PEDAGÓGIAI PROGRAM. OM azonosító: Budapest 2009

Józsefvárosi Önkormányzat

MOLNÁR FERENC MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15. : 484-0659; Fax: 318-7903 E-mail: [email protected]; Web: http://www.molnarf-altisk.sulinet.hu

OM azonosító: 034936

PEDAGÓGIAI PROGRAM Budapest 2009

Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

1

1

Az intézmény bemutatása

1.1 Küldetésnyilatkozat

Nincs az életben nagyobb felelősség és nagyobb megtiszteltetés, mint hogy felnevelhetjük a következő nemzedéket. (Dr. Everett Koop)

Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola, ahol a legfontosabb pedagógiai feladatok tanulóink korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, valamint a középiskolai tanulmányokra való felkészítés. Az ismeretközvetítés tanulóközpontú, magas színvonalú, az oktatás változásaira nyitott, eredményes, használható tudást nyújt diákjaink számára. A hagyományok ápolását, az örök erkölcsi értékek közvetítését legalább olyan fontosnak tartjuk, mint a modernkor által támasztott pozitív követelményeknek való megfelelést, hiszen „Idegen nyelveket tudni szép, /A hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.” Azonosulva Kölcsey szavaival, iskolánkban az anyanyelv ápolását és az angol nyelv magas szintű oktatását egyaránt fontos feladatunknak tartjuk, kiegészítve ezt a modern kor igényeinek megfelelő korszerű, megbízható tudást nyújtó informatika-oktatással is.


2

1.2 A sajátos intézményi arculat kialakítása, jövőkép Iskolánk – a Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola – 2008-ban alakult a korábbi Somogyi Béla Utcai Általános Iskola és a Jókai Mór Általános Iskola jogutód intézményeként, azok hagyományait megőrizve. Iskolánk szakmai és társadalmi környezetében történő változásoktól nem tekinthet el a mi intézményünk sem. Tantestületünk számára egyre természetesebb igénnyé vált az ismeretszerzés módjának megváltoztatása, az oktatási és pedagógiai eredményesség javítása, a hatékony nevelni tudás képessége, mindehhez az eddigitől eltérő, a tanulók által szívesen fogadott módszer-repertoár alkalmazni tudása. Az iskola tudatosan vállalja az integrált nevelés-oktatást az egyéni fejlesztésre szorulókkal és a kiemelkedően tehetséges gyerekekkel. Iskolánkban bevezettük az integrációs pedagógiai rendszert és erre a stabilizálódó és folyamatos fejlesztés alatt álló, tevékenység-csomagra építjük a kompetencia-alapú fejlesztés tanulását és megvalósítását. Ebben a szeretetteljes légkörű, biztonságot nyújtó iskolában a tanárok tanév közben rendszeresen szerveznek erdei iskolát, a nyári szünidőben pedig különböző táborokat. Az idegen nyelv tanulását külföldi utak, tanulmányi kirándulások is segítik. Az elmúlt évek során a pedagógiai gyakorlatban külön hangsúlyt kapott: − az idegen nyelvek (angol, német) oktatása, − az informatikai oktatás, − a természettudományi nevelés-képzés, − a művészeti oktatás, − a testi nevelés – szoros együttműködésben külső sportegyesületekkel. A költséghatékony gazdálkodás mellett az iskola az anyagi forrásait különféle bevételekből, valamint pályázatokból igyekszik kiegészíteni. Ennek eredményeképp 2006-ban egy közel 5 millió Ft összegű Európai Uniós támogatást nyert el, amelyet a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésére-képzésére fordít.


3

1.2.1 Az iskola személyi és tárgyi feltételei

Személyi feltételek: A szakos ellátottság 100%-os, 66 pedagógus van. A nevelő-oktató munkát fejlesztőpedagógus, gyermekvédelmi felelős, utazó gyógypedagógus, védőnő, logopédus és iskolapszichológus segíti. Elvárás, hogy fejlesszék tudatosan a család és az iskola közötti kommunikációt, és a családot, mint partnert vonják be a gyermekkel kapcsolatos iskolai döntési folyamatokba, így a szülők maguk is partnerré lesznek a nevelési folyamatban. Tantestületünk kellő szakmai kompetenciával és nyitottsággal áll a hosszú távú fejlesztések elé. Tárgyi feltételek: Iskolánkban 30 tanterem és 11 szaktanterem áll rendelkezésre. A tanulók mindennapos testedzését 2 tornaterem, 1 tornaszoba, az új sportudvar, valamint a tavasszal megújuló játszóudvar segíti. Az informatika oktatásához két tanteremben 30 gép áll a tanulók rendelkezésre.

1.2.2 Az iskola „erősségei”  Jó a tantestületi légkör. A tantestületnek önmaga által kialakított, szilárd értékrendje van.  A pedagógusok a tanítás-tanulás tudatos vezérlésére alkalmasak és képesek. Magas szintű az információk közötti eligazodási képességük.  Gyermekközpontú iskola. A pedagógusok nagy gondot fordítanak a személyiség formálásra: pl. egyéni, differenciált és kooperatív technikák alkalmazásával.  Elismerten színvonalas szakmai pedagógiai műhelymunka: Jók a tanulmányi eredmények, amelyeket a tantárgyi mérések is alátámasztanak. Jók a középiskolai beiskolázási mutatók (Tanulóink 80-85%-a érettségit adó középiskolában tanul tovább).  Az iskola nyitott, partnerkapcsolatai kölcsönösen eredményesek.  A kooperáció és az öntevékenység jellemző a közalkalmazottak többségére.  Kiemelkedők a sporteredmények (elsősorban torna, judo sportágakban).  Kiemelkedően eredményes az idegen nyelvek (angol, német) oktatása, amelyet a 7. és 8. osztályban letett alapfokú nyelvvizsgák igazolnak.  Kiemelkedően eredményes az informatika-oktatás (8. osztályban a tanulók többsége megszerzi az ECDL Start bizonyítványt).  A vezetésnek a forrásbővítésre tett erőfeszítései eredményesek (ezt jelentős összegű európai uniós és más sikeres pályázatok bizonyítják). Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

4

1.2.3 Az iskola „gyengeségei” A negatív társadalmi, környezeti hatásokat nem tudja teljes mértékben eredményesen „kezelni”, ellensúlyozni.  Nem megfelelő a közalkalmazottak motivációja.  Nem megfelelő a tanulók motivációja.  A szülők egy részének az együttműködését még nem sikerült elnyerni.  A tanulók egy részének alacsonyak a szocializáltsági mutatói az iskola kezdő szakaszában.  A családok egy részének rossz a szociális helyzete. (Közel 25% a halmozottan hátrányos helyzetű.)  A gyermeklétszám csökkenése, a nyolc-, hat évfolyamos középiskolákba való távozás miatti állandó bizonytalanság.  A képzés során megszerzett tantárgypedagógiai felkészültség, a sikeres pedagógiai gyakorlathoz szükséges pszichológiai, módszertani ismeretek és a valós helyzet közt feszülő ellentmondás.

1.2.4 Jövőkép A Molnár Ferenc Általános Iskola legfőbb célkitűzése, hogy megőrizze és öregbítse az itt dolgozó pedagógusok és partnerek hosszú évek óta végzett kitartó és áldozatos munkájának köszönhető jó hírnevét: minél magasabb színvonalon kíván megfelelni az iskolahasználók igényeinek, a pedagógiai szolgáltatások kínálatával megtartani az iskola keresettségét nem csupán a mikrokörnyezetben, hanem az egész kerületben. Az intézmény egyéni arculatát a jövőben is az informatika és az angol nyelv emelt szintű oktatása biztosítja. A 2008-2009. tanévtől erre még nagyobb lehetőség nyílik a magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás felmenő rendszerben – az 1-8. évfolyamon – történő bevezetésével. Cél, hogy a végzett diákok magas szinten sajátítsák el az idegen nyelvet. Ennek érdekében az elkövetkező években még fokozottabb mértékben kell élni a multimédiás oktatás lehetőségeivel is. A feltételek javítása érdekében az intézmény vezetősége és az oktatók a jövőben is megragadnak minden, az Európai Unió és más szervezet, intézmény által kiírt pályázati lehetőséget. További partnerkapcsolatot keresünk egy angol nyelvterületen levő iskolával. Továbbá: az informatika, számítástechnika harmadik osztálytól kezdődő, szakköri keretben történő, majd a felső tagozaton magas óraszámban, és részben angol nyelven való oktatásával az iskola növelni szeretné tanulói


5

esélyeit az ismeretszerzési folyamatban, ezáltal is segítve a kiemelkedő színvonalú középiskolákba való bejutást. Az ismeretek közvetítésén túl valamennyi tanórán olyan jól hasznosítható képességek kialakítása a cél, amelyekkel a tanulók felkészülhetnek a mindennapi életre. Az egyéni adottságokhoz és képességekhez igazodó tanítási módszerek és szervezeti formák alkalmazása, a magas szinten megvalósuló tehetséggondozás és felzárkóztatás is ezt a célt szolgálja. A pedagógusok

a kooperatív és más korszerű tanulási technikák alkalmazásával

olyan

tulajdonságokkal szeretnék felruházni az idejáró gyerekeket, melyek segítségével az iskolából kilépve képesek lesznek beilleszkedni az új közösségbe, majd a társadalomba. Az iskola amellett, hogy elsődlegesnek tartja a tudást, nagy hangsúlyt fordít az érzelmi nevelésre, a személyiség fejlesztésére a kulcskompetenciák kifejlesztésével:

Kulcskompetenciák anyanyelven folytatott kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

idegen nyelven folytatott kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.


6

matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek

sokaságának

felhasználásával

magyarázatokat

és

előrejelzéseket

tegyünk

a

természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

digitális kompetencia. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban


7

szociális és állampolgári kompetenciák A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

tanulni tudás (hatékony, önálló tanulás) A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a unkában, atanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Esztétikai –művészeti tudatosság és kifejezőkészség (EU). Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

8

A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésére az iskola is mintát kíván nyújtani, többek között a szabadidős tevékenységek, a hét végi programok, erdei iskolák, nyári táborok szervezésével is. Cél, hogy a hátrányos helyzetű tanulók közül minél többen lehetőséget kapjanak az ezekben való részvételre. Szakmai továbbképzéseken az

EU-s

pályázat

kapcsán 41 pedagógus

90 órás

továbbképzésben vett részt, (IPR, hatékony tanuló megismerési technikák, kooperatív tanulás, óvoda-iskola átmenet, professzionális tanári kommunikáció). Jelenleg az erőszakmentes iskola projekt kapcsán 25 fő 30 órás továbbképzésen vesz rész. Megállapítható, hogy a nevelőtestület jól felkészült a hátrányos helyzetben lévő tanulók fejlesztésére, esélyegyenlőségük biztosítására is. Az iskola eredményei Iskolánk kiemelkedő eredménye, hogy a tanulók tantárgyi, művészeti és sport sikerei mellett német és angol nyelvből minden évben több tanulónk tesz sikeres nyelvvizsgát. A 2007/2008. tanévben német nyelvből az ITK Origo által szervezett nyelvvizsgán 2 fő, angol nyelvből pedig a Pitman nyelvvizsgán 41 tanuló szerzett alapfokú nyelvvizsga bizonyítványt. Az elmúlt 3 tanévben 43 tanuló szerezte meg az Európai Számítógép Felhasználói Jogosítványt (ECDL Start vizsgát), további 60 tanulónak pedig folyamatban van az ECDL Start bizonyítvány megszerzése. A 8. osztályt végzett tanulók 80 – 85 % -a érettségit adó középiskolában tanul tovább.


9

2 Az iskola nevelési programja 2.1 Pedagógiai alapelvek Célunk olyan személyiség- és értékközpontú iskola megteremtése, mely az intellektuális teljesítmények mellett a gyerek egyéni képességeire és szükségleteire alapozva- az értelmi fejlesztésen túl- az erkölcsi értékrend, az érzelmi kultúra, a mozgáskultúra fejlesztését, az egészséges életmódra nevelést végzi barátságos, emberi környezetben. A nevelőtestület szakmai műhelyként is működik. Iskolánk hozzájárul a tanulók személyiségének, képességeinek kibontakoztatásához, segíti szellemi és testi fejlődésüket, az egészséges életmód kialakítását. Tantestületünk azonosul az integrációs pedagógiai rendszer szellemiségével, elvárásaival. Kialakítjuk az önálló ismeretszerzéshez, önművelődéshez és a továbbtanuláshoz szükséges képességeket, készségeket, melyekhez a kompetencia alapú fejlesztést használjuk. Az osztályok kialakításánál figyelembe vesszük az esélyegyenlőségi szempontokat, a tanulók egyéni képességeit, és ebből kiindulva határozzuk meg a differenciálást, a feldolgozás módját, és a tanítási módszereket Az írás, olvasás, szövegszerkesztés, helyes beszédkészség fejlesztésére minden tantárgy óráján fokozott figyelmet fordítunk. A tanulókat érdeklődésüknek, képességeiknek és tehetségüknek megfelelően felkészítjük a továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő rendszert kínál, melyben a tanulók biztos, használható tudást szereznek nyugodt, vidám, biztonságos és esztétikus környezetben.

2.1.1 Az iskola célkitűzései o Az esélyegyenlőség megvalósítása. o A tanulói alapkészségek fejlesztése az alapfokú nevelés-oktatás első és második szakaszában. o Az idegen nyelvek, a számítástechnika és a sporttevékenység erősítése, a testi és lelki egészség megóvása. o A nevelési problémák kezelési módjainak megújítása. o A sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedésének segítése. o A továbbtanulási igények kialakítása, folyamatos önművelés. o Autonómia, önelfogadás, önértékelés. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

10

o A szülőkkel való szoros és együttműködő partnerkapcsolat kialakítása. Az iskolánkból kikerülő tanuló o rendelkezzen a korszerű társadalom- és természettudományi, esztétikai, technikai és életviteli általános műveltség alapjaival, valamint információs kultúrával, o ismerjen és megfelelő szinten használni tudjon legalább egy idegen nyelvet, o rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával, o legyen képes testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. A célok megvalósításának feltételei: Kitűzött céljaink eléréséhez munkánk során érvényesülnie kell o a közösségi értékeknek, o a toleranciának, o a másság elfogadásának, o az együttműködés képességének, o a más kultúrák iránti nyitottságnak. Együtt kívánunk működni a nevelési tanácsadóval a következő területeken: o prevenció, o családsegítés, o pszichológiai és logopédiai szolgáltatások, o iskolaérettség-vizsgálatok, o a fejlesztő pedagógia hátterének biztosítása.

2.1.2 A nevelő-oktató munka feladatai Kiemelt fejlesztési feladatok (a fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek): o A gondolkodás, a készségek és a képességek fejlesztése. Az önmegismerés és az önfejlesztés igényének kialakítása és az erre irányuló tevékenységek megszervezése. o Nemzeti kultúránk értékeinek, hagyományainak, jellegzetességeinek megismertetése, a nemzettudat megalapozása. Történelmi, kulturális és vallási emlékek és hagyományok ápolására irányuló egyéni és közösségi tevékenységek megszervezése. A mindennapi életben használható, korszerű műveltség, reál, humán, nyelvi és információs kultúra kialakítása. o Az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismertetése. Nyitottság a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és másság Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

11

iránt. Az Európai Unió magyarságtudat kialakítása.

alkotmányának,

intézményrendszerének

megismertetése,

o Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek, értékorientációk, beállítódások elsajátíttatása a tanítás- és tanulásszervezési eljárásokkal és az iskolai élet demokratikus gyakorlatának kialakításával. o A gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztése. Olyan projektek megvalósítása, ahol fontos az okos gazdálkodás képességének a kialakítása, és a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok közötti eligazodás. o A közvetlen környezet értékeinek megőrzése és gyarapítása érdekében környezettudatos és felelős magatartás kialakítása az iskolai élet minden területén. o Sajátos tanulási módok, stratégiák, stílusok, szokások kialakítása az egyéni adottságok, képességek és életkori sajátosságok figyelembevételével. Az érdeklődés felkeltése a különböző szaktárgyak iránt. A tananyag és a hatékony tanulási módszerek, technikák (kooperatív munka) elsajátíttatása. Az önművelés igényének kialakítása. A tanulás tanítását segítő projektek tartása. o Az egészséges testi, lelki és szociális fejlődés segítése. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével. A versenysportolási életmód megtapasztalásának biztosítása külső sportegyesületekkel való együttműködés keretében. o A szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése a tanítási órákon és a szabadidős foglalkozásokon (fokozott figyelemmel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelése képességének fejlesztésére). o Összességében kiemelt feladatunk a szakszerű nevelési és oktatási munka magas színvonalon történő ellátása (alapfokú nevelés és oktatás nyolc évfolyamon). A hatékony munka biztosításának érdekében a nevelőtestület egységre törekszik a következő területeken (természetesen a saját pedagógusszemélyiség megőrzésével): o nevelési szemlélet, o a követelmények, o az ellenőrzés, o az értékelés, o a nevelési módszerek lényege (motiváció, sikerélmény biztosítására való törekvés). A szakmai munkaközösségek egységesek a következőkben: o tantárgyi minimum követelmények, o felmérők, témazárók évfolyamonként, o értékelés, o tehetséggondozás és felzárkóztatás.


12

2.1.3 A nevelő – oktatómunka eszközei és módszerei 2.1.3.1 Eszközök Pedagógiai eszközök A pedagógiai eszközök megválasztásánál az óvodai és iskolai élet közötti átmenet kezdeti szakaszán az alábbiak gyakorlati megvalósulását várjuk: o óvodai szokásrendszer továbbfejlesztése o tanulókhoz való személyes kötődés o közös tervezett és szervezett tevékenységek o szülő-pedagógus együttműködés, mint a gyermek iránti szeretethordozó

Az iskola nevelési eszközrendszere személyes és csoportos kommunikáció (egyéni és közösség hatás) pszichológiai hatás (pozitív) tesztek, korszerű mérőeszközök (iskolai klíma, a tanulók terhelése, pszichoszomatikus egészségi állapota és társas kapcsolataival összefüggésben) modellnyújtás (a nevelők, szülők, művészek részéről – életpályák) a közoktatási törvénybeli jogok és kötelességek rendszere az iskola megújult értékelési és ellenőrzési rendszere a kulturális másság elismerése és vállalása (rendezvények) a multimédia lehetőségei (oktató programok) az iskola nyitottsága (kapcsolat más iskolákkal, hasonló tanulói összetételű iskolákkal, a társadalmi környezettel) a módszerekben és tartalmakban megújuló tantárgyi rendszer személyiségformáló ereje szülőkkel való kapcsolattartás formái CKÖ-vel való együttműködés Konzultációk az iskola segítő partnereivel A tanítási órákhoz a taneszközök rendelkezésre állnak. A folyamatos pótlás és beszerzés több csatornán biztosított (fenntartó, pályázatok, alapítvány). Valamennyi tanulócsoport számára rendelkezésre áll egy osztályterem, ezen felül különböző szaktantermek segítik a nevelő-oktató munkát.

A meglévő tantermekben a csoportbontások

megoldhatók. A tanulók a kijelölt szünetekben az udvaron tartózkodhatnak.


13

A sportolási lehetőségeket két nagy és egy kis tornaterem, egy sportudvar és egy játszóudvar biztosítja. Az öltözők mellett zuhanyozási lehetőség biztosított. Elkezdődött egy kisebb méretű konditerem kialakítása is. Az informatika tantárgy oktatására jól felszerelt minden igényt kielégítő tanterem áll a tanulók rendelkezésére. A csoportbontásnak köszönhetően minden tanuló egyedül ül egy számítógépnél, és önállóan dolgozik. Lehetőség van arra, hogy az elsajátított ismereteket a délutáni szakkörökön csoportosan vagy egyedül a tanulók gyakorolhassák a könyvtárban elhelyezett számítógépeken és a tantermekben. Rendelkezésünkre áll egy interaktív táblával is ellátott szaktanterem kialakítása. A tantermek bútorzatának az állapota fokozatosan romlik, cseréje indokolt. Sikeres pályázat eredményeként számos tanteremben tanulóbarát környezetet alakítottunk ki.

2.1.3.2 Módszerek A nevelő-oktató munka folyamatában a nevelő irányító szerepe érvényesül. o A munka megtervezésekor nagy gondot fordítunk arra, hogy az alkotó jellegű, ösztönző legyen a tanórák és az órán kívüli tevékenységek esetében egyaránt. o A tanulói tapasztalatszerzés során a nevelő követeléssel ösztönzi helyes magatartásra és tevékenységre tanulóit, míg a helytelen cselekedeteket gátolja. 

Legfontosabb serkentő eszközei erre a biztatás, elismerés, helyeslés, példamutatás, értékelés, osztályozás, dicséret és jutalmazás.



A követelés gátló eszközei: felügyelet, intés, tilalom.

o A versenyeknek minden életkorban serkentő, mozgósító ereje van. Az oktatás során alkalmazott legfontosabb módszerek: o előadás, mely tartalmazza az előadás és a magyarázat elemeit is, o vita, o szemléltetés, o tanulói kiselőadás, o projektmódszer, o kooperatív módszer, o visszacsatolás, a tanulók tevékenységének értékelése, o házi feladat.


14

A módszerek kiválasztásának legfontosabb szempontjai: o a tanulók életkori sajátosságai és képességei, o a tananyag tartalma, o az adott szituáció, o a külső tárgyi feltételek, o a nevelő személyisége.

2.1.4 Az iskola cél és feladatrendszerének teljesítése Az iskola szakmai munkáját meghatározó alapdokumentum az intézményi sajátosságok és törvényi kötelezettség mentén fogalmazza meg alapvető céljait: az alapfokú nevelés és oktatás biztosítása a tanulók képességeinek fejlesztésével, a középfokú továbbtanulásra, valamint a társadalomba történő beilleszkedésre való felkészítés. Kiemelten megfogalmazódik az idegen nyelvek és az informatika oktatásának a jelentősége. A feladatok között szerepel a napközis tevékenység nevelést kiegészítő szerepe. A szándék megvalósításánál figyelembe kell venni, hogy a képességek fejlesztése nem tantárgyhoz kötött. Tanítóink módszertani kultúrájának közkinccsé tételét szorgalmazzuk. A tanulói terhelésnek a képességekhez kell igazodnia. Minden pedagógusnak fejlesztenie kell a kulcskompetenciákat, hiszen ezekre minden tanulónak szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez és a társadalmi beilleszkedéshez. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője kell, hogy legyen a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. Az oktatási folyamatban az együttműködő (kooperatív) tanulási technikákat alkalmazzuk. A különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelését-oktatását sajátos tanulásszervezési megoldásokkal valósítjuk meg. A szabadon tervezhető órák a cél megvalósításához biztosítanak lehetőséget elsősorban az órabontásokkal, másodsorban magasabb óraszámban történő oktatás szervezésével. Az oktatás első szakaszában a matematika és az anyanyelv oktatására fordítjuk az adható plusz órákat. Az órák elosztásánál a törvényi kereteken belül a tanulói összetételt és a szülők igényeit és elvárásait is figyelembe vettük. A nem szakrendszerű oktatást a 2008/2009. tanévben bevezetjük, felmenő rendszerben, minden ötödik-hatodik osztályban. (Minimum 25%-ban.) Az arányok meghatározásánál figyelembe vettük a kompetenciamérések eredményeit. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

15

A programban megjelölt célok megvalósítását tanórákon főként a különböző módszerek megválasztásával

próbáljuk

teljesíteni.

Kiemelten

kezeljük

a

motivációt,

az

állandó

tevékenykedtetést és az oktatás második szakaszában az egyénre szabott fejlesztést.

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Kötelessége, hogy nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek személyiségének fejlődéséről, képességeinek kibontakoztatásáról. Ennek érdekében együttműködik a szülővel, erősítve a családi minta pozitív vonásait, illetve személyes példaadással alakítva, befolyásolva a személyiségfejlődést. A pedagógus tudásával és példamutató életével ad maradandó értéket. Az iskolai élet kezdő szakaszát meghatározó jelentőségűnek tartjuk a gyermek személyiségének fejlődésében, intellektuális és erkölcsi-közösségi tulajdonságainak alakulásában, az intézményhez, társaihoz és önmagához fűződő viszonyának formálódásában. Az óvodai és az iskolai élet közötti átmenetet az első hetekben kötetlen napirenddel, közösségi élettel, különböző foglalkozási típusok alkalmazásával, játszva tanulással könnyíti meg a tanítók közössége. Az óvodai szokásrendszer továbbfejlesztésével kívánjuk kialakítani a helyes napirendet, a felelőshálózatot és a közös tevékenység során formáljuk a közösségi szellemet, miközben az óvodai játékba integrált pedagógiai törekvéseket és célokat átvezetjük az iskolai életbe. A tanulói személyiségfejlesztés a nevelő-oktató munka egészét magában foglaló pedagógiai tevékenység. Az iskolai nevelés feladatai az iskola élet valamennyi területén, valamennyi tantárgyban, valamennyi tantervben megjelennek. A tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: o a tanulók erkölcsi nevelése; o a tanulók értelmi fejlesztése; o a tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése; o a tanulók érzelmi nevelése; o a tanulók nemzeti nevelése; o a tanulók állampolgári nevelése; o a tanulók munkára nevelése, kitartásuk fejlesztése; o a tanulók egészséges életmódra nevelése. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

16

A fejlesztés színterei a) Tanórákon: o a reális önértékelés fejlesztése rendszeres önellenőrzéssel, önértékeléssel minden órán; o egymás iránti toleranciára nevelés minden órán; o egészséges önbizalom kialakítása a további fejlődés érdekében; o etika órákon a 7. évfolyamban az önismeret fejlesztése, megfelelő erkölcsi értékrend kialakítása; o osztályfőnöki órákon harmonikus személyiség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása, az emberi együttélés szabályainak megismertetése; o hon és népismeret órákon (5. és 6. osztály), történelemórákon a szülőhely, haza múltjának, jelenének megismerése, hazaszeretetre nevelés. b) Tanórán kívül o múzeum, színházlátogatás és egyéb kulturális programok szervezése; o szabadidős foglalkozások szervezése (sportprogramok, túrák, kirándulások, erdei iskolák, táborok, szakkörök); o nemzeti ünnepeink méltó megünneplése; o iskolai hagyományaink ápolása (pl.: Luca nap, „Miénk a színpad”); o DÖK rendezvények (pl.: diákparlament, közlekedésbiztonsági járőr szolgálat). Figyelemmel kísérjük, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is részt vegyenek ezeken a programokon.

2.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

2.3.1 A jó közösség ismérvei (a mi értékrendünk szerint) A nevelők egységesen magukévá teszik az iskola céljait, felelősséget éreznek az iskola fejlődéséért, a tanulók sorsáért. A tanulók második otthonuknak érzik az iskolát, ahová szívesen járnak. A közösség tagjai érdeklődnek egymás dolgai iránt, értékelik egymás munkáját és magatartását a közös cél elérése érdekében. Iskolánk integrálja az eltérő fejlettségű, eltérően szocializált tanulókat, ugyanakkor alkalmat ad a különböző korosztályok közös életének szervezésére is.


17

2.3.2 Általános feladatok Az osztályközösségek belső egységének megtartása. Az osztályok közötti kapcsolatok erősítése. Az érintkezés hangnemének, stílusának fejlesztése. A nemzettudat megalapozása, mélyítése, a szűkebb és tágabb környezet megismerése, ápolása. Dinamikus kapcsolat a Belső-Józsefváros, a kerület „társadalmi közéletével”. Az európai egység jelentőségének megismertetése. Kapcsolat kialakítása hazai és külföldi iskolákkal (környezetváltozás, nyelvtanulás) A különböző szokások, életmódok, vallások, kultúrák iránti érdeklődés kialakítása. A mindenkori környezet fejlesztésének, védelmének kialakítása. 1-4. évfolyam o A közösségi célok elfogadása és a megvalósításban való aktív részvétel iránti igény kialakítása (önállóan és felelősi rendszerben). o A csoportban végzett munka elemi készségeinek kialakítása. o A közösségi szellem megalapozása és erősítése. A toleranciakészség megalapozása. o A” másság” felismerése, értékeinek elismerése. o A tanulók közötti, segítőszándékra épülő, együttműködő, harmonikus kapcsolat kialakításának segítése. 5-8. évfolyam o Az önálló, tárgyilagos véleményalkotás, tisztelettudó alkalmazkodóképesség, empátia és tolerancia fejlesztése.

véleménynyilvánítás

és

o Az egyéni és a közérdek fogalmának, valamint ezek egymáshoz való viszonyának tisztázása. o A tanulók felkészítése a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. o A demokratikus normarendszert kiterjesztése a mindennapi magatartásra. o Az önmagukért, a társas környezetükért és a természeti-társadalmi környezetért érzett felelősség fejlesztése. o Bekapcsolódás a helyi közéletbe az életkori sajátosságoknak, lehetőségeknek megfelelően.

Napközis tanulócsoportok o A fenti feladatok megvalósítása az 1.-6. évfolyamon a napközis csoportokban játékosabb, kötetlenebb formában történik.


18

A feladatok megvalósítása –

Az osztályközösségek alakításának fontos színterei a tanítási órák és az osztályfőnöki órák Ezeken megfogalmazódnak a célok és feladatok, megtörténik a felelősök megválasztása és az értékelés.

–

A szakórák anyagának tartalma is nagymértékben hozzájárul a közösségi szellem fejlődéséhez:

–

A magyar nyelv és irodalom és a történelem tananyaga ismereteket közvetít a társadalomról, a hazáról, az alapvető személyes kapcsolatokról.

–

A földrajz órákon a tanulók megismerik az Európai Unió társadalmi és gazdasági jelentőségét, a hazánkkal szomszédos és távoli tájak országainak társadalmi sokszínűségét, a magyar nép etnikai csoportjait.

–

A szakórákon és az órán kívüli tevékenységek során alkalmazott módszerekkel (csoportmunkák, tanulókísérletek, csapatversenyek) is fejlesztjük a közösségi szellemet.

–

Az iskolában működő diákönkormányzat programjai is erősítik a közösségi életet:

–

Az iskolagyűléseken (évente több alkalommal az osztályok diákképviselői előadhatják gondjaikat, javaslataikat, kérdéseiket az iskola életével kapcsolatban. A közösségfejlesztéshez nagymértékben hozzájárulnak a következő hagyományos

programok és tevékenységek: – Papírgyűjtési versenyek – Suli-bulik – Luca-napi vásár – Mindenki karácsonya – ügyeleti munka, felelősök rendszere – kis járőr mozgalom – osztálytermek dekorálása – csillagos napok gyűjtése (hiányzás és késés nélküli nap) – nemzeti ünnepeinkről való megemlékezés – a tanév rendjével kapcsolatos ünnepek – tanulmányi-művészeti- és sportvetélkedők – szakkörök, korrepetálások – iskolanap – szabadidős programok (színház, mozi, múzeum, kiállítás, állatkert, koncertek, cirkuszi előadás látogatása) – erdei iskolák és nyári táborok (kirándulások) – iskolarádió és iskolaújság működése – külföldi iskolával partnerkapcsolat kialakítása


19

A minőségbiztosítási csoport háttérkérdőívei, tájékozódási és javasolt feladatai is hozzájárulnak a tudatos közösségformáláshoz.

2.4 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Tanulóink gyakorta csonka családban, munkanélküli felnőttekkel körülvéve élnek nehéz körülmények között. Ennek következménye, hogy a gyerek a társadalmi normáknak, az iskolában felállított követelményeknek nehezen tud megfelelni. Ilyenkor jelentkezhet magatartási zavar, fegyelmezetlenség, kudarcélményből fakadó tanulási nehézség. A gyermekek életük során többször kerülnek új környezetbe. Fontos pedagógiai (és szülői) feladat, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet pedig megkönnyítsük számukra. Amennyiben ez nem sikeres, a tanulónál a beilleszkedési probléma legtöbbször magatartási problémaként jelentkezik. Ekkor már nehezebb a korrekció. Az iskolánkban tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya indokolja, hogy a pedagógusok fokozott türelemmel, nagyfokú empátiával kezeljék a zaklatott családi hátterű gyermekeket.

Mindezek miatt elsődleges feladat a megelőzés!

2.4.1 Átmenet az óvodából az iskolába Az első osztályba lépés előkészítésének kialakult hagyományai vannak intézményünkben: o az iskolavezetés a leendő első osztályban tanítókat időben kijelöli, döntését nyilvánosságra hozza, o a tanítók nyílt órákat tartanak, ezeken a szülők gyermekükkel együtt ismerkedhetnek meg a tanítóval, segítve a szülői döntést, o a tanítók iskola-előkészítő, ismerkedő foglalkozásokat tartanak, ahol a szülők és gyermekek megismerkedhetnek az iskolával és a leendő tanítókkal, o az óvodások néhányszor ellátogatnak az iskolába, ahol találkoznak az iskolásokkal, tanárokkal, megismerik az osztálytermeket, o a kerületi óvodák nagycsoportosait rendszeresen vendégül látjuk iskolai foglalkozásokon, o tavasszal a tanítók a fejlesztő pedagógussal együtt képességmérést végeznek, ahol játékos formában ismerkednek a gyermekkel, majd tanácsot adnak a szülőnek a megfelelő osztály kiválasztásához, o külön figyelünk az osztályok végleges kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kiegyensúlyozott arányára Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

20

Az első évfolyamon: o az első két hétben reggel a szülők elkísérhetik az osztályterembe gyermeküket, növelve biztonságérzetét, o szükség szerint napi kapcsolatot tartanak az osztályfőnökök a szülőkkel, o a tanítók gondoskodnak arról, hogy a kisgyermekek fokozatosan állhassanak át az iskolai időbeosztásra, o a tanítási folyamat során sok mozgást igénylő játékos tevékenységet iktatnak be, o jó tanulási technikákat alakítanak ki, megelőzve a tanulási kudarc kialakulását, növelve a sikerélményt.

2.4.2 Átmenet a 4. és az 5. évfolyam között: o az iskolavezetés a leendő ötödik osztály osztályfőnökeit időben kijelöli, és azt nyilvánosságra hozza, o az osztályfőnökök a februári szülői értekezleten a leendő osztályaikban bemutatkoznak a szülőknek, o a második félévben órákat látogatnak, megismerkednek a tanulókkal, o az osztálytitkárok részt vesznek a felsős diákparlamenten, o az első négy évfolyamon megszokott rendezvények és hagyományok átvételével biztosítjuk az állandóságot, biztonságérzetet, (pl. osztálykarácsony, farsang, fordított nap, stb.) o bevezettük és alkalmazzuk a nem szakrendszerű oktatást.

2.4.3 Átmenet az általános iskola és a középiskola között Pedagógiai programunk szerint a nyolcadik évfolyamra olyan tudás- és neveltségi szintre juttatjuk

el

tanulóinkat,

amelynek

birtokában

eredményesen

megállhatják

helyüket

a

képességeiknek megfelelő középiskolákban. Ennek érdekében: o már a hetedik évfolyamon megkezdődik a pályaválasztás előkészítése, o az arra rászorulók igénybe veszik a pályaválasztási tanácsadó segítségét, o nyolcadik évfolyamon a felvételi tantárgyakból felvételi előkészítőket szervezünk, o az osztályfőnökök a tanulók személyiségének és előmenetelének ismeretében segítik a megfelelő iskola kiválasztását, szorosan együttműködve a szülőkkel, o figyelemmel kísérjük tanulóink középiskolai pályafutását.


21

2.4.4 Iskolaváltás Sok esetben fordul elő, hogy tanulóink lakhelyváltoztatás, vagy egyéb ok miatt (sokszor év közben) változtatnak iskolát. Ezekre a tanulókra is kiemelt figyelmet fordítunk, hogy megkönnyítsük számukra a váltást: o megismerkedünk a családdal, az iskolaváltás okaival, o elfogadó és befogadó tanulóközösség kialakításával segítjük az érkező beilleszkedését, o igyekszünk hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazásával a tanuló személyiségét alaposan megismerni, egyéni beszélgetésekkel segíteni őket.

2.4.5 Már kialakult beilleszkedési, magatartási nehézség esetén: Tanulóink számára a házirend megismertetésével egyértelművé tesszük elvárásainkat, az iskolai életet meghatározó kereteket. Ezek teszik lehetővé a jó hangulatú, eredményes munkát. Nem engedjük meg, hogy a magatartási zavarokkal küzdő gyermek lehetetlenné tegye az osztály többi tanulójának normális körülmények közötti nevelését, oktatását. Számára egyéni bánásmóddal, személyes beszélgetésekkel, szakemberek bevonásával tesszük lehetővé, hogy a figyelmet pozitív értékeivel vívja ki. Teendőink: o nyugodt, elfogadó légkör kialakítása, o a szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, o szülőkkel való szoros együttműködés, családlátogatás, a probléma okainak feltárása, o az osztályban tanító pedagógusok összefogása, esetmegbeszélés, egymás munkáját segítő kapcsolat kialakítása, o iskolapszichológus bevonása, o nevelési tanácsadó szakembereinek bevonása, o szociális, családi problémák esetén a gyermekvédelmi felelős bevonása, o szükség esetén együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, a teendők közös meghatározása, o rendőrségi és bűnmegelőzési szakemberek által tartott előadások szervezése.


22

2.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskolai nevelő-oktató munka fontos területe a tehetséggondozás, mely céltudatos nevelésen alapuló tehetség-felismerést és tehetségnevelést foglal magában. A segítő tevékenység legfontosabb elemei (melyek egyben elvárások a tantestület minden tagja számára): o

korai azonosítás és prognózis (a tehetség felismerése a jellemző tulajdonságokon keresztül, az ismeretszerzés jellemzői által, motiváltságuk által, kreativitásukon keresztül, szociális viselkedésük megnyilvánulásai segítségével, a tanulók adottságainak és képességeinek felismerése)

o

esélyegyenlőség biztosítása (kedvező helyzetek, adottságok, lehetőségek minden tanuló számára)

o

a tehetségek speciális nevelése heterogén tanulói közegben (differenciált nevelés, a megmérettetés természetes igénnyé fejlesztése, önismereti készségfejlesztés)

o

tehetségmentés és tehetségnevelés (a hátrányos helyzetű tanulók tehetségcsírái iránti érzékeny pedagógia, az iskolai klíma motiváló ereje, a nevelők toleráns magatartása és pedagógusi lelkiismerete, a törődés magas szintű művelése, másság-kezelés, a minőségi nevelés és oktatás optimális feltételeinek biztosítása) Iskolánkban a sajátos nevelési igényű, a tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő és

lemaradó tanulókat szakszerű fejlesztésben részesítjük. E segítség eredményeként a sajátos nevelési igényű tanulók hosszú távon is érvényesíthető, teljes körű integrációjára törekszünk. Tanulóink jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A hátrányos helyzetű és a nem hátrányos helyzetű valamint a normál és az eltérő tantervű tanulócsoportok összeállításánál a következő esélyegyenlőségi szempontokat érvényesítjük: –

iskolánk minden gyermek számára megfelelő pedagógiai feltételeket teremt képességei kibontakoztatásához;

–

szegregációmentes oktatásszervezési keretek között folyik a nevelő, oktató munka, ami garancia arra, hogy iskolánk minden szolgáltatása minden tanuló számára elérhető legyen;

–

a tanulók fejlődésének nyomon követésére épülő pedagógiai fejlesztés folyik, és a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztésében elért eredmények mérése alapján történik az iskolai munka hatékonyságának megítélése. Iskolánkban - a jogszabályoknak megfelelően- az osztályok kialakításánál a heterogén

összetételt érvényesítjük. A tanulócsoportok kialakításánál törekszünk arra, hogy eltérő szociokultúrájú gyerekek kerüljenek egy tanulócsoportba/osztályba, mikro-csoportba (osztályon belüli csoportbontás esetén is).


23

2.5.1 A tehetséggondozás, a képességkibontakoztatás eszközei: o a pedagógus tudása, melynek segítségével a gyermekek eredményesen tudják elsajátítani a szükséges ismereteket, o tanórán belüli differenciált foglalkozás, o tanórán kívüli foglalkozások, fejlesztő programok, o iskolán kívüli programok. o 5. 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás bevezetése Differenciálás szakórákon: o egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, o differenciált házi feladatok. Emelt óraszámú tantárgyak, lehetőleg csoportbontásban: o angol nyelv, német nyelv, informatika emelt óraszámban, csoportbontásban, o természettudományi tantárgyak, matematika emelt óraszámban, o sport órák emelt óraszámban, o két tanítási nyelvű osztály Különböző szakkörök: o ezeken aktívan használjuk az informatika adta lehetőségeket, és célul tűzzük ki, hogy önállóan is használja a multimédiás eszközöket.(számítógép, CD, stb…) Nem kötelező tanórai foglalkozások, csoportbontásban történő tanítási órák, valamint egyéni – egyhárom tanuló részére szervezett – foglalkozások a tehetséggondozás céljára. Kerületi, fővárosi, országos versenyeken való részvétel o az ehhez szükséges feltételek megteremtése, illetve a tanulók felkészítése, iskolai, kerületi és más versenyek szervezése. Ezek lehetőséget biztosítanak az egyéni és csoportos önkifejezésre, de a közösen végzett kreatív munkának is komoly jelentősége van. Iskolai könyvtár használata, könyvtárhasználati órák o ezek segítik a tanulók önálló ismeretszerzését, egyéni tanulását, önképzését. Iskolai sportkör o célja a tanulók mindennapi testedzésének biztosítása, valamint a tanulók felkészítése a különféle sportágakban az iskolai és az iskolán kívüli sportversenyekre. Szabadidős foglalkozások o közös programok, pl. színház- és múzeumlátogatások és az ezekhez kapcsolódó megbeszélések Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

24

2.5.2 A képességfejlesztés és a tehetséggondozás céljai: o olyan foglalkozások szervezése, amelyek a tanulók képességeit, készségeit, egyéni tanulási tempóját veszik figyelembe, és nagymértékben építenek az önálló tanulási és önismereti képességek fejlesztésére (a tanórán és a tanórán kívül), o a könyvtár használatához szükséges ismeretek és az internet (Magyar Elektronikus Könyvtár) használatának elsajátíttatása, o alapfokú nyelvvizsga megszerzése 8. év végén angol és német nyelvből, o megalapozott természettudományos ismeretek, versenyképes tudás elsajátíttatása (ennek alapján bekerülés rangos középfokú intézményekbe), o kiemelkedő eredmények elérése a választott sportágakban (judo, torna, labdajátékok).

2.6 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 2.6.1 A helyzetfeltárással kapcsolatos vizsgálati szempontok A tanulók környezetének jellemzői gyermekvédelmi szempontból: –

A környezet általános jellemzői: régi építésű, rossz állapotú, többemeletes lakóházak, nagyarányú munkanélküliség, jelentős roma etnikai csoport, nagyon gyakran csonka család.

–

Kerületünkben Gyermekjóléti Szolgálat és Családsegítő Központ működik a hátrányos helyzetűek segítésére.

A tanulók gyermekvédelmi helyzetének évenkénti felmérése a következő területeken történik: –

Létszám, hiányzások mértéke, okai

–

Nagycsaládosok, hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek

–

Túlkorosok, bukások aránya, magatartási, tanulási, beilleszkedési nehézsége

–

Veszélyeztetettek

–

Képesség kibontakoztató felkészítésben résztvevők

2.6.2 Gyermekvédelmi feladatok megfogalmazása Általános feladatok: Ezek beépülnek az iskolai élet minden tanítási órájába és a szabadidős tevékenységekbe is. a) személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok o önismereti, kommunikációs, konfliktuskezelési játékok, programok Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

25

o családi életre nevelés o etikai nevelés o érzelmi nevelés b) szülők szemléletformálása, partneri viszony kialakítása a családokkal o családlátogatás o szülői fórumok o szülői értekezletek, fogadóórák o kirándulások o „Nyílt nap” c) az iskola biztonságos környezetének megóvása a polgárőrséggel való együttműködéssel, tanulói járőrszolgálattal d) törekvés az erőszakmentes iskola megvalósítására e) a gyermeki-tanulói jogok érvényesítése, kötelességek tudatosítása f) együttműködés az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közreműködő intézményekkel.

További gyermekvédelmi feladatok o jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel annak érdekében, hogy szükség szerint a megfelelő szakemberek segítségét vegyék igénybe (fejlesztőpedagógus, pszichológus, családgondozó, logopédus) o szülők tájékoztatása az állami és önkormányzati támogatásokról, hogy a szociális kedvezmények minden rászoruló gyermekhez eljussanak: 

étkezési támogatás



tankönyvtámogatás



táborozási támogatás



ösztöndíjak

o drogstratégia folyamatos aktualizálása o egészségvédő, mentálhigiénés és szenvedélybetegség-megelőző programok szervezése o tanulók igazolatlan hiányzásainak figyelemmel kísérése, az okok feltárása, megfelelő intézkedések kezdeményezése o együttműködés a külső segítő intézményekkel 

Nevelési Tanácsadó



Gyermekjóléti Szolgálat



Családsegítő Szolgálat



Önkormányzat Gyermekvédelmi Iroda



Kerületi Rendőrkapitányság


26



Egészségügyi Szolgálat



Polgárőrség



Vöröskereszt



Gyermekvédelmi munkaközösség.



ÁNTSZ

o A gyermekek különböző gyermekvédelmi problémáinak tervszerű kiszűrése, kezelése

2.6.3 Tevékenységformák, módszerek, eszközök, szolgáltatások A

gyermekvédelmi

feladatok

megvalósításának

tevékenységformái,

pedagógiai

pszichológiai módszerei: o Általános prevenciós programok beépítése tanórai és/vagy tanórán kívüli szervezeti formákba, pl.: metálhigiéniás-egészségnevelési, kábítószerellenes, bűnmegelőzéssel kapcsolatos, önismereti programokba o Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás o Szabadidős tevékenységi formák, programok o Összhang a tanórai célzott személyiségfejlesztő módszerekkel o A diákjogok érvényesülésének folyamatos biztosítása o Szülők tájékoztatása, pedagógiai-nevelési tanácsadás o Iskolai szolgáltatások biztosításában közreműködő partnerek: Zeneiskola, Orczy-kert, JDSE

2.6.4 A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatellátás körülményei, módja A gyermekvédelmi munka személyi és tárgyi feltételei: Személyi feltételek: o Félállású, megfelelő szakirányú képzettséggel rendelkező gyermekvédelmi felelős pedagógusok Tárgyi-dologi feltételek o külön helyiség, telefon, fax, számítógép, fénymásoló, Internet, nyomtató A gyermekvédelem szervezeti és munkaformái, az információ-áramlás módja, követelményei: o Összhang az SzMSz-ben leírtakkal o Titoktartási kötelezettség Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

27

o Pedagógiai esetmegbeszélések o A pedagógus és /vagy osztályfőnök észlelve a problémát jelez a gyermekvédelmi felelősnek o Óralátogatások o Az igazgatóval való egyeztetések o Együttműködés az iskolaorvossal, védőnővel, szabadidő-szervezővel, diákönkormányzat vezetőjével, fejlesztő pedagógussal, pszichológussal

A gyermekvédelmi felelős a tudomására jutott, bizalmas információkat megőrzi, illetve a bizalmas szülői közléseket és az egyéb, tudomására jutott információkat pedagógiailag szükséges mértékben tárja a pedagógusok elé. A tapintatosság hivatásbeli, etikai követelmény, valamennyi pedagógus és intézményben dolgozó kötelessége.

2.6.5 Az iskolai gyermekvédelmi munka ellenőrzési-értékelési rendje Az ellenőrzési-értékelési rendszer a törvényességi és szakmai kritériumok alapján működik. Legfontosabb szempontok: o a problémák megelőzésére, azok előzetes kiküszöbölésére fektetett hangsúly o a gyermekvédelmi helyzetet, munkát tükröző dokumentációk megléte o

a tényleges gyakorlat és a dokumentáció összhangja

2.6.6 A tanulók és szülők tájékoztatásával kapcsolatos feladatok meghatározása Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzétesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő, Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Ifjúsági-lelkisegély telefon, Gyermekek Átmeneti Otthona, stb.) címét illetve telefonszámát. Tájékoztatjuk a szülőket a gyermekvédelmi felelősök fogadóórájáról.

2.6.7 Az iskola pedagógusainak gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai: o Erőszakmentes, tanulóbarát légkör kialakítása o Személyiség alakítása közösségfejlesztéssel – neveléssel o Adminisztrációs feladatok ellátása o Folyamatos kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelősökkel Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

28

o Gyermeki – tanulói jogok érvényesítése o Szülők szemléletformálása, együttműködés kialakítása o Egészségvédelem o Ötletek, példák adása a szabadidő hasznos eltöltésére

2.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: A pedagógusok alapvető feladatai közé tartozik a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyerekek felzárkóztatása tanulótársaihoz. Kiemelten fontos iskolánkban a tanulási kudarc kialakulásának megelőzése. Ennek érdekében: o

az első évfolyamon az 1-6. héten logopédiai szűrésen esnek át a gyerekek,

o a tanító a fejlesztő pedagógussal együtt megfigyeli a tanulókat, a fejlesztőpedagógus képességmérést végez, o szükség esetén a nevelési tanácsadó vizsgálatát kérjük, és a szakértői vélemény alapján kezdjük meg a fejlesztést, o a DIFER mérések eredményei alaposan feltérképezik a gyerekek képességeit, hiányosságait, s ez is segítséget nyújt a fejlesztendő területek kijelöléséhez, o a tanítók, tanárok segítenek a tanulóknak az eredményes tanulási technikák elsajátításában, fejlesztés történik kiscsoportban differenciáltan, illetve heterogén csoportban és egyénileg is, o sok esetben késleltetett számonkérés történik a tanulók motiválására. o 5. 6. évfolyamon a kulcskompetenciák további fejlesztése a nem szakrenszerű órákon Ha mégis tanulási nehézséggel küzd a tanuló, felzárkóztatásához elsődleges feladat a tanulási kudarc okainak feltárása. Ez a tanítók, az osztályfőnökök, a gyermeket tanító szaktanárok, az iskola fejlesztőpedagógusa és a szülők szoros együttműködésével történik. Szükség esetén az iskola a pedagógiai szakszolgálatokhoz fordul, a nevelési tanácsadó illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét is kéri. Az okok feltárása után a szakértői véleményeket alapul véve határozzuk meg a felzárkóztatást végzők körét és azok feladatait, tennivalóit. o A pedagógusok a tanítás során törekednek a differenciálásra a hatékony ismeretátadás érdekében. o Fogadóórákon megbeszélik a szülőkkel az otthoni tanulás, gyakorlás javasolt módját o Ha a tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, egyéni (1-3 fő részére szervezett) foglalkozásokon vesz részt.


29

o A foglalkozások egy része tantárgyi korrepetálás, melyet a tanító illetve az érintett szaktanár lát el. o Részképesség-gyengeség, valamint tanulási nehézség esetén az iskola fejlesztő pedagógusa is rehabilitációs célú egyéni fejlesztésben részesíti a gyermeket. o Ha a tanulási nehézség oka beszédhiba, heti rendszerességgel logopédus látja el a beszédhibás gyermeket iskolánkban. o .A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből. Ezen gyermek részére az iskola egyéni (1-3 fős) foglalkozást szervez az adott tantárgyból vagy tantárgyrészből. Az egyéni foglalkozás keretében egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. o A tanulási problémával küzdő tanulók részére 1-6. évfolyamokon javasoljuk a napközis foglalkozások, 7-8. évfolyamon a tanulószoba igénybevételét, ahol a pedagógusok szakszerű segítséget nyújtanak a megfelelő tanulási technikák elsajátításához. o Ha a tanulási nehézségek hátterében szociális okok is meghúzódnak, az osztályfőnök és a fejlesztő pedagógus felveszi a kapcsolatot az iskola gyermekvédelmi felelősével, aki az osztályfőnökkel együtt személyes megbeszélések, és családlátogatás keretében segítséget nyújt a szülőnek, a családnak a gyermek eredményesebb tanulása érdekében, szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat segítségét kéri. A tanuló felzárkóztatása csak a szülőkkel való szoros együttműködéssel lehet igazán hatékony! Az iskola rendszeresen tájékoztatja a szülőt a gyermek tanulmányi előmeneteléről, lehetőséget ad a tanulónak a hiányok pótlására, javításra. A tanulási esélyegyenlőség erősítéseként iskolánk egész napos nevelési-oktatási programján belül, középiskolára felkészítő programot működtet. Tanulmányi indikátorként kiemelten, a következő szempontokat vesszük figyelembe: o az évfolyamvesztés nélküli továbbhaladás teljeskörűségének elérése, o érettségit adó középiskolában való továbbtanulási arányok javulása, o hiányzások csökkenése, o 9. és 10. évfolyam eredményes elvégzése (utánkövetés működtetése), o az országos kompetenciaméréseken elért eredmény javulása (a hasonló iskolákhoz viszonyítva). Esélyegyenlőséget biztosító és követendő elvek a tanulói értékelés során: –

Az egyéni különbözőségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességével.

–

A tanulók közötti sokféleséget tekintve, azok nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre.

–

A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását kell, hogy jelentse iskolánkban is.


30

–

Építünk a tanulók előzetes tudására, annak gyengébb és erősebb területeire.

–

Építünk a tanuló igényeire, törekvéseire, érdeklődésére.

–

Fejlesztő munkánkhoz feltárjuk személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit.

–

Tantestületünk azonosult azzal az alapelvvel, hogy a nevelés és oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese.

–

Kiscsoportban differenciáltan is, heterogén csoportban, illetve egyénileg is történjen a fejlesztés.

–

A fejlesztő pedagógiai munkát megfelelő képzettségű pedagógus is végezze

–

A felzárkóztatás szocializációs közegének motiváló erővé tétele.

–

A fejlesztés, ha szükséges, az iskoláskor előtti képességfejlődés területére is terjedjen ki.

–

Fejlesztés a tanulók egyéni indulási / előfeltétel tudására alapozottan.

–

A kommunikáció gazdag eszközkészletének megismertetésére alapozott fejlesztés.

–

A tanulás technikájának tanítása.

–

A késleltetett számonkérés, mint motivációs eszköz, alkalmazása.

–

Biztosított legyen az interkulturális oktatás eszközkészlete.

–

A speciális fejlesztést segítő eszközök ismerete, nyilvántartása, tervezése.

–

Forrásteremtő stratégiai tervezés.

Az eszközfejlesztés célozza az intézményi klíma fejlesztését is. Szeretnénk, ha az iskolákban folyó élet a társadalmi integrációt segítően formálná, alakítaná környezetünket is.

Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók fejlesztési programja o Az SNI tanulókat az Alapító okiratban meghatározott körben integráltan oktatjuk. o A fejlesztő program célja, hogy az SNI tanulók az integrált oktatás keretében évfolyamvesztés nélkül, sikeresen végezzék el az általános iskolát, és a középfokú oktatásban is helyt álljanak. o A program feladata, hogy az SNI tanulók ellátását megfelelő kompetenciákkal rendelkező szakemberek bevonásával biztosítsa. o SNI_a (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével kűzdő) tanulók habilitációs és rehabilitációs fejlesztését a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ utazó gyógypedagógusai végzik, a Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján, a szakvéleményben meghatározott területeken. o Az SNI_b (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével kűzdő) tanulók rehabilitációs fejlesztését lehetőség szerint a Módszertani Központ gyógypedagógusai végzik. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor az iskola fejlesztő pedagógusai látják el őket, a Szakértői Bizottság Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

31

szakvéleménye alapján elkészített egyéni fejlesztési terv szerint, a törvényben meghatározott módon. o Az SNI-a és SNI-b tanulók részére azokból a tantárgyakból, amelyekből mentesülnek az értékelés és minősítés alól, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. (1-3fős) Az integrált oktatás keretében a pedagógusok differenciált óraszervezéssel, korrepetálással segítik a tanulók fejlődését. Értékelésük minden órán egyénre szabottan történik. o

Az SNI-a és SNI-b tanulók azokból a tantárgyakból, amelyekből mentesülnek az értékelés és minősítés alól, a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ gyógypedagógusai által kerülnek értékelésre.

o Az értékelést a Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ írásban megküldi az iskola részére. o Az SNI-a és SNI-b tanulók fogyatékosságának típusához és fokához igazodó fejlesztő programot a 3. számú melléklet tartalmazza.

2.8 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az elsődleges prevenció lényege, hogy különböző intézkedésekkel segítsen a családon.

2.8.1 Anyagi hátrányok csökkentésére o Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény o Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezmény o Természetben nyújtott ellátások: 

tankönyvellátás



felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó szakkörök



étkezéstérítés



táborozási díjhoz hozzájárulás (táborok, erdei iskolák).

o Ösztöndíjra pályázatok o A Vöröskereszt természetbeni támogatása

2.8.2 Műveltségi hátrányok csökkentésére o Délelőtti és délutáni foglalkozás, tanítás + napközi, tanulószoba (1-6. évfolyamban, ill. 7-8. évfolyamban) 

tanulási módszerek elsajátíttatása,


32



felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás



differenciált tanórai munka, egyénre szabott pedagógiai módszerek



a helyes időbeosztás (játékra, tanulásra, pihenésre fordított idő helyes aránya),



mozgás a szabad levegőn,



mindennapos testnevelés lehetőségének biztosítása.

o Tanulói szabadidős, tanórán kívüli tevékenységi formák, programok 

tanulmányi verseny,



művészeti verseny,



tehetséggondozás szakkörökön,



színház- és múzeumlátogatás,



suli-buli,



sportverseny

o Önismereti, kommunikációs, konfliktuskezelési, gyakorlatok o Kábítószerellenes program – drogprevenció: Bűnmegelőzéssel kapcsolatos célzott programok: 

meghívott előadók



tréningek

o A pályaválasztásra felkészítést a pályaválasztási felelős, az osztályfőnökök és a szaktanárok együtt végzik. A pályaválasztásra felkészítés történik: 

szakórákon,



osztályfőnöki órákon,



nyílt napokon,



szülői értekezleten,



tanulmányi versenyekre történő előkészítésben.

2.9 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, amelyekkel az iskolának az alapító okiratában meghatározott tevékenységeihez rendelkeznie kell. Eszerint az iskolában taneszközre van szükség minden olyan tananyag feldolgozásához, amely szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem megvalósítható. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

33

A taneszközök (tankönyvek, segédeszközök, demonstrációs és tanulói eszközök) területén annak az iskolavezetés és a pedagógusok általi biztosítása, hogy a tanulók szociális hátterétől függetlenül minden tanuló egyaránt hozzáférjen azok használatához. Iskolánkban már nem csak a frontális, tanári magyarázathoz szükséges eszközrendszer áll rendelkezésre, hanem jelen vannak az IPR pedagógiai szemléletének alapjául szolgáló eszközök is, melyek az interaktív, foglalkoztató jellegű, differenciálásra, csoportmunkára, kooperativitásra épülő tanulást segítik, és célunk az ehhez szükséges további taneszközök folyamatos beszerzése is. Iskolánk helyiségei, és a helyiségek bútorzata valamint egyéb berendezési tárgyai a rendeletben előírt mennyiségnek megfelelnek, illetve a minimálist meghaladják. Az integrált nevelést és a kompetencia alapú fejlesztést segítő módszertani elemek variálható, flexibilis bútorzatot kívánnak, melyek pótlását folyamatosan biztosítjuk. A frissen (2008. augusztus 30.) elkészült sportudvar gyönyörű, és - ami ennél is több - jól használható. Szinte valamennyi tantárgyat, műveltségi területet érint a színvonalas oktatáshoz szükséges eszközök folyamatos pótlása, illetve beszerzése. A tananyag feldolgozásához szükséges taneszközöket a helyi tanterv összeállítását követően, az abban szereplő tantárgyak és modulok témaköreinek ismeretében kell meghatározni. (A taneszközjegyzék a pedagógiai program helyi tantervének mellékletében szerepel. A tanórai oktató- és nevelőmunkát segítő taneszközök – különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök – a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján - tantárgyanként vannak részletezve.) Nagy gondot és odafigyelést jelent az informatika-oktatáshoz szükséges számítógéppark korszerűségének a megőrzése, valamint a folyamatos üzemelés, a fogyó anyagok (festék, papír, lemezek) biztosítása. Fontos feladatunk, hogy évenként az érvényben lévő taneszközjegyzéket átvizsgálva, a szakleltárfelelősök javaslatot tegyenek a hiányzó eszközök beszerzésére, a használhatatlan eszközök leselejtezésére. Az iskolai könyvtár jelenleg az alapvető könyvekkel és szakkönyvekkel megfelelő számban rendelkezik. Az új ismeretekhez szükséges könyvek beszerzése, az új információhordozók hozzáférhetővé tétele egyre több anyagi erőforrás biztosítását követeli az intézménytől és a fenntartótól egyaránt. Mindezek a célok a fenntartó önkormányzat támogatásán túl, a szülői támogatásokból (1%; Alapítványi befizetés és egyéb) és a pályázatokon nyert pénzeszközök felhasználásával valósulnak meg. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

34

Taneszközjegyzék – 1.sz. melléklet

2.10 A szülő, a tanuló, iskola pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Kt. 2.§ (4) „Az iskola –az e törvényben meghatározott feladatai ellátásának keretei között – felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Ennek érdekében o a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, o a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját, o felkészíti a tanulót a családi életre, családtervezésre.” Kt. 14.§ (2) a, d, e „A szülő kötelessége különösen, hogy o gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi, és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről, o rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, o elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.

2.10.1 A szülővel való kapcsolattartás fontossága o A szülők gyermekeik tanulmányai iránt tanúsított érdeklődése sokat segít a tanulók és a pedagógusok közös munkájában. o A szocializációs folyamat irányítása a „mindennapi” kommunikáció mellett könnyebbé, minden résztvevő számára elfogadhatóbbá válik. o A személyiségformálás és a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése az együttműködés következtében eredményesebb lesz.

2.10.2 Az együttműködés tartalma o A tanulók tanulmányi munkájának segítése. o Az egészséges életmódra, a harmonikus családi életre nevelés megvalósítása. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

35

o A szabadidő hasznos eltöltése. o A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldása. o A továbbtanulás és a pályaválasztás irányítása. o Jó osztályközösségek kialakítása. o A tanulmányi kirándulások szervezése, kulturális rendezvények látogatása. o A bensőséges iskolai légkör kialakítása. o Az iskola külső és belső képének formálása. o Az iskoláról alkotott reális kép kialakítása. o A partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.

2.10.3 A kapcsolattartás formái o Általában ellenőrzőn keresztül, szükség esetén telefon vagy levél útján történő informálás. o Fogadóórák az iskola éves munkaterve szerint. Ezen kívül telefonon történő egyeztetés után a szülők rendelkezésére állunk. Decemberben és május elején a bukásra álló tanulók szüleit külön értesítjük. o Szülői értekezletek évente 2-3 alkalommal. Az osztályfőnök döntési hatókörébe tartozik, hogy mikor van szükség rendkívüli szülői értekezletre. o Vállalkozó kedvű és szakirányú képesítéssel rendelkező szülő szakórán, osztályfőnöki órán szakmai (pl.: orvos, jogász, rendőr) előadást tarthat megbeszélés alapján. o Kulturális programokon való részvétel /pl.: iskolanapi „Miénk a színpad” előadáson/; segítség nyújtása hulladékgyűjtés, teremdekorálás esetén; délutáni programok, suli-buli szervezésében. o Szülői fórum az SzMK igényei szerint.

2.10.4 Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei A minőségfejlesztés keretein belül a partnerek igény- és elégedettségmérésének feldolgozásakor meg tudjuk határozni a szükséges fejlesztési irányt a tanulók, illetve szüleik jelzései alapján. A tanulók körében 3. évfolyamon és 5. évfolyamon félévkor (januárban) szociometriai méréseket végeznek az új osztályfőnökök. A tanulói, a szülői és tanári igény- és elégedettségmérés az Intézményi MIP mellékletében leírtak szerint történik.


36

2.11 Egészségnevelési program 2.11.1 Célja o Az egészség fogalmának kialakítása, annak felismerése, hogy az nem a betegség hiányát jelenti, hanem holisztikus jellegű, az egész emberre vonatkozik, és életének egészét jellemzi. o Az egészséges életmód ismertetése, annak tudatosítása, hogy mennyiben befolyásolhatják a tanulók saját életmódjuk alakulását. o Az egészségszemlélet iránti érzékenység megszilárdítása; a pedagógusok ez irányú ismereteinek továbbfejlesztése annak érdekében, hogy megfelelő háttér álljon rendelkezésre az egészségnevelési- és fejlesztési stratégia megvalósításához. 2.11.1.1

Az egészségnevelési tevékenység magába foglalja

o az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos kompetenciák fejlesztését; o az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és az életvezetéssel kapcsolatos kompetenciák fejlesztését; o az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztését; o önismeret fejlesztését. 2.11.1.2

Témakörök

A programnak filozófiai lényegét alkotó fő elemek, témakörök, amelyek az általános iskolai nevelés és oktatás egészében spirálisan megjelennek: o a biztonság megőrzése, o a táplálkozás, o a mozgás és személyes higiénia, o veszélyes anyagok, o emberi szexualitás, o családi élet és kapcsolat, o környezet.

2.11.1.3

Módszerek

Elsősorban részvételen alapuló oktatási technikák. 2.11.1.4

Az egészségnevelés iskolai területei

o A mindennapi élet részeként már az első osztálytól kezdődően a különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan: olvasás óra, matematika szöveges példái, környezetismeret óra, testnevelés óra. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

37

o Az 5. évfolyamtól kezdődően az osztályfőnöki órák témaköreibe beépítve. o A 6. évfolyamon a biológia tantárgyhoz kötötten 18 órát fordítunk egészségtani ismeretekre. o A 8. évfolyamon a biológia tantárgyhoz, az embertani ismeretekhez kapcsolódóan 18 órában bővítjük az ismereteket. o Szakkörök, pl. elsősegélynyújtás o A törvény által meghatározott mindennapos testedzés. o A testnevelés sajátosan összetett műveltségi terület, egyenrangú más műveltségi és kultúra területekkel! Felismertetjük a gyerekekkel, hogy az egészségmegőrzésben különösen kiemelkedő szerep hárul rá! o Iskolánk két nagy és egy kisméretű tornateremmel, egy sportudvarral és egy napközis játszóudvarral áll a tanulók rendelkezésére, s biztosítja a testmozgáshoz szükséges megfelelő teret és környezetet. –

Nagy hagyományokkal rendelkezik iskolánkban a judo és a torna

–

1-4. évfolyamon a gyerekeknek lehetőségük van úszni vagy korcsolyázni, délutáni tömegsport keretében labdajátékokra, néptáncra és művészi tornára. Tanulóink jelentős része napközis, ők minden nap egy órát a szabad levegőn töltenek, hetente egy-két alkalommal irányított sport, illetve játékfoglalkozást tartanak a napközis nevelők.

–

5-8. évfolyamon tömegsport keretében kosárlabdázni, pingpongozni van lehetőségük a tanítványainknak.

–

Folyamatosan zajlanak a házi bajnokságok évfolyamonkénti bontásban (kosárlabda, foci, atlétika).

–

Legügyesebb tanítványainknak lehetőségük van kerületi és országos diákolimpiákon való részvételre (atlétika, kosárlabda, foci, torna, judo, úszás).

–

Elkészült a sportudvar, így tanulóinknak már reggel fél 8-tól háromnegyed 8-ig lehetőségük van mozogni, kosárlabdázni, kézilabdázni, focizni, pingpongozni.

o Az iskolaorvosok és védőnők is bekapcsolódnak a prevencióba. Előadásokat szerveznek a korszerű táplálkozásról, szexualitásról, fogápolásról és a veszélyes anyagokról. Folyamatosan figyelemmel kísérik tanulóink egészségi állapotát, elvégzik a szükséges szűrővizsgálatokat, oltásokat.

2.11.1.5

A tanulás egészséges környezete

o Ügyelünk az iskola helyiségeinek tisztaságára és törekszünk esztétikus környezet kialakítására. o Az iskolai büfében lehetőség szerint előtérbe kerülnek az egészséges ételek és italok.

2.11.1.6 Egyéb lehetőségek o Minden évben részt veszünk a Kihívás napján. Ekkor iskolánkban sportvetélkedők zajlanak. o A DÖK szervezésében évente kerül sor a Budai-hegységben akadályversenyre, amelynek állomásain az egészségmegőrzéssel kapcsolatos témák is szerepelnek. o Bekapcsolódunk a Vöröskereszt által szervezett vetélkedőkbe. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

38

o Erdei iskolákat, nyári táborokat szervezünk. o Kidolgoztuk az iskola drogstratégiáját. o Bűnmegelőzés témakörében foglalkozásokat tartunk

külső

szakmai

szervezetek

bevonásával

prevenciós

o Igény szerint a szülők számára is szervezünk előadásokat. Mindennapos mozgás lehetőségének megteremtése 

Iskolánk két nagy és egy kisméretű tornateremmel, egy sportudvarral és egy napközis játszóudvarral áll a tanulók rendelkezésére, s biztosítja a testmozgáshoz szükséges megfelelő teret és környezetet.



A testnevelés órák keretében figyelmet fordítunk az elemi mozgások és játékok tanítására, gyakorlására, amelyek egyrészt sokoldalú mozgástapasztalatot biztosítanak ügyességük fejlesztésére, ugyanakkor hozzájárulnak fizikai képességeik életkoruknak megfelelő fejlesztéséhez az egészséges életmód szokásainak megalapozásához,



Törekedünk amozgásigényük felkeltésére, a sport megszeretetésére. o Fejlesztjük térbeli tájékozódó képességüket, egyensúlyérzéküket. o Az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító torna beiktatása. Megalapozzuk az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitásszokásainak igényét. o Az órák szervezésénél figyelmet fordítunk arra, hogy a tanulóknak sikerélménye legyen, így a mozgást örömmel végzik. o A testnevelés órán felül a gyerekek életkorának és érdeklődési körének megfelelő mozgáslehetőségeket

biztosításával

teremtünk

lehetőséget

a

„mindennapos

testnevelésre”: o Túrák, kirándulások (a szülők pénzbeli hozzájárulásával). o Nagy hagyományokkal rendelkezik iskolánkban a judo és a torna o 1-4. évfolyamon a gyerekeknek lehetőségük van úszni vagy korcsolyázni, délutáni tömegsport keretében labdajátékokra, néptáncra és művészi tornára. Tanulóink jelentős része napközis, ők minden nap egy órát a szabad levegőn töltenek, hetente egy-két alkalommal irányított sport, illetve játékfoglalkozást tartanak a napközis nevelők. o 5-8. évfolyamon tömegsport keretében kosárlabdázni, pingpongozni van lehetőségük a tanítványainknak. o Folyamatosan zajlanak a házi bajnokságok évfolyamonkénti bontásban (kosárlabda, foci, atlétika). Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

39

o Legügyesebb tanítványainknak lehetőségük van kerületi és országos diákolimpiákon való részvételre (atlétika, kosárlabda, foci, torna, judo, úszás). o Elkészült a sportudvar, így tanulóinknak már reggel fél 8-tól háromnegyed 8-ig lehetőségük van mozogni, kosárlabdázni, kézilabdázni, focizni, pingpongozni.

2.11.2

Az iskola egészségvédelmi és drogprevenciós programja

Helyzetelemzés Iskolánk a VIII. kerületben van. Veszélyforrást jelentenek a környezetünkben lévő drogárusok, a közelben található vendéglátóipari egységek vendégköre. Diákjaink egy részének családi háttere nem biztosítja a kiegyensúlyozott, egészséges pszichés fejlődést. Sok esetben a törődés hiánya is a kétes társaság felé sodorja őket, ahol elfogadást, szeretetet várnak. Célok Olyan körülmények, légkör megteremtése, amelyben tanulóink testi és lelki egészségüket megőrizhetik. Lehetőségük legyen az őket nyomasztó problémák, kérdések felvetésére. Találjanak olyan személyt, akikhez nyíltan fordulhatnak gondjaikkal. Rendelkezzenek a gyermekek ismeretekkel a drogokról, azok hatásairól és legyenek képesek NEM-et mondani a kipróbálásukra, használatukra. A szülők jussanak hozzá a megfelelő információkhoz, tudják, hová fordulhatnak gondjaikkal. Megvalósítás Kapcsolat a szülőkkel o Szülői értekezlet (felvilágosítás, tájékoztatás, figyelemfelhívás a felelősség, a szeretetteljes légkör és odafigyelés fontosságára) o Szülői fórum o A kapun az elérhető segítségnyújtók címének, telefonszámának elhelyezése. A tanulók tájékoztatása: o Osztályfőnöki órákon: az egészségre nevelés témakörében, spirálisan évről évre beszélgetni kell a témáról, tapasztalataikról és bővíteni kell a gyerekek ismereteit. o Az önismeret fejlesztése a tanulók életkorának megfelelően. o Biológia órákon a 6. évfolyamban az egészségtan modul tanításánál minden esetben megjelenik a téma, biológiai oldalról megközelítve. o A többi tanórán, ahol spontán felvetődik a téma, lehetőséget kell biztosítani véleménynyilvánításra, vitára. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

40

o A tanórán kívüli foglalkozásokon (szakkörök, délutáni foglalkozások) lehetőséget nyújtunk a tanulóknak a szabadidő értelmes, érdeklődésüknek megfelelő eltöltésére. (pl: szakkörök, sportkör, könyvtár, túrák, diákönkormányzat). Iskolánkban próbálunk további lehetőséget biztosítani a sportolásra, hiszen erre óriási igény van. Számos gyengébb tanulmányi eredményű gyermek tölthetné így hasznosan a szabadidejét. A sport egyben igen fontos emberi értékek közvetítésére is további lehetőséget biztosít (pl: veszíteni tudás, egymás segítése, odafigyelés egymásra, önfegyelem). Amennyiben a gyermek mégis droghoz nyúl, akkor fel kell ajánlanunk neki a megfelelő, számára is elfogadható segítő szervezetet.

2.12 Az iskola környezeti nevelési programja 2.12.1 Bevezetés „A környezeti nevelés olyan folyamat, amelynek célja, hogy a világ népessége környezettudatosan gondolkodjon, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára. Rendelkezzen az ehhez szükséges tudással, beállítódással, képességgel, motivációval, valamint mind egyéni, mind közösségi téren eltökélten törekedjék a jelenlegi problémák megoldására és az újabbak megelőzésére.” /UNESCO/ Környezeti nevelésünk célja, hogy tanulóinknak ne csak ismereteket adjunk át, hanem oktató-nevelő munkánk eredményeként a környezetünk iránt felelősséget érző és aktívan cselekvő felnőttekké váljanak. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy tanulóink észrevegyék közvetlen környezetük állapotát, és képesek legyenek annak javítására, értékeinek felmérésére, megőrzésére. Váljon a gyerekek belső igényévé, hogy óvják-védjék lakóhelyüket, iskolájukat és a Józsefváros általunk is használt parkjait, játszótereit, középületeit. Mivel iskolánk a főváros VIII. kerületében található, viszonylag távol a természeti környezettől, be kell mutatnunk tanulóinknak hazánk, városunk természeti szépségeit, annak megóvásának lehetséges eszközeit. A pedagógusok oktató-nevelő munkájukkal és személyes példamutatásukkal segítik a tanulók környezettudatos magatartásának kialakulását, fejlődését.


41

2.12.2 A környezeti nevelés céljai 2.12.2.1

A környezeti nevelés általános célja

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fejlődését.

2.12.2.2

Egyéb célok

o rendszerszemléletre nevelés o problémamegoldó, alternatív gondolkodás elsajátíttatása o globális összefüggések megértése o kritikus gondolkodás kialakítása o fontos képességek fejlesztése a környezeti harmónia megteremtése érdekében o a tanulók ösztönzése az egészséges, környezetbarát életmódra o környezeti érzékenység kialakítása o helyes szokások, viselkedési normák kialakítása o a tanulók szociális képességének fejlesztése o a tanulók felelősségteljes gondolkodásmód kialakítása

viselkedésre

történő

ösztönzése,

a

környezettudatos

o életközeli, gyakorlati jellegű ismeretátadás o a mindennapi életben alkalmazható, korszerű műveltség kialakítása o a tanulói véleménynyilvánítás igényének és kulturált gyakorlatának kialakítása o a tanulók pozitív irányban történő fejlesztése a saját egészségükhöz és a mindennapi környezethez való viszonyukban

2.12.2.3

Környezeti nevelés a tanórákon

A konkrét feladatok a helyi tantervben jelennek meg. Fontos azonban leszögeznünk, hogy a környezeti

nevelés

minden

tantárgy

feladata,

természetesen

a

tantárgyi

sajátosságok

figyelembevételével. A környezeti nevelés másként és más-más időkeretben jelenik meg a különböző tantárgyakban.


42

Tantárgyi nevelési célok

Magyar nyelv és irodalom A tanulók: o ismerjék meg a közvetlen környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (mesék, mondák, népdalok, versek); o ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát; o törekedjenek az anyanyelv védelmére; o sajátítsák el a médiák elemzésének technikáit; o tudjanak beszélgetést, vitát folytatni. A tanulókban: o alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; o növelje a környezet- és természetvédelmi témájú művek feldolgozásával a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális azonosulást; o fejlessze az egyéni és közösségi kompetenciákat.

Történelem A tanulók o értsék és tudják, hogyan, mikor és minek a révén alakult át a természet az emberi tevékenység során; o tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, életmódra, közösségi normák alakulására; o ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, nevelődjenek a hagyományok tiszteletére; o értsék meg az egész világot érintő, globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában.

Idegen nyelv A tanulók o váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; o legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; A tanulókban: o alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; o fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit.


43

Ének-zene A tanulók: o ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát; o ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; o fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; o vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; o fedezzék fel a zenei „környezetszennyezést”, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók o ismerjék jel a természeti és művészeti szépség rokonságát és azonosságát; o ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; o ismerjék a természetes alapanyagok használatát; o legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezetnevelési témaköröknek megfelelően; o ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggéseit; o kutassanak fel, ismerjenek meg helyi népi építészeti emlékeket. Matematika A tanulók o legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; o tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; o váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére, feldolgozására; o ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; o legyenek képesek reális becslésekre. A tanulókban o alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás. Testnevelés A tanulók o fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; o legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; o értsék és tapasztalják meg a szabadtéri környezetszennyezés az egészségre veszélyes.

foglalkozásokon

keresztül,


hogy

a 44

Informatika A tanulók o legyenek képesek környezeti vonatkozású adatok értelmezésére. Természetismeret A tanulók o szerezzenek tapasztalatot, környezetükről;

gyűjtsenek

élményeket

a

közvetlen

élő

és

élettelen

o érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményei; o ismerjék meg a globális világ problémáit; o ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit. Fizika A tanulók o tudják megfogalmazni a környezeti változások fizikai magyarázatát; o ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (zaj, rezgés) egészségkárosítását; o akarják, tudják a káros hatások kibocsátásának csökkentését elérni; o ismerjék fel az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; o tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s keressenek megoldásokat a globális környezeti problémákra; o a természettudományos ismeretek alapján a környezeti erőforrásokat felelősséggel használó, tetteinek következményeit látó, előregondolkodó felnőtté nevelődjenek. Biológia A tanulók o ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, mérséklési lehetőségeit; o ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti jellemzőit; o ismerjék meg az állatvédelem legfontosabb szabályait; o ismerjék meg az egészségügyi problémákat; o sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban o alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók o legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára; Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

45

o rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; o törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; o értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre. Osztályfőnöki óra A tanulók o ismerjék közösségben elfoglalt helyüket; o ismerjék felelősségüket környezetük megteremtésében; o ismerjék a fogyasztói társadalom hatását természeti környezetünkre; o ismerjék a hulladék és szemét fogalmát; o ismerjék a hulladék kezelésének lehetőségeit. Etika A tanulók o legyenek képesek a megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; o mérjék fel annak fontosságát, hogy az utódainknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban o alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban. Tánc és dráma A tanulók o tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel; o legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) Hon és népismeret A tanulók o ismerjék az éghajlat, a természeti és az építkezési alapanyagok összefüggéseit; o ismerjék az életmód és építkezés összefüggését; o ismerjék a gazdálkodás eszközeit, s tudják, hogy a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen a természetismeret. Mozgókép és médiaismeret A tanulók o ismerjék meg a televízió hatását a mindennapi életre, testi és lelki egészségükre, az ízlésre és környezetre; o ismerjék meg a közvélemény befolyásolásának eszközeit. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

46

Egészségtan A tanulók o ismerjék meg a leggyakoribb egészségkárosító tényezőket; o ismerjék meg az egészséges étrend fontosságát; o ismerjék meg a pszichoaktív szerek veszélyeit életükre; o ismerjék meg a túlnépesedés kérdéskörét; o fedezzék fel és elemezzék a jelen hatását a jövőre.

2.12.2.4 Környezeti nevelés a tanórán kívül A tanítók, tanárok, napközis nevelők általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. A tanórán kívüli nevelés lehetőséget ad olyan programok, módszerek megvalósítására, melyekre a tanórán kívüli keretek közötti keretek között nem kerülhet sor. A tanórán kívüli környezeti nevelés óriási szakmai és nevelési lehetőség a pedagógusok számára.

Céljai A választott programok és az alkalmazott módszerek: o fejlesszék a tanulók szociális képességeit; o adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére; o rendszerezzék, mélyítsék el a már meglévő ismereteket; o alakítsanak ki kritikus gondolkodást; o fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: tolerancia, alternatív gondolkodás); o ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására; o alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat; o mutassanak követendő mintákat; o neveljenek a hagyományok tiszteletére; o ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésre.

2.12.2.4.1

Szakkörök

A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. Szervezhetünk pl.: kémia, biológia, környezetvédelmi, természetjáró stb. szakköröket. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

47

2.12.2.4.2

Tanulóknak adott feladatok

Egy-egy

környezetvédelmi

probléma,

témakör

önálló

kutatásaira,

feldolgozására

alkalmazható. Formára sokféle lehet: dolgozat, rajz, irodalmi alkotás stb.

2.12.2.4.3

Nyári tábor

Minden évben konkrét céllal érkezünk Káptalanfüredre. A Balaton és környezetének, állatvilágának megismerése, megszerettetése a célunk.

2.12.2.4.4

Akciók

Minden évben szervezünk papírgyűjtési akciót. Ennek előnye, hogy a szülői házat is bevonjuk környezetvédelmi teendőinkbe.

2.12.2.4.5

Különválogató hulladékgyűjtés

Iskolánkban eddig részben megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés. Ezt a tevékenységet szeretnénk a jövőben bővíteni.

2.12.2.4.6

Vetélkedők, tanulmányi versenyek

Az érdeklődő tanulókat ösztönözzük, segítjük, hogy részt vehessenek helyi, regionális és országos versenyeken.

2.12.2.4.7

Napközi

A napköziben tágabb időkeret áll rendelkezésre a természeti nevelésre. A napközis nevelők a közvetlen környezet rendben tartásával, megfelelő napirend kialakításával (melyben megfelelő arányt biztosítanak a mozgásnak, pihenésnek, tanulásnak), példát adnak a tanulóknak az egészséges életmód megvalósítására. Kézműves foglalkozásokon népi hagyományainkkal, a természetes anyagok felhasználási lehetőségeivel ismertetik meg a gyerekeket. Népdalok, dalos játékok tanításával is erősítik a hagyományok tiszteletét. Csoportközi foglalkozáson erősítik az osztályok közötti kapcsolatot, együttműködést. Kötetlen beszélgetések során is megbeszélnek egy-egy aktuális vagy idült környezetvédelmi problémát, melyekre megoldási lehetőségeket is kereshetnek. Irodalmi művek felolvasásával, megbeszélésével is erősítik hazánk tájaihoz, népünkhöz, de tágabban Földünkhöz fűződő érzelmi viszonyulásukat.


48

2.12.2.5

Az iskola, mint környezetbarát miliő

A tanulók az iskolában töltik idejük igen nagy részét. Ezért fontos, hogy az őt körülvevő szűkebb környezet pozitív példát adjon egyéni életére.

2.12.2.6

Az iskola udvara

Iskolánk két udvarral rendelkezik. Délelőtti időszakban testnevelés órák alkalmával hasznosítjuk ezeket, így megvalósulhat az a cél, hogy a gyerekek szabad levegőn mozoghassanak. Délután a napközis tanulók mozoghatnak itt. A két udvart a felsoroltakon kívül egyéb sportversenyekre, osztályok közötti sorversenyekre hasznosítjuk. Udvarunk fontos színtere hagyományos ünnepeink lebonyolításának is (pl.: évnyitó, ballagás, évzáró). Hogy valóban egészséges életmódra neveljünk, fontos, hogy rendszeresen tisztítsuk, pormentesítsük, a sporteszközöket rendben tartsuk.

2.12.2.7

Az osztálytermek tisztasága, rendje

Minden pedagógusunk rendszeres feladata, hogy a gyerekekkel tisztán, rendben tartsa a termeket, így tudatosítva a tanulókban a személyes környezet tisztaságának fontosságát. Ezzel alakítjuk igényességüket is. A termek dekorálását velük együtt végezzük, így magukénak érzik a helyiségeket, jobban vigyáznak rá.

2.12.2.8

Az iskola belső „képe”

A tantermek rendben tartásával együtt a közös helyiségek tisztántartása, díszítése is fontos feladatunk. A közös helyiségekben helyezzük el a gyerekek versenyeken elért eredményeit, közös programjainkról, pályázatokról stb. szóló hirdetményeket ezzel is erősítve a közösségi szellemet. A folyosókat a gyerekek munkáival díszítjük, így is igényességre nevelve őket.


49

2.12.2.9

Fogyasztóvédelmi feladatok

Iskolánk vezetősége és minden pedagógusa hangsúlyt fektet az anyagtakarékosságra, ezért minden tanévet gondos tervezőmunka előz meg. A tankönyveket, segédleteket úgy rendeljük meg, hogy minél kevesebb segédanyagra, fénymásolópapírra legyen szükség a későbbiekben. A takarékos gazdálkodás – pénzzel és anyaggal – munkánk minden területét áthatja, akár olyan apróságokkal is, mint a villany lekapcsolása, ha elhagyjuk a termet. A környezet tisztelete, védelme már napjainkban is az egész emberiség feladata. A környezeti problémák a jövőre is hatással vannak. Pedagógusnak, gyereknek egyaránt fel kell ismernie, hogy környezetünk megóvása közös érdekünk, kötelességünk. Tanórákon belül és kívül minden lehetőséget ki kell használnunk, hogy tanulóinkat tudatos felhasználóvá, felelősségteljes „környezetvédővé” neveljük. Pedagógiai programunkat is ez a céltudatosság „ihlette”.

Tanulmányi kirándulás Célja: o a tanulóközösség összekovácsolása a közös élményszerzéssel, az együttlét örömének a megtapasztalásával; o közelebbi és tágabb környezetünk megismerése, hazánk felfedezése; o az együttes munkavégzés előnyeinek, hasznának megtapasztalása. Erdei iskola Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Az erdei iskola tananyagát összeállíthatjuk: o valamely tantárgy vagy tantárgyak tantervi tartalmának megfelelően. Bármely tantárgy környezethez illeszkedő tananyagát szervezhetjük ilyen módon. o Valamely tantárgy nem kerettantervi tartalmának megfelelő, hanem helyben készített vagy alkalmazott helyi ismeretekkel kiegészített tananyagát valósítja meg. o Tantárgyakon átívelő, egyszerre több tantárgyat is szolgáló tartalommal. Az erdei iskola tanításának tárgya lehet az emberi környezet, az emberek hatása a környezetre, illetve annak időben és térben való változása, valamint a környezet hatása az emberek viselkedésére, érzelmeire, életvitelére. Iskolánk rendszeresen szervez erdei iskolai programot Magyarkútra és Káptalanfüredre. Ezek az erdei iskolák önköltségesek, a kiadásokat a szülők fedezik. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

50

2.12.3 Környezetnevelési információk átadása

2.12.3.1

Diákönkormányzat szerepe

Faliújságunkon az I. emeleten környezetvédelmi témákkal és ünnepekkel kapcsolatos dekorációt készítünk. Minden osztály 1 napot vállal. március 22.

Az víz világnapja

április 11.

A költészet napja

április 22.

A Föld napja

május 10.

Madarak és fák napja

október 1.

Zenei világnap

október 4.

Állatok világnapja

A „Mi újság papuskám?” nevű iskolaújság 3 havonta jelenik meg, mely aktuális környezetvédelmi, környezeti témákat is feldolgoz. A DÖK szervezi a teremdekorációs versenyeket, a papír és hulladékgyűjtést.

Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek

Az iskola fontos feladata hogy felkészítse tanulóit konfliktusaik megoldására. Fontos, hogy a tanuló ismerje a konfliktuskezelés feltételeit, szabályrendszerét, amelyek betartása segíti a feleket az elfogadható megoldások megtalálásában. o A felek tudják meghatározni, milyen típusú konfliktusban vesznek részt. o Legyenek tudatában az erőszak okainak és következményeinek, ismerjenek alternatívákat az erőszakra. o Ne kerüljék el, hanem vállalják a konfliktust. o Tiszteljék önmagukat és partnerüket, tiszteljék önmaguk és partnerük szükségleteit. o Tudjanak különbséget tenni az érdekek és az általuk képviselt álláspontok között. o Tanulmányozzák kölcsönösen egymás érdekeit, hogy azonosítani tudják a közös és összeegyeztethető érdekeket. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

51

o Úgy közelítsék meg egymás konfliktusban álló érdekeit, mint az együttműködés által megoldható problémát. o Figyeljenek egymás kommunikációjára, próbálják meg minél érthetőbben közölni az információkat. o Fejlesszék önmaguk konfliktuskezelő képességeit. o Legyen reális önismeretük, ismerjék saját reakcióikat konfliktushelyzetben.

2.12.3.2 A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a diákok, családi és/vagy iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. Feladatunk a tanulók által adott jelzések felismerése, a viselkedési zavarok helyes értelmezése. Célunk: o A jog és erkölcs fogalmi területeinek tisztázása; o A bűn elkövetésével kapcsolatos érzelmek számbavétele; o A bűnmegelőzés módszereinek tudatosítása, alkotó gondozásra, cselekvésre késztetés; o A bűn és a bűnözés erkölcstani vonatkozása.

2.12.3.2.1

A bűnmegelőzés módszerei:

o felvilágosítás, o a közösség figyelmeztetése, tájékoztatása, o az egyén felvértezése (készségfejlesztés: céltudat, kitartás, az akarat edzése. Hogyan mondj nemet?); o egyéni és közösségi választási lehetőségek kínálata; o vita, egyeztetés, jelenségek vizsgálata, játék, drámapedagógia, esetfeldolgozás. o a közösség probléma érzékennyé tétele; o pozitív példa, mintakövetésre késztetés; o megelőzésre nevelés; o érdeklődés elterelése büntetésen kívüli módszerekkel.


52

2.12.3.2.2

Stratégia a viselkedési problémák megoldásához:

o büntető jellegű, szankciókkal befolyásoló próbálkozások; o kompenzatórikus jellegű, amely a jóvátételre épít, a „büntetés” formája az okozott kár, sérülés helyrehozása; o terápiás megoldás, amely gyógyító jellegű; o a békéltető, konfliktusmegoldó stratégia, amely pl. a tanár – tanuló között kialakult helyzetet úgy fogja fel, mint egy konfliktust és a megegyezés létrehozására törekszik.

2.12.3.2.3

Áldozattá válás elkerülésének ismeretei

Rendőrségi jelentések szerint a fiatalkorú bűnözők számának növekedése a közösséghez tartozás, az emberi kapcsolatok hiányának következménye. Egyre több fiatal van, akit az egyéni élvezetek is az anyagi javak megszerzésének rabjai, s akiknek nincsenek valódi racionális vagy erkölcsi alapjaik, melyeken döntéseik nyugodhatnának. A tanulók egy része elidegenedik családjuktól, bizonytalanok és boldogtalanok. Problémához vezet, amikor a gyerekeknek nincs biztos értékrendszerük, vagy amikor az értékek ellentmondásban vannak a családi értékekkel. Egyre több gyereknél tapasztalunk stresszre utaló jeleket, fejfájást, gyomorpanaszokat, tanulási kudarcokat. Ahogy idősödnek sokan úgy érzik, hogy kimaradt valami fontos az életükből. Az a félelem, hogy ha úgy érzik, hogy nem törődnek velük, akkor képtelenek lesznek valaha is önmagukon kívül másról gondoskodni. Rengeteg érzelmileg a környezetéhez alkalmazkodni képtelen gyerek nő így fel.” Ebben az értékzavarban áldozatokká válhatnak tanulóink. Intézményünk az alábbi feladatokat tűzte ki célul az áldozattá válás elkerülése érdekében: o Ösztönözzük és támogatjuk azokat a tudatos magatartásformákat, amelyek a helyes egészség-magatartásformákat létrejöttét és fejlesztését szolgálják. o Hozzá kívánunk járulni annak a feltételrendszernek a megteremtéséhez, amely a teljes – testi-lelki – embert egész életvitelében az egészség választására ösztönzi. o Emberismeret, önismeret, társadalomismeret. o Az önsegítésre képessé tenni. Az ifjúságsegítésben látjuk a legfontosabb feladatunkat.


53

Feladatkörünkbe tartozik még: o Felvilágosítás, mentálhigiénés tevékenység; o Problémafeltáró tevékenység; o Szemléletformálás tanulságos esetekkel; o Az erkölcsös emberré válás személyiség-lélektani feltételeit megteremteni:

Önismeretre nevelés: o személyiségünk megismerése önmagunk elemzésén keresztül, o önmagunk megismerése mások segítségével Önfejlesztés o Önbizalom o Akarat nevelése Önkontroll, önuralom, önfegyelem, állhatatosság, kitartás o Önuralom: érzelmeink, indulataink, testünk feletti uralmat jelenti o A szükséglet-kielégítés késleltetésének megtanítása, gyakoroltatása. o Önfegyelem: a fegyelem ne külső késztetés eredménye legyen, hanem az ember saját akarata fejeződjön ki benne, hogy kellemesnek érezze azt, ezáltal rászokik a helyes viselkedésfajtákra. o Állhatatosság, kitartás: rendszeres erőkifejtést kívánó feladatvégzés. Képessé tenni arra, hogy a kudarcok után valamit újra kezdjünk. Segítségnyújtás szenvedélybetegeknek, áldozatoknak: Civil szervezetekkel: Névtelen Alkoholisták; Kék-Pont; Családi Erőszak Áldozataiért stb.

2.12.3.3 Közlekedésre nevelés Gondot fordítunk a tanulók helyes közlekedésére, és az elvárható magatartásra. Ezen belül érintjük az egyes közlekedési módokon belül követendő közlekedési elvárásokat. Felkészítjük tanulóinkat az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira A helyes közlekedés szabályait és a közlekedési kultúrát folyamatossan tudatosítani kell a tanulókban. Különösen kihazsnáljuk azokat az alkalmakat, amikor az osztállyal csoportosan közlekedünk, például kirándulások alkalmával. Segítjük a meggfelelő viselkedés kialakítását az Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

54

iskolánkban már több éve működő „kis járőr” mozgalommal is. Rendszeresen részt veszünk a kerület és főváros által rendezett közlekedési vetélkedőkön (elméleti és gyakorlati), amelyet házi forduló előz meg.

2.13 Tanulmányi kirándulások és az erdei iskola Tanulmányi kirándulásokra a tanmenetekben meghatározott keretek között van lehetőség. Fontos segítséget kapunk az Állatkert látogatásához (belépők). Általában jellemző, hogy az osztályfőnökök, tanítók, tanárok igyekeznek megragadni minden olyan alkalmat, amikor a VIII. kerületi, zömében hátrányos helyzetű tanulókat természetközeli, különleges környezetbe vihetik valamilyen kedvezmény ki- és felhasználásával. Iskolánkban hagyomány, hogy a tanév folyamán jó néhány osztály 1 hetes (5-6 napos) erdei iskolai oktatásban vesz részt, gyakran 2-3 osztály közösen. Tanulóink az Önkormányzat tulajdonában lévő magyarkúti, káptalanfüredi ill. kishomoki szállást veszik gyakorta igénybe, de lehetőség van más helyekre is eljutni, hogy hazánk különböző tájait jobban megismerhessék. /Az anyagi források szűkülése miatt előnyben részesítjük az önkormányzati helyszíneket./ Általában két anyagi forrás áll a rendelkezésünkre: a szülők jelentős hozzájárulása, pályázatokon elnyert pénzek. Az erdei iskolai programok önköltségesek. Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Az erdei iskola jellemzően o az iskola pedagógiai programjának integráns részét képezi; o helyi tantervi tartalmak megvalósítását szolgálja; o a szorgalmi időben valósul meg; o összefüggően többnapos; Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

55

o helyszíne a szervező iskola székhelyétől különböző, természetközeli környezet; o a megismerés és ismeretalkalmazás tárgya az erdei iskola helyszínének természeti, ember által létesített és szociokulturális környezete; o a program megvalósítása a tanulók aktív megismerő tevékenységére épít; o az ismeretszerzés folyamatát elsősorban együttműködő (kooperatív-interaktív) tanulási technikára, a projekt módszer alkalmazására építi; o az együttes tevékenységekre alapozva biztosítja a szociális tanulás lehetőségét, a személyiség- és közösségfejlesztést; o lehetővé teszi a helyes egészségszokások kialakítását, illetve megerősítését. Az

erdei

iskolában

a

tanítás-tanulás

folyamata

tehát

a

hagyományos

iskolai

ismeretközvetítéstől alapvetően különböző közegben szerveződik. A „máshol-lét” élményének hatására felbomlanak a hagyományos iskolai tanulásszervezési formák keretei, ezzel az erdei iskola akár azok korlátait is képes túllépni, meghaladni.


56

3 A helyi tanterv 3.1 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei o Az első-harnadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. o A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételi” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. o A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. o Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon tanév végén elégtelen osztályzatot (osztályzatokat) szerzett, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. o A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: – az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; – az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; – egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-nál többet mulasztott, – magántanuló volt.

3.2 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 3.2.1 A tanulmányi munka értékelése o Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. o Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. o A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15. 57

o A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: – a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; – az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. o A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – sor kerülhet írásbeli számonkérésre, de lehetőség szerint minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: –

az ének-zene, a rajz, az informatika, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,

–

a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük,

o A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. o A szummatív mérések mellett nagy hangsúlyt fektetünk a helyzetfeltáró, vagy diagnosztizáló mérésekre is, melynek célja a tanulók pillanatnyi tudásának feltárása.

3.2.2 A tanulói munka értékelésének formái A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: o Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. o A második-negyedik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel vagy szöveges értékeléssel minősítjük (a pedagógus döntése szerint). A rajz, technika, ének, testnevelés tantárgyat az első-harmadik évfolyamon szövegesen értékeljük. o Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítést a nevelők, a tanuló teljesítményétől függően saját maguk is meghatározhatják, de az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok, mondatbankok segítségével is értékelhetik. o Negyedik évfolyamon a második félévben, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben félévkor és év végén minden tantárgyból osztályzatokkal minősítjük.


58

1-3. évfolyamon a szöveges minősítés összefoglalásaként, a tanuló teljesítményétől függően az alábbi minősítéseket használjuk: o KIVÁLÓAN TELJESÍTETT o JÓL TELJESÍTETT o MEGFELELŐEN TELJESÍTETT o FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL Amennyiben a gyermek tanév végén „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülővel egyeztetve döntünk arról, hogy a tanuló (szülői kérésre) a tanévet megismétli, vagy tanulmányait a következő évfolyamon folytatja. Továbbhaladása esetén felzárkóztatása továbbra is differenciáltan történik. Az általános minősítés osztályzatokra való átváltását (pl. iskolaváltás esetén) a tanuló teljesítményének százalékban megadott értéke biztosítja: Kiváló ( 5 )

90 % - 100%

Jó ( 4 )

75 % - 89 %

Megfelelő ( 3 )

50 % - 74 %

Gyenge ( 2 )

40 % - 49 %

Még nem felelt meg ( 1 )

0 % - 39 %

A negyedik évfolyam év végi, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév, (illetve az egész év) során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az 5-8. évfolyamon végzett mérések eredményei az adott munkaközösségek döntései alapján számítanak bele a félévi és tanév végi osztályzatba! Az egyes tantárgyak érdemjegyei, osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. A tanulók munkáját tantárgyanként havonta egy osztályzattal értékelni kell. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja/pótoltatja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

59

(pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény

Érdemjegy

0-40 (50) %

elégtelen (1)

41 (51) – 55 (60) %

elégséges (2)

56 (61) – 75 (79) %

közepes (3)

76 (80) – 90 %

jó (4)

91 – 100%

jeles (5)

Az arányokat az osztály tanuló-összetételének, képességeinek figyelembevételével az osztályban tanító pedagógus a fenti keretek között változtathatja.

3.2.3 A tanulók magatartásának értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az esetleges érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - nincs igazolatlan mulasztása

- társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.


60

b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki: - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott (min. 10 órát); - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több szakatanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

3.2.4 A szorgalom értékelése A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15. 61

évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) a tanuló, ha: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) a tanuló, ha: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek és ezeket a tanítási órákra elhozza. c) Változó (3) a tanuló, ha: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) a tanuló, ha: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

62

3.2.5 Az iskolai jutalmazás formái: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten o példamutató magatartást tanúsít; o vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el; o vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez; o vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt; o vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret, o napközis nevelői dicséret, o osztályfőnöki dicséret, o igazgatói dicséret, o nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén o szaktárgyi teljesítményért, o közösségi munkáért, o példamutató magatartásért, o kiemelkedő szorgalomért, o példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c, Kiemelkedő tanulmányi munkát végző, és kiemelkedő sporteredményt elérő tanuló év végén jutalmat vehet át. d) A nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és jutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. e) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki illetve szaktanári dicséretben részesülnek. f) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. g) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, a naplóba is be kell jegyezni, és a szülő tudomására kell hozni. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

63

3.2.6 Az iskolai büntetések formái Azt a tanulót, aki 

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,



vagy a házirend előírásait megszegi,



vagy igazolatlanul mulaszt,



vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének,

büntetésben lehet részesíteni. Az iskola büntetésének formái, fokozatai:  szaktanári figyelmeztetés;

 napközis nevelői figyelmeztetés;

 osztályfőnöki figyelmeztetés;

 szaktanári intés;

 napközis intés;

 osztályfőnöki intés;

 szaktanári megrovás;

 napközis megrovás;

 osztályfőnöki megrovás;



igazgatói figyelmeztetés;



igazgatói intés;



igazgatói megrovás;



tantestületi figyelmeztetés;



tantestületi intés;



tantestületi megrovás



fegyelmi eljárás

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, a naplóba is be kell jegyezni és a szülő tudomására kell hozni.


64

3.2.7 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái

Rendje

Írásbeli felelet (adott órai leckéből)

Alkalmanként

Mérés

Munkaterv alapján

Felmérő (néhány leckéből)

Alkalmanként

Témazáró dolgozat

Tanmenet szerint

Házi dolgozat

Alkalmanként

Füzetben, munkafüzetben végzett órai munka Alkalmanként Füzet, munkafüzet külalakja

Alkalmanként

Órai munka (feladatlapon)

Alkalmanként

Témazáró dolgozat egy tanítási napon legfeljebb kettő íratható egy tanulóval; megírása kötelező, hiányzás esetén pótolni kell.

3.2.7.1 Az iskolai írásbeli beszámoltatásoknak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Amennyiben á a témazáró dolgozatok átlaga 5-8. évfolyamon, ill. a témazáró dolgozatok és a felmérések átlaga 1-4. évfolyamon, úgy a félévi, ill. év végi osztályzat á±1 intervallumba kell, hogy essen a többi osztályzat hatásának megfelelően. Amennyiben az érintettek úgy érzik, hogy a témazáró dolgozatok eredménye nem tükrözi a tanuló valódi tudásszintjét, akkor a tanuló lehetőséget kap a javításra.

3.2.8 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai Fajtái: o szóbeli pl.: memoriterek, definíciók, illetve a saját megfogalmazásban elmondandó történelem, földrajz stb.


65

o írásbeli: tipikus formái: munkafüzetek kitöltése, tankönyvi kérdésekre adandó írásbeli válaszok, ábrák, vázlatok készítése (Ez utóbbi hasznos a tananyag egyéni, önálló feldolgozási módszereinek kialakításában is.) Gyakori még az 5-8. évfolyamon házi fogalmazások, házi dolgozatok, olvasónaplók készíttetése is; cselekvéses feladatok: idetartoznak az egyes tárgyakhoz kapcsolódó gyűjtések (levelek, termések stb.), kiállítások megtekintése és a látottak önálló feldolgozása. Az ismeretek, tanultak további elmélyítésére célszerű szorgalmi feladatok kijelölése is a tehetségesebb tanulók számára. A tanulókkal ismertessük meg az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülést segítő tanulási módszereket (pl. vázlatkészítés, tömörítés), a megtanulandó tárgyak sorrendjét, az információ gyűjtéséhez a lehetőségeket (pl. könyvtár, lexikon, Internet használat). Tudatosítsuk továbbá, hogy nemcsak az írásbeli a házi feladat, hanem a szóbeli elsajátítás is igen fontos. Törekedjünk arra, hogy a tanulók írásbeli feladatai áttekinthetőek és rendezettek legyenek. A tanulók tanórákra való felkészülését a napközis és tanulószobai foglalkozások is segítik, ahol a tanítók, a tanárok és a napközis-tanulószobás nevelők összehangolják munkájukat. A napközis-tanulószobás nevelők rávezető kérdésekkel, hangos olvastatással, egyéni bánásmóddal teszik lehetővé a tanórákra való jobb felkészülést, és ellenőrzik a házi feladatok mennyiségét és minőségét. A meghatározás elvei: Az egy napra eső házi feladat mennyisége 1-4. évfolyamon lehetőleg ne haladja meg az egy-másfél órás teljesíthetőséget, 5-8. évfolyamon a két órát. o a tanár egyéni döntése: ad vagy nem ad házi feladatot, ill. házi olvasmányt o a házi feladat adásában érvényesüljön a differenciálás o a tanítási órán legyen előkészítve o adekvát módon kapcsolódjon a tanóra anyagához, vagy legyen gyűjtőmunka a következő órákhoz o a házi feladatoknál a pedagógus vegye figyelembe a tantárgyak egész rendszerét, mennyisége az életkornak és a tantárgy jellegének megfelelő legyen o a házi feladatot mindig ellenőrizzük: a, Az eredményes házi feladat elkészítését a tanár belátása szerint értékelje. b, Az el nem készített házi feladatot, ha lehet, pótoltassa, illetve szankcionálja. A házifeladat hiányáról a szülőt írásban tájékoztatni kell.


66

A tanár a házi feladatok adásakor vegye figyelembe a következő korlátokat: -

képességbeli hiányosságok (diszlexia, diszkalkulia, diszgrafia)

-

időkorlátok (pl. napközi, tanulószoba- meghatározott idő)

-

hiányos felszerelés (1-4- évfolyam)

-

esetleges egyéb iskolai, családi programok, problémák

3.2.9 A NAT által meghatározott modulok oktatása, értékelése A modulok megjelenése önálló tantárgyként: o Mozgókép és médiaismeret modul o Ember és társadalomismeret modul

A helyi tantervben az alábbi modulokat nem önálló tantárgyként, hanem integrálva, más tantárggyal közösen tanítjuk és értékeljük. o Tánc és dráma:

ének-zene tantárgy

o Hon és népismeret:

természetismeret (földrajz) tantárgy

o Egészségtan:

természetismeret (biológia) illetve biológia tantárgy

A modulok az értékelés és minősítés terén is egységet alkotnak az adott tantárgyakkal.

3.3 A tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérési és értékelési rendszere 5-8. évfolyam Célok és feladatok: A testnevelés és a sport az iskola egységes nevelő – oktató munkájának szerves részeként, hozzájárul ahhoz, hogy a diákok motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált legyen. Felismerjék a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé váljon. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével ismerjék meg a motorikus feladat megoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, szabályszerűségeket. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: o a testi fejlődés támogatása Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

67

o a higiéniai szokások kialakítása, erősítése (felszerelés, tisztálkodás) o edzettség fejlesztése o értsék és ismerjék a prevenció lényegét o értsék az elvégzendő gyakorlatok mennyiségének, minőségének ok-okozati összefüggéseit (pl.: Miért van szükség test izomzatának megerősítését szolgáló gyakorlatokra?) Értékes személyiségvonások fejlesztése: o félelem leküzdése – szekrényugrás o szabályok betartása – labdajátékok o összpontosítás – feladatok pontos végrehajtása o nehézségek leküzdése – fáradok, de csinálom tovább o kudarctűrés – sikertelenség után is gyakorlok tovább Fejlesztési követelmények: Az egészséges testi fejlődés segítése: o tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében, alkati adottságainak megfelelően o rendszeresen végezzenek mozgás tevékenységet, hogy fejlődjön keringési, légzési, mozgató rendszerük o kerüljék a gerincoszlopot károsító testhelyzeteket, mozgásokat (pl.: görnyedve, fekve ülés a padban, széken) o helyes testtartás – hátizom erősítő gyakorlatsorok Mozgáskultúra fejlesztése: o teljesítményképes tudás szintjén birtokolják a különböző sportágakban tanult technikákat (atlétika, torna, labdajátékok) o fejlődjenek erőben, gyorsaságban (sprint), állóképességben (12 perces futás) Mozgásigény fenntartása: Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat a motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás. A kötelező testnevelési órákon kívül vegyenek részt a tanórán kívüli házi bajnokságokon, kerületi versenyekre felkészítő foglalkozásokon. A törvénymódosítás - 41§ - értelmében minden oktatási intézményben gondoskodni kell évente 2 alkalommal, a tanulók fizikai állapotának felméréséről. A fizikai állapot ismerete lehetővé teszi, hogy a tanulókat differenciáltan, a pillanatnyi általános fizikai teherbíró-képességüknek megfelelően napi, heti mozgásos tevékenységgel Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

68

terheljük, egyben ez lehetőséget ad arra, hogy a tanulók a mérés és értékelés folyamán olyan elméleti és gyakorlati ismereteket sajátítsanak el, amelynek segítségével önállóan is mérhetik fittségük adott állapotát. Az iskolai testnevelés nem egyszerűen tantárgy, amely kizárólag a testnevelő tanárra tartozik, hiszen a diákok fizikai állóképessége sok tekintetben meghatározza a szellemi teljesítményt is.A tanulás hatékonysága és a gyerekek teljesítménye aligha múlik csupán a tanórák számának növelésén (a fizikailag és szellemileg fáradt gyerek „felvevőképessége” csekély), sokkal inkább a diákok állóképességén, a kötött és szabadidő megfelelő arányán, vagyis az egészséges „diákéletmódon” alapszik. 7. 8. évfolyamon törekszünk a fiú-lány bontás megvalósítására, a párhuzamos osztályok óráinak egyidőben való tartásával. Így mindkét csoportban lehetőség nyílik a sajátos mozgásformák alkalmazására.

A mérési és értékelési módszer A teljesítménymérés rendszere, ami standard értékekkel rendelkezik – tesztnek kezelhető. A jó tesztnek objektívnak kell lennie, egyértelműen kizárva mér (tesztvezető szubjektivitását kizárva pl.:12 perces futás) Megbízható, mint eszköz (pl.: tömöttlabda dobás) Érvényes, ha valóban azt mérjük, amit vele mérni akarunk (pl.: felülések száma – hasizom erőssége) Miért értékes a fizikai fittség mérése a tanárnak-diáknak? A teljesítmény élettani paraméterek alapján megismerhetjük a gyermek pillanatnyi fizikai fittségét, amely lehetővé teszi a lényegesebb fizikai képességek hiányosságainak a feltárását. A fizikai szint ismerete kiindulási alapot ad a képességek fokozatos fejlesztéséhez. Iskolánk rendelkezik sportudvarral, így a Cooper-teszt elvégzése ott történik. A felmérések helyszíne:

- új épület tornaterme - régi épület tornaterme - sportudvar

A mérést az OM által elfogadott Hungaro fit tesztek segítségével a testnevelő tanár végzi, hét területen. A szülőket májusban tájékoztatjuk az elért eredményekről.

Mérési területek: o Cooper-teszt, pulzusméréssel egybekötve o Helyből távolugrás


69

o Helyből ötös sorozatugrás páros lábbal o Egykezes labdalökés helyből, tömött labdával (12 éves korig 2kg-os, e fölött 3 kg-os labdával) o Kétkezes dobás hátra, tömött labdával (12 éves korig 2kg-os, e fölött 3 kg-os labdával) o Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (max. 4 perc). o Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig (max. 4 perc, vagy 120 db).

Könnyített és gyógytestnevelés Az orvosi igazolás alapján könnyített testnevelésben részesülő tanuló a tanítási órán az adott óra anyagának megfelelően a többi tanulótól eltérően, differenciáltan végzi a feladatokat, figyelembe véve az orvosi szakvéleményt, amelyben konkrétan megfogalmazták, milyen típusú feladatokat nem végezhet a tanuló. Orvosi javaslat alapján a tanuló gyógytestnevelésen vesz részt. A kerület általános és középiskoláiból a gyógytestnevelésre utalt diákok a Molnár Ferenc Általános Iskolába járnak. Részvételük igazolására az ellenőrzőjük szolgál. Félévkor és év végén osztályzatot kapnak.

3.4 Nemzeti és etnikai kisebbség nevelése, oktatása: „Minden gyermekben, bármilyen körülmények között is született, és bárkik voltak is a szülei, potenciálisan az emberi faj születik meg ismét. S valamennyiünk számára rendkívüli a felelősség az emberi élet iránt.” (James Agee) Az 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosításának 48 & 1. bekezdése szerint az iskola pedagógiai programja meghatározza a: o nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra-és népismereti tananyagot o nemzeti, etnikai kisebbségi, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot o a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot.


70

A 32/1997. (IX.5.) MKM rendelet meghatározza a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelveit, mely szerint a nemzetiségi és cigány tanulók számára biztosítani kell a kulturális értékek megismerését, történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. A rendelet szerint iskolánkban 2003. őszétől bevezettük a kizárólag magyar nyelven folyó cigány kisebbségi nevelést-oktatást, melynek nevelési és oktatási anyaga beépül az iskola tantárgyainak helyi tantervébe és a tanítási órákon kívüli foglalkozások tematikájába. A foglalkozások finanszírozására a Költségvetési Törvény 2003. CXVI. tv. 3. számú mellékletében meghatározott kiegészítő hozzájárulást 2004. január 1-től vesszük igénybe. Az iskolai nevelés-oktatás megszervezéséhez biztosított hozzájárulás számításánál a részt vevő tanulók számát az igényjogosultság számításánál 2-vel osztjuk. Iskolánk alapelve a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó tanulók, az egyéni fejlesztésre szorulók, a valamilyen okból lemaradók integrált nevelése-oktatása. Nagy gondot fordítunk társadalmi beilleszkedésük segítésére, az esélyegyenlőség megteremtésére. Fontos szerepet szánunk a nemzeti és kisebbségi hagyományok megismerésének, a kisebbségi önismeret fejlesztésének. Hangsúlyozzuk

az

ország

nemzetiségeihez,

kisebbségeihez

tartozók

azonosságtudatának ápolását, kibontakoztatását. Intézményünkben minden gyermek megismerkedhet a magyar és a nemzetet alkotó hazai kisebbségek kultúrájával, közös történelmünkkel. Megalapozzuk a hazánkban és szomszédságunkban

élő

más

népek,

népcsoportok

értékeinek

és

eredményeinek

megbecsülését. Pedagógus műhelymunka keretében Fejlesztő munkafüzeteket készítettünk (1–6. évfolyam), melyek a cigányság és más népek kultúrájának elemeit is tartalmazzák. A munkafüzetek meséinek, verseinek feldolgozása drámapedagógiai eszközök felhasználásával érthetőbbé és élet-közelibbé teszi más népek kultúrájának megismerését, elfogadását. Ezeket a taneszközöket tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon is használjuk.

A tanulók formálódó erkölcsi értékrendjének és normarendszerének konkrét tartalommal való megtöltését segítő módszerek: o helyzetgyakorlatok o magatartásformák modellezése Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

71

o konfliktushelyzetek megoldása o kommunikációs helyzetek értelmezése o dramatikus játékok, bábozás Célok: o Az egymásra irányuló figyelem és tapintat felkeltése o A másság elfogadása, természetének helyes értelmezése o Az előítéletek helyett más kultúrák megismerése iránti igény felkeltése o Az egymás iránti felelősség, a szeretet, az összetartozás fontossága o Az egymással szembeni tolerancia betartása Feladatok o Más nemzetek kultúrájának, történelmének megismerése, elfogadása o A szövegértés képességének fejlesztése o Beszédgátlások feloldása, ritmusérzék fejlesztése o Az olvasáshoz fűződő pozitív viszony elmélyítése o Természetes szituációk fejlesztésével tapasztalatszerzés o Modellkövetéssel kommunikációs helyzetek megoldása o Szókincs és beszédtechnika fejlesztése A célok elérése érdekében kapcsolattartás a cigány, bolgár, német kisebbségi önkormányzat képviselőivel.


72

Nemzeti, etnikai kisebbség nevelésének-oktatásának tananyaga Tantárgy

Tananyag 1 - 4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése Események, történetek, jelenségek mozgásos táncos dramatikus megjelenítése Néhány magyar, nemzeti és etnikai népszokás, hagyományos mesterség megismerése (cigány, bolgár, német) Nemzeti és etnikai versek, mesék feldolgozása Tanítói segítségadással a nemzeti és kisebbségi különbségek összevetése és okainak feltárása Tavaszváró ünnepségek megismerése Katarina Taikon: Katica c. könyvének feldolgozása A "Fejlesztő" füzetek alkalmazása (1., 2., 3., 4. évf.)

Rajz

A roma színvilág megismerése és használata különböző technikákkal

Ének

Népmesék illusztrációja Kifejezés és egyensúlyteremtés alapján kompozíció készítése alapján kompozíció készítése Nevelői irányítással etnikai képzőművészeti alkotás elemzése Az emberélet szakaszaihoz, fordulóihoz kapcsolódó hagyományok, dalok és szertartások, valamint táncos alaplépések megismerése A tanult gyermek és játékdalok mozgással kísért csoportos előadása: népi gyermekjátékok és táncok A különböző népcsoportok zenei hagyományainak megismerése

Technika

Testnevelés

Az anyag megmunkálásának többféle lehetősége és technikája Cigány mesterségek (mutatványosok, lókereskedők, vályogvető, üstkészítők) Tárgyak használati funkciója, formai megjelenése, szépségének megfigyelése Az egészséges életkörülmények és a mozgás igényének kialakítása Játékos mozgáskoordinációs feladatok végzése Helyes öltözködési és tisztálkodási szokások A mindennapi testedzés fontossága

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Tananyag 5 - 6. évfolyam Ismeretek szerzése a magyar és nemzetiségi népszokásokról és a hagyományos életmódról Ismerkedés a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltunkkal Cigány elbeszélések, versek, közmondások, szólások, viccek feldolgozása Az elbeszéléseken keresztül megismerhető élethelyzetek és a mai cigányéletforma összefüggései, jellemvonások ábrázolása A magyar irodalom kiemelkedő alkotóinak cigányábrázolásai Irányított könyvtári kutatás


73

A "Fejlesztő" füzetek alkalmazása (5. és 6. évf.) Természetismeret (Hon és népismeret)

Magyarországi nemzetiségek (cigány, bolgár, német) A lakosság összetétele A különböző nemzetiségek bekapcsolódása a lakóhely életébe Lakóhelyünk neves szülöttei Ma is élő hagyományok lakóhelyünkön Szülők, nagyszülők bevonásával ismerkedés a helyi szokások változásaival

Történelem

Tanári segítséggel elemezzék a vándorló cigányságra vonatkoztatható közvetett forrásokat A cigányok eredete, vándorlása, letelepedése, életmódja, emlékhelyei, jelképei Tradicionális cigány hagyományok megismerése, tiszteletben tartása Jeles napok, évfordulók (keresztelő, lakodalom, temetés) Nemzetiségi és cigány jelképek, zászlók

Ének

A hagyomány szokáscselekményeinek megismerése, énekes, táncos játékok Népdaléneklés összekapcsolása a néptánc alapelemeivel Hangszeres zenét tanuló diákok aktivizálása a közös zenélésre Híres cigányzenészek és leghíresebb műveik megismerése Zenehallgatás Rajkó zenekar, Száztagú cigányzenekar

Rajz

A roma színvilág elemzése, kifejezésformák megkülönböztetése A naív festészet elemeinek megfigyelése Nyári Gyula fotóinak megismerése

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom

Történelem

Tananyag 7 - 8. évfolyam A hazai cigányirodalom jeles alkotóinak munkássága Ismerkedés a lakóhelyen élő nemzeti és etnikai kisebbségek életével, kultúrájával, közös múltjával Szókincs, nyelvjárás Szertartások, ünnepek, rituális játékok megismerése Cigány anekdoták, adomák, bölcseletek, legendák, balladák Dramatizációs képesség fejlesztése egy-egy irodalmi művön keresztül A cigány nép vándorlásának lehetséges útvonalai, fontosabb területei Élet a vándorlás alatt A cigányság összehasonlítása a többi vándorló néppel


74

Források és mondák elemzése, hitelességük vizsgálata az őshazára vonatkoztatva Néphit, valláshit (hősi ének, esővarázslás, ünnepi rítusok) A magyarországi cigányság gazdasági, műveltségi és szokásrendi története koronként és napjainkban Ének

Népi hangszerek felismerése Eltérő műfajokat képviselő magyar és más nemzetek népdalainak, valamint műdalainak megismerése Hangszeres zenét tanuló diákok bevonása a közös muzsikálásba Különböző tánctípusok alapjai Többszólamú éneklés Cigány zenészek, zeneszerzők Zenehallgatás : Mága Zoltán, Pege Aladár

Rajz

Tájékozódás a nemzeti és etnikai kisebbség művészetéről Képző és népművészeti alkotások elemzése Naív festők műveinek megismerése, kiállítás látogatása Különböző technikák alkalmazása (dombormű, papírmozaik)


75

Taneszközök:

I. Alsó tagozat: Katarina Taikon: Katica Fejtörő munkafüzetek Roma Kincses Kalendárium Nagy Olga - Vekerdi József: A gömböcfiú (mesék) Dsida Jenő: versek Choli Daróczi József: versek Karsai Ervin: versek Voyta Fabián: versek Romka Demeter: versek Szókincsfejlesztő játékok Bábok Faliképek Videó-kazetták Hangkazetták Magnó TV, Videó II. Felső tagozat: Bari Károly: A varázsló sétálni indul Elfelejtett tüzek Békés István: Magyar anekdotakincs Orsós Jakab: Gyökerezés Aki hallja, aki nem hallja Hegedűs Sándor - Varga Ilona: Irodalmi szöveggyűjtemény Várnagy Elemér: Cigány fiatalok a nagyvilágban Csemer Géza - Korpádi Péter - Patyi Árpád: A legfinomabb cigány ételek Csalog Zsolt: Romakönyv Lungo Drom Térképek Szemelvények Lexikonok Videó-kazetták Hangkazetták Magnó TV, Videó


76

Nemzeti, etnikai kisebbség nevelése, oktatása tanórákon kívül A tanórán kívüli foglalkozások szervezése a szülők és gyermekek igénye alapján történik. Tematikájukat a pedagógusok által készített foglalkozási tervek rögzítik. Tanórán kívüli foglalkozások:

I.

Népek meséi, népköltészet Hon és népismeret Médiaismeret

A gyerekek megismerkednek más népek kultúrájával Nemzeti és kisebbségi hagyományok megismerése Iskolaújság szerkesztésében való részvétel

II.

Népzene Néptánc Énekkar

Népi hangszerek megismerése, közös zenélés Nemzetiségi táncok megtanulása, táncház Népdaléneklés

III.

Mozgásfejlesztő foglalkozás Speciális eszközök segítségével mozgáskoordináció Játékos mozgásfejlesztés Sportkör

IV.

Technika, életvitel Kézműves foglalkozás Rajz

V.

Középiskolai előkészítők

Háztartási, pénzgazdálkodási és egészségügyi ism. Különböző kézműves technikák elsajátítása Népi mesterségek megismerése, szövés, fonás, gyöngyfűzés A roma színvilág megismerése, különböző technikák alkalmazása Tantárgyi felkészítések a továbbtanulásra

A felsoroltakon kívül más foglalkozások is szervezhetők. Igények felmérése minden tanévben szeptember közepéig történik.


77

3.5 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, óratervek

Az óraszámok a jogszabályban, NAT-ban előírtaknak megfelelnek. Tekintettel a tanulói összetételre, az iskola sajátosságaira, az Alapító okiratban foglaltak alapján (magyar nyelven folyó cigány kisebbségi oktatás) iskolánkban a kötelező óraszámot 10%-kal minden osztályban megemeltük. Az emelt óraszámú csoportokat a szülői igényeknek megfelelően indítjuk. A fenntartó az emelt órakeretet biztosítja. Iskolánkban az Oktatási Hivatal által kiadott kerettantervet használjuk

1-2. évfolyam

általános idegen mate- test- művécsoport, illetve általános nyelv matika nevelés szet mindenki

Kötelező órák Magyar nyelv és irodalom

Választható órák

8

Idegen nyelv

2

Matematika

4

Környezetismeret

1

Ének

1

1

Rajz

2

1

Technika

1

Testnevelés

3

Összesen

2

2

20

0

2

2

2

2

Az osztályok tényleges heti óraszáma:

20

22

22

22

22


78

3. évfolyam




8

Idegen nyelv

2

Matematika

4

Környezetismeret

2

Ének

1

1

Rajz

1

1

Technika

1

Testnevelés

3

Összesen

2

2

20

0

2

2

2

2


20

22

22

22

22

4. évfolyam


Kötelező órák



7

Idegen nyelv

3

Matematika

4

Környezetismeret

2

Ének

1

1

Rajz

1,5

1

Technika

1

Testnevelés

3

Összesen

22,5


2 2

2 0

2

2

2

2

22,5

24,5

24,5

24,5

24,5


79

A magyar nyelven folyó cigány kisebbségi oktatás elsősorban az ének, rajz, média, magyar, osztályfőnöki órákon jelenik meg, de minden tantárgynak része.

5. évfolyam

általános csoport, illetve mindenki

álta-lános


2

Magyar nyelv és irodalom nsz

2

Történelem

2

Idegen nyelv

2

Idegen nyelv nsz Matematika

terméangol angol matetestszetisemelt német matika nevelés meret Választható órák

3

3

1 3

Matematika nsz Természetismeret Természetismeret nsz

3

1 2

3

1

Fizika

-

Biológia

-

Kémia

-

Földrajz

-

Ének

1,5

Rajz

1,5

Technika/Számítástechnika

2

Testnevelés

3

Osztályfőnöki

1

2

Tantervi modulok Tánc és dráma

ének (0,5)

Hon és népismeret

term. ism. (0,5)

Összesen

25

0

3

3

3

3

2


25

28

28

28

28

27


80

6. évfolyam


álta-lános

terméangol angol matetestszetisemelt német matika nevelés meret


2

Magyar nyelv és irodalom nsz

2

Történelem

2

Idegen nyelv

2

Idegen nyelv nsz Matematika


3

3

1 2,5

Matematika nsz Természetismeret Természetismeret nsz

3

1 2,5

3

1

Fizika

-

Biológia

-

Kémia

-

Földrajz

-

Ének

1,5

Rajz

1,5


2

Testnevelés

3

Osztályfőnöki

1

2

Tantervi modulok Tánc és dráma

ének (0,5)

Hon és népismeret

term. ism. (0,5) term. ism. (0,5)

Egészségtan Összesen

25

0

3

3

3

3

2


25

28

28

28

28

27


81

7. évfolyam


álta-lános



4

Történelem

2

Idegen nyelv

3

Matematika

3


3

3 3

1

Fizika

1,5

0,5

Biológia

1,5

0,5

Kémia

1,5

0,5

Földrajz

1,5

0,5

Ének

1

Rajz

1


2

Testnevelés

2,5

Osztályfőnöki

0,5

0,5

2,5

1

Tantervi modulok Informatika Ember és társadalomismeret (etika)

Összesen

1 1 27,5


0,5

3

3

3

3

3

28

30,5

30,5

30,5

30,5

30,5


82

8. évfolyam


általános



4

Történelem

2

Idegen nyelv

3

Matematika

3

Fizika


2,5

2,5 2,5

1,5

0,5

2

1

Kémia

1,5

0,5

Földrajz

1,5

0,5

Biológia

Ének

1

Rajz

1


1,5

Testnevelés

2,5

Osztályfőnöki

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5 2,5

1

Tantervi modulok Informatika

1

Egészségtan biológia (0,5) Mozgókép és média Összesen

1 27,5


0,5

3

3

3

3

3

28

30,5

30,5

30,5

30,5

30,5


83

3.6 Az alkalmazott tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

3.6.1 Törvényi előírások: Kt. 19 § (1) c) pontja: a pedagógus joga „a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket választani.” (2) bekezdés: „A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.” (3) bekezdés: „Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök… …beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőkre fizetési kötelezettség hárul.” Biztosítani kell továbbá annak lehetőségét, hogy a tankönyvkiválasztásban, képviselőik útján közreműködjenek a szülők és a tanulók.

3.6.2 A kiválasztás elvei: a) Tartalmi, formai és financiális szempontok: a tankönyv nyelvezete, szövegezése az adott korosztály és az adott tanulói közösség számára a legmegfelelőbb legyen. A tananyag jobb megértését képek, ábrák is segítsék. legyen a kiadvány esztétikus kivitelű és tartós használatot bíró a beszerzési ár lehetőleg ne haladja meg a közepes árfekvést További elvek: –

tankönyvrendelés előtt az iskola egyes munkaközösségei megállapodnak, hogy a tantárgyakat mely tankönyvcsaládokból tanítják

–

adott tantárgyat egy évfolyamon belül azonos tankönyvcsaládokból tanítanak, felmenő rendszerben. Ettől eltérni indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet.

–

a tankönyvek mellett 1-4. évfolyamon a munkaközösségek által összegyűjtött feladatbank feladatait is használhatják (segédletként) a tanítók.

–

a 4. 5. osztályos átmenet megkönnyítése érdekében az alsós és felsős munkaközösségek egyeztetnek a legmegfelelőbb tankönyv kiválasztásánál.


84

3.7 Nem szakrendszerű oktatás Az általános iskola 5. és 6. évfolyamán a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25 százalékát nem szakrendszerű oktatás keretében kell felhasználni. Az alábbi kulcskompetenciák fejlesztésére kívánunk kiemelt hangsúlyt fordítani: Anyanyelvi kommunikáció: a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban egyaránt, valamint helyes és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban, és a szabadidős tevékenységben. Idegen nyelvi kommunikáció: az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető, de olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak az ismerete is. Új elem iskolánkban a 2008/2009. tanévtől bevezetésre került magyar-angol két tanítási nyelvű osztály programja és óraterve. Az óratervi és szakmai program kidolgozásának az alapját képezte a 26/1997. (VII.10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek kiadásáról. Matematikai

kompetencia:

a

matematikai

gondolkodás

fejlesztésének

és

alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel a tanulót a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. Természettudományos kompetencia: magába foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését, és az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősséget. Elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmak az ismerete. Digitális kompetencia: az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata. A kompetencia fejlődését segítheti a kulturális, társadalmi és szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. Figyelünk arra, hogy a törvényi előírás értelmében az 5. és 6. évfolyamon a tanítói (alsó tagozatos) tanulásszervezés teret és időt nyer, és a tanári (felső tagozatos) tanulásszervezéssel egységet alkotva jelenik meg. Az alapvető készségek képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz. Így például a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat.


85

A nem szakrendszerű oktatásra fordítható időkeret: Kötelező óra

Törvényi választható

Összesen

25%

5. évfolyam

22,5

5,625

28,1

7

6. évfolyam

22,5

5,625

28,1

7

Évfolyam

5. évfolyam (3 osztály) 3*28 óra = 84 óra, 25%-a 21 óra. 6. évfolyam (3 osztály) 3*28 óra = 84 óra, 25%-a 21 óra. A heti 7 órából (22,5*0,25 = 5,6; 5,625*0,25=1,4) 5 óra tanítási óra 2 óra tanórán kívüli foglalkozás Intézményünk sajátosságait figyelembe véve a nem szakrendszerű oktatás a következőképpen valósul meg: Műveltségi terület

Tantárgy

5. évfolyam

6. évfolyam


Magyar irodalom

1,5 óra

1,5 óra

Magyar nyelv

1,5 óra

1,5 óra

Matematika

Matematika

1 óra

1 óra

Idegen nyelv

Angol

1 óra

1 óra

Természetismeret

Természetismeret

1 óra

1 óra

Informatika

Számítástechnika

1 óra

1 óra

7 óra

7 óra

Összesen:

A nem szakrendszerű oktatás a következő fejlesztési feladatokat tartalmazza: Műveltségterület


Fejlesztési feladat Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése. Olvasás, írott szöveg megértése. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás. A tanulási képesség fejlesztése. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai, és történeti érzék fejlesztése.

Matematika

Térben és időben való tájékozódás. Megismerés. Problémakezelés és megoldás. Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek fejlesztése.

Idegen nyelv

Kommunikatív fejlesztése.

nyelvi

kompetenciák


86

Természetismeret

Az emberi tevékenység okozta változások megértése és az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősség megértése. A természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmak ismerete.

Informatika

Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata.

A nem szakrendszerű oktatás személyi feltétele intézményünkben adott, az időkeret felhasználásában részt vevő tanítók, és tanárok nevét az aktuális tantárgyfelosztás tartalmazza. Az év folyamán a tanulók teljesítményét szóban értékeli a szaktanár, fogadóórán tájékoztatjuk a szülőket. A félévi és tanév végi bizonyítványban rögzítjük, hogy a tanuló nem szakrendszerű oktatáson részt vett.

4 A magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás 4.1 Irányelvek A helyi tanterv és óraterv kidolgozásához az alábbiak a mérvadók: A 2008/2009. tanévtől bevezetésre került 1. osztálytól, felmenő rendszerben a magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás évfolyamonként egy-egy osztályban. A két tanítási nyelv alkalmazásával az intézményes idegennyelv-tanulás a természetes nyelv elsajátításhoz közelít. Ezáltal el kell érni, hogy az anyanyelv tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudás és idegennyelv-tanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. A civilizáció tanításával a két tanítási nyelvű oktatás biztosítja, hogy a tanulók az angol nyelvterület országaival jobban megismerkedjenek, értsék, és növekvő empátiával fogadják azok másságát, táguljon világképük. A két tanítási nyelvű osztályok óratervének, tananyagának és tantervi követelményeinek a kidolgozásakor figyelembe vettük az 1993. évi LXXIX. törvény közoktatásról 8/B. § (2) szerint a 26/1997. (VII.10.) MKM rendeletet a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveiről és annak 2. sz. mellékletét. A magyar-angol két tanítási nyelvű osztályokban 1 – 8. évfolyamon minden tanuló óraterve azonos.


87

Az angol nyelven tanított tantárgyak megválasztásánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe: o

játékos tevékenységgel igazodjon az alsó tagozatos gyerekek életkori sajátosságaihoz,

o

biztosítsa az angol nyelv és a környezetismeret témakörei közötti átjárhatóságot,

o

a számítógép használatot közvetlenül segítse az angol nyelvű utasítások megértésével,

o

a továbbtanuláshoz szükséges anyanyelvükön tanulják.

elméleti

ismereteket

a

tanulók

továbbra

is

4.2 A célnyelv oktatása a két tanítási nyelvű az általános iskolában Élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság, s e nélkül gyakorlatilag kizárt, hogy az európai oktatási rendszerekbe bekapcsolódhassunk. Világszerte keresik a hatékonyabb idegen nyelv elsajátításnak különböző lehetőségeit, s eljutottak azokhoz a „rejtett tartalékokhoz”, amelyek a gyermekkori nyelvi fogékonyságban, idegélettani, pszicholingvisztikai, szocioligvisztikai sajátosságokban rejlenek. Ezeknek a követelményeknek kiválóan megfelelnek az egyre jobban elterjedt két tanítási nyelvű iskolák, ahol a tanulók már néhány hónap elteltével képesek arra, hogy idegen nyelven is egyszerű mondatokkal kommunikáljanak. A 6-7. éves korosztály életkori sajátossága, hogy gátlás nélkül, játékos tevékenységeken keresztül sajátítja el az idegen nyelv alapjait, és szinte észrevétlenül jut meghatározott ismeretek birtokába. Az idegen nyelvi szoktatásban nagy szerepe van a motorikus és emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs mozgásnak, az énekes és táncos játékoknak. Éppen emiatt van nagy jelentősége a készségtárgyak, pl. ének-zene, rajz, technika és testnevelés idegen nyelven való oktatásának is.

4.3 A két tanítási nyelvű oktatás célkitűzései és feladatai Tudatosítsuk, hogy a tanulók anyanyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak, idegen nyelven is kifejezhetik magukat és. Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállásukat. Ösztönözzük a tanulókat az idegen nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk olyan légkört, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlődik. Fejlesszük kiemelten beszéd- és hallásértési készségüket életkoruknak és gondolkodási szintjüknek megfelelően.


88

Érjük el, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelően sajátítsák el az idegen nyelv tanulásának célravezető módszereit. Emeljük készségszintre az idegen nyelv jellegzetes hangjainak mondatdallamának, ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát.

képzését,

Célunk, hogy életkori sajátosságuknak megfelelő témákban tudjanak írásban és szóban megnyilvánulni, véleményt nyilvánítani. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni és az idegen nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni. Bővítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennük az Európához tartozás érzését. Ismertessük velük azt a tényt, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. Adjunk betekintést a célországok kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek értékeinek megismerésével és megbecsülésével, azokat a saját kultúrájukkal összehasonlítva a magyar kultúrát is tágabb összefüggéseiben lássák. Alakítsuk ki bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását, tolerálását, és hívjuk figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre. Hangsúlyozzuk, hogy egy idegen nyelv tudása alapja lehet egy újabb elsajátításának, és eszköze más ismeretek szerzésének. Jelentsen számukra örömet az idegen nyelvű kommunikáció, információszerzés, olvasás. Fejlesszük önbizalmukat az idegen nyelvű kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetőségeket, hogy a célnyelvet szóban (televízió, diákcsere) és írásban (olvasás, levelezés) használhassák és ezeken keresztül személyiségükben is gazdagodjanak. Célunk, hogy a tanulók a más műveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket alkalmazzák idegen nyelven, valamint az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteiket más tantárgyak tanulása során. Fejlesszük kreativitásuk projektek készítése által is. A projekt a tanuló munkája, amelyet vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával önállóan, párban vagy csoportban készít, s ebben kifejezésre juttatja egyéni elképzeléseit, kreativitását. A projekt lehet tabló, hangfelvétel, videofelvétel, kollázs, kérdőív és ennek feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény, stb. Juttassuk a tanulókat a nyolcadik osztály végére középszintű nyelvtudáshoz

4.4 Angol nyelven tanított tantárgyak: Évfolyam:

Angol nyelven tanított tantárgyak:

1-4.

Környezetismeret, rajz, technika

5-8.

Országismeret, rajz, számítástechnika


89

4.5 A magyar-angol két tanítási nyelvű osztályba történő felvétel A felvétel az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról „beírás”-ra és „felvétel”-re vonatkozó rendelkezései szerint történik. A magyar-angol két tanítási nyelvű osztályba sorolásnál az igazgató a „sorsolás” helyett figyelembe veheti az alábbiakat: testvére, közvetlen családtagja már az iskola tanulója; a szülő munkahelye az iskola közelében van; minimum 2 év óvodai részvétel; biztos iskolaérettség; hosszú távú logopédiai kezelést igénylő beszédhibája nincs a kisgyermeknek; a gyermek már óvodás kortól eredményesen tanulja az angol nyelvet; a gyermek angol nyelvterületen élt az iskola megkezdése előtt.

4.6 Személyi feltételek A szükséges személyi feltételek a két tanítási nyelvű oktatás megkezdéséhez rendelkezésre állnak, ill. a felmenő rendszerű két tanítási nyelvű osztályok igényei szerint bővíthetők A továbbiakban, a 2009/2010. tanévtől szükséges lesz kétévente további 1-1 fő tanító, angol szakos tanári végzettségű pedagógusra, valamint a 2012/2013. tanévtől egy-egy rajz, számítástechnika, természetismeret szakos tanárra, akik angol nyelvtanári végzettséggel is rendelkeznek. A személyi feltételeket új közalkalmazott alkalmazásával, valamint a tantestületen belül megvalósítható továbbképzéssel zökkenőmentesen biztosítani lehet. A 26/1997. (VII.10.) MKM rendeletet a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveiről előírja legalább egy olyan pedagógus alkalmazását, akinek az anyanyelve angol. Pedagógus álláshely igény Tanév

Pedagógus álláshely igény

2008/2009

0 fő

2009/2010

+1 fő (tanító)

2010/2011

0 fő

2011/2012

+1 fő (tanító)

2012/2013

+1 fő (rajz, számítástechnika szakos tanár)

2013/2014

+1 fő (természetismeret szakos tanár)

2014/2015

0 fő

2015/2016

0 fő


90

4.7 Tárgyi feltételek A tanítási órákon alkalmazandó taneszközökre nincs többlet igény a fenntartóhoz. A szükséges többlet taneszközöket, tanári segédleteket, applikációs képeket – mint bázisiskolának – az Apáczai Kiadó térítésmentesen biztosítja. A szükséges csoportbontásokhoz (a heti 5 angol órához + a célnyelven tanítandó heti 3 órához = heti 8 órához) a meglévő tantermek a mai osztályszerkezetet figyelembe véve elegendőek. A meglévő nagyméretű tantermek leválasztásával – tervezési díj mentesen, gipszkartonnal való elválasztással – a teremszükséglet jelentősebb költségek és átalakítások nélkül biztosítható.

4.8 Finanszírozás A magyar-angol két tanítási nyelvű osztályokra, a szükséges csoportbontásokra, felzárkóztatásra, a két tanítási nyelvű oktatás biztosítására az éves költségvetési törvény az alap-hozzájáruláson túl kiegészítő hozzájárulást is biztosít A kiegészítő hozzájárulás 60%-át személyi, 40%-át pedig dologi költségekre szeretnénk felhasználni.

4.9 Kapcsolat egyéb műveltségi területekkel A tantárgy oktatási céljának meghatározásakor már szembetűnő, hogy igen szoros kapcsolatban áll egyéb műveltségi területekkel, felhasználja az iskolában az idegen nyelven megszerzett, de természetesen a magyar nyelven oktatott ismereteket is.

4.9.1 Anyanyelv és irodalom Az anyanyelv és irodalom tanítása nemcsak az anyanyelvi kultúra oktatását szolgálja, hanem célja az irodalmi műveltség megalapozása is, melybe beletartozik a célnyelvi országok irodalma is. A tanulók biztatást kapnak arra, hogy ismerjenek meg minél több irodalmi alkotást könnyített feldolgozás formájában, vagy olvassák el azokat részben vagy egészben, eredetiben és magyar fordításban. Amikor a tanulók a célországban élő emberek életmódjával, szokásaival és hagyományaival ismerkednek, szókincsük bővül. Tudatosabban alkalmazzák a különböző stílusokat is annak tudatában, hogy a társadalmi-kulturális környezet határozza meg az általuk


91

kiválasztott nyelvi elemek értékét, pl. udvarias megszólítás, közvetlen stílus, durva kifejezések stb.

4.9.2 Ember és társadalom Igen közvetlen a kapcsolat az idegen nyelv tantárgy és az ember és társadalom műveltségi terület között. A célország múltja, hagyományai és társadalmi rendszere, intézményeinek ismerete nélkül sokszor érthetetlenek bizonyos kifejezések, bizonyos szituációk, az egyes emberek közötti kapcsolat. Nagy szerepe van az ember és társadalom műveltségi területnek abban is, hogy a tanulókban erősíti a nemzeti és állampolgári tudatot, valamint a személyiség tiszteletét. Növeli megértésüket más népek kultúrájával szemben, toleranciára nevel, arra tanít, hogy a népek egymásra vannak utalva.

4.9.3 Ember és természet E műveltségi terület szintén jól kapcsolható az idegen nyelv tantárgyhoz, hiszen a természetismeretet annak fontos témája.

A célországok és saját hazánk növény- és

állatvilágának ismerete, valamint a természeti környezet bemutatása lényeges ahhoz, hogy az ott élő embereket jobban megismerjük és megértsük. A tantárgy korszerű oktatása tartalmazza az egészséges életmódra nevelést is, ily módon ezen keresztül foglalkoznunk kell az emberek életmódjával és a szabadidő eltöltésével, fel kell hívnunk a figyelmet a környezeti ártalmakra, s az emberek felelősségére, segítenünk kell a környezetbarát szemlélet elsajátítását azáltal, hogy megismertetjük a tanulókkal más kultúrák pozitív példáit e téren.

4.9.4 Földünk és környezetünk Az anyanyelvi országok népeinek megértéséhez mindenképpen szükséges ismerni azt a szűkebb és tágabb környezetet, annak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, ahol lakói élnek. A célországok és hazánk földrajzi helyzete, felszíne, éghajlata, tájai, ipara, települései, népességének száma és összetétele stb. mind meghatározók ebben a tekintetben. Az ember és természet műveltségi területnél már említett környezetvédelem témakör itt is kapcsolódási lehetőség. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

92

4.9.5 Művészetek A művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és egyetemes kultúra, így a célországok és a világ megismeréséhez feltétlenül hozzátartozik, ezen kívül saját hazánk hagyományairól és kiemelkedő alkotásairól is tudniuk kell a tanulóknak ahhoz, hogy azt másokkal megismertethessék. Az ének-zene érzelmi hatása miatt jól közvetíti a nyelvet, miközben jelentős mértékben hordoz ismereteket az illető nép hagyományairól, ünnepeiről, öröméről és bánatáról. Nagy segítség, hogy az első évfolyamokban ezt a tantárgyat a sok két tannyelvű osztályban idegen nyelven tanulják, és a használatban lévő nyelvi tankönyvek is szép számban tartalmaznak dalokat. A rádió és televízió is sok mai témát feldolgozó dalt sugároz, ezek nagyon motiváló hatással vannak a fiatalokra, némelyik tankönyvszerző a tananyag részeként is alkalmazza azokat. Az énekeken kívül felhasználhatók az oktatásban azok a mondókák és játékok is, amelyek ritmusosságukkal könnyebbé teszik a nyelvtanulást, de ezen kívül sokszor megértésükhöz a múlt és a hagyományok ismerete is szükséges. Ha a vizuális kultúra oktatása szintén idegen nyelven történik, ennek részét képezi a célország képzőművészete is. A magyar televízió és a nálunk forgalomba kerülő filmek, valamint a műholdas csatornák által közvetített adások szintén kitekintési lehetőséget adnak az adott kulturális területre, szinte észrevétlenül rengeteg információt szolgáltatnak célnyelvű országokról.

5 Közös követelmények 5.1 Hon- és népismeret A nyelvi órák során a tanulók főleg a célországokról tanulnak, de közelebb kerülnek saját nemzeti kultúrájukhoz is, jobban megértik és megbecsülik az értékeket és hagyományokat. Más emberek viselkedésének és életmódjának megismerésével növekszik bennük a nemzeti önismeret, de megtanulják azt is, hogy milyen pozitív, megtartó ereje van a közösségnek.


93

5.2 Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz A nyelv segítségével a tanulók megismerhetik az egyetemes kultúra értékeit, ledőlhetnek a határok és a megértés korlátai. A nyelvtanulás nyitottá tesz, megértővé más nemzetek iránt. A tanulók információkat szerezhetnek az emberiség közös problémáiról, és pozitív mintákat is láthatnak azok megoldásaira.

5.3 Kommunikációs kultúra Idegen nyelv ismeretében a világ szinte minden részében lehetővé válik a kommunikáció. A nyelv használatához hozzátartozik a szókincs és a nyelvi szerkezetek, valamint a metakommunikáció alapos ismerete, hogy segítségével a társadalmi érintkezés sikeresebb legyen, jobban megértsük az információkat, és mondanivalónkat mások számára érthetően fejezhessük ki.

5.4 Testi és lelki egészség Az idegen nyelv tantárgy hazánk, a célországok lakóinak és más népek életmódjával is foglalkozik, így ez alkalmat ad a testi és lelki egészségre való nevelésre is. A tantárgy témái közt szerepel a szabadidő eltöltése, az egészséges életmód, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése és a fogyatékos emberek elfogadása és segítése. Pozitív példák állításával mintát adhat a tanulóknak a krízishelyzetek megoldására, a család és a közösség segítő szerepére.

6 Tanulás A nyelvtanulás nem pusztán egy szó- és kifejezéshalmaz elsajátítása, hanem egy idegen nyelven való gondolkodás. Általa fejlődik a tanuló személyisége, önálló gondolkodás, asszociációs készség és jó memória szükséges hozzá. A tanulás folyamatában a négy készség fejlesztésére különböző technikák alkalmazására is sor kerül, segíteni kell a nyelvtanulót abban, hogy megismerje önmagát, és egyéni nyelvtanulási módszereket alakítson ki. Ki kell alakítani a tanulókban a tantárgyak

idegen nyelven való tanulásának speciális tanulási

módszereit is. Fel kell ébreszteni a tanulókban az önművelés igényét, lehetővé kell tenni számára az iskolai könyvtár aktív használatát, és buzdítani kell arra is, hogy egyéb forrásokat is igénybe vegyen. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

94

7 A célnyelvi kultúra Az idegen nyelv tanításának célja a gyakorlati nyelvi készségek elsajátításán kívül az, hogy lehetővé tegye egy másik kultúra sajátos értékeivel való megismerkedést is. Ily módon erősödjön bennük saját anyanyelvük és kultúrájuk, valamint növekedjen a mások iránti érdeklődés, türelem és megértés. Mivel a nyelvet azért oktatjuk, hogy kommunikálni tudjunk segítségével, a sikeres kommunikáció sok esetben annak függvénye, hogy mennyire ismerjük a célországot, hiszen egy-egy jelenség csak a háttér ismeretében válik érthetővé. Ha idegen nyelvet tanítunk, akkor ez a nyelv szükségszerűen egy országhoz kapcsolódik, melynek ez anyanyelve. A nyelvtanulóknak tehát meg kell ismerkedniük az adott ország földrajzi adottságaival, történelmével, betekintést kell kapniuk az ország gazdasági és kulturális életébe, lakóinak mindennapjaiba, életformájába, szokásaiba és gondolkodásmódjába. Ízelítőt kell kapniuk a célországok kultúrájából és civilizációjából, sajátos értékeiből, tudniuk kell, hogy az általuk használt, kiválasztott nyelvi elemnek mi a kommunikatív értéke, mi udvarias, mi sértő, mi humoros, mit jelentenek az országban használatos kézmozdulatok, mi a helyes viselkedésmód. A kultúrát, mint tantárgyat nehéz oktatni, megtanulni sem lehet, de kifejleszthetjük tanítványainkban az igényt és érdeklődést a kultúra megismerése iránt. A célnyelvi és az anyanyelvi kultúra összehasonlításával egymás mélyebb megértéséhez is eljuthatnak a tanulók, ezáltal toleranciát fejleszthetünk ki bennük más emberekkel és kultúrájukkal szemben, ugyanakkor megtanulhatja azt is, hogy saját kultúrája más népekénél nem alávalóbb. A célnyelv oktatásakor szembekerülünk azzal a problémával is, hogy mit tekintsünk célországnak. Erre a kérdésre nem könnyű a felelet, hiszen például az angol és német nyelv esetében is több anyanyelvi országról beszélhetünk.

A válasz csak az lehet, hogy

igyekezzünk minél részletesebben bemutatni ezeket az országokat. A célnyelvi kultúra nem választható el az idegen nyelv oktatásától, de javasoljuk, hogy külön órában, vagy külön tantárgyként történjen.  A kerettantervben a témakörök felsorolásakor a célnyelvi kultúrára vonatkozó ismereteket dőlt betűvel jelöltük.


95

8 Általános fejlesztési követelmények o Szerezzen ismereteket a világról, a célnyelvi országokról, azok intézményeiről, az ott élő emberekről, ezeket hasonlítsa össze Magyarországgal és vonjon le következtetéseket. o Ismerje meg a fent említett országok közösségeinek kultúráját, társadalmi szokásait, viselkedési formáit a mindennapi életben és az emberi kapcsolatokban. o Alakuljon ki interkulturális tudatossága, személyes tapasztalat alapján is. o Jusson interkulturális ismeretek birtokába (kezdeményezőkészség, kapcsolatépítés-, tartás, konfliktuskezelés). o Fejlődjön személyisége sokirányúan a nyelvtanulás során (nyitottság, előítéletektől való szabadulás, önbizalom, kommunikációs igény, helyes értékrend, vállalkozó szellem, ambíció, érzelmi gazdagodás, önismeret). o Fejlődjenek készségei az idegen nyelv tanulása során (figyelem, memória, feladatmegoldás, együttműködés, önálló tanulás, önismeret). o Ismerje meg az idegen nyelv tanulásának különféle stratégiáit, tanulási technikáit, és válassza ki a számára legcélravezetőbbet. o Emelkedjen egyre magasabb szintre kommunikációs készsége: – nyelvi összetevők: lexikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai ismeretek – szociolingvisztikai összetevők: társadalmi konvenciók a nyelvben – pragmatikai összetevők: ismeretek és készségek, amelyek a nyelvi és nem nyelvi elemek használati értékére vonatkoznak. o Vegyen részt projektek tervezésében, készítésében és bemutatásában.

9 A tantárgy óraszáma o A tantárgy óraszáma évfolyamonként heti 5 óra, évi 185 óra, melyben lehetőséget kell biztosítani a célnyelvi kultúra megismertetésére is. o A célnyelvi kultúra tananyaga beépíthető a célnyelvi órák anyagába, de javasoljuk külön tantárgyként való oktatását is. o Az órakeret felhasználásának tervezésekor a következő szempontokat vegyük figyelembe: – alsó tagozaton az életkori sajátosságok miatt a tanult anyag gyakorlására és a folyamatos ismétlésre helyezzük a hangsúlyt. – felső tagozaton nagyobb hangsúlyt kapjon a különböző készségek fejlesztése, valamint a tanult ismeretek rendszerezése és tudatosítása. – 4. évfolyamtól kezdődően az éves órakeretbe épüljön be legalább 5 témazáró dolgozat. o A két tanítási nyelvű oktatás elengedhetetlen feltétele – amit az eddigi tapasztalatok is igazolnak – az idegen nyelv csoportbontásban való tanítása, mert a tantárgyi követelmények teljesítése csak így biztosított.


96

10 Kommunikációs szándékok 1. évfolyam

10.1 –

Köszönések; bemutatkozás

–

Jókívánságok

–

Dolgok azonosítása, megnevezése

–

Kérés, megköszönés; bocsánatkérés

–

Utasítás, felszólítás

2. évfolyam

10.2 –

Köszönések; üdvözlések, megszólítás

–

Információkérés és -adás

–

Dolgok, emberek azonosítása, megnevezése

–

Emberek, helyek leírása.

–

Tetszés - nem tetszés kifejezése

–

Utasítások, felszólítások bővebben

3. évfolyam

10.3 –

Információ kérése és adása különböző szituációkban (vásárlás, iskola, szabadidő stb.)

–

Dolgok, emberek azonosítása, megnevezése

–

Egyetértés, egyet nem értés kifejezése, vélemény kérése, kifejezése

–

Képesség, felszólítás, tiltás

–

Tetszés - nem tetszés kifejezése

–

Utasítások adása

–

Javaslattétel

–

Udvarias kérés kifejezése

4. évfolyam

10.4 –

Emberek, helyek, állatok, folyamatok leírása 

Emberek, dolgok összehasonlítása



Információ kérése és adása különböző szituációkban



További utasítások adása


97

 –

Segítség felajánlása, elfogadása, figyelemfelhívás 

–

–

Udvarias kérés Javaslattétel, meghívás

Térbeli viszonyok: irányok, helyek, méretek, súly, űrtartalom egyszerű kifejezése 

Helyeslés és rosszallás



Vélemény kérése, kifejezése



Tetszés - nem tetszés

Modalitás: akarat, kívánság, szándék 

Képesség, szükségletek kifejezése

11 A továbbhaladás feltételei az 1-4. évfolyamon 11.1

1. évfolyam

Szókincs: 150 aktív és 50 passzív lexikai egység Beszédértési készség A tanuló értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait. Értse meg a tananyaghoz kapcsolódó egyszerű nyelvi szerkezetű, a tanult lexikán túl nem lépő kérdéseket, közléseket, ha azok idegen nyelvű irodalmi kiejtéssel, élőbeszédben vagy hang-szalagról hangzanak el.

Beszédkészség A tanuló tudjon köszönni, köszönést elfogadni idegen nyelven. Tudjon az anyanyelvétől eltérő hangokat utánozni és megközelítően helyes hanglejtéssel ill. intonációval szavakat, egyszerű mondatokat kimondani, 4-5 mondatos párbeszédet folytatni. Tudjon gyermekverseket, kiszámolókat, mondókákat társaival, ill. önállóan elmondani, idegen nyelvű gyermekdalokat közösen vagy egyedül is elénekelni. Vegyen részt a tanult idegen nyelvű gyermekjátékokban, valamint az életükből vett szituációkban, manuális tevékenységekben idegen nyelven is. Ebben az osztályban írni és olvasni még nem tanulnak. E két alapkészség kimunkálása a második osztályban kezdődik.


98

11.2

2. évfolyam

Szókincs: 300 aktív és 100 passzív lexikai egység Beszédértési készség Legyen képes a tanuló hallott, a normális beszédtempónál kissé lassabban elhangzott a tanult lexikán túl nem lépő mondatokat, néhány mondatos, egyszerű szöveget megérteni. Legyen képes a hallott utasításoknak, felszólításoknak és információknak megfelelően reagálni.

Beszédkészség Tudjon begyakorolt, elsajátított szavakkal alkotott egyszerű mondatokat ismételni illetve, kimondani. Tudjon a tanult témakörökben egyszerű kérdéseket feltenni, és ezekre válaszolni, reagálni. Legyen képes a tanuló a tanult témakörökben 4-5 mondatos önálló gondolatközlésre. Törekedjen a helyes hanglejtés, hangsúly és ritmus használatára.

Olvasásértési készség Ismerjék fel és értsék meg a tanult szavakat és kifejezéseket, egyszerű mondatokat. Tudjon a tanult témakörökben egyszerű utasításokra olvasás alapján reagálni. Legyenek képesek rövidebb tanult szöveget helyes kiejtéssel, hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban felolvasni és az ellenőrző kérdésekre választ, adni.

Írásbeli készség Tudjon ismert szavakból álló szöveget lemásolni, illetve tollbamondás után az ismert szavakat leírni. Tudja az ismert szavak hiányzó betűit pótolni.


99

11.3

3. évfolyam

Szókincs: 400 aktív és 200 passzív lexikai egység Beszédértési készség Értsék meg a tanult témákban a tanult nyelvtani jelenségek keretei között az élő nyelvnek megfelelő beszédtempóban folytatott rövid beszélgetést, ha az nem tartalmaz ismeretlen szavakat és megfelel az idegen nyelv köznyelvi kiejtési normáinak. Tudjanak a témákkal kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani (pl. hiányzó információk kitöltése, válaszadás egyszerű kérdésekre, igaz-hamis állítások eldöntése, utasítások követése) Beszédkészség Alakuljon ki a helyes hangsúly, hanglejtés és hangképzés. A tanulók legyenek képesek egy adott témakörön belül mások által kezdeményezett beszélgetésben részt venni, tudjanak megválaszolni a tananyaggal, személyükkel és környezetükkel kapcsolatos beszédhelyzetben feltett kérdéseket, illetve kérdések feltevésével kezdeményezzenek egyszerűbb beszélgetéseket. Tudjanak a tanulók a témakörökben megismert szavakkal egyszerű mondatokat alkotni. Legyen képes a tanuló a tárgyalt témakörökben 4-5 mondatos önálló gondolatközlésre és információadásra Memoriterként tanuljanak meg rövid szövegrészeket, párbeszédeket, mondókákat, ismerjenek dalokat. Olvasásértési készség Tudjanak az olvasott szövegekkel kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani. Legyenek képesek rövid szövegrészeket megérteni, alakuljon ki a néma olvasás és a szövegértés készsége is egy-egy rövidebb szövegrész kapcsán. Tudjanak tanult szövegeket helyesen értelmezve felolvasni. Írásbeli készség Ismerjék az adott idegen nyelv magyartól eltérő betűinek és hangkapcsolatainak írásmódját. Legyenek képesek ismert szavakat másolás vagy diktálás alapján helyesen leírni. Tudjanak összekevert betűkből ismert szavakat alkotni, hiányos szavakat illetve szöveget pótolni. Tudjanak nyelvi modell alapján önállóan egyszerű szöveget megszerkeszteni. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

100

11.4

4. évfolyam

Szókincs: 600 aktív és 300 passzív lexikai egység

Beszédértési készség Értse meg a tanuló az élőbeszédnek megfelelő tempójú idegen nyelvű óravezetést. Fokozatosan értsék meg a tanár rövid, egyszerű célnyelvi szómagyarázatát, amennyiben az ismert nyelvi elemeket tartalmaz. Értse meg a köznyelvi ejtési normának megfelelő anyanyelvi beszélőt is, ha annak beszéde a szokott beszédtempónál valamivel lassúbb és a globális értést gátló mértékben ismeretlen lexikát és nyelvtant nem tartalmaz. Értse meg a gépi hangot is, ha az a fenti kritériumoknak megfelel. Legyen képes a tanuló az ilyen hallott szövegekben a szövegösszefüggés felismerésére, a hallott történet főbb mozzanatainak követésére és felidézésére. Találják meg a tanulók a hallott szövegben a számukra fontos információt. Legyenek képesek megoldani hallott szöveghez kapcsolódó feladatokat.

Beszédkészség Szóbeli megnyilatkozásait megközelítően helyes kiejtéssel tegye. Tudjon a beszélgetés során udvariasan hozzászólni, véleményt alkotni. Ismerje a formális szóbeli érintkezés életkorának megfelelő formáit. A tanulók idegen nyelven röviden foglaljanak össze ismert szövegeket. Életszerű szituációkban folytassanak egyszerű párbeszédet. Tudjanak a tanult anyaggal kapcsolatban információt kérni és adni, tárgyakat, jelenségeket egyszerűen leírni, tudjanak ismert témakörökhöz tartozó képekről néhány összefüggő mondatot, történetet, mesét alkotni, elmondani. Az idegen nyelvi memória fejlesztése céljából tanuljanak meg rövidebb nyelvi egységeket is. Legyen képes beszédszándékát és véleményét a tanult témakörökben megfelelő nyelvi eszközökkel kifejezni.

Olvasásértési készség Olvassanak fel a tanulók ismert szövegeket helyes kiejtéssel. Legyenek képesek az ismert szövegek lényegét kiemelni vagy összegezni, illetve a kért információkat a szövegben megkeresni.


101

Ismerkedjen meg a tanuló a korának megfelelő egy- és kétnyelvű szótár használatával. Fokozatosan ismerkedjenek meg egyszerűbb autentikus szövegekkel.

Írásbeli készség Legyenek képesek ismert szavakból álló, ismert nyelvtani jelenségekre épülő szövegeket tollbamondás után leírni. Tudjanak feldolgozott szövegekhez egyszerű kérdéseket feltenni és feltett kérdésekre írásban, válaszolni. Tudjanak írni meghívót, üdvözlőkártyát, egyszerű levelet megfogalmazni, ismerjék ezek formai szabályait. Legyenek képesek rövid irányított fogalmazást írni.

12 Általános minimum követelmények a 4. évfolyam végére

A nyelvhasználat szintje (megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás A 1 szintjével)

Tartalom

Nyelvhelyesség

Folyamatosság

Interakció

Koherencia

Rendelkezik a legalapvetőbb szókinccsel, melyek személyes élményekhez kapcsolódnak, és a mindennapi konkrét szituációkra vonatkoznak.

Alapvető, egyszerű, begyakorolt mondatmodelleke t, nyelvtani szerkezeteket tud használni.

Főleg rövid, előre begyakorolt mintamondatok alapján fejezi ki gondolatait, rövid szüneteket tartva, hogy megkeresse a megfelelő kifejezéseket, kiejtse a kevésbé ismert szavakat és visszakapcsolódj on a kommunikációba.

Képes személyes jellegű kérdéseket feltenni, és azokra válaszolni, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. A kommunikációba n gyakori az ismétlés az újrafogalmazás és a javítás.

Szavakat, kifejezéseket és egyszerű mondatokat összekapcsol.


102

13 A továbbhaladás feltételei az 5-6. évfolyamon 13.1

5. évfolyam

Szókincs: 800 aktív és 400 passzív lexikai egység.

Beszédértési készség A tanuló értse meg és kövesse a tanár utasításait. Alakuljon ki a közös csoportnyelv. Ismerje fel és értse meg új szövegkörnyezetben is a tanult szavakat, kifejezéseket. Legyen képes hosszabb szövegből, amelyben néhány, a megértést nem akadályozó ismeretlen szó is van, kiszűrni a fontos információkat megadott megfigyelési szempontok alapján. Értsen meg rövid, összefüggő szöveget a tanult témákban. Beszédkészség A tanulók kiejtésében ne legyenek megértést akadályozó hibák. Tudja az adott idegen nyelv hangjait helyesen képezni, kiejteni, a tanult szavakat helyes kiejtéssel és hangsúllyal használni. Törekedjen a különböző mondattípusokat helyes intonációval mondani. Közelítsen az anyanyelvi beszélő beszédritmusához. Nem verbális eszközökkel (gesztusokkal, mimikával) is kísérje mondandóját. Tudjon válaszolni a tanult témákkal kapcsolatban eldöntendő és kiegészítendő kérdésekre. Legyenek képesek párbeszédekben szerepeket eljátszani, a mintadialógust a korábban tanult nyelvi elemekkel variálni. Beszédükben helyesen alkalmazzák a tanult nyelvi fordulatokat, kifejezéseket. Memorizáljon és adjon elő közösen feldolgozott rövid szövegeket, párbeszédeket, verseket, dalokat. Legyen képes a tanult nyelvi elemek alapján elvárható szinten o képeket leírni, o képek alapján rövid történeteket elmondani, o személyeket, állatokat, tárgyakat röviden jellemezni, o információt, tájékoztatást kérni és adni, o a tanult témakörökben véleményt nyilvánítani, és azt megindokolni. Tudjon önállóan, összefüggően, mintaszöveg alapján beszélni a tanult témákban, a gyakorolt szövegtípusokban. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

103

Olvasásértési készség Ismerje a különböző szövegtípusok jellemzőit. Legyenek képesek a tankönyv, a munkafüzet és a feladatlapok néma értő olvasására, az utasítások megértésére. Ismerjen meg egy-egy, az életkorának megfelelő tartalmat hordozó és ezen a nyelvi szinten íródott rövidebb autentikus vagy adaptált olvasmányt. Legyen képes tanári bemutatás vagy magnóról való meghallgatás után ismert szavakat tartalmazó szöveget hangosan, helyes kiejtéssel és intonációval érthetően felolvasni. Legyen képes a szöveg lényegére, általános vagy speciális információkra irányuló olvasásra. Ismerje fel az egyszerűbb összetartozó lexikai egységeket. Gyakorolja a nyelvi szintjének megfelelő szótárak használatát.

Írásbeli készség Legyen képes a tanuló a tanult szókincset és nyelvi szerkezeteket tartalmazó szövegek diktálás utáni leírására. Tudjon ismert hallott vagy olvasott szöveg alapján kérdésekre írásban egyszerű választ adni. Tudja az egyszerű mondat szórendjét alkalmazni és egyszerű mondatokat logikai kapcsolatok alapján, egybefűzni. Tudjon egyszerű mondatokat hiányzó szavakkal kiegészíteni. Tudjon egyszerű eseménysort önállóan leírni. Tudjon minta, illetve megadott szempontok alapján különböző típusú rövid, egyszerűbb szövegeket írni.

13.2

6. évfolyam

Szókincs: 1000 aktív és 500 passzív lexikai egység. Beszédértés A tanuló értse meg és hajtsa végre a bonyolultabb utasításokat. Értsen meg összefüggő, a témákkal kapcsolatos, kevés ismeretlen nyelvi elemet tartalmazó nyelvi szöveget, tudja azt összefoglalni, lényegét kiemelni. Tudja megoldani a szöveggel kapcsolatos feladatokat. Tudja megállapítani a beszélő szándékát, érzelmeit az intonációból. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

104

Értsék a korosztályuknak megfelelő tartalmú szöveget globálisan, valamint fejlesszék ki a szelektív hallás utáni értés technikáját autentikus hanganyagok segítségével. Beszédkészség Tudja a tanuló a tanult memorizált anyagot pontos kiejtéssel, hangsúllyal, intonációval és megfelelő beszédsebességgel elmondani. Tudjon embereket, tárgyakat és helyeket egyszerűen jellemezni, képeket leírni. Minta alapján legyen képes rövid leírást adni, tudjon elmondani egyszerűen, de összefüggően eseménysort, tudjon beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekről, tudjon hasonlóságot és különbséget megállapítani. Legyen képes megjegyzéseket fűzni a látott vagy hallott eseményekhez, olvasott szöveghez. A tanult szókincs és struktúrák felhasználásával életszerű helyzetekben tudjon kérdezni, válaszolni, útbaigazítani, információt kérni és adni. Legyen képes mintapárbeszédeket más szituációkra kreatívan átalakítani. Megértési problémáihoz tudjon segítséget, engedélyt, beleegyezést kérni. Tudjon memoritereket elmondani, előadni. Értesse meg magát számára ismeretlen, anyanyelvi személlyel. Tudja alkalmazni a tanult udvariassági, társalgási fordulatokat.

Olvasásértési készség Tudjanak érthetően, jó intonációval, jó ritmusban szöveget felolvasni. Legyenek képesek az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani. Legyen képes az olvasott szöveg lényeges információit az elvárható nyelvi szinten néhány mondatban idegen nyelven is összefoglalni. Gyakorolja továbbra is az egy- és kétnyelvű szótárak használatát. Ismerkedjen meg a különféle szövegtípusokkal, és legyen képes ezeket felhasználni a mindennapi életben is (pl. étlap, recept, utcai feliratok, hirdetések stb.). Tudják a tanulók az egyes ismeretlen szövegrészek jelentését a szövegösszefüggésekből kikövetkeztetni. Ismerjék fel a tanult nyelvi elemeket, szerkezeteket ismeretlen szövegben. Próbálkozzanak minél több autentikus szöveg olvasásával és megértésével.


105

Írásbeli készség Tudjanak jó helyesírással tollbamondás után ismert nyelvtani elemekből és szókincsből álló szöveget leírni. Tudjanak nyelvi modell alapján önállóan egyszerűbb eseménysort (az idő érzékeltetésével), valamint folyamatokat leírni, több mondatból álló különböző típusú hosszabb (100-120 szóból álló) szöveget alkotni (pl. párbeszéd, leírás, elbeszélés stb.). Minta alapján tudjanak különböző szövegtípusokat írni (pl. hirdetés, meghívó, kérdőívek, üzenet stb.). Tudjanak képeslapot, rövid baráti levelet fogalmazni figyelembe véve a formai sajátosságokat. Próbálkozzon különböző szövegtípusok írása során megfelelő stiláris eszközöket alkalmazni. Legyen képes álláspontját írásban is közölni. Általános minimum követelmények a 6. évfolyam végére

13.3

A nyelvhasználat szintje (megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás A 2 szintjével).

Tartalom Alapvető mintamondatok at használ begyakorolt szavakkal és kifejezésekkel, néhány szóval, kevés információval, egyszerű mindennapi szituációban.

Nyelvhelyesség Folyamatosság Helyesen használ egyszerű szerkezeteket, de még rendszeresen elkövethet alapvető hibákat.

Megérteti magát rövid mondatokkal, tarthat szünetet, hogy újrakezdje és újrafogalmazza gondolatait.

Interakció Egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni. Számára ismeretlen helyzetekben még bizonytalan lehet, sok mindent megért, de még nem mindig képes a beszélgetésbe aktív módon bekapcsolódni.

Koherencia Képes gondolatait összefűzni, és ezáltal a dolgokhoz való viszonyulását kifejezni.


106

14 A továbbhaladás feltételei a 7-8. évfolyamon 14.1

7. évfolyam

Szókincs: 1300 aktív és 700 passzív lexikai egység. Beszédértési készség Legyenek képesek átlagos beszédtempójú, irodalmi kiejtéssel elmondott, köznapi témájú közlés lényeges információinak megértésére, a szöveg összefüggéseinek felismerésére, a szöveg alapján kérdések megválaszolására, vázlatkészítésre. Pontosan érzékeljék a beszélők érzelmeit, a témához és egymáshoz fűződő kapcsolatait. Értsék meg a tanár a tananyaggal vagy a mindennapi élettel kapcsolatos idegen nyelvű magyarázatát, ha az ismert nyelvi elemekre épül. Tudja kiemelni ismert témájú autentikus hanganyagból a lényeget, találja meg a számára fontos információt és az esetleg ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegösszefüggésből.

Beszédkészség Kiejtésében ne legyenek értést akadályozó hibák. Legyenek képesek a tanult nyelvi elemek alapján elvárható szinten képek, képsorok leírására, a képekhez kapcsolódó gondolataik kifejezésére röviden, vázlat alapján történet elmondására, interjú készítésére. Tudjanak személyeket, tárgyakat, eseményeket leírni és összehasonlítani, beszélgetést kezdeményezni, véleményt, érzéseket kifejezni. Tudjanak szerepjátékban, életszerű helyzetekben kezdeményezni, és váratlan fordulatokra reagálni. A tanulók megfelelő előkészítés után tudjanak összefoglalót és beszámolót, ismertetőt, kiselőadást tartani megadott témakörben. Tanuljanak meg verseket, rövid prózai szövegeket, a memorizált nyelvi egységeket használják kreatívan más beszédhelyzetekben. Tudjanak külföldi (az adott célnyelvet beszélő) partnerrel is beszélgetést folytatni, önmagukról, szűkebb és tágabb környezetükről. Ismerjék a célnyelvi országok metakommunikációs kifejező eszközeit.

Olvasásértési készség Tudjanak kifejezően felolvasni olyan szöveget, amelyet tanárral vagy hanganyagok segítségével gyakoroltak.


107

Tudjanak az adott szövegben tájékozódni, a szöveg lényeges információit megérteni és azt szóban vagy írásban röviden visszaadni. Dolgozzanak fel ismeretlen szöveget önállóan - esetleg házi olvasmányként - egyszerűbb szempontok szerint. Értsék meg globálisan a hosszabb olvasmányok és szövegek tartalmát, tudják azok szerkezetét áttekinteni. Adott témához tudjanak önállóan ismeretanyagot gyűjteni.

Írásbeli készség Legyen képes a tanuló összetett mondatok alkalmazásával is 120-150 szavas összefüggő fogalmazás, tartalmi összefoglalás, képleírás készítésére, s tudja ezekben véleményét kifejteni. Legyen képes megadott szempontok alapján jegyzeteket készíteni, érveket és ellenérveket gyűjteni. Ismert szöveg alapján készítsen vázlatot. Tudjon a levél formai sajátosságait betartva, megadott tartalmi szempontok alapján magánlevelet írni. Gyakorolja a legalapvetőbb szövegtípusok írását.

14.2 8. évfolyam Szókincs: 1600 aktív és 800 passzív lexikai egység. Beszédértési készség Értse meg a tanár hosszabb, összetettebb magyarázatát, könnyen észreveszi a témaváltást, ha az nem túl hirtelen történik. Értse meg a beszédből a lényeges információkat. Szűrje ki a rádióban és a televízióban az őt érdeklő műsorokból a számára fontos információkat, amelyek saját érdeklődési körének megfelelnek. Tudja követni mások társalgását, és tudjon bekapcsolódni. Értse meg a folyamatos, kevésbé személyes témáról szóló beszédet, és tudjon magyarázatot kérni, ha nem ért valamit.

Beszédkészség Törekedjen helyes intonációra, a nyelvhelyességi szabályok betartására, tegye beszédét színesebbé a megismert szófordulatok segítségével. Pedagógiai Program_Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 1085 Budapest, Somogyi Béla utca 9-15.

108

Vegyen részt előzetes felkészülés nélkül hozzá közelálló témában folytatott beszélgetésben. Legyen képes önállóan, megfelelő előkészítés után beszámolót, ismertetőt, kiselőadást tartani. Igyekezzen magyarázat, definíció segítségével megoldani kommunikációs nehézségeit. Tudja álláspontját kifejteni, ellenvéleményét és egyet nem értését udvariasan kifejezni, indokolni. Tudjon külföldi partnerrel is általános és aktuális témakörökben beszélgetést folytatni. Tudjon a külföldi utazás során előforduló gyakori nyelvi helyzetekben bátran megnyilvánulni. Tudjon néhány verset vagy rövid prózai szöveget kifejezően előadni.

Olvasásértési készség Értsen meg sok új információt tartalmazó, nyelvileg összetettebb szöveget. Tudjon következtetni az ismeretlen elemekre a szövegösszefüggésből. Értsen meg az életkorának megfelelő általános tájékozottságot feltételező idegen nyelvű újságcikket, ismeretterjesztő szöveget, reklámot, használati utasítást, történetet egy és kétnyelvű szótár segítségével. Legyen képes ilyen szövegekkel kapcsolatos kérdések megválaszolására, táblázatok kitöltésére. Alakítson ki önálló olvasási stratégiákat és olvasson változatos műfajban és témakörben idegen nyelven is, valamint ébredjen fel erre való igénye.

Írásbeli készség Legyen képes általános témákban, különböző műfajokban 150-200 szavas irányított fogalmazást írni, melynek logikai menete világos. Legyen képes mondandóját változatos kifejezésekkel, mondatszerkezetekkel, megfelelő központozással, tagolással és helyesírással a témának megfelelő stílusban megfogalmazni. Legyen képes egyszerű hivatalos levél írására néhány fontos témában (pl. információkérés, reklamáció, kérvény stb.). Tudjon önéletrajzot írni. Legyen képes saját véleményét egyszerűen megfogalmazni, és álláspontját indokolni.


109

14.3

A nyelvhasználat szintje (megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás B1 szintjével).

Általános minimum követelmények a 8. évfolyam végére Tartalom Elégséges nyelvismerettel és elegendő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kifejezze magát olyan témákban mint a család, hobbi, érdeklődési kör, munka, utazás és mindennapi események, de megszólalásaiba n még lehet bizonytalan.

Nyelvhelyesség Folyamatosság Meglehetős pontossággal, rutinosan alkalmazza a gyakran használt kifejezéseket és mondatszerkeze teket kiszámítható helyzetekben.

Egyszerű folyamatos szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklődési körébe tartozó témákban. Még tarthat rövidebb szüneteket, hogy megtalálja a megfelelő szavakat, kifejezéseket, nyelvi fordulatokat, és kijavítsa magát.

Interakció Képes kezdeményezni, fenntartani és befejezni egyszerű beszélgetést olyan témákban, amelyek számára ismerősek vagy érdeklődési körébe beletartoznak. Képes elismételni olyan információkat, melyek segítik a kölcsönös megértést.

Koherencia Össze tudja kapcsolni gondolatait, leírja a különböző eseményeket, vázlatosan meg tudja indokolni álláspontját, terveit.

Általános fejlesztési követelmények a 8. évfolyam végére Beszédkészség Kezdeményezzen a tanuló idegen nyelven beszélgetést, vagy kapcsolódjon be abba. Összefüggő mondatokkal mondja el tapasztalatait, élményeit. Beszéljen álmairól, céljairól, reményeiről, és számoljon be eseményekről. Magyarázza vagy indokolja véleményét, érzelmeit, szándékait. Legyen képes idegen nyelven és idegen nyelvi környezetben is, mindennapi és váratlan helyzetekben megfelelően reagálni.


110

Beszédértési készség Értse meg a lényeges pontokat, számára szükséges információkat különféle helyzetekben az elhangzott beszédből és média által közvetített műsorokból. Olvasásértési készség Értsen meg általános, tanulmányaihoz szükséges és érdeklődésének megfelelő összefüggő szöveget, hivatalos és személyes közleményt. Legyen képes egyszerűbb eredeti, illetve autentikus, szövegek befogadására (mese, vers, irodalmi szövegrészlet, novella, újságcikk, hirdetés stb.). Nyelvi képességeinek fejlődésével legyen igénye a rendszeres olvasásra idegen nyelven is. Írásbeli készség Legyen képes egyszerű, összefüggő szöveget írni hétköznapi és személyes életét érintő témákban. A formai sajátosságok figyelembevételével írjon egyszerű levelet.


111

14.4 A magyar-angol két tanítási nyelvű osztályok óraterve Óraterv – heti óraszám (a 2008-2009. tanévtől felmenő rendszerben) Melyik tanévtől? Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Országismeret Matematika Informatika Történelem Környezetismeret Természetismeret Földrajz Biológia Fizika Kémia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika Számítástechnika Testnevelés Etika Média Osztályfőnöki Összesen

2008/09. 2009/10. 2010/11. 2011/12. 2012/13. 2013/14. 2014/15. 2015/16.

Évfolyam, osztály 4.a 5.a

1.a

2.a

3.a

7

7

7

7

5

5

5

5

4

4

4

4

1

1

1

6.a

7.a

8.a

4

4

4

4

5 1 4

5 1 3

2

2

5 1 3 1 2

5 1 3 1 2

2

2,5 1 2 1,5 1,5 1

2

1

1

1

1

1,5

1,5

1 2 1,5 1,5 1

1

1

1

1,5

1,5

1,5

1

1

1

1

1

1 2 2,5

2 2,5

2 3 1

2 3

0,5

3

3

3

3

0,5 23

23

23

25

1 26,5

1 26,5

1 1

1 31

31

Angol nyelven tanított tantárgyak

15 Óratervek a 2008-09., 2009-10., 2010-11., 2011-12. tanévre Mellékelve 4 db óraterv 16 lapon az 1-4. évfolyam számára. Az 5-8. évfolyam számára az új óratervet 2012. december 31-ig kell elkészíteni.


112

16 Tankönyvcsoport kiválasztása 1-4. évfolyamra az angol nyelv oktatásához 1. évfolyam: Happy House 1 és English Adventure Starter A 2. évfolyam: English Adventure 1, 2 3. évfolyam: English Adventure 3 4. évfolyam: English Adventure 4


113

Záradék:

A Pedagógiai Programot készítették:

Varga Sándor igazgató, Tanosné Horváth Márta igazgató-helyettes, Hegyiné Jáger Hedvig igazgató-helyettes, Mózsik Mária munkaközösség vezető, Lakatosné Antoni Vera munkaközösség vezető, Veres Gyuláné munkaközösség vezető, Frang Ilona tanár, Kolozs Ágnes gyermekvédelmi felelős

A Pedagógiai Programot jóváhagyta:

Budapest, 2009. március 22. Varga Sándor igazgató


114

A Pedagógiai Programot megismerte, azzal egyetért:

Budapest, 2009. március 23. Csorba Simon Lászlóné SzM képviselő

Budapest, 2009. március 23. Boltuzitsné Szirmai Csilla DÖK képviselő

Budapest, 2009. március 25. Dr. Kocsis Máté az Iskolaszék képviselője

A Pedagógiai Programot megtárgyalta és elfogadta a tantestület a 2009. április 7-i munkaértekezleten. Jegyzőkönyv, jelenléti ív mellékelve, az irat helye: az iskola irattára és könyvtára. A tantestület képviseletében:

Székely Gézáné KT elnök Schletterné Zsunics Erzsébet minőségbiztosítási team vezető


115

Tartalomjgyzék

1 1.1 1.2 2 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 2.10 2.11 2.12 2.13 3 3.1 3.2 3.3 3.4 3.5 3.6 3.7 4 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9 5 5.1 5.2 5.3 5.4 6 7 8 9

Az intézmény bemutatása.................................................................................................... 2 Küldetésnyilatkozat ............................................................................................................. 2 A sajátos intézményi arculat kialakítása, jövőkép .............................................................. 3 Az iskola nevelési programja ............................................................................................ 10 Pedagógiai alapelvek ......................................................................................................... 10 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 16 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................. 17 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ...... 20 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................................... 23 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ..................................................... 25 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: .............................. 29 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................ 32 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ................................................................................... 33 A szülő, a tanuló, iskola pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei....................................................................................... 35 Egészségnevelési program ................................................................................................ 37 Az iskola környezeti nevelési programja .......................................................................... 41 Tanulmányi kirándulások és az erdei iskola ..................................................................... 55 A helyi tanterv ................................................................................................................... 57 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ............................................................. 57 A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ........................................................................................................................... 57 A tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérési és értékelési rendszere..... 67 Nemzeti és etnikai kisebbség nevelése, oktatása: ............................................................. 70 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, óratervek ............................................. 78 Az alkalmazott tankönyvek, segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ................ 84 Nem szakrendszerű oktatás ............................................................................................... 85 A magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás ...................................................................... 87 Irányelvek .......................................................................................................................... 87 A célnyelv oktatása a két tanítási nyelvű az általános iskolában ...................................... 88 A két tanítási nyelvű oktatás célkitűzései és feladatai ...................................................... 88 Angol nyelven tanított tantárgyak: .................................................................................... 89 A magyar-angol két tanítási nyelvű osztályba történő felvétel ......................................... 90 Személyi feltételek ............................................................................................................ 90 Tárgyi feltételek ................................................................................................................ 91 Finanszírozás ..................................................................................................................... 91 Kapcsolat egyéb műveltségi területekkel .......................................................................... 91 Közös követelmények ....................................................................................................... 93 Hon- és népismeret ............................................................................................................ 93 Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz ...................................................................... 94 Kommunikációs kultúra .................................................................................................... 94 Testi és lelki egészség ....................................................................................................... 94 Tanulás .............................................................................................................................. 94 A célnyelvi kultúra ............................................................................................................ 95 Általános fejlesztési követelmények ................................................................................. 96 A tantárgy óraszáma .......................................................................................................... 96


116

10 10.1 10.2 10.3 10.4 11 11.1 11.2 11.3 11.4 12 13 13.1 13.2 13.3 14 14.1 14.2 14.3 14.4 15 16

Kommunikációs szándékok............................................................................................... 97 1. évfolyam ........................................................................................................................ 97 2. évfolyam ........................................................................................................................ 97 3. évfolyam ........................................................................................................................ 97 4. évfolyam ........................................................................................................................ 97 A továbbhaladás feltételei az 1-4. évfolyamon ................................................................. 98 1. évfolyam ........................................................................................................................ 98 2. évfolyam ........................................................................................................................ 99 3. évfolyam ...................................................................................................................... 100 4. évfolyam ...................................................................................................................... 101 Általános minimum követelmények a 4. évfolyam végére ............................................. 102 A továbbhaladás feltételei az 5-6. évfolyamon ............................................................... 103 5. évfolyam ...................................................................................................................... 103 6. évfolyam ...................................................................................................................... 104 A nyelvhasználat szintje (megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás A 2 szintjével). ............................ 106 A továbbhaladás feltételei a 7-8. évfolyamon ................................................................. 107 7. évfolyam ...................................................................................................................... 107 8. évfolyam ...................................................................................................................... 108 A nyelvhasználat szintje (megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás B1 szintjével). ............................. 110 A magyar-angol két tanítási nyelvű osztályok óraterve .................................................. 112 Óratervek a 2008-09., 2009-10., 2010-11., 2011-12. tanévre ......................................... 112 Tankönyvcsoport kiválasztása 1-4. évfolyamra az angol nyelv oktatásához .................. 113


117

PEDAGÓGIAI PROGRAM. OM azonosító: Budapest 2009

Recommend Documents