Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. Tel.:

Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Pf.: 58. Tel.: 510-323 Ikt.sz.: J-17127/2010. Témafelelős: Lencséné Szalontai Mária Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96. § (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat minden év május 31-ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, és a Képviselő-testület határozatával értékelésre megküldi a megyei gyámhivatalnak. A megyei gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított 30 napon belül javaslattal élhet az önkormányzat felé. Az értékelésnek tartalmaznia kell elsősorban: • • • • • • • •

a település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztályra, az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátásokat, az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseit, feladatait (a mellékelt beszámoló) a jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedéseket, a bűnmegelőzésben való részvételt, a felügyeleti szervek tapasztalatait, a jövőre vonatkozó célok.

Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 94. § (1) A települési önkormányzat, fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. (2) A települési önkormányzat az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását, szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (3) Az a települési önkormányzat, fővárosban a kerületi önkormányzat, amelynek területén

2 a) tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, b) húszezernél több állandó lakos él, az a) pontban meghatározottak mellett gyermekek átmeneti otthonát, c) harmincezernél több állandó lakos él, az a) és b) pontokban meghatározottak mellett családok átmeneti otthonát, d) negyvenezernél több állandó lakos él, az a)-c) pontokban meghatározottak mellett gyermekjóléti központot [40. § (3) bek.] köteles működtetni. (4) A megyei jogú város lakosságszámtól függetlenül köteles gyermekjóléti központot működtetni. (5) A települési önkormányzat által fenntartott intézmények ellátási területe a település lakosságára terjed ki, kivéve, ha az intézményt társulás keretében közösen tartják fenn, vagy ha az ellátást szerződésben vállalta más önkormányzat lakosságára is kiterjedően. (6) Ha az intézmény ellátási területe a fenntartó önkormányzat illetékességi területét meghaladja, - eltérő megállapodás hiányában - az ellátást valamennyi jogosult számára azonos feltételek szerint kell biztosítani. E rendelkezést kell alkalmazni az ellátás megszüntetése esetén is. (7) Az intézményt fenntartó önkormányzat az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat kérésére az ellátást nem tagadhatja meg, ha e törvény hatálybalépésekor vagy külön megállapodásuk alapján már biztosított ellátást. 94/A. § A települési önkormányzatok a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ működtetését a külön jogszabályban meghatározott többcélú kistérségi társulás útján is biztosíthatják. Szentes város demográfiai adatai a 0-18 éves korosztály összetételére vonatkozóan: Korcsoport 0-3 éves 4-6 éves 7-14 éves 15-18 éves Összesen:

fiú 538 417 1256 808 3019

2007. lány együtt fiú 485 1023 518 339 756 392 1274 2530 1230 716 1524 759 2814 5833 2899

2008. lány együtt 484 1002 335 727 1196 2426 738 1497 2753 5652

fiú 500 377 1207 717 2801

2009. lány 474 351 1111 757 2693

I. fejezet Az önkormányzat által a gyermekek védelmét biztosító ellátások 1) pénzbeli és természetbeni ellátások • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 2) személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák • gyermekjóléti szolgáltatás • gyermekek napközbeni ellátása - bölcsődei ellátás - óvodai, iskolai napközbeni ellátás

együtt 974 728 2318 1474 5494

3

• • •

- családi napközi családok átmeneti otthona gyermekek átmeneti otthona helyettes szülői hálózat

Pénzbeli és természetbeni ellátások A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokat a Szociálpolitikai Osztályon lehet igényelni. Az osztály látja el a jegyzői gyámhatósággal kapcsolatos feladatokat is. Az osztály létszáma 9 fő, ebből 2 fő teljes munkaidőben a gyermekvédelmi támogatásokkal kapcsolatos feladatokat látja el, vagyis a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását, rendkívüli gyermekvédelmi támogatások kiutalását (élelmiszerre, ruhaneműre, megélhetésre, napközi térítési díjra stb.), a halmozottan hátrányos helyzet megállapítását, valamint az önkormányzati ösztöndíj támogatások elbírálását. Továbbra is feladatunk a megszűnt Magyar Államkincstár Családtámogatási Kirendeltsége helyett biztosítani az ügyfelek számára a különféle igénylőlapok (családi pótlék, gyes, gyet, gyed, fogyatékossági támogatás stb.) elérhetőségét, amely nagymértékben megnöveli az ügyfélforgalmat. A jegyzői gyámhatósági feladatokat 1 fő ügyintéző kapcsolt munkakörben látja el, ami azt jelenti, hogy a szociális törvényben előírt feladatok (egészségkárosodottak rendszeres szociális segélyezése, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság) mellett végzi a gyámhatósági munkát, amely sok esetben azzal is jár, hogy azonnali intézkedést igénylő esetekben (pld. ideiglenes elhelyezés) a többi feladatot másik ügyintézőnek kell átvenni. A Szociálpolitikai Osztály végzi a kistérségben működő gyermekvédelmi alapellátások működési engedélyezési eljárását. Ebben minden kistérségben lévő település érintett a gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában, de a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala kijelölése alapján ide tartozik Hódmezővásárhely, és Mindszent gyermekvédelmi alapellátásának működési engedélyeztetése is. 2009. évben az osztályon 18818 db alap- és alszámmal iktatott ügyirat keletkezett, és 8864 db határozat született, amely nagymértékű emelkedést jelent a 2008. évi 15277 db alap- és alszámmal iktatott ügyirattal és a 8159 db határozattal szemben. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg abban az esetben, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre eső jövedelem nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125 %-át ( 2009. évben 35.625,-Ft). Az egy főre jutó összeghatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-a (2009. évben 38.475,-) volt, • ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozta, • ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, • ha a nagykorúvá vált gyermek a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőfokú

4 oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. 2009.szeptember 1-jétől törvénymódosítás kapcsán az összeghatárok emelkedtek, családok esetében 130 %-ra, míg a fentebb felsorolt esetekben pedig 140 %-ra. A támogatással együtt járó kedvezmények is bővültek 2009. évben, mivel a gyermekétkeztetés esetében ingyenes ellátásra jogosultak köre az általános iskola 6. osztályába járó gyermekekre is kiterjedt. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak részére évente kettő alkalommal alanyi jogon egyszeri támogatás került kiutalásra augusztus és december hónapokban, melynek teljes összegét központi forrás finanszírozta. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek kor szerinti megoszlása: Gyermekek száma kor szerint 2006. évben 2007. évben 2008. évben 2009. évben

6 évesig

7-14 évesig

403 377 374 414

713 699 667 684

15-18 évesig

19 év felett

Összesen

88 95 79 112

1500 1447 1395 1538

296 276 275 328

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma szerint:

családok száma a

Családok száma

6 vagy több gyermek es család 9 7 11 6

2006. év 2007. év 2008. év 2009. év

1 gyermek es család 395 371 329 420

2 gyermekes család 231 213 233 257

3 gyermek es család 123 120 110 115

4-5 gyermekes család 47 57 49 51

Összesen

805 768 732 849

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítására, valamint folyósítására akkor kerülhetett sor, ha a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek gyámja • a gyermek tartására köteles, és • nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesült. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege egységesen a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 22 %-a, 2009. évben havonta 6.270,-Ft volt. A családokat abban az esetben, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladta meg a nyugdíjminimum 20 %-kal növelt összegét, amely 2009. évben 34.200,-Ft volt, az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítette. Ellentétben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával, itt

5 van lehetőség méltányosságra, így egyedi elbírálás alapján minden rászoruló kaphat segítséget. A Képviselő-testület döntése értelében 2009. október 1-jétől a támogatás jövedelemhatára a nyugdíjminimum 150 %-ára emelkedett. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható: a) átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére, b) a gyermek nevelésbe vételének megszüntetését követő gyámhivatali visszahelyezés elősegítésére, c) beiskolázásra, d) gyógyszerre, e) élelmiszerre, f) ruhaneműre, gyermekintézmények térítési díjának megfizetésére, g) váratlan, előre nem tervezhető, önhibán kívüli kiadásokra (pld. baleset, elemi károsultság) A természetbeni ellátások nagy hányadát tették ki a napközi térítési díjak. 2009. évben is megszervezésre került a nyári gyermekétkeztetés. A nyári étkeztetésre azok az önkormányzatok voltak jogosultak, amelyek a meghatározott időszakban vállalták, hogy a gyermekek számára legalább 44 napig folyamatosan napi egyszeri melegétkeztetést biztosítanak. A Bölcsőde, valamint a Központi Gyermekélelmezési Konyha segítségével került megszervezésre ez az ellátás, amely 477 gyermek nyári étkezését tette lehetővé. Ugyancsak természetbeni ellátás keretében kaptak a családok élelmiszer-, valamint gyógyszerutalványt, ezzel is biztosítva a valóban célszerű felhasználást. 2009. évben rendkívüli támogatás 1988 gyermek részére került megállapításra, ebből 637 esetben természetbeni, 794 esetben pénzbeli segítséget nyújtott az önkormányzat. 557 gyermek esetében került megállapításra napközi térítési díjhoz támogatás. Természetesen a számok között vannak átfedések, hiszen az igényekhez igazodóan került megállapításra a támogatás, amely gyermekenként éves viszonylatban 13.234,-Ft támogatást jelentett. A helyi rendelkezések értelmében szociális rászorultságtól függően önkormányzati ösztöndíjat kaphattak azok a felsőfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok, akik anyagi helyzetüknél fogva erre rászorultak. A Képviselő-testület döntése értelmében a támogatás összege 30.000,-Ft-ról 50.000,-Ft-ra nőtt. 2009. évben 178 fiatal kapott ilyen típusú támogatást. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.13.) Korm. rendelet értelmében az a gyermek, akinek szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamát fejezték be, és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanuló után különböző többletszolgáltatások igényelhetők, különösen • ingyenes étkeztetés, • ingyenes tankönyvellátás,

6 • •

Útravaló Ösztöndíjprogram, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő program stb., amelyek a tanuló iskolai sikerességét segítik elő. Ahhoz, hogy a tanuló jogosultságát meg lehessen állapítani, ahhoz a szülők önkéntes nyilatkozata szükséges. 2009. évben 412 gyermek esetében állapítottuk meg, hogy halmozottan hátrányos helyzetű. 2009-ben újraindult az ún. szociális föld- és haszonállat program, melynek keretében az állattartási program indult el. 15 család részére biztosított az önkormányzat 1 db választási malacot, és az év végéig minden hónapban fél mázsa takarmányt, vissza nem térítendő támogatásként. A támogatott családok az állatokat a jó gazda gondosságával nevelték fel. II. fejezet A jelzőrendszer és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat nyújtó intézményrendszer 2009. évi tevékenységének összefoglalása A védőnői szolgálat, valamint a házi gyermekorvosok szorosan kapcsolódnak a gyermekvédelmi rendszerhez. Szentes városban 15 védőnői körzet működik, jelenleg 14 területi védőnő látja el a védőnői feladatokat, egy körzet folyamatos helyettesítés alatt áll. Középiskoláinkban két ifjúsági védőnő is dolgozik. A védőnői körzetek Szentesen vegyesek, területi és iskolai munkát egyaránt ellátnak. A területi védőnői gondozás szakterületei Családgondozás keretében ƒ Nővédelmi gondozás, ƒ Várandós anya és családjának gondozása, ƒ Gyermekágyas,- szoptató anya és családjának gondozása, ƒ Újszülött, csecsemő és családjának gondozása, ƒ 1-3 éves korú kisded és családjának gondozása, ƒ 3 éves kortól a beiskolázásig a gyermek és családjának gondozása ƒ Otthongondozott 6-18 éves gyermekek családjának gondozása . Nővédelmi gondozás ƒ Ismeretek átadása a családtervezési módszerek alkalmazásával kapcsolatosan, tájékoztatás az igénybe vehető védőoltások, szűrővizsgálatok jelentőségéről, az önvizsgálat fontosságáról, a lakossági szűrővizsgálatok igénybevételének támogatása, ösztönzése, szükség esetén a szervezésében való közreműködés. ƒ Tájékoztatás a tudatos családtervezés fontosságáról és módszereiről ( nincs igazán szervezett társadalmi bázisa, kiépített rendszere – régen házasság előtti tanácsadás keretében is működött –megszűnt.) Várandós anya gondozása ƒ Családlátogatás alkalmával tájékoztatás a várandósság alatti vizsgálatokról, szűrővizsgálatokról, káros szenvedélyek hatásairól ƒ A születendő gyermek életkörülményeinek felmérése

7 Önálló védőnői tanácsadás keretében a vérvételek és a szűrővizsgálatok figyelemmel kísérése, várandósok rutinvizsgálata ƒ Szülésfelkészítő előadássorozat 2004 óta (szülőszoba látogatás, apás együttszülésre felkészítés lehetősége) Gyermekágyas és szoptató anya gondozása ƒ A gyermekágyas anya aktuális testi és lelki állapotának figyelemmel kísérése, segítése, ƒ A szoptatás támogatása ƒ A családi, ill. anya – gyermek kötődés, ideális helyzetben szülők – gyermek közötti kötődés kialakulásának segítése, családdá kovácsolódás folyamata ƒ Gyermekágyas kontroll tudatosítása Újszülött, csecsemő gondozása ƒ Családlátogatás módszertani útmutató szerinti gyakorisággal, ill. szükség szerint – legfontosabb az anyatejes táplálás támogatása, a megfelelő testi, értelmi és mozgásfejlődés figyelemmel kísérése – utóbbiaknál szükség esetén korai fejlesztés lehetőségének felajánlása – egyik sem könnyű feladat! ƒ Önálló vagy orvossal tartott tanácsadások alkalmával tájékoztatás a kötelező és az ajánlott védőoltásokról,a védőoltások szervezése, dokumentálása. ƒ Önálló védőnői státuszvizsgálatok (1 hó, 3 hó, 6 hó és 1 éves korban). ƒ 6 hónapos kortól a hozzátáplálás megbeszélése. ƒ Baleset-megelőzés 1-3 éves korú kisded gondozása ƒ Módszertani útmutató szerinti gyakorisággal családlátogatás keretében ƒ Önálló védőnői státuszvizsgálatok végzése tanácsadás keretében 1, 2 és 3 éves korban ƒ Bölcsődébe nem járó kisdedeknek kifejezetten ajánlott a 2004. óta működő Baba-mama klub 3-6 éves korú kisgyermek gondozása ƒ Családlátogatás keretében a módszertani útmutató szerinti gyakorisággal ƒ Önálló védőnői státuszvizsgálatok végzése tanácsadás keretében 4, 5 és 6 éves korban ƒ Beiskolázás előtti látogatás Az oktatási intézményben végzett védőnői munka mutatószámai: ƒ 12 óvoda, gyermeklétszám 949 fő ƒ 8 általános iskola gyermeklétszáma 2394 fő ƒ 2009. szeptemberétől kezdve az óvodákban megszüntették a védőnői biometriai szűréseket. ƒ Helyébe lépett a kötelezően előírt, önállóan végzendő státuszvizsgálat minden életév végén, tanácsadások keretében, szülő jelenlétében, amely időben és energiában bőven meghaladja a korábbi óvodai szűrést! ƒ Negyedévente, illetve kérésre szükség szerint tisztasági szűréseket végeznek, valamint a szülői értekezleteken is részt vesznek. ƒ A problémás eseteket személyesen is megbeszéljük az óvónőkkel. Általános iskolákban végzett védőnői munka ƒ Minden tanévben az iskolás gyermekek kötelező szűrővizsgálatokon vesznek részt, a vizsgálatokat a módszertani útmutató szerint végzik. ƒ A kiszűrt gyerekeket szakorvoshoz irányítják, próbálják követni, hogy el is mennek-e (gyakran előfordul, hogy nem). ƒ Rendszeresen ellenőrzik a személyi higiénét, negyedévente, illetve szükség szerint fejtetvességi vizsgálatot végeznek. ƒ

8 A vizsgálatok alkalmával beszélnek a gyerekeknek az obesitásról (elhízás) és veszélyeiről, ƒ a magas vérnyomásról, ƒ személyi higiénéről és, ƒ ösztönzik őket a rendszeres sportolásra, testmozgásra. Az iskolák igénye szerint: ƒ az egészséges táplálkozásról, ƒ a felnőtté válásról, ƒ a káros szenvedélyekről (drog, alkohol, dohányzás), és ƒ a fogamzásgátlásról tartanak előadást. ƒ az iskoláskorú gyerekek is kapnak kötelező védőoltásokat, ƒ ennek kapcsán tájékoztatást kapnak ezek fontosságáról, az oltási reakciókról, ƒ a szülőket is tájékoztatják az oltásokról, ƒ ezeket a védőoltásokat megszervezik, és dokumentálják, ƒ Helyszín: vagy az iskola (orvosi szoba), vagy a háziorvosi rendelő. Az iskolai munka nehézségei ƒ a legtöbb kolléganő megfelelő együttműködésről és jó kapcsolatról számolt be az iskolákkal kapcsolatosan, ƒ az itt végzett munka nehézsége főként az orvosi szobák felszereltségének hiányából adódik, ƒ a szűrővizsgálatokon kiszűrt gyermekek, akiket általában szakrendelésre irányítanak (pl. szemészet, orthopédia) csak egy része jelenik meg a vizsgálatokon és még kevesebben hozzák vissza a leleteket ƒ a szűrővizsgálatok időpontjainak az összeszervezése évek óta probléma a legtöbb iskolában (a pedagógus nem megtartott óráját nem fizetik ki). ƒ

Egyéb tevékenységeik ƒ Anyatejgyűjtés szervezése ƒ Helyet biztosítanak a csecsemőápolási és egészségnevelési, valamint az elsősegélynyújtó verseny megrendezésének is, melyet a Vöröskereszttel közösen szerveznek ƒ Karitatív munkát a Máltai Szeretetszolgálattal közösen és önállóan is végeznek (ruha-, élelmiszerosztás, bútor, játék, babakocsi, gyerekágy közvetítése) ƒ Babamasszázs tanfolyamok szervezése 6 kolléganő irányításával igény szerinti időpontokban a Havas házban (Ady E.u.17.) ƒ Baba-mama klub szervezése 2004 óta a Rózsavölgyi házban (Ady E.u.18.) ƒ Születés Hete rendezvény szervezése már második alkalommal a Vöröskereszttel és a Szülészettel közösen ƒ Anyatejes Világnap szervezése 2004. óta minden évben „Bababarát terület” ƒ

A Szentesi Védőnői Szolgálat az Ady Endre utca 17. szám alatti Központi Csecsemő- és Kisgyermek tanácsadó, illetve az Ady Endre utca 18. szám alatti Terhes tanácsadó épületére elnyerte a „Bababarát Terület” címet. (Épületenként 100-100 ezer Ft támogatást) 2009. június 17-én az Egészségügyi Minisztériumban ünnepélyes keretek között vették át a "BABABARÁT TERÜLET" cím elnyerését igazoló Oklevelet, valamint az intézmény falán elhelyezhető Táblát.

9 Gyermekvédelmi területi munka ƒ ƒ ƒ

2009-ben a született gyermekek száma 221 volt, a 2008-ban született 210 gyermekkel szemben. A gondozott gyermekek száma 1751 fő, 2008-ban 1679 volt. Ebből 77 gyermek esetében észleltünk gyermekvédelmi problémát, amely csökkenést mutat a 2008. évi 87 esettel szemben. A jelzés többnyire írásban történt, amit általában megelőzött telefonos jelzés, az esetek részletezése pedig jelzőrendszeri megbeszélés, illetve levél formájában történt.

Milyen esetekben jeleztek a Gyermekjóléti Szolgálat felé? ƒ gondozási és anyagi problémák, ƒ elhanyagolt lakókörnyezet, ƒ rossz szociális körülmények, ƒ gyermekelhanyagolás, gyermekbántalmazás, ƒ gyermekellátási problémák, viselkedési problémák, ƒ szociális okból veszélyeztetett kismamák, ƒ párkapcsolati problémák, családon belüli erőszak, ƒ elmaradt védőoltások, ƒ lelki terror esetén. ƒ gyermekvédelmi célból is a védőnők 70 családot látogattak 2009-ben ƒ A problémás családok látogatásának száma 440 volt A családokkal főleg: ƒ családlátogatások, ƒ tanácsadások, ƒ védőnői fogadóórák alkalmával, valamint ƒ telefonon tartották a kapcsolatot. A családlátogatások során tapasztalt problémák a következőképpen oszthatók fel jellegük szerint: ƒ A legtöbb esetben anyagi problémát tapasztaltak, ez mind a 77 családban előfordult, ƒ 5 esetben fordult elő jogi, ƒ 9 esetben párkapcsolati probléma, ƒ 16 családnál tapasztaltak egészségügyi veszélyeztetettséget, ƒ Gyermekbántalmazást 3 esetben észleltek. Családlátogatások során egyéb problémák is előkerültek, pld. ƒ elhanyagolt lakáskörülmények, ƒ alkoholizáló szülő, ƒ családi veszekedések, ƒ konfliktus a nagyszülőkkel, ƒ felügyelet nélkül hagyott gyermekek, ƒ apa, aki rettegésben tartja az egész családot. Jelzőrendszeri megbeszélésen hetente egyszer vesznek részt, mivel egy-egy családgondozó személyesen meglátogatja a Védőnői Szolgálatot „kapcsolatóra” keretében. Így lehetőség van jelezni a problémákat személyesen is a Gyermekjóléti

10 Szolgálat felé, de ez nem azt jelenti, hogy a védőnő nem keresné fel a szolgálatot egy-egy akut esetben személyesen vagy telefonon. Szorosabbá vált a kapcsolat a két szolgálat között. Szociális okból jelenleg 16 kismamát tartanak nyilván veszélyeztetettként. Az elmúlt évben 2 titkolt terhességről szereztek tudomást. Együttműködés a gyermekvédelemben ƒ A gyermekvédelmi feladatot ellátó személyekkel általában jó a védőnők kapcsolata, de nincs együttműködés zökkenők nélkül. ƒ Amennyiben a családok életében zavart látnak, mint elsődleges jelzőrendszer, jelzik a Gyermekjóléti Szolgálat felé. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a Gyámhatósággal és a Pedagógiai Szakszolgálattal is. A fejtetvesség még mindig mind az óvodákban, mind az iskolákban állandó jelleggel fennálló probléma. Védőnői vélemények ezzel kapcsolatban: ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ ƒ

Sok esetben mindig ugyanazoknál a gyermekeknél fordul elő a tetvesség. A szülő nem kezeli le, előfordul, éppen az a szülő nyilatkozik úgy, hogy nem kezelhető le a gyermeke az iskolában, akivel a legtöbbször probléma van. Vannak óvodák, ahol nincs elegendő pénz tetűirtó szerre. A fejtetvesség előfordul mindenhol, rendszeresen ellenőrzik az óvodákban és az iskolákban. Az ÁNTSZ dolgozók a legtöbb helyen lekezelik a kiszűrt eseteket. A visszatérő eseteknél (góccsaládok) a szociálisan rászoruló családok ellátása tetűirtó szerrel. A hajtetvességgel szemben szélmalom harcot vívnak, mondván személyiségi joga a szülőnek, hogy ne szűrjék vagy ne kezeljék a gyerekét Kiszűrik, lekezelik, de otthon a többi családtaggal nem történik semmi. Kinek van személyiségi joga, a gondos szülőnek, aki lekezeli gyermekét és családját is, vagy annak, aki nem engedi szűrni vagy kezelni a gyermekét és gócként működik a lekezelt közösségben?

Gyermekorvosok A gyermekek orvosi ellátásának személyi és tárgyi feltételei változatlanok voltak ez eltelt évben. A háziorvosi praxisok betöltöttek, a kórház gyermekosztályán változatlanul súlyos létszámhiány áll fenn. Az iskolai orvosi szobák kialakítása az általános iskolákban változatlanul probléma. Az Ifjúság-egészségügyi Szolgálat orvosi szobái közül a Pollák Antal Szakközépiskolában festés történt és a múlt évben pályázat útján használt bútorokat sikerült szerezni. A beszámoló 5 háziorvosi praxis és az Ifjúság-egészségügyi Szolgálat jelentése alapján készült. Az ellátott gyermekek számára vonatkozóan a háziorvosi praxisok adatai hiányosak. Az Iskola-egészségügyi Szolgálat hozzávetőlegesen 2600 középiskolást lát el, melyhez tárgyévben hozzátették a Rigó Alajos Intézmény szakképzős osztályait.

11 A gyermekkorúak általános egészségügyi helyzetével kapcsolatosan megállapítható, hogy a gyermekorvosi rendeléseket leggyakrabban felső és alsó légúti hurutok, bélfertőzések miatt keresik fel. A kötelező szűrések során a következőket tapasztalták: • •

• • • •

• •

Krónikus légúti betegségek aránya: 5,7-30% Magas vérnyomás: 0,6-15% de iskolánként igen változó, a középiskolások között a legkisebb arányban a Bartha János Szakközépiskolában, legmagasabb arányban a Zsoldos Ferenc Szakközépiskola 11. évfolyamának fiai között találtak, itt 77%-os a rendelésen rendszeresen magasnak mért vérnyomás. Ezen fiúk mindegyike erős dohányos, 24 órás vérnyomásmérésre nem hajlandók, többen vérnyomáscsökkentő gyógyszer szedése mellett dohányoznak. Allergiások: 2- 17,1% Túlsúlyosak: 7,8- 30%. Mozgásszervi betegségek, gerinc-, ízületi bajok, lúdtalp 22-47% Szemészeti betegségek: 3,8- 48% Legmagasabb arányban a HMG tanulói között találtak fénytörési hibával élő gyermekeket, túlnyomó többségük korrigált. A legkevesebb a Zsoldos Ferenc Szakközépiskolában a szembetegek aránya, de az ő esetükben a korrekció gyakran nem történik meg. Igen alulreprezentált a szűrés során a mentalis és pszichés betegek aránya, pedig sok gyermek küzd szorongással, depresszióval, viselkedési zavarral. Többen kiemelték az iskolakerülés és a gyermekkori fizikai és lelki agresszió növekedését a gyermekközösségekben.

A jellemző betegségeknek négy fő oka van: 1. az alapvető egészségügyi ismeretek hiánya az egyik legfontosabb ok, 2. a környezet-szennyezés, 3. az emberek egészségükkel kapcsolatos nemtörődömsége , és a 4. rossz szociális környezet. A családok helytelen életmódja, a gyermekeknek adott rossz példa beavatkozás nélkül egész életében elkíséri az egyént és további problémák forrása lesz. Prevenciós előadások megtartására nagyon kevés orvost kértek fel, akik tartottak előadást, kiemelték, hogy igen gyér volt a hallgatók száma. Gyermekbántalmazás és a szülők hanyagsága miatt történtek jelzések a Gyermekjóléti Szolgálat felé. A gyermekorvosok kiemelik a szolgálat pozitív hozzáállását és a jó kooperációt, de véleményük szerint az oktatási intézmények és az egészségügyi ellátók között ennél sokkal szorosabb együttműködésre lenne szükség, hogy még több gyermekbántalmazás, lelki bántalmazás derüljön ki. A gyermekorvosok javaslatai között szerepel a környezetszennyezés csökkentése, az iskolai étkeztetés további javítása, az egészségügyi ismeretek fejlesztése munkahelyteremtés, iskolai stressz csökkentése.

12 Konkrét javaslataik: • Füstmentes közintézmények (pld.: jelenleg a rendelőintézetbe nem lehet bejutni anélkül, hogy felfüstölődne az ember, a kijelölt dohányzóhely a bejáratoknál van) •

Megfelelő testnevelés órák (pld. a Zsoldos Ferenc Szakközépiskolába olyan sok gyerek jár, hogy nem tudnak mindegyik osztálynak órát tartani, a gyerekek az utcán tornáznak, futnak, ez egészségtelen és veszélyes is, ezért javasolják az ún. „iskolakör” futások megszüntetését)

•

A különféle, gyermekeknek és fiataloknak szóló rendezvényeket korábbi időpontban kezdjék, főleg hétköznap.

•

Az iskolaorvos, védőnő, pedagógus és a szülő kapcsolatát szorosabbá kellene tenni a problémás gyermekek esetén. A szülői negligenciát szankcionálni kellene.

•

Igény van az ÁNTSZ, mint hatóság beavatkozására azokban az esetekben, ahol a fertőző betegségek terjedését kell megakadályozni. Konkrétan a fejtetvesség egy olyan terület, ahol beavatkozásra van szükség azoknál az ismert családoknál, akik gyermekei fertőzőforrások és a család együttműködése hiányos.

•

A sajátos nevelési igényű gyermekek egészségügyi nyilvántartására is szükség van a középiskolai rendszerben, mert ők azok, akik igen vulnerábilisak a különféle lelki, mentalis és viselkedési problémák tekintetében.

•

Az alapellátók és pedagógusok rendszeres továbbképzése a sajátos nevelési igényű gyermekek korszerű ellátása érdekében.

•

Kortárs segítők képzése és bevonása az egészségnevelésbe.

Bölcsődei, óvodai gyermekvédelem A gyermekek napközbeni ellátásának első pillére a bölcsőde. Szentes Város Bölcsődéje 70 férőhelyen biztosítja a bölcsődés korú gyermekek nappali felügyeletét, gondozását. A szülőkkel folyamatos, napi kapcsolatban vannak, így a problémákat azonnal meg tudják beszélni. A gyermekvédelmi feladatot ellátók közötti együttműködést jónak ítélik, a bölcsőde kivételével minden intézményben van gyermek- és ifjúságvédelemmel külön megbízott szakember. Külön fogadóórája nincs minden kollégának, a szülőket tájékoztatják, hogy mikor kereshetik fel a gyermekvédelemmel foglalkozó pedagógusokat. Az intézményekbe járó gyermekek létszáma a bölcsődénél az előző évihez képest szinte változatlan 89 fő (1 fő az eltérés), az óvodáknál pedig jelenleg 956 fő (csökkent a létszám 45-tel).

13 A hátrányos helyzetű (továbbiakban HH) gyermekek száma a bölcsődében 17 fő ( 19,1%), az óvodákban összesen 357 fő (37, 34%). Az átlagos %-os aránynál magasabb a HH-s gyermekek aránya 7 intézményben (4-ben 40% körüli, 2-ben kiemelkedően magas -Szent Erzsébet 68,4%, Vásárhelyi u.-i 71,4%). A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek száma 412, itt is kiemelkedő a Vásárhelyi u.-i óvodában ezen gyermekek aránya (54,76%). Az óvodák veszélyeztetett gyermeket két intézményből jeleztek, összesen 10 főt. A látogatott családok száma 161, s a családlátogatási alkalmak száma 165. A családlátogatások esetében az előző évekhez képest igen jelentős változás érzékelhető ( 2008. évben 23 család látogatása történt 32 alkalommal). A változásban az óvodapedagógusok szemléletváltozása és felelősségtudata jelenik meg, hiszen a családok helyzetével való ismerkedés már az intézménybe kerüléskor igen fontos, mivel a gyermekkel, valamint a szülőkkel való bizalmi kapcsolat kialakulásának fontos mérföldköve lehet. Ha már a kezdetektől egy segítő, támogató, odafigyelő pedagógussal találkoznak a szülők, akkor nagyobb az esélye annak, hogy később az esetlegesen adódó problémák kapcsán is bizalommal fordulnak majd hozzá. Az általános tapasztalat szerint a szülők érdeklődők, együttműködők, a segítségnyújtást többségükben elfogadják. Sok esetben előfordul azonban, hogy a szülők a beszélgetések alkalmával együttműködési készséget mutatnak, de nem teljesítik az ígéreteiket. A 2009-es évben a következő problémákat jelezték beszámolóikban az intézmények: • anyagi gondok 309 eset • jogi 5 • párkapcsolati 22 • bántalmazás 1 • egészségügyi veszélyeztetettség 1 • egyéb 17( tetvesség; gyakori partnerváltás a szülő részéről; egyre több a magatartás zavaros és lelki sérült gyermek; szülők tájékozatlansága a gyermekneveléssel kapcsolatban. Az intézményektől beérkezett információk alapján 2009-ben is gyakran kérték más szakemberek segítségét a felmerült gondok megoldásához, kezeléséhez. Az előző évihez képest jelentősen emelkedett a fejlesztő pedagógusi megsegítésben, és az alapozó mozgásterápiában részesülő gyermekek száma. Kapacitás bővítésre volna szükség a Pedagógiai Szakszolgálat kereteiben, mert 5 éves kortól ez az ellátási forma is sokat tud segíteni a magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak kezelésében. Jelenleg azonban szerény keretek között van lehetőség erre a segítő terápiára. Az adatok szerint jelentősen emelkedett még ezévben a megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsághoz küldött gyermekek száma is. Az intézmények hagyományaikhoz hűen 2009-ben is az előző éviekhez hasonló tartalommal és módon szervezték és rendezték meg prevenciós programjaikat ( nyílt napok, családi kézműves napok és délutánok, nyílt óvodai ünnepek, kirándulások, sport nap, tájékoztató előadások szülőknek stb.)

14 Iskolai, kollégiumi gyermekvédelem „ „ „ „

Az általános iskolában tanuló diákok száma: 2481 ebből alsó tagozatos:1178 felső tagozatos:1303 Középiskolás diákok száma:2069

„ Általános iskola „ 2H:662 „ 3H:171 „ Középiskola „ 2H: 386 „ 3H: 111 „ Az általános iskolákban működő szakkörök, klubok, önképző csoportok, táborok, rendszeres szabadidős és prevenciós programok: „ - mazsorett, énekkar, kerámia, tűzzománc, néptánc, hastánc, elsősegélynyújtás, foci, röplabda, ministráns foglalkozás, tenisz, kézilabda, szertorna, kötélugrás, kosárlabda, dráma, tánc, szülősegítő foglalkozás, technika szakkör. A középiskolákban működő szakkörök, klubok, önképző csoportok, táborok, rendszeres szabadidős és prevenciós programok: „ - informatika, pinceszínház, kortársképző, drogprevenció, sport, virágkötő, különböző tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök. Az iskolai gyermekvédelmi rendszer véleménye szerint a kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák otthon éreztetik leginkább hatásukat és leggyakrabban a gyerekeken csapódnak le. A fentiek káros hatását tapasztalják az oktatási intézményekben a tanulók teljesítmény-, viselkedés-, és kapcsolatzavarainak formájában. A gyerekek minden problémája (szorongása, éhsége, agresszivitása, stb.) itt érzékelhető először, tehát az iskolai gyermekvédelem kell, hogy legyen az egyik legfontosabb jelzőrendszer. A gyermek- és ifjúságvédelemben észlelt problémák sokrétűek: • magatartási és tanulási problémák az iskolában, • igazolatlan hiányzások, • étkezési hátralékok, • iskolán kívüli magatartás, • családon belüli durva bánásmód, • gyermekbántalmazások, • a jövedelem nem megfelelő beosztása, • munkanélküliség, • megélhetési gondok, • gyermekek elhanyagolása, • gyermek felügyelet nélkül hagyása, lógás – csavargás – cigarettázás.

15 Egyre gyakoribb a szülők válása, konfliktusai miatt a tanuló magatartásának, tanulmányi munkájának hanyatlása. Sok a felbomló család, és a különváló szülők között sodródó gyerek. Ebben a helyzetben jellemző a szülők rivalizálása a gyerek kegyeiért, az eltérő nevelési eljárások miatt problémás gyerek. Fellazulnak a családi kötelékek, és nehezen nevelhetővé válik a gyerek. A szülők munkahelyi elfoglaltsága miatt sok gyerek iskola után egyedül, felügyelet nélkül van, másnap felkészületlenül érkezik az iskolába (nincs kész a lecke, hiányos a felszerelés). A másik véglet, amikor kilátástalan a szülők helyzete, gyakori a munkanélküliség, ezért erősödik a szülői nemtörődömség, érdektelenség, az étkezési hátralékok szaporodása. Egyre többször kell étkezési hátralékok rendezése céljából intézkedni. Van olyan szülő, aki már tudatosan nem rendezi az iskola felé az étkezési hátralékokat, mert a polgármesteri hivatal segély formájában majd kifizeti. A kellő szülői szigor hiánya, nevelési hiányosságok miatt növekszik a nehezen kezelhető gyerekek száma. Tovább szaporodik a tanulási nehezítettséggel küzdők száma, ami sok szülő számára megoldhatatlan probléma, és nem is tesz gyermeke érdekében semmit. Az iskolára igyekszenek hárítani minden feladatot. Az igazolatlan hiányzások főleg a kötelességtudat hiánya, a szülői kontroll gyengülése, a kortársak negatív hatása miatt alakulnak ki. A magatartási problémák a konfliktuskezelési hiányosságok, a kommunikáció leszűkülése, a szabadidő nem megfelelő eltöltése és a felgyülemlett indulatok kezelésének hiánya. Általában önértékelési problémákkal küzdenek a serdülő diákok, ami nagymértékben hozzájárul a problémák kialakulásához. Az a tapasztalat, hogy a szülő addig, amíg komoly gond nincs a gyerekével nem fordít elegendő figyelmet a tanulmányi előmenetelére, viszont, ha elkezdődnek a problémák már nem tudnak vele semmit kezdeni. A pedagógusok a problémás gyermekek szüleivel azonnal próbálják felvenni a kapcsolatot, több-kevesebb sikerrel. Az esetek egy részében a szülők hálásak a segítségért, a jó tanácsért, és legközelebb már egyenesen a pedagógushoz fordulnak, más esetekben viszont zaklatásnak veszik a családlátogatást, az iskolába való behívást, „menekülőre fogják a dolgot”, elérhetetlenek lesznek, nem nyitnak ajtót, nem veszik fel a telefont. 2009-ben a Klauzál Gábor Általános Iskolában indult az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) program, melynek keretében az iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal külön mentori rendszerben foglalkoznak. Az érintett tanulók szüleivel rendszeresebbé vált a kapcsolat. A program fő célkitűzése, hogy az adott csoportba tartozó gyermekek körében kisebb legyen a lemorzsolódás, évismétlés, illetve a nyolcadikosok közül minél többen érettségit adó középiskolában tanuljanak tovább. A tanulók egyéni fejlesztési terv szerint haladnak a mentorral, és háromhavonta szöveges értékelést kapnak, melyet a szülővel közösen értékelnek. Az általános, valamint a középiskolai kollégiumban is komoly gyermekvédelmi munka folyik. Az általános iskolai kollégiumba legtöbbször szociális helyzetük miatt kerülnek a gyermekek. Sok esetben azért javasolják a családgondozók vagy a

16 hatóságok a gyermekek elhelyezésének ezt a formáját, mert a családi háttér gátolja a gyermekek egészséges testi, lelki és érzelmi fejlődését. Emiatt a kollégiumban ellátottak nagy százaléka támogatásra szorul. A családjuktól távol élik hétköznapjaikat, s bár ellátásuk így megfelelőbb, az érzelmi hátteret ez az intézmény sem képes biztosítani. A rendszeres napi munkában külön foglalkoznak a tanulási, magatartási, nevelésbeli hátrányok csökkentésével. A középiskolai kollégium hasonlóan nehéz helyzetben van. Minden beszámoló kapcsán elsődleges problémaként említik a gyerekek lakóhelyétől, a szülőktől való nagy távolságot, amely kihat mindenképpen az intézkedésekre is. A kapcsolattartás az említett ok miatt inkább postai úton, vagy telefonon történik a szülőkkel. Legfőbb probléma a fiatalok körében egyre jobban terjedő alkoholfogyasztás, droghasználat és dohányzás. A tilalmak ellenére alkohollal és dohánnyal bármely kereskedelmi egységben kiszolgálják a diákokat, és értesüléseik szerint sajnos a droghoz is igen könnyű hozzájutni. Az étkezési díj fizetésével is többször gondok vannak, tapasztalataik szerint ennek oka még most sok esetben csak feledékenység, de egyre többször jelentkezik a fizetésképtelenség. Ez esetben az illetékes önkormányzatot kérik, hogy segítse finanszírozni az ellátást, de sok esetben elutasítást kapnak és ilyenkor igen nehéz behajtani a tartozást, hiába van bírósági határozat. Az iskolák részéről az alábbi javaslatok kerültek megfogalmazásra: • a gyerekeknek nyári munka biztosítása (pld. kertészkedés) • a szabadidős tevékenységek nagyon drágák, a rászoruló családok nem tudják megfizetni (pld. sportolás, strandolás) • dohány- és italárú kiszolgáló egységek hathatósabb ellenőrzése, nagyobb összegű büntetéseket kiszabni • ha az elektromos és írott médiában csökkenteni lehetne a gátlástalanság és erőszak közvetítését, és egy előremutató jövőt tervezhető értékrendet lehetne közvetíteni a felnövekvő nemzedék felé, talán több eredményt lehetne elérni a nevelői munkában is. A Nyanyus háza néven működő családi napközi 7 férőhellyel rendelkezik. Fő irányvonalnak tekintik továbbra is az egészséges életmód kialakítását, a személyes igények, szükségletek figyelembevételével megteremteni a biztonságos napközbeni gyermekfelügyeletet a nem hagyományos időrendben dolgozó családok részére. Szentesi Családsegítő Központ Módszertani Gyermekjóléti Szolgálata Statisztikai mutatók 2008. december 31-én nyilvántartott veszélyeztetett gyermekek száma: 366 fő volt. Ez a szám alatta maradt a 2007. decemberében regisztrált adatoknak, amikor is a nyilvántartott gyermekek száma 388 fő volt. Ehhez képest a 2009-es záró adatok 319 főt regisztráltak. A tárgyévben 157 kiskorút kellett nyilvántartásunkba felvenni, ebből adódóan látható, (366+157)=523-204=319) hogy 204 gyermek ügye lezárult az elmúlt időszakban.

17

A nemek szerinti megoszlásban az alábbiakban is jól látszik, hogy a tinédzser gondozott fiúk száma jóval magasabb az ugyanolyan korosztályból gondozott lányok számának. fiú 0-5 év 6-13 14-18 Fiúk összesen lány 0-5 6-13 14-18 Lányok összesen Gyermekek összesen

alapellátott 63 14 102 279

Védelembe vett 4 18 16 38

317

alapellátott 40 91 50 181

Védelembe vett 6 10 9 25

206

460

63

523

A 2007-es decemberi adat 66 védelembe vétel mellett gondozott gyermeket mutatott, míg ez 2008. decemberében „csak” 54 fő volt, ami 2009. decemberében 51-re csökkent. 33 gyermek védelembe vételét 2009-ben kellett elrendelni, és ezzel szemben 36 gyermeknek szűnt meg a védelembe vétele. A családgondozók esetszámai a jogszabályban meghatározott irányszám körül mozognak. A módszertani feladatok pluszban még hozzájárulnak a napi munka elvégzéséhez, így nagyobb leterheltséget jelent az esetek kezelése. Kifejezetten jelentkezik ez annál a két főnél, aki konkrétan a módszertani feladatokat is ellátja. Az eseteken belül megszaporodtak a családon belüli bántalmazást, elhanyagolást alátámasztó esetek, sőt érkeznek a távoltartásba bevont személyekről is a jelzések. Ezek mellett a tinédzser korosztály devianciája, nehezen kezelhetősége jelent nagyobb odafigyelést, többször komoly szakmai dilemmát. A Gyermekjóléti Szolgálat az utóbbi két évben az iskolán belüli agresszióról és drogfogyasztással kapcsolatos problémáról összesen 8 alkalommal szerzett tudomást. A jelzések mindegyikében felvették a kapcsolatot a gyermekkel és családjával, és alapellátás keretein belül gondozásukat megkezdték. Az esetek közül hat család ismeretlen volt a szolgálat számára, két esetben volt gondozásban már huzamosabb ideje a gyermek. Ezen gyermekeknél más jellegű probléma is fennállt, így védelembe vételre és azon túl az átmeneti nevelésbe vételére is javaslatot kellett tenniük. Négy gyermek esetében a kiinduló probléma megszűnését követően gondozásukat lezárták, de esetükben később jelentkező újabb problémák okán (iskolai mulasztás, szülővel közösen elkövetett garázdaság) ismét gondozásba kellett venni. Egy gyermek a Drogambulancia kollégáival együttműködött és elterelésben vett részt sikeresen.

18 A jelzett eseteken túl megítélésük, hogy vannak még latens esetek, melyek felderítésére, kezelésére nagyobb hangsúlyt kellene fektetni iskolán belül. Korábbi tapasztalat, hogy még mindig van helyzet, melyben a pedagógusok félnek jelezni, ha súlyos deviancia jelentkezik intézményükben, és nehezen veszik át a gyermekvédelmi szemléletet, vagy kifejezett utasítás hatására, vagy csak belső félelmük következtében. Nem szabad az iskola jó hírnevét csorbítani. A problémák típusai előfordulási gyakoriságuk sorrendjében a következők: (ez a tendencia évek óta változatlan) 1. Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő) 2. Gyermeknevelési 3. Szülők vagy a család életvitele 4. Magatartászavar, teljesítményzavar 5. Családi konfliktus

6. Szülői elhanyagolás 7. 8. 9. 10.

Szenvedélybetegségek Beilleszkedési nehézség Családon belüli erőszak Fogyatékosság, retardáció

A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozói folyamatosan képzik magukat annak érdekében, hogy minél hatékonyabb munkát tudjanak végezni. Egy fő addiktológiai konzulens képzésen vett részt Budapesten, melyet sikeresen fejezett be, két fő szakmai személyiségfejlesztő tréningre jutott el Szegedre, egy fő „Problémákról őszintén” című szakmai tanácskozáson vett részt Pécsett. Két alkalommal szakmai látogatást tettek vidéki társintézményekben, melyből az egyik Ráckereszttúron egy rehabilitációs otthon volt, a másik pedig a szegedi csecsemőotthon. Részt vettek a kollégák a Szarvason rendezett átmeneti otthonok számára szervezett értekezleten, egy fő családi csoport bemutatását célzó szakmai megbeszélésen vett részt Szegeden, az Országos Gyermekvédelmi Konferencián Kecskeméten is ott lehettek a családgondozók, illetve 2010. márciusában a Tökölön működő B.V. Intézetbe jutottak el a kollégák, és más jelzőrendszeri tagok is. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai szorosan együttműködnek a családsegítő szolgálattal és a tanyagondnoki szolgálattal, nagy előny, hogy közös intézményben dolgoznak, hiszen az általuk nyújtott szolgáltatások igénybe vétele, megajánlása (adósságkezelés, tanyagondnoki szolgálat a nehezebben megközelíthető tanyás területek látogatásához) nagy segítséget nyújt. Ezen túl a prevenciós programok lebonyolítása is megoszlik a két szakterület között, melyben a kollégák egymást támogatva vesznek részt. Ugyanez mondható el a külső szakemberekkel való kapcsolattartásról is, rendszeresek az esetmegbeszélések, esetkonferenciák, melyről a külső szakemberek is nagyon jó véleménnyel vannak, sőt esetenként már kérik is. A védőnői szolgálathoz továbbra is rendszeresen mennek, minden héten szerdai napon, ahol a két szakterület meg tudja osztani egymással a legfrissebb információkat, melyek a családgondozás szempontjából relevánsak. Több esetben fordult elő közös családlátogatás védőnő és családgondozó együttes látogatása a családnál. Ez a gyermekjóléti szolgálat indulásakor nem tudott megvalósulni, de már mindenki látja ennek hasznosságát is a szükséges esetekben.

19 A szakellátás intézményével a Rigó Alajos Gyermekotthonnal már harmadik éve folytatnak közös esetmegbeszéléseket, amely az átmeneti nevelésben lévő gyermekek ügyében, azok hazagondozásának, kapcsolattartásának ügyében zajlanak. Közös értekezletre több alkalommal sor került: ¾ 2009. január 13. Közös konzultáció a Bírósággal (helyszín biztosítása gyermekkorú meghallgatása érdekében- további együttműködés – terápiás pszichológusi helyiség megajánlása hasonló esetekben) ¾ 2009. február 2. Bocskai Utcai Óvoda megkeresésére Gyermekbántalmazás, gyermekelhanyagolás témakörben előadás és kutatási prezentáció az érdeklődők számára ¾ 2009. február 9. „Veszélyes kérdés a drogkérdés?” Előadás és kutatási prezentáció. ¾ 2009. júniusában szakellátás-alapellátás együttműködése ¾ 2009. szeptember 15. Csa-Na fórum ¾ 2009.október 20. Távoltartási Tv tájékoztató ¾ 2009. október 26. Regionális értekezlet a pártfogó felügyelettel kapcsolatban (Szeged) ¾ 2009.november 26 Jogszabály-módosítás a gyermekvédelem területén Általános prevenciós eszközökkel igyekeztek megérinteni a potenciális „igénylőket”, ezért került megrendezésre már második alkalommal meg a Köztes Átmenetek a Drogról interaktív kiállítás (KEF, Gyermekjóléti Szolgálat), a Dohányzás-ellenes interaktív kiállítás (szintén közös szervezésben) Pesty László: „Egy nap”, és „Budapest Végállomás” című filmek vetítése,- (mely heroinista fiatalokról szól) és kiscsoportos feldolgozása. A korábbi kutatási adatokon túl fókuszcsoportos interjúkat készítettek, melyből használható információkat kaptak. A bűnmegelőzési nap keretein belül is helyet kapott a drogprevenció, és az iskolán belüli erőszak kezelése. Megszervezésre került a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek részére a szigligeti tábor, ezen túl első alkalommal megszervezésre került Nagymágocson a Kastélyotthonban az „Indiántábor” is. A Pepita Macska drog- és alkoholmentes klub, mint a Gyermekjóléti Szolgálat prevenciós szolgáltatása 2009-ben folyamatosan üzemelt, minden héten pénteken és szombaton este 7-től éjfélig tartott nyitva. A tervezett átalakítási munkák miatt augusztusban a Dózsa házból ki kellett költözni. Azóta ideiglenes helyszínen a Családsegítő Központ mögötti épületben (volt logopédia épülete) biztosítják a szolgáltatást. A jelenlegi helyszín kedvezőtlenebb földrajzi elhelyezkedése és szűkösebb helyiségei miatt a klub látogatottsága az év második felében valamelyest visszaesett. Továbbra is minden hónapban egy este kiemelt programokat szerveznek a munkatársak (cso-csó és dart’s versenyek, szabadtéri főzések, filmklub stb.) melyeken a fiatalok viszonylag nagy létszámmal vesznek részt. 2009 évben szervezett városi szintű rendezvényeik:

20 •

• • •

Pepita Macska kispályás focikupa általános iskolások számára. A rendezvényre melynek ismét nagy sikere volt, 7 általános iskolai csapat jelentkezett. Ehhez a rendezvényhez kapcsolódóan szervezték meg a felnőttek számára kiírt Pepita Kupát, melyre a rendezvények megvalósítását rendszeresen segítő városi intézmények és szervezetek csapatait hívták meg. „23 órás ünnepi tekergés” címmel, október 23-án és 24-én bonyolították le városi kerékpáros rendezvényüket, mellyen 180 fő 14 csapatban vett részt. Októberben indult újra a „Pepita sportesték” elnevezésű programuk, ahol keddenként 10-15 fiatalnak biztosítottak sportolási lehetőséget. A Pepita Macska Klub 2009. évi működési költségeinek 90, a programok költségeinek 100 %-át pályázati forrásokból és civil támogatásokból biztosították.

A családterápiával kapcsolatosan több kliens jelezte, hogy nagy segítséget jelent, hogy helyben van lehetőség a szolgáltatásra. Több családban is így elkerülhették a kórházi kezelést, gyógyszerszedést, vagy akár azt, hogy Szegedre kelljen járniuk. (anyagiak, munkaidő miatt nehezebben megoldható) A családterápia ismertebbé vált, nemcsak a gyermekjóléti-, a családsegítő szolgálat, vagy háziorvos küldött családot családterápiára. A tavalyi évhez képest sokkal többen vették igénybe ezt önkéntes alapon. Mivel a városban bárki által igénybe vehető a szolgáltatás, a családok – akik már „kipróbálták”, ajánlják barátaiknak, ismerőseiknek. A 2008. évhez képest megkétszereződött a családterápiás szolgáltatást igénybe vevő családok, illetve személyek száma. Sajnos leginkább akkor jutnak el a családok a családterápiára is (pl. 12 éves gyerek, de már 4 évesen problémák voltak vele az óvodában), mikor már nagyon feltűnő tünetek jelentkeznek, holott már évekkel korábban is fennállt a probléma. Ha már az óvoda vagy az iskola alsó tagozatban jelezné a problémát, küldené a gyermekeket, szülőket szakemberhez, sok probléma gyökereiben kezelhető volna. Pld. sok gyerek megmenekülhetne az éveken át tartó testi–lelki bántalmazástól, mely esetek növekvő tendenciát mutatnak. Ugyanígy hamarabb lehetne segíteni a válás következtében megromlott szülő-gyerek, szülő-szülő kapcsolaton. Ezekben az esetekben különösen sokat segíthet a mediáció. Nehézségként jelentkezik, hogy sok szülő a munkája miatt nem tud részt venni a családterápiás ülésen gyermekével együtt. Tapasztalat azt, hogy több szülő nem közreműködő, nem jönnek el, de ha el is jönnek, nem tartják be a megbeszélteket. Különösen súlyos probléma az eladósodott családok helyzete. Az adósságspirálból nem tudnak kilépni, ha nem fizetik a hiteleiket, elveszítik a házukat, kikapcsolják a villanyt, gázt. Így nem marad pénzük ennivalóra, a ruházkodásra pedig végképp nem. Emiatt több munkát vállalnak, feszültek, idegesek, nem tudnak figyelni a gyerekeikre, akiknél a szülői figyelem hiánya miatt szorongásos vagy magatartási, tanulási problémák jelentkeznek. Komoly probléma a „gyenge szülő”, aki nem tud szabályokat állítani, következetesen betartatni, hanem a gyerek az irányító a családban. Ezek a gyerekek az iskolában sem tudják betartani a szabályokat, mert nem tanulták meg otthon. Ha nem úgy van, ahogyan ők akarják, dühkitöréssel, agresszióval reagálnak.

21 A számok jelzik, hogy nagymértékben nőtt a problémás, tünethordozó gyermekek száma. Sajnos most már egy gyermeknél egyszerre több tünet is tapasztalható. Ugyanígy a családi háttérnél is egyértelműen a környezetben egyszerre fennálló több probléma nehezíti a családok helyzetét. Ha már a szülők gyermekkorukban különféle sérüléseken, traumákon estek át (alkoholizmus, bántalmazás, nem megfelelő szülői minta) fokozottabban nehezen tudnak megküzdeni a felnőttkori konfliktushelyzetekkel, mivel hordozzák gyermekkori sérüléseiket, nem megfelelő módon reagálnak egy-egy helyzetre. Ha a szülők nem tanulták meg gyermekkorukban a megfelelő kommunikációt, konfliktuskezelési stratégiákat, indulatkezelést, nem tudnak jó mintát adni gyermekeiknek. A gyermekek így egy időben több területen is sérülnek. Nehezíti a szülők helyzetét, ha nincsenek megfelelő erőforrásaik, nem tapasztalták meg gyermekkorukban a szülői szeretetet, és felnőttként párkapcsolati konfliktusaik, munkanélküliségük vagy anyagi terheik olyan nagy nyomással nehezednek rájuk, hogy emiatt fordulnak pld. az alkoholhoz, vagy pszichoszomatikus tünetek jelentkeznek náluk. Ilyen lelkiállapotban nincs erejük és türelmük jól foglalkozni gyermekeikkel, akik a lelki elhanyagoltság, szülői figyelem hiánya miatt szintén különféle pszichoszomatikus vagy magatartási tüneteket produkálnak. A gyermekeket nagyon megviseli, ha részesei szüleik konfliktusainak, szemtanúi szüleik bántalmazásának vagy maguk is bántalmazottak. Ugyanilyen megterhelő, szorongást okozó helyzet a gyerekeknek, ha szüleik válásuk után továbbra is állandóan vitáznak, támadják egymást, ez a gyerekben lojalitáskonfliktust okoz, szeretné mind a két szülőjét szeretni, de a viták miatt nem teheti. Lelkileg különösen fájdalmas egy gyereknek, ha válás után az elköltözött szülő nem tartja vele továbbra a kapcsolatot. A mai korban szinte mindenütt problémát okoz a mozaik-családok helyzete (válás után újraházasodáskor az új házastárs milyen szerepet tölt be a családban, a gyerekek életében). Ebben tud nagymértékű segítséget nyújtani a mediáció, azaz közvetítés amely még mindig nem elég ismert szolgáltatás a városban, pedig ez szintén sokat segíthet konfliktusban álló feleknél. Széles körben alkalmazható módszer: családi konfliktusok, szülő-gyerek, szülő-pedagógus közötti viták, párkapcsolati problémák, válási és gyermekelhelyezési ügyek, kapcsolattartási problémák rendezhetőek mediációval, melynek segítségével javul a konfliktusban álló felek kapcsolata. A gyermekjóléti szolgálat magas leterheltsége okán csak a gondozott családokra korlátozta ezen szolgáltatás biztosítását.

22

2008. és 2009. év összehasonlítása családterápiás ellátás szempontjából. 2008. 2009. Családok száma 48 81 Létszám 105 203 Küldő Intézmény Gyermekjóléti Szolgálat Önként Dr. Végh Erika Családsegítő Szolgálat Gyámhivatal Pedagógiai Szakszolgálat Iskola Egyéb (védőnő, gyermekpszichiátria) Óvoda

2008. (család) 14 6 12 7 2 0 1

2009. (család) 27 20 16 12 2 1 1

5

2

1

0

Jelenleg 22 család vesz részt családterápián (66 fő), 11 család várólistán. Két hónapos a várakozási idő. Meditációt 6 család vett igénybe. Tünetek szerinti megoszlás Szorongás, pszichoszomatikus tünetek Magatartási problémák, számítógép Tanulási problémák Iskolai hiányzások Agresszió, dühkitörések

2008. (család)

2009. (család)

19

23

17

30

11 7 0

19 10 9

Családi háttér környezet

2008. (család) 37

2009. (család) 24

33

15

21

11

21

10

20

10

20

9

Nem megfelelő szülői minta Szülők gyermekkori sérülései Szülő hiánya (általában apa), válás, vagy túl sok munka miatt Szülők párkapcsolati problémái Szülő-gyermek konfliktus Szenvedélybetegség (alkohol, játékgép)

23 Fel nem dolgozott válás, szülők konfliktusos kapcsolata Krónikus betegség Agresszió, bántalmazás, lelki terror Fel nem dolgozott gyász

26

13

11

9

20

7

10

5

A Gyermekjóléti Szolgálat módszertani feladatokra kijelölt intézmény. Ennek keretében a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal szakmai partnerként ellenőrzéseken kapott szerepet: Ambrózfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Királyhegyes, Nagyér, Pitvaros, Bordány, Forráskút, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék, Baks, Ópusztaszer,Pusztaszer, Röszke, Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza, Apátfalva,Makó, Nagylak, Sándorfalva, Szatymaz, Algyő, Maroslele, Csanytelek településeken. Ezen települések közül több társulásban működik, viszont a látogatás minden egyes településen külön megtörténik. Emellett a működési engedélyt kiadó szerv általi ellenőrzéseken is lehetőségeikhez mérten részt vesznek, illetve az általunk készített jegyzőkönyveket megküldik segítségképpen. Komoly dilemmát okoz, hogy a 259/2002. (XII.18) Korm.rendelet módosításával megszaporodik a szociális és gyámhivatalok ellenőrzési kötelezettsége, mely maga után vonja a módszertani intézmény bevonását is. Csongrád megyében így kb. plusz 40 gyermekjóléti szolgálat ellenőrzését kellene végrehajtani közösen. Az elmúlt időszak során több fenntartó, illetve működési engedélyt kiadó szerv felkérésére véleményeztek gyermekjóléti szakmai programokat. (Nagytőke, Apátfalva, Csanádpalota, Kövegy, Bordány, Nagymágocs, Szegvár esetében a működést engedélyező szerv kérésére). Ezen túl megkeresés érkezett a szolgálat felé szolgáltatás-nyújtás személyi feltételeinek módosításával kapcsolatban is. A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának gyermek-és ifjúságvédelmi koordinátor felkérésére az intézmény átvizsgálta a megyében működő társulásokat „a két éven túli gondozási folyamatokban, védelembe vételi eljárásokban, családon belüli erőszak eseteiben és gyermekbántalmazások során” téma kapcsán. A fentieken túl folyamatosan részt vesznek a Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének munkájában, amely során 3 munkacsoportban dolgozva, – „iskolai szociális munka”, „pszichés betegségekkel küzdő gyermekek családgondozása” és az „Együttműködés a védőnői szolgálattal” – készültek el szakmai anyagok, melyek 2009. május 21-én megjelent Konszenzus Kiadványban láttak napvilágot. Ezen túl részt vettek a korábbi Konszenzus kiadványok és egyéb ajánlások egybeszerkesztésére szerveződött munkacsoportban, a droghasználat megelőzését célzó munkacsoportban, a hajtetvesség kezelésére életre hívott munkacsoportban, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz)

24 által vezetett 4 munkacsoport közül kettőben, a bekerülési okokat taglaló és a hazagondozást, -annak menetét, lehetőségeit vizsgáló munkacsoportokban. 2009-ben kérték fel az intézmény szakemberét együttműködésre, mely a családantropológia, fotóantropológia használatát vizsgálja a gyermekek sorsának, életútjának nyomon követésében. Ez a munka folyik tovább 2010-ben is, csakúgy mint több munkacsoportos részvételük. A Szociális és Munkaügyi Intézet felkérésére gyűjtötték össze a megyében található gyermekjóléti szolgálatok adatait, melyben újdonság, hogy a korábban meglévő adatok frissítésén túl, pontos képet kaptak arról is, hogy mely településeken milyen jellegű intézményekhez vannak integrálva a szolgáltatások, illetve, hogy a településeken összességében milyen szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtanak. Kutatást végeztek a megyei gyermekjóléti szolgáltatók körében a kiégés és a burn out szindróma kapcsán, mely kutatás lezárása 2009. januárjában történt meg. A 2009-es évben is részt vettek minden olyan értekezleten, melyen a módszertani gyermekjóléti szolgálatok voltak jelen. Ezek mellett az Egyesület által, „A siker” címmel akkreditált, Gyermekjóléti Szolgálatok III. Országos Konferenciájának szervezésében és lebonyolításában aktív szerepet vállaltak. Ezen túl, a már szintén hagyománynak örvendő szigligeti találkozón 2009. szeptember 25-én házigazdaként - szintén komoly feladataik voltak. Ezen túl Szentesen tartottak két módszertani, egész megyére kiterjedő értekezletet, illetve Szegeden a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatallal közös szervezésben 2009. októberében. Fő téma a pártfogolás-védelembe vétel együttes alkalmazása, a szakemberek kompetencia határa ezen eljárások során. Szintén Szegeden került megrendezésre ezen alkalommal a gyermek –és ifjúságvédelmi koordinátorral közös szervezésben a Szenvedélybetegség kriminalitása, a kezelés, megelőzés lehetőségei címmel. Ez utóbbi is megyei szintű rendezvény volt. Módszertani intézményünk a 2009-es évben is rendszeresen fogadta a hozzá érkező gyakorlós hallgatókat. Sajnos tapasztalataink egyre rosszabbak, és kondícióink fogytán vannak a témával kapcsolatban. A gyermekek átmeneti gondozása A Szentesi Családsegítő Központ intézményeiben kerül biztosításra a gyermekek átmeneti gondozása a Gyermekek Átmeneti Otthona, Családok Átmeneti Otthona, Helyettes Szülői Hálózat keretében. A Gyermekek Átmeneti Otthonában 23 fő elhelyezésére volt lehetőség – 0-18 éves korig, szükség esetén az édesanyával együtt. Megszakítás nélküli munkarendben, a nap 24 órájában biztosították a gyermekek számára a teljes körű ellátást.

25 Az átmeneti gondozás feladata, hogy az alapellátás keretein belül a családban nevelkedő gyermeket ideiglenes jelleggel az életkorához, egészségi állapotához és egyéb szükségleteihez igazodó ellátásban, gondozásban részesítse. A gyermek ellátásának célja, hogy ideiglenes jelleggel helyettesítse vagy segítse a gyermek gondozásában, nevelésében akadályozott szülő tevékenységét. A 14 éven aluli gyermekek esetében együttes elhelyezést és ellátást biztosítson az otthontalanná, veszélyeztetetté vált szülő és gyermeke számára. Megelőzze a gyermek családjából történő kiemelését, növelje a család megtartó erejét. Az intézménybe a felvétel a szülő vagy a gyermek önkéntes jelentkezésével történik. Az intézménybe történő felvételről bizottság dönt, melynek tagjai a Gyermekek Átmeneti Otthona és a Családok Átmeneti Otthona szakmai vezetője, és amennyiben a család alapellátás keretében már gondozott volt, akkor az esetfelelős családgondozó, ennek hiányában a Gyermekjóléti Szolgálat szakmai vezetője. A kötelező feladatokon túl a Gyermekek Átmeneti Otthonában biztosították 2009. évben is a kapcsolatügyelet szolgáltatást is, amely lehetőséget biztosított a különélő szülőnek, illetve más kapcsolattartásra jogosult személynek, hogy a gyermekkel kapcsolatot tartson, szükség esetén szociális munkás segítsége mellett. Az egész évben folyamatos nyitva tartás mellett a sokrétű szakmai munkát 6 fő végezte, az étkeztetést egy technikai munkatárs és egy fő közhasznú munkás segítségével látták el. A 12 (max. 18) hónapos elhelyezés alatt az intézmény a gyermekek részére teljes körű ellátást biztosított, pl. étkezési, tisztálkodási, az édesanyáknak mosási lehetőséget. A szakmai munka során pszichológiai, jogi, szociális, és mentálhigiénés segítséget nyújtottak. Az egyénre szabott bánásmód, az intézményen belüli közösségi élet szervezése, a foglalkozások és korrepetálások segítették az ellátottak beilleszkedését, illetve az intézményből történő kigondozást, kiköltözést. Segítséget adtak a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásához és a hivatalos ügyek intézéséhez, a munkaerő piaci elhelyezkedéshez. A szakmai munkához tartozott a családok testi, lelki, szellemi megerősítésén túl az életvezetési tanácsadás, pl. gazdálkodás, anyagi felelősség-vállalásról tájékoztatás, a pénz beosztásának javaslata is. 2009-ben több édesanyát sikerült alkalmi, vagy rendszeres munkához segíteni. Az alábbi táblázat összefoglalja a 2008. évi és a 2009. év december 31. mérőszámokat: Mutató GYÁO 2008. év GYÁO 2009. év dec 31ig Összes ellátott személy 43 fő 68 fő Ebből felnőtt 13 fő 22 fő gyermek 30 fő 46 fő Összes ellátott család 18 család 26 család Felvett új családok száma 12 család 21 család Kigondozott családok 13 család 19 család száma Lakószobák 92,58 % 92,69 % kihasználtsága Férőhelyek 84,55 % 74,87 %

26 kihasználtsága Egy napra jutó átlag

19,15 fő

17,22 fő

2009. évi összes gondozási napok száma 6285 nap. A kistérségből Derekegyházáról egy édesanya 2 gyermekkel, Nagytőkéről egy anya 2 gyermekkel és Nagymágocsról egy 17 éves gyermek kérte elhelyezését. Ez a mutatószám 2009. évben összesen 1132 gondozási napot jelent. A bekerülési ok elsősorban (67 %) lakhatási probléma, 5 esetben családi konfliktus, 4 esetben bántalmazás, előfordult életvezetési és lakhatási nehézség, amikor csak 1-2 éjszakára kérte az édesanya saját maga és gyermeke elhelyezését. A személyi térítési díj befizettetése sokszor nehéz. A beköltözéskor sok családnak tartozása van, munkahellyel nem rendelkeznek, még az aránylag alacsony térítési díj befizetése is gondot okoz. Nagyon kevés a szociális bérlakás, ami segíthetné a családok anyagi helyzetét és a kiköltözést. Az albérlet igen magas, nehezen fogadják be a többgyermekes, egyedülálló anyákat. Az albérleti támogatás lehetősége is korlátozott. Az intézmény a 2009. évi munkája során is szoros együttműködést tartott a társintézményekkel, védőnői, egészségügyi szolgálatokkal, a Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztályával, Gyámhivatallal, oktatási intézményekkel. A Családok Átmeneti Otthona az otthontalanná vált szülők és gyermekeik számára nyújtott átmeneti jelleggel együttes elhelyezést, a gyermek családból való kiemelésének megelőzése érdekében. A Családok Átmeneti Otthona 33 férőhelyén, egyidejűleg 8 család átmeneti elhelyezését és gondozását tudja megoldani. Az egész évben folyamatos nyitva tartás mellett a sokrétű szakmai munkát 6 fő végzi. A 12, illetve 6 hónapos elhelyezés alatt az intézmény a családoknak főzési-étkezési, mosási, tisztálkodási lehetőséget biztosít, pszichológiai, jogi, szociális, és mentálhigiénés segítséget nyújt, továbbá az egyénre szabott bánásmódot, az intézményen belüli közösségi élet szervezését biztosítja. Segítséget ad a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásában és a hivatalos ügyek intézésében. A gyermekjóléti szolgálattal együttműködve családgondozást végez, valamint lakhatási lehetőségeket kutat fel és közvetít a rászorulóknak. 2009. évben 47 személy gondozását végezte az intézmény, ami 15 család, 24 szülőjét és 23 gyermekét jelentette. 2009-ben 8 család (21 fő) kigondozására került sor: két család - 7 fő szociális bérlakásba költözött, egy család tartós albérlet, három család pedig segítő családtaghoz költözés útján rendezte lakhatási problémáit. Két szülő 3 gyermekkel a Gyermekek Átmeneti Otthonába költözött, melynek oka, hogy az apával a kapcsolatuk megromlott. 2009-ben 8 család költözött az intézménybe, lakhatási krízis (albérlet elvesztése) miatt hat, rossz, gyermek nevelésére alkalmatlan lakhatási körülmények okán egy, további egy családot pedig családon belüli konfliktusok miatt kellett elhelyezni. Az intézményben csak szentesi állandó lakóhellyel rendelkező családok kerültek elhelyezésre, a kistérség más településeiről megkeresés nem érkezett.

27

Az intézmény lakószobáinak kihasználtsága 85 %, a férőhelyek kihasználtsága pedig 73% volt 2009. évben, az egy napra jutó gondozottak száma 23,87 fő. Ezek a mutatók némileg elmaradnak a korábbi évek hasonló időszakának mutatóitól, amit az indokol, hogy 2009. év második félévétől csak a legindokoltabb jelentkezőket tudták felvenni az épület korszerűsítésével járó munkálatok miatt. Jól meghatározhatóak azok a társadalmi csoportok, akiknek jelen feltételek mellett a Családok Átmeneti Otthona nem tudja tartósan rendezni élethelyzetét, csak a pillanatnyi krízis megszűntetését éri el. Ilyenek a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák, illetve egyre nagyobb számban a fiatal roma családok. Ők önerőből tartós munkavállalás mellett sem tudnak megnyugtató módon kiköltözni az intézményből (iskolázatlanságukból következően alacsony munkabér, instabil állás, alacsony munkabér), ezt mutatja az is, hogy közülük kerülnek ki azok a családok, akik leghosszabb időt töltik az intézményben, illetve kiköltözésüket követően néhány hónap múlva ismételten elhelyezésüket kérik. Ezen problémák megoldása érdekében a Hajléktalan Segítő Központtal közösen nyújtottak be pályázatot a Társadalmi Megújulás Operatív Program „Hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok támogatása” című pályázati felhívásra, mely elbírálásra került és nyert. A helyettes szülő az a személy vagy rendezett család, aki egy másik – az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott – család gyermekét otthonába fogadja, és képes biztosítani azt a gondoskodást, amit a vérszerinti szülő pillanatnyilag nem tud nyújtani. A Szentesi Kistérségben gondos kiválasztás után három olyan család tevékenykedik, akiket egy országos felkészítő program keretében arra képeztek ki, hogy ezekben - a szülők és gyermekek számára egyaránt nehéz - helyzetekben képesek legyenek a gyermekek fogadására, gondozására. A hálózat működtetése csak abban az esetben és csak addig jár kiadással, míg a gyermeket a helyettes szülő az saját otthonában gondozza. Helyettes szülői ellátás iránt kérelem az intézményhez 2009. év folyamán nem érkezett. III. fejezet Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések 2009. évben 693 alap- és alszámmal iktatott gyámhatósági ügyirat keletkezett. 2009. december 31-én 208 családban 319 veszélyeztetett kiskorút tartott nyilván a gyámhatóság. Ebből: • környezeti ok miatt 95 fő, • magatartási ok miatt 91 fő, • anyagi ok miatt 115 fő, • egészségi ok miatt 18 fő. A fentiek közül: • alkoholizmus miatt is veszélyeztetett 25 fő, • szenvedélybetegség miatt is veszélyeztetett 6 fő,

28 • • • • • •

bántalmazás (testi) miatt veszélyeztetett 13 fő, bántalmazás (szexuális) miatt veszélyeztetett 0 fő, bántalmazás (érzelmi) miatt veszélyeztetett 21 fő, testi (fizikai) elhanyagolás 34 fő, lelki (érzelmi) elhanyagolás 61fő, lakáskörülmények miatt is veszélyeztetett 91 fő.

2008. decemberében 54 fő védelembe vett kiskorút tartott nyilván a gyámhatóság, ez a szám 2009. decemberében 51 fő volt, melyből 2009. évben 33 gyermek védelembe vételére került sor. A védelembe vétel legfőbb okai: • környezeti okból 3 fő, • szülőnek felróható magatartásból 18 fő, • gyermeknek felróható magatartásból 11 fő, • gyermek által elkövetett bűncselekmény miatt 1 fő, • gyermekkorú bántalmazása miatt 0 fő. Az 51 védelembe vett gyermek 31 családot érint. A védelembe vételre 32 esetben a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján került sor, 1 esetben más szerv jelzése alapján. A védelembe vétel keretében elrendelt intézkedések: - a szülő kötelezése, hogy keresse fel a családvédelemmel foglalkozó szervezetet - a gyermek és hozzátartozója orvosi vizsgálatának kezdeményezése - a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről való intézkedés - a gyermek számára – kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében – magatartási szabályok megállapítása - a szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának megváltoztatására. Gyámhatóság által elrendelt ideiglenes elhelyezésre az év során 6 kiskorú esetében került sor. Ebből 3 kiskorú gyermeket a külön élő másik szülőnél, 1 gyermeket harmadik személynél, 2 gyermeket pedig gyermekotthonban helyezett el a gyámhatóság. 2009. év folyamán 5 kiskorú született, akiknek családi jogállása rendezetlen, az apa adatai nélkül kerültek anyakönyvezésre. IV. fejezet Bűnmegelőzésben való részvétel A rendőrségi beszámoló szerint Szentes város bűnügyi adatai: a) b) c) d)

Az ismertté vált bűncselekmények száma 2009 évben 1372. Bűntettek száma 342, míg a vétségeké 1030 volt. Személy elleni bűncselekmények száma 83-ról 77-re csökkent. Közlekedési bűncselekmények száma 87-ről 68-ra csökkent.

29 e) Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma 52-ről 37-re csökkent. Ezen belül a tartás elmulasztások száma az előző évi 20-ról 50-re emelkedett. f) Közrend és közbiztonság elleni bűncselekmények száma jelentősen növekedett 217-ról 366-ra. A növekedés oka az okirattal visszaélések számának jelentős, 113 esetről 274 esetre történő ( 242 %-os ) emelkedése. Ezen belül a garázdaságok száma 40-ről 36-ra csökkent, amely az elmúlt 5 év legjobb eredménye. Csökkenés tapasztalható a kábítószerrel visszaélés bűncselekmények számában is. Az értékelt időszakban 36 esetben indítottak és 26 esetben fejeztek be eljárást, a tavalyi 48 esettel szemben. Ezen bűncselekmények elkövetése miatt folytatott eljárásokban kábítószer terjesztéssel gyanúsítható személlyel szemben nem folytattak büntetőeljárást. Az elkövetők közül 10 volt fiatalkorú. Az elkövetők 90 %-a marihuánát, 10 %-a amfetamint, metanfetamint, heroint tartalmazó kábítószert fogyasztott. A marihuána fogyasztók 1/3-a azzal együtt a fenti 10%-ba tartozó típusú drogokkal is visszaélt. Az elkövetőkből 28 személy vállalta az elterelést. g) Vagyon elleni bűncselekmények száma 769-ről 735-re csökkent. Ezen belül a lopások száma 481-ről 452-re, a betöréses lopások száma 80-ról 64-re csökkent. A rablások területén az elmúlt évhez hasonlóan 5 eljárás fejeződött be. A 100.000 lakosra jutó bűncselekmények száma vonatkozásában Csongrád megyében a negatív rangsor 4. helyén helyezkedik el a város. Ezzel a számadattal a közepesen fertőzött városok közé tartozik. 2009. évben a büntetőeljárások során Szentes illetékességi területén 433 bűnelkövető vált ismertté. A gyermekkorú elkövetők száma az előző évi 17-ről 9-re csökkent. Ezen adat a társadalom nagyobb odafigyelését tükrözi. A fiatalkorú elkövetők száma 43-ról 53-ra nőtt. A bűncselekmények elkövetőinél vizsgálva az oksági tényezőket megállapítható, hogy 99 személy alkohol hatása, 19 fő kábítószer hatása alatt követte el a bűncselekményt. A kiskorúak vonatkozásában ilyen típusú adat nem áll rendelkezésre. Összességében elmondható, hogy Szentes illetékességi területén csökkent a bűncselekmények száma, azonban az is kitűnik a számadatokból, hogy a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységben rejlenek tartalékok, hiszen a fiatalkorú elkövetők száma 10-el nőtt, bár a gyermekkorú elkövetők száma nyolccal csökkent. A büntetőeljárásokon túl, jelentős számú szabálysértési eljárást is lefolytattak. 2009. évben 1092 feljelentés érkezett a hatósághoz, mely az elmúlt évhez viszonyítva 23 %-os csökkenést mutat. Ebből 1002 fő került elmarasztalásra. Fiatalkorú szabálysértők ellen 2009. évben 130, gyermekkorú ellen 3 esetben jártak el.

30 Nyilvánvaló a rendőrség él a szabálysértési szankciókon belül azon lehetőségével, hogy a kisebb súlyú szabálysértéseknél a rendőr a helyszínen figyelmeztetéssel él. A közterületi érdekében

tevékenység

a

bűncselekmények

visszaszorítása

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a rendőrségnek is növelni kellett a bűnmegelőzési területen kifejtett tevékenységének hatékonyságát, ezért több társszervvel hajtottak végre közös akciót, ellenőrzést. Ezek lényege abban rejlett, hogy a fiatalkorúak alkohollal, dohány árúval történő kiszolgálását visszaszorítsák, illetve a rendőri jelenléttel a közterületi bűncselekményeket megelőzzék, megakadályozzák, valamint a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeket felszámolják. A Polgármesteri Hivatal munkatársaival, a Vám- és Pénzügyőrség, az adóhatóság munkatársaival az elmúlt évben 4 alkalommal hajtottak végre ellenőrzést, melynek során sikerült megállapítani jogsértéseket ezen a területen, így ezek felszámolásra kerültek. Családon belüli erőszak körébe sorolt jogsértések A tárgykörben 29 ügyben indult eljárás olyan bűncselekmény miatt, melyek a családon belüli erőszak kategóriájába tartoznak. Ezen ügyekben kiskorú veszélyeztetése miatt 9 eljárást indítottak, tartás elmulasztása miatt 2 eljárást folytattak le. Zaklatás miatt 40 ügyben indult eljárás, amiből 4 érintette a családon belüli erőszak fogalmát. Szemérem elleni erőszak miatt 2 esetben indítottak büntetőeljárást, melyek sértettje gyermekkorú volt, egy ügy tartozott családon belüli erőszak kategóriájába. Testi sértés elkövetése miatt, mely családon belüli erőszak elkövetési magatartása volt, 11 esetben indult eljárás. Áldozati oldalt tekintve 15 esetben gyermek, 11 esetben felnőtt nő és 3 esetben felnőtt férfi sérelmére követtek el bűncselekményt a gyanúsítottak. A felsorolt bűncselekmények elkövetésének sajátosságai között említendő, hogy a cselekmények elkövetését minden esetben családi jellegű vitatkozás előzte meg, valamint az elkövető részéről az italozó életmód a jellemző. Helyszíne minden esetben a lakóház vagy ahhoz tartozó bekerített helyek. 2009. évben Családsegítő Szolgálat felé összesen 21 alkalommal éltek jelzéssel olyan családon belüli erőszak ügyében, amelyben érintett volt gyermekkorú. Tartás elmulasztása, testi sértés és kiskorú veszélyeztetése tárgyában a jelzőrendszeren keresztül, a Gyámhivatal kezdeményezése alapján indult több eljárás. Zaklatások tárgyában többnyire a sértettek jelentek meg személyesen és tették meg magánindítványukat. A családon belüli erőszakot a rendőrség megítélése szerint nem csak a Gyámhivatalnak, a Családsegítő Szolgálatnak és a rendőrségnek kell saját észlelése útján vizsgálni, hiszen a pedagógusok nap, mint nap találkoznak a krízishelyzetet megélt gyermekkel, körvonalazódik a problémájuk, láthatóak az elhanyagoltságuk, a bántalmazások nyomai. Történt is elmozdulás ezen a téren, hiszen a családon belüli erőszakkal kapcsolatosan az elmúlt évben egyre több bejelentés érkezett a helyi általános és

31 középiskolákból a gyermekek veszélyeztetettségének bűncselekmények észlelése esetén.

és

egyéb

más

A gyermekkorúakkal és fiatalkorúakkal kapcsolatos problémák Az elmúlt évben is több eljárást folytattak le gyermekkorú és fiatalkorú elkövetővel szemben, melynek során megkísérelték feltárni a jogsértéseket kiváltó oksági tényezőket. Gyermekkorú elkövetők esetében megállapítható okok a cselekmény társadalomellenességének fel nem ismerése, illetve a bűncselekménnyel kapcsolatos téves, helytelen nézetek. Nyilvánvaló, hogy ez életkori sajátosságból is eredhet, illetve a családból, lakókörnyezetéből vett rossz minta vezethet a jogsértésekhez. A gyermekkorúaknál jellemző a csoportba verődés és a jogsértések ily módon történő elkövetése, mert jellemzően egymást erősítik tettük véghezvitelében. Sajnos az elmúlt évben napvilágra került egy csoportos rablás is, ahol két gyermekkorú egy felnőtt korú személlyel követte el a bűncselekményt. Itt az derült ki a vizsgálat során, hogy a gyermekkorúak esetében a „kivagyiság” dominált, illetve a „majd én megmutatom milyen bátor vagyok” magatartás. Gyermekkorúaknál jobbára előforduló cselekmény a vagyon elleni bűncselekmény, ezen belül a lopás. Itt két részre lehet bontani a helyszíneket, az egyik helyszín az iskola, míg a másik maga az utca. Az iskolai lopásoknál továbbra is jellemző elkövetési tárgy a mobiltelefon és a készpénz, mely a sértettek oldaláról is rávilágít egy bizonyos hanyagságra és a szükséges vagyonvédelem hiányára, míg a másik helyszínen jobbára a közlekedési eszközök, kerékpárok lopása dominál. A fiatalkorú bűnelkövetők körében az erőszakos bűncselekmények sokkal jobban előtérbe kerülnek, melyeket szintén két részre lehet osztani. Itt már megjelenik a rablás, a zsarolás, személy elleni, erőszakos bűncselekmény, míg a másik oldalról a vagyon elleni bűncselekményeknél a lopás. A fiatalkorúaknál már nagyobb igény van a szórakozásra, melyhez az anyagi hátteret nem biztosítja mindenkinél a család. Úgy az öltözködésük, a divat, a mobiltelefon meghatározza az anyagi szükségleteket, amit sokszor mindenáron megpróbálnak megszerezni. Ennek következménye, hogy nem riadnak attól vissza, hogy másoktól akár erőszakkal is elvegyék értékeit. Fiatalkorúaknál problémaként jelentkezik maga a dohányzás, ami kiskapu a kábítószer fogyasztáshoz. Az a tapasztalat, hogy egy aktív dohányos fiatal sokkal jobban ki van téve annak, hogy előbb-utóbb kipróbálja a kábítószert, ezen belül a marihuánát, mint a nemdohányzó társaik. A fiatalkorúak tulajdonképpen többnyire felismerik, hogy a jogsértésükkel bűncselekményt követnek el, de felelőtlenségük visszavezethető a felvilágosítás hiányára. Problémaként fogalmazta meg a rendőrség mindkét korosztály vonatkozásában, hogy megfelelő ismerettel nem rendelkeznek arról, hogy egyes „gyermekcsínyekkel” valójában milyen köztörvényes bűncselekményt valósítanak meg. Ezen hiányosság

32 kiküszöbölésére az általános iskolán túl a középiskolában is szükségesnek tartják egy, a D.A.D.A. programon túli, a bűncselekményeket bemutató előadások megtartását, szakemberek bevonásával. Bűnmegelőzésben, prevenciós munkában szerzett tapasztalatok A Szentesi Rendőrkapitányságon 2009. szeptemberétől önálló bűnmegelőzési előadó tevékenykedik, ezért ezen időszaktól kezdődően fokozottabb figyelmet tudnak fordítani a rendőrség prevenciós tevékenységének széles körű terjesztésére. A D.A.D.A. program keretében 2009. évben is végrehajtották az általános iskolás korosztály felvilágosító jellegű oktatását, mely feladatot 4 fő- pedagógiai végzettséggel is rendelkező, de közterületi szolgálatot teljesítő egyenruhás - csatolt munkakörben végezte. „Az iskola rendőre” program végrehajtása során 12 általános iskolában 8 „iskola rendőr ” 25 alkalommal tartott bűnmegelőzési, baleset-megelőzési előadást. Amellett, hogy részt vettek a tanévnyitó ünnepségeken, osztályfőnöki órákat is tartottak, az iskolák felkérése alapján fogadó órákon, diákokkal szemben kezdeményezetett fegyelmi meghallgatásokon vettek részt. Az iskola rendőrök és a kijelölt általános iskolák pedagógusai között kialakult rendszeres és jól működő kapcsolattartás eredményeként több alkalommal sikerült ezen oktatási intézményekben elkövetett bűncselekményeket felderíteni. Ezen belül a vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában több esetben sikerült a sértettek teljes kártalanítása. Azon iskolák környékén, melyek közvetlen környezetének közlekedési helyzete, megközelítése veszélyforrást rejthet ezen évben meghirdetett ” Egy iskola – Egy polgárőr „ mozgalom összehangolása végett ezen intézményeknél az oktatás kezdetének és befejezésének időpontjában fokozott rendőri jelenlétet biztosítottak a polgárőrök bevonásával. Az önálló bűnmegelőzési előadó 2009. szeptemberétől kezdődően Szentes város területén lévő általános és középiskolákban összesen 32 előadást tartott kb. 1000 diák részvételével. Ezen előadások többsége „ iskolán belüli erőszak „ témakörébe tartozott, melynek során tájékoztatást kaptak a diákok a kifejezetten iskolákban előforduló erőszakos cselekményekről, a fiatalkorúak elleni büntetőeljárás speciális szabályairól, valamint arról, hogy mi minősül diákcsínynek és mi bűncselekménynek. A drog-prevenció keretében az iskolák felkérése alapján az előadó több előadást tartott a fiatalok körében használatos, elterjedtebb kábítószerek jellemzőiről, megjelenési formáiról, veszélyeiről, a fogyasztásuk és tartásuk büntetőjogi vonatkozásairól Egy helyi általános iskola igazgatójának felkérése alapján egy alkalommal a vagyon elleni és a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekmények témakörében tartott előadást tantestületi ülés keretében, mivel több alkalommal kaptak jelzést oktatási intézményekben elkövetett lopás bűncselekmények előfordulásáról. Ezen ülés alkalmával kiemelt figyelmet fordítottak a tanárok és diákok által is megteendő alapvető vagyonvédelmi teendőkre. Az előadások alkalmával a fiatalok részére készített, megyei Bűnmegelőzési Osztály által

33 megküldött szóróanyagokat velük az elhangzottakat.

minden esetben

terjesztették,

ezzel is tudatosítva

Együttműködés civil szervezetekkel Az elmúlt évben is részt vettek a „Szomszédok Egymásért” (SZEM) mozgalom ülésén, ahol a polgárőrség és a közterület-felügyelet részvételével a jelen lévő közös képviselőket tájékoztatták arról, mit tehetnek a lakók egymás személyi és vagyonvédelme érdekében. A szentesi Családsegítő Központ szervezésében rendezett megbeszéléseken a Szentes Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalával együttműködve, a város területén lévő ifjúságvédelemmel foglalkozó pedagógusokat tájékoztatták az iskola rendőre program lényegéről, valamint mint jelzőrendszeri tagokat arról, hogy a fiatalkorúak által, illetve sérelmükre elkövetett bűncselekmények esetén milyen szükséges értesítési és együttműködési kötelezettségek terhelik mind az oktatási intézményeket, mind a fenti hatóságokat. Részt vettek továbbá a Családsegítő Központ által szervezett bűnmegelőzési napon is, ahol „ bűnügyi totót „ töltöttek ki a részt vevő középiskolás diákok. Az elmúlt évben a KEF által szervezett konferencián, ülésen vett részt a bűnmegelőzési előadó, ahol a fórum által készített, a jövő évre vonatkozó pályázat feladatait közösen egyeztetve vitatták meg. Nyertes pályázat alapján a Szentesi Rendőrkapitányságnak lehetősége nyílik egy bűnmegelőzési kisfilm forgatására, melynek a fiatalok körében történő bemutatása nagy mértékben segíti majd a hatóság prevenciós munkáját. Szentes és térsége közbiztonsági állapota a helyi problémák összességéből tevődik össze. Kezelése és a bűncselekmények megelőzése, helyi és kistérségi összefogással lehetséges. Összegezve, nagyon fontosnak tartja a rendőrség a szülők felelősség-érzetének növelését, és a megfelelő tájékoztatást. Tudatosítani kell a szülőkben, hogy gyermekeik iránt felelősséggel tartoznak, és ez a felelősség senkire át nem hárítható. Tehát nem elegendő az, hogy a gyermek az iskolában van, az alapvető odafigyelés, a nevelés a szülők feladata. Ebben a sokrétű nevelő feladatban tudnak segíteni a pedagógusok, a civil szakemberek, a szülők, hozzátartozók, valamint a jelzőrendszer részeként a rendőrség is. Tovább kell folytatni az ifjúságvédelmi akciókat az előző évben kialakított tematika szerint. Meg kell találni a kistérségi és települési bűnözés kihívásaira a helyben hatékony megoldásokat, de ezt csak az érdekeltek fejlesztésével, összefogásával, felelősségérzetük növelésével lehet tovább fokozni. A Kábítószeregyeztető Fórum bűnmegelőzésben való részvétele A Kábítószeregyeztető Fórum az ifjúsági munkához alapvetően a Pepita Macska Éjszakai Klub tevékenységével kapcsolódik. Ezen belül két csoportra lehet bontani a

34 tevékenységet, egyik része a folyamatos működés, a csavargás és drogprevencióhoz kapcsolódó szolgáltatás. A másik pedig városi, intézményi programokban való közreműködés, annak koordinálása, vagy szakmai háttér nyújtása. A folyamatos működés keretében nagy eredménynek mondható, hogy a heti kihasználtság nőtt, az Anonim Alkoholisták Klubja, a városi amatőr zenészek próbái és egyéb nem rendszeres találkozók egyre inkább megtöltik tartalommal a helyiséget. Míg a hétvégi éjszakai nyitva tartások alkalmanként 12-15 fő fiatal kultúrált szórakozását biztosítja, amennyiben kiemelt program van, úgy ez a szám 40-50 főre is emelkedik. Mindezen tevékenységek továbbfejlesztésére, megtartására pályázati forrásokat vesznek igénybe. Az ifjúsági munkához kötődő drogprevenció területén számos nagy projektet valósítottak meg, ezek felsorolás szinten: Köztes Átmenetek a Drog című interaktív kiállítás (2007, 2009) 2700 fő látogató Élet-játék-Játék –élet Dohányzésellenes kiállítás Bűnmegelőzési Nap (2006, 2007, 2008, 2009) 600 fiatal Párkapcsolati tréning (2007) 30 fő Pepita Macska Éjszakai Labdarugó Torna (évente) Pepita Sportesték Mindkét terület elért eredményei és az évek óta folyó munka alapvetően kijelöl egy bizonyos fejlesztési irányt, amelynek megvalósíthatósága nagyban függ az aktuális pályázati lehetőségektől. Drogambulancia 2009. évi statisztikai adatai 2009-ben gondozásba vett drogbetegek száma: 50 fő Év végén nyilvántartott gondozottak száma: 150 fő Az 50 főből: Férfi: 44 fő Nő: 6 fő 2009-ben elterelésre jött: 39 fő 2009-ben kezelésre önként jelentkezők száma ( nem elterelés): 11 fő 2009-ben az elterelést 36-an fejezték be. 2009. évben kezelésben megjelent kábítószer fogyasztó férfiak száma korcsoportok és kábítószer típusa szerint: Kábítószer 13 év 13-14 152025-29 303550Összesen típusa alatti 19 24 34 39 54 Ópium 1 1 Heroin 1 1 Kokain 1 1 Máktea, máktej 1 1 2 Marihuána 1 27 39 14 5 1 87 Amfetamin 1 9 1 6 1 18 Benzodiazepine 1 1 k (nyugtatók) Több drog 8 7 2 3 1 1 22

35 együttes használata (politoxikománi a) Szerves oldószerek (inhalánsok) Összesen:

1

2

1

1

38

3

55

20

16

4

1

136

2009. évben kezelésben megjelent kábítószer fogyasztó nők száma korcsoportok és kábítószer típusa szerint: Kábítószer típusa Ópium Heroin Máktea, máktej Marihuána Amfetamin Benzodiazepinek (nyugtatók) Több drog együttes használata (politoxikománia) Szerves oldószerek (inhalánsok) Összesen:

13 év alatti

13-14

15-19

20-24

25-29

30-34

Összesen

1 1 6 1

1

1

1

-

8

1

1

1

1

3

2

2

14

2009-ben nyilvántartásba vett gondozottak település szerinti megoszlása: Szentes: 19 fő Csongrád: 8 fő Kunszentmárton: 2 fő Mindszent: 2 fő Gádoros: 3 fő Szegvár: 3 fő Szarvas: 1 fő Orosháza: 8 fő Csépa: 1 fő Tiszafüred: 1 fő Nagymágocs: 2 fő Összesen: 50 fő Addiktológiai Gondozó 2009. évi statisztika 2009-ben gondozásba vett alkoholbetegek száma: 54 fő Ebből nő: 7 fő

1 1 8 1

36 férfi: 47 fő Év végén nyilvántartott gondozottak száma: 205 fő 2009-ben a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum által támogatott és szervezett Drog- és bűnmegelőzési programok Szentes városában 1. Pepita Sportesték (alternatív sportolási lehetőség veszélyeztetett kockázati csoportba tartozó fiataloknak állami nevelt, roma gyerekek és gyermekjóléti gondozásban részesülő gyermekek számára). Időpontja: minden héten kedd este 18-20 óráig. 2. Pepita Macska Éjszakai Alkoholmentes Klub működtetése és az alacsonyküszöbű szolgáltatásainak fejlesztése (jogi, pszichológiai tanácsadás, szolgáltatásközvetítés, kortársképzés). Péntek - Szombat este 19-24 óráig. 3. Pepita Kupa éjszakai farsangi focibajnokság január-február 4 hétvége 18-23 óráig. Általános Iskolák és az ifjúsággal foglalkozó szervezetek csapatai között. 4. „ÉLET – JÁTÉK, JÁTÉK – ÉLET „KIÁLLÍTÁS A DOHÁNYZÁS MEGELŐZÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN Időpont: 2009. 05. 04 – 2009. 05. 13 Helyszín: Móricz Zsigmond Művelődési Ház A kiállítást megtekintők száma: 1095 fő Ebből általános iskolások: 447 fő középiskolások 621 fő egyéb int. 27 fő 40,82% 56,71% 2,47% A kiállítás tárlatvezetői feladatainak ellátására felkészítő foglalkozást tartottak a helyi szakemberek számára. (pedagógusok, védőnők, szociális munkások) 5. Városi egészséghét 2009. április hónapban a Vöröskereszt szervezésében. • Kortárs előadások és Nőgyógyász Szakorvos előadássorozata a serdülőkori szexualitás és az életmód kapcsolatáról. A városi középiskolákban és az Ifjúsági Házban. • Elsősegélynyújtó verseny. • Filmvetítés és interaktív fórum a kábítószer-fogyasztással kapcsolatosan. • Rajzpályázat. 7. VI. Bűnmegelőzési Nap 2009. május utolsó csütörtök, péntek • Erőszak az Iskolában konferencia helyi segítőknek. o Iskolai erőszak társadalmi háttere történeti áttekintés o Az iskolai erőszak Szentesen. Bűnmegelőzési Kisfilm bemutatása és alkalmazása a megelőzésben Szentesi Rendőrkapitányság o Pedagógusok felkészítésének lehetőségei az iskolai erőszak kezelésére. Előadó: Dr. Dévai Margit nevelés-lélektani szakpszichológus o A biztonságos internet program bemutatása • Vetélkedő, sportversenyek, előadások, koncert a Strandfürdőben • Táncház 8. Drogmentes Családi Nap 2009. július • kiállítás a drogmegelőzési programokból • sportversenyek, • nyári szabadidős programok ismertetése, • főzőverseny, • tanácsadás, • táncház.

37 10. Nyári Indián és kalandtábor (kockázati csoportba tartozó gyerekek számára) 2009. július 11. Szociális Tábor (kockázati csoportba tartozó gyerekek számára) 2009. augusztus 12. KEF tagok továbbképzése 2009. szeptember. 13. 23 órás tekergés 2009. október 23. 14. Köztes Átmenetek Interaktív drogellenes kiállítás a Kiss Bálint Református Általános Iskola Dísztermében. 2009. október 19-november 14. 1100 középiskolás diák látogatása mellett. 15. Kortárssegítő képzés 2009. december-2010. május. Az elkövetkezendő évek rövidtávú céljait és cselekvési tervét egyrészről a nemzeti és a helyi stratégia közép- és hosszú távú céljai, a rendszeres adatgyűjtés során felismert problémák és drogkérdésben érintett helyi szervezetek és közösségek szükségletei határozták meg. Másrészről a cselekvési terv elkészítésénél a már kiépült szolgáltatások és egyéb jó gyakorlatok megtartására és fejlesztésére törekedtek, így a KEF cselekvési terve igazodik a Szentesi Rendőrkapitányság Kistérségi Bűnmegelőzési Stratégiájához, valamint Szentes Város Önkormányzatának Ifjúsági koncepciójához és 2009. évben elfogadott Cselekvési Tervéhez. V. fejezet Felügyeleti szervek tapasztalatai A Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala, valamint a működési engedélyeket kiadó felügyeleti szervek a 2009. évben végzett ellenőrzések során megállapították, hogy a gyermekvédelmi intézmények működése a jogszabályoknak megfelelő, szakmai tevékenységük kimagasló. A szakemberek naprakész információval rendelkeznek, feladatukat szakmai hozzáértéssel, lelkiismeretesen és hatékonyan végzik. A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai jó kapcsolatot alakítottak ki a szociális, egészségügyi, oktatási és kulturális intézményekkel, civil szervezetekkel, rendőrséggel, valamint a bírósággal. VI. fejezet Gyermekvédelmi tanácskozás, a jövőre vonatkozó célok Az eddigiekben leírt éves tapasztalatok, történések megvitatására került sor a törvényi szabályozásnak megfelelően 2010. március 31-én a gyermekvédelmi jelzőrendszerben dolgozók éves tanácskozásán. A tanácskozáson jelen voltak az óvodai, iskolai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, a gyermekjóléti szolgálat munkatársai, a házi gyermekorvosok képviselője, védőnők, a rendőrség, a gyámhatóság, a gyámhivatal munkatársai, a szociálpolitikai osztály, a szakbizottság képviselői. Az előző évi tanácskozás alkalmával megfogalmazódtak azon aktuális feladatok, melyek a gyermekvédelmi rendszer hatékonyságához járulhatnak hozzá. A 2009. március 25-én kitűzött célok közül közös erővel igyekezett minden érintett intézmény és szakember a lehetőségeihez mérten minél többet megvalósítani. Eredmények:

38 -

-

az orvosi igazolások hamisításáról nincs jelenleg információ, nagy valószínűséggel ezek a cselekedetek megszűntek, a családlátogatások több oktatási intézményben rendszeressé váltak, ami nagyon nagy előnyt jelent, mind a pedagógusnak, mind pedig esetleg később a gyermekjóléti szolgálatnak is, az intézmények nagyobb hangsúlyt fektetnek az iskolai hiányzások időbeni jelzésére, kezelésére, az iskolapszichológusi hálózat létrehozása megtörtént, bár még így is vannak intézmények, amelyek kimaradnak ebből a szolgáltatásból, a gyógytestnevelés iránti igény felmérésre, pontosításra került, a rászoruló gyermekek ellátása folyamatos, a Szakértői Bizottság vizsgálata helyi szinten továbbra is biztosított, bár kevesebb alkalommal voltak jelen, a családon belüli erőszak kezelése, visszaszorítása érdekében tájékoztató előadások kerültek megszervezésre, lebonyolításra, káros szenvedélyek érdekében preventív jellegű ellátás rendszeres KEF Gyermekjólét közös koordinálásával, az átmeneti nevelésben lévő gyermekek hazagondozása, a bekerülési időpont optimális meghatározása érdekében SZAK-MA címmel tréning került megszervezésre, melynek pozitív hozománya már tapasztalható a jelzőrendszeri tagok körében.

További teendők: 1. az iskolai büfék egészségtelen élelmiszerekkel vannak tele, melyek nem segítik, inkább gátolják a gyermekek egészségtudatos nevelését, • közös akciótervvel együttes szemlélettel lehetne ezen változtatni 2. a jelzőrendszeri tagok körében minél több és sokszínűbb értekezlet, műhelymunka gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi témájú előadás megszervezése, (ezek működhetnek saját intézményi szervezésben is) • ifjúságvédelmi munkacsoportok kialakítása (gyermekjóléti szolgálat koordinálhatja, helyet biztosíthat) 3. az iskolapszichológusi hálózat szakmai támogatása, összefogása, hiszen még találkozunk olyan esettel, hogy iskolai problémával tanácsadásra más szakemberhez irányítják a kollégák a gyermeket, • szakmai felettes koordinátor, a különböző iskolákban dolgozó szakemberek összefogása, • az iskolapszichológusi lehetőség további intézmények számára is biztosított legyen (egyházi, megyei fenntartású) 4. sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekekről szélesebb körű nyilvántartás bevezetése, • a jelzőrendszeri tagok számára egyértelművé tenni, ha az SNI státuszból adódó a probléma, jelöljék írásos jelzésükben, 5. iskolai orvosi szobák kérdése még mindig rendezetlen, 6. iskolai, egészségügyi összefogás, 7. sok az allergiás, hipertóniás gyermek akik teljes kivizsgálásig nem jutnak el, vagy problémájukat nem kezelik családi szinten, 8. HPV védőoltás nagyon drága, amit a szülők nem tudnak megfizetni, így a megelőzésre több anyagi ráfordításra lenne szükség, 9. ÁNTSZ részéről fokozottabb hatósági szerepet várnak el az egészségügyi dolgozók, (pl. tetű kérdésben)

39 10. Közoktatási intézményekben több helyen nem biztosított a tetűirtó • gyermekorvosok jelzése a gyermekjóléti szolgálat felé kezeletlen, gondozatlan betegségek esetén, • önkormányzati támogatás a védőoltáshoz, • a jogszabályban megjelenített helyi fertőtlenítő szakember foglalkoztatása, • a szer biztosítása a szükséges esetek kezeléséhez, • a jelzőrendszeri tagok kérték a helyi média (tv, rádió, újság) segítségét az egyes gyermekvédelmi témájú anyagok, ismertetők, költségmentes megjelentetéséhez, (tetű elleni prevenciós reklám, stb.) 11. az óvodák hiányolják - a jogszabály módosítás következtében előállt helyzetből adódóan– a gyermekorvos jelenlétét az óvodákban, 12. óvodák részéről többnyire csak karitatív munkában látják el a gyermekvédelmi feladatot, nagyobb megbecsülést, anyagi támogatást várnak, • a kettős szereplő közös kommunikációját elő kell segíteni, (gyermekjólét vállalhatja ennek koordinálását) • talán intézményi költségvetésből emelni a bruttó havi 2.400 Ft-ot 13. már évek óta folyamatos jelzés a nevelési tanácsadó leterheltsége, a hosszú várólista, és a gyermekek nyári szünidőben történő ellátatlansága, • státuszbővítés, nyári nyitvatartási idő bevezetése 14. a városban nincs gyermek fogszabályzó szakorvos, a gyerekeket a szomszédos településekre kell a szülőknek elvinni. A 2009. évi beszámolót a Tisztelt Képviselő-testület a 110/2009. (V.29.)Kt. határozattal fogadta el azzal, hogy a megjelölt feladatok teljesítéséről a jelenlegi beszámoló kapcsán kell számot adni. 1. A gyógytorna, gyógyúszás elérhetősége jelenleg több szolgáltatással is biztosított, azonban a megfelelő működésének áttekintése indokolt, melynek érdekében felmérést kell készíteni városi viszonylatban az igényekről, és ennek birtokában kell a további lehetőségeket megvizsgálni. •

A Pedagógiai Szakszolgálat a felmérést elkészítette a szolgáltatással kapcsolatosan. Összesen 131 gyermeket szűrtek ki, akiknek szüksége van valamilyen szintű gyógytornára, ebből 23 gyermek gyógyúszása javasolt. A gyógytornát 58 gyermek veszi igénybe, a szolgáltatás heti 6 órában kerül megszervezésre. A gyógyúszás kérdése teljes mértékben rendeződött, mivel a házi gyermekorvosok segítségével beutalót kaphatnak a rászorulók, és a fürdőben kezelőlappal vehetik igénybe az úszást, amit a társadalombiztosítás teljes egészében finanszíroz.

2. Minden jelzőrendszeri tag részéről felmerült az intézményekben az iskolapszichológusi hálózat hiánya, egyre több, már az óvodában is megjelenő magatartási, pszichés probléma jelentkezik, amit ha minél hamarabb tudna az intézmény kezelni, komolyabb dolgok kialakulását lehetne megelőzni. Meg kell vizsgálni az iskolapszichológusi hálózat kialakításának jelenlegi lehetőségeit, ki kell használni az erre irányuló pályázati forrásokat. •

Kistérségi szinten pályázati forrásból utazó pszichológus foglalkoztatására nyílt lehetőség. A Képviselő-testület döntése értelmében pedig az iskolákban fél állásban kerültek foglalkoztatásra szakemberek.

40

3. Iskolai orvosi rendelők helyett fel kell mérni az iskolai orvosi szobák kialakításának költségeit, figyelemmel arra, hogy a gyermeklétszám csökkenésével felszabaduló helyiségekben milyen esetleges átalakításokat kell végezni. Ehhez ki kell használni a közfoglalkoztatás lehetőségeit. A Városi Intézmények Gazdasági Irodája mérje fel, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre az orvosi szobák felszereléséhez. •

A Városi Intézmények Gazdasági Irodája felkérte az intézményeket, hogy írják össze a náluk rendelkezésre álló esetleges eszközöket, és jelöljenek meg orvosi szobának kialakítható helyiséget. Sajnos ez csak részben történt meg, három általános iskola (Klauzál Gábor Általános Iskola, Koszta József Általános Iskola, Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola) rendelkezik orvosi szobával, bár azok sem teljesen felelnek meg az előírásoknak. A vizsgálatokhoz, szűrésekhez szükséges felszerelések (pld. magasságmérő, súlymérők, ollók, kötszerek, vizsgáló asztal, íróasztal) az iskolák többségében továbbra is a védőnői szolgálat biztosítja.

A beszámoló összegzéseként megállapítható, hogy a városban a gyermekvédelmi törvényben előírt kötelező feladatokat az önkormányzat biztosítja, valamint pénzügyi lehetőségeire figyelemmel több olyan szolgáltatást is nyújt, amely önként vállalt feladat. Teszi ezt annak érdekében, hogy ezzel is a jelzőrendszerben dolgozó szakemberek munkáját segítse a gyermekek érdekében. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megvitatására és a következő határozati javaslat elfogadására: ……/2010.(V.21.)Kt. Tárgy: Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról HATÁROZATI

JAVASLAT

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 96. § (6) bekezdése értelmében megtárgyalta a gyermekvédelmi törvényből adódó önkormányzati feladatokról szóló beszámolót és a feladatok 2009. évi ellátását megfelelőnek értékeli. A beszámolóban megfogalmazott javaslatok figyelembevételével a gyermek- és ifjúságvédelem területén a Képviselő-testület az alábbi feladatok megvalósítását tűzi ki célul: 1. Az iskolai büfék működtetését pályázat útján kell meghirdetni, melybe feltétel, hogy csak egészséges élelmiszereket, italokat árusítanak. Ennek betartását folyamatosan ellenőrizni kell. Határidő: 2010. szeptember 1. Felelős: intézményvezetők 2. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a gyermek fogszabályozási rendelés helyben is működhessen. Határidő: 2010. szeptember 1.

41 Felelős: egészségügyi referens 3. A Képviselő-testület felkéri a Szociálpolitikai Osztály vezetőjét, hogy a fent megjelölt feladatok teljesítéséről a következő éves beszámoló kapcsán adjon számot. Felelős: Szociálpolitikai Osztály vezetője Határidő: 2010. évi beszámoló készítése A határozatról értesítést kapnak: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentes Város Alpolgármestere 3. Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 4. Polgármesteri Hivatal Jegyzői Iroda 5. Szentesi Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálat Szentes, Csallány G. part 1. 6. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Szentes, Jövendő u. 6. 7. Városi Intézmények Gazdasági Irodája Szentes, Vásárhelyi út 12. 8. Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztály – Helyben 9. Polgármesteri Hivatal Művelődési Irodája – Helyben 10. Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztálya – Helyben Szentes, 2010. május 3.

Dr. Sztantics Csaba jegyző felhatalmazásával Lencséné Szalontai Mária osztályvezető Szociálpolitikai Osztály