Pedagógiai program Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Pécs 2014

Pedagógiai program

Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola Pécs

2014.

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK.............................................................................................................................. 2 BEVEZETŐ .................................................................................................................................................. 4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM .................................................................................................................... 6 AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI .............................................................................................. 6 Fejlesztési területek ............................................................................................................................. 8 Az erkölcsi nevelés ......................................................................................................................................... 8 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés.................................................................................................................. 8 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ....................................................................................................... 9 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése .................................................................................................... 9 A családi életre nevelés .................................................................................................................................. 9 A testi és lelki egészségre nevelés .................................................................................................................. 9 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .................................................................................................... 10 Fenntarthatóság, környezettudatosság .......................................................................................................... 10 Pályaorientáció ............................................................................................................................................. 10 Gazdasági és pénzügyi nevelés .................................................................................................................... 10 Médiatudatosságra nevelés ........................................................................................................................... 11 A tanulás tanítása.......................................................................................................................................... 11

Kulcskompetenciák ............................................................................................................................ 11 Anyanyelvi kommunikáció .......................................................................................................................... 11 Idegen nyelvi kommunikáció ....................................................................................................................... 12 Matematikai kompetencia ............................................................................................................................ 12 Természettudományos és technikai kompetencia ......................................................................................... 13 Digitális kompetencia ................................................................................................................................... 14 Hatékony, önálló tanulás .............................................................................................................................. 14 Szociális és állampolgári kompetencia ......................................................................................................... 14 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ................................................................................... 15 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség ................................................................................... 15 További releváns kompetenciaterületek ....................................................................................................... 16

A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .............................................................. 16 A képzés rendszere............................................................................................................................. 17 I. Iskolarendszerű képzések: .............................................................................................................. 18 1. Érettségire felkészítő nappali tagozatos képzés ........................................................................................ 18 1.1. Szakközépiskolai képzés ................................................................................................................. 18 1.2. A felnőttképzés ifjúsági tagozata. .................................................................................................... 20 2. A szakképzés ............................................................................................................................................ 20

II. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzések ........................................................................................ 21 1. Beszámoltató rendszerű képzések ............................................................................................................ 21 2. Tanfolyami képzések ................................................................................................................................ 21

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................ 21 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ............................................................................................................................. 23 A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ............. 26 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG .................................................... 29 ISKOLÁNK IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE ........................................................................................... 31 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM .............................. 32 SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ................................................................... 33 SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ................................................................................................... 34 A szülő kötelessége ............................................................................................................................ 36 A TANULÓK BESZÁMOLTATÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTJAI .......................................................... 36 ISKOLÁNKBAN ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSI FORMÁK: ........................................................ 36 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTJAI ............................................................................................................................................... 37 A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE ......................................................................................................................... 39 Magatartás és szorgalom jegyek ....................................................................................................... 41 Szöveges értékelés ............................................................................................................................. 43 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ....................................................................................................................................................... 43 AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI ...................................................................... 44 A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA........................................................................................ 45

2

A TANULÓ MINDENEK FELETT ÁLLÓ ÉRDEKÉNEK VÉDELME ..................................................................... 45 EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................ 46 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PEDAGÓGIAI PROGRAM ............................................................................................ 46 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM CÉLJA ................................................................................................. 46 A prevenció színterei: ........................................................................................................................ 46 A prevencióban résztvevő, segítő kapcsolatok: ................................................................................. 48 Az egészséges életre nevelést, valamint a betegségek megelőzését felölelő egészségnevelési témakörök: ......................................................................................................................................... 51 A KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA ...................................................................................................... 51 Környezeti nevelés szerepe és helye az iskolai nevelőmunkában ...................................................... 52 Iskolánkban folyó környezeti nevelés témakörei ............................................................................... 52 MINDENNAPI TESTEDZÉSI PROGRAM ........................................................................................................ 54 Komplex intézményi mozgásprogram ................................................................................................ 55 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ......................................................... 55 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................ 56

3

BEVEZETŐ Tisztelt Olvasó! Ön a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola pedagógiai programját tartja a kezében. Ez olyan összefoglaló dokumentum, mely az iskola egészére kiterjedően, az összes képzési típus célját, feladatait, működését igyekszik minden iskolahasználó számára bemutatni a képzési idő egészére és hitelt érdemlően előre jelezni azokat a feladatokat, lépcsőfokokat, melyeket a hozzánk érkező tanulóknak és tanárainknak céljaik sikeres elérése érdekében be kell járniuk. Ezen túlmenően feltárja azokat a lehetőségeket is, melyek segítségével diákjaink tudása a kötelező ismereteken túl gyarapodhat, személyisége és készségei fejlődhetnek, érdeklődését kielégítheti, szabadidejét hasznosan eltöltheti. A teljes anyag több ezer oldalas. Ily módon alkalmatlan a szülők, a diákok, a fenntartó számára célirányosan hasznos információk közvetítésére. Azért, hogy e feladatának mégis eleget tegyen többféle kivonatot készítettünk belőle. A rövidített változatok az iskolával ismerkedők egy-egy csoportját célozzák meg, aszerint, hogy mely területek iránt érdeklődnek. Természetesen a teljes anyag is bárki számára hozzáférhető az iskola honlapján. Kedves Olvasóm, mielőtt azonban a programunkat olvasná, engedje meg, hogy iskolánk múltjának néhány állomásával ismertessem meg. A mai iskola elődjében 1953-ben kezdődött a szakmunkásképzés. Először a bányák szakember-utánpótlását biztosítottuk a vájárképzéssel. Ennek megfelelően az intézményt egy mérnökről Péch Antalról nevezték el. A nagyüzemek fejlődése következtében a városban addig egyedül működő ipari szakmunkásképző nem győzte a megnövekedett szakmunkás képzési igényt kielégíteni, ezért 1965-ben az épületgépész szakmákat átadta iskolánknak. Később - 1966-ban, 1971-ben - a szolgáltatóipari szakmák is átkerültek hozzánk. 1981-től további szakmákkal bővült iskolánk kínálata, s megkezdődött a középfokú végzettségre épülő képzés is. Végzett szakmunkásaink munka mellett érettségi bizonyítványt is szerezni szerettek volna, mely igény kielégítésére indult a hetvenes évek végén a szakmunkások szakközépiskolája levelező tagozatán a tanítás. Iskolai kezdeményezés hatására az időközben megkopott név megváltoztatására került sor, mely alkalmával Pécs szülöttéről, a munkásmozgalom egyik harcosáról, a spanyol polgárháború mártírjáról Tarr Imréről nevezték el iskolánkat. 1981. szeptember 1.-től jelenlegi helyén, a kertváros-málomi városrészben felépült épületben működik iskolánk. Az új létesítményt nem csak új felszereléssel kellett ellátni, hanem új programokkal is. Innovációs tevékenységet kezdtünk, mely jó hatással volt a pedagógiai munka egészére. 1984-ben a szakközépiskola nappali tagozattal egészült ki. A feladat ellátására tanműhelyek épültek az iskola udvarán. 1989-ben a megnövekedett tanulólétszám elhelyezésére az épület egy emelettel és magastetővel bővült. A folyamatos fejlesztések (új szakok, szakmák, képzési formák) újabb műhelyek, laborok kialakítását

4

tették szükségessé épületen belül és egy - mára már korszerűen felszerelt - új tanműhelyépületben (műszerészek „M” épülete) egyaránt. 1995-ben további tanműhelyépülettel lettünk gazdagabbak. Ez ma a faipari képzéseknek otthont adó „F” épület. A rendszerváltás idején az iskola elnevezése a mindennapi használatban 508. sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolára egyszerűsödött. A hivatalos névváltoztatásra viszont csak 1996-ban került sor, amikor a diákjaink és szüleik, az Iskolaszék, a Szülői Munkaközösség, a tantestület és az alkalmazottak közössége együttes akaratából megőriztük az ismertségünket jelző számot és lettünk 508. sz. Kertvárosi Szakképző Iskola. A 90-es évek elején megérezve a közoktatás és a szakképzés átalakításának szükségességét újabb kísérleti osztályokat indítottunk, felkaroltuk a hátrányos helyzetű és a középfokú képzésből kiszorult gyerekeket. Fejlesztettük a minőségi szakképzést is a technikusképzés bevezetésével. Dél-Dunántúlon elsőként indítottunk 9-10. osztályokat, és kezdtük a 10. osztályra épülő szakképzést. Munkaerőpiaci képzéseket szerveztünk, korszerű (OKJ-s) képzések programjának kimunkálásában, véleményezésében vettünk rész. A gazdálkodók, a működő gazdaság igénye alapján megújítottuk szakmakínálatunkat. Bekapcsolódtunk a kamarák felügyeletével létrehozott mestervizsga-rendszerbe. A Pedagógiai Program korábbi módosításával a 2000/2001. tanévtől kezdődően a kerettantervek kerültek bevezetésre. A 2003/04. tanévben ünnepeltük iskolánk fennállásának 50 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból változtattuk meg nevünket Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskolára, avattunk új címert és iskolazászlót, átadtuk rendeltetésének az új fodrászkozmetikus tanműhelyt. A szakképzés fejlesztését szolgáló, jelentős támogatást nyújtó Európai Uniós pályázatok segítségével 2011-ben átadásra került a Megújuló Szakképzés Háza, az épületgépész szakmák oktatóbázisa. A fél évszázada működő iskola története során mindig középpontban állt, és e program is legfőbb céljául tűzte ki a minőségi szakemberképzést. Történetünk rövid ismertetése után bemutatjuk, hogyan oktatjuk, neveljük diákjainkat, milyen feltételek között végezzük munkánkat, és melyek azok a feladatok, melyeken keresztül el akarjuk érni céljainkat. Ehhez kérem további szíves figyelmét.

5

A PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskola pedagógiai alapelvei, céljai Az iskolánk legfontosabb alapelvei:  Humanizmus,  A személyiség mindenirányú fejlesztése,  Világnézeti és politikai semlegesség, Általános célunk: - Egy olyan iskola megteremtése, amely modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő szakmai és általános műveltségbeli ismereteket nyújt. A tanulók képességeinek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével, praktikus ismeretek elsajátításával készíti fel a fiatalokat a jövő szolgálatára, miközben olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítására törekszik, melynek birtokában képesek lesznek érdekeik felismerésére és érvényesítésére. Az alapelvekhez kapcsolódó nevelési cél- és feladatrendszer: Céljaink, hogy az iskola: érvényesítse a humánus értékeket; közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit; testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes embereket neveljen; demokratikus elveket közvetítő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi-gazdasági, technikai változások közvetítésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre; általános műveltséget megalapozó biztos tudást adjon, magas szintű, a kor követelményeihez igazodó szakmai elméleti és gyakorlati tudást nyújtson, nyitott, széles látókörű szakembereket képezzen, akik a kor követelményei szerint képesek váltani, alapozza meg a folyamatos önképzés igényét, biztosítsa az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség, valamint a képesség szerinti differenciálás elvét, Az iskola oktatási-nevelési tevékenységét átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába. Célunkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha a testület 75 százalékának képzési kultúrájában 30 százalékban megjelennek a kompetenciafejlesztés helyi tantervünkben részletezett elemei. a tanulók váljanak alkalmassá az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotó munkára; a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére; a továbbtanulásra, a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges képességek megszerzésére, - az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztésére.

6

Arra kell törekednünk, hogy tanulóink olyan elméleti és gyakorlati ismeretekre, jártasságokra és készségekre tegyenek szert, amelyek segítségével meg tudnak felelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a gyorsan változó és fejlődő gazdasági szféra támaszt velük szemben. Arra törekszünk, hogy tanulóink felkészüljenek az élethosszig tartó tanulásra, a többszöri szakmaváltásra. Feladataink: - a Nemzeti Alaptantervnek (NAT-nak) megfelelő általános ismereteket nyújtó oktatás, - a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés, - olyan tanulók nevelése, akik képességeik szerint sajátítják el az általános műveltségbeli és a szakmai ismereteket - nyitott, a világban tájékozódni tudó, gondolkodó, kreatív gyermekek képzése, nevelése, akik később képesek önálló ismeretszerzésre, pályaválasztásra és kommunikatív képességeik fejlesztésére, - eredményes továbbtanulásra való felkészítés. - A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása - A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása - A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe o a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges képességek kialakítása, o az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, o

kompetencia alapú oktatás elterjesztése.

o A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, o a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, o a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése o az esélyegyenlőség érvényesítése o újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése o szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása o egyéni fejlesztési tervek készítése, megvalósítása o digitális írástudás elterjesztése -

a 9. osztályokban a felzárkóztatás, melynek keretében: o alapkészségek, képességek fejlesztése, o a tanulók probléma-megoldó gondolkodásának fejlesztése, (konkrét feladatok segítségével) o a különböző tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások kidolgozása o az önismereten, a folyamatos ellenőrzésen alapuló tanulási szokások, módok, eljárások (tanulásmódszertan) kialakítása, tankönyvek, munkalapok, információhordozók, (könyvtár, kézikönyvek, számítógépes hálózat, stb.) segítségével,

7

o az eredményes munkához szükséges mentálhigiénés feltételek kialakítása: az önnevelés képessége, akarati tulajdonságok, rendszeresség igénye, kreativitás, kommunikációs képesség, egészséges, megalapozott önbizalom, o közösség alakítás, fejlesztés, o munkára szoktatás, nevelés. Ebben a munkában résztvevő minden tanárnak a következő értékekkel kell rendelkeznie: magas szintű, korszerű szakmai, módszertani, pedagógiai tudás, legyen meg benne ezen tudás átadásának képessége, empátiakészsége, legyen példa személyes életvitelével a gyermekek előtt, rendelkezzen jó kommunikációs-készséggel, tartsa fontosnak a folyamatos önképzést, tapasztalatait adja át kollégáinak, legyen nyitott a változásokra, elsősorban ne előadó tanár legyen, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógus, a kompetencia alapú oktatást alkalmazó pedagógusnak rendelkeznie kell a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges képzésen való részvétellel, melyet a jelenlegi TÁMOP 3.1.4. projekten kívül megszerezhetett a HEFOP 3.1.3, HEFOP 3.1.4 projektben, vagy szükség esetén belső továbbképzés révén.

Fejlesztési területek Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét,

8

sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és ennek keretében biztosítja a honvédelmi nevelést. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A hozzánk érkező diákok jelentős részénél tapasztalható a családok működésében mutatkozó zavar. Ez szükségessé teszi a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A családi életre neveléssel és a szexuális kultúra kérdéseivel osztályfőnöki, SZÉK órákon és az egészségnevelési programokon kiemelten foglakozunk. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a

9

motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. Ezt a kompetenciát a szakközépiskolai tanulók esetében nagymértékben fejleszti az 50 órás közösségi tevékenység. Fenntarthatóság, környezettudatosság A diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A természettudományos oktatás-nevelés és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek területének egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. Pályaorientáció Iskolánkba kerülő diákok konkrét szakmára, ágazatra nyertek felvételt. A képzés során be kell mutatnunk a továbblépés, a szakmai fejlődés, illetve az ágazaton belüli szakmaválasztás lehetőségeit. Erősíteni kell a szakmaszeretet, az elkötelezettséget és a továbbképzés szükségességének érzését. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A diákoknak hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. A szakmai ismeretek mellett fontos, hogy eligazodjanak a gaz-

10

dasági életben, vállalkozásukat segíteni, irányítani legyenek képesek. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében biztosítjuk a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén. Médiatudatosságra nevelés Cél, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia megélésére, a mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és a médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével, veszélyeivel. Legyen képes a tanuló válogatni az információkból, és a számára fontosakat ellenőrizze. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének értékelése.

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  megfelelő szókincs  verbális és nonverbális kommunikációs képesség  funkcionális nyelvtan  életkori sajátosságnak megfelelő nyelvi ismeretek  hallott és olvasott szöveg értése és szöveg alkotása  különböző típusú szövegekben való tájékozódás  információk feldolgozása  segédeszközök megfelelő használata (könyvtárhasználat, digitális technika, média, stb.)  érvelés képessége

11

   

empatikus képesség esztétikai érzék kíváncsiság tantárgyra jellemző szaknyelv használata

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  megfelelő szókincs  funkcionális nyelvtan  nyelvi stílusok ismerete  szóbeli interakciók főbb típusainak ismerete  az idegen nyelv nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, etnikai másság elfogadása Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  megfelelő segédeszközök használata  az igazság tisztelete  a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése  mindennapokban használható tudás  problémamegoldó készség  lényeglátás  kíváncsiság  egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás  kreativitásanalízis - szintézis  matematikai fogalmak ismerete  alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján  összefüggések felismerése  tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát  meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket  bizonyítások megértése  matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén

12



matematikai kommunikációs készség

Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  összefüggések felismerése és kifejezése  lényeglátás  fogalomalkotás  esztétikai érzék  kreativitás  rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában  logikai képességek  rajzolási készség  tervezés és kivitelezés  kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvivallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása  kíváncsiság  környezettudatosság  környezet- és természetvédelem  egészséges életvitel  nemzeti tudat megalapozása  európai azonosságtudat  egyetemes kultúra  az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során  bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe  gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében  legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben

13

Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  eszközök megismerése, használata  szövegszerkesztési ismeretek  információkeresés és kezelés  kritikai gondolkodás az innováció területén  kreativitás  munka világában való eligazodás  élethosszig tartó tanulás Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  motiváció  saját tanulási stratégia megismerése és alkalmazása  önismeret  önértékelés, illetve mások objektív értékelése  figyelem  segédeszközök használata Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  egészséges életvitel  mentális egészség  magatartási szabályok alkalmazása  kommunikációs képesség  empátia  problémamegoldó képesség

14

         

európai tudat a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja stressz és frusztráció kezelése változások iránti fogékonyság együttműködés magabiztosság érdeklődés személyes előítéletek leküzdése az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen kompromisszumra való törekvés

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök  az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek  kihívások felismerése, értelmezése  a gazdaság működésének átfogóbb megértése  a pénz világában való tájékozódás  a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeinek ismerete  tervezés, szervezés, irányítás  vezetés  delegálás  az elemzés  a kommunikálás  a tapasztalatok értékelése  kockázatfelmérés és vállalás  egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

15

A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. További releváns kompetenciaterületek A felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában: 1.

2. 3. 4. 5. 6. 7.

8.

Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása Tanulásirányítás – önálló tanulásra való nevelés Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás Értékorientációk, beállítódások fejlesztése (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára.

A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, eljárásai A szakképző és szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy tanulóink alkalmassá váljanak az önálló felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotó munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére. A tanítási folyamat során ki kell alakítani a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének igényét. A tanulóknak alkalmassá kell válniuk egyéb ismeretek befogadására, hasznosítására, az összefüggések felismerésére. Törekszünk arra, hogy a tanulókat – egyéni különbségeikhez alkalmazkodva –, személyre szabottan fejlesztjük. A megvalósításhoz alkalmazandó eszközeink  személyes példamutatás  a meggyőzés, a motiváció,  a számonkérés, ellenőrzés,  a jutalmazás,  a büntetés.

16

A kerettanterv lehetőséget ad az alábbi eljárások alkalmazására:  személyes beszélgetés, megbeszélés  tantárgyak közötti koncentráció,  tanítási órákon kívül tanulmányi kirándulás,  környezeti nevelés,  kulturális és sportrendezvények,  projekthét. A hatékony és motiváló nevelési-oktatási folyamat eredményeképpen tanulóink alkalmassá vállnak a folyamatos fejlődésre, továbbtanulásra, szükség esetén szakmaváltásra.

A képzés rendszere Mint minden oktatási intézmény, így iskolánk egyik alapvető célja és feladata az eredményes tanítás, képzés. Célunk, hogy a hozzánk beiratkozott fiatalok sikerrel vegyék az akadályokat, kihasználják a kínált lehetőségeket, megszerezzék a kívánt végzettséget, szakmát. Intézményünk képzési kínálata rendkívül sokrétű és sokszínű, változó, ezért a továbbiakban az egyes képzési formák általános jellemzőit, felvételi követelményeit, az egyes iskolafokozatok közti átlépés lehetőségeit és a továbbhaladás módozatait részletezzük. Iskolánk a Pécs MJV Önkormányzata által elnyert TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0067 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben c. pályázat egyik megvalósító intézménye. Ezen pályázat keretében a következők kerültek bevezetésre: -

Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatás teljes tanórai lefedettséggel, csoportbontásban,

-

Matematika-logika kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatás teljes tanórai lefedettséggel, csoportbontásban,

-

Egyéb-választott (Életpálya-építési) kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatás teljes tanórai lefedettséggel,

-

2 db 3 hetet meghaladó projekt megszervezése

-

2 db témahét megszervezése

-

Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása

-

IKT (Infokommunikációs technikák) módszerrel tartott tanórák, melynek aránya: 25%. (IKT tanórának számít, ha a tanóra legalább 30%-ban használnak IKT eszközt.)

Ezen területeken 5 éves fenntarthatósággal a 2010/11-es tanévtől folyik az oktatás. Az elérendő ismeretszinteket, a részletes vizsgakövetelményeket az egyes tantárgyak tantervei tartalmazzák. I. Iskolarendszerű képzések: 1. Érettségire felkészítő nappali tagozatos képzések 1.1. Szakközépiskolai képzés – 4 év

17

1.2. Felnőttképzés ifjúsági tagozat – 2 év 2. Szakképző osztályok – 2-3 év 3. Iskolarendszerű, levelező tagozatos felnőtt szakképzés 2 év II. Iskolarendszeren kívüli képzések: 1. Beszámoltató rendszerű felnőttképzés 2.Tanfolyami képzés.

I. Iskolarendszerű képzések: 1. Érettségire felkészítő nappali tagozatos képzés 1.1. Szakközépiskolai képzés A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás továbbépíti, kiszélesíti és elmélyíti az általános iskolai tantárgyi követelményeket. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakközépiskolai kerettantervekben meghatározott fejlesztési követelmények, tevékenységek és tartalmak biztosítják az általános műveltség továbbépítését, valamint a szakmai képzés megalapozását, az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra vagy a munkába állásra való felkészülést. A 8. osztályt eredményesen elvégző fiatal az általános iskolai tanulmányi eredmények figyelembevételével kerülhet szakközépiskolai osztályba. A 9.-10. évfolyamokon közismereti tantárgyak oktatása, és a választott szakmacsoportok szakmai orientációja illetve 2013-tól felmenő rendszerben szakmai alapozó képzés folyik. A 11.-12. évben közismereti és szakmai alapozó oktatásban vesznek részt a tanulók. A szakközépiskolai osztályokban egy választott idegen nyelv /angol, német, horvát/ tanulása kötelező. A szakközépiskolai képzés első szakasza a 12. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul. A tanulók két szinten tehetnek érettségi vizsgát az egyes vizsgatantárgyakból. Az érettségi vizsga kötelező és kötelezően választható vizsgatantárgyakból áll. Kötelező vizsgatantárgyak: - magyar nyelv és irodalom - történelem, - matematika, - idegen nyelv és

18

-

2016. évi érettségi vizsgától kezdve a szakmai alapozó tantárgyak.

Intézményünk a 2016 előtt érettségi vizsgát kezdő tanulók számára a következő kötelezően választható tantárgyakat ajánlja: - fizika, - kémia, - biológia, - testnevelés, - informatika, - földrajz, - szakmai alapozó tantárgyak. A középszintű érettségi vizsga szervezése a továbbiakban is a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan zajlik. Az írásbeli feladatlapok és javítási útmutató központilag készül, a javítás az iskola feladata. A szóbeli feladatok összeállítása a 40/2000.(V.24) sz. miniszteri rendeletben foglaltak szerint az iskola tanárainak feladata. Az emelt szintű érettségi vizsgára – megfelelő jelentkező létszám esetén – iskolánkban, a kötelező érettségi tantárgyakon kívül az alábbi tárgyakból készítjük fel tanulóinkat: - fizika - kémia - biológia - földrajz - informatika A jelentkező tanulók írásbeli vizsgájukat elkülönített csoportban írják. A dolgozatokat nem iskolánkban, a tanulók szaktanárai javítják, hanem /hasonlóan a központi felvételi vizsgához / ezt két független értékelő végzi. A szóbeli vizsga az egyes tantárgyakból 3 fős bizottság előtt történik a fenntartó által kijelölt intézményben. Mivel iskolánk kötelezően választható vizsgatantárgya az informatika, fontos tudni, hogy 2005-től az a tanuló, aki akár közép-, vagy emelt szinten jelesre érettségizik informatikából, – igénye esetén – megkapja az ECDL bizonyítványt is. A korábban letett ECDL vizsga nem váltja ki az informatika érettségi vizsgát. Átlépési, továbbhaladási lehetőségek: - A szakközépiskola 9.-10. osztályaiban tanuló diák – romló tanulmányi eredményei, vagy szakmaváltás miatt –dönthet úgy szeptember hónapban, vagy a következő tanévben, hogy az iskolai munkáját a szakiskolában folytatja. A szülő által megfogalmazott kérést az osztályfőnök véleményezi és az igazgató dönt a továbbhaladás irányát tekintve. - A szakközépiskola elvégzése, az érettségi letétele után a tanuló: - befejezheti, - a felsőoktatásban folytatja tanulmányait, - szakirányban tanulhat tovább, - választhat minden, iskolánkban tanított (8. osztályra, és középiskolára épülő) szakma közül.

19

1.2. A felnőttképzés ifjúsági tagozata. A célok és a feladatok megegyeznek a 4 éves képzésnél megfogalmazottakkal, a képzés néhány fontos jellemző vonása: - a 4 éves szakközépiskolai érettségi ismeretanyagot „intenzív” munkával, 2 év alatt kell a tanulóknak elsajátítaniuk, - készség- és szakmai alapozó tárgyakat nem tanulnak, - a beiratkozás korhatárhoz kötött: 19 év Ezekbe az osztályokba jelentkezhet: - bármely szakmával rendelkező, 20. életévét be nem töltött tanuló, aki érettségi vizsgát szeretne tenni. Az érettségi vizsgára való felkészülés, a vizsga megszervezése és lebonyolítása megegyezik a szakközépiskolai képzésnél részletezettekkel. Az elérendő ismeretszintek, és a részletes követelmények az egyes tantárgyak tanterveiben megtalálhatók.

2. A szakképzés A szakképzés a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja, megteremti a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedést, a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. Alapvető cél, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott követelményeknek, elvárásoknak. Arra törekszünk, hogy képessé tegyük a tanulókat szakmai és más munkatevékenység értő és alkalmazó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre, szakmaváltásra. Iskolánkban évente változó, de egyre növekvő számú (30-40) szakma oktatása folyik, különböző képzési idővel. A szakképző évfolyamokra az OKJ-ben megfogalmazott előképzettséggel: - a 8. osztály elvégzése után, - középiskolai végzettséggel, érettségivel kerülhet a fiatal szakmatanuló. A felvétel további feltétele: - egészségügyi pályaalkalmassági vizsgálat eredménye, - gyakorlati oktatást vállaló munkahely és a tanuló, illetve a szülő közti tanulószerződés, vagy - tanműhelyi férőhely (8. osztályra épülő képzés esetén) A szakképző évfolyamokon a képzési idő szakmánként, iskolatípusonként eltérő: 2 – 3 év. Mivel a tanulók szinte kizárólag szakmai elmélet és gyakorlat órákon vesznek részt, (az elmélet és gyakorlat aránya változó 60-40, 70-30%) a szakmai tantárgyak követelményszintjeit, a szakmai vizsgára bocsátáshoz szükséges ismereteket a szakmai munkaközösségek dolgozzák ki a központi programok alapján. A szakképző évfolyamok közti nyári időszakban a tanuló 2-3-4 hetes összefüggő nyári termelési gyakorlaton köteles részt venni.

20

A szakképzés iskolai célja a szakmai vizsgára való felkészítés. A végső megmérettetés előtt azonban több alkalommal lehetőség van és törvény-adta kötelesség gyakorlati rész-vizsgák teljesítése. A szakképzés záró évfolyamain végzettek: 

szakmai vizsgát tehetnek és befejezhetik tanulmányaikat, elhelyezkedhetnek szakmájukban, vállalkozást kezdhetnek,



nappali vagy levelező tagozaton érettségi bizonyítványt szerezhetnek,



az érettségire épülő szakképzés befejezésekor felvételüket kérhetik felsőoktatási intézménybe.

A sikeres szakmai vizsga után a tanulók új, második vagy további szakmát tanulhatnak, technikus vizsgát tehetnek. Második, vagy további szakma tanulása esetén a képzés a tanulmányi eredmény függvényében tandíjköteles. Abban az évben, amelyikben a tanuló betölti a 21. életévét, új tanévet csak a felnőtt oktatásban kezdhet. A szakképzésben korábban megkezdett tanulmányokat befejezheti, ha nem ismétel, vagy nem halaszt tanévet.

II. Iskolarendszeren kívüli felnőttképzések 1. Beszámoltató rendszerű képzések A Szakképzési törvény szabályozza a képzés feltételeit. Szervezése kiscsoportos képzés esetén lehetséges, havonta 2 nap elméleti konzultációval. És a többi azonos a fentiekkel.

2. Tanfolyami képzések E képzési forma célja egyrészt a munkanélküliek szakmához juttatásának segítése, illetve szakmai átképzése, másrészt a munkaviszonyban álló felnőttek továbbképzése, átképzése, amely munkáltatói igények alapján szerveződik. A Baranya megyei Munkaügyi Központ, illetve a munkaadók és iskolánk közti megállapodás alapján a Felnőttképzési Tagozat évente megpályázza e tanfolyami képzési formában való részvétel lehetőségét. A képzés fő profilja a gépészet, épületgépészet szakirány, de az igényeknek és iskolánk személyi és tárgyi feltételeinek megfelelően más szakterületen is szervezünk tanfolyamokat. A képzési idő 6 hónaptól 1 évig terjed, az elméleti oktatás modulrendszerben folyik. A tanfolyamokra felvételi vizsga nélkül, orvosi alkalmassági vizsgálat után kerülnek a hallgatók a Munkaügyi Központ közvetítésével vagy közvetlen jelentkezéssel. A tanfolyamok szakmai vizsgával zárulnak. A hallgatót tandíjfizetési kötelezettség terhel, amelyet a Munkaügyi Központ vagy a munkáltató átvállalhat.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Céljaink megvalósításához, feladataink végrehajtásához a következő gyermekkép kialakítására törekszünk: - nyitott mindenfajta ismeretre,

21

-

vegye komolyan a tanulást, törekedjék képességei szerinti maximális teljesítmény elérésére, tudatosan készüljön az életre, legyen kitartó, és - ha szükséges - az újrakezdésre képes, legyen gondolkodó, kreatív, érdeklődő, későbbiekben is érezze szükségét az önművelődésnek, legyen igényes környezetére és önmagára, kulturáltan nyilatkozzék meg minden helyzetben, tisztelje a felnőtteket és kortársait is.

Személyiségfejlesztés 1. TERÜLETEI:  tanórai ismeretszerzés – ennek személyiségformáló hatása,  tanórán kívüli tevékenységi területek. 1.1. Tanórai ismeretszerzés:  színvonalas, korszerű alapműveltség,  alkalmazható, a kor követelményeinek megfelelő szakmai műveltség,  nyitottság a változásokra,  tájékozódás az ismeretszerzés különböző lehetőségeiről: számítógép, Internet, könyvtárak,  irányított önképzés az órákon – kutatómunka beszámolók,  csoportmunka, kooperatív technikák  3 hetet meghaladó projekt  témahét 1.2. A tanórán kívüli ismeretszerzés: 

szakköri munka, csoportmunka,



az önfejlesztés egyéni területi: sportkör, művészeti szakkör,



részvétel tanulói pályázatok, versenyek, vetélkedők munkájában.



tanulószoba

2. KÖVETELMÉNYEK: 2.1. A meghatározott tanórai és tanórán kívüli munkában való részvétel során alakuljon ki a tanulóban:  a logikus, kreatív gondolkodás,  az ismeretek felidézésének képessége,  mondandójának világos, szabatos, összefüggő megfogalmazása,  a lényeglátás, az ítéletalkotás képessége,

22

 használja az információszerzés új formáit (Internet stb.),  tudatosan készüljön az életre, legyen meg benne az újrakezdés képessége,  tudjon csoportmunkában dolgozni,  rendelkezzen használható nyelvtudással,  legyen képes felismerni és kibontakoztatni – személyiségére szabott feladatok megoldásával – saját tehetségét egyéni képességeit, 3. FELADATOK:  a személyiségformáló munkában résztvevő pedagógusoknak meg kell találniuk a lehetőségeket, formákat, módszereket ahhoz, hogy a tanítás, tanulás folyamatában minél teljesebben adják át tudásukat,  személyes példával közvetítsenek követendő értékeket a tanulók számára,  az iskola adjon lehetőséget, megfelelő teret a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatásához,  neveljük őket, az önálló véleményalkotásra, saját és mások munkájának értékelésére,  Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók életpálya-építési és a szociális és életviteli kompetenciáit.

Közösségfejlesztés 1. TERÜLETEI: 

osztályközösségek,



tanulócsoportok,



diákönkormányzat, iskolarádió



szabadidős tevékenység,



szaktárgyi, műveltségi versenyek,



művészei csoportok (énekkar, rajz szakkör, fotó szakkör),



színház-, mozi-, múzeum- és hangverseny látogatások,



táborozások, külföldi cserekapcsolatok



osztálykirándulások,



hagyományok,



ünnepélyek.

2. KÖVETELMÉNYEK:  az egyes területeken a tanulókban – kapcsolódva a személyiségfejlesztés követelményeihez – alakuljanak ki a kulturált, adekvát, közösségi magatartási forma,  ismerjék az emberi érintkezés kialakult társadalmi normáit,

23

 tudjon alkalmazkodni az adott közösség céljaihoz,  alakuljon ki benne az empátia képessége,  tudatában legyen egyensúlyban, harmóniában az egyéni és a közösségi érdek,  fejlődjenek egyéni képességei, szélesedjen érdeklődési köre,  vegyen részt a diákélet átfogó, az iskola hagyományait képező programokban, 3. FELADATOK:  az iskola biztosítson olyan változatos szabadidős tevékenységet, kulturális programokat, közös tevékenységet, munkát osztály- és iskolai keretben, amelyek a fent említett követelmények megvalósítását szolgálják,  írjon ki pályázatokat tehetséges diákok, munkacsoportok számára,  iskolai vagy osztálykeretben ismertesse meg a tanulókkal a Magyar Köztársaság állami ünnepeit,  segítse az osztályközösségeket erősítő kirándulásokat (anyagi támogatás) kulturális programokat,  értékelje iskolai szinten az egyes közösségek, tanulócsoportok munkáját. Mit vár tőled az iskola? Mit vársz az iskolától? A kérdésekre a választ az első találkozás alkalmával –iskolai nyílt nap, beiratkozás, tanévkezdés – kell megadnunk. További feladataink: o

Ismerkedés a tanulók körében, az osztályfőnökkel, az osztályban tanító tanárokkal, az iskolával, a környékkel, a várossal. A felsőbb éveseknél is fontos, hogy a nyáron történt dolgok, események, változások a tanulók életében – feldolgozásra kerüljenek.

o

Évente, az éves programban meghatározottak szerint, a szakiskolai és szakközépiskolai osztályokban, az osztályban tanító tanárok, az osztályfőnök vezetésével mikro-értekezletet tartanak, ahol elkészítik, illetve módosítják az egyéni fejlesztési terveket is.

o

Osztálytükör elkészítése – önismereti beszélgetések alapján.

o

Beilleszkedési nehézségekkel küzdők segítése /szülő, osztályfőnök, ODB tagjai, barátok/.

o

A jó hangulat és az együttműködés megteremtése és fenntartása.

o

A légkör javulása jótékony hatást gyakorol a teljesítményekre.

o

Lehetővé tesszük a közösség és a tanulók számára, hogy az osztály és az iskola életében felmerülő feszültségek és konfliktusok rendezésében aktívan és eredményesen vegyenek részt.

o

A tanulói közösségek részt vállalhatnak az ide tartozók felnőtté válásában.

o

Megtanulják a közös döntéshozatal, az érdekek és érvek ütköztetésének technikáit, a másképpen gondolkodás létjogosultságának elismerését, az autonómia vállalását a többséggel szemben és többségi akaratnak való alárendelődés kultúráját.

o

A közvetlen környezet /osztályterem, iskola és környéke/ állapotának megőrzése, vigyázása, szépítése.

o

A tanulókat illetve az osztályközösségeket bevonjuk az ügyeleti rendszerbe.

24

o

Minden közösségben /osztály, DÖK stb./ dicsérettel, jutalmazással erősítjük a pozitív példa hatását.

Közösségfejlesztő programjaink: o

A közösségfejlesztéshez elengedhetetlen az „egyének” jó ismerete, ezért nagyon fontos az egyéni és csoportos beszélgetés a tanulókkal, és a lehető leghamarabb a szülőkkel is. A kilencedikes osztályokban félévig egy szülői értekezletet tartunk /gyerekkel együtt/ rögtön a tanév elején, egy fogadóórát pedig november végén, december elején.

o

Kedvelt és elismert időtöltéseknek, szórakozásoknak pozitív a hatása. Iskolai- és osztályrendezvényeket szervezünk (télapó, karácsonyi, névnapi és születésnapi megemlékezés, diáknap, szecskaavató, szalagavató, iskolán kívül rendezett iskolai sportnap).

o

Osztályrendezvények, testvérosztályok közös programja /teadélután, kirándulás stb./

o

Színvonalas ünnepségek, kulturális programok /közös színház- és mozi látogatás/

o

Évente legalább egy tanulmányi kirándulást, üzemlátogatást szervezünk, melynek érdekében év közben takarékoskodásra neveljük tanulóinkat. A kiránduláson való részvétel önkéntes. Aki nem tud, nem kíván ezeken részt venni, azok iskolai foglalkoztatásáról gondoskodunk.

Rendezvényeink Iskolánk hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitás-tudatának fejlesztése, hazaszeretetük mélyítése, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. Az intézményi szintű ünnepélyek, rendezvények, melyek egyúttal a hagyományápolást is szolgálják - a következők: Nemzeti ünnepeinkről (október 23., március 15.) iskolai szinten emlékezünk meg. Az SzM-mel közösen szervezzük a Szalagavató ünnepséget és a Ballagást. Évente egy alkalommal diáknapot szervezünk. Hagyományosan kedvelt rendezvényeink: a 9. osztályosok vidám avatója, a Mikulás-est, a Farsang. Szakmai napok Simonyi nap Öt, illetve a szakközépiskolában hat tanítás nélküli munkanap áll az intézmény rendelkezésére egy tanévben. Ezek közül négyet közös iskolai rendezvények, a vizsgák zavartalan lebonyolítására fordítunk. Az ötödik nap felhasználásáról a DÖK rendelkezik. Ezen a napon diáknapot tartunk. A hatodik napon sportnapot tartunk szeptember-október hónapban. A tanulóközösségek egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Bejelentési kötelezettséggel, tanári felügyelettel a tanulócsoportok iskolai szervezésben, illetve jutalomként az orfűi üdülőt is használhatják.

25

2 havonta egy alkalommal érdeklődő dolgozók számára az iskolavezetés "tea délután" elnevezéssel olyan fórumot biztosít, ahol az iskolát érintő problémák megbeszélésére kerül sor, kötetlen, oldott hangulatban. 2 havonta egy alkalommal az iskola igazgatója tájékoztatja a diákságot az őket érintő kérdésekről. Itt nyílik lehetőség a tanulók kérdésfeltevéseire. Évente egy-két alkalommal ülésezik a diákközgyűlés. E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tanulók adottságaikat, genetikai lehetőségeket szüleiktől öröklik. A fiatalok fejlődésük nagy szakaszában a családi-otthoni hatások alatt állnak, és ezek tartósak és erősek. Az ifjúvá érésig az iskolai hatások legfeljebb erősítik, vagy gyengíthetik ezeket. A hoszszan tartó iskoláztatás esetén a környezeti hatás nagyobb része áttevődik az iskolára. Iskolánkba kerülő gyerekek családi háttere nagyon változatos. Nem minden esetben sikerül törekvéseinket maradéktalanul megvalósítani. Maximálisan arra kell törekednünk, hogy közösen a szülőkkel, nevelőkkel tanulóinknak azon képességeit fejlesztjük,  amelyek a rejtett adottságaikból,  tehetségéből származik. Tisztában kell lenni mindegyik félnek azzal, hogy  kitartó és céltudatos munkára van szükség,  a folyamatosan változó világ logikus és asszociatív gondolkodást kíván. A lehetőségek minél bővebb skáláját kell felhasználnunk olyan kapcsolat kialakítására, amely az előirt szabályokat nem sérti. A külső környezetből és belső világukból folyamatosan éri tanulóinkat különféle hatás. Fontos feladatunk, hogy  segítsünk a tanulóinknak abban, hogy ezeknek a hatásoknak egy jelentős részét felfogja, értelmezze, és önmaga számára feldolgozható formára alakítsa,  alkalmat adunk arra, hogy bemutathassák a várost, a falut, ahol élnek,  tájékozódjunk arról, milyen a viselkedés kultúrájuk,  türelemmel és következetesen alakítsuk tanulóink személyiségét. Az intézménybe kerülő tanulók többségének bizonyítványa gyenge érdemjegyekről tanúskodik. Felmerül a kérdés, mi okozza?

26

 Akaraterő hiánya,  céltalanság,  nem megfelelőek a módszerek a képességek kibontakoztatáshoz? Sok-sok tényező befolyásolhatja ezt a korosztályt, hiszen nem rendelkeznek kialakult belső kontrollal, ezért önértékelésük is szélsőséges. Szükséges közösen átgondolni a világban betöltött helyünket, szerepünket, azaz mi a dolgunk, mit akarunk elérni, mi módon, milyen eszközöket tartunk alkalmazhatónak? Tapasztalatból tudjuk, hogy a nehézségekkel küzdő gyermekek legfontosabb jellemzője a tervező magatartás hiánya és a meggondolatlanság. Ezek leküzdése érdekében: 

fejlesztjük a tervezéssel kapcsolatos készséget;



önuralomra neveljük diákjainkat;



önbecsülésüket összekötjük az önismerettel,



tanulási módszereket mutatunk, amelyek közül kiválaszthatja a számára leghatékonyabbat.

Az oktatásban elszenvedett kudarcok és frusztrációk lehetséges okai igen változatosak. Az okok egy része, abból adódik, hogy a tanuló olyan üzenetekkel és követelményekkel szembesül, amelyek néha értelmetlenek számára. Minden tanuló rendelkezik a tanuláshoz szükséges képességgel, hogy a megismerés útjait be tudja járni, sőt új utakat is fel tud fedezni. Ha azt akarjuk, hogy tanulóink megismerjék képességeiket és elkerüljük a kognitív zűrzavart, ehhez gondolkodási és tanulási képességeiket kell fejlesztenünk. Munkánk során figyelmet fordítunk arra is, hogy 

a tanár- diák interakcióban a valóságos értékelő magatartás valósuljon meg,



a diákok intellektuális és interperszonális teljesítményéről reális képet alakítsunk ki,



következetesen dolgozunk, ahol a dicséret, az elismerés és – kellő pillanatban – a mosoly sem hiányozhat.

A tanulási kudarcok és a viselkedési problémák – amelyek az elvárások teljesítésének képtelenségéből, vagy ezek elutasításából erednek – szocializációs zavarok. Deviáns viselkedés kialakulásának több oka is van: 

szocializációs folyamat sérülése



konfliktuskezelés problematikája



családi ártó hatások



iskolai kudarcok, rossz eredmények



erős idegrendszeri ingerlékenység



rossz társasági kapcsolatok

A deviancia súlyosabb eseteinek tényezői a következők lehetnek: o

alacsony intelligencia

o

agresszivitás

o

hazudozási hajlam

27

o

negatív énkép

o

negatív családkép

o

súlyos magatartási zavarok

o

kimaradás az iskolából

A veszélyeztetett gyerekek száma az utóbbi években egyre növekszik az iskolánkban. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek személyiségproblémáit a viselkedési zavarok és tanulási kudarcok jelezhetik. Az iskolai oktató–nevelő munka önmagában nem képes a szülői nevelés hátrányait, hiányosságait kompenzálni.  Az iskolában alapvető követelmény a rend. Azok a tanulók, akik nem képesek a beilleszkedésre deviánsnak minősülnek.  A pedagógustekintély túlzott őrzése agresszív, lázadó megnyilvánulásokat eredményezhet.  Devianciát okozhat a túlzott teljesítménykényszer. Ugyanígy devianciát jelenthet, ha valaki rossz tanuló akar lenni. A pedagógus minden megnyilvánulása modell értékű. Kapcsolata, barátságos, segítő, pártatlan magatartása az osztály számára mintául szolgál. Negatív bánásmódja hasonló diák-megnyilvánulást eredményezhet: 

a kevésbé merev, kevésbé strukturált környezetben a szociális-emocionális célok elfogadása jobban kedvelt; fokozódik a magatartási rendellenességek iránti tolerancia is



a túl direkt oktatás, a szinte kizárólag a feladatra koncentrálás leszállítja az interakciós szintet



egyensúlykeresés a gyerekközpontú nevelés és a teljesítményorientált nevelés között



a nevelő próbálja megérteni a tanuló viselkedésének okát, több empátiával forduljon a deviáns tanuló felé

Az iskola:  alkalmaz speciális szakembereket a deviáns tanulók kezelésére (ifjúságvédelmi felelős)  változatos nevelési-oktatási feltételeket biztosít a különböző képességek kibontakoztatása érdekében  megfelelő kapcsolatot alakít ki a nehezen kezelhető tanulók szüleivel, gondviselőivel  idejekorán felismeri a deviáns cselekedeteket, egyénileg kezeli a beilleszkedési zavarral küzdő tanulókat 

„gyerekvédelmi szűrőként” működik, azaz időben felismerve a problémát gondoskodik a szükséges segítségről

 preventív tevékenységet végez, amelynek célja a veszélyeztető tényezők kialakulásának vagy hatásának megakadályozása, illetve visszaszorítása. Az időben történő felismerés és a célzott segítségnyújtás az alapja az előrelépésnek.

28

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az ember akarva, akaratlanul egész élete során a tehetségre és a képességeire alapozhat. Minden gyermek természettől fogva tehetséges, és még a veszélyeztetett is ígéretnek születik. Mindenkiben meg van a képesség arra, hogy megfelelő ösztönzéssel és támogatással kibontakoztassa adottságait. Az akarati tényezők sokrétűek. Az intézményünk tág teret biztosít a hozzánk kerülő tanulóknak, hogy az elképzelt céljaikhoz vezető út kevésbé legyen göröngyös. Odafigyelünk arra, hogy -

a motiváció ne legyen manipulálás,

-

a kudarcok okait segítsük feltárni,

-

a képességek csak úgy tudnak fejlődni, ha lehetőséget adunk a tanulónak az általa elvégzett és megtanult dolgok áttekintésére, értékelésére és a jövőre vonatkozó tanulságok vagy célok megfogalmazására.

Minden ember a gondolataival irányítani tudja érzelmeit - és ez fordítva is igaz. Nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a belső mozgatórugó, célok, vágyak az érzelmeken keresztül jutnak kifejezésre. Ugyanígy az érzelmek mutatják meg azt is, hogy a dolgok mit is érnek. Éppen ezért hangsúlyt fektetünk, -

az iskolai hagyományok ápolására,

-

osztályfőnöki órák tematikájára,

-

tantárgyakon belüli lehetőségekre,

-

az iskola környezetére,

-

gyermekközpontú légkör kialakítására.

A művészi képességek kibontakoztatásához az egyes tantárgyak megadják az alapot. A szakkörök igény szerint kielégíthetik az ilyen jelegű tevékenységet. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. Tantárgyanként, maximum 15 fős csoportok részére szervezzük elsősorban a szakmai, tantárgyi és egyéb versenyeken résztvevő tanulók számára. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, - a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik a intézményvezető engedélyével a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Az iskolai sportkör (ISK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők.

29

Iskolánk biztosítja a sportfoglalkozások minimális időkeretét: tanulócsoportonként heti 1 sportóra, évfolyamonként 2 sportköri foglalkozás. Az ISK, mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik az alábbi sportágakban: - fiú, lány labdarúgás, - fiú kosárlabda - aerobic - fiú, leány atlétika - természetjárás, vízi túra. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges és kötelező. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az illetékes igazgatóhelyettes irányítja. Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használati rendjéről a könyvtár házirendje intézkedik. Az ifjúsági stúdió az iskolai diákönkormányzat szervezésében működik, éves munkaterv és havi program alapján. A stúdió élén diák önkormányzati vezetés áll. Tevékenységét az igazgató által megbízott stúdióvezető tanár segíti, a működéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételek az intézmény költségvetéséből fedezhetők. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon részvételért térítési díj fizetendő. Tanulóink a következő évente megrendezendő tantárgyi és egyéb iskolai, települési és országos meghirdetésű versenyeken vesznek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Versenyek Évente október-novemberben helyi, iskolai Kazinczy szép-kiejtési verseny zajlik szakközépiskolai tanulók közreműködésével. Februárban szervezzük a megyei magyar nyelv és irodalom versenyt a szakközépiskolások részére. Márciusban 1848-as vetélkedő és kiállítás. Április 11. a költészet napja - iskolai rendezvény író-olvasó találkozó keretében. Két fordulós háziverseny a szakközépiskolai tanulók részére matematika és fizika tantárgyból. Minden tanév februárjában zajlanak iskolánkban az angol nyelvi versenyek. Tanulóink részt vesznek a megyei német tanulmányi versenyen. Természettudományos vetélkedőket szervezünk a tudatos vásárlás napján, az egészségnapon és a víz világnapján. A szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó tanulmányi versenyek részletezése a szakmai programokban találhatók. Iskolánk ad otthont az Országos Középiskolai Fotó Kiállításnak. A Szakma Kiváló Tanulója versenyek iskolai, területi, országos fordulóiban tanulóink is részt vesznek.

30

A tanév végén szervezzük a Simonyi Károly Elektrotechnika Versenyt. Sportversenyek és rendezvények: 

leány kézilabda: megyei középiskolás bajnokság o téli teremtorna, o Diákolimpiai mérkőzés sorozat



leány torna: középfokú iskolák megyei tornaversenyén



leány aerobik: Diákolimpia versenyei



gyorskorcsolya Diákolimpia megyei, esetleg országos szinten



fiú atlétika: o EK rendszerű csb. o mezei futó Diákolimpia o középiskolás ISK csb. o diákolimpiai pályabajnokság



leány labdarúgás: házibajnokság o városi középiskolás bajnokság o megyei középiskolás kupákon való részvétel



fiú labdarúgás: házi bajnokság o városi középiskolás bajnokság o diákolimpiai mérkőzések megyei, területi, országos szinten (továbbjutástól függően) o megyei középiskolás kupák



fiú kosárlabdázás: házi bajnokság o megyei középiskolás bajnokság o diákolimpiai mérkőzések o megyei középiskolás kupák



streetball bajnokságok, kupák megyei, országos szinten

Megrendezzük, illetve részt veszünk a pedagógusok országos kosárlabda tornáján. A végzős diákok részére ballagásuk előtt éjszakai sportnapot tartunk. Évente igény szerint sí tábort és vízi tábort szervezünk.

Iskolánk ifjúságvédelmi tevékenysége Intézményünkben nagy számban található szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, állami gondozottakat is nevelünk, oktatunk. A tantestület több tagja kiemelten foglalkozik az őket érintő problémákkal. Tartják a kapcsolatot az önkormányzat gyámügyi szerveivel, a szülőkkel és a hatóságokkal, iskolai szinten az osztályfőnökökkel.

31

A szociális hátrányokkal küzdő családok iskolánkban tanuló gyermekei a következő költségtérítéseket, kedvezményeket kérhetik: -

tankönyvtámogatás,

-

tandíjkedvezmény, tandíj mentesség a másodszakmát elsajátító tanulóknál.

Az állami gondozott tanulók iskolánkban is teljes tandíjmentességet élveznek. Iskolánk rendelkezik egy alapítvánnyal, melyet egy nyugdíjban lévő kollégánk, Kardhordó Kálmán hozott létre. Az alapítvány elnevezése: "Jobb Sorsért". Célja: Iskolánk nehéz anyagi körülmények közötti élő tanulóinak támogatása (tankönyv, tanszer, ösztöndíj, segély, tanulmányút stb.). A támogatás feltételei: -

rászorultság,

-

legalább jó tanulmányi eredmény,

-

a támogatásra pályázatot kell benyújtani.

Az ifjúságvédelmi feladattal megbízott pedagógusok teendőiket kötött munkaidejükben látják el. Tanév elején a tanulók körében önkéntes alapon felmérést készít szociális helyzetükről. Ennek alapján osztályok, szakmacsoportok a tankönyvek árától függően tankönyvtámogatásban részesülnek. Egyéni elbírálás alapján étkezési hozzájárulást, úgynevezett tartós tankönyvet kapnak. Fogadóórájukon kereshetik fel a szülők, tanulók egyéni problémáikkal. Rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel, osztályfőnöki munkaközösség vezetőkkel. A Gyerekjóléti Szolgálattal, a területi szociális központokkal, Nevelési Tanácsadóval, Gyámhivatallal, a védelem alatt álló tanulók utógondozóival, Polgármesteri Hivatallal, Rendőrséggel, Kollégiummal alkalmanként tartanak fenn munkakapcsolatot. Részt vesznek az ifjúságvédelmi felelősök számára rendezett értekezleteken. Előkészítik és részt vesznek a Jobb Sorsért Alapítványhoz beadott kérelmek elbírálásában. Nyilvántartási feladataikat a tanuló-nyilvántartással megbízott adminisztrátor látja el.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az osztályfőnöki és szaktanári tevékenység, mint a nevelési folyamat része kiterjed a pedagógiai munka minden mozzanatára. Számol a tervezett, céltudatos nevelő hatásokkal, a fiatalok önfejlesztő, önirányító képességével, a különféle környezeti, társadalmi, kulturális, gazdasági, közéleti tapasztalatok feldolgozásával. Általános és speciális nevelési feladatok megoldásával az iskolai nevelés átfogó célját szolgálja. Ma a hátrányos helyzetűek, - munkanélküli, alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekei, romaszülők gyermekei, - képzésével kapcsolatos nehézségek leggyakoribb oka, az önálló tanulási készség, a megfelelő családi háttér, az alapvető írási, olvasási készség hiánya. Képzésük, csak akkor lehet eredményes, ha az önértékelés, az önbizalmat erősítő tanulási formákat, szociális és mentálhigiénés gondozást, az ehhez szükséges pedagógiai módszereket helyezzük előtérbe egyénre szabott, teljesítményorientált képzési programokon keresztül. A hátrányos helyzetűek képzésénél a következőknek kell érvényesülnie:

32

-

hiányzó alapismeretek pótlása,

-

pályaorientáció,

-

tanulási és munkamotiváció fejlesztése,

-

a személyiség stabilizálása,

-

tanulási képességek, kommunikációs készségek fejlesztése,

-

önálló életre nevelés,

-

szociális és mentálhigiénés gondozás, krízishelyzetek kezelése,

-

munkavégző képesség fejlesztése.

E célkitűzések megvalósítását szem előtt tartani a felzárkóztatási program keretén belül, melynek lehetőségei: -

tanév elején felmérés készítése,

-

a tanulás tanítása

-

a hozott hiányosságok pótlása (az általános iskolai anyag átismétlése, rendszerezése),

-

alapkészségek gyakoroltatása (írás, értő olvasás, számolás)

-

kommunikáció fejlesztése,

-

korrepetálások beindítása,

-

tanulószobán való tanulás, ahol, felkészült pedagógus segíti a tanuló munkáját

-

tanítási órákon belüli csoport- és differenciált foglalkozások

-

tanulópárok szervezése,

-

tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások során szerzett tapasztalatok felhasználása az ismeretszerzésben,

-

a gyengébb képességű tanulók tudatos motiválása az új ismeretek elsajátítására egyéni terhelhetőségük figyelembevételével.

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Tantárgyanként, max. 20 fős csoportok részére szervezzük. A nappali tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik. Az SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók egyéni és kiscsoportos fejlesztését iskolánk szakemberei és utazó fejlesztőpedagógusok végzik az Éltes M. EGYMI-vel minden évben megkötött együttműködési megállapodás alapján.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A pedagógiai munka fontos részét képező feladatot elsősorban az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnöki munkaközösség vezetők és az osztályfőnökök közreműködésével végzi. Az osztályfőnök a tanulók szociális helyzetében bekövetkezett változásokat jelzi az ifjúságvédelmi felelősnek.

33

A támogatások és azok mértének elbírálásában az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök, az osztály-diákbizottság és a Diákönkormányzat vesz részt. A szaktanár, az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős szükség esetén felveszi a kapcsolatot a családsegítő intézettel, javaslatot tesz az önkormányzat felé egyszeri szociális, beiskolázási, rendszeres családvédelmi, nevelési segély folyósítására. Az ifjúságvédelmi felelős együttműködve a családsegítő intézettel javaslatot tesz a tanuló kollégiumi elhelyezésére, súlyosabb esetben állami gondoskodásba vételre. A szociálisan rászoruló tanulók kedvezménnyel, vagy ingyenesen vehetik igénybe az iskola térítésköteles szolgáltatásait. A kedvezmény mértékéről illetve az ingyenességről az osztályfőnök javaslatára, az osztály diákbizottsága, ifjúságvédelmi felelős véleményének ismeretében az igazgató dönt.

Szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az elmúlt időszakban jelentős mértékben hangsúlyossá vált az oktatási intézmények kapcsolattartása környezetükkel. Iskolánkban stratégiai cél, hogy a szülő, tanuló, iskola együttműködése több síkon is jól működjön. a)

b)

c)

d)

Szülői Munkaközösség (SZM) működése: 

A tanév indulásakor az új osztályokból szervezik, bővítik választmányukat.



Jelenlétükkel, szervezőkészségükkel segítik az iskola rendezvényeit. (Szalagavató bál, ballagás, osztálykirándulások, sportnapok, diáknapok, iskolai versenyek, osztályfőnöki órák).



A választmányi gyűléseiken vitatják meg az aktuális kérdéseket, véleményükkel segítik az iskola nevelői, pedagógiai munkáját.

Szülői értekezletek rendszere: 

Évente kétszer tartunk szülői értekezletet.



Az őszín a tanévkezdés feladatait, és az éves programot hirdetjük meg.



Tavasszal a féléves munkát értékeljük és a tanulmányi helyzetet analizáljuk.



Az éves értekezletek mellett, ha az osztály gyenge tanulmányi eredményt nyújt, az osztályfőnök kollégák hívjanak össze rendkívüli szülői értekezletet.

Fogadóórák: 

Az iskolában tanító, oktató kollégák minden tanulmányi év szeptember végéig hirdetik meg és rögzítik fogadóóráikat a diákok ellenőrző könyvébe és azokat heti rendszerességgel tartják meg.



A gyengén tanuló, sokat mulasztó gyerekek szüleit, képviselőit levélben is kiértesítik.



December elején és áprilisban általános, központi fogadóórát tartunk, melyen minden iskolánkban tanító, oktató tanár részt vesz.

Nyílt napok szervezése:

34



Iskolai nyílt napot minden év novemberében szervezünk. A rendezvény elsősorban a beiskolázást, leendő tanulóink tájékoztatását kell, hogy szolgálja, de szívesen látjuk a már nálunk tanuló diákok hozzátartozóit.



Az iskola vezetése nyitott a szülői kérések, megkeresések előtt.



A szakmai oktatás és gyakorlati képzés kérdéseivel iskolánkban a szakképzési igh.- és a gyakorlati oktatásvezetők foglalkoznak



Általános nevelési, oktatási, beiskolázási kérdésekkel az iskola igazgatója és az igazgatóhelyettesek foglalkoznak.



A szakközépiskolai oktatás a szakközépiskolai igazgatóhelyettes.

Iskolánk tanulói túlnyomórészt az ANK Kollégiumában kapnak elhelyezést és ellátást. A két intézmény között jó a munkakapcsolat, kommunikáció. Ez több szinten is megnyilvánul. 

A kollégium az iskolai tájékoztatása alapján az iskolai szülői értekezletekhez, fogadóórákhoz, rendezvényekhez igazítja szülői tájékoztatóit.



Kölcsönösen látogatjuk, megtiszteljük egymás rendezvényeit és ezeket az alkalmakat is kihasználjuk a két intézmény kapcsolatainak kibővítésére.



A kollégiumi nevelők és az osztályfőnökök rendszeres kapcsolatot tartanak fenn.



Az iskola pedagógusai és a kollégium nevelői az időszakos jegyellenőrzések alkalmával is tájékozódnak az érintett diákok előmeneteléről.



A pedagógiailag nehéz, problémás gyermekek ügyeit körültekintően, segítő fórumok bevonásával, együttműködve oldjuk meg.



A tanulók munkájával, életével kapcsolatos fontosabb információkról tájékoztatjuk egymást, valamint a szülőket az egészségesebb, jobb kapcsolatok érdekében.

A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI: Évről-évre nyíltabbá válik a pedagógusok kapcsolata a szülőkkel. Kölcsönösen látogatjuk egymás rendezvényeit. A Szülői Munkaközösség vezetői állandó meghívottjai az iskolai rendezvényeknek, s e meghívásnak egyre gyakrabban eleget is tesznek. Közösen szervezzük a külföldi partnerekkel kapcsolatos rendezvényeinket. Ünnepségeink rendezésében, lebonyolításában is egyre több szerepet vállalnak a szülők. Az iskola vezetése is gyakran kap meghívást a SzM rendezvényeire, ahol kötetlen formában, vagy fórumszerűen tesznek fel kérdéseket, adnak ötleteket, javaslatokat a szülők. Az ilyen alkalmak nyílt, őszinte hangvétele fontos mindkét fél részére, hiszen közös célok megvalósulása érdekében történik. A kollégiumi nevelőkkel az egyre gyakoribb találkozás ad lehetőséget a kapcsolatunk továbbfejlesztésére. Közös rendezvények szervezése, illetve a rendezvényekre történő kölcsönös meghívás lehet egy másik lehetőség. A különböző oktatási létesítmények közös pályázati tevékenysége eredményeként létrejött intézményi hálózatban a pedagógusok új típusú együttműködését alakítjuk ki: megismerjük és megvitatjuk egymás jó kompetenciafejlesztő gyakorlatát, szakmai tapasztalatainkat folyamatosan megosztjuk egymással.

35

A szülő kötelessége A szülőkkel szemben a nemzeti köznevelési törvény a következő elvárásokat fogalmazza meg: „72. § (1) A szülő kötelessége, hogy a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.”

A tanulók beszámoltatásának formái, rendje, korlátjai Iskolánkban alkalmazott értékelési formák: 

A tanulók munkájának folyamatos megfigyelése (órai munka értékelése)



A szóbeli felelet értékelése  Tanórai feleltetés  Kiselőadás



Az iskolai írásbeli dolgozatok értékelése  Röpdolgozat,  Szódolgozat,  Feladatlap, teszt,  Írásbeli felelet,  Témazáró dolgozat  Javító dolgozat  Próba érettségi dolgozat



A házi dolgozatok értékelése



A gyakorlati tevékenység értékelése  A tevékenység megfigyelésével,  Munkadarab értékelésével.

Intézményünk a pedagógiai programban, a helyi tantervben és az SZMSZ-ben már korábban is több területen fogalmazott meg közös követelményeket a tanulók értékelésével kapcsolatban. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy az értékelésünk kiszámítható és biztonságot nyújtó legyen a tanuló és a szülő számára is egyaránt.

36

Egy tanítási napon kettőnél több témazáró, vagy ennél nagyobb dolgozat nem iratható. A dolgozatírást egy héttel előbb be kell jelenteni, a témakört, a követelményeket és az értékelés szempontjait ugyanekkor közölni kell a tanulókkal. A tervezett dolgozatírást egy héttel előbb a szaktanárok beírják az osztálynapló tantárgyi haladási rovatába. Amennyiben már két ilyen bejegyzés található az adott napon, harmadik nem kerülhet a naplóba. Ha ez a harmadik valamilyen oknál fogva máskor nem iratható, illetve egyéb probléma esetén az osztályfőnök koordinál a kollégák között. Azért, hogy különbséget lehessen tenni a szóbeli feleletek és a kisdolgozatok, valamint a témazáró jegyei között, megkülönböztető színeket alkalmazunk az osztálynaplóba történő beírásakor. A szóbeli felelet jegyének színe:

kék.

A kisdolgozat jegyének a színe:

zöld

A nagydolgozatok jegyének a színe: piros A nagydolgozatok érdemjegyei jelentősebb súlyt képviselnek a félévi és év végi osztályzatok megállapításánál. A szaktanárok fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy  a megírt dolgozatok a megírás napjától számítva két héten belül kijavításra és beírásra kerülnek az osztálynaplóba,  a tanulók mindig megnézhetik az általuk írt dolgozatokat a kiosztás napján,  a megírt dolgozatokat a következő tanév kezdetéig –osztályonként és tantárgyanként elkülönítve – megőrizzük.  differenciáltan állítják össze az írásbeli anyagát.  a feladat (ok) kidolgozási idejének a megállapításakor mindig figyelembe veszi az osztályban tanulók képességének a szintjét.  a sikertelen dolgozat javítására a szaktanár lehetőséget biztosit – de csak egyszer – a dolgozat kiosztásától számítva egy héten belül ill. azt követő órán.  a dolgozatok kiadásakor ismerteti a típushibákat, valamint a jól sikerült dolgozatok készítőit is név szerint megnevezi ill., értékeli.  nagy létszámú osztályok esetében kettő vagy annál nagyobb csoportbontásban íratja meg az írásbeli számonkérést.  a témazárót megelőző órán – összefoglalón – a tanár már a várható kérdéstípusoknak megfelelően állítja össze a lezáró anyagrész kérdéseit.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai A tanulás-tanítás folyamata két területen zajlik, az iskolában és otthon. A tananyag mennyiségétől, a feladat jellegétől és minőségétől függ, hogy tanulóink milyen házi feladatot kapnak. Általában elmondhatjuk, hogy az otthoni feladatok könnyebbek, és a gyakorlást szolgálják. Az iskolai és otthoni feladatok viszonyát egyfajta egyensúly jellemzi. Arra törekszünk, hogy az otthoni feladatok mozgassák meg a gyerekek fantáziáját, egyben az iskolai feladatok gyakorlását is szolgálják. A házi feladatoknak illeszkedni

37

kell, az iskolában elvégzett munkához. Minden órán tisztázzuk azt, hogy hogyan készüljenek fel a következő órára. Konkrétan elmondjuk, hogy mit hol találnak, és milyen mélységben kell megtanulniuk. Tisztázzuk a füzet, a tankönyv, térkép, példatár és egyéb felkészítést segítő oktatási eszközök, források használati módját, egymáshoz viszonyított arányát. Minden tantárgy esetében megfogalmazzuk, hogy mi a minimum követelmény, amit visszakérünk. A legtöbb tantárgynál év elején kapnak diákjaink olyan általános instrukciókat, amelyeket végig be kell tartaniuk. Arra kell leginkább figyelniük, hogy mi az, amit mindenképpen teljesíteniük kell az adott tantárgy követelményeiből. Lényeges tehát, hogy mindig kapnak világos, pontos felvilágosítást, szempontot az otthoni tanuláshoz. A házi feladat mennyisége lehetőleg ne legyen több, mint amit egy tanórán a tanulókkal képesek vagyunk feldolgozni. Jellegét tekintve a házi feladat lehet írásbeli és szóbeli. Tantárgyanként változó, hogy a szaktanárok melyiket részesítik előnyben. A reáltantárgyak nem nélkülözhetik a feladatmegoldásokat, matematikai példákat, számolási feladatokat, de itt is előfordul olvasásos, szövegértelmezéses feladat. A humán tárgyaknál inkább szóbeli készülést várunk, de az írásbeli feladatokból sincs hiány, (kiselőadás, fogalmazás, nyelvtani példák, házi dolgozatok, vers és műelemzések). A házi feladat jellegét tekintve, a jövőben felértékelődik az otthoni gyűjtőmunka, kutatás. A szaktanárok többsége vázlatot készít a diákokkal. Az iskolában, óra végén meghatározzák azt a szövegrészt (tananyagot, leckét), amelyet a következő tanórán kívánnak számon kérni. A tanulók mindig kapnak szempontokat a tanuláshoz. Az írásbeli feladat lehet személyre szabott, illetve mindenkire vonatkozó. Célunk, hogy tanulóink az otthoni készülés során keressenek, kutassanak, művelődjenek, készüljenek. Az otthoni felkészülés gyakorisága Minden szaktanár saját tantárgyától függően határozza meg elvárásait az otthoni tanulással kapcsolatban. Valamennyi tantárgyra igaz, hogy minden órán kapnak feladatot a tanulók. Figyelembe vesszük, hogy az adott tantárgynál, az egyes tananyagrészek feldolgozása mennyi időt vesz igénybe. Arra törekszünk, hogy a tanulóknak mindig legyen megfelelő időkerete a felkészüléshez, és az sem utolsó szempont, hogy a vidéki gyerekek bejárása mennyi időt von el tőlük. A folyamatosság, a rendszeresség az, ami biztosítja hosszú távon a jó tanulói eredményességet. A tanárok minden tanórán, nevelőmunkájuk minden fázisában ellenőriznek. Az otthoni felkészülés ellenőrzése történhet írásban, és szóban (verbális). Általában feladattól függő, hogy hogyan ellenőrzünk. Az ellenőrzés hagyományos, leggyakrabban alkalmazott módszerei: verbális felelet, összefoglaló óra keretében lebonyolított általános ellenőrzés (szóbeli módszerek). Az írásbeli házi feladatokat ellenőrizhetjük gyors szemrevételezéssel, melynek célja az írásbeli munka meglétének kontrollálása, illetve a feladatok helyességének ellenőrzésével. Az ellenőrzött házi feladatokat a tanárok többsége beszámítja szóbeli felelet értékelésébe. Az otthoni készülés alapjai, forrásai lehetnek a következő oktatási, tanítási eszközök: tankönyv; iskolai füzet; munkafüzet; szöveggyűjtemény; függvénytáblázat; példatár; számológép; idegen nyelvű szótár (nyomtatott szótár), szótár füzet; földrajz és történelem térképek; szakirodalom /tanár által adott forrásmunka, könyvtári könyvek, lexikonok, folyóiratok stb./; televíziós műsor; Internet; videós anyagok, filmek, /CD, DVD/.

38

Az osztályfőnökre egyre több feladat hárul. Ők azok, akik a tanárok és diákok közötti koordinációt végzik. Amennyiben a diákok úgy látják, hogy az otthoni felkészülés elvei sérülnek, osztályfőnöküknek jelezhetik. Pedagógiai célunk az, hogy ne legyenek túlterhelve diákjaink! Rá kell szorítanunk tanítványainkat az otthoni munkára, ezért van szükség teljesíthető feladatokra, pl. projektmunka

A tanulók értékelése A pedagógiai értékelés legáltalánosabban elterjedt módja az osztályzás. Tanulóink teljesítményét a hagyományos módon, az ötfokozatú osztályzatokkal és érdemjegyekkel értékeljük. Ezt a formát kötelező módon egészítjük ki szöveges értékeléssel. A tanulók tanulmányi és szakmai előmenetelét tantárgyanként havonta legalább egy érdemjeggyel értékeljük. A tanórán a szaktanár az alábbiakat értékelheti érdemjeggyel: 

szóbeli felelet,



írásbeli felelet (röpdolgozat, szódolgozat),



órai munka,



gyűjtő munka,



tantárgyi teszt,



témazáró dolgozat,



házi dolgozat,



ellenőrző gyakorlati feladatok,



témahét



projekt munka.

Az érdemjegyek megállapításakor törekszünk az objektivitásra. A tanulók tudásának értékelése ötös rang-skálán történik a teljesítményének százalékos megítélése alapján az alábbiak szerint: 

jeles (5) 90-100 %,



jó (4) 70-90 %,



közepes (3) 50-70 %,



elégséges (2) 30-50 %,



elégtelen (1) 30 % alatti teljesítmény.

Általában elmondható, hogy: 

jeles az a tanuló, aki a tananyagot megismerő alkalmazás szintjén tudja,



jó a tanuló tudása, ha a felidézett szabályt, témát alkalmazni tudja,



közepes eredmény az adott szabály alkalmazásának a szintje,



a reprodukálás szintje elégséges,



a ráismerés, megnevezés szintje még elégtelen.

39

A tanuló értékelése során csak a - szaktanárok által - megtanított tananyag, ill. a tanulókkal előzetesen ismertetett követelmények kérhetők számon. A pedagógusok a tanítási folyamat során tájékoztatják a tanulókat, hogy az adott ismeretanyag kevésbé fontos, fontos, nagyon fontos. A fontossági súly ismertetése szükséges a követelményekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz. A tanulók elbírálása az iskola szuverén hatáskörébe tartozik. A tanulók érdemjegyeinek meghatározása olyan döntési jogkör a pedagógus számára, melybe semmilyen felügyeleti szerv, a munkahelyi vezető sem szólhat bele. Éppen ezért az intézmény pedagógiai felelőssége igen nagy ebben a kérdésben. Az új köznevelési törvény szerint a tanulók független vizsgabizottság előtt bizonyos időszakokban vizsgára kötelezettek. Ez mutatja igazán, hogy az iskola abban a környezetben, szervezeti keretekben hogyan tudott élni szakmai önállóságával. A hagyományos (nem teszt teljesítmények) teljesítményfajták osztályzattal történő értékelése esetén a viszonyítás rangskálán történik, ennek pedig az a jellemzője, hogy a skála fokai között a különbség nem egyforma. Az osztályzattal történő mérés esetén tehát a teljesítményt nem mérjük, hanem becsüljük. Ez abban jelenik meg, hogy -

ugyanazt a teljesítményt különböző tanárok másképp osztályozzák,

-

ugyanaz a tanár ugyanazt a teljesítményt különböző időpontokban különböző jegyekkel értékelheti,

-

az osztályon belüli viszonyítási rendszer miatt a jegyek osztályon kívül nem igazán hasonlíthatók össze.

A tanulók félévi, ill. év végi osztályzatának megállapítása a tanév folyamán szerzett érdemjegyekből - fontossági súlytól függően - átlagszámítással történik. Az év végi osztályzat az egész éves teljesítményt tükrözi, nem a második félévit, ugyanakkor figyelembe veszi az első félévben felgyülemlett hiányosságok pótlását és a változás irányát és nagyságát. A szakmacsoportos alapozó oktatás értékelésénél a féléves, illetve év végi érdemjegyet az elméleti és a gyakorlati jegyek átlagából határozzuk meg. Az elméleti tantárgyak jegyeinek átlaga, ha nem éri el a kettest, akkor a végső jegy kiszámításánál elégtelenként szerepel. Az átlagszámításnál az elméleti jegyek átlagát kétszeres szorzóval vesszük figyelembe. A szakmacsoportos alapozó oktatás félévi, illetve év végi érdemjegye elégtelen, ha az elméleti és gyakorlati jegyekből ilyen módon számított átlag nem éri el a kettest. A szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlati óráinak az elején, az adott óraanyagához szükséges elméleti anyagot a szaktanár kérje számon! Az így szerzett érdemjegy a gyakorlati jegyébe kerül beszámításra. Testnevelés értékeléshez Az aktuális tantervi anyag mozgásanyagának bemutatása  felmentés és hiányzás esetén az elmaradt bemutatás pótlása 30 napon belül történjen meg! A pótbemutatás ügyében a diák feladata, hogy testnevelőjét megkeresve értesüljön annak időpontjáról.  hosszabb betegség, felmentés esetén a testnevelő egyéni elbírálás alapján, 30 napon túli időpontot is kijelölhet a diák számára.  A pótbemutatás határidejének lejárta után a diák az adott, hiányzó feladatának értékeléseként elégtelen osztályzatot kap.

40

Amennyiben a moduláris rendszerű képzésben, adott tananyagegységbe tartozó tananyagelemek / tantárgyak közül valamelyiknek a félévi illetve év végi osztályzata elégtelen lenne, abban az esetben a tanulónak egyszeri lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a teljes tananyagegységből záró dolgozatot írhasson. Amennyiben ez legalább elégséges szintű, illetve, ha félév/év közben minden tananyagelemből / tantárgyból legalább elégséges eredményt ért el, akkor osztályzatát matematikai átlagszámítással, a kerekítés szabályainak megfelelően állapítjuk meg. Amennyiben a záró dolgozat sikertelen, akkor az adott tananyagegység osztályzata elégtelen. A kompetencia alapú oktatás esetén a Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen a naplóban, a Magyar- irodalom, és nyelvtan két külön tantárgyként szerepel, a tanár két külön jeggyel értékeli, azzal a kikötéssel, hogy mindkét tantárgyra ugyanazt az érdemjegyet kapja a tanuló. Magatartás és szorgalom jegyek A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését az osztályban tanító tanárok, gyakorlati oktatók közösen végzik. Az értékelés során figyelemmel kísérik a tanulói tevékenységből lemérhető viselkedését, együttműködési képességét, érdeklődését, szabálytiszteletét, a közösségben való felelősség, feladat vállalását, -viselését, kreativitását, feladatvégző képességét. Általában a 2-5-ös rangskálán meghatározott osztályzatot szöveges értékeléssel is kiegészítik a pedagógusok. Magatartás Lényeges tényező az értékelésnél az igazolatlan hiányzások száma és az év közben kapott büntetési fokozatok. Minősítés az alábbiak szerint történik: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). Példás: a magatartása annak a tanulónak, aki cselekvéseivel, viselkedésével a házirend szabályait betartja közösségi életben segítőkész jó kezdeményezései vannak az osztályközösségben megjelenése, öltözködése, hangneme és az egész egyénisége összhangban áll a morális és viselkedésbeli értékekkel példát mutat igazolatlanul nem hiányzott fegyelmi és fegyelmező büntetése nincs Jó: a magatartása annak a tanulónak, aki a házirend szabályait betartja nem kötelező feladatokat is vállal, és azokat teljesíti is megbízható viselkedése csak elvétve kifogásolható, fegyelmező intézkedésnek legfeljebb egy, enyhébb fokozatát kapta (nem lehet igazgatói vagy kollégiumvezetői intő) igazolatlanul legfeljebb három órát hiányzott képességeinek megfelelően tevékenykedik az iskolai közösségben Változó: a magatartása annak a tanulónak, aki a rá vonatkozó magatartási normákat hiányosan teljesíti a közösséggel való kapcsolata kifogásolható, de fegyelemsértései nem haladják meg a fegyelmező intézkedések utolsó fokozatát (igazgatói intés) az udvariasság szabályait nem mindig tartja be, arra figyelmeztetni kell igazolatlanul legfeljebb 20 órát hiányzott ha fegyelmi büntetése volt, de az azt követő hat hónap alatt magatartásában pozitív változás mutatkozott Rossz: a magatartása annak a tanulónak, aki súlyosan vét a házirend szabályai ellen hátráltatja a közösség működését, fejlődését negatív hatást gyakorol társaira durván, tisz-

41

teletlenül viselkedik, és ezekért fegyelmi büntetést is kapott igazolatlan hiányzása a 20 órát meghaladja Szorgalom A szorgalmat minősítő osztályzat megállapításánál legfőbb szempont az, hogy a tanulónak milyen a munkához való viszonya, illetve ebben milyen szerepet játszik az igényesség, rendszeresség, a kötelességtudat és az érdeklődés. A szorgalom minősítése az alábbiak szerint történik: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Példás a tanuló szorgalma, ha: 

képességei szerint tanul



nem kötelezően előírt feladatokat is elvégez



céltudatosan és igényesen szervezi munkáját



szakmai és egyéb ismeretei gyarapítására külön gondot fordít

Jó a tanuló szorgalma, ha: 

képességei szerint rendszeres munkát végez



érdeklődése szakmai továbbfejlődését biztosítja

Változó a tanuló szorgalma, ha : 

feladatait időnként hiányosan, nem képességeinek megfelelően teljesíti



időnként pontatlan, figyelmetlen



teljesítménye kifogásolható

Hanyag a tanuló szorgalma, ha : 

kötelezettségeit, feladatainak teljesítését elmulasztja



eredménye a képességi szintje alatt marad



megbízhatatlan, érdektelen, közömbös

Az osztályfőnök havonta magatartás- és szorgalomértékelést tart. Az értékelésben az osztályközösség, valamint az osztályban tanító pedagógusok véleményét is kikéri. A kapott jegyek a naplóban és az ellenőrzőben rögzítésre kerülnek. A havi értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló 

pozitív irányú törekvéseit



igyekezetét



akaratát



körülményeit



képességeit



életkori sajátosságait.

Érdemjeggyel és osztályzattal nem értékeljük az érettségi (középiskola) utáni szakképzésben résztvevők teljesítményét testnevelésből, magatartásból és szorgalomból.

42

Szöveges értékelés Az osztályozással kapcsolatos problémák enyhítése, kiegyensúlyozása, elkerülése érdekében a szöveges értékelés szerepe felértékelődött. Milyen lehetőségeket kínál a szöveges értékelés? Alkalmas a tanuló sajátosságainak figyelembevételére, kifejezésére; csökkenthető, elkerülhető a teljesítményszorongás; nem táplálja a tanulók közötti konkurencia harcot; pozitívan befolyásolhatja a tanár - diák - szülő viszonyt; konkrétsége miatt értelmezhetőbb kapcsolatban van az elsajátítási folyamattal, a teljesítménnyel, tehát valamennyi érintett fél számára informatívabb. A pedagógiai szöveges értékelés során nem maradhatunk meg a hétköznapi vélekedés szintjén, hanem mindenkori mérlegelés tárgyát kell, hogy képezze a várható pedagógiai hatás. Ez a kívánalom akkor is érvényes, ha ez nem becsülhető meg minden esetben száz százalékos biztonsággal. A pedagógiailag várható pozitív hatás általános feltétele: -

az értékelés a konkrét teljesítményre, viselkedésre vonatkozik, soha nem címkézés;

-

a fejlődés, a tudás előző fokához kapcsolódik, a perspektíva következő fokát megjelöli;

-

tartalmában komplex: a pozitívumok és negatívumok együttes megjelölését tartalmazza;

-

a továbblépésre vonatkozóan konkrét javaslatokat fogalmaz meg;

-

a címzettek számára érthető;

-

nyelvi megformáltságában differenciált, személyhez szóló.

A szöveges értékelés történhet szóban, írásban, tanórán és tanórán kívül, tanulóhoz vagy szülőhöz intézve is (szülői értekezleten, fogadóórán, egyéni fogadóórán esetleg telefonon). Ez mindössze azt jelenti, hogy a szöveges értékelés nyelvileg különbözőképpen kifejtett, de a fenti kritériumoknak megfelelő. A pedagógus szöveges értékelésre szóban félévente az osztályzatok megállapításakor, illetve a szülői értekezleteken kötelezett.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A kerettanterv az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit nem szabályozza. Cél: a kerettantervben megfogalmazott tantárgyi célok elérésének alapfeltétele, hogy a diákok együttműködő felek legyenek a tanítás-tanulás folyamatában, hogy érdeklődéssel, szívesen tanulják a tantárgyi ismeretanyagot, így jussanak el képességeik maximumához. A tanulás tanítása az egyik legfontosabb cél, ezért minden tantárgy első néhány hetében a tantárgy elsajátításának alapvető jellegzetességeit, követelményeit, a célravezető tanulási módszerek kiválasztását meg kell ismerniük a tanulóknak.

43

A taneszközök kiválasztásának elveit, a tankönyvek, munkafüzetek, szemléltetőeszközök, demonstrációs anyagok listáját a közismereti és szakmai munkaközösségek számba veszik, megtervezik. A kiválasztás fő szempontjai, elvei: - Jól használható, megfelelően tagolt, a fontos információkat, összefüggéseket és a követelmény minimumát egyértelműen jelző tankönyvek legyenek. - Illusztrációs anyaguk segítse az ismeretek, összefüggések megértését, elsajátítását, pótolja a valóságos vizuális élményt. - A tankönyveket és egyéb tanulási segédeszközöket a tankönyvjegyzékről kell választani, ez biztosíték a szülőnek és az iskolának is a minőségre és az átjárhatóságra. - A tankönyvjegyzéken nem szereplő taneszközök használata csak akkor engedélyezhető, ha a munkaközösség, a diákönkormányzat és a szülői közösség egyetértésével történik. - A kerettantervi kötelező tantárgyi ismeretanyagot maradéktalanul tartalmazza a kiválasztott tankönyv; egy tantárgyhoz egy tanévben ne kelljen több tankönyvet megvásárolni. - Tankönyvcsaládokat érdemes választani, amelyek nagyobb pedagógiai egységeket, több tanévet is átfognak, valamint egymással összefüggő tankönyv- tanmenet- tanári segédanyag – munkafüzet – értékelőlapból álló együtteseket. -

A kiválasztott taneszközök alkalmazkodjanak a tanulók életkorához is.

- A kiválasztott tankönyvek csak felmenő rendszerben válthatók le, hogy a tanulóknak a megszokott ismerethordozók lecserélésével ne kelljen igazodniuk egy új tankönyvcsaládhoz. - A kompetencia alapú oktatás területén szükségesek a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges tankönyvek, taneszközök, amennyiben ezek nyomtatott formában nem férhetőek hozzá, akkor elektronikusan, vagy egyes részei kinyomtatva alkalmazhatóak. Ezek alkalmazása a kompetencia alapú oktatás bevezetését segíti. A tanév utolsó egy hónapjának ideje alatt az iskola a szülők rendelkezésére bocsátja a következő tanévben használatos tankönyvek listáját (9. évfolyamon a beiratkozáskor). Minden változtatási szándékot a taneszköz használatának megkezdése előtt fél évvel be kell jelenteni az érintett munkaközösségnek. Végleges döntést a munkaközösség javaslatára a tantestület hozhat.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az adott évfolyamon – legalább elégséges szinten – teljesíti azokat az írásbeli, tudásbeli összetevőket, amelyek alapul szolgálnak a következő évfolyamok tartalmainak elsajátításához. Ezeket a tényezőket valamennyi tantárgy helyi programja tartalmazza, évfolyamokra bontva „A továbbhaladás feltételei” címszó alatt. - Az iskola igazgatója minden év március 15-ig közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, illetve a felkészítés szintjéről, amelyekből a tanulók a következő tanévben tantárgyat választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy melyik pedagógus fogja oktatni az adott tantárgyat. (A tájékoztató elfogadása előtt az iskolai diákönkormányzat és a szülői képviselet véleményét be kell szerezni.) A tanuló május 20-ig adhatja

44

le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha iskolaváltás miatt a tanuló nem tud élni e választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. Szabadon választott tantárgyakat választani nem kötelező, ez tehát nem jelenti a továbbhaladás akadályozását. A választott tantárgyban megkezdett tanulmányokat viszont a tanév végéig folytatni kell. - A tanuló igazgatói engedéllyel módosíthatja választását. (A tantárgyválasztással, annak módosításaival összefüggő eljárási kérdéseket az iskola házirendje szabályozza.)

A hátrányos megkülönböztetés tilalma Az iskolában tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból. Különösen a gyermek vagy hozzátartozói, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt. Ennek megfelelően a gyermek, tanuló hátrányos megkülönböztetésének minősül minden olyan – közvetlen vagy közvetett – különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés (a továbbiakban együtt: különbségtétel), amelynek célja vagy következménye az iskolai oktatás terén az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása, továbbá a gyermek, tanuló zaklatása. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: a) kizárása a köznevelési törvény alapján igénybe vehető bármely szolgáltatásban való részvétel lehetőségéből, illetve a tanulói, szülői jogok gyakorlásából, b) jogellenes elkülönítése. Zaklatás minden olyan magatartás, késztetés, amelynek célja a gyermek, tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása. Közvetett hátrányos megkülönböztetés minden olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel vagy gyakorlat, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít, mindenkivel szemben azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt vagy személyek csoportját a másik összehasonlítható helyzetben lévő személlyel, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz, jogellenesen elkülönít. Nem minősül ugyanakkor hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő és oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az törvényes célok érdekében, a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az e törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés, nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés. A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell!

A tanuló mindenek felett álló érdekének védelme Munkánk során folyamatosan szem előtt tartjuk a tanuló mindenek felett álló érdekét, Többek között, hogy megfelelő színvonalú szolgáltatásban, oktatásban részesüljön, sok-

45

oldalú fejlődése biztosított legyen; megkapja a megfelelő segítséget képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei korszerűsítéséhez. Ügyeinek intézésében mindenkor körültekintően járunk el, a rendelkezésre álló, a tanuló számára legkedvezőbb lehetőségekkel döntünk.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Egészségnevelési pedagógiai program A mai modern társadalomban az iskolák egészségnevelő, egészségfejlesztő szerepe megnőtt, feladata többrétegűvé vált. A pedagógusoknak és az ő munkájukat támogató segítő foglalkozású szakembereknek (ifjúságvédelmi felelős, iskolaorvos, védőnő…) az oktató-nevelői munkán kívül számos más óvó-védő, értékközvetítő, személyiségformáló, szociális munkát kell felvállalnia. Az egészségnevelési tevékenység igen összetett személyiségformáló, személyiségfejlesztő munka, így nem lehet egyetlen területre korlátozni a megelőzési folyamatot, ahogy maga az egészségnevelés sem csak tanórákon, hanem más szakértő (segítő) szervezetekkel közösen lebonyolított rendezvényeken, valamint más oktatási intézményekkel közösen szervezett programok keretében valósulhat meg. Az egészségnevelési program célja A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit  az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének módjait;  a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét;  az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát;  az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőit (alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás);  a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében;  a társas kapcsolatok egészségi-etikai kérdéseit. Cél: Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.

A prevenció színterei: Iskolai programok Tanórai foglalkozások: 

Szaktárgyi órák témafeldolgozása:

Szaktárgyi órák keretében. (Kiemelve néhány tantárgy: egészségtan, biológia, környezetismeret, testnevelés, kémia, magyar nyelv és irodalom, nyelv órák-ahol idegen nyelvű cikkek fordítására van mód, munkavédelem, orientációs elméleti órák, szakmai órák…)

46



Osztályfőnöki órák:

Osztályfőnöki órák keretén belül, ahol osztályszinten, esetenként egyénileg is beszélgetést kezdeményeznek a megjelölt témával kapcsolatban.

Tanórán kívüli foglalkozások: 

Délutáni szabadidős foglalkozások:

- Osztályrendezvények, testvérosztályok közös programjai (teadélután, kirándulás..) - Sportprogramok: aerobic, asztalitenisz, floorball, kosárlabda, kézilabda, labdarúgás… - Néptánc: különböző népek nemzetiségi táncait tanulhatják az érdeklődők. - Könyvtárban folytatott „búvármunka” során, minden érdeklődő megtalálja érdeklődésének megfelelő olvasnivalót a prevenció egyes területén. - Szakköri munka is lehetőséget biztosít a diákok képességeinek fejlesztéséhez, valamint az adott témában megmutathatják elképzeléseiket.(rajz és vizuális szakkör, - pl. plakátkészítés, színjátszó szakkör történetek feldolgozása - nem csak magyar, de idegen nyelven is, kiállítások szervezése különböző témákban, különböző elkészítési módokban.) - Klubok, tanfolyamok tartásával (AIDS, Fogyi-klub, Tinédzser-klub Elsősegély, Csecsemőápolási…) a pozitív gondolkodás erősítése, az információk, és beavatkozási műveletek, készségek elsajátítása. - Kollégiumi összejövetelek: különböző témák megbeszélése, filmvetítések, a látottak értelmezése. 

Egészségnap:

Ennek keretében a diákok különböző ismereteket szerezhetnek, pl. drog-prevenció, valamint más egészséges életmódot érintő témakörökben. Vetélkedőkkel, totókkal, meghívott előadókkal, vendégekkel színesíthetjük a programot. Anyagi lehetőségeinkhez mérten illetve a program szervezése idején felkeresett szponzorok felajánlásaihoz mérten különálló egészségnapot, vagy diáknappal egybekötött egészségnapot tarthatunk, akár egész hétre kiterjedő egészséghetet. 

Hétvégi iskolai programok a megelőzés jegyében:

Kedvelt és elismert időtöltéseknek, szórakozásoknak igen erős személyiségformáló hatása lehet. Iskolai- és osztályrendezvényeken, melyeken a diákok szívesen vesznek részt (télapó, karácsonyi, névnapi és születésnapi megemlékezés, diáknap, szecskaavató, szalagavató bál, iskolán kívül rendezett iskolai sportnap…). A testnevelési és természettudományi munkaközösség által szervezett hétvégi túrák Iskolán kívüli sportnap lehetőséget ad a megmérettetésekre, az osztályok közötti versengésre (sport, gondolkodtató kvízjátékok, közös főzés osztályonként…) 24 órás sportnap, ahol a játék öröméért szívesen vesznek részt a diákok (csapatok közötti mérkőzések különböző sportágakban) Közösségfejlesztő hatással bírnak a közös mozi és színházlátogatások. 

Szülői értekezlet, fogadóóra:

A szülői értekezleteken a szülőkkel is ismertetjük a házirendet, melyben pl. dohányzással kapcsolatos rendelkezések is rögzítve vannak. Feltehetik kérdéseiket, észrevételei-

47

ket. Azon szülők, akik gyermeküknél deviáns magatartásra utaló jeleket észlelnek fogadóóra keretében jelzést tehetnek az osztályfőnök kollégának, akivel közösen megbeszélhetik a lehetséges teendőket. 

Szakmai tanácskozások, tréningek:

Pedagógusok számára minden hónapban egy fórumnak nevezhető összejövetelen, adott témákban előadásokat hallgathatnak, beszélgetéseket folytathatnak. Külső intézmények szervezésében mód nyílik tréningeken való részvételekre is. Iskolagyűlés, melyen jelen vannak a diákok, és az őket tanító pedagógusok. Az iskolagyűlés első felében adott témát, ezt követően a diákok kérdéseire adott válaszokat hallhatják a jelenlévők. Iskolai Diákönkormányzat munkáját koordinálja a diákmozgalmat segítő pedagógus, aki összekötő feladatot lát el a diákok és a tantestület között. Havonta tréningeken vesznek részt, és minden rendezvényen közreműködők.

Iskolán kívüli rendezvények: A KOPÉ Egyesület szervezésében kortársképzés folyik, melyen a tanulók is sikeresen helytállnak. Az elsajátított ismereteket tanórákon kamatoztatják, valamint társaiknak tartanak előadásokat adott témákból. A Vöröskereszt is indít kortársképzéseket, szervez nyári táborokat. Megalakulhat az iskolában is a Vöröskereszt Ifjúsági Tagozat, melyből tagokat delegálhatunk a városi színtű ifjúsági klubba.

A prevencióban résztvevő, segítő kapcsolatok: Szülők (család) Legfontosabb társ kell, hogy legyen a tanulók érdekében végzett megelőző munkában. A pedagógusnak meg kell nyernie a szülőt, hogy a későbbiekben a gyermek érdekeinek megfelelően tudjanak partnerként együtt dolgozni. A szülők a szülőértekezleten kapott megfelelő információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségnevelési programjait. A drog-koordinátornak, ifjúságvédelmi felelősnek, védőnőnek, iskolaorvosnak jelzést tehet közvetlenül a szülő, ha gyermekénél bármiféle magatartásbeli változást észlel, illetve az osztályfőnökökön keresztül eljuttatott információk segítségével is tud megfelelően intézkedni, ha erre szükség van. Kollégiumi nevelők Diákok nagy számban, kollégiumban töltik hétköznapjaikat és csak a hétvégékre utaznak haza. Ezért nagyon fontos, hogy az itt eltöltött idejüket hasznosan töltsék el. A kollégiumban megvannak a kötelező és fakultatív programok, de ezek mellett a kollégiumban iskolai programokat is lehetőség van tartani. Ilyenkor a kollégium vezetésével előre egyeztetni kell az időpontot. Az összejövetelek célja, hogy együttlegyünk, megismerjük egymást, ezeken túlmenően pedig a beszélgetések alkalmával felhozott témáknak nevelő-oktató hatása is van.

48

Kollégiumi nevelők tartják a kapcsolatot iskolákkal, érdeklődnek a hozzájuk tartozó diákok tanulmánya, magatartása iránt, így pedagógusainkkal együttműködve tudnak még hatásosabban fellépni, segíteni a problémák megszüntetése érdekében. Szülői munkaközösség Az iskola szülői munkaközössége az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat képez oktatási intézményünk és a tanulók szülei között. A jól kialakított kapcsolat során a szülők forrásaikhoz és lehetőségeikhez mérten támogatják az iskolai programokat, rendezvényeket. Részt vállalnak egyes rendezvények szervezésében, jelenlétükkel, pozitív példával járnak gyermekeik előtt. Iskolaorvos Az iskola egészségügyi feladatait jól működő ifjúság-egészségügyi szolgálat látja el, főállású iskolaorvossal, asszisztenssel és ifjúsági védőnővel. Az iskolaorvos és védőnő rendszeresen végez különböző szűrő vizsgálatokat, melyek kiterjednek a tanulók testilelki esetleges problémáira is. Amennyiben az orvos úgy ítéli meg, hogy indokolt lenne a pedagógiai odafordulás vagy a konkrét cselekvés, akkor továbbküldi a tanulót a megfelelő segítő helyre (különböző szakrendelések, gyermek-ideggondozó, gyermeknőgyógyászat, drogambulancia…). Kapcsolatban áll a helyi és regionális gyógyító intézményekkel, azokban a konkrét esetekben, amikor a tanuló valamilyen szakorvosi ellátásra szorul. Védőnői hálózat Rendszeres szűrések szervezésében és végrehajtásában, különböző prevenciós programok elkészítésében, valamint osztályfőnöki órák keretében megtartott előadásokkal nyújt segítséget a védőnő. Különböző témákban egészségnevelési, egészségfejlesztési előadásokat tart, melyek a diákok életét segíthetik a későbbiekben pl: higiénia, párkapcsolatok, családtervezés, rákmegelőzés, önismeret…), valamint az adott témában felmerülő kérdésekben is segítséget nyújt a diákoknak. Az egészségügyi szerveken túl az államigazgatási szervekkel történő kapcsolattartása jelentheti az intézkedést igénylő esetekben a konkrét szakmai támogatást Iskolapszichológus, szakpszichológus (klinikai, gyermek) Az iskolaorvos alapvetően a testi tünetek felismerésében és szomatikus kezelésében partnere a pedagógusnak. A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segítené a tantestület munkáját. Iskolánk nem foglalkoztat pszichológust, így a diákok vagy azok tanárai az iskola orvosát, védőnőjét esetleg ifjúságvédelmi felelősét kereshetik fel, négyszemközti beszélgetések alkalmával megoldást keresve a problémákra. Külön helység biztosítása elengedhetetlen a négyszemközti beszélgetésekhez, ahol sor kerülhet a zavartalan beszélgetésre. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy elengedhetetlen a szakember bevonása akkor felveszik a kapcsolatot az adott szakterület munkatársaival, mivel csak a szakemberek tudják pszichodiagnosztikai módszerekkel pontosan feltárni, valamint pszichoterápiás eszközökkel kezelni a tanulók lelki problémáit Gyermekjóléti Szolgálatok, Nevelési Tanácsadók

49

A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási esetekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok munkatársai. Az officiális kapcsolat részleteit jogszabály rögzíti, de ezen túlmutató szakmai szerepe van a kooperációnak. Veszélyeztettek körében végzett önismereti és korrekciós foglalkozások vezetése a primer prevenciós munkát, míg az egyéni terápiák a szekunder prevenciót jelentik. A tréningek és a kortársképzések egészíthetik ki a pedagógiai munkát. Helyi kórház addiktológiai osztálya, drogkonzultációs központok, megelőzési intézmények Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben, a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a másodlagos prevenció segítő kapcsolatainak színterét. Ismert tény, hogy a szerfogyasztók közül kevesen fordulnak segítségért („ez nem betegség, akkor hagyom abba, amikor akarom” stb.) részint a probléma negálása, hárítása valamint a következményektől való félelem miatt. A fiatalban kialakított motivációt javítjuk azzal, hogy segítjük eljutni az adott kezelő helyre. A személyes kapcsolaton alapuló konkrét ismeretek (a kezelés, módja, időtartama, körülményei, eredményei, stb.) átadásával az ingadozókban erősíthetjük, esetleg kialakíthatjuk a változtatási törekvést, elérve, hogy szakemberhez forduljanak. Rendészeti szervek A BM Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztályának munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, rendészeti, közlekedési témájú előadások, valamint diákjain számára tartott rendőrségi osztályfőnöki órák, előadások tartásával nyújtanak segítséget évek óta iskolánknak. A tanulók körében a DADA program jelenti az elsődleges megelőzést. Egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek Az utóbbi időben megnőtt az egészségmegőrzés érdekében végzett munkát felvállaló intézmények, szervezetek száma. A harmadlagos megelőzést jelentő rehabilitáció területén rendelkeznek a legnagyobb forrásokkal, tapasztalatokkal. Konkrét esetekben számítani lehet azonban a primer prevenciós törekvések támogatására is. Az előadások eszköz és módszertani követelményei: Az előadások interaktív módon, a diákok aktív bevonásával, közreműködésével zajlanak (játékok, feladatok, véleményalkotás, vita, stb.). Otthoni feladatok feldolgozása, melynél utána nézhetnek az aktuális kérdéseknek. Az elhangzott ismeretek visszakérdezése, ahol képet kaphatunk a munkánk eredményességéről: vajon az általunk adott ismereteket tudás és készség szintjén elsajátították-e a tanulók. A színesebb és érdekesebb órák megvalósítása érdekében számtalan segédeszközt, szemléltetőeszközt használunk fel előadásunk kivitelezésénél:  Írásvetítő, projektor segítségével ábrák, sematikus képek 

fényképek bemutatása

 szakkönyvek

50



diafilmek



videó részletek

 interaktív cd  segédeszközök: dohányzógép, drogtáska Az egyéni és csoportos fakultatív programoknál legfontosabb a diákok személyiségének, kreativitásának kibontakoztatása, melyet a szerteágazó programkínálatokkal biztosíthatunk számukra.

Az egészséges életre nevelést, valamint a betegségek megelőzését felölelő egészségnevelési témakörök: 1. Személyi higiéné 2. Serdülőkori változások 3. Szexuális életre nevelés 

Családtervezés negatív oldala



Családtervezés pozitív oldala

4. Szexuális úton átadható betegségek 5. AIDS megelőzés 6. Egészséges Táplálkozás 7. Táplálkozási problémák 8. Káros szenvedélyek 

Dohányzás-megelőzés



Alkohol-megelőzés



Kábítószer-megelőzés



Gyógyszerek által történő visszaélések

9. Daganatos betegségek megelőzése 

Emlőrák kialakulása és megelőzése (nőgyógyászati betegségek)



Hererák kialakulása és megelőzése (férfi betegségek)



Táplálkozással összefüggő daganatok és megelőzésük



Leggyakoribb bőrgyógyászati kórképek és daganatos elváltozásaik

10. Véradás, segítségnyújtás 11. Elsősegélynyújtás

A környezeti nevelés programja A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.

51

Nemzedékünknek tudatos felelősséget kell vállalnia környezetünk, természeti értékeink védelméért. Ne felejtsük el, számunkra csak ez a Föld ad lehetőséget az élet megőrzésére, fennmaradására.

Környezeti nevelés szerepe és helye az iskolai nevelőmunkában A környezeti nevelés tartalma - világszerte, így Magyarországon is - kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell fordítanunk arra, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése.

Iskolánkban folyó környezeti nevelés témakörei 1. Hulladékkezelés Cél: A hulladék újrahasznosítása Feladat: Végigvezetni a tanulót a hulladékkal kapcsolatos tevékenységeken: 

Keletkezés



Tárolás



Szállítás



Csoportosítás



Kezelés: -

Ártalmatlanítás

-

Újrafelhasználás

2. Vízgazdálkodás Cél: A készletek takarékos felhasználása Feladat: A víz körforgásának, a fogyasztóig tartó útjának bemutatása

3. Légszennyezés Cél: A tiszta, friss levegő igényének kialakítása Feladat: A tanulók ismerjék meg a légkör anyagát, szerkezetét, az ózon keletkezését, problémáit.

4. Urbanizáció

52

Cél: Az érdeklődés felkeltése a probléma iránt, a problémák enyhítési lehetőségeinek számbavétele. Feladat: Településformák megismerése, kialakulásuk (történelmi folyamatok) áttekintése

5. Energiagazdálkodás Cél: Energiatakarékos életre nevelés. Feladat: Megismertetni a tanulót az alábbiakkal: 

Energiahordozók kialakulása



Energiatermelés, fogyasztás



Készletek, bányászat, fogyasztó összefüggései

6. Talajszennyezés Cél: A talajszennyezés hatásának bemutatása az élővilágra. Feladat: A táplálékláncon keresztül kimutatni a talajszennyezés hatását.

7. Globális-lokális problémák összefüggései Cél: megismertetni a tanulókkal, hogy a helyben keletkezett környezetkárosítások milyen hatással vannak világméretű környezeti változásokkal és fordítva. Feladat: A változásokban fellelhető ok-okozati összefüggések feltárása. Az egyes témakörök megvalósításának színterei, lehetőségei: 



Tanórán: -

Kiselőadás

-

Előadás (tanári, tanulói, szakértői)

-

Kiscsoportos foglalkozás

Tanórán kívül: -

Energiatakarékossági nap

-

Ivóvíz vizsgálata

-

Csapadék vizsgálata

-

Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában és otthon

-

Környezetünk hulladékmentesítése

-

Osztályok közötti verseny, vetélkedő a hulladékokkal kapcsolatosan

-

Kiállítás

-

Vetélkedő

-

Pályázatok (pl.: tervezd meg városod 2050-ben!)

-

Előadás: 

Vízi-, hő- és atomerőművek

53

 -

Alternatív energiatermelés lehetőségei (szél-, hullám-, nap-, geotermikus energia)

Kirándulás: 

Légszennyezettség-mérő állomás meglátogatása



Bányába,



Hőerőműbe,



ÁNTSZ labor látogatása



Látogatás a hulladék szállító-kezelő vállalatnál



Atomerőműbe

Mindennapi testedzési program Tanulóink szervezett és szabad programok igénybevételével elégíthetik ki mozgásigényüket, sportolhatnak. Mindkét lehetőség az iskolai sportlétesítmények és eszközök ingyenes használatával valósul meg. A felügyeletet illetve a különböző programok szervezését a sportoláshoz értő, testnevelői, vagy edzői képesítéssel rendelkezőkkel biztosítjuk. Igénybe vehető létesítményeink:  Tornaterem,  Udvari kézi- és kosárlabdapályák,  Konditerem,  Aerobic  Ping-pong szoba. Szervezett programjaink: a. Tanórai foglalkozások: A 9. évfolyamon felmenő rendszerben bevezettük a mindennapos testnevelést. Szakközépiskolában délelőtti órarendben rögzített formában történik, szakiskolában 3 óra délelőtt órarend szerint, 2 óra délutáni foglalkozás keretében valósul meg.  a felmenő szakközépiskolai és szakiskolai évfolyam számára legalább heti 2 óra,  a felmenő szakképző osztályok számára a képzési program szerint általában heti 1 órab. Tanórán kívüli foglalkozások:  Iskolai Sportköri (ISK) foglalkozások, edzések, Az ISK foglalkozások az előzőekben ismertetésre kerülteknek megfelelően folynak.  tömegsport foglalkozások Minden tanítási napon a 8. és 9. órában kerülnek lebonyolításra. Ezek a foglalkozások a tanulók igényei alapján alakulnak. Az ISK utánpótlásának bázisa, új sportcsoportok megalakításának színtere. A tömegsport foglalkozások keretében szerveződő csapatok, egyéni sportolók között iskolai bajnokságokat, versenyeket rendezünk, melynek résztvevői között a pedagógusok is megjelennek. (Péntek délutánonként tanár-diák mérkőzésekre kerül sor.) A bajnokság zárására a májusi diáknapon kerül sor, igény esetén ennek keretében rendezzük a végzősök éjszakai sportrendezvényét is.

54

Tömegsport foglalkozások keretében a következő sportágak művelésére van lehetőség:  labdarúgás,  kosárlabda,  kézilabda,  röplabda,  floor ball,  atlétika,  torna,  ping-pong,  tenisz,  tollaslabda,  petanque  aerobic

Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportkör stb.). 4. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden félévéhez legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve. 5. Az intézmény kapcsolatrendszerének keretében a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel alakuljon ki együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 6. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkatervben kerül kidolgozásra.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését az országban alkalmazott központi program alapján végezzük. A jól kidolgozott, praktikusan használható kiadvány módszertani segítséget is nyújt a testnevelő kollégák részére. A mérés eredményeit központi kiértékelő helyre továbbítjuk, (amennyiben ilyen működik) így nem csak az iskolán belüli, hanem országos összehasonlításra is lehetőségünk nyílik. A kapott információk alapot szolgáltatnak az egészség szempontjából fontos erőnléti képességek fejlesztésére, a testnevelés programjának módisításához. A mérést tanévenként kétszer végezzük el:

55

 októberben november és  április-május hónapokban. A testnevelőkön kívül az iskolaorvos is vizsgálja a tanulók fizikai állapotát, ezen belül az egészségi állapotot és a fejlettséget. Az egészségi állapot vizsgálata alapján dönt a tanuló kímélő-, vagy gyógytestnevelésre utalásáról, esetleges felmentéséről. A fejlettség vizsgálata alapján tesz javaslatot a testnevelők számára a foglalkozási terv módosítására. Az iskolaorvos vizsgálatára tanévenként kerül sor.

Záró rendelkezések A pedagógiai program 2014. szeptember 1-től a 2015/16. tanév végéig érvényes. Felülvizsgálata, módosítása ezt megelőző időpontban is lehetséges, viszont legkésőbb 2016. évben feltétlenül szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra hozzuk, bárki számára nyomtatásban megtekinthető az iskola titkárságán, a könyvtárban és letölthető Internetes honlapunkról a www.simonyi.sulinet.hu címen.

Déri Tibor igazgató

56