progress

Ez a kiadvány a VP/2012/009 PROGRESS Foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási uniós program kölcsönös tanulás a kompetenciák és a foglalkoztatás területén célkitűzésének keretében készült.

A kiadvány tartalmáért a szerzők felelnek. Az Európai Bizottság nem felel a kiadványban megjelent adatok bárminemű további felhasználásáért. A kiadvány megjelenését a Progress Foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási uniós program (2007-2013) támogatta. A program megvalósításának felelőse az Európai Bizottság. A program az Európai Unió foglalkoztatási, szociálpolitikai és esélyegyenlőségi célkitűzéseinek megvalósítását támogatja, továbbá hozzájárul az Európa 2020 stratégiában meghatározott célok eléréséhez. Ez a hét éves pénzügyi cikluson átívelő program minden a hatékony szociál- és foglalkoztatáspolitikai jogszabályi háttér kidolgozásában érintett szakember munkáját támogatja az uniós 27-ek, az EFTA-EGT országok, és a tagjelölt államokban. További információ a következő honlapon található: http: // ec.europa.eu/progress

BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 3 A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG ..................................................................................... 4 AZ UNIÓS SZOCIÁLPOLITIKAI IRÁNYVONALAKRÓL ........................................................... 4 MUNKAERŐ INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK (MISZÉV): HATÉKONY VÁLASZ A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLEN .............................................. 7 A R.E.S.P.E.C. PROJEKT ....................................................................................................... 10 1. A PROJEKT ELNEVEZÉSE .................................................................................... 10 2. A PROJEKT RÖVID BEMUTATÁSA ....................................................................... 10 3. A PROJEKT PARTNEREI ....................................................................................... 11 4. A PROJEKT FŐBB IRÁNYELVEI ............................................................................ 12 A MUNKAERŐ INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK (MISZÉV) EURÓPAI MODELLJEI ........................................................................................................... 15 1. A HÁROM VIZSGÁLT RÉGIÓ ................................................................................. 15 2. A MISZÉV-OKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET............................. 15 3. A MISZÉV-OK SAJÁTOSSÁGAI ............................................................................. 16 4. A CÉLCSOPORT (AZ ADOTT ORSZÁG SZABÁLYÁLYOZÁSA ALAPJÁN) ............... 19 5. A MISZÉV-OK REGIONÁLIS HÁLÓZATAI ............................................................. 20 6. A MISZÉV-OK JELENLEGI SZÜKSÉGLETEI ......................................................... 23 A MISZÉV-OK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSAI ........................................................... 24 1. A SPANYOL MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA (KASZTÍLIA ÉS LEÓN, 2013) ..... 25 2. A BELGA MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA (VALLÓNIA, 2013) ...................... 26 3. A MISZÉV TÁRSADALMI HASZNÁNAK MODELLEZÉSE MAGYARORSZÁGON ..... 27

TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGTŐL SÚJTOTT SZEMÉLYEK RÉSZÉRE VALÓ MUNKAHELYTEREMTÉS KEDVEZŐ FELTÉTELEI MISZÉV-OKBAN ÉS HAGYOMÁNYOS VÁLLALATOKBAN .............................................................................. 30 1. ANYAGI TÁMOGATÁS AZ INTEGRÁLT MUNKAHELYTEREMTÉSHEZ .............. 30 2. A MISZÉV KÖZBESZERZÉSEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELE SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK SEGÍTSÉGÉVEL .............................................................................. 34 • Küzdelem a társadalmi kirekesztés ellen: A közös cél ...................................... 34 • Szociális záradékok és a MISZÉV .................................................................... 34 • A közbeszerzésekre vonatkozó uniós irányelv .................................................. 35 • Politikai szándék és állami megrendelések ....................................................... 36 • A szociális záradék előnyei ............................................................................... 36 • Jó gyakorlatok a MISZÉV-ok közbeszerzésekben való részvételére ................ 38 • A szociális záradékok fejlődésénak gátjai a közbeszerzési pályázatokban ............ 41 • A következtetések ............................................................................................. 41 3. A MISZÉV-OK A JÖVŐ IPARÁGÁBAN .................................................................. 42 4. EGYÜTTMŰKÖDÉS A „HAGYOMÁNYOS VÁLLALKOZÁSOKKAL” ...................... 43 TÁRSADALMI KIREKESZTÉSBEN ÉLŐK KOMPETENCAFEJLESZTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KEDVEZŐ FELTÉTELEK A MISZÉV-BAN ............................................................................. 45 1. MUNKAHELYEK ÉS KOMPETENCIÁK ELŐZETES TERVEZÉSE ........................ 45 2. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS FOLYAMATAI ..................................................... 46 3. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ESZKÖZEI ......................................................... 47 4. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS MÓDOZATAI ...................................................... 48 5. SZOCIÁLIS ÉS SZAKMAI MENTORÁLÁS: A MISZÉV-OK ELENGEDHETETLEN FELTÉTELE........................................................................ 51 • Meghatározás.................................................................................................... 51 • Bevált gyakorlat Spanyolországban: Mentorálási kézikönyv ............................. 52 • Bevált gyakorlat Belgiumban: Job coaching ...................................................... 56 • A mentorok feladatai ......................................................................................... 57 • A motiváció: A kompetenciafejlesztés motorja .................................................. 60 • Szakmai kompetenciák elismerése/érvényesítése ............................................ 61 • A mentorok bérköltségek finanszírozása .......................................................... 61 MUNKAERŐ-PIACI ELŐREJELZÉS ...................................................................................... 63 MUNKAHELYTEREMTÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK RÉSZÉRE MAGYARORSZÁGON..... 68 KÖVETKEZTETÉSEK ............................................................................................................. 72 MELLÉKLETEK ....................................................................................................................... 73

A társadalmi kirekesztettségben élők száma egyre magasabb az Európai Unióban. Az Európa 2020 Stratégiában az uniós vezetők kifejezték abbéli szándékukat, hogy a szegénységben és kirekesztettségben élők számát 20 millióra csökkentsék. Ennek érdekében az Európai Bizottság létrehozott egy a szegénység és a kirekesztés elleni uniós platformot. Az uniós platform létrehozása mellett, a szegénység visszaszorítása érdekében, az Európa 2020 Stratégia szociális céljai között meghatározott kritériumok révén az EU nagy hangsúlyt fektet a foglalkoztatáspolitikára, lásd a „Stratégia az Új Kompetenciákért és Munkahelyekért” kezdeményezést. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére 2010. december 16-án benyújtott bizottsági beszámoló szerint „a munkaképes személyek számára a szegénységből való kitörés legbiztosabb módja éppen a fogalkoztatásuk”, „a társadalom peremére szorult emberek munkaerő-piaci aktív inklúziója fontos helyet foglal el az uniós és nemzeti priorítások között. Egy sor olyan általános elvet fektettünk le, amelyek segítségével az emberek szükségleteik szerint bejuthatnak a munkaerőpiacra. Ezek az elvek rámutatnak arra, hogy integrált stratégiákban szükséges figyelembe venni a jövedelem-támogatást, a munkerőpiaci integrációt és a megfelelő szociális szolgáltatásokat.” Igyekezetünk szerint a projekt ennek megfelelően egységesen kezeli a foglalkoztatás bővítést, a kompetenciafejlesztést és a társadalmi kirekesztés elleni kűzdelmet. Azért fontos és szükséges a társadalmi kirekesztettségben élők részére történő munkahelyteremtés és az, hogy kompetenciáikat fejlesszük és frissítsük, hogy a leghatékonyabban tudjuk növelni esélyeiket a zökkenőmentes és gyors munkahelyhez jutás érdekében. Az állami költségvetések csökkenése miatt szükség van a források felhasználásának optimalizálására. Az egyik mechanizmus, amely már bizonyította hatékonyságát, s amely önmagában képvisel hidat a munka világa, a képzés és a társadalmi-szakmai integráció között, a gazdasági tevékenységre folytatására létrejött munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalat (MISZÉV). Azon kívül, hogy költséghatékony és rendkívüli mértékben csökkenti az állam szociális kiadásait, a MISZÉV lényege éppen az, hogy a társadalmi kirekesztéssel sújtottak részére új munkahelyeket teremt, miközben kompetenciáikat fejleszti, elősegítve munkaerőpiaci integrációjukat (hagyományos vállalkozásokban, vagy pedig éppen egy hosszútávú foglalkoztatásban érdekelt MISZÉV-ban).

3

A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS Az Eurostat 2013. december 5-ös, legfrissebb adatai szerint „2012-ben 124,5 millió ember, a lakosság 24,8 %-a élt szegénységtől és társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetve az EUban. 2011. évben a lakosság 24,3 %-a volt érintve ezek által, amíg 2008-ban 23,7 %. Az adatok szerint az emberek a kirekesztés három alábbi formája közül legalább eggyel szembesülnek : jövedelmi szegénységgel, súlyos anyagi deprivációval, vagy háztartáson belüli alacsony munkaintenzitással. Az elszegényedés kockázatától vagy a társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetettek számának csökkentése az Európa 2020 Stratégia egyik fő célitűzése.” Ezt a tendenciát egyre inkább jellemzik az államok között fennálló különbségek. Ha a három partnerországon belül megvizsgáljuk azok arányát, akik az imént felsorolt három indikátor közül legalább az egyiktől veszélyeztetettek, vagy abban is élnek, megfigyelhető, hogy Belgiumban a lakosság 21,6 %-a vagy veszélyeztetett, vagy már eljutott a társadalmi kirekesztettség stádiumába, amíg Spanyolországban és Magyarországon az Európai átlagon felül reprezentált az arányuk, 28,2, illetve 32,4 %-al. Az Európai Unió értelmezésében a szegénység vagy a társadalmi kirekeszElső társadalmi kirekesztési szint tettség kockázatát három indikátor jelöli: - a jövedelmi szegénységtől való feA vállalkozások nem Nincs lehetősége javítani a nyegetettség; akarják alkalmazni foglalkoztatási esélyein - a súlyos depriváció; KOCKÁZAT - a háztartáson belüli alacsony munkaintenzitás. Alacsony foglalkoztatási Konkrétabban: az Európai Alapítvány eséllyel rendelkező (1995.) szerint a társadalmi kirekesztettség az a „folyamat, amelynek során az egyén vagy egyének csoportja telMásodik társadalmi kirekesztési szint jességgel, vagy részlegesen kirekesztődnek a teljes körű részvételből abban Demotiváció Feladja a Önbizalomvesztés a társadalomban, amelyben élnek”. Az munkakeresést Európai Unióban egyes emberek olyan KIREKESZTÉS akadályokkal szembesülnek, amelyek gátolják őket a teljeskörű társadalmi részTétlenség, Elveszíti a szociális passzivítás kapcsolatait vételben, és az emberi fejlődéshez szükséges alapvető lehetőségekhez sem férnek hozzá. FORRÁS: ELABORATION PROPRE-FECLEI

4

A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ÖRDÖGI KÖRE A struktúrális munkanélküliség olyanokat sújt, akik speciális helyzetük miatt egyre jobban kirekesztődnek a társadalomból is, tehát nem csak (tovább)képzésre van szükségük. A jelenlegi adatok és azok elemzése arra utal, hogy a hagyományos képzési és szociális védelmi intézkedések önmagukban elégtelenek a társadalmi kirekesztés elleni kűzdelemben. Olyan munkaszervezési formákra és valóban hatékony, innovatív programokra van tehát szükség, mint a gazdasági tevékenység (tehát foglalkoztatás) révén integráló projektek vagy éppen a munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatok.

AZ UNIÓS SZOCIÁLPOLITIKAI IRÁNYVONALAKRÓL Az utóbbi években az Európai Unió és tagországai tudatosan helyeztek nagy hangsúlyt a foglalkoztatás- és szociálpolitikára, a fejlett társadalmakat megkülönböztető jegyekre. Azonban annak ellenére, hogy az államok számos új lehetőséget teremtettek, köszönhetően a lisszaboni növekedésről és foglalkoztatásról szóló szerződésbe foglalt foglalkoztatás- és mobilitásösztönzésnek, még mindig túl sok inaktív, munkanélküli és társadalmilag kirekesztett ember él közöttünk. A jelenlegi helyzetben a felgyorsult technológiai fejlődés, a globalizáció, a társadalmak előregedése és a nemzetközi válság miatt az Európai társadalom is változáson megy keresztül, s azok a régiók és azok az emberek, akik ezt nem képesek követni, lépéshátrányba kerülnek. 2000 márciusában az Európai Unió Tanácsa lisszaboni űlésén bevonta a társadalmi integráció támogatását az elkövetkező évtized stratégiai céljai közé, hogy több és jobb munkahelyet, nagyobb társadalmi kohéziót teremtő, fenntartható növekedésre képes, a legversenyképesebb és a legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasággá válhasson – világviszonylatban. Ezt követően, az EU hivatalos közlönyében 2004. december 16-án megjelent Európai Alkotmány célkitűzései között tartalmazza az Unió törekvését a teljes foglalkoztatottság elérésére és a társadalmi kirekesztés és diszkrimináció elleni küzdelemre (I-3. bek.), és többek között kijelenti, hogy támogatja a tagállamokat a munkaerőpiacról kiszorult emberek integrációjában (III-210 bek.). Késöbb, a megújult lisszaboni stratégiában az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy koncentrált erőfeszítéssel lép fel az erősebb és tartósabb növekedés, valamint a több és minőségibb munkahely létrehozásának érdekében. A Szociális Menetrend kereteiben, és a 2010. év, mint az „Európai társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni kűzdelem éve” következményeként, az Európai Unió megerősítette a társadalmi inklúziós politika folytatásának szándékát, ezen belül is kiemelve a tartósan munkanélküliek munkaerő-piaci integrációját, mint az egyik legfőbb célt. A mai uniós Új Európa 2020 Stratégia, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. A négy iránymutatásból következik itt három:

5

• A nők és a férfiak munkaerő-piaci részesedésének növelése, a strukturális munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatás minősége fejlesztésének ösztönzése. • A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően szakképzett munkaerő képzése és az egész életen át tartó oktatás és képzés támogatása. • A társadalmi inklúzió és a szegénység elleni kűzdelem támogatása. Ami az inkluzív növekedést illeti, az EU ösztönzi a magas foglalkoztatási rátájú gazdaságot, támogatva ezzel a társadalmi és területi kohéziót, és kidolgozta foglalkoztatási stratégiáját, mint az egyik kiemelt kezdeményezését: „Stratégia az Új Kompetenciákért és Munkahelyekért”, továbbá bejelenti Foglalkoztatási Csomagját, „Munkahelyteremtő alkalom” címmel. Az európai foglalkoztatás-politikával kapcsolatban világosan megfigyelhető a munkaerőintegráló szociálisan érzékeny vállalatok (MISZÉV) kulcsszerepe a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációjában, valamint a diszkrimináció elleni harcban. A MISZÉV-ok támogatják a nők és férfiak közötti esélyengyenlőséget, a munkahelyteremtést és csökkentik a regionális és helyi különbségeket a foglalkoztatásban, illetve a munkanélküliségben. A jelenlegi gazdasági körülmények között a munkaerő-piaci helyzet javítása és a férfiak és nők foglalkoztatási rátájának növelése Európában 2020-ig, mint célkitűzés miatt, több mint szükséges a társadalmainkban olyan intézkedések kidolgozása, mint a képzési folyamatok támogatása, a kompetenciafejlesztés és a társadalmi kirekesztettségben élők integrációja. Ma már olyanok is jelentkeznek MISZÉV-oknál munkát keresve, akik eddig nem éltek kirekesztettségben. Ezért kell támogatni, ösztönözni a MISZÉV-ok működését és a köz- és üzleti szféra közötti együttműködéseket, hogy időben tudjunk reagálni a kihívásokra. Ezt a problémát közösen kell kezelnünk, partnerségben, együttműködésben a különböző Európiai régiókkal. A következő oldalakon bemutatásra kerülő projekt eredményeinek megismerése lehetőséget nyújt arra, hogy jó gyakorlatokra, sikeres tapasztalatokra leljünk, s azokat megosszuk egymással; hogy egymástól eltérő, de sikeresen működő olyan integrált foglalkoztatási modelleket ismerhessünk meg, amelyek elősegítik a munkahelyteremtést és a társadalmi kirekesztettségben élők kompetenciáinak fejlesztését.

6

MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK: HATÉKONY VÁLASZ A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLEN Bár különböző jogi szabályozások és formák jellemzik a különböző uniós tagországokban működő a MISZÉV-okat - lásd megkülönböztetünk átmeneti (kiugrási) és tartós szociális foglalkoztatókat –, azért tisztán látszik a közös kiindulási pont: a MISZÉV-ok gazdasági társasági vagy szövetkezi formában működő közhasznú (szociális célokat maga elé kitűző), a kompetens állami szervek által működési területükön elismert társaságok, amelyek javak termeléséhez, illetve szolgáltatások nyújtásának érdekében (protitot termelő, de nonprofit) gazdasági tevékenységet folytatnak, s amely társaságok társadalmi célja a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek munkerőpiaci integrációja. Tehát piaci viszonyok között működő, profitot termelő, de nonprofit cégekről van szó, amelyek a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítik. A ENSIE szerint a MISZÉV egy olyan társaság, amelynek identitását a követezők határozzák meg: • A társadalmi kirekesztéstől sújott és szakképzetlen, s ebből kifolyólag a társadalomban marginalizálódott emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja; • Az üzleti szektoron belül végez szociális célú tevékenységeket: pont ez a környezet ez előidézője az exklúziós jelenségnek; • Erős pedagógiai dimenzió: a munkahelyi oktatási programok révén az egyén mind szakmai, mind állampolgári szinten képes fejlődni. A legfejlettebb uniós tagországokban a MISZÉV-ok már bizonyították alapvető szerepüket és hatékonyságukat egy olyan inkluzív társadalom létrehozásában, amely csökkenti a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ezek az Európai Unió számára kulcsfontosságú prirorítások. Ami a MISZÉV-ot hatékonnyá teszi a társadalmi kirekesztés elleni kűzdelemben, az az, hogy nem csak munkahelyet teremt és esélyt ad a hátrányos helyzetűek munkerőpiaci integrációjára, de jelentős mértékben fejleszti a munkavállalók szakmai kompetenciáit is, amire a szociális segélyek önmagukban nem képesek. Ezen felül, ezek a nonprofit cégek nyereségüket visszafogatják a termelésbe és a foglalkoztatásba. Röviden tehát a MISZÉV-ok hasznosak társadalmi és nemzetgazdasági szinten, versenyképesek a nyíltpiacon, jólétet generálnak és minőségi munkahelyeket teremtenek, hozzájárulnak a helyi gazdasági fejlődéshez, védik demokratikus értékeinket, a elmélyítik szolidaritást, és összességében egy igazságosabb, inkluzívabb és méltányosabb társadalom felépítéséhez járulnak hozzá. Központi szerepet játszanak a közigazgatás és a hagyományos foglalkoztatók kapcsolatában. Ebben az összefüggésben a közigazgatás alapvető feladata, hogy elősegítse a MISZÉV-ok fejlődését, és hogy kedvező feltételeket teremtsen az egyéb szervezetekkel, üzleti szférával való együttműködésükhez. 7

A SZOCIÁLIS INKLÚZIÓS ÉS MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

Kedvezményezett: Munkanélküli Kora miatt diszkriminált Szakmai tapasztalat hiánya Szakmai tevékenység és gyakorlat hiánya Szakmai kompetencia hiánya

Alacsony foglalkoztatás

Társadalmi és munkaügyi kirekesztés

Közigazgatási szervek

Nehezen tud bekerülni a hagyományos munkaerő piacba

Társadalmi kapcsolatok hiánya

EGYÜTTMŰKÖDÉS

Elkedvetlenedik

Hagyományos vállalkozások

MISZÉV

Törvényi háttér

Javítani a kompetenciákat

Társadalmi-munkaügyi folyamat Társadalmi folyamat (társadalmi képességek és motíváció)

Szakmai kompetenciák folyamata

Javítja a foglalkoztási esélyeket MUNKAERŐPIACI INTEGRÁCIÓ TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ FORRÁS: ELABORATION PROPRE-FECLEI

8

Vállalkozói háttér

Motiválni, lelkesíteni Kapcsolatokat építeni

A jelenlegi gazdasági körülmények között a munkaerőpiaci helyzet javítása és a férfiak és nők foglalkoztatási rátájának növelése Európában 2020-ig, mint célkitűzés miatt, több mint szükséges a társadalmainkban olyan intézkedések kidolgozása, mint a képzési folyamatok támogatása, a kompetenciafejlesztés és a társadalmi kirekesztettségben élők integrációja. Ma már olyanok is jelentkeznek MISZÉV-oknál munkát keresve, akik eddig nem éltek kirekesztettségben. Ezért kell támogatni, ösztönözni a MISZÉV-ok működését és a köz- és üzleti szféra közötti együttműködéseket, hogy időben tudjunk reagálni a kihívásokra. Ezt a problémát közösen kell kezelnünk, partnerként együttműködve a különböző Európiai régiókkal. A következő oldalakon bemutatásra kerülő projekt eredményeinek megismerése lehetőséget nyújt arra, hogy jó gyakorlatokra, sikeres tapasztalatokra leljünk, s azokat megosszuk egymással; hogy egymástól eltérő, de sikeresen működő olyan integrált foglalkoztatási modelleket ismerhessünk meg, amelyek elősegítik a munkahelyteremtést és a társadalmi kirekesztettségben élők kompetenciáinak fejlesztését.

9

A R.E.S.P.E.C. PROJEKT 1. A PROJEKT ELNEVEZÉSE A program francia nyelvű címe egy betűszó, amelynek magyar jelentése Munkaerő-integráló Szociálisan Érzékeny Vállalatok Jövedelmezősége, Előrejelzések, Foglalkoztatás és Kompetenciák. A „RESPEC” utal a Tiszteletre és az emberek közti Egyenlőségre, ami társadalmaink egyik alapvető értéke.

2. A PROJEKT RÖVID BEMUTATÁSA A projekt keretei révén egy három uniós tagállamon átívelő kutatást végeztünk, amelyen keresztül vizsgáltuk a kompetenciák és a munkahelyek szerepét a társadalmi kirekesztésben, különös tekintettel a MISZÉV-ok tevékenységére. A MISZÉV-ok lényege éppen a társadalmi kirekesztettségben élők munkaerő-piaci integrációja, amelyet foglalkoztatásuk és folyamatos kompetenciafejlesztésük révén érnek el. A projekt fő célja a szociális gazdaságban és főként a MISZÉV-oknál létező jó gyakorlatok és sikeres tapasztalatok azonosítása, megosztása és terjesztése, s ezáltal újabb esélyek teremtése társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetettek orientációjára és kompetenciafejlesztésére, munkaerő-piaci integrációjára, és általában munkahelyteremtésre. A projekt 2014. január elejétől december végéig tartott. Az együttműködésben három úniós tagország, Spanyolország, Belgium és Magyarország, valamint öt, az integrált foglalkoztatásban és/vagy a társadalmi inklúzió terén aktív partner vett részt. A résztvevők általában: •

MISZÉV-okat uniós és regionális szinten képviselő nonprofit szervezetek, melyek profilja a kompetenciafejlesztés, képzés, integráció és foglalkoztatás;

•

szociális orientációjú nonprofit szervezetek, melyek a foglalkoztatás, a képzés, az orientáció és a társadalmi kirekesztettségben élők inklúziójának terén aktívak, helyi, illetve regionális szinten.

Projektünk egyik főbb erénye, hogy az Unió három eltérő szegletéből (északnyugat, dél és közép-kelet) való három különböző tagállam képviselői jól reprezentálják az ágazat európai helyzetét olyanMISZÉV-ok tevékenységén keresztül, amelyek működésének célja a társadalmi kirekesztés elleni való küzdelem.

10

3. A PROJEKT PARTNEREI

FECLEI Kasztília és León munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatainak hálózata – Spanyolország MISZÉV-ok alapításának ösztönzése és működésének támogatása, foglalkoztatásban való képzések, adófizető munkahelyek teremtése 11 szervezetet képvisel: 198 munkavállaló közül 104 integrált. Lesmes Alapítvány – Burgos, – Spanyolország Társadalmi kirekesztettségben élők, vagy veszélyétől fenyegetettek társadalmi-foglalkoztatási integrációja. 3 szervezet támogatója: 47 munkavállaló + a 3 MISZÉV-ban 68 közül 37 integrált. Foglalkoztatottak: 47 foglalkoztatott + 68 foglalkoztatott a 3 MISZÉV-ban, ebből 37 beilleszkedési folyamatban. ENSIE European Network of Social Integration Enterprises – munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatok európai hálózata – Brüsszel, Belgium Az ENSIE az európai MISZÉV-ok hálózatának federatív, uniós szintű képviselete. Az ENSIE több, mint 2.500 vállalkozást és körülbelül 400.000 munkavállalót képvisel több, mint 20 európai országban. RES munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalatok hálózata – Liége, Vallónia, Belgium. MISZÉV-ok alapításának ösztönzése és működésének támogatása hátrányos helyzetűek társadalmi-foglalkoztatási integrációjáért. 39 szervezet, köztük 19 vallon MISZÉV: kb. 600 munkavállaló.

11

Galileo Progetti Nonprofit Kft. – Budapest, Magyarország Olasz-magyar nonprofit, szociális célokat maga elé kitűző vállalkozás, amelynek célja a nemzetközi együttműködés ösztönzése, mobilitás projektek szervezése és a bevált gyakorlatok megosztása magyar és más európai országokban működő, a szociális gazdaság területén tevékenykedő szervezetek között, különösen a társadalmi kirekesztéstől fenyegetettekkel való foglalkozás területén.

4. A PROJEKT FŐBB IRÁNYELVEI 1. Kontextus: • Európában folyamatosan nő a munkanélküliek és a társadalmi kirekesztettségben élők száma • Jelentősen csökkennek az állami kiadások 2. Tény: A Munkaerő-integráló Szociálisan Érzékeny Vállalatok (MISZÉV), amelyek célja a társadalmi kirekesztettségben élő személyek szociális és szakmai integrációja, hatékony eszközei az aktív foglalkoztatáspolitikának. 3. Szinergia/Európai együttműködés: Európában léteznek működő modellek, jó gyakorlatok és pozitív tapasztalatok a társadalmi kirekesztettségben élők számára való munkahelyteremtésre és kompetenciafejlesztésükre a Munkaerő-integráló Szociálisan Érzékeny Vállalatok tevékenységének köszönthetően. Ezek alapján a legfőbb munkaterületek, ahogy a RESPEC projekt címe is jelzi, a következők: • A MISZÉV-OK GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK MÉRÉSE Nemcsak a befektetések a közigazgatási szervek számára rendkívül fontos megtérülését teszik lehetővé, de ezen felül még a szociális kiadásokban is jelentős megtakarítást érnek el azzal, hogy a támogatások és szolgáltatások potenciális kedvezményezetteit értéket termelő munkavállalókká és fogyasztókká alakítja. • − − − −

12

A TÁRSADALMI KIREKESZTÉSTŐL FENYEGETETTEK RÉSZÉRE VALÓ MUNKAHELYTEREMTÉS JÓ GYAKORLAINAK MEGISMERÉSE ÉS MEGOSZTÁSA A MISZÉV-OK TAPASZTALATAI ALAPJÁN Szükséges anyagi támogatások. Együttműködés a Miszév-ok és a közigazgatási szervek között. Közbeszerzések és szociális záradékok. Sikeres MISZÉV tevékenységek ígéretes ágazatokban. Együttműködés Miszév-ok és hagyományos vállalkozások között.

•

− • − −

A TÁRSADALMI KIREKESZTÉSTŐL FENYEGETETTEK KOMPETENCIAFEJLESZTÉSE ÉS AZ EHHEZ SZÜKSÉGES MEGFELELŐ KÖRÜLMÉNYEK KIALAKÍTÁSA JÓ JÓ GYAKORLATAINAK MEGISMERÉSE ÉS MEGOSZTÁSA A MISZÉV-OK TAPASZTALATAI ALAPJÁN Beilleszkedési folyamat, szociális és szakmai követés, akkreditált képzés MUNKAERŐ-PIACI ELŐREJELZÉSEK A TÁRSADALMI KIREKESZTÉSTŐL FENYEGETETT SZEMÉLYEK SZÁMÁRA A MISZÉV-OK TAPASZTALATAI ALAPJÁN A MISZÉV-ok számára kedvező szociális záradékokkal operáló potenciális közbeszerzések. A MISZÉV-ok számára ígéretes ágazatok potenciális tevékenységei.

A tevékenységekre és tapasztalatcserékre a következő módon került sor: − Három találkozó (Budapest, Magyarország; Liége, Belgium; Burgos, Spanyolország) − A három partnerország és régió környezettanulmányának elkészítése és a társadalmi kirekesztés vizsgálata − A MISZÉV-ok gazdasági hatásának felmérése (a társadalmi előnyök kiszámítása) − A partnerek által elvégzett három kutatás a MISZÉV-okról: munkahelyteremtés, kompetenciafejlesztés és munkaerő-piaci prognózisok. − MISZÉV-ok látogatása: IT Alapítvány (HU), Le Cortigroupe (BE), Ceislabur, GRM et REUsad (ES) − Kerekasztal-beszélgetés MISZÉV-ok képviselőivel és ügyvezetőkkel Belgiumban − Zárókonferencia és disszeminációs kiadványok terjesztése − Disszemináció: EMMI – előadás a projektről és a MISZÉV-ok működéséről (Galileo Progettii Nonprofit Kft. és az ENSIE)

13

A RESPEC PROJEKT KUTATÁSI TERÜLETEI

KOMPETENCIÁK

Kezdeményezés „Stratégia az új kompetenciákért és új munkahelyekért – Olyan készségeket adni a embereknek, amelyek révén képesek lesznek bejutni a munkaerőpiacra”

EURÓPA 2020 STRATÉGIA

FOGLALKOZTATÁS Foglalkoztatási Csomag: „Munkahelyteremtő felzárkoztatás”

TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐK

MUNKAHELY

Integrált munkahely Munkahely hagyományos vállalkozásban Együttműködés

KOMPETENCIA-FEJLESZTÉS ÚTMUTATÁS ÉS KÖVETÉS

Hagyományos képzés

Személyre szabott követés

Közbeszerzési igények előrejelzése

E-learning vagy távképzés

Kompetencia értékelés

Ígéretes ágazatok igényeinek felmérése

Munkahelyen történő képzés

EGYÜTTMŰKÖDÉS KÖZIGAZGATÁSI SZERVEKKEL EGYÜTTMŰKÖDÉS PRIVÁT SZERVEZETEKKEL EGYÜTTMŰKÖDÉS NONPROFIT SZERVEZETEKKEL MUNKERŐPIACI INTEGRÁCIÓ = FOGLALKOZTATÁS FORRÁS: ELABORATION PROPRE-FECLEI

14

ELŐREJELZÉS

KÉPZÉS

Együttműködés hagyományos vállalkozásokkal, közigazgatási szervekkel, munkaügyi hivatalokkal, szociális szervezetekkel

Beilleszkedési folyamat a MISZÉV-ban Kompetencia-fejlesztés (tudni – tudni csinálni – tudni lenni)

MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALKOZÁS • KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK: BIZTOS ÉS MEGTÉRÜLŐ BEFEKTETÉS • MUNKAHELYTEREMTÉS, KÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS PÉLDAÉRTÉKŰ SZOCIÁLISAN VÁLLALKOZÁS

MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK EURÓPAI MODELLJEI Ahhoz, hogy megértsük azt, hogy a MISZÉV-ok kulcsfontosságú tényezők a munkahelyteremtés és a kompetenciafejlesztés terén, először is azt kell megvizsgálnunk, hogy kik ők, és kik tevékenységük haszonélvezői. Projektünk kereteiben Kasztília és León (Spanyolország), Vallónia (Belgium) és Budapest (Magyarország) integrált foglalkoztatásának mai helyzetét vetettük össze. A MISZÉV bizonyítottan képes hidat verni a képzés és a foglalkoztatás közé, hogy a társadalmi kirekesztettségtől veszélyeztetettek munkaerő-piaci integrációját lehetővé tegye, átmeneti (kiugrási) vagy tartós integrált foglalkoztatás révén.

1. A HÁROM VIZSGÁLT RÉGIÓ Spanyolország – Kasztília és León Autonóm Közösség Belgium – Vallónia Magyarország - Budapest

2.517.157 lakos 3.546.329 lakos 2.530.167 lakos (vonzáskörzetével)

2. A MISZÉV-OKRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET Kasztília és León

• • •

Vallónia

• • •

Budapest

A spanyolországi MISZÉV-ok működésének szabályozásáról szóló 2007. december 13-i 44/2007 törvény. A MISZÉV-ok kasztíliai és leóni minősítési eljárásáról és adminisztratív jegyzékéről szóló 2007. április 12-i 34/2007 rendelet. A felelős hatóság a Kasztíliai és Leóni Szociális Gazdasági Főigazgatóság. A munkaerő-integráló vállalkozások engedélyezéséről és támogatásáról szóló 2012. december 19-i rendelet (2013.01.21-én jelent meg a belga közlönyben). 2013. január 31-i határozat (2013.03.07-én jelent meg a belga közlönyben). A „MISZÉV” engedélye két évre szól. Meghosszabbítható 4 évre. Ezután a 6 éves időszak után hallgatólagosan megújul, 4 éves időszakokra.

Nem létezik MISZÉV státusz. A Spanyolországban és Belgiumban a MISZÉVokat érintő hatályos törvények és rendeletek támpontot adhatnak a magyar MISZÉV-okról szóló nemzeti törvény kidolgozásánál.

15

3. A MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN ÉRZÉKENY VÁLLALATOK SAJÁTOSSÁGAI A MISZÉV MEGHATÁROZÁSA Kasztília és León

A MISZÉV egy gazdasági társaság vagy szövetkezet amely, miután megkapta a szükséges minősítést az illetékes hatóságoktól, termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytat, és amelynek társadalmi célja a társadalmi kirekesztettségben élők szakmai és társadalmi integrációja és képzése, majd átirányítása a hagyományos munkaerőpiacra (2007. december 13-i 44/2007 törvény). Az első 3 évben a dolgozók minimum 30%-a vesz részt az integrációs folyamatban, a 4. évtől pedig a dolgozók minimum 50%-a.

Vallónia

A MISZÉV rendelkezik saját stratégiai tervvel, javakat termel vagy szolgáltatásokat nyújt, de ezzel párhuzamosan egy pontosan meghatározott szociális feladatot is ellát, mégpedig a hátrányos helyzetű vagy súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók tartós és minőségi integrálációját biztosítja (lásd célközösség meghatározása). A MISZÉV-ok vállalják, hogy a megállapodást követő négy évben a náluk foglalkoztatott munkavállalók legalább 50%-a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű munkavállaló lesz, érvényes munkaszerződéssel.

Budapest

Nem létezik MISZÉV státusz.

A MISZÉV-OK JELENLEGI FINANSZÍROZÁSA Kasztília és León

A MISZÉV-ok különböző típusú támogatásokra jogosultak: Nemzeti szinten: a) TB hozzájárulás a szerződés időtartama alatt (max. 3 év) Tartományi szinten: b) Munkaerő-piaci és társadalmi integrációs munkahelymegtartási támogatás (TMSZ: Teljes Munkaidőre Számított): anyagi kompenzáció az integrációs folyamat többletköltségeinek fedezésére. c) Befektetéstámogatás d) Munkaerő-piaci és társadalmi integrációs folyamat mentorálásának támogatása. e) Támogatás a MISZÉV-okat egyesítő és képviselő szervezeteknek, a működési és promociós költségek fedezésére. Kasztília és León: Éves támogatás a társadalmi kirekesztettségben élő vagy annak veszélyétől fenyegetett munkavállalók bérének részleges fedezésére a nyilvántartott

16

MISZÉV-okban (34/2007. április 12. rendelet)  A szakmaközi minimálbér 50%-a minden teljes TMSZ integrált alkalmazott után. Vallónia

a)

b)

„Szociális integrációs gazdaság” (SINE) nevű támogatás, amely a munkanélküli segélyek aktív felhasználásával elősegíti a nyílt munkaerőpiacon nehezen elhelyezhető dolgozók munkaerő-piaci integrációját. Azok a munkaadók, akik egy SINE dolgozót alkalmaznak jogosultak TB járulék kedvezményre és bérkiegészítő támogatásra: − TB járulék kedvezmény: 1.000 euró 10 hónapig, 20 hónapig vagy akár korlátlan ideig a munkavállaló kora és kategoriája szerint (személyhez kötött támogatás). − Integrációs támogatás: A munkaadó havonta 500 euróval kevesebbet költhet a munkabérre, mert azt a munkavállaló közvetlenül a Társadalombiztosítási Intézettől kapja meg. Ez a támogatás 4 évig tart és csökkenő jellegű. Feltételek

Munka nélkül eltöltött időszak

45 év alattiak

312 nap az utolsó 18 hónapban

45 év alattiak


45 év és fölötte


Járulékcsökkenés 1 000 Euro az alkalmazástól számított első három hónapra + tíz alkalommal három havonta 1 000 Euro az alkalmazástól számított első három hónapra + húsz alkalommal három havonta 1 000 Euro határozatlan ideig

Integrált munkahely támogatása (a járulékcsökkenés időtartamára) 500 Euro/hónap 500 Euro/hónap 500 Euro/hónap

A 2012. december 19-i rendelet három fajta támogatást tesz lehetővé: − Szociális Osztály támogatása: Évi 1.500 € értékű támogatás a szociális osztálytól vagy a helyi közigazgatási szervekhez tartozó munkaügyi központtól, a helyi közigazgatási szervhez tartozó MISZÉV-ok esetében. − Szociális mentorok európai támogatása: A nyilvántartott MISZÉV támogatást kaphat Közérdekű Gazdasági Tevékenység (KGT) végzéséhez. 50.000 € TMSZ (maximum 2 TMSZ szociális mentor). Összeg 25 000 Euro 50 000 Euro

Integrált alkalmazottak minimális száma 8 26

75 000 Euro

45

100 000 Euro

60

Támogatható mentorok száma 1 részmunkaidő minimum 1 részmunkaidős maximum 1 teljes minkaidőben alkalmazott minimum 2 részmunkaidős maximum 1,5 teljes munkaidőben alkalmazott minimum 1 részmunkaidős maximum 2 teljes munkaidőben alkalmazott

Ez a támogatás összhangban kell legyen a KGT-kre vonatkozó de minimis rendelettel. Tehát a nyilvántartott MISZÉV csak akkor kaphat KGT-re vonatkozó támogatást, ha az általa kapott de minimis támogatások nem haladják túl az 500.000 eurót egy három éves időszak alatt. 17

Vallónia Régió támogatása a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű dolgozók integrációjának előmozdítására: A támogatás mértéke maximum 18.000 euró egy hátrányos helyzetű (HH) és maximum 36.000 euró egy halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) munkavállaló esetén. Négy éves támogatás (az éves támogatás összege tehát 25 %-a a fenti összegeknek). A támogatás szabályai arra kötelezik a munkaadót, hogy munkaszerződéssel foglalkoztassa a munkavállalót a támogatás 4 éve alatt, és az azt követő három évben. A MISZÉV ezeken felül egyéb foglalkoztatási támogatásokat is kaphat, mint például a Munkahelyteremtési Támogatás (APE). Budapest

Mivel nem létezik a MISZÉV státusz, az ilyen jellegű tevékenységek számára nincs specifikus támogatás. Létezik egy a munkát kereső hátrányos helyzetű személyeket foglalkoztató szervezeteknek járó segély (CVI62011. törvény), amely alapot jelenthet a MISZÉV-ok támogatásáról szóló támogatásoknak (lásd: A magyar MISZV-ok anyagi megtérülésének szimulált számítása).

A MISZÉV-OK JOGI FORMÁI Kasztília és León

− − −

Kft (a legtöbb) Szociális kezdeményezésű szövetkezet Munkavállalói szövetkezet

Vallónia

− − −

Korlátolt felelősségű szövetkezet (a legtöbb) Szociális célú részvénytársaság Gazdasági érdekeltségű csoportosulás (GIE)

Budapest


A MISZÉV TULAJDONOSAI Kasztília és León

A MISZÉV tulajdonosa egy vagy több támogató szervezet, a törzstőke legalább 51%-ának birtoklásával. Ezek a nonprofit szervezetek között lehet közhasznú társaság, egyesület és alapítvány, de céljuk mindenképpen a hátrányos helyzetűek társadalmi integrációja.

Vallónia

Legtöbbször szövetkezetekről van szó, de részesedést szerezhetnek magánszemélyek, közhasznú szervezetek vagy befektetők (akik a befektetésüket maximum 6%-os haszonnal tudják kivenni). A MISZÉV köteles tájékoztatni a munkavállalókat a vállalati részesedés vásárlásának lehetőségéről, ezáltal a munkavállaló, ha akarja, befektető lehet az őt alkalmazó vállalkozásban.

Budapest


18

ÁTMENETI (KIUGRÁSI) / TARTÓS FOGLALKOZTATÓ MISZÉV Kasztília és León

Átmeneti foglalkoztatás (az integrációs folyamat minimum 6 hónapos, maximum 3 éves)

Vallónia

Végleges foglalkoztatás (legfőképpen). A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalókat legalább félmunkaidős állásban kell alkalmazni (határozatlan idejű szerződéssel, vagy olyan határozott idejűvel, amit 6 hónapon belül határozatlan idejűvé kell módosítani).

Budapest


4. CÉLCSOPORT (AZ ADOTT ORSZÁG SZABÁLYOZÁSA ALAPJÁN) Kasztília és León

A nemzeti törvény szerint a MISZÉV-ok munkanélküli, a munkaügyi központok nyilvántartásában szereplő, társadalmi kirekesztettségben élő személyeket alkalmaznak, akik különösen nagy nehézséggel tudnak a munkaerőpiacon elhelyezkedni, az alábbi felsorolás szerint: • RMI (Minimális integrációs segély) vagy hasonló támogatások kedvezményezettei. • Olyanok, akik nem részesülhetnek ezekből a segélyekből. • Nem laknak elég ideje a területen. • Elérték a segélyek maximális időtartamát. • Gyermekvédelmi intézményéből származó, tizennyolc évnél idősebb és harminc évnél fiatalabb fiatalok. • Drog- vagy más függőségi problémákkal küzdő személyek, akik rehabilitációs vagy társadalmi integrációs programban vesznek részt. • Szabadságvesztés alatt lévő személyek, akiknek helyzete lehetővé teszi a munkába járást, illetve feltételesen szabadlábon lévők és börtönbüntetésüket letöltött korábbi elítéltek. • Intézetben lakó fiatalkorúak, akiknek helyzete lehetővé teszi a munkába járást, valamint a próbaidősek és a korábbi bentlakók. • Engedélyezett alternatív befogadó-központokból érkező személyek. • Engedélyezett prevenciós és társadalmi integrációs programokból érkező személyek. A fenti kategóriák valamelyikéhez tartozást az illetékes állami szociális szolgálat akkreditálja.

Vallónia

Olyan személyek, akiket a társadalombiztosítási intézet a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűnek minősített (tartósan munkanélküli, alacsony szakképesítéssel rendelkező). • «Hátrányos helyzetű munkavállaló» − Nem rendelkezik középiskolai végzettséggel (érettségi vagy annak megfelelő). 19

− −

− − − Budapest

Munkanélküli álláskeresőként regisztrált. Teljesíti az alábbi 7 feltétel egyikét: szociális segélyt kap legalább 6 hónapja, 50 évnél idősebb, egyedüli családfenntartó, a szakmájában alulreprezentált a neme, diszkrimináció potenciális áldozata, hivatalos fogyatékkal élő; a 60. cikk hatálya alá esik (segélyben részesül). • «Halmozottan hátrányos helyzetű munkavállaló» Nem rendelkezik középiskolai végzettséggel (érettségi vagy annak megfelelő). Munkanélküli álláskeresőként regisztrált. 24 hónapja részesül munkanélküli segélyben vagy szociális integrációs segélyben, vagy semmilyen bevétele nincs.

A társadalmi kirekesztettségben élők tekintetében Magyarországon a gondot az jelenti, hogy a lakosság fele a szegénységi küszöb alatt van, ergo társadalmi kirekesztettségben él. Emiatt a hátrányos helyzet konkrét meghatározása sokkal tágabb. • «Hátrányos helyzetű személyek» − Nők. − Fiatalok (első munkahely). − Ötven évesnél idősebbek. − Alacsonyan képzett vagy képzettség nélküli személyek. − Csökkent munkaképességű személyek.

5. MISZÉV-OK REGIONÁLIS HÁLÓZATAI Kasztília és León

FECLEI: Burgosban, 2001. március 8-án alapított nonprofit egyesület, amelynek célja MISZÉV-ok létrehozása és működtetése Kasztília és León tartományban. A FECLEI tagja és aktív szereplője a következő hálózatoknak: FAEDEI (MISZÉV-ok országos hálózata)/ EAPN Kasztília és León / FIARE projekt – Etikus Bank.

Vallónia

RES – MISZÉV-ok Hálózata: 39 szociális gazdaságban tevékenykedő intézményt ölel át (ezeknek körülbelül a fele MISZÉV), amelyeknek célja a társadalmi vagy a környezetvédelmi helyzet javítása: MISZÉV-ok, munkahelyi képzéssel foglalkozó vállalatok, szakmai társadalmi beilleszkedéssel foglalkozó szervezetek. A RES másik célja ezeknek a vállalkozásoknak a támogatása humán erőforrás és társadalmi nyomonkövetés tekintetében. Az Atout EI Föderáció, célja a MISZÉV-ok jogi képviselete, reprezentációja (körülbelül 150 munkaer-integráló vállalkozást foglal magában). Ez a föderáció politikai szinten is képviseli az ilyen jellegű vállalkozásokat.

Budapest


20

6. A MISZÉV-OK JELENLEGI HELYZETE ÉS SZÜKSÉGLETEI Kasztília és León (Spanyolország)

2013.

MISZÉV-ok száma

10

Összes foglalkoztatott Integrált foglalkoztatott MISZÉV-ok tevékenységi területei

192 Teljes munkaidőre számított 96,61 96 Teljes munkaidőre számíott 49,44 Jelenlegi területek: ipari ruhatisztítás, építőipar, kertészet, felújítás és átrendezés, kárpitosmunkák, takarítás és karbantartás, vendéglátás, vállalati menzák és idősotthonok üzemeltetése, hulladékkezelés és saját zöld pontok üzemeltetése. Új tevékenységek 2013-2014: hurkakészítés és forgalmazás, fertőtlenítés

Vallónia (Belgium)- Atout EI adatai

2013

MISZÉV-ok száma

150 (ezek között 19 a RES-nek is tagja)

Összes foglalkoztatott Integrált foglalkoztatott

4.852

Budapest (Magyarország)


− − − − − −

Teljes munkaidőre számított

3.455

62% (azaz 89 vállalat) szolgáltató (takarítás, vasalás); 9% hulladékszelektálás és újrahasznosítás; 6% szolgáltatás magánszemélyeknek és vállalatoknak; 6% egyéb szolgáltatás; 6% építőipar; 11% egyéb ágazatokban tevékenykedik.

21

AKTUÁLIS IGÉNYEK / LEGFŐBB AKADÁLYOK

Kasztília és León

Annak ellenére, hogy a MISZÉV-ok általában jól viselik a válságot a hagyományos vállalatokhoz képest, a tapasztalat az, hogy a szolgáltatási szektor igen erősen megsínyli a dekonjunktúrát. Szükség van tehát új tevékenységek bevezetésére: − Termékek gyártása és értékesítése. − Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások. − Olyan szolgáltatások, amelyek közbeszerzések / szociális záradékok révén működhetnek. A MISZÉV-ok jól viselik a válságot a hagyományos vállalatokhoz képest. Mégis 2014-ben a MISZÉV-ok száma 173-ról 150-re változott. Egyesek úgy látják, hogy a szolgáltatási ágazat el fog tűnni, mert munkabéremelésre került sor (2014. január 1. óta az órabér az első 400 óránál 8,5€-ról 9€-ra ugrott), s ez rontja a versenyképességet.

Vallónia

Budapest

22

Szükség van új tevékenységek bevezetésére: − Termékek gyártása és értékesítése. − Környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások. − Olyan szolgáltatások, amelyek közbeszerzések / szociális záradékok révén működhetnek. MISZÉV-ok nehézségei: − Negatív sztereotípiák: a többség előítélettel közeledik a MISZÉV-ok felé, nagyon gyakran szociális foglalkoztatókkal kevernek össze, ahol az alkalmazottak csökkent munkaképességű, illetve fogyatékkal élő személyek, s nem piaci viszonyok között termelnek és versenyeznek a konkurenciával. − Partnerségi kapcsolatba kerülni hagyományos vállalkozásokkal, ugyanis ezek gyakran a MISZÉV-ra úgy tekintenek, mint tisztességtelen versenytársra. Emiatt sokszor megakadályozzák, hogy a MISZÉV-ok részt vegyenek közbeszerzéseknél (vö. a szociális záradék hiánya). Olyan eszközökre/mechanizmusokra van szükség, amelyek elősegítik a társadalmi kirekesztettségben élők visszatérését a munkaerőpiacra (nemcsak a fogyatékkal élők és a csökkent munkaképességűek esetében), amelyek lehetővé teszik munkahelyek teremtését és a kompetenciák fejlesztését. A MISZÉV, mint Spanyolország és Belgium esetében láttuk, olyan szociális vállalkozási forma, ami nagyon hasznos lenne Magyarországon.

MISZÉV-OK JELENLEGI SZÜKSÉGLETEI Gazdasági válság + A munkaerőpiacról kiesők strukturális munkanélkülisége Nő a szegénység és a munkanélküliek aránya

A regionális és európai gazdaság

Nő a társadalmilag kirekesztettek vagy a kirekesztéstől fenyegetettek száma, egyre nehezebb visszakerülniük a munka világába

A válság egyre nagyobb nehézségeket okoz a MISZÉV-ok számára

Kevesebb a bevétel

Munkahelyeket kell teremteni a társadalmi és a munkaerőpiaci integráció elősegítése érdekében

Új MISZÉV-okat kell létrehozni és a meglévők tevékenységi körét szélesíteni

Legérzékenyebb ágazatok: Építőipar és a szolgáltatások

Kifizetetlen tételek és fizetési késedelmek

Likviditási gondok

DE

Csökken az integrált munkahelyek száma

Bezárás

Szükséges: MISZÉV-OK MEGERŐSÍTÉSE ÉS LÉTREHOZÁSA Következménye: Több integrált munkahely létrehozása a társadalmilag kirekesztettek szociális integrációjának és foglalkoztatásának elősegítésére 2020 Európai Stratégia - Európai foglalkoztatási stratégia: „Foglalkoztatási csomag”, kezdeményezés a kompetenciákról. - A hátrányos helyzetűek integrációjának előmozdítása. a munkaerőpiacon és küzdelem a diszkrimináció ellen. - Esélyegyenlőség. - Munkahelyteremtés, kompetenciák előrejelzése és fejlesztése. RESPEC PROJEKT: A szociális gazdaság, ezen belül a MISZÉV-ok bevált gyakorlatainak és a sikeres tapasztalatainak azonosítása azzal a céllal, hogy a társadalmilag kirekesztettek munkahelyteremtését elősegítése, készségeit fejlessze és előmozdítsa az integrációjukat a munkaerőpiacon.

FORRÁS: ELABORATION PROPRE-FECLEI

23

A MISZÉV-OK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSAI Az egyik kiemelendő szempont elsősorban a közigazgatási szerveknek fontos: ez a MISZÉV-ok rentabilitása. Mi a „társadalmi haszon” kifejezést használjuk, ugyanis a MISZÉV-oknak egyértelműen szociális céljuk van, azon túl, hogy gazdaságilag is meg kell, hogy álljanak a saját lábukon. CÉL A közigazgatási szervekben tudatosítanunk kell azt, hogy a MISZÉV-ok tevékenységének támogatása nem egyfajta plusz teher a közösség számára, mert ezek a cégek profitot termelnek, s az adók, járulékok fizetése, továbbá a segélyezettek számának csökkentése révén jelentős bevételekhez juttatják a költségvetést. Valójában tehát a közpénzek felhasználásának egy nagyon hatékony eszközéről van szó. A Kasztília és Leónban és Valloniában végzett kutatásban és a Budapesten végzett modellezéssel megpróbáltuk felmérni a MISZÉV-ok nemzetgazdasági hatásait. A fenti térségekben elemeztük az közigazgatási szervek által a MISZÉV-okba befektetett közpénz felhasználását és annak megtérülését az állami költségvetésben szja, áfa és TB járulék formájában, ugyanakkor azt is felmértük, milyen nagyságrendűek az így elkerült szociális segélyezések, lásd az Integrációs segély (Belgium) vagy a Állampolgársági Bérgarancia (Kasztília és León). MEGJEGYZÉS • • −

− •

• − • 24

A MISZÉV-ok létformái és fajtái egymástól eltérőek lehetnek, ezért érdemes a tanulmány során külön kezelni a különböző térségeket és típusokat. A kutatás a MISZÉV-oknak csak azokra az elemeire koncentrál, amelyek eltérnek a hagyományos vállalkozásoktól: A számítás csak a MISZÉV-okban dolgozó hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetűekre vonatkozik. Őket integrációs folyamatban részt vevőknek hívjuk Kasztília és Leónban (mert ott ideiglenes vagy kiugrási MISZÉV-ok léteznek) és támogatott dolgozóknak Vallóniában (mert ott tartós, végleges foglalkoztatásról van szó). Csak a kizárólag MISZÉV-oknak szánt specifikus anyagi támogatásokat vettük figyelembe a számításoknál. Nem alkalmazottak számáról, hanem „Teljes Munkaidőre Számított” (TMSZ), azaz egész éven át tartó teljes munkaidős foglalkoztatásról beszélünk. Például a spanyol MISZÉV-ben 104 integrációs folyamatban részt vevő munkavállaló 52,92 TMSZnek felel meg. Budapest (Magyarország) esetén a spanyol modell mintáját követve modelleztünk egy lehetséges szcenáriót, tekintettel arra, hogy egyelőre még nem létezik MISZÉV az országban. A modellezés a Kasztília és León (Spanyolország) tartományban működő MISZÉVok tevékenységét veszi alapul és ezt alkalmazza a magyar valósághoz (minimálbér és állami szociális kiadások mértéke). IA : Integrációs folyamatban részt vevő dolgozó.

SPANYOL MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA (KASZTÍLIA ÉS LEÓN, 2013) • 10 MISZÉV vett részt (az összes MISZÉV Kasztília és Leónban 2013-ban), • 198 munkavállaló (95,67 TMSZ), ezek között 104 integrációs folyamatban vesz részt (52,92 integrált munkavállaló TMSZ). TMSZ: Teljes Munkaidőre Számított TÁRSADALMI HASZON - MISZÉV-OK - KASZTÍLIA ÉS LEÓN (SPANYOLORSZÁG) Éves adatok 2013. év

10 MISZÉV támogatásának eredménye

Évi összes Teljes Munkaidőre Számított (TMSZ) integrált alkalmazott (IA)

52,92

Összes IA

104

Évi összes TMSZ alkalmazott (AL): IA + állandó alkalmazott (ÁA)

95,67

Összes AL

198

Egy IA TMSZ éves bruttó átlagbére

13 872,23€ TMSZ IA-ként (€)

1. A MISZÉV ÁLLAMI TÁMOGATÁSAI

Összes TMSZ IA (€)

5 316,93

A MISZÉV összes támogatása (A)

281 372,15

2. ÁLLAMI BEFEKTETÉS MEGTÉRÜLÉSE (Befizetett TB-járulék és Szja, Áfa és egyéb adók, járulékok nincsenek benne)

TMSZ IA-ként (€)


Az államhoz visszatérül (B)

9 347,87

494 689,49

TMSZ IA-ként (€)


-4 030,94

-213 317,34

3. A TMSZ IA TÉNYLEGES KÖLTSÉGE TMSZ integráció valós költsége (A-B)

személy segélyezésének költsége (€)

A MISZÉV TMSZ IA-jainak számával megszorozva (€)

6 390,13

338 165,68

TMSZ IA-ként (€)


10 421,07

551 483,02

4. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSNAK MEGTAKARÍTOTT KÖLTSÉGEK Munkanélküli, kirekesztett Társadalmi kirekesztettségben élő és munkanélküli személy becsült éves közvetlen költsége (az állampolgárok garantált járadéka alapján)

Elkerült költségek ( C) 5. TÁRSADALMI HASZON MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA C-(A-B) 1€ állami befektetésből teljes munkaidőre számított integrált alkalmazottra egy kasztíliai és leóni MISZÉV-ban megtérül 1,8 €

megmarad 1,2€ =

MISZÉV TÁRSADALMI HASZNA 10 421,07 € MINDEN EGYES TMSZ INTEGRÁLT ALKALMAZOTT UTÁN

MINDEN EGYES BEFEKTETETT EURÓ UTÁN

AZ ÁLLAMI KÖLTSÉG MEGTÉRÜLÉSE

3,0 €

1 ÉVRE BECSÜLT ÖSSZES TÁRSADALMI HASZON ÉRTÉKE 10 MISZÉV ÉS 25 TMSZ IA FIGYELEMBE VÉTELÉVEL 551 483,02 €

25

2. A BELGA MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA (VALLÓNIA, 2013) • 5 résztvevő MISZÉV • 328 munkavállaló (211,12 TMSZ), ezek között 110 integrációs folyamatban vesz részt (85,62 integrált munkavállaló TMSZ). TMSZ: Teljes Munkaidőre Számított TÁRSADALMI HASZON - MISZÉV-OK – VALLÓNIA (BELGIUM) Éves adatok 2013. év

5 MISZÉV támogatásának eredménye


85,62

Összes IA

110


211,73

Összes AL

328


22 115,32€ TMSZ IA-ként (€)



4 615,55


395 183,71


TMSZ IA-ként (€)



14 698,91

1 258 520,75

TMSZ IA-ként (€)


-10 083,36

-863 337,04




9 808,32

839 788,36

TMSZ IA-ként (€)


19 891,68

1 703 125,39

4. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSNAK MEGTAKARÍTOTT KÖLTSÉGEK Munkanélküli, kirekesztett Társadalmi kirekesztettségben élő és munkanélküli személy becsült éves közvetlen költsége (az integrációs jövedelemre alapozva)

Elkerült költségek ( C) 5. TÁRSADALMI HASZON MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA C-(A-B) 1€ állami befektetésből teljes munkaidőre számított integrált alkalmazottra egy vallón MISZÉV-ban megtérül 3,2 €

megmarad 2,1€ =

MISZÉV TÁRSADALMI HASZNA 19 891,68 € MINDEN EGYES TMSZ INTEGRÁLT ALKALMAZOTT UTÁN 1 ÉVRE BECSÜLT ÖSSZES TÁRSADALMI HASZON ÉRTÉKE 5 MISZÉV ÉS 25 TMSZ IA FIGYELEMBE VÉTELÉVEL 1 703 125,39 €

26



5,3 €

3. A MISZÉV TÁRASADALMI HASZNÁNAK MODELLEZÉSE MAGYARORSZÁGON Mivel Magyrországon nem létezik MISZÉV, kénytelenek voltunk az alábbi kritériumok szerint modellezni azok működését (2014. évi adatok felhasználásával): • • • • • •

10 MISZÉV Átlagban minden MISZÉV-ban 5 integrált munkavállaló és 4 szakember dolgozik Összesen 90 dolgozó (45 TMSZ – teljes munkaidőre számított), ebből 50 vesz részt integrációs folyamatban (25 TMSZ integrált foglalkoztatott) Bruttó éves munkabérük az alacsony végzettségű munkavállalók minimálbérének felel meg: havi 327,4 euró Támogatás: munkahelyteremtési támogatás (TMSZ integrációs folyamatban) a minimálbér 70%-a Támogatás: szociális mentorálási támogatás: egy szociális mentor bérének 21%-a

A támogatásoknál nem vettük figyelembe azt a támogatást, amit az állam jelenleg is nyújt azoknak a szervezeteknek, amelyek hátrányos helyzetű munkavállalókat alkalmaznak (átlagban 269,2 euró havonta – 2011. évi CVI. törvény). • A támogatások két fajtáját vettünk figyelembe a számításoknál: Munkahelyteremtési támogatás (TMSZ integrációs folyamatban):  Az alacsony végzettségű munkavállalók minimálbérének 70%-a: 327,4 euró 70%-a, azaz 229,2 euró havonta • Szociális mentorálási támogatás:  egy szociális mentor bérének 21%-a  A MISZÉVokban átlagban 5 integrációs folyamatban részt vevő dolgozóra egy fél állásban dolgozó szociális mentort számoltunk. Egy félállásban dolgozó mentor szakember átlagos bére Magyarországon körülbelül havi 190,3 euró, ezért egy TMSZ integrált foglalkoztatottra jutó szociális mentori támogatás: 190,3 euró 21%-a, azaz HAVI 40 euró. A két támogatás tehát összesen havi 269,2 eurónak felel meg, azaz ugyanannyi, mint amennyit az állam fizet azoknak a szervezeteknek, akik hátrányos helyzetű munkavállalókat alkalmaznak (2011. évi CVI. törvény). Ez az állami támogatás tehát nem haladná meg a jelenleg is meglévő hasonló célú támogatások mértékét, de elősegítené a MISZÉV-ok alapítását és ennek következtében lehetőséget adna munkahelyteremtésre és egy integrációs folyamat keretében hátrányos helyzetűek kompetenciafejlesztésére. A MISZÉV számára ezek a támogatások lehetővé tennék, hogy részben fedezzék a szociális mentor munkájából eredő és az integrációs folyamatban részt vevő foglalkoztatott alacsonyabb termelékenységéből adódó többletköltségeket (tehát ellenételezzék a termelékiesést), ugyanis az integrációs folyamatban részt vevő általában harmad annyira termelékeny, mint egy „hagyományos” munkavállaló. Ráadásul az integrációs folyamatban részt vevő foglalkoztatott bevétele legalább megfelelne a minimálbérnek, ami növelné anyagi önállóságát is. Ez a modell lehetővé tenné, hogy az államhoz visszatérüljön valamennyi a befektett pénzéből. Tehát egy olyan megoldásról van szó, amelyben mindenki nyerne: az állam, a MISZÉV (a foglalkoztatásba és a termelés növelésébe visszaforgatandó profitot termel nonprofit formában) és a munkához jutó hátrányos helyzetű ember is.

27

TÁRSADALMI HASZON MODELLEZÉS - MISZÉV-OK – BUDAPEST (MAGYARORSZÁG) Éves adatok 10 MISZÉV támogatásának eredménye 2013. év Évi összes Teljes Munkaidőre Számított (TMSZ) integrált alkalmazott (IA)

25,00

Összes IA

50


45,00

Összes AL

90


3 928,80€ TMSZ IA-ként (€)



3 229,72


80 742,90


TMSZ IA-ként (€)



2 416,21

60 405,30

TMSZ IA-ként (€)


813,50

20 337,60




882,00

22 050,00

TMSZ IA-ként (€)


68,50

1 712,40

4. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSNAK MEGTAKARÍTOTT KÖLTSÉGEK Munkanélküli, kirekesztett Társadalmi kirekesztettségben élő és munkanélküli személy becsült éves közvetlen költsége (az állampolgárok garantált járadéka alapján)

Elkerült költségek ( C) 5. TÁRSADALMI HASZON MISZÉV-OK TÁRSADALMI HASZNA C-(A-B) 1€ állami befektetésből teljes munkaidőre számított integrált alkalmazottra egy budapesti MISZÉV-ban

megtérül 0,7 €

megmarad 0,3€ =

MISZÉV TÁRSADALMI HASZNA 68,50 € MINDEN EGYES TMSZ INTEGRÁLT ALKALMAZOTT UTÁN 1 ÉVRE BECSÜLT ÖSSZES TÁRSADALMI HASZON ÉRTÉKE 10 MISZÉV ÉS 25 TMSZ IA FIGYELEMBE VÉTELÉVEL 1 712,40 €

28



1,02 €

A HÁROM RÉGIÓ ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZATA:

Integrált foglalkoztatottak (TMSZ)

Kasztília és León - 2013 számítás 10 MISZÉV

Vallónia számítás - 2013 5 MISZÉV

Budapest becslés2014 10 MISZÉV

52,92

85,62

25

A

Támogatás MISZÉV

281.372,15€

395.183,71€

80.742,00€

B

Befektetésmegtérül és (Áfa, TB, adók és járulékok)

494.689,49€

1.258.520,75€

60.405,30€

A-B

Integrált MISZÉVok valós költsége

-213.317,34€

-863.337,04€

20.337,60€

C

Elkerült kiadások (szociális juttatások)

338.165,68€

839.788,36€

22.050,50€

(C) - (A-B)

TÁRSADALMI HASZON

551.483,02€

1.703.125,39€

1.712,40€

A vallóniai számításnál és a budapesti becslésnél néhány információ hiánya miatt nem vettük figyelembe a nyereségadót, az áfát és más adókat az állami befektetésmegtérülés kiszámításánál. A valós megtérülés tehát valójában magasabb, mint a számításoknál feltüntetett.  A számok magukért beszélnek. Egyértelmű, hogy a MISZÉV-ok hatékony és gazdaságos eszközök a társadalmi kirekesztés elleni kűzdelemben. Egyrészt az állami befektetés megtérülését teszik lehetővé, amely több millió eurós nagyságot is elér egész Európában tekintettel a gazdasági tevékenységük volumenére (befizetett áfa, tb, adók és járulékok), másrészről lehetővé teszik, hogy az államok csökkentsék szociális kiadásaikat, mivel a potenciális segélyek és szociális támogatások kedvezményezettei adófizető munkavállalókká és aktív fogyasztókká válnak.  A MISZÉV-ok a helyi gazdaság aktív szereplői, továbbá nonprofit szervezetek, ami azt jelenti, hogy a tevékenységük során elért nyereséget visszaforgatják a termelés és foglalkoztatás fejlesztésébe.  Óriási lehetőséget jelent tehát a közigazgatási szervek számára az, hogy együtt a MISZÉV-okkal teljesítsék kettős feladatukat: a fejlődés lehetővé tételét gazdasági és szociális téren. A MISZÉV-ok nyilvánvaló társadalmi hatásukon túl nagyon pozitív gazdasági hatással bírnak az állam és a teljes társadalom számára. MÉRNI KELLENE A MISZÉV-OK TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSÁT EURÓPAI SZINTEN: a MISZÉV-ok társadalmi haszna többmillió eurót tesz ki. 29

A TÁRSADALMI KIREKESZTÉSTŐL SÚJTOTT SZEMÉLYEK RÉSZÉRE VALÓ MUNKAHELYTEREMTÉS KEDVEZŐ FELTÉTELEI MISZÉV-OKBAN ÉS HAGYOMÁNYOS VÁLLALATOKBAN Miután meggyőződtünk a MISZÉV-ok jövedelmezőségéről, vagy legalábbis rentábilitásáról az állam és a társadalom számára, könnyen beláthatjuk, hogy minél több integrált munkahelyet teremtünk a MISZÉV-ok révén a társadalmi kirekesztettségtől sújtottak számára, annál nagyobb lesz a társadalmi hatás és az anyagi megtérülés. A közigazgatási szervek fontos szerepet játszanak abban a folyamatban, amelynek célja a munkahelyteremtés a társadalmi kirekesztéstől sújtottak számára. Ebben a kontextusban az állam a közpénzt hatékonyabban tudja felhasználni, ha több nagyobb hangsúlyt helyez a MISZÉV-ok támogatására, a hagyományos támogatásokkal szemben. Befektetés alatt itt nem csak közvetlen pénzügyi támogatást értünk, hanem például azt is, hogy az állam szociális záradékok alkalmazása révén lehetőséget teremt a MISZÉV-oknak arra, hogy nagyobb eséllyel vehessenek részt közbeszerzési pályázatokon. HOGYAN TEREMTSÜNK TÖBB MUNKAHELYET TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐ SZEMÉLYEK SZÁMÁRA Válasz: egyrészt megerősítve és tökéletesítve a már meglévő kedvező feltételeket, másrészről pedig újabb esélyek teremtésével. Érvek: Növelni a pénzügyi támogatást és előnyben részesíteni a gazdasági termelő tevékenység létrehozását.  Növelni a pénzügyi támogatást a MISZÉVoknak integrált munkahelyteremtés céljából  Elősegíteni a MISZÉV-ok részvételét közbeszerzési pályázatokon: védett piacok, szociális záradékok alkalmazása révén  Elősegíteni a MISZÉV-ok hozzáférését olyan ígéretes iparágakhoz, melyekben jelentős munkahelyteremtési lehetőségek rejlenek Javítani az együttműködést a MISZÉV-ok és a hagyományos vállalatok között. 1. ANYAGI TÁMOGATÁS AZ INTEGRÁLT MUNKAHELYTEREMTÉSHEZ Elősegíteni a MISZÉV-ok alapítását, kompenzálni az integrációs folyamatban részt vevő alkalmazottak (IA) alacsonyabb termelékenységéből származó többletköltségeket és támogatni az a szakmai és szociális mentorálást végző szakemberek bérét. A MISZÉV-ok sok munkahelyet tudnak teremteni, ugyanakkor többletköltségekkel is szembesülnek a hagyományos vállalkozásokhoz képest, mert kettős, „gazdasági és szociális” célokat követnek. Azt látjuk, hogy nem csak a mentoráló szakemberek költségeit kell fedezniük, hanem ezen felül az integrációs folyamatban részt vevő foglalkoztatottak alacsonyabb termelékenységéből származó költségeket is fel kell vállalniuk, ugyanis az IA általában háromszor kevésbé termelékeny, mint egy „átlagos” alkalmazott. Az integrált munkahelyteremtés és a magasabb költségek miatt, a MISZÉV-ok olyan foglalkoztatási támogatásokat kaphatnak, amelyek már léteznek az általános foglalkoztatáspolitikában, akár országos, akár helyi szinten. Ezek a támogatások azonban gyakran elégtelenek, ráadásul jelentős különbségek vannak az egyes országok és régiók között az integrációs folyamatban részt vevő személyek foglalkoztatási támogatásának feltételeiben és a részvétel kritériumaiban, mi több, néhol nem is létezik hasonló támogatás. 30

31

Regionális szint A nyilvántartott MISZÉV-okban dolgozó kirekesztettségben élő vagy kirekesztés veszélyének kitett személyek bérköltségeinek részleges finanszírozása nyújtott éves támogatás – a szakmai minimálbér 50%-a Regionális szint Elősegíteni a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók integrációját: a támogatás maximum 18.000 € hátrányos helyzetű és maximum 36.000 € a halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók esetén, négy éves periódusban. → A támogatás arra kötelezi a vállalatot, hogy megtartsa a munkavállalót a támogatás végéig (4 év), és azon felül még további 3 évig. Regionális szint A regionális önkormányzat odaítélhet a MISZÉV-nek egy összeget a hátrányos helyzetű (HH) vagy halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) munkavállalók mentorai számára. → 50.000 €/év/TMSZ (maximum 2 TMSZ szociális mentor) → Attól függ, hogy hány HH és HHH munkavállalót alkalmaz a MISZÉV

Szociális mentor

MISZÉV Irányítás alapítás/ befektetés vagy termelés

Felelős Személyzet

Regionális szint Szociális Osztály támogatása: Éves támogatás a szociális osztálytól vagy önkormányzati segítőszolgálattól (a helyi MISZÉV-ok esetén): 1.500 €/év.

Egyéb címszó

Budapest (Magyarország) Nincs specifikus támogatás, mivel nincs konkrét törvény vagy rendelet a MISZÉV-ok elismeréséről

Kasztília és León (Spanyolország) A MISZÉV-ok Kasztília és Leóni minósítési eljárásáról és adminisztratív jegyzékéről szóló 2007. április 12-i 34/2007. rendelet Vallónia (Belgium) A MISZÉV-ok engedélyezéséről és támogatásáról szóló 2012. december 19-i rendelet

Integrált TMSZ (TMSZ: Teljes munkaidőre számított)

MISZÉV: A három kutatott térségben létező anyagi támogatások

Országos szint TB visszatérítés a szerződés időtartama alatt (maximum 3 év). 850€/TMSZ szerződés/ év Föderális szinten „Szociális integrációs gazdaság” elnevezésű támogatás: társasági adókedvezmény: 1.000€x10 negyedév, vagy ugyanannyi x 20 negyedév, esetleg akár korlátlan ideig, a munkavállaló kora és besorolása szerint

Nincs társasági adó Adómentes a nyereség, ha nem adják ki osztalékban

TB visszatérítés Különlegesség

Kérdés: „Ön úgy gondolja, hogy a meglévő támogatások megfelelnek a MISZÉV-ok szükségleteinek ahhoz, hogy továbbra is munkahelyeket tudjanak teremteni és fenntartani?” A résztvevők 100%-a (MISZÉV-ok vezetői) válasza: „nem” ● Átmeneti vagy kiugrási MISZÉV – Kasztília és León (Spanyolország)

„Ezek a támogatások nem fedezik a MISZÉV-ok öszszes költségigényét. A MISZÉV-okról szóló törvényben léteznek másfajta támogatások is, de ezeket nem alkalmazzák: befektetés-finanszírozás, mentorok támogatása”.

„A teljes munkaidő kevesebb,mint 50%-ában dolgozó k bérköltségeit nem veszik figyelembe, pedig azt a konvenció is előírja. Ugyanígy a költségtérítést, az utazási költségeket és az ideiglenes munkaképtelenséget vagy hasonlókat sem.”

A résztvevő MISZÉV vezetők egyetértettek abban, hogy a jelenleg létező támogatások nem fedezik a MISZÉV-ok összes költségigényét, pedig a MISZÉV-okról szóló törvény ezt előírja. Külön kihangsúlyozzák a mentoráló szakemberek támogatásának hiányát, amint az Vallóniában (Belgium) létezik, és a befektetések finanszírozásához nyújtott alacsony támogatást.

A támogatás az integrációs folyamatban részt vevő foglalkoztatottak szakmaközi minimálbérének csak az 50%-át fedezi, és nem veszi figyelembe az ágazati kollektív szerződést. Csak kis részben fedezi a nem termelő személyzet, például a mentorok

„A támogatás nem elégséges, mert nem fedezi, többek között, például a mentorok bérköltségeit. Szintén elégtelen az integrációs folyamatban részt vevő alkalmazottak termelési költségeinek támogatása.”

● Tartós fogalkoztató MISZÉV-ok – Vallónia (Belgium)

A MISZÉV vezetők egyetértenek abban, hogy nem elég a 4 évre szóló támogatás, ugyanis a hátrányos helyzetű vagyhalmozottan hátrányos helyzetű foglalkoztatottak jelentős részének nem elég ez az idő, hogy a kívánt termelékenységi szintet elérje.

„Megszűnik a MISZÉV támogatása, miközben a dolgozó még nem érte el az önállóságot: gondot okoz a határidő.”

32

„A munkacsoportok azt látják, hogy a MISZÉV és a szociális gazdaság támogatásai egyenlőtlenek. Az állam önkényesen szabja meg a támogatások mértékét.”

„A Regionális MISZÉV-ok csak 4 évig kapják a hátrányos helyzetű dolgozók után járó támogatást, pedig ezek közül sokan, úgy 20%-uk, állandó termelési deficittel rendelkeznek.”

A MISZÉV vezetők javaslatai, a több és jobb munkahely teremtéséhez

„A MISZÉV-okról szóló törvény minden rendelkezését alkalmazni Kasztília és Leónban.”

Régió Kasztília és León

„A támogatások meghatározása során a teljes munkaidőre számított munkahelyek számát kellene figyelembe venni, hogy ne fékezze a munkahelyteremtést.”

„Pozitív lenne, ha a kasztíliai és leóni MISZÉV-ok különleges adóügyi elbánásban részesülnének, például olyan nyereségadó-kedvezményt kapnának, mint amilyet belga kollegáink élveznek.”

Megjegyzések

„Az ágazat támogatása elengedhetetlen, ha fenn akarjuk tartani a létrehozott munkahelyeket.”

Javaslatok

A meglévő támogatások hasznosak, de nem elégségesek az integrált munkavállalók bérköltségeinek a fedezetére. A jelenlegi támogatások nem fedezik a MISZÉV-ok összes igényét. A nemzeti törvények előírnak egyéb támogatásokat is a MISZÉV-ok számára, de ezeket még nem alkalmazzák Kasztília és Leónban: például befektetés-támogatások és a mentorok költségeit fedező támogatások. A MISZÉV-okról készült gazdasági hatástanulmány alapján, ha a kormányzat növeli a támogatásokat, a MISZÉV-ok több munkahelyet tudnak teremteni és a befektetés megtérülése még magasabb lesz.

Az integrált munkahelyek támogatásának növelése a szakmaközi minimálbér 50%-ról 75%-ra.

Vallónia

A regionális MISZÉV-ok csak 4 évig kapják a támogatást a hátrányos helyzetű munkavállalók után, holott egyeseknek állandó termelési deficitjük van, felmérések szerint körülbelül 20%-kal teljesítenek alacsonyabban az átlaghoz képest, az integrációs folyamat végén. Egyes ágazatokban a munkavállalók nem mozdulnak el a hagyományos munkaerőpiac felé, ami hosszú távon problémát jelent.

Megtartani a támogatást a 4 éves időszak után is azoknál a hátrányos helyzetű munkavállalóknál, ahol tartós termelési deficit mutatkozik.

Budapest (Magyarország)

A MISZÉV-ok nem léteznek Magyarországon

Egy olyan nemzeti törvény létrehozása, ami elismeri a MISZÉV-ot és támogatási rendszert biztosít számukra, hasonlóan más európai országokhoz.

Létrehozni egy támogatást a mentorok költségeinek a fedezetére: Integrációs mentorálás Szakmai mentorálás Speciális adókedvezmények a MISZÉV-ok számára, például nyereségadó-kedvezmény (ahogy Belgiumban).

33

2. A MISZÉV KÖZBESZERZÉSEKEN VALÓ RÉSZVÉTELE SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK SEGÍTSÉGÉVEL ● KÜZDELEM A TÁRSADALMI KIREKESZTÉS ELLEN: A KÖZÖS CÉL

Az uniós vezetés, a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatok készek a munkanélküliség elleni küzdelemre és támogatják a munkaerőpiacról kiesett emberek fenntartható foglalkoztatását. Amint arra korábban rávilágítottunk, a MISZÉV egy olyan eszköz, amely társadalmi és gazdasági szempontból hatékonynak bizonyul abban, hogy a közigazgatási szervek jelentős nyereséget mutathassanak fel a szociális típusú beruházások megtérülése (szociális járulékok, szja, áfa, egyéb adók) és az elkerült egyéb szociális kiadások révén. Ha az alábbi szervezetek egyesítik erőfeszítéseiket, a gazdasági és társadalmi eredmények jelentékenyebbek lesznek.

− −

−

● A SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK ÉS A MISZÉV

A közbeszerzések és azokon belül a szociális záradékok alkalmazása hasznos eszköz a társadalmi és gazdasági fejlődés elindításához, s ráadásul „nulla költséggel” bír. A MISZÉV-ok a fenntartható fejlődés hasznos eszközei (gazdaságilag megtérülnek, munkahelyeket teremtenek, elősegítik a helyi fejlődést és környezetbarátok is lehetnek).

− −

Kormányzatok

Közbeszerzések, Szociális záradékok, „nulla költségű” szociálpolitika

MISZÉV

A befektetés megtérülése, alacsonyabb szociális kiadások, ökoszemléletű társadalmi modellek

Több és jobb minőségű munkahely teremtése a társadalmi kirekesztettségben élők számára (Európai Foglalkoztatási Stratégia)

Az egyik eszköz, amelyet szélesebb körben és gyakrabban kellen alkalmazni, az a szociális záradék: a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját érintő szociális jellegű szempontok figyelembe vétele és előnyben részesítése, ami megkönnyítené a MISZÉV-ok részvételét közbeszerzési pályázatokon. Egy másik alapvető mechanizmus, a védett piac alkalmazása olyan szervezetek érdekében, amelyeknek célja egyértelműen a munkaerő-piaci és társadalmi integráció, lásd a MISZÉV-okat. Ez az egyértelműen aktív foglalkoztatáspolitika pedagógiai hatással bírnak a társadalomban azzal, hogy javítják a vállalkozók és a szociális területen tevékenykedők együttműködését. A közbeszerzések felhasználása a mindegyikünket érintő probléma, a társadalmi kirekesztettség elleni kűzdelemben semmiképpen sem tekinthető tisztességtelen versenyhelyzet kialakításának, már azért sem, mert a MISZÉV-ok nem profitorientált szervezetek, és a kigazdálkodott hasznukat visszaforgatják a termelési és munkaerő-piaci integrációs tevékenységükbe. Ezen felül a jelenlegi társadalmunkban a foglalkoztatás egyre inkább a tár34

sadalmi integráció legfontosabb eszköze. Ilyen értelemben nyilatkozott immár sok évvel ezelőtt (1994) az Európai Szociálpolitikáról szóló Fehér Könyv, amely kiemelte új szolidaritási mechanizmusok létrehozásának fontosságát. Ezt a gondolatot vette át már régóta az Európai Unió Közbeszerzési Pályázatokról szóló Zöld Könyve (1996) is: „A jövőt érintő javaslatok”. ● A KÖZBESZERZÉSEKRE VONATKOZÓ UNIÓS IRÁNYELV

− −

− −

Napjainkban a közbeszerzések objektív kritériumokat (technikai feltételek és ár) és néhány elv alkalmazását (szabad verseny és átláthatóság) vesznek figyelembe, de általában nem foglalkoznak etikai, szociális vagy szolidaritási kritériumokkal. 2014. március 28-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelentek az új irányelvek a „közbeszerzések odaítéléséről” és a „koncessziókról”, amelyek április 17-én léptek hatályba. A megjelenés időpontjától a tagállamoknak 24 hónap áll rendelkezésre a nemzeti jogba való átültetésre. Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről; Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;- Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU új irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről.

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 204/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről kimondja, hogy „A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az „Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményben szereplő Európa 2020 stratégiában (a továbbiakban: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia), mint a közforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosításához, egyúttal az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz”, amit alkalmazni kell az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, miközben garantáljuk a közpénzek optimális felhasználását. Ennek érdekében át kell nézni, és ha szükséges frissíteni a közbeszerzésekről szóló 2014/24/EU Európai Parlamenti és a Tanácsi irányelvet és a 2004/17/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelvet annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a közpénzek felhasználása azzal, hogy jelentősen megkönnyítik a kis és középvállalkozások (kkv-k) részvételét közbeszerzési pályázatokon, és hogy lehetővé teszik, hogy a vásárlók jobban kihasználják a közbeszerzés intézményét a közös társadalmi célok érdekében”. Brüsszel egyfelől megpróbálja elkerülni a versenytorzulást (social dumping) és kifejezi ebbéli szándékát azzal, hogy olyan szociális célkitűzéseket is figyelembe vesz a közbeszerzési pályázatok odaítélésénél, mint például a folglalkoztatás, a társadalmi felelősség, a környezetvédelem és más szociális vagy környezetvédelmi tényezőket.

35

POLITIKAI SZÁNDÉK ÉS ÁLLAMI MEGRENDELÉSEK Az állami megrendelések az uniós szinten a GDP körülbelül 19%-át teszik ki, ebből következően az állam egy nagyon fontos gazdasági szereplő. Jelenleg az állami megrendelések odaítélésénél a döntéshozók objektív kritériumokat (technikai feltételek és ár) és néhány alapvető elvet (szabad verseny és átláthatóság) vesznek figyelembe elsősorban, és nem foglalkoznak az éppoly fontos etikai, szociális és szolidáris kritériumokkal, mint például a hátrányos helyzetű emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja. • Egy közigazgatási szervtől nagyobb hatékonyságot és következetességet kellene követelni, ugyanis: • Kezeli a közpénzeket és a közvagyont, ösztönöznie kellene tehát a szociális és munkaerő-piaci kezdeményezéseket. • Fogyasztóként is fellép, ezért etikai kritériumokat és pozitív társadalmi szerepvállalást is szorgalmazhat a beszerzései közben. • Referenciaként és követendő modellként hat más gazdasági és társadalmi szereplőkre, ösztönözve őket arra, hogy gyakorolják a vállalkozások társadalmi felelősségét. • Rendelkezik törvényhozási és végrehajtási kompetenciával: meghatározhatja a saját szabályait. • Szem előtt tartja a közérdeket és a lehető legkiegyensúlyozottabb formában előteremti a társadalmi és gazdasági fejlődéshez szükséges feltételeket. A SZOCIÁLIS ZÁRADÉK ELŐNYEI A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK FELÉ • • • • • •

Be-, illetve visszajuttatja őket a munkaerőpiacba. Anyagi bevételt biztosít. Önbecsülést, felelősséget és méltóságot nyújt, ezzel efolyásolja a szokásokat és a hozzáállást. Társadalmi és személyes kapcsolatokhoz segíti a programba bekerült embereket. Szakmai minősítést biztosít: képzés és tréning. Bevezeti őket a társadalombiztosítási rendszerbe, nyugdíjra és rokkantsági nyugdíjra lesznek jogosultak.

AZ KÖZIGAZGATÁSI SZERVEK FELÉ • • • • •

36

Javul az állami foglalkoztatási eszközök és a szociális rendszer képessége és hatékonysága. Az állami befektetés megtérül, és ez újabb szolidaritási, esélyegyenlőségi és társadalmi kohéziós intézkedésekre ad esélyt. Előmozdítja a foglalkoztatáspolitika, a munkaerő-piaci és a társadalmi integráció fenntarthatóságát. Szociális célkitűzéseket ér el az építőipari és egyéb szolgáltatások állami megrendeléseivel. Csökkenti a segélyezés költségeit, amivel és növeli a termelés erősítését szolgáló politikákra fordítható forrásokat.

• • • • •

Pozitívan befolyásolja a közvéleményt az állami intézkedések kapcsán. Javítja az együttműködést. A szolidaritás elvének több területet érintő alkalmazása. Hozzájárul a jóléti állam olyan alapvető pilléreihez, mint a munkához való jog és a társadalmi kohézió. A közigazgatási szerv innovatív és példamutató tevékenységet végez.

A GAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK FELÉ • • • •

A szociális záradékok programjai szakképzett munkaerőt biztosítanak a feladatok ellátására, amíg a javasolt dolgozó felvételéről a döntés a mindig vállalkozásnál marad. Irányt mutat a vállalkozásoknak a Társadalmi Felelősséggel összefüggő stratégiák kidolgozásakor. Kifelé: Megnyeri és odaszoktatja az ügyfeleket. Javítja és elhelyezi a márka imázsát. Javítja a külső kapcsolatokat (szociális szereplőkkel, a lakossággal és a közigazgatással). Befelé: A dolgozók azonosulnak a cég célkitűzéseivel és büszkék az eredményekre. Javul a munkahelyi hangulat, ami hatással van a termelésre és a minőségre. Javul a belső kommunikáció. Pozitívan hat a vállalati kultúrára. Hozzáadott értéket jelent.

A TÁRSADALOM FELÉ • •

• • •

Csökkenti a társadalmi szakadékot a társadalomba beilleszkedett és a társadalomból kirekesztett személyek között. Elősegíti az együttes társadalmi felelősségvállalást az állami szervek, a szociális szolgálatok és a hagyományos vállalkozások között. Partnerséget hoz létre, amelyben mindenki megtartja a jellegzetességeit, de közös célokkal rendelkeznek és együtt élvezik az elért eredményeket. Tudatosítja a társadalomban az inkluzív eszközök fontosságát és felhívja a figyelmet a szegénységben élő vagy társadalmi kirekesztettségtől sújtott emberek helyzetére. Elősegíti a helyi gazdasági és társadalmi fejlődést, javítja az életminőséget és felzárkóztatja az elmaradottabb térségeket. Növeli a nonprofit tevékenységek erejét és szociális kohéziót teremtő lehetőségeit.

GAZDASÁGI ELŐNYÖK • •

•

A munkaerő-piaci integráció révén csökken munkanélküliség és növekszik az aktív népesség aránya, nő a családok bevétele és ez jelentős kihatással van a GDP-re. Csökken a társadalmi kirekesztettség veszélyétől sújtott személyekre szánt állami kiadások mértéke (szociális védelemmel kapcsolatos kiadások): minimálbérek, támogatások vagy segélyek, befogadó központok, munkaügyi, szociális és egészségügyi szolgálatok kiadásai, büntetés végrehajtás, stb. Nő a költségvetési oldal bevétele, a munka világába bevont dolgozó szja és egyéb járulékok befizetésével, illetve az őt foglalkoztató vállalat nyereségadójának és áfa befizetéseinek ráeső arányos mértékével. 37

JÓ GYAKORLATOK A MISZÉV-OK KÖZBESZERZÉSEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉRE MISZÉV elnevezése Alapító

GRM ENTREPRISES D’INSERTION S.L.U. Fundación Lesmes (alaptőke 100% -a)

Alapítás dátuma

2001. december 5.

Működés helyszíne Kapcsolat Jogi forma Vállalat típusa Tevékenységi kör Alkalmazottak száma Integrált alkalmazottak száma

Burgos (Spanyolország) [email protected] Egyszemélyes Kft. átmeneti (kiugrási) szelektív hulladékgyűjtés 14 TMSZ (teljes munkaidőre számított) 7,54 8 TMSZ 4 A szociális ellátás által akkreditált, társadalmi kirekesztettségtől sújott, vagy veszélyének kitett személyek: hajléktalanok, szenvedélybetegek, börtönviseltek, etnikai kisebbségekhez tartozók, bevándorlók, veszélyeztetett nők és fiatalok, tartósan munkanélküliek.

Integrált alkalmazottak típusa Értékesítés bevétele

90,72%

közszféra

Állami támogatás mértéke

a bevétel 9,16 % -a

Ágazati konkurencia

jelentős

44 %

privátszféra

56 %

KÖZBESZERZÉSEK ÉS SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK Tevékenységi kör

Környezetvédelmi szolgáltatások : Burgos város zöld pontjainak fenntartása

Közbeszerzési eljárás módja

Többféle kritériumon alapuló nyílt közbeszerzés

Közbeszerzési eljárás kiírója

Burgos Város Önkormányzata (Kasztília és León - Spanyolország)

A szerződés és a szociális záradékok célja

A szerződés célja Burgos város zöld pontjainak, szelektív hulladékgyűjtőinek kezelése és megfelelő működtetése. Szociális záradék: „Társadalmi és munkaerő-piaci integrációs műszaki projekt 22 zöld pont működtetéséről. Olyan 360 fokos integrációs projektet várunk, amely lehetőséget kínál társadalmi kirekesztéstől veszélyeztetett személyek számára a munkaerőpiacra való bejutáshoz, munkaerő-piaci integrációjukhoz. A műszaki integrációs projekt szükségszerűen tartalmazza a munkahelyi képzést és az alkalmazottak szakmai és szociális kompetenciáinak fejlesztését. Meghatározza az egyes munkavállalók integrációs folyamatban való részvételének végrehajtását, kitűzve az önkormányzattal kötendő szerződés várható teljes érvényessége alatt szem előtt tartandó általános céljait és kijelölve ennek végrehajtásához egy szakembert.

Közvetlen vagy közvetett (alvállalkozás esetén) piacra jutás Megjegyzések

38

közvetlen

Mióta jut a MISZÉV szociális záradékokon alapuló közbeszerzésekhez

A műszaki projekt 22 zöldpontra vonatkozik a 100-ból (22%)

2012

MISZÉV elnevezése Alapító Alapítás dátuma Működés helyszíne Kapcsolat Jogi forma Vállalat típusa Tevékenységi kör Alkalmazottak száma Integrált alkalmazottak száma Integrált alkalmazottak típusa

MIRAVERINTEGRACIÓN PUENTE LADRILLO S.L . Association Antonio Romo 2005 Salamanca (Spanyolország) [email protected] Kft. átmeneti (kiugrási) szolgáltatások (takarítás, rászorultak segítése) 21 TMSZ(Teljes munkaidőre számított) 14,17 11 TMSZ 7,49 Etnikai kisebbségekhez tartozók, bevándorlók, veszélyeztetett nők és fiatalok, tartósan munkanélküliek.

Értékesítés bevétele

91,62%


8,38 %


Jelentős

közszféra

87,5 %

privátszféra

12,45%


Takarítás

Közbeszerzési eljárás módja Közbeszerzési eljárás kiírója

Közvetlen elbírálás Salamanca Város Önkormányzata (Kasztília és León - Spanyolország) A szerződés szociális záradékok tartalmaz, mivel a projekt végrehajtásának magába kell foglalnia a társadalmi kirekesztéstől veszélyeztetettek, vagy az abban élők szakmai integrációs projektjét, az alapvető tevékenységeken kívül. Mióta jut a MISZÉV szociális záradéközvetlen 2008 kokon alapuló közbeszerzésekhez

A szerződés és a szociális záradékok célja Közvetlen vagy közvetett (alvállalkozás esetén) piacra jutás

Megjegyzések

A közbeszerzési eljárás kiírójának megjegyzése

Az önkormányzati közgyűlés valamennyi politikai frakciója egyhangúlag szavazta meg a MISZÉV-tal kötendő szerződést. Az innováció ebben az, hogy a szerződéssel az önkormányzat oly módon jut különböző szolgáltatásokhoz, hogy a társadalmi és munkaerő-piaci integrációs projekt során társadalmi kirekesztéstől veszélyeztetett embereket támogat. A szolgáltatás tartalma: Személyre szabott integrációs folyamat, beleértve a mentori támogatást is. Karbantartás és takarítás az önkormányzat helyiségeiben. Az önkormányzatban dolgozók elégedettek a MISZV-tal kötött szerződéssel, nemkülönben a politikusok is, mert Kasztília és Leónban Salamanca Város Önkormányzata az első, amely hasonló megállapodást kötött.

39

MISZÉV elnevezése Alapító Alapítás dátuma Működés helyszíne Kapcsolat Jogi forma Vállalat típusa Tevékenységi kör Alkalmazottak száma Integrált alkalmazottak sz. Integrált alkalmazottak típusa

LA ENCINA SERVICIOS INTEGRADOS S.L.U. Cáritas de Salamanca (alaptőke 100%-a) 2000. július 17. Salamca (Spanyolország) [email protected] Egyszemélyes Kft. átmeneti (kiugrási) kertészet 19 TMSZ (Teljes munkaidőre számítva) 19 9 TMSZ 9 Volt szenvedélybetegek, börtönviseltek, bevándorlók, veszélyeztetett nők és fiatal bevándorlók, tartósan munkanélküliek.


75,05%


7,01%


Jelentős

közszféra

57,51%

privátszféra

42,49%


Kertészeti szolgáltatások

Közbeszerzési eljárás módja

Közvetlen elbírálás

Közbeszerzési eljárás kiírója

Salamanca Város Önkormányzata

A szerződés és a szociális záradékok célja Közvetlen vagy közvetett (alvállalkozás esetén) piacra jutás

Megjegyzések

40

A szerződés célja annak a szociális záradéknak eleget tenni, amely a kirekesztés veszélyének kitett, vagy már abban élő emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját támogatja a személyre szabott fejlesztési folyamat által, miközben elvégzik a parkok és zöld területek karbantartását, fejlesztését. Mióta jut a MISZÉV szociális záradékoközvetlen 2007 kon alapuló közbeszerzésekhez Az önkormányzati közgyűlés valamennyi politikai frakciója egyhangúlag szavazta meg a MISZV-tal kötendő szerződést. Az innováció ebben az, hogy a szerződéssel az önkormányzat oly módon éri el takarítási és karbantartási szolgáltatások elvégzését, hogy a társadalmiszakmai integrációs projekt során társadalmi kirekesztettségtől fenyegetett embereket támogat. A szolgáltatás tartalmazza: 1) Személyre szabott integrációs folyamat, beleértve a mentori támogatást is. 2) Önkormányzat kezelésében lévő közparkok karbantartás és tisztán tartása.

A SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK FEJLŐDÉSÉNEK GÁTJAI A KÖZBESZERZÉSI PÁLYÁZATOKBAN A szociális záradékok fejlődésének gátjai a közbeszerzési pályázatokban sokfélék, a MISZÉV-ok vezetői a bevált gyakorlatokat firtató kérdőív kitöltése során külön kiemelték az alábbiakat: − Az ilyen jellegű vállalkozások kevésbé ismertek az odaítélő szervek körében. − Hiányosak az ismeretek a szociális záradékokról. − Erős a hiedelem, hogy a szociális záradékok ellenkeznek a szabad verseny elvével, mert elfelejtik a közérdek szem előtt tartását. − Maga a törvényhozás nem teszi 100%-osan kompatibilissé a szociális záradékok és a védett piacok alkalmazását az állami közbeszerzésekben. − A már mindenhol érzékelhető globalizáció nem veszi figyelembe az emberek jogait és az országok, vállalkozások függetlenségét. Emiatt az a vélemény alakult ki, hogy csak gazdaságilag kell nagyon versenyképesnek kell lenni, ez pedig egy nagy akadálya a MISZÉV-ok elterjedésének. − Az a közhiedelem, hogy a gazdasági megtérülés csak ár kérdése. − Nagyon sok beszéd hangzik el a munkanélküliség és a szociális kirekesztettség elleni kűzdelemről, ám ugyanakkor még mindig nincs meg a sikerhez szükséges szándék, sem a politikai kompromisszumkészség, holott már rendelkezésre állnak olyan kulcsfontosságú eszközök, mint a MISZÉV-ok és a szociális záradékok a közbeszerzési pályázatokban. Következtetések: Az állami közigazgatási szervek kezében egy nagyon jó eszköz van a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatására: megkönnyíthetik a MISZÉV-ok részvételét a közbeszerzési pályázatokban szociális záradékok alkalmzásával és védett piacok kijelölésével. A MISZÉV-ok már bizonyították hatékonyságukat és tevékenységük minőségét. Ezzel az eszközzel az állami szervek több integrált munkahelyet tudnának létrehozni, több képzést tudnának tartani, több kompetenciafejlesztési folyamatot tudnának elindítani és nagyobb mértékű integrációt tudnának biztosítani. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy csak nagyon kis mértékben alkalmazzák a szociális záradékokat a közbeszerzésekben. A MISZÉV-OK KÖZBESZERZÉSEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK ELŐSEGÍTÉSE (KIZÁRÓLAGOSSÁGGAL, ILLETVE SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOK ALKALMAZÁSÁVAL): a szociális célú befektetés megtérülését növeli, amennyiben az önkormányzatok együttműködnek MISZÉV-okkal, előnyben részesítve azokat a közbeszerzéseken, éppen a szociális záradékok alkalmazása révén Kizárólag MISZÉV-ok részére kiírt közbeszerzések. − A szerződés közvetlen célja a társadalmi kirekesztettségben élők, vagy attól veszélyeztetett (hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű) emberek társadalmi és munkaerőpiaci integrációját megvalósítandó projekt létrehozása egy piaci tevékenységen keresztül, személyre szabott fejlesztési folyamat alkalmazásával. − A kizárólagosság nem befolyásolja a versenyképességet, mert: − A MISZÉV közérdekű tevékenységet valósít meg ; − A MISZÉV hatékony eszköze az aktív foglalkoztatás-politikának. 41

3. A MISZÉV-OK A JÖVŐ IPARÁGAIBAN A zöld munkahelyek egy nagyon érdekes stratégiai irányt jelentenek a MISZÉV-ok részére. A jelnleg is működő MISZÉV-ok jelentős része döntött úgy, hogy a „nagyon zöld” munkahelyeket részesíti előnyben: mezőgazdaság, hulladék-újrahasznosítás, megújuló energiák alkalmazása vagy zöld területek fenntartása. A zöld munkahelyek kettős előnnyel járnak: egyrészt különösebb nehézségek nélkül teszik lehetővé a MISZÉV-ok tevékenységének diverzifikálását és megkönnyítik a kedvezményezettek bejutását az egyre fejlődő „zöld” munkaerőpiacra, másfelől pedig általában kevés befektetést igényelnek. Az alábbiakban néhány példát mutatunk be olyan MISZÉV-okról, amelyek sikeresen végeznek környezetvédelmi tevékenységeket a társadalmi és munkerőpiaci integrációs folyamatok során, kihasználva ennek az új munkaerőpiacnak a lehetőségeit: javítják a városi hulladékgazdálkodás minőségét és egyéb a környezetvédelemmel összefüggő feladatokat is ellátnak, mint például hulladékszortírozást, folyók és környezetük tisztítását és karbantartását, illegális hulladéklerakók felszámolását, lepusztult területek szanálását, mindezt figyelemfelkeltő kampányokkal. MISZÉV elnevezése

RECOL’TERRE

Alapítás dátuma

1996. szeptember 30.

Működés helyszíne

Vivegnis (Vallónia – Belgium)

Kapcsolat

[email protected]

Jogi forma

Société Anonyme à Finalité Sociale (SAFS)

Tevékenységi kör

Hulladékbegyűjtés, újrahasznosítás

Helyi hálózat

RES (Réseau d’Entreprises Sociales)

Alkalmazottak száma

38

TMSZ

38

Integrált alkalmazottak száma

27

TMSZ

27

Integrált alkalmazottak típusa

tartósan munkanélküliek etnikai kisebbségekhez tartozók


97,41%

Állami támogatásmértéke

2,59 %

Leírás

Háztartási hulladék (papír, karton, műanyag, üveg) szállítása konténerekben és szelektálása újrahasznosító központokban.

Előnyök

Megjegyzések

42

Magas kézimunkaerő igény. Hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazásának lehetősége Lehetőséget ad a fejlődésre, mind munkacsoporton belül, mind a javasolt funkciókban. „Az elsők voltunk az ágazatban.” Nagy a konkurencia, különösen a nemzetközi és állami cégek részéről.

MISZÉV elnevezése Alapító Alapítás dátuma Működés helyszíne Kapcsolat Jogi forma Tevékenységi kör

GRM ENTREPRISE D’INSERTION S.L.U. Fundación Lesmes (alaptőke 100%-a) 2001. december 5. Burgos (Kasztília és León - Spanyolország) [email protected] Kft. Szelektív hulladékgyűjtés. Ökológiai tevékenységek : zöld pontok üzemeltetése Burgosban.

Helyi hálózat Alkalmazottak száma Integrált alkalmazottak száma

FECLEI (MISZV hálózat Kasztília és Leónban)

Integrált alkalmazottak típusa

Etnikai kisebbséghez tartozók, bevándorlók, tartósan munkanélküliek, nehéz helyzetben lévő nők és fiatalok.

Értékesítés bevétele Állami támogatásmértéke

90,72%

21

TMSZ

21

11

TMSZ

11

9,16 %

Leírás (célok, termékek/szolgáltatások)

- Zöld pontok üzemeltetése Burgosban, hulladékgyűjtés és szelektálás, besorolás. - Szelektív hulladékgyűjtés. - Dokumentum-megsemmisítés. - Folyópartok és degradálódott területek tisztán tartása, de pl. az EL Camino-é is.

Megjegyzések

A vállalat 2001 végén jött létre azzal a céllal, hogy választ adjon az egyre növekvő igényekre a hulladékkezelés terén.

Ezek a tevékenységek, azon túl, hogy védik a környezetünket, azzal az előnnyel is járnak, hogy rengeteg alacsony képzettségű munkaerőt igényelnek, emiatt sok hátrányos helyzetű dolgozót tudnak foglalkoztatni. 4. EGYÜTTMŰKÖDÉS A „HAGYOMÁNYOS” VÁLLALKOZÁSOKKAL Amint az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésű új kezdeményezés rámutat, a fogalmat egyesíteni kell ahhoz, hogy együtt igazán hatékonyak legyenek: „kompetenciák” és „foglalkoztatás”. Ennek következtében, a társadalmi kirekesztettségtől sújtottak képzésén és a kompetenciafejlesztésén túl arra is szükség van, hogy a piac képes legyen munkalehetőséget ajánlani. Emiatt, és főleg a mostanihoz hasonló válságidőszakokban, az együttműködés a hagyományos vállalkozásokkal elengedhetetlen a társadalmi és munkerőpiaci integrációhoz, ami a MISZÉV-ok legfőbb célja (főleg az átmeneti-kiugrási MISZÉV-ok esetében). Sajnos ez az együttműködés egyelőre még nem elég fejlett. Csak néhány esetben sikerült valódi kooperációt létrehozni, s az is csak lassan kezdi hozni az elvárt eredményeket. 43

„A Fundación Secretariado Gitano (a MISZÉV alapítója) ACCESS programjában szorosan együttműködünk, egyezményeket kötünk a régió különböző hagyományos foglalkoztatóival, amelyek számunkra új szektorokban működnek. Ezek a cégek tudják majd foglalkoztatni az integrációs folyamatot követően a munkavállalóinkat, hogy szakmai fejlődésüket a nyílt munkaerőpiacon folytathassák.” Uzipen MISZÉV – León, Kasztília és León, Spanyolország

„Mindenekelőtt megismertetjük a vállalkozással, hogy mit és hogyan csinálunk, és garantáljuk azt, hogy ha az integrációs folyamatban felkészített munkavállalónkat átveszi, akkor szakképzett és tapasztalt dolgozóra tesz szert, akinek nyílt munkaerő-piaci beilleszkedését az első hat hónapban keresztül követjük” MiraverIntegración – Salamanca, Kasztília és León,

NÉHÁNY JAVASLAT: INTEGRÁLT SZAKMAI GYAKORLAT (MISZÉV-HAGYOMÁNYOS VÁLLALKOZÁS) Integrációs tanfolyamok létrehozása a MISZÉV-ok és hagyományos vállalkozások, intézmények között létrejövő együttműködési megállapodások révén. Ezen megállapodásokban rögzítik, hogy milyen feltételekkel és hány résztvevőt alkalmaz majd a későbbiekben a cég. Egyértelmű, hogy ha az integrációban résztvevők hagyományos cégeknél való szakmai gyakorlatuk során kapun belülre jutnak, akkor az a legjobb lehetőség a nyílt munkaerő-piaci integrációjukra. AZ UTÓLAGOS NYOMON KÖVETÉS FINANSZÍROZÁSA (MISZÉV-KÖZSZFÉRA) A tartós foglalkoztatási formában működő MISZÉV-ok olyan munkavállalóinak érdekében, akik később átmeneti MISZÉV-oknál szeretnének elhelyezkedni, majdan pedig nyílt munkaerőpiacon alkalmaznák megszerzett kompetenciáikat, alapvetően szükséges további fejlődésük nyomon követése ahhoz, hogy hosszú távon tudjuk garantálni a sikeres beilleszkedést. Ebben az értelemben fontos, hogy a nyílt munkaerő-piaci integrációt nyomon kövessük, támogassuk és az ismeretek alkalmazását megerősítsük. (Ez a monitorozás kiegészíti a képzési tevékenységet és/vagy a szakmai gyakorlatot.)

44

TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐK KOMPETENCIAFEJLESZTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KEDVEZŐ FELTÉTELEK A MISZÉV-BEN 1. MUNKAHELYEK ÉS KOMPETENCIÁK ELŐZETES TERVEZÉSE A MISZÉV nem csak a társadalom (hátrányos helyzetűek integrációja) és a gazdaság (az állami támogatás megtérülése és szociális kiadások elkerülése), de a kompetenciafejlesztés (integrációs folyamat, személyes mentorálás, orientáció) szempontjából is érdekes vállalkozási minta lehet mások számára. Valójában a MISZÉV egy olyan kompetencia és munkahelymenedzselési modellt alkalmaz, amelyhez csak a legnagyobb munkaadók és a multinacionális cégek folyamodnak, általában szokásjogból eredően, annyi különbséggel, hogy a MISZÉV esetében a munkavállalók hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetűek. A humánerőforrásmenedzserek Munkahelyek és Kompetenciák Előzetes Tervezésének (MKET) hívják azt az eszközt, amelynek egyik jellegzetessége a munkavállalókkal együtt felvázolt szakmai fejlesztő folyamat. E menedzsmentrendszer bemutatása a nagy nemzeti és nemzetközi cégek menedzserelitjét képző legnagyobb európai közgazdasági iskolák tananyagának része. Tisztában vannak azzal, hogy ezen a téren a MISZÉV kitűnik és még meg is haladja azt, mert nemcsak társadalmi és munkaerő-piaci kompetenciákat fejleszt, hanem személyiséget is, tehát olyan alapvető készségeket ad, amelyek a sikeres, aktív állampolgársághoz szükségesek. Kompetenciák és a MKET G. Loboterf az „Individuális és kollektív kompetenciafejlesztés” (Editions d’Organisation, 2004) című munkájában úgy definiálja a kompetenciákat, mint „tudások összessége, a knowhow és annak egy adott helyzetben való alkalmazásának tudása, amelyek megfigyelhető tényekben és cselekvésekben nyilvánulnak meg, és lehetővé teszik egy eredmény elérését, egy cselekvés megvalósítását, egy probléma megoldását. Ez az operatív cselekvés tudása. Ami a MKET-t illeti, a koherens cselekvési tervek kidolgozása, végrehajtása és ellenőrzése csökkenti a cég humánerőforrás szükséglete és annak redelkezésre állása közti eltérés mértékét (személyzeti- és készségszinten), megelőzve annak (ti. az eltérésnek) a kialakulását, saját stratégiai fejlesztési tervének és munkavállalóinak szakmai fejlesztési terve (minden egyes munkavállaló aktívan részt vesz a saját fejlesztésében) révén.” Ezért ez az elképzelés nagyon közel áll a MISZÉV-ok elképzeléséhez, nevezetesen az egyéni integrációs program kidolgozásához (képzés, orientáció, kompetenciafejlesztés), a munkaerőpiacra való bejutás ösztönzéséhez. Mindemellett a MISZÉV-oknak folyamatosan alkalmazkodniuk kell a piaci követelményekhez és a váratlan eseményekhez az integrált alkalmazott mentorálása során.

45

2. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS FOLYAMATAI A kompetenciafejlesztő folyamatok javítják a szakmai és a személyes készségeket, tehát a munkavállaló képességét arra, hogy az elsajátított szakmai és személyes kompetenciák és magatartások hosszú távú alkalmazásával mennyiségi és minőségi eredményeket érjen el, amint azt saját maga és munkája elvárja. A közszférával való együttműködésnek köszönhetően a MISZÉV különbözik a hagyományos vállalkozásoktól, mert azok általában csak a szakmai kompetenciákra fordítanak figyelmet. Az integrált alkalmazottak szakmai fejlődése annál is inkább nehéz, mivel ezek az emberek folyamatos fejlődés révén szerzik meg szakmai és személyes kompetenciáikat. Ez megmagyarázza a folyamat hosszát: Spanyolországban 3 éves az integrációs folyamat az átmeneti MISZÉV-ben. Az integrációs folyamatot különböző szakmai fejlődési módok jellemzik. A személyes interjúk, elbeszélgetések során az integrált alkalmazott és mentora megegyeznek a teljes folyamat tartalmáról. Így válik a folyamat teljességgel személyre szabottá. Egy fontos különbség a MISZÉV és a hagyományos vállalkozások között: az interjúk gyakorisága. A hagyományos társaságok általában éves egyéni interjúkat készítenek, miközben a MISZÉV havi (Spanyolország), vagy negyedéves (Vallónia) ütemben interjúztat. Az alábbi ábra bemutatja a több szakaszból álló kompetenciafejlesztést. A szakaszok az egyéni interjúk alapján folyamatosan módosulnak.

Egyéni interjúk

Rövid és középtávú előrejelzés A változás menedzselése

46

FOLYAMATOS SZEMÉLYRE SZABOTT TEVÉKENYSÉGEK ÉS MENTORÁLÁS

Rövid és középtávú előrejelzés

3. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ESZKÖZEI A munkahely- és kompetenciamenedzsment rendszer létrehozásához szükség van egy sor olyan speciális eszközre, amelyeket a MISZÉV is használ az integrált alkalmazottaival (IA) szemben. A projektben résztvevő partner MISZÉV-ok tapasztalatainak megismerése során arra jutottunk, hogy a legáltalánosabban használt eszközök éppen azok, amelyeket a nagy cégek és a munlinacionális vállalatok is alkalmaznak: − Bemutatkozó és üdvözlő brosúra az új munkatársak részére. − Az integráció potencialitásait a felvételkor értékelő eszközök és mutatók kidolgozása a kompetenciák, készségek és erősségek méréséhez. − Névjegyek (a szakma meghatározása és leírása). − Az integrált alkalmazott folyamatos szakmai fejlődését és teljesítményét mennyiségi és minőségi szempontból értékelő eszközök és mutatók kidolgozása. Ezeket az eszközöket általában referencia kompetenciaként ismerjük, és rámutatnak mindarra, amire a munkaadó igényt tart a szakmai kompetencia, tevékenység és viselkedés terén. A MISZÉV ennél jobban figyelembe veszi a személyes aspektusokat is (személyes igények, egészség, műveltség, autonómia és tervszerűség a szakmai és magánéletben, stb.) Minden egyes kompetencia kiértékelésre kerül, a sokféle szakmai szintnek megfelelően. Például az alább látható egy szakmai értékelő táblázat, melyet egy nagy, európai szinten elismert francia cég (kék) és spanyol MISZÉV-ok alkalmaznak, ahogyan a FAEDEI, az AERESS és a Valenciai Egyetem meghatározta (zöld). Kompetenciaterületek Kompetenciák Kompetenciaterületek 1

Kompetencia 1

Kompetenciaterületek 2

Kompetencia 2

Kompetenciaterületek 3

Kompetencia 4

Kompetenciaterületek …

Kompetencia 6

Támogatás Nem elsajátított kompetenciák

Elsajátítás Néha megjelenő kompetenciák

Optimalizálás Elsajátított kompetenciák

Referenciák Az előírt szintet meghaladó kompetenciák

Kompetencia 3 Kompetencia 5

47

A következőkben bemutatjuk, a szakmai és személyes kompetenciák csoportjait, amelyek fejlesztésén a MISZÉV az integrált alkalmazottaival (társadalmi kirekesztettségben élők, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek) együtt dolgozik, egyéni interjúkon, hagyományos vagy munkahelyi képzéseken, és on-line távoktatáson keresztül. Kompetenciaterületek Műszaki-szakmai kompetenciák

Tásradalmiszakmai kompetenciák

Társadalmi és interperszonális kompetenciák a munkahelyen

Módszertani kompetenciák / alapvető viselkedésformák

Személyes kompetenciák

Kompetenciák Minden egyes munkahelyen egyedi – szakmai kompetenciák – munkavédelmi és higiéniai kompetenciák

•

kommunikáció önkontroll csapatmunka jogok és kötelességek, munkakapcsolatok menedzselése aktív álláskeresés

• • • • • •

bizalom felelősség alkalmazkodókészség termelékenység kezdeményezőkészség megjelenés és személyes imázs

• • • • • • •

önbecsülés fizikai képességek öngondoskodás egészség és biztonság alfabetizáció közösségi források kezelése háztartás menedzselése autonómia és tervszerűség a szakmai és családi életben

• • • •

•

Forrás: Kompetenciatáblázat – In : FAEDEI, AERESS és a Valenciai Egyetem kiadásában megjelent Mentorálás kézikönyv

4. A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS MÓDOZATAI Kompetenciafejlesztés megvalósítása alatt olyan tevékenységet értünk, amely elősegíti azoknak a képességeknek a megszerzését, amelyek szükségesek a tudás hasznosításához. Az egyazon csoportban a szakmai tudásban tapasztalt nagyfokú egyenlőtlenségek miatt, különösen a MISZÉV-okban, az egyéni és személyre szabott felzárkózási támogatási formák a leghatékonyabbak.

48

A munkaerő-integráló szociális vállalatokban alkalmazott módszerek között kiemelhetjük az alábbiakat: Hagyományos képzés („helyben”): a tudás fejlesztése A hagyományos képzési formák általában hasznosak, azonban érdemes az alkalmazásukra odafigyelni, hogy a lehető leghatékonyabbak legyenek. A képzés hozzájárul az egyén képességeinek fejlesztéséhez, ugyanakkor a kompetenciákat, azaz a gyakorlati és mindennapi tudást, a szakmai gyakorlat során szerzik. • Példák hátrányos helyzetű személyek képzésére vallon és kasztíliai és leóni MISZÉV-okban: kommunikáció, idő és stressz, érzelmek kezelése, stb. Távképzés/e-learning: tudásfejlesztés Az e-learning (internetes oktatás) során egyrészt lehet a képzést személyre szabni a csoportos oktatás hátrányait kiküszöbölve (önállóság fejlesztése), másrészt viszont lehetőség van arra is, hogy a képzés anyagát az adott személy szintjéhez és elvárásaihoz igazítsuk úgy, hogy a tanulás ütemét is a kedvezményezett képességeinek feleltetjük meg. Ugyanakkor ez a fajta képzés csak olyanok esetében alkalmazható, akik már egy bizonyos szintű számítógépes ismerettel rendelkeznek és ezáltal képesek kihasználni az ilyen jellegű online önképzés által nyújtott lehetőségeket. Pont emiatt ezt a módszert nagyon ritkán használják az integrációs folyamatban részt vevő személyek esetén, ugyanis ők gyakran nem rendelkeznek megfelelő számítógépes jártassággal és szükségük van személyes mentorálásra a képzés elvégzéséhez. Ugyanakkor a kasztíliai és leóni MISZÉV-ok a FECLEI irányításával immár jónéhány éve sikeresen szerveznek egy ilyen képzési programot a Kasztília és León Foglalkoztatási Irodájával (ECYL) együttműködve. A kasztília és leóni MISZÉV-ok azért tudtak belevágni elearning programjukba, mert a FECLEI kidolgozott és máig üzemeltet egy online képzési platformot (moodle). Hála a mentorok személyre szabott munkájának, több integrációs folyamatban részt vevő munkavállaló ezt a lehetőséget választotta és sikeresen végezte el az on-line kurzust, a „helyben” történő képzés kiegészítéseként. • Példák az integrációs folyamatban részt vevő munkavállalók képzésére a kasztíliai és leóni MISZÉV-okban. Az internetes eszközök kihasználása, a közösségi oldalak. Munkahelyi képzés és személyes mentorálás: a tudás, a gyakorlati tudás és a viselkedés fejlesztése Ez az integrációs folyamatban részt vevők nagyon hatékony kompetenciafejlesztési módszere. Ezt a képzési módot alkalmazzák például ebben a három MISZÉV-ban: Ceislabur-GRMReusad. A kompetenciák fejlesztése szempontjából a legfontosabb szakaszban, a mentorálás második szakaszában indul el a munkahelyen történő képzés. Az integrációs folyamatban részt vevő szempontjából a MISZÉV feladata az, hogy alkalmat nyújtson tanulásra, minősítésszerzésre és a olyan szintű jártasság elsajátítására a gyakorlatban, amely lehetővé teszi számára 49

a nyílt munkaerőpiacra való bejutást azáltal, hogy hatékonyan tud helytállni különböző termelési tevékenységek elvégzésében. Ennek a szakasznak a lényege az illető „követése” szakmai kompetenciák elsajátítása és/vagy fejlesztése során. Ez a mentorálás időigényes, párbeszédre épülő elemzést követel, kérdéseket boncolgat, találkozókat ír elő személyekkel és munkacsoportokkal, hogy a követési folyamat eredményes legyen. Ebben az értelemben hangsúlyozzuk a munkahelyi képzés fontosságát. A vállalaton belüli képzési folyamat kidolgozásánál figyelembe kell venni azt, hogy a cél az új kompetenciák és képességek elsajátítása az integrációs folyamatban részt vevő személy részéről. Ez a folyamat tehát a „kibontakoztatást” segíti elő: a munkavállaló „sikerélményekkel” készül fel az új helyzetekre, s ezek sikerek megerősítik a pozitív énképét, és képessé teszik az illetőt arra, hogy a jövőben sikeresen szembeszálljon a kihívásokkal. A munkahelyi képzés tehát a hagyományos képzés része. Egy olyan folyamatnak egy darabja, amelyben az elméleti oktatás (a potenciális képességek fejlesztése) és ezeknek az elsajátított ismereteknek a gyakorlati alkalmazása valós munkahelyi körülmények között (végrehajtás, a mindennapok során felmerülő problémák megoldása) váltakozik. Ennek a módszernek a célja növelni a munkavállalók problémamegoldó képességét az adott munkakörben és újabb kompetenciák fejlesztése. A legfőbb törekvés az, hogy az integrációs folyamatban részt vevő munkavállaló elemezze a helyzetet, megoldja a konkrét problémákat és tudatosan alkalmazza a megszerzett kompetenciáit. Ennek érdekében a folyamat szereplőinek el kell sajáttaniuk - kollektíven és egyénileg - a következő képességeket: − Elemezni a helyzetet, a problémát; − Azonosítani a kiváltó okokat; − Megtalálni az összefüggéseket más problémákkal; − Elképzelni és mérlegelni a megoldást jelentő akciókat; − Megtervezni és végrehajtani a megoldást jelentő akciót. Megfigyelhetünk különböző szinteken történő beavatkozásokat, amelyek folyamatos kölcsönhatásban vannak: − az akció végrehajtása, a mentor által javasolt operációs célon keresztül; − tudásszerzés, gyakorlati tudás szerzése, cselekvőképesség növelése, új képességek elsajátítása; − a munka végrehajtása során tapasztalt problémák folyamatos elemzése és kezelése, az egyre nagyobb önállóság érdekében. A munkahelyi képzés előnyei számosak: − Gyorsabb és gazdaságosabb a hagyományos képzési módokhoz képest; − Közvetlenül a gyakorlat révén ad tudást és képességeket: az integrált munkavállalók megismerik a munkahelyek működésének igényeit és problémáit. − Kollektív kompetenciákat fejleszt (csoport szinten történő interakciók és eszmecserék, amelyek kollektív szinten javítják a probléma-felismerési és -megoldási képességet). − A pedagógiai szándékot az integrációs folyamatban részt vevő dolgozók jobban megértik, mert a tanítás sokkal konkrétabb kérdésekre vonatkozik, mint a hagyományos képzésben.

50

−

Az ismeretek és a kompetenciák jobban beágyazódnak, mert a mentorált személy maga tesz erőfeszítéseket és keresi a megoldást, s ezáltal erősíti az önállóságát, ellentétben a hagyományos képzéssel, ahol az oktató adja a megoldást.

Ennek a képzési formának a megvalósítása sokkal nehezebb a hagyományos képzésénél, ahol kizárólag elméleti oktatás folyik, ugyanakkor a befektetés megtérülése itt sokkal meggyőzőbb. Ez egy olyan módszer, amely kétség kívül megfelel a vállalkozások és főleg az integrációs folyamatban részt vevő személyek elvárásainak, akik személyesen jobban elkötelezik magukat, sokkal magabiztosabbak lesznek és sokkal felkészültebbek arra, hogy hatékonyan dolgozzanak és elérjék a kitűzött célokat.

5. SZOCIÁLIS ÉS SZAKMAI MENTORÁLÁS: A MISZÉV-OK ELENGEDHETETLEN FELTÉTELE ● MEGHATÁROZÁS

Az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy a MISZÉV képes legyen arra, hogy fejlessze a munkavállalók képességeit, az a hátrányos helyzetűek mentorálási folyamatának minősége. A szociális mentorálás a legjobb eszköz a MISZÉV-ok kezében a társadalmi kirekesztettségben élők felzárkóztatására, ugyanakkor nem szabad „túl védelmező” magatartást tanúsítani, mert ez korlátozná az egyének személyes fejlődését. A FAEDEI, AERESS és a Valenciai Egyetem, az általuk készített mentorálási kézikönyvben a mentorálási folyamatot egy pedagógiai kapcsolatként határozzák meg, amelynek célja, hogy a mentorált személy elérje a személyes önállóságot, függetlenséget és emancipációt, mégpedig három területen: személyes, szakmai és szociális téren. A mentorálás a MISZÉVokban lehetővé teszi a dolgozók fenntartható és hosszú távú beilleszkedését, akár az adott MISZÉV-ban (tartós foglalkoztató MISZÉV), akár más, hagyományos munkaerővel dolgozó vállalatoknál (átmenti/kiugrási MISZÉV-ből továbblépve). Amikor mentorálásról beszélünk, nem kizárólag a mentoráló szakember munkájára gondolunk, hanem egy igazi csapatmunkáról van szó. Igaz, hogy a mentor koordinálja a mentorálási folyamat egyes részeit, de sok más szakember is részt vesz ebben a folyamatban. Mentorok, menedzserek, az adott iparágazatban dolgozó szakemberek, job-coach (a vallon MISZÉV-okban). Később még visszatérünk a job-coach munkájára, mert ez egy bevált gyakorlat, amit érdemes megismerni. Minden integrációs programban részt vevő személy kidolgozza a saját projektjét s azt a MISZÉV-ban valósítja meg. Az integrált munkahely, s benne a szakmai előrelépés és a személyes fejlődés, a MISZV munkájának az alapját képezi. Konkrétabban: a módszer lényege az, hogy globálisan kezeljük az adott személy problémáit, mert a szakmai hiányosságok kérdését nem lehet különállóan kezelni a társadalmi kirekesztettségben lévők esetén. A stratégia lényege az, hogy arra ösztönözzük a személyt, hogy a saját fejlődését tervezze meg és legyen a „főszereplője” és egyben „rendezője” saját integrációs folyamatának. Mindez elérhető az egyéni, személyre szabott mentorálási módszerrel, a következő elemek figyelembe vételével: 51

− − − − −

Egyénenként, személyre szabottan kell kidolgozni. Ez egy hosszú távú személyes projekt, amely ráadásul a legfőbb motiváló elem kell legyen. A egyén a saját változásának a „főszereplője és rendezője”. A módszer lényege az ösztönzés és nem a kényszerítés. Törekedni kell arra, hogy elkötelezze magát a személyes változásában: vö. a változás irányítása. Mindig „globális” jellegű az intervenció. Minden területre kiterjed: egészség, oktatás, lakhatás, igazságügy, munka, stb. Ezeket a területeket kell össze egyeztetni, minden rendelkezésre álló forrással. A lényeg a személyes képességekre kiépítése, a személyes fejlődés és a kompetenciák kifejlesztése. A cél az egyén önállóságának a megerősítése. A feladatnak nem az a célja, hogy elrejtse a problémákat, és csak egyes pontokra koncentráljon, „gyámolító” módon. A mentorálás célja a gazdasági tevékenységen keresztül történő integráció. Már jeleztük azt az alapgondolatot, amely szerint a munka lehet az integráció egyik útja.

A projekt során megismert tapasztalatoknak köszönhetően azt láthatjuk, hogy a MISZÉV-ok, legyenek azok akár tartós foglalkoztatók vagy átmenetiek, nagyon szervezettek és nagyon szakszerűek a kompetenciafejlesztést elősegítő folyamat végrehajtásában. Habár sokfajta MISZÉV létezik a különböző országokban, ugyanakkor sok közös vonást is fel tudnak mutatni: • Konkrét kritériumokat alapján választják ki a munkavállalókat. Olyanokat, akik társadalmi kirekesztettségben élnek, akik gyakran korábban már részt vettek egyéb programokban vagy más szociális szolgáltatásokat vettek igénybe. • Az integrációs tevékenységet egy sokkal szélesebb beilleszkedési mechanizmusba építik bele. Ez lehetővé teszi, hogy az integrációs folyamatot más szervekkel és egyéb szakmai képzési programokkal összehangoltan végezzék. • A szakmai integrációban résztvevő személyek alkalmazhatóságának és kompetenciáinak a felméréséhez és elemzéséhez megfelelő eszközöket használnak, különböző mutatók és mérési módszerek alkalmazásával. • Alapvető eszközöket és segédanyagokat használnak az integrációban részt vevő személyek fejlődésének a méréséhez a mentorálási folyamat alatt. Olyan méréseket végeznek, amelyek alapján minőségileg és mennyiségileg tudják értékelni az adott személy kompetenciáinak a fejlődését és a célok teljesítését a folyamat során. ● BEVÁLT GYAKORLAT SPANYOLORSZÁGBAN: MENTORÁLÁSI KÉZIKÖNYV

A Spanyolországban működő integrációs vállalatok több mint négy évig dolgoztak együtt egy mentorálási kézikönyv szerkesztésén. Ez a kézikönyv az MISZÉV-ok azon igényét tükrözi, hogy megosszák egymással a munkájukat és a tapasztalataikat, és azzal a céllal jött létre, hogy egy közös módszertant dolgozzanak ki, amely referenciaként szolgálhat az ágazatnak. A közreműködő szervezetek: a FAEDEI (MISZÉV-ok Spanyol Szövetsége), amely több, mint 200 MISZÉV-ot képvisel, amelyek körülbelül 4.000 társadalmi kirekesztettségben élő munkavállalót alkalmaznak, az AERESS hálózat (Spanyol Szociális és Szolidáris Gazdaságot Felzárkóztató Szövetség), és a Valenciai Egyetem.

52

A FECLEI – Kasztília és León MISZÉV-ok Szövetsége (lásd: A projekt résztvevői fejezetet) és a valenciai AVEI szövetség feleltek annak a munkacsoportnak a koordinálásáért, amely azokat a javaslatok elemezte és dolgozta ki, amelyek elősegíthették a MISZÉV-ok mentorálási munkájának az összehangolását. „A spanyol MISZÉV-ok között sok modell létezik, a különböző területi adottságoknak megfelelően: nem létezik egységes szemlélet. Emiatt az alkalmazott módszerek is igen eltérőek. A módszer autodidakta módon alakult ki, mindenféle elméleti vagy gyakorlati útmutatás nélkül. A hálózati munka, amely létfontosságú az ilyen kezdeményezéseknél, tette lehetővé, hogy megtaláljuk a közös nevezőket és egymástól tanulva tapasztalatot cseréljünk (…), így tudtuk meghatározni a közös kritériumokat és a módszertani eszközöket a mentori munka leírásához”. Ez a kézikönyv rendkívül hasznos, mert a szerkesztők arra koncentráltak, hogy olyan anyagokat gyűjtsenek össze, amelyeket a MISZÉV-ok munkatársai a napi munkájuk során alkalmazni tudnak. „Munkamódszerünk négy országos találkozón csiszolódottt, melyke során a MISZÉV-okban dolgozó, mentori feladatokat ellátó szakemberek megosztották a tapasztalataikat. (…) Minden szeminárium a MISZÉV-ok munkatársai által előzetesen kitöltött kérdőívek elemzésére épült. Szerveztünk konferenciákat, értekezleteket, élménybeszámolókat. Különböző munkacsoportokban elemeztük az eseteket, meglátogattunk működő MISZÉV-okat. A résztvevők között mindenfajta szakember volt: mentor, képesített szakember, MISZÉV vezető, stb.” Ebben a kézikönyvben a MISZÉV-ban elvégzett mentori tevékenység minden egyes fázisának részletes leírása található: 1. Befogadás és előzetes felmérés (kiválasztás, bevonás, elemzés, a személyre szabott integrációs folyamat kidolgozása és munkaterv) 2. A munka végrehajtása és a foglalkoztathatóság javítása (mentorálás, új kompetenciák szerzése és/vagy régiek fejlesztése során) 3. Átvezetés a nyílt, hagyományos munkaerőpiacra (a szerzett kompetenciák elismerése, munkahely aktív keresése, kilépés e MISZÉV-ból és mentorálás a MISZÉV után) A második fázis a MISZÉV munkájának fő terepe. „A mentorálás a MISZÉV-okban az illetékességi területek szigorú meghatározásával történik, három fő irányban: személyes (alapismeretek, amikkel mindenkinek rendelkeznie kell, hogy aktív állampolgári jogait és kötelességeit gyakorolhassa), munkahelyi (milyen módon kezelje a szakmai környezetben előforduló feladatokat és emberi kapcsolatokat) és szakmai (kérdések, amik az adott szakma specifikus jellegére vonatkoznak). A mentorálási folyamat egy megosztott munka, az alapegységek kiegészítik egymást: egyrészt van a munkahelyi mentor, aki felel a termelési folyamatért és a munkahelyi-szakmai integrációért, másrészt pedig van a személyes és szociális fejlődésért és képzésért felelős mentor. A munkahelyi mentor egy kiemelt fontosságú szereplő, aki biztosítja az integrációs folyamatban részt vevő személy megfelelő szakmai tevékenységét. Ugyanakkor nemcsak a megfelelő szakmai tevékenység a lényeg, mert a mentorálás sokkal szélesebb feladat, átölel más szakmai, személyes, családi és szociális kérdéseket, és ez együttműködést és kapcsolattartást igényel más szereplőkkel, és olyan kiegészítő képzési programok kialakítását, ahol egy másfajta szakember hozzáértése is szükséges, aki a követésért felel (a mentorfelelős: MF). 53

Ebben a folyamatban a MISZÉV-ok: − Segítséget nyújtanak a mentorfelelősnek (MF) és a szakmai mentornak (SZM) (narancssárga az alábbi grafikonokban): SZAKMAI PROFIL, BEFOGADÁSI „CSOMAG”, ÉVES JELENTÉSEK ÉS ZÁRÓJELENTÉS, − Munkaerő-integráló szakemberek (MISZ) által kidolgozott eszközök (lila): DIAGNOSZTIKA – MUNKATERV – NYOMONKÖVETÉSI ADATLAPOK – ÁTMENETI TERV” MENTORÁLÁSI FOLYAMAT ÉS ESZKÖZEI A MISZÉV-OKBAN – SPANYOLORSZÁG FOLYAMAT A MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ VÁLLALATOKBAN

SZAKMAI PROFIL

BEFOGADÁS ÉS FELMÉRÉS

DIAGNOSZTIKA

3 HÓNAP BEFOGADÁSI „CSOMAG”

KOMPETENCIA-FEJLESZTÉS ÉS FOGLALKOZTATHATÓSÁG JAVÍTÁSA MUNKATERV

ÁTMENETI TERV

NYOMONKÖVETÉSI ADATLAPOK

6 ÉS 30 HÓNAP KÖZÖTT ÉVES JELENTÉSEK 9, 21 ÉS 33 HÓNAP

1 ÉS 3 ÉV KÖZÖTT

Forrás: Mentorálási kézikönyv, FAEDEI, AERESS és Valenciai Egyetem

54

ÁTMENET A NYÍLT MUNKAERŐ-PIACRA

3 HÓNAP

3-TÓL 6 HÓNAPIG

ZÁRÓJELENTÉS

A FOLYAMATBA BEVONT SZEMÉLYEK FELADATAI Felelős

Aláírás

Dosszié

Eszközök MF

SZM

MISZ

MF

Diagnosztika

X

X

X

X

Munkaterv

X

X

X

X

Nyomonkövetési adatlapok

X

Nyílt munkaerőpiacra történő átmenet terve

X

Szakmai Profil

X

Befogadási csomag

X

SZM

X

X

MISZ

MF

SZM

MISZ

Kidolgozás időpontja

X

3 első hónap

X

6 első hónap

X

X

Minden hónap és minden negyedév

X

X

X

X

X

X

X

3-tól 6 hónapig, a folyamat végén

X

X

X

X

Első napok

X

X

X

X

X

Első napok

Éves jelentés

X

X

X

X

X

X

A folyamat első évében

Zárójelentés

X

X

X

X

X

X

A kapcsolat végén

Forrás: Mentorálási kézikönyv, FAEDEI, AERESS és Valenciai Egyetem

55

● A BEVÁLT GYAKORLAT BELGIUMBAN: JOB COACHING

A mentor a nyílt munkaerő-piaci integrációt segíti: közvetít az integrációban részt vevő munkavállaló és a munkahely között, ahol a dolgozó el szeretne helyezkedni és mentorálja a dolgozót az ügyintézésben. COACHING Az, amit coaching-nak nevezünk a szociális területen, tulajdonképpen egy a sportban már régóta alkalmazott módszer. „Maga a coaching szó az angolszász sport-szakzsargonból származik. A sportban a coaching célja, hogy maximálisan kiaknázza egy sportoló, vagy egy csapat képességeit egy pontosan meghatározott és mérhető eredmény elérése érdekében (…), vagy hogy továbblendítse a jelenlegi állapotról” 1. Ez a munkamódszer egyre inkább kiterjed más területekre: manapság alkalmazzák a gazdasági életben is, ebben az esetben ami kiaknázásra kerül, az az egyén (vagy a munkacsoport) képessége(i). Gyakorlati szempontból a coaching két részből áll. Mindkettőben részt vesz egyaránt a coach és a kedvezményezett: egy elemzési, belső vizsgálati szakasz, amelyben ön- és helyzetelemzés történik, és egy másik, sokkal inkább a cselekvésre összpontosító szakasz, ahol tettek szükségesek. A FOGLALKOZTATÁS KÉRDÉSE Akár európai szinten, akár „helyi” szinten nézzük a tendenciákat, azt mondhatjuk, hogy a munkát keresők egyre inkább éles versenyhelyzetbe kerülnek. A jelentkezők magas számához képest nincs elég üres állás (legalábbis az ágazatok jelentős többségében). Ez az aránytalanság a munkaerőt kereső munkaadót egyrészt kényelmes helyzetbe hozza, mivel bőven válogathat a jelentkezők között, s emiatt magas követelményeket és szigorú feltételeket diktálhat, ahogy kedve tartja másfelől viszont ez akár egy súlyos teher is lehet, mert a jelentkezések feldolgozása a nagy mennyiség miatt jelentős munkát igényel, elvonja a munkatársakat más feladatoktól. A jelentkezések feldolgozásánál azt tapasztaljuk, hogy egyre többféle eljárás és a selejtezési technika létezik. A felvételiző munkavállalónak fel kell készülnie a válogatási procedúrára, hatékony válaszokat kell adjon és a lehető legjobb oldalát kell mutassa a felvételiztető felé. A munkaerő-piaci mentorálásnak, angol kifejezéssel job-coaching-nak, az a célja, hogy felkészítse az álláskeresőt a kompetenciáinak leginkább megfelelő munkahely megszerzésében. A job-coaching elsősorban abban segít a munkát keresőnek, hogy eligazítja a szakmai képzettség meghatározásában: együttesen felmérik a kompetenciákat (mit tud, mihez ért és mire képes) és ebből kiindulva, a mentor (coach) támogatásával egy szakmai tervet és egy cselekvési programot dolgoznak ki, amelynek célja a kívánt szakmai helyzet elérése 2.

Moral, M. & Angel, P. 2006. Coaching, Outils et pratique. Armand Colin, Paris. A szakmai projekt kidolgozásának célja nem mindig a szakma vagy a munkahely váltása, gyakran segít megerősíteni egy meghozott döntést, vagy újraértékelni a helyzetet.

1 2

56

Másodsorban a job-coaching témája az aktív munkahely-keresés lehet: a coach segít a kedvezményezettnek a szakmai önéletrajz és a motivációs levelek elkészítésében, a jelentkezések elküldésében, az állásajánlatok keresésében 3 JOB-COACHING A MISZÉV-BAN A MISZÉV-ok esetében a job-coaching a szociális nyomonkövetés egyik feladata. Ugyanis a MISZÉV alapvetően egy ugródeszka a munkavállalónak ahhoz, hogy el tudjon helyezkedni az úgynevezett hagyományos, nyílt gazdaságban. A MISZÉV-ban szerzett tapasztalat, akár a megszerzett kompetenciák, de főleg a munkában való helytállás képessége miatt, egy olyan vagyon lesz a munkavállaló kezében, amely lehetővé teszi, hogy versenyképes legyen a munkaerőpiacon. Ebben a átformálási folyamatban a munkavállaló segítséget kap, hogy számot vessen meglévő kompetenciáiról, érdeklődési köreiről, és más tulajdonságairól annak érdekében, hogy összeállítson egy tervet, amely lehetővé teszi, hogy elhagyja a MISZÉV-et és egy másik állást találjon. Ez a folyamat akár képzésbe és tanulásba is torkollhat, ha a cél egy teljesen új tevékenységi körben való elhelyezkedés. Pragmatikus szempontból azt látjuk, hogy Belgiumban nem annyira átmeneti, ugródeszkaszerű MISZÉV-ok működnek, hanem inkább tartós foglalkoztató vállalatok, ugyanakkor a job-coaching szolgáltatást minden esetben felajánlják a dolgozóknak, ha érdekeltek. Másfelől a job-coaching MISZÉV-ban ugyanolyan hasznos lehet az új dolgozó számára a munkába való beilleszkedési folyamatában. Főleg azoknál a munkavállalóknál lehet hasznos, akik hosszú időn keresztül voltak állástalanok és emiatt nehezen tudnak alkalmazkodni az új ritmushoz, a csapatmunkához, a hierarchikus kapcsolatrendszerhez. Ebben a kontextusban a job-coaching lehetővé teszi a helyzet elemzését, a nehézségek megvitatását és a konstruktív megoldások kidolgozását az új munkahelyen. ● A MENTOROK FELADATAI

MISZÉV-ok Vallóniában (Belgium) Szociális mentor

MISZÉV Kasztília és Leónban és Spanyolországban (Mentori kézikönyv - Faedei, Aeress, Valenciai Egyetem) Integrációs mentor Termelési mentor

A MISZÉV-ban tevékenykedő mentor fő feladata, akár Belgiumban, akár Spanyolországban az, hogy figyelemmel kísérje a MISZÉV-ok által nyújtott tanulási és integrációs folyamatot. Ennek célja a dolgozók önállóságának növelése és tartós és minőségi munkahelyeken való elhelyezkedése akár a MIVÉSZokban (tartós foglalkoztatás esetén) vagy hagyományos munkahelyen (átmeneti foglalkztatás esetén). A mentorok képesek egyensúlyt tartani a szakmai és a személyes fejlődés között. Mint láthatjuk, különbség van a belga és a spanyol mentorok munkája között. Spanyolországban a mentori feladatokat két, egymást kiegészítő személy végzi: a szakmai mentor és az integrációs mentor.

3 A job-coaching más, kevésbé gyakori területen is hasznos, mint például segítségnyújtás egy vállalkozás elindításához.

57

1. Egyéni és csoportos foglalkozások: Foglalkozások, ahol személyesen részt vesznek: - Egyéni és csoportos foglalkozások - Rendszeresen (legalább háromhavonta) - Részt vesz a MISZÉV minden hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH), illetve a 60. cikkely hatálya alá eső munkavállalója Cél, hogy: - Elősegítse a hosszú távú és minőségi munkahelyi integrációt, MISZÉV-ban vagy más cégnél. - Elősegítse az önállóságukat a munkaerőpiacon. - Segítséget nyújtson pszicho-szociális szempontból legyőzni azokat a nehézségeket, amelyek gátolják az integrációjukat. 2. Együttműködés a Szociális Központokkal: Amennyiben lehetséges, azokkal a helyi Szociális Központokkal kell mentorálási egyezményt kötni, amelyhez tartoznak a MISZÉV-ban-ban dolgozó és a 60. cikk hatály alá eső munkavállalók. 3. A munkavállalók személyes és szakmai mérlege: A mentorált dolgozókkal közösen elkészíteni a személyes és szakmai mérleget és meghatározni a szakmai célokat rövid-, közép- és hosszútávon.

A szociális integrációért felelős mentor alapvető feladata a szakmai, személyes, családi és szociális integráció elősegítése, ami több szereplő munkájának az összehangolását tesz szükségessé. Nyomon követi az integrációs folyamatban részt vevő dolgozók munkatervét. Ehhez az alábbiak szükségesek: • Elvégzi a felvételi interjút és a szakmai felmérést, amelyek kiemelik az integrációs folyamatban részt vevő dolgozó kompetenciáit, képességeit és erősségeit.

Az integrációs mentorral együtt figyelemmel kíséri a munkaterv végrehajtását. Ehhez az alábbiak szükségesek: • A szakmai feladatokra összpontosít, az integrációs folyamatban részt vevő dolgozó szakmai profilja alapján.

• Megismeri és ellenőrzi az integrációs folyamatban részt vevő dolgozó céljait és eredményeit.

• Meghatározza a munkahelyi követelményeket és az elvégzendő feladatokat.

• Azonosítja azokat a forrásokat és intézményeket, amelyek hasznosak vagy szükségesek lehetnek az integrációs folyamatban részt vevő munkavállaló számára (képzési, foglalkoztatási, pszichoszociális, egészségügyi, lakhatási, stb. kérdésekben).

• Együttműködik az integrációs folyamatban részt vevő személyek kiválasztásában.

4. Képzési terv a HH és a HHH dolgozók részére • Kidolgozza és végrehajtja A mentorált munkavállalóval kidolgozni az integrációs folyamatban egy szakmai képzési tervet, a Forem tarészt vevő munkavállaló pasztalatait felhasználva (a Forem vállamunkatervét. Minden pillalása, a Forem Egyezmény alapján). natban új lehetőségek után néz és alkalmazza azokat 5. Job-coaching: az integrációs folyamatban Biztosítani a közvetítést a mentorált dolrészt vevő dolgozó igényei gozó és az általa kiválasztott cég között, szerint. segíteni neki az ügyintézésben. • Olyan képzéseket javasol és dolgoz ki, amelyek az üze-

58

A szakmai mentor alapvető feladata az integrációs folyamatban részt vevő dolgozó szakmai képzése, különös tekintettel a feladatvégzésre és a szakmai kompetenciák megszerzésére és fejlesztésére.

• Figyeli és ellenőrzi az integrációban részt vevő által a termelő tevékenység során végrehajtott feladatokat. • Részt vesz az előzetes felmérés elkészítésében az integrációs mentorral együttműködve, elkészíti a munkatervet és frissíti a személyes dossziét. Felméri a kompetenciákat és meghatározza a termelési célokat.

6. Segítség a kompetenciák elismermen belül végrehajthatók a tetésénél: munkaterv részeként. Szükség esetén tájékoztatni és segíteni a mentoráltat a szakmai kompetenciák • Követi és értékeli a munkaelismerési és érvényesítési folyamatátervet, minden egyes dolgoban, ügyintézésénél. zó fejlődését vagy lemaradását. Ennek érdekében 7. Munkavállalói dosszié: minden információt összeMegnyitni és folyamatosan frissíteni gyűjt az integrációs folyamat minden egyes munkavállaló esetén egy minden szakaszáról. Értékeegyéni mentorálási dossziét az alábbili az integrációs folyamatban akkal vezetésével: résztvevő dolgozónak nyúj• a kedvezményezett adatai; tott segítség mértékét. • a vele készített személyes mérleg; • a végrehajtott akciók rövid összefogla- • A szerződés lejárta után az lója; új munkahelyen is folytatja a • a dolgozóval vagy a dolgozó által elinkövetést az átmeneti idődított ügyintézés; szakban addig, amíg szük• a mentori foglalkozások. séges. Megjegyzés: Minden kedvezményezettnek joga van a dossziéját elolvasni és • Egyeztet a szakmai mentoraz abban található adatokat kiigazítani ral. (8/12/1992. törvény). • Rögzíti az adatokat, doku8. Adattovábbítás a Foremnek: mentumokat és az integráAmennyiben a mentorált munkát keres, ciós folyamat menetét. a beleegyezésével továbbítani a munkakeresés szempontjából fontos szemé- A csapatmunka alapvető a lyes információkat a Foremnek. munkamódszerükben Együttműködik azokkal a 9. Bevonni őket a vállalati stratégiába Szociális Szolgálatokkal, és a vállalat feladataiba: Munkaügyi Központokkal Bevonni a mentorált dolgozókat a és más szervezetekkel MISZÉV stratégiájába és céljaiba, és ha és/vagy állami intézmémód van rá, bevonni őket a MISZÉV fel- nyekkel, amelyek a MISZÉVadataiba. nél dolgozó személlyel foglalkoztak korábban annak érde10. Kerekasztal: kében, hogy információkat Szervezni vagy aktívan részt venni éves szerezzen az eddigi szakmai kerekasztal beszélgetéseken más előéletéről és magán életéről, Vallóniában működő szociális és munés hogy azonosítsa az igékaerő-integrációban érdekelt intézményeket. nyekkel: • Szociális Központok (CPAS); Egyeztet a munkaügyi ta• Szakmai és Képzési Regionális Bizott- nácsadókkal vagy a munság (CSEF); kaügyi irodákkal, ha a • Forem vagy l’Arbeitsamt; MISZÉV-on kívül keresnénk • Foglalkoztatásügyi regionális Misszió; állást. • A Vallon Ügynökség Fogyatékkal Élők

• Felel az integrációs folyamatban résztvevő alkalmazottak belső képzéséért, az adott munkakör specifikus technikai elvárásai alapján. • Értékeli az integrációs folyamatban részt vevő dolgozó fejlődését az adott munkakörben. • Együttműködik az integrációs mentorral. • Együttműködik a beilleszkedési folyamat minden szereplőjével és/ vagy a MISZÉV vezetőségével a pozitív szakmai környezet megteremtése érdekében. • Rögzíti és ellenőrzi a szakmai részre vonatkozó adatokat, dokumentumokat és a szakmai integrációs folyamat menetét.

59

Integrációjával Foglalkozó szolgálata (AWIPH) területileg illetékes irodája; • a HH és HHH munkavállalók egyenlő esélyeivel foglalkozó bizottságok és szociális partnerei.

Együttműködik és egyeztet azokkal, akik a munkaerőpiac kilátásait és igényeit mérik fel

11. Fogyatékkal élő dolgozók helyzetének rendezése: Fogyatékkal élő dolgozók esetén elemezni az adott munkánál a szükséges ésszerű kiigazításokat és tájékoztatni az üzem vezetőjét a tiltott feladatokról: - termelési vagy szolgáltatási feladatok vezetőjének; - a MISZÉV vezetőségének; - a személyzeti osztálynak és a MISZÉV vezetőségének. Figyelembe kell venni, hogy az integrációs folyamatban részt vevő integrációs és szakmai mentornak az a feladata, hogy garantálja az átmenetet a nyílt munkaerőpiac, a nem védett munkahely felé. Emiatt szükséges, hogy a beavatkozás mértéke fokozatosan csökkenjen aszerint, hogy az integrációs folyamatban részt vevő személy hogy halad az önállóság felé. ● A MOTIVÁCIÓ: A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS MOTORJA

Ahogy látjuk, a spanyol és a belga MISZÉV-ok jellegzetessége az, hogy egyéni, személyre szabott mentori programot alkalmaznak. Ez azon túl, hogy a személyes és a szakmai kompetenciák fejlesztésének egy hasznos eszköze, alapvető motivációt jelent az integrációs folyamatban részt vevő munkavállaló számára. A személyes mentorálás lehetővé teszi a munkavállalók hatékony támogatását a közvetlenül a munkát érintő kérdésekben és a magánéleti jellegű, de a munkára is kiható problémák megoldásában. Ugyanakkor a dolgozó az integrációs folyamat legfontosabb szereplője. Ezek a szociális vállalatok megértették az egyén fontosságát. Néhány nagyon érdekes példa, amit a Groupe Terre (a RES tagja) dolgozott ki a hátrányos helyzetű és a súlyosan hátrányos helyzetű dolgozók erőteljesebb motivációjáért: − „Megjelenési” díjak (azok a dolgozók kapják, akik nem hiányoztak az utóbbi három hónapban). Egy hagyományos vállalatban ez értelmezhetetlen, de a MISZÉV-okban a hiányzás az egyik olyan kérdés, amellyel napi szinten kell foglalkozni, egészen addig, amíg ez a felelősségérzet kialakul. − A dolgozók ünnepe. − További kedvezmények ajánlása (árengedmény bizonyos áruházakban, céges telefon használata, munkaidőn túli foglalkozások, stb.). 60

−

Bevonni őket a vállalat fontos döntéseibe: részvételi vállalatirányítás. Például a Groupe Terre ezt úgy határozta meg, hogy „a stratégiai, politikai és végrehajtási döntéseket úgy kell meghozni, hogy közvetlenül bevonjuk a dolgozókat a vitába és a döntéshozatalba a közös érdekek alapján.” (GROUPE TERRE, KÖZGYŰLÉS, 2012)

● SZAKMAI KOMPETENCIÁK ELISMERÉSE/ÉRVÉNYESÍTÉSE

A MISZÉV-ok képzései elismerik és érvényesítik az elsajátított szakmai kompetenciákat. Vallóniában, Belgiumban, mint Kasztília és Leónban, Spanyolországban létezik egy mechanizmus, amely érvényesíti a megszerzett kompetenciákat, s ez lehetővé teszi a 18 éven felüli állampolgároknak a különböző módokon (foglalkozás, szakképzés során, vagy egyszerűen csak élettapasztalataik révén) megszerzett kompetenciáik elismerését. Vallóniában ez az elismerés egy konzorciumon és öt állami szakképző intézmény érvényesítő központján keresztül érkezhet: Bruxelles-formation (COFOF), Enseignement de promotion sociale (CFB), FOREM, Formation (RW), Institut de formation en l’alternance des PMA (IFAPME), Service de formation des petites et moyennes entreprises (SFPME). A MISZÉV-oknak együtt kell működnie a FOREM-mel, hogy minden egyes hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű munkavállaló részére egyéni fejlesztést dolgozzon ki. Akkreditált kurzusokat különböző intézmények szerveznek, mint pl. az IFAPME, FOREM, stb. Spanyolországban a szociális foglalkoztatók is szerveznek képzéseket, hogy szakmai elismeréseket szerezzenek munkavállalóiknak. A szakmák nemzeti listájában szereplők közül lehet válogatni. Az ezt a tevékenységet művelő központok lehetnek integrált szakképző központok, nemzeti referencia szakképző központok, a tárgyban kompetens helyi önkormányzati központok, a szakképzés a foglalkoztatásért alrendszer keretében olyan állami, önkormányzati vagy magán központok, intézmények, amelyeket a helyi kompetens hivatalok akkreditáltak. Ezért lehetséges az, hogy olyan szociális szervezet, mint pl. a Fundación Lesmes, akkrediált képzéseket is nyújt. ● A MENTOROK BÉRKÖLTSÉGÉNEK FINANSZÍROZÁSA Szükséges, hogy a MISZÉV-ban dolgozó mentorok munkájának támogatása érdekében megfelelő megoldásokat dolgozzunk ki : • A gyártásban érdekelt munkatársak támogatása: mivel ezek az emberek a saját munkájukon kívül az integrált munkatársakat is képzik, ezért nem csak a termelékenységük csökken, hanem nekik is szükségük van továbbképzésekre, amelyek költségét a szociális foglalkoztató eddigi plusz költségeihez kell adni. • A mentorok támogatása: a bérköltségeiket fedezi. Ez a ráfordítás nincs közvetlen kapcsolatban a termelékenységgel, tehát ez egy felár a termelésben közvetlenül résztvevők bérköltségeihez képest. Éppen ezért a MISZÉV abban a helyzetben találja magát, hogy állandóan forrásokat kell átcsoportosítania az alapító szervezeteiktől (a spanyol MISZÉV-ok esetében) és/vagy úgy kompenzálni ezt a pluszköltsé61

get, hogy növelik a termelékenységet az integrált foglalkoztatásban résztvevő munkatársak számának csökkentése révén, ami viszont pont ellentétes a missziójukkal Jó példa erre a vallon szociális foglalkoztató. Ott a támogatás fedi: • a bérköltséget; • az utazási költséget; • a működési költségeket (a bérköltségek 15%-áig, a minisztérium által kiadott listán szereplő költségek közül). A mentor támogatása a MISZÉV-on belül integrált foglalkoztatásban részesülő hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalók számával arányos. Kvóták

Éves maximum összeg

Mentor

Min 60 dolgozó

100.000 euro

2 TMSZ

Min. 45 dolgozó

75.000 euro

1.5 TMSZ

Min. 26 dolgozó

50.000 euro

1 TMSZ

Min. 8 dolgozó

25.000 euro

0.5 TMSZ

A szociális és szakmai, egyénre szabott mentorálásra épülő kompetencia-fejlesztésnek megvalósítása napi szinten és hosszabb távon, folyamatában, teszi az integrált foglalkoztatás modelljét követendő példává. Ezért szükséges és elkerülhetetlen, hogy a MISZÉVban dolgozó mentorok munkájának elősegítése érdekében megfelelő megoldásokat dolgozzunk ki: − A gyártásban érdekelt munkatársak támogatása − A mentorok támogatása

62

MUNKAERŐ-PIACI ELŐREJELZÉS MÓDSZERTANI JAVASLAT A KOMPETENCIÁK KERESLETÉNEK ÉS KÍNÁLATÁNAK ELŐREJELZÉSÉRE Érdemes volna egy olyan módszert létrehozni, a társadalmilag kirekesztett csoportok kompetenciáinak keresleti-kínálati előrejelzésére, amely egyfajta riasztóként működne. Ehhez szükség volna a hagyományos vállalatok és a MISZÉV-ok közti közvetlen együttműködésére. Emiatt a javaslatunk lényege egy rendszer létrehozása, amelynek segítségével az ebben az együttműködésben érdekelt hagyományos vállalatok azonosítják azokat a munkaköröket, amelyekre igényük lesz a következő hatodik hónaptól kezdve. Cserébe a MISZÉV-ok vállalják, hogy arra az időpontra a feladatra felkészült, integrációs folyamatban részt vevő munkavállalókat ajánlanak ki, akik megfelelnek a nyíltmunkaerőpiacon működő cégek elvárásainak. A legfontosabb szakaszok a következők: 1. MISZÉV: Kapcsolatfelvétel a MISZÉV és a hagyományos vállalat között (együttműködési javaslat) Hagyományos vállalat: Kidolgozza és leírja a betölteni kívánt munkaköröket és szakmai profilokat, meghatározza a szükséges specifikus ismereteket és szakmai kompetenciákat. 2. MISZÉV: Elvégzi az integrációs folyamatban részt vevő dolgozók képzését a hagyományos vállalat keresletének megfelelően (hagyományos képzés, munkahelyi képzés, gyakorlat a hagyományos vállalatnál) 3. MISZÉV - Hagyományos Vállalat: A MISZÉV egy vagy több integrációs folyamatban részt vevő dolgozót javasol, akik megfelelnek a hagyományos vállalat elvárásainak. 4. MISZÉV - Hagyományos Vállalat: A MISZÉV, amíg szükséges, figyelemmel követi az integrációs folyamatban részt vevő munkavállaló alkalmazkodását a hagyományos vállalatban. A folyamat ezen utolsó beilleszkedési és kompetenciafejlesztési fázisa összefügg a korábban említettekkel, a hagyományos vállalatok nyílt munkaerőpiacába való beilleszkedés támogatásáról (támogatás a MISZÉV-nak az integrációs folyamatban részt vevő dolgozók mentorálására, miután beléptek a hagyományos munkaerőpiacra).

63

TÁRSADALMI ÉS MUNKAERŐ-PIACI INTEGRÁCIÓS PROJEKTEKET FOGADNI KÉPES SZOLGÁLTATÁSOK PIACA, AMELYEKRE A MISZÉV MŰKÖDÉSÉT ALAPOZHATJA KASZTÍLIA ÉS LEÓN (SPANYOLORSZÁG) piac / tevékenység

közbeszerzés kiírója

szociális záradékok

település / régió

1

Takarítás/ Karbantartás

Önkormányzat Kasztília és León közgyűlése

kizárólagosság az ágazatban

Kasztília és León, Burgos, Salamanca

2

Építkezés és felújítás



Kasztília és León, Burgos, León

3

Ruhatisztítás



Kasztília és León, Burgos

4

Ökológiai tevékenység (pl. zöld pontok)




5

Otthoni ellátás



Kasztília és León, Salamanca

6

Vendéglátás


kizárólagosság az ágazatban (a problémát a nagyon alacsony árak okozzák)


7

Portaszolgálat



Kasztília és León, Salamanca

8

Kertészet



Kasztília és León, Salamanca, Zamora

VALLÓNIA (BELGIUM) piac / tevékenység

1

Hulladékbegyűjtés

2

Hulladékválogatás

3

Hulladékújrahasznosítás

4

Biztonsági szolgáltatások Fotovoltaikus panelek beépítése

5

közbeszerzés kiírója

Önkormányzatok (interkommunális együttműködés) Önkormányzatok (interkommunális együttműködés) Önkormányzatok (interkommunális együttműködés) Szövetségi (Nemzeti)

Szövetségi (adózásilag) és/vagy regionális


település / régió

meghívás feltételei - kizárólagosság az ágazatban

Vallónia


Vallónia


Vallónia

kizárólagosság az ágazatban fizető harmadik fél fizető harmadik fél

Vallónia Vallónia

* Belgiumban interkommunálisnak nevezik azokat a vállalatokat, amelyeket több önkormányzat közösen hozott létre helyi érdekű közfeladatok végrehajtására.

64

MEGJEGYZÉS: ENSIE: „Amikor egy MISZÉV megszerez egy piacot, akkor továbbfejlesztheti vagy megszilárdíthatja a tevékenységét, vagy akár kiszélesítheti palettáját. Az állami megrendelés lehetővé teszi, hogy kiszélesítse az ügyfélkörét azáltal, hogy beszállítója lesz magán és állami megrendelőknek. A munkaerő-piaci integráció előtt nagy fejlődési lehetőségek vannak, mert a MISZÉV-ok megoldást kínálnak a munkaerőpiacból kimaradó emberek munkanélküliségére.” RES és FECLEI: „Tekintettel a MISZÉV-ok jellegére, a tevékenységük inkább alacsonyan képzett munkaerőnél és kevés befektetést igénylő eseteknél lehet hatékony.” RES : „A tartós foglalkoztató MISZÉV lehetővé teszi, hogy stabil munkahelyet teremtsen alacsonyan képzett munkaerőnek.” FECLEI: „Az átmeneti (ugródeszka) típusú MISZÉV lehetővé teszi az integrációs folyamatban részt vevő munkavállalók foglalkoztatási esélyeinek növelését (kompetenciák, tapasztalat), ezzel elősegíti a beilleszkedésüket a hagyományos, nyílt munkaerőpiacba, miután véget ér az integrációs folyamat». MAGYARORSZÁG 1 2 3

4 5 6 7 8 9

Piac/Tevékenység Zöld területek karbantartása Útkarbantartás

Közbeszerzés kiírója önkormányzatok

Állami iskolák - menza - takarítás és karbantartás - biztonsági szolgálat (porta) Parkolási társaságok

iskolák önkormányzatok állam

Jegyellenőrzés közösségi közlekedési eszközökön Állami hivatalok takarítása

BKK

Hulladékbegyűjtés és szelektálás Múzeumok : portaszolgálat és karbantartás Egészségügy : takarítás és karbantartás

szociális kritériumok

önkormányzatok

önkormányzatok

állami hivatalok, minisztériumok önkormányzatok

MISZÉV-okat tartalmazó lista alapján közvetlen odaítélés (a jelenlegi helyzetre ez a legjellemzőbb). Kizárólagossá tenni a piacot. Meghívás feltételei.

Település / Régió Települések (min. 5000 lakos) Települések (min. 5000 lakos)

fizető parkolózónákkal rendelkező települések Budapest Budapest és a közigazgatási központok Budapest és a közigazgatási központok

önkormányzatok önkormányzatok

MEGJEGYZÉS: Magyarországon az állam számos stratégiai partnerséget kötött a területén működő multinacionális cégekkel, amelyek sok-sok ezer munkavállalót alkalmaznak. Ezeknél sok, a MISZÉVok érdeklődési körébe tartozó munkalehetőség van, mint pl. irodatakarítás. Az államnak ösztönöznie kellene ezeket a cégeket arra, hogy az ilyen és hasonló a tevékenységeket MISZÉV-okkal végeztessék. Ez a választás mindenki számára hasznos lehetne anélkül, hogy a nyílt munkaerőpiac minőségi tevékenységét veszélyeztetné.

65

ÍGÉRETES TERÜLETEK A MISZÉV-OK SZÁMÁRA Ígéretes területek: Le nem fedett társadalmi igényekkel függnek össze, még alakuló piacok és jelentős munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek. Az Európai Bizottság szerint ezek a nagy lehetőségeket rejlő területek a következők: − zöld munkahelyek: például hulladékgazdálkodás, hulladékszelektálás − fehér munkahelyek (szociális és egészségügyi területen): például idős emberek otthoni ellátása − informatikai munkahelyek (IKT): például közigazgatási dokumentumok digitalizálása KASZTÍLIA ÉS LEÓN Javasolt jövőbeni tevékenységek Takarítás/karbantartás Építkezés és felújítás Zöld területek karbantartása

Okok

Város/térség

Igény: házhoz jövő takarítószolgálat Burgos Igény: régi épületek szanálása Burgos Igény: folyómenti és egyéb zöld területek ta- Burgos karítása és karbantartása Zöld területek karbantartása Igény: zöld területek takarítása és karbantar- Burgos tása Hulladékbegyűjtés és újraSzinte ingyen alapanyagforrás, a társadalom Salamanca hasznosítás egyre inkább elismeri és foglalkozik az ilyen tevékenységekkel. A jelenlegi válság kétségbe vonta a modern iparosodott, a fogyasztásra és a pocsékolásra épülő társadalom értelmét. A társadalom egy jelentős része egyszerűbb életstílusra törekszik. Olyan tevékenységek ezek, amelyeket új technológiákkal, közvetítők nélkül lehet végezni. Különböző munkák kis mező- Egyre többen felfedezik a „közösségi” és a „vi- Salamanca gazdasági termelőknél, akik a déki élet” jelentőségét. Az emberek egyre jobterület adottságai alapján bio- ban tudatában vannak a fenntartható fejlődést termelést folytatnak közvetlen biztosító természeti források fontosságának. értékesítéssel (méhészet, terOlyan tevékenységek ezek, amelyeket új techmészetes szövetek készítése) nológiákkal, közvetítők nélkül lehet végezni. Életminőség-javító szolgálta- - Társadalmi igény, nincs teljesen lefedve. Salamanca tások - Jó szakmai lehetőséget teremt és nehéz hely- Segítség beilleszkedési zetben lévő embereken segít állást találni. problémás fiataloknak (bű- - Ezt a tevékenységet végezhetik nők és szaknözés, drogproblémák) képzetlen személyek, vagy olyanok, akik a - Segítségre szorulók ellátácsak kompetenciáikat szeretnék fejleszteni. sa, különösen idős emberek (otthoni ellátás)

66

VALLÓNIA Javasolt jövőbeni tevékenységek Ellátási szolgáltatások (házhoz jövő takarítószolgálat, stb.)

Családok segítése Gyermekek ellátása Kerékpárjavítás és felújítás Ruhanemű újrahasznosítás Egyéni rendelésre dolgozó asztalosmunkák (bútoripar) Környezetbarát alternatív építészet (faházak, jurták, száraz toalett, stb.) Temetők karbantartása Asztalos munka: koporsókészítés

Okok

Város/térség

A közigazgatási szervek „rentábilissá” tehetik, igazi szakmákká változtathatják ezeket a foglalkozásokat. Jelenleg létezik egy „nem bevallott” kereslet (feketemunka): nincs megbecsülve és ezért nehéz törvényesen végezni. Hiány van a családsegítő szolgálatoknál. Hiány van a bölcsődékben és az óvodákban. Növekvő igény (egyre többen kerékpároznak, hobbiból vagy közlekedési eszközként) Nagy lehetőségek (ruha begyűjtés). Egy olyan piac, amely sok munkát adhat alacsony képzettségű embereknek. Kereslet van alacsony árú bútorokra.

Vallónia

Növekvő igény, divatjelenség lett.

Vallónia

Állandó kereslet és nem igényel szakképzett munkaerőt. Állandó kereslet és gyorsan be lehet tanítani alacsony szakképzettségű dolgozókat.

Vallónia

Vallónia Vallónia Vallónia Vallónia Vallónia

Vallónia

MAGYARORSZÁG Javasolt jövőbeni tevékenységek Ellátási szolgáltatások

Mezőgazdaság

Okok Magyarországon egyre nagyobb az igény az idősotthonokban. Ez a piac még nyitott. Idősellátási feladatok: szakképesítést nem igénylő általános ellátási feladatok, például nem önellátó személyek etetése, ételkiosztás, takarítás, stb. Magyarország mezőgazdasági potenciálja kiemelkedő. Vidéken azonban nagyon sokan élnek szegénységben és viszonylag mély társadalmi kirekesztettségben. Van mit fejleszteni ez irányban, ezért kell munkahely-teremtési lehetőségeket felkutatni. A mezőgazdaság jelentős állami és európai uniós támogatást kap.

Város/térség Budapest és vidék

Vidék

67

MUNKAHELYTEREMTÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK RÉSZÉRE MAGYARORSZÁGON Ami a magyar helyzetet illeti, nem léteznek MISZÉV-ok és nagyon kevés konkrét, hosszú távon fenntartható intézkedés van a (nem fogyatékkel élő és nem egészségügyileg csökkent munkaképességű) társadalmi kirekesztettségben élők támogatására. Ugyanakkor, ha figyelembe vesszük az OECD ajánlásait és megértjük a MISZÉV-ok lényegét, akkor azt láthatjuk, hogy szükség volna az ilyen jellegű vállalatok létrehozására és támogatására Magyarországon. AKTÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Az OECD 2012-es Magyarországról szóló gazdasági elemzésében az áll, hogy „az állami szervek egyik legsürgősebb prioritása a munkanélküliség visszaszorítása a társadalmi problémák megoldására és a strukturális munkanélküliség növekedési kockázatának korlátozására. Ennek érdekében sokkal aktívabb foglalkoztatáspolitikát kell alkalmazni, amely képes fenntartani a munkaerő-keresletet. A közfoglalkoztatási program csak ideiglenes jellegű lehet és azon belül sokkal jobban ki kellene emelni a képzést (...). Az állami szervek elkezdték az adórendszer és a társadalombiztosítási rendszer átalakítását, hogy ösztönözzék a munkahelyteremtést. Ugyanakkor oda kell figyelni arra, hogy a munkaerőpiac sokkal befogadóbb legyen. Ugyanis a társadalom több rétege is jelentősen alulképviselt a munkaerőpiacon, mint például az alacsony képzettségűek, a fiatalok, az idősebbek, a szülési korban lévő nők, a fogyatékkal élők és a romák. Strukturális változások szükségesek ahhoz, hogy több részmunkaidős és rugalmas időbeosztású állás legyen (...), hogy minden korban lehetőség legyen a kompetenciákat és a szakképzettséget fejleszteni (...), és hogy sikeresen kűzdjenek a romákat sújtó diszkrimináció ellen”. A KÖZFOGLALKOZTATÁS NEM ELÉG HATÉKONY 2013-ban az állami szervek egy új közfoglalkoztatási programot indítottak el, amelynek célja, hogy a szociális segélyek kedvezményezettei 11 hónapon át közérdekű célú munkához jussanak (például utcák takarítása, parkok és erdők fenntartása), annak tudatában, hogy ez az intézkedés elsősorban a roma lakosságot érinti. Az OECD országokban végzett megfigyelések alapján ezek a támogatott közfoglalkoztatási programok a legkevésbé hatékony aktív politikai foglalkoztatási formának bizonyulnak, ugyanis nem javítják az érintettek a nyílt munkaerőpiacra való bejutásának esélyeit, ezzel szemben a képzési programok jobb eredményeket nyújtanak már középtávon is. Ebből kiindulva növelni kellene a közfoglalkoztatási programok hatékonyságát a minőségi képzési és kompetenciafejlesztési szolgáltatások megerősítésével annak érdekében, hogy a résztvevők könnyebben visszakerüljenek a munkaerőpiacra. • A MISZÉV-ok, amennyiben elismernék őket, átvállalhatnák ezeket a közmunkákat olyan hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásával, mint például a romák. Ebben az esetben az egyik leghatékonyabb aktív foglalkoztatási eszköz kerülne al68

kalmazásra a társadalmi kirekesztettségben élők számára, a segélyek kiosztása helyett: több munkahely, képzések szervezése, személyre szabott szociális mentorálás, foglalkoztathatóság javítása, közbeszerzések, állami befektetések megtérülése, a szociális segélyek csökkenése. VÉDETT SZERVEZETEK RÉSZVÉTELE KÖZBESZERZÉSEKEN Magyarországon a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató vállalatok megkaphatják a „védett szervezet” státuszt, amely lehetővé teszi, hogy részt vegyenek közbeszerzési pályázatokon (302/2006 – XII.23. Kormányrendelet). Érdemes volna elismertetni a MISZÉV státuszt is, ahogyan azt korábban megfogalmaztuk. Ezzel lehetőségük nyílna részt venni közbeszerzési pályázatokon szociális záradékok vagy védett piacok alkalmazásával. EGY TÖRVÉNY, AMELY ALAPJA LEHET A MISZÉV-OKRÓL SZÓLÓ NEMZETI TÖRVÉNYNEK Magyarországon az államnak szándékában, hogy megkönnyítse a hátrányos helyzetűek munkavállalását (2011. évi CVI. tv.). Munkahelytámogatási segélyről van szó azon szervezetek számára, amelyek munkát kereső hátrányos helyzetűeket alkalmaznak.. Ezeket a munkahelyek „közhasznúak”. Ez a törvény hivatkozási alapot jelenthetne a MISZÉV –okról törvény kidolgozásakor. A munkát kereső hátrányos helyzetűek meghatározása • Azok, akik munkanélküli segélyt kapnak (szerepelnek a munkanélküli nyilvántartásban) és aktívan keresnek munkát. • Azok, akik anyagi segítséget kapnak, mert csökkentett munkaképességűek. • Akikre az alábbiak egyike vonatkozik: − Általános iskola mint legmagasabb végzettség − 25 évesnél fiatalabb és 50 évesnél idősebb − Több mint 6 hónapja keres munkát − Egyszülős családban élő, gyerekekről vagy idősekről gondoskodó − Szülési szabadságon volt az utóbbi 12 hónapban − Az utóbbi 12 hónapban szabadult volt elítélt Milyen szervezetek kérhetik ezt a segítséget (jogi forma és tevékenység alapján): − vállalkozások − Országos hatáskörű Önkormányzatok − Önkormányzati szövetségek − Helyi közhasznú közintézmények − Egyház − Nonprofit szervezetek − Alapítványok és civil egyesületek − Közjavakat kezelő szervezetek

69

Tevékenységi területek: − Egészségügy − Szociális szféra − Oktatás − Kultúra − Környezetvédelem − Ifjúság, gyermekvédelem, sport − Közbiztonság és közlekedés − Kockázat megelőzés − Nonprofit tevékenységek Azok a szervezetek, amelyek megfelelnek a jogi formai és a tevékenységi köri követelményeknek kérelmet nyújthatnak be az Nemzeti Munkaügyi Hivatalba. Fontos kihangsúlyozni, hogy a pénzügyi támogatás odaítélése nem automatikus. Támogatási forma: A pénzügyi támogatás az alábbi esetekben járhat: − Rövid távú munkahelyek (4 hónap – részmunkaidőben) − Tartós munkahelyek (11 hónap – napi 6 - 8 óra) A cél a bér (és járulékai) részbeni lefedése. Bruttó 250-320 eurós havi fizetést vettünk figyelembe (Magyarországon a minimálbér bruttó 320 euró/hónap). Lehet magasabb béreket is fizetni, de a támogatás mértéke a fent említett bér alapján kerül kiszámításra. A támogatás az alábbiakra vonatkozik: − A rövid távú munkahelyek bérének akár 95%-ig − A hosszú távú munkahelyek bérének 70%-tól 100%-ig Megjegyzések: Ez a törvény egy nagyon jó alapot képezhet a MISZÉV-okról szóló törvény kidolgozásakor. Ugyanis ezzel a támogatással az állam elősegíthetné a hátrányos helyzetűek alkalmazását sokfajta cégnél. És a MISZÉV-ok legfőbb célja éppen a hátrányos helyzetű munkavállalók beilleszkedése a nyílt munkaerőpiacba. Ráadásul a MISZÉV-ok társadalmi hasznának modellezése során arra az eredményre jutottunk, hogy a közigazgatás befektetése megtérüléssel járna (Lásd a magyar MISZÉV-ok társadalmi hasznának kiszámítása).

70

AJÁNLÁSOK ÉS JAVASLATOK A SPANYOL ÉS BELGA GYAKORLATOK ALAPJÁN Az Állam szándéka, hogy elősegítse a hátrányos helyzetűek munkához jutását. A magyar MISZÉV-ok társadalmi hasznának modellezése és ez OECD megjegyzései világosan bizonyítják, hogy az Állam érdeke elősegíteni a MISZÉV-ok létrehozását Magyarországon. Ezeken felül ki szeretnénk emelni a MISZÉV-ok legfontosabb hozzáadott értékeit: • Európa más országaiban bizonyították, hogy az aktív foglalkoztatáspolitika hasznos eszköze. • Hátrányos helyzetűek számára teremtenek munkahelyeket. • Képzést és személyre szabott szakmai, illetve integrációs mentorálást nyújtanak hátrányos helyzetűek részére. • Elősegítik a hátrányos helyzetűek bejutását a munkaerőpiacra. • Társadalmilag jövedelmező tevékenységet folytatnak, mivel a befektetett közpénz megtérül Áfa, járulékok és adók formájában. • Társadalmilag jövedelmező tevékenységet folytatnak, mivel megtakarítást jelentenek a szociális jellegű kiadásokban • Léteznek már jól működő MISZÉV-ok és e téren jogilag megfelelően szabályozott országok Európában (Spanyolország, Belgium) A legfontosabb feltételek adottak ahhoz, hogy megszülessen egy törvény, amely elismeri a MISZÉV státuszt Magyarországon. Szabályozás: Egy olyan nemzeti törvényt kell kidolgozni, amely elismeri a MISZÉV státuszt (referenciaként figyelembe lehet venni a Spanyolországban, Belgiumban vagy Franciaországban hatályos törvényeket, és a CVI/2011. magyar törvényt a társadalmilag hasznos munkalehetőségekről). Pénzügyi támogatások: Szociális hozzájárulások csökkentése Áfa csökkentése/mentesítése Munkahelyi támogatás (TMSZ integrációs folyamatban részt vevőre vetítve) Támogatás a szociális mentoráláshoz (Érdemes rámutatni, hogy ezekkel a támogatásokkal együtt is a MISZÉV megtakarítást jelent a közigazgatás számára) Közbeszerzések A közfoglalkoztatási program formuláját hozzáigazítani a MISZÉV-okhoz annak érdekében, hogy az igazi aktív foglalkoztatási megoldást nyújtson és ne segélyeket osztogató politika legyen. A MISZÉV-okat védett szervezetekké nyílvánítani, hogy részt vehessenek közbeszerzési pályázatokon az ezeket szabályozó törvény alapján (302/2006. XII. 23. törvény) Alvállalkozás - Ösztönözni a magán vagy multinacionális vállalatokat arra, hogy az irodai takarítást és egyéb tevékenységeket MISZÉV-nak adják ki alvállalkozásban. Ez a megoldás hasznos lehet mindenki számára, a közbeszerzési „szabályok” felborítása nélkül.

71

KÖVETKEZTETÉSEK A szociális gazdaság egyre fontosabb szerepet tölt be társadalmunkban. Ezen túl, az Európa 2020 Stratégia keretében, különböző országok (Spanyolország, Belgium vagy Magyarország) foglalkoztatási stratégiájának legfontosabb területei: a társadalmi integráció elősegítése, a szegénység elleni harc és a lehetőségteremtés hátrányos helyzetűek számára. A probléma megoldásának egyik eszköze már bizonyította hatékonyságát: ez a MISZÉV, amelynek célja a hátrányos helyzetűek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja. A MISZÉVok munkahelyeket teremtenek azok számára, akik legtávolabb vannak a munkaerőpiactól és valódi kompetenciafejlesztési mechanizmusokat indítanak el, miközben személyre szabott szociális és szakmai mentorálási programot hajtanak végre. Tevékenységük során más intézményekkel működnek együtt: közigazgatási szervekkel, hagyományos vállalatokkal, szociális szolgálatokkal, munkaügyi irodákkal, civil szervezetekkel, stb. A MISZÉV-ok ezen felül jelentős állami befektetések megtérülését hozzák a szociális kiadásokban, ugyanis a szociális támogatás és segély potenciális kedvezményezettjeiből adófizetőket és fogyasztókat kreálnak. Összefoglalva mindezt, a MISZÉV-ok tökéletesen alkalmazkodnak az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseihez. Gyakorlatilag az Európa 2020 Stratégia három nagy tengelyének specifikus céljaira jelentenek megoldást, ugyanis elősegítik a szociális innovációt és az új kompetenciák elsajátítását az intelligens fejlődéshez, szociális kohéziót és (nem utolsó sorban zöld) munkahelyeket teremtenek az integrált társadalmi fejlődés céljából. Ezenfelül hozzájárulnak a környezetük területfejlesztéséhez, helyi és regionális szinten. Következésképpen az európai, a nemzeti, a regionális és a helyi közigazgatás számíthat a MISZÉV-okra, mivel azok az aktív foglakoztatáspolitika hatékony és jövedelmező eszközeiként egyesítik a társadalmi és a gazdasági célkitűzéseket. Hogy garantálja a MISZÉV-ok munkahelyteremtő hatását, az állam egy nagyon jó eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy támogassa a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását, mégpedig azzal, hogy biztosítja a MISZÉV-oknak a lehetőséget, hogy közbeszerzéseken vegyenek részt társadalmi megfontolásokból szociális záradékok segítségével. A recept egyszerű és hatékony: miközben közérdekű feladatot látnak el, a MISZÉV-ok jelentős befektetésmegtérülést biztosítanak, azaz végül is gazdaságosabbak, mint a passzív foglalkoztatáspolitika. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a közbeszerzések szociális záradékai „zéró” költséget jelentenek, ugyanakkor megnyitnak bizonyos piacokat a MISZÉV-ok előtt. A MISZÉV-ok tevékenysége egész Európában több millió eurós haszonnal jár a költségvetések számára és a társadalom szempontjából rengeteg minőségi munkahelyet teremtenek társadalmi kirekesztettségben élők számára.

72

MELLÉKLETEK 1. HELYI VISZONYOK FELMÉRÉSE – ŰRLAP ELŐZETES ELEMZÉS: A MUNKAERŐ-INTEGRÁLÓ SZOCIÁLISAN VÁLLALATOK (MISZÉV) ÉS A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG

ÉRZÉKENY

Összehasonlító tanulmány kidolgozása a projektben részt vevő államokban a társadalmi kirekesztettségben élők, vagy veszélyétől sújtottak szociális és foglalkoztatási problémáiról. A térség szociális és gazdasági jellemzői • Földrajzi elhelyezkedés • Lakosság • Gazdasági helyzet • Munkaerő-piaci adatok • Szegénység és társadalmi kirekesztettség • A térségben alkalmazott foglalkoztatáspolitika, társadalmi integráció

Hatékony válasz a társadalmi kirekesztettségre: a MISZÉV Ahhoz, hogy megértsük, hogy a MISZÉV-ok miért kulcsszereplők a munkahelyteremtésben és a kompetenciafejlesztésben, először meg kell vizsgálnunk azt, amit csinálnak, hogy kik a fontosabb kedvezményezettei, és hogy milyen környezetben tevékenykednek a projektben részt vevő minden térségekben. A szociális vállalatok helyi valósága minden egyes térségben • • • • • • • •

Meghatározás Törvényi, jogszabályi környezet Ki a MISZÉV törzstőkéjének tulajdonosa A MISZÉV-ok jogi formái Érintett közintézmények MISZÉV-ok regionális szervezetei, hálózatai A térségben tevékenykedő MISZÉV-ok helyzete Jelenlegi igények

73

2. TÁRSADALMI HASZON KISZÁMÍTÁSA

PROGRESS RESPEC PROJEKT Rentabilités del Entreprises Sociales, Prévisione, Emplois et Competences

MISZÉV: a hatékony munkahelyteremtés és az állami szociális befektetések rentabilitásának eszköze MAGYARÁZAT A TÁRSADALMI HASZON FELMÉRÉS MELLÉ. FELMÉRÉS IDEJE: 2014. JANUÁR – MÁRCIUS HÓNAP

MEGJEGYZÉS: A felmérés figyelembe veszi a kutatás területein a különbséget a MISZÉV-ba befektetett állami pénzeszközök és a járulékok és adók visszafizetése, illetve az elkerült szociális segélyek kifizetése között. CÉL: Annak bizonyítása, hogy a MISZÉV-okba fektetett állami pénzeszközök nem jelentenek terhet a közösség számára, mert minden egyes MISZÉV-okba fektetett euró támogatás után az államnak megtérül x összeg, vagy éppenséggel az állam megtakarít y összeg munanélküli vagy egyéb célú szociális segélyt. MAGYARÁZAT: TMSZ – teljes munkaídőre számított MISZÉV – munkaerő-integráló szociálisan érzékeny vállalat IA – integrált alkalmazott AL – alkalmazott

74

TÁRSADALMI HASZON - MISZÉV-OK Éves adatok 2013. év

MISZÉV támogatások eredménye


Összes IA


Összes AL


1. A MISZÉV ÁLLAMI TÁMOGATÁSAI Munkahelyteremtési támogatás Mentori támogatás Befektetési támogatás Egyéb A MISZÉV összes támogatása (A)

TMSZ IA-ként (€)


TMSZ IA-ként (€)


TMSZ IA-ként (€)


Speciális állami támogatások a MISZÉV-oknak

2. A MISZÉK Az államhoz visszatérül (B) Munkaadói járulék A MISZÉV-ek Társasági adó éves átlagos járulékbefizetés Egyéb éves adók ei Éves Áfa befizetések Integrált Szociális hozzájárulások (munkanélküliség, alkalmazott szakképzés, stb.) éves átlagos járulékbefizetés Átlag SZja Az államhoz visszatérül (B) 3. A TMSZ IA TÉNYLEGES KÖLTSÉGE TMSZ integráció valós költsége (A-B)

Minden egyes Euro támogatásból, amelyet az állam a TMSZ integrált alkalmazottra fordít, a MISZÉV visszafizet Egy TMSZ integrált alkalmazott támogatása az államnak bekerül: De visszafizet:

4. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSNAK MEGTAKARÍTOTT KÖLTSÉGEK Munkanélküli, kirekesztett Társadalmi kirekesztettségben élő és munkanélküli személy becsült éves közvetlen költsége



Munkanélküli segélyek és egyéb bevételek: Elkerült költségek ( C)

Minden egyes Euro TMSZ integrált alkalmazottra fordított befektetés révén az állam megtakarít Egy TMSZ integrált alkalmazott támogatása az államnak bekerül: De az állam szociális kiadásokon megtakarít:

5. TÁRSADALMI HASZON Elkerült költségek (C) TMSZ integráió valós költsége (A-B)

TMSZ IA-ként (€)


75

3. KÉRDŐÍV A MUNKAHELYTEREMTÉSRŐL A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐ HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK MISZÉV-OK ÉS HAGYOMÁNYOS MUNKAADÓK ÁLTAL TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁSA JÓ GYAKORLATAINAK MEGOSZTÁSA HOGYAN PRÓBÁLUNK TÖBB MUNKAHELYET TEREMTENI A TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS RÉVÉN?

Elősegíteni a MISZÉV-ok tevékenységét és kompenzálni az integrációs folyamatban részt vevő alkalmazottak (IA) alacsonyabb termelékenységéből származó és a szakmai mentorálásból eredő többletköltségeket.  Több gazdasági tevékenységet kell biztosítani nekik: – Elősegíteni a MISZÉV-ok részvételét közbeszerzési pályázatokon. – Elősegíteni a MISZÉV-ok bejutását fejlődő és sok munkaerőt igénylő ágazatokhoz.  Egyéb kedvező feltételek biztosítása. HOGYAN PRÓBÁLUNK MEG TÖBB MUNKAHELYET TEREMTENI HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK RÉSZÉRE A HAGYOMÁNYOS MUNKAADÓKNÁL?  Együttműködés MISZÉV-ok és hagyományos vállalatok között.  Elősegíteni a társadalmi kirekesztettségben élők közvetlen alkalmazását a hagyományos vállalatokban.  Egyéb kedvező feltételek biztosítása. A kérdőívet kitöltő(k) neve: …

…

…

A) MISZÉV ADATAI (2013. 12. 31-i állapot) Szervezet megnevezése Alapítás dátuma Székhely Elérhetőség (tel., e-mail) Társasági forma Szervezet típusa Tevékenységi kör Integrált alkalmazottak sz. Integrált alkalmazottak típusa: Foglalkoztatottak száma összesen: Értékesítés bevétele Éves bevételek: Támogatás összege Felajánlások Tagdíjak Egyéb bevételek Ágazati konkurencia? Megjegyzések

76

Átmeneti (kiugrási) vagy tartós foglalkoztató? TMSZ TMSZ %

Közintézményi ügyfelek

%

Privát ügyfelek

% (az összes bevétel arányában) % (az összes bevétel arányában) % (az összes bevétel arányában) Igen/Nem

%

B) AZ TÁMOGATOTT FOGLALKOZTATÁS, ILL. MUNKAHELYTEREMTÉS PÉNZÜGYI ÖSZTÖNZŐI 1) Milyen támogatásban részesül a szervezet a támogatott foglalkoztatás, ill. munkahelyek teremtésének érdekében? Miben áll a támogatás? Ki(k) a támogató(k)? Helyi, regionális vagy nemzeti szintűek? A MISZÉV-ok közpénzből történő támogatásáról van szó (munkahelyteremtésre, stb.) Szint Nemzeti

Tevékenységi kör

TMSZ foglalkoztatottak száma és ideje éves szinten (1 teljes munkaidő = 2 részmunkaidő)

Regionális Helyi

1) Kapnak-e kedvezményeket az adózást illetően, mert támogatott munkahelyeket teremtenek? Igen/nem  Ha igen, részletezze: …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… 2) Elégségesnek tartja-e ezeket a támogatásokat ahhoz, hogy megtartsák és bővítsék a támogatott munkahelyek számát ? Igen/Nem  Ha nem, miért nem ? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………... 3) Ezeknek a közintézményektől jövő támogatásoknak van-e minimális feltétele?  Ha Igen, szervezetének jelentett-e egy maximum 200.000 euro összegnek megfelelő problémát az utóbbi 3 évben ? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… 4) Van valamilyen javaslata? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………….......... 77

C) MISZÉV-OK ÉS A KÖZSZFÉRA EGYÜTTMŰKÖDÉSE A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOKBAN  Szeretnénk megtudni, léteznek-e kizárólagos piaci szektorok és/vagy azt biztosító rendelkezések (pl. egy bizonyos tevékenységet csak MISZÉV-ok folytathatnak), amelyek megkönynyítik a MISZÉV-ok belépését a nyílt piaci környezetbe, elősegítve a támogatott foglalkoztatásban résztvevő hátrányos helyzetűek számának növelését.

 A szociális záradékok (t.i. ezek a kizárólagos tevékenységek) alapvető jelentőségűek a MISZÉV-ok gazdasági életében, fejlődésében, és gyakorlatilag „nulla költségvetésű” politikai vállalást jelentenek.

 Felidézzük a 3 legfőbb szociális kritérium-rendszert:

Kizárólagos piac: csak a MISZÉV-ok működhetnek a szektorban. A kiválasztás szociális kritériumai: létrehoz egy olyan értékrendszert, amelyben előnyben részesülnek a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztatók, vagy egyenesen a MISZÉV-ok. A végrehajtás körülményei: egy kötelező százalék (vagy egy konkrét szám) kerül meghatározásra a hátrányos helyzetűek alkalmazását illetően, vagy kötelezően be kell vonni egy MISZÉV alvállalkozót. 1) A MISZÉV kap lehetőséget szociális záradékokkal támogatott közbeszerzési szereplésre?  Ha Igen, akkor ugorjon a 2. kérdéshez.  Ha Nem: Szervezete javasolta-e szociális záradékok bevezetését a közszféra helyi vagy regionális döntéshozóinak? Igen/Nem  Ha Igen: Hogyan jött létre a javaslat? (Megbeszélés a helyi, pl. önkormányzati, vagy regionális intézmények közbeszerzéseinek kiíróinak részvételével?) Milyen eredmények születtek?.......................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... ..................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................... 2) Töltse ki a következő részt, hogy bemutassa a hagyományos, nyílt piaci szektort, amelyben MISZÉV-a tevékenykedik (minden egyes szektorhoz külön modul tartozik). CSAK AZON MISZÉV-OK RÉSZÉRE, AMELYEK SZOCIÁLIS ZÁRADÉKOKKAL TÁMOGATOTT KÖZBESZERZÉSEKBEN ÉRINTETTEK.

78

ŰRLAP 1 - A MISZÉV megnevezése …………………………………………………………………………………………………………… - Tevékenységi szektor/piac …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… - Beszerzés módja (közbeszerzés, nyilvános vagy zártkörű kijelölés, kizárólagos piac, stb.) …………………………………………………………………………………………………………… - Döntéshozó szerv : …………………………………………………………………………………………………………… - Szociális záradék típusa …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… - Direkt vagy indirekt piachoz jutás …………………………………………………………………………………………………………… - Mióta van lehetőségük szociális záradékokkal támogatott piacra jutásra? …………………………………………………………………………………………………………… - Megjegyzések …………………………………………………………………………………………………………… ………………………..…………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………..……. -

Ha lehetséges, mutasson rá néhány jó gyakorlatra, amelyek a döntéshozók munkáját segíthetik …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… 3) Ön szerint melyek azok a fékek, amelyek akadályozzák a szociális záradékok alkalmazását a közbeszerzési eljárásokban? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… 79

D) MISZÉV-OK SIKERES TEVÉKENYSÉGE IGÉRETES SZEKTOROKBAN : ÖKOLÓGIA, ÚJ TECHNOLÓGIÁK, SZEMÉLYRE SZABOTT SZOLGÁLTATÁSOK, EGYÉB Igéretes szektorok: jelenleg nem kielégített szociális szükségleteket fednek le, amelyekben lehetőség van fejlesztésre, munkahelyek számának növelésére. Az Európai Bizottság meglátása szerint ezek a következő szektorok lehetnek - Zöld területek: hulladékkezelés, szelektív hulladékgyűjtés - Fehér területek: szociális és egészségügyi szektor (pl. otthoni szolgáltatások idősek részére) - Informatika: pl. kormányzati dokumentumok beszkennelése 1) Úgy gondolja, hogy cége egy jövőbe mutató tevékenységet folytat?  Ha igen, akkor ugorjon a 2. és 3. kérdéshez  Ha nem, akkor ugorjon a 3. kérdéshez 2) Melyek tevékenységük legfőbb előnyei? …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… 3) Cége tervez az ígéretes szektorokban tevékenységet fejleszteni, munkahelyeket teremteni? Igen/Nem  Ha igen, melyikben? .……………………………………………………...................................... …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… E) EGYÉB : MINDEN EGYÉB OLYAN LÉTEZŐ VAGY MEGFONTOLÁSRA ÉRDEMES FELTÉTEL, AMELY POZITÍVAN BEFOLYÁSOLJA A MISZÉV-OK MUNKAHELYTEREMTÉSÉT TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐK SZÁMÁRA …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… F) MISZÉV-OK EGYÜTTMŰKÖDÉSE HAGYOMÁNYOS CÉGEKKEL Az ön szervezete együttműködik-e egy vagy több hagyományos céggel, hogy elősegítse a támogatott foglalkoztatásban részesülők munkaerő-piaci beilleszkedését?  Ha igen, milyen típusú együttműködésről van szó? ……………………………....................... …………………………………………………………………………………………………………....

80

G) TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐ HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK FOGLALKOZTATÁSÁT TÁMOGATÓ JOGSZABÁLYOK A fogyatékkal élőkre vonatkozó jogszabályok példájából kiindulva szeretnénk megtudni, hogy léteznek-e olyan jogszabályok, amelyek a társadalmi kirekesztettségben élők foglalkoztatására vonatkoznak (pl. Spanyolországban a magán és állami szektorban működő cégek 50 alkalmazott felett 2 %-nyi fogyatékkal élőt kell alkalmazni. A közszféra alkalmazottainak 5 %-ának fogyatékkal élőnek kell lennie. Franciaországban a 20 főn felüli foglalkoztatóknak minimum 6 % fogyatékkal élőt kell alkalmazni.) Létezik az Ön régiójában olyan jogszabály, amely a társadalmi kirekesztésben élő hátrányos helyzetűek alkalmazását támogatja a hagyományos cégek, illetve a közszféra esetében? Igen/Nem  Ha Igen, miben állnak?………………………………………………………………………………  Ha Nem : gondolja, hogy nemzeti vagy regionális szinten van reális esélye bevezetésükre? Igen/Nem H) EGYÉB: MINDEN EGYÉB OLYAN LÉTEZŐ VAGY MEGFONTOLÁSRA ÉRDEMES FELTÉTEL, AMELY POZITÍVAN BEFOLYÁSOLJA A KÖZSZFÉRA MUNKAHELYTEREMTÉSÉT TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐK SZÁMÁRA ………………………………………………………….……………...………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… I) MEGJEGYZÉSEK 1) Voltak-e nehézségei a kérdőív kitöltését illetően? Igen/Nem  Ha Igen, miért? …………………………………………………………………………………..… ……………………………………………………………………………………………………….…. 2)

Vannak olyan részletek, amelyek jobban megvilágítják szervezetük gyakorlatát a hátrányos helyzetűek munkahelyteremtésében? Igen/Nem  Ha Igen, melyek azok?............................................................................................................ ………………………………………………………………………………………………………….. 3) Egyéb megjegyzések …………………………………………………………………………………………………… KÖSZÖNJÜK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST!

81

4. KÉRDŐÍV A KOMPETENCIAFEJLESZTÉSRŐL TAPASZTALATCSERE A TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉGBEN ÉLŐK KOMPETENCIAFEJLESZTÉSÉRŐL A MISZÉV-OKBAN Ez a kérdőív azt vizsgálja, hogy a MISZÉV-ok hogyan dolgoznak a hátrányos helyzetű (HH) illetve a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) munkavállalókkal és milyen folyamatokkal és eszközökkel sikerül a kompetenciákat fejleszteni. A kérdőívet kitöltő(k) neve …

Vállalat és beosztás …

Székhely …

1)

Az Önök MISZÉV-a végez szakmai és szociális mentorálást HH és HHH dolgozók részére? Igen/Nem  Ha Igen, írja le néhány sorban, miben áll és emelje ki a fontosabb szakaszokat ………….. …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….….. 2)

Kik a mentorálási folyamatba bevont szakemberek? (Ikszelje be a megfelelő rovatot vagy rovatokat) Belső munkatárs Külső munkatárs Kísérő Pszichológus Fenntartó/igazgató/felelős Egyéb MENTORÁLÁSI SZAKEMBEREK 3)

Az Önök MISZÉV-ában van mentoráló szakember? Igen/Nem  Ha igen, akkor hány?  Teljes munkaidőben vagy részmunkaidőben?  Hány HH vagy HHH dolgozót foglalkoztat a MISZÉV-a?

4) Ha a MISZÉV-ában legalább egy mentor van, mutassa be a munkaleírását és a legfontosabb feladatait …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….….. 5) A mentorok mennyi időközönként tartanak személyes beszélgetéseket a HH és HHH dolgozóikkal? …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….….. 82

6) Kik a beszélgetések lefolytatásáért felelős személyek? …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….….. 7) Az Önök MISZÉV-a kap-e valamilyen állami támogatást a mentorok költségeinek kompenzálására?  Ha igen: magyarázza el milyen támogatásról van szó és miben áll. …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….….. A FOGLALKOZTATÁS ÉS A KOMPETENCIAFEJLSZTÉS FONTOSABB ESZKÖZEI 8) Az Önök MISZÉV-a használ-e üdvözlőbrossúrát az új dolgozók befogadásakor? Igen/Nem 9) Az Önök MISZÉV-a használ-e eszközöket vagy mutatókat az előzetes foglalkoztathatósági felmérésnél ahhoz, hogy (a felvételnél) felmérje a HH vagy HHH dolgozók kompetenciáit, képességeit és erősségeit? Igen/Nem 10) Az Önök MISZÉV-a használ-e munkahelybemutató űrlapokat? Igen/Nem 11) Az Önök MISZÉV-a használ-e eszközöket és mutatókat a kompetenciák fejlődésének folyamatos nyomonkövetésére és mérésére annak érdekében, hogy számszerűen értékelje a HH vagy a HHH dolgozó által elért eredményeket? Igen/Nem  Ha igen: Az Önök MISZÉV-a használ-e különböző szintű szakmai besorolást (kompetenciaskálát) a kompetenciák megszerzésének értékeléséhez? Igen/Nem  Ha igen: Melyek azok a szintek? …………………………………………………………………………………..………………….…… ……………………………………………………………………………………………………….….. 12) Az Önök MISZÉV-a által használt eszközöket és mutatókat: Az Önök MISZÉV-a dolgozta ki?

Igen/Nem

Egy regionális hálózat dolgozta ki és a hálózat minden tagja használja?

Igen/Nem

Egy országos hálózat dolgozta ki és minden tagja használja?

Igen/Nem

Hálózat neve: Tagszervezetek típusai: Tagszervezetek száma: Hálózat neve: Tagszervezetek típusai: Tagszervezetek száma:

Megjegyzések:

83

KOMPETENCIÁK ÉS KÉPZÉS 13. a) Az Önök MISZÉV-a milyen kompetenciákat értékel és melyeket fejleszt a HH és a HHH dolgozókkal? (Válaszoljon igennel vagy nemmel a következő táblázatban). 13. b) Az Önök MISZÉV-a hogyan dolgozik együtt a HH és HHH dolgozókkal a kompetenciák megszerzésénél és fejlesztésénél? (Ikszelje be a megfelelő rubrikát)

Igen/Nem Szakmai kompetenciák Biztonsággal és higiéniával kapcsolatos kompetenciák Kommunikáció Önkontroll Csapatmunka Jogok és kötelességek kezelése, munkahelyi kapcsolatok kezelése Aktív munkakeresés Bizalom Felelősség Alkalmazkodás Termelékenység Kezdeményezőkészség Megjelenés és külső benyomás Önbecsülés Fizikai képességek Ápoltság Egészség és biztonság Írás-olvasás Közösségi lehetőségek kezelése Háztartásvezetés Önállóság, szakmai és családi élet tervezése Más szociális elemek, amelyek nem függnek össze szorosan a kompetenciákkal (lakhatás, egészség, család, egyéb)

84

Hagyományos elméleti képzés

Munkahelyen történő képzés

Táv- vagy online képzés

Személyes foglalkozás

14) Írja le néhány sorban, hogy az Önök MISZÉV-a hogyan motiválja a HH vagy HHH dolgozókat? …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….….. 15) Mikor tartják „hagyományos képzési” tervékenységeket? • Munkaidő alatt: Igen/Nem • Munkaidőn kívül: Igen/Nem • Mindkettő (munkaidő alatt és azon kívül is): Igen/Nem 16) Az éves képzési kereten belül az Önök MISZÉV-a ajánl-e HH és HHH dolgozóknak olyan képzési tervet, amely szakmai tanusítvány vagy diploma megszerzését tesz lehetővé? (Szakmai kompetenciák elismerése vagy érvényesítése)? Igen/Nem  Ha igen: • Milyen szervezetek vannak felhatalmazva arra, hogy ezeket a képzéseket javasolják? • Ezek a tanusítványok/diplomák az egész országban érvényesek? Igen/nem • Kik adják ki ezeket a tanusítványokat? 17) Az Önök MISZÉV-a kap-e állami támogatást a HH vagy HHH dolgozók elismert vagy nem elismert képzési tevékenységének finanszírozására? Igen/Nem  Ha igen: írja le miben áll: …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….….. 18) Melyek a szakemberek által legkeresettebb képzések az Önök MISZÉV-ában? (Vezetők, felelősök, mentorok, stb.) …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….….. ÁTMENET ÉS BEJUTÁS A HAGYOMÁNYOS MUNKAEŐPIACRA  Csak az átmeneti (kiugrási) MISZÉV-ok számára és az olyan tartós foglalkoztató MISZÉV-ok számára, ahol olyan HH vagy HHH dolgozók vannak, akik vissza szeretnének kerülni a hagyományos munkaierőpiacra 19) Írja le néhány sorban hogyan dolgozik az Önök MISZÉV-a azokkal a HH vagy HHH dolgozókkal, akik átmeneti szakaszban vannak a hagyományos munkaerőpiacra való bekerülésben, és ez az átmeneti mentorálás belső vagy külső eszközökkel történik-e. …………………………………………………………………………………..……………………… ……………………………………………………………………………………………………….…..

85

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK …………………………………………………………………………………..………………………. ……………………………………………………………………………………………………….…..

5. KÉRDŐÍV A MUNKAHELYEK ELŐREJELZÉSÉRŐL A kérdőívet kitöltő(k) neve …

Szervezet és funkció …

Székhely …

A közszféra foglalkoztatására (kereslet-kínálat) vonatkozó előrejelzés Soroljon fel néhány lehetséges közszférabeli munkatípust, amelyben a támogatott foglalkoztatás sikeres lehet Piac típusa

Döntéshozó szerv


1 2 3 4 5

Város vagy Régió

Ígéretes piaci szektorok foglalkoztatásának előrejelzése Sorolja fel, melyek lehetnek a jövőben a támogatott foglalkoztatás tevékenységei és indokolja meg Szektor / tevékenység Indoklás

Megjegyzések: …………………………………………………………………………………..……………………….. ……………………………………………………………………………………………………….…… 86

HIVATKOZÁSOK •

Faedei, Aeress, Universidad de valencia. Manual de acompañamiento

•

G. Loboterf («Construire les compétences individuelles et collectives», éditions d’organisation, 2004)

•

Moral, m. & Angel, p. 2006. coaching, outils et pratique. Armand Colin, Paris.

•

Étude économique de la Hongrie 2012- Vers un marché de travail plus inclusif en Hongrie (23 mai 2012)

•

Communication de la Commission au Parlement européen, au Conseil, au Comité économique et social européen du 16 décembre 2010

•

Législation et réglementation d’Entreprises d’Insertion de la Communauté Autonome de Castille et León (Espagne) et de la région Wallonne (Belgique)

•

Livre Vert- les marchés publics dans l’Union européenne: Pistes de réflexion pour l’avenir. Commission européenne. COM(96)583, novembre 1996.

•

Livre Blanc- Politique sociale européenne – Une voie á suivre pour l’Union. Commission européenne. COM(94) 333, juillet 1994.

HONLAPOK •

www.fundacionlesmes.org

•

www.feclei.org

•

www.atoutei.be

•

www.ensie.org

•

www.resasbl.be

RÖVIDÍTÉSEK •

MISZÉV - Munkaerő-integráló Szociálisan Érzékeny Vállalat

•

IA - Integrált Alkalmazott

•

TMSZ - Teljes Munkaidőre Számított

•

HH – Hátrányos Helyzetű

•

HHH – Halmozottan Hátrányos Helyzetű

87

A KIADVÁNY ELKÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VETTEK SPANYOLORSZÁG FUNDACIÓN LESMES • Miguel Santos Gonzáles • Elena Sanz Hernando • Montserrat Ángulo Martín FECLEI (Associación para el Fomento de las Empresas de Inserción en Casilla y León) • Guillaume Tréguer • Sara Peňa Carballeda BELGIUM RES (Réseau d’Entreprises Sociales) • Etienne Dewalder • Cinzia Troiano • Joachim Sferrazza MAGYARORSZÁG GALILEO PROGETTI NONPROFIT KFT. • Claudia Piovano • Fekete Ádám EUROPA ENSIE (European Network of Social Integration Enterprises) • Aurélie Duprés

88

A jó gyakorlatok kutatásában és megosztásában részt vevő MISZÉV-ok és egyéb szociális vállalatok: Kasztília és León – Spanyolország • CEISLABUR • GRM • REUSAD • EL GUSTO DE SERVIRLE • LA ENCINA SERVICIOS INTEGRADOS • ALGO NUEVO • ACCOREMA • MIRAVERINTEGRACIÓN PUENTE LADRILLO • TODO SERVICIOS MÚLTIPLES • UZIPEN CASTILLA LEÓN Vallónia – Belgium • LA LOCOMOBILE • RÉCOL’TERRE • TRUSQUIN TITRES-SERVICES • STEPPES-SERVICES • NEUPRÉ NET SERVICES • CORTIGROUPE • DE BOUCHE Á OREILLE • GROUPE TERRE Budapest – Magyarország • INFORMATIKA A LÁTÁSSÉRÜLTEKÉRT ALAPÍTVÁNY • ÚJBUDA PRIZMA KÖZHASZNÚ KFT.

progress

Recommend Documents