A Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Budapest, Váci út 107. PEDAGÓGIAI PROGRAM

A Katona J ózsef  Műszaki, Közgazdasági Szakképző  Iskola és Gimnázium  1138 Budapest, Váci út 107. 

PEDAGÓGIAI PROGRAM  2006

Tartalomjegyzék  I.  Az iskola bemutatása, jelenlegi képzési célrendszere ____________________________ 6  1.1 

Az iskola adatai ___________________________________________________________  6 

1.2 

Iskolánk r övid tör ténete ____________________________________________________  8 

1.3 

Iskolánk jelenlegi képzési szer kezete__________________________________________  9 

1.3.1  1.3.2  1.3.3  1.3.4  1.3.5 

Műszaki szakközépiskolai képzés _________________________________________________  9  Informatikai Szakközépiskola ____________________________________________________  9  Közgazdasági Szakközépiskola__________________________________________________  10  Gimnáziumi képzés ___________________________________________________________  10  Felnőttoktatás  _______________________________________________________________  11 

1.4 

Az iskola kör nyezete ______________________________________________________  11 

1.5 

Az iskola tanulói közössége  ________________________________________________  12 

1.6 

Az iskola meglévő kapcsolatr endszer e  _______________________________________  13 

II. 

Az iskola új képzési célrendszere _________________________________________ 15 

2.1 

Képzési típusok __________________________________________________________  18 

III.  AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJ A  __________________________________ 22  3.1  Az iskolában folyó nevelő­ oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszköze,  eljár ásai______________________________________________________________________  22  3.1.1  3.1.2 

3.2 

Személyiségfejlesztés______________________________________________________  25 

3.2.1  3.2.2 

3.3 

Pedagógiai alapelvek__________________________________________________________  22  A nevelő­ oktató munka céljai, feladati, eszközei, eljárásai ____________________________  23  A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok____________________________________  25  A személyiségfejlesztés területei_________________________________________________  25 

Közösségfejlesztés ________________________________________________________  26 

3.3.1  3.3.2 

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok________________________________________  26  A közösségfejlesztéssel, hagyományápolással kapcsolatos feladatok szervezeti formái, lehetőségei  ___________________________________________________________________________  27 

3.4 

Beilleszkedési, magatar tási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ____  29 

3.5 

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek  ____________________  29 

3.6 

Gyer mek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok  __________________________  30 

3.6.1  3.6.2 

Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség  ___________________________________________  30  A gyermekvédelmi felelős feladata különösen ______________________________________  30 

3.7 

A tanulási kudar cnak kitett tanulók felzár kóztatását segítő pr ogr am  _____________  31 

3.8 

Szociális hátr ányok enyhítését segítő tevékenységek ____________________________  32 

3.9 

A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének for mái  _______  33 

3.10 

Az iskola egészségnevelési pr ogr amja ______________________________________  35 

3.10.1  3.10.2  3.10.3 

Az egészségfejlesztés fő célkitűzései  _____________________________________________  35  Az egészségfejlesztés fő területe_________________________________________________  35  Az egészségfejlesztési feladatok, programok, és szinterei  _____________________________  35  3.10.3.1  Tanórai foglalkozások _____________________________________________________  35  3.10.3.2  Mindennapi testedzés – testnevelés ___________________________________________  35  3.10.3.3  Tanórán kívüli foglalkozások, programok______________________________________  36  3.10.3.4  Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok _________________  36  3.10.3.5  Iskolai ebédlő, büfé _______________________________________________________  37  3.10.4  Az egészségfejlesztési team  ____________________________________________________  37 

3.11  3.11.1  3.11.2 

Az iskola kör nyezetnevelési pr ogr amja_____________________________________  37  A környezeti nevelés fő célkitűzései ______________________________________________  37  A környezeti nevelés rövidtávú céljai _____________________________________________  38

2 

A környezetnevelési feladatok megvalósítása, programjai, szinterei  _____________________  38  Tanórai foglalkozások _____________________________________________________  38  Tanórán kívüli foglalkozások, programok______________________________________  38 

3.11.3 

3.11.3.1  3.11.3.2 

3.12 

A pedagógiai pr ogr am végr ehajtásához szükséges eszközök és felszer elések jegyzéke  ______________________________________________________________________  39 

IV.  Helyi tantervek  _______________________________________________________ 41  4.1 

Ór ater vek a különböző iskolatípusokban _____________________________________  41 

4.1.1  4.1.2  4.1.3  4.1.4  4.1.5  4.1.6. 

Műszaki szakközépiskola azonosító: M­N­9­12 _____________________________________  41  Közgazdasági szakközépiskola azonosító: K­N­9­12 _________________________________  41  Gimnázium azonosító: G­N­9­12 ________________________________________________  41  Diszlexiás, diszgraphiás osztály  _________________________________________________  41  Informatikai szakközépiskola  azonosító: I­N­9­12  __________________________________  41  Felnőttoktatás  _______________________________________________________________  42 

4.2 

Tantár gyi tanter vek  ______________________________________________________  56 

4.3 

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ________________________  56 

4.4 

Magasabb évfolyamr a lépés feltételei ________________________________________  57 

4.5  Tanulók tanulmányi munkája ellenőr zésének, ér tékelésének r endszer e, módszer ei,  visszacsatolási eljár ások  ________________________________________________________  57  4.5.1  4.5.2  4.5.3 

Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek ___________________________________  57  Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők ___________________________________  58  Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél ______________________  58 

4.6  A tanulók magatar tása és szor galmának ér tékelésének és minősítésének alapelvei,  követelményei, for mái __________________________________________________________  59  4.7 

Modulár is oktatás esetén az egyes modulok ér ékelése___________________________  60 

4.8 

Az ír ásbeli beszámoltatás r endje ____________________________________________  61 

4.8.1  4.8.2 

4.9 

Az írásbeli számonkérés formái  _________________________________________________  61  Az írásbeli számonkérés értékelése _______________________________________________  61 

Az otthoni felkészüléshez előír t ír ásbeli és szóbeli feladatok meghatár ozásának r endje62 

4.9.1  4.9.2  4.9.3  4.9.4  4.9.5 

4.10 

Az otthoni felkészülés szerepe  __________________________________________________  62  Az otthoni felkészülés formái ___________________________________________________  62  Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése  _________________  62  Az otthoni felkészülés ellenőrzése  _______________________________________________  63  Az otthoni felkészülés koordinációja  _____________________________________________  63 

A középszintű ér ettségi vizsga témakör ei ___________________________________  64 

4.10.1  4.10.2  4.10.3  4.10.4  4.10.5  4.10.6  4.10.7  4.10.8  4.10.9  4.10.10  4.10.11 

4.11 

V. 

Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök __________________________  64  Történelem – középszintű érettségi témakörök ______________________________________  66  Matematika ­ középszintű érettségi témakörök ______________________________________  66  Idegen nyelv ­ középszintű érettségi témakörök _____________________________________  67  Elméleti közgazdaságtan ­ középszintű érettségi témakörök  ___________________________  68  Fizika ­ középszintű érettségi témakörök  __________________________________________  69  Informatika ­ középszintű érettségi témakörök ______________________________________  70  Testnevelés ­ középszintű érettségi témakörök ______________________________________  72  Biológia ­ középszintű érettségi témakörök  ________________________________________  73  Földrajz ­ középszintű érettségi témakörök_______________________________________  74  Kémia ­ középszintű érettségi témakörök ________________________________________  75 

A tanulók fizikai állapotának felmér ése  ____________________________________  76 

Szakmai program  _____________________________________________________ 79 

5.1 

Az iskola szakképzési r endszer e  ____________________________________________  79 

5.2 

Beszámíthatóság az iskola képzési r endszer ében _______________________________  79 

5.3 

Szakmai gyakor lati képzéshelyeinek és for r ások bemutatása  ____________________  80 

5.4 

Szakmai képzés ór ater vei __________________________________________________  80 

VI.  Záró dokumentumok  _________________________________________________ 134 3 

6.1 

A pedagógiai pr ogr am nyilvánosságr a hozatala  ______________________________  134 

6.2 

Zár ó r endelkezések ______________________________________________________  134 

6.3 

Az iskola­egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési pr ogr amr ól _______  135 

6.4 

A pedagógiai pr ogr am elfogadásának nyilatkozata____________________________  136

4 

BEVEZETŐ  " Csak akkor várhatni sikert, 

ha az anyagi erőhöz, mellyel rendelkezünk,  a szellemi erők szövetségét is megszerezzük  s a tudományokat is számunkra gyümölcsözővé tesszük."  Széchenyi István 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény 2006 ­ban történő vál­  tozásai,  valamint  a  Szakképzési  törvény,  a  szakmai  képzési  követelmények  (OKJ)  változása  az  oktatási­nevelési  intézmények  számára  előírja,  hogy  elkészítsék,  módosítsák  pedagógiai  programjukat és ennek részeként helyi tantervüket. Iskolánk nevelőtestülete és  vezetése  szá­  mára  kiemelten  fontos  a  pedagógiai  program  felülvizsgálata  és  aktualizálása  a  mindenkori  törvényeknek megfelelően.  Szembe  kell néznünk  önmagunkkal,  iskolánk  múltjával,  hagyományaival,  az  eddigi  változá­  sok eredményével. Helyzetelemzést készítettünk. A Comenius I. program keretében iskolánk  tanárai, diákjai, szülői  szervezete segítségével értékeltük, múltunkat,  jelenünket. A  feldolgo­  zott adatok sokat segítenek önmeghatározásunk és jövőképünk megfogalmazásában.  Kikérjük a velünk kapcsolatban álló szakmai szervezetek vállalatok, egyesületek, kiadók, fel­  sőoktatási  intézmények  véleményét  munkánkról,  végzett  tanulóink  felkészültségéről.  Meg­  kérdezzük elvárásaikat, és megkeressük a közös együttműködés lehetőségeit.  Mindezek  alapján kiegészítjük  és  módosítjuk  a  pedagógiai  programunkat,  ami  megítélésünk  szerint az XXI. század elvárásainak megfelelő egységes, de sokszínű szakképzési profilú isko­  láról  szól,  alapvetően  biztosítva  a  vonzáskörzetben  élők  igényes  középiskolai  oktatását,  a  többcélú, szakmacsoportos alapozó oktatást, a szakképzést a gépészeti­, közgazdasági­, ügyvi­  teli­, informatika­, kereskedelem, marketing szakmákban, a felnőttek iskola rendszerű érettsé­  gire felkészítő oktatását, szakképzését, átképzését, továbbképzését, az esélyegyenlőtlenséggel  érkezők rövidebb­hosszabb távon történő célba juttatását.  Bízom benne, aki elolvassa pedagógiai programunkat­ legyen az bárki,­ meggyőződhet arról,  hogy iskolánk nevelőtestülete és vezetése átgondolt, "tanulóközpontú", igényes oktató­nevelő  munkát  folytat,  szorosan  együttműködve  a  diákok,  szülők  közösségével,  szakmai  szerveze­  tekkel. Szakképzésünk állandó átalakulása jelzi azt a tendenciát, hogy képzéseink rugalmasan  próbálnak  alkalmazkodni  a  gazdasági  szféra  munkaerő  igényeiben  megfogalmazott  elvárá­  soknak.  Budapest, 2006. december 18. 

Vései Zoltán  igazgató

5 

I. 

Az iskola bemutatása, jelenlegi képzési célrendszer e 

1.1 Az iskola adatai  Az intézmény neve: 

Katona J ózsef Műszaki, Közgazdasági  Szakképző Iskola és Gimnázium 

Az intézmény székhelye: 

1138 Budapest, Váci út 107. 

A intézmény telephelye: 

­ 

Az intézmény típusa: 

szakközépiskola, szakiskola, gimnázium 

Az intézmény alapítója: 

Budapest Főváros Önkormányzata  1052 Budapest, Városház u. 9­11. 

Az intézmény felügyeleti szerve: 

Budapest Főváros Közgyűlése  1052 Budapest, Városház u. 9­11. 

Az intézmény működési területe: 

Budapest és Pest megye 

Az intézmény jogállása: 

Önálló jogi személy  Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 

Az intézmény alaptevékenysége: 

80. 21 Általános középfokú oktatás  80. 22 Szakmai középfokú oktatás  70. 20 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése  55. 51 Munkahelyi étkeztetés 

Az intézmény szakágazati besorolása: 

802200 

Az intézmény alapvető szakfeladata: 

80221­1  Nappali rendszerű, szakképesítés meg­  szerzésére felkészítő iskolai oktatás 

Az intézmény további szakfeladatai: 

80121­4  Nappali rendszerű, általános műveltséget  Megalapozó iskolai oktatás  80123­6  Általános műveltséget megalapozó  Iskolarendszerű felnőttoktatás  80223­3  Szakképesítés megszerzésére felkészítő  iskolarendszerű felnőttoktatás  75176­8  Intézményi vagyon működtetése  80511­3  Napköziotthoni és tanulószobai ellátás  55232­3  Iskolai intézményi étkeztetés  55241­1  Munkahelyi vendéglátás

Szakmai középfokú oktatás 

6 

Évfolyamok száma  Gimnázium: 

gimnáziumi évfolyamokon  4 (9­12)  nyelvi előkészítő osztállyal:  5 (9­13) 

Szakközépiskola: 

középiskolai évfolyamokon  4 (9­12)  középiskolai évfolyamokon  nyelvi előkészítő osztállyal:  5 (9­13)  szakképző évfolyamokon:  (OKJ szerint) 

Szakiskola: 

általános műveltséget  megalapozó évfolyamok:  szakképző évfolyamokon: 

2 (9­10)  (OKJ szerint) 

Az intézménybe felvehető tanulólétszám:  Nappali rendszerű képzés, nappali rendszerű  felnőttoktatás férőhelye: 900 fő  Nem nappali rendszerű felnőttoktatás  férőhelye 900 fő 

Szakmai képzés  Szakmacsoportok: 

Gépészet  Kereskedelem­marketing, üzleti adminisztráció  Ügyvitel  Informatika  Közgazdaság 

Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: ·  A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény mindenkor hatályos rendelkezéseinek  megfelelően  felnőttképzési  tevékenység  folytatása,  és  ahhoz  kapcsolódó  szolgáltatá­  sok nyújtása. ·  Intézményi vagyon működtetése a teljes kapacitás kihasználása érdekében a Fővárosi  Önkormányzat  vagyonáról,  vagyontárgyak  feletti  tulajdonjog  gyakorlásáról  szóló  mindenkor hatályos rendelet alapján. ·  Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése ·  Egyéb oktatási tevékenység ·  Saját gépjármű üzemeltetése ·  Saját konyha üzemeltetése ·  Tanműhelyi  szabad  kapacitás  terhére  szoláltatási  tevékenység  végzése,  tanműhelyi  termékek értékesítése

7 

1.2 Iskolánk r övid tör ténete  Mottó: 

„Aki újjá épít, az a múlt jegyében  együttműködik az idővel , megragadja  vagy átalakítja annak szellemét,  állomásokként segíti a jövőben a vezető útját,  az megtalálja a kövek mögött  a források titkát.”   Iskolánkat  1952­ben  alapították,  alapvetően  szakmunkásképzést  folytató  intézményként  a  "vasas"  szakmákban.  A  szerszámkészítő,  esztergályos,  marós,  köszörűs  szakmák  fellegvára,  módszertani  központja  volt  az  akkori  21.  számú  intézet.  A  társadalmi  és  gazdasági  változá­  soknak  megfelelően új kihívások elé került az  iskola,  mely  felismerte az új körülményekhez  való  alkalmazkodás  lehetőségeit.  1980­ban  kezdődött  a  szakmunkásképzés  mellett  a  szak­  munkásképzési  célú  szakközépiskolai  képzés  a  szerszámkészítő  és  fémforgácsoló  szakmák­  ban.  1986­ban  indult a szakközépiskolai képzésre épülő 4 + 1­es rendszerű technikus képzés.  Az  ötödik év elvégzése után technikus képesítést kaphattak tanulóink a gépészeti szakmacsoport­  ban.  1990­ben  kezdődött  gimnáziumi  oktatásunk,  majd  1996­ban  fúzionáltunk  a  "Gömb  utcai"  Közgazdasági  Szakközépiskolával  bővítve  ezzel  iskolánk  képzési  profilját  a  közgazdasági­,  ügyviteli szakmacsoportban.  1985­ben  iskolánk  egyesült  a  Dolgozók  Bánki  Donát  Szakközépiskolája  Esti  Tagozatával,  megteremtve az alapját ­ az iskolánk szerkezetébe és képzési célrendszerébe szervesen illeszt­  hető ­ felnőttoktatásnak, annak további fejlesztésének lehetőségét.  A Fővárosi Közgyűlés 2004. évben határozott, hogy a Móricz Zsigmond Műszaki Középisko­  la, Szakiskola és Radnai Béla Közgazdasági Tagozatot megszünteti, és  fúzionál  iskolánkkal.  Így bővült 2005. évtől iskolánk képzési profilja az informatikai szakmacsoportos képzéssel.  A szakmai képzés racionalizálása, valamint a korszerű szakmai gyakorlati képzés megterem­  tésének  érdekében  a  Fővárosi  Közgyűlés  pályázat  elnyerésével  megalakította  az  Északpesti  Térségi Integrációs Szakképzési Központot (ÉPTISZK), melynek iskolánk aktív tagja.  Mindezek  szellemében  az  Arany  János  Épületgépészeti  Szakközépiskola  és  Szakiskola  gya­  korlati képzését­a 2007/2008. tanévtől­ iskolánkba integrálta.  Az elmúlt 54 év alatt így jutottunk el jelenlegi helyzetünkhöz amikorra is kiszínesedett, gaz­  dagodott iskolánk képzési profilja, híven megőrizve és a nem feledve a hagyományokat, azaz  hogy mely gyökerekből fejlődött terebélyesedett ki e sokszínű képzési tevékenység. Büszkén  adhatunk  számot  arról,  hogy  ma  már  közel  1500  tanulóval  egy  sikeresen  működő  többcélú  iskola viseli a magyar reformkor nagy alkotójának, Katona Józsefnek a nevét.  Fejlődésünk, sikerünk egyik titka, hogy az iskola nevelőtestülete, vezetése mindig érzékenyen  reagált az új kihívásokra, alkalmazkodva a mindenkori, újonnan megfogalmazott követelmé­  nyekhez.  Pedagógiai  hitvallásunkban  a  nevelés  és  oktatás­,  szakmai  képzés  mindig  azonos  értéket képviselt, a tudás és a munka tisztelete mindig összetartozott! Ez az iskolai szellemi­  ség, és a vállalkozó kedvű, hithű, tanuló centrikus pedagógusaink munkája, szellemi kapacitá­  sa a garanciája a XXI. elvárásainak megfelelő új típusú iskola kialakításának.

8 

1.3 Iskolánk jelenlegi képzési szer kezete  Iskolánk többcélú intézmény, alapvetően az alábbi képzési profilokkal: ·  Műszaki Szakközépiskola ·  Informatikai Szakközépiskola ·  Közgazdasági Szakközépiskola ·  Gimnázium ·  Felnőttoktatás 

1.3.1  Műszaki szakközépiskolai képzés  Képzési idő: 4 + 2 év (OKJ szerint) ·  A gépészeti szakmacsoportban folytatott oktatás, emelt szintű nyelvoktatással. A tanulók a  9­12. évfolyam közismereti,  ill., szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A 12.  év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekre, ill. a szakképzési évfo­  lyamra jelentkezhetnek.  Oktatott szakmáink:   A mindenkori OKJ előírásnak megfelelően:  o  gépipari számítástechnikai technikus  o  műszaki üzletszervező technikus  o  szerszámkészítő  o  akkreditált (felsőfokú) gépipai mérnökasszisztens  o  automatizálási technikus ·  Érettségire  (gimnázium  ill.  szakközépiskolai)  épülő  OKJ  szerinti  szakmai  képzés.  Az  oktatás a központi programok alapján szerveződik.  A képzési idő 2 év.  A 14. év végén a tanulók szakmai vizsgát tesznek  Oktatott szakmáink: lásd. fent. 

1.3.2  Infor matikai Szakközépiskola  1) Hagyományos képzés  A képzési idő: 4 + 2 év (OKJ szerint) ·  Az informatikai szakmacsoportban folytatott oktatás, emelt szintű nyelvoktatással. A tanu­  lók a 9­12. évfolyam közismereti, ill., szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A  12.  év  végén  érettségi  vizsgát  tesznek,  és  felsőoktatási  intézményekre,  ill.  a  szakképzési  évfolyamra jelentkezhetnek. 

Oktatott szakmáink:   A mindenkori OKJ előírásnak megfelelően:  o  Web programozó  o  Informatikai rendszergazda  o  Ipari informatikus technikus  o  CAD­CAM informatikus  o  Számítógép­rendszerprogramozó

9 

2) Nyelvi előkészítő osztály  A nyelvi előkészítő osztály kilencedik évfolyamán kiemelt óraszámban oktatjuk az idegen  nyelvet és informatikát. A tanulók elsajátítják a gépírást (vakírás), valamint a közismereti  tantárgyak esetén a szinten tartást biztosítjuk.  A képzési idő: 5 + 2 év (OKJ szerint)  A 10­13.évfolyamon a tanulók az érettségire történő felkészítés mellett informatikai szak­  macsoportos alapozásban vesznek részt. A 13. évfolyam végén érettségi vizsgát tesznek és  választásuknak  megfelelően  jelentkezhetnek  felsőoktatási  intézményekbe,  ill.  szakképzési  évfolyamokra. 

1.3.3  Közgazdasági Szakközépiskola  1) Hagyományos képzés  Képzési idő: 4 + 1 + 1 év (OKJ szerint) ·  A  közgazdasági  szakmacsoportban  folytatott  képzés,  emeltszintű  nyelvoktatással.  A  tanulók  a  9­12.  évfolyam  közismereti,  ill.,  szakmacsoportos  alapozó  oktatáson  vesz­  nek részt. A 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekre, ill.  a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek.  Oktatott szakmáink:  o  ügyintézőtitkár  o  szerkesztőségi asszisztens  o  akkreditált (felsőfokú) jogi asszisztens  o  akkreditált (felsőfokú) logisztikai műszaki menedzser asszisztens  o  marketing és reklám ügyintéző  o  irodai asszisztens  2) Nyelvi előkészítő osztály  A nyelvi előkészítő osztály kilencedik évfolyamán kiemelt óraszámban oktatjuk az idegen  nyelvet és informatikát. A tanulók elsajátítják a gépírást (vakírás), valamint a közismereti  tantárgyak esetén a szinten tartást biztosítjuk.  A képzési idő: 5 + 2 év (OKJ szerint  A tanulók a 10­13. évfolyamon az érettségire történő  felkészítés  mellett  szakmacsoportos  alapozó oktatáson vesznek részt az ügyviteli­, kereskedelem  marketing szakmacsoportok­  ban.  A 13. év  végén érettségi  vizsgát tesznek, és  felsőoktatási  intézményekre,  ill. a szak­  képzési évfolyamra jelentkezhetnek. 

1.3.4  Gimnáziumi képzés  Általános tantervű gimnáziumi  nevelés és oktatás. Emelt óraszámban  biztosítjuk a  nyelv­  oktatást,  mindkét  idegen  nyelvet  figyelembe  véve.  A  11  –  12.  évfolyamon  emeltszintű  érettségire felkészítő oktatásban vehetnek részt a tanulók, saját választásuk szerint. Külön  óraszámot biztosítunk a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, érettségire, versenyekre tör­  ténő felkészítésre. 10 

Nyelvi előkészítő osztály:  Ld. Közgazdasági, ill. Informatikai Szakközépiskolánál  A Fővárosi Közgyűlés 2004. évben úgy döntött, hogy a 2005­2006. tanévtől az „És gimná­  zium”képzés nem indulhat, óraterveink kifutó rendszerben alkalmazzuk. 

1.3.5  Felnőttoktatás ·  A dolgozók gimnáziumában (esti tagozat) 1 – 4 évig terjedhet  a képzési idő, a tanuló  előképzettségétől függően. A képzés célja az érettségire történő felkészítés. ·  A  felnőtt  oktatásban  az  iskolarendszerű  (OKJ)  szakképzést,  átképzést,  továbbképzést  biztosítjuk a nappali tagozaton megfogalmazott szakmacsoportokban. 

1.4  Az iskola kör nyezete  Az  iskola  jövőképének  megfogalmazásakor a számos peremfeltételek  mellett kiemelkedő je­  lentőségű  az  iskola  mikro­,  és  makro  környezete,  hiszen  képzési  szolgáltatásaink  állandó  megújításával  harmonizálható  a  szűkebb­,  ill.  tágabb  értelemben  vett  rendszerhez  történő  il­  leszkedés, ami reális célt, feladatot és tartalmat ad képzési tevékenységünknek. 

Földrajzi  adottságunkról  elmondható,  hogy  iskolánk  a  XIII.  kerületben  található  és  a  rend­  szerváltás óta eltelt időszakban egyértelműen megállapítható, hogy az egyik legdinamikusab­  ban, leggyorsabban fejlődő kerület. A nagyipar felszámolása, a gyárak megszűntetése, új ke­  reskedelmi­, és szolgáltató központok kialakulása alapvetően változtatta meg a kerület arcula­  tát. Az új „manhattan”­i negyed új munkalehetőséget kínál, de új korszerűbb szakmai elvárá­  sokkal és követelményekkel, ami egyértelműen hatott az oktatott szakmáink módosítására, új  szakmák  felvételére. Kiszélesedett a kerület vonzáskörzete, ami  az észak pest  megyei  város­  ok, települések számára, is fejlesztő hatású. Mindez kedvezően hat az iskola fejlődésére.  Mindemellett szintén kiemelkedő  jelentőségű peremfeltétel a  főváros szakképzési rendszeré­  ben elfoglalt helyzetünk. Gépészeti­, informatikai­, ügyviteli­, kereskedelem­ és marketing­,  közgazdasági  szakmai  képzésünk  a  fenntartó  által  is  preferált  képzés,  felmérések  alapján  prognosztizálható, hogy a munkaerőpiacon szükség van ilyen szakmai végzettségű szakembe­  rekre. Hagyományainkat, képzési tapasztalatunkat megerősítve és fejlesztve biztosítjuk a fenti  szakmacsoportokban az OKJ szerinti szakmai képzést. Az ÉPTISZK tagjaként részt vehetünk  a korszerű szakmai gyakorlati képzésben ill. a nevelő­, oktató munka harmonizációjában.  Végezetül, de nem utolsósorban a Fővárosi Munkaügyi Központ­, szakmai szervezetek jelen­  tései  és  előjelzései  egyértelműen  mutatják  az  oktatott  szakmáink  iránti  igényt,  ami  további  megerősítést jelent az iskolavezetés fejlesztési koncepciójára. Hangsúlyozni kell, hogy képzé­  si kínálatunkban egyre növekvő szerepet játszik –a fenti tendenciák alapján – a felnőttoktatás,  ami  az  érettségi  megszerzését,  ill.  új  szakmák  elsajátítását,  átképzéseket,  továbbképzéseket  biztosít összhangban az „Életen áttartó tanulás” pozitív szemléletével.  Megítélésünk szerint az iskolavezetés és a nevelőtestület rendelkezik azzal a tapasztalattal és  szakmai tudással, ami a számos és különböző elvárások, igények, követelmények közötti har­  monizációt biztosítja, s teljesíti a feladatát igényes széleskörű általános műveltségű, korszerű  szakmai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzésében.

11 

1.5 Az iskola tanulói közössége  Diákjaink  létszáma a nappali tagozaton, a műszaki szakközépiskolában és szakképzési évfo­  lyamon közel 150 fő, a közgazdasági szakközépiskolában és szakképzési évfolyamon 350 fő,  a gimnáziumban 350 fő, összességében mintegy 850 fő, a felnőttoktatás esti és levelező tago­  zatán mintegy 650 fő.  Az iskola tanulóinak lakhely szerinti összetétele változó. A tanulók többsége – 75 – 80 %­a,­  budapesti,  főleg  a  XIII., III., IV.,  XIV.,  VII.  kerületben  lakók,  fennmaradó  részük  Pest  me­  gyében – Dunakeszi, Fót, Göd, Vác ill. Solymár, Pilisborosjenő, Üröm, Pilisvörösvár, stb. –  élnek.  A tanulók szüleinek 25­30 %­a felsőfokú, kb 50 %­a középiskolai­, a fennmaradó rész általá­  nos iskolai ill. szakmunkás végzettségű. A tanulók közel 70 %­a a teljes családban, 20 %­a az  egyik szülővel, (csonka családban) 10 %­a nevelőszülővel él. A szülők jelentős kb. 70­80 %­a  figyel gyermekének továbbtanulására, aktív  és együttműködő partnere az  iskolának. A tanu­  lók 75 – 80 %­a kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkezik.  A tanulók 30­40%­a a kedvezőtlen szociális és családi háttérrel folytatja tanulmányait, ami a  gyermek és ifjúságvédelmi munkánknak kiemelkedő jelentőséget és fontosságot ad. Ingyenes  tankönyvellátásra a tanulók több mint 50%­a jogosult.  Az  iskola  beiskolázási  lehetőségei  a  közgazdasági,  informatikai­,  és  gimnáziumi  képzésben  jók, a túljelentkezés mértéke a gimnázium osztályokban kétszeres, a közgazdasági­, informa­  tikai osztályainkban  kb.  2,5  ­szeres.  A  műszaki  szakközépiskolában  beiskolázási  gondokkal  küszködtünk, de az elmúlt években másfélszeres túljelentkezést regisztráltunk. Ez egybehang­  zóan bizonyítja, hogy megnőtt a kereslet a gépészeti szakmacsoportokban oktatott szakmáink  iránt, különösen az elméletigényesebb, komplex technikusi szakmákban.  A nyelvi előkészítő osztályokban a túljelentkezés kb. 2­szeres.  A felnőttoktatásban beiskolázási lehetőségeink jók, sőt, egyre növekszik az érettségi, és a má­  sodszakma megszerzése iránti igény.  A  tanulók  pályaválasztási  motivációi  eltérőek.  A  szakközépiskolában  jelentős  részüket  a  szakma  iránti  rokonszenv,  az  érettségi  megszerzése,  a  továbbtanulási  szándék  motiválja.  A  szakképzési  évfolyamokon érettségizett tanulóink  közel  70  %­a  folyatja  tanulmányait.  A  le­  morzsolódás közel 15 – 20 %. A szakmai képzést a felsőoktatási intézménybe nyert felvételük  miatt szakítják  meg, a szakma  iránti  idegenkedés miatt iskolai  szinten 2 – 3 tanuló  fejezi  be  tanulmányait.  Gimnáziumi tanulóink átlagos képességűek, tanulási  motivációjuk a továbbtanulási szándék­  ban fejeződik ki. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők 55 – 70 % ­át felveszik. A többi  érettségiző  diák  a  szakképzési  évfolyamunkon,  vagy  más  szakképző  iskolában  folytatja  ta­  nulmányait.  A tanulóink kisebb részét a középiskola elvégzése, az érettségi kötelező megszerzése  „moti­  válja”.  A  motiváció  ilyen  irányú  hiánya komoly  feladatot és munkát  jelent az iskola  nevelő­  testülete  számára.  Egyéni  foglalkozásokkal,  nem  tanórai  foglalkozások  szervezésével,  ill.  a  meggyőzés különböző eszközeivel próbálkozunk a kellő motiváció elérésében.  Felnőttoktatásban jelentkező tanulóinkat az érettségi megszerzése, a munkakörökre előírt kö­  vetelménynek teljesítése  motiválja.  A  lemorzsolódás 25­30 % ­ú, de ez többnyire a családi­,  munkahelyi háttérrel és nem a tanulmányi sikertelenséggel magyarázható.

12 

1.6 Az iskola meglévő kapcsolatr endszer e ·  A fenntartó Fővárosi Önkormányzat illetékes Ügyosztályának munkatársaival, az Okta­  tási  Bizottság tagjaival  rendszeresen  kapcsolatot tartunk,  együttműködésünk  sikeresnek  tekinthető. ·  Meghatározó  a  kapcsolatrendszerünk  az  illetékes  Minisztériumokkal,  a  Nemzeti  Szak­  képzési  Intézettel,  a  Fővárosi  Pedagógiai  Intézettel.  Részt  veszünk  a  központi  szakmai  programok elkészítésében, lektorálásában. ·  Szakképzésünk  vonatkozásában  kiemelt  jelentőségű  a  kapcsolatunk  Fővárosi  Munka­  ügyi  Központtal,  a  Budapesti Munkaerőpiac  Intervenciós  Központtal  az  ÉPTISZK ­el.  Több OKJ szakmában  sikeres együttműködés kialakítására van  lehetőségünk, részt ve­  szünk – az iskolavezetés által is támogatott ­ a tanárok át­ és továbbképzésében. ·  Ugyancsak bázisiskolaként működhetünk a Holland ­ Magyar Vezetőképző Program ke­  retén belül. Sikeres kapcsolatot építettünk ki a Szerszámgyártók Magyarországi Szövet­  ségével, a Tankönyvesek Országos Szövetségével, a Magyar Gyors­ és Gépírók Orszá­  gos Szövetségével. ·  Kiemelt jelentőségű kapcsolatnak tekintjük a Budapesti Műszaki Főiskolával és a Pécsi  Tudományegyetem Állam­ és Jogtudományi Karral történő együttműködésünket. Az el­  készült együttműködési megállapodások lényeges eleme, hogy a főiskola és az egyetem  által indított akkreditált képzés bázisiskolájává váltunk a 2002/2003. tanévtől. ·  Az ügyviteli szakmacsoport kapcsolatot tart a Fővárosi Bírósággal és Ügyészséggel. ·  A Budapesti Műszaki Főiskola tanárképzése is folyamatosan épít iskolánkra, több tanár  szakos hallgató nálunk hospitál, ill. teljesíti tanítási gyakorlatát. Szaktanárainkat felkérik  a szakdolgozatok külső konzulenseinek, ill. bírálóinak. ·  Nyelvtanítási területen most építjük (építettük) ki svéd, osztrák, angol, máltai iskolával  kapcsolatainkat,  elősegítve  az  eredményes  nyelvtanulást.  Rendszeresen  pályázunk  az  idegen nyelv saját nyelvi környezetben történő elsajátíttatására, ill. gyakorlására. ·  A  szakmai  gyakorlati  képzési  területén  több  mint  félszáz  vállalattal,  üzemmel,  KFT  ­  vel, kiadókkal állunk kapcsolatban, a közös együttműködésnek köszönhetően folyama­  tosan korszerűsítjük szakképzésünk tartalmát a "piac" igényeinek, elvárásainak megfele­  lően. ·  A kerületi önkormányzattal is törekszünk a kiegyensúlyozott együttműködésre. A von­  záskörzetben  működő  általános  iskolákkal  folyamatosan  tartjuk  a  kapcsolatot,  közös  előkészítőt  szervezünk,  részt  veszünk  pályaválasztási  szülői  értekezleteken,  s  a  nyitott  héten  gazdag  programokkal  mutatjuk  be  iskolánk  sokszínű  tevékenységét.  A  kerületi  önkormányzat által meghirdetett pályázatokon részt veszünk. ·  Meghatározó  a  kapcsolatunk  a  hasonló  vagy  ugyanolyan  képzési  célú  szakközépisko­  lákkal,  különösen  az  ÉPTISZK  megalakulása  után.  Hosszú  távú  szakmai  fejlesztési  programjainkat  egyeztetjük,  az  egészséges  „versenyszellem”  jellemzi  együttműködé­  sünket. Kialakulóban, előkészítés alatt áll az emelt szintű érettségire történő felkészítés  érdekében, a lehetséges együttműködési megállapodások megkötése.

13 

·  Iskolánk  kiemelt  hangsúlyt  fektet  a  szülőkkel  történő  együttműködésre.  Jól  működő  szülői szervezet­, iskolaszék biztosítja az állandó és rendszeres kapcsolatot az iskolave­  zetéssel,  és  tanárokkal.  A  rendszeres  szülői  értekezletek,  általános  szaktanári  fogadó­  órák,  az  előre  egyeztetett  személyes  beszélgetések  aktív  és  problémafeltáró­  megoldó  kapcsolatot jelentenek mind a szülők, mind a pedagógusok számára. ·  Partnerkapcsolatunkat  a  Comenius  I.  program  keretében  teljes  részletességgel  felmér­  tük,  közvetett  és  közvetlen  partnereinkkel  történő  kapcsolattartásunk  szabályozott  és  rendszeres, melyet az IMIP szabályzatában rögzítettünk.

14

II.  Az iskola új képzési célr endszer e  „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, 

hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,  hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére  és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,  és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.”   (Szent­Györgyi Albert) 

Az iskola a képzési célrendszerének megfogalmazásakor a múlt és jelen hagyományából, a  jelenlegi képzési szerkezet és az új képzési törvényben megfogalmazott elvárásokból és kö­  vetelményekből a helyi gazdasági környezet, valamint a munkaerőpiac által támasztott igé­  nyekből,  a  fenntartói  racionalizálási  program  és  a  közoktatás  fejlesztési  tervének  feltétel­  rendszeréből kell kiindulni.  Iskolánk  többcélú  intézmény,  amely  igényes  középiskolai  oktatást  folytat,  (gimnázium  szakközépiskola) ­ preferálva az idegen nyelv, ill. informatika oktatását – és amely az általá­  nos képzés kimeneti szintjeivel biztosítja a közös alapozású, differenciált szakképzési lehe­  tőségeket.  .Mindezt  megerősíti a  2004/2005.  tanévtől  a  gimnáziumi  nyelvi  előkészítő  osz­  tályt indítása, a 2005/2006. tanévtől kezdődően a szakközépiskolában nyelvi előkészítő osz­  tályok indítása.  Iskolánk korszerű középiskolaként, széleskörű általános műveltséget nyújt, és egyenrangúan  kezeli a  közismereti  tárgyakat,  a.  szakmacsoportos  alapozást,  valamint  a  speciális  szakmai  képzést. Egyfelől felkészít az érettségire – közép ill. több választható tantárgy esetén emelt  szinten – így megteremti a továbbhaladás esélyét a felsőoktatási intézményekbe, valamint az  OKJ­, ill. a felsőfokú akkreditált szakképző évfolyamokra.  Korszerű  szakközépiskolaként,  ­  szakmacsoportos  alapozás  után  –  speciális  és  felsőfokú  akkreditált szakmai képzést biztosít a gépészeti, ügyviteli, közgazdasági, informatika, keres­  kedelem  és  marketing  szakmacsoportokban.  Iskolánk  a  2005.  évben  megalakult  ÉPTISZK  alapító és aktív tagja. A gyakorlati képzés  feltételét szakma­specifikusan az ÉPTISZK tan­  műhelyei biztosítják, a legújabb elvárásoknak megfelelően.  A 2008/2009. tanévtől tervezzük a diszlexiás­, díszgráfiás­, diszkalkuliás osztályok indítását.  Terveinket indokolja, hogy a vonzáskörzetbe tartozó általános iskolák igényei alapján ­ a je­  lenlegi 7. osztályosok esetén szükségessé válik, válhat ezen osztályok indítása. A visszajel­  zések alapján kb. 75 fő beiskolázására lenne igény a 2008/2009.tanévben. A szubjektív­, ob­  jektív feltételek biztosíthatóak lennének. 

A felnőttoktatás keretén belül lehetőséget adunk egyrészt az érettségire, alapvizsgára törté­  nő felkészítésre, másrészt a felnőttek, iskolarendszerű szakképzésére, a felnőttképzésben az  átképzésre, további szakmák megszerzésére a   gépészeti­, ügyviteli, közgazdasági, informa­  tika,  kereskedelem  és  marketing  szakmacsoportokban.  (Ezzel  a  sokcélú  tevékenységgel  az  észak­budapesti régió felnőttoktatási központjává válhatunk.)

15 

Az új típusú modellünk szerkezetét a 2. sz. ábra szemlélteti.  A képzések kimeneti szakmai képesítéseit, azt iskola jogi­, szakmai jogosítványai, valamint  a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják.  Az  ábrán  vázolt  iskolai  modell,  képzési  struktúráinak  arányainak  alakulását  nem  a  felülről  jött intézkedések, hanem a beiskolázási lehetőségek, a tanulók érdeklődése, valamint a mun­  kaerőpiac igényeihez, elvárásaihoz igazodó beiskolázási program határozza meg.

16 

1 1 0 0 .  é é vv ff . 

1 1 2 2 .  é é vv ff . 

1 1 // 1 1 3 3 .  é é vv ff . 

1/  14  4.  .  1 /1  év  f.  .  é vf 

E E g g yy ss é é g g e e s  kk ö ö zz é é p p ii ss kk o o ll a 

K K ö ö zz é é p p ii ss kk o o ll a  g g é é p p é é ss zz e e tt i  II n n ff o o rr m m a a tt ii kk a a ii , 

O O K K J  K K é é p p zz é é ss e e k  A A kk kk rr e e d d ii tt á á ll t 

L L e e h h e e tt ss é é g g e e s  S S zz a a kk m m a a i  O O rr ii e e n n tt á á cc ii ó ó vv a a l 

ü ü g g yy vv ii tt e e ll i  ss zz a a kk m m a a cc ss o o p p . 

Á Á II F F S S Z  K K é é p p zz é é ss e e k  S S zz a a kk kk é é p p zz é é ss e e k 

G G ii m m n n á á ­  zz ii u u m 

Fe  eln  nő  őtte  ek  k 1  16  6. é  év  vtő  ől   F 

1 1 1 1 .  é é vv ff . 

F F e e ll n n ő ő tt tt o o kk tt a a tt á á s  e e ss tt ii ,, ll e e vv e e ll e e zz ő  (( T T á á vv o o kk tt a a tt á á ss i  M M ó ó d d ss zz e e rr e e kk kk e e ll ) 

G G ii m m n n á á zz ii u u m 

F F e e ll n n ő ő tt tt o o kk tt a a tt á á s  e e ss tt ii , ll e e vv e e ll e e zz ő  (( T T á á vv o o kk tt a a tt á á ss i  M M ó ó d d ss zz e e rr e e kk kk e e ll ) 

G G é é p p ii p p a a rr ii ,  II n n ff o o rr m m a a tt ii kk a a ii ,  ü ü g g yy vv ii tt e e ll i 

Eg  gy  ye  ete  em  m, fő  őis  sk  ko  ola  E 

9 9 .  é é vv ff . 

Ér  re  etts  sé  ég  gi v  viz  zs  sg  ga  É 

Ny  ye  elv  vi  N  ek  k.   e  Ny  ye  elv  vi   N  ek  k.   e 

Álta  alá  án  no  os  s is  sk  ko  ola  a Á 

0 0 .  é é vv ff . 

S S zz a a kk kk é é p p zz é é ss e e k  G G é é p p ii p p a a rr ii ,  II n n ff o o rr m m a a tt ii kk a a ii ,  ü ü g g yy vv ii tt e e ll i  kk ö ö zz g g a a zz d d a a ss á á g g i 

17 

2.1  Képzési típusok ·  Gépészeti és Infor matikai Szakközépiskola  A képzési idő: 4 + 2 év 

(OKJ szerint) 

Az első négy évben a tanulók a közismereti tantárgyak, és egy kötelező idegen nyelv tanulása  mellett, gépészeti szakmacsoportos alapozó képzésben vesznek részt, az emelt szintű  (heti 5  óra)  (angol,  vagy  német)  nyelvoktatás,  a  10  évfolyamtól  a  második  idegen  nyelv  (francia,  orosz, angol, német) biztosított. A tanulók a 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, felsőokta­  tási intézményekbe­, ill. szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek a felkínált OKJ, ill. felső­  fokú akkreditált szakmákban. A 9. évfolyamon  biztosítjuk a gépírás tantárgy keretén belül  a  vakírás elsajátítását.  A 9. évfolyamon  a tanulók szakmai gyakorlati képzését  modulrendszerben  biztosítjuk, a gé­  pészeti szakmacsoportos képzésben.  Iskolánk továbbra  is  folytatja az országosan egyedülálló  szerszámkészítő szakmai képzést, s  az  új  szakmai  képzéseket  az  „ÉPTISZK”­el  ill.  gazdálkodó  szervezetekkel  együttműködve,  összehangolva. Törekszünk arra, hogy a gazdálkodó szervezetekkel kötött megállapodások a  tanulók számára biztos álláslehetőséget garantáljanak.  Érettségire (gimnázium ill. szakközépiskolai) épülő OKJ szerinti szakmai képzés. Az oktatás  a központi programok alapján szerveződik.  A képzési idő 2 év.  A 14. év végén a tanulók szakmai vizsgát tesznek  Oktatott szakmáink: lásd. 3. sz. táblázat

·  Közgazdasági Szakközépiskola  A képzési idő: 4 +1 + 1 év (OKJ szerint)  Az  első  négy  évben  a  tanulók  a  közismereti  tantárgyak,  egy  kötelező  idegen  nyelv  tanulása  mellett, ügyviteli­, kereskedelem  marketing­, közgazdaságtan szakmacsoportos alapozó kép­  zésben  vesznek  részt.  Választásuknak  megfelelően  a  szakmacsoportos  alapozás  mellett  az  emelt szintű  nyelvoktatás (angol, német, heti 5 óra) és a második idegen nyelv oktatása a 10  évfolyamtól biztosított.  A  tanulók  a  12.  év  végén,  érettségi  vizsgát  tesznek,  felsőoktatási  intézményekbe­,  ill.  szak­  képzési évfolyamokra jelentkezhetnek a felkínált OKJ, ill. felsőfokú akkreditált szakmákban.  A 9. évfolyamon biztosítjuk a gépírás tantárgy keretén belül a vakírás elsajátítását, valamint a  tanulók gyakorlati képzését a 9. évfolyamon.  Iskolánk  továbbra  is  folytatja  az  országosan  egyedülálló  szerkesztőségi  ügyintéző  titkárkép­  zést, ami alapfokú nyelvvizsgával az ügyintézőtitkár II. szakmai képesítést is azonnal biztosít­  ja. A szakképzési évfolyam 2 év.  Érettségire (gimnázium ill. szakközépiskolai) épülő OKJ szerinti szakmai képzés. Az oktatás  a központi programok alapján történik.  A képzési idő 2 év. 18 

A 14. év végén a tanulók szakmai vizsgát tesznek  Oktatott szakmáink: lásd. 3. sz. táblázat

·  Gimnázium  A képzési idő: 4 év (kifutó rendszer) 

Általános  tantervű  gimnáziumi  nevelés­,  ill.  oktatás.  A  tanulók  két  idegen  nyelvet  tanulnak  (angol, német, orosz, francia, svéd) Idegen nyelvek esetén – a tanuló választásának megfele­  lően – az emelt szintű oktatás (heti 5 óra) biztosított. Helyi tantervünk alapján az informatikát  9­10. évfolyamon  heti két órában,  ill.  választható érettségi tárgyként oktatjuk.  A 9. évfolya­  mon biztosítjuk a vakírás elsajátítását. A 11­12. évfolyamon a tanulók a felvételi tárgyaikból  emeltszintű érettségire történő felkészítésben vehetnek részt. A 12. év végén érettségi vizsgát  tesznek, felsőoktatási intézményekbe­, ill. az iskola szakképzési évfolyamaira jelentkezhetnek  a gépészeti­, ill. ügyviteli, informatikai, közgazdasági, kereskedelmi, marketing OKJ­ és akk­  reditált szakmákban.

·  Nyelvi előkészítő  A képzési idő: 9­13. évfolyam +  OKJ szerinti képzés (2 év)  Gépészeti szakmacsoport  Informatikai szakmacsoport  Ügyviteli szakmacsoport  Kereskedelem és marketing szakmacsoport  Az első évben kiemelt feladat az idegen nyelv ill. informatika oktatása.  Idegen nyelvet (angol vagy német) a tanulók heti 11 órában, informatikát heti 6 órában tanul­  ják.  Gépírás  tantárgy  keretében  biztosítjuk  a  vakírás  elsajátítását.  A  közismereti  tantárgyak  esetében gondoskodunk a szinten­tartásról, ill. 30 órás modulokban tanulásmódszertant, nyil­  vános beszédet, és demokratikus állampolgári jogot tanítunk. A tanulók számára 13. évfolya­  mig  lehetőség  nyílik  emeltszintű  nyelvi,  informatikai  érettségi  megszerzésére  melyet­  az  eredményektől  függően – államilag elismert „középfokú C” nyelvvizsgával,  ill. ECDL bizo­  nyítvánnyal egyenértékűek.

·  Diszlexiás, díszgr áfiás osztály  Képzési idő: 4 év + OKJ szerint (2 év)  A 2008/2009. tanévtől tervezzük a diszlexiás, díszgráfiás tanulói osztály indítását. Terveinket  indokolja,  hogy a  vonzáskörzetbe tartozó általános  iskoláktól  információt kértünk a  jelenleg  7. osztályos diszlexiás, díszgráfiás tanulókról. A visszajelzések alapján kb. 75 fő beiskolázá­  sára lenne igény a  2007/2008, ill.2008/2009.tanévben.  Iskolánkban a személyi és tárgyi feltételek adottak e nagy figyelmet és odaadást igénylő kép­  zésre, a tanulók számára megfelelő perspektívák nyújtására.

19 

·  Felnőttoktatás  A  dolgozók  gimnáziumában  a  9­10­11­12.  évfolyamokon  biztosítjuk  az  érettségire  történő  felkészítést, nappali­, esti­, ill. levelező tagozaton, illetve távoktatáson.  A  felnőttoktatás  szakképzési  évfolyamain  –  az  OKJ   követelményeinek  megfelelően  ­,  esti,  levelező tagozaton biztosítjuk a felnőttek szakmai képzését, a gépészeti­, ügyviteli, közgazda­  sági, informatika, kereskedelem, marketing szakmacsoportokban.

·  Felnőttképzés  Iskolarendszeren  kívüli  a  felnőttképzésben  megteremtjük  a  lehetőséget  a  szakmai  képzések,  átképzések, továbbképzések biztosítására a 3 sz. táblázatban található szakmákban.  A szakmai átképzéseket, továbbképzéseket, különös tekintettel a munkaerőpiac által preferált  szakmákban tervezzük.  Az intézményi akkreditációs eljárás folyamatban van.  Megítélésünk  szerint  ez  az  iskolai  struktúra  a  garanciája  képzési  stabilitásunknak,  alkalmas  arra, hogy a vonzáskörzetben élő tanulóinknak széleskörű pályaválasztási lehetőséget biztosít­  sunk,  ill.  lehetőséget  adunk  az  esélyegyenlőtlenséggel  érkező  tanulóink  felzárkóztatására,  a  rövidebb,  hosszabb  távon  történő  célba  jutásra.  Az  egyes  iskolatípusok  közötti  átjárhatóság  biztosított, a pályakorrekciók végrehajthatók.

·  Szakiskolai képzés  Szakiskolai képzésünkben biztosítjuk a 9­10. évfolyamon az általános közismereti képzést, ill.  az arra épülő – OKJ szerinti szakképzést.  A szakiskola szakképzési  évfolyamain az érettségihez  nem kötött szakmák oktatását a gépé­  szeti­, ügyviteli­, informatikai, kereskedelem és marketing, valamint a közgazdasági szakma­  csoportban. Célunk,  hogy a  végzett tanulók a szakmai  vizsgák után az érettségit  megszerez­  zék, ill. az OKJ lehetőségeinek megfelelően a – modulrendszerben felépített ­ további szakké­  pesítést megszerezzék.

20

3. sz. táblázat  OKTATOTT SZAKMÁINK  Az intézmény a 37/2003. (XII.27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzék egységes szer­  kezetű kiadása alapján az alábbi szakképesítéseinek megszerzésére készíthet fel:  Géplakatos  Fémforgácsoló  NC, CNC gépkezelő (esztergálás, marás)  Szerszámkészítő  Gépgyártás­technológus technikus  Gépipari számítástechnikai technikus  Gépészet  Szerszám­ és készülékszerkesztő technikus  Automatizálási technikus  Műszaki üzletszervező technikus  CAD­CAM tervező dokumentumkezelő  informatikus  Gépipari mérnökasszisztens (akkreditált)  Számítógép­kezelő (használó)  Gazdasági informatikus II  Informatika   Számítástechnikai szoftver­üzemeltető  Számítógép­rendszerprogramozó  Gazdasági informatikus I.  Integrált ügyfélkapcsolatok asszisztense  Protokoll ügyintéző  Kereskedelem­  Európai üzleti asszisztens  marketing, üzleti  Marketing­ és reklámügyintéző  Ügyfélszolgálati asszisztens  adminisztráció  Marketing és reklámmenedzser  Logisztikai műszaki menedzserasszisztens  (akkreditált)  Gépíró és szövegszerkesztő  Ügyviteli asszisztens  Irodai asszisztens  Igazgatási ügyintéző  Ügyintéző titkár  Idegen nyelvi menedzserasszisztens  Ügyvitel  Idegen nyelvi ügyintéző titkár  Beszédíró gyorsíró  Szerkesztőségi asszisztens  Irodavezető  Titkárságvezető  Jogi asszisztens (akkreditált)  Banki ügyintéző  Pénzügyi­számviteli ügyintéző  Közgazdaság  Biztosítási ügyintéző  Mérlegképes könyvelő 

31 5233 04  31 5233 14  32 5233 02  33 5233 02  52 5442 03  52 5442 04  52 5442 06  52 5499 01  52 5499 08 

2 év  2 év  1 év  2 év  2 év  2 év  2 év  2 év  2 év 

54 4641 07 

2 év 

55 5442 01  33 4641 01  52 4641 02  52 4641 03  54 4641 05  54 4641 01  52 3435 08  52 3404 02  52 3435 01  52 3435 04  52 3435 09  54 3434 03 

2 év  1 év  2 év  1 év  2 év  2 év  1 év  1 év  1 év  1 év  1 év  600 óra 

55 5499 01 

2 év 

33 3404 02  52 3404 01  52 3434 05  52 3452 02  52 3404 04  54 3404 01  54 3404 02  54 3404 03  54 3404 04  54 3439 01  55 3434 02  55 3452 01  52 3440 01  52 3432 04  52 3440 02  54 3436 03 

2 év  2 év  2 év  1 év  1 év  2 év  2 év  3 év  2 év  1 év  2 év  2 év  800 óra  1 év  800 óra  1500 óra

21 

III.  AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJ A  „ A pedagógushit, mely inkább természet, mint nézet dolga,  kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddigieknél különbbé) nevelhetők,  s hogy (az eddigieknél többre) taníthatók!”   Németh László 

3.1 Az iskolában folyó nevelő­ oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,  feladatai, eszköze, eljár ásai  Az iskolánkban folyó nevelő­oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek ta­  nulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.  Alapelveink meghatározásánál meghatározóak az alábbi dokumentumok:  ­  Magyar Köztársaság Alkotmánya  ­  Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata  ­  Gyermeki Jogok Nemzetközi Chartája  ­  Diákjogi Charta  ­  Pedagógus Etikai Kódex  ­  Közoktatási Törvény  ­  Szakképzési törvény  ­  Közoktatási­, és Szakképzési fejlesztési terv  ­  Fenntartói állásfoglalások, utasítások 

3.1.1  Pedagógiai alapelvek  Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű isme­  reteinek,  képességeinek,  készségeinek  kialakítása  és  fejlesztése  a  legfontosabb  pedagógiai  feladat.  Tanáraink  szellemileg,  erkölcsileg  és  testileg  egészséges  nemzedéket  kívánnak  ne­  velni a ránk bízott gyermekekből. ·  A  nevelési  és  oktatási  folyamatban,  tanórán  kívüli  foglalkozásokon,  mindennemű  együtt­  működésben  alapvető  értéknek  tartjuk  a  humanizmust,  egymás  kölcsönös  tiszteletét,  a  személyiségi jogokat az eltérő vélemények és nézetek toleranciáját. ·  Iskolánk  világnézetileg  semleges,  nem  kötjük  magunkat  sem  politikai,  sem  vallási,  sem  társadalmi­  filozófiai  irányzatokhoz. Tanulóink számára  viszont biztosítjuk a  sokszínű tá­  jékozódási  lehetőséget,  a  különböző  gondolati  rendszerek  megismerését,  az  egyes  kérdé­  sek, témák többoldalú megközelítését. ·  Tanulóink az Európai Unió polgáraként fogják diák és felnőtt életüket élni, törekedni kell  arra, s biztosítunk minden lehetőséget, hogy „magyarságtudatukat” megőrizve váljanak eu­  rópai polgárokká. ·  Diákjaink legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák val­  lások  iránt. Olyan  ismeretekkel, tapasztalatokkal,  tudással gazdagodjanak,  melynek  birto­  kában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban is. ·  Demokratikus iskolát működtetünk, de figyelembe kell venni, hogy az oktató­ nevelő tevé­  kenység sajátos folyamat, érték­ és ismeretközvetítés, ellenőrzés és értékelés, a tanárszer­  vező, vezető, irányító szerepének érvényesülnie kell. 22 

·  Olyan  légkört  teremtettünk,  ahol  diákjaink  „otthon”  érezhetik  magukat,  ahol  a  tanuló  egyéni képességét figyelembe  vesszük, ahol diákjaink előre megismerhetik a velük szem­  ben támasztott követelményeket és elvárásokat, ahol a diákokat bevonjuk saját iskolai éle­  tük megszervezésébe. ·  Iskolánkban jellemző a szeretetteljes és védettséget nyújtó tanár­diák viszony, ahol minden  diák  számíthat  a  pedagógus,  iskolavezetés  jóindulatú  segítségére  tanulmányi  munkájában  és életének egyéb problémáiban. ·  Differenciált oktatási és nevelési módszereink figyelembe veszik a tanulók személyiségét,  és az egészséges, harmonikus személyiség kialakításával párhuzamosan az egyre nagyobb  teljesítmény elérésére ösztönözzük őket. ·  A nevelőtestület tevékenysége során kiemelt hangsúlyt kap a környezeti nevelés, az egész­  séges életmódra való nevelés, a természet, a társadalmi, a kulturális környezet védelmére,  ápolására,  fejlesztésére,  illetve  az  a  szenvedélybetegségek  megelőzésének  programjai,  a  rendszeres testedzés. ·  Diákjaink és a  nevelőtestület elé csak közösen  vállalható célokat állítunk, s a közös tevé­  kenységre, csapatmunkára építünk. 

3.1.2  A nevelő­ oktató munka céljai, feladati, eszközei, eljárásai ·  Alapvetően kreatív, értelmes, előítéletektől mentes, fegyelmezett magatartású, szavahihető,  harmonikus személyiségű tanulók nevelésére vállalkozunk. ·  Meghatározó  célunk,  hogy  a  személyiségfejlődés  szempontjából  kiemelt  fontosságú  érté­  keket elsajátítsák, ezek képviselete váljék bennük meggyőződéssé, határozza meg viselke­  désüket, magatartásukat. ·  További feladatunk és célunk, hogy tanulóink a korszerű általános műveltség­ és szakmai  ismeretek  birtokában  a  munkaerőpiacon,  illetve  a  továbbtanulás  területén  sikeresen  érvé­  nyesülhessenek, átkonvertálható tudással rendelkezzenek. ·  Iskolánkban  sokszínű  választási  lehetőséget  biztosítunk,  felkészítünk  érettségi  vizsgára,  egyetemi­, főiskolai továbbtanulásra, szakmai vizsgákra. A szociális hátránnyal magatartá­  si zavarokkal küszködő problémás tanulóknak  is  rövidebb­hosszabb távon tudjuk  biztosí­  tani a megfelelő képzési cél elérését. ·  Feladatunknak  tekintjük  a  tanulók  felzárkózatását,  változatos  módszerekkel  biztosítjuk  a  tehetséggondozást. ·  A 9. osztálytól kezdődően kiemelt feladatunk az önálló tanulás megtanítása, az eredményes  tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása. ·  Minden  helyzetben  igyekszünk  a  problémák  nyílt,  őszinte  feltárására,  megbeszélésére,  a  konszenzuson alapuló megoldásra. ·  A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy kiszámítható, és egy egységes értékelési  rendszert alkalmazunk. ·  Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait és újak kialakítására törek­  szünk.

23

Az iskolai élet, tanórai, tanárón kívüli foglalkozások meghatározó szereplője, aktív alakító­  ja az iskolai diákönkormányzat. A közös együttműködés, az egymás iránt érzett megbecsü­  lés, a közös feladatok felelőssége előkészíti diákjaink beilleszkedését a felnőtt társadalom­  ba,  a  közösség  iránti  elkötelezettség  érzésének  kialakítására,  felkészít  a  közösségi  (társa­  dalmi) munkamegosztásra.  Céljaink  megvalósítását  segítik  az  iskola  pedagógusai  által  alkalmazott  személyiség­  fejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:   1.  Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül,  személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.  2.  Közvetett  (indirekt)  módszerek  azok,  amelyekben  a  nevelő  hatás  áttételesen,  a  tanulói  közösségen keresztül érvényesül. 

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 

Közvetlen módszerek 

1. Szokások kialakítását  célzó, beidegző mód­  szerek 

­  ­  ­  ­  ­ 

Követelés.  Gyakoroltatás.  Segítségadás.  Ellenőrzés  Ösztönzés. 

­  Elbeszélés.  ­  Tények és jelenségek  2. Magatartási modellek  bemutatása.  bemutatása, közvetíté­  ­  Műalkotások bemutatása.  se.  ­  A nevelő személyes pél­  damutatása.  ­  Magyarázat, beszélgetés.  3. Tudatosítás (meggyő­  ­  A tanulók önálló elemző  ződés kialakítása).  munkája 

Közvetett módszerek  ­  A tanulói közösség tevékeny­  ségének megszervezése.  ­  Közös (közelebbi vagy távo­  labbi) célok kitűzése, elfogad­  tatása  ­  Hagyományok kialakítása.  ­  Követelés.  ­  Ellenőrzés  ­  Ösztönzés  ­  A nevelő részvétele a tanuló  közösség tevékenységében.  ­  A követendő egyéni és cso­  portos minták kiemelése a kö­  zösségi életből.  ­  Felvilágosítás a betartandó  magatartási normákról.  ­  Vita 

Nevelési  céljaink  megvalósítását  illetően,  akkor  tartjuk  nevelő  –  oktató  munkánkat  sikeres­  nek, ha végzős diákjaink a 12. évfolyam ill. a szakképzési évfolyam végére ·  Minden tárgyból megfelelnek a minimum követelmények, és legalább 85 % ­uk az egyéni  képességeik alapján elvárható legjobb szinten megfelelnek a helyi tanterv követelménye­  inek. ·  Rendelkeznek  olyan  bővítő  ismeretekkel,  amelyek  képessé  teszik  őket  a  felsőoktatási  intézményekben való továbbtanulásra. ·  Ismerik a kulturált viselkedést, az emberek közötti kapcsolatokat, valamint az ÉLET ­hez  szükséges viselkedés – és magatartásformákat. ·  Határozott elképzelésük van saját további életükről. 24 

3.2 Személyiségfejlesztés  3.2.1  A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok  Iskolánk  nevelőtestülete  a  személyiségfejlesztéssel  kapcsolatos  célrendszerét  az  alábbiakban  rögzítjük: · 

A minden emberben meglévő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a  tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítését.

· 

Az esélyegyenlőség, és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelem­  bevevő nevelés, oktatás, biztosítását,

· 

Olyan  iskolai  életmód  megszervezését  és  működtetését,  amelyben  a  tanuló  a  nevelési  folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben szükségletei megvalósulnak,

· 

Egyértelmű elvárások és feladatok megfogalmazását a diák személyiségének, méltóságá­  nak és önállóságának tiszteletben tartásával,

· 

Diákok  testi,  értelmi,  erkölcsi,  érzelmi,  gyakorlati  képességeinek  fejlesztését. 

Ennek érdekében kiemelt feladatnak tekintjük: · 

Az értelem kiművelését, a tanulási motivációk, a kognitív képességek fejlesztését.

· 

A segítő életmódra nevelést, a szociális kompetencia, egyéni szociális értékrend, szociális  képességrendszer fejlesztését.

· 

Egészséges és kulturált életmódra nevelést, személyes, kompetencia, személyes képessé­  gek, személyes motivációk, az egyéni tudat segítését.

· 

Szakmai  képzés  alapozását,  alkotóképesség  fejlesztését,  tehetséggondozást.  Mindez  a  folyamat áthatja a 9 – 12. ill. 13­14. évfolyam egészét, ezen belül az egyes tanítási órákat.  Minden pedagógusunk törekszik arra, hogy e hosszú folyamatban hangsúlyozhatóvá vál­  jon az értékek egyensúlya, ill. hierarchiája. 

3.2.2  A személyiségfejlesztés területei  A  serdülőkori  válságok  eltorzíthatják  a  személyiség  szerveződését,  akadályozhatják  a  rend­  szer  integrált  működését.  A  személyiség  fejlődését  célzó  tevékenységben  a  fő  figyelem  a  pszichikus  jelenségek  felismerésére,  tudatosítására  irányul.  A  személyiségfejlesztés  legjel­  lemzőbb területei az alábbiak: ·  Önismeret:  a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség sta­  bilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. ·  A tanulás tanulása:  a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek,  eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban.

25 

·  Társas kapcsolatok:  készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kap­  csolatok kialakítására és ápolására. ·  Konfliktuskezelés:  képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő keze­  lésére,  a  megélt  konfliktusok  hasznosítására  az  önismeret  fejlesztésében,  társas  kap­  csolatok minőségének javításában. ·  Lelki egészség:  a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakí­  tásához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása. ·  Testi egészség:  az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőr­  zés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának  megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére. ·  Viselkedéskultúra:   a  mindennapi  együttéléshez  szükséges  civilizációs  szokások  ki­  alakulása és megszilárdulása. ·  Pályaorientáció:   képesség  a  munkaerőpiacon  történő  eligazodásra,  az  egyéni  vá­  gyaknak,  törekvéseknek  a  lehetőségekkel  történő  összehangolása.  Felkészülés  az  „élethosszig tartó” tanulásra. ·  J elenismeret:   eligazodás  a  jelen  társadalmi  változásaiban,  ellentmondásaiban,  saját  álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban. ·  Felelős állampolgár nevelése:  a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a tár­  sadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák  alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvé­  nyes  normákhoz,  a  kodifikált  törvényekhez  való  konstruktív  viszonyulás,  igény  és  szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság  elfogadására. ·  Globális problémák:  a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó  egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tá­  jékozódás iránti igény felkeltése.  A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valameny­  nyi  dolgozójának  aktív  közreműködésével  valósulhat  csak  meg.  Ebben  a  folyamatban  a  legfontosabb  láncszem  a  tanuló  osztályfőnöke.  Az  ő  kitüntetett  hivatása,  hogy  figyelje,  kövesse és a lehetőségeihez képest irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését 

3.3 Közösségfejlesztés  3.3.1  Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok  A tanulói személyiség ill. közösség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munkánk iskolánk­  ban egyrészt a tanárok és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, más­  részt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.  A  tanulók  közösségben,  illetve  közösség  által  történő  nevelésének  megszervezése  irányítása  iskolánk nevelő­oktató munkájának alapvető kiemelt feladata. 26

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink a következők: ·  Különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése tanári irányítása.  Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsoló­  dó tanuló közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesz­  tése.  Osztály szinten szociometriai felmérést készítünk, melyet a tanulókkal megbeszélve és fel­  dolgozva közvetett módon befolyásolhatjuk a közösségi struktúra szerveződését. ·  Az önkormányzás képességének kialakítása  A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítanunk a közösségekben, hogy nevelői  segítséggel közösen tudjanak  maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt  módon  tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.  Az osztály diákbizottságok megválasztásával, a demokratikusan  működő diákönkormány­  zat „sejtjeit” alakítjuk ki,  megteremtve az önálló  kedvezményezést, az önálló programok,  önálló érdekvédelem szervezeti és tartalmi feltételeit. ·  A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.  A  tanulói  közösségeket  irányító  pedagógusaink  legfontosabb  feladatának  tekintjük  a  kö­  zösségek tevékenységének tudatos tervezését, hiszen a tanulói közösség által történő köz­  vetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékeny­  ségekbe  bekapcsolódnak,  azokban  aktívan  részt  vesznek,  és  ott  közösségi  együttéléshez  szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. ·  A közösségi egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.  A  tanulói  közösségekre  jellemző,  az  összetartozást  erősítő  erkölcsi  viselkedési  normák,  formai  keretek  és  tevékenységek  rendszeressé  válásának  kialakítása,  ápolása,  éves  szintű  osztályprogramok ill. iskolai programok szervezésével biztosítjuk a feladat végrehajtását. 

3.3.2  A közösségfejlesztéssel, hagyományápolással kapcsolatos feladatok szerve­  zeti for mái, lehetőségei ·  Iskolai  hagyományok őrzése, ápolása, továbbfejlesztése szervesen  illeszkedik  nevelési  el­  gondolásainkba.  Hagyományaink  sajátos  arculatot  adnak  iskolánknak,  színesítik  a  diákok  lehetőségeit, összetartó és megtartó erőt jelentenek. Fejlesztik az együttműködési készséget  és segíti a harmonikus emberi kapcsolatos kialakítását. ·  A  tanév  elején,  augusztus  végén  alsós,  illetve  „0.”­os  felkészítő  tábort  szervezünk.  A  tá­  borban  diákjaink  néhány  tanárral,  leendő  osztályfőnökeikkel,  de  elsősorban  a  „Katonás”  diákokkal,  a  diákönkormányzat  tagjaival  töltenek  el  néhány  napot,  szabadidős  körülmé­  nyek között. Itt találkoznak először az iskola rendjét meghatározó előírásokkal, szabályok­  kal. A tábor kellemes ráhangolódást jelent a tanév eseményeire. ·  Az  érettségi  előtt  álló  diákjaink  hagyományos  rendezvénye  a  „Szalagavató­bál”,  melyet  november  végén,  december  elején  rendezünk.  A  külső  helyszínen  megrendezésre  kerülő  esemény ünnepélyes szalagtűzéssel kezdődik, a végzősök műsorszámai után nyitókeringő­  vel kezdődik a bál. Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói,  ismerősei, barátai. ·  Osztálykeretekben  készülünk,  és  az  utolsó  tanítási  napon  ünnepeljük  meg  egymás  meg­  ajándékozásával a karácsonyt, figyelembe véve minden diáknak vallási hovatartozását. 27 

·  A  téli  időszak  eseménye  a  sí­tábor.  A  január  vagy  február  hónapban  szervezett  program  lehetőséget nyújt a jelentkezők számára a téli sportolásra. ·  Minden  év  tavaszán  rendezzük  meg  a  „Katona­hetet”,  a  „Katona­  Napot”  és  a  „Katona­  gála”­t. A nyelvi, (műszaki, informatikai, közgazdasági) bemutatókkal, vetélkedőkkel, mű­  sorokkal tarkított rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye a „fordított diák nap”, ahol az  osztályok,  tanárok  mérik  össze  erejüket  kulturális­  sport­, tréfás  vetélkedők  és  viszonyok  keretében. ·  Minden  tanév  tavaszán,  ill.  a  nyári  szünetben  megszervezzük  lehetőség  szerint  külföldi  iskolával együttműködve nyelvi táborainkat (angol, német), mely elősegíti az idegen nyelvi  környezetben történő tanulást ill. a nyelvvizsgára, emeltszintű érettségire történő felkészü­  lést. ·  Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos ünnepe a ballagás. A rendezvényt a 11. év­  folyam szervezi. A végzős tanulóink meghitt, ünnepélyes keretek között barátaik és család­  tagjaik  jelenlétében  búcsúzhatnak  el  iskolánktól.  Az  ünnepségen  legjobb  diákjaink  kima­  gasló eredményeik elismeréseként jutalomban és „Katona­díj” kitűntetésben részesülnek. ·  A tanév során előzetes ütemezés szerint iskolai, fővárosi, országos szakmai és közismereti  versenyekben veszünk részt, különösen a szakmai területeken jelentős eredményeket érnek  el diákjaink. ·  Kulturális  hagyományok  ápolására,  más  kulturális  értékek  megőrzésére,  megbecsülésére  szolgálnak az osztályszintű közös színház­ és múzeumlátogatások. ·  Hagyomány,  hogy, a kiemelkedő tanulmányi  munkát teljesítő, jelentős versenyeredményt  elérő diákjaink – iskolatípusonként a legjobb diák – a szülői szervezet és tantestület javas­  lata alapján Katona József díjban részesül. ·  Minden  nap  szól  az  iskolarádió,  az  iskolatévé  a  tanítás  kezdete  előtt  és  a  nagyszünetben  műsort sugároz, s havonta legalább egyszer jelenik meg a „Katonás­diák” – lap. Jól felsze­  relt iskolastúdiónk és diákmunkatársak elengedhetetlen segítséget nyújtanak az iskolai ren­  dezvények, ünnepélyek szervezésében. ·  Iskolánk gazdag könyvtára a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl, a „kitekintést”, széles  körű tájékoztatást szolgálja, megtanít közvetlen módon az Internet adatbázisainak haszná­  latára. ·  Hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente – májusban, ill. végzős év­  folyamokon ősszel– szervezett osztálykirándulások. ·  Az évente megrendezésre kerülő ünnepélyeink, október hatodika, október huszonharmadi­  ka,  március  tizenötödike  az  eseményekhez  illő  tartalommal  és  színvonallal  emlékeznek  múltunkra,  közvetítik  őseink  üzenetét.  Az  ünnepek  megünneplésében  a  műfaji  sokszínű­  ségre  törekszünk,  az  irodalmi  színpados  megemlékezés  helyett  időnként  közösen  filmet  nézünk meg, emlékhelyeket látogatunk, vetélkedőket szervezünk. ·  Időnkénti összefoglaló „évkönyvet” adunk ki, amelyben diákjaink saját írásaikkal, verssel,  prózával közvetíthetik üzeneteiket, gondolataikat.

28

·  Tízévenként jubileumi évkönyvet adunk ki, melyben az iskolánk tevékenységéről, eredmé­  nyeiről, nehézségeiről szólunk. ·  Tanórán kívüli foglalkozásokon teremtünk lehetőséget a mindennapi testedzéshez, az isko­  lai sportkör­, a diákszakkörök, érdeklődési körök működéséhez, egyéb rendezvényekhez. 

3.4 Beilleszkedési, magatar tási nehézségekkel összefüggő pedagógiai te­  vékenységek  A beilleszkedési ill. magatartási nehézségek elsősorban a 9. évfolyamra bekerülő tanulók ese­  tében merülnek fel. Minden tanév elején a gyermek­ és ifjúságvédelmi felelős irányításával és  vezetésével helyzetfelmérést készítünk, amely tanulóink veszélyeztetettségi tényezőire (szoci­  ális  –egészségügyi –családi)  utaló  –  név  nélküli  –  általános  információkat  tartalmaz.  Mind­  ezek alapján tervezhető trendeket, fogalmazhatunk, meg és ez alapján határozhatjuk meg a fő  feladatainkat,  a  prevenciós  foglalkozásokat,  előre  jelezhetjük  a  külső  szakemberek  (pl.  pszi­  chológus stb.) bevonásának igényét. 

Célunk megvalósítása során: ·  Nélkülözhetetlen a diákok pszicho­szociális és biológiai környezetének ismerete. ·  Pozitív érzelmi kapcsolatot próbálunk teremteni. A szociális sikerek mellett biztosítani kell  a teljesítésbeli sikereket.. ·  Nélkülözhetetlen  az  egyéni  bánásmód,  egyéni  motivációs  bázisuk  megismerésére  építve  igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat. ·  Mindemellett a beilleszkedés fontos feltételének tartjuk, hogy a tanuló megismerje és elfo­  gadja iskolánk céljait, azonosulni tudjon az oktatási, képzési célokkal, ·  követelményekkel, elfogadja tanárait és az új osztályát, amelynek tagjaival együtt kell mű­  ködnie négy, öt, ill. hat éven keresztül.  Ennek érdekében:  ­  beiratkozáskor, ill. év elején megismertetjük a tanulókkal az iskolai hagyományokat, a  viselkedési normákat, a tanári és tantárgyi követelményeket  ­  a szakközépiskolai osztályokban a választott szakma részletesebb megismertetésével a  szakmai identitás meglapozását segítjük elő.  ­  Az osztályfőnök szervezésével személyes beszélgetések útján ill. rendszeresen, de mi­  nimum  negyedévenként  közös  –  az  osztályban  tanító  tanárok  részvételével  történt  megbeszélésen feltárjuk és elemezzük a problémás tanulók helyzetét, kialakítjuk a ve­  lük szemben alkotott pedagógiai eljárásokat, szükség esetén a szülők, gyermekvédelmi  felelős, gyermekjóléti szolgálat, külső szakemberek segítségét kérjük.  ­  Az iskola az osztályfőnököknek és szaktanároknak biztosítja az egyéni foglalkozás le­  hetőségét  a  törvényi  órakeret  terhére,  ezzel  is  elősegítve  a  személyre  szabott  egyéni  tanulói foglalkoztatást. 

3.5  A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek  Iskolánkban  a  tehetség  ill.  képesség  kibontakoztatásához  célszerű  a  következőkre  figyel­  nünk: ·  A diákok gondolkodási stratégiájának egyéni voltára ·  Egy­egy területen megmutatkozó „kimagasló” érdeklődésre, „különlegességre” 29

·  Kiemelkedő manuális képességekre, készségekre  Mivel iskolánk többcélú oktatással foglalkozik, azért tagozatokon belül más­más módszere­  ket  alkalmaznak,  ill.  másfajta  tehetségek  kibontakoztatását  kell  elősegíteniük.  Mindhárom  tagozaton, sőt a szakképzési évfolyamokon is az alábbi közös tevékenységeket biztosítjuk. ·  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése ·  A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása ·  A tehetséggondozó foglalkozása, szakkörök, érdeklődési körök ·  A tantárgyak lehetőség szerinti csoportbontása (nívócsapatok létrehozása) ·  Versenyek,  vetélkedők,  bemutatók  szervezése,  a  tanulók  felkészítése  országos  verseny­  eke, külön órakeretben ·  Iskolai sportkör működtetése ·  A továbbtanulás segítése ·  Célirányos szabadidős foglalkozások szervezése (színház, múzeum látogatás) ·  Iskolai könyvtár, Internet használata. 

3.6 Gyer mek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok  Iskolánkban  a  gyermek­  és  ifjúságvédelmi  feladatok  segítésére  gyermek­  és  ifjúságvédelmi  felelős  működik.  A  gyermek  és  ifjúságvédelmi  tevékenységünk  három  területre  terjed  ki  a  gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárására, megelőzésére, megszűntetésére. 

3.6.1  Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség 

Hátrányos helyzetűek  Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet­kielégítési lehetősé­  gei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi  környezetük elsősorban szociális, kulturális  téren  az  átlaghoz  képest  negatív  eltérést  mutat.  A  hátrányos  helyzet  kialakulásához  vezető  tényezők:  alacsony  jövedelem,  fogyasztási  szint,  rossz  lakáskörülmények,  a  szülők  alacsony  iskolázottsági,  műveltségi  szintje.  Ezen  tényezők  közül  egyre  több  alacsony  jövedelemmel  rendelkező  családdal  találkozunk.  Ezek  a  hátrányok  esélyegyenlőtlenséghez  vezetnek.  A  csonka  családban  nevelődő  tanulóknál  a  hátrányok  halmozottan  jelentkezhetnek.  Segítséget  jelenthetnek a hosszabb­rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes  étkezés  biztosítása,  a  tankönyvtámogatás  stb.  A  közbelépés  halogatása  esetén  a  hátrányos  helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség. 

Veszélyeztetettség  A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következ­  tében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátol­  ja, vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alko­  hol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő de­  viáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az  alkoholizálás, a kábítószer­élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott  támogatással lehet. 

3.6.2  A gyer mekvédelmi felelős feladata különösen ·  A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézmények­  ről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. ·  Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. 30

·  A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermek­  jóléti szolgálat tevékenységét. ·  A  tanulók  anyagi  veszélyeztetettsége  esetén  gyermekvédelmi  támogatás  megállapítását  kezdeményezi. ·  Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. 

·  ·  ·  · 

·  ·  · 

·  · 

·  ·  · 

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős szükség estén kapcsolatot tart:  ­  nevelési tanácsadóval,  ­  gyermekjóléti szolgálattal,  ­  családsegítő szolgálattal,  ­  polgármesteri hivatallal,  ­  gyermekorvossal,  ­  továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, ala­  pítványokkal,  ­  osztályfőnökökkel  ­  iskolavezetéssel  ­  szülőkkel A gyermek és ifjúságvédelmi felelős a tanévnyitó napján bemutatkozik az iskolatelevízió­  ban, és tájékoztatja diákjainkat hol, mikor, milyen ügyben keresheti fel. Az épületben jól látható helyen elhelyezi az iskolán kívüli segítő szervezetek nevét, címét,  telefonszámát, valamint saját fogadó órájának idejét és annak helyét. A pedagógus kollégákat  folyamatosan tájékoztatja a szakirodalmakról és eljuttatja  hozzá­  juk a beérkezett szórólapokat. Felhívja figyelmüket a továbbképzésekre. A kollégiumokban elhelyezett tanulók nevelőivel kapcsolatot tart, mert a szülői háztól tá­  vol  ezek  a  gyermekek  könnyen  ellenőrizhetetlenné  válnak,  és  nehezen  alkalmazkodnak  a  kollégiumban kialakult fegyelemhez. A tankönyv támogatási bizottság aktív tagja, javaslatával segíti a differenciált elosztást. A gyermek­ és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri a pályázható ösztöndíjakat és erre  felhívja az osztályfőnökök figyelmét. A Nemzetközi Egészségfejlesztő Intézet (NEFRI) továbbképzésein vesz részt, ennek alap­  ján  felmenő rendszerben dolgozzák ki az osztályfőnöki óra keretében tartandó, egészség­  védő programokat és a helyes, korszerű táplálkozásra vonatkozó ismereteket. A  tanulók  egészségvédelme  érdekében  évenként  megszervezzük  a  fogorvosi  és  tüdőszű­  rést. Az iskolaorvos és védőnő heti két délelőtt végzi a tanulók rendszeres egészségügyi szűré­  sét. Előadásokat tart osztályfőnöki órákon az előre elkészített tervezet szerint egy megbe­  szélt témában. Közvetlen kapcsolatot tartunk egy pszichológussal, aki időegyezetés után szívesen fogadja  tanulóinkat és kezeli problémáikat. „Szexuális  felvilágosítás  és  viselkedés  kultúrája”  előadásokra  visszatérő  orvos  előadókat  hívunk meg. A szenvedélybetegségek megelőzésének érdekébe rendszeresen előadásokat, kis csoportos  foglalkozást szervezünk. 

3.7 A tanulási kudar cnak kitett tanulók felzár kóztatását segítő pr ogr am  A tanév elején – minden évfolyamon szintfelméréssel mérjük fel, hogy tanulóink – különösen  az érettségi tárgyak vonatkozásában – milyen ismeretekkel, készségekkel, képességekkel ren­  delkeznek. A felmérés alapján egyértelműen tervezhető, és meghatározható az éves felzárkóz­  tató programunk.  Az iskola fenti tanulóinak az alábbi felzárkóztatási lehetőségeket biztosítja. 31

·  ·  ·  ·  · 

Egyéni korrepetálás Tanulószoba Az egyéni képességekhez igazodó tanórai szervezés, csoportbontás Kis csoportos felzárkóztató foglalkozások a 9 – 10 évfolyamon. A tanítás tanulásának megtanítása önkéntes alapon szervezett foglalkozásokon.  (E foglalkozásokat kidolgozott program alapján szakképzett pedagógusaink végzik.) 

Minden foglalkozás célja:  ­  A tanuló tanuláshoz való viszonyának pozitív áthangolása.  ­  Hatékony tanulási formák kialakítása.  ­  Új, egyénre szabott módszerek bevezetése.  ­  Az alapképességek fejlesztése  A  felzárkóztatási  program  eredményességéről  az  osztályfőnökök  folyamatos  visszajelzést  szereznek,  s  a  félévenként  megrendezése  kerülő  osztályozóértekezleten  számolnak  be.  Az  osztályfőnökök  és  szaktanárok  kölcsönösen  informálják  egymást,  s  közösen  döntenek  a  to­  vábbi intézkedésekről. Az értekezleten a gyermek­ és ifjúságvédelmi felelős is részt vesz. 

3.8 Szociális hátr ányok enyhítését segítő tevékenységek  E tevékenységet elsősorban az  iskola Gyermek és Ifjúságvédelmi  felelőse koordinálja, aki  a  veszélyeztető okok, hátrányos  helyzet megszűntetése, a tanulók problémáinak  megoldása ér­  dekében kapcsolatot tart.  Iskolán belül:  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

az intézmény igazgatójával  a nevelési igazgatóhelyettessel  osztályfőnökkel  DÖK patronáló tanárral  pedagógus kollégával  DÖK vezetőivel  szülői szervezet tagjaival  iskolaorvossal  védőnővel 

Iskolán kívül:  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

szakellátó intézményekkel  pszichológussal  Nevelési Tanácsadóval  Gyermekjóléti Szolgálattal  Családsegítő Központtal  Pályaválasztási Tanácsadóval  Kerületi Ifjúsági Irodával  Szenvedélybetegeket Ellátó Információs Irodával  NEFRI –vel  Tinédzser Nőgyógyászati Ambulanciával 

Szociális hátrányok csökkentése érdekében ·  Az  osztályfőnökök  segítségével  feltérképezi  a  veszélyeztetett  és  hátrányos  helyzetű  tanu­  lókat,  és  saját  használatára  erről  feljegyzést  készít.  Együttműködik  az  osztályfőnökkel  és  segíti munkájukat.

32

·  A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat felkeresi, egyéni beszélgetés formájában  meghallgatja, és tanáccsal segíti őket. Figyelemmel kíséri tanulmányi  előmenetelüket, hi­  ányzásaikat. ·  Ha szükséges, akkor a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson vesz részt. ·  Ha a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszűntetni, akkor segítsé­  get kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. ·  Együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, és esetmegbeszélésen vesz részt. ·  Intézményünkben külön odafigyelést igényelnek a vidékről bejáró tanulók, felkészítésük a  tanórákra idő hiányában (korai kelés, késői hazaérés) veszélyeztetve van. ·  A tanulók otthoni bántalmazásának (vélelme) esetén a gyermek­ és ifjúságvédelmi felelős  a  szülőt  meghallgatja,  beszélget  vele,  tanácsot  ad  és  figyelmezteti  az  esetleges  következ­  ményekre újabb  bántalmazás estén. Ha nem  szűnik  meg a  veszélyeztető tényező, akkor a  Gyermekjóléti Szolgálatot értesíti. ·  Ha  a  tanuló  anyagilag  veszélyeztetett,  a  gyermek­  és  ifjúságvédelmi  felelős  javasolja  a  lakóhely  szerinti  illetékes  önkormányzat  szociális  osztályának,  hogy  a  gyermek  kapjon  rendszeres vagy rendkívüli nevelési támogatást, esetleg ingyenes étkeztetést. ·  Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett helyzetű gyerekek szabadidős  tevékenységét.  Programot  ajánl  a  kerületben  működő  ifjúsági  klubokban  (Iránytű),  ha  igény  van  rá,  első  alkalommal elkíséri őket. ·  A  Gyermek­  és  Ifjúságvédelmi  felelős  az  osztályfőnökökkel  együtt  dolgozza  ki  a  drog­  prevenciós programot. Ennek érdekében a felvilágosító előadásokra meghívunk külső elő­  adókat, akik három, vagy több osztályfőnöki órán tartják meg felvilágosító előadásukat. A  gyermek­ és  ifjúságvédelmi  felelős  is tart a szenvedélybetegségek  megelőzéséről osztály­  főnöki órákat, aki évek óta továbbképzéseken és  tréningeken  vesz részt ebben a témában  is. Bűnmegelőzés témához a rendőrségtől kérünk előadókat. 

3.9 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének  for mái  A diákok az iskolai életről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola  és az osztályfőnök tájékoztatják: ·  Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen ·  Diákönkormányzat résztvevője  havonta egyszer a DÖK  vezetőségének ülésén és  faliújsá­  gon keresztül. ·  Osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.  A  diákot  és  szüleit  a  diák  fejlődéséről,  egyéni  haladásáról  a  szaktanárok  (szóban,  illetve  az  ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják.)

33

A diákok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve vá­  lasztott képviselőik útján – esetleg a diák ombudsmanon keresztül közölhetik az iskola igaz­  gatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.  A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervéről, az aktuális feladatokról az  iskola és az osztályfőnök tájékoztatják:  ­  az iskola igazgatója, a szülői szervezet választmányi ülésén évente egyszer  ­  osztályfőnökök folyamatosan a szülői értekezleteken.  A gyakorlati eljárás szabályait az SZMSZ és a Házirend szabályozza. 

Az iskola és szülők közötti együttműködés legfontosabb területei, lehetőségei:   ­  szülői munkaközösségi értekezlet  ­  szülői értekezlet félévente legalább egy alkalommal,  ­  Fogadóórák ·  Szülői értekezlet, amelynek célja a tájékoztatás  ­  Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről.  ­  Az országos és a helyi közoktatás­politika alakulásáról, változásairól  ­  Helyi tanterv követelményeiről  ­  Az iskola és a szaktanárok eltérő munkájáról  ­  Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról  ­  A tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről  ­  Az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról  ­  A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az is­  kola igazgatója felé. · 

Össztanári fogadó óra  félévente egy alkalommal, amelynek feladata  A  szülők  és  pedagógusok  személyes  találkozása,  illetve  ezen  keresztül  egy­egy  tanuló  egyéni  fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, a szabadidő helyes  eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.

· 

· 

A szaktanárok heti munkarendjében rögzített fogadóórák (heti 1 alkalommal)  ­  osztálykirándulás, osztályprogram  ­  érettségi­, szakmai szóbeli vizsga  ­  ünnepségek, versenyek.

Nyílt napon  A 8. Osztályosok számára betekintés az iskola nevelő­oktató munkájába, az általános is­  mertetés  után  egy­egy  tanórán  tájékozódjanak  mind  a  szülők,  mind  a  nálunk  tovább  ta­  nulni szándékozók a tanítási órák lefolyásáról, esetleg az iskola közösségi életéről.

· 

Írásbeli tájékoztatás  Feladata a tanulók tanulmányaival, vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illet­  ve különböző iskolai, vagy osztályszintű programokról. 

A  szülői  értekezletek  és  fogadóórák  időpontját  az  iskolai  munkaterv  évenként  határozza  meg.  A  szülők  kérdéseiket,  véleményüket,  javaslataikat  szóban,  vagy  írásban  egyénileg,  nevelő­  testületével,  illetve  választott  képviselőik  útján  közölhetik  az  iskola  igazgatójával  vagy  az  iskolaszékkel.

34 

3.10 Az iskola egészségnevelési pr ogr amja  3.10.1  Az egészségfejlesztés fő célkitűzései ·  Iskolánk  minden  tevékenységével  szolgája  tanulóink  egészségi,  testi,  lelki,  mentálhi­  giéniai, szociális fejlődését ·  Törekszünk arra, hogy kialakítsunk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformá­  kat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják ·  Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmo­  nikus  életvitel  kialakításra,  életmódjukra  vonatkozóan  helyes  döntéseket  tudjanak  hozni, konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani ·  Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő  felkészítésre 

3.10.2  Az egészségfejlesztés fő területe 

Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: ·  Önmagunk és egészségi állapotunk megismerése ·  Az egészséges táplálkozás ·  A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis „C”) szerepe az egészség  megőrzésében ·  A dohányzás elleni küzdelem ·  Alkohol­ és drog prevenció ·  Az idővel való gazdálkodás szerepe ·  A tanulási környezet tudatos alakítása ·  Az egészséges környezet jelentőssége ·  Az aktív testmozgás, egészséges testtartás 

3.10.3  Az egészségfejlesztési feladatok, programok, és szinter ei 

3.10.3.1 Tanórai foglalkozások  Külön figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesz­  tési feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a testnevelés a biológia, kémia, föl­  dünk és környezetünk, osztályfőnöki, gyakorlati illetve idegen nyelv tárgyak. Az egészségfej­  lesztési feladatok végrehajtását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természete­  sen  akkor  lehetünk  elégedettek,  ha  a  többi  foglalkozáson  is  törekszünk  a  pozitív  egészség­  szemlélet kialakítására.  Jól  felszerelt  szaktantermek  (biológia,  földrajz)  szertárak, tornacsarnok,  kondicionáló  terem,  sportpályák, büfé, ebédlő, biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. 

3.10.3.2 Mindennapi testedzés – testnevelés  Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak kidolgozza a napi rendszeres testmozgás igényeit.  Tanulóinknak  heti 2­2,5 kötelező testnevelési órája  van.  A  mindennapi testedzéshez  szüksé­  ges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola: ·  Sportköri foglalkozások ·  Kosárlabda, röplabda, torna, akrobatika, trambulin (ugróasztal) labdarúgás 35 

·  Kondicionáló terem használata ·  Házi bajnokságokon való részvétel ·  Osztályok közötti sportversenyek 

3.10.3.3 Tanórán kívüli foglalkozások, programok · 

· 

·  ·  ·  ·  · 

Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül az „Egészség és Életmód” nap. Felvilá­  gosítással,  szóróanyagokkal,  előadásokkal,  versenyekkel  kívánjuk  a  tanulók  számára  el­  érhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. Természetjáró  túrák,  kerékpártúrák,  vízi­túrák,  sí­tábor,  nyári  sporttábor,  idegen  nyelvi  tábor, tavaszi  kirándulások szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan ki­  tölteni Az évente megrendezésre kerülő „Katona­nap” sportrendezvényei aktív mozgáslehetősé­  get nyújt, jól támogatva az egészséges életmódra történő nevelést Rendszeresen részt veszünk a kerület, illetve a főváros által meghirdetett sportversenye­  ken, elsősegélynyújtó versenyeken, polgárvédelmi versenyen Véradást  évente  egyszer  szervezünk  nagykorú  diákjaink  részére.  (Ha  vért  adsz,  életet  adsz!) Időszakos  kiállításokat,  előadásokat  szervezünk  aktuális  témakörökben  az  ÁNTSZ  ­el  szorosan együttműködve Iskolánk  minden  évben  pályázati  forrásokból  próbálja  biztosítani  –  külső  szakemberek,  szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „al­  kohol és drogprevenció”­, „dohányzás”­, „AIDS és Hepatitis” témakörökben „Személyes  higiénia” „Szexuális élet” 

3.10.3.4 Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok · 

Iskolánkba heti 2 alkalommal rendel az iskolaorvos, illetve védőnő, feladataik az alábbi­  ak:  ­  A tanulók életkorhoz kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intel­  lektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrő­  vizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások ko­  rai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció)  ­  Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése  ­  Közreműködés:  közegészségügyi­járványügyi,  környezet­egészségügyi,  táplálkozás  egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve  ­  Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban 

Munkájukat éves munkaterv alapján végzik az egészségfejlesztési teammel egyeztetve. · 

A következő témakörökben kérünk és kapunk segítséget:  ­  Életmód és betegségek összefüggései  ­  Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése,  megoldási javaslatok  ­  A serdülőkori  változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi,  magatartás,  életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában  ­  Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben ·  Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a külön­  böző egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre  ­  Évenként fogászati szűrővizsgálatot biztosítunk tanulóink számára 36

­  Kezdeményezésre  (szülő,  szaktanár,  tanuló)  logopédiai  szűrést  biztosítunk.  Utóbbi  vizsgálat segítségével  lehetőség nyílik a diszlexiás, díszgráfiás tanulóink kiszűrése,  a  hatványozottabb segítségnyújtásra  ­  A  mentális, pszichés zavarok szűrésével (ifjúságvédelmi  felelős, pszichológus) segít­  hetjük, lehetőség nyílik személyre szabott oktatásra, nevelésre  ­  A tanulási nehézségek (felelés) szűkítésével felmérhető a koncentrációs zavarral küz­  dő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megvilágítása 

3.10.3.5 Iskolai ebédlő, büfé  Iskolánk diákjainak rendelkezésére áll az iskolai büfé, a meleg étkeztetés. Kiemelt fel­  adatunknak tartjuk a  büfé, és  a konyha üzemeltetőjével  a rendszeres kapcsolattartást,  különös tekintettel az egészséges táplálkozásra, táplálkozási szokásokra. Mind az isko­  lai büfé illetve konyha rendelkezik a kötelezően előírt jogosítvánnyal.  A nevelőtestület, és a diákönkormányzat probléma esetén azonnal értesíti az iskolave­  zetést. 

3.10.4  Az egészségfejlesztési team  Az egészségfejlesztési program feladatainak meghatározását, koordinációját, végrehaj­  tását, az egészségfejlesztési team végzi  Tagjai:  —  Igazgató vagy nevelési igazgatóhelyettes  —  Gyermek és ifjúságvédelmi felelős  —  Iskolaorvos, védőnő  —  Testnevelő tanár  —  Szabadidő­szervező  —  Diákönkormányzatot segítő pedagógus  —  Osztályfőnöki munkaközösség­vezető  —  Szülői szervezet képviselője  —  Drogkoordinátor 

3.11 Az iskola kör nyezetnevelési pr ogr amja  3.11.1  A környezeti nevelés fő célkitűzései ·  A tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása ·  Legyenek képesek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására elősegítve  az élő természet és társadalom fenntartható fejlődését ·  Legyenek  érzékenyek  szűkebb  és  tágabb  környezetük  állapota  iránt.  Legyenek  képe­  sek a környezet természeti, és ember alkotta értékeinek felismerésére, megőrzésére, a  természet és társadalom harmóniájának megteremtésére ·  A  személyes  felelősségen  alapuló  környezetkímélő  magatartás  kialakítása  egyéni  és  közösségi szinten. ·  Tanulóink  életideáljába  a  természet  tisztelete,  a  környezeti  károk  megelőzésére  való  törekvés váljék meghatározóvá

37 

3.11.2  A környezeti nevelés rövidtávú céljai ·  A környezeti nevelés komplex folyamat, a nevelés és oktatás valamennyi területén je­  lenjen meg ·  Erősíteni kell a tantárgyközi koncentrációt, hogy tanulóink egységbe lássák a témához  kapcsolódó ismereteket ·  Pedagógusok,  szülők,  felnőtt  dolgozók  személyes  példájukkal  legyenek  a  környezet­  tudatos életvitel terjesztői ·  Az  iskola  tisztaságának  javítása,  a  szemét  mennyiségének  csökkentése,  az  esztétikus  környezet kialakítása ·  Takarékos energia (víz, villany) felhasználás ·  Legyenek tanulóink saját környezetük védelmezői ·  Fejleszteni  kell  tanulóink  problémamegoldó  gondolkodási  módját,  az önálló  ismeret­  szerzési képességének megszerzését. ·  Szakmai képzésükben bővíteni a jövő szakembereinek látókörét a lokális ismereteken  keresztül, a globális felé. Ismernünk kell a természeti és társadalmi környezet változá­  sait,  az  urbanizáció,  az  ipari,  mezőgazdasági  termelés  emberi  egységét  veszélyeztető  hatását. ·  Tudatosítani kell, hogy az ember termelői­fogyasztói tevékenysége során valamennyi  földi szférában változásokat okoz. ·  Ismerjék  meg  szakmájuk  speciális  környezetvédelmi  kérdésköreit.  Tudják  a  környe­  zetbarát anyagok, technológiák fontosságát ·  Ismerjék  meg szakmájuk  veszélyes  hulladékait és a kezelésükre  vonatkozó szabályo­  kat ·  A szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra ·  Törekedjenek a keletkező maradékok, hulladékok felhasználására, újrahasznosítására 

3.11.3  A környezetnevelési feladatok megvalósítása, pr ogramjai, szinterei 

3.11.3.1 Tanórai foglalkozások  Kiemelt figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és a környe­  zeti nevelés feladatok csatlakozási pontjára. Helyi tantervünkben illetve tanmenetünk­  ben konkrétan jelöljük, illetve rögzítjük ezeket a pontokat.  Kiemelt  jelentőségű  a testnevelés,  biológia,  kémia,  földünk  és  környezetünk,  az  osz­  tályfőnöki, gyakorlati, szakmai elméleti tantárgyak illetve az idegen nyelv. Természe­  tesen  akkor  lehetünk  elégedettek,  hogy  a  többi  foglalkozásokon,  szabadidős  progra­  mokon is törekszünk a pozitív környezeti szemlélet kialakítására 

3.11.3.2 Tanórán kívüli foglalkozások, programok ·  Iskolánkban megrendezésre kerül a Föld napja (április 22.). A rendezvény lehetőséget  biztosít  a  legaktuálisabb  környezeti  nevelési  feladatok  végrehajtására.  Kiállításokkal,  szóróanyagokkal,  hívjuk  fel  tanulóink  figyelmén  a  földünket,  környezetünket  veszé­  lyeztető jelenségekre ·  A környezet megismerését, értékeink megtapasztalását így annak védelmét szolgálják  a  különböző természetjáró túrák,  kerékpár­ és  vizitúrák,  tanulmányi  kirándulások,  az  ország Nemzeti Parkjának megismerése 38 

·  Minden évben szaktárgyi illetve osztályfőnöki órák, illetve üzemlátogatás keretén be­  lül  is  látogatást  szervezünk,  melynek  helyszínei:  a  Természettudományi  Múzeum,  Gellérthegyi  víztárolók, az Újpesti Víztárolók, a szemétégető, a százhalombattai Kő­  olaj­finomító, Paksi atomerőmű, Állatkert, Botanikus kert. A csoportos látogatások ta­  pasztalatait feldolgozzuk, ezzel is szélesítjük tanulóink környezetvédelmi látókörét. ·  A diákönkormányzat javaslatára indítottuk be az „Örökbefogadási akciót”. Tanulóink  egyénileg illetve csoportosan örökbe fogadnak egy állatkerti állatot, ahová rendszere­  sen visszajárnak, figyelik változásukat, gondozzák őket. Célunk, hogy az akciót kiter­  jesszük egy­egy fa, terület, szobor, partszakasz (Rákos­patak) „örökbefogadását” ·  Tanulóink rendszeresen részt vesznek az iskolaudvar szépítésében, rendezésében, vég­  zős diákjaink fákat ültetnek. Folyosóinkon az aulában „zöld sarkokat” alakítunk ki. ·  Tanulóinktól  elvárjuk,  hogy  személyes  példamutatással  és  cselekvéssel  vegyen  részt  az iskolai környezet tisztaságának megőrzésében, karbantartásában. Az osztályok kö­  zött  tisztasági  versenyt  hirdetünk,  melyet  a  „tisztasági  őrjárat”  heti  rendszerességgel  ellenőriz és értékel. Az őrjárat tagjai a nevelési igazgatóhelyettes, az iskola gondnoka,  tisztaság technikus, és a DÖK képviselője ·  A takarékos víz  illetve  villanyfogyasztás érdekében  negyedévente tájékoztatjuk tanu­  lóinkat az energiafogyasztás mértékéről, takarékossági intézkedésekről, azok eredmé­  nyéről ·  Pályázatokon,  meghirdetett  környezetvédelmi  versenyeken,  helyismereti  vetélkedőn  történő részvételünk aktív formálója a környezeti nevelésnek ·  A  „Katona­nap”­on  külső  előadók,  illetve  szakemberek  segítségével  szervezünk  elő­  adásokat a legaktuálisabb környezetvédelmi problémákról helyi,  illetve globális  szin­  ten ·  Iskolaújságban beindítjuk, s folytonosan biztosítjuk a „Zöld” rovatot ·  Az  iskolánk  az  engedélyezett órakeret terhére  lehetőséget  ad  környezetvédelemi­,  il­  letve kézműves szakkörök indítására, a környezetvédelemmel kapcsolatos filmek, ki­  állítások megszervezésére  A környezetnevelési programokat rendszeresen felülvizsgáljuk, a rövidtávú  faladatokat  az éves munkatervbe rögzítjük.  A környezetnevelési program irányításáért, végrehajtásáért a nevelési igazgatóhelyettes  felelős. 

3.12 A pedagógiai pr ogr am végr ehajtásához szükséges eszközök és fel­  szer elések jegyzéke  Az iskola nevelő­oktató munkát segítő eszközök és felszerelések biztosítását az,  , osztály­  termekben,  a  szaktantermekben  a  törvényben  előírt  minimumrendszer;  a  „Minimum  tan­  eszközjegyzék”,  a  „Funkcionális­eszközjegyzék”,  a  „Központi  Programokban”  megadott  eszközjegyzékek és a Helyi tantervek előírásai alapján valósítjuk meg. 

Nevelési tevékenységünk céljainak eléréséhez rendelkezésre áll:  —  Jól felszerelt iskolai stúdió,  —  Zártláncú iskola TV,  —  Iskolarádió,  —  Iskola színpad,  —  17.00­ig nyitva tartó iskolai könyvtár, internet hozzáférési lehetőséggel  —  Klub és tanácskozóterem, 39

—  Sportcsarnok, kondicionálóterem és sportudvar  —  Informatikai szaktantermek  —  Iskolai  belső  hálózati kommunikáció a különböző szervezeti egységek  között /ld. WEB. lap./  Az elvárásoknak megfelelően magas színvonalon berendezett szaktantermeink  —  Nyelvi termek, nyelvi labor  —  Írógép­, számítástechnika szaktantermek  —  Kémia – fizika előadó (Eötvös­terem)  —  Informatikai szaktantermek  —  Taniroda (számítástechnika, informatika)  —  Gépészeti­, informatikai szaktanterem (AUTOCAD…)  —  Számítástechnikai és hálózati központ  —  Mérőszoba  —  Gépműhely  —  Fémipari alapképző műhely  —  Vegyes fogácsoló kabinet  —  CNC szaktanterem  —  Biológia – földrajz (Szent­Györgyi­terem)  —  Művészeti szaktanterem (Kodály­terem)

40 

IV.  Helyi tanter vek  „Mondd el és elfelejtik,  Mutasd meg és emlékeznek,  Vond be őket és megtanulják.”   (Konfuciusz) 

4.1 Ór ater vek a különböző iskolatípusokban  4.1.1  Műszaki szakközépiskola  azonosító: M­N­9­12 ¾  Gépészeti szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, kilencedik évfolyamon  gyakorlati képzéssel, szakmacsoportos alapozással  Kód: GÉP­1 ¾  Gépészeti szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szakmacsoportos alapozás­  sal a 11. ­ 12. évfolyamon  Kód: GÉP­2 ¾  Gépészeti szakmacsoport emeltszintű nyelvoktatással, szakmacsoportos alapozással  a 9­12 évfolyamon  Kód: GÉP­3 ¾  Nyelvi előkészítő osztály  azonosító: M­N­9­13  Gépészeti szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szakmacsoportos alapozás­  sal  Kód:  GÉP­4  4.1.2  Közgazdasági szakközépiskola  azonosító: K­N­9­12 ¾  Ügyviteli szakmacsoport, szakmacsoportos alapozással, emelt szintű nyelvoktatás­  sal  Kód: ÜGYV­1 ¾  Ügyviteli szakmacsoport, szakmacsoportos alapozással, két idegen nyelv tanulással  Kód: ÜGYV­2 ¾  Nyelvi előkészítő osztály  azonosító: K­N­9­13  Ügyviteli szakmacsoport, szakmacsoportos alapozással, emelt szintű nyelvoktatás­  sal  Kód: ÜGYV­3  4.1.3  Gimnázium  azonosító: G­N­9­12 ¾  Általános tantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással  Kód: GIMN­1 ¾  Nyelvi előkészítő osztály  azonosító:  G­N­13  Általános tantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással  Kód: GIMN­2  4.1.4  Diszlexiás, diszgr aphiás osztály  (szakmai egyeztetés alatt)  Kód: D­1  4.1.5  Infor matikai szakközépiskola  azonosító: I­N­9­12 ¾  Informatikai szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással,  szakmacsoportos alapozással  Kód: INF­1

41 

¾  Nyelvi előkészítő osztály  azonosító: I­N­9­13  Informatikai szakmacsoport, szakmacsoportos alapozással, emelt szintű nyelvokta­  tással.  Kód: INF­2 

4.1.6.  Felnőttoktatás  Dolgozók gimnáziuma ¾  Esti tagozat, általános tantervű képzés  ¾  Levelező tagozat, általános tantervű képzés  ¾  Nappali tagozat, általános tantervű képzés  Dolgozók szakképző iskolája  ¾  Lásd szakmai program!

azonosító:  F­G­E­9­12 azonosító:  F­G­L­9­12 azonosító:  F­G­N­9­12 

azonosító:  F­M­E­13­14

42

Azonosító:  M­N­9­12 

Kód: GÉP­1 

Érvényes: 2006. szeptember 01­jétől 

ÓRATERV 

Tantárgyak  Irodalom  Magyar nyelv  Történelem és társadalmi ismeretek  Társadalomismeret és etika  Idegen nyelv ** (angol vagy német)  Matematika (9. évfolyamon csoportbontás)  Ének­zene  Rajz és vizuális kultúra  Osztályfőnöki óra  Testnevelés és sport  Fizika  Földünk és környezetünk  Biológia  Kémia  Informatika**  Gépírás (vakírás)** 

Heti ór aszámok évfolyamonként  9. évf.  10. évf.  11. évf.  12. évf.  2,5  2,5  3  3  1,5  1,5  1  1  2  2  3  3  ­  ­  1  ­  4  4  5  5  3,5  3,5  4  4  1  1  ­  ­  1  1  ­  ­  1  1  1  1  2  2  2  2  2  2  3  3  1  1  ­  ­  1  1  ­  ­  1  1  ­  ­  1  2  ­  ­  2  ­  ­  ­ 

Szakmacsoportos alapozás ·  Gépészeti alapozó ismeretek ·  Gépészeti alapozó gyakorlatok 

1  4 

3  2 

6  2 

6  2 

27,5 

27,5 

30 

30 

4 

4 

3 

3 

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 

31,5 

31,5 

33 

33 

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám  A tanuló tényleges heti óraszáma  A középszintű érettségire kötelezően választható tantár­  gyak (többlet órákat igénylő tárgyak)

4  31,5 

3  30,5 

1  31 

0  30 

­  ­  ­ 

­  ­  2 

2  1  2 

2  1  2 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

2  2  2  ­  2  2  2  2 

2  2  2  ­  2  2  2  2

A tanuló kötelező heti óraszáma  A tanuló nem kötelező heti óraszáma 

·  Informatika** ·  Gépészeti alapozó ismeretek ·  2. idegen nyelv** (angol, német, francia) 

Emelt szintű érettségi, felkészítések (szabadon választható)  Az alapóraszámhoz adódó többlet órák ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  · 

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika 1. idegen nyelv** 2. idegen nyelv** Fizika Gépészeti alapozó ismeretek Informatika 

**      Az osztály két csoportra bontva  

43 

Azonosító:  M­N­9­12 

Kód: GÉP­2 

Érvényes: 2006. szeptember 01­jétől 

ÓRATERV 

Tantárgyak  Irodalom  Magyar nyelv  Történelem és társadalmi ismeretek  Társadalomismeret és etika  Idegen nyelv ** (angol vagy német)  Matematika (9. évfolyamon csoportbontás)  Ének­zene  Rajz és vizuális kultúra  Osztályfőnöki óra  Testnevelés és sport  Fizika  Földünk és környezetünk  Biológia  Kémia  Informatika**  Gépírás (vakírás)** 

Heti ór aszámok évfolyamonként  9. évf.  10. évf.  11. évf.  12. évf.  2,5  2,5  3  3  1,5  1,5  1  1  2  2  3  3  ­  ­  1  ­  4  4  5  5  3,5  3,5  4  4  1  1  ­  ­  1  1  ­  ­  1  1  1  1  2  2  2  2  2,5  2,5  3  3  1,5  1,5  ­  ­  1,5  1,5  ­  ­  1,5  1,5  ­  ­  1,5  2,5  ­  ­  2  ­  ­  ­ 

Szakmacsoportos alapozás ·  Gépészeti alapozó ismeretek ·  Gépészeti alapozó gyakorlatok 

­  ­ 

­  ­ 

6  2 

6  2 

27,5 

27,5 

30 

30 

4 

4 

3 

3 

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma  

31,5 

31,5 

33 

33 

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám  A tanuló tényleges heti óraszáma   A középszintű érettségire kötelezően választható tantár­  gyak (többlet órákat igénylő tárgyak)

1,5 

0,5 

1 

0 

29 

28 

31 

30 

­  ­  ­ 

­  2  ­ 

2  2  ­ 

2  2  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

2  2  2  ­  2  2  2  2 

2  2  2  ­  2  2  2  2

A tanuló kötelező heti óraszáma   A tanuló nem kötelező heti óraszáma  

·  Informatika** ·  2. idegen nyelv** (angol,német,francia) ·  Gépészeti alapozó ismeretek 

Emelt szintű érettségi, felkészítések (szabadon választható)  Az alapóraszámhoz adódó többlet órák ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  · 

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika 1. idegen nyelv** 2. idegen nyelv** Fizika Gépészeti alapozó ismeretek Informatika** 

**      Az osztály két csoportra bontva  

44 

Azonosító:  M­N­9­12 

Kód: GÉP­3 

Érvényes: 2006. szeptember 01­jétől 

ÓRATERV 

Tantárgyak  Irodalom  Magyar nyelv  Történelem és társadalmi ismeretek  Társadalomismeret és etika  Idegen nyelv ** (angol vagy német)  Matematika (9. évfolyamon csoportbontás)  Ének­zene  Rajz és vizuális kultúra  Osztályfőnöki óra  Testnevelés és sport  Fizika  Földünk és környezetünk  Biológia  Kémia  Informatika**  Gépírás (vakírás)** 

Heti ór aszámok évfolyamonként  9. évf.  10. évf.  11. évf.  12. évf.  2,5  2,5  3  3  1,5  1,5  1  1  2  2  3  3  ­  ­  1  ­  4  4  5  5  3,5  3,5  4  4  1  1  ­  ­  1  1  ­  ­  1  1  1  1  2  2  2  2  2  2  2  2  1  1  ­  ­  1  1  ­  ­  1  1  ­  ­  1  2  ­  ­  2  ­  ­  ­ 

Szakmacsoportos alapozás ·  Gépészeti alapozó ismeretek ·  Gépészeti alapozó gyakorlatok 

3  2 

3  2 

6  2 

6  2 

27,5 

27,5 

30 

30 

4 

4 

3 

3 

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 

31,5 

31,5 

33 

33 

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám  A tanuló tényleges heti óraszáma  A középszintű érettségire kötelezően választható tantár­  gyak (többlet órákat igénylő tárgyak)

4  31,5 

3  30,5 

1  31 

0  30 

­  ­  ­ 

­  ­  2 

2  1  2 

2  1  2 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

2  2  2  ­  2  2  2  2 

2  2  2  ­  2  2  2  2

A tanuló kötelező heti óraszáma  A tanuló nem kötelező heti óraszáma 

·  Informatika** ·  Gépészeti alapozó ismeretek ·  2. idegen nyelv** (angol, német, francia) 

Emelt szintű érettségi, felkészítések (szabadon választható)  Az alapóraszámhoz adódó többlet órák ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  · 

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika 1. idegen nyelv** 2. idegen nyelv** Fizika Gépészeti alapozó ismeretek Informatika 

45 

Azonosító:  M­N­9­13 

Kód: GÉP­4 

Érvényes: 2006.  szeptember 01­jétől  ÓRATERV 

Heti ór aszámok évfolyamonként 

Tantárgyak  Tanulásmódszertan és önismeret  Matematika  Természettudományos ismeretek  Magyar és nyilvános beszéd  Történelem és demokratikus ál­  lampolgárságra nevelés  Irodalom  Magyar nyelv  Történelem és társadalmi ismeretek  Társadalomismeret és etika  1. idegen nyelv **  Matematika  Ének­zene  Rajz és vizuális kultúra  Osztályfőnöki óra  Testnevelés és sport  Fizika  Földünk és környezetünk  Biológia  Kémia  Informatika**  Gépírás 

9. évf. 

Képesség­  fejlesztés 

10. évf.  11. évf. 

12. évf. 

13. évf. 

1  3  2  2  2 

5,5  2 

2,5  1,5  2  ­  4  3,5  1  1  1  2  2  1  1  1  1  ­ 

2,5  1,5  2  ­  4  3,5  1  1  1  2  2  1  1  1  2  ­ 

3  1  3  1  5  4  ­  ­  1  2  3  ­  ­  ­  ­  ­ 

3  1  3  ­  5  4  ­  ­  1  2  3  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­ 

3  2 

3  2 

6  2 

6  2 

A tanuló kötelező heti óraszáma  A tanuló nem kötelező heti óraszáma 

27,5  4 

27,5  4 

27,5  4 

30  3 

30  3 

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 

31,5 

31,5 

31,5 

33 

33 

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám  A tanuló tényleges heti óraszáma  A középszintű érettségire kötelezően választható  tantárgyak (többlet órákat igénylő tárgyak)

4  31,5 

2  29,5 

3  30,5 

1  31 

0  30 

­  ­  ­ 

­  ­  ­ 

­  2  ­ 

2  2  1 

2  2  1 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

2  2  2  ­  2  2  2  2 

2  2  2  ­  2  2  2  2

11 

1  2 

Szakmacsoportos alapozás · Gépészeti alapozó ismeretek · Gépészeti alapozó gyakorlatok 

·  Informatika** ·  2. idegen nyelv** (angol,német,francia) ·  Gépészeti alapozó ismeretek 

Emelt szintű érettségi, felkészítések (szabadon vá­  lasztható)  Az alapóraszámhoz adódó többlet órák ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  · 

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika 1. idegen nyelv** 2. idegen nyelv** Fizika Gépészeti alapozó ismeretek Informatika** 

**        Az osztály két csoportra bontva. 

46 

Azonosító:  K­N­9­12 

Kód: ÜGYV­1 ; ÜGYV­2 

Érvényes: 2006. szeptember 01­jétől 

ÓRATERV 

Tantárgyak  Irodalom  Magyar nyelv  Történelem és társadalmi ismeretek  Társadalomismeret és etika  Idegen nyelv ** (angol, német vagy francia)  Matematika  Ének­zene  Rajz és vizuális kultúra  Osztályfőnöki óra  Testnevelés és sport  Fizika  Földünk és környezetünk  Biológia  Kémia  Informatika**  Gépírás (vakírás)** (ld. szakmacsoportos alapozás)  Elméleti közgazdaságtan 

Heti ór aszámok évfolyamonként  12. évf.  2,5  2,5  3  3  1,5  1,5  1  1  2  2  3  3  ­  ­  1  ­  4  4  5  5  3,5  3,5  4  4  1  1  ­  ­  1  1  ­  ­  1  1  1  1  2  2  2  2  1,5  1,5  ­  ­  1,5  1,5  ­  ­  1,5  1,5  ­  ­  1,5  1,5  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  3  3 

9. évf.  10. évf.  11. évf. 

Szakmacsoportos alapozás ·  Információkezelés,  gépírás**,  viselkedéskultúra,  kommunikáció ·  Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe** ·  Informatikai alkalmazások** ·  Szövegfeldolgozás, gépírás** 

4  ­  ­  ­ 

4  ­  ­  ­ 

­  4  2  2 

­  4  2  2 

27,5 

27,5 

30 

30 

4 

4 

3 

3 

31,5 

31,5 

33 

33 

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám  1  A tanuló tényleges heti óraszáma  28,5  A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak  (többlet órákat igénylő tárgyak)

1  28,5 

1  31 

0  30 

­  ­  ­  ­ 

­  2  ­  2 

1  2  2  2 

1  2  2  2 

­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­ 

2  2  2  ­  2  2 

2  2  2  ­  2  2

A tanuló kötelező heti óraszáma  A tanuló nem kötelező heti óraszáma  A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 

·  ·  ·  · 

Elméleti közgazdaságtan Földünk és környezetünk Informatika** 2. idegen nyelv** (angol,német,francia) 

Emelt szintű érettségi, felkészítések (szabadon választható)  Az alapóraszámhoz adódó többlet órák ·  ·  ·  ·  ·  · 

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika 1. idegen nyelv** 2. idegen nyelv** Elméleti közgazdaságtan 

**      Az osztály két csoportra bontva  

47 

Azonosító:  K­N­9­13 

Kód: ÜGYV­3 

Érvényes: 2006. szeptember 01­jétől  ÓRATERV 

Heti ór aszámok évfolyamonként  9. évf.  10. évf.  11. évf.  12. évf.  13. évf. 

Tantárgyak  Tanulásmódszertan és önismeret  Matematika  Természettudományos ismeretek  Magyar és nyilvános beszéd  Történelem és demokratikus állam­  polgárságra nevelés  Irodalom  Magyar nyelv  Történelem és társadalmi ismeretek  Társadalomismeret és etika  1. idegen nyelv **  Matematika  Ének­zene  Rajz és vizuális kultúra  Osztályfőnöki óra  Testnevelés és sport  Fizika  Földünk és környezetünk  Biológia  Kémia  Informatika**  Gépírás  Elméleti közgazdaságtan 

Képesség­  fejlesztés 

1  3  2  2  2  2,5  1,5  2  ­  4  3,5  1  1  1  2  1,5  1,5  1,5  1,5  ­  ­  ­ 

2,5  1,5  2  ­  4  3,5  1  1  1  2  1,5  1,5  1,5  1,5  ­  ­  ­ 

3  1  3  1  5  4  ­  ­  1  2  ­  ­  ­  ­  ­  ­  3 

3  1  3  ­  5  4  ­  ­  1  2  ­  ­  ­  ­  ­  ­  3 

4  ­  ­  ­ 

4  ­  ­  ­ 

­ 

­ 

4  2  2 

4  2  2 

27,5 

27,5 

27,5 

30 

30 

4 

4 

4 

3 

3 

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 

31,5 

31,5 

31,5 

33 

33 

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám  A tanuló tényleges heti óraszáma  A középszintű érettségire kötelezően választható tantár­  gyak (többlet órákat igénylő tárgyak)

4  31,5 

1  28,5 

1  28,5 

1  31 

0  30 

­  ­ 

­  ­  ­  ­ 

­  2  ­  2 

1  2  2  2 

1  2  2  2 

­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­ 

2  2  2  ­  2  2 

2  2  2  ­  2  2

11 

1  2 

5,5  2  ­ 

Szakmacsoportos alapozás ·  ·  ·  · 

Információkezelés,  gépírás**,  viselkedéskultú­  ra, kommunikáció Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe** Informatikai alkalmazások** Szövegfeldolgozás, gépírás** 

A tanuló kötelező heti óraszáma  A tanuló nem kötelező heti óraszáma 

·  ·  ·  · 

Elméleti közgazdaságtan Földünk és környezetünk Informatika** 2. idegen nyelv** (angol,német,francia) 

­  ­ 

Emelt szintű érettségi, felkészítések (szabadon választ­  ható)  Az alapóraszámhoz adódó többlet órák ·  ·  ·  ·  ·  · 

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika 1. idegen nyelv** 2. idegen nyelv** Elméleti közgazdaságtan 

**       Az osztály két csoportra bontva. 

48 

Azonosító:  G­N­9­12 

Kód: GIMN­1 

Érvényes: 2006. szeptember 01­jétől  ÓRATERV 

Tantárgyak  Irodalom  Magyar nyelv  Történelem  Emberismeret és etika  Bevezetés a filozófiába  1. idegen nyelv ** (angol, német vagy francia)  2. idegen nyelv ** (angol, német, orosz, francia)  Matematika  Ének­zene  Rajz  Osztályfőnöki óra  Testnevelés és sport  Fizika  Földünk és környezetünk  Biológia és egészségtan  Kémia  Informatika**  Gépírás (vakírás)** 

Heti ór aszámok évfolyamonként  12. évf.  2,5  2,5  3  4  1,5  1,5  1  1  2  2  3  3  ­  ­  1  ­  ­  ­  ­  1  4  4  5  5  3  3  4  4  3,5  3,5  4  5  1  1  ­  ­  1  1  ­  ­  1  1  1  1  2  2  2  2  1,5  2  2  ­  2  2  ­  ­  ­  1  2  2  1,5  2  ­  ­  1,5  2  ­  ­  2  ­  ­  ­ 

9. évf.  10. évf.  11. évf. 

Tantárgyi modulok ·  Társadalomismeret ·  Tánc és dráma ·  Mozgókép és médiaismeret** ·  Művészetek 

0,5  0,5  ­  ­ 

0,5  0,5  ­  ­ 

0,5  ­  0,5  1 

0,5  ­  0,5  1 

27,5 

27,5 

30 

30 

4 

4 

3 

3 

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 

31,5 

31,5 

33 

33 

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 

3,5 

4 

0 

0 

A tanuló tényleges heti óraszáma  A középszintű érettségire kötelezően választható tantár­  gyak (többlet órákat igénylő tárgyak)

31 

31,5 

30 

30 

2  2  2  2 

2  2  2  2 

2  2  2  ­  2  2  2 

2  2  2  ­  2  2  2

A tanuló kötelező heti óraszáma  A tanuló nem kötelező heti óraszáma 

·  ·  ·  · 

Informatika** Ének Rajz, Művészetek Földünk és környezetünk, Kémia 

Emelt szintű érettségi, felkészítések (szabadon választható)  Az alapóraszámhoz adódó többlet órák ·  ·  ·  ·  ·  ·  · 

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Fizika Biológia és egészségtan 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

**      Az osztály két csoportra bontva  

49 

Azonosító:  G­N­9­13 

Kód: GIMN­2 

Érvényes: 2006.  szeptember 01­jétől  ÓRATERV 

Tantárgyak  Tanulásmódszertan és önismeret  Matematika  Természettudományos ismeretek  Képesség­  Magyar és nyilvános beszéd  fejlesztés  Történelem és demokratikus állam­  polgárságra nevelés  Irodalom  Magyar nyelv  Történelem  Emberismeret és etika  Bevezetés a filozófiába  1. idegen nyelv (angol, német vagy francia)**  2. idegen nyelv (angol, német, orosz, francia)**  Matematika  Ének­zene  Rajz  Osztályfőnöki óra  Testnevelés és sport  Fizika  Földünk és környezetünk  Biológia és egészségtan  Kémia  Informatika**  Gépírás, vakírás** 

Heti ór aszámok évfolyamonként  9. évf.  10. évf.  11. évf.  12. évf.  13. évf.  1  3  2  2  2 

2,5  1,5  2  ­  ­  4  3  3,5  1  1  1  2  1,5  2  ­  1,5  1,5  ­ 

2,5  1,5  2  ­  ­  4  3  3,5  1  1  1  2  2  2  1  2  2  ­ 

3  1  3  1  ­  5  4  4  ­  ­  1  2  2  ­  2  ­  ­  ­ 

4  1  3  ­  1  5  4  5  ­  ­  1  2  ­  ­  2  ­  ­  ­ 

4 

0,5  0,5  ­  ­  27,5  4 

0,5  0,5  ­  ­  27,5  4 

0,5  ­  0,5  1  30  3 

0,5  ­  0,5  1  30  3 

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 

31,5 

31,5 

31,5 

33 

33 

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám  A tanuló tényleges heti óraszáma  A középszintű érettségire kötelezően választható tantár­  gyak (többlet órákat igénylő tárgyak)

4  31,5 

1,5  29 

4  31,5 

0  30 

0  30 

­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­ 

2  2  2  2 

2  2  2  2 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

2  2  2  ­  2  2  2 

2  2  2  ­  2  2  2

11 

1  2 

5,5  2 

Tantárgyi modulok ·  ·  ·  · 

Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret** Művészetek 

A tanuló kötelező heti óraszáma  A tanuló nem kötelező heti óraszáma 

·  ·  ·  · 

Informatika** Ének Rajz, Művészetek Földünk és környezetünk, Kémia 

­  ­  ­  ­ 

27,5 

Emelt szintű érettségi, felkész. (szabadon választható)  Az alapóraszámhoz adódó többlet órák ·  ·  ·  ·  ·  ·  · 

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika 1. idegen nyelv** 2. idegen nyelv** Fizika Biológia és egészségtan 

**      Az osztály két csoportra bontva  

50 

Azonosító:  I­N­9­12 

Kód: INF­1 

Érvényes: 2006. szeptember 01­jétől  ÓRATERV 

Tantárgyak  Irodalom  Magyar nyelv  Történelem és társadalmi ismeretek  Társadalomismeret és etika  Idegen nyelv ** (angol, német vagy francia)  Matematika  Ének­zene  Rajz és vizuális kultúra  Osztályfőnöki óra  Testnevelés és sport  Fizika  Földünk és környezetünk  Biológia  Kémia  Informatika**  Gépírás (vakírás)** (ld. szakmacsoportos alapozás) 

Heti ór aszámok évfolyamonként  9. évf.  10. évf.  11. évf.  12. évf.  2,5  2,5  3  3  1,5  1,5  1  1  2  2  3  3  ­  ­  1  ­  4  4  5  5  3,5  3,5  4  4  1  1  ­  ­  1  1  ­  ­  1  1  1  1  2  2  2  2  2  2  2  2  1,5  1,5  ­  ­  1,5  1,5  ­  ­  1,5  1,5  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

Szakmacsoportos alapozás ·  ·  ·  · 

Gépírás**, informatika Informatikai elmélet és alkalmazások** Informatikai alkalmazás elmélet Informatikai alkalmazás gyakorlat 

2  3  ­  ­ 

2  3  ­  ­ 

­  3  5 

­  3  6 

27,5 

27,5 

30 

30 

4 

4 

3 

3 

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 

31,5 

31,5 

33 

33 

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám  A tanuló tényleges heti óraszáma  A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak  (többlet órákat igénylő tárgyak)

2,5  30 

2,5  30 

0  30 

0  30 

­  ­ 

2  ­ 

­ 

2 

2  2  2  2 

2  2  2  2 

­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­ 

2  2  2  ­  2  2 

2  2  2  ­  2  2

A tanuló kötelező heti óraszáma  A tanuló nem kötelező heti óraszáma 

·  ·  ·  · 

Földünk és környezetünk Informatika** Fizika 2. idegen nyelv** (angol,német,francia) 

Emelt szintű érettségi, felkészítések (szabadon választható)  Az alapóraszámhoz adódó többlet órák ·  ·  ·  ·  ·  · 

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika 1. idegen nyelv** 2. idegen nyelv** Informatika 

51 

Azonosító:  I­N­9­12 

Kód: INF­2 

Érvényes: 2006. szeptember 01­jétől  ÓRATERV 

Heti ór aszámok évfolyamonként  9. évf.  10. évf.  11. évf.  12. évf.  13. évf. 

Tantárgyak  Tanulásmódszertan és önismeret  Matematika  Természettudományos ismeretek  Magyar és nyilvános beszéd  Történelem és demokratikus állam­  polgárságra nevelés  Irodalom  Magyar nyelv  Történelem és társadalmi ismeretek  Társadalomismeret és etika  1. idegen nyelv **  Matematika  Ének­zene  Rajz és vizuális kultúra  Osztályfőnöki óra  Testnevelés és sport  Fizika  Földünk és környezetünk  Biológia  Kémia  Informatika**  Gépírás 

Képesség­  fejlesztés 

1  3  2  2  2  2,5  1,5  2  ­  4  3,5  1  1  1  2  2  1,5  1,5  1,5  ­  ­ 

2,5  1,5  2  ­  4  3,5  1  1  1  2  2  1,5  1,5  1,5  ­  ­ 

3  1  3  1  5  4  ­  ­  1  2  2  ­  ­  ­  ­  ­ 

3  1  3  ­  5  4  ­  ­  1  2  2  ­  ­  ­  ­  ­ 

2  3  ­  ­ 

2  3  ­  ­ 

­  3  5 

­  3  6 

27,5 

27,5 

27,5 

30 

30 

4 

4 

4 

3 

3 

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 

31,5 

31,5 

31,5 

33 

33 

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám  A tanuló tényleges heti óraszáma  A középszintű érettségire kötelezően választható tantár­  gyak (többlet órákat igénylő tárgyak)

4  31,5 

2,5  30 

2,5  30 

0  30 

0  30 

­  ­ 

­  ­  ­  ­ 

­  2  ­  2 

2  2  2  2 

2  2  2  2 

­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­ 

2  2  2  ­  2  2 

2  2  2  ­  2  2

11 

1  2 

5,5  2 

Szakmacsoportos alapozás ·  Gépírás**, informatika ·  Informatikai elmélet és alkalmazások** ·  Informatikai alkalmazás elmélet ·  Informatikai alkalmazás gyakorlat  A tanuló kötelező heti óraszáma  A tanuló nem kötelező heti óraszáma 

·  ·  ·  · 

Fizika Földünk és környezetünk Informatika** 2. idegen nyelv** (angol,német,francia) 

­  ­ 

Emelt szintű érettségi, felkészítések (szabadon választ­  ható)  Az alapóraszámhoz adódó többlet órák ·  ·  ·  ·  ·  · 

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika 1. idegen nyelv** 2. idegen nyelv** Informatika  

52 

Azonosító:  F­G­E­9­12 

Esti tagozat 

Érvényes: 2006.  szeptember 01­jétől 

ÓRATERV 

Irodalom  Anyanyelv és kommunikáció  Történelem  Társadalomismeret  Etika  Idegen nyelv ** (angol vagy német)  Matematika  Művészetek  Fizika  Földünk és környezetünk  Biológia  Kémia  Informatika** 

Heti ór aszámok évfolyamonként  12. évf.  2,5  3  3  3  1,5  1  1  1  1,5  2  2  2,5  0,5  0,5  0,5  ­  ­  ­  ­  0,5  3,5  3,5  3,5  3,5  4  4  4  4  ­  ­  0,5  0,5  1  1  1  1,5  1  1  1  1,5  1  1  1  1  1  1  ­  ­  1  1 

A tanuló kötelező heti óraszáma 

18 

18 

19 

18 

A tanuló nem kötelező heti óraszáma 

2 

2 

2 

2 

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 

20 

20 

21 

20 

0  17,5 

0  18 

0,5  19,5 

0,5  19 

­  ­  ­ 

­  ­  ­ 

­  ­  1 

­  ­  1 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

1  1  1  1  1  1  1 

1  1  1  1  1  1  1

Tantárgyak 

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám  A tanuló tényleges heti óraszáma  A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: ·  Fizika, Földünk és környezetünk ·  Biológia, Kémia ·  Informatika  Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)

·  ·  ·  ·  ·  ·  · 

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia Informatika 

9. évf.  10. évf.  11. évf. 

**      Az osztály két csoportra bontva  

53 

Azonosító:  F­G­L­9­12  jétől 

Levelező tagozat 

Érvényes: 2006.  szeptember 01­ 

ÓRATERV 

Tantárgyak  Irodalom  Anyanyelv és kommunikáció  Történelem  Társadalomismeret  Etika  Idegen nyelv ** (angol vagy német)  Matematika  Művészetek  Fizika  Földünk és környezetünk  Biológia  Kémia  Informatika** 

Heti ór aszámok évfolyamonként  9. évf.  10. évf.  11. évf.  12. évf.  1,5  1,5  1,5  1,5  0,5  0,5  0,5  0,5  1  1  1  1  0,5  0,5  0,5  ­  ­  ­  ­  0,5  2  2  2  2  2  2  2  2  ­  ­  0,5  0,5  0,5  0,5  0,5  0,5  0,5  0,5  1  1  0,5  0,5  0,5  0,5  0,5  0,5  ­  ­  1  1 

A tanuló kötelező heti óraszáma 

10 

10 

11 

10 

A tanuló nem kötelező heti óraszáma 

1 

1 

1 

1 

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 

11 

11 

12 

11 

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám  A tanuló tényleges heti óraszáma 

0  9,5 

0  9,5 

0  11 

1  11 

­  ­  ­ 

­  ­  ­ 

­  ­  1 

­  ­  1 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

1  1  1  1  1  1  1 

1  1  1  1  1  1  1

A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: ·  Fizika, Földünk és környezetünk ·  Biológia, Kémia ·  Informatika  Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)

·  ·  ·  ·  ·  ·  · 

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia Informatika 

**      Az osztály két csoportra bontva  

54 

Azonosító:  F­G­N­9­12  jétől 

Nappali tagozat 

Érvényes: 2006.  szeptember 01­ 

ÓRATERV 

Tantárgyak  Irodalom  Anyanyelv és kommunikáció  Történelem  Társadalomismeret  Etika  Idegen nyelv ** (angol vagy német)  Matematika  Művészetek  Fizika  Földünk és környezetünk  Biológia  Kémia  Informatika** 

Heti ór aszámok évfolyamonként  9. évf.  10. évf.  11. évf.  12. évf.  3  3  3  4  2  2  2  1  2  2  3  4  1  1  1  1  ­  ­  ­  1  4  4  5  5  5  5  5  5  ­  ­  1  1  2  2  2  2  2  2  3  3  2  2  2  2  2  2  2  2  2  2 

A tanuló kötelező heti óraszáma 

27 

27 

30 

30 

A tanuló nem kötelező heti óraszáma 

1 

1 

1 

1 

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma 

11 

11 

12 

11 

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám  A tanuló tényleges heti óraszáma 

0  27 

0  27 

0  30 

0  30 

­  ­  ­ 

­  ­  ­ 

1  1  1 

1  1  1 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

­  ­  ­  ­  ­  ­  ­ 

2  2  2  2  2  2  2 

2  2  2  2  2  2  2

A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: ·  Fizika, Földünk és környezetünk ·  Biológia, Kémia ·  Informatika  Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható)

·  ·  ·  ·  ·  ·  · 

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Fizika Biológia Informatika 

**      Az osztály két csoportra bontva  

55 

4.2 Tantár gyi tanter vek · 

·  · 

1. pontban megadott óratervek alapján jól látható az iskola által kötelezően oktatott, ill. a  nem kötelező óraszámok terhére oktatott tantárgyak. Külön kiemeljük,  hogy  minden ta­  nulónak – iskolatípustól függetlenül lehetőség nyílik ­ a 9. évfolyamon a vakírás (gépírás)  elsajátítására,  négy  éven  keresztül  az  informatika  tantárgy  tanulására,  az  emelt  szintű  érettségire  történő  felkészülése  minimum  egy,  két  válaszható  tantárgy  esetén.    Idegen  nyelvből az emelt szintű érettségire az óraszámok alapján minden diákunknak lehetősége  van. Az óraszámok összeállításánál kiemelt szempontnak tekintettük a tanulók törvény ál­  tal garantált maximális terhelhetőséget. A 9. osztályok gyakorlati képzését modulrendszerben biztosítjuk a gépészeti­, kereskede­  lem, marketing­, közgazdasági szakmacsoportokban. A  helyi  tanterek  az  érvényben  lévő  kerettantervek  alapján  készültek,  elektronikus  adat­  rögzítőn megtalálhatóak. 

4.3 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei  Iskolánkban a nevelő­oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközö­  ket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az  oktatási  miniszter  hivatalos  tankönyvvé  nyilvánított.  A  nyomtatott  taneszközön  túl  néhány  tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.).  Az  egyes  évfolyamokon  a  különféle  tantárgyak  feldolgozásához  szükséges  kötelező  tanulói  taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség,  ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.  A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket  minden tanév előtt (a megelőző tanév májusá­  ban,  vagy  júniusában  szülői  értekezleteken)  tájékoztatjuk.  A  taneszközök  beszerzése  tanév  kezdése előtt a szülők kötelessége.  A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik  figyelembe: ·  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! ·  Az  egyes  taneszközök  kiválasztásánál  azokat  az  eszközöket  kell  előnyben  részesíteni,  amelyek több tanéven keresztül kiválaszthatóak. ·  A  taneszközök  használatában  az  állandóságra  törekszünk:  új  taneszközök  használatát  csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. ·  A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban  foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz.  Az  iskola arra törekszik, hogy  saját költségvetési  keretéből,  illetve egyéb támogatásokat fel­  használva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket  a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.  ­  Az ingyenes tankönyvet, taneszközt a mindenkor érvényben lévő miniszteri, ill. fenntartó  rendelet alapján kapják meg tanulóink.  ­  A tankönyvvásárlási támogatás – ha erre van  lehetőség – az iskola tankönyv támogatási  bizottsága dönti el. Az osztályfőnök, diákszervezetek, szülői, tanulói kérelmek alapján.

56 

4.4 Magasabb évfolyamr a lépés feltételei  A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott  kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben ill. a helyi tantervekben meg­  határozott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.  A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közben tanulmányi munkája, illet­  ve eredményei alapján bírálják el. Minden évfolyamom, minden tantárgyból az „elégséges”  év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.  Ha a tanuló a tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a követ­  kező tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.  Ha a tanuló az évfolyamon a tanév végén három tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot,  a nevelőtestület (osztályban tanító tanárok) engedélyezheti, hogy  három tantárgyból tegyen  javítóvizsgát.  Ha a tanuló az évfolyamon a tanév végén négy vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osz­  tályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.  A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanu­  lónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: ·  Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. ·  Az  iskola  igazgatója engedélyezte, hogy egy  vagy több tantárgyból a tanulmányi köve­  telményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette. ·  Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, ill. a tanítási órák 20 %­ánál többet mu­  lasztott. ·  Nem írta meg a tantárgyanként előírt kötelező témazáró dolgozatokat. ·  Magántanuló volt. ·  Nem teljesítette a negyedéves beszámolói ill. vizsgakötelezettséget a felnőttoktatásban 

4.5 Tanulók tanulmányi munkája ellenőr zésének, ér tékelésének r endsze­  r e, módszer ei, visszacsatolási eljár ások  4.5.1  Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszer ek  A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási  szintjének  megállapítására, egy­egy  nagyobb  tematikus  egység  kezdetén  használhatjuk.  A  tanulók  ismereteiről,  képességeiről  és  készségeiről  így  megszerzett  információk  alapján  a  későbbi  tanulási­tanítási  folyamat  jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy meg­  ismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. 

A  folyamatjellemzésre  alkalmas  értékelést  alapvetően  a  tanulás­tanítás  folyamatában  az  ép­  pen  aktuális  tudásszint  megállapítására  használhatjuk.  Ezen  értékelési  mód  elsősorban  a  tanítási  módszereink eredményességéről  ad tájékoztatást, s  metodikai  fejlesztésre serkent.  Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegé­  szíteni.

57 

Az összegző értékelés elsősorban egy­egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomó­  pontoknál  alkalmazható.  Alapvető  célja  a  tanulók  közötti  tudásbeli  különbségek  feltárása  és  azok  érdemjeggyé  történő  átalakítása.  Ezen  értékelési  mód  relatív  képet  fest  a tanulók  ismereteiről,  képességeiről  és  készségeiről,  ill.  tájékoztatást  nyújt  a  szaktanár,  valamint  a  pedagógiai folyamaton kívül állók számára. 

4.5.2  Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők ·  A  munkaközösségekre  ill.  a  nevelőtestület  egészére  nézve  egységes  értékelési  rendszer  kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk. ·  Előzetesen  nyilvánosságra  hozott,  lefektetett  elvű,  kiszámítható,  indoklással  ellátott  és  igazságos értékelést valósítunk meg. ·  Az  írásbeli  dolgozatoknál,  a  szóbeli  feleléseknél  és  a  gyakorlati  munkavégzéseknél  egy­  aránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen. ·  Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi ill. tantár­  gyi szinten rögzítjük az 5­4­3­2­1­es osztályzatokhoz tartozó követelményeket. ·  Az  értékelésnél  betartjuk  a  rendszeresség  és  a  módszertani  sokszínűség  elvét  /feleltetés,  dolgozat íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, fél­  évenkénti ill. rendkívüli értékelő értekezletek stb./. ·  Az értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk. ·  Az  értékelést  egyaránt  használjuk  diagnosztizálásra,  folyamatjellemzésre  és  összegzésre.  Az  értékelés  hangsúlyos,  kiemelkedő  pontja,  a  követelmények,  elvárások  ismertetése  mind a tanulókkal,  mind a szülőkkel a tanév, a tanulmányok kezdetén. Ennek érdekében  az egyes tantárgyak éves követelményei, a számonkérés  formáit (témazáró, félévi dolgo­  zat, tantárgyi vizsga), és azok időbeli ütemezését minden diákkal és szülővel megismertet­  jük. ·  Öt fokú osztályozási skálát használunk, ajánlott követelményei írásbeli témazáróknál, tan­  tárgyi vizsgáknál:  0  34  51  76  90 

­  ­  ­  ­  ­ 

33 %  50 %  75 %  89 %  100 % 

1  2  3  4  5

·  Az osztályzatok mellett fontosnak tartjuk a személyre szabott szóbeli vagy írott szöveges  értékelést! ·  Félévente minimálisan négy, heti 1 órás tantárgy esetén minimálisan 3 osztályzatot kapjon  a tanuló. A tanév végi érdemjegyek meghatározása a teljes tanévben kapott osztályzatok  alapján történik, figyelembe véve a fejlődési tendenciákat. Témazáró dolgozatok eredmé­  nyét súlyozottan vesszük figyelembe. ·  Elégtelen témazáró esetén – korrepetálás, felzárkóztatás után – javítási lehetőséget biztosí­  tunk a tanulóknak. 

4.5.3  Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél ·  5 /jeles/: 

kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag,  logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,

·  4 /jó/: 

összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis 58 

hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, ·  3 /közepes/:  akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes,  a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő  kérdések alapján felismeri a tanuló, ·  2 /elégséges/:  nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét  segítő  kérdésekre  fel tudja  idézni, de azokat  rendszerezni,  magyarázni,  kö­  zöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, ·  1 /elégtelen/:  elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %­át sem tudja még  segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. 

4.6 A tanulók magatar tása és szor galmának ér tékelésének és minősítésé­  nek alapelvei, követelményei, for mái  A magatartás és értékelés minősítésénél, négyfokozatú skálát használunk, szöveggel, ill.  érdemjeggyel  Magatartás étékelésének feltételei  Példás (5) magatartású az a tanuló, aki  ­  kiegyensúlyozott,  nyugodt  viselkedésével,  jó  kezdeményezéseivel,  véleményének  megfelelő nyilvántartásával, példás magatartásával elősegíti a tanulói közösségek fej­  lődését, szívesen tevékenykedik érte és társait is erre ösztönzi,  ­  a házirendet megtartja, s erre ösztönzi a diákokat,  ­  nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,  ­  fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.  J ó (4) magatartású az a tanuló, aki  ­  élénk ugyan, de a tanóra és a tanítási órán kívüli viselkedése ellen általában nincs ki­  fogás,  ­  az iskolai közösségben a rábízott feladatokat elvégzi,  ­  megtartja az iskolai együttélés szabályait,  ­  udvarias, tisztelettudó, megbízható, pontos.  Változó (3) magatartású az a tanuló, aki  ­  meggondolatlan viselkedésével (tetteit nem mindig mérlegelve) a közösség fejlődését  hátráltatja  ­  állandó figyelmeztetés mellett igyekszik javulni,  ­  közömbös a társaival szemben,  ­  figyelme ingadozó, munkája pontatlan.  Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki  ­  hátráltatja az iskola közösségének fejlődését, annak munkájában nem vesz részt, szán­  dékosan árt a közösségnek,  ­  viselkedésével rossz példát mutat, hibájával szemben közömbös,  ­  a házirendet nem tartja be,  ­  udvariatlan, fegyelmezetlen, durva.

59 

A szorgalom minősítése  A szorgalom minősítésénél figyelembe vesszük a tanuló képességeinek szintjét, a tanórai és a  tanórán kívüli teljesítményét, életkörülményeit (indokolt esetben), az életkori sajátosságokat.  A szorgalom értékelésének alapja:  ­  pedagógusok írásbeli jelzése (osztályfüzet)  ­  osztályfőnök véleménye  ­  évfolyam ellenőrzés (iskolavezetés)  Példás (5)  ­  Tanulmányi munkájára az igényesség, pontosság, önállóság jellemző.  ­  Céltudatosan szervezi munkáját, önellenőrzésre képes  ­  Feladatvállalása tanórákon és tanórán kívüli kiemelkedő, mindig felkészült.  ­  Kötelességtudata magas fokú, munkatempója egyenletes, figyelme kitartó.  ­  Érdeklődése sokirányú, iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed.  J ó (4)  ­  Feladatait  lelkiismeretesen  elvégzi,  rendszeresen,  megbízhatóan  dolgozik,  ösztön­  zésre ellenőrzi magát, kis segítséggel önálló munkára képes.  ­  Kevés feladatot vállal, de az órai munkában bevonható.  ­  Általában felkészült, munkatempója egyenletes, figyelmes.  ­  Érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül.  Változó (3)  ­  Munkája ingadozó, rendszertelen, pontatlan, csak utasításra kezd el önállóan dolgoz­  ni, nem ellenőrzi magát.  ­  Feladatot nem vállal, az órai munkába nehezen lehet bevonni.  ­  Hiányos a felkészültsége, szétszórt, figyelmetlen.  ­  Ritkán érdeklődik.  Hanyag (2)  ­  Figyelmetlenül  dolgozik,  megbízhatatlan,  feladatait  nem  végzi  el,  önálló  munkára  nem képes.  ­  Feladatot nem vállal, az órai munkába bevonni nem lehet, passzív.  ­  Nem törődik a kötelességével, felkészültsége gyenge.  ­  Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. 

4.7 Modulár is oktatás esetén az egyes modulok ér ékelése  Az adott iskolatípus óratervében  egyértelműen  meghatároztuk az egyes képzési típusokat az  adott modultárgyakat. ·  A gimnáziumi képzésünk során a modultárgyakat külön értékeljük, s a bizonyítványban az  1 ­ 5 fokozatú osztályozási skálának  megfelelő érdemjeggyel  minősítjük a tanuló tudását.  Tömbösítés  esetén  az  adott  ciklus  végén  történik  az  értékelés,  és  ez  kerül  be  a  bizonyít­  ványba. ·  A  közgazdasági.  a  gépészeti  szakközépiskolában  a  választott  szakmacsoportnak  megfele­  lően készül el a, modultárgyak beszámíthatósága ill. a szakmai orientációs, szakmacsopor­  tos alapozású tantárgy együttes érdemjegyeinek megállapítása. ·  A  modultárgyak értékelési arányának  meghatározása az óraszám és  vizsgakövetelmények  alapján történik. 60 

·  Félévkor  és  tanév  végén  a  tantárgy  osztályzatát  a  modulokból  kapott  osztályzatok  átlaga  adja. Az osztályzatok átlagolásakor a nagyobb óraszám tantárgyi modul osztályzata a dön­  tő. ·  Ha  valamelyik  tantárgyi  modul  félévi,  illetve  tanév  végi  osztályzata  elégtelen,  a  tantárgy  értékelésére  elégtelen  érdemjegyet  kap  a  tanuló,  s  a  tanév  végén  csak  abból  a  tantárgyi  modulból kell javítóvizsgát tennie, mely elégtelen volt. ·  Az  okmányokban  a  szakmai  orientáció  a  gazdasági  és  szolgáltatási  szakterületre tantárgy  egy összesített osztályzattal szerepel, de fel kell tüntetni a tantárgyi modulok osztályzatait  is. 

4.8 Az ír ásbeli beszámoltatás r endje  Az  írásbeli számonkérés a tanulók tudásának  mérésére szolgáló  leggyakoribb  mérési eljárás,  mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban  való jártasságát, problémamegoldó képességét. 

4.8.1  Az írásbeli számonkérés formái ·  Év  eleji  szintmérő  dolgozat  a  9.  évfolyamosok  számára  magyar­és  idegen  nyelvből,  matematikából. ·  Röpdolgozat ·  Teszt, feladatlap nyílt­ és zártvégű válaszokkal. ·  Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). ·  Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. ·  Nyelvtani  tesztek  idegen  nyelvből:  lehetnek  egyetlen  témájúak,  érettségi­,  illetve  nyelvvizsga típusúak. ·  Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. ·  Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, ·  Számítógépes feladatmegoldás informatikából. ·  Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása. ·  Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. ·  Otthon  elkészítendő  házi  dolgozatok,  feladatsorok  kidolgozása.  Ez  a  számonkérési  forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. ·  Témazáró  dolgozatok  minden  tantárgyból,  amelyek  komplex  módon  ötvözhetik  a  teszt,  az  esszé,  a  feladatmegoldás  jelleget.  Minden  tantárgyból  alkalmazzuk  egy­egy  nagyobb tananyagrész befejezése után. Értékelése súlyozottan történik. ·  Év végi záró dolgozatok, évfolyamfelmérések. ·  Kis érettségi és 11. évfolyamon történelemből (szóbeli), idegen nyelvből (írásbeli) ·  Kis érettségi a 12 évfolyamon magyarból (szóbeli) matematikából (írásbeli) ·  Felnőttoktatásban  írásbeli  negyedéves  beszámolók,  a  szakközépiskolában  próbavizs­  gák. 

4.8.2  Az írásbeli számonkérés értékelése  Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül kell kijavítani, hogy a diákokat meg­  erősítsük  tudásukban,  tanulhassanak  hibáikból,  s  az  értékelés  iránymutató  legyen  a  további  tanulmányokhoz.  A  9.  évfolyamos  tanulók  év  eleji  felmérő  dolgozatait  értékeljük,  de  nem  osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok 61

osztályzatait  duplán  megkülönböztetett  színjelzéssel  írjuk  be  és  kétszeres  súllyal  vesszük  fi­  gyelembe. 

4.9 Az otthoni felkészüléshez előír t ír ásbeli és szóbeli feladatok meghatá­  r ozásának r endje  Az  otthoni  felkészülés  a  tanulási  folyamat  elengedhetetlen  része.  Legfontosabb  jellemzője  a  rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési  feladat  annak  elérése,  hogy  diákjaink  belássák  ennek  igazságát,  és törekedjenek  minél  telje­  sebb elérésére.  4.9.1  Az otthoni felkészülés szerepe ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  · 

A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggések felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az  önellenőrzés,  valamint  a  saját  teljesítmény­  és  tudásszint  reális  mérési  igényének kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira, az  önálló  ismeretszerzés  és  –alkalmazás  készségének  kialakítása  tanulóink­  nál, általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai kö­  zött meghatározott készségek és képességek fejlesztése. 

4.9.2  Az otthoni felkészülés for mái · 

·  ·  ·  ·  ·  · 

Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti  anyag megtanulása  az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített fü­  zetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által  megszabott gyakorló  feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). Nagyobb,  hosszabb  felkészülést  igénylő,  pontos  tanári  szempontsorral,  for­  mai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). A  szaktanár  által  ajánlott  gyakorló  feladatok  részbeni  vagy  teljes  írásbeli  megoldása (ajánlott házi feladat). A diák  által önállóan  választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvég­  zése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra  szaktanári szempontok és szakiroda­  lom alapján. Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek fel­  használásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt. 

A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ. 

4.9.3  Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése · 

Tanulás­módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon. 62 

·  · 

·  · 

· 

Kommunikációs,  szövegértési  és  szövegalkotási,  információ­feldolgozó  is­  meretek átadása és képességfejlesztés ­ elsősorban magyar nyelvi órákon. Speciális  tanulási  módszerbeli  tájékoztató  minden  újonnan  belépő  tantárgy  esetén.  Ez  a  későbbiek  során  különösen  tanárváltás,  vagy  a  követelmények  radikális  változása, valamint új  felkészülési  formák első alkalmazása esetén  felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő. Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló,  felzárkóztató foglalkozásokon. A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulás­  ra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötele­  ző  vagy  ajánlott),  rögzíti  azok  elvégzésének  határidejét,  értékelésük,  szá­  monkérésük módját. A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempon­  tokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz. 

4.9.4  Az otthoni felkészülés ellenőr zése ·  · 

·  · 

A  számonkérés  különböző  formái,  melyeket  az  ellenőrzés­értékelés  fejezet  tartalmaz. A kötelező házi  feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük.  Ennek  funkciója az  esetleges problémák  megbeszélése, a  jó  megoldások el­  ismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el,  azt a szaktanár által  meghatározott határidőre pótolnia kell,  vagy a  házi  fel­  adat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a ta­  nulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonké­  réssel. Ajánlott  házi  feladatot,  szorgalmi  feladatot,  kiselőadást  csak  abban  az  eset­  ben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka  megfelel  a  tantárgy  követelményszintjének,  szóbeli  értékelést  azonban  min­  den esetben adunk. 

4.9.5  Az otthoni felkészülés koordinációja  A  feladatok  kijelölésénél  törekedni  kell  arra,  hogy  az  otthoni  felkészülés  időtartama  átlagos  képességű,  rendszeresen  tanuló  diákok  esetén  összesen  ne  haladja  meg  a  napi  2­3  órát.  Az  átlagosnál  több  időt  igénylő  feladatok  kiadásakor  azok  elvégzésére  hosszabb  határidőt  kell  adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi fel­  készülési idő ne növekedjen.  Az  órarend  összeállításánál  ­  az  objektív  lehetőségek  figyelembe  vételével  ­  a  nagyobb  és  kisebb  otthoni  felkészülést  igénylő  tantárgyak  tanítási  napok  közötti  egyenletes  elosztására  törekszünk.  Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni fel­  készülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti.  A  napi  összes  maximális  felkészülési  idő  figyelemmel  kísérése  az  osztályban  tanító  szakta­  nárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata.

63

Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetet­  len  feladatmennyiség­növekedés következett be, amely a  napi összes  maximális  felkészülési  időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez  más, az osztályban tanító szaktanárokkal.  A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amely­  nek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosz­  szabb tanítási szünet esetén is. 

4.10 A középszintű ér ettségi vizsga témakör ei  A 9­12. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 9­13.) évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű  érettségi vizsgával történik.  Tanulóink  a  10.  (nyelvi  előkészítő  osztályoknál  a  11.)  tanév  végéig  jelentkezhetnek  a  kivá­  lasztott érettségi tantárgyakból  emelt szintű  felkészítésre.  Az érettségire történő végleges  je­  lentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 13.)  tanév február 15­ig történik.  Az írásbeli érettségi vizsgán közép­ és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tétel­  sorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni.  Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények  alapján központilag határozzák meg.  A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények  alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a válto­  zatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésé­  nél alkalmazni kell a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megkül­  dött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.  Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témakörö­  ket: ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  · 

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Elméleti közgazdaságtan Fizika Informatika Testnevelés Biológia Földrajz Kémia  

4.10.1  Magyar nyelv és irodalom – középszintű ér ettségi témakörök  A Magyar nyelv és irodalom tartalmilag egy nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtéséből áll. 64 

MAGYAR NYELV  A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz  kell tartania magát, vagyis az alábbi 7 témából fogalmazza meg azokat arányosan (témánként  minimálisan kettőt), a felsorolt altémák figyelembe vételével. ·  Ember és nyelv ·  A kommunikáció 

A jel, a jelrendszer ­ Nyelvi és vizuális kommunikáció ­ A nyelvhasználat mint kommunikáció  Kommunikációs funkciók és közlésmódok ­ A tömegkommunikáció ·  A magyar nyelv története  A magyar nyelv rokonsága ­ Nyelvtörténeti korszakok ­ Az írott nyelvi norma kialakulása  Nyelvművelés ·  Nyelv és társadalom  Nyelvváltozatok ­ Kisebbségi nyelvhasználat ­ Tömegkommunikáció és nyelvhasználat ·  A nyelvi szintek  Hangtan ­ Alaktan és szótan – Mondattan ­ A mondat szintagmatikus szerkezete ­ A mondat a  szövegben ­ Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban  Szókincs és frazeológia ·  A szöveg  A szöveg és  kommunikáció ­ A szöveg  szerkezete  és jelentése – Szövegértelmezés ­ A szöveg  szóban  és  írásban  ­  Az  intertextualitás  ­  A  szövegtípusok  ­  Szöveg  a  médiában  ­  A  retorika  alapjai  Érvelés, megvitatás, vita ­ A szövegszerkesztés eljárásai ·  Stílus és jelentés  Szóhasználat és stílus ­ A szójelentés ­ Állandósult nyelvi formák ­ Nyelvi stilisztikai változa­  tok  Stíluseszközök ­ Stílusréteg, stílusváltozat  IRODALOM  A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz  kell  tartania  magát,  vagyis  az  alábbi  két  csoport témáinak  kombinálásával,  olyan  szerzők  és  művek kiválogatásával, akik, illetve amelyek a helyi tantervben szerepelnek. Mindezt úgy kell  tennie, hogy a központilag előírt tematikai arányok érvényesülhessenek. 

1.  Szerzők, művek ·  Életművek ·  Portrék ·  Látásmódok ·  A kortárs irodalomból ·  Világirodalom ·  Színház­ és drámatörténet, ·  Az irodalom határterületei ·  Regionális kultúra  2.  Értelmezési szintek, megközelítések ·  Témák, motívumok ·  Műfajok, poétika ·  Korszakok, stílustörténet

65 

4.10.2  Történelem – középszintű érettségi témakörök  A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemuta­  tását  kívánja  a  tanulóktól,  az  elsajátított  ismeretek  alkalmazását  várva  el.  A  szóbeli  tételek  körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alap­  ján  a  középiskolai  szaktanárok  határozzák  meg  és  a  tanév  kezdetén  nyilvánosságra  hozzák.  Témakörönként  kettő­négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább  húszat  fogalmaz­  nak meg. A kijelölésnél figyelembe veszik a vizsgára általában előírt, történelmi időszakokat  jelző témakörök ismeretanyagát. 

J avasolt szóbeli témakörök ·  ·  ·  ·  ·  · 

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 

Történelmi időszakokat jelző előírt témakör ök ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  · 

Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásáig Magyarország 1945­től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód  4.10.3  Matematika ­ középszintű érettségi témakörök 

A középszintű érettségin matematikából csak az a jelölt tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin  elégtelen osztályzatot szerzett, de a pontszáma eléri az összpontszám10%­át.  A  szóbeli  vizsgára,  ha  van  vizsgázó,  20 tételt  kell  összeállítani.  Tartalmi  arányai  az  írásbeli  vizsga leírásánál meghatározott arányok. A tételnek tartalmaznia kell 3 egyszerű elméleti kér­  dést (definíció, tételkimondás) és 3 feladatot. A tétel egyes elemeit más­más témakörből kell  kiválasztani.  Javasolt szóbeli témakörök ·  Halmazok 

Halmazműveletek ­ Számosság, részhalmazok ·  Matematikai logika  Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában ·  Kombinatorika 66 

·  Gráfok ·  Alapműveletek ·  A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 

Oszthatóság ­ Számrendszerek ·  Racionális és irracionális számok ·  Valós számok ·  Hatvány, gyök, logaritmus ·  Betűkifejezések  Nevezetes azonosságok ·  Arányosság  Százalékszámítás ·  Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek  Algebrai  egyenletek,  egyenletrendszerek  ­  Elsőfokú  egyenletek,  egyenletrendszerek  ­  Másod­  fokú egyenletek, egyenletrendszerek ­ Magasabb fokú egyenlete ­ Négyzetgyökös egyenletek ·  Nem algebrai egyenletek  Abszolútértékes  egyenlete  k­  Exponenciális  és  logaritmikus  egyenletek,  trigonometrikus  egyenletek ­ Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek ­ Középértékek, egyenlőtlenségek ·  A függvény ·  Egyváltozós valós függvények  A függvények grafikonja, függvény­transzformációk  – A függvények jellemzése ·  Sorozatok  Számtani és mértani sorozat ­ Végtelen mértani sor ­ Kamatos kamat, járadékszámítás ·  Elemi geometria  Térelemek ­ A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok ·  Geometriai transzformációk  Egybevágósági  transzformációk  ­  Hasonlósági  transzformációk  ­  Egyéb  transzformációk,  merőleges vetítés ·  Síkbeli és térbeli alakzatok  Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör ­ Térbeli alakzatok ·  Vektorok síkban, térben ·  Trigonometria ·  Koordinátageometria  Pontok és vektorok ­ Egyenes, kör, parabola ·  Kerület, terület ·  Felszín, térfogat ·  Leíró statisztika  Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai  Nagy  adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók ·  A valószínűség számítás elemei  4.10.4  Idegen nyelv ­ középszintű érettségi témakörök  Iskolánk az idegen nyelvek középszintű érettségi vizsgáztatását végzi. Az alábbi ismertetés  mindkét nyelv középszintű témaköreire vonatkozik.  A szóbeli vizsga 3 részből áll: ·  Bevezető beszélgetés – nem értékelt ·  Kommunikációs helyzetekben szereplés ·  Önálló témakifejtés vizuális segédanyag kifejtésével 67

A vizsga alapját 9 nagy témakör és 14 kommunikációs helyzetcsoport jellemzi.  A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal ·  Személyes vonatkozások, család 

· 

· 

· 

·  · 

· 

· 

· 

A  vizsgázó  személye,  életrajza,  életének  fontos  állomásai  (fordulópontjai)  ­  Családi  élet,  családi kapcsolatok ­ A családi élet mindennapjai, otthoni teendők ­ Személyes tervek Ember és társadalom  A másik ember külső és belső jellemzése ­ Baráti kör ­ A tizenévesek világa: kapcsolat a  kortársakkal, felnőttekkel ­ Női és férfi szerepek ­ Ünnepek, családi ünnepek ­ Öltözködés,  divat  Vásárlás, szolgáltatások (posta) ­ Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk  Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) ­ A lakóhely  nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek­ A városi és a vidéki élet összeha­  sonlítása  Növények és állatok a környezetünkben ­ Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit  tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? ­ Időjárás Az iskola  Saját  iskolájának  bemutatása  (sajátosságok,  pl.  szakmai  képzés,  tagozat)  ­  Tantárgyak,  órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka ­ A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossá­  ga ­ Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa  Diákmunka, nyári munkavállalás ­ Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód  Napirend,  időbeosztás  ­  Az  egészséges  életmód  (a  helyes  és  a  helytelen  táplálkozás,  a  testmozgás  szerepe  az  egészség  megőrzésében,  testápolás)  ­  Étkezési  szokások  a  család­  ban ­ Ételek, kedvenc ételek ­ Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben ­ Gya­  kori betegségek, sérülések, baleset ­ Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás  Szabadidős elfoglaltságok, hobbik ­ Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. ­ Sportolás, ked­  venc sport, iskolai sport ­ Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet ­ Kulturális  események Utazás, turizmus  A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés ­ Nyaralás itthon, illetve külföldön  Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése  Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika  Népszerű tudományok, ismeretterjesztés  A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben  4.10.5  Elméleti közgazdaságtan ­ középszintű ér ettségi témakörök  1.  2.  3.  4.  5.  6.  7.  8.  9. 

Alapkategóriák és összefüggések, piaci alapfogalmak  A fogyasztói döntés témakörei  A fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján  A fogyasztó optimális választása és a piaci kereslet  A vállalat  A termelés technikai­gazdasági összefüggései  A termelés költségei  A piac formái és a kínálat. A piacszabályozás  A tényezőpiac jellemzése. Az erőforrások kereslete és kínálata 68 

10.  11.  12.  13.  14.  15.  16.  17.  18.  19.  20.  21.  22.  23.  24.  25.  26.  27. 

A munkapiac  A tőkepiac  A természeti tényezők piaca  A vállalkozó, mint termelési tényező  Az externáliák, a közjavak  Az állami beavatkozás korlátjai  A makrogazdaság szereplői  Termékek és jövedelmek áramlása  A nemzetgazdasági teljesítmény mérése  Árupiaci kereslet és kínálat. A pénzpiac  A makroegyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság  A makrogazdasági problémák  A modern állam szerepe  A költségvetés és a monetáris politika  Külkereskedelem politika  A vállalatok a nemzetközi piacokon  A nemzetközi pénzügyi és hitelrendszer  A nemzetközi gazdasági szervezet 

Az érettségi vizsga központi tételek alapján írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga  választást igénylő teszt feladatok, illetve egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat tartalmaz,  mind a Mikroökonómia, mind a Makroökonómia témaköreiből..  Az írásbeli vizsga értékelését a központi útmutató szabályozza. A középszintű írásbeli és szó­  beli pontok (arányok) alapján a tanulók értékelése egy osztályzattal történik. 

4.10.6  Fizika ­ középszintű érettségi témakör ök  Az elméleti témához kell kapcsolódnia:  ­  a lehetőség szerint elvégzendő kísérletnek, vagy mérésnek,  ­  a témához kapcsolódó egyszerű számításnak,  ­  a fizikatörténeti vonatkoztatások ismertetésének.  A  tételt  úgy  kell  megfogalmazni,  hogy  a  vizsgázónak  lehetősége  legyen  több  altéma  közül  választani.  A szóbeli érettségire legalább 20 tételt kell készíteni.  Javasolt szóbeli témakörök ·  Newton törvényei 

·  · 

·  ·  · 

Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye  Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő  Newton III. Erőlökés Pontszerű és merev test egyensúlya  Forgatónyomaték ­ Erőpár, egyszerű gépek – Tömegközéppont Mozgásfajták  Egyenesvonalú egyenletes mozgás ­ Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás  Összetett mozgások ­ Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás ­ Mechanikai rezgé­  sek  Mechanikai hullámok Munka, energia Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás 69 

·  Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) ·  Az ideális gáz kinetikus modellje ·  Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 

Termikus, mechanikai kölcsönhatás ­ A termodinamika I. főtétele ­ Körfolyamatok ·  Kalorimetria ·  Halmazállapot­változások  ·  · 

· 

· 

· 

·  · 

·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  · 

Olvadás, fagyás ­ Párolgás, lecsapódás A termodinamika II. főtétele  Körfolyamatok ­ Hőerőgépek Elektromos mező  Elektrosztatikai alapjelenségek ­ Az elektromos mező jellemzése  Töltések mozgása elektromos mezőben ­ Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön  Kondenzátorok Egyenáram  Elektromos áramerősség ­ Ohm törvény – Félvezetők  Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Időben állandó mágneses mező  Mágneses alapjelenségek ­ A mágneses mező jellemzése ­ Az áram mágneses mezője  Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező  Az indukció alapjelensége ­ A váltakozó áram ­ A váltakozó áram teljesítménye és  munkája Elektromágneses hullámok  Az elektromágneses hullám fogalma A fény mint elektromágneses hullám  Terjedési tulajdonságok – Hullámjelenségek ­ A geometriai fénytani leképzés  A szem és a látás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete  A kvantumfizika elemei ­ Részecske és hullámtermészet ­ Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek  Az atommag összetétele – Radioaktivitás – Maghasadás ­ Magfúzió Sugárvédelem Elemi részek A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek  4.10.7  Infor matika ­ középszintű ér ettségi témakörök 

Az Informatika vizsga formája: gyakorlati és szóbeli.  A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftve­  rek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebo­  nyolítása előtt 1 évvel kell megadni.  A szóbeli vizsga javasolt témakörei

70

A szóbeli feladatok az Informatika érettségi részletes követelményei 1 – 2 ­ 3 ­ 7.1 ­ 9. számú  témaköreiből  jelölhetők ki. Ezek alapján a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli  vizsgán az  alábbi témakörökből kell összeállítani. 

1. Információs társadalom ·  A kommunikáció  A kommunikáció általános modellje ­ Információs és kommunikációs technológiák és  rendszerek  Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban  Közhasznú információs források ·  Információ és társadalom  Az informatika fejlődéstörténete ­ A modern információs társadalom jellemzői  Informatika és etika ­ Jogi ismeretek  2. Informatikai alapismeretek – hardver ·  Jelátalakítás és kódolás  Analóg és digitális jelek ­ Az adat és az adatmennyiség ­ Bináris számábrázolás  Bináris karakterábrázolás ­ Bináris kép­ és színkódolás ­ Bináris hangkódolás ·  A számítógép felépítése  A Neumann­elvű számítógépek ­ A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi  feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap  A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemene­  ti/kimeneti eszközök, háttértárak  A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése ­ Hálózatok  3. Informatikai alapismeretek – szoftver ·  Az operációs rendszer és főbb feladatai  Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói fe­  lülete  Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése  Állományok típusai, keresés a háttértárakon  Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomta­  tás, megnyitás  Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem  A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és ­irtás, víruspajzs,  lemezkarbantartás  A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be­ és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adat­  védelem  4. Információs hálózati szolgáltatások ·  Kommunikáció az Interneten  Elektronikus levelezési rendszer használata ­ Állományok átvitele ­ WWW  Keresőrendszerek ­ Távoli adatbázisok használata  5. Könyvtárhasználat ·  Könyvtárak  A könyvtár fogalma, típusai ­ Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rend­  szer, multimédia övezet ­ A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány  A könyvtári szolgáltatások 71 

·  Dokumentumok 

Nyomtatott dokumentumok ­ Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazet­  ta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD ·  Tájékoztató eszközök  Katalógusok ­ Adatbázisok  Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)  A gyakorlati vizsga témakörei ·  ·  ·  ·  · 

Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis­kezelés Weblapkészítés Prezentáció és grafika   4.10.8  Testnevelés ­ középszintű érettségi témakör ök 

A testnevelés középszintű érettségi azt tanúsítja, hogy a vizsgázó birtokában van a kerettan­  tervben előírt és az iskolai kötelező órakeretében elsajátított ismereteknek, és azoknak a ké­  pességeknek, készségeknek, amelyek a testnevelés és sport prevenciós és egészségvédő céljait  szolgálják.  A szóbeli vizsga A és B tételsort tartalmaz.  A gyakorlati vizsga sportági technikák és önállóan összeállított gyakorlatsorok bemutatása. 

Az elméleti ismeretek témakörei ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  ·  · 

A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus sportgimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok 

A gyakorlati ismeretek témakörei ·  ·  ·  ·  · 

Gimnasztika (függeszkedés, 48 ütemű szabadgyakorlat) Atlétika (futás, ugrás, dobás) Torna (talajtorna, szekrényugrás, gyűrű, korlát) Küzdősportok, önvédelem (birkózás, judo) Úszás (két választott úszásnemben) 72

4.10.9  Biológia ­ középszintű érettségi témakörök 

1. Bevezetés a biológiába  1.  2.  3.  4.  5. 

A biológia tudománya  Az élet jellemzői  Fizikai, kémiai alapismeretek  Szervetlen és szerves alkotóelemek  Az anyagcsere folyamatai 

2. Egyed alatti szerveződési szint  1.  Szervetlen és szerves alkotóelemek  2.  Az anyagcsere folyamatai  3.  Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)  3. Az egyed szerveződési szintje  1.  2.  3.  4. 

Nem sejtes rendszerek  Önálló sejtek  Többsejtűség  Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 

4. Az emberi szervezet  1.  2.  3.  4.  5.  6.  7.  8.  9. 

Homeosztázis  Kültakaró  A mozgás  A táplálkozás  A légzés  Az anyagszállítás  A kiválasztás  A szabályozás  Szaporodás és egyedfejlődés 

5. Egyed feletti szerveződési szintek  1.  2.  3.  4. 

Populáció  Életközösségek (élőhelytípusok)  Bioszféra  Ökoszisztéma 

6.  Öröklődés, változékonyság, evolúció  1.  2.  3.  4. 

Molekuláris genetika  Mendeli genetika  Populációgenetika és evolúciós folyamatok  A bioszféra evolúciója

73 

4.10.10 

Földrajz ­ középszintű érettségi témakör ök 

1. Tér képi ismeretek  1.  A térképi ábrázolás  2.  Térképi gyakorlatok  3.  Az űrtérképezés  2. Kozmikus környezetünk  1.  2.  3.  4. 

A Naprendszer kialakulása  A Nap és kísérői  A Föld és mozgásai  Az űrkutatás és az emberiség 

3. A geoszférák földrajza  1.  2.  3.  4.  5. 

A kőzetburok  A levegőburok  A vízburok  A talaj  A geoszférák kölcsönhatásai 

4. A földrajzi övezetesség  1.  2.  3.  4.  5.  6. 

A szoláris és a valódi éghajlati övezetek  A vízszintes földrajzi övezetesség  A forró övezet  A mérsékelt övezet  A hideg övezet  A függőleges földrajzi övezetesség 

5. A népesség ­ és településföldrajz  1.  A népesség földrajzi jellemzői  2.  A települések földrajzi jellemzői  6. A világ változó társadalmi­gazdasági képe  1.  A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző fo­  lyamatai  2.  A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata  3.  A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai  4.  A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása  5.  A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése  7. A világgazdaságban különböző szer epet betöltő régiók, or szág csoportok és or szá­  gok  1.  A világgazdasági pólusok  2.  A világgazdaság peremterületei  3.  Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok

74 

8. Magyarország földrajza  1.  2.  3.  4.  5. 

A Kárpát­medence természet­ és társadalom földrajzi sajátosságai  Magyarország természeti adottságai  Magyarország társadalmi­gazdasági jellemzői  Hazánk nagy tájainak eltérő természeti és társadalmi­gazdasági képe  Hazánk nagyrégióinak (tervezési­statisztikai régióinak) természet­ és társadalom  földrajzi képe  6.  Magyarország környezeti állapota  9. Európa regionális földrajza  1.  2.  3.  4.  5.  6.  7.  8. 

Európa általános természetföldrajzi képe  Európa általános társadalom földrajzi képe  Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai  Észak­Európa  Nyugat­Európa  Dél­Európa  Közép­Európa tájainak és országainak természet­ és társadalom földrajzi képe  Kelet­Európa természet­ és társadalom földrajzi vonatkozásai 

10. Európán kívüli földrészek földrajza  1.  2.  3.  4.  5. 

A kontinensek általános természet­ és társadalom földrajzi képe  Ázsia  Ausztrália és Óceánia  Afrika általános földrajzi képe  Amerika 

11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai  1.  A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai  2.  A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei  3.  A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem 

4.10.11 

Kémia ­ középszintű érettségi témakörök 

1. Általános kémia  1.  2.  3.  4.  5. 

Atomszerkezet  Kémiai kötések  Molekulák, összetett ionok  Anyagi halmazok  Kémiai átalakulások 

2. Szervetlen kémia  1.  2.  3.  4.  5.  6.  7. 

Hidrogén  Nemesgázok  Halogénelemek és vegyületeik  Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik  A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik  A széncsoport elemei és vegyületeik  Fémek 75 

3. Szerves kémia  1.  A szerves vegyületek általános jellemzői  2.  Szénhidrogének  3.  Halogéntartalmú szénhidrogének  4.  Oxigéntartalmú szerves vegyületek  5.  Nitrogéntartalmú szerves vegyületek  6.  Szénhidrátok  7.  Fehérjék  8.  Nukleinsavak  9.  Műanyagok  10. Energiagazdálkodás  4. Szerves kémia  1.  2.  3.  4.  5.  6.  7.  8. 

Az anyagmennyiség  Gázok  Oldatok, elegyek, keverékek  Számítások a képlettel és kémiai egyenlettel kapcsolatban  Termokémia  Kémiai egyensúly  Kémhatás  Elektrokémia 

4.11 A tanulók fizikai állapotának felmér ése  1)  A  tanulók  fizikai  állapotának  mérését  a  testnevelés  tantárgyat  tanító  nevelők  végzik  el  a  testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban.  2) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képes­  ségét  minősítik,  az  évente  kapott  eredményeket  összehasonlítják,  és  ezt  az  értesítő  könyvön  keresztül a szülők tudomására hozzák.  3)  A  tanulók  fizikai  állapotának  mérését  szolgáló  feladatok,  illetve  az  elért  eredményekhez  tartozó pontszámok: 

1.feladat: VONALAZÁS (gyorsasági állóképesség szintjének mérése)  Kiinduló helyzet:  a tanuló a kézilabda pálya alapvonalán áll.  Feladat:  futás közben meg kell érinteni a kézilabda pálya keresztben futó vonalait úgy,  hogy minden érintés után vissza kell futni az alapvonalig.  Értékelés:   az  utolsó  vonal(távolabbi  alapvonal)  után  visszafutás,  cél  a  hatos  vonalnál  van. Az indulástó a beérkezésig eltelt időt mérjük mp ­ben.  FIÚK  5p. 55mp­ig  4p. 56­61mp­ig  3p. 62­67mp­ig  2p. 68­73mp­ig  1p. 73mp fölött 

LEÁNYOK  5p. 65mp­ig  4p. 66­71mp­ig  3p. 72­77mp­ig  2p. 78­83mp­ig  1p. 84mp fölött

76 

2. 

feladat:   HASONFEKVÉSBŐL  TÖRZSEMELÉS  ÉS  LEENGEDÉS  FOLYAMATOSAN  (A hátizmok dinamikus erő­állóképességének mérése)  Maximális időtartam:  kettő perc.  Kiinduló  helyzet:   a  tanuló  a  hasán  fekszik  úgy,  hogy  az  állával  megérinti  a  talajt,  és  mindkét karja  laza tarkórátartás helyzetében  van.  A  lábfej  a  bordásfal  alsó  foka alatt  van  Feladat:  a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez,  2. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.  Értékelés:  kettő perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.  Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:   Fiúk  9.  30  31  32  33  34 

1p.  2p.  3p.  4p.  5p. 

10.  32  33  34  35  36 

11.  36  37  38  39  40 

12.  40  41  42  43  44 

Lányok  9.  25  26  27  28  29 

1p.  2p.  3p.  4p.  5p. 

3. 

10.  26  27  28  29  30 

11.  28  29  30  31  32 

12.  28  29  30  31  32 

feladat:  

HANYATTFEKVÉSBŐL  FELÜLÉS  TÉRDÉRINTÉSSEL  FOLYAMATOSAN  (A hasizmok erő­állóképességének mérése)  Maximális időtartam:  négy perc.  Kiinduló helyzet:  a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mind­  két  térdét  90  fokos  szögben  behajlítja.  Laza  tarkóra  tartás  előre  néző könyökkel.  Feladat:  a tanuló  üljön  fel, könyökével érintse  meg azonos oldalon a combokat. Ha­  nyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan.  Értékelés:  a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. 

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:   Fiúk  1p.  2p.  3p.  4p.  5p. 

9.  50­59  60­69  70­79  80­89  90­99 

10.  55­64  65­74  75­84  85­94  95­104 

11.  60­69  70­79  80­89  90­99  100 

12.  70­79  80­89  90­99  100­109  110

77 

Leányok  9.  50­59  60­69  70­79  80­89  90­99 

1p.  2p.  3p.  4p.  5p. 

10.  55­64  65­74  75­84  85­94  95­104 

11.  60­69  70­79  80­89  90­99  100 

12.  70­79  80­89  90­99  100­109  110 

4. feladat:  FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJ LÍTÁS­ ÉS NYÚJ TÁS FOLYAMATOSAN  (A vállövi és a karizmok dinamikus erő­állóképességének mérése)  Maximális időtartam:  lányok 2 perc; fiúk: 2 perc.  Kiinduló helyzet:   mellső  fekvőtámasz (tenyerek  vállszélességben előre néző ujjakkal,  egyenes törzs, nyak a gerinc  meghosszabbításában,  nyújtott térd,  merőleges kar).  Feladat:   a  tanuló  mellső  fekvőtámaszból  indítva  karhajlítást­  és  nyújtást  végez.  A  törzs  feszes,  egyenes  tartását  a  karnyújtás­  és  karhajlítás  ideje  alatt  is  meg  kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar víz­  szintes helyzetbe nem kerül.  Értékelés:  a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:   Fiúk  1p.  2p.  3p.  4p.  5p. 

9.  15­19  20­24  25­29  30­34  35 

10.  17­21  22­26  24­31  32­36  37 

11.  21­25  26­30  31­35  36­40  41 

12.  25­29  30­34  35­39  40­44  45 

9.  15  16  17  18  19 

10.  16  17  18  19  20 

11.  17  18  19  20  21 

12.  17  18  19  20  21 

Lányok  1p  2p.  3p.  4p.  5p. 

1.  A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: 

Elért összes pontszám 

Minősítés 

0 – 3  4­7  8­11  12­15  16­19  20 

igen gyenge  gyenge  elfogadható  közepes  jó  kiváló

78 

V. 

Szakmai pr ogram 

5.1 Az iskola szakképzési r endszer e  1.1. 

A hatályos, alapító okiratban szereplő szakképesítések 

A I. 1. fejezetben részletesen elemeztük az iskola képzési rendszerét, szakmakínálatát a kü­  lönböző szakmacsoportokban. Mellékeljük a hatályos alapító okiratban engedélyezett szak­  képesítések jegyzékét. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a ténylegesen oktatott szakmákról és  osztálylétszámokról a fenntartó a tanév tervezésének időszakában dönt. 

1. 2.  Az engedélyezett új feladatok, szakmák rendszer e  Iskolafejlesztési koncepcióban kijelöltük azt az irányt, ami az akkreditált felsőfokú szakké­  pesítések képzését biztosítja tanulóinknak.  A műszaki gépészti szakmacsoportban a gépipari mérnök­asszisztens ­, az ügyviteli szak­  macsoportban a jogi asszisztens, és a kereskedelem­ marketing szakmacsoportban a  logisz­  tikai műszaki menedzserasszisztens akkreditált képzést vezettük be a 2002/2003. tanévtől.  Szakmakínálatunkat tovább tudtuk szélesíteni a 2004. április 01­jétől hatályos új alapító ok­  iratunkban foglaltak alapján.  Szakmacsoportok:  ­  gépészet  ­  ügyvitel  ­  közgazdaságtan  ­  kereskedelem és marketing  ­  informatika  Lásd 2. sz. táblázat, és a helyi óratervek szakmánként. Az új szakmák esetén a központi óra­  tervek szakmai egyeztetés alatt állnak, a jóváhagyás után pedagógiai programunkba beépít­  jük. 

5.2 Beszámíthatóság az iskola képzési r endszer ében  Szakmai képzésünket a szakképzési törvény­, az  OKJ­, és a szakmai  központi programok,  óratervek, előírások, útmutatók figyelembevételével tervezzük.  Intézményi szinten az OKJ­ban előírt szakképzési tanulmányi időt nem rövidítettük le, ami  általában az oktatott szakmákra 2 év, ill. 4 + 1 + 1 év. A szakképzési évfolyamainkra jelent­  kezők és felvett tanulók esetén – akár a műszaki ­ , akár a közgazdasági szakközépiskolában  végzett – a szakmai orientáció 10. évfolyamának 50 %­nak ill. a 11 – 12. évfolyam szakma­  csoportos alapozó oktatási óraszámainak (296 óra ill. 256 óra) beszámításáról – egyedi eset­  re is lebontva – minden tanév júniusában a szakmai igazgatóhelyettes javaslatára az igazga­  tó  dönt.  A  felszabaduló  órakeretet  helyi  –  tanévenként  is  esetleg  változó  –  tantervünkben  szakmai  idegen  nyelv  ill.  szakmai  tárgyak  óraszámemelésére  ill.  rokonszakmák  szakmai  moduljának oktatására használjuk fel.

79 

5.3 Szakmai gyakor lati képzéshelyeinek és for r ások bemutatása · 

· 

A gépészeti szakmacsoport vonatkozásában:  Az iskolai tanműhelyünk 3 db alapképző műhellyel, 1 db gépkezelő, 1 db vegyes forgá­  csoló műhellyel, 1 db gépműhellyel, 1 db CNC CAD­CAM műhellyel, kiszolgáló helyi­  ségekkel rendelkezik.  1998 óta folyamatosan gondoskodunk a gyakorlati oktatás tárgyi feltételének korszerűsí­  téséről,  fejlesztéséről.    Újabb  tantermek,  számítógéptermek  kibővítésére  volt  lehetősé­  günk.  Összességében az iskola a szakmacsoport szakmai gyakorlati alapképzését, az alapvető  mérési gyakorlatokat, ill. a speciális  CNC­ és számítógépes tervezési  gyakorlatot tudja  biztosítani. Ez szakmától függően kb. a gyakorlati képzési óraszámok » 70 – 100 %­át  fedi le.  A  lefedetlen  gyakorlati  óraszámokat,  hasonló  képzési  profilú  szakközépiskolában,  ill.  egyedi  munkahelyeken  –  vállalatoknál­,  KFTK  ­nél  –  együttműködési  megállapodás  alapján, ill. tanulószerződéssel teljesítjük. Az ügyviteli, közgazdasági szakmacsoportban., tanulók kötelező gyakorlati foglalkozását  iskolánk tanirodájában, számítógépteremben tudjuk biztosítani, ami a kötelező gyakorla­  ti óraszám 80 – 100 %­át fedi le. A lefedetlen órákat egyedi munkahelyeken, ­ vállala­  toknál, cégeknél,  KFT ­nél –  biztosítjuk együttműködési  megállapodás  formájában,  ill.  tanulószerződés alapján. 

5.4 Szakmai képzés ór ater vei  Alapító  Okiratban  foglaltaknak  megfelelően  ötféle  szakmacsoport  van.  Indíthatunk  szakmai  képzést. A Fenntartó minden tanévben engedélyezi,  illetve  jóváhagyja  az OKJ szerinti szak­  mák  indítását.  Jelenlegi  szakmai  képzésünk  óraterveit  –  az  OKJ  előírásainak  megfelelően  ­  mellékeljük.  Külön feladatnak tekintjük az OKJ változásainak, illetve a szakmai követelmények módosulá­  sát. Ennek megfelelően korrigáljuk a szakmai képzések programját.

80 

3. sz. táblázat  OKTATOTT SZAKMÁINK  Az intézmény a 37/2003. (XII.27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzék egységes szer­  kezetű kiadása alapján az alábbi szakképesítéseinek megszerzésére készíthet fel:  Géplakatos  Fémforgácsoló  NC, CNC gépkezelő (esztergálás, marás)  Szerszámkészítő  Gépgyártás­technológus technikus  Gépipari számítástechnikai technikus  Gépészet  Szerszám­ és készülékszerkesztő technikus  Automatizálási technikus  Műszaki üzletszervező technikus  CAD­CAM tervező dokumentumkezelő  informatikus  Gépipari mérnökasszisztens (akkreditált)  Számítógép­kezelő (használó)  Gazdasági informatikus II  Informatika   Számítástechnikai szoftver­üzemeltető  Számítógép­rendszerprogramozó  Gazdasági informatikus I.  Integrált ügyfélkapcsolatok asszisztense  Protokoll ügyintéző  Kereskedelem­  Európai üzleti asszisztens  marketing, üzleti  Marketing­ és reklámügyintéző  Ügyfélszolgálati asszisztens  adminisztráció  Marketing és reklámmenedzser  Logisztikai műszaki menedzserasszisztens  (akkreditált)  Gépíró és szövegszerkesztő  Ügyviteli asszisztens  Irodai asszisztens  Igazgatási ügyintéző  Ügyintéző titkár  Idegen nyelvi menedzserasszisztens  Ügyvitel  Idegen nyelvi ügyintéző titkár  Beszédíró gyorsíró  Szerkesztőségi asszisztens  Irodavezető  Titkárságvezető  Jogi asszisztens (akkreditált)  Banki ügyintéző  Pénzügyi­számviteli ügyintéző  Közgazdaság  Biztosítási ügyintéző  Mérlegképes könyvelő 

31 5233 04  31 5233 14  32 5233 02  33 5233 02  52 5442 03  52 5442 04  52 5442 06  52 5499 01  52 5499 08 

2 év  2 év  1 év  2 év  2 év  2 év  2 év  2 év  2 év 

54 4641 07 

2 év 

55 5442 01  33 4641 01  52 4641 02  52 4641 03  54 4641 05  54 4641 01  52 3435 08  52 3404 02  52 3435 01  52 3435 04  52 3435 09  54 3434 03 

2 év  1 év  2 év  1 év  2 év  2 év  1 év  1 év  1 év  1 év  1 év  600 óra 

55 5499 01 

2 év 

33 3404 02  52 3404 01  52 3434 05  52 3452 02  52 3404 04  54 3404 01  54 3404 02  54 3404 03  54 3404 04  54 3439 01  55 3434 02  55 3452 01  52 3440 01  52 3432 04  52 3440 02  54 3436 03 

2 év  2 év  2 év  1 év  1 év  2 év  2 év  3 év  2 év  1 év  2 év  2 év  800 óra  1 év  800 óra  1500 óra

81 

Gépészet szakmacsoport

82 

83

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

Automatizálási technikus  Óraterv 

Automatizálási technikus (nappali) ­ OKJ  52 5499 01  Tantár gy neve 

13. évf.  14. évf.  D 

T 

D  T 

Osztályfőnöki óra 

1 

1 

1 

1 

Munka­ és környezetvédelem 

1 

1  1 

1 

Technológia 

3 

3 

Gyártórendszerek 

2 

2 

4 

4 

2 

2 

Ipari elektronika 

3 

3 

Pneumatikus és hidraulikus rendszerek 

4 

4 

Tervezési gyakorlatok 

2 

4 

Minőségbiztosítás 

1 

1 

2 

4 

Munkajogi, vállalkozói és vezetési ismeretek  Ábrázoló geometria 

1+1  1+2 

Géprajzi alapismeretek 

1 

2 

CAD alapismeretek 

1 

2 

Ipari anyagok és előgyártmányok 

3 

3 

Elektrotechnika 

3 

3 

Műszaki mechanika 

3+1  3+2 

Gépelemek 

3+1  3+2 

Géptan  Irányítástechnika 

Műszerek és mérések 

2 

2 

3 

3 

Fémipari alapgyakorlatok 

2,5 

2,5 

Műhelygyakorlat 

2,5 

2,5 

6 

6 

Szakmai idegen nyelv 

3 

6 

3 

6 

Alkalmazott számítástechnika 

2 

2  1 

1 

CNC programozás alapjai  Összesen (diák) 

35 

35 

Összesen (tanár) 

43 

42

95 

96

97

98

99

100

Informatika szakmacsoport

101 

Számítógép kezelő­használó  Óraterv 

Számítógép­kezelő (­használó) ­ OKJ  33 4641 01  Tantár gy neve  Heti óra 

Összes  óra 

Számítástechnikai alapismeretek „A” 

9 

162 

Szövegszerkesztés 

7 

126 

Táblázatkezelés 

7 

126 

Adatbázis­kezelő alapismeret 

4 

72 

Prezentáció és grafika 

1 

18 

Élet és pályatervezés 

2 

36 

Testnevelés 

2 

36 

Központilag előírt tantárgyak összesen: 

32 

576 

Szabadon választott kötelező tantárgyak: 

6 

108 

Összesen 

38 

684 

Az ajánlott óraszámok az elméleti és gyakorlat arányát megtartva rugalmasan használhatók.  Az oktatás blokkosítva is szerezhető.  A szabad sáv órakeretének felhasználása kötelező, a helyi igényeknek megfelelően fordítható  a központilag előírt elméleti és gyakorlati tantárgyak óraszámainak emelésére vagy más tan­  tárgyakra.

102 

103

104

105

106

107

Számítógépr endszer­programozó  ÓRATERV 

Számítógépr endszer ­pr ogramozó ­ OKJ  54 4641 05  Tantár gy neve 

13.  14.  évf.  évf.  D  T  D  T 

Számítástechnikai alapismeretek elmélet 

2 

2 

Számítástechnikai alapismeretek gyakorlat (szövegszerkesz­  tés, táblázatkezelés) 

2 

4 

Operációs rendszerek  elmélet 

2 

2 

Operációs rendszerek  gyakorlat 

2 

4 

3 

6 

3 

3 

Matematika 

4 

4 

Adatbázis­kezelő rendszer elmélet 

2 

2 

Adatbázis­kezelő rendszer gyakorlat 

2 

4 

2 

4 

Magasszintű programozási nyelvek elmélet 

3 

3 

3 

3 

Magasszintű programozási nyelvek gyakorlat 

6  12  4 

8 

Számítógépes grafika 

2 

2 

Assembly 

4 

8 

Hálózati ismeretek 

2 

2 

Angol 

2 

4 

2 

4 

Élet és pálya tervezés 

1 

1 

1 

1 

Testnevelés 

2 

2 

2 

2 

2 

6 

Szakdolgozat konzultáció  Összesen (diák) 

30 

30 

Összesen (tanár) 

42 

51

108 

Kereskedelem­ marketing, üzleti adminisztráció  szakmacsoport

109 

110

111

112

Logisztikai műszaki menedzser asszisztens 

nappali tagozat 

Óraterv  Logisztikai műszaki menedzser asszisztens ­ OKJ  55 5499 01  Tantárgy neve  Társadalmi alapismeretek  Munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák  Környezet­gazdaságtan  Protokoll és viselkedéskultúra  Számítógép­kezelői alapismeretek elmélet  Matematika  Műszaki fizika  Műszaki dokumentáció  Műszaki informatika  Anyag­ és környezetismeret  Általános géptan  Munkavédelem­biztonságtechnika  Vállalati logisztika  Szállítmányozási alapismeretek  Logisztikai informatikai ismeretek  Raktározástechnika  Logisztikai gyakorlat  Mikroökonomia  Makroökonomia  Jogi ismeretek  Általános statisztikai ismeretek, módszerek  Számviteli ismeretek  Pénzügyi ismeretek  Vállalkozási ismeretek  Gazdasági tervezési ismeretek  Szakdolgozat konzultáció  Általános idegen nyelv  Üzleti nyelv  Összesen (diák) 

13. évf. I.  D  2 

T  2 

13. évf.  14. évf.  14. évf.  II.  I.  II.  D  T  D  T  D  T  2 

2 

2 

2 

2  3  2 

2  3  2 

2 

2 

5 

5  5+6  5+12  3  3  3  3  3  3  4  4  2  3+1  3+2  3+1 

3  3  4  3+2 

3 

3 

2  4  4 

4  4  4 

4 

4 

5 

5 

3 

3 

3 

3 

3  5  5 

5 

4  1  6  32 

3  5 

4  3 

12  31 

6  12  6  12  30  28

113 

Ügyvitel szakmacsoport

114 

115

116

117

118

119

120

121

122

Idegen nyelvi ügyintéző titkár  Óraterv 

Idegen nyelvi ügyintéző­titkár  ­ OKJ  54 3404 02  Tantár gy neve 

13.  14.  évf.  évf.  D  T  D  T 

Nyelvművelés és beszédtechnika 

2 

2 

Levelezési ismeretek 

2 

2 

Gépírás 

5  10  4 

Gyorsírás 

6  12  6  12 

8 

Számítógép­kezelés, szövegszerkesztés, táblázat­ és adatbázis­  5  10  3  kezelés 

6 

Gazdasági ismeretek 

2 

2 

Jogi ismeretek 

2 

2 

2 

4 

1 

1 

6  12  3 

6 

4 

8 

Titkári ismeretek 

2 

4 

Vezetési és szervezési ismeretek  Idegen nyelv  Szakmai kommunikáció idegen nyelven  Élet és pályatervezés 

1 

1 

1 

1 

Testnevelés 

2 

2 

2 

2 

Tanirodai gyakorlat 

2 

4 

Összesen (diák) 

33 

30 

Összesen (tanár) 

59 

52

123 

124

SZERKESZTŐSÉGI ASSZISZTENS  ÓRATERV  (2 tanév, 37 hét + 32 hét = 69 hét) 

Tantárgy  Szerkesztőségi­kiadói ismeretek  Gazdasági és vállalkozási ismeretek  Jogi ismeretek  Szerzői jogi ismeretek  Titkári ismeretek  Levelezési ismeretek  Szakmai levelezés *  Gépírás *  Gyorsírás *  Szövegszerkesztés, táblázat­ és adatbázis­kezelés *  Élet­ és pályatervezés  Testnevelés  Szakmai gyakorlat tanirodában vagy vállalatnál  Nyelvművelés és beszédtechnika  Idegen nyelv *  Mindösszesen: 

I. év  II. év  óra/hét  óra/hét  2  2  2  2  2  1  ­  2  2  2  1  ­  ­  2  5  4  5  5  4  4  1  1  2  2  Összefüg­  gő szakm.  ­  gyakorlat  1  1  3  3  30  31 

* Javasolt a tantárgyat csoportbontásban oktatni.

125 

126

J ogi asszisztens 

nappali tagozat  Óraterv 

Tantár gyak  Jogi alaptan  Általános szociológia  Bevezetés a közgazdaságtanba  A modern állam­ és jog történeti  alapjai  Írásbeli és szóbeli kommunikáció  Számítástechnika I.  Társadalomstatisztika (igazságügyi  statisztika)  Bevezetés a bűnügyi tudományokba  Büntetőjogi alapfogalmak  Bevezetés a közjogtanba  Közigazgatási alapfogalmak  Számítástechnika II.  Polgári jogi alapfogalmak  Kereskedelmi jogi alapismeretek  Munkajogi és társbiztosítási jogi  alapismeretek  Szociálpolitikai és szociálisjogi ala­  pok  Családjog  Szakmai gyakorlat I.  Polgári eljárásjogi alapfogalmak  Büntető eljárási és büntetés­  végrehajtási jogi alapok  Pénzügyi, adó­ és illetékjog  Igazságügyi ügyvitel  Közigazgatási ügyvitel  Jogi etika  Szakmai gyakorlat II.  Társadalmi ismeretek  Pszichológia  Levelezési ismeretek  Nyelvhelyesség­helyesírás  Protokoll  Általános ügyvitel  Idegen nyelv  Információkezelés­gépírás  Információkezelés­  szövegszerkesztés, Excel, Adatbázis­  kezelés  Információkezelés­prezentáció, Gra­  fika, Internet  Információkezelés­hálózat  Ügyviteltechnika  Élet­ és pályatervezés  Testnevelés 

1.  30  30  30 

Félévi ór aszám  2.  3. 

4. 

Egyéb  Kredit  Kredit 

30  15  15  30 

Kredit 

30 

Kredit  15  30 

Kredit 

30  15  30  20  30  15  15  40  20  20  15  25  15  15  40  15  30  30  15  45 

15 

45  75 

45  75 

30  15  30 

15 

15 

45  45  45 

45  45  45 

45  60 

15  30 

15  30 

45  15  30 

60  45  15  30

127 

Közgazdasági szakmacsoport

128 

129

130

131

132

133

VI.  Záró dokumentumok  6.1 A pedagógiai pr ogr am nyilvánosságr a hozatala  A pedagógiai program nyilvános és alapvető dokumentuma az iskolának.  A pedagógiai program minden érdeklődő – elsősorban szülők és tanulók – számára bár­  mikor megtekinthetők  A fenti dokumentum megtalálható ·  az iskola fenntartójánál ·  az iskola igazgatójánál ·  az iskola igazgatóhelyetteseinél ·  az iskola szakmai munkaközösség vezetőinél ·  az iskola könyvárában ·  a tanári szobában ·  az iskola „WEB” oldalon  A dokumentumok helyi olvasásra kikérhetőek. 

6.2 Zár ó r endelkezések ·  A  módosított  pedagógiai  program –  a  fenntartói  jóváhagyás  után –  törvényi  előírá­  soknak megfelelően 2004. szeptember 01. napjától kerül bevezetésre, az iskola 9­10­  11. ill. szakképzési évfolyama vonatkozásában, illetve a felnőttoktatás 9. évfolyamán  a felmenőrendszerben. ·  A  2001­ben  jóváhagyott  pedagógiai  programunk  különös  tekintettel  a  helyi  tanter­  vekre kifutórendszerben szűnik meg. ·  Szakképzési programunk az OKJ előírásainak ill. központi programunknak megfele­  lően tovább folytatódik az engedélyezett új szakmák felvételére ill. a képzés indításá­  ra a 2005/2006 tanévtől kerülhet sor. ·  A  pedagógiai  program  felülvizsgálatát,  módosítását  az  iskola  nevelőtestülete  és  a  fenntartó egyaránt kezdeményezheti. ·  A pedagógiai program érvényességi ideje 6 év, az iskola nevelőtestülete rendszeresen  végzi a program felülvizsgálatát és értékelését.

134 

6.3 Az iskola­egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési pr og­  r amr ól  Az iskola egészségügyi szolgálat részéről a Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző  Iskola és Gimnázium 2006 –ban készített Pedagógiai Program  nevelési programjának része­  ként megfogalmazott „Iskolai egészségnevelési program” –ról  Dr.  Újhelyi  Otília  iskolaorvos,  a  XIII.  kerületi  iskola  egészségügyi  szolgálat  nevében,  átta­  nulmányoztam az iskolai egészségnevelési programot, melyről megállapítottam, hogy szelle­  miségében és feladataiban megfelel az Egészség Évtizedének „Johan Béla” Nemzeti program­  jában megfogalmazottaknak.  A helyi programban megfogalmazott feladatok a kitűzött nemzeti célok megvalósulását szol­  gálják, így a 2004 –ben megfogalmazott „iskolai egészségnevelési program” tartalmában nem  igényel módosítást! 

Budapest, 2006. december 18. 

Dr. Újhelyi Otília  iskolaorvos

135 

6.4 A pedagógiai pr ogr am elfogadásának nyilatkozata

·  Az  iskola  nevelőtestülete  a  pedagógiai  programot  2006.  december  19­ei  ülésén  megtár­  gyalta  és  elfogadta.  Ezt  a  tényt  a  nevelőtestület  képviselőjeként  Rácz  Zsuzsánna  és  dr.  Szabadyné Ligeti Zsuzsanna választott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja. 

Rácz Zsuzsánna  jegyzőkönyv hitelesítő 

dr. Szabadyné Ligeti Zsuzsanna  jegyzőkönyv hitelesítő

·  Az  iskola  diákönkormányzat,  képviseletében  és  felhatalmazása  alapján  aláírásommal  ta­  núsítom, hogy a pedagógiai programban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az pedagógiai  program elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. 

Solymosiné Bakcsi Vera  DÖK. segítő tanár

·  Az  Szülői  Szervezet  képviseletében  és  felhatalmazása  alapján  aláírásommal  tanúsítom,  hogy a pedagógiai programmal egyetértünk, illetőleg a pedagógiai program elkészítéséhez  az előirt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. 

Szabó Jenőné  SZ.SZ. Elnöke 

Budapest, 2006. december 18. 

Vései Zoltán  igazgató

136