ZSADÁNYI E D I T
A tű és a toll Lesznai Anna hímzéseinek és verseinek tárgya
í r á s o m b a n Lesznai A n n a költő, író és k é p z ő m ű v é s z tízes évekbeli hímzésterveit vetem össze a tízes é v e k b e n írott verseivel. Arra keresem a választ, h o g y az alany és a t á r g y felfogásának milyen alakzatai rajzolódnak ki. Szeretném arra is felhívni a figyelmet, h o g y ezek az a l a k z a t o k a korabeli p r ó z a női i d e n titás-konstrukcióival kapcsolatba hozhatók. Természetesen n e m m ű k e d v e l ő m ű v é s z e t t ö r t é n é s z k é n t szeretnék megnyilatkozni, inkább a r r a vállalkoznék, h o g y p á r h u z a m b a állítsak k o r t á r s magyar i r o d a l m i és k é p z ő m ű v é s z e t i alkotásokat. A verbális és vizuális m ű v e k össszeolvasásakor é r d e k l ő d é s e m előterében n e m a határterületek, m i n t a képleírás v a g y a képi elbeszélés vizsgálata áll, h a n e m az összevethető koncepciók, az a z o n o s képi-logikai felfogások t a n u l m á n y o z á s a : előtér és háttér játéka, s z u b j e k t u m , o b j e k t u m és szubjektivitás kérdése, a lehetséges olvasói helyzetek kijelölése. Lesznai A n n a író, költő, kritikus, festő és i p a r m ű v é s z p á r a t l a n jelensége a századelő m ű v é s z i életének. Hímzései, könyvtervei, illusztrációi éppolyan sikeresek voltak, m i n t verseskötetei és meséskönyvei. Kaffka Margit mellett ő volt az a nő, a k i n e k az írásait rendszeresen közölte a Nyugat. Jászi Oszk á r révén, aki élete végéig jó barátja és hat é v i g a férje volt, b e k e r ü l a m a gyar szociológusok társaságába, a Huszadik Század körébe. Balázs Béla barátsága p e d i g a Vasárnapi Körhöz vezeti el. Lesznai A n n a levelezett Bartók Bélával, élénk eszmecseréket folytatott Lukács Györggyel. Részt vett az 1909-ben m e g a l a k u l ó p r o g r e s s z í v festészeti csoportosulás, a Nyolcak reprezentatív kiállításán. A d y - és Balázs Béla-kötetekhez és Bartók Béla k o t t á j á h o z tervezett címlapot. 1 Alkotásai n e m m e r ü l n e k olyan m é r t é k b e n feledésbe, m i n t kortársnőié, m a is emlegetik a Nyugat és a Vasárnapi K ö r kapcsán, d e jelentős kritikai é r d e k l ő d é s n e m övezi m ű v é s z i tevékenységét. Vezér Erzsébet írt irodalmi pályájáról m o n o g r á f i á t 1979-ben, 2 újabban T ö r ö k Petra k u t a t j a k é p z ő m ű v é szi tevékenységét, 3 aki megállapítja Lesznai e g y Lukács G y ö r g y h ö z írt levele alapján, h o g y a tízes években m á r megrendelésre tervezett és gyártott mintadarabokat: n a g y s z á m b a n készített párnákat, térítőkét, faliszőnyegeket, falvéd ő k e t és ágyterítőket. „A tízes évekből a H a t v a n b a n őrzött Lesznai-hagyatékb a n százával t a l á l u n k a fenti k ö r b e tartozó, v i r á g o r n a m e n t i k á r a épülő hímzésterveket. [...] A folyamatos (ritmikusan i s m é t l ő d ő m o t í v u m o k b ó l álló) ter-
119
ZSADÁNYI EDIT
veken egy-egy elem d o m i n á l , melyet Lesznai a terv c í m é b e n is közöl (rózsás, tűleveles, fenyőfás, makkos-leveles, babosindás, török meggyes), m a j d levelekkel, csavarodó, f o n ó d ó gallyakkal köríti azokat. [...] A másik t e r v t í p u s az alap vagy a váza, illetve a kehely - m e l y b ő l a k o m p o z í c i ó előburjánzik - , a színe adja a terv címét is (fekete-fehér váza, sárga rózsás, fekete kosár, kék váza). A kehely, váza v a g y a kőkorlátokon álló virágtartó Lesznai korai hímzésterveinek u r a l k o d ó m o t í v u m a . Ez az elem fogja ö s s z e a kompozíciót, ebből n ő ki a virágokat, gyümölcsöket, leveles ágakat és i n d á k a t ötvöző csodabokréta, csokor. A virágcsokor, a virágtő, a kehelyből v a g y vázából, ritkább a n b ő s é g s z a r u b ó l k i b o m l ó növények g y a k r a n keltik a misztikus világfa aszszociációját." 4 A Másfajta szívemről c í m ű versben a v i r á g o s tálaknak egyik lehetséges értelmezését is megtaláljuk. Mert jobb s z e r e t e m nálad A zöld lesznai tájat. A tarka díszü kertet, Melyet m i n t rakott tálat, D ú s gyümölccsel kevertet, Sokszínű d ú s virággal, N y ú j t ég felé a d o m b .
A virágos-gyümölcsös kompozíciók tehát szoros k a p c s o l a t b a n állnak a kerttel, amely Lesznai költészetének gyakori metaforája. A z Édenkert és a gyerekkor elvesztése, ezek újrateremtése visszatérő g o n d o l a t a Lesznai fiatalkori költészetének. Azt is m o n d h a t n á n k , h o g y ez a téma i p a r m ű v é s z i logikát követve m e g v a n n a k sokszorozva. A visszatérés visszatérése történik e b b e n a költészetben. Fontos megjegyezni, h o g y nemcsak a z (éden)kert-téma folyamatos ismétlődése, h a n e m újraértelmezése valósul m e g . A kert m e t a f o r a valósággal b e h á l ó z z a a m ű v e k e t , más és m á s értelmezési lehetőségeket nyújtva p á r b e s z é d e t teremt az e l ő z ő versekkel. A gyerekkori utalások mellett a leggyakoribb a bibliai k o n t e x t u s feltűnése. M e r t testem f e s z ü l t ember ölelésén S csókok p ő r ö l y e törte fel a l e l k e m , Szentélyed elé rendeltél U r a m És parancsoltad, h o g y vérrel feleljek. D e én, U r a m , n e m szeretem a v é r t Én Éden f ü v e s kertjét s z e r e t e m . . . Engedd Uram, hogy hazamenjek.5
120
A TŰ ÉS A TOLL
A feszült behívhatja a feszület képzetét, ekkor a beszélő a krisztusi szereppel azonosul. A vers második része az Úr akaratának ellenszegülő álláspontot szólaltat meg. A h á r o m sorban az én kétszer hangzik fel, az é h a n g többször is, ami szinte visszaveri, felfokozza az én-e к jelenlétét. A z érvelés lényege egy másik é n k é p felállítása, azért nem k é p e s a beszélő az Ú r parancsát teljesíteni, m e r t m á s a természete, mint amilyennek az isteni a k a r a t végrehajtójának lennie kell. A z Én Éden együttese különösen hangsúlyos, a két szó jelentését egymáshoz közelítheti, a versben m e g k é p z ő d ő szubjektum jelentéslehetőségeit kitágítja. A kert és a h o z z á k a p c s o l ó d ó k é p e k a szerelem, a test, a női szexualitás és a t e r m é k e n y s é g k é p z e t é n e k s z á m o s változatát szólaltatják m e g . Ószi szavak Mert n e m v a g y nálam: a j k a m o n Súlyosan é r n e k csókjaim, Sok á g o n feledett g y ü m ö l c s M a g á n o s s á piroslott k e r t b e n . 6
A kert III: De ha ismét... Mert áldott a s z ű z , ki s z á m ű z ö t t sejtő, b o l y o n g o t t S asszonnyá é r v e kedvese k e r t j é b e ér. Kedvese k e b l é n ébred lelke m a g á r a , Kedvese k e b l é n ébred kertjére ő ...Kedvesem, k e r t e m , egyek l e s z ü n k - e végre, Teljesedettek m i n d e n kertek k ö z ü l ? 7
Figyelemre m é l t ó indulás (Hazajáró versek, 1909) u t á n a m á s o d i k (Édenkert, 1909) és a h a r m a d i k (Eltévedt litániák, 1922) k ö t e t b e n bontakozik Lesznai jellegzetes lírai b e s z é d m ó d j a . Vezér Erzsébet szerint költészetében a mesei lát á s m ó d , a panteisztikus természetszemlélet kapcsolódik össze a lírai személyiség teljes feloldódásával. 8 Verseinek egyik jellegzetes k i i n d u l á s a , hogy a beszélő felkelti a személyesség illúzióját, az olvasás során a z o n b a n fokozatosan kiderül, h o g y a természet e z e r n y i pontjáról h a n g z ó és v i s s z h a n g z ó , n e m e m b e r i h a n g szól h o z z á n k . H a n g a d á s történik, a természet megszólaltatása, de e h h e z n e m társul arcadás. 9 A z olvasó játékos félrevezetése történik, aki a h a n g n y o m á n e m b e r feltűnését várja, de ehelyett a retorikai a l a n y átértelm e z é s é t kapja. A személytelenség több f o r m á j á n a k kialakulását követhetjük n y o m o n : természeti jelenségek vagy absztrakt formavilág megszólalását. A lírai alany l é t m ó d j á n a k átalakulása a vers háttértörténése, m e t a n a r r a t í v fikciója. Egy jellegzetes példa:
121
ZSADÁNYI EDIT
Másfajta Ne Ha Ne Ne
szívemről
hajts az én s z a v a m r a szépen szólok s lágyan. higgy a v e r g ő d é s b e n bizz a v á g y ó d á s b a n . . .
Mert jobban s z e r e t e m nálad A zöld lesznai tájat. A tarka d í s z ű kertet, Melyet m i n t rakott tálat, D ú s gyümölccsel kevertet, Sokszínű d ú s virággal, N y ú j t ég felé a d o m b .
A h o g y h a l a d u n k előre, a szerelmeséhez beszélő e m b e r i alak k é p e átalakul, a természet iránti érzései olyan erősekké válnak, h o g y m e g h a l a d j á k az emberi mértéket. A k é s ő b b i e k b e n a lírai alany el is határolja magát a h u m á n nézőponttól. ...Többet ver fel a csorda Az élet s z e n t porából, Mint amit r á m olvashatsz Szegény e m b e r s z a v a k k a l Mint amit r á m csókolhatsz Szegény e m b e r a j a k k a l Az élet m á m o r á b ó l . 1 0
Dolgok öröme M e g á l l o k az éjben, h a z a t é r ő h o l d n a k v i z é b e n : Itt v a n a fák l ú d b ő r z ő ága, feslett v i r á g o k nyílnak... Tér n i n c s köztetek s k ö z t e m : világ g y ü m ö l c s e i , dolgok, Tér nincs, viszony nincs, csak b o l d o g e g y m á s h o z érés. B i z t o s a n állunk h e l y ü n k ö n : játék-iskatulának K i r a k o t t házai, fái, b a r m a i zöld f a t a l a p p a l . E g y m á s mellett a s o r s u n k , ö n n ö n t a l p u n k a rend. O s o k b ó l célba feszített e m b e r i élet S z i s z e g ő abroncsod í m e szívemről l e p a t t a n t . . . K ö r ö t t e m oktalan béke, n e m nyúl s e m m i belém H o g y kitépve e n g e m m a g a m b ó l s o d o r n a m á s o k felé. O! f o r m á k biztos világa, k e m é n y h é j ú k e r e k : M a g a m b a n épült t e m p l o m , b e n n e d m e g á l l o k . K ö r ü l ö t t e m a dolgok tartályai k ü l ö n ö r ö m e k n e k S m i n d e n i k ü n k k e b e l é b e n mégis e g y s z í v dobog. 1 1
122
A TŰ ÉS A TOLL
A Dolgok öröme című versben a beszélő a l a n y és környezete megszokott versk e z d ő szituációból („Megállok az éjben, h a z a t é r ő h o l d n a k vizében: / Itt v a n a fák l ú d b ő r z ő ága, feslett v i r á g o k nyílnak") a szubjektum és objektum e g y m á s b a o l v a d á s á n keresztül („Tér nincs köztetek s köztem: v i l á g gyümölcsei, dolgok, / Tér nincs, viszony nincs, csak b o l d o g e g y m á s h o z érés") a s z u b j e k t u m átértelmezéséhez j u t h a t u n k el („Köröttem oktalan b é k e , n e m nyúl s e m mi belém, / H o g y kitépve e n g e m m a g a m b ó l s o d o r n a m á s o k felé"). Az engem és a magam személyes n é v m á s egymással szembeállítódik. F a r k a s s z e m e t n é z n e k e g y m á s s a l a z o k a szavak, amelyek t u l a j d o n k é p p e n u g y a n a r r a a s z e m é l y re v o n a t k o z n a k . A másokhoz k ö t h e t ő ö n a z o n o s énkép szembeállítódik a v i l á g dolgaival azonosult, a személytelenséget megszemélyesítő és ezáltal s z e m é lyességét elvesztő énképpel. A z engem és a magam jelentésének m e g k ü l ö n b ö z tethetetlensége viszont összemossa az ellentéteteket, e g y m á s b a alakuló, e g y m á s t ó l n e h e z e n elhatárolható fogalmakat h o z n a k létre, v a g y i s a m i n d e n s é g be b e o l v a d ó s z u b j e k t u m egyrészt elhatárolja m a g á t ó l az ö n a z o n o s szubjektivitást, m a j d azt is m a g á b a olvasztja. A szubjektivitás felfogásának r o k o n vonásait fedezhetjük fel Tormay Cecile korabeli r e g é n y é n e k (Emberek a kövek között) nőalakjánál. N e m lázongott többé, h o g y az i s m e r e t l e n m e s s z e s é g b e n végük v a n a h e g y e k n e k , m e r t h i s z e n így j o b b a n lehetett őket s z e r e t n i . . . Könnyein át felnézett rájuk. M i n t h a e g y s z e r r e m e g t ö r t e k , m e g o l v a d t a k volna, m i n t h a jönnének h o z z á a fenyvesek felett, m i n t h a a s z e m é n át bele a k a r n á n a k ömleni. És ekkor, amint ott f e k ü d t a földhöz t a p a d v a , ú g y é r e z t e , h o g y a szíve n e m is a z ő mellében ver, h a n e m alatta a k ö v e k között; ú g y érezte, h o g y a z ő vére h a j t j a a kis f o r r á s o k lüktetését a m o h á b a n , az ő lélegzete rezgeti l a s s a n , lassan a z irtásban a h a v a s i f ü v e t . . . 1 2
H a s o n l ó koncepció figyelhető m e g a tízes é v e k hímzésein és hímzéstervein. A Bizarr (1914) 13 c í m ű hímzés k ö z e p é n vázát l á t u n k virágokkal. A m e n n y i b e n ez a k é p (kép és h í m z é s azonosságát feltételezve) tárgya, m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y a tárgy és a háttér összemosódik. N e m világos, hogy a v i r á g lila szirmai a k é p t á r g y á h o z vagy a h á t t e r é h e z tartoznak-e. A határ, a körvonal v a n kiemelve, erről n e m dönthető el, h o g y mi között áll. A k ö z é p p o n t b a n lévő virágalak elemeinek a formái és a színei a kép m á s helyein is e l ő b u k k a n n a k . Ez p á r h u z a m b a állítható azzal a versbeli jelenséggel, hogy a k ö z p o n t i én-figura alakjának részei feltűnnek a környezetben, illetve azzal, h o g y a központi figura m a g a is n e h e z e n határolható, hiszen h a t á r a i n a k eltolódása és így átalakulása történik. Ú g y tűnik, m i n t h a egy szobabelsőt látnánk: a szőnyegen áll egy váza. A s z ő n y e g mellett két ülőkére emlékeztető b ú t o r d a r a b , a m e l y e k valamiféle g y ü m ö l c s n e k is nézhetők. A szobából ezáltal k i j u t u n k a s z a b a d b a , így itt is a külső és a belső határolhatósága válik kérdésessé. A belső m á r kívül v a n 123
ZSADÁNYI EDIT
Bizarr
és a k ü l s ő m á r eleve b e l ü l van. Jellemző ezekre a hímzésekre, h o g y pontosan u g y a n o l y a n színekből építkezik a főalak, mint a háttér. Ha a k é p tárgya n e m k ö r ü l h a t á r o l h a t ó , sőt maga a tárgy m i n t olyan válik kétséges fogalommá, akkor a nézői s z u b j e k t u m és a k é p m i n t nézett t á r g y biztonságos viszonya is b i z o n y t a l a n n á v á l h a t . A nézett tárgy(atlanság) visszahathat a nézőre mint s z u b j e k t u m r a , a k o h e r e n s személyiséget feltételező értelmezői pozíció meginoghat. Az Ady-párna (1912) 14 esetében is n e h é z eldönteni, h o g y mi a kép tárgya. Egy virágos v á z a vagy c s u p á n egy váza virágos háttérben? A vázában álló virág zöld levelei v i s s z a k ö s z ö n n e k a kép m á s helyeiről, csakúgy, mint a s á r g a virágok. A kacskaringós i n d á k a mozgás b e n y o m á s á t keltik. Síkszerű és térbeli hatásokat egyszerre kelt a hímzés. A váza elgörbül, m i n t h a felénk m o z d u l n a el a térben, vagyis ez a m ű is kimozdítja k é p és néző rögzített helyzetét. Л körtefa című h í m z é s (1918)15 egyik lehetséges értelmezése a keretek kérdése. A többszörös keret itt is tárgy és környezete viszonyának problémáját vetheti fel. A sokszorozás jobban körülhatárolhatja a tárgyat, megerősítheti a tárgy jelentőségét, de akár m e g is kérdőjelezheti ezt, hiszen a határok v á l n a k kétségessé: n e m világos, hol is kezdődik a keret és hol a tárgy. A belső k ö r b e n álló alak u g y a n o l y a n n e h e z e n olvasható, m i n t a többi k é p tárgya. A fa alakja alig kibetűzhető, alig válik el a háttértől. A keretező körön kívüli rész újra bekeretezi a köröket, ennek a k ü l s ő résznek a színhatása ugyanolyan, mint a körtefáé. A külső részben is f e l t ű n n e k azok a levélformák, a m e l y e k a körtefán láthatók. 124
A TŰ ÉS A TOLL
A körtefa
125
ZSADÁNYI EDIT
Érdekes p á r h u z a m kínálkozik Lesznai kert-édenkerttel kapcsolatos versei és a francia feministák által kidolgozott női írás között. Ez a teória továbbfejlesztve D e r r i d a ecriture-, írás-koncepcióját m e g p r ó b á l kiszakadni a logocentrikus nyelvi k u l t ú r á n k által teremtett férfi-nő ellentétből, abból a helyzetből, h o g y a női m i n ő s é g kizárólag a férfi által h a t á r o z ó d i k meg. A n ő i írás eljátssza, h o g y visszatér a szimbolikus nyelvhasználat előtti anyai nyelvhez, amelyben az anya és a g y e r e k tökéletes h a r m ó n i á b a n élt egymással, az e g y é n m é g n e m lépett az apa t ö r v é n y e és a férfit előtérbe h e l y e z ő nyelvi k u l t ú r a elsajátításának útjára. Ez e g y elképzelt visszatérés a p r e ö d i p á l i s korszakba, ennek a nyelvi szemléletnek a fiktív megszólaltatása. L e s z n a i világa n a g y o n zárt, kevés k é p i elemből építkezik: visszatérő elemei a t e r m é s z e t tárgyai, kert, a hegy, a l o m b o k , a d o m b o k , az ég, a föld, a virágok, a n ő i test. E s z a v a k n a k az ismétlődése olyan s z e m b e s z ö k ő t u l a j d o n s á g a e költészetnek, ami m a g á r a a nyelvre irányítja a figyelmet. Külön szókinccsel r e n d e l k e z ő , saját n y e l v kiépülését sejthetjük e b b e n a következetes, ö n m a g á r a utaló, ö n m a g á r a s z á m í t ó ismétlődési hálózatban. A költő makacs következetességgel énekli m e g újra és újra az elveszett É d e n fájdalmát, újra és újra értelmezi, átírja, kifordítja, elemeire szedi a kert f o g a l m á t . Átértelmezi az én és a kert, a külső és a belső viszonyát. A versben k é p z ő d ő lírai s z u b j e k t u m a külső k ö r n y e z e t eltakarásáig szélesedik ki, végül a kerttel azonossá válik. A visszatérés, az édeni világ felidézése, a gyerekkor átélése, illetve a visszatérés lehetetlenségének beismerése a női í r á s h o z hasonlító felfogásra e n g e d következtetni. A z emberi test beolvadása a környezetbe, a táj befogadása az emberi m i n ő s é g b e , az erősen ritmikus, kötött v e r s f o r m á k b a n e m r e n d e z ő d ő s z a b a d v e r s s z e r ű m o n d a t o k olyan ö n t ö r v é n y ű , zárt világot teremtenek, a m e l y a női írás g o n d o l k o d á s m ó d j á h o z hasonlóan az adott k u l t u r á l i s konstrukcióktól e l s z a k a d n i igyekszik. A női írás jellegű megközelítést az is alátámasztja, h o g y a h í m z é s és a versek e g y m á s t értelmezik, egymással kapcsolatban állnak. Megvalósítják a tó és a toll összetartozását. A hímzés m ű f a j a h a g y o m á n y o s női tevékenységnek tekinthető, ami, mint ú j a b b kutatások rámutattak, csak látszólag töltötte be azt a f u n k c i ó t , hogy a n ő k e t a p u b l i k u s tértől távol, a h á z falai között tartsa. Peter Stallybrass a g a z d a g angol nők helyzetét vizsgálva a XVI-XVII. századi Angliában arra a következtetésre jut, h o g y női k é z i m u n k á k valamiféle ellend i s z k u r z u s t hoztak létre, a nők beleírták, materializálták saját történetüket kulturális e m l é k e z e t ü n k b e . Következetesen és igen leleményesen felülírták, illetve felülhímezték a tű és a toll kötelező elválasztásának követelményét, a tudás és a szépség, az alkotás és a h á z i m u n k a , a p r i v á t és a p u b l i k u s oppozíciókat, a m e l y e k b e s z i g o r ú a n elhelyezték őket. A k o r k ö z v é l e m é n y e n e m is azt tartotta igazán elítélendőnek, ha tű helyett tollat r a g a d o t t az illető, h a n e m azt, h a a két t e v é k e n y s é g e t egyszerre űzte. A kettő s z i g o r ú elválasztását tartották f o n t o s n a k - h a n g s ú l y o z z a a tanulmány. 1 6 I n n e n nézve m é g i n k á b b indokolt az értelmezés, a m e l y a hímzés és a versírás e g y ü t t e s tevékenységében
126
A TŰ ÉS A TOLL
női írást vél felfedezni. Ebből az is következik, h o g y a saját szókincset kidolgozó, saját magából (újra)építkező nyelvet létrehozó költészetet s o k k a l mélyebben átszövi a nőiség kérdése, m i n t ahogy az a szerelem, a női test, a term é k e n y s é g és a női szexualitás tárgyának előtérbe állításával jön létre. A hímzéseken látottakhoz h a s o n l ó a n a tárgy kitölti az egész teret és beleolvad a háttérbe. A versek tárgya elnyeli nyelvi közegét, a női t e r e m t é s csak n ő i nyelv megteremtésével együtt f o g a l m a z ó d h a t meg.
1 SZABADI Judit, Lesznai Anna, a festő és az iparművész = GERGELY Tibor, Lesznai Képeskönyv. Lesznai Anna írásai, képei és hímzései, Bp., Corvina, 1978, 89. 2 VEZÉR Erzsébet, Lesznai Anna élete, Bp., Kossuth, 1979. 3 TÖRÖK Petra, Formába kerekedett világ. Lesznai Anna művészete és hagyatéka a hatvani Hatvany Lajos Múzeumban, H a t v a n , Hatvany Lajos M ú z e u m , 2001. 4 TÖRÖK, i. т., 22-23. 5 GERGELY Tibor, Lesznai Képeskönyv, 22. 6 LESZNAI Anna, Dolgok öröme, Bp., Szépirodalmi, 29. 7 LESZNAI, i. т., 46. 8 VEZÉR, i. m. 36. 9 Ez a jellegzetes v e r s h e l y z e t korlátok közé szorítja Paul de Man Önéletrajz mint arcrongálás egyik fontos állítását, miszerint az élettelen megszólítása, az élettelen felruházása a beszéd képességével, a h a n g adása egyben az arc adásával is jár. A szerző azonosítja a h a n g adását az arc adásával, illetve elvételével, így lesz a prosopopeia alakzata az önéletrajz trópusa. „We can identify the figure that completes the central m e t a p h o r of the sun and t h u s completes the tropological spect r u m that the s u n engenders: it is the figure of prosopepeia, the fiction of an apostrophe to an absent, deceased, or voiceless entity, which posits the possibility of the letter's reply and
confers upon it t h e power of speech. Voice assumes mouth, eye, and finally face, a c h a i n that is manifest in t h e etymology of t h e trope's name, prosopon poien, to confer a m a s k or a face (prosopon). (Kiem. tőlem, Zs. E.) Az az állítás nem fogadható el, hogy „A h a n g feltételezi a szájat, a szemet és végül az arcot." Lesznai esetében az élettelen megszólalása, h a n g a d á s történik, de ezzel együtt a h u m á n u m megfagyasztása és a r c á n a k elvétele is. d e MAN, Paul, Autobiography As De-Facement = Uő, The Rhetoric of Romanticism, New York, Columbia University Press, 1984, 75-76. 10 LESZNAI A n n a , Dolgok öröme, 24. 11 LESZNAI, i. т., 55. 12 TORMAY Cecile, Emberek a kövek között, Bp., Franklin Társulat, 61-62. 13 GERGELY Tibor, Lesznai-képeskönyv, 63. (Hímzés, 56 X 63 cm, N e w York, Gergely Tibor tulajdona) 14 GERGELY, /'. т . , 73. (65 x 60 cm, Budapest, Vezér Erzsébet tulajdona) 15 I. т., 77. (63 x 63 cm, New York, Gergely Tibor tulajdona) 16 STALLYBR ASS, Peter, The Neddie and the Pen: Needlework and the Appropriation of Printed Texts - JONES, A n n Rosalind, STALLYBRASS, Peter, Renaissance Clothing and the Materials of Culture, Cambridge, C a m b r i d g e University Press, 2000,134-171.
127
