91
HELYI TANTERV TARTALOMJEGYZÉKE _____________3 Belépı tevékenységformák_______________________________________________ 8 A továbbhaladás feltételei _______________________________________________ 8 Belépı tevékenységformák_______________________________________________ 9 A továbbhaladás feltételei _______________________________________________ 9 Matematika 1. osztály___________________________________________________ 9 Matematika 3. osztály /új keret/ __________________________________________ 9 Számtan, algebra______________________________________________________ 10 Geometria, mérés _____________________________________________________ 10 Valószínőség, statisztika ________________________________________________ 10 Matematika 4. osztály /új keret/ _________________________________________ 11 Számtan, algebra _____________________________________________________ 11 Számtan, algebra______________________________________________________ 11 Sorozatok, függvények _________________________________________________ 11 Sorozatok, függvények _________________________________________________ 11 Ének ________________________________________________________________ 12 A továbbhaladás feltételei 3. osztály______________________________________ 12
Követelmények ________________________________________________________ 16 Technika ___________________________________________________________ 18 A továbbhaladás feltételei 3. osztály______________________________________ 19 A továbbhaladás feltételei 4. osztály______________________________________ 19 II. Kivitelezés _________________________________________________________ 20 Magyar Irodalom _____________________________________________________ 20 Tantárgyi követelmények a tanév végén 3. osztály __________________________ 20 A továbbhaladás feltételei 4. osztály /új keret/_____________________________ 21 Idegen nyelv 4. osztály /új keret/ _________________________________________ 22 A továbbhaladás feltételei ______________________________________________ 22 A tanulók értékelése során alkalmazott szavak jegyzéke az 1 – 6. évfolyamon ________ 22 A magatartás értékelésének szempontjai __________________________________ 25 A szorgalom értékelésének szempontjai ___________________________________ 26 elégséges _______________________________________________________________ 27 Belépı tevékenységformák______________________________________________ 30 A továbbhaladás feltételei ______________________________________________ 30 Belépı tevékenységformák______________________________________________ 31 A továbbhaladás feltételei ______________________________________________ 31
91
Matematika 1. osztály__________________________________________________ 31 Matematika 3. osztály /új keret/ _________________________________________ 31 Számtan, algebra______________________________________________________ 32 Geometria, mérés _____________________________________________________ 32 Valószínőség, statisztika ________________________________________________ 32 Matematika 4. osztály /új keret/ _________________________________________ 33 Számtan, algebra _____________________________________________________ 33 Számtan, algebra______________________________________________________ 33 Sorozatok, függvények _________________________________________________ 33 Sorozatok, függvények _________________________________________________ 33 Ének ________________________________________________________________ 34 A továbbhaladás feltételei 3. osztály______________________________________ 34
Követelmények ________________________________________________________ 38 Technika ___________________________________________________________ 40 A továbbhaladás feltételei 3. osztály______________________________________ 41 A továbbhaladás feltételei 4. osztály______________________________________ 41 II. Kivitelezés _________________________________________________________ 42 Magyar Irodalom _____________________________________________________ 42 Tantárgyi követelmények a tanév végén 3. osztály __________________________ 42 A továbbhaladás feltételei 4. osztály /új keret/_____________________________ 43 Idegen nyelv 4. osztály /új keret/ _________________________________________ 44 A továbbhaladás feltételei ______________________________________________ 44 A tanulók értékelése során alkalmazott szavak jegyzéke az 1 – 6. évfolyamon ________ 44 A magatartás értékelésének szempontjai __________________________________ 47 A szorgalom értékelésének szempontjai ___________________________________ 48 Kommunikációs szándékok ____________________________________________________
50
A továbbhaladás feltételei ______________________________________________ 51 Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez _______________________ 51 Fejlesztési követelmények _____________________________________________ 53 Kommunikációs szándékok ______________________________________________ 53 Fogalomkörök ________________________________________________________ 53 A továbbhaladás feltételei______________________________________________ 54 Íráskészség ___________________________________________________________ 54 Kommunikációs szándékok ______________________________________________ 54 Olvasott szöveg értése __________________________________________________ 56 Kommunikációs szándékok ______________________________________________ 56
91
Kommunikációs szándékok ______________________________________________ 57 Beszédkészség ________________________________________________________ 59 Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez_________________________ 59
HELYI TANTERV I. Általános alapelvek 1. Az iskolában tanított tantárgyak 2.Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, MINİSÍTÉSE A MAGYAR NYELV TANTÁRGY KÖVETELMÉNYEI ALAPJÁN
2. OSZTÁLY
Jó (5), (4) A tanuló - ismeri a magyar ábécé, megkülönbözteti és megnevezi a hangok fajtáit: a magán- és mássalhangzókat: - ismeri a szó szótag, hang, betőformát; -ismeri a szótı és toldalék fogalmát, elsısorban ragos fınevek esetében felismeri és megnevezi a szó tövét és toldalékát; - felismeri és megnevezi az egyszerő mondat fajtái közül a kijelentı és kérdı mondatot; - képes egyszerő, kérdı és kijelentı mondatot alkotni, átalakítani önállóan; - pótolni tudja a megfelelı mondatvégi írásjeleket a kijelentı és a kérdı mondat esetében; - írás közben tudatosan és önállóan használja a mondat
Megfelelı (3) - ismeri a magyar ábécét, megkülönbözteti a hangok fajtái: a magán- és mássalhangzókat;
Gyenge (2) - ismeri a magyar ábécét, megkülönbözteti a hangok fajtáit: a magán- és mássalhangzókat;
-ismeri a szó, szótag, hang, bető fogalmát; -szótı és toldalék felismerésében bizonytalan, önállótlan;
-
szótı és toldalék felismerésére tanítói segítséggel képes;
- pótolni tudja a mondatvégi írásjeleket a kijelentı és a kérdı mondatok esetében;
-
segítséggel felismeri a kijelentı és kérdı mondatot;
-
- a mondatvégi írásjelek pótlására tanítói segítséggel képes;
-egyszerő esetben felismeri és megnevezi az egyszerő mondat fajtái közül a kijelentı és a kérdı mondatot;
írás közben állandóan használja a mondatkezdı nagybetőt és a
91
kezdı nagybetőt és a mondatvégi írásjeleket; -helyesen jelöli a magán és mássalhangzók hosszúságát a begyakorolt szavak körében; - - helyesen jelöli a j hangot a begyakorolt szavakban (30-40 j vagy ly-t tartalmazó szó); - helyesen jelöli a kiejtéstıl eltérı hangkapcsolatokat a begyakorolt szavak esetében; - ismeri és helyesen alkalmazza az elválasztás - szabályait; - a betőket helyesen alakítja és kapcsolja; - írástempója az életkornak megfelelı (percenként kb. 25 bető írása) - képes öt- hat soros szöveg hibátlan másolására, rövid mondatok tollbamondás utáni hibátlan, vagy egykét nem súlyos hibával történı leírására, ha azt látási és hallási megfigyelés elızte meg; - másolás, tollbamondás és emlékezetbıl való írás után betőtévesztés, betőkihagyás, betőcsere nélkül ír; - -írásmunkáját önállóan tudja javítani helyesírási, írástechnikai szempontokból;
mondatvégi írásjeleket; -a magán- és mássalhangzók hosszúságának és a j hangnak jelölését, a begyakorolt szavak körében többször elvéti, hibáit tanítói utasításának megfelelıen javítja; (kb.20-30 j hangot tartalmazó szó helyes írásmódját tudja) - a kiejtéstıl eltérı hangkapcsolatok jelölésében bizonytalan, gyakran elvéti azokat; - idınként vét az elválasztási szabályok alkalmazásában, a többtagú szavak elválasztásában önállótlan;
-írás közben önállóan használja a mondatkezdı nagybetőt és mondatvégi írásjeleket; - a magán- és mássalhangzók hosszúságának és a j hangnak jelölését a begyakorolt szavak körében gyakran elvéti, hibáit tanítói segítséggel javítani tudja; (kb. 20 j hangot tartalmazó szó helyes írásmódját tudja)
-
- a betőket helyesen alakítja és kapcsolja; - írástempója az életkornak megfelelınél kissé lassabb; - képes öt-hat soros szöveg másolására néhány hibával; rövid mondatok tollbamondás utáni leírására (látási és hallási megfigyelés után) kevés hibával, hibáit tanítói utasításra javítani tudja; - másolás és tollbamondás során írásban ritkán betőcsere, betőtévesztés, betőkihagyás fordul elı, melyet ellenırzés után javítani képes; - írásmunkáját tanítói utasítással önállóan tudja javítani helyesírási, írástechnikai szempontbók;
-
gyakran vét az elválasztási szabályok alkalmazásában; a betőket helyesen alakítja és kapcsolja; -Írástempója az életkornak megfelelınél kissé lassabb;
-
képes összefüggı (5-6 soros) szöveg, mondatok másolására soronként legfeljebb 1-2 hibával, melyeket tanítói utasításra javítani tud; tollbamondás során ( látási és hallási megfigyelés után) gyakran vét hibát, melyet tanítói segítséggel képes javítani;
-
másolás és tollbamondás során írásban néhányszor betőcsere, betővetés, betőkihagyás fordul elı, melyet tanítói figyelmeztetésre javítani képes;
-
-írásmunkáját csak tanítói segítséggel tudja javítani helyesírási, írástechnikai
91
szempontból;
A továbbhaladás feltételei-nyelvi és helyesírási ismeretek
2. ÉVFOLYAM Az ábécé ismerete. A magán- és mássalhangzók felismerése, rövid és a hosszú hangok megkülönböztetése szóban és írásban. Szavak Szószerkezetek, két-három mondat helyes leírása másolása, tollbamondásra. A kiejtéssel megegyezıen írt rövid szavak biztos helyesírás. A j hang biztos jelölése a tanulók által gyakran használt 20 szóban. Az egyszerő szavak megfelelı elválasztása. Mondatkezdés nagybetővel, szavakra tagolás segítséggel. Hibajavítás tanítói irányítással.
3.ÉVFOLYAM 4.ÉVFOLYAM A beszélı szándéka szerint A mondat kezdése megkülönböztetni és nagybetővel. A mondatfajták megnevezni a megnevezése konkrét mondatfajtákat. Az igék, esetekben. Záró írásjelük fınevek melléknevek használata. A szavak felismerése, szófajuk szófajának, az egyalakú megnevezése, toldalékos szótöveknek és a tanult alakban is. A tanult toldalékok fölismerése, a tulajdonnevek kezdése toldalékos alakok megfelelı nagybetővel. A helyesírása. Az igealak, az szövegkörnyezetnek igeidı felismerése, az ige és megfelelıen használni az az igekötı kapcsolatának igeidıket és az igekötıket. A helyesírása. A tulajdonnevek korosztály szókincsében tanult eseteinek nagybetős megtalálható, kiejtésők kezdése. A többes szám szerint írandó szavak fölismerése, a melléknév, a helyesírása. Egyszerő szavak határozatlan számnév elválasztása önállóan. A j fokozott alakjának helyes hang helyes jelölése 25-30 írásmódja. Nem vét szóban. A szöveg tagolása elválasztási hibák. Tanítói mondatokra, a mondatkezdés javítással vagy tanulói és – zárás jelölése. A önellenırzéssel feltárt hibák mondaton belül a szavak javítása segítséggel. elkülönítése. Rendezett olvasható írás a margó a bető- és szótávolság megtartásával.
3.3.2 • Mennyire képes szóbeli és írásbeli közléseit az értelmi szabályozás alá rendelni? jeles
Jó
közepes
elégséges
91
A tanuló szóban 10-12 mondatos összefüggı szöveget tud alkotni él ményeirıl, megfigyeléseirıl, személyesen átélt eseményekrıl,
olvasmányairól lényegretörıen és folyamatosan számol be, tud meghatározott beszédhelyzetekhez alkalmazkodni, valamint az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni vázlat alapján,
A tanuló szóban 8-10 mondatos összefüggı szöveget tud alkotni vizuális élményeirıl, megfigyeléseirıl, személyesen átélt eseményekrıl,
A tanuló szóban 6-8 mondatos összefüggı szöveget tud alkotni vizuális élményeirıl, megfigyeléseirıl, személyesen átélt eseményekrıl,
A tanuló szóban 5-6 mondatos összefüggı szöveget tud alkotni vizuális élményeirıl, megfigyeléseirıl, személyesen átélt eseményekrıl szükség esetén tanítói segítséggel.
összefüggı mondatokkal számol be olvasmányok tartalmáról, tud meghatározott beszédhelyzetekhez alkalmazkodni, valamint az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni vázlat alapján,
összefüggı mondatokkal számol be olvasmányok tartalmáról, az olvasottak tartalmát tanítói segítséggel tudja tömöríteni, részletezni vázlat alapján,
az olvasmányok tartalmáról vázlat alapján képes beszámolni, szükség esetén tanítói segítséggel,
6-8 mondatos egy oldalnyi elbeszéelbeszélı fogalmazást ké8-10 mondatos lı fogalmazást készít szít személyes élmé- elbeszélı fogalmazást személyes élményeiszemélyes rıl megfigyeléseirıl nyeirıl, megfigyelé- készít seirıl vagy elképze- élményeirıl, megfi- vagy elképzelés gyeléseirıl vagy ellés alapján. alapján. képzelés alapján.
a fogalmazások elkészítésekor önállóan alkalmazza a szövegalkotás szabályait (anyaggyőjtés, a cím rendezı szerepének érvényesítése a mondanivaló kifejtésében, tagolás, a kifejtés sorrendje, párbeszéd),
alkalmazza
a fogalmazások elkészítésekor önállóan alkalmazza a szövegalkotás szabályait (anyaggyőjtés, a cím rendezı szerepének érvényesítése a mondanivaló kifejtésében, tagolás, a kifejtés sorrendje), de bizonytalan a párbeszéd alkalmazásában,
törekszik a mőfajnak a témának megfelelı a nyelvi – stilisztikai
a fogalmazások elkészítésekor idınként vét a szövegalkotás szabályai ellen, de hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.
5-6 összefüggı, értelmes mondattal tud személyes élményeirıl, megfigyeléseirıl fogalmazást készíteni.
a fogalmazások elkészítésekor többször vét a szövegalkotás szabályai ellen, de hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.
91
mőfajnak, a témának, eszközök alkalmazáaz olvasónak sára. megfelelı nyelvi-stilisztikai eszközöket (szemléletes, választékos kifejezések, rokon értelmő szavak).
4. osztály Megfigyelési szempontok: • Érezhetı-e a tanuló fogalmazásaiban a tématartás, a gondolatmenet logikus építése, a rész és egész helyes viszonya, a nyelvi megformáltság igényességére való törekvés? • Felismeri-e a tanuló a különbözı szövegtípusokat és formákat jellemzıik alapján? Képes-e azokat maga is alkalmazni? jeles
közepes A tanuló A tanuló A tanuló olvasmányokról, olvasmányokról, sza- olvasmányok tartalszabadon választott badon választott vagy máról,szabadon vagy adott témáról adott témáról szóban választott vagy adott szóban elbeszélı elbeszélı vagy leíró témáról néhány vagy leíró szöveget szöveget tud alkotni, mondatos összefüggı tud alkotni, szükség a szöveget alkot, esetén párbeszédet is párbeszéd alkalmaz, alkalmazásában bizonytalan, képes szövegek a szövegek tartala szövegek tartalmának lényegre mát lényegre tartalmának lényegre szőkítésében, illetve szőkítve, szükség szőkítésében, illetve részletezésében szerészletezésében néha bizonytalan, de rint részletezve bizonytalan, tanítói elmondani, segítséggel tudja javítani,
legalább másfél oldal terjedelmő fogalmazást ír elbeszélı, leíró vagy levél formában, önállóan készített vázlat alapján is,
Jó
egy – másfél oldal terjedelmő fogalmazást ír elbeszélı, leíró vagy levél formában, önállóan készített vázlat alapján is,
elégséges A tanuló olvasmányok tartalmát összefoglalja néhány értelmes, összefüggı mondattal,
szövegek tartalmának lényegre szőkítését, illetve részletezését tanítói segítséggel oldja meg,
közös elıkészítés közös elıkészítés után 6-8 értelmes, összefüggı mondatot után 8-12 mondatból álló alkot elbeszélı, leíró szöveget alkot vagy levél formában, elbeszélı, leíró vagy levél formában,
91
alkalmazza a mőfajnak, a témának, az olvasónak megfelelı nyelvistilisztikai eszközöket (szemléletes, választékos kifejezések, rokon értelmő szavak, jelzıs szerkezetek, hasonlatok),
törekszik a mőfajnak, a témának megfelelı nyelvi – stilisztikai eszközök alkalmazására,
Szokásává vált a fogalmazások tartalmi és helyesírási szempontú ellenırzése, javítása.
képes a fogalmazások tartalmi és helyesírási szempontú ellenırzésére, javítására a figyelem ráirányításával.
a a fogalmazások tartal- Használja mi és helyesírási szem- helyesírási szótárt. pontú ellenırzését, javítását tanítói segítséggel tudja elvégezni.
A tanmenet heti 3 órában dolgozza fel a kötelezı tartalmakat. Ezen belül számos lehetıség kínálkozik az egyes témák súlyozására, a hagyományoknak megfelelı testnevelést tanító nevelıi személyiséghez, a tanulók érdeklıdési köréhez közel álló mozgásféleségek tanítására. Az oktatás során a 3-4. osztályos testnevelés tanításánál vegyük figyelembe az alábbi szövegrészben megjelölt belépı tevékenységi formákat. A továbbhaladás feltételeit: 3. évfolyam Évi óraszám: 92 Belépı tevékenységformák A rendgyakorlatoknál az egyöntető végrehajtás fokozatos kialakítása, az utasítások késlekedés nélküli végrehajtása. Az alapvetı gimnasztikai alapformák pontos végrehajtása. A továbbhaladás feltételei Vezényszavak ismerete, a rendgyakorlatok végrehajtása. Az alapvetı gimnasztikai alakformák követése. Elfogadható mozgásminta reprodukálása a rajtolás, ugrás, és dobás végrehajtása során, megfelelı kísérletek a kúszás, mászás, támasz és függés feladatainak teljesítésére. Örömmel vegyen részt a testnevelési játékokban. A test-test elleni küzdelem elfogadása. Biztonságos viselkedés mellmagas vízben. 4. osztály Évi óraszám: 92
91
Belépı tevékenységformák Az óraszervezés szempontjából szükséges foglalkozási formák fegyelmezett és az életkornak megfelelı alakisággal történı végrehajtása, a testnevelési órán megkívánt szokásrend betartása. A tanult gimnasztikai gyakorlatokból összeállított mozgások pontos és folyamatos végzése, a ritmus és a mozgás összhangjának megteremtése, mászás rúdon vagy kötélen. A továbbhaladás feltételei Az óraszervezés szempontjából fontos rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása. Részvétel a közös gimnasztikában. Mászás kötélen 2-3 fogással. A futás, az ugrás és a dobás feladatok elfogadható végrehajtása. A támasz-, függı- és egyensúlygyakorlatok teljesítése. Részvétel a testnevelési és sportjátékokban. Biztató kísérletek a tanult úszásnemben.
Matematika 1. osztály Az elsı osztályos továbbhaladás feltételeire: - a különbözı elemek adott szempontok szerinti válogatása, összehasonlítása, - 20-as számkörben tárgyak meg- és leszámlálása, - a számjegyek olvasása, írása, alkalmazása, - több, kevesebb, ugyanannyi, kisebb, nagyobb relációk értelmezése, - darabszám, sorszám, - páros, páratlan számok megkülönböztetése, - számszomszédok megnevezése, - egy- és kétjegyő számok jelölése egyesével beosztott számegyenesen, - biztos mőveletfogalom, és mőveletvégzés a 20-as számkörben (összeadás, kivonás, bontás, pótlás) - egyszerő szöveges feladatok értelmezése, megjelenítése rajzzal és mővelettel, megoldásuk.
Matematika 2. osztály A továbbhaladás feltételei: Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerő feltételek szerint. Biztos számfogalom 100-ig. Számok írása, olvasása. Tájékozottság a tízes számrendszerben. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti rendjük. Darabszám, sorszám, mérıszám. Az alapmőveletek (maradékos osztás is) értelmezése tevékenységgel, megoldásuk szóban. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. Számok közötti kapcsolatok megjelenítése mővelettel. Szövegesek értelmezése, megoldása. Sorozatok képzése, folytatása. Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabványmértékegységek ismerete, használata.
Matematika 3. osztály /új keret/ Sorozatok, függvények
91
A továbbhaladás feltételei Egyszerő sorozatok szabályának megállapítása. Egyszerő sorozat folytatása. Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között. Számtan, algebra Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Biztos számfogalom 1000-es számkörben. Számok írása, olvasása 1000-ig. Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete. Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. Mőveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. Az alapmőveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban. Számtan, algebra Egyszerő nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése behelyettesítéssel.
kis
véges
alaphalmazon
Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. A számítások helyességének ellenırzése és az eredmény értelmezése. Geometria, mérés Testek építése modellrıl. Síkidomok elıállítása tevékenységgel. Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével. Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérıszám kapcsolatának megállapítása. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása. Valószínőség, statisztika A továbbhaladás feltételei A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján.
91
Matematika 4. osztály /új keret/ Számtan, algebra Számfogalom 10000-es számkörben Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása. Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete. A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. Szóbeli és írásbeli mőveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenırzés eszközként való alkalmazása. A helyes mőveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapmővelet körében.
Számtan, algebra Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. Szöveges feladatok megoldása. A megoldási algoritmusainak alkalmazása. Sorozatok, függvények A továbbhaladás feltételei Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerő formában. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között. Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. Szöveges feladatok megoldása. A megoldási algoritmusainak alkalmazása. Sorozatok, függvények A továbbhaladás feltételei
91
Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerő formában. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között.
Ének A továbbhaladás feltételei
2. osztály
Éneklés 20 magyar népi mondóka, népi játék, népdal, mődal, rokon népek dalainak csoportos éneklése emlékezetbıl. Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete. Tanult népszokások ismerete. Kifejezı éneklés. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Együttmőködés csoportos éneklésben, népi játékban. Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelrıl.
Zenehallgatás Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése egymástól.
Improvizáció Saját név megjelenítése (ritmikai és dallami).
Zenei olvasás – írás, zenei ismeret A tanult ritmusértékek (negyed, negyed szünet, páros nyolcad, fél érték és szünet jele) felismerése és megszólaltatása kottaképrıl. A vonalrendszer ismerete. Tudjon dalritmust és a már tanult pentaton relációkat olvasni és kottába írni tanári irányítással. A továbbhaladás feltételei 3. osztály
Éneklés További 10 – a „Tartalom” címszó alatt felsorolt – dal közös éneke emlékezetbıl. Tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazása tanult dalokban.
Zenehallgatás Az újonnan megismert hangszerek megnevezése hangzás alapján. Kórustípusok hallás utáni felismerése.
91
Improvizáció Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése (motivikus szerkezető). Zenei olvasás – írás, zenei ismeret Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Megismert dallamrelációk felismerése kottaképrıl.
A továbbhaladás feltételei 4. osztály Éneklés
Emlékezetbıl: további 10 – ezen belül 1 – 1 a „Tartalom” címszó alatt új rétegekbıl – dallam közös éneklése. A Himnusz éneklése pontos szöveggel. Zenehallgatás
A meghallgatott zenés mesék felidézése. Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. Tanult népdalok felismerése zenemővekben, feldolgozásokban. Improvizáció
Ritmussor szabad- és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem terjedelemben). Zenei olvasás – írás, zenei ismeret
Tudjon ismert dalokat tanári segítséggel szolmizálni. A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképrıl, hármas ütemben is. Tudjon dalrészleteket olvasni és kottába írni tanítói segédlettel. Xxxxxxxxxxxxxxxxxx
Környezetismeret A továbbhaladás feltételei 2. osztály A közoktatás kiemelt céljai a következıkben fogalmazódnak meg: Az oktatásban és a nevelésben arra kell törekedni, hogy az ember olyan személyiséggé
91
váljék, aki életigenlı, bizakodó, örülni tud, konfliktusokat feloldani képes, aki a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és világképpel rendelkezik, alkotó és kritikus gondolkodásban személyes döntésen nyugvó világnézet kialakítására képes, akinek számára fontosak a magyar és az európai kultúra erkölcsi értékei, akiben a szellemi értékek a jellemerısséget szolgáló testi edzettséggel párosulnak, aki saját és társai munkáját és eredményeit megbecsüli, aki a másik ember személyiségét elfogadni képes, aki szolidáris a hátrányos helyzetőekkel, együttmőködésre, felelıs és önálló feladatvégzésre kész, aki szereti családját és hazáját, érte cselekvésre és áldozatra is kész, aki a más népeket megbecsüli, és békében kíván azokkal élni, aki ismeri szőkebb közössége és az ország múltját, gazdasági, politikai és kulturális helyzetét, és a gazdasági és szellemi fejlıdést elımozdítani képes, aki a pillanatnyi érdekek és a jövıt biztosító értékek között különbséget tud tenni, aki tevékeny, alkotó emberként kívánja élni az életét.
91
91
A tanulók értékelése, minısítése a szóbeli és írásbeli szövegalkotás követelményei alapján
3. osztály Megfigyelési szempontok: • Olvasmányokról lényegretörıen és folyamatosan tud-e beszámolni? • Írásbeli szövegalkotása megfelel-e a tartalmi, terjedelmi, nyelvi és formai követelményeknek? Megfigyeléseirıl, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján! Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel! Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képrıl. Ismert témakörben csoportosítson megadott szempontok szerint! Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket! Használja helyesen a napszakok nevét! Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemzı idıjárási jelenségeit! Mutasson be a tanult élılények közül egyet, sorolja fel jellemzı jegyeit! Tájékozódjon jól saját testén! Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentı (elıtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket! Nevezze meg otthona és az iskola között lévı legfıbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját! Ismerje lakóhelye fıbb jellegzetességeit! Ismertessen egyet a település hagyományai közül! Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén!
Követelmények Általános követelmények, nevelési motivációk, belsı késztetés, készségek, képességek, attítődök:
Részletes követelmények, tartalmak, ismeretrendszer
1 – 4. osztály
1 – 2. osztály Az élılények tisztelete, szeretete. Az élıvilágban valamennyi élılényre szükség van. Természettisztelı magatartás tanúsítása utcán, parkban kirán-
A természettel kapcsolatban:
91
Az ember a természet része. Elismeri a természet nagyságát, titokzatosságát, nem akarja birtokolni, leigázni. Világképe ennek megfelelı. Az ember a természettel természettörténeti rokonságban van. (Föld–élet–ember) Tiszteli e rokonságot. Óvja a Földet, a másik embert, életképességét, a másságot. A természet az ember élıhelye. Az ember elfogadja, élvezi, amit ad, de megóvja utódai számára. A természet feltétele az ember és utódai létének. Ezért az ember – a Föld eltartó képességét figyelembe véve – a természet törvényeit tiszteletben tartva használja kincseit.
A társadalommal kapcsolatban: életmód Az ember csak egymással jól együttmőködve tudja folytatni létét, és megvalósítani életprogramját. Adottságainak megfelelıen részt vesz tiszta a társadalmi életben. megkülönböztetése A kultúra birtokában hozza létre az ember épített környezetét. Amilyen az adott kor kultúrája, kultúráltsága, olyan maga az ember és környezete. rendırség A nemzeti és globális környezeti biztonság megteremtése. A tiszta víz, a tiszta levegı óvása. Takarékoskodás a vízzel, villanyárammal . A víz, a levegı Tisztaságának megállapítása elemi módon. Az idıjárást a napsugarak, a levegı, a víz együttes hatása alakítja. Az idıjárás érzékszervekkel való megállapítása. életünkben Hımérı leolvasása, hımérséklet lejegyzése. megNépi megfigyelések tisztelete, zoo-meteorológiai érdekességek. mozAz idıjárásnak megfelelı öltözködés. következmé-
duláson. A környezetben megfigyelhetı élılények érzékelhetı tulajdonságainak felismerése, megnevezése. A növények, emberek, állatok: élılények. Óvja és gondozza a környezetében lévı élılényeket. Az emberi test fıbb részeinek megnevezése. Mérések: testmagasság, testtömeg, testhımérséklet. Érzékszervek – csontok – izomzat. Érzékszervek elemi ismerete, funkciója. Érzékszervek óvása, tisztán tartása. Testi higiénés szokások. Helyes táplálkozási szokások megalapozása. Helyes étkezési szokások továbbfejlesztése. Az egészséges táplálkozás fontossága. A sport, a játék az egészséges része. A másság elfogadása. Felnıttek, társak tisztelete. A víz sokoldalú felhasználása. A és a szennyezett víz A tőz jelentısége az ember életében. Elemi tőzoltási módok, szabályok ismerete. (Mentık, tőzoltóság, telefonszámának ismerete) A víz, a levegı, a napfény a földi élet feltételei. A gyümölcsöskert, zöldségeskert, a háziállatok ismerete. A környezettel való kapcsolatuk. Kertjeink jellemzı virágos növényei. A növények, állatok szerepe táplálkozásunkban. Betegségek és elızésük. Pulzusmérés. A Föld alakjának, keringı, forgó gásának ismerete és ennek
91
3 – 4. osztály: A vizek, vízpartok élıvilágának tapasztalaton fontosabb alapuló elemi ismerete. Vizsgálódások, tapaszglobális talatgyőjtés. Az olvadás, oldódás oka, következményei. Takarékoskodás a vízzel, villanyárammal. Vizeink védelme. A mezı életközösségének megismerése. Tápláléklánc, táplálékhálózat jelentısége a természetben. Az egészséges táplálkozás fontossága helyes bevásárlási szokások kialakítása. Milyen anyagokat tartalmaznak táplálékaink? Bizonyítás kisérletekkel. Önmagunk megismerése, harmóniára törekvés saját környezetünkkel. A lakóhely környezeti természeti értékeinek, fontosabb létesítményeinek megismerése. A lakóhely környezeti problémáinak ismerete. Kreatív ötletek a segítség módját illetıen.
Tájékozottság a lakóhely kereskedelmi, óvása. ipari, egészségügyi, kulturális szolgáltatásainak terén. Az iránytő és a térkép elemi szintő használata. Az idıjárással kapcsolatos megfigyelétersek, elemi szintő mérések. A mérési adatok lejegyzése. késztetés-
nyei. A hiedelmek és tudományos ismeretek elkülönítése, a világegyetem folytonos változása. Néhány ásványi elem ismerete. A Föld problémái, megoldási lehetıségek. Optimista jövıszemlélet formálása. A Nap mint Földünk éltetıje. Hazánk nagy tájegységeinek ismerete, jellemzése (természetföldrajzi vonatkozások nélkül!) A felszín – idıjárás – gazdasági élet közötti összefüggések hazánk tájegységein. Az emberi beavatkozás mint környezetalakító tényezı. Nemzeti parkjaink földrajzi helyzete, élıvilágának kulturális, földtani értékeinek ismerete. Hazánk fıvárosának nevezetességei, szerepe. Magyarország megyéi. Tájékozódás Magyarország domborzati és közigazgatási térképén. A hazai táj tisztelete, szeretete, Más népek (szomszédok) tisztelete. Nemzeti, nemzetközi összefogás a környezeti problémák megoldására. Tíz éves korig alapvetıen fontos a mészet (ember) tisztelı szokásrendszerek kialakítása. A belsı nek egy életre szóló megalapozása. Legyenek az iskolák a szülıföld természeti, környezeti értékeinek védelmezıi.
Technika A továbbhaladás feltételei 2. osztály Az ember természetátalakító munkájának megismerése (lakóhely és lakótér). Az anyagok tanult tulajdonságainak ismerete. Az elvégzendı munkákhoz szükséges és eszközök szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készítése. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerő tervezés és építés. A háztartás és a hozzá kapcsolódó szokások megismerése és elmesélése.
91
A továbbhaladás feltételei 3. osztály Az élı és tárgyi környezetünk kapcsolatának megismerése. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum, összefüggéseinek megtapasztalása tárgykészítés folyamán. Szakszerő és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerő makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerő sematikus ábra olvasása és értelmezése (alaprajz méretezés). Mérés centiméter pontossággal. A továbbhaladás feltételei 4. osztály A nagyvárosi környezet építményeinek megismerése. Az anyagfeldolgozás általános jellemzıinek bemutatása. A hulladék és a melléktermék fogalmak pontos használata. Az anyagok takarékos és célszerő felhasználása. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek, és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerő makett készítése és elemzése a terv alapján. A közúti kerékpáros közlekedés szabályainak betartása. Idıjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások.
Általános fejlesztési
A tervhez és a megvalósításhoz szükséges
Követelmények
anyagok, megmunkáláshoz illı szerszámok és berendezések kiválasztása.
Technika felhaszI. Tervezés pontos1. Készítsenek egyszerő, jól használható, szerszáreális terveket gyakorlati tevékenységükhöz.
Realitásérzék, elırelátás a tervezésben. Anyagok és eszközök megválasztása a tervek megvalósításához. Gyakorlottság a hosszúság és a távolság becslésében, mérésében és a rajzeszközök használatában. Mérés centiméter pontossággal. 2. Tervezımunkájuk során mérlegeljék a feltételrendszert, és annak megfelelıen válasszák ki a legjobb megoldást. Többféle megoldás keresése konkrét problémához. Többféle megoldás közül a legmegfelelıbb kiválasztása, indoklása. Térlátás, képzelet és modellalkotó képesség.
Az anyagok célszerő, takarékos nálási eljárásainak ismerete. Elemi munkaszokások (pl. rend, ság) és gyakorlottság az ismert mok használatában.
ÉLETVITEL Rendelkezzenek a tanulók az önkiszolgáláshoz és a mindennapi élethez szükséges alapvetı gyakorlati ismeretekkel, készségekkel és elemi szokásrenddel. 1. A testük, a ruházatuk és a közvetlen környezetük gondozásának gyakorlati ismeretei, készségei. A személyes higiénia iránti igény. Az egészségmegırzés módjának alapvetı szabályainak és az egészségügyi szolgáltatások használatá-
91
nak ismeretei. II. Kivitelezés Váljanak képessé a tanulók arra, hogy egyre 2. Képesség önkiszolgálásra, egyszenagyobb önállósággal hozzanak létre egyrőbb háztartási munkák ellátására. szerő tárgyakat, modelleket. Gyakorlottság a közvetlen környeAlakfelismerés, arányok mérlegelése, anyagzet gyakran elıforduló anyagainak, ismeret. tárgyainak, eszközeinek rendeltetésEgyszerő tapasztalatszerzési módok hasznászerő, takarékos és balesetmentes lata az anyagok belsı szerkezetének tanulmáhasználatában. nyozásához. Feladattudat a rendszeres, napi felaEgyre nagyobb önállóság a tárgyak, modellek, datok ellátásával kapcsolatban. Makettek kitalálásában és készítésében. A munka, a foglalkozások, a pénz és az életvitel elemi összefüggéseinek felismerése. 3. A közlekedésben való önálló, biztonságos, felelısségteljes résztvétel.
Magyar Irodalom Tantárgyi követelmények a tanév végén 2. osztály A tanuló érthetıen beszél, a magyar nyelv hanglejtésének megfelelıen mondja a kijelentı és a kérdı mondatot. Megérti az egyszerő magyarázatokat. A kérdésekre értelmesen válaszol. Helyesen használja a felnıttek és a kortársak megszólításának nyelvi fordulatait, illendıen bemutatkozik. Két – három összefüggı mondat alkotására is képes. Követhetıen számol be élményeirıl, olvasmányai tartalmáról. Szöveghően mondja el a memoritereket. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvıen olvas fel. A kijelentı és a kérdı mondatot helyes hanglejtéssel olvassa. A mondat végén és a vesszıknél szünetet tart. Nem áll meg sorváltáskor és az elválasztott szavak kiolvasásakor. Olvasásának tempója élıbeszédhez közelítı. Felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit. A néma olvasással megismert olvasmányai témáját, szereplıit, fıbb eseményeit megnevezi. A tanult és sokat gyakorolt szövegelemzı mőveletek felhasználásával megoldja a szöveg megértését vizsgáló feladatokat. Ehhez használja a szöveget. Tanítója segítségével vázlatpontba foglalja egy – egy szövegrész lényegét. Tanítója segítségével eligazodik a könyvtárban. Felsorolja egy adott könyv jellegzetes adatait. Bekapcsolódik közös játékokba. Alkalmazkodik annak szabályaihoz. Beszédét mozgással tudja kisérni. Tantárgyi követelmények a tanév végén 3. osztály A tanuló tisztán, érthetıen beszél. Bekapcsolódik a társaival folytatott csoportos beszélgetésekbe. Egyszerő szerkezető mesék, elbeszélések tartalmát helyes idırendben, több összefüggı mondattal mondja el. Megnevezi olvasmányai szerzıjét, szereplıit és ezek tulajdonságait. Magyarázza cselekedeteit. Az olvasott szövegek témájával kapcsolatban kérdéseket fogalmaz, illetve
91
megválaszol. Tanítója segítségével felismeri a lényeget, vázlatpontot fogalmaz. Konkrét esetben felismer mesére jellemzı fordulatokat, szókapcsolatokat. Fél – egy oldal terjedelmő, életkorának megfelelı témájú és szóanyagú szöveget néma olvasás útján megért. Megoldja a megértést vizsgáló, ismert tipusú feladatokat. Ismert tartalmú szöveget folyamatosan, kifejezésre törekvıen olvas fel felkészülés után. Felolvasását az írásjelek szerint tagolja. Hanglejtése természetes. Tanítója segítségével elolvas egyszerő szerkezető ifjúsági regényt. Részt vesz dramatikus játékokban, mősorok elıadásában. Fejbıl tudja a Szózat két versszakát, 8 – 10 szabadon választott verset, hat – nyolv szólást, közmondást, egy verses mesét vagy meserészletet. Feladatainak megoldásához tanítója segítségével kézikönyvet használ (szótár, lexikon). Eligazodik az iskola könyvtárában. Konkrét esetben felsorolja a könyv adatait. Röviden ismertet egy általa olvasott könyvet vagy gyermekujságot. A tanult fogalmazási ismereteket igyekszik felhasználni szövegalkotó feladatok megoldásához. Ismert témáról kb. egy oldalnyi fogalmazást ír elbeszélı szövegformában. Mondatai értelmesek, a kifejtés sorrendje megfelel az események idırendjének. A fogalmazás tartalmi egységeit bekezdéssel jelzi. Fogalmazási hibáit tanítója útmutatásai szerint felismeri és javítja. Írása lendületes, jól olvasható, füzetvezetése rendezett, munkái tiszták. A beszélı szándéka szerint megkülönbözteti és megnevezi a mondatfajtákat. Jelentése alapján felismeri és megnevezi az igét, a fınevet, a melléknevet toldalékos alakban is. A szövegkörnyezetnek megfelelıen használja az igeidıket és az igekötıket. A mondatot nagy betővel kezdi, és a megfelelı írásjellel zárja. A mondat szavait különírja. Begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult – helyesírási szabályokat, helyesen jelöli a „j” hangot újonnan megtanult 25-30 szóban. Bekapcsolódik dramatikus játékokba. A közös produkciókban közösséget segítı attitőddel vesz részt. A könyvtárban, lakóhelyén egyszerő kutatási, megfigyelési feladatokat végez tanítója irányításával, és beszámol tapasztalatairól. Fokozódó önállósággal használja a szótárakat, lexikonokat.
A továbbhaladás feltételei 4. osztály /új keret/ Érthetı, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban. Elızetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejezı fölolvasása. 15 – 20 soros, az életkornak megfelelı tartalmú szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével. Legnagyobb költıink, íróink nevének és a tılük olvasott mővek címének megjegyzése. Rendezett, olvasható írás a margó, a bető és szótávolság megtartásával. A mondat kezdése nagybetővel, a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük használata. A szavak szófajának, az egyalakú szótöveknek és a tanult toldalékoknak felismerése, a toldalékos alakok megfelelı helyesírása. Az igealak felismerése, az ige és az igekötı kapcsolatának helyesírása. A tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetős kezdése. A többes szám fölismerése, a melléknév, a határozatlan számnév fokozott alakjának helyes írásmódja. Tanítói javítással vagy tanulói önellenırzéssel feltárt hibák javítása segítséggel. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata.
91
Részvétel a csoportos beszélgetésekben.
történetalkotásban,
az
improvizációkban
és
az
elemzı
Idegen nyelv 4. osztály /új keret/ A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése A tanuló megért - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést.
Beszédkészség A tanuló - egy szóval, vagy hiányos, egyszerő mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, - ismert dolgokat megnevez, - néhány mondókát, verset, dalt reprodukál.
Olvasott szöveg értése A tanuló - felismeri a tanult szavak alakját, - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért; - ismert nyelvi elemekbıl álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.
Íráskészség A tanuló - helyesen lemásol ismert szavakat. Az idegen nyelvi követelmények átlagosan 10 %-kal két évfolyamonként csökkentésre kerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekbıl változatlanul mintául szolgálnak.
A tanulók értékelése során alkalmazott szavak jegyzéke az 1 – 6. évfolyamon Magatartás durva élénk fegyelmezetlen figyelmes indulatos jó kiegyensúlyozott kötelességtudó
91
Szorgalom
Tantárgyi értékelés
közönyös megbízható meggondolatlan öntörvényő példamutató rossz tiszteletlen tisztelettudó változó aktív céltudatos dicséretes dolgos elutasító érdeklıdı hanyag hullámzó igénytelen igyekvı kapkodó kezdeményezı kitartó következetlen lusta passzív segítıkész szétszórt alapos bizonytalan dicséretes elmélyült felületes figyelmetlen gondatlan gyenge hullámzó jó kielégítı kiemelkedı közepes megfelelt példaértékő
Az értékelés során alkalmazott szavak magyarázata Magatartás 1 – 6. évfolyam Durva Másokat sértı, erıszakos, kiméletlen, goromba. Élénk Eleven, friss, mozgékony, heves. Fegyelmezetlen Rendre való képtelensége, élete szinte minden vonatkozását áthatja. Figyelmes Tanárainak és társainak önként segít.
91
Indulatos
Jó
Kiegyensúlyozott Kötelességtudó Közönyös Megbízható Meggondolatlan Öntörvényő Példamutató Rossz Tiszteletlen Tisztelettudó Változó
Könnyen elveszíti hidegvérét, ez dühkitörésekhez vezet, szabad folyást enged érzelmeinek, ha mások nem elég gyorsak vagy nem tesznek eleget kérésének. Megbízatásainak eleget tesz a közösségi életben. A házirend legfontosabb követelményeit következetesen betartja, de nem kezdeményez. Viselkedése zavartalan, nyugodt, a zavaró hatásoktól visszahúzódik. Megfontolt, a szélsıségeket kerülı. A rábízott feladatokat pontosan, lelkiismeretesen elvégzi. Mások gondjával – bajával nem törıdik. A közösség életének aktív tagja, mindig lehet rá számítani. Meggondolás nélkül cselekvı, végrehajtó. Kötözködik, szembehelyezkedik vagy legalábbis kényszerőségbıl fogad el minden, a sajátjától különbözı megoldást. Személyiségének varázsával másokat együttmőködésre, csatlakozásra ösztönöz. Egész magatartásával a közösség fejlıdését súlyosan hátráltatja, a közösség életét bomlasztja. Valaki vagy valami iránt a kellı tiszteletet nem érzı, nem tanúsító. Az iskola minden dolgozójával megfelelı hangnemet használ. Közösségi munkában vonakodva vesz részt. Vét a házirend ellen.
Szorgalom 1 – 6. évfolyam Aktív Az órán sokat jelentkezik, dolgozik, elıreviszi az óra menetét. Céltudatos Minden munkájának végzését valamilyen konkrét eredmény vezérli. Dicséretes Sokat és kitartóan dolgozik, amíg a célját el nem éri. Dolgos Szívesen, szorgalmasan, sokat tevékenykedik. Elutasító Kezdeményezésekre ritkán reagál kedvezıen, feladatvégzéshez negatívan viszonyul. Érdeklıdı Figyelme (hajlama alapján) tartósan valamely tárgyra, tevékenységre irányul. Kérdezısködik, tudakozódik. Hanyag Rendszertelenül dolgozik, a figyelme szétszórt, megbízhatatlan, felületes. Hullámzó Nem nyújt egyenletes teljesítményt, egyszer nagyon jó, máskor kevésbé jó vagy rossz. Igénytelen Egész tanulmányi munkáját kényszerőségbıl végzi, egyáltalán nem figyel munkája színvonalára. Igyekvı Törekszik valamilyen cél elérésére. Kapkodó Hirtelen, nem gondolja át a dolgokat, többnyire türelmetlensége folytán. Kezdeményezı Saját magát és másokat munkára, csatlakozásra, részvételre ösztönöz. Kitartó Nehezen fáradó, nem lankadó, minden végig csinál, mielıtt új feladatba kezdene. Következetlen Tévedésekre, ellentmondásokra hajlamos, tettei és érzelmei nélkülözik a logikát. Lusta Minden munkát vagy tevékenységet aszerint itél meg, hogy mennyi fáradságába kerül. Passzív Órákon nem, vagy csak többszöri felszólításra dolgozik.
91
Segítıkész Szétszórt
Támogatásával, közremőködésével valakinek a munkáján könnyít. Nehézség csökkentéséhez, elhárításához hozzájárul. Minden elfelejt, többnyire fegyelmezetlensége miatt, vagy mert nem bajlódik olyan dolgok megjegyzésével, amelyekben számára nincs semmi élvezet.
Tanulmányi munka 1 – 6. évfolyam Alapos Feladatai elvégzésében figyelme mindre kiterjedı, nagyon gondos, pontos munkát végez. Bizonytalan Tudása nem elég szilárd, tétova, nem határozott. Ismeretei nem megbízhatóak. Dicséretes Képességeit esetlegesen túlhaladó teljesítményt nyújt. Elmélyült Átgondolt, mélyre hatoló ismeretei vannak, figyelme teljes összpontosításával dolgozik. Felületes Munkáját minden alaposság nélkül végzi, gondolkodásában nem hatol a dolgok mélyére. Figyelmetlen Munkavégzése szétszórt, nem fordít kellı figyelmet a dolgaira. Gondatlan Feladatait nem kellı odafigyeléssel végzi. Gyenge Nagyobb megterhelést el nem viselı, alacsony mértékő és értékő tudás. Hullámzó Tevékenysége két szélsı határ közt ingadozik. Jó Kívánalmainknak megfelelı, megbízható. Kielégítı A követelményeknek épp hogy megfelelı tevékenység. Kiemelkedı Kiválóságával kitőnik a többiek közül, föléjük magasodik. Közepes Két határérték, véglet között középen levı. Nem kiváló, de nem is gyenge teljesítmény. Megfelelt A követelményeknek eleget tesz. Példaértékő Tanulmányi munkája, tevékenysége követendı. Eredményei példaként szolgálnak. Pontatlan A követelményeknek nem mindenben megfelelı, hibával dolgozó.
A magatartás értékelésének szempontjai PÉLDÁS: • Az a tanuló, aki a közösség kezdeményezéseivel,
alakítását,
fejlıdését
munkájával,
jó
Véleményével, példás viselkedésével elısegíti, társait ösztönzi; - Az iskolai feladatokból önként részt vállal; azokat teljesíti;
• • • • • JÓ:
•
A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat; Felnıttekkel, társaival szemben udvarias, segítıkész, tisztelettudó; megértı, együttmőködı és jóindulatú; Fegyelmezı intézkedés nem volt vele szemben; Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes; Megnyilvánulása ıszinte.
Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik kijavítására;
91
• • • •
Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi; A házirendet igyekszik betartani; Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elı, ezek kismértékőek; Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfınöki figyelmeztetés.
VÁLTOZÓ: • Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása; • Viselkedésével szemben kifogás merül fel; • Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen; • Társaival szemben idınként durva, goromba, nem segítıkész; • Önértékelése irreális, felelısségérzete, rendszeretete ingadozó; • Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfınöki megrovás; • Legsúlyosabb fegyelmezı intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés. ROSSZ: • Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlıdését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek; • A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja; • A felnıttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik; • Legmagasabb fegyelmezı intézkedés vele szemben: igazgatói intés. A szorgalom értékelésének szempontjai PÉLDÁS: • Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tıle telhetı legjobb eredményre törekszik; • Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre; • Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el; • Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig készül, figyel, érdeklıdı; • Érdeklıdése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is kiterjed. JÓ: • • • •
A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelıen dolgozik, de többre nem törekszik; Ösztönzı hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenırzi munkáját, önmagát; Általában felkészül, de különösebb érdeklıdést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tıle elvárható szintő; Érdeklıdése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.
VÁLTOZÓ: • Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást. • Önállóan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenırzi önmagát;
91
• •
Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt; Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.
HANYAG: • A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el; • Képességeihez, a körülményekhez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi elırehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan; Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz; Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.
3.3.2 • Mennyire képes szóbeli és írásbeli közléseit az értelmi szabályozás alá rendelni? jeles A tanuló szóban 10-12 mondatos összefüggı szöveget tud alkotni él ményeirıl, megfigyeléseirıl, személyesen átélt eseményekrıl,
olvasmányairól lényegretörıen és folyamatosan számol be, tud meghatározott beszédhelyzetekhez alkalmazkodni, valamint az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni vázlat alapján,
egy oldalnyi elbeszélı fogalmazást készít személyes élményeirıl, megfigyeléseirıl vagy elképzelés alapján.
jó A tanuló szóban 8-10 mondatos összefüggı szöveget tud alkotni vizuális élményeirıl, megfigyeléseirıl, személyesen átélt eseményekrıl,
közepes A tanuló szóban 6-8 mondatos összefüggı szöveget tud alkotni vizuális élményeirıl, megfigyeléseirıl, személyesen átélt eseményekrıl,
elégséges A tanuló szóban 5-6 mondatos összefüggı szöveget tud alkotni vizuális élményeirıl, megfigyeléseirıl, személyesen átélt eseményekrıl szükség esetén tanítói segítséggel.
összefüggı mondatokkal számol be olvasmányok tartalmáról, tud meghatározott beszédhelyzetekhez alkalmazkodni, valamint az olvasottak tartalmát tudja tömöríteni, részletezni vázlat alapján,
összefüggı mondatokkal számol be olvasmányok tartalmáról, az olvasottak tartalmát tanítói segítséggel tudja tömöríteni, részletezni vázlat alapján,
az olvasmányok tartalmáról vázlat alapján képes beszámolni, szükség esetén tanítói segítséggel,
6-8 mondatos elbeszé8-10 mondatos lı fogalmazást készít elbeszélı fogalmazást személyes élményeikészít személyes rıl megfigyeléseirıl élményeirıl, megfi- vagy elképzelés gyeléseirıl vagy elalapján.
5-6 összefüggı, értelmes mondattal tud személyes élményeirıl, megfigyeléseirıl fogalmazást készíteni.
91
képzelés alapján.
a fogalmazások elkészítésekor önállóan alkalmazza a szövegalkotás szabályait (anyaggyőjtés, a cím rendezı szerepének érvényesítése a mondanivaló kifejtésében, tagolás, a kifejtés sorrendje, párbeszéd),
a fogalmazások elkészítésekor önállóan alkalmazza a szövegalkotás szabályait (anyaggyőjtés, a cím rendezı szerepének érvényesítése a mondanivaló kifejtésében, tagolás, a kifejtés sorrendje), de bizonytalan a párbeszéd alkalmazásában,
törekszik a mőfajnak a témának megfelelı alkalmazza a nyelvi – stilisztikai mőfajnak, a témának, eszközök alkalmazáaz olvasónak sára. megfelelı nyelvi-stilisztikai eszközöket (szemléle-
a fogalmazások elkészítésekor idınként vét a szövegalkotás szabályai ellen, de hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.
a fogalmazások elkészítésekor többször vét a szövegalkotás szabályai ellen, de hibáit tanítói segítséggel tudja javítani.
91
tes, választékos kifejezések, rokon értelmő szavak).
4. osztály Megfigyelési szempontok: • Érezhetı-e a tanuló fogalmazásaiban a tématartás, a gondolatmenet logikus építése, a rész és egész helyes viszonya, a nyelvi megformáltság igényességére való törekvés? • Felismeri-e a tanuló a különbözı szövegtípusokat és formákat jellemzıik alapján? Képes-e azokat maga is alkalmazni? jeles
jó
közepes A tanuló A tanuló A tanuló olvasmányokról, olvasmányokról, sza- olvasmányok tartalszabadon választott badon választott vagy máról,szabadon vagy adott témáról adott témáról szóban választott vagy adott szóban elbeszélı elbeszélı vagy leíró témáról néhány vagy leíró szöveget szöveget tud alkotni, mondatos összefüggı tud alkotni, szükség a szöveget alkot, esetén párbeszédet is párbeszéd alkalmaz, alkalmazásában bizonytalan, képes szövegek a szövegek tartala szövegek tartalmának lényegre mát lényegre tartalmának lényegre szőkítésében, illetve szőkítve, szükség szőkítésében, illetve részletezésében szerészletezésében néha bizonytalan, de rint részletezve bizonytalan, tanítói elmondani, segítséggel tudja javítani,
legalább másfél oldal terjedelmő fogalmazást ír elbeszélı, leíró vagy levél formában, önállóan készített vázlat alapján is, alkalmazza
egy – másfél oldal terjedelmő fogalmazást ír elbeszélı, leíró vagy levél formában, önállóan készített vázlat alapján is,
a törekszik a mőfajnak,
elégséges A tanuló olvasmányok tartalmát összefoglalja néhány értelmes, összefüggı mondattal,
szövegek tartalmának lényegre szőkítését, illetve részletezését tanítói segítséggel oldja meg,
közös elıkészítés közös elıkészítés után 6-8 értelmes, összefüggı mondatot után 8-12 mondatból álló alkot elbeszélı, leíró szöveget alkot vagy levél formában, elbeszélı, leíró vagy levél formában,
91
mőfajnak, a témának, az olvasónak megfelelı nyelvistilisztikai eszközöket (szemléletes, választékos kifejezések, rokon értelmő szavak, jelzıs szerkezetek, hasonlatok),
a témának megfelelı nyelvi – stilisztikai eszközök alkalmazására,
Szokásává vált a fogalmazások tartalmi és helyesírási szempontú ellenırzése, javítása.
képes a fogalmazások tartalmi és helyesírási szempontú ellenırzésére, javítására a figyelem ráirányításával.
a fogalmazások tartal- Használja a mi és helyesírási szem- helyesírási szótárt. pontú ellenırzését, javítását tanítói segítséggel tudja elvégezni.
A tanmenet heti 3 órában dolgozza fel a kötelezı tartalmakat. Ezen belül számos lehetıség kínálkozik az egyes témák súlyozására, a hagyományoknak megfelelı testnevelést tanító nevelıi személyiséghez, a tanulók érdeklıdési köréhez közel álló mozgásféleségek tanítására. Az oktatás során a 3-4. osztályos testnevelés tanításánál vegyük figyelembe az alábbi szövegrészben megjelölt belépı tevékenységi formákat. A továbbhaladás feltételeit: 3. évfolyam Évi óraszám: 92 Belépı tevékenységformák A rendgyakorlatoknál az egyöntető végrehajtás fokozatos kialakítása, az utasítások késlekedés nélküli végrehajtása. Az alapvetı gimnasztikai alapformák pontos végrehajtása. A továbbhaladás feltételei Vezényszavak ismerete, a rendgyakorlatok végrehajtása. Az alapvetı gimnasztikai alakformák követése. Elfogadható mozgásminta reprodukálása a rajtolás, ugrás, és dobás végrehajtása során, megfelelı kísérletek a kúszás, mászás, támasz és függés feladatainak teljesítésére. Örömmel vegyen részt a testnevelési játékokban. A test-test elleni küzdelem elfogadása. Biztonságos viselkedés mellmagas vízben. 4. osztály Évi óraszám: 92
91
Belépı tevékenységformák Az óraszervezés szempontjából szükséges foglalkozási formák fegyelmezett és az életkornak megfelelı alakisággal történı végrehajtása, a testnevelési órán megkívánt szokásrend betartása. A tanult gimnasztikai gyakorlatokból összeállított mozgások pontos és folyamatos végzése, a ritmus és a mozgás összhangjának megteremtése, mászás rúdon vagy kötélen. A továbbhaladás feltételei Az óraszervezés szempontjából fontos rendgyakorlatok fegyelmezett végrehajtása. Részvétel a közös gimnasztikában. Mászás kötélen 2-3 fogással. A futás, az ugrás és a dobás feladatok elfogadható végrehajtása. A támasz-, függı- és egyensúlygyakorlatok teljesítése. Részvétel a testnevelési és sportjátékokban. Biztató kísérletek a tanult úszásnemben.
Matematika 1. osztály Az elsı osztályos továbbhaladás feltételeire: - a különbözı elemek adott szempontok szerinti válogatása, összehasonlítása, - 20-as számkörben tárgyak meg- és leszámlálása, - a számjegyek olvasása, írása, alkalmazása, - több, kevesebb, ugyanannyi, kisebb, nagyobb relációk értelmezése, - darabszám, sorszám, - páros, páratlan számok megkülönböztetése, - számszomszédok megnevezése, - egy- és kétjegyő számok jelölése egyesével beosztott számegyenesen, - biztos mőveletfogalom, és mőveletvégzés a 20-as számkörben (összeadás, kivonás, bontás, pótlás) - egyszerő szöveges feladatok értelmezése, megjelenítése rajzzal és mővelettel, megoldásuk.
Matematika 2. osztály A továbbhaladás feltételei: Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerő feltételek szerint. Biztos számfogalom 100-ig. Számok írása, olvasása. Tájékozottság a tízes számrendszerben. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti rendjük. Darabszám, sorszám, mérıszám. Az alapmőveletek (maradékos osztás is) értelmezése tevékenységgel, megoldásuk szóban. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. Számok közötti kapcsolatok megjelenítése mővelettel. Szövegesek értelmezése, megoldása. Sorozatok képzése, folytatása. Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabványmértékegységek ismerete, használata.
Matematika 3. osztály /új keret/ Sorozatok, függvények
91
A továbbhaladás feltételei Egyszerő sorozatok szabályának megállapítása. Egyszerő sorozat folytatása. Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között. Számtan, algebra Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Biztos számfogalom 1000-es számkörben. Számok írása, olvasása 1000-ig. Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete. Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. Mőveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. Az alapmőveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban. Számtan, algebra Egyszerő nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése behelyettesítéssel.
kis
véges
alaphalmazon
Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. A számítások helyességének ellenırzése és az eredmény értelmezése. Geometria, mérés Testek építése modellrıl. Síkidomok elıállítása tevékenységgel. Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével. Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérıszám kapcsolatának megállapítása. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása. Valószínőség, statisztika A továbbhaladás feltételei A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján.
91
Matematika 4. osztály /új keret/ Számtan, algebra Számfogalom 10000-es számkörben Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása. Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete. A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. Szóbeli és írásbeli mőveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenırzés eszközként való alkalmazása. A helyes mőveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapmővelet körében.
Számtan, algebra Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. Szöveges feladatok megoldása. A megoldási algoritmusainak alkalmazása. Sorozatok, függvények A továbbhaladás feltételei Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerő formában. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között. Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. Szöveges feladatok megoldása. A megoldási algoritmusainak alkalmazása. Sorozatok, függvények A továbbhaladás feltételei
91
Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerő formában. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között.
Ének A továbbhaladás feltételei
2. osztály
Éneklés 20 magyar népi mondóka, népi játék, népdal, mődal, rokon népek dalainak csoportos éneklése emlékezetbıl. Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete. Tanult népszokások ismerete. Kifejezı éneklés. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Együttmőködés csoportos éneklésben, népi játékban. Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelrıl.
Zenehallgatás Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése egymástól.
Improvizáció Saját név megjelenítése (ritmikai és dallami).
Zenei olvasás – írás, zenei ismeret A tanult ritmusértékek (negyed, negyed szünet, páros nyolcad, fél érték és szünet jele) felismerése és megszólaltatása kottaképrıl. A vonalrendszer ismerete. Tudjon dalritmust és a már tanult pentaton relációkat olvasni és kottába írni tanári irányítással. A továbbhaladás feltételei 3. osztály
Éneklés További 10 – a „Tartalom” címszó alatt felsorolt – dal közös éneke emlékezetbıl. Tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazása tanult dalokban.
Zenehallgatás Az újonnan megismert hangszerek megnevezése hangzás alapján. Kórustípusok hallás utáni felismerése.
91
Improvizáció Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése (motivikus szerkezető). Zenei olvasás – írás, zenei ismeret Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Megismert dallamrelációk felismerése kottaképrıl.
A továbbhaladás feltételei 4. osztály Éneklés
Emlékezetbıl: további 10 – ezen belül 1 – 1 a „Tartalom” címszó alatt új rétegekbıl – dallam közös éneklése. A Himnusz éneklése pontos szöveggel. Zenehallgatás
A meghallgatott zenés mesék felidézése. Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. Tanult népdalok felismerése zenemővekben, feldolgozásokban. Improvizáció
Ritmussor szabad- és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem terjedelemben). Zenei olvasás – írás, zenei ismeret
Tudjon ismert dalokat tanári segítséggel szolmizálni. A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképrıl, hármas ütemben is. Tudjon dalrészleteket olvasni és kottába írni tanítói segédlettel. Xxxxxxxxxxxxxxxxxx
Környezetismeret A továbbhaladás feltételei 2. osztály A közoktatás kiemelt céljai a következıkben fogalmazódnak meg: Az oktatásban és a nevelésben arra kell törekedni, hogy az ember olyan személyiséggé
91
váljék, aki életigenlı, bizakodó, örülni tud, konfliktusokat feloldani képes, aki a kor tudományos eredményein alapuló ismeretekkel és világképpel rendelkezik, alkotó és kritikus gondolkodásban személyes döntésen nyugvó világnézet kialakítására képes, akinek számára fontosak a magyar és az európai kultúra erkölcsi értékei, akiben a szellemi értékek a jellemerısséget szolgáló testi edzettséggel párosulnak, aki saját és társai munkáját és eredményeit megbecsüli, aki a másik ember személyiségét elfogadni képes, aki szolidáris a hátrányos helyzetőekkel, együttmőködésre, felelıs és önálló feladatvégzésre kész, aki szereti családját és hazáját, érte cselekvésre és áldozatra is kész, aki a más népeket megbecsüli, és békében kíván azokkal élni, aki ismeri szőkebb közössége és az ország múltját, gazdasági, politikai és kulturális helyzetét, és a gazdasági és szellemi fejlıdést elımozdítani képes, aki a pillanatnyi érdekek és a jövıt biztosító értékek között különbséget tud tenni, aki tevékeny, alkotó emberként kívánja élni az életét.
91
91
A tanulók értékelése, minısítése a szóbeli és írásbeli szövegalkotás követelményei alapján
3. osztály Megfigyelési szempontok: • Olvasmányokról lényegretörıen és folyamatosan tud-e beszámolni? • Írásbeli szövegalkotása megfelel-e a tartalmi, terjedelmi, nyelvi és formai követelményeknek? Megfigyeléseirıl, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján! Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel! Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képrıl. Ismert témakörben csoportosítson megadott szempontok szerint! Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket! Használja helyesen a napszakok nevét! Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemzı idıjárási jelenségeit! Mutasson be a tanult élılények közül egyet, sorolja fel jellemzı jegyeit! Tájékozódjon jól saját testén! Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentı (elıtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket! Nevezze meg otthona és az iskola között lévı legfıbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülésének módját! Ismerje lakóhelye fıbb jellegzetességeit! Ismertessen egyet a település hagyományai közül! Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén!
Követelmények Általános követelmények, nevelési motivációk, belsı késztetés, készségek, képességek, attítődök:
Részletes követelmények, tartalmak, ismeretrendszer
1 – 4. osztály
1 – 2. osztály Az élılények tisztelete, szeretete. Az élıvilágban valamennyi élılényre szükség van. Természettisztelı magatartás tanúsítása utcán, parkban kirán-
A természettel kapcsolatban:
91
Az ember a természet része. Elismeri a természet nagyságát, titokzatosságát, nem akarja birtokolni, leigázni. Világképe ennek megfelelı. Az ember a természettel természettörténeti rokonságban van. (Föld–élet–ember) Tiszteli e rokonságot. Óvja a Földet, a másik embert, életképességét, a másságot. A természet az ember élıhelye. Az ember elfogadja, élvezi, amit ad, de megóvja utódai számára. A természet feltétele az ember és utódai létének. Ezért az ember – a Föld eltartó képességét figyelembe véve – a természet törvényeit tiszteletben tartva használja kincseit.
A társadalommal kapcsolatban: életmód Az ember csak egymással jól együttmőködve tudja folytatni létét, és megvalósítani életprogramját. Adottságainak megfelelıen részt vesz tiszta a társadalmi életben. megkülönböztetése A kultúra birtokában hozza létre az ember épített környezetét. Amilyen az adott kor kultúrája, kultúráltsága, olyan maga az ember és környezete. rendırség A nemzeti és globális környezeti biztonság megteremtése. A tiszta víz, a tiszta levegı óvása. Takarékoskodás a vízzel, villanyárammal . A víz, a levegı Tisztaságának megállapítása elemi módon. Az idıjárást a napsugarak, a levegı, a víz együttes hatása alakítja. Az idıjárás érzékszervekkel való megállapítása. életünkben Hımérı leolvasása, hımérséklet lejegyzése. megNépi megfigyelések tisztelete, zoo-meteorológiai érdekességek. mozAz idıjárásnak megfelelı öltözködés. következmé-
duláson. A környezetben megfigyelhetı élılények érzékelhetı tulajdonságainak felismerése, megnevezése. A növények, emberek, állatok: élılények. Óvja és gondozza a környezetében lévı élılényeket. Az emberi test fıbb részeinek megnevezése. Mérések: testmagasság, testtömeg, testhımérséklet. Érzékszervek – csontok – izomzat. Érzékszervek elemi ismerete, funkciója. Érzékszervek óvása, tisztán tartása. Testi higiénés szokások. Helyes táplálkozási szokások megalapozása. Helyes étkezési szokások továbbfejlesztése. Az egészséges táplálkozás fontossága. A sport, a játék az egészséges része. A másság elfogadása. Felnıttek, társak tisztelete. A víz sokoldalú felhasználása. A és a szennyezett víz A tőz jelentısége az ember életében. Elemi tőzoltási módok, szabályok ismerete. (Mentık, tőzoltóság, telefonszámának ismerete) A víz, a levegı, a napfény a földi élet feltételei. A gyümölcsöskert, zöldségeskert, a háziállatok ismerete. A környezettel való kapcsolatuk. Kertjeink jellemzı virágos növényei. A növények, állatok szerepe táplálkozásunkban. Betegségek és elızésük. Pulzusmérés. A Föld alakjának, keringı, forgó gásának ismerete és ennek
91
3 – 4. osztály: A vizek, vízpartok élıvilágának tapasztalaton fontosabb alapuló elemi ismerete. Vizsgálódások, tapaszglobális talatgyőjtés. Az olvadás, oldódás oka, következményei. Takarékoskodás a vízzel, villanyárammal. Vizeink védelme. A mezı életközösségének megismerése. Tápláléklánc, táplálékhálózat jelentısége a természetben. Az egészséges táplálkozás fontossága helyes bevásárlási szokások kialakítása. Milyen anyagokat tartalmaznak táplálékaink? Bizonyítás kisérletekkel. Önmagunk megismerése, harmóniára törekvés saját környezetünkkel. A lakóhely környezeti természeti értékeinek, fontosabb létesítményeinek megismerése. A lakóhely környezeti problémáinak ismerete. Kreatív ötletek a segítség módját illetıen.
Tájékozottság a lakóhely kereskedelmi, óvása. ipari, egészségügyi, kulturális szolgáltatásainak terén. Az iránytő és a térkép elemi szintő használata. Az idıjárással kapcsolatos megfigyelétersek, elemi szintő mérések. A mérési adatok lejegyzése. késztetés-
nyei. A hiedelmek és tudományos ismeretek elkülönítése, a világegyetem folytonos változása. Néhány ásványi elem ismerete. A Föld problémái, megoldási lehetıségek. Optimista jövıszemlélet formálása. A Nap mint Földünk éltetıje. Hazánk nagy tájegységeinek ismerete, jellemzése (természetföldrajzi vonatkozások nélkül!) A felszín – idıjárás – gazdasági élet közötti összefüggések hazánk tájegységein. Az emberi beavatkozás mint környezetalakító tényezı. Nemzeti parkjaink földrajzi helyzete, élıvilágának kulturális, földtani értékeinek ismerete. Hazánk fıvárosának nevezetességei, szerepe. Magyarország megyéi. Tájékozódás Magyarország domborzati és közigazgatási térképén. A hazai táj tisztelete, szeretete, Más népek (szomszédok) tisztelete. Nemzeti, nemzetközi összefogás a környezeti problémák megoldására. Tíz éves korig alapvetıen fontos a mészet (ember) tisztelı szokásrendszerek kialakítása. A belsı nek egy életre szóló megalapozása. Legyenek az iskolák a szülıföld természeti, környezeti értékeinek védelmezıi.
Technika A továbbhaladás feltételei 2. osztály Az ember természetátalakító munkájának megismerése (lakóhely és lakótér). Az anyagok tanult tulajdonságainak ismerete. Az elvégzendı munkákhoz szükséges és eszközök szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készítése. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerő tervezés és építés. A háztartás és a hozzá kapcsolódó szokások megismerése és elmesélése.
91
A továbbhaladás feltételei 3. osztály Az élı és tárgyi környezetünk kapcsolatának megismerése. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum, összefüggéseinek megtapasztalása tárgykészítés folyamán. Szakszerő és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerő makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerő sematikus ábra olvasása és értelmezése (alaprajz méretezés). Mérés centiméter pontossággal. A továbbhaladás feltételei 4. osztály A nagyvárosi környezet építményeinek megismerése. Az anyagfeldolgozás általános jellemzıinek bemutatása. A hulladék és a melléktermék fogalmak pontos használata. Az anyagok takarékos és célszerő felhasználása. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek, és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerő makett készítése és elemzése a terv alapján. A közúti kerékpáros közlekedés szabályainak betartása. Idıjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások.
Általános fejlesztési
A tervhez és a megvalósításhoz szükséges
Követelmények
anyagok, megmunkáláshoz illı szerszámok és berendezések kiválasztása.
Technika felhaszI. Tervezés pontos1. Készítsenek egyszerő, jól használható, szerszáreális terveket gyakorlati tevékenységükhöz.
Realitásérzék, elırelátás a tervezésben. Anyagok és eszközök megválasztása a tervek megvalósításához. Gyakorlottság a hosszúság és a távolság becslésében, mérésében és a rajzeszközök használatában. Mérés centiméter pontossággal. 2. Tervezımunkájuk során mérlegeljék a feltételrendszert, és annak megfelelıen válasszák ki a legjobb megoldást. Többféle megoldás keresése konkrét problémához. Többféle megoldás közül a legmegfelelıbb kiválasztása, indoklása. Térlátás, képzelet és modellalkotó képesség.
Az anyagok célszerő, takarékos nálási eljárásainak ismerete. Elemi munkaszokások (pl. rend, ság) és gyakorlottság az ismert mok használatában.
ÉLETVITEL Rendelkezzenek a tanulók az önkiszolgáláshoz és a mindennapi élethez szükséges alapvetı gyakorlati ismeretekkel, készségekkel és elemi szokásrenddel. 1. A testük, a ruházatuk és a közvetlen környezetük gondozásának gyakorlati ismeretei, készségei. A személyes higiénia iránti igény. Az egészségmegırzés módjának alapvetı szabályainak és az egészségügyi szolgáltatások használatá-
91
nak ismeretei. II. Kivitelezés Váljanak képessé a tanulók arra, hogy egyre 2. Képesség önkiszolgálásra, egyszenagyobb önállósággal hozzanak létre egyrőbb háztartási munkák ellátására. szerő tárgyakat, modelleket. Gyakorlottság a közvetlen környeAlakfelismerés, arányok mérlegelése, anyagzet gyakran elıforduló anyagainak, ismeret. tárgyainak, eszközeinek rendeltetésEgyszerő tapasztalatszerzési módok hasznászerő, takarékos és balesetmentes lata az anyagok belsı szerkezetének tanulmáhasználatában. nyozásához. Feladattudat a rendszeres, napi felaEgyre nagyobb önállóság a tárgyak, modellek, datok ellátásával kapcsolatban. Makettek kitalálásában és készítésében. A munka, a foglalkozások, a pénz és az életvitel elemi összefüggéseinek felismerése. 3. A közlekedésben való önálló, biztonságos, felelısségteljes résztvétel.
Magyar Irodalom Tantárgyi követelmények a tanév végén 2. osztály A tanuló érthetıen beszél, a magyar nyelv hanglejtésének megfelelıen mondja a kijelentı és a kérdı mondatot. Megérti az egyszerő magyarázatokat. A kérdésekre értelmesen válaszol. Helyesen használja a felnıttek és a kortársak megszólításának nyelvi fordulatait, illendıen bemutatkozik. Két – három összefüggı mondat alkotására is képes. Követhetıen számol be élményeirıl, olvasmányai tartalmáról. Szöveghően mondja el a memoritereket. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvıen olvas fel. A kijelentı és a kérdı mondatot helyes hanglejtéssel olvassa. A mondat végén és a vesszıknél szünetet tart. Nem áll meg sorváltáskor és az elválasztott szavak kiolvasásakor. Olvasásának tempója élıbeszédhez közelítı. Felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit. A néma olvasással megismert olvasmányai témáját, szereplıit, fıbb eseményeit megnevezi. A tanult és sokat gyakorolt szövegelemzı mőveletek felhasználásával megoldja a szöveg megértését vizsgáló feladatokat. Ehhez használja a szöveget. Tanítója segítségével vázlatpontba foglalja egy – egy szövegrész lényegét. Tanítója segítségével eligazodik a könyvtárban. Felsorolja egy adott könyv jellegzetes adatait. Bekapcsolódik közös játékokba. Alkalmazkodik annak szabályaihoz. Beszédét mozgással tudja kisérni. Tantárgyi követelmények a tanév végén 3. osztály A tanuló tisztán, érthetıen beszél. Bekapcsolódik a társaival folytatott csoportos beszélgetésekbe. Egyszerő szerkezető mesék, elbeszélések tartalmát helyes idırendben, több összefüggı mondattal mondja el. Megnevezi olvasmányai szerzıjét, szereplıit és ezek tulajdonságait. Magyarázza cselekedeteit. Az olvasott szövegek témájával kapcsolatban kérdéseket fogalmaz, illetve
91
megválaszol. Tanítója segítségével felismeri a lényeget, vázlatpontot fogalmaz. Konkrét esetben felismer mesére jellemzı fordulatokat, szókapcsolatokat. Fél – egy oldal terjedelmő, életkorának megfelelı témájú és szóanyagú szöveget néma olvasás útján megért. Megoldja a megértést vizsgáló, ismert tipusú feladatokat. Ismert tartalmú szöveget folyamatosan, kifejezésre törekvıen olvas fel felkészülés után. Felolvasását az írásjelek szerint tagolja. Hanglejtése természetes. Tanítója segítségével elolvas egyszerő szerkezető ifjúsági regényt. Részt vesz dramatikus játékokban, mősorok elıadásában. Fejbıl tudja a Szózat két versszakát, 8 – 10 szabadon választott verset, hat – nyolv szólást, közmondást, egy verses mesét vagy meserészletet. Feladatainak megoldásához tanítója segítségével kézikönyvet használ (szótár, lexikon). Eligazodik az iskola könyvtárában. Konkrét esetben felsorolja a könyv adatait. Röviden ismertet egy általa olvasott könyvet vagy gyermekujságot. A tanult fogalmazási ismereteket igyekszik felhasználni szövegalkotó feladatok megoldásához. Ismert témáról kb. egy oldalnyi fogalmazást ír elbeszélı szövegformában. Mondatai értelmesek, a kifejtés sorrendje megfelel az események idırendjének. A fogalmazás tartalmi egységeit bekezdéssel jelzi. Fogalmazási hibáit tanítója útmutatásai szerint felismeri és javítja. Írása lendületes, jól olvasható, füzetvezetése rendezett, munkái tiszták. A beszélı szándéka szerint megkülönbözteti és megnevezi a mondatfajtákat. Jelentése alapján felismeri és megnevezi az igét, a fınevet, a melléknevet toldalékos alakban is. A szövegkörnyezetnek megfelelıen használja az igeidıket és az igekötıket. A mondatot nagy betővel kezdi, és a megfelelı írásjellel zárja. A mondat szavait különírja. Begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult – helyesírási szabályokat, helyesen jelöli a „j” hangot újonnan megtanult 25-30 szóban. Bekapcsolódik dramatikus játékokba. A közös produkciókban közösséget segítı attitőddel vesz részt. A könyvtárban, lakóhelyén egyszerő kutatási, megfigyelési feladatokat végez tanítója irányításával, és beszámol tapasztalatairól. Fokozódó önállósággal használja a szótárakat, lexikonokat.
A továbbhaladás feltételei 4. osztály /új keret/ Érthetı, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban. Elızetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejezı fölolvasása. 15 – 20 soros, az életkornak megfelelı tartalmú szöveg néma olvasása, a szövegértés bizonyítása a lényeg kiemelésével. Legnagyobb költıink, íróink nevének és a tılük olvasott mővek címének megjegyzése. Rendezett, olvasható írás a margó, a bető és szótávolság megtartásával. A mondat kezdése nagybetővel, a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük használata. A szavak szófajának, az egyalakú szótöveknek és a tanult toldalékoknak felismerése, a toldalékos alakok megfelelı helyesírása. Az igealak felismerése, az ige és az igekötı kapcsolatának helyesírása. A tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetős kezdése. A többes szám fölismerése, a melléknév, a határozatlan számnév fokozott alakjának helyes írásmódja. Tanítói javítással vagy tanulói önellenırzéssel feltárt hibák javítása segítséggel. A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata.
91
Részvétel a csoportos beszélgetésekben.
történetalkotásban,
az
improvizációkban
és
az
elemzı
Idegen nyelv 4. osztály /új keret/ A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése A tanuló megért - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést.
Beszédkészség A tanuló - egy szóval, vagy hiányos, egyszerő mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, - ismert dolgokat megnevez, - néhány mondókát, verset, dalt reprodukál.
Olvasott szöveg értése A tanuló - felismeri a tanult szavak alakját, - ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért; - ismert nyelvi elemekbıl álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.
Íráskészség A tanuló - helyesen lemásol ismert szavakat. Az idegen nyelvi követelmények átlagosan 10 %-kal két évfolyamonként csökkentésre kerültek, nyelvi melléklet pedig az egyes nyelvekbıl változatlanul mintául szolgálnak.
A tanulók értékelése során alkalmazott szavak jegyzéke az 1 – 6. évfolyamon Magatartás durva élénk fegyelmezetlen figyelmes indulatos jó kiegyensúlyozott kötelességtudó
91
Szorgalom
Tantárgyi értékelés
közönyös megbízható meggondolatlan öntörvényő példamutató rossz tiszteletlen tisztelettudó változó aktív céltudatos dicséretes dolgos elutasító érdeklıdı hanyag hullámzó igénytelen igyekvı kapkodó kezdeményezı kitartó következetlen lusta passzív segítıkész szétszórt alapos bizonytalan dicséretes elmélyült felületes figyelmetlen gondatlan gyenge hullámzó jó kielégítı kiemelkedı közepes megfelelt példaértékő
Az értékelés során alkalmazott szavak magyarázata Magatartás 1 – 6. évfolyam Durva Másokat sértı, erıszakos, kiméletlen, goromba. Élénk Eleven, friss, mozgékony, heves. Fegyelmezetlen Rendre való képtelensége, élete szinte minden vonatkozását áthatja. Figyelmes Tanárainak és társainak önként segít.
91
Indulatos
Jó
Kiegyensúlyozott Kötelességtudó Közönyös Megbízható Meggondolatlan Öntörvényő Példamutató Rossz Tiszteletlen Tisztelettudó Változó
Könnyen elveszíti hidegvérét, ez dühkitörésekhez vezet, szabad folyást enged érzelmeinek, ha mások nem elég gyorsak vagy nem tesznek eleget kérésének. Megbízatásainak eleget tesz a közösségi életben. A házirend legfontosabb követelményeit következetesen betartja, de nem kezdeményez. Viselkedése zavartalan, nyugodt, a zavaró hatásoktól visszahúzódik. Megfontolt, a szélsıségeket kerülı. A rábízott feladatokat pontosan, lelkiismeretesen elvégzi. Mások gondjával – bajával nem törıdik. A közösség életének aktív tagja, mindig lehet rá számítani. Meggondolás nélkül cselekvı, végrehajtó. Kötözködik, szembehelyezkedik vagy legalábbis kényszerőségbıl fogad el minden, a sajátjától különbözı megoldást. Személyiségének varázsával másokat együttmőködésre, csatlakozásra ösztönöz. Egész magatartásával a közösség fejlıdését súlyosan hátráltatja, a közösség életét bomlasztja. Valaki vagy valami iránt a kellı tiszteletet nem érzı, nem tanúsító. Az iskola minden dolgozójával megfelelı hangnemet használ. Közösségi munkában vonakodva vesz részt. Vét a házirend ellen.
Szorgalom 1 – 6. évfolyam Aktív Az órán sokat jelentkezik, dolgozik, elıreviszi az óra menetét. Céltudatos Minden munkájának végzését valamilyen konkrét eredmény vezérli. Dicséretes Sokat és kitartóan dolgozik, amíg a célját el nem éri. Dolgos Szívesen, szorgalmasan, sokat tevékenykedik. Elutasító Kezdeményezésekre ritkán reagál kedvezıen, feladatvégzéshez negatívan viszonyul. Érdeklıdı Figyelme (hajlama alapján) tartósan valamely tárgyra, tevékenységre irányul. Kérdezısködik, tudakozódik. Hanyag Rendszertelenül dolgozik, a figyelme szétszórt, megbízhatatlan, felületes. Hullámzó Nem nyújt egyenletes teljesítményt, egyszer nagyon jó, máskor kevésbé jó vagy rossz. Igénytelen Egész tanulmányi munkáját kényszerőségbıl végzi, egyáltalán nem figyel munkája színvonalára. Igyekvı Törekszik valamilyen cél elérésére. Kapkodó Hirtelen, nem gondolja át a dolgokat, többnyire türelmetlensége folytán. Kezdeményezı Saját magát és másokat munkára, csatlakozásra, részvételre ösztönöz. Kitartó Nehezen fáradó, nem lankadó, minden végig csinál, mielıtt új feladatba kezdene. Következetlen Tévedésekre, ellentmondásokra hajlamos, tettei és érzelmei nélkülözik a logikát. Lusta Minden munkát vagy tevékenységet aszerint itél meg, hogy mennyi fáradságába kerül. Passzív Órákon nem, vagy csak többszöri felszólításra dolgozik.
91
Segítıkész Szétszórt
Támogatásával, közremőködésével valakinek a munkáján könnyít. Nehézség csökkentéséhez, elhárításához hozzájárul. Minden elfelejt, többnyire fegyelmezetlensége miatt, vagy mert nem bajlódik olyan dolgok megjegyzésével, amelyekben számára nincs semmi élvezet.
Tanulmányi munka 1 – 6. évfolyam Alapos Feladatai elvégzésében figyelme mindre kiterjedı, nagyon gondos, pontos munkát végez. Bizonytalan Tudása nem elég szilárd, tétova, nem határozott. Ismeretei nem megbízhatóak. Dicséretes Képességeit esetlegesen túlhaladó teljesítményt nyújt. Elmélyült Átgondolt, mélyre hatoló ismeretei vannak, figyelme teljes összpontosításával dolgozik. Felületes Munkáját minden alaposság nélkül végzi, gondolkodásában nem hatol a dolgok mélyére. Figyelmetlen Munkavégzése szétszórt, nem fordít kellı figyelmet a dolgaira. Gondatlan Feladatait nem kellı odafigyeléssel végzi. Gyenge Nagyobb megterhelést el nem viselı, alacsony mértékő és értékő tudás. Hullámzó Tevékenysége két szélsı határ közt ingadozik. Jó Kívánalmainknak megfelelı, megbízható. Kielégítı A követelményeknek épp hogy megfelelı tevékenység. Kiemelkedı Kiválóságával kitőnik a többiek közül, föléjük magasodik. Közepes Két határérték, véglet között középen levı. Nem kiváló, de nem is gyenge teljesítmény. Megfelelt A követelményeknek eleget tesz. Példaértékő Tanulmányi munkája, tevékenysége követendı. Eredményei példaként szolgálnak. Pontatlan A követelményeknek nem mindenben megfelelı, hibával dolgozó.
A magatartás értékelésének szempontjai PÉLDÁS: • Az a tanuló, aki a közösség kezdeményezéseivel,
alakítását,
fejlıdését
munkájával,
jó
Véleményével, példás viselkedésével elısegíti, társait ösztönzi; - Az iskolai feladatokból önként részt vállal; azokat teljesíti;
• • • • • JÓ:
•
A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat; Felnıttekkel, társaival szemben udvarias, segítıkész, tisztelettudó; megértı, együttmőködı és jóindulatú; Fegyelmezı intézkedés nem volt vele szemben; Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes; Megnyilvánulása ıszinte.
Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik kijavítására;
91
• • • •
Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi; A házirendet igyekszik betartani; Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elı, ezek kismértékőek; Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfınöki figyelmeztetés.
VÁLTOZÓ: • Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása; • Viselkedésével szemben kifogás merül fel; • Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen; • Társaival szemben idınként durva, goromba, nem segítıkész; • Önértékelése irreális, felelısségérzete, rendszeretete ingadozó; • Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfınöki megrovás; • Legsúlyosabb fegyelmezı intézkedés vele szemben: igazgatói figyelmeztetés. ROSSZ: • Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlıdését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek; • A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja; • A felnıttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik; • Legmagasabb fegyelmezı intézkedés vele szemben: igazgatói intés. A szorgalom értékelésének szempontjai PÉLDÁS: • Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tıle telhetı legjobb eredményre törekszik; • Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre; • Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el; • Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig készül, figyel, érdeklıdı; • Érdeklıdése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is kiterjed. JÓ: • • • •
A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelıen dolgozik, de többre nem törekszik; Ösztönzı hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenırzi munkáját, önmagát; Általában felkészül, de különösebb érdeklıdést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tıle elvárható szintő; Érdeklıdése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.
VÁLTOZÓ: • Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást. • Önállóan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenırzi önmagát;
91
• •
Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt; Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.
HANYAG: • A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el; • Képességeihez, a körülményekhez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi elırehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan; Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz; Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.
Simonné Magdi IDEGEN NYELV 4. évfolyam Célok és feladatok A negyedik évfolyamon kezdıdı kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvetı célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a késıbbi nyelvtanulást, fıként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelı kihívást jelentı tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak elıre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idısebb korosztályra jellemzı látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzıje a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhetı el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetıvé a diákok számára. A kerettanterv az 1–4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlıdését az órai utasítások és a cselekvésre épülı játékos feladatok teljesítésébıl követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a
91
gyerekek órai beszédének a magyar nyelvő kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerısítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerő mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerő várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény.
Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlıdjön együttmőködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoport-munkában. Ismerkedjen meg néhány alapvetı nyelvtanulási stratégiával. Témalista (ajánlás) − Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása. − Az otthon: a szőkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása; kedvenc állatok; kedvenc játékok. − Étkezés: kedvelt és kevésbé kedvelt ételek, italok. − Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron; testrészek. − Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskola helyiségei. − Tágabb környezetünk: állatok a világ különbözı tájain. − Szabadidı, szórakozás: kedvenc idıtöltés. Témakörök, tartalmak
Évi óraszám: 111 A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: − köszönés, elköszönés, − bemutatkozás, − köszönet és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: − dolgok, személyek megnevezése, − információkérés, információadás, − igenlı vagy nemleges válasz. Fogalomkörök
− Cselekvés, történés, létezés kifejezése
91
− Birtoklás kifejezése − Térbeli viszonyok − Idıbeli viszonyok − Mennyiségi viszonyok − Minıségi viszonyok A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése
A tanuló megért − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést. Beszédkészség
A tanuló − egy szóval, vagy hiányos, egyszerő mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, − ismert dolgokat megnevez, − néhány mondókát, verset, dalt reprodukál. Olvasott szöveg értése
A tanuló − felismeri a tanult szavak írott alakját, − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért; − ismert nyelvi elemekbıl álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál. Íráskészség
A tanuló – helyesen lemásol ismert szavakat. A nyelvi mellékletek az egyes nyelvekbıl változatlanul mintául szolgálnak. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A tanulói teljesítmények értékelésének három célja van: egyrészt visszajelzést nyújtani az elıírt tananyagban elért elırehaladásról, az erıs és gyenge pontokról, másrészt a kisdiákok nyelvtanulási motivációját fenntartani és tovább erısíteni, harmadrészt hozzájárulni reális önértékelésük kialakításához. Mivel a kerettantervi célok között elsı helyen a beszédértés fejlesztése áll, a gyerekeket elsısorban ebbıl az alapkészségbıl kell értékelni. Alapelv, hogy értékeléskor a gyakorlás során alkalmazott tevékenységeket kell használni, és a gyerekek értékelése folyamatosan történjen. Például, ha a tanév vége felé szókincsük fejlettségének szintjét írásban is értékeljük, az órai feladatokhoz hasonló feladattípusokat használjunk (pl. rövid, ismert állatnevekbıl kihagyott egy-egy betőt kell pótolni, vagy ismert állatok neveit kell párosítani az ıket egyértelmően ábrázoló képekkel). Minden héten kapjanak visszajelzést az elırehaladásról, és értsék, miben és hogyan fejlıdhetnek tovább. Az értékelésnek pozitívnak kell lennie, mely nem azonos a hibák összeszámolásával. Azt értékeljük, amit a diákok tudnak, ne a hiányosságokat hangsúlyozzuk. Mivel ennek a korosztálynak a beszédértésben és beszédkészség területén is
91
a folytonosság az erıssége, csak tapintatosan és nagy türelemmel törekedhetünk a hibátlan megoldásokra. A számonkérés történhet csoportban, párban vagy egyénileg, a gyakorláshoz hasonlóan. A gyengébb teljesítményt nyújtó gyerekeknek több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlıdésükrıl számot adjanak. Feltétlenül kerülni kell a hagyományos "felelés" jellegő számonkérést, mivel ez egyértelmően hozzájárul a gátlások erısödéséhez. Negyedik osztályban már számíthatunk a gyerekek önértékelésére is. Fontos, hogy tisztában legyenek saját fejlıdésük menetével, hol kell még jobban teljesíteniük, milyen területen igazán jók. A teljesítmények értékelésekor is fontos alapelv: ne a nyelvrıl való tudást, hanem a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük.
IDEGEN NYELV 5–8. évfolyam Célok és feladatok
Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerısek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvetı stratégiát már használnak. A négy tanév céljai között elsı helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek elırehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információfeldolgozásra. A kerettantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetıvé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerőségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlıdésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erısségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük ıket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintő használatához, melyek lehetıvé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévémősorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást.
A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhetı szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvő információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni.
91
Fejlesztési követelmények A tanuló képes idegen nyelvő információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttmőködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Továbbfejleszthetı nyelvtanulási stratégiákat használ. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (pl. reklám, popzene) is megpróbálja hasznosítani.
Témalista (ajánlás)
− Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendık, kötelességek; családi ünnepek. − Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külsı és belsı jellemzése. − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása. − Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok. − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola. − Egészséges életmód. − Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek. − Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre. − Utazás: utazási elıkészületek; a kedvenc közlekedési eszközöd. − Szabadidı és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, videó, számítógép és olvasás.
5. évfolyam Évi óraszám: 111 Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok (lásd a 6. évfolyam kerettantervénél) Fogalomkörök (lásd a 6. évfolyam kerettantervénél)
91
A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; − ismert nyelvi eszközökkel, egyszerően megfogalmazott szövegbıl fontos információt kiszőr. Beszédkészség A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerő mondatban válaszol; − tanult minta alapján egyszerő mondatokat mond, kérdéseket tesz fel; − megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért; − ismert nyelvi eszközökkel, egyszerő mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerő mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló − ismert nyelvi elemekbıl álló rövid mondatokat helyesen lemásol.
6. évfolyam Évi óraszám: 111 Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
− megszólítás, − köszönés, elköszönés, − köszönet és arra reagálás, − bemutatkozás, − érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás, − bocsánatkérés és arra reagálás, − gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − egyetértés, egyet nem értés, − tetszés, nem tetszés.
91
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: − dolgok, személyek megnevezése, leírása, − információkérés, információadás, − igenlı vagy nemleges válasz, − tudás, nem tudás. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: − kérés, − javaslat és arra reagálás, − meghívás és arra reagálás, − kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok: − visszakérdezés, − nem értés, − betőzés kérése, betőzés. Fogalomkörök
− − − − − − − − − −
cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli viszonyok, idıbeli viszonyok, mennyiségi viszonyok, minıségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök. A továbbhaladás feltételei 5-6. évfolyam
Hallott szöveg értése A tanuló − utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerő mondatokban megfogalmazott szövegbıl fontos információt kiszőr; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerő mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség
A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerő mondatokban válaszol; − tanult minta alapján egyszerő mondatokban közléseket megfogalmaz, − kérdéseket tesz fel; − megértési probléma esetén segítséget kér; − tanult minta alapján egyszerő párbeszédben részt vesz.
91
Olvasott szöveg értése A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerő mondatokat megért; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerő mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerő mondatokból álló rövid szöveg lényegét megérti. Íráskészség
A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerő mondatokat helyesen lemásol. Az idegen nyelvi mellékletek az egyes nyelvekbıl változatlanul mintául szolgálnak.
7. évfolyam Évi óraszám: 111 Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok (lásd a 8. évfolyam kerettantervénél) Fogalomkörök
(lásd a 8. évfolyam kerettantervénél) A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló − megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegbıl fontos információt kiszőri; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerő mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; − ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegbıl kikövetkezteti. Beszédkészség
A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol; − egyszerő mondatokban közléseket megfogalmaz; − kérdéseket tesz fel; − eseményt mesél el; − megértési probléma esetén segítséget kér;
91
− beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése
A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; − egyszerő, képekkel illusztrált szöveget megért; − ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség
A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír; − egyszerő, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; − ismert struktúrák felhasználásával tényszerő információt közvetítı szöveget ír.
8. évfolyam Évi óraszám: 111 Tartalom A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza. Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: − megszólítás, − köszönés, elköszönés, − bemutatás, bemutatkozás, − érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás, − engedélykérés és arra reagálás, − köszönet és arra reagálás, − bocsánatkérés és arra reagálás, − gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, − személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − sajnálkozás, − öröm, − elégedettség, elégedetlenség, − csodálkozás, − remény, − bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − véleménykérés és arra reagálás, − valaki igazának az elismerése és el nem ismerése,
91
− egyetértés, egyet nem értés, − tetszés, nem tetszés, − akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetıség, − ígéret, − szándék, − dicséret. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: − dolgok, személyek megnevezése, leírása, − események leírása, − információkérés, információadás, − igenlı vagy nemleges válasz, − tudás, nem tudás, − bizonyosság, bizonytalanság. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: − kérés, − tiltás, felszólítás, − javaslat és arra reagálás, − meghívás és arra reagálás, − kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok: − visszakérdezés, ismétléskérés, − nem értés, − betőzés kérése, betőzés, − felkérés lassabb, hangosabb beszédre. Fogalomkörök – cselekvés, létezés, történés kifejezése, – birtoklás kifejezése, – térbeli viszonyok, – idıbeli viszonyok, – mennyiségi viszonyok, – minıségi viszonyok, – modalitás, – esetviszonyok, – logikai viszonyok, – szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei
7-8. évfolyam Hallott szöveg értése A tanuló − utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegbıl fontos információt kiszőr; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;
91
− ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegbıl kikövetkezteti; − jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerő mondatokban válaszol; − egyszerő mondatokban közléseket megfogalmaz, − kérdéseket feltesz, − eseményeket elmesél; − megértési probléma esetén segítséget kér; − egyszerő párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése
A tanuló − ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; − egyszerő történetet megért; − jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; − jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníti. Íráskészség
A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír; − egyszerő közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; − egyszerő, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; − ismert struktúrák felhasználásával tényszerő információt közvetítı kb. 50 szavas szöveget ír. Az idegen nyelvi mellékletek pedig az egyes nyelvekbıl változatlanul mintául szolgálnak.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A tanulói teljesítmények értékelésének – a negyedik osztályhoz hasonlóan – három célja van: visszajelzést nyújtani az elıírt tananyagban elért elırehaladásról és a diákok erıs és gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további erısítéséhez, a tanulók reális önértékelése kialakításának erısítése. Mivel a kerettantervi célok között elsı helyen a beszédértés és beszédkészség fejlesztése áll, a diákokat elsısorban ezekbıl az alapkészségbıl kell értékelni. Alapelv, hogy értékeléskor a gyakorlás során alkalmazott tevékenységi formákat kell alkalmazni, és a
91
gyerekek értékelése folyamatosan történjék. Amikor a nyolcadik tanév vége felé olvasási készségük fejlettségének szintjét értékeljük, az órai feladatokhoz hasonló feladattípusokat használjunk: pl. összefüggı, ismert témakörhöz kapcsolódó szöveg önálló elolvasása után rövid, a lényeg megértését ellenırzı kérdésekre kell írásban válaszolni. Vagy beszédkészségük értékelésekor ismert témakörben, képek segítségével kell néhány mondatos párbeszédet folytatniuk nyelvtanárukkal vagy egy választott társukkal. Minden héten kapjanak visszajelzést az elırehaladásról, és fokozatosan tudatosuljon bennük, miben és hogyan fejlıdhetnek tovább. Az értékelésnek pozitívnak kell lennie: azt kell értékelni, amire képesek a diákok, nem a hiányosságokat. Ennek a korosztálynak mind a négy alapkészség területén erıssége a folyamatosság szemben a hibátlan nyelvi teljesítménnyel, ezért csak tapintatosan törekedhetünk a hibátlan megoldásokra. Ugyanakkor nyolcadik osztályban már elvárható, hogy a diákok észrevegyék, és képesek legyenek saját hibáik egy részét javítani. A gyakorlás során használt munkaformákhoz hasonlóan a számonkérés történhet csoportban, párban vagy egyénileg. A gyengébben teljesítı diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlıdésükrıl számot adjanak. Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegő számonkérést, mivel ez egyértelmően hozzájárul a gátlások erısödéséhez. A felsı tagozaton a gyerekek önértékelése fejlettebb, tisztában vannak saját erıs és gyenge pontjaikkal, így egyre inkább felelıssé válnak saját nyelvtudásuk fejlesztéséért.
A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvrıl való ismeretekkel. A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a diákokat megtanítsuk nyelvet tanulni. Fokozatosan tudatosuljon bennük, melyik nyelvtanulási stratégiának, illetve nyelvórai tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és az esetleges problémák hogyan orvosolhatóak. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az egyéni különbségekbıl fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törıdést kíván a nyelvtanár részérıl.
91
A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE
1. Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az elsı évfolyamon, majd ezt követıen felmenı rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógia program érvényességi ideje nyolc tanévre - azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig - szól.
II. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA
1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja.
és
feladatok
• A nevelık szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem mőködik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2012-2013. tanév során a nevelıtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjedı - felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A nevelıtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2011/2012. tanév lezárását követıen átfogóan elemezze.
III. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA l . A pedagógiai program módosítására: • az iskola igazgatója; • a nevelıtestület bármely tagja; • a nevelık szakmai munkaközösségei; • az iskolaszék; • az iskola fenntartója tehet javaslatot.
2. A szülık és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülıi, illetve diák-önkormányzati képviselıi útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógia programot, a jóváhagyást követı tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.
91
IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következı személyeknél, illetve intézményeknél tekinthetı meg: • az iskola fenntartójánál; • az iskola internetes honlapján; • az iskola könyvtárában; • az iskola nevelıi szobájában; • az iskola igazgatóhelyetteseinél;
91
D.) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. Az iskolaegészségügyi szolgálat a Pedagógiai Program Egészségnevelési elfogadja.
Programját
Kelt: Abony,…………………………………….. ………………………. iskolaorvos
2. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2004. év ……. hó…….. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Abony,…………………………………….. _______________________ az iskolai diákönkormányzat vezetıje
3. A pedagógiai programot a Szülıi Szervezet iskolai vezetısége a 2004. év ……. hó napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
Kelt: Abony,…………………………………….. _______________________ az iskolai szülıi szervezet elnöke 3. A pedagógiai programot az iskolaszék a 2004. év ……. hó ……... napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Abony,…………………………………….. ______________________ az iskolaszék elnöke
4. A pedagógia programot a nevelıtestület a 2004. év ……….. hó …….. napján tartott ülésén elfogadta.
Kelt: Abony,……………………………………... _____________________ igazgató
91
5.
A Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programját Abony Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2004. év ................ hó .................. napján tartott ülésén jóváhagyta.
Kelt: Abony,…………………………………….. ______________________ polgármester
91
