PEDAGÓGIAI PROGRAM Lesznai Anna Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Szakiskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Lesznai Anna Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Szakiskola /2010/LA

Pedagógiai Program

Tartalomjegyzék I.

Ajánlás

II.

Az intézmény önmeghatározása

III.

a.

Küldetésnyilatkozat

b.

Az intézmény alapítása, története

c.

Tanulónépességünk

d.

Személyi feltételek

e.

Tárgyi feltételek

f.

Kapcsolatrendszer

Nevelési Program a.

Nevelő-oktató munkánk célja

b.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

c.

Közösségfejlesztés

d.

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

e.

Tehetség, képességkibontakoztatást segítő tevékenységek

f.

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

g.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

h.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

i.

Iskolai agresszió

j.

A szülő gyermek, pedagógus együttműködésének formái

k.

A nevelő, oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

IV.

Egészségnevelési Program

V.

Környezeti nevelés

VI.

Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

VII.

Helyi tanterv

VIII.

IX.

a.

Óvodai nevelési program

b.

Helyi tanterv a sajátos nevelési igényű enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

c.

Helyi tanterv a sajátos nevelési igényű középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára

d.

Helyi tanterv a pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) tanulók számára

e.

Fejlesztő iskolai rehabilitációs fejlesztési program

f.

Az ellenőrzés és értékelés rendszere

g.

Az iskola magasabb évfolyamra lépés feltételei

h.

A szabadon tervezhető és a nem kötelező tanórai foglalkozások felhasználásának elvei

i.

A tankönyvek és taneszközök kiválasztás elve

j.

Egyéb szolgáltatások

Pedagógiai szakszolgálat a.

Logopédiai ellátás

b.

Korai fejlesztés

c.

Gyógytestnevelés

d.

Nevelési Tanácsadó

Érvényességi rendelkezések

2

Pedagógiai Program

I.

Ajánlás

„Ki az, ki nevem leveszi rólam? Szárnyamat bontja gubózó szóban Szívem celláját feltöri kézzel: Ömöljek egybe mennyei mézzel.” Lesznai Anna: Gyermekrejtvény

Pedagógiai programunkat ajánlom megismerésre mindazoknak, akik valamilyen okból kapcsolatba kerülnek intézményünkkel. A szülőknek, akik ránk bízzák gyermekük nevelését-oktatását, speciális fejlesztését, gondozását. A fenntartónak, aki biztosítja intézményünk működésének feltételeit. A szakembereknek, gyógypedagógus – kollégáknak, akik érdeklődnek egy olyan intézmény munkája iránt, melyben sokrétű gyógypedagógiai tevékenység folyik. A képzési kötelezettek ellátása, korai gondozás, középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek óvodai nevelése és iskolai fejlesztése, valamint az enyhén értelmi fogyatékos tanulók alapfokú nevelése, oktatása. Programunkban benne foglaltatnak azok a közös célok és feladatok, melyeket minden fogyatékos gyermekeket nevelő iskola a magáénak vall, de megfogalmaztuk azokat a sajátosságokat is, melyek intézményünk egyedi arculatát tükrözik.

A Pedagógiai Programot készítette:

Kozmáné Bata Zsuzsanna

Módosította:

Árvai Beáta igazgató

3

Pedagógiai Program

II.

Az intézmény önmeghatározása a. Küldetésnyilatkozat

A Lesznai Anna Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Szakiskola a sajátos nevelési igényű gyermekeket különleges gondozás keretében állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai konduktív pedagógiai ellátásban részesítjük attól kezdődően, hogy fogyatékosságukat megállapították. Gyógypedagógiai hitvallásunk a humán, empátia, elfogadás, a fejleszthetőségbe vetett hit és pedagógiai optimizmus. Célunk, hogy oktató-nevelő munkánk során minden tanulót önmagához mérten, képességeinek megfelelő képzéssel a maximális teljesítmény elérésére ösztönözzük. Módszertani központunk célja: a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók társadalmi integrálódását, esélyegyenlőségük megvalósítását, egyéni boldogulását biztosítani. A sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrált oktatását felvállaló iskolák és pedagógusok segítése. Mindezek során ápoljuk névadónk Lesznai Anna szellemi hagyományait. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének középpontjában a partnerközpontú szemlélet áll, amely a gyógypedagógiai szolgáltatások teljes körére kiterjed.

b. Az intézmény alapítása, története Iskolánkat Kisegítő Iskola néven 1975-ben alapította Hatvan Város Tanácsa, a város általános iskoláiban működő kisegítő osztályokból. Első épületünk a Városi Bíróság fogdájából kialakított 5 tantermes iskola volt, melyben délelőtt és délután felváltva tanult az alsó és felső tagozat. 10 pedagógus és 2 technikai dolgozó látta el a munkát. A későbbiekben igényként jelentkezett foglalkoztató iskolai csoportok létrehozása is, melyeket a Csaba utcában egy családi házban helyeztek el. A két épület után, 1986-ban a Kossuth téri kollégium megszűnésekor egy harmadikba is beköltöztünk. Ekkor nevünk is megváltozott, 7. sz. Általános Iskola lettünk. Ez után megszűnt a váltakozó tanítás, majd 1989-ben egy óvodai csoporttal is bővült intézményünk. Hosszú ideig nehéz körülmények között, három épületben működött iskolánk. 1996. január 1-től megváltozott fenntartónk. Hatvan Város Önkormányzata után iskolánkat Heves Megye Önkormányzata működteti. Ezzel egy időben új nevet is választottunk. Intézményünk Lesznai Anna Óvoda és Általános Iskola lett. 1996. augusztusában egy számunkra új iskolaépületbe költözhettünk, egy megszüntetett általános iskola helyére. 4

Pedagógiai Program Intézményünkben középsúlyosan

jó

körülményeket

értelmi

iskolásainknak.2006-tól

fogyatékos

kistérségi

tudunk

biztosítani

általános

logopédiai

és

ellátást

óvodásainknak,

enyhe

és

szakiskolásainknak,fejlesztő

biztosítunk

iskolánkban

és

10

településen. 2007. július 1-től pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel bővült intézményünk profilja, ami a

hatvani

Nevelési

Tanácsadó

és

Pedagógiai

Szakszolgálat

összevonását

jelenti

intézményünkkel. 2010. szeptemberétől autista csoport kezdi meg működését iskolánkban.

Az intézmény hivatalos neve: Lesznai Anna Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Szakiskola Az intézmény alapítója: Hatvan Városi Tanács (3000 Hatvan, Kossuth tér 2.), jogutódja Hatvan Város Önkormányzata (3000 Hatvan, Kossuth tér 2.) Fenntartója:

Heves Megye Önkormányzata 3300 Eger, Kossuth Lajos utca 9.

Az intézmény típusa:

többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény

Intézményegységei: Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Szakiskola Nevelési Tanácsadó Működési területe:

Heves megye

Az iskola igazgatója: Árvai Beáta Az intézmény postacíme: 3000 Hatvan, Ratkó József út 10. Telefonszáma:

06/ 37 341-551

Az intézmény alaptevékenysége: 851012 Sajátos nevelési igényű (enyhén vagy középsúlyosan értelmi fogyatékos) gyermekek óvodai nevelése, ellátása Enyhén értelmi fogyatékos ,pervazív fejlődési zavarral küzdő gyermekek óvodai nevelése, ellátása. Középsúlyosan értelmi fogyatékos, pervazív fejlődési zavarral küzdő gyermekek óvodai nevelése, ellátása. 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 5

Pedagógiai Program 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Enyhén értelmi fogyatékos, pervazív fejlődési zavarral küzdő tanulók általános iskolai oktatása 1-8 évfolyamon, tanulmányi idő 8 év. Középsúlyosan értelmi fogyatékos, pervazív fejlődési zavarral küzdő tanulók általános iskolai oktatása 1-8. évfolyamon, tanulmányi idő 8 év. Súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek fejlesztő iskolai oktatása 1-8 évfolyamon, tanulmányi idő 8 év. 853132 évfolyam)

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. Enyhén értelmi fogyatékos, pervazív fejlődési zavarral küzdő tanulók szakiskolai oktatása 9-10. évfolyamon, előkészítő évfolyam, tanulmányi idő 2 év. Középsúlyosan értelmi fogyatékos, pervazív fejlődési zavarral küzdő tanulók szakiskolai oktatása 9-10. évfolyamon, előkészítő évfolyam, tanulmányi idő 2 év.

910121

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

910123

Könyvtári szolgáltatások

856099

Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

Az iskolai ellátás keretén belül gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása, könyvtári tevékenység biztosítása. 856011

Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység

Nevelési tanácsadás: Szakvélemény készítése a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illetőleg iskolai oktatásávalnevelésével kapcsolatos feladatok meghatározása céljából. Szakvélemény készítése az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása céljából. Pedagógiai, pszichológiai tanácsadás, rehabilitációs célú, fejlesztő foglalkozások tartása. A szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatára javaslattétel, ha a sajátos nevelési igény valószínűsíthető. Szakvélemény adása szakhatóságok kérésére, valamint jogszabály által meghatározott egyéb ügyekben. Logopédiai ellátás biztosítása a város környéki gyermekek számára. Gyógytestnevelésre szoruló gyermekek ellátása. Konduktív pedagógiai ellátás. 856012

Korai fejlesztés, gondozás

856013

Fejlesztő felkészítés

Utazó szakember feladatainak ellátása, integrált oktatás segítése. 6

Pedagógiai Program 856020

Pedagógiai szakmai szolgáltatások

855912

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855915

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

855918

Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése

931205

Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása

931903

Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás

561000

Éttermi, mozgó vendéglátás

562912

Óvodai, intézményi étkeztetés

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

Kiegészítő tevékenység: 562917

Munkahelyi étkeztetés

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat Intézményünk alapfeladata a Hatvan városban és körzetében élő enyhe, középsúlyosan , súlyosan értelmi fogyatékos illetve autizmussal élő gyermekek nevelése-oktatása, valamint logopédiai és gyógytestnevelési ellátása. Biztosítjuk a tanköteles koron aluli értelmi fogyatékosok és autizmussal élő gyermekek korai fejlesztését,

óvodai

együttműködve

nevelését,

elősegítjük

a

iskolai

életmódra

rendellenességek

való

felkészítését.

korrekcióját,

A

családdal

megakadályozzuk

a

következményes ártalmak kialakulását. Ellátjuk a súlyos fogyatékos és/vagy halmozottan sérült tanköteles gyermekeket,és fejlesztő iskolát működtetünk. Gondoskodunk kistérségi logopédiai ellátásról, egyéni fejlesztésről, felzárkóztatásról, tehetséggondozásról. Biztosítjuk a napközis ellátást és a tanulók szabadidejének szervezését. Speciális gyógypedagógiai terápiás módszerek alkalmazásával végezzük az értelmi fogyatékos gyermekek különleges gondozási igényeinek megfelelő fejlesztést. Iskolánk "bemenet – szabályozott" intézmény. Tanulóink a Heves Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság szakvéleménye alapján kerülnek intézményünkbe. Jelenleg két iskolatípusunk10 évfolyamos, de a jövőben szeretnénk tanulóink számára befejezett képzést, 12 évfolyamos oktatást nyújtani, mivel így látjuk biztosítottnak a tankötelezettség végrehajtását és a társadalmi habilitációt. 7

Pedagógiai Program 2007 július 1-től pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel és a

Nevelési Tanácsadó

tagintézménnyel bővült profilunk.

c. Tanulónépességünk A tanulócsoportok száma az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében: 6 A középsúlyos fogyatékos tanulók esetében: 3 Óvodai csoport: 1 Fejlesztő iskolai csoport : 1 Autista csoport: 1 Előkészítő speciális szakiskola: 2 Előkészítő készségfejlesztő speciális szakiskola: 2 Napközis tanulócsoportunk száma : 2 A tanulói létszám növekvő tendenciát mutat különösen a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók esetében. Az óvodai csoport létszáma év közben is emelkedik, mivel az áthelyezés ide szinte folyamatosan történik. A gyermekek jelentős része hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetű. Hatvanban és a környéken élők közül is jelentős azok száma, akik számítanak a helyi önkormányzatok rendszeres támogatására, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságra. A társadalmi változások az elszegényedést, a létminimum alá kerülést jelentik a családok számára. Különösen így van ez az egyszülős családok esetében. Tanulóink szülei közül 15-20 % tud megfelelő életszínvonalat biztosítani gyermekei részére, de az ő életterük is beszűkültebb az átlagosnál, hiszen nagy terhet ró a családra egy fogyatékos gyermek ellátása. Az iskola fontos társadalmi kapcsolatok helyszíne, ahol a szülők szinte naponta vagy szükség szerint találkozhatnak az iskola vezetőivel, pedagógusokkal, szülőtársakkal. Az iskolának egyfajta segítő színtérré kell válnia. Hangsúlyt kell fektetni minden olyan tevékenységre, amely magában foglalja a magatartás és viselkedészavarokkal, szorongással küzdők számára a

megoldás

keresését,

családok,

szülők

megsegítését,

egyfajta

szociális

ellátási

tevékenységet. El kell látnunk minden szűkebb és tágabb értelemben vett gyermekvédelmi feladatot és ezzel kapcsolatos prevenciót.

8

Pedagógiai Program

d. Személyi feltételek Az intézményben alkalmazott dolgozók száma: 47,25 fő

Képesítések

Fő

Pedagógiai képesítéssel rendelkező főállású alkalmazottak száma

34

A nevelő-oktató munkát segítő főállású alkalmazottak száma

5,5

Egyéb munkakörben foglalkoztatott főállású dolgozók száma

7.75

Összesen

47.25

A nevelőtestület képzettsége: Szakvizsgázott Két, vagy több diplomával rendelkező gyp. tanár: Gyógypedagógiai tanár végzettségű : Óvónő : Gyógyúszás foglalkoztató Konduktor Jelenleg tovább tanul gyp. diplomáért : Szakvizsgája folyamatban:

5 fő 22 fő 2 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 2 fő

A gyermekvédelmi feladatok ellátására önálló GYIV-tanár alkalmazását látjuk indokoltnak. Mivel intézményünk területi feladatokat is ellát – tanulóink 57 %-a bejáró –, a 16 önkormányzattal és a szülőkkel való kapcsolattartás részmunkaidőben nehezen oldható meg színvonalasan. A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak létszáma jelenleg nem éri el az oktatási törvényben előírtakat.

e. Tárgyi feltételek Az iskola épülete Az iskola épülete a városközpontban helyezkedik el, 8.100 m2-es telken, melyből 3.400 m2 az udvar, 2.432 m2 az épület. Az épület 45 éves, korábban egy többségi általános iskola működött benne. Intézményünk 1996. augusztusában költözhetett ide. Az épület adottságai 9

Pedagógiai Program ideális feltételeket biztosítottak az imbecillis óvodai csoport, a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók csoportjainak és az enyhe értelmi fogyatékos tanulók osztályainak elhelyezésére. Az épület tágas, világos, otthonos, azonban korából adódóan több tekintetben is felújításra szorul. Szükség lenne a külső hőszigetelésre, fűtés korszerűsítésre, elektromos hálózat felújítására. Oktatási helyiség Tantermek száma Szaktanterem Óvodai csoportszoba Logopédiai szoba Gyógytestnevelés szaktanterem : Gyakorlókonyha Fazekasműhely Tornaterem – öltöző : szertár : Orvosi szoba Étkező

23 7 8 1 1 1 1 1 1

: : : : : 2 1 :

1 1

Tantermek Tantermeink mérete 19 és 52 m2 közöttiek. AZ 5 foglalkoztató csoport, az enyhe értelmi fogyatékosok alsó tagozata, az autista csoport, a fejlesztő iskola egész nap a saját termét használja, ezért úgy alakítottuk ki az osztályokat, hogy tanuló, pihenő-játszó rész is legyen benne. A felső tagozat szaktantermi rendszerben működik, így a tantermek berendezése ehhez igazodik. A foglalkoztatás egyéb termei Az óvodai csoportszoba berendezése megfelelő, hangulatos, otthonos környezetet biztosít óvodásainknak. Az autizmussal élő gyermekek számára már az óvodában megkezdjük a speciális környezet kialakítását, a tér-idő strukturálását, mely informálja a gyermeket arról, hogy mit hol hogyan mennyi ideig tegyen vagy tehet. A fejlesztő játék, az ügyességet, mozgáskészséget fejlesztő tornaszer mennyisége megfelelő. Ezeknek az eszközöknek a jegyzékét az óvodai nevelési program tartalmazza. A logopédiai szoba jól felszerelt.

10

Pedagógiai Program Önálló könyvtárunk szabad polcos elhelyezésű. Az állományt a Könyvtár Gyűjtőköri Szabályzata alapján gyarapítjuk. Könyvtárfejlesztésre évente mintegy 100.000 forintot tudunk fordítani. Gyakorlókonyhánk a technika műhely volt szertárából került kialakításra. Berendezését – felszerelését pályázati pénzből vásároltuk. Tornatermünk

megfelelő

méretű,

felszereltsége

bővítésre

szorul.

Sporteszközökre

folyamatosan pályázunk. Étkezőnk a tízórai, ebéd és uzsonna kulturált elfogyasztására ad lehetőséget, melyet önkiszolgáló rendszerben használnak diákjaink.

Informatika oktatás Az informatika oktatás alapfeltétele az informatika szaktanterem, melyben 17 számítógép áll tanulóink rendelkezésére.

Gyakorlókert A tanulók praktikus ismereteinek előtérbe helyezése iskolánk egyik kiemelt célja. A pedagógiai program és a helyi tantervek megvalósítása érdekében kialakításra került egy gyakorlókert.

Az iskola eszközkészlete Intézményünk eszközkészlete évek alatt folyamatosan bővül. Audiovizuális eszközeink már újabbak. A 2004. évtől önállóként belépő természettudományos tantárgyak (fizika, kémia) jobb megértését szolgáló demonstrációs eszközök szükségesek. Fejlesztő játékok, kellenek ahhoz, hogy a fejlesztő munka színvonala tovább emelkedhessen iskolánkban. A Heves Megyei Közoktatási Közalapítvány által meghirdetett taneszköz-pályázatok biztosítanak lehetőséget e hiányok pótlására.

f. Kapcsolatrendszer Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. A külső kapcsolattartás jellegétől függően átadhatja e jogát közvetlen munkatársainak eseti, vagy állandó megbízás alapján. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:

11

Pedagógiai Program −

a megyéhez tartozó általános iskolákkal és társintézményekkel; részt veszünk éves program alapján közös kulturális- és sportrendezvényeken, illetve alkalmankénti találkozókon

−

a rendőrséggel: sajtóreferensük több ízben tartott előadást tanulóink részére, valamint

problémás gyermekeink esetében is fordulhatunk hozzájuk segítségért −

a Vöröskereszttel, tisztiorvosi szolgálattal, iskolaorvossal, védőnői hálózattal: gyermekeink egészségügyi ellátásában támogatnak

−

a polgármesteri hivatalokkal: segélykérés, hiányzások, mulasztások, étkezési térítések

stb. jelentik közös ügyeinket −

nevelési tanácsadó, családsegítő szolgálat: esetenként közös gyermek- és

családgondozást végzünk −

a Kisebbségi Önkormányzattal: a cigány etnikum alkalmankénti segélyezése, közös

gondok megbeszélése −

az ÉFOÉSZ heves megyei szervezetével: évek óta szoros a kapcsolatunk, közös

pályázatokon, fesztiválokon veszünk részt −

a hatvani kulturális intézményekkel / Moldvay Galéria, Hatvany Lajos Múzeum, Grassalkovich Művelődési Központ /; kiállításain, programjain rendszeresen részt veszünk

−

a gyöngyösi József Attila Szakközépiskola és Szakiskolával, Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola Művelődési Központtal Pályakezdők Szakiskolája lehetőséget ad tehetségesebb tanulóink továbbtanulására.

12

Pedagógiai Program

III.

Nevelési Program

a. Nevelő-oktató munkánk alapelvei Intézményünk küldetése alapján, a következő általános, kiemelt, minden gyermekre, óvodásra és iskolásra egyaránt vonatkozó célokat tűztük ki. •

Nevelőiskola megteremtése, mely a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztésére irányul.

•

A praktikus ismeretek elsajátításának előtérbe helyezése.

•

Az óvodai nevelési program és a helyi tantervek műveltségi anyagának minél magasabb szintű befogadtatása.

•

Differenciált

és/vagy

egyéni

képességfejlesztés,

a

habilitáció,

rehabilitáció

megvalósulása érdekében. •

Az egészséges életmódra nevelés, mint prevenció.

•

A gyermekvédelmi feladatok magas szintű ellátása.

•

Névadónk, Lesznai Anna örökségének ápolása, művészetének felhasználása iskolánk díszítésében, képző-, és iparművészeti, valamint irodalmi alkotásainak beépítése a helyi tantervek anyagába, ezek feldolgozása a tanulók életkori sajátosságainak és képességeinek

megfelelő

szinten.

Mindezekkel

iskolánk

egyedi

arculatának

megteremtése.

Az általános célkitűzések teljesülése esetén: •

A 10. évfolyam végére tanulóink képesek lesznek elfogadni másságukat, megfelelő önismerettel,

toleranciával

rendelkeznek.

Képesek

lesznek

konfliktuskezelésre,

önuralomra, szabályok betartására, kulturált társas kapcsolatok fenntartására. Nyitottak lesznek a világra, szűkebb környezetükben biztosan tudnak tájékozódni, felismerik, óvják azok értékeit. •

Képesek lesznek különböző munkák elvégzésére fogyatékosságuk és képességeik arányában.

•

Birtokolják

a

képességeiknek

műveltségtartalmakat.

Reális

megfelelő

elképzeléseket

tantervek

által

alakítanak

ki

meghatározott továbbtanulásról,

pályaválasztásról. •

A család és a társadalom hasznos tagjaivá válnak, fogyatékosságuk és képességeik arányában képesek önmaguk és mások ellátására, családfenntartásra. 13

Pedagógiai Program •

Tisztában lesznek az egészségre káros szokásokkal, értéknek tekintik az egészséget és igyekeznek egészséges életmódot kialakítani.

•

Nyitottá válnak a művészetek befogadására, képességeikhez mérten művelik azokat, védik értékeit.

Az óvodai nevelés alapelvei Az Óvodai nevelés országos alapprogramja a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésében is érvényes, meghatározza az óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az emberi személyiség teljes kibontakozására, az emberi jogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia. A fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. Gyermekeink az egri Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság döntése alapján kerülnek óvodánkba. Az óvodai nevelést megelőzően a korai fejlesztés és gondozás biztosítja a fogyatékos kisgyermekek fejlesztését, családi nevelésének segítését. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az óvodai nevelés a fogyatékos gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik.

Az óvoda funkciói Óvó-védő, szociális, nevelő- és személyiségfejlesztő funkció. Az óvodai nevelés alapelve, hogy a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze, a nevelés tegye lehetővé és segítse a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: •

Az

érzelmi

biztonságot

nyújtó

derűs,

szeretetteljes

óvodai

légkör

megteremtéséről •

a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról

14

Pedagógiai Program •

a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – és életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra

•

e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltség tartalmak közvetítéséről

•

a fogyatékos kisgyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelés-oktatásának alapelvei A kulcskompetenciák fejlesztése -

anyanyelvi kommunikáció (fogalmak, gondolatok érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban; helyes és kreatív nyelvhasználat,

-

Matematikai kompetencia (a matematikai gondolkodás fejlesztése és alkalmazásának képessége, készítsen fel a mindennapok problémáinak megoldására is),

-

Természettudományos kompetencia,

-

Digitális kompetencia (információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata),

-

A hatékony, önálló tanulás (az egyén képes legyen kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni),

-

Szociális és állampolgári kompetencia ( a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés),

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, -

Esztétikai-művészeti

tudatosság

és

kifejezőképesség

(esztétikai

megismerés, elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése a művészetek nyelvén). A 9. és 10. évfolyam célkitűzései: •

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő speciális szakiskolájának 9.évfolyamán a pályaorientáció és a szakmai előkészítő ismeretek; 10. évfolyamán a szakmai alapozó ismeretek követik az általános közismereti tantárgyak körét.

•

Cél a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra felkészítés.

15

Pedagógiai Program •

Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése.

•

A kommunikációs szabályok betartása. Eligazodás a hétköznapi kommunikációs helyzetekben.

•

Történelmi, nemzeti azonosságtudat erősítése, a humán értékek globális értékesítése a személyiség fejlesztésében.

•

A képzési időszak végére képessé kell válniuk arra, hogy adott idegen nyelven tudjanak egyszerű információkat kérni és adni.

•

A mindennapi életvezetésben biztonságot jelentő matematikai ismeretek nyújtása. Matematikai felkészítés szakképzési tanulmányok folytatására.

•

Tudományosan megalapozott ismeretek elsajátítása az emberi testről. Az egészséget megóvó életvezetési szabályok, szokások tudatosság szintjére való emelése. Annak elfogadtatása, hogy a felnőtté válás során megnyíló lehetőségekkel együtt számos kötelezettség is hárul az egyénre.

•

Környezet kímélő, óvó magatartás tudatos vállalására nevelés.

•

A hazáért, a régióért, a világ problémáiért érzett felelősség felismertetése.

•

A fizikai munkához elvárt állóképesség és mozgásos monotónia tűrés fejlesztése, állapothoz és egyéni terhelhetőséghez képest.

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelés-oktatásának alapelvei 1. Anyanyelvi kommunikáció kompetencia Tudja megfogalmazni saját érzéseit, gondolatait. Törekedjen a helyes nyelvhasználat elsajátítására. Adekvátan tudja használni a nyelvet a különböző kommunikációs helyzetekben. Tudja alkalmazni a begyakorolt kommunikációs helyzeteket. 2.

Matematika kompetencia A matematika a gondolkodás fejlesztését támogatja, segíti. Törekedjünk a biztos eszközhasználatra, az egyéni fejlődést figyelembe véve

annak

elhagyására. 3. Természettudományos kompetencia Értse a természeti folyamatokat, jelenségeket. Legyen nyitott és kíváncsi szűkebb és tágabb környezete iránt. Legyen igénye környezete tisztaságára, és óvja azt. Értse a kapcsolatot tevékenység és annak a környezetre gyakorolt hatása között. 16

Pedagógiai Program 4. Digitális kompetencia Ismerje a számítógép alapvető működését. Tudjon számára fontos információkat megkeresni, alkalmazni. 5. A hatékony önálló tanulás Törekedjen arra, hogy kialakuljon egy belső motiváltság a tanulás iránt. 6. Szociális és állampolgári kompetencia Tartsa be az alapvető erkölcsi szabályokat. Ismerje a szociális intézményeket, adekvátan használja őket. Tudja érvényesíteni saját érdekeit, ismerje jogait. Ismerje a nemzeti ünnepeket, nemzeti jelképeinket. 7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Törekedjünk arra, hogy tudatában legyen anyagi helyzetének, és tudja igényeit ehhez igazítani. 8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezők. Használja a művészet (báb, zene, tánc) eszközeit önkifejezésre. Legyen lehetősége szereplésre, alkotásai bemutatására. A Lesznai irodalmi és képzőművészeti alkotások hassák át a különböző iskolai tevékenységeket. Fejlődjön ízlése.

Az autizmus spektrumzavarral élő tanulók nevelésének, oktatásának alapelvei Az autisztikus tanuló Az autizmus az egész személyiséget átható rendellenesség. Az autizmus-spektrumzavarok az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Az autizmus tág diagnosztikai fogalom. Az autizmussal élő gyermek intelligenciája a súlyos értelmi fogyatékosságtól a kimagaslóig terjedhet. Az agyi működés zavara egész életen át fennáll. A sérülés a kommunikáció, a szociális készség és a képzeleti működés fogyatékosságában mutatkozik meg, amely a viselkedés-tervezés, szervezés és az önszabályozás, azaz a kivitelezési stratégiák spontán fejlődésének akadályozottságát jelenti. Nem, vagy csak részlegesen érti a körülötte zajló események összefüggéseit. Az autizmussal élők számára a világ gyakran kiszámíthatatlan, fenyegető. Félelmeiket nem, nehezen, vagy szokatlan formában közlik. A változásokra dührohammal, agresszióval, passzivitással, vagy bizarr viselkedéssel reagálnak. 17

Pedagógiai Program A halmozottan sérült autisztikus tanuló Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, amelyek az ellátási szükségletet, a taníthatóságot és a gyermek jövőjére vonatkozó prognózist jelentősen befolyásolják. A társuló problémák lehetnek: -

értelmi fogyatékosság, mint leggyakrabban társuló fejlődési zavar,

-

beszéd-, érzékszervi, mozgás-, vagy egyéb fogyatékosság,

-

viselkedésproblémák,

(főleg,

ha

azok

súlyosak,

pl.:

agresszió,

autoagresszió). A fejlesztésnél, a tanítás lehetséges módszertanát illetően figyelembe kell venni, hogy a tanuló autizmusa az elsődlegesen meghatározó tényező, tehát az autizmus-specifikus pedagógiai módszerekhez kell a járulékos zavar speciális módszereit kombinálni. Pedagógiai szempontú jellemzés Pedagógiai szempontból az autizmus spektrumon elhelyezkedő, sokféle személyiségű, szintű és viselkedésű gyermekeket szociális viselkedés szerint négy típusra oszthatjuk: 1. Izolált típus Szociálisan nem kezdeményez kapcsolatot, kerüli, elutasítja, ill. nem érti a társas kapcsolatokat. Általában értelmi fogyatékos, gyakoriak a szenzoros ingerfelfogás zavarai is. Legrosszabb prognózisú, legnehezebben tanítható. 2. Passzív típus Szociálisan nem kezdeményező, de a közeledést passzívan fogadó, általában jól irányítható. A legjobban tanítható, legjobb prognózisú a távoli adaptáció szempontjából. passzivitása, együttműködési készsége miatt könnyű nem észre venni, amikor már nem követi a tananyagot, csak jelen van, ill. formálisan tanul. 3. Aktív, bizarr típus Szociálisan aktív. Viselkedése gyakran inadekvát. Szokatlan módon, esetleg túlságosan sokat kezdeményező gyermek. Kapcsolatteremtése többnyire egyoldalú, a partner személyiségét, szándékát nem látja át, csak a saját érdeklődési körébe tartozó témákra, kérdésekre szorítkozik. 4. Merev, formális típus Szociális, kommunikációs viselkedési formái, aktivitásai részlet gazdagok, merevek. Az elvártnál sokkal precízebbek, beszédük és tevékenységük lényegtelen, aprólékos elemek sorával nehezített, kölcsönösségi szintjük csökkent. Általában a legjobb értelmű és beszédszintű autisztikus személyekben alakulhat ki ez a jellegzetes viselkedés, általában serdülő, vagy felnőttkorban. A háttérben erős kompenzációs igyekezet áll. 18

Pedagógiai Program A négy csoportra jellemző tulajdonságok az autizmussal élő gyermekek és felnőttek személyiségében keveredve is megfigyelhetőek, és a fejlődés során többször is típust válthatnak. Főbb fejlesztési területek •

Szociális-kommunikációs fejlesztés

•

Nyelvi fejlesztés

•

Matematikai fejlesztés

•

Kézimunka

•

Önálló kódos munka, munkára nevelés

•

Házimunka, önállóság, önkiszolgálás fejlesztése

•

Zenei nevelés

•

Mozgásfejlesztés, speciális mozgásfejlesztés

•

Adaptív viselkedés tanítása egyéni és csoportos helyzetekben

•

A tanultak gyakorlati alkalmazása a csoportban és a csoporton kívül

•

Játékra nevelés, a szabadidő hasznos eltöltése

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók nevelésének-oktatásának alapelvei

A kommunikáció és az interakció elve A kölcsönös kommunikációs akadályozottság a súlyosan és halmozottan fogyatékos emberek egyik központi problémája. A fejlesztő tevékenységet áthatja a kommunikatív megközelítés. A nevelési folyamat kölcsönös párbeszéden alapuló interperszonális kapcsolatként épül fel. A kommunikáció és az interakció kiegészíti és erősíti egymást, csökkenti a pedagógus és a tanuló közti távolságot. A normalizáció és participáció elve. A fejlesztő iskolai oktatásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók számára olyan életfeltételek és életmodellek váljanak hozzáférhetővé, melyek a lehető legjobban megközelítik az életkoruknak megfelelő társadalmilag érvényes mintákat. Mindez a pedagógiai tevékenységgel szemben azt a követelményt támasztja, hogy segítse elő a tanulói képességekhez mért lehető legjobb szintű társadalmi beilleszkedést.

19

Pedagógiai Program A komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció elve A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulóknak speciális, átfogó, egymást kiegészítő fejlesztő, támogató, valamint gondozó eljárásokra, komplex pedagógiai szolgáltatásra van szükségük. Komplex formában valósul meg a hagyományos értelmű oktatás, fejlesztés, nevelés terápia, az ápolás és a gondozás. A pedagógiai tevékenység a személyiséget komplexen – minden megmaradt és akadályozott funkciót, a tanuló egyedi szükségleteit egyedileg figyelembe véve – közelíti meg. A fejlesztés figyelembe veszi a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanuló élethelyzetét, a múltbéli tapasztalatokat, élményeket, a jelen állapotot és az érintettre váró jövőt: a múltra építve a jelenben a jövőre készíti fel. Nem csupán az aktív fejlesztés és képzés számít nevelésnek, ide sorolhatók a részvétel az átélés, a befogadás, az élmény pedagógiai hatásai is. A kooperáció és a tudatosság elve A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók a legtöbb tevékenységben külső segítségre szorulnak, a cselekvés hibátlan és/vagy teljes kivitelezéséhez szükségük van egy partnerre. A kooperáció –együttműködés- legjellemzőbb sajátossága, hogy a pedagógus és a tanuló közösen vesznek részt a tanítási-tanulási folyamat eseményeiben. A kooperáció elve vonatkozik a fogyatékos tanulókkal foglalkozó valamennyi személy (szülők, pedagógusok, segítők stb.) folyamatos információ- és tapasztalatcseréjére. A mindennapos tevékenységek a fejlesztés alapján képező és az azt átfonó kommunikáció gyakorlása úgy eredményes, ha következetesek és egységesek az elvárások. Az egységes elvárások a tanulók számára könnyebben követhetők és biztonságérzetüket is növeli. A differenciálás és a individualizáció elve A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek tapasztalati és aktivitási lehetőségeik szempontjából heterogén csoportot alkotnak, ezért a nevelés-oktatás folyamán megfelelő differenciálásra van szükség. A differenciálás egyrészt pedagógiai szemlélet: amely az érzékenységet fejezi ki az egyéni különbségek iránt; másrészt pedagógia gyakorlat, amely a különbségekhez való illeszkedést próbálja megvalósítani minden rendelkezésre álló eszközzel. A differenciálás egyik formája az egyéni tanulás, az individualizálás. A tanítástanulás az egyéni gyógypedagógiai diagnosztizálás alapján, egyéni (individuális) tanulási terv – egyéni fejlesztési terv – szerint zajlik, amelyben egyénre szabott a célkitűzés, a didaktikaimetodikai elemek kiválasztása, a feladatok megvalósítása és az értékelés. A csoportban differenciáltan zajlik a feladatok gyakorlati megvalósítása és az értékelés. 20

Pedagógiai Program A csoportban differenciáltan zajlik a feladatok gyakorlati megvalósítása. Lehetőséget kínálnak erre a kreatív, a zeneterápiás, a játék-foglalkozások, a közös étkezések, kirándulások, szabadidős és más programok, melyek során a fogyatékos tanulók olyan ismereteket szereznek,

képességeket

és

készségeket

sajátítanak

el,

olyan

élményekhez

és

tapasztalatokhoz jutnak, amelyeknek a szociális kapcsolatok fejlődésére is hatásuk van.

b. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk tanulói sajátos nevelési igényű gyermekek, akiknek fejlődési menete eltérő képet mutat az átlagtól. Személyiségszerkezetük fejlődésére is ez a jellemző. Fejlesztésük során korrigálnunk kell a sérült funkciókat: az érzékelést, észlelést, figyelmet, emlékezetet, képzeletet, gondolkodási műveletet, érzelmi-akarati életet, magatartást.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál A gyermekek az ifjúság egészséges és harmonikus személyiségfejlődését veszélyeztető hatások, oly mértékben erősödtek fel, hogy iskolánknak is, mint minden gyermekekkel, fiatalokkal foglalkozó intézménynek új feladatai fogalmazódnak meg. A tanítás-tanulás folyamatának csak oly módon van személyiségfejlesztő hatása, ha a pszichikus funkciók egészére hat. Ez úgy valósulhat meg, ha minden tantárgy hozzájárul a maga lehetőségeivel a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók korrigálásához. A terápiás programokat a nevelés - oktatás-fejlesztés egészébe építjük be. A személyiségfejlesztés színtere elsősorban a tanóra. Itt minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja a személyiségfejlesztéshez. Az osztályfőnöki órák terápiás jellege hangsúlyozott, az egyénhez, a sérüléshez, a speciális szükséglethez igazított módszerek, tartalmak szolgálják az eredményes habilitációt. Itt életkori sajátosságokból kiindulva a személyiség fejlődésében, alakulásában, megnyilvánulásában bizonyos elvárásokat fogalmazunk meg, melyeket viszonyítási alapként kezelhetünk a tanulók személyiségfejlődésének megítélésében. Az egész szükségletek mentén építkezve az énkép, az önértékelés alakítására, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtésére törekszünk. Ismereteket és értékeket közvetítünk oly módon, hogy azt a tevékenységen és az átélésen alapuló élménnyel erősítjük meg. Csak az élménytapasztalatnak van olyan ereje, amely majd később kibírja az ellentétes irányú információk, keltette hatásokat.

21

Pedagógiai Program Erősítenünk kell a tanórákban a külvilág valós értelmezéséhez és a helyes döntésekhez szükséges készségeket, melyeket interaktív gyakorlatokkal, indirekt módon lehet elérni. Az osztályfőnöknek ismernie kell diákjai státuszát az osztályban, törekednie kell, hogy gazdagítsa a tanulók szereprepertoárját, mert többek között ezzel segíti az egészséges szocializációt. A

tanórán

kívüli

foglalkozásoknak

(napközis

foglalkozás,

délutáni

szabadidős

foglalkozás, szakkörök) a szerepét is hangsúlyozni kell. Iskolánk valamennyi programjában mindazon értékeket, magatartás-viselkedésformákat közvetítjük, amelyek tradicionálisan örök humán értékek, kiemelten gondozva azokat amelyeknek elsajátítása, gyakorlása csökkentheti a tanulók (sérülésből adódó) hátrányait. A nevelés,oktatás,fejlesztés 10 éve alatt tanulóink jussanak el saját fejlődésük maximumára. Korlátaikat is figyelembe véve, legyenek képesek harmonikus, értékes, egészséges, kulturált, önálló életre, legyenek képesek a mikro- és makro-környezetbe beilleszkedni, eligazodni. Majdani munkavállalóként eséllyel kezdjék meg és fejezzék be a speciális szakiskolai tanulmányaikat.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok az autizmussal élő tanulóknál Az autizmusból fakadó sokrétű és súlyos nehézségek miatt az iskolának képessé kell válnia a tanulókkal

való

közös

munkára

úgy,

hogy

pedagógiai

munkájában

a

speciális

szükségleteikhez igazodik. Az autizmussal élő gyermekeket is oktató-nevelő iskola pedagógiai, terápiás és általános emberi törekvéseit meg kell, hogy határozza az a cél, hogy a fogyatékkal élő gyermek, vagy fiatal speciális szükségleteit a pedagógiai munka tervezésének valamennyi szintjén és a napi tevékenység minden mozzanatában figyelembe kell, hogy vegye. Az

autizmussal

következtében

élő gyermek szorong,

amit

nem

tudja

gyakran

bejósolni

környezete

agresszióval,

vagy

eseményeit, más

ennek

különböző

viselkedésproblémákkal fejez ki. Ezek megelőzésére elsődleges feladat a protetikus (segítő) környezet kialakítása. A jól érthető, kiszámítható környezet elemei: Az autizmussal élő gyermekeknek is szükségük van az érzelmileg biztonságos, bejósolható és érthető környezetre, amit számukra vizuális támogatással érhetünk el. Fejlődésük érdekében nagyon fontos, hogy önállóan részt vegyenek ők is a változatos aktivitásokban, 22

Pedagógiai Program azonban az önálló és sikeres tevékenykedéshez feltétlenül ismerniük kell a gyermekeknek a következő egyszerű kérdésekre a választ: Mit csináljak? Hol? Mikor? Meddig? Hogyan? Miért? Az egyénre szabott vizuális környezeti támpontokkal ezekre a kérdésekre adjuk meg számukra a választ. A vizuális segítségek használatának feltétele, hogy a gyermek értse, hogy a tárgyak, képek, vagy feliratok egy tevékenységet, vagy tevékenységek sorát jelképezik. Abban az esetben, ha magát a szimbólumot nem is tudja értelmezni, fontos, hogy 1-1 szimbólumhoz 1-1 tevékenységet tudjon társítani. 1. A tér strukturálása Az autizmussal élő gyermekek számára elsődleges jelentőségű, hogy a környezet jól áttekinthető, az aktivitásokhoz igazodóan rendezett legyen. Az egyes terek funkciójának világosan láthatónak kell lenniük. Szükség lehet az egyes terek térelválasztókkal való elkülönítésére, de erre a célra használhatunk szekrényeket, vagy a játék helyét jelölhetjük szőnyeggel. 2. Időstruktúra – napirend Az autizmussal élő személy a világ törvényszerűségeit, a benne zajló folyamatokat kiszámíthatatlannak és előre bejósolhatatlannak éli meg. A napirend célja az, hogy láthatóvá tegye a soron következő eseményeket, biztonságérzetet adva ezzel az autizmussal élő gyermeknek. A tevékenységek szimbóluma lehet valós tárgy, kicsinyített tárgy, fotó, színes kép felirattal, fekete-fehér kép felirattal, piktogram felirattal, szókép, illetve lehet írott napirend a gyermek képességei szerint. A szimbólumpár egyikét az adott tevékenységre kijelölt helyen helyezzük el, megmutatva ezzel annak helyszínét, a másikat pedig a gyermek napirendjén. Autizmussal élő személyek esetében gyakran sérülnek azok a végrehajtó működések, melyek lehetővé teszik a cselekvések, viselkedések célszerű kivitelezését, ezért minden tevékenységhez, tanuláshoz, önálló munkavégzéshez vizuális segítséget kell nyújtanunk számukra. Ilyen vizuális segítség például a napirendi pontokon belül a munkarend és a munkaszervezés. A munkarendnek különböző fokozatai vannak, ezért a tanításnál mindig figyelembe kell venni a gyermek képességeit, valamint, hogy mennyire tud tartósan figyelni, és ismert környezetben mennyire tájékozódik önállóan a térben. Cél, hogy a gyermek a feladatvégzésben minél önállóbb szintet érjen el, ennek egyik eszköze, az önálló munkavégzés tanítása.

23

Pedagógiai Program 3. Strukturált kódos munka A strukturált kódos munka önálló tevékenység. Színes képek kódolják az egyes feladatokat, ezeket a kódokat kapják meg a gyerekek 1-1 MUNKA napirend alatt. A kódok sorrendje megszabja, hogy az egyes feladatokat milyen sorrendben kell elvégeznie a gyermeknek, valamint az is jól látható, hogy összesen mennyi feladat vár megoldásra. A MUNKA alatt fentről lefelé, ill. balról jobbra haladva végezzük a tevékenységet. A kódos dobozokban olyan feladatok vannak, amelyeket a gyermek már készségszinten, önállóan tud végezni. A strukturált kódos munka folyamata: •

Kód levétele az asztalra rögzített tépőzárról

•

Kód egyeztetése a dobozon lévő kóddal

•

A doboz elvétele a polcról

•

A feladat kivétele a dobozból

•

A feladat megoldása

•

A kész feladat visszahelyezése a dobozba

•

A doboz visszatétele a kóddal jelölt helyre

4. Munkaszervezés A munkaszervezés azt mutatja meg, hogy hogyan végezzen el egy feladatot a gyermek. Minden esetben világossá kell tennünk a gyermek számára a munka lépéseit és a teendőket, erre a célra különböző alaplapokat használhatunk, melyek a feladat részeivel együtt a kódos dobozban találhatók. Az alaplapok kijelölik, hogy a gyermek hogyan és milyen sorrendben helyezze el a feladat elemeit az asztalon ahhoz, hogy megfelelően tudja azt megoldani. A munkaszervezés kategóriájába tartoznak még a különféle folyamatábrák, melyek különböző cselekvéssorok végrehajtásához nyújtanak segítséget. 5. Egyéb vizuális segítségek a megfelelő szintű vizuális támogatás az élet minden területén segítséget nyújt az autizmussal élő személyek számára, ezért ha napirendi kártyájának színkódjával jelöljük pl. a tornazsákját, a poharát, akkor sokkal könnyebben megtalálja saját eszközeit. sorakozónál színkóddal ellátott „tappancsokkal” jelöljük, hogy melyik gyermeknek, hol kell állnia. Speciális megközelítés a tanításban Az új készségek és ismeretek elsajátíttatása napi rendszerességgel, egyéni tanítási helyzetekben történik a gyermekek szociális és kommunikációs nehézsége miatt. A tanításban mindig a meglévő tudást bővítjük egyetlen mozzanattal, pl. egy új szín, új 24

Pedagógiai Program forma, vagy mozdulat bevezetésével. Az autizmussal élő gyermek számára a körülmények legkisebb változása is új helyzetnek minősül, ezért az elsajátított ismereteket és új készségeket a lehető legtöbb olyan helyzetben gyakoroltatni kell, amelyben funkcionálisak. Motivációs rendszer Gyermekenként egyénre szabott motivációs rendszert kell kialakítani. Azt tekintjük jutalomnak, ami a gyermek számára örömforrás, ez lehet nagyon egyedi, szokatlan, pl. egy tárgy, édesség, vagy szociális megerősítés. Arra kell törekedni, hogy a tevékenység önmagában is jutalomértékűvé váljon, hogy a külső jutalmakat fokozatosan el lehessen hagyni.

c. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: – tanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák, – tanórán kívüli foglalkozások: napközi, séta, kirándulás, szakkörök…, – diák önkormányzati munka, – szabadidős tevékenységek, – erdei iskola, – osztály-, iskolai kirándulások, táborozások. A négy terület más-más foglalkozási formát követel, céljaikban valamennyien tevékenyen hozzájárulnak – az egyén(tanuló) közösségi magatartásának kialakulásához, – véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, – közösségi szokások, normák, elfogadásához, etikai értékrend, – a másság elfogadásához (ugyanakkor devianciák elutasításához), – az együtt érző magatartás kialakulásához, – a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez, – a helyes választás kialakításához, – a segítségkérés, a segítség elfogadás, és a segítségnyújtás képességének kialakításához.

25

Pedagógiai Program A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, - az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt, – megjelenésével, – viselkedésével, – beszéd stílusával, – társas kapcsolataival. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: – Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. – Ismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. – Legyen megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt. – Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. – Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség a környezeti károk megelőzésére, váljon meghatározóvá. – Tudjanak társaikkal és a felnőttekkel anyanyelvükön szabatosan kommunikálni. – Felnőtt életében életmódjára vonatkozóan legyen képes helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. – Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. – Kapjon támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. – Tanuljon meg tanulni. – Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: – A tananyag elsajátíttatása. – A tanuló kezdeményezésének segítése. – A közvetlen tapasztalatszerzés (természeti, és társadalmi környezet) segítése. – Biztosítson lehetőséget a közösségi cselekvésre. – Egyéni és közösségi szinten egyaránt valósuljon meg a környezetkímélő magatartás, és a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. 26

Pedagógiai Program – Nyújtson ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére az egészség megőrzésére. – Fejlessze a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. – Fordítson figyelmet a családi életre nevelésre. – Kapjon átfogó képet a munka világáról. Változatos munkaformákkal erősítsék az együvé tartozás és az egymásért

való

felelősség érzését.

Az iskola egészét átfogó hagyományok rendszere

Az iskolával történő első találkozáskor a szakértői bizottság véleménye alapján az intézménybe került tanulóval, szüleivel először az igazgató, vagy helyettese találkozik. Rendszerint beszélgetésre, az iskola bemutatására, a leendő osztályfőnök megismerésére is van ekkor mód. Mindenképpen meleg, szeretetteljes légkör megteremtése, szorongást, bizonytalanságot oldó helyzet kialakítása a cél a leendő tanulónk és hozzátartozóik számára.

Szeptemberben a tanévnyitó ünnepélyen ismertetjük a tanév rendjét, programjait, osztály- és terembeosztást, bemutatjuk nevelőinket. Az első tanítási napon tartják az osztályfőnökök az első szülői értekezletet is, ahol minden szükséges tájékoztatást megadnak a szülőknek. Baleset- és tűzvédelmi oktatást is tartunk ezen a napon a tanulók részére.

A tanév során a diákkör szervezésében zajlanak hagyományosan a következő programok; Őszi túra, akadályverseny. Lesznai nap; névadónk halálának évfordulóján megkoszorúzzuk az általunk emelt emléktáblát a Grassalkovich kastély falán. Rajzpályázat; a Takarékossági Világnap alkalmából, a fogászati hónap alkalmával. Mikulás az alsó és foglalkoztató csoportnál közös ünnepségen, felsősöknél osztály klubdélután során érkezik. Karácsonyi vásár a tanulók munkáiból. Karácsony; az intézmény minden tanulója számára kerül megrendezésre, valamennyi csoport kis műsorral készül ebből az alkalomból. 27

Pedagógiai Program Kiemelt program ez, hiszen sok tanulónk csupán ezen a meghitt bensőséges ünnepen éli át az "igazi" karácsonyi hangulatot. Farsang; tombolával egybekötve, jó hangulatú rendezvényünk. Anyák napja; különösen az alsó tagozatban és a foglalkoztató iskolában kerül sor rendkívül megható ünnepségekre. Nemzeti ünnepeinkre / október 23., március 15. /irodalom szakkör készül megemlékezéssel. Tanév végén

a Diákkörrel egyeztetve gyermeknapi kirándulást vagy

intézményen belüli programokat szervezünk iskolánk minden tanulója számára Munkaközösségek is bekapcsolódnak a diákkör programjaiba a következő háziversenyek lebonyolításában. Olvasási verseny Ki Mit Tud? Ki tud többet Magyarországról? Mesevetélkedő. Részt veszünk megyei intézmények körében sorra kerülő sport- és kulturális rendezvényeken. Új épületünk birtokba vételekor vállaltuk a Megyei Komplex Tanulmányi verseny megrendezését, most már hagyományként minden évben mi rendezzük. A tanév végén a ballagás; a végzősök búcsúztatóját Lesznai hímzéssel készült tarisznya átadásával, az iskola indulójával tesszük emlékezetessé. A tanévzáró ünnepélyen értékeljük a tanévet, Csillagmadár jelvényt, (a csillagmadár egy Lesznai motívum tűzzománc kitűző formájában) oklevelet, jutalomkönyvet kapnak azok a diákjaink, akik kiváló tanulmányi munkát,

példás

magatartást,

jó

közösségi

munkát

tanúsítottak a tanév folyamán, illetve dicséretben részesülnek azok is, akik egyetlen napot sem mulasztottak, Jutalmat kap az a közösség, aki az egész éven át tartó magatartási versenyen a legtöbb pontot érte el. Annak a tanulónak a fényképe, aki a Csillagmadár jelvény tulajdonosa lesz helyet kap intézményünk tagozatán.

28

Pedagógiai Program

d. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A családi (elsődleges) szocializáció diszfunkciói, majd a kortársi (másodlagos) szocializáció problémás funkciói inadaptálttá tehetik az ép értelű gyermeket is. Értelmi képességeiben sérült tanulóink önértékelési és kapcsolati funkciói peremhelyzetűvé, deviáns csapatba sodródóvá teheti őket, így akkor elfogadják a társadalmi követelmény negatív minősítését, megbélyegzést és az ennek megfelelő jövendő életutat. Ennek

a

„karriernek”

elkerülésére

pszichoterápiás

foglalkozások

lehetőségének

megteremtése feladatunk. A tanuló és családja nyilvánvaló megsegítése történik – a bejárás megkönnyítésével (bérlet a tanulóknak és kísérőknek) – differenciált napközis foglalkoztatással – szabadidős tevékenységek biztosításával. Az egyéni foglalkozások terápiás légköre ötvözni tudja a pszichológiai és pedagógiai hatásokat. A készségtárgyak praktikus ismereteket közvetítő, belső motivációkból fakadó kreatív tevékenysége közös értékeket teremt. Az agressziós késztetések, a kiúttalanság fájdalmai csökkennek. Változatos témákkal, eszközökkel, pedagógiai módszerekkel létrehozható a harag, a gyűlölet átváltoztatása kompetencia törekvéssé, egészséges rivalizálássá. A fokozott jelenlét a pedagógus részéről a türelem, pozitív személyes kötődések kialakítása (felnőtt, kortárs kapcsolatokban) biztonságot nyújtó összetartozást teremt. A tárgyi és személyi elemek összefonódott egységben hatnak. A pedagógus kollektíva interperszonális magatartásában és tevékenységében rejlő személyi tényezők

kialakulását segíti a

megfelelő szakirodalom folyamatos tanulmányozása,

előadásokon, továbbképzéseken való részvétel. A tanuló státuszának folyamatos ellenőrzése (javuló, romló tendenciák figyelemmel kísérése) lendületet ad a pedagógus munkájához. A szocializációs munka ad lehetőséget primer feladatunk teljesítéséhez.

29

Pedagógiai Program

e. Tehetség, képességkibontakoztatást segítő tevékenysége A készségtárgyak tananyagának elsajátítása során megjelenik az eltérő képességekből adódó készségek kialakulása folyamatában a tehetség. Irányított fejlesztő foglalkozások szervezésével erősítjük. Ez irányú pályázatokon, versenyeken veszünk részt, ahol a megméretés összehasonlítás lehetősége is fennáll (közös pályázat ép értelmű gyermekekkel). Jó tapasztalataink e téren erősítik az integrációs lehetőségeket, ami a továbbtanulás, munkába állás során is kamatoztatható. Különösen hasznos, ha sikerül a szülőkkel való együttműködés megteremtése. Ha

a

gyermek

nem

is

válik

a

tehetséges

terület

hivatásszerű

művelőjévé,

személyiségfejlődésében a „tevékeny lét” megszervezéséhez nyújt alapot.

f. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolai gyermekvédelmünk azokkal a 6-25 éves kiskorúakkal foglalkozik, akik környezetük ártó hatásai, vagy saját fejlődésük rendellenességei miatt fejlődésükben, azaz társadalmi, etikai szempontból és mentális épségük szempontjából a gyermekvédelmi beavatkozás nélkül közösségképtelenekké válnának. Tanulóink 60 %-a hátrányos helyzetű, 2 %–a halmozottan hátrányos helyzetű, 30 %-a potenciálisan veszélyeztetett. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapvető célkitűzése, hogy minél több gyermek számára biztosítható legyen a hosszú távú állandóságot és érzelmi biztonságot nyújtó környezet, amely lehetővé teszi az optimálist leginkább megközelítő szocializációt. A helyi preventív megoldások szerepe növeli a hatékonyságot. Iskolánkban hasonló céllal már működött függetlenített családsegítő pedagógus. A gyermekek érdekeit védve fáradhatatlanul látogatta az elhanyagoló-, a bántalmazó-, az alkoholista-, a bűnöző életmódot folytató deviáns családokat, intézett segélyeket, rendőrségi ügyeket, egyebeket. Eredményes volt. Ez a feladatkör többet és mást is jelent, mint megóvni a kiskorút az intézeti nevelésbe vételtől. Magába foglalja mindazoknak a pedagógiai, jogi, egészségügyi és szociális tennivalóknak az összességét, amelyek a fogyatékos-, és hátrányos-, veszélyeztetett helyzetű gyermek

30

Pedagógiai Program eltartását-, nevelését-, oktatását-, munkába állítását-, érdekvédelmi és egészségügyi gondozását biztosítják. A gyermek személyiségfejlődése a szocializáció három legfontosabb rendszerében zajlik: a családban, az iskolában, és a kortárscsoportban. Jó esetben: a család a szeretetre, a kortárscsoport a játékra, az iskola a munkára készít fel. Jelen helyzetben, az iskolánk hatékonyan működő gyermekvédelme érdekében, egy családsegítő pedagógiai státus engedélyezésére lenne szükségünk.

Gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok

Gyermekvédelmi munkánk az iskola minden területét elsődlegesen áthatja. •

Ezt jól tükrözi az iskola gyermekvédelmi koncepciója:

•

Intézményünket olyan óvó-védő környezetté alakítjuk gyermekeink számára, melyben biztosítjuk a lehetőséget az önelfogadásra, a másság elfogadására.

•

Olyan erkölcsi normákat, magatartásformákat közvetítünk, melyek segítik tanulóinkat a társas kapcsolatok kialakításában, a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedésben, a minél önállóbb életvitel megteremtésében.

•

Pozitív mintákat közvetítünk a szülők számára, egyre hatékonyabbá tesszük az együttműködést.

Gyermekvédelmi munkánkat igyekszünk minél magasabb színvonalon ellátni, ennek érdekében a minőségbiztosítás keretében meghatároztuk gyermekvédelmi céljainkat, stratégiánkat. 1.) Első és legfontosabb feladatunk a prevenció. 2.) Gyermeki jogok biztosítása. 3.) Külső és belső kapcsolattartás információ áramlás biztosítása a gyermek érdekében. 4.) Felzárkóztatás – Tanulási nehézséggel küzdők felzárkóztatása – Szociális hátrányok lefaragása 5.) Iskolán belüli szocializációs szolgáltatások biztosítása 6.) Biztonságos környezet és légkör biztosítása 7.) Pályaválasztás segítése Továbbtanulók figyelemmel kísérése, nyomon követése.

31

Pedagógiai Program

g. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok Minden iskolai kudarc sajátos viselkedés zavar, amely a „kudarc-gyerek” és a külvilág között feszül. Kudarc gyereknek nevezzük, akinél: – állandósulnak a félelmi állapotok, – gátlási folyamatok túlsúlya jellemzi, – ambivalensek érzelmei, felléphet depressziós állapot, – csökkent a feszültségtűrési küszöb, – fáradékonyság, félszegség, gyanakvás , – közönyösség, önértékelési zavarok, – értelmi retardáció lép fel. Személyiség szerkezetük magán viseli az – az ingerszegény környezet – alkoholista szülők – csonka család – rendetlen családi élet (mostoha és féltestvérség) – kontroll teljes hiánya – szülők krónikus betegsége – otthoni környezeti kultúra káros, deformáló következményeit. Az ilyen tanulók szüleitől a legkevésbé lehet várni a helyes megoldást (orvosi-pszichológiai terápiaforrásokat). A környezet determináló szerepében elsőrendű a szülői felelősség, lehetőségeink az iskolában tartózkodásra korlátozódnak.

A segítő beavatkozások operatív lehetőségei: Az iskolában eltöltött idő növelése Hatékony csoport és egyéni terápiás foglalkozások iskolapszichológus segítségnyújtása A „kudarc-gyerekek” egy részénél minimálisak a családi beszédkapcsolatok, így az intenzív logopédiai segítségnyújtást alkalmazzuk. A normális fejlődéshez szükséges iskolai célokra irányuló impulzusrendszer hiányzik, így gyakoroltatásban, szakköri tevékenységben, (itt kiemelten báb és drámajáték,) délutáni tanulási időben érdekesebbé, vonzóbbá varázsoljuk az iskolai munkát. Az egyenlőtlen helyzetből érkező gyermekek egyéni megsegítésével (nem kötelező tanórák, rehabilitációs órák) esélyegyenlőséget kívánunk létrehozni:

32

Pedagógiai Program – a tanulási motiváció megjavításával, – a tanulási aktivitás célirányosabbá tételével, – a természetes tudásvágy kielégítésével, – előrehaladásuk tudatosításával (dicséret, szidás megfelelő alkalmazása), – a tanuló önmagától várt igényszintjének emelésével, – folyamatos figyelemmel kíséréssel. – Az iskolában e téren végzett pedagógiai, pszichológiai munka nem lehet elszigetelt, így a családban folyó nevelőmunka megjavítására, befolyásolására is szükség van.

h. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A sikeres iskolai teljesítményhez szükséges magatartásmintákat, és az iskola, – mint a társadalom

alapvető

intézménye

–

követelményrendszeréhez

való

alkalmazkodás

képességét, készségét, szubjektív feltételeit biztosító családi környezet szociokulturális hatásmechanizmusa sérül, – Az így létrejött szociokulturális hátrányok csökkentése egyik célunk. Feladatunk a családi háttér kudarcélményekhez vezető feltételeit felderíteni, majd a szülők beállítódását befolyásolni, ezen át a gyerekre hatni és szociális környezetébe új, kedvezőbb szemléleti és főleg magatartás elemeket vinni. Olyan impulzusok erősítése, amely a jobbra, szebbre, többre törekvést befolyásolja apródonként is akár. Feladat a figyelemfelhívástól kezdve, a kérvényírások átvállalásán keresztül, a hivatalos képviselet megszervezéséig, a család együtt és együvé tartozás tudatának erősítése, az anyagi nehézségek nem központi kérdéssé formálása, hanem a szeretet az egymás elfogadása és elfogadtatása is. A felelősségvállalás pszichés erősítése, a célzott terápiás feladatokon túl egy-egy adott „vészhelyzet” esetén is. Az állandó odafigyelés érzetének fenntartása, érzékeltetése, az osztályban tanító nevelő felelősségén kezdve, a hivatalos gyerekvédelmi prevenció, illetve akut intézkedéseken keresztül a hivatalos jegyzői iskolába járásra való felszólításig.

33

Pedagógiai Program A saját kereteken belül a segítségnyújtás maximális tárházát kell felkínálnunk (bérlet, kísérőknek is a bejáráshoz, étkezési kedvezmények). Folyamatos kapcsolatot tartunk egészségügyi segédeszközöket gyártó cégekkel, így lehetőségünk van e területen is hiánypótlásokra. Hatvan város segélyakcióinak koordinált igénybevétele (ruha-, élelmiszer segélyek). A Vöröskereszttel való kapcsolatunk erősödött: a 2003/04 tanévtől, bázisiskolája vagyunk az Ifjúsági Vöröskeresztnek. Családsegítő állami támogatások, rendezvények bővülése, változásaira való figyelemfelhívás, konkrét segély kérvények írása, továbbítása. A jogok melletti kötelezettségek érvényesülésének betartatása (hiányzások igazolása, rendszeres iskolába járás megléte). A bérletet havonta kapják a kísérők és a tanulók. A hozzájutás feltétele, az előző havi szelvény leadása. Ennek hiányában a következő havi bérletet nem tudjuk biztosítani. Ha

az

iskola

keretei

már

nem

adnak

elég

lehetőséget

szakemberekkel

való

kapcsolatfelvételekre akkor az intézményesített családgondozási rendszer igénybevételére ösztönözzük a családokat.

i. Iskolai agresszió Intézményünkben tanuló közel másfél száz gyermek, fiatal folyamatos kapcsolatban van osztálytársaival,

szünetekben,

iskolai

rendezvényeken

szinte

minden

diákkal,

a

pedagógusokkal, az intézmény többi alkalmazottjával. Ebben a nagyon tág kapcsolati hálóban az egymás iránti viselkedés gyakran tartalmaz agresszív elemeket. Ennek egyik oka a családi háttérből fakadó, a konfliktusok megoldására irányuló rossz szocializációs magatartásformák rögzülése. Sérülésükből adódóan az egymás iránti türelmetlenség is jellemzi cselekedeteiket, így diákjaink intenzív megsegítést igényelnek a felmerülő problémák megoldásában. Célunk egy olyan komplex személyiségformálás, mely során elsajátíttatjuk a helyes magatartásformákat, megtanítjuk diákjainkat a konfliktusok megfelelő kezelésére. Türelem és tolerancia jellemezze magatartásukat. Elősegítjük szocializációjukat, alternatív megoldásokat kínálunk számukra, melyek segítségével később önálló életükben megfelelő módon tudnak a problémák megoldásában. Pedagógusaink között található mentál-higienes szakember, mediátor képzésben részt vevő kolléga. Segítségükkel az iskola falain belül megjelenő agressziót igyekszünk a minimálisra csökkenteni. 34

Pedagógiai Program A megsegítés színterei:

• Egyéni megbeszélések aktuális problémával kapcsolatban • Osztályfőnöki órákon a közösségben felmerülő problémák kezelése • Minden tanórán a viselkedésproblémákból fakadó agresszív magatartás kontroll alatt tartása egyénre szabott, sikerorientált feladatok segítségével

• Napközis foglalkozásokon – a sajátos nevelési igényű tanulók szabad tevékenységét is irányítani kell; célzott játékterápiás módszer alkalmazása

• Szakkörök, sportkörök: a szabadidő hasznos eltöltésének megtanítása is célunk. A sport és a művészeti alkotó tevékenységek személyiségformáló

hatását is

igyekszünk kihasználni.

j. A szülő gyermek, pedagógus együttműködésének formái Az iskola társadalmát különböző jellegű és összetételű közösségek alkotják. Egy iskolában meghatározó a tanár, diák kapcsolat, a családban természetesen a szülő, gyermek viszony. Kialakulnak a tanár, illetve nevelőközösség (az iskola összes felnőtt dolgozója)

és

szülők

közötti

együttműködő

kapcsolatok.

A

nevelő-oktató

munka

hatékonyságát emeli a nevelőtestület tagjainak személyes napi szeretetteljes kapcsolata tanulóinkkal. A napi iskolai életben felmerül külső intézményekkel, hivatalos szervekkel, a folyamatos és az eseti (családsegítő intézmények, rendőrség, bíróság, szakmai konzultációs partnerek, vendégek) kapcsolat létrehozása. A nevelőtestület azoknak a tanítóknak, tanároknak, gyógypedagógusoknak a közössége, akik az iskola dolgozói (alkalmazottai). Szerepük, hogy az iskola programjának megfelelő szellemben tanítsák és neveljék a tanulókat. A nevelőtestület tagjai külön-külön is felelősek a rájuk bízott tanítványok előmeneteléért, de meg van az együttes felelősségük is. Testületi hatáskörben döntenek olyan fontos kérdésben, mint a pedagógiai program. Ezzel a döntéssel meghatározzák az iskola tartalmi tevékenységét, ugyanakkor el kell fogadni a testületnek az iskola két belső törvényét a Szervezeti és Működési Szabályzatot, valamint a Házirendet. Testületi döntés határoz fegyelmi ügyekről, tanulók osztályozó vizsgára bocsátásáról. A pedagógus etika követelménye az is, hogy a tantestület tagjai tiszteljék és becsüljék egymást.

35

Pedagógiai Program A jó működés hatékonyságának eszköze a napi kommunikáció a nem pedagógus kollégákkal is, értekezlet, hirdetőtábla, aktualitások, PSZ, levelezés, esetenként elégedettség és igényfelmérő kérdőív, interjú. A vezetőség tart kapcsolatot a működés biztosításához a fenntartóval, telefon, megbeszélés, értekezlet, levelezés és interjú útján. A befogadó intézményekkel telefon, levél, személyes megkeresés a kapcsolat módja. Az elégedettséget és igényfelmérést vizsgáljuk kérdőívekkel. Időszakonként interjúkat készítünk, mind tanulóink, mind pedagógusaink, mind partnereink körében. Időszakos célzott vizsgálatokat folytatunk meghatározott területek minőségének javítása céljából. A folyamatos fejlesztés érdekében a vizsgálatok eredményeit figyelembe vesszük tervező munkánk során. Az információ nyomatékosítására szolgál az iskolai faliújság. A diákönkormányzat heti értékelése a házirendhez kapcsolódó minősítési szempontok alapján pontozásos rendszerben történik. Az elégedettséget és igényfelmérést kérdőívek segítségével időszakonként vizsgáljuk. A mi iskolánkban a szülőket (egy-két kivételtől eltekintve) az a helyzet hozta össze, hogy át vagy eleve idehelyezték gyermekét. Az elfogadástól a semlegességen, nem törődésen át, az ellenállásig minden típus megtalálható, nem is szólva az iskolai végzettségben, szociális, anyagi helyzetben, társadalmi, világ-politikai nézetekben, és az iskolával szemben támasztott igényekben mutatkozó eltérésekben. Ez a közösség elsőrendűen érdekelt az iskola dolgaiban gyermekei révén, így állandó információáramlás történik. A tájékoztató füzet, ellenőrző könyv, bizonyítvány, üzenő füzet, az írásbeli kapcsolattartás eszköze. Iskolai rendezvények, szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, családlátogatás, eseti megbeszélések, a személyes találkozási formák. A szülők bármikor felkereshetik a pedagógusokat. Időszakonként kérdőív szolgál az elégedettség és igényfelmérésre. A szülők különböző módon vélekednek az iskola feladatáról, nevelési módszereiről, különbözőek az igényeik. Ezeket kell a szülői szervezet segítségével közös nevezőre hozni. A szülői szervezet arra való, hogy segítsen érvényt szerezni az együttes szülői akaratnak, hogy a szülők ténylegesen beleszólhassanak az iskola dolgaiba, programjainak kialakításától a szervezeti működésig.

36

Pedagógiai Program A szülői érdekek képviseletét intézményünkben a szülői közösség látja el. Feladatuk a szülők és pedagógusok együttműködésének tartalmat adni a következő területeken: – a szülők nevelési kultúrájának emelése – tanulásirányítás – szabadidő irányítása – egészséges életmódra nevelés – családi életre nevelés – hátrányos helyzetű tanulók segítése – tehetséggondozás – pályaválasztás, továbbtanulás irányítása – diák önkormányzati munka segítése – gyermek- és ifjúságvédelmi kérdések – társadalmi munkák – viselkedés és magatartásformálás Az

együttműködési

módszerek

lehetnek:

előadás,

beszélgetés,

meggyőzés,

vita,

példamutatás, tömegkommunikációs anyagok felhasználása. A nevelőpartneri viszony fejlesztését segíti együttműködési formáink bővítése és mélyítése, hogy a szülők nagyobb számban és gyakrabban találkozhassanak a nevelőtestület tagjaival. Igény szerint szülők klubjának létrehozása.

37

Pedagógiai Program

k. A nevelő, oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ÓVODA I. Helyiségek – csoportszoba,és a tornaszoba, logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba, közös használatú elkülönítő szoba nincs. II. Helyiségek bútorzata, berendezési tárgyai, szemléltető eszközök közül hiányzik. 1.) Csoportszobában – élősarok állvány

2.) Játszóudvarban – kerti asztal – kerti pad

III. A rendelkezésre álló nevelőmunkát segítő játékok és szemléltető eszközök : 1.) Játékok és szemléltető eszközök – Mozgásfejlesztéshez:

"Play-hut" készség és mozgásfejlesztő család, valamint

WESCO mozgásfejlesztő eszközök. – Dramatizáláshoz, bábozáshoz: Bábok, paraván, mágnestábla, mágnes építő, konstruáló játékhoz: Montessori eszközök, Ravensburger fejlesztő játékok, Legó, Duplo, Atco építőjátékok, Edushape fejlesztő játékcsalád. – Anyanyelvi fejlesztéshez, környezetismereti, természeti, emberi, tárgyi környezet megismeréséhez: közlekedési játékok, járművek, öltöztető babák, érzékszerveket fejlesztő játékok, diafilmek, növény- és állatvilágról szemléltető képek. – Vizuális tevékenységhez: "Berol" ábrázoló termékek – Ének-zene foglalkozásokhoz: ritmus és dallamhangszerek

2.) Audiovizuális eszközök: – video – televízió – magnetofon – diavetítő – 38

Pedagógiai Program 3.) Autizmussal élő gyermekek számára a speciális környezet kialakításához: -

a tér-idő struktúra kialakítása

-

napirendi kártyák

-

a képcserés kommunikációhoz PECS kártyák

-

egyéb vizuális eszközök, pl. a gyermek saját eszközeinek színkóddal való ellátása.

ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA

l. Oktatási helyiségek : 7 tanterem 8 szaktanterem 3 rehabilitációs tanulócsoport. Foglalkozásra kialakított kisterem 1 fazekas műhely 1 gyógytestnevelés szaktanterem 1 logopédiai szoba 1 gyakorlókonyha 1 tornaterem 2 öltöző 1 testnevelés szertár Önálló helyiségben vannak: – könyvtár – számítástechnika tanterem

II. Helyiségek bútorzata, berendezési tárgyai Tantermek – tanulói asztalok – tanulói székek – nevelői asztalok – nevelői székek – eszköztároló szekrények (nincs új foglalkoztató, fejlesztő szobák, életvitel és gyakorlati foglalkozás szaktanterem, rajz szaktanterem, 2.o., 3.o. terme. – szőnyegek (cserére szorulnak)

39

Pedagógiai Program Szemléltető eszközök: a.) 1-2 osztály Magyar: – Hívóképek a Meixner-módszerhez (van saját készítésű) – Szótagkártyák, szókártyák (van saját készítésű) – Írott magyar ABC, ABC falitáblák – Műanyagból készült betűk nincsenek

Matematika: – Tanítói demonstrációs jelkártya l.-2. osztály (saját kezűleg készülnek) – Szám- és jelkártyák az általános .iskola l. osztályosai számára (saját kezűleg készülnek) – Számegyenesek (saját kezűleg készülnek) – Korongok – "Első számolás" elnevezésű játék (hiányzik)

Fejlesztés: – SINDELÁR Fejlesztőprogram – NEBULÓ - Képességfejlesztő Feladatgyűjtemény – Ravensburger játékcsaládból: – Memória tip.játékok: "Original memory", "Junior memory" – Testsémát- "Formaazonosítást fejleszt: – " MIX-MAX " – Érzékelő játékcsalád: – Hallás-Tapintás-Szaglás-Súlyérzékelés (4 különálló dobozban) – Kirakó játékok: – "Képes lottó" – "Logili" mozaik kirakó – "Mici-Mackó kockái" – "Puzzle trió" – Szem-kéz koordinációt fejlesztő játékok: – "Karikadobáló" – "Tapadókorongos labda" 40

Pedagógiai Program Folyamatosan kerülnek beszerzésre. (pályázatok) Környezetismeret: Környezetismereti kártyasorozat l-2. osztály.

b.) 3-4 osztály – ABC falitáblák ( kis írott betűs, nagy írott betűs ) – tanítói demonstrációs jelkártya készlet ( saját készítésű) – tanítói számjel tablókészlet – számegyenes 0-20-ig – számegyenes 0-100-ig – matematikai falitáblák ( mértékegységek, szorzótábla ) – méter vonalzó – méter rúd – tanári demonstrációs óra (nincs) – tányéros asztali mérleg (nincs) – súlykészlet (hiányzik) – térfogatmérés eszközei (hiányzik) – tanári demonstrációs hőmérő (hiányzik) – diavetítő – magnetofon

Szaktantermek Számítástechnika terem – tábla + flypchart – számítógép asztalok – székek – lemeztároló doboz (nincs) – programok hiányosak – az input és output eszközök csatlakozása a számítógéphez – szoftverek folyamatos fejlesztésre kerülnek. (pályázatok) – interaktív tábla

Természettudományos szaktanterem – vegyszerálló asztalok – vegyszerálló mosogató 41

Pedagógiai Program – elszívó berendezés – eszköz és vegyszerszekrény – méregszekrény – törpefeszültség csatlakozó

– belső szervek makettjei – mikroszkóp – borszeszégő – kémcső – gyenge és erős savkészlet – körzőkészletek – mérleg – domborzati földgömb – politikai földgömb – szerkezeti földgömb. – - A Föld országai ( térképek) – Ázsia domborzata – Magyarország domborzata – Afrika domborzata – Észak-Amerika – Dél- Amerika – Ausztrália és Óceánia

Művészeti nevelés szaktantermek jól felszereltek – rajzasztalok – székek – tárgyasztal – mobil lámpák – reflektor – fazekas mesterség eszközei

– geometriai demonstrációs testek készlete – zeneszerzők arcképsorozata – pianínó 42

Pedagógiai Program Technika szaktanteremből hiányoznak – állítható magasságú tanulói székek

Eszközök közül hiányoznak: – varrógép – grill sütő – mosógép – kukta – textil anyagok – faáru – rétegelt lemezek – dekorit lemezek – természetes alapanyagok ( pamut, vászon, juta, fonal, és kékfestő)

Logopédiai foglalkoztató szoba – tükör – asztal – székek – vizsgáló tesztek

Nevelői szoba – az asztalok, székek, táblák

Könyvtár – tanulói asztalok – tanulói székek – egyedi világítás (hiányzik) – könyvtárosi asztal – könyvtárosi szék – tárolók – létra a polcokhoz (hiányzik) – telefon (hiányzik) – fénymásoló (hiányzik) – számítógép 43

Pedagógiai Program – nyomtató hiányzik – video, – televízió – CD lemez lejátszó

Szemléltető eszközök folyamatos beszerzést, pótlást igényel: – írószerek, – ollók – textil anyagok – fa anyagok

Nevelőmunkát segítő audiovizuális eszközök: – hangkazetták – videó kazetták folyamatos frissítés szükséges – DVD lejátszó – projektor – mobil írásvetítő, epidiaszkóp

KÖZÉPSÚLYOS ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA Tantermek A szekrények, tárolók, polcok cserére szorulnak. A szemléltető eszközök – ORFF 22 db-os ritmus- és dallam hangszerek készlete – applikációs képek a környezetismeret témaköreihez – Ravensburger fejlesztő játékok – bábok, paraván – mágnestábla, mágnes – jobb- és balkezes ollók folyamatos utánpótlást igényelnek Audiovizuális eszközök – televízió – videó – magnetofon – lemezjátszó A jegyzék az 1/1998(VII.24.) OM. r. alapján készült. 44

Pedagógiai Program

AUTISTA CSOPORT Taneszközök:

Az autizmussal élő tanulók speciális igényei miatt nem lehetséges a többségi iskolák, illetve más fogyatékos tanulókat nevelő-oktató intézmények számára írt tankönyvek, munkafüzetek, vagy fejlesztő füzetek felhasználására az oktatás folyamatában, ezért szükséges, hogy a pedagógusok saját maguk tervezzék és kivitelezzék a tanítás során használt feladatlapokat, melyek elsősorban nem a tartalmukban térnek el a tankönyvektől, kiadói feladatlapoktól, hanem formájukban, struktúrájukban. Nélkülözik azokat az elemeket, melyek esetlegesen elterelnék a gyermek figyelmét és akadályoznák a megértést. A fejlesztő eszközök nagy részét is a pedagógusok tervezik és készítik el a gyermekek fejlesztési igényeinek megfelelően.

45

Pedagógiai Program

IV.

Egészségnevelési program

Helyzetelemzés Iskolánk

nevelő-oktató

munkájának

minden

mozzanatát

átszövik

az

egészségügyi

vonatkozások, melyek tanulóink sérüléseinek jellegéből és mértékéből, valamint a tantervi követelményekből adódnak. Ez utóbbi elvárások az egészségneveléssel, tisztálkodással, öltözködéssel, táplálkozással, valamint a családi életre neveléssel függnek össze. Mindezek mellett igen jelentős a baleset elhárítás és az elsősegélynyújtás is. Természetesen a sérülésektől függően speciális feladatok is jelentkeznek. Helyi tantervünkbe – az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva beépítettük az egészséges életmódra nevelést, illetve az egészségvédelmet, szolgáló tananyagot, melynek tanévenkénti időkerete 5-8. évfolyamonként legalább 10 tanórai foglalkozás. (28/2001./IX. 21./OM rendelet) Az iskolavezetés a lehetőségeihez képest biztosítja pedagógusai ez irányú tovább- és önképzést. Az önképzéshez szakkönyvek, kézikönyvek és programok nyújtanak segítséget. Több kolléga vett részt konfliktuskezelői és mentálhigiénés tréningen. Sok háziversenyt rendeztünk, hagyományosan minden tanévben fog-és testápolási vetélkedőt tartunk. Rendszeresen sikeresen szerepelünk a területi és megyei elsősegély-nyújtási versenyeken. Rizikóviselkedés megelőzésére szolgáló programokban is részt vettünk (Fiatalok az élet küszöbén) Az egészséges táplálkozást szorgalmazó Nutrikid programot is több osztályban feldolgoztuk. Az iskolák számára ajánlott kereskedelmi célú programban is évek óta tevékenykedünk. (ALWAYS, SIGNAL, QUCKYCSODA) A szülők részére a szülői értekezletek és a családlátogatások alkalmával ragadjuk meg a lehetőséget

az

ismeretátadásra,

a

felvilágosító

tevékenységre,

bevonjuk

őket

az

egészségnevelési folyamatokba. Igyekszünk együttműködni az iskola-egészségügyi szolgálattal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, Vöröskereszttel, Szivárvány Szociális Szolgálattal, Rendőrséggel, Tűzoltósággal, Környezetvédő Egyesülettel. Az iskolánk tárgyi berendezései minden tanteremben korszerűek, kényelmesek. A tantermeink nem zsúfoltak, a tanulóink testméretüknek megfelelő padokban és asztaloknál tanulnak.

46

Pedagógiai Program Személyi feltételeink is ideálisak, szakképzett egészségtan-tanár koordinálja a munkát. Mivel az egészségnevelés egy folyamat, ezért egy olyan programot dolgoztunk ki, amely az egészség és környezeti nevelés gyökereinél és összefüggéseinek ismeretében a gyermekeink személyiségére is hatást kíván gyakorolni. Ehhez nagyon fontos azoknak a személyeknek a nevelés ezen területeihez való viszonyulása, akik egészséges iskolában és környezetben szeretnének dolgozni.

Alapelvek, célkitűzések

Általános célunk, hogy az egészségügyi alapismeretek beépüljenek tanulóink magatartásába:

Az egészséget értékként kezeljék.

1.Rendszeres és hatékony iskola-egészségügyi tevékenység (elsősorban megelőző jellegű).

Az iskolaorvos feladatai: •

A tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése.

•

A kötelező védőoltások beadása.

•

Szűrővizsgálatok elvégzése, szervezése.

•

Pályaalkalmasság orvosi véleményezése.

•

Beteg tanulók aktuális kezelése.

A védőnő feladatai: A szűrővizsgálatok előkészítése és a kötelező vizsgálatok önálló elvégzése. •

Érzékszervek (látásélesség, színlátás, hallás) vizsgálata.

•

Mozgásszervek alapvizsgálata.

•

A test rendszeres tisztasági vizsgálata.

•

Súly, magasság, mell-körfogat mérése.

Egészségnevelés (egyéni, csoportos) Tanácsadás (Az orvosi szoba ajtaján feltüntetett időpontban a tanulók problémáikkal fordulhatnak a védőnőhöz. Az ellátás nem zavarhatja a tanulmányi munkát.

47

Pedagógiai Program A fogorvos feladata: - Évente 2 alkalommal iskolafogászati megelőző és gyógyító ellátás.

2. Egészséget támogató heti és napirend biztosítása Az iskolai élet rendje, beosztása igazodik a különböző életkorú és sérülésű tanulók szükségleteihez. Biztosítjuk a tanulás és pihenés, a kötött és kötetlen elfoglaltságok váltakozását. Az órarend összeállításánál ügyelünk a napi terhelést egyenletessé tenni. Az egy napon íratható dolgozatok számát szabályozzuk. Az óraközi szüneteket betartjuk. Elegendő időt biztosítunk a nyugodt étkezésre. Naponta legalább 1 órát tartózkodnak tanulóink a szabadban. A másnapra való felkészülés 6-8 éves gyermeknél maximum napi 1 óra 9-14 éves gyermeknél maximum napi 2 óra lehet.

3. Biztonságos környezet kialakítása Épület, udvar berendezése és tisztasága kifogástalan. Kulturált, esztétikus környezet, ízléses dekoráció. A tantermek fűtése, megvilágítása, légcseréje megfelel az előírásoknak (figyelembe véve a takarékossági előírásokat is.) Az egészségügyi követelményeknek megfelelő bútorzat. A tanulók ültetési rendjénél a látás, hallás és testmagasság döntenek. A személyi higiéné feltételeinek biztosítása (WC papír, kéztörlési lehetőség, mosdók tisztasága, stb.) Munkavédelmi és tűzrendészeti teendők pontos betartatása.

4. Egészséges életmód kialakítása Egészséges, kulturált táplálkozás Életmód változtatás Táplálkozási fórumok: teljes kiőrlésű pékáru, zöldség, gyümölcs 2009/2010-es tanévben bekapcsolódtunk az iskolatej programba

48

Pedagógiai Program 5. Egészségkárosító magatartásformák elutasítása Egészségkárosító magatartásformák felismerése Elkerülési technikák elsajátítása Baleset megelőzési ismeretek elsajátítatása

-

Motiválás az erőszakos magatartásmódok elutasítására. Életkornak megfelelő szexuális nevelés.

6. Lelki egyensúly, harmónia Egészséges önbizalom Döntési képesség Problémamegoldás Minél több sikerélmény átélése. Reális énkép, önismeret kialakítása. Társas készségek, együttműködés elsajátíttatása Negatív címkézés, elkerülése. Stressz mentes légkör biztosítása.

Mottó

Az egészség nem minden, de anélkül minden semmi!

Jövőkép megfogalmazása:

Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani, ahol az iskola tárgyi környezete, az emberi kapcsolatok minősége egészségtámogató, egészségbarát.

7. A gyógypedagógiai egészségnevelés általános alapelvei: •

A legszélesebb értelemben vett megelőzés célját szolgálja.

•

Tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység.

•

Tudományosan megalapozott.

•

Helyes cselekvésre serkentő.

•

A

követelmények

teljesítéséhez

hosszabb

idősávok,

keretek

szükségesek. •

Segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítik a tanulókat a követelmények elérésében, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve.

49

Pedagógiai Program 8. A program kulcselemei: •

Egészségnevelésre elkötelezett tantestület.

•

E feladatra felkészített pedagógusok.

•

Korszerű pedagógiai munka.

•

A kapcsolatok ereje.

•

A szülők bevonása, aktív részvétele a programba (az iskola és a szülők kapcsolata az egészségnevelési folyamatban meghatározó fontosságú fogyatékos gyermeknél)

1. Tanulók számára. Testi jellemzők közül: 1.személyi higiéné 2. öltözködés 3. táplálkozás 4. szexuális- és családi élet 5. szabadidő – sport 6. káros szenvedélye 7. baleset megelőzés, biztonság Lelki jellemzők közül: 1. önismeret 2. tehertűrés 3. konfliktuskezelés, problémakezelés 2. Pedagógusok számára: Nem közömbös, hogy milyen azoknak az egészsége (testi,lelki) akik a gyermekek nevelésével foglalkoznak. •

A

szakmai

munka

konfliktusainak

feloldására

esetmegbeszélő

csoport

kialakítása, személyiségfejlesztő, önismereti tréningek. •

A testi egészség megőrzése érdekében szervezett sportolási lehetőség biztosítása.

- tantárgyi órák (környezetismeret óra, biológia óra, természetismeret óra, - osztályfőnöki óra, testnevelés óra, életvitel óra) - szakköri foglalkozások (egészségvédő, sport, tánc) - rendezvények, 50

Pedagógiai Program - vetélkedők, - pályázatok - szülői értekezlet - iskolai továbbképzések - iskolaprogramokban való részvétel. - főzési gyakorlatok (életvitel órák)

.A mozgás fejlesztés alapelvei: A mozgásfejlődés átfogja az ember sokrétű mozgásformáinak és készségeinek egyéni fejlődését, valamint a kondicionális és koordinációs képességeknek kialakulását, fejlődését.

A mozgásfejlődés fő faktorai: a.) genetikai potenciál, testalkati jellemzők. A fejlődés örökletes elemei, reflex és elemi mozgásminták. b.) mozgástapasztalatok, edzésinger, természeti környezet, társadalmi és szociális viszonyok.

A sport és az életkor:

A mozgásfejlődés az életszakaszok sajátos, egymással összefüggő változatait foglalja össze, amelyben egyik kiragadott periódus sem nélkülözheti a megelőző időszak történéseit.

6-10 évesek: a sokoldalú fizikai felkészítést természetes mozgásra épülő, játékos foglalkozások biztosítják, amelyek sokoldalú mozgástapasztalatot biztosításának és fejlesztik a tanulók ügyességét. 10-12 évesek: a foglalkozások során kiemelt helyen a koordinációs képességek fejlesztése áll, miközben a sportági technikák, illetve az alapvető taktikai elemek megismerése zajlik. 13-18 évesek: a foglalkozások során a mozgatórendszer és a keringés-légzés rendszer fejlesztése áll a középpontban, illetve az arányos testi fejlődés elősegítése.

2 .Mozgásprogram fontos alapkritériumai : Az intézményünkben használt mozgásprogram lényege, hogy általa biztosítva legyen a tanulók számára: 51

Pedagógiai Program -

testi-lelki egyensúlyuk megőrzése,

-

harmonikus testi, biológiai fejlődésük,

-

a már esetleges megbomlott egyensúly helyreállítása.

3. A mérés: A tanulók fizikai állapotának rendszeres mérése nem cél, hanem eszköz a testnevelés és sport preventív, (megelőző) korrekciós hatásának érvényesítéséhez, tudatos alkalmazásához és az egységes minőségbiztosításhoz. Ahhoz, hogy a tanulókról megfelelő képet kapjunk és fizikai állapotukról folyamatos tájékoztatás álljon a rendelkezésünkre, méréseket kell végeznünk, hogy a mindenkori fizikai állapotukról, illetve az elvégzett mozgásprogram eredményeiről, megfelelőségéről tájékozódjunk.

A mérések menete: A méréseket 1.-8. osztályfokokban végezzük. A méréseket az osztályban testnevelést tanító pedagógus végzi, az OM által kidolgozott, az intézményben tanulók számára megfelelően átalakított mérési feladatok, és értékelő táblázatok használatával. Csak a kijelölt eszköztár és mérőfelszerelés használható a mérésekhez. Egy évben minimum 3 mérésre kerül sor, de indokolt esetben ez lehet több is.

Első mérés: állapot felmérés, év eleji felmérés. A tanuló szeptemberben elért eredménye, kiinduló pontja az éves foglalkozásnak, amely alapján képességfejlesztésen vesz részt, vagy plusz korrekciót javaslunk. További mérések: félévkor történő mérés, kontrollmérés, illetve egy-egy esetben egy féléven belül akár többször is megismételhető mérés. Folyamatos információáramlás, visszacsatolás, az elvégzett mozgásprogram hatásának minőségellenőrzése. Záró mérés: év végi mérés, ezen eredmények tükrében a tanuló egész éves fejlődése, az alkalmazott mozgásprogram megfelelőssége felrajzolható. Mérés kiértékelés: Az elvégzett mérési eredmények osztályszintű kielemzését az osztályban tanító pedagógus végzi. Egy évben háromszor az intézményben testnevelést tanító kollégák kiértékelési megbeszélést tartanak. Amelyen az aktuális mérési eredmények megbeszélésére, egy-egy esettanulmány feldolgozására kerül sor a felsőben tanító testnevelő, illetve gyógytestnevelő irányításával. Így biztosított az egész intézményt átfogó mérő és értékelő rendszer működtetése. 52

Pedagógiai Program 4. Tartásjavítás: A mozgásprogram alapkritériumai között szerepel a harmonikus testi fejlődés elősegítése és annak megőrzése, amit be kell építeni a testnevelés óra mozgásanyagába, illetve a megbomlott egyensúly helyreállítása, ha annak „kezelése” megoldható a testnevelés óra keretei között. Ha nagyobb korrekcióra van szükség, azt a gyógytestnevelés óra keretei között kell megoldani. A tartásjavító programnak tartalmaznia kell: - a gyógytestnevelő és a testnevelést tanítók által közösen összeállított és elfogadott 11 gyakorlat-egységből álló gyakorlatsort 1.-8. osztályra, - a testtartásért felelős izmok erejét, és nyújthatóságát fejlesztő gyakorlatokat, - testtartást beállító, fejlesztő,(előkészítő és célgyakorlat) és a beállítást tudatosító gyakorlatokat, - ezek a gyakorlatok beilleszthetők legyenek a testnevelés óra mozgásanyagába, 10 perces speciális gimnasztikaként, ha nincs aznap testnevelés óra, a mindennapi testnevelés mozgáskeretébe. - a program ellenőrzéséhez méréseket, 1 évben minimum 3-at (év elején, fél évkor, év égén). A tartásjavítás mérése: A tanulók biomechanikailag helyes testtartását rendszeres méréssel figyelemmel tudjuk kísérni. A tanulók tartásának állapotát rendszeres, központilag kialakított és használt tesztgyakorlatokkal mérjük,1 évben minimum 3-szor(év elején, fél évkor, évvégén). A mérések menete: Első mérés: állapot felmérés, év eleji felmérés. A tanuló szeptemberben elért teszteredménye, kiinduló pontja az éves foglalkozásnak, amit vagy a testnevelés óra keretei között, vagy nagyobb korrekció szüksége esetén, a gyógytestnevelés órán kap meg a tanuló. Az időszakos kiértékelést minden osztályban az ott tanító, nevelő a gyógytestnevelővel együtt végzi. További mérések: félévkor történő mérés, kontrollmérés, amely indokolt esetben egy féléven belül akár többször is megismételhető, hogy a mindenkori fizikai állapotukról, illetve az elvégzett mozgásprogram eredményeiről, megfelelősségéről tájékozódjunk.

Záró mérés: év végi mérés, ezen eredmények tükrében a tanuló egész éves fejlődése, az alkalmazott mozgásprogram megfelelőssége felrajzolható. Kiértékelés: 53

Pedagógiai Program Az elvégzett mérési eredmények osztályszintű kielemzését az osztályban tanító pedagógus végzi a gyógytestnevelő segítségével. Egy évben háromszor az intézményben testnevelést tanító kollégák kiértékelési megbeszélést tartanak. Amelyen az aktuális mérési eredmények megbeszélésére, illetve a tartásjavító tesztek eredményeinek feldolgozására kerül sor a felsőben tanító testnevelő, illetve gyógytestnevelő részvételével. Így biztosított az egész intézményt átfogó a testi fejlődést mérő és értékelő rendszer működtetése.

54

Pedagógiai Program

TELJESÍTMÉNY-„TÜKÖR” ALSÓ TAGOZAT Egyéni adatlap: A vizsgálat helye: A vizsgált személy neve: Születési hely, év hó, nap: 1. MOZGÁS FEJLŐDÉS:

MEGNEVEZÉS

1.mérés ideje év hó nap

2..mérés ideje év hó nap

3..mérés ideje év hó nap

eredmény

eredmény

eredmény 1

Tartós futás 4 perc

2

Szlalom futás (2x15m)

3

Korlátozott futás (10m/mp)

4

Ritmusváltásos futás/mp

5

Célba dobás zsámolyra(5 kísérlet)5m-ről 2 találat

6

Egyensúlyozás/mp

7

Egyensúlyozó járás/mp

8 9

Folyamatos játékos mozgás: 68perc Optimális testtömeg és attól való eltérés 2. TESTTARTÁS JAVÍTÁS MEGNEVEZÉS

PONT

MEGNEVEZÉS

1.

Állás-guggolás/erő-rugalmasság

7.

Ágyéki gerinc előrehajlítása

2.

Váll/vállöv: erő-nyújthatóság

8.

Ágyéki gerinc hátrahajlítása

3.

Hát-csípőizmok ereje

9.

Alsóháti/ágyéki gerinc csavarodásának vizsgálata

4.

A hasizom erővizsgálata-felülről

10

Comb/lábszár izmok-nyújtás

5.

A has izom erővizsgálata-alulról

11

Csípő izmainak-nyújtása

6.

Comb elülső izmai-erővizsgálata

12

Csípőizület nyújtás

Eredmény:

PONT

Eredmény:

55

Pedagógiai Program TELJESÍTMÉNY „TÜKÖR” FELSŐ TAGOZAT Egyéni adatlap: A vizsgálat helye: A vizsgált személy neve: Születési hely, év hó, nap: 1. MOZGÁS FEJLŐDÉS

MEGNEVEZÉS

1.mérés ideje év hó nap

2..mérés ideje év hó nap

3..mérés ideje év hó nap

eredmény

eredmény

eredmény 1 2 3 4

Aerob állóképesség:12p futás Erő-állóképesség: felülés térdérintéssel Gyorsasági erő:.labda dobás hátra Gyorsasági erő: helyből távolugrás

5

Gyorsaság: 60m.es vágtafutás

6

Erő: fekvőtámasz

7

Koordináció: szlalom futás

8

Koordináció:egyensúlyozás

9 10

Koordináció:négyütemű fekvőtámasz Optimális testtömeg/eltérés 2. TARTÁS JAVÍTÁS MEGNEVEZÉS

1 2 3 4 5 6

Állás-guggolás/erő-rugalmasság Váll/vállöv: erő-nyújthatóság Hát-csípőizmok ereje A hasizom erővizsgálata-felülről A has izom erővizsgálata-alulról Comb elülső izmai-erővizsgálata

Eredmény:

PONT

MEGNEVEZÉS 7 8 9 10 11 12

PONT

Ágyéki gerinc előrehajlítása Ágyéki gerinc hátrahajlítása Alsóháti/ágyéki gerinc csavarodásának vizsgálata Comb/lábszár izmok-nyújtás Csípő izmainak-nyújtása Csípőizület nyújtás

Eredmény:

56

Pedagógiai Program

TEMATIKA ÚTMUTATÓ A TESZTEK ELVÉGZÉSÉHEZ: 1.TESZT: MOZGÁS FEJLŐDÉS: Alsó tagozat: Az 1o.-2.o.-ban a lányok és a fiúk: közös tesztfeladatokat végeznek, közös az értékelés. A 3.o.-4.o.-ban a lányok és a fiúk: külön tesztfeladatokat végeznek,az értékelésük más. Felső tagozat: Az 5.o.-8.o.-ban a lányok és a fiúk: azonos tesztfeladatokat végeznek,más az értékelésük. A tesztek kiválasztásakor azt az elvet követjük, hogy a tanulók motorikus teljesítménye csak a képességek két nagy csoportjának, a kondicionális és a koordinációs képességek együttes mérésével jellemezhető. Az értékelésnél az értékelő táblázatot használjuk. A kategória számok alapján azonosítjuk a feladatokat. 2. TESZT: TEST TARTÁS JAVÍTÁS: Az 1o.-8.o.-ig a lányok és a fiúk: közös, 12 feladatból álló gyakorlatsorozatot végeznek. Az ellenőrző gyakorlatsor elvégeztetését és a tesztlap kitöltését tanulónként, tanévente, két alkalommal kell elvégezni, az év elején és végén. A tesztnél felhívjuk a figyelmet arra, hogy minél kisebb pontszámot ér el egy tanuló, annál jobbnak minősül az állapota. Az elérhető legjobb pontszám a 12, a legrosszabb a 24.

12.6 EGÉSZSÉGNEVELÉS

Mindennapos testnevelés:

Az aktív egészség szoros összefüggésben van a cselekvési biztonsággal és a rendszeres fizikai aktivitással. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az aktív egészség, a motorikus cselekvési biztonság birtokában, a rendszeres fizikai aktivitás eredményeként, kialakítható és fenntartható állapot: A szomatikus és szociális jó közérzet állapota. Ezért fontos a mindennapi testmozgás biztosítása, főleg a fejlődő szervezet számára.

57

Pedagógiai Program Alsó tagozat: Ha lehet a testnevelés óra időkertével kell megoldani, de ha erre nincs mindennap lehetőség, akkor napközis időben, a délutáni foglalkozásokon kell időt és lehetőséget találni rá. A délutáni foglalkozás legalább 30 perces játékos egészségfejlesztő sportfoglalkozás, ami lehet 2x15 perces, aktív, játékos sportmozgás is. Felső tagozat: Felső tagozaton a testnevelés órák mellet sportszakköri foglalkozások egészítik ki a mindennapos mozgás lehetőségét. Ezek sportáganként legalább heti 2x 45 perces foglalkozások legyenek.

Mindennapos testmozgás-program:

Az aktív egészség szoros összefüggésben van a cselekvési biztonsággal és a rendszeres fizikai aktivitással. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az aktív egészség, a motorikus cselekvési biztonság birtokában, a rendszeres fizikai aktivitás eredményeként, kialakítható és fenntartható állapot, a szomatikus és szociális jó közérzet állapota. Ezért az egészség nevelő iskolai testmozgás-program célja az, hogy a gyermekek testi-lelki fejlődését elősegítse a testmozgás eszközeivel.

Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulásának sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontjai:

-

minden gyermek, minden nap vegyen részt a testmozgás-programban,

-

minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalomkor a tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelő keringési- és légzőszervi

-

terhelést kapjanak,

minden testnevelés óra mozgásanyagába tartozzon bele a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag,

-

minden testnevelés óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt adjon az eltérő adottságú tanulóknak is,

-

a foglalkozások keretében érvényesüljön a személyiség fejlesztő hatás,

-

a testmozgás-program játékot és táncot is tartalmaz.

58

Pedagógiai Program A mindennapos iskolai testedzés-program oktatás-szervezési rendszere:

Alsó tagozat: A mindennapos iskolai testedzést a testnevelés óra időkertével kell megoldani, ha erre nincs lehetőség, a testnevelési órát nem tartalmazó napokon, napközis időben szervezett sportfoglalkozások felkínálása jelenti a megoldást, azzal a megkötéssel, hogy minden tanulónak, - a pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerint - részt kell vennie. A délutáni foglalkozások legalább 30 perces játékos egészségfejlesztő sportfoglalkozások, amit lehet 2x15 perces, aktív, játékos sportmozgással is helyettesíteni.

Felső tagozat: Felső tagozaton a testnevelés órák mellet sportszakköri foglalkozások egészítik ki a mindennapos mozgás lehetőségét. Ezek sportáganként legalább heti 2x 45 perces foglalkozások.

Egyéb feltételek:

- Működjön az iskolában egészségfejlesztésen dolgozó csoport, munkaközösség, amelyben egyaránt vegyen részt a felsőben tanító testnevelő tanár, a gyógytestnevelő, illetve az alsóban testnevelést tanító kollégák. - Közösen dolgozzák ki a szakmailag megfelelő testmozgás-programot.

59

Pedagógiai Program

V.

Környezeti nevelési program „Pusztul a környezetünk, mentsük meg a még meglévőt!”

Ez a felkiáltás, felszólítás nem csak szóban hangozzék el, tenni is kell ezért. Környezetünkben nem igen tudunk olyan emberről, aki ne kötődne valamilyen formában a természethez, mindannyian vonzódunk a világ egyszerűnek látszó természetes, szépségeihez. Mindebben az általános iskolai nevelés-oktatás nagy szerepet vállalhat fel. A gyermekeknek a környezet felé fordulásuk, szemléletük, életmódjuk megváltoztatása, megerősítése céltudatos munkát igényel. Ehhez a pedagógusoknak megfelelő szemlélettel kell rendelkezniük.

Helyzetelemzés, helyzetkép a.) A környezeti nevelés szempontjából különösen fontos elv, hogy az iskola „nyitott” legyen, azaz szerves részét képezze az adott lakókörzetnek, településnek. Iskolánk 1975 év óta szolgálja a közoktatást, de az épület melyben vagyunk 1996 óta áll rendelkezésünkre. Az udvar fele füves, díszfákkal szegélyezett, így tanulóinknak lehetőségük van a szabad mozgásra, pihenésre: A

kisebbeknek

fából készült

játszótér, homokozó áll rendelkezésre. A környezeti nevelés kiváló színtere a gyakorlókert, ahol diákjaink kipróbálhatják az elméletben tanultakat. b.)

Az iskola világítása, fűtése, szigetelése törekszik az energiatakarékosságra A termek mérete, fényviszonyai (sötétíthetőség) megfelelőek.

Mosdók mennyisége

elegendő, állaguk, higiéniájuk rendezett. Az iskolába jó érzés bejönni, ízléses a dekoráció, tárlatok, faliújságok, tablók, növények szépítik a belső teret. A gyerekeknek kényelmesek a bútorok. A technikai felszereltség televízió, DVD lejátszó, CD lejátszó, írásvetítő, számítástechnikai felszerelések, kézműves eszközök, folyamatosan korszerűsödnek. Az étkeztetés ebédlőben történik, melegítő konyhánk van, ami a HACCP szerinti minőségbiztosításban működik. A tisztítószerek olcsók, és környezetbarátok

A szelektív hulladékgyűjtés város

szeret kialakított szigeteken valósul meg. Az iskola tanulói az újrafelhasználható anyagokat rendszeresen a szelektív hulladékgyűjtő szigetekre viszik.

60

Pedagógiai Program Erőforrások számbavétele Személyi feltételek. Az iskola összes „lakójának” – ideértve a tanárokat diákokat és a technikai és adminisztratív dolgozókat – a fontos, személyre, funkcióra szabott feladata a környezeti nevelésben. Intézményünkben a Környezetvédelmi Szabályzat 2003. 09. 0l- én lépett hatályba . Ezen okirat az 1995. évi LIII. tv-re épülve, a kiadott szakminiszteri rendeletekkel, valamint Hatvan város Környezetvédelmi programjával

és Hulladékgazdálkodási Tervével

összhangban

készült. Teljes körűen összefoglalja az intézmény, mint környezethasználó jogszabályok által előírt környezetvédelmi kötelezettségeit, és ezeket az adott szervezet keretein belül dolgozók feladatkörébe sorolja. Civil szervezetek között kiemelendő a Hatvani Környezetvédő Egyesület folyamatos tájékoztatója. A tantestületből felelős kolléga tartja a kapcsolatot velük. A hivatalos szervek rendszeresen ellenőrzik intézményünket (ANTSZ, Környezetvédelmi Felügyelőség). A környezeti

nevelés

egészségnevelési

területeinek

erősítésében

szerepet

vállal

a

diákönkormányzat és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős.

Jövőkép, alapelvek, célok, változást segítő feladatok. A környezetvédelem, mint pedagógiai feladat: az óvodában kialakított szokások körének bővítése,

a

viselkedési

formák

továbbfejlesztése,

új

ismeretek

nyújtása,

további

összefüggések feltárása, valamint a neveltségi szint emelése. Mindezeket formálni legjelentősebben a példamutató

viselkedési formákkal, pozitív beállítódással

és

értékszemlélettel lehet. Az életkori sajátosságoknak megfelelő cselekvő magatartás kialakítása a környezettel szemben fontos cél. Az általános iskola alsó osztályaiban a óvodához viszonyítva – az érzelmi ráhatások mellett - szükségképpen növekszik a tudati ráhatások mennyisége, a beállítások, a meggyőződésen alapuló

aktív cselekvések száma.

A célok elérése érdekében nem

korlátozódhatunk egyetlen tantárgyra, módszerre, vagy eljárásra, Az oktatás komplexitást kíván, melynek hatékony megvalósítása a pedagógus módszertani kultúrájától függ. Célunk: -

elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását

-

kialakítani a személyes felelősség érzését

-

környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt,

-

érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt

-

bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet megőrzésébe 61

Pedagógiai Program

Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők segítségével diákjaink és dolgozóink figyelnének az intézmény energia és víz felhasználására, csökkenne a keletkezett hulladék mennyisége, melyet szelektíven gyűjtenénk. Alapelveink a célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai, erkölcsi megalapozására kell, hogy törekedjen. IA speciális módszereket igénylő gyerekek környezeti nevelésében differenciált eljárásokat, és oktatásszervezési megoldásokat, terápiákat kell alkalmaznunk. Az 1-4. évfolyamon a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, tárgyi cselekvéses megismerésnek kell jelentősnek lennie. Az 5-8. évfolyamban a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló ismeretek kialakítása a cél. Előtérbe kerül a verbális forma. Tanulásszervezési és tartalmi keretek. Tanórákon:

hozzárendeljük

az

adott

témákhoz

a

megfelelő

környezetvédelmi

vonatkozásokat. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos teendők, amelyek a diákok életében előfordulnak. Lehetőségek példája az 1-4. osztályokban környezetismeretből: -

iskola : Mi teszi széppé közvetlen és közvetlen környezetünket? Virággondozás, gyakorlókert, udvar gyomlálása, faültetés.

-

otthon: Hulladék anyagok tárolása, családi kirándulásokról beszámolók, veteményes, illetve virágoskertben munkavégzés

-

foglalkozások: Ki mit dolgozik? (erdész és parkőr munkája)

-

közlekedés: Levegőszennyezés összehasonlítása, falusi és nagyvárosi környezetben, levelek felületének vizsgálata révén. Zajártalom: a lakóhely és külterület autók forgalmának vizsgálata.

-

élőlények: Mint gyűjtőfogalom kialakítása után megismerkednek néhány növény és állatfajjal. Mindezeket a felépítésük, táplálkozásuk, mozgásuk és egyéb életjelenségeit megismerése mellett alkalom adódhat majdan felső tagozatban életterük, gondozásuk, védettségük, értékük megbeszélésére.

-

évszakok: séta alkalmával levelek termések gyűjtése. Nálunk telelő madarak és vándorlók megfigyelése (filmvetítés). A csapadék szennyezettségének – vizsgálata felsőben -.

62

Pedagógiai Program -

Tavaszi

munkálatok

a

földeken,

parkokban.

Naptárkészítés.

Kártevők

elleni

védekezések – ugyanakkor ismerjék meg a növény-védőszerek káros hatását egészségünkre.

Ami az érzelmek oldaláról való megközelítést illeti, sok segítséget nyújthat az irodalom ,az ének-zene. A magatartás formálásában a tanítási órán kívüli nevelési alkalmak szerepe is meghatározó. A délutáni foglalkozások, a napközi

kiváló alkalmat biztosít a tudatos

magatartás kialakításában. Lehetőségek az 5-8. osztályban. Ember és társadalom. A lakóhely nevezetességei, értékei. A helyi önkormányzat feladatai (globális problémák helyi kezelése). Ember és természet: Kémia: anyagok tulajdonságai illetve,.környezeti hatásainak összefüggése. Energiatakarékosság a háztartásokban: Biológia, egészségtan : vizek öntisztulása, erdők pusztulásának okai (háztartás, ipar mezőgazdaság). Természetvédelmi területek jelentősége, esztétikuma. - Földünk és környezetünk: Földrajz : ökológiai ismeretek előkészítése: a Föld felszínének változásai és az élővilág elterjedése közötti összefüggés. Víz és a szél felszínformáló munkája. természetvédelem nemzeti parkjainkban. - Életvitel és gyakorlati ismeretek: környezetbarát technika, környezetalakításban való aktív részvétel. konyhai

hulladékok

felhasználása,

szakszerű

kezelése.

Környezetvédő

hulladékkezelési eljárások. 2. Tanórán kívüli programok: - terepmunka során: terepgyakorlatok, táborok, tanulmányi kirándulások, Akadályversenyek (Sástó) - kézműves foglalkozások egy-egy ünnephez kötötten - „akciók” : pályázatok, újság készítés, kiállítás rendezés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése. - látogatás: múzeum, állatkert - komplexverseny - szakkör 63

Pedagógiai Program - „iskolazöldítés” - témanap, témahét (virág,ritmus, szivárvány, víz, kő,stb.) -„ jeles napok” :Föld napja, Madarak és fák napja stb.

Módszerek A hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Néhány alkalmazható módszercsoport : •

kooperatív (együttműködő) tanulási technikák.

•

játékok (szituációs, memória, érzékelést fejleszt, ráhangolást segítő drámapedagógia)

•

modellezés (hatásvizsgálatok, előrejelző)

•

projektmódszer (analízis –akció)

•

terepgyakorlati

(

térképkészítés,

egyszerű

célzott

megfigyelések,

mérések.) •

közösség építés

rekonstrukciós munkák, madárvédelmi, szelektív

hulladékgyűjtés rend és tisztasági versenyfeladatok. •

művészi kifejezés (irodalom, zene, fotóművészet)

•

riportmódszer( kérdőíves felmérés, direkt riportok)

Taneszközök Az iskola még nem teljes mértékben rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új anyagokat kell beszerezni. Iskolai környezet Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, rendezvényeken használt eszközök, élelmiszerek, milyenségét, a kirándulások helyét, és azt hogyan válhat az iskola környezet-védőbbé, miképpen alakíthatja az itt dolgozók és tanulók életmódját egészségesebbé. Hivatkozás: részletes elemzés a helyzetképnél. Kapcsolatrendszer, kommunikáció

64

Pedagógiai Program Fontos, hogy diákjaink a környezeti ártalmakról szóló nagyszámú írott, hallott, látott híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek eligazodni, meg tudják az értékest különböztetni az értéktelentől. Környezetvédelmi munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt, ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Pedagógus –továbbképzés. Az iskola továbbképzési programjába beépítve a környezetvédelmi felelős részt vesz, évente legalább egyszer a külső intézmények által szervezett környezeti nevelési tanártovábbképzési programban. Szervezhető konfliktuskezelési tréning, esetmegbeszélő csoport, és szülők klubja.

65

Pedagógiai Program

VI.

A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok

Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-os Fogyasztóvédelmi irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik a. az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog b. a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga c. a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga d. a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga e. a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f. az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog g. a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga h. a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvényt, melynek első része CV. Fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe). A fogyasztóvédelemről szóló törvények, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII.l7.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a

66

Pedagógiai Program felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság,. Azon belül a fenntartható fogyasztás

fogalmának

kialakítása, elterjesztése ls a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívum rendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális

és

társadalmi

kompetenciák

fejlesztése,

a

versenyképesség

erősítésével

kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásuk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az enyhen megismer a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyerekkorban elkezdett fejlesztésdöntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztó magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. 67

Pedagógiai Program A fogyasztás elemeinek meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mond alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában láénye4ges például: •

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése

•

az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,

•

a természeti értékek védelme.

Fontos továbbá a fogyasztás során: •

a tájékozódás képessége,

•

a döntési helyzet felismerése és

•

a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a gazdaságosságot és takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat.: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, mely, a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

68

Pedagógiai Program Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profilcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásainak feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatás és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedék szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás szinterei az oktatásban •

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Életvitel és gyakorlati ismeretek:, a gyártás és termékminőség összefüggései Matematika –banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika-mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás 69

Pedagógiai Program Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika- elektronikus

kereskedelem

(e-kereskedelem),

internetes fogyasztói

veszélyforrások, telefónia Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörtének és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Rajz: a reklám képi nyelve és hatásai Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz) •

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

•

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

•

Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel cégekkel)

•

Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén

és

társadalom

viszonyáról

szóló

információgyűjtés,

információfeldolgozás,

a

feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a 70

Pedagógiai Program gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthettünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. •

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

•

Riportkészítés az eladókkal

•

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

•

Egyéni és csoportos döntéshozatal

•

Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

•

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

•

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

•

Szituációs játék, esettanulmány

•

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

•

Érveléstechnikai gyakorlatok ( hatékony érdekérvényesítés)

71

Pedagógiai Program

VII.

Az iskolai élet megszervezése tanórán kívül

Diákkör Iskolánk minden tanulója diákköri tag. A diákkör tevékenysége áthatja iskolai életünk színtereit. Programjaikat egész tanévben folyamatosan, tervezetten, szervezetten, a hagyományokra építve tartják. Kidolgozott szempontrendszer szerint pontozzák az osztályközösségek heti tevékenységét (hiányzás, felszerelés, sorakozás, teremrend, stb...). Ezt minden héten hétfőn a harmadik szünetben értékelik az osztálytitkárok a diákkör vezetőjével. Félévkor és év végén összesítik a pontokat és jutalmazzák a legjobb eredményt elért

osztályközösségeket.

A

diákkör

hatáskörébe

tartozik

–

a

közösségi

élet

megszervezésének fontos részeként – a tanulói ügyelet. Feladatuk: a tanítási órák ideje alatt az iskolába érkező külső személyek nyilvántartása, útbaigazítása, az ügyeletes nevelő munkájának segítése. A feladatvégzés megtiszteltetés, fegyelmező erő, társas kapcsolatok elmélyítését erősítő tényező. Napközis csoportok Az iskolában a tanítás délelőttönként az osztályokban történik. Fontos szervező elv, hogy – lehetőség szerint – minden osztályhoz tartozzon napközis csoport. Itt kerül sor délutánonként a házi feladatok elvégzésére, az órai anyag gyakorlására ( időtartama 40-60 perc ), illetve szabadidős tevékenységre adott foglalkozási rend szerint, ebédeltetésre, uzsonnáztatásra. Célunk, hogy minél több gyermeket részesíthessünk napközis ellátásban, hiszen így több lehetőség adódik a tanulási és szociális képességek fejlesztésére, a szabadidő hasznos eltöltésére, melyet az iskolai élet számos területén kínálunk (testedzés, manuális tevékenység, stb...), biztosítjuk a napi meleg ételt, uzsonnát, tízórait. A szabadidő hasznos eltöltésének egyik módja a különböző szakkörökben végzett munka. Itt lehetőség

nyílik

a

képességfejlesztésre,

tanórákon

kívül

tehetséggondozásra,

rekedt a

műveltségi

személyiség

anyag

feldolgozására,

gazdagítására,

szociális

kapcsolatok bővítésére. A tanulók év elején jelentkeznek érdeklődés és képességek szerint, a következő – intézményünkben hagyományosan működő – szakkörökbe. Agyag Aladár szakkör A jó kézügyességgel rendelkező tanulók iskolánk dekorációjához, pályázatokra, kiállításokra, ajándékozási célra készítenek alkotásokat. 72

Pedagógiai Program Irodalom szakkör Az iskolai ünnepélyek műsorának színvonalasabbá tételére szerveződött. Tűzmanó szakkör Tanulóink megismerkednek a gyakorlatban a tűzzománc-készítés rejtelmeivel Számítástechnikai szakkör A jelentős érdeklődés kielégítésére, informatikát tanuló osztályok számára heti egy-egy órában

további

lehetőség

áll

rendelkezésre

a

számítástechnikai

ismeretek

gyarapítására. Vöröskeresztes szakkör Főleg lányok részére szerveződik, akiknek lehetőséget teremt, vöröskeresztes és elsősegélynyújtó ismeretek elsajátítására. Zene-bona szakkör A foglalkoztatós csoportok számára alakult, akik nevelőikkel együttműködve verseszenés, szép kiállítású műsorokkal készülnek az egyes rendezvényekre. Tánc szakkör A zene , a mozgás összekapcsolása fejleszti tanulóink mozgásos képességeit. Sportszakkör A mindenkori testnevelő tanár működteti. Készülnek az évente megrendezésre kerülő sportversenyekre, illetve olyan tanulók számára nyújt sportolási lehetőséget, akik szívesen mozognak és ismerkednek egy-egy sportággal, mint például asztalitenisz, labdarúgás. Hittan foglalkozás A történelmi egyházak iskolánkban igény szerint foglalkozásokat tarthatnak. A különböző csoportok tevékenységében való részvétel ingyenes, csupán a napközis étkezésért kell térítési díjat fizetni tanulóinknak. A sokrétű, szerteágazó tapasztalatgyűjtési lehetőség a tanulók szocializációs képességeit fejleszti. Az információk, benyomások, a spontán és szándékosan szerzett ismeretek körét tágítják, a tanulást, a kíváncsiság felkeltését segítik. Mintát adnak a tanulónak a szabadidő tartalmas eltöltésére, képességeik kibontakoztatására. Viselkedési mintát ad számukra a különböző élethelyzetekben, sikerélményekhez juttatja őket, társas kapcsolataikat ápolja.

73

Pedagógiai Program

VIII. Helyi tanterv általános iskola Intézményünk az alábbi tantervek szerint végzi nevelő-oktató munkáját:

Óvoda:

ADD A KEZED! Középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások nevelési programja

Enyhe értelmi fogyatékos tanulók tagozata:

A 2/20005. (III.1.) OM rendeletben kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelvére épülő Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésétoktatását ellátó általános iskolák (1-8 évfolyam), előkészítő szakiskolák (9-10 évfolyam) számára készített Kerettanterv

Középsúlyos értelmi fogyatékosok tagozata:

Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat , Budapest Értelmileg akadályozott tanulók iskolai tanterve

Autista és autisztikus tanulók számára:

Tanterv pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekeket nevelő-oktató általános iskolák számára (Autizmus Kutatócsoport, Budapest)

Súlyosan, halmozottan fogyatékos tanulók számára:

A 2/2005 (III.1.) OM rendeletben kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelvére épülő Rehabilitációs pedagógiai program

74

Pedagógiai Program

a. Az óvodai nevelés alapelvei Gyermekközpontú nevelés, speciális gyógypedagógiai módszerek alkalmazásával. Az óvodás gyermek sokoldalú, harmonikus fejlesztése. A gyermeki személyiség szabad kibontakozásának, fejlődésének elősegítése. Érzelmi nevelés, a szocializáció, az alkalmazkodás a társas kapcsolatokban, az együttműködés kialakítása érdekében. Önállóságra nevelés, az életkori, egyéni sajátosságok, valamint a fogyatékosság mértékének és milyenségének figyelembevételével. Autizmussal élő kisgyermekek esetében: •

A gyermeket vagy környezetét veszélyeztető, súlyos magatartási problémák kezelése

•

Étkezési, szobatisztasági problémák kezelése

•

Kommunikáció, alternatív kommunikáció tanítása

•

Tér-idő struktúra bevezetése, eszközhasználat elsajátítása

•

Új készségek elsajátítását szolgáló adaptív viselkedés kialakítása

•

A játéktevékenység megszerettetése

Az autizmussal élő gyermekek számára már az óvodában megkezdjük a speciális környezet kialakítását, a tér-idő strukturálását, mely informálja a gyermeket, arról hogy mit, hol, hogyan, miért, mennyi ideig tegyen, vagy tehet. A foglalkozások heti rendszeressége a foglalkozás neve

heti előfordulás

a foglalkozás formája

anyanyelv

5

csoportos, egyéni

mozgásfejlesztés

5

csoportos

önkiszolgálás

2(év elején 5)

vizuomotoros fejlesztés

egyéni, mikrocsoportos

3

mikrocsoportos vagy egyéni

játékra nevelés

2-3

csoportos, mikrocsoportos vagy egyéni

egyéni fejlesztés

5

egyéni

zenei nevelés alapjai

2

mikrocsoportos

75

Pedagógiai Program

b. Helyi tanterv a sajátos nevelési igényű enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Felhasználható órakeret 1-10. évfolyam

Heti kötelező tanórák Egészségügyi, pedagógiai célú rehabilitáció 52§(6) Nem kötelező (választható) tanórai foglalkozás 52§(7) Egyéni foglalkozás 52§(11) (felzárkóztatás, tehetséggondozás) ( 12 %) Tanórán kívüli napközis foglalkozás Gyógytestnevelés Oktatási törvény 1.sz. mell. (5 %) (oszt.főn.mkv. óra k.)

Összesen:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

20

20

20

22,5

22,5

22,5

25

25

27

27

Összesen 192,5

15% 3

15% 3

15% 3

15% 3,3

05% 3,3

15% 3,3

15% 3,75

15% 3,75

15% 4,12

15% 4,12

28,64

2

2

2

2,25

5,62

5,62

7,5

7,5

2,4

2,4

2,4

2,7

2,7

2,7

3

3

22,5

22,5

22,5

22,5

15

15

15

13

34,5

3,3

3,3

21,3

150 10 8,87 447,8

76

Pedagógiai Program

Óraterv, heti kötelező tanórák

Az évfolyamok óraszámai

TANTÁRGYAK Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalomdráma Élő idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Történelem és társadalmi ismeretek Természetismeret Természetismeret–biológia egészségtan Természetismeret-Fizika Természetismeret-Kémia Földrajz Ének-Zene Ének-zene-tánc Rajz és kézművesség Rajz és médiaismeret Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai alapozó Kötött óraszám Szabadon tervezhető Összesen:

bevezető 1. 2. 7 7

4

4

1,5 +0,5

1,5 +0,5

kezdő 3. 4. 7 7

4 0,5 +0,5 2

4 1

alapozó 5. 6.

fejlesztő 7. 8.

5

4

4

4

4 1

4 1

1 4 1

2

2

2

2

1 1+1

1 3

1 3

18,5 1,5 20

18,5 1,5 20

1 1 1 2,5 +0,5

19 1 20

9. 4

10. 4

1 4 1

2 3 2

2 3 2

2

2

2

2

1,5

1,5

1

1

1,5

1,5

2.5

2,5

1,5 1

1,5 1

1,5

1,5

2

2

1 2 4,5 27,5 0 27,5

1

2

1,5 1 1+1

megszilárdító

1 1+1 2,5 2,5 +0,5

21 1,5 22,5

1 1

1 1

2,5 2,5 +0,5 1

2,5 2,5 +0,5 1

1 3 2,5 +0,5 1

1 3 2,5 +0,5 1

21,5 1 22,5

22,5 0,5 22,5

25 0,5 25,5

25 0,5 25,5

6,5 27,5 0 27,5

77

Pedagógiai Program

c. Helyi tanterv a sajátos nevelési igényű középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára Felhasználható órakeret

Heti kötelező tanórák Egészségügyi, pedagógiai célú rehabilitáció 52§(6) Nem kötelező ( választható ) tanórai foglalkozás 52§(7) Egyéni foglalkozás 12% (felzárkóztatás, tehetség gondozás) 52§(11) Tanórán kívüli napközis Foglalkozás, tanulószoba

Összesen:

Középsúlyos értelmi fogyatékos Alsó cs. Középső cs. Felső Szakiskola cs. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 20 22,5 25 27,5 27,5

Összesen 122,5

3

3,37

3,75

4,125 4,125

18,37

10% 2

25% 5,62

30% 7,5

45% 45% 12,37 12,37

39,86

2,4

2,7

3

3,3

14,1

22,5

3,3

22,5 217,33

78

Pedagógiai Program

Óraterv, heti kötelező tanórák 1 – 10. évfolyam

. Osztály Műveltségi terület

Magyar nyelv és irodalom

Matematika

Ember és társadalom Ember a természetben Földünkkörnyezetünk

Tantárgy Beszédfejlesztés Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás Anyanyelv Számolás-mérés előkészítése Számolás-mérés Játékra nevelés Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Környezet és egészségvédelem

Önkiszolgálás Életvitel és gondozási ismeretek Mozgásnevelés Testnevelés és sport Testnevelés Ének-zene Művészetek Ábrázolás-alakítás Tánc- és drámajáték Számítástechnika Informatika Információs eszközök használata Szakmai előkészítő ismeretek Szociális munkatevékenység Összesen

Életvitel és gyakorlati ismeretek

bevezető

alapozó

fejlesztő

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

4 2 -

4 2 -

4 3 -

4 4 -

4 3 -

4 3 -

3 -

3 -

4

4

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

1 2

4 -

3 -

3 -

2 -

2 -

3

3

-

-

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

2

2

2

2

2

2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2,5

2,5

2,5

6

6

4,5

4,5

3 2 2+1 -

3 2 2+1 -

3 2 2+1 -

3 2 2 1

3 2 2 1

3 2 2 1

6 2 3 1

6 2 3 1

2 1 2 1

2 1 2 1

-

-

-

-

-

-

1

1

1

1

3 2 27,5

3 2 27,5

20

20

kezdő

20

22,5

22,5

22,5

25

25

megszilárdító

79

Pedagógiai Program

d. Helyi tanterv a pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) tanulók számára Felhasználható órakeret Autista csoport

Alsó cs. 1.

2.

Középső cs. 3.

4.

5.

6.

Felső cs. 7.

8.

Összesen

Heti kötelező tanórák

20

23

25

68

Egészségügyi, pedagógiai célú rehabilitáció (50%)

10

11,5

12,5

34

2

5,62

7,5

15,12

2,4

2,76

3

8,16

34,4

42,88

48

125,28

Nem kötelező ( választható ) tanórai foglalkozás (10%) Egyéni foglalkozás (felzárkóztatás, tehetség gondozás) ( 12 %) 52§(11)

Összesen

A 2010/2011-es tanévben 1 autista csoport indul 34,4 óra. A csoportok felosztása a mindenkori tanulólétszám függvénye (a hármas felosztás módosulhat alsó és felső csoportra)

80

Pedagógiai Program

Óraterv, heti kötelező tanórák 1 – 8. évfolyam

Tantárgyak

Az egyes évfolyamok óraszámai 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2

2

2

0

0

0

0

0

3

3

0

0

0

0

0

0

0

0

3

4

4

4

4

4

2

2

0

0

0

0

0

0

0

0

2

4

4

4

3

3

0

0

0

1

1

1

2

2

Környezet3 ismeret Környezet - és 0 egészségvéde lem Önkiszolgálás 3

3

3

4

4

4

0

0

0

0

0

0

0

3

3

3

3

0

0

0

0

0

0

0

0

3

3

3

6

6

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Mozgásnevelé 3 s Testnevelés 0

3

3

3

3

3

0

0

0

0

0

0

0

3

3

Kötelező óraszám

20

20

23

23

23

25

25

Játékra nevelés Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei Számolásmérés előkészítése Számolásmérés elemei Informatika

Életviteli és gondozási ismeretek Ábrázolásalakítás Ének-zene

20

81

Pedagógiai Program A személyiségfejlődést gátló tényezők ellensúlyozása Autista csoport Az autisztikus tanulók – a tanítás, illetve a hagyományos tanítási módszerek és tervezés módosítása szempontjából – kiemelkedő jelentőségű tulajdonságai •

A másik személy szándékának, érzéseinek, gondolatainak, szempontjainak (pl. az információátadás szándékának) meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya. Legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat, a tárgyaktól megkülönböztesse.

•

A szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak – gyakran teljes – hiánya. Többnyire nagyon kevés vagy szokatlan dolog okoz számukra örömöt.

•

A beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is, amelyet nehezítenek

a

beszéd

érzelmi,

társas

viselkedési

sajátosságai,

mint

pl.

a

hanghordozás. •

Egyenetlen képességprofil, pl. a szigetszerű ismeretek, képességek és az önellátás vagy a mechanikus és a személyes memória közötti szakadékszerű különbség.

•

Hiányzó vagy korlátozott belátás, pl. saját tudásával, az ismeret forrásával, módjával, a szubjektív jelentőséggel kapcsolatban.

Típusos erősségek, amelyekre a tanulóknál építeni lehet •

a megfelelő vizuális információ feldolgozási képesség,

•

tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás, ragaszkodás,

•

jó mechanikus memória,

•

rendszer alapú megfigyelés és értés, algoritmusok használata,

•

megfelelő

környezetben,

érdeklődésének

megfelelő

témánál

kiemelkedő

koncentráció, kitartás, monotónia tűrés, •

egyes – nem szociális tartalmú – tantárgyi területeken való jó képesség pl. memória, nem elvont nyelvi alapú számtan, földrajz, zene,

•

fizikai állóképesség.

Típusos nehézségek, amelyekkel számolni kell a fejlesztés során •

szenzoros ingerfeldolgozás zavarai,

•

csökkent fájdalomérzés,

•

figyelemzavar gyakorisága,

•

utánzási képesség kialakulásának deficitje,

•

percepciós, vizuo-motoros koordinációs problémák, 82

Pedagógiai Program •

analízis-szintézis műveleteinek problémája,

•

lényeg kiemelés, problémamegoldó gondolkodás deficitje,

•

tanultak új helyzetben való alkalmazásának sérülése,

•

emlékezet felidézési problémák, különösen szociális tartalmúaknál és személyes élményeknél,

•

váratlan nehézségek az új körülmények bevezetésénél,

•

a feladat céljának nem értése, jövőre irányultság hiánya,

•

szimbolikus gondolkodás fogyatékossága,

•

énkép, én tudat fejlődés, metakogníció deficitje,

•

a valóság téves értelmezése, felfogása,

•

a realitás és fantázia összetévesztése,

•

érzelmek felcserélése,

•

intuitív, empatikus gondolkodás hiányosságai,

•

viselkedés-tervezés és kivitelezés nehézségei,

•

verbális információk félreértése, különösen az elvont kifejezések, többrészes nyelvi közlések, kérések, kérdő névmások használata esetén,

•

szó szerinti értelmezés,

•

képességek, ismeretek kreatív alkalmazásának hiánya,

•

gyermek, kortárs, felnőtt közösségben áldozattá, ill. bűnbakká válás, vagy szociálisan inadekvát viszonyulás, kezdeményezés, alkalmazkodás a kortársakhoz,

•

strukturálatlan

időben

passzivitás,

sztereotip

viselkedés,

reaktív

viselkedésproblémák, •

félelmek, fóbiák, szorongás,

•

epilepszia, vagy más neurológiai ill. egyéb betegségek.

Kommunikációs készségek fejlesztése Autista csoport A fejlesztés egyik fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás, valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció megértésének sérülése. Minden autizmussal élő gyermeknél – függetlenül a verbális képességeik színvonalától, – elsődleges fontosságú cél tehát az egyén képességszintjének megfelelő kommunikációs kompetencia megteremtése. E cél megvalósításához egyénre 83

Pedagógiai Program szabott kommunikációs eszközök, pl. alternatív kommunikációs rendszerek, metakommunikáció használatának tanítása szükséges. A fejlesztés legfontosabb feladatai: • A gyermek az általa megértett szinten tanulja meg valamely kommunikációs eszköz használatát, hogy minél hamarabb sikeres lehessen a kapcsolatteremtésben. •

Alternatív kommunikációs rendszer használatának tanítása, mely lehet tárgyas, képes, stb.

•

A beszédértés és beszédhasználat fejlesztése.

•

A metakommunikáció értésének és használatának fejlesztése.

•

A kommunikációs eszköz funkcionális használatának tanítása, melynek érdekében a környezetet tudatosan úgy kell szervezni, hogy, hogy aktív kommunikációra serkentse a gyermeket.

•

A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszközt a lehető legtöbb természetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglévő készségeket a gyermekek új helyzetben spontán ritkán alkalmazzák.

Alternatív kommunikációs rendszer kiépítése A képcserés kommunikációt minden olyan autizmussal élő gyermeknek, fiatalnak, felnőttnek meg kell tanítani, - függetlenül korától, intellektuális képességeitől, - aki nem tud beszélni, ill. nem képes saját beszédtevékenységét arra használni, amire az való, azaz kapcsolatteremtésre, kérésre, válaszolásra, gondolatok közvetítésére. A tanítás lépései 1. szakasz – fizikai csere •

Motivációs bázis feltérképezése.

•

Teljes támogatással végzett fizikai csere tanítása.

•

Fizikai segítségnyújtás elhalványítása.

•

„Nyitott tenyér kulcsinger” elhalványítása.

2. szakasz – a spontaneitás bővítése •

Kép levétele a kommunikációs tábláról.

•

Tanár és diák közötti távolság növelése.

•

Diák és a kép közötti távolság növelése.

3. szakasz – a differenciálás szakasza •

A képek megkülönböztetésének tanítása.

4. szakasz – mondatszerkesztés 84

Pedagógiai Program •

Sok szóból álló mondat alkotása a képekből.

5. szakasz – „Mit szeretnél?” kérdésre történő válaszadás •

Válaszadás tanítása a „Mit szeretnél?” kérdésre.

6. szakasz – Válaszadást szolgáló és spontán közlések tanítása •

Válaszadás tanítása a „Mit látsz?”, „Mi van nálad?”, valamint az ehhez hasonló kérdésekre.

Az egész intézményen belül egységes vizuális szimbólumrendszer kialakítására törekszünk. Kognitív funkciók fejlesztése Autista csoport Kognitív készségek fejlesztése Az autizmussal élő gyermekek közel 50%-a valamilyen szintű értelmi sérülésben is szenved. Az autizmus specifikus fejlesztési célok mellett tehát az értelmi szintnek, illetve az egyenetlen képesség struktúrának megfelelő kognitív fejlesztési célok is szerepet kapnak az oktatás és nevelés során. Az autizmussal élő gyermekek kognitív stílusát a rugalmas gondolkodás, valamint az információk jelentésteli egészként való észlelésének, tapasztalhatóak

értelmezésének az

sérülése

általánosításban,

a

jellemzi. szimbólumok

Jellegzetes

nehézségek

kezelésében,

a

belső

forgatókönyvek kialakításának és alkalmazásának területén. Részben e problémák következménye a sérülések triásza az autizmusban, azaz jellegzetes a viselkedéses kép. Így természetesen a kognitív fejlesztési célok erőteljesen befolyásolják a szociális és kommunikációs terület fejlesztését is. A fejlesztés legfontosabb területei •

A jelentésteli információk kiemelésének elősegítése •

a figyelem irányuljon a környezet lényeges ingereire,

•

lényegkiemelés képességének elősegítése.

•

A figyelem terjedelmének bővítése, időtartamának növelése.

•

Cselekvések tervezésének, kivitelezésének tanítása.

•

Alternatív problémamegoldó stratégiák tanítása lehetőleg abban a kontextusban, ahol azt alkalmazni kell.

•

A megtanult készségek általánosítása, alkalmaztatása a lehető legtöbb természetes élethelyzetben.

•

Elvont fogalmak, összefüggések, pl. idői, ok-okozati relációk megértésének elősegítése. 85

Pedagógiai Program Munkaképesség kialakítása Autista csoport Az önállóság kialakulása egy fejlődési, tanulási folyamat eredménye. A strukturált munka az önállóság növelésének egyik fontos eszköze. Az úgynevezett "kódos munka" során a különböző műveleteket részekre bontva tanulják meg a gyermekek s a már megtanult készségeik felhasználásával feladatokat megoldva készülnek fel a tényleges munkavégzésre. Az önálló munka célja a munkaviselkedés kialakítása, a munkafolyamatok alapsémáinak elsajátítása, az önálló, vagy minimális vizuális irányítással végzett munkára, önellátásra való felkészítés.

e. Fejlesztő iskolai rehabilitációs fejlesztési program Célunk: -

hogy segítséget nyújtsunk tanulóinknak eligazodni az őket körülvevő világban

-

hogy megtanulják lehetőségeikhez mérten elfoglalni magukat

-

hogy legyenek eszközeik a környezetükkel való kapcsolatfelvételre, annak fenntartására

Az egyes fejlesztési területek azonban nem különíthetőek el egymástól. Ezek az egész napi közös tevékenységünk során át- és átszövik egymást. Mégis kiemelve a legfontosabbakat: -

az érzékelés-észlelés fejlesztése

Szoros összefüggésben áll a kognitív funkciókkal. Egyik meghatározó eszköze a bazális stimuláció. Minden gyermek esetén meg kell keresnünk azokat a csatornákat, érzékelésiészlelési területeket, amelyen keresztül közvetíteni tudjuk számára az őt körülvevő világot. -

az értelmi képességek fejlesztése

A mi esetünkben ezt nem lehet öncélúan, a többi területtől elszigetelten fejleszteni, csak kommunikációs helyzetekbe, cselekvésbe ágyazottan. -

a kommunikáció fejlesztése

Nem korlátozódik a kommunikáció foglalkozásra. Célunk a beszédképtelen gyermekek kommunikációjának segítése, minden gyermek esetében az önkifejezés lehető legmagasabb szintjét igyekszünk elérni, kölcsönös kommunikációra késztetjük. E nélkül a foglalkozás értelmét veszti, ez együttműködésünk megalapozása. -

a mozgás fejlesztése

86

Pedagógiai Program Feladatunk a testséma kialakulásának elősegítése, a mozgás-szervrendszer optimális működésének biztosítása, a károsodott tartási, mozgási funkciók korrekciója, kompenzációja, az állapotromlás megelőzése, valamint a mindennapos tevékenységek – mint a játék, munkatevékenységek – motoros feltételeinek kialakítása. -

az önkiszolgálásra nevelés

A terület fejlesztésének célja a gyermek lehető legnagyobb mértékű önállóságának elérése által az életminőség javítása. A gondozási tevékenységek közben nagyon fontos, hogy a gyermek aktív részvételének biztosítására mindig kellő idő álljon rendelkezésre. -

érzelmi-szociális nevelés

A teljes napközbeni ellátásba, az együtt töltött idő minden tevékenységébe, szituációjába beágyazódik. Fő terepe azonban a „reggeli kör” és a csoportos foglalkozások. -

játékra, szabadidős tevékenységre nevelés

Hangsúlyosan a zenei, a játék, a kézműves és a mese-báb foglalkozásokon jelenik meg. Mesék, mondókák, zeneművek segítségével esztétikai élményt nyújtunk. Olyan helyzeteket teremtünk, melyben a gyermek lehetőséget kap a játék örömének megélésére önálló és csoportos helyzetben is. A felsorolt területek fejlesztésére a következő foglalkozástípusokat alkalmazzuk:

A foglalkozások heti rendszeressége

Foglalkozás neve

Heti gyakoriság

Reggeli kör

5 foglalkozás

Mozgásnevelés

5 foglalkozás

Szűkebb-tágabb

3 foglalkozás

környezetünk megismerésére nevelés Zenei nevelés

1 foglalkozás

Munka- és szabadidős tevékenységekre

5 foglalkozás

nevelés (életvitel, kézműves foglalkozás, mese-báb, játékra nevelés) Kommunikáció

1 foglalkozás

87

Pedagógiai Program Gyógypedagógiai diagnosztika: A pedagógiai diagnosztika a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók esetében nem egyszeri vizsgálatot, hanem folyamat-diagnosztikát jelent: a korábbi életszakaszra vonatkozó információk megszerzése mellett 8-12 hetes megfigyelési időszaknak kell eltelnie ahhoz, hogy alapos

információkat

szerezzünk

a

gyermekről,

képességeiről

a

célok,

feladatok

meghatározásához. A pedagógiai diagnosztikához számos eszköz áll rendelkezésre, mi a Wayne Sailor és Bonnie Jean Mix nevéhez fűződő TARC-módszert alkalmazzuk. A TARC-módszer az értelmileg akadályozott és súlyosan sérült gyermekek részére kidolgozott pszichodiagnosztikai eszköz, rövid, kérdőíves felmérő eljárás. A középsúlyos vagy súlyos fokban értelmileg akadályozott gyermek vagy fiatal nevelésére és fejlesztésére nézve jelentős képességeket és készségeket a listaszerűen felsorolt magatartásmódok segítségével egyszerűen meg tudjuk ragadni. „Pillanatfelvételt” szolgáltat a gyermekről. Az egyes viselkedési területek a mindennapos, a motoros, a kommunikatív és a szociális készségeket ölelik fel. A mozgásfejlesztő szakember és a gyógypedagógus közösen készítik el az egyéni fejlesztési terveket a tanév 12. hetéig. Az éves terv a nevelés tartalmait szem előtt tartva készül, a csoport tevékenységeit tartalmazza. Heti terv

az éves terv alapján készül , melynek kialakítását meghatározza a csoport

napirendje, az egyes tevékenységek rendszeres ismétlődése. A tanév végi értékelés egyben a tanuló bizonyítványaként is szolgál, melynek egyik példánya a haladási naplóhoz csatolandó, másik példányát a szülő kapja.

88

Pedagógiai Program

f. Az ellenőrzés és értékelés rendszere Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei Az ellenőrzés célja: lényeges, megbízható, érvényes információk megszerzése a nevelésoktatás

folyamatának

fő

tényezőiről.

Az

ellenőrzés

nélkülözhetetlen

feltétele

a

továbbhaladásnak, visszajelzés arról, hogy az osztály egésze és azon belül az egyes tanulók milyen felkészültséggel rendelkeznek a továbbtanuláshoz. A tanulók minden iskolai tevékenységére kiterjed. A folyamatos iskolai ellenőrzésnek a nevelőtestület által elfogadott alapelvei: •

Ne legyen fenyegető jellegű, szorongást keltő.

•

Csak a feldolgozott (tanított-tanult) tananyag, ismeretanyag (lecke) legyen számonkérhető.

•

A numerikus osztályzást mindig kísérje szóbeli értékelés.

•

A szöveges értékelés legyen szabatos, egyértelmű, világos.

•

A tanulók családi hátterét ismerve, az iskolai felszerelés (füzet, könyv, ceruza, tornacipő, stb.) hiánya, illetve a normaszegő magatartás,fegyelmezetlenség, durva beszéd nem tükröződhet a szaktárgyi minősítésben.

•

Legyen megfelelő arány a szóbeli és írásbeli számonkérés között.

•

Havonta legalább két érdemjegy tájékoztassa a tanulókat, (szülőket) előmenetelükről!

•

Folyamatosan biztosítsunk lehetőséget a javításra.

•

A magatartás, és a szorgalom elbírálása az érintettek egyetértésével a meghatározott szempontok alapján történjen.

•

A félévi, és az év végi érdemjegy, illetve szöveges minősítés tükrözze a tanuló egész évi munkáját, fejlődési tendenciáját, a továbbhaladáshoz szükséges szilárd ismereteit. Az értékelés ezeknek az információknak az elemzése, rendezése, viszonyítása a célokhoz, a követelményekhez.

A tanulói tevékenységek értékelésének alapelvei: •

Legyen objektív, érvényes és megbízható.

•

Feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a fogyatékosság mértékének, típusának és a tantárgy jellegének. 89

Pedagógiai Program •

Sokoldalú értékelési rendszert, változatos értékelési formákat használjon az értékelő.

•

Feleljen meg az értékelés a céljának és a funkciójának, akár diagnosztizáló, formatív, vagy szummatív jellegű.

•

Legyen arányban a szóbeli- és írásbeli értékelés.

•

Legyen ösztönző hatású, segítse a pozitív irányú fejlődést..

•

Legyen indokolható a tanuló minősítése.

•

Segítse az értékelés a pozitív énkép alakításár.

Az értékelés legátfogóbb az iskoláztatás egész időtartamára kiterjedő célja a személyiség fejlesztése,

a

reális önértékelés

(önelfogadás) kialakítása, amely többek

között

nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség, igény kialakításához. Az értékelés szempontjai: •

A tanuló önmagához mért fejlődése az ismeretek elsajátításában, képességeinek figyelembe vételével.

•

A tanult ismeretek alkalmazásának képessége.

•

Cselekvőképessége, pszichomotoros képessége.

•

A tantárgyi követelmények teljesítése.

•

Társaihoz, felnőttekhez való viszonya.

•

A közösségi élet szabályainak betartása, magatartása.

Az értékelés szól a pedagógusnak, (visszacsatolás, iránymutatás) a tanulónak, (visszajelzés, megerősítés, értékelés) a szülőnek (folyamatos, tájékoztató jellegű). A pedagógiai mérések, ( tesztek ) pontosabbá,objektívvé, konkréttá teszik az értékelést.

ÉRTÉKELÉS AZ ÓVODÁBAN Az óvodások napi tevékenységét az óvónő szóbeli dicsérettel, kis képekkel, egyéb pozitív jutalmazási módszerekkel értékelheti. Fejlődésükről egész éven át feljegyzéseket készít, melyet tanév végén a fejlődési lapon összegez. Ennek egy példányát az óvodás munkáival / rajzok, feladatlapok stb. / tanév végén átadja a szülőknek. Az óvónő szükség és igény szerint szóban naponta, folyamatosan, írásban tanév végén tájékoztatja a szülőt gyermeke fejlődéséről. Havonta az értékelő naplóban a csoport tevékenységét írásban értékelik az óvónők. 90

Pedagógiai Program ÉRTÉKELÉS A FEJLESZTŐ ISKOLÁBAN Értékeljük: -

a tanulók tudásának mennyiségi gyarapodását

-

tudásuk minőségbeli jellemzőinek változását

-

önmagukhoz mért fejlődésüket

-

a tanulók attitűdjét az ismeretszerzés területén.

Folyamatosan értékeljük a tanulók munkáját szóban és szimbólumokkal. A szöveges értékelés félévkor és a tanév végén írásban történik. A fejlesztő iskolai csoportban a magatartást és szorgalmat nem minősítjük.

ÉRTÉKELÉS AZ AUTISTA CSOPORTBAN

A mérés, értékelés és minősítés alapfunkciója az autizmussal élő tanulóknál eltér attól, amely az oktatásban megszokott. Az értékelés a fejlesztés folyamatában való haladásról tájékoztat. Sérülés-specifikus probléma, hogy az értékelés-minősítés közösségi megegyezésen alapuló, elvont szociális elvárásokat tartalmazó formája számukra nem motiváló és információértékű. A konkrét, azonnali és folyamatos visszajelzés viszont jól érthető, informatív, ezért az egyéni képességeknek megfelelő szintű értékelési rendszer hatékony az önértékelés, önkontroll kialakításában. Az iskolai értékelés lehetőségei •

folyamatos egyéni értékelés

•

egy-egy tantárgyi témát lezáró értékelés

•

félévi szöveges értékelés

•

tanév végi szöveges értékelés, és kemény fedeles bizonyítvány

A félévi és tanév végi szöveges értékelésnél •

a kommunikáció fejlődését (beszédértés, beszéd formai oldala, beszédhasználat, gesztus, mimika, saját élmény megosztása),

•

a szociális készségeket (társas viselkedés, együttműködés felnőttel, gyermekkel, kezdeményezőkészség, empátia, játék),

91

Pedagógiai Program •

az önállóságot (iskolai helyzetekben, iskolán kívüli helyzetekben, tanulásban, önkiszolgálásban),

•

az alkalmazkodást (társas helyzetekhez, környezethez),

•

a mozgást (testi tudatosság, utánzás, nagymozgás, finommozgás),

•

az adaptív viselkedés fejlődését és a műveltségi területekhez kapcsolódóan tanított tantárgyakban elért eredményeket kell rögzíteni.

A visszajelzés lehetőleg pozitív tartalmú legyen, fogalmazódjon meg a tanuló számára, hogy miként lehetne sikeresebb. Az értékelésnél minden esetben az a legfontosabb szempont, hogy a gyermek önállóbbá válte, és hogy milyen mértékben képes ismereteit alkalmazni. Ennek mérésére az informális pedagógiai felmérések különböző típusai szolgálnak (pl. Fejlődési Kérdőív, megfigyelés). Az "A" és a "B" változatban szöveges értékelést kell készíteni a tanulók teljesítményének minősítésére, félévkor és a tanév végén, mind a 8 évfolyamon. Az 1. évfolyamon az "A" és "B" változat tartalma ugyanaz, és az itt nyújtott teljesítmény alapján dönthető el, hogy a gyermek melyik változat szerint halad tovább. Ezt a tanulócsoportok heterogenitása, az egyenetlen képességprofil, a sajátos oktatási tartalom és az egyéni fejlesztési program teszi szükségessé.

A szöveges értékelés területei : •

Játékra nevelés

•

Olvasás-írás előkészítése / olvasás írás elemei

•

Számolás-mérés előkészítése / számolás mérés elemei

•

Informatika

•

Környezetismeret / környezet és egészségvédelem

•

Életviteli és gondozási ismeretek

•

Ábrázolás – alakítás

•

Ének – zene

•

Mozgásnevelés / testnevelés

•

Babzsák

•

Strukturált kódos munka

•

Tér – idő szervezés 92

Pedagógiai Program •

Szociális készségek

•

Kommunikációs készségek

•

Kognitív készségek

•

Viselkedés

A szöveges értékelés végén minden esetben megjelenik a Dicséret! Egyszavas értékelésben használjuk a változatlan részterületen fejlődött, fejlődött, sokat fejlődött, kialakult készség meghatározások valamelyikét. A kifejtésben csak magyar kifejezéseket használunk.

Amennyiben a tanulók az évfolyamra előírt minimális követelményeket nem teljesítették, vagy az évfolyamba sorolás felülvizsgálata során egyes készségterületeken alacsonyabb évfolyam követelményeinek felelnek meg, úgy az adott évfolyamot megismétlik, illetve nem lépnek magasabb évfolyamba, tehát lehetséges, hogy egy-egy évfolyam követelményeinek elsajátítása több tanév alatt történjék.

A magatartás és szorgalom értékelésének formája A magatartás és szorgalom félévi és év végi értékelése szövegesen történik, illetve egyénre szabottan felmentést kapnak a tanulók a minősítés alól. A felmentést indokolja, hogy az autizmusban éppen azok a készségek, képességek sérülnek, amelyeket a magatartás és szorgalom értékelése és minősítése során figyelembe kell venni.

Autizmussal élő tanulók integrációja Az autizmussal élő gyermekek integrációja csak abban az esetben képzelhető el ha az átgondolt és megalapozott. Intézményünk törekszik az autizmussal élő tanulók integrált nevelésére, oktatására. Az integráció feltételei az integráció típusától függetlenül: A társadalom részéről •

a másságot elfogadó, esélyegyenlőséget biztosító és támogató törvények létrehozása,

93

Pedagógiai Program •

az elfogadó és befogadó közfelfogás és az erre irányuló kezdeményezések támogatása, elismerése,

•

az integráció beépülése az oktatási rendszerbe rendeletek révén,

•

anyagi és személyi feltételek biztosítása.

• A családok részéről •

Egyértelmű szándék a szakemberekkel való szoros együttműködésre és a gyermek intenzív támogatására.

A befogadó iskola részéről •

Olyan segítő feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi a tanulók számára a kortársaival való együttműködést •

Nyitott,

együttműködő

kibontakoztató,

pedagógus,

differenciáló

aki

tevékenység

jártas

az

egyéni

képességeket

megszervezésében,

vállalja

az

integrációban résztvevőkkel heti óraszámban a szakmai megbeszélést •

Jól előkészített fejlesztési terv.

•

Lehetőség az egyéni differenciálásra.

•

Alacsonyabb osztálylétszámok.

•

Az integrációs programot úgy kell megtervezni, hogy a tanuló összes körülményét mérlegeljük, a lehető legjobb feltételeket biztosítjuk, speciális egyéni adottságait (fejlődési ütemét, taníthatóságát) figyelembe vesszük. Irreális elvárások nélkül adjuk meg számára az optimális fejlődés lehetőségét.

•

Egy autizmus területén képzett pegagógiai, ill. gyógypedagógiai asszisztens, aki segíti az osztályban dolgozó pedagógusok és az integráló tanár munkáját, fenntartja az együttnevelés folyamatosságát minden területen.

•

Intenzív kapcsolattartás a felkészítést végző szakmai teammel az integráló tanáron keresztül.

•

Szoros együttműködés az autista gyermeket nevelő családdal.

•

Alternatív módszerek, eszközök alkalmazása az egyéni szükségletek szerint, pl. szóbeli felelet helyett írásbeli, kézírás helyett számítógép használata.

•

A gyermekkel kommunikációs kapcsolatot teremteni képes személy, aki a feladatokat összehangolja és megszervezi.

94

Pedagógiai Program A tanuló részéről •

Az

autizmussal

élő

fogyatékossága

enyhe

fokú,

jól

kompenzált,

viselkedésproblémái minimálisak. Az integráció típusának megfelelően a gyermek feleljen meg az adott intézmény pedagógiai programjában meghatározott minimális követelményeknek, rendelkezzen az integráció sikeres végrehajtásához szükséges alapvető készségekkel. Ha a tanuló integráltan oktatható az intézmény valamelyik tagozatán, akkor értékelésekor a tagozaton alkalmazott értékelést használjuk. Az érdemjegyek megállapításakor az év közben gyűjtött adatokra támaszkodunk. ÉRTÉKELÉS A KÖZÉPSÚLYOSAN ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁBAN

Értékelési szempontok a foglalkoztató iskolában.

Társas kapcsolatok: a szabályokat betartja a szabályokat néha tartja be Fegyelmezettség a szabályokat nem tartja be megfelelő kialakulatlan kezdeményező Felnőttekhez való viszonya elfogadó elutasító kezdeményező Társakhoz való viszonya elfogadó elutasító A tanulási tevékenység jellemzői Feladattudata kialakult fejlesztést igényel Egyéni munkatevékenysége önálló kevés segítséget igényel sok segítséget igényel Munkatempója gyors átlagos lassú Figyelme kitartó elkalandozik könnyen kilép a feladathelyzetből Csoportos munkatevékenység együttműködő elfogadó passzív Konfliktuskezelő képessége

95

Pedagógiai Program Önkiszolgálás

önálló kevés segítséget igényel állandó segítséget igényel Játék életkorának megfelelő a követelményeket nem éri el Tantárgyi értékelés Beszédfejlesztés alakilag : jól érthető csak környezete érti nem beszél tartalmilag : szókincse gazdag átlagos szegényes Olvasás az olvasott szöveget megérti mondatot ért meg csak szavakat olvas szótagokat olvas felismeri az összes tanult betűt néhány betűt felismer nem ismeri fel a betűket az irányokat ismeri nem ismeri a tanult mondókákat ismeri, tudja együttmondani / nem ismeri, nem mondja Írás tollbamondás után ír másol nyomtatott szövegről – írottra másol írott szövegről – írottra betűelemeket ír / nem ír ceruza fogása bizonytalan Íráskép : rendezett változóan rendezett rendezetlen Számolás-mérés 100-as számkörben eszközzel műveleteket végez 100-as számkörben tájékozódik ismeri a mértékegységeket ismeri az órát (negyed, fél, háromnegyed, egész, percek) 20-as számkörben tájékozódik ismeri a pénzérméket, pénzjegyeket időben tájékozódik ( év,évszakok, hónapok, hét, napok, napszakok) tárgyakkal egyszerű műveleteket végez 10-es számkörben 10-es számkörben tájékozódik felismeri a rész-egész viszonyt 5-ös számkörben tárgyakkal egyszerű műveleteket végez 96

Pedagógiai Program

Mozgásnevelés- Testnevelés

Ábrázolás – alakítás

Ének-zene

Életvitel és gondozási ismeretek

Környezet és egészségvédelem

5-ös számkörben tájékozódik segítséggel használja a relációs jeleket térben tájékozódik mennyiségeket képes összehasonlítani a szabályokat ismeri, alkalmazza / nem ismeri feladat helyzetekben kitartó / segítséget igényel szóbeli utasításra végrehajtja a feladatot / nem képes végrehajtani a feladatot utánozni képes / nem utánoz egyszerű mozgásos tevékenységbe bekapcsolódik / nem kapcsolódik be önállóan képes munkadarabot létrehozni egyszerű anyagokból irányítással képes alkotásokat létrehozni az ábrázoláshoz szükséges eszközöket önállóan használja / segítséggel használja a színeket a valóságnak megfelelően alkalmazza a kevert színeket felismeri / nem ismeri fel az alapszíneket felismeri / nem ismeri fel a ritmus neveket ismeri / nem ismeri éneklést önállóan kezdeményez / nem kezdeményez mondókát, egyszerű dalokat ismer, gyermek-játékokban részt vesz / nem vesz részt, nem ismer eszközöket adekvátan használ / segítséggel használ irányítással képes részfolyamatokat elvégezni / nem képes elvégezni Közvetlen környezetében tájékozódik, ismeri a tárgyakat, azok helyét, / nem tud tájékozódni környezetét óvja, figyel szűkebb és tágabb környezetének tisztaságára

97

Pedagógiai Program

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok

képes felismerni a balesti forrásokat tágabb környezetében tájékozódik közvetlen környezetében tájékozódik saját testén tájékozódik, testrészeit felismeri az én-képe kialakult ismeri a szolgáltató és közintézményeket ismeri az alapvető közlekedési szabályokat / nem ismeri ismeri személyi adatait / nem ismeri személyi adatait

ÉRTÉKELÉS A 9-10. OSZTÁLYBAN Társas kapcsolatok: •

Fegyelmezettség

szabályokat betartja szabályokat néha betartja szabályokat nem tartja be

•

Konfliktuskezelő képessége:

megfelelő kialakulatlan

•

Felnőttekhez való viszonya:

kezdeményező elfogadó elutasító

•

Társakhoz való viszonya:

kezdeményező elfogadó elutasító

Tanulási tevékenység jellemzői: •

Feladattudata:

kialakult fejlesztést igényel

•

Egyéni munkatevékenység:

önálló kevés segítséget igényel sok segítséget igényel 98

Pedagógiai Program •

Munkatempója:

gyors átlagos lassú

•

Figyelme:

kitartó elkalandozik könnyen kilép a feladathelyzetből

•

Csoportos munkatevékenység: együttműködő elfogadó passzív

•

Önkiszolgálás:

önálló kevés segítséget igényel

Tantárgyi értékelés

Beszédfejlesztés: •

Beszédértés:

beszéddel jól irányítható igényli a biztató megerősítést vizuális segítséget igényel visszakérdez,ismételtet nehezen érti a közléseket nem érti a közléseket

•

Beszéde alakilag:

beszédet, kommunikációt kezdeményez jól érthető beszédhibás csak közvetlen környezete érti alig beszél nem beszél

•

Tartalmilag szókincse:

aktív /gazdag, átlagos, szegényes/ passzív

•

Anyanyelv:

hangosan olvas/nem olvas némán olvas írása olvasható írása nehezen olvasható néhány betűt felismer 99

Pedagógiai Program önállóan ír/segítséggel ír nyomtatványt kitölt másol tollbamondás után ír •

Számolás mérés:

időben tájékozódik/segítséggel tájékozódik térben tájékozódik hosszúság mérését ismeri/nem ismeri tömegmérését ismeri/nem ismeri műveletet végez számológépen/nem végez fejben végez/nem végez műveleteket

•

Társadalmi ismeretek:

személyi adatait ismeri/használja jártas a közlekedésben /segítséggel közlekedik megkülönböztet hétköznapokat és ünnepnapokat/nem különböztet meg földrajzi ismeretei általánosak/kialakulóban van társas

kapcsolataiban

megfelelően

viselkedik/kialakulóban van jövőképe reális/kialakulóban van •

Szakmai előkészítő ismeretek:

anyagfajtákat megkülönböztet/nem különböztet meg a megfelelő eszközöket ismeri/nem ismeri képes társaival együtt tevékenykedni/nem képes segítséget tud/nem tud kérni

•

Szociális munkatevékenység:

irányítást elfogadja/nem fogadja el ismeri a munkaeszközöket/nem ismeri a részfolyamatok sorrendjét ismeri/nem ismeri

•

Környezet és egészségvédelem: betegség jeleit ismeri/nem ismeri segítséget kér/nem kér egészségügyi

intézményekben

tájékozódik/nem

tájékozódik környezetét óvja,figyel környezete tisztaságára •

Életvitel és gondozási ismeretek: egyszerű kompozíciót készít/nem készít munkafolyamatban részt vesz/nem vesz részt

100

Pedagógiai Program eszközt, gépet ismer/használ piktogramot ismer/nem ismer •

Testnevelés:

aktívan vesz részt a foglalkozásokon bevonható a foglalkozásba

•

Ábrázolás-alakítás:

önállóan képes alkotást létrehozni irányítással képes alkotást létrehozni

•

Ének-zene:

örömmel vesz részt a foglalkozásokon bevonható az éneklésbe

•

Tánc és drámajáték:

megfelelt nem felelt meg

•

Számítástechnika és irodatechnika alapjai:

eszközöket felismer/nem ismer eszközöket használ/nem használ számítógépet kezeli /nem kezeli irodai berendezéseket kezeli/nem kezeli

101

Értékelés a középsúlyos értelmi fogyatékosok általános iskolájában Értékelés formája

Időpontja

/

helye

Alsó foglalkoztató

Középső foglalkoztat

1.-2.-3. osztály Szövegesen írásban

– Havonta

Kör-diagram

Tájékoztató füzet, ellenőrzőkönyv

Félévente, negyedév, PAC űrlap háromnegyedév

4.-5.-6. osztály

Magatartás

Magatartás

Felső foglalkoztató 7.– 8. és 9-10. osztály Magatartás

Szociális és személyiségfejlődés mérése

PAC Szöveges írásban

Félévkor

Szempontsor alapján (melléklet)

napló értékelőlap

Társas kapcsolatok, tevékenység jellemzői, értékelés,

tanulási Társas kapcsolatok tantárgyi tanulási tevékenység jellemzői, tantárgyi értékelés

Társas kapcsolatok, tanulási tevékenység jellemzői, tantárgyi értékelés

Szövegesen-írásban

Év végén

Napló, bizonyítvány Magatartás , önkiszolgálás, játékra Magatartás anyakönyv nevelés

Magatartás

Szövegesen-írásban

Év évégén

Napló, bizonyítvány, anyakönyv

Testnevelés, társadalmi ismeretek és gyakorlatok. Környezet és egészségvédelem, életvitel és gondozási ismeretek ének-zene ábrázolás-alakítás.

„kiválóan teljesített, jól teljesített, Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul” minősítésekkel 4.o. félév

Beszédfejlesztés és környezetismeret,mozgásnevelés,énekzene , ábrázolás-alakítás,olvasásíráselőkészítése, olvasás-írás elemei, számolás-mérés előkészítése,számolás-mérés elemei.

Beszédfejlesztés és környezetismeret, mozgásnevelés, környezet és egészségvédelem, életvitel és gondozási ismeretek, ének-zene , -ábrázolás,alakítás

Számolás-mérés elemei, olvasás-írás elemei

Pedagógiai Program Értékelés az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolájában Értékelés az 1. évfolyamon

Értékelés módja

Az értékelés

formája Év közben

Ki értékel ?

rögzítése

Piros . zöld pont, csillag (alkalomszerűen,

- Tanulói mf, füzet, könyv

- osztályfőnök

legalább havi 2 tanulmányi munkáit)

- tájékoztató füzet

- napközis nevelő

Piros, zöld pont, csillag, fekete pont

- napló

- szaktanárok

(alkalomszerűen,

hó

végén

magatartás,

- igazgató

szorgalom) Dicséret, szülői, rövid szöveges tájékoztatás tanulmányi munkáról (okt. márc.vége) Félévkor

Szöveges értékelés az alsós mk.által kidolgozott szempontok alapján

- értékelő táblázat

- osztályfőnök

Tanulmányi munka: kiválóan, jól,

- napló

- napközis nevelő

- tájékoztató füzet

- szaktanárok

megfelelően teljesített. Felzárkóztatásra szorul

- osztályozó .konferencia

Magatartás: példás,jó,változó, rossz Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag

Év végén

Szöveges értékelés az alsós mk.által kidolgozott

- értékelő táblázat

szempontok alapján

- napló

- osztályfőnök

Tanulmányi munka: kiválóan, jól,

- bizonyítvány

- napközis nevelő

- törzslap

- szaktanárok

- iskolalátogatási bizonyítvány

- osztályozó konferencia

megfelelően teljesített. Felzárkóztatásra szorul Magatartás: példás,jó,változó, rossz Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag

103

Pedagógiai Program

Értékelés a 2.3 évf.

Értékelés módja

4. évfolyam félévig

formája

Év közben

-

Érdemjegy;

(5,4,3,2,1)

Az értékelés rögzítése

(

havonta

Ki értékel?

- Tanulói munkafüzet, könyv,

- Osztályfőnök

tantárgyanként legalább 2)

- Tájékoztató füzet

- Napközis nevelő

- piros,zöld pont, csillag

- Napló

- Szaktanárok

- dícséret, elmarasztalás

- Igazgató

-magatartás,szorgalom-hó érdemjegy

(5,4,3,2)

végén

(alkalomszerűen

piros,zöld, fekete csillag, pont) Félévkor

Szöveges értékelés az alsós mk.által kidolgozott szempontok alapján

- Értékelő táblázat

- osztályfőnök

Tanulmányi munka (5)kiválóan

- Napló

- napközis nevelő

(4) jól

- Tájékoztató füzet

- szaktanárok

teljesített

(3,2) megfelelően felzárkóztatásra szorul

- osztályozókonferencia

Magatartás: példás, jó változó, rossz Szorgalom: példás, jó, változó hanyag Év végén

Szöveges értékelés az alsós mk.által kidolgozott szempontok alapján

- Értékelő táblázat

- osztályfőnök

Tanulmányi munka

- Napló

- napközis nevelő

(5)kiválóan

- Tájékoztató füzet

- szaktanárok

(4) jól

teljesített

- osztályozókonferencia

(3,2) megfelelően felzárkóztatásra szorul Magatartás: példás, jó

változó, rossz

Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag Nevelőtestületi dícséret

104

Pedagógiai Program Értékelés a 4. évfolyam

Értékelés módja

második félévében

Év közben

Az értékelés rögzítése

Ki értékel ?

formája

(5,4,3,2,1)

-Érdemjegy;

(

havonta

- Tanulói munkafüzet, könyv,

- Osztályfőnök

- Tájékoztató füzet

- Napközis nevelő

- Napló

- Szaktanárok

tantárgyanként legalább 2) - piros,zöld pont, csillag - dicséret, elmarasztalás - Igazgató -

magatartás,szorgalom

érdemjegy

(5,4,3,2)

hó

végén

(alkalomszerűen

piros,zöld, fekete csillag, pont) Tanulmányi munka Év végén

Osztályzat:

-

kitűnő

(jeles+tantárgyi

dicséret) - Napló

- Osztályfőnök

- Bizonyítvány

- Napközis nevelő

- Törzslap

- Szaktanárok

- jeles, jó, közepes, - elégséges, elégtelen Magatartás:- példás, jó, változó, - Osztályozó értekezlet - rossz, Szorgalom: - példás, jó, változó, -hanyag

105

Pedagógiai Program 5-8 és 9-10 évfolyam

Év közben

Értékelés módja

Az értékelés

formája

rögzítése

Ki értékel?

Érdemjegy (5,4,3,2,1) (havonta tantárgyanként legalább 2) - kisjegyek (5,4,3,2,1,)

- Tanulói munkafüzet, füzet, könyv

- Osztályfőnök - Napközis nevelő

- dicséret, elmarasztalás

- Tájékoztató füzet

- Szaktanárok

- magatartás, szorgalom –hó végén

- Napló

- Igazgató

- Napló

- Osztályfőnök

- Tájékoztató füzet

- Napközis nevelő

érdemjegy (5,4,3,2) - alkalomszerűen hó közben érdemjegy Félévkor

Tanulmányi munka - kitűnő (jeles + tantárgyi dicséret) - jeles, jó, közepes, - elégséges, elégtelen

- Szaktanárok

Magatartás: - példás, jó, változó,

- Oszt.konferencia

- rossz Szorgalom: - példás, jó, - változó, hanyag É v végén

Tanulmányi munka - kitűnő (jeles + tantárgyi dicséret)

- Napló

- jeles, jó, közepes,

- Bizonyítvány

- Osztályfőnök

- Törzslap

- Napközis nevelő

elégséges, elégtelen Magatartás: - példás, jó, változó, rossz

- Szaktanárok - Osztályozó értekezlet

Szorgalom: - példás, jó, - változó, hanyag

106

Az intézmény mindkét iskolájának tanulói esetében •

Feleletnek minősül az egy órai tananyag írásbeli, vagy szóbeli számonkérése.

•

Dolgozatnak minősül minden olyan írásbeli számonkérés, amely több órai tananyagot fog át, illetve amely a témakör lezárását szolgálja.

•

A dolgozatírás szabályai: A dolgozatírásról a tanulókat legalább az előző órán értesíteni kell. Naponta legfeljebb két dolgozat íratható a tanulókkal, erről a pedagógus társakat a naplóban előre értesíteni kell. A dolgozat javítási határideje egy hét. A dolgozatot a szülők a pedagógussal előre egyeztetett időpontban megtekinthetik. A témazáró dolgozatok értékelése: 0- 25 %

elégtelen

26- 50 %

elégséges

51- 75 %

közepes

76- 90 %

jó

91-100 %

jeles

A tanév során írt témazáró dolgozatokat a pedagógusnak tanév végéig kell megőriznie. •

Az érdemjegy adásának szabályai:

A szóbeli és írásbeli feleletek száma alkalmazkodjon ahhoz az előíráshoz, hogy minden tanulónak , minden tantárgyból havonta legalább kettő érdemjegye legyen. A naplóban pirossal jelöljük a témazáró dolgozatokért, kékkel a szóbeli, írásbeli feleletekért, zölddel a szorgalmi feladatokért, piros pontokért, kisjegyekért kapott osztályzatokat. Ezeket az érdemjegyeket a félévi, illetve év végi minősítésben a következő százalékos arányban számítjuk be: dolgozatjegyek (piros)

40 %

felelet jegyek

40 %

(kék)

szorgalmi jegyek (zöld)

20 %.

Érdemjegy javítására vonatkozó lehetőségéről minden tanulót tájékoztatni kell, a javítás formáit, idejét, módját megismételhetőségét tudatni szükséges.

Pedagógiai Program Az érdemjegyek javításának módjainál a tanulási nehézségek és akadályozottságok miatt, a tanulók gyakori egészségi állapotváltozása, romlása és pszichés problémái, valamint a szociokulturális háttér összes nehézsége miatt mindig meg kell adni annak lehetőségét, hogy teljesítményének javulásáról, tudásának, képességének gyarapodásáról újból és újból, esetleg más szituációban, más pedagógiai környezetben, de számot adjon a tanuló. Egy-egy eredménytelen alkalom nem minősítheti hosszú távon a tanulót- elkedvetlenítve, szorongást, bizonytalanságot okozva. •

A házi feladat adásának szabályai: A pedagógusok vegyék figyelembe a tanulók órarendjét, illetve az egy órás napközis tanulási időt. Pénteken csak annyi házi feladat adható, amely az egy órás tanulási idő alatt elvégezhető, otthoni feladat nem adható.

•

Az eredményről a tanuló a szülő tájékoztatást kap, és a javítás idejéről, tárgyáról, eredményességéről, a pedagógus önmaga számára feljegyzést készít. Adhatunk felmentést a beszámolási, és felmérési kötelezettség alól, a tanuló egyéni elbírálása alapján, ha ezt aktuálisnak, szükségesnek ítéljük meghatározott esetekben. Erről az osztályfőnök, a szaktanár, az igazgató együttes megbeszélésen hoz döntést.

•

Az óvodában és az iskolában nevelt-oktatott gyermekek szülei a fejezetben leírt módokon és alkalmakon túl, bármikor a pedagógusokkal egyeztetett időpontokban kérhetnek és kaphatnak szóbeli tájékoztatást a tanulók tevékenységéről, előmeneteléről, fejlődéséről.

Tanulóinknak lehetősége van egy-egy tantárgyból szakértői, vagy orvosi vélemény alapján felmentést kapni, illetve magántanulóként részt venni az iskolai oktatásban. Az egy tantárgyból felmentett tanuló nem kap érdemjegyet a kérdéses tantárgyból, a magántanuló osztályozó vizsgát tesz a tanév végén. A tanulók értékelésének mentességét egyes tantárgyak alól a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az igazgató adja. A mentesítést dokumentálni kell a bizonyítványban, a törzslapban, az osztálynaplóban a szakértői vélemény számának feltüntetésével. Testnevelés tantárgyból felmentést a szakorvos javaslata alapján az igazgató ad. A mentesítés dokumentálása a bizonyítványban, a törzslapban, az osztálynaplóban a felmentés számának a feltüntetésével történik 108

Logopédus

A

Értékelés módja

Az értékelés

formája

rögzítése

logopédus

által

választott

egyéni

tanulói logopédiai füzet

Ki értékel?

logopédus

szimbólumok szerinti Év közben

(szívecske, csillag, kép)

Szöveges értékelés - Tünetmentes - Lényegesen Félévkor

napló

logopédus

napló

logopédus

- részben - keveset - nem javult

Szöveges értékelés - Tünetmentes - Lényegesen Év végén

- részben - keveset - nem javult

Pedagógiai Program

Konduktor

Értékelés módja

Az értékelés

formája

rögzítése

Ki értékel ?

konduktor Év közben

Félévkor

A konduktor által választott egyéni

Értékelő táblán,

szimbólumok szerinti

gyógytestnevelő

(szívecske, csillag kép)

tájékoztató füzet

Szöveges értékelés - tünetmentes - lényegesen

konduktor napló

- részben - keveset - nem

javult

- javulás részletes leírása

Év végén

Szöveges értékelés - tünetmentes - lényegesen

napló

konduktor

- részben - keveset - nem

javult

110

A tanulói magatartás értékelésének szempontjai

Példás: – Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi. – Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti, – A házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat, – Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő és jóindulatú, – Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben – Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes, – Megnyilvánulásaiban őszinte. Jó – Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra, – Részt vesz a közösségi életben a rábízott feladatokat elvégzi, – A házirendet igyekszik betartani, – Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek, – Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés. Változó – Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyása, – Viselkedésével szemben kifogás merült fel, – Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen, – Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész, – Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretet ingadozó – Fegyelmezési fokozata: írásbeli osztályfőnöki megóvás, – Legsúlyosabb figyelmeztetés

fegyelmező

intézkedés

vele

szemben:

igazgatói

Pedagógiai Program Rossz – Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be szándékosan árt a közösségnek, – A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja, – A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván beszél, verekedik.

A tanulási szorgalom értékelésének szempontjai Példás: – Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik, – Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre. – Többlet feladatokat vállal. – Kötelességtudata magas fokú munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő. Jó: – A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik, – Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, – Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű. Változó: – Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák váltogatják egymást, – Önállóan, csak utasításra kezd a munkába, nem ellenőrzi önmagát, – Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt, – Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag: – A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem végzi el, – Képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz

112

Pedagógiai Program – Tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan. – Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz. – Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái Szaktanári dicséret: Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért Ideje: A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá Adományozza: A szaktanár Osztályfőnöki dicséret (szóbeli, írásbeli) Kiemelkedő közösségi munkáért Ideje: A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá Adományozza: Az osztályfőnök (a szaktanárok, a napközis nevelők, a diákönkormányzat javaslata alapján) Igazgatói dicséret: Kimagasló tanulmányi kulturális és sporteredményért Ideje: A tanév folyamán, amikor a tanuló érdemes lesz rá Adományozza: Az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára az igazgató

Jutalomkönyv díszoklevéllel Kimagasló tanulmányi eredményért és példamutató magatartásért Ideje: A tanév végén Adományozza: Az igazgató az osztályfőnök javaslata alapján

Jutalomkönyv elismerő oklevéllel Kimagasló tanulmányi eredményért Ideje: A tanév végén Adományozza: Az igazgató az osztályfőnök javaslata alapján

Jutalomkönyv oklevéllel Kimagasló kulturális és sporteredményért, valamint közösségért végzett tevékenységért 113

Pedagógiai Program Ideje: A tanév végén Adományozza: Az igazgató az osztályfőnök, a szaktanár, a napközis nevelő, a diákkörvezető javaslata alapján Nevelőtestületi dicséret: Csillagmadár jelvény Példamutató magatartásáért és/vagy kiváló tanulmányi eredményért Ideje: A tanév végén Adományozza: Az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület

g. A továbbhaladás feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába általában akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. /Kt.71.§../ Amennyiben a tanuló egy vagy több tantárgyban az évfolyam követelményeit nem teljesítette, úgy engedélyt kaphat a követelmények két év alatt történő teljesítésére, ha ezt a sérülése, a képesség fejlődésének üteme, és a tanuló egészségi állapota indokolja. A tanuló a követelmények teljesítése végett, a felzárkózás miatt fejlesztő foglalkozáson vesz részt. Amennyiben a gyermek az 1-3. évfolyamon nem teljesíti az év végi tantervi követelményeket, s a szülő a pedagógus tájékoztatása után sem kéri az osztályismétlést, ezt írásban kell rögzíteni. A tanuló fejlődését folyamatosan pedagógiai diagnosztizálással szükséges nyomon követni. A tanulók fejlesztése érdekében a gyógypedagógusnak együtt kell működnie más szakemberrel, az orvossal, a pszichológussal. A követelmények teljesítéséért – a tanuló szükségletei szerint – meghosszabbított időkerettel dolgozunk. A továbbhaladáshoz a pedagógiai szakaszokhoz rendelt minimális teljesítményt kell alapul venni, valamint az egyes tantárgyak tanterveiben évfolyam szinten meghatározott követelményeket szükséges teljesíteni.

114

Pedagógiai Program

h. A szabadon tervezhető és a nem kötelező tanórai foglalkozások felhasználásának elvei A nem kötelező tanórai foglalkozások, valamint az egészségügyi, pedagógiai célú rehabilitációs órák felosztását a velük foglalkozó munkaközösség az adott tanévet megelőzően osztja fel, a következő szempontok alapján. Olyan lehetőségeket kínálunk fel, hogy a Pedagógiai programunk célkitűzései megvalósulhassanak, de figyelembe vesszük a tárgyi, eszköz és személyi adottságainkat, és évenként felmérjük a tanulói, illetve szülői igényeket. Az összevont tanulócsoportok aktuális összetételét az előző tanév eredményei, és az áthelyezés szabja meg. A nem kötelező tanórai foglalkozások elosztását nem korlátozzuk, hanem az aktuális helyzetnek megfelelően évenként a szükségletekhez és igényekhez igazítjuk. A nem kötelező tanórai foglalkozások felosztásánál figyelembe vesszük a tanulók, szülők igényeit, a pedagógiai program céljait, tárgyi-, személyi- és eszközadottságainkat. Fő célkitűzésünk értelmében (felkészítés önálló életvitelre), a praktikus ismeretek elsajátítását szolgáló tantárgyak, készségtárgyak, informatika, testnevelés órák számát növeljük., szakköröket, sportköröket működtetünk. Az egyéni foglalkozásokat a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, az 1-4. évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére fordítjuk.

A rehabilitációs órákat minden tanév elején a munkaközösségek osztják fel szükség szerint.

i. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Közoktatási Törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztását. Ez nem csupán a nevelőtestület ügye, hanem a szülőké is. Így döntéshozatal előtt szükséges egyeztetni az intézmény szülői fórumával az egyes évfolyamok tankönyveit, azok árait. A tankönyvválasztás elvei az iskolában •

A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű, időálló.

•

A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez. 115

Pedagógiai Program •

A tankönyvek ne legyenek túl zsúfoltak, jól olvashatóak, jól áttekinthetőek legyenek.

•

Azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak.

•

Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvhöz munkafüzet is tartozzon.

•

Az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap, vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett.

•

A rendelkezésre álló segédkönyvek, illetve egyéb oktató-nevelő munkát segítő kiadványok lehetőséget adnak egyedi, sajátos igények kielégítéséhez.

•

Minden évfolyam könyvét megőrizzük és a segédanyagokkal együtt hozzáférhetővé tesszük a könyvtárban.

•

A tankönyvek kiválasztását a munkaközösségek évenként felülvizsgálják és közreműködnek a következő évi tankönyvek megrendelésénél, figyelembe véve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott a Közoktatás Tankönyvjegyzékét.

•

A tankönyv megrendelését az igazgató által megbízott nevelő végzi

A taneszköz kiválasztásának elvei az iskolában Az intézményünkben a taneszköz igényünk rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgy oktatásához egységes eszközrendszert kíván. Évente a szaktanárok vásárolják ezeket a felszereléseket.

j. Egyéb szolgáltatások

A hagyományrendszerünkben a diákkör évente két kirándulást (őszi, tavaszi) rendez. Diákjaink hagyományos osztálykirándulásokon is részt vesznek. A Közoktatási törvény 114 §. szellemében : Növendékeinktől a tanév folyamán a mindenkori egy gyermekre járó családi pótlék összegének max. 10 %-ának megfelelő összeget kérjük havonta. A befizetés a pénztárba történik, ahonnan a felhasználásra szánt összeget az igazgató engedélyével a pénztáros fizeti ki a felhasználó pedagógusnak, aki az elszámolásról gondoskodik. 116

Pedagógiai Program

IX.

Pedagógiai Szakszolgálat a. Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás

A sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása.

b. Fejlesztő felkészítés Azoknak a gyerekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni biztosítjuk a fejlődésükhöz szükséges felkészítést a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával.

c. Logopédiai ellátás Logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédfejlesztés, a beszédhibák javítása,

nyelvi

kommunikációs

zavarok

javítása,

dyslexia

megelőzése

és

gyógyítása. Logopédiai ellátást 18 logopédiai ambulancián biztosít a kistérségben élő gyermekeknek. Az intézmény alkalmazásában- különböző foglalkoztatási formákbanálló hét fő logopédus, utazó szakemberként a településeken óvodákban, iskolákban kialakított

logopédiai

ambulanciákon,

a

gyermek

lakóhelyén

biztosítja

a

beszédfejlesztő tevékenységet.

d. Konduktív pedagógiai ellátás Konduktív pedagógiai szakszolgálattal a központi idegrendszeri sérülések konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. Olyan komplex személyiségfejlesztés ami a mozgássérült gyermek aktív közreműködését igényli, ezáltal egyidejűleg fejleszti

a mozgást, beszédet,

értelmet, szociális kontaktusokat igényel és

érzelmeket vált ki. A nemzetközileg is elismert Pető-módszerrel történik a mozgásnevelés, valamint a terápiás foglalkoztatás.

e. Gyógytestnevelés Gyógytestnevelés ellátása azoknál a gyermekeknél, tanulóknál, akiket iskolaorvos, vagy szakorvos szűrővizsgálata és szakvéleménye alapján javasolt. 117

Pedagógiai Program

f. Gyógy-úszás, HRG terápia Rehabilitációs

eljárás,

melynek

alkalmazása

az

idegrendszer

kéreg

alatti

szabályozásának normalizálódására van pozitív hatással.

g. Utazó tanári hálózat Utazó

hálózat

gyógypedagógus

kiépítésével

a

habilitációs

közreműködésével.

és

Célunk:

rehabilitációs a

órák

hátrányos,

ellátása

halmozottan

hátrányos helyzetű családok és vagy gyermekek megsegítése valamint a korai probléma felismerés. Várható eredmények: prevenciós lehetőségek javítása, sérülések halmozódásának csökkentése, felvilágosítás, tanácsadás.

h. Nevelési Tanácsadó A nevelési tanácsadás intézményét a megelőzést szolgáló vizsgálatok, és terápiás igénybevétel

lehetősége

jellemzi.

A

hatvani

intézmény

Heves

megyében

másodikként –egri után-1984-ben alakult meg. Először Újhatvanban - az akkor 4.sz.iskolában- kezdte meg működését, majd a Kossuth téri épületbe került, ami ma múzeum. Az Iskola u.11-be 2001-ben költözött. Hivatalos elnevezése a Lesznai Anna Egységes Módszertani intézmény és Szakiskola Nevelési Tanácsadás 2007július elsejétől él. A szakemberek önálló kis szobákban fogadják a gyermekeket. A pedagógusoknál fejlesztő játék, eszköz; a pszichológusoknál kényelmes fotel, játék; a tornaszobában sokféle lehetőség áll a mozgáshoz, annak fejlesztéséhez. A nevelési tanácsadás feladatai körében pedagógiai, pszichológiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, tanulónak illetve támogatja a pedagógus Nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. Ellátunk minden olyan gyermeket, akinek lakóhelye működési körzetünkben van, illetőleg ennek területén jár iskolába, óvodába. Az

iskolai

tanévhez

munkanapjától a

igazodó

munkaterv

alapján

tanév első munkanapjáig heti egy

működünk;ill.

július

első

fogadónap szervezésével

biztosítjuk a szolgáltatás igénybevételét.

118

Pedagógiai Program − Feladatunk: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. − Az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez. − Segítséget nyújtunk a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége fejlődésének üteme indokolja. − A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola, a kollégium. − Kérésre ellátja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is, mely a 20072008-as tanévben indult. −A

nevelési

tanácsadás

igénybevétele

csak

az

érintett

szülő

kezdeményezésére illetve az ő egyetértésével történhet. Ennek hiánya az egyenlő bánásmód követelményének mond ellent. Szülői egyetértés hiányában előbb a családvédelmi intézmények, majd a jegyző segítségét lehet kérni. A gyermek nevelésében

és

gondozásában

közreműködő

intézmények

beleegyezése, kifejezett egyetértő nyilatkozata

a

szülő

tudta,

hiányában közvetlenül nem

igényelhetik a nevelési tanácsadás szolgáltatásait. − Pszichológusaink szintén többféle vizsgálatot, terápiát végeznek. Van aki analitikus irányultságú, van aki a pszichodráma-csoportot részesíti előnyben. A különböző korosztályoknál megegyező problémák kezelését is szakszerűen látják el (pl. anyáról való leválás, serdülőkori problémák). Rövidebb, hosszabb terápiát, egyszeri

tanácsadást

is

végeznek

a

hozzájuk

fordulók

igényei

szerint.

Képességvizsgálatokat végezve segítik pedagógusaink munkáját, szakvéleményét. − Sok éves munkatapasztalat alapján elmondható, hogy a prevenció a legfontosabb. Ha időben felismert problémához a gyermek a megfelelő segítséget is megkapja kevésbé sérül, a munkánk pedig hatékonyabbá válik. Ehhez rendszeresen végzünk a nagycsoportosak körében szűrővizsgálatokat, amivel az iskolaérettségi vizsgálatokat készítjük elő. − A gyógypedagógus feladata sokrétű: a részképesség-zavarok, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia feltárása, terápiája; a kognitív képességek fejlesztése élettani sajátosságok szerinti tevékenységbe, játékba, ismeretszerzésbe ágyazottan.

119

Pedagógiai Program − A foglalkozásokon a kreatív légkör megteremtése teret ad a gyermekben rejlő lehetőségek kibontakoztatására. − Alkalom, igény szerint szerveződik olyan csoportos foglalkozás is ahol óvodáskorú speciális nevelési szükségletű gyermekek és szüleik közös szabad játéka zajlik a gyógypedagógus és egy pszichológus segítségével. Itt az eltérő fejlődésű gyermek például autista vagy nem beszélő megfigyelése, fejlesztési lehetőségeinek feltárása történik a szülő bevonásával. Lehetőséget adunk pedagógus kollégáknak megfigyelésre, hospitálásra (óvónő, fejlesztő pedagógus). − Logopédusunk vizsgál és ellát olyan gyermekeket akik az átlagosnál súlyosabb problémával küzdenek és intenzívebb ellátásra van szükségük.

A nevelési tanácsadás feladata a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. Az ellátásra minden 3-18 éves korú gyermek jogosult.

Megkeresésre jogosultak

Szülő Közoktatási Intézmény Gyámhatóság Egészségügyi Szakember Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság

Dokumentálás

Rögzítés a forgalmi naplóban Jelentkezési lap kitöltése Egyéni nyilvántartó lap vezetése Az ellátás munkanaplóban történő rögzítése Szakvélemény készítése Szülői nyilatkozat

Alkalmazott terápiák

Egyéni foglalkozások AYRES terápia Csoportterápia Művészetterápia Mozgásterápia Zeneterápia Pszichoterápia Sindelar Dyslexia prevenció 120

Pedagógiai Program A

Nevelési

Tanácsadó

kiegészítő

szolgáltatásként

szakmai

konzultációkat,

előadásokat szervez, megkeresésre szülői, nevelési értekezleteket tart, módszertani segítséget nyújt a fejlesztő pedagógusoknak. A nevelési tanácsadás a Lesznai Anna Módszertani Intézmény telephelyén 5 egyéni ill. kiscsoportos vizsgálatokra alkalmas szobából, egy tornaszobából, valamint adminisztrátori és vezetői szobákból és kommunális helyiségekből áll. A helyiségek eszközi, technikai felszereltsége a törvényi előírásoknak megfelel. A szakmai eszközök, tesztek a következők: TESZTEK 15 SZÓ – 15 KÉP APHASIA BÁB BENDER A BENDER B BENTON I – II - III BUDAPEST BINET CAT FROSTIG GMP (+ KAZETTA) GROCE ARTUR - BÁBU HAWIK

IGÉNYSZINT INIZÁN ISKOLAÉRETTSÉGI KANIZSAI LAKÓHELY KONSTRUKCIÓ MAWGYI-R

(2) (2)

(3) (2)

(2)

MAWI MSST PFT - FELNŐTT PFT - GYEREK RAVEN FELNŐTT RAVEN SZÍNES REY TESZT RORSCHACH

(2) (2)

1-2-3-4 KIEG. SINDELAR SNIJDERS OOMEN SZONDI TAT TP VILÁG TESZT WARTEGG

(2) (2)

VIZSGÁLÓ ELJÁRÁS LEÍRÁSOK, „NEM TESZTEK” Logopédiai vizsgálatok A tornaszobában AYRES terápiás eszközökkel rendelkezünk; ugró labdákkal, bordásfallal… Fejlesztő pedagógiai eszközök közül a RAVENSBURGER és DISET és EDUCA típusú játékok állnak rendelkezésünkre.

121

Pedagógiai Program

X.

A Pedagógiai Program érvényességi rendelkezései

A pedagógiai program elkészítésének jogi alapja:

az 1993.. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 243/2003. (XII.17) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 28/2000 (IX.21) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 11/1994 (VI. 8) MKM rendelet a nevelési, oktatási intézmények működéséről 2/2005 (III.1) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről Alapító okirat

A pedagógiai program érvényessége:

a program 5 éves időszakra szól

A program módosításának módjai, indokai;

A módosítást rendszeres felülvizsgálat (évente) alapján kezdeményezheti a nevelőtestület, szakértő, illetve fenntartó.

Az elfogadás és a hatálybalépés ideje, módja:

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programját, vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be.

122

Pedagógiai Program

123