KATONA JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS FELNŐTTOKTATÁSI GIMNÁZIUM OM: 035280 1138 Budapest, Váci út 107.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Módosítás, Kiegészítés 2013.
TARTALOMJEGYZÉK I.
Az iskola bemutatása, jelenlegi képzési célrendszere _____________________________________ 7 1.1
Az iskola adatai _____________________________________________________________________ 7
1.2
Iskolánk rövid története _____________________________________________________________ 10
1.3.
Iskolánk jelenlegi képzési szerkezete ___________________________________________________ 12
1.3.1 1.3.2 1.3.3 1.3.4 1.3.5
Gépészet szakmacsoportos alapozás __________________________________________________________ 12 Informatika szakmacsoportos alapozás _______________________________________________________ 12 Közlekedés szakmacsoportos alapozás - kifutó __________________________________________________ 13 Ügyvitel szakmacsoportos alapozás __________________________________________________________ 13 Felnőttoktatás ___________________________________________________________________________ 13
1.4.
Az iskola környezete ________________________________________________________________ 14
1.5.
Az iskola tanulói közössége ___________________________________________________________ 14
1.6.
Az iskola meglévő kapcsolatrendszere __________________________________________________ 15
II. Az iskola új képzési célrendszere ____________________________________________________ 16 2.1
Képzési típusok_____________________________________________________________________ 18
3.1 Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszköze, eljárásai ________________________________________________________________________________ 19 3.1.1 3.1.2
3.2
Pedagógiai alapelvek _____________________________________________________________________ 19 A nevelő- oktató munka értékei, céljai, feladati, eszközei, eljárásai __________________________________ 20
Személyiségfejlesztés ________________________________________________________________ 22
3.2.1 3.2.2
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ______________________________________ 22 A személyiségfejlesztés területei ____________________________________________________________ 23
3.4. Közösségfejlesztés ____________________________________________________________________ 28 3.4.1. 3.4.2.
Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok _________________ 28 A közösségfejlesztéssel, hagyományápolással kapcsolatos feladatok szervezeti formái, lehetőségei ________ 28
3.6.1. Kiemelten tehetséges gyermek- A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek _ 31 3.6.2. Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program __________________________________ 32 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése _____________________________________________ 32 3.6.3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek _______________ 36 3.6.4. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok _____________________________________ 37 3.6.5. 3.6.6.
Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség _______________________________________________________ 37 Koordinációs együttműködés _______________________________________________________________ 38
3.6.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ________________________ 38 3.6.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ______________________________________ 39
IV. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ______________________________________________ 50 4.1
A választott kerettantervek megnevezése _______________________________________________ 50
51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára ____ 50 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 8. melléklet - Kerettanterv a szakiskolák számára_______________________ 50
4.2
Óraterveink: _______________________________________________________________________ 51
A szabadon tervezhető órakeret felhasználása az óratervekben található. __________________________ 51 4.2.1 4.2.2 4.2.3 4.2.4
4.3
Gépészet és közlekedés szakmacsoport ________________________________________________________ 51 Informatika szakmacsoport _________________________________________________________________ 51 Ügyvitel szakmacsoport ___________________________________________________________________ 52 Felnőttoktatás ___________________________________________________________________________ 52
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ________________ 69
4.4 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai________________________________________________________________________________ 70
2
4.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ________________________________________ 70 4.5.1Tanórán kívüli foglalkozások, programok __________________________________________________________ 70
4.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai _____________________ 71 4.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből középiskola tanulóinak közép-vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja _______________________ 72 4.8.
Középszintű érettségi vizsga témakörei _________________________________________________ 72
4.8.2 4.8.3 4.8.4. 4.8.5. 4.8.6. 4.8.7. 4.8.8. 4.8.9. 4.8.10. 4.8.11. 4.8.12. 4.8.13. 4.8.14. 4.8.15. 4.8.16.
4.8.18. 4.8.19. 4.8.20. 4.8.21. 4.8.22. 4.8.23. 4.8.24. 4.8.25. 4.8.26. 4.8.27. 4.8.28. 4.8.29. 4.8.30. 4.8.31. 4.8.32. 4.8.33. 4.8.34. 4.8.35. 4.8.36. 4.8.37.
Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök ______________________________________ 73 Történelem – középszintű érettségi témakörök __________________________________________________ 74 Emberismeret és etika _____________________________________________________________________ 75 Matematika - középszint érettségi témakörök ___________________________________________________ 77 Idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök _________________________________________________ 78 Fizika - középszintű érettségi témakörök ______________________________________________________ 79 Informatika - középszintű érettségi témakörök __________________________________________________ 80 Testnevelés - középszintű érettségi témakörök __________________________________________________ 81 Biológia - középszintű érettségi témakörök_____________________________________________________ 82 Földrajz - középszintű érettségi témakörök_____________________________________________________ 82 Kémia - középszintű érettségi témakörök ______________________________________________________ 84 Ügyviteli alapismeretek középszintű érettségi témakörök __________________________________________ 84 Gépészeti alapismeretek - középszintű érettségi témakörök ________________________________________ 87 Közlekedési alapismeretek - középszintű érettségi témakörök ______________________________________ 88 Informatikai alapismeretek - középszintű érettségi témakörök ______________________________________ 89
Tantárgyi kulcskompetenciák ______________________________________________________ 91 Osztályfőnöki óra keretében ________________________________________________________________ 95 Magyar irodalom ________________________________________________________________________ 96 Magyar nyelvtan ________________________________________________________________________ 100 Történelem ____________________________________________________________________________ 102 Emberismeret és etika ____________________________________________________________________ 102 Matematika ____________________________________________________________________________ 105 Angol, német, orosz nyelv _________________________________________________________________ 106 Fizika ________________________________________________________________________________ 108 Informatika ____________________________________________________________________________ 109 Testnevelés és sport _____________________________________________________________________ 111 Biológia_______________________________________________________________________________ 111 Földünk és környezetünk __________________________________________________________________ 113 Kémia ________________________________________________________________________________ 114 Ének-zene _____________________________________________________________________________ 115 Rajz és vizuális kultúra ___________________________________________________________________ 116 Ügyviteli alapismeretek __________________________________________________________________ 118 Gépészeti alapismeretek __________________________________________________________________ 120 Közlekedési alapismeretek ________________________________________________________________ 122 Informatikai alapismeretek ________________________________________________________________ 123
4.9 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása. _________________________________________________________________________ 124 4.9.1 4.9.2 4.9.3
Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek ______________________________________________ 124 Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők ______________________________________________ 124 Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél _________________________________ 125
4.9.4 Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése _____________________________________ 125 4.9.5 Az írásbeli beszámoltatás rendje _____________________________________________________ 126 4.9.6 4.9.7
Az írásbeli számonkérés formái ____________________________________________________________ 126 Az írásbeli számonkérés értékelése __________________________________________________________ 126
4.9.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje ________ 127 4.9.9 4.9.10 4.9.11 4.9.12 4.9.13
Az otthoni felkészülés szerepe _____________________________________________________________ 127 Az otthoni felkészülés formái ______________________________________________________________ 127 Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése ____________________________ 127 Az otthoni felkészülés ellenőrzése __________________________________________________________ 128 Az otthoni felkészülés koordinációja ________________________________________________________ 128
4.9.14. Magasabb évfolyamra lépés feltételei: ________________________________________________ 129 4.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei __________________________ 129
3
4.11 A tanulók fizikai állapotának edzettségének méréséhez szükséges módszerek ________________ 130 A tanulók fizikai állapotának felmérése _____________________________________________________ 130 4.12. Az iskola egészségnevelési elvei _______________________________________________________ 132 4.Az egészségfejlesztési feladatok, programok, és szinterei _______________________________________________ 133 4.12.2Tanórai foglalkozások ________________________________________________________________________ 133 4.12.3Mindennapi testedzés – testnevelés ______________________________________________________________ 133 4.12.4Tanórán kívüli foglalkozások, programok ________________________________________________________ 134 4.12.5Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok ____________________________________ 134 4.12.6Iskolai ebédlő, büfé __________________________________________________________________________ 135 4.12.7 Az egészségfejlesztési team _______________________________________________________________ 135 A környezeti nevelés fő célkitűzései _________________________________________________________________ 135 4.12.9 A környezeti nevelés rövidtávú céljai ________________________________________________________ 135 A környezetnevelési feladatok megvalósítása, programjai, szinterei ________________________________________ 136 4.12.10. Tanórai foglalkozások ______________________________________________________________________ 136 4.12.11.Tanórán kívüli foglalkozások, programok _______________________________________________________ 136
4.13 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ____________________________ 137 4.14.A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ____________________________________________________________ 139 4.14.2. A magatartás és szorgalom jegyek megállapításának elvei: _______________________________ 140 A tanulók magatartása és szorgalmának értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái _________________________________________________________________________________ 140 4.15.A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ___________________________________ 141 4.16. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek __________________________________ 141
V. Szakmai program _______________________________________________________________ 142 5.1
Az iskola szakképzési rendszere ______________________________________________________ 142
5.2
Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében ________________________________________ 149
5.3
Szakmai gyakorlati képzéshelyeinek és források bemutatása ______________________________ 149
VI. Záró dokumentumok ____________________________________________________________ 150 6.1
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala _________________________________________ 150
6.2
Záró rendelkezések ________________________________________________________________ 150
6.3
Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról ___________________ 150
6.4
A pedagógiai program elfogadásának nyilatkozata _______________ Hiba! A könyvjelző nem létezik.
4
BEVEZETŐ "Csak akkor várhatni sikert,
ha az anyagi erőhöz, mellyel rendelkezünk, a szellemi erők szövetségét is megszerezzük s a tudományokat is számunkra gyümölcsözővé tesszük." Széchenyi István
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény folyamatos változásai, valamint a 2011-ben megfogalmazott új Nemzeti Köznevelési törvény, a Szakképzési törvény, és a szakmai képzési követelmények (OKJ) változása az oktatási-nevelési intézmények számára elengedhetetlenné teszik, hogy folyamatosan megújítsák, módosítsák, korszerűsítsék pedagógiai programjukat és ennek részeként helyi tantervüket. Iskolánk nevelőtestülete és vezetése számára kiemelten fontos a pedagógiai program felülvizsgálata és aktualizálása a mindenkori törvényeknek megfelelően. Szembe kell néznünk önmagunkkal, iskolánk múltjával, hagyományaival, az eddigi változások eredményével. Helyzetelemzést készítettünk. Az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) keretében iskolánk tanárai, diákjai, szülői szervezete segítségével értékeltük, múltunkat, jelenünket. A feldolgozott adatok sokat segítenek önmeghatározásunk és jövőképünk megfogalmazásában. Kikérjük a velünk kapcsolatban álló szakmai szervezetek vállalatok, egyesületek, kiadók, felsőoktatási intézmények véleményét munkánkról, végzett tanulóink felkészültségéről. Megkérdezzük elvárásaikat, és megkeressük a közös együttműködés lehetőségeit. Mindezek alapján kiegészítjük és módosítjuk a pedagógiai programunkat, ami megítélésünk szerint az XXI. század elvárásainak megfelelő egységes, alapozó képzést folytat, alapvetően biztosítva a vonzáskörzetben élők igényes középiskolai oktatását, a többcélú, szakmacsoportos alapozó oktatást, gépészet, informatika, közlekedés és ügyvitel szakmacsoportokban, a felnőttek iskolarendszerű érettségire felkészítő oktatását, szakképzését, átképzését, továbbképzését, az esélyegyenlőtlenséggel érkezők rövidebb-hosszabb távon történő célba juttatását. Bízom benne, aki elolvassa, pedagógiai programunkat- legyen az bárki,- meggyőződhet arról, hogy iskolánk nevelőtestülete és vezetése átgondolt, "tanulóközpontú", igényes oktató-nevelő munkát folytat, szorosan együttműködve a diákok, szülők közösségével, szakmai szervezetekkel. Budapest, 2013. március 27.
Móricz Katalin igazgató
5
A program alapvető jogi alapjai Az iskola pedagógiai, nevelési és szakmai programja a következő jogszabályok és dokumentumok szem előtt tartásával készült: -
a Közoktatásról szóló –többször módosított– 1993. évi LXXIX. Törvény (kifutó), A 2011. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről (felmenő), a Szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII. törvény, a 20/1997.(II.13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról (kifutó), a Kormány 229/2012. (VIII.28) rendelete a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (felmenő), az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (IV. 24.) OM rendelet, az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről, a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (kifutó), 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről, a Kormány 243/2003 (XII. 17) rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (kifutó), 202/2007. (VII. 23.) Korm. rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (kifutó), 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a tanév rendjéről évenként kiadott rendelet – jelen esetben a 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet a 2012/2013-as tanév rendjéről, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 26/1997 (IX. 3) NM rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról, 16/2004 (V. 18) OM - GyISM együttes rendelete az iskolai sportrendezvényekről, 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a Pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a Pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről, 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, 3/2002.(II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és a minőségfejlesztésről, 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, 277/1997.(XII.22) számú Korm. rendelet a pedagógusok továbbképzéséről, a pedagógus szakvizsgáról, az egészségügy évtizedének „Johan Béla” Nemzeti programja, OM – Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez, OM – Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez, az iskolai Nevelési Pedagógiai és Képzési Program tartalmát a Köznevelési törvény 26.§-a alapján határozzuk meg, a szakmacsoportos alapozás tervei az FPPTI szakmacsoportos kerettantervi ajánlásai alapján a fogadó TISZK - ekkel egyeztetett módon készült (kifutó), 2013. szeptember 1-jétől a szakmacsoportos alapozás kerettanterveit az Nemzeti Munkaügyi Hivatal és Szakképzési Tanácsadó Intézet által kiadott tervek alapján készül. 6
I.
Az iskola bemutatása, jelenlegi képzési célrendszere
1.1 Az iskola adatai Az intézmény neve:
Katona József Szakközépiskola és Felnőttoktatási Gimnázium
Az intézmény székhelye:
Budapest XIII. Váci út 107.
Az intézmény típusa:
szakközépiskola, szakiskola, gimnázium
Közfeladata:
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 63/A. §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7.§-a alapján köznevelési, szakközépiskolai, szakiskolai és gimnáziumi feladatok ellátása.
OM azonosító:
035280
Címkód:
370906
Átszervezésből adódó közvetlen jogelődje(i):
Móricz Zsigmond Műszaki Középiskola, Szakiskola és Radnai Béla Közgazdasági Tagozata (Bp. XIII., Vág u. 1214.) Közgazdasági Szakközépiskola (Bp., XIII. Gömb u. 25.)
2013. január 1-jével a szakképző-és többcélú intézmények fenntartásáért és működtetéséért a Klebelsberg Intézményfenntartó Központjában működő, Szakképzés-szervezési Főosztály felel. Az oktatási intézmény alapítója:
Budapest Főváros Önkormányzata Budapest V., Városház u. 9-11.
Fenntartója: Működési köre:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Pest megye Budapest
A költségvetési szerv besorolása, gazdálkodással összefüggő jogosítványai Jogállása:
Önálló jogi személy
7
Alaptevékenységei Szakágazati besorolása 853200
Szakmai középfokú oktatás
Alap szakfeladata 853121-1
Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)
További szakfeladatai: 562913-1 562917-1 853114-1 853122-1 853124-1 853211-1
853212-1
853214-1 853221-1
853222-1
853224-1 853231-1 855917-1 910121-1
Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Könyvári állomány gyarapítása, nyilvántartása
Alap, illetve speciális feladatai A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és Magyarország központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény szerint szakértői bizottság szakértői véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, mozgásszervi, érzékszervi (hallás- és látásfogyatékos), egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő, a többi tanulóval együtt nevelhető tanulók ellátása. A szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet 4.§-ában foglalt könyvtári feladattal kapcsolatban az intézménynek sem kiadása, sem bevétele nem keletkezik.
8
Évfolyamok száma intézménytípusonként Szakközépiskola:
4 (9-12) évfolyamos 5 (9-13) évfolyamos nyelvi előkészítő (kifutó) szakképző évfolyamokon a hatályos OKJ szerint
Szakiskola:
3 éves szakképzés a hatályos OKJ szerint
Felnőttek középiskolája: nappali rendszerű képzés 3 (10-11-12) évfolyamos esti rendszerű képzés 4 (9-12) évfolyamos
Az intézménybe felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám feladatellátási helyenként Feladatellátási helyek
Nappali rendszerű iskolai oktatás, a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás férőhelye
Budapest XIII. Váci út 107.
Nem nappali rendszerű felnőttoktatás férőhelye
1000
900
Szakmai képzés Ágazat: Gépészet, Épületgépészet, Informatika, Közlekedés, Közlekedésgépész, Ügyvitel Szakmacsoport: Gépészet, Informatika, Közlekedés, Ügyvitel Új osztályok, szakmacsoportokon belül indítandó szakmák és létszámok meghatározásáról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. Szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek 855937-2 855941-2 855942-2 855943-2 855944-2 856000-2 856099-2 931204-2
M.n.s. egyéb felnőttoktatás Iskolarendszeren kívüli ISCED 2 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
Vállalkozási tevékenysége Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. A költségvetési szerv feladatellátását szolgáló nemzeti vagyon Budapest XIII. kerület 26125/2 helyrajzi szám alatt felvett, 21.435 m2 területű, valóságban Budapest XIII. Váci út 107. szám alatt lévő, a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, korlátozottan forgalomképes felépítményes ingatlan használata.
9
Vagyoni értékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések, járművek) használata leltár szerint. Az oktatási intézmény feladatellátására szolgáló vagyonnal való rendelkezési jogot a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel az oktatási ágazathoz alapított gazdasági szervezet gyakorolja a gazdasági szervezetek mindenkor hatályos alapító okiratában rögzítetteknek megfelelően, a közte és a költségvetési szerv között létrejött együttműködési megállapodás figyelembe vételével. Az oktatási intézmény vezetőjének megbízási rendje és a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok Az oktatási intézmény vezetőjét (igazgatóját) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ nyilvános pályázat útján határozott időre bízza meg. A foglalkoztatottakat Klebelsberg Intézményfenntartó Központ munkaviszony illetve megbízási jogviszony keretében alkalmazza.
közalkalmazotti jogviszony,
Az oktatási intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó.
1.2 Iskolánk rövid története Mottó: „Aki újjá épít, az a múlt jegyében együttműködik az idővel , megragadja vagy átalakítja annak szellemét, állomásokként segíti a jövőben a vezető útját, az megtalálja a kövek mögött a források titkát.” Alapítási éve 1952. 21 sz. Szakmunkásképző Intézet az MTH irányítása alatt, majd 1968-tól 21. sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola a MÜM irányítása alatt. 1980-tól 21. sz. Katona József Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola. 1986-ban indult a szakközépiskolai képzésre épülő 4+1-es rendszerű technikusképzés. Az ötödik év elvégzése után technikus képesítést kaphattak a tanulók a gépészeti szakmacsoportban. 1990-ben kezdődött gimnáziumi oktatásunk, majd 1996-ban fuzionáltunk a „Gömb utcai” Közgazdasági Szakközépiskolával bővítve ezzel iskolánk képzési profilját az ügyviteli szakmacsoporttal. 1985-ben iskolánk egyesült a Dolgozók Bánki Donát Szakközépiskolája Esti Tagozatával, megteremtve az alapját az iskolánk szerkezetébe és képzési célrendszerébe szervesen illeszthető felnőttoktatásnak, annak további fejlesztésének lehetőségét. A Fővárosi Közgyűlés 2004. évben határozott, hogy a Móricz Zsigmond Műszaki Középiskola, Szakiskola és Radnai Béla Közgazdasági Tagozata fuzionál iskolánkkal, így bővült a 2005. évtől iskolánk képzési profilja az informatikai szakmacsoportos képzéssel. A szakmai képzés racionalizálása valamint a korszerű szakmai gyakorlati képzés megteremtésének érdekében a Fővárosi Közgyűlés pályázat elnyerésével megalapította az Észak Pesti Térségi Integrált Szakképzési Központot (ÉPTISZK), melynek iskolánk tagja volt. 2008. július 1-jétől a Károlyi Gazdasági TISZK-nek is a tagiskolája voltunk megszűnéséig. 2008. július 1-jétől alapozó képzést folytathatunk közlekedés szakmacsoportban is a gépészeti, informatikai és ügyviteli szakmacsoportok mellett. 2011-ben a Fővárosi Közgyűlés racionalizálási programja révén megszüntette felmenő rendszerben a nyelvi előkészítős osztályokat, amit fájó szívvel, de tudomásul vettünk. 10
2012-ben az iskola elnevezése is racionálisan egyszerűsödött, de ez a név, ha lehet, még pontosabban fejezi majd ki intézményünk fő profilját, hogy érettségi vizsgára készítsen fel a fiatalokat. 2013. január 01-jétől köznevelési intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi személyiségű szervezeti egységeként működik tovább. 2013 szeptemberétől ismét indulhat az ügyviteli képzés. További feladatokat is kaptunk. Indíthatunk szakiskolai és szakképzős osztályokat. Az elmúlt 60 év alatt így jutottunk el jelenlegi szervezeti felépítésünkig, amikorra is kiszínesesedett, folyamatosan gazdagodott iskolánk képzési profilja, híven megőrizve és nem feledve a hagyományokat, azaz, hogy mely gyökerekből fejlődött ki e sokrétű képzési tevékenység. Büszkén adhatunk számot arról a ma már közel 1200 tanulónak, hogy egy sikeresen működő, többcélú középiskola viseli a magyar reformkor nagy alkotójának, Katona Józsefnek a nevét. Fejlődésünk, sikerünk egyik titka, hogy az iskola nevelőtestülete, vezetése mindig érzékenyen reagált az új kihívásokra, alkalmazkodva a mindenkori, újonnan megfogalmazott követelményekhez. Pedagógiai hitvallásunkban a nevelés és oktatás-, szakmai képzés mindig azonos értéket képviselt, a tudás és a munka tisztelete mindig összetartozott! Ez az iskolai szellemiség, és a vállalkozó kedvű, hithű, tanuló centrikus pedagógusaink munkája, szellemi kapacitása a garanciája a XXI. elvárásainak megfelelő új típusú iskola kialakításának.
11
1.3. Iskolánk jelenlegi képzési szerkezete Iskolánk többcélú intézmény, alapvetően az alábbi képzési profilokkal:
Szakközépiskola Gépészet szakmacsoportos alapozás Informatika szakmacsoportos alapozás Közlekedés szakmacsoportos alapozás - kifutó Ügyvitel szakmacsoportos alapozás Szerszámkészítő – 3 éves szakiskolai képzés
Felnőttoktatás – középiskola -
1.3.1
nappali rendszerű képzés (ún. ifjúsági osztályok) - kifutó jelleggel gimnáziumi típusú középiskola - felmenő jelleggel szakközépiskolai típusú középiskola esti rendszerű képzés
Gépészet szakmacsoportos alapozás
9-12. évfolyam - képzési idő: 4 év A tanulók a 9-12. évfolyam közismereti, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek a mindenkor érvényben lévő OKJ-ban szereplő szakmákra. Az érettségit követően azok számára, akik iskolánkban, ebben a szakmacsoportban végeztek 1 év alatt szakképesítés megszerzésére van lehetőségük az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolában. 2013. szeptember 1-jétől iskolánkban CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés a szakmacsoportban végzettek részére beszámítással.
1.3.2
Informatika szakmacsoportos alapozás
9-12. évfolyam - képzési idő: 4 év A tanulók a 9-12. évfolyam közismereti, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek a mindenkor érvényben lévő OKJ-ban szereplő szakmákra. Az érettségit követően azok számára, akik iskolánkban, ebben a szakmacsoportban végeztek 1 év alatt szakképesítés megszerzésére van lehetőségük az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolában. 2013. szeptember 1-jétől iskolánkban CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés a szakmacsoportban végzettek részére beszámítással. Nyelvi előkészítő osztály: 9-13. évfolyam (kifutó) – képzési idő: 5 év A nyelvi előkészítő osztály kilencedik évfolyamán kiemelt óraszámban oktatjuk az idegen nyelvet és informatikát. A tanulók elsajátítják az információkezelés gépírást, valamint a közismereti tantárgyak esetén, a szinten tartást biztosítjuk. A 13. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek.
12
1.3.3
Közlekedés szakmacsoportos alapozás - kifutó
9-12. évfolyam - képzési idő: 4 év A tanulók a 9-12. évfolyam közismereti, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek a mindenkor érvényben lévő OKJ-ban szereplő szakmákra. Az érettségit követően azok számára, akik iskolánkban, ebben a szakmacsoportban végeztek 1 év alatt szakképesítés megszerzésére van lehetőségük a Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskolában. 2013. szeptember 1-jétől iskolánkban CAD-CAM informatikus OKJ-s képzés a szakmacsoportban végzettek részére beszámítással.
1.3.4
Ügyvitel szakmacsoportos alapozás
9-12. évfolyam - képzési idő: 4 év A tanulók a 9-12. évfolyam közismereti, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek a mindenkor érvényben lévő OKJ-ban szereplő szakmákra. Nyelvi előkészítő osztály: 9-13. évfolyam (kifutó) – képzési idő: 5 év A nyelvi előkészítő osztály kilencedik évfolyamán kiemelt óraszámban oktatjuk az idegen nyelvet és informatikát. A tanulók elsajátítják a gépírást, a közismereti tantárgyaknál pedig a szinten tartást biztosítjuk. A 13. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek. 1.3.5
Felnőttoktatás
A felnőttoktatási tagozaton a 16 év feletti fiatal felnőttek oktatása zajlik a 28/ 2000. (IX. 21.) OM rendelete (kifutó) és felmenő rendszerben az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a Kerettantervekről, felnőttoktatásra vonatkozó 12. melléklete középiskolai típusú kerettanterve alapján. A képzés része az informatikai és nyelvi képzés. A képzés célja – az előzetes iskolai végzettség beszámításával- az érettségire történő felkészítés. Jelenleg általános tantervű középiskolai nevelés és oktatás zajlik. Emelt óraszámban biztosítjuk a nyelvoktatást, mindkét idegen nyelvet figyelembe véve, illetve a másik 3 kötelező érettségi tárgyra való felkészülést, mint magyar nyelv és irodalom, történelem és matematika. Nappali rendszerű középiskolai oktatás: A hét 5 napján, délutáni tanítási időben, saját óratervünk alapján: - 10. évfolyam - 11. évfolyam - 12. évfolyam Esti rendszerű oktatás: A hét 3 napján délutáni tanítási időben, saját óraterveink alapján: - 9. évfolyam - 10. évfolyam - 11. évfolyam - 12. évfolyam 13
1.4. Az iskola környezete Az iskola jövőképének megfogalmazásakor a számos peremfeltétel mellett kiemelkedő jelentőségű az iskola mikro-, és makro környezete, hiszen képzési szolgáltatásaink állandó megújításával harmonizálható a szűkebb-, ill. tágabb értelemben vett rendszerhez történő illeszkedés, ami reális célt, feladatot és tartalmat ad képzési tevékenységünknek. Földrajzi adottságunkról elmondható, hogy iskolánk a XIII. kerületben található és a rendszerváltás óta eltelt időszakban egyértelműen megállapítható, hogy az egyik legdinamikusabban, leggyorsabban fejlődő kerület. A nagyipar felszámolása, a gyárak megszűntetése, új kereskedelmi-, és szolgáltató központok kialakulása alapvetően változtatta meg a kerület arculatát. Az új „manhattan”-i negyed új munkalehetőséget kínál, de új, korszerűbb szakmai elvárásokkal és követelményekkel, ami egyértelműen hatott az oktatási-, nevelési feladatainkra. Kiszélesedett a kerület vonzáskörzete, ami az észak pest megyei városok, települések számára, is fejlesztő hatású. Mindez kedvezően hat az iskola fejlődésére is. Mindemellett új feltételeket jelent a főváros új szakképzés átalakítási rendszerében elfoglalt helyzetünk. Az ÉPTISZK tagjaként, valamint 2008. július 1-jétől a Gazdasági TISZK tagjaként részt vettünk a korszerű szakmai képzés megalapozásában, ill. a nevelő-, oktató munka harmonizációjában. Ennek megfelelően úgy alakítottuk ki a szakmacsoportos alapozás belső tartalmát, hogy a TISZK-ek mint fogadó és a szakképzést koncentráltan végző iskolái a lehető legkedvezőbben és ésszerűbben be tudják számolni azt a képzés tartalmába és idejébe. Így igyekszünk megfelelni Szakképzés Fejlesztési Stratégia és a gyorsan változó munkaerő-piac igényeinek. Képzési kínálatunkban egyre növekvő szerepet játszik –a fenti tendenciák alapján is– a felnőttoktatás, ami az érettségi megszerzését biztosítja összhangban az „Életen át tartó tanulás” pozitív szemléletével. Megítélésünk szerint az iskolavezetés és a nevelőtestület rendelkezik azzal a tapasztalattal és szakmai tudással, ami a számos és különböző elvárások, igények, követelmények közötti harmonizációt biztosítja, s teljesíti a feladatát igényes széleskörű általános műveltségű, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzésében.
1.5. Az iskola tanulói közössége Diákjaink létszáma a nappali tagozaton jelenleg 695 fő, a felnőttoktatásban 470 fő. Az iskola tanulóinak lakhely szerinti összetétele változó. A tanulók többsége - 75-80%-a - budapesti, főleg a XIII., III., IV., XIV., VII. kerületben lakók, fennmaradó részük Pest megyében – Dunakeszi, Fót, Göd, Vác, ill. Solymár, Pilisborosjenő, Üröm, Pilisvörösvár, stb. – élnek. A tanulók szüleinek 25-30%-a felsőfokú, kb. 50%-a középiskolai-, a fennmaradó rész általános iskolai, ill. szakmunkás végzettségű. A tanulók kevesebb mint fele él teljes családban, kb. 35%-a az egyik szülővel (csonka családban), 10%-a nevelőszülővel, kb. 10% egyéb (nagyszülő, rokon stb.). A szülők kb. 40%-a figyel gyermekének továbbtanulására, aktív és együttműködő partnere az iskolának. A tanulók 40%-a kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkezik. A tanulók 60%-a a kedvezőtlen szociális és családi háttérrel folytatja tanulmányait, ami a gyermek és ifjúságvédelmi munkánknak kiemelkedő jelentőséget és fontosságot ad. Kedvezményes tankönyvellátásra a tanulók több mint 50%-a jogosult.
14
A tanulók pályaválasztási motivációi eltérőek. A szakközépiskolában jelentős részüket a szakma iránti rokonszenv, az érettségi megszerzése, a továbbtanulási szándék motiválja. A tanulóink kisebb részét a középiskola elvégzése, az érettségi kötelező megszerzése „motiválja”. A motiváció ilyen irányú hiánya komoly feladatot és munkát jelent az iskola nevelőtestülete számára. Egyéni foglalkozásokkal, nem tanórai foglalkozások szervezésével, ill. a meggyőzés különböző eszközeivel próbálkozunk a kellő motiváció elérésében. Felnőttoktatásban jelentkező tanulóinkat az érettségi megszerzése, a munkakörökre előírt követelménynek teljesítése motiválja. A lemorzsolódás nappali rendszerben átlagban 5 %, esti rendszerben 30-35%, de ez többnyire a családi, munkahelyi háttérrel és nem a tanulmányi sikertelenséggel magyarázható.
1.6. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Meghatározó a kapcsolatrendszerünk:
a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központjában működő, Szakképzés-szervezési Főosztály munkatársaival az illetékes minisztériumokkal a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és Szakképzési Tanácsadó Intézettel a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel a Budapest Főváros Kormányhivatalával és Munkaügyi Központjával sikeres kapcsolatot építettünk ki a Magyar Gyors- és Gépírók Országos Szövetségével. az Óbudai Egyetem tanárképzése is folyamatosan épít iskolánkra, több tanár szakos hallgató nálunk hospitál, ill. teljesíti tanítási gyakorlatát nyelvtanítási területen most építjük (építettük) ki a Fulbright Cseretanár program keretében kapcsolatainkat, elősegítve az eredményes nyelvtanulást. Rendszeresen pályázunk az idegen nyelv saját nyelvi környezetben történő elsajátíttatására, ill. gyakorlására. a kerületi önkormányzattal is törekszünk a kiegyensúlyozott együttműködésre. a vonzáskörzetben működő általános iskolákkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, közös előkészítőt szervezünk, részt veszünk pályaválasztási szülői értekezleteken, s a nyitott héten gazdag programokkal mutatjuk be iskolánk sokszínű tevékenységét. A kerületi önkormányzat által meghirdetett pályázatokon részt veszünk. meghatározó a kapcsolatunk a hasonló vagy ugyanolyan képzési célú szakközépiskolákkal. iskolánk kiemelt hangsúlyt fektet a szülőkkel történő együttműködésre. Jól működő szülői szervezet-, iskolaszék biztosítja az állandó és rendszeres kapcsolatot az iskolavezetéssel, és tanárokkal. A rendszeres szülői értekezletek, általános szaktanári fogadóórák, az előre egyeztetett személyes beszélgetések aktív és problémafeltáró- megoldó kapcsolatot jelentenek mind a szülők, mind a pedagógusok számára. bekapcsolódtunk ÖKO iskolaként az ÖKO Hálózatba.
Kapcsolat kialakítását tervezzük:
együttműködési megállapodás keretében különböző szervezetekkel a közösségi szolgálat teljesítése érdekében. a szakmai gyakorlati képzés területén széleskörű együttműködésre törekszünk a vállalatokkal, üzemekkel. A közös együttműködésnek köszönhetően folyamatosan korszerűsítjük szakképzésünk tartalmát a "piac" igényeinek, elvárásainak megfelelően.
15
II. Az iskola új képzési célrendszere „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)
Az iskola a képzési célrendszerének megfogalmazásakor a múlt és jelen hagyományából, a jelenlegi képzési szerkezet és az új köznevelési törvényben megfogalmazott elvárásokból és követelményekből a helyi gazdasági környezet, valamint a munkaerőpiac által támasztott igényekből, a fenntartói racionalizálási program és a közoktatás fejlesztési tervének feltételrendszeréből kell kiindulni. Iskolánk többcélú intézmény, amely igényes középiskolai oktatást folytat, (nappali tagozaton 4 féle szakmai orientációval szakközépiskolai és a felnőttoktatási tagozaton középiskolai) - preferálva az idegen nyelv, ill. informatika oktatását – és amely az általános képzés kimeneti szintjeivel biztosítja a közös alapozású, differenciált szakképzési lehetőségeket. . Iskolánk korszerű középiskolaként, széles körű általános műveltséget nyújt, és egyenrangúan kezeli a közismereti tárgyakat, a szakmacsoportos alapozást, valamint a speciális szakmai képzést. Egyfelől felkészít az érettségire – közép, ill. több választható tantárgy esetén emelt szinten – így megteremti a továbbhaladás esélyét a felsőoktatási intézményekbe, valamint az OKJ-, ill. a felsőfokú akkreditált szakképző évfolyamokra. Korszerű szakközépiskolaként, tanulóink az érettségi után felsőoktatási intézményekbe illetve szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek OKJ-s képzésekre. A felnőttoktatás keretén belül lehetőséget adunk az érettségire történő felkészülésre. Az új típusú modellünk szerkezetét a 1. sz. ábra szemlélteti. A képzések kimeneti szakmai képesítéseit, azt iskola jogi-, szakmai jogosítványai, valamint a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. Az ábrán vázolt iskolai modell, képzési struktúráinak arányainak alakulását, a felülről jött intézkedések, a beiskolázási lehetőségek, a tanulók érdeklődése, valamint a munkaerőpiac igényeihez, elvárásaihoz igazodó beiskolázási program határozza meg.
16
SZAKMAI VIZSGA
Gépészet szakmacsoport
Ügyvitel szakmacsoport Nyelvi előkészítő osztály
FELNŐTTEK 16. ÉVTŐL
9. évf.
Közlekedés szakmacsoport Informatika szakmacsoport 10. évf.
11. évf.
12. évf.
Felnőttoktatás – középfokú oktatás nappali rendszerű
13. évf.
EGYETEM, FŐISKOLA
Informatika szakmacsoport
OKJ SZERINTI SZAKKÉPZÉSEK
Közlekedés szakmacsoport
ÉRETTSÉGI VIZSGA
ÁLTALÁNOS ISKOLA
Szerszámkészítő (3 éves szakiskolai képzés)
Felnőttoktatás - középfokú oktatás esti rendszerű 17
2.1
Képzési típusok Gépészet, informatika, ügyvitel és közlekedés szakmacsoportos alapozás 9-12.évfolyam
Az első négy évben a tanulók a közismereti tantárgyak, és egy kötelező idegen nyelv tanulása mellett, gépészet, informatika, ügyvitel és közlekedés szakmacsoportos alapozó képzésben vesznek részt. A tanulók a 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, felsőoktatási intézményekbe, ill. szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek a felkínált OKJ-s szakmákban.
Informatika, ügyvitel szakmacsoportos alapozás 9-13. évfolyam - Nyelvi előkészítő - kifutó
Az első évben kiemelt feladat az idegen nyelv illetve az informatika oktatása. Idegen nyelvet (angol vagy német) a tanulók heti 11 órában, informatikát heti 5 órában tanulnak. A gépírás tantárgy keretében biztosítjuk a vakírás elsajátítását. A közismereti tantárgyak esetében gondoskodunk a szinten tartásról, ill. tanulásmódszertan és önismeret, matematika, természettudományos ismeretek, magyar és nyilvános beszéd, történelem és demokratikus állampolgárságra nevelés ismeretanyagot tanítunk. 1013. évfolyamon a tanulók a közismereti tantárgyak, és egy kötelező idegen nyelv tanulása mellett, informatika és ügyvitel szakmacsoportos alapozó képzésben vesznek részt. A tanulók a 13. év végén érettségi vizsgát tesznek, felsőoktatási intézményekbe, ill. szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek a felkínált OKJ-s szakmákban.
Felnőttoktatás
A felnőttoktatási tagozaton középiskolai képzés keretében (a Felnőttoktatás kerettanterve alapján) 910-11-12. évfolyamokon biztosítjuk az érettségire történő felkészítést. Jelenleg nappali rendszerben 10-11-12. évfolyamon, esti rendszerben 9-10-11-12. évfolyamon. Kidolgozott óratervünk van levelező tagozatra is, de ebben a formában eddig nem is volt rá olyan mérvű igény, hogy indíthattuk volna! A jövőben szeretnénk kidolgozni egy új oktatási formát, a távoktatás előnyeit ötvözi a levelező oktatással.
18
III.
AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA „ A pedagógushit, mely inkább természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddigieknél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddigieknél többre) taníthatók!” Németh László
3.1 Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszköze, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Alapelveink meghatározásánál meghatározóak az alábbi dokumentumok: - Magyarország alaptörvénye 2011. április 25. - Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata - Gyermeki Jogok Nemzetközi Chartája - Diákjogi Charta - Pedagógus Etikai Kódex - Nemzeti Köznevelési Törvény - Szakképzési törvény - Közoktatási-, és Szakképzési fejlesztési terv - Fenntartói állásfoglalások, utasítások
3.1.1
Pedagógiai alapelvek
Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Tanáraink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. A nevelési és oktatási folyamatban, tanórán kívüli foglalkozásokon, mindennemű együttműködésben alapvető értéknek tartjuk a humanizmust, egymás kölcsönös tiszteletét, a személyiségi jogokat az eltérő vélemények és nézetek toleranciáját. Iskolánk világnézetileg semleges, nem kötjük magunkat sem politikai, sem vallási, sem társadalmifilozófiai irányzatokhoz. Tanulóink számára viszont biztosítjuk a sokszínű tájékozódási lehetőséget, a különböző gondolati rendszerek megismerését, az egyes kérdések, témák többoldalú megközelítését. Tanulóink az Európai Unió polgáraként fogják diák és felnőtt életüket élni, törekedni kell arra, s biztosítunk minden lehetőséget, hogy „magyarságtudatukat” megőrizve váljanak európai polgárokká. Diákjaink legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák vallások iránt. Olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal, tudással gazdagodjanak, melynek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban is.
19
Demokratikus iskolát működtetünk, de figyelembe kell venni, hogy az oktató- nevelő tevékenység sajátos folyamat, érték- és ismeretközvetítés, ellenőrzés és értékelés, a tanárszervező, vezető, irányító szerepének érvényesülnie kell. Olyan légkört teremtettünk, ahol diákjaink „otthon” érezhetik magukat, ahol a tanuló egyéni képességét figyelembe vesszük, ahol diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket és elvárásokat, ahol a diákokat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. Iskolánkban jellemző a szeretetteljes és védettséget nyújtó tanár-diák viszony, ahol minden diák számíthat a pedagógus, iskolavezetés jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. Differenciált oktatási és nevelési módszereink figyelembe veszik a tanulók személyiségét, és az egészséges, harmonikus személyiség kialakításával párhuzamosan az egyre nagyobb teljesítmény elérésére ösztönözzük őket. A nevelőtestület tevékenysége során kiemelt hangsúlyt kap a környezeti nevelés, az egészséges életmódra való nevelés, a természet, a társadalmi, a kulturális környezet védelmére, ápolására, fejlesztésére, illetve az a szenvedélybetegségek megelőzésének programjai, a rendszeres testedzés. Diákjaink és a nevelőtestület elé csak közösen vállalható célokat állítunk, s a közös tevékenységre, csapatmunkára építünk. 3.1.2
A nevelő- oktató munka értékei, céljai, feladati, eszközei, eljárásai
Fejlődésünk, sikerünk egyik titka, hogy az iskola nevelőtestülete, vezetése mindig érzékenyen reagált az új kihívásokra, alkalmazkodva a mindenkori, újonnan megfogalmazott követelményekhez. Pedagógiai hitvallásunkban 60 éve a nevelés és oktatás-, szakmai képzés mindig azonos értéket képviselt, a tudás és a munka tisztelete mindig összetartozott! Ez az iskolai szellemiség, és a vállalkozó kedvű, hithű, tanuló centrikus pedagógusaink munkája, szellemi kapacitása a garanciája a XXI. elvárásainak megfelelő új típusú iskola kialakításának.
Alapvetően kreatív, értelmes, előítéletektől mentes, fegyelmezett magatartású, szavahihető, harmonikus személyiségű tanulók nevelésére vállalkozunk. Meghatározó célunk, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelt fontosságú értékeket elsajátítsák, ezek képviselete váljék bennük meggyőződéssé, határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. További feladatunk és célunk, hogy tanulóink a korszerű általános műveltség- és szakmai ismeretek birtokában a munkaerőpiacon, illetve a továbbtanulás területén sikeresen érvényesülhessenek, átkonvertálható tudással rendelkezzenek. Iskolánkban sokszínű választási lehetőséget biztosítunk, felkészítünk érettségi vizsgára, OKJ-s képzésekre, egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. A szociális hátránnyal, magatartási zavarokkal küszködő problémás tanulóknak is rövidebb-hosszabb távon tudjuk biztosítani a megfelelő képzési cél elérését. Feladatunknak tekintjük a tanulók felzárkózatását, változatos módszerekkel biztosítjuk a tehetséggondozást. A tanulás egy része áttevődik az iskolai könyvtárba, az internet új információforrásként megkönnyíti az ismeretszerzést. A könyvtári órák megadják a könyvtári ismeretszerzés alapvető technikáját. 20
Jelentős változást hozz a külső helyszín is, hiszen a tanulási színtér bizonyos órákon áttehető múzeumokba, kiállító termekbe vagy a szabadba. Ez segíti a tanulók önkifejezését, részvételét a kulturális életben, gazdagítja a fiatalok érzelemvilágát, fejleszti ízlésü(n)ket, esztétikai kifejezőképességüket. A 9. osztálytól kezdődően kiemelt feladatunk az önálló tanulás megtanítása, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása. Minden helyzetben igyekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására, megbeszélésére, a konszenzuson alapuló megoldásra. A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy kiszámítható, és egy egységes értékelési rendszert alkalmazunk. Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait és újak kialakítására törekszünk. Az iskolai élet, tanórai, tanórán kívüli foglalkozások meghatározó szereplője, aktív alakítója az iskolai diákönkormányzat. A közös együttműködés, az egymás iránt érzett megbecsülés, a közös feladatok felelőssége előkészíti diákjaink beilleszkedését a felnőtt társadalomba, a közösség iránti elkötelezettség érzésének kialakítására, felkészít a közösségi (társadalmi) munkamegosztásra. Céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiség-fejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
-
Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés Ösztönzés.
-
Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző
-
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
-
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés
-
A nevelő részvétele a tanuló közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
-
Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.
-
21
munkája
-
Vita
Nevelési céljaink megvalósítását illetően, akkor tartjuk nevelő – oktató munkánkat sikeresnek, ha végzős diákjaink a 12. (13.) évfolyam végére.
Minden tárgyból megfelelnek a minimum követelmények, és legalább 85%-uk az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten megfelelnek a helyi tanterv követelményeinek.
Rendelkeznek olyan bővíthető ismeretekkel, amelyek képessé teszik őket a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra.
Ismerik a kulturált viselkedést, az emberek közötti kapcsolatokat, valamint az ÉLET-hez szükséges viselkedés – és magatartásformákat.
Határozott elképzelésük van saját további életükről.
3.2 Személyiségfejlesztés 3.2.1
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánk nevelőtestülete a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célrendszerét az alábbiakban rögzítjük:
A minden emberben meglévő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítését.
Az esélyegyenlőség, és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembevevő nevelés, oktatás, biztosítását,
Olyan iskolai életmód megszervezését és működtetését, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben szükségletei megvalósulnak,
Egyértelmű elvárások és feladatok megfogalmazását a diák személyiségének, méltóságának és önállóságának tiszteletben tartásával,
Diákok
testi,
értelmi,
erkölcsi,
érzelmi,
gyakorlati
képességeinek
fejlesztését.
Ennek érdekében kiemelt feladatnak tekintjük: Az értelem kiművelését, a tanulási motivációk, a kognitív képességek fejlesztését. A segítő életmódra nevelést, a szociális kompetencia, egyéni szociális értékrend, szociális képességrendszer fejlesztését. Egészséges és kulturált életmódra nevelést, személyes, kompetencia, személyes képességek, személyes motivációk, az egyéni tudat segítését. Tehetséggondozást a 9-12. évfolyamos tanulóknak.
22
3.2.2
A személyiségfejlesztés területei
A serdülőkori válságok eltorzíthatják a személyiség szerveződését, akadályozhatják a rendszer integrált működését. A személyiség fejlődését célzó tevékenységben a fő figyelem a pszichikus jelenségek felismerésére, tudatosítására irányul. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak:
Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.
A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban.
Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására.
Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában.
Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása.
Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére.
Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakítása, fejlesztése.
Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az „élethosszig tartó” tanulásra.
Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban.
Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására.
Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése.
Gazdasági nevelés: Célunk, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak. Tudjanak bánni a pénzzel, okos döntéseket hozzanak hitel és megtakarítási kérdésekben. Tudják távol tartani magukat a marketinghatásoktól, képesek legyenek a fogyasztási javakat, szolgáltatásokat a maguk javára fordítani.
23
A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozójának aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban a legfontosabb láncszem a tanuló osztályfőnöke. Az ő kitüntetett hivatása, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez képest irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését
3.3 Egészségfejlesztés Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 3.3.1. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Az egészségfejlesztés eszmerendszerének való megfelelés: Iskolánkban már évek óta úgy gondolkozunk, hogy az egészségfejlesztés, egészségnevelés, drogmegelőzés feladatait a tanulóink számára sokoldalúan, sokrétűen, sokszor indirekt módon és élményeken, feladatokon, fejlődési folyamatokon keresztül oldjuk meg. Így a konkrét egészségnevelési programokon kívül nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók személyiségének fejlesztésére, konfliktus kezelési és tanulás módszertani technikáik fejlesztésére, életvezetési kérdéseik megválaszolására és követhető minták adására. Ezek a törekvéseink megerősítést nyertek a közelmúlt továbbképzésein és konferenciáin elsajátított holisztikus felfogás terjedésében is. Ezen elvekkel és a Nemzeti stratégia fő célkitűzéseivel koherenciában kívánjuk e program keretében megújítani az évekkel ezelőtt megfogalmazott egészségnevelési és drog stratégiánkat is. Az elmúlt években az iskola és tanulóinak érintettsége növekedett, bonyolultabbakká váltak azok a kihívások, amelyeknek meg kellene felelnünk. Az sem elhanyagolható, hogy iskolánk vezetése és tanárai egyre nagyobb odafigyelést tanúsítanak e területek felé. Nagyon sok továbbképzésen és konferencián vettünk részt ahol ezen feladatok megoldásához újabb és újabb információkat, ismereteket és kompetenciákat gyűjtöttünk. Elkészült az új „Nemzeti stratégia” és megismerkedtünk az egészségfejlesztés korszerű holisztikus módszerével is. 1. A komplex (teljes körű) egészség fejlesztési program segítségével a tanulók megtanulhatják, hogy miként: -
állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek, ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait, legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával, tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását, legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni, megőrizni a lelki egészséget, ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását, érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát, készüljenek fel a kiegyensúlyozott, egészséges és boldog párkapcsolatra, családi életre, ismerjék fel az erőszak, a megtévesztés, a bűnözés különböző veszélyeit, ne válhassanak áldozattá, vagy alanyává, ismerjék meg azokat a kulturált és hasznos szabadidő eltöltési lehetőségeket, melyek értelemmel és elégedettséggel töltik ki az „üres” időt, legyenek a természeti, társadalmi és kulturális javak tudatos fogyasztói, de mind ezt a hosszú távú fenntarthatóság szellemében tegyék, tanulják meg az értékek felismerését, a helyes döntések mechanizmusát, találják meg az életvezetési kérdéseikben a pozitív támogatókat 24
1.1. Az egészségfejlesztési team Az egészségfejlesztési program feladatainak meghatározását, koordinációját, végrehajtását, az egészségfejlesztési team végzi. Tagjai: - Igazgató vagy nevelési igazgatóhelyettes - Gyermek és ifjúságvédelmi felelős - Iskolaorvos, védőnő - Testnevelés munkaközösség vezető - Szabadidő-szervező - Diákönkormányzatot segítő pedagógus - Osztályfőnöki munkaközösség-vezetők - Szülői szervezet képviselője - Drogkoordinátor - Egészségnevelési koordinátor - Környezetvédelmi koordinátor - Diákképviselő 2. A komplex egészségfejlesztés területei 2.1. Fő célkitűzések: - Iskolánk minden tevékenységével szolgája tanulóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését - Törekszünk arra, hogy kialakítsunk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják - Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakításra, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani - Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre 2.2. Az egészségnevelés fő területe Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: - Önmagunk és egészségi állapotunk megismerése - Az egészséges táplálkozás - A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis „C”, HPV) szerepe az egészség megőrzésében - A dohányzás elleni küzdelem - Alkohol- és drog prevenció - Az idővel való gazdálkodás szerepe - A tanulási környezet tudatos alakítása - Az egészséges környezet jelentősége - Az aktív testmozgás, egészséges testtartás - Balesetvédelem
25
2.3. Az egészségnevelési feladatok, programok és színterei - A tanulók egészségvédelme érdekében évenként megszervezzük a fogorvosi és tüdőszűrést - Az iskolaorvos és védőnő heti egy délelőtt végzi a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését Előadásokat tart osztályfőnöki órákon az előre elkészített tervezet szerint egy megbeszélt témában - Iskolánk pszichológusa heti egy alkalommal előzetes időegyezetés után szívesen fogadja tanulóinkat, szüleiket, osztályfőnökeinket, szaktanárainkat, dolgozóinkat és kezeli problémáikat - „Szexuális felvilágosítás és viselkedés kultúrája” előadásokra visszatérő orvos előadókat hívunk meg - A szenvedélybetegségek megelőzésének érdekébe rendszeresen előadásokat, kis csoportos foglalkozást szervezünk - Évi 10 órában kötelezően egészségvédelmi témákat dolgozunk fel az órákon Tanórai foglalkozások Külön figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a testnevelés a biológia, kémia, földünk és környezetünk, osztályfőnöki, gyakorlati illetve idegen nyelv tárgyak. Az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természetesen akkor lehetünk elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Jól felszerelt szaktantermek (biológia, földrajz) szertárak, tornacsarnok, kondicionáló terem, sportpályák, büfé, ebédlő, multimédiás szettek, projektorok, informatika termek és interaktív táblák biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. Mindennapi testedzés – testnevelés Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak kidolgozza a napi rendszeres testmozgás igényeit. Tanulóinknak heti 2,5-5 kötelező testnevelési órája van. A mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola: -
Sportköri foglalkozások Kosárlabda, röplabda, torna, akrobatika, trambulin (ugróasztal), labdarúgás, mászó fal Kondicionáló terem használata Házi bajnokságokon való részvétel Osztályok közötti sportversenyek
Tanórán kívüli foglalkozások, programok - Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül az „Egészség és Életmód/Sportnap”. Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot, - Természetjáró túrák, ország és városlátogató-túrák, sí-tábor, nyári sporttábor, idegen nyelvi tábor, tavaszi kirándulások szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni, - Az évente megrendezésre kerülő „Katona-nap” sportrendezvényei aktív mozgáslehetőséget nyújt, jól támogatva az egészséges életmódra történő nevelést, - Rendszeresen részt veszünk a kerület, illetve a főváros által meghirdetett sportversenyeken, elsősegélynyújtó versenyeken, polgárvédelmi versenyen, - Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére (Ha vért adsz, életet adsz!), - Időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben, - Iskolánk minden évben - gyakran - pályázati forrásokból biztosítja – belső és külső szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen 26
az „alkohol és drogprevenció”-, „dohányzás”-, „AIDS és Hepatitis” témakörökben „Személyes higiénia” „Szexuális élet”. - Minden lehetőséget és pályázati forrást kihasználva törekszünk arra, hogy a szabadidő hasznos eltöltéséhez megfelelő mintákat adjunk tanulóinknak a különféle színházlátogatások, a „kultúra élő épületeinek” (Nemzeti Színház, MÜPA, Opera, Vígszínház) megismerését célzó programok, Múzeumok állandó és időszakos kiállításainak szervezésével. Többször élünk a didaktikus témákat feldolgozó színházi (pl. Kolibri Színház előadásai) és mozi (pl. Toldi mozi drog-prevenciós filmvetítései) előadások megragadó, élményszerűen megrázó nevelő hatásaival. Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok Iskolánkba heti 1 alkalommal rendel az iskolaorvos, illetve minden nap jelen van a védőnő, szerdánként a védőnő szaktanácsadást tart, feladataik az alábbiak: - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció), - Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése, - Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve, - Az osztályfőnöki órákon egészségügyi témákban tájékoztatják a tanulókat. A következő témakörökben kérünk és kapunk segítséget: - Életmód és betegségek összefüggései - Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok - A serdülőkori változások, káros szenvedélyek, veszélyes betegségek ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában - Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre. - Évenként fogászati szűrővizsgálatot biztosítunk tanulóink számára, - Kezdeményezésre (szülő, szaktanár, tanuló) logopédiai szűrést javaslunk. Utóbbi vizsgálat segítségével lehetőség nyílik a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulóink kiszűrésére, a hatványozottabb segítségnyújtásra, - A mentális, pszichés zavarokat azok jelzésével, szűrésével (ifjúságvédelmi felelős, pszichológus) segíthetjük, lehetőség nyílik személyre szabott oktatásra, nevelésre, - A tanulási nehézségek (felelés) szűkítésével felmérhető a koncentrációs zavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megvilágítása.
27
3.4. Közösségfejlesztés 3.4.1. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség, ill. közösség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munkánk iskolánkban egyrészt a tanárok és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető kiemelt feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink a következők: Különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése tanári irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanuló közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. Osztály szinten beszélgetéseket kezdeményezünk, felméréseket készítünk, melyeket a tanulókkal megbeszélve és feldolgozva közvetett módon befolyásoljuk a közösségi struktúra szerveződését. Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítanunk a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Az osztály diákbizottságok megválasztásával, a demokratikusan működő diákönkormányzat „sejtjeit” alakítjuk ki, megteremtve az önálló kedvezményezést, az önálló programok, önálló érdekvédelem szervezeti és tartalmi feltételeit. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusaink legfontosabb feladatának tekintjük a közösségek tevékenységének tudatos tervezését, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása, éves szintű osztályprogramok ill. iskolai programok szervezésével biztosítjuk a feladat végrehajtását. 3.4.2. A közösségfejlesztéssel, hagyományápolással kapcsolatos feladatok szervezeti formái, lehetőségei Iskolai hagyományok őrzése, ápolása, továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. Hagyományaink sajátos arculatot adnak iskolánknak, színesítik a diákok lehetőségeit, összetartó és megtartó erőt jelentenek. Fejlesztik az együttműködési készséget és segítik a harmonikus emberi kapcsolatos kialakítását. A tanév kezdete előtt, (augusztus végén) a kilencedikesek számára felkészítő tábort szervezünk. A táborban diákjaink néhány tanárral, leendő osztályfőnökeikkel, de elsősorban a „Katonás” diákokkal, a diákönkormányzat tagjaival töltenek el néhány napot, szabadidős körülmények között. 28
Itt találkoznak először az iskola rendjét meghatározó előírásokkal, szabályokkal. A tábor kellemes ráhangolódást jelent a tanév eseményeire. Az érettségi előtt álló diákjaink hagyományos rendezvénye a „Szalagavató-bál”, melyet november végétől január végéig tartó időszakban rendezünk meg. A külső helyszínen megrendezésre kerülő esemény ünnepélyes szalagtűzéssel kezdődik, a végzősök műsorszámai után nyitókeringővel. Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói, ismerősei, barátai. Osztálykeretekben készülünk, és az utolsó tanítási napon ünnepeljük meg egymás megajándékozásával a karácsonyt, figyelembe véve minden diáknak vallási hovatartozását. A téli időszak eseménye a sítábor. A február vagy március hónapban szervezett program lehetőséget nyújt a jelentkezők számára a téli sportolásra. Nyári program a vízitábor, mely kellemes kikapcsolódást nyújt a tanulóknak. Minden év tavaszán megrendezzük a „Katona- Napot” és 2 évenként a „Katona-gála”-t. Minden tanév tavaszán, ill. a nyári szünetben megszervezzük lehetőség szerint külföldi iskolával együttműködve nyelvi táborainkat (angol, német), mely elősegíti az idegen nyelvi környezetben történő tanulást, ill. a nyelvvizsgára, emeltszintű érettségire történő felkészülést. Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos ünnepe a ballagás. A rendezvényt a 11. évfolyam szervezi. A végzős tanulóink meghitt, ünnepélyes keretek között barátaik és családtagjaik jelenlétében búcsúzhatnak el iskolánktól. Az ünnepségen legjobb diákjaink kimagasló tanulmányi eredményeik elismeréseként jutalomban és „Katona-díj” kitűntetésben részesülnek, a kimagasló közösségi munkájukért a tanulók Katona-érmet kapnak. A tanév során előzetes ütemezés szerint iskolai, fővárosi, országos szakmai és közismereti versenyekben veszünk részt, különösen a szakmai területeken jelentős eredményeket érnek el diákjaink. Kulturális hagyományok ápolására, más kulturális értékek megőrzésére, megbecsülésére szolgálnak az osztályszintű közös színház- és múzeumlátogatások. Időszakonként szól az iskolarádió, iskolatévé, jelentős események (pl. évforduló) alkalmából megjelenik az iskolaújság. Jól felszerelt iskolastúdiónk és diákmunkatársak elengedhetetlen segítséget nyújtanak az iskolai rendezvények, ünnepélyek szervezésében. Iskolánk gazdag könyvtára a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl, a „kitekintést”, széles körű tájékoztatást szolgálja, megtanít közvetlen módon az Internet adatbázisainak használatára. Hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente – májusban, ill. végzős évfolyamokon ősszel– szervezett osztálykirándulások. Az évente megrendezésre kerülő ünnepélyeink, október hatodika, október huszonharmadika, március tizenötödike az eseményekhez illő tartalommal és színvonallal emlékeznek múltunkra, közvetítik őseink üzenetét. Az ünnepek megünneplésében a műfaji sokszínűségre törekszünk, az irodalmi színpados megemlékezés helyett időnként közösen filmet nézünk meg, emlékhelyeket látogatunk, vetélkedőket szervezünk. Időnkénti összefoglaló „évkönyvet” adunk ki, amelyben diákjaink saját írásaikkal, verssel, prózával közvetíthetik üzeneteiket, gondolataikat. 29
Tanórán kívüli foglalkozásokon teremtünk lehetőséget a mindennapi testedzéshez, az iskolai sportkör-, a diákszakkörök, érdeklődési körök működéséhez, egyéb rendezvényekhez.
3.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 3.5.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. 3.5.2. a pedagógusok általános intézményi feladatai: A tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés A tanulók dolgozatainak, írásbeli munkájának javítása, rendszeres értékelése (érdemjeggyel, szövegesen) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint A megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradt és helyettesített órák adminisztrációja az E-naplóba A pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatainak teljesítése A hivatali titok megőrzése A hivatáshoz méltó magatartás tanúsítása A különbözeti, az osztályozó- és javítóvizsgák lebonyolítása A kísérletek, dolgozatok és tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése A tanulmányi versenyek lebonyolítása A tehetséggondozással és a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok A vizsgák, a tanulmányi versenyek és az iskolai mérések felügyelete Az iskolai kulturális, szabadidős és sportprogramok szervezése Az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, a diákönkormányzat-segítői feladatok ellátása Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása A szülői értekezletek és a fogadóórák megtartása Pontos és aktív részvétel a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken és az éves munkatervben meghatározott rendezvényeken Részvétel a kötelező és a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, valamint folyamatos önképzés A tanulók felügyelete az óraközi szünetekben A tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése és lebonyolítása, részvétel a munkaközösségi értekezleteken A tanítás nélküli munkanapokon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munka elvégzése Az iskolai dokumentumok elkészítésében, átdolgozásában, felülvizsgálatában való aktív közreműködés Az osztálytermek rendben tartása és dekorálása, állagmegóvás, leltár készítése A szakleltárak és a szaktantermek rendben tartás, szertárrendezés Együttműködés a munkatársakkal, a szülőkkel, más szakmai intézményekkel, szakemberekkel 3.5.3. Az osztályfőnöki munka tartalma: Az osztályfőnököt a felmenő rendszer elvét figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök legfontosabb helyi feladatait a személyre szabott munkaköri leírások tartalmazzák. 3.5.4. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe véve a személyiségfejlődés jegyeit és a közösségfejlesztés elveit. Segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az osztály diákbizottságával 30
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, neveltségi szintjét Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, szaktárgyi tudását, és ezeket a nevelőtestület elé terjeszti Szülői értekezletet és fogadóórát tart Ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztratív teendőket: - digitális napló vezetése, ellenőrzése, - félévi és év végi statisztikai adatok szoláltatása - bizonyítványok, törzslapok megírása - továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése - hiányzások igazolása Nyomon követi, segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát Ellátja osztályában a gyermekvédelmi feladatokat, kapcsolatot tart a segítő szakemberekkel Rendszeresen tájékoztatja a tanulókat az iskolai feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében Élményszerű szabadidős programokat szervez Javaslatot tesz a tanulók segélyezésére, jutalmazására, büntetésére Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását Órát látogat az osztályában
3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 3.6.1. Kiemelten tehetséges gyermek- A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Cél: A tehetség minél sokoldalúbb kibontakoztatása Feladat: A tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldó módszereinek szélesítése, alkotóképességének előtérbe állítása, kreativitásának fejlesztése, kulcskompetenciák megalapozása, bővítése, megszilárdítása és az egyénhez igazodó fejlesztés. Iskolánkban a tehetség, ill. képesség kibontakoztatásához célszerű a következőkre figyelnünk: A diákok gondolkodási stratégiájának egyéni voltára Egy-egy területen megmutatkozó „kimagasló” érdeklődésre, „különlegességre” Kiemelkedő manuális képességekre, készségekre Mivel iskolánk többcélú oktatással foglalkozik, azért tagozatokon belül más-más módszereket alkalmaznak, ill. másfajta tehetségek kibontakoztatását kell elősegíteniük. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása A tehetséggondozó foglalkozása, szakkörök, érdeklődési körök A tantárgyak lehetőség szerinti csoportbontása (nívócsapatok létrehozása) Versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése, a tanulók felkészítése országos versenyeke, külön órakeretben Iskolai sportkör működtetése A továbbtanulás segítése Célirányos szabadidős foglalkozások szervezése (színház, múzeum látogatás) 31
Iskolai könyvtár, Internet használata. 3.6.2. Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése A SNI meghatározás A fogalom értelmezését és a feladatokat a 2012.szeptember 01-től életbe lépő 2011.évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről 47.§-a adja meg. A korábban fogyatékosnak (testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más) nevezett gyermekcsoportot a 2003. évi LXI. számú törvénymódosítás óta nevezzük sajátos nevelési igényűnek (SNI). A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés szükségességét jelenti, utal az ehhez szükséges másfajta és többféle szakértelemre, kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre, továbbá a mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra. Alapító okiratunk szerint ellátható speciális feladatunk: A 2012. szeptember 1-én éltbe lépő Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény szerint a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján: - különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, érzékszervi (hallás- és látásfogyatékos) egyéb pszichés fejlődési zavarral(súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása A köznevelési törvény 47.§ (1.) bekezdése értelmében a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Ennek érdekében alapfeladatként valósítjuk meg: A tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését A finanszírozás megoldását A segítő hálózat kiépítését Szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását Támogatások lehetőségeinek biztosítását Az intézmény szolgáltató szerepét meghatározó befogadott tanulók igényei szerinti oktatónevelőmunka folyamatának a szervezését - Lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket -
Jelentési kötelezettségek: -
szakszolgálatok felé felülvizsgálati kérelmek benyújtása sajátos nevelési igényű tanuló után járó normatíva igénylése
Intézményünkben a különleges gondozás formái: iskolai nevelés és oktatás, fejlesztő felkészítés. Intézményünkben az iskolai nevelés-oktatást és a fejlesztő felkészítést valósítjuk meg tanulóink életkorát és annak sajátosságait figyelembe véve (tanulóink életkora: 14-24 év). 32
Integráció-együttnevelés A nevelési-oktatási munkánk során az inklúzió formáját valósítjuk meg. A különleges gondozást igénylő tanulóinkat integráljuk tanulóink közé. Az integrálás formáját és típusát a tanulói jogviszonyban álló fiatal, szakértői véleményében megfogalmazottak és az egyéni szükségletek határozzák meg. Iskolánk az integrált nevelés-oktatást tűzte ki pedagógiai céljául. Ennek az oktatási formának egy fejlettebb formáját az inklúzióhoz közeli módszert alkalmazzuk. Az integrációhoz képest az inklúzió fejlettebb forma, mivel filozófiájában mindenki felé befogadó, s ennek a szemléletnek a következménye az együttnevelés. INTEGRÁCIÓ (FOGADÁS) INKLÚZIÓ (BEFOGADÁS) A módszer, az óraszervezés nem változik. A módszer, az óraszervezés nem hagyományos. Frontális, teljesítményorientált stílus. Differenciáló, önértékelésre is alapozó pedagógia. A gondokért maga a gyermek a felelős. Gondok esetén a pedagógusnak kell változnia. A gyógypedagógusra hárul a probléma A gyógypedagógus partner a megoldása. megoldásban. Csak az osztályfőnök vállal részt az Szemléletváltás a teljes tantestületben, integrálásban. nyitott iskola. Intézményünk, mint befogadó vagy inklúziv iskola oktatási stílusában az együttműködő tanulási módszereket, a csoport- és pármunkát alakítja ki. Így igyekszünk fejleszteni a tanulókat részlegesen vagy a teljes képzésben. A tanórákon differenciált nevelés-oktatás folyik, megkülönböztetett és elhatárolható normákkal, melyet a tanórán kívüli gyógypedagógiai fejlesztés egészít ki. Intézményünkben a funkcionális integrációs törekvések érvényesülnek. Az integrált nevelés feltételei: 1. tárgyi és személyi tényezők: Alapító okirat, Pedagógiai Program, a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus szakember segítsége (utazó gyógypedagógusi hálózat segítségének igénybevétele) fogadó kész, felkészült pedagógusok, a tárgyi szükségletek biztosítása, osztálylétszám korlátozása, figyelembevétele 2. Módszerek: differenciálás: eszközei: segítségadás módjában, idejében az alkalmazott módszerekben, a közvetítési módban, a tananyag tartalmában, az óraszervezésben, tanítási, tanulási ütemben, célokban, a megkövetelt szintben, számonkérés, értékelés módjaiban, típusában.
33
céljai: képességfejlesztés, helyes tanulási szokások gyakorlása önálló tanulás megtanítása, sikerélményhez juttatás, egyéni lehetőségek fejlesztése, együttműködés fejlesztése, önellenőrzésre szoktatás, reális önértékelés kialakítása. Személyi feltételek Az integrált osztályok, a sajátos pedagógiai módszerek gyakorlatban történő megvalósítását: fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, pedagógiai asszisztens, gyógy testnevelő (akár az utazó gyógypedagógusi hálózat segítségének igénybevételével) munkája kell, hogy segítse, a feltételek minél jobb biztosítása a feladatunk. Külön elkészített egyénre szabott fejlesztési terv alapján végzik az egyéni, vagy kiscsoportos (kéthárom fő) szakmai, pedagógiai munkájukat. Munkájuk szorosan összefügg az elméleti és gyakorlati szaktanárok tevékenységével. A napi kapcsolat során párhuzamos oktató-nevelő munka folyik, nagy hangsúlyt fektetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni igényeire. Folyamatos visszacsatolás erősíti a minőségi munkát. Szakmai kompetencia biztosítása Pedagógus felvétel: Az iskola vállalt profiljának megfelelő szakemberek felvétele. A feladatok és az elvárások korrekt ismertetése Szakirányú végzettségű pedagógusok biztosítása Pedagógus továbbképzés: Folyamatos képzés biztosítása Az innováció biztosítása, belső és külső előadókkal Az iskolai műhelymunka: Az iskolai szakmai munkaközösségek működése állandó elemző feladatjelölő, értékelő munkafolyamata az esélyegyenlőség a tehetséggondozás érdekében történik. A szakmai műhelyekben együttműködő pedagógusok részéről a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók tanulási nehézségeinek elfogadása, hatékony módszerek technikák alkalmazása, szükség esetén attitűd váltás, folyamatos szakmai megújulás. Követő mentori rendszer: A kimenő diákok beilleszkedésének utókövetése szervezett találkozók keretében. Az iskolanevelés Arról, hogy a sajátos nevelési igényű fiatal az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai intézménybe (szegregáltan) vagy együttnevelve kortársaival (integráltan) teljesíti-e tankötelezettségét, a szakértői bizottság dönt. A döntésnél a bizottság figyelembe veszi a gyermek állapotát (fogyatékosság súlyossági foka és típusa, egészségügyi problémái, személyisége, szocializálhatósága), igényét, az intézményi feltételeket és a szülő választását. 34
A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy a szülő választhat azon intézmények közül, amelyek rendelkeznek a sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Az iskolánkba felvételt nyert „Különleges bánásmódot igénylő” fiatal egy úgynevezett tanulási képességvizsgálaton vesz részt, melyhez a szülő (törvényes képviselő) írásban hozzájárul. A vizsgálat a következő részekből áll: 1. felmérő feladatlap kitöltése (hallás utáni írás, szövegértés, írás, olvasás, számolás 2. rajz vizsgálat: egy fát kell lerajzolni 3. fogalmazás: „Mi leszek tíz év múlva” címmel 4. intelligencia teszt kitöltése (RAVEN) 5. egyéni beszélgetés Szakembereink (pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus), a vizsgálat alapján értékelik a jelentkező: tanulási képességét, egyéb tanulási akadályozottságát. Fontos megkülönböztetni a pedagógiai szakszolgálatok közül a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladatkörét.
Nevelési Tanácsadó Célcsoport: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Célcsoport: sajátos nevelési igényű tanulók (fogyatékos) - értelmi fogyatékos - pszichés fejlődési zavarral küzdő - autista
Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Alkalmazott pedagógiai módszerek Iskolánk fejlesztési módszerek szerint a tanulókból csoportokat alakít ki. A jó adottságú tanulóknak többletszolgáltatásokat nyújt, míg a gyengébb adottságúaknak a minimális követelmények elérését biztosítja. A gyengébb adottságúaknál módosítjuk a követelményeket és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű, speciális pedagógiai segítséget nyújtunk. Ez a tanórai feladatokon túli egyéni, személyre szabott fejlesztéssel valósul meg. Alkalmazott módszerek a közvetítési módban: feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, mintaadás, 35
tanítási stílusok váltakozása, több szemléltetés (bekapcsolódás, megtapasztalás, eszközhasználat), szükség esetén több ellenőrzés, feladaton belüli hangsúlyozás, a válaszadás módjainak különbözősége (pl. szóban, írásban), tananyag változatos feldolgozása. tanulószobában, szaktanárral történő fejlesztés, korrepetálás
A tananyag tartalmában: változtatás, kiváltás, elhagyás, vagy eltolás, kompenzálás. Óraszervezés: frontális helyett csoport, pár, egyéni munka, együttműködés előtérbe helyezése, ösztönző társ megszervezése, tanulók csoportokba rendezése. Tanítási ütem: lassítás, képesség szerinti terhelés. Számonkérés módja: hagyományos, standardhoz viszonyítás, tanuló önmagához mért fejlődéséhez, szöveges értékelés, tantárgyi, tananyagrészi mentesítések az értékelés alól. Az imént felsorolt módszerek a következő célok elkérését segítik: képességfejlesztés, helyes tanulási szokások gyakorlása, önálló tanulás megtanítása, sikerélményhez juttatás, egyéni lehetőségek fejlesztése, együttműködés fejlesztése, önellenőrzésre szoktatás, reális önértékelés kialakítása. 3.6.3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, ill. magatartási nehézségek elsősorban a 9. évfolyamra bekerülő tanulók esetében merülnek fel. Minden tanév elején az osztályfőnökök segítségével felmérjük a veszélyeztetett tanulókat – helyzetfelmérés után a problémásokat pszichológushoz, védőnőhöz vagy a gyermekvédelemhez küldjük. Célunk megvalósítása során: Nélkülözhetetlen a diákok pszicho-szociális és biológiai környezetének ismerete. 36
Pozitív érzelmi kapcsolatot próbálunk teremteni. A szociális sikerek mellett biztosítani kell a teljesítésbeli sikereket.. Nélkülözhetetlen az egyéni bánásmód, egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat. Mindemellett a beilleszkedés fontos feltételének tartjuk, hogy a tanuló megismerje és elfogadja iskolánk céljait, azonosulni tudjon az oktatási, képzési célokkal, követelményekkel, elfogadja tanárait és az új osztályát, amelynek tagjaival együtt kell működnie négy, ill. öt éven keresztül. Ennek érdekében: -
-
beiratkozáskor, ill. év elején megismertetjük a tanulókkal az iskolai hagyományokat, a viselkedési normákat, a tanári és tantárgyi követelményeket a szakközépiskolai osztályokban a választott szakma részletesebb megismertetésével a szakmai identitás meglapozását segítjük elő. Az osztályfőnök szervezésével személyes beszélgetések útján, ill. rendszeresen, de minimum negyedévenként közös – az osztályban tanító tanárok részvételével történt megbeszélésen feltárjuk és elemezzük a problémás tanulók helyzetét, kialakítjuk a velük szemben alkotott pedagógiai eljárásokat, szükség esetén a szülők, gyermekjóléti szolgálat, külső szakemberek segítségét kérjük. Az iskola az osztályfőnököknek és szaktanároknak biztosítja az egyéni foglalkozás lehetőségét a törvényi órakeret terhére, ezzel is elősegítve a személyre szabott egyéni tanulói foglalkoztatást.
3.6.4. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárására, megelőzésére, megszűntetésére. 3.6.5. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség Hátrányos helyzetűek Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Ezen tényezők közül egyre több alacsony jövedelemmel rendelkező családdal találkozunk. Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás stb. A közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség, segítséget jelenthet a tanulónak, ha Útravaló Ösztöndíjas; ezzel mentori segítséget kap és pénzbeli támogatásban részesül. Veszélyeztetettség A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószerélvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet. 37
3.6.6. Koordinációs együttműködés A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Szükség esetén kapcsolatot tartunk: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, - szülőkkel Az épületben jól látható helyen elhelyezzük az iskolán kívüli segítő szervezetek nevét, címét, telefonszámát. A pedagógus kollégákat folyamatosan tájékoztatjuk a szakirodalmakról és eljuttatjuk hozzájuk a beérkezett szórólapokat. Felhívjuk figyelmüket a továbbképzésekre. A kollégiumokban elhelyezett tanulók nevelőivel kapcsolatot tartunk, mert a szülői háztól távol ezek a gyermekek könnyen ellenőrizhetetlenné válnak, és nehezen alkalmazkodnak a kollégiumban kialakult fegyelemhez. Figyelemmel kísérjük a pályázható ösztöndíjakat és erre felhívjuk az osztályfőnökök figyelmét. 3.6.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanév elején – minden évfolyamon szintfelméréssel mérjük fel, hogy tanulóink – különösen az érettségi tárgyak vonatkozásában – milyen ismeretekkel, készségekkel, képességekkel rendelkeznek. A felmérés alapján egyértelműen tervezhető, és meghatározható az éves felzárkóztató programunk. Az iskola fenti tanulóinak az alábbi felzárkóztatási lehetőségeket biztosítja. Egyéni korrepetálás Tanulószoba Az egyéni képességekhez igazodó tanórai szervezés, csoportbontás A tanítás tanulásának „megtanítása” a 9. évfolyamokon tanórai keretben, csoportbontásban történik. (E foglalkozásokat kidolgozott program alapján szakképzett pedagógusaink végzik.) A szaktanár segíti a fel nem tárt „diszes” problémák kezelését, illetve segít a tanulót megfelelő helyre irányítani. Minden foglalkozás célja: - A tanuló tanuláshoz való viszonyának pozitív áthangolása. - Hatékony tanulási formák kialakítása. - Új, egyénre szabott módszerek bevezetése. - Az alapképességek fejlesztése A felzárkóztatási program eredményességéről az osztályfőnökök folyamatos visszajelzést szereznek, s a félévenként megrendezésre kerülő osztályozóértekezleten számolnak be. Az osztályfőnökök és szaktanárok kölcsönösen informálják egymást, s közösen döntenek a további intézkedésekről.
38
3.6.8. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Az osztályfőnök a tanulók problémáinak megoldása érdekében kapcsolatot tart: Iskolán belül: -
az intézmény igazgatójával a nevelési igazgatóhelyettessel DÖK patronáló tanárral pedagógus kollégával DÖK vezetőivel szülői szervezet tagjaival iskolaorvossal védőnővel
Iskolán kívül: -
szakellátó intézményekkel pszichológussal Nevelési Tanácsadóval Gyermekjóléti Szolgálattal Családsegítő Központtal Tinédzser Nőgyógyászati Ambulanciával
Szociális hátrányok csökkentése érdekében Az osztályfőnök feltérképezi a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat, és saját használatára erről feljegyzést készít. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat tanáccsal segíti. Figyelemmel kíséri tanulmányi előmenetelüket, hiányzásaikat. Ha a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszűntetni, akkor segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. Együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal. Intézményünkben külön odafigyelést igényelnek a vidékről bejáró tanulók, felkészítésük a tanórákra idő hiányában (korai kelés, késői hazaérés) veszélyeztetve van. Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett helyzetű gyerekek szabadidős tevékenységét. Iskolánkban mindennemű agressziót elutasítunk. A tanítási órákon figyelmet fordítunk a helyes, kulturált emberi kapcsolatok kialakítására. Az osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozunk a témával. Bűnmegelőzési témákhoz a rendőrségtől kérünk előadókat, szakembereket.
39
3.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 3.7. 1. A tanulónak joga, hogy személyesen vagy képviselet útján - a jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. A döntési jogkört-a nevelőtestület véleményének meghallgatásával- az alábbi területeken gyakorolhatják:
saját közösségi életük tervezésében, szervezésében tisztviselőik megválasztásában jogosultak képviselni magukat a diákönkormányzatban
3.7.2. Iskolánkban a DÖK a legfontosabb feladatának egyrészt az iskolai közösségi élet szervezését, a nevelőtestület véleményének a meghallgatásával annak mind színvonalasabb segítését, másrészt a diákok érdekeinek képviseletét tartja. A tanulókat jogaik gyakorlásában és képviseletében a diákönkormányzat segíti. Azt, hogy a diákönkormányzat hány főt képvisel, minden évben osztályonként írásos nyilatkozattal igazolni kell. Amennyiben az iskolában az egyes képzési rendszereken belül (gimnázium, szakközépiskola, szakképzési évfolyam) tanuló fiataloknak több mint 50 %-a tartozik a diákönkormányzathoz, akkor jogosult a képzési rendszerhez tartozó valamennyi tanulójának képviseletére. Ha a tanulók kevesebb, mint 50%-a tartozik hozzá, akkor csak a diákönkormányzatba jelentkezett tanulóknak a képviseletére jogosult. A DÖK jogosítványait a Nemzeti Köznevelési törvény 48. § és a 20/2012.(VIII.31) EMMI rendelet. 120. §-a tartalmazza. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetve amelyekben egyetértési jogkört gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, meghívót - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik - a határidő előtt legalább nyolc nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A felnőtt vezetőt az iskola igazgatója bízza meg, aki pedagógiailag, szakmailag felelős a diákkör működéséért. Az iskolai diákönkormányzat képviselőt választ, aki az iskolaszékben képviseli a diákságot. Amennyiben a tanulókat érintő kérdés merül fel az iskolaszéki ülésen, akkor neki meghívót kell kapnia az iskolaszéki ülésre, és meg is kell jelennie. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata az iskola könyvtárában, az iskola WEBoldalán megtalálható, illetve a házirend mellékletét képezi. Az iskola egészét-, illetve a tanulóközösségeket érintő véleményeket, javaslatokat írásban kell eljuttatni a diákönkormányzat elnökéhez. A diákönkormányzat havonta írásban tájékoztatja az iskola igazgatóját, a tanulóközösségek összesített véleményéről, javaslatáról. 3.7. 3. Tantárgy-és foglalkozás (pedagógus) választás rendje: (R.5. §. (2.) d és 7.§. (1). bf.) Az iskola pedagógiai programjának megfelelően, minden tanév június 10-ig kell jelentkezni a – következő tanév – kötelezően választható tantárgyaira, ill. érettségire történő (emelt szintű, középszintű) felkészítő oktatásra:
40
A 9. évfolyamon - gépészet, ügyvitel, informatika és közlekedés osztályokban a II. idegen nyelvre történő jelentkezés. A 10. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyra történő jelentkezés. - középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat igénylő tantárgyakra - történő jelentkezés. A 11. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyakra történő jelentkezés - középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat igénylő tantárgyakra - történő jelentkezés A nem kötelező, szabadon választható tantárgyakra, szakkörökre, diákkörökre, korrepetálásokra, felzárkóztatásokra, egyéni foglalkozásokra stb. történő jelentkezés határideje minden tanév szeptember 15-e. A tanuló a lehetőségekről az osztályfőnök, a szaktanár, ill. az iskolai WEB lap útján kaphat tájékoztatást. Az indítható órákról, az iskola tantárgyfelosztása alapján az igazgató dönt a szakmai vélemények figyelembevételével. A foglakozások időtartama: október 1. – május 31. Végzősök esetén: április 30. (az érettségi felkészítő foglalkozások szeptember 15-től április 30-ig tartanak) A nem kötelező, szabadon választott órákon történő részvétel kötelező, ha a tanuló jelentkezett ezekre a foglalkozásokra. Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a szorgalmi időszakban a tanuló pedagógust válasszon. Erre minden tanév június 30-ig az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem alapján nyílik lehetőség, mely a következő tanévre vonatkoztatható, de annak elfogadása az iskolavezetés részéről nem kötelező. A kérelmet tanuló, szülő, ill. diákönkormányzat, szülői szervezet is beadhatja.
3.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, a pedagógusokkal, a tanulókkal, az intézmény partnereivel 3.8.1
Célja: folyamatos kétoldalú információcsere, tájékoztatás, tájékozódás, partnerkapcsolatok erősítése
3.8.2. A tanulókkal való kapcsolattartás formái A diákok az iskolai életről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola és az osztályfőnök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen Diákönkormányzat résztvevője havonta egyszer a DÖK vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül. Osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. Az igazgatóhelyettes havonta az iskolarádión keresztül, ill. aktuális események esetén e-naplón keresztül Hálózaton az iskolai híradó útján. A diákot és szüleit a diák fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják. A diákok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján – esetleg a diák ombudsmanon keresztül közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.
41
3.8.3. A szülőkkel való kapcsolattartás formái A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskolavezetés, az iskolaszék, ill. szülői szervezet, valamint az osztályfőnök útján tájékoztatják. Az iskola és szülők közötti együttműködés legfontosabb területei, lehetőségei:
1.
szülői munkaközösségi-, iskolaszéki értekezlet félévente egy alkalommal szülői értekezlet félévente legalább egy alkalommal, fogadóórák, tanévenként két alkalommal, ellenőrző, e-napló.
Szülői értekezlet, amelynek célja a tájékoztatás:
Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről. Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól Helyi tanterv követelményeiről Az iskola és a szaktanárok munkájáról Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, szorgalmáról A tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről Az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.
A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, nevelőtestületével, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával vagy az iskolaszékkel. 2.
Szaktanári fogadó óra félévente egy alkalommal, amelynek feladata: A szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, a szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) A fogadóórákra be lehet jelentkezni az e-naplón keresztül is. A fogadóórák tervezett időpontja: november-december március – április
3. A szaktanárok heti munkarendjében rögzített fogadóórák (ciklusonként 1 alkalommal) A fogadórák időpontjait az ellenőrző könyvben, e-naplóban kell rögzíteni. Az osztályfőnökök, szaktanárok a szülővel történő előzetes egyeztetés után személyesen tájékoztatják a szülőket a tanuló tanulmányi előmeneteléről, esetleges problémákról. Az évente meghatározott időpontok a titkársági hirdetőtáblán is olvashatók. 4. Iskolai rendezvények: osztálykirándulás, osztályprogram érettségi-, szakmai szóbeli vizsga ünnepségek, versenyek. 5. Nyílt hét: A 8. osztályosok számára lehetőség nyílik betekinteni az iskola nevelő-oktató munkájába, az általános ismertetés után egy-egy tanórán tájékozódhatnak mind a szülők, mind a nálunk tovább tanulni szándékozó tanulók a tanítási órák tartalmáról, hangulatáról, az iskola közösségi életéről igény szerint érdeklődhetnek. 42
6.
Írásbeli tájékoztatás: Feladata a tanulók tanulmányaival, vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különböző iskolai, vagy osztályszintű programokról az e-napló és az ellenőrző segítségével.
7. Elektronikus tájékoztatás: Az iskola honlapján, és arról elérhető elektronikus napló által. Az elektronikus naplóhoz a szülők szülői kódot kapnak, mely lehetőséget ad nekik arra, hogy gyermekük tanulmányaival és magatartásával összefüggő eseményekről tájékozódjanak napi szinten. 8. Szülői panasz, kérvény, javaslat A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával az iskolaszékkel, szülői szervezettel. Az írásban benyújtott javaslatokra, kezdeményezésekre, problémákra a megfelelő szervezet, ill. az iskola igazgatója 15 napon belül válaszol. Az iskolaszéknek, ill. a szülői szervezetnek címzett levelet zárt borítékban az igazgató titkárságán is le lehet adni (ld. korábbi fejezetek). A gyakorlati eljárás szabályait az SZMSZ és a Házirend szabályozza. 3.8.4. Partnerekkel való kapcsolattartás formái: - Személyes találkozó - Levél - Elektronikus kapcsolattartás - Megkeresés - Szponzori lehetőségek A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató felelős, kapcsolatait az igazgató vagy az általa megbízott vezető végzi
3.9. A tanulmányok alatt szervezett vizsgák szabályzata 3.9.1. A tanulmányok alatt szervezett vizsgák típusai: osztályozó vizsgák különbözeti vizsgák javítóvizsgák pótló vizsgák Kisvizsga a 11. évfolyamon történelemből (szóbeli), idegen nyelvből (írásbeli és/vagy szóbeli) Kis érettségi a 12. évfolyamon magyarból (szóbeli) matematikából (írásbeli) Felnőttoktatásban írásbeli negyedéves beszámolók 3.9.2. A vizsgaszabályzat célja: A diákok tanulmányai alatt szervezett vizsgáinak lebonyolítási rendje. 3.9.3 A vizsgák lebonyolításának rendje: A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit az Nkt. 64-72.§ -ai szabályozzák: A tanulmányok alatti vizsgák minimum követelményeit minden képzési típusra, évfolyamra és tantárgyra vonatkozóan, a mindig az aktuális tantervi követelmények határozzák meg. Ezek a követelmények terjedelmi okok miatt, a Pedagógiai Program részét képző CD mellékleten állnak rendelkezésre. A minimum követelményeket minden tanév elején aktualizáljuk. 43
A követelmények nyilvánosságra hozatala: - a követelményeket a tanév eleji áttekintés után, de legkésőbb a következő vizsga előtt 1 hónappal nyilvánosságra hozzuk - a követelmények mindenki számára elérhetők az iskola WEB - lapján - megtekinthető a CD melléklet anyaga a könyvtárban rendelkezésre álló számító gépeken is - az érintett tanulókat a szaktanárok a számukra aktuális követelményekről személyesen is tájékoztatja, útmutatást adnak a megfelelő felkészüléshez Félévenkénti osztályozó vizsgák, év végi javító-, osztályozó – vizsgák, különbözeti vizsgák: a vizsgák időpontjai a tanév elején a „Tanév helyi rendjében” időben megismerhető, tehát a tanulók számára megfelelően tervezhető a minimum követelményeket a szokásos módokon, időben ismertté tesszük a vizsgakötelezettségekre a tanulókat konkrét, személyre szabott értesítő levélben emlékeztetjük a vizsgák előtt minden tanár köteles konzultációs lehetőséget biztosítani Negyedéves vizsgák az esti rendszerben: a négy beszámoló időpontja a tanév elején a „Tanév helyi rendjében” időben megismerhető, tehát a tanulók számára megfelelően tervezhető a beszámolók részletes beosztását általában 3 héttel a vizsgaidőszak kezdete előtt ismertetjük a hallgatókkal (hirdető táblák, tanárok, WEB - lap) a beszámolók részletes követelményeit is az előzőekhez hasonlóan 3 héttel előbb ismertté tesszük Beszámolók formái lehetnek – a szaktanár döntésének megfelelően: írásbeli dolgozat, teszt szóbeli felelet otthoni dolgozat, feladatlapok megoldása egyénileg projektmunka, csoportmunka megajánlott jegy is lehet- egyéni mérlegelés következtében- az évközi kiemelkedő teljesítmény vagy tanulmányi verseny eredményének figyelembevételével A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága: A vizsgabizottság minden esetben minimum 3 fős: -
-
A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató (tagozatvezető) felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. A vizsga a nappali tagozaton 8 óra előtt nem kezdődik el, és legfeljebb 17 óráig tarthat. A vizsga a felnőttoktatás sajátosságaihoz igazodva 12 óra előtt nem kezdődik el, és legfeljebb húsz óráig tarthat. A vizsgák menetét és eredményét a megfelelő forma nyomtatványokon (vizsgajegyzőkönyveken) rögzíteni kell
44
Az írásbeli vizsga menete Az írásbeli vizsgán a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. dolgozat, teszt, számítástechnikai program). - A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. - A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. - Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. - Az íróeszközökről és az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről a tanuló maga köteles gondoskodni; azokat egymás között a vizsgázók nem cserélhetik. - A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. - A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként hatvan perc, - Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A köznevelési törvény 68.§.(4.) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. - Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. - Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. - Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. - Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben.(ez csak osztályozó vizsga esetén alkalmazható!) - Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. - Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az igazgató és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. - A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. -
45
A szóbeli vizsga menete A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. - A vizsgateremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. - A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. - A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. - Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. - Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. - Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. - A köznevelésről szóló törvény 71.§.(4.) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. - Ha a vizsgázónak a köznevelési törvény 68.§.(4.) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. - Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. - Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. -
Gyakorlati vizsga: A gyakorlati vizsgafeladatokat az iskola igazgatója legalább 2 hónappal a vizsga előtt jóváhagyja és a szokásos módon tájékoztatja az érintetteket. a vizsgabizottság elnöke a vizsga kezdete előtt meggyőződik a vizsgához szükséges személyi-, tárgyi feltételekről Az elnök tájékoztatja a résztvevőket a feladatokról és a követelményekről előre meghatározott idő áll a rendelkezésre a feladat végrehajtásához, melybe a tájékoztatás ideje nem számít bele a gyakorlati vizsgarészeket, majd a vizsgát érdemjeggyel kell értékelni és a megfelelő módon jegyzőkönyvben rögzíteni 46
3.9.4. A vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az intézmény azon tanulóira, aki(t) osztályozó vizsgára jelentkezik a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasított a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasított más intézményből átvételüket kérik az intézménybe, az intézmény igazgatója által különbözeti vizsga letételére utasított 3.9.5. Vizsgák iratkezelési rendje Az írásbeli vizsgák dokumentumait egy naptári évig őrizzük. 3.9.6. A vizsgák értékelési és minősítési rendje 5 fokú osztályozási skálát használunk, ajánlott követelményei írásbeli tantárgyi vizsgáknál: 0 34 51 76 90
-
33 % 50 % 75 % 89 % 100 %
1 2 3 4 5
Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél
5 /jeles/: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag,logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,
4 /jó/: összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kishányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik,
3 /közepes/: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló,
2 /elégséges/: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni,közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló,
1 /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló
Az osztályzatok mellett fontosnak tartjuk a személyre szabott szóbeli vagy írott szöveges értékelést!
47
3.10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A szülő a szabad iskolaválasztás jogán gyermekét bármikor átírathatja másik iskolába. A felvétel és az átvétel helyi szabályozásának alapja: az osztályok száma az évfolyamon az osztályok létszáma a választott/ tanult idegen nyelv az alap/ emelt óraszámú tantárgyak különleges bánásmódot igénylő tanulók esetén: a személyi, tárgy feltételek megléte, a fejlesztés lehetőségének biztosítása 3.10.1.Átvételi eljárás rendje Az igazgató a fenti szempontokat mérlegelve dönt a tanuló átvételéről. Az elutasításról az iskola, írásban értesíti a tanuló képviselőjét, felhívja a figyelmet a döntés elleni jogorvoslati lehetőségre. Ha az átvett tanuló iskolájának pedagógiai programja lényegesen eltér iskolánkétól, a tanuló különbözeti vagy osztályozó vizsgára kötelezhető. A felzárkóztatáshoz segítséget biztosítunk, a vizsga letételéhez szükség esetén türelmi időszakot biztosítunk. A vizsga jellegéről, módjáról, időpontjáról az intézmény vezetése a szülőt az átvételkor írásban értesíti. 3.10.2.A felvételi eljárás rendje A jelentkezések elbírálása Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi pontszámok számítása a 7. év végi és a 8. félévi osztályzatok duplázásával az alábbiak szerint történik: magyar irodalom magyar nyelv történelem matematika idegen nyelv összesen:
maximum 20 pont maximum 20 pont maximum 20 pont maximum 20 pont maximum 20 pont maximum 100 pont
Központi írásbelit nem íratunk, kérésre azonban figyelembe vesszük az eredményt. Tájékozódó, ismerkedő jellegű beszélgetésre hívjuk be a hozzánk jelentkezőket. A rangsorolás szabályai A felvételi rangsort a felvételi eljárás során elért összpontszám alapján alakítjuk ki. Mindenkit besorolunk minden tanulmányi területre, amelyre jelentkezett. Azonos pontszám esetén előnyt élveznek: a hátrányos illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók beiskolázási körzetben (Budapest, Pest megye) lakó tanulók a különleges helyzetű tanulók: - akinek a testvére az iskolával tanulói jogviszonyban áll - akinek a testvére vagy a szülője az iskola tanulója volt - akinek a szülője, gondviselője közalkalmazott
48
Ideiglenes felvételi jegyzék: Az ideiglenes felvételi jegyzéket (a név vagy jelszó és a születési dátum megjelölésével) közzétesszük iskolánk honlapján és kifüggesztjük az iskola bejáratánál. Végleges felvételi jegyzék: A végleges felvételi jegyzéket az ideiglenes felvételi jegyzék rangsora alapján állítjuk össze, és a felvételi ponthatárt a jelentkezők által elért pontszámok és a felvehető tanulók függvényében határozzuk meg. Nem nyerhet felvételt az a tanuló, aki nem érte el a felvételi ponthatárt, illetve aki az ismerkedő jellegű beszélgetésen nem jelent meg, és a távolmaradás okát nem jelezte.
3.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 3.11.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfontosabb céljai: - veszélyhelyzetek felismerése - életkornak megfelelő ismeretek közvetítése - az elsősegélynyújtás gyakorlati alkalmazása 3.11.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítási formái, módszerei, eszközei, tanulásszervezési módjai: Tanórán: biológia, testnevelés, osztályfőnöki óra keretében előadás, projekt, gyakorlat, IKT-eszközök használatával. Tanórán kívül: szakkör, tanórán kívüli foglalkozás vagy kirándulás keretében előadás, projekt gyakorlati bemutatók, IKT-eszközök használatával. Önálló ismeretszerzés keretében: házi feladat, gyűjtőmunka, kutatómunka, projekt IKT-eszközök használatával.
49
IV.
AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE „Mondd el és elfelejtik, Mutasd meg és emlékeznek, Vond be őket és megtanulják.” (Konfuciusz)
4.1 A választott kerettantervek megnevezése 2013. szeptember 1-jétől 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 8. melléklet - Kerettanterv a szakiskolák számára 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 12. számú melléklet- Kerettanterv a Felnőttoktatás középfokú nevelés - oktatás számára Szakképzési kerettanterv az 54 481 01 CAD-CAM informatikus szakképesítéshez, valamint a XIII. informatika ágazathoz Szakképzési kerettanterv az 54 521 03 Gépgyártás-technológiai technikus szakképesítéshez, valamint a IX. gépészet ágazathoz Szakképzési kerettanterv az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítéshez, valamint a XXV. ügyvitel ágazathoz Szakképzési kerettanterv az 34 521 10 Szerszámkészítő szakképesítéshez Tantárgyi tantervek
A megadott óratervek alapján jól látható az iskola által kötelezően oktatott, ill. a nem kötelező óraszámok terhére oktatott tantárgyak. Külön kiemeljük, hogy minden tanulónak – iskolatípustól függetlenül lehetőség nyílik - a 9. évfolyamon a gépírás elsajátítására, az informatika tantárgy tanulására, az emelt szintű érettségire történő felkészülése a kötelező felett két válaszható tantárgy esetén. Az óraszámok összeállításánál kiemelt szempontnak tekintettük a tanulók törvény által garantált maximális terhelhetőséget.
A helyi tantervek az érvényben lévő kerettantervek alapján készültek, elektronikus adatrögzítőn megtalálhatóak.
A nappali tagozaton a helyi tantervek a következő dokumentumok alapján készültek: Bemeneti követelményként: - a Kormány 243/2003 (XII. 17) rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról és az azt módosító 202/ 2007. (VII. 31.) Kormányrendelet (kifutó jelleggel) - 110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 1. számú melléklet, IV. rész: Szakközépiskolák számára (kifutó jelleggel) - 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 6. számú melléklete a Szakközépiskolák számára 50
a szakmacsoportos alapozás tervei az FPPTI. Szakmacsoportos kerettantervi ajánlásai alapján a fogadó TISZK - ekkel egyeztetett módon készült (kifutó) Kimeneti követelményként: - az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (IV. 24.) OM rendelet -
A felnőttoktatási tagozaton a helyi tantervek a következő dokumentumok alapján készültek: Bemeneti követelményként: - a Kormány 243/2003 (XII. 17) rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról és az azt módosító 202/ 2007. (VII. 31.) Kormányrendelet (kifutó jelleggel) - 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról - a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 1. számú melléklet, IX. rész: Felnőttoktatás középfokú nevelés - oktatás számára (kifutó jelleggel) - 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a Kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 12. számú melléklete a Felnőttoktatás középfokú nevelés - oktatás számára A kiválasztott tanterveket a Pedagógiai Program CD melléklete tartalmazza!
4.2 Óraterveink: A szabadon tervezhető órakeret felhasználása az óratervekben található. 4.2.1
Gépészet és közlekedés szakmacsoport
-
Gépészet szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szakmacsoportos alapozással a 9-12. évfolyamon Kód: GÉP-1 (kifutó)
-
Gépészet nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással a 9-12. évfolyamon Kód: GÉP-1N felmenő
-
Közlekedés (gépészet) szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szakmacsoportos alapozással a 9-12. évfolyamon Kód: KÖZL (kifutó)
4.2.2
Informatika szakmacsoport -
Informatika szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szoftveres szakmacsoportos alapozással Kód: INF-1/Új szoftver (kifutó)
-
Informatika szakmacsoport nyelvi előkészítő osztály, emelt szintű nyelvoktatással, szoftveres szakmacsoportos alapozással (9-13) (kifutó jelleggel) Kód: INF-2/Új szoftver
-
Informatika szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, hardveres szakmacsoportos alapozással (9-12) Kód: INF-1/Új hardver (kifutó) -
Informatika nappali 9-12. szoftveres szakmacsoportos alapozással Kód: INF-1N/ÚJ szoftver (felmenő)
51
4.2.3
4.2.4
Ügyvitel szakmacsoport -
Ügyvitel szakmacsoportos alapozás 9-12. évfolyam Kód: ÜGYV-1/Új(kifutó)
-
Ügyvitel szakmacsoport nyelvi előkészítő osztály 9-13. évfolyam Kód: ÜGYV-3/Új- (Kifutó jelleggel)
-
Ügyvitel nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással Kód: ÜGYV-1N/ÚJ (felmenő)
Felnőttoktatás Kifutó jelleggel: - Esti rendszerű, általános tantervű képzés - Nappali rendszerű, általános tantervű képzés - Levelező rendszerű, általános tantervű képzés
azonosító: azonosító: azonosító:
F-G-E-9-12 F-G-N-9-12 F-G-L-9-12
Felmenő rendszerben: -
Esti rendszerű, általános tantervű képzés kódja: FELN. KÖZ. E. 9-12.azonosító:F-K-E-9-12 Nappali rendszerű, általános szakközépiskolai tantervű képzés, Kód: FELN.SZK. N. 9-12. azonosítója F-SZK-N-9-12 Levelező rendszerű, általános tantervű képzés Kód: FELN. KÖZ. L. 9-12. azonosító: F-K-L-912
52
Azonosító: M-N-9-12
Kód: GÉP-1
Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől Módosítva: 2012. szeptember 1. ÓRATERV (kifutó jelleggel)
Gépészet nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással Tantárgyak
Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv ** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Információkezelés-gépírás** Tanulásmódszertan és önismeret** Szakmacsoportos alapozás (elmélet) Ábrázoló geometria Geometriai mérések Géprajzi ismeretek Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Anyagválasztás elméleti alapjai Anyagvizsgálatok Gépészeti alapismeretek Informatika (AUTOCAD) Gépészeti kötések Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Szakmacsoportos alapozás (gyakorlat) *** Szerelési gyakorlat Fémipari alapgyakorlat Kézi forgácsolási gyakorlat Gépi forgácsoló gyakorlatok Fúrás Szerelési alkatrészgyártási feladatok Anyagvizsgálati gyakorlatok Nem oldható kötések készítése Melegüzemi gyakorlat Pneumatika szerelése Gyalulás vésés CNC-program készítése Sík és hosszesztergálási gyakorlatok A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Gépészeti alapismeretek
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
3 1 2 4 3 1 1 3* 1,5* 1,5 1,5 2 1 (2) 2 (4) 4/3 4/3 4/3 27,5
3 1 2 4 4 1 1 2,5* 2 1,5 1,5 2 (2) 1 1 (4) 4/3 4/3 4/3 27,5
3 1 2 1 3,5 3 1 1 2,5* 2 2 (6) 1 2 1 1 1 (4) 4/3 4/3 4/3 30
3 1 3 3,5 4 1 1 2,5* 1 2 (6) 1 1 2 2 (4) 1 1 1 1 30
4
4
4
4
31,5
31,5
34
34
4
4
2
2
31,5
31,5
32
32
-
-
2 2 2 1 2 2
2 2 2 1 2 2
*2012. szeptember 1-jétől a testnevelés és sport órák 9. évfolyamon 3 óra kötelező órai és 2 óra sportköri, 10-12. évfolyamon 2,5 óra kötelező órai és 2,5 óra sportköri órai keretből megoldva. ** Az osztály két csoportra bontva *** Az osztály három csoportra bontva
53
Azonosító: M-N-9-12
Kód: GÉP-1N
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől felmenő
ÓRATERV
Gépészet nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással Tantárgyak
Magyar irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv** Matematika (**9. évfolyamon) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika** Testnevelés és sport Osztályfőnöki Információkezelés** Tanulásmódszertan** Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Gépészeti alapozó feladatok Munkavédelem Műszaki mérés Szakmai gyakorlat *** Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat*** Elsősegélynyújtás gyakorlat*** Műszaki mérés gyakorlat***
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
2 2 3 3* 2+1
3 1 3 3+1 2
3 1 3+1 3+1 3 1 2 1
3 1 3+1 3+1 3
0+2 5 1 8 (4) 4 -
2 2 2 1 5 1 0+2 0+1 6 (3) 0,5 2,5 (3) 2+1 -
2 2 1 1 1+1 0+2 5 1 7 (4) 3+1
1
(3) 3 -
(4) 3+1 -
0+1 5 1 11 (8) 4+1 1 2 (3) 3 1 2
Rendelkezésre álló órakeret
35
36
35
35
Szabadon tervezhető órakeret
4
4
4
4
A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám
4
4
4
3
A tanuló tényleges heti óraszáma
35
36
35
34
-
-
2 2 1 1 2 -
2 2 1 1 2 1
Középszintű érettségire választható tantárgyak: Biológia – egészségtan, Kémia, Földrajz, Vizuális kultúra, Testnevelés és sport, Szakmai tantárgy (gépészeti alapismeretek), Etika Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Informatika
** ***
Az osztály két csoportra bontva Az osztály három csoportra bontva
54
Azonosító: KZ-N-9-12
Kód: KOZL
Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől
ÓRATERV (kifutó jelleggel)
Közlekedés (gépészet) nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással 2012. szept. 1-jétől tesi 3+2!
Tantárgyak Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Információkezelés-gépírás** Tanulásmódszertan és önismeret** Szakmacsoportos alapozás (elmélet) Munka –és környezetvédelem Elektrotechnika Vállalkozási ismeretek Műszaki alapismeretek Szakmacsoportos alapozás (gyakorlat) *** Műszaki rajz Szerelés Mérés és forgácsolás Méréstechnika Műszaki dokumentáció
A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségi felkészítések Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv szabadon választható Fizika Közlekedési alapismeretek
Heti óraszámok évfolyamonként
9. évf. 3 1 2 4 3 1 1 3* 1,5* 1,5 1,5 2 1
10. évf. 11. évf. 3 3 1 1 2 2 1 4 3,5 4 3 1 1 1 1 2,5* 2,5* 2 1,5 2 1,5 2 2 -
12. évf. 3 1 3 3,5 4 1 1 2,5* 1 2 -
(2) 2 (4) 4/3 4/3 4/3 -
(2) 2 (4) 4 -
(6) 2 4 (4) 4 -
(6) 2 4 (4) 4
27,5
27,5
30
30
4
4
4
4
31,5
31,5
34
34
4
4
2
2
31,5
31,5
32
32
-
-
2 2 2 2
2 2 2 2
-
-
2 2
2 2
__________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
*2012. szeptember 1-jétől a testnevelés és sport órák 9. évfolyamon 3 óra kötelező órai és 2 óra sportköri, 10-12. évfolyamon 2,5 óra kötelező órai és 2,5 óra sportköri órai keretből megoldva. ** ***
Az osztály két csoportra bontva Az osztály három csoportra bontva
55
Azonosító: I-N-9-12
Kód: INF-1/ÚJ szoftver
Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől
ÓRATERV (kifutó jelleggel) Informatika nappali 9-12 (szoftver) szakmacsoportos alapozással 2012. szept. 1-jétől tesi 3+2! Tantárgyak Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Információkezelés-gépírás** Tanulásmódszertan és önismeret** Szakmacsoportos alapozás (szoftver) Informatikai alapismeretek Informatikai alapismeretek gyakorlatok Weblapszerkesztés, grafika gyakorlat Adatbáziskezelés elmélet Adatbáziskezelés gyakorlat Hálózatok elmélet Hálózatok gyakorlat Programozás elmélet Programozás gyakorlat A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségi felkészítések Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Szabadon választható Fizika Informatikai alapismeretek
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3 3 3 3 1 1 1 1 2 2 3 3 1 4 4 4,5 4,5 3 4 4 4 1 1 2 1 1 1 1 3* 2,5* 2,5* 2,5* 1,5 2 1,5 1,5 2 2 1,5 1,5 2 1 2 4 27,5
2 2 2 27,5
1 2 2 2 1 2 32
2 2 1 2 2 1 31
4
4
4
4
31,5
31,5
36
35
4
4
0
0
31,5
31,5
32
31
2 2 2 2
2 2 2 2
2 2
2 2
*2012. szeptember 1-jétől a testnevelés és sport órák 9. évfolyamon 3 óra kötelező órai és 2 óra sportköri, 10-12. évfolyamon 2,5 óra kötelező órai és 2,5 óra sportköri órai keretből megoldva.
** ***
Az osztály két csoportra bontva Az osztály három csoportra bontva
56
Azonosító: I-N-9-13
Kód: INF-1/ÚJ szoftver
Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől
ÓRATERV (kifutó jelleggel) Informatika nappali 9-13 nyelvi előkészítő (szoftver) szakmacsoportos alapozással Tantárgyak Tanulásmódszertan és önismeret Matematika Természettudományos ismeretek Magyar és nyilvános beszéd Történelem és demokratikus állampolgárságra nevelés Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Információkezelés-gépírás** Szakmacsoportos alapozás (szoftver) Informatikai alapismeretek Informatikai alapismeretek gyakorlatok Weblapszerkesztés, grafika gyakorlat Adatbáziskezelés elmélet Adatbáziskezelés gyakorlat Hálózatok elmélet Hálózatok gyakorlat Programozás elmélet Programozás gyakorlat A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Ügyviteli alapismeretek Informatika
9. évf. Képességfejlesztés
1 3 2 2
Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf.
13. évf.
-
-
-
-
11 1 2,5 5 2
3 1 2 4 3 1 1 2,5 2 1,5 1,5
3 1 2 4 4 1 2 1 2,5 2 1,5 1,5
3 1 3 1 4,5 4 1 2,5 2 -
3 1 3 4,5 4 1 2,5 2 -
-
-
-
-
27,5 4 31,5 4 31,5
2 4 27,5 4 31,5 4 31,5
2 2 2 27,5 4 31,5 4 31,5
1 2 2 2 1 2 32 4 36 0 32
2 2 1 2 2 1 31 4 35 0 31
2 2 2 2 2 2 2
2 2 2 2 2 2 2
2
** Az osztály két csoportra bontva *** Az osztály három csoportra bontva
57
Azonosító: I-N-9-12
Kód: INF-1/ÚJ hardver
Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől
ÓRATERV (kifutó jelleggel) Informatika nappali 9-12 informatika (hardver) szakmacsoport
Tantárgyak Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Információkezelés-gépírás** Tanulásmódszertan és önismeret** Szakmacsoportos alapozás (hardver) Informatika szakmai elmélet Elektronikai ismeret Hardver alapismeretek Hálózati alapismeretek Informatikai szakmai gyakorlat*** A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv szabadon választható Fizika Informatikai alapismeretek
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3 3 3 3 1 1 1 1 2 2 2 3 1 4 4 3,5 3,5 3 4 3 4 1 1 1 1 1 1 1 1 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2 1,5 1,5 2 1 1,5 1,5 2 2 2 2 1 2 2 4 25,5
2 2 4 27,5
6 3 3 4 30
6 3 3 4 30
4
4
4
4
31,5
31,5
34
34
4
2
2
2
27,5
29,5
32
32
2 2 2 2
2 2 2 2
2 2
2 2
** Az osztály két csoportra bontva *** Az osztály három csoportra bontva
58
Azonosító: I-N-9-12
Kód: INF-1N/ÚJ szoftver
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől
ÓRATERV Informatika nappali 9-12. szakmacsoportos alapozással Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv** Matematika (**9. évfolyamon) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika** Testnevelés és sport Osztályfőnöki Információkezelés** Tanulásmódszertan** Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Munkaszervezési ismeretek Információtechnológiai alapok Adatbázis- és szoftverfejlesztés Hálózati ismeretek I. Szakmai gyakorlat*** Munkaszervezés gyakorlat*** Információtechnológiai gyakorlat*** Adatbázis- és szoftverfejlesztési gyakorlat*** Hálózati ismeretek I. gyakorlat*** Rendelkezésre álló órakeret
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2 3 3 3 2 1 1 1 3 3 3+1 3+1 3* 3+1 3+1 3+1 2+1 2 3 3 1 2 2 1 2 2 1 2 1 2 1 1+1 5 5 5 5 1 1 1 1 0+2 0+1 6 7 8 11 (2) (3) (3) (4) 0,5 1 1 0,5 1+1 2 1 1 1 2 (4) (4) (5) (7) 2 2 1+1 2 2+1 2+1 2 2 2 35 36 35 36
Szabadon tervezhető órakeret
4
4
4
4
A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám
3
2
2
2
A tanuló tényleges heti óraszáma
34
34
33
34
2 2 1 1
2 2 1 1
2 2
2 2
Középszintű érettségire választható tantárgyak: Biológia – egészségtan, Kémia, Földrajz, Vizuális kultúra, Testnevelés és sport, Etika Emelt szintű érettségi felkészítések Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Szabadon választható Fizika Informatikai alapismeretek ** ***
Az osztály két csoportra bontva Az osztály három csoportra bontva
59
Azonosító: K-N-9-12
Kód: ÜGYV-1/ÚJ
Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől
ÓRATERV (kifutó jelleggel) Ügyvitel nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással Tantárgyak Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Információkezelés-gépírás** Tanulásmódszertan és önismeret** Szakmacsoportos alapozás Információkezelés (gy)*** Viselkedéskultúra (gy)*** Kommunikáció (gy)*** Gazdálkodási ismeretek (e+gy)**** Gépírás és levelezés (gy)*** Informatikai alkalmazás (gy)*** Titkári ismeretek (e) Gazdasági-vállalkozási ismeretek (e) A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Ügyviteli alapismeretek Informatika
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3 3 3 3 1 1 1 1 2 2 3 3 1 4 4 4 5 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 3* 2,5* 2,5* 2,5* 1,5 2 1,5 1,5 2 2 1,5 1,5 1 1 2 2 1 2 1 1+1 -
2 1 1+1 -
2 2 2 2
2 2 2 2
27,5
27,5
30
30
4
4
4
4
31,5
31,5
34
34
4
3
1,5
1,5
31,5
30,5
31,5
31,5
-
-
2 2 2 2 2 2
2 2 2 2 2 2
*2012. szeptember 1-jétől a testnevelés és sport órák 9. évfolyamon 3 óra kötelező órai és 2 óra sportköri, 10-12. évfolyamon 2,5 óra kötelező órai és 2,5 óra sportköri órai keretből megoldva.
** Az osztály két csoportra bontva *** Az osztály három csoportra bontva **** Az egyik órában az osztály három csoportra bontva
60
Azonosító: K-N-9-13
Kód: ÜGYV-3/ÚJ
Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől
ÓRATERV (kifutó jelleggel) Ügyvitel nappali 9-13 nyelvi előkészítő, szakmacsoportos alapozással Tantárgyak Tanulásmódszertan és önismeret Matematika KépességTermészettudományos ismeretek fejlesztés Magyar és nyilvános beszéd Történelem és demokratikus állampolgárságra nevelés Irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv ** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Információkezelés-gépírás** Szakmacsoportos alapozás Információkezelés (gy)*** Viselkedéskultúra (gy)*** Kommunikáció (gy)*** Gazdálkodási ismeretek (e+gy)**** Gépírás és levelezés (gy)*** Informatikai alkalmazás (gy)*** Titkári ismeretek (e) Gazdasági-vállalkozási ismeretek (e) A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf. 1 3 2 2 2 3 1 2 4 4 1 1 1 2,5 2 1,5 1,5 1 -
3 1 2 4 4 1 1 1 2,5 2 1,5 1,5 1 -
3 1 3 1 4 4 1 2,5 2 2 -
3 1 3 5 4 1 2,5
2 1 1+1 -
2 1 1+1 -
2 2 2 2
2 2 2 2
27,5 4
27,5 4
27,5 4
30 4
30 4
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma
31,5
31,5
31,5
34
34
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Ügyviteli alapismeretek Informatika
4 31,5
3 30,5
3 30,5
1,5 31,5
1,5 31,5
-
-
-
2 2 2 2 2 2
2 2 2 2 2 2
11
1 2,5
5 2
2 2 -
** Az osztály két csoportra bontva. *** Az osztály három csoportra bontva **** Az egyik órában az osztály három csoportra bontva
61
Azonosító: K-N-9-12
Kód: ÜGYV-1N/ÚJ
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől
ÓRATERV Ügyvitel nappali 9-12 szakmacsoportos alapozással Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Idegen nyelv** Matematika (**9. évfolyamon) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Informatika** Testnevelés és sport Osztályfőnöki Információkezelés** Tanulásmódszertan** Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Levelezési ismeretek Kommunikáció alapjai Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Szakmai gyakorlat*** Gépírás és iratkezelés*** Levelezési gyakorlat*** Üzleti kommunikáció*** Rendelkezésre álló órakeret
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2 3 3 3 2 1 1 1 3 3 3+1 3+1 3* 3+1 3+1 3+1 2+1 2 3 3 1 2 2 1 2 2 1 2 1 2 1 1+1 1 0+2 0+2 0+1 5 5 5 5 1 1 1 1 0+1 6 7 8 11 (3) (2) (4) (6) 0,5 1 1 3 1 1 2 0,5 1 1 3 (3) (5) (4) (5) 2+1 2+1 1+1 2 2 4+1 35 36 35 35
Szabadon tervezhető órakeret
4
4
4
4
A szabadon tervezhető órakeretből felhasznált heti óraszám
2
4
4
3
A tanuló tényleges heti óraszáma
33
36
35
34
-
-
2 2 1 1 2 2
2 2 1 1 2 2
Középszintű érettségire választható tantárgyak: Biológia – egészségtan, Fizika, Kémia, Ügyviteli alapismeretek Vizuális kultúra, Testnevelés és sport, Etika Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Földrajz Informatika ** ***
Az osztály két csoportra bontva Az osztály három csoportra bontva
62
Azonosító: F-G-E-9-12
Kód: FELN. GIMN. E. 9-12.
Érvényes: 2012. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel
Esti rendszerű ÓRATERV
Tantárgyak Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Emberismeret és etika Idegen nyelv (angol és/vagy német**) Matematika Művészetek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Életvezetés
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2,5 3 3 3 1,5 1 1 1 1,5 2 2 2,5 0,5 4 4 4 4 4 4 4 4 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5
A tanuló kötelező heti óraszáma
18
18
19
18
A tanuló nem kötelező heti óraszáma
2
2
2
2
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma
20
20
21
20
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám
0
0,5
1
1
A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Fizika, Kémia Biológia, Földünk és környezetünk Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia Informatika
18
18,5
19, 5
19
-
-
-
1 -
-
-
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
**
Az osztály két csoportra bontva, ha mind a 2 nyelv indul
63
Azonosító: F-K-E-9-12
Kód: FELN. KÖZ. E. 9-12.
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben
Esti rendszerű ÓRATERV Tantárgyak Magyar Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika Idegen nyelv (angol vagy német**) Matematika Művészeti ismeretek Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Osztályfőnöki (Osztályközösség-építés)
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2 2 2 3 1 1 1 1 2 2 2 2 1 3 3 3 4 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
A tanuló kötelező heti óraszáma
15
15
15
12,5
A szabadsáv heti óraszáma
3
3
3
5,5
A szabad sávból felhasznált heti óraszám
3
3
4
5,5
A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Biológia, Földrajz, Kémia Fizika, Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia Informatika
18
18
19
18
-
-
-
1 -
-
-
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
**
Az osztály két csoportra bontva, ha mind a 2 nyelv indul
64
Azonosító:
F-G-N-9-12
Kód: FELN. GIMN. N. 9-12.
Érvényes: 2012. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel
Nappali rendszerű ÓRATERV
Tantárgyak Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Emberismeret és etika Idegen nyelv ** (angol és/vagy német) Matematika Művészetek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Életvezetés
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3 3 3 4 2 2 2 1 2 3 3 4 1 4 5 5 5 5 5 5 5 1 1 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 2 2 1 1 1 1
A tanuló kötelező heti óraszáma
27
27
30
29
A tanuló nem kötelező heti óraszáma
1
1
1
1
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma
28
28
31
30
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám
0
0
1
1
A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Fizika, Földünk és környezetünk Biológia, Kémia Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia Informatika
27
27
30
30
-
-
-
-
-
-
2 2 2 2 2 2 2
2 2 2 2 2 2 2
** Az osztály két csoportra bontva 2013-14-es tanévben alkalmazható a 11. K, a 12. K, 12. S és 12. Z osztályoknál kifutó rendben
65
Azonosító:
F-SZK-N-9-12
Kód: FELN.SZK. N. 9-12.
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől felmenő jelleggel
Nappali rendszerű-szakközépiskolai ÓRATERV
Tantárgyak Magyar Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészeti ismeretek Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika** Osztályfőnöki (Osztályközösség-építés) Vállalkozási ismeretek
Heti óraszámok évfolyamonként (9. évf.) 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3 3 3 4 2 2 2 1 3 3 3 3 1 4 5 5 5 5 5 5 5 1 1 1 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 2
A tanuló kötelező heti óraszáma
27
28
30
29
A szabadsáv heti óraszáma
1
2
1
1
A szabad sávból felhasznált heti óraszám
1
2
1
1
(28)
30
31
30
-
-
-
1 -
-
-
2 2 2 2 2 2 2
2 2 2 2 2 2 2
A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Fizika, Biológia, Kémia, Földrajz Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia Informatika
** Az osztály két csoportra bontva Alkalmazandó a 2013-2014-es tanévben az új belépő osztályoknál:10. K, 11. S, 11. Z felmenő rendben
66
Azonosító:
F-G-L-9-12 Kód: FELN. GIMN. L. 9-12.
Érvényes: 2012. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel
Levelező rendszerű ÓRATERV
Tantárgyak Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem és társadalmi ismeretek Emberismeret és etika Idegen nyelv (angol vagy német**) Matematika Művészetek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Életvezetés A tanuló kötelező heti óraszáma
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 0,5 2 2 2 2 2 2 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 9,5
9,5
11
10
A tanuló nem kötelező heti óraszáma
1
1
1
2
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma
11
11
12
12
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám
0
0
0
1,5
9,5
9,5
11
11,5
-
-
-
-
-
-
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Fizika, Földünk és környezetünk Biológia, Kémia Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia Informatika **
Az osztály két csoportra bontva, ha mind a 2 nyelv indul
67
Azonosító:
F-K-L-9-12 Kód: FELN. KÖZ. L. 9-12.
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől felmenő jelleggel
Levelező rendszerű ÓRATERV
Tantárgyak Magyar Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika Idegen nyelv (angol vagy német**) Matematika Művészeti ismeretek Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Osztályfőnöki (Osztályközösség-építés)
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2 2 2 1 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 0,5 2 2 2 2 2 2 2 2 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5
A tanuló kötelező heti óraszáma
10
10
11
7,5
A szabadsáv heti óraszáma
0
0
0
2,5
A szabad sávból felhasznált heti óraszám
0
0
1
2,5
A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Fizika, Biológia, Kémia, Földrajz Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia Informatika
10
10
11
10
-
-
-
0,5 1 -
-
-
1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1
**
Az osztály két csoportra bontva, ha mind a 2 nyelv indul
68
4.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. Az új Nemzeti Alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével az érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, csak olyan tankönyvet választunk, ami az iskolai tankönyvrendelés kereti között megrendelhető, amelyek tankönyvvé lettek nyilvánítva. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában, vagy júniusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése tanév kezdése előtt a szülők kötelessége. A felnőttoktatási tagozaton: - a nappali rendszerű oktatásban a következő tanév tankönyveiről májusban és júniusban tájékoztatjuk a szülőket és a tanulókat írásban, illetve az iskola WEB - lapján keresztül. Azok megrendelése illetve beszerzése a szülők illetve a tanulók kötelessége. - az esti rendszerű képzésben a következő évre ajánlott tankönyvjegyzék szintén már júniusban rendelkezésre áll, a WEB-lapról letölthető formában, így megfelelő idejük van arra a tanulóknak, hogy a tanév kezdetéig azokat fokozatosan beszerezhessék A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül kiválaszthatóak, használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz.
Az iskola arra törekszik, hogy a támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. - Az ingyenes tankönyvet, taneszközt a mindenkor érvényben lévő miniszteri, ill. fenntartó rendelet alapján kapják meg tanulóink tartós könyvtári használatból- a munkafüzetek kivételével. A köznevelési törvény 46. § (4) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. Az iskolának a jogszabályokban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. 69
Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének - e rendeletben nem szabályozott - kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni.
4.4 A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 4.4.1. A nevelő és oktató munka céljait részletesen leírtuk a nevelési programban 4.4.2. Az iskolánk pedagógiai feladatainak megvalósításában fontos cél, hogy: a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra alapozza meg a felkészülést a jogok és a kötelességek törvényes gyakorlására készítsen fel az önművelésre neveljen önálló munkára és gondolkodásra, tanulási tevékenység tudatos, intenzív alkalmazására fejlessze, bővítse az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat fejlesztő értékeléssel és az önértékelés képességének fejlesztésével, az önismeret alakításával az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban
4.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A Nemzeti Köznevelési Törvény szerint az 2012.09.01-jével induló osztályok felmenő rendszerben órarendileg 10-12. évfolyamig 2,5 testnevelési óra és 2,5 sportköri foglalkozás keretében oldjuk meg. Helyszínét tekintve tornateremben, kondicionáló teremben jelenleg megoldható, későbbiekben a fejlesztés alatt lévő nagy alapterületű tornaszobában valósítjuk meg. Tanulóink rendszeres testmozgását a heti kötelező órák és a délutáni tömegsport szolgálja. A mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola: Sportköri foglalkozások Kosárlabda, röplabda, torna, akrobatika, trambulin (ugróasztal) labdarúgás Kondicionáló terem használata Házi bajnokságokon való részvétel Osztályok közötti sportversenyek 4.5.1 Tanórán kívüli foglalkozások, programok
Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül az „Egészség és Életmód/Sportnap” nap. Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. Természetjáró túrák, kerékpártúrák, vízi-túrák, sí-tábor, nyári sporttábor, idegen nyelvi tábor, tavaszi kirándulások szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni Az évente megrendezésre kerülő „Katona-nap” sportrendezvényei aktív mozgáslehetőséget nyújt, jól támogatva az egészséges életmódra történő nevelést Rendszeresen részt veszünk a kerület, illetve a főváros által meghirdetett sportversenyeken, elsősegélynyújtó versenyeken, polgárvédelmi versenyen Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére. (Ha vért adsz, életet adsz!) Időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben az ÁNTSZ-szel szorosan együttműködve Iskolánk minden évben - gyakran - pályázati forrásokból biztosítja – belső és külső szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „alkohol és 70
drogprevenció”-, „dohányzás”-, „AIDS és Hepatitis” témakörökben „Személyes higiénia” „Szexuális élet”
4.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 4. 6.1. Tantárgy- és foglalkozás (pedagógus) választás rendje: Az iskola pedagógiai programjának megfelelően, minden tanév június 10-ig kell jelentkezni a – következő tanév – kötelezően választható tantárgyaira, ill. érettségire történő (emelt szintű, középszintű) felkészítő oktatásra: A 9. évfolyamon - gépészet, ügyvitel, informatika és közlekedés osztályokban a II. idegen nyelvre történő jelentkezés A 10. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyra történő jelentkezés A 10. évfolyamon - középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat igénylő tantárgyakra - történő jelentkezés A 11. évfolyamon - emelt szintű érettségire felkészítő - tantárgyakra történő jelentkezés - középszintű érettségire felkészítő - a kötelezően választható, többletórákat igénylő tantárgyakra - történő jelentkezés A nem kötelező, szabadon választható tantárgyakra, fakultációkra, szakkörökre, diákkörökre, korrepetálásokra, felzárkóztatásokra, egyéni foglalkozásokra stb.. történő jelentkezés határideje minden tanév szeptember 15-e. A tanuló a lehetőségekről az osztályfőnök, a szaktanár, ill. az iskolai WEB lap útján kaphat tájékoztatást. Az indítható órákról, az iskola tantárgyfelosztása alapján az igazgató dönt a szakmai vélemények figyelembevételével. A foglalkozások időtartama: október 1. – május 31. Végzősök esetén: április 30. (az érettségi felkészítő foglalkozások szeptember 15-től április 30-ig tartanak) A nem kötelező, szabadon választott órákon, fakultációkon történő részvétel kötelező, ha a tanuló jelentkezett ezekre a foglalkozásokra. Az iskola személyi feltételrendszere nem teszi lehetővé, hogy a szorgalmi időszakban a tanuló pedagógust válasszon. Erre minden tanév június 30-ig az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelem alapján nyílik lehetőség, mely a következő tanévre vonatkoztatható, de annak elfogadása nem kötelező. A kérelmet tanuló, szülő, ill. diákönkormányzat, szülői szervezet is beadhatja.
4.6.2. Tanulószobai foglalkozásokra történő jelentkezés: (Ktv. 53. § (3.)) Szülői kérésre biztosítunk szaktanári segítséget a lemaradóknak, hiányzóknak, 9-13. évfolyamos tanulók esetén. Az osztályfőnök és a szaktanár évközben szorgalmazhatja a tanulószoba igénybevételét, hosszabb hiányzást követően, ill. ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják, vagy ha a tanulmányi előmenetele indokolttá teszi. A javaslatról a tanulót, ill. szülőt tájékoztatni kell, ill. ki kell kérni a szülő véleményét, beleegyezését.
71
4.7.
Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből középiskola tanulóinak közép-vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja
2013. szeptember 1-jétől Gépészet szakmacsoport: emelt szinten: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika középszinten: biológia-egészségtan, kémia, földrajz, vizuális kultúra, testnevelés és sport, szakmai tantárgy (gépészeti alapismeretek), etika Informatika szakmacsoport: emelt szinten: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatikai alapismeretek középszinten: biológia-egészségtan, kémia, földrajz, vizuális kultúra, testnevelés és sport, etika Ügyvitel szakmacsoport: emelt szinten: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, földrajz, informatika középszinten: biológia-egészségtan, fizika, kémia, vizuális kultúra, testnevelés és sport, szakmai tantárgy (ügyviteli alapismeretek), etika
4.8.
Középszintű érettségi vizsga témakörei
A 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsgák esetében az érettségi vizsgára jelentkezés és megkezdésének feltétele a meghatározott mértékű közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Ez alól kivétel a felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók esete. 4.8.1. A 9-12. (13.) évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés, a tantárgyankénti szint megjelölésével, a 12. (13.) évfolyamon történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni kell a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket:
Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika Matematika Idegen nyelv Fizika Informatika Testnevelés 72
Biológia Földrajz Kémia Ügyviteli alapismeretek Gépészeti alapismeretek Közlekedési alapismeretek Informatikai alapismeretek Művészettörténet
4.8.2 Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök 1. Csokonai és a felvilágosodás 2. Vörösmarty gondolati költeményei 3. Petőfi tájlírája 4. Arany János balladái 5. Katona: Bánk bán 6. Mikszáth új típusú emberábrázolása 7. Ady Endre szerelmi költészete 8. Babits Mihály ars poeticája 9. Kosztolányi Dezső életműve 10. József Attila tájlírája 11. Radnóti Miklós versei a hazáról, emlékekről 12. Örkény István: új műfaj és ábrázolás 13. Márai Sándor alkotásai 14. Balassi Bálint költészete 15. Madách Az ember tragédiája- az eszmék szerepe 16. Az európai irodalom alapvető hagyományai: antikvitás /Homérosz eposzai vagy Szophoklész Antigonéja 17. Kortársaink – Kertész Imre Sorstalanság/ Szabó Magda Abigél vagy egy mai novella 18. Az irodalom határterületei: megfilmesített irodalmi alkotások 19. Móricz és a naturalizmus 20. Elbeszélések a XX. század első felének világirodalmából 21. egy szabadon választott színházi élmény vagy olvasott mű elemzése 22. Kölcsey hazafias költészete Nyelvi témakörök 1. Nyelvi jelek 2. A kommunikáció tényezői 3. A kommunikáció nem nyelvi formái 4. A nyelvrokonság 5. A nyelvemlékek 6. A nyelvújítás 7. A nyelv területi és társadalmi tagozódása 8. A tömegkommunikáció műfajai 9. A morfémák 10. Helyesírásunk alapelvei 11. Szófajok 12. Az egyszerű mondat 13. A szóalkotás módjai 73
14. A szöveg egysége és felépítése 15. A hivatalos stílus 16. A retorika alapjai, az érvelés 17. A retorika alapjai 18. Egynyelvű szótárak 19. A képszerűség eszközei 20. A szöveg grammatikai kapcsolóelemei 21. A publicisztikai stílus 22. A nyelv és gondolkodás 4.8.3
Történelem – középszintű érettségi témakörök
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Magyarország Károly Róbert és Nagy Lajos korában A nagy földrajzi felfedezések II. Népesség, település, életmód Az első ipari forradalom A dualizmus korának társadalma Mindennapi élet a Kádár-korszakban III. Egyén, közösség, társadalom A középkori Magyar Királyság megteremtése A reformkor A kiegyezés A sztálini diktatúra IV. Modern demokráciák működése Az athéni demokrácia Az amerikai függetlenségi háború A kommunista diktatúra Magyarországon V. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés A XV. századi Magyarország nemzetközi konfliktusai Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Az I. világháború A Rákóczi-szabadságharc VI. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák A II. világháború és a fasiszta ideológia A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon Erdély aranykora A reformáció
74
4.8.4. Emberismeret és etika Célok és feladatok Minden tapasztalatszerzés és gondolkodás végső soron az ember önmegértésének elmélyítését szolgálja. Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. Bemutatja az emberi kapcsolatok világát és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelős lény, az ember sorsától elválaszthatatlanok. Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveiről, az erények mibenlétéről folyó - civilizációnk történetével egyidős - disputában kiérlelt főbb álláspontokkal, értékelvekkel és érvelési módokkal. Fejlesztési követelmények Az erkölcsi érzék kiművelése a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelősség tudatosítása, a választási helyzetek elemzése és az etika alapfogalmainak elsajátítása révén. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Elemi szintű jártasság elsajátítása az etikai gondolkodás alapkérdéseiben, fejlődésének főbb állomásait és a legfontosabb etikai érvelési módokat illetően. Az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kommunikálásához és a mások meggyőződésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek kifejlesztése. A civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normák értelmének sokoldalú megvilágítása. Belépő tevékenységformák. Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Feladatok, példák az erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására. Az irodalmi, történelmi stb. tanulmányok során megismert esetek feldolgozása etikai tartalmuk szerint. Szövegelemzés. Irányított viták, szerepjátékok. Témakörök Az erkölcsi lény
Az erkölcsi cselekedet
Az etika megalapozása
Tartalmak A társas lény (csoport és egyén); a tudatos viselkedés eredendő szociális jellege. Én és te. A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Az öntudat reflexivitása és nyitottsága. Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban. Autonómia és egymásra utaltság. Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása. Az emberi kapcsolatok erkölcsi vonatkozásai: részvét, hűség, kölcsönösség, szeretet. Az ember méltósága. A szabadság értelmezés különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint. A választás szabadsága és az ember felelőssége. A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. A szenvedés tapasztalata és magyarázatai. Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban. Jó és rossz megkülönböztetésének képessége. Az erkölcsi törvénykezés egyetemességigénye és a lehetséges jó életformák sokfélesége. Materiális és formális etikák. A tekintélyelvű, természetjogi (teleologikus), kötelesség-, utilitárius, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és 75
Az erények és a jellem
Személy és erkölcs
Társadalom és erkölcs
Vallás és erkölcs
Korunk erkölcsi kihívásai
összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák alapján. A jellem és az illem. Képességek és erények. Törekvés a jóra (a jó akarat). Önnevelés, önfegyelem. Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét, tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma. Az alapvető erények. A szeretet forrásai és nemei. Életcélok és szükségletek. A jólét fogalma. Az élet minősége. A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs. Barátság, részvét, segítség. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Példakövetés, példaképek. Etikai közösség és társadalom. Erkölcs és jog eltérő illetékessége. Személyes elkötelezettség és tolerancia. Hazaszeretet. A társadalmi identitás szerkezete. Erkölcs és politika. Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség. Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság. Etika és gazdaság. A kereszténység erkölcsi tanításának lényege. Az ó- és újszövetségi etika összefüggése. Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más világvallások felfogása szerint. A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére. Valláserkölcs és világi etika viszonya. Az etika transzcendens megalapozásának igénye. A tudományos-technológiai fejlődésetikai dilemmái. A géntechnológiai, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi kérdései. A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete. Vita az állatok jogairól.
A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az etika alapfogalmainak jelentését. Tanulja meg felismerni az erkölcsi értékek konfliktusát mindennapos élethelyzetekben. Tudjon érvelni saját etikai meggyőződése mellett. Értse és értelmezze felelősségét a maga és a mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.
76
4.8.5. Matematika - középszint érettségi témakörök Javasolt szóbeli témakörök: 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1 Halmazok 1.1.1 Halmazműveletek 1.1.2 Számosság, részhalmazok 1.2 Matematikai logika 1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3 Kombinatorika 1.4 Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1 Oszthatóság 2.2.2 Számrendszerek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus 2.6 Betűkifejezések 2.6.1 Nevezetes azonosságok 2.7 Arányosság 2.7.1 Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2 Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, sorozatok 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvények 3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk 3.2.2 A függvények jellemzése 3.3 Sorozatok 3.3.1 Számtani és mértani sorozatok 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek 4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk Síkban 4.2.2 Hasonlósági transzformációk 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok Háromszögek 77
Négyszögek Sokszögek Kör 4.3.2 Térbeli alakzatok 4.4 Vektorok síkban és térben 4.5 Trigonometria 4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok 4.6.2 Egyenes 4.6.3 Kör 4.7 Kerület, terület 4.8 Felszín, térfogat 5. Valószínűségszámítás, statisztika 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2 A valószínűségszámítás elemei
4.8.6.
Idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök
A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal: 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás 78
Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 4.8.7.
Fizika - középszintű érettségi témakörök
Newton törvényei Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő Newton III. Erőlökés Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték - Erőpár, egyszerű gépek – Tömegközéppont Mozgásfajták Egyenesvonalú egyenletes mozgás - Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás Összetett mozgások - Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás - Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok Munka, energia Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele - Körfolyamatok Kalorimetria Halmazállapot-változások Olvadás, fagyás - Párolgás, lecsapódás A termodinamika II. főtétele Körfolyamatok - Hőerőgépek Elektromos mező Elektrosztatikai alapjelenségek - Az elektromos mező jellemzése Töltések mozgása elektromos mezőben - Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Kondenzátorok Egyenáram Elektromos áramerősség - Ohm törvény – Félvezetők Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye 79
Időben állandó mágneses mező Mágneses alapjelenségek - A mágneses mező jellemzése - Az áram mágneses mezője Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező Az indukció alapjelensége - A váltakozó áram - A váltakozó áram teljesítménye és munkája Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma A fény mint elektromágneses hullám Terjedési tulajdonságok – Hullámjelenségek – A Laeser fény - A geometriai fénytani leképzés A szem és a látás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei – Speciális relativitáselmélet alapelemei – Relativisztikus tömegnövelés - Részecske és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele – Radioaktivitás – Maghasadás - Magfúzió Sugárvédelem Elemi részek A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek
4.8.8.
Informatika - középszintű érettségi témakörök
1. Információs társadalom A kommunikáció A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika - Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/ kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, 80
lemezkarbantartás A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 4. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele - WWW Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata 5. Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások ETO, ISBN, ISSN számok ismerete Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD Tájékoztató eszközök Katalógusok - Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) A gyakorlati vizsga témakörei: Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Weblapkészítés Prezentáció és grafika
4.8.9.
Testnevelés - középszintű érettségi témakörök
Az elméleti ismeretek témakörei: A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus sportgimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok A gyakorlati ismeretek témakörei: Gimnasztika (függeszkedés, 48 ütemű szabadgyakorlat) Atlétika (futás, ugrás, dobás) Torna (talajtorna, szekrényugrás, gyűrű, korlát) Küzdősportok, önvédelem (birkózás, judo) Úszás (két választott úszásnemben)
81
4.8.10.
Biológia - középszintű érettségi témakörök
1. Bevezetés a biológiába 1. A biológia tudománya 2. Az élet jellemzői 3. Fizikai, kémiai alapismeretek 4. Szervetlen és szerves alkotóelemek 5. Az anyagcsere folyamatai 2. Egyed alatti szerveződési szint 1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2. Az anyagcsere folyamatai 3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje 1. Nem sejtes rendszerek 2. Önálló sejtek 3. Többsejtűség 4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet 1. Homeosztázis 2. Kültakaró 3. A mozgás 4. A táplálkozás 5. A légzés 6. Az anyagszállítás 7. A kiválasztás 8. A szabályozás 9. Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 1. Populáció 2. Életközösségek (élőhelytípusok) 3. Bioszféra 4. Ökoszisztéma 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 1. Molekuláris genetika 2. Mendeli genetika 3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 4. A bioszféra evolúciója
4.8.11.
Földrajz - középszintű érettségi témakörök
1. Térképi ismeretek 1. A térképi ábrázolás 2. Térképi gyakorlatok 3. Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk 1. A Naprendszer kialakulása 2. A Nap és kísérői 3. A Föld és mozgásai 4. Az űrkutatás és az emberiség 3. A geoszférák földrajza 1. A kőzetburok 2. A levegőburok 3. A vízburok 82
4. A talaj 5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 2. A vízszintes földrajzi övezetesség 3. A forró övezet 4. A mérsékelt övezet 5. A hideg övezet 6. A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség - és településföldrajz 1. A népesség földrajzi jellemzői 2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok 1. A világgazdasági pólusok 2. A világgazdaság peremterületei 3. Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok 8. Magyarország földrajza 1. A Kárpát-medence természet- és társadalom földrajzi sajátosságai 2. Magyarország természeti adottságai 3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 4. Hazánk nagy tájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom földrajzi képe 6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 1. Európa általános természetföldrajzi képe 2. Európa általános társadalom földrajzi képe 3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 4. Észak-Európa 5. Nyugat-Európa 6. Dél-Európa 7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom földrajzi képe 8. Kelet-Európa természet- és társadalom földrajzi vonatkozásai 10. Európán kívüli földrészek földrajza 1. A kontinensek általános természet- és társadalom földrajzi képe 2. Ázsia 3. Ausztrália és Óceánia 4. Afrika általános földrajzi képe 5. Amerika 11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai 1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
83
4.8.12.
Kémia - középszintű érettségi témakörök
1. Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. Kémiai kötések 3. Molekulák, összetett ionok 4. Anyagi halmazok 5. Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia 1. Hidrogén 2. Nemesgázok 3. Halogénelemek és vegyületeik 4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 6. A széncsoport elemei és vegyületeik 7. Fémek 3. Szerves kémia 1. A szerves vegyületek általános jellemzői 2. Szénhidrogének 3. Halogéntartalmú szénhidrogének 4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. Szénhidrátok 7. Fehérjék 8. Nukleinsavak 9. Műanyagok 10. Energiagazdálkodás 4. Számítások 1. Az anyagmennyiség 2. Gázok 3. Oldatok, elegyek, keverékek 4. Számítások a képlettel és kémiai egyenlettel kapcsolatban 5. Termokémia 6. Kémiai egyensúly 7. Kémhatás 8. Elektrokémia
4.8.13.
Ügyviteli alapismeretek középszintű érettségi témakörök
I. Gazdálkodási ismeretek szükséglet, javak, hasznosság termelési tényezők a piac működésével kapcsolatos fogalmak, összefüggések a kereslet-kínálat fogalma, hatásuk a vállalkozási formák jellemzői, összehasonlításuk a pénz fogalma, kialakulása, a modern pénzrendszer a pénzforgalom irányai az Európai Unió története, felépítése, működése hazánk helyzete, részvétele az Unióban A gazdaság alapelemei, a szükséglet, a hasznosság és a szűkösség fogalma A gazdasági javak csoportosítása A termelési tényezők A gazdasági körforgás 84
A gazdasági szereplők A piac fogalma, elemei és működése A kereslet, a kínálat fogalma és törvénye A keresleti és kínálati függvény ábrázolása, jellemzői A Marshall-kereszt ábrázolása, jellemzői A vállalkozás fogalma A vállalkozás céljai A sikeres vállalkozás kritériumai A vállalkozások szervezeti formái, összehasonlítása, alapításuk és megszüntetésük legfontosabb szabályai A pénztörténet fontosabb állomásai A modern pénz fogalma és funkciói A pénzforgalom fajtái, bizonylatai A magyar bankrendszer A kétszintű bankrendszer sajátosságai, az MNB szerepe Az üzleti bankok fontosabb feladatai Az európai integráció története Az Európai Unió legfontosabb szervezetei, feladatai Magyarország és az EU kapcsolatának főbb állomásai Magyarország EU-tagsága előnyei és hátrányai Az európai uniós pályázati lehetőségek 2. Jogi ismeretek jogalkotás, jogforrások, jogágak a magyar jogrendszer a polgári jog alapvető fogalmai, szerződésfajták A jog fogalma A jogszabályi hierarchia fogalma A jogszabályok érvényessége, hatálya Az Alkotmányban biztosított alapvető állampolgári jogok és kötelességek A polgári jog fogalma, alapvető jellemzői A jogképesség, cselekvőképesség fogalma A szerződésfajták A beadvány tartalmi, formai elemei 3. Munkavállalás munkajogi ismeretek a munkaviszony keletkezése, megszűnése a munkavégzés szabályai a munkavállaló jogai és kötelességei az önéletrajz tartalmi és formai követelményei Álláskeresési technikák, az önéletrajz, a motivációs levél tartalmi elemei Az állásinterjúra való felkészülés folyamata A munkaviszony keletkezésének szabályai, a munkaszerződés és a tájékoztató tartalmi elemei A munkavállalók és munkaadók jogai és kötelezettségei A munkaidővel, a pihenőidővel és a munka díjazásával kapcsolatos szabályok A munkaviszony megszűnése esetei, a kapcsolódó dokumentumok, azok funkciói A kollektív szerződés megkötésének legfontosabb szabályai 4. Munkahelyi környezet a korszerű iroda ismérvei, berendezése, technikai eszközei A korszerű iroda jellemzői, ergonómiai követelményei Az irodák típusai Az egyes irodafajták jellemzői 85
A korszerű titkári iroda technikai (ügyvitelei és kommunikációs) eszközei Az irodai környezet legfontosabb emberi tényezői A titkárság helye, szerepe, funkciója a szervezet hierarchiájában A titkári/ügyviteli munkakör legfontosabb elvárásai A megjelenés alapvető követelményei az üzleti/hivatali életben A köszönés alapvető illemszabályai az üzleti/hivatali életben A bemutatás, bemutatkozás és megszólítás udvariassági szabályai az üzleti/hivatali életben A titkár (ügyviteli munkatárs) továbbképzésének fontossága, lehetőségei 5. Programszervezés, kapcsolattartás vendégfogadás főbb szabályai protokollismeretek programszervezési ismeretek A vendégfogadás főbb szabályai belső munkatársak, külső üzleti partnerek, illetve külföldi ügyfelek esetén Az üzleti életben szervezett rendezvények fajtái, funkciói A rendezvények előkészítésének és lebonyolításának teendői A rendezvények technikai eszközei, fontosabb dokumentumai A hivatalos telefonálás – hívás-fogadás – szabályai (vezetékes- és mobiltelefon, valamint üzenetrögzítő használata esetén) A titkár ügyfélfogadással, illetve tájékoztatással kapcsolatos teendői bejelentett és váratlan ügyfél esetén A konfliktuskezelés szabályai, eljárási technikák A titkári munkakörre vonatkozó kapcsolattartás szabályai (pl. vezető-titkár, munkatársak-titkár, ügyfél-titkár stb. kapcsolatban) A titkár hostessi, vendéglátói feladatai Az üzleti élet ajándékozási szokásai Az időgazdálkodás alapelvei A munkaidő megtervezésének folyamata A titkári munkakör alapvető munkahelyi elvárásainak bemutatása (lásd Titkárok Etikai Kódexe) A névjegy típusai, használatának alapvető szabályai 6. Hivatalos levelezés hivatalos és üzleti levelek alaki, tartalmi jellemzői ügyirat-kezelési ismeretek, műveletek Az egyszerű iratok szerepe, formai, tartalmi és nyelvi jellemzőik Az üzleti levelek típusai, azok formai, tartalmi és nyelvi jellemzői Az írásbeli kapcsolattartás hagyományosa (papíralapú) formái, udvariassági szabályai Az elektronikus kapcsolattartás formái, udvariassági szabályai, előnyei és hátrányai A munkahelyi szervezetek kapcsolattartásának lehetséges formái A cégek belső kapcsolattartásának információs iratai (emlékeztető, feljegyzés, körlevél, jelentés, beszámoló, meghívó stb.) Az ügyiratkezelés fogalma, főbb követelményei Az ügyiratkezelés szakaszai, lehetséges szervezeti rendszerei Ügyintézési teendők az ügyiratkezelés egyes szakaszaiban Az ügyiratkezelés legfőbb dokumentumai Az irattározáshoz kapcsolódó feladatok, dokumentumok, szabályok, szabályzatok A selejtezéshez kapcsolódó feladatok, dokumentumok, szabályok, szabályzatok Az elektronikus iratkezelés bemutatása, a kéz és az elektronikus iratkezelés összehasonlítása
86
4.8.14.
Gépészeti alapismeretek - középszintű érettségi témakörök
1. Műszaki ábrázolás 1.1 Ábrázoló geometriai alapismeretek 1.1.1 Síkmértani alapfogalmak 1.1.2 Térmértani alapfogalmak 1.1.3 Vetületi ábrázolás 1.1.4 Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás 1.1.5 Síkmetszés 1.1.6 Áthatások 1.1.7 Metszeti ábrázolás 1.2 Géprajzi alapismeretek alkalmazása 1.2.1 Felvételi vázlatkészítés 1.2.2 Egyszerűsített és különleges ábrázolások 1.2.3 Mérethálózat 1.2.4 Mérettűrések 1.2.5 Alak-és helyzettűrések 1.2.6 Felületminőség 1.2.7 Jelképes ábrázolások 1.2.8. Munkadarabrajz készítése 2. Mechanika 2.1 Merev testek statikája 2.1.1 Statikai alapfogalmak 2.1.2 Síkbeli egyensúlyi szerkezetek 2.1.3 Tartók statikája 2.2 Szilárdságtan 2.2.1 Igénybevételek 2.2.2 Méretezés egyszerű igénybevételre 2.2.3 Méretezés összetett igénybevételre 3. Gépelemek 3.1. Kötőgépelemek, kötések 3.2 Rugók és lengéscsillapítók 3.3 Csövek, csőszerelvények 3.4 Tengelyek, csapágyazások 3.5 Tengelykapcsolók és fékek 3.6 Hajtások 3.7 Hajtóművek 4. Műszaki mérések 4.1 Egyszerű méret és felületellenőrzés 4.2 Anyagvizsgálati mérések
5. Anyagismeret 5.1 Fémtani alapfogalmak 5.2 Fémes szerkezeti anyagok 5.3 Nemfémes szerkezeti anyagok
87
6. Megmunkálások 6.1 Forgács nélküli megmunkálások 6.2 Hőkezelések 6.3 Hegesztés 6.4 Forrasztás 6.5 Műanyagok megmunkálása 7. Munka-, tűz-, és környezetvédelem 7.1 Munka- és tűzvédelem 7.2 Környezetvédelmi alapfogalmak
4.8.15.
Közlekedési alapismeretek - középszintű érettségi témakörök
1. Közlekedési ismeretek 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 A közlekedés technikai elemei 1.3 Vasúti közlekedés 1.4 Vízi közlekedés 1.5 Légi közlekedés 1.6 Csővezetékes szállítás 1.8 Munka-és környezetvédelmi alapfogalmak 2. Műszaki rajz 2.1 Síkmértani alapfogalmak 2.2 Térmértani alapfogalmak 2.3 Vetületi ábrázolás 2.4 Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás 2.5 Síkmetszés 2.6 Áthatások 2.7 Metszeti ábrázolás 2.8 Felvételi vázlatkészítés 2.9 Egyszerűsített és különleges ábrázolások 2.10 Mérethálózat 2.11 Mérettűrések 2.12 Alak és helyzettűrések 2.13 Felületminőség 2.14 Jelképes ábrázolások 2.15 Munkadarabrajz készítése 3. Mechanika 3.1 Statikai alapfogalmak, síkbeli erőrendszerek 3.2 Síkbeli egyensúlyi szerkezetek 3.3 Kéttámaszú tartók és egyik végükön befogott tartók 3.4 Igénybevételek 3.5 Méretezés egyszerű igénybevételre 3.6 Méretezés összetett igénybevételre 4. Gépelemek-géptan 4.1 Kötőgépelemek, kötések 4.2 Rugók és lengéscsillapítók 4.3 Csövek, csőszerelvények 4.4 Tengelyek, csapágyazások 4.5 Tengelykapcsolók 88
4.6 Fékek 4.7.Nyomatékátszármaztató hajtások, súrlódó- és kényszerhajtások 4.8 Hajtóművek 5.
Technológiai alapismeretek 5.1 Anyagismereti alapfogalmak 5.2 Fémtani alapfogalmak 5.3 Fémes szerkezeti anyagok 5.4 Nemfémes szerkezeti anyagok 5.5 Forgácsnélküli megmunkálások 5.6 Hőkezelések 5.7 Hegesztés 5.8 Forrasztás 5.9 Műanyagok megmunkálása
6.
Elektrotechnikai-elektronikai ismeretek 6.1 Áramköri elemek 6.2 Transzformátorok 6.3 Transzformátor – típusok 6.4 Egyenáramú villamos forgógépek 6.5 Váltakozó áramú villamos forgógépek 6.6 Félvezető diódák 6.7 Speciális diódák 6.8 Bipoláris tranzisztorok 6.9 Unipoláris tranzisztorok 6.10 Egyéb félvezetők 6.11 Logikai alapfogalmak 6.12 Logikai alapáramkörök
4.8.16.
Informatikai alapismeretek - középszintű érettségi témakörök
A) tétel: Szóbeli számonkérés Hardver eszközök jellemzése Szoftver eszközök jellemzése Hálózati fogalmak Hálózati módszerek, eljárások Hálózati kommunikáció Rendszeradminisztrációs feladatok Algoritmus-leíró eszközök ismerete Programnyelvi tájékozottság Programozási tételek ismerete Adatbázis ismeretek B) tétel: Számítógépen történő számonkérés Általános szoftverek haladó alkalmazása Operációs rendszer jellemzőinek lekérdezése Operációs rendszer fontosabb segédprogramjainak az ismerete Képek grafikai jellemzőinek módosítása Számítógépes kommunikáció ismerete (levelezés) Információ keresése az Interneten Weblap készítési ismeretek Hálózati jellemzők és paraméterek lekérdezése, módosítása 89
Programozás fejlesztői környezet alkalmazása, paraméterezése Minden tétel két résztételből ("A" és "B") tevődik össze: Az "A" résztétel az adott témakör általános bemutatását és a témakör meghatározott részeinek részletesebb kifejtését igényli. A "B" résztétel egy számítógéphez kapcsolódó feladat általános bemutatását és a probléma-megoldás módjának ismertetését igényli. Az írásbeli vizsga részei: Teszt jellegű központi írásbeli kérdéssor megoldása Központi feladatsor számítógépes megoldása A 20-25 kérdésből álló teszt jellegű kérdéssorban az informatikai alapozó ismeretekhez kapcsolódó (nem programozási) fogalmak, törvényszerűségek, és összefüggések szerepelnek. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok pontosan körülírható válaszokat várnak el a tanulóktól. A kérdéstípusok az előírt ismeret- és képességjellegű követelményeknek felelnek meg. A számítógép mellett megoldandó feladatsor a programozási és az adatbázis kezelési terület alkalmazás jellegű követelményeire épít. A feladatsor 3-4 feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatból is állhat. 4.8.17. Művészettörténet Érettségi követelmények Készségek, képességek, témakörök szerint: Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során Művészeti technikák A tömegkommunikáció és média eszközei Tárgy és környezetének kapcsolata Művészeti ágak, műfajok Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek: Őskor művészete Mezopotámia művészete Egyiptom művészete Görög művészet Római művészet Ókeresztény művészet Bizánc és az iszlám világművészete Népvándorláskor Román kor művészete Gótika művészete Reneszánsz művészet Barokk művészet Klasszicizmus és romantika művészete Realizmus Impresszionizmus és posztimpresszionizmus Századforduló művészete, szimbolizmus, szecesszió Avantgárd irányzatok a XX.század elején. A XX. századi építészet irányzatai Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után
90
4.8.18. Tantárgyi kulcskompetenciák Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló alkalmazza hétköznapi kommunikációs helyzetekben a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására és értelmezésére. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus és kreatív módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek alkotására. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyv-használatra. Képes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció A tanuló képes tudatos nyelvtanulóként tanulni a nyelvet. Képes nyelvtudását önállóan fenntartani és fejleszteni. Képes az idegen nyelvet saját céljaira is felhasználni utazásai, tanulmányai során. Megérti a fontosabb információkat a világos, mindennapi szövegekben. Önállóan elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, az érzéseit, reményeit és törekvéseit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Matematikai kompetencia A tanuló követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket. Kialakul az absztrakciós, analizáló és szintetizáló képessége. Megérti a matematikai bizonyítást, képes a matematikai szakkifejezéseket szabatosan használni, biztonsággal alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Képes megérteni egyes természeti és társadalmi-gazdasági folyamatokra alkalmazott matematikai modelleket, és ezt tudja alkalmazni a jelenségek megértésében, a problémák megoldásában a mindennapi élet különböző területein is. Felismeri a matematikai műveltség szerepét és fontosságát a valós tények feltárásában, más tudományokban és a mindennapi gyakorlatban is. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes meghatározott szempontoknak megfelelően megtervezni és végrehajtani megfigyeléseket, kísérleteket, és azok eredményeiből reális és helyes következtetéseket levonni. A tanuló képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Egyre jobban megérti a lokális folyamatok és döntések egyes regionális és globális következményeit. Digitális kompetencia A szakközépiskolában a tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta 91
lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott a személyek és kultúrák közötti párbeszédre. Él a véleménynyilvánítás lehetőségével a közösségét, a társadalmat érintő kérdésekben. Képes érveit megfogalmazni és vitahelyzetben is kulturáltan kifejezni, meghallgatni és elfogadni mások véleményét. Figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Képes helyes döntéseket hozni, illetve segítséget elfogadni konfliktushelyzetekben. Képes a stressz és a frusztráció megfelelő kezelésére. Tudatosan készül a munka világához kapcsolódó döntéshelyzetek megismerésére. Igyekszik a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva aktívan részt venni az őt érintő közügyekben. Nyitott és érdeklődő a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránt, képes a különböző szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzésére. Pozitív attitűdje alakul ki az emberi jogok teljes körű tisztelete, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása iránt, törekszik a személyes előítéletek leküzdésére, képes a kompromisszumra. Kialakul a reális alapokon és ismereteken nyugvó nemzeti identitástudata, a hazához, illetve az Európához való kötődése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során képes a munka megtervezésére és irányítására, társai vezetésére. Együttműködik társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi-gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. A pénz, a gazdaság, a vállalkozások világához kapcsolódó témákról szóló vitákban képes ismereteit felhasználva érvelni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására. Problémamegoldó tevékenységét egyre inkább a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz eszközhasználat szintjén tud írni, olvasni, számolni, továbbá a tanulási folyamatban sokoldalúan tudja használni az IKT-eszközöket. Képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, képes saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív, ismeri és érti saját tanulási stratégiáit, felismeri szükségleteit és lehetőségeit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes megtalálni a 92
számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. Képes arra, hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. 93
Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud 94
Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. A kulcskompetenciákra épülő kiemelt feladatok tantárgyanként: 4.8.19. Osztályfőnöki óra keretében A szakközépiskolában és gimnáziumban folyó nevelés-oktatás célja, az osztályfőnök munkájának kiemelt feladata, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Ezen feladatokban a kulcskompetenciák használatának gyakoroltatása és a felmerülő konkrét problémák megoldásainak kiemelkedő szerepe van. Ezért valamennyi kulcskompetencia fejlesztése részét alkotja az osztályfőnök nevelő munkájának. Az osztályközösségének és az osztályba járó diákoknak a mindennapi élet során használniuk és gyakorolniuk kell a kompetenciákat. A mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során fejlődik szociális és állampolgári kompetenciájuk. Ennek fejlesztése folyamatosan történik osztályfőnöki órákon, mikor folyamatos, kölcsönös, sokoldalú és a legkülönbözőbb témákra kiterjedő kommunikáció folyik tanár-diák és diákdiák között. Megtanulják a véleményük kifejtését, érvelést, pontos helyzetelemzést, egymás tiszteletben tartását. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok felismerésének és megítélésének képessége. Alakuljon ki a helyes és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Ezzel fejlődik anyanyelvi kompetenciájuk, megtanulják, hogy a különböző szituációkban hogyan fejezzék ki magukat, hogyan találják meg a helyzet által követelt legcélravezetőbb nyelvi megoldásokat. A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben kommunikálni tudjon. Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervében szerepel az alapvető etika és a demokrácia, közélet témakör. Célunk, hogy az alapvető etikai normák, a társadalmi együttélés szabályai valamint a 95
demokratikus gondolkodás és a konfliktusok és a problémák demokratikus eszközökkel történő megoldása készséggé, sőt szükségletté váljon az egyén számára. Miután ezeket a készségeket az iskolai élet minden színterén gyakorolják diákjaink, az osztályfőnöki órák feladata a felismert és megtanult tevékenységformák és értékek tudatosítása. Ily módon ezeken az órákon fejlesztjük szociális és állampolgári kompetenciákat. Minden évben legalább egy alkalommal az osztályok osztálykirándulást szerveznek osztályfőnökeikkel. A kirándulások szervezésében és lebonyolításában a diákok fontos feladatot vállalnak. Részt vesznek a szervezésben, a megfelelő helyszín kiválasztásában, előzetesen felkészülnek az adott térség látnivalóira, ismerkednek az adott táj történelmével, élővilágával, népművészetével. Így fejlődik kezdeményezőképességük, hon és népismeretük, esztétikai és művészeti tudatosságuk. Ez utóbbi célt szolgálja az is, hogy osztályaink minden tanévben meglátogatnak aktuális kiállításokat, megtekintenek színházi előadásokat, meghallgatnak koncerteket. Minden évben részt vesznek tanulói csoportok külföldi kirándulásokon. Ezeken a kirándulásokon fejlődik idegen nyelvi kompetenciájuk, hiszen szükségessé válik a tanult idegen nyelvek valós élethelyzetekben való használata. A mindennapi életben adódó különböző feladatok, a közösen kitűzött célok elérése érdekében vállalt és végzett egyéni feladatok fejlesztik matematikai, a digitális valamint a vállalkozói kompetenciákat, illetve segít a hatékony önálló tanulás képességeinek a fejlesztésében. A különböző évfolyamokon folyamatosan szerepel az eredményes tanulás és a pályaválasztás, pályaorientáció témaköre. A 9. évfolyamon, heti 1 órában kifejezetten tanulásmódszertant is tanítanak. Ezeken az órákon, kiemelt fejlesztése folyik a hatékony önálló tanulás, a tanulás tanítása, az önismeret fejlesztése kompetenciáknak. Nagy figyelmet fordítanak az énkép és az önismeret fejlesztésére, az ezekkel a témákkal kapcsolatos tudatosság erősítésére. Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervének része a viselkedéskultúra fejlesztése. Cél a mindennapi együttéléshez nélkülözhetetlen civilizációs szokások kialakítása. Az órák keretében célként fogalmazza meg a konfliktusok kezelésének megbeszélését. Valamennyi évfolyamon az osztályfőnöki órák tantervének kiemelt anyaga az egészségnevelés és a környezeti nevelés. Ezeken az órákon kiemelt feladat az egészséges életmód és a környezettudatosság elemeinek megismertetése, az egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése, olyan mentálhigiéniás technikák gyakoroltatása, amelyek segítségével a veszélyek elkerülhetők illetve csökkenthetők. A tanulók rendelkezzenek saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Az egészséges életmódra nevelésben szolgálni kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését, az egészséges életvitel megalapozását. Ezt a holisztikus egészségnevelési szemlélet szolgálja a legjobban. Ezeken az órákon gyakorlatilag valamennyi kulcskompetencia fejleszthető és fejlesztendő, de kiemelt figyelmet kap a természettudományos kompetencia, a saját test működésének megismertetésével, az egyén és a környezet kölcsönhatásainak vizsgálatával. A családi életre nevelés kultúrájának célja, hogy megtanítson arra, hogy miként célszerű családban élni, milyennek kell lennie annak a közösségnek, amelyben életük nagy részét töltik, mi a felelősségük és kötelességük benne. Az emberi tevékenység mindennapi színtere a család, amelyben a gyermek első, közvetlen tapasztalatait szerzi. Ennek vizsgálata adja az elsődleges ismereteket a megfelelő életvitel kialakításához. Összegezve az osztályfőnök által koordinált nevelőmunka valamennyi kulcskompetenciát fejleszti, és minden kiemelt fejlesztési területtel foglalkozik, természetesen összhangban az iskolai élet összes színterével, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások teljes körével, tiszteletben tartva az életkori sajátosságokat.
4.8.20. Magyar irodalom A magyar irodalom tantárgy tanítása alkalmat kínál valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére. A kulcskompetenciák fejlesztésének jellege és megvalósítása azonban nem egyenlő mértékű. Kulcskompetenciák
Kiemelt fejlesztési feladatok 96
Anyanyelvi kommunikáció
Digitális kompetencia
Hatékony, önálló tanulás
Szociális kompetencia
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Igény az anyanyelv megismerésére, fejlesztésére, helyes és kreatív használatára Szövegértés - szövegalkotás különféle műfajú szövegek segítségével Énkép, önismeret – szerepazonosság, empátia Hon- és népismeret – a nyelv szerepe a kollektív tudat fejlődésében Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra – művelődéstörténeti és stíluskorszakok nyelvi sajátosságainak megfigyelése, értelmezése Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - az irodalmi szövegek vitára alkalmas helyzeteinek segítségével Az eredeti alkotások és fordításaik összevetése Könyvtári információkeresés, idézés, jegyzetkészítés, helyesírási szótár használata Tájékozódás a világhálón, adatgyűjtés, prezentáció készítése irodalmi művek elemzésére, értelmezésére Web2.0 alkalmazások használata Sulinet SDT irodalom tananyagrendszerének ismerete, használata IKT, IST, SDT pcs. használata Infokommunikációs eszközök használatának elsajátítása (pl. aktív tábla) Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése az irodalmi művek megismerése és elemzése során (csoportmunka, fórum, vita) Az információ megosztásának képessége a szövegértelmezésben, műelemzésben Reflektív tanulási szokások kialakítása Memoritertanulási stratégiák fejlesztése Konfliktusok felismerése és elemzése, értelmezése az irodalmi alkotásokban Együttműködés és vitakultúra fejlesztését szolgáló feladatok alkalmazása Egyén és közösség viszonyának felismerése, értelmezése az irodalmi művek segítségével Az egyéni és csapatmunkában (pl. projektfeladat) történő munkavégzés modellezése A tervezés, szervezés és megvalósítás hármas folyamatának életszerű helyzetekben történő alkalmazása (kockázatvállalás, tapasztalatok értékelése) az irodalmi művek elemzésére kialakított munkaformákban Az irodalmi és művészeti korszakok esztétikai elveinek és értékeinek megismerése, rendszerezése, értelmezése A médiális folyamatok esztétikai sajátosságainak felismerése, értékelés (pl. irodalom filmen) Ízlés – közízlés - esztétikum megjelenése az irodalmi szövegekben Modern és kortárs művészeti, esztétikai kifejezőeszközök felismerése, értelmezése (stílusgyakorlatok az irodalomórán) Az irodalom határterületeivel való együttműködést 97
Idegen nyelvi kommunikáció
Matematikai kompetencia
Természettudományos kompetencia
biztosító alkotások elemzése (irodalom-film, irodalomszínház, irodalom-képzőművészet, irodalom-zene) Az irodalmi művek eredeti és fordításnyelvi változatainak összevetése elsősorban lírai szövegek vagy műrészletek segítségével A logikus, analitikus gondolkodásmód fejlesztése az irodalmi és művelődéstörténeti korszakok, műnemműfaj kérdések és a poétikai eszközök felismerésében, értelmezésében A logikus érvelés folyamatának megismerése és alkalmazása a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban Rendszerező táblázatok, modellek, struktúrák alkalmazása a szövegértelmezésben és szövegalkotásban (pl. szereplők-szereplőcsoportok viszonya, jellemfejlődés, ok-okozati viszonyok) A kronologikus irodalmi és művelődéstörténeti ill. stíluskorszakok tudományos hátterének elemzése, értelmezése, csatolása a művészeti, esztétikai kapcsolópontokhoz (pl. Felvilágosodás –Descartes Racionalizmus stb.) Etikai kérdések értelmezése a tudományos fejlődés és az emberi tényező kölcsönhatásában (pl. utópiaellenutópia)
Kulcskompetenciák és fejlesztési területek egymásba fonódnak, egymást feltételezik és kiegészítik. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése egyszerre cél és eszköz az irodalom tantárgy tanítása során. A 4 évfolyamos képzésre kialakított helyi tanterv kronológiai, műnemi, műfaji felosztása lehetőséget kínál arra, hogy a tőle elválaszthatatlan anyanyelvi kompetencia fejlesztésére mód nyíljon. Az egyes tananyagelemek (irodalmi művek) megértése, elemzése alapvetően kommunikációs feladat. Ennek megfelelően a szövegértés, szövegalkotási feladatok az anyanyelvi kompetenciafejlesztés szempontjai szerint alakulnak. A digitális kompetencia fejlesztése az iskolai és házi infokommunikációs eszközök használatán alapul. Az elmúlt években részben befejeződött tartalomfejlesztési programok nyújtotta lehetőségeket a tanórán és a tanórán kívüli tanítási és tanulási folyamatban egyaránt ki lehet használni. Az SDT és a hozzá tartozó programcsomag az egyéni, csoport- és projektmunkák lehetőségét is megteremti. A Web 2.0 és a Wiki rendszerek, ill. oktatási keretrendszerek (pl. Think.com) használata az ismeretek és képességek fejlesztésére egyaránt alkalmas, ennek megfelelően használata ajánlott. Hatékony, önálló tanulást biztosító kompetenciafejlesztés a hagyományos és digitális taneszközök használatával egyaránt elérhető. Az irodalomórák munkaformáinak megválasztásában a tananyag specialitásait figyelembe véve az egyéni, pár és csoportmunka, vitafórumok és projektfeladatok használata az eddigi gyakorlatnak megfelelően tovább folyik. Az infokommunikációs eszközök segítségével kitágult tanulási és tanítási tér (pl. virtuális osztályterem) kihasználására a helyi tantervben szereplő tananyagelemek alapján kerül sor. A szociális kompetencia fejlesztése összetett feladat. Az irodalmi művek elemző értelmezésében az egyén és közösség viszonyának felismerése, értelmezése túl az adott jelenség társadalmi és kulturális szerepén az egyén önmegértésének lehetőségét is biztosítja, ezért a beszélgetések, viták ennek szolgálatában is állnak. Az irodalmi művek megértése a különböző nézőpontok megismerésével és elfogadásával biztosítható, amelyet az együttműködés, a személyes előítéletek leküzdése és a kompromisszumra való törekvés jellemez. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésére kialakított feladatok az elemző készség és a hatékony kommunikáció együttesére épülnek. Az egyéni, páros és csapatmunkában (pl. projektfeladat) történő munkavégzés a tananyagelemek bármelyikének feldolgozására alkalmas. A munkaforma kiválasztásakor a tervezés, szervezés és megvalósítás összehangolására kell törekedni. 98
Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség leghatékonyabban a műalkotások elemző értelmezése során fejleszthető. E folyamatban központi szerepet kap a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a nyitottság, az érdeklődés és a kreativitás. A tevékenységek célja, hogy a tanulók a művészi és hétköznapi esztétikum párhuzamba állításával jobban eligazodjanak a világban és a civilizáció történetének egyes szakaszait megismerve a kulturális örökség hordozóivá váljanak. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésének lehetősége az irodalomtanításban, hogy a műalkotások eredeti nyelvi világával is megismerkedjenek a tanulók, majd ezeket összevetve a fordítással/sokkal az irodalmi szövegek összehasonlításával és elemzésével az egyes nemzeti kultúrák elemeit is megismerjék. A matematikai kompetencia fejlesztése elsősorban az elemző, értelmező, rendszerező tanítási és tanulási folyamatban lehet eredményes. Ennek megfelelően pl. a korszakbevezetők, szövegelemzési gyakorlatok során a logikus gondolkodás és rendszerező modellek, vázlatok, ábrák, diagramok, folyamatábrák felhasználásával alakítható kompetenciafejlesztési feladatsor. A vizsgára való felkészülés elengedhetetlen feltétele a rendszerező összefoglalás, így a helyi tantervben rögzített kisérettségi, ill. a kétszintű érettségire való elkészülés szolgálatába állítható a fejlesztés. A természettudományos kompetencia fejlesztése közvetetten valósul meg az irodalomtanításban. A kronologikus rendszer vagy a műnemi-műfaji tematika azonban az európai nézőpontú művelődéstörténeti és kulturális korszakolás elemeinek figyelembevételével megkerülhetetlenül foglalkozik a társtudományok adott jelenségrendszerével. Az irodalmi és művészeti korszakok bevezetőiben, ill. olyan korok világának tanulmányozásakor, ahol a természettudományos ismeretek írott szövegei még nem váltak el a klasszikusan vett szépirodalomtól (pl. ókor) az ismeretek lényegi elemi tárgyalásra kerülnek, alakjai a tananyag lényeges elemit képezik. Másrészt a természettudományos gondolkodás ismeretei nélkül bizonyos irodalmi alkotások értelmezése bizonytalanná válhat, így a kereszthivatkozások biztosítása kötelező feladata a tanító tanárnak (pl. Felvilágosodás – Pascal, Descartes módszere stb.). Ennek megfelelően a többi tantárggyal, tudományterülettel való együttműködés alapfeltétel. Az anyanyelvi oktatás alkalmat kínál valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére. Az anyanyelvi műveltség azért is olyan fontos feladata az oktatásnak, mivel a diákok ezen a nyelven sajátítják el a tananyagot, a szövegértés segítségével kerül sor az információk feldolgozására és rendszerezésére. A fent említett kompetenciákat és azok fejlesztését erősen befolyásolja a tanulói közösség kulturális igénye. Köztudott , hogy az ifjúság körében a zenének és a filmművészetnek komoly hatása van. Természetes , hogy a jó iskola él ezen művészeti ágak nyújtotta kulturális lehetőségekkel. A diákok egy része súlyos kulturális hátránnyal rendelkezik, ehhez társul még a szegénység és az élményhiány. Gyakran ezek a hiányosságok esetleg közömbösséggel társulnak. Mindezeket a gondokat az iskola igyekszik a meglévő lehetőségeivel kompenzálni. Éppen ezért az érzelmi élet gazdagítása, valamint a személyiségfejlesztés meghatározó szerepet tölt be. Az irodalmi műveltség elsajátítása közben a diákok megismerkednek olyan élethelyzetekkel, erkölcsi problémákkal és speciális magatartásformákkal, amelyeket saját életükben is alkalmazhatnak. Az integrált oktatás kapcsán megtanulhatják megérteni és tolerálni az őket körülvevő diákok másságát, megtanulhatják a helyes viselkedési mechanizmusokat, de sok esetben saját nehézségeiket is vállalniuk kell. A tanulási nehézségekkel küzdő diákokat rá kell tudni vezetni a helyes útra, hogy a számukra nyújtott felmentésekkel éljenek Ahhoz, hogy az iskola a diszlexiás tanulókat fejleszteni tudja, igen nagy szükség van az érintett tanuló hatékony közreműködésére és a szülő sikeres támogatására. A diszlexia olyan tünetegyüttes, amely lehet veleszületett betegség , de kialakulhat konfliktussal terhelt családban, ahol a gyermeket sokk éri. A diszlexia olvasási nehézséget jelent , melynek során a tanuló igen nehezen , és gyakran rengeteg hibával tanul meg olvasni. Ez a probléma főleg a tanulási fázisban okoz nehézségeket. Mivel ezek a gondok megértési deficittel is párosulnak, ezért a diákot általában nem ajánlatos felolvasásra felkérni, mert ez számára igen 99
nagy gondot jelent. Az érettségi vizsgán a diák és szülője előzetesen kérheti, hogy számára a feladatot a felügyelő tanár olvassa fel, ezzel is elősegítve annak megértését. Nagyobb gondot okoz a diszgráfia, amely írásbeli nehézséget takar. Ez a tünetegyüttes rendkívül sokszínű. A diák írásképe a szépírástól a „hierogrifákig” terjedhet, de nem ez az igazi gond. Erre a hiánytünetre jellemző a betűkihagyás, hangzóátvetés, toldalékelhagyás, mássalhangzótörvények figyelmen kívül hagyása, helyesírási hibák tömkelege, stb. Az ilyen diák nem képes az érettségi vizsgán szöveget szerkeszteni, fogalmazni. Az ilyen gondokkal küszködő diákoknak egy szakértői bizottság előtt kell számot adniuk „tudásukról” . A nevelési tanácsadó szakértői bizottsága szakvéleményt állít ki, melynek figyelembe vételével az iskola igazgatója állít ki felmentést a tanuló számára, melynek értelmében a diákot felmenti az írásbeli számonkérés alól, és helyette szóbeli vizsgát engedélyez. Ezeket az engedélyeket három évenként meg kell újítani. A felmentés manipulálása miatt nem lehet a 12. évfolyamon már diszlexiás felmentést kérni, ha nincs előzménye a tünetegyüttesnek, nem adják meg a felmentést. Mivel a diszlexia nem magányos tünet, előfordul, hogy a helyzetet bonyolítja még egy beszédhiba /dadogás, raccsolás, szájzár stb./, amely a vizsgázó feleletét kissé megnyújthatja. Ezek a hiánybetegségek nem csak a magyartanárnak okoznak gondot, hanem valamennyi tanár szembe kerül ezzel a nehézséggel. Speciális, jól képzett szakemberekre van szükség, az ilyen problémák megoldásában. A rátermett kollégák továbbképzését az iskolának biztosítania kell, hogy az iskola naprakész felkészültséggel rendelkezzen. 4.8.21. Magyar nyelvtan Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció
Digitális kompetencia
Hatékony, önálló tanulás
Szociális kompetencia
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Kiemelt fejlesztési feladatok Igény az anyanyelv megismerésére, használatára, fejlesztésére Szövegértés- szövegalkotás Helyes és kreatív nyelvhasználat Énkép, önismeret Hon- és népismeret Együttműködés a történelem, társadalmi ismeretek, idegen nyelv tantárgyakkal Tájékozódás a világhálón A digitális feladatok elvégzésében való jártasság SDT megismertetése, használatában való jártasság Új feladatok létrehozásának készsége Kreativitás Együttműködés az informatika tantárggyal Kitartó tanulás Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése Az idővel és információval való hatékony gazdálkodás A szükségletek és lehetőségek felismerése A tanulás folyamatának ismerete: új ismeretek szerzése, feldolgozása, beépítése és útmutatások keresése, alkalmazása Motiváció, magabiztosság Közösségi beilleszkedés Harmonikus életvitel Hatékony együttműködés másokkal Együttműködés az etika tantárggyal A tágabb környezet megismerése Képesség a lehetőségek megragadására Tudás, kreativitás, újításra való beállítódás Kockázatvállalás Tervek készítése és végrehajtása 100
Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Idegen nyelvi kommunikáció
Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia
Esztétikai megismerés, ill. elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát elismerni A tradicionális művészetek nyelvének ismerete, használata A média nyelvének ismerete, használata Modern művészeti kifejezőeszközök ismerete, használata Együttműködés az irodalom, ének-zene, tánc-dráma, rajz és vizuális kultúra, média tantárgyakkal Más kultúrák megértése Nyelvi különbözőségek és egyezések megismerése, felismerése Igény más nyelvek megismerésére Nyelvi folyamatok és tevékenységek fontossága Modellek, struktúrák alkalmazása, ill. ezek alkalmazására való törekvés Az emberi tevékenység okozta változások megértése A fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség
A magyar nyelv tantárgy tanítása során valamennyi kompetencia fejleszthető, habár nem egyenlő mértékben. Leginkább az anyanyelvi kommunikáció, valamint az irodalom tantárggyal való koncentráció miatt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztésére alkalmas. A fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megfelelő kifejezése és értelmezése szóbeli és írásbeli formában az anyanyelvi kompetencia lényege. Ugyanakkor magában foglalja a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Mindez az anyanyelv elsajátításának eredménye, ami egy folyamat. Természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. A megfelelő szókincs, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismeretét igényli. Mindez a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, a különféle irodalmi és nem irodalmi szövegeket, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságait, a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét jelenti különböző helyzetekben. Törekedni kell arra, hogy a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben megfelelően kommunikáljon szóban és írásban, kommunikációját figyelemmel kísérje, és a helyzetnek megfelelően alakítsa. Szükséges képesség megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket; megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat; különböző segédeszközöket használni; saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd jelenti a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez fontos tudni a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. A magyar nyelv természete, alkalmazása rokon az iskolában tanult idegen nyelvekével a nyelvi modellek, panelek miatt. Így a nyelvek tanítása hasonló; ugyanakkor az idegen nyelv nem anyanyelv (reflexnyelv) volta miatt eltérések is mutatkoznak. Ezek tudatosítása fontos feladat. A tudatos nyelvhasználat, annak igényes volta társadalmi követelmény is. Az idegen nyelvek ismeretével, más kultúrák megismerésével a saját kultúránk megismerése iránti igény erősödik meg; fejlesztésének akarata a nyelvművelés fontosságában jelentkezik. Az abban való részvétel az énkép reális alakulását is segíti. A nemzetbe tartozás, az egyéni és közösségi kötelezettségek, feladatok tudatos vállalása visszahat a nyelvhasználat változására. Önálló, hatékony tevékenységekkel kell motiválni a tanulókat a nyelvi ismeretek, készségek fejlesztésére. Akarniuk kell tanulni, változni és változtatni. A szövegértési és szövegalkotási feladatok erre alkalmasak. A tanulók különféle szövegeket (beleértendő a szépirodalmi is) értelmeznek. Tudniuk kell ezeket transzformálni. A szövegalkotás terén készülnek jövendő társadalmi szerepükre is. Módjukban áll az önkifejezés, ennek fejlesztése. 101
A változó világ tudatos megismerésére kiemelten jelenik meg a digitális eszközök tárháza. A tömegkommunikáció alkalmazására, alakítására fel kell készülniük a tanulóknak. A tanítási módszerek közül kiemelkedik az internet használata. A Sulinet Digitális Tudásbázis meglévő anyagai, az önállóan elkészíthető, bővíthető ilyen természetű anyagok mind tanári, mind tanulói; akár egyéni, akár páros, akár csoportos, akár frontális tanításra-tanulásra alkalmazhatók. A többi tantárggyal való együttműködés alapfeltétel. A tanulókban kell, hogy egyesüljenek azok a készségek, képességek, amelyek egy-egy tantárgy tanulásában megjelennek. A magyar nyelv gyakorlati ismerete, alkalmazása a cél. A kellő ismeretek elsajátításán túl a társadalomban jól kommunikáló embereket szeretnénk. Ez egyben elvezet a helyes konfliktuskezeléshez, az egyén boldogulásához.
4.8.22. Történelem
Szóbeliség erősítése, a vitatkozás – érvelés helyes technikájának elsajátítása; Az információk rendszerezése, feldolgozása megfelelő segédeszközök segítségével. A forráskritika alkalmazása; A fenntartható fejlődés koncepciója az emberi múlt tükrében. Egyén és nemzet helye a globalizáció világában; Az integráció fontossága, folyamata; A multikulturális világ bemutatása történelmi példákon keresztül; A demokrácia alapelvei, működése és normái. Az egyéni szabadságjogok kérdése; A művészetek kultúraformáló szerepe a történelmi korokban; A magyarság sorsa a Kárpát-medencében és a magyarországi kisebbségek helyzete;
4.8.23. Emberismeret és etika Az emberismeret az etika és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok A hatékony és az önálló Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek tanulás kompetenciái közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Információk gyűjtése adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. Digitális kompetencia A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése. A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján. Az olvasmányokról lényeget kiemelő, pontos és részletes jegyzetek készítése. Előadás önálló jegyzetelése. A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete és használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Anyanyelvi Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. kommunikáció Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult 102
kompetenciái
ismeretek problémaközpontú elrendezése. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása. Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan. Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések összehasonlítása történelmi elbeszélésekkel a narráció módja alapján. Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. Társadalmi-történelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Az érvek kritikai értékelése. A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) használata. Anyanyelvi Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. kommunikáció A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. . Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. A különböző információforrások - köztük primer történelmi források elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése. Beszámoló, kiselőadás tartása szépirodalomból, népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból származó szövegek, valamint sajtótermékek, rádió- és a tévéműsorok alapján. Esszé írása történelmi-társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása, bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, következtetések levonása. Szociáis és állampolgári A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. kompetencia Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. . A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem és a helytörténet eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Szociáis és Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy 103
állampolgári kompetencia
- további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; - további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel; - - ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről és kultúrájáról; - ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek köztük a romák - történetéről; - ismereteket szerezzenek a magyarországi zsidóság történetéről; - megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival; - megismerjék néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképét; - ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetőségeiről; - elemezzék a globális problémák, mindenekelőtt az ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi-történelmi összefüggéseit; - felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek, - Ugyancsak folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint napjaink nemzetközi konfliktusai, továbbá a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás. - szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; - ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra. - ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat. - egy konkrét pédán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. - váljanak képessé tájékozódni a fogyasztói jogok érvényesítése terén. Kezdeményezőképesség Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan és a vállalkozói kérdésekre, mint a következők. kompetencia - Vannak-e abszolút erkölcsi értékek? - Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog? - Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak? - Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? - Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus? - Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme? - Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? - - Mi az erőszak szerepe a történelemben? - Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség lehetőségeit? - Hogyan változott az állam szerepe a történelemben? - Az érdekek vagy az értékek hatása erősebb-e a különböző korok társadalmaiban? 104
4.8.24. Matematika A kompetencia az ismeretek és attitűdök komplex egysége. A matematikai kompetencia hozzásegíti a diákokat az élő és élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlődéséhez. A matematikai kompetencia fejlesztésével alapvető célunk, hogy a tanulók alkalmassá váljanak folyamatosan fejlődni a szakmai területeken és a munkaerőpiac elvárásainak megfelelően értékes alkotómunkát végezni, felsőfokú tanulmányokat megkezdeni. Nem elhanyagolható szempont a piacgazdaság keretei között a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági, pénzügyi technikák elsajátíttatása sem. A matematikaórákon külön hangsúlyt fektetünk a hétköznapi élet problémáinak felismerésére, a problémák átfogalmazására a matematikai szaknyelvre, a feladat helyes megoldására, az eredmény értelmezésére és visszaírására a hétköznapi problémákra. Mindezekhez szükséges a szövegértés, a helyzetfelismerés és nagyon fontos elemként a konkrét matematikai tárgyi ismeretek, hiszen tárgyi tudás nélkül nem lehet képességeket fejleszteni. Ezért elengedhetetlenül fontos a korábban szemléletesen kialakított fogalmak megerősítése, bizonyos fogalmak definiálása, általánosítása. Csak ezzel együtt képzelhető el annak a képességnek a fejlesztése, amivel tanulóink az ismert összefüggéseket alkalmazni tudják a gyakorlati problémák megoldása során, és hogy kifejlődjön a képességük felismerni ugyanazon összefüggések alkalmazhatóságát más témakörökben. A mindennapi élet problémáinál legtöbbször előforduló matematikai területek: Aritmetika és algebra Geometria Logika Kombinatorika Valószínűség-számítás, statisztika Alapvető kompetenciának tartjuk, hogy a tanulók tudják felismerni, hogy egy adott probléma milyen tananyaghoz kapcsolódik, és hol kell keresni a megfelelő összefüggéseket. Aritmetika és algebra A felsoroltak közül ennél az anyagrésznél a legfontosabb a lexikális tudás; cél az összefüggések és képletek biztos ismerete. Ezek elsajátításához fontos a tanórai gyakoroltatás és az, hogy a tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, hiszen a cél a gyakorlatban illetve más tantárgyaknál való alkalmazás. Kompetenciák: A valós számkör biztos ismerete, a számkörben megismert műveletek gyakorlati alkalmazása, a zsebszámológép biztos használata. Az elemi függvények ábrázolása a koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása. Ez a kompetencia nagyon fontos a különböző gyakorlati helyzetek leírásánál, szélsőérték-problémák megoldásánál. A százalékszámításban való jártasság elengedhetetlenül fontos kompetencia a termékárak százalékos változásának meghatározásában, amortizációs költségek, adó, áruforgalmi adó kiszámításában. Napjainkban igen fontos szerepe van a mértani sorozatok témakörnél tanult ismereteknek: pénzügyi befektetések esetén hozam meghatározása, kölcsön felvételek esetén a törlesztési részletek és kamatok kiszámítása, valamint a megtérülési idő megbecslése. A számtani sorozatokat eredményesen használhatjuk nagyobb létesítmények befogadóképességének, illetve a jegyek eladásából származó bevételek kiszámításában. A hétköznapi életben gyakran használjuk matematikai ismereteinket a piaci vásárlásnál, pénzváltásnál, sütési receptek alkalmazásánál különböző mennyiségekre szabva. Természettudományos számítások: kémhatások meghatározása, gyógyszerek dózisának ellenőrzése, fizikai számítások, anyagmennyiségi feladatok kémiából. Geometria A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek a térszemlélet kialakításában fontosak. Kompetenciák: 105
A mennyiségek átváltása egyik mértékegységből a másikba igen fontos része mindennapi életünknek: építkezési anyagszükségletek, felületek, tömegek, térfogatok, szállítási költségek, munkadíj, anyagveszteség kiszámítása. A terület-, felszín- és térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A trigonometriai számítások távolságok, magasságok és szögek meghatározása céljából igen fontosak a gyakorlatban. A koordináta-geometria elemeinek tanításával nagyon jól mutathatjuk be a matematika különböző területeinek összefüggéseit, azaz a matematika komplexitását. Logika, jártasság a logikus gondolkodásban A problémamegoldás elengedhetetlen feltétele. A többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítésének, a komplex problémakezelésnek a képességét is fejleszti. Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez: például a munkaszervezésben, a jogok, kötelességek rendszerének megértésében és elfogadásában, a történelmi folyamatok feldolgozásában, a nyelvtani szabályszerűségek megismerésében, a szövegértésben. A következtetési, a bizonyítási és absztrakciós készség fejlesztése hangsúlyos feladat. A „ ha…, akkor…”, az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén fontos. A matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek alkalmazása (például a gráfok). A logikus gondolkodás az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Kombinatorika A kombinatorika nagy segítséget nyújt a lehetőségek felmérésénél, kiszámításánál. Fejlesztendő kompetenciák: kombinatív készség, becslés, a becslés összevetése a számításokkal, a többféle megoldási mód keresése. Valószínűség-számítás, statisztika Mai világunkban elengedhetetlenül fontos a valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése. A mindennapokban egyre gyakrabban találkozunk statisztikai adatokkal. Emiatt fontos fejlesztenünk az adatok értelmezésének, értékelésének, táblázatba rendezésének készségét. Tanulóinkat jártassá kell tennünk a különböző grafikonokon, táblázatokban diagramokon ábrázolt adatok leolvasásában, a számadatok átlagának, az átlagtól való eltérésének kiszámításában. Összefoglalva: a matematikai kompetenciák fejlesztésével a komplex problémamegoldó gondolkodás kialakítására kell törekednünk. 4.8.25. Angol, német, orosz nyelv Az idegen nyelveknek nagyon fontos a szerepe azoknak a kulcskompetenciáknak a kialakításában és fejlesztésében, amelyek a társadalmi beilleszkedéshez, a munkavállaláshoz, illetve a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez nélkülözhetetlenek. Az idegen nyelvek oktatása számos olyan tanulási formát, kommunikációs helyzetet és alkalmat teremt, amelyben a kulcskompetenciák szinte mindegyike sikerrel fejleszthető. Az idegen nyelvi kompetenciák ugyanis integrálják a kulcskompetenciákat: az anyanyelvi kommunikáció kompetenciáját, a matematikai kompetenciát, a természettudományos kompetenciát, a digitális kompetenciát, a hatékony és önirányított tanulás kompetenciáját, a szociális és állampolgári kompetenciát és az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáját. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciái, vagyis a kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az idegen nyelvek tanításának alapvető célja ennek a nyelvtudásnak az elérése. Idegen nyelvi kompetenciákon elsősorban az alábbiakat értjük: 106
szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban kommunikációs szándékok megértése és kifejezése az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes nyelvhasználathoz szükséges szociokulturális ismeretek és azok alkalmazása
A kulcskompetenciák a fenti kompetenciákkal együtt fejleszthetők az alábbi módon. 1. Anyanyelvi kommunikáció Az idegen nyelven történő megnyilatkozás alapfeltétele a megfelelő anyanyelvi kommunikációs készségek és képességek megléte. Az idegen nyelven történő gondolatalkotás, véleménynyilvánítás (írásban és szóban) az anyanyelvi készségeket is fejleszti. Az idegen nyelvi elemek tanításakor párhuzam hozható a hasonló vagy éppen eltérő anyanyelvi elemek megléte, illetve hiánya között. Konkrét tanulási helyzetek: A nyelvtani szerkezetek szembeállítása, hasonlóságok, különbségek felismerése és megnevezése (pl. névelőhasználat, szórend, intonáció hasonlóságai és különbségei) Szótározási feladat Fordítás 2. Matematikai kompetencia Az idegen nyelvi órákon e kompetencia tárgykörében elsősorban a logikus gondolkodás, az okokozati összefüggések és láncolatok felismerése és kialakítása fejleszthető. Konkrét tanulási helyzetek: Vita Szóbeli érvelés Érvelő fogalmazás Meggyőzés Adatok, grafikonok, tendenciák értékelése 3. Természettudományos kompetencia Az idegen nyelv oktatása során ez a kompetencia elsősorban a szóbeli és írásbeli kommunikáció témaköreiben jelenik meg. A célnyelvi civilizáció megismerése során a tanulók megismerkednek az adott ország tudományos eredményeivel, az adott nyelvet beszélő közösség gondolkodásával a tudomány és a technika vívmányaival kapcsolatban. Szembesülhetnek a globális problémákkal, és a megoldási lehetőségekkel (pl. túlnépesedés, környezetvédelem, globális felmelegedés stb.) Konkrét témakörök: A tudomány és a technika világa Környezet- és természetvédelem, A motorizáció hatása környezetünkre Egészséges életmód A környezetünkben élő növények és állatok 4. Digitális kompetencia A számítógép kínálta lehetőségek kihasználására is sok alkalom nyílik az idegen nyelvi tanórán. Ezen kívül az otthoni munkák, házi feladatok, házi dolgozatok elkészítésében is fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az Internet. Konkrét tanulási helyzetek: Projektmunka készítése Prezentáció készítése 107
Információgyűjtés Digitális oktatási keretrendszerek használata
5. A hatékony, önálló tanulás Az idegen nyelv oktatásának egyik célja, hogy kialakítsa a középiskolás diákokban az egész életen át tartó tanulás igényét. A tanár egyre kevésbe forrása az információknak, és egyre inkább kezdeményező, illetve szervező szerepet tölt be. A tanulásszervezési formák már a nyelvtanulás kezdeti szakaszában is, de minden évfolyamon lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók fejlesszék önálló tanulás kompetenciáját. Konkrét tanulási helyzetek: Pármunka, csoportmunka Visszajelzés adott feladatról, tanulási szakaszról stb. Szótárhasználat Önálló kiselőadás kijelölt vagy szabadon választott témában 6. Szociális és állampolgári kompetencia A tanulóknak az idegen nyelvi órákon gyakran kell egymással kommunikálniuk, közösen megoldaniuk olyan helyzeteket, amelyekben az együttműködés, a szolidaritás, a kölcsönös érdeklődés, gyakran a kompromisszumkészség alapfeltételként van jelen. Konkrét tanulási helyzetek: Pármunka, csoportmunka Vita Érvelés Megegyezés Meggyőzés 7. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az idegen nyelvi órán lehetőség nyílik arra is, hogy a tanulók olyan kreatív feladatokat végezzenek, amelyek művészi kifejezőképességüket is fejlesztik. Konkrét tanulási helyzetek: Projektmunka készítése (tabló, újság stb.) Filmalkotások megtekintése, elemzése a célnyelvi kultúra világából Szépirodalmi alkotások megismerése, elemzése Színház Könyvismertetés, olvasmányélmény megosztása másokkal
4.8.26. Fizika A fizika órákon alapvetően a természettudományos (műszaki) részben a matematikai és az anyanyelvi kompetenciát tudjuk fejleszteni. A kiemelt fejlesztési feladatok közül a környezettudatos nevelés és a tanulás tanításához járul hozzá a tantárgy. A fizikai jelenségek, fogalmak, törvények, módszerek megismerése, megértése, rendszerbe foglalása, feladatokban történő alkalmazása nagyon jó lehetőséget biztosít az élet minden területén alkalmazható készségek, képességek tanulási technikák kialakítására, megerősítésére. A mechanika témakörénél alapvető fogalmakat, természeti jelenségeket, törvényeket tanítunk, majd ezeket feladatmegoldásokon keresztül alkalmazzuk, ezzel a kreatív gondolkodás kialakulását segítjük. Az elektromosság tanítása során a félvezetők tárgyalásánál a diódák, erősítők, a számítógépek, napelemek működési elvét ismerhetik meg a diákok. Az elektromágneses indukció és a váltóáram témakörénél a technikai civilizációnkhoz nélkülözhetetlen villamosenergia-termelés, (generátorok) 108
felhasználás (motorok, gépek) alapvető működését tanítjuk. Az elektromágneses hullámok keletkezésének, terjedésének megismerése a rádió, tévé, mobiltelefonok működésének megértéséhez járul hozzá. Mindezek az ismeretek a mai információs társadalomban a mindennapi életben nélkülözhetetlenek. A modern fizika, atomfizika, magfizika az egész fizikai világképünket átformálta, itt már az embernek nem volt lehetősége érzékszervi tapasztalatszerzésre. A természet megismerésének egészen új fejezete nyílt meg, új gondolkodásmódra van szükség, mindez a logikus, absztrakt gondolkodás fejlesztését nagymértékben elősegíti. Az atomerőmű működésének megismerésekor nagy hangsúlyt fektetünk az energiatermelés különböző fajtáira (szélerőmű, széntüzelésű hőerőmű, vízerőmű stb.) és ezek környezetre gyakorolt hatásaira. A csillagászat és kozmológia rövid áttekintésénél az egész világegyetem keletkezését, fejlődését benne az emberiség helyét és szerepét ismerhetik meg a tanulók. Az egész tárgy oktatása során kialakuló szemlélet segít, hogy az áltudományos és tudományellenes megnyilvánulásokat kritikusan felismerjék. A természettudományos, műszaki tudását mindenki alkalmazni tudja a munkájában, a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlati módon tudja felhasználni tudását új technológiák, berendezések megismerésénél, és működtetésénél. A feladatmegoldások során erősítjük, fejlesztjük a matematikai kompetenciát, az ott tanult matematikai elveket, eljárásokat alkalmazzuk a problémák megoldások közben. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése a pontos megfogalmazások (fogalmak, definíciók, törvények) során és a szöveges feladatok megértésénél nagyon fontos szerepet kap. Az energiára egyre nagyobb szüksége van az emberiségnek, ennek termelése különböző módokon lehet, környezetromboló vagy környezetbarát módon. A különféle technológiák és környezeti hatásuk megismerése nagyon fontos része a környezettudatos nevelésnek. A fenntartható fejlődés kialakításához hozzájárul azoknak a folyamatoknak a megismerése, amelyek bolygónkon környezeti válságokat okoznak. A tanulás tanítása terén a fizika segíti a rendszerezés, a kísérleteken alapuló tapasztalás, kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztését különös tekintettel az analízis és szintézis erősítésére. A feladatmegoldások során előtérbe kerül új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Fontos szem előtt tartani a tanulási nehézségekkel küzdő diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók speciális, differenciált oktatását, nevelését! 4.8.27. Informatika Kárpáti és Ollé (2007) az informatikai kompetencia tartalmát három fő területre osztotta: 1) Technikai IKT kompetencia – hardveres kompetencia (a felhasználói szintű hardver és szoftver üzembe helyezési és üzemeltetési ismeretek) – alkalmazói kompetencia (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, levelezés, információkeresés stb.) – a programozási kompetenciát (algoritmikus gondolkodás). 2) Kommunikációs IKT kompetencia – az információk közötti eligazodás képessége – az információ-szűrés készsége, – a régi és új ismeretek integrálásának képessége, – az információ-feldolgozás, értékelés, elemzés képessége, az információk prezentálásának képessége. 3) Demokratikus / etikus / biztonságos IKT használat – az információs társadalom kompetenciája (E-kormányzati eszközök ismerete) – a digitális jogok ismerete és tiszteletben tartása (szerzői jogok, adatvédelem) – médiakompetencia (médiaismeret, médiahasználat) – a tartalmak kritikus értelmezésének képessége, – médiumok kreatív használatának képessége (képfeldolgozás, átalakítás, képalkotás). 109
NAT A technikai IKT kompetencia fejlesztésekor figyelembe kell venni a tanulók előzetes tudását, hiszen a számítógépek és az Internet terjedésével a tanulók egyre magasabb szintű előzetes tudással érkeznek az iskolába. A tanulók általában érdeklődést mutatnak az informatika iránt, s ezt a pozitív attitűdöt a tanítás során ki lehet és kell használni. Az érdeklődés annál gazdagabb, minél sokrétűbb az ismeretkörük. Az is fontos a feladatok megoldása során, hogy a problémaszituáció mennyire ismerős. A tanulás gyakorlati értéke is hatékony motívummá fejlődhet. Az informatikai kompetencia fejlesztése a mindennapi életben, a további tanulásban illetve a munkaerőpiacon egyaránt előnyt jelent, a gyakorlati értékét a tanulók tapasztalják az iskolai munkában is. Az informatika oktatás során lehetőség van a kulcskompetenciák komplex fejlesztésére. A kulcskompetenciák fejlesztése az eltérő óraszámok miatt nem egységes az egyes osztályokban. Anyanyelvi kompetencia A szövegszerkesztés tanítása során lehetőség nyílik különböző szövegek (hivatalos levél, meghívó, plakát, termékismertető stb.) elkészítésére és formázására, a szövegtípusok, stíluselemek tudatos alkalmazására, használatára, az esztétikai érzék, munka külalakja, nyelvhelyesség iránti igényesség kialakítására. Matematikai kompetencia A táblázatkezelés tanítása során lehetőség nyílik a számfogalom, mértékek, alapműveletek, matematikai fogalmak összefüggések alkalmazását segíteni. Fejleszthető a sémahasználat, az algoritmikus gondolkodás, mely segítségével a tanult ismereteket a diákok új környezetben oldják meg. A matematikai modellek (képletek, függvények, struktúrák, grafikonok, táblázatok) alkalmazásával fejleszthető az induktív és a problémamegoldó képesség. Az adatbázis-kezelés tanítása során lehetőség nyílik a logikai műveletek gyakorlati alkalmazására, mely segítségével az induktív gondolkodás fejlesztése érhető el. Az informatika tanítás során pozitív attitűdöt kialakítására kell törekedni a matematika, a logikus gondolkodás iránt.
Programozási kompetencia A programozás tanítása során fejleszthető az algoritmikus gondolkodás, a problémamegoldó és az induktív képesség. A tanulók megpróbálnak önállóan feladatot megoldani, számítógépes programokat készíteni, akár saját elképzeléseik alapján. Természettudományos kompetencia A táblázatkezelés tanítása során az adatok megfelelő változtatásával a különböző lehetőségek kiértékelését végezhetjük el, a változásokat nyomon követhetjük, előre jelzéseket készíthetünk a diagramok segítségével, mely segít a természettudományos gondolkodási mód kialakításában. Az informatika történet, információ elmélet tanítása során rávilágíthatunk a tudomány, technika fejlődésére, azok hatására a mindennapi életünkre. A tudomány hatásait elemezhetjük a társadalomra (ipari forradalom, információs forradalom), kulturális szakadékok, a szegregáció-integráció problémáit (esélyegyenlőség, Internet által kínált lehetőségek, eltérő képességű emberek lehetőségei, visszahúzódó gyermekek megnyilvánulási lehetőségei). A hardverismeret során lehetőség van új technológiák megismerésére, megértésére, berendezések működési elvének megértésére (fényképezőgép, nyomtató, lézer, félvezetők, stb.) A kritikai gondolkodás fejlesztése fontos feladat a tudományok és áltudományok elválasztása, megkülönböztetése céljából. A fejlesztés legalkalmasabb területe az Internet-keresés (jelenségek különböző magyarázatainak megkeresése), illetve a könyvtárismeret (pl. alkímia és kémia) témakörén belül található. Digitális kompetencia 110
Az információ és kommunikáció, a táblázatkezelés, az adatbázis-kezelés szövegszerkesztés, prezentációkészítés, webszerkesztés tanítása során fejlesztjük az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása részképességeket. A kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül felveti az informatikán belül kiemelkedően fontos etikai szabályok ismertetését (szerzői jog és adatvédelem, plagizálás). Különböző internetes felületeket használva oldhatnak meg feladatokat a diákok e-mail, üzenőfal, online párbeszédet biztosító programok (pl. Windows Live Messenger, stb.) segítségével. Hatékony önálló tanulás Dokumentumkészítés során kutatómunka segítségével a tanulók fejleszthetik tanulási stratégiáikat. Megismerkedhetnek a kutatómunka lépéseivel (adatkeresés, jegyzetelés, rendszerezés, hivatkozások megjelölése, források megadása). A dokumentumkészítés témaköre lehetőséget biztosít az e-learning rendszerek megismerésére, mint pl. a Sulinet Digitális Tudásbázis. A könvvtári információs rendszer szolgáltatásai Szociális és állampolgári kompetencia A tanulók fizikai és mentális egészségmegőrzését segíti az ergonómiai ismeretek fejlesztése, a számítógép előnyeinek és túlzott használatának veszélyeinek megbeszélése, a függőség kialakulásának (internet vagy játék) és a közösségi oldalak, valamint a „second life” típusú oldalak hatásainak elemzése. A szövegszerkesztés, prezentációkészítés, webszerkesztés feldolgozása során dokumentumkészítésre jut idő, mely során ismereteket szerezhetnek a diákok az Európai Unióról (kialakulása, szervezeti felépítés, döntéshozatali rendszer, tagállamok, stb.). Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A táblázatkezelés témaköre során tanítandó tananyagként kell megjelennie a pénzügyi függvények értelmezésének és használatának. 4.8.28. Testnevelés és sport Edzettség, teherbírás fejlesztése és a tanulás megtanulása kompetencia A tanulók ismerjék a kondicionális képességek csoportjait (erő, állóképesség, gyorsaság), jellemzőiket, ismerjék a fejlesztésükhöz szükséges edzésmódszereket és terhelési mutatókat. Ismerjék a koordinációs képességek (ügyesség, egyensúlyérzék, mozgástanulás képessége) csoportjait, a fejlesztésük hagyományos és új módszereit. Tudatosuljon bennük, hogy a motoros fejlődés, rendszeres, tervezett munkával, a fokozódó terhelések módszerével érhető el. Sport- és mozgáskulturális tanulás és vállalkozói kompetencia A testi képességek vonatkozásában, az energiaellátó és irányító folyamatok mellett fő hangsúlyt kap a motivációs bázis. A tanulók ismerjék meg a „pszichomotoros” fogalmat. A mentális, akarati tényezők orientáló szerepének ismeretében, a reális célállító, kockázat vállaló, és teljesítmény centrikus szemlélet uralja viselkedésüket, a „fair play” maximális szem előtt tartásával. Pozitív személyiségfejlődés és interperszonális és szociális kompetencia A tanulók ismerjék fel, hogy a testkultúra évezredekre visszanyúló mozgásanyagának és a hozzákapcsolódó elméleti ismeretek elsajátításával, a személyiség pozitívan fejlődik. E komplex személyiségfejlődés, a korábbiakban említett célállító és orientált, az objektív helyzet és önfelismerésre képes és kész embertípus tud megfelelni akcelerált világunkban a társadalmi elvárásoknak.
4.8.29. Biológia Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja többek között a fogalmak, tények, vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. A biológia tantárgy keretében ennek fejlesztésére számtalan lehetőség adódik. A tanári magyarázat, a diákok kiselőadásai, a szóbeli 111
feleletek, a kooperatív együttműködésen alapuló csoportmunka, a természet- vagy tudományos filmrészletek értelmezése mind-mind a szóbeli kommunikáción alapulnak. A tankönyv, a szakfolyóiratok szövegértelmezésre felhasznált cikkei, a különböző biológiai témákban készülő plakátok, a házidolgozatok, illetve az iskolai dolgozatok sokféle feladattípusa (irányított esszé, szövegkiegészítés, relációanalízis, stb.) pedig az írásbeli kommunikációs készség fejlesztését szolgálják. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a biológia oktatásában elsősorban a logikus gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. Ez vonatkozik az egyes szövetek, szervek felépítése és funkciója közti összefüggések felismerésére, a betegségek tüneteinek és okainak ismeretére, az ökológiai rendszerekbe való beavatkozás és ezek következményeinek feltárására, a családfák genetikai elemzésére. Másodsorban jelenti a grafikonok/táblázatok értelmezését pl. növény-, állat- és emberélettani vonatkozásokban, a biomok környezeti feltételeinek megítélésében, illetve konkrét számítások formájában a genetika, az evolúciógenetika és egyes élettani fejezetek (pl. keringés, légzés, stb.) feldolgozása során. Természettudományos kompetencia A természettudományok, így a biológia esetében feltétlenül szükséges a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint ezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Vonatkozik ez az egyes részterületek kutatási módszereire, így élettani vizsgálatokra, etológiai kísérletekre, leletek vizsgálatára, fénymikroszkópos gyakorlatokra és elektronmikroszkópos felvételek elemzésére. Napjainkban egyre fontosabbá válik olyan technológiák megismerése, amelyek az egész bioszféra védelmét szolgálják. Ennek kialakításában szerepet játszik a környezeti tényezők ismerete, az anyagok körforgásának és az energiaáramlásnak a tudatosítása, a növények és a lebontó szervezetek szerepének tisztázása. A jövőben nem elhanyagolható a géntechnológiai módszerek alapvető ismerete, alkalmazásuk okainak felismerése és felelősségteljes álláspont kialakítása az egyes esetekben. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Ennek a kompetenciának a fejlesztésére alkalmat kínál a természet sokszínűsége, esztétikája. Filmek, fotók, rajzok, mikroszkópi metszetek, állati vázak vizsgálata, osztálykirándulások teremtenek alkalmat a rácsodálkozásra. Saját tevékenységként természetfotók, plakátok, házi dolgozatok készítésével mélyülhet például az esztétikai-művészeti kifejezőképesség. Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon- és népismeret Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a hazaszeretet elmélyítése. A biológia tantárgy keretében megismerkedünk hazánk főbb társulásaival, kiemelten védett növényeinkkel, állatainkkal, nemzeti parkjainkkal, a védelemre méltó értékeink sokaságával. Magyar kutatóink, természettudósaink, híres orvosaink életének és munkásságának ismerete szintén a nemzeti önismeret részeként jelenik meg a biológián belül. Környezettudatosságra nevelés Feladatunk, hogy elérjük a tanuló érzékennyé válását környezetük állapota iránt, hogy képesek legyenek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a fenntartható fejlődés fogalmának és jelentőségének megértésére. Az ökológia témaköre bőségesen kínál alkalmat erre az indikátorszervezetek, a víz-, talaj-, levegővizsgálati módszerek megismerésével. A hulladékszelektálás jelentőségének felismerése, gyakorlatbani alkalmazása, környezettudatos vásárlási szokások, az energiatakarékosságra törekvés kialakítása, egészséges és környezetkímélő konyhatechnikai eljárások megismerése is ebbe a tárgykörbe tartozik. Testi és lelki egészség A biológia tantárgy embertannal foglalkozó fejezetei megalapozzák, a hozzájuk kapcsolódó egészségtan témakörök pedig igen széleskörűen feldolgozzák a testi és lelki egészség fogalmát, 112
elérésének módjait, különös tekintettel a bőr, a mozgásszervrendszer, a táplálkozási, a légzőszervrendszer, a keringési, a kiválasztó szervrendszer és az idegrendszer egészséges működésére, betegségeire és ezek megelőzési módjaira. Kiemelt fontosságú az egészséges táplálkozásnak, a sport szerepének, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drogok) következményeinek és alternatíváinak megismerése. Az érintett korosztály életkori sajátosságainak megfelelően a családi életre nevelés, a nemi érés folyamatának megismerése, a szexuális kultúra kérdéseinek tisztázása is központi jelentőségű. Az idegrendszer kapcsán stresszoldó technikák, módszerek, a harmónikus életvitelt megalapozó szokások megismerése és kialakítása is fontos szerepet kap. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. A biológia esetében ez számos egészségügyi, orvosi, állatorvosi, agrár, környezetvédelmi jellegű, kutató biológus, stb. irányba való továbbtanulásnál válik kiemelkedő jelentőségűvé. Ezen kívül a felnőttlét speciális színterére, a családi életre, a szülővé válásra, a genetikai háttér megismerésére, a felelősségteljes várandósságra való felkészítésre, a csecsemőgondozásra, betegápolásra vonatkozó alapvető ismeretek és készségek kialakítása is szerepet kap a biológia tantárgy keretében. 4.8.30. Földünk és környezetünk Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A vállalkozói kompetencia jelenti az alapját azoknak az ismereteknek, melyekre a gazdaságban való részvétel során van szükség. A földünk és környezetünk tantárgy keretében foglalkozunk a pénz fajtáival, funkcióival, a bankok és a tőzsdék világával. Az értékpapírokkal kapcsolatban szó esik a vállalkozási formákról, a profit, a hozam, a kockázat fogalmáról. A tanulók megismerkednek egy ország eladósodásának lehetséges folyamatával, melyből párhuzamot vonnak a családi költségvetés működtetésével kapcsolatban. Természettudományos kompetencia E kompetencia az alapja a magyarázatok és előrejelzések készítésének a természettudományos jelenségek világában, valamint a természet és a társadalom egymásra hatásának, a fenntartható fejlődés fogalmának megértését is megalapozza. A természetföldrajz tananyag felöleli a Föld külső és belső szféráinak elemzését, az összefüggések feltárását. A természeti világ alapelveinek megismeréséhez segítenek hozzá a bolygók keringésének törvényszerűségei, a lemeztektonika általános működési elvei. Több tudományos feltáró módszerrel is megismerkednek a tanulók (pl. földrengéshullámok terjedése, űrfelvételek kiértékelése, kormeghatározás,időjárás jelentés készítése stb.). A műszaki megoldások és a mindennapi élet kapcsolatáról szól a víztározók, gátak, csatornák jelentőségének tárgyalása, az űrtechnika alkalmazásának ismertetése a Föld és más égitestek tanulmányozása során. Szociális és állampolgári kompetencia E kompetencia birtokában az egyén képessé válik a közügyekben való aktív részvételre. A földrajz tantárgy keretében megismerkednek a diákok az Európai Unió kialakulásának folyamatával, intézményeivel, főbb célkitűzéseivel. Foglalkoznak az integráció és az európai sokféleség kapcsolatával. A népesség témakör tartalmazza a nemzetiség fogalmát, a nők és férfiak arányát a különböző országokban és a jelenség társadalmi hátterének vizsgálatát. A népesedési problémák jelentősen különböznek a világ egyes tájain, ezek megértése közelebb visz a vallási és etnikai csoportok sokszínűségének megismeréséhez. Matematikai kompetencia Annak ellenére, hogy a földrajz nem számít „számolós” tantárgynak, a kétszintű érettségi követelmény is hangsúlyt fektet az ismeretek gyakorlatban való alkalmazására, és ezen belül az egyszerű számolások elvégzésére. Ilyenek például a térképpel kapcsolatos számolások, a helyi idő és időzónák gyakorlati ismerete, a levegő páratartalmának számolása, a népsűrűség, a természetes szaporodás 113
kiszámítása. A kompetenciák között szerepel a grafikonok helyes értelmezése (pl. korfák), számadatokból grafikonok készítése (pl. egy ország gazdasági ágazatainak aránya). Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon- és népismeret Kulturális örökségünkkel kapcsolatban a földrajz keretében hazánk természeti adottságaival és a gazdaság fejlődésével foglalkozunk. Sajnos a gimnáziumi órakeretből kevés jut erre a témára, mert az általános iskolai tananyagban részletesen szerepel Magyarország, és a megszerzett ismereteket tudottnak feltételezi a tanterv. Ezért minden olyan általános társadalomföldrajzi témában, ami minket is érint, kitérünk a magyar példákra (pl. a települések témakörénél jellemezzük a magyar tanyarendszert, a metropolisz szerkezetét Budapest példáján tanítjuk, a migrációnál a környékünkön jellemző ingázást vesszük alapul, stb.). Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Az Európai Unió története, szerkezete, célkitűzései a tananyag részei. Felhasználjuk a diákok külföldi cserekapcsolatok során szerzett ismereteit is a tanulási folyamatban. Az a cél, hogy a tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Az Európán túlmutató, globális problémákkal többször is foglalkozunk (a légkör, a vízburok, a talaj szennyezésével, valamint a globális felmelegedéssel a 9. évfolyamon, az éhínségek, a túlnépesedés, a világvárosok problémáival a 10. évfolyamon). Gazdasági nevelés A gazdaság világa áthatja mindennapjainkat. A monetáris világgazdaság korában mindenkinek szüksége van arra, hogy eligazodjon a pénz világában. A pénz fajtáinak megismerésén túl a valuta fogalmával, valutaárfolyamokkal, a deviza mibenlétével is foglalkozunk. A bankok hitelnyújtását, a kamat és a törlesztőrészlet gyakorlati jelentőségét is kiemeljük. Az értékpapírok fajtái között is megtanulnak különbséget tenni a tanulók. A nemzetközi tőkeáramlások kapcsán kitekinthetnek a világgazdaságot mozgató folyamatokra. A közgazdaságtan alapfogalmaival is megismerkednek a diákok. Környezettudatosságra nevelés A fenntartható fejlődés fogalmának egyre inkább a mindennapok részévé kell válnia. A környezeti nevelés része a globális problémák ismerete, a megoldási lehetőségek mérlegelése. Az iskola szellemisége és szokásai példát mutatnak ezekben a kérdésekben: a szelektív szemétgyűjtés az osztályokban, a papírgyűjtési akciók, a használt elemek gyűjtése is a helyes szokások kialakítását szolgálja. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A konkrét pályaorientáción kívül (a földrajztudományhoz kapcsolódó szakmák, társtudományok szakmái, közgazdasági szakmák bemutatása) a földrajz keretén belül is lehetőség nyílik a tudatos fogyasztóvá válás alakítására. A gazdálkodó- és vállalkozóképesség fejlesztése alapfokon része a társadalomföldrajz tananyagnak
4.8.31. Kémia Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. Ennek fejlesztésére a kémia tantárgy is sok lehetőséget biztosít. A tanári előadások, a diákok kiselőadásai, az órai verbális és nonverbális kommunikáció, a feleletek, a kísérletek szóbeli elemzése mind kiváló „terep” a szóbeli kommunikáció fejlesztésére. Az írásbeli kommunikáció fejlesztésére is lehetőség adódik a vázlatok felhasználása, a dolgozatok különféle feladattípusain keresztül.
114
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztésére a kémia tantárgyon belül rengeteg lehetőség kínálkozik. A legegyszerűbb esetektől (mértékegységek átváltása, anyagmennyiség-tömeg viszonyok elemzése, stb.) a közepes nehézségűeken (reakcióegyenletek rendezése, ionvegyületek képletének megállapítása, stb.) keresztül a középszintű érettségi vizsgakövetelményekben szereplő összetett számításokig. Mindezek mellett a diagramok, energiaviszonyok értelmezései, grafikonok elemzése, ok-okozati kapcsolatok feltárása is lehetőséget nyújt a matematikai kompetencia fejlesztésére. Figyelembe kell venni azonban a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók képességeit, illetve felmentésüket. Természettudományos kompetencia A természettudományokon belül a kémia esetében is alapvetően szükséges a természeti világ alapelveinek, a természeti törvényeknek (pl. tömeg-, energia- és töltésmegmaradási törvények), az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak, valamint ezek alkalmazása során az ember által a természeti környezetre gyakorolt hatások ismerete. Mindez az iskolai foglalkozások során megtárgyalásra kerülő anyagismereti, kémiai technológiai, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákon keresztül megteremti az igényt a bioszféra és benne az emberiség védelmére, a tudatos energia- és anyagfelhasználásra. Digitális kompetencia A digitális kompetencia tárgykörébe tartozik az információs társadalom technológiáinak (IST) ismerete, magabiztos és kritikus használata. A középiskolában használatos informatikai ismeretek terén lehetőségek adódnak a szövegszerkesztés (házi dolgozatok), táblázatkezelés (kísérleti mérési eredmények), grafikonkészítés (a táblázatba foglalt adatokból), egyszerű videoszerkesztés (digitálisan rögzített kísérletek feldolgozása) területein. A kapcsolattartás modern formáinak (msn, Skype, e-mail) mindennapos használatán keresztül az információs társadalom hasznos tagjává válhat az egyén Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon- és népismeret Elengedhetetlen feladat, hogy a tanuló megismerkedjen mindazon tudósok, történelmi személyek kémiához történő kapcsolatával, akikkel egy nyelvet beszél, egy nemzet tagja (Szent-Györgyi Albert, Görgey Artúr, Hevesy György, Irinyi János, Oláh György, stb.). El kell sajátítania mindazokat az ismereteket, amelyek a magyarság hagyományaiban fellelhetők, legalábbis a kémia vonatkozásában. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A diákok tanulmányaik során gazdagodjanak olyan ismeretekkel, amelyek az európai tudományos élet jelentős képviselőivel kapcsolatosak, az egyetemes emberi civilizáció mai állapotához vezettek és a társadalom jövőjét is meghatározzák. Növekedjen érzékenységük a globalizáció problémáival kapcsolatban, fokozódjon érdeklődésük ezen problémák megoldási lehetőségei iránt. Gazdasági nevelés A kémia, a vegyipar a legtöbb gazdaság alapvető tényezője. Ismerje meg tanulmányai során a tanuló, hogy mely nyersanyagokból milyen végtermékeket milyen eljárással állítanak elő és ezeknek mik a legfőbb költségösszetevői, melyek a gazdaságosság alapvető ismérvei. Miért úgy állítanak elő bizonyos termékeket, milyen gazdasági indokok és milyen környezeti változások szólnak az energiahordozók piacának átalakulása mellett és ellene. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés alapvető célja a tanulók életvitelének olyan irányítása, amely lehetővé teszi az élő természet fenntartását és a társadalom fenntartható fejlődését. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell kapnia a környezeti kémia és a háztartási kémia fejlesztésének, hiszen ezeken keresztül juthatunk el a globális természet- és környezetvédelmi problémák megértéséhez. Ez pedig alapját képezheti egy olyan gondolkodásmód és életmód kialakulásának, amely során ezek a problémák megoldódhatnak. Ezért a tanulóknak be kell kapcsolódniuk a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. 4.8.32. Ének-zene 115
A diák önmagához való viszonyában fontos felismerés ,hogy van énekhangja, és hogy ezt használni is tudja ha akarja. Ez a felismerés építi a diák önbizalmát önbecsülését és további tanulásra ösztönöz. Ez az első és legnehezebb feladat az ének tanításban. A gimnáziumba érkező diákok nagy részében már rengeteg negatív érzés és gátlás halmozódott fel az évek során az éne órával és az énekléssel kapcsolatban. Ehhez járul még, hogy egy részük feleslegesnek tartja a tantárgyat. A dalok szövege, hangulata nemzeti kultúránk ismeretére, szeretetére, tiszteletére tanít. Az európai és egyetemes zenekultúra megismerése segíti az Európai Unió országainak elfogadását, és azt hogy Magyarságtudatukat megőrizve európai polgárokká váljanak diákjaink. A kultúrált éneklés segít a társadalmilag elfogadott viselkedés elsajátításában. (Az énekkarnak nagy szerepe van ebben.) Az ének és zenetanulás ma már nagyon drága dolog. A magántanárok óradíja ,a zeneiskolák térítési díja, sok ezer Ft-ba kerül .A Zeneakadémia elvégzése milliókban mérhető ,a hangszerek ára több százezer Ft a kottáké 10 ezer FT körül van. Egyre inkább a gazdagok kiváltsága lesz a zenetanulás. Meg kellene becsülni azt a pár órát amit még az általános iskola és a középiskola biztosít a diákok számára! A környezettudatosságra nevelés tekintetében fel kell hívni a figyelmet a hangszennyezés tényére! A tanulási módszerek közé sorolható az éneklés a hangszerjáték segítségének igénybevétele más tárgyak tanulásánál is. Az ének-zene tanításához ma már az akusztikus szemléltetésen kívül a vizuális megjelenítés az első helyen említendő, mert az agyba jutó információ 75%-a érkezik a szemből .A szem a legfontosabb érzékszervünk. A zene ,az énekhang elillanó, megfoghatatlan, anyagiatlan minőség ,ezért vizuális megjelenési formáinak állandóan körül kellene vennie a tanulókat ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk tanítani a heti egy órában. Az egy hét így is sok, majdnem minden kitörlődik az emlékezetből.. A tapasztalati megismerés szempontjából fontos lenne a diákokat hangversenyre, operába vinni, hogy később, felnőtt korukban igényük legyen rá. A közönségnevelés fontos célja az énektanításnak. Vannak még megfizethető zenekarok és operatársulatok. Az éneklés a legolcsóbb zenei tevékenység, mert mindenki hangszerrel a torkában születik. Ezt a hangszert az énekórákon és a kóruspróbán kell fejleszteni. Ennek a fontosságát az iskola tudatosíthatná, az éneklés jótékony hatásaira (gyógyítás) fel kellene hívni a figyelmet a szülők körében is. Az éneklés akkor is jótékonyan hat az éneklőre, ha hamis. Nem kell tehát ettől félni, a hamisság a zenei hallás gyengesége, amit ki lehet küszöbölni. Egy hamis hang is lehet gyönyörű zengésű. A zenei hallás irányítására nagyon jó módszereket találtak már ki az énektanárok! A testi-lelki egészség fontos tényezője a zene, az éneklés. A felnőtt szerepekre való felkészítés legjobb színtere a kóruspróba. A kórusmunka segíti a diákot a bizonytalanság kiküszöbölésében, a rugalmas együttműködés képességének kialakításában, a felelősségvállalás, a tolerancia, az empátia érzésének kialakításában. Mindezt a versengés nyomasztó érzése nélkül tanulhatja, gyakorolhatja. 4.8.33. Rajz és vizuális kultúra Kulcskompetenciák a rajz és vizuális kultúra oktatásában A rajz és vizuális kultúra egyike azon tantárgyaknak, amely a leginkább alkalmas a kompetencia alapú képzés megvalósítására. Széles körben kapcsolódik az elvárásoknak megfelelő kulcskompetenciákhoz, és tartalmazza az egyéni képességek fejlődésének lehetőségeit. A tantárgy spirális szerkezetéből adódóan lehetőséget nyújt az ismeretek elmélyítésére, magasabb szinten való elsajátítására. Témakörei tekintetében: - vizuális problémafelvetés - természetszemlélet - kreatív alkotótevékenység 116
- képolvasás, tárgyelemzés kapcsolódik és fejleszti a legalapvetőbb kulcskompetenciákat, ezekre épít. Pl.:
Az anyanyelvi kommunikációt a műelemzések és kiselőadások kapcsán Matematikai kompetenciát az ábrázoló geometriai feladatokkal Természettudományos kompetenciát tanulmányrajzok, természeti formák értelmezéséve Digitális kompetenciát az egyéni felkészülés során (rajzfeladatok elkészítésében is) Önállóságot és kezdeményezőképességet Az esztétikai-művészeti tudatosságot és kifejezőképességet Kreativitást fejleszt
Rajz és vizuális kultúra tantárgyon belül a múzeumok, kiállítások látogatása a múzeumpedagógia segítségével A múzeumok a legváltozatosabb módokat kínálják nekünk a gyerekek kompetenciájának fejlesztésére. A Nemzeti Alaptanterv nem határoz meg tantárgyi rendszereket és ismeretköröket. A kulcskompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Kiemelt feladat a diákok szociális és társadalmi kompetenciájának fejlesztése: a helyes énkép és önismeret fejlesztése, a megfelelő tanulási környezet kialakítása – amelynek motiváló környezetnek kell lennie és erre a MÚZEUM lehetőséget ad – hon- és népismeret, nemzeti és egyetemes kultúra megismerése, a környezettudatos gondolkodás, az információs és kommunikációs kultúra ismerete és használata. Érdeklődésük felkeltése a szociális kompetencia több területének fejlesztését veti fel: Az önismeret és helyes én kép kialakítása a személyiségfejlesztés alapja, amelyet a megfelelő tanulási környezet kialakításával, motiváló környezet megteremtésével alakíthatunk. A tanulást motiváló környezet kialakítása ösztönzi a diákot az élethosszig tartó tanulásra, amely tágabb értelemben véve az egyén világszemléletét formálja. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztését az előkészítő órán, számítógépes internetes kapcsolattal, a múzeumi honlap böngészésével könnyen alakíthatjuk. Iskolánkban lehetőség van arra, hogy a múzeumlátogatást előkészítő órán megmutassuk a honlap elérésének módját, az irányított böngészés lehetőségét átadva a diákok kezébe, ezzel rögtön a proszociális viselkedés elemeinek adunk teret, mint például a felelősség, megbízhatóság, segítőkészség, csoportban való dolgozás, azaz olyan képességek és készségek elsajátításának és gyakorlásának a lehetőségét, amelyek az egyén szocializációját fejlesztik. Az informatikai infrastruktúra használata – a mai modern világunk nélkülözhetetlen eleme – lehetővé teszi a szociális kapcsolatok kibővítését. Az élethosszig tartó tanulás kialakításához alapvető mozzanat az információ keresése, értelmezése, feldolgozása, amelyet a NAT az informatikai eszközök használatának lehetőségével fontos célként jelöl meg. Az iskolától a múzeumig eljutás ismét több kompetenciát érint egyszerre. A Szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlása, azaz közlekedésben a helyes viselkedési és magatartási formák a tanár személyiségén keresztül fejleszthetőek. A város megismerése, a Hon- és népismeret területét fejleszti, hiszen fővárosunk történelmének ismerete a megbecsüléshez és az ezekkel való azonosuláshoz vezet. Utazás közben felhívhatjuk a figyelmet környezetünk állapotára, az értékek megőrzésének fontosságára, környezetünk tisztántartásának szükségességére. Ezzel a tudatos gondolkodásmód kialakítását a Környezeti nevelést fejlesztjük. És még nem értünk a múzeumba… Beérkezve a múzeumba gyakran találkozhatunk külföldi csoporttal, turistákkal. Fontos, hogy a gyerekek ne érezzék ezt különleges dolognak, ne csodálkozzanak rá a más kultúrából érkezőkre, hanem fogadják el, legyenek nyitottak a kapcsolatok kialakításában. A cél a humanista, az európai ember nevelése, aki azonban megőrzi nemzeti identitását és nyitott az elfogadottság megteremtésében. Ezzel az Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra kompetencia területet fejleszthetjük. 117
A szociális kompetencia legfontosabb eleme a viselkedés, de a múzeumban újabb viselkedési szabályokkal találkozik a gyermek. Nem tülekedhet, csendesen, fegyelmezetten közlekedik a kiállított tárgyak és tárlók között, türelmesen kivárja a sorát a ruhatárban a tárló csoportos nézésénél, figyel a társaira és a többi látogatóra… A pedagógus egyszerre valósíthat meg nevelési és oktatási célokat. Oktatási céljaink a Tanulás kompetenciáját szolgálják, amely az értelmi képesség, a személyiség fejlődés és fejlesztését jelentik tágabb értelemben. A múzeumi feladatok, amelyet a felkészülés során összeállítunk, lehet keresztrejtvény, adatkutató – a kiállításban megtalálható ismeretekre irányuló – teszt, mind a gondolkodási képességek, a rendszerezés a következtetés és problémamegoldás fejlesztését szolgálják. Fontos, hogy ne céltalanul, unalmasan nézze a gyerek a kiállítást, hanem a tudását gyarapítva, élvezettel vegyen azon részt. A kiállítás megnézésével nem ér véget a kompetenciafejlesztés. Hátra van még a látottak feldolgozása, továbbgondolása, elmélyítése, beillesztése. Visszatérve az iskolába, feldolgozhatjuk tanórákon: történelem, művészetek, rajz és vizuális kultúra, irodalom, osztályfőnöki órákon, szakkörön, tanulmányi vagy képzőművészeti versenyeken. A múzeumi élmény ráébresztheti a gyermeket egy-egy tudomány vagy művészeti ág megismerésének lehetőségére, az érdeklődési körének bővítésére. Felismerheti általa egyéni adottságait, elindulhat egy szakma irányába, felkészülhet a felnőtt szerepeire, ami szintén a szociális kompetencia fejlesztésének egyik területe. Az Ókorból reánk maradt bölcsesség, mely szerint: „Ép testben ép lélek” talán fordítva is érvényesül, egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, érdeklődő ifjúságunk testileg is egészségesebb lesz a kompetenciák tudatos fejlesztése által, a múzeumpedagógiai segítségével. 4.8.34. Ügyviteli alapismeretek Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt az ügyvitel szakmacsoport közös szakmai gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A tantárgyak oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti képzésben tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődésüket a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos 118
döntéssé a szakmaválasztás. Gazdálkodási ismeretek Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat. A tananyag oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Ismerkedjenek meg alapvető mikro- és makroökonómiai ismeretekkel (fogyasztói döntés, költség- és profitfajták, nemzetgazdasági mutatók, munkanélküliség, infláció) Sajátítsák el az alapvető jogi ismereteket, jogalkotás folyamatát, jogforrásokat. Tekintsenek bele a polgári jogba, a szerződések fajtáiba. Ismerjék meg a munkajog alapjait, hiszen majd munkavállalóként is hasznosítani tudják ezen ismereteket. Tekintsenek bele a gazdasági elszámolásokba, ismerjék meg az alapvető marketing, pénzügyi, számviteli és statisztikai alapfogalmakat. Információkezelés Oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok megnyitására, mentésére, nyomtatására, tabulálásra, betűtípusváltásra, választásra, keresésre, cserére. Másoljanak tíz perc alatt legalább 1500 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatárokon belül. Tudjanak diktálás alapján legalább 1000 leütés terjedelmű szöveget leírni. Viselkedéskultúra Oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Fejlessze a tanulókban az ön- és emberismeretet, az empatikus készségeket. Kommunikáció Oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. Gépírás és levelezés Oktatásának célja, hogy a tanulók tudjanak 1400 leütés terjedelmű szöveget másolni, diktálás alapján leírni. Növekedjen írássebességük, törekedjenek a hibátlan írásra. A diktált, vagy importált szöveget egy szövegszerkesztő program segítségével képesek legyenek megformázni. Képesek legyenek a dokumentumba objektumokat, táblákat, képeket beilleszteni. A tanulók ismerjék meg a magán és hivatali levelezés főbb szabályait, formáit. Ennek alapján a hivatalos leveleket a megfelelő formába tudják önteni. Tudjanak fogalmazni és formába önteni egyszerűbb ügyiratokat. Ismerjék a magánszemélyek és vállalkozások közötti, a vállalaton belüli iratok fajtáit. Tudjanak a vállalat üzleti életével kapcsolatos leveleket megfogalmazni. Informatikai alkalmazások Oktatásának célja, hogy a tanulók a közismereti képzésben elsajátított informatikai ismereteiket megszilárdítsák. Megismerjék és megértsék az adatvédelem fontosságát, megismerjék a „netikettet”. 119
Megismerkedjenek az Internettel, tudjanak keresni, információkat gyűjteni. Levelezőrendszer segítségével tudjanak információt cserélni, adatokat eljuttatni, fogadni. Ismerjék meg a táblázatkezelés lehetőségeit, segítségével egyszerűbb számításokat, rendezéseket végezni. Tudják a táblázatot megformázni. Használjanak egyszerűbb képleteket, készítsenek egyszerűbb grafikonokat. Ismerkedjenek meg a prezentációkezelés alapjaival. Titkári ismeretek Oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a titkárságon, ügyfélszolgálaton dolgozók feladatait, leendő szakmájuk egy fő területét. Ismerjék az irodai munka menetét, hogy milyen egy korszerűen felszerelt iroda. Tudjanak egyszerűbb irodatechnikai eszközöket használni, karbantartani. Ismerjék az iratkezelés szabályait, a bejövő és kimenő iratok iktatását, tárolását, selejtezését.
4.8.35. Gépészeti alapismeretek Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tevékenységek sokszínű, tartalmas, aktív magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel az érdeklődést és tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. A tananyag tanításának célja, hogy továbbfejlessze és erősítse a tanulók eddig megszerzett képességeit, készségeit, bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanult ismereteket. Alakítsa ki a gépészeti területet megalapozó műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. A gépészet gyakorlatias, sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel és folyamatosan tartsa fenn a tanulók érdeklődését a terület iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, fejlődési tendenciáit. Keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek elméleti alapjai iránt, mutassa be a technológai és termelési fejlesztő-, tervezőmunka néhány feladatát és módszerét. Teremtsen alkalmakat, feladathelyzeteket a szakmai tantárgyak elsajátításához szükséges, a terület munkaköreiben szükséges megfelelő magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Mutassa be a területen dolgozók tevékenységét, a gépészeti pályák sajátosságait, távlatait. Alakítsa ki a tanulókban a minőségi munkavégzés igényét és a környezettel szembeni felelősségérzetet.
120
Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok oktatásának célja, hogy a tanulók megértsék az ember és a természet kapcsolatának alapvető összefüggéseit, felismerjék a természet- és környezetvédelem tudományos, műszaki, ökonómiai, jogi lehetőségét, tudatosítsa a természeti és a társadalmi környezet emberi egészséget veszélyeztető hatásait, bemutassa az információs technológiák hatását az emberre. Célja a környezetvédelmet, az ergonómiát, a munkavédelmet, a biztonságtechnikát és a munkaszervezést összekapcsoló szemléletmód kialakítása. Ábrázoló geometria alapjai fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket, vizuális kultúrájukat. Készítse elő a tanulókat a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges ábrázolási ismeretek elsajátítására. Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására. Géprajzi ismeretek tanulása során az ismeretek és tevékenységek rendszerbe szervezése révén fejlődjenek az ábrázolási képességeik. Elméleti ismereteinek tanulása során, valamint az alkatrészrajzok és az egyszerűbb összeállítási rajzok készítése révén ismerjék meg és alkalmazzák helyesen a szabványos előírásokat. Ipari anyagok és előgyártmányok ismertesse meg a tanulókkal az anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságukat. A tárgy tanulása során ismerjék meg a fémtani fogalmakat, a gépészet területén leggyakrabban alkalmazott anyagok tulajdonságait, valamint felhasználási területüket. Nyerjenek betekintést a fontosabb gyártási, kötési és műanyag feldolgozási technológiákba. Anyagvizsgálatok tanulása során megismerik az anyagvizsgáló eljárások csoportosítását, cél és módszer szerint. Fizikai vizsgálatok, kémiai vizsgálatok fajtáit, a mérések elvét, mintavételt. A mechanikai vizsgálatok elméleti alapjainak és a vizsgálatra vonatkozó szabványelőírások ismertetése. Geometriai mérések ismerteti a mérési rendszereket, mértékegység-rendszereket. A tanulók megismerik a hosszúságmérések alapelvét, a hossz- és szögméréseknél fellépő jellegzetes hibákat. Ismerteti a mérési feladathoz illeszkedő mérőeszközök kiválasztásának szempontjait Mechanikai hosszmérő eszközök jellemzőit (mérőhasábok, tolómérő, mikrométer, indikátorok) Optikai hosszmérő eszközök jellemzőit, villamos elven működő hosszmérő eszközöket. Szögmérő eszközök Kúposság mérése. Tűrés, illesztés alapfogalmai, idomszerek jellemzői A felületi érdesség és mérése. Alak és helyzettűrés, alak és helyzetellenőrzés. Mérési jegyzőkönyv tartalma, felépítése. Anyagválasztás elméleti alapjai kialakítja a koncentrációt a metallográfiai alapismereteknél, az izotermás és a folyamatos hűtésű C-görbéket, a Fe-Fe3C állapotábrából vezeti le, megfelelő hangsúlyt helyez a Fe-Fe3C állapotábra, valamint a szövetdiagram megértetésére A vasötvözeteknél az érvényes szabványos jelölést alkalmazza, azonban a régebbi szabványjelöléseket is ismerteti. Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás ismerteti a szerszámok üzemeltetésének feltételeit, az üzemeltető gépek, biztonságtechnikai követelmények, az előforduló hibák és okaik, a technológiai jellemzők hatását - vágóműveletek (ollók, kivágás, lyukasztás stb.) - a hideg képlékenyalakítás alapjait, hajlító műveletek mélyhúzás hidegfolyatás - egyéb képlékenyalakító műveletek egyengetés, göngyölítés, peremezés, bordanyomás, fémnyomás, görgőzés stb. Gépészeti kötések oktatása során a tanulók ismerjék meg a gépészeti gyakorlatban leggyakrabban előforduló gépészeti kötések funkcióját, működését, szerkezetét, alkalmazását, méretezését, ellenőrzését. 121
Gépészeti alapismeretek tanulása során a tanulók ismerjék meg a legfontosabb statikai és szilárdságtani fogalmakat, méretezési, ellenőrzési elveket, módszereket. Eközben szerezzenek gyakorlatot a szakkönyvek, táblázatok, katalógusok használatában. Informatika (AutoCAD) oktatásának célja az informatikai készségek továbbfejlesztése a későbbi szakmai felhasználási igényeknek megfelelően. Fő feladat elsajátíttatni a műszaki dokumentációkészítés korszerű elektronikus módszereit és a CAD rajzkészítés alapjait. Fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességek. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, szakmai tanulásuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra, számításaikban a pontosságra. A tevékenység során a tanulók szokjanak hozzá az önálló tanuláshoz, az önálló és produktív feladatmegoldáshoz, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön és erősödjön a szakmához, a választott munkához, életpályához való kötődés. Erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet- és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást. 4.8.36. Közlekedési alapismeretek Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a KÖZLEKEDÉS szakmacsoportba tartozó, érettségi vizsgához kötött közlekedésgépész, közlekedéselektronikai kimeneti képesítések gyakorlása során szükséges munkafeladatokat megalapozza, végrehajtására felkészítse a tanulókat. Ez a cél a helyi tantervben meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő elsajátíttatásán keresztül valósítható meg. A Közlekedési alapismeretek tantárgy tanításának célja a műszaki szakterületen a tanulók pályaválasztásának elősegítése és a szakterület tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tantárgy tananyagának feldolgozása adjon lehetőséget tapasztalataik 122
rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A műszaki ágazatok tevékenységének sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterület iránt, bizonyítsa be számukra az ágazat gazdasági jelentőségét, hosszú távú fejlődőképességét. Keltse fel az érdeklődést a szakterület elméleti alapjai iránt, mutassa be az egyes ágazatokban, munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a műszaki szakterületet megalapozó természettudományi szemléletet, készítsen fel a műszaki szakterület orientációs gyakorlataira. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve a tantárgy fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Tegye képessé a tanulókat az ok-okozati összefüggések feltárására. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. A műszaki pályák világának megismertetésével segítse elő a tanulók megalapozottabb pályaválasztását. Ismertesse meg a tanulókkal az anyagok tulajdonságait, felhasználhatóságukat. Fejlessze a tanulók térlátását, térszemléletüket, vizuális kultúrájukat. Ismertesse meg a gépészetben használatos technológiákat. Fejlesztési követelmények A tantárgyak tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmacsoportos alapozó tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző - értékelő gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, az ismeretek alkalmazásának képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos műszaki kommunikációs képességeket, a rajzi készségeket. A tanulók a szóbeli kommunikációban törekedjenek a feldolgozott témákhoz kapcsolódó szakkifejezések szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban, rajzfeladataikban az igényes külalakra. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. Kompetenciakategóriák: - szakmai kompetenciák: szakmai ismeretek és szakmai készségek; - személyes kompetenciák: azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmi és érzelmi viszonyulások), amelyek megléte elősegíti, illetve lehetővé teszi a munkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését; - társas kompetenciák: a munkatevékenységben résztvevőkkel, illetve ügyfelekkel (azon személyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggő cselekvéseket, különösen az együttműködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők; - módszerkompetenciák: a munkatevékenység során a személy munka-módszerére, munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek a munkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a tevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenységének minőségét leíró ismérvek. 4.8.37. Informatikai alapismeretek Lásd a helyi tantervben 4.8.39.Művészetek Kompetenciák: A műalkotások által közvetített sors- és magatartásminták elsajátítása a kulturális közösség fennmaradásának biztosítékai, egyszersmind az egyén szocializációjának döntő mozzanata. 123
A művészeti nevelés különös figyelmet fordít a különféle kommunikációs módok, ezen belül a népszerű kultúra és a tömegkommunikáció jelenségeiben való eligazodásra, a kapcsolatteremtésen alapuló alkotó együttműködés képességének fejlesztésére, az etikai szempontok tudatosítására is. Ily módon a tanulói tevékenységek a művészi alkotásokhoz és a mindennapi élet helyzeteihez, megnyilvánulásaihoz egyaránt kapcsolódnak. A művészetek tanítása hozzájárul a nemzeti és európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez, közös élményanyaggal szolgálva az összetartozás érzésének erősítését. A művészeti örökség és a belőle kibontakozó kortárs jelenségek megismertetésével a művészeti nevelés segítséget nyújt a fiataloknak, hogy saját koruk kultúrájában jobban eligazodjanak, felismerjék és becsüljék a ma születő értékeket is. A művészeti nevelés egyik garanciális feltétele a művészeti intézmények látogatása (mozi, színház, hangverseny, múzeum, kiállítás), és a közös élmények megbeszélése, értelmezése.
4.9 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módjai. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása. 4.9.1
Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek
A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így megszerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára.
4.9.2
Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők
A munkaközösségekre, ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk. Előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg. Az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen. Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi, ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1-es osztályzatokhoz tartozó követelményeket. 124
Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét /feleltetés, dolgozat íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti, ill. rendkívüli értékelő értekezletek stb./. Az értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk. Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. Az értékelés hangsúlyos, kiemelkedő pontja, a követelmények, elvárások ismertetése mind a tanulókkal, mind a szülőkkel a tanév, a tanulmányok kezdetén. Ennek érdekében az egyes tantárgyak éves követelményei, a számonkérés formáit (témazáró, félévi dolgozat, tantárgyi vizsga), és azok időbeli ütemezését minden diákkal és szülővel megismertetjük. 5 fokú osztályozási skálát használunk, ajánlott követelményei írásbeli témazáróknál, tantárgyi vizsgáknál: 0 34 51 76 90
-
33 % 50 % 75 % 89 % 100 %
1 2 3 4 5
Az osztályzatok mellett fontosnak tartjuk a személyre szabott szóbeli vagy írott szöveges értékelést! Félévente minimálisan négy, heti 1 órás tantárgy esetén minimálisan 3 osztályzatot kapjon a tanuló. A tanév végi érdemjegyek meghatározása a teljes tanévben kapott osztályzatok alapján történik, figyelembe véve a fejlődési tendenciákat. Témazáró dolgozatok eredményét súlyozottan vesszük figyelembe. Elégtelen témazáró esetén – korrepetálás, felzárkóztatás után – javítási lehetőséget biztosítunk a tanulóknak.
4.9.3
Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél
5 /jeles/:
kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, 4 /jó/: összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, 3 /közepes/: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, 2 /elégséges/: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, 1 /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.
4.9.4 Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése Az adott iskolatípus óratervében egyértelműen meghatároztuk az egyes képzési típusokban az adott modultárgyakat.
125
Szakközépiskolában a választott szakmacsoportnak megfelelően készül el a modultárgyak beszámíthatósága, ill. a szakmacsoportos alapozású tantárgy összesített érdemjegyének megállapítása. A modultárgyak értékelési arányának meghatározása az óraszám és vizsgakövetelmények alapján történik. Félévkor és tanév végén a tantárgy osztályzatát a modulokból kapott osztályzatok átlaga adja. Az osztályzatok átlagolásakor a nagyobb óraszámú tantárgyi modul osztályzata a döntő. Ha valamelyik tantárgyi modul félévi, illetve tanév végi osztályzata elégtelen, a tantárgy értékelésére elégtelen érdemjegyet kap a tanuló. A tanév végén csak abból a tantárgyi modulból kell javítóvizsgát tennie, mely elégtelen volt. Az okmányokban a Szakmacsoportos alapozó tantárgy egy összesített osztályzattal szerepel, de fel kell tüntetni a tantárgyi modulok hivatalos elnevezését és osztályzatait is (törzslap, bizonyítvány).
4.9.5 Az írásbeli beszámoltatás rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét.
4.9.6 4.9.7
Az írásbeli számonkérés formái Év eleji szintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar és idegen nyelvből, matematikából. Röpdolgozat Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak. Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, Számítógépes feladatmegoldás informatikából. Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása. Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. Otthon elkészítendő házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Értékelése súlyozottan történik. Év végi záró dolgozatok, évfolyamfelmérések. Kisvizsga a 11. évfolyamon történelemből (szóbeli), idegen nyelvből (írásbeli és/vagy szóbeli) Kis érettségi a 12 évfolyamon magyarból (szóbeli) matematikából (írásbeli) Felnőttoktatásban írásbeli és szóbeli negyedéves beszámolók, a szakközépiskolában próbavizsgák. Az írásbeli számonkérés értékelése
Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül kell kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli 126
számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait duplán megkülönböztetett színjelzéssel írjuk be és kétszeres súllyal vesszük figyelembe.
4.9.8 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére. 4.9.9
Az otthoni felkészülés szerepe
A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggések felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.
4.9.10 Az otthoni felkészülés formái
Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.
A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.
4.9.11 Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése
Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon, tanulásmódszertani foglalkozások. Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon. 127
Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő. Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.
4.9.12 Az otthoni felkészülés ellenőrzése
A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz. A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.
4.9.13 Az otthoni felkészülés koordinációja A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. Az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. A tanárok dolgozataik idejét koordinálják a tanulók egyenletes terhelése végett. Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti. A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata. Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.
128
4.9.14. Magasabb évfolyamra lépés feltételei: A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben, ill. a helyi tantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közben tanulmányi munkája, illetve eredményei alapján bírálják el. Minden évfolyamom, minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak, a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból (bármely 3 tárgy lehet, mely az adott évben a kötelező tantárgyai között szerepel) szerez „elégtelen” osztályzatot, javítóvizsgát tehet, ha mind a három tárgyból sikeres vizsgát tesz, akkor léphet a következő évfolyamra. Ha a tanuló a javítóvizsgán akár egy tárgyból elégtelen osztályzatot szerez, magasabb évfolyamba nem léphet, az évfolyamot megismételheti. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette. Egy tanítási évben 250 óránál, ill. a tanítási órák 30%-ánál többet mulasztott, és ennek több mint fele igazolatlan. Hiányzásai miatt nincs meg a kellő számú osztályzata. Nem írta meg a tantárgyanként előírt kötelező témazáró dolgozatokat. Magántanuló volt. Nem teljesítette a negyedéves beszámolói, ill. vizsgakötelezettséget a felnőttoktatásban. A felnőttoktatásban, ha egy-egy tantárgy éves óraszámánál 50%-nál több a hiányzása. Az osztályozó és javító vizsgákhoz szükséges”minimum követelmények” nyilvánosak és minden érintett számára időben és térben elérhetők.
4.10
A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei
Csoportbontások Nappali 2 csoportra bontva: - idegen nyelv - informatika - információkezelés - tanulásmódszertan - matematika a 9. évfolyamon (2013. szeptember 1-jétől) 3 csoportra bontva: a szakmai alapozó tantárgyak (gépészeti alapismeretek, közlekedési alapismeretek, informatikai alapismeretek, ügyviteli alapismeretek) gyakorlati modultárgyai
129
Felnőttoktatás 2 csoportra bontva: - idegen nyelv – nappali rendszerben minden osztálynál, esti rendszerben csak 2 féle tanulandó nyelv esetén - informatika – nappali rendszerű képzésnél minden osztályban Tanórán kívüli egyéb foglalkozások:
érettségi felkészítő (ÉF): középszintű érettségire felkészítés 11-12. (13.) évf. emelt szintű oktatás (ESZ): emelt szintű érettségire felkészítés 11-12. (13.) évf. egyéni foglalkozás (E): felzárkóztatás 9-12. (13.) évf. egyéni foglalkozásra kötelezett diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia stb. tanulók csoportja (EFD): 9-12. (13.) évf. szakkör (SZ): igény szerint 9-12. (13.) évf. tömegsport (TS): mindennapi testnevelés megvalósítására szervezzük 9-12. (13.) évf. tanulószoba: 3 csoportban (reál, humán, nyelvi) szervezzük, napi 2-2 órában, 9-10. évfolyamos tanulók részére; igénybe vehetik a 11-12-13. évfolyamos tanulók is választható tantárgyak foglalkozásai 9-12. (13.) évf. - 2. idegen nyelv - katonai alapismeretek - rendészeti alapismeretek - gyorsírás
4.11 A tanulók fizikai állapotának edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának felmérése 1) A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. 2) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3) A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: VONALAZÁS (gyorsasági állóképesség szintjének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló a kézilabda pálya alapvonalán áll. Feladat: futás közben meg kell érinteni a kézilabda pálya keresztben futó vonalait úgy, hogy minden érintés után vissza kell futni az alapvonalig. Értékelés: az utolsó vonal (távolabbi alapvonal) után visszafutás, cél a hatos vonalnál van. Az indulástó a beérkezésig eltelt időt mérjük mp -ben. FIÚK 5p. 55mp-ig 4p. 56-61mp-ig 3p. 62-67mp-ig 2p. 68-73mp-ig 1p. 73mp fölött 130
LEÁNYOK 5p. 65mp-ig 4p. 66-71mp-ig 3p. 72-77mp-ig 2p. 78-83mp-ig 1p. 84mp fölött 2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: kettő perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A lábfej a bordásfal alsó foka alatt van Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: kettő perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk 9. 30 31 32 33 34
1p. 2p. 3p. 4p. 5p.
10. 32 33 34 35 36
11. 36 37 38 39 40
12. 40 41 42 43 44
Lányok
1p. 2p. 3p. 4p. 5p.
9. 25 26 27 28 29
10. 26 27 28 29 30
11. 28 29 30 31 32
12. 28 29 30 31 32
3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk 1p. 2p. 3p. 4p. 5p.
9. 50-59 60-69 70-79 80-89 90-99
10. 55-64 65-74 75-84 85-94 95-104
11. 60-69 70-79 80-89 90-99 100
12. 70-79 80-89 90-99 100-109 110 131
Leányok 9. 50-59 60-69 70-79 80-89 90-99
1p. 2p. 3p. 4p. 5p.
10. 55-64 65-74 75-84 85-94 95-104
11. 60-69 70-79 80-89 90-99 100
12. 70-79 80-89 90-99 100-109 110
4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 2 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk 9. 15-19 20-24 25-29 30-34 35
1p. 2p. 3p. 4p. 5p.
10. 17-21 22-26 24-31 32-36 37
11. 21-25 26-30 31-35 36-40 41
12. 25-29 30-34 35-39 40-44 45
4.12. Az iskola egészségnevelési elvei 4.12.1. Az iskola egészségnevelési elvei 1.. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. 2.Az egészségfejlesztés fő célkitűzései és megvalósításának területei
Iskolánk minden tevékenységével szolgája tanulóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését Törekszünk arra, hogy kialakítsunk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakításra, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre A tanulók egészségvédelme érdekében évenként megszervezzük a fogorvosi és általános ellenőrző vizsgálat 132
Az iskolaorvos és védőnő heti egy délelőtt végzi a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését. Előadásokat tart osztályfőnöki órákon az előre elkészített tervezet szerint különböző megbeszélt témákban (felvilágosító előadás, mell- és hererák, bőrgyógyászati problémák serdülőkorban) Iskolánk pszichológusa heti egy alkalommal előzetes időegyezetés után szívesen fogadja tanulóinkat, szüleiket, osztályfőnökeinket, szaktanárainkat, dolgozóinkat és kezeli problémáikat. „Szexuális felvilágosítás és viselkedés kultúrája” előadásokra visszatérő orvos előadókat hívunk meg. A szenvedélybetegségek megelőzésének érdekébe rendszeresen előadásokat, kis csoportos foglalkozást szervezünk. Évi 10 órában kötelezően egészségvédelmi témákat dolgozunk fel az órákon. A 16 éves tanulók státus lapjának vizsgálatait végzik.
3. Az egészségfejlesztés fő területe Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: Önmagunk és egészségi állapotunk megismerése Az egészséges táplálkozás A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis „C”) szerepe az egészség megőrzésében A dohányzás elleni küzdelem Alkohol- és drog prevenció Az idővel való gazdálkodás szerepe A tanulási környezet tudatos alakítása Az egészséges környezet jelentősége Az aktív testmozgás, egészséges testtartás Balesetvédelem 4.Az egészségfejlesztési feladatok, programok, és szinterei 4.12.2 Tanórai foglalkozások Külön figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a testnevelés a biológia, kémia, földünk és környezetünk, osztályfőnöki, gyakorlati illetve idegen nyelv tárgyak. Az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természetesen akkor lehetünk elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Jól felszerelt szaktantermek (biológia, földrajz) szertárak, tornacsarnok, kondicionáló terem, sportpályák, büfé, ebédlő, biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. 4.12.3 Mindennapi testedzés – testnevelés Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak kidolgozza a napi rendszeres testmozgás igényeit. Tanulóink rendszeres testmozgását a heti kötelező órák és a délutáni tömegsport szolgálja. A mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola: Sportköri foglalkozások Kosárlabda, röplabda, torna, akrobatika, trambulin (ugróasztal) labdarúgás Kondicionáló terem használata Házi bajnokságokon való részvétel 133
Osztályok közötti sportversenyek 4.12.4 Tanórán kívüli foglalkozások, programok
Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül az „Egészség és Életmód/Sportnap” nap. Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. Természetjáró túrák, kerékpártúrák, vízi-túrák, sí-tábor, nyári sporttábor, idegen nyelvi tábor, tavaszi kirándulások szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni Az évente megrendezésre kerülő „Katona-nap” sportrendezvényei aktív mozgáslehetőséget nyújt, jól támogatva az egészséges életmódra történő nevelést Rendszeresen részt veszünk a kerület, illetve a főváros által meghirdetett sportversenyeken, elsősegélynyújtó versenyeken, polgárvédelmi versenyen Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére. (Ha vért adsz, életet adsz!) Időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben az ÁNTSZ-szel szorosan együttműködve Iskolánk minden évben - gyakran - pályázati forrásokból biztosítja – belső és külső szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „alkohol és drogprevenció”-, „dohányzás”-, „AIDS és Hepatitis” témakörökben „Személyes higiénia” „Szexuális élet”
4.12.5 Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok
Iskolánkba heti 1 alkalommal rendel az iskolaorvos, illetve heti 4 alkalommal a védőnő, hetenként szaktanácsadást is tart, feladataik az alábbiak: - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció) - Az iskolai sportrendezvényeken, szalagavatón, bármilyen iskolai megmozduláson (Katonanap) egészségügyi felügyeletet biztosítanak - Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése - Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve - Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban - Az osztályfőnöki órákon egészségügyi témákban tájékoztatják a tanulókat Munkájukat éves munkaterv alapján végzik az egészségfejlesztési teammel egyeztetve.
A következő témakörökben kérünk és kapunk segítséget: Életmód és betegségek összefüggései Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok - A serdülőkori változások, káros szenvedélyek, veszélyes betegségek ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában - Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre - Az évenkénti fogászati ellenőrzést a Visegrádi utcai Gyermekfogászat végzi -
134
-
-
Kezdeményezésre (szülő, szaktanár, tanuló) logopédiai szűrést biztosítunk. Utóbbi vizsgálat segítségével lehetőség nyílik a diszlexiás, díszgráfiás, diszkalkuliás tanulóink kiszűrése, a hatványozottabb segítségnyújtásra A mentális, pszichés zavarokkal küzdő tanulók kiszűrését az osztályfőnökök segítségével a pszichológus végzi A tanulási nehézségek (felelés) szűkítésével felmérhető a koncentrációs zavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megvilágítása
4.12.6 Iskolai ebédlő, büfé Iskolánk diákjainak rendelkezésére áll az iskolai büfé, a meleg étkeztetés. Kiemelt feladatunknak tartjuk a büfé, és a konyha üzemeltetőjével a rendszeres kapcsolattartást, különös tekintettel az egészséges táplálkozásra, táplálkozási szokásokra. Mind az iskolai büfé illetve konyha rendelkezik a kötelezően előírt jogosítvánnyal. A nevelőtestület, és a diákönkormányzat probléma esetén azonnal értesíti az iskolavezetést. 4.12.7 Az egészségfejlesztési team Az egészségfejlesztési program feladatainak meghatározását, koordinációját, végrehajtását, az egészségfejlesztési team végzi Tagjai: - Igazgató vagy nevelési igazgatóhelyettes - Gyermek és ifjúságvédelmi felelős - Iskolaorvos, védőnő - Testnevelő tanár - Szabadidő-szervező - Diákönkormányzatot segítő pedagógus - Osztályfőnöki munkaközösség-vezető - Szülői szervezet képviselője - Drogkoordinátor - Diákképviselő 4.12.8
Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés fő célkitűzései
4.12.9
A tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása Legyenek képesek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására elősegítve az élő természet és társadalom fenntartható fejlődését Legyenek érzékenyek szűkebb és tágabb környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet természeti, és ember alkotta értékeinek felismerésére, megőrzésére, a természet és társadalom harmóniájának megteremtésére A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása egyéni és közösségi szinten. Tanulóink életideáljába a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá A környezeti nevelés rövidtávú céljai A környezeti nevelés komplex folyamat, a nevelés és oktatás valamennyi területén jelenjen meg Erősíteni kell a tantárgyközi koncentrációt, hogy tanulóink egységbe lássák a témához kapcsolódó ismereteket 135
Pedagógusok, szülők, felnőtt dolgozók személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel terjesztői Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése, az esztétikus környezet kialakítása Takarékos energia (víz, villany) felhasználás A közös programokon való részvétel, a kirándulások, órán kívüli programok a tanulók aktív közreműködésével jönnek létre. A tanulók megtapasztalják a pénz világát, kénytelenek az észszerűség határain belül tervezni. Fejlődik gazdálkodási képességük, személyiségük alakul. Legyenek tanulóink saját környezetük védelmezői Fejleszteni kell tanulóink problémamegoldó gondolkodási módját, az önálló ismeretszerzési képességének megszerzését. Szakmai képzésükben bővíteni a jövő szakembereinek látókörét a lokális ismereteken keresztül, a globális felé. Ismernünk kell a természeti és társadalmi környezet változásait, az urbanizáció, az ipari, mezőgazdasági termelés emberi egységét veszélyeztető hatását. Tudatosítani kell, hogy az ember termelői-fogyasztói tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. Ismerjék meg szakmájuk speciális környezetvédelmi kérdésköreit. Tudják a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát Ismerjék meg szakmájuk veszélyes hulladékait és a kezelésükre vonatkozó szabályokat A szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra Törekedjenek a keletkező hulladékok felhasználására, újrahasznosítására Bekapcsolódva az ÖKO iskolai hálózatba tanulóink érzékenyebbé válnak környezetük állapota iránt, felismerik az értékeket, megértik annak megőrzésének fontosságát.
A környezetnevelési feladatok megvalósítása, programjai, szinterei 4.12.10. Tanórai foglalkozások Kiemelt figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és a környezeti nevelés feladatok csatlakozási pontjára. Helyi tantervünkben illetve tanmenetünkben konkrétan jelöljük, illetve rögzítjük ezeket a pontokat. Kiemelt jelentőségű a testnevelés, biológia, kémia, földünk és környezetünk, az osztályfőnöki, gyakorlati, szakmai elméleti tantárgyak illetve az idegen nyelv. Természetesen akkor lehetünk elégedettek, hogy a többi foglalkozásokon, szabadidős programokon is törekszünk a pozitív környezeti szemlélet kialakítására 4.12.11.Tanórán kívüli foglalkozások, programok
Iskolánkban megrendezésre kerül a Föld napja (április 22.). A rendezvény lehetőséget biztosít a legaktuálisabb környezeti nevelési feladatok végrehajtására. Kiállításokkal, szóróanyagokkal, hívjuk fel tanulóink figyelmén a földünket, környezetünket veszélyeztető jelenségekre A környezet megismerését, értékeink megtapasztalását így annak védelmét szolgálják a különböző természetjáró túrák, kerékpár- és vízitúrák, tanulmányi kirándulások, az ország Nemzeti Parkjának megismerése Minden évben szaktárgyi illetve osztályfőnöki órák, illetve üzemlátogatás keretén belül is látogatást szervezünk, melynek helyszínei: a Természettudományi Múzeum, Gellérthegyi víztárolók, az Újpesti Víztárolók, a szemétégető, a százhalombattai Kőolaj-finomító, Paksi atomerőmű, Állatkert, Botanikus kert. A csoportos látogatások tapasztalatait feldolgozzuk, ezzel is szélesítjük tanulóink környezetvédelmi látókörét. A diákönkormányzat javaslatára indítottuk be az „Örökbefogadási akciót”. Tanulóink egyénileg illetve csoportosan örökbe fogadnak egy állatkerti állatot, ahová rendszeresen 136
visszajárnak, figyelik változásukat, gondozzák őket. Célunk, hogy az akciót kiterjesszük egyegy fa, terület, szobor, partszakasz (Rákos-patak) „örökbefogadását” Tanulóink rendszeresen részt vesznek az iskolaudvar szépítésében, rendezésében, végzős diákjaink fákat ültetnek. Folyosóinkon az aulában „zöld sarkokat” alakítunk ki. Tanulóinktól elvárjuk, hogy személyes példamutatással és cselekvéssel vegyen részt az iskolai környezet tisztaságának megőrzésében, karbantartásában. Az osztályok között tisztasági versenyt hirdetünk, melyet a „tisztasági őrjárat” ellenőriz és értékel. Az őrjárat tagjai a nevelési igazgatóhelyettes, az iskola gondnoka, tisztaság technikus, és a DÖK képviselője A takarékos víz illetve villanyfogyasztás érdekében negyedévente tájékoztatjuk tanulóinkat az energiafogyasztás mértékéről, takarékossági intézkedésekről, azok eredményéről Pályázatokon, meghirdetett környezetvédelmi versenyeken, helyismereti vetélkedőn történő részvételünk aktív formálója a környezeti nevelésnek A „Katona-nap”-on külső előadók, illetve szakemberek segítségével szervezünk előadásokat a legaktuálisabb környezetvédelmi problémákról helyi, illetve globális szinten Az iskolánk az engedélyezett órakeret terhére lehetőséget ad környezetvédelemi-, illetve kézműves szakkörök indítására, a környezetvédelemmel kapcsolatos filmek, kiállítások megszervezésére ÖKO iskolaként tudatosan alakítjuk környezetünket A környezetnevelési programokat rendszeresen felülvizsgáljuk, a rövidtávú faladatokat az éves munkatervbe rögzítjük. A környezetnevelési program irányításáért, végrehajtásáért a nevelési igazgatóhelyettes felelős.
4.13 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések: Iskolánkban az esélyegyenlőség biztosítása kiemelt feladat. Alapvető elvünk, hogy elítéljük a bármilyen szempont szerinti hátrányos megkülönböztetést. Hisszük, hogy mindenkinek joga van egyenlő esélyekkel indulni az életben, és ennek alappillére kell, hogy legyen az oktatás. Ennek érdekében feladatként valósítjuk meg: - A tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését - A segítő hálózat kiépítését - Szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását - Támogatások lehetőségeinek biztosítását - Az intézmény - szolgáltató szerepét a tanulók igényei szerinti oktató-nevelőmunka folyamatának a szervezését - Lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket Célunk, hogy e fiataloknak az oktatását, nevelését és szakmához jut tatását minél eredményesebben valósítsuk meg. Fontosnak tartjuk, hogy e fiatalok bárki mással, egyenlő eséllyel induljanak a munkaerőpiacon. Érettségihez, szakmához, műveltséghez és új kompetenciákhoz juttatásukkal szeretnénk növelni azon esélyüket, hogy hátrányos helyzetükből kitörve sikeres életpályát fussanak be, minőségi, minden emberhez méltó életet élhessenek. Tanulóink képzését szegregációmentesen, többi társukkal együtt, integráltan oldjuk meg. Nevelési Programunk előző, már részletesen kifejtett fejezetei is mind az esélyegyenlőség széleskörű biztosítását szolgálják, mint: - Személyiségfejlesztés - Közösségfejlesztés - Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek - A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok - A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program - Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 137
- Komplex egészségfejlesztési, nevelési programunk - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése Az esélyegyenlőség sokoldalú biztosítása érdekében, a következő fontos tevékenységeket mindig előtérbe helyezzük: - Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanulónk egyéni képességei szerint haladhasson. - A lemaradókat, nehézségekkel küzdőket pedagógusaink tanulószobával, korrepetálással, valamint egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. - A törvényi lehetőségeknek megfelelően elősegítjük, hogy arra jogosult tanulóink tankönyvtámogatást vehessenek igénybe. - Azoknak a tanulóknak, akik az állami tankönyvtámogatás köréből kiesnek (pl. egyedülálló szülő által nevelt), de rászorulnak, tanulmányaik idejére ingyenes tankönyvet biztosítunk a könyvtár állományából. - A gyermekek védelme érdekében szívügyünknek tekintjük a drog-prevenciót, bűnözés elleni küzdelmet. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és szakemberekkel, akik évente több, a témába vágó előadást tartanak tanulóinknak. - Az iskolánkba történő felvétel elbírálásánál semmiféle diszkriminációs eszközt nem alkalmazunk, mindenki azonos esélyekkel jelentkezhet intézményünkbe. - A fegyelmezés területén is érvényesül az esélyegyenlőség. Minden tanulónk ugyanazon fegyelmi fokozatokon megy keresztül fegyelemsértés esetén. Fegyelmi tárgyalások a szülői munkaközösség és DÖK képviselői, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős jelenlétében zajlanak. - Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem férnének hozzá. Ennek részét képezik az iskola területén nyújtott különböző sport-lehetőségek, kulturális- és személyiségfejlesztő foglalkozások, valamint az iskolához és a közösséghez való kötődés erősítését szolgáló rendezvények, ünnepekhez kapcsolódó programok. - Iskolánkba olyan tanulók is járnak, akik más országból, ill. más kulturális közegből származnak. Az iskolai rendezvényeken lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy kultúrájukat, szokásaikat, művészetüket megismertessék társaikkal, ezzel segítve a kultúrák közötti megértést és egymás elfogadását. - Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy diákjainkat az egészséges életmódra és a környezettudatos életre neveljük. Fontos tudatosítanunk, hogy életük minősége nagy mértékben függ életmódjuktól, hiszen későbbi pályafutásuk során, sokkal nagyobb esélyekkel indulhatnak, ha egészségesen élnek. Ennek érdekében rendszeresen tartunk az egészséges életmóddal kapcsolatos előadásokat, foglalkozásokat. - Olyan pályázatokon, támogatási lehetőségeken való részvétel, amelyek biztosítják tanulóink részére az iskolai oktatás-nevelés és az iskolán kívüli programok egyenlő elérését. Igyekszünk olyan támogatási lehetőségeket keresni, amelyek révén a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulókat még nagyobb mértékben tudjuk támogatni - Javítjuk a külső és belső kommunikációt a problémák, konfliktusok minél gyorsabb, hatékonyabb rendezése érdekéért, ill. –amennyiben szükséges- szakemberek, gyermekvédelem, gyámügy, hatóságok bevonásával próbálunk intézkedni tanulóink védelmében. Felvesszük a kapcsolatot olyan civil szervezetekkel is, amelyek segítségünkre lehetnek ebben. - Továbbtanulási, átvételi és felvételi lehetőséget biztosítunk azoknak a tanulóknak, akik az oktatási rendszerből valamilyen ok miatt lemorzsolódtak. Tanköteles koruk után is biztosítjuk az iskolai végzettséghez jutás lehetőségét. Jelenleg is zajló, ingyenes felnőttoktatási középiskolai képzésünkkel pedig felnőttek számára biztosítjuk az érettségi megszerzésének lehetőségét. 138
- Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőségeink részt veszünk ezeken.
4.14.A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Az elbírálás elveit a nevelőtestület alakítja ki, a tanulói közösségek véleményének ismeretében. Az elvek, illetve megvalósításuk a személyiségfejlesztést szolgálja. 4.14.1. A tanulók jutalmazása: - Kiemelkedő tanulmányi eredményért; - Tanulmányi, kulturális, sport- és egyéb versenyeken, rendezvényeken való eredményes szereplésért, öntevékeny körben való részvételért - A közösségért végzett tevékenységért. A jutalmak, elismerések odaítélését kezdeményezheti: – – – – – –
A nevelőtestület bármely tagja; osztályfőnök, szaktanár, A nevelőtestület; A diákönkormányzat tagjai Az iskolaszék tagjai; A szülői munkaközösség tagjai; A külső gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet.
Az egyéni dicséretek, jutalmak formái Szaktanári (gyakorlati tanári) dicséret: kaphatja az a tanuló, aki az adott tantárgyból kiemelkedő tanulmányi munkát végzett. A dicséretet az ellenőrző könyvbe, be kell jegyezni. Osztályfőnöki dicséret: kaphatja az a tanuló, aki osztályában az 1. pontban felsorolt területek valamelyikén kiemelkedő eredményt ért el. A dicséretet az ellenőrző könyvbe kell beírni, és az osztály előtt kihirdetni. Igazgatói illetve nevelőtestületi dicséret, oklevél, jutalomkönyv: kaphatja az a tanuló, aki a 1. pontban felsorolt területek valamelyikén olyan kimagasló teljesítményt nyújtott, ami az egész tanulóifjúság számára példaértékű. Katona József-díj: Végzős tanulók részére a szülői munkaközösség, ill. a Mester-Diák Alapítvány által alapított díj. Kaphatja az a tanuló, aki egész tanulmányi ideje alatt kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett. A tanuló az elismerő oklevél mellett pénzjutalomban is részesül. A pénzügyi fedezetet az alapítvány biztosítja. Katona-emlékérem. Az emlékérmet végzős tanuló kaphatja jó tanulmányi eredményért, kiemelkedő közösségi munkáért. A dicséretek – a nevelőtestület döntése alapján – a magatartás osztályzatot javíthatják. Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás – a pénzügyi fedezetet az alapítvány biztosítja. Színház- vagy kiállítás látogatás – az iskola anyagi támogatásával Egy tanítás nélküli munkanap biztosítása – közösségi programok megvalósítására 139
A jutalmazásról a diákönkormányzat, ill. a tantestület dönt, a döntést az iskola faliújságján és az iskolarádióban, az évfolyamgyűlésen ki kell hirdetni 4.14.2. A magatartás és szorgalom jegyek megállapításának elvei: A tanulók magatartása és szorgalmának értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái A magatartás és szorgalom értékelésére, minősítésére négyfokozatú skálát használunk, szöveggel, ill. érdemjeggyel. Magatartás értékelése: Példás (5) magatartású az a tanuló, aki - kiegyensúlyozott, nyugodt viselkedésével, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvántartásával, példás magatartásával elősegíti a tanulói közösségek fejlődését, szívesen tevékenykedik érte és társait is erre ösztönzi, - a házirendet megtartja, s erre ösztönzi a diákokat, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész, - mindig időben érkezik az iskolába Jó (4) magatartású az a tanuló, aki - élénk ugyan, de a tanóra és a tanítási órán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, - az iskolai közösségben a rábízott feladatokat elvégzi, - megtartja az iskolai együttélés szabályait, - udvarias, tisztelettudó, megbízható, pontos, - néhány eset kivételével pontosan érkezik a tanításra. Változó (3) magatartású az a tanuló, aki - meggondolatlan viselkedésével (tetteit nem mindig mérlegelve) a közösség fejlődését hátráltatja, - állandó figyelmeztetés mellett igyekszik javulni, - közömbös a társaival szemben, - figyelme ingadozó, munkája pontatlan - sokszor késik Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki - hátráltatja az iskola közösségének fejlődését, annak munkájában nem vesz részt, szándékosan árt a közösségnek, - viselkedésével rossz példát mutat, hibájával szemben közömbös, - a házirendet nem tartja be, - udvariatlan, fegyelmezetlen, durva, - rendszeresen késik. A szorgalom minősítése: A szorgalom minősítésénél figyelembe vesszük a tanuló képességeinek szintjét, a tanórai és a tanórán kívüli teljesítményét, életkörülményeit (indokolt esetben), az életkori sajátosságokat. A szorgalom értékelésének alapja: pedagógusok írásbeli jelzése osztályfőnök véleménye évfolyam ellenőrzés (iskolavezetés) Példás (5) Tanulmányi munkájára az igényesség, pontosság, önállóság jellemző. 140
-
Céltudatosan szervezi munkáját, önellenőrzésre képes Feladatvállalása tanórákon és tanórán kívüli kiemelkedő, mindig felkészült. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója egyenletes, figyelme kitartó. Érdeklődése sokirányú, iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed.
Jó (4) - Feladatait lelkiismeretesen elvégzi, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, ösztönzésre ellenőrzi magát, kis segítséggel önálló munkára képes. Kevés feladatot vállal, de az órai munkában bevonható. Általában felkészült, munkatempója egyenletes, figyelmes. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül. Változó (3) - Munkája ingadozó, rendszertelen, pontatlan, csak utasításra kezd el önállóan dolgozni, nem ellenőrzi magát. - Feladatot nem vállal, az órai munkába nehezen lehet bevonni. - Hiányos a felkészültsége, szétszórt, figyelmetlen. - Ritkán érdeklődik. Hanyag (2) - Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, önálló munkára nem képes. - Feladatot nem vállal, az órai munkába bevonni nem lehet, passzív. - Nem törődik a kötelességével, felkészültsége gyenge. - Érdektelenség, teljes közöny jellemzi 4.15.A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek A Nemzeti Köznevelési Törvény kiemelt kötelező feladatként jelöli meg, hogy minden egyes tanulónkat juttassuk el határon túli területekre és ennek lehetőségeit, módszereit, elveit, részvételi feltételeit még a munkaközösségek által kidolgozás alatt áll. A különleges gondozást igénylő tanulókkal való foglalkozását (NKT kiemelt feladatköre), módszereinek megvalósítását a személyi és tárgyi feltételek biztosítását is még részletesen végig kell gondolnunk. A közösségi szolgálattal kapcsolatban elsősorban az osztályfőnöki munkaközösségek foglalkoznak a feladat pedagógiai, nevelési oldalával.
4.16. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Az ismeretszerzés szervezeti keretei: Megnevezés Tanóra
Tantárgytömbösítés Moduláris oktatás IKT-val támogatott tanóra
Feladatai Heterogén osztályközösségnek szervezve, csoportbontás lehetőségével élve, változatos, korszerű oktatásszervezési módszerek használatával- különös tekintettel a kooperatív technikák, projektmódszer, tanórai differenciálás, tevékenységközpontú oktatás használatára A szakrendszerű oktatásban, a gépészet és közlekedés alapozó szakmacsoportok gyakorlati tantárgyi modulok szervezésében. Szakmai alapozó tantárgyak felépítéséből következően. A tantárgyak többségénél a tárgyi adottságok figyelembevételével. 141
V. Szakmai program 5.1 Az iskola szakképzési rendszere A Fővárosi Közgyűlés 1881/2007. (XI.29.) számú határozata szerint 2008. július 1-jétől szakmacsoportos alapozó oktatást folytatunk iskolánkban az alábbi szakmacsoportokban: gépészet informatika közlekedés – 2013. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel ügyvitel 2013. szeptember 1-jétől engedélyezett képzések Szakiskolai oktatás - tervezet 34 521 10 Szerszámkészítő, 3 éves képzés Szakközépiskolai oktatás - tervezet 54 481 01 CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ-s képzés - tervezet Szakiskolai oktatás 34 521 10 Szerszámkészítő, 3 éves képzés A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra
23 óra/hét 23 óra/hét
heti óraszám szabadsávval
éves óraszám szabadsávval
17 óra/hét
612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra
25 óra/hét 25,5 óra/hét
Szakiskolai képzés közismereti oktatással A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám
9. évfolyam 17 óra
10. évfolyam 11 óra
11. évfolyam 8 óra
1 óra
-
1,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra 142
Szerszámkészítő 34 521 10
I/9. E
Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Szerszám és készülékgyártás Szerszám és készülékgyártás gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Üzemeltetés és karbantartás Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.
0,5 1
összesen:
4,5
II/10. GY
E
III/11. E
GY
GY
1 2 4 1
4 5
3,5 11
7
3 3 2
2 8 0,5 2
10
9
14
8
15
143
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől ÓRATERV-TERVEZET
Szerszámkészítő nappali 9-11. szakiskolai képzés Tantárgyak
10. évf.
11. évf.
2 2 2+1 2 3 5 1 0 18
1 2 1 1 5 1 11
2+1,5 5 1 0 9,5
(6) 0,5 1 2 1+1,5 (11) 1 4+1 5 -
(11) 3+1 4+1 2 (14) 3 11 -
(12) 2 2 3,5+2,5 2 (15) 7 8
Szabad órakeret
2,5
2
2,5
Szakmai órák
17
25
25,5
Heti összes óraszám
35
36
35
Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv** Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő program Szabad órakeret Közismereti órák Szakmai tárgyak: Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem Gépészeti alapozó feladatok Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Szerszám és készülékgyártás Üzemeltetés és karbantartás Szakmai gyakorlat *** Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Szerszám és készülékgyártás gyakorlata Üzemeltetés és karbantartás gyakorlata
** ***
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf.
Az osztály két csoportra bontva Az osztály három csoportra bontva
144
Szakközépiskolai szakképzés: A szakmacsoportokban szakképzési kerettantervekre építve az alábbi szakmák képzésére van lehetőség: Informatika szakmacsoport: 54 213 05 54 481 01 54 481 02 54 481 04 54 481 05
Szoftverfejlesztő CAD-CAM informatikus – 2013. szeptember 1-jétől engedélyezett Gazdasági informatikus Informatikai rendszergazda Műszaki informatikus
Gépészet szakmacsoport: 54 863 01 54 521 03 54 523 04
Fegyverműszerész Gépgyártás technológiai technikus Mechatronikai technikus
Ügyvitel szakmacsoport: 53 346 01
Irodai asszisztens
54 346 02
Ügyviteli titkár
CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ száma: 54 481 01 A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) az informatika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: azonosítószám 54 213 05 54 481 01 54 481 02 54 481 04 54 481 05
megnevezés Szoftverfejlesztő CAD-CAM informatikus Gazdasági informatikus Informatikai rendszergazda Műszaki informatikus
A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. 145
Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra
6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10820 -12 CAD alapok 10819 -12 CAM alapok 10818 -12 CNC gépkezelés, programozás 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét
TANTÁRGY Munkavédelmi alapismeretek Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Foglalkoztatás Információ-technológiai alapok
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
1/13. 0,5
2/14.
2 0,5 1,5
Munkaszervezési ismeretek
1
Adatbázis- és szoftverfejlesztés Hálózati ismeretek I. Műszaki ábrázolás és gépelemek Technológiai ismeretek Műszaki ismeretek Számítógépes gyártás
4 4
Információ-technológiai gyakorlat
2
2,5 4 3 4
2 Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat
8 8 146
10820 -12 CAD alapok
10819 -12 CAM alapok 10818 -12 CNC gépkezelés, programozás összes óra összes óra szabad sávval
Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat CAD gyakorlat CAD-CAM gyakorlat Technológia gyakorlat CNC gépek gyakorlat
2
31 35
4 3 3 3 31 35
147
Érvényes: 2013. szeptember 1-jétől
ÓRATERV
54 481 01 CAD-CAM informatikus szakképesítés
TANTÁRGY megnevezés Osztályfőnöki óra Szakmai elméleti tantárgyak 1. Munkahelyi egészség és biztonság 2. Foglalkoztatás I. 3. Foglalkoztatás II. 4. Információ-technológiai alapok 5. Munkaszervezési ismeretek 6. Adatbázis- és szoftverfejlesztés 7. Hálózati ismeretek I. 8. Műszaki ábrázolás és gépelemek 9. Technológiai ismeretek 10. Műszaki ismeretek 11. Számítógépes gyártás Szakmai gyakorlati tantárgyak 1. Információ-technológiai gyakorlat 2. Munkaszervezés gyakorlat 3. Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 4. Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat 5. Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat 6. CAD gyakorlat 7. CAD-CAM gyakorlat 8. Technológia gyakorlat 9. CNC gépek gyakorlat összes óra összes óra szabad sávval
1/13. 1
2/14. 1
0,5 2 0,5 1,5 1 4 4 2,5 4 3 4 2 2 8 8
32 35
2 4 3 3 3 32 35
148
5.2 Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében 2013. szeptember 1-jétől a CAD-CAM informatikus OKJ-s képzésre jelentkező tanulóink számára beszámítjuk az alapozó szakaszban elsajátított ismereteket.
5.3 Szakmai gyakorlati képzés
A gépészet és közlekedés szakmacsoport: Iskolai tanműhelyünk 2 db gyakorlati alapképző műhellyel, 1 db vegyes forgácsoló műhellyel, 1 db CNC, MPC AUTOCAD labor, kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. 1998 óta folyamatosan gondoskodunk a gyakorlati oktatás tárgyi feltételének korszerűsítéséről, fejlesztéséről. Újabb tantermek, számítógéptermek kibővítésére volt lehetőségünk. Összességében az iskola a szakmacsoport szakmai gyakorlati alapképzését, az alapvető mérési gyakorlatokat, ill. a speciális CNC- és számítógépes tervezési gyakorlatot tudja biztosítani. Ez szakmától függően kb. a gyakorlati képzési óraszámok 70–100%-át fedi le. A lefedetlen gyakorlati óraszámokat, hasonló képzési profilú szakközépiskolában, ill. egyedi munkahelyeken – vállalatoknál, kft-nél – együttműködési megállapodás alapján, ill. tanulószerződéssel teljesítjük. Az ügyvitel és az informatika szakmacsoportban a tanulók gyakorlati foglalkozásait iskolánk informatika termeiben tudjuk biztosítani.
149
VI. Záró dokumentumok 6.1 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program nyilvános és alapvető dokumentuma az iskolának. A pedagógiai program minden érdeklődő – elsősorban szülők és tanulók – számára bármikor megtekinthetők A fenti dokumentum megtalálható az iskola fenntartójánál az iskola igazgatójánál az iskola igazgatóhelyetteseinél az iskola szakmai munkaközösség vezetőinél az iskola könyvárában a tanári szobában az iskola „WEB” oldalon A dokumentumok helyi olvasásra kikérhetőek.
6.2 Záró rendelkezések A módosított pedagógiai program a törvényi előírásoknak megfelelően 2013. szeptember 2. napjától kerül bevezetésre felmenőrendszerben. A 2010-ben jóváhagyott pedagógiai programunk különös tekintettel a helyi tantervekre kifutórendszerben szűnik meg. A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását az iskola nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti. A pedagógiai program érvényességi ideje 5 év, az iskola nevelőtestülete rendszeresen végzi a program felülvizsgálatát és értékelését.
6.3 Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról Az iskola egészségügyi szolgálat részéről a Katona József Szakközépiskola és Felnőttoktatási Gimnázium 2013–ban felülvizsgált és módosított Pedagógiai Program nevelési programjának részeként megfogalmazott „Iskolai egészségnevelési program” –ról Dr. Ujhelyi Ottília iskolaorvos, a XIII. kerületi iskola egészségügyi szolgálat nevében, áttanulmányoztam az iskolai egészségnevelési programot, melyről megállapítottam, hogy szellemiségében és feladataiban megfelel az Egészség Évtizedének „Johan Béla” Nemzeti programjában megfogalmazottaknak. A helyi programban megfogalmazott feladatok a kitűzött nemzeti célok megvalósulását szolgálják, így a 2010–ben megfogalmazott „iskolai egészségnevelési program” tartalmában nem igényel módosítást!
Dr. Ujhelyi Ottília iskolaorvos
150
Az iskola nevelőtestülete a pedagógiai program módosítási javaslatát megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a nevelőtestület képviselőjeként Horváth Edit Rósza és Szabó Jenőné? választott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja. Horváth Edit Rózsa jegyzőkönyv hitelesítő
Vaskó Ilona jegyzőkönyv hitelesítő
Az iskola diákönkormányzat, képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program módosításában foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az pedagógiai program elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Solymosiné Bakcsi Vera DÖK segítő tanár
Az Szülői Szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program módosításával egyetértünk, illetőleg a pedagógiai program elkészítéséhez az előirt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.
Virga Krisztina a Szülői Szervezet elnöke 6.5. A Pedagógiai Programot jóváhagyom: Budapest, 2013. május 7. Móricz Katalin igazgató
151
