Pierre Bourdieu. Gazdasági t ke, kulturális t ke, társadalmi t ke

Bourdieu: Gazdasági t ke, kulturális t ke, társadalmi t ke

rejl kényszereknek, amelyek a társadalmi valóság tartós m ködését meghatározzák

Pierre Bourdieu

és a gyakorlat sikeresélyeit eldöntik.

A társadalmi világ struktúráját és m ködését akkor ítélhetjük csak meg helyesen, ha

Gazdasági t ke, kulturális t ke, társadalmi t ke

a t ke fogalmát nem csupán a közgazdaságtanból ismert formában, hanem valamennyi megjelenési formájában vezetjük be. A közgazdaságtan ugyanis t kefogalmát egy olyan gazdasági gyakorlatból eredezteti, amely a kapitalizmus

mechanikus egyensúlyi állapotok egymásutániságának, melyben az emberek cserélhet alkatrészek szerepét töltik be. Az ilyen leegyszer sítés elkerülése

találmánya. Ez a közgazdaságtani t kefogalom a társadalmi csereviszonyokat

érdekében fontosnak látszik újra bevezetni a t ke és ezzel a t kefelhalmozás

maximalizálása és a (gazdasági) önzés vezérel. A gazdaságelmélet ezzel implicite

koncepcióját is, mindazzal együtt, amit ez tartalmaz. A t ke vagy anyagi formában,

nem gazdasági, önzetlen viszonyoknak tekinti a társadalmi csereviszonyok összes

vagy elsajátított, "inkorporált" formában felhalmozott munka. A t kének az egyes

többi formáját. Hiszen ha az önzés fogalmát sz ken közgazdaságtani értelemben

aktorok vagy csoportok által külön és exkluzíve történ elsajátításával lehet vé válik a társadalmi energia tárgyiasult vagy él munka formájában való elsajátítása is. A

használjuk, rákényszerülünk az önzetlenség komplementer fogalmára is. Nem

t ke mint vis insita az objektív és szubjektív struktúrákban rejl

árucserére sz kíti le, melyet objektíve

és szubjektíve a profit

egyszer

érthetjük meg a "burzsoá" világát a maga kett s könyvvitelével, ha nem alkotunk

A társadalom világa felhalmozott történelem. Ezért nem tekinthet rövid ideig tartó,

“l’art pour 1'art” és a tiszta teória uralkodik önzetlenül. Más szavakkal, a

is. A t kére vezethet vissza, hogy a társadalmi élet, különösen a gazdasági élet

közgazdaságtan csupán a piaci kapcsolatok tana, amely alighogy elvonatkoztat

játékfolyamatai nem úgy zajlanak le, mint a szerencsejátékok, amelyekben bármikor el fordulhatnak meglepetések. A rulettben példáu1 rövid id alatt egész vagyont

tárgyának alapjaitól - a magántulajdontól, a profittól, a bérmunkától stb. -, még a gazdasági termelés teljes területét sem képes lefedni. Ennek a fajta sz k

lehet nyerni, és ezzel bizonyos értelemben egy pillanat alatt új társadalmi státusra

közgazdaságtannak a megalapozása egyszersmind megakadályozta a gyakorlat

lehet szert tenni; a következ pillanatban azonban ezt a nyereményt újra fel lehet

általános közgazdaságtanának létrejöttét, amely az árucserét csupán a társadalmi

tenni a rulettre, és el lehet veszíteni. A rulett a tökéletes konkurencia és

csere lehetséges formáinak egyik speciális eseteként kezeli.

esélyegyenl ség univerzumát mutatja meg elég pontosan, egy olyan világot, melyben nem létezik tehetetlenség, felhalmozás és a megszerzett javak és tulajdonságok

Érdemes megjegyezni, hogy pontosan azok a szellemi és m vészi tevékenységek és javak kerülték el az önz számítás (és a tudomány) "hideg lehelletét", amelyek az

öröklése. Ebben a világban minden pillanat teljesen független az el z t l, minden

uralkodó osztályokhoz tartozók kvázi-monopóliumai. Azt mondhatnánk, hogy az

közkatona zsebében ott lapul a marsallbot, és mindenki azonnal elérhet minden célt,

ökonomizmus csak azért nem korlátoz mindent a közgazdaságtanra, mert már

tehát mindenkib l mindenkor minden lehet. A t kefelhalmozáshoz azonban, akár

magának ennek a tudománynak is egy korlátozás az alapja: távol tartja magát

tárgyiasult, akár elsajátított formájában, id re van szükség. A t kében egyfajta fennmaradási tendencia rejlik; ugyanúgy termelhet profitot, mint ahogyan önmagát is

mindazon területekt l, melyek szentségnek számítanak. Ha ugyanis a gazdaságba számításokból kiinduló csak a közvetlen gazdasági hasznot mérlegel

reprodukálhatja vagy növelheti. A t ke a dolgok objektivitásában rejl er , amely

tevékenységeket és a közvetlenül pénzre cserélhet (és ezáltal "számszer síthet ")

arról gondoskodik, hogy ne minden legyen rögtön lehetséges vagy rögtön lehetetlen.

javakat számítjuk bele, akkor a polgári termelés és csereviszonyok összessége

A t ke különböz

fajtáinak és alfajfáinak bizonyos id pontban adott elosztási

valójában kikerül a gazdaságból; akkor csupán az önzetlenség egyik szférájaként

struktúrája a társadalmi világ bels struktúrájának felel meg, vagyis azoknak a benne

jelenik meg és értelmezhet . Azonban mint köztudott, a látszólag megvásárolhatatlan dolgoknak is megvan a maguk ára. Csak azért olyan nehéz pénzre váltani ket, mert a

128

ugyanakkor - mint lex insita - a társadalmi bels szabályszer ségeinek alapvet elve

er ; a t ke

egyidej leg képet a m vész és az értelmiségi tiszta és tökéletes világáról, amelyben a



során az "iskolai sikert", tehát azt a speciális profitot, amelyet a különböz társadalmi

társadalmi osztályokból származó gyerekek iskolai teljesítményeinek eltérését. Ennek

mindazokra a gyakorlatformákra, amelyek bár objektíve gazdasági jelleg ek, de a

gazdasági gyakorlat valóban általános közgazdaságtanának ki kell terjednie

elméleti hipotézisként vet dött fel, és lehet vé tette, hogy megragadjam a különböz

gazdasági jelleg kifejezett tagadásának szándékával jöttek létre. Látjuk tehát, hogy a

pont implicite szakítást jelent azon közkelet

valósulnak meg. A gyakorlat általános közgazdaságtanának ezért arra kell törekednie,

rétegek és osztályok gyerekei az iskolai piacon elérhetnek, a kulturális t kének a különböz osztályok és rétegek közötti eloszlására vonatkoztattam. Ez a kiindulási

társadalmi életben nem ilyennek ismerik ket, és nem is ismerhet k fel ilyenként. Ezek csak jókora ködösítés vagy szebben mondva, eufemizálás, szépítés alapján

szemléletmód alapjául szolgáló

(vagy ami ugyanazt eredményezi: a hatalom különböz fajtái) kölcsönösen egymásba

el feltevéseivel.

Az emberi t ke iskolájának közgazdászaié az a látszólagos érdem, hogy felvetették

transzformálódnak.

"képességekre" vezethet vissza, mind pedig a "humán t kére" vonatkozó elméletek

premisszákkal, amelyek szerint az iskolai siker vagy sikertelenség természetes

hogy a t két és a profitot valamennyi megjelenési formájában megragadja, és meghatározza azokat a törvényszer ségeket, amelyek alapján a t ke különböz fajtái

Az iskolai beruházás hozadékának általuk használt mérése mindenesetre csak olyan

gazdasági t ke közvetlenül pénzzé konvertálható, és különösen a tulajdonjogi

beruházásokat és profitokat vesz figyelembe, amelyek pénzben kifejezhet k vagy

elengedhetetlen, többé-kevésbé magas transzformációs költségekt l függ. A

gazdasági beruházások által generált profitráták, illetve hogyan alakul ez a viszony.

a kérdést: milyen viszonyban állnak egymással a nevelésbe történ beruházások és a

A t ke három alapvet formában fordul el . Hogy éppen melyik alakjában jelenik meg, az felhasználásának mindenkori területét l, valamint hatékony m ködéséhez

formájában történ intézményesedésre hajlamos; a társadalmi t ke, a társadalmi kötelezettségekb l vagy "kapcsolatokból" fakadó t ke bizonyos feltételek mellett

viszonylagos jelent séget tulajdonítanak különböz szerepl k és osztályok az egyes gazdasági és kulturális beruházásoknak, ugyanis nem veszik szisztematikusan

ugyancsak gazdasági t kévé konvertálható, és különösen a nemesi címek formájában

számításba azoknak a különböz

pénzügyi egyenértéke. Ezenkívül nem tárják fel, hogy milyen

különböz

történ intézményesedésre hajlamos.

fordított id

közvetlenül azzá konvertálhatók, mint a tanulmányi költségek vagy a tanulmányokra

formában történ intézményesedésre hajlamos; a kulturális t ke bizonyos feltételek mellett gazdasági t kévé konvertálható, és különösen az iskolai végzettségi titulusok

profitesélyeknek a struktúráját, amelyeket a

piacok mindenkori vonzáskörzeteik nagysága és struktúrája alapján

kínálni tudnak. Továbbá a tanulmányi beruházási stratégiákat nem hozzák

összefüggésbe más nevelési stratégiákkal és a reprodukciós stratégiák rendszerével. Ebb l törvényszer en adódik az a paradoxon, hogy a humán t ke teoretikusai arra

1. A kulturális t ke

kárhoztatják magukat, hogy figyelmen kívül hagyják a legrejtettebb és társadalmilag

külön kezelni, mert - ahogy az iskolai végzettségi titulusoknál látjuk - igen sajátos

"társadalmat" mint egészet szolgáló nevelési feladatok rentabilitása vagy a "nemzeti

Ne tévessze meg az olvasót, ha az általam használt "axióma-felállítási kísérlet" kissé ellentmondást nem t r nek t nik: A kulturális t ke fogalma kutatási munkám során 129

termelékenységhez" való hozzájárulás érdekli

tulajdonságokat kölcsönöz az általa garantált kulturális t kének.

miután a tanulmányi beruházás profitjainak feltárásáról van szó, érthet en csak a

és végül 3) intézményesült állapotban, olyan tárgyiasult formában, amelyet azért kell

családban. Amikor a m vel dési "képesség" és a képzési beruházás közötti összefüggéseket kutatják, ezzel elárulják, hogy figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a "képesség" vagy a "tehetség" is id - és kulturális t keberuházás terméke. És

képek könyvek, lexikonok, eszközök vagy gépek formájában, melyekben bizonyos elméletek és azok kritikái, problematikák stb. hagytak nyomot vagy valósultak meg,

leghatékonyabb nevelési beruházást, nevezetesen a kulturális t ke transzmisszióját a

szervezet tartós készségének formájában, 2) tárgyiasult állapotban, kulturális javak,

A kulturális t ke három formában létezhet: l) bens vé tett, inkorporált állapotban, a

ket. A nevelési feladatoknak ez a

tipikusan funkcionalista meghatározása nem veszi számításba a nevelési rendszernek a társadalmi struktúra reprodukciójában játszott szerepét, miközben az szankcionálja 130

gazdasági vagy társadalmi t ke tulajdonosai számára különösen problematikusnak

hagyja, hogy a m vel dési tevékenység képzési hozadéka attól a kulturális t két l

bizonyul.

Akár egyéni

mecénásokról van

szó,

akár

éppen

ellenkez leg,

konnotációi ellenére sem mentes az ökonomizmustól. Többek között figyelmen kívül

csere útján. Ebb l következ en a kulturális t ke felhasználása vagy kiaknázása a

a kulturális t ke öröklését. A "humán t kének" ez a fajta meghatározása "humanista"



amelyet alátámasztásául igénybe vettek.

következ

probléma vet dik fel: Hogyan lehet megvásárolni ezt az annyira

"kádert" foglalkoztatnak (napjaink állami mecénásairól nem is szólva), minduntalan a

vállalkozókról, akik valamilyen speciális kulturális szakértelemmel rendelkez

gazdasági és szociális hozadéka attól az ugyancsak örökölt társadalmi t két l függ,

függ, amelyet a család el z leg beinvesztált, és hogy az iskolai végzettségi titulusok

személyhez kötött t keformát anélkül, hogy a személyt magát megvásárolnák hiszen ezzel elveszne a függetlenség látszatán nyugvó legitimációs hatás. Hogyan

a) Inkorporált kulturális t ke

valósítható meg a kulturális t kének az adott vállalkozás számára szükséges aminek mindenféle nemkívánatos következményei lehetnének. A kulturális töke elsajátítása - koroktól, társadalmaktól és társadalmi osztályoktól

függ en különböz

állapotban - tehát olyan formában, amit a francia "culture"-nek, a német "Bildung"nak, angol "cultivation"-nek nevez - történ felhalmozását egy elsajátítási folyamat

szabott és valamilyen bens vé tételt (inkorporációt) tételez fel. A kultúra inkorporált

A kulturális t ke legtöbb sajátossága abból a tényb l fakad, hogy alapvet en testre

koncentrációja anélkül, hogy ezzel e t ke hordozóinak koncentrációját is el idéznék,

mértékben - kifejezetten megtervezett nevelési intézkedések

beruházónak személyesen kell beruháznia. Éppúgy, ahogy a kisportolt izomzatra

az els elsajátítás körülményei formálják. Ezek többé-kevésbé észrevehet nyomokat

vagy a barna b rre is maga tesz szert az ember, a m veltségi t ke elsajátítása sem

hagynak rajta, például egy osztály vagy egy régió tipikus beszédmódját. Ez is

valósulhat meg idegen személy révén. A képviseleti elv itt kizárt. Aki a m veltség megszerzésén dolgozik, önmagán dolgozik, önmagát "m veli". Ez

meghatározza egy kulturális t ke mindenkori értékét, hiszen az egyes szerepl k befogadóképességét meghaladóan nem halmozható fel. Elt nik, meghal, ahogyan

azt feltételezi, hogy az ember „személyével fizet”, ahogy a francia mondja. Tehát

hordozója is meghal, és elveszti emlékezetét, biológiai képességeit stb. Tehát a

el zi meg, amely mivel képzési és tanulási id t igényel, id be kerül. Az id t a

nélkül, tehát teljesen öntudatlanul mehet végbe. Az elsajátított kulturális t két mindig

következ en a kulturális t ke valamennyi mércéje közül azok a legkevésbé

történik és gyakran teljesen láthatatlan marad. Mivel a kulturális t ke továbbadásának és átörökítésének társadalmi feltételei sokkal rejtettebbek, mint ahogyan ez a

a libido sciendit, ami lemondással, kudarcokkal és áldozatokkal jár. Ebb l

kulturális t ke sokrét en köt dik a személyhez, annak biológiai egyedülvalóságához, és a társadalmi átörökítés útján kerül továbbadásra, ami azonban mindig rejtetten

mindenekel tt id t ruház be, ugyanakkor egyfajta társadalmilag kialakított libidót is,

pontatlanok, amelyek a képzettség megszerzésének id tartamát veszik mércéül -

gazdasági t kénél történik, gyakran csupán szimbolikus t kének tekintik; tehát nem

természetesen feltételezve, hogy ezt nem korlátozzák csupán az iskolába járás oktatási piac igényeihez viszonyítva vagy pozitív értékként - mint megtakarított id t

autoritásnak tartják, amely azokon a piacokon (például a párválasztás piacán)

vagy el nyt -, vagy negatív tényez ként mint kétszeresen elvesztegetett id t, mivel a

jövedelmez, amelyeken a gazdasági t ke nem kap teljes elismerést. Ebb l a valóban "szimbolikus logikából" következik továbbá, hogy a nagyobb kulturális t ke

id tartamára. A primer családi nevelést is számításba kell venni, méghozzá az

ismerik fel valóságos t ke-természetét, ehelyett legitim képességnek vagy

negatív következmények korrigálására még több id t kell fordítani.

birtoklását "valami különösnek" tartják, ezért további anyagi és szimbolikus profitok

vált; a "tulajdonlásból" itt "tulajdonság" válik. Az inkorporált és ezáltal elsajátított

bázisává válik. Aki bizonyos kulturális kompetenciával rendelkezik, például olvasni

Az inkorporált t ke olyan tulajdon, amely a "személy" szilárd részévé, habitusává

tud az analfabéták világában, a kulturális t ke elosztási szerkezetében betöltött

címekkel) nem adható tovább rövid id táv alatt ajándékozás, öröklés, vétel vagy

pozíciójánál fogva különlegességi értékkel rendelkezik, amelyb l extraprofitot nyerhet. Tehát a profit azon része, amely társadalmunkban a kulturális t ke bizonyos

131

132

t ke ezért (ellentétben a pénzzel, a birtoklási jogcímekkel vagy akár a nemesi



minden egyén rendelkezik mindazokkal a gazdasági és kulturális eszközökkel,

b) Objektivált kulturális t ke

formáinak különlegességi értékéb l fakad, végül is arra vezethet vissza, hogy nem

Az objektivált kulturális t kének számos olyan tulajdonsága van, amelyeket csak az

amely adott id pontban a legalacsonyabb piaci érték munkaer reprodukálásához

inkorporált, bens vé tett kulturális t kéhez való viszonya alapján lehet meghatározni.

szükséges. A t ke egyenl tlen elosztása, tehát a teljes mez struktúrája képezi az

A kulturális töke materiálisan adható át, anyagi hordozók (például írások,

amelyek lehet vé tennék, hogy gyerekei taníttatása meghaladja azt a minimumot,

festmények; m emlékek, hangszerek) révén. Egy festménygy jtemény például

és olyan játékszabályokat kialakítani, amelyek a lehet legkedvez bbek a t ke és

ugyanolyan jól átadható, mint a gazdasági t ke - ha nem jobban, hiszen könnyebben elrejthet -, de persze csak a tulajdonjog ruházható át. Ezzel szemben az a sajátosság,

annak újratermelése számára.

alapját a t ke speciális hatásainak, nevezetesen, hogy profitot lehet általa elsajátítani

ruházható át: nevezetesen azok a kulturális képességek, amelyek egy festmény

elsajátításának folyamata (tehát: az ehhez szükséges id ) köztudottan az egész

élvezetét vagy egy gép használatát lehet vé teszik; ezek a kulturális képességek nem

családban megtestesült kulturális t két l függ els sorban; másrészt azonban az is

mások, mint inkorporált kulturális t kék, amelyekre az el z ekben leírt átruházási szabályok érvényesek.

köztudott, hogy a kulturális t kének a legkorábbi gyermekkortól kezd d

amely a tulajdonképpeni elsajátítást lehet vé teszi, nem (vagy nem szükségszer en)

A kulturális t ke szimbolikus hatékonyságának leger sebb alapja azonban kétségtelenül átadásának logikájából ered. Egyrészt az objektivált kulturális t ke

A kulturális javak tehát vagy anyagi elsajátítás tárgyai, ami gazdasági t két

el feltétele - csak azokban a családokban megy akadálytalanul és id veszteség nélkül

feltételez, vagy szimbolikusan sajátíthatók el, ami inkorporált kulturális t két

elsajátításának

felhalmozása - bármilyen hasznos tevékenység gyors és könny

találnia az utat, hogy vagy maga szerezze meg az azok specifikus elsajátításához és

használatához szükséges inkorporált kulturális t két, vagy saját szolgálatába kell

feltételez. Ebb l következik, hogy a termel eszközök tulajdonosának meg kell

szocializációs id szak egyúttal felhalmozási id szak is. Ebb l következik, hogy a kulturális t ke átadása kétségtelenül a legleplezettebb t keátörökítési forma. Ezért a

végbe, amelyek olyan er s kulturális t kével rendelkeznek, hogy az egész

állítania ezen kulturális t ke birtokosait. Más szavakkal, a gépek birtoklásához

inkább szankcionálják és ellen rzik társadalmilag a t keátadás közvetlen és látható

elegend a gazdasági t ke; a hozzájuk köt d m szaki-tudományos-kulturális t ke

formáit.

viszont meghatározza azok specifikus célkit zéseit; ezért csak akkor sajátíthatók el és

használhatók megfelel en, ha a termelési eszköz birtokosa vagy maga rendelkezik a

szükséges inkorporált t kével vagy azt a saját szolgálatába tudja állítani.

Közvetlenül belátható, hogy a gazdasági és a kulturális t ke közötti összeköt kapocs a megszerzésükhöz szükséges id . A családokban felhalmozódó különböz

t ke újratermelési stratégiáinak rendszerében annál nagyobb súlyra tesz szert, minél

Abból a tényb l, hogy szigorúan

tulajdonképpeni kulturális igényeinek való megfelelés képességében. Ezzel függ

termel eszközök tulajdonosai, és hogy az általuk elsajátított kulturális t kéb l

szorosan össze az a tény is, hogy az egyénnek csak annyi ideje van a kulturális t ke felhalmozására, amennyit a családja szabad, gazdasági kényszerekt l mentes id ként

annyiban tudnak csak profitálni, amennyiben azt - szolgáltatások vagy termékek

biztosítani tud a számára.

az alul lév khöz tartoznak; másrészt ha azt a tényt vesszük figyelembe, hogy egy

nem

a

formájában - a termel eszköz-tulajdonosoknak eladják, egyrészt az következik, hogy

közgazdasági értelemben

vett

okoz különböz ségeket, majd pedig egy hosszadalmas elsajátítási folyamat

Kétségtelenül ez az alapja az úgynevezett "káder"-munkaer k ambivalens státusának.

kulturális t ke el ször az átadási és felhalmozási folyamat kezdetének id pontjában

ket. Minden arra utal, hogy a kulturális t ke

speciális t keforma felhasználásából húznak profitot, akkor az uralmon lév k csoportjához kell sorolni

tulajdonosainak kollektív hatalma - és ezzel az ennek megszerzéséhez szükséges

133

134



„intézményesítik" halottaikat. Gondoljunk például a „concours" vizsgaformájára,

annál is könnyebben, mivel az utóbbiak az általuk megismeri képzési és

amely minimális teljesítménykülönbségek folytonosságából tartós és durva

kiválasztódási feltételek (különösen az iskolákban és a vizsgák során érvényesül

diszkontinuitásokat hoz létre. A mindent vagy semmit elve alapján lényegi

versenylogika) alapján egyébként is hajlamosak a konkurenciára.

Merleau-Ponty

szerint

az

él k

t keforma) birtokosai konkurens helyzetbe hozhatják a kulturális töke birtokosait;

ahogyan

képzési id - növekszik. Viszont a gazdasági t ke ezzel szemben (mint uralkodó

gyászszertartások

segítségével

különbséget intézményesítenek az utolsó sikeres és az els bukott vizsgázó között;

Objektivált állapotában a kulturális t ke autonóm és koherens egész formájában

mely megkülönbözteti a hivatalosan elismert és garantált kompetenciát az állandó kulturális t két l. Ez az eset világosan

személyek elsajátítják és a

mágia szövetkezik össze ezzel az intézményesült

lássanak és elhiggyenek, egyszóval valamit elismerjenek. Az iskolai végzettség titulusa vagy a tudományos fokozat intézményes elismerést kölcsönöz az adott személy által birtokolt kulturális t kének. Ezáltal többek között az

t ke csak addig áll fent ameddig a cselekv

hogy az objektivált kulturális t ke mint anyagilag és szimbolikusan aktív és m köd

hatalommal, azzal a hatalommal, amely az embereket arra ösztönzi, hogy valamit

nem korlátozható az egyes cselekv személyek - vagy akár valamennyi cselekv

összességének inkorporált kulturális t kéjére. Itt azonban nem szabad elfelejteni,

megmutatja, milyen teremt

bizonyítási kényszer alatt álló egyszer

követi, és ezek függetlenek az egyéni akarattól. Ezért, mint a nyelv példája is mutatja,

jelenik meg, amely - jóllehet történelmi tevékenység eredménye - saját törvényeit

felcseréljék egymással, amennyiben egymást utódként követik. Egy adott iskolai

is lehet vé válik, hogy az ilyen titulusok visel it összehasonlítsák vagy akár

színhelye a kulturális termelés (m vészet, tudomány stb.) területe, ezen túlmen en

konfliktusokban fegyverként vagy eszközként használják fel. Ezen konfliktusok

a „váltóárfolyam" is, amely a kulturális és a gazdasági t ke közötti konvertibilitást

uralomra való képességük mértékének (azaz inkorporált kulturális t6kéjüknek).

biztosítja. Miután a titulusok a gazdasági t kének kulturális t kévé való átalakulásából származnak, e címek visel i kulturális értékének meghatározása

titulus megszerzéséhez szükséges pénzbeli érték meghatározásával megállapítható az

pedig a társadalmi osztályok terepe. Itt vetik be erejüket a cselekv személyek, és tesznek szert arra a profitra, amely megfelel az objektivált kulturális t ke feletti

másokhoz képest óhatatlanul ahhoz a pénzbeli értékhez kapcsolódik, amelyért ket a

c) Intézményesült kulturális t ke

munkaer piacon felválthatják; ugyanis a képzési beruházásoknak csak akkor van

mindenkori birtokosa. Az inkorporált kulturális t ke titulusok formájában történ

objektiválása azon eljárás, amely kiküszöböli ezt a hiányosságot. A titulusok

részben objektíve garantált. Miután azonban az iskolai végzettség által garantált anyagi és szimbolikus profitok különlegességi értékükt l is függenek, el fordulhat,

különbséget hoznak létre az állandó bizonyítási kényszer alatt álló autodidakta

hogy az idö- és munkabefektetések kevésbé bizonyulnak rentábilisnak, mint ahogy

kulturális t kéje és azon kulturális töke között, melyet jogilag olyan titulusok révén

eredetileg a kiadásuk idején

Az inkorporált kulturális t ke ugyanazon biológiai korlátoknak van alávetve, mint

értelme, ha a gazdasági tökének kulturális t kévé való eredeti átalakítása legalábbis

várták volna. Ebben az esetben a kulturális és a

személyét l. Az iskolai végzettség titulusa a kulturális kompetencia bizonyítéka, amely tulajdonosának tartós és jogilag garantált konvencionális értéket kölcsönöz. A társadalmi élet boszorkánykonyhája ebb l meg teremtette a kulturális t ke egyik

robbanásra és a tudományos címek inf1ációjára. Ezeket a stratégiákat a különböz

formáját, melynek érvényre jutása viszonylag független nemcsak hordozójának

t keformákra mindenkor érvényes profitesélyek struktúrája határozza meg.

személyét l, de attól a kulturális t két l is, amellyel az adott id pontban ténylegesen

rendelkezik: a kollektív mágia révén a kulturális t ke ugyanúgy intézményesül, mint

135

136

gazdasági t ke közötti váltóárfolyam de facto megváltozott. A gazdasági t kének kulturális t kévé való oda-vissza változtatására vonatkozó stratégiák azon változó tényez k közé tartoznak, melyek befolyással voltak az oktatásban lezajlott

ismernek el, illetve garantálnak, amelyek (formálisan) függetlenek hordozójuk



profitokat lehet vé tev szolidaritásnak is alapjai. Ez nem azt jelenti, hogy tudatosan

2. A társadalmi t ke

erre törekednének - még azokban az esetekben sem, amikor bizonyos csoportok, multiplikációs hatás teljes mérv

tartós hálózatának birtoklásához kapcsolódnak, vagy másként kifejezve, olyan

csoportokhoz való tartozásból anyagi profitok származnak, mint például a hasznos

er forrásokról van szó, amelyek az egy csoporthoz való tartozáson alapulnak. Az egyes csoporttagok által birtokolt t ke összessége valamennyiük számára biztosítékul

kapcsolatokkal járó különféle "szívességek", továbbá szimbolikus profitok, mint

szolgál, és - a szó legtágabb értelmében véve - hitellépességet kölcsönöz nekik. A

Egy kapcsolatháló létezése se nem természetes, sem pedig olyan társadalmi

társadalmi kapcsolatok a gyakorlatban csak olyan anyagi és/vagy szimbolikus

„adottság”, amely valamilyen eredeti intézményesítési aktus alapján egyszer és

csereviszonyok

mindenkorra fennáll - gondoljunk például a családok esetében a rokoni kapcsolatok

létezhetnek,

amelyek

fenntartásához

hozzájárulnak.

alapján

kölcsönös ismeretségek vagy elismerés többé-kevésbé intézményesült viszonyai

például exkluzív klubok, nyíltan a társadalmi t ke koncentrálására és az ebb l ered

A társadalmi t ke azon aktuális és potenciális er források összessége, amelyek a

kihasználására irányulnak. Az ilyesfajta

például amelyek egy válogatott tekintélyes csoport tagjainak kijárnak.

genealógiai meghatározására. Ez inkább egy folyamatos intézményesít tevékenység

közös név felvétele révén, amely egy bizonyos családhoz, osztályhoz, törzshöz vagy valamilyen iskolához, párthoz stb. való tartozást jelez, akár számos más

terméke. Az intézményesítési rítusok - melyeket gyakran hibásan iniciatív rítusoknak

intézményesülési aktus révén, amelyek egyúttal meg is jelölik az érintetteket és

anyagi és szimbolikus profitot hozó, tartós és hasznos kapcsolatok létrehozása és

tájékoztatást adnak az adott társadalmi t keviszony fennállásáról. Ezáltal ez a viszony

újratermelése érdekében van szükség. Másként kifejezve: a kapcsolatháló azoknak az

kvázi-valóságos létezést nyer, melyet a csereviszonyok tartanak életben és er sítenek

egyéni vagy kollektív beruházási stratégiáknak a terméke, amelyek tudatosan vagy

tovább. A társadalmi t ke alapját képez csereviszonyokban elválaszthatatlanul összekapcsolódnak az anyagi és a szimbolikus szempontok. Csak akkor

öntudatlanul olyan társadalmi kapcsolatok megteremtésére és fenntartására irányulnak, amelyek el bb-utóbb közvetlen haszonnal kecsegtetnek. Ennek során

mozgósíthatók és tarthatók fenn, ha ez az összekapcsolódás felismerhet . Ezért soha

különböz véletlen - például szomszédsági, munkahelyi vagy akár rokonok közötti -

nem korlátozódnak teljesen az objektív fizikai (földrajzi) kapcsolatokra vagy a

kapcsolatok tartós kötelezettségekkel járó, különösen fontos és kiválasztott

gazdasági és társadalmi közelségre.

kapcsolatokká válnak. A kötelezettségek alapulhatnak szubjektív érzéseken

Ennek megfelel en az egyén által birtokolt társadalmi t ke nagysága egyrészt azon kapcsolatok hálójának kiterjedését l függ, amelyeket ténylegesen mozgósítani tud,

(elismerés, tisztelet, barátság stb.) vagy intézményesített garanciákon (jogi igényeken). Ez abból fakad, hogy bizonyos társadalmi intézmények, melyek valakit

írnak le - jelentik itt a lényeges momentumot. Erre az intézményesít munkára az

Társadalmilag is intézményesülhetnek és garanciákat kaphatnak, akár valamilyen

rokonná (testvér, unokatestvér), nemessé, örökössé, a legid sebbé stb. nyilvánítanak,

azok birtokolnak, akikkel kapcsolatban áll. Tehát bár a társadalmi t ke nem

szimbolikus valóságot hoznak létre, amely a beavatottság varázsát hordozza. A

korlátozható közvetlenül egy meghatározott egyén vagy akár a vele kapcsolatban

beavatottság légkörét állandó cserék (szavak, ajándékok, n k stb. cseréje) révén

állók összességének gazdasági vagy kulturális t kéjére, azonban soha nem teljesen független ett l; hiszen a csereviszonyokban intézményesült kölcsönös elismerés

termelik újjá. A kölcsönös ismeretség és elismerés egyszersmind feltétele és eredménye ennek a cserének. A csere az elismerés jelét kölcsönzi a kicserélt

feltételezi a résztvev k közötti "objektív" homogenitás minimumának elismerését;

dolgoknak. A kölcsönös elismeréssel és ezáltal a csoporthoz való tartozás

ezenkívül a társadalmi t ke multiplikációs hatást gyakorol a ténylegesen

elismerésével termel dik újra a csoport; egyúttal rögzülnek határai is, vagyis azok a

rendelkezésre álló t kére.

határok,

amelyeken

137

túl

a

csoport

számára

lefektetett

cserekapcsolatokra

(kereskedelem, asztaltársaság, házasság) nem kerülhet sor. Így a csoport minden tagja a csoporthatárok re: A csoportba kerül valamennyi új jövevény veszélyeztetheti a

profitok egyszersmind az ezen

Egy bizonyos csoporthoz való tartozásból ered

másrészt azon (gazdasági, kulturális vagy szimbolikus) t ke nagyságától, amelyet

138


tartozás

kritériumait,

hiszen

a

mésalliance

bármely

formája

az igen jövedelmez .

csoporthoz


Ezek teszik lehet vé, hogy egyetlen vagy néhány személy kezében összpontosuljon

kivitelezése az egész érintett csoport ügye, nem csupán a közvetlenül érintett

az összes társadalmi t ke, amelynek alapján a csoport (család, nemzet vagy

személyeké; hiszen az új tagoknak a családba, a klánba vagy a klubba való

egyesület, párt) létezik. A "plena potestas agendi et loquendi"-vel ellátott teljhatalmú

bevezetése kockázatot jelent az egész csoport meghatározása számára, határaival és

személyt kérik fel rá, hogy a csoportot képviselje, a nevében beszéljen és cselekedjen,

Valamennyi csoportban fellelhet k a de1egátió többé-kevésbé intézményes formái.

Ezért teljesen logikus, hogy a legtöbb társadalomban a házasságok el készítése és

megváltoztathatja a csoportot, amennyiben megváltoztatja a legitim cserék határait.

és ily módon, a mindehhez tartozó t ke alapján olyan hatalmat gyakoroljon,

fenyeget. Ha, ahogy ez társadalmunkban történik, a család elveszti monopolhelyzetét

amelynek semmi köze nincs az illet

identitásával együtt, és új meghatározásokkal, változásokkal és hamisításokkal

saját személyes súlyához. A legelemibb

személyként, aki valamennyi hivatalos alkalommal a családtagok nevében szólhat. A

ellen rzést gyakorolhat ezek felett a kapcsolatok felett. A "laissez faire" logikájának

diffúz delegációnak ebben az esetében a "nagyok" arra kényszerülnek, hogy

megfelel en igénybe veheti a legitim kapcsolatok támogatását és az illegitimek

személyesen védelmezzék meg a legjelentéktelenebb családtagok becsületét is,

delegáció által létrehozott társadalmi t ke koncentrációja ezzel szemben azáltal teszi lehet vé az egyéni tévedések következményeinek korlátozását, hogy körülhatárolja a

veszélyt. Az intézményesített

lakónegyedek, exkluzív iskolák, klubok stb.) vagy gyakorlatokat teremtenek (el kel

elhárítván ezzel a csoport tisztességét fenyeget

(rallye-k, körutazások, vadászatok, bálok, fogadások stb.), helyeket (el kel

kizárását célzó valamennyi intézményt. Ezek az intézmények alkalmakat adnak

intézményi szinten például a családf t ismerik el hallgatólagosan egyedüli

a tartós kapcsolatokat eredményez valamennyi kapcsolat indítványozására - akár szankcionálják ezeket társadalmilag, mint a házasságot, akár nem -, ám továbbra is

teszik lehet vé azon egyének találkozását, akik a csoport léte és fennmaradása szempontjából annyira homogének, amennyire csak lehetséges.

csoport tisztességét megvédje amennyiben a kompromittáló egyéneket kizárják vagy kiközösítik.

A társadalmi t ke újratermeléséhez elengedhetetlen az állandó csereaktusokban

Annak megakadályozására, hogy a legitim csoportképviselet monopóliumáért folyó

felel sségeket, és elismert mandátumtulajdonosokat hatalmaz fel rá, hogy az egész

sportágak, társasági játékok, kulturális rendezvények stb.). Így látszólag véletlenül

csoporttagoknak egyrészt szabályozniuk kell, hogyan válhat valaki taggá, másrészt

gazdasági t kébe is kerül. Ez a ráfordítás csak akkor kifizet d és egyáltalán akkor van értelme, ha bizonyos kompetenciát - nevezetesen a származástani összefüggések

mindenekel tt azt is, hogy hogyan válhat valaki a csoport képvisel jévé (küldötté, megbízottá felhatalmazottá stb.) és ezzel egyúttal az egész társadalmi t ke felett

t ke további felhalmozását veszélyeztesse, a

versengés a csoportképz

bels

elismerést. A kapcsolattartás id be és pénzbe és ezáltal közvetlenül vagy közvetten

megvalósuló szakadatlan kapcsolattartás, amely újra és újra meger síti a kölcsönös

rendelkez

mandátumtulajdonosok a csoport nevében felhalmozott hatalmat ezen csoport felett

és a megbízható kapcsolatok ismerete, valamint ezek kihasználásának m vészete - is belefektetnek. Ez éppolyan szilárd része a társadalmi t kének, mint ezen kompetencia

személlyé. A képviseleti elv paradoxona, hogy a mindenkori

mechanizmusai (mind teátrális, mind jogi értelemben) ezáltal magukban hordozzák a segítségükkel létrehozott társadalmi t ke céljátó1 való elidegenedésének elvét. Mert

társadalmi t kére utaló, híres családnév visel i, hogy valamennyi alkalmi

minél nagyobb a csoport és minél kisebb tagjainak hatalma, annál inkább válik a

ismeretségüket tartós kapcsolattá alakítsák át: társadalmi t kéjük teszi különösen

delegáció és a reprezentáció a társadalmi t ke koncentrációjának feltételévé - többek

140

139

között azért, mert ezen a módon a különböz és szétszórtan él egyének sokasága számára válik lehetségessé, hogy "emberként cselekedjenek", és mert így az emberi élet végességének és az ember id höz és térhez való kötöttségének következményei is

ket. Nem

szükséges

bemutatkozniuk valamennyi "ismer süknek", hiszen több ember ismeri ket, mint ahányat k ismernek. Ezért aztán ha egyáltalán kapcsolattartó "munkába" kezdenek,

keresetté

ket. Mivel közismertek, érdemes ismerni

és bizonyos fokig ellene is gyakorolhatják. A delegáció és a reprezentáció

elsajátításának és meg rzésének (szerzett) képessége. Ez az egyik oka annak, hogy a társadalmi t ke felhalmozásához és fenntartásához szükséges munka annál jövedelmez bb, minél nagyobb ez a t ke maga. Ezért tehetik meg egy örökölt



és közvetlen adósság általános, „cím és

gondoskodik, hogy egy egyszer

szerz désnélküli" adósságelismeréssé - tehát elismeréssé - váljék.

A társadalmi t ke célelidegenedésének lehet sége azon a tényen alapul, hogy egy adott csoport összessége valamilyen világosan körülhatárolt és mindenki által

lennie; ugyanis az elvesztegetett id tartama maga az egyik tényez , amely arról

leküzdhet k.

effajta reprezentáció modellszer esete a f nemesség. A f nemes az egyénné vált

sajátos hatásaikat csak annak arányában tudják kifejteni, amennyire elrejtik

csoport. A csoport nevét viseli, az pedig az

(méghozzá el ször is saját tulajdonosuk el l), hogy alapjuk a gazdasági t ke, és ily

nevét. A f nemesek neve és az abban

travesztált megjelenési formái sohasem vezethet k vissza teljesen erre a t kére, mivel

közösség nevében beszélhetnek, azt képviselik és nevében uralmat gyakorolnak. Az

Így abból a kett s feltevésb l kell kiindulni, hogy a gazdasági t ke egyrészt az összes többi t kefajta alapja, másrészt azonban a gazdasági t ke transzformált és

világosan látható részközösség révén képviselhet , méghozzá a szó valamennyi értelmében: a nobilitások, a "közismert emberek", a hírességek révén, akik az egész

fokon is, de meghatározza hatásaikat. Ahhoz, hogy

"személyi kultusz" vagy a pártoknak,

meghatározó törvényeket, le kell küzdenünk két egyoldalú és egymással ellentétes

szakszervezeteknek vagy társadalmi mozgalmaknak a vezet ikkel való azonosítása.

szemléletmódot: Az egyik az "ökonomizmus”; amely végs soron minden t keformát

érvényes, mint a

is

jelenségekre

megértsük a t ke m ködésének logikáját, a t keátalakulásokat és a t ke megtartását

módon, még ha csak végs

országaiknak és kastélyaiknak neve is. A képviselet logikája potenciálisan olyan

kifejezésre jutó megkülönböztetés egyúttal csoportjuk tagjainak, jobbágyaiknak, de

nyilvános megjelenésük hatalmuknak fontos, talán leglényegesebb vonása, mely

strukturalizmus, a szimbolikus interakcionizmus és az etnometodológia képvisel. Ez a

hatalom teljesen szimbolikus, és az ismertség és az elismerés logikájának

társadalmi csereviszonyokat kommunikációs jelenségekre sz kíti le, és figyelmen

megfelel en alakul; másrészt azért, mert a képviselet - ugyanúgy, ahogyan a jelvények vagy a címerek - teremtheti meg vagy merítheti ki azon csoportok teljes

kívül hagyja a gazdaságtanra való általános visszavezethet ség durva tényét. Az energiamegmaradás elvéhez hasonlatosan egy adott területen elért nyereségeket

realitását, amelyek egyedül a képviselet révén létezhetnek társadalmilag hatékonyan.

szükségszer en egy másik terület költségeivel fedezik; ezért "a gyakorlat általános

a

melyet manapság

sajátos hatékonyságát; a másik a "szemiologizmus",

a gazdasági t kére redukálhatónak tart, ezért figyelmen kívül hagyja a többi t kefajta

helyére kerül. Ez egyrészt azért van így, mert kiemelked személyiségük, hírnevük,

Ez odáig elmegy, hogy a jel a megjelölt dolog helyére, a képvisel az képviseltek

közgazdaságtanában” a pazarlás fogalma felesleges. Az általános értékalap, az

egyenértékek mértéke itt nem lehet más, mint a szó legtágabb értelmében vett

3. A t keátalakulások

kevésbé költséges átalakítási munkák árán, amelyek az adott területen hatékony

hatalomformák el állításához szükségesek. Így például vannak bizonyos javak és

t ke formájában felhalmozott munkát, mind pedig azt a munkát, amely az egyik t keformából egy másikba való átalakításhoz szükséges.

Másféle t kefajtákra gazdasági t ke segítségével lehet szert tenni, de csak többé-

munkaid . A társadalmi energia valamennyi t keátváltozáson keresztül ható megmaradásának elve úgy igazolható, ha minden egyes esetben elszámoljuk mind a

Láttuk, hogy például a gazdasági t ke társadalmi t kévé való átalakítása sajátos

szolgáltatások, amelyek a gazdasági t ke segítségével azonnal és másodlagos költségek nélkül megvásárolhatók. Vannak azonban olyanok is, amelyek csak

jelentését, ami például egy ajándék "személyes" kialakításánál történik. Egyidej leg

ilyen jelleg kapcsolatok vagy köte1ezettségek akkor vehet k igénybe rövid távon, a

megváltozik magának a csereviszonynak az értelme is, amely szorosan "gazdasági"

141

néz pontból tekintve tiszta pazarlásnak t nik, miközben a társadalmi csere átfogó logikájának keretén belül biztos befektetést jelent, melynek profitjait el bb vagy utóbb pénzügyi vagy más formában lehet érzékelni. Ugyanez érvényesül a gazdasági

lennének. Ennek az igénybevétel idején kívül kell végbemennie, tehát valamilyen kapcsolattartó munka befektetésével, amelynek sz kség esetén hosszú távúnak kell

kell id pontban, ha már hosszabb ideje fenntartották ket, mintha csak öncélúak

valamilyen társadalmi kapcsolati vagy kötelezettségi t ke alapján szerezhet k be. Az

munkát igényel. Ennek során látszólag ingyen adja ki-ki az id t, a figyelmet, a gondoskodást és a fáradságot. Ezáltal a cserekapcsolat elveszti tisztán monetáris

142

áll szemben, hanem az a tény is, hogy az iskolai végzettség titulusai a képzési t ke

t kének kulturális t kévé való átalakulása során. A kulturális t ke legjobb mércéje



vásárolhatók meg (mint a t zsdei részvények). Pontosabban mondva: a kulturális t ke

intézményesült formái. Ezek nem ruházhatók át (mint a nemesi cím) és nem is

kétségtelenül a megszerzésére fordított id . Vagyis a gazdasági t ke kulturális t kévé való átalakítása olyan id ráfordítást el feltételez, amely gazdasági t ke birtoklása

kevéssé tudatos, mint amennyire ellen rizetlen. Hatékonyságának kifejtéséhez ezért a

kulturális t ke jelent ségét l függ, amely csak id ráfordítás árán halmozható fel,

gazdasági t kéé; mert a kulturális t ke állandó és diffúz átadása a családban éppoly

átadása nagyobb titkosság mellett, de nagyobb kockázattal is történik, mint a

révén válik lehet vé. Vagy pontosabban: a kulturális t ke, amelynek átadása valójában a családban történik, nem csak a családközösségben rendelkezésre álló

annak arányában, amennyire a tudományos fokozatok - a "hivatalos" jelleg

kulturális t ke továbbadása és a munkaer piacra való belépés késleltetése. Itt dönt

szerepe van a család rendelkezésére álló gazdasági tökének. A munkaer piacra való

rendszer által történ meger sítést, tehát az iskolai titulussá való átalakulást: Ugyanis

kulturális t ke, legalábbis a munkaer piacon, növekv mértékben igényli az oktatási

(mindenekel tt az anyák szabadideje formájában) ahhoz, hogy lehet vé váljék a

sokkal inkább attól, hogy mennyi felhasználható id áll rendelkezésre a családban

tu1ajdonképpeni hatékonyságával ellátva - egyre nagyobb számú pozícióhoz - és

hatalom és a privilégiumok átadásának monopóliumát.

Az elsajátítás önkényes jellege sehol sem nyilvánul meg annyira világosan, mint a

t kefajták kölcsön s konvertálhatóságának ténye a kiindulópontja

A különböz

hosszabb távon garantált.

oktatási rendszer arra hajlik, hogy a családközösségt l egyre inkább elvonja a

els sorban uralkodó pozícióhoz - való legitim hozzájutás el feltételévé válnak, az

megszerzését - ez olyan hitel, amelynek hozadéka nem vagy mindenesetre csak

kés bbi belépés pedig lehet vé teszi az iskolai végzettség és a szakképzettség

a vele járó átalakítási veszteségek) segítségével kívánják elérni. A különféle t kefajták reprodukálhatóságuk szerint különböznek egymástól, tehát aszerint, hogy

stratégia is, amely arra irányul, hogy szentesítse mind az exkluzív elsajátítást, mind annak reprodukcióját. A szubverzív kritika ezért azzal támadja az uralkodó osztályt,

milyen könnyen ruházhatók át. Itt egyrészt a t keátvitel során fellép apadási arány

hogy átöröklési elvét bírálja. Megvilágítja, hogy maguk a nemesi címek is éppolyan

mértékér l van szós másrészt arról, hogy milyen mértékben leplezhet

momentumánál. Ezért minden reprodukciós stratégia óhatatlanul legitimációs

t keátadásnál, mindenekel tt az utódlásnál, minden hatalom egyik kritikus

azon stratégiáknak, amelyek a t ke (és a társadalmi térben elfoglalt pozíció) újratermelését a lehet legcsekélyebb t ke-átalakítási költségek (átalakítási munka és

ellenkez el jel ek. Mindaz, ami a gazdasági jelleg leplezéséhez hozzájárul, növeli az apadási kockázatot, különösen a nemzedékek közötti t keátruházás során. A

hatalom és a privilégiumok hivatalos és közvetlen átadását szabályozzák, ugyanakkor növekszik a t ketulajdonosok azon érdeke, hogy olyan reprodukciós stratégiákat

t kefajták tulajdonosai közötti

vegyenek igénybe, amelyek a t keátadás fokozottabb leplezését biztosítják. Mivel itt a t kefajták konvertibilitását kell igénybe venni, ennek ára egy nagyobb

összeegyeztethetetlensége ezért jelent s

látásra felt n

t kefajták els

bizonytalanságot visz be a különböz

mérték

különböz

mechanizmusok, mint például az örökösödési törvények, azt célozzák, hogy a

önkényesek, mint átöröklésük. Amikor azonban feltárják, hogy az intézményes

el a

t keátruházás; az apadási kockázat és a leleplezési költségek tendenciája, hogy

olyan csereviszonyok révén, amelyek kifejezetten kizárják a számításokat és a

Ebben különös jelent ségre tesz szert az oktatási rendszer - ez a saját funkciója

garanciákat, és ezáltal a „hálátlanság" kockázatát idézik fel; hiszen mindig fennáll a

leplezésére különösen képes reprodukciós eszköz -, miközben a kívánatos pozíciók

veszélye, hogy megtagadják valamilyen adósi kötelezettség elismerését, amely egy

elérésére jogosító társadalmi címek piaca egységesedik.

átruházását, annál er sebben határozza meg a társadalmi struktúra újratermelését a t kének a kulturális t ke különböz formáiban megvalósuló rejtett körforgalma.

t keveszteség. Minél inkább akadályozzák vagy fékezik a gazdasági t ke hivatalos

bizonyos hosszú távon hasznos kötelezettségek t kéjér l van szó, ami kölcsönös ajándékok, szívességek, látogatások stb. során jön létre és termel dik újra - tehát

valamennyi tranzakcióba. Ugyanez a helyzet a társadalmi t kénél is, amikor is

ilyen jelleg , szerz dés nélküli. csereviszonyból keletkezett. Ugyanígy a kulturális t ke átvitelére jellemz nagyfokú leplezéssel nemcsak a vele járó apadási kockázat 143

144

Pierre Bourdieu. Gazdasági t ke, kulturális t ke, társadalmi t ke

Recommend Documents