Pro Bono Díjak 2010. március 3-án Herczog László szociális és munkaügyi miniszter az Általános Vállalkozási Fõiskolán átadta a 2009. évi megosztott Pro Bono Díjat. Díjazott lett Tóbiás Tímea, aki vállalkozásával lehetõséget teremtett arra, hogy a leukémiás gyerekek kórházi kezelésük alatt a családjukkal együtt, térítésmentesen lakhatnak a Démétér Házban (www.demeterhaz.hu), valamint Vincze Dezsõné a Fészek Egyesület (www.feszekegyesulet.hu) alapítója és Báló Ottília ügyvezetõ, akik olyan fenntartható nevelõszülõi hálózatot alakítottak ki, ahol gyerekek és családok egyaránt szeretetet, megértést, törõdést és biztonságot találnak. A nonprofit menedzsment és az üzlettudományok alkalmazása az önkormányzati és civilszférában ma már elfogadott szerte a világban. Társadalmi vállalkozónak számít valaki, aki alapított egy szervezetet vagy projektet, amely innovatív, fenntartható és gyakorlatias megoldást jelent valamely égetõ társadalmi gondra. Ezen értékek népszerûsítése céljából hozta létre a Pro Bono Díjat a Szociális Innováció Alapítvány és az Általános Vállalkozási Fõiskola az MSD Magyarország támogatásával, amellyel minden évben elismerhetõk azok a társadalmi és civil vállalkozók, akik a legjobbaknak bizonyulnak. A Pro Bono Díjat kaphatják: alapítványi programmenedzserek, a szociális munka ötletgazdái (amennyiben projektfelelõsök is), kis- és középvállalkozók, illetve a közhasznúság irányában elkötelezett civilek, valamint a nagyvállalati világ olyan menedzserei, akik cégük társadalmi felelõsségvállalásában új utakat nyitnak meg. Az odaítélés kritériumrendszerének kidolgozásáért és a pályáztatás lebonyolításáért a Szociális Innováció Alapítvány, illetve az Általános Vállalkozási Fõiskola nonprofit menedzsment oktatásáért felelõs tanári csapata a felelõs. Az MSD Magyarország nemzetközi nagyvállalat nagylelkû anyagi szerepvállalásával áll a díj rendelkezésre immár harmadik éve.
VÁLLALKOZÁS, SZEMÉLYISÉG, KULTÚRA
77
Báló Ottília* FÉSZEK EGYESÜLET – AZ INNOVATÍV VÁLLALKOZÁS A kezdetekrõl A Fészek Egyesületet 1993-ban 11 aktív nevelõszülõ, és egy gyerekvédelmi szakember, Vincze Dezsõné hozta létre. Ekkor még a hatályos jogszabályok értelmében csak önsegítõ és érdekérvényesítõ célokat, közös programokat vállalhattak fel, de már készek voltak az elképzeléseik, miként tudnák jobbá tenni a gyermekvédelmet az akkori állami monopóliumként mûködõ rendszerhez képest. Olyan civil szervezetet képzeltek el, mely az állami ellátás mellett alternatívát biztosít, új alapokra helyezi a szolgáltatás szervezését, valamint több figyelmet, segítséget és juttatást ad a gondozott gyermekeknek és a gondozásban résztvevõ szakembereknek, nevelõszülõknek. Elképzelésük lényege az volt, hogy a nehéz helyzetbe került családok és gyermekek a lakhelyük közelében, a valós problémáiknak megfelelõen kapjanak segítséget, személyre szóló gondoskodást. Egy komplex ellátást szerettek volna létrehozni, ahol egyszerre többféle szolgáltatás is rendelkezésre áll, melyek közül mindig az adott krízishelyzethez képest a legmegfelelõbbet lehet alkalmazni, függetlenül attól, hogy a gyerekvédelmi rendszer azt az alap- vagy a szakellátás eszközrendszerébe sorolja. Ha a szolgáltatást közelebb visszük a családokhoz, az egyúttal azt is jelenti, hogy a gyermek sorsát érintõ lényeges döntések is ott születhetnek, ahol ismerik a gyermeket. Kevesebb az ügyek és akták hatáskörváltozás miatti vándorlása, a szakember és kliens közti bizalmi kapcsolatot nem kell folyton újraépíteni, ezáltal gyorsabbá és hatékonyabbá tehetõ a problémamegoldás. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról, valamint az 1997. évi CLVI törvény a közhasznú szervezetekrõl megteremtette azt a jogszabályi hátteret, melynek révén civil szervezetek is lehetõséget kaptak a gyermekvédelem területén különbözõ állami és önkormányzati feladatok átvállalására, intézmények mûködtetésére. A Gyermekvédelmi törvény igazolta az alapítók elgondolásának jogosságát, ugyanis kötelezõvé tette minden település számára az alapellátásnak és gyermekek átmeneti gondozásának kialakítását, hogy a családok lakhelyük közelében juthassanak hozzá az alapvetõ gyermekvédelmi szolgáltatásokhoz.
*
78
ügyvezetõ igazgató, Fészek Egyesület. E-mail:
[email protected]; honlap: www.feszekegyesulet.hu
XXI. Század – Tudományos Közlemények 2010/24
A Fészek Egyesület 1998-ban kezdte meg intézményeinek mûködtetését, és alig egy év alatt négy gyermekvédelmi szolgáltatást hozott létre. Alap- és szakellátás területén egyaránt feladatokat vállalt, ezáltal megvalósította komplex gyermekvédelmi tevékenységét.
A Fészek Egyesület ma Az Egyesület Pest megyében az elsõ és mindmáig egyetlen átmeneti gyermekotthon. Olyan gyermekek és a fiatalok kerülnek itt elhelyezésre, akikrõl a családjuk átmenetileg nem képes gondoskodni. Érden, a családias kialakítású épületben egyidejûleg 14 gyermek befogadására van lehetõség, 018 éves kor között, illetve kisebb gyermek esetében édesanyával együtt is történhet az elhelyezés. Ez, mint a nevében is benne van, egy átmeneti ellátás, ahol az eltölthetõ maximálisan másfél év alatt a szakemberek azon dolgoznak, hogy a gyermekkel kapcsolatos problémák megoldódjanak. Ha a családjukba való visszagondozás nem jár sikerrel, akkor a következõ lépcsõfok számukra a nevelõszülõi családba történõ elhelyezés lehet. Fennállása óta 450 gondozottja volt az átmeneti otthonnak.
1. ábra Az átmeneti otthonba kerülés elsõdleges indokai 32% 18%
15%
18% 17% Lakhatási gondok Kamaszkorból fakadó magatartási problémák Szülõk szenvedélybetegsége Bántalmazás, szexuális zaklatás Szülõ betegsége, kórházba kerülése
2. ábra A gondozás eredményessége
60% 50%
Hazakerülés
40%
Cs aládba fogadás
59% 30%
Nevelõszülõ
20% 10%
26% 10%
Germekotthon 5%
0% 1
VÁLLALKOZÁS, SZEMÉLYISÉG, KULTÚRA
79
A helyettes szülõi ellátás szintén egy átmeneti megoldás a krízishelyzetbe került gyermekek számára. Néhány hétre, vagy néhány hónapra szóló segítséget kaphat így a szülõ, amikor a napi gondozási teendõket a helyettes szülõk látják el, akiknek a nevelõszülõkhöz hasonló szakmai felkészültséggel és végzettséggel kell rendelkezniük. Nevelõszülõi és helyettes szülõi felkészítõ tanfolyamokat több mint tíz éve szervez az Egyesület az ország különbözõ területein. A 66 órás képzés személyiségfejlesztõ foglalkozásokat és elméleti oktatást foglal magába. Az Egyesület szakemberei akkreditált felkészítõ tanfolyamaikon eddig több mint 400 fõt képeztek ki nevelõszülõi és/vagy helyettes szülõi feladatok ellátására. Nevelõszülõi hálózat kiépítésére azért vállalkozott az Egyesület, hogy minél több állami gondozásban lévõ gyermek számára családi környezetet, személyre szóló figyelmet és gondoskodást tudjon nyújtani. Ugyanis minden gyermek számára alapvetõ emberi jog a családi környezetben való nevelkedés, akkor is, ha ezt saját vér szerinti biológiai szülei nem tudják biztosítani. Az Egyesület folyamatosan fejleszti nevelõszülõi hálózatát, mára már az ország legnagyobb civil fenntartású intézményét mondhatja magáénak. Jelenleg 135 nevelõszülõi családban 355 gyermek talált gondoskodásra.
3. ábra A gondozott gyermekek létszámának alakulása a hálózat létrejöttétõl napjainkig
400 350 300
266
250
285 295
315
336
355
200
200 150
108
100
55
47
45
50
146
.
. 20
09
. 20
08
. 20
07
. 20
06
. 20
05
.
04
20
20
03
.
.
02
20
20
01
.
.
00
20
99
19
19
98
.
0
Nevelõszülõi hálózatunk erõssége, hogy a gyermekvédelemben felmerülõ hiányosságokra gyorsan és rugalmasan reagálva több hiánypótló szolgáltatást is létrehoztunk: gyakori szülõgyermek közti kapcsolattartások segítése, nem együttmûködõ vér szerinti szülõk együttmûködésbe való bevonása, 0-3 éves korosztály nevelõszülõi családba helyezése, hosszú testvérsorok fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezések biztosítása, speciális helyzetek segítése anya gyermekével történõ elhelyezése, külföldi állampolgárságú vagy változó illetékességgel rendelkezõ gyermekek fogadása, stb.
80
XXI. Század – Tudományos Közlemények 2010/24
Gazdálkodás – a fenntarthatóság jegyében Állami és önkormányzati feladatokat látunk el, melyhez normatív támogatás vehetõ igénybe. Ennek összege azonban évek óta folyamatosan csökken, így a közfeladatok ellátását nem fedezi. A költséghatékony mûködés mellett egyéb források bevonásával kompenzáljuk a hiányzó fedezetet. Fõ bevételi forrásaink a következõk: • Állami normatív támogatás. • Önkormányzati feladat-ellátási szerzõdések díja. • Szolgáltatási bevételek (térítési díj, képzések, stb.). • Pályázatok. • Adományok (cégek és magánszemélyek, adománygyûjtõ kampányok, DM). • Szja 1%. • Önkéntes munkavégzés (az Egyesület saját önkéntesei és külsõ támogatók). • Együttmûködésekbõl származó térítésmentes szolgáltatások, tárgyi adományok, rendezvények, reklám stb.
Terveink – jövõképünk Jövõképünk elsõsorban arra vonatkozik, hogy az általunk gondozott gyermekek és fiatalok számára megteremtsük az esélyt, és ezáltal elõsegítsük számukra, hogy egészséges személyiségû, tevékeny és öngondoskodásra képes felnõttekké válhassanak. Ehhez többletsegítséget kell nyújtanunk részükre mind értelmi, mind pedig érzelmi szinten. Hogy célkitûzéseinket meg tudjuk valósítani, továbbra is az eredeti szakmai elképzeléseink mentén szeretnénk haladni: • Mindig a valós szükségletekre koncentrálva, rugalmas szervezeti és mûködési struktúrával, átlátható gazdálkodással és hiteles szakmai tevékenységgel végezzük munkánkat, a gondozott gyermekek mindenek felett álló érdekének figyelembe vételével. • Továbbra is fontos feladat a többletforrások megtalálása és bevonása, ennek érdekében terveink között szerepel az adományozásra vonatkozó jelenlegi kedvezõtlen jogszabályozás megváltoztatása érdekében folytatott lobbi tevékenység. • Fontosnak tartjuk a társadalmi felelõsségvállalás erõsítését és elõsegítését, valamint a civil szféra kedvezõtlen megítélésének megváltoztatását, a bizalom és ezáltal a támogatási hajlandóság javítását. • Továbbra is törekedni foguk az egyenrangú partneri viszony kialakítására/megõrzésére az állami gyermekvédelem intézményeivel. Támogatjuk a civil szféra mind szélesebb térnyerését a gyermekvédelem terültén.
VÁLLALKOZÁS, SZEMÉLYISÉG, KULTÚRA
81
