Pedagógiai program. Petőfi Sándor Általános Iskola 2900 Komárom Szabadság tér 2

2013 Pedagógiai program

Petőfi Sándor Általános Iskola 2900 Komárom Szabadság tér 2. 1

Petőfi Sándor Általános Iskola

Pedagógiai program

Tartalomjegyzék 1.

Az intézmény adatai ..................................................................................................................... 4

2.

Bevezető ......................................................................................................................................... 5

3.

Az iskola nevelési programja ....................................................................................................... 7 3.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ……………………………………………………………………………………………….7

3.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 7

3.2.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 8 3.2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőink .......................................................... 9 3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 10 3.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai .......................................................................... 10 3.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ......................................................... 11 3.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................... 12 3.5

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................ 15

3.6

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................ 17

3.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ...................................... 17 A tanulási kudarcnak kitett és a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel 3.6.2 küzdő tanulók felzárkózását segítő program ................................................................................ 18 3.6.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése ............................................................. 19 3.6.4 Melyek azok az eszközök, amelyek a pedagógusok munkáját segíthetik?.................... 19 3.6.5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ........................................................................... 19 3.6.6 Kiemelt feladataink: ...................................................................................................... 20 3.6.7 Mindenkori feladataink az iskolai gyermekvédelem területén ...................................... 22 3.6.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................... 23 3.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje .................................. 24 3.8

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ..................................... 24

A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák, a szülők közösségét érintő 3.8.1 együttműködési formák ................................................................................................................ 24 3.8.2 Megvalósulási formái .................................................................................................... 25 3.8.3 Feltételei ........................................................................................................................ 25 3.8.4 A szülői ház, az SZM és az iskola, ezen belül a DÖK, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök, stb. együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei ................................................ 27 3.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................................ 27 3.9.1 A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján .............................................................................. 27 3.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya ............................................................................................ 37 Az értékelés rendje ........................................................................................................ 37 3.9.3 3.10 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei, iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai....................................................................................................................... 38 3.11 3.11.1

A felvételi eljárás különös szabályai .............................................................................. 39 Első évfolyam emelt szintű testnevelési osztály............................................................ 39

Komárom, 2013.

2

Petőfi Sándor Általános Iskola 4.

Pedagógiai program

Az intézmény helyi tanterve ....................................................................................................... 40 4.1

A választott kerettanterv megnevezése .............................................................................. 40

4.2

A választott kerettanterv feletti óraszám .......................................................................... 43

4.3

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................ 45

4.4

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ……………………………………………………………………………………………...46

4.5

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .. 47

4.5.1 A csoportbontás szervezésének elvei ............................................................................ 48 4.5.2 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................ 48 4.5.3 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .............................................. 49 4.5.4 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............................................ 50 4.5.5 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .............................................. 50 4.6 Mindennapos testnevelés..................................................................................................... 51 4.7

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .......................................................... 51

4.8

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..... 52

4.8.1 Szóbeli beszámoltatás.................................................................................................... 52 4.8.2 Írásbeli beszámoltatás .................................................................................................... 53 Írásbeli beszámoltatás korlátai ...................................................................................... 53 4.8.3 4.8.4 A beszámoltatás értékelése ............................................................................................ 54 4.8.5 Az értékelés szempontjai ............................................................................................... 55 4.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ................ 56 4.10

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................... 56

4.11

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................. 56

4.12

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................................. 57

4.12.1 Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei ............................................... 59 4.12.2 A környezeti nevelés színterei iskolánkban................................................................... 59 4.12.3 Az iskola egészségnevelési elvei ................................................................................... 62 4.13 A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei.................................................................................................................................. 63 4.13.1 4.13.2 4.13.3

Magatartás ..................................................................................................................... 63 Szorgalom ...................................................................................................................... 64 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ........................................................................ 65

Komárom, 2013.

3


Pedagógiai program

1. Az intézmény adatai

Az iskola neve:


Székhelye:

2900 Komárom, Szabadság tér 2.

Intézmény fenntartója:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Intézmény működtetője:

Komárom Város Önkormányzata

Működési területe:

Komárom Város közigazgatási területe

Az intézmény alaptevékenysége: általános iskolai nevelés-oktatás a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja emelt

szintű

kerettanterv

oktatás:

szerinti

meghatározott

magasabb

tantárgy

követelményekkel

történő tanítása

Alapítási éve:

Komárom, 2013.

1918.

4


Pedagógiai program

2. Bevezető „Az ifjú szív lánglobogva ég, Világít ez, midőn sötét az ég” Ifjúság (Petőfi Sándor) A komáromi Petőfi Sándor Általános Iskola az 1928-ban épült Magyar Királyi Polgári Fiú - és Leányiskola jogutódja. Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter által építtetett 5000 iskola egyike. A neobarokk stílusú, szobrokkal díszített, díszparkkal övezett épület a belváros legszebb épülete. 1937. május 3-án Alapy Gáspár polgármester az iskola falán felavatta a kultuszminiszter emléktábláját, melyet restaurálás után 1997-ben a városvezetés és az iskola vezetése újra avatott. Dr. Lebisch Vince iskolaalapító igazgató olyan igényes tanári kart és sokoldalú személyiségeket formáló intézményt hozott létre, melynek kisugárzását a későbbi tanár és tanító generációk is átvették. Gedeon

János

és

felesége

Bányai

Mária,

akik

1928-tól

tanítottak

intézményünkben matematikát, fizikát, magyar nyelvet és németet, 1968-ban hozták létre a „Gedeon alapítványt”, a legtehetségesebb 8. osztályosok számára az általuk tanított tárgyakból. Dr. Sulacsik Lászlóné, Szedlák Anna magyar-történelem szakos tanár 1989-ben hozta létre a „Sulacsik alapítványt”, az itt tanított polgári iskolai évek és tehetséges László fia emlékére, aki iskolánk tanulója volt és neves vegyészmérnök lett.

Komárom, 2013.

5


Pedagógiai program

Az eddig díjazott tanulók, akik többfordulós írásbeli és szóbeli versenyen vettek részt az adott tárgyakból, ma már jelentős személyiségek. Közöttük van dr. Kelemen Béla, aki adományával 2002-ben megemelte a „Gedeon –alapítvány" törzstőkéjét. Angyal Kálmán festőművész-tanár szintén ma is élő jeles alkotókat nevelt iskolánkban. Ők: Kecskés Ágnes goblein művész, Szemereki Teréz iparművész, Vida Zsuzsa üvegkerámikus, Pataki Dóra képzőművész.

Komárom, 2013.

6


Pedagógiai program

3. Az iskola nevelési programja

3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Petőfi Sándor Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: Nyitottság Felelősségtudat Kitartás Differenciált bánásmód és oktatás Erkölcsiség Komplex személyiségfejlesztés A tudás értékének helyreállítása Iskolai hagyományaink, értékeink megóvása, továbbvitele Minőség 3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az oktató-nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk fontosnak: Alapelvünk, hogy A

tanulókat

az

iskolának

fel

kell

készíteni

az

önálló

ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása.

Komárom, 2013.

7


Pedagógiai program

Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban

való

eligazodás

képességét.

Ehhez

fejlett

kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez

mind

a

társadalmi

beilleszkedésnek,

mind

az

egyén

boldogulásának egyik feltétele. A megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztása a reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét.

3.2.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés akkor lesz eredményes, ha teret adunk a színes, sokoldalú életnek, a tanulásnak és a játéknak. Fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket és eddzük akaratukat. Hozzájárulunk életmódjuk, motívumaik,

szokásaik,

az

értékkel

történő

azonosulásuk

fokozatos

kialakításához.

Komárom, 2013.

8


Pedagógiai program

3.2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőink Önismeret Célunk, hogy diákjaink megismerjék az alapvető emberi érintkezés szabályait, tiszteljék egymás véleményét, tudjanak kulturáltan vitatkozni, nyilvánosság előtt szerepelni, saját érdekükért harcolni, és mindez belső igényükké váljon. A tanítási órákon kívül számos iskolai verseny, iskolai, városi ünnepeinken való szereplés, diák-önkormányzati program ezt a célt szolgálja. Már

alsó

tagozatban

szembesülnek

tanulóink

a

helyes

önértékelés

problémájával. Jó tanítói példával, körültekintő módszerek alkalmazásával kell kialakítani tanulóinkban ezt a képességet. Esztétikai nevelés Az esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának a megteremtése és megőrzése. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekekben alakuljon ki a szép iránti igény, minél több irodalmi valamint művészeti alkotást ismerjenek meg. Az óvodából kikerülő gyermek első élményei meghatározóak, és kihatnak egész egyéniségére. Fontos feladatunk tehát olyan légkört, környezetet teremtenünk, melyben minden kisdiák jól érzi magát. Pedagógusaink

közvetlen

környezetüket:

osztálytermük

esztétikus

berendezésével igyekeznek gyermek-közelivé tenni, melynek később maguk is aktív részesei lesznek.

Komárom, 2013.

9


Pedagógiai program

3.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai 1. Egészséges életmód, testi, lelki egészség Az egészséges életmódra nevelés az egészséges állapot és harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Fontos, hogy a gyerekek képessé váljanak egészséges életmódjukra vonatkozó helyes döntéseket hozni, konfliktusokat megoldani. Beteg, sérült társaik iránt segítőkész magatartást tanúsítanak. Képesek legyenek a veszélyhelyzetek, veszélyes anyagok, káros szenvedélyek felismerésére, elhárítására. Az egészséges életmód kialakítása is egy folyamat, mely a kisiskolás korban az aktív tanulási tevékenykedtetésen alapszik. A tanító példamutatásával, a szülő helyes életmódjával hozzájárulhat ehhez. Ki kell fejleszteni a tanulók igényét a tiszta környezet, a testápolás, az egészséges életfeltételek iránt. A gyermekek számára olyan körülményeket kell biztosítani, melyek elősegítik optimális szellemi, fizikai fejlődésüket. Az egészséges életmóddal összefüggő célokat akkor teljesítettük, ha a tanulók mind az otthoni, mind az iskolai környezetben rendelkeznek a helyes egészségügyi szokásokkal. A részlegesen felmentett illetve gyógytestnevelésre kötelezett tanulók szaktanár által vezetett órákon vesznek részt.

Komárom, 2013.

10


Pedagógiai program

2. Színterei: testnevelési és osztályfőnöki órák, az iskola minden tanulóját érintő (1-8. osztály) úszásoktatás biztosítása, természetjárás, szabadidős foglalkozások. 3.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra), prevenciós foglalkozásokon és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A

mindennapok

során

számos

alkalommal

találkozunk

potenciális

veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyors lefolyásukkal jelentenek fokozott veszélyt az emberre. Súlyos állapotú beteg esetében rendkívül lényeges az ellátást megkezdők gyorsasága és hatékonysága. Késlekedés esetén csökken a beteg túlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége. Megoldhatatlan azonban, hogy ilyen esetben a szaksegítség azonnal a helyszínen legyen, így az első észlelő szerepe kulcsfontosságú.

Komárom, 2013.

11


Pedagógiai program

Az elsősegélynyújtás olyan beavatkozás, melyet hirtelen egészségkárosodás esetén annak elhárítása, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében végez az észlelő személy. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Célkitűzés Már gyermekkorban a vészhelyzetbe került emberek megsegítését és a számukra nyújtott elsősegélyt magától értetődővé kell tenni. A következők elsajátítása válik lehetővé: telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása, stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák, kisebb sebek ellátása, kötözése, közlekedésbiztonság, veszélyes gyógyszerek és mérgező növények. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: tanórák, prevenciós előadások, gyakorlati bemutatók (Vöröskereszt, Országos Mentőszolgálat, védőnő, iskolaorvos, rendőrség, stb.). 3.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

Komárom, 2013.

12


Pedagógiai program

Az iskola keretén belül közösségi nevelés területei: a tanórák, a tanórán kívüli, nevelők által szervezett iskolai foglalkozások, diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások /diák-önkormányzati munka/, szabadidős tevékenység. A szabadidős tevékenységek egyre inkább a nevelőmunka középpontjába kerülnek. Fontos, hogy a tantárgy–kiegészítő ismeretszerzéstől, a társas szórakozásig, művelődésig a legszélesebb tevékenységskálán keresztül már az iskolai keretek között is gyökeret verjenek az iskola falain túllépő kulturált szabadidős szokások. A közösségfejlesztés négy területe sajátos foglalkozási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, de valamennyi tevékenyen hozzájárul: a tanuló közösségi magatartásának kialakításához, a véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások elfogadásához, a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek

vezetőinek

is,

hiszen

megjelenésével,

viselkedésével,

beszédstílusával és társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt.

Komárom, 2013.

13


Pedagógiai program

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: A tanulók ismerjék meg a társas együttélés azon szabályait, amelyek

a

közösségben

való

harmonikus

kapcsolatok

kialakításához elengedhetetlenek. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, kultúrák, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Legyenek

segítőkészek

a

beteg,

sérült

és

fogyatékos

embertársaikkal. Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, és ezek elkerülésének módjait. Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segíthetik: A tananyag elsajátítása: járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez. biztosítson

elegendő

lehetőséget

a

közösségi

cselekvések

kialakításának segítésére. fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodást, valamint annak kritikai módon való használatának képességét. adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős párkapcsolatokra történő felkészítésre.

Komárom, 2013.

14


Pedagógiai program

3.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák, javítóvizsgák lebonyolítása, kísérletek

összeállítása,

dolgozatok,

tanulmányi

versenyek

összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

Komárom, 2013.

15


Pedagógiai program

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai

dokumentumok

készítésében,

felülvizsgálatában

való

közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit,

munkája

során

maximális

tekintettel

van

a

személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatának megszervezését.

Komárom, 2013.

16


Pedagógiai program

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 3.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 3.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Feladatunk az iskolában a tehetséges tanulók felismerése és a kiválasztott tehetségek fejlesztése. A mindennapi munkánk során megfigyeljük a kiemelkedő képességű tanulókat. Speciális képességmérő teszteket is alkalmazunk a tehetségek felismerésére. A különböző házi versenyek is ezen tanulók felismerését segítik. Tanórákon és tanórán kívül is teremthetünk olyan szituációkat, amelyek szintén ezt a célt szolgálják. Kiemelkedő feladatunk a tehetséges tanulók fejlesztése. Történhet egyéni fejlesztéssel, de a differenciált óravezetés is jó lehetőség erre. Iskolánkban emelt szintű képzés folyik testnevelésből. 2013 szeptemberétől emelt óraszámmal tanítjuk az informatika és az idegen nyelv tantárgyakat, melyek az első osztálytól

kerülnek

bevezetésre.

Ezen

csoportok

működtetése

is

a

tehetségfejlesztés egyik eszköze. A szakköri foglalkozások és sportkörök is a tehetségek fejlesztését szolgálják. Tehetséges tanulóink bekapcsolódhatnak a többfordulós országos levelezős felmenő rendszerű versenyekre.

Komárom, 2013.

17


Pedagógiai program

Iskolai alapítványi versenyeink a komoly felkészülést igénylő Gedeon-verseny (matematika, fizika, kémia) és a Sulacsik-verseny (magyar nyelv és irodalom, történelem), amit a Petőfi Sándor Tehetséggondozó Alapítvány finanszíroz. 3.6.2 A tanulási kudarcnak kitett és a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkózását segítő program a)

A beilleszkedési és tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót az igazgató a megfelelő szakértői vélemény alapján mentesítheti egyes tantárgyakból, illetve tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól.

b)

Szakértői vélemény illetve szülői kérés alapján a tanuló tanulmányait magántanulóként is folytathatja. Az iskolának ebben az esetben az egyéni foglalkozást meg kell szervezni a magántanuló részére.

c)

A nevelési tanácsadó által kiállított szakvélemény alapján a BTMN-es tanulók fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt fejlesztő pedagógus irányításával.

d)

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése: megfigyeléssel, képességek felmérésével iskolába lépéskor és az iskoláztatás folyamán, beszélgetéssel, gyerekkel-szülővel, az iskolai dokumentumok célirányos áttekintésével, a tanulók tanulási szokásainak felmérésével.

A pedagógusoknak az adott problémát megfelelő módon kell kezelni, fogékonynak kell lenni a gyermek problémáinak megértésére. A toleráns magatartás főként abban nyilvánul meg, hogy azokat, akikkel nehéz, gátolt az együttműködés, mennyire vagyunk képesek elfogadni, és a velük kapcsolatos problémákat megoldani.

Komárom, 2013.

18


Pedagógiai program

3.6.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése Az egyéni bánásmódot igénylő tanulókkal a fejlesztő pedagógus foglalkozik. A tanítási órákon differenciált módszerek alkalmazása. 1-4. évfolyamon biztosítjuk a korrepetálásokat, ahol az osztályban tanítók foglalkoznak a lemaradókkal. 5-8. évfolyamon a tanulószobán felzárkóztatáson vehetnek részt a tanulók. 3.6.4 Melyek azok az eszközök, amelyek a pedagógusok munkáját segíthetik?  Létesítsünk pozitív érzelmi kapcsolatot a gyermekkel. A nehezebben kapcsolódók rétegéhez több befektetés kell. Itt egyénileg kell eljárnunk, s türelemmel várnunk a viszonzás megérését.  „Miért” keresése a tünet mögött.  Vigyázzunk a hangra és a hangnemre, amelyen a gyermekkel beszélünk! Kíméljük a gyermek önérzetét!  Ha baj van a gyermekkel, ne bojkottáltassuk a közösséggel.  Tanácsot és nevelési segítséget a súlyosabban kórosnak tűnő, nagyon nehezen kapcsolódó gyermek esetében pszichológus szakemberektől kérjünk. 3.6.5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolását az iskola igazgatójának irányításával a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök látják el.

A

nevelőtestület

valamennyi

tagjának

kötelessége,

hogy

a

gyermekvédelem területén mindent megtegyen a megelőzés érdekében.

Komárom, 2013.

19


Pedagógiai program

Az osztályfőnökök elsődleges feladata, hogy a gyermekek életkörülményeiben, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben feltárják, és azonnal jelezzék az illetékesnek. Iskolánk pedagógusainak mindenekelőtt a család, a szülők meggyőzését, a nevelőmunkába történő bevonását kell megoldania. A nevelési feladatok meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy nő a veszélyeztetett környezetben, rossz szociális körülmények között élő gyermekek száma. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a beilleszkedési magatartási és tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységre.

3.6.6 Kiemelt feladataink: A nevelőtestület felkészítése a magatartási és beilleszkedési zavarok, tanulási nehézségek kezelésére. Nevelési Tanácsadó közreműködése:  tanácsadás,  foglalkozások megszervezése. Magatartási zavarokkal küszködő gyermekeket tanító pedagógusok felkészítése egységes nevelési eljárások alkalmazására. A családi háttér megismerésére: az otthonról hozott hiányok megkülönböztetett pótlása, a hátrányos környezetből jövőkkel való külön foglalkozások, műveltségbeli hiányosságok pótlása (színházés mozi látogatás, hangversenyek, könyvtár). A pedagógiai munka természete minden korban megkövetelte a nevelők szociális érzékenységét. A szociális gondoskodás nem célja az iskola tevékenységének, hanem az alapfeladat sikeres ellátásának nélkülözhetetlen eszköze. Komárom, 2013.

20


Pedagógiai program

A sajátos nevelési igényű tanulók integrációjára való felkészülés. Az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak a megszervezése, melyben a szociális helyzetükről és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyerekek a többi tanulóval együtt vesznek részt a foglalkozáson, tanórákon. Arányuk a többi tanulóhoz viszonyítva nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). A sajátos nevelési igényű gyermeket a szakértői vélemény alapján oktatjuk, figyelembe véve a tantárgyi felmentéseket. A tanulókkal fejlesztő pedagógus is foglalkozik. A gyermek-és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési - oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Az iskolánkban olyan légkört, olyan igazgatási és pedagógiai tevékenységet szeretnénk megvalósítani, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, tanuló származása, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása miatt vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos helyzetbe kerüljön. A gyermek - és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység magába foglalja a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét is, hiszen alapvető célkitűzés, hogy a gyermek családban nevelkedjen, szüleitől kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményesen tudjon felkészülni. Komárom, 2013.

21


Pedagógiai program

3.6.7 Mindenkori feladataink az iskolai gyermekvédelem területén Tanév elején a gyermekvédelmi megbízott az osztályfőnökök alapos tájékoztatása után felméri a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat, ill. családokat.

A tanév folyamán az osztályfőnökök kísérjék figyelemmel a felügyeletükre bízott

gyermekek

sorsát,

s

kellő

időben

reagáljanak,

jelezzenek

a

gyermekvédelmi felelősnek! Ha a felmerült problémák az iskola keretein belül nem oldhatók meg, jelezni kell a családsegítő szolgálatnak. Iskolánk jó kapcsolatban van a helyi Vöröskereszt szervezettel, a Máltai Szeretetszolgálattal. Velük karöltve szintén segítséget nyújthatunk a rászorult családoknak. Az iskola "Petőfi Sándor Tehetséggondozó Alapítvány”-a esetenként támogatást adhatna

táborozáshoz,

színházlátogatáshoz,

tehetségfejlesztő

táborok

finanszírozásához. A napközis csoportokban előnyben részesítjük azokat a tanulókat, akik részére a törvényi rendelkezések alapján a gyermekek napközbeni ellátását biztosítani kell. A gyermekvédelmi törvény rendelkezései alapján a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelezettsége, aki a gyermekek nevelésével,

Komárom, 2013.

oktatásával,

ügyeinek

intézésével

foglalkozik.

22


Pedagógiai program

3.6.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk eddig is sokat tett a szociális hátrányok enyhítéséért. A délutáni foglalkozások

megszervezésével

nemcsak

a

közoktatás

feladatainak

megvalósításában vettünk részt, hanem szociális funkciót is teljesítettünk. Nevelési programunkban elsősorban távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni. A program célja: a) Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: családi, iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek, csonka családban felnövő gyerekek, munkanélküli szülők gyermekei. b) Átmenetileg hátrányos helyzetűek: más településről beköltözött új tanulók, tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek. c) A délutáni foglalkozások megszervezése mellett a szociális hátrányok enyhítését szolgálják iskolánkban az alábbi tevékenységi formák: felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, drog-és bűnmegelőzési programok, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, motiválás arra, hogy a gyermek, délutáni ellátásban részesüljön,

Komárom, 2013.

23


Pedagógiai program

kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal, táborozási hozzájárulások, pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon. A hátrányos helyzetű tanulók felmérésében jelentős feladat hárul az osztályfőnökökre, illetve az intézmény ifjúságvédelmi felelősére. 3.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A diákönkormányzatba megválasztott tanulók a törvényi előírásoknak megfelelően dönthetnek saját szervezeti és működési szabályzatukról, egyéb esetekben, az intézményben döntési joggal nem rendelkeznek. 3.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 3.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák, a szülők közösségét érintő együttműködési formák Az iskola a közoktatás szerves része, szakmai önállósága a törvényi előírásokon belül autonóm, a mindenkori igénybevevő és a nevelőtestület határozza meg tartalmi munkáját. A

pedagógusoknak

mindenekelőtt

a

család,

a

szülők

meggyőzését,

nevelőmunkába történő bevonását kell megoldani. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a rendszeres információcsere, a szülői ház és a pedagógusok összehangolt együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség.

Komárom, 2013.

24


Pedagógiai program

3.8.2 Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás, koordinált pedagógiai tevékenység, a szülői munkaközösség megalakulása, alkalmankénti gyűlése, az ott elhangzottakról az iskolavezetés tájékoztatása, a

nevelőtestületi

értekezletek

lebonyolítása

a

nagyobb

tanulócsoportok ügyeit érintő kérdésekben tanácskozási joggal rendelkező, SZM-et képviselő személy bevonásával. 3.8.3 Feltételei a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség, a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő tevékenységi formákat ajánlja:

Komárom, 2013.

25

Petőfi Sándor Általános Iskola Tevékenység Módszer a belépő -összevont szülői évfolyam ért. szülőinek -osztály.-kénti szülői ért. -írásbeli tájékoztató az iskoláról, rövidített ped. program, házirend az éves munka -SZM értetervezése kezlet, a munkaterv véleakt. témák ményezése megbeszélése a tanév -osztályonként rendjének és szülői ért. feladatainak -házirend ismertetése ismertetése -az oszt.-ban tanító tanárok bemutatkozása tájékoztató a Pályaválasz-tási pályaválaszszülői ért. tásról a félév félévi értekez. értékelése

betekintés az iskola életébe

a tanév értékelése tájékoztató a diákok fejlődéséről, eredményeiről, magatartásáról

osztályonkénti szülői ért. nyitott hetek 1-6. osztály

Pedagógiai program Kik csinálják? -igazgató

Mikor? minden év május vagy június

Felelős -igazgató

-SZM elnök, és helyettese

osztályfőnökök

-minden év szeptemberében, -minden hónapban minden év szeptember 4. hétfőjén -az első osztályokban az első héten

osztályfőnökök igazgató

novemberben

valamennyi pedagógus, a SZM képviselői, osztályfőnökök

február elején,

igazgató, osztályfőnök, munkaköz.vez. igazgató

-osztályfőnökök, napközis nevelők

-osztályonként 2-2 szülő

osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők

SZM értekezlete, osztályonként 2-2 szülő, pedagógusok + a év végi értekezlet SZM képviselője -fogadó órák minden pedagógus osztályfőnökök, napk. nevelők, gyermekvéd. osztályzatok az felelős, ellenőrzőben, osztályfőnök írásos tájékozhavonta egyezteti tató a szülőnek a a naplóval, tanuló telje1. osztályos sítményéről tanítók

Komárom, 2013.

-alsós munkaközösség vez. -ig. helyettes

alsós és felsős munkaköz.vez.

alsós és felsős munkaköz. vez. két hét március igazgató, végén vagy ápr. ig. helyettes, elején munkaköz. vezető -június elején SZM elnök, -június végén igazgató

november, december, április, május

ig.helyettes

ig.helyettes egész tanévben minden hó 30-ig ig.helyettes minden hó 30-ig

alsós munkaköz. vez.

26


Pedagógiai program

3.8.4 A szülői ház, az SZM és az iskola, ezen belül a DÖK, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök, stb. együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei Lehetőségek: Előadások, sportrendezvények, sportbál, szülői munkahelyeken üzemlátogatás, közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével, szoros kapcsolattartás a szülői munkaközösséggel, családi játékos vetélkedők, osztálykirándulások, színházlátogatások - önköltséges részvételi díjjal - tanulói, szülői és pedagógusi részvétellel. Az iskolai pedagógiai munka sikerességének egyik alapfeltétele, hogy a szolgáltatást igénybe vevő szülői körrel aktív, mindennapi kapcsolat alakuljon ki.

3.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 3.9.1 A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

Komárom, 2013.

27


Pedagógiai program

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. e) Egy osztályozó vizsga – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. f) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. g) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha: a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Komárom, 2013.

28


Pedagógiai program

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 21-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A különbözeti és az osztályozó vizsgákra tanévenként legalább két időpontot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére augusztus 15-éig, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezés után írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a

Komárom, 2013.

29


Pedagógiai program

független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében: Meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség

esetén

kezdeményezi

a

szabálytalanul

vizsgázni

szándékozók kizárását. Vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottságot. Átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait. A vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során: 1. Dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe. Komárom, 2013.

30


Pedagógiai program

2. Írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről. 3. Ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását. 4. Minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni, és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép

használatát,

amelyet

a

vizsgaszervező

intézménynek

kell

biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

Komárom, 2013.

31


Pedagógiai program

A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján: a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató Komárom, 2013.

32


Pedagógiai program

pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási

idő

lejártával

átveszi

a

vizsgáztató

pedagógusoktól.

A

jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és a) a

vizsgakérdésre

adott

megoldást

részben

vagy

egészben

érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy

Komárom, 2013.

33


Pedagógiai program

c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt.

Komárom, 2013.

34


Pedagógiai program

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a vizsgázó számára a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése Komárom, 2013.

35


Pedagógiai program

előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt

napon

belül

kérheti,

hogy

amennyiben

bármely

tantárgyból

javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.

Komárom, 2013.

36


Pedagógiai program

A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. A további eseteket a hatályos jogszabály rendezi.

3.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

3.9.3 Az értékelés rendje A vizsgatárgyak részei és követelményei megegyeznek a kerettantervben meghatározott évfolyamonkénti továbbhaladási feltételeknek.

Komárom, 2013.

37


Pedagógiai program

3.10 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei, iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

A jelentkezéshez az alábbi dokumentumok szükségesek: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya), az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás, ami lehet:  óvodai szakvélemény,  nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény,  sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye, születési anyakönyvi kivonat, amely segíti, megkönnyíti munkánkat. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló születési anyakönyvi kivonatát,

Komárom, 2013.

38


Pedagógiai program

a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt (lakcímkártya), a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott távozási lapot. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tantárgyakból, melyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán a teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola felvételi körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.

3.11 A felvételi eljárás különös szabályai 3.11.1 Első évfolyam emelt szintű testnevelési osztály A bekerülés feltételei: a testedzésre vonatkozó tehetségígéret, alkalmassági próba (előre kidolgozott terv szerint a testnevelők együttműködésével).

Komárom, 2013.

39


Pedagógiai program

4. Az intézmény helyi tanterve Tantárgy –és tanóraszerkezet Az

évfolyamokon

tanított

tárgyakat,

kötelező

és

választható

tanórai

foglalkozásokat, ezek óraszámait, előírt tananyagot és követelményeket tartalmazza a tanterv. Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: Tanév/évfolyam 2013/2014. 2014/2015. 2015/2016. 2016/2017.

1. UK UK UK UK

2. K UK UK UK

3. K K UK UK

4. K K K UK

5. UK UK UK UK

6. K UK UK UK

7. K K UK UK

8. K K K UK

UK= új kerettanterv szerinti helyi tanterv K= előző kerettantervnek megfelelő helyi tanterv 4.1 A választott kerettanterv megnevezése 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1-2. melléklete alapján az általános iskola 1-4. és 5-8. évfolyamára. 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 11.1. melléklete alapján a sajátos nevelési igényű tanulók részére. Az A-B változatú kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Komárom, 2013.

Változat A változat B változat B változat A változat A változat B változat 40


Pedagógiai program

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 Idegen nyelvek Matematika 4 4 Erkölcstan 1 1 Környezetismeret 1 1 Ének-zene 2 2 Vizuális kultúra 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Szabadon tervezhető 2 2 órakeret Rendelkezésre álló 25 25 órakeret

Komárom, 2013.

3. évf. 6 4 1 1 2 2 1 5

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5

3

3

25

27

41


Pedagógiai program

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

Komárom, 2013.

5. évf. 6. évf. 4 4 3 3 4 3 1 1 2

2

2

2

7. évf. 8. évf. 3 4 3 3 3 3 1 1 2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1

1 1

1 1

1 1

1

1

1

5 1

5 1

5 1

5 1

2

3

3

3

28

28

31

31

1 1

42


Pedagógiai program

4.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6+1 6+0,5 Idegen nyelvek 0+1 0+1 0+1 2+1 Matematika 4 4 4 4+0,5 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Informatika 0+1 0+1 0+1 0+1 Szabadon tervezett 2 2 3 3 órakeret Rendelkezésre álló 25 25 25 27 órakeret

Komárom, 2013.

43


Pedagógiai program

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

Komárom, 2013.

5. évf. 6. évf. 4 4 3 3 4 3 +1 1 1 2

2

2

2+0,5

7. évf. 8. évf. 3+0,5 4 3 3 3+1 3+1 1 1 2

2

1

2 1+0,5 2 1 1

1 2 1 2 1

1+0,5 0+1,5

1+0,5 1+1

1 1+1

1 1+1

1

1

1

0+1

5 1

5 1

5 1

5 1

2

3

3

3

28

28

31

31

1 1

44


Pedagógiai program

4.3 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyválasztás lehetőségével testnevelés, erkölcstan és angol nyelv tantárgyakból élhetnek tanulóink. Az emelt szintű testnevelésre az első évfolyamra beiratkozó, az erkölcstanra a 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben az első és az ötödik évfolyamos gyermekek jelentkezhetnek. A testnevelés tantárgy óraszáma megegyezik a többi osztály óraszámával, de itt magasabb szintű tananyagot sajátítanak el diákjaink. Emelt óraszámú angol nyelvet az első két évfolyam teljesítménye alapján – 4-es vagy 5-ös tanév végi osztályzat - 3. évfolyamtól választhatnak tanulóink. Ettől eltérni az igazgató engedélyével lehet. A következő tanévre szóló választható tantárgyak, foglalkozások körét, a tanár személyét a munkaközösségek javaslatára állítjuk össze, és erről írásban tájékoztatjuk a tanulókat. Az első évfolyamra beiratkozók szüleit a beiratkozás előtt tartott „iskolanyitogató” keretében tájékoztatjuk. A tantárgyválasztás minden esetben írásos formában, a szülő aláírásával történik. Az angol nyelvet emelt óraszámban tanulni szándékozókat illetve a különböző foglalkozásokat választó tanítványainkat a jelentkezéskor értesítjük a tantárgyat tanító tanár személyéről. A választott órát, foglalkozást tartó pedagógus személye csak a tantárgyfelosztás elkészítése után, a tanév elején válik véglegessé. A választott órán, foglalkozáson való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórát az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanórát. A tanuló év közben nagyon indokolt esetben csak a tanórán kívüli foglalkozás tekintetében és csak az igazgató engedélyével változtathatja meg döntését. Komárom, 2013.

45


Pedagógiai program

4.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A kiválasztás joga a szaktanáré, az alábbi prioritások megtartásával: A tankönyvek feleljenek meg a kerettantervi követelményeknek. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. A taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására. Legyenek korszerűek. Világos, logikus felépítésükkel és igényes, a korosztály számára érthető nyelvezetükkel segítsék a tananyag elsajátítását. A

tanulnivalót

az

eredményes

elsajátításhoz

szükséges

részletességgel tárgyalják. Változatos, többféle munkaformát (egyéni, páros, csoportos) alkalmazó feladataik tegyék lehetővé a képességfejlesztést és a differenciált oktatást. A tantárgyi integráció megvalósításával fektessen hangsúlyt más kompetenciaterületek fejlesztésére is. A tantárgyi kereteken belül a korosztály tapasztalatait, jellegzetes problémáit

a

középpontba

helyezve,

a

tanulókat

önálló

véleményalkotásra ösztönözve adjanak teret az önismeret és az érzelmi intelligencia fejlesztésének, az erkölcsi nevelésnek. Az órákon a diákok az érdeklődési körükhöz közelálló témákon keresztül, gyakorlati oldalról sajátíthassák el az ismereteket. Kezeljék kiemelten a vizuális elemeket. Képeik, ábráik segítsék az információk megértését, gazdagítsák azok tartalmát. A taneszközök legyenek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok,

Komárom, 2013.

sorozatok

tagjai,

amelyekhez

megfelelő

46


Pedagógiai program

nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő feladatlapok). A taneszközöket egészítse ki olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, valamint olyan digitális hozzáférés, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal. Tartósság. Csak a feltétlenül szükséges tankönyvek, taneszközök jelölendők ki.

4.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése. Cél továbbá, hogy cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjön benne a hazafiság érzelemvilága; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; megtalálja helyét a családban, a társadalomban és a munka világában;

Komárom, 2013.

47


Pedagógiai program

törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra; legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsáról; képessé váljék az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; megismerje és megértse a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; tartsa

értéknek

és

feladatnak

a

kultúra

és

az

élővilág

változatosságának megőrzését. 4.5.1 A csoportbontás szervezésének elvei Technika, életvitel és gyakorlat tárgyból nemenkénti bontás. Testnevelés tantárgyból az emelt szintű testnevelési osztályokban 3-6. osztályig: 1. Nemek szerinti bontás (megfelelő létszám esetén). 2. Általunk

kiemelt

sportágak

művelése,

versenyzés

alapján

(labdarúgás, torna, atlétika) Idegen nyelv tantárgyból az első két év teljesítménye alapján harmadik évfolyamtól.

4.5.2 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében feladatunk a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Legfontosabb feladatunk a tanulási módszerek kialakítása, az iskolai fegyelem és figyelem fejlesztése és a kötelességérzet elmélyítése. Komárom, 2013.

48


Pedagógiai program

Megvalósítás: Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.

Mintákat

adunk

az

ismeretszerzéshez,

a

feladat-

és

problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.

A

mozgásigény

kielégítésével,

a

mozgáskultúra,

a

mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával történik a megvalósítás. 4.5.3 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Megvalósítás: A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek

Komárom, 2013.

49


Pedagógiai program

célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával történik. 4.5.4 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztésével,

az

együttműködés

értékének

tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 4.5.5 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. az egészséges életvitel kialakításához az egészséges életmód gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával,

Komárom, 2013.

50


Pedagógiai program

az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia

eszköztárának

alkalmazásával

kívánjuk

megvalósítani. A kerettanterv által előírt követelmények teljesítéséhez nélkülözhetetlen anyagszükségletet a fenntartó biztosítja. 4.6 Mindennapos testnevelés Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében – az emelt szintű osztályokban a helyi testnevelés tantervben foglaltak alapján, a többi osztályban - legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen

sporttevékenységet

folytató

igazolt,

egyesületi

tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói, d) sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. 4.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Tanulóink hátrányos helyzetének egyik oka a szociális hátrányokkal küzdő alacsony jövedelmű családok nagy száma. Ezekben a családokban a kultúra, a tanulás iránti igény, a kevés közös élmény lehetősége is gyakran hiányzik.

Komárom, 2013.

51


Pedagógiai program

Az utóbbi években a munkanélküli szülők helyzete miatt is romlottak a szociális mutatók. Célunk segíteni és az esélyegyenlőség eszközével változtatni hosszú távon ezen a területen. Anyagi hátrányok kiküszöbölésének eszközei, az alábbiak lehetnek: tankönyvtámogatás, beiskolázási támogatás, étkezési támogatás, pályázatok, segélyezés támogatása, táborozási lehetőség, alapítvány támogatása. Szellemi, kulturális hátrányok kiküszöbölésének eszközei: napközi biztosítása minden igénylőnek (javaslat az igénybevételre), felzárkóztató, korrepetáló, fejlesztő foglalkozások, szakkörök, egyéni foglalkozások, iskolai programok, ünnepélyek, rendezvények szülők számára is. 4.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 4.8.1 Szóbeli beszámoltatás Felelés egy leckéből, egy nagyobb egységből, vagy teljes témából. Kiselőadás megtartása egy leckéből, egy nagyobb egységből, vagy teljes témából. Komárom, 2013.

52


Pedagógiai program

4.8.2 Írásbeli beszámoltatás Házi feladat értékelése. Önálló otthoni munkával készült írásbeli munka (gyűjtőmunka, szakirodalom feldolgozása, házi dolgozat, fordítás), mely egy leckét vagy nagyobb anyagot is felölelhet. Írásbeli felelet. A tanórán készített írásbeli munka (teszt, feladatlap, értekezés, esszé, összehasonlító elemzés, forráselemzés, rajz), mely egy leckét vagy nagyobb anyagot is felölelhet. Röpdolgozat. Jellemzően egy szódolgozat, vagy rövid, egy-két kérdésből álló felmérés. Dolgozat, témazáró dolgozat. Átfogó jellegű, több leckét lefedő, vagy egy teljes témát tartalmazó írásbeli munka. 4.8.3 Írásbeli beszámoltatás korlátai a) Az egész tanórás írásbeli számonkérés és a témazárók várható időpontjáról, témájáról a szaktanár előzőleg, a szakórán tájékoztatást ad, és 1 héttel korábban bejegyzi a naplóba. Egy tanítási napon legfeljebb kettő témazáró dolgozat iratható. 6. órában csak akkor lehet dolgozatot íratni, ha más időpontban nincs ilyen óra. b) A kijavított dolgozatokat 10 tanítási napon belül ki kell osztani, és az értékeléssel kapcsolatban feltett kérdésekre érdemi választ kell adni. A tanár esetleges betegségének időtartama és a tanítási szünet a 10 tanítási napba nem számítandó bele. Ha a dolgozatot határidőn túl osztja ki a pedagógus, csak a diák egyetértésével lehet jegyét a naplóba beírni.

A

témazáró

dolgozatokat

a

szaktanár

megőrzi,

a

"röpdolgozatokat" viszont kijavítva kiosztja.

Komárom, 2013.

53


Pedagógiai program

4.8.4 A beszámoltatás értékelése 4.8.4.1 Szóbeli értékelés A szóbeli beszámoltatás értékelése szóban történik. Már felelet közben is igyekszünk reagálni az elhangzottakra, segítséget nyújtva a megtanultak minél részletesebb, lényegretörőbb visszaadásához. A szóbeli értékelés jellemzői: korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Az írásbeli beszámoltatás esetén az osztályzás mellett szóbeli értékelést is tartunk, melynek célja, hogy árnyaltabb visszajelzést adjunk a tanulóknak teljesítményükről. Dolgozatok és témazárók utáni részletes kiértékelés a javítás szempontjainak megvitatása. Egyéni beszélgetések alkalmával történő részletes vélemény. Szülői értekezleteken, fogadóórákon adott vélemény. 4.8.4.2 Írásbeli, szöveges értékelés A dolgozatokhoz, témazárókhoz írt megjegyzések, vélemények. 4.8.4.3 Osztályozás Az első évfolyamban, és a második évfolyam első félévében szöveges értékelést kapnak a tanulók. Tantárgyanként aláhúzással jelöljük a tanulók teljesítményére vonatkozó kifejezéseket a naplóban és a tájékoztató füzetben. A tantárgyak összesített eredményét a következőképpen jelöljük: kiválóan teljesítette, jól teljesítette,

megfelelően

teljesítette,

nem

teljesítette

-

felzárkóztatásra szorul a………………..tantárgy(ak)ból. Másodiktól nyolcadik évfolyamig az osztályzás 5 érdemjeggyel történik.

Komárom, 2013.

54


Pedagógiai program

Félévente a tantárgy heti óraszámánál legalább eggyel több osztályzatot adunk. Kivétel a heti egy vagy fél órás tantárgy. Az egy órás tárgyak esetében három, a fél órás esetén kettő érdemjegy a minimum. Minden elégtelen érdemjegy/osztályzat/ esetén egy alkalommal lehetőséget kell adni a javításra. Minden írásbeli munka értékelése bekerül a naplóba. A szóbeli teljesítmény értékelése nem történik kötelezően és minden esetben érdemjeggyel, a szaktanár mérlegelési joga annak megállapítása, hogy mely feleleteket értékeli jeggyel is. Az értékelési szempontok bejelentett feleltetés illetve nagyobb dolgozatok, felmérők esetében mindig nyilvánosak. 4.8.4.4 Osztályzatok jelölése Témazáró dolgozat piros érdemjegy. Szóbeli és írásbeli felelet kék érdemjegy. Egyéb osztályzatokat zöld színnel jelölendők. 4.8.4.5 Osztályzatok súlya Az előző pontban lévő felsorolás egyben fajsúlyossági sorrend is. 4.8.5 Az értékelés szempontjai Értékelés: Kiszámítható Előre megismerhető Kiegyensúlyozott, minden részletre kiterjedő Nem részrehajló, tehát egységes Minden tanuló számára érthető Mindig az adott feladat teljesítési szintjéhez mért, tehát nem "beskatulyázó". Komárom, 2013.

55


Pedagógiai program

Jelzi a sikert, de a kudarcot is, intő illetve honoráló jele a haladásnak. 4.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai: A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük

alapján szorgalmi

feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. 4.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban, csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a testnevelést, a technika és életvitel tantárgyakat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. 4.11 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 1. A tanulóink fizikai állapotát rendszeresen, minden évben egyszer a tavaszi időszakban mérik a testnevelés tantárgyat tanítók. Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez. (Hungarofit 1+4-es változat). A felmérési anyag kiértékelése a Fitszoft 2000 Hungarofit tesztek felhasználásával történik. 2. Ezen felül az iskolaorvos, védőnők bevonásával évente vizsgáltatjuk a tanulók fizikai állapotát: látás, hallás, mozgásszervi szűrés.

Komárom, 2013.

56


Pedagógiai program

3. Ezen vizsgálatok tapasztalatai alapján az alsós osztályfőnök javaslatot tesz a gyógytestnevelési foglalkozásokra, és más megelőző korrekciós foglalkozásokon

való

részvételre,

melyek

testnevelés

órán

megvalósíthatók. 4.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: a fenntartható fejlődés, a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, elővigyázatosság, biológiai és társadalmi sokféleség, az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk. Minden órán és foglalkozáson, fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!  Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: a környezettudatos magatartást és életvitelt, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,

Komárom, 2013.

57


Pedagógiai program

a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, a rendszerszemléletet, tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

 A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: alternatív, problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, szintetizálás és analizálás, problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, médiahasználat, konfliktuskezelés és megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége.

Komárom, 2013.

58


Pedagógiai program

Az iskola környezeti nevelés szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítani, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek

megkívánják

az

új

értékek

elfogadtatását,

kialakítását,

megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. 4.12.1

Az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei

Az iskolában a nevelőtestület minden tagja foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon, sokan azokon kívül is. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. Az eredményes környezeti nevelési munkához a kollégák teljes összefogására, ill. a diákok minél szélesebb körű bevonására, tudatos részvételére van szükség.

4.12.2

A környezeti nevelés színterei iskolánkban

4.12.2.1

Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan Komárom, 2013.

59


Pedagógiai program

dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. 4.12.2.2

Tanórán kívüli programok

Iskolánk

diákönkormányzata

évente

két

alkalommal

nagyszabású

újrahasznosítható hulladékgyűjtést szervez (vas, papír). Környezeti-és természetvédelmi témájú, elméleti és gyakorlati versenyeken veszünk részt (Hermann Ottó Verseny, Országos Katasztrófavédelmi Verseny, Kaán Károly Természet és Környezetvédelem verseny). November az egészséges életmód kiemelt hónapja évek óta az iskolában. A DÖK szervezésében a diákok játékos, szórakoztató beszélgetések keretében látnak vendégül védőnőt, gyermekorvost, fogorvost. Előzetes feladatként plakátokat készítenek a tanulók, jelenettel készülnek, gyűjtőmunkát végeznek. Feladatlapokat töltenek ki a hallottakkal kapcsolatban, gyümölcssalátát készítenek. 4.12.2.3 Különböző akciókban veszünk részt Programjaink: Városi szemétszedő akció. Használtelem gyűjtés. Családi és gyermeknap rendezése. Komárom, 2013.

60


Pedagógiai program

Napköziseink évente közösen kirándulnak pl. a Budapesti Állatkertbe, a Tropicáriumba. 4.12.2.4

Iskolán belüli együttműködés Tanárok:

Az

iskola

minden

tanárának

feladata,

hogy

környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, ill. tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az osztályközösségeknek.

Tanárok és diákok: A diákok környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is.

Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen együttműködése.

a

szülői Fontos,

ház hogy

és

az a

iskola

szülők

harmonikus megerősítsék

gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul

Komárom, 2013.

61


Pedagógiai program

meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket, otthon is alkalmazzák a tanulók. 4.12.3

Az iskola egészségnevelési elvei Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakítani ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani, ezekkel párhuzamosan együttműködni a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival,

valamint

egészségfejlesztési

az

iskola

programokkal.

személyzetét Kiemelt

célzó

jelentőséget

tulajdonítani az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adni a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatni, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremteni a siker eléréséhez, elismerni az erőfeszítést, a szándékot, támogatni az egyéni előrejutást. Törekedni

arra,

hogy

segítsük

diákjainknak,

az

iskola

személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük

megőrzését;

együttműködni

a

helyi

közösség

vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

Komárom, 2013.

62


Pedagógiai program

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, a

barátság,

a

párkapcsolatok,

a

szexualitás

szerepe

az

egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. 4.13 A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 4.13.1

Magatartás

A magatartási osztályzatban nem csupán a viselkedést, hanem az életkorhoz mért elvárható fegyelmezettséget, erkölcsi–etikai értékrendet és annak a cselekedetekben való megnyilvánulását, a maga és társai illetve a felnőttek iránt tanúsított felelősségérzetet, a házirendben foglaltak betartását–betartatását próbáljuk tükrözni.

Komárom, 2013.

63


4.13.2

Pedagógiai program

Szorgalom

A szorgalom jegy a tanuló képességeihez mérten a tanulmányi munkához való hozzáállását, munkavégzését, kötelességtudatát és a tanórán kívüli aktivitását mutatja.

Komárom, 2013.

64


4.13.3

Pedagógiai program

A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

A nevelőtestület az európai kultúra társadalmi szabályaihoz igazodó magatartást vár el a tanulói jogviszonyban álló diákoktól, - az életkori fejlettségüknek megfelelő módon. Az elvárt viselkedési normáknak kell megfelelni az intézményen belül, valamint azon kívül is a közterületeken és a nem zártkörű rendezvényeken is! Iskolánk dicséretben részesíti, jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten: tanulmányait kiemelkedően végzi, kitartóan szorgalmas, példamutató közösségi magatartást tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jól szervezi és irányítja a közösségi életet, tartós vagy kiváló eredményű közösségi munkát végez, egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben részesítendő. Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan vétkesen és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesíthető. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai fentebb leírt elveit és formáit a Petőfi Sándor Általános Iskola házirendje rögzíti.

Komárom, 2013. március hó 28. nap Komárom, 2013.

65


Pedagógiai program

Jóváhagyta:

Komárom, 2013. …………………hónap ……….napján

______________________ igazgató

Komárom, 2013.

66


Pedagógiai program

Elfogadó határozat A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében a pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához az iskola Szülői Munkaközösségének és a Diákönkormányzatnak a véleményét beszereztük, s a törvényben biztosított jogunknál fogva a komáromi Petőfi Sándor Általános Iskola házirendjét elfogadjuk. Komárom, 2013. A nevelőtestület nevében: ________________________ pedagógus igazgatóhelyettes

PH.

Nyilatkozat A Petőfi Sándor Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai programot megismertük, elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Komárom, 2013. A szülői szervezet nevében: ____________________________ A Szülői Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat A Petőfi Sándor Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a pedagógiai programot megismertük, elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Komárom, 2013. A diákönkormányzat nevében:

____________________________ Diák-önkormányzatot támogató pedagógus

Komárom, 2013.

_______________________________ Diák-önkormányzat képviselője

67

Pedagógiai program. Petőfi Sándor Általános Iskola 2900 Komárom Szabadság tér 2

Recommend Documents