Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail:
[email protected]
Pedagógiai program
Nevelési terv
Helyi tanterv 1-4. évfolyam
Helyi tanterv 5-8. évfolyam
Helyi tanterv az alapfokú művészet-oktatás részére MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA Készítette és elfogadta: a Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete Jóváhagyta: Dr. Tárkányi Ferenc Tiborné intézményvezető
2014.
Pedagógiai Program
Intézmény neve: Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Címe: 4032 Debrecen, Bolyai utca 29.szám Tel.: 06-52-420377 Fax.: 06-52-429773 E-mail.:
[email protected]
OM azonosítója: 038033
Általános iskolai évfolyamok száma: 8 Alapfokú művészetoktatási évfolyamok száma:
2 előkészítő évfolyam 6 alapfokú évfolyamok
2
Pedagógiai Program
Intézményünk küldetése
Intézményünk jövőképe Pedagógiai programunk jól működő. Intézményünk és eredményes munkánk hírét a megelégedett szülők és más partnereink terjesztik szűkebb és tágabb környezetünkben, ezért nálunk nem jelentkezik a csökkenő gyermeklétszám. Gyermekeink iskolaéretten kerülnek az óvodából az iskolába, tanulóink tankötelezettségüket teljesítik, jól felkészülnek a középiskolai képzésre. Speciális iskolai programunk révén jelentős szerepet fogunk betölteni szakmai területen a meglévő és a jövőben alakuló hasonló intézmények hálózatában. Az alapfokú művészeti oktatásban résztvevő gyermekek szívesen választják a művészeti középiskolákat. Pedagógusaink szívesen vállalnak innovatív tevékenységet. Hatékonyan működő minőségirányítási rendszert működtetünk.
A környezeti változások figyelembevételével, innovatív nevelő-testületünk révén úgy fejleszteni szolgáltatásunkat, hogy minden partnerünk elégedett legyen, jól érezze magát az intézményünkben. Olyan környezet teremtése, hogy a gyermekek elfogadó, szeretetteljes légkörben fejlődjenek és töltsék a mindennapjaikat, a szülők biztonságban tudják gyermeküket. A munkatársak hivatásszeretettel, megalapozott tudással valósítsák meg kitűzött céljaikat, érjenek el jó eredményeket a nevelésben, és legyenek tagjai egy jó munkatársi körnek. Differenciált bánásmóddal kompenzálni a társadalmi egyenlőtlenségekből eredő hátrányokat. Programunk biztosítsa az óvodából az iskolába, általános iskolából a középiskolába való problémamentes átmenetet; a gyermekek nyitottságát, érzelmi motiváltságát megőrizve keltse fel és tartsa meg igényüket a tanulás iránt; készítse fel a gyermekeket a változó környezetben való biztonságos eligazodásra, kulturált viselkedésre és az élethosszig való tanulásra. A környezet kihívásaira megfelelő módon reagálni tudó, aktívan kommunikáló, cselekvésre kész gyermekeket nevelni.
3
Pedagógiai Program
Meghatározó jogszabályok:
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51/2012 (XII.21.) EMMI rendelet 229/2012(VIII.28.) Korm rendelet 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. §-a rendelkezik arról, hogy az iskolákban a nevelő és oktató munkát pedagógiai program alapján kell szervezni. .A Pedagógiai program két nagy részre tagolódik: nevelési programra és helyi tantervre. Az új pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. A Pedagógia program azon rendelkezéseinek érvénybelépéshez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges
4
Pedagógiai Program
INTÉZMÉNYTÖRTÉNET, HELYZETELEMZÉS 1. 1978-tól napjainkig… „Légy azzá, ami még nem vagy, Maradj meg annak, ami már vagy; Maradandóság és lehetőség: Világunk a kettőben szép.” (GRILLPARZER) Intézményünk 1978-ban kezdte meg működését, földrajzilag az Újkertben található. Közlekedési eszközökkel jól megközelíthető.
1978. Az első években a tanulócsoportok száma miatt nem minden helyiséget használtunk oktatás céljára. Később minden lehetséges helyiségben tanítottunk (szükségtantermek a kiscsoportok számára, tanári szoba stb.). Az iskolát 1984- ben négy tanteremmel bővítették.
Az új épületszárny
5
Pedagógiai Program 1979-től váltótanításban oktattunk. Kialakítottuk az első szaktantermeket: természettudományi előadó, gyakorlati terem. Iskolánkban ekkor három szakmai munkaközösség működött: osztályfőnöki, alsó tagozatos és napközis. A következő évben kénytelenek voltunk 100 %-ban bevezetni a váltott tanítást. Osztályaink átlaglétszáma: 38 fő volt. Az 1981/82-es tanévben felépült a Békessy Béla Általános Iskola, s a körzethatár módosítása miatt átadtunk 500 gyermeket. Ugyanebben a tanévben lépett be először új oktatási formaként az egész napos iskola, három első osztályban 6 nevelő irányításával. Az 1984/85-ös tanévben tanulócsoportjainkat csak úgy tudtuk elhelyezni, ha 3 csoportot (napközijével együtt) utaztattunk a Nagysándor József Általános Iskolába. Iskolánk zsúfoltsága miatt nem vezettük be a fakultációt. A fakultációs órákat elosztottuk egyenlő arányban a matematika, a magyar nyelv és irodalom és az orosz tantárgyakhoz. Az 1986/87-es tanévben a felső tagozat váltott a felső tagozattal, ez azonban kihatott a 4. osztályokra is a szakosítás miatt. Az alsó tagozatosok létszámának csökkenése ellenére az utaztatás nem szűnt meg. A Böszörményi Úti Általános Iskola fogadta tanulócsoportjainkat. Az 1986/87-es tanévben indult a Zsolnai módszerrel tanított 1. osztály. 1990-ben megvalósult iskolánk életében az önálló gazdálkodás, amely az egyik legjelentősebb változás volt. 1990. március 22-én kértük az iskola névváltoztatását. 1990. július 03 -án kiadott Alapító Okirat alapján intézményünk új neve és címe: Bolyai János Általános Iskola, 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. lett. Az 1990/91-es tanévben a csoportcsökkenés lehetővé tette, hogy 10 év után a teljes váltásról áttérjünk a délelőtti tanításra. Bár ez nem volt teljes körű, csak csúsztatott órarend segítségével lehetett megvalósítani. Az orosz nyelv tanítása helyébe 4. osztályban kötelező nyelvként a német lépett. Megkezdődött a nyelvoktatás a NYIK programmal haladó 1-2. osztályokban is. Az 1991/92-es tanév fő feladatainak ismertetésekor kiemelnénk az Értékközvetítő Program bevezetését, az 1 hetes órarendre való áttérést. Ebben az évben nyílt lehetőség logopédus foglalkoztatására. A NYIK és az ÉKP program segítségével lehetőség nyílt már az első osztályban az idegen nyelv tanulására. 6
Pedagógiai Program Kezdetben az orosz nyelv volt a meghatározó.. A rendszerváltás után angol és a német idegen nyelv tanítását vállaltuk fel, és illetve ma is ezeket oktatjuk. 1992-ben megszűnt első osztályban a kis létszámú osztály. 1994/95 –ös tanévben megalakult a Közalkalmazotti Tanács és az Iskolaszék. Beiskolázási szempontból is jelentős volt 1995-ben az emelt szintű matematikai osztály indítása. Az l997/98-as tanév legnagyobb feladata a Pedagógiai Program elkészítése, illetve a pedagógus át- és továbbképzés megszervezése volt. A 2000/2001-es tanévben iskolánk felvállalta a KFRTK Főiskola esti és levelezős hallgatóinak gyakorlati képzését. A COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének kiépítésére csoportosan pályázatot nyújtottunk be. A programot sikeresen be is fejeztük. Ugyanebben az évben megszűnt a gazdasági egységünk. 2001-ben jobb sportolási feltételeket teremtett a DSE megalakulása. Fontos feladatunknak tartjuk az egyesületet úgy működtetni, hogy maximálisan figyelembe vegyük a tanulók érdeklődését, javaslatait. A 2003/2004-es tanévben változott meg iskolánk neve: Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményre, mivel színjáték és bábjáték tanszakon elkezdődött az alapfokú művészeti oktatás. A művészeti iskolában 5 tanulócsoport kezdte meg a munkát. 2003. december 18-án Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadta a Békessy Béla Általános Iskola és a Károlyi Mihály Utcai Óvoda megszüntetését. A két intézmény jogutódjaként a Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt jelölték meg. A Békessy Béla Általános Iskola 1981-ben kezdte meg működését. A lakótelepre történő nagyarányú beköltözések következtében pár év múlva a város egyik legnagyobb lakótelepi iskolája lett. Az iskolai tevékenységüket a mindenkori létszámhoz, tanulói összetételhez, a feltétel- rendszeréhez és az elvárásokhoz igazították. A 90-es évek létszámadatainak alakulása következményeként családiasabbá vált az iskola. A tantestület jól felkészült, gyermekszerető pedagógusokból állt. 1979. január 31-én adták át a Károlyi Mihály Utcai Óvodát. Az óvoda tornateremmel, differenciált foglalkozásra alkalmas külön teremmel ellátott épü7
Pedagógiai Program let volt. A gyermekfoglalkoztatók és öltözők elhelyezése funkcionális, világításuk korszerű. Az udvar fás, ligetes, füves, kiválóan alkalmas az óvodás korosztály foglalkoztatására. Az 1970-es évek közepétől az 1980-as évek második feléig rohamosan nőtt az óvodáskorú gyermekek száma. Az 1980–as évek elején olyan mértékűvé vált az igény az óvodai férőhelyre, hogy két csoportból álló szükségóvodát működtettek egy évig 75 gyermek részére a Bolyai János Általános Iskolában. Öt óvodai komplex csoportban egy előkészítő nagycsoportban és az óvodaiskolai programmal első, második osztályban folyt a nevelés, oktatás, fejlesztés. Az 1992-től óvodaiskolai program működött. 2004-ben iskolánk a Károlyi Mihály Utcai Óvoda és a Békessy Béla Általános Iskola jogutódja lett és megkapta a Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevet. 2011. augusztus 1- én jogutódja lett intézményünk az Eötvös Utcai Általános Iskolának, amely intézményünkbe való beolvadással megszűnt. Az átkerülő tanulók összetétele, illetve az ebből következő speciális és sajátos tennivalók sokasága a nevelőtestülettől általában és összességében, az egyes pedagógustól pedig egyedi és konkrét módon rendkívül feszített munkatempót vár el. A jogutód intézmény fontosnak tartotta a kiegyensúlyozott, demokratikus légkör megteremtését és az egyénre szabott fejlesztést. 2011. szeptember 1. hatállyal engedélyt kaptunk az alapfokú művészetoktatás keretében képző –és iparművészeti tanszak indítására. 2013. január 1 –től az intézmény állami fenntartásba került Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola néven. Az óvoda kivált és önkormányzati fenntartásba került „Újkerti Manófalva Óvoda” néven. 2013. július 5-től az intézmény új neve: Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Helyzetelemzés a.) Tárgyi feltételek Jelenleg 21 tanterem, fizika-kémia előadó, rajzterem, technika terem, nyelvi labor, informatika terem, bábterem és színjáték terem, 3 fejlesztő szoba és egy szoba a pszichológus számára szolgálja a nevelést, az oktatást, a fejlesztést. Az intézményhez hozzátartozik egy tornaterem, aula, ebédlő, könyvtár. Az iskola parkos udvarán két sportpálya foglal helyet. 8
Pedagógiai Program Az iskola Bolyai utcai épületszárnyában az alapfokú művészetoktatás számára egy külön részt alakítottunk ki. Három speciális tanterem szolgálja a báb- és színművészeti valamint a képzőművészeti oktatást. Ugyanitt kialakításra került egy kellékraktár és egy bábkészítő műhely, valamint kerámiaműhely égetőkemencével, amely a kerámia oktatást szolgálja. A kötelező taneszköz jegyzékben minimálisan előírt eszközök már induláskor rendelkezésre álltak, az eltelt évek alatt állami és pályázati támogatással a színjáték számára teljesen felszerelt pódiumtermet alakítottunk ki. Szakmai felszerelésünk megújítása is a szülői segítségnek, a pedagógusok ötleteinek, és az általuk megnyert pályázatoknak, valamint a kötelező eszköz és felszerelés beszerzésére fordítható központi forrásnak köszönhető. Az iskola tágas aulája és tornaterme alkalmas a különféle rendezvények lebonyolítására is. Lehetőség van az iskolán kívül is bizonyos foglalkozások megtartására, élményszerzésre /pl. autóbuszos kirándulások, város nevezetességeinek megtekintése stb. Évről-évre megszervezzük az úszásoktatást, használjuk a városi KRESZ parkot, múzeumi és egyéb rendhagyó órákat iktatunk be. Igény szerint különböző helyekre táborokat, erdei iskolákat szervezünk. Hagyományos rendezvényeink, amelyeket az elmúlt évek során fokozatosan alakítottunk ki: Bolyai Tehetségnap-matematikaverseny; karácsonyi gála; gyermeknapi gála, ahol a gyermekek számára egész napos szórakozási, játszási, vetélkedési lehetőségeket biztosítunk; Mikulás, farsang és az éves diákgyűlés, diák-önkormányzati rendezvények, ahol tanulóink kreativitásukat, ötleteiket vonultathatják fel. Tanórán kívüli nevelőmunkának szerves része a tanulmányi kirándulás, illetve a nyári táboroztatás. Először 2007 júniusától 3 évre kaptuk meg az ÖKOISKOLA címet, amelyet 2010-ben ismét elnyertünk 3 évre. Ez az egész intézmény számára sok feladatot jelent az egészség és a környezeti nevelés terén. 2013-ban elnyertük az Örökös ÖKOISKOLA címet. b.) Személyi feltételek Az iskola tanulói A gyermeklétszám változása hatással van az iskola működésének egészére. A 80-as évek közepén olyan nagy tanulói létszámmal kellett dolgoznunk, hogy a váltó tanítás mellett az utaztatásra is szükség volt. 1999-től az iskola létszáma állandósult. Az országszerte mutatkozó gyermeklétszám csökkenése miatt a térségben is megszüntetésre került először 2004-ben a Békessy Béla Általános Iskola, 2011-ben az Eötvös Utcai Általános Iskola, melynek jogutód intézményeként megnőtt iskolánk tanulói létszáma. A tanulólétszámmal szorosan összefügg a tanulócsoportok számának alakulása. Még ha az egy osztályra jutó tanulólétszám változik is, a magasabb gyerekszám több csoportot jelent.
9
Pedagógiai Program Tanév 2007/2008-as tanév 2008/2009-es tanév 2009/2010-es tanév 2010/2011-es tanév 2011/2012-es tanév 2012/2013-as tanév 2013/2014-es tanév
Összesen beírt első osztályos tanuló 69 fő 52 fő 56 fő 68 fő 77 fő 72 fő 57 fő
Tanév végi első osztályos létszám 73 tanuló 52 tanuló 56 tanuló 75 tanuló 78 tanuló 72 tanuló 55 tanuló
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
az első osztályosok tanév végi létszáma
20 13 /2 01 4
20 11 /2 01 2 20 12 /2 01 3
összesen beírt első osztályos tanuló
20 09 /2 01 0 20 10 /2 01 1
20 07 /2 00 8 20 08 /2 00 9
tanulói létszám
Az első osztályba beírt tanulók tanévenkénti létszámadatai
tanév
A Diákönkormányzat a tanulói érdekegyeztetés fóruma. Fontos szerepet szántunk mindig a tanár-diák partneri viszony kialakításának. A szakkörök meghatározóak a nem kötelező foglalkozások között. A tantestület igyekezett olyan szakköröket szervezni, amelyek számot tarthattak a tanulók érdeklődésére, hozzájárultak a tanulók képességének fejlődéséhez. Iskolánkban mindig kiemelt figyelem irányult a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára. Nyilvántartottuk a hátrányos, illetve veszélyeztetett gyermekeket. Iskolánk lakótelepi iskola, így sokfajta gyermekvédelmi probléma előfordult az évek során. Ebben nagy segítséget nyújtott 2013 december 31-ig a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős státuszon dolgozó pedagógus. Jelenleg ezt a munkát az osztályfőnökök végzik Az intézményi koordinálást gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti.. Tanulóink szociális és gazdasági háttere nagyon eltérő. Ennek kompenzálására meg kell ragadnunk minden lehetőséget. Ilyenek a tanulók napközis és tanulószobai ellátása és az iskolai étkeztetés. Minden tanév elején nagy terheket ró a családokra a tankönyvek megvásárlása. Már gyakorlat az is, hogy a könyvtárban lévő tankönyveket kikölcsönözhetik a tanulók. Az elmúlt tanévekben használt tankönyveket is begyűjtöttünk, hogy ezzel is enyhítsük a gondokat.
10
Pedagógiai Program
Az intézmény dolgozói Az iskola indulásakor sokan pályakezdőként ebben az intézményben kezdték pályájukat. Sokan vannak azok a nevelők, akik több mint húsz éve itt dolgoznak. Az alábbi táblázat jól mutatja a pedagógusok életkor szerinti összetételét. 2014. évi számadatok
lét-
Életkor 25 évesnél fiata- 25-34 éves 35-49 éves labb 0 3 19
50-től idősebb 38
A pedagógus továbbképzés középtávú és éves terv alapján folyt. A képzések sokrétűek voltak:
második diploma szerzése (informatika, drámapedagógia) informatika végzettség megszerzése szakvizsga letétele idegen nyelv elsajátítása tehetséggondozó munkát segítő képzés.
Az intézményben dolgozó pedagógusok között 23 fő szakvizsgával rendelkezik. A két általános iskola közelsége negatív hatással van a beiskolázásra, de a velük és az egyetemekkel való jó kapcsolat kiszélesítése további lehetőségeket rejt magában. Az intézményegységek munkájának összehangolását a kibővített iskolavezetés segíti. Tagjai: intézményvezető, intézményvezető helyettesek és a művészetoktatás intézményegység-vezetője valamint a munkaközösség-vezetők, Közalkalmazotti Tanács vezetője, szakszervezeti titkár, diákönkormányzat vezetője. A kibővített intézményvezetés havonta egy alkalommal ül össze.
11
Pedagógiai program
Nevelési terv
NEVELÉSI TERV Pedagógiai munkánk során a gyermeki személyiségből indulunk ki, ezért figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.
1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei Az intézmény partnerközpontú működése. Az alapvető szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok biztosítása, demokratikus, humanista nevelési elvek alkalmazása.. A hátrányos megkülönböztetés, különbségtétel, a gyermek zaklatásának tilalma. A biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatos és együttes hatásának összehangolása a nevelés-oktatás során. Tudatos építés az egyes oktatási szintek eredményeire és a gyerekek felkészítése a magasabb szintre történő lépésre. Az egész személyiség aktivizálása a tanulás, tudás érdekében. A teljes személyiségre ható fejlesztéshez nyugodt, derűs környezet biztosítása. Igényesség, határozott követelmények támasztása a gyermekekkel szemben. Lehetőség nyújtása a gyermekek önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. Egységes nevelési eljárásokkal a követelmények szilárddá tétele. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele a nevelés-oktatás folyamatában. Differenciált fejlesztéssel minden gyermeknek esély adása a szocio –kulturális és vele született hátrányok leküzdésére. A gyermekek önmagukhoz viszonyított fejlődésének mérése, értékelése. A tehetség – a mi értelmezésünkben – a személyiség általános megnyilvánulása, amelybe nemcsak az intellektus, hanem az azzal egységben és kölcsönhatásban lévő összes tulajdonság is beletartozik, ezért fontos a gyermek sokoldalú fejlesztése. A nevelés-oktatás két alapvető tényezője a pedagógusok és a gyermekek egyenrangú félként való kezelése a nevelés-oktatás folyamatában. Egyértelmű és mindenki számára hozzáférhető elvárások megfogalmazása és közzététele az iskolai munka minden területére vonatkozóan. A gyermekek iránti felelősség, bizalom, szeretet, tolerancia. A másság elfogadása. A tudás reprodukálhatósága helyett az elsajátított ismeretek könnyű és sokoldalú elérhetősége, rugalmas adaptálhatósága és továbbépíthetősége. Támasz és segítségnyújtás a nevelési-oktatási folyamatokban.
12
Pedagógiai program
Nevelési terv
A pedagógusnak vezető szerepe a pedagógiai légkör kialakításában, a gyermekek aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. Mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre alapozás, amelyeket a gyermekek az intézményen kívül, mindennapi életükben szereznek be. A nevelés-oktatás folyamatában a gyermekek számára a saját tapasztalatok megszerzése, megértése, az önálló ismeretszerzés segítése. Az intézményi kínálat valamennyi gyermek számára való elérhetősége.
1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Olyan intézményi légkör biztosítása, ahol szülők, ép érzékszervű és a nyelvi kommunikációban súlyos deficitet mutató, hallássérült gyermek, pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók és a pedagógusok közösen, alkotó módon tudnak együttműködni. Az általános iskolában Kulturált, inger gazdag természeti és tárgyi környezet biztosítása a testi- lelki fejlődéshez.. Eredményes felvételi vizsgák középfokú intézményekbe. Eredményes szakirányú továbbtanulás az emelt óraszámú osztályokból. Az emelt óraszámú nyelveket tanuló osztályokban érjék el az A2 szintet. Az emelt óraszámú matematikát tanuló osztályoknál alapozzák meg a szakirányú továbbtanulást A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztőmunka disgrafia esetén alakítsa ki a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséget, hogy a tanuló képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A hallássérült tanulónál – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a fejlesztő munka célja a szokásostól eltérő a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.) és ezzel párhuzamosan a megismerő tevékenység és a teljes személyiség olyan fokú fejlesztése, hogy a gyermek képes legyen a társadalomba való beilleszkedésre, munkavállalásra. Alakuljon ki a gyermekekben az élet tiszteletére, védelmére való igény.
13
Pedagógiai program
Nevelési terv
Törekedjenek a természeti környezet megóvására. Rendelkezzenek a gyerekek az ember testi és lelki egészsége, az egészséges és kulturált életmód, a testmozgás iránti igénnyel. Lássák be a tanulók, hogy a kiskamaszkor a személyiség alakulásának kiemelten fontos szakasza, melyben gyors változások, viharos konfliktusok közepette formálódik a gyerekek érdeklődése, gyarapodik tudása, gazdagodik érzelmi élete és fokozódik önismereti érzékenysége. Készüljenek fel a tanulók arra, hogy a prepubertásban az identitás egyes elemei (nemi identitás) felerősödnek, más elemei (gyerekszerep) megrendülnek, és ezek a változások átmenetileg nehezítik az önazonosság-érzés kialakulását, a reális önértékelést. Tudatosuljon a tanulókban, hogy bár a kiskamasz alaptevékenysége a tanulás, a gyerekek többségénél új szabadidő-eltöltési módok jelennek meg, és egyre intenzívebb a családi munkamegosztásba való bekapcsolódás is. Lássák be, hogy az egészségmegőrző életmód kialakításához megfelelő pihenésre, elegendő alvásra van szükség. Az egészségvédelem az önismeret, az embertan nagyon fontos területe. Cél az is, hogy különböző tanórán kívüli foglalkozások szolgálják a tanuló szabadidejének tartalmas eltöltését. A szabadidős foglalkozásokon az is célunk, hogy a tanulók önművelési technikákat sajátítsanak el; - könyv- és könyvtárhasználat, - szelektív rádiózás és televíziózás közművelődési intézmények kulturális ajánlatainak igénybe vétele - (bábszínház, színház, mozi látogatása). Értsék meg a tanulók, hogy a személyes pályaérdeklődés önmegvalósításuk, karrierjük megtervezéséhez, sikeres életvezetésükhöz nem elégséges. Ismerjék fel, hogy a részleges pályaérdeklődés révén elkövetett pályaválasztási döntések sok ember életében konfliktushelyzethez, mentális károsodáshoz vezethetnek. Személyesen győződjenek meg arról, hogy a pályaválasztással és a pályaalkalmasság megállapításával foglalkozó intézmények és szakemberek sokat segítenek életpályájuk, pálya- és szakalkalmasságuk "kezelésében". Legyen lehetőségük a leíró, külső szemlélő (megfigyelő), majd a résztvevő - értékelő magatartás elsajátítására. További cél, hogy felnőtt korukban is legyen igényük tanulóinknak előadások, hangversenyek, kiállítások, egyéb kulturális programok megtekintése. Javítani kell a Diákönkormányzat nevelőkkel való együttműködését. El kell érni, hogy a diákrendezvények, tanulmányi kirándulások és a nyári táborok a kulturált kikapcsolódás és tanulás és a viselkedési normák kialakításának színterei legyenek. Alakuljon ki az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom), vállaljanak felelősséget saját sorsuk alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás), nyitottak legyenek az élményekre, tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyak legyenek az emberi kapcsolatokra, a hűség, az önzetlenség, a megértés, egymás elfogadására, az udvariasságra, figyelmességre. Legyenek képesek kulturált magatartásra és kommunikációra a közösségben. Törekedjenek az előítélet mentességre, a konfliktusok kezelésére, készségük legyen a megegyezésre. Igényük legyen a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelésre, valamint legyenek
14
Pedagógiai program
Nevelési terv
képesek az önálló tanulásra. Fogékonyak legyenek a szülőföld megismerésére. Igényük legyen a nemzeti kultúra ápolására, a nemzeti múlt megismerésére, megértésére, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére. Alakuljon ki európaiság- tudatuk, egészséges nemzeti önbecsülésük és hazaszeretetük. Ismerjék és tiszteljék az alkotmányosságot, a törvényességet, az állampolgári jogokat. Érdeklődjenek a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igényük legyen a közéletiségre, a közösségi tevékenységre, a demokrácia érvényesítésére. Becsüljék mások munkáját, alapvető élethelyzetekben biztonságosan mozogjanak. Képesek legyenek önálló felelős döntések hozatalára. Az alapfokú művészetoktatás Nyújtson segítséget az életformaváltás, az állandó alkalmazkodási kényszer szülte problémák megoldásában. Nyitottá váljanak tanulóink az esztétikum befogadására és létrehozására. Jutassa olyan tudáshoz az oktatásban részt vevőknek, hogy eredményesen tanuljanak tovább művészeti területen.
1.3 Feladatok a nevelési célok elérésére az általános iskolában Fő feladatunk az intézményben zajló nevelési-, oktatási-, fejlesztési tevékenység összhangjának és helyes arányának megteremtése . Lehetőség szerint 3 párhuzamos osztály (általános, emelt szintű nyelvi, emelt szintű matematikai) beiskolázása. A matematika, idegen nyelv és informatikaoktatás megszervezése bontott csoportban (választható nyelvek az angol és a német). Napközis csoportok szervezése 1 - 8. évfolyamig. Tanulószoba szervezése 5-8. évfolyamig Felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások, szakkörök szervezése lehetőség szerint valamennyi évfolyamon Az iskola falain kívüli tanulás lehetőségének kihasználása. Versenyeken való részvétel kiszélesítése. Úszásoktatás megszervezése. Az iskolai sportági képzés folytatása, együttműködés a Bolyai és az Eötvös DSE – tel. Igény szerinti szabadidős tevékenységek szervezése. Tanulmányi kirándulások megszervezése 2- 4 és 6-8 osztályosok számára tematikus módon 1. évfolyam Debrecen közvetlen környezete 2. évfolyam Debrecen tágabb környezete
15
Pedagógiai program
4. 6. 7. 8.
Nevelési terv
évfolyam Nemzeti parkok évfolyam hegyvidékeink évfolyam Budapest évfolyam szabadon választott
Erdei iskola szervezése 3 és 5. évfolyamon: 3. évfolyam Diószegi Sámuel Oktatóközpont 5. évfolyam alföldi tájaink Nyári táborok szervezése önköltséges alapon. Igény szerint kapcsolatteremtés egy német vagy angol iskolával az alapfokú művészetoktatásban Az alapfokú művészetoktatás megszervezése és a kiváló minősítésnek megfelelő színvonalú oktatás biztosítása.. Intézményen belüli és kívüli műsorok, szereplési alkalmak szervezése. Diákmunkákból kiállítások szervezése. Ünnepekhez kapcsolódó és hagyományos műsorok megszervezése. Alkotó táborok szervezése komplex művészeti nevelés megvalósítására. Sikerkritériumok Alkalmassá válik minden tanuló életvezetése helyes megválasztására, szűkebb és tágabb környezetbe történő beilleszkedésre. A nyelvi kommunikációban súlyos deficitet mutató hallássérült gyermekek és egyéb pszichés zavarral küzdő gyermek a fejlesztés 8 évfolyama alatt elérik vagy megközelítik a hasonló életkorú ép érzékszervű intellektusú gyermekek nyelvi, matematikai kompetenciáját és a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó viselkedési normát . Megtörténik a részképesség-problémák olyan mértékű korrekciója , hogy a tanulók választott irányú továbbtanulása lehetővé válik. A tanulók legalább 30%-a gimnáziumokban, 30-40 %-a szakközépiskolákban, 20-30% szakmát tanul. Az emelt szintű osztályokból a tanulók 30 %-a szakirányba tanul tovább. Az emelt szintű osztályokból a tanulók 20 %-a rendszeresen versenyezik. Az alapfokú művészetoktatásban elindulók az általános iskola befejezéséig elvégzik az alapfok 16. évfolyamát is, és ezen oktatásban résztvevők közül 10% szakirányban tanul tovább. A továbbtanuló gyermekek megőrzik tanulmányi eredményeiket Iskolánk megőrzi népszerűségét.
1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az alkalmazott program fő alapelveihez igazodva a nevelés tevékenységei közül két terület emelhető ki:
16
Pedagógiai program
Nevelési terv
a tanulásirányítás bánásmód. A tanulásirányítás szakaszai: Motiválás: Foglakozások, kezdeményezések, a tanítandó tantárgyak és az azokban végezhető tevékenységek szolgálják a motiválást (önkifejezési szükséglet, szereplési szükséglet, mozgásszükséglet, önálló tanulás lehetősége, sikeres teljesítmény, felfedezés öröme, érdekesség, életszerűség, élményszerűség). Tanulásszervezés: A tanulásszervezés szorosan összefügg programunkban a differenciálással. A differenciálás a tanulás megszervezésének az a módja, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni különbségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit. Döntés: a döntési folyamat problémamegoldás. A mindennapi gyakorlat során a pedagógus sorozatos döntések előtt áll, s nagyon lényeges, hogy folyamatos figyelemmel legyen arra, hogy ezt a képességét fejlessze, kellő időben tudja meghozni a döntéseit, s döntései biztosak legyenek. Feladatadás és megoldatás: A feladatadás olyan irányító és tárgyinformációt közlő tevékenység, amelyek során ezek az információk éppen szükségesek és elégségesek a gyermekek számára egy-egy feladat elvégzéséhez. Ellenőrzés és értékelés Bánásmód
·
· ·
A segítő beavatkozás a pedagógus olyan akcióját jelenti, amely az empátiát és a személyes, személyre szóló törődést, segítséget egyaránt magába foglalja, legyen szó prevencióról, rehabilitációról, a gyermek teljesítményének fokozásáról. A kezdeményezés, tanulásirányítás fő szakaszainak része az ellenőrzés és az értékelés is, de az eszközök felsorolásában külön jelentőséget kapnak. Az ellenőrzés lényege, hogy a pedagógus az általa irányított bármely tanulási folyamatról információkat gyűjtsön, elemezzen, dolgozzon föl. Az értékelés minősítés, megerősítést ad a gyermek számára arról, hogy a tanulási folyamatban éppen hol tart. Nagyon fontos a pozitív megerősítés. Mindkettő a tanulási folyamat igen fontos része, és ezáltal egyben a nevelés eszközei között jelentős helyet foglal el. Az értékelés rendszerével pedagógiai programunk külön fejezetben foglalkozik. Ugyancsak külön fejezet foglalja össze a jutalmazás és büntetés eszközeit. Az értékelésben igen fontos szerepet tölt be az önellenőrzés, önértékelés, illetve a más gyerekek által végzett teljesítményértékelés. Így saját maguk is meggyőződhetnek a tanulás eredményességéről, a teljesítmény szintjéről, saját hibáikról. A nevelés eszközei továbbá mindazok a tevékenységek, amelyek lehetőséget teremtenek: szoktatásra: ügyeleti rendszer, felelősi rendszer, osztályfőnöki órák, diákönkormányzat
17
Pedagógiai program
Nevelési terv
működése stb. gyakoroltatásra: szokás, szabályrendszer kialakítása, a napközis foglalkozások, szakkörök, sportkörök, differenciált képességfejlesztési foglalkozások, rendezvények, előadások stb. játékra: foglalkozások, szabad játék, szervezett foglalkozások, sportfoglalkozások, tanórai tevékenységek, diákrendezvények stb. versenyre: tanulmányi, sportverseny, játékos versengések, előadásokra, vitákra, ankétokra. A tanórai és tanórán kívüli munka szerves része az önművelés. A nevelői példamutatás: A gyermeki személyiség alakulásának szempontjából modell értékű a pedagógus és az intézmény más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. Nagyon fontosa : pedagógiai humanizmus: lényege a nevelt személyiségének tisztelete, egyéniségének megbecsülése, optimizmus: minden egészséges gyermek teljes értékű emberré nevelhető, önművelés, önképzés, szervezett továbbképzésben való részvétel a szükséges képességek és ismeretek megszerzésére. Itt fontos szerephez jut az iskolai könyvtár és médiatár. A tananyagtartalmak által hordozott nevelési eszközök:
társadalomismeret, hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki, természettudományi, társadalomtudományi tantárgyak stb. alapfokú művészetoktatás tantárgyakban fellelhetők.
A fentieket megerősíti az intézményi nevelő- oktató munka, valamennyi az iskolában folyó munka minőségi ellenőrzése.
2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Személyiségfejlesztő munkánk során az alábbi területek kiemelt gondozását vállaljuk. A lelki- és testi egészség megóvása terén:
önmaga és társai másságának felismerése és elfogadása, a problémakezelés, a sikervágy és kudarcfélelem kezelése, az akarat és kitartás, az állóképesség edzése, a pozitív egyéni értékrend kialakítása, a környezettel való harmonikus együttélés, szociális személyiségjegyek fejlesztése.
18
Pedagógiai program
Nevelési terv
Személyiségfejlesztés az iskolában A komplex személyiségfejlesztést gyakorlati pedagógiai feladatnak tartjuk, melynek legfontosabb feltétele a magas színvonalú pedagógiai kultúra; és elengedhetetlen a pedagógus pozitív meggyőződése a gyerekek fejleszthetőségéről. Olyan ismeretek közvetítése, gyakorlási terek biztosítása, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy fejlődjön a tanulók együttműködési készsége, s fejlődjön a tanulók tudása, képessége, egész személyisége (kiselőadások, rendezvények, tanulmányi kirándulások, ügyelet, diákönkormányzat és a tanítási órák). Olyan ismeretek közvetítése, amelyek lehetőséget teremtenek a motorikus és kognitív képességek fejlődéséhez, lehetőség teremtése a gyerekek sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek kiélésére. Olyan lehetőségek biztosítása, hogy minden tanuló élje át, élje meg bármely területen a siker élményét, ezáltal fejlődjön önismerete, egészséges önbizalma. A gyerekeket hozzásegítése azon emberi tulajdonságok, magatartási szokások kialakulásához, amelyek az általános műveltség szerves részét képezik. Olyan feladatok biztosítása, hogy azok fejlesszék a tanulók önismeretét, önértékelését. Úgy kell szervezni a tanulási folyamatot, hogy erősítse a gyermekek énérték-tudatát. Az iskola hozzá kell, hogy járuljon életmódjuk, szokásaik, az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Intézményünk értékként fogadja el az európai humanista értékeket, a demokrácia értékeit és a nemzeti értékeket. Az iskolai nevelés elősegítse a másság elfogadását, a fogyatékkal élők segítését. A sokoldalú iskolai tevékenység teret adjon a tanulói kreativitásnak, találékonyságot mozgósító tevékenységeknek. A közös iskolai munka során fejlesszék a pedagógusok a tanulók együttműködési képességét (rendezvények, tanulmányi kirándulások stb.). A tanítási folyamat és az iskolán kívüli sokszínű program (múzeum, kiállítások, színház, mozi, kirándulások stb.) szolgálja a tanulók érdeklődésének kitágítását. A biológia és egészségtan, az osztályfőnöki órák, és az iskolaorvos segítse a tanulókat abban, hogy pozitív beállítódások alakuljanak ki a higiénia, életmód, megelőzés és a gyógyítás vonatkozásában. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a tanulók saját maguk önkiszolgálásában aktívan közreműködjenek, ezáltal gyakorlóteret biztosítani a mindennapi feladatok megoldásához (étkezés, tanterem rendje stb.). Fontosnak tartjuk, hogy az együttműködés során jöjjön létre empatikus munkakapcsolat tanár és diák között. A fenti feladatok megvalósítása érdekében megnőtt az osztályfőnöki órák, a szervezett foglalkozások, szabadidős tevékenységek és a kihelyezett tanítási órák szerepe a személyiségfejlesztésben. Feladatunk továbbá: Tantárgyi ismereteken alapuló hazaszeretet és nemzettudat formálása.
19
Pedagógiai program
Nevelési terv
A magyar, földrajz, történelem, rajz és ének tantárgyi ismeretek a hazaszeretet és a magyarságtudat formálását, a sajátos magyar kultúra megismerésének lehetőséget hordozzák magukban. Fontos, hogy érezzék ösztönözve magukat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megismerésére, ápolására. Sokoldalú, differenciált és reális múltszemlélet alakuljon ki. Sokoldalú, differenciált és reális magyarságkép fejlődjön ki (azaz reális, a valódi értékeket és teljesítményeket megnevezni és felismerni tudó képesség, valamint szélsőségektől és túlzásoktól mentes nemzettudat). Hagyományos intézményi ünnepségek szervezése az iskola hagyományainak kialakítása, a kulturális és nemzeti értékek megőrzése érdekében. Tárgyi és nem tárgyi jellegű szakkörök indítása a tanulók differenciált képességfejlesztése érdekében. Felmenő rendszerű versenyeken, vetélkedőkön való részvétel, azok szervezése a tanórai ismeretek bővítése, az önművelés fejlesztése érdekében. Sportesemények szervezése az egészséges életmódra, a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés érdekében. Évszakokhoz, jeles eseményekhez kötődő kiállítások szervezése, hogy lehetőséget teremtsünk minden tehetséges gyerek számára az egyéni bemutatkozásra. Pl. szakköri-napközis munkák kiállítása Iskolán kívüli szabadidős programok szervezése a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés érdekében . Fejlesztő foglalkozások szervezése. A szakvéleményekben foglaltak szerint a gyerekek számára kiscsoportos (4-8 fő) és egyéni foglalkozások keretében biztosítunk lehetőséget (korrekció, terápia, fejlesztés) a fejlődéshez. Ehhez a munkához megfelelően felszerelt helyiség áll rendelkezésre. A fejlesztést szakember végzi (utazó gyógypedagógus, szurdopedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus). Személyiségfejlesztési feladatok az alapfokú művészetoktatási intézményegységben Az alapfokú művészeti oktatás–nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok és a pszichés eredetű problémákkal küzdők problémáinak csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A tanulók élményszerű tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a képző– és iparművészetben, valamint a szín– és bábművészetben ötvöződnek. Az alapfokú művészeti nevelés feladata, hogy feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés meg kell, hogy alapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs
20
Pedagógiai program
Nevelési terv
képességét, az alkotómunka iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények nyomán alakítsa ki a nevelő azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményesség összetevői. A művészeti nevelés járuljon hozzá az akarati, az alkotó–alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segítse abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődését.
3. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Feladataink: intézményünkben szakemberek bevonásával (Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Járási Népegészségügyi. Intézete, iskolaorvos, védőnő…)valósuljon meg az egészség- és környezeti nevelést támogató gyakorlat, melynek része az egészségtan oktatása a szabadidős foglalkozásokba és a tantárgyakba beágyazva. a táplálkozással összefüggő betegségek, azok gyakoriságának megismertetése, és az egészséges táplálkozással a lakosság egészségi állapotának javítása, a mozgás alapvető szerepének felismertetése az egészségmegőrzésben ( a mozgásszervek működésének megértetése)a helyes testtartás oktatása ( tartásjavító torna), a természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának és a sportolással együtt járó veszélyforrásoknak a megismertetése, a balesetvédelmi szabályok elsajátíttatása, mindennapos testnevelés további megszervezése és ezáltal elérni, hogy gyermekeink mind szélesebb körében kialakuljon a mozgás gazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen, a gyermekek lelki, egészségi állapotának javítása, pozitív beállítódás, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek mint értéknek a felmutatása, a lelki betegségekhez és a lelki élet zavaraihoz kapcsolódó előítéletek és tévhitek folyamatos leépítése, annak a felismerésnek a tudatosítása, hogy mindig tudni kell mi okozza a problémát, az okot meg kell szüntetni vagy mérsékelni, olyan egészségnevelési módszerek alkalmazása, amelyek segítségével csökken a dohányzást kipróbálók száma, s ezzel a gyermekek és fiatalok dohányzásra való rászokása is csökken, meg kell ismertetni az egészség és a betegség tüneteit az ellenük való védekezés módjait, a betegápolást, az egészségügyi intézmények használatát, a gyógyítók munkáját, elő kell segíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, ki kell alakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé, érzékennyé kell a tanulókat tenni a környezet állapota iránt,
21
Pedagógiai program
Nevelési terv
ki kell alakítani a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, be kell kapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, a környezeti károk megelőzésére való törekvésérdekében tudományosan meg kell alapozni a globális összefüggések megértését, elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség. A 2007-ben először elnyert, majd 2010-ben ismét 3 évre megkapott ÖKOISKOLA cím megtartása, és 2013-ban az Örökös ÖKOISKOLA cím elnyerését követően az egész intézmény kiemelt feladata a környezeti és egészségnevelés.
4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos teendők Az intézmény két intézményegységből, nagyobb közösségből tevődik össze: általános iskolai és alapfokú művészetoktatási egység. Ezek a közösségek kisebb csoportokból (alsó és felső tagozat, valamint osztályközösségek, alsós-felsős napközis csoportok ) tevődnek össze. Fő feladat az azonos érdekek mentén, közös célok érdekében létrejött gyermekcsoportok közösséggé integrálása, a valódi közösséget jellemző legalapvetőbb ismérvek kialakítása. Nevelési területek az iskolában, az alapfokú művészetoktatási intézményegységben
tanítási-tanulás folyamata kihelyezett tanítási órák tanórán kívüli foglalkozások diák-önkormányzati foglalkozások iskolán kívüli tevékenységek.
Feladataink
Olyan ismeretek közvetítése, gyakorlási terek biztosítása, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy kialakuljon a tanulók érdeklődése az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. A szín- és bábművészeti tanszak óráinak nagy része csoportos óra, mely biztosítja az együttműködésből fakadó közös erőfeszítésekből adódó sokszínű élményanyagot. Az átélt örömök, megpróbáltatások összehozzák, összetartják a gyermeki csoportot. Feladatunk a közösségi érzés, befogadás, alkalmazkodó, együttműködő képesség, a közösségben és a közösségért való munkálkodás fontosságának hangsúlyozása. Egy olyan demokratikus légkörű iskola kialakítására kell törekedni, ahol gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát. A történelem és társadalom ismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A technika és életvitel, vizuális kultúra és a természetismeret alapot és színteret adjon arra, hogy a nevelők, a tanulók és a szülők közösen alakítsák ki az iskolaépület külső és belső esztétikumát. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsüljék meg ezeket.
22
Pedagógiai program
Nevelési terv
Intézményünk adjon színteret a másság megismeréséhez, elfogadásához. Lehetőséget kell teremteni a tanítási órákon és a különböző iskolai fórumokon véleményformálásra, a helyes érvelés képességének kialakítására. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az iskolának az új információk megszerzésére, azok kritikai módon való felhasználására, igényes médiahasználatra kell nevelnie. A tanulók ismerjék az internet veszélyeit, és céltudatosan, körültekintően tudják használni az infó kommunikációs eszközöket. Az osztályfőnöki órák, tanórán kívüli foglalkozások szabadidős tevékenységek szerepe a közösségfejlesztésben Értsék meg a tanulók, hogy az ember születése pillanatától társas lény, aki későbbi társas kapcsolatainak mintáit az elsődleges közösségben, a családban "tanulja meg". A közösségek típusainak, a kapcsolódás formáinak, módjainak, a csoportjelenségeknek a megismerése révén fejlődjön a tanulók kapcsolati kultúrája. Váljanak képessé arra, hogy a gondosan kiválasztott, mély társas (partner) kapcsolatot értéknek tekintsék, hogy személyiségük feladása nélkül felelősségteljesen lépjenek szoros emberi kapcsolatokba. A mindennapi élethelyzetekben legyenek képesek a sérült emberek segítésére. A közösségben feladatokat látnak el, ezzel is felkészülnek a későbbi felnőtt életben fontos felelősségvállalásra. Gyakorlási lehetőséget kapjanak a közösségben végezhető tevékenységek elsajátítására. Alsó tagozat végére ismerjék meg az alapvető közösségi szabályokat, vállaljanak közösségi feladatokat, amelyek során a megbízások teljesítése a cél (műsorok, ünnepségek tartása, ügyeletek kialakítása, alsóbb évfolyamok patronálása, stb.). A fegyelmezettség, a közösségi magatartás fejlesztése is legalább olyan fontos feladat. A közösség fejlesztéséhez jelentősen hozzájárulnak a közösségben szerzett élmények. Nagyon lényeges szerepét látjuk a közösségformálásban:
az egyéb tanulást segítő foglalkozásoknak közös sétáknak, a közösségben végzett játékoknak, a közös szerepléseknek, a csapatversenyeknek, a kulturális eseményeken való közös élményszerzésnek, az ünnepségeknek, diákrendezvényeknek, a kirándulásoknak, a tanulmányi sétáknak, az erdei iskolának, a táboroknak.
A közösségi nevelés fontos területe a DÖK működtetése. Az iskolai nevelőmunka céljai között az alábbiak is szerepelnek: vegyenek észre összefüggéseket a jog normái, szabályai és a társadalmi
23
Pedagógiai program
Nevelési terv
meghatározottságok között, ismerkedjenek meg a jogszabályok rendszerével és a jog működésével. Éppen ezért a DÖK szervezeti és működési szabályzata az első pontjában az alábbiakat fogalmazza meg: „Az iskola diákönkormányzata alulról építkező közösségi szervezet, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Legfontosabb feladatának egyrészt az iskolai közösségi élet szervezését, a nevelőtestület véleményének meghallgatásával annak mind színvonalasabb segítését, másrészt a diákok érdekeinek képviseletét tartja. „
5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai 5.1 A pedagógusok helyi feladatai: szaktárgyi tanítási órákat tartanak, amelyekre rendszeresen felkészülnek, a követelmények figyelembevételével biztosítják a tanulók fejlődését, értékelik a tanulók munkáját, felkészítik a tanulókat a felvételi vizsgákra, a művészetoktatásban dolgozó pedagógusok felkészítik a tanulókat az alapvizsgára és részt vesznek a vizsgáztatásban, a munkaközösség kiemelt feladatait szem előtt tartva ellenőrzik a részeredményeket, a munkaközösségi megbeszéléseken mindezekről beszámolnak, felkérésre bemutató tanítást tartanak, felkészítik és tanítványait versenyekre, vetélkedőkre, iskolai ünnepélyeken való szereplésre, differenciált képességfejlesztést tartanak, felkérésre helyettesítik kollegáikat, megbízás alapján szakleltárt vezetnek, külön beosztás szerint ügyeletet látnak el, eseti megbízás alapján iskolai szünetek idején ügyeletet látnak el. 5.2 Az osztályfőnök feladatai:
osztálya vezetőjeként elvégzi a kötelező adminisztrációt, értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát, szülői értekezletet, fogadóórát tart, családlátogatásokat végez, részt vesz iskolai értekezleteken, félévkor és év végén beszámol az adott időszak munkájáról, részt vesz a tanórán kívüli nevelő-oktató munkában (szakkör, tömegsport, énekkar), részt vesz és felkészíti tanítványait a különböző iskolán kívüli foglalkozásokra, tanulmányi kirándulásokat, esetenként táborokat szervez.
24
Pedagógiai program
Nevelési terv
Különleges felelőssége: óralátogatásokat végez az osztályában, az osztályával kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli.
6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Ezen a területen is legfontosabb a megelőzés, így segíteni kell az 1. osztályos tanulók és újonnan érkező tanulók beilleszkedését. Kiemelt szakmai-, nevelési feladat a hátránykompenzáció. A már ismert diagnózissal intézményünkbe érkező tanulók osztályba sorolásánál figyelünk arra, hogy minél nagyobb lehetőséget kapjanak a felzárkózásra. Az első osztályos tanulók közül az osztályfőnökök a szülőkkel konzultálva minden év decemberéig szakszolgálati vizsgálatra küldik azokat a gyerekeket, akiknél magatartási vagy beilleszkedési problémákat tapasztalnak. Az ő javaslatukra kerülhetnek a gyerekek a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatára. A sajátos nevelési igényű, beilleszkedési- és magatartási problémával, részképesség-zavarral küzdő tanulók tanítása során az a cél, hogy a gyerekek minél több sikerélményhez jussanak, hogy ezáltal kialakuljon és fejlődjön önbecsülésük, megszeressék a tanulást (motiváció). Arra törekszünk, hogy ezek a gyerekek - különösen az alapozó szakaszban - szeretetteljes, empatikus légkörben nevelkedjenek (pozitív diszkrimináció). A felzárkóztató-, kompenzáló-, reszocializáció célzó tevékenységek meghatározó színterei az osztályok mellett a fejlesztő foglalkozások, ahol differenciált segítségadás, egyéni bánásmód mellett a szakvéleményekben megfogalmazott időkeretben fejlesztő pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Itt fokozott ellenőrzés, szorosabb és erőteljesebb tanár-diák kapcsolat alakítható ki. A fejlesztő foglalkozások ütemezése a tanév megkezdése előtt megtörténik. Egyéni vagy maximum 4 fős csoportokban folyik a fejlesztés a szakvéleményben megfogalmazottak figyelembe vételével. A fejlesztő pedagógus a tanórákat követően egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokat tart. Az egyéni bánásmód elvének betartásával az alábbi elvek mentén haladunk a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásában: a probléma, a kudarc okának feltárása, megfigyelés, személyes beszélgetés, szülői meghallgatás alapján, a tanuló önbizalmának növelése, reális célok meghatározása, sikerélményhez juttatás, a meglévő motiváció megerősítése és továbbfejlesztése, egyéni törődéssel, odafigyeléssel, javaslattétel, tanácsadás a szülő, a család részére, az osztálytársak nevelése, a „másság” elfogadására, megértésére, az egyéni képességeket figyelembe vevő differenciálás a tanórán, egyéni felzárkóztató foglalkozás, segítség nyújtása a pályaválasztásban.
25
Pedagógiai program
Nevelési terv
A feladat megoldására az alábbi lehetőségeket nyújtjuk: Az egészségi állapota, fejlettsége miatt hátrányos helyzetben lévő tanuló az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végezheti. Az első osztályban automatikus továbbhaladás. Valamennyi alsó tagozatos osztály számára differenciált képességfejlesztő foglalkozásokat szervezünk. Felzárkóztató foglalkozásokat indítunk felső tagozatban matematikából, anyanyelvből és idegen nyelvből. A szaktanárok egyéni konzultációt biztosítanak a tanulók számára. Tanulmányi munkát segítő filmvetítéseket, múzeum- és színházlátogatásokat szervezünk. Olyan tanórai és tanórán kívüli programokat szervezünk, amelyben a tanulási kudarcnak kitett tanulók is sikeresek lehetnek. Az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű gyerekek számára külön foglalkozásokat szervezünk. A hallássérült gyerekek fejlesztését fejlesztő pedagógus, pszichológus és szurdopedagógus segíti. Hallássérültekkel kapcsolatos elvek és feladatok A Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat kérésére a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálja meg a hallássérült gyermeket, és javasolhatja többségi általános iskolába. A javaslat szempontjai:
a gyerekek általános intelligenciája,
problémamegoldó képessége,
emlékezete,
megfelelő koncentráló képessége,
fegyelmezett magatartása.
A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődéséért minden évfolyamon az osztályfőnök a felelős. A pedagógusok külön, egyéni fejlesztéssel korrigálják a hiányosságokat. Alsó és felső tagozatban is külön felzárkóztatási naplót vezet a fejlesztő pedagógus és a pszichológus, és szakköri naplóban vezetik a felzárkóztató foglalkozásokat a szaktanárok. Fejlődésüket figyelemmel kíséri a szurdopedagógus és rendszeres kapcsolatot tart iskolánkkal. A pedagógusok lényeges feladatai:
bizonyos jártasság a hallókészülék kezelése terén, szoros együttműködés a gyermekek szüleivel, hogy a felmerült tanulási szituációkat, azok nyelvi körét otthon is megerősítsék, olyan oktatási program megvalósítása, amely a csoportban levő összes gyermek szükségletei figyelembe veszi, ideértve a hallássérült gyermekekkel való általános bánásmód speciális feladatait. kapcsolattartás a gyermek speciális nevelési szükségleteiben járatos és lehetőleg az in-
26
Pedagógiai program
Nevelési terv
tegrált fejlesztés terén működő szurdopedagógussal. Napi ellenőrzés
Be van-e kapcsolva a hallókészülék – ("M" jelzés) ?
Jó állapotban van-e a szerkezet ? Nem torzít ?
Elég hangos-e ?
Működik-e ?
Pótelem legyen a pedagógusoknál ! Ültetés:
közelről hallja a tanárt,
jól lássa a pedagógust,
jól lássa a táblát,
ne üljön szemben a fénnyel, mert zavarja a szájról olvasását.
A sikeres integráció feltételei:
megfelelő törvényi szabályozás,
elfogadó, „befogadó” iskolai légkör,
egyéni képességekhez igazodó oktatás,
differenciált tanulásirányítás,
a lehető legkevesebb frontális munka,
pedagógia, gyógypedagógiai együttműködés,
szoros együttműködés a szülőkkel.
Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei, feladatok Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszicho pedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomato pedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makro tervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és
27
Pedagógiai program
Nevelési terv
értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet.
a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása, a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együtt járás) formájában jelenhetnek meg. Diszlexia A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladata A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő.
– az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő. Jellemzői – a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége – hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége – értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége
28
Pedagógiai program
Nevelési terv
– gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása – rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál – írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre – vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együtt járástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzői: – a centrális auditív feldolgozás, a fonéma feldolgozás zavara, – beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén), – helyesírási hibák halmozódása, – a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: az írás grafo motoros jellemzőinek zavara Jellemzői – csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, – szaggatott betűalakítás és betűkötések, – rossz csukló, -kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség,
29
Pedagógiai program
Nevelési terv
– egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, – kialakulatlan kézdominancia, – lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, – továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: – a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, – a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, – a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, – a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai, – helyi érték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei, – szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, – számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei, – mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, – számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, – komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, – gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsé-
30
Pedagógiai program
Nevelési terv
ge, – figyelemzavar. A fejlesztés célja: Jellemzői – szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, – komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni, – az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, – motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), – megkezdett tevékenység befejezetlensége, – ingersorozatok hibás kivitelezése, – tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban), – én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek. A fejlesztés célja – a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése A fejlesztés feladatai – team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, – speciális figyelem-tréning, – a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, – fokozott egyéni bánásmód, – az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, – feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, – motiválás, sikerélmény biztosítása. A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szoci-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő
31
Pedagógiai program
Nevelési terv
fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja – a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. Kiemelten kezeljük az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereit helyezzük előtérbe. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepet kap. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok beállítása indokolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Az Nkt. 73. § (4) értelmében az intézményben működik 1 fő nevelőtestületet , 1 fő a szülői szervezetet és 1 fő a települési önkormányzatot képviselő személy részvételével.
a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, a rövid távú emlékezet, az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, a testséma biztonságának kialakítása, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel,
32
Pedagógiai program
Nevelési terv
az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, speciális olvasástanítási program alkalmazása, az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. Diszortográfia –
a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, a rövidtávú emlékezet fejlesztése, a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése.
Diszgráfia – a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, a testséma biztonságának kialakítása, a vizuo motoros koordináció fejlesztése, az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés), a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, sikertudat kialakítása. Diszkalkulia A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai:
33
Pedagógiai program
Nevelési terv
a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, a diszkalkúlia re edukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása. Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően. A fejlesztési feladatok kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása, pszichoterápia, a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása, önértékelési képesség fejlesztése, sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása, Együttműködés a családdal és más szakemberekkel, A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. A sérült gyermekek önbizalmát erősíti az a tény, hogy a normál iskolai közösség teljes értékű tagjai. Integrált oktatásuk elősegíti, hogy egészséges, pozitív én-kép kialakulását. Az év közben érkező, vagy szakvéleményt kapó tanulókat folyamatosan kapcsoljuk be a fejlesztő foglalkozásokba. Pedagógusok munkáját pszichológus is segíti, aki a szakvéleményekben megfogalmazott fejlesztések mellett pedagógus vagy szülő kérésére eseti gondozást is végez. Az alapfokú oktatásban résztvevő tanulóinknak lehetősége van korrepetáláson való részvételre. Ezek a foglalkozások heti rendszerességgel zajlanak egyéni-, illetve kiscsoportos formában, szak-
34
Pedagógiai program
Nevelési terv
tanári irányítással Ha a tanulási nehézségek megoldása nem történhet meg iskolai keretek között, az iskola a Gyermek- és Ifjúsági Ideggondozó segítségét kéri szülői beleegyezéssel. (Nevelési tanácsadás szülők részére, egyéni pszichoterápiás foglalkozás gyerekeknek, családterápiás foglalkozások.) A művészeti tagozatra jelentkező vagy képességeik alapján ide javasolt növendékek között elenyésző a beilleszkedési, magatartási vagy tanulási képességzavarral küzdő diák. Amennyiben ilyen tanuló kerül egy csoportba, lehetőséget kell teremteni az egyéni fejlesztésre. a csoportos foglalkozások pedig a személyiség fejlesztését kell, hogy szolgálják. Minden csoportvezető, osztályfőnök törekszik a csoportjába, az osztályába járó gyermek mielőbbi megismerésére, az esetleges szociális hátrányok felismerésére, az egyénre szabott személyiségfejlesztésre. A csoportvezetők és az osztályfőnökök a felismert hátrányokat, a család szociális problémáit jelzik az igazgatóhelyetteseknek. Megvizsgálják, hogy van –e lehetőség a tanuló ingyenes vagy csökkentett összegű ebédeltetésére, tartós tankönyvtámogatásra. Minden nevelő feladata a Gyermekvédelmi Törvényben foglaltak végrehajtása. Az osztályfőnökök folyamatosan konzultál a szaktanárokkal és a szülőkkel való együttműködésre törekszik. Amennyiben szükséges az intézmény szakembereket is bevon a munkába. Probléma észlelés esetén az osztályfőnök családlátogatást végez. Feltérképezi a tanulók otthoni körülményeit. Családsegítő vagy a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét kéri, ha súlyos problémát észlel a gyermek gondozásában, vagy a rendszeres iskolába járás biztosításában. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: a csoportvezetők, az osztályfőnökök közreműködésével végzi a veszélyeztetett gyermekek felmérését, az érintett tanulók nyilvántartásba vételét az adatvédelmi törvénynek megfelelően végzi, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése alapján javaslatot tesz a további teendőkre, egyeztet a gyermek lakhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálattal, családsegítővel, a gyámügyi osztállyal, a veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét figyelemmel kíséri, adott esetben javaslatot tesz a változtatásra, szükséges esetben külső szakember bevonásával, megelőzési programokat szervez. (dohányzás, alkohol, AIDS, drog.), a veszélyeztetett gyermekek számára hasznos délutáni, hétvégi, szünidei elfoglaltságot próbál szervezni, tanácsokat ad a gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak, a lehetséges szociális ellátásokat számba veszi, mint pl. ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, nyári táboroztatás stb. az osztályfőnök bevonásával felméri a hátrányos helyzetű gyermekeket és a nyilvántartásba veszi, megállapítja a hátrányos helyzet típusát, melynek alapján meghatározza a teendőket, figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előme-
35
Pedagógiai program
Nevelési terv
netelét. Megpróbál hasznos elfoglaltságot biztosítani a hátrányos helyzetű gyermekek részére, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése érdekében intézkedéseket tesz, mint pl. tanácsadás, szociális segítségnyújtás, családlátogatás, az intézményt körülvevő szociális – társadalmi környezet figyelembevételével általános prevenciós tevékenységet végez, mentálhigiénés programok bevezetését szorgalmazza kapcsolatot tart az intézményegység-vezetőkkel, a diákönkormányzattal, a szabadidő-szervezővel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai között szerepel az alábbiakról való rendszeres tájékozódás: a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség típusai: szülői háttér, egészségügyi ok, stb. a hátrányos helyzetű gyermekek aránya, arányának változása a létszámhoz viszonyítva, az iskolalába járási fegyelem, az igazolatlan mulasztások ellenőrzése, az igazolatlan mulasztások esetén a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének igénybe vétele, gyakorisága és eredményessége, a tanulók iskolán kívüli tevékenységei, az iskola környezetében lévő intézmények, szervezetek, társadalmi segítők megismerése, a rászorulók támogatási lehetőségei, az anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a támogatás kezdeményezése a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál. A hátrányok felismerése és kompenzálása érdekében : folyamatosan konzultálunk az egészségügyi problémákról a védőnővel és az iskolaorvossal, figyelünk a gyermekeink lelki egészségére, hangulati állapotváltozásaira, és ha pedagógiai eszközökkel, beszélgetésekkel nem tudunk segíteni, szakemberhez irányítjuk őket, a droghasználat és kipróbálás veszélyeinek és elkerülésének gyakorlatát kortárssegítők és képzett szakemberek segítségével ismertetjük meg tanulóinkkal osztályfőnöki órákon és más foglalkozásokon, a legális és az illegális drogokat egyformán veszélyesnek tartva küzdünk a dohányzás és italozás, a droghasználat ellen. A tehetségek gondozását az egyenlő bánásmód elvének követésével intézményünkben az alábbiak szerint végezzük Emelt szintű oktatást indítunk idegen nyelvből és matematikából. Az alapfokú művészetoktatási intézmények alapvető feladata a tehetségek minél előbbi felismerése és szakszerű gondozása. Megfelelő gyakoroltatással különböző képességek kialakítása, fejlesztése (például: értelmi, kombinációs, asszociatív képesség, kreativitás, akaraterő, kitartás, aktivitás, memória és egyéb speciális képességek).
36
Pedagógiai program
Nevelési terv
Differenciált, egyénre szabott tanórai foglalkoztatást szervezünk a tehetség kibontakoztatása és gondozása érdekében. Lehetőség szerint alacsonyabb létszámú csoportokat szervezünk részükre. Választási lehetőséget biztosítunk a tanulók számára természettudományi és művészeti szakkörök indításával. Az aulában szervezett kiállításokon és a nagyrendezvényeken teremtünk lehetőséget a bemutatkozásra. Kiemelt figyelemmel kísérjük a pályaválasztási tevékenységet, mely elsősorban az osztályfőnökök, a szaktanárok és a pályaválasztási felelős feladata. Versenyek, rendezvények szervezésével, igyekszünk minél több lehetőséget biztosítani a tehetséges tanulók számára. Úgy motiváljuk tanulóinkat, hogy minél több iskolán kívüli versenyen is részt vegyenek.
7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A Diákönkormányzat célja : a diákok érdekvédelme, a diákok megismertetése a demokrácia elemeivel, az iskola hagyományrendszerének fenntartása, esetleges megújítása, szabadidős diákrendezvények szervezése, iskolai diákügyelet megszervezése, aktív részvétel az iskola esztétikumának, tisztaságának, rendjének kialakításában. A fentebb említett célok érdekében minden iskolai tanuló tagja a diákönkormányzatnak. Évközben - önkormányzati üléseken - minden héten egyszer az osztályok választott képviselői üléseznek. Ezeken a megbeszéléseken a határidős és szervezési feladatokat egyeztetnek, határozatokat hoznak, - többségi elven. Működés rendje : Az előterjesztéseket a diák önkormányzati üléseken tárgyalják meg. Az előterjesztéseket meghatározza : munkaterv, intézményvezető, valamely szakmai munkaközösség, osztályok valamelyike. A felvetés és határozathozatal között lehetőséget teremtenek az osztályoknak a véleménynyilvánításra, majd nyílt szavazással döntenek. A döntéseket minden osztálytitkár ismerteti osztályával. A szervezésre felhasználja a diákönkormányzat az iskolarádiót és az iskolaújságot. Az osztályfőnök tájékoztatását a diákönkormányzat jegyzője végzi. A Diákönkormányzatot segítő tanár felelős a vita előkészítéséért, lefolytatásáért, a zavartalan szavazásért és a végrehajtás ellenőrzéséért, a Diákkonferencia évenkénti összehívásáért.
37
Pedagógiai program
Nevelési terv
A tanárvezető felel : azért, hogy a határozatok nem ütközhetnek egyetlen egy törvénnyel sem, sem az iskolai házirenddel, a működés rendjéért, a határozatok ismertetéséért és végrehajtásáért. Képviseli a diákönkormányzatot az intézményvezetés előtt. A diákönkormányzat együttműködik: az intézményvezetővel, az osztályokkal a DSE- tel a szakmai munkaközösségekkel, Szülői Szervezettel. Ezen együttműködés keretében:
ellátja a tanulók érdekvédelmét, közvetíti a szülők és nevelők felé a diákok elképzeléseit, javaslatait, megszervezi a diákügyeletet és annak ellenőrzését, hasznos-anyag gyűjtést szervez, aktív részt vállal az iskola esztétikumának, rendjének, tisztaságának kialakításában a szaktanárokkal és az osztályfőnökökkel, közös rendezvényeket tart: suli-buli, vetélkedők, sportversenyek, illetve részt vesz más intézmények szervezésében megrendezett vetélkedőkön, versenyeken.
8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Intézményi Tanács Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. A szülők kérésére a 2011 évi CXC . törvény a nemzeti köznevelésről 73. § (1) értelmében továbbra is működik a Szülői Szervezet, amelynek tagjait az egyes csoportok, osztályok tanulóinak szülei választják. A szülői választmány képviseli a szülők érdekeit és tolmácsolja véleményüket az iskolavezetőségnek és visszajuttatja hozzájuk az iskolai információkat. Segítik a pedagógusok munkáját bizonyos iskolai rendezvények szervezésében. Az iskolai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A tanulók nagyobb csoportja alatt
38
Pedagógiai program
Nevelési terv
értjük az összlétszám 10%-át. Továbbra is meg szeretnénk tartani a szülőkkel való kapcsolattartás közvetlen formáit: a fogadóórákat a szülői értekezleteket, nyílt napokat, szükség szerint esetmegbeszéléseket. Évente egy alkalommal szülői fórumot tartunk, ahol tájékoztatjuk a szülőket az intézményben folyó munkáról, az aktuális változásokról és az iskolában folyó oktató-nevelő munkáról. A szülők igénylik a közvetlen elbeszélgetéseket. A jövőben erre lehetőséget biztosítunk az intézményben meghatározott időpontban, amikor a pedagógusnak szabad órája van. A szülők tájékoztatásának másik módja a tájékoztató füzet. Hagyományosan közös rendezvények: ·
Két évente megrendezendő “Jótékonysági est” különféle intézményi célok megvalósítására,
·
karácsonyi gála ,
·
ballagás,
· gyermeknap megrendezése. A tanulók iskolai életének legfontosabb eleme a kiszámíthatóság, a pedagógusok iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a pedagógusokkal kialakított jó együttműködési kapcsolat. Az eredményes munkának, a tehetség kibontakozásának feltétele a jó iskolai közérzet, a színes, változatos diákélet. A diákélet szervezésének legfőbb színtere a diákönkormányzat, illetve az általa szervezett rendezvények.
9. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák, amelyeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet 64-72.§-ok szabályoznak: a javítóvizsga osztályozóvizsga a különbözeti vizsga Az osztályzatok megállapításához kötelező vizsgát tennie: a magántanulónak, a tantervi követelményeknek egy tanévnél (az előírtnál) - engedéllyel - rövidebb idő alatt eleget tévő tanulónak, jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, s emiatt érdemjegygyel nem osztályozható tanulónak, amennyiben azt a nevelőtestület számára engedélyezi, másik iskolából való átvétel esetén, ha az iskola igazgatója előírja, független vizsgabizottság előtt tett vizsga esetén. Lehetséges vizsgáznia: a külföldön tanulmányokat folytatott tanulónak, ha nem akarja tanulmányait
39
Pedagógiai program
Nevelési terv
az alatta lévő évfolyamon folytatni, bármely tanulónak, aki szüleivel együtt gyakorolja az osztályozóvizsga letételére vonatkozó jogát. Az osztályozóvizsgát az adott félév tantervi anyagából mindig az adott félévet követő 2. hét végéig a tanév végi vizsgát a tanév megkezdését megelőzően kell letenni. Csoport- vagy iskolaváltás miatt előírt osztályozó vagy különbözeti vizsgát szintén a tanévkezdet előtt kell teljesíteni.. Az osztályozóvizsga szervezésében és lebonyolításában – ugyanúgy, mint bármely más, a tanulmányok alatt tett vizsga (pl. javító-, vagy különbözeti vizsga) esetén – a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet 64-72.§-ai által meghatározott előírásait kell alkalmazni. A tanév rendjébe illesztett vizsgaidőszakok: első félév tananyagából a félév zárását követő héten teljes év (évek) tantervi anyagából az adott tanévet követő tanév szeptember 1 napjáig a javítóvizsgák időpontját jogszabály határozza meg: az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell megszervezni. A számonkérés formája minden tantárgy esetében írásbeli és szóbeli, kivéve a testnevelést, amelyből csak gyakorlati vizsga van. Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei megegyeznek az iskola Pedagógiai Programjában rögzített követelményrendszerrel. Az írásbeli és szóbeli vizsgarészek arányait a szaktárgyi munkaközösségek külön rend szerint dolgozzák ki.
10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanulók felvételéről és átvételéről az intézmény igazgatója dönt. Csak abban az estben vehető át a tanuló, ha az adott osztálylétszám nem haladja meg a törvény által meghatározott maximumot. Emelt szintű csoportba való felvétel feltétele, hogy a tanuló minimálisan jó (80%-os) eredményt érjen el a vizsgán. Felvételnél a körzetbe tartozó tanulók előnyt élveznek.
11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegélynyújtás célja Az elsősegélynyújtásnak azt kell biztosítania, hogy a bajba jutott ember orvosi ellátást kapjon, és addig is, amíg az orvosi segítség megérkezik, megakadályozza a bajba jutott állapotának romlását. Alapvető emberi tulajdonság, hogy segíteni szeretnénk azokon, akik bajba jutottak. Sokszor azonban akaratunk ellenére is árthatunk a bajba jutottnak, ha nem ismerjük az elsősegélynyújtás elemi szabályait. Ezért fontos, hogy ezekkel mindenki tisztában legyen. A segélynyújtónak néhány általános magatartási szabályt is be kell tartania.
40
Pedagógiai program
Nevelési terv
Főbb szabályok: A sérültet az orvosnak kell ellátnia, gondoskodni kell a mentők értesítéséről, valamint arról, hogy a segítség megérkezéséig ne romoljon a sérült állapota. Úgy kell cselekedni, hogy ne okozzunk további balesetet! További szabályok: Haladéktalanul tájékozódni kell. A tájékozódás során öt kérdésre kell választ kapni: Mi történt? Hogyan történt? Hány sérült van? Milyen sérüléseik vannak? Van-e még valamilyen veszélyforrás, ami további sérüléseket okozhat? Fontos, hogy minden gyermek ismerje a mentők és a nemzetközi segélyhívó telefonszámát, és tisztában legyen a mentők hívásakor szükséges teendőkkel. Ezen ismeretek elsajátítása már alsó tagozattól folyamatosan történik a szabadidős foglalkozások terhére szervezett egészségtan foglakozásokon, biológia, egészségtan, testnevelés valamint az osztályfőnöki órákon. A szaktanárok mellett az iskolavédőnő rendszeres felkészítő foglalkozásokat tart az iskolaorvos bevonásával. Az intézményben vöröskeresztes alapszervezet működik. A munkatervükben kötelező feladatként szerepel az elsősegélynyújtás alapfokú elsajátíttatása évfolyamonként koncentrikusan bővülő ismeretekkel. A vöröskeresztes alapszervezet rendszeres őrjáratot tart az iskolai rendezvények alatt. Évenként megszervezett egészségnap keretében szakemberek tartanak bemutatót elsősegélynyújtásból.
41
Pedagógiai program
Helyi tanterv
HELYI TANTERV
Célunk az volt a tantárgyi rendszer összeállításakor, hogy megőrizzük mindazokat a hagyományokat, amelyeket az eddigi évek alatt kiépítettünk, s amelyek iskolánk sajátos arculatát képezik.
1. A választott kerettanterv megnevezése a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma Valamennyi tantárgyból valamennyi évfolyamon az 51/2012 (XII.21) EMMI rendeletben megjelent kerettanterveket adaptáltuk. Pirossal jelöltük meg a tantárgyak elnevezése mellet a választott kerettantervet és az évfolyamok tantárgyi óraszáma mellett a szabadon tervezhető órakeret felhasználását. Az alsó tagozatban a szabadon tervezhető órakeret terhére második osztálytól lehetőségünk nyílik az informatika, illetve első osztálytól az idegen nyelv tanítására. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy a tantárgyak óraszámait ezen órakeret terhére megemelhessük. Így a magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámát első osztályban egy órával megemeltük. Az órakeret megemelése csak gyakorlásra ad több lehetőséget , a tananyagtartalom nem bővült. Ez az órakeret ad lehetőséget az emelt szintű oktatásra felső tagozatban idegen nyelvből és matematikából. Emelt szintű matematikát tanuló csoportnak minden évfolyamon 5 órára emeltük a matematikát, ötödik évfolyamon bevezettük az informatikát, hetedik évfolyamon a magyart egy órával, a biológia- egészségtant és a fizikát fél-fél órával emeltük meg. Emelt szintű idegen nyelvet tanuló csoport idegen nyelv óráját heti 5 órára növeltük. Hatodik évfolyamon a természetismeret, hetedik évfolyamon pedig a magyar tantárgy óraszámát emeltük egy órával. A nyolcadik évfolyamon a fizika és a biológia-egészségtan tantárgy óraszámát növeltük fél-fél órával. Az emelt színtű csoportok számára az emelt szintű kerettanterveket adaptáltuk A nem emelt óraszámú csoportokban minden évfolyamon 1 órával a magyar nyelv és irodalom óraszámát, hatodik, hetedik és nyolcadik évfolyamon a matematika óraszámát 1 órával növeltük. Hetedik évfolyamon a kémia és a földrajz, nyolcadik évfolyamon a fizika és a biológia- egészségtan óraszámát emeltük meg fél-fél órával. Az órakeret megemelése csak gyakorlásra ad több lehetőséget , a tananyagtartalom nem bővült. Az idegen nyelvet és az informatikát minden évfolyamon, a matematikát a felső tagozatban bontott csoportokban oktatjuk.
42
Pedagógiai program
Helyi tanterv
Tantárgyi háló 1-4. osztály
Tantárgyak
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Magyar nyelv és irodalom 7+1 Magyar nyelv
3
3
3
Magyar irodalom
4
3
3+1
Idegen nyelvek
1
1
1
2
Matematika
4
4
4
4
1
1
1
Informatika Erkölcstan
1
1
1
1
Környezetismeret
1
1
1+1
1+1
Ének-zene
2
2
2
2
Vizuális kultúra
2
2
2
2
Technika, életvitel és
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Szabadon tervezhető óra-
2
2
3
3
25
25
27
gyakorlat
keret Rendelkezésre álló órake- 25 ret
43
Pedagógiai program
Helyi tanterv
Tantárgyi háló 5-6. osztály Nem emelt szintű tantervű osztály
Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv A
2
2
2
2
Magyar irodalom A
2+1
2+1
1+1
2+1
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
4
3+1
3+1
3+1
Erkölcstan
1
1
1
1
Történelem, társadalom és ál-
2
2
2
2
2
2+1
Fizika B
1,5
1,5+0,5
Kémia B
1,5+0,5
1,5
Biológia – egészségtan A
1,5
1,5+0,5
Földrajz
1,5+0,5
1,5
1
1
1
lampolgári ismeretek Természetismeret
Ének-zene A
1
Dráma és tánc/Hon- és népis-
1
meret Vizuális kultúra
1
1
1
1
Informatika
1
1
1
1
Technika, életvitel és gyakor-
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
lat A
44
Pedagógiai program
Helyi tanterv
Emelt szintű matematika 5. évf.
Tantárgyak
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv A
2
2
1+1
2
Magyar irodalom A
2
2
2
2
Idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
4+1
3+2
3+2
3+2
Erkölcstan
1
1
1
1
Történelem, társadalom és ál-
2
2
2
2
2
2+1
Fizika B
1,5
1,5+0,5
Kémia B
1,5
1,5
Biológia – egészségtan A
1,5
1,5+0,5
Földrajz
1,5
1,5
1
1
1
lampolgári ismeretek Természetismeret
Ének-zene A
1
Dráma és tánc/Hon- és népis-
1
meret Vizuális kultúra
1
1
1
1
Informatika
1
1
1
1
Technika, életvitel és gyakor-
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
lat A
45
Pedagógiai program
Helyi tanterv
Emelt szintű idegen nyelv Tantárgyak
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
Magyar nyelv A
2
2
1+1
2
Magyar irodalom A
2
2
2
2
Idegen nyelv (emelt szintű)
3+2
3+2
3+2
3+2
Matematika
4
3
3
3
Erkölcstan
1
1
1
1
Történelem, társadalom és ál-
2
2
2
2
2
2+1
Fizika B
1,5
1,5+0,5
Kémia B
1,5
1,5
Biológia – egészségtan A
1,5
1,5+0,5
Földrajz
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
2
3
3
3
Rendelkezésre álló órakeret
28
28
31
31
lampolgári ismeretek Természetismeret
Ének-zene A
1
Dráma és tánc/Hon- és népis-
1
meret Vizuális kultúra
1
Informatika Technika, életvitel és gyakorlat A
46
Pedagógiai program
Helyi tanterv
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Tankönyvek A kiválasztott tankönyvek illeszkedjenek az adaptált helyi tantervhez tartalmukban és módszerükben egyaránt. Igazodjanak a helyi tanterv követelményeihez. Nyelvezetükben és tartalmukban az adott korosztály fejlettségi szintjének feleljenek meg. Külső megjelenésükben esztétikusak, motiválóak legyenek. Elegendő számú feladatot tartalmazzanak. Elegendő ismeretanyagot tartalmazzanak az emelt szintű oktatás céljainak megvalósításához. Az adott tárgyaknál, a folyamatosság érdekében, lehetőleg ugyanazt a tankönyvcsaládot használjuk. A kiválasztott tankönyvek jó minőségűek, tartósak legyenek. Így lehetőség lenne a tankönyvek esetleges továbbadására tanév végén. Figyelembe véve tanulóink szociális körülményeit, erre a tankönyvek áránál is tekintettel kell lenni. Tanulmányi segédletek, eszközök
A könyvek, szótárak, lexikonok, stb. esetében követelmény, hogy: jó minőségűek, tartósak legyenek; nyelvezetükben és tartalmukban az adott korosztály fejlettségi szintjének feleljenek meg; az árukra is tekintettel kell lenni.
Ismeretterjesztő művek, kézikönyvek esetében nyújtsanak korszerű ismereteket, sokrétű segítséget a használónak.
Esztétikusak, könnyen kezelhetőek és a lehető legcélszerűbben alkalmazhatóak legyenek.
Jól szemléltessék a kívánt történéseket, folyamatokat.
Sokféle módon alkalmazhatóak legyenek, segítsék a szemléltetést többoldalúan.
A tanulói kísérleti eszközök is egyszerűek, célszerűek, jól alkalmazhatók, könnyen kezelhetők legyenek, segítsék sokoldalúan az önálló ismeretszerzést.
A fejlesztő eszközök segítsék elő a tanulást, a képességfejlesztést.
Ne legyenek balesetveszélyesek.
Tekintettel kell lenni, a felhasználhatóság mellett, az árukra is.
Egyre inkább ki kell használni a korszerű oktatástechnikai eszközök által nyújtott lehetőségeket is (számítógépek, interaktív tábla, internet, CD-k).
A pedagógus olyan taneszközök beszerzését kérheti a tanulóktól, amely nélkülözhetetlen a tantárgy tanítása, tanulása során, és minden tanulónak minden tanórán használni kötelező.
Az iskola a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulói segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő évben szükség van, továbbá azokról, amelyek az iskolától kölcsönözhetők, valamint a fentiek beszerzését segítő támogatásokról.
47
Pedagógiai program
Helyi tanterv
3. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai az egyes helyi tanterveknél kerültek megfogalmazásra.
4. A mindennapos testnevelés , testmozgás megvalósításának módja Intézményünkben tanítási óraként építettük be a heti 5 testnevelés órát a Nkt.27. § (11) bekezdése szerint.
5. Választható tantárgyak, foglalkozások és ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Negyedik évfolyam végén a tanulóknak előzetes felmérés és addigi teljesítményük alapján lehetőség van emelt szintű idegen nyelvi vagy emelt szintű matematika órát választani. Emelt szintű oktatást az a tanuló választhat, akinek az adott tantárgyból az előző tanév végén 4-es vagy 5-ös osztályzata volt és felmérés eredménye legalább 80 %-os. A választott órára való jelentkezés írásban a szülő aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.) Mindkét képzésre nincs lehetőség jelentkezni. A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. Idegen nyelv és matematika emelt szintű felkészítés esetén a többi tárgyból az évfolyamban kötelező óraszámban az osztályukkal együtt tanulnak a tanulók, a választott órán pedig külön csoportban, sajátítják el az emelt szintű tananyagot. A választott órát oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé.
6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az írásbeli beszámoltatás korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes arányát kell kialakítani. Figyelemmel kell lenni az adott tárgy sajátosságaira, a tanulók képességére. Tekintettel kell lenni a sajátos nevelési igényű esetleg részképesség problémákkal küzdő, vagy az írásbeliség valamelyik formájának értékelése alól való felmentéssel rendelkező tanulókra.
48
Pedagógiai program
Helyi tanterv
Elvek: bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem lehet íratni, egy napon nem íratható két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozat, a félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, más esetekben a témazárók érdemjegyei dominánsabbak az osztályozásnál, az SNI-s és a bizonyítottan részképesség-hiányos tanulókat a szakértői vélemények javaslatának megfelelően kell értékelni, a diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját két héten belül értékelni, javítani kell, az értékelésre beadott tanulói munkákat (házi dolgozatokat, tanulói kutatómunkák anyagait) a tanulóknak vissza kell adni, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg azokat a pedagógus. A folyamatos, segítő célú értékelés megfigyelési szempontjai hallássérült tanulóknál Szóbeli értés, közlés a szájról olvasási készség szintje Bekapcsolódik-e a tanuló társalgási helyzetekbe (adott helyzethez kötötten, szituációtól függetlenül)? kommunikációs szint Hogyan fejezi ki gondolatait a tanuló (szavakkal, szóértékű mondatokkal, mondattöredékkel, tőmondatokkal, egyszerű bővített mondatokkal)? Milyen kommunikációs segítő eszközöket vesz igénybe a szóbeli kifejezéshez (daktil jelek, írás, gesztusok, mimika, természetes jelek, rajz, rámutatás)? A tanuló beszédében hogyan tükröződnek gondolatai (beszéde konkrét dolgokat tükröz, beszéde elvont dolgokat, összefüggéseket is tükröz)? b) a beszédutánzás szintje: a visszaadott szótagok száma, a visszaadott szavak száma, a mondatimitáció terjedelme, c) a beszéd érthetősége: alaphang, hangszín, a beszédhangok tisztasága, beszédritmus, a szókincs fejlődésének mértéke a szókincs spontán alkalmazása a beszédhallás hasznosítása a tanult nyelvalakok alkalmazása segítséggel automatikusan. i) olvasás a hangos olvasás folyamatossága (betűző, szótagoló, folyamatos,
49
Pedagógiai program
Helyi tanterv
szavanként, szókapcsolatokban, mondatokban) a hangos olvasás tempója szöveghűség (betűtévesztés, betű- szótagcsere, betű, szótag, szó kihagyása,betű, szótag, szó betoldása, szó- mondathatárok betartása) szövegértés. Írásbeli értés, közlés Írás, íráshasználat a) az írástechnika szintje (betűalakítás, betűkapcsolás) b) az írás formai jegyei (betűarányok, szóköz, sorkihasználás, az írásmunka tisztasága) c) írástempó d) az íráshasználati szintek pontossága. A folyamatos, segítő célú értékelés megfigyelési szempontjai pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulóknál A tanulási zavarokkal küzdő tanulók többségénél a stressz többnyire inkább debilizáló, semmint facilitáló hatású. Bejelentett dolgozat, tanulói mérés, kinyilvánított tudáspróba még saját tudásszintjüket is csökkentheti átmenetileg, így a mérési eredmények nem érvényesek az egyes tanulókra vonatkoztatva. Pedagógiai szempontból – az integrált gyermekek és a befogadó osztály közössége számára egyaránt – fejlesztő, pontos és humánus a szöveges, leíró értékelés valamennyi kompetenciaterületről. Értékelésnél is domináljon a differenciálás szemlélete, a gyermek számba tudja venni, menynyit fejlődött előző szintjéhez, önmagához képest. Az egyéni különbségek figyelembevételével adott értékelés segíti a diákok önértékelését Az értékelés, osztályozás alól felmentett tanulók esetében minden egyes tanulóra egyénre szabottan kell megállapítani az elérendő készség, képesség szintjét, s a fejlesztés az optimális, illetve az azt megközelítő szintjét. A tanulók szóbeli megnyilvánulásánál az alábbi megfigyelési szempontok vehetők figyelembe: egy-két szavas kijelentés vagy folyamatos-e a beszéde, ténymegállapítást, felsorolást végez-e, vagy fogalmilag tisztáz, rendszerbe helyez, leírása pontos vagy pontatlan, egy-egy mozzanatot ragad meg, vagy összefüggéseket keres, igényel-e tanári segítséget, vagy önállóan képes feladatmegoldásra, látásmódja differenciálatlan, vagy elemző, eljut-e az egyes elemektől a szintézisig, egy vagy többféle megközelítést alkalmaz, megnyilvánulása eredeti, kreatív vagy csak töredékes.
50
Pedagógiai program
Helyi tanterv
Az értékelés lehet:
diagnosztikus (nem kap rá osztályzatot), formatív (nem kap rá osztályzatot), önértékelés (nem kap rá jegyet), minősítő típusú (jeggyel vagy szöveggel értékelendő).
Érdemjegy adható:
feleletre, órai munkára, füzetvezetésre, tesztekre, központi felmérések értékelésekor, témazárókra.
A tanulók megnyilvánulásánál az alábbi megfigyelési szempontok vehetők figyelembe:
a fejlődés mértéke (önmagához képest), önismeret, önértékelés realitása, szorgalom, kitartás, mennyit tesz a közösségért, aktivitás, kezdeményezőkészség, mennyire tudja elfogadni a csoport véleményét, pontosság, megbízhatóság.
Növendékeink tudását, teljesítményét év közben rendszeresen (havonként) értékeljük, ez a naplóba és a tájékoztató füzetbe is bekerül. A százalékos teljesítmény érdemjegyre való átváltását a következőképpen javasoljuk: 100% - 93% 92% - 80 % 79% - 51% 50% - 36% 35% - 0%
jeles jó közepes elégséges elégtelen
(5) (4) (3) (2) (1)
Minden hónapban minimum egy, maximum három osztályzat kerüljön a naplóba. A pedagógus szükség szerint adjon lehetőséget a javításra. Minősítési kategóriák:
kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul
(5) (4) (3) (2)
rövidítve: kt rövidítve: jt rövidítve: mt rövidítve: fz
51
Pedagógiai program
Helyi tanterv
Osztályozás: (számjegyekben kifejezett értékelés) kitűnő
csak tanév végén adható egész éves egyenletes optimum szintű teljesítés esetén jeles(5) a tantervi anyag optimum-szintű tudása jó(4) apróbb hiányosságok a tantervi anyag ismeretében közepes(3) csak kérdések alapján képes számot adni tudásáról elégséges(2) a követelményekben megjelölt minimumszint elégtelen(1) nem teljesíti a minimumszintet sem. Félévkor és év végén a meghatározott beszámolók teljesítése után osztályzattal illetve szöveges értékeléssel minősítjük a tanulókat. A hit és erkölcstan ill. az erkölcstan tantárgy óráin való megjelenés esetén részt vett minősítést kapnak a tanulók. 1.évfolyamon és második évfolyam első félévében a tanulók szöveges értékelést kapnak. A szöveges értékelés a mellékletben megtalálható formanyomtatványok segítségével történik. Évközben a tanulók havi teljesítményükre az adott hónap végén a minősítési kategóriáknak megfelelő értékelést kapnak, amely a szöveges értékelés rövidített jelzésével havonta az osztálynaplókba és a tájékoztató füzetbe bejegyzésre kerül. Az 1. évfolyamon és második évfolyam első félévében, akik nem teljesítik az adott tantárgyra előírt követelményeket, „ Felzárkóztatásra szorul” minősítést kapnak. 2.évfolyam év végétől 8. évfolyam végéig az a hagyományos értékelési kategóriák szerint ötfokú skálán kialakított osztályzattal jelöljük az elért eredményeket. Az értékelésben mindig domináns szempont, hogy két értékelés között mennyit fejlődött vagy hanyatlott a tanuló teljesítménye. A szaktanárok a „A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet” módosításáról szóló 6/2014(I.29)EMMI rendelet 8.§ felhatalmazása alapján tett javaslatának elfogadását követően, 2014.09.01-től a magyar nyelv és a magyar irodalom 2-8. évfolyamon értékelése külön történik.
52
Pedagógiai program
Helyi tanterv
Az értékelés formái félévkor és tanév végén* Tantárgy / Évfolyam
1. félév
2. évvége
Magyar nyelv
szövegesen
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
Magyar irodalom
szövegesen
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
évvége
félév
évvége
szövegesen
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
szövegesen
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
részt vett
részt vett
részt vett
részt vett
szövegesen
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
szövegesen
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
szövegesen
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
szövegesen
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
szövegesen
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
szövegesen
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
szövegesen
Idegen nyelv szövegesen
Matematika
szövegesen
Erkölcstan
részt vett
Környezet-ismeret
szövegesen
Ének-zene
szövegesen
Vizuális kultúra
szövegesen
Életvitel és gyakorlat
szövegesen
Testnevelés és sport
szövegesen
Informatika
félév
4.
félév
Magyar nyelv és irodalom
évvége
3.
53
Pedagógiai program
Helyi tanterv
Az értékelés formái Tantárgy / Évfolyam Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem , társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret
5.
6.
7.
8.
érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal részt vett
érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal részt vett
érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal részt vett
érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal részt vett
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal
Fizika Kémia Biológia- egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal
érdemjeggyel, osztályzattal
A szülőket rendszeresen tájékoztatjuk gyermekük előmeneteléről az „Értesítő”-k útján. Az értesítőbe bekerült jegyek, szöveges értékelések a naplóban is meg kell hogy jelenjenek. A feleletekre adott érdemjegyek kék, a témazárók érdemjegye piros színnel kerül a naplóba. Más szín nem használható jegyek beírásakor. A félévet zöld, az évet piros színű jeggyel(szöveggel) zárjuk a naplóban. A módszertani szabadság jegyében a pedagógusok egyéb szimbólumokat is alkalmazhatnak motiváló
54
Pedagógiai program
Helyi tanterv
szándékkal. Pozitív motiválásra alkalmazható a piros csillag, ill. piros pont, melyek nem jegyértékűek. Ezek a tanulók tankönyveibe, füzeteikbe, üzenő füzeteikbe adhatók szóbeli, írásbeli munkájukra, órai aktivitásukra stb. Ezen szimbólumok a értesítőbe, értékelő naplóba nem kerülhetnek bele. Az alapfokú művészetoktatásban folyó nevelő- oktató munka értékelése Az alapfokú művészetoktatásban is ugyanazokat a kategóriákat használjuk, mint az általános iskolában, ugyanazokkal az elvekkel. Az alapfokú művészetoktatásban a szorgalmat értékeljük, a magatartást nem. Az alapfokú művészetoktatási intézményben is az értékelés alapja a tantárgyi követelmény. A művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Az előképző esetében az értékelés szövegesen történik. A többi évfolyamon jeggyel történik az értékelés. Bábjáték és színjáték tanszakon nyilvános bemutatkozás keretében adnak számot a növendékek tudásukról, a képző- és iparművészeti ágon a tanulók munkáiból kiállítást szervezünk. A beszámolókon a szöveges minősítést ill. érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata alapján a bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke a tanszakvezető. A tanulók magatartásának értékelése Értékelési szempontok Felelősségérzet: szívesen segít másokon, ügyel az iskola rendjére, társainak példát mutat. Önállóság: kezdeményező, tevékeny, vállalkozó, mennyire képes a mindennapi élethelyzetekben problémáinak önálló megoldására, jogos panasz, sérelem, véleménynyilvánítás, szándéknyilvánítás, meghívás, tudakozódás megfelelő hangnem megválasztásával, az illemszabályok betartásával. Társaihoz való viszonya: pozitívan befolyásolja a közösséget, konfliktuskezelő készség, udvariasság. Viselkedés: a tanult illemszabályok betartása különböző élethelyzetekben. A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél használt osztályzatok: példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2).
55
Pedagógiai program
Helyi tanterv
b.) A tanulók szorgalmának értékelése Értékelési szempontok Kötelességtudat: tanulmányi munkához való megfelelő viszonyulás, az önművelés fejlettsége. Cselekvőkészség: a tanítási órán való aktív részvétel, az önmegvalósítás és önkifejezés mértéke, önérdek - iskolaérdek (iskolájának képviselése versenyeken, rendezvényeken). Munkafegyelem: rendszeres, alapos munka, a viselkedés szabályainak betartása. Pontosság: igényesség az iskolai és iskolán kívüli munkában. A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél használt osztályzatok: példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2).
7. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontást idegen nyelvből és informatikából szervezünk minden évfolyamon., matematikából a felső tagozaton. A csoportok kialakításánál a tanulók képességeit vesszük figyelembe és lehetőségek szerint ügyelünk az egyenletes tanulólétszám kialakítására. Egyéb foglalkozások szervezésénél figyelembe vesszük:
a szülői és tanulói igényeket, széleskörű kínálat biztosítását, hátránykompenzáció és tehetséggondozás szempontjait, az intézmény tárgyi és személyi feltételeit.
8. Nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagok Az éves munkatervben rögzített időpontú „intenzív héten” a 7. évfolyam kötelező feladata a városban élő kisebbségi önkormányzatot alakított nemzetiségek kultúrájának megismerése. A feladatot projekt módszerrel kell megoldani. Az elkészített munkák kiállításra kerülnek.
56
Pedagógiai program
Helyi tanterv
9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészség érték. A testi nevelés és a gondolkodó és cselekvő személyiség fejlesztéséhez nélkülözhetetlen. A testnevelés elő kell, hogy segítse a sokoldalú mozgáskultúrával a teljesítményorientált nemzedék felnövekvését. Meg kell mutatni, és meg kell tanítani a sport és a testedzés örömeit úgy, hogy mindennapos szükségletté váljon valamennyi gyermekben a mozgás iránti igény. Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása a testgyakorlati ágak iránti érdeklődés és versengési kedv felkeltése érdekében. A testi nevelést úgy kell végezzük, hogy a gyermek testileg, szellemileg egészséges, fegyelmezett, harmonikusan fejlett, kifinomult ízlésű felnőtté váljon, elégítse ki mozgásszükségletét, fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességeiket. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy szembesítsük a gyermekeket eredményeikkel, megmutassuk számukra, miben fejlődtek jobban, és miben kevésbé. A mérések eredményei a további feladatok maghatározásában is döntő. A 2014/15-ös tanévtől tanulóink fittségi állapotát a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) segítségével mérjük fel, melyet a Magyar Diáksport Szövetség dolgozott ki az összes általános és középiskolás fittségi és fizikai állapotának tesztelésére (az 1-4. osztály kivételével) A felmérést évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) végezzük el. A NETFIT mérése az alábbi területeken történik: Testösszetétel és tápláltsági profil: 1. Testtömeg mérése 2. Testmagasság mérése 3. Testzsír-százalék mérése Aerob fittségi (állóképesség) profil: 1. Állóképességi ingafutás (20m vagy 15 m) Vázizomzat fittségi profil: 1. Ütemezett hasizom teszt Has-izomzat ereje és erő-állóképessége. 2. Törzsemelés teszt Törzsfeszítő izmok ereje 3. Ütemezett fekvőtámasz teszt Felsőtest izomereje. 4. Kézi szorítóerő mérése Kéz maximális szorító ereje 5. Helyből távolugrás teszt Láb robbanékony ereje Hajlékonysági profil: 1. Hajlékonysági teszt Térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem. A teszt eredményének értékelése: Az eredmények alapján a következő egészségorientált fittségi zónákat állapítjuk meg a kidolgozott értékelési rendszer szerint: 1. Egészségzóna 2. Fejlesztés szükséges 3. Fokozott fejlesztés szükséges Az egészségzónán kívül teljesítők részére fejlesztési tervet dolgozunk ki. A NETFIT eredményeit nem osztályozzuk.
57
Pedagógiai program
Helyi tanterv
A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői részére.
10. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. Tanulóink képesek legyenek az egészséges test-és lelki állapot örömteli megélésére . Igényük legyen a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására. Gyerekek sajátítsák el a helyes napirend és az egészséges életmód elveit, és azok szerint éljenek. Készítse fel a pedagógus a tanulókat önállóságra, a betegség-megelőzésre, a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes anyagok, körülmények felismerésére, a váratlan helyzetek kezelésére. Intézményünk a gyermekek egészségvédelme mellett a pedagógusok, valamint a gyermekek családtagjainak egészségvédelmét és egészségfejlesztését is segítse. Legyen meghatározó a tanulók életmódjában a természet szeretete,tisztelete. Váljon meghatározó tényezővé a természeti károk megelőzésére való törekvés. Tudatosítani kell, hogy az emberiség közös öröksége: a környezet minőségének fenntartása és javítása, az általános emberi egészségvédelem, az ökológiai egyensúly fenntartása, a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása, minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez. A fent említettek megvalósítása érdekében minden évfolyamon megszervezzük az egészségtan oktatását tantárgyakba beágyazva, vagy egyéb pedagógiai jellegű foglakozások terhére.
11. A gyermekek , tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Lehetőség szerint minden tanévben valamennyi évfolyamon differenciált foglalkozásokat szervezünk délután különböző tantárgyakból (különös tekintettel az első osztályokra és a továbbtanulás előkészítésére) a rászoruló tanulók felzárkóztatására. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat bevonjuk a tehetségüknek megfelelő szakkörökbe, és fokozott figyelemmel kísérjük fejlődésüket. Szükség szerint az intézmény alapítványaiból anyagilag is támogatjuk őket. Az osztályfőnöki órák keretében szakemberek bevonásával (drogambulancia munkatársai, iskolaorvos, védőnő, rendőrség munkatársai…) drog- és bűnmegelőzési előadásokat szervezünk. Iskolánkban pályaválasztási felelős működik, aki megszervezi a pályaorientációs foglalkozásokat, koordinálja a középfokú oktatási intézményekben rendezett nyílt napokon való tanulói részvételt és a beiskolázást. Az intézmény reggel és délután, valamint tanítás- nevelés nélküli munkanapokon ügyeletet biztosít azoknak a gyermekeknek, akik a szülők elfoglalt-
58
Pedagógiai program
Helyi tanterv
sága miatt ezt igénylik. Háromszori étkezést biztosítunk a napközis tanulóknak. Ebédelési lehetőség van az iskolában a menzát igénylő gyermekeknek. Étkezési támogatás igényelhető az egy főre eső jövedelem alapján, amit a kitöltött adatlap és a mellékelt kereseti igazolások alapján az intézmény igazgatójához kell benyújtani. Az iskola adminisztrátora ez ügyben pontos felvilágosítással szolgál és nála lehet beszerezni az Adatlapot. Kötelességünk a szociális hátrányok enyhítésére a művészetoktatási intézménybe jelentkezők esetében is a következő iskolai lehetőségek biztosítása (tankönyvtámogatás, eszközkölcsönzési lehetőség, egyéb támogatások pl. utazáshoz nyújtott támogatás, térítési díj támogatás az alapfokú művészetoktatásban). A továbbtanulás irányítása, segítése. Minden alsós csoportnak és igény szerint a felsős osztályoknak is délután napközis foglalkozásokat és tanulószobát szervezünk. A napközis foglalkozásokat úgy kell szervezni, hogy az arra rászorulók segítséget kapjanak a tanuláshoz, és lehetőségük legyen a kikapcsolódásra is- motiváljuk őket az otthoni tanulásra, önművelésre. Lehetőség van (korlátozott számban) tankönyvek kölcsönzésére az iskola könyvtárából. Tanítási időn kívül lehetőség van egyéb könyvtári könyvek kölcsönzésére és a könyvtári olvasóban újságolvasásra, zenehallgatásra és Internet böngészésére. Egészségügyi szűrővizsgálatot biztosítunk az iskola minden tanulója számára (tüdőszűrő, fogászat, hallásvizsgálat, serdülőkori nőgyógyászati vizsgálat és tanácsadás, látásvizsgálat). Minden évben a táborozó tanulóink közül a legrászorulóbbakat támogatjuk az alapítványunk céljainak megfelelően az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős ajánlása alapján. Az iskola megbízott pedagógusa figyelemmel kíséri a pályázatokat, megragadunk minden olyan lehetőséget, amivel támogatást szerezhetünk tanulóink megsegítésére és a lehetőségek bővítésére.
12. A tanuló jutalmazásával összefüggő a tanuló magatartásának , szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az intézményi jutalmazás történhet írásban és szóban. Az intézményi jutalmazás formái: szaktanári dicséret napközi-vezetői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret. szaktanári dicséret adható: a tanulmányi munka eredményes, átlagosnál
59
Pedagógiai program
Helyi tanterv
jobb, kiemelkedőbb elvégzése esetén osztályfőnöki dicséret adható: a tanuló kiemelkedő közösségi, tanulmányi munkájáért igazgatói dicséret adható: az osztályfőnök vagy szaktanárok javaslata alapján a tanulók kötelességén túlmenő kiemelkedő munkájáért nevelőtestületi dicséret adható: a tanuló huzamos ideig tartó példamutató magatartásáért és szorgalmáért, valamint több tárgyból kiemelkedő tanulmányi eredményéért. Bizonyítványba az alábbi záradék kerül: Példamutató magatartásáért, szorgalmáért, kimagasló tanulmányi eredményéért nevelőtestületi dicséretben részesül. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályfőnökök döntenek. Az év közben zajló tanulmányi és egyéb versenyek győzteseinek járó jutalmat minden hónap első hetében az intézményvezető adja át. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján és az iskolarádióban ki kell hirdetni. Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, anyagi hozzájárulás színház, kiállítás látogatásához. A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén be kell jegyezni a bizonyítványba. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő teljesítményt pedig igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett oklevéllel és tárgyjutalommal ismeri el az intézmény.
13. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat adásának céljai:
a tanuló tudja újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat,
a tanulónak lehetősége legyen készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat,
a tanuló tanuljon meg önálló kutató- alkotómunkát végezni valamilyen témában.
Elvek:
A házi feladatot gondosan kell kijelölni, éreztetni kell, hogy a pedagógus jelentőséget tulajdonít neki.
A házi feladatnak sikeresen megoldhatónak kell lennie.
A házi feladat kapcsolódjon az órai munkához.
Ne legyen mély szakadék a tanórai munka és a házi feladat között.
A házi feladat a tanórai ismeretek begyakorlására, a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon.
A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének, ennek érdekében alkalmaz-
60
Pedagógiai program
Helyi tanterv
zuk a differenciált házi feladatot.
Házi feladatot rendszeresen adjunk. A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-6 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. A szülőket tájékoztassuk, mit várunk el tőlük: segítsenek, feltételt teremtsék meg a tanuláshoz, ellenőrizzenek. A házi feladatot a nevelőnek rendszeresen ellenőrizni kell. Világosan közölni kell a tanulókkal az elkészítés szabályait s a mulasztás konzekvenciát. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel kell büntetni (pl. pótfeladat adása). Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés) az elkészítés határidejét gondosan kell megállapítani.
A napközi otthonban, folyó nevelő- oktató munka feladatai Célok és feladatok A napközis és tanulószobai foglalkozások célja, hogy a műveltségi területek oktatását tanórán kívüli tevékenységeivel alátámassza, segítse. Olyan tanuláshoz, fejlődéshez szükséges környezetet biztosítson, amelynek révén a tanulók új ismeretek iránt befogadó készek, önálló ismeretszerzésre képesek. A napközis foglalkozás további célja, hogy a természeti és emberi környezet iránt érdeklődő, szociálisan érzékeny, sikereket, kudarcokat elviselő, ismereteket befogadó, nyitott gyermekeket neveljen és szolgálja a tanuló szabadidejének tartalmas eltöltését. Szociális feladatokat ellátó céljai közül kiemelnénk az étkeztetést, a helyes tisztálkodási szokások kialakítását, a tanulók felügyeletét. Tanulás Az önálló tanuláshoz szükséges tanulási technikák (tanulási sorrend, órarend szerinti felkészülés, tanszerek, taneszközök célszerű elhelyezése, megfelelő testtartás, világítás stb.) és tanulási módszerek (a megtanulandó anyag felidézése, a tartalom megtanulásának célravezető és gazdaságos módja, értő olvasás gyakorlása, ismeretlen szavak lényeg aláhúzása) megismertetése, megtanítása, gyakoroltatása. Egyéni képességeknek megfelelő segítségnyújtás a tanulásban, felzárkóztatás, tehetséggondozás. A tanult ismeretek önálló alkalmazására önművelődésre nevelés. A tanulási motiváció, tanulási technikák és módszerek állandó fejlesztése. A művelődési igény kialakítása és fejlesztése: könyvtárlátogatás, szakkörök, művelődési intézmények látogatása stb. Gyűjtőmunka, beszámoló, kiselőadásokkal való felkészülés, könyvajánlás.
61
Pedagógiai program
Helyi tanterv
Alapvető közösségi szabályok megismertetése, kulturált, illemtudó magatartású tanulók nevelése. A fegyelmezettség, a közösségi magatartás fejlesztése. Fejlesztési követelmények Legyen képes a gyermek szűkebb és tágabb környezetünk hagyományainak feltárására, ápolására. Törekedjen harmonikus kapcsolat kialakítására a természeti és társadalmi környezetével. Érdeklődjön az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt. Legyen képes felismerni az egyetemes kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyen képes felismerni és megőrizni a környezet természeti, és ember alkotta értékeit. Kapcsolódjon be közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Alakuljon ki az önművelési képessége. Ismerje meg és alkalmazza a társadalmi érintkezés szabályait. Ismerje, s alkalmazza az önálló tanulási szokásokat. Tudja kiválasztani a tanuló a számára legeredményesebb tanulási módszereket, technikákat. Legyen igénye a tanulóknak olvasásra, önművelődésre. Érdeklődjön nevelője által kiválasztott, a tantárgyakhoz kapcsolódó témakörök iránt megfelelő motiváció után. Legyen képes a csoportja, illetve az iskola érdekében feladatot vállalni. Sajátítsa el, és váljék szokásává a kulturált magatartás és beszéd. Törekedjen arra, hogy iskolai szakkörökön, foglalkozásokon részt vegyen. Legyen képes szűkebb és tágabb környezetét rendben tartani, azt megóvni. Legyen igénye az egészséges életmódra. Kapcsolódjon be a kézműves technikák tevékenységébe, ismerje és szeresse az általa kiválasztott munkatevékenységet. Kapcsolódjon be képességeinek megfelelően az iskola tanulmányi és egyéb versenyeibe. Csoportjátékban tanuljanak meg nyerni és veszíteni. Végezzen közhasznú, közösségi munkát. Belépő tevékenységformák Szerepelnek mindazok a tevékenységek, amelyek a tantárgyak tanulása során felmerülnek. Különös tekintettel: önálló tanulás lényegkiemelés, problémamegoldás többféle megoldás keresése könyvtárhasználat önálló kiselőadás készítése rajzkészítés , díszítés, környezetalakítás anyagok formálása, különböző tárgyak alkotása szituációs játékok
62
Pedagógiai program Időszak Ősz
Helyi tanterv
kreativitást, mozgást, logikát igénylő játékok, utánzó játékok használata önkiszolgálás szokásrendszerek kiépítése csoporton belül ügyeleti feladatok ellátására való felkészítés közösségi megbízatások ellátására való felkészülés környezetszépítés, a tanuló iskolai közvetlen környezetének rendben tartása magatartási és illemszabályok elsajátítása, gyakoroltatása a közlekedésben való részvétel gyakoroltatása. Tevékenység Tanulás
Kulturális
Tartalom Tanszerek célszerű elhelyezése. Eszközhasználat a felkészülés sorrendjében. Tanulás rendjének megbeszélése – naponta gyakorlás. Beszédfejlesztés: beszámoló, szöveg-mese alkotás képről. Helyes tanulási sorrend tudatosítása: könnyű, nehéz. A verstanulás módszere: megjelenítés rajzzal, utánzó mozgással. Tanulási idő megtervezése (1.osztályban közösen) Olvasáskorrekció: szóképek, hosszabb szavak olvasása, látószögnövelő gyakorlatok. Számsoralkotás (növekvő, csökkenő adott számkörben). Tájékozódás: megfigyelési szempont alapján olvasás, írás, helyesírás, figyelem, logikus gondolkodás szintjéről. Lényegkiemelés, szövegértés. Könyves környezet megteremtése: könyvespolcok kialakítása. Mesék, versek, történetek az őszről: gyűjtőmunka, könyvajánlás, előadás. Élmények közös feldolgozása – házi színház, bábszínház. Ősz a természetben: az állatvilág megfigyelése, képek gyűjtése, cikkek, leírások a faliújságra, beszámolók, tablókészítés, őszi virágkalendárium. Könyvtárlátogatás, olvasmányélmények. Illemkódex: csoporttörvény szerkesztése, betartatása. Nemzeti ünnepek: október 6., október 23. Őszi népszokások: szeptember 8.: kisasszony napja (az ősz első igazi napja), időjárás megfigyelése – népi jóslások, szeptember 29: pásztorünnep, vásározás, október 2.: Petra – lombhullás első napja, október 10.: őszi búza vetése, őszi gyümölcsök, szüretelés., november 1.: halottak napja. Jeles napok.
63
Pedagógiai program
Sport-játék
Technikai
Tél
Helyi tanterv Tantermi és szabadtéri játékra egyaránt tervezzük. Szituációs játékok. Drámajátékok meséhez: didaktikus játékok, rejtvények. Tömegsport, DSE fogalakozások beindítása: labdarúgás, asztalitenisz. Szerjátékok: ugrókötél, karika, labdajátékok. Énekes népi játékok köralakítással, versengéssel: ügyességi feladatok. Kirándulás: naponta a szabadba, játszótér, lakótelep, esetenként – mozi, színház, Nagyerdő látogatása. Origami papírhajtogatás. A mesék kellékei: tárgykészítés. Kollázs készítése: textilkép, papírkép, vegyes technika. Bábkészítés: zacskóbáb, ujjbáb, bábszínház. Terméskompozíciók készítése. Levelek rajza – különféle technikák – levélnyomat, sólisztgyurmázás. Textilmunkák: szövés-pókszövés (falikép, bábkészítés), varrás (filcmunkák, ajándékkészítés). Makett készítés: terepasztal – közlekedési ismeret oktatása.
Tanulás
Időfelhasználás ellenőrzése. Betűfelismerés, betűalakítás gyakorlása. Mondatalkotás ismert szóképekkel, az olvasás szavaival – szövegértés megfigyelése. Gyermeklexikon használata: szókép, címszó keresése. Szógyűjtés: szavak rendezése megadott szempontok alapján. Házi feladatok mennyiségi és minőségi ellenőrzése. Folyamatos helyírás gyakorlása. Mesefüzet vezetése: cím, író, szereplők, helyszín, szövegre utaló kérdések, szavak, mondatok, vázlat, rajz. Szótár, lexikon, térkép használata. Szóbeli felelés technikája, pontos szóhasználat.
Kulturális
Mesék, versek, történetek a télről – minden napra egy mese. Könyvajánlások a téli szünetre. Téli jeles napok: december 6.: Mikulás; december 13.: Luca napja; december 24.: szenteste; december 25-26.: karácsony; január 1.: újév; január 6.: vízkereszt. Téli népszokások: Mikulásjárás, Lucázás, Betlehemezés, karácsony, újévköszöntés – farsangolás, balázsjárás. Élmények közös feldolgozása: szerepjáték, bábozás, drámajáték, élményrajz. Tél a természetben: gyűjtőmunka. Könyv-élményekről beszámoló. Találós kérdések, viccek gyűjtése.
64
Pedagógiai program
Tavasz
Helyi tanterv
Sport-játék
Teremfoci, ping-pong, tenisz, kosárlabda. Téli sportok: szánkózás, hó csata, korcsolyázás. Tantermi ügyességi játékok: sorversenyek, váltóversenyek. Farsangi vetélkedő, ügyességi játékok.
Technikai
Ajándékok szép ruhában: csomagolás. Papírmunkák: ajándékdoboz. Téli táj: rajzok, papírkivágások. Üdvözlőlapok karácsonyra. Origami: Mikulás, hóember, csizma, fenyő, karácsonyi díszek. Só-liszt gyurma: karácsonyi díszek. Makett készítés: mérés gyakorlása. Fonás, szövés, makramé, varrás – barkács órai munkák folytatása, kiegészítése. Farsangi álarc, szemüveg, teremdíszek készítése. Szóbeli tanulás módja, keresd az ismeretlent (kézikönyv használata). Helyesírási szótár használata (ellenőrzés, szógyűjtés). Az önállóan tanulók tanulási módszereinek ellenőrzése. Egyéni szünet alkalmazása tanulás közben. Olvasási korrekció: hangsúly, írásjelek érzékeltetése, szöveghűség, szövegértés. Az önellenőrzés módjai: újraszámolás, felidézés, kérdésekre válaszadás, önálló alkalmazás. Vázlatkészítés gyakorlása. Helyesírási korrekció: hosszú, rövid magán- és mássalhangzók. Figyelemfejlesztés: terjedelem, tartósság. Didaktikus játékok alkalmazása folyamatosan tantárgyanként (Oktatójátékok kisiskolásoknak c. könyv). Mesék, versek, történetek a tavaszról – könyvajánlások, beszámoló, gyűjtőmunka. Élmények közös feldolgozása, bábozás, szerepjáték, drámajáték. Tavasz a természetben: az állatvilág, növényvilág tavasszal. Tavaszi időjárás megfigyelése. Tavaszi népszokások, jeles napok: március 8.: nőnap; március 12.: Gerelyjárás; március 15.: nemzeti ünnep; április: virágvarásnap, barkaszentelés, húsvét, majális. Könyvajánlás: Magyar ünnepek. Könyvajánlás: Esztergályos Jenő: 1000 játék Origami: hóvirág, tulipán, kokárda, huszár stb. Bábkészítés folytatása tanult technikákkal, egyéni ötletek figyelembe vétele. Öltöztető baba készítése (tavaszi ruhatár). Makettek, díszletek készítése. Húsvéti komatál készítése papírmunka, kosár. Tojásfestés – kartonra motívumok karcolása. Májusfa állítás. Ajándékkészítés Anyák napjára, játékkészítés gyermeknapra.
Tanulás
Kulturális
Sport-játék Technikai
65
Pedagógiai program
Helyi tanterv
Alapfokú művészetoktatás 2003-ban elindult az alapfokú művészetoktatást báb- és színművészeti ágban. Az oktató munka nem csupán az ismeretek átadását, hanem az emberi képességek fejlesztését is jelentik. 2007 márciusában a fenntartó kérésére elkezdődött az alapfokú művészetoktatás minősítő eljárása. 2007-ben KIVÁLÓ minősítést kaptunk. A 2011-2012-es tanévben indítottuk el a képző és iparművészeti ágban a képzőművészeti tanszakon az oktatást felmenő rendszerben, ami a szobrászat és kerámia tanszakon folytatódik az alapfok 4. évfolyamon. 2013-ban ez a művészeti tanszak is KIVÁLÓ minősítést kapott. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai iskolájában az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. A követelmény és tantervi program határozza meg azon kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat és tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene-, a tánc-, a képző- és iparművészeti, valamint a szín- és bábművészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztésen túl, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszköze legyen, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítva. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül.
66
Pedagógiai program
Helyi tanterv
Színművészeti- bábművészeti ág óraterve Tantárgyi rendszer és óraszámok
Főtárgy: Dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: Beszéd és vers Mozgás és tánc Zene és ének Színházismeret Összesen kötelező óra Választható tantárgyak: Színjáték, bábjáték bármelyik tantárgyak Összes óra:
Heti óraszám évfolyamonként Színjáték tanszak E1. E2. 1. 2. 3. 2 2 3 3 3 2 2 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 4 4 4
4. 3 3 1 1 1 1 1 4
5. 3 3 1 1 1 1 1 4
6. 3 3 1 1 1 1 1 4
2
2
2
2
2
2
2
2
2-4
2-4
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4. 3 3 1 1 1 1 1 1 4
5. 3 3 1 1 1 1 1 1 4
6. 3 3 1 1 1 1 1 1 4
Tantárgyi rendszer és óraszámok
Főtárgy: Bábjáték Kötelezően választható tantárgyak: Bábkészítés Beszéd és vers Mozgás és tánc Zene és ének Színházismeret Összesen kötelező óra Választható tantárgyak: Színjáték, bábjáték bármelyik tantárgya Összes óra:
Heti óraszám évfolyamonként Bábjáték tanszak E1. E2. 1. 2. 3. 2 2 3 3 3 2 2 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 4 4 4 2
2
2
2
2
2
2
2
2-4
2-4
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
67
Pedagógiai program
Helyi tanterv
Képző- és iparművészeti ág óraterve Tantárgyi rendszer és óraszámok
Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok Grafika és festészet alapjai Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat Választható tantárgyak: Vizuális alapozó gyakorlatok Népművészet Művészettörténet Összesen kötelező óra: Választható tantárgyak: Összes óra:
Heti óraszám évfolyamonként - Képzőművészeti tanszak - Szobrászat és kerámia tanszak E1. E2. 1. 2. 3. 4. 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 1 2
2 2 2-4
5. 3
6. 3
3 2 1
3 2 1
1 1 4 2 4-6
1 1 4 2 4-6
2
2 2 2-4
2
2
4 2 4-6
4 2 4-6
1 1 4 2 4-6
1 1 4 2 4-6
68
Pedagógiai program
Helyi tanterv
A Pedagógiai Program érvényességi ideje, értékelése , felülvizsgálata, módosítása, nyilvánosságra hozatalának módja, elhelyezése A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. §-a rendelkezik arról, hogy az iskolákban a nevelő és oktató munkát pedagógiai program alapján kell szervezni. Érvényességi ideje: A fenntartó által jóváhagyott, 2008. szeptember 1-jén hatályba lépett pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől 2016. augusztus 31-ig kifutó rendszerben érvényben van. A köznevelési törvény 2011. évi CXC. Törvény 26. §-a alapján új Pedagógiai programot készítettünk, amelynek bevezetése 2013.szeptember 1-jétől az első és az ötödik évfolyamokon kezdődik, majd 2016. szeptember 1-jén minden évfolyamon életbe lép. Jelen program ennek módosítása. Értékelése , felülvizsgálata : két évente. Módosítása: az érvényben lévő rendeletek módosulása esetén. Nyilvánosságra hozatalának módja: minden munkaközösség-vezető, reszortos, Szülői Szervezet, Intézményi Tanács kinyomtatva kézhez kapja tájékoztató tartása a szülők számára. Elhelyezése: felkerül a honlapra kihelyezésre kerül a könyvtárban.
69
Pedagógiai program
Helyi tanterv
A Debreceni Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program módosításának elfogadása és jóváhagyása
Az iskolai Pedagógiai Program módosítását az iskolai diákönkormányzat 2014. augusztus 28.napján tartott ülésén megtárgyalta, és véleményezte. Debrecen, 2014. augusztus 28 . ................................................. iskolai diákönkormányzat vezetője
Az iskolai Pedagógiai Program módosítását a Szülői Szervezet iskolai vezetősége 2014. augusztus 28.napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.
Debrecen, 2014. augusztus 28 . ............................................... Szülői Szervezet vezetője
Az iskolai Pedagógiai Program módosítását az iskola nevelőtestülete 2014. augusztus 28.napján tartott ülésén 57 igen nem és tartózkodás nélkül elfogadta. Debrecen, 2014.08.28..
………………………………….. Dr.Tárkányi Ferenc Tiborné intézményvezető
70
Pedagógiai program
Helyi tanterv
TARTALOMJEGYZÉK
Intézményünk küldetése...............................................................................................................................................3 INTÉZMÉNYTÖRTÉNET, HELYZETELEMZÉS............................................................................................5 NEVELÉSI TERV .................................................................................................................................................... 12 1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...... 12 2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................................ 18 3. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................................................... 21 4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos teendők........................................................................................................ 22 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai ....................................................................................................................................... 24 6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje .......................... 25 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje................. 37 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ............................... 38 9. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai ................................................................................................................ 39 10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai .............................................................................................................. 40 11. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................................................. 40 HELYI TANTERV................................................................................................................................................... 42 1. A választott kerettanterv megnevezése a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások megnevezése és óraszáma.................................................................................. 42 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 47 3. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai....................................................................................................................................................................... 48 4. A mindennapos testnevelés , testmozgás megvalósításának módja............................................................... 48 5. Választható tantárgyak, foglalkozások és ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ......................... 48 6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei............................................................................................................................................................................... 48 7. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei....................................................................... 56 8. Nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerését szolgáló tananyagok................................................................................................................................................... 56 9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................................................... 57 10. Egészségnevelési és környezetnevelési elvek.................................................................................................. 58 11. A gyermekek , tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................... 58 12. A tanuló jutalmazásával összefüggő a tanuló magatartásának , szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek .............................................................................................................................. 59 13. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.......................................................................................................................... 60 Alapfokú művészetoktatás ........................................................................................................................................ 66 A Pedagógiai program érvényességi ideje, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánosságra hozatalának módja, elhelyezése ............................................................................................................................... 69
71
