Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola
Házirend
Készült Pécsett, 2010. június 25-én
I. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje........................................................................ 3 A felvétel és tanulmányi feltételei.................................................................................................................. 3 Tanuló átvételének feltételei és követelményei .............................................................................................. 3 Osztályba, csoportba sorolás szempontjai ...................................................................................................... 4 A felvétel, átvétel elutasítása ......................................................................................................................... 4 II. A tanulói jogviszony megszűnése ................................................................................................................. 4 III. A foglakozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok ....................................................................... 5 A tanulói hiányzás igazolása ......................................................................................................................... 5 IV. Az osztályozó- javító, különbözeti, köztes vizsgák eljárási szabályai............................................................ 6 A vizsgák eljárási szabályai........................................................................................................................... 7 V. A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai......................................................... 7 Magántanulói jogviszony létesítésének módja:........................................................................................... 8 VI. A munkarenddel kapcsolatos szabályok....................................................................................................... 8 A tanórai foglalkozások iskolai megszervezése.............................................................................................. 8 Tanórák és szünetek ideje .......................................................................................................................... 8 A tanítási órákon való részvétel rendje......................................................................................................... 10 Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai................................................................................................... 12 Az intézmény ügyeleti rendszabályai........................................................................................................... 13 Az intézmény működési rendje.................................................................................................................... 14 A tanév rendje ....................................................................................................................................... 14 Testnevelés órákon ................................................................................................................................ 15 Kollégium .............................................................................................................................................. 15 VII. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ........................................................... 15 Az iskolai létesítmények használati rendje ................................................................................................... 15 A tornatermi öltözők rendje.................................................................................................................. 16 Az iskola közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok ......................................................... 16 Az intézmény biztonságának rendszabályai ................................................................................................. 17 Az intézmények helységeinek bérbeadási rendje.......................................................................................... 17 VIII. A viselkedés szabályai............................................................................................................................ 17 IX. A tanulóra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok ................................................................................. 19 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje és formái .................................................................... 19 Baleset-megelőzési előírások....................................................................................................................... 20 Intézkedések baleset esetén...................................................................................................................... 20 X. Ifjúságvédelmi tevékenység........................................................................................................................ 21 Szociális juttatások...................................................................................................................................... 21 XI. A tanulókat és közösségeiket megillető jogok ............................................................................................ 22 XII. A tanuló kötelességei ............................................................................................................................... 23 Tanulmányi rend......................................................................................................................................... 23 XIII. A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések .......................................... 24 Térítési díjat kell fizetni:.......................................................................................................................... 24 A visszatérítésről......................................................................................................................................... 26 Az intézményi díj (beiratkozási díj) megállapítása ....................................................................................... 26 XIV. A szülők tájékoztatása ............................................................................................................................ 27 XV. A tanulók jutalmazásának rendje és formái .............................................................................................. 27 A jutalmazás formái .................................................................................................................................... 28 XVI. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések rendje és formái........................................................... 28 Fegyelmező intézkedések............................................................................................................................ 28 Fegyelmi büntetések ................................................................................................................................... 29 A kártérítés szabályai .................................................................................................................................. 30 XVII. Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó előírások szabályai.............................................................. 31 Záró rendelkezések ..................................................................................................................................... 32
2
I. A tanulói jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, a felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik, melyekről az iskola igazgatója dönt.
A felvétel és tanulmányi feltételei § Az iskola a felvételi követelmények és a felvételi vizsgák időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. § A felvételi vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti. Ha az iskola külön felvételit szervez, a felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt bizottság előtt kell tenni. A közös (központi) felvételi vizsgák eredményei beszámítanak a felvételi sorrend meghatározásánál. § A szakközépiskolai osztályokba a felvételi vizsga, az általános iskolai előmenetel figyelembevételével kialakult rangsor alapján történik a tanulók felvétele § A szakiskola 9. évfolyamára a tanulók felvétele az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján készített rangsor szerint történik § A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az első tanév megkezdésétől gyakorolhatja.
Tanuló átvételének feltételei és követelményei o A tanuló rendelkezzen a szükséges előképzettség feltételeivel, azok hiányában az átvételi határozatban előírt, adott határidőre teljesített eredményes különbözeti vizsgával kerülhet átvételre. Iskolába a tanköteles tanulókat a kilencedik évfolyamra az OM tanév rendjét szabályozó rendelete szerinti meghatározott időszakban kell beíratni, melynek pontos helyéről és időpontjáról a felvett tanulókat az iskola kiértesíti. A szakképző évfolyamokra az OKJ-ben megfogalmazott előképzettséggel: -
a szakiskola 10. osztályának elvégzése után, illetve
-
középiskolai végzettséggel, érettségivel kerülhet a tanuló.
A felvétel további feltétele: -
egészségügyi pályaalkalmassági vizsga eredménye,
gyakorlati oktatást vállaló munkahely és a tanuló (kiskorú esetén szülője, gondviselője) közti tanulószerződés, melyet az illetékes kamara ellenjegyez. A szakképző évfolyamokon a képzési idő szakmánként eltérő: 1 – 2 – 3 év. A szakképző évfolyamok közti nyári időszakban a tanuló 2-3-4 hetes összefüggő nyári termelési gyakorlaton köteles részt venni. A szint- és köztesvizsgákon kötelező a részvétel, eredménye súlyozottan beszámít a félévi, év végi osztályzatba.
3
A sikeres szakmai vizsga után a tanulók új, második vagy további szakmát tanulhatnak, technikus vizsgát tehetnek. Harmadik vagy további szakma tanulása, valamint a 23. életév feletti tanuló esetén a képzés a tanulmányi eredmény függvényében tandíjköteles. A megye egyik legnagyobb középfokú szakképző intézményeként beiskolázási területünk elsősorban Pécs és közvetlen vonzáskörzete, valamint egész Baranya megye. Az OKJ-ben megjelent, és iskolánk adottságainak megfelelő szakmákban képzünk szakembereket, de néhány szakmában a megyében, a régiónkban illetve országos szinten iskolázunk be és folytatunk szakemberképzést.
Osztályba, csoportba sorolás szempontjai Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösségek, és a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Elsődleges szempont a tanuló által választott szakterület és szakmacsoport, illetve konkrét szakmai érdeklődés, e mellett a létszámokat meghatározó előírások és a szükséges és ésszerű csoportösszevonások. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják.
A felvétel, átvétel elutasítása §
a szükséges előképzettség hiánya,
§
egészségügyi alkalmatlanság, pályaalkalmassági hiányok
§
felvételi vizsga eredménye
§
általános és középiskolai tanulmányi eredmény
§
férőhely hiánya
§
szakképző évfolyamok esetén a tanulószerződés hiánya
esetén és mindezek figyelembevételével történik, elutasítás esetén jogorvoslatnak helye van. Az írásban beadott kérelmekre határozatban kell válaszolni. A határozatot az illetékes igazgatóhelyettes, illetve az osztályfőnök javaslatára az igazgató hozza.
II. A tanulói jogviszony megszűnése Ø Tanulmányai befejezésével, de tanulói jogviszonya csak akkor szűnik meg, ha a tanuló befejezte leszámolását az utolsó szóbeli vizsga megkezdéséig. Fegyelmi tárgyalás határozata alapján, ha a nem tankötelezett tanuló fegyelmi büntetése az iskolából való kizárás. Fegyelmi határozat érvénybe lépése esetén a tanuló köteles 8 munkanap alatt a leszámolást befejezni. A nem tanköteles tanuló tanulói jogviszonya megszűnik a 11/1994. MKM. rend. 20.§ alapján, ha a tanuló 30 óránál többet mulaszt igazolatlanul egy tanítási évben, és a szülő értesítése az igazolatlan mulasztásról legalább 2 alkalommal megtörtént. Ha a tanköteles tanulót fegyelmi határozata alapján áthelyezik másik iskolába, akkor a fellebbezési határidő lejárta után 8 napon belül köteles leszámolni.
4
Ha a tanköteles tanuló más iskolából fogadónyilatkozatot hoz, akkor a szülő írásbeli kérelme alapján az igazgató engedélyezi a tanuló áthelyezését. A tanulónak leszámolását 8 napon belül meg kell tenni! Ha határidőre nem számol le a tanuló, fegyelmi úton kell megszüntetni tanulói jogviszonyát.
III. A foglakozásról való távolmaradással kapcsolatos szabályok A tanulói hiányzás igazolása 1. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó, elsősorban az ellenőrzőbe történő szülői vagy orvosi írással igazolni. Ha a tanuló hiányzásait a meghatározott ideig nem igazolja, hiányzásait igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. 2. Hiányzás esetén az első napon a szülőnek kötelessége telefonon értesíteni az iskolát, illetve a gyakorlati munkahelyet. A mulasztást az iskolába érkezés után három nappal, de legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnöki órán a tanulónak kötelessége igazolni. 3. A szülő tanévenként 3 alkalommal igazolhat távolmaradást, melyet az ellenőrző könyvbe kell bejegyezni. 4. A tanuló számára előzetesen kérhet a szülő írásban távolmaradási engedélyt az ellenőrző könyvben. Az engedély megadásáról tanévenként 1-3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, mulasztásainak mennyiségét és azok okait. Döntését az igazgató írásbeli kérvény alapján az osztályfőnök véleményezése után írásban hozza meg. 5. Amennyiben a tanuló iskolai érdekből hiányzik, az elbírálás szempontjait az előzőekben megjelöltek alapján kell meghatározni. Az iskolai érdekből való hiányzást (ilyen a diákügyelet is) a naplóban 0 órával igazoljuk, és ezeket az órákat nem számítjuk be az összes hiányzásba. 6. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. 7. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 8. Igazolatlan hiányzások esetén első, és minden további alkalommal értesíteni kell a szülőt. Az időben nem igazolt, valamint 1-7 óra igazolatlan hiányzás esetén első alkalommal osztályfőnöki intőben, 7-15 óra igazolatlan hiányzás, illetve második alkalommal igazgatói helyettesi intőben kell a tanulót részesíteni, és a gyermekjóléti szolgálatot kell értesíteni. 15 órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén, illetve harmadik alkalommal fegyelmi eljárás megindítását kell kezdeményezni. Tanköteles korú tanuló esetén a szülőn kívül értesíteni kell Ø 2. alkalommal a Gyermekjóléti Szolgálatot, Ø 3. alkalommal a lakóhely szerint illetékes jegyzőt, hogy szabálysértési eljárás keretében biztosítsa a tanuló iskolába járását. Minden értesítés között 3 munkanapnak kell eltelni. A nem tanköteles tanuló kizárása esetén értesítendő az Egészségbiztosítási Pénztár. 5
9. Ha a tanuló valamely tantárgy éves óraszámának 30 %-ánál többet hiányzik, a tantestület engedélye alapján osztályozóvizsga letételével folytathatja tanulmányait. 10. Az igazolás módjai: Ø orvosi igazolás Ø szülői igazolás Ø kikérő (legkésőbb a hiányzás megkezdése előtti napon) 11. Iskolán kívüli egyesületek, művészeti csoportok által kiállított kikérő abban az esetben fogadható el, ha a tanulónak az ellenőrző könyvében engedélye van a külső egyesület, művészeti csoport munkáján való részvételre. 12. A hiányzásokból adódó lemaradásokat a tanulónak pótolnia kell. 13. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését a szaktanár a hiányzott percek számának feltüntetésével bejegyzi az osztálynaplóba, melynek alapján a késéseket az osztályfőnök az igazolatlan hiányzásoknál alkalmazott módon bírálja el. 14. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését a tanár a osztálynaplóba jegyzi be. 15. Háromszori indokolatlan késés esetén a tanulót a soron következő fegyelmi fokozatban részesítjük. 16. Bejáró tanulóknak a menetrendi problémákból adódó rendszeres késéseit (az utolsó óra vége előtti eltávozásait) – ha azt a szülő írásban kéri, és az osztályfőnök engedélyezi – igazoltnak kell tekinteni.
IV. Az osztályozó- javító, különbözeti, köztes vizsgák eljárási szabályai A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha: - felmentették a tanórák látogatása alól, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeit az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, - a tanuló magántanuló, - a tanuló hiányzásai az adott tantárgy óraszámának 30%-át éves szinten meghaladja, és a vizsgára a nevelőtestület engedélyt adott. - a tanuló mulasztásainak száma az I. félév végére időarányosan meghaladja a 30%-ot. A tanuló akkor tehet Ø különbözeti vizsgát: ha a továbbhaladásához szükséges a vizsga letétele, és erre kötelezték, Ø javítóvizsgát: ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott. Ha a tanuló a különbözeti vizsgáról vagy az osztályozóvizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezi be, vagy az előírt időpontig nem teszi le, tanulmányait csak javítóvizsga letételével folytathatja, vagy évfolyamot ismételhet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület a gyakorlati oktatásvezető egyetértésével azt engedélyezi.
6
A vizsgák eljárási szabályai Különbözeti vizsga letételére az iskola igazgatója határozatban szólítja fel a tanulót, és szabja meg a vizsga letételének végső határidejét. A különbözeti vizsga nem ismételhető, sikertelensége esetén a tanuló az adott évfolyamon tanulmányait nem folytathatja. A magántanulók és a vendégtanulók félévkor és a tanév végén vizsgát tesznek. Minden vizsgára a vizsgabizottság tagjait az igazgató jelöli ki. Ha a tanuló vagy kiskorú esetén a szülő kéri, hogy tudásáról független vizsgabizottság előtt adhasson számot, a szorgalmi időszak utolsó napját megelőző 30 napig az igazgatóhoz benyújtott kérvényben teheti. Az igazgató a bejelentést 5 napon belül továbbítja az Oktatási Hivatalhoz. Magántanuló vizsgájának időpontjáról és tartamáról a tanulót, kiskorú esetén a szülőt az osztályfőnök legalább két héttel előbb írásban értesíti. Javítóvizsga letételére augusztus 15-31-ig terjedő időszakban kerülhet sor. A vizsga háromtagú vizsgabizottság előtt folyik, a vizsgáról jegyzőkönyv készül. A javítóvizsga időpontjáról a tanuló bizonyítványosztáskor szerez tudomást, vagy nyári időszakban az iskola hirdetőtáblájáról. Sikertelen vizsga esetén, vagy ha a tanuló igazolatlanul nem jelenik meg a vizsgán, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. A tanulónak az évfolyam ismétléséhez kérvényt kell benyújtania az iskola igazgatójához. Az osztályozóvizsgára kötelezett tanulót a vizsgaidőpontjáról és tartalmáról az osztályfőnök két héttel előbb írásban kiértesíti. Iskolánk Pedagógiai Programjának megfelelően a szakiskola 10. osztálya végén záróvizsgákat tartunk (matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, élő idegen nyelv, informatika és egy választható tantárgyból: kémia, fizika, biológia, földrajz). A sikeres felkészülés érdekében minden év január 31-ig a 10. évfolyamos tanulónak és a szülőnek írásban kell nyilatkoznia a választott tantárgyról. A záróvizsga érdemjegyei súlyozottan számítanak be az év végi osztályzatba. A záróvizsgán elért eredményeiről a tanuló tanúsítványt kap. A sikertelen záróvizsgát a javítóvizsgák idejében megismételheti a tanuló. A záróvizsgák ütemezése külön ütemterv alapján történik, az időpontokról a tanulót és a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesítik.
V. A tantárgyi, tanévi, részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai A tantárgyi felmentésről szóló kérelmet legkésőbb szeptemberben az igazgató által megjelölt időpontig az igazoló iratokkal együtt (pl.: vizsgabizonyítvány, szakértői vélemény, Nevelési Tanácsadó véleménye, orvosi vélemény, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleményei stb.) az iskola igazgatójának kell benyújtani. Az igazgató határozatban értesíti a tanulót a részleges vagy teljes felmentésről, vagy annak elutasításáról.
7
Magántanulói jogviszony létesítésének módja: Indokolt esetben a tanuló vagy kiskorú esetén a szülő kérheti a magántanulói jogviszony létesítését az iskola igazgatójától. A tankötelezett tanuló kérelme esetén az igazgató 3 munkanapon belül megkéri az illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét annak eldöntésére, hogy hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. Döntéséről a iskola igazgatója határozatban értesíti a szülőt vagy gondviselőt. A testnevelés alóli teljes vagy részleges felmentéshez szeptember 30-ig be kell szerezni a szükséges szakorvosi igazolásokat, és a leletek alapján az iskolaorvos engedélyezheti a teljes, vagy részleges felmentést. Részleges felmentés esetén az iskolaorvos által előírt könnyített, vagy gyógytestnevelésen köteles részt venni a tanuló, melyről osztályzatot kap. Indokolt esetben 1-1 tanórán való felmentést az iskolaorvos és a szaktanár adhat. Ha a tanulót mentesítették egyes tantárgyak értékelése és osztályozása alól (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb. miatt), a tanuló köteles a tanórán megjelenni, a tanórán közreműködni. Számára a felzárkóztató program egyéni foglalkozással történik.
VI. A munkarenddel kapcsolatos szabályok A tanórai foglalkozások iskolai megszervezése Az iskola oktatásszervezési feladatai szempontjából a tanórai foglalkozás lehet: ·
meghatározott időkeretben szervezett kötelező tanórai foglalkozás,
·
meghatározott időkeretben szervezett nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás,
·
meghatározott időkeretben szervezett egyéni foglalkozás.
A kompetencia alapú oktatás megvalósítása (implementációja) során a következő új tanulásszervezési eljárások kerültek bevezetésre: 3 hetet meghaladó projekt, témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor egy adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, tanórai vagy tanórán kívüli időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Megvalósításuk során szükséges lehet a tanórák hagyományostól eltérő megszervezése: tanórák összevonása, délutáni foglalkozás. A fenti pontokban meghatározott tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) szervezési formáktól eltérő módon is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása (projektoktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás, kihelyezett gyakorlati foglalkozás). Tanórák és szünetek ideje „A” program (normál csengetési rend)
8
1. óra
745-től
830-ig
10 perc szünet
2. óra
840-től
925-ig
10 perc szünet
3. óra
935-től
1020-ig
10 perc szünet
4. óra
1030-től
1115-ig
10 perc szünet
5. óra 6. óra 7. óra 8. óra 9. óra 10. óra 11. óra
25
10
12 -ig
5 perc szünet
15
00
13 -ig
20 perc szünet
20
05
14 -ig
10 perc szünet
15
00
15 -ig
5 perc szünet
05
45
15 -ig
10 perc szünet
55
35
16 -ig
10 perc szünet
45
25
17 -ig
10 perc szünet
35
15
11 -tól 12 -től 13 -tól 14 -től 15 -től 15 -től 16 -től
12. óra
17 -től
18 -ig
5 perc szünet
13. óra
1820-tól
1900-ig
5 perc szünet
14. óra
1905-től
1945-ig
„B” program (rövidített órák csengetési rendje) 1. óra
745-től
825-ig
5 perc szünet
2. óra
830-tól
910-ig
10 perc szünet
3. óra
920-tól
1000-ig
5 perc szünet
4. óra
1005-től
1045-ig
5 perc szünet
5. óra
1050-től
1130-ig
5 perc szünet
6. óra
1135-től
1215-ig
5 perc szünet
7. óra
1220-tól
1300-ig
A csengetés a 8. órától az „A” program szerint történik! Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben. A tanítási órák időtartama délelőtt 45 perc, délután 40 perc. Az első tanítási óra – a lépcsőzetes munkakezdésre tekintettel - reggel 745 órakor kezdődik. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgatóhelyettesek tehetnek. Az óraközi szünetek rendjét (szükség szerint) a beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók az aulában, a folyosókon, ill. az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére. Témahét, 3 hetet meghaladó projekt során, az adott tananyagrésztől függően, szükség lehet a tanítási órák összevonására. A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsengetésig.
9
Az utolsó két tanítási óra összevonása esetén a tanár meggyőződik arról, hogy a tanulók rendben, a tanórák zavarása nélkül elhagyják az iskola épületét. Az étkezést a tanítási órák végeztével, ill. megkezdésük előtt 12 és 1430 óra között kell lebonyolítani. Az ebédszünet a menzás tanulóknak 13-tól 1320-ig tart. Ettől eltérő időpontban a tanórák megkezdése előtt, vagy az utolsó óra után, illetve lyukasórában ebédelhetnek. · A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – az éves munkaterv rögzíti. ·
A tanuláshoz szükséges felszereléseket a tanuló mindig hozza magával.
· Az oktatáshoz nem szükséges, nagyobb értékű (20.000,- Ft egyedi érték feletti) tárgyakat az iskolába behozni tilos. A kisebb értékű tárgyakat megőrzésre le kell adni a pénztárban, a titkárságon, az osztályfőnöknek, a gyakorlati oktatónak, illetve a ruhaneműt az öltözőben vagy a ruhatárban kell elhelyezni. Értük az iskola csak akkor vállal felelősséget, ha azokat az intézmény dolgozója megőrzésre átvette, illetve a kabátot a ruhatárban leadták. Az oktatás során használt nagyobb értékű tárgyakat mindenki csak saját felelősségére hozhatja be az iskolába. · A kompetencia alapú oktatás megvalósítása (implementációja) során az intézményekben bevezetésre kerülő új tanulásszervezési eljárások (projekthetek, témahét) bevezetése, a megvalósítandó projekt produktuma teheti szükségessé a tanuláshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de szükséges eszközök bevitelét az intézménybe. Ezek bevitelének a feltételei: o A szaktanár engedélyezi az eszköz behozatalát a diáknak. o Az eszköz megőrzéséről használatot megelőzően, szükség esetén gondoskodni kell. o Az eszközt csak a szaktanár által engedélyezett munka alatt szabad használni. · Ha a tanuló az oktatáshoz nem szükséges tárggyal zavarja az órát, azt a tanár legalább a tanítási órák végéig megőrzésre átveszi, és a szülőnek vagy a tanulónak visszaadja. Egyúttal értesíti az osztályfőnököt a fegyelmezetlenségről.
A tanítási órákon való részvétel rendje 1. A tanórai foglalkozások alapján kell megszervezni az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, az osztályokon belüli csoportok, illetve a tanulók tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is (pl. sávos nyelvoktatás, fakultatív hit- és vallásoktatás). 2. A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező és szabadon választható. 3. A helyi tanterv határozza meg, melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken adott évfolyam adott osztályának valamennyi tanulója köteles részt venni, illetve melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie. 4. A szakközépiskolában a 11-12. évfolyamos tanulónak legalább egy tantárgyból fakultációra kell járnia. 5. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, fakultatív foglalkozásra, emelt szintű érettségire felkészítésre, a tanítási év végéig, illetve ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a kiskorú 10
tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. Ha a tanuló több szabadon választott tantárgyra nyer felvételt, azok közül valamelyik tanulása alól (tekintettel az előző pontra) az iskola igazgatója adhat felmentést, illetve engedélyezheti más tantárgy felvételét a tanuló és szülője által az adott tanév október 1-jéig beadott kérvény alapján. 6. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szülőnek és a tanulónak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. 7. Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, feltéve, hogy erre a tanuló és szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták. 8. Az iskolának minden év március 20-áig fel kell mérnie, hogy hány tanuló, milyen választott tanítási órán kíván részt venni. A tanulónak, illetve a szülőnek írásban kell leadnia a tantárgyválasztással kapcsolatos jelentkezését, illetve módosítási kérelmét. 9. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni 10. A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés, illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával, illetve az igazgató által kijelölt pedagógussal. 11. Az emelt szintű érettségi vizsgára – megfelelő létszámú jelentkező esetén – iskolánkban, a kötelező érettségi tantárgyakon kívül az alábbi tárgyakból készítjük fel tanulóinkat: fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika. 12. Az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő tantárgy tanulása alól az iskola igazgatója adhat felmentést, illetve engedélyezheti más tantárgy felvételét a tanuló és szülője által az adott tanév október 1-jéig beadott kérvény alapján. 13. A 11. és a 12. évfolyamon a tanuló a 11. pontban felsorolt tantárgyak közül fakultációs tantárgyat választ. A választott tantárgy óráira a tanév végéig köteles járni, s e tantárgyból osztályzatot kap. 14. Amennyiben a 11. évfolyam végén módosítani kívánja választását, a 8-10. pontban felsorolt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tanuló az augusztusi javító-pótló vizsgaidőszakban a felvenni kívánt tantárgy 11. évfolyamos anyagából különbözeti vizsgát köteles tenni. A 12. évfolyamon a továbbiakban fakultációt a tanuló nem módosíthat. 15. Az informatikát szakmai alapozó képzésben tanuló diákok a közismereti informatikát emelt szinten választhatják, mellyel a középszintű fakultációs kötelezettségüket kiválthatják. 16. Ha a tanuló a kötelezően választható érettségi tárgyból sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett, kérésére felmenthető a fakultációs foglalkozás látogatása alól. 17. A projekt hetek és a témahét időtartama alatt, a pedagógiai programban rögzített, de tanórán meg nem valósítható tevékenységek végrehajtására is sor kerül. Ennek időtartama
11
délutáni időpontra is eshet. Ilyen esetben a tanulók tanulmányi kötelezettségüknek tesznek eleget, amikor a tanórán kívüli foglalkozásokon részt vesznek.
Az intézmény tanórán kívüli foglalkozásai A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása előtt, illetve után szervezhetők. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. Tantárgyanként 15 fős csoportok részére szervezzük elsősorban a szakmai, tantárgyi és egyéb versenyeken résztvevő tanulók számára. Minimális létszám 8 fő. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban. A működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. · A jelentkező tanuló köteles a foglakozásokon részt venni, csak nagyon indokolt esetben hiányozhat és léphet ki. ·
A diákkör működéséért az azt vezető tanár felel.
· A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket stb.) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával. · Az Iskolai Sportkör (ISK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. Az ISK mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint az ISK által szervezett pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. Az ISK vezetősége a bevétellel – anyagi felelőssége tudatában – rendelkezik. · A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Tantárgyanként, évfolyamonként és iskolatípusonként létszámkorlátozással. · A tanulmányi, tantárgyi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az illetékes igazgatóhelyettes irányítja. · Az iskola könyvtára minden tanítás napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére.
12
· Az ifjúsági stúdió az iskola diákönkormányzatának szervezésében működik, éves munkaterv és havi program alapján. A stúdió munkáját a diákönkormányzat irányítja. Tevékenységét az igazgató által megbízott stúdióvezető tanár segíti. · Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésétől, igényétől és a szaktanár munkájától függően indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. · Tanulmányi kirándulások: a tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki, illetve tantárgyi, szakmai tanmenetében előre kell tervezni, és az igazgatóval tanév elején jóváhagyatni. A kirándulások – az iskola éves munkatervében foglaltak alapján – vagy tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. A kirándulások a tanár és a tanulók részére is önkéntes és önköltségesek. A kirándulás várható költségeiről a szülőt írásban kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek. · A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: tanítás idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport- és tudományos rendezvényen való részvétel – az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet a utazó csoport vezetője az utazás előtt egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, a kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. A külföldi utazás időtartama alatt a tanulókra és a tanárokra is érvényesek a házirend szabályai. · Múzeum-, színház-, mozi-, tárlat- stb. látogatások, sportrendezvények: tanítás időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. · Külön engedély nélkül szervezhetők a helyi tantervben, kereszttantervben szereplő feladatok ellátására várostörténeti séták, múzeum-, színház-, tárlatlátogatások, stb. · Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt.
Az intézmény ügyeleti rendszabályai · Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem. Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. · Az ügyeleti rendben beosztott vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. · A tanulói és ruhatári ügyeletet ellátó osztályok beosztását minden év szeptember 30ig az osztályfőnökök, munkaközösség-vezetők elkészítik. A tanulók ügyeleti beosztását heti
13
lebontásban az osztályfőnök készíti el. A tanári ügyeletet és annak időtartamát (beosztását) az igazgató készíti el. Tanulói ügyelet /naponta 715 – 1430 között/ A tanulói ügyeletet – ügyeleti beosztás alapján – az érintett osztály osztályfőnöke által kijelölt tanuló látja el. Munkájára a mindenkori ügyeletes vezető útmutatásai az irányadóak. A tanulói ügyeletre vonatkozó általános szabályok: o Az ügyelet helye iskolánk főbejáratánál található, ahol csak az ügyeletre beosztott tanuló tartózkodhat. o Az ügyeletes tanuló fogadja és útbaigazítja – ha szükséges személyesen kíséri – az érkező vendégeket, a szülőket és a hivatalos ügyeiket intéző felnőtteket. o Becsöngetés után lekapcsolja a villanyt a földszinti, illetve az első és második emeleti folyosón. o Ha az ügyeletes rendkívüli eseményt tapasztal, értesíti a vezető ügyeletest, a titkárságot és a portát. o A főbejáratnál ügyelő tanuló szükség esetén /715 – 745 és 1405 – 1430 között/ ellátja a ruhatári teendőket. o Az ügyeletes közreműködik az információk átadásában, felhívja a tanárok és diákok figyelmét a bejáratnál lévő hirdetményekre és a munkanap programjában bekövetkezett változásokra. A ruhatár kulcsát a portán kell felvenni és oda kell visszavinni. A tanulói ügyeletet – ügyeleti beosztás alapján – az érintett osztályfőnök által kijelölt tanuló látja el. Kabátot csak biléta ellenében szabad kiadni! Elveszett biléta esetén csak az ügyelet végén, az adatok felvétele (jegyzőkönyv) után adható ki a kabát. (A feljegyzést a ruhatári naplóba minden esetben be kell jegyezni – dátum, aláírások, stb.) Vitás kérdésekben az ügyeletes osztály osztályfőnöke, illetve az ügyeletes vezető útmutatásai az irányadóak.
Az intézmény működési rendje A tanév rendje · A tanév helyi rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az intézmény pedagógusai az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjében meghatározzuk: - a tanítás nélküli munkanapok felhasználási rendjét: Ø érettségi szünetek (3 nap) Ø diáknap /zöld nap/ (1 nap) Ø sportnap (1 nap)
a diákönkormányzat javaslata alapján
Ø egy szabadon választható nap - a tanítási szünetek időpontját – a minisztérium által meghatározott kereteken belül.
14
Testnevelés órákon · sportruházat használata kötelező! (póló, rövidnadrág vagy melegítő, teremben használatos sportcipő), · balesetveszélyes ékszerek viselése TILOS! (gyűrűk, karika fülbevaló, nyaklánc, óra, karkötő), ·
rágógumizni TILOS!
A 7. testnevelés óra 1310 perckor kezdődik és 1355 perckor végződik. Ebédelni az óra után lehet. Kollégium · Az iskola minden lényeges információt megoszt a kollégiummal. Az éves programot, a kirándulások, tanórán kívüli rendezvények programját eljuttatja a nevelőkhöz. · A kollégiumi nevelő betekinthet a gondjaira bízott tanulók naplóiba, tájékoztatást kérhet az osztályfőnöktől, szaktanártól.
VII. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: Ø a közösségi tulajdon védelméért, a felszerelés állagának megőrzéséért, Ø az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, Ø az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, Ø a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. Vagyonvédelmi okokból a portás köteles ellenőrizni a személy- és teherforgalmat. Idegenek az iskolában csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be.
Az iskolai létesítmények használati rendje A tantermekben és tanműhelyekben csak felügyelettel és engedéllyel tartózkodhatnak a diákok. A iskolai sportpályákat és sportfelszereléseket a sportcsoportot vezető tanárok engedélyével lehet csak használni. A számítógépeket a számítástechnikát oktató tanárok engedélyével és felügyeletével lehet használni. A tanulók az iskola informatikai hálózatát saját eszközükkel engedély nélkül nem használhatják. Az orfűi üdülőt iskolai szervezésben, illetve jutalomként felügyelet mellett lehet csak igénybe venni. A tanórán kívüli, illetve alkalomszerű délutáni foglalkozások céljára az iskola termeit az osztályok vagy szakkörök vezetői előzetes bejelentés alapján kérhetik el. Tanárok segítségével kulturált összejöveteleket, illetve táncos rendezvényeket szervezhetnek a diákok. Erre az iskola megfelelő helyiségeit használhatják az igazgató engedélye alapján. 15
Előzetes egyeztetés és igazgatói engedélyezés után a DÖK rendezvényeket szervezhet, az ezekből befolyó összeggel a költségek kifizetése után működési szabályzata alapján rendelkezik. A tornatermi öltözők rendje A büfé előtt kell várni, míg az előző osztály elhagyja az öltözőt. Az öltözőbe bemenni csak az ügyeletes tanár engedélyével lehet! Óra után az öltözőt elhagyni szintén az ügyeletes tanár engedélyével lehet, ha már mindenki elkészült! Az öltözőben TILOS az étkezés! ·
Tanóra közben az öltözőket zárva kell tartani.
· Az öltözőt az órát tartó tanár az óra kezdetén zárja be, óra végén nyitja ki, és az öltöző kulcsát tanóra közben magánál tartja. · Tanóra közben az öltözőben senki nem tartózkodhat, amiről az órát tartó tanárnak meg kell győződnie. · Tanóráról az öltözőbe tanulót csak rendkívüli esetben lehet felengedni a tanár által kijelölt két társa kíséretében. · Öltözködéskor az öltözőben csak azok a tanulók tartózkodhatnak, akiknek testnevelés órájuk lesz. · A testnevelés óra utáni öltözködést követően – miután meggyőződött minden tanuló róla – a sportfelelős jelenti a folyosóügyeletes tanárnak, hogy rendellenesség nem történt, majd az osztály csak együtt, a folyosóügyeletes engedélyével hagyhatja el az öltözőt. · Amennyiben rendellenes esemény történt, az öltözőt senki nem hagyhatja el, az egész osztály együtt, az öltözőben várja meg az intézkedést. · A testnevelés órára érkező osztályokat a folyosó ügyeletes tanár azután engedi be, miután az előző osztály elhagyta azt. · A délutáni sportfoglalkozásokon a foglalkozást vezető zárja és nyitja az öltözőt. A foglalkozás közben érkező és távozó tanulók csak kijelölt tanulók kíséretében tartózkodhatnak az öltözőben. · Tömegsportrendezvényen az öltözők nyitva vannak, értéktárgyaiért, ruházatáért minden résztvevő maga felel. Az iskola közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok · Az iskola dolgozóinak joga, hogy az iskola valamennyi helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja a nyitvatartási rendnek megfelelően. A szaktantermek /tornaterem, labor, számítástechnikai, nyelvi terem, oktató kabinet, tanműhely stb./ használatához a helyiség felelősének engedélye szükséges. · Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglakozás keretében, ill. hivatalos ügyeinek intézése miatt tartózkodhat az iskolában.
16
Az intézmény biztonságának rendszabályai · Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A felvett teremkulcsokat a terem zárása után le kell adni. · A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárakba tanulók csak az illetés tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. · Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A kincstárnok feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése. · Bombariadó alkalmával az épületet a Tűzvédelmi utasításban foglaltaknak megfelelően kell elhagyni, azzal a különbséggel, hogy az épületben tartózkodók kivonulásakor személyes tárgyaikat (táska, kabát, stb.) magukkal viszik. Az udvaron történő eligazítás után elhagyják az intézmény területét. A kivonulás megkezdésekor értesíteni kell az illetékes rendőri szervet. A kieső tanítási nap(ok) pótlásáról a heti pihenőnap igénybevételével, illetve a tanév meghosszabbításával kell gondoskodni.
Az intézmények helységeinek bérbeadási rendje · Az intézmény helységeinek, berendezéseinek tartós bérbeadásáról – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – a kincstárnok javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével az igazgató előterjesztésében a nevelőtestület dönt. ·
Alkalmi bérbeadásról az igazgató dönt, az alapfeladatok biztosításával.
· Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. A bérbeadásból származó bevételeket az intézmény működési feltételeinek javítására kell fordítani.
VIII. A viselkedés szabályai · Lehetőség szerint a tanítás (képzés) megkezdése előtt 10 perccel kell az iskolába megérkezni. · A kiskorú tanuló a tanítás alatt csak indokolt esetben, engedéllyel hagyhatja el az iskolát. · A tanóra védelme érdekében a tanuló az órát csak kivételes esetben engedéllyel hagyhatja el. Tanóra foglalkozások alatt étkezni, inni tilos! · A tanuló által okozott kárt a szülőnek kötelessége a Közoktatási Törvény végrehajtási rendelkezése szerint megtéríteni. Ez különös tekintettel vonatkozik a szándékos rongálásra, és a firkák készítőire. „A tanuló által tanulmányai folytatásával összefüggésben az iskolának, ill. a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell eljárni.”
17
A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ·
a/ gondatlan károkozás esetén 50 %-át,
·
b/ szándékos károkozás esetén ötszörösét.
Ha a tanuló tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. · A tanuló iskolán kívüli egyesületi tevékenységét az osztályfőnöknek köteles bejelenteni, ennek foglalkozásain és rendezvényein tanulmányi eredményétől és magatartásától függően vehet részt. ·
Becsöngetéskor a tanulók a tanterem előtt sorakoznak.
· Lukasórában és a tanítási órák előtt a tanulók az udvaron, az aulában, a földszinti, az első és második emeleti folyosókon, illetve 11 óráig az ebédlőben tartózkodhatnak. · Az iskola tanulója az iskola érdekében végzett tevékenységen tanítási idő alatt tanári közvetítéssel és csak az igazgató engedélyével vehet részt. Az ebből adódó lemaradást pótolni köteles. · A hetesek feladata a tanterem szellőztetése, a tábla letörlése, a kréta beszerzése, a hiányzók jelentése. · Az iskolában, illetve az iskola által szervezett foglalkozásokon, programokon tilos a dohányzás, a szeszes ital és a kábító hatású szerek fogyasztása. A felnőttképzésben, részt vevők az óraközi szünetekben a kijelölt dohányzóhelyen dohányozhatnak. A tiltott dohányzás fegyelmi büntetést von maga után. · Ünnepélyeken, iskolai rendezvényeken az alkalomhoz illő módon kell megjelenni. Alkalmi öltözék: fehér blúz vagy ing, sötét szoknya vagy nadrág. Az iskola tanulói és dolgozói a mindennapokban ápoltan, tisztán és nem kihívó ruhában járjanak az iskolába! ·
A tanuló köteles óvni saját és társai testi épségét és egészségét.
· Köteles megőrizni és az előírásoknak megfelelően kezelni a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket. ·
Köteles megóvni az iskola létesítményeit és felszerelését.
· Mobiltelefon, discman, MP3 lejátszó stb. tanítási órára, tanítási órán kívüli foglalkozásra, gyakorlati foglalkozásra, iskolai rendezvényre csak kikapcsolt állapotban, a táskában vihető be. A tanítási órákon, szakmai gyakorlatokon, vizsgákon hang- és képrögzítő eszközt – a tanár engedélye nélkül – nem lehet használni. · Az intézmény épületét, helységeit, berendezéseit csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. Mindenki köteles a tanóra végeztével a tantermet tiszta állapotban hagyni! · A tanuló köteles az ellenőrző könyvét az iskolába mindig magával hozni, és azt naprakészen vezetni, érdemjegyeit és az írásbeli bejegyzéseket szüleivel /gondviselőjével aláíratni. · Az ellenőrző könyv elvesztése, megrongálódása esetén az osztályfőnök engedélyével újat kell vásárolnia.
18
IX. A tanulóra vonatkozó védő-óvó előírások, szabályok Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje és formái Az intézményben tanulók egészségügyi ellátását az Egyesített Egészségügyi Intézmények Ifjúság-egészségügyi Szolgálata látja el főállású iskolaorvossal, védőnővel és asszisztenssel. Az alapellátás keretén belül megelőző tevékenységet folytatnak rendeletekben meghatározott előírások alapján. A preventív egészségügyi tevékenység magába pályaalkalmassági vizsgálatokat, melyek a következők:
foglalja
a
megelőző
jellegű
· 9. évfolyamos tanulók beiskolázási, pályaalkalmassági vizsgálata, melyre szakközépiskolások esetén a felvételi értesítő kézhezvételét követően kerül sor az intézmény orvosi rendelőjében (május, június hónapokban), míg az orientációs osztályoknál a vizsgálatra folyamatosan a tanév megkezdését követően kerül sor (szeptember hónapban) · Hasonló beiskolázási, pályaalkalmassági vizsgálat történik az 1/11. és az 1/13. szakképzős évfolyamon. A vizsgálat a szakmára jelentkezést, valamint a felvételt nyert tanulók kiértesítését követően - a beiratkozást megelőzően - időpontra történő az előjegyzések alapján folyamatosan történik május, június hónapban. · Szakközépiskolai képzésben részt vevő tanulók kötelező időszakos orvosi vizsgálaton vesznek részt a 11., 12. évfolyamon. · Szakmai képzésben részesülő tanulók esetén kötelező minden évben az időszakos pályaalkalmassági vizsgálat az adott szakmára vonatkozóan, melynek célja, hogy az orvosi vizsgálat időben kiszűrje azon tanulókat, akiknél választott szakmájuk végzése valamiféle károsodást jelenthet egészségi állapotuk tekintetében, így ezen esetekben pályamódosításra kerülhet sor. Az intézményben történő orvosi vizsgálatok sok esetben kiegészülnek szakorvosi (orthoped, cardiológus, szemész, stb. szakorvosi) vizsgálatokkal, valamint laboratóriumi, audiológiai vizsgálatokkal, melyek a még pontosabb véleményezést szolgálják a tanulók pályaválasztását illetően. Az intézményben történő vizsgálatokra az orvosi rendelőben kerül sor, az iskola vezetésével előre egyeztetett időpontokban. A vizsgálat időtartama alatt a diák igazoltan hiányzik a tanóráról. A tanulók orvosi vizsgálatáról az osztályfőnök a vizsgálatot megelőzően értesül. Az egyeztetett időpontra a tanulókat a vizsgálatra beosztja. Az iskolába újonnan felvett tanulók kötelező védőoltásait a védőnő ellenőrzi. Amennyiben a tanuló oltását igazolni nem tudja, abban az esetben szülői értesítést követően pótoltásban részesül. Fokozott gondozást igénylő tanulók rendszeres állapot (vérnyomásmérés, testtömeg, látásélesség, stb.) felmérésen, ellenőrzésen vesznek részt, melynek során nyomon tudják követni az állapotában bekövetkezett változásokat. Az időszakos visszarendelésekkel ellenőrizhetők a szakorvos által előírt gyógyszerszedések, diéták, mozgásterápiák. Lehetőség nyílik a komplex gondozási folyamat eredményes kivitelezésére. A problémával küzdő tanulók megsegítése érdekében az iskolaorvos együtt működik az osztályfőnökkel, szülővel, ifjúságvédelmi felelőssel, iskolavezetéssel, szükség esetén más, iskolán kívüli szakszolgálattal. Védőnői fogadóóra keretében lehetőség van négyszemközti beszélgetésekre is.
19
Az iskolaorvos szakorvosi vélemény alapján a tanulót könnyített testnevelésre, gyógytestnevelésre irányíthatja. A foglalkozásokon való részvétel kötelező, melynek látogatására az iskolában, illetve a város más intézményében órarendbe építve van lehetőség. Az iskolaorvos teljes felmentést javasolhat a megfelelő szakorvosi igazolások alapján. A testnevelési csoportbesorolást minden tanév október 15-ig kell elkészíteni, így a felmentést kérő tanulóknak az elbíráláshoz szükséges szakorvosi igazolásokat ezt megelőzően kell beszerezniük és leadniuk az orvosi rendelőben. A felmentett tanulók névsorát ezt követően kapják meg a testnevelő tanárok. A tanév során, hirtelen bekövetkező állapotváltozás figyelembevételével folyamatosan van mód a tanulók testnevelés alóli felmentésének elbírálásához. A hirtelen jelentkező rosszullétek ellátása soron kívül történik az orvosi rendelőben. Az orvosi rendelő ajtaján kerül kifüggesztésre az iskolai egészségügyi szolgálat névsora, elérhetősége, rendelési ideje. Az egészségügyi személyzet részt vesz az iskola valamennyi iskolai rendezvényén, sportversenyén, ahol szükség esetén elsősegélynyújtásban részesíti a tanulókat, pedagógusokat. Az iskola tanulói részére Egészségnapot, egészségneveléssel kapcsolatos rendezvényeket, vetélkedőket, előadásokat szerveznek és tartanak, melyek hozzájárulnak a fiatalok egészségmagatartásának fejlesztéséhez. Lehetőség nyílik tanfolyamok lebonyolítására is (elsősegélynyújtás, katasztrófavédelem…), melyen a résztvevő tanulók ezt követően különböző színtű megmérettetéseken adhatnak számot tudásukról. Iskolánkban kiszállásos véradáson vehetnek részt évente két alkalommal a 18. életévüket betöltött egészséges tanulók és pedagógusaik. A véradáson részt vevők hiányzását iskolai érdekből történő hiányzásnak kell tekinteni, és azt 0 órában kell igazolni. Szakmai előírás értelmében az iskolai egészségügyi szolgálat higiénés ellenőrzéseket tart a tanműhelyekben, tantermekben, étkezőben, iskolai büfében, sportlétesítményekben, mellékhelységekben, kijelölt dohányzóhelyen. Észrevétellel élhet az iskola vezetése felé. A külön jogszabályok értelmében a tanulók szervezett fogászati ellenőrzésen vesznek részt tanévenként két alkalommal az iskolafogászaton. Végzős diákjaink előjegyzett időpontban tüdőszűrésen vesznek részt. A szűrővizsgálatokon az osztályok szervezett formában kísérő pedagógussal jelennek meg.
Baleset-megelőzési előírások A tanulók munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson vesznek részt, mely során ismeretet szereznek a munkavédelmi előírások betartásáról, balesetek megelőzéseiről, illetve bekövetkezésük esetén történő ellátások lehetőségeiről. Valamennyi tanműhely, sportegység rendelkezik elsősegélyládával, melyet meghatározott időközönként ellenőrizni kell, hiány esetén pedig pótlásuk szükséges. Az orvosi rendelőben és az iskola elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközök.
titkárságán
is
rendelkezésre
állnak
az
Intézkedések baleset esetén Baleset kapcsán bekövetkezett sérüléseket azonnali ellátásban kell részesíteni. Értesíteni kell az iskolaorvost, védőnőt távollétük esetén, szakorvosi ellátásra kell elkísérni, illetve
20
szállítani, de szükség esetén mentőt kell hívni, a szakszerű ellátás érdekében. A történtekről értesíteni kell az iskola vezetését, ügyeletes vezetőt és a tanuló gondviselőjét, a szülőt. Minden esetben tudatni kell vele, mi történt és gyermekét hová szállították. A balesetről baleseti jegyzőkönyv készül, melyet az iskola munkavédelmi feladatait ellátó Arkangyal Gmk készít el.
X. Ifjúságvédelmi tevékenység Iskolánkban működő „Jobb Sorsért” Alapítvány évente két alkalommal egyszeri támogatásban részesíti a jó tanulmányi eredményt elérő, szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat. A beadott kérelem alapján az alapítvány kuratóriuma dönt a támogatás mértékéről. Ifjúságvédelmi felelős: Wéber Lászlóné Elérhetősége: 72/550-759 A fogadóórák minden tanévben az órarend függvényében kerülnek meghatározásra.
Szociális juttatások Alanyi jogon ingyenes tankönyv jár a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő minden olyan tanuló részére aki: (Jogszabály száma: 2001. évi XXXVII. törvény 8. § és annak módosításai) · tartósan beteg, · testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, · pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar), · három vagy többgyermekes családban él, · nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, · rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül Az ingyenesség a munkafüzetekre és a tankönyvnek nem minősülő szakkönyvekre nem vonatkozik. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonba, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A normatív kedvezményeken túl az iskola további kedvezményeket állapíthat meg. A további kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményre vonatkozó, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt, a 2. számú melléklet szerinti igénylőlapon lehet bejelenteni.
21
A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, november 15ig, az ifjúságvédelmi felelős által kiadott igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igény bejelentési határideje előtt, legalább tizenöt nappal, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. Az igazgató, a kincstárnok és az ifjúságvédelmi felelős az alanyi jogon járó támogatás kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyvtámogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével bírálja el. Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. Alanyi jogon 50 %-os étkezési támogatásra jogosult: ·
tartósan beteg,
·
három vagy többgyermekes családban él,
·
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
Az iskola anyagi lehetőségéhez mérten, minden tanév október hónapjától további étkezési támogatást is adhat egyedi elbírálás alapján. Ezt kérvényezni kell. Egyedi elbírálás alapján az igazgató egyszeri segélyt állapíthat meg például: közeli hozzátartozó halála esetén.
XI. A tanulókat és közösségeiket megillető jogok Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának (DÖK) legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának ülésére. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a tagozatvezető, az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikroértekezletének és az osztály szülői értekezletének összehívására. A diákokat be kell vonni a döntéshozó folyamatba az őket érintő összes kérdésben. A diákok véleményt nyilváníthatnak minden őket érintő kérdésben. Kérdéseket tehetnek fel az iskolai élettel kapcsolatosan, melyekre a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a kérdésfeltevéstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapniuk.
22
A diákoknak joguk van a megfelelő tájékoztatáshoz jogaikról és lehetőségeikről, valamint az oktatási rendszerekről. A véleménynyilvánítás, a tájékoztatás és a kérdésfeltevés rendszeres fóruma a havonkénti diákgyűlés. A tanuló joga, hogy részt vegyen a diákkörök munkájában akár képviselő útján is – és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. A tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. A diákegyesületek és szervezetek megfelelő működéséhez a pénzügyi hátteret, az elhelyezést, a felszerelést és egyéb támogatást az iskola költségvetésében kell biztosítani. A diákszervezetek számára az oktatás minden szintjén biztosítani kell a lehetőséget, hogy tevékenységüket a tanítási napok folyamán végezzék és egy tanítási napot szabadon felhasználhassanak. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanulók nagyobb csoportja alatt az érintett tanulók létszámának 1/3-át kitevő, de legalább 10 fős csoportokat értünk. A tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben ki kell kérni a DÖK és a Szülői Munkaközösség véleményét.
XII. A tanuló kötelességei A tanuló köteles: Ø
képességei szerint tanulni,
Ø
tudásáról számot adni,
Ø
a rábízott eszközöket az előírásoknak megfelelően használni és karbantartani,
Ø
az általa használt helyiségek rendjét helyreállítani,
Ø felkérésre az iskolai – tanórai és egyéb (pl.: ünnepélyek, versenyek, rendezvények, szakkörök stb.) – foglalkozások előkészítésében, lebonyolításában és utána az eredeti állapot helyreállításában részt venni, Ø
az általa vállalt vagy rábízott feladatokat teljesíteni
Ø
a tanítási órán és tanításon kívüli rendezvényeken és a foglalkozásokon részt venni.
Ø
tiszteletet és megbecsülést tanúsítani nevelői, tanárai, az iskola dolgozói iránt
Ø
az iskola jó hírnevét megőrizni
Az egyes feladatokra a tanuló önként is jelentkezhet (pl.: szertáros, térképfelelős stb.) vagy szükség esetén kijelölhető (pl.: hetes, diákügyeletes)
Tanulmányi rend A tanórai számonkérés formái: szóbeli felelet, írásbeli felelet, 23
röpdolgozat, órai munka, tantárgyi teszt, témazáró dolgozat és nagydolgozat, házi dolgozat, ellenőrző gyakorlati feladatok. A tanuló tudását a szaktanár érdemjeggyel értékeli. A tanuló tanulmányi és szakmai előmenetelét tantárgyanként havonta legalább egy érdemjeggyel értékeli a szaktanár. A témazáró dolgozatokat és a nagydolgozatokat a szaktanár legalább egy héttel előbb bejelenti. A tanuló egy nap kettőnél több nagydolgozatot nem írhat. Egy héten a tanuló legfeljebb három nagydolgozatot írhat. A tanár köteles a dolgozatot két munkahéten belül kijavítani. Amennyiben a javítás nem történik meg a tanuló a jegyet nem köteles elfogadni, új időpontban számolhat be az anyagból. Az előre bejelentett számonkérés kivételével tanulónak évente két alkalommal van joga indoklás nélkül felmentést kérni a számonkérés alól.
XIII. A térítési díj, a tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Térítési díjat kell fizetni: ·
az intézményben igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint,
·
az évfolyam tanulmányi okból történő másodszori ismétléséért, A térítési díj mértéke tanévenként a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 40 %-a. (Közoktatási törvény, (a továbbiakban: Kotv.) 117.§ (1) bekezdés e) pont.)
· felnőttoktatásban az első szakma megszerzéséért (kivéve, ha pályázat útján állami támogatásban részesül). · az iskolai oktatás 11. évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a napközis foglalkozásért és a tanulószobáért. A térítési díj mértéke (Kotv. 117.§ (1) bekezdés a) pont) tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 15 %-a. · a megállapított tanórán és az időkereten kívüli - a tanulók érdeklődése, igénye alapján - szervezett foglalkozásokért, valamint az intézmény pedagógiai programjában nem szereplő művészeti csoportban való részvételért. A térítési díj mértéke (Kotv. 117.§ (1) bekezdés a) pont) tanévenként a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 25 %-a. A tandíjat kell fizetni: 24
·
az ifjúsági képzésben a második, és további szakmára való felkészítésért,
·
a javítóvizsga tanulmányi okból történő másodszori és további ismétléséért,
·
az évfolyam tanulmányi okból történő harmadszori és további ismétléséért,
·
felnőttoktatásban a másod, harmad, stb. szakmára való felkészítésért,
·
a vizsgáról indokolatlanul távolmaradás esetén új vizsgára jelentkezéskor.
A tandíj mértéke tanévenként a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányada. A tandíj összegét az intézmény vezetője állapítja meg. A tandíjat – a vállalkozás alapján folyó nevelés, oktatás kivételével - a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. Kitűnő, jeles, jó átlagú tanulmányi eredmény alapján, illetve országos tanulmányi versenyen elért 1-10. helyezése alapján a tandíj alapösszegét csökkentő kedvezmény illeti meg a tanulót. A tanulmányi versenyen elért eredmény alapján megállapított kedvezmény a tanulót egy tanéven át illeti meg. Az intézmény igazgatója által megállapított kedvezmény mértéke legfeljebb 30 % lehet. Nem kell tandíjat fizetnie az állami gondoskodás alatt álló tanulónak. A térítési díj és tandíj mérséklését vagy elengedését írásban kérvényezni kell. A kérvényben fel kell tüntetni a családban keresők és eltartottak, a munkanélküliek, leszázalékoltak, nyugdíjasok számát, a család összes jövedelmét. Jövedelem: a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyon érték (bevétel) munkavállalói járadékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Szociális helyzete alapján nem adható kedvezmény annak a tanulónak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori minimálbér másfélszeresét eléri, vagy meghaladja. A tanuló szociális helyzete alapján a térítési díj és a tandíj alapösszege kérelemre legfeljebb 30%-kal csökkenthető A térítési díj és tandíj befizetése történhet csekken vagy pénztárban, az oktatás megkezdése előtt. Ettől egyedi méltánylást érdemlő esetben, kérelemre el lehet térni. A döntés joga az intézmény vezetőjét illeti. A kérelem mellékletében a szociális helyzete alapján adható kedvezményre való jogosultságát: a) az intézményben képzésben résztvevő tanuló minden év május 31-ig b) az első évfolyamra felvételt nyert tanuló a felvételről szóló értesítés kézhezvétele utáni 10 munkanapon belül igazolja. Ettől eltérő esetben az időközben bekövetkezett változás miatt nyújtható be kérelem. A sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos helyzetű tanulóktól - a felnőttképzés kivételével - térítési díj nem szedhető. Nem kell tandíjat és térítési díjat fizetnie az állami gondoskodás alatt álló tanulóknak.
25
A térítési díj és tandíj összegét a tanulónak két részletben, félévenként (szeptember 30-ig, illetve február 28-ig) kell megfizetnie. Különösen indokolt esetben - kérelemre - az intézmény igazgatója a tanulónak a térítési díj és tandíj összegének megfizetését havi részletekben is engedélyezheti. A vizsgákkal kapcsolatban előírt tandíj és térítési díj fizetési kötelezettségének a tanuló a vizsgák megkezdése előtt egy összegben tesz eleget.
A visszatérítésről · A térítési díjat, a tan- és vizsgadíjat teljes összegben csak akkor térítjük vissza, vagy a következő vizsga, vagy a következő időszak térítési díjába, illetve tandíjába számítjuk be, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait, vagy nem vesz részt a vizsgán. · Megkezdett tanulmányok esetén csak különlegesen indokolt esetben térítünk vissza a tanulmányokkal arányos mértékben térítési ill. tandíjat. Javítóvizsgára befizetett összeget nem térítünk vissza. A térítési díj és tandíj mértékét az intézmény vezetője állapítja meg. A tanulmányi eredmény alapján járó kedvezmény keretében a kitűnő tanuló a jogszabály által meghatározott alsó értékhatár szerint számított összeget, az elégséges tanuló és az évfolyamismétlő a felső értékhatár szerint számított összeget köteles fizetni. Egyéb tanulmányi eredmény esetén a fizetendő térítési és tandíjat a meghatározott értékhatárok között a tanulmányi eredménytől függően, arányosan csökkenti az igazgató. A levelező tagozaton és a szakképzésben részt vevők számára a tanulmányi eredmények szerinti térítési díj és tandíj összegét hirdetményben teszi közzé. Az igazgató a térítési díjat, illetve a tandíjat tovább mérsékelheti szociális szempontok figyelembevételével, melyhez a szükséges kérelmet és dokumentumokat az iskola igazgatójához kell benyújtani. A befizetés előtt legalább 10 nappal az igazgató határozatban értesíti a tanulót döntéséről. A határozattal szemben a tanulónak fellebbezési joga van. A tanuló a nem ingyenes szolgáltatásokat csak abban az időszakban veheti igénybe, amelyre a díjfizetés vonatkozik.
Az intézményi díj (beiratkozási díj) megállapítása Az iskola igazgatója, kincstárnoka, a szülői munkaközösség vezetője, a DSK vezetője, a szabadidőért felelős pedagógus együtt határozza meg a következő évre, legkésőbb március 31-ig. A befizetés rendje: A felsőbb évfolyamok tanulói a szorgalmi időszak utolsó napjáig osztályonként - az osztályfőnök felügyeletével - a pénztárba fizetik be az összeget. Aki nem fizeti be a beiratkozási díját, legkésőbb pótbeiratkozáskor köteles kifizetni. Részletfizetési kérelmet különösen indokolt esetben az iskola igazgatójához kell benyújtani, erre engedélyt az iskola igazgatója adhat. A kezdő évfolyamok tanulói a beiratkozási díjat a beiratkozás alkalmával fizetik ki.
26
Ha a tanuló mégsem kezdi meg az iskolában a tanulmányait és október 10-ig más iskolába távozik, akkor a teljes beiratkozási díjat az iskola visszatéríti. Ha a tanuló a 2. félévtől létesít tanulói jogviszonyt, akkor a beiratkozási díj 50 %-át kell megfizetnie.
XIV. A szülők tájékoztatása · A munkaközösségek minden év január 31-ig a következő tanévben használt tankönyveik listáját kötelesek leadni az iskola igazgatójának. Az iskola igazgatója a kapott listák alapján egyeztet a Szülői Munkaközösséggel és megbízza az iskolai tankönyvfelelőst a listák alapján a tankönyvek megrendelésével. Az iskola tankönyvfelelőse a kapott listák alapján elkészíti osztályok, szakmák szerinti bontásban a tanulók tankönyvjegyzékét. A jegyzékeknek tartalmaznia kell tankönyv raktári számát, címét, szerzőjét, és a tankönyvrendelésben megjelölt vételárát. Az iskolai tankönyvfelelős minden évben, legkésőbb március 31-ig az osztályfőnökökhöz eljuttatja a tankönyvek listáját. Az osztályfőnökök kiküldik a szülőknek az értesítést az ingyenes tankönyvekre való jogosultság feltételeiről és az igénylőlapokat a támogatáshoz. Az osztályfőnökök 2 héten belül összegyűjtik a szülők által kitöltött és aláírt megrendelő listát, és eljuttatják a tankönyvfelelőshöz és a gazdasági szervezethez. · A 9. és a szakképző első évfolyam a tanulói a tankönyvek listáját és az igénylő lapokat a felvételről küldött értesítéssel együtt kapják meg és kitöltve a beiratkozáskor hozzák vissza. · A megrendelt tankönyvek jegyzékét (tankönyv számával és ármegjelöléssel) a hirdetőtáblákon és az elárusítóhelyen is ki kell függeszteni. · A tankönyvosztás külön ütemterv szerint – osztályonként és évfolyamonként – meghatározott időben, augusztusban történik. A tankönyvek átvétele a kitöltött lista alapján történik. A tanulónak joga, hogy ne vegyen egész tankönyvcsomagot, illetve, hogy 1-1 tankönyvből több példányt vásároljon. A tankönyvosztáskor hiányzó tankönyveket a listán jelölni kell és utólag pótolni a tanuló számára. A fizetés a tankönyvek átvételekor egy összegben történik. A kedvezményezett tanulók listáját az ifjúságvédelmi felelős legkésőbb a tankönyvosztás megkezdése előtt átadja a tankönyvárusításért felelős pedagógusnak. Az iskolai tankönyvfelelős a hiányzó tankönyveket legkésőbb októberig köteles a tanuló részére beszerezni, vagy legkésőbb október 15-ig a tanulónak a vételárat visszafizetni.
XV. A tanulók jutalmazásának rendje és formái Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki:
27
§
eredményes kulturális tevékenységet folytat,
§
kimagasló sportteljesítményt ér el,
§ a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A jutalmazás formái Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni: Ø szaktanári dicséret, Ø szakoktatói dicséret, Ø osztályfőnöki dicséret, Ø igazgatóhelyettesi dicséret, Ø igazgatói dicséret, Ø nevelőtestületi dicséret. Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséreteket alkalmas fórumokon, rendezvényeken az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. A tanév során osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után - az adományozó dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (szakmai, tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, helyezettei, az év tanulója, az év sportolója, kiemelkedő az iskoláért végzett tevékenysége, stb.), jutalmát a tanévzáró, ill. a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. A több éven át kiemelkedő munkát végzett tanuló a „Szülői Munkaközösség Simonyi Károly Díja”, ill. „Tantestület Simonyi Károly Díja” elnevezésű kitüntetést és pénzjutalmat kapja. Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, kulturális és sport hozzájárulás (színház, mozi vagy kiállítás látogatáshoz), orfűi nyári és évközi táborozás, esetleges külföldi kiránduláshoz való hozzájárulás.
XVI. A tanulókra vonatkozó fegyelmező intézkedések rendje és formái Fegyelmező intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben
28
részesítendő. A fegyelmező intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. A fegyelmező intézkedések szóban és írásban a következők lehetnek: ¨
szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés,
¨
szaktanári, szakoktatói intés,
¨
osztályfőnöki figyelmeztetés,
¨
osztályfőnöki intés,
¨
igazgatóhelyettesi intés,
¨
igazgatói intés.
Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben, vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjébe és az osztálynaplóba be kell írni. A tanulókra vonatkozó fegyelmi eljárás és anyagi kártérítési felelősség szabályai
Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A közoktatási törvény 76. és 77. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ennek alapján fegyelmi büntetés lehet: Ø megrovás, Ø szigorú megrovás, Ø meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, Ø áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába, Ø eltiltás a tanév folytatásától, Ø kizárás az iskolából. Nevelési célzattal a fenti fegyelmi büntetések végrehajtását fel lehet függeszteni, legfeljebb 6 hónap időtartamra. Amennyiben a tanuló a felfüggesztés ideje alatt újabb fegyelmi vétséget követ el a fegyelmi büntetést újabb fegyelmi eljárás nélkül végre kell hajtani. o Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetés nem alkalmazható. Az áthelyezés másik iskolába fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható o A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. o A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót – kiskorú tanuló esetén a 29
szülő, illetőleg más megbízott jelenlétében – meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. o Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. o Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. o A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani, és le kell folytatni. o A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg o A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. o Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lefolytatásának szabályait jogszabály határozza meg.
lehet. A fegyelmi eljárás
o Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidő a jogerős határozat közlésétől számít.
A kártérítés szabályai Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét. Az iskola, illetve a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak a tanulói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Tanulószerződés hiányában az iskola, illetőleg a gyakorlati képzés szervezője köteles a tanuló kárát megtéríteni, ha a baleset a tanműhelyben végzett munka során következett be.
30
Az iskola a tanulmányok folytatásával összefüggésben a tanulót ért kárért vétkességétől függetlenül felel.
XVII. Egyéb speciális, az intézményre vonatkozó előírások szabályai Az adott tanévre a fakultatív hit és vallásoktatás indításáról helyszínéről és ütemezéséről az érintett egyházak képviselőinek meghallgatásával az iskola igazgatója dönt legkésőbb október 1-ig. Az iskola a tanítási órák előtt, vagy után biztosítja a szükséges helyiséget és a foglalkozások zavartalan lebonyolítását. Amennyiben az egyházak képviselői nem az iskolában tartják foglalkozásaikat, a tanórák zavartalanságának biztosításával a tanulók külön engedély nélkül vehetnek részt azokon. Minden tanuló és dolgozó kötelessége az iskola informatikai szabályzatának betartása. Az iskolában talált tárgyakat az iskola portáján, illetve az iskola titkárságán kell leadni. Megőrzésükről a tanév végéig gondoskodunk. A házirend alkalmazása során, ahol a szövegben tanterem szerepel, ott a tanműhelyeket, a laborokat, az egyéb oktatásra használt termeket is érteni kell.
31
Záró rendelkezések A házirend 2010. szeptember 1-jén lép hatályba. Rendelkezései minden iskolahasználóra egyaránt vonatkoznak (tanuló, a tanuló ügyeit intéző gondviselő, dolgozó, valamint a helyiségeket, létesítményeket igénybevevők). A házirendet minden tanév elején felülvizsgáljuk, s szükség esetén módosítjuk. A módosítás kezdeményezője bármelyik véleményezési, egyetértési jog gyakorlója, illetve a tantestület bármely tagja lehet. A módosítás során a szükséges véleményeket be kell kérni a Diákönkormányzattól, a Szülői Munkaközösségtől, a tantestületnek kell elfogadni, és a fenntartónak kell jóváhagyni. Pécs, 2010. június 25.
Déri Tibor igazgató
32
A házirendet az iskola tantestülete elfogadta. Pécs, 2010. június 25.
................................... igazgató A házirendet a diákönkormányzat elfogadta. Pécs, 2010. június 12.
.................................... diákmozgalmat segítő pedagógus
................................... DÖK elnök
A házirendet a Szülői Munkaközösség elfogadta. Pécs, 2010. június 25.
................................... SZM elnök
33
