PEDAGÓGIAI PROGRAM. Csenger Riskó Ignác Óvoda Pedagógiai Programja. Intézményvezető: Katona Gyuláné. Intézmény OM - azonosítója:

Csenger Riskó Ignác Óvoda Pedagógiai Programja

PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézményvezető: Katona Gyuláné

Intézmény OM - azonosítója:

202324 Legitimációs eljárás 245-1/2015. határozatszámon elfogadta:

Véleménynyilvánítók:

………………………………………

………………………………………….. Kaposvári Tünde

Szécsiné Váczi Mónika nevelőtestület nevében

szülők közössége nevében

……………………………………………………

Béres Károlyné alkalmazotti közösség nevében

Egyetértését kinyilvánította/ellenőrizte:

245-2 /2015. határozatszámon jóváhagyta: …………………………………………… intézményvezető aláírás

………………………………………………… fenntartó nevében Ph

A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: Az Óvodatitkárságán

Érvényes: A kihirdetés napjától 2015.09.10. visszavonásig

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. 1.1. 1.2. 1.2.1. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 1.3.3. 1.3.4. II. 1. 2. 3. 4. III. 1. 2. 3. 4. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 5.9. IV. 1. V. 1. 2. VI. 1. 2. 3. VII. 1. 2. 3.

Az óvoda bemutatása Az óvoda adatai Ajánló Helyzetelemzés Humán erőforrás elemzés Személyi feltételek Tárgyi feltételek Küldetés Jövőkép Gyermekkép-óvodakép Gyermekkép Óvodakép Szülőkép Pedagóguskép Óvodai nevelésünk alapelvei Óvodai nevelésünk feladatai Óvodai nevelésünk célja az Országos Alapprogram szellemében Az óvoda célkitűzései – a pedagógiai program célrendszere Pedagógiai programunk óvónőivel szemben támasztott követelmény Az óvodai környezet Az óvodapedagógus modell szerepe Az óvodapedagógus és a gyermek együttműködése Az óvodapedagógusok együttműködése Az óvodapedagógusok és a dajkák együttműködése A nevelés tervezése és időkeretei Integrációs és inkluzív nevelés A program nevelési feladatrendszere Az egészség és környezeti nevelés alapelvei- egészséges életmód kialakítása A gyermekek gondozása, speciális gondozás, testi szükségleteik kielégítése az egészségmegőrzés szokásainak alakítása Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Érzelmi nevelés célja Szocializáció biztosítása Erkölcsi nevelés Anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az óvodai élet megszervezése A gyermekek csoportban való elhelyezésének szempontjai A napirend kialakításának szempontjai, követelményei Az óvodai nevelés tervezése Az óvoda kapcsolatai Az óvoda és a család kapcsolata A kapcsolattartás az iskolával A kapcsolattartás fenntartóval

5 7 7 8 10 10 12 13 13 14 14 16 17 17 18 19 19 19 20 22 22 22 23 23 23 24 25 28 29 37 37 40 41 42 43 43 44 46 48 48 52 53

2

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. VIII. 1. 2. 3. 3.1. 4. 4.1. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 11.1. 11.2. 12. IX. X. XI. XII. 1 XIII. XIV. XV. XVI. XVII.

Óvodák kapcsolattartása és együttműködése Közművelődési intézménnyel Gazdasági ellátó szervezettel Egészségügyi szervekkel Szakmai szervezettel Pedagógiai szakszolgálattal Családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal Kisebbségi önkormányzattal Civil szervezetekkel Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai A játék Drámapedagógia alkalmazása óvodai nevelésünkben Mozgás Testnevelés Külső világ tevékeny megismerése Környezetismeret – környezetvédelem Matematika Kommunikáció, verselés, mesélés, anyanyelvi nevelés Illem Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Munka Az epochális tanulási rendszer Kompetencia elemeinek beépítése a tanulásba A játék szerepe az epochális tanulási folyamatban Néphagyomány ápolás, ünnepek- ünnepélyek rendezvények

54 54 54 54 55 55 56 56 56 57 57 64 65 68 76 77 83 86 92 92 95 97 101 105 106 110

112 Mérés,értékelés az óvodában A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén 121 ( iskolakészültség) A kiemelt figyelmet igénylő gyerekekkel kapcsolatos 123 tevékenység helyi rendje Az integráltan nevelkedő gyermekek nevelése 125 Az óvoda nevelés fejlesztésének elvei a sajátos nevelési igényű 127 gyermekekre vonatkozóan Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek 128 Az óvodapedagógusok gyermekek esélyegyenlőségét 129 szolgáló intézkedései A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek 130 Óvodánk dokumentációs rendszere 131 Riskó Ignác Óvoda Integrált Nevelési Programja 132.

XVIII. Riskó Ignác Óvoda Szamosbecs Tagóvodájának Óvodai Nevelési Programja

3

BEVEZETŐ Óvodánk pedagógiai programját az Országos Óvodai nevelés Alapprogramjában meghatározott irányelvek alapján készítettük el. Az óvodai nevelésünkkel a gyermeki személyiség harmonikus fejlődését, teljes kibontakoztatását segítjük. A gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteltben tartásának megerősítésére törekszünk az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket, mint fejlődő személyiséget a törvényi előírások figyelembevételével különleges gondoskodásban, és védelemben részesítjük. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben a gyermekek érdekének védelmében érvényesítjük a különböző innovatív pedagógiai törekvéseket, melyek biztosítják a pedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését. Az Óvoda Pedagógiai programja a következő törvényi, jogszabályi előírások alapján, azok figyelembevételével készült:  363/2012.(XII.17.) Kor. Rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról  Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény  2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről  32/2012.(X.8.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének irányelve  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  Nemzeti, etnikai kisebbség Óvodai Nevelésének irányelve 1993. évi XXXII. Törvény  A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény, 149/1997. (IX. 10.) Korm. végrehajtási rendelet  2011.CLXXIX.tv. a Nemzetiségek jogairól  2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról  Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról  15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről  17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Intézményünk alaptevékenysége:  Óvodai nevelés magyar nyelven, a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó, a teljes óvodai életet átívelő foglalkozásokat és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatok .  Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki szakértői bizottság véleménye alapján mozgásszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több

4

fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral ( súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd .  Az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolatai problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe valóbeilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. (beleértve a szükséges logopédiai, dyslexia- megelőző, stb. felzárkóztató foglalkozásokat.)  Az óvoda az enyhén értelmi fogyatékos, a mozgássérült, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az autista, pszichés fejlődési zavarral küzdő SNI-is gyermekek nevelését ellátja. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése a függetlenül attól, hogy a sajátos nevelésű igényű óvodás gyermek nevelése, ellátása külön vagy nem sajátos nevelésű igényű gyermekekkel közösen történik (integrált nevelés).  Kiemelten tehetséges gyermek, a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A törvénykezésekkel összhangban a módosítás célja:  esélyegyenlőség biztosítása  a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek pedagógiai támogatása  egyéni képességfejlesztés  az iskolai élethez szükséges kulcskompetenciák fejlesztése  együttnevelés  kiemelten tehetséges, különleges bánásmódot igénylő gyermekek fejlesztése Intézményünk megfelelni törekszik a közvetlen partnereink elvárásainak, a kor kihívásainak. Az innovatív szemléletet képviseljük, de értékeinket megőrizzük.

„ Gyermekkel foglalkozni ez minden bizonnyal a leghálásabb munka, mi a Földön osztályrészünkül juthat és saját tökéletesbülésünket is ez mozdíthatja leginkább előre.” ( Brunszvik Teréz )

5

1. Óvoda bemutatása: 1.1. Az óvoda adatai: Az óvoda elnevezése: Csenger Riskó Ignác Óvoda Az óvoda feladatellátási helyei: - I.sz. Óvoda 4765 Csenger, Honvéd út 22. - II.sz Óvoda 4765 Csenger Riskó Ignác út 1. - Tagóvoda 4745 Szamosbecs Kossuth út 8. Telefon/fax: Telefon: E-mail:

44/520-148 44/520-149 [email protected]

Az intézmény alapító okiratának kelte: 2013.(VII.25.) Száma: Csenger Mikro-Térségi Óvodai Társulás Tanácsa3//2013.(V.30.) Az alapító okiratban meghatározott maximális férőhely:    

I.sz. Óvoda Csenger Honvéd utca: 150fő …… 6 csoporttal II.sz.Óvoda Csenger Riskó I. utcai Óvoda: 25 fő ……1 csoporttal Szamosbecs Tagóvoda : 25 fő…….1 csoporttal Összesen az óvodai férőhelyek száma: 200 fő…….8 csoporttal

Csoport szervezés formája: vegyes csoportok Felügyeleti szerv neve, székhelye: Csenger Mikro-Térségi Óvodai Társulás Társulási Tanácsa 4765 Csenger Ady E.u. 14. Intézményvezető: Katona Gyuláné Intézményvezető helyettes : Szécsiné Váczi Mónika Tagóvoda vezető : Szkokán Mária Az óvodai tevékenységek nyelve: magyar 1. 2. Ajánló: Óvodánk nevelési programját ajánljuk, mindazoknak a szülőknek, akik gyermekük fejlődésében fontosnak tartják:  A meleg szeretetteljes óvodai légkört, melyben a játék a legfontosabb gyermeki tevékenység.  Azt az óvodapedagógusi szemléletet, mely a gyermek személyiség fejlődésében fontosnak tartja az egyéni képességfejlesztést.  Szeretné, ha gyermeke sikerorientált, szívesen kommunikáló, jó kapcsolatteremtő képességét megalapoznánk az óvodai neveléssel.  Mély természetszeretet kialakítanánk gyermekeikben.

6

 Az óvodai ellátást igénylő eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekek felzárkóztatása, képességük fejlesztése, kreativitásuk elősegítése úgy, hogy minden gyermek önmagához viszonyítva fejlődjön.  A gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztését, mely derűs, gyermekközpontú, a különbözőséget elfogadó légkörben, az iskolakezdéshez szükséges testi- szociális- értelmi érettséget kialakítja.  Egészséges életmódra nevelést, az egészséges életvitel elsajátítását. 1.2.1. Helyzetelemzés: Intézményünk 3 feladat ellátási helyen működtet óvodát. Csengerben székhely a Honvéd utca 22sz alatti óvoda, telephely a II.sz. Riskó Ignác utcai óvoda, tagóvodánk a Szamosbecsi óvoda. 2013.08.15-től a Csenger Mikro-térségi Társulás alapján az óvodák fenntartója a társulási tanács, melynek 5 település tagja: Csenger, Szamosbecs, Komlódtótfalu, Szamostatárfalva, Szamosangyalos. Tiszteletben tartjuk és biztosítjuk a szülők szabad intézmény választását, a férőhely adta lehetőség szerint. Szamosangyalosból busszal utaztatott és szülők által hozott bejáró gyermekeink vannak. Csenger városban működő óvodák 7 csoporttal 1999. szeptember 01-től helyi nevelési programját a debreceni Epochális program irányelveit követve dolgozta ki. E program több éves tapasztalatokra építve nagyon jó eredményeket ért el a 3-6 éves gyermekek fejlesztésében. Nevelőtestületünk minden tagja megismerte az epochális programot, részt vett a felkészítő tanfolyamon. Az epochális programot helyi sajátosságainkra kidolgozva teljes mértékben nevelőtestületünk megfelelőnek tartja az óvodás gyermek sokoldalú személyiség fejlesztésének megvalósításában. Óvodáinkban a helyi nevelési programot az integrált nevelési programmal is kiegészítettük 2005 szeptemberétől. A 2009/10-es tanévtől a TÁMOP-3.1.4. pályázat kedvezményezettjeként a szamosbecsi és a csengeri Honvéd úti óvodákban egy-egy csoportban a „Kompetencia alapú óvodai nevelés„ bevezetésre került . Szamosbecs tagóvoda egy óvodai csoportjában „A játékba integrált tanulás „ pedagógiai program megvalósításával történik a gyermekek fejlesztése. Az integrált nevelést minden óvodai csoportunkban bevezettük, és sikeresen működtetjük. A szamosbecsi tagóvodába szamostatárfalvai gyermekek is járnak a szülők igényei alapján. Évről, évre növekszik a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek száma, ezért az integrált nevelésre egyre nagyobb figyelmet fordítanak óvodapedagógusaink. Az óvodai integrált program szervezésének köszönhetően a felvételi körzetben élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket sikeresen beóvodáztuk már 3 éves kortól. Sőt a férőhely figyelembevételével folyamatosan a szülők igénye szerint a 2,5 éves a gyerekek felvételét, átvételét is biztosítjuk. Kiemelt figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekre, ezért a jegyzői nyilvántartás alapján a három év betöltését követő napokban biztosítjuk számukra az óvodai ellátást. Az óvodaköteles gyermekek rendszeres óvodába járását fontosnak tartjuk, ezért a hiányzások minimalizálására törekszünk. A Védőnőkkel, a Családsegítő Szolgálattal szoros együttműködésre törekszünk a szociálisan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek folyamatos figyelemmel kísérése céljából.

7

Tényadatok: Vizsgálati szempontok: Beirt gyermeklétszám Gyermekcsoportok száma Hátrányos helyzetű gyermekek száma: Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma: Iskola kötelesek száma : SNI

2014-15-ös nevelési év 184 8 71

2015-16-os év 175 8 13

53

69

72 4

61 4

nevelési

Az elmúlt évek születési statisztikáit megvizsgálva megállapítjuk, hogy csökkent az óvodáskorú gyermekek száma. Településeinken jelentős a munkanélküliek száma, s ez jelentősen meghatározza a gyermekvállalást. Több kisgyermekes család elköltözött az utóbbi időben a munkanélküliség miatt. Az értelmiségi szülők egy, vagy két gyermeket vállalnak. A nehéz megélhetési körülmények miatt csökkent a gyermekvállalási kedv. Kitolódott a családalapítást vállaló korosztály életkora (30 éves korra). E szülői réteg elsősorban a biztos családi otthon megteremtését, a karriert, a munkahely megteremtést tartja fontosnak. Azok az alul iskolázott hátrányos helyzetű szülők vállalkoznak több gyermek nevelésére, akik sajnos sok esetben munkanélküliek. Az óvodába érkező gyermekek az elmúlt évekhez viszonyítva gyengébb képességűek, a gyermekeknek 40 %-a 7 évesen megy iskolába. Az iskolaérettségi vizsgálatok is indokoltnak tartották ezekben, az esetekben az iskolakezdés halasztását. Óvodáinkban vegyes csoportokat szervezünk, mellyel lehetőséget teremtünk az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek arányos elosztására. A törvényi előírások betartására törekszünk az integrált nevelés megvalósítása során. Gyermeklétszámunk az októberi statisztikai gyermeklétszámhoz viszonyítva a nevelési évvégére növekedés mutatható ki . A szülői igényeket kielégítve folyamatosan tanév közben is felvesszük azokat a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket, akik a 3 évet betöltötték. A Köznevelési Törvény adta lehetőséget kihasználva a 2 és féléves gyermeket is felvesszük óvodába a szülők kérésére . Törekszünk közel azonos létszámú csoportokat kialakítani. A gyermeklétszám kialakításánál a Köznevelési Törvény által előírt maximális létszámot túlléptük minden évben, az elkövetkező években a törvényi előírások betartásával működtetjük óvodáinkban a csoportokat. A Kompetencia alapú óvodai nevelésű program elemeiben történő bevezetésére a 2009/10-es tanévben 2 óvodai csoportban került sor. A két óvodai csoportban dolgozó 4 óvónő a TÁMOP 3.1.4. pályázat kedvezményezettjeiként több továbbképzésen vettek részt. A vállalt kötelezettségnek eleget téve az után követés éveiben (5évig) nevelő-oktató munkájukban alkalmazzák a Kompetencia alapú óvodai nevelés programcsomagot az elemek adaptációja szintjén. Bemutató foglalkozásokon a Kompetencia alapú óvodai nevelést népszerűsítik az óvónők. A nevelőtestület döntése alapján a többi óvodai csoportba a kompetencia elemekeit fokozatosan építjük be a pedagógiai programunkba. A pályázat után követését továbbra is biztosítjuk.

8

1.3 . Humán erőforrás elemzés: 1.3.1 Személyi feltételek: Óvodánkban valamennyi munkatárs folyamatos együttműködésével, összehangolt munkájával a befogadó szellemiségű óvodai légkört, az inkluzív nevelés kialakításának feltételeit megteremtjük. Óvodai csoportjainkban biztosított a törvény által előírt két fő óvodapedagógus és egy fő dajka. A Köznevelési Törvény óvodára vonatkozó kötelezően foglalkoztatottak előírásainak nagyon örülünk. Bízunk abban, hogy a törvényben előírtak foglalkoztatásával még színvonalasabb szakmai munkát tudunk megvalósítani az óvodákban. Folyamatos önképzéssel a szakmai tudásunk megújítására törekszünk. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Óvodapedagógusaink a nevelés teljes időtartamában jelen vannak, személyiségük meghatározó a nevelésben. Óvodapedagógusaink elfogadó, segítő, támogató attitüdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. A gyermekek érdekeit figyelembevéve törekszünk az állandó, megszokott felnőtt dolgozói létszámot biztosítani. Az óvodapedagógusok olyan pedagógiai környezet kialakítására törekednek, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Fontosnak tartjuk, hogy óvónő-gyermek, dajka-gyermekkapcsolatot pozitív attitűd jellemezze. Nevelőtestületünkben jól képzettek az óvodapedagógusok. A kolléganők hozzáértéssel, teljes elhivatottsággal végzik munkájukat. A pedagógiai munkát segítő dajka nénik is szakképzettek, nagy gyermekszeretettel segítik az óvónők munkáját. A csengeri óvoda a régió központi szerepet is ellát. Rendszeresen szervezzük az óvónők szakmai tapasztalatcseréjét biztosító bemutató foglalkozásokat, szakmai megbeszéléseket, előadásokat. Nevelőtestületünkre jellemző a folyamatos önképzés, nagy a továbbtanulási igény. A képzések miatt egymás helyettesítését is szívesen vállalják a kolléganők. Óvodánkban két munkaközösség (környezet és matematika) működik. A munkaközösségben dolgozó óvónők a munkaterv ütemezése szerint éves szinten bemutató foglalkozásokat tartanak, s az azt követő kiértékelésen kicserélik szakmai tapasztalataikat. A minőségfejlesztő munka hatására elterjedt a team munka, mely a feladatok megosztottságát is biztosítja. A mag team irányító szerepe évről-évre erősödik, mely meghatározó szakmai munkánk színvonalában. Az intézményben dolgozó pedagógusok átlagéletkorából egy viszonylagos állandóság, stabilitás következik, amely nevelőmunkánk pozitív összetevője. Személyi ellátottságunk törvényileg megfelelő, nevelőtestületünk valamennyi tagját az önképzés igénye, a továbbképzéseken való részvétel jellemzi. A hétévenkénti továbbképzési kötelezettségének testületünk valamennyi tagja eleget tesz a továbbképzési ütemezés szerint. Az óvodapedagógusok munkáját közvetlenül segítő pedagógiai asszisztensek, és az óvodatitkár alkalmazására 2013 szeptember 1-től került sor a törvényi előírásoknak megfelelően.

9

Az óvoda pedagógusok munkáját közvetlenül segítők a dajkák. A dajkák közvetlen felettesei a csoportos óvónők. Valamennyi óvodai csoportban szakképzett dolgozó látja el a dajkai feladatokat. A dajkai munkakörben foglalkoztatottak türelmes, gyermekszerető, nagyfokú toleranciával, rendelkező technikai dolgozók. Személyiségük szintén modell értékű a gyermekek számára. A pedagógusok és a dajkák összehangolt munkával teszik eredményessé az óvodai nevelést. A dajkák részt vesznek a nevelési értekezleten, ismerik a pedagógiai programot. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a szakértői bizottság által készített szakvélemény alapján speciálisan képzett szakember közreműködésével történik. Lehetőség szerint a logopédus, a pszichológus a megszokott óvodai környezetben fejleszti az SNI-is gyermeket. Az óvoda dolgozói Főállású óvodapedagógusok száma intézményvezetővel Pedagógiai munkát segítő főállású dajkák Óvodatitkár Pedagógiai asszisztens Egyéb munkatársak, kisegítők:

Jelenleg/fő/ 18 fő 8 fő 1 fő 3 fő 2 fő (4ó)

A nevelőtestület képzettségi mutatói: Óvóképző főiskolát végzett pedagógusok (résztvevők 17 fő száma) Középfokú képesítéssel rendelkező óvodapedagógus: 1 fő Másoddiplomás képzésben részt vett (szakterület, 3 fő résztvevők száma)ebből Vezető óvodapedagógus 1 fő Fejlesztő pedagógus 2 fő Pedagógiai asszisztens 3 fő Az óvodapedagógusok továbbképzési irányultsága - Részvétel akkreditált továbbképzéseken az elmúlt öt évben (Javasolt táblázatban: szakterület, résztvevők száma) 2011/12-as Differ használat és az erre év alapozottfejlesztés 4-8 éves korban (30ó) 2012/13-as - Kommunikáció és gyermekbeszéd év fejlesztő trainer (30ó) - Óvoda-iskola átmenet megkönnyítése a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében (30ó) - Kezdő Informatika II. Képzés (84ó) 2013/14-es év 2014/15Biztos Kezdet Gyerekházak ös év 2015/16Óvodapedagógusok szakmai

3 fő 2 fő 3 fő 8 fő

2 fő megújító 9fő 10

os év

képzése

A továbbképzések témájának kiválasztása a nevelőmunkánk céljainak hatékonyabb megvalósulására irányul:    

Fejlesztőpedagógiai ismeretek Különböző mérőeszközök ismerete Tanulási beilleszkedési és magatartás problémák kezelése Fejlesztő játékok elemzése

A különböző továbbképzéseken szerzett ismeretek és kompetenciák óvodán/szervezeti egységeken belül történő átadásának módszertana, eljárása : 

A továbbképzéseken szerzett tapasztalatokat, ismereteket a szakmai munkaközösségi megbeszéléseken adják át a pedagógusok egymásnak.



Bemutató foglalkozások szervezése, az követő szakmai tapasztalatcsere.

Az intézmény belső továbbképzési rendszere - Az óvodai/tagóvoda közi szakmai munkacsoportok/ munkaközösségek tevékenysége, mint a szakmai szervezetfejlesztés meghatározó bázisa. A munkaterv szerint a bemutató foglakozások szervezése. - Az elkövetkezendő évek belső továbbképzéseit az alábbi szempontok határozzák meg: - A nyugdíjba ment pedagógusok utódjainak, a pályakezdőknek a pedagógiai programunk megismertetése. - Szakmai tapasztalatok átadása, hospitálások szervezése.. - Pályázati lehetőségek felkutatása. - A hét évenkénti 120órás képzés teljesítése pedagógusonként. -

A dajkák szakmai kompetenciáinak fejlesztése: Intézményi szinten történő belső , továbbképzés szervezése.

Mindezek a képzések a gyermekek jobb megismerését szolgálják, és az egyéni differenciáló fejlesztés alkalmazásához járulnak hozzá. Fontosnak tartjuk az egymástól való tanulást is a magasabb színvonalú szakmai munkavégzés érdekében, ezért szakmai munkaközösségeket működtetünk. 1.3.2. Tárgyi feltételek: Óvodánk rendelkezik a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. A tárgyi feltételeink az elmúlt évben jelentős változáson ment keresztül. A csengeri óvodákban minden igényt kielégítően a gyermeklétszámnak megfelelően biztosított nevelőmunka tárgyi feltételei. Az integrált pályázatnak köszönhetően évről-évre bővítjük a képességfejlesztő játékok készletét. Az udvaron és csoportszobában egyaránt a taneszköz jegyzékben előírt eszközök beszerzésre kerültek a gyermeklétszámnak megfelelően. Minden óvodánkban van tornaterem, ezáltal a gyermekek napirendjét a gyermekek

11

mozgásigényének megfelelően alakítják az óvónők. Az elhasználódott eszközök pótlását pályázati támogatásból biztosítjuk minden nevelési évben. A gyermekek által használt tárgyi eszközök hozzáférhető és biztonságos elhelyezését biztosítjuk. A megfelelő balesetmentes munkakörnyezet biztosításával az óvodai munkatársakat is motiváljuk a színvonalas munkavégzésre. A szamosbecsi új óvoda átadására 2010. szeptember 1-től került sor. Az épület felújításával egyidejűleg megvalósult az óvodai épület teljes taneszköz beszerzése a törvényi előírásoknak megfelelően. A szamosbecsi óvodában az udvari játékok beszerzése válik szükségessé. Az óvodafejlesztési pályázatunkat benyújtottuk, reménykedünk a sikeres elbírálásban. A csoportszobák esztétikusak, az óvónők a gyermek élményvilágának megfelelően vidámmá, gyermek közelivé téve díszítik mindig az évszaknak megfelelően. Épületeink az uniós előírásoknak megfelelően rokkant feljáróval ellátottak. 1.3.3. A pedagógiai program küldetése – filozófiája A Helyi Nevelési Program megvalósítása során biztosítsuk városunk óvodás gyermekeinek fejlődését. Óvodai nevelésünk meghatározó kiegészítője legyen a családi nevelésnek. Gyermeki, szülői megelégedettséget szem előtt tartva az óvodai nevelésünk városunk óvodás gyermekeinek örömteli óvodás éveket biztosítsunk. Mottónk: „Figyelj rám és segíts, hogy nyitott és fogékony emberré váljak” „Figyelj rám” – érzelmi, lelki egészség „segíts, hogy nyitott és fogékony emberré váljak” - genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűséges spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatás 1.3.4. Jövőkép: Óvodánk hosszútávra dolgozóknak egyaránt.

biztos

jövőt

nyújtson

gyerekeknek,

szülőknek,

Válasz a kor kihívásaira:  A szülők igénye szerint legyen biztosított az óvodai nevelés.  Korszerű nevelési módszereket alkalmazzanak az óvodapedagógusok.  Az óvoda tárgyi feltételei folyamatosan a gyermeklétszámnak megfelelően biztosítottak legyenek.  A gyermeklétszámnak megfelelő személyzettel az egyéni képességfejlesztések biztosítása.  Ideális csoportlétszámok kialakítása a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztése érdekében.  Hosszútávon a demográfiai adatok alapján a csoportok működtetése fenntartható legyen.

12

 Olyan jövőt képzelünk el, ahol hatékonyan tudjuk megvalósítani kitűzött céljainkat. Bízunk az önkormányzat támogató magatartásában. II. Gyermekkép – Óvodakép 1. Gyermekkép: Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítésére törekszik. Biztosítsuk minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Előítéletektől mentes óvodai nevelésben részesüljenek a gyermekek. Minden gyermek ,szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben egyedi személyiség és szociális lény , egyszeri és csak saját képességeinek vizsgálatával lehet meghatározni fejlettségi szintjét. Ez az egyéni képességfejlesztés kiindulópontja. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. A gyermek legfontosabb tevékenysége a játék, mely a fejlődés és a fejlesztés leghatékonyabb eszköze óvodáskorban. „A képességek az emberben a nekik megfelelő tevékenységek célszerű gyakorlásával alakulnak ki. A már kialakult képességek részt vesznek a további tevékenységek lebonyolításában és ezen keresztül éreztetik hatásukat. A tevékenységek és a képességek egymástól elválaszthatatlanok.” A képességek fejlettsége az óvodáskorban elsősorban tevékenységben érhető tetten, és fejlesztése is a megtervezhető tevékenységben hatékony. A pedagógiai folyamatban a fejlesztő feladatokat a fokozatok figyelembevételével célszerű megtervezni, majd a gyermek tényleges fejlődési üzeméhez kell igazítani. Fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt éljen, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárssá, csoporttárssá váljék. Óvodai nevelésünk során biztosítjuk a lehetőséget a gyermekek számára, hogy a játék elsődleges és az élmények feldolgozását támogató környezet legyen, melyben a felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. Képesek lesznek gyermekek a különbözőségek elfogadására. Fontosnak tartjuk, hogy a játék a fejlődés és a fejlesztés legjobb eszköze óvodáskorban. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Óvodai nevelésünk központjában a GYERMEK áll, aki egyedi, mással nem helyettesíthető személyiség. Elfogadjuk az általános életkori jellemzőktől eltérő ill. fejlődésbeli különbségeket, amelyet alapnak tekintünk a fejlesztésben: 13

- Milyenek is ők?  Minden gyerek egy adott személyiség, egy individum.  Eltérő adottságokkal jött a világra.  Eltérő környezetben nevelkedik.  Eltérő az érdeklődése. 

Eltérő fejlettségi szinttel rendelkezik.



Eltérő a fejlődési üteme, ill. eltérőek lehetnek a testi és lelki szükségletei.

- Alapfeladatunk mintát adni gyermekeink számára az értékes élethez Olyan gyereket kívánunk nevelni, rendelkezik:

aki az alábbi

kompetenciákkal



testileg, lelkileg egészséges,



érzelmekben gazdag,



képes érzelmeit kifejezni, mások érzelmeit felismerni és tolerálni,



környezetét szereti, tiszteli (szülőt, felnőttet, társait),



a világra nyitott, érdeklődő személyiség,



kötődik a szűkebb és tágabb környezetéhez (család, város, táj), annak hagyományaihoz,



kötődik a természethez,



probléma érzékeny és kreatív,



kommunikációra, kooperációra képes,



önállóságra törekvő és mások érdekeit is elfogadja,



képes kifejezni saját szükségleteit, választásokra és döntésekre képes,



képes az egészséges figyelembevételére,



együtt érző, segítő, a hagyományok iránt fogékony, az identitástudat elemi szintjén álló gyermek (családi kötődés, hazaszeretet).

önérvényesítésre

és

a

mások

érdekeinek

Óvodánk célkiegészítéséből következő koncepciós elemek:     

személyiségvédelem, pozitív társas kapcsolatok erősítése, közösségi érzés fokozása, érzelmi kapcsolatok megszilárdítása, a környezetvédelemhez való pozitív viszony alakítása, fejlesztése, a testi, lelki egészség megőrzésére nevelés.

14

2. Óvodakép: - Együtt a családokkal Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. -

A nevelőközösség pedagógiáját meghatározó tanulási környezet bemutatása

Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodánk teljesíti óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkcióit, biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Ezáltal megteremtjük a gyermekekben a következő életszakaszba (az iskoláskorba ) való átlépés belső pszichikai feltételét. -

Az óvoda helyi nevelési alapelvei és értékei

Célunk : az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlesztése, a gyermeki személyiség kibontakoztatása, a hátrányok csökkentése. Az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével ( ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. Az óvodai nevelésre csak szeretetteljes, meleg légkörben van lehetőség. Az óvónő szerető, védő, óvó gondoskodása, az óvónői szeretetben való megmártózás, a simogató kéz melege, a mosolygó, bíztató tekintet, a körülölelő védettség adja meg a gyermek számára az érzelmi biztonságot, mely kiegyensúlyozott fejlődésének feltételét. Óvodánk gondoskodik a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínűaz életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról. Közvetetten segítjük az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermekei személyiségvonások fejlődését. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A befogadó neveléssel a közoktatási rendszer kialakításához aktívan hozzájárulunk, a multikultúrális és interkultúrális szemléletmódot követjük a nevelési gyakorlat kialakításában. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése megerősíti az óvodát abban, hogy az iskolára való előkészítés nem külön feladat, hanem a helyi nevelési program működtetése során természetesen megvalósuló folyamat. Fontosnak tartjuk a gyermeki fejlődésbe vetett bizalmat, mint a pedagógiai optimizmus megvalósítását, a különbözőségek elfogadását, a diszkrimináció tilalmának érvényesítését. Hiszünk a gyermek fejlődésében, a gyermek jelzéseire komoly figyelmet fordítunk. A nem könnyen érthető jelzéseket értelmezzük, a mögöttük lévő szükségletek feltárása a célunk. A nevelő-oktató intézmények nyitottságát egyre fontosabbnak tartjuk. A gyerekek, szülők részére élettér. Ez azt jelenti, hogy sokféle tevékenységgel, gazdag szabadidős programokkal és a szülőket is formáló rendezvényekkel

15

szolgáltat mintát: az értelmes szabadidő eltöltéséhez, a sokoldalú művelődéshez (tanuláshoz) az önkiterjesztő játékhoz, az értelmes és érdekes munkához és a tartalmas közösségi léthez. Nyitottak vagyunk: 

elsősorban a szülők számára (az óvoda-család kapcsolatában),



a fenntartó számára,



nevelési-oktatási intézményeknek,

Olyan óvodát szeretnénk, ahol a gyermek, szülő, pedagógus egyaránt jól érzi magát: 

"A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi."



A sokszínű óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek sokoldalú személyiségfejlődését és egyéni képességeinek kibontakoztatását.



Az óvoda a családdal együtt, a családi nevelés kiegészítőjeként, s korrekciójaként segíti a gyerekek személyiségének sokirányú fejlődését.



A gyermek személyisége elsősorban a mással nem helyettesíthető játéktevékenységben fejlődik.



A tevékenységeken keresztül az életkorhoz igazodó műveltségtartalmak közvetítésével segítjük a gyermek önmagához viszonyított fejlődését.



A gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése érdekében biztosítjuk a személyi, tárgyi feltételeket.

3. Szülőkép:  Az óvoda jó hírnevével vonzza a szülők érdeklődését és keltsen bizalmat az óvodai nevelés iránt.  Legyen az óvodai nevelés kiegészítője a családi nevelésnek, hogy a szülők az óvodapedagógussal együttműködve valósítsák meg a gyermek fejlesztését.  Érezze a szülő, hogy gyermeke napi ellátása, sokoldalú harmonikus fejlesztése az óvodai ellátásban biztosított.  A hatékony gyermeknevelés érdekében a szülő igényelje a pedagógusokkal való együttműködést. 4. Pedagóguskép:  A jól együttműködő nevelőtestületünk mindentagja továbbra is hosszú távon teljes aktivitással ideális környezetben végezze pedagógiai munkáját.  Pedagógiai munkánk során új utak, lehetőségek keresésére törekszünk.  Helyi nevelési programunk megvalósítása során, a minőségibb munkavégzéssel szaktudásunk mélyítése a célunk.  Az óvodai oktató-nevelő munkánk tárgyi, személyi feltételeink megteremtésével a gyermekek fejlesztéséhez a magas szintű szaktudásunkat biztosítjuk.

16

 A minőségbiztosítás megvalósítása során partnereink elvárásait, szemelőt tartjuk megelégedettségük érdekében együttműködésre, törekszünk.  Óvodai oktató-nevelő munkánk eredményességét közzé tesszük szakmai kiadványokban, folyóiratokban. Szakmai tapasztalatainkból cikket jelentetünk meg.  Régiónkban a bázishoz tartozó kis óvodák óvodapedagógusainak számára elméleti –gyakorlati bemutatókat tartunk.  Óvodánkban magas színvonalon végzett pedagógiai munkánk eredményeiről tájékoztatjuk a szülőket nyílt napokon, szülői értekezleteken, konferenciákon.  Városi rendezvényeken intézményünk részt vállal a gyerekek fellépésével, szerepeltetésével.  Régiónk központ szerepét felvállalva szervez, irányit.  Megyei szinten közzé teszi az óvoda programjait, és látogatási lehetőséget biztosít számunkra.  Az óvodapedagógusok az önértékelés módszerével szakmai erősségeink kimutatásával egyéni és csoportos feladatvállalással a pedagógus munkaszínvonalát növeli.  Az óvoda jó hírnevével, vonzza a szülők érdeklődését és keltsen bizalmat az óvoda nevelése iránt.  Az óvodán belül a családias légkör megteremtésem, amelyben érvényesül a jó kapcsolat és a dolgozók egyéni tehetségeinek kibontakoztatására is lehetőség, van.  Helyi nevelési programunk biztosítja a gazdag élményszerző lehetőséget, változatos, gazdag tevékenységrendszer biztosításával.  Szakmai bemutatók továbbképzések segítségével a Pedagógiai Programot magas szinten valósítjuk meg.  A Közoktatási Törvény által előírt maximális gyereklétszám biztosításával óvodánk 8 csoportjának megtartásával, folyamatosan működjön.  Az óvoda hosszútávra biztos jövőt nyújtson, szülőknek, gyerekeknek, és dolgozóknak egyaránt.  Biztosított legyen a feltétel nevelő-oktatómunkánkhoz.  Mint közalkalmazottak, a törvényi változásokban megfelelő anyagi, erkölcsi elismerésben szeretnénk részesülni. -

III. Az óvoda helyi nevelési alapelvei és értékei

Az óvodai nevelésben alapelvünk, hogy a gyermeki személyiséget elfogadjuk, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom elvét kiemelt feladatunknak tartjuk. A neveléssel lehetővé tesszük és segítjük gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásokat a gyermek személyiségéhez igazítjuk. Az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs , szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről, a testi szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról. A játék tevékenységeken keresztül

17

biztosítjuk az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltség tartalmakat, az emberi értékek közvetítéséről, a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges tárgyi és személyi környezetet. A nemzetiséghez tartozó ( migráns) gyermekek önazonosságának megőrzését,ápolását, erősítését, biztosítjuk az társadalmi integráció lehetőségét. Az egyéni differenciált bánásmóddal, a gyermek egyéni készségei, képességei kibontakoztatására törekszünk.  Óvodapedagógiánk elvi alapjait az epochális pedagógiával azonosulva határozzuk meg. Az alapelvek filozófiájukban tartalmazzák azon általános értékeket, melyek az emberi jogok és gyermeki szabadság biztosítására a gyermekek tiszteletére és védelmére, a család óvoda együttműködésére vonatkoznak.  A családi nevelés elsőbbségét ismerve azzal karöltve a gyermekek érdekét mindenekelőtt tartva szeretetteljes, nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben neveljük a hozzánk járó kisgyermeket.  A gyermek immanens (belső) fejlődési terve értelmében megvannak azok a belső tulajdonságok, melyeket ki kell bontani. Fontos, hogy ezt a gyermek is akarja, mely a pedagógustól nagyfokú tapintatot igényel.  A gyermek szabadságának biztosítása, önálló törekvéseinek támogatása értelmében a rászabott környezetben szabadon nyilatkozhat meg mindaddig, míg tevékenységével, magatartásával nem sérti a közösség érdekét, melybe tartozik. A érdeklődését, akaratát, az önkéntességét tiszteletben kell tartani. 1. Óvodai nevelésünk feladatai: Az óvodai nevelésünk feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  az egészséges életmód kialakítása,  az érzelmi , az erkölcsi nevelés és szocializáció biztosítása,  az anyanyelvi-, érzelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 2. Óvodai nevelésünk célja az Országos Alapprogram szellemében: Az óvodai nevelés célja, az hogy az óvodások sokoldalú harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gondozást igénylő gyermekek ellátást is). A gyermeki személyiséget, az elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermeki személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. 3. Az óvoda célkitűzései – a pedagógiai program célrendszere : 

Az óvodáskorú gyermek szükségleteinek kielégítése, az érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés feltételeinek megteremtése.

18

          

Az életkornak megfelelően a testi, szociális, anyanyelvi, értelmi képességek fejlesztését biztosítjuk az egyéni fejlődési ütemnek megfelelően. Egyéni képességfejlesztés, mindig az adott gyermek aktuális fejlettségéből kiindulva, természetes környezetben, öntevékeny részvétellel szerzett tapasztalatokra építve. Szeretetteljes, a gyerekek érdekeit, egyéni igényeit szem előtt tartó óvodai nevelés. Sikerorientált, színesen kommunikáló, a környezetben jól eligazodó, problémájukra - aktívan közreműködve -, saját megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkező gyerekek nevelése. Mély természetszeretet kialakítása." Néphagyomány ápolása a munkatervben foglaltak szerint. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása. érdekében a közösség szemléletének alakítása, az egészséges állapot megőrzésére nevelés, Természeti adottságainkból eredően, életkortól függően természetvédelem, A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása egyéni differenciált fejlesztése. A gyermekek neveltségének életre szóló megalapozása, a magatartás, beszédkultúra, higiénés szokások, udvariasság, és együttműködési formák vonatkozásában Sajátos nevelési igényű gyermekek és részben integrált fejlesztés biztosítása

4. A pedagógiai programunk óvónőivel szemben támasztott követelmény A helyi nevelési programunk megkívánja, a folyamatos önképzéssel szakmai tudását bővíteni, megújulni képes pedagógust, aki az alábbiak figyelembevételével végezze pedagógiai munkáját: 

Az óvodapedagógus személyiségét az elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű legyen a gyermekek számára.



Meleg, szeretetet sugárzó óvodai nevelés biztosítson a gyerekeknek.



A megismerő képesség tapasztalatra épüljön.



A fejlesztendő részképességnek megfelelő tevékenységet gyakoroltasson.



A gyakoroltatás hosszan tartó, folyamatos, egymásra épül, fokozatosan nehezedik és játékos.



Pontosan tudjuk, milyen előzetes tapasztalattal, ismerettel, magatartási jellemzőkkel rendelkezik a gyermek, mely területeken fejlettebb, hol vannak elmaradásai, azaz, milyen a képességszintje.



Biztosítsa, hogy minden gyerek egyéni ütemében haladjon, önállóan tevékenykedjen.



A feladat önálló megoldásra.

fejlesztése

gondolkodásra

természetes

késztessen,

közegben

nem

csak

szerzett

analóg

19



Önként, öntevékenyen, aktívan vesznek részt a folyamatban, mert a fejlődés gyorsabb, eredményesebb, ha egybeesik a gyermek tevékenységvágyával.



Belső indítékra (érdeklődés, kíváncsiság, tudásvágy) épülő motiváció készteti a tevékenységre, pozitív viszony alakul ki a gyermekben a tevékenység iránt.



A külső motiváció ritka, de megjelenik, ha szükségessé válik. Ez elsősorban a tanulás megkezdésére irányuljon.



A külső motiváció ritka, de megjelenik, ha szükségessé válik. Ez elsősorban a tanulás megkezdésére irányuljon.



A külső késztetés helyét fokozatosan átveszi a belső motiváltság, melyet kivált az érdekes, vonzó játékra épülő tanulás, felkeltve a gyermek kíváncsiságát, tevékenység- és tudásvágyát, a szabályjáték sikeres, eredményes megoldási vágyát, a játék, a tanulás örömét.



A tanulásban az egyénnek tervezett játék, játékos feladat erőfeszítés árán, de eredményesen megoldható.



A feladat végzése közben szükség szerinti segítséget kap a gyermek, az óvónő figyelemmel kíséri külön-külön minden gyermek tevékenységét, és észreveszi a megakadást, meghagyva neki a hibázás, tévedés, próbálkozás, önkorrigálás jogát. Az óvónői segítség ne a gyerek helyetti feladatmegoldást, hanem közös gondolkodást eredményezzen, így erőfeszítés árán jut sikerhez a gyerek, megtanul kitartóan dolgozni, a nehézségek nem meghátrálásra, hanem újra és újra próbálkozásra ösztönzik.



Az óvónő értékelése ösztönző, mindig reális, ne elítélő, elmarasztaló, megbélyegző, megszégyenítő legyen. A pozitívumokra építve, bízva a gyermekben, kifejezi azt a hitét, meggyőződését, hogy a gyermek képes az eredményes munkára.



Értékelésében arra fektet hangsúlyt, ami jó, a hibák kijavítására lehetőséget ad.



Kialakul olyan tanulási légkör, melyben feloldódnak a szorongások, természetes a gyerekek megnyilatkozása (a gyengébb képességűeké is), amelyet szeretet, egymás elfogadása, emocionális biztonság jellemez.



Mindenkit meghallgat az óvónő, mindenkinek válaszol is, nem kerül senki hátrányos helyzetbe.



A gyerekek megtanulnak önállóan dolgozni - kialakul a szükséges önfegyelem -, betartják a tevékenységhez kapcsolódó szabály- és szokásrendszert.



Óvatosan, szabályosan használják az eszközöket, eszközhasználatuk biztos.



Az óvónő és a gyerek, gyerek és gyerek között oldott, de a tevékenységre koncentráló interaktív, kommunikatív viszony alakul ki."



A pozitív érzelmi kötődés fokozza a néphagyományok megismerését, ápolását

20



A higiénikus környezet megteremtésével, a helyes táplálkozási szokások elsajátításával, a rendszeres mozgás megszerettetésével a helyes testápolással, az egészséges életmódra nevelés megvalósítására.



Séták, kirándulások alkalmával természetszeretet fokozása.



Az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek befogadása előítélet nélkül a gyerekcsoportban, a másság elfogadására nevelés.

5. Az óvodai környezet: A csoportokban nyílt polcokon elhelyezett eszközök közül a gyermek szabadon választhat játékot. Minden a megfelelő, állandó helyén áll, s ez segíti a gyermeket abban, hogy cselekedetei is rendezettek legyenek. Az eszközöket mindig a helyére kell visszatenni. A rend nem a külső személy figyelmeztetésére fenntartott állapot, hanem a belső rendet kialakító környezeti hatás. A gyermeki tapasztalat ismeret forrása elsősorban a környezet, melyet az óvónő tudatosan szervez meg. Az óvodai légkör legfontosabb elemei: a biztonságot, szeretetet, másság elfogadását, derűt, optimizmust sugárzó szellemiség. Óvodánk a programban szereplő alapelvek érvényre juttatásával szervezi meg a gyermekek életkorának s egyéni sajátosságainak megfelelő gazdag tevékenységrendszert, melyben kiemelt szerepet biztosít a játéknak – s ennek hatására sokoldalú testi, lelki, értelmi képességeit ideális fejlődését teszi lehetővé. 5.1. Az óvodapedagógus modell szerepe Az óvodás korú gyermekek személyiségfejlesztése szempontjából kiemelt szerepet tölt be az óvodapedagógus, mint modell szerepe. Az óvodai élet szervezése során az óvodapedagógus az óvoda nyitva tartásától zárásáig közvetlenül foglalkozik a gyermekekkel. Személyes magatartása példamutató és meghatározó a gyermekek számára. Az óvodában az óvónő és gyermek közötti kapcsolatot a pozitív érzelmi kötődés jellemzi. A gyermek a mindennap vele foglalkozó pedagógussal közvetlen kapcsolatban áll. Az óvodás gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve megfigyeli a közvetlen közelében lévő felnőttek magatartását, viselkedését és azok utánzására törekszik. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az óvodapedagógus mindig pozitív viselkedési formát sugározzon a gyermekek felé. 5.2. Az óvodapedagógus és a gyermekek együttműködése „A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indukáló szerepe van. A példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Sok múlik azon, milyen értékeket preferál az óvodapedagógus, a környezet és azon belül elsősorban a család.” A családból hozott értékeket tiszteletben tartjuk. Azt gondoljuk, hogy a gyermek harmonikus fejlődésének alapkövetelménye abból indul ki, hogy a felnőtt- gyerek kapcsolat alapja és mintája a gyermek-szülő viszony. „A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől másfajta beállítódást igényel.” A kapcsolat aktív és kölcsönös. 21

Ez a pedagógusi magatartás az önállóság, rugalmasság, helyzetfelismerés, döntési képesség meglétét feltételezi. A hangsúly az aktív kétpólusú együttműködésre kerül. A gyermek elképzelését, ötletét, véleményét, javaslatát beépítjük a fejlesztési elképzelésünkbe. 5.3. Az óvodapedagógusok együttműködése A nevelőtestület együttműködése elengedhetetlen színvonalának fejlesztése, fejlődése segítéséhez.

a

szakmai

munka

Formái:  Nevelőtestületi értekezletek  Munkatársi értekezletek  Munkaközösségek  Tagóvoda szintű megbeszélések Ezen túlmenően nagyon fontos a csoportban dolgozó óvodapedagógusok együttműködése, kapcsolatuk minősége. Az óvodapedagógusok együttműködése a tervkészítés kritériuma, tekintettel arra, hogy a csoportban dolgozók együtt felelnek a nevelési program alapján tervezett munka megvalósításáért. Ennek érdekében: A megfigyeléseiket a csoport gyermekeiről megosztják egymással, s beépítik azt a fejlesztési tervbe; Közösen készítik el a „Csoportunk fejlődése” dokumentumot, mely 3 havi fejlesztési irányt jelenít meg; Minden pedagógus ennek megfelelően készíti el a havi tervét, melyek egymásra épülnek a gyermek optimális fejlődése érdekében; Egyéb felmerülő problémák orvoslása érdekében az „óvodapedagógusok- és a dajkák együttműködése” részben megfogalmazott esetmegbeszéléseket tartanak. 5.4. Az óvodapedagógusok és a dajkák együttműködése A dajka egyike a gyereket nevelő felnőtteknek, aki magatartásával, beszédstílusával hatást gyakorol a kisgyerekekre. Ahhoz, hogy a dajka a nevelési folyamat részese legyen szükséges őt tájékoztatni arról, hogy melyek a nevelési elképzelések. A hatékony munka érdekében elengedhetetlenné válik egyes problémakörökben az esetmegbeszélés módszerének alkalmazása. 5.5. A nevelés tervezése és időkeretei: Nevelőmunkánk során figyelembe vesszük a Pedagógiai programunk célját és feladatait, s ennek tudatában tervezzük, szervezzük a különböző tevékenységeket. Minden esetben figyelembe vesszük:  A gyerekek adottságait, képességeit,  Érdeklődésüket,  A csoport összetételét.

22

Fontos, hogy tervezőmunkánk tudatos, tervszerű legyen. A Pedagóiai program feladatrendszerébe beépítettük a különböző kompetenciákat, amelyek fejlesztését az IPR-es eszközrendszer elemeinek felhasználásával valósítunk meg. A gyermekek fejlődési üteme, érése eltérő, ezért az egyéni bánásmód és a differenciált tanulásszervezés módszerének alkalmazása elengedhetetlen számukra. A fejlesztés formáját nem a gyermek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. Az óvodapedagógus szakmai szabadsága, hogy kötött vagy kötetlen szervezeti forma keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A lényeg mindig az legyen, hogy a gyermeknek legyen lehetősége:  A sokoldalú tapasztalatszerzésre,  Ok-okozati összefüggések felfedezésére, azok megfogalmazására,  Problémamegoldásra,

A fejlesztés keretei: Az óvodapedagógus számára a hátránykompenzálás ugyanolyan fontos feladat, mint a tehetséggondozás A nevelés, a fejlesztés részben osztott illetve vegyes csoportokban valósul meg. A csoport óvónői egyéni fejlesztési tervet készítenek a csoport gyermekei számára, különös figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára. Nagyfokú tudatosságot igényel az óvónő részéről az egyéni fejlesztési terv elkészítése, a mérési eredmények felhasználásával. Tanulási folyamat részei:  Önálló és irányított tapasztalatszerzés,  Komplex tevékenységek /kötött vagy kötetlen kezdeményezések/ Tervezésünk: 1. témaválasztás – célok 2. tevékenységek meghatározása a téma feldolgozásához 3. képességek fejlesztése és képességek fejlődésének meghatározása. 4. Komplexitás érvényesítése 5.6. Integrációs és inkluzív nevelés: Az integrációs és az inkluzív nevelés természetes velejárója a differenciálás. Ez olyan nézet, szemlélet tevékenységrendszer elfogadását jelenti, mely foglalkozásszerzés és módszertani megújulást kíván. Meglátásunk szerint csak differenciált foglalkozásszervezéssel képzelhető el az, hogy a gyerekek az óvodába bekerülve saját képességeinek optimális kifejezéséhez lehetőséget kapjon. Kiemelt figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztésére. Ehhez az intézmény egész életét úgy kell szervezni, hogy ennek az alapelvnek eleget tudjunk tenni. Feladatunk, hogy egy időben más-más tevékenységeket végezhessenek, és más-más segítséget kaphassanak a különböző képességű gyerekek. Fontos ne csak a különböző képességű, de a különböző szociális

23

helyzetéből érkező gyerekek is megfelelő pedagógiai támogatást kapjanak. Előítélet mentesség, tolerancia, a másság elfogadása a szükséges nevelői attitűd, melyet gyermekeink felé is közvetítünk, hiszen ha a gyermek hosszabb ideig negatív előítéletnek van kitéve a személyisége részévé válik a negatív énkép. Elvünk pedig a harmonikus személyiségfejlesztés. Ehhez minden gyermek számára legyen az sajátos nevelésű igényű, halmozottan hátrányos helyzetű, vagy ép szociokultúrális környezetből érkező, szüksége van arra, hogy a számára fontos személyektől figyelmet, támogatást kapjon, és megfelelő elvárást támasszanak vele szemben. Ezen keresztül tanulják meg, hogy bízzanak másokban, legyenek elfogadóak, toleránsak. 5.7. A program nevelési feladatrendszere A gyermekhez forduló nevelői attitűd. A jól működő társadalom csak a másság elfogadása, a tolerancia révén működhet. Erre orientálható a gyermek, ha a nevelőinél is hasonló attitűdöt tapasztalhat. A gyermekek sokoldalú megismerése.

-

A gyermek megismerésének alapja a megfigyelés és fejlesztéséhez alapvető a differenciáló nevelés. A megismerés a pszichológiai, pedagógiai és életkori sajátosságok ismeretét jelenti, de az egész egyediségét, a képességeinek, a szükségleteinek a megismerését, a sajátos nevelési igény és a hátrányos helyzet tényének ismeretét. Legyen az óvónő tisztába a gyermek fejlettségével és ismerje az együtt nevelés során felmerülő sajátosságokra a megoldási módokat. -

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálása.

A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Az óvodánknak olyan óvodai környezetet kell kialakítani, ahol a másság felé fordulás mindenki számára természetessé válik Az óvodapedagógusok a szükséges szakemberekkel együttműködve, nevelik a gyermekeket a mindennapok során. A szakemberekkel, való együttműködéssel biztosítjuk a gyermekek fejlődéséhez szükséges feltételeket. -

Integráció, inklúzió

A nevelőmunkánk során gyermekeink tapasztalati úton megértik és tisztelik a különbözőséget, már gyermekként felkészülnek a társadalmi gyakorlatra. A befogadás partnerségen alapuló attitűd által valósítja meg a diszkrimináció mentességet. Nevelésünk során olyan érzelmileg érett gyermekeket nevelünk, akik felkészültek a különbözőséggel való találkozásra. -

Játék, érzelmi, erkölcsi nevelés

Ennek helyét, szerepét egységként kezeljük, mely nevelés során eligazodást adunk a gyermekek és a családok számára a következetes, megalapozott ám rugalmas szokásrendszer kialakításában, segítséget nyújtunk, hogy a szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassák. A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakciókon

24

keresztül fejlődik a normarendszere, amely a további fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja és egyben a felnőtté válás alapja is. -

Egyéni fejlesztési tervek.

Az egyéni megismert integráltan eljárásokat -

fejlesztési tervekhez meghatározó a gyermekek mérése során képesség szint, pedagógiai diagnózisok. A fejlesztési terv az nevelők esetében elengedhetetlen, hiszen tudatos rendszeres leíró fejlesztési tervezet.

Egyéni képességekhez igazodó foglalkozás, szervezési formák.

Szervezeti kereteink a cselekvéses, differenciáló és kooperációs tanulásszervezés, egyéni, páros, és csoportos munka. Az óvodában a gyermek cselekvéseken keresztül sajátít el tudást, ismeretet, majd képes alkalmazni képességei, késségei által. Ezért fontos a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás, hiszen az óvodai tanulás útja csak ez lehet. Ehhez a tevékenységalapú helyi nevelési program kínálja a legjobb megvalósítási lehetőséget. Párhuzamosan szervezzük a tevékenységeinket annak érdekében, hogy az eltérő ismeretekkel, adottságokkal rendelkező gyerekek sikerélményhez jussanak, megfelelő leterheltséget biztosítsunk számukra a megfelelő segítségadás mellett. Az óvodapedagógus megteremti annak lehetőségét, hogy a gyermek tevékenységen keresztül élményeket szerezhessen, felkelti, és ébren tartja benne a vágyat a környező világ megismeréséről, a tanulás örömének átélésére. -

Nyitottság és együttműködések

Az együttnevelő intézménynek a kapcsolatrendszere kialakításában is elöl, kell, hogy járjon abban, hogy elfogadhassa a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekeket, eloszlasson tévhiteket és félelmeket. Az intézményünk nyitottsága, a segítő kapcsolatok építése fontos az eredményes munka és működés érdekében. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget a különböző szociális helyzetű és képességű gyermekeink számára. Nevelésünk, célunk a családokkal való együttműködés, gyermekét beilleszkedni az óvodai közösségbe.

hogy

segítse

Óvodai nevelésünk egésze a kompetens személyiség alakítására és a komplex fejlesztésre törekszik. Folyamataink során megalapozzuk az egész életen át tartó tanulást, úgy, hogy figyelembe vesszük az óvodáskori gyermek életkori sajátosságait, főbb tevékenységi köreit. Tesszük mindezt úgy, hogy az alapvető kompetenciák fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Mi köze az óvodának a kompetenciafejlesztéshez? 

Minden jelenlegi és jövőbeni fejlesztési folyamat a kompetenciákról szól,

 Az óvodát a közoktatási rendszer részeként az élethosszig tartó tanulás alapozó szakaszaként kezeljük. Az óvodában alkalmazható kompetenciafejlesztéshez azonban olyan kompetencia meghatározás kell, amelyet, a kisgyermeket nevelők közösen

25

készítenek el. Ennek tükrében nevelőtestületünk a brüsszeli bizottság az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak a felosztását az alábbiakban fogalmazta meg: 

Anyanyelven folytatott kommunikáció

 Idegen nyelvű kommunikáció  Matematika és természettudományos műszaki kompetenciák  Digitális kompetenciák  A tanulás megtanulása  Személyközi és állampolgári kompetenciák  Vállalkozói kompetenciák  Kulturális kifejezőképesség A kompetencia területek óvodánkra értelmezve:  Anyanyelven folytatott kommunikáció: a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó nyelvi és kommunikációs fejlesztés valósul meg, mesék, versek ismeretén keresztül.  Idegen nyelvű kommunikáció: megismernek a gyerekek más földrajzi, társadalmi és kommunikációs környezethez tartozó témákat /mesék, versek dalok, országok/.  Matematika és természettudományos műszaki kompetenciák: alapvető matematikai fogalmak ismernek meg, képességeik és készségeik alakulnak /probléma megoldás, logikus gondolkodás/  Digitális kompetenciák: az óvodai nevelés során kapcsolatba kerülnek a mai kor technikai eszközeivel, annak használatával. /fényképező, tv, dvd, vetítő, számítógép/  A tanulás megtanulása: olyan csoportszervezési formákat alkalmazunk, melyben a gyerekek motiváltak, aktívak, sikerélményhez jutnak. Közben kommunikálnak és kooperálnak.  Személyközi és állampolgári kompetenciák: olyan viselkedésformákat sajátítanak el a gyerekek, melyek képessé teszik a közösségi életre, kompromisszum készek, érdeklődő személyiséggé formálódnak.  Vállalkozói kompetenciák: önálló döntésre képes, kezdeményező készséggel rendelkező, együttműködésre képes gyerekeket nevelünk, és a változásokra pozitívan reagálnak.  Kulturális kifejezőképesség: megismeri a gyermek a kulturális sokszínűségünket, de más népek kultúrájával is kapcsolatba kerül. Esztétikai érzéke fejlődik. Az óvodai nevelésünk során az alábbiakat hangsúlyozzuk: a. befogadó pedagógia alkalmazását-melyalapelveit korábban feltüntettük b. hangsúlyos az érzelmi–erkölcsi nevelés, mely megalapozza a gyermeki személyiség szocializációját, és megalapozott szokás- és értékrendhez vezet

26

c. az iskolával való szoros együttműködést, hogy a gyerek folyamatnak, zökkenőmentesnek élje meg az átmenetet d. a játék fő hangsúlyosságát hirdetjük, mint a gyermek fő tevékenysége ebben a korban Programunkban az inkluzív pedagógiai szemléletet jelöljük meg, ezen túlmenően kijelöljük a hozzá vezető utat / integráció/ és megmutatjuk a programunk megvalósulásának gyakorlatát / differenciálás/ Kiemelt feladatunknak tekintjük: 1. az integrált nevelést segítő szervezési feladatainkat: a csoportszervezést, beóvodázást, az igazolatlan hiányzások csökkentését 2. a nevelőtestületi együttműködéseket- fontos számunkra a hatékonyság növelése érdekében team szerveződések, esetmegbeszélések . az óvodába bekerülő gyerekekről anamnézist, komplex állapot felmérést készítünk az anyanyelvi nevelést a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek érzelmi és szociális nevelését Nevelési programunk hangsúlyos pontja a gyerekek egészség nevelése Fontosnak tartjuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket hozzásegítsük ahhoz, hogy beilleszkedjék a társai közzé, hogy a társak elfogadják; mindezt a közösségfejlesztéssel, a drámapedagógiai elemek alkalmazásával, a multikulturális nevelés beépítésével valósítjuk meg. 5.8. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei -Egészséges életmód kialakítása  A feladat szükségszerűségének általános bemutatása :  A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása a megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, a pedagógussal együttműködve- speciális gondozó, prevenció és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.  A gyermekek szokásrendszerének életre szóló megalapozása a testápolás, egészséges életmódigény, egészségmegőrzés területén.  Az óvodai nevelésnek mércéje a gyermek gondozottsága, a stabil egészségügyi szokásrendszer, az egészséges életmód iránti igény  kialakítása.  Az egészséges életmódra nevelés , az egészséges életvitel igényének kialakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű.  Az óvodai nevelésünk során kiemelt feladatunk:  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése,  a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,  a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése,  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése

27

 az egészséges életmód , a testápolás, az étkezés, a pihenés, a betegség megelőzése és az egészség megőrzés szokásainak kialakítása,  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása 5.9. Gyermekek gondozása, speciális gondozása, testi ,lelki szükségleteinek kielégítése, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. Az életet és egészséget alapvető értéknek tartjuk. A gyermeknek joga van egészségesen, testi-lelki harmóniában élni, s nekünk felnőtteknek kötelességünk ennek feltételeit megteremteni. Az egészség megőrzésében, fenntartásában döntő szerepe van a helyes életmódnak, a megfelelő életritmusnak és táplálkozásnak. A pedagógiai gyakorlatunkban és óvodai életünkben nagy hangsúlyt kap az egészséges életmódra nevelés területe, hiszen valljuk, hogy a gyermek ebben az életkorban még döntően biológiai lény. Testi szükségleteik kielégítésében tökéletességre, a lehető legoptimálisabb feltételek biztosítására törekszünk. Célunk: A gyermekek egészséges életvitel igényének kialakítása és testi fejlődésük elősegítése. A gyermek gondozását óvodai nevelőmunkánk alapjának tekintjük, ami elősegíti növekedésüket, fejlődésüket, megőrzi egészségüket. A gyermekek higiéniai tennivalókra való szoktatását foglalja magába:  tisztálkodás  W. C. használata  kulturált étkezés  környezeti higiénia és rend  balesetmentes viselkedés  ruházat tisztántartása  Az óvoda egészségvédő programja tartalmi elemeinek bemutatása Egészségfejlesztési program Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása következik be. Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása.

28

Az egészségfejlesztés területei  egészséges táplálkozás  mindennapos testnevelés, testmozgás  személyi higiéné  a bántalmazás, erőszak megelőzése  baleset megelőzés és elsősegélynyújtás  Egészséges táplálkozás Alapelvek: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkban-minden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. Az óvoda és a pedagógus feladatai a helyzet javításáért: - Kulturált körülmények között a fogásokat folyamatosan felszolgálja (várakozási időt kerüli). Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja. - Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. - Életkoruknak, fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket. - Tanácsot adnak (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat. - Óvodai napirendkeretében ismertetik meg az óvónők a dajkákkal együttműködve a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel.  Mindennapos testnevelés, testmozgás : Az óvodapedagógus feladatai: - a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését. 29

- Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron). - Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet. - Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja. - Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, 5 fok alatti hőmérséklet, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. - A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi (kivétel az erős napsugárzás miatt a 12-15 óra közötti időszak).  Személyi higiéné Óvodapedagógus feladatai:  Tisztálkodás - A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére. - Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal. - A tisztaság alapvető fontosságának, a betegség megelőzés és fertőzések megelőzésének jelentőségét életkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet. - A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot.  Öltözködés - Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán. - A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között. - Fokozatosan kialakítja az önállóságot. - A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő megfelelő méretű cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása.  Pihenés - Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban). - A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal. - Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja. - Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, háromhetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával. - Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása. 30

Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiénés szabályok betartatása a gyermekkel. A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet. Alapelvek: Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt a felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. • Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás. • Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak levegője, gyárak környékének kedvezőtlen viszonyai, utazás tömegközlekedési járművön,  Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás felnőtt értesítése, a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli,mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Módszere a szerepjáték, mesélés, bábozás, könyv és képolvasás, társasjátékok, beszélgetés. A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint- szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ–ben kerültek rögzítésre. Elsősegély doboz az óvoda orvosi szobája található. Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba. Az óvodapedagógusok és dajkák alapfeladata: a balesetmentes környezet biztosítása.

31

 A bántalmazás, erőszak megelőzése Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos A lakáskörülmények , amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését. Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben. A pedagógus feladatai: A gyermekvédelem alapfeladata minden csoportban dolgozó pedagógusnak. A bántalmazásra utaló jelek észrevétele, a jelzőrendszer működtetése a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé. Az egészségvédő program megvalósításának feltételrendszere (érintettek, kapcsolatok, stb.) Az óvodapedagógusok és a dajkák feladatai Az egészségnevelés területeit a következőkben látjuk. -

 Testi/szomatikus: egészséges táplálkozás, gondozás, ápolás, rendszeres testedzés mozgásfejlesztés, napfürdőzés, mindennapos játék, mozgás a szabadlevegőn. Kiemelt figyelmet fordítunk a 2,5 éves korú gyermekek gondozására nevelésére. Ők még nagy segítséget igényelnek saját testi szükségleteik kielégítésében. Beszoktatási időben a pedagógiai asszisztensek és a dajkák közreműködésével végzik az óvónők ezt a feladatot. A személyi higiénés nevelés eredményessége szempontjából kiemelkedően fontosnak tartjuk a családokkal való együttműködést, az egészséges életmód szokásainak következetes gyakoroltatását. Tevékenységeink szervezése során mindenkor gondolunk a gyermekek testi épségének védelmét szolgáló feladatokra.  Lelki/pszihohigiénés: értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása, képességfejlesztés. A 2.5 éves gyermekek beszoktatásakor az óvónők fokozott figyelmet fordítanak az anyapótló szerep ellátására. Valljuk, hogy az érzelemgazdagságnak, a szeretetnek és örömnek az életvitelben és életminőségben meghatározó és befolyásoló szerepe van. Ezek megélésének alkalmait tudatos munkával szervezzük. Napirendünk időkeretei és tevékenységei tartalma a gyermekek számra a természetes életritmus lehetőségeit kínálják. Nevelőmunkánkban a „stressz állapotok” elhárítására figyelmet fordítunk. Szociálhigiénés nevelés: közösségi élet, segítés stb. 32

A 2,5 éves korú gyermekek óvodai életbe való beilleszkedését segítsék csoporttársaik. Az óvodapedagógusok arra neveljék a nagyobb gyermekeket hogy féltő szeretettel gondoskodással óvják a kisebb gyerekeket. Elsősorban az egyéni bánásmód biztosítására törekszünk, de gondot és tudatos figyelmet fordítunk a tolerancia a beleérző képesség és együttérzés alakítására is. Ezeket a személyiségjegyeket a jövő szempontjából kiemelkedő fontosságúnak tartjuk. Feladataink az egészséges életmódra nevelés területén:  a gyermekek minőségi szintű gondozása, mozgásigényének kielégítése  az egészséges életvitel gyakoroltatásával az igények formálása  a gyermekek testi, lelki egészségének védelme  az egészséges életmód szokásainak megismertetése és gyakoroltatása  tiszta rendezett, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő nevelő környezet biztosítása  a gyermekek késztetése a szükségleteik kifejezésére  az óvoda és a család egészségnevelő feladatainak összehangolása  a gyermekek élettani szükségleteinek (pihenés – mozgás) megfelelő 

folyamatos napirend kialakítása

 a testápolási szokások kialakítása, különösen nagy gondot fordítunk a hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek személyi higiéniájára  szakemberek segítő közreműködésével speciális gondozó prevenciós és korrekciós testi nevelési feladatok ellátása  sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében is az általános célkitűzések megvalósítására törekvés Sikerkritérium: Az óvodáskor végére a gyermekek 85 %-ra, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 75%-ra jellemző fejlettségi mutatók: 1./ Ismeret -

Ismerik a tisztálkodási és étkezési eszközöket, azok helyes, rendeltetés szerinti használatát és helyét.

-

Ismerik a tisztálkodási és öltözködési folyamat helyes sorrendjét.

-

Ismerik az egészséges táplálkozási szokásokat.

-

Ismerik az időjárás és az öltözködés egészségvédelmi összefüggéseit.

2./ Készség -

Önállóan, helyesen mosnak kezet.

-

Önállóan használják a W. C-t. 33

-

Önállóan mosnak fogat, a fogápoló szereket rendben tartják

-

Önállóan, szükség szerint használják a zsebkendőt.

-

Megfelelő sorrendben, (gombolás, kötés).

-

Ruháikat gondosan összehajtják, rendben tartják.

-

Testi szükségleteiket kulturált módon, önállóan, szükség esetén késleltetve is ki tudják elégíteni.

-

Szokásukká válik rendszeres, gondos tisztálkodás.

-

Igényükké válik az esztétikus terítés.

-

Kulturáltan étkeznek, evés közben halkan beszélgetnek.

-

Szívesen vesznek részt segítségnyújtásban (társai és a felnőttek vonatkozásában), s egyéni megbízatásokban.

-

Szeretnek mozogni, gyalogolni, kirándulni.

-

A szokások természetessé válnak számukra.

önállóan

öltöznek,

vetkőznek

3./ Attitűd

 Az óvodapedagógusok feladatai az egészséges és kulturált életmódra nevelés, személyes fejlesztés céljainak feladatokba ágyazása kapcsán: - Óvodánkban kialakítandó és rögzítendő szokások o Táplálkozási szokások o Higiénés szokások o Esztétikai szokások o A pihenés – alvás szokásai o Öltözködés o Testedzés, testmozgás (spontán, tudatosan szervezett mozgás, mindennapos szervezett mozgás) -

Az óvodapedagógusok és a dajkák feladatai

Táplálkozási szokások alakításánál fordítson figyelmet az egészséges ételek megkedveltetésére. Az étkezés mennyiségének arányos kialakításával az édességek mellőzésével törekedjen megelőzni a gyermekkori kövérség kialakítását. A kultúrált étkezési szokásait fokozatosan alakítsa ki a gyermekekben. A kulturált étkezési szokásait fokozatosan alakítsa ki a gyermekekben. Higiénés szokások kialakítására A testápolás teendőinek kialakítását életkornak megfelelően tervezze, segítse, szilárdítsa meg a gyermekekben. Mindennapi tevékenységek során rögzítjük a gyermekekben a kézmosás, orrfúvás, szalvétahasználat, fogmosás, WC használat, étkezés, gyakoroltatásával. Esztétikai szokások- A gyermekek öltözködésében figyeljen arra, hogy az a hőmérsékletnek, évszaknak megfelelő legyen, a ruházat legyen laza, biztosítsa

34

a szabad mozgás lehetőségét. Az esztétikus környezet kialakításában vegyenek részt a gyerekek. Váljék igényükké a rendszeretet, annak kialakítása. A pihenés – alvás szokásai. Ebéd után mesehallgatással nyugodt légkör kialakítása a célunk. A nyugodt pihenés, alvás feltételeinek megteremtésére törekszünk. Öltözködés: A gyermekek öltözködésében figyeljen arra, hogy az a hőmérsékletnek, évszaknak megfelelő legyen, a ruházat legyen laza, biztosítsa a szabad mozgás lehetőségét. Az egyéni fejlődési képességeiknek megfelelően segítségnyújtás a gyerekeknek. Nem helyettük végezzük az öltözködést, hanem segítjük az önállóságra nevelésben a gyerekeket. A gyermekek egészségvédelme érdekében gondoskodjon a beteg gyermek elkülönítéséről, a betegségből visszatérők esetében az orvosi igazolások bekéréséről és tárolásáról. Testedzés, testmozgás (spontán, tudatosan szervezett mozgás, mindennapos szervezett mozgás) A délelőtti napszakban a játékos tanulást követően , kerüljön sor a közösen szervezett mozgásra. Délután az ébredést követően frissítő tornát, mozgásos játékot szervezünk a gyerekek részére. A gyermekek edzésének fokozása, víz, lég és napfürdő alkalmával, az egyéni érzékenység figyelembevételével. Az edzés legfontosabb részeként kezelje az óvónő a kint tartózkodást, a változatos kinti tevékenységek biztosítását. Az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása érdekében törekedjen együttműködésre a szülőkkel, szervezzen előadásokat, közös programokat. A beszoktatás körültekintő megszervezése. A gyermekek otthoni szokásainak, család elvárásainak megismerése, figyelembevétele a gondozási feladatok megtervezésénél. A mindennapi élet gyakorlatinak bemutatásával s a gyakorlás lehetőségének biztosításával segítse elő a gyermekek önállóságának kialakulását és fejlődését. Speciális gondozást biztosítson a gyermekek egyéni eltéréseiből adódó szükségleteknek megfelelően Prevenciós és korrekciós testi,lelki nevelési feladatok ellátását, a megfelelő szakemberek bevonásával, a szülőkkel , óvodapedagógusokkal együtt törekszünk megvalósítani. Vegye figyelembe a szülők által jelzett eltéréseket, orvosi, egészségügyi tanácsadói, szakértői bizottsági javaslatokat.  Testi szükségletek kielégítésének biztosítása Rendszeres a napirendbe építve és a gyermek jelzései alapján folyamatosan biztosítsa testi szükségleteinek kielégítését az alábbi területeken: Vízivás WC használat Szabad mozgás lehetősége Éhségérzet csillapítása Alvás, pihenési igény kielégítése. A tevékenységek, megszervezésében törekedjen a szellemi és fizikai terhelés a mozgalmas és nyugalmas tevékenységek helyes arányának kialakítására.

35

IV. Az érzelmi , erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Óvodában a gyermekek részére érzelmi biztonságot, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkört biztosítunk. Törekszünk arra, hogy már óvodába lépéseskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Érzelmi biztonság nyújtása, mely az anya-gyermek kapcsolat meghosszabbítása. Olyan légkör kialakítása, melyben a gyermek szabadon nyilatkozhat meg, melyben légkör kialakítása, melyben, egyediségében értékes emberkének érezheti magát, mely önbizalmat ad. Az óvodába kerülő gyermek fejlődésének lényeges összetevője a szocializáció. A fejlődéshez biztosítjuk az alábbi feltételeket:  Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvoda alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitüd, érzelmi töltés jellemezze.  Az óvoda egyszerre segíti a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és teret enged önkifejező törekvéseinek.  Az óvoda arra neveli a gyermekeket, hogy minden ember más, különböznek egymástól a gyermekek is. Az emberek utánzással - felnőtt, nagyobb társ természetes élethelyzetekben megtanulják az együttélés, együttműködés szabályait. Gyakorolják a toleráns viselkedést, fejlődjék empátiás képességük, természetességgel elfogadják a másságot.  A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlásával, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (pl.: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (ezen belül önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) szokás és normarendszerének megalapozását.  Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermekeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés természetes alapja, hogy rátudjon csodálkozni a természetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.  A gyermeki magatartás alakulása szempontjából óvodapedagógusaink, az óvoda alkalmazottai kiemelt figyelmet fordítanak kommunikációikra, viselkedésükre mellyel modell értékű szerepet töltenek be.  A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. 1. Az érzelmi nevelés célja Kiegyensúlyozott, önbizalommal rendelkező gyerekek nevelése, azoknak a képességeknek, tulajdonságoknak a fejlődését elősegítve, amelyek alkalmassá teszi őket, hogy én érvényesítési törekvéseiket összehangolják a közösségi élet normáival. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Óvodánkban ezért érzelmi biztonságot, otthonosságot, derűs és szeretetteljes légkört biztosítunk a gyermekek számára. Nagyon fontosnak tartjuk a gyermekek és a szülőt ért első óvodai benyomások érzelmi színezetét. Az új

36

gyermekek fogadása időszakának feladatait mindig különös gonddal tervezzük és szervezzük. A gyermekek életkorának előre menetelével egyre nagyobb teret kap a szocializáció. Elsődleges szocializáció: Kisgyermek korban rendkívül erős érzelmi kötődés fűzi a gyermekeket az anyjához, vagy a gondozójához. Ez az intim érzelmi kapcsolat a testi és pszichés fejlődés elengedhetetlen feltétele. Az óvodai nevelés messzemenően támaszkodik a családi nevelésre és a család, óvoda szoros együttműködésére törekszik. A család alapozza meg az óvodásgyermek „énképének” alakulását és indítja el a szocializáció útján. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, spontán módon valósítják meg a „társadalomba való bevezetés” feladatait. Másodlagos szocializáció: Az óvoda feladata a 3-7 éves gyermekek szocializációs folyamatának tudatos, szakszerű irányítása, amelyben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves kölcsönös kapcsolatot alkotnak. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok akkor fejlődhetnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. A kulturált társadalmi normáknak megfelelő viselkedés személyes példamutatással alakítható. A felnőtthöz fűződő viszony nyújtja azt a biztonságot a gyermeknek, amely jó közérzetet teremt, harmonikus tevékenységet tesz lehetővé. Ezért az óvodások számára meghatározó a gyermek és az óvodapedagógus kapcsolatának milyensége. A gyerekek megnyerésén alapuló óvodai befogadás megvalósítása: Az óvodáskor az életkori pszichológia felosztása alapján 3 éves kortól kezdődik, azonban ez nem mindig esik egybe az óvodaérettséggel. Óvodaérettségről akkor beszélünk, ha a kisgyermek:  Én tudattal rendelkezik, vagyis tudja, hogy ő másvalaki, mint a többiek  külső, belső képzelettel bír, amely segítségével bármikor odavarázsolhatja azt a személyt, aki számára kedves, szeretett  el tud tölteni néhány órát a szülei nélkül is  bizonyos fokú önállósági törekvés jellemzi  igényli a gyermekközösséget  képes másoktól is elfogadni az ételt  nappalra szobatiszta A három év körüli gyermek megváltozott élete (óvodába lépés) befogadással kezdődik. Amikor már a gyermek kézzel – ésszel – szívvel tapasztalja, érzi, hogy befogadták, elfogadták olyannak, amilyen, amikor pszichés biztonságérzete megalapozott akkor kezdődhet az alapvető szokások alakításának hosszú folyamata.

37

A beszoktatás, befogadás a nevelés egyik eszköze – módszere, amellyel megkönnyíthetjük a kisgyermek beilleszkedését egy új közösségbe, új társak csoportjába, így csökkenthető lesz az alkalmazkodás során esetlegesen fellépő negatív tünetek jó része. A beszoktatás során viselkedési rendet szoknak meg a gyerekek, ami segíti a társas beilleszkedést. Törekszünk a nemi identitás fejlődését elősegíteni (a fiúk óvó-védő késztetéseiből, a csoporton belüli társas pozíciók elfoglalásából adódó harcias szellemű játékainak elfogadása ésszerű határokkal, a lányok anyáskodó, gondoskodó, aktívan kommunikáló hajlamainak támogatása). Természetesnek vesszük a tradicionális nemi szerepektől való eltérést, az egyéni különbözőségeket, motivációk tiszteletét (babázó kisfiú, autózó kislány természetessége). Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítására, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi munka, alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására nevelést. A környezettudatos magatartás megalapozását az érzelmi viszonyulásokat, a környezettudatos cselekvési szükségleteket, szokásokat, gondolkodást, értékrendet, döntési képességek fejlesztésével segítjük. Az óvodapedagógus a modell szerepével erősítse a környezettudatos cselekvési szükségleteket, szokásokat az értékek belsővé válásának elősegítését érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel. Az óvodapedagógus feladatai: Az óvodát megkezdő gyermekek fogadásának körültekintő előkészítése. Gyermek, szülő előzetes megismerése, az óvodával való ismerkedés lehetőségének biztosítása. Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. A szülő és a gyermek igényét figyelembevéve biztosítjuk a szülők jelenlétét a beszoktatási folyamatban. Törekszünk arra hogy, már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. A csoportban lévő nagyobb gyermekek felkészítése, bevonása a kicsik fogadására. A gyermek személyiségének megerősítése, az otthonról hozott szokások egyéni szükségletek elfogadása, figyelembe vétele. Barátságos, derűs, tevékeny csoportlégkör kialakítása. A gyermek érdeklődésének, igényének érvényesülését támogassa, nyújtson pozitív megerősítést. Rugalmas, megengedő, a gyermek akaratát is beépítő egyszerű, betartható csoportnormákat alakítson kis. A gyermek saját tulajdonú kedves, az otthon meghosszabbítását jelentő tárgyainak óvodai jelenlétét biztosítása. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára biztosítjuk a megértő, elfogadó, meleg szeretettet felkínáló óvodai nevelést. A gyermek én tudatának kialakítását változatos módszerekkel, eszközökkel segítse elő. Ennek formái óvodánkban: 38

-

a születésnapos gyermekről információk gyűjtése, közreadása,

-

beszélgető körök saját élményről, betegségekről, hétvégékről, szabadságról visszatérést követően, családi események megbeszélése,

-

ajándékok, meglepetések készítése egymásnak, szülőknek.

Az óvónő alakítson ki feltétlen szeretet nyújtó kapcsolatot minden csoportjába járó kisgyermekkel. A büntetést, szeretet megvonást mellőzze. Személyes példaadással alakítsa a gyermekek egymás közötti elfogadását, segítését, a másság kezelését. Pozitív érzelmek keltésével építse ki a gyermekekben a jó, szép elfogadását, fogalmát konkrét szinten. V. A szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermekeket egymás tiszteletére, szeretetére, a különbözőségek elfogadására neveljük. Az óvodapedagógus feladatai az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosításában: Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a pozitív énkép, önbizalom, önfegyelem, önállóság, szabálytudat, kommunikáció, együttműködés formálásával, a szándékos tanulás iránti pozitív attitűd megalapozásával. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosításának feladatai: Az erkölcsi tulajdonságok, szociális készségek és képességek, attitűdök, azaz kompetenciák (együttműködés, önállóság, segítőkészség önkifejezés, önérvényesítés, önfegyelem, a közös értékek óvása, védelme, kitartás, akarat, feladat, szabálytudat, együttérzés, önzetlenség, figyelmesség stb.) fejlődéséhez, a szokások gyakorlásához szükséges tevékenységi és értékelési rendszer, interakciós kultúra biztosítása az értékrend megalapozása érdekében. Az erkölcsi normarendszer megalapozásában a helyi program szellemiségével összhangban kiemelten fontos értékek hangsúlyozása. Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. Cél: Olyan óvodai környezet megteremtése melyben az óvodásgyerek, a szülő is jól érzi magát egyaránt. Az óvodai dolgozók meleg szeretetteljes légkör megteremtésével a gyermekek közösségbe való beilleszkedést segítsék elő. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek társas igényének, az együttélés szokásainak kialakítása. Közös élmények szervezésével, gazdag tevékenységek feltételeinek megteremtésével biztosítsa a társas együttlét megszerettetését Segítse elő a gyermekek együttműködését a kortársak és kisebbek, nagyobbak között egyaránt. Olyan közösségi szabályokat alakítson ki a gyermekekkel együtt, melyek könnyen betarthatók, folyamatos, szabad együttélést biztosítanak. Erősítse a gyermekek önállóságát, önfegyelmét, szabálytudatát. Nyújtson példát magatartásával, egymás tiszteletére, az udvariassági formákra. Az emberi kapcsolatokban a felnőttek és gyermekek

39

kommunikációjára, ezek társadalmilag elfogadott kifejezésének elsajátíttatására helyezze a hangsúlyt. Mélyítse el a gyermekekben az udvariassági szokásokat a magatartás és beszéd vonatkozásában egyaránt. Nevelje a gyermekeket feltétlen igazmondásra, erősítse ezt az esetleges szorongások oldásával. Fordítson különös figyelmet a gyermekek saját környezetében lévő tárgyak kultúrált használatának kialakítására. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén: -

A gyermek jól érzi magát a közösségben, szeretettel, bizalommal fordul társai és az óvónő felé.

-

Nagy érzelmi kilengéseit a közösségi normáknak elfogadható mederben tudja tartani. Tudja értelmezni a környezetéből érkező megnyilvánulásának kommunikációs és metakommunikációs jelzéseit. Érzelmeit az életkorának megfelelő kultúrált módon fejezi ki.

-

Életkornak megfelelő önértékeléssel rendelkezik énképe pozitív, társaival jóhiszemű.

-

A közösségi szokásokat, normákat betartja, alakítja, figyelmezteti társait is erre.

-

A tevékenységek során együttműködnek egymással és az óvónővel a közös cél érdekében.

-

Alkalmazkodnak egymáshoz.

-

Szükségleteit képes késleltetni, egyes lehetőségeket kivárni.

-

Udvariasak egymással, a felnőttekkel, alkalmazzák az udvariassági szabályokat.

-

A megkezdett feladatok befejezésében közösen vesznek részt, az akadályokat igyekeznek legyőzni.

-

Elfogadja az alá- és fölérendeltségi helyzetet. Képes övérvényesítésre.

1.Erkölcsi nevelés: Az erkölcs, azaz a morál olyan szabályozók, minták együttese, amelyek az emberek magatartását, viselkedését, viszonyulását szabályozzák önmaga és környezete számára kedvező irányban, azaz: közös értékek felé mutatva. Ennek alapján az erkölcsi érzék kialakulása egyfajta szocializációs folyamat eredménye, amely egyúttal feltétele is a fejlett szocializált életmódnak, anélkül, hogy „büntetésnek” vagy túlzott reagálásnak élné meg az ember. Úgy kell az együttélés szokásait kialakítani, azaz a normákat megalapoznia, hogy eltérő, sokszor egymással ellentétes szemléletű családok gyerekeit kell nevelni. Mindez azt jelenti, hogy nemcsak hogy el kell viselni a „másságot”, de együtt kell élni a sokszínűséggel, sőt örülni kéne tudni a többértékűségből fakadó színes életlehetőségeknek. Ez lehetne az alapja annak a harmóniának, amelyet zenei nyelven polifóniának nevezhetünk. A polifónián alapuló harmónia nem jelent sem szabadosságot, sem pedig anarchiát, csak türelmet, érdeklődést és olyan szabályozó erőt, amely rendet teremt az értékek között egyfajta tendencia irányába.

40

Ez pedig nem más, mint az eltérő szokások, nyelvek, kultúrák, életmódok, műveltségek, anyagi lehetőségek összeegyeztetése azon a szinten, amely szinten egy csoport (esetünkben egy gyerekcsoport) együtt kell, hogy éljen napi több órán át az együttélés alapnormáit – amely minden kultúra közös gyökereként, azonos eredőjeként értelmezendő – meg kell szoknia a gyerekeknek. Ezért a szokásrend kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás az óvodai erkölcsi nevelés alapja. Ebben az életkorban elegendőnek tűnik, ha az erkölcsiség az egymásra figyelésben, az együttműködésben, segítségadásban nyilvánul meg, illetve még néhány együttélési szabály betartásában. Pl. köszönés, játékeszközök helyrerakása stb. A normák kialakulása és alkalmazása nem egytípusú gyermeki tevékenységhez kötődik. Pl. nem korlátozódik csak a játékra vagy csak a tanulásra vagy csak a munka jellegű tevékenységre, hanem a mindennapok része, áthatja magát a gyermeki életet. A fejezetben szereplő udvariassági szokások érvényesülését, tárgyak játékok kulturált kezelését Neveltségi szint mérésünk kertében végezzük tanévenként az iskolába távozó gyermekek körében. A februári mérést, értékelést követően a gyermekenkénti korrekciókra tanév végéig kerül sor. 2. Anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés megvalósítására valamennyi óvodai tevékenységi forma keretében törekszünk. Az anyanyelv fejlesztésére a kommunikációra a beszélő környezettel helyes minta adással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység hatékony megvalósítására törekszünk. Célunk: Az anyanyelv megismertetése, megbecsülésére, szeretetére nevelés. A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére , a gyermek meghallgatására és a válaszok igénylésére kiemelt figyelmet fordítunk. Óvodai nevelésünk során biztosítjuk a gyermek egyéni érdeklődésére, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve változatos tevékenységeket , amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermekek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből. Az ismeretszerzés legyen öröm a gyermekek számára, érdeklődéssel forduljanak az ismeretlen felfedezése és a problémák megoldása felé, a tanulás legyen szórakoztató, sikert, örömet hozó tevékenység. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermek érdeklődésére, szabadságára, érzékeny periódusok megjelenésének támogatására, indirekt pedagógiai megközelítésre alapozott, az érzelmek pozitív energetikai jellegét felhasználó, a gyermekek önfejlődését támogató módszertan alkalmazása. A gyermekek számára sokoldalú tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása a megismerési folyamatokban. Az értelmi nevelés során feladatunk: a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élet helyzetekben való gyakoroltatása. Az értelmi képességek : figyelem, érzékelés, észlelés, emlékezet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése.

41

Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő környezet biztosítása. Az értelmi fejlődésben az óvónő a gyermek aktuális egyéni fejlettségi szintjét tekintse alapnak, fejlődését ennek megfelelően támogassa a következő szintet megcélzó eszközök, problémák, inger gazdag környezet kialakításával. Ne zárja le a fejlődés lehetőségét életkori felső követelmények meghatározásával, ne szabjon felső határt, folyamatosan biztosítsa az egyes gyermek számára a továbblépés lehetőségét minden területen érdeklődésének megfelelően. Kiemelt figyelmet fordítanak az óvodapedagógusok a 6-7 éves korú gyermekek egyéni képességfejlesztésére az iskolaérettségi szint elérése céljából. Egyéni fejlesztési tervek alapján, a részképesség hiányok megszüntetésével a tudatos fejlesztő pedagógiai munka eredményeként minden testileg ,szellemileg ép 6-7 éves gyermek óvodáskor végére váljék képessé a tanulás befogadására. Pedagógiai munkája során a gyermeki érzékelés, észlelés szintjeit szintetizáló, integráló módszerekkel vigye tovább a gyermeki gondolkodás (általános tájékozottság, kreativitás, képzelet fejlődésének) irányába. A gondolkodás és beszédfejlődés összhangjának kialakítása. Beszélgető helyzetek teremtése, türelmes meghallgatás, az összefüggések nyelvi kifejezésének segítése folyamatosan aktuális feladat. A gyermekek beszédkedvének, az életkorra oly jellemző kérdező kíváncsiságának fenntartása, kielégítés szintén a napi pedagógiai feladatok része. A szülőkkel alakítson ki szoros kapcsolatot az alábbi területeken: Család értékrendjének megismerése, együttműködés kialakítása. A gyermek értelmi fejlődését elősegítő családi háttér kialakításával kapcsolatos pedagógiai tanácsadás. Az egészséges értelmi, lelki fejlődést gátló hatásokkal kapcsolatos figyelemfelhívás, ellensúlyozás. A gyermek fejlődésének kölcsönös nyomon követése. A gyermek értelmi fejlődésének nyomon követését elemzését, értékelését szolgáló óvodai mérések: - fejlettségmérő lapok vezetése - Iskolaérettségi vizsgálat minden tanév február hónapban. VI . Az óvodai élet megszervezése Óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodába beiratkozott gyermekek csoportba való elosztása az óvodavezető feladata, és jogköre. Az óvoda vezető kikéri a nevelőtestület véleményét az elosztás során. Az elosztást meghatározó szempontok: 

A törvényi előírásoknak való megfelelés.



A szabályozó dokumentumainknak való megfelelés. (SZMSZ, Pedagógiai program, )



A szülői elvárásoknak megfelelés.

1. A gyermekek csoportokban való elhelyezésének szempontjai Óvodán belül a szülők igényeinek és az óvónők irányultságának megfelelően életkoronként vegyes csoportokat alakítunk ki. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek csoportonkénti arányos elosztására törekszünk.

42

Vegyes életkorú csoportokban lehetőség szerint biztosítjuk a szülők kérésnek megfelelően a testvérek és barátok együttes elhelyezését. A vegyes életkorú csoportok a testvér gyermekek számára a családi érzés továbbvitelét, barátok, rokonok esetében a személyes kapcsolatok megőrzését biztosítják. Lehetőséget ad a különböző életkorú gyermekek együttéléséből származó spontán helyzetek nevelőértékének felhasználására. Az átlagosnál gyorsabban, vagy lassabban fejlődő gyermek előrehaladásának segítése megkülönböztetés nélkül végezhető. A csoportok kialakításánál lehetőség szerint törekszünk a fiúk lányok hasonló arányának kialakítására. Csoportonként a gyermekek életkorát figyelembevéve a három korcsoport (kis, középső, nagy) 1/3-os arányos elosztására törekszünk. A gyermekek szociális háttere szempontjából egy-egy csoporton belül célunk a heterogén összetétel kialakítása, mely a szociális tanulás szempontjából rejt kiváló lehetőségeket. 2. A napirend kialakításának szempontjai, követelményei A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. Az óvoda napirendje igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Napirendünk rendszerességet, a tevékenységek ismétlésével érzelmi biztonságot teremt a gyermekek részére. -

A napirend, mint a tevékenységek ismétlődő kerete nyújtson érzelmi biztonságot a gyermekek számára.

-

A folyamatos, szabad játék lehetőségének megteremtése.

-

Segítse elő a gyermeki igényekhez, szükségletekhez igazodó életritmus kialakítását.

-

Az egészséges gyermeki fejlődéshez és fejlesztéshez biztosítson megfelelő időkeretet.

-

Segítse a tevékenységek folyamat jellegét, legyen rugalmas.

-

A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítását szemelőtt tartjuk, a játék kiemelt fontosságára figyelve.

-

Az óvodai élet szervezésében a gondozásra kiemelt figyelmet fordítunk. Az óvodapedagógus a gondozás során is nevel, építi kapcsolatait a gyerekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző dajkákkal.

-

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. (Porkolábné féle fejlődési napló, anamnézis, DIFER)

43

-

Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott Pedagógiai program alapján valósulhat meg, és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvoda pedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésében.

Az óvodapedagógus feladata a napirend, hetirend kialakításában, működtetésében: Megtervezi a csoport részletes napirendjét és rögzíti a csoportnaplóban. A tanévre vonatkozóan 2 féle napirendet készít a csoport összetételének és az évszaknak megfelelően (1 téli- ősz - tavaszi, 2 nyári) A folyamatosságot minden tevékenységnél érvényesítse. Kiemelten a testápolás és étkezés, játék, udvari tevékenységekhez való ki és bemenetel, délutáni pihenés esetében. Az étkezésnél vegyes életkorú csoportokban a tízórai és uzsonna folyamatos önkiszolgálással történik. Az ebédnél naposi rendszerben a nagyok terítenek a kicsiknek, asztaltársaságonként kezdik és fejezik be az étkezést. Napirend : Szeptember 1- május 31. között Időtartam 7.00-től

Játék 12.00-től

15.30-től – 17.00- ig

Tevékenység Gyülekezés, szabadon választott tevékenység, Testápolási teendők Folyamatos tízórai Mese-vers Kötetlen tanulás ( 5-35’ időtartamban) Játék az udvaron, mindennapos mozgásos játék kezdeményezése. Testápolási teendők Ebéd Pihenés előtti mese Pihenés, alvás Testápolási teendők Uzsonna Játék az udvaron, mindennapos mozgásos játék kezdeményezése. Szabadon választott tevékenység, játék.

Június 1. augusztus 31 között 7.00-tól

Gyülekezés, szabadon választott tevékenység az udvaron vagy a csoportszobában Testápolási teendők Folyamatos tízórai Játék az udvaron, mindennapos mozgásos játék kezdeményezése. Kirándulások, élményszerző séták

44

12.00-15.30-ig

Testápolási teendők Ebéd Pihenés előtti mese Pihenés, alvás Testápolási teendők Uzsonna

15.30-17.00-ig

Játék az udvaron vagy csoportszobában Játék az udvaron, mindennapos mozgásos kezdeményezése. Szabadon választott tevékenységek

játék

Hetirend HÉTFŐ KEDD Mesélés-verselés Mesélésverselés Ének,zene, Ének,zene, énekes játék, énekes játék, gyermektánc gyermektánc

SZERDA Mesélésverselés Ének,zene, énekes játék, gyermektánc

CSÜTÖRTÖK Mesélésverselés Ének,zene, énekes játék, gyermektánc

Külső világ tevékeny megismerése Rajzolás,festés mintázás, kézi munka Szabad játék, Játék az udvaron, mindennapos mozgásos játék kezdeményezése . Testnevelés

Külső világ tevékeny megismerése Rajzolás,festés mintázás, kézi munka Szabad játék, Játék az udvaron, mindennapos mozgásos játék kezdeményezés e. Testnevelés

Külső világ tevékeny megismerése Rajzolás,festés mintázás, kézi munka Szabad játék, Játék az udvaron, mindennapos mozgásos játék kezdeményezés e.

Külső világ tevékeny megismerése Rajzolás,festés mintázás, kézi munka Szabad játék, Játék az udvaron, mindennapos mozgásos játék kezdeményezés e.

PÉNTEK Mesélésverselés Ének,zene, énekes játék, gyermektánc

Munka Rajzolás,festés Mintázás,kézim unka Szabad játék Játék az udvaron, mindennapos mozgásos játék kezdeményezés e.

3. Az óvodai nevelés tervezése Cél: Céltudatos pedagógiai munka, mely különböző időtávokat fog át és kiterjed a nevelőmunka minden szereplőjére. Tervezéssel kapcsolatos követelmények: - távlati és szakaszos - logikus egymásra épülés - konkrétság - folyamatosság - tartalmi, formai egység

45

- a tervezés és értékelés összhangja

Dokumentu Időtáv m megnevezése Hosszú távú Törvényi Pedagóiai előírásoknak program megfelelően. módosítása

Munkaterv Tevékenysége k ütemterve

1 év szept. 1aug. 31-ig szept 1-

3 hónapra szept. okt. Csoportra nov. dec. jan. szóló nevelési febr. márc. terv árp. Máj. jún. júl. aug. 1 hónapra Csoportra szóló játékos tanulás tervezése epocha szerint. Óvodában tartózkodás Fejlettségmér ideje alatt ő lapok gyermekenké nt

Tartalom

Készítéséért felelős

Pedagógiai stratégia, célok feladatok, nevelési tartalmak, fejlődés várható jellemzői óvodás kor végére, legitimáció

Óvodavezető,Óvod avezetőhelyettesek, munka közös-ség vezető, nevelőtestület tagjai Éves ped. Munka Vezetők, operacionalizált cél és szerkezeti feladatrendszer óvodavezető Tevékenységek tartalma hetekre bontva Valamennyi óvodapedagógus Egészséges életmódra nevelés, gondozás, mindennapi élet Valamennyi feladatai, társas óvodapedagógus kapcsolatok, érzelmi csoportjára nevelés, munka, játék – vonatkozik gyermeki tevékenységei. A tevékenységekhez kapcsolódó programok Valamennyi ünnepekkel kapcsolatos óvodapedagógus teendők, eszközök készítése, biztosítása aktuális feladatok A dokumentum által meghatározottan. Vezetéssel kapcsolatos követelmények: először- Valamennyi óvodába lépést követő 3 óvodapedagógus hónapon belül. Évente a gyermek születésnapját megelőző vagy követő 2 héten belül.A gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi az óvónő, tapasztalatait írásban rögziti és a szülőt folyamatosan tájékoztatja. A tervezett intézkedésekről évente egy gyermekrajz, csatolása.

46

Törvényi Hatályos törvények és SZMSZ és változások jogszabályok alapján kötelező figyelembevét Óvodavezető, mellékletei ele.intézményvezető visszavonásig helyettesek Házirend

visszavonásig Szabályos törvények és Óvodavezető a belső rend alapján intézményvezető helyettesek

A tanulás tervezésének éves elosztása: A játékos tanulás tervezése a 3 évesek számára november 1. napjától május 31-ig a tevékenységek tervezése az életkori sajátosságoknak megfelelő tartalommal valósul meg. Az 1-3 év óvodai nevelésben részesülő gyermekek részére szeptember 15 – szeptember 30. napjáig ismétlő jellegű, október 1. napjától május 31-ig új anyagot is tartalmazó tevékenységek tervezése történik. A tervezésnél a pályakezdő óvodapedagógusnál előírható a napi vázlat készítése. VII. Az óvoda kapcsolatai Kapcsolattartás a szülőkkel, a pedagógusokkal, a tanulókkal, az intézmény partnereivel. 20/2012.(VIII.31.)EMMI Rendelet 7.§ (1) ah) alapján Célja: Folyamatos kétoldalú partnerkapcsolatok erősítése.

információcsere,

tájékoztatás,tájékozódás,

VII. 1.)Az óvoda és a család kapcsolata: Az óvoda a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermekek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, melyet az óvoda és a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatokat, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Fontos feladat egyrészt a gyermek családi környezetének és nevelési elveinek megismerése, másrészt óvodai nevelésünk sajátosságainak bemutatása, az együttműködés kialakítása. Szemléletformálás: az iskolára való előkészítés az óvodában nem külön feladat, foglalkozás, hanem a gyermeki személyiséget kibontakoztató 3-4 éves nevelési folyamat eredménye, az iskolai beilleszkedés közvetett segítésében az óvoda kiegészíti a családi nevelést. A szülők tájékoztatása a kimenő gyermekek aktuális fejlettségi szintjét, fejlődési jellemzőit, fejlesztési feladatait tartalmazó dokumentum kérésének és iskolába általuk való továbbításának lehetőségéről. Családlátogatás során az óvónő teremtsen a gyermekkel és a szülőkkel személyes kapcsolatokat még óvodába érkezés előtt, vagy az első óvodában töltött hetekben. 47

A beszoktatás ideje alatt a személyes beszélgetések alkalmával a szülőknek legyen lehetőségük megismerni az óvodai napirendet, történéseket. Szülői értekezleten az óvoda nevelési elveivel, rendjeivel, elvárásaival ismerkedhetnek meg, előadásokat hallhatnak külső szakemberektől különböző kérdésekben. Elmondhatják meglátásaikat, javaslataikat. A nyílt napokon az óvodai élet személyes megismerését teszik lehetővé a szülők számára. A szülőkkel együtt szervezett ünnepek, kirándulások, egyéb rendezvények a közös élményforrások beiktatását teszik lehetővé, az együttműködést segítik. Az óvoda megszervezi a szülők érdekegyeztető, érdekérvényesítő fórumait, működésüknek megfogalmazott cél elérését segítik. A gyermekintézmények egymásra épülésének elve alapján tartunk fenn kapcsolatokat az iskolákkal. A kölcsönös érdeklődés lehetővé teszi egymás nevelési céljának megismerését, megértését, az átmenet problémáinak mérséklését. A kapcsolattartás formái: tapasztalatszerzések, csoport és óvodalátogatások, tájékozódás a gyermekek egyéni fejlődéséről, egymás rendezvényein való megjelenések, igény és elégedettségmérés – valamint erre épülő fejlesztések. Kapcsolat a családdal, partnerközpontú együttműködés: Az óvodai nevelő-fejlesztő munka során fontos, hogy tiszteletben tartsuk a gyermekek egyéni fejlődésének ütemét, személyiségét, annak érdekében, hogy őszintébb, kreatívabb, és felszabadultabb felnőttekké váljanak. A család és az óvoda jó kapcsolatának kialakítása során az első lépés, hogy az óvoda elfogadja a családok lehetőségeinek, kultúráját, emberi kapcsolatainak, nevelési elképzeléseinek különbözőségeit. Az óvoda csakis akkor működik eredményesen, minőségi szinten, ha megismeri partnerei igényeit,- elégedettségét – és elégedetlenségét. A partnerközpontú óvodai nevelés egyik alapvető feltétele, hogy a gyermekkel, a szülővel, mint közvetlen partnerekkel megfelelő kapcsolat alakuljon ki. Jó szándékkal kell megkeresni a családok életében azt a pontot, amelyen keresztül a gyermek mélyebb megismeréséhez, megértéséhez vezet az út, ugyanakkor a gyermeken keresztül pozitív hatást kell gyakorolni a szülőre. Az óvoda és a család együttműködésének alapja a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás. Az óvoda és a család kapcsolatának elvei: A gyermek személyiségének fejlesztéséhez kitűzött alapelvek, célok, feladatok egységes értelmezése és megvalósítása. A nevelésben az óvoda ismerje el a család elsődleges szerepét, tisztelje a szülőt. Az óvónő fogadja el a szülőt még akkor is ha a gyermeknevelésben súlyos hiányosságokat tapasztal. Ezekben a családokban is keresse a gyermekszeretet reménykeltő szálait. Kapcsolatában éreztesse az őszinte „odafordulást”, az empátiát és segítő szándékát addig a pontig, amíg a szülő képes ezt elfogadni. A kapcsolat épüljön a tapintatra és mélyüljön el a közös programok együttes tevékenységei alkalmával.

48

Kölcsönös bizalom és segítségnyújtás, a gyermekre gyakorolt hatás erősítése. Az óvodai és a családokban folyó nevelési sajátosságok kölcsönös megismerése. A szülők és dolgozók egymás iránti bizalmának, tiszteletének erősítése. Közös célok megvalósítása az együttműködés szabályainak betartásával. Az óvoda, a program megvalósítása érdekében kezdeményező és elfogadó, amely az egyenrangú kapcsolat alapja. Az óvoda szülői képviseletét a Szülői Munkaközösség látja el, amelynek működési feltételeit, feladatait az érvényes jogszabályok alapján maguk alakítják ki. Az együttműködés egy folyamat, amelyet nem csak időszakos cselekvések sorozatának kell értelmezni. Pontosan kell tudni, hogy mit várunk el egymástól, amelynek alapja a rendszeres vélemény feltárás, ami a minőségbiztosítás megvalósításának is egyik fontos alap pillére. Az óvodapedagógus kettős feladata a fejlesztés kapcsán: a gyermekek fejlesztésének céltudatos megvalósítása, a szülő felé gyakorolt rendszeres, szervezett kapcsolattartás. Együttműködés formái: A szülővel történő együttműködés már az óvodába lépés előtt kezdődik, hiszen az egyre csökkenő gyermeklétszám, és az a szemlélet, hogy az óvodai nevelés, szolgáltatás, menedzser szemléletű hozzáállást kíván az óvoda részéről. Az óvoda menedzselése a szülő felé: nyílt napok szervezése a leendő óvodásoknak szülői fórum a leendő óvodások szülei számára a helyi nevelési program fő vonalainak közvetítése a szülő felé. Kapcsolatfelvétel a leendő szülővel: szülő fogadása óvoda bemutatása helyi nevelési rendszer fő vonalának megismertetése az óvodát bemutató helyi nevelési program rövid kivonatának (küldetés nyilatkozat) átadása. Kapcsolattartás lehetséges módjai az óvodában: Formális Családlátogatás Szülőiértekezletek Családgondozás Fogadóóra

Informális Napi beszélgetések Falitáblán közérdekű hírek Napi szinten A szülő, pedagógiai és játék kultúrájának fejlesztése- óvodapedagógusi példa.

49

Nyílt napok SZMK „Véleményláda” Kérdőívek Közös ünneplések Munka és játék délutánok Szabadidős programok

Pedagóiai program, Munkaterv szerint Esetmegbeszélő találkozások szakemberek bevonásával (Nevelési Tanácsadó) nyilvánosan elhelyezve Partnereknek, elégedettségmérés Nyilvánosak, zártak szülők és a gyerekek igénye szerint Pedagógiai program , szülők és a gyerekek igénye szerint

A szülő, a gyermek, a pedagógus

együttműködésének formái:

Kapcsolattartási Cél lehetőségek anamnézis felvétele, Beiratkozás ismerkedés az óvodával gyermek életkörülményeinek Családlátogatás megismerése, óvoda programjával valóismerkedés ismerkedés az óvodai élettel, minél fájdalom mentesebb elválás a Óvodakezdés szülőtől beszoktatás szülő- gyermek kapcsolat megismerése bizalom kiépítése az óvodai nevelés iránt óvoda életével kapcsolatos információk megbeszélése, közlése jellemző problémára, kérdés megválaszolására szakember meghívása Szülői értekezlet egy-egy csoportban készült video felvétel megtekintse egy probléma köré csoportosult szülők fóruma (esetleg szakember meghívása) 1-2 nap esetén betekintés az óvoda mindennapjaiba 1-2 hét esetén megismerkedés a nevelési program folyamatával, Nyílt napok rendszerével Megfigyelési szempontok szerkesztésével a szülő –óvónő partner kapcsolat mélyítése szülői feladatok koordinálása SZMK szülői kezdeményezés megvalósítása szülők érdekképviselete szülő- gyermek kapcsolat megismerése Családi közös élménnyel az óvodai kötődés játékdélután erősítése a játék elsődlegességének megerősítése

Munkaforma Egyéni beszélgetés Játék a gyermekkel egyéni beszélgetés Közös játék, közös tevékenység szülővel, gyermekkel. Értekezlet Előadás Csoportos értekezlet Mikro-csoportos esettanulmányozás

Megfigyelés Közös megbeszélés Egyéni problémák Egyéni megbeszélés Értekezlet Megbeszélés Közös játék (barkácsolás, kézművesség, versenyjátékok,

50

a szülőben a családok egészséges életmódra nevelése Családi az óvoda közösségi szellemének sportrendezvény ápolása közös élménnyel az óvodai kötődés erősítése egy-egy elkészített játékeszköz fejlesztő hatásának megismerése Munkadélután kellemes hangulatú beszélgetések kezdeményezése szülők megismerése óvoda- család kapcsolatának érzelmi síkra terelése közös készülődés elősegíti a karácsony Adventi közös eredendő mondanivalójának készülődés előtérbe kerülését a csoportok adventi gyertyagyújtása szülőkkel együtt, közelebb hozza a család ünnepét - vidám hangulatú együttléttel közösség Farsang formálása - hagyományápolásra nevelés egészséges életmódra nevelés, szabadidős hasznos eltöltésére Családi ösztönzés, kirándulás közös beszélgetések kezdeményezése, közös élménnyel óvodai kötődés erősítése Anyák napi, meghitt közös együttlét, gyermeknapi, közös játékélmény családi nap családi kapcsolatok mélyítése Nagycsoportosok Búcsúztatása, évzáró ünnepség.

közös mesejáték) Óvodán belül csoportok közötti vetélkedés, intézményen belül óvodák közötti vetélkedés Közös munkatevékenység, beszélgetés Munkadélelőtt, vagy munkadélután, Játék délután, Közös éneklések, Dramatizálások szülőkkel

Táncos mulattság, Vidám vetélkedés

Kirándulások, túrák

Közös együttlét

Meghitt közös együttlét Ünnepség

VII. 2). Kapcsolattartás az Iskolával: Az óvoda közvetlen kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, a tanítókkal a színvonalas szakmai munkavégzés céljából. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodából az iskolába való átmenetet zökkenőmentessé tegyük a gyerekek számára. Az óvodai integrációs programunk /IPR/ is kiemelt területként jelöli meg az óvoda – iskola átmenet támogatását. Nyitottak vagyunk az iskolák felé. Látogatásokat szervezünk egymás munkájának jobb megismerése, és az integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás érdekében. Kiemelt figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentes megvalósítására.

51

Kapcsolattartás formái: 

Az iskolai pedagógusokkal a munkatervünk szerint törekszünk a rendszeres kapcsolattartásra az Óvoda- iskola átmenet segítése céljából.



A pedagógusok közötti munkakapcsolat kiterjed a városi rendezvényeken való közös részvételben és a szakmai kirándulásra is.



Együttműködés az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése érdekében. Konzultáció az óvodai kompetencia alapú nevelésről. Visszacsatolás a partneri igény/elégedettség mérés eredményeiről.



Figyelem felhívás arra, hogy a kimenő gyermek aktuális fejlettségi szintjét és a fejlesztés feladatait tartalmazó dokumentumot kérhetik a szülőtől. Konzultáció óvodából iskolába érkező gyermek átmeneti állapotának jellemzőiről.

Az együttműködés formái:  Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés, szakmai beszélgetések.  Szülői értekezleten való részvétel.  Leendő első osztályos nevelők tájékoztatják a szülőket pedagógiai elképzelésükről, az iskolába lépés teendőiről,  Az óvodások látogatása az iskolába, ismerkedés céljából,  A gyerekek fejlődésének után követése az iskola első évében. VII.3.) Fenntartóval: Kapcsolatunk részben hivatalos, részben támogató. Elfogadja és segíti az intézmények innovációs törekvéseit. Problémák felmerülése esetén együttműködés jellemzi. Kapcsolattartás formái:  A fenntartóval: a Társulási Tanács tagjaival.  Kölcsönös tájékoztatás, személyes kapcsolattartás a pénzügyi osztály, önkormányzat dolgozóival.  Intézményi adatszolgáltatás normatívához, egyéb statisztikához.  Intézményvezető beszámolója, tájékoztatója az intézményünk működéséről a Társulási Tanács, az oktatási bizottság és a képviselőtestület részére.  Intézményvezető, intézményvezető helyettes részvétele az oktatási közösség munkájában,  Az intézményvezető , intézményvezető helyettes a képviselőtestületi üléseknek így közvetlenül képviseli az óvodát , biztosítja az információáramlást.

52

VII.4. Óvodák kapcsolattartása és együttműködése:  Mindennapi kapcsolattartásra törekszünk a székhely, a telephely és a tagóvodában dolgozó valamennyi alkalmazottal. A II. sz. óvodában az intézményvezető helyettessel, a tagóvodában a tagóvoda vezetővel.  Az intézmény vezetői heti rendszerességgel , minden szerdán az aktuális események, a szakmai munka ügyvitele céljából személyesen találkoznak a székhely óvodában.  A kapcsolattartás formája: személyesen, telefonon,emailen  Az óvodát érintő döntések előkészítésében megfelelő, korrekt információcsere, vélemény és javaslattételi lehetőség nyújtása .  A tervezéstől a végrehajtásig, az intézményt érintő feladatok megoldása, hogy minél aktívabban vegyünk részt az irányító munkában is.  A gyakornok szakmai előmenetelének segítése hospitációs lehetőség biztosításával minden csoportban.  A tagóvodában dolgozó óvónők , dajkák munkájának megismerése céljából kölcsönös látogatás , bemutató foglakozásokon való részvétel, nevelési, munkatársi értekezlet, közös szakmai tapasztalatcsere, tanulmányi út szervezése.  Gyerekek kapcsolattartási formái: közös színházlátogatás, vetélkedőn részvétel, közös karácsonyi ünnepség, közös gyereknapi program szervezése, közös mesemondó versenyen való részvétel. VII.5. Közművelődési intézménnyel: A közművelődési intézmények szerepe és jelentősége a 3-6 éves korú gyermekek fejlesztésében:  Segíti, és teret, lehetőséget kínál a magyar és más nemzet kultúrájának megismeréséhez. ( múzeum látogatás )  Változatos módon élményeket biztosít. ( színház, mozi, nyári tábor,egyéb gyermekműsorok szervezésével )  Felkelti és szélesíti a gyermekek érdeklődését, kíváncsiságát a természeti és társadalmi környezetről,  Alapvető jártasságok képességek kialakításához hozzájárulnak. . Pl.: Szerveznek vers és mesemondó versenyt, rajz versenyt,  Hozzájárul az önálló tanulási képességek kialakításához.( könyvtárlátogatás, videózás stb) VII. 6. Gazdasági Ellátó Szervezettel: Az intézményünk zavartalan működése érdekében munkáltatói feladatok ellátása , költségvetési, normatíva felhasználása, étkezési kimutatásokhoz adatszolgáltatás, karbantartás, javítás céljából.

VII.7. Egészségügyi szervekkel: Kiemelt feladatunk a gyermekek egészségének védelme, az egészséges életmód kialakítása. A mindennapok gyakorlatában szoros kapcsolatot

53

ápolunk az egészségügyi szervekkel gyermekeink védelmében, a fejlődésük nyomon követése érdekében. A szociális hátránnyal küzdő, halmozottan hátrányos gyermekek testi, lelki szükségletének kielégítésében kiemelt feladatunk: Gyermekek vizsgálata: Védőnőkkel, gyermekorvossal, fogorvossal, Dolgozók : eü.munka alkalmassági vizsgálata. Formái:  Alkalmankénti esetmegbeszélések,  Rendszeres orvosi vizsgálat minden csoportban,  Tanköteles korú gyermekek részére iskolai alkalmassági vizsgálat. VII. 8. Szakmai szervezetekkel: Folyamatosan figyelemmel kísérjük a Megyei Pedagógiai Oktatási Központ által szervezett szakmai képzéseket, programokat, és érdeklődésünknek, illetve programunk megkívánta fejlesztési lehetőségeknek megfelelően részt veszünk.  Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében kérjük a segítségüket  Szívesen megyünk hospitálni más intézményekbe a szakmai ismereteink bővítése céljából.  Az általunk szervezett bemutató foglalkozásra meghívjuk a régiónkhoz tartozó óvodák pedagógusait. VII. 9. Pedagógiai Szakszolgálattal: A beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarok ill. egyéb részképességek, egyéb szociális hátrányból fakadó lemaradások megelőzése, fejlettségi szintek mérése, ill. kompenzálása területén kérjük a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat segítségét. Különösen fontos az együttműködés esetünkben, hiszen a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek illetve a sajátos nevelési igényű gyerekek egyéni fejlesztési tervének elkészítésében közreműködnek, segítséget adnak, illetve ellátják a gyerekek fejlesztését szakértői vélemény alapján. Kapcsolattartás formái:  Alkalmankénti esetmegbeszélések,  A Pedagógiai Szakszolgálat felkérésére a nevelési év elején felmérjük a problémákat különböző területeken /részképesség, magatartási, beszéd problémák/,  Az 5éves korú beszédhibás gyermekek logopédiai fejlesztése.  Szükség esetén a tanköteles iskolaérettségi vizsgálatát kérjük,  SNI-s gyerekek iránymutatásával.

fejlesztése

a

korú

gyermekek

Pedagógiai

időbeni

Szakszolgálat

54

VII. 10. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal: A családok szociális és anyagi háttere meghatározza a gyermekek fejlődését. Az óvónők jelzése során a gyermekvédelmi felelősök megbízás alapján végzik feladataikat a gyermekek hátránykompenzációja és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése érdekében. Kompetenciánkat meghaladó problémák megoldásához vesszük igénybe a segítségüket. Kapcsolattartás formái: 

Rendszeres kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjével,



Alkalmankénti esetmegbeszélések.

Célunk a jelzőrendszer hatékony működtetése.

VII. 11. Kisebbségi Önkormányzattal: Intézményünk az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekeket is nevel. Az óvoda-szülő kapcsolatát, a hiányzások minimalizálását, a rendezvényeken, szülői fórumaikon való részvételt segíti. Óvodai fejlesztő programunk szerinti beóvodázást, beiskolázást, az együttműködéseinket teszi eredményesebbé az együttműködés. Formái:  Személyes kapcsolattartás vezetőkkel, óvónőkkel, gyermekvédelmi felelőssel, 

Rendezvényeken való részvétel,



Kölcsönös tájékoztatás,



Alkalmanként esetmegbeszélések.

VII. 12. Civil szervezetekkel: 

„Méliusz” Öregek Napközi otthona,



Óvoda a Gyermekekért Alapítvány



Szivárvány színjátszó csoport



Csengeri Nyugdíjas Szeretet Egyesület

 Népjóléti és Szociális Alapszolgáltatási Központ Idősek Otthona Az Intézményben nevelődő nagyszámú hátrányos helyzetű gyermek, és a családjaik megsegítése, támogatása. Kapcsolattartás formái:

55

 Gyermekek műsorral köszöntik az időseket. ( Anyáknapja, Idősek napja , Karácsonyi műsorral kedveskednek)  Intézményünk gyerekeinek támogatása /pl: gyereknap, télapó, karácsony/.  Ingyenes előadást ad színjátszó csoport a gyermekeknek. VIII. Az óvodai élettevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai 1.

Játék

A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt- a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. Óvodás életkorban a gyermek legelemibb pszichikus szükséglete, legfőbb élményforrása, személyiségfejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés leghatékonyabb módja. A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, választott tevékenység. A gyermek a játékon keresztül tapasztalja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, örömökhöz, sikerélményhez jut. Ugyanakkor módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan felhasználunk a nevelés folyamatában céljaink eléréséhez. A játéktevékenység magába foglalja a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket, valamint a „szellemi alkotást”, amely során a gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesíti azokat. Az élménynek jelentős szerepe van a gyermek játékában. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, amelyeket a családból, a környezetéből hoz, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A spontán szerzett élmények mellett fontos az óvónő által nyújtott tudatos, átgondolt élmény. Lényeges, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg. Különös gondot fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek élményhez juttatására, mivel ők sajátos szociokulturális környezetből érkeznek. Ugyancsak különös gondot fordítunk a s sajátos nevelési igényű gyerekekre is: olyan feltételeket kell teremteni a játékban, ahol a másság felé fordulás mindenki számára természetessé válik. A gyermek természetes támaszra találjon játék során is az óvónőben, az óvodákban dolgozókban és egészséges társaiban. Az Óvodai Nevelés Alapprogramja kimondja: a kisgyermek „elemi pszichikus szükséglete” és egyben óvodás korban a „legfontosabb, legfejlesztőbb” tevékenysége a játék, melynek „minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell kielégülnie.”

56

Óvodásaink egészséges fejlődése azt az értelmezést kívánja, hogy az óvoda az óvodás gyermekekért van, a boldog gyermekkor színtere kell, hogy legyen, és szakemberekként ismerve a gyermeki szükségleteket, a fejlődés törvényszerűségeit, az ezekből fakadó igényeket, „csakis” ezek kielégítésére kell törekednünk. A játék kiemelt szerepe az óvodás gyermek életében vitathatatlan, megkérdőjelezhetetlen. Azt is tudjuk a kisgyermek csak egyszer óvodás, ha a szabad játék lehetőségét, mint egyedülálló személyiségfejlődést elősegítő lehetőséget bárminemű indoklással megrövidítjük, később már semmivel nem lehet pótolni. Cél: A játékot a gyermek alapvető, legtöbb időt felölelő tevékenységeként megtartani. A játék a nap folyamán visszatérő módon biztosítsa a gyermek lelki szükségleteit, mely egybefüggően és zavartalanul elégülhet ki. A játék kínáljon változatos tevékenységi lehetőségeket, melynek során fejlődik a gyermekek érzelemvilága, szocializációja, együttműködése. Váljon a játék a gyermeki gondolkodás fejlődésének (érzékelés, észlelés, emlékezet, kreativitás, képzelet, gondolkodás, kommunikáció) alapvető keretévé. Célunk a szabad játék minél gazdagabb feltételeinek biztosítása, pedagógiai, pszichológiai szakértelemmel való támogatása indirekt módszerekkel a 3-7 éves korú gyermekek optimális személyiségfejlődésének biztosítása érdekében az együttműködés kiszélesítésével. Célunk a szabad játék elsődlegességének biztosítása, a játék eszköz jellegének professzionalizálása, a testileg-lelkileg egészséges személyiség kibontakoztatása, örömteljes óvodai élet. Célunk a gyermekek elemi pszichikus szükséglete, a szabad játék minél optimálisabb szintű kielégítése a megfelelő feltételek biztosításával, játéktámogató magatartással, reflektív attitűddel, a szülők szemléletformálásával. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenlétével biztosítjuk az indirekt irányítás felelősségét. Családi játékok tere (szobai és konyhai kellékekkel, imitációs kiegészítőkkel). Mesesarok (nyugalmas hely, könyvekkel, bábokkal, dramatizáló eszközökkel, jelmezekkel, párnákkal, szőnyeggel). Építő – közlekedő játékok tere (különböző kockákkal, kirakó és összerakó játékokkal, közlekedési eszközökkel, terepasztalokkal, állatokkal,a természetes környezet felépítését inspiráló eszközökkel. Rajzolás, festés, gyurmázás, kézi munka, barkácsolás helye megfelelő eszköztárral, szerszámokkal, inspiráló anyagokkal. Kísérletező hely (természetes anyagokkal, felszerelésekkel, gyermekenciklopédiákkal, földgömbbel, nagyítóval, mágnessel). Énekes játékok tere- (ritmus hangszerek, a népi játékok kellékei, képek az ismert játékokról). Kincses láda (különböző érdekes tárgyak az éppen aktuális játékokhoz takarók, szép anyagok). 57

Különböző egyéb foglalkozások eljátszásának horgonyai (orvos, szerelő, postás, fodrász, tanító, rendőr, tűzoltó, fotós, mentős, építő munkás, számítógépes, stb.). Játék eszközök biztosítása: A játékhoz biztosítjuk a megfelelő helyet, az egyszerű alakítható, a gyermeki fantázia kibontakoztatását segítő anyagokat, eszközöket, játékszereket. A megfelelő, készen vett játékeszközök biztosítása mellett, az óvoda által a játékhoz adott többlet meghatározó elemei a közösen készített eszközök, a sokféleképpen felhasználható anyagok, szerszámok, a különböző családi kultúrák pozitív elemeire emlékeztető tárgyak, valamint a megismert egyéni élményekhez kapcsolódó eszközök. Ez a többlet napjainkban különösen nagy jelentőségű, mert nevelőértéke indirekt módon hat a fogyasztói társadalom torz hatásai ellen. Megerősíti a gyermeki kreativitás, önkifejezés, alkotókedv, közös tervezés, együttműködés interakciós kultúra kibontakozását, annak átélését, hogy nem a pénzen vett játék jelenti a legnagyobb örömöt. Óvodapedagógus általános feladatai Az óvodapedagógus játékbeli szerepe: Az óvoda és az óvodapedagógusok feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorlójátékhoz, a szabályjátékhoz, konstruáló játékhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató serkentő, ösztönző magatartásával , indirekt reakcióval éri el. A tudatos jelenlét és az indirekt játékirányítás a játék feltételek megteremtésének korszerű játékpedagógiai megközelítési irányát mutatja meg számunkra. Az óvodapedagógus a játék kibontakoztatása, és nem a játék fejlesztése céljából hat a játékra. Ezért játékbeli szerepe kritériumainak meghatározásakor megkülönböztetjük a gyermeki játék két formáját: a szabad és az óvodapedagógus által kezdeményezett (irányított) játékokat. A kezdeményezett, irányított játékkal kapcsolatos óvodapedagógusi feladatok megfogalmazhatók a játék fejezeten belül elkülönítetten, a program tanulás fejezetében, vagy az egyes tevékenységi formákhoz kapcsolódóan. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése. Tudatosan megengedő, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő, támogató jelenlét – pedagógiai optimizmus. Potenciális partner, akit érdekel, amit a gyerekek játszanak, tesznek, csak a szükséges esetekben avatkozik be, például a veszélyessé váló agresszív játékba. A szabad játék és játszótárs választás biztosítása, a kreativitás ösztönzése, támogatása. A játékelképzelések megbeszélésnek inspirálása. Reflektív szemlélet: a gyermekek játékkal kapcsolatos jelzéseinek szinkronizálása, majd a gyermekek játékhoz szükséges döntéseinek előkészítése. A nyíltan megfogalmazott gyermeki kérések, kérdések mellett az üzenetek dekódolása segíti a játékelképzelések kibontakozását. A gyermekek aktuális fejlettségi szintjének nyomon követése, egyénre és csoportra szabott fejlesztési feladatok tervezése és megvalósítása elsősorban indirekt módszerekkel (pl. társas 58

kapcsolatok formálása, az együttműködés fejlesztése, az interakciók tartalmának fejlesztése, a kezdeményezőkészséggel, önértékeléssel, önérvényesítés, önbizalom formálásával kapcsolatos feladatok). Nyugalmat, biztonságot adó légkör megteremtése, ahol a gyermek a játékban és más tevékenységben elmélyülten vehet rész. A békés, konfliktustól mentes játék feltételeként olyan viselkedési szabályok kialakítsa, amelyben a játék birtoklása, egymás játékának tiszteletben tartása nem szenved csorbát. A szimbolikus játék a szerepjátékot megelőző játékforma, két formáját ismerjük, egyrészt, amikor a kisgyermek saját cselekvését, viselkedését úgy utánozza, hogy mással végezteti (babák sétáltatása), másrészt, amikor másoknál megfigyelt cselekvést utánoz (pl. havat lapátol, mint az apukája A HH, HHH gyermekekre fordított kettős figyelem, a beilleszkedés támogatása a játékban, minél több spontán párbeszédes helyzet és célzott, tervszerű anyanyelvi fejlesztés. Hiteles kommunikáció, érvek a szülőknek a szabad játék fontosságáról. A játékon keresztül segítse a csoportba való beilleszkedést. Az erkölcsi nevelésre helyezzen hangsúly a szokások kialakításánál, elfogadásánál, betartásánál, az egymással szembeni kultúrált viselkedésnél. Személyes példaadása legyen követendő minta a gyermekek számára. A játék során fordítson fokozott figyelmet a gyermekek esztétikai nevelésére. Lehetőség szerint hozza felszínre az összes játékfajtánál a természet és életközelséget. Különböző játékformák és kapcsolódó feladatok Játékformák: Gyakorló játék (konstrukciós játék) Szimbólikus és szerepjáték: színlelő-, szerep-, fantázia játék, bábozás, dramatizálás, alkotójáték, barkácsolás. Szabályjáték Udvari játéktevékenység szervezése: Az évszakok által nyújtott udvari játéklehetőségek biztosítása mellett, kapjon nagyobb szerepet a téli időszakban is a benti játékok folytatásának lehetősége (pl. babák, plüss állatok kivitelének lehetősége, labdázás, körjáték, versenyjátékok játszása). A szülői szemléletformálás feladatai: A beilleszkedési időszak a legkedvezőbb a játékkal kapcsolatos szülői szemléletformálás megkezdésére, hiszen a modellnyújtás mellett lehetőség adódik a pedagógiai helyzetek rövid indoklására, a játék fontosságát tudatosító érvek közvetítésére is, annak érdekében, hogy elfogadottá váljon a játék prioritására építő óvoda. A gyermeki fejlődés nyomon követése, sikerkritériumai Fontos az egyeztetés az érzelmi nevelés és szocializáció fejezet sikerkritériumaival. Abból a tényből, hogy óvodáskorban a játék a személyiségfejlődés leghatékonyabb eszköze következik, hogy a gyermeki fejlődést is legcélszerűbb

59

egy jól felépített, a játékban való megfigyelés elsődlegességét arányaiban is kifejező szempontrendszer alapján értékelni. Az óvodapedagógus további feltételteremtő, játéktámogató további feladatai: A szabadjáték túlsúlyának érvényesítésére törekedjen az óvodapedagógus. A megfelelő játékidő biztosítása A közös tapasztalatszerzés biztosítása Az óvodapedagógus feladatai a feltételek megteremtésében: Hely: A gyermekek kedvük szerint játszhassanak gyakorlójátékot szőnyegen és asztalnál egyaránt, magányosan vagy társaikkal. A hely megválasztását illetően a csoportban kialakult szabályt tartsák be. A szerepjáték játszóhelyeinek kialakításánál az óvodapedagógusnak figyelembe kell venni, hogy vannak helyileg állandó játékok (babaszoba, babakonyha, fodrász, bábozás, barkácsolás) és mobil játékok (orvos, patika, mozgásos játékok). Mindezek mellett adjon szabad teret a gyermeki kezdeményezésnek a játéktér berendezésében, hogy fantáziájuk alapján szabadon megválaszthassák a játék helyét. A hagyományos képességfejlesztő játékok zavartalan, elmélyült használatához alakítson ki elkülönített nyugodt helyet, kuckót. Az óvodapedagógus érje el, hogy a gyermekek egymás játékát tartsák tiszteletben. A konstrukciós játék helyét úgy kell kialakítani, hogy lehetőséget adjunk az időben hosszan tartó, folyamatos építésre, más játéktevékenység zavarás nélkül. A csoportszobában és az udvaron is, jó térkialakítással biztosítson tágas helyet a többszereplős, mozgásos játékhoz. A barkácsolás helyét úgy kell kijelölni, hogy stabil, megfelelő magasságú asztalon dolgozhassanak a gyerekek és a mozgásos játék számára kijelölt helytől távolabb, legyen. Idő A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, idő beosztásában, továbbá játékos tevékenység szervezésében is meg kell mutatkoznia. Idő tekintetében minden szabadon választott játékhoz a napirendben meghatározott időkeret áll rendelkezésre. Fontos, hogy a játékra fordítható idő legyen egybefüggő, lehetőség legyen a folyamatos játékra, mert csak így tud kiteljesedni s így tudja betölteni a kapcsolatokat összekötő szerepét. A mikrocsoportos foglalkozások idején a játékot és más tevékenységeket úgy szervezze mg az óvodapedagógus, hogy a foglalkozáson kívül tevékenykedő gyermekek a visszafogottabb konstrukciós és fejlesztő játékokat részesítsék előnyben. A több napig elhúzódó játéktevékenységben az óvodapedagógus támogató szerepe nyilvánuljon meg abban is, hogy a helyszín berendezése megmaradhat, nem kell elpakolni a játékeszközöket. A délutáni játékidőt az óvónő a gyermek által választott játékon keresztül használja ki a differenciált fejlesztésre.

60

Eszközök Az óvodapedagógus rugalmas, átgondolt szervezéssel oldja meg, hogy minden játékfajtához elegendő eszköz legyen. Következetesen fejlessze a gyermekek rend iránti igényét azáltal, hogy a játékoknak könnyen elérhető, állandó helyet biztosít. A vegyes csoportokban a 3-7 éves korosztály számára olyan eszközök használatát kell lehetővé tenni, amelyek igazodnak a különböző korosztályok fejlettségéhez, az aktuális érdeklődéshez. A játékhoz szükséges eszközök biztosítása során fontos, hogy jó minőségű, esztétikus, balesetvédelmi szempontból megfelelő, biztonságos játékok álljanak a gyermekek rendelkezésére. Ez utóbbi feltételek egyaránt vonatkoznak a szerep, a szabály, a konstrukciós, a képességfejlesztő, a mozgásos játék, valamint a barkácsolás eszközeire is. A gyakorló játékhoz biztosítani kell a hagyományos játékeszközöket, valamint olyan eszközöket, melyek használatával módjuk van a gyerekeknek különböző mozdulatok, mozgások ismétlésére, gyakorlására. Az óvodapedagógus a szerepjátékhoz biztosítson olyan játékeszközöket, amelyek a játék színterét be tudják rendezni. Ezek hasonlítsanak a valós élet eszközeire, vagy legyenek valóságosak, mert egyrészt lehetőséget adnak a felnőtt életének, tevékenységének reprodukálására, másrészt hagyják kibontakozni a gyerekek fantáziáját, motiválják, őket a játékban való részvételre. A kislányok a szerepjátékban elsősorban a babaszobai játékot részesítik előnyben. A játék témájaként a családi élet eseményei és az ünnepek (névnap, születésnap, húsvét, karácsony) egyaránt megjelennek. Lehetőséget kell adni arra, hogy a kiegészítő eszközök, kád, takarítóeszközök a valóságos élet eljátszására adjanak alkalmat. A higiéniai követelmények mellett készíthessenek igazi süteményeket, salátát, amellyel megkínálhatják egymást. A patika és a fodrászos játékok kellékeinek, eszközeinek folyamatos gazdagítása, szükség szerint cseréje legyen az óvodapedagógus és a gyermekek közös tevékenysége. A fiúk játékában főleg az építőjáték dominál, ami gyakran kapcsolódik a közlekedéshez, az élet megfigyelt munka jellegű tevékenységekhez (tűzoltók rendőrök, útjavítás, hátépítés) ezért számukra az ilyen jellegű eszközök biztosítása a feladat. A kész játékok mellett félkész, mobil, átalakítható eszközök biztosítása, amelyek készítése, befejezése fejleszti a gyermekek kreativitását, fantáziáját, készügyességét, kitartását, türelmét, esztétikai érzékét. A barkácsoláshoz szükséges anyagokkal motiválja a gyermekeket és elősegíti, hogy a szerepjátékhoz rövid időn belül készíthessenek kiegészítő eszközöket. Az eszközök biztosításakor a különböző korosztályokra való tekeintettel a fokozatosságot minden téren szem előtt kell tartani. A játékidőben folyamatosan elérhetővé kell tenni a biztonságos, gyermekméretű szerszámokat, a könnyen megmunkálható anyagokat. Törekedjenek arra, hogy a gyermekek életkorának, érdeklősének megfelelő társasjátékok fejlesztő játékok álljanak rendelkezésre. Gazdagítsa a választási lehetőséget saját készítésű eszközök. A mozgásos játékok sokirányú fejlesztőhatását, a mozgás örömét fokozhatjuk változatos játékok és sporteszközök biztosításával.

61

Élmények Az óvodapedagógus juttassa a gyermeket olyan óvodai és óvodán kívüli élményhez, amelyek minden tekintetben megfelelnek a 3-7 éves korosztály érdeklődésének, fejlettségének. (bábszínház, színházi előadások, Állatpark, kirándulások, séták, kiállítások, múzeum látogatás). Törekedjen egy olyan színvonalon, hogy a gazdag élmények, tapasztalatok a gyermek számára számos tevékenységben alkalmazhatóak legyenek, például jelenjenek meg a különböző játékfajtákban. Használja fel a gyermekek családból hozott élményeit is a játéksémák gazdagítására. A játéktartalmában megjelenő témák, melyek nem előre tervezettek, de az óvónő tevékenysége által indirekt formában befolyásoltan jelennek meg. Az óvodapedagógus feladata elérni, hogy évszakokban az ünnepekre való örömteli családi és óvodai készülődés, és a hozzá kapcsolódó tevékenységek valamilyen formában és szinten megjelenjenek a különböző játékfajtákban is. Az ünnepre hangolódást, a hangulati elemeket megfigyelhetjük a rövidtávú (nagytakarítás a babakonyhában húsvét előtt, sütemény, saláta készítés) és a hosszú távú készülődés (karácsony, húsvét) ünnepvárás során is. Amennyiben az élmények mellett megfelelő eszközöket is biztosítunk, az évszakok, az irodalom és az állatik témakörének elemei beépülnek a különböző játékfajták tartalmába új megközelítésben kerülnek feldolgozásra, ezáltal is színesítve a gyermekek személyiségét. Az óvodapedagógus feladata, hogy a valóságtartalom megtartása mellett a fantázia érvényesítésének is teret adjon, mindezek mellet előrelátással biztosítsa a szükséges témához kapcsolódó, azt színesítő eszközöket. Az óvodapedagógus és a játékirányítás Az óvodáskor életkori sajátosságait ismerve lehetővé kell tenni, hogy szabadon játszanak, tapasztalatokat szerezzenek, kísérletezzenek, hogy kialakulhasson bennük az „én csinálom” érzése. A felnőttel való közös játék ne sértse a gyermek önállóságát, kreativitását, elképzeléseit. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése. Átgondolt szervezéssel, a gyermekek közti különbségek figyelembe vételével a vegyes csoportban teremtse meg a különböző korcsoportok konfliktus nélküli együttjátszását, a közös tevékenységre való igényt. Feladata továbbá, hogy ismerve a gyermekeket segítsen a játékba nehezen kapcsolódnak, tapintatosan alakítsa a játszócsoportok, majd a baráti kapcsolatok alakulását, mert jó légkörben pozitív irányba fejlődik toleranciájuk. Kísérje megosztott figyelemmel a gyermekek játékát, mert így döntheti el, mely helyzetekben szükséges a közvetlen beavatkozás, mikor elég a mintaadás, de van amikor a legcélravezetőbb ha elengedjük a gyermek próbálkozásait. A fokozatosság elvének betartásával, ötletadással, esetenkénti segítségnyújtással juttassa a barkácsolást, a gyermek önálló munkáját, alkotóvágyát magas szintre. A játék terápiás szerepének felhasználása a nevelő munkában Az óvodapedagógus egész személyiségének követendő mintaként kell a gyermekek előtt állni, mert szívesebben utánoznak olyan felnőtt mintát, amely

62

biztonságot ad számukra, akivel jó érzelmi kapcsolatban vannak, akivel gondjaikat, örömeiket érdemben megoszthatják. A gyermeklélektant jól ismerő óvodapedagógus feladat, hogy a gyermeket ismerve észrevegye, feltárja a gyermek problémáinak jelentős részét, amely frusztráció hatására agresszióban, vagy regresszióban nyilvánul meg és a játékot, mint feszültségoldó eszközt, terápiás lehetőséget alkalmazza a kínos élményektől való megszabadulásra, negatív viselkedésformák korrigálásra. Magatartásproblémák, gátlásosság, félénkség, beszédhibák javításában a fejlesztőjátékokkal a csoportban jó eredményeket érhet el az óvodapedagógus, egyéni fejlesztés során a gyógypedagógus A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén    

kisebb nagyobb csoportokban képesek együttjátszani. Aktív résztvevői a játéknak, törekednek a játéktémák gazdagítására. Játékukban meghatározó a változatos, témájában gazdag szerepjáték Játékukban fantáziadúsak, kreatívak, megfelelő önfegyelemmel, szabálytudattal, empátiás készséggel, nyelvi kifejezőkészséggel együttműködéssel rendelkeznek  Elképzelésük szerint alkotnak komoly tervezést igénylő építményeket.  Tudnak örülni egymás sikerének.  Óvodáskor végére a játékon keresztül megtanulnak utasításokat követni másokhoz, alkalmazkodni, mert ez által jól fejlődnek akarati, erkölcsi tulajdonságaik, érettebbek lesznek az iskolai élet elvárásaival szemben. 2. Drámapedagógia alkalmazása óvodai nevelésünkben : Óvodai nevelésünk integrációt segítő program elemének egyike a drámapedagógia, amely a kommunikációs és kooperációs képességek fejlesztésében hatékonyan fejti ki hatását. Drámajátéknak nevezünk minden olyan megnyilvánulást, melyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei megtalálhatók, „A dramatikus folyamat kifejezési formái: a megjelenítés, az utánzás, megjelenítés módja:a fölidézett vagy éppen megnyilvánuló társas kölcsönhatás, az interakció, eszköze az emberi és zenei hang, az adott nyelv, a test, a tér és az idő, tartószerkezete: a szervezett emberi cselekvés.”/Gabnai Katalin/ A drámapedagógia a drámajátékok rendszeres, céltudatos és tervszerű alkalmazása oly módon, hogy az a játszók életkorának, intellektusának, személyiségjegyeinek, illetve a csoportsajátosságoknak megfelelő. A drámajáték célja a személyiség minden komponensének- az értelem, az érzékelés, az emlékezet, a figyelem, a fizikum, a jellem – egyértelmű fejlesztése olyan irányban, hogy az egyént alkalmassá tegye a társadalmi élete során tapasztalt interakciókban való eligazodásra és annak dinamikus megélésére. A drámajáték az óvodában nem más, mint az óvodapedagógus által kezdeményezett – többnyire irányított - képességfejlesztő módszer, éppen ezért direkten, vagy spontán szituációkhoz kapcsolódva minél gyakrabban kell alkalmaznunk az anyanyelvi, szociális és kulturális kompetenciák erősítése céljából. Nevelőértéke van a különböző szociokulturális különbözőségek

63

kompenzálásában, a morális problémák eligazodásában, a másság elfogadásában, illetve a tehetséggondozás egyaránt. A drámajáték-vezetés feltételezi a gyermekkel együtt gondolkodó és játszó nevelő jelenlétét és kreatív személyiségét. Domináns térforma a játékok során a kör, amely aktív cselekvésre készteti az együttjátszókat. Életkori sajátosságokat figyelembe véve a játék időtartama kiscsoportban 10-15 perc, középső csoportban 15-20 perc, nagycsoportban20-30 perc. Minél kisebb egy gyermek, annál érdekesebb számára a nagymozgásokra, utánzásra épülő - és érzékelő játékok. Későbbiekben a szerepfelvétellel járó, kognitív képességeket fejlesztő, majd a produktív fantáziára, improvizációra épülő tevékenységek kapnak nagyobb hangsúlyt. A drámajátékok alkalmazásával célunk:  A gyermeki aktivitás fokozása,  Önismeret, emberismeret mélyítése,  Meghatározási és döntési képesség fejlesztése,  Reproduktív és produktív fantázia kibontakoztatása,  Tér- és időérzék erősítése,  Nagymozgások, testséma, látás, hallás, érintés, szaglás, ízlelés fejlesztése,  Beszéd tisztaságának alakítása, kifejezőképesség árnyaltságának és mimetikus eszköztárának gazdagítása. A játékok lehetnek:  Ismerkedő – kapcsolatteremtő  Ráhangoló – gátlásoldó  Érzékelést fejlesztő  Együttműködési képességet fejlesztő  Megfigyelőképességet fejlesztő  Emlékezetfejlesztő  Beszédkészséget fejlesztő  Metakommunikációt fejlesztő  Koncentrációs gyakorlatok  Népi gyermekjátékok  Ritmusjáték  Fantáziafejlesztő  Mímes-improvizatív gyakorlatok  Mímes- szöveges improvizatív gyakorlatok. 3. Mozgás - A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás,a gyerekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának,formálásának és fejlesztésének eszközei. az óvodáskor a természetes hely-,helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának,valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza,amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal,játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az 64

állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egységes fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz,szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás-fejlődésére. A spontán - a játékban, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak,az óvodai nevelés minden napján,az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve,minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív, mozgásfejlesztő játékok széleskörű alkalmazására, szabad levegő kihasználására. Mozgás fejlődésének elősegítése, testi képességek fejlesztése, mozgás és pihenés arányának kialakítása, prevenció korrekció a mozgásban Cél: Egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani a mozgásra (az óvodai nevelés minden napján) A mozgásigény, fejlettség, terhelhetőség megismerése. A mozgás és mozgásigény különbözőségének figyelembe vételével a mozgásigény kielégítése, illetve ösztönzés a mozgásra az egyéni lemaradásokat kompenzáló mozgásos játékok ajánlásával.. Változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosítása a mindennapos mozgásra, valamennyi gyermek számára (mindennapos testnevelés, testnevelés szabad mozgáslehetőségek kihasználásának nyomon követése). Az anyanyelvi nevelés feladatai a mozgás tevékenységekben. A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésének a szókincs, az elvont gondolkodás, a keresztcsatornák fejlődésének segítése a mozgásformák megnevezésével. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énkép alakulás támogatása. A 3-7 éves gyermekek nagyfokú mozgásigényének a kielégítése változatos és játékos mozgásanyag összeállításával spontán és szervezett formában egyaránt. Rendszeres mozgással megalapozni az egészséges életmód szokásrendszerét. A gyermekek harmonikus mozgásának valamint testi képességeinek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztése. Az óvodáskor végén alakuljon ki a gyermekek szabálytudata, helyzetfelismerése, alkalmazkodó képessége, térbeli tájékozódása, feladattudata és feladattartása. A mozgás segítse a személyiség akarati tényezőinak az alakulását. Az óvodáskorú gyerek lételeme a mozgás. Mozgásigényének kielégítéséhez elsősorban idő és 65

tér szükségeltetik. Az idő megteremtéséhez a jól összeállított napirend biztosítunk. A mindennapi testmozgás a következő kompetenciákat fejleszti:  Szociális kompetencia A különböző mozgásos tevékenységek alkalmával kialakítjuk és elősegítjük a gyerekek társakhoz, felnőttekhez való pozitív viszonyát illetve az alkalmazott kézi szerek és tornaszerek rendeltetésszerű használatát. Az óvodapedagógus feladatai a mozgásfejlődés és testi képességek fejlesztése érdekében Az egyéni képességek megismerése, fejlettségmérő lapon történő rögzítése, a fejlesztés egyéni és csoportszintű tervezése. Folyamatos mozgáslehetőség biztosítása, erre a csoportszobában és az udvaron a beépített lehetőségeken túl mobil eszközök használata, szabad tér kialakítása. Megengedő támogató és óvó pedagógiai módszerek alkalmazása. Mindennapos mozgásos játék kezdeményezése a délelőtti és délutáni udvari játék első szakaszában. Amennyiben az időjárás nem teszi lehetővé a szabad levegőn tartózkodást, a mozgásos játékot az átszellőztetett csoportszobában kezdeményezze. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált fejlesztése. Prevenciós és korrekciós feladatok Ismerje és építse be az óvónő a mindennapos testnevelésbe a játékos láb-és gerinctorna elemeit. Az összerendezett és harmonikus mozgás fejlesztése érdekében célzott feladatok, mozgásos játékok kezdeményezése. Az egyéni megfigyelések során szűrje ki és rögzítse a fejlettségmérő lapon az esetleges rendellenességek gyanúját, a szülők, keresztül kezdeményezze a kivizsgálást. Orvosi javaslatra és szülői kérésre irányítsa a gyermeket az óvodai gyógytestnevelésre. Biztosítsa a gyermek részvételét az óvodai éves orvosi státusvizsgálatokon, a védőnő által végzett látás és hallásvizsgálaton. Továbbítsa a szülő felé a javasolt intézkedéseket. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén  A gyermeköltözésben, étkezésben önálló  A testápolással, tisztálkodással kapcsolatos teendőit készség szinten végzi, stabil szokásokkal rendelkezik.  Saját holmiját rendben tartja, környezete rendjének, tisztaságának fenntartásában bekapcsolódik.  Kultúráltan étkezik, az evőeszközöket biztonsággal használja. Képes önállóan eldönteni miből, mennyit kér, egyedül meríti az ételt, tölti a folyadékot.  A tárgyak játékok, berendezések használatában óvatos, csendes, kultúrált.

66

A mozgásanyag kiválasztásánál vegye figyelembe a különböző életkorú és eltérő mozgásfejlettségű gyermekek terhelhetőségét. A korszerű tervezési formákkal biztosítsa a gyermeki szervezet számára a folyamatos terhelést és megfelelő mozgásintenzitást. A társra figyelés képességének fejlesztése. A társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával a gyermek én-határainak, a másik észlelésének, az önfegyelem, alkalmazkodás, kooperáció képessége fejlődésének elősegítése. A gyakorlatsor építse a téri tájékozódás, a nagyság, a távolság, a tömeg észlelésére, az oldaliság gyakorlására, az egyensúlyérzék fejlesztésére. Fejlessze a gyermekek ritmusérzékét, és finommotorikus készségét a kézi szerek változatos használatával. A vázizomzatot erősítő játékos gyakorlatok alkalmazásával előzze meg a mozgásszervi elváltozásokat és deformitásokat. A pedagógia is fontosnak tartja a gyermekek egészséges növekedéséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen szabad és önálló mozgás biztosítását, melyre teremtsen lehetőséget az óvónő. A csoportszobában és az udvaron is biztosítson a gyermekek számára olyan eszközöket, amelyek spontán és szervezett formában, a nap bármely szakaszában segítik a nagyfokú mozgásigény kielégítését. A csendjátékban a vonalon járás alkalmazásával és egyensúlyozó gyakorlatok, beépítésével járuljon hozzá a helyes testtartás kialakításához, az egyensúlyérzék fejlesztéséhez. A vegyes korcsoportban teremtsen lehetőséget a differenciálásra, a mozgásfejlettségnek megfelelő gyakorlatsorral és eszközválasztással. A tornafoglalkozásoknál mindig tartsa tiszteletben a gyermekek különböző adottságait és teljesítményeit mindig önmagához, hasonlítsa. A kisebb fejlődést is vegye észre és örüljön együtt a gyermekekkel az eredményeiknek. A pontos és sikeres végrehajtás érdekében az óvónő mindig mutassa be a mozdulatsort. 3.1.Testnevelés "A mozgás az óvodáskorú gyermek lételeme. Az óvodának biztosítania kell a mozgáshoz szükséges feltételeket, kiemelten azt, hogy a gyerekek naponta több órát szabad levegőn mozogjanak. Legfontosabb, hogy a gyerekek szívesen tornázzanak, fejlődjön önmagukhoz mérten mozgásképességük. Gyakoroljanak olyan akarati tulajdonságokat, mint a fegyelmezettség, önfegyelem, kitartás, engedelmesség. Hetente két foglalkozás tartása kötelező. Az epochális tanulási rendszerhez igazodva ciklusos bontásban akarjuk fejleszteni. Ezután a fejlesztendő képességhez hozzárendeljük azt a testnevelés mozgásanyagot, amellyel a fejlődést kívánjuk elérni." Mivel óvodánk rendelkezik tornateremmel, lehetőségünk van hetente kétszer használni csoportonként. A testnevelés foglalkozásokat ennek tudatában kell megszervezni, anyagát összeállítani. A II. számú óvoda udvara alkalmas kinti foglalkozás megtartására és a töltés közelsége sem elhanyagolható. Ha a feladat, anyaga megengedi, minél többet tornázzanak a szabadban.

67

A nagyoknál határozott legyen a gyakorlatvezetés, ez az iskolára való előkészítés miatt is fontos. A kisebbeknél a játékosság domináljon. Megfelelő módon legyenek leterhelve a gyerekek, se alul, se felül ne tervezzünk e tekintetben. Ez főleg a vegyes csoportokban fontos szempont. Nagyon fontos a gyakorlatok pontos megfogalmazása, hiszen a beszédértést így fejleszthetjük hatékonyan. A bemutatás is fontos, hiszen az óvodáskorú gyerekek az utánzásból is rengeteget tanulnak, és így sajátítják el a megfelelő gyakorlatvégzést. Heti 2 foglalkozáskötelező. A két foglalkozás anyag megegyezik, a gyakorlás módja változó. A szereken differenciálva a fokozatos terhelés növelésére törekszik az óvónő. A kisebbekkel együtt játszik, a nagyobbaknak beindítja az óvónő a játékot, aztán hagyja őket játszani. Az osztott csoportokban az óvónők biztosítják az azonos korúak együttes mozgását, csoportos játékát, a megmérettetést (csapatverseny). A foglalkoztatási formákat változatos módon a végzendő gyakorlatnak megfelelően alkalmazzuk (csoportos, egyéni, együttes). Modellek: 1./ - Sorakozás - Játék - Gimnasztika - Főgyakorlat - Levezetés, köszönés 2./ - Sorakozás - Játék - Levezetés, értékelés, köszönés A testnevelés mozgásanyagának felosztása a különböző motoros képességek fejlesztése érdekében A kondicionális képességek fejlesztése érdekében egyaránt fejlesztjük a gyermekek erejét, állóképességét, és gyorsaságát. A gyermek erejét a gyorserő és a test általános erejének növelésével fejlesztjük. Gyorserőt növelő gyakorlatok Szökdelés Távol-és magasugrás helyből és nekifutásból Fel-és leugrások szerekre, szerekről A test általános erejét növelő gyakorlatok Kúszások, csúszások, mászások, nyuszi ugrás Dobások Labdagyakorlatok Minden kézi szer gyakorlat magas ismétlésszámmal Az állóképességet az alap állóképesség és a globális állóképesség növelésével erősítjük meg. Az alap állóképességet fejlesztő gyakorlatok Hosszantartó lassú és közepes iramú futások Minden hosszú ideig tartó futást tartalmazó játék 68

A globális állóképességet növelő gyakorlatok Hosszú ideig végzett kúszások, csúszások, mászások, nyuszi ugrás A gyorsaság fejlesztése kétirányú, egyrészt a mozgás gyorsítása, másrészt a reakció idő rövidítése a feladatunk. A gyerekek mozgásának gyorsítása a következőképpen érhető el. Gyors futások Élénk tempójú kúszás, csúszás, mászások, nyuszi ugrás A reakció gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok Futójátékok feladattal Járásból, futásból /akusztikai jelre/ irányváltások, megállapítások különböző testhelyzetek felvétele A koordinációs képességek fejlesztésének részfeladatai, a térbeli tájékozódás-, a kinesztétikus differenciálás-, az egyensúlyérzék-, a ritmusérzék fejlesztése és a reakció képesség gyorsítása. A térbeli tájékozódó képesség fejlesztésére alkalmazható feladatok Átbújás Minden természetes támaszgyakorlat irányváltoztatással Járások, futások irányváltoztatással Célbadobások, labdagyakorlatok A kinesztétikus differenciáló képességet minden kéziszer gyakorlattal serkentjük. A reakció képesség gyorsítása alkalmas minden futójáték, melyet feladattal végzünk. Egyensúlyérzék fejlesztésére alkalmas gyakorlatsor Keskeny felületen végzett járások, futások, kúszások, csúszások, mászások, nyuszi ugrás Gurulás a test hossztengelye körül Guruló átfordulás előre Minden csukott szemmel végzett gyakorlat Ritmusképességet fejlesztő mozgások Egyszerű ciklusmozgás (járás, futás, szökdelés, kúszás, mászás) akusztikus jelre a ritmus tartásával A mozgékonyságot és a hajlékonyságot fejleszti valamennyi izületi közepes és élénk tempójú nyújtó hatású gyakorlat. A mozgásanyag tartalma, fajtái, egymásra épülő fokozatai az óvodában töltött 3-4 év alatt Mozgásanyag fajtája Járás

I. fokozat

II. fokozat

III. fokozat

Természetes járás

Járás ütemtartással Járás irányváltoztatás

Járás sarkon. Járás külső-belső talpéken Járásguggolásban. 69

sal Járáskülönböző kartartásokkal. Járás lábujjon

Futások

Dobások

Járás oldalirányban hátra Járás fordulatokkal

és

Járás csukott szemmel Lassú futás Belegyorsuló Gyorsfutás. közepes futás Futás magas térdiramú futás Futás és sarokemeléssel. tempóváltoztatás Futás sal versenyszerűen Futás irányváltoztatáss al Futás versenyszerűen Hajítás Hajítás Hajítás vízszintes távolban vízszintes és és függőleges kislabdával függőleges célba célba kidobó vagy terpeszből. terpeszből babzsákkal terpeszből

Kúszások

Kúszás talajon Kúszás irányváltoztat ással

Kúszás padon Kúszás rézsútos padon felfelé lefelé Kúszás két egymástól kb. 20 cm távolságra lévő padon

Kúszás két egymástól kb. 20 cm távolságra lévő részutós padon. Kúszás hátrafelé Kúszás oldalirányban talajon és padon Különböző magas eszközökön keresztül

Csúszások

Csúszásülésb en talajon Csúszásülésb en Irányváltozás sal talajon Csúszásülésb en vonalak között Csúszásülésb en, ölben Könnyűszerre l talajon

Csúszás hátrafelé Csúszásülésben padon Csúszásülésben rézsútos padon felfelé Csúszásülésben, ölben könnyűszerrel, padon

Csúszás rézsútos padon eszközhordással Csúszásülésben padon hátrafelé

70

Csúszás hason felfekvésben padon Rákjárás talajon

Függések

Egyensúly feladatok

Csúszás hason felfekvésben rézsútos padon felfelé Rákjárás eszközhordással Rákjárás talajon irányváltoztatáss al Rákjárás padon Rákjárás eszközhordással Függés érintő Függésben magas szeren lábmozgások Mászás fel-le bordásfalon Egyensúlyozó Egyensúlyozó járás padon járás rézsútos Egyensúlyozó padon felfelé és járás fejtetőn lefelé babzsákkal Egyensúlyozó Egyensúlyozó járás megemelt járás vízszintes padon eszközökkel a kézben

Csúszáshanyattfe kvésben padon, részutós padon Rákjárás rézsútos padon eszközhordással

Lajhárfüggés Lajhármászás Egyensúlyozó járás rézsútos padon felfelé és lefelé, fejtetőn babzsákkal vagy eszközzel a kézben Egyensúlyozó járás megemelt vízszintes padon fejtetőn babzsákkal vagy eszközzel a kézben. Egyensúlyozó járás hátrafelé és oldalirányban. Rézsútos és megemelt padon egyensúlyozó járás fejtetőn babzsákkal vagy eszközzel a kézben. Egyensúlyozó járás felfordított padon fejtetőn babzsákkal vagy eszközzel a kézben. Egyensúlyozó járásmegemelt felfordított padon fejtetőn babzsákkal vagy eszközzel a kézben. 71

Hossztengely gurulás

körüli Hossztengely körüli gurulás talajon (szőnyegen) Hossztengely körüli gurulás magatartásba n kézkulcsoláss al. Hossztengely körüli gurulás eszközzel a kézben Guruló átfordulás előre

Hossztengely körüli gurulás boka között eszközzel

Hossztengely körüli gurulás kézben és boka között eszközzel. Hossztengely körüli gurulás párosával.

Guruló átfordulás előre kis hajlított terpeszállásból nyújtott ülésben. Guruló átfordulás terpeszguggoló támaszból guggoló támaszba. Guruló átfordulás előre guggoló támaszból guggoló támaszba

Guruló átfordulás előre terpeszállásból guggoló támaszba. Ikerbukfenc Guruló átfordulás padról kéztámasszal a szőnyegen Guruló átfordulás előre kétszer. Guruló átfordulás rézsútos szerről előre.

Guruló átfordulás hátra

Fellendülés kézállásba

Tarkóállás

Guggoló támaszból csípőemeléssel láblendítések hátra

Guruló átfordulás hátra nyújtott ülésből térdelésbe. Guruló átfordulás hátra guggoló támaszból guggoló támaszba. Guruló átfordulás hátra kétszer. Fellendülés kézállásba segítséggel Fellendülés kézállásba falnál Tarkóállás segítséggel Tarkóállás

72

Gyakorlatok ugrószekrényen

Gyertyaugrás: kéztámasszal az ugrószekrényen helyből felguggolás egyrészes ugrószekrényre és felugrás karlendítéssel felfelé, érkezés hajlított terpeszbe. Néhány lépés nekifutással felguggolások egyrészes ugrószekrényre. Zsugor kanyarlati átugrás egy és kétrészes szerkényen széltében állítva. Hosszába állított szekrényen guruló átfordulás előre helyből felguggolás és guruló átfordulás előre. ugrás Nyuszi ugrás padon Nyuszi ugrás leterpesztéssel

Nyuszi ugrás

Nyuszi talajon

Zsugor kanyaralti Kézfogással a átugrás padon pad két oldalán felguggolás páros lábbal a padra, másik oldalra leugrás Labdával végezhető Labdagurítás gyakorlatok kézzel a test körül térdelésben, guggolásban, Labdagurítás kézzel járás közben Labdagurítás társnak ülésben egy

Kézfogással a pad két oldalán felugrás páros lábbal majd leugrás át a pad másik oldalára

Kézfogás a pad két oldalán páros lábbal átugrás a pad másik oldalára

Labdagurítás lábbal járás közben Labdagurítás társnak állásban egy és két kézzel Labdavezetés járás közben

Labdagurítás lábbal lassú futás közben Labdagurítás társnak lábbal állásban és járás közben Labdagurítás kézzel és lábbal vízszintes és függőleges padon. 73

és két kézzel Guggolásban térdelésben ülésben labda feldobás elkapás két kézzel

Mászások

Mászás talajon irányváltoztat ással Mászás két vonal között talajon

Pókjárás talajon

Zsugor kanyarulati padon

Labdával gyakorlatok

Kézfogással a átugrás pad két oldalán felguggolás páros lábbal a padra, másik oldalra leugrás végezhető Labdagurítás kézzel a test

Labdafeldobás és elkapás két kézzel járás és lassú futás közben Labdafeldobás és elkapás Két kézzel vízszintes és rézsútos padon Labdavezetés helyben labdavezetés lassú futás közben labdavezetés vízszintes és rézsútos padon. Mászás hátrafelé és oldalirányba Mászás padon, rézsútos padon felfelé és lefelé Mászás egymástól kb. 20 cm távolság padon Mászáskülönböz ő magasságú eszközök fölött Pókjárás talajon irányváltoztatáss al Eszközhordással Pókjárás talajon két vonal között Pókjárás padon Pókjárás padon eszközhordással

Kézfogással a pad két oldalán felugrás páros lábbal majd leugrás át a pad másik oldalára

Pókjárás rézsútos pad Pókjárás rézsútos pad eszközhordással

Kézfogás a pad két oldalán páros lábbal átugrás a pad másik oldalára

Labdagurítás Labdagurítás lábbal járás lábbal lassú futás

74

körül térdelésben, guggolásban, Labdagurítás kézzel járás közben Labdagurítás társnak ülésben egy és két kézzel Guggolásban térdelésben ülésben labda feldobás elkapás két kézzel

közben Labdagurítás társnak állásban egy és két kézzel Labdavezetés járás közben

közben Labdagurítás társnak lábbal állásban és járás közben Labdagurítás kézzel és lábbal vízszintes és függőleges padon. Labdafeldobás és elkapás két kézzel járás és lassú futás közben Labdafeldobás és elkapás Két kézzel vízszintes és rézsútos padon Labdavezetés helyben labdavezetés lassú futás közben labdavezetés vízszintes és rézsútos padon.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén -

A gyermek megszereti és igényli a mozgást. Mozgása összerendezetté, harmonikussá válik. Kialakul nagymozgása, finommozgása, mozgáskoordinációja, egyensúlyérzéke, téri tájékozódó képessége. Gyorsul cselekvőképessége, fejlődik testi képessége, mint erő ügyesség, állóképesség Fegyelmezetté válik, kitartó, bátor. Szívesen vesz részt, szereti az egyéni, csoportos és váltóversenyeket, a szabályokat betartja Léglabdát korának megfelelően tud dobni, pattogtatni, kézzel vezetni. Képes ütemesen járni, annak tempóját változtatni, 20-30 métert futni, egyensúlyérzéke kifinomul. Akadályokon átugrik, távolba ugrik, kislabdát hajít. Szívesen vesz részt és maga is, kezdeményez mozgásos játékokat. Akarati tulajdonságai megalapozódnak. Képes betartani a szabályokat, kitartó, tud a csapatért küzdeni, örül a győzelemnek, elviseli, ha nem ő nyer.

4. A külső világ tevékeny megismerése A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti emberi –tárgyi környezet, formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a 75

természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét az értékek megőrzését. A gyermek miközben felfedezi környezetét olyan tapasztalatok birtokába, jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj,a helyi hagyományok és néphagyományok szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit,megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. 4.1.Környezetismeret, környezetvédelem. Nevelési cél: A gyermek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és tárgyi környezet kialakítása. A gyermek természeti és társadalmi környezetével való kapcsolatának alakítása, a természet és az ember által létrehozott környezet megismerésére, az emberi munka, alkotások megbecsülésére, hagyományok ápolására nevelés. A környezettudatos magatartás megalapozása az érzelmi viszonyulások, a környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások, gondolkodás, értékrend, döntési képességek fejlesztésével. A környezettudatos cselekvési szükségletek, szokások megerősítése, az értékek belsővé válásának elősegítése érzelmi, motivációs hatásokkal, komplex tevékenységi rendszerrel Az anyanyelvi nevelés feladatai a külső világ tevékeny megismerésében: A spontán és irányított beszélgetés, a verbális fejlesztés a környezet megismerésének komplex-integrált tevékenységsoraiban célként és eszközként egyaránt megvalósítandó. A megtapasztaláson alapuló megismerés, információszerzés sokoldalú biztosításával a gyermek aktív, passzív szókincsének mennyiségi és minőségi gyarapítása, ezzel párhuzamosan a fogalmak körének és tartalmának bővítése, új fogalomrendszer kialakítása, a beszéd, a mondatalkotás aktivizálása, a kontextusos beszéd gyakorlása. Cél: A gyermekek életkoruknak megfelelően szerezzenek minél több tapasztalatot az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, s ez által jussanak el a szűkebb és tágabb környezetben való biztonságosabb tájékozódáshoz. Mindez biztosítson alapot a természetvédelemnek és a környezetbarát életmódnak. Az óvodapedagógus általános feladatai Környezetismeret, környezetvédelem, munka, illem Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermekek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet,eszközöket,a spontán és szervezett tapasztalat és ismeretszerzésre,a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. "A környezetismeret célja a természet szépségének megláttatása, a természeti környezet megszerettetése, a környezetvédelem igényének megalapozása." Tanulják meg szépnek látni az óvónő segítségével a természetet, s ha szeretik, vigyázni fognak rá és gondozni fogják.

76

Alapelv, hogy tervezetten csak olyan témakörökkel lehet foglalkozni, amelyek helyszínen, természetes környezetben feldolgozhatók, megmutathatók a gyermekeknek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált fejlesztése. A kompetencia alapú óvodai nevelés elemeit beépítve a négy őselem: TŰZ, VÍZ, FÖLD, LEVEGŐ tématerv alapján dolgozzuk fel az évszakokat. A kidolgozott innovációk alkalmazása (karácsonyi hét, húsvét, tavasz, pünkösdölő, egészséges hét) A témakörök - az epochák és a feldolgozásra szánt idő tervezésénél, melynek a környezetismeret kertét adják, figyelembe kell venni:  a települést, azon belül az óvoda szűkebb környezetét,  a település természeti környezetét, jellemzőit, állat- és növényvilágát,  a közlekedést,  az utazási lehetőségeket, mert az utazások során gyakorolják a közlekedést, megfigyelik a járműveket, megismerkednek társadalmi környezetükkel, megtanulnak tájékozódni, eligazodni a világban. Öt téma - epocha - feldolgozására van lehetőség, ezek lehetnek:  ősz, tél, tavasz, nyár, közlekedés.  Kiegészítő játékkal napszakok, színek, család, testünk témakörök beépítésévé.  Közlekedés végcéljaként, pl. vonattal, busszal, erdei kirándulások, vadas park, botanikus kert, helyi üzemek. A természetvédelmi feladatokról: az indíttatást a természethez kötő pozitív érzelmi viszony adja. Az a gyerek, aki szereti a természetet, az gondoskodik is róla, mert amit szeretünk, azt óvjuk és védjük. A gyermekeknek meg kell tanulnia:  a szettet a tárolóba, tartókba tegye,  óvja, gondozza a virágokat, növényeket,  figyelje meg, védje a bogarakat, állatokat. A munka az évszakokhoz kötődik, tevékenységen keresztül történő tapasztalatgyűjtést és a munkára nevelést szolgálja. A gyermekek az évszakokhoz igazodva végzik az éppen aktuális munkát (locsolás, gyomlálás, levélsöprés, hólapátolás, stb.). A környezeti neveléshez kapcsolódó természetes élethelyzetekben tanítsuk meg a gyermekeket a helyes viselkedésre:  ne szemeteljenek,  ne bántsák az állatokat, bogarakat,  ne tépjék le a virágokat,  köszönjenek a felnőtteknek,  közlekedés szokásainak elsajátítása, betartása,  üzemlátogatás, boltlátogatás alkalmával a kulturált viselkedés szabályainak betartása,  könyvtárlátogatáskor illedelmes, udvarias viselkedés, kölcsönzés szabályai,  bemutatkozás, megszólítás, kérdezés módjai.

77

A környezetismereti tanuláshoz a tapasztalatokat a gyerekek a helyszínen, természetes környezetben szerzik. Az óvónő az epocha első két-három hetében 6-8 gyermekkel megy a helyszínre, az óvodában maradókkal a másik óvónő játszik. A beszélgetés kiemelt módszer. A sok beszédhelyzet növeli a beszédkedvet. Nagyon fontos, hogy a gyermekek megfigyeléseiket, tapasztalataikat, tevékenységeik mozzanatait fogalmazzák meg szóban is. Beszélgessenek egymással, az óvónővel, idegen felnőttel, gyermekekkel, ha arra lehetőség nyílik. A ciklus utolsó hetében a tapasztalatok, ismeretek alkalmazását gyakorolják a gyermekek a csoportszobában szervezett tanulási helyzetben játékokon keresztül. Osztatlan csoportban a témakörök feldolgozása 2-3 hét helyszíni és 1 hét benti (termi) felosztással történik. Kiscsoportban csak kinti, azaz helyszíni tapasztalatszerzést szabad szervezni: kéthetes ciklusokban, cselekvésbe szőve, közvetlen érzéki, észleleti úton szerezzenek tapasztalatokat kirándulások, séták alkalmával. Cél: a gyerekek cselekvésbe ágyazott közvetlen úton szervezzenek tapasztalatokat. Középső csoportban a feldolgozás olyan, mint az osztatlan csoportban. A nagycsoportosok minden ciklusban egy hétig a helyszínen elevenítik fel tapasztalataikat, ismereteiket, majd 2-3 hétig benti tanulás következik, amely alkalmas az ismeretek alkalmazására, a gondolkodási műveletek gyakorlására, az alkalmazóképes tudás, a képességfejlődés megfigyelésére játékokon keresztül. Saját környezetünk folyamatos alakítása védelme, az óvoda udvarának alakítása, élő sövény, bokrok, fák beazonosítása. Fokozott figyelem a rend szeretetére nevelésre. Lakóhelyünk természeti értékeinek megóvása, bokrok, parkok, Szamos-folyó tisztaságának vizsgálata, növények, fák, rovarok, állatok védelme. Személyes példával nyújtson mintát a környezet megbecsülésének és védelmének lehetséges módjáról. Az őszi és tavaszi időszakban 2 hetenként szervezzen tapasztalt és élményszerző kirándulásokat változatos természeti környezetbe (erdő, vízpart) Ismerkedjenek a gyermekek az időjárás és a természet változásainak összefüggéseivel. Rendezzen be természetsarkokat, ahol a csoport, illetve egyénileg gyűjtött természeti kincsek, érdekességek, albumok mindig az aktualitásnak megfelelően kapjanak helyet. Legyen a gyermekeknek lehetőségük vizsgálódásra, összehasonlításra, a rendelkezésükre bocsátott eszközökkel (nagyító, mikroszkóp) Ügyeljen arra, hogy a csoportszobában elhelyezett növények és kisállatok a gyermekek számára jól látható és elérhető helyen legyenek, hogy figyelemmel kísérhessék a növények fejlődését, az állatok életét, majd fokozatosan ők is vegyenek részt ápolásukban, gondozásukban. Külön könyvespolcra kerüljenek azok a könyvek, lexikonok, amelyek életkoruknak megfelelően mutatják be a körülöttünk és velünk élő természettel és környezettel kapcsolatos valóságot. Törekedjen az óvodapedagógus az ilyen jellegű könyvek számának gazdagítására. Teremtsen megfelelő feltételeket a tapasztalatok, ismeretek feldolgozására és rendszerezésére változatos és gazdag eszközkészlettel. Biztosítson nyugodt légkört az elmélyült, szabad tevékenységhez, s használja fel a kör adta 78

helyzetet a kommunikációs készség, a külvilág iránti érzékenység és nyitottság kialakítására. Folyamatosa álljanak a gyermekek rendelkezésére az anyagok tulajdonságainak vizsgálatához szükséges eszközök. Kísérje figyelemmel, a környezetvédelemmel kapcsolatos jeles napokat, az évszakokhoz kapcsolódó népi hagyományokat, s biztosítson változatos tevékenységeket a gyermekek számára az aktualitásnak megfelelően. Óvodapedagógus feladatai témakörönként Idő témakör Folyamatosan kísérjék figyelemmel az időjárás változásait. Az udvari élet és séták alkalmával nyújtson közvetlen tapasztalatot az évszakok változását kísérő természeti jelenségekre vonatkozóan. Változatos módszerekkel és eszközökkel érzékeltesse az idő múlását a gyermekek aktív részvételével (homokóra, gyertyaégetés, eseménynapló, időszalag) Alapelvekre épülő gazdag eszköztárral teremtse meg a feltételeket az idővel, évszakokkal kapcsolatos ismeretek, tapasztaltatok elmélyítésére és rendszerezésére. Az évszakok szemléletes megjelenítésére készítsenek albumokat, tablókat. Állatok témakör A házi állatok közvetlen megfigyelésére szervezzen lehetőség szerint családi gazdaságba ismeretszerző sétákat, s a hazai valamint más földrészeken vadon élő állatokkal kapcsolatos tapasztalatszerzésre kirándulásokat az állatkertbe. Téli időszakban mutasson be olyan természetfilmeket, amelyek a gyermekek számára érdekes, közvetlenül meg nem tapasztalható ismereteket nyújtanak az állatvilágról, s ráirányítják figyelmüket az állatok védelmének fontosságára. Növények témakör Séták, és kirándulások során nyújtson fokozatosan bővülő információkat a kerti, szántóföldi és vadon termő növényekről. Végezzenek kísérleteket növényekkel, teremtse meg a feltételeket a csíráztatáshoz, magvak ültetéséhez, hajtatáshoz és rügyeztetéshez. A tapasztalatok alapján irányítsa rá a gyermekek figyelmét a növények életben maradásához szükséges feltételekre, s az ember talajt, vizet, levegőt károsító tevékenységére. Eszközökkel segítse elő a növényvilágról szerzett ismeretek, tapasztaltok elmélyítését, tablók és albumok készítésével a fogalomalkotást. A mi óvodánk, a mi városunk, óvoda és iskola témakör Ismerkedjenek a gyermekek az óvodával és az ott dolgozó felnőttek munkájával, segítse az óvodapedagógus az otthonosság érzésének kialakítását, s a biztonságosabb eligazodást. Látogassanak el rendszeresen az óvoda környékének nevezetességeihez, kísérjék figyelemmel a változásokat, majd fokozatosan bővítse a gyermekek látókörét a város környékére és távolabbi nevezetes helyekre szervezett kirándulásokkal. Készítsenek albumot városunkról, használják fel a városról készült képeslapokat, saját készítésű fotókat és újságból kivágott képeket. 79

Az óvodapedagógus hangolja rá érzelmileg az iskolára a gyermekeket közösen szervezett rendezvényekkel, közös iskolalátogatással. Család témakör Lehetőség szerint látogassanak el családokhoz, ismerkedjenek egymás életkörülményeivel, társuk kedvenc játékaival, állataival, nézegessenek családi fotókat. Családi élmények felidézése, időszalag és fényképek nézegetése közben segítse a gyermekek családban elfoglalt helyének, s a felnőttek családban illetve társadalomban betöltött szerepének megismerését. Testünk témakör Látogasson el a gyermekkel orvosi, fogorvosi rendelőbe, gyógyszertárba. Ismerkedjenek meg az egészség, betegség, gyógyítás fogalmával. Eszközök segítségével nyújtson gyakorlati ismerteket a test felépítéséről, testrészek szerepéről, érzékszervek funkciójáról. A gondozási feladatok során a szokás rendszer elsajátításával mélyítse el a higiénés szokásokat, az egészséges táplálkozás, a mindennapi testedzés iránti igényt, fogékonyságot. Közlekedés témakör Szervezzen sétákat kisebb csoportokban az óvoda környezetében, melynek során ismerkedjenek a gyermekek a gyalogos közlekedéssel és gyakorolják annak szabályait biztonságosabb közlekedés érdekében. A nagyobb gyermekek számára tegye lehetővé a tömegközlekedési eszközökkel való ismerkedést, a kultúrált utazás elsajátítását, majd az élmények és tapasztalatok, feldolgozására teremtsen optimális feltételeket a szabad játék során. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére -

-

Különbséget tud tenni az évszakok között, észreveszi a változásokat, alkalmazkodik az időjáráshoz. Felismeri a napszakokat, megfelelően használja az időhatározó szavakat. Az ismert állatokat csoportosítja élőhelyük, és életmódjuk szerint tudja milyen szerepet, töltenek be az ember életében. Megnevezi környeztükben található növényeket, zöldségféléket, virágokat. Tudja, hogy a növények magból kelnek ki ismeri szükségletüket. Önállóan végzi a növénygondozás egyszerűbb műveleteit. Ismeri néhány közeli intézményrendeltetés, városunk néhány nevezetességét. Tudja lakcímét szülei nevét, foglalkozását, saját nevét, születési helyét és idejét. Megnevezi a főbb testrészeit, ismeri az érzékszervek funkcióit. Betartja az alapvető közlekedési szabályokat. Megkülönbözteti a személy, teherszállító járműveket. Ismeri a szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközöket. Környezetében felismer, és nyelvileg ki tud fejezni oksági összefüggéseket le, tud vonni következtetéseket. 80

-

Össze tud hasonlítani jelenségeket, mely összehasonlítás nyelvileg is kifejezi. A tartalomban megjelölt témakörökben általános tájékozottsággal rendelkezik.

Természet, társadalom, ember „Ez a komplex tevékenység, mint elnevezéséből is kitűnik, szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni azt, mint a valóságban is teljes egységben érzékelhető.” A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyerekeket, természet közeli élettel. A tapasztalatszerzés lehetőség szerint a valódi környezetben történik. A tapasztalatszerzés módja: az alkalmi és folyamatos megfigyelés, a gyűjtés, a szimulációs játék. Alkalmi megfigyelés a tapasztalat és élményszerző séta. A folyamatos megfigyelés többek között a természeti jelenségek, a növények fejlődésének változásai adnak módot. Nagy gondot kell fordítani a gyermek már meglévő tapasztalatainak felhasználására, azok rendszerezésére, hiszen csak így jutnak el – tapasztalataikon keresztül – bonyolultabb összefüggésekhez, következtetésekhez. „A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeret, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek.” A helyi adottságokat minden esetben fel kell mérni. Tájékozódni kell, milyen „vizsgálati” területek adódnak az óvodához legközelebb, de legalább elérhető távolságban /pl: park, játszótér, múzeum, emlékház, templom. Csenger város, de a falusias jellegű környezet /állattartás, növénytermesztés/ feldolgozása, mint alapvető adottság létezik számunkra. Az egyes feladatok kapcsolódnak az anyanyelvi, irodalmi, matematikai, zenei, esztétikai, testi neveléshez is. Egy-egy feladat végrehajtásának módjában az óvónőknek módszertani szabadsága van. „ A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen ide tartozik a mások /idősebbek, felnőttek, társak/ tisztelete és szeretete is. Ugyanakkor lehetőséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére. A gyermeket körülvevő természeti és társadalmi környezetből megismerheti mindazt, ami megérthető és hasznosítható a számára. A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a komplex foglalkozások rendszerébe. Tudatosítjuk a gyerekekben a szelektív hulladékgyűjtést és az újrahasznosítás fontosságát. A környezethez való pozitív viszony kialakítását minél előbb kezdjük, annál „jobb eredményre” számíthatunk. Ezért fontos, hogy gyermekeinkkel megszerettessük a természetet, hogy hatásuk, munkánk – majd a többi pedagógus környezeti nevelő munkájával is kiegészítve – az évek során meghozza gyümölcsét. 81

Érzelmeiken keresztül meg tudjuk velük ismertetni, szerettetni a természetet, amely alapja lehet a környezetvédő, természetvédő szemlélet kialakulásának. „A természet – társadalom – ember egymástól függő, egymást kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodáskorban is megérthető és megérezhető.” Hívjuk fel figyelmüket a természet minden apró szépségére, csodájára. A gyermek válogat abból, ami számára fontos, ezekből egyszerűsít, lényeget emel ki – a neki fontosat, mindezt érzelmi alapon teszi. A természet – társadalom – ember komplex foglalkozás a következő kompetenciákat fejleszti:  Természettudományi kompetencia A gyermek a kirándulások, kísérletek, felfedezések által ismeri meg a valóságot, amelynek kapcsán pozitív érzelmi viszonya alakul ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, megtanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. A T.T.E. segíti a gyermek spontán és irányítottan szerzett tapasztalatainak feldolgozását, rendezését, felszínes ismereteik elmélyítését, rögzítését, részben újakkal való gyarapítását. Fejleszti értelmi képességeiket: figyelem, megfigyelőképesség, emlékezet, az összefüggések megláttatását. IPR-es eszközelem  Önálló tanulási képességeket kialakító programok,  Közösségfejlesztő programok,  Multikulturális tartalmak. 5. Matematika Óvodás gyermekeink a környezet megismerése során szerezzenek matematikai tapasztalatokat, ismereteket, amelyeket tevékenységekben való alkalmazással mélyítsék el. A gyermekek felismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: Alakul ítélőképességük,fejlődik tér-sík és mennyiség szemlélete. Biztosítsa az óvónő a spontán helyzetek matematikai tapasztalatszerzésre való felhasználása mellett, a tevékenységekben való alkalmazás lehetőségeinek gazdagítását, a gyermekek egyéni fejlődésének nyomon követését, differenciált fejlesztését. „A matematika a környező világ azon tárgyainak tulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, amelyekkel a gyerekek nap, mint nap kapcsolatba kerülhetnek játékuk vagy más tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek képességeik, alakuljon ki bennük pozitív viszony a későbbi matematikához úgy, hogy közben többször megélhetik, átérezhetik a felfedezés, a rátalálás, felismerés, a tudás örömét.” A matematika ciklusok szervezése, az epochák témaköreinek meghatározása, hetekre bontása osztatlan, középső- és nagycsoportban azonos. Négy epocha kialakítására van lehetőség: 82

I. Epocha 4 hét: tulajdonságairól. II. Epocha 3 hét: III. Epocha 3 hét: IV. Epocha 4 hét:

Tapasztalatszerzés

a

környezet

tárgyairól,

azok

Téri viszonyok tapasztalása. Kiterjedések térben, síkban. Tapasztalatszerzés tér és síkmértani formákról.

Kiscsoportban is van matematikai tapasztalatszerzés, a ciklusok kéthetesek. A kiscsoportos matematika anyag a közvetlen környezet tárgyainak tulajdonságaival történő ismerkedést szolgálja, közvetlen tapasztalás útján. Ajánlott témakörök: I. Epocha 2 hét: Tapasztalatszerzés környezetünk tárgyairól II. Epocha 2 hét: Tapasztalatszerzés környezetünk tárgyairól III. Epocha 2 hét: Téri viszonyok. IV. Epocha 2 hét: Tapasztalatok komplex gyakorlása Az óvoda matematikai neveléssel főleg a matematika kompetenciát fejlesszük: A kompetencia alapú óvodai nevelés elemeit beépítve a négy őselem: TŰZ, VÍZ, FÖLD, LEVEGŐ tématerv feldolgozása során a komplexitásra törekedve fejlesztjük a gyermekek matematikai kompetenciáit. Az óvodapedagógus feladatai: Segítse a gyermeket a matematikai tapasztalatok, ismeretek szerzésében, amelyek tényeket és viszonyokat tükröznek. Fejlesz az óvónő a gyermekek értelmi képességeit a cselekvés és megismerés közben. Fedezze fel az érzékelés és észlelés során a tárgyak dolgok tulajdonságait, sajátosságait, azonosságait, különbségeit, összefüggéseit. Fokozatosan irányítása a gyermekek figyelmét a lényeges részletekre, tanítsa őket gondolkodva észlelni. Késztesse a gyermekeket arra, hogy matematikai helyzetekben a tárgyakat egészben és részleteiben is tekintsék át. Ezzel fejlessze a megfigyelőképességet. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált fejlesztése. Önálló tevékenykedési lehetősséggel célra vezető eszközökkel keltse fel a gyermekek érdeklődését, figyelmét. Helyesen választott módszerrel fokozza a figyelem tartósságát, majd terjedelmét. Vegye észre a gyermekben ébredő érdeklődést – az előkészített környezettel teremtse meg az ehhez kapcsolódó tevékenységet. Támogassa az elmélyülést. Fejlessze a gyermekek emlékezetét. Érdekes tevékenység közben tapasztalatok szerzésével összefüggések megértésével, esztétikus eszközökkel pozitív érzelmek keltésével, albumok, gyűjtemények készítésével támogassa az emlékezés fejlődését. Igyekezzen a gyermekek képzeletét feladatmegoldás során ügyes ötletekkel segíteni, késztesse újabb és újabb megoldás keresésére. Teremtsen olyan helyzeteket, amelyekben a gyermekek problematikus feladat elé kerülnek. Ehhez ismereteket, tapasztalatokat, problémát rejtő helyzeteket és eszközöket biztosítson. A gondolkodás fejlesztésére vonatkozó feladatnál vegye figyelembe milyen szinten áll a gyermek gondolkodása: 83

cselekvő gondolkodás fokán eszközökkel hozassa létre a matematikai viszonyokat, - képszerű gondolkodás fokán a tárgyak észlelésének, de nem manipulálva legyenek képesek a feladatot megoldani - a fogalmi gondolkodás jeleinek megmutatkozás után szóban válaszoljon a feltett kérdésre, és szóban oldja meg a feladatot. Éreztesse meg az óvónő, hogy a feladatok érdekesek izgalmasak melyben felfedezhetik, megkereshetik a gyermekek a szabályokat, összefüggéseket, a megoldást. Biztosítsa az önállóságot, késztesse a gyermeket arra, hogy bátran mondják el gondolataikat. A tevékenység során juttassa sikerélményhez a gyermekeket. Legyen kíváncsi a gyermekek véleményére, együtt örüljön a helyes megoldásnak. Hiba esetén nem marasztalja el. Fejlessze a gyermekek matematikai képességét, úgymint dimenziók számosság. Az érzékelést fejlesztő eszközök segítségével ismertesse meg a gyermekeket a dimenziókkal a súlyok összehasonlításával, mértani testekkel, formákkal. A számolás eszközeivel fedeztesse fel a mennyiségek és számok szimbólumának összekapcsolását, a mennyiségek számosságát, az alapműveletek közül az összeadás kivonás értelmezését. Irányítsa a gyermekek figyelmét az önellenőrzés lehetőségére. -

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén             

Szívesen vesz rész matematikai tevékenységben. Megérti az óvónő matematikai kérdéseit. Saját gondolatait, problémáit eltudja mondani Képes jól ismert tulajdonságok szerint válogatást folyatatni, sorba rendezést kiegészíteni, saját szempontú válogatást elvégezni. Az összehasonlítást szóba kifejezni. Érteni a mennyiségekkel, halmazokat, kapcsolatos összehasonlítást kifejező szavakat, megtanulja a helyesen használni. Össze tud mérni két halmazt párosítással (legalább 10-ig), az elemek színe, nagysága elrendezése esetén is. Elő tud állítani bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet. Tárgyakat meg tud egyenlő számolni, legalább 10-ig. Azonosítani tud egyenlő alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat. Másolással képes megépíteni, kirakni térbeli és síkbeli formákat. Képes különféle geometriai tulajdonságok szerint tér és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni. 2-4 elemből álló alakzatot, tűkörképét meg tudják építeni. Térben való tájékozódásban érti, és követni tudja az irányokat, ill. helyzetet kifejező névutókat. Az érzékelést fejlesztő eszközök segítségével megismeri a dimenziókat, sorozatok törvényszerűségét súly és nagyságbeli összefüggéseket. A számtani rudak, dörzspapír számok számkártyák, pálcikák, az arany gyöngykészlet, összefüggéseket keres a mennyiségek között. A kígyójáték gyöngyeivel, a csíkos tábla és kiegészítővel összead, kivon az érdeklődő gyermek.

84

6. Kommunikáció, verselés, mesélés, anyanyelvi nevelés : Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatolva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását, és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Az anyanyelvi nevelés a szocializációs folyamat szerves része, mely eredményeként a társadalomban helyét megtaláló, kommunikációra és kooperációra képes lénnyé válik a gyermek. A beszéd igen szorosan kapcsolódik a kommunikációhoz, így tágabb értelemben a szocializációhoz, gondolkodáshoz, valamint az önkifejezés fontos eszköze. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Minden kisgyermek más és más, fejlődésük üteme is eltérő. A legfontosabb, hogy a gyermek önmagához képest folyamatosan, a saját ütemében harmonikusan fejlődjön, s így sajátítsa el anyanyelvét. Az anyanyelvi nevelés feladatainak meghatározásakor tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulnunk, és a gyermek egyéni képességeit kell megismernünk. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett, eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekeknél tapasztalható nyelvi hiányosságokat pótolnunk kell. Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenység közben sajátít el. A nyelvi kifejezőképesség meghatározó a személyiségfejlesztésben. Az anyanyelv tudása alapvető feltétele a gyermek sikeres tanulásának. Az anyanyelvi nevelés akkor lesz igazán eredményes, ha a beszéd tartalma a gyermek számára élményszerű, ha a gyermek maga is részese a cselekvésnek. Az anyanyelvi nevelés része a verbális és a nem verbális kommunikáció. A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak. A mindennapos mesélés, verselés a kisgyermek mentális higiénjének elmaradhatatlan eleme. Az anyanyelvi nevelés célja: Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a kommunikáció különböző formáinak differenciált fejlesztése a nevelőtevékenység egészében. Az anyanyelvi nevelés általános feladatai: A gyermekek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése beszélő környezettel. A beszédészlelés, beszédértés, szóbeli emlékezet fejlesztése. Szókincs (relációs és általános) gyarapítása, szófaji gazdagság megalapozása. Folyamatos, összefüggő, tiszta beszéd, nyelvi kifejezőkészség kialakítása. Nyelvi készség (társalgási, vagy kontextusos és elbeszélő, vagy összefüggő beszéd) fejlesztése. Kommunikációs (verbális, nem verbális) jelzések felismerésének, használatának gyakorlása, egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés alkalmazásával. Együttműködés a logopédussal és a családdal a megelőzés és a korrekció területén. A szociokulturális háttér figyelembe vételére épülő differenciált készség, képességfejlesztés megvalósítása. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek differenciált támogatása a magyar nyelv elsajátításában. 85

Az óvónő feladatai az anyanyelvi neveléssel kapcsolatban: Teremtsen biztonságot adó szeretetteljes, beszéltető légkört az egész nap folyamán, amelyben a gyermek szívesen megnyilatkozik. Tegye lehetővé, hogy a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve élményszerű helyzetekben beszélhessen arról, ami érdekli, foglalkoztatja. Mindig találjon időt, hogy válaszoljon a gyermek kérdésére, ne vegye el a kedvét állandó javítással, figyelmeztetéssel, dicsérje, ha szépen fogalmazza meg gondolatait. Önképzéssel fejlessze anyanyelvi kultúráját olyan szintre, hogy beszéde legyen követésre méltó, egyszerű, de változatos, éreztesse meg a nyelv kifejező erejét és szépségét. Tegye képessé a gyermeket, hogy másokat tudjon meghallgatni, kialakuljon beszédfegyelme, érdeklődéssel hallgassa társait. Biztosítsa mesék, versek által, hogy a gyermek aktív- és passzív szókincse bővüljön, beszéde választékos legyen. Mérje fel és megfelelő időben küldje szakemberhez a beszédhibás és a megkésett beszédfejlődésű gyermekeket. Segítse dicsérettel és biztatással azon gyermekeket, aki beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. A hátrányos szociokulturális környezetből érkező gyermekekkel egyéni beszélgetések és személyre szabott anyanyelvi játékok differenciált alkalmazásával a hátrány kompenzálására törekedjen. Építse be a multikulturális tartalmakat, Más népek irodalmából is válasszon meséket, verseket, mondókákat a gyermekek életkorának megfelelően A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált fejlesztése Az anyanyelvi nevelés hangsúlyosan a következő kompetenciát fejleszti. Anyanyelvi kommunikáció: A gyermek nyelvi kifejezőképességének fokozatos fejlődésével kialakul a konstruktív, kritikai párbeszéd: meghallgatják egymást, bátran képviselik álláspontjukat, véleményüket. Ismerik és alkalmazzák a különböző udvariassági formákat, illemszabályokat. Segítő eszköz (IPR) kommunikációt fejlesztő programelemek drámapedagógiai multikultúrális tartalmak Beszédfejlesztés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A kommunikációs képesség az óvodáskor fontos alapképessége. Az óvodai neveléssel biztosítjuk a beszélőkörnyezetet, a szabályközvetítést,a természetes beszéd és kommunikációs kedv fenntartását, ösztönözzük a gyermeki kérdések megfogalmazását. A beszélőkedv megőrzése mellett alapvető feladat a beszédhelyzetek teremtése a gyermek számára.

86

Mintaértékű kommunikáció, az éppen aktuálisan csoportra és egyénre szabottan formálandó szokások, normák hangsúlyozásával, a szerepjátékba való bekapcsolódáskor az adott játszócsoportra hangolódó szerepformálás). Pozitív visszajelzések (játék közben elsősorban metakommunikációval jelezhető a látom, értem, fontos nekem, örülök, hogy jól érzitek magatokat, játék után esetleg az ötletek befogadására, közös eszközkészítésre, játékokkal való bánásmódra, rendrakásra vonatkozóan szóbeli értékelés is elhangozhat). A megfelelő csoportlégkör biztosítása elfogadó, segítő, támogató attitűddel, differenciált módszerekkel, multikulturális - interkulturális szemlélettel. Intervenciós gyakorlattal megvalósítása, ezen belül szoros együttműködés az óvoda nem pedagógus dolgozóival és a szülőkkel. A közösségi élet, a játék szabályainak, normáinak gyerekekkel és szülőkkel közös formálása, a gyermeki véleménynyilvánítás és döntőképesség erősítése (épületen belüli és udvari játék folyamatosan fejlesztett szabályai – ezekre utaló jelzések) különös tekintettel a konfliktus helyzetek megoldási lehetőségeire. Az egyéni bánásmód, differenciált fejlesztés csomópontjai a szabad játékban az anyanyelvi nevelés szempontjából: A csoport elfogadott „etikai kódexének” nyelvi megfogalmazása, különös tekintettel a konfliktuskezelés, az agresszív (tud nemet mondani, saját érdekeit képviselni, mások agresszióját, például a csúfolódást, verekedést megfelelően kezelni) kommunikációs stílus nyelvi formáinak gazdagítása. A gyermeki kommunikáció fejlesztését és a társas kapcsolatok, pozíciók közötti összefüggések megfigyelését tartjuk fontosnak a játékban. A vezető egyéniségek kommunikációs stílusának megfigyelése, a gátlásos gyermek oldása pl. ölbeli játékokkal. Célunk: Az óvodás gyermekekkel a magyar gyermekköltészetet megismertetni. A mese-képi-és konkrét formában- feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges viselkedési formákat.  A mesélés, verselés, mondókázás mindennaposságával az esztétikai, irodalmi fogékonyság megalapozása, anyanyelvünk, szülőföldünk szeretetére nevelés.  A tudatosan megengedő, támogató biztonságot adó jelenléttel, boldog atmoszféra teremtésével és a játék közösen elfogadott normáinak indirekt képviseletével a beszédkedv, a közlésvágy motiválása.  Az érdeklődés, komoly figyelem kifejezése a gyermeki közlések iránt, készséges válaszok a kérdésekre, gyermeki üzenetek dekódolása, metakommunikációs jelzések küldése, játszótársként nyelvi kifejezésminták adása.  A gyermeki szerepjátékot kísérő párbeszédek támogatása verbális ismeretekkel, a fogalomalkotás segítésével, a beszéd prozódiai elemeinek gazdagításával. Beszédalkalmakkal az új szavak, szófajok, különböző igeidők, módok, ragozás tanulásának, fogalmak megértésének, a magyaros mondatalkotás, kontextusos beszéd, szóbeli kapcsolatteremtés kialakulásának segítése.  A gyermeki mesealkotás

önkifejezés fejlődésének segítése, a saját vers és megalapozása változatos módszerek alkalmazásával. 87

Például: mesealakok, szituációk megjelenítése dramatizálással, bábozással, ismert mese befejezése, mozgásos átváltozás, utánzás, mimetizálás, felnőtt által megkezdett mese befejezése, mese kiegészítés, átalakítás, fantázia játékok, gyermek meséje egy-egy ismert mesehősről, mese szerkesztése megadott címről, ismert mese feldolgozása kérdések alapján, képolvasás, közös vagy egyéni beszélgetés, mesemondás különböző eszközökhöz kapcsolódva ismert mese követésével.  A gyermeki vers és mesealkotás ábrázolással való kombinálása fejlődésének elősegítése az önkifejező képesség gazdagítása érdekében. Például: mesebefejezés rajzzal, tematikus ábrázolás ismert meséről, saját mesekönyv, meseillusztráció készítés kedvenc meséhez.  A klasszikus és kortárs irodalmi művek alkalmazása mellett, a csoportösszetétel figyelembe vételével, a mese, vers anyag megválasztásával a multi és interkultúrális nevelés megvalósítása.  Megfelelő anyagválasztás, kifejező előadásmód, az irodalom nyelvistilisztikai eszközeinek kihasználása a gyermeki beszéd-kommunikáció fejlődése, fejlesztése érdekében. Az irodalmi élmény együttesből fakadó beszédfejlesztő módszerek változatos alkalmazása (mesereprodukció, drámajáték és dramatizálás, bábjáték, elbeszélés, képolvasás, anyanyelvi játékok). A tevékenységformában az anyanyelv gazdagságának ismertetése, a beszédészlelés/megértés/reprodukció fejlesztése (helyes légzés, tiszta kiejtés, artikuláció, beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés, szókincs, mondatalkotás, helyes nyelvtani struktúra, verbális és nem verbális jelzések, interakciók megjelenítése). Óvodai modell - óvónő, felnőttek, gyermektársak - együttesen hatnak a gyermek beszédfejlődésére. Az óvodában fokozzák a beszédaktivitást a bővülő társas kapcsolatok, a változatos kommunikációs helyzetek. A beszédfejlesztés az egész óvodai nevelést átfogó feladat. Az óvónőnek ismernie kell a gyermek beszédállapotát, amelyet az alábbi szempontok szerint figyelhet meg: 1. Beszédhallás: a beszédészlelés és a beszédmegértés alapja a tökéletes hallás. 2. Beszédértés: két részből áll: a beszédészlelés és a beszédmegértés. 3. Hangok vizsgálata: a szó elején, közepén és végén. 4. Mondatszerkesztés (szabályos, nyelvtanilag helyes mondatok). 5. Összefüggő beszéd (mese, történet önálló elmondása). Az óvónő beszéde mindig legyen nyelvtanilag kifogástalan, egyszerű, de mégis kifejező. Feladatai még:  a gyerekek kérdéseire mindig válaszoljon,  tegyen fel ő is kérdéseket,  segítse tapintatosan a beszédhibás gyerekek fejlődését,  fordítson figyelmet a gátlásos gyerekekre, empátiával törekedjen a szóbeli aktivizálásra,  alkalmazza a nyelvi játékokat.

88

További feladatokat mindig az adott csoport határozza meg a felmért szintből kiindulva. A gyerekek beszédkészségét meghatározza a család légköre, beszédstílusa. Fontosnak tartjuk a szülők együttműködését. Beszéltessék minél többet otthon is gyermeküket, és javítsák hibáikat. A beszédhibás gyerekeknél (pl. Pösze, raccsoló, hangot felcserél) a fejlesztendő hangra vonatkozó versikéket alkalmazzuk. Mesélés -verselés Cél: A mesék versek esztétikai értékének élményszerű megszerettetése útján a befogadói és alkotói tevékenységek életkornak és egyéni sajátosságoknak megfelelő fokozatos fejlesztése. A mesék, versek élményfeldolgozása során harmonikusan fejlődjön személyiségük anyanyelvi képességük, erkölcsi és szociális magatartásuk. Az irodalmi élmények, átélésén keresztül alakuljon ki a művészetek iránti érzelmi kötődés. Az óvodapedagógus feladatai: Mesesarok barátságos légkörének kialakítása. Az irodalmi anyag igényes életkornak évszakoknak, aktualitásoknak megfelelő összeállítása a művel való anyagkigyűjtés készítésekor törekedjen a változatosságra, Legyen tekintettel a gyermekeket érdeklő témákra. A gyerekek pozitív életszemléletének alakítása érdekében népmesék tárházából válogasson.

ünnepélyeknek, azonosulás. Az legyen igényes. főleg a magyar

A játékidőben kezdeményezett mesét szabadon, kívülről mesélje. Mindennap juttassa meseélményhez a gyerekeket, egy –egy mesét több napon áthallhassanak. Élményt nyújtó hiteles megjelenítés bábjáték és dramatikus játékok által. Egy-egy mese feldolgozása során legalább 3-4 éle feldolgozási lehetőséget tervezzen (óvónői előadásmód, elalvás előtti mese, 1-2 bábbal, paraván mögötti játék, drámajáték). Különleges élményt nyújtó eszközhasználattal (árnyjáték, marionett, stb.) teremtsen lehetőséget az alkotó fantázia kibontakoztatására. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése. Vegyes életkornak megfelelő verses kötetek, mesekönyvek, képeskönyvek biztosítása. A gyermekek irodalmi élményeit vezesse át ábrázoló tevékenységükbe, közösen készítsenek mesealbumokat, közmondás és találós kérdés gyűjteményeket. Az óvónői beszéd legyen mindig modell a gyerekek számára. A komplex művészeti nevelés érdekében fejlessze a gyerekek kreativitását, kommunikációs képességeit, szókincsét, beszédkészségét, memóriáját, önbizalmát, toleranciáját, térbeli tájékozódását a mesék, versek feldolgozása során. "Mesét vagy verset - egy hétig ugyanazt - a hét minden napján hallanak a gyerekek, megközelítően azonos időben. 89

Szöveghűen, szemléltető eszköz nélkül mesélnek az óvónők, hogy a televízióhoz szokott, képet passzívan befogadó gyerekek képesek legyenek a belső képalakításra. A mesén való részvétel a gyerekek számára mindig önkéntes. A mesék, versek komplexen (hangulatban, témakörben) kapcsolódjanak más tanulási tevékenység tartalmához, pl. évszakhoz, énekanyaghoz, ünnepekhez, egyéb aktualitásokhoz. A mesélés játékidőn belül történik. A gyerekeknek ismerniük kell a mese alatti szabályokat, szokásrendszert." Az új mese-vers bemutatása a hét első 3 napján az óvónő bemutatásában történik. A 4-5. Napon a gyerekek, bevonásával kerüljön sor az ismétlésre, dramatizálásra. A gyermekek ösztönzésére, aktivizálására kiegészítő eszközöket (fejdísz, báb) biztosítunk. Az anyag-összeállítás a komplexitás figyelembevételével az aktuális évszakhoz kapcsolódóan történik. A mese, vers arányos elosztása az éves anyagkigyűjtésben foglaltak szerint történik. A mesét, verset a hét minden napján, megközelítően azonos időben hallanak a gyerekek a csoportszobában, jól elkülönített, nyugodt helyen. A mesélés, verselés szabályai minden csoportban azonosak és minden gyerekre érvényesek. Ezek a következők:  Mese, vershallgatáson résztvevő gyerekek ne vigyenek magukkal a korábban játszott játék eszközeit.  A mesét, verset a gyerekek mesepárnán vagy mesekígyón ülve, nyugodtan, egymást nem zavarva hallgassák a mesére hangolódva.  A mesélésbe, verselésbe önként bekapcsolódó gyerekek hallgassák végig figyelemmel az elhangzottakat, mindvégig maradjanak együtt a mesélőkkel.  A mesélés játékidőn belül történik. A játszó gyerekek csendben, finoman bánjanak a játékeszközökkel, ne zavarják a mesélésben résztvevőket.  A gyerekek az óvónőt jól lássák. Az óvónő mimikájával, előadásmódjával fokozza az érdeklődést, tegye kifejezőbbé, élményszerűbbé a mesét. A bábozás, dramatizálás során az óvónő tudatosan figyelmet fordít a beszédfejlesztésre. A zárkózott, beszédhibás, dadogó gyerek a bábozás, mese hatására feloldódik, megnyílik. Az óvónő aktív ösztönzése ezekre a gyerekre irányul. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén -

-

A gyermek szívesen ismételgeti a verseket, rigmusokat. Egyénileg vállalkozik a mondókák, versek, mesék elmondására. Várja és kéri a mesehallgatást Szívesen mesél, bábozik, dramatizál a társaival együtt, képes történeteket kitalálni és eljátszani. Megjegyez 10-14 gyermekmondókát 8-10 verset 15-20 mesét Bekapcsolódik a közös játékba, és abban tevékenyen vesz részt. Örül a saját és a mások sikerének. Képes közvetlenül verbális kontaktus felvételére. Képről összefüggéseket meglátva tud mesélni. Összefüggően összetett mondatokban, nyelvileg helyesen beszél.

90

7. Illem A gyerekeknek meg kell tanítani a helyes viselkedés és együttélés elemi szabályait, melyeket természetes élethelyzetekben gyakorolhatnak:  Tisztelettudat bővítése: a tv- és videofilmek káros hatásainak ellensúlyozására. A felnőttek és társaik másságának elfogadása, tiszteletben tartása.  Segítőszándék pozitív értelmezése, melyben a szeretet dominál.  Helyes köszönési módok gyakorlása.  A séták során gyakorolható viselkedési szokások elmélyítése.  A közlekedési eszközökön, üzletekben a megfelelő udvariassági és fegyelmezett viselkedési normák gyakoroltatása.  A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése. 8. Rajzolás,festés, mintázás kézimunka A rajzolás , mintázás, festés, építés, képalakítás, a kézimunka, mint ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására szolgál. Cél: A gyermekek megismertetése a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival, az eszközök használatával. Igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására, és az esztétikai élmények befogadására A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. A belső képek gazdagítása a mese, vers, ének, énekes játék eszközeivel, a gyermeki ábrázolás ösztönzése alkotó légkör teremtésével, változatos lehetőségek felkínálásával. A gyermeki élmény és fantázia világ gazdagításával a saját formanyelv, az alkotó alakító önkifejezés fejlődésének segítése. Az esztétikai érzékenység, a szép iránti nyitottság, környezet esztétikai alakítására és a vizuális esztétikai élmények befogadására való fogékonyság megalapozása. Az eszközök célszerű, biztonságos, takarékos, kreatív használatára szoktatás. Az egyes technikákhoz kapcsolódó munkafogások, megoldások, az eszközök bemutatása, használatuk megnevezése, a gyakorlásra való ösztönzés.. Az anyanyelvi nevelés feladatai a rajz, mintázás, kézi munka tevékenységben A beszéd mellett az ábrázolás egy újfajta önkifejezési móddá, közlő nyelvvé válik. A vizuális tevékenységekhez kapcsolódó verbális és nem verbális megnyilatkozásokkal a spontán beszéd formáinak fejlesztése: megszólítás, szándéknyilvánítás, kérés, tudakozódás, különböző mondatfajták használata, aktív és passzív szókincs bővítése, véleménynyilvánítás, döntés, az ábrázoltak szóbeli elmondása, formák, színek magyarázata, a barkácsoláshoz szükséges eszközök, anyagok megnevezése, kiállítás látogatáshoz kapcsolódó élmények megbeszélése. stb.

91

Arra ösztönözzük az óvodás gyermekeket , hogy legyenek fogékonyak az esztétikumra környezetükben, váljanak nyitottá annak befogadására. A gyermekek élményei, érzelmei, fantáziája saját elképzelésük során érvényesüljenek, nyerjenek képi kifejezési formát. Alkotómunkájukban mutatkozzon meg a kreativitás. Tapasztalataikat, elképzeléseiket tudják egyéni képességeiknek megfelelően változatos módon kifejezni. Végezzék a manipulatív tevékenységeket örömmel, közben alakuljon ki, és folyamatosan fejlődjön tér – forma és színérzékük. Óvodapedagógus feladatai: Gazdag, változatos élményekkel segítse a gyermekek sokoldalú, érzékletes tapasztalatszerzését, ezáltal alakítsa ki az esztétikum iránti érzékenységüket. Biztosítsa az optimális feltételeket, (hely, idő, eszköz) amelyek a gyermekek alkotótevékenységének kibontakozását eredményezik. Támogassa az óvodapedagógus az önálló gyermekei elképzelés megvalósulását, szükség esetén nyújtson segítséget. Teremtsen folyamatos lehetőséget az ábrázoló tevékenységhez, az eszközök mindenkori elérhetőségéhez a gyermeki önmegvalósítás érdekében. A változás technikák bemutatásával az Epochális eszközök használatával juttassa el a gyermeket a gyakorlás szintjéhez, mely a finommotorikus képességek kialakulását, fejlődését eredményezze. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált fejlesztése. Az óvodapedagógus segítse a kreatív gyermeki személyiség kialakulását az Epochális elvek betartásával az egyéni és mikrocsoportos foglalkoztatás keretében. Tájékoztassa a szülőket a gyermekek ábrázoló tevékenységének fontosságáról, nyújtson elméleti segítséget az otthoni feltételek megteremtésével. Vegye figyelembe a komplexitásból adódó témák sokszínűségét aktuális események, élmények feldolgozásával: évszakok, ünnepek, kirándulások, népi motívumok – díszítés, zene. Minden vizuális tevékenységben érvényesüljenek a népi motívumok gazdag felhasználási lehetőségei. Az ábrázolás az önmegvalósítás, önkifejezés eszköze. A gyermek ízlésének, alkotó-befogadó képességének, fantáziájának, kreativitásának kibontakoztatását, az esztétikai nevelést szolgálja. Az ábrázoló tevékenység során a gyerekeknek hetente új, vagy más technikákat mutatunk be, tanítunk. Legtöbbször önálló elgondolás alapján dolgozhatnak, a témavezérlés ritka, alkalmakhoz (ajándékkészítés) kötődik. Az új technika alkalmazása lehetőség a gyerekeknek. Az előző ciklusban használt eszközök (festék, anyag stb.) mindig elérhetők, használhatók, mindig azzal a technikával dolgoznak, amivel ki tudják fejezni magukat. Természetesen az óvónő ösztönzi a változatos alkalmazást. A gyerekek alkotókedvét nem szorítjuk szűk időkeretbe. A hét minden napja szükséges ahhoz, hogy a gyermek a tevékenység gazdagságáért, sokszínűségéért, önmaga belső látásmódja kifejezéséért vegyen részt az ábrázolásban. A tevékenységet egyszerre 6-8 gyerek választhatja, a létszám a technikától is függ. Így valósítható meg, hogy a résztvevő gyerekek személyre szóló segítséget kapjanak, az óvónő követni tudja szín, formaviláguk, technikai ismeretük, eszközhasználatuk fejlődését. Osztott és osztatlan csoportnál egyaránt fontos, hogy ne a csoport életkorát, hanem a gyerekek fejlődési ütemét vegyük figyelembe. Nem siettetjük a fejlődési folyamatot. Cél, hogy úgy ábrázolja a gyermek a világot, ahogy ő látja, 92

és nem, ahogy mi mondjuk neki. A saját tapasztalatra, élményekre támaszkodva dolgoznak a gyerekek, bár ebben a korban az utánzásos tanulás is jelentős. Az ábrázoló tevékenységben való részvétel az óvónő mindennapos feladata. Együttműködik a gyerekekkel ezekben a tevékenységekben. Munkájával ösztönzi a technikához illeszkedő témaválasztást, beszélgetéssel segíti az élmények szubjektív megjelenését az ábrázolásban. Ő is készíti a saját szövését, bábját, festményét vagy agyagfiguráját. Szemlélteti a technikai eljárásokat, 5-6, maximum 8 gyereknek mutatja be, így az esetleges hiányosságok hamar orvosolhatók." Az ábrázoló tevékenységnek minden csoportban egy állandó helyet kell kijelölni, ahol a játszó gyerekek mozgása, játéka nem zavarja az itt tevékenykedőket. A kijelölt helyen mindig fellelhetőek legyenek azok az eszközök, amelyeket az addig elsajátította eljárásokhoz használtak, valamint olyan anyagok, amely megmozgatják a gyerekek fantáziáját, fejlesztik kreativitását. Az agyagozás, festés - annak, akinek már jól megy ez a technika - kint az öltözőben is történhet, de csak abban az esetben, ha 1 fő (felnőtt) állandó jelenléte biztosított, aki a kinti dolgokra felügyel. Amennyiben ez nem megoldható, ezt a két tevékenységi formát kell biztosítani. Fontos a szokásrendszer állandó szinten tartása, önállóan választhat technikát, a szükséges eszközöket vegye el önállóan, a végén rakjon mindent a helyére. Az elkezdett munkát fejezze be. A választott technikát önállóan vagy segítséggel - de szakszerűen alkalmazza. Ne zavarja társait. Várjon türelmesen, ha munkájához segítséget igényel, de az óvónő éppen másnak segít. Ha jártas egy technikában, szívesen segítsen társainak, legyen segítőkész. Az elkészült rajzok, munkák legyenek mindig elérhető magasságban. Alkalmazott technikák: - rajzolás, - festés, - agyagozás, - bábkészítés, képkészítés, - gyöngyfűzés, - vágás, - tépés, - hajtogatás, - viaszolás. Anyagok: festék, ceruza, filctoll, színes szövetek, gyöngyök, papír, zsírkréta, gyertya, agyag, gyurma.

anyagok,

termések,

Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:  Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.  A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színes variálása. Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színeiket.  Örülnek egyéni és közös kompozícióiknak.  Plasztikai munkáik egyéniek, részletezőek.  Téralakításban, építésben közösen vesznek részt.  Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne.  Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.  Önállóan és csoportosan is készítenek játékokat, ajándékokat, kellékeket.  Az emberábrázolás jelenjen meg rajzaikban.  Alakuljon ki a gyermek finommotorikus képessége.

93

9. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza a, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Az élményt nyújtó közös ének zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam , a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Az ölbeli játékok, népi gyermekdalok, énekes játékok örömet nyújtanak a gyermeknek, felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az énekes népi játékok, az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában. Óvodapedagógus feladatai : A zenei kreativitás fejlesztése (mozgás rögtönzés zenére, dallam, ritmus variációk kitalálásának ösztönzése stb.) az önkifejezés újabb csatornáját nyitja meg a gyermekek előtt. Javaslat: Az anyag kiválasztás módjának, elveinek bemutatása, az óvodában használatos szakirodalmi gyűjtemények/ és vagy saját gyűjtemény használatára való utalás A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is, a migráns gyermeket is figyelembe vétele. Az ének zene, énekes játék hatása a gyermek nyelvi-kommunikációs fejlődésére: Az attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel. Beszéd és zenei hallás fejlesztése. Különböző grammatikai megoldások, választékos kifejezések, párbeszédek, dramatizálás gyakorlása. A beszédszervek koordinált mozgásának fejlesztése, a hangzók helyes formálásának gyakorlása, beszédtechnika fejlesztése, fogalomalkotás, szókincsbővítés, beszédhibák javulása. Az egyéni megszólalás bátorítása természetes játékhelyzetekben (felelgetős énekes játékok). Az ének-zene a hét minden napján, játékidőn belül a mesét követi , ami egy másfajta játéklehetőség a gyermek számára. Aki akar, részt vesz rajta, aki nem akar, az tovább játszik. Mivel a részvétel önkéntes, és a résztvevők változók, ezért fontos, hogy a hét bármely napján legyen lehetőségük a gyerekeknek az énekes játékra. A zenei anyag témájában kapcsolódjon az adott epochához. Az ének-zenében egy héten át ugyanaz a zenei anyag. A zenei feladatokat is egy hétre kell bontani. Naponta annyi időt lehet szánni az éneklésre, és annyi feladatot kell gyakorolni, amennyit a gyerekek érdeklődése lehetővé tesz. A fontos az, hogy az adott hétre tervezett feladatok a hét folyamán megvalósuljanak. A zenei hallás- és ritmusérzék-fejlesztés feladatait úgy kell tervezni, hogy mindig pontosan tükrözze, kit milyen területen kell fejleszteni, honnan és hová szeretnénk eljuttatni. Az egyenletes lüktetés érzékeltetése, gyakorlása, kifejezése különböző formában, minden hétre tervezendő feladat, mert ez a zenei fejlettség alapja. 94

A csoportszobában állandó, megszokott helyen legyen az ének-zenének, amely megfelelő nagyságú a dalos játékok számára. Lehetőséget kell teremteni a spontán zenélésre, éneklésre, táncra, mozgásra, az improvizációs képességek fejlődésére.  A zenei képességfejlesztés tartalmának tervezését nem életkori sajátosságokban, hanem területenként, azon belül a részképességeket egymásra építve dolgozzuk ki. A fejlettségi szintnek megfelelő zenei feladatokat úgy tervezzük, hogy a fokozatosság érvényesüljön.  A fejlesztés játékos módjainak olyan fokú tervezését is fontosnak tartjuk, amelyben az óvodapedagógus módszertani szabadsága, kreativitása érvényesül. Ezáltal fejlődik a gyerek zenei kreativitása is.  Sokszituációs játék lehetőségének megteremtése.  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált fejlesztése.  A komolyabb zenei értékek bemutatása az ingerszegény környezetből jövő gyerekek élményeinek gazdagítása érdekében.  Zeneóvoda illetve zenecsoport létrehozása erre képzett óvónő vezetésével, mivel a helyi adottság ezt lehetővé teszi.  Példaértékű legyen az óvónőcsengő, tiszta éneklése, jókedvűen, vidáman.  A dalosjáték szabályainak betartása során legyen következetes.  Mindig a megfelelő módszert válassza a feladat megoldásához. Nevelőmunkánkban az ének-zenével ,az kompetenciákat fejlesztjük:

énekes játékokkal

a zenei

Néptánc, népszokás A helyi adottság és személyi feltétel miatt a néptánc kiemelkedő szerepet tölt be az óvodánkban. Az alaplépéseken túl, amit az ÉNO előír, már több tánclépést is ismerjenek meg a részképességeknek megfelelő ritmusban a zenéhez, annak hangulatához alkalmazkodva. Tudják érzelmeiket mozdulatokkal is kifejezni. Emelje az óvodai ünnepek hangulatát a néptánc. Az óvónő ritmikus táncmozgását utánzással sajátítják el a gyerekek. A           

fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül tudnak egyedül énekelni. Élvezettel tudnak zenét hallgatni. Megkülönböztetik a zenei fogalom párokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Tudjon 5-6 mondókát, 10-15 dalt biztonsággal énekelni. A tempó a természetes járásnak megfelelő legyen. Ismert dalt szöveg nélkül is tudjon énekelni dúdolva. Ismerje fel a magas és mély éneklés közötti különbséget. Tudjanak felelgetős játékokat 2 csoportban folyamatosan segítség nélkül énekelni.  Énekeljenek vissza változatos dallammotívumokat és tapsoljon vissza ritmus motívumokat.  Tudjon halkan és hangosan énekelni, tapsolni, beszélni.

95

 Énekeljen vissza változatos dallammotívumokat és tapsoljon vissza ritmus motívumokat.  Tudjon halkan, hangosan énekelni, tapsolni, beszélni.  Legyen képes zenei fogalom párokat – gyors – lassú, halk –hangos, dinamikai különbséget együtt felismerni.  Ismerje fel a dalokat dúdolásról, hangszerről sajátos kezdő, motívumról.  Figyelje és különböztesse meg a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon a természet és a környezet hangjait megfigyelve. Ismert óvodai hangszerek hangját különböztessék meg.  Megfelelő módon használja az ütőhangszereket lüktetés, ritmus, motívumhangsúly kiemelésére.  Tudja érzékeltetni az egyenletes lüktetés és a ritmust.  Járjanak körbe egyöntetűen, szép kicsit oldalt fordított testtartással, kézfogással. Az egyszerű játékos, táncos mozgásokat szépen formálják meg, esztétikusan, jó kedvvel végezzék  A bemutatott élőzenét, a hangulatukban egymástól eltérő népdalokat, műzenét figyelmesen hallgassák meg. 10. Munka A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű. Gyakran nem is választható szét a játék és a munkatevékenység. Fejlesztő hatását nem vonhatjuk kétségbe. Ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára. Alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. A munka az életre való felkészítést éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését. Fontos, hogy már ebben a korban megtapasztalják, hogy a munka rendszeresen ismétlődő tevékenység, amit újra és újra el kell végezni. A munkatevékenységek közül az önkiszolgálásnak már az óvodáskor kezdetétől igen nagy a jelentősége. Hagyjuk, hogy a gyerekek saját képességeik szerint, koruktól függetlenül akkor végezzék el azokat, amikor képesek rá. Az önkiszolgáló munkán kívül a csoportért, a társért végzett munka, majd a különböző megbízatások teljesítése fedi az óvodáskorú gyerekek munkatevékenységeit. A gyermek munkavégzésére a biztonságos, nyugodt légkör motiválóan hat. A kellő időben adott elismerő szó, dicséret ösztönzőleg hat a munkához fűződő pozitív viszony kialakításában. Az örömmel, felelősséggel és kitartással végzett munkatevékenység hatékonyan fejleszti a gyermek pozitív énképét. A munkajellegű tevékenységek óvodai nevelésük során hangsúlyosan a következő kompetenciákat fejlesztik: Célunk:  A munka - mint a nevelés egyik eszköze - által minden gyerek egyéniségének megfelelő módon fejlődjön.  A munkához való pozitív viszonyulás kialakítása, amely megalapozza a későbbi munka iránti tiszteletet.  A gyermeki önállóság, társakkal való együttműködés, illetve olyan képességek fokozatos kialakítása, amelyek segítik a gyermekeket az eredményes munkavégzésben.

96

 Célunk az indirekt hatások mellett tudatos szemléletformálás, a szülők bevonása az óvodában a gyerekekkel együtt megvalósuló tevékenységekbe, kezdeményezésekbe (papírgyűjtés, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés, a háztartásban felesleges csomagolóanyagok gyűjtése óvodai felhasználásra, közös kirándulás stb.).  A gyermeki önállóság, társakkal való együttműködés, illetve olyan képességek fokozatos kialakítása, amelyek segítik a gyermekeket az eredményes munkavégzésben. Feladatunk az alábbi készségfejlesztés :  Személyes Kompetencia fejlesztése: ( egészséges, és kulturált életmódra nevelés ) Testi képességek fejlesztése, Önellátási képesség fejlesztése Befogadó képesség fejlesztése Önkifejezési képesség fejlesztése Szókincsbővítés Beszédszervek ügyesítése Vizuális kifejezőképesség fejlesztése Egészségvédelem  Szociális kompetencia A tevékenységek gyakorlása közben olyan képességeik fejlődnek, amelyek segítik azon viselkedési formák kialakulását, amelyet később konstruktív módon alkalmaznak a társadalmi életben. Megtanulják önmaguk, társaik és a felnőttek munkájának megbecsülését, tiszteletét. Kialakul bennük az egymás iránti bizalom, tolerancia, felelősségtudat. A feladatok elvégzése során fejlődik kötelességtudatuk, kitartásuk. Megtapasztalják az együttműködés fontosságát. A sikerélmény örömet jelent számukra. Segítő eszköz (IPR):  önálló tanulási képességeket fejlesztő programok  közösségfejlesztő programok  kommunikációs képességeket fejlesztő programok 

Kognitív kompetencia ( az értelem kiművelése )

A gyermek megismeri az óvodai élet azon területeit, ahol az ő közreműködésével, képességei kamatoztatásával hozzájárul környezete tisztaságához, rendjéhez, esztétikájához. A tevékenységek gyakorlása alkalmával olyan képességei, készségei alakulnak ki, amelyek segítik őt abban, hogy később hasznos tagja legyen a társadalomnak. Megismeri önmaga képességeit és ennek tudatában bátran vállalkozik a különböző munkafolyamatok elvégzésére. Egyéni és közös munkavégzésére a hatékonyság, a változó körülményekhez való pozitív viszonyulás a jellemző. Segítő eszköz (IPR): 97

   

önálló tanulási képességeket fejlesztő programok egyéni haladási ütemet segítő differenciáló képességfejlesztés közösségfejlesztő programok kommunikációs képességeket fejlesztő programok

Óvodában a cselekvő tanulással is kapcsolatban van a munka jellegű tevékenység. A munka saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Az életkornak megfelelő egyes munkafajták végzésekor tapasztalatok gyűjtése a gyermekek által sikeresen elvégezhető tevékenységekről. A munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek megszerzése, erkölcsi, akarati tulajdonságok formálódása. Olyan tapasztalatok szerzése, melyes során kialakul a gyermekekben az együttműködés, a közösséghez való pozitív viszonyulás, erősödnek személyközi kapcsolataik. Szemléletformálás a családon belüli arányos munkamegosztás működtetése érdekében. Figyelem ráirányítás arra, hogy a gyermek szabadon kifejlesztheti személyes képességeit, szabad választási lehetőséggel bír anélkül, hogy szigorú nemi szerepek által meghatározott korlátozások vonatkoznának rá (kézműveskedő, főzőcskéző, babázó, lányokkal játszó kisfiú, építkező, autózó, szerelő, főleg fiúkkal játszó kislány). Ösztönözzük a tevékenységekhez kapcsolódó spontán beszédszituációkban különböző beszédformák (udvarias megszólítás, cselekvésre szólítás, utánzásra késztetés, kérés, buzdítás, dicséret verbális kifejezései) gyakorlása, munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, ok-okozati összefüggések, műveletek megnevezése, mondatba foglalása. Az önkiszolgálás és a közösségért végzett munka jellegű tevékenységek eredményeinek tudatosításával az elvégzett feladat jelentőségének megláttatása, elismerése, megóvása. Az óvodapedagógus feladatai A munkafajták tervezése, szervezése során az óvónő vegye figyelembe a csoport összetételét, életkorát, az egyes gyermek fejlettségi szintjét. A felnőtt személyes példaadása alapján az eszközök célszerű használatának bemutatása, megtanítása, gyakorlása. Az óvónő biztosítása a munkatevékenységek állandóságát, folyamatosságát. Életkoronként a munkatempó kialakítása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált fejlesztése A munka jellegű tevékenység feltételei: Megfelelő munkaeszközök biztosítása, rendben tartása (célszerűség, méret anyag). Elegendő munkalehetőség (életkori sajátosságukat figyelembe véve, amit csak tud a gyermek, végezzen) Elegendő idő (ne kelljen várakozniuk) Megfelelő hely (ahol az adott feladat kényelmesen elvégezhető) 98

Kiegyensúlyozott légkör (nyugodt, békés hangulatban önállóan tevékenykedjenek, de legyen lehetőségük segítséget kérni.) Heti munkanap Hetente egyszer mindig ugyanabban az időben az óvónő elkezdi azt a munkát, melyet egy tanévre a csoportja számára választott. A munkát mindig az óvónő kezdi el - mintát adva a gyerekeknek a rendszerességről -, előkészíti a szükséges eszközöket, és munkához lát. A gyerekek csatlakozhatnak, ha akarnak. Aki bekapcsolódik, annak a munka fázisait pontosan, tökéletesen kell végezni, s csak akkor hagyhatja abba, ha végigvitte a folyamatot, pl. kimosta az ábrázoláshoz használt kötényt, lereszelte az almát stb. A gyerekek valódi eszközökkel dolgoznak - ismerik a balesetvédelmi és higiéniai szabályokat -, a munka eredményét ők maguk is látják, élvezik." Feladata: Kitartásra, figyelemre, fegyelemre nevelés. Az egymás után következő munkafázisok bevésése. Szívesen tevékenykedjenek a közösségért. Örüljön az elkészült munkának. Legyen igénye környezete megfelelő rendjére, szépítésére. Megfelelően, rendeltetésszerűen használja az eszközöket. A megkezdett munkát fejezze be. Munkafajták:

A               

1./ Heti munkanap (takarítás, játékok elrendezése stb.) 2./ Mindennapi élettel kapcsolatos 3./ Évszakokhoz kapcsolódó munkák. 4./ Önkiszolgálás 5./ Naposi munka 6./ Növény és állatgondozás 7./Egyéb munka tevékenységek a gyermekek körében

fejlődés várható eredményei óvodáskor végére A gyermekek szeretnek közösen dolgozni. Örülnek, ha kötelességüket teljesítik. Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát. Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére. Szívesen közreműködnek a növények, állatok gondozásában. Kialakulnak azok a munkaképességek végzések, amelyekkel saját személyété és használati tárgyait rendben tudja tartani Szeretnek közösen dolgozni, átérzik az alkotás örömét, örülnek az új alkotásnak. Önállóan, igényesen végzi a naposi munkát, megtanulnak együttműködni másokkal, megismerkedik a munkaszervezés elemeivel. Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat. Szívesen segít a növények –és állatok gondozásában. Szeret meglepetést, ajándékot készíteni szüleinek, társainak, a felnőtteknek. Segít a kisebbek öltöztetésében, tálalásban, folyadék töltésében. Igényes környezete rendjére, tisztaságára, részt vesz annak fenntartásában. Képesek egyszerűbb munka jellegű feladatokat együtt megtervezni és végrehajtani. Kialakul munkatempója, kitartása a munkatevékenységek során, mely alapja az iskolai élet elvárásainak.

99

11. Az epochális tanulási rendszer Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem korlátozódik le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. A tanulás tevékenységekben valósul meg. A tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja.. A gyermeki személyiség fejlesztése az életkori és fejlődési sajátosságok figyelembe vételével, interaktív tanulási-tanítási módszerek dominanciájával. Sokszínű, változatos, cselekedtető, játékos elemeket tartalmazó tevékenységek felkínálása. Az egyéni tanulási utak támogatása a gyermeki szükséglethez és egyéni képességhez igazodva a gyermek cselekvéseiben. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele, a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formái az óvodában: - utánzásos minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, szokások alakítása - a spontán játékos tapasztalatszerzés - játékos cselekvéses tanulás - gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés - az óvodapedagógus által irányított megfigyelés - tapasztalatszerzés, felfedezés - gyakorlati problémamegoldás A gyermek önálló döntésén alapuló tevékenységrendszerben az óvónő megfelelő mennyiségű és minőségű segítségadásának biztosítása. Kompetenciák fejlesztése (például a tanulási folyamatban érzelmek közvetítése a gyermek felé, a gyermeki érzelmek bátor kinyilvánítására motiválás az interaktív közös együttlétben, szövegértés-szövegalkotás megalapozása.). Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitás erősítése. A tanulás lehetséges formái bővülnek cselekvéses tanulással, a felfedezéssel. Célja: - Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Tanulás során váljon pontosabbá a gyermeke érzékelése, észlelése, fejlődjön megfigyelőképességük, gazdagodjon fantáziájuk, tökéletesedjen gondolkodásuk, problémamegoldó képességük. A képességek fejlődésével egy időben formálódjon magatartásuk, tanulás iránti vágyuk, beszédük. Gyarapodjanak, rendeződjenek tapasztalataik, ismereteik.

100

A gyermekek gondolkodása fejlődjön cselekvő, szemléletes, képi, esetleg elvont szinten. Az önálló véleményalkotás, döntési képesség megalapozása problémahelyzetek mérlegelésével, a cselekvéses tanulásból adódó tapasztalatok közös összegzésével, irányított és spontán megfigyelésekből adódó vélemények cseréjével. Az epochális tanulás olyan rendszer, amelyben:  a testnevelés kivételével minden tervezett tanulás kötetlen, mert ez az a szervezeti forma, amelyben a 3-7 éves korú gyermekek képességei jobban aktivizálhatók, amelyben megőrizhetik autonómiájukat,  önként, de egyszerre maximum nyolc gyerek vehet részt,  elkerülhető, hogy legyenek olyan gyerekek (tankötelesek), akik az önkéntesség miatt esetleg rendszeresen nem vesznek részt a szervezett tanulási folyamatban. Az óvodai tanulás célja nem csak, és nem elsősorban az információk bővítése, hanem a képességek fejlesztése. Ez viszont egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyerekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, az egyes gyerekekhez mért tempóban lesz csak hatékony (és nem mellékesen örömteli). Ehhez kapcsolódik az azonnali és egyénhez mért visszacsatolás szükségessége (annak változatos módjai), ami nem egyenlő a minősítő értékeléssel. Az óvodai tanulást tágan értelmezzük. Tanulásnak tekinthető a cselekvések döntő többsége. Az értelmi képességek fejlődése és fejlesztése a legkönnyebben fogható fel tanulási tevékenységként. Az információk beépülése, a természetiés társadalmi jelenségek közti tájékozódás egy szintje, bizonyos készségek kialakulása (zenei, mozgásos stb.) mind a tanulás körébe tartoznak. Tanulás a pszichikus funkciók fejlesztése, fejlődése. Ilyenek pl. a figyelem fejlesztése, az emlékezés és az érdeklődés irányának és terjedelmének alakítása, a feladattartás mértékének növelése stb. Mindezek mellett azonban kisgyermek számára tanulás a szokások elsajátítása is. Az örömteli és spontán cselekvés közben a felnőttek és a gyerekek egymásnak modelljei, miközben a tanulás észrevétlenül, ám hatékonyan működik. Az erkölcsi képességek fejlődése is az egész nap folyamán, nem feltétlen tudatosan alakul, melyben a mintának szintén nagy szerepe van. Az egyes élethelyzetek megoldásaiban, a konfliktusok kezelésében, a szituációkról való véleményalkotásban, a döntéshelyzetekben történő választásokkal mind a morális képességek alakulásának, azaz tanulásának vagyunk tanúi. A tanuláselméletek közül leginkább a konstruktív tanuláselméletet tekintjük alapnak, hisz e szerint, a tudásba beletartoznak a szubjektív ismeretek, az előzetes tapasztalatok, a spontán vélemény, az egyén sajátos értelmezési módja, a kontextusba helyezés egyedi mivolta is. Ez a megközelítési mód, amely az óvodáskori tanulásra is leginkább vonatkozik, hiszen azt a tényt, hogy kisgyermekkorban a képességfejlesztés a fő cél - még a tanulás, mint cselekvés során is - nem szabadna elfelejtenünk. Az óvodai tanulás szervezése során érvényesítjük az óvodáskor életkori sajátosságait: az érdeklődés, a figyelem és emlékezés tartalma és irányultsága szűkebb, mint az iskoláskorúaké, valamint mindezekre jellemző az erős affektivitás. Az érzelmi töltésen túl, a gyerek- és az én centrikusság is áthatja a gondolkodást. A gondolkodási folyamatban a spontán, a régebbi és az új ismeretek gyakran keverednek, amely létrehozhat egyfajta sajátos, és az 101

egyénre jellemző koherenciát. Az intenzívebb gondolkodás folyamatának fenntartása állandó motivációt igényel, amelyek közül talán leghatékonyabbnak a problémahelyzetet említhetjük, (ami szintén egyedi). Az óvodapedagógus feladatai: Tekintse a tanulást folyamatos tevékenységnek, mely biztosításával a tanulás részben spontán, utánzásos alapon, részben szervezett formában jön létre. Alkalmazzon olyan változatos szervezeti formákat, melyek igazodnak a gyermek életkorához, egyéni érdeklődéséhez képességeihez és a témához. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni differenciált fejlesztése. Tartsa szem előtt a tanulás értelmezésében, hogy a gyermekek életkorukból adódóan elsősorban spontán módon tanulnak, ezért az óvónő a megismerési vágyra, érdeklődésre, belső hatóerőkre számíthat. A tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát azonban tudatosan irányítani kell, főként indirekt módszereket alkalmazva. Segítse a megismerést, érzelmi kötődéssel, az önkéntelen figyelem, a játékosság, a szabad nyitott légkör felhasználásával. A tanulási tevékenység szervezése epochákban történik, környezetismeret, környezetvédelem, munka, illet és matematikatanulás epochák, vannak, melyek helyét és idejét a tanévben az aktualitás (pl. évszak) határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a környezeti és matematikai tanulás ciklusokba rendeződve követi egymást. Egy epochába sorolt témakör (pl. Ősz) anyagával több hétig (2, 3 akár 4 hét is) lehet foglalkozni folyamatosan. A naponta ismétlődő feldolgozás megteremti a folyamatos gyakorlás feltételeit, de azt is eredményezi, hogy a témakör feldolgozása mindig az egészből indul, majd a részek egymásra építésével, majd az egészhez tér vissza. Epochális feldolgozás eredményeként megszűnt az ismeret és tapasztalatszerzés mozaikolásának szétesése. A témakör feldolgozásának mélységét mindig az epochális tanulásban résztvevő gyerekek egyénenkénti fejlettsége határozza meg. A gyerekek öntevékenyen vesznek részt a tanulásban, a folyamatos, egymásra épülő, fokozatosan gazdagodó, koncentrikusan bővülő tapasztalatszerzés eredményeként lépésről lépésre felfedezik az oksági viszonyokat, összefüggéseket, képesek azonosságok, különbözőségek meglátására, általánosításra, konkretizálásra és adott vagy választott szempont szerinti osztályozásra. Az epochákat témakörönként kell kialakítani, hozzá kapcsolva lehetőség szerint komplexen a zenei, a mese és vers anyagot, ábrázoló technikát, testnevelést. Az epochák időtartama (az, hogy hát hétig tart) a feldolgozandó témakörtől függ, ettől eltérés csak a kiscsoportban van. A 3-4 éves korcsoportban a ciklusok kéthetesek. A matematika- és környezetciklusok között úgynevezett pihenőhetek vannak, ami azt jelenti, hogy ezeken a heteken nincs ciklus, de van minden más tanulás, mese, vers, ének, ábrázolás és testnevelés. A témakörök anyagát hetekre kell bontani úgy, hogy feldolgozásuk kövesse a tapasztalatszerzés és világlátás általános elveit, az általánostól indulva, a részeken át vissza az egészlegességig. 102

Az óvónők kötetlen, mikrocsoportos - osztott és osztatlan életkorú csoportokban egyaránt - egyéni fejlődésre, fejlesztésre koncentráló tanulási tevékenységet szerveznek, maximum 8 gyermek részvételéve, négy napon keresztül, azonos témával, egyénekre szabott feladatokkal, módszerekkel, eszközökkel. A részvétel négy napon át a gyermekek számára lehetőség, eldönthetik, melyik napon vagy egy héten át hányszor vesznek részt a tanulási tevékenységben. A negyedik napon az óvónő tanulni hívja azokat, akik addig önként nem vettek részt és 5-7 évesek. A bevonás minden tevékenységre (mese, ének-zene, ábrázolás, matematika, környezet) vonatkozik. Helyes, ha az óvónő arra is felfigyel, ha egy négyéves gyermek soha nem vesz részt a tanulásban, és igyekszik az okokat megtalálni. A tanulási tevékenységet játékidőben, jól elkülönített, a tanulásnak fenntartott helyen naponta - megközelítően - azonos időben szervezzük. Az óvónőnek ki kell alakítania a nyugodt tanulás feltételeit:  elmélyülten játszó gyermekcsoport,  jól átgondolt szokásrendszer (pl. halk beszéd, tapintatos viselkedés),  célszerűen berendezett csoportszoba, viszonylagosan elkülönített tanulóhellyel." Az epochális tanulási rendszer jellemzői, pozitívumai  Az óvónők ciklusmegosztásban dolgoznak. Folyamatosan követni tudják a gyerek tapasztalatszerzését, ismereteik bővülését, képességeik fejlődését. Követni tudják az egész éves és az évenkénti egymásra épülő folyamatot. Azonban figyelemmel kell kísérniük egymás munkáját, mert az együttműködés elengedhetetlen a gyermekek érdekében. Fontos a tapasztalatcsere, egymás munkájának elősegítése.  "Osztatlan és osztott életkorú csoportokban a fejlesztés egyaránt az egyéni fejlettségre épül. Belső motiváció és nem külső kényszer hatására vesznek részt a gyerekek egy sajátos megismerő folyamatban, kivéve azokat, akik önként nem kapcsolódtak be és tankötelesek. Számukra esetenként kötelezővé válhat a részvétel, hisz nem maradhatnak ki rendszeresen a szervezett tapasztalatszerzésből. Egyszerre kevés gyerek vesz részt a szervezett tanulásban (6-8 fő), az óvónő minden gyerek tevékenységét külön-külön figyelemmel kíséri, kiküszöböli a sikertelenséget, kudarcot, növelve a gyerek önbizalmát, mely fokozza aktivitását, teljesítményét. Segítséggel vagy önkorrigálással javíttatja a hibát, rávezet a sikeres megoldásra, az iskolába menőket fokozottan önellenőrzésre buzdítja. Fontos, hogy a gyerekekben pozitív viszony alakuljon ki a megismeréshez, ezen belül a tanuláshoz, azaz szeressenek, akarjanak tanulni. A kudarc, sikertelenség azt a kíváncsiságot, érdeklődést oltja ki a gyerekből, ami az óvodáskor oly szembetűnő jellemzője, ha megfelelő tanulási feltételeket teremtünk számukra. Ezért a tanulásban - nem a szocializációs tanulási folyamatban - a gátló kudarcok, kiküszöbölésére kell törekedni, mert a siker öröme önmaga motiválja a gyermeket az újabb örömteli megismerő, tapasztalatszerző tevékenységre, tehát önmaga fejlődésének rugójává válik. Az

103

óvónőnek pontosan tudnia kell, hogy az adott gyermeknek milyen szintű feladatot adhat ahhoz, hogy erőfeszítések árán sikerélményhez jusson, vagyis a tevékenység elvégzésének eredményeként képességei fejlődjenek. Az óvónő mindig meggyőződik arról, hogy a gyerek érti-e a neki adott feladatot, megoldásra ösztönöz, kitartásra, újabb próbálkozásra buzdít, értékelésével erősíti a gyermekekben a reális önbizalmat, ami fokozza biztonságérzetüket, emocionális stabilitást eredményez. Az epochális tanulási folyamatban megsokasodott a beszédhelyzetek száma, fokozódik a gyerekek beszédkedve. A tanulás időtartama nem behatárolt, a gyerekek érdeklődésétől függ. Epochális rendszerben egy héten át akár négyszer is részt vehetnek a tanulási tevékenységben, folyamatos gyakorlásra van lehetőség. A gyermekek általában más-más feladatot kapnak, esetenként lehet azonos is, vagy a másik gyermek előző játékát is megkaphatják, ha azt az óvónő szükségesnek tartja, vagy a gyermek kéri. Az epochális tanulási folyamatban (matematika, környezet benti feldolgozása) a gyermekek az óvónők által tervezett játékokon, játékos feladatokon keresztül szerzik meg, gyakorolják, alkalmazzák ismereteiket." A nevelőtestületünk tagjai folyamatosan keresi és megfogalmazza tapasztalatait a tanulási tevékenységről, átadják egymásnak sikeres tapasztalati módszereiket.  Megfelelő legyen a spontán tanulás és a szervezett tevékenység aránya.  A foglalkozás időtartama függ a gyerek érdeklődésétől, a feladatok megoldásától.  A tanulás lehetőleg azon helyen és időben történjen.  A gyerekek elhelyezése tanuláshoz a lehető legmegfelelőbb legyen.  Az eszközök motiválják a gyerekeket, de nem vonják el figyelmüket a lényegről. 11.1.A kompetencia

elemeinek beépítése a tanulásba

Az óvodai tanulás célja nem csak, és nem elsősorban az információk bővítése, hanem a képességek fejlesztése. Ez viszont egyénre szabottan, differenciáltan, az egyes gyerekekhez igazított módszerekkel, eszközökkel, az egyes gyerekekhez mért tempóban lesz csak hatékony (és nem mellékesen örömteli). Ehhez kapcsolódik az azonnali és egyénhez mért visszacsatolás szükségessége (annak változatos módjai), ami nem egyenlő a minősítő értékeléssel. Az óvodai tanulást tágan értelmezzük. Tanulásnak tekinthető a cselekvések döntő többsége. Az értelmi képességek fejlődése és fejlesztése a legkönnyebben fogható fel tanulási tevékenységként. Az információk beépülése, a természetiés társadalmi jelenségek közti tájékozódás egy szintje, bizonyos készségek kialakulása (zenei, mozgásos stb.) mind a tanulás körébe tartoznak. Tanulás a pszichikus funkciók fejlesztése, fejlődése. Ilyenek pl. a figyelem fejlesztése, az emlékezés és az érdeklődés irányának és terjedelmének alakítása, a feladattartás mértékének növelése stb. Mindezek mellett azonban kisgyermek számára tanulás a szokások elsajátítása is. Az örömteli és spontán cselekvés közben a felnőttek és a gyerekek egymásnak modelljei, miközben a tanulás észrevétlenül, ám hatékonyan működik. Az erkölcsi képességek fejlődése is az egész nap folyamán, nem feltétlen

104

tudatosan alakul, melyben a mintának szintén nagy szerepe van. Az egyes élethelyzetek megoldásaiban, a konfliktusok kezelésében, a szituációkról való véleményalkotásban, a döntéshelyzetekben történő választásokkal mind a morális képességek alakulásának, azaz tanulásának vagyunk tanúi. A tanuláselméletek közül leginkább a konstruktív tanuláselméletet tekintjük alapnak, hisz e szerint, a tudásba beletartoznak a szubjektív ismeretek, az előzetes tapasztalatok, a spontán vélemény, az egyén sajátos értelmezési módja, a kontextusba helyezés egyedi mivolta is. Ez a megközelítési mód, amely az óvodáskori tanulásra is leginkább vonatkozik, hiszen azt a tényt, hogy kisgyermekkorban a képességfejlesztés a fő cél - még a tanulás, mint cselekvés során is - nem szabadna elfelejtenünk. Az óvodai tanulás szervezése során érvényesítjük az óvodáskor életkori sajátosságait: az érdeklődés, a figyelem és emlékezés tartalma és irányultsága szűkebb, mint az iskoláskorúaké, valamint mindezekre jellemző az erős affektivitás. Az érzelmi töltésen túl, a gyerek- és az én centrikusság is áthatja a gondolkodást. A gondolkodási folyamatban a spontán, a régebbi és az új ismeretek gyakran keverednek, amely létrehozhat egyfajta sajátos, és az egyénre jellemző koherenciát. Az intenzívebb gondolkodás folyamatának fenntartása állandó motivációt igényel, amelyek közül talán leghatékonyabbnak a problémahelyzetet említhetjük, (ami szintén egyedi). A Kompetencia alapú óvodai nevelést az elemek adaptációja szintjén építjük be a tanulás tervezésébe. A komplex fejlesztési tervek felosztása az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerét követi: Tűz, Víz, Levegő, Föld tématervköré csoportosul. Az élő és élettelen világ Közösségi nevelés tervezése összhangban van az epochális tanulás tervezésével. A különböző műveltségterületeken szervezett tevékenységeket nem váltja fel , hanem kiegészítik azokat. Az alábbi táblázat azt szemlélteti, melyik kötet melyik területhez illeszthető. Tevékenység formák/Műveltségterületek Néphagyomány

A világ befogadásának elérhetősége kiegészítő kötetek Játék-Tánc-Élet Néphagyomány Verselés, mesélés, bábozás, Kóstolgató dramatizálás Játékok bábokkal, játékok a meseládikóval Bábjáték Varázseszközök az óvodában Ének, zene, énekes játék, Zenevarázs gyermektánc A külső világ tevékeny Felfedezések a természetben megismerése Játszunk? Természetesen! Kiegészítő segédlet a komplex fejlesztési tervekhez 11.2. A játék szerepe az epochális tanulási folyamatban A gyermek a játékban tanul legintenzívebben. Amikor játszik, a gyermekben emóciók zajlanak, erősödnek, képességek aktivizálódnak, melyek egész 105

személyisége fejlődésének rugója. A játékban a gyermek általában aktív, belső motivációból eredő érdeklődése hosszú ideig megmarad. Képes sokáig figyelmi, tevékenységére kitartás, elmélyülés jellemző. A játék öröme, a siker érzése újra és újra tevékenységre ösztönzi. Ebből a felismerésből is következik, hogy az óvodáskorban a pedagógiai értelmezésű tanulást a gyermek számára játékokon keresztül kell szervezni, hogy a tanulásban is aktivizálhatók legyenek a fent jelzett folyamatok. Az epochális rendszerű tanulási folyamat erre épül. A gyermekek az óvónő által tervezett, elkészített szabályjátékok, játékfeladatokon keresztül ismerkednek a matematikával, dolgozzák fel a környezetről szerzett tapasztalatokat, ismereteket. Egyértelműen el kell különíteni játékidőben játszott és a tanulási folyamatban felhasznált játékot. Az epochális tanulási folyamatban alkalmazott játék az idegrendszer összerendeződését segíti, és minden esetben, magában hordozza azt a műveltség- és tudástartalmat, melyet megértetni, elsajátíttatni, gyakoroltatni kívánunk a gyerekekkel. Ez mindig egyéni képességhez tervezett játék, amely arra szolgál, hogy az adott gyermek képességeit fejlessze öntevékeny részvételével. Ezek a játékok a képességfejlesztés eszközei és módszerei is egyben. Olyan eszközök, amelyek együttesen magukban hordozzák a játék és a tanulás pozitívumait. Az a cél, hogy a szenzomotoros rendszerek fejlődési és összerendeződési folyamatát - szín- és alaklátás, egész-rész összefüggésének helyes felismerése, formaészlelés (forma, méret, felület nagyság), motoros fejlődés (szem-kéz koordináció), finommotoriak fejlődése, a taktilis felismerés, térészlelés - a játékokon keresztül segítsük, hiszen ez alapfeltétele a magasabb rendű megismerő folyamatoknak, a sikeres iskolai tanulásnak. Játékok a gondolkodási műveletek gyakoroltatását, az emlékezet, a beszéd és a figyelem fejlesztését szolgálják. A tanulási folyamatban a játékok, játékos feladatok vonzóvá teszik a tanulást a gyermekek számára, önként, belső motiváció hatására vesznek részt a folyamatban. Növelik a gyermek intellektuális aktivitását, kíváncsiságát, megtartják érdeklődését, fokozzák tudásvágyát, erőfeszítését, kitartását, a siker reménye újra és újra próbálkozásra ösztönzi. A vonzó játékok gyakorlása, új megoldások keresésére sarkallják. A tevékenység, a játék öröme, az öntevékeny részvétel a tanulásban, a tudás szülte sikerélmény pozitívan befolyásolja a gyermek viszonyát a tanuláshoz, kiküszöböli a tanulásban a kudarcot, ami a tanuláshoz, iskolához való viszony alakítása szempontjából rendkívül fontos." A tanuláshoz használt játékok érzelmileg is álljanak közel a gyerekekhez, ezáltal felkeltik érdeklődésüket, intenzívebbé válik tanulási szándékuk. A probléma megoldása az adott játékban nem tűnjön megoldhatatlan feladatnak. A kötetlenségről "A kötetlenség a gyermek számára önkéntességet, választási lehetőséget jelent a tevékenységek közül. Eldöntheti, hogy:  részt vesz-e a tanulási tevékenységben, vagy inkább tovább játszik,  a hét melyik napján vesz részt és egy héten hányszor. A kisebbeknek azt is jelenti, hogy felállhatnak az asztaltól vagy a tevékenység helyéről, és elmehetnek, ha akarnak - természetesen csak akkor, ha a kapott vagy választott feladatukat befejezték - úgy, hogy a többieket ne zavarják. Az 106

5-7 évesek - akik tankötelessé válhatnak - csak akkor mehetnek el, ha elvégezték a feladatokat, amit az óvónő nekik tervezett. Az ő esetükben követelmény az önfegyelemre épülő szándékos figyelme, kitartás, feladattudat, feladattartás, szabálytudat erősítése, mint az iskola megkezdéséhez szükséges magatartás. Az óvónő számára tudatosan tervezett tanulási helyzet megteremtését jelenti, naponta megközelítően azonos időben és helyen. A tanulási folyamatban az óvónő felelőssége, nevelői kompetenciája, döntéshozó helyzete miatt megnő. A ciklusra, hétre meghatározott keretanyagból neki kell eldönteni, hogy melyik gyereknek milyen nehézségű játékot, feladatot ad. (A gyerekek kíváncsiságát is figyelembe veszi, ha ők egymás játékát kérik.). Alternatívák közül kell választani a gyermek aktuális teljesítményéhez, érdeklődéséhez igazodva. Birtokában kell lennie az egész éves tematikus tervnek, mert az egyéni eltérések és a fejlesztés következményeként vannak olyan gyerekek, akiknek a heti anyag jelenti az új ismeretet, vannak olyanok, akikkel az előző ciklus anyagához kell visszatérni, és olyan gyerek is vannak, akik már jóval előrébb tartanak az ismeret- és tapasztalatszerzésben. Igaz, ez osztott és osztatlan életkorú csoportok esetében is." A kötetlenség a gyerek számára lehetőséget teremt a mese-vers, az ének-zene, a vizuális tevékenységekbe való bekapcsolódásra és az onnan való távozásra is. Ezekbe a tevékenységekbe is önkéntesen, belső motiváció hatására vesznek részt és távoznak. A vizuális tevékenységek során kitartásra kell ösztönözni őket, hogy csak akkor menjenek el, ha befejezték a munkájukat. Módszerek, eszközök, munkaformák Módszerek:  "Szabályjátékok.  Természetes környezetben év valóságos tárgyakon történő szemléltetés, bemutatás, irányított megfigyelés, 6-8 fővel, egyéni fejlettség szerinti szempontokkal.  Gyakorlás, ismétlés, ellenőrzés, értékelés, hibajavítás."  Beszélgetés, élmények felelevenítése (pl. kirándulás).  Cselekedtetés. pl. bekapcsolódik a szüretbe.  Társasjátékok: képességfejlesztő játékok, óvónő által készített, illetve készen kaphatóak. Eszközök: "Az epochális tanulás eszköze maga a környező valóság, a természetes környezet, a valóságos tárgyak, élőlények (állatok) és azok makettjeiből, képeiből, rajzokból készített játékeszközök, játékos feladatok. A valóságról szerzett tapasztalat alkalmazásához készített környezeti játékok képei, rajzai, makettjei élethűek, színesek, nem tartalmaznak mesés elemeket. A matematikai játékokhoz felhasznált formák változatosak, színesek. Követelmény, hogy az eszközök ne csak az ismeretek, tapasztalatok megszerzését, alkalmazását szolgálják, hanem a gyerekek esztétikai érzékét is fejlesszék." Matematika tanulásnál alkalmazzuk a séták, kirándulások alkalmával gyűjtött terméseket, kavicsokat. Alkalmazhatóak matematikánál és

107

környezetnél a munkalapok, különböző képességfejlesztő kiadványok az ismeretek megszerzésére, rögzítésére. Munkaformák: "Frontális munkaformát ritkán, helyzethez igazítottan (testnevelés, ének) szabad alkalmazni." Környezetvédelmi feladatok megvalósításánál - pl. udvarseprés, levélseprés frontális munkaformát is alkalmazhatunk. A gyerekek virágot ültetnek, füvet gondoznak, locsolnak tavasszal és nyáron. Télen havat sepernek. A kirándulás is frontális formában zajlik. "Csoport- és páros munkaforma alkalmazása esetenként indokolt, például közös rajz, festés, éneklés, mesehallgatás vagy két gyerek együttesen old meg a tanulásban egy szabályjátékot. Az epochális tanulási rendszerben a mikrocsoportos egyéni munkaformát kell alkalmazni rendszeresen. A mikrocsoportos kiscsoportot jelent, azt, hogy a szervezett, kötetlen tanulásban - matematika, környezet, benti feldolgozás és ábrázolás - maximum 6-8 gyermek vehet részt (a mese- és vershallgatásban, éneklésben részt vevők száma nem meghatározott), míg a csoport többi része játszik. Ennyi gyerek számára van előkészítve hely a tanulóasztalnál. Tapasztalat igazolja, hogy ennél magasabb létszám esetén már nem lehet megvalósítani az egyéni, individualizált munkát. Az individualizált munkával a gyermek egyéni sajátosságainak maximális figyelembevétele történik, az eredményesség érdekében. Ez adja az igazi egyéni fejlesztés alapját, a fejlesztés az egyéni elsajátítási folyamathoz, tempóhoz igazodik. A gyermek önállóan végzi feladatát, tehát rendelkeznie kell az egyéni feladatvégzéshez szükséges tulajdonságokkal (türelem, feladattudat, feladattartás, kitartás, önfegyelem, eszközhasználat stb.)." Egyéni feladatadásnál az óvónőnek ismernie kell:  a gyermek előzetes tudását,  aktivizálhatóságát,  egyéni munkával való képességét,  eszközzel való bánni tudását. A tervezett vagy spontán, a kötelező vagy kötetlen, az egyéni vagy csoportos keretek között megvalósuló tevékenységformák között a következő tényekre alapozunk: A világ megismerésére való törekvést egyengetjük, ápoljuk, szorgalmazzuk, hogy a számukra érthetetlent, ismeretlent megfogalmazzák, és kérdések formájában feltegyék. Arra neveljük a gyerekeket, hogy nem szükséges, és nem lehetséges mindent megismernünk, hagynunk kell helyet az ismeretlennek, a titokzatosnak is. A gyermeki kérdésekre történő válaszadásnál figyelemmel vagyunk a gyermeki világkép, gondolkodás életkori sajátosságaira. A tudásvágyat ebben a korban már nem felébresztenünk kell, hanem kielégítenünk szükséges. Az ismeretközlésnél nem a halmozásra, hanem a mennyiségi többletre törekeszünk,a fogalmak tartalommal való megtöltésére, és annak az időnek a biztosítására, amely a megértést segíti elő.

108

Támogatjuk az önállóságra való törekvéseket. Ez a tevékenységformák bármelyikére igaz. Elengedhetetlen a segítő, támogató jelenlétünk, de velük, értük és nem helyettük, cselekszünk. Szem előtt tartjuk, hogy a játékra szánjuk a legtöbb időt, és ellene vagyunk minden olyan tevékenységnek, ami „óvodaidegen” és a gyermek kifáradásához, túlterheléséhez vezethet. A szociális funkciójának megvalósítása során abból indulunk ki, hogy a kialakított képességek, készségek csak akkor tudnak felszínre kerülni, ha gyerekeink társas kapcsolataikban is fejlettek, és különböző szerepeikben is megtalálják a helyüket. Véleményüket, érdeküket megpróbálják képviselni. Adódó konfliktusaikat segítséggel vagy anélkül próbálják megoldani. E funkció gyakorlása közben egészséges, érett, kifinomult felnőtt óvodai példákat kell nyújtanunk! A nevelő és személyiségfejlesztő funkció érvényesítése során fel kívánjuk oldani a nevelés tartalma és a gyerekek tapasztalatai között meghúzódó ellentmondásokat. Tiszteletben tartjuk, hogy az adottságok minősége határt szab a fejlesztésnek. Ahhoz, hogy az adottságok képességekké alakuljanak, meghatározott feltételekre van szükség. A szülői környezetet megpróbáljuk megnyerni a közös nevelésnek, fejlesztésnek. Tervezőmunkánk során végiggondoljuk az egyes gyerek fejlődését, egyéni képességszintjeit, a fejlesztését szolgáló módszert, eszközt, szervezeti keretet, ellenőrzést, értékelést. Az egyes gyerekhez igazodunk. 12. Néphagyomány ápolás, ünnepek – ünnepélyek, rendezvények Cél: Az óvodás gyermekeink ismerkedjenek meg szűkebb természeti, emberi, tárgyi környezettel. A néphagyományok , a családi tárgyi kultúra épüljön az értékeink megismerésébe. A szülőföld, hazai táj, a népi, helyi, családi hagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeinek megismerését közvetítő tapasztalatszerzési lehetőségek tervszerű biztosítására törekszünk. Pl. élményszerző, ismeretbővítő kirándulások szervezése. Az óvodapedagógus feladata: Az óvodánkban szokássá vált néphagyományokon alapuló jeles napok, ünnepek, egyéb rendezvények műsorának az összeállítása, megszervezése. A néphagyományok ápolásához és hagyományos ünnepeinkhez kapcsolódó jellegzetes szokások, eszközök biztosítása életkoronként. Folyamatos kapcsolattartás, figyelő az óvodásokat érintő eseményekkel kapcsolatos a város kulturális intézményeit tekintve (Múzeum, színház stb.) A gyerekek számára megismerhetővé, átélhetővé, hitelessé tenni a régmúlt tradícióit, hagyományait, népszokásait közvetlen tapasztalatokon és pozitív élményeken keresztül. A népszokások szellemiségének tovább élésével közösségi magatartás módok megismertetése, erősítése a célunk. Ünnepeink megrendezésével hozzájárulunk a családok – óvoda kapcsolathoz, a zárt csak a gyerekcsoportokban ünnepelt rendezvények a társas közösségi képességeinek fejlesztését, beilleszkedését segítik. Az óvodai fejlesztő programunk keretében kiemelt szerepet kap az érzelmi nevelés, illetve a

109

szocializáció, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésében. A nyílt ünnepségek nagy jelentőséggel bírnak az óvodai életben, az óvodacsalád kapcsolatának mélyítésében. Integrációs óvodai fejlesztő programunk megvalósítása az óvoda-család együttműködésére helyezi a hangsúlyt, számtalan színes program kínálat járul hozzá, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, és szüleik is bekapcsolódjanak az óvoda életébe. Nyílt ünnepek, Zárt ünnepek rendezvények Karácsony Nemzeti ünnepeink, Anyák napja Mikulás nap Gyermeknap Farsang Évzáró, ballagás Születésnap, családi sportnap Névnap, gyereknap Húsvét megszervezése Környezetvédelmi jeles napok ünneplése/ állatok játszó délután világnapja, takarékosság világnapja, Víz szervezése világnapja, egészség világnap, Föld napja, ünnepi készülődés környezetvédelmi világnap, a szülőkkel Bábelőadások az óvodában kirándulás, közös kirándulás főzés

Néphagyományokon alapuló jeles napjaink Őszi ünnepkör:

Téli ünnepkör:

Mihály nap (szept. 29) Szüreti nap (október első hetében) Almanap (október ) Mikulás (dec. 6) Karácsony (dec. 24) Farsang (február)

Tavaszi ünnepkör: Húsvét (április) Föld napja ( ápr.22.) Madarak fák napja Majális (máj. 1) Pünkösdölő ( május ) Anyák napja (május első vasárnapja) Gyermeknap (május utolsó vasárnapja) Gyermeknapi kirándulások (május-június ) Nyári ünnepkör: Évzáró Búcsúzás Egyéb rendezvények: születésnap és névnap megünneplése 110

IX. Mérés, értékelés az óvodában  Óvodába lépéskor Anamnézis készítése a táblázat alapján, továbbá neveltségi szint mérése év elején.

ANAMNÉZIS MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK:

--- NEVELTSÉGI SZINT MÉRÉSE

anamnézis 3 év óvodába igen lépéskor: nem igen------nem

4 év igen nem

5 év igen nem

6 év igen nem

7 év igen nem

Bölcsődébe járt Szobatiszta Beszéde érthető A közösségbe könnyen beilleszkedett Van e allergiás betegsége Önállóan étkezik, Öltözködésben önálló Önkiszolgálásban önálló Cipőfűzőjét beköti Testápolásmosakodásban önálló Együttműködő társaival Együttműködő a felnőttekkel Játszik társaival Munkába bekapcsolódik Konfliktushelyzetben segítséget igényel Gyakran indulatos, agresszív Elfogadja a csoportszobában a Van-e kitartása, elmélyül szokásokat, Szabályokat a tevékenységekben, Érdeklődik a játékos tanulás iránt Képes szükségleteit késleltetni

111

 Porkolábné Dr. Balogh Katalin által készített fejlettségmérő eszközt alkalmazzuk az óvodában.

A GYERMEK FINOMMOTOROS KOORDINÁCIÓJÁNAK FEJLETTSÉGE Óvoda neve: ………………………… Gyermek neve: XY. Születés dátuma: …………. Részletek Kusza firka feltüntetése van feje van lába van karja van törzse van nyaka a fej részletei: haj, fül kéz részletei láb részletei fej, kar, láb, törzs aránya helytelen Arányok fej, kar, láb, törzs aránya helyes Végtagok többdimenziósak Dimenziók Többszempontú profil Érintkezés A négy végtag összefügg a A nyak vonala törzzsel átmegy a fej, törzs vonalába A törzs vonala átmegy a láb Megjegyzés vonalába

Óvodáb KisKözépső Nagya csoportb csoportban csoportban lépésko an r

112

A GYERMEK SZOCIÁLIS FEJLETTSÉGE Óvoda neve:……………………………………. Gyermek neve: Születés dátuma:

Óvodáb Kisa csoportba lépésko n r

Középső csoportba n

Nagycsoportban

Kapcsolattere mtés felnőttekkel

kezdeményező elfogadó visszahúzódó elutasító Kapcsolattere kezdeményező mtés elfogadó társakkal visszahúzódó elutasító szemlélődő Magányosan tevékenykedő Társakhoz sodródó Beilleszkedése bekapcsolódó a alkalmazkodó tevékenységek együttműködő be kezdeményező irányító megérti elfogadja teljesíti nem érti Érti, de nem teljesíti Feladatmegérté részben teljesíti irányítással, se, feladattartása segítséggel Önállóan teljesíti elvégzi Elmélyült, kitartó Kapkodó, szétszórt kiegyensúlyozott nyugtalan erőszakos Érzelmi élete Változó hangulatú zárkózott Megjegyzés

113

A GYERMEK NYELVI KIFEJEZŐKÉPESSÉGÉNEK FEJLETTSÉGE Óvodába lépéskor

Kiscsoportba n

Középső csoportb an

Nagycsoportban

Megjegyzés

mutatói

A nyelvi fejlettség

Óvoda neve: ……………………………………. Gyermek neve: Születés dátuma: gazdag aránytalan Szókincs kifejező átlagos Szegényes, hiányos gyakran Elvont néha kifejezések sohasem előfordulás Beszédhibás a (milyen?) folyamatos Beszédritm akadozó us gyors lassú felsorol Képolvasás Egyszerű cselekvést megnevez Összefüggéseket felismer teljes, pontos Szöveg lényeges mozzanatokat visszaadás hiányos nem képes visszaadni A j és az r hang helytelen képzése.

114

MOZGÁSFEJLETTSÉG Óvoda neve: Gyermek neve: Születés dátuma: Ujjak ritmikus ökölbe zárása (pumpálás) Ujjak széttárása (utánzás)

Óvodába lépéskor

Kis csoportba n

Középső csoportb an

Nagycsoportban

Fűzés (nagylyukú gyöngy, majd cipő, tű stb.) Páros lábon szökdelés (veréb) majd egy lábon (váltakozva) Labdaelkapás (15 cm átmérőjű, 3 méterről) (labdázás) Egy lábon egyensúlyozás 15 mp-ig (gólya mozgásos játék) Ujjakkal sorra érinteni a hüvelyujjat (játék) A megérintett ujj csukott szemmel való azonosítása Ujjak kisujjal kezdődő gördülékeny tenyérbe zárás Kezesség Megjegyzés

115

TESTSÉMA FEJLESZTÉSÉNEK MUTATÓI

Óvoda neve: Gyermek neve: Születés dátuma: Fej, törzs, hát, has Szem, szemhéj Orr, orrcimpa Száj, nyelv Fül, nyak, fültő Kéz, kézfej, tenyér Ujjak, ujjbegy, ujjperc Láb Mell, mellkas Arc Kar Comb Térd, térdhajlat Homlok, szemöldök Áll Könyök Csukló Boka Lábfej, talp Lábujjak, sarok Váll Derék Csípő Megjegyzés

Óvodába Kislépéskor csoportban

Középső csoportban

Nagycsoportb an

116

A GYERMEK TÉRI TÁJÉKOZÓDÁSÁNAK, TÉRBELI MOZGÁSÁNAK FEJLETTSÉGE

Óvoda neve: Gyermek neve: Születés dátuma: Fent Lent Alatt Fölött Föl, fölé Jobb, bal Előre, elől Hátra, hátul Mellett, mellé Között Le, alá Kívánságra irányt tud változtatni Mögé Elé Jobbra Balra Túl Közé Megjegyzés

Óvodába Kislépéskor csoportban

Középső csoportban

Nagycsoportban

117

A GYERMEK ÉRTELMI FEJLETTSÉGE

Óvoda neve: Gyermek neve: Születés dátuma: A tárgyak csoportosításának mutatói

Időbeli relációk felismerésének mutatói

Figyelem jellemzői

Motoros feladat verbális visszaadása

Óvodába lépéskor

Kiscsoportban

Középső csoportba n

Nagycsoportban

szín szerint forma szerint méret szerint hasonlóság különbözőség képi szint időrendiség beszédszint ok-okozati viszony összpontosítá sra képes rövid ideig figyel csak a játék köti le könnyen elterelhető szétszórt, figyelmetlen egyéb teljes, pontos visszaadás a lényeges mozzanatok visszaadása képtelen elmondani

Megjegyzés

118

A GYERMEK SZOCIÁLIS ÉRETTSÉGE

Óvoda neve: Óvodáb KisGyermek neve: a csoportb Születés dátuma lépéskor an személyi kontaktus nélkül is teljesít Önállóság időnként személyi kontaktust igényel állandó személyi kontaktust igényel motivált, jó megoldására törekvő a motiváltság hiánya Feladatvégzé jellemzi, erőtlen s tevékenysége elmélyült a feladat nem köti le kitartó a tevékenységben kapkodó, kitartásra nem képes gyors, dinamikus átlagos Munkatempó lassú, nehézkes ja könnyen vált más tevékenységre nehezen állt át más tevékenységre Válasz kivárásra képes, toleráns tevékenysége feladja k indulatkitöréssel válaszol akadályozás személyek elleni agresszióval ára regresszióval Megjegyzés

Középső csoportb an

Nagycsoportban

119

X . A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén (iskolakészültség) A belső érés, valamint a családi és óvodai nevelés együttes eredményeként a kisgyermek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A tankötelezettséget a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Tv. 45§ alapján szabályozza. „Az iskolaérettségnek, az iskolai életre felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához” – szól az Óvodai nevelési országos alapprogramja Mértékadónak kell tekintenünk azon fejlődés-lélektani törvényszerűségeket, melyeket az alábbi táblázat foglal össze: 1. A tanuláshoz szükséges alapkészségek optimális érési időpontjai Évek Beszéd kialakítása Beszédhibák Dominancia Látás Beszédészlelé s És megértés Hallás Vizuomotoros Koordináció Számolási Készség Grafomotoros készség

2 2. 6

3

X X

X

3. 6

4

4. 6

5

5. 6

6

6. 6

7

7. 6

8

8. 6

9 X

X

X x

x

X x x

x X

x

X

x

x

X

x

X x

X

x

x

X

Javaslatát valamennyi óvodapedagógus e törvényszerűségekhez viszonyított egyéni fejlettség alapján közli a szülővel, az ideális iskolakezdés időpontját egyeztetve alakítják ki. Várható testi változások: A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus, finom

120

mozgásra képes. Mozgását,viselkedését testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Megkülönböztető figyelmet kell szánnunk a testi változásoknak, melyet az első alakváltozással jellemezhetünk. A megfigyelés területei: - Testarányok - Statikai funkciók - Mozgásszervek működése mozgáskoordináció - Író-rajzoló tevékenységhez szükséges finommozgás koordináció - Vizuomotoros koordináció (függ a vázizmok fejlettségétől, az idegrendszer érettségétől, érzékszervek fejlettségétől) - Kezesség kialakulása, stabilizálódása - Térirányok ismerete, pontos észlelése - Érzékszervek működése - Általános egészségi állapot Lelki érettség, munkaérettség jellemzői: A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek óvodás kor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez, érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. - Feladattudat, feladattartás, - önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, - közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés - Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, - fokozatosan növekszik a figyelem tartama, terjedelme - a cselekvő szemléletes és képi gondolkozás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van - Ábrázoló kifejezőkészség, melyből érzelmi, értelmi és motoros képességekre következtetünk - Beszédkészség formai és tartalmi jellemző, melyhez kapcsolódik az általános tájékozottság megfigyelése - Gondolkodási funkciók szemlélethez kötődnek, oksági viszonyok felismerése - Analízis, szintézis képessége - Az egyszerű problémamegoldás, az elvont gondolkodás szóhoz kötött formában is sikeres - A mennyiségfogalom vizsgálata legalább 10-es számkörön belül cselekvéses, műveleti szintekkel összekötve - Megfigyelési, emlékezeti fejlettség – történet visszahallgatással, időben eltolt felidézéssel, - Akaratlagos emlékezet figyelmen alapuló bevésés felidézésével forma emlékezet reprodukcióval - Helyzetmegoldó képesség hétköznapi problémák esetében. Az érzelmek fejlettségére jellemző a differenciálódás az érzelmek tartósságának növekedése, az érzelmeken való uralkodás kialakulásának képessége. A szociális érettség jellemzői:  érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél  gondolatait mások számára érthető formában , életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni,minden szófajt 121

használ,különböző mondatszerkezeteket,mondatfajtákat alkot,tisztán ejti a magán-és mássalhangzókat,azzal,hogy a fogváltással is összefüggő nagy eltérések is lehetségesek,végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét lakcímét,szülei foglakozását,felismeri a napszakokat; ismeri a gyakorlatban,alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét,a környezetben lévő növényeket,állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák,szokások,amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez,megóvásához szükségesek;elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodás kor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködése, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyerektársaival.  A szociálisan érett gyermek egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni,  késleltetni tudja szükségleteinek kielégítését  feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásában,a feladatok egyre eredményesebb-szükség szerint kreatív- elvégzésében nyilvánul meg  kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Egyéni és csoportos helyzetekben, játékszituációban a gyermek felveszi a kapcsolatot társaival, felnőttekkel. Társakhoz való viszonya pozitív, együttműködő. Önfegyelme várakozási helyzetekben, szabályok elfogadásában megfelelő, kitartása munkatempója, önállósága az elvárásoknak megfelel. Pedagógiai programunk az egyes tevékenységeknél részletesen leírja az óvodáskor végén elvárható jellemzőket.

XI. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje {20/2012.(VIII.31.)EMMI-rendelet 7.§ (1) af)} a´) Kiemelten tehetséges gyermek – A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek Cél: A tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása

és

a

képesség

Feladat: A tanulók tevékenységeinek ,önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó módszereinek szélesítése,alkotóképességének előtérbe állítása kreativitásának fejlesztése; a kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az egyénhez igazodó fejlesztés. A fejlesztés lehetőségei : - Kiscsoportos és egyéni foglalkozások - Differenciálás, csoportbontás 122

- Mese , versmondó versenyek szervezése - Kiállítás rendezése a kimagaslóan jó kézügyességű gyerekek munkáiból Motiválás: személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása b) Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program c) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítése d) A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló segítése. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. BEISKOLÁZÁSI PROJEKT Tevékenység

Résztvevők

Cél

Az óvodaköteles gyerekek Intézményveze Minden ötéves maradéktalan számbavétele tő korú gyermek felkutatása A felkutatott gyerekek Intézményveze Minden ötéves beóvodázása, tő, gyerek be intézményveze legyen tő helyettesek óvodázva Megbeszélés a Intézményveze Tájékoztatás beiskolázásról tő Csoportvezető óvodapedagóg usok,

Tartalom

Időpont, helyszín Lista, névsor Népesség készítése nyilvántartó Aug. 30. Névsor, Intézmény, csoportbeosz aug. 30. tás

Törvényi háttér, az óvodapedagó gusok előtt álló feladatok Óvodai mérések elvégzése, Óvodapedagóg Tájékozódás a Mérőlap rögzítése a fejlődési usok, gyermek kitöltése naplóban, egyéni fejlesztési gyerekek képességszintjé terv készítése ről Fogadóóra Óvodapedagóg A szülő ismerje A mérés usok, szülők meg a gyermek eredménye képességeit a mérések tükrében Iskolaérettségi vizsgálat Óvodapedagóg Az Iskolaérettsé usok, iskolaérettségi gi vizsgálatot gyerekek vizsgálat kérő lap Nevelési elvégzése Tanácsadó szakembere Szülői értekezlet Óvodapedagóg Minél több Tájékoztatás usok, szülők szülő vegyen a tanuláshoz részt a szülői szükséges értekezleten képességekr ől Az intézményvezető Intézményveze Az Névsor összegyűjti az adott év tő iskolaköteles

Intézmény, Szept. 30.

Intézmény Nov. 15 Intézmény, Dec. 10

Nevelési tanácsadó Dec. 10

Tagóvodák Jan. 30

Intézmény Febr.28.

123

iskolaköteles névsorát

gyermekeinek Óvodapedagóg gyerekek usok, adatainak számbavétele Az iskola beiskolázással Óvodapedagóg Betekintést kapcsolatos usok, tanítók nyerhessenek a kezdeményezéseinek szülők és a figyelemmel kísérése gyerekek az iskolák életébe Nyíltnapok rendezése a Óvodapedagóg Betekintés az szülők számára usok, szülők óvoda életébe, a gyermekek képességeinek megismerése Nyíltnapok rendezése a Óvodapedagóg Betekintés az tanítók számára usok tanítók óvoda életébe, a gyermek további fejlesztéshez szükséges képességeinek megismerése Az iskolai beíratás Tagóvoda Tájékoztatás a időpontjának kifüggesztése vezetők, beíratás tanítók időpontjáról, és a szükséges dokumentumo król. Látogatás az iskolákba Óvodapedagóg A gyermekek usok, szerezzenek gyerekek pozitív tanítók élményeket az iskoláról Óvodai szakvélemény Intézményveze Dokumentálás kiállítása tő Óvodapedagóg usok, szülők A szükséges dokumentumok Óvodapedagóg Az iskolai átadása usok, tanítók beíratás lehetőségének megteremtése A gyermek elkísérése az Óvodapedagóg Az átmenet évnyitóra usok, megkönnyítése gyerekek Utánkövetés Óvodapedagóg A gyermek usok, fejlődésének gyerekek követése tanítók

Meghívók

Iskola, tagóvodák. Folyamatos

Tevékenység Óvodák ek Máj. 15 megtekintése Tevékenység Óvodák ek Máj. 15 megtekintése

Plakát

Óvodák A beíratást megelőzően

Az iskola Iskolák, épületének, Máj. 15 udvarának megismerése Szakvélemén Óvodák, y Márc. 30.

Dokumentu mok Közös élmény Beszélgetés

Óvodák, az iskolai beíratást megelőzően Iskolai tanévnyitók Iskolák A meghívás időpontjába n

124

XII. Az integráltan nevelkedő gyermekek nevelése A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el, a gyermek az iskolaérettségi kritériumokat. A sajátos nevelési igényű gyermekek (továbbiakban SNI) óvodai nevelésének irányelveit a 32/2012 (X.8.) EMMI. Rendelet szabályozza.  Migrációs integráció: Településünkre is jellemző az utóbbi években egyre több család települt át Romániából, a könnyebb megélhetés és jobb pénzkereseti lehetőség miatt. A hiányos nyelvismeret problémát okozhat. 

Célkitűzések megfogalmazása:

- A gyermek óvodai, iskolai sikerességének elősegítése . Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése. - Az eltérő képességű gyerekek differenciált fejlesztése. - Előítélet mentes intézményi működés, amely kihat a társadalmi környezetre is. - Segíteni a munkaerő piaci esélyeket. - Képesség és tudásszint növelése. - A tanulás iránti motiváltság erősítése. - Kommunikációs képességfejlesztés. - Tudatos személyiségfejlesztés. - Az együttműködő partnerek széles körének bevonása a nevelés – oktatás folyamatába. - A pedagógusok felkészültségének, továbbképzésének biztosítása. - A folyamatos értékelés megvalósítása. - A szülők megnyerése az együttműködésre. Az óvodai fejlesztő program megszervezése a Kn. tv. 173§ Az SNI kifejezi: a./ a gyermek életkori sajátosságainak a fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását b./ képességek, részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél fejlődik az alkalmazkodó képesség, az akaraterő, önállóságra törekvés, érzelmi élet és együttműködés. Fontos szempont, hogy a napirend során a gyermek csak annyi segítséget kapjon, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Cél: Az eltérő képességű gyermekek személyiségfejlesztése legmegfelelőbb integrációs forma alkalmazásával.

a

számunkra

Teljes integrációban nevelkednek az ép intelligenciával rendelkező, de valamilyen tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel, beilleszkedési zavarral küzdő gyermek. Számukra heti rendszerességgel egyéni és

125

mikrocsoportos fejlesztéseket korrekcióját célozzák meg.

szervezünk,

melyek

a

részképességek

Az integrált nevelés során az eltérő családi háttérrel rendelkező különböző képességű és fejlettségű gyermekeket együtt neveljük, fejlesztjük. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésére. Lehetőséget kell teremteni minden gyermek számára képességei kibontakoztatásához. Képességfejlesztés. Az otthonról hozott kultúráját minden gyermek értékként kamatoztatja. Együttműködő elfogadó környezet, ahol nincs előítélet. Egyéni különbségekre figyelő pedagógiai módszerek és eszközök A bátorító nevelés tudatos alkalmazása. Az integrált nevelésre vonatkozó részletes programunk 2005 szeptemberétől dolgozta ki nevelőtestületünk pályázati sikereink függvényében, melyet a mindennapi munkákba beépítünk. A sajátos nevelést igénylő gyermekeket az óvónők javaslatára az iskola pedagógiai szakszolgálatában alkalmazott szakemberek (pszichológus, logopédus) felmérik, s a szükséges fejlesztést terápiás kezelés keretén belül elvégzik. Az óvoda továbbképzési tervében az intézményi szakemberek kiképzését tervezi a speciális feladat elvégzésére. 1. Az óvodai nevelés fejlesztésének elvei a sajátos nevelési igényű gyermekekre vonatkozóan :  A fejlesztést csak komplex kivizsgálás után szabad kezdeni.  Amennyiben részesült korai fejlesztésben, a korai fejlesztésre kell építeni.  A sérült funkciók miatt biztosítani kell a folyamatos stimulációt, és kondicionálást, a fejlesztés folyamatosságát, rendszerességét, kiszámíthatóságát.  A pedagógus türelmes, nyugodt érzelmi támaszt biztosító habitusa elengedhetetlen ( ez a kivárás készsége.)  Az alapmozgások kialakítása.  A szociális készségek fejlesztése.  Az önkiszolgálás fejlesztése.  A kognitív funkciók fejlesztése.  Az adekvát játékhasználat elősegítése.  A változatosság biztosítása, (ugyanazon funkciók változatos módon való gyakorlása.  Tudatos önállóságra nevelés.  Egyéni adottsághoz alkalmazkodó bánásmód.  Differenciált fejlesztés.  Az eltérő terhelhetőség figyelembevétele.  A fejlesztés folyamata a szakemberek csoportmunkájával a gyermekre vonatkozó tapasztalatok rendszeres megbeszélésével történik. Cél:

126

 hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek  az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési üteméhez  fejlesztésük a számukra megfelelő területen valósuljon meg  a SNI gyerekeket a fejlesztés ne terhelje túl  habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák váljanak az óvodai nevelési program tartalmi elemeivé Óvodai nevelésünk során kiemelt feladat:  A speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása.  Ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, a gyermek életkorának megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása.  Az óvodában biztosítani kell a gyermek állapotának megfelelő akadálymentes közlekedést, megfelelő mozgás és életteret, mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai – orvosi – pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. Az integráltan fejlesztett gyermek részére biztosítani kell azon speciális eszközöket, egészségügyi habilitációs, rehabilitációs ellátást, amelyekre a szakértői bizottság javaslatot tesz. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését a szakértői bizottság által meghatározott fejlesztési javaslatnak megfelelően, a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberekkel együttműködve végezzük. Az óvodapedagógusok a folyamatos fejlesztéssel, pedagógiai munkájukat változatos módszerekkel kibővítve törekszenek az SNI-gyermekeket a saját fejlődési ütemüknek megfelelően fejleszteni. XIII. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek: Gyermekvédelmi munkánk fő célja, a prevenció, melynek során feladatunk a veszélyeztetett helyzet kialakulásának, megakadályozása, a már meglévő veszélyeztetett helyzet megszüntetésének elősegítése, valamint a szociokultúrális hátrányokból származó esélyegyenlőtlenségek csökkentése. Minden óvodapedagógus feladata a gyermekvédelem . A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátására fokozott figyelmet fordítunk. A rendszeres óvodába járást kiemelt figyelemmel kísérjék. Szoros együttműködés valósul meg az integrációs óvodai program értelmében a Családsegítő Szolgálattal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, illetve a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal. Ők koordinálják az óvoda-iskola átmenet és egyéb együttműködések megvalósulását. A hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet, és a veszélyeztetett helyzet megállapításakor irányadóak a következő törvényi előírások: o Közoktatási Törvény 121. § (1) 14. pontja

127

o 1997.évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és gyámügyigazgatásról 5 §-a. Az óvodáskorú gyermek nevelésében a legfontosabb nevelési funkciót a jól működő családok tölthetik be. Cél: Az intézményünkben járó gyermekek helyzetének felmérése, a hátrányos és veszélyeztetett gyermek fokozottabb segítése. A neveltetésükből vagy a családjuk szociális helyzetéből adódó hátrányaik mérséklése. Az óvoda vezető feladatai: - A KT. módosítása 54. §-a (1) –ben az óvodavezető fő feladatává teszi a gyermekek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítését és az érvényesülés ellenőrzését. - A vezető felelőssége kiterjed a nevelőmunka egészségesbiztonságos feltételeinek megteremtésén túl, a gyermekbalesetek megelőzésére is. - Egészséges életmód biztosítása – rendszeres egészségügyi vizsgálatok biztosítása. - Óvodai beíratás során, valamennyi 5. életévét betöltő gyermek illetve valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű 3 éves gyermek felvételének biztosítása. - A gyermekekkel kapcsolatos adatvédelem (KT. 2.sz. melléklete szerint) I.. Az óvodapedagógus feladatai: 1./ Pedagógiai jellegűek: - odafigyelés a gyermekre - gyermekszeretet - derűs, kiegyensúlyozott légkör megteremtése - mássággal való természetes együttélés - egyéni bánásmód alkalmazása - gyermekjogi jogok biztosítása - integrált nevelés/fejlesztés megvalósítása - a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése 2./ Speciális (gyermekvédelmi) jellegűek - kapcsolattartás a szülővel - a család- és a gyermek lehetőségekhez képest, minél alaposabb megismerése - probléma felismerés, a hátrányos helyzetűek tüneteinek feltérképezése - rendszeres óvodalátogatás figyelemmel kísérése, hiányzások, igazolások pontos, naprakész dokumentálása - prevenció valamennyi gyermekre vonatkozóan - titoktartási kötelezettség valamennyi gyermekre – és családra vonatkozóan.

128

XIV. Az óvodapedagógusok intézkedései: -

gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló

Nyilvántartást vezetni a veszélyeztetett helyzetű gyermekekről. Nyilvántartani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járásának figyelemmel kísérése. Egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezése a szülők bevonásával. Szülők anyagi nehézsége esetén támogatás, juttatás biztosítása, ( ruhagyűjtés, játék szervezése, ingyenes színházlátogatás, Télapó csomag ajándékozása stb.) Figyelemmel kísérni a gyermekek egészségét Szükség esetén védő óvó intézkedéseket tenni Kapcsolattartás Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint Gyámügyi és Szociális irodával A kapcsolattartásról, a találkozásokról, jelzésekről feljegyzést készítünk. Adatgyűjtés évente az óvodákba járó gyermekekről. A rendszeres óvodába járás ellenőrzése. Gyermekvédelemmel kapcsolatos új törvények, rendeletek figyelemmel kísérése.

XV. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek:  Minden 2,5 éves, 3 éves, gyermek részére a szülők igénye szerint biztosítjuk az óvodai ellátást.  Az óvodai nevelésben a maximális tárgyi és személyi feltételek megteremtésével valamennyi gyerek részére önfeledt boldog óvodás éveket szeretnénk biztosítani.  Minden gyermekben megalapozni az iskolai tanuláshoz szükséges egyéni képességeket.

Törvényi meghatározások: 1. Hátrányos helyzetű gyermek Akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak (Kt. 21§/1/14). 2. Halmozottan hátrányos helyzetű Az a gyermek/tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője/szülei… a gyermeket megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint – legfeljebb az, az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, továbbá az a gyermek, akit tartós nevelésbe vettek. 3. Veszélyeztetett gyermek Az a gyermek, aki családjában vagy környezetében ismétlődő vagy tartós fizikai és / vagy lelki bántalmazásnak és / vagy szexuális zaklatásnak, erőszaknak és / vagy elhanyagolásnak van kitéve, valamint fejlődésében 129

családja és/vagy közvetlen környezete károsan befolyásolja, és ezt nem ellensúlyozza semmi (gyermekjóléti szolgálat meghatározása alapján). Veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, a mely a gyermek testi-, érzelmi-, értelmivagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. A hátrányos helyzet és veszélyeztetettség kialakulásának okai intézményünknél: o rossz lakáskörülmények o szülők alacsony iskolázottsága o súlyos anyagi nehézségek o elhanyagoló nevelés o testi-lelki bántalmazás o bármiféle fogyatékosság o tartós betegség o szülők deviáns viselkedése/magatartása A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért az intézmény vezetője felel. Kötelezettségeit a Közoktatási Törvény 54. § (1) bekezdése fogalmazza meg. Az óvoda köteles felvenni a körzetében élő hátrányos helyzetű gyermeket amennyiben betöltötte a 3 évét. Hasonló módon köteles felvenni azt a gyermeket, akinek felvételéről a gyámhatóság dönt. (Kz. 65§/2/). XVI. Óvodánk dokumentációs rendszere: Jogi dokumentáció:    

Alapító Okirat Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend

Pedagógiai dokumentáció:  Vezetői program  Éves pedagógia program  Továbbképzési terv A csoportok dokumentumai:  Csoportnapló  Étkezési napló  Felvételi és mulasztási napló Az egyéni fejlesztés dokumentációi:  Fejlődési napló  Anamnézis  Fejlettségmérő lapok o (személyiség lapok) o Egészségügyi törzskönyv 130

XVII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK : 1. Véleményezte:…Az Óvoda nevelőtestülete , SZMK- tagjai, ……………………………………………………………………………………………… Elfogadta: ………………..…dátum: ……………………………….. Ikt.sz. Jegyzőkönyv, jelenléti ív szerint Jóváhagyta: Az Intézmény vezető …………………..sz.. határozatával dátum:………………………………….

131