A „1812 ROCHESTER PROGRAM - MODELLKÍSÉRLET” CÍMŰ PROGRAM ÉRTÉKELŐ ZÁRÓ TANULMÁNYA
AJÁNLÁS A JEGYZETELŐ SZOLGÁLTATÁS FELSŐFOKÚ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN TÖRTÉNŐ BIZTOSÍTÁSÁRA
BUDAPEST 2009. DECEMBER
1
A záró tanulmányt készített e:
1
Berényi András
Program koordinátor Klinikai és addiktológia szakpszichológus, szupervízor Debreceni Egyetem
Dr. Juhász Péter
Vezető-tanácsos Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztál y
Fodor-Gál Valéria
CVS, PVM 1 értékfejlesztési tanácsadó, Közgazda, tanácsadó szakpszichológus Value Hungary
Mózes Bea
Program menedzser FSZK
CVS = Certified Value Specialist (SAVE International) PVM = Professional in Value Management (European Governing Board) 2
Az „1812 Rochester program - modellkísérlet” című program értékelő záró tanulmánya Ajánlás a jegyzetelő szolgáltatás felsőfokú oktatási intézményekben történő biztosítására Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló........................................................................................................................ 4 2. Bevezető .......................................................................................................................................... 6 3. Ajánlás a jegyzetelő szolgáltatás biztosítására ................................................................................ 7 3.1. Jegyzetelő szolgáltatás meghatározása ........................................................................................ 7 3.2. A jegyzetelő szolgáltatásra vonatkozó a szabályozási szükséglet elemzése ............................... 8 3.3. Stratégiai partnerség .................................................................................................................. 10 3.4. Finanszírozási lehetőségek ........................................................................................................ 11 3.5. FSZK, mint központi szakmai felelős szerepe .......................................................................... 12 3.6. Ajánlás a felsőoktatási intézmények számára a jegyzetelő szolgáltatás kialakítására, feltételek biztosítására ........................................................................................................................................... 16 3.7. Ajánlás a felsőoktatási intézmények számára a jegyzetelő szolgáltatás működtetésére ........... 19 3.8. Várható becsült költségek bemutatása....................................................................................... 24 4. Melléklet........................................................................................................................................ 26 1. számú melléklet: a Rochester program eseményei időrendben ................................................. 26 2. számú melléklet: Kik számára jelenthet segítséget a jegyzetelő szolgáltatás? .......................... 27 3. számú melléklet: Fogyatékos hallgatók a felsőoktatásban 2008. OKM statisztika ................... 29 4. számú melléklet: Jogszabálygyűjtemény jegyzetelő szolgáltatáshoz ........................................ 35 5. számú melléklet: A jegyzetelők etikai követelményei .............................................................. 41 6. számú melléklet: Tanúsítvány ................................................................................................... 43 7. számú melléklet: Adatszolgáltatás az OKM részére a fogyatékos hallgatókról ........................ 44 8. számú melléklet: Jegyzetelő sablon........................................................................................... 45 9. számú melléklet: Diszpécser megbízási szerződés minta.......................................................... 46 10. számú melléklet: Igénybejelentő lap ..................................................................................... 49 11. számú melléklet: Mikor és hogyan kell járulékot fizetni a diákmunka után? ....................... 50 12. számú melléklet: Az értékelemzés folyamata ....................................................................... 52 13. melléklet: Emlékeztető a debreceni modellprogram részvevőivel tartott konzultációról...... 58
3
1. Vezetői összefoglaló A Szociális és Munkaügyi Minisztérium több évre visszatekintő kapcsolatot tart fenn az egyesült államokbeli National Technical Institute for the Deaf (Rochester) intézménnyel, elsősorban a felsőoktatásban tanuló siket és nagyothalló tanulókat segítő szolgáltatások magyarországi adaptálásának előkészítésére. Ennek eredménye a „1812 Rochester program – modellkísérlet” című projekt létrehozása a jegyzetelő segítő szolgáltatás meghonosítása érdekében, és ennek keretében a jegyzetelő szolgáltatás megszervezése a Debreceni Egyetemen. A programot lezáró összegző záró tanulmány elkészítésére az FSZK egy szakértői csoportot hozott létre azzal a céllal, hogy a tapasztalatok alapján tegyen ajánlást a jegyzetelő szolgáltatás magyarországi adaptálására, többek között a jogi szabályozásra, a szervezeti és szervezési struktúrára. Jelen tanulmány e feladatnak tesz eleget. A tanulmányban meghatároztuk a jegyzetelő szolgáltatás tartalmát, és az arra való jogosultságot. Javasoljuk, hogy a jegyzetelő szolgáltatást ne csak a hallássérült diákok számára biztosítsák, hanem minden olyan fogyatékos hallgató számára, akiknél a jegyzetelés valamilyen akadályba ütközik. (3.1. pont) A szabályozási szükségletettel kapcsolatban összegzésként elmondható, hogy a jegyzetelő szolgáltatás szempontjából lényeges általános elveket és rendelkezéseket a hatályos törvényi szabályozás tartalmazza. Az alacsonyabb szintű szabályozásban a jegyzetelő szolgáltatás – mivel hazai viszonylatban teljesen új jelenségről van szó – sehol sem szerepel nevesítetten, ám annak helyét kijelöli a hatályos Vhr. Ahhoz, hogy a szolgáltatás az egész országban azonos színvonalon, és azonos feltételek mellett működhessen, a jövőben elképzelhető egy olyan miniszteri rendeleti szabályozás megalkotása, amely rögzíti a jegyzetelő szolgálatokkal kapcsolatos elvárásokat, de a jogszabály-alkotási feladat még nem időszerű és nem is szükséges. A jegyzetelő szolgáltatás jelen viszonyok között a felsőoktatási verseny egyik elemeként kezelhető, vagyis olyan lehetőségként, amely jó a hallgatónak, hiszen a felkészülését nagyban megkönnyítő ingyenes szolgáltatáshoz jut, de jó az intézménynek is, hiszen ezáltal vonzóbbá teheti képzését a fogyatékos hallgatók számára, és növelheti presztízsét is, azaz hasznot hoz számára. (3.2. pont) A jegyzetelő szolgálatok kialakításával kapcsolatban fontos a stratégia partnerek, így az SZMM, az OKM, a felsőoktatás intézmények vezetése, a hallgatói önkormányzatok 4
képviselete és a fogyatékos érdekvédelmi szervezetek tájékoztatása, előkészítő feladatokba történő bevonása. (3.3. pont). A jegyzetelő szolgáltatás működtetéséhez szükséges forrást a szolgáltatást nyújtó felsőoktatási intézmény költségvetésén belül kell megtalálni. Ennek fedezetéül szolgálhat többek között a fogyatékos hallgatók után járó állami forrásból nyújtott kiegészítő támogatás. Meg kell azonban említeni, hogy a jegyzetelő szolgáltatás egy főre jutó becsült költségei meghaladják a kiegészítő támogatás 1 főre vetített mértékét. Segítséget nyújthat az intézményben működő hallgatói önkormányzat is, amely ugyancsak diszponál olyan források fölött, amely a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások finanszírozását szolgálhatja. A tárgyi-technikai feltételek megteremtéséhez azonban indokolt lehet egyszeri támogatás biztosítása. Ez történhet valamely minisztérium (vagy minisztériumok) fejezeti kezelésű forrásai, illetve az Európai Unió által biztosított infrastrukturális fejlesztésre fordítható forrás terhére. (3.4. pont) Központi szakmai feladatokat célszerű az FSZK-nál ellátni, így többek között a jegyzetelő szolgáltatás ismertté tételét, célcsoport specifikus tájékoztató anyagok elkészítését, módszertani ajánlás kidolgozását, etikai követelmények meghatározását, képzés biztosítását, esetleges pályázatok lebonyolítását. (3.5. pont) A gyakorlati tapasztalatokat összefoglalva ajánlást teszünk a felsőoktatási intézmények számára a jegyzetelő szolgálatok kialakításával és működtetésével kapcsolatban, ami a módszertani ajánlás alapja is lehet. Ahol lehetséges volt, iratmintákkal is segítjük a gyakorlati feladatok megoldását. (3.6. pont és 3.7. pont és a mellékletek) A jegyzetelő szolgáltatással kapcsolatos becsült működési költségek – a választott formától, az egyedi megoldásoktól is erősen függve – várhatóan 200-350 eFt/fő/szemeszter érték körül alakulhatnak. Az ajánlás végén mellékletben bemutatjuk a javaslatokat megalapozó értékelemzési folyamatot is. (13. melléklet)
Budapest, 2009. december 17. Fodor-Gál Valéria értékfejlesztési tanácsadó
5
2. Bevezető
A
Fogyatékos
Személyek
Esélyegyenlőségéért
Közalapítvány
Akadálymentesítési
Programiroda célja a fogyatékos személyek társadalmi befogadásának és egyenlő esélyű hozzáférésének
megteremtése.
Kiemelt
figyelmet
kap
az
info-kommunikációs
akadálymentesítés, ezen belül pedig a felsőoktatásban tanuló fogyatékos hallgatókat segítő szolgáltatások köre. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium több évre visszatekintő kapcsolatot tart fenn az egyesült államokbeli National Technical Institute for the Deaf (Rochester) intézménnyel, elsősorban a felsőoktatásban tanuló siket és nagyothalló tanulókat segítő szolgáltatások magyarországi adaptálásának előkészítésére. A jegyzetelő segítő szolgáltatás meghonosítása érdekében a „1812 Rochester program – modellkísérlet” című projekt került létrehozásra2. A megszerzett tapasztalatok és az összegyűjtött információk alapján 2009-ben jegyzetelő szolgáltatást szerveztek a Debreceni Egyetemen. A szolgáltatást igénybevevő hallássérült hallgatók összesen 6-an voltak az alábbi területekről: I. évfolyam: programtervező informatikus IK I. évfolyam: gépészmérnök MK II. évfolyam: igazgatásszervező ÁJK III. évfolyam: szociális munkás BTK IV. évfolyam: geográfus TK V. évfolyam: agrármérnök MTK A jegyzetelést 14 fő (kezdetben 15 fő) diák végezte. A programot lezáró összegző záró tanulmány elkészítésére az FSZK létrehozott egy szakértői csoportot azzal a céllal, hogy a tapasztalatok alapján tegyen ajánlást a jegyzetelő szolgáltatás magyarországi adaptálására, többek között a jogi szabályozásra, a szervezeti és szervezési struktúrára. Az összegző tanulmány elkészítésének összefogására a Value Hungary kapott felkérést, módszertanként az értékelemzés (Value Methodology) módszer-együttes került kiválasztásra. Az elvégzett munkát, az ajánlások megalapozását a 12. számú mellékletben mutatjuk be. Ajánlásainkat a következő 3. fejezet ismerteti.
2
A program főbb eseményeit időrendben az 1. számú melléklet tartalmazza 6
3. Ajánlás a jegyzetelő szolgáltatás biztosítására 3.1. Jegyzetelő szolgáltatás meghatározása A felsőoktatási intézményekben tanuló, fogyatékosságuk miatt önálló jegyzetelésre nem, vagy csak akadályoztatva képes hallgatók számára alapvetően fontos a jegyzetelő szolgáltatás biztosítása. E tanulmány keretein belül jegyzetelő szolgáltatásként értelmezzük azt a tevékenységet, melyet a felsőoktatási intézményekben tanuló, önálló jegyzetelésre nem, vagy csak akadályozottan képes diákok számára az órán, azaz az előadásokon az osztálytermi megbeszéléseken, vitákon a gyakorlatokon és a tanulmányok keretében bemutatásra kerülő filmvetítéseken elhangzott főbb és kiegészítő információk írásbeli rögzítésével a jegyzetelő szolgáltatásra felkészített és megbízott személy végez. Az elkészített jegyzetben benne kell, legyen minden megtanulandó vagy egyéb fontos információ, így a feladatok, hirdetmények és vizsgaidőpontok is. Jegyzetelő szolgáltatás címén nem lehet hang és képfelvételt készíteni. Jegyzetelő szolgáltatásra az a diák jogosult, aki: olyan testi és/vagy érzékszervi fogyatékossággal él (pl. nagyothalló, siket, gyengénlátó, vak, mozgássérült), tanulásban akadályozott (pl. diszlexiás, diszgráfiás), vagy autista3, amely fogyatékosság akadályozza a jegyzetelést, és aktív hallgatói jogviszonyban áll, és fogyatékosságot igazoló, érvényes szakértői bizottsági véleménnyel rendelkezik, és fogyatékos hallgatók nyilvántartásába regisztrálja magát, és igényli a szolgáltatást, és a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges keret-megállapodást megköti és betartja. 3
Részletesebben kifejtve lásd a 2. számú mellékletben. A fogyatékos hallgatók összes létszámára vonatkozó 2008. évi OKM statisztikát lásd a 3. számú mellékletben 7
3.2. A jegyzetelő szolgáltatásra vonatkozó a szabályozási szükséglet elemzése A hazánkban a 2007. évi XCII. törvénnyel ratifikált Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-Egyezmény 24. cikk 2. pontjának c) alpontja a fogyatékos személy oktatása során célként jelöli meg az ésszerű alkalmazkodásról való gondoskodást, e) alpontja pedig a „hatékony, személyre szabott támogató intézkedések biztosítását”. A 3. pont c) alpontja szerint a fogyatékos személyek oktatásának a számukra legmegfelelőbb módszerrel és eszközökkel, „a tudományos és társadalmi fejlődés legmagasabb fokának elérését segítő környezetben” kell történnie. Műfajából adódóan az Egyezmény közvetlenül csak az állam számára ír elő kötelezettséget – a fentiek tehát nem vonatkoztathatók közvetlenül a felsőoktatási intézményekre –, a nemzetközi színtéren megjelenő szakmai irányvonal és a legfontosabb követendő alapelvek tekintetében azonban nemcsak az állam, hanem egy sor más szereplő – így például a főiskolák, egyetemek – számára is fontos iránymutatást jelent. Lényegében
az
Egyezményben
foglaltakat
erősíti
meg
a
Magyar
Köztársaság
Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény. Ennek 70/F. §-a deklarálja a művelődéshez való jogot, amelyet az állam többek között a „képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással” biztosít. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (Fot.) az Egyezménnyel szemben már valamennyi hazai jogalany által közvetlenül alkalmazandó előírásokat tartalmaz. 2. §-ának (3) bekezdése alapelvként rögzíti, hogy a tervezési folyamatok során „kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek”. A 13. § (1) bekezdése emellett a fogyatékos személy jogaként határozza meg az állapotának megfelelő oktatásban való részvételt. Tanulmányunk témája szempontjából még konkrétabb a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 61. §-ának (1) bekezdése, amely előírja, hogy „a fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit”. A fenti szabály kötelezetti köre már egész pontosan körülhatárolható: a törvény egyértelműen a felsőoktatási intézmények számára írja elő, hogy 8
igazodjanak a fogyatékos hallgatók – adott esetben speciális – igényeihez. Olyan hallgatók esetén, akik fogyatékosságuknál fogva az előadások, szemináriumok figyelemmel kísérésében vagy a jegyzetelésben akadályozottak, a fenti kötelezettségek teljesítésének egyik legjobb eszköze a jegyzetelő szolgáltatás biztosítása lehet. A
felsőoktatásról
szóló
2005.
évi
CXXXIX.
törvény
egyes
rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) több olyan részletszabályt is tartalmaz, amely immár nemcsak alapot, de jogi keretet is adhat a jegyzetelő szolgáltatás működtetéséhez. A jegyzetelő szolgáltatás szempontjából a legfontosabb részletszabály a 20. § (2) bekezdésének a) alpontja, mely szerint a fogyatékos hallgató „a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint veheti igénybe (…) az intézmény által biztosított, illetve az intézmény által nem biztosított, de más módon rendelkezésre álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat”. A jegyzetelő szolgáltatás létezéséről és az igénybe vétel módjáról tehát az adott intézmény szervezeti és működési szabályzatában lehet és szükséges rendelkezni. A jegyzetelő szolgáltatás mindemellett érintheti a hallgató óralátogatási kötelezettségét is, a Vhr. azonban ezt is szabályozza: a 20. § (1) bekezdése szerint a fogyatékos hallgató „szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése (…) alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését”, (2) bekezdése ehhez kapcsolódóan pedig ugyancsak az intézmény SZMSZ-ére utalja „a fogyatékossággal élő hallgatók segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló” kérelmeivel kapcsolatos részletszabályok rendezését. Összegzésként elmondható tehát, hogy a jegyzetelő szolgáltatás szempontjából lényeges általános elveket és rendelkezéseket a hatályos törvényi szabályozás tartalmazza.4 Ezen a szinten ennél konkrétabb kötelezettség megfogalmazása nem szükséges, sőt, kifejezetten kerülendő is, hiszen a jegyzetelő szolgáltatás nevesítésével adott esetben elzárnánk az utat más – a jövőben kialakuló és esetleg hatékonyabb – szolgáltatások, módszerek elől. A törvények mindemellett alapvetően általános jogokat és kötelezettségeket határoznak meg, egy ilyen konkrét szolgáltatásra vonatkozó kötelezettség törvényi szintű rögzítése ezért kodifikációs szempontból sem lenne indokolt. Az alacsonyabb szintű szabályozást áttekintve
4
Jogszabályok kivonatát a 4. számú melléklet tartalmazza 9
azt láthatjuk, hogy a jegyzetelő szolgáltatás – miután hazai viszonylatban teljesen új jelenségről van szó – sehol sem szerepel nevesítetten, ám annak helyét kijelöli a hatályos Vhr. Egy esetleges új, rendeleti szintű szabályozás szükségessége elsősorban stratégiai döntés illetve értékválasztás kérdése. Ha abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a felsőoktatási intézmények csak azt a feladatot teljesítik, amelyre őket valamely jogszabály kifejezetten kötelezi, akkor Vhrben szükséges rögzíteni a jegyzetelő szolgáltatás működtetésének kötelezettségét. Ha ezzel szemben úgy tekintünk a jegyzetelő szolgáltatásra, mint a felsőoktatási intézmények közötti verseny egyik tényezőjére – melynek működtetésével az intézmény évről évre hallgatókat, és ezzel forrást is nyerhet –, akkor nincs szükség ilyen előírásra. A szolgáltatás jellegét és egyes aspektusait áttekintve a munkacsoport az utóbbi álláspontra helyezkedett, és úgy ítélte meg, hogy a felsőoktatási intézményeket nem indokolt jogszabályban kötelezni a szolgáltatás működtetésére. Ahhoz, hogy a szolgáltatás az egész országban azonos színvonalon, és azonos feltételek mellett működhessen, a jövőben elképzelhetőnek tartjuk egy olyan miniszteri rendeleti szabályozás megalkotását, amely – többek között – rögzíti a jegyzetelőkkel szemben támasztott elvárásokat, a munkájukért járó díjazás egyes kérdéseit, stb.. Úgy véljük azonban, hogy a programot érintően – annak modell-jellegéből adódóan – még nem áll rendelkezésünkre elegendő tapasztalat ahhoz, hogy ezeket a feltételeket meghatározzuk, ezért ez a feladat nem időszerű. A fentieket összefoglalva tehát a munkacsoport arra az álláspontra jutott, hogy a jegyzetelő szolgáltatást érintő új jogi szabályozási lépés megtétele egyelőre nem szükséges. 3.3. Stratégiai partnerség A jegyzetelő szolgáltatás tervezése során – annak elindítása előtt – feltétlenül szükséges felkutatni azokat a szervezeteket, akik stratégiai partnerként vehetnek részt az előkészítésben illetve a megvalósításban. Államigazgatási szinten az Oktatási és Kulturális Minisztérium Felsőoktatási és Tudományos Szakállamtitkársága valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztálya lehet az elsődleges partner. 10
A felsőoktatási intézmények vezetőit szintén be kell vonni a jegyzetelő szolgálatokkal kapcsolatos előkészítő folyamatba (pl. pályázat-előkészítés, esetleges szabályozási feladatok meghatározása). A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szintén fontos partner, akiket már a tervezésnél meg kell keresni annak érdekében, hogy a megvalósítás – és esetleg a finanszírozás – tekintetében az egyes karok HÖK-jei egységes hozzáállással tudják támogatni a szolgáltatást. Mindezek mellett a „Semmit rólunk nélkülünk” elv érvényesítéseként folyamatosan konzultálni szükséges az érintett fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetekkel, köztük elsősorban a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével, illetve a valamennyi fogyatékossági ág érdekvédelmét tömörítő Országos Fogyatékosügyi Tanáccsal. A központi szervezeteken túl külön is érdemes megkeresni azokat a helyi szervezeteket, amelyek területén felsőoktatási intézmény működik. 3.4. Finanszírozási lehetőségek A jegyzetelő szolgáltatás finanszírozását illetően fontos elválasztanunk a szolgáltatás feltételeinek
kialakításához,
beindításához
szükséges
forrás
biztosítását
illetve
a
működtetéshez szükséges folyamatos finanszírozást. Ahogy korábban is utaltunk rá, a munkacsoport a jegyzetelő szolgáltatást a felsőoktatási verseny egyik elemeként kezeli, vagyis olyan lehetőségként, amely jó a hallgatónak, hiszen a felkészülését nagyban megkönnyítő ingyenes szolgáltatáshoz jut, de jó az intézménynek is, hiszen ezáltal vonzóbbá teheti képzését a fogyatékos hallgatók számára, és növelheti presztízsét is, azaz hasznot hoz számára. Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy a fogyatékosságügy területén ma már általános az ún. mainstreaming elv alkalmazása, vagyis annak a szemléletnek az érvényesítése, hogy az esélyegyenlőség megteremtése nem egy-egy elkülönült, kifejezetten erre szakosodott szerv központi feladata, hanem minden egyes személy vagy szervezet felelőssége a saját tevékenységét, szolgáltatásait érintően. A fentiekből kiindulva tehát a szolgáltatás működtetéséhez szükséges forrást mindenképpen a szolgáltatást nyújtó felsőoktatási intézmény költségvetésén belül kell megtalálni. Ennek fedezetéül szolgálhat többek között a fogyatékos hallgatók után járó kiegészítő támogatás, amelyet az intézmények évről évre állami forrásból kapnak – éppen azzal a céllal, hogy a 11
fogyatékos hallgatóknak nyújtott speciális szolgáltatások esetleges többletköltségét fedezze. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy ez a forrás önmagában nem fedezi teljes mértékben a jegyzetelő szolgáltatás 1 főre becsült költségeit (lásd a 3.8 pontot is). Segítséget nyújthat az adott karon működő hallgatói önkormányzat is, amely ugyancsak diszponál olyan források fölött, amely a hallgatók számára nyújtott szolgáltatások finanszírozását szolgálja. Miután a szolgáltatás működtetéséhez tárgyi-technikai háttér is szükséges, ezek beszerzéséhez indokolt lehet egyszeri támogatás biztosítása az intézmények számára. Ez történhet valamely minisztérium (vagy minisztériumok) fejezeti kezelésű forrásai, illetve az Európai Unió által biztosított infrastrukturális fejlesztésre fordítható forrás terhére. A támogatás pályázati úton történő szétosztásának több előnye is van. Az első, hogy a jelentkezők számából és a benyújtott pályamunkák minőségéből következtethetünk arra, hogy pillanatnyilag milyen hajlandóság – esetleg elköteleződés – mutatkozik a felsőoktatási intézményekben a jegyzetelő szolgáltatás beindítására. A pályázat emellett lehetőséget teremt arra is, hogy a szolgáltatást jogszabályi előírás nélkül tereljük előre rögzített szakmai-pénzügyi keretek közé, hiszen a pályázati dokumentációban ilyen kikötések megfogalmazására van mód. További előny, hogy az elnyert támogatás fejében fenntartási kötelezettséget várhatunk el a pályázóktól, azaz biztosíthatjuk, hogy a nyertes intézmények legalább 3 évig működtessék a szolgáltatást. Ez az időszak kiváló lehetőséget teremthet arra, hogy olyan tapasztalatokat gyűjtsünk, amelyek a szolgáltatás későbbi fejlesztésének – esetleg jogi szabályozásának – alapjául szolgálhatnak. A pályázati keretösszeg – természetesen az államháztartás mindenkori állapotán és az uniós források hozzáférhetőségén túl – a szolgáltatás eszközigényétől és a potenciális szolgáltatók számától függ. 3.5. FSZK, mint központi szakmai felelős szerepe Jegyzetelő szolgáltatás ismertté tétele A jegyzetelő szolgáltatást ismertté kell tenni, ebben az FSZK meghatározó szerepet játszhat. A megismertetés érdekében a különböző célcsoportok számára specifikus tájékoztató anyagokat szükséges összeállítani, melyeket a különböző kommunikációs csatornákon (weblap, információs füzetek, szóróanyagok) lehet a címzettek számára eljuttatni, ill. hozzáférhetővé tenni. Ezek a következő formákban jelenhetnek meg:
12
A
jegyzetelő
hozzáférhetővé.
szolgáltatás Itt
általános
ismertetője
a különböző célcsoportok
az
FSZK
szerinti
oldalán
váljon
bontásban, más-más
szemszögből kerülhet bemutatásra a program (fogyatékos diák, jegyzetelő diák, tanár/oktató). Kerüljön külön felsorolásra azon felsőfokú intézmények listája is, ahol a jegyzetelő szolgáltatás működik, hogy a továbbtanulását tervező diákok könnyebben tudjanak az intézmények között választani. A
felsőoktatási
intézményeknek
szóló
„Fogyatékossággal
élő hallgatók
a
felsőoktatásban (tájékoztató anyag)” című (OKM/2009. február, OKM web lap) anyagot ki kell egészíteni a jegyzetelő szolgáltatás bemutatásával, a szolgáltatás ajánlásával. Az FSZK honlapjával összehangolva az internetes felvételi tájékoztatóban (http://www.felvi.hu) is megjelenhet a jegyzetelő szolgáltatás ismertetése. Azoknál az intézményeknél, ahol a jegyzetelő szolgáltatás működik, a nevüknél ezt jelezni kell, és egy kapcsolt linkkel az érdeklődőt az FSZK honlapján elérhető információk felé lehet irányítani. Ugyanígy kell eljárni, ha a jelentkező a felvételi eljárás során igénybe kívánja venni a plusz 50 pontot. Ennek bejelölése automatikusan egy ablakot nyithat meg, ahonnan az érintett szintén tovább tud menni az információkat tartalmazó FSZK honlapra. Ugyanezeket az információkat a felsőoktatási intézmények a saját honlapjukon is elérhetővé tehetik, így biztosítva a minél szélesebb körű tájékoztatást. Ezen túlmenően a felsőoktatási intézmények tanulmányi osztályain nyomtatott formában is hozzáférhetővé kell tenni a tájékoztató anyagokat. Nemcsak a fogyatékos diák, hanem a leendő jegyzetelő is felfigyelhet itt a szolgáltatásra. A kihelyezhető tájékoztatókat az FSZK állítsa össze és kinyomtatható formában juttassa el az intézményeknek. Módszertani ajánlás kidolgozása A jegyzetelő szolgáltatást minden, a szolgáltatást működtetni kívánó felsőoktatási intézményben egységes színvonalú és tartalmú szolgáltatásként kell nyújtani, ezért a szolgáltatás elemeit és működtetését meghatározó módszertani ajánlás kidolgozására van szükség. Ennek a felelőse az FSZK legyen. Az ajánlás a főbb elvárások meghatározása mellett engedje a felsőoktatási intézmények számára a saját belső gyakorlatuk kialakítását, a helyi lehetőségekhez való alkalmazkodást, a kialakult helyi jó gyakorlatok alkalmazását.
13
Ki kell dolgozni továbbá egy egységes etikai iránymutatást is, amit minden jegyzetelő szolgáltatásban részt vevővel meg kell ismertetni, és aminek betartása minden közreműködővel szemben elvárás, bármilyen részfeladatot lásson is el a szolgáltatás biztosításában. Az etikus viselkedésre azért kell gondot fordítani, mert ettől függ a fogyatékos hallgatók elégedettsége, a szolgáltatás intézményen belüli elfogadása, és a jegyzetek jó minősége is. A jegyzetelő képzés tananyagában már meghatározásra kerültek az etikai követelmények5, de annak egyes tételeivel a debreceni modellprogramban résztvevő diákok nem értettek egyet (pl. a jegyzetelőtől elvárt a jeles, vagy a jó osztályzat). A tananyagban szereplő etikai követelményeket célszerű néhány felsőoktatási intézmény képviselőjével véleményeztetni, és egy vitamentes szöveg megalkotását kezdeményezni. Az etikai követelmények kialakításának felelőse az FSZK legyen. Kapcsolattartás a felsőoktatási intézményekkel A felsőoktatási intézményekben az intézményi vagy a kari fogyatékosügyi koordinátor feladata lesz a jegyzetelő szolgáltatás megszervezése. Ennek során ő gondoskodik – többek között – az intézmény illetékes vezetési szintjének tájékoztatásáról is. Annak érdekében, hogy az intézményi fogyatékosügyi koordinátor minél eredményesebben és hatékonyabban meg tudja oldani a jegyzetelő szolgáltatás megszervezését az FSZK adjon segítséget, biztosítson megfelelő támogatást (pl. tájékoztató anyagok átadásával, bemutató előadás, képzés szervezésével, módszertani ajánlás átadásával). Közreműködők képzése, felkészítése A jegyzetelő szolgáltatásban közreműködők számára felkészítést kell biztosítani. Két célcsoport: a fogyatékosügyi koordinátor és/vagy a diszpécser valamint a jegyzetelők számára kiemelkedően fontos a felkészítés. a. Fogyatékosügyi koordinátor ill. diszpécser felkészítése A felkészítés célja, hogy a koordinátorok ill. a diszpécserek saját intézményük adta lehetőségeken belül megfelelő jegyzetelő szolgáltatást alakítsanak ki a fogyatékos diákok számára. A kezdeti segítségnyújtást követően az intézmények önállóan, a napi rutinba
5
Az etikai követelményeket az 5. számú melléklet tartalmazza 14
építve legyenek képesek a folyamatos, megbízható színvonalú jegyzetelő szolgáltatás biztosítására. A képzést az FSZK szervezze. A képzés főbb ajánlott elemei: Általános fogyatékosügyi modul Tájékoztató a jegyzetelő szolgáltatásról A különböző szerepek és feladataik bemutatása A jegyzetelő szolgáltatást végzők képzése (beépített modul) Saját élmény a jelnyelvi tolmácsszolgálatoknál - opció Debreceni Egyetem megkeresése, tájékoztatón való részvétel – opció b. Jegyzetelők felkészítése A jegyzetelők képzését az intézményekben célszerű megszervezni, amihez elektronikus formában egységes, e-learning módszerre alapozott tananyagot dolgozott ki az FSZK. Ez a tananyag az FSZK weblapján legyen bárki számára hozzáférhető, de a képzés elvégzését igazoló tanúsítvány kiadása formalizált eljárásban történjen. Ennek felügyelete az FSZK hatásköre. A jegyzetelésre hivatalosan jelentkező diák regisztrációt követően kerülhet fel az on-line tanfolyamot végzett hallgatók közé. Ennek alapján a sorszámozott tanúsítványt az FSZK állítja ki.6 Jegyzetelést csak e tanúsítvány birtokában lehessen végezni. Pályázatok lebonyolítása A jegyzetelő szolgáltatás elindításához szükséges infrastruktúra kialakításához célszerű pályázat útján egyszeri forrást biztosítani (lásd 3.4 pontot is). E pályázat lebonyolítása, vagy az abban való közreműködés szintén lehet az FSZK feladata. Adatgyűjtés szervezése, statisztika elkészítése A jegyzetelő szolgáltatás lehetséges hallgatói célcsoportjáról mindeddig megbízható adatokkal nem rendelkezünk. A tényadatok viszont fontos információt tartalmazhatnak a szolgáltatás hasznosságára, fenntarthatóságára vonatkozóan. Ezért szükséges a felsőoktatási intézményektől olyan adatszolgáltatást kérni és kapni, amely a modell végleges kialakításához támpontokat biztosít. Az adatszolgáltatást a pályázatokhoz lehet kapcsolni. Támogatás esetén az intézmény szolgáltasson adatot az Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány számára az alábbi tartalommal:
6
A képzés elvégzését igazoló tanúsítványt lásd a 6. számú mellékletben 15
a. Jegyzetelők száma b. Igénybevevők száma szak és fogyatékosság típusa szerinti bontásban c. Jegyzetelt órák száma d. Összes költség Az adatkör kialakítása és az adatok feldolgozása az FSZK feladata legyen. Javasoljuk, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz a felsőoktatási intézmény által beküldött, a felsőoktatási intézményben tanuló fogyatékossággal elő hallgatók létszámával kapcsolatos adatszolgáltatásban legyen feltüntetve a fogyatékosság típusa és a jegyzetelő szolgáltatást igénybevevők száma is. (Az általunk megismert adatlap7 szerint az adatszolgáltatás kitér a fogyatékosság típusára, de a feldolgozás csak a 3. számú mellékletben bemutatott dimenziók mentén történik.) 3.6. Ajánlás a felsőoktatási intézmények számára a jegyzetelő szolgáltatás kialakítására, feltételek biztosítására A felsőoktatási intézmények autonómiát élveznek a tekintetben is, hogy milyen formában alakítják ki jegyzetelő szolgálatukat. Az alábbi leírás a szolgáltatás ellátásának megszervezéséhez, működtetéséhez ajánl – az eddigi tapasztalatok alapján – néhány lehetséges, ill. célszerű megoldást. A jegyzetelő szolgáltatás felelősének kijelölése a. Nem szükséges, hogy a fogyatékosügyi koordinátor lássa el a jegyzetelő szolgáltatással kapcsolatos operatív feladatokat, ezzel ún. diszpécser is megbízható. Az egyetem vezetésének kell eldöntenie, hogy kit bíz meg a diszpécseri feladatkörrel. b. Fontos meghatározni, hogy a diszpécser munkájával kapcsolatban ki lesz az illetékes. Lehet az egyetemi fogyatékosügyi koordinátor, de magasabb szinten az oktatási rektor helyettes vagy a szociális illetve a fogyatékos ügyekben illetékes igazgató is.
7
Az adatszolgáltatásra vonatkozó adatlapot lásd a 7. számú mellékletben 16
vezető vagy
c. A fogyatékosügyi koordinátor általános feladatai a jegyzetelő szolgáltatással kapcsolatosan: Az intézmény vezetésének tájékoztatása a jegyzetelő szolgálat tárgyi és személyi feltételeiről. Részvétel a szolgálat tárgyi feltételeinek kialakításában. Kapcsolattartás az intézmény vezetőivel, oktatóival. Szoros együttműködés a diszpécserrel a szolgálat folyamatos működése során. d. Diszpécser feladatai a jegyzetelő szolgáltatással kapcsolatosan A szolgálattal kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása. A szolgáltatás meghirdetése a fogyatékossággal élő hallgatók számára. Közreműködés
a
jegyzetelő
szolgáltatásban
közreműködő
hallgatók
megkeresésében és kiválasztásában A jegyzetelők akadályoztatása esetén a helyettesítések megszervezése Megbeszélések összehívása és vezetése a jegyzetelők részére szemeszterenként 2-3 alkalommal. (Indokolt esetben a szolgáltatást igénybevevő hallgatók is meghívást kaphatnak) Nyilvántartás vezetése a jegyzetelők munkájáról és a teljesítések igazolása. Közreműködés a szolgálat működése során felmerülő problémák kezelésében. Szükség esetén jelzéssel él a fogyatékosügyi koordinátor felé. A diszpécser munkájával kapcsolatos feltételek: Köteles elvégezni a e-learninges jegyzetelőket felkészítő képzést. Rá is vonatkoznak az etikai követelmények.
A jegyzetelő szolgálat számára szükséges tárgyi feltételek biztosítása a.
Minimum feltételek: Fénymásoló a jegyzetek sokszorosítására. Akadálymentes helyiség, ahol zárható szekrényben lehet tárolni a jegyzeteket, fénymásolatokat.
17
Folyamatosan kell biztosítani a jegyzeteléshez az A4-es előre megszerkesztett papírt8, illetve fénymásoló papírt a sokszorosításhoz.
b.
Opcionális ajánlások: Közepes vagy nagy teljesítményű, esetleg kóddal, számlálóval ellátott fénymásoló biztosítása, amelyet a jegyzetelők önállóan segítő nélkül tudnak használni. Másik lehetséges megoldás a fénymásolásra, hogy már működő egyetemi egységben kap helyet (pl. könyvtár, diákinformációs iroda) a fénymásolás, de meg kell oldani, hogy legyen, aki a másolást elvégzi és, hogy a jegyzetek elzárhatóak legyenek. Ha 5 főnél több hallássérült veszi igénybe a szolgáltatást, akkor alközpontokat is ki lehet alakítani az intézmény területén. Ideális esetben laptop biztosítható a jegyzetelők számára a jegyzeteléshez. A látássérült hallgatók számára ez a megfelelő jegyzetelési forma, de más számára is biztosíthatók e feltételek. Ha technikailag megoldható, akkor egy adott honlapra kóddal belépve a jegyzetelők feltölthetik a jegyzeteket, ahonnan a hallgatók szintén kód segítségével letölthetik azokat. Ezzel a módszerrel a fénymásolás is kiválthatóvá válik.
Oktatók tájékoztatása A felsőoktatási intézmény oktatói számára általános tájékoztatást kell adni a jegyzetelő szolgáltatásról. Az oktatók számára kellő garanciát kell adni, hogy a jegyzetelők és a szolgáltatást igénybevevők megállapodásban vállalják, hogy harmadik személynek nem adják tovább a jegyzeteket és nem élnek vissza a jegyzetekkel. A jegyzetekhez csak a jegyzetelő, a szolgáltatást igénylő, a diszpécser, és kérésre a tanár férhet hozzá. A jegyzetelő szolgálat megszervezése A felsőoktatási intézmény különböző módokon alakíthatja ki a jegyzetelő szolgáltatást: a. Közvetlenül a felsőoktatási intézmény működteti a szolgáltatást az egyetem más szervezeti egységének közreműködésével. Ekkor az intézmény köti a szerződést a 8
Előrekeretezett sablont lásd a 8. számú mellékletben 18
közreműködő személyekkel (diszpécser, jegyzetelő), és a díjazást megbízási díjként, vagy számla ellenében fizeti ki. b. A hallgatói önkormányzat is lehet megvalósítója a jegyzetelő szolgálatnak. Ekkor lehetőség van hallgatói juttatásként kifizetni a szolgáltatásban közreműködő jegyzetelők díjait. c. Társadalmi szervezet (egyesület, alapítvány) végzi a szolgáltatást. Ezekben az esetekben felsőoktatási intézmény köt szerződést az adott szervezettel és a szervezet szerződik a diszpécserrel majd a jegyzetelőkkel. Ügyelni kell arra, hogy egyértelmű szerződéses viszonyok jöjjenek létre. 3.7. Ajánlás a felsőoktatási intézmények számára a jegyzetelő szolgáltatás működtetésére Diszpécser megbízása A jegyzetelő szolgáltatás működtetésének helyileg kialakított formája többféle lehet (lásd előző pontot). A diszpécser kiválasztása és alkalmazása a szolgáltatás választott formájától függ. A diszpécser lehet a felsőoktatási intézmény, de lehet a szolgáltatást nyújtó szervezet alkalmazottja vagy megbízottja is.9 Intézményen belül tájékoztatás megszervezése Az intézmény hallgatói, tanárai számára a jegyzetelő szolgáltatásról a hirdető felületeken és a tanulmányi osztályon legyenek tájékoztató anyagok kihelyezve, amelyen az alap információk között a fogyatékosügyi koordinátor/diszpécser elérhetősége is legyen megadva. A hallgatókban fel kell kelteni az igényt, erre gondot kell fordítani. A kellő mértékű tájékoztatás érdekében – az eddig ismertetett megoldásokon túl – további kommunikációs lehetőségeket is érdemes kihasználni, pl. A Neptun rendszeren keresztül, valamint a tanulmányi osztály munkatársainak segítségével fokozható a hallgatók tájékoztatása. A félévenként megrendezendő egyetemi/főiskolai fórumon kerüljön bemutatásra a jegyzetelő szolgáltatás, amelyre az érintettek névre szóló meghívót kaphatnak. Célszerű lehetőséget teremteni a kérdések tisztázására, személyes konzultációra is. A kari, egyetemi sajtó is adhat tájékoztatást, lehet hirdetni, vagy riportot készíttetni.
9
Diszpécseri megbízási szerződés mintát lásd a 9. számú mellékletben 19
Igények összegyűjtése Az igények jelzésére és fogadására a Neptun rendszert célszerű használni, amelyből a fogyatékosügyi koordinátor vagy a tanulmányi osztály kérdezheti le az érdeklődők névsorát. A lista alapján a fogyatékosügyi koordinátor, vagy a diszpécser keresse meg és tájékoztassa a hallgatókat. Ne legyen alsó limit a szolgáltatás elindításánál, akár 1 fő igénylő esetén is biztosítsák a jegyzetelő szolgáltatást. Jegyzetelők toborzása, kiválasztása, felkészítése Az igények és igénylők megismerését követően lehet a jegyzetelők toborzását elvégezni. Az integráció szempontjából fontos, hogy a jegyzetelők a diáktársak közül kerüljenek ki. Több szempontból is szerencsés, ha a jegyzetelőket a fogyatékos hallgató környezetében lehet megtalálni. Először a fogyatékos hallgató ajánljon jegyzetelőt, és ha ő nem talál, akkor a diszpécser legyen segítségére, közvetítsen a szolgáltatást igénylő hallgató és a potenciális jegyzetelők között. Az igénylésről és a jegyzetelői ajánlásokra célszerű formanyomtatvány biztosítani.10 Egy fogyatékos hallgató számára 2-3 fő jegyzetelő képes a szolgáltatást biztosítani. A jegyzetelők toborzásánál, kiválasztásánál a következő szempontokat ajánlott figyelembe venni: Lehetőleg csoporttárs legyen vagy Azonos szakra járjon és Azonos vagy magasabb évfolyamra járjon és Az órarendek összehangolhatók legyenek Olvasható kézírása legyen ill. laptopon történő jegyzetelésnél gyorsan tudjon gépelni. Ezekre a szempontokra azért van szükség, mert ha a fogyatékos hallgató és jegyzetelő is egy szakon tanul, akkor jobb minőségű a jegyzet, mert a jegyzetelő ismeri az adott tanegység szakkifejezéseit és tudja, melyek a lényeges információk.
Továbbá ha a jegyzetelő még a
fogyatékos hallgató csoporttársa is, könnyebb az időpont egyeztetés, a kapcsolattartás, a feladatellátás kisebb terhet ró a jegyzetelőre. A jegyzetelők kiválasztásához a szolgáltatást igénylő véleményét ki kell kérni, lehetőség szerint ő hozza meg a döntést. 10
Az igénybejelentő lap mintát lásd a 10. számú mellékletben 20
Jegyzetelőknek fel kell készülni az alábbiak szerint: a. E-learninges jegyzetelő képzés elvégzése, tanúsítvány megszerzése b. A diszpécser által szervezett személyes konzultáción való részvétel c. Opció: érzékenyítő programon való részvétel (pl. jelnyelvi tolmácsszolgálat meglátogatása, vagy csoportos konzultáció egy jelnyelvi tolmáccsal). A jegyzetelő számára célszerű egy igazoló kártyát rendszeresíteni, amivel szükség esetén hivatalosan is megerősítheti, hogy ő a jegyzetelő szolgálathoz tartozik és ennek megbízására munkát végez. Az igazoló kártya hátoldalán az etika követelmények pontokba gyűjtött kivonata is elhelyezhető. Adatkezelési feladatok ellátása Adatkezelést a diszpécser végzi. Kezelendő adatok: a. Résztvevőkkel kapcsolatban: név elérési adatok (mobil telefon, e-mail) szak évfolyam fogyatékos hallgatók nyilvántartásába történő regisztráció ténye fogyatékosság típusa b. Jegyzetelőkkel kapcsolatban: név, elérési adatok (mobil telefon, e-mail) szak évfolyam Együttműködés a jegyzetelő szolgáltatást igénybevevő hallgató és jegyzetelő szolgálat között Az együttműködés kereteinek vállalásáról célszerű a fogyatékos hallgatóval megállapodást kötni, vagy egy nyilatkozat tételre felkérni, az alábbiakkal kapcsolatban: Legalább egy hónapra előre jelzi a jegyzetelésre vonatkozó igényeit az órarend alapján Bejár az órákra (kivéve a siket hallgatókat, mivel számukra nincs hozzáadott értéke a jelenlétnek) 21
A diszpécser meghívása alapján részt vesz a megbeszéléseken A jegyzetek átvételét elismeri Nem adja tovább a jegyzeteket Ha tartósan (néhány hét) megszegi az együttműködést, vállalja annak következményeit, azaz a szolgáltatás szüneteltetését (pl. ha 3 hétig nem veszi igénybe a szolgáltatást, a diszpécser leállítja azt, és új igényt kell beadni az újraindításhoz). A megállapodás vagy nyilatkozat tartalmi és formai kialakítására célszerű egy mintát készíteni. Együttműködés a jegyzetelő és a jegyzetelő szolgálat között A jegyzetelővel szerződést kell kötni a megbízható, kiszámítható kapcsolat érdekében. A szerződésben az alábbiakról is meg kell egyezni: a szerződés szemeszterre szóló keretszerződés a jegyzetelő kötelezettségei: a. a szolgáltatás indítása előtt részt vesz a felkészítésen b. részt vesz a munkakonzultációkon c. az operatív feladatokat a helyi gyakorlat szerint vagy i. az igénybevevővel vagy ii. a diszpécserrel egyezteti d. előre jelzi, ha nem tudja ellátni a feladatot a helyettesítés megoldása érdekében e. az eredeti jegyzetet köteles átadni/leadni a jegyzetelést követő max. 3 munkanapon belül f. lefénymásolja az általa készített jegyzetet, amennyiben az szükséges g. nem él vissza a jegyzetekkel, azokat csak a kijelölt személynek adja át h. az etikai követelményeket betartja (a szerződés melléklete legyen az etikai követelmények jegyzéke) a jegyzetelő jogai: a. előre (havi beosztás keretében) megkapja mikor és milyen órákra kell bemennie b. visszautasítási joga van a szolgáltatást igénylővel kapcsolatban c. a többiek nem kérhetik el tőle a készített jegyzeteket, ill. visszautasíthatja az erre vonatkozó kéréseket
22
d. szerződéskötést követően igazoló kártyát kap, amellyel szükség esetén igazolhatja, hogy jegyzetelő szolgáltatást végez. e. teljesítmény alapján, havi elszámolás szerint jogosult a jegyzetelői díjra (a jegyzetelt órák száma x egységdíj, amennyiben megfelelő minőségben készítette el a jegyzetet és az átadást leigazoltatta). A jegyzetelővel kötendő szerződésre ajánlott szerződés mintát biztosítani. Jegyzetek biztosítása a. Igényelt példányszám: 1 vagy 2 Ha csak a fogyatékos hallgatónak van szüksége a jegyzetre, akkor nincs szükség másolatra, már az óra végén átveheti az eredeti jegyzetet. Ha másolatra van szükség, mert a jegyzetelőnek is szüksége van a rá a saját tanulmányaihoz, akkor a fogyatékos hallgató kapja az eredeti példányt, a jegyzetelő pedig a másolt példányt. b. A jegyzetek leadási (a teljesítés) helyét ki kell jelölni c. Nyilvántartást kell vezetni a leadott és az átvett jegyzetek egyértelmű nyomon követése érdekében. d. Minőségbiztosítás: A diszpécser a jegyzetek és fénymásolatok készítését, azok minőségét időnként ellenőrizze. Ekkor a jegyzetelő diákkal közösen nézze át jegyzetet és értékelje a látottakat, ill. tanácsokkal segítse a jegyzetelőt. A jegyzetelést igénylő diákok is visszajelez(het)nek a jegyzetek színvonalával kapcsolatban. Ezt megtehetik szóban a jegyzetelő vagy a diszpécser felé. Megfontolandó erre a célra egy elégedettségi kérdőív kidolgozása és alkalmazása szemeszter közben és végén. Az oktatói panaszokat a diszpécser/fogyatékosügyi koordinátor rendezze. Technikai személyzetre vonatkozó panaszokat a diszpécser kezelje.
Kapcsolattartás A szemeszter elején a diszpécser/fogyatékosügyi koordinátor egy indító megbeszélést tartson az érintettek számára, ahol lehetőséget biztosítanak konzultációra, problémák megbeszélésére, megoldások kialakítására 23
jegyzetelő szolgáltatást igénybevevő és jegyzetelést végző idősebb diákok beszámolnak tapasztalataikról elősegítik az együttműködést, a személyes kapcsolatteremtést. Havonta/kéthavonta célszerű egy megbeszélést tartani a jegyzetelők számára a feladattal kapcsolatos operatív feladatok egyeztetésére. Ha szükséges a megbeszélésen vegyenek részt a jegyzetelők mellett a szolgáltatást igénybevevő fogyatékos hallgatók, és szükség szerint a technikai segítők is. A problémák felszínre hozását és megoldását a diszpécser segítse. Teljesítés elszámolás, díjazás rendezése Havonta egyszer, havi elszámolás alapján történik a jegyzetelők számára a díj kifizetése. A díjazás mértékét a helyben kialakult diákmunka tarifáihoz ajánlott igazítani. Az elszámoláshoz a jegyzetelt órák számát nyilván kell tartani. Ennek lehetséges megoldása, hogy jegyzetelőként rendszeresítenek egy nyilvántartó füzetet, amelyben alkalmanként rögzítik a tantárgy nevét, a jegyzetelés dátumát, az óraszámot, a jegyzetelt oldalszámot, valamint a jegyzetátadás időpontját. A teljesítésigazolásra jogosult a szolgáltatást igénybevevő hallgató, ha a jegyzet átadása közvetlenül neki történik, vagy a jegyzetet fénymásolásra átvevő személy, ha fénymásolás szükséges. A diszpécser a nyilvántartásból gyűjtse ki és állítsa össze a kifizetés alapját képező teljesítésigazolást. 3.8. Várható becsült költségek bemutatása A Debreceni Egyetemen megvalósított program paraméterei és költségei a következők voltak: Szolgáltatást igénybevevő fogyatékos hallgatók száma: 6 fő Jegyzetelő szolgáltatást nyújtó diákok száma: 14 fő (kezdetben 15 fő) 6 fő hallgatóra 1 szemeszter összköltsége: 4 300 eFt 1 hallgatóra számított átlagos költség összesen: 716,7 eFt/szemeszter
24
A jegyzetelő szolgáltatás biztosításának becsült költségei: Költség tételek
Egység
Szemeszter
1 tanév
(15 hét)
(2 szemeszter)
Egy hallgató tantermi óraszáma (kb.)
20 óra/hét
300 óra
600 óra
Jegyzetelő díjazása a helyben jellemző
500-1 000
150 eFt - 300 eFt
300 e Ft - 600 eFt
diákmunka díjához igazítva bruttó Jegyzetelő után fizetett munkáltatói
Ft/óra A foglalkoztatási formától függ, a járulékfizetésre vonatkozó aktuális jogszabályok szerint11.
járulék Fénymásolatok biztosítása 10 Ft/oldal Diszpécser díjazása bruttó 30 000 Ft/hó + 35% járulékok (Függ a szolgáltatást
10 Ft/oldal
24 eFt
48 eFt
Kb. 40,5
162 Ft/fő
324 eFt/fő
eFt/hó
igénybevevők számától is!)
11
A járulék-elszámolásra vonatkozó jogszabály-értelmezést lásd az 12. számú mellékletben 25
4. Melléklet 1. számú melléklet: a Rochester program eseményei időrendben 2006 februárjában egy 12 tagú küldöttség látogatott el Rochesterbe, hogy az ott folyó képzést, valamint a főiskola által nyújtott tanulást segítő szolgáltatásokat megismerje. A kiutazott szakértők szakmai beszámolókat készítettek. 2007. október 10-én az FSZK Kuratóriuma a 29/2007. (X.10.) sz. határozat részeként elfogadta a Rochester - szakmai tanulmányút program koncepcióját. 2007. október 17-én a közreműködő szakértők és az együttműködő szervezetek képviselői előkészítő megbeszélést tartottak, ahol megállapodás született a kiutazó szakértők névsoráról és a személyre szabott vizsgálati szempontokról. 2007 decemberében további szakértői csoport utazott ki a jegyzetelő és feliratozó szolgáltatás tanulmányozása céljából. A szakértők összesített szakmai beszámolót írtak A 2008. június 26-án tartott szakmai fórum ajánlásokat készített az adaptációs lehetőségekről. 2008.09.24. „Rochester program – modellkísérlet” - programleírás elkészült. 2008. október 2. – 2009. február 28. E-learning képzés került kidolgozása a jegyzetelők részére a rochesteri tanulmányutak tapasztalatai alapján. 2008. november 01. - 2009. január 01.: A diszpécserek felkészítésének és feladatainak összeállítása. 2008. december: A programhoz kapcsolódó kérdőív sablon elkészül, illetve a felmérés eredményéről összefoglaló születik. 2009. január - 2009. szeptember: A jegyzetelő képzés tematikájának és a jegyzetelési technikák képzési anyagának programozása. 2009. február – 2009. február 28. Érzékenyítő tréning kidolgozása és lebonyolítása (fordítási munkák). 2009. február 28. – 2009. szeptember: A jegyzetelők képzése az elkészült tananyag alapján. 2009. március 20. – 2009. december 01. Jegyzetelő segítő szolgáltatás modellprogramjának megvalósítása a Debreceni Egyetemen:
26
2. számú melléklet: Kik számára jelenthet segítséget a jegyzetelő szolgáltatás? Siket vagy nagyothalló hallgatók A hallássérültek csoportjait súlyosság szerint differenciálják: nagyothallókra és siketekre. A kategorizálás alapja a különböző frekvenciákon mért átlagos hallásveszteség. Eszerint: 25–40 dB hallásveszteség enyhe, 40–60 dB közepes, 60–90 dB súlyos nagyothallás; 90– 110 dB hallásveszteség a siketséggel határos átmeneti sávba tartozik, és 110 dB feletti hallásveszteség siketséget jelent. A hallássérült diákok az információk jelentős részét az osztályteremben úgy értik meg, ha a tanárt vagy a jelnyelvi tolmácsot figyelik. Mivel tekintetükkel állandóan követniük kell az órai történéseket, fennáll a veszélye annak, hogy ha jegyzetelnek közben, akkor lemaradnak valami fontos információról. Látássérült hallgatók Gyengénlátó hallgató A tankönyvek betűmérete és ábrái bizonyos esetekben nem megfelelőek számukra, ezért szükségük lehet nagyításra. A táblát és a kivetített prezentációt az előadóterem első padjából sem látják, így nem tudnak onnan másolni. Ismerőseiket kb. 3-5 méterről ismerik fel. Közlekedés és tájékozódás terén általában nem igényelnek segítséget (kivéve a csőlátók). Aliglátó hallgató A tankönyvek betűmérete és ábrái túl kicsik, többszörös nagyítás általában csak elektronikus olvasókészülékkel lehetséges. Csak erős kontrasztú ábrákat látnak. A táblát és a kivetített prezentációt közelről sem látják, ezekről nem tudnak másolni. Ismerőseiket 3 méteren belül ismerik fel. Közlekedés-tájékozódás terén segítséget igényelhetnek (pl. látó kísérő, fehér bot, vagy vakvezető kutya). Vak hallgató A tankönyveket nyomtatott formában nem tudják elolvasni, szükségük van azok digitális verziójára. Sokan közülük Braille-írást (dombornyomott írás) olvasnak vagy a JAWS képernyőolvasó programot használják. Az előadások alatt a táblán megjelenő illusztrációt, szöveget vagy prezentációt nem látják, ezért szóban kell átadni nekik, hogy mit látnak a többiek. Közlekedés-tájékozódás terén segítséget igényelhetnek (pl. látó kísérő, fehér bot, vagy vakvezető kutya).
27
Mozgássérült hallgatók A mozgáskorlátozottság a mozgás-szervrendszer (izmok, csontok, ízületek, illetve az idegrendszer) sérülése. A sérülés helye és típusa szerint nagyon sokféle szükségletük lehet. Van, aki csak bizonyos időre lesz korlátozott a mozgásban, például a kéz sérülése miatt gipszet viselő tanulók sem tudnak jegyzetelni. Tanulásban akadályozott (pl. diszlexiás, diszgráfiás) hallgatók Ép értelem mellett is nehézséget okoz számukra az írott szöveg megértése, illetve maga az írás, helyesírás. Nagyon gyakori, hogy a beszédértés is nehézséget okoz számukra, ezért szükségük lehet jegyzetelésre. Autista/autisztikus hallgatók A túl sok inger, a hangos zajok vagy beszéd, az emberek közelsége zavarhatja őket, nehezen választják ki a fontos információkat. Nehezen teremtenek kapcsolatot az emberekkel. Lehet, hogy az előadásokra sajátos viselkedésük miatt nem szívesen járnak, ezért van szükségük a jegyzetekre.
28
3. számú melléklet: Fogyatékos hallgatók a felsőoktatásban 2008. OKM statisztika Intézmény név
Karnév
Kar székhelye
Általános Vállalkozási Főiskola Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapest Kortárstánc Főiskola Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Műszaki Főiskola Budapesti Műszaki Főiskola Debreceni Egyetem
Általános Vállalkozási Főiskola, kar székhelyen Apor Vilmos Katolikus Főiskola, kar székhelyen Budapest Kortárstánc Főiskola, kar székhelyen Élelmiszertudományi Kar
Budapest
Fogyatékos hallgatók száma fő 15
Vác
1
Budapest
2
Budapest
1
Gazdálkodástudományi Kar
Budapest
10
Kertészettudományi Kar
Budapest
1
Közigazgatástudományi Kar
Budapest
7
Társadalomtudományi Kar
Budapest
3
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Budapest Idegenforgalmi Főiskolai Kar Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest
3
Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Neumann János Informatikai Főiskolai Kar Rejtő Sándor Könnyűipari Mérnöki Főiskolai Kar Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Debreceni Egyetem Fogorvostudományi Kar Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar Debreceni Egyetem Informatikai Kar Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kar Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Dunaújvárosi Főiskola Dunaújvárosi Főiskola, kar székhelyen Eötvös József Eötvös József Főiskola 29
1
Budapest
20
Budapest
4
Budapest
22
Debrecen
7
Debrecen Debrecen Debrecen Nyíregyháza Debrecen Debrecen Hajdúböszörmény
11 6 14 11 1 1 6
Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Debrecen Dunaújváros
20 3 14 5 22 9
Baja
7
Intézmény név
Karnév
Kar székhelye
Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Esztergomi Hittudományi Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Evangélikus Hittudományi Egyetem Gábor Dénes Főiskola
Pedagógiai Fakultás Állam- és Jogtudományi Kar
Budapest
16
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Budapest Főiskolai Kar Bölcsészettudományi Kar Budapest
32
Informatikai Kar
Budapest
23
Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Budapest
27
Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar Társadalomtudományi Kar
Budapest
3
Budapest
31
Természettudományi Kar
Budapest
64
Esztergomi Hittudományi Főiskola, kar székhelyen
Esztergom
1
Bölcsészettudományi Főiskolai Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolai Kar Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Természettudományi Főiskolai Kar Evangélikus Hittudományi Egyetem, kar székhelyen
Eger
15
Eger
6
Eger
25
Eger
16
Budapest
1
Gábor Dénes Főiskola, kar székhelyen Szegedi Hittudományi Főiskola, kar székhelyen
Budapest
17
Szeged
1
Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, kar székhelyen
Budapest
5
Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar Állam- és Jogtudományi Kar
Kaposvár
1
Budapest
7
Bölcsészettudományi Kar
Budapest
5
Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem
30
Fogyatékos hallgatók száma fő
68
Intézmény név
Karnév
Kar székhelye
Károli Gáspár Református Egyetem Károly Róbert Főiskola Károly Róbert Főiskola Kecskeméti Főiskola
Tanítóképző Főiskolai Kar
Nagykőrös
Fogyatékos hallgatók száma fő 1
Agrár- és Vidékfejlesztési Kar
Gyöngyös
10
Gazdálkodási Főiskolai Kar
Gyöngyös
16
Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar Kertészeti Főiskolai Kar Kodolányi János Főiskola, kar székhelyen Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, kar székhelyen Magyar Képzőművészeti Egyetem, kar székhelyen
Kecskemét
8
Kecskemét Székesfehérvár
1 8
Debrecen
22
Budapest
1
Állam- és Jogtudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Egészségügyi Főiskolai Kar Gazdaságtudományi Kar Gépészmérnöki Kar Műszaki Anyagtudományi Kar Műszaki Földtudományi Kar Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, kar székhelyen
Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Miskolc Tatabánya
5 6 2 1 8 2 4 7
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, kar székhelyen Nemzetközi Üzleti Főiskola, kar székhelyen Bölcsészettudományi és Művészeti Főiskolai Kar Gazdasági- és Társadalomtudományi Főiskolai Kar Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Pedagógusképző Kar Természettudományi Főiskolai Kar Apáczai Csere János Kar
Budapest
2
Budapest
1
Nyíregyháza
5
Nyíregyháza
18
Nyíregyháza
9
Nyíregyháza Nyíregyháza
8 39
Győr
12
Benedek Elek Pedagógiai Kar
Sopron
10
Kecskeméti Főiskola Kodolányi János Főiskola Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Magyar Képzőművészeti Egyetem Miskolci Egyetem Miskolci Egyetem Miskolci Egyetem Miskolci Egyetem Miskolci Egyetem Miskolci Egyetem Miskolci Egyetem Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Nemzetközi Üzleti Főiskola Nyíregyházi Főiskola Nyíregyházi Főiskola Nyíregyházi Főiskola Nyíregyházi Főiskola Nyíregyházi Főiskola NyugatMagyarországi Egyetem NyugatMagyarországi
31
Intézmény név
Egyetem NyugatMagyarországi Egyetem NyugatMagyarországi Egyetem NyugatMagyarországi Egyetem NyugatMagyarországi Egyetem NyugatMagyarországi Egyetem NyugatMagyarországi Egyetem NyugatMagyarországi Egyetem Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem Pannon Egyetem Pannon Egyetem Pannon Egyetem Pannon Egyetem Pannon Egyetem Pannon Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Semmelweis Egyetem
Karnév
Kar székhelye
Fogyatékos hallgatók száma fő
Bölcsészettudományi Főiskolai Kar
Szombathely
5
Erdőmérnöki Kar
Sopron
5
Geoinformatikai Főiskolai Kar
Székesfehérvár
5
Közgazdaságtudományi Kar
Sopron
1
Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
Mosonmagyaróvár
2
Természettudományi Főiskolai Kar
Szombathely
3
Testnevelési és Művészeti Főiskolai Kar
Szombathely
4
Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, kar székhelyen Bölcsészettudományi Kar Doktori Iskola Gazdaságtudományi Kar Georgikon Kar Mérnöki Kar Műszaki Informatikai Kar Bölcsészettudományi Kar
Budapest
4
Veszprém Veszprém Veszprém Keszthely Veszprém Veszprém Piliscsaba
6 1 5 5 7 2 21
Információs Technológiai Kar
Budapest
4
Jog- és Államtudományi Kar
Budapest
13
Vitéz János Kar, kar székhelyen
Esztergom
7
Illyés Gyula Főiskolai Kar
Szekszárd
5
Pollack Mihály Műszaki Kar
Pécs
13
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, kar székhelyen Általános Orvostudományi Kar
Budapest
3
Budapest
6
32
Intézmény név
Karnév
Kar székhelye
Semmelweis Egyetem Semmelweis Egyetem Semmelweis Egyetem Semmelweis Egyetem
Egészségtudományi Kar Gyógyszerésztudományi Kar Központi Egység Testnevelés és Sporttudományi Kar Állam- és Jogtudományi Kar
Budapest Budapest Budapest Budapest Szeged
8
Általános Orvostudományi Kar
Szeged
2
Bölcsészettudományi Kar
Szeged
29
Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Gazdaságtudományi Kar
Szeged
12
Szeged
6
Gyógyszerésztudományi Kar
Szeged
1
Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Mérnöki Kar
Szeged
16
Szeged
1
Mezőgazdasági Kar
Hódmezővásárhely
1
Természettudományi Kar
Szeged
63
Zeneművészeti Kar
Szeged
1
Alkalmazott Bölcsészeti Kar Állatorvostudományi Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Vállakozási Akadémia és Továbbképtző Intézet (kvázi kar) Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar Színház-és Filmművészeti Egyetem, kar székhelyen
Jászberény Budapest Gödöllő
7 2 3
Gödöllő
1
Budapest
1
Budapest
17
Budapest
1
Szolnoki Főiskola, kar székhelyen Gazdasági Főiskolai Kar
Szolnok
14
Békéscsaba
2
Wesley János Lelkészképző Főiskola, kar székhelyen
Budapest
6
Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Szent István Egyetem Szent István Egyetem Szent István Egyetem Szent István Egyetem Szent István Egyetem Színház-és Filmművészeti Egyetem Szolnoki Főiskola Tessedik Sámuel Főiskola Wesley János Lelkészképző
33
Fogyatékos hallgatók száma fő 22 3 1 21
Intézmény név Főiskola Zsigmond Király Főiskola
Karnév
Kar székhelye
Zsigmond Király Főiskola, kar székhelyen Összesen
Budapest
2009-es adat: 1658 fő. A fogyatékosság típusa szerinti megoszlás nem áll rendelkezésre.
34
Fogyatékos hallgatók száma fő 14 1179
4. számú melléklet: Jogszabálygyűjtemény jegyzetelő szolgáltatáshoz 2007. évi XCII. Törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről 9. cikk Hozzáférhetőség 2. A részes államok szükséges intézkedéseket hoznak továbbá: e) az élő segítségnyújtás formáinak és a közvetítők biztosítására, ideértve az útmutatókat, olvasókat/olvasóprogramokat és szakképzett jelnyelvi tolmácsokat az épületek és a nyilvánosság számára rendelkezésre álló lehetőségek hozzáférhetőségének elősegítése érdekében; 24. cikk Oktatás 2. E jog érvényesítése során a részes államok biztosítják az alábbiakat: c) gondoskodnak az egyén igényeihez történő ésszerű alkalmazkodásról; e) hatékony, személyre szabott támogató intézkedéseket biztosítanak, a tudományos és társadalmi fejlődés legmagasabb fokának elérését segítő környezetben, a teljes körű integráció céljával összhangban. 3. A részes államok képessé teszik a fogyatékossággal élő személyeket életvezetési és szociális fejlődési készségek elsajátítására, hogy elősegítsék az oktatásban és a közösségben való teljes és egyenrangú részvételüket. E célból a részes államok meghozzák a szükséges intézkedéseket, többek között: c) biztosítják hogy a vak, siket, valamint siketvak személyek - különösen a gyermekek oktatása az egyén számára legmegfelelőbb nyelven, kommunikációs módszerrel és eszközökkel, valamint a tudományos és társadalmi fejlődés legmagasabb fokának elérését segítő környezetben történjék. 5. A részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyek hátrányos megkülönböztetés nélkül és másokkal azonos alapon férnek hozzá az általános felsőfokú oktatáshoz, a szakképzéshez, felnőttoktatáshoz és élethosszig tartó tanuláshoz. E célból biztosítják az ésszerű alkalmazkodást a fogyatékossággal élő személyek számára. 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.
35
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról Alapelvek 2. § (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek. (3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. 3. § A fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés 7/A. § (1) A fogyatékos személy számára az e törvényben meghatározottak szerint figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. Támogató szolgálat, segédeszköz 11. § A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt. Az árhoz nyújtott támogatással beszerezhető segédeszközök körét és a támogatás módját, valamint mértékét külön jogszabály határozza meg. Oktatás, képzés 13. § (1) A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint. 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 39. § (1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az e törvényben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben. (…) (7) A Kormány előnyben részesítési követelményt állapíthat meg c) fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók részére azzal, hogy az előnyben részesítés kizárólag az előnyben részesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.
36
61. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőfokú szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. (2) A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket, az előnyben részesítési szempontokat és eljárási szabályokat a Kormány határozza meg. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg a fogyatékossággal élő hallgatókkal kapcsolatos intézményi feladatok végrehajtásának rendjét. 79/2006. (IV. 5.) Korm. rendelet a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 15/A. § (1) A felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok: a) törzslap; 15/B. § (1) A törzslap a hallgató személyes és tanulmányi adatainak nyilvántartására szolgál. (7) A törzslap részei: g) a fogyatékossággal kapcsolatos adatok, feltüntetve a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság neve, címe, a szakvélemény kelte; (11) A vendéghallgatói jogviszonyban a hallgatóról a fogadó felsőoktatási intézmény a törzslapot azzal az eltéréssel vezeti, hogy a törzslapon csak a következő adatokat kell feltüntetni: f) fogyatékossággal kapcsolatos adatok, feltüntetve a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság nevét, címét, a szakvélemény keltét; Előnyben részesítési követelmények [az Ftv. 39. §-ának (7) bekezdéséhez] 18. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató számára - kérelmére - a felsőoktatási intézmény a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket állapíthat meg, illetve figyelemmel a felsőoktatási törvény 39. §-ának (7) bekezdésére - azok teljesítésétől eltekinthet. (2) Mozgáskorlátozott hallgató esetében: a) biztosítani kell - a szabályzatban foglaltak alapján - a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentést, illetve annak más formában történő teljesítését, b) helyettesíteni lehet az írásbeli vizsgát szóbelivel, a szóbeli vizsgát írásbelivel, c) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, ha nem tudja a szükséges eszközöket használni, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, 37
d) lehetővé kell tenni az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök (különösen speciális füzetek, írógép, számítógép), valamint kerekesszékkel, továbbá más segédeszközzel is megközelíthető, dönthető, állítható csúszásmentes felülettel ellátott asztallap használatát, e) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozóan megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt, illetve személyi segítőt kell biztosítani. (3) Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében: a) a szóbeli vizsga helyett biztosítani kell az írásbeli vizsgalehetőséget, b) a súlyosan hallássérült (siket) hallgató az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól is felmentést kaphat, c) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól, d) a hallgató kérésére a szóbeli vizsgáztatás esetén jelnyelvi tolmácsot kell biztosítani, e) az érthetőség és a megértés szempontjából a feltett kérdéseket, utasításokat egyidejűleg szóban és írásban is meg kell jeleníteni a hallgató részére, f) minden vizsgáztatás alkalmával szükséges a segédeszközök (pl. értelmező szótár, kalkulátor), a vizuális szemléltetés biztosítása, g) szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (4) Látássérült (vak, gyengénlátó) hallgató esetében: a) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga lehetőségét, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatát biztosítani kell, b) aki fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, c) a fogyatékossága miatt egyes gyakorlati követelmények teljesítése alól felmentést kaphat, illetve a gyakorlati követelmények teljesítése megfelelő (nem gyakorlati) követelmények teljesítésével helyettesíthető, d) a hallgató mentesíthető a geometriai, szerkesztési feladatok alól, de szóban a szabályok ismerete megkövetelhető, e) a kérdések, tételek hangkazettán, lemezen, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetőségét, megfelelő világítást, személyi segítőt, illetve szükség esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani. (5) Beszéd- és más fogyatékos (különösen súlyos beszédhiba, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) hallgató esetében: a) a súlyos beszédhibás hallgató a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tehet valamennyi vizsgatárgyból; amennyiben a hallgató a szóbeli vizsgalehetőséget választja, úgy számára a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani; b) a diszlexiás - diszgráfiás hallgató ba) írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát vagy szóbeli helyett írásbeli vizsgát tehet, bb) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a „B” típusú (írásbeli) nyelvvizsga letétele alól, bc) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat az „A” típusú (szóbeli) nyelvvizsga letétele alól,
38
bd) a hallgatónak írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési időt kell biztosítani, be) részére az írásbeli beszámolóknál a számítógép használata megengedett, bf) részére a vizsga esetén a szükséges segédeszközöket (pl. írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítani kell, bg) ha fogyatékossága miatt nem képes az államilag elismert „C” típusú nyelvvizsga szóbeli és írásbeli követelményeinek teljesítésére, felmentést kaphat a nyelvvizsga letétele alól; c) a diszkalkuliás hallgató a számítási feladatok alól felmentést kaphat, esetében a vizsgák alkalmával engedélyezhető mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési időt lehet számára biztosítani. (6) Az autista hallgató esetében a szakvélemény és a kérelme alapján a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kedvezmények alkalmazhatók. (7) A (2)-(6) bekezdésekben a felkészüléshez biztosítható hosszabb felkészülési idő a nem fogyatékossággal élő hallgatók esetében megállapított időtartamhoz képest legfeljebb 30%kal hosszabbodhat meg. A fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendje [az Ftv. 44. §-ának (3) bekezdéséhez] 19. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát szakvéleménnyel igazolja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakvélemény kiadására a) amennyiben a jelentkező fogyatékossága már a közoktatási tanulmányai során is fennállt, és erre tekintettel tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottság, b) amennyiben a fogyatékosságot később állapították meg, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogosult. (3) (4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a hallgató a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon nyújtja be azoknak a közoktatási intézmény által kiállított dokumentumoknak - az intézmény által hitelesített - másolatát, melyek igazolják, hogy fogyatékossága a középfokú tanulmányai során fennállt és emiatt kedvezményben részesült. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elvek [az Ftv. 61. §-ának (2) bekezdéséhez] 20. § (1) A hallgató fogyatékosságára tekintettel - a 19. § (1) bekezdése szerinti szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését. (2) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint: a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgatók segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmeit, b) látja el feladatát és kerül megbízásra a fogyatékossággal élő hallgatók segítését intézményi részről irányító koordinátor, 39
c) veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató - a fogyatékossága típusa és mértéke szerint - az intézmény által biztosított, illetve az intézmény által nem biztosított, de más módon rendelkezésre álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat, d) használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközök esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást. (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátor feladata: a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmek elbírálásában és nyilvántartásában, b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok személyes segítőivel, c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve szorgalmi időszakban a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése, d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatás felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére. Az intézményi tájékoztató összeállításának alapelvei [az Ftv. 57. §-ának (5) bekezdéséhez] 22. § (1) A felsőoktatási intézményeknek a felsőoktatási törvény 57. §-ának (3) bekezdése szerinti tájékozató kiadványt (a továbbiakban: tanulmányi tájékoztató) magyar nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetén a nemzetiségi vagy etnikai kisebbség nyelvén és legalább egy idegen (lehetőleg angol) nyelven kell elkészítenie. A tanulmányi tájékoztatót hagyományos és elektronikus információhordozón is elérhetővé kell tenni a hallgatóknak. A tanulmányi tájékoztatóban az intézményre vonatkozó általános és a szakonkénti tudnivalókat elkülönítve kell megjeleníteni. A tanulmányi tájékoztatót évente aktualizálni kell. (2) A tanulmányi tájékoztató intézményre vonatkozó általános tudnivalókat ismertető részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató megismerhesse belőle d) az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor nevét és elérhetőségét;
237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól Előnyben részesítés 22. § (1) A hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 25 többletpontra jogosult. (2) További 25 pontra jogosult a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező. (3) A fogyatékossággal élő jelentkező minden jelentkezési helyén 50 többletpontra jogosult.
40
5. számú melléklet: A jegyzetelők etikai követelményei Az e-learninges jegyzetelő képzés az alábbi etikai követelményeket tartalmazza (a követelmény jegyzék 2009. 06. 17.-én módosításra került) 1. A jegyzetelőnek minden - a munkával kapcsolatos – információt bizalmasan kell kezelnie. Mint egy jeltolmácsnak, személyi segítőnek, vagy tanácsadónak, a jegyzetelőnek sem szabad a hallgatóval kapcsolatos információkat másoknak kiadnia, azaz, hogy: Kiknek végzik a jegyzetelő szolgáltatást (név, lakcím, telefonszám, e-mail, születési dátum és a többi, un. személyes adat) Miért van szüksége a hallgatónak a jegyzetelésre (a sérülés típusa, súlyossági foka, a hallgató nehézségei, képességei) A speciális szükségletű hallgató gyakran kerülhet bizalmas, baráti kapcsolatba a neki segítő diáktársával. Ez azzal járhat, hogy a jegyzetelő sok olyan információ birtokába juthat, amelyek személyes adatnak minősülnek. Mivel a jegyzetelő szerződéses viszonyban áll a felsőoktatási intézménnyel, mint munkavállalónak, neki is be kell tartania a titkos adatkezelésre vonatkozó szabályokat. Pl.: kérhetnek kutatással kapcsolatban információt a fogyatékossággal élő hallgatókról, vagy egy-egy oktató szeretne többet megtudni egy hallgató problémájáról, és ezért a jegyzetelőhöz fordul, stb. A jegyzetelő bármilyen személyes adatot csak akkor adhat ki, ha erre a megsegített speciális szükségletű hallgató engedélyt ad, vagy erre őt megkéri. A problémák elkerülése végett érdemes a kiadható adatra vonatkozó engedélyt írásban, aláírva rögzíteni. 2. A jegyzetelőnek mindent meg kell tennie azért, hogy a lehető legmegbízhatóbb és legteljesebb jegyzetet készítse Az „átírás” nem jelenti azt, hogy mindent le kell írni szó szerint, amit a tanár mond. Ennek ellenére, a jegyzetelőnek használható és korrekt jegyzetet kell készítenie, amelyből az adott diák tanulhat és teljesítheti a tantárgyi követelményeket. 3. A jegyzetelő nem használhatja a jegyzeteit tanácsok adására, vagy személyes véleménye közlésére Az órai jegyzeteknek a tanár értelmezését és szándékát kell tükröznie hozzáadott vélemény vagy értelmezés nélkül Annak ellenére, hogy a jegyzetelő diáknak is lehet saját véleménye, melyet meg akar osztani a hallássérült diákkal, különösen, ha az adott tárgyban már járatos, vagy erős érzelmeket táplál iránta, a jegyzetelő szerepe csakis a tanár gondolatainak és véleményének tolmácsolása lehet. 4. A jegyzetelő nem adhat tanácsot sem a tanárnak, sem a diáknak A jegyzetelő feladata, hogy eszközt adjon, de a jegyzetelő se nem tanár, se nem tanácsadó. Az általa megsegített diákkal lehet osztálytársi, vagy baráti a kapcsolata, de a jegyzetelésen túl nincs más szerepe. Ha a tanár előadásmódjában problémák vannak, pl. túl gyorsan beszél, vagy nem hagy elég időt a fóliákon lévő információ lemásolására, a jegyzetelő jelezheti ezt az adott tanárnak, de csakis a hallássérült diáknak készített jobb minőségű jegyzet érdekében és értelmében 41
Ha előfordul egy nehezen megoldható probléma, forduljon egy olyan személyhez, akinek ez a feladatkörébe tartozik, mint pl. a jegyzetelők koordinátora 5. A jegyzetelő olyan kurzus jegyzetelését vállalja el, amelyben vannak előzetes ismeretei és már elsajátított készségei A jegyzetelőnek általában véve is jó tanulónak kell lennie. Nehezebb tantárgyaknál rendelkezniük kell Legalább jó osztályzattal az adott tárgyból Ugyanazon a karon kell tanulniuk, amelyen az adott tárgyat is oktatják Ez segít ugyanis abban, hogy az adott témakörben meglegyenek a kellő ismeretei és készségei. 6. A jegyzetelőnek az adott helyzethez illően kell viselkednie A jegyzetelők még diákok, de ugyanakkor tagjai a hallássérült diákokat segítő, oktatást biztosító csapatnak is. Mint e csapat tagjai, szerepüket komolyan kell venniük: Minden órán jelen kell lenniük Gondoskodniuk kell helyettesítőről, ha nem tudnak ott lenni Minden, az adott tárggyal kapcsolatos információt el kell olvasniuk (pl.: az oktató által előzetesen vagy utólag küldött jegyzetek, diák, információk, az óra elmaradása, más időpontban történő megtartása, teremváltozás, kurzusmail stb.) A jegyzetelők felelőssége annak biztosítása, hogy a speciális szükségletű hallgató segítése mellett saját tanulmányaikat ugyanolyan gondossággal és szorgalommal végzik, mint a munkavállalás előtt. Ha a jegyzetelő pl. nem tud határidőre teljesíteni egy beadandó dolgozatot, vagy nem tud felkészülni a vizsgáira, nyilvánvalóan nem hivatkozhat a speciális szükségletű hallgatónak végzett jegyzetelésre Felelősségteljesen végzik jegyzetelői munkájukat
42
6. számú melléklet: Tanúsítvány
43
7. számú melléklet: Adatszolgáltatás az OKM részére a fogyatékos hallgatókról LÉTSZÁMADATOK Fogyatékos hallgatók a felsőoktatásban Intézmény neve: Debreceni Egyetem Hallgatók Hallgatói létszám össze ebből a) Mozgáskorlátozott b) Halláskárosodott -sen államilag finanszírozott ebből ebből össz államilag össze államilag e- finanszírozott -sen finanszírozott sen össz. össz. SúSúÖssz. SúTagozat lyos lyos lyos fogy. fogy. fogy. Nappali tagozatos Esti tagozatos Levelező tagozatos Távoktatásba n résztvevő Összesen
Az összes létszámból c) Látáskárosodott d) Kommunikációban zavart ebből ebből össze államilag összeállamilag -sen finanszírozott sen finanszírozott össz. Súössz. Súlyos lyos fogy. fogy.
ph. ............................................ szakmai koordinátor
....................................... gazdasági koordinátor
........................................... rektor 44
Fogyatékos hallg. összesen össze finanszírozott -sen a+b+c+d a+b+ c+d
8. számú melléklet: Jegyzetelő sablon FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY: …………………………………………………………… JEGYZETELŐ SZOLGÁLTATÁSA
45
9. számú melléklet: Diszpécser megbízási szerződés minta
MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS Mely létrejött egyrészt a ………………………………………………………….. Képviseletében: …………………………………….. Székhely: Adóigazgatási szám: Bankszámla szám: mint Megbízó,, másrészről: Név: Lakcím: Születési helye, ideje: Anyja neve: TAJ száma: Adóazonosító jele: Bankszámla száma: mint Megbízott között az alulírott napon és helyen a következőkben megállapított feltételek szerint: 1. A megbízás tárgya: A jegyzetelő segítő szolgáltatás helyi szintű koordinálása. A Megbízott a megbízást elfogadja a feladatot. Megbízott köteles a vállalt megbízást legjobb szakmai tudása szerint teljesíteni. A megbízás teljesítése során tudomására jutott információk tekintetében titoktartásra köteles. 2. A megbízás tartalma: A Megbízott vállalja, hogy a programhoz kapcsolódó megbeszéléseken részt vesz, a modellben részt vevő diákok kiválasztásában segítséget nyújt, a modellben részt vevő jegyzetelők kiválasztásában segítséget nyújt, ellenőrzi a jegyzetelő képzés elvégzését, koordinálja és ellenőrzi a jegyzetelők munkáját, az elkészült jegyzetek fénymásolását/szkennélését/sokszorosítását koordinálja, tételes pénzügyi elszámolást készít a béreken felüli dologi kiadásokról, ellátja a jegyzetelő szolgáltatással kapcsolatos adatgyűjtési és szolgáltatási feladatokat. 3. A megbízási díj: A Megbízó a Megbízott által teljesített feladat elvégzése esetén havi bruttó ……… Ft, azaz …………….. forint megbízási díjat fizet. 4. A szerződés időtartama: 2010. ………. - 2010. ………….
46
5. Együttműködés: Jelen szerződés teljesítése során a szerződő felek a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával kötelesek együttműködni, az esetleges akadályozó tényezőkről egymást maradéktalanul, írásban értesíteni. A Megbízott a szerződésben foglaltak teljesítése során önállóan, teljes felelősséggel tesz eleget megbízásának. A Megbízott az elvégzett feladatokról köteles beszámolni a Megbízónak. A szerződő felek egyike sem jelenítheti meg magát a másik nevében, sem közvetlenül, sem partnerek, alkalmazottak, közös vállalkozásban együtt dolgozókon, képviselőkön keresztül. Egyik fél sem jogosult partnere nevében kötelezettséget vállalni. 6. A Megbízott vállalja, hogy mindent megtesz a Megbízó megfelelő megjelenéséért Megbízott tudomásul veszi, hogy Megbízó által a Megbízottnak írásban vagy szóban átadott vagy más módon a Megbízott birtokába jutott minden adat, tény illetve információ a Megbízó üzleti titkának minősül. A Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy a megbízás teljesítése kapcsán a Megbízó által átadott, illetve más módon a Megbízott, annak alkalmazottai, illetve a jogosan igénybe vett alvállalkozó birtokába jutott, a Megbízó/Megrendelő tevékenységéhez kapcsolódó adatot, tényt vagy információt bizalmasan, üzleti titokként kezel és azokat semmilyen módon nem használja fel, nem adja ki harmadik személynek. A Megbízott ezen kötelezettsége megszegésével akár Megbízónak, akár Megbízó/Megrendelő ügyfeleinek okozott vagyoni, illetve nem vagyoni kár megtérítéséért anyagi felelősséggel tartozik. 7. Elszámolási rendszer: Amennyiben a Megbízó nem jelez minőségi kifogást a Megbízott munkájával kapcsolatban a feladatot mindkét fél megfelelően teljesítettnek fogadja el. A teljesítés igazolására a Megbízó részéről …………………. jogosult. A megbízási díjat Megbízó a munka igazolt elvégzése után, teljesítésigazolás kiadását követő ….. munkanapon belül a Megbízott részére átutalással fizeti meg. 8. Vitás kérdések rendezése: A szerződő felek megállapodnak abban, hogy mindent megtesznek a hatékony és hosszú távú együttműködés érdekében. Az esetleg felmerülő problémák megoldásakor kölcsönösen szem előtt tartják egymás üzleti érdekeit. Vitás kérdések rendezése során a szerződő felek megállapodnak abban, hogy problémákat peren kívül igyekeznek rendezni, amennyiben erre nincs lehetőség, kikötik a ………………………… Bíróság kizárólagos illetékességét. 9. Kapcsolattartás: A szerződő felek megállapodnak abban, hogy együttműködésük során a szerződésben foglaltakat tekintik irányadónak.
47
A szerződésben foglaltak módosítása csak írásban történhet, jelen szerződés szellemében. A kapcsolattartásra kijelölt személyek: A Megbízó részéről:
Név: Tel: Fax: E-mail:
A Megbízott részéről:
Név: Tel: E-mail:
10. Záró rendelkezések: A szerződő felek kijelentik, hogy a szerződésben foglaltak mindkét fél számára egyértelműek, és megfelelően tükrözik az együttműködési szándékukat. A szerződésben használt fogalmak egyértelműek mindkét fél számára, azokat közösen értelmezték, és jelen szerződést, mint akaratukkal megegyezőt felelősségük teljes tudatában írták alá. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Készült 3 oldal terjedelemben, 4 eredeti példányban. 2010. …………………
A megbízó képviseletében
A Megbízott
Ellenjegyző: ___________________________________
Fedezetet igazoló:
___________________________________
48
10. számú melléklet: Igénybejelentő lap
IGÉNYBEJELENTŐ LAP A JEGYZETELŐ SZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATBAN Alulírott….……………………………….. a ………………………………………………… (felsőoktatási intézmény neve) …………………………………………………………… kar .………………………………………………………. szak ……………………….. évfolyam hallgatója (e-mail: ……………………………….… mobilszám:…………………………….) a 20.. /20.. -es tanév …. félévben igénylem jegyzetelő szolgáltatást. A jegyzetelést igénylő várható heti óraszám: ................... Az alábbi diáktársaim közreműködését szívesen fogadnám a jegyzetelő szolgáltatással kapcsolatban: Adatok: 1. Név:……………………………………….. Kar:……………………………………………… Szak:.………………………………………………………. Évfolyam:…………………….. E-mail cím: …………………………………………Mobilszám:……………………………. 2. Név:……………………………………….. Kar:……………………………………………… Szak:.………………………………………………………. Évfolyam:…………………….. E-mail cím: …………………………………………Mobilszám:……………………………. 3. Név:……………………………………….. Kar:……………………………………………… Szak:.………………………………………………………. Évfolyam:…………………….. E-mail cím: …………………………………………Mobilszám:…………………………….
Kelt: .…………………………… …………………………… igénylő aláírása Az igénylő lapot a következő címre kell eljuttatni : Személyesen: Elektronikusan: 49
11. számú melléklet: Mikor és hogyan kell járulékot fizetni a diákmunka után? A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 46. §-ának (10) bekezdése szerint a hallgató hallgatói munkadíj keretében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A hallgatói munkaszerződéssel munkát végző személy is biztosított a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint. A jogviszony nem tekinthető megbízásnak, mivel a felsőoktatásról szóló törvény szerint a hallgató által végzett munkára csak munkaszerződés köthető. A járulékokat a hallgató részére kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni. A hallgatói munkadíj után mind a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat [9,5 százalék nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztár tagjánál 8 százalék tagdíj és 1,5 százalék nyugdíjjárulék), 6 százalék (2 százalék pénzbeli- és 4 százalék természetbeni) egészségbiztosítási járulék] meg kell fizetni. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint „a munkaadó a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó illetmény (kereset), valamint a végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja. tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka után 3 százalék munkaadói járulékot köteles fizetni. A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni.” (Flt. 40. és 41. §). A hallgatói munkadíj nincs nevesítve az Flt. 40. és 41. §-aiban, ezért meg kell vizsgálni, hogy beletartozik-e a kereset fogalmába. A KSH munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója szerint kereset: a munkavégzésre irányuló jogviszony alapján a munkavállaló részére pénzben vagy természetben fizetett díjazás (munkabér, munkadíj, illetmény). Ennek alapján a hallgatói munkadíj – mint a munkavállalónak kifizetett munkadíj – keresetnek minősül, ezért alapját képezi a munkaadói és munkavállalói járuléknak is! Forrás: PM Társadalmi Közkiadások Főosztálya – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2008-06-04 10:42 Forrás: http://www.hasznoshirek.hu/index.php?module=news&action=show&nid=27944, (2009. december 11.) A diákok körében a legnépszerűbb az iskolaszövetkezeteken keresztül történő munkakeresés. Ezekben a szervezetekben először is taggá kell válni, ami szövetkezettől függően egy 5001500 forintos részjegy megvásárlásával történik. Kilépéskor ezt az összeget visszakapják a diákok. Ez nagyon sok előnnyel rendelkezik mind a munkaadó, mind a munkavállalók számára. Az iskolaszövetkezet a diákokkal munkaszerződést köt és kiközvetíti őket, így átvállalva a másik féltől az alkalmazás által okozott adminisztratív terhek egészét. Az 50
országban számos ilyen szövetkezet működik, amik több ezer céggel, és több 10 ezer diákkal állnak kapcsolatban. A TB-törvény tételesen felsorolja, hogy melyek azok a munkavállalási konstrukciók, amik biztosítási jogviszonyt keletkeztetnek, ebbe viszont az iskolai szövetkezeti tagsági jogviszony nem tartozik bele, vagyis nem keletkezik biztosítási jogviszony. Ez alapján sem társadalombiztosítási, sem egyéni járulékot nem kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerint sem százalékos, sem tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni az iskolai szövetkezet által az említett jogviszonyokban foglalkoztatott nappali tagozatos tanuló, hallgató tag után. Mivel a törvény a munkaadói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettséget munkaviszonyban történő foglalkoztatáshoz köti, így ezt sem kell fizetnie sem a szövetkezetnek, sem a diáknak. A diákszervezet további előnye, hogy ezzel a diák nem esik el a START kártyától. Ugyanis annak ellenére, hogy nyaranta dolgozott, a főiskola vagy egyetem elvégzése után ugyanúgy pályakezdő munkanélkülinek fog minősülni, így jogosult lesz a kedvezményre. Forrás: http://www.konyvelozona.hu/2009/06/diakmunka-nyari-munka-2009-es-az-adozasa/ (2009. december 11.)
51
12. számú melléklet: Az értékelemzés folyamata A fejlesztés keretei Az értékelemzésre 2009. november-december közötti időszakban került sor. Az értékelemzés egy döntés-előkészítő módszer, egy szisztematikus fejlesztési eljárás, melyet egy vegyes szakmai összetételű team hajt végre annak érdekében, hogy meghatározza a projekt (termék, szolgáltatás, jogszabály, eljárás, folyamat) funkcióit, és a megvalósításukhoz alternatív megközelítéseket tárjon fel, vizsgáljon meg, annak érdekében, hogy a funkciók ellátására hatékony és innovatív megoldásokat dolgozzon ki. Az értékelemzés során a szakértők: mindig az érintettek, a felhasználók jogos igényeiből, elvárásaiból indulnak ki, meghatározzák az igény-kielégítéséhez szükséges feladatot, funkciót, azaz elkészítik a fejlesztés tárgyának funkcionális modelljét, folyamatát, vizsgálják, hogy a funkciók milyen színvonalára van szükség, keresik, hogy a megállapított funkciókat milyen hatékony megoldásokkal lehet teljesíteni, megállapítják, hogy az egyes funkcióteljesítési megoldásoknak mi a legkedvezőbb kombinációja. Az értékelemzés általunk is megvalósított folyamatát a következő ábra szemlélteti: Előkészítés 1. szakasz - Előkészítés 2. szakasz – Értékfejlesztés (6 lépés) Nem Információs szakasz
Funkcióelemzési szakasz
Alkotó szakasz
Értékelési szakasz
Eredmény OK? Igen
Fejlesztési szakasz
Prezentációs szakasz
3. szakasz - Utómunkálatok Nem Eredmény OK? Igen Alkalmazási, bevezetési szakasz
Követés, értékelés
VM sztenderd szakaszok Tetszőleges, járulékos szakasz 1
1. ábra: Az értékelemzés folyamata12
VALUE STANDARD and BODY OF KNOWLEDGE (Érték Szabvány és Tudástár) SAVE International Value Society http://www.value-eng.org/about_vmstandard.php 12
52
Az értékelemzés során elvégzett feladatok: Munkaszakasz Munka Elvégzett feladatok típusa 1. Információs Egyéni és Az eddigi eredmények, dokumentumok szakasz teammunka áttekintése Elvárások feltárása 2. Funkcióelemzési Teammunka Az érintettek igényeinek feltárása szakasz Igények alapján funkciók meghatározása A funkciók rendezése, a funkcionális modell összeállítása 3. Alkotó szakasz Teammunka A funkciókra új ötletek, megoldások keresése 4. Értékelési Teammunka Ötletek szelektálása, kiválasztása szakasz Témacsoportok kialakítása 5. Fejlesztési szakasz Egyéni és Javaslatok kidolgozása teammunka Javaslatok egyeztetése, harmonizálása Dokumentálás 6. Prezentáció Egyéni és A javaslatok bemutatása, átadás teammunka A módszer sajátja, hogy a munkacsoport tagjai egyenrangúak, akik demokratikusan vezetve minden vitás kérdést szakmai érvekkel alátámasztva konszenzussal oldanak meg. Felhasznált információk A team áttanulmányozta a program során keletkezett beszámolókat, tanulmányokat, vizsgálati eredményeket, képzési tananyagot konzultált a debreceni modellprogram közreműködőivel. Igényelemzés Az értékelemzés eljárása szerint a rendszerben érintett valamennyi szereplőt, mint igénykeltőt azonosítottunk, majd egyenként feltártuk az igényeiket. Igénykeltő csoportok: akiknek elvárása, igénye, követelménye van a jegyzetelő szolgáltatás kialakításával, működtetésével kapcsolatban: Fogyatékos diák Jegyzetelést vállaló diák Esélyegyenlőségi/fogyatékosügyi koordinátor Felsőoktatási intézmény Oktatók Technikai segítő személyzet Jegyzetelőket felkészítő személy vagy szervezet Minisztériumok Középiskolák
53
Igénykeltő csoportok igényei Fogyatékos diák 1. Kapjon tájékoztatást a szolgáltatás létezéséről, tartalmáról, feltételeiről 2. Folyamatos kapcsolattartás az összefogóval, a jegyzetelővel 3. Legyen ilyen szolgáltatás az intézményben 4. Számára érthető nyelvezetben, tömören készüljön a jegyzet 5. Időben jusson hozzá a jegyzetekhez 6. Lehetőség szerint választhassa meg a jegyzetelőjét 7. Megbízható legyen a szolgáltatás – legyen kötelezettség a másik oldalon 8. Jó minőségben kapja meg a jegyzetet – olvasható írás, fénymásolat, vagy más formátum – választhassa meg a formátumot 9. Jól viszonyuljanak a tanárok a helyzethez, vegyék természetesnek, hogy az órájukon jegyzetelés történik számukra 10. Legyen rugalmas, személyre szabott a szolgáltatás – egyeztethessen a jegyzetelővel a jegyzetelés formájáról, megoldásairól – visszajelzés a jegyzetelőnek 11. Legyen tiszta, tisztázott, hogy tőle mit várnak el 12. Diszkréció a szolgáltatás során (pl. titoktartás) 13. Adatok kezelése 14. Állandó legyen a jegyzetelő személye (igény szerint) Jegyzetelést vállaló diák 15. Kapjon felkészítést 16. Kapjon papírt a felkészítésről 17. Lehessen kivel konzultálni bármilyen kérdés esetén 18. Kiszámíthatóság: tudhassa, hogy mikor milyen órára kell beülni, milyen mennyiségben teljesítenie 19. Kapjon díjazást érte 20. Megfelelő eszközök biztosítása (pl. papír, laptop) 21. Védelem – ha más el akarja kérni a jegyzetet, a tanár kérdőre vonja, a hallássérült hallgató többet vár el, stb. 22. Legyen neki is beleszólása, hogy kinek jegyzetel, vagy visszautasítani az illetőt, ha nem működik jól a kapcsolat 23. Csak a jegyzetelés legyen a feladata, ezt egy adott helyre leadva tudja teljesíteni a feladatot 24. Adatok kezelése Esélyegyenlőségi/fogyatékosügyi koordinátor 25. Kapjon felkészítést a feladatairól 26. A szükséges eszközök álljanak rendelkezésre + rezsi a költségekre 27. Kész tájékoztató anyagok álljanak rendelkezésre - célcsoporthoz illesztve 28. Ne kelljen sokat adminisztrálni 29. A teljesítés igazolását a hallássérült diákok adják 30. Könnyű legyen a toborzás (szolgáltatást igénybevevő, jegyzetelői oldalról egyaránt) 31. Rendelkezzen mind az igénybevevők, mind a jegyzetelők hozzáférhetőségével 32. Jó együttműködés legyen az intézmény tanáraival, az intézmény képviselőivel 33. Tapasztalatok megosztására legyen mód 34. Ne zavarják munkaidőn kívül 35. A szükséges információk (pl. órarend/terem beosztás álljon rendelkezésre) 36. Legyen joga a teljesítések minősítésére 37. Ha a felkészítő képzéssel kapcsolatban probléma van, lehessen kihez fordulni Intézmény 38. Pontos elszámolás legyen 54
39. Követhető legyen, hogy ki mit teljesít 40. Kapjon tájékoztatást 41. Egyszerű legyen a részvétel, a bekapcsolódás lehetősége 42. Minél több legyen a folyamatban az automatizmus, kevés utánajárást igényeljen 43. Ne kelljen a koordinációra egy újabb személyt alkalmazni 44. A szolgáltatás biztosításáért kapott díj fedezze a költségeket 45. Ne legyenek konfliktusok a szolgáltatásból 46. A koordinátor feladata legyen a szolgáltatás biztosítása, a konfliktusok kezelése 47. Legyen egy központi koordinátor, szolgáltatás felelős, akihez fordulni lehet 48. Egyértelmű szabályokra van szükség Oktatók 49. Kapjon tájékoztatást 50. Többlet feladata ne legyen 51. Csak a fogyatékos diák kapja meg a jegyzetet – garancia Felkészítést biztosító szervezet (FSZK) 52. Tudja, hogy kit kell felkészíteni 53. Egységes képzés legyen (tematika, tananyag) 54. Ismerje, ki férhet hozzá a tananyaghoz 55. Kapjon forrást a feladatok ellátásához (konzultációkra rendelkezésre állás, rendszerfejlesztés, tananyag biztosítása – hozzáférés) 56. Lássa, hányan veszik igénybe a jegyzetelő szolgáltatást (a potenciális jogosultak arányában is) 57. Pályázhassanak az intézmények – ezt az FSZK intézhesse Technikai segítő személyzet 58. Kapjon tájékoztatást az elvárásokról 59. Legyenek biztosítva a feltételek Minisztériumok 60. Tájékoztatás 61. Pontos költségvetés a teljes rendszerről, ütemezés – szakmai program 62. Információ arról, hogy hány embert érinthet 63. Egy jól megfogható partner legyen, aki intézi a programot 64. Lássa, hogyan illeszkedik az aktuális szakmapolitikai programokhoz 65. Az esetleges szabályozási szükségletet lássa Középiskolák 66. Legyen információja arról, hogy mely intézményekben létezik a szolgáltatás és mi a tartalma – tájékoztatás a diákok számára A feltárt jogos elvárások, igények alapján került sor a jegyzetelő szolgáltatás létrehozása, működtetése funkcióinak meghatározására és rendezésére. Funkcióelemzés A funkció a projekt tárgyának rendeltetésszerű feladata, működése, teljesítőképessége. Mivel az igényekből kerül levezetésre, biztosítja egyrészt, hogy nem marad ki egyetlen elvárt funkció sem, másrészt a feltételezett, de az igények alapján felesleges, nem igényelt működési elemek kiszűrhetők.
55
A funkciók a köztük lévő logikai kapcsolat alapján ún. funkciómodellt alkotnak. Megalkotásának célja a projekt tartalmának tisztázása, a kulcstényezők beazonosítása, a változók és a közöttük feltételezett kapcsolatok rendezése, elemzése. Jegyzetelő szolgáltatás szabályozása és működtetése Funkciómodell F0 Jegyzetelő szolgáltatást biztosít fogyatékos diákok számára 1. Szabályozást rendez 1.1. Jegyzetelő szolgáltatást definiál 1.2. Szolgáltatásra való jogosultságot meghatároz 1.3. Szabályozási szükségletet vizsgál, bemutat 1.3.1. Országosan jelentkező igényt feltár, bemutat (intézmény, kb. létszám) 1.3.2. Szakmai program, ütemezés, költségvetés készítést előír (előkészítés) 1.3.3. Finanszírozást vizsgál 1.4. Partnereket azonosít, bevon (HÖOK, érdekvédelmi szervezetek) 1.5. Központi szakmai felelőst kijelöl 1.6. Közreműködőket és feladataikat meghatározza 1.6.1. Felsőoktatási intézmény feladatait meghatározza 1.6.2. Fogyatékosügyi koordinátor/diszpécser feladatait meghatározza 1.6.3. Jegyzetelő kötelezettségeit/jogait meghatározza 1.6.3.1. Szolgáltatás kereteit (korlátait) meghatározza 1.6.3.2. Képzési kötelezettséget meghatároz 1.6.3.3. Szankciókat meghatároz 1.6.3.4. Jogosultságokat meghatároz 1.6.4. Szolgáltatást igénybevevő kötelezettségeit/jogait meghatározza 1.6.5. Oktatók számára tűrési kötelezettséget előír 1.6.6. Adatkezelési feladatokat rendez 1.6.6.1. Titoktartási kötelezettséget előír 1.7. Tárgyi minimum feltételeket meghatároz 1.8. Intézmények adatszolgáltatási kötelezettségét meghatározza 1.9. Minőségbiztosítás rendszerét meghatározza 1.10. Díjazást rendez 1.10.1. Jegyzetelő szolgáltatás igénybevételi díját rendezi 1.10.2. Jegyzetelő díjazását rendezi 1.10.3. Elszámolás rendjét meghatározza 1.10.3.1. Teljesítésigazolás rendjét meghatározza 1.11. Forrást biztosít 1.11.1. Szolgáltatás beindításához szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését támogatja 1.11.2. Szolgáltatás működtetéséhez szükséges forrásbiztosítás módjáról rendelkezik 2. Szakmai összefogó feladatokat ellát 2.1. Egységes tájékoztató anyagokat készít, biztosít 2.1.1. Jegyzetelő szolgáltatásról általános információt biztosít 2.1.2. Jegyzetelő szolgáltatásról célcsoport specifikus tájékoztatót biztosít 2.2. Eljárásrendet biztosít 2.2.1. Sztenderd megoldásokat, protokollt biztosít 2.2.2. Sablonokat, iratmintákat ajánl 2.3. Etikai ajánlásokat összeállít, közzé tesz 2.4. Képzést, felkészítést biztosít 56
2.4.1. Fogyatékosügyi koordinátorok/diszpécserek felkészítését biztosítja 2.4.2. Jegyzetelő tananyaghoz való hozzáférést biztosít 2.4.3. Képzési tanúsítványt ad 3. Jegyzetelő szolgáltatás intézményi ellátására felkészül 3.1. Személyi feltételekről gondoskodik 3.2. Tárgyi, technikai hátteret biztosít 3.2.1. Fénymásolót biztosít 3.2.2. Jegyzetelésre alkalmas eszközt biztosít 3.2.3. Egyedi igényeket kezel 3.3. Belső szabályzatot illeszt 3.4. Tájékoztatásról gondoskodik 4. Jegyzetelő szolgáltatást működtet 4.1. Jegyzetelő szolgáltatást hirdet, igényt kelt 4.2. Igényt összegyűjt 4.3. Jegyzetelők toborzását, kiválasztását biztosítja 4.4. Jegyzetelésre felkészít 4.5. Technikai eszközökhöz való folyamatos hozzáférést biztosít 4.6. Együttműködést, kommunikációt biztosít 4.6.1. Résztvevők számára csoportos tájékoztatást biztosít 4.6.2. Elérhetőséget biztosít 4.6.3. Visszajelzést lehetővé tesz 4.6.4. Konfliktusokat kezel (mediációt ellát) 4.7. Nyomon követést megvalósít 4.8. Elszámolást végez Alkotó, értékelő és fejlesztő szakasz A funkciók ellátására irányuló megoldások keresése során 193 ötletet gyűjtöttünk össze. A team által feltárt ötletek közül azokat választottuk ki, amelyek optimálisan, értékalkotóan szolgálják a célkitűzés megvalósítását, az érintettek érdekeit, figyelembe veszik a realitásokat, megvalósíthatók. A konkrét javaslattételi szempontok a következők voltak: Hazai viszonyok között alkalmazható legyen A helyi sajátosságokhoz illeszthető legyen A jegyzetelésben akadályozott hallgató igényei elsődlegességet élvezzenek (felhasználó barát és esélyegyenlőségi elveket betartó megoldások) Rugalmasságot biztosítson, alternatívák közötti választást tegyen lehetővé Költséghatékonyságot biztosítson Egyszerű legyen a megvalósítás, ne legyen bürokratikus Gyakorlatias, konkrét megoldásokat adjon Szakmailag megfelelő minőségű legyen Témahatárba illeszkedjen Az állva hagyott ötleteket tematikus csoportokba rendezve egyéni szakértői munka keretében dolgoztuk ki. A javaslatokat a team közösen megvitatta, és konszenzussal jóváhagyta az átadásra kerülő változatot. 57
13. melléklet: Emlékeztető a debreceni modellprogram részvevőivel tartott konzultációról EMLÉKEZTETŐ a jegyzetelő szolgáltatás debreceni bevezetéséről tartott konzultációról Időpont: 2009. május 14. Helyszín: Debrecen, egyetemi kollégium klubhelyisége Jelenlevők: 17 fő, köztük 3 fő szolgáltatást igénybevevő diák, 11 fő jegyzetelő diák, Berényi András diszpécser, Szentkatolnay Miklós FSZK, Fodor-Gál Valéria értékelemző (Value Hungary) Az emlékeztetőt készítette: Fodor-Gál Valéria 1. Berényi András, Szentkatolnay Miklós és Fodor-Gál Valéria közötti előzetes egyeztetés: Berényi András elmondta, hogy a szolgáltatást igénybevevő hallgatók hozzáállása különböző volt a program elején, és közben. Van, aki nem értette, miért lenne rá szüksége maga is szeretné kipróbálni a jegyzetelés miatt még kevesebbszer jár be az órákra, mint korábban. A jegyzetelést ez idáig mindenki a maga oldotta meg valamilyen módon. A képzést a jegyzetelők még nem végezték el, mert a képzési tananyag csak napokkal előbb vált elérhetővé. Véleménye szerint szükség van a képzési anyagban található szakkifejezések értelmezésére. A csúszás miatt az értékelést célszerű őszre halasztani. 2. A diákok részvételével tartott megbeszélés: -
A fogyatékos hallgatók szerint hasznos volt-e jegyzetelő szolgáltatás? o „Segített, mert magam nem tudok mindent leírni. Többlet információkat kaptam. A fénymásolás során viszont előfordult, hogy összekeveredtek a lapok.” o „Hasznos volt” o „Hasznos volt, nem kellett másokat megkérni, nem kellett szívességet kérni.”
-
Kezdetben 5-5 jegyzetelőt kerestek egy-egy hallássérült hallgató mellé, de ez soknak bizonyult. Jelenleg a 3 ill. 2 fő jegyzetelő tartozik egy hallássérült hallgatóhoz.
-
A jegyzetelők leterheltsége általában 8 óra/hét, de jelentős különbségek vannak, aminek okai: o A hallássérült hallgatók által felvett óraszámok különbözőek, a legtöbb 60 óra volt! o Egyes esetekben a jegyzetelő a vele egy szakon/csoportban lévő társa számára jegyzetel, ez a legkönnyebb helyzet. Más esetekben a jegyzetelő eltérő csoportban/évfolyamon van, ekkor külön időt kell szakítani arra, hogy bemenjen az órára.
58
o Van olyan, hogy a jegyzetelő a saját szakjától teljesen idegen tantárgyi órákon jegyzetel, ami további nehézséget jelent. -
A hallássérült hallgató és a jegyzetelők egymással egyeztetnek a heti feladatokról.
-
A jegyzetelések színvonala megfelelő volt. Ha ritkán probléma volt a jegyzeteléssel, egymás között megbeszélték a hibát, és a jegyzetelő korrigált.
-
Előfordult, hogy a hallássérült hallgató nem ment be az előadásra: „A koleszban úgyis minden jegyzetet meg lehet szerezni.” jelszóval. A jegyzetelő azonban ezekben az esetekben is elment az előadásra, és elkészítette a jegyzetet. Célszerűnek tartanák, ha jegyzetelő szolgálat és a hallássérült hallgató között is létrejönne egy szerződés.
-
Nem lehet minden programot jól jegyzetelni. A gyakorlati órákat, a saját élményt nyújtó programokat (pl. tréning feladatokat), csoportozást, vetítéseket, demonstrációkat, a kevésbé strukturált programokat nehéz jól jegyzetelni. Ezek megoldására külön ajánlások szükségesek.
-
A fénymásolóban többször elkeverednek a másolatok, nem megfelelő a fénymásolás minősége, pl. mert lemarad az oldalszám, vagy a sorok széle, a lap alja vagy teteje. A fénymásolatokat általában 1 napon belül megkapja az érintett, ritkán fordult elő nagyobb késés.
-
Tanárokkal történő együttműködésről: o Nem igen jellemző, hogy szükség van rá, több hallgató nem is szeretné, ha külön felhívnák rá a tanár figyelmét. o Pár alkalommal a tanár megkérdezte, hogy mit keres a jegyzetelő az óráján, de amikor a választ megkapta, nem volt gond. o Az orvosi karon jelezték, hogy nem engednék az előadás jegyzetelését, mert véleményük szerint az szerzői jogot sértene. o A tanárok nem adják ki a prezentációkat. o Célszerű lenne a tanárok külön tájékoztatása a programról Tapasztalatok, következtetések, megállapítások: - Van, amikor a hallássérült hallgatót is motiválni kell arra, hogy vegye igénybe a jegyzetelő szolgáltatást. Nem mindig ismeri fel annak hasznosságát előre. - Szerencsés, ha a jegyzetelők kiválasztását maga a hallássérült hallgató végzi. Ha nincs vállalkozó személy, akkor kell segítséget nyújtani számára a toborzásban - Az erőforrás igény és a jegyzet minősége szempontjából ideális az a helyzet, ha a jegyzetelő azonos csoportban, de legalább azonos szakon és évfolyamon tanul, mint a hallássérült hallgató - Egy hallgató melletti jegyzetelő-szükségletet a várható óraszám, és az a körülmény is befolyásolja, hogy azonos csoportban van-e a jegyzetelő - A hallássérült hallgató maga mondhassa meg, hogy milyen mennyiségű jegyzetelésre és hány fő jegyzetelőre van szüksége - Az átalánydíjas térítés helyett megfontolandó a teljesítmény-arányos díjazás - Célszerűnek tartanák, ha jegyzetelő szolgálat és a hallássérült hallgató között is létrejönne egy szerződés, és minden hallássérült hallgató rendszeresen bejárna az előadásokra. Az indokolt hiányzásokat természetesen tolerálni kell
59
- A különböző típusú oktatási programok jegyzetélési módját be kell mutatni. Erre a képzési program tartalmazzon ajánlásokat - A képzési programot célszerű közösen feldolgozni és értelmezni az ajánlásait - A fénymásolót is fel kell készíteni a jó minőségű, figyelmes munkára. Tudatni szükséges az ott dolgozókkal, hogy a pontos munka miért fontos - A jegyzeteléshez célszerű keretes sablont biztosítani, így nem fordulhat elő, hogy a fénymásolaton hiányzik a szöveg egy része - A fénymásolást kedvezőbb másolási formának tartják, mint a szkennelést, mert a nyomtatást nem minden hallgató tudja megoldani - A tanárok tájékoztatására gondot kell fordítani. Célszerű a kari koordinátorokon keresztül tájékoztatót eljuttatni hozzájuk. - Célszerű a jegyzetelő szolgáltatás etikai normáit kidolgozni és a közreműködőkkel elfogadtatni azt. - A hallássérült hallgatók igénye, hogy érzékenyen kezelje mindenki a jegyzetelő szolgáltatást, mert nem szeretnének ennek kapcsán a diáktársak vagy a tanárok figyelmének középpontjába kerülni.
60
