Néprajz helyi tanterv 3-4. évfolyam
A néprajz tantárgy tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt. Teret biztosít azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, velük való azonosuláshoz vezetnek. Segíti az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudat kialakítását. Megalapozza és áthatja a különböző műveltségi területeket. Rendszerezett ismeretanyagként pedig lehetőséget teremt a magyar népi kultúra értékein keresztül a saját és a különböző kultúrák, a környezet értékeit megbecsülő és védő magatartás, illetve a szociális érzékenység kialakítására. A tanulók felfedezik, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti őket a múlttal és segít nekik eligazodni a jelenben. Felismerik, hogy az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalatai a legegyszerűbb, és éppen ezért a legfontosabb mindennapi kérdésekre adott gyakorlati válaszok tárháza. Megértik a tanulók, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges. A tantárgy megalapozza a tanulók nemzeti önismeretét, nemzettudatát, a tevékeny hazaszeretetet. Tudatosítja a tanulókban, hogy először minden népnek a saját hagyományát, nemzeti értékeit kell megismernie, hogy azután másokét is, a nemzetiségek, a szomszéd- és rokonnépek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük lévő kölcsönhatást is megérthesse. Ösztönöz a szűkebb és tágabb szülőföld, a magyar nyelvterület hagyományainak és történelmi emlékeinek felfedezésére, a még emlékezetből felidézhető, vagy a még élő néphagyományok gyűjtésére. Bővíti a tanulók művelődéstörténeti ismereteit, a hagyományőrzést, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülését. Értékrendjével hozzájárul a tanulók értelmi, érzelmi, etikai és esztétikai neveléséhez, a természettel való harmonikus kapcsolatuk kialakításához és a társadalomba való beilleszkedésükhöz. A tanítás során – pedagógiai és néprajzi szempontok szerint kiválasztott hon- és népismereti, néprajzi forrásanyagok felhasználásával –, minél több lehetőséget kell teremteni a néphagyományok élményszerű megismerésére. Törekedni kell a tanulók cselekvő és alkotó részvételére a tanulás során, hogy az érzékelésen, észlelésen, élményeken keresztül jussanak el az elvontabb ismeretekig, az összefüggések meglátásáig.
1
3. évfolyam
Tematikai egység
Éves órakeret 10
Az őszi időszak jeles napjai, szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak A téli ünnepkör jeles napjai, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak
10
A tavaszi ünnepkör jeles napjai, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak
10
A nyári időszak jeles napjai, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak
6
Összesen
36
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
I.
Az őszi időszak jeles napjai, szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak
Órakeret 10 óra
Saját tapasztalatok, családi élmények. A különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak.
A jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint az adott évszakhoz kapcsolódó A tematikai társas munkák (pl. szüret, kukoricafosztás) hagyományainak és egység nevelési- jelentőségének felismertetése a paraszti élet rendjében. A fejlesztési céljai hétköznapok és ünnepek váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében. Ismeretek Az ősz legfontosabb jeles napjai, népszokásai
Az évszak legfontosabb
Fejlesztési követelmények A jeles napokhoz kapcsolódó időjósló mondókák, népdalok, találós kérdések, szólások és közmondások, népi gyerekjátékok, szentek életéhez kapcsolódó legendák megismerése, megtanulása. Kalendárium készítése. Az őszi szántóföldi munkák, az 2
Kapcsolódási pontok Ének-zene: gyerekdalok, népdalok Magyar nyelv és irodalom: magyar népköltészet Környezetismeret: az évszakokhoz
munkatevékenységei, a hagyományos családi szerep, feladatmegosztás
állatok behajtása és a hozzájuk kapcsolódó kapcsolódó szokások természeti megismerése. A társas munkák jelenségek közül a szüret, a kenderfeldolgozás munkafolyamatának, szokásainak megismerése. Filmnézés régi fonóházi szokásokról. Kézművesség: kukoricacsutkából, csuhéból, dióhéjból játékkészítés, fonás.
őszi szántás, vetés, boronálás, csikós, gulyás, juhász, kondás, gulya, nyáj, ménes, konda, eke, borona, puttony, hordó, taposókád, prés, Kulcsfogalmak daráló, metszőkés, vásár, kisfarsang, szövés, fonás, fonóház, / fogalmak kendertörés, fésülés, guzsaly, orsó, rokka, szövőszék, kendertörő, gereben
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A téli ünnepkör jeles napjai, ünnepi Órakeret szokások a paraszti élet rendjében. 10 óra Társas munkák, közösségi alkalmak Az előző témakör ismeretei. Saját tapasztalatok, családi élmények. A különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak. II.
A jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint az adott évszakhoz kapcsolódó A tematikai társas munkák (pl. szüret, kukoricafosztás) hagyományainak és egység nevelési- jelentőségének felismertetése a paraszti élet rendjében. A fejlesztési céljai hétköznapok és ünnepek váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében.
Ismeretek A téli ünnepkör legfontosabb jeles napjai, népszokásai
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok Ének-zene: gyerekdalok, népdalok
A jeles napokhoz kapcsolódó időjósló mondókák, népdalok, találós kérdések, szólások és közmondások, népi gyerekjátékok, szentek Magyar nyelv és életéhez kapcsolódó legendák, irodalom: magyar népszokásjátékok népköltészet megismerése, megtanulása. 3
Az évszak legfontosabb munkatevékenységei, a hagyományos családi szerep, feladatmegosztás
A téli pihenő időszak népszokásainak (karácsonyi ünnepkör, farsang, lakodalom) megismerése. A társas munkák közül a disznóvágás, tollfosztás szokásainak megismerése.
Környezetismeret: az évszakokhoz kapcsolódó természeti jelenségek
Filmnézés a kotyolás szokásjátékról. Felkészülés a kotyolás bemutatására, a népszokásjáték bemutatása. Kézművesség: karácsonyfadísz készítése szalmából advent, hurkatöltő, disznótor, lucabúza, lucaszék, lucakalendárium, kotyolás, karácsonyi kántálás, betlehemezés, regölés, újévi köszöntő, Kulcsfogalmak háromkirályjárás, házszentelés, vízszentelés, farsangvasárnap, / fogalmak farsanghétfő, húshagyó kedd, vénlánycsúfoló, farsangi köszöntő, alakoskodó játékok, balázsáldás, balázsjárás, gergelyjárás
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tavaszi ünnepkör jeles napjai, ünnepi Órakeret szokások a paraszti élet rendjében. 10 óra Társas munkák, közösségi alkalmak Az előző témakör ismeretei. Saját tapasztalatok, családi élmények. A különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak. III.
A jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint az adott évszakhoz kapcsolódó A tematikai munkák hagyományainak és jelentőségének felismertetése a egység nevelési- paraszti élet rendjében. A hétköznapok és ünnepek fejlesztési céljai váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében.
Ismeretek A tavaszi ünnepkör legfontosabb jeles napjai, népszokásai
Fejlesztési követelmények A jeles napokhoz kapcsolódó időjósló mondókák, népdalok, találós kérdések, szólások és közmondások, népi gyerekjátékok, szentek életéhez kapcsolódó legendák megismerése, megtanulása. 4
Kapcsolódási pontok Ének-zene: gyerekdalok, népdalok Magyar nyelv és irodalom: magyar népköltészet
Az évszak legfontosabb munkatevékenységei, a hagyományos családi szerep, feladatmegosztás
A tavaszi szántóföldi munkák, fák metszése, ültetés, az állatok kihajtása, kotlósültetés, tavaszi nagytakarítás és a hozzájuk kapcsolódó szokások megismerése. A kiszehajtás szokásának bemutatása.
Környezetismeret: az évszakokhoz kapcsolódó természeti jelenségek
Kézművesség: tojásfestés, égerfa terméséből méhecske készítése. nagyböjt, böjti játékok, nagyhét, virágvasárnap, kiszehajtás, villőzés, barkaszentelés, búzaszentelés, zöldágjárás, komatálküldés, Kulcsfogalmak májusfaállítás, jánoskaeresztés, tavaszi szántás, vetés, boronálás, / fogalmak metszés, ültetés, szénacsinálás, favilla, kazal, petrence, boglya, kaszálás, szárítás, gyűjtés
A nyári időszak jeles napjai, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
IV.
Órakeret 6 óra
Saját tapasztalatok, családi élmények. A különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak.
A jeles napi, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint az adott évszakhoz kapcsolódó A tematikai társas munkák (pl. aratás) hagyományainak és jelentőségének egység nevelésifelismertetése a paraszti élet rendjében. A hétköznapok és fejlesztési céljai ünnepek váltakozásának, ritmusának feliemertetése, az ünnepek jelentőségének tudatosítása az egyén és a közösség életében.
Ismeretek A nyár legfontosabb jeles napjai, népszokásai
Az évszak legfontosabb munkatevékenységei, a hagyományos családi szerep, feladatmegosztás
Fejlesztési követelmények A jeles napokhoz kapcsolódó időjósló mondókák, népdalok, találós kérdések, szólások és közmondások, népi gyerekjátékok, szentek életéhez kapcsolódó legendák megismerése, megtanulása.
Kapcsolódási pontok Ének-zene: gyerekdalok, népdalok Magyar nyelv és irodalom: magyar népköltészet
Az nyári szántóföldi munkák Környezetismeret: megismerése. A társas munkák az évszakokhoz közül az aratás szokásainak kapcsolódó 5
megismerése.
természeti jelenségek
A kenyérsütés munkafolyamatának, eszközeinek megismerése. Kézművesség: kenyérsütés. aratás, cséplés, kasza, sarló, cséphadaró, aratóünnep, pünkösdi királynéjárás, pünkösdi királyválasztás, Szent Iván-napi tűzgyújtás és Kulcsfogalmak tűzugrás, péklapát, sütőteknő, szita, kovászfa, pemet, szénvonó, / fogalmak piszkafa, szakajtó, kovászolás, dagasztás, kelesztés, sütés, kenyérkosár
4. évfolyam Tematikai egység A közösségi alkalmak hagyományai
Éves órakeret 4
A vásár és a piac A hétköznapok és ünnepnapok rendje
12
Hagyományos népviselet Népi mesterségek
12 8
A közlekedés, szállítás, teherhordás hagyományos módjai
36
Összesen
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
A közösségi alkalmak hagyományai A vásár és a piac
Órakeret 4 óra
Előzetes tudás
Irodalmi olvasmányok, egyéni élmények. A hagyományos gazdálkodáshoz kapcsolódó közösségi alkalmak, A tematikai egység nevelési- az adás-vétel szokásainak megismerése. fejlesztési céljai: Ismeretek A piac és a vásár. A vásártartás helye, ideje, előkészületek. Országos vásárok: állat- és kirakodóvásár. Árusok a vásárban
Fejlesztési követelmények A vásártartással kapcsolatos ismeretek elsajátítása, szokások megismerése.
Kapcsolódási pontok Ének-zene: vásárral kapcsolatos gyerekdalok
A vásár és a piac közötti különbségek
Erkölcstan: szokások, normák szerepe,
6
Szórakozási lehetőségek a vásárokban. A vásárokban használt régi súly-, hossz-, és űrmértékek.
megfogalmazása.
jelentősége.
Vásári kikiáltók megtanulása. Alkudozás kipróbálása szerepjáték keretében. Filmnézés régi vásárokról. Kézművesség: vásárfia készítése természetes anyagokból
technika, életvitel és gyakorlat: természetes anyagok ismerete
leányvásár, országos vásár, piac, állatvásár, kirakodóvásár, kofa, Kulcsfogalmak/ képmutogató, vásári bábjáték, céllövölde, körhinta, árus, bazár, fogalmak vásárfia, alkudozás, kisbíró
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
A hétköznapok és ünnepnapok rendje Hagyományos népviselet
Órakeret 12 óra
A különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak, a 3. osztályban tanult néprajzi ismeretek. A hagyományos paraszti életmód fontosabb elemeiben a természeti tényezők meghatározó szerepe, a környezeti A tematikai egység nevelési- feltételekhez és társadalmi elvárásokhoz való alkalmazkodás fejlesztési céljai: felismertetése. A különböző mesterségek megismerése során a szakmák megbecsülésének kialakítása. Előzetes tudás
Ismeretek Hétköznapi és ünnepi viselet. Hétköznapi vászonruhák, a női és a férfi viselet darabjai. Gyermekviselet. Néprajzi tájak eltérő ünnepi viselete. Lakodalmi- és gyászviselet. A szűcs és a szűrszabó munkája.
Fejlesztési követelmények A hétköznapi vászonviselet elemeinek összehasonlítása a gyerekek ruházatával képek alapján. A hasonlóságok és a különbségek megfogalmazása. A jellegzetes táji ünnepi viseletek megismerése során a magyar népviseletek sokszínűségének felfedezése. A közösséghez tartozás külső kifejezésformájának észrevétele. Az egykori és a mai megjelenési formák jelentéstartalmának feltárása konkrét példák alapján.
Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: anyagok tulajdonságai, anyagok feldolgozása. Erkölcstan: szokások, normák szerepe, jelentősége.
Kézművesség: rátétes hímzés készítése szoknya, ing, gatya, pendely, kötény, vállkendő, mellény, suba, Kulcsfogalmak/ guba, ködmön, cifraszűr, szűcs, szűrszabó, kalap, süveg, kucsma, fogalmak fejkendő, párta, főkötő, csizma, bocskor, félcipő, papucs 7
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Órakeret 12 óra
Népi mesterségek
Előzetes tudás
A néprajz előző témái A különböző mesterségek megismerése során a szakmák A tematikai megbecsülésének kialakítása. egység nevelési- A különböző mesterségekhez kapcsolódóan egyszerű technikák fejlesztési céljai: kipróbálása. Fejlesztési követelmények A konyhai cserépedények funkció szerinti rendszerezése. Kézművesség: edénykészítés hurkatechnikával.
Ismeretek Fazekasmesterség. Konyhai cserépedények: a főzés, sütés, tálalás, élelmiszertárolás edényei.
Bútorművesség. Faragóács, festőasztalos. Tárolóbútorok: ácsolt láda és tulipános láda A csizmadia, kékfestő, kalapos, mézesbábos
A berendezési tárgyak funkcióváltozásainak nyomon követése konkrét példák alapján. Díszítőminták rajzolása Mesteremberekről készített néprajzi filmek segítségével a mesterségek megismerése.
Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: lakóhelyhez közeli néprajzi tájegység népművészete.
Technika, életvitel és gyakorlat: A családi gazdálkodás, takarékosság.
Kézművesség: kékfestő vászon készítése, mézeskalácssütés, nemezelés
faragóács, festőasztalos, ácsolt láda, tulipános láda, fazekas Kulcsfogalmak/ korong, bokály, fazék, lábas, tepsi, tál, tányér, butella, korsó, fogalmak tejesköcsög, rötyke, nyomódúc, indigó, ütőfa, kaptafa, cipészkalapács, ár, fejforma Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A közlekedés, szállítás, teherhordás hagyományos módjai
Órakeret 8 óra
A különböző műveltségi területeken előforduló hon- és népismereti tartalmak.
A tematikai A hagyományos közlekedés eszközeinek megismertetésével a egység nevelési- technikai fejlődés, a természeti és társadalmi tényezők fejlesztési céljai: meghatározó szerepének felismertetése.
8
Ismeretek Fejlesztési követelmények A gyalogos közlekedést segítő Az eszközök elkészítésében eszközök és használatában a praktikusság felismertetése. A teherhordás eszközei Gólyalábazás A szárazföldi és vízi közlekedés eszközei Filmnézés segítségével a tutajozás megismerése. Kézművesség: tutajkészítés.
Kapcsolódási pontok Környezetismeret: közlekedés Technika, életvitel és gyakorlat: Anyagok tulajdonságai, anyagok feldolgozása
hótalp, gólyaláb, csontkorcsolya, jégpatkó, kászu, batyu, Kulcsfogalmak/ vízhordórúd, cseber, csobolyó, hátikosár, hátizsák, iszák, kanta, fogalmak tarisznya, tutaj, komp, bárka, dereglye, szekér, szán
A tanulók megismerik lakóhelyük, szülőföldjük hagyományos gazdasági tevékenységeit. A tanulási folyamatban kialakul az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. Általános képet kapnak a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A megszerzett ismeretek birtokában képesek A fejlesztés várt lesznek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti eredményei a 4. tartalmakat. évfolyam végén Felfedezik a jeles napok, ünnepi szokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét, közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. Élményszerűen, hagyományhű módon elsajátítják egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket.
9
