Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Schuchmann Júlia, PhD Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MRTT XII. Vándorgyűlés Veszprém, 2014 november 27-28
Az előadás tárgya és célja Az előadás tárgya, a társadalmi jól-lét hiánya a halmozottan hátrányos Fehérgyarmati kistérségben Az előadás céljai: 1. Megvizsgálni, a társadalmi jól-lét hiányát a fehérgyarmati kistérségben (mely dimenziókban és hogyan jelentkezik) 2. Összevetni a kistérség társadalmi jól-lét mutatóit a nem hátrányos térségek (vidéki nagyvárostérségek) hasonló mutatóival 3. Összegezni, a társadalmi jól-lét hiányát, újratermelő és okozó mechanizmusokat.
Módszertani háttér „Társadalmi konfliktusok- Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés” TÁMOP Konzorciumvezető: Kodolányi János Főiskola Kutatásvezető: Prof. Dr. Szirmai Viktória
„Jól-lét deficitek és társadalmi konfliktusok hátrányos helyzetű vidéki térségekben” c. alprojekt Kutatásvezető: Dr. Tímár Judit
-1600 fős minta, kistérségenként 400 fő lekérdezése 4 db LHH-s kistérség: sarkadi, sásdi, sárbogárdi, fehérgyarmati -kistérségenként 30 db strukturált mélyinterjú Interjúzás: 2014 májusától-2014 szeptemberéig
A fehérgyarmati kistérség bemutatása néhány statisztikai mutatón keresztül….
A vizsgált terep.. • Periférikus elhelyezkedésű, de 2 országgal is határos • A kistérség „nagy” :49 település tartozik hozzá • Kistérség központ: Fehérgyarmat • Népességszáma (2013): 39 412 fő
• Rossz elérhetőségű-autópálya elkerüli • Bp.-től való távolsága nem csak földrajzi, hanem a társadalmi-gazdasági értelemben is nagy
Népességszám változás, 2001-2011, %
Fehérgyarmat
-10,2
Kistérség
-6,1
Megye
-3,9
Régió
-5,2
Ország
-2,6
-12
-10
-8
-6
-4
-2
0
Vándorlási különbözet alakulása 2001 és 2011 között, (ezer fő)
Népességszám változás 2001-2011 között, %
Iskolai végzettség, 2011 100 90 80 70 60 50
alap
40
középfok
30
felsőfok
20 10
0 ország
Szabolcs-Szatmár Bereg megye
Fehérgyarmati kistérség
Romák aránya, 2011,%
Munkanélküliségi ráta,2011
A kistérségben élők anyagi, fizikai és mentális jól-léte az empirikus kutatási eredmények alapján (N=400;N=1600; N= 5000)
Havi nettó jövedelem, (ezer Ft)
500 ezer Ft felett 301 - 500 ezer 201-300 ezer Ft 151-200 ezer Ft
vidéki nagyvárostérség átlag
101-150 ezer Ft
Jól-lét deficites kistérségek átlag
71-100 ezer Ft
fehérgyarmati kstg-i átlag
41-70 ezer Ft 21-40 ezer Ft 20 ezer Ft vagy kevesebb 0
10
20
30
40
50
Mennyire jellemzőek az anyagi nehézségek
az Önök életére ? Gondok nélkül élnek
Beosztással jól kijönnek
vidéki nagyvárostérségek átlaga
Éppen, hogy kijönnek a havi jövedelmükből
jól-lét deficites kistérségek átlaga fehérgyarmati kistérség átlaga
Hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak
Nélkülözések között élnek 0
10
20
30
40
50
Közüzemi díjtartozással rendelkezők aránya, %, 2014 100
90,3
90 80 66,2
70
60
van közüzemi díjtartozása
50 40
33,3
nincs közüzemi díjtartozása
30 20 8,1
10 0 fehérgyarmati kistérség
vidéki nagyvárostérségek
Mennyire érzi magát sikeresnek az egészségi állapota lehető legjobb formájának megőrzésében? 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
fehérgyarmati kistérség vidéki nagyvárostérségek
A társadalmi jól-lét hiánya a döntéshozókkal, társadalmi és gazdasági szereplőkkel készített interjúk összegzett eredménye alapján
Problémák az interjú alanyok szerint I. 1.) Krónikus és évtizedek óta tartó munkahelyhiány. (leépülő
helyi gazdaság, multinacionális tőke hiánya). „ez egy összeszerelő üzem lenne. De az a probléma, hogy az összeszerelő üzemet a legkönnyebb elköltöztetni, amint megszűnik az állami támogatás vagy megváltozik az adórendszer, abban a pillanatban elviszik máshová. Amint megváltozik a befektető hangulata összecsomagolja és elviszi. Egy gyártókapacitást már nem olyan könnyű elvinni. A végeken függeni a
befektetőktől nem egy perspektíva.
„Szatmárnémeti alig 50 kilométerre van és akkor már egy multi cég inkább oda telepedik meg, mint az alig 7 ezer fős Fehérgyarmatra. Másfelől pedig az adózási szabályok is vállalkozó barátiabb Romániában, mint Magyarországon.”
Problémák II. 2.) Szakképzetlen, illetve alulképzett a potenciális munkaerő a térségben, rossz a képzési rendszer. „Ami nagy probléma, hogy a képzési rendszer és a munkaerőpiac valós igénye messziről sincsen köszönő viszonyban egymással. A befektetőnek le kellene ülnie a képzőiskolával megbeszélni, hogy milyen képzés van szüksége, és hogyan lehet átalakítani a képzési struktúrát. De ehhez is évek, ha nem évtized kell. Az meg már késő… (iskola igazgató)
„Ha ide is jönne egy multi, kérdem én, ki dolgozna benne?”
„A legnagyobb problémát én a szakember utánpótlásban látom. Egyszerűen nem találunk a nyugdíjba vonuló kollégák helyébe fiatal jól képzett például lakatos szakembert, mert nincs ilyen képzés itt a városban, meg az országban sem. „ (helyi vállalkozó)
Problémák III. 3.) Fiatal és szakképzettebb rétegek „elmenekülése”a térségből
„Hiába tanulnak úgy sem lesz munkahelyük, itt helyben”. Sok esetben már nem csak a fiatalok mennek el, hanem a szüleik is. „vannak ismerőseim, akiknek a gyereke kiment Németországba és miután ott megteremtette magának az egzisztenciáját a szüleit is kivitte magával.”
Problémák IV. • 4.) általános elkeseredettség, kilátástalanság és pesszimizmus illetve passzívizmus, „áldozat-szerep”. Nagyon szegények, ez igaz, hátrányos helyzetűek is. De higgyük el, hogy nagyon nagy részük nem akar dolgozni, sajnos az embereknek itt nagyon rossz a gondolkodása. „Botpaládi vállalkozó”
Ez a nagy probléma, ha várjuk, hogy sült galamb a szánkba repüljön, addig itt nem lesz semmi. Kérem szépen, itt ne várja senki, hogy nagy munkalehetőségek lesznek ne is beszéljünk multi-cégről, csak egy 100 főt foglalkoztató cégről
Összegzés
1.) Bizonyításra került, hogy a fehérgyarmati kistérség nem csupán a statisztikai adatok szintjén, hanem az ott élő és dolgozó emberek véleménye szerint is súlyos demográfiai és társadalmi problémákkal küszködik 2.) A társadalmi jól-lét (anyagi biztonság, fizikai és mentális jól-lét) hiánya és elmaradása a vidéki nagyváros térségektől számottevő. 3.) A kistérség problémái komplexek, 4 fontos terület említettek az interjúalanyok: 1.)krónikus munkahelyhiány, elvándorlás, rossz helyi képzési rendszer, pesszimizmus
Köszönöm a figyelmet!
