Pedagógiai Program Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium
Sarkad
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 1 Nevelési Program ................................................................................................................. 3 Az intézmény bemutatása ...................................................................................................... 4 Az iskola története ................................................................................................................. 4 Az iskola jelenlegi arculata.................................................................................................... 4 A képzési rendszer ................................................................................................................. 4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ............................................ 6 A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei ................................................................ 7 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................................... 8 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...................................................................... 8 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ............... 10 A kiemelkedő tehetség kibontakozását segítő tevékenység ................................................ 10 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................... 11 A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység........................ 11 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................................... 11 A szülő, tanuló, iskola, pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei. ........................................................................................ 11 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke......................................................................................... 13 Helyi tanterv ....................................................................................................................... 14 Óratervek ............................................................................................................................. 15 A kerettanterv alap óraterve................................................................................................. 15 4 évfolyamos általános gimnáziumi képzés......................................................................... 16 Speciális informatikai képzés .............................................................................................. 17 Postai ügyintéző képzés (4 év szakközépiskolai alapozó képzés + 1 év szakképzés)......... 18 Angol-magyar két tanítási nyelvű képzés ............................................................................ 19 4 évfolyamos levelező tagozatos képzés (felnőttek középiskolája)..................................... 20 4 évfolyamos esti tagozatos képzés (felnőttek középiskolája) ............................................ 21 Tantárgyi tantervek, a középszintű érettségi vizsga témakörei ........................................... 22 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei...................................................................................................................................... 22 Belépés és továbbhaladás feltételei az iskolában................................................................. 22 Belépés a 9. évfolyamra....................................................................................................... 22 Belépés a szakképző évfolyamra ......................................................................................... 22 Belépés a levelező tagozatra ................................................................................................ 22 Továbbhaladás az iskolában ................................................................................................ 22 Speciális csoportbontási elvek ............................................................................................. 23 Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei.............................................................. 24 (1) Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei....................................................................... 24 (2) A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei ............................................................................................................ 24 (3) Az értékelés fajtái....................................................................................................... 24 a. Folyamatos ................................................................................................................. 24 b. Félévi és tanév végi .................................................................................................... 24 (4) Az ellenőrzés .............................................................................................................. 25 a. Fajtái........................................................................................................................... 25 b. Funkciói...................................................................................................................... 25 1
(5)
Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe súlya............................................................................................................... 25 a. Elvek........................................................................................................................... 25 (6) A házi feladat kitűzésének elvei és gyakorlata........................................................... 26 a. Céljai .......................................................................................................................... 26 b. Elvek........................................................................................................................... 26 (7) A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái................................................................................................ 26 a. A magatartás fogalma................................................................................................. 26 b. A magatartás jegy kialakításának elvei ...................................................................... 27 c. A szorgalomjegy kialakításának elvei........................................................................ 27 d. A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei .................................................... 27 e. A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái: ............... 27 (8) Folyamatos minősítés ................................................................................................. 27 (9) Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása.............................................................. 27 Egészségnevelési és környezeti nevelési program ........................................................... 28 (1) Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja ........................................................ 28 (2) Helyzetleírás............................................................................................................... 28 (3) Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok:......................................................... 28 Minőségirányítási Program .............................................................................................. 30 Szakmai Program .............................................................................................................. 31
2
Nevelési Program Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium
3
Az intézmény bemutatása
Az iskola története Történetünkről részletesen olvashatnak "A sarkadi középiskola története" című jubileumi emlékkönyvből, melyet az iskola alapítása 50. évfordulója tiszteletére állított össze iskolánk egykori diákja, tanára, Nagy Béla.
Az iskola jelenlegi arculata
A sarkadi középiskola életében döntő változások következtek be a 2002/2003. tanév kezdetére. Az infrastrukturális feltételrendszer ugrásszerű javulása lehetővé teszi számunkra, hogy az iskola életében egy új szakasz kezdődhessen; célként tűzhessük ki magunk elé a korábban meglévő hírnév visszaszerzését, az iskola nimbuszának helyreállítását. Megvalósult végre az a régóta dédelgetett álmunk, hogy Sarkad központjában kialakuljon egy olyan iskolacentrum, ami magába foglalja a nevelés és oktatás alapvető intézményeit: iskolaépület, kollégium, könyvtár, ebédlő, sportudvar, tornaterem, pihenő- és szabadidőpark. A közel 4 hektáros terület alkalmassá vált arra, hogy egyfajta iskolavárost alakítsunk ki, amelyben felnőtt felügyelet mellett tudhatjuk a nálunk tanuló diákokat, biztosíthatjuk számukra a tanuláshoz, sportoláshoz, kulturált kikapcsolódáshoz szükséges körülményeket az intézmény területén belül. A Békés Megyében egyedülálló angol-magyar két tanítási nyelvű gimnáziumi képzésünk 2002 szeptemberében elindult, minden külső és belső feltétel adott a zavartalan oktatáshoz. A postaforgalmi szakképzésben dolgozó pedagógusok és az ott tanuló diákok végre méltó körülmények között, szinte minden elképzelhető technikai felszerelés megléte mellett folytathatják munkájukat. Elmondhatjuk, hogy Sarkadon fölépült a XXI. század kollégiuma, ahol az ott lakó diákok olyan kényelemben élhetnek, ami sajnos sokuknak még otthon sem adatik meg. Új eleme a középiskola Pedagógiai Programjának az az oktatási szemléletmód, ami a diákok egész napjának programjairól kíván gondoskodni. Ehhez különféle szakkörök, érdeklődési körök, sportkörök elindítását tervezzük, lehetőséget kínálva minden tanulónk számára, hogy szabadidejét hasznosan tölthesse el. Megérett tehát a sarkadi középiskola arra, hogy a reményeink szerint 2004-ben esedékes EU csatlakozás által támasztott elvárásoknak megfelelő olyan képzett, idegen nyelveket beszélő diákokat bocsásson útjukra a falai közül, akik túlnyomó többsége egyetemen, főiskolán folytatja majd tanulmányait. Nincsen tehát immár más dolga a középiskola tantestületének, „csak tanítani”.
A képzési rendszer Jelenleg az alábbi képzések folynak a sarkadi Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégiumban: • Nappali tagozatos oktatás o Szakközépiskolai képzés, szakmacsoportos alapozás o Általános gimnáziumi képzés o Speciális informatikai képzés, gimnáziumi képzés o Angol-magyar két tanítási nyelvű gimnáziumi képzés o Érettségire épülő OKJ-s képzések Postai ügyintéző Rendszer informatikus Gazdasági informatikus Számítástechnikai programozó Oktatási informatikus Számítástechnikai szoftverüzemeltető • Levelező tagozatos oktatás 4
•
o Felnőttek középiskolája Esti tagozatos oktatás o Felnőttek középiskolája
Intézményünk kollégiumot működtet az alábbi helyszíneken: • Sarkad, Piac tér 2-4. • Sarkad, Gárdonyi u. 5. (bérelt épület) • Gyula, Karácsonyi J. u. 13. (bérelt épület)
5
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A sarkadi Ady Endre – Bay Zoltán Középiskola és Kollégium mindkét névadójának emlékét hűen ápolja. Hagyományosan kiemelt figyelmet fordítunk a magyar nyelv és kultúra megismertetésére, megszerettetésére, e cél érdekében nemcsak a szigorúan vett tanórákon foglalkozunk ezzel a kérdéskörrel, hanem sok tanórán kívüli foglalkozást szentelünk e feladatnak, és lehetőségeinkhez képest aktívan részt veszünk minden olyan versenyen, felhíváson, pályázaton, ahol módunk nyílik bemutatkoznunk. Másik névadónk emlékének adózva kiemelten kezeljük a természettudományos oktatást, az informatikai ismeretek magas szintű elsajátítását, és célunk mindezek mellett az idegen nyelvek színvonalas oktatása is. Középiskolánk elsődleges feladatának tekinti, hogy Sarkad Városa és Sarkad Kistérség továbbtanulásra hivatott diákságának egy olyan tanulási lehetőséget biztosítson, ami lehetővé teszi számukra, hogy a középiskolai évek után egy felsőfokú intézménybe sikerrel felvételizhessenek, illetve érettségire épülő szakképzésben vehessenek majd részt. A XXI. századba lépve minden iskolának szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy alapvetően megváltoztak a társadalom elvárásai az egyénnel szemben, a korábban megszokott és elfogadott oktatási rendszerek, módszerek gyökeresen átalakultak. Mindez igen nagy kihívást jelent egy magát modernnek, korszerűnek valló oktatási intézmény számára, és ennek nehéz megfelelni. Olyan képzési struktúrát célszerű kialakítani, ami a tanuló diákok számára biztosítja a kellő szabadságot ahhoz, hogy olyan ismereteket szerezzenek meg, amelyekre ténylegesen szükségük van, illetve aminek segítségével könnyen beilleszkednek modern társadalmunkba. Az információs társadalom felé vezető úton elengedhetetlenül szükségünk van azokra az informatikai ismeretekre, amelyek nélkül ma már igen nehéz létezni. Különös fontosságú európai uniós csatlakozásunk kapcsán a világnyelvek oktatása, annak lehetővé tétele, hogy a tanulók az érettségiig olyan szintű nyelvtudásra tegyenek szert legalább egy idegen nyelvből, ami biztosítja számukra azt, hogy külföldön is tudjanak szakmai ismeretüket felhasználva munkát vállalni, illetve legyenek képesek kommunikálni a hazánkba látogató más európai polgárokkal. Az elkövetkezendőkben részletezzük milyen eszközök, módszerek segítségével kívánjuk mindezt megvalósítani, messzemenően alkalmazkodva a diákok és a társadalom elvárásaihoz.
6
A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei A fentiekkel összhangban alapvető oktatási céljaink a következők: Minden középiskolát végzett diákunk tudjon legalább egy idegen nyelven kommunikálni, legalább felhasználói szinten jártas legyen a modern informatikai ismeretekben. Intézményünkből olyan általános műveltséggel és képességgel rendelkező diákokat akarunk útjukra bocsátani, akiknek lehetőségük nyílik a felsőfokú tanulmányok, illetve szakirányú szakképzés megkezdésére. A szakképzésben részt vevők a munkába álláshoz, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanuláshoz szükséges ismereteknek és készségeknek legyenek birtokában! A két tanítási nyelvű gimnáziumi osztályban végzett diákjaink esetében alapvető oktatási célunk, hogy angol nyelven magas szinten, míg a második idegen nyelven (német vagy francia) legalább alapszinten tudjanak kommunikálni. Nevelési céljaink közé tartozik olyan önmaguk sorsát irányítani tudó, kreatív, nyitott személyiségek formálása, akik iskolánkból kikerülve „megállnak a saját lábukon”. Ennek érdekében feladataink: Magas szintű informatikai és idegen nyelvi képzés megvalósítása, melynek feltétele a megfelelő személyi és tárgyi feltételeinek megléte, folyamatos biztosítása. A többi tanórán folyó munka feltételeinek (személyi, tárgyi) biztosítása. Pedagógusaink számára lehetővé tenni a továbbképzéseken való részvételt, lehetővé kell tenni a természettudományos tantárgyak szemléltető oktatását (demonstrációs és tanulókísérletek elősegítése, szükséges szaktantermek kialakítása). Fontos a Magyar Posta Rt.-vel való hagyományos, eredményes együttműködés ápolása a szakmai gyakorlat hatékonysága, növelése érdekében. Meg kell teremtenünk a két tanítási nyelvű gimnáziumi oktatás tárgyi és személyi feltételeit (pl. anyanyelvi lektor fogadása). A fő nevelési célok megvalósításának lehetséges módozatairól belső továbbképzéseket szükséges tartani. Eszközeink a megvalósítást illetően: • Csoportbontásos oktatás kialakítása idegen nyelvi és informatikai órákon. • Idegen nyelvből lehetőség szerint szintfelmérés után kezdő és haladó csoportok indítása. • Az ECDL vizsga megszerzése lehetőségének biztosítása. • A rendelkezésre álló szabad órakeret terhére - elegendő jelentkező esetén - heti rendszerességgel felvételi előkészítők szervezése a 11-12-13. évfolyamon. Az előkészítőn szerzett osztályzat szerepel a bizonyítványban. • Kisebb számú jelentkezés esetén hasonló céllal konzultációs órák biztosítása érdemjeggyel nem értékelendő formában.
7
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A sarkadi középiskola nemcsak kistérségi beiskolázási feladatokat lát el, hanem a postaforgalmi szakközépiskolai oktatás és a felsőfokú informatikai képzések révén térségi szerepet is betölt. Nagyon sok helyről érkeznek hozzánk különböző társadalmi rétegekben élő gyerekek, és ez intézményünk számára már önmagában is egy igen komoly pedagógiai feladatot jelent. Minden pedagógusunk szembesül azzal, hogy még egy ilyen kis földrajzi térségen belül is jelentős különbségek lehetnek az egyes társadalmi csoportok sajátos normái között, ez hatalmas pedagógiai kihívás mind a szaktanárok, mind pedig az osztályfőnökök számára. A jól működő, jó szellemű osztályközösségek létrehozása nagyon fontos az iskolai élet szempontjából, hiszen a közös programok nem képzelhetőek el összetartó, aktív diákság nélkül. Az egyes diákok egyéni sajátosságait mindenképpen figyelembe kell venni akkor, amikor meghatározzuk a számukra elvégzendő feladatokat, kijelöljük azokat a célokat, amelyeket a középiskolai évek során el kell érniük. Ebben a munkában komoly szerepe van a család és az iskola közötti együttműködésnek, és igen jelentős tényező a középiskola kollégiumának barátságos, családias jellege. Kollégiumunkban a messziről érkező diákjaink számára nemcsak nyugodt tanulási lehetőséget, komfortos elhelyezést kívánunk biztosítani kollégiumunkban, hanem – amennyire ez lehetséges - igyekszünk pótolni a meleg családi légkört, amennyire ez lehetséges. Nevelőtanáraink rendelkeznek mindazokkal a pedagógiai ismeretekkel és gyakorlattal, tapasztalattal, amely az előbbieket lehetővé teszi. A középiskolában eltöltött évek alatt a diákokból komoly felnőttek válnak, és meghatározó személyiségjegyeket szerezhetnek, amelyek nagymértékben befolyásolják az életben való érvényesülésüket. A középiskola pedagógus kollektívájának komoly feladata olyan egyéniségek kinevelése, akik tisztában vannak saját értékeikkel, becsülik mások pozitív tulajdonságait, és helyes értékrendet alakítanak ki mind a maguk, mind pedig a társadalom számára. Ilyen értékek többek között a becsületesség, a tisztesség, a tolerancia, az udvariasság, a tisztelettudó magatartás, az empátia, a kreativitás. Iskolánkban lehetőség nyílik az érdeklődési terület szerinti és a hozott tudás alapján történő differenciálásra. A kötelező és választható tanórák keretében olyan csoportokat alakítunk ki, amelyek egy adott művelődési terület iránti érdeklődés szerint szerveződnek, és lehetőséget adnak a tehetség kibontakozására. A tanórák kívüli fogalakozások révén egyrészt lehetőséget biztosítunk különféle érdeklődési körök, szakkörök, sportkörök szervezésével a szabadidő hasznos eltöltésére. Elengedhetetlen azonban azokkal a tanulókkal is foglalkozni, akiknek nehézséget jelent a tanórai tananyag megtanulása, így számukra egyéni foglalkozás keretében felzárkóztató foglalkozásokat tartunk. Szerencsére minden évben jelentős számban vannak olyan tanulóink, akik a kötelező tananyagon túl is képesek teljesíteni, tanulmányi versenyeken indulnak és ott szép eredményeket érnek el. Nekik az egyéni foglalkozásokra biztosított időkereten belül tehetséggondozó órákat tartunk. Fontos és szép hagyomány iskolánkban a különféle házi versenyek rendszeres szervezése, amelyek lehetnek tanulmányi, illetve sportjellegűek. Az itt elért eredmények, illetve kudarcok egyaránt formálják az abban résztvevők személyiségét. Szerepet kap a tanulók személyiségfejlesztésében minden olyan esemény, melyet a tantestület számukra szervez. Ilyenek például az osztálykirándulások, városi ünnepségeken való részvétel, sportnapok.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Intézményünk oktatási és nevelési egységének megteremtése érdekében szükség van aktív közösségi élet kialakítására. El kell érnünk azt, hogy a diákok ne kényszerűségből járjanak iskolában, hanem érezzék otthonuknak, legalábbis második otthonuknak. Ennek elérése céljából a tanórákon túl olyan, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló rendezvényeket kell, hogy szerveznünk, ahol a diákság közösséget alkotva vehet részt, és jól érzi magát. Ezt a célt szolgálják mindazok az évek során kialakított hagyományok: a gólyaavató, gólyabál, az Ady-hét, az Ady-bál, a Bay-napok, az Arany-hét és a különféle sportkupák. Ez utóbbiak nemcsak a középiskola tanulói számára szerveződnek, hanem igyekszünk bevonni Sarkad Kistérség és a megye általános iskoláit azzal a nem titkolt céllal, hogy kedvet kapjanak ahhoz, hogy a diákok intézményünkben folytassák középfokú tanulmányaikat. Határmenti helyzetünkből fakadóan fontosnak tartjuk a romániai testvériskolai kapcsolatok ápolását az ottani román és magyar tannyelvű iskolákkal. Az európai uniós csatlakozás szempontjából is fontos, hogy olyan közösségi embereket neveljünk, akik a nemzetek egymás mellett élése tekintetében is előítéletek nélkül, a kölcsönös megbecsülés szellemében tudnak majd aktívan tevékenykedni.
8
Településünk és térségünk roma fiataljai közül is többen tanulnak intézményünkben. Külön figyelmet kell fordítanunk a velük való foglalkozásokra, mert beilleszkedésük társadalmunk különböző rétegeibe alapvetően fontos jövőnk szempontjából. Osztályfőnöki órákon fontos szerepet kap az osztályközösség kialakítása, irányítása, önállóságának fejlesztése. Az osztályfőnök feladata megismerni diákjait, megismerni szociális körülményeiket, és lehetőségeihez mérten segíteni őket a felmerülő problémák megoldásában. Az osztályközösséget egybekovácsolhatják mindazok a programok, amelyekben a diákok együtt, közösen vesznek részt. Ezek közé tartoznak az osztálykirándulások, a színházlátogatások, a szalonnasütések és egyéb rendezvények. A középiskola biztosítja azt a diákság számára, hogy az osztályközösségek fejlesztését, összekovácsolódását szolgáló osztálykirándulásokra évente egy-két iskolai munkanapot biztosít. Fontos szerepet játszik a középiskola életében a Diákönkormányzat. Ennek munkáját egy, a diákság által felkért pedagógus segíti, aki szinte csak irányítja a munkát. A tényleges szervezést mindenkor a DÖK választott tisztviselői végzik, ennek révén tapasztalatokat szerezhetnek az ilyen jellegű feladatok végrehajtásában. A DÖK rendszeresen szervez olyan eseményeket, amelyek az iskola egész diákságát megmozgatják, pl. iskolai bulik, sportnapok, diákhét.
9
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Középiskolánkban létező probléma egyes tanulók esetében a közösségbe való beilleszkedése. A szaktanárok és az osztályfőnökök is szembesülnek ezekkel a problémákkal. Ha ez az iskolán belül alkalmazott pedagógiai módszerek (pl. egyéni elbeszélgetés, családi háttér megismerése, osztály- vagy más közösségi szintű feladattal való megbízás) segítségével nem orvosolható és a gyerek továbbra is beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, fogyatékosságban szenved, az iskola megkeresésére a nevelési tanácsadó rehabilitációs bizottsága foglal állást az adott kérdésben. Ilyenkor az ő döntésük értelmében a tanuló mentesíthető egyes tantárgyakból az értékelés alól, és a tanulónak egyéni foglalkozást biztosítunk az adott tantárgyból. Szükség esetén kis létszámú csoportot is működtetünk, ha több tanuló esetében merülnek fel ilyen jellegű problémák. Ha a tanuló sajátos helyzete indokolttá teszi, az SZMSZ-ben meghatározott módon magántanulói jogviszony is létesíthető. Ezek a tanulók a számukra előírt rend szerint adnak számot tudásukról.
A kiemelkedő tehetség kibontakozását segítő tevékenység A középiskola kiemelt feladata az „ÉLET”-re való felkészítés mellett olyan korszerű ismeretek átadása, amelyek lehetőséget biztosítanak diákjaink számára a felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra. A középiskolai pedagóguskollektíva minden egyes tagjának közös feladata, hogy még a gyengébb tanulmányi eredménnyel fölvett tanulók esetében is keressék, hogy a diáknak mihez van tehetsége. Ezen a területen juttassuk őket minél több sikerélményhez, ami az egyre jobb tanulmányi eredmény elérését motiválja, és a diák szorgalmát növelheti. Elengedhetetlen feladatunk egyéni foglalkozások szervezése azon tehetséges tanulóink számára, akik egy adott tudományterületen képességükkel, tehetségükkel kiemelkednek társaik közül. A részükre szervezett egyéni tehetséggondozó foglalkozások révén lehetőségük van olyan, a tanórán nem tanított, kiegészítő jellegű tudásanyag megszerzésére, amely nagyon fontos a tanulmányi versenyeken való részvételhez. Az utóbbi években ez a munka igen eredményesen zajlott iskolánkban, komoly eredményeket értünk el magyar nyelv és irodalom, matematika, informatika, fizika, biológia tantárgyakból. Intézményünk nemcsak egyéni foglalkozások keretében biztosítja a tehetségek kibontakozását, hanem olyan specializált csoportokat tervez indítani, ahol az adott tantárgyból magasabb óraszámban folyik a tanórai oktatás. E két módszer lehetőséget ad minden tehetséges diák számára, hogy bizonyítsa az adott szakterületen való jártasságát. Az idegen nyelv oktatása minden osztályunkban csoportbontásos formában zajlik, ami lehetőséget nyújt a szaktanárok számára a hatékonyabb oktatásra, több egyéni jellegű feladat megoldására.
10
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmi munka minden pedagógus kötelessége, e tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője, az igazgató felel. Kötelességünk olyan pedagógiai légkört kialakítani, amely alapvetően kizárja annak lehetőségét, hogy bármely tanulónkat bőrszíne, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása vagy bármely más ok miatt hátrány érhesse. Iskolánk számára komoly feladatot jelent a felnövő, érettségire készülő nemzedék egészséges életre való nevelése. Lehetőségeink szerint pedagógusainknak és dolgozóinknak jó példát mutatva kell segíteniük a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Ezeket a célokat szolgálja mindenekelőtt az osztályfőnöki óra, amelynek tananyagába, témái közé mindez be van építve. Intézményünkben, a Házirend értelmében szigorúan tilos mindenféle, az egészségre káros élvezeti cikk (alkohol, kábítószer) fogyasztása és 18 évet be nem töltött tanulóknak a dohányzás. Mindezek az intézkedések nemcsak a törvény által ránk rótt előírások betartását jelentik, hanem egyértelműen a diákok egészségének megőrzését is szolgálják.
A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység Azoknak a tanulóinknak, akik nem képesek megbirkózni a tanórai feladatokkal, felzárkóztató jellegű egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokat szervezünk. Az ebbe bevonni kívánt tanulók szüleit az ellenőrzőben tájékozatja a szaktanár.
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az egészségügyi szolgálattal együttműködve biztosítjuk tanulóinknak a különböző szűrővizsgálatokon való részvételt. Ha egyes tanulók esetében szükséges, javaslatot teszünk nevelési tanácsadó igénybevételére. Iskolánkban lehetőség van menza igénybevételére, ahol a törvényben előírt feltételeknek megfelelő családok gyermekei térítési díjkedvezményben részesülnek. Iskolánk támogatja tanulóinkat különféle tanulmányi és sportversenyek nevezési díjainak átvállalásával és az utazási költségek térítésével. Az osztályfőnökök hatáskörüknél fogva az osztályközösséggel együttműködve dönthetnek a tanulói tankönyvtámogatások elosztását illetően. Az intézményünkbe felvételt nyert 9. évfolyamos tanulók, amennyiben 8. év végi bizonyítványuk átlaga 4,5 fölött van, a tankönyveiket ingyen kapják. Azok a tanulóink, akik a középiskola valamely évfolyamát kitűnő bizonyítvánnyal zárják, a következő évi tankönyvcsomagot térítésmentesen megkapják. A legrászorultabb tanulók is ingyen juthatnak tankönyvcsomaghoz, ám ezek a könyvek az iskola tulajdonában, a könyvtár állományában maradnak. A középiskola támogatja a középfokú állami nyelvvizsga megszerzését. • Ha a két tanítási nyelvű gimnáziumi osztály valamely tanulója angol nyelvből a 10. évfolyam félévéig, • ugyanezen képzés tanulója a második idegen nyelvből a 13. évfolyam végéig, • más, középfokú képzésünkben résztvevő diákunk a 12. évfolyam befejezése előtt bármely, nálunk tanított idegen nyelvből megszerzi az állami, vagy azzal egyenértékű, ’C’ típusú nyelvvizsga bizonyítványt, a középiskola átvállalja a sikeres vizsga vizsgadíját. Ha a tanuló anyagilag veszélyeztetett helyzetben van, jelezzük az illetékes polgármesteri hivatalnak.
A szülő, tanuló, iskola, pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei. Intézményünk teljes mértékben nyitott a szülők felé. Számukra a kapcsolattartás céljából az éves munkatervben meghatározott időpontokban (október, február, április) rendszeresen tartunk szülői értekezleteket. Októberben a legfontosabb téma a tanévkezdés tapasztalatai, az előre látható feladatok. A februári értekezleten értékeljük az első félévben elvégzett munkát, a tanulók magatartását, javaslatokat tehetünk az esetleges fejlődési, felzárkózási 11
lehetőségekre. Áprilisban tájékoztatjuk a szülőket gyermekük várható év végi eredményéről, felhívjuk figyelmüket az esetleges hiányosságok, lemaradások bepótlására. Más időpontokban, előzetes egyeztetés alapján a szülők felkereshetik az osztályfőnököt vagy szaktanárokat, illetve az iskola is kezdeményezheti a kapcsolatfelvételt. Ezeken a megbeszéléseken örömmel vesszük a diákok részvételét, ahol az ő véleményüknek is helyt adunk. Az iskola nyílt napok szervezésével segíti az általános iskolák végzős tanulóit pályaválasztásukban. Emellett szeretettel látjuk őket az általunk szervezett kulturális és sportrendezvényeinken is. Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségét segíti majd a minőségbiztosítási rendszer bevezetése, ahol megismerve a különböző érintett felek igényeit és elvárásait, hatékonyabb működést leszünk képesek megvalósítani. Az osztályfőnököktől fokozott figyelmet követel a tanulók tanulmányi munkájának és rendszeres iskolába járásának nyomon követése, hiányzásaik, mulasztásaik ellenőrzése. A pedagógusoknak és az iskolának egyaránt kötelessége a szülőket rendszeresen tájékoztatni a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és esetleges mulasztását illetően. A tájékoztatatás módja: minden második hónap végén az ellenőrzőbe írt osztályzatokat az osztályfőnök ellenőrzi, szükség esetén kiegészíti. Ugyanekkor a gyenge eredményekről írásban tájékoztatja az osztályfőnök a szülőket. Magatartási problémák, illetve igazolatlan vagy sok hiányzás esetén az SZMSZ-ben foglaltakkal összhangban kell eljárni. A szaktanárok által biztosított fogadóórákon a szülők tájékozódhatnak gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról. Szülői kérésre, megegyezés szerint, tájékoztatás kérhető a fogadóórától eltérő időpontban is.
12
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke Lásd Mellékletek!
13
Helyi tanterv A középiskola oktatási szerkezete a következőképpen néz ki: • szakközépiskolai képzés, kereskedelem-marketing-üzleti admnisztráció szakmacsoportos alapozás • hagyományos gimnáziumi képzés • speciális informatikai, gimnáziumi képzés • angol magyar két tanítási nyelvű gimnáziumi képzés • dolgozók középiskolája ( „E” osztály – esti tagozat, „L” osztály - levelező tagozat ) • érettségire épülő OKJ-s szakképzések Intézményünk a kerettantervre épülő helyi tantervet dolgozott ki. Az alábbiakban láthatjuk a fenti képzések részére tervezett tanóra-kiosztásokat, fölmenő jelleggel.
14
Óratervek
A kerettanterv alap óraterve
Heti óraszám évfolyamonként
Tantárgy 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem
2
2
3
3
1. idegen nyelv
3
3
3
3
2. idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
4
Informatika
2 2,5
2
1,5
2
2
Fizika
1,5
Biológia Kémia
2
2
Földünk és környezetünk
2
2
Ének-zene
1
1
Rajz és vizuális kultúra
1
1
Testnevelés és sport
5*
2
2
2
Osztályfőnöki óra
1
1
1
1
Emberismeret és etika
1
Bevezetés a filozófiába
1
Társadalomismeret
0,5
0,5
Tánc és dráma
0,5
0,5
Mozgókép és médiaismeret
0,5
0,5
0,5
0,5
1
1
Művészetek Szabadon tervezhető
1,5
1
4
5
Összes tanóra hetente/diák
30
30
30
30
* Az új Köznevelési Törvény 27. § mindennapos testnevelésről szóló rendelkezése alapján.
15
4 évfolyamos általános gimnáziumi képzés Az eszerint a tanterv szerint haladók egy olyan általános képzésben részesülnek, amely semmiféle szakosodást nem tartalmaz. A diák dönti el, hogy a 11. évfolyamon pluszban választott tantárgyak segítségével mely tudományterület felé akar orientálódni. Heti óraszám évfolyamonként
Tantárgy 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem
2
2
3
3
1. idegen nyelv
3
3
3
3
2. idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
4
Informatika
2
2
Fizika
2
2
2
1
2
2
Biológia Kémia
2
2
Földünk és környezetünk
1,5
2
Ének-zene
0,5
0,5
Rajz és vizuális kultúra
1
1
Testnevelés és sport
5*
2
2
2
Osztályfőnöki óra
1
1
1
1
Emberismeret és etika
1
Bevezetés a filozófiába
1
Társadalomismeret
1
Tánc és dráma
0,5
Mozgókép és médiaismeret
1
Művészetek
1
1
Szabadon választandó óra / Fakultáció, előkészítő /
4
4
29
30
Összes tanóra hetente/diák
27,5
28,5
* Az új Köznevelési Törvény 27. § mindennapos testnevelésről szóló rendelkezése alapján
16
Speciális informatikai képzés Ebbe a csoportba várhatóan azok jelentkeznek majd, akik kifejezetten érdeklődnek a számítástechnika iránt, és már rendelkeznek egy bizonyos szintű tudással, pld. ECDL vizsgával. A hozott tudás igazolása felvételi megírása útján történik.
Heti óraszám évfolyamonként
Tantárgy 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem
2
2
3
3
1. idegen nyelv
3
3
3
3
2. idegen nyelv
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
4
Informatika
4
4
3
3
Fizika
2
2
2
1
2
2
Biológia Kémia
2
2
Földünk és környezetünk
1,5
2
Ének-zene
0,5
0,5
Rajz és vizuális kultúra
1
1
Testnevelés és sport
5*
2
2
2
Osztályfőnöki óra
1
1
1
1
Emberismeret és etika
1
Bevezetés a filozófiába
1
Társadalomismeret
1
Tánc és dráma
0,5
Mozgókép és médiaismeret
1
Számítógépes grafika
1
1
Szabadon választandó óra /Fakultáció, előkészítő/
2
2
30
31
Összes tanóra hetente/diák
29,5
30,5
* Az új Köznevelési Törvény 27. § mindennapos testnevelésről szóló rendelkezése alapján
17
Postai ügyintéző képzés (4 év szakközépiskolai alapozó képzés + 1 év szakképzés) Heti óraszám évfolyamonként
Tantárgy 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
Történelem
2
2
3
3
Idegen nyelv I.
3
3
3
3
Matematika
3
3
3
4
Informatika
2
2
2
2
Fizika
2
2
2
1
2
2
Biológia Kémia
13.
2
2
Földünk és környezetünk
1,5
2
Ének-zene
0,5
0,5
Rajz és vizuális kultúra
1
1
Testnevelés és sport
5*
2
2
2
1
Osztályfőnöki óra
1
1
1
1
1
Társadalomismeret (és etika) Tánc és dráma
1 0,5
Szakmai orientációs elmélet
2
2
Szakmai orientációs gyakorlat
3
3
Gépírás
2
Marketing ismeretek
2 2
Biztosítási ismeretek
2
2
Postai alapismeretek
2
2
Szakmai ismeretek I.
10
Szakmai ismeretek II.
10
Jogi és ügyviteli ismeretek
2
Szakmai francia nyelv
1
Informatika II.
1
Összes tanóra hetente/diák
29,5
30,5
30
30
34
* Az új Köznevelési Törvény 27. § mindennapos testnevelésről szóló rendelkezése alapján
18
Angol-magyar két tanítási nyelvű képzés
Heti óraszám évfolyamonként
Tantárgy 9.
10.
11.
12.
13.
Magyar nyelv és irodalom
3
3
3
3
4
Történelem
1
2
2
3
3
Angol nyelv
18
5
5
4
4
3
3
3
3
3
4
2. idegen nyelv Matematika
2
3
3
Informatika
1
2
2
0,5
2
2
2
1
2
2
2
Fizika Biológia Kémia
2
2
Földünk és környezetünk
0,5
2
2
Ének-zene
0,5
0,5
Rajz és vizuális kultúra
1
1
Testnevelés és sport
5*
2
2
2
2
Osztályfőnöki óra
1
1
1
1
1
Emberismeret és etika
1
Bevezetés a filozófiába
1
Társadalomismeret Tánc és dráma
1
1
0,5
Mozgókép és médiaismeret
1
Művészetek
1
1
Célnyelvi civilizáció
2
2
1
1
2
2
30
31
Világtörténelem
1
1
1
Szabadon választandó óra /Fakultáció, előkészítő /
Összes tanóra hetente/diák
32
30,5
31
* Az új Köznevelési Törvény 27. § mindennapos testnevelésről szóló rendelkezése alapján.
19
4 évfolyamos levelező tagozatos képzés (felnőttek középiskolája)
A felnőttek középiskolája 9-12. osztályában feladatunk az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében.
Heti óraszám évfolyamonként
Tantárgy 9.
10.
11.
12.
0,5
0,5
0,5
0,5
Magyar irodalom
1
1
1
1
Matematika
1
1
1
1
Fizika
0,5
0,5
0,5
Kémia
0,5
0,5
0,5
Földünk és környezetünk
0,5
0,5
0,5
Biológia
0,5
0,5
0,5
Történelem
0,5
0,5
0,5
1
Művészeti ismeretek
0,5
0,5
0,5
0,5
Társadalomismeret
0,5
0,5
0,5
Anyanyelv/kommunikáció
Informatika
0,5
Filozófia/etika
0,5 0,5
Német nyelv
3
3
3
3
Szabadon tervezhető modulok
1
1
1
3
Összes tanóra hetente/diák
10
10
10,5
11
20
4 évfolyamos esti tagozatos képzés (felnőttek középiskolája)
A felnőttek középiskolája 9-12. osztályában feladatunk az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében.
Heti óraszám évfolyamonként
Tantárgy 9.
10.
11.
12.
Anyanyelv/kommunikáció
1
1
1
1
Magyar irodalom
2
2
2
2
Matematika
3
3
3
3
Fizika
1
1
1
Kémia
1
1
1
Földünk és környezetünk
1
1
1
Biológia
1
1
1
Történelem
1
1
1
2
Művészeti ismeretek
1
1
1
1
Társadalomismeret
1
1
1
Informatika
1
1
Filozófia/etika Német nyelv
3
3
3
3
Szabadon tervezhető modulok
2
2
2
3
Összes tanóra hetente/diák
18
18
19
16
21
Tantárgyi tantervek, a középszintű érettségi vizsga témakörei Külön, a folyamatos törvényi változások miatt, cserelapos rendszerben
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei • • • • • •
A tankönyv tartalmazza: a tantervben előírt ismeretanyagot; elégítse ki a didaktikai követelményeket; alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez. A tankönyv szolgálja eredményesen az adott osztálytípus, tagozat sajátos céljait A tankönyv (és egyéb segédlet) ára ne legyen magas.
Belépés és továbbhaladás feltételei az iskolában
Belépés a 9. évfolyamra A 9. évfolyamra beiratkozhat az a tanuló, aki • az általános iskola 8. évfolyamát sikeresen elvégezte; • az előzetes egészségügyi alkalmassági vizsgán részt vesz; • a felvétel naptári évében a 18. életévét nem töltötte be. A különböző iskolatípusba (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) való bekerüléshez szükséges tanulmányi átlagot évente a felvételi tájékoztatóban teszi közzé az intézményvezetés.
Belépés a szakképző évfolyamra A szakképző évfolyamra beiratkozhat az a tanuló, aki • a felvétel naptári évében 16. életévét betöltötte, de a 22. életévét még nem; • a választott OKJ szakma felvételi követelményeinek eleget tesz. Azoknak a tanulóknak, akik 9-10. évfolyamon nem tanultak orientációs tárgyakat, különbözeti vizsgát kell tenniük az első tanévben október végéig ezen tárgyak anyagából.
Belépés a levelező tagozatra A levelező tagozatos gimnáziumba beiratkozhat, aki • alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik; • tankötelezettsége megszűnt. Továbbhaladás az iskolában A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az iskola helyi tanterve által előírt tanulmányi követelményeket és továbbhaladási feltételeket teljesítette, a tanév során az órákról való hiányzásainak mértéke egy tantárgyból sem haladja meg a 30 %-ot. A tanuló nem tehet javítóvizsgát, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja:
22
•
ha a tanév végén kettőnél több elégtelen osztályzata van.
Speciális csoportbontási elvek A 2004-2005-ös tanévben kísérleti jelleggel újszerű, a mi intézményünknél eddig még nem alkalmazott csoportbontási elvet kívánunk alkalmazni, ami segíthet csökkenteni • A három nappali tagozaton fölvett osztály esetében - kiemelve a két tanítási nyelvű osztályt – a 9. A-B osztályunknál, mivel angol nyelvet mindenki tanul, 4 angol nyelvi csoportot kívánunk kialakítani egy előzetes (szeptember első hetében elvégzett) tudásszint-mérés alapján. A tanulók 4 csoportba kerülnek, 4 pedagógus tart egyszerre angol nyelvi órát a 9. A-B osztály részére, azaz idegen nyelv oktatása során a klasszikus osztálykeretek felbomlanak. Ugyanezt az eljárást követjük a másik két idegen nyelv kapcsán (német, francia) azzal a különbséggel, hogy mind franciából, mind pedig német nyelvből kétkét csoport alakul két-két pedagógus vezetésével. • Levelező tagozaton csak – jellegéből adódóan - a német nyelv oktatásának van reális lehetősége. • Az érettségire épülő képzésünknél, mivel minden szakirányunk az informatika köré szerveződik, csak angol nyelv oktatása ésszerű. • Tapasztalataink szerint a magyar nyelvtan és a matematika olyan kritikus tantárgyak, ahol mindenképpen pluszmunkát igényel pedagógusaink részéről az inhomogenitások csökkentése. Ennek segítése céljából szeptember első hetében felmérőket írnak a 9. A-B osztály tanulói matematikából és magyar nyelvtanból, és a klasszikus osztálykereteket felbontva mindkét tárgyból egész osztályméretű csoportok alakulnak ki a mutatott tárgyi tudásukat tekintve („jobbak-gyengébbek”).
23
Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei Az iskola beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei; a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái; az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súly; az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Irányadónak tekintjük a Kt. módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. törvény 70.§ - át.
(1)
• • • • •
Folyamatosság, rendszeresség Korrektség Igényesség Objektivitás és empátia egészséges aránya A tanulói önkontroll fejlesztésének igénye (2)
• • • • • •
a.
• • • • •
A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei
Számonkérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem a tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás-képesség-teljesítmény egységében kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze ( és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. (3)
• •
Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei
Az értékelés fajtái
Folyamatos
A folyamatos értékelés funkciói: Visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében Jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előremeneteléről A folyamatos értékelés fajtái: Órai értékelés ( szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére) Szóbeli felelet értékelése Gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban ( készségtárgyakbeli teljesítmény értékelésére) Írásos értékelés ( írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok ) Szülőknek ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményről b.
Félévi és tanév végi
24
•
• •
Félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő–e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket. Év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A félévi és év végi értékelés összhangban kell hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. (4)
a.
• • • • • • • • •
•
Fajtái
Szóbeli feleltetés Házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése Írásbeli számonkérési formák: Írásbeli felelet (egy anyagrészből) Beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése Röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból) Dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből) Témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő) A tanuló produktumának ( pl. rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése b.
• •
Az ellenőrzés
Funkciói
Folyamatos munkára készteti a tanulókat Folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről A tanulók reális önértékelésének eszköze (5)
Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe súlya
A számonkérési, értékelési formák ( szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények vizsgarendszere az írásbeli számonkérési formákat részesíti előnyben: ezen belül is a tesztvizsgát, amely a magyar oktatási rendszerben eddig nem volt szokásos. A tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli ezen a téren. Ugyanakkor a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. a.
• • • •
Elvek
Bejelentés nélkül témazáró dolgozatot nem íratunk. Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot. A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni, illetve tehetnek. Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni
25
• • • •
az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is , hogy megtanítjuk a diákokat az információ hordozók használatára. A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül ( két hét) értékelni javítani kell: ellenkező esetben annak - fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „ Jegyszerző” funkciója mögött Az értékelésre beadott tanulói munkák ( házi dolgozatok stb.) a tanuló „ szellemi termékei”, azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg a tanár A tanulót tájékoztatni kell arról, hogy melyik tantárgyi füzetüket, jegyzetüket kérheti el, szedheti be a tanár. (6)
a.
• • • •
• • •
Céljai
Újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat Készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat Önálló kutatómunkát végezni valamely témában Alkotómunkát végezni valamely témában b.
• •
A házi feladat kitűzésének elvei és gyakorlata
Elvek
Házi feladatot öncélúan nem adunk. A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulóknak naponta 5 – 7 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. A házi feladatot mindig részben vagy teljesen ellenőrizni kell. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás oka szerint. (7)
a.
A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái
A magatartás fogalma
A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a tartás, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet.
26
b.
• • • • •
A tanuló magatartás jegyében kifejezésre jut: Az iskolába járási fegyelme Társaihoz való viszonya Beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken A tanuló korábbi magatartásához képest történt változás Óra alatti magaviselet A szorgalom fogalma: a tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitása, érdeklődés. c.
• • • • •
A szorgalomjegy kialakításának elvei
A tanuló szorgalom jegyében kifejezésre jut: A tanuló tudás iránti igénye A tanuló képességéhez mért teljesítménye A tanuló feladattudata A tanuló részvétele az órák menetében A tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat) d.
• • • •
A magatartás jegy kialakításának elvei
A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei
Az abszolút teljesítmény helyett relatív, tehát a képességekhez mért teljesítmény minősítésének eszköze Az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembe vételével minősíthető A szorgalom jegyben tükröződnie kell a változásnak A szorgalom jegytől – amennyire csak lehet – el kell különíteni a magatartás jegyet
e.
A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái:
(8)
• • •
A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk Kiemelkedő teljesítmény jutalma szóbeli és írásbeli dicséret
(9)
• • • • •
Folyamatos minősítés
Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása
A tanuló önértékelésének figyelembe vételével A Diákönkormányzat javaslatot tesz az osztályfőnöknek Az osztályfőnök a tanulók, az osztályközösség által elfogadott saját minősítésükre vonatkozó javaslatát figyelembe véve kialakítja javaslatát Az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt A döntést vitás esetben az osztályfőnök hozza meg
27
Egészségnevelési és környezeti nevelési program (1)
Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja
Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat : tegyenek saját egészségük érdekében. Az egészségvédelem kiemelt témakörei: • Az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók • A társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései • Az egészségre káros hatások ( helytelen táplákozás, inaktív életmód ) • Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció • Az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése • Az egészségérték tudatosítása (2)
Helyzetleírás
Az hogy egy diák mit tart értéknek, az első sorban a családtól függ, és ezt az iskola csak közvetve és csekély mértékben tudja befolyásolni. Napjainkra jellemző, hogy a pubertástól a szociális befolyásolás ereje áthelyeződik a kortárs csoportra, és ezzel együtt a deviáns hatások és a média befolyása is megnő. A zaklatott, túlhajszolt életmód velejárója a rendszertelen táplálkozás. A táplálkozás ahelyett, hogy élvezetes, megtervezett napirendi pont lenne a családok életében, kapkodva végrehajtott kötelező penzum: a kultikus élvezet, a könnyen elérhető, kevés idő alatt, kevés eszközzel elfogyasztható egyhangú táplálékfelvétellé silányul. A település helyzetéből adódik, hogy tanulóink természet-közeli életet élnek. Ez jótékony hatással van mind az egészségükre, mind a természetről alkotott képükre, ismereteikre. (3)
Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok:
• Iskolai étkeztetés • Mindennapos testmozgás • A személyiség fejlesztése • Az antihumánus szenvedélyek elleni küzdelem, drogprevenció Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A droghoz kétféle okból nyúlnak az emberek: az egyik a kaland, a kockázatkeresés, azért, hogy jól érezzék magukat, a másik csoport, aki valamilyen lelki bajára keres gyógyírt, ezek az „öngyógyítók”. Iskolánkban fel kell mérni a drogokkal kapcsolatos ismereteket, érintettséget a diákok között (attitűd-vizsgálat) A bővebb ismeretekkel rendelkező, felvilágosult, az egészségről, a szexualitásról, az antihumánus szenvedélyekről nyíltabban beszélő fiatalokra megerősítő és kompetencianövelő módszerekkel kell hatni, a negatív hangadókra inkább információ-átadó és ártalomcsökkentő módon, a visszafogottabb, gátlásosabb gyerekekre fejlesztő, támogató, státuszteremtő hatást kell gyakorolni. Az elsődleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotban. Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott benső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális, illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető
28
körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában, megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programját. A pubertás kortól kezdve nagyon fontos a kortárs csoport befolyása, amit a drogprevenciós munkában is fel tudunk használni. A drogprevenció lehetséges színterei: • Iskolai programok o Tanórai foglalkozások o Szaktárgyi órák témafeldolgozása o Osztályfőnöki órák • Konkrét témakörök, esetleg külső előadó meghívása o Tanórán kívüli foglalkozások o Délutáni szabadidős foglalkozások • Szülői értekezletek • Értekezletek, esetmegbeszélések, tréningek – pedagógusoknak • Iskolán kívüli rendezvények
29
Minőségirányítási Program
30
Szakmai Program
31
