PEDAGÓGIAI PROGRAM. Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola (2800. Tatabánya, Fő tér 34.) OM Tatabánya, március 27

PEDAGÓGIAI PROGRAM Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola (2800. Tatabánya, Fő tér 34.)

OM 039940

Tatabánya, 2013. március 27.

„ A zene múlhatatlan része az emberi műveltségnek – zene nélkül nincs teljes élet!” Kodály Zoltán

2

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETÉS 1. Az intézmény működését érintő jogszabályok 2. Intézményi adatok 3. A zeneiskolák helye a magyar oktatási intézmények rendszerében 4. Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási intézmény múltja, jelene és szerepe

5.

6. 8.

Tatabánya város zenei életében 9. 4/1. A zeneoktatás helyzete, hagyománya Tatabányán 4/2. A Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alapfeladata, bekapcsolódása a város művészeti életébe 4/3. Művészetoktatási intézményünk oktató-nevelő munkájához kapcsolódó tevékenységek 4/4. Személyi, tárgyi működés feltételek

10.

II. NEVELÉSI PROGRAM

13.

11.

A művészeti iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, célja, feladata, eszközei, eljárásai. 13. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok. 18. 3. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. 19. 4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai. 21. 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje. 23. 6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje. 25. 7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái. 26. 8. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai. 27. 9. A felvétel és az átvétel – Nktv. keretei közötti – helyi szabályai. 28.

1.

3

III. HELYI TANTERV

30.

Az oktatásért felelős miniszter által kiadott választott kerettanterv megnevezése. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma. 30. 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. 31. 4. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai. 31. 5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai. 32. 6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei. 33. 7. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje. 40. 8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei. 43. 9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag. 43. 10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések. 43. 11. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek. 47. 12. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek. 47. 13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. 48. 14. Kötelező részvételt a művészeti próbákon és előadásokon emelt szintű oktatás során.48. 15. Az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere, az iskola helyi tantervén belül az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményei, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei. 49. 15.1. ZENEMŰVÉSZETI ÁG 49. 15.1.1. KLASSZIKUS ZENE 49. 15.1.2.NÉPZENE 60. 15.1.3. ELEKTROAKUSZTIKUS ZENE 68. 15.2. TÁNCMŰVÉSZETI ÁG 74. 15.2.1. NÉPTÁNC 16. A magasabb évfolyamba lépés feltételei. 78.

1. 2.

17. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetése 78. IV. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK

79.

V. MELLÉKLETEK

80.

4

I. BEVEZETÉS Intézményünk Pedagógiai programjának alapvető célja, hogy a köznevelésről szóló törvényben és a követő jogszabályokban meghatározott feladatok megvalósításának módját határozza meg. Az iskolánk pedagógiai programjának átdolgozása a köznevelési törvényben meghatározott változások, az esélyegyenlőséggel kapcsolatos célok, továbbá az intézmény fenntartói változásai miatt vált szükségessé. A művészetoktatásban is érvényesülnie kell az alábbi törekvéseknek:  az egész életen át tartó tanulás képessége  társadalmi esélyegyenlőség növelése  az önálló életkezdéshez és a konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése Elvárás az iskolahasználók részéről és belső igény is egyben, hogy az oktatómunkánkat rugalmasan alakítsuk a társadalmi hatásrendszerhez és járuljunk hozzá növendékeink személyiségfejlesztése során a hasznos kompetenciák, képességek kiteljesítéséhez. A pedagógiai program célja: Nyilvánosságot adni az iskola pedagógiai tevékenységének. Megismertetni az érdekeltekkel az intézmény történetét, hagyományrendszerét, oktatási –nevelési céljait, követelményeit, feladatait, az iskola működésének feltételeit. Bemutatni a zenei, művészeti nevelés eszközeit és hatását a gyermek fejlődésére az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola oktatási – nevelési céljain, feladatain keresztül. A pedagógiai program hatálya: Az Erkel Ferenc AMI - Tatabánya, pedagógiai programjának hatálya kiterjed valamennyi az intézménnyel jogviszonyban álló természetes és jogi személyre. - az iskola vezetőire - az iskola pedagógusaira - az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulókra és törvényes képviselőikre - az iskola fenntartójára A pedagógiai program hatályba lépése: Az Erkel Ferenc AMI Pedagógiai Programját az intézmény tantestülete a 2013. 03. 05-én kelt PP 1. sz. határozatában legitimálta. A pedagógiai program nyilvánossága: a pedagógiai program megtekinthető: az Erkel Ferenc AMI honlapján: www.erkelzistb.hu az iskola székhelyén a könyvtárban. Ennek megfelelően tartalmazza a nevelőtestület által elfogadott dokumentum a művészetoktatási intézmény: I. NEVELÉSI PROGRAMJÁT II. HELYI TANTERVÉT Figyelembe veszi:   

A Klebelsberg Intézményfenntartó központ és a Megyeközpontú tankerület oktatásszervezéssel kapcsolatos irányelveit az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Esélyegyenlőségi Programját a tanulók és a szülők jogos igényeit, a társadalmi elvárásokat.

5

1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK                       

1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról 20/1997. (II. 13.) Korm. Rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról Az 1999. évi LXVIII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 2011 évi CXC Törvény a Nemzeti Köznevelésről, módosítása: 2012. évi CXXIV. Törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet e a köznevelési törvény végrehajtásáról, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. ( VIII.28.) Korm.Rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 315/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről 1959.évi IV. Törvény a Polgári törvénykönyvről 2011. évi CXCV. Törvény az Államháztartásról 368/2011.(XII.31.) Korm.rendelet az államháztartási tv. végrehajtásáról A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított – 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, és a 16/1998-as módosítás Az 1/1998. (VII.24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról: a nevelési-oktatási intézmények eszközjegyzéke, 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról Módosítás: 32/1999. (VIII.18) OM rendelettel 3/2011.(I.26) NEMFI rendelet az alapfokú művészetoktatás tantervi követelményei és tantervi programjának módosításáról 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.), valamint az annak végrehajtására szóló intézkedés 138/1992. (X.8.) Korm. Rendelet, mindezek egybeszerkesztve a Munka Törvénykönyvével 42/1992. (X.13.) OM rendelet az országos szakértői és országos vizsgáztatási névjegyzékről és szakértői tevékenységről A tankönyvvé nyilvánítása, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 11/1999. (III.5.) OM rendelettel módosított 5/1998. (II.18.) MKM rendelet 9/1999. (IV.30.) MM rendelet a művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról szóló 2003. évi LXI. Törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról a 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról. 202/2012. (VII.27.) Korm. Rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról

6

2. INTÉZMÉNYI ADATOK

Az intézmény neve:

Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola

Székhelye:

Tatabánya, Fő tér 34.

Fenntartó:

KIK Tatabányai tankerület

Működési terület:

Tatabánya és kistérsége

Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy

Gazdálkodása:

Önállóan működő, pénzügyi gazdasági feladatait a TMJV GAMESZ látja el. Előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkezik.

Alaptevékenység:

Alapfokú művészetoktatás Zeneművészeti

ág:

klasszikus

zene,

népzene,

Elektroakusztika: klasszikus szintetizátor Táncművészeti ág: néptánc Alapító Okirat száma, kelte:

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Kgy. 225/2012

(XI.22.)

és

246/2012

(XII.14.)

számú

határozata OM szám:

039940

Igazgató:

Dezső Marianna

7

3. A ZENEISKOLÁK HELYE A MAGYAR OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK RENDSZERÉBEN A magyar iskolarendszerben a zeneoktatás immár 100 éve fontos helyet foglal el. Az eltelt évtizedek alatt különböző változásokon ment át, de folyamatosan jelen volt az oktatás rendszerében és fejlődött. Az 1945-öt megelőző időszakban az alapfokú zeneoktatás intézményesült formái még igen kis számban voltak jelen. Érdekes, hogy a múlt század végén, az 1800-as évek végén előbb a felső, majd a középfokú oktatás alakult ki. A mai iskolarendszer, melynek már része a művészetoktatás is, az ötvenes években nyerte el mostani formáját, amikor elsősorban a nagyobb városokban megalapították az állami zeneiskolákat. Ezek a hetvenes években a környező kisebb községek felé fordulva úgynevezett kihelyezett tagozatokat hoztak létre, megteremtve ezzel a vidéki zeneoktatás alapjait. Az 1989-es rendszerváltozás utáni társadalmi és gazdasági hatások jelentősen befolyásolták az oktatásügyet. A politikai rendszerben és a tulajdonviszonyokban bekövetkezett változások az 1990 utáni iskolarendszerre is hatással voltak. Az oktatásügyben az 1980-as években elindult demokratikus változások az iskolák szerkezeti átalakulásában szabad utat kaptak. A közoktatás-politikában, a tanügyben, az irányítás-ellenőrzés módjában is új korszak kezdődött. A közoktatás folyamatos átalakulása az alapfokú zeneoktatásban is kifejtette hatását. A változás folyamata szükségessé tette az oktatás-nevelés rendszerében a zenei nevelés szerepének átgondolását, újrafogalmazását. Ebben a helyzetben szükség volt egy olyan szervezetre, amely tömöríti a zeneoktatásban tevékenykedő iskolákat, és ellátja szakmai érdekvédelmüket. 1990-ben megalakult a Magyar Zeneiskolák Szövetsége. Az 1993-as Oktatási Törvény, a magyar közoktatás részeként ismeri el az alapfokú művészetoktatási intézményt. Maga az új megnevezés – művészetoktatás – már jelzi a fejlődés új irányát is, hiszen a zeneiskolák egyre nagyobb számban fordultak a más művészeti ágak felé is, így pl.: a képző- és iparművészet, a táncművészet, valamint a színművészetbábművészet felé. Kísérleti tantervek jelentek meg ezeknek a tárgyaknak az oktatására, melyek rohamosan terjedtek az országban. 1993-tól a jogszabályok változásai figyelembe vették a művészetoktatás intézményrendszerében történt fejlődést, az intézmény specifikus jellegét és a művészetoktatás iránt megnyilvánuló társadalmi igényeket. A közoktatás reformjának folyamatában a művészetoktatási területen is igényként fogalmazódott meg a korszerűsített tudás követelményeinek rögzítése és a NAT kidolgozásával párhuzamosan elindult most már nemcsak a zene, hanem mind a négy művészeti ág követelményrendszerének kidolgozása is. A nem zeneművészeti ágat tanító művészeti iskolák alapítását először 1995-ben tette lehetővé a közoktatásról szóló törvény. Kidolgozásra, átalakításra kerültek a művészetoktatási intézmények dokumentumai. Az intézménytípus finanszírozása is sok változást megélt. Azzal, hogy az Oktatási Törvény állami feladatként ismerte el a művészetoktatást, normatív támogatást is rendelt hozzá. Változott a fenntartói jogkör, az állam, önkormányzat mellett lehetőséget kaptak egyházak, alapítványok, magánszemélyek is a fenntartói jogra. A 2007. évi költségvetési törvény az alapfokú művészetoktatási intézmények állami támogatását – a közoktatás más intézménytípusaitól eltérően – minősítéshez kötötte, ami sikerrel lezajlott az ország egész területén. A művészetek, és benne a zene, semmihez nem fogható embernevelő szerepe fontos az országnak, a helyi közösségeknek, a szülőknek, a gyerekeknek. Az ilyen iskolák nemcsak a művészetoktatásban résztvevő gyermekek személyiségét alakítják, hanem teljes környezetükre hatással vannak. Felemelkedni, sikereket elérni csak kiművelt emberfőkkel lehet. Ezt a fontos feladatot segíti az oktatási rendszer egészében a 2011. CXC Köznevelési törvény szabályozása. 8

4. AZ ERKEL FERENC ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MÚLTJA, JELENE ÉS SZEREPE TATABÁNYA VÁROS ZENEI ÉLETÉBEN

4/1. A zeneoktatás helyzete, hagyománya Tatabányán

Tatabánya zenei életének gyökerei hosszú évtizedekre nyúlnak vissza. Már a múlt század végén lelkes amatőr együttesek, vonós- és fúvószenekarok, kórusok – akkori nevükön: dalárdák – működtek. Tevékenységük szorosan kapcsolódik Tatabánya ipari-bányász múltjához. Tatabánya várossá válásának időszakában a munkáskultúra élő-eleven hagyományainak talaján teremtődött meg a kulturális élet alapja. Egyre intenzívebben jelentkezett a művelődés, a művészetek, köztük a szervezett zenei képzés, oktatás iránti igény. Az első zeneiskola a Bányász Szakszervezet kezdeményezésére 1949 szeptemberében kezdte meg működését. Az iskola alapító tagja és első igazgatója Kovács Béla volt, aki édesapja a hazai és nemzetközi koncertpódiumokról jól ismert Kovács Béla klarinétművésznek. A hagyományokra építve a zeneiskola,- mai nevén alapfokú művészeti iskola - a diákok általános műveltségének megalapozását, valamint a legtehetségesebb növendékek művészeti pályára történő felkészítését tartja legfontosabb feladatának. Regisztrált Kistérségi Tehetségpontként nagy figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra, azonosításra a hátrányos helyzetű növendékek művészeti nevelésére. Alaptevékenységünkből adódóan a térség szinte valamennyi oktatási intézményével – óvodákkal, általános iskolákkal, középiskolákkal - szoros kapcsolatban vagyunk növendékeinken keresztül. Napjainkban zeneművészeti ágon, tizennyolc tanszakon, 30 tanár irányításával 380 növendék hangszeres és elméleti képzése történik. Táncművészeti tevékenységünk keretében városi beiskolázással 150 növendék tanul néptánc tagozaton 3 tanár közreműködésével. Intézményünkben 5 helyszínen, a székhelyen és 4 telephelyen folyik művészeti oktató-nevelő munka: zeneművészeti ágon: a székhely mellett az Óvárosi és a Szent Margit Általános iskolákban, táncművészeti ágon a Sárberki, a Kodály és a Kőrösi Csoma Általános iskolákban. A művészeti oktató- nevelő munka mellett alapvető fontos feladatunk a város és kistérség művészeti, kulturális életébe való aktív részvétel.

9

4/2. Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola alapfeladata, bekapcsolódása a város művészeti életébe Iskolánk alapfokú művészetoktatási intézmény. A különböző művészeti ágakon keresztül fő feladatunknak tartjuk az általános műveltség megalapozását, zeneértő, zeneszerető közönség nevelését, a társművészetek segítségével a tanulók képességeinek többirányú fejlesztését, művészi kifejezőkészségük alakítását, személyiségük minél színesebb alakítását, gazdagítását. A művészetek varázslatos nyelvének sajátos eszköztárával kívánunk hozzájárulni a tanulóifjúság és közönség neveléséhez, ízlésének formálásához, esztétikai érzékének fejlesztéséhez. Alapfokú művészeti iskolánk speciális oktató-nevelő munkája kiváló alapot ad arra, hogy teljes nyitottsággal forduljunk szűkebb és tágabb környezetünk művészeti életének irányításához. Kell és igenis kötelező – különösen egy oktatási intézményben – hogy ne maradjon meg saját, zárt keretei között, hanem táruljon ki a körülötte lévő élő, mozgó, eleven világ felé, s munkáját ennek lüktetése, életereje határozza meg. A XXI. század elején különösen aktuális ez az igény, hiszen óriási információ mennyiség között kell eligazodnunk, s úgy kell összpontosítani tevékenységeinket, hogy lépést tudjunk tartani a világgal. Belső, a nevelési-oktatási tervben megfogalmazott munkánkat is eszerint igyekszünk megvalósítani, de művészeti munkánk kezdettől fogva felvállal egy, a helyi sajátosságokra és igényekre épülő, külső kapcsolatokra támaszkodó ismeretterjesztő, közművelődési funkciót is. A szakmai-pedagógiai munka kettős irányultsága: általános művészeti nevelés és tehetséggondozás.  egyrészt egy szélesebb tömegbázisú „A” tagozatos képzés, amelynek feladata az általános zenei műveltség megalapozása,  másrészt egy lényegesen szűkebb réteget érintő un. „B” tagozatos képzés, mely a zenei pályára történő felkészítést, tehetség-gondozást jelenti. Tehetséggondozó munkánk nyomán legtehetségesebb növendékeinket országos, megyei versenyekre készítjük fel, valamint állandó, intenzív kapcsolatot építettünk ki zeneművészeti szakközépiskolákkal. A tanulók nagy többségének oktatásában legfontosabb feladatunk, hogy megszerettessük a zenét, hogy zeneértő, s zeneszerető közönséget neveljünk minden hozzánk beiratkozott gyermekből. Sok-sok igazi művészeti élményen keresztül vezessük el a növendékeket a különböző művészeti területek varázsos, lelket nemesítő hatalmához. A művészeti nevelés speciális lehetőségei, az egyéni és csoportos órák különösen nagy személyiségformáló, közösségformáló erővel bírnak. A XXI. század végének megújulási folyamatai a zeneiskolát sem kerülik el. Óriási információ mennyiség zúdul naponta ránk az élet minden területéről. Úgy kell összpontosítani tevékenységeinket, hogy lépést tudjunk tartani a világgal. A technikaképzés és hallásfejlesztés mellett törekednünk kell zenei értelem nevelésére, a zene birodalmában való tökéletes tájékozódásra, ezen túlmenően a zenével párhuzamosan a többi társművészet megismerésére. Célunk, hogy intézményünk a művészeti nevelés otthona legyen, ahol a zenetanítás, hangszertanítás mellett a gyermekek átfogó képet kapnának az alkotóművészet egyéb területeiről is. A zene dallamokban vagy éppen dallamnélküliségben rögzített világa megfogalmazhatóbb, hozzáférhetőbb lesz minden gyermek számára, ha vizuális, olvasmánybeli és mozgásbeli élményekkel párosul. Komplex pedagógiai programunk keretében a művészeti nevelés sokoldalú hatását igyekszünk kihasználni a növendékek személyiségformálásában.

10

4/3. Művészetoktatási intézményünk oktató-nevelő munkájához kapcsolódó kulturális tevékenységek

Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola célja egy kreatív művészeti műhely megteremtése, melynek keretében a zenei oktató-nevelő munkán túl a társművészetek jelenlétét is biztosítja, remélve ennek gazdagabb, sokoldalúbb személyiségformáló hatását. A XXI. század rohanó életritmusa nem igazán kedvez a klasszikus művészetek ápolásának, mégis alapvető feladatunknak tartjuk, hogy növendékeinkből a művészetekre, a világra nyitott, kreatív gondolkodású embereket neveljünk. 

Fontos feladatnak tartjuk a város zenei-művészeti életébe történő aktív bekapcsolódást. Együtt kívánunk működni a város általános és középfokú intézményeivel, művelődési központjaival. Tanáraink és diákjaink szívesen működnek közre városi, megyei rendezvényeken.

A zeneiskola belső élete és külső kapcsolatai nagyon színes, eleven programot adhatnak diákjaink és tanáraink kezébe. Sokféle feladat találkozhat sokféle személyiséggel, ki-ki megtalálhatja a számára legkedvezőbb munkaterületeket. Kiemelkedik intézményünk rendszeresen szervezett programjai közül: 

Zenebarátkör koncertsorozata – ahova tanévenként 4-5 alkalommal nemzetközi hírű előadóművészeket hívunk meg iskolánkba. A művészek személyes varázsán túl fontos a művészi alkotómunka élő megjelenése iskolánk színpadán, a példaértékű, színvonalas élőzene megszólalása.



Tavaszi Művészeti Fesztiválunk és az Őszi Kortársművészeti Napok programjai a művészeti oktató-nevelő munka egyfajta demonstrálása minden esztendőben. Célunk, hogy helyi, megyei, országos, sőt nemzetközi hatósugarú programokkal irányítsuk a figyelmet a művészeti nevelés fontosságára. Növendékeink, tanáraink éppúgy bemutatkozási lehetőséget kapnak a fesztiválok keretében, mint a megye legtehetségesebb diákjai és zenetanárai, valamint zenei pályán tanuló, vagy verseny győztes növendékeink. A fesztivál komplex művészeti eseményeit gazdagítják a nemzetközi hírű előadók, művészeti előadások, kiállítások.

Mint az élet minden területén, itt az alapfokú művészetoktatásban is, fontos a különböző alternatívák létezése. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a művészeti oktató-nevelő munka alkotó jellegű, jelentős közösségi élményektől meghatározott, örömteli folyamat legyen. A mindennapok művészetpedagógiai közegét emberségnek, szeretetnek kell áthatnia. Csak így remélhető, hogy a felnövő generáció élete elengedhetetlen részének tekinti a művészetekkel való törődést. Ezt a szerepet vállalja fel az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Tatabányán.

11

4/4. Személyi, tárgyi működés feltételei:

4/4.1. Személyi működési feltételek Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola zeneművészeti ága a klasszikus, elektroakusztikus és népzenei tanszakokon jelenleg 18 hangszeres (zongora, orgona, furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, hegedű, brácsa, gordonka, kürt, trombita, harsona, tuba, harmonika, szintetizátor, gitár, ütő,) továbbá vokális – népi ének, valamint zeneismereti tanszakon (szolfézs, zeneirodalom) folytat oktató-nevelő munkát. Nagy gondot fordítunk kezdetektől a kamarazene és zenekari tevékenységre valamennyi tanszakon. Az említett tanszakon szakirányú pedagógus végzettségű tanárok tanítanak. Táncművészet – a Néptánc tanszak városi beiskolázással 150 növendék, 2 szakirányú végzettséggel rendelkező tanár irányításával szerveződik Nem pedagógus munkakörben alkalmazottak: 1 fő iskolatitkár, 0,5 álláshelyen dolgozó gazdasági ügyintéző, 2 fő hivatalsegéd és 1 fő gondnok segíti munkánkat.

4/4.2. Tárgyi működési feltételek Intézményünk a megalakulása után hosszú évtizedeken keresztül több helyszínen, általános iskolákban folytatott oktató-nevelő munkát. Jelenlegi, végleges otthonunkat 1993. szeptemberétől vehettük birtokba Tatabánya központjában. Ideális helyet, nyugodt környezetet jelent a 2 emeletes épületünkben elhelyezkedő 35 szaktanterem, a 200 főt befogadó hangversenyterem, amely a mindennapi oktató-nevelő munkához éppúgy megfelelő helyszínt biztosít, mint az iskolán kívüli, városi, megyei, sőt országos művészeti programok megrendezéséhez. A szaktantermek az adott tanszakok részére megfelelően felszereltek, de az Oktatási Minisztérium által meghatározott eszközjegyzéke alapján folyamatos fejlesztésre szorulnak úgy a hangszerállomány, mint a technikai – műszaki eszközök beszerzését illetően.  Épület, saját tanterem, megfelelő környezet az egyéni oktatáshoz,  hangszer és kottaállomány, műszaki berendezések,  archiváláshoz szükséges technikai berendezések,  zenei könyvtár, CD, DVD tár kialakítása és fejlesztése – szakember ezek nyilvántartására,  számítógépes programok bevezetése a zeneoktatásban

12

II. NEVELÉSI PROGRAM 1. A művészeti iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, célja, feladata, eszközei, eljárásai. Az alapfokú művészetoktatás általános nevelési értékei, pedagógiai alapelvei Művészeti iskolánk valamennyi tanára hiszi és képviseli az olyan alapvető pedagógiai elveket, mint:  a zene embernevelő, értékközvetítő szerepe, hatása,  a tanuló személyiségének kibontakoztatása,  a foglalkozás során az egyéni képességek figyelembe vétele, fejlesztése,  esélyegyenlőség biztosítása,  példaadással való nevelés. Munkánk során ezeket figyelembe véve törekszünk arra, hogy a hangszeres tudás elsajátítása mellett, a hozzánk járó gyerekek egész személyiségét fejlesszük. Közös feladatunk, hitünk: a világra, művészetekre nyitott szellemű növendékek nevelése. Munkánk középpontjában két dolog áll:  a gyermek személyiségének fejlesztése a zenén keresztül,  értékközvetítés. További pedagógiai alapelveink:  Minden munka végzésénél ismernünk kell a célt, mert ez meghatározza egész tevékenységünket.  Növendékeinket képességeiknek megfelelően a legmagasabb fokra kell elvezetni.  A hangszeres óráknak művészi légköre kell, hogy legyen (A mi esetünkben ez a muzsika)  Fontosnak tartjuk újabb és újabb zenei élmények az oktató munkához kapcsolódó folyamatos jelenlétet tevékenységünkben (élőzenei koncertek, versenyek fesztiválok)  Mindenkinek törekednie kell a továbbfejlődésre, az önképzésre  A cél eléréséhez a leghatékonyabb, legkorszerűbb utat kell keresnünk.  Hangszertanításunk kimenet elvű, fontos a cél, a példa megmutatása növendékeinknek.  A zeneiskolai növendék olyan önálló személyiség, aki kibontakozóban lévő egyéniséggel, sajátos érzelmi élettel, fantáziával, öntudattal, önérzettel rendelkezik, ezt mindenkor figyelembe kell venni.  Ha munkánkat eredményesen akarjuk végezni, akkor növendékeinket aktivizálni kell, személyes példaadással kell őket a munka, a gyakorlás örömére rávezetni.  Munkánk eredményeképpen siker, balsiker vagy kudarc is születik. Törekednünk kell a kudarcélmények kiküszöbölésére.  Zenetanításunk jellemformálás nélkül elképzelhetetlen, ehhez alapvetően szükséges a növendékek bizalmának megnyerése. Az egyéni hangszeres órák lehetőséget jelentenek a tanár - diák viszony kitűnő, baráti alakítására.  Elsődleges feladat tervszerűen és következetesen munkára nevelés. 13

 

Fontos a szülőkkel való kapcsolattartás Alapvető szakmai-pedagógiai követelmény a tehetséggondozás. A legtehetségesebb növendékeknél ki kell bontakoztatnunk azokat az adottságokat, amelyekkel rendelkeznek (szorgalom, ambíció, akaraterő, emlékezőképesség, önbizalom, jó alkat, jó hallás, ritmusérzék, stb.) Tehetségpontként építjük ilyen irányú kapcsolatainkat az országos tehetséghálózatban.  Tudatosan figyelünk a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felvételére, előnyben részesítve a nehéz körülményei miatt elhatárolódó szülők tehetséges gyermekeinek beiskolázását.  Azon tanulók számára, akik beilleszkedési- és magatartászavarral küzdenek, külön program keretében kompenzáló, korrekciós lehetőségeket biztosítunk.  Gondosan kell előkészíteni növendékeinket szakmai és pedagógiai szempontból az egyes szereplésekre. A szaktárgyakra lebontott részletes követelményeket az érvényben lévő tantervek tartalmazzák. Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy a művészet sajátos eszközeivel, hangszeres oktatással, érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalú művelt, érett, kreatív személyiség kialakításához. Ennek megfelelően intézményünk pedagógiai programja és helyi tanterve felépítés szempontjából követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanuló központú. Célunk olyan belső iskolai légkör, tartalmi munka megteremtése, ahol jól érzi magát a tanuló és a tanár egyaránt. Ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának. Tudatosan és radikálisan csökkenteni akarjuk a tanulókat érő kudarcélmények számát. A sikerélményen keresztül történő munkát tartjuk célravezetőnek. Arra törekszünk, hogy művészeti intézményünkben minden tanuló saját képességeinek, lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi és erkölcsi fejlődésben. Biztosítani kívánjuk részükre a teret, ahol gyakorolhatják és fejleszthetik képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy belső és külső szakmai munkánkon keresztül intézményünk folyamatosan a város művészeti életének központja legyen. Alapfokú művészeti iskolánk feladata, hogy az általános zenei műveltség megalapozásán túl kibontakoztassa a művészi képességeket, fejlessze a művészi tehetséget, igény esetén felkészítsen szakirányú továbbtanulásra. az interdiszciplináris, komplex nevelési elvek figyelembe vételével. Az iskola elsődleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás, másodlagos célja az, hogy lehetőséget teremtsen az iskola tagjainak baráti kapcsolatok kiépítésére, az olyan alapvető szükségletek kielégítésére, mint a szeretet, az elfogadás, biztonság, megbecsülés, önbecsülés, mely alapvető szükséglete az embernek. A tanítási-tanulási folyamat során strukturált tudást közvetítünk: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás, a magasabb művészeti szintű illetve új körülmények között alkalmazás képességének kialakításával (kreativitás). A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a művészeti tevékenységre nevelés, a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati, esztétikai stb.) és a szükségletek alakítása. A tanulási tevékenység közben és a tanulói közösségi élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, kommunikációs képességeit, akaratát, segítőkészségét, empátiáját. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden egyes növendék személyiségének saját értékeit. 14

Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés képessége, az egészséges önbizalom. A tehetséges növendékeink számára biztosítjuk kognitív érzelmi és szociális szükségleteik kielégítését (kognitív: lehetőség az önálló, önirányított önfejlesztésre, lehetőség a tapasztalatszerzésre, hatékony tanulási készségek kialakítására; érzelmi szükségletei: bátorítás az elmélkedésre, kérdésfeltevésre, kockázat-vállalásra; szociális szükségleteik: megtanulják az emberek tiszteletét, el tudják fogadni másságukat); Valljuk, hogy az egyéni tehetség akkor igazi érték, ha személyes felelősséggel párosulva, a szűkebb és tágabb emberi közösség javát szolgálja. Pedagógiánk alapvető célja egyrészt, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú növendékeket - képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsünk fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre, másrészt arra törekszünk, hogy növendékeink képesek legyenek a művészetek befogadására, értésére és művelésére. További célok és feladatok:  A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.  A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).  A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségeinek megalapozása és kifejlesztése.  A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás kialakítása.  Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.  A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.  A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.  A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.  A kortárs zene befogadására nevelés.  A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.  Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása.  A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.  A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel az amatőr és a professzionális zenei életben.  Az iskola alapvető pedagógiai célkitűzései között szerepel, hogy a város és környéke ifjúsága a tehetségének és érdeklődésének megfelelő képzéshez helyben hozzájuthasson.  A már meglévő és induló tanszakok stabilitása bizonyos minimális létszámhoz köthető, ezért némely képzési területen középtávon létszámnövekedés indokolt. (gordonka, rézfúvós hangszerek, ütő, népi ének, népi hangszerek)

15

Alapfokú művészeti intézményünk legfontosabb funkciói: 

az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó művészeti nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.  A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.  Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.  A képzés lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység, fogékonyság alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.  A művészetoktatás a különböző műfajok (zene, tánc, színjátszás) sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a művészetek alkalmazására, befogadására készítsen fel. Interdiszciplináris, komplex tanulás, tanítás igénye.  Az esélyegyenlőség biztosítása mind mikro-, mind makroszinten. Az indulási hátrányok csökkentése, és a zenei pályára történő felkészítés szerepe az egyéni és csoportos órák keretében. Céljaink között megkülönböztetett figyelmet fordítunk az esélyegyenlőség érvényesítésére, a családi, szociális, kisebbségi jogainak érvényesítésében akadályozott növendékek befogadására, tevékenységük, fejlődésük követésére, boldogulásuk segítésére. Elvárjuk a nevelőtestület tagjaitól:  az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások ismeretét  a diszkrimináció mentes oktatás és nevelés, a befogadó és toleráns légkör biztosítását  ismereteink e téren való folyamatos bővítését Tatabánya Megyei Jogú Város 339/2007 (XII. 13.) sz. közgyűlési határozatával elfogadott Települési közoktatási esélyegyenlőségi programja és a Kistérségi Társulás 2008 augusztusában elfogadott Esélyegyenlőségi Terve alapján elkészítettük intézményünk Esélyegyenlőségi Programját, s az abban meghatározott feladatokat megvalósítva kívánjuk biztosítani az intézményünkben tanulók esélyegyenlőségét. A művészeti oktató-nevelő munka eszközei: A pedagógiai eszközök megválasztásában kitüntetett szempontok: minden gyermek számára, az életkori jellemzők figyelembe vételével, képességinek, érdeklődésének, valamint távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat biztosítani; személyes példamutatással neveljük növendékeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Intézményünkben az alábbi csoportosításban az alábbi nevelési módszereket, eszközöket alkalmazzuk:  A meggyőzés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszerei;  A tevékenység megszervezésének módjai: megbízás, ellenőrzés-értékelés, játékos módszerek, gyakorlás;  A magatartásra ható módszerek:  ösztönző módszerek: helyeslés, bíztatás, elismerés, szereplési / bemutatkozási lehetőség, dicséret, oklevél, osztályozás, jutalmazás, 16

 

kényszerítő módszerek: felszólítás, kizárás az iskolából, gátlást kiváltó módszerek, melyek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák: ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás.

A nevelési módszerek különböző formái, változatai közül az alábbiakat alkalmazzuk:  nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés, mely lehet: szabad vagy irányított, spontán vagy tervezett, egyéni vagy csoportos;  nem nyelvi (non verbális) eszközök: mimika, szemmozgás, tekintet, test-helyzet, mozdulatok; gesztusok Eljárás:  Beiratkozott növendékek megismerése, családi háttér, kapcsolattartás kialakítása,  Kiskorú növendékeknél fokozatosan vezetjük át őket a játékközpontú cselekvésekből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  Fokozatosan mintákat adunk az ismeretszerzéshez (aktív részvétel az ismeretszerzésben), a feladat- és problémamegoldáshoz; reális énkép és önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával kívánjuk kialakítani az egyéni és társas csoportos produkciók során keletkező siker- és kudarcélmények feldolgozását.  Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését speciális pedagógiai eljárásokkal kiemelt feladatnak tekintjük.  Fejlesztjük a növendékek kreativitását, gondoskodunk egészséges terhelésükről, követjük érési folyamatukat, személyre szóló, fejlesztő értékelést adunk róluk;  Értelmi és érzelmi alapozással formáljuk a személyiség erkölcsi arculatát, megismertetjük, gyakoroltatjuk a helyes magatartásformákat;  Élményt adó, katartikus tanulási helyzeteket és ismeretszerzési alkalmakat kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;  A tanulók a megszerzett művészeti tudásukat valóságos funkcióban, fellépések alkalmával, produkciók létrehozásával teljesítik ki, teszik közkincsé. Erősítjük a kortárskapcsolatokat;  Az iskolában folyó nevelő-oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően visszajelzést, értékelést adunk a tanulók fejlődéséről. Segítjük az önfejlesztő stratégiájuk alakításában őket.  Intézményünk – az Oktatási Minisztérium által kiadott Tanév rendjének figyelembe vételével - tanévenként meghatározott Munkaterv szerint szervezi a művészeti oktatónevelő munkát.  Egyéni és csoportos órák beosztása a Tantárgyfelosztásban realizálódik.  A művészeti iskola speciális, egyéni tanítási programja lehetőséget biztosít a szülőkkel való aktív, rendszeres kapcsolttartásra.

17

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A művészeti tevékenység, mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, képző- és iparművészetben, valamint a színművészetben ötvöződnek. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői. Interdiszciplináris, komplex oktatás, a zenén keresztül a világra nyitott önálló, kreatív személyiség alakítása. A művészeti nevelés, az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A személyiség fogalma magában hordozza a képességek, készségek, az intelligencia és az etikai érzékenység összességét. Intézményünkben minden lehetőséget megteremtünk a személyiség fejlesztés folyamatos biztosítására. Ez a munka nagymértékben függ a genetikai adottságoktól és befolyásolják bizonyos környezeti hatások – család, iskola, baráti kör. A gyermekkorban megalapozott személyiség összetevői mélyen beépülnek a tudatba. A zenetanulás intenzíven fejleszt számos képességet, transzferhatása más tudományokra és művészetekre egyértelmű, így az itt tanultak hatékonyan segítik az iskolai munkát, teremtik meg hosszútávon az életminőség pozitív változásának lehetőségét. Alapvető készségeket, kompetenciákat alakít ki. A zenei neveléssel a kompetencia hálóban a következő személyiség jegyeket alapozzuk meg, fejlesztjük: I. Önismerettel összefüggő kompetenciák: 1. érzelmek tudatossága 2. önállóság, autonómia 3. identitás, hitelesség II. Önszabályozás: 4. érzelmek kezelése 5. felelősségvállalás 6. törődés, tekintet másokra 7. tolerancia III. Énhatékonyság érzés: 8. pozitív önértékelés 9. konstruktív self-érzékelés

18

IV. A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek: 10. információkezelés 11. problémakezelés 12. kritikai gondolkodás 13. szabályalkotás, szabálykövetés 14. kreativitás, környezettudatos magatartás V. Társas kompetenciák: 15. empátia 16. kommunikációs készségek 17. együttműködés 18. konfliktuskezelés 19. segítségkérés 20. visszautasítás 21. társadalmi részvétel Az egyéni képzés keretein belül elsajátított tudást felhasználva a növendék tagja lehet egy életkorának megfelelő közösségnek (együttesnek) mely a –kamarazenéléshez nélkülözhetetlen – figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével hozzájárul személyiségének formálásához, ill. a társas muzsikálás adta biztonságérzet az esetleges szorongás, gátlás feloldásához. Az egyéni képzés különleges lehetőségeit kihasználva mód nyílik az individuális képességek maximális fejlesztésére és a továbbtanulásra való felkészítésre. A hangszertanulás kezdetétől tanszakainkon, növendékeink részére foglalkozásokat szervezünk: közös órák, hangversenyek formájában, ahol a tapasztaltabb tanárok, szaktanácsadók, főiskolai tanárok foglalkoznak a növendékekkel. A személyiségfejlesztés szorosan összefügg a tehetséggondozással. A tanulmányi versenyekre, fesztiválokra, közép-és felsőfokú intézményekbe való felkészítés, felkészülés célja minden esetben, hogy a tanuló képességei és készségei fejlődjenek. Nagy gondot fordítunk a hátrányos helyzetű tanulók tudásának fejlesztésére, személyiségük megfelelő szintű fejlődésére. Ezért is tartunk szoros kapcsolatot a tanulók közismereti iskoláival. A kiemelt feladatok közé tartozik a hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozása, felzárkóztatása. Az iskola minden eszközzel - jogszabályi, pályázati, egyéni módszer és tanrend, stb. – biztosítja, hogy növendékei szociális és szocio-kulturális helyzetüktől függetlenül, megkülönböztetés nélkül vehessenek részt a művészeti nevelésben.

3. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Intézményünk művészeti oktató nevelő munkája a tanárok, diákok, és szülők együttes tevékenységére épül. Az oktató nevelőmunkához kapcsolódó rendezvényeink – növendékhangversenyek, tanszaki koncertek, meghallgatások, nyílt tanítási napok, a versenyekre, fesztiválokra történő felkészítő munka, továbbá az iskolai munkán kívüli, de ahhoz szorosan kapcsolódó rendezvények – Tavaszi Fesztivál, Őszi Kortársművészeti Napok, Zenebarátkör koncertjei - közösségformáló erővel bírnak. Legfontosabb céljuk éppen az, hogy a művészetek sajátos eszközeivel építsenek utat ember és ember között, egymásra odafigyelő, a világra nyitott, gazdag személyiségű emberek közösségévé válhassunk művészeti munkánkon keresztül.

19

Művészetoktatási intézményünk közösségei: Az iskola nagy közössége (nevelők, növendékek, a családok, közös életünkben résztvevő és azt segítő szülők, barátok) különböző kisebb közösségeink (tanszakok tanulói és tanárai, zenekarok, kamaraegyüttesek, néptánccsoportok – egy pozitív célra szerveződő, közös tevékenységet folytató kiscsoportok) egysége. A közösségfejlesztés feladatai: - a közösségek animálása, életének és programjainak szervezése, segítő irányítása, - a közösségek arculatának, hagyományainak megteremtése, - az egymás elfogadásának, szolgálatának, a másikra figyelésnek, az egymásban a jót megtaláló és erősítő magatartásnak, az egymás örömében és szenvedésében való osztozás képességének megalapozása. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Művészeti iskolánk speciális oktató-nevelő munkája révén folyamatos kapcsolatban van a diákokon keresztül a szűkebb környezettel: szülőkkel, hozzátartozókkal, de a tágabb nyilvánossággal is, hiszen növendékeink az óvodás kortól a főiskoláig minden korosztályt felölelnek, így minden iskolával, művelődési intézménnyel együtt működünk. Tanár – diák kapcsolat:  Rendszeres órai munka  Hangversenyek fesztiválok, zenei táborok Szülő – pedagógus kapcsolat:  Oktató – nevelő munka folyamatos nyomon követése  Nyílt tanítási napok  Tanszaki hangversenyekkel egybekötött szülői értekezletek  Szülői szervezet munkája, szülők közvetlen beleszólása, véleményezése az intézmény munkájáról, dokumentumairól, feladatvállalásairól.  Az intézmény eszközparkjának, rendezvényeinek anyagi támogatása Tanár –diák –szülő kapcsolat:  Iskolán kívüli közös művészeti programok szervezése: Őszi Kortársművészeti napok, Tatabányai Tavaszi koncertsorozata.

Fesztivál,

Zenebarátkör

20

4. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Osztályfőnöki feladatok kijelölése: - Az alapfokú művészeti iskolai osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógus a tanulók meghatározott csoportjának oktatásszervezési feladataival megbízott szaktanár. - A művészeti iskolai osztályfőnök általában 10-15 egyéni tanuló, ill. 5-6 tanulócsoport osztályfőnöki feladatait látja el. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. - Az osztályfőnöki megbízás szempontjából a tanulók meghatározott csoportjának tanulólétszáma nem lehet kevesebb, mint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény mellékletében meghatározott átlag csoportlétszám. (Zeneművészeti ágban, egyéni oktatásban: 8 tanuló, csoportos oktatásban tanulócsoportonként 10 tanuló.) - Az osztályfőnöki megbízás feltétele, hogy az osztályfőnöki feladatot ellátó zeneiskolai tanár legalább 8 egyéni tanuló, ill. legalább 4 tanulócsoport osztályfőnöki teendőit ellássa. - Az osztályfőnöki feladatok ellátásának elosztását az alapfokú művészetoktatási intézmény éves munkatervében, ill. a tantárgyfelosztás készítésekor kell meghatározni. A művészeti iskolai osztályfőnök feladatai: A nevelési-oktatási feladatok elosztása során gondoskodik a tanulók beosztásáról, a hozzá beosztott tanulókból a csoportok kialakításáról. Az ehhez rendelhető minimális tanulólétszámot, az alapfokú művészeti iskola felelős vezetőjének útmutatását és a helyi tantervben meghatározott szakmai szempontokat figyelembe véve szerint alakítja, szervezi és működteti osztályát, csoportjait, látja el osztályfőnöki feladatait. Osztályfőnöki feladatait a rendes munkaidő tanítással le nem kötött részében végzi.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka további tartalma, feladatai művészeti iskolánkban: - rendszeres kapcsolat az egy tanárhoz (főtárgy tanár), és/vagy egy csoportba, együttesbe (zenekar, kórus, táncegyüttes, stb.) tartozó tanulókkal - tankönyvellátás: tananyaggal (kotta, könyv, hangzó, ill. digitális tananyag) való ellátásuk megszervezése, segítése, az iskolai rend szerint, a kötelező, ill. választható tárgyakra való jelentkezés rendjének ismertetése, segítése, a részvétel figyelemmel kísérése, - közös foglalkozások (növendékhangverseny, kiállítás, táncművészeti bemutató) szervezése, vezetése, versenyekre felkészítés szervezése) - osztályfőnöki óra tartása a pedagógiai program, helyi tanterv, iskolai munkaterv, osztályfőnöki munkaterv, tanmenet szerint = félévenként szülői értekezlettel egybekötött tanszaki hangversenyt rendez minden szaktanár, ahol megbeszélik a zeneiskolai oktató-nevelő munka során felmerült aktualitásokat. - kapcsolattartás a szülőkkel, adott esetben a közismereti iskolával, a tanulót tanító egyéb pedagógusokkal. Ide tartozik a tehetséggondozó munka részeként a zeneművészeti szakközépiskolák tanáraival történő kapcsolattartás is, a felvételi konzultációk megszervezése. - adminisztratív teendők ellátása (napló vezetése, hiányzások, bejegyzések, stb. ellenőrzése, figyelemmel kísérése, tájékoztató füzet –ellenőrző - kitöltése, folyamatos vezetése, további tanügyi nyomtatvány vezetése: bizonyítvány, anyakönyv törzslap megírása, összeolvasása, stb.)( SZMSZ VII. Ügyviteli teendők c. fejezete is tartalmazza) 21

- gyermekjóléti, adott esetben – az iskolai rend és jogszabályok szerint - gyermekvédelmi feladatok ellátása ill. ezek terén kapcsolattartás az iskolai ifjúságvédelmi felelőssel, iskolapszichológussal, balesetvédelmi oktatás megtartása, házirend ismertetése, - osztályprogramok szervezése, ill. ennek segítése - közös foglalkozások (növendékhangverseny, kiállítás, színművészeti, ill. táncművészeti bemutató) szervezése, vezetése, versenyekre felkészítés szervezése) - a tanulók beiskolázása, - tanulónkénti egyéni fejlesztési tervek készítése, - szakmai innovatív tevékenységek fejlesztése, - a művészeti tanulmányokhoz szükséges kottaírás, - kapcsolattartás az osztályban tanító más pedagógusokkal – egyéni hangszeres tanárok folyamatosan kapcsolatban vannak a csoportos órákat adó tanárkollégákkal, mint kamarazene, zenekar, szolfézs, zeneirodalom, - iskolákkal, telephelyekkel való kapcsolattartás, - a szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formáinak segítése, a kapcsolatok továbbfejlesztési lehetőségeinek kutatása. - a tanulók fejlődésének hangsúlyos figyelemmel kísérése, felzárkóztató foglalkozásra, tehetséggondozó foglalkozásra irányítása, - a tanulók pályaválasztásának segítése – tehetséggondozó munkánk alapvető feladata a zenei pályán történő továbbtanulásra való felkészítés, kapcsolattartás a zeneművészeti szakközépiskolákkal. - a tanulók, jogainak, érdekeinek kiemelt védelme”, tekintettel arra, hogy elvileg az osztályfőnök ismeri legjobban az osztályába tartozó tanulókat, - a nevelőtestület véleményének meghallgatása után döntés a tanuló magatartás és szorgalom minősítéséről – osztályozó értekezletek, félévi és év végi vizsgameghallgatások alapfeladata, a művészeti alap és záró vizsgák szervezését . - az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit, - a tanulók teljesítményének, szorgalmának értékelését, minősítését, - a házirend ismertetése a tanév kezdetén, tájékoztatás a baleset- és egyéb védelmi intézkedésekről, különös tekintettel a hangszeres oktatás sajátosságaira. Művészeti iskolánk speciális oktató-nevelő munkája révén folyamatos kapcsolatban van a diákokon keresztül a szűkebb környezettel: szülőkkel, hozzátartozókkal, de a tágabb nyilvánossággal is, hiszen növendékeink az óvodás kortól a főiskoláig minden korosztályt felölelnek, így minden iskolával, művelődési intézménnyel együtt működünk. A pedagógusok kötelező óraszámába beszámítható feladatok: osztályfőnök, munkaközösségvezető, korrepetíció, kamarazene, zenekari foglalkozás, művészeti versenyekre, fesztiválokra, zeneművészeti szakközépiskolai felvételire történő felkészítés, felzárkoztató és tehetséggondozó óra, felvételi konzultációkra, művészeti versenyekre történő utazás, adminisztráció, kapcsolattartás a szülőkkel, tanszaki koncertek szervezése, szülői értekezlet, szereplések a városi, egyéb intézményi ünnepélyeken, koncertek látogatása növendékekkel, hangszerbemutató iskolákban, kottaírás, kapcsolattartás a növendékek általános, vagy középiskolai tanáraival, ifjúságvédelmi és balesetvédelemi oktatás.

22

5. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Zenei tehetségkutatás, tehetségazonosítás és gondozás a zeneiskolában Az alapfokú zeneiskolák, de általában a művészeti iskolák eleve tehetséggondozó intézmények. Már a növendékfelvétel is egyéni felvételi vizsgával, illetve meghallgatással történik. Szemléletünkben, a kiválasztáskor nemcsak a kiemelkedő zenei tehetségek számítanak. A tehetség összetett, komplex képesség, a személyiség alapvető, domináns jegye. Meghatározása általános értelemben is nehéz, objektíven nehezen vagy alig mérhető. Mindenképpen értékjelző, amelynek kutatása, gondozása a mi iskolatípusunk alapfeladata. Hisszük, hogy a művészeti nevelés nagy hatással van a személyiségre, alakítóan hat a lélekre. Éppen ezért a nevelésben igen nagy szükség van rá. A zenei tehetség készség formájában nyilatkozik meg a tanulás előtti korban. Ezt a készséget kell felismernünk, felmérnünk, megvizsgálva közben a gyermek egész személyiségét, értelmi, kombinációs és asszociatív képességét, kreativitását, érzelmi reakcióit, fantáziáját, temperamentumát, kitartását, memóriáját, akaraterejét, aktivitását. A zenei készségek közül megfigyeljük a ritmus- és metrum érzékét, hallásának pontosságát, differenciáltságát, mozgáskészségét, muzikalitását. E megfigyelések összegzése után is csak hozzávetőleges képet kaphatunk a gyermek zenei tehetségéről. Igazán csak a zenetanulás folyamán nyilvánul meg a gyermek tehetsége, tanulási tempójának függvényében. De még ezeknek a tudatában is tisztában kell azzal lennünk, hogy a gyermek, az ember individum, nem ismerhetjük eléggé, azt pedig még kevésbé, hogy kivé, mivé fejlődhet. „A tehetséget nem lehet teremteni. A talajt, a lehetőséget lehet teremteni, ahol a tehetség kibontakozhat, kialakulhat.” (Neuhaus) Tehetségkutatásunk többlépcsős, szorosan összekapcsolódik a tehetséggondozással, nincs lezárva, tehát a gyerek zeneiskolába való felvételével. Igen fontos, hogy minél hamarabb kiválasztódjanak a tehetséges gyerekek. Feladatok a kiválasztásnál:     

állandó jó kapcsolat az óvónőkkel és iskolai énektanárokkal, akik motiválhatják a gyerekeket hangverseny-bemutatók az óvodában, iskolai tanórákon, hangszerbemutatók kicsik számára kiselőképző, előképző és hangszeres előképzős csoportokkal való foglalkozás átjárhatóság a művészeti tanszakok között, a további években is lehet átirányítani más hangszerre (az egyben már gondozás is) a tanulási folyamat közben kiemelni a rendkívüli zenei tehetségeket („B” tagozat: magasabb óraszám, stb.)

A tehetséggondozás feltételei, területei, feladatai, gondjai    

legfontosabb a tanár tudása, személyisége, mely a legfőbb motivációs erő szoros kapcsolattartás a hangszeres és elmélet tanárok között tanárképzés, tanári továbbképzés hangszerek minősége, mennyisége, karbantartása 23

 

tehetségpont, tehetség hidak hálózat munkájába történő bekapcsolódás, tanulmányi versenyek, hangszeres, zeneelméleti versenyek, találkozók, fesztiválok, hangversenyek, fórumok, kurzusok,  tanári továbbképzések. A tanári munka értékelése igen fontos része a tehetséggondozásnak. Nélkülük nem működhetne ez a munka! A tanárok továbbképzése is a tehetséggondozás fontos alapkérdése. Zenei tehetségek csak olyan feltételek mellett bontakozhatnak ki, zenehallgatóvá csak ott válik az ember, ahol a társadalmat áthatja a kulturális értékek, a művészetek, a zene szeretete.

Művészeti versenyek, fesztiválok, találkozók pedagógiai funkciója  A rendezvényekre való felkészülés nagy lendületet ad a növendékeknek. A legkiválóbbaknál (országos döntőbe jutottaknál, helyezetteknél) jóval szélesebb rétegre terjed ki. Mozgósítja az érintett tanszak növendékeit.  A rendezvények – különösképpen az országos szint – módot adnak a legtehetségesebbek kiemelkedésére, megismerésükre, pályájuk féltő gondossággal, való figyelemmel kísérésére. Szereplési rutin, koncentráció, állóképesség megszerzésére teremtenek nagyszerű lehetőséget. A legtehetségesebb növendékek kiválasztásán, kiemelésén túl lehetőség nyílik a zenei pályán való eredményes előrehaladásuk segítésére.  A rendezvények további haszna, hogy a tanulókat fokozott – felfokozott – teljesítményre serkenti, megerősíti azt a tudatot, hogy eredmény csak komoly munkával érhető el, hogy a zenetanulást nehezítő tényezők (kevés szabadidő, a hangszer minősége, a felkészülés körülményei, stb.) leküzdése nemes cél, hogy a felkészülés során befektetett többletmunka mindenképpen nyereség.  A szakmailag és lelkileg jól felkészített növendékeknek az szerez igazán nagy örömet, ha közönség előtt önmaga legjobb szintjén produkál, ha tudását egy-egy verseny vagy fesztivál nyilvános keretei között megmutathatja.  A fesztiválok, találkozók – amelyek többnyire a kamarazenélés színterei – a szakma legalapvetőbb tudnivalóinak elsajátítását segítik: a tiszta intonáció, a ritmikai fegyelem, az együttjátszás követelményei, a zenei megformálás, a helyes hangzásarányok megvalósítása, nem utolsó sorban a muzsikálás örömének, élményének szerezni és adni tudása.  Az országos zenei rendezvények az érintett terület pedagógusainak módot adnak egyegy hangszer vagy „műfaj” pedagógiai eredményeinek felmérésére, a rendezvények között megtett út értékelésére, a helyzetelemzés alapján a feladatok kitűzésére. A felkészítő és érdeklődő tanárok részére tehát továbbképzéssel felérő szakmai értékelés, a látottak és hallottak alapján az egész tanszak számára országos továbbképzési lehetőség. Már az országos fórumot megelőző válogatók során az adott zenei intézmény, megye tennivalóit meghatározza, felhívja a figyelmet az iskola, a terület eredményeire, gondjaira. „B” tagozat: tehetséggondozás Művészeti iskolánk alapvetően tehetséggondozó intézmény is. A legkiválóbb növendékek zenei pályára történő irányítása intézményünk fontos feladata. Pedagógiai tevékenységünkben az alábbi helyi rendet alakítottuk ki a kiemelt figyelmet érdemlő növendékek részére: 24

      

óraszám növelés: rendkívüli képességű növendékek részére + fél óra, nyílt tanítási napok szervezése meghívott vendégtanárokkal, (ezeken természetesen „A” tagozatos növendékek is játszhatnak) fesztiválokra, megyei, országos versenyekre történő felkészítés, konzultációs lehetőség biztosítása zeneművészeti szakközépiskolákban, növendékhangversenyek, városi, megyei rendezvényeken való rendszeres szereplési lehetőség biztosítása, („A” tagozat is!) mesterkurzusokon való részvétel biztosítása, nyári zenei táborok szervezése,

Kapcsolódás a tehetségpont és tehetséghíd programba Intézményünk regisztrált tehetségpontként kapcsolatot tart és épít más tehetségpontokkal, Tehetségpontként fontos feladatunknak tartjuk a kistérség iskoláival való kapcsolattartást és elsősorban a művészeti területen történő tehetséggondozó munka fejlesztését. Ennek nyomán feladatunk a közös növendékeink pályafutásával kapcsolatos tanácsadás, a pályaorientáció, a lehetőségek, az információk személyre szabott megmutatása a tehetséges fiataloknak és családjaiknak.  folyamatosan figyelemmel kísérjük és a térség kiemelkedően tehetséges fiataljait  eljuttatjuk a tehetségsegítéssel kapcsolatos információkat a Tehetségpontok országos hálózatába és ezáltal a többi Tehetségponthoz  folyamatosan bővítjük a saját emberi és anyagi forrásaikat (mentorok, tutorok, támogatók, stb.)  folyamatos kapcsolatot tartunk helyi és kistérségi oktatási intézményekkel, civil szervezetekkel (részvétel a helyi döntéshozatalban, a helyi civil közéletben, a helyi PR lehetőségekben)  Erkel Művészeti Tehetségsegítő Tanács létrehozása  az országos PR-munkában való részvétel, annak helyi megjelenítése - Tehetségnapok szervezése,  kisebbségek tehetséggondozása; helyi földrajzi vagy szociológiai adottságok figyelembevétele.

6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Alapfokú művészeti iskolánkban - ámbár minden tanulónk más közoktatási intézményhez (óvoda, általános, középiskola, főiskola, egyetem), illetőleg munkahelyhez tartozik működik ifjúsági szervezet, diákönkormányzat. Az iskolát a tanárok javaslata és a diákok véleménye alapján 1 kijelölt, arra alkalmas diák elnök képviseli a döntéshozó, véleményt nyilvánító fórumokon (iskolaszék, igazgató választás, Országos Diák Parlament). Az igazgató és a tanárok rendszeres kapcsolatot tartanak az ifjúsági szervezetek területileg illetékes irányító szerveivel. Az igazgató szorgalmazza, hogy az arra alkalmas tanulók minél nagyobb számban vegyenek részt az ifjúsági szervezetek által kezdeményezett és lebonyolított kulturális tevékenységekben, az általuk szervezett összejöveteleken. 25

Az igazgató és a nevelőtestület segíti a diákok ifjúsági szervezeti tevékenységét. Az intézményi döntési folyamatban való részvételi jog gyakorlási rendje: - A diákönkormányzat kialakítja saját működési szabályzatát. - A diákönkormányzat képviselőjének véleményezési, javaslattevő joga van az iskola Pedagógiai Programjának, SZMSZ-nek, és Házirendjének elfogadásában, továbbá az intézményvezetői pályázatok elbírálásában. - A tanév elején meghatározott éves munkatervben 1 tanítás nélküli munkanappal a Diákönkormányzat rendelkezik, készít elő diákprogramot. - Egyéni órák során, a tanszaki találkozókon, igazgatói fogadóórákon véleményt mondhatnak az iskola szereveti és szakmai munkájáról. - iskolánk honlapján fórumot biztosítunk a diákok és szüleik, hozzátartozóik véleménynyilvánítására.

7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Minden iskola, -így a mi iskolánk- létét is a mögötte álló szűkebb és tágabb környezet, közössége igazolja. Az iskolavezetésünk folyamatos törekszik arra, hogy oktató-nevelő munkáján és művészeti rendezvényein keresztül mind jobban megismertesse az iskola szellemiségét, nevelési alapelveit az intézménnyel kapcsolatban lévő, az oktatás folyamatában résztvevő diákokkal, szülőkkel, a város és környékének lakóival, s a szereplő partnereket aktívan bevonja a az iskola céljainak megvalósításába. A szülők és diákok joga különösen, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Intézményünk vezetése és nevelő testülete alapvetően hisz abban, hogy izgalmas, értékes szakmai programok tervezésével és megvalósításával jól összekovácsolható bármilyen közösség, és ezekben mindenki megtalálja a neki való egyéni feladatokat, amely ösztönzőleg hat további munkájára is. Az elmúlt évek sikerrel megrendezett, nagyszabású programjai nemcsak a zeneiskolai közösségünk,- tanulók, tanárok, szülők, hozzátartozók,hanem az egész város, sőt tágabb környezetünk épülését is szolgálták, s hozzájárultak a város és környéke szellemi, kulturális fejlődéshez. ( Őszi Kortársművészeti Napok, Tavaszi Művészeti Fesztivál, Zenebarátkör koncertsorozatai, tehetséggondozó versenyek, fesztiválok…..) Az együttműködést segítik a munkaközösségek, a különféle témakörökben kialakított munkacsoportok, team-ek.( pályázatíró, média, teljesítményértékelő, weblap szerkesztő…) A szülői szervezettel, diákönkormányzattal, való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Évente 2 alkalommal találkozunk szülői és diákszervezet tagjaival. Tanév elején előterjesztjük az éves munkatervet, javaslatokat, véleményeket gyűjtünk be a tagoktól az iskolai munkával kapcsolatban. Rendkívüli esetben bármelyik fél kérheti az iskolavezetés, szülő és diákszervezet összehívását egyéb időpontban is. Az igazgató gondoskodik a szülői és diákszervezet működési feltételeinek biztosításáról, ezen belül a megállapodás szerinti helyiség használatáról, az ülések jegyzőkönyvének vezetéséről, az iratok kezeléséről és megőrzéséről. 26

Az intézmény igazgatója a szülői és diákszervezet képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az intézményi munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:  az ülés helyét, időpontját,  a megjelentek nevét,  a tárgyalt napirendi pontokat.  a tanácskozás lényegét,  a hozott döntéseket. Az intézmény helyet biztosít a diákönkormányzat és szülői szervezet tanácskozásaihoz, továbbá ezen szervezetek képviselőit bevonja az intézmény munkatervének, dokumentumainak előkészítésébe, véleményezésébe. Napi kapcsolatunk van a diákokon keresztül a szülőkkel, akik egyénileg, vagy a Szülői Szervezeten keresztül rendszeresen megkeresik az intézményt kéréseikkel, véleményeikkel, javaslataikkal. A szaktanárral való egyeztetés alapján a szülők látogathatják a hangszeres órákat. Az egyéni kapcsolattartás szülő, diák és tanár között a zeneiskolai munka folyamatából adódik (egyszemélyes oktatás), továbbá félévenkénti tanszaki szülői értekezleteken történik az információk átadása. Nyílt tanítási hetek keretében minden intézményi tanítási óra látogatható. Ennek időpontja az éves munkatervben meghatározott.

8. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai Tanulmányok alatti vizsgák: -

-

Alapfokú művészeti iskolánk 12 évfolyammal szervez a művészi oktató-nevelő munkát az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet és az azt módosító 3/ 2011( I.26.) NEMFI rendelet alapján. Félévi meghallgatás, év végi vizsga a tanszak tanárainak döntése alapján lehet nyilvános és zártkörű. a vizsgáztatás hangszeres és elméleti tanszakonként évfolyamokra bontva történik a Helyi tantervben meghatározottak alapján. A tantervi követelmények és a növendékek egyéni képességeinek figyelembe vételével történik a vizsga anyagok meghatározása tanszakonként.

Alkalmassági vizsga: felvételi eljárás -

időpontja a tanév Munkatervében kerül meghatározásra, általában a tanév 2. felében, április, május folyamán valósul meg, Előkészítő munka: a felvételi időpont kihirdetése 30 nappal a megvalósítás előtt. A felvételi meghallgatások előtt nyílt tanítási hét ill., általános iskolai hangszerbemutatók szervezése. 27

A felvételi eljárás tematikája: - szakmai képességek felmérése, dallamhallás, ritmuskészség, - személyiség jegyek megfigyelés, kommunikációs készség, - fizikai adottságok szerepe a hangszerválasztásban, - figyelem, kitartás készsége, koncentráció készség - mentális alkalmasság - érzékszervi és egyéb fogyatékosságú tanulók alkalmasságának speciális lehetőségei. Az alkalmassági vizsga szabályai: -

-

-

Az igazgató irányításával felvételi bizottságot hoz létre a munkaközösség vezetők bevonásával. A felvételi bizottság létszáma legalább 5 fő, 2 szolfézs, elméleti, 3 hangszeres tanár. A felvételi eljárás során valamennyi szaktanár rendelkezésre áll, hogy az adott hangszeres felvételiző növendéket egyénileg is megismerje, meghallgassa. A felvételi bizottság javaslatot készít az intézményvezető részére a felvételre alkalmas gyermekekről. A felvételi vizsga lezárása után az igazgató írásban értesíti a szülőt a felvételi eredményéről. A felvételt nyert növendékek listája az intézmény hirdetőtábláján és honlapján is elérhető. A szülő nemleges felvétel esetén az illetékes tankerületnél fellebbezhet az eljárást követő 15 napon. ? A felvételi alkalmassági vizsgáról jegyzőkönyv készül.

A félévi és év végi vizsgák szabályai: -

Az igazgató vizsgabizottságokat jelöl ki a munkaközösség vezetők, szaktanárok bevonásával. A vizsgák szervezése tanszakonként, a munkatervben meghatározott vizsgarend szerint történik. A vizsgaanyag a Helyi tanterv vizsgakövetelményei alapján kerül meghatározásra tanszakonként, évfolyamonként. A vizsgákról jegyzőkönyv készül.

9. A felvétel és az átvétel – Nktv. keretei közötti – helyi szabályai A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, és jelentkezés alapján történik. Felvételi korhatár: 6 évtől 22 éves korig. Korlátozott létszámban 6 éves kor alatt (zeneóvoda) és 22 éves kor fölötti jelentkezőt is felveszünk 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 23. § (1) Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. A beiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal korábban – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni. (intézmény hirdetőtáblája, weblapja, helyi újság és TV) Az alapfokú művészeti iskolában, ha az igazgató másképp nem rendelkezett, a jelentkező képességeit az iskola – adott művészeti ágnak megfelelő végzettségű és szakképzettségű – pedagógusaiból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy 28

melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie. Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. Átvétel A tanuló átvétel kérelmének beadására a tanítási év során bármikor lehetőség van. A szülő által megírt átvételi kérelemhez be kell mutatni az elbocsátó iskola igazolását a térítési díj befizetéséről, továbbá a könyv-, kotta-, stb. eszközök kölcsönzésének rendezéséről. Más művészeti iskolából történő átvétel esetén az intézményi engedélyezett létszámkeret figyelembevételével dönt az iskola vezetése a felvételről. Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. Beiratkozás Az új növendékeknek a művészeti iskolába be kell iratkoznia. A régi növendékek térítési vagy tandíjuk elkövetkező félévre történő befizetésével és bizonyítványuk beadásával regisztráltatják magukat. A regisztráció hagyományosan a tanévzáró ünnepséget követő nap. Augusztus utolsó hetében pótbeiratkozást is tartunk. Az újonnan felvett 18 éven aluli gyermeket a szülő íratja be, vagy a szülő írásbeli nyilatkozatának bemutatása mellett a gyermek iratkozik be. Ha a beírás külföldön szerzett bizonyítvánnyal történik, a beíráskor annak hiteles magyar nyelvű fordítását kell benyújtani. A beiratkozás időpontját legalább 30 nappal korábban nyilvánosságra hozzuk a helyi sajtón és helyi TV-n keresztül, valamint a városi és térségi iskolák levélben való tájékoztatása útján. A beírást az igazgatóhelyettesek szervezik, abban a tantestület tagjai közreműködnek. A vendégtanulói jogviszony A művészeti iskola tanulója az előírt követelményt - az iskolák közötti megállapodás alapján más alapfokú művészetoktatási intézményben is elsajátíthatja vendégtanulói státuszban. A vendégtanulói jogviszony már meglévő tanulói jogviszony mellett jöhet létre, a tanulói előmenetel és továbbhaladás szempontjából kapcsolódik a tanulói jogviszonyhoz (önálló bizonyítvány megszerzését nem teszi lehetővé).

29

II. HELYI TANTERV 1. A felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott választott kerettanterv megnevezése Intézményünk a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló rendelet alapján működik. Módosítás: 32/1999. (VIII.18) OM rendelet, 3/2011.(I.26) NEMFI rendelet az alapfokú művészetoktatás tantervi követelményei és tantervi programjának módosításáról.

2. a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet és a 3/2011.(I.26) NEMFI rendelet művészeti tanszakonkénti bontásban tartalmazza a kötelező tanórai foglalkozások számát, továbbá ek.1től 12. évfolyamig meghatározza az elsajátítandó tananyagot, a beszámoltatások, vizsgák követelményeit. Az alapfokú művészetoktatási intézményben az adott művészeti ág céljának megfelelő művészeti csoport, énekkar működhet, illetve tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, rendezvény, művészeti tanulmányi kirándulás szervezhető. Intézményünkben - az éves Munkatervben is rögzítve – rendszeresen szervezünk megyei, regionális és országos hatósugarú művészeti versenyeket, zenetörténeti évfordulókhoz kapcsolódó emlékversenyeket, továbbá komplex művészeti programokat. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező és kötelezően választandó, vagy szabadon választható tanórai foglalkozások az alábbi Helyi Tantervben meghatározott tananyagokhoz és tantárgyakhoz kapcsolódnak, az ott felsorolt kötelezettségek figyelembe vételével.

30

3.Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét A felhasználható irodalmat évfolyamokra lebontva megadja „Az alapfokú művészetoktatás tantervi programja” minden tanszakon. Szakmai szempontjaink a kotta és tankönyv-választáshoz:  alkalmas legyen a több éves válogatásra  megfeleljen a tanuló szakmai fejlettségének  pedagógusváltás esetén is folytatható legyen a tanulás  a felmenő rendszerben készülő kiadványok előnyben részesítése  elfogadható minőség mellett, mérsékelt ár.  Megfeleljen a kompetenciafejlesztés kritériumainak  Problémaközpontúság, a tanulói felfedezést biztosító feladatok  Differenciált fejlesztést biztosít  Ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés  Az intézmény fejlesztési céljainak megfelel  a nehezen hozzáférhető egyedi kiadványokból iskolánk könyvtári példányokat kölcsönöz  a kölcsönzés lehetőségét a rászoruló növendékek számára is lehetővé teszi  feleljen meg sajátos pedagógiai kritériumoknak, melyek a pedagógiai programból, az iskola szellemiségéből következnek.

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A Nemzeti alaptanterv I. rész I.1.1. Fejlesztési területek – nevelési célok : - erkölcsi nevelés - nemzeti öntudat, hazafias nevelés - állampolgárságra, demokráciára nevelés - az önismereti és társas kultúra fejlesztése - a családi életre nevelés - a testi és lelki egészségre nevelés - felelősségvállalás másokért, önkéntesség - fenntarthatóság, környezettudatosság - pályaorientáció - gazdasági és pénzügyi nevelés - médiatudatosságra nevelés - a tanulás tanítása NAT helyi pedagógiai feladatai a művészetoktatás vonatkozásában: - egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítása - esztétikai nevelés, tartalmas, gazdag életre való nevelés, - hagyományőrzés, a magyar művészet, népművészet ismerete, - egyéni és közösségi alkotások személyiségformáló szerepe, (kamarazene…stb) - egymás munkájának értékelése, egymásra figyelés, koncentráció - szegregáció-integráció fokozott lehetőségei a művészeti nevelésben, esélyegyenlőség 31

-

komlex művészeti nevelés – a világra nyitott gazdag személyiség fejlesztése, művészetterápia, a művészetek ereje és szerepe a gyógyításban tehetséggondozás a zene transzfer hatásai a tanulásban

5. Választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Választható tantárgyak Zeneművészeti ágon: Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: harmonika, gitár, ütő Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora, orgona Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, brácsa, gordonka Vokális tanszak tantárgya: magánének Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet– zeneirodalom, Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés Választható tantárgyak Népzene ágon: Vonós és tekerő tanszak tantárgyai: népi hegedű, népi brácsa, bőgő Fúvós tanszak tantárgyai: népi furulyák Ütős tanszak tantárgyai: népi ritmushangszerek Vokális tanszak: népi ének Zeneismeret tanszak tantárgyai: népzenei ismeretek, néprajz, szolfézskötelező, szolfézs Kamarazene tanszak tantárgyai: népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és vokális társaszenét), népi zenekar Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés Választható tantárgyak Elektroakusztikus ágon: Billentyűs tanszak tantárgyai: klasszikus szintetizátor Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet– zeneirodalom Kamarazene tanszak tantárgya: kamarazene Pedagógusválasztás szabályai:  Művészeti iskola választható intézmény – fontos célunk és faladatunk a növendékek megtartása, a tanszakok stabilitásának biztosítása.  Speciális hangszeres oktatás egyéni jellegéből adódóan történik a tanulók beosztása.  Figyelembe kell venni a szülői, ill. tanulói kéréseket a hangszer és tanár kiválasztásánál.  Alapító Okiratban a szabad férőhelyek száma.  Tantárgyak, hangszeres alternatív választási lehetőségének biztosítása.  Tanszakok létszám lehetőségeit, továbbá a pedagógusok egyenlő terhelését figyelembevételével történik a növendékek elosztása.

32

6. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az értékelés specifikumai Az értékelés mind a tanulók teljesítménye, eredményei, mind a tanárok, mind az iskola egész munkájára vonatkozóan sok tekintetben nehezebb, mint a közismereti iskolák esetében. A nehézségeket a következők jelentik:  A nevelés - oktatás tárgya valamely művészet. A műalkotások, a zeneművek megítélése ízlés dolga. A művészeti tárgy oktatása „eredményének” megítélése is sokszor nehéz, mivel kevés az objektív, könnyen összehasonlítható elem. Az osztályozás ezért sok szubjektív elemet is megítél.  Az eredmény sokban függ a gyerek adottságaitól, veleszületett képességeitől - a tanulói teljesítmények nehezen mérhetők össze.  Összemérhetőbb elem a szorgalom, a tárgyhoz való hozzáállás.  A szorgalom mellett erősen befolyásolja az eredményt, milyen hangszere van, milyenek a gyakorlási lehetőségei - körülményei.  Az iskola eredményessége tekintetében befolyásoló tényező a tárgyi ellátottság hangszerek, más oktató eszközök, terem - műterem, stb.  A tanuló viszonyulása a művészet(ek)hez sok olyan elemet is tartalmaz, melyek a családi neveltetéstől, családi háttértől függ. (Tárgy megítélése, műveltségi háttér, szociális helyzet, stb.). A nevelés - oktatás „eredményének” nem csak egy hangszer megszólaltatásának, egy rajz elkészítésének kell lennie, egyéb más, nehezebben mérhető elem is hozzátartozik (tanulói és iskolai szinten egyaránt): a zene megszerettetése, ízlés, esztétikai érzék fejlesztése - fejlettsége, művészi élmény befogadásának készsége, művészi érték felismerése - értéktelen elvetése, stb.  A tanulónak nem elsődleges feladata a művészeti iskola követelményeinek teljesítése.  Egyszerűbb a helyzet az elméleti tárgyak esetében (szolfézs, zenetörténet, művészettörténet, stb.) - ezek több, a zenei képességektől kevésbé függő és megtanulható tényanyagot tartalmaznak, melyeknek tudása könnyebben mérhető, illetve összehasonlítható. A művészeti iskolában ezért leggyakoribb a kvalitatív (minőségi) értékelés. A kvantitatív (mennyiségi) típusú értékelésben döntő a megítélés. Félévi és év végi értékeléskor viszont a becslést kell alkalmaznunk, amikor számjegyértékkel kell kifejezni a tanuló haladását, tudását. Más az elbírálása a tehetséges tanulók, a művészeti pályára készülő (vagy az arra alkalmas és a többletmunkát vállaló) tanulók esetében. Ők a tehetséggondozás keretei között emelt óraszámú képzésben részesülnek. A versenyeken, felvételiken szummatív (összefoglaló) értékelésben lesz részük, ezért felkészülésüket, pályaválasztásuk eldöntését az ilyen jellegű (és szigorú) elbírálás segíti legjobban, mind a főtárgy, mind a kiegészítő tárgyak esetében.

33

Az értékelést az alábbi szempontok figyelembe vételével valósítjuk meg:

Diagnosztikus Csoportba sorolás esetén az előzetes készségek és tudás Az felmérése, a tanulók értékelés jellemzői alapján a funkciója tanítási mód kiválasztása; tanulási problémák esetén az okok meghatározása

Formatív

Szummatív

Visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz; a hibák azonosítása A tanulók minősítése, a tananyagon kategorizálása belül, megoldási módok kialakítása céljából

Csoportba sorolás Az a szakasz értékelés esetén időpontja elején; Az oktatás során tanulási problémák esetén a probléma felmerülésekor

A szakasz végén

Kognitív, affektív és Általában kognitív, a Az pszichomotoros tantárgytól függően értékelés területek, fizikális, Kognitív területek esetleg pszichomotoros tárgya pszichológiai és vagy affektív területek környezeti tényezők

Alapértékelés, diagnosztikus értékelés

- az első értékelése egy általános vagy speciális működési területnek, hogy egy adott időre vonatkoztatva meg lehessen állapítani egy tanuló erősségeinek és gyengeségeinek profilját. Az alapértékelést gyakran alkalmazzák a tanítási és tanulási programok kezdetén, mint olyan kezdő "eszközt" amely aztán a fejlődést egy hosszabb időszakon keresztül értékeli.

Diagnózis

- az a sajátos alkalmazási formája vagy célja az értékelési információnak, ahol az információt azoknak a sajátságos erősségeknek és gyengeségeknek az azonosítására használnak fel, amelyek működésük egy vagy több területén megjelennek. A diagnózis gyakran azt sugallja, hogy az információgyűjtés és -értelmezés orvosi szempontból történik, bár az úgynevezett oktatásinevelési "diagnózis" szintén előfordul.

Értékelés (evaluation)

- az a folyamat, amikor egy tanár vagy egyéb szakember végiggondolja a teljes tanítási és tanulási folyamat tényezőit (amelyekbe beletartozhat a tanulók tanulásának értékelése, az assessment is), annak érdekében, hogy meghozza a munka következő lépéseivel kapcsolatos döntéseit.

- általános jelleggel sok országban használják, s azt jelenti, hogy olyan minőségi értékelési eljárásokat alkalmazunk, amelyek a döntéshozóknak információt nyújtanak egy tanuló tanulási folyamatában használt tanítási módszerekről és a soron következő lépésekről. Ezeket az eljárásokat rendszerint az osztályteremben Értékelés a végzik a tanárok és azok a szakemberek, akik a tanárokkal szorosan tanulás céljából, együttműködve dolgoznak. Az Assessment Reform Group (2000) a visszacsatolás tanulás céljából végzett értékelést úgy definiálja, hogy ... az olyan folyamat, amely a tanulóknak és tanáraiknak ahhoz keres és értelmez bizonyos tényeket, hogy el tudják dönteni, hol állnak a tanuló saját tanulási folyamatukban, merre kell elindulniuk és melyik a legjobb út, hogy célba érjenek.

34

Formatív, folyamatos értékelés

- az osztályteremben kivitelezett értékelési eljárások, amelyeket főleg az osztályban tanító tanárok és a velük dolgozó szakemberek végeznek el, s amelyek informálják a döntéshozókat a tanítási módszerekről és egy tanuló tanulási folyamatának soron következő lépéseiről. A formatív értékelés kifejezés szorosan összefügg a folyamatos értékelés gondolatával.

Igény alapú értékelés

- olyan döntési folyamat, amelyben egy tanácsadó szakértő elemzi a tanuló tanulási nehézségeit és megpróbálja megtalálni a lehetséges magyarázatokat, mégpedig annak érdekében, hogy ajánlásokat tehessen e problémák megoldására. Ezek az ajánlások később aztán gyakran egyéni nevelési terv alapjául szolgálhatnak.

Mérés

olyan értékelés, amely valamilyen számszerű mennyiség meghatározással függ össze (pontozással, osztályozással vagy érdemjeggyel). Általában a mérés valamilyen lehetőséget ad egyik tanuló osztályzatainak/jegyeinek a másikéval történő összehasonlítására.

- egyszeri alkalommal elvégzett értékelés, amelyet arra használnak, hogy pillanatképet adjon egy tanuló eredményességéről egy programmal vagy kutatás megállapításaival összehasonlítva. Általában az összegző értékelést egy periódus végén végzik el, vagy egy program vagy kutatás befejezésekor. Gyakran kvantitatív, és ugyancsak gyakran függ össze érdemjegy vagy osztályzat adásával, ami összehasonlítási alapot nyújt a tanuló más tanulókhoz Összegző értékelés viszonyított eredményéhez. A termékorientált értékelés kifejezés gyakran összekapcsolódik az összegző értékeléssel. Speciális vagy multidiszciplináris értékelő team-ek - különböző szakterületek (oktatási, pszichológiai, szociális, egészségügyi, stb.) szakértőinek csapata, akik egy tanulót különböző módokon képesek értékelni majd az értékelés eredményeit egy szélesebb, multidiszciplináris értékelési információhalmazba beilleszteni, amely elősegítni a tanulók jövőbeli tanulási folyamatára vonatkozó döntéseket.

Standardizált értékelés

olyan kvantifikálható információ összegyűjtése egy tanuló előmeneteléről, amely egy elérhető eredményskála fix tesztjeivel van összefüggésben. A tesztskála és az eredményskála standardizált, mivel nagyszámú tanulóval végeztetik el, ezért nagymértékben megbízható (azaz következetesen ugyanazt az eredményt produkálja időről időre) és érvényes is (azaz azt méri, amit mérnie kell).

Szűrés

- azoknak a tanulóknak a kiválasztását célzó folyamat, akinek a jövőben különféle területeken nehézségei adódhatnak, és ezáltal speciális gondozás célcsoportjává válhatnak. A szűrés minden gyermekre kiterjed, a legtöbb esetben könnyen és gyorsan alkalmazható, és az értelmezése is egyszerű. A szűrés gyakran csak az első lépés további, alaposabb értékelés felé (például diagnosztikus mérések).

Tanterv alapú értékelés

- a tanulási programhoz, tantervhez kapcsolódó értékelés; arról nyújt információt a tanároknak, hogy hogyan alakul a tanuló fejlődése és milyen problémái vannak az oktatási programmal kapcsolatban, s ennek alapján eldönthetik, mit tanuljon legközelebb a tanuló, és hogyan prezentálják a tananyagot.

35

Ellenőrzés, értékelés A tanulói teljesítmények mérésekor a kimenet szabályozás elvét érvényesítjük. A képzés sajátosságaiból fakadóan (egyéni foglalkozások hangszeres órákon) naprakész a főtárgy-tanár tájékozottsága a tanulók elméleti és gyakorlati fejlődéséről, az ismeretanyag elsajátításának a mértékéről. A különböző tanszakok közötti ellenőrzési és értékelési rendszer egységesítését hivatott biztosítani a bemutató növendékhangversenyek sorozata. Szolfézsórákon szorgalmazzuk az írásbeli és a szóbeli számonkérés egyensúlyát. Az értékelés rendszere: Az előképző osztályban szöveges, egyénre szabott, az alapfok első osztálytól osztályzatokkal, érdemjegyekkel történik az értékelés, kivéve a kamarazene, zenekar tantárgyakat. Ezek esetében az év végi értékelés: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt és nem felet meg. Az értékelés célja:  visszajelzés a tanár és a tanuló részére  a tanulás hatékonyságának ellenőrzése  a teljesítmény alapján korrekció kijelölése  a tanuló teljesítményének viszonyítása korábbi eredményéhez. Helye a tanítás folyamatában:  rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán  egy-egy téma lezárása, ismeretanyag elsajátítása után (célszerű hangversenyen történő szerepléssel)  féléves, éves anyag összegzése (félévi meghallgatás, év végi elméleti és hangszeres beszámoló). Súlypontok:  a továbbhaladáshoz szükséges anyag ismerete, értelmezése és gyakorlati alkalmazása  az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése  a továbbhaladás feltételeként az előírt minimum ellenőrzése.

A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK FORMÁI A tanulónak minden olyan tantárggyal összefüggő megnyilatkozását, teljesítményét, amelyre félévkor illetve év végén számszerű osztályzatot vagy szöveges értékelést kap, tanulmányi eredménye és szorgalma alapján havonként érdemjeggyel vagy szöveges minősítéssel értékelni kell. A havonkénti értékeléstől csak felnőtt tanulónál lehet eltekinteni. Az osztályozáskor figyelembe kell venni a tantervi követelményeket, valamint a tanuló gyakorlati és elméleti ismeretekben elért fejlődését, eredményeit, szem előtt tartva az értékelés motiváló hatását. Az osztályzatok a következők lehetnek:

36

Zeneművészeti ágban: A főtárgy, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet - zeneirodalom tárgyak esetén: 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges 1 elégtelen A szolfézs előképző és hangszeres előképző 1. és 2. osztályában: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt más hangszerre átirányítva (csak HEK esetén) nem felelt meg Kötelező zongora, kamarazene, zenekar, kórus tantárgyak esetén: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg Táncművészeti ágban az előképző évfolyamokban szöveges minősítéssel értékelünk: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt nem felelt meg más tanszakra átirányítva Az alapfok és a továbbképző valamennyi évfolyamában az alábbi osztályzatokkal értékelünk: 5 jeles 4 jó 3 közepes 2 elégséges 1 elégtelen A szorgalom minősítés fokozatai: 5 példás 4 jó 3 változó 2 hanyag A tanulmányi átlag számításánál csak az érdemjegyeket kell figyelembe venni, a szorgalom minősítését nem. A tanulmányi eredményéről a tanulót, valamint a kiskorú tanuló szülőjét folyamatosan tájékoztatni (hó végi érdemjegyek), félévi és év végi osztályzatairól pedig értesíteni kell.   

Kamarazene, énekkar, zenekar tárgyakból beszámoló, vagy a végzett munka alapján a tanár által megállapított értékelés. A szorgalom jelölése: példás (5), jó (4), változó (3) hanyag (2). Három órát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén változónál jobb szorgalom nem adható. Ha a tanuló az első félévben mulasztásai miatt nem volt osztályozható, ezt a tényt a tájékoztató füzetében fel kell tüntetni. Év végi beszámolóra nem bocsátható az a tanuló, akinek az igazolt és igazolatlan hiányzása meghaladja az előírt kötelező óraszám egyharmadát. (22 óra). A beszámolót kivételes esetben az igazgató engedélyezheti. 37

 

Az osztályzatot félévkor a tájékoztató füzetbe, évvégén a bizonyítványba és a törzslapra kell beírni Ha a tanuló valamilyen tárgyból felmentést kapott, azt "fm" megjelöléssel kell jelezni. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség, vagy testi sérülés miatt a beszámolón nem vett részt és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítványban és a törzslapon fel kell tüntetni, hogy a beszámolón nem vett részt.

Tanulóink munkájának értékelésében mit jelent az osztályzat 5 - kitűnő

A növendék a tantervi követelményeken túl képes teljesíteni

5 – jeles

Ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. A technikai és mechanizmusbeli követelményeket biztosan oldja meg és azokat zeneileg is kiválóan alkalmazza. Szóbeli feleletei és írásbeli munkái is teljes önállóságra vallanak.

4 – jó

A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. A tananyag alapvető részeit tökéletesen tudja, ismereteit a feladatok megoldásában is különösebb nehézség nélkül alkalmazza.

3 – közepes

Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. A tanterv alapvető anyagát jól elsajátította, az alapvető mechanizmusbeli nehézségeket leküzdötte, a lényegesebb kérdések megoldásában némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel azokat alkalmazza. Munkáiban kisebb bizonytalanságot mutat, amelyet a tanár segítségével le tud küzdeni.

2 – elégséges Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Mechanizmusbeli hibái is hátráltatják a tantervi anyag biztos alkalmazását (hangban, intonációban, stb.) még a tanár segítségével is. Elképzelései a művek zenei tartalmát illetően nagyon minimálisak, ritmushibákkal küzd és folyamatosan ellenőrzésre szorul. 1 – elégtelen Ha a tantervi követelményeknek nevelői útmutatással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

Javítóvizsga Kötelező tárgyakból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló szeptember 1-ig javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani. A tanuló a 11/1994 MKM rendelet 22.§-a alapján kérheti, hogy független vizsgabizottság előtt tegyen beszámolót. Ennek lebonyolításáról az igazgató intézkedik.

38

Összevont beszámoló Rendkívüli előhaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló évvégén két esetleg több osztály anyagából tegyen beszámolót. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részt a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tárgynál a magasabb osztály anyagából kell beszámolót tennie. Ezt a tényt a törzslapra is be kell jegyezni. Felsőbb osztályba lépés A zeneiskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlen megelőző osztály anyagát sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és a tanulmányaiban nincsen megszakítás. Felmentés vagy valami más ok miatt a tanuló osztályba sorolása szolfézs illetve főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a tényt a bizonyítványban és a törzslapon jelezni kell. Ebben az esetben a magasabb osztályba lépésnél a hangszeres osztályba sorolást kell figyelembe venni. Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát önhibáján kívül elvégezni nem tudta, az igazgató engedélyével az osztálya anyagát folytathatja. Ebben az esetben érdemjegyet nem kap. A bizonyítványba és a törzslapra a fenti tényt be kell jegyezni. A tanuló magatartásának, szorgalmának minősítésének elvei, értékelése

SZORGALOM 1. Tanulmányi munkája

PÉLDÁS JÓ céltudatosan törekvő figyelmes, odaadó, igényes a törekvő tudás megszerzése

VÁLTOZÓ ingadozó

2. Munkavégzése

kitartó, pontos, rendszeres, megbízhatatlan, megbízható, lankadatlan gondatlan

rendszertelen,

HANYAG hanyag, lassító

többnyire önálló hullámzó, önállótlan

3. Kötelességtudata

kifogástalan, precíz felkészültsége

megfelelő, néha

felkészültsége

ösztökélni kell gyakran felületes állandóan felületes 4. Tanórákon kívüli rendszeres, érdeklődő előfordul, inform. felhasználása ösztönzésre dolgozik

ritkán

egyáltalán nem

39

7. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái A zeneiskolában az oktatás alapja, a hangszertanítás, egyéni foglalkozások keretében zajlik. Nincsenek a szokásos értelemben vett osztályközösségek, de a növendékek csoportos órákra is kötelezettek. Egy-egy tanár növendékei között nagy az életkori szóródás, általában 6 - 22 életév közöttiek, többségük általános iskoláskorú. A csoportos foglalkozások is kis létszámú csoportokban történnek (5-15 fő, szolfézs, zeneirodalom, stb., kivéve a zenekar). A táncművészet – néptánc tanszakon 22 fő a maximált csoportlétszám. A művészeti iskola az adott ág reproduktív vagy alkotó tevékenységének elsajátíttatása, a hozzátartozó ismeretek tanítása mellett nevel is. Egyrészt és elsősorban művészeti - esztétikai nevelést végez, de e mellett feladata az általános nevelési célok teljesítése is. (Utóbbiak nagyrészt azonosak a közismereti iskolák nevelési célkitűzéseivel illetve feladataival.) A nevelőmunka terén a művészeti iskolák sajátosan kedvező helyzetben vannak. Az oktatás jellegéből kifolyólag (heti 2 x 30 perces egyéni foglalkozások, illetve kis csoport-létszámok), több idő és lehetőség jut a nevelési tevékenységre, a pedagógusok személyesebb kapcsolatba kerül(het)nek tanítványaikkal, ezért a nevelői, személyes ráhatás eredményesebb lehet. A közösségi nevelés, illetve a közösség nevelő hatása erőteljesen érvényesül a zenekari együttesek, kamarazene csoportok, kórusok, néptánc csoportok tagjai között. A beszámoltatás és számonkérés formái Zeneművészeti ágazatban kötelező beszámoltatási formák gyakorlati tárgyakban - félév és tanév végén (január és május-június hónapban) vizsga jellegű meghallgatás, amelynek anyagát a szaktanár állítja össze a tanszaki munkaközösség által meghatározott irányelvek alapján. A zeneművészeti ág lehetséges beszámoltatási formái gyakorlati tárgyakban - közös órák tartása - iskolán belüli és kívüli szereplések - versenyeken, fesztiválokon, találkozókon való szereplés. Kötelező beszámoltatási formák elméleti tárgyakban - tanév végén a végzett anyagból összefoglaló jellegű óra, vizsga tartása azonos szakos tanár, vizsgaelnök jelenlétében, - írásbeli felmérő írása félév és tanév végén. Lehetséges beszámoltatási formák elméleti tárgyakban - évközi (órai) állandó feleltetés - felmérők írása. Kamarazene, zenekar tantárgyakból nincs beszámoló. Szöveges minősítéssel a szaktanár értékeli a tanulókat az évközi munka és a szereplésen nyújtott teljesítményük alapján.

40

Táncművészeti ágazatban a kötelező és lehetséges beszámoltatási formák: Év végén a végzett anyagból összefoglaló jellegű tanszaki beszámoló tartása vizsgaelnök vagy vizsgabizottság előtt. A szaktanár döntése alapján bemutató előadás, nyilvános produkció révén is számot adhatnak tudásukról a tanulók. További lehetséges beszámoltatási formák: szereplések Részvétel helyi, regionális, országos versenyeken, fesztiválokon Művészeti szakközépiskolai beiskolázás Valamennyi művészeti ágban a tanuló félévi osztályzatát a tanár állapítja meg az előző félév érdemjegyei alapján. A beszámolón az osztályzatot - a főtárgy tanárok javaslata alapján - a bizottság állapítja meg. Tanév végén az osztályzatot a hó végi jegyek és a beszámoló eredménye alapján a szaktanár állapítja meg, s a nevelőtestület - amely dönt a magasabb évfolyamba lépésről - hagyja jóvá. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség miatt vagy más méltányolandó okból a beszámolón nem tud megjelenni. Nem bocsátható tanév végi vizsgára az a tanuló, akinek az igazolt és igazolatlan mulasztása a kötelező óraszám egyharmadát meghaladja. Az a tanuló, akinek - önhibáján kívül - az igazolt mulasztása a kötelező óraszám egyharmadát meghaladja, csak a nevelőtestület jóváhagyásával tehet osztályozó vizsgát. A vizsga engedélyezését május 10-ig írásban kell kérvényezni. A tanulmányok folytatása esetén (of.) nem kell osztályozni. Ezt a tényt „NO” rövidítéssel kell jelezni a naplókban, a törzslapon és a bizonyítványban. Ha a tanuló valamely kötelező tárgy tanulása alól felmentést kapott, a felmentés tényét „fm” rövidítéssel kell jelezni az ellenőrző könyvben, a naplókban, a törzslapon és a bizonyítványban. A vizsgaidőszak kezdő és záró időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A félévi és év végi vizsgák tanszakok szerinti időpontját, helyét és a vizsgabizottság összetételét az erre a célra külön kiadott Félévi és Év végi vizsgarend tartalmazza.

ALAPVIZSGA, MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA Intézményünkben a tanulók alapvizsgát 2007/2008-as tanévtől tesznek. Tartalmát, formáját és anyagát a „Művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei” c fejezet tartalmazza. Beiratkozáskor tájékoztatjuk a szülőket az érvényes rendelkezésekről.

41

7.1. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok maghatározásának elvei és korlátai. Elvek:

 Általános elv, hogy a házi feladat rendszeres munkavégzésre nevel, az iskolában elsajátított tudás kiegészítésére és a megszerzett készségek, képességek gyakoroltatására szolgál.  Az írásbeli és szóbeli házi feladat adása évfolyamonként és tantárgyanként különböző lehet.  A differenciálás szükséges, a különböző képességű tanulók házi feladatai különbözzenek mennyiségben és minőségben is. A lemaradó tanulók esetében a felzárkóztatást, gyakoroltatást szolgálja az otthoni felkészülés (gyakorló feladatok). A jó képességű tanulóknál tehetségük kibontakoztatása az elsődleges elv. A feladatok típusai: önálló anyaggyűjtés, szorgalmi faladat, házi és területi versenyek, levelező versenyek. Az ilyen típusú feladatok külön értékelése fontos szempont (érdemjegy, dicséret).  A házi feladatnak jól előkészítettnek kell lennie, és az ellenőrzés, értékelés lehetőleg a következő tanórán történjen meg. Az otthoni felkészülésre érdemjegy is adható.  A hosszabb szóbeli (kötelező olvasmány, kiegészítő olvasmány, verstanulás) vagy írásbeli (kiselőadás, házi dolgozat) otthoni felkészülést igénylő feladat elkészülését a szaktanár kövesse nyomon, segítse a tanulót a különböző fázisokban.

Célok:

           

Tanulói képességfejlesztés Kötelességtudat fejlesztése Folyamatos gyakorlás, ismétlés Ismeretek elmélyítése, a tanult anyag begyakorlása Önállóságra nevelés, önálló ismeretszerzés, kutatómunka Memóriafejlesztés Az iskolában elsajátított tanulói technikák alkalmazása Önellenőrzés kialakítása Helyes időbeosztás segítése Lényegkiemelés, fontos információk megbeszélése Olvasóvá nevelés, könyvtárlátogatás Együttműködés társakkal, közös munkavégzés fejlesztése

Korlátok:

 A hétvége legyen a pihenésé, a családé, ezt figyelembe kell venni a házi feladat adásánál. Hétvégére, tanítási szünetre célszerű ezért szorgalmi, tehát nem kötelező feladatot adni szóban és írásban is. Tantárgyi + órarendi specialitások függvényében a tanár jogosultsága a házi feladat feladása.  Az elkészítés határideje legyen rugalmas, vegyük figyelembe a feladat jellegét és az elkészítéséhez szükséges időtartamot is.  Fontos, hogy ne több órát igénybe vevő feladatot adjon a szaktanár, figyelembe kell venni, hogy a következő óra vagy a feladat számonkérése mikor lesz.

42

8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az kamarazene, zenekari foglalkozásokat, a zenei pályára készülő növendékek szolfézs-elméleti óráit. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

9. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, Intézményünk speciális oktató-nevelő munkája az egyetemes művészet értékeire épül, ennek keretében – a tantervi program figyelembe vételével - a különböző népek zenéje és táncai is feldolgozásra kerülnek.

10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünknek különálló esélyegyenlőségi szabályzata van. A zeneiskola tanulóifjúsága széles életkori közösséget ölel fel az óvodás korszaktól a főiskolás, egyetemista hallgatóságig. A növendékek más-más alap, közép és felső oktatási intézmények hallgatóiként érkeznek többnyire délutáni oktatásra hozzánk. Intézményünkben átlagosan heti 2 alkalommal 2-6 órát töltenek. Biztosítjuk a növendékek számára a megfelelő körülményeket a hangszeres, elméleti zenei tanulmányok elsajátításához. Jól felszerelt tantermekben, megfelelő hangszereken folyik az egyéni oktató-nevelő munka, illetve nagyobb tantermekben a csoportos óra. Valamennyi növendékünknek lehetőséget biztosítunk, hogy képességei, tehetsége birtokában felkészüljön tehetséggondozó versenyekre, fesztiválokra, aktívan részt vegyen az intézményünk által szervezett valamennyi programon. (növendék és tanszaki hangversenyek, bérleti koncertek, nyílt tanítási órák, kamarazenei és zenekari tevékenység, zenei táborok…) Alapfokú művészetoktatási intézményünk különböző életkorú és különböző társadalmi környezetből érkező gyermek művészeti oktatását nevelését vállalja fel. Kapcsolattartásunk a zeneiskolás növendékeken és szüleiken keresztül nagyon sokrétű. Szakmai pedagógiai programjaink, a tanügyigazgatással kapcsolatos adminisztráció folyamatos együttműködést kíván a hozzánk beiratkozott tanulók általános, közép és felsőfokú tanintézményeivel. Tehetséggondozó munkánk során rendszeres kapcsolatban vagyunk a zeneművészeti szakközépiskolákkal és főiskolákkal, ahová felvételizni visszük növendékeinket.

43

A megyei, országos művészeti versenyek tovább bővítik a kört az ország szinte valamennyi alapfokú, közép és felsőfokú művészeti intézménye felé. Az esélyegyenlőség biztosításának leghitelesebb megvalósulása éppen a zenei, művészeti nevelés, növendékeink tehetségüktől, képességeiktől függően egyformán jutnak az általános zenei műveltség megszerzéséhez, érdeklődésüknek megfelelően vesznek részt művészeti programjainkban, hangversenyeinken, fesztiváljainkon. A közös muzsikálás, kamarazene, zenekari tevékenység, közös néptánc személyiségfejlesztő hatása óriási erővel kovácsolja össze a növendékek és tanáraik közösségét. Rendezvényeink nyitottak, művészeti élménnyel egybekötött találkozók helyszínei. Művészeti oktató-nevelő és kulturális tevékenységünk folytán kapcsolatba kerülünk a különböző kisebbségi önkormányzatokkal, szakszolgálatokkal is. Az SNI tanulók felzárkóztatási programja az iskolában Sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; b.) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Intézményünk az oktatásban való részvételből nem zárja ki az SNI és egyéb más, fogyatékkal élő tanulókat. Számukra egyéni felzárkóztató programot biztosítunk, melyet a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján megállapított fogyatékosság mértékéhez igazítunk. Ez a helyi tantervet százalékos arányban követi. Az órák beosztása a tanuló teherbírásának és fejlettségi szintjének megfelelően, a szülőkkel konzultálva történik. Kötelezettségek és felelősség - Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. - Az intézmény minőségirányítási team-jének vezetője felelős a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, a intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. - A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A nevelőtestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. 44

- Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. - A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A hátrányok kompenzálása, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a következőkre fókuszálunk a zene-és táncoktatás során: a. a szociális hátrányok kompenzálása, b. kreativitásfejlesztés, c. továbbtanulási esélyek növelése. Az iskolánkba beiratkozott gyerekek értékeit, lelki egészségét, értelmi és érzelmi intelligenciáját, magatartási szokásait, alkotó képességét figyelembe vevő, sikerélményt biztosító, szeretetteljes, mindenkire személy szerint odafigyelő, segítő, esélyegyenlőségre lehetőséget, adó légkört biztosítunk. Oktató-nevelő munkánk kiemelt stratégiai céljai az esély egyenlőség érvényesítése érdekében:  oktató munkánk teljes vertikumát átható minőségközpontú szemlélet és tanulásitanítási gyakorlat,  egyénre szabott motiválással a tehetséggondozás hatékonyságának megőrzése,  az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítése. A fenti célok eléréséhez szükséges:            

a nevelőtestület befogadó, megismerő képességek fejlesztése, megfelelő motivációval sikerélmény biztosítása, a szociális hátrányok kompenzálása, a gyermek egyéni képességének megfelelő fejlesztéssel a tehetség kibontakoztatása, a személyiség komplex fejlesztése, a hátrányokkal érkező növendékek világképének formálása, a műveltség, a tudás megszerzésére való törekvés kialakítása, az értékmegőrzés, a hagyományápolás iránti igény felkeltése, az érzelmi gazdagság kifejlesztése, a kulturált magatartás szokásainak fokozottabb gyakoroltatása, a tanulási fegyelem, a munkafegyelem türelmes, motivált alakítása, a testi-lelki egészség, az egészséges életmód iránti igény felkeltése, a lelkiismeret és felelősségtudat kialakítása,

A művészeti oktatást egyéni vagy szülői motiváció alapján választják a gyerekek, ami azért lényeges, mert a művészetre nyitott, fogékony tanulóink rendszerint szívesen és örömmel fogadják be a tananyagot, és az elsajátítás folyamata is könnyedebb. A legtöbb esetben beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a gyerekeknek, hisz a maguk választotta művészeti csoportban, vagy zeneművészeti szakon kell tanulniuk, majd

45

szerepelniük. Az egyéni órák oktató-nevelő munkája segíti a közvetlen, személyes kapcsolat kialakulását tanár és diák között. Problémák esetén először az iskolán, a csoporton belül próbálunk megoldásokat találni, ha ez nem lehetséges, akkor a szülőkkel és az általános iskolai osztályfőnökkel keresünk megoldást. A tanulók problémaérzékenysége, az alkotó közösség, a humánus környezet hozzájárulhat a HH és HHH tanulók jobb tanulmányi eredményeihez is. A művészettel foglalkozó gyerekek itt találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, levezethessék” magukból így a konfliktusokat jobban tudják kezelni, eredményesebb tanulásra képesek. A táncoktatás, valamint a hangszeres csoportos órák közösségi nevelésének hatásai sokat segíthetnek az iskolai kudarcok kezelésében, a gyermekek a csoportos foglalkozás keretein belül megérezhetik a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A hibák tapintatos elemzése, a pozitív bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, a gyerekek reális értékítéletéhez. Megelőző tevékenység: A tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében – a tanuló értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátló vagy akadályozó állapotok megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében – való közreműködés iskolánk minden pedagógusának feladata. A tanuló személyiségében, életminőségében bekövetkezett hirtelen változást azonnal jelezni kell a gyermek közismereti iskolájában tanító osztályfőnökének, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi pedagógusnak. A negatív változás kiküszöböléséhez igényelni kell a szülők, eredménytelen kommunikáció esetén, pedig a megfelelő gyermekvédelmi szervek, hatóság segítségét. Gyermekvédelem A városi gyermek- és ifjúságvédelmi munka számos szakmai partner együttműködésére épül, így különösen a jelzőrendszer tagjainak összefogására. Közös munkájuk összehangolása az önkormányzatnak is feladata. Ennek érdekében a gyermekvédelmi koordinátor felügyeli az iskolai és óvodai gyermekvédelmi felelősök munkáját, biztosítja naprakész szakmai ismereteik folyamatos frissítését.  

Rendszeresen fel kell mérni a veszélyeztetett tanulók körét, a kialakított adatbázisra támaszkodva feladat- és intézkedési tervet kell készíteni A nevelési-oktatási központok gyermekvédelmi feladatainak és felelős munkatársainak városi szintű összehangolását, szervezését és informálását az Oktatási Iroda ifjúsági és gyermekvédelmi ügyintézőjének kell végeznie.

46

11. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulói közösségek, vagy az egyes tanulók szorgalmában, tanulmányi munkájában elért kimagasló eredmények jutalmazása fontos pedagógiai ösztönzési eszköz. A művészeti iskolában az egyes tanulók jutalmazásának lehetőségei: Szaktanári dicséret adható a tanévben több alkalommal a rendszeres, eredményes felkészülésért, kiemelkedő haladásért, egy-egy feladat példamutató megoldásáért. Igazgatói dicséret adható egy-egy, az iskolának dicsőséget jelentő országos versenyen elért kiemelkedő eredményért, valamint félévkor és a tanév végén elért kiváló tanulmányi eredményért. A dicséretet a tájékoztató füzetbe, illetve az év végi bizonyítvány és törzslap jegyzet rovatába be kell írni. A jutalmazás eszközei: Az igazgatói dicséretben, kiváló tanuló kitüntetésben részesült tanulót az igazgató oklevéllel, könyvvel, vagy más módon is megjutalmazhatja (például belföldi, külföldi csereszereplés, táborozás, márkás, illetve mesterhangszerek kölcsönzése). Tantestületi dicséret adható az országos tanulmányi versenyen, fesztiválon való eredményes szereplésért, tartósan magas színvonalú munkáért.

12.A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Alapfokú Művészeti Iskolánk az elvárható legmagasabb szintű zenei (hangszeres/elméleti ) képzésben kell, hogy részesítse a növendékeket. Kiemelt feladat ezen belül a lehető legsokoldalúbb zenei felkészítés: az egyéni hangszeres, énekes képzés mellett a különböző együttesekben való muzsikálás, a zenei együttműködési képességének kialakítása, továbbá a zenei műveltség megalapozása, zeneértő, zeneszerető közönség nevelése. A zenei oktató-nevelő munkán keresztül a tanulóifjúság és a közönség nevelése, ízlésének formálása, esztétikai érzékének fejlesztése, a világra nyitott, gazdag lelkületű és személyiségű növendékek nevelése. További fontos küldetése és felelőssége intézményünknek, hogy tehetséggondozó munkánk nyomán kiválasztásra kerüljenek a zenei pályán történő továbbtanulásra alkalmas növendékek. Intézményünkben az önállóság és a csapatmunka folyamatos és érzékeny összehangolása elengedhetetlen, mivel a zenei nevelés hangsúlyozottan egyéni, illetve kiscsoportos oktatás keretein belül zajlik. Az egyes növendékek egyéniségének kibontakoztatása, valamint az a tény, (és egyben elvárás is) hogy a tanárok többsége maga is gyakorló művész, fokozott tanári felelősséget, de ugyanakkor szabadságot is követel. Egyén és közösség, szabadság és megkötés, merészség és fegyelmezettség folyamatos, érzéki játéka a mi világunk.

47

13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel. Iskolaváltás szabályai: .

A tanuló átvételi kérelmének beadására a tanítási év során bármikor lehetőség van. A szülő által megírt átvételi kérelemhez be kell mutatni az elbocsátó iskola igazolását a térítési díj befizetéséről, továbbá a könyv-, kotta-, stb. eszközök kölcsönzésének rendezéséről. Az iskolaváltás különbözeti vizsgával történik. A különbözeti vizsga során a vizsgázót minden olyan tantárgyból meg kell hallgatni, és értékelni kell, amelyek az „átlépett” évfolyamokon szerepelnek. A főtárgy, a kötelező tárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. Tanítási év folyamatában az átvétel függ az intézmény Alapító Okiratában meghatározott engedélyezett létszámhatártól. Egyéni segítségnyújtás: az átvett, felvételt nyert tanuló felzárkóztatása közös órák, tanszaki koncertek, versenyekre, szereplésekre való felkészüléskor, továbbá tanórán kívüli órák keretében történik. További lehetőség az évfolyamismétlés engedélyezése.

14. Kötelező részvétel a művészeti próbákon és előadásokon emelt szintű oktatás során Intézményünk az általános és középiskolai tanulók órabeosztásának figyelembe vételével, az egész napos iskola tanítási rendjének megfelelően szervezi meg csoportos speciális zenei óráit, zenekar, kamarazenekari tevékenységét. B tagozatos, emelt szintű oktatás keretében történő, tehetséggondozó oktató-nevelő munka esetén, továbbá zenei pályára, vizsgákra, versenyekre, fesztiválokra történő felkészítés esetén a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon nyolc és tizenhat óra között köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon.

48

15. Az iskola nevelési programján belül az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere, az iskola helyi tantervén belül az egyes tanszakok, ezen belül a tantárgyak általános fejlesztési követelményei, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei.

15. 1. ZENEMŰVÉSZETI ÁG AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az önálló ismeretszerzés képességére, a hagyományos és az új típusú kultúraközvetítő eszközök alkalmazásával. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Kiemelten fejleszti a közösséggel való együttműködés képességét, az érzelmi és társas intelligenciát.

15.1.1. KLASSZIKUS ZENE A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: harmonika, gitár, ütő Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora, orgona Vonós tanszak tantárgyai: hegedű, brácsa, gordonka Vokális tanszak tantárgya: magánének Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet– zeneirodalom, Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus

49

Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak és magánének Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező* Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, kamarazene, zenekar, kórus. Választható tantárgyak: szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, orgona, harmonika, gitár tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. Óratervek Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2

Főtárgy Kötelező (2) (2) 2 tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (0–2) (0–2) 0–2 tantárgy Összes óra: (4–6) (4–6) 4–6

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

2

2

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

6 2

7 2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, trombita, kürt, harsona– tenorkürt–baritonkürt, tuba, harmonika, gitár, ütő, zongora, hegedű, gordonka,

50

Óraterv 2 Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

1 2 2

0–2 4–6

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

5 2

Továbbképző 6 7 8 2 2 2

2

2

2

2

0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

A képzés évfolyamainak számai (1)+ 4+4 évfolyam: brácsa, orgona Óraterv 3 Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

1 2 2

0–2 4–6

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

0–2 4–6

0–2 4–6

0–2 4–6

5 2

6 2

2

2

0–2 4–6

0–2 4–6

A képzés évfolyamainak számai (1)+6 évfolyam: magánének A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (népzene, elektroakusztikus–zene) valamint más művészeti ág (táncművészeti,) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5–10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, 2–8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, improvizáció: 2–8 fő) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1.–2. és 1.évfolyam 5 perc 2–3. évfolyam 10 perc 51

4. évfolyamtól 15 perc Vokális tanszak: A teljes képzési időben 20 perc „B” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt. Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora, orgona, főtárgyak esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet–zeneirodalom, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, elektroakusztikus– zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve zongora, orgona, harmonika, gitár tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óratervek Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 1 Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

(1) (2)

2 2

Főtárgy Kötelező (2) (2) (2) 2 tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (2) (2) (2) 0–2 tantárgy Összes óra: (4–6) (4–6) (4–6) 4–6

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

6 2

7 2

2

2

2

2

2

2

2

2

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

0–1

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott szaxofon, trombita, kürt, harsona–tenorkürt–baritonkürt, tuba, ütő, gitár, harmonika, zongora, hegedű, gordonka Óraterv 2 Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

(1) (2) (2)

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

(0–2) 1–2 (4–6) 4–6

Továbbképző 5 6 7 8 2 2 2 2 2 2 2 2

1

1

1

1

1

1

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

52

A képzés évfolyamainak száma (1+1)+3+4 évfolyam: brácsa, orgona, Óraterv 3 Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

(1) (2) (2)

(0–2) (4–6)

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2 2 2 2

5 2 2

6 2 2

1

1

1

1

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

0–2 4–6

A képzés évfolyamainak száma (1+1)+5 évfolyam: magánének A tanítási órák időtartama Főtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3–4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc Vokális tanszak: A teljes képzési időben minimum 30 perc

53

Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene Kötelező tantárgy: szolfézs és zeneelmélet főtárgynál zongora; zenetörténet–zeneirodalom és kamarazene főtárgynál zongora vagy az előzőleg tanult hangszeres tárgy. Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneismeret, valamint népzene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv 1 Tantárgy

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

Főtárgy Kötelező 2 2 2 tantárgy Választható (1– (1– 1–2 1–2 1–2 2) 2) tantárgy Összes óra: (2–4) (2–4) 4–6 4–6 4–6

6 2

Továbbképző 7 8 9 10 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma (2)+6+4 évfolyam: szolfézs Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 2

1 2

2 2

Évfolyamok Továbbképző 3 4 5 2 2 2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Alapfok

6 2

A képzés évfolyamainak száma (2+4) 2+4 évfolyam: zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene A első (zárójelben levő) számjegy az előtanulmányok, a második számjegy az alapfokú évfolyam, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A zenetörténet–zeneirodalom és zeneelmélet tantárgyak főtárgyként, kötelezően választható, vagy választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A kamarazene főtárgyként csak az alapfokú hangszeres vagy vokális évfolyamok elvégzése után, kötelezően választható tantárgyként a 4. évfolyam után tanulható.

54

A főtárgyként nem választható tantárgyak képzési ideje: szolfézs kötelező: (2)+ 4 évfolyam (előképző 1–2) + alapfok 1–4. évfolyam zeneismeret: 2+4 évfolyam, kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható zenekar: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható kórus: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható egyházzene: 2+4 évfolyam, választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható improvizáció: 2+6+4 évfolyam, választható tantárgyként az előképző évfolyamoktól tanulható A tanítási órák időtartama Főtárgy: „A” tagozaton 2x45 perc kamarazene csoportlétszáma: minimum 2 fő Kötelező tantárgy: „A” tagozaton egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2–8 fő Korrrepetició (zongorakíséret): a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás ideje az Ek.1.–2. és 1. évfolyamban 5 perc, a továbbiakban minden évfolyamban 10 perc (kivéve zongora, orgona, harmonika, gitár tantárgyak)

„B” TAGOZAT Főtárgy: szolfézs Kötelező tantárgy: zongora Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, zenetörténet–zeneirodalom, valamint a népzene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

3 2 2

Alapfok 4 5 2 2 2 2

6 2 2

7 2 2

Továbbképző 8 9 2 2 2 2

10 2 2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak száma 4+4 évfolyam: szolfézs Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok harmadik évfolyamától lehet irányítani.

55

A tanítási órák időtartama Főtárgy: csoportos 2x45 perc Kötelező tantárgy: egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fő; improvizáció, kamarazene: 2–8 fő Korrepeticíó: a teljes képzési idő alatt a kötelező hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás egységesen 10 perc (kivéve zongora, orgona, harmonika, gitár)

A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén BEMENETI KOMPETENCIA: – AZOK AZ ADOTTSÁGOK ÉS KÉPESSÉGEK, AMELYEK ALKALMASSÁ TESZI AZ OKTATÁSBA BEKAPCSOLÓDÓ TANULÓT ARRA, HOGY ELSAJÁTÍTSA A ZENETANULÁSHOZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁKAT. SZAKMAI KOMPETENCIA – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia – Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

56

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.

57

A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom, Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet– zeneirodalom, vagy zeneelmélet 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom, Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet– zeneirodalom, vagy zeneelmélet 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy Szolfézs „A” és „B” tagozat, zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy („A” tagozat): tanult hangszer Záróvizsga tantárgyai Az záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A. „B” tagozatos, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet– zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet–zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet–zeneirodalom Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet– zeneirodalom, vagy zeneelmélet 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok „A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet– zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok „B” tagozat: szolfézs 58

Szolfézs főtárgy „A” és „B” tagozat: szolfézs Zenetörténet – zeneirodalom főtárgy („A” tagozat): zenetörténet – zeneirodalom Kamarazene főtárgy („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet– zeneirodalom, vagy zeneelmélet 3. Gyakorlati vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok „A” és „B” tagozat, kamarazene főtárgy („A” tagozat): főtárgy Szolfézs, zeneirodalom–zenetörténet főtárgy „A” tagozat: a tanult hangszer A vizsgák ideje: Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Szolfézs főtárgy Gyakorlati vizsga: „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 10 perc Elméleti vizsga: „A” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Zenetörténet–zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy („A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Zeneelmélet főtárgy („A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 10 perc Kamarazene főtárgy („A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. 59

A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön– külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

15.1.2. NÉPZENE AZ ALAPFOKÚ NÉPZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE, FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás tantervi programja keretében folyó zenei nevelés lehetőséget ad népzenei tanszakok működtetése révén a nemzeti, népi hagyományok átadására, az egyetemes kultúra, az európai műveltség közvetítésére, az értékmegőrzés formáinak kialakítására, a klasszikus zene és népzene egymást gazdagító, organikus kapcsolatának kiteljesítésére. Tantervünkkel szeretnénk hozzájárulni nemzeti és etnikai kisebbségi közösségeink zenei önismeretének megalapozásához, e közösségek hagyományos zenei megnyilvánulásainak megőrzéséhez, szakmai fejlesztéséhez is. Az alapfokú népzeneoktatás az életkori sajátosságok figyelembe vételével a hagyományos kultúra értékeinek egységes szemléletű feldolgozására nevel, fejleszti az alkotó magatartást, a variációképző–rögtönzőkészség kialakítását, az önkifejezést, megalapozza az általános zenei műveltséget. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel, lehetőséget nyújt a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek tudatosítására, a kreativitás az esztétikai érzékenység alakítására. Az oktatási folyamat – kihasználva a még élő tradíció nyújtotta pedagógiai lehetőségeket – megismerteti a tanulókkal a népzene sajátos gondolkodásmódját, a dallam– és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseit, a ritmus és intonáció értelmezésének a nyelvi sajátosságokkal is összefüggő hangsúlyviszonyait, a különböző zenei műfajok sajátosságait. Célja az is, hogy felkészítsen a zene emocionális és intellektuális befogadására, a társas zenei aktivitásra. A népzene – és hagyományos közegében tanulásának folyamata is – alapvetően közösségi megnyilvánulás, ezért tanításában a kamarazenének, a hangszeres–énekes együttmuzsikálásnak kiemelt jelentősége van. A társas zenélés, valamint az ehhez gyakran társuló néptánc elmélyíti, megerősíti a tanulók megszerzett egyéni tudását, közösségformáló ereje által hat az emberi interakciók fejlődésére, megteremti a kapcsolatot a hagyomány és ennek a mindennapi életben történő alkalmazása között. 60

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Vonós és tekerő tanszak tantárgyai: népi hegedű, népi brácsa, bőgő Fúvós tanszak tantárgyai: népi furulyák Ütős tanszak tantárgyai: népi ritmushangszerek Vokális tanszak: népi ének Zeneismeret tanszak tantárgyai: népzenei ismeretek, néprajz, szolfézskötelező, szolfézs Kamarazene tanszak tantárgyai: népi kamarazene (a tantárgy magába foglalja a hangszeres és vokális társaszenét), népi zenekar

Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező*, népzenei ismeretek Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz**, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar. Választható tantárgy: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, vagy a klasszikus zene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (népi hangszeres, vagy zongora kíséret): a hangszeres és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. ** A néprajz kötelezően választható tantárgyként csak az alapfok 5. évfolyamtól tanulható. Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2) (2)

1 2

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

(2)

2

2

2

(0– 2) (4– 6)

(2)

(0– 2) (4– 6)

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

6 2

7 2

2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

61

A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, népi furulyák, citera, koboz, népi ének, ütőhangszerek (2)+6 évfolyam: népi ritmushangszerek, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak, illetve művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5.–10. évfolyamig Csoportos tantárgy: minimum 2x 45 perc zenekar: minimum 9 fő; kamarazene: 2–8 fő Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. A korrepetíció ideje: A teljes képzési időben minimum 10 perc „B” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – az alapfok 2. évfolyamától javasolt Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora Választható tantárgyak: népzenei ismeretek, néprajz, második hangszer, népi ének Korrepetíció (népi hangszeres vagy zongora kíséret): a hangszeres és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Előképző (1) (2) (2) (2)

(1) (2)

2 2

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 2 2 2

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

(0– 2) (4– 6)

(2)

(0– 2) (4– 6)

(0– 2) (4– 6)

6 2

7 2

Továbbképző 8 9 10 2 2 2

62

A képzés évfolyamainak száma: (2+1)+5+4 évfolyam: népi hegedű, népi brácsa, népi bőgő/cselló, népi furulyák, citera, koboz, népi ének, ütőhangszerek Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: minimum 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: minimum 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Választható tantárgy: a képzés teljes idejében 1 tantárgy Egyéni tantárgy minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc A korrepetíció ideje: A teljes képzési időben minimum 10 perc Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: népzenei ismeretek, néprajz, kamarazene Kötelező tantárgy: népi hangszeres, vagy vokális tantárgy Kötelezően választható tantárgy: zongora kötelező, második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs Választható tantárgy: második hangszer, népi ének, kamarazene, zenekar, valamint a klasszikus zene, jazz–zene, elektroakusztikus–zene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv 1. Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

1 2

Évfolyamok Alapfok 2 3 4 2 2 2

5 2

6 2

(1)

1

1

1

1

1

1

(1–2)

(1–2)

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

(1–2)

(1–2)

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

(4–6)

(4–6)

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Előképző (1) (2) (2) (2) (1)

A képzés évfolyamainak száma: (2)+6 évfolyam: népzenei ismeretek, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni.

63

Óraterv 2. Évfolyamok Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

1 2

2 2

3 2

Továbbképző 4 5 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

Alapfok

6 2

A képzés évfolyamainak száma: (2+4)+2+4 évfolyam: kamarazene, néprajz Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A néprajz és kamarazene tantárgyak főtárgyként vagy kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton – minimum 2x45 perc Kötelező tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Kötelezően választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc Választható tantárgy: Egyéni tantárgy: minimum 1x45 perc Csoportos tantárgy: minimum 1x 45 perc A NÉPZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a népzeneoktatás területén BEMENETI KOMPETENCIA: –

ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS KERETÉBEN FOLYTATOTT NÉPZENEI TANULMÁNYOKHOZ ELŐKÉPZETTSÉG NEM SZÜKSÉGES. A KÉPZÉS FIGYELEMBE VESZI AZ ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGOKAT, A TANULÓK ÉRDEKLŐDÉSÉRE, TEHETSÉGÉRE ÉPÍTVE ALAKÍTJA KÉSZSÉGEIKET ÉS GYARAPÍTJA ISMERETEIKET.

SZAKMAI KOMPETENCIA: – A

ZENEI KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE (HALLÁS, RITMUSÉRZÉK, INTONÁCIÓS ÉRZÉKENYSÉG – KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NÉPZENE SAJÁTOS HANGKÖZEIRE ÉS RITMUSFAJTÁIRA – FOGÉKONYSÁG A HANGSZÍN ÉS A DINAMIKA KÜLÖNBSÉGEIRE, ZENEI MEMÓRIA ÉS FANTÁZIA, ELŐADÓI ÉS MANUÁLIS KÉSZSÉG, A ZENEI KARAKTEREK IRÁNTI ÉRZÉKENYSÉG, STÍLUSÉRZÉK, ESZTÉTIKAI ÉRZÉKENYSÉG.

64

– A megfigyelőkészség a hallás utáni memorizálás fejlesztése. – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és kifejlesztése, segítséggel eljutva az önálló lejegyzéshez és dallamértelmezéshez, az eredeti előadásmód alapvető jellegzetességeinek felismeréséhez és alkalmazásához, dallamfüzérek, zenei folyamatok, táncciklusok szerkesztéséhez. – A hangszer– és énektechnikai készségek megszerzése, fejlesztése. – A variációképző rögtönzőkészség kialakítása, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia: – Az érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom, nyitottság. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásának megalapozásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel. Társas kompetencia – Az együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, felelősségvállalás, irányítókészség, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amelyek alapján a tanuló konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélés különböző formáiban (szólistaszerep, kísérőfunkció, ének–, tánckíséret, táncház). Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra, értő zenehallgatásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása, az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. – A zene logikájának, különös tekintettel a népzene sajátos gondolkodásmódjának, a dallam– és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció hajlékonyabb értelmezésének, a nyelv sajátságaival is összefüggő hangsúlyviszonyainak megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, a zene történetének, népünk zenéjének, az előadó művészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – a különböző népzenei műfajok, dialektusok, stílusok sajátosságainak, a velünk együtt élő népek hagyományának, a népzenekutatás történetének, a népzene jelentős előadó– egyéniségeinek megismertetése. – Nyitottság kialakítása a klasszikus zene, a kortárs zene, a régi zene, jazz, az értékes szórakoztató zene iránt. – A tanulók zenei ízlésének formálása. – Fogékonyság a művészeti értékek befogadására, alkalmazására, a korábban gyűjtött vagy még élő népzenei anyag segítségével a hagyományos kultúra értékeinek önálló, egységes szemléletű feldolgozására. – Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása, a népzene sajátos értékrendszerének felismerése, alkalmazása, aktív közművelődési tevékenységre, koncerteken, fesztiválokon, táncházakon, táborokban, valamint gyűjtő utakon való részvételre ösztönzés, az egyházzenei élet segítése a népzene eszközeivel. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

65

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. 1. Az elméleti írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének, kamarazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, szolfézs, vagy népzenei ismeretek, vagy néprajz Népzenei ismeretek, néprajz főtárgy: népzenei ismeretek, illetve néprajz Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 45 perc. 2. Az elméleti szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének, kamrazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs kötelező, szolfézs, vagy népzenei ismeretek, vagy néprajz Népzenei ismeretek, néprajz főtárgy: néprajz, illetve népzenei ismeretek A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 10 perc. Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs A szóbeli vizsga időtartama minimum 15 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének főtárgy „A” tagozat: főtárgy Kamarazene főtárgy „A” tagozat: főtárgy Néprajz, Népzenei ismeretek főtárgy: kötelező hangszer A gyakorlati vizsga időtartama minimum 10 perc. Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: főtárgy, A gyakorlati vizsga időtartama minimum 10 perc. 66

Záróvizsga tantárgyai A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. 1. Az elméleti írásbeli vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének, kamrazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs, vagy néprajz Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Néprajz főtárgy„A” tagozat: néprajz Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc. 2. Az elméleti szóbeli vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének, kamrazene főtárgy „A” tagozat: szolfézs, vagy néprajz Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: szolfézs Néprajz főtárgy„A” tagozat: néprajz A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 10 perc. 3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Népi hangszer, népi ének főtárgy „A” tagozat: főtárgy Kamarazene főtárgy „A” tagozat: főtárgy Néprajz főtárgy „A” tagozat: kötelező hangszer Népi hangszer, népi ének főtárgy „B” tagozat: főtárgy, A gyakorlati vizsga időtartama minimum 10 perc. Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön– külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 67

15.1.3. ELEKTROAKUSZTIKUS ZENE AZ ALAPFOKÚ ELEKTROAKUSZTIKUS ZENE OKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó elektroakusztikus zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására a digitális technika modern eszközeivel. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tanszakok és tantárgyak Billentyűs tanszak tantárgyai: klasszikus szintetizátor Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelező, szolfézs, zeneismeret, zenetörténet– zeneirodalom Kamarazene tanszak tantárgya: kamarazene Hangszeres tantárgyak – egyéni képzés „A” TAGOZAT Főtárgy: klasszikus szintetizátor Kötelező tantárgy: szolfézskötelező * Kötelezően választható tantárgy: szolfézs, zenetörténet–zeneirodalom, zeneismeret, kamarazene, második hangszer, magánének Választható tantárgy: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, kamarazene, második hangszer, magánének, valamint a klasszikus zene, népzene tantervi programjainak tantárgyai * Ha a tanuló már teljesítette a kötelező tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezően választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni.

68

Óraterv 1. Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

évfolyamok előképző alapfok (1) (2) 1 2 (2) (2) 2 2

3 2

4 2

(2)

2

2

(0– 2) (4– 6)

(2)

(0– 2) (4– 6)

2

2

5 2

6 2

továbbképző 7 8 9 2 2 2

10 2

2

2

2

2

2

2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

0–2

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A képzés évfolyamainak számai: (2)+6+4 évfolyam: klasszikus szintetizátor, szintetizátor–keyboard, Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 2. Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Évfolyamok Alapfok 1 2 2 2 2 2

2 4–6

2 4–6

3 2 2

2 4–6

4 2 2

2 4–6

Továbbképző 5 6 7 2 2 2

8 2

2

2

2

2

2 4–6

2 4–6

2 4–6

2 4–6

A képzés évfolyamainak számai: (2+2)+4+4 évfolyam: számítógépes zene Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc Kötelezően választható tantárgy: 5 – 10. évfolyamig Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum. 2x45 perc (kamarazene: 2– 8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (kamarazene: 2– 8 fő) 69

„B” TAGOZAT Főtárgy: szintetizátor Kötelező tantárgy: alapfokú évfolyamokon szolfézs, továbbképző évfolyamokon szolfézs, vagy zeneelmélet Kötelezően választható tantárgy: zongora Választható tantárgy: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet–zeneirodalom, kamarazene, második hangszer, magánének, valamint a klasszikus zene, népzene tantervi programjainak tantárgyai Óraterv 1 Tantárgy

évfolyamok előképző alapfok (1) 2 (1) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2)

Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható (0– 2) tantárgy Összes óra: (4– 6)

(0– 2) (4– 6)

(0– 2) (4– 6)

(0– 2) (4– 6)

3 2 2

4 2 2

5 2 2

6 2 2

továbbképző 7 8 9 2 2 2 2 2 2

10 2 2

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

5–6

A képzés évfolyamainak száma: (2+2)+4+4 évfolyam: szintetizátor „B” tagozatra a tanulót a szintetizátor főtárgynál az alapfok harmadik évfolyamától javasolt irányítani. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv 2. Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Évfolyamok Alapfok (1) 2 (2) 2 (2) 2 1 (2) 1 (4–6) 5–6

3 2 2

4 2 2

Továbbképző 5 6 7 2 2 2 2 2 2

8 2 2

1

1

1

1

1

1

1 5–6

1 5–6

1 5–6

1 5–6

1 5–6

1 5–6

A képzés évfolyamainak száma: (2+1)+3+4 évfolyam: számítógépes zene „B” tagozatra a tanulót a számítógépes zene esetében második évfolyamtól javasolt irányítani. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképzettség, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. 70

A tanítási órák időtartama: Főtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: „B” tagozaton a 12. évfolyam végéig 2x45 perc Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: a képzés teljes idejében Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (kamarazene: 2– 8 fő) A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén BEMENETI KOMPETENCIA – AZOK AZ ADOTTSÁGOK BEKAPCSOLÓDÓ TANULÓT KOMPETENCIÁKAT.

ÉS KÉPESSÉGEK, AMELYEK ALKALMASSÁ TESZI AZ OKTATÁSBA ARRA, HOGY ELSAJÁTÍTSA A ZENETANULÁSHOZ SZÜKSÉGES

SZAKMAI KOMPETENCIA – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia – Együttműködés képessége ( közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

71

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett, A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok főtárgy („A” tagozat): szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok főtárgy („B” tagozat): szolfézs Az írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 45 perc. 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok főtárgy („A” tagozat): szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy („B” tagozat): szolfézs A szóbeli vizsga írásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból minimum 10 perc. 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok főtárgy („A” és „B” tagozat): főtárgy Záróvizsga tantárgyai Az záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 72

1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok („A” tagozat): szolfézs, vagy zenetörténet–zeneirodalom, vagy zeneelmélet, vagy zeneismeret Hangszeres tanszakok („B” tagozat): szolfézs 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok („A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet– zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok („B” tagozat): szolfézs 3. Gyakorlati vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok („A” és „B” tagozat): főtárgy A vizsgák ideje: Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga „A” tagozat minimum 10 perc „B” tagozat minimum 15 perc Elméleti tantárgyak „A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc „B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön– külön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 73

15. 2. TÁNCMŰVÉSZET NÉPTÁNC AZ ALAPFOKÚ NÉPTÁNCOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI A néptánc közérthetősége révén felbecsülhetetlen mértékű segítséget jelent a kultúrák közti kapcsolatteremtésben és az egészséges emberi kapcsolatok kialakításában. Oktatása elősegíti néphagyományunk megismerését, tovább éltetését és újraalkotását, kulturális örökségünk megbecsülését. A kárpát–medencei tánchagyomány sokszínűsége tükröződik vissza az alapfokú művészetoktatás tantervében. A tanórai keretek mellett fontos szerepet játszik a tánc színpadi megjelenítése is, amely egyrészt a művészi megtapasztalás élményét teszi lehetővé a tanulók számára, másrészt kulturális szerepvállalása révén a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszi táncos hagyományainkat. A néptánc oktatás célrendszerében jelentős szemléletmód változás következett be, középpontba került a tanulók technikai felkészültségének megalapozása, amely során alkalmassá válnak a különböző táncok újraalkotására, szabad és kötött formákban történő megjelenítésére. Előtérbe került a helyi táncanyag, tánchagyomány tanításának elsődlegessége, amely végigkísérheti az egész oktatási folyamatot. Nagyobb szabadságot biztosít a pedagógus számára a képzés megtervezésében, ugyanakkor biztosítja az intézmények közötti átjárhatóságot. A spirális elrendezés elősegíti, hogy a különböző képességű tanulók a képzési szintek végére azonos módon rendelkezzenek az elvárt ismeretekkel, képességekkel, kompetenciákkal, megteremti az összevont osztályokban történő oktatás kereteit, lehetőségét. A néptánc oktatása során a kulturális értékek közvetítése nem elsősorban a képességek függvénye, hanem a képességek fejlesztésének lehetséges színtere. Lehetővé teszi mindenki számára – beleértve a kisebbségeket valamint a hátrányos helyzetű gyermekeket is – az önkifejezés és azonosulás esztétikai útjának elérését, segítve ezzel a személyes kreativitás kibontakozását és az egyéniség fejlődését A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tantárgyak Főtárgy: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Folklórismeret (3–6. alapfokú évfolyamon) Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban: Folklórismeret Tánctörténet Választható tantárgyak: Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Népzenei alapismeretek (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Táncjelírás–olvasás (9–10. továbbképző évfolyamon) 74

Óraterv Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra

Előképző 1. 2. 2 2

1. 3–4

2. 3–4

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 3 3 3 3 1

1

1

1

1

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 3–4 3–4 3 3

1 1

1

1

1

2

2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

1–2

2–4

2–4

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

4–6

A fenti táblázat Összes óra rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti A tanszakok kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak vagy művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat illetve azok tanítási óráin részt vehet A tanítási órák időtartama: 45 perc A NÉPTÁNCOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI A néptánc tanszak célja a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése, a tánc, mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése. Kiemelt kompetenciák a néptánc területén Szakmai kompetenciák A táncos képességek – készségek – jártasságok kialakítása és fejlesztése A hagyományos népi játékmód ismerete Korszerű szemléletmód kialakítása a népi kultúra–népélet összefüggő rendszerének értelmezéséhez A tánc általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A zenéhez igazodó, alkalmazkodó táncos mozgás kialakítása Az improvizáció és a táncszerkesztés törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása A térforma, stílusérzék és mozgásmemória fejlesztése, az alakzatok, formák gyakorlati alkalmazása 75

A táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, jellemző viseletek, szokások és a társasági táncélet alkalmainak megismerése A színpad általános törvényszerűségeinek megismertetése Előadói táncos magatartás kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak megismerése Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék fejlesztése A rendszeres és következetes kitartó munkára nevelés Nyitottságra, valamint a múlt és a jelen értékeinek befogadására nevelés Folyamatos ismeretbővítésen keresztül a szintetikus látásmódra való nevelés A vizuális memória és a képzelőerő fejlesztése A kreativitás és a testi–lelki állóképesség fejlesztése A kommunikáció verbális és nonverbális módjainak alkalmazása Társas kompetenciák A közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránti fogékonyság kialakítása A másság elfogadásának képessége Az önálló döntéshozatal képessége Kezdeményezőkészség, egyéni feladat– és szerepvállalás A kapcsolatteremtő képesség fejlesztése A szabálytudat kialakítása A csoportnorma kialakítása A segítő életmódra nevelés s a szociális érzékenység fejlesztése A közösségi szemlélet kialakítása A környezet megóvásának fontossága Az egészséges életmód igénye Módszerkompetenciák Az ismeretbefogadás képességének fejlesztése Az intelligens tudás megszerzésére irányuló igény kialakítása Az összefüggések megértésére, a következtetések levonására irányuló fejlesztések Az ismeretek alkalmazásának, újrafogalmazásának képessége A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása A hatékony önálló tanulásra nevelés Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más környezetben is A tehetség azonosítása, tehetséggondozás, mentorálás, nyomon követés

76

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá Vizsga tantárgyak Művészeti alapvizsga Néptánc Folklórismeret Művészeti záróvizsga Néptánc Tánctörténet A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként, illetve párban – helyezést ért el A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja (ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő) Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette

77

16. A magasabb évfolyamba lépés feltétele Eredményes évfolyamonkénti vizsga, művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. 

  

Az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése, erről bizonyítvány kiállítása. Az előképzős bizonyítványba „megfelelt, nem felelt meg”, valamint a „Hangszeres tanulmányait megkezdheti” bejegyzés szükséges az első osztályba lépéshez. Első osztálytól legalább elégséges érdemjegy kell a továbbhaladáshoz. 1 – elégtelen érdemjegy esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. 2 – elégséges esetén a nevelőtestület döntése szükséges a javítóvizsga lehetőségére. Elméleti és hangszeres osztályba sorolás nincs feltétlenül szinkronban egymással. Az igazgató engedélyével a zeneiskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményét egy tanévben vagy annál rövidebb idő alatt is teljesítheti a tanuló. Ha a tanuló önhibáján kívüli okok miatt nem tud eleget tenni a tantervi követelményeknek (huzamosabb betegség, tanév közben történő felvétel ) a szülő írásbeli kérelmének figyelembe vételével, az igazgató engedélyével osztályát folytathatja.

17. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetése A Erkel Ferenc Zeneiskola tantestülete a 27/1998. (IV.10.) MKM rendeletét módosító 3/2011 ( I.26.) NEMFI rendeletében kiadott „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának” határozatai alapján felmenő rendszerben a 2011-2012-es tanévtől vezeti be az új Pedagógiai Programját. A kiadásra tervezett NEMFI rendelet hatálybalépését megelőzően folytatott képzések kifutó rendszerben folytatódnak oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb 2026/2027. tanévig be tudják fejezni.      

A tanszakok szabályozása egységes. A képzés struktúrája, óraterve és tantárgyrendszere lehetővé teszi az új tantervi program bevezetését, mellette párhuzamosan kifutó rendszerben a jelenlegi tanterv szerint tanuló növendékek oktató nevelő munkája akadály nélkül megvalósítható. A kötelező és választható tárgyak egységes keretben jelennek meg minden tanszakon. Egyértelműen fogalmazza meg a követelményrendszert évenkénti lebontásban, valamint az alapfok és a középfok végén. A javasolt értékelési mód, és az ismeretek számonkérésének formái azonosak a zeneiskolában jelenleg is alkalmazott módszerekkel. A tárgyi feltételek rendszere biztosítják a színvonalas szakmai munkát.

78

IV. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A helyi tanterv módosítását a tanszakok kezdeményezhetik. A tanszaki munkaközösségek illetékesek elbírálni 5 év múltán a program helyességét, javasolni a szükséges változtatásokat. Az iskolavezetés az általános részek érvényességéről dönt 5 év múlva, illetve javasolja az időközben esetleg aktuálissá váló módosítások szükségességét. (pl. tárgyi-, személyi-, pénzügyi feltételekről szóló fejezetek, stb.) A pedagógiai programot a nevelői testület, szülői szervezet, diákönkormányzat és iskolaszék véleményezése után az intézmény vezetője hagyja jóvá. A nyilvánosságra hozatal módja: A pedagógiai program bármikor hozzáférhető:  az iskola igazgatójánál  könyvtárban  fenntartónál  az intézmény honlapján (www.erkelzistb.hu) A Pedagógiai Programot az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tantestületének megvitatta és elfogadta 2013.március 27-én tartott nevelőtestületi értekezleten a szülői szervezet és diákönkormányzat egyetértésével.

Dezső Marianna igazgató

Kiss Szilvia közalkalmazotti tanács

Szluka Tibor

Zverger Dorottya

szülői szervezet

diákönkormányzat

hitelesítő nevelőtestületi tag

hitelesítő nevelőtestületi tag

Tatabánya, 2013.március 27.

79

V. MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet: Alkalmazott pedagógusok listája 2. sz. melléklet: Az oktatómunkához szükséges eszközjegyzék 3. Művészeti ágak tanszakainak, tantárgyainak helyi tantervei 3/ 2011.(I.26.) NEMFI rendelet alapján

80

81