Példák a 1153-as bevallás egyes sorainak kitöltéséhez Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegének megállapítása (adóalap-kiegészítés számítása) 1. példa: Adózó Jánosnak 2011-ben munkaviszonyból származó bérjövedelem adóalapjaként 3 810 000 forintot igazoltak a 11M30-as igazolás 1. sor („d”) oszlopában, mely összeg az adóalap-kiegészítéssel növelt összeg. Az igazolás 1. sor („a”) oszlopában szereplő 3 000 000 forint az adóalap-kiegészítés alapja (a bér összege). A bevallás kitöltése: Az 1. (a munkaviszonyból származó bérjövedelem) sor („a”) oszlopba a 3 000 000 forintot, majd az 1,27-tel való szorzást követően a („d”) oszlopba a 3 810 000 forintot kell beírni. Az ÁNYK program segítségével a 3 000 000 forintot beírva a program az 1,27-tel való szorzást elvégzi és a („d”) oszlopban megjeleníti a 3 810 000 forintot. Ha a 11M30-as igazoláson nincs feltüntetve az („a”) oszlopban az adóalap-kiegészítés alapja, akkor azt a magánszemélynek kell kiszámolnia. Az összevont adóalap összegét a jövedelem 1,27-szereseként kellett meghatározni. Ezért a példa szerinti esetben a bevallás („a”) oszlopába írandó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az igazolás („d”) oszlopában feltüntetett összeget el kell osztani 1,27-el. A bevallás („a”) oszlopába írandó összeg kiszámítása a példa szerinti esetben: 3 810 000: 1,27 = 3 000 000. 2. példa: Az igazolás alapján Adózó János az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztártól 2011. október 4-én 635 000 forint nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, amely egyéb jövedelemként (12. sor) adóköteles. A bevallás kitöltése: A 635 000 forint egyéb jogcímen adóköteles kifizetés után Adózó János köteles a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ezért a kifizetett összeg 78%-át kell az adóalapkiegészítés alapjaként figyelembe venni, azaz 495 300 forintot. A kifizetést terhelő 27%-os egészségügyi hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határidőig kell (kellett) megfizetnie (és a 1153-09-es lapon kell/kellett bevallani a 287. sor („e”) oszlopában). Ezen kívül Adózó János 2011-ben önkéntes kölcsönös biztosító pénzár tagjaként 100 000 forint munkáltatói adományban részesült. A 100 000 forint egyéb jövedelem az adóalap-kiegészítés alapja is egyben, mivel Adózó Jánosnak nem kell ezen összeg után egészségügyi hozzájárulást fizetnie. A fenti jövedelmek esetében az ÁNYK segédprogram a („b”) - („c”) oszlopok különbözetének 100%-át írja az („a”) oszlopba, melyet a magánszemélynek kell felülírnia (495 300 + 100 000) 595 300 forintra. A felülírást követően a program elvégzi az 1,27- tel történő szorzást, és a („d”) oszlopba beírja az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget. 3. példa:
2 Adózó János az Előadó Kft. cég megbízása alapján többször tartott szakmai előadást, melyből a bevétele 1 200 000 forint volt. Költségként 130 000 forintot tud érvényesíteni a számlái alapján. Adózó Jánosnak 2011-ben magánszemély részére történő ingatlan bérbeadásból is származott jövedelme. Az ebből származó bevétele 2 000 000 forint, költségként számlák alapján 600 000 forintot számol el. A bevallás kitöltése: Adózó Jánosnak a 7. (önálló tevékenységből származó jövedelem) sort kell kitöltenie a következők szerint. A 7. sor („b”) oszlopába írandó összeg (1 200 000+2 000 000) 3 200 000 forint, a („c”) oszlopba a költségek együttes összege kerül (130 000+ 600 000) 730 000 forint. Ha Adózó János az ÁNYK programmal készíti el a bevallását, és jelöli a segédszámítás használatát, a kitöltő-ellenőrző program automatikusan beírja az („a”) oszlopba a bevétel és a költség (3 200 000-730 000) különbözetét, a 2 470 000 forintot. Amennyiben egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, és ezt a közterhet költségként nem (a későbbiekben sem) érvényesíti, akkor az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének (2 000 000-600 000), azaz az 1 400 000 forintnak a 78%-át kell az adóalap-kiegészítés alapjaként figyelembe vennie. Ezért a program által beírt összeget korrigálnia kell. Az 1 400 000 forint 78%-ához, azaz 1 092 000 forinthoz hozzá kell adnia az előadásból származó (1 200 000-130 000) 1 070 000 forint jövedelmét. Az („a”) oszlopban tehát 2 162 000 forintra kell korrigálni a program által „felkínált” összeget. Családi kedvezmény (néhány példa a családi kedvezményre való jogosultságra, illetve a megosztásra) 1. példa: Egy házaspár három gyermeket nevel. Egy középiskolás gyermek az anya, az általános iskolás gyermek és egy egyetemista az apa gyermeke. Mivel mindkét szülő jogosult a családi pótlékra, így a családi kedvezmény igénybevételére is. A családi pótlék megállapításánál az egyetemista gyermeket is figyelembe veszik, mert nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, ezért Ő is eltartottnak minősül. Természetesen a családi pótlékot és a családi kedvezményt is csak egyszeresen lehet igénybe venni! Az egyetemista gyermek figyelembevétele miatt a házastársak a két gyermekre tekintettel havonta 2*206 250 forint családi kedvezményre jogosultak. A fenti példából kiindulva, ha az egyetemista gyermek befejezi a tanulmányait, az eltartottak száma kettőre csökken. A házaspár az egyetemista gyermek tanulmányainak befejezését kővető hónaptól 2*62 500 forint családi kedvezményre jogosultak. 2. példa: A szülők élettársi kapcsolatban élnek és három gyermeket nevelnek. Az egyik középiskolás közös gyermekük, a másik középiskolás és egy főiskolás az apa gyermeke. Az anya a saját gyermeke után jogosult családi pótlékra, ezért 1*62 500 forint családi kedvezményt érvényesíthet. Az apa esetében a kedvezményezett eltartottak száma két fő, két gyermekkel összefüggésben jogosult a családi pótlékra, és a főiskolás gyermeket a családi pótlék mértékének megállapítása során figyelembe veszik, tehát az eltartottak száma három fő az esetében. Az apa 2*206 250 forint családi kedvezményre jogosult havonta.
3
Az adójóváírás számítása, a 1153-B lap 24. sora 1. példa: Kovács Tibor 2011-ben csak munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett, melynek összege 3 720 000 forint volt (1. sor „a” oszlop). Adóalap kiegészítéssel számított összeg (3 720 000x1,27)= 4 724 400 forint (1. sor „d” oszlop) Az adózó adójóváírást egyáltalán nem érvényesíthet, mivel a 2011. évi összes jövedelme (20. sor) a 3 960 000 forintot meghaladta. 2. példa: Ha az első példában szereplő magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme adóalap kiegészítéssel csak 3 320 000 forint lenne, de ingatlan bérbeadásából is szerzett volna adóalap kiegészítéssel 1 510 000 Ft jövedelmet, adójóváírást akkor sem érvényesíthetne, mert az összes bevallott (20. sor) jövedelme 4 830 000 forint lenne, ami a 3 960 000 forint értékhatárt szintén meghaladná. 3. példa: Nagy Tibor 2011-ben 3 817 000 Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerzett adóalap kiegészítéssel. A jogosultsági hónapok száma 12, más jövedelme nem volt. A magánszemélyt az adóévre csökkentett összegű adójóváírás illeti meg, mivel az összes jövedelme (20. sor) a 3 960 000 Ft-ot nem haladta meg. A csökkentett összeg kiszámítása: Az adózót megillető összeg a bér 16%-a, de legfeljebb 145 200 forint lenne, ez azonban csökkentendő (3 817 000-2 750 000) az 1 067 000 forint 12%-ával, azaz 128 040 forinttal, így Nagy Tibor 2011-ben adójóváírás címén 145 200-128 040 = 17 160 forinttal csökkentheti a számított adóját. 4. példa: Nagy Kázmér 2011. évi adóbevallásban bevallott összes jövedelme (20. sor) 1 200 000 forint. Az adóévben megszerzett bérjövedelme adóalap-kiegészítéssel 1 200 000 forint, az adójóváírásra jogosító hónapok száma pedig 8 volt. Nagy Kázmér az őt megillető adójóváírás összegét a következők szerint állapítja meg. A 1 200 000 forint adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16%-a 192 000 forint, tekintettel azonban a 8 jogosultsági hónapra 8 x 12 100 forint/hó, vagyis 96 800 forint adójóváírás illeti meg. Az adóelőleg alapjának megállapításakor a kifizetőnek tévesen adott nyilatkozat miatt külön fizetendő 39 és 12%-os adó kiszámítása a 1153-C lap 53., 68. sorához 1. példa Az adózó a kifizetőnek 300 000 forint tételes költséget jelölt meg. Ezzel szemben év végén, a számlával igazolt, ténylegesen figyelembe vehető költsége csak 180 000 forint. A két összeg különbözete 120 000 forint, több mint az adóelőleg megállapításakor nyilatkozott költség 5%a (ez kerül az üresen hagyott fehér téglalapba). A 120 000 forint után, annak 39%-át, vagyis 46 800 forintot (ez kerül a „c” oszlopba) kell adózónak további adóként megfizetnie. 2. példa A fenti példa alapján nem kellene 39%-os adót fizetnie a magánszemélynek akkor, ha a két összeg különbözete nem lenne több 15 000 forintnál (a 300 000 forint 5%-ánál), azaz a ténylegesen figyelembe vehető, igazolt kiadás 285 000 forint vagy annál magasabb összeg lenne.
4
3. példa Az 1. példa alapján, amennyiben adózó kötelezettsége levezetésekor a 67. sorban adókülönbözetet mutat ki, akkor meg kell néznie, hogy az adókülönbözet abból keletkezett-e, hogy az adóelőleg-nyilatkozatában közölt körülmények ellenére családi kedvezmény, adójóváírás, adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte-e. Amennyiben a befizetendő különbözet az helytelen adóelőleg-nyilatkozat következménye, és a 10 000 forintot meghaladja az e miatti fizetési kötelezettsége, úgy további 12% adót kell felszámítania (68. sor) és megfizetnie bevallásával egyidejűleg. A járulékfizetési felső határt meghaladóan levont, visszaigényelhető nyugdíjjárulék összegének kiszámítása a 1153-C lap 84. sora 1. példa Ha Ön 2011. július 1-jétől december 31-jéig állt biztosítási jogviszonyban, és ez alatt az idő alatt kieső ideje nem volt, legfeljebb 184 x 21 000, vagyis 3 864 000 forint után kötelezett a 10%-os mértékű, összesen 386 400 forint nyugdíjjárulék megfizetésére. 2. példa Ha Ön 2011. január 1-jétől december 31-jéig biztosítási jogviszonyban állt, de keresőképtelensége miatt június 1-jétől június 30-áig (30 napig) táppénzt kapott, úgy a 365 x 21 000, vagyis 7 665 000 forint éves nyugdíjjárulék fizetési felső határt a 30 x 21 000, vagyis 630 000 forinttal csökkentenie kell. Ön ebben az esetben legfeljebb a 7 665 000 – 630 000, vagyis 7 035 000 forint után kötelezett a 10%-os mértékű, összesen 703 500 forint nyugdíjjárulék megfizetésére. Tandíj, felnőttképzés díja címén befizetett összeg halasztott kedvezményének kiszámítása, a 1153-B lap 34. sora 1. példa Szép Gézának a „Tudás Egyetem” által 2007. évre vonatkozó igazolása alapján, halasztott kedvezményként 650 000 forint befizetett tandíjat igazolt. A hallgatói jogviszonya 2008. évben szűnt meg. Szép Géza a 2009. évi adóbevallásában 90 000 forintot felsőoktatási tandíj halasztott kedvezményeként igénybe vett. A 2010. évben 250 000 forint kedvezmény alap figyelembe vételével 75 000 forint kedvezményt érvényesített. A 2011. évre 3 200 000 Ft összes jövedelemmel számolva igénybe vehető kedvezmény kiszámítása: Igazolt, befizetett összeg: ......................... 650 000 Ft 2009-ben igénybe vett kedvezmény:........ 90 000 Ft A 2009. évi kedvezmény alap: ................. (90 000/30)*100 = 300 000 Ft A 2010-ben igénybe vett kedvezményalap: 250 000 Ft A 2011. évben figyelembe vehető kedvezmény alap 100 000 Ft* *Ezt az összeget kell a 1153-B lap 34. sor „a” oszlopába halasztott kedvezmény alapjaként beírnia. A 2011. évben lehetősége van még 100 000 forint kedvezmény alap után 30 000 forint halasztott kedvezmény érvényesítésére, melyet a 34. sorban kell feltüntetnie. Ezzel az összeggel lezárul a képzési költségként befizetett összeg után halasztott módon történő kedvezmény érvényesítésének lehetősége.
5 Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem és adója1153-04-es lap a 161. sora Példák az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámítására és bevallására 1. példa Kiss József az önkormányzattól a 2007-ben megvásárolt lakását 2011-ben eladta 3 500 000 forintért. A szerzéskori érték (az önkormányzatnak ténylegesen kifizetett összeg) 300 000 forint, az egyéb költségek (hirdetés, közvetítői díj) 200 000 forint. A jövedelem kiszámítása: Bevétel („b” oszlop) Költség („c” oszlop)(300 000 + 200 000) Számított összeg: Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 16%-a
3 500 000 Ft - 500 000 Ft 3 000 000 Ft 900 000 Ft 144 000 Ft
2. példa Ha az 1. példa szerinti ingatlannak nem csak Kiss József, hanem a házastársa is a tulajdonosa volt, akkor a jövedelmet a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban meg kell osztaniuk. Mindkettőjüknek bevallást kell benyújtania. Ekkor mindkettőjük bevallásában a következők szerint kell az adatokat feltüntetni. Bevétel („b” oszlop) Költség („c” oszlop) Számított összeg Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: Adó („e” oszlop) a 450 000 Ft 16%-a
1 750 000 Ft - 250 000 Ft 1 500 000 Ft 450 000 Ft 72 000 Ft
3. példa Ha az 1. példa szerinti adózó a jövedelméből 900 000 forintot a bevallás benyújtásáig igazoltan saját maga részére, idősek otthonában biztosított férőhely megszerzésére fordította, akkor a bevallást a következők szerint kell kitöltenie: Bevétel („b” oszlop) 3 500 000 Ft Költség („c” oszlop) - 500 000 Ft Számított összeg 3 000 000 Ft Jövedelem („d” oszlop) a számított összeg 30%-a: 900 000 Ft Adó („e” oszlop) a 900 000 Ft 16%-a 144 000 Ft, a 900 000 forint 16%-os adója, azaz 144 000 forint. A „d” oszlopban szereplő 900 000 forint jövedelmet és az „e” oszlopban feltüntetett, levont 144 000 forint adót a bevallás 06-01-es lapján a cél szerinti felhasználásról, a 209. sorban kell feltüntetnie. A 209. sor „a” oszlopba a 900 000 forintot, és a „b” oszlopba a 144 000 forintot kell beírnia. 4. példa Nagy Bálint a 2006-ban 26 000 000 forintért vásárolt üdülőjét 38 000 000 forintért értékesítette 2011-ben. A jövedelem számítás és a bevallás kitöltése a következő: Bevétel („b” oszlop) .............................. 38 000 000 Ft Költség („c” oszlop) .............................. 26 000 000 Ft Számított, egyben adóköteles jövedelem („d” oszlop) 12 000 000 Ft
6
A példa szerinti esetben, a jövedelem csak akkor lenne csökkenthető, ha az üdülőt 2012-ben, illetve ennél későbbi évben értékesítené. Így a 16% mértékű adót, azaz 1 920 000 forintot kell az „e” oszlopba beírni és a bevallás benyújtásának határidejéig megfizetni. 5. példa Nagy Bálint az 1998-ben 2 500 000 forintért vásárolt telkét 14 700 000 forintért adta el 2011ben. Egyéb költségeinek (illeték, ügyvédi költség) együttes összege 800 000 forint. Az adó kiszámítása a következő: Bevétel („b” oszlop) 14 700 000 Ft Költség („c” oszlop) 2 500 000 + 800 000= - 3 300 000 Ft Számított jövedelem 11 400 000 Ft Levonandó a 11 400 000 Ft 80%-a - 9 120 000 Ft Jövedelem („d”) oszlop 2 280 000 Ft Adó („e” oszlop) 2 280 000 Ft 16%-a 364 800 Ft Ha a példánkban szereplő Nagy Bálint, az eladott telket 1996-ban vagy azt megelőzően szerezte volna, akkor a 11 400 000 forintos számított jövedelem 100%-át levonhatná a számított összegből, vagyis adóköteles jövedelme nem keletkezne, ezért a bevételét sem kellene bevallania. Az ingó értékesítéséből származó jövedelem utáni adó kiszámítása a 1153-04-es lap 163. sora Az ingó értékesítéséből származó jövedelem 800 000 forint. Ennek 16%-os adója 128 000 forint lenne, de a 200 000 forintos mentességre tekintettel a 200 000 forint 16%-át, vagyis 32 000 forintot le kell vonni, ezért e sor „e” oszlopába 96 000 forintot kell az adózónak írnia. A 2011. évben képződött és 2011. december 31-éig lezárult ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem/veszteség bevallása, valamint, az adókiegyenlítés számítása, 1153-06-01 lap 212-220. sorok Ebben a példában nyomon követjük, hogyan alakul Kovács János ellenőrzött tőkepiaci ügyleteivel kapcsolatos adókiegyenlítés számítása 2011-2013 években. 2011. év Kovács Jánosnak 2009-ben és 2010-ben nem volt vesztesége. 2009-ben 500 000 Ft, 2010ben 1 000 000 Ft jövedelmet ért el. A 2011. évben 2 200 000 veszteséget közölt (1153-04es lap 172. sor „a” oszlopa). A bevallás 1153-06-01-es lapjának kitöltése: Sor száma Adókiegyenlítés számítása Adókiegyenlítési keret 212. 2009. év 213. 2010. év 214. 2011. év Adókiegyenlítési keret összesen 215. Adókiegyenlítésre jogosító összeg
216.
2009. év
A jövedelem adója A veszteség adója ------------------------- ------------------------100 000 ------------------------200 000 ------------------------0 ------------------------300 000 --------------------------------------------------- --------------------------------------------------0
7 217. 218. 219.
2010. év 2011. év
--------------------------------------------------Adókiegyenlítésre jogosító összeg --------------------------
0 352 000 352 000
összesen Adókiegyenlítés miatt befizetett -------------------------adóként figyelembe vehető * Ezt az összeget kell a bevallás 65. sorában feltüntetni.
220.
A bevallás 1153-04-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 172. 2 200 000 --------------
„c” --------------
300 000*
„d” 0
„e” 0
2012. év Adózó János 2012-ben 350 000 Ft veszteséget számolt ki. Mivel 2011-ben „elköltötte” az adókiegyenlítési keretét, így adókiegyenlítést nem vehet figyelembe a bevallásában. A bevallás 1253-06-01-es lapjának kitöltése: Sor száma Adókiegyenlítés számítása Adókiegyenlítési keret 212. 2010. év 213. 2011. év 214. 2012. év Adókiegyenlítési keret összesen 215. 216. 217. 218. 219. 220. *
A jövedelem adója A veszteség adója ------------------------- ------------------------0 ------------------------0 ------------------------0 ------------------------0 -------------------------Adókiegyenlítésre jogosító összeg -------------------------- -------------------------2010. év -------------------------0 2011. év -------------------------52 000* 2012. év -------------------------56 000 Adókiegyenlítésre jogosító összeg -------------------------108 000
összesen Adókiegyenlítés miatt befizetett -------------------------adóként figyelembe vehető A 1253-as bevallás 219. és 220. sorában feltüntetett összeg különbözete.
A bevallás 1253-04-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 172. 350 000 --------------
„c” --------------
0
„d” 0
„e” 0
2013. év Adózó János 2013-ban 50 000 Ft összes nyereséget realizált. Tekintettel arra, hogy a 2011. és 2012. évi vesztesége 108 000 Ft, így az adókiegyenlítésre jogosító összegből 8 000 Ft-ot érvényesíthet. A bevallás 1353-06-01-es lapjának kitöltése: Sor száma Adókiegyenlítés számítása Adókiegyenlítési keret 212. 2011. év 213. 2012. év 214. 2013. év Adókiegyenlítési keret összesen 215. Adókiegyenlítésre jogosító összeg
216.
2011. év
A jövedelem adója ------------------------0 0 8 000 8 000 ---------------------------------------------------
A veszteség adója --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------52 000
8 217. 218. 219.
2012. év 2013. év
--------------------------------------------------Adókiegyenlítésre jogosító összeg --------------------------
összesen Adókiegyenlítés miatt befizetett -------------------------adóként figyelembe vehető *Ezt az összeget kell a 1353-as bevallás 65. sorában feltüntetni.
220.
A bevallás 1353-04-es lapjának kitöltése: Sor száma „a” „b” 172. 0 --------------
„c” --------------
„d” 50 000
56 000 0 108 000 8 000*
„e” 8 000
A 2011. évben képződött és 2011. évben lezárult csereügyletből származó jövedelem/veszteség megállapítása és bevallása ügyletenként, 1153-06-02 lap 222231. sorok Kockáztató Béla a 2011. évben 4 csereügyletet kezdett el és ezen ügyletek le is zárultak még ebben az évben. A bevallás 1153-06-02-es lapjának kitöltése a következő: Sor száma „a” Csereügylet Csereügylet jövedelme vesztesége „b” „c” 222. Adott csereügylet 100 000 0 223. Adott csereügylet 50 000 0 224. Adott csereügylet 0 30 000 225. Adott csereügylet 10 000 0 Csereügyletből származó 230. 160 000* --------------------------
*
jövedelem összesen Csereügyletből származó 231. -----------------------30 000 veszteség összesen Ezt az összeget kell a 1153-04-es lap 171. sorának „d” oszlopába beírni, a 16% mértékkel megállapított adó összegét (25 600 Ft) pedig e sor „e” oszlopában kell feltüntetni. Nem számítható össze az egyik ügyleten elért jövedelem, a másik ügylet veszteségével!
Az ingatlan értékesítésből származó jövedelmek adókiegyenlítésének levezetése 1153-06-01 lap 1. példa Kis Virág 2010-ben értékesítette a tulajdonában lévő lakását, melynek a megállapított 10 000 000 forint jövedelme után a 2 500 000 forint adót megfizette. 2011-ben az édesapja részére vásárolt az idősek otthonában férőhelyet 4 000 000 forintért. 1153-06-01 lap kitöltése: 204. sor 2010-ben megfizetett adó 2 500 000 Ft 205. sor 2010. évi cél szerinti felhasználás alapja: 0 adója: 0 Ft 206. sor 2011. évi cél szerinti felhasználás alapja: 4 000 000 adója: 640 000 Ft* *Ezt az összeget kell beírnia a 1153-C lap 65. sorába.
2. példa Minden Áron 2011-ben értékesített ingatlanból származó jövedelme 5 000 000 forint, melynek az adója 800 000 forint. 2011-ben ápolási otthonban férőhely megszerzésére fordított összeg 6 000 000 forint.
9
A 1153-06-01 lap kitöltése: 208. sor 2011. évi ingatlanértékesítés jövedelem alapja: 5 000 000 adója: 209. sor 2011-ben cél szerinti felhasználás alapja: 6 000 000 adója: 210. sor 2012. évben cél szerinti felhasználásként még figyelembe vehető:
800 000 Ft 960 000 Ft 0 Ft
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerint adózott bevételek bevallása, a 1153-08-01-es lap sorai 1. Gábor Zsolt a 2621 FEOR- számmal jelzett tevékenységéből származó bevételére az egyszerűsített közteherviselés szabályai szerinti adózási módot alkalmazta. A kifizetőnek adott nyilatkozata szerinti bevétele 1 380 000 Ft volt, ebből 593 000 Ft (4 szerződésből) megbízási szerződésből származott. A kapott igazolások alapján, mind a négy kifizetés (80 000 Ft, 73 000 Ft, 180 000 Ft, 260 000 Ft) esetében a kifizető igazolása szerint, a biztosítás időtartama 1 nap, így a járulékfizetési felsőhatár egy naptári napra jutó összegéig vonta le a 15% mértékkel ekho-t, a fennmaradó összeg után pedig 11,1% mértéket alkalmazott. A többi bevétel esetében már nyilatkozott, hogy elérte a járulékfizetési felsőhatárt. Gábor Zsolt rendszeresen közreműködik mérkőzésvezetőként az első osztályú kézilabda mérkőzéseken. 2010. szeptembertől induló szezonban az év végéig 36 mérkőzést vezetett, melyekért a megbízási szerződés szerint mérkőzésenként 120 000 Ft-t kapott. Erre a bevételére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózási módot választotta. A nyilatkozat szerinti bevétel: 1 380 000 Ft 15% ekho 4x (21 000x0,15)= 12 600 Ft 11,1% ekho [593 000-(4x21 000)] x 0,111= 56 499 Ft és 11,1%ekho (1 380 000-593 000) x0,111= 87 357 Ft 11,1% ekho (4 320 000) x 0,111= 479 520 Ft Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba 2011. évben 380 000 Ft befizetést teljesített, mely után a kedvezményt az ekho szerint adózott összegből kívánja érvényesíteni. Az adóalap-kedvezmény mértéke – ha az Alap javára az adóévben befizetett összeg nem haladja meg az adóévi ekho alapját – a befizetett összeg 63,3%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után az adózót 15%-os mértékű ekho terheli, illetőleg 85,6%-a, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekhoalap után az adózót 11,1%-os mértékű ekho terheli. A 84 000 Ft esetében a teljes összeg levonható (380 000x0,633=240 540). A 11,1%-os bevétele esetében, tekintettel arra, hogy a kedvezmény csak egyszeresen érvényesíthető [(380 000-84 000)x0,856= 253 376] A 1153-08-01-es lap kitöltése Sor száma
253. 254. 255. 256. 257.
„a” ----------------380 000 ---------------
15%-os bevétel
A levont adó
„b”
„c”
84 000 84 000* 84 000 0 --------------------
12 600 12 600 --------------0 12 600**
11,1%-os bevétel
„d” 6 209 000 6 209 000* 253 376 5 955 624 ---------------
A levont adó
„e” 689 199 689 199 --------------661 074 28 125**
* Ezeket az összegeket kell figyelembe venni az éves összes jövedelem megállapításánál a 20. sorban ** Ezt az összeget visszaigényelheti adózó a 1153 C lap 81. és 82. sorát kitöltve.
10
A százalékos egészségügyi hozzájárulás kiszámítása, a 1153-09-es lap kitöltése 1. példa Kocsis Péter adózó 2011. évben kiadta ingatlanát egy cégnek, mely bérbeadásból 1.400.000 forint jövedelme keletkezett. Ezen kívül ugyanattól a cégtől 265.100 forint osztalék jövedelmet is szerzett. Mindkét jövedelem után 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett, amely összegszerűen: 1.400.000 + 265.100 = 1.665.100 forint, melynek a 14%-a 233.114 forint. Kocsis Péter adózó után a kifizető 240 000 forint egészségbiztosítási járulékot fizetett meg. Adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza: - a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (233.114 forint), és - a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (240.000 forint). Ezeket az összegeket a kifizető levonta, így az adózónak e jövedelmek tekintetében további (saját) egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége nincs, és mivel a bevallásban csak a saját kötelezettségeket kell feltüntetnie, a 1153-09-es lapot nem kell kitöltenie. Ugyanakkor jogszabály írja elő a következőket: A 14%-os egészségügyi hozzájárulást mindaddig meg kell fizetni, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett magánszemélyt terhelő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján a magánszemélyt terhelő és megfizetett egészségbiztosítási járulék, a megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint a meghatározott jövedelmek után megfizetett 14%os mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a 450 000 forintot (a továbbiakban: hozzájárulásfizetési felső határ). Ahhoz, hogy ezt meg tudja állapítani, rendelkeznie kell a kifizető(k)től kapott igazolással, melye(ke)n az előzőek szerinti jogcímek szerepelnek. Mivel a két tétel összege meghaladja a 450.000 forintot (233.114 + 240.000 = 473.114), az adózónak visszaigénylési jogosultsága keletkezik. Ennek érvényesítésére a bevallás 09-es lapját ki kell töltenie. A 1153-09-es lap kitöltésnél a következőképpen kell eljárnia: A 288. sor „g” mezőjébe a 233.114 forintot kell feltüntetni. A 289. sor „g” mezőjébe a 240.000 forintot kell beírni. A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 473.114 forint kerül. A 290. sor „f” oszlopba kerül a fentiek alapján kimutatható túlvonás, amellyel a levonások összege meghaladja a hozzájárulás-fizetés felső határát (473.114 – 450.000 =) 23.114 forint. A 295. sorban is ezt az összeget kell szerepeltetni, mert az adózónak egyéb kötelezettsége, befizetett hozzájárulása nem volt. A 298. sorban is fel kell tüntetni a túlvont összeget (23.114 forintot). Ez lesz az adózó által ténylegesen visszaigényelhető összeg, amelyet a bevallás 90. sorába is át kell vezetni. 2. példa Nagy Pál adózó rendelkezik a kifizetőtől kapott igazolással, amely jogcímenként tartalmazza: - a levont 14%-os egészségügyi hozzájárulás összegét (123.456 forint), és - a megfizetett egészségbiztosítási járulék összegét (124.358 forint).
11 Az adózónak saját jogon 2011. I negyedévében 3.156 forint, a II. negyedévben 4.523 forint, a III. negyedévben 11.589 forint és a IV. negyedévben 16.987 forint (összesen 36.055 forint) 14%-os egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége keletkezett. Mivel az előzőekben felsorolt tételek együttes összege nem haladja meg a felső határt (összesen: 284.069 forintot) ezért a 09-es lapot a következőképpen kell kitölteni: A 288. sor „g” mezőjébe a 123.456 forintot kell feltüntetni. A 289. sor „g” mezőjében a 124.358 forintot kell beírni. A 290. sor „g” oszlopba az előző két sor összege, 247.814 forint kerül, az „f” oszlop üresen marad, mivel a „g” oszlop összege nem éri el a 450.000 forintot. A 291. sorba a felső határig kiszámított különbözet összegét, azaz a [450.000(123.456+124.358)]= 202.186 forintot kell beírni. A 292. sor „b”-„e” oszlopaiban az adott negyedévre vonatkozó összegeket (3.156 + 4.523 + 11.589 + 16.987) kell szerepeltetni, a 292. sor „g” oszlopában az előző oszlopok összesen adatát, a 36.255 forintot kell feltüntetni. Példánkban a 14%-os mértékű egészségügyi hozzájáruláson kívül az adózónak egyéb százalékos egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége (25%, 27%, stb.) nincs, ezért a 293. sorban is a 36.255 forintot kell feltüntetnie. A 294. sor „g” oszlopában az adózó saját befizetését kell beírnia, ha pl.: az adózó befizette az egyes negyedévekre bevallott hozzájárulás teljes összegét, akkor a 294. sorba a 36.255 forintot kell beírni. A 295. sor üresen marad, mert sem túlvonásról, sem túlfizetésről nincs szó. A 296. sorba is a 36.255 forintot kell beírni, valamint a 297. és 298.sorok is üresen maradnak, mert a kötelezettség teljes összegét az adózó pénzügyileg rendezte.
