azonban a régió országgyûlési képviselõje fejtegette, hogy a jobb sorsra érdemes diákokkal Tiszát lehetne rekeszteni. A kommunikációs képzés és a munkaerõpiac ellentmondása kisebb-nagyobb mértékben fél évtizede jellemzi a közbeszédet. A politikai döntéshozók világnézeti beállítottságtól függetlenül visszavisszatérnek erre a kérdésre, igaz, csak szúrós, de annál fájóbb mellékmondatokban. Az eljelentéktelenedési folyamat abban csúcsosodott ki, hogy az új felsõoktatási törvény szerint a fõiskolák és egyetemek szeptembertõl egyetlen állami támogatású férõhelyet sem kapnak a kommunikációs oktatásban. Hogyan jutottunk el idáig? Akik oktatják a kommunikáció különbözõ válfajait, aligha csodálkoznak a fejleményeken. Az alig két évtizedes szak különbözött a hagyományosabbaktól, leginkább talán abban, hogy mindig is több volt az önköltséges hallgató. Ha az 1993 óta tartó folyamatot három részre osztjuk, akkor figyelemre méltó kép rajzolódik ki. Az elsõ harmadban csupán minden harmadik kommunikáció szakos diák volt önköltséges, a másodikban már minden második, a harmadikban pedig az arányuk eléri a kétharmadot is. Vagyis ahogy telt az idõ, a változó kormányzatú állam egyre kevesebb támogatni valót talált a felsõoktatás kommunikációs részlegében. Innen már csak egy lépés, hogy aki hivatásszerûen akar a nyilvánossággal, a kapcsolatteremtéssel, az értékesítéssel foglalkozni, az fizesse meg a képzés költségeit.

A

t n i r P

A kommunikációs oktatást kezdetben újságíróképzésnek nevezték. 1958-ig még tanszéke is volt a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ekkor szakadt ki a felsõoktatásból, de maradt újságíróképzés és állami kézben. Aki ilyen-olyan diplomát szerzett valamelyik fõiskolán vagy egyetemen, és újságíróként helyezkedett el, azt némi gyakorlat után továbbtanulásra javasolhatta a szerkesztõsége, és az egyetlen újságíró szövetség, a MÚOSZ iskolájában

26

g n i h s i l b

u P &

A harmadik láb

posztgraduális képzés keretében sajátíthatta el a nyilvánosság képviseletét. A rendszerváltást tízezernyi újságíró élte meg, mintegy háromnegyedük a budapesti MÚOSZ-székház melletti épületben tett szert másoddiplomára. A piacgazdaság körülményei között azonban a szakmai jártassággal kecsegtetõ tanintézmény nem tarthatta meg a monopóliumát. Az állami felsõoktatás 1993 õszén teremtett neki alternatívát, például úgy, hogy újonnan alapított magániskolák kapcsolódtak az állami vérkeringésbe. (Legismertebb példa a Havas Henrik alapította Budapest Média Intézet, amely a szegedi József Attila


Z:\P&P\130P&P\vp\130p05kommunikÆci .vp 2012. februÆr 13. 20:39:05

Tudományegyetem kihelyezett tagozataként mûködött, olykor ezer hallgatóval is.) Kezdtek megváltozni az oktatás arányai. A kezdeményezõk abból indultak ki, hogy az országgyûlés elõbb-utóbb mégiscsak elfogadja a médiatörvényt, amelynek nyomán végre létrejöhetnek a kereskedelmi rádiók és televíziók. Márpedig a duálissá átalakult médiarendszerben szükség lesz friss szemléletû, pályakezdõ munkatársakra. Az átgondolt koncepcióval magyarázható, hogy az 1995 végén megszavazott médiatörvény után, 1997/98 táján alapított kereskedelmi médiumok százszámra szerzõdtették az állami felsõoktatás elsõ diplomás kommunikátorait. A folyamat három következménnyel járt. Az egyik az volt, hogy a képzés súlypontja a nyomtatott sajtóról áthelyezõdött az elektronikusra. A második az, hogy az új tévékbe és rádiókba zúduló pályakezdõk akaratlanul is eltorlaszolták az utánuk következõ évfolyamok útját. Az utódok ekkor fordultak a kommunikáció egyéb válfajai felé. Ami megint csak következményekkel járt. A nyomtatott és az elektronikus sajtó mellett kirajzolódott a harmadik láb is, az intézményi kommunikáció, amelyet nem lehetett függetleníteni a privatizációtól. A magáncégek hálózatba tömörültek, és piacot szereztek. Menedzsereik pedig fiatal szakembereket vettek föl a különbözõ országrészeken lévõ részlegek közti kapcsolattartásra, illetve a portéka értékesítésére. Ez már túllépett az újságíróképzésen, mert növelte az intézményi kommunikátorok és a marketingesek iránti keresletet. A másik fejlemény viszont kibõvítette az újságíróképzés kereteit. Az ezredforduló táján az újságok egyre-másra hozták létre a digitális változatokat, és ehhez olyan munkatársakra volt szükségük, akik elsajátították a számítástechnikai kultúrát. Ez lett az online újságíróképzés alapja.

0 3 1

A fejõstehén-jelenség Egy 2006-os szociológiai felmérés szerint a digitális (és túlnyomórészt huszonéves) újságírók aránya elérte a 12 százalékot. Ez akkor körülbelül ezer embert jelentett, a számuk azóta megkétszerezõdött. Manapság minden ötödik újságíró már az internetes portálok kötelékében dolgozik, és


MÉDIA már nem kiegészítõje, hanem versenytársa a nyomtatott sajtónak. A kommunikációs képzés létszáma szintén bizonyítja a töretlen fejlõdést. A duális médiarendszer kialakulását ötezer kommunikáció szakos diák élte meg, a digitalizációnak pedig nyolcezren vágtak neki. A csúcspont 2004 és 2008 között volt, amikor 29 felsõoktatási intézményben tízezren tanulták a kommunikáció 37 válfaját. 2004-ben lépett be Magyarország az Európai Unióba, aminek következtében a hazai cégek egyre több szálon kapcsolódtak nyugat-európai vállalkozásokhoz. Hirtelen szükség lett még egy kommunikációs munkatársra, aki a hazai és a külföldi vállalkozás között tartotta a kapcsolatot. Ennek sok száz végzõs diák köszönhette a munkalehetõséget – ez a folyamat szakadt meg 2008-ban, amidõn kirobbant a gazdasági válság. A munkaerõ-piaci törést erõsítette egy szakmai törés is. 2006-ban bevezették Magyarországon a bolognai képzési formát, amely három évre csökkentette az alapképzést. Még kedvezett is volna a kommunikációs oktatásnak, mert ezt a szakmát három év alatt meg lehet tanulni. A baj csak az, hogy a szakosodás, a folya-

t n i r P

mat betetõzése rosszul sikerült. Az alapképzésre húzható kétéves mesterképzés nem a szakosodásra adott lehetõséget, hanem az elméleti média-szakemberek kiképzésére. A felsõoktatási intézmények ott követték el a tragikai vétséget, hogy nem a munkaerõpiac kívánalmainak tettek eleget, hanem az akadémiai szempontoknak. Itt tartunk most. Az újságíróképzés gyökeresen átalakult, és az online újságírók képesek kielégíteni a XXI. századi sajtó igényeit. Kialakultak az intézményi kommunikáció mûhelyei, amelyek kapcsolatteremtõkkel és értékesítõkkel látják el a termelõ cégeket. S bár ez a folyamat megtorpant a gazdasági válság következtében, a felsõoktatásban arra is kell gondolni, hogy ha majd a recesszió újra növekedésbe fordul át, ki kell elégíteni a pillanatnyilag elhalasztott kommunikációs keresletet. Az idestova két évtizedes fejlõdéstörténet kezdetén rengetegen jelentkeztek a kommunikáció szakra, mert szerették volna valamire vinni a médiában. Tanulás közben kiválasztódtak a legügyesebbek, akiknek kezére játszott, hogy létrejöttek a kereskedelmi rádiók és televíziók, továbbá digi-

talizálódott a sajtó. A többiek sem jártak rosszul, persze, mert egy illúzióval szegényebbek lettek ugyan, mégis kedvezett nekik a gazdasági fejlõdés: választhattak az intézményi kommunikáció és a marketing válfajai között. Ez volt az az idõszak, amikor a népszerû szak számított a felsõoktatási intézmények fejõstehenének. A bevételébõl tartották el azokat a tanszékeket, ahová alig jelentkeztek hallgatók – ahol olykor több volt az oktató, mint a diák. Még a következõ szakaszban is szolid nyereséget termeltek a kommunikációs tanszékek, manapság azonban már a legtöbb oktatási helyen veszteségesek. Mindazonáltal rosszul tennénk, ha a jelenlegi helyzetért kizárólag az új felsõoktatási törvényt hibáztatnánk. Kétségtelen, hogy a hatályos jogszabály kidolgozói a kommunikáció szempontjából nem (sem) gondolták végig a fõiskolák-egyetemek és a munkaerõpiac viszontagságos kapcsolatát. Félõ azonban, hogy az anyagi támogatás megvonása csak felgyorsítja azt a tanulságos folyamatot, amely az újjászületéstõl az útkeresésen, majd a kiteljesedésen át a kivéreztetésig vezetett. Zöldi László

g n i h s i l b

0 3 1

u P &


Z:\P&P\130P&P\vp\130p05kommunikÆci .vp 2012. februÆr 15. 10:08:04

27


MÉDIA

MPRSZ-állásfoglalás a „pr-cikkekrõl”

A Magyar Public Relations Szövetség azzal a szándékkal, hogy a hazai médiában, a marketingkommunikációban és a pr-szakmában elterjedt negatív szakmai gyakorlat ellen fellépjen állásfoglalást tett közzé az úgynevezett pr-cikkekkel kapcsolatban. „pr-cikk” fogalma évtizedek óta jelen van a hazai médiában. Köznapi jelentése megegyezik a „fizetett cikkel”, illetve az elektronikus médiában a fizetett mûsorral (riporttal, feature-rel). Lényegét tekintve azonban szöveges reklám, az elektronikus médiában reklámriport, rekláminterjú. A nemzetközi megnevezése általában „advertorial” (az advertisement és editorial összevonásával kreált fogalommaljelölve), illetve számos ország törvényei „text-reklám”-ként azonosítják az ilyen tartalmakat (pl. Svédország). Ez a megnevezés súlyosan sérti a magyar pr-szakembereket, hiszen azt sugallja, hogy a „pr-cikk” (advertorial) a public relations tevékenység lényegi része. Ezzel szemben az igazság az, hogy a pr-cikk csupán a public relations és a reklám szakmák határterületén létezik. Különösen árt a pr-szakmának, hogy a médiában megjelent sok színvonaltalan reklámfogalmazvány miatt a „pr-cikk” kifejezés az utóbbi idõben a hitvány, igénytelen kommunikáció szinonimájává lett. A fizetett cikkek gyakorlata sérti az újságíró társadalmat is. AMagyar Újságírók Országos Szövetsége már 1997-ben fellépett ez ellen a jelenség ellen. Állásfoglalásában ezt írta: „A hazánkban jelenleg meglévõ gyakorlatot a MÚOSZ elítéli. A pr-cikkek megjelentetésének hazai gyakorlatát az újságolvasók, a tévénézõk és a rádióhallgatók becsapásának tekintjük.”

A

t n i r P

28

u P &

Z:\P&P\130P&P\vp\130p40pr.vp 2012. februÆr 14. 11:18:14

g n i h s i l b

A tiltakozás ellenére a „pr-cikk” mûfaja általánossá vált. Még a pályázati és közbeszerzési kiírásokban is rendszeresen megjelenik szakmai feladatként a „pr-cikk” készítése és elhelyezése (médiahely, médiaidõ vásárlásával). Az ügynökségeknél dolgozó pr-szakemberek pedig gyakran tapasztalják, hogy ügyfeleik – marketinges szemlélettel – fizetett cikkek írását és elhelyezését várják el tõlük (nemritkán kizárólagosan). Ez kényszerhelyzetbe hozza az ügynökségeket: ha meg akarnak felelni az ügyfeleknek, vagy teljesíteni akarják a pályázat/közbeszerzési eljárás feltételeit, súlyos szakmai kompromisszumra kényszerülnek. A fizetett cikkek, elektronikus tartalmak rendszerint a piaci súlyának és/vagy új-


donság- és hírértékének nem megfelelõ módon mutatnak be egy eseményt, terméket vagy megoldást. Egyoldalúan, más hasonló termékek és megoldások figyelmen kívül hagyásával azt sugallják, hogy az adott termék vagy megoldás nagyobb piaci súlyú (jobb, értékesebb, elõnyösebb stb.), mint a valóságban. Rendszerint túl sok szubjektív elemet tartalmaznak, és a fogyasztót szubjektív jelzõkkel igyekeznek a fogyasztásra rábeszélni, vagy a bizalmát felkelteni. A fizetett cikkek gyakran kimerítik a burkolt reklám fogalmát. Nem csupán az országos médiában honosodtak meg az editoriálisnak álcázott tartalmak, hanem jellemzõen a kisebb, szakmai vagy valamely területi médiában is. Sok kiadó ezekre, a szerkesztõséginek álcázott fizetett tartalmakra építi eleve az üzleti tervét. A kiadók különféle adminisztratív trükkökkel – támogatásnak, szponzorációnak álcázással, éves támogatási szerzõdések mögé bújva, stb. – próbálják fedezni ezeket a lényegében törvénysértõ, bújtatott reklámokat. Ezt a gyakorlatot a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény.) 3. §-ának (4) bekezdése határozottan tiltja. A fizetett tartalmak gyakorlatának általánossá válása súlyosan sérti a médiafogyasztó, olvasó-hallgató-nézõ közönség információkhoz való jogát is. A médiatulajdonosok, kiadók ugyanis számos esetben csak akkor hajlandók bizonyos, céghez, termékhez, márkához kötött információk közlésére, ha a cég, a termék, illetve márka tulajdonosa fizet ezért, vagy a közléssel párhuzamosan reklámot is vásárol. Ellenkezõ esetben nem közlik a – sokszor közhasznú vagy közérdeklõdésre számot tartó – cégtõl, szervezettõl származó és a pr-szakemberek által közvetített információkat. Így a nagyközönség sokszor nem jut a megfelelõ információkhoz. Az MPRSZ a fentiek alapján a következõkre hívja fel az érintetteket:

0 3 1


MÉDIA A Magyar Public Relations Szövetség tiltakozik a „pr-cikk” kifejezés használata ellen. Felkéri a vállalatokat és intézményeket, a média kiadóit és szerkesztõségeit, hogy a fizetett cikkekre, elektronikus médiatartalmakra alkalmazzák az „advertorial”, a „promóciós cikk”, a „fizetett cikk / fizetett riport” / „fizetett közlemény” vagy egyszerûen a „hirdetés”, a „reklám”, a „promóció” elfogadott kifejezéseit. A Magyar Public Relations Szövetség felhívja a nyomtatott és online lap- és magazinkiadók, hírportálok, a rádió- és tv-csatornák tulajdonosait: kerüljék egyértel-

mûen azt a gyakorlatot, miszerint fizetéshez, támogatáshoz vagy hirdetéshez kötik egy közérdekû hír közlését. Felszólítja õket továbbá, hogy jól észrevehetõen jelöljék meg a fizetett, támogatott tartalmakat, mellékleteket! A Magyar Public Relations Szövetség felkéri a Közbeszerzések Tanácsát, hogy a közbeszerzéseknél, pályázatoknál ne engedje a káros és félrevezetõ „pr-cikk” kifejezés használatát – mivel ennek a kifejezésnek nincsen szakmailag elfogadott definíciója, így nem számon kérhetõ! Végezetül: a Magyar Public Relations

Szövetség egyértelmûen támogatja a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy a maga eszközeivel fellépjen a szerkesztõségi tartalomnak álcázott, törvénysértõ burkolt reklámozás gyakorlata ellen. A Magyar Public Relations Szövetség álláspontja szerint a Public Relations eszköztára eléggé gazdag ahhoz, hogy fizetett tartalmak, burkolt reklámozás nélkül is magas színvonalon erõsíthetõ lehet a vállalatok, szervezetek, intézmények, márkák hírneve; megteremthetõ és fenntartható a bizalom. www.mprsz.hu

Médiatípusok összefoglalása

0 3 1

Minden média igényeket és szükségleteket elégít ki. Bár egyértelmûen nem lehet behatárolni a különbözõ igényeket és az azokat szolgáló médiatípusokat, kategóriákat azért felállíthatunk. Az alábbiakban erre mutatunk egy lehetséges megoldást. zórakozást keresõk: Jelentõs kereslet kínálkozik a fikciós kikapcsolódás iránt, elbeszélõ formában feldolgozott anyagok, fõleg a felnõttek érdeklõdésébe tartoznak. Gyermek és ifjúság: Fikciós és tényszerû információkat egyaránt igényelnek a gyermekek és fiatalok, de ezt szórakoztató formában. Utazási tájékoztatók: Jelentõs igény mutatkozik a különbözõ utazási célpontok elõkészítését, lebonyolítását, szervezését és feldolgozását elõsegítõ információk iránt. Gyakorlatias információk: Használható tanácsokat, útmutatásokat, problémamegoldásokat sokan keresnek. Ezek többsége a mindennapi életünkben alkalmazhatók. Tényszerû információk: Az érdeklõdõk megalapozott, akár tudományos információkat várnak, melyek nem egy-egy probléma megoldását szolgálják, hanem a tudásbázist gyarapítják, melynek segítségével jobban kezelhetõ privát környezetük. Okkult tudományok: Ez a kategória is tudás- vagy tudományorientált információkat tartalmaz, amelyek alkalmazhatók akár a hivatás gyakorlásában, vagy az egyetemes ismeretek gyarapításában. Természettudományos ismeretek: Ez is a tudásorientált információszerzés területe, fõleg a természettudományokat érintõen. Az ismeretek szintén felhasználhatók mind a hivatás gyakorlásakor, mind pedig általánosan. Általános és középiskolai tananyagok: Idesorolhatók a segédletek, a különbözõ tananyagok, melyek a különbözõ alap- és középfokú iskolák tananyagát képezik, illetve megértését, elmélyítését szolgálják. Az általános képzéstõl a szakmunkásképzésig egyaránt nagy igény jelentkezik. Felsõfokú tananyagok: Az egyetemes, magas szintû ismeretek elsajátítását szolgáló anyagok az elõkészítõ, a kiegészítõ és a feldolgozást segítõ ismeretekkel és feladatsorokkal bõvülnek ebben a kategóriában. Ezek az örök érvényû igények nem elégíthetõk ki csupán egyetlenegy médiatípussal. A médiatípusok jól kiegészítik egymást ezen a téren is. Ezeket a következõképpen is osztályozhatjuk. Könyvek: Jelentõs az igény minden print média iránt, melyek könyvkereskedelmi rendszerek útján szerezhetõk be. Ide nem

g n i h s i l b

S

t n i r P

u P &

Reklámköltés a világban (Mrd USD)

TV Újságok Internet (online és mobil) Magazinok Directories Rádió Out-of-home Szaklapok Videójátékok

2009 149,07 92,67 58,71 29,9 29,2 28,6 26,8 16,25 1,58

2013 168,41 91,82 86,7 33,3 28,6 28,0 30,5 17,43 2,6 forrás:PwC

lehet sorolni a személyes készítésû és terjesztésû anyagokat, vagy a reklámbrosúrákat, kereskedelmi nyomtatványokat. Folyóiratok: Minden periodikusan megjelenõ nyomdatermék ebbe a kategóriába sorolható, melyek szakmai, speciális, tudományos ismereteket elégítenek ki, vagy pedig publikációs, idõszakos nyomtatványok. Újságok: A napi- és hetilapok életünk fontos részét alkotják. Audiovizuális médiumok: Ebbe a típusba sorolható a televízió, a mozi, a videó. Rádió: A hagyományos rádiók mellett szerephez jutnak a webrádiók és a podcasts-rendszerek. Internet: Erre a médiatípusra az jellemzõ, hogy minden formájában web alapú, digitális információkat tartalmaz, beleértve a szórakoztatási igények kiszolgálását is. További jellemzõje, hogy ingyenesen elérhetõ. Fizetett tartalmak (paid content): Ez az új médiatípus szintén web alapú, digitális információkat tartalmaz akár a szórakoztatás területén is. Azonban ez már fizetõs, nem ingyenes szolgáltatás. Idesorolhatók az adatbankok, az e-bookok, az app-ek, valamint az e-papír-megoldások.


Z:\P&P\130P&P\vp\130p40pr.vp 2012. februÆr 15. 10:18:32

29


MÉDIA

Reklámpiaci költés 2011 Növekedés világviszonylatban

Hatvanhárom ország adatait felhasználva elemzést készített a Magna Global a 2011. évi médiapiac helyzetérõl, valamint az ez évi várakozásokról. A felmérésben részt vevõ országok adják a világgazdaság termelésének 95 százalékát.

lõzetes becslések szerint 2011-ben 5,2%-os reklámköltés-növekedésre lehetett számítani. A valóságban a Magna szerint ez csupán 4,7%-os volt. Ebbõl kiindulva valószínûleg a 2012-re tervezett 6,5%-os növekedés is kevesebb lesz. Mindez a gazdasági válsággal magyarázható, melyet jelentõsen ellensúlyoznak a fejlõdõ piacok növekvõ reklámköltései. Ide sorolható India, Kína, Oroszország és Brazília is. A Magna Global szerint 2011 teljes médiaköltése mintegy 100 000 milliárd forint, azaz 427 billió dollár (ez Magyarország 2011. évi GDP-jének 700-szorosa). Növekszik viszont 2012-ben a Magna szerint az éves reklámköltés, amihez jelen-

E

tõsen hozzájárul a londoni olimpia, a labdarúgó EB és az amerikai elnökválasztás. 2011-ben átlagosan 15%-os növekedés volt a fejlõdõ, a latin-amerikai és a keletközép-európai országokban a tanulmány szerint. Ezzel szemben a fejlett nyugateurópai országokban 1,6%-os, ÉszakAmerikában 3,1%-os növekedést mértek. A legnagyobb növekedést Argentína produkálta 39,7%-kal, õket követte Kazahsztán 25,6%-kal, Kína növekedése 22,5% volt, Oroszországban ez 20,4%, Indiában pedig 15%. Csökkenést regisztráltak az elmúlt évben 19,3%-kal Görögországban, 6,9%-kal Portugáliában, 6,3%-kal Spanyolországban, 21%-kal Egyiptomban és 2%-kal Japánban.

g n i h s i l b

u P &

0 3 1

4,8%-kal növelte reklámbevételeit a televízió. A csatornák forgalma 175 milliárd dollárra nõtt. Így a téve 41%-kal részesedett a globális reklámpiacból. Az out-ofhome média eszközei 5,4%-os növekedést produkáltak, de a digitális óriásplakátoknál 20%-os növekedés volt mérhetõ. A napilapok árbevétele 2,4%-kal csökkent, a magazinoké 0,9%-kal. Ez a térvesztés a fejlett országokban még nagyobb arányú. 2011-ben 18%-kal 78,5 milliárd dollárral az internet árbevétele jelentõsen nõtt. Ahagyományos display-hirdetések 15%-kal nõttek, a keresõmarketing pedig 19%-kal. Erõteljesen, 58,5%-kal növekedett az online videó, ami a display kategória része. Az online videó 4,7 milliárd forgalmat

t n i r P Történelmi fordulópont a hirdetési piacon

Idén elsõ alkalommal haladhatják meg az online hirdetések árbevételei a nyomtatott médiumok bevételeit Amerikában. Ezt az EMarketer elemzõi jósolják a 2012-es évre. eltevésüket arra alapozzák, hogy az online szegmensek továbbra is dinamikusan növekednek, míg a nyomtatott sajtótermékek piaca várhatóan szûkül. 2011-ben a nyomtatott hirdetési piac 36 milliárd dollárról 33,8 dollárra esett vissza. Ezzel szemben 2012-re az online piacon 23,3%-os növekedést prognosztizálnak, és ha ez bekövetkezik, a bevétel 39,5 milliárd dollárra nõ. Prognózisuk

F

30


Z:\P&P\130P&P\vp\130p52magyar.vp 2012. februÆr 14. 10:23:17

alapja, hogy szerintük az online újságok piaca 11,4%-kal nõ, így bevételük eléri a 3,7 milliárd dollárt. Felmérésük szerint 2011-ben a print médiumok hirdetési árbevétele 9,3%-kal csökkent, 2012-ben ez a csökkenés enyhül, de továbbra is eléri a 6%-ot. Még merészebbek a 2014-es becsléseik, miszerint az online piac ekkorra már 52,8 milliárd, 2016-ban pedig 62 milliárd dollárt érhet el.


MÉDIA bonyolított le 2011-ben. Ez a teljes online bevétel 6%-ának felel meg. További érdekesség, hogy ezt a növekedést nem az internetes videó-megosztók érték el, hanem a tévécsatornák online felületei növelték a piacot. Mindenképpen pozitívnak értékelhetjük, hogy a Magna Global elemzése szerint a 2011-es eredmények világviszonylatban elérték a válság elõtti 2007-es év eredményeit. Azonban ez a fejlett Nyugat-Európára még nem igaz, hiszen míg NyugatEurópa médiaköltése 2007-ben 112 milliárd dollár volt, addig ez 2011-ben még mindig csak 106 milliárd dollárt ért el. Lassú, de pozitív gazdasági növekedés remélhetõ a 2012-es évre, 178 billió dollár árbevétel várható. Ez még mindig lényegesen kevesebb, mint a 2007-es év 206 billió dolláros bevétele. Továbbra is számolnak

a DM növekedésével. 2011-ben ez az üzletág 26 billió dolláros forgalmat bonyolított. A digitális direktmarketing eszközei révén itt 2012-ben kétszámjegyû növekedés remélhetõ. Helyi médiumok vonatko-

zásában (rádiók, televíziók, újságok, outdoor eszközök) a napilapok továbbra is gyengélkednek, itt 5,5%-os visszaesés tervezhetõ. Arádió árbevétele 0,4%-kal csökken, nõ viszont a televízió részaránya.

0 3 Biztos jövõ a nyomtatott 1 g n i termékeknél h s i l b u P & t n i r P

Senkit se tévesszen meg a média átalakulása. Minden ellenkezõ híresztelés ellenére a nyomtatott médiának biztos jövõje van. Andrea Köhn szerint különbözõ üzleti modellek jelenhetnek meg a háttérben, melyek a digitálisan behálózott társadalom esetén is hihetetlenül nagy lehetõségeket nyújtanak a nyomdaiparnak és a nyomtatott termékeknek.

lõször 2013-ban elõzi meg Németországban az internetes hirdetés a televíziós hirdetéseket a Handelsblatt szerint. A ZenithOptimedia médiaés reklámügynökség felmérése szerint míg 2009-ben az internet forgalma 3,2 milliárd euró volt, 2010-re 4,57 milliárd eurót ért el. Ugyanebben az idõszakban a televíziós csatornák reklámbevétele 3,89 milliárdról 4,27 milliárdra nõtt.

E

Anyomtatott médiumok reklámbevétele továbbra is az élen található. Elsõ helyen a napilapok árbevétele áll, itt azonban megjegyzendõ, hogy ez csökkenõ volumen mellett történt. A szakértõk ezért úgy vélekednek, hogy bevételcsökkenés is várható, de 2013-ban a forgalom így is meghaladja az 5,3 milliárdot. Ezzel a print médiumok árbevétele 2013-ban is meghaladja az online reklámokét.

Ugyanezt erõsíti meg a Pricewater House Coopers International Limited tanulmánya is, miszerint a print médiumok megõrzik vezetõ szerepüket, annak ellenére, hogy míg 2010-ben a nem digitális reklámok piaci aránya 74% volt, a 2012-es évre ez az érték várhatóan 66%-ra csökken majd. Ebbõl következik a digitális hirdetések részarányának növekedése 26%-ról 34%-ra.


Z:\P&P\130P&P\vp\130p52magyar.vp 2012. februÆr 15. 9:14:18

31


MÉDIA

Magyarország tovább karcsúsít

13 milliárd Ft-tal kevesebb a médiapiaci prognózis Teljes médiapiacra vonatkoztatott 2012. évi prognózist készített a Mrs. White Media Consulting. Megállapításaihoz 938 cég pénzügyi nettó árbevételét, terjesztési, net-net reklám- és egyéb bevételeit vizsgálta.

szerint 2008-ban 330 milliárd forint volt a magyar médiapiaci érték, és ebbõl átlagosan 5 százalék adózott eredményt jelentettek a cégek. A WhiterReport nemzetközi modell ezt 91-es WRindexszel értékelte. 2010-ben a WRindex 99 volt, ami a piac korábbi csökkenése után konszolidációt mutat. 2011-re az index 95, 2012-re pedig várhatóan 94-re módosul. Másképp kifejezve ez azt jelenti, hogy 6 százalékos csökkenés várható 2012-ben a médiavállalatok összárbevételénél, ami így 276 milliárd forint forgalmat jelent. 2008-ban Magyarországon a GDP 1,25 százalékát tette ki a médiaipar. Ez 2012-re 1,01 százalékra zsugorodik, ezért 2011-ben 11 milliárd, 2012-ben 13 milliárd forinttal csökken a reklámpiaci tevékenység.

E

t n i r P

g n i h s i l b

2011-ben 2 százalékkal, 2012-ben várhatóan 3 százalékkal csökkentik a fogyasztók költéseiket ezen a területen. Areklámpiac net-net reklámvisszaesése 2011-ben 6 százalékos volt, 2012-re 7 százalékos csökkenés prognosztizálható. A magyar médiapiacon becslések szerint 7000 médium kínálja szolgáltatásait. Ennek 21

u P &

Mûködik a Recorder prémium magazin

em veszett el, csupán átalakult a New Noise magazin, amelynek neve Recorder lett. A nyomtatott prémium magazin a New Noisebõl és a recoder.hu-ból átszivárgott szakemberekbõl és a két cég tulajdonosi hátterébõl szervezõdött. Az ingyenes Recorder kéthavonta megjelenõ, 84 oldalas, A/4-es formátumú print médium tematikus számokra épül. A tervezett példányszám meghaladja a 10 ezret, és párhuzamosan mûködik a recorder.hu internetes portállal. Az elsõ szám minõségi pop- és elektronikus zenék háttereivel, rendezvényekkel, nyári programokkal foglalkozott, és rekordidõ alatt fogyott el az árushelyeken. A harmadik szám pedig már az A38-as hajón is elérhetõ volt. A Recorder magazin negyedik száma február 4-én jelent meg.

N

32

16 év után megszûnt a Wan2 magazin égleg megszûnt viszont ez év januárjában a Wan2 zenei magazin. 16 év után hozta meg a kiadó döntését, miszerint az online mûködtetésben látnak jövõt, és ezért szüntetik

V


Z:\P&P\130P&P\vp\130p56whiter.vp 2012. februÆr 14. 2:05:51

0 3 1

százalékát vizsgálta a WR. Megállapítható az is, hogy a magyar médiakínálat struktúrája és kínálata széles körû, a hirdetõknek lehetõségük van a választásra. A médiumok számának radikális csökkenése eddig nem következett be, ugyanakkor az is megállapítható, hogy a médiaszolgáltatói oldal koncentrált.

mega print médiumot.A Wan2 magazin a Hamu és Gyémánt Média Kft. gondozásában került eddig napvilágra. A kiadó szerint a 2006-ban felvásárolt termék mindig is labilis pénzügyi háttérrel rendelkezett, de jól kibõvítette a kiadó portfólióját. A lap sorsáról 2011. év végén döntöttek. Ezzel egy idõben megkezdték az online magazin átpozícionálását, aminek a jövõben fõ produktumként önállóan kell megállnia a saját lábán. A Wan2 fõszerkesztõje, Ligeti Nagy Tamás szerint nem volt elég pénz, s ez az online kiadásra még inkább igaz. AWan2 egyéni problémája nem egyedi, mert szerinte a kialakult helyzetben ma Magyarországon nincsenek meg a popkulturális tartalom gyártásának feltételei. 2006-ban még más volt a helyzet, de ez évrõl évre változott. A Wan2 megszûnésével a hazai fizetõs zenei magazinok piacán a Hammerworld és a Rockinform maradt. Az ingyenes zenei magazinoknál a Lángoló Gitárok és a Recorder a meghatározó.


MÉDIA

Internetes újságok nyomtatott verzióban

gyre több internetes újságkiadóban fogalmazódik meg a nyomtatott média iránti igény. Például a V.i.S.d.P. német internetes magazin megszületése óta klasszikus újságkiadási elveket alkalmaz. A hetente megjelenõ újság az interneten egy korrekten nyomtatott újság minõségigényességével jelenik meg. A klasszikus layout nagyon népszerû és keresett a piacon. Az olvasók eddig mégsem voltak hajlandók elõfizetni az újságra, így csupán 222 heti internetes kiadása jelenhetett

E

g n i h s i l b

meg. Ugyanakkor az igény növekszik a print termék iránt. Ezért a kiadó 2011 karácsonyi számát elsõ ízben nyomtatva is megjelentette. A kiadvány pillanatok alatt elfogyott, a kiadó pedig tervei között szerepelteti, hogy a jövõben hosszú távon, rendszeresen nyomtatott verzióval is megjelenjen. Hasonló utat járt be a Condé Nast kiadó is, ami 2000 óta style.com néven internetes portált mûködtet. Most õk is megjelentették nyomtatott magazinjukat, amit forgalmas helyeken lehet kapni.

0 3 1

u P &

t n i r P magazint Üzleti

indított a Reuters

euters néven üzleti havilapot indít a hírügynökség New Yorkban, egyelõre egy tesztszámot nyomtatnak ki 11 ezer példányban. Jim Impoco, a Thomson Reuters egyik vezetõje, a New York Times, a Fortune és a Condé Nast Portfolio veteránja a New York Postnak elmondta, hogy mintegy ötezer példány az éves davosi konferenciára kerül majd, hatezer pedig potenciális hirdetõkhöz és a New York-i olvasókhoz. A magazin számos olyan ismert újságírót felvonultathat, akiket Stephen J. Adler vett fel a céghez a Reuters News fõszerkesztõjévé való tavaly februári kinevezése óta. A BusinessWeek szer-

R

kesztõségének volt vezetõjét egyben a Thomson Reuters hírszolgáltatásért felelõs alelnökének is kinevezték. Úgy tûnik, a hírügynökség egyszerre próbál a hagyományos és az új médiában is erõsödni. A magazin mellett a Reuters saját csatornát indított a YouTube videómegosztó portálon, ahol technológiai, pénzügyi, médiaszakmai mûsorok egyaránt helyet kapnak majd, valamint idõrõl idõre a Reuters újságíróival is készítenek interjúkat. A csatorna már indulásra rögtön nagy dobással kezdett: Mihail Prohorov orosz elnökjelölttel, a New Jersey Nets amerikai profi kosárlabdacsapat tulajdonosával készített interjút.


Z:\P&P\130P&P\vp\130p56whiter.vp 2012. februÆr 14. 13:17:40

33


NYOMTATÁS maz. Ma már nemcsak a biztonság és az átvitt információ mennyisége adja a fejlesztés fõ irányát, hanem esztétikai szempontok is elõtérbe kerültek.

Nyomdai szempontok Nyomdatechnikailag egy QR-kód nyomtatása a legprimitívebb feladatok közé tartozik. Minden hagyományos nyomdatechnikai eljárás, kezdve a szövetes szitanyomtatástól az o fszet- és flexonyomtatáson át a digitális nyomtatásig alkalmas a QRkódok abszolút biztos reprodukálására. Ezek az eljárások természetesen a nagyobb mennyiségekre vonatkoznak. A kisebb példányszámú, akár egyetlen darabos QRkód nyomtatására a kereskedelmi forga-

Print adja el a webet: 0 3 1 a megváltó QR-kód? g n i h s i bl

Trendi új fogalmakat használni, melyek tartalma nem általánosan ismert. Így volt ez mindig is, nem kell másra gondolnunk, csupán csak az orvosok, jogászok nyelvhasználatára. Mi is tulajdonképpen a QR-kód a nyomdaipar és a felhasználók szempontjából?

u P &

második világháború elõtt a német és angol haditengerészet különösen a tengeralattjárók közötti hírközlés fenntartása érdekében jelentõs fejlesztéseket végzett. A korszak lezárulását követõen Németországban Rudolf Hell, Angliában pedig John Crosfield találmányai kerültek civil alkalmazásra, vagyis a nyomdaipari képfeldolgozás világvezetõ technológiájává váltak. Az amerikai megszállók Japánnak megengedték a faxolási technológia fejlesztését. A közelmúltban mindez öszszeért, és a digitális képrögzítés, -feldolgozás, -továbbítás és -kiadás egyetlen egységet alkot. Ennek része az 1994-ben Japánban szabadalmaztatott QR-kód. A Quick Response (gyors válasz) gyakorlatilag egyszerû és biztos információelõállítást és visszafejtést tesz lehetõvé magas automatikus hibaszázalék-javítással. A QR-kódban szögletes pontok találhatók, melyek akármilyen szögbõl könynyen, torzításmentesen fényképezhetõk, illetve automatikusan javíthatók, az így közölt információk gyorsan és biztonságosan feldolgozhatók. A QR-kód több generációs fejlesztésen ment keresztül, aminek következtében segítségével egyre nagyobb biztonsággal egyre több adat rögzíthetõ. Például a 2008-as L verzió több mint 7 ezer számokból álló karaktert tartal-

A

34

t n i r P

PLAKATIV / PRINT & PUBLISHING 130/2012

Z:\P&P\130P&P\vp\130p71qr3.vp 2012. februÆr 13. 21:31:20

lomba kapható 9 ezer forintos digitális printerek is alkalmasak. Nyomdatechnikailag a QR-kód bármikor bárki számára hozzáférhetõ. Éppen ez adja meg a nyomdaipar számára a fennmaradás lehetõségét. A QRkód lényege ugyanis, hogy olyan szoftveralkalmazásokat tesznek mögé, amelyek gyakorlati hasznot hoznak a felhasználó számára. A QR-kód számos, többnyire ingyenes programmal produkálható. Viszont a felhasználásokat vagy maguk az alkalmazók fejlesztik ki saját részükre, vagy applikációként szoftverházaktól vásárolják meg. Leegyszerûsítve, a QR-kód, mint ahogy a neve is mondja, egy kód, ami egy számítástechnikai rendszerbe bekerülve a legkülönbözõbb nagyságú információmennyiséget juttatja el a felhasználónak, aki ebbõl választva automatikusan kapja


NYOMTATÁS meg az elképzelésének megfelelõ végterméket. Adigitális világ eljutott odáig, hogy nem megsemmisíteni akarja a hagyományos nyomdaipari technológiát, hanem saját céljaira használni azt. Ma Magyarországon egyre több helyen láthatók „sakktábla” formájú QR-kódok újságok címlapján, plakátokon vagy akár weboldalakon. Ezeket „ingyen” azonnal használható szolgáltatásokra lehet váltani, melyek a digitális világhálón több ezer helyen fent vannak, mégsemtalálja meg kellõ számú fogyasztó. Más példával élve, teljesen elavult dolog az ingyenes telefonkönyv. Sokkal trendibb viszont a valahol észrevett QR-kód mobiltelefonnal való beszkennelése, melyek segítségével csupán a hagyományos telefonkönyv egyetlen sorát kapjuk meg. Ma már telefonkönyv nem kell, és mindenki tudomásul veszi, hogy Magyarország közel 10 millió állampolgára közel 13 millió mobileszközt használ, amelyek használható címlistája digitálisan sem létezik.

g n i h s i l b

Digitális szempontok A QR-kódot eredetileg az autógyártási folyamatok nyomon követésére fejlesztette ki a Toyota leányvállalata. Mivel a Quick Response kétdimenziós vonalkódrendszer nagyon nagy elõnye, hogy személyre szabható és pluszköltség nélkül elõállítható grafikus elemek hordoznak szinte korlátlan mennyiségû, egy kattintással elérhetõ adatot, így a reklámipar is átvette. A kód maga nyílt szabvány, így felhasználásának korlátlan lehetõségei vannak. A hirdetéseken és a névjegykártyákon kívül a kódok praktikusan használhatók tömegközlekedési jegyeken – amit például Japánban és Németországban már több éve bevezettek –, koncertjegyeken vagy repülõjegyeken a regisztrációhoz. A turistalátványosságok mellett elhelyezett kódokról lehívható tájékoztatók – amelyeket például San Franciscóban már alkalmaznak –, megkönnyítik az utazók életét. A Starbucks kávézóláncban pedig a sorban állást úszhatják meg azok, akik a cég két éve el-

t n i r P

u P &

indított saját alkalmazásával, QR-kóddal fizetnek reggeli kávéjukért. Japánban a metróperonon egy cég olyan plakátot helyezett ki, ahol termékei mellett QR-kód van, így várakozás közben a cég ingyenes, saját applikációjával be is vásárolhatunk, melyet kiszállítanak nekünk. A Nike 2010 év elején nagyszerûen használta ki a QRkód által nyújtott lehetõségeket Nike True

0 3 1

City elnevezésû iPhone app-jához, amelyben a leolvasóval titkos kihívásokat találhattak a felhasználók. De vajon hányan olvassák le? A lengyelországi Heineken okosan kikerülte ezt a kérdést, és nem reklámokra, hanem valódi emberekre rakta a kódot. U-code nevû kampányukban a fesztiválozókat szerették volna megszólítani egy különleges, ám igen egyszerû ötlettel. Az érdeklõdõknek személyre szabott QR-kódokat nyomtattak, melyekkel sokkal könnyebben lehet új emberekkel megismerkedni, csajozni és pasizni. A kampány- összefoglaló videó szerint (amit olvasóink megtekinthetnek weboldalunkon) ötezer kódot készítettek, ami kb. tízszerese volt a vártnak. Az is kiderült felmérések alapján, hogy nagyobb mennyiségben olvasnak be olyan kódokat, amelyek valami exkluzívat nyújtanak számunkra az egyszerû információk helyett. Az HBO például új sorozatát, a Gengszterkorzót olyan plakátokkal reklámozta, amelyeken QR-kódokkal letölthetõ jelszóval exkluzív buli belépõt és egy ingyen italt kaphattak a szemfülesek. Tehát a Quick Response többet nyújt mint egy link vagy egy névjegykártya. Mostanra Ázsiában már külön QR-kód-tervezésre szakosodott ügynökségeket hoztak létre.

130/2012 PRINT & PUBLISHING / PLAKATIV

Z:\P&P\130P&P\vp\130p71qr3.vp 2012. februÆr 14. 1:56:04

35


NYOMTATÁS

Újabb ipari tömegtermékgyártás

Most már nyomtathatjuk a teljes elektronikát Egyértelmûen a nyomdaipar egyik jövõbeni jelentõs piaca a nyomtatott elektronika területe. Eddig alapvetõen egyedi nyomtatott áramkörökben gondolkoztak a fejlesztõk és gyártók. Mára viszont a teljes termék készülhet nyomtatással. Még meglepõbb az a felismerés is, hogy minden nyomtatási eljárás alkalmas nyomtatott elektronikai termékek elkészítésére, legyen az ofszet-, magas-, mély-, flexo-, szita- vagy ink-jet-nyomtatás. Természetesen az esetek többségében a nyomathordozó nem papír.

lméletileg minden meglévõ nyomdai rendszeren átalakítás után készíthetõk ilyen termékek. Az ok az analógia azonosságával magyarázható. A hagyományos nyomtatásnál négy szín pontjainak egymás utáni nyomásával keletkeznek a képek. Ugyanez történik a nyomtatott elektronika esetében, amikor is vékony rétegû elektronikus elemeket hoznak létre különbözõ funkciós rétegek egymásra nyomtatásával. Ipari mennyiségek készíthetõk a nyomdatechnikai módszerekkel. Gyakorlati alkalmazása azonban még gyerekcipõben jár. Ezért is alakult megaz Organics Electronics Association nemzetközi szervezet. Az elsõ alkalmazási területek az RFID-chipek nyomtatási területén születtek. Ezek a rádiófrekvenciás nyomatok érintés nélkül

E

t n i r P

36

g n i h s i l b

u P &


Z:\P&P\130P&P\vp\130p63nyomelektro.vp 2012. februÆr 14. 16:21:21

0 3 1

olvashatók, így alkalmazási területük szinte korlátlan. A következõ nagy ipari terület a szolárcellák és display-k nyomtatás útján történõ gyártása. Itt különösen kiemelendõ az OLED-technológia, azaz a szerves fénydiódák nyomdai gyártása. Sajnos, csak néhány nyomdász ismerte fel a lehetõséget és ismeri a technológia adta piaci elõnyöket. Mielõtt azonban túlzott illúziók keletkeznének, mindenkinek számolnia kell azzal, hogy évekig még ezeken a területeken jelentõs fejlesztések lesznek, és úttörõ munkára van szükség. Ma már kész termékek is elõállíthatók szinte kizárólagosan nyomdai úton. Erre példa a képünkön lévõ zseblámpa, melynél az elemeket, az áramköröket és az OLED-et is egy mûanyag bankkártyahordozóra nyomtatták.


NYOMTATÁS

Nyomtatott interaktív csomagolások, elemek

Robbanásszerûen nõ az igény a vékony, rugalmas, nyomtatott elemek és antennák iránt, melyeket fõleg az RFID-technológia használ. Prognózis szerint 2011-ben már 2,2 milliárd dollár értékben készültek ilyen nyomatok. Ez a mennyiség 2021-ben 44 billió 250 milliárd dollár lesz! nálló fejlesztõvállalatot hoztak létre Blue Spark néven az Egyesült Államokban. Feladata a cink-szén elemek fejlesztése, melyek univerzálisan használhatók a tradicionális és a nyomtatott elektronika különbözõ ágazataiban. A Blue Spark Technologies idõközben a nyomtatott elemek technológiájának úttörõje lett a fejlesztés és az alkalmazás területein. Egyedülálló felhasználási területeket hoztak létre, amelyek a tömegtermékek gyártásában, logisztikájában és értékesítésében használhatók. Az innovatív, költségtakarékos megoldások növelik a brandmenedzsment hatékonyságát és gaz-

Ö

daságosságát, nem is beszélve a biztonság és az ellátási lánc javításáról. Számos fejlesztés született az interaktív csomagolások területén, melyeket alapvetõen a fogyasztói szektor, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar használ gyártott és forgalmazott termékeinél. Az RFID és RF-szenzor-megoldások a hagyományos print médiumok területeire is betörtek, mint például a könyvek, folyóiratok, poszterek, üdvözlõkártyák piacaira, de ma már a ruházati ipar is elképzelhetetlen ezen megoldások nélkül. A felhasználásuk iránti piaci igény évrõl évre robbanásszerûen nõ.

0 3 1

g n i festék h Részecskementesisezüst l b u Nagy teljesítményû P & t elektronikai rendszerek n i Pr

Új, reaktív ezüst tintát fejlesztett ki az University of Illinois. Az amerikai egyetem új festékével megbízható, nagy teljesítményû elektronikák nyomtathatók olcsó nyomathordozókra, mint például papírra, rugalmas mûanyagokra vagy más kombinált anyagokra. Az anyagtudományi kar szakemberei által kifejlesztett új festék felhasználási területei szinte korlátlanok. elhasználásával antennák, elemek, szenzorok, szolárelemek nyomathatók, melyek hordozható készülékekben és nagy felületi kiterjedésben egyaránt felhasználhatók. Újdonságot jelent ennél a fejlesztésnél, hogy az eddigi tinták parányi fém részecskéket tartalmaztak, melyek szuszpendált állapotban kerültek a festékbe. Ezzel szemben az új megoldás esetén ezüst acetát és ammónia transzparens oldata található, az ezüst oldott állapotban marad a folyadékban egészen a nyomtatásig. Nyomtatás után a folyadék elpárolog, és homogén vezetõréteg marad vissza. Maga a száradási folyamat rendkívül gyors. Az eddig használt részecskéket tartalmazó tintákkal szemben számos elõnnyel

F

rendelkezik a reaktív festék. Sokkal könnyebben és gyorsabban állítható elõ, hiszen néhány perc alatt keverhetõ össze

egy charge mennyiség. Ez a részecskés megoldás esetében már több órát igényelt. További elõnyt jelent, hogy a készített festék több héten át stabil marad. Említésre méltó, hogy a reaktív ezüst festék 100 nanométeres fúvókákkal is felhordható, ami lényeges kisebb a részecskéket tartalmazó tintás technológiáknál. Alacsony viszkozitásának köszönhetõen ink-jet-nyomtatásra is alkalmas. Ezenfelül air brush szórófejekkel is feldolgozható a festék. Általában a fém színeket felmelegítve, nagy hõ fokon lehet nyomtatni. A reaktív ezüst festék ezzel szemben alacsony hõmérsékleten is feldolgozható, ezért alkalmas papír és mûanyag hordozókon történõ nyomtatáshoz.


Z:\P&P\130P&P\vp\130p63nyomelektro.vp 2012. februÆr 13. 21:36:11

37


NYOMTATÁS

0 3 1

g n i h s i l Az Aranycsapat b emlékére u P jármûdekorációk Látványos&OSG t n i r P A

A jármûdekoráció az egyik leghatékonyabb közterületi megjelenési forma. Mozdonyreklámokkal azonban már ritkábban találkozunk. Az alábbi képek az OSG Hungary munkáját dicsérik.

z OSG Hungary dekorálta a MÁV reklámmozdonyát, amit a legendás 1953-as magyar–angol futballmérkõzés emlékére indított a vasúttársaság a

Nyugati pályaudvarról múlt év novemberében. A mozdony teljes felületét borító dekoráció az Aranycsapat tizenegy játékosát örökíti meg. A több mint 85 tonnás,

20 méter hosszú jármû matricázásához 120 négyzetméter fóliát használtak fel. Nemcsak látható volt a jármûdekorációt, hanem a világsajtó is beszámolt róla.

Sisi 175 GYSEV viszont az Erzsébet királyné tiszteletére feldekorált mozdonyt küldte útjára decemberben. Ebben az évben ünnepeljük Sisi születésének 175. évfordulóját, ez alkalomból tervezte meg a designt és külön logót a vasúti modellezéssel foglalkozó Loc&More Kft. A kivitelezést (nyomtatás, dekorálás) szintén az OSG Hungary Kft. végezte. Ezt a több mint 120 négyzetméternyi fóliafelületet 72 óra alatt helyezték el a mozdonyon. Erzsébet magyar királyné arcképe a tiszteletére épített és nemrég felújított gödöllõi királyi váró elõtt is látható volt.

A

38


Z:\P&P\130P&P\vp\130p61self.vp 2012. februÆr 13. 21:51:31


NYOMTATÁS

Selfridges kampányol az óceánok védelméért

Project Ocean néven a Selfridges a The Zoological Society of London, a Green Peace és más környezetvédelmi szervezetekkel együttmûködve kampányt indított a tengerek és élõviláguk megmentéséért. A rendezvény öt hétig tartott az Oxford Streeten. gényes grafikákat és kirakatokat rendeztek be, melyekben alapvetõen környezetbarát anyagokra nyomtatott plakátok és display-k álltak. A grafikai munkák kivitelezéséhez a szintén londoni BAF Graphics szellemi tudását vették igénybe. A BAF Graphics grafikák sorát készítette a kampányhoz. Digitális nyomatokkal látták el az ablakokat, így a látogatók szinte a tengerben érezhették magukat. A fóliák PVC-mentesek, környezetbarátok voltak, könnyen lehetett eltávolítani a display-krõl és az üvegfelületekrõl. Dan Chang, a BAF Graphics account igazgatója büszke arra, hogy 100%-ban újrafeldolgozható anyagokkal dolgoztak, melyek közül külön kiemelte a Dufaylite recycling papírt, valamint a Forex Smart fóliákat. Közvetlenül az anyagra nyomtak a Durst Rho–600-as és az Océ Arizona XT–550-es digitális nyomtatókkal, az UV-tintákkal. A BAF Graphics nagy formátumú, digitális nyomatokra specializálta magát, melyek fotóminõségûek. Kül- és beltéri munkájukat brandek, múzeumok és szolgáltatók veszik igénybe. Az 1981-ben alapított cég fotó- és szitanyomtatással kezdte tevékenységét. Az évek során egyre több szervizszolgáltatást kínált megrendelõinek, ahol mindig is törekedtek a megrendelõk egyedi kívánságainak megvalósítására. Kínálatukban megtalálható a projektmenedzsment, valamint a kreatív szolgáltatások, köztük természetesen a finishing és a profeszionális installálás is. A személyes szervizszolgáltatás kitûnõ minõséggel és gyorsasággal párosul. Mindig a legújabb technológiákat alkalmazzák. Digitális nyomataikat íves és tekercses nyomtatásnál szinte minden hordozóra képesek elkészíteni.

I

t n i r P

g n i h s i l b

0 3 1

u P &

www.print-publishing.hu 130/2012 PRINT & PUBLISHING / PLAKATIV

Z:\P&P\130P&P\vp\130p61self.vp 2012. februÆr 13. 21:53:04

39


KIÁLLÍTÁS

Várakozások felett a SIGN Istanbul

Több mint 25 százalékkal növekedett Törökországban a kültéri reklámozás nemzetközi szakvására, a 13. SIGN Istanbul az elõzõ évhez képest. Négy nap alatt, 2011. december 14. között 19 618 látogató tekintette meg a szakmai kiállítást. arminc országból érkeztek a kiállítók, közülük kiemelendõ Európa és Ázsia aktivitása. Megdöbbentõen magas volt a hazai, török kiállítók részaránya, hiszen 334 cég kínálta termékeit és szolgáltatásait. A vásár további érdekessége, hogy a Távol-Keletrõl is nagyon sok látogató érkezett, de az iráni és egyiptomi érdeklõdõk részaránya szintén figyelemre méltó volt. A látogatók 66 százaléka érkezett külföldrõl, ami lényeges növekedés a 2010-es kiállításhoz képest, hiszen akkor csak 2500 fõ volt a külföldi érdeklõdõk száma. A kiállítók négy kontinensrõl érkeztek. Optimistaa SIGN Istanbul szervezõje, az IFO Istanbul Fair Organization a jövõ vonatkozásában is. Alapozza ezt arra is, hogy partneri együttmûködést kötött a londoni székhelyû Tarsus csoporttal, és többek között ezért is remélik, hogy a 2012-es kiállítás tovább növekszik majd, mintegy 30 százalékkal.

H

t n i r P

g n i h s i l b

0 3 1

u P &

Kávé kreatív környezetben

Fedezze fel a legnagyobb lehetõségeket! Ez a Fespa egyik jelszava. Mindig is nagy hangsúlyt fektetett a Fespa arra, hogy tagjai és kiállítói jól érezzék magukat. Erre példa a Big Bucks$ Cafe, melyet a látogatók is felkereshetnek.

z élõ és elgondolkoztató pop-up kávézó kitûnõ minõségû kávékat és snackeket kínál ingyenes WiFi-használat mellett. A látogatók szinte mindenhol csak nyomtatott termékeket láthatnak, vonatkozik ez az asztalokra, a székekre, a kanapékra, párnákra, bárszékekre, szõnyegekre, csempékre, függönyökre, tapétákra, display-kre egyaránt. Emellettegyedi ruházati cikkeket és reklámajándékokat is lehet vásárolni. A Fespa céljai szerint a nyomdászoknak friss gondolatokat kell kapniuk a kommercionálisterületeken is. A Big Bucks$ Cafe bizonyítja a nyomtatás sokoldalúságát és erejét még kávézás közben is.

A

40


Z:\P&P\130P&P\vp\130p66isztambul.vp 2012. februÆr 13. 22:03:40

r P

DRUPA

& t in

s i l b u P

g n hi

0 3 1

Where Innovation Begins The EDP Association Award logo is given to the best and most innovative print related products of the year and judged by an independent international panel of experts. The EDP Association Award means a product is the best in class out of all the new products launched this year in that category, giving you peace of mind in your purchase. www.edpassociation.com

210x297 anu edp 2012.indd 1

01/02/12 10:39


BESZÁLLÍTÓK

HP Latex-nyomtatók Új piaci lehetõségek

Világpremierre készül a HP a barcelonai Fespán. Itt mutatja be elõször HP Designjet L28500 és L26500 ink-jet-nyomtatóit, melyek Latex-tintákkal mûködnek, és a rajtuk készített termékeket kültéri és beltéri célokra egyaránt fel lehet használni. berendezést a GSB Experience Centerben, a spanyolországi San Cugatban fejlesztették ki azzal a céllal, hogy a nyomdai szolgáltatók új bevételi forrásokhoz juthassanak, és így tudják tevékenységüket bõvíteni. Természetesen a Fespán láthatók tábla- és display-berendezések is, többek között a HP Scitex FB–7600-as ipari nyomtató és a HP Scitex TJ–8600-as ipari nyomtató is az XP-család mellett. A San Cugat-i fejlesztési központ 25 percnyi távolságra van a kiállítási területtõl, ezért az érdeklõdõket a HP buszokkal kiszállítja. Novemberben született meg a 104 inch, vagyis 2,64 méter nyomtatási szélességû HP Designjet L–28500-as Latex-nyomtató. További újdonság, hogy nyomtatási sebessége 70%-al nagyobb a HP Designjet L–25500-as nyomtató sebességénél. A HP Designjet L–26500-as nyomtatási szélessége 1,55 méter (61 inch). A berendezés kitûnõen alkalmazható a növekvõ soft signage piac igényeinek kielégítésére. Mindkét gép az új HP–792 Latex Desigjet Ink festékeket használja, amelyek tulajdonságai közül kiemelendõ az erõteljes és fényes színhatás is. Ezek a tinták alkalmasak öntapadós anyagok, vinil fóliák nyomtatására, valamint kétoldalas nyomatok készítésére is. Szintén látható a Fespán a 3,2 méter (126 inch) szélességû HP Scitex LX–850-es ipari nyomtató, mely több work-flow-funkciójával rugalmas és hatékony termelésre alkalmas, duál tekercses, tekercsrõl szabadkivezetéses, illetve tekercsrõl tekercsre történõ nyomtatáshoz egyaránt. Gyakorlatilag minden szilárd és rugalmas anyagra minõségi nyomtatásra képes az UV- fényre száradó tintatechnológiát alkalmazó HP Scitex FB–700-as berendezés, ami 6,4 cm (2,5 col) vastag anyagokra 2,5x3,05 méter formátumban tud nyomtatni. Itt az alkalmazások között a hosszú élettartamú felhasználások a döntõek. Ide sorolhatók a point-of-display, vásári grafikák, bannerek és bútorok. A fedõfehér festék

A

t n i r P

42

g n i h s i l b

u P &

speciális alkalmazásokat is lehetõvé tesz. A fotónyomtatók közül a HP Designjet Z–6200 HP Vivid Photo festéket használ. Nagy sebesség mellett nagy formátumban kitûnõ képeket nyomtat. Kromatikus vörös festékével megnagyobbított színspektrum visszaadására képes világító színek esetén.


Z:\P&P\130P&P\vp\130p79hp.vp 2012. februÆr 14. 2:16:37

0 3 1

PostScript nyomtatói közül a HP Designjet Z–5200-es kommercionális berendezését mutatja be a Fespa szakkiállításon. A 112 cm-es nyomtató HP Instant Printing Pro szoftvere segítségével gyors és egyszerû feldolgozást tesz lehetõvé. A berendezés felhasználja az új ColorPRO papírcsaládot is.

FEDEZZEN FEL •• MEG TOBB ´ LEHETOSEGET! ´´ ´

SOFTWARE

SUBSTRATES

P

t n ri

WEB TO PRINT

DIGITAL TEXTILE

g n hi

s i l b

u P &

MORE OPPORTUNITIES

0 3 1

tőséget e h le b b ö t g l mé Fedezzen fe iállításon. k 2 1 0 2 l a it a FESPA Dig lkészülni.

azását a egtervezheti ut megéri fe m el ire év am , ég ás ts gí az ó se y ut jlődését. ra, a 400 kiállít lkozásának fe A vállalkozás eg ás lla lít ál vá ki n Ö 12 az 20 k ai FESPA Digital is számítunk: atják fel újítás Ha ellátogat a gyan gyorsíth , amelyre nem ho et k, nk já nü at en ut b m k meg irányban viszne jövőbe, mert ők mindig olyan ok ás az ut b ab os De a leghaszn 12 kiállításon SPA Digital 20 yek felé. FE én a m a él ár új ám és sz a új helyek get vállalkozás tik Önt? több lehetősé merre repíthe , ég ja m d l tu fe i n K . ze tt ez Fed 21–24. közö , 2012. február Barcelonában OM CÍMEN!

DIGITAL.C WWW.FESPA A T S O M N JO REGISZTRÁL

Corporate Sponsor

P&P-Plakativ-297x210-Hu.indd 1

Platinum Sponsor

Digital Textile Sponsor

03/01/2012 14:32


BESZÁLLÍTÓK

Új Agfa-kínálat a Fespán Highlight nagyformátumú nyomtatók

Folyamatosan bõvíti az Agfa Graphics ink-jet-kínálatát, melyet a barcelonai Fespán is felvonultat. Világpremiernek számít a kiállításon az :Anapurna M2540 FB nyomtató bemutatása. A textilnyomtatás új zászlóshajója a :Jeti 3324 Aquajet Pro, és ezenkívül a :Jeti 3020 Titan is elérhetõvé válik. A minõség itt fotószintû. Nyomtatási sebessége eléri a 45 négyzetmétert óránként. A vákuumasztalon egyszerre különbözõ hordozók is elhelyezhetõk, így a kis példányszámú nyomtatás céljaira is használható. Step and Repeat funkciója szintén ezt a célt szolgálja. Textilnyomtatásra a :Jeti 3324 Agfa Aquajet Pro hatszínes, vizes bázisú festéket használó ink-jet-nyomtatóját vonultatja fel az Agfa a kiállításon. Ez a rendszer poliészter alapú szövetekre is képes nyomtatni, az inline, infravörös rögzítõrendszer briliánsan csillogó, tartós nyomatokat hoz létre. Nyomtatási szélessége 3,2 méter/óra, sebessége pedig 65 m2/óráig növelhetõ.

jdonság az automatikus berakórendszer, amely opcionálisan csatlakoztatható az :M-Press Leopard nyomtatóhoz. Az :M-Press Tiger ipari felhasználási céloknál használható optimálisan. Ez a két berendezés optimálisan váltja ki a nagy ipari, több színes, szitanyomó rendszereket. Gazdaságos kis példányszámú nyomtatásnál is. Eddig az Agfa UV-rendszerei közül az :Anapurna M2050-es nyomtatóból értékesítette a legtöbbet. A 2,05 méter széles nyomtató megbízható, kitûnõ minõségû, 2x3 méteres keménytáblás anyagokra nyomtat, de használható flexibilis nyomathordozókhoz is. Új tagja a gépcsaládnak az :Anapurna M2540 FB, amelynek nyomtatási felülete 2,54x1,54 méter.

Ú

t n i r P

g n i h s i l b

0 3 1

u P &

A valós felbontás 400 dpi. A berendezéshez feltekercselõk, tekercsemelõk, inline vágók, gõzös elszívó- és szûrõrendszer is tartozik. Íves és tekercses nyomtatási rendszerét kombinálja az Agfa :Jeti 3020 Titan FTR nyomtatójával. Ennek a gépnek is 3,2 méter a nyomtatási szélessége, és szintén használ fedõfehéret. A moduláris :Jeti 3020 Titan FTR különbözõ kiépítésben folyamatosan bõvíthetõ, így a felhasználók különbözõ nyomtatási sebességek, kiadási rendszerek közül választhatnak, amelyeket piaci pozíciójuk alakulásának megfelelõen tudnak változtatni. Arendszer 32 nyomófejjel is szállítható, amelyhez további négy fedõfehér festékfej illeszthetõ.

44


Z:\P&P\130P&P\vp\130p93Agfafespa.vp 2012. februÆr 14. 2:33:16


BESZÁLLÍTÓK

Agfa Graphics–Spandex megállapodás

Kereskedelmi együttmûködést kötött az Agfa Graphics, melynek értelmében az Anapurna UV-technológiájú, tintasugaras nyomtatókat a Spandex kereskedelmi hálózatában értékesíti. eon Watson, a Spandex hardver üzletágának igazgatója szerint az UV-technológiát alkalmazó Anapurna tökéletes berendezés táblaanyagok, display-k és akcidens termékek nyomtatására a gyorsan változó piaci körülmények között is. A felhasználók nagy teljesítményû, magas minõséget nyújtó berendezéseket tudnak vásárolni a különbözõ árkategóriában. Különösen ígéretes az Anapurna M2540 FB berendezés. Számos bemutatón és kiál-

L

t n i r P

lításon már nagy érdeklõdés mutatkozott a termék iránt. A Spandex a világ egyik legnagyobb globálisan kereskedõ cége, amely a reklámés display-ipart szolgálja ki. Berendezéseket, anyagokat, szerviztevékenységeket, digitális nyomtatási megoldásokat, valamint jelöléstechnikai rendszereket egyaránt forgalmaz. Kínálatában a világ vezetõ márkáinak minõségi termékei találhatók meg.

g n i h s i l b

u P &

0 3 1

Forradalmian új vákuumos asztalt fejlesztett ki az Agfa, amely két zónában mûködik, és lehetõvé teszi, hogy az asztalt négy különbözõ munkaterületre lehessen osztani. Hatszínes rendszerét fedõfehér festék felvitele egészíti ki, ennek köszönhetõen a CMYK-, LC- és LM-, illetve fehér tinták alkalmazásával különösen minõségigényes munkák nyomtathatók. Paraméterei között kiemelendõ 12 pikoliteres cseppmérete is.


Z:\P&P\130P&P\vp\130p93Agfafespa.vp 2012. februÆr 14. 16:13:00

45


BESZÁLLÍTÓK

Innovatív, értéknövelõ technológiák a Mimakitól

Egyre nagyobb az igény a kitûnõ minõségû, magas értéket képviselõ nyomdatermékek iránt. A szakma ily módon tudja csak árbevételét növelni. Felismerve ezt a trendet, a Mimaki fejlesztései innovatív reklámtermékek és textíliák készítését teszi lehetõvé a felhasználók számára.

L Pr

t n i

u P &

egújabb asztali, UV síkágyas nyomtatója, az UJV–3042FX A/3-as nyomathordozóig (300x400 mm) képes sík anyagokat akár 50 mm vastagság esetén is megnyomtatni. Ez a asztali UV ink-jet-nyomtató lakkozásra is képes. A termékek exkluzivitását direkt színek nyomtatásával és különbözõ prégelési hatások megvalósításával fokozza. Transzparens anyagok felhasználásakor fedõfehér nyomtatható, ami briliáns hatást ad a nyomtatott színeknek a nyomathordozón. Három különbözõ tintacsaládot is használhat az UJV–3042FX. Kiemelendõ a

46

g n i h s i l b

nyomtató primer funkciója. Ez azt jelenti, hogy azok az anyagok, amelyek eddig UV ink-jet-nyomtatásra alkalmatlanak voltak, a primer funkciós elõkezelés után már nyomtathatók UV-fényre keményedõ festékekkel. Ez a technológiai megoldás már eddig is használatos volt, csak kézzel kellett a primerizáláshoz szükséges anyagot felhordani. A Mimaki UJF–3042FX nyomtatója ezt a mûveletet is automatizálta. Kiemelendõ elõny, hogy a berendezés ehhez nem igényel önálló nyomtatási idõt, és nemcsak a teljes, hanem részterületeken is alkalmazható.


Z:\P&P\130P&P\vp\130p62mimaki.vp 2012. februÆr 14. 2:47:22

0 3 1

Most már négy szélességben (60, 100, 130 és 160 cm) kapható a CJV–30-as modell. Ezzel a berendezéssel nyomtatni és kivágni is lehet egyetlen munkamenetben. A CJV–30-as nagy sebességgel ismeri fel a vágójeleket, így a vágási sebesség is gyorsabb lett. Az új jelfelismerõ technológiát használja a CG–60-as desktop vágóberendezés is. A CJV–30-as és a CG–60-as kombinálható transzfer besütõ egységgel, így az oldószeres festékekkel nyomott anyagok a textil transzfernyomtatásnál is felhasználhatók. Itt legjelentõsebb piac a sportszer-textíliák területe.


BESZÁLLÍTÓK

Efi második generációs textilnyomtatóval Piacra lépett az Efi új Efi VUTEk TX3250r textilnyomtatójával. Ez a gép a 2002-ben piacra bevezetett VUTEk FabriVu elsõ generációs ink-jet textilnyomtató továbbfejlesztése. A TX3250r új piaci lehetõségeket nyújt felhasználói számára, különösen a soft signage területein.

nyomtatási szélesség 3,2 méter, melyet 1080 dpi-s minõségben képes megnyomtatni. A berendezés 1800 ft2/óra (167 m2/ óra) teljesítményig szabályozható, köszönhetõ a nagy sebességgel száradó tintáknak. Ezek a festékek poliészter, PVC- és vinil anyagokon is megszáradnak. Nagy felbontás esetén 8 színnel mûködik a rendszer, és kitûnõ minõségû display, bannerek, zászlók készíthetõk. Nagy mennyiségû megrendelések esetén a 4 színes CMYK nyomtatási technológia segítségével növelhetõ a sebesség. Ekkor is kitûnõ minõségû bannerek és zászlók készülnek. A TX–3250r közvetlenül képes textilre nyomtatni, vagy transzfernyomtatási eljárással indirekt módon. Így a felhasználó részére több gyártási lehetõség is rendelkezés áll. A gép néhány perc alatt teszi meg azt, amit elõdjei. Minõségben és sebességben a legkorszerûbb berendezések közé tartozik.

A

g n i h s i l b

0 3 1

u P Házi proof designereknek, & t n i r P ügynökségeknek

Teljes körû proofmegoldást kínál az Epson az Efivel együttmûködve. Az Epson Stylus Pro WT7900, a Stylus Pro9400 és a Stylus Pro3880 berendezések megvásárlásakor a felhasználók minõségi házi proof készítésére alkalmas eszközhöz jutnak. Az Epson ezt a rendszerét designereknek, média- és reklámügynökségeknek kínálja. z Efivel való együttmûködés lehetõvé teszi, hogy ezeken az Epson nyomtatókon minõségi lenyomatok készüljenek, szimulálva az eredeti nyomtatási technikát. A vevõ egyszerûen kiválasztja a számára alkalmas Epson nyomtatót, majd az Epson képviselete ez alapján összeállítja a teljes rendszert, ami magában foglalja a hardvert, a szoftvert és a RIP-szoftvert is a megfelelõ médiaszoftverrel együtt. A Design Edition elnevezésû proofmegoldás opcióként tartalmaz egy automatikus, magas minõségben dolgozó kalibráló és mérõrendszert is, amely az adott nyomtatóhoz illesztett spectroproofok nyomtatását biztosítja.

A

A Stylus Pro WT–7900 Design Edition fehérfedõ tintát használó proofnyomtató, ami különösen alkalmas csomagolóanyagok modellezéséhez. Nyomtatási szélessége 24 col, azaz 60,9 cm a legkülönbö-

zõbb nyomathordozók esetén is. A Stylus Pro–4900 Design Edition nyomtatót különösen azoknak a reklámügynökségeknek ajánlják, amelyek nagyon nagy színterû munkákkal foglalkoznak. Itt a nyomtatási szélesség 17 col, azaz 43,2 cm. Az Epson Stylus Pro–3880 Design Edition különösen alkalmas kisebb designstúdiók és magánvállalkozó grafikusok részére, akik kompakt munkákat alacsony nyomtatási költségek mellett akarnak készíteni. A nyomtatási szélesség itt is 17 col, azaz 43,2 cm. Az Epson az Efivel együttmûködve állítja össze a rendszereket a felhasználó számára, így a bekerülési költség is nagyon kedvezõ.


Z:\P&P\130P&P\vp\130p62mimaki.vp 2012. februÆr 14. 5:42:04

47


BESZÁLLÍTÓK

Atlantic Zeiser end-to-end tekercses rendszerrel Hatékony nyomtatási megoldásokat mutat be az Atlantic Zeiser Digiline Single Product gépcsaládjával különbözõ termékek gyártásához az idei Fespa kiállításon.

digitális nyomtatást is egyre jobban szorítják a szállítási határidõk, próbák sokaságát kell produkálni a végleges munka indítása elõtt. Ezek már a digitális nyomtatásnál is end-to-end rendszerek segítségével biztosíthatók hatékonyan, kreatívan és rugalmasan. Az Atlantic Zeiser megoldásai ezt a rugalmas lehetõséget mutatják be.

A

g n i h s i l b

Digiline Single Product tekercses berendezése rugalmasan konfigurálható, különbözõ bevezetési és adagolási rendszer kapcsolható, nyomtat és kódol, biztonsági festékeket használ fel, kamerás digitális rendszerével garantálja a hibátlan termelést. A pályaszélesség 30–1050 mm. Moduljai között végtelenített nyomómûveket, digitális ink-jet-nyomófejeket,

u P &

0 3 1

szárítórendszereket és vezérlõegységeket találhatunk. Automatikusan ismeri fel a hibás terméket, miközben folyamatos, hiánytalan termelést biztosít. A Digiline-ba integrálhatók az Omega, a Delta monokróm digitális nyomófejek és a Gamma négyszínes nyomómûvek. Integrált MiniController segítségével a teljes end-to-end folyamat ellenõrizhetõ.

t n i r P Summa V-Cut rendszer

F szériás síkágyas rendszerét mutatja be a 25 éves múlttal rendelkezõ Summa. Ez a berendezés különbözõ felhasználásokra használható, segítségével különbözõ anyagok, mint például habosított mûanyagok, papír kasírungok, kartonok, fényvisszaverõ felülettel ellátott anyagok is vághatók. V-Cut- ferde vágásokra is képes, amelyek lehetnek 15, 22,5, 30 illetve 45 fokosak. Az anyagvastagság 45 fokos vágási szög esetén elérheti a 18 mm-t. Az elektronikusan oszcilláló fej tartalmazza a vágó- és rillezõegységet, de elhelyezhetõk itt különbözõ kivágó formák is. AV-Cut F jól kiegészíti a Summa S, a Summa Cut és a Summa Thermotransfer

A

48


Z:\P&P\130P&P\vp\130p73fez nd2.vp 2012. februÆr 14. 5:57:00

Drucker-Cutter DC4 eszközt. A V-Cut vágófejet többek köz a Summa F1612-es berendezésbe is beépítették, ugyanakkor a Summa Class és Summa Cut professzionális tekercsvágók is megtekinthetõk a Fespán. Abelga a Summa cég grafikai készülékeket gyárt ipari felhasználásra. Ezeket fõleg a reklámtechnikai ágazat, a feliratozóipar és a légi közlekedés használja.


Zünd digitális kivágás

S3 CuterLiner néven teljesen új, digitális kivágóberendezést mutat be a Zünd a Fespán. Szuper gyorsaságnak örvend a berendezés, amit forradalmian új közvetlen meghajtórendszerének köszönhet. Így az ár/teljesítmény kategóriában a verhetetlen modellek közé tartozik.

t n i r P

g n i h s i l b

0 3 1

u P &

óliákat, mûanyagokat, papírokat és kartonokat egyaránt tökéletes minõségben képes feldolgozni. A berendezéshez külön vágó-, rillezõ- és marószerszámok rendelhetõk. Az S3 kivágót a 2010-ben bevezetett Zünd Cut Center szoftver irányítja. Gazdaságosan vághatók 3 méter széles textiltekercsek, marhatók könnyû alumínium lemezek is. A 3D-s maráshoz 50 mm vastag táblák is felhasználhatók. Ezenkívül a Zünd természetesen bemutatja Board Handling teljesen automatikus, digitális vágórendszerét, melynek kezeléséhez nem szükséges személyzet. Láthatóak lesznek még a letekercselõ rendszerek: a Twin Cuting kétkéses vágóberendezés, valamint a 3D-s maróegységek.

F


Z:\P&P\130P&P\vp\130p73fez nd2.vp 2012. februÆr 14. 11:31:29

49


BESZÁLLÍTÓK

SAi: új PixelBlaster Print 0 3 Production program 1 g n i h s i l b A u P & t n i r P Elsõ alkalommal mutatja be Európában az SAi amerikai cég új PixelBlaster Print Production programját, amely szabványosított, nagy formátumú nyomtatáshoz használható a professzionális reklámtechnika területén és az ipari CAD/CAM-alkalmazásoknál, CNC-gyártásoknál.

program szabványosítja a moduláris egységekbõl álló tervezõ és gyártó szoftverek mûködését. Mindezek mellett konzekvensen figyeli a végtermék nyomtatási minõségét és a színek hûségét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy adott üzemben különbözõ típusú berendezések vannak, akkor a PixelBlaster program segítségével minden kimeneti

egységen azonos színminõség garantálható. Vonatkozik ez a legkülönbözõbb hardverekre és a legkülönbözõbb fajtájú tintákra, továbbá a nyomathordozó paramétereit is figyelembe veszi. A program optimalizálja a munkafolyamatokat, és ezzel megszünteti a szûk termelési keretmetszeteket is. Teljes körûen felügyeli a termelést, ellenõrzi az adatokat, elvégzi a munka-elõkészítést, figyel a színme-

nedzsment és a rippelés folyamataira, elemzi az analóg és digitális nyomtatók tulajdonságait, majd meghatározza a kiadási helyet. Különösen jól használhatók extrém széles kiadási körülmények között. Jól biztosítja a színhûséget nagy példányszámú megrendelések esetében is. A program Windows- és Macintosh-környezetben egyaránt futtatható.

Széles formátumban a GMG Mind a kültéri, mind pedig a beltéri reklámozás céljaira a szuperszéles formátumú nyomtatás területén mutatja be termékeit a GMG. Most már itt is lehet proofokat készíteni.

ddig is kvázi szabványként használták a GMG-megoldásokat a színmenedzsment, a proofmegoldások területein. Ma már világviszonylatban több mint 750 nagy formátumú nyomtatóés vágógépet vezérelnek a GMG-megoldásai. A Fespa kiállításon programjai rugalmas szerkesztõ funkcióira hívja fel a figyelmet a GMG, melyek segítségével a vágási, illetve feldolgozási sebességet nagymértékben lehet csökkenteni. Ezek

E

50


Z:\P&P\130P&P\vp\130p76fepix.vp 2012. februÆr 14. 11:28:47

a programok mind Mac-es, mind PC-s felületen egyaránt mûködnek. A programok tökéletesen illeszkednek a kreatív tervezõ és a végrehajtó termelõ berendezés feltételeihez. A GMG-programok harmadik legfontosabb jellemzõje a gazdaságosság. Ez nemcsak a termelési sebességre vonatkozik, hanem az integrált, tintakímélõ funkcióra is. A festékmegtakarítás nemcsak gazdaságossági, hanem környezetvédelmi szempont is.


BESZÁLLÍTÓK

Enfocus: Instant PDF 10 kommentált hibaüzenetekkel

Még ez év elsõ negyedévében forgalomba hozza a belga Enfocus Instant PDF 10 csomagjának upgrade-jét. A legfontosabb fejlesztések ezen a téren, hogy a program segítségével üzembiztosan, jó minõségû, nyomdaérett PDF-állományokat lehet elõállítani.

z upgrade kommentált hibaüzeneteket ad a betöltött állományokról, melyek segítségével azok gyorsan korrigálhatók. Az Instant PDF 10 támogatni fogja az OSX 10.7 Lion, az Adobe CS5.5 Illustrator, az InDesigner, valamint az Acrobat X/Distiller programokat. Természetesen az Instant PDF 10 az Enfocus PitStop Libraryval is bázistechnológiájához tartozik, így az a teljes PitStop produkciós folyamat része. Minden felhasználó, aki Instant PDF 09-et vásárolt, vagy elõzõ verzióját erre frissítette, ingyen jut-

A

Pr

Pu

g n i h s i l b

hat az Instant upgrade 10-hez. Az Instant PDF 08 verziók vagy az alatt levõ programcsomagok viszont lecserélendõk az Instant PDF 10-re. Jelenleg az egész világban használják az Enfocus Instant-megoldását nyomdaérett PDF-anyagok készítésére. Segítségével számos hiba kiküszöbölhetõ, ugyanakkor a nyomdák és a reklámszolgáltatók speciális tulajdonságait is figyelembe veszi a rendszer. Széles körû felhasználói elemzés elõzte meg a fejlesztést. Ebbõl kiderült, hogy az Instant PDF használóinak

& t in

0 3 1

igényük van a hibaüzenetekre, mivel így a hibakeresés ideje lényegesen rövidebbé válik. Optimalizált hibastatisztikát is készít a program, és az üzenetek figyelembe vételével a következõ munkák már automatikusan jól készíthetõk el. A PitStop Library is automatikusan támogatja a legújabb PDF/X szabványokat, a Preflight proofot és a különbözõ színrendszereket, és automatikusan elõkészíti az adatokat az Enfocus Switch részére. Mindezek nagy segítséget nyújtanak a PDF-állományokkal dolgozóknak.


Z:\P&P\130P&P\vp\130p76fepix.vp 2012. februÆr 14. 6:03:15

51


INFORMÁCIÓ

Ricoh a drupa évében Ügyfélközpontú innovációk

2011. december 1-jétõl Zöldi Csaba tölti be a Ricoh Hungary kereskedelmi igazgatói pozícióját. A több éves kereskedelmi-vezetõi gyakorlattal rendelkezõ szakember 2004 óta dolgozik a Ricoh Hungary-nél, korábbi munkakörében major account értékesítési vezetõi feladatot látott el. Reményei szerint a tavalyi évben megkezdett folyamatoknak köszönhetõen 2012-ben a Ricoh továbbra is megkerülhetetlen tényezõ lesz a magyar nyomda- és irodatechnika piacán. változó piaci helyzetre reagálva, új értékesítési és kapcsolattartási stratégiák kidolgozása jelenti az elsõ lépcsõfokot egy strukturáltabb, tudatosabb kereskedelmi divízió felé vezetõ úton. Olyan technikák fejlesztésére törekszem, melyekkel gyorsan és hatékonyan tudunk válaszolni a piaci igényekre. Fontosnak tartom még a Ricoh értékeinek célzott csatornákon való kommunikálását, hiszen hiába a mi technológiánk és szolgáltatásunk az egyik legszofisztikáltabb a piacon, ha ezek az információk nem a megfelelõ emberekhez jutnak el.

A

Ricoh-eredmények

t n i r P

g n i h s i l b

u P &

Visszatekintve a 2011-es évre, egyértelmûen kijelenthetjük, hogy nagy eredményeket értünk el a nyomdai területen. A 2010 novemberében debütált Pro C901-es modellünkkel piacvezetõk lettünk Európában a színes, nagyobb teljesítményû gépek között. Az új, belépõ szintû, 65/75 lap/perc sebességû eszközcsaládunk az õsz folyamán debütált, és igen kedvezõ fogadtatásra talált a vásárlók körében. Márciusban világszintû stratégiai együttmûködési szerzõdést kötöttünk a Heidel-

berggel. Elsõ lépésben ez egy kereskedelmi együttmûködés, azaz a Heidelberg is értékesíti partnerei felé a Ricoh nyomdai rendszereket, és ezzel párhuzamosan megindultak a közös fejlesztések is. Az év végén pedig megkezdõdött az Infoprint Solution, az IBM-tõl 2010-ben megvásárolt nyomdai divíziójának integrációja a Ricoh globális hálózatába. Az elmondottakból kitûnik, hogy olyan fejlesztések indultak el a tavalyi évben, amelyek nemcsak a digitális nyomtatás, hanem az egész nyomdaipar jövõjét befolyásolják.

Zöldi Csaba

0 3 1

Drupa-aktualitások

A felsorolt termékek és megoldások mellett a drupán megtekinthetõ a 2011-ben debütált TotalFlow munkafolyamat-menedzselõ szoftverünk, amely más hasonló szoftverekkel összevetve egy költséghatékony alternatívát kínál. NowPrint webto-print szoftverünk is egyre népszerûbb az ügyfeleink körében. A fentiek mellett Ricoh Business Driver Programme néven honlapot indítottunk, ahol ügyfeleinket hasznos üzleti tanácsokkal látjuk el, ezzel is növelve az általuk elérhetõ árbevételt. Az Infoprint integrációjával is további komoly szoftverportfólió érkezett hozzánk. Büszkén mondhatjuk tehát, hogy ezen a területen szintén eredményes évet zártunk. A drupán kerülnek bemutatásra a Heidelberg szoftverkörnyezetébe integrálható színes nyomdagépeink. Ezeknél megvalósul a szín- és munkafolyamat-menedzsment azon szintje, amely a digitális technológia ofszetnyomdai környezetbe való hatékony integrálásához szükséges. További információk a drupa kiállítással kapcsolatban: www.ricoh.hu/drupa2012, vagy Tóth József nyomdai koordinátor a (30) 203 1893 telefonszámon.

52


Z:\P&P\130P&P\vp\130p09ricoh2.vp 2012. februÆr 14. 17:39:14

Ilyen egyszerű: A ZÜND digitális kivágó, mely az Ön igényeihez igazodik. Egy moduláris rendszer előnyei: A piacot az új trendek és a vevők folyamatosan változó igényei formálják. Ebben a gyors életritmusban rábízhatja magát a Zünd digitális kivágó sokoldalúságára. Ez egy olyan rendszer, amely igazodik az Ön igényeihez, akkor is, ha újfeladatokat kell megoldania és akkor is, ha növelni szeretné a hatékonyságát az automatizálás különböző szintjeivel. Az alábbi összeállítás csak néhány példa a lehetséges variációkra.

MUNKAERŐ IGÉNY

kézi működtetés

kézi működtetés

kézi működtetés

HATÉKONYSÁG

0 3 1

Ennél a félautomata konfigurációnál a kivágó berendezés rendelkezik első és hátsó asztalhosszabbítással, valamint egy pozicionáló eszközzel, mely maximalizálja a termelést azáltal, hogy az ívek levétele/kitörése közben már a következő ívet továbbítja a kivágási folyamat megszakítása nélkül.

P

t n ri

s i l b

g n hi

u P &

automata

Az automata ívtovábbításnál a gépmesternek csak a kivágott ívek asztalról történő levételével kell foglalkoznia. Egy személy könnyen tudja kezelni a berendezést és tud figyelni más munkákra is, mialatt a nehéz vagy nagy méretű íveket automatikusan továbbítja a rendszer.

automata

automata

Az automata rendszerrel az ívek továbbítása, és a kivágott ívek asztalról való eltávolítása önműködően történik. A munkaerő szükséglet csupán az első ív beállítására és a raklapok mozgatására korlátozódik. Ez a kivágó berendezés az indítást követően, felügyelet nélkül működtethető. Magyarországi forgalmazó és szerviz partner: U.M. Kereskedelmi Kft. Bányalég utca 44 H-1225 Budapest T +36 1 207 38 88 F +36 1 207 29 46 [email protected] www.unimark.hu

A leghatékonyabb termelés a digitális kivágásban. ZÜND G3 automata rendszerek, felügyelet nélkül.

Headquarter Zünd Systemtechnik AG Industriestrasse 8 CH-9450 Altstätten T +41 71 757 81 00 F +41 71 757 81 11 [email protected] www.zund.com


BESZÁLLÍTÓK

Új vezetõk a Xeroxnál Hét év után magyar Magyarországon

Új vezetõvel vágott neki az idei esztendõnek a világ vezetõ dokumentumkezelõ cégének hazai leányvállalata. A Xerox Magyarország Kft. és a Szlovéniát és Horvátországot is magában foglaló régió ügyvezetõ igazgatói posztját 2012. január 1-jétõl Novák Miklós tölti be, aki azzal a határozott céllal látott munkához, hogy tovább erõsíti a Xerox szolgáltatásközpontú megoldásainak pozícióit a hazai piacon. Mindehhez a drupa 2012 is nagy lendületet adhat a Xeroxnak. piaci lehetõségek kapcsán Novák Miklós hangsúlyozta, hogy a jövõben is fontosnak tartja a Xerox vezetõ helyének megtartását a nagyvállalati irodai szolgáltatások területén, valamint a partnerhálózattal való szoros együttmûködést annak érdekében, hogy az outsourcing szolgáltatásokat kiterjesszék a kis- és közepes vállalkozásokra, továbbá az egyéni felhasználókhoz is eljussanak a felhasználást könnyítõ, az egyedi problémákra szabott megoldások. Tervei szerint a vállalat által nyújtott outsourcing szolgáltatások az irodai dokumentumkezelésen túl bõvülhetnek majd az üzleti partnerek HR-, ügyfélszolgálati és IT-tevékenységeinek támogatásával is. A kereskedelmi menedzseri, illetve pénzügyi és számviteli diplomával rendelkezõ Novák Miklós a Konica Minolta kereskedelmi igazgatójaként kezdte szakmai pályafutását 1997-ben a hazai dokumentumkezelési szektorban. Innen igazolt át 2006-ban a Xerox Magyarország Kft.hez, ahol kinevezték az irodatechnikai üzletág igazgatójának. Karrierjét 2007-ben a Xerox Szlovénia ügyvezetõ igazgatója-

A

t n i r P

g n i h s i l b

u P &

Novák Miklós, a Xerox Magyarország Kft. új ügyvezetõ igazgatója

ként folytatta. Feladatai bõvülésével 2010 és 2011 között a szlovéniai és horvátországi piacokért is felelõs szakemberként a Xerox Adria üzletirányítási vezetõjeként dolgozott.

Idén januártól Carol Zierhoffer a Xerox informatikáért felelõs vezetõjének feladatait látja el, valamint a Xerox alelnökei közé is beválasztották. A jövõben rá és munkatársaira hárul majd a vállalat infokommunikációs rendszereinek folyamatos és biztonságos mûködtetése, illetve fejlesztése. A feladatkört John McDermotttól vette át, akit a Xerox technológiai üzletágának stratégiai igazgatójává választottak. A több mint húsz éve az informatikai pályán dolgozó Carol Zierhoffer szakmai tapasztalatait az ITT Corporationnél, illetve a Northrop Grumman Corporationnél szerezte, mielõtt a Xeroxhoz került.

54


Z:\P&P\130P&P\vp\130p67xerox.vp 2012. februÆr 14. 6:16:53

0 3 1

Xerox Global Graphic Communications Február 20-tól Jeffrey Jacobson tölti be a Xerox Global Graphic Communications elnöki pozícióját. A vezetése alá tartozó csoport feladatai közé tartozik a nyomdaipari ügyfelek számára munkafolyamatokat támogató megoldások fejlesztése, az ezekhez kapcsolódó szoftver- és hardverportfolió szélesítése, valamint olyan üzleti ajánlatok kidolgozása, amelyek flexibilisen illeszkednek a gyorsan változó piaci igényekhez. A nyomdaiparban komoly tapasztalatokkal rendelkezõ Jacobson az innovatív digitális nyomtatási megoldásairól is ismert Presstek elnök-vezérigazgatói posztját hagyta ott a Xeroxnál felkínált munkáért. A szakember még korábban az Eastman Kodak nyomdai részlegét irányította. Nevéhez kötõdik a Sun Chemical és az Eastman Kodak vegyesvállalatának, a Kodak Polychrome Graphics- nak a felfuttatása, amely vezetése öt éve alatt 1,7 milliárdos forgalmat generált.


Xeikon a digitális flexonyomtatás területén

g n i h s i l b

Tovább kívánja növelni piaci szerepét a Xeikon N.V. a flexonyomtatás területén, különösen koncentrálva a címkeés csomagolóanyag-gyártás piacaira. Stratégiai szempontból fontos lépésre került sor a Flexolaser felvásárlásával. Flexolaser a flexo- és magasnyomó technológia egyik vezetõ CtP-készülékgyártója. A vállalat rendelkezik a Thermoflexmárkanévvel és kereskedelmi jogával is. A Flexolaser megszerzésével az RSD Technic GmbH és a Flexolaser GmbH is a Xeikon tulajdonába került. Mindkét cég a CtP-készülékek egyik vezetõ gyártója. Szintén átvette a Xeikon az amerikai Eastman Kodaktól a Thermoflex kereskedelmi márkát. Mindkét tranzakcióra 2011. év végén került sor, melyet ez év január közepén jelentettek be. A részletekrõl egyetlen érintett partner sem hajlandó nyilatkozni.

A

t n i r P

0 3 1

Már korábban is világossá vált, hogy a Xeikon fontos piaci szegmensnek tekinti a flexonyomtatás piacát, nagy hangsúlyt fektetve a CtP-technológiák széles körû alkalmazására. E cél érdekében nemcsak termékeket, hanem az egész világot átfogó kereskedelmi és szervizrendszert is kiépít. Már több mint 15 éve fejleszt és gyárt a Xeikon digitális címkenyomógépeket és Computer-to-Plate-megoldásokat. A flexó CtP-kínálattal a Xeikon egyedülállóan széles körû megoldásokat képes kínálni mind a digitális, mind pedig a hagyományos piac résztvevõi számára.

u P &


Z:\P&P\130P&P\vp\130p84efi.vp 2012. februÆr 14. 9:32:26

55


BESZÁLLÍTÓK

KBA predrupa-Open House

Betekintés a drupára

Kétségkívül a drupa 2012-es rendezvény lesz az év elsõ számú találkozója. Mindenki erre készül, mégis a piacot legjobban meghatározni akarók már a drupa elõtt újdonságokkal kívánják magukra felhívni a figyelmet. Így tesz a KBA is, a modern íves ofszettechnológiára koncentrálva. Különösen nagy hangsúlyt kap a nagyformátumú nyomtatás inline rendszermegoldása.

u P &

yakorlatorientált válaszokat szeretnének adni a klasszikus nyomdaipari technológia gazdaságosságának fejlesztéseirõl, az íves ofszetnyomtatás újabb lehetõségeirõl. Peak-Performance minõségi kategóriát definiálnak. Továbbra is nagy hangsúlyt kap a hagyományos ofszet- és a digitális nyomtatás együttmûködési lehetõsége. A KBA hibrid megoldásokat vonultat fel.

G

t n i r P

g n i h s i l b

A drupán a KBA várhatóan egy Rapida íves ofszetgép premierjére is készül. Kulcsfontosságúak a beállítási és átállítási idõk további csökkentése. A ClosedLoop minõségirányítási rendszer új lehetõségeket nyújt. A KBA is újabb digitális nyomógép-megoldással jelentkezik. Ezek nagy részével azonban a szakma már március 20–23. között a KBA radebeuli üzemében a predrupa-Open House

0 3 1

rendezvényen ismerkedhet meg. A KBA, mint a világ második legnagyobb nyomdagépgyártója a drupán a 16. csarnokban 3500 m2 területen mutatja be feldolgozástechnológiai újdonságait, az íves, a tekercses és a digitális nyomtatás területein. Különös hangsúlyt kapnak a speciális, a csomagolóanyag- és az újságnyomtatás újabb megoldásai, a work-flow-integrációk és a CO2-csökkentés.

KBA-MePrint AG

Szeretné kizárni a KBA annak lehetõségét, hogy 100%-os leányvállalatát, a KBA-MetroPrint AG-t még véletlenül is összekeverhessék egy kereskedelmi hálózattal. Ezért 2012. január elsejei hatállyal a KBA MetroPrint AG nevét KBA-MePrint AG-ra változtatta. eányvállalat egyedülálló módon UV ofszetnyomdagépeket gyárt, melyek mûanyag kártyák, fóliák és elektronikus adathordozók nyomtatására egyaránt alkalmasak. A sikeres vállalkozás elnöke Holger Volpert. Elõkelõ pozíciót szerzett magának a KBA Metronic GmbH már évek óta az ipari

L

56


Z:\P&P\130P&P\vp\130p58kba.vp 2012. februÆr 14. 9:48:58

jelöléstechnika különbözõ területein is. A KBA Metronic GmbH a KBA MePrint AG 100 százalékos leányvállalata. Itt változatlan marad a névhasználat. A 2012. január elsejei hatállyal életbe lépett változások egyik cégnél sem jelentenek szervezeti vagy strukturális átalakításokat.

& t n i r P

u P

s i l b

g n hi

0 3 1

BESZÁLLÍTÓK

Tovább él a manroland Két vállalathoz azonos logó

Sajnos életünk szinte minden területén megtapasztalhattuk, hogy a jó márkáknak el kell tûnniük. Hivatkozva a konszolidáció és globalizáció óriási elõnyeire, számos, gyengébb mûszaki tartalommal rendelkezõ cég vásárol meg jobbakat. Integrálja saját rendszerébe, és sajnos az is gyakori eset, hogy a jobb termék helyett a rosszabb válik általánosan felhasználttá. gy tûnik, hogy ezt a csapdát a manroland, mint a világ egyik legjelentõsebb tekercses és íves nyomdagépgyártója már másodízben is el tudta kerülni. A mostani megoldás fájdalmasabb, hiszen a két üzletág gyakorlatilag egymástól függetlenedett. Werner Schneider csõdbiztos és dr. Frank Kebekus, a manroland fõképviselõi a csõd bejelentése óta teljhatalommal rendelkeznek a manrolanddal kapcsolatos összes döntés vonatkozásában. Mint arról elõzõ számunkban is tájékoztatást adtunk, a csõdbiztosok nagy tekintélynek örvende-

Ú

nek Németországban, mivel szakmai múltjuk során nem nyomtalanul tüntették el a rájuk bízott vállalkozásokat, hanem azokat valóban megmentették, és a mai napig mûködnek. „Az volt a közös cél, hogy a céget olyan befektetõk kezébe adjuk át, akik önálló, hosszú távú mûködtetésben érdekeltek.” Ezt a koncepciót a hitelezõi választmány is elfogadta, egyetértve azzal, hogy a manrolandnak be kell tartania meglévõ kereskedelmi szerzõdéseit, és át kell vennie az alkalmazottak többségét. Amanroland üzemeiben azóta is folyamatos a gépgyártás.

58

u P &


Maga a manroland már a csõdeljárás bejelentése elõtt befektetõket keresett. Ezek a befektetõk azonban nem biztosították az említett követelményeket. A jelenlegi helyzet szerint a manroland tekercses ofszetgépeket gyártó részlegét, ami alapvetõen az augsburgi rotációs üzemre koncentrálódik, a Possehl csoport veszi át. Az észak-németországi lübecki családi vállalkozás tervei között a plaueni gyárral való szoros együttmûködés is szerepel. Az augsburgi üzem után a plaueni gyár részesedésének megszerzésére is törekszik. Sikeres évet zár 2011-ben az L. Possehl & Co. mbH. Forgalmuk 45%-kal növekedett, és elérte a 2,5 milliárd eurót. 70%-kal növekedett az operatív eredményük is. Világviszonylatban több mint 10 ezer fõt foglalkoztatnak. A manroland rotációs üzletágának átvétele újabb önálló elszámolású üzletág létrehozását jelenti a Possehlnél az új manroland web systems GmbH megalapításával. Acél, hogy az üzletág továbbra is a világ elsõ három újság- és illusztrációs nyomórendszerek gyártója maradjon. Az üzletág vezetését maga Uwe Lüders úr, a Possehl csoport felügyelõbizottságának elnöke veszi át. Munkáját egy öttagú menedzsment támogatja, ahol Peter Kuisle, a szerviz és a kereskedelem vezetõje, a mûszaki részleget Dieter Betzmeier irányítja. A termelésért és a beszerzését Franz

g n i h s i l b

Tony Langley (balra), az íves üzletág új tulajdonosa fog kezet Uwe Lüders úrral. Középen Werner Schneider csõdbiztos örül a manroland megmentésének

t n i r P

Manroland tekercses üzletág

0 3 1

BESZÁLLÍTÓK Gumpp a felelõs. Avállalat fejlesztését és a személyi ügyeket dr. Daniel Raffler vezeti. Dirk Rauh irányítja a kereskedelmi szervezetet. A Possehl hosszú távon 1400 alkalmazott munkahelyét garantálja, ami azt jelenti, hogy az augsburgi munkahelyek számának több mint felét menti meg. „Kitûnõ szakmunkásgárdával, jó piaci pozícióval modern és hatékony termékeket képes gyártani az új üzletág. A megrendelõkkel folytatott beszélgetés alapján a manrolandot továbbra is megbízható partnernek tartják.” Lüders úr szerint a jövõben ez az üzletág 300 milliós eurós árbevétellel számolhat. A Possehl cég vette át 2010-ben a szintén csõdeljárás alá vont Böwe Systec vállalkozást is. Ez a cég továbbra is borítékolórendszereket gyárt világszínvonalon. Diverzifikált konszern a Possehl csoport. Az egymástól gazdaságilag függetlenített részlegek 30 országban mintegy 140 leányvállalatot tartalmaznak. A vállalkozást 1847-ben Ludwig Possehl Lübeckben alapította vastermékek forgalmazására.

Manroland íves üzletág Fõleg Offenbachban koncentrálódott a manroland AG íves ofszetgyártó üzletága. A csõdeljárás alá vont manroland ezt a magántulajdonú Landley Holding plc számára értékesítette. Az angliai Nottenghamshire-i vállalkozás birtokolja az ingatlanokat és a negyven országra kiterjedõ értékesítési szervezetet. Werner Scheider csõdbiztos örömmel nyugtázza, hogy ezzel a megállapodással Offenbachban sikerült 860 dolgozó munkahelyét megmenteni. A Langley ezzel átveszi a nemzetközi képviseleti szervezeteket is, melyek fõ tevékenységi köre az íves ofszetgépek értékesítése volt. Ez nagy valószínûséggel érinti a manroland Magyarországot is. Tony Langley, a csoport egyedüli tulajdonosa szerint „nagyon jó gazdasági perspektívát látunk az átszervezett cég számára, ahol a kutatás-fejlesztési részleg kiváló, és a termelõberendezések is kitûnõek. A Langley Holding plc Hamburgban már két gépipari

t n i r P

A manroland augsburgi íves ofszetgépgyártó központjának fõbejárata cégcsoportot is irányít. A holding négy divíziója 2011-ben félmilliárd euró árbevételt forgalmazott, miközben 66 millió adózott nyereséget termelt. A Langley Holding része a Piller csoport, amely szünetmentes (UPS) áramforrások gyártásában a világvezetõk közé tartozik, termékeik különösen keresettek a high-end számítógép-központokban és a légi közle-

kedésben. A Claudius Peters csoport innovatív szállítórendszereket készít a feldolgozóipar számára. Az ARO csoport a hegesztéstechnológia szakértõje, megoldásait az autóipar és egyéb feldolgozói iparágak alkalmazzák. Negyedik üzletágához szállodai láncok kiszolgálása tartozik, melyet fõleg Anglia és Amerika területén végez.

g n i h s i l b

0 3 1

A manroland offenbachi tekercses üzemének központi épülete

u P &


59


BESZÁLLÍTÓK

Fejlesztenek az északi tekercses nyomdák MittMedia Print

Szintén egy új Ferag feldolgozórendszer üzembe helyezésével növeli piacképességét a kommercionális tekercses üzletágban a svédországi MittMedia Print AB. Itt egy MSD2-C behúzódobot állítanak fel MultiDisc- és RollStream-egységgel. Éjjel a nyomda helyi újságot gyárt, nappal pedig a heat-set termelés folyik. A nyomda profiljába reklámprospektusok és speciális érdeklõdési körbe szánt magazinok is megtalálhatók.

g n i h s i l b

0 3 1

Liuk Aala, az Alma Manu Oy ügyvezetõ nõje a a svájci szerzõdéskötéskor

Alma Manu Oy

u P &

innország nyomdaipara Tamperében új nyomtatási központot hoz létre, ahol a nyomatok továbbfeldolgozása kulcsszerepet jelent. Az Alma Manu Oy a pillanatnyilag leghatékonyabb és legsokoldalúbb Ferag-rendszert rendelte meg. A három MultiDisc- és RollStream-perifériaegységbõl álló MSD behúzósor sebessége meghaladja a 45 ezret. Ezen készül majd az Aamulehti, Kauppalehti és az Iltalehti délutáni újság jelentõs része. Az újságok példányszáma naponta

F

t n i r P

500 ezer darab. A nyomda új nyomdatermékek gyártását is tervezi. A rendszer berakóállomásai akár húsz egységre is bõvíthetõek. A Ferag-rendszer segítségével a nyomda reklámanyagokat is képes közvetlenül a címzettek részére összeállítani. Az optimális termelésirányítást a Navigator vezérlõrendszer biztosítja. Természetesen SNT 50-es vágódob és egy háromhajtásos StreamFold is szélesíti a gyártható termékek skáláját. Az Alma Manu Oy többnyire semi-kommerciális nyomtatványokat készít, valamint mellékleteket gyárt.

Fejleszt a Kaleva Oy is ár ez év szeptemberében megkezdi mûködését a finn Kaleva Oy nyomda új telephelyén. A tulajdonosok nagy hangsúlyt helyeztek az újságnyomtatás minõségénekés rugalmasságánakfejlesztésére, ezért a svájci Feragtól nagy teljesítményû MSD2-C mellékletbehúzó dobot rendeltek, amely DiscPool- és RollStream-perifériával is rendelkezik. A rendszer négy mellékletet is képes elhelyezni, valamint offline csomaggyártáshoz egy további DiscPool-egységgel rendelkezik. A rendszer klasszikus újságnyomtatáshoz csatlakozik, ezért a Ferag SNT-50 vágódobot és egy StreamFold háromhajtásos sort is integrált. A StreamFold lehetõségei megegyeznek a nyomdagépekbe épített háromhajtásra alkalmas hajtogatómûvekével. Így a Kaleva Oy nagy termelési rugalmassággal és biztonsággal rendelkezik, lényegesen kisebb beruházási költségek mellett.

M

60


Z:\P&P\130P&P\vp\130p70ferag2.vp 2012. februÆr 14. 9:42:07

Heat-set-gyártáskor a nyomdagép 32 oldalas tabloid terméket készít, melyet a hajtogatómûben tûznek és online kerül az SNT-50-es vágódobhoz. Ezt köztes tárolás követi. Az MSD2-C segítségével három termék is egybevezethetõ. A MultiDisc és RollStream segítségével 96 oldalas termékek is készíthetõk. A drótfûzést a StreamStitch végzi, majd az SNT-50-es három oldalt vágja meg. A berendezést a MittMedia Print 45 000 ütem/órás sebességgel mûködteti.

& t n i r P

b u P

n i h s li

1 g

0 3


BESZÁLLÍTÓK

90 éves a Hunkeler AG A digitális piacon is elismert

Kilenc évtizedes fennállását az állandó fejlõdés és átalakulás jellemezte. A Hunkeler AG mindig a vevõk növekvõ igényeinek kiszolgálását és a piaci változások követését tartotta szem elõtt. osef Hunkeler egyéni vállalkozásként 1922-ben alapította cégét grafikai berendezések forgalmazására. Mára a világ egyik meghatározó gépgyártója a prepress- és postpress-megoldások területén, amelyek egyaránt alkalmazhatók a digitális és a hagyományos tekercses nyomtatások területein. A svájci cég mindig figyelemmel követte a papírfeldolgozás mûszaki fejlõdését is. Fennállása óta a Hunkeler AG mindig családi tulajdonban volt, megõrizve gazdasági, vállalkozói függetlenségét. 2003 óta Stefan Hunkeler vezeti a 250 fõs céget, amelynek székhelye Wikonban található. A vállakozás életében õ képviseli a harmadik generációt. Elsõ inline dokumentum-feldolgozó berendezését Printer Online Paper Processing, azaz POPP1 néven 1982-ben mutatta be a Hunkeler, amelyet a digitális, végtelenített, keskenypályás, tekercses berendezéseknél alkalmaztak. Hamar sikeressé vált koncepciójuk: az integrált nyomtatás és nyomatfeldolgozás. Ma már ebbõl a berendezésbõl hatezer darab üzemel a világban. A hetedik generációs POPP7-et a drupa 2008-as nemzetközi nyomdaipari kiállításon mutatta be a Hunkeler AG. Mérföldkövet jelentett a klasszikus nyomatfeldolgozás piacán a 2001-ben bemutatott Variweb rendszer. Ez már szervotechnikát alkalmazott, és már ekkor lehe-

J

t n i r P

62

g n i h s i l b

u P &

A jubileumi évben, nyáron fejezõdik be Wikonban a központ fejlesztése

tõvé tette a formátumfüggetlen tekercses nyomatfeldolgozást. Nemcsak a mûszaki fejlesztésre, hanem a partneri kapcsolatok ápolására is nagy


Z:\P&P\130P&P\vp\130p69hunkeler.vp 2012. februÆr 14. 13:33:46

0 3 1

gondot fordított a Hunkeler AG. Megrendelõinek igényeit rendszeresen figyeli, és a megoldásokhoz teljes körû lehetõséget biztosít, melyben a mechanikai komponensek, a vezérlõrendszerek és az anyagok tökéletes összhangban állnak. Fejlesztéseit a Hunkeler vásárokon kommunikálta. Elsõ házi kiállítását 1994-ben rendezte meg Wikonban. Az óriási siker miatt az Open House-t évente megrendezik Hunkeler Innovation Days néven. Ma már 2000 m2-es kiállítási területen mutatják be fejlesztéseiket a partnerek és a felhasználók bevonásával.


BESZÁLLÍTÓK

Goss: Elkelt a Vits Print

A Goss International vásárolta fel a németországi Langenfeldben székelõ Vits Printet. A Vits kötészeti berendezéseket, illetve részegységeket gyárt.

u P &

öbbek közt a Vits Print fejlesztette a Rotocut keresztvágó egységet, amelyet elõszeretettel alkalmaznak a Jet Web-berendezésekben. Emellett stancolórendszereket, lakkozómûveket és hajtogatómodulokat is gyárt. Ezek az egységek a jövõben Hollandiában, a Goss boxmeeri üzemében készülnek majd. Ide koncentrálja a Goss a rotációs gépek kiegészítõ egységeinek gyártását. A fejlesztések nemcsak Goss tekercses ofszet-rotációsgépekben használhatók, hanem konkurens gyártók tekercses gépeibe is beszerelhetõk mind az ofszet-, mind pedig a mély- és flexonyomtatás területein. A Vits termékek értékesítését a Goss saját szervezetében közvetlenül végzi, ez alól csak az USA kivétel, mert a Vits Amerika nem került felvásárlásra.

T

t n i r P

g n i h s i l b

0 3 1


Z:\P&P\130P&P\vp\130p69hunkeler.vp 2012. februÆr 14. 11:40:50

63


PAPÍR

Visszaesésben már utolértük Nyugat-Európát De Magyarország növekedhet

Erdély Zsolt, a Budapest Papír Kft. ügyvezetõ igazgatója szerint a legfontosabb az, hogy egy papír-nagykereskedõ milyen eredménnyel milyen vevõi kiszolgálást tud biztosítani és milyen hosszú távú biztonságot kínál partnereinek. avaly, 2011-ben átlagosan mintegy 8%-kal esett vissza Magyarországon a nyomdaipar papírfelhasználása. Ez természetesen kategóriánként változik, kiemelendõ azonban, hogy a famentes, íves papírok eseténen a fogyasztáscsökkenés 13%-os, a mûnyomó papíroknál pedig 6%-os. Gyakorlatilag a nyomdaipari papírfelhasználás négy évet veszített, hiszen 2011-ben elértük a válság elõtti 2007-es mennyiségi szintet. Nyugat-Európában a korábbi 240-250 kg-ról jelenleg 200-210 kg/fõ átlagos éves papírfogyasztás prognosztizálható, ami most Magyarországon nagyságrendileg 91-92 kg lehet. Három éve, 2009-ben Nyugat-Európa 21-22%-os nyomdaipari papírfelhasználás-csökkenést volt kénytelen regisztrálni. 2010-ben ezen országokban tovább csökkent vagy stagnált a nyomdatermékek fogyasztása, és ez további 2-3%-ot jelentett. 2011-ben viszont megindult egy enyhe növekedés, ami 1-1,5%-ra tehetõ. Így Nyugat-Európa 22-23%-os papírfelhasználás-csökkenéssel szembesült három év alatt. Ez eloszlás szempontjából másképp alakult Magyarországon. Mivel hazánk nyomdaipari exportja nem volt olyan

T

t n i r P

64

g n i h s i l b

u P &

Erdély Zsolt ügyvezetõ mérvû, mint Nyugat-Európáé, ezért 2009-ben a nyomdaipari papírfelhasználás csak 16-19%-kal csökkent. 2010-ben reménykedhettünk, hiszen ekkor közel 3%-os növekedés volt. 2011-ben viszont


Z:\P&P\130P&P\vp\130p94bppapirOK.vp 2012. februÆr 14. 20:13:29

a felhasználás ismét visszaesett és a csökkenés elérte a 8%-ot. Így három év alatt Magyarországon is 21-22%-ot csökkent a nyomdai papírfelhasználás. Nyugat-Európa csak remélheti, hogy a 2011-es növekedés tovább folytatódik. Ugyanakkor mindenki tisztában van azzal, hogy Nyugat-Európa valószínûleg már soha nem éri el a válság elõtti papírfelhasználás nagyságát. Ugyanakkor õk is azzal számolnak, hogy a fejlõdõ országok, mint például Magyarország is folyamatosan felzárkózik Nyugat-Európához, amibõl az következik, hogy hozzájuk képest nagyobb százalékos növekedés várható. A kérdés csupán az, hogy ez mekkora lesz és mikor következik be. Ebben a helyzetben az elmúlt években a piaci igények figyelembevételével a Budapest Papír folyamatosan átalakította papírválaszték-kínálatát. A cég üzleti éve az anyavállalathoz igazodva félévkor záródik. Mégis elmondható, hogy az elmúlt idõszakban a forgalom nem csökkent, hanem szegmenstõl függõen inkább növekedett, igaz, különbözõ mértékben, azaz a kereskedõ kollégák szakmailag hatékony munkát végeztek, aminek meg is lett az eredménye. Nem elhanyagolható tényezõ a mai világban, hogy most is mindenki munkahelye biztos, és a létszámot illetõen a csapat tovább bõvült. Nem kifejezetten kedvez viszont a magyarországi nyomdatermékek iránti keresletnövekedésnek a 2012. január 1-jével bevezetett környezetvédelmi termékdíj a reklámhordozó papírok esetében. A Budapest Papír saját vevõivel, illetve a Magyarországi Papírnagykereskedõk Egyesületén és a Nyomda- és Papípipari Szövetségen keresztül konzultációkat folytatott a törvény értelmezésével és végrehajtásával kapcsolatosan. Javaslatokat fogalmazott meg a törvényalkotók felé mind a végrehajtást, mind pedig a módosítást illetõen. Rendkívül nagy munkát jelent a teljes papír- és

0 3 1


PAPÍR nyomdaipar számára az új termékdíjtörvény elõírásainak értelmezése, bevezetése és mind szakmailag, mind pedig számszakilag helyes mûködtetése. A Budapest Papír több ezer vámtarifa szerinti cikkszámmal dolgozik, melyet a legkülönbözõbb beszállítóktól vásárol, és a legkülönbözõbb vevõknek értékesít. Mostanra a Budapest Papír IT-számítástechnikai rendszerébe integrálta a termékdíjjal kapcsolatos elõírásokat, természetesen nem kézi úton történik a számlázás. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy a termékdíj öszszege a nettó, áfa elõtti értékre vonatkozik, ezért annak a legkülönbözõbb egyéb adóvonzatai is vannak, illetve helyessége rendkívül fontos. Ez még bonyolultabbá tette a teljes számítástechnikai rendszer átalakítását. Fontosnak tartottuk, hogy minden kolléga a vásárlók minden döntési szintjén ismertette a termékdíj szabta kötelezettségeket és a változásokat. Ez óriási többlet feladatot rótt a kollégákra. Mára viszont elmondhatjuk, hogy megértettük a termékdíjtörvény logikáját, elemeztük annak végrehajtását, a végrehajtással kapcsolatos anomáliákat szinte kivétel nélkül sikerült egyértelmûen megfogalmazni és

t n i r P

eljuttatni, ha közvetve is, a törvényhozóhoz, illetve a törvényi kötelezettségeket és új elvárást mind a vevõink, mind a beszállítóink fele közvetíteni, az ezzel járó közös feladatokat, adminisztrációt és elvárt nyilvántartást megvalósítani. Partnereink hozzánk tartoznak. Érvényes ez mind a beszállítókra, mind a vevõkre. Jelen helyzetben a megfelelõ, gyors alkalmazkodás a legfontosabb. Mindig biztosítani kell a vevõknek azt, amire szükségük van, és a versenyképesség fenntartása életmentõ. Hosszú távon és biztonsággal kell számolniuk beszállítójukkal. A gazdasági válság Magyarországon is átalakította a vevõstruktúrát. A Budapest Papír az elsõk között kezdte meg a nem fizetõ vevõk kiszûrését. A nem fizetõ vevõ: vivõ. Ma már a magyar nyomdaiparban is kialakult az az üzleti kultúra, amely szerint nyíltan, tabuk nélkül lehet beszélni az üzlet pénzügyi feltételekrõl. Mind pénzügyileg, mind technológiailag, azaz papírszakmailag egyre nagyobb tartalmat kap minden tárgyalás. Ez óriási elõrelépésnek tekinthetõ. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy amíg korábban évi 80-100 nyomda fejezte be tevékenységét, ez a szám mára meghárom-

szorozódott, és elérhet akár 250-300-at. Kettõsség jellemzi a nyomdaipar minõségi fejlõdését is. Kialakult a megrendelõknek és a nyomdákban az a csoportja, amely a minõséget helyezi elõtérbe. Inkább kevesebbet nyomtat cikkszámban és példányszámban is, de a termékek európai szinten is mindenhol versenyképesek. A másik csoport az eladhatóságot helyezi az elsõ helyre. Itt elõfordul az is, hogy a papírválasztásnál a még felhasználható és értékesíthetõ minõséget biztosító olcsóbb nyomathordozót választják. Nem kérdés, hogy nehézségei ellenére a magyar nyomdaipar igenis fejlõdik, amelyet a Budapest Papír és minden papírnagykereskedõ örömmeltámogat. ABudapest Papír aktívan részt vesz a Print Power európai kezdeményezésben, s mint a hazai Papír-nagykereskedõk Egyesületének tagja, egyik támogatója a Print Power Hungary-nek. Ez a rendszer szintén a nyomtatott termékek elõnyeire hívja fel a megrendelõk döntéshozóinak figyelmét. Fontos tényezõ, hogy a nyomdatermékek hatékonyságának társadalmi elismertetésével nõ a nyomdaipar presztízse és a termékei iránti kereslet.

g n i h s i l b

0 3 1

u P &


Z:\P&P\130P&P\vp\130p94bppapirOK2.vp 2012. februÆr 15. 10:02:53

65


PAPÍR

Fejlesztett az M-real Növekvõ faltkarton-kapacitás

Befejezte az M-real kyrói üzemének korszerûsítését, ahol a magas minõségi követelményeket kielégítõ Carta Elega és az Avanta Prima márkák készülnek, amelyeket elsõsorban a kozmetikai és a gyógyszeripar használ. Ez a papírgyár évi 40 ezer tonna faltkarton készítésére alkalmas.

Új kezekben az M-real prémium papír

yróban a legújabb fejlesztés egy bioerõmû létrehozása, amely szerves földgáz helyett fatüzeléses lesz. Ez jelentõs CO2-kiváltást eredményez, és a kyrói üzem éves széndioxid-emisszióját 100 ezer tonnával csökkenti, ami mintegy 60 ezer autó széngáz kibocsátásával egyenértékû. Tervei szerint faltkarton-gyártó kapacitását évi 150 ezer tonnáról 935 ezer tonnára növeli az M-real. Ennek a programnak volt az egyik lépése a 2011-ben befejezett

K

t n i r P

Több éven át próbálta értékesíteni düreni papírgyárát az M-real Zanders. Most a Walzmühle AG vásárolt fel prémium papír üzletágát. A céget Reflex Premium Papier GmbH-nak nevezik. Így ez a Zanders gyár egy középvállalkozás tulajdonába került, melynek 50%-os tulajdonosa a dasseli Hahnemühle FineArt GmbH. A Walzmühle AG további 50%-os tulajdonosi része a menedzsment és magánbefektetõk kezében van. Az új tulajdonos a gyár megvásárlása mellett hozzájutott a márkahasználati joghoz is minden olyan termékre, amelyet a düreni gyár készített. Az alkalmazottak közül 100 fõt vettek át, a hivatalos átadás-átvétel 2012. február 15-én történt meg. A csoporthoz tartozik a strassburgi Lana Papiers Spéciaux gyár is, ami szintén FineArt papírokat készít, de termékei között biztonsági és mûszaki papírok is megtalálhatók.

g n i h s i l b

kyrói, simpelei modernizálás. Ebben az évben fejezõdik be az Äänekoski gyár kartongépének modernizálása. 2011-ben mintegy 16 millió eurót fordított az m-real fehér Kraftliner alappapírjának minõségi fejlesztésére. 2011-ben és 2012-ben az M-real consumer packaging üzletága összesen 100 millió eurós beruházást végez a termékek minõségének javítására, a környezetvédelem érdekében és kapacitásának bõvítése céljából.

u P &

0 3 1

Koehler-beruházás

Jelentõs, mintegy 35 millió eurós fejlesztést hajt végre az elkövetkezendõ három évben az August Koehler AG oberkircheni gyárában. Ez a beruházás túlnyomórészt a logisztika teljes körû automatizálására terjed ki. beruházás magában foglalja a finom-és dekorációs papírok teljesen automatizált tekercses csomagolását. Vonatkozik ez a bevezetendõ új papírformátumokra,az önátírós, íves papírokra és a vékony nyomdai papírokra is. Tartalmaz egy központi palettázórendszert, a vékony, tekercses nyomdai papírok tárolása pedig egy teljesen automatizált magasraktárban történik majd a jövõben. Ez a magasraktár 16 ezer automatikusan el-

A

66

érhetõ tárolóhellyel rendelkezik. A beruházás másik része a kutatás-fejlesztési részleghez kerül, ahol többek közt egy új mázolási technológiát és berendezést is fejlesztenek. Ezekkel a beruházásokkal a Koehler AG nem csupán vevõi jobb kiszolgálását, új termékek és formátumok bevezetését teremti meg, hanem hosszú távon biztosítani kíván 900 munkahelyet is. A teljes rendszer 2014. év végére kerül beüzemelésre.


Z:\P&P\130P&P\vp\130p90mkyro.vp 2012. februÆr 14. 5:16:46

Eddig a fejlesztések zömében a Koehler AG kehli, greizi és weisenbach-i gyáraiban történtek. Az oberkircheni beruházás a Koehler AG legnagyobb fejlesztése az elmúlt 30 évben, és a papírgyár 160 ezer tonna/év speciális papírt gyárt. A Koehler AG négy gyárában 1800 fõ dolgozik, és mintegy 500 ezer tonna termoérzékeny, önátíró, mûszaki, dekorációs, finom- és recycling papírokat készítenek. 2011-ben a forgalom elérte a 700 millió eurót.

Út a hatékonysághoz! Kodak Magnus VLF thermo CTP

& t in

Pr

0 3 KBA 130/A 8SW1 g n i h lis

b u P

MBO 142T

Közép- és Kelet-Európa leghatékonyabb íves gépsora A4 32 oldal egy menetben Prospektus Nyomda 8200 Veszprém, Tartu utca 6. Tel.: (06-88) 422-914 • Fax: (06-88) 405-012 [email protected] www.prospektusnyomda.hu

r P

& t in

u P

g n i h s i l b

s e r v i c e . hu@a gf a . c om

0 3 1

PUBLISHING PRINT. Print & Publishing 130 M E L L É K L E T T E L A NYOMTATOTT KOMMUNIKÁCIÓ SZAKLAPJA MAGYARORSZÁGON

Recommend Documents