PEDAGÓGIAI PROGRAM
A Budapest II. Kerületi Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Budapest, 2015. március
A Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai programja Az intézmény nyilvántartási száma: Az intézmény nyilvántartásba vételének dátuma: Az intézmény módosító szakmai alapdokumentumának kelte:
K11404 2013.08.27. 2014.11.07.
Az intézmény megnevezései: Hivatalos neve: Idegen nyelvű neve:
Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Szabó Lőrinc Bilingual Primary and Secondary School of the 2nd District of Budapest
A köznevelési intézmény feladat ellátási helyei: Székhelye: Budapest, II. Pasaréti út 191-193. Telephelye: Budapest, II. Fenyves utca 1-3. Alapító és a fenntartó neve és székhelye: Alapító szerv neve: Alapítói jogkör gyakorlója: Alapító székhelye: Fenntartó neve: Fenntartó székhelye: Illetékes tankerület: A fenntartó képviseletére jogosult személy:
Emberi Erőforrások Minisztériuma emberi erőforrások minisztere 1054 Budapest, Akadémia u. 3. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. KLIK Budapest II. Tankerülete KLIK elnöke
Az intézmény köznevelési és egyéb alapfeladata: 1026 Budapest, Pasaréti út 191-193. általános iskolai nevelés-oktatás gimnáziumi nevelés-oktatás egyéb köznevelési foglalkozás 1026 Budapest, Fenyves u. 1-3. általános iskolai nevelés-oktatás egyéb köznevelési foglalkozás Az intézmény működési területe: az intézmény – általános iskolai – körzeti feladatokat lát el a körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek tekintetében. Az intézmény típusa: többcélú intézmény (összetett iskola) általános iskola és gimnázium (5 évfolyam) Az intézmény évfolyamainak száma:
13 évfolyam
tagozat megnevezése: általános iskola: általános tantervű tagozat (1-8. évfolyam) két tannyelvű tagozat (1-8. évfolyam) gimnázium: két tannyelvű tagozat + NYEK osztály (9.KNY-12. évfolyam) általános tantervű tagozat + NYEK osztály (9.NY-12. évfolyam) Maximálisan felvehető tanulólétszám: 1026 Budapest, Pasaréti út 191-193. 1026 Budapest, Fenyves u. 1-3.
1000 fő 650 fő 350 fő
1
Tartalomjegyzék Előszó ........................................................................................................................................... 5 1. Bevezetés. Iskolánkról röviden .............................................................................................. 6 1.1 Két tanítási nyelvű (magyar – angol) oktatás .................................................................... 6 1.2 Integrált oktatás-nevelés ...................................................................................................... 7 1.2.1 Az intézményünkben megvalósuló integrált nevelés, oktatás ................................... 7 1.2.2 Az intézményünkben folyó integrált nevelés, oktatás segítése utazó gyógypedagógus munkájával .................................................................................. 8 1.3 Személyi feltételek................................................................................................................. 8 1.3.1
Az engedélyezett (összes) közalkalmazott létszám alakulása 1996-2015. között 9
1.3.2
A tantestület szakos összetétele 2015. szeptember 1-jén .................................... 10
1.3.3
Az iskolai tanulólétszámok alakulása 1996-2015. között .................................. 11
1.3.4
Az iskolai tanulócsoportok alakulása 2009., 2014. és várhatóan 2019. szeptember 1-én ..................................................................................................... 12
1.3.5 Felvételi mutatók a két tanítási nyelvű osztályokban .............................................. 13 1.3.6
Kiemelés a „Középiskolák felvételi és érettségi átlageredményei” c. Országos Közoktatási Intézet (OKI) kiadványból .............................................................. 15
1.3.7
Kimutatás az érettségizettek továbbtanulásáról a felsőfokú oktatási intézményekben (2003. évtől van adat) ................................................................ 16
1.3.8 Az érettségizettek felvétele a felsőoktatási intézmények típusai szerint ................ 17 1.4 Tárgyi-dologi feltételek ...................................................................................................... 18 2. Az iskola nevelési programja ............................................................................................... 19 2.1 Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................. 19 2.1.1 Nevelésfilozófiánkról – célmeghatározás .................................................................. 19 2.1.2 A két tanítási nyelvű osztályok nevelés - oktatási célja ........................................... 21 2.1.3 Az iskolától elvárt társadalmi követelmények ......................................................... 22 2.1.4 A sajátos cél, a speciális feladat meghatározása ...................................................... 22 2.1.5 Az iskola pedagógiai alapelvei ................................................................................... 23 2.2 A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 23 2.3 A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei (2009. évi módosítás) ......................... 24 2.3.1 A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló ................................................................................ 24 2.3.2 A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése ............................................... 25 2.3.2.1 A fejlesztés alapelvei, különös tekintettel a magatartási zavarokra ................... 25
2
2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................. 25 2.5. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka ..................................... 27 2.6 Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja .............................................. 27 2.7 Az esélyegyenlőség megvalósulásával kapcsolatos feladatok ......................................... 34 2.8 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ....... 34 2.9 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenyég ............................................. 36 2.10 A tanulási zavarral bíró tanulók felzárkóztatása .......................................................... 37 2.11 A szociális hátrány enyhítését segítő tevékenység ......................................................... 37 2.12 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................. 38 2.13 Környezeti nevelési program ........................................................................................... 39 2.14 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ...................................................................................... 48 2.15 A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, tovább-fejlesztésének lehetőségei. Az iskolai közösségek szervezésének lehetőségei .......................................... 48 2.16 Az iskolai élet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek megvalósításának színterei .................................................................................................. 50 2.17 A közösségfejlesztés feladatai megvalósításának területei ............................................ 50 2.18 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .................................................................................................................................... 52 2.19 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .......................................................... 52 3. Az iskola helyi tanterve ........................................................................................................ 53 3.1 Iskolánk képzési struktúrája ............................................................................................. 53 3.2 A helyi tanterv forrásai ...................................................................................................... 53 3.3
Kötelező tantárgyak és óraszámok ........................................................................... 55
3.4 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 61 3.5 A tankönyvek térítésmentes biztosítása rendje az ingyenes tankönyvellátásra jogosultakra vonatkozóan ................................................................................................... 61 3.6 Az iskolába,- és a magasabb évfolyamaira lépés feltételei .............................................. 62 3.7 Az angol nyelvi vizsgák rendszere 9-12 évfolyamokon és a százalékos eredmények osztályzattá alakítása ........................................................................................................... 64 3.8 Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, az iskolai beszámoltatás .... 65 3.9 Az iskola értékelési elvei és rendszere, jutalmazás .......................................................... 70 3.10 Az érettségi vizsga ............................................................................................................ 71 Az érettségi vizsga emeltszinten .......................................................................................... 71 Az érettségi vizsga középszinten ......................................................................................... 71 3.11 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................... 71 3
Z á r a d é k ........................................................................................................................... 74 Mellékletek A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök jegyzéke Jeles napok Értékelő lap első osztályosoknak Cambridge First Certificáte of English (10. évfolyam) átváltási táblázata Cambridge Advenced of English (11. és 12. évfolyam) átváltási táblázata Óratervek:
általános iskola (1.a – 4.b) általános iskola (5.a – 8.b) gimnázium (9.a – 13.a és 9.b – 13.b) (2008. évi módosítás)
4
Előszó
Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért Fák, csillagok, állatok és kövek, szeressétek a gyermekeimet. Ha messze voltak tőlem, azalatt eddig is rátok bíztam sorsukat. Énhozzám mindig csak jók voltatok, szeressétek őket, ha meghalok. Tél tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek, szeressétek a gyermekeimet. Te, homokos, köves, aszfaltos út, vezesd okosan a lányt, a fiút. Csókold helyettem, szél, az arcukat, fű, kő, légy párna a fejük alatt. Kínáld őket gyümölccsel, almafa, Tanítsd őket, csillagos éjszaka. Tanítsd, melengesd te is, drága nap, csempészd zsebükbe titkos aranyad. S ti mind, élő és halott anyagok, tanítsátok őket, felhők, sasok, vad villámok, jó hangyák, kis csigák, vigyázz reájuk, hatalmas világ. Az ember gonosz, benne nem bízom. De tűz, víz, ég s föld igaz rokonom. Igaz rokon, hozzátok fordulok, tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok; tűz, víz, ég és föld s minden istenek: szeressétek, akiket szeretek!
5
1. Bevezetés. Iskolánkról röviden A Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium 12 évfolyamos (8+4 osztályos, + nyelvi előkészítő évfolyammal) állami fenntartású közoktatási intézmény. Mint általános iskola nagy hagyományokkal rendelkezik. Korszerű ismeretekkel rendelkező, őszinte, a környezetével harmóniában élő, a humanista értékeket felvállaló és valló, cselekvő hazafiságra kész ifjúság felnevelését tartja elsődleges céljának. Gondoskodik, hogy tanulói elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat. Tiszteletben tartja a szülőknek azt a jogát, hogy gyermekeik világnézeti neveléséről döntsenek. Biztosítja a vallási, illetve világnézeti ismeretek, tudás tárgyilagos és többoldalú átadását, anélkül, hogy állást foglalna vagy a tanulókat állásfoglalásra kényszerítené ezek igazságtartalmát illetően. Integrálva vállalja a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek oktatását, nevelését is. Annak érvényesítéséhez – miszerint a tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön – az iskola a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve, a tanulási esélyegyenlőség segítésének elveit betartva szervezi a nevelő-oktató munkát. Az általános iskolában angol - magyar két tanítási nyelvű és általános tantervű osztályok működnek angol vagy német nyelvtanulási lehetőséggel. A gimnáziumban angol - magyar két tanítási nyelvű nyelvi előkészítő osztályos vagy általános tantervű angol-német nyelvi előkészítő osztályos program szerint szervezett osztályok indulnak. Az angol-magyar két tanítási nyelvű osztályban második idegen nyelvként választhatóan német, francia, olasz vagy spanyol nyelvet oktatunk. Számunkra fontos az odafigyelő, családias légkörben megvalósuló pedagógiai munka. 1.1 Két tanítási nyelvű (magyar – angol) oktatás A két tanítási nyelvű („a”) osztályokban a tanítás az alábbi táblázatban leírtak alapján az általános iskolában két nyelven (magyarul és angolul), a gimnáziumban angol nyelven történik. 1. a 2. a 3. a 4. a 5. a 6. a 7. a 8. a
ének, rajz, technika angol célnyelvi civilizáció
9. kny
környezetismeret, rajz, technika/ének angol célnyelvi civilizáció természetismeret, testnevelés/informatika angol célnyelvi civilizáció földrajz/ célnyelvi civilizáció/ informatika földrajz/ angol célnyelvi civilizáció/ informatika
9. a
10. a 11. a 12. a
general science, angol célnyelvi civilizáció, szaktantárgyi szaknyelvi ismeretek angol célnyelvi civilizáció történelem, földrajz, matematika angol célnyelvi civilizáció történelem, földrajz, matematika angol célnyelvi civilizáció történelem, matematika angol célnyelvi civilizáció történelem, matematika
A követelményeket a tanulóknak általános iskolában magyarul és/vagy angolul, a gimnáziumban angolul kell teljesíteniük. A 12. évfolyam végén szervezett érettségi vizsgán a tanulók két általuk választott tárgyból angol nyelven, angol nyelvből emelt szinten vizsgáznak, kétnyelvű érettségi bizonyítványt kapnak.
6
Az érettségi felkészüléshez illetve az eredményes magyar nyelven tehető felvételi vizsga segítése céljából 11-12. évfolyamokon az angolul tanított közismereti tárgyakból - igény szerint - az angol nyelvű tudás „mellé" „kiegészítésként" a magyarul tudást, főképp a „magyarul vizsgázást" elősegítő foglalkozásokat szervezünk. A nyelvoktatás mellett nagy hangsúlyt helyezünk az informatika oktatására, az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek elsajátítására és a környezetvédelmi nevelésre. Oktató-nevelő munkánkat családias légkörű, kiegyensúlyozottságot biztosító tanár-diák kapcsolat keretében valósítjuk meg. A kapcsolatteremtés (tartás) és a kommunikációs készségek elmélyítése érdekében partneriskolai kapcsolatokkal rendelkezünk Hollandiában, Németországban, Olaszországban, USA-ban továbbá Erdélyben és Kárpátalján. Diákutazásokat szervezünk Angliába és Franciaországba. 1.2 Integrált oktatás-nevelés Az általános tantervű általános iskolai („b”) osztályok feladata a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése– mint sajátos nevelési igényű (SNI) – tanulók nevelése, oktatása is. Az integrált oktatást „A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei” c. alapdokumentumban leírtak szerint valósítjuk meg. Az SNI gyerekek létszáma osztályonként nem haladhatja meg a két főt. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulót az iskolai osztály létszámának megállapításakor 2 tanulóként kell számításba venni. 1.2.1 Az intézményünkben megvalósuló integrált nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Intézményünk ez által többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - A pedagógusok és a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítástanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; 7
d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. 1.2.2 Az intézményünkben folyó integrált nevelés, oktatás segítése utazó gyógypedagógus munkájával A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - gyógypedagógiai tanár/terapeuta (utazó gyógypedagógus) az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben -, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. h) Intézményünk igénybe veszi az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat munkatársai segítségét.
1.3 Személyi feltételek Az iskolánkban dolgozó pedagógusokat az alapos tárgyi tudás, pedagógiai felkészültség, szakmai tevékenységünket a kiegyensúlyozott munka, a megújulási törekvés, az egyéni arculat kialakításának szándéka jellemzi. Ezen jellemzők mellett fontos tényező a hiteles emberi tartás, a felelősségérzet. Az angol nyelvű tanítás személyi feltételei biztosítottak. A szakmai megújulásban jelentős szerepe van a nevelőtestület működését meghatározó munkaközösségeknek, gimnáziumi nyelvi tagozatnak: - alsó tagozatos - napközis (egész napos iskolai) - angol nyelvi alsó tagozatos - angol nyelvi felső tagozatos - gimnáziumi angol (tagozat) és második idegen nyelv(ek) - humán - természettudományos - osztályfőnöki - gyermekvédelmi - testnevelés - kultúra,- könyvtár,- szabadidő, - DÖK 8
1.3.1 Az engedélyezett (összes) közalkalmazott létszám alakulása 1996-2015. között pedagógus összesen
oktató-nevelő munkát közvetlenül segítők
ügyviteli-technikai dolgozók
összes közalkalmazott
1996/1997.
43
1
16
60
1997/1998.
45
1
16
62
1998/1999.
47
1
16
64
1999/2000.
52
1
17
70
2000/2001.
55,5
1,5
18,5
75,5
2001/2002.
55
1,5
18,5
75
2002/2003.
57
1,5
18,5
77
2003/2004.
58
1,5
18,5
78
2007/2008.
74
4,5
29
107,5
2008/2009.
70
4,5
14,5
89
2009/2010.
70,5
4,5
14,5
89,5
2010/2011.
70,5
4,5
14,5
89,5
2011/2012.
70,5
4,5
14,5
89,5
2012/2013.
74
5,5
13,5
93
2013/2014.1
75
7
0
82
2014/2015.
77
7
0
84
Közalkalmazottak létszámának alakulása 90 80 70 60 50 40 30 20
pedagógus összesen
1
oktató-nevelő munkát közvetlenül segítők
ügyviteli-technikai dolgozók
Megjegyzés: a 2013-2014. tanévtől a fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)
9
2014/2015.
2013/2014.
2012/2013.
2011/2012.
2010/2011.
2009/2010.
2008/2009.
2007/2008.
2003/2004.
2002/2003.
2001/2002.
2000/2001.
1999/2000.
1998/1999.
1997/1998.
0
1996/1997.
10
1.3.2 A tantestület szakos összetétele 2015. szeptember 1-jén Tanító Napközis nevelő Szakos tanár Pszichológus Fejlesztőpedagógus Könyvtáros tanár Pedagógusok összesen
13 fő 14 fő 45 fő 1 fő 2 fő 2 fő 77 fő
17 % 18 % 58,5 % 1,5 % 2,5 % 2,5 % 100 %
1% 3% 3%
17%
18% 58%
Tanító
Napközis nevelő
Szakos tanár
Pszichológus
Fejlesztőpedagógus
Könyvtáros tanár
Az összes pedagógusból angol nyelvtanár 14 fő angol anyanyelvű tanár 1 fő Fullbright tanárcsere (USA) jelenleg nincs angol közismereti szakos (tanító, 11 fő ének, történelem, földrajz, biológia, matematika, informatika, testnevelés) Angol és angol közismereti szakos 25 fő összesen Az összes pedagógusból egyéb nyelvszakos: német nyelvtanár 3 fő francia nyelvtanár 2 fő olasz nyelvtanár 1 fő spanyol nyelvtanár (anyanyelvi) 1 fő Egyéb nyelvtanárok összesen 7 fő
10
18 % 1,5 % 14 %
32 %
4% 2,5 % 1,5 % 1,5 % 9,5 %
1.3.3 Az iskolai tanulólétszámok alakulása 1996-2015. között
1996.
általános iskola (fő) 424
gimnázium (fő) 30
1997.
405
57
462
1998.
397
89
486
1999.
389
153
542
2000.
379
174
553
2001.
371
182
553
2002.
353
174
527
2003.
376
178
554
2004.
367
193
560
2005.
417
177
594
2006.
393
185
578
2007.
551
201
752
2008.
552
226
778
2009.
542
246
788
2010.
496
268
764
2011.
460
283
743
2012.
483
308
791
2013.
506
302
808
2014.
523
295
818
összesen 454
Az általános iskolai és gimnáziumi tanulók aránya alakulása 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
30
57 89
424 405 397
153 174 182 174 178 193 177 185 201 226 246 268 283 308 302 295
389 379 371 353 376 367 417 393 551 552 542 496 460 483 506 523
általános iskola
11
gimnázium
év
1.a – 8.a
1.b – 8.c
gimnázium két nyelvi tannyelvű előkészítő osztályok osztályok 9.a – 13.a
várhatóan 2019/2020.
8 tan. cs
12 tan. cs.
5 tan. cs.
1.a – 8.a és 3. c 9 tan. cs.
1.b – 8.b
9.kny – 13.a 9.ny-13.b
1.a – 8.a, c 9 tan. cs.
10 tan. cs.
1.b, c – 8.b 15 tan. cs.
12
39
17
46
18
52
9.b-10.b
2009/2010.
2014/2015.
összesen
általános iskola két általános tannyelvű tantervű osztályok osztályok
napközi
1.3.4 Az iskolai tanulócsoportok alakulása 2009., 2014. és várhatóan 2019. szeptember 1-én
2 tan. cs
5 tan. cs.
5 tan. cs.
9. kny-12.a 5 tan. cs.
9. ny-12.b 5 tan. cs.
Gimnázium
Általános iskola 6
20
5 15
4 3
10
2 5 1 0
0 2009/2010. két tannyelvű osztályok
2014/2015.
2019/2020.
általános tantervű osztályok
napközi
2009/2010.
2014/2015.
két tannyelvű osztályok
12
2019/2020.
nyelvi előkészítő osztályok
1.3.5 Felvételi mutatók a két tanítási nyelvű osztályokban Általános iskola Általános iskola 1. évfolyam jelentkezett
felvett
arány
(fő)
(fő)
(túljelentkezés)
2003/2004.
70
26
2,7-szeres
2004/2005.
81
26
3,1-szeres
2005/2006.
108
26
4,2-szeres
2006/2007.
101
27
3,7-szeres
2007/2008.
118
34
3,5-szeres
2008/2009.
107
30
3,6-szeres
2009/2010.
109
31
3,5-szeres
2010/2011.
109
28
3,9-szeres
2011/2012.
108
30
3,6-szoros
2012/2013.
122
55
2,2-szeres*
2013/2014.
121
30
4-szeres
2014/2015.
128
30
4,3-szoros
Tanév
Átalános iskola 1. évfolyam 120 100 80 60 40 20 0
jelentkezett
*
felvett
Megjegyzés: a 2012/2013. tanévtől 1. évfolyamtól felmenő rendszerben „c” osztályok is működnek. Ebben az évben 2 első osztály tanul két tannyelvű program szerint felmenő rendszerben.
13
Gimnázium Gimnázium 9. évfolyam Tanév
jelentkezett felvett (fő) (fő)
arány (túljelentkezés)
2003/2004.
139
39
3,5-szeres
2004/2005
153
37
4,1-szeres
2005/2006
136
40
3,4-szeres
2006/2007
155
42
3,7-szeres
2007/2008
171
42
4,1-szeres
2008/2009
125
30
4,2-szeres
2009/2010.
135
32
4,2-szeres
2010/2011.
139
35
4-szeres
2011/2012.
119
36
3,3-szoros
2012/2013.
163
34
4,8-szoros
2013/2014.
118
22
5,4-szeres
2014/2015.
115
31
3,7-szeres
Gimnázium 9. évfolyam 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
jelentkezett
14
felvett
1.3.6
Kiemelés a „Középiskolák felvételi és érettségi átlageredményei” c. Országos Közoktatási Intézet (OKI) kiadványból
Az Országos Közoktatási Intézet 2006. évi kiadványának 2.sz melléklete tartalmazza a „Középiskolák felvételi írásbeli és érettségi átlageredményei”-t, külön az első ízben megszervezett kétszintű érettségi részletes adatait. Az ország 302 gimnáziuma közül 5 gimnáziumnak magasabb az átlageredménye 90 %-nál: Szabó Lőrinc Gimnázium Budapest II. ker.
95,3 %
Budapesti Osztrák Gimnázium
94,7 %
Magyar - Angol T.NY. Gimnázium Balatonalmádi
94,5 %
Waldorf Iskola Budapest II. ker.
91,2 %
Fazekas Mihály Gimnázium Budapest VIII. ker.
90,5 %
A további 297 gimnázium első kétszintű érettségi eredménye 51,5 – 89 % között szóródik. Az adatok nevezett OKI kiadvány 133-140. oldalain találhatók.
100,0% 90,0%
89,00%
80,0%
91,20%
90,50%
94,50%
94,70%
95,30%
70,0% 60,0% 50,0%
51,50% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%
297 gimnázium: 51,5-89 % között
Fazekas Mihály Gimnázium Budapest VIII. ker.
Waldorf Iskola Budapest II. ker.
15
Magyar - Angol T.NY. Gimnázium Balatonalmádi
Budapesti Osztrák Gimnázium
Szabó Lőrinc Gimnázium Budapest II. ker.
1.3.7
Kimutatás az érettségizettek továbbtanulásáról a felsőfokú oktatási intézményekben (2003. évtől van adat) Érettségizők száma
Egyetemre nyert felvételt
Főiskolára nyert felvételt
Felsőfokú (OKJ) szakképzésre nyert felvételt
Nem jelentkezett / nem nyert felvételt
31 fő
9 fő (29%)
11 fő (36%)
6 fő (19%)
5 fő (16%)
23 fő
12 fő (52%)
6 fő (26%)
3 fő (13%)
2 fő (3%)
36 fő
26 fő (72%)
9 fő (25%)
1 fő (3%)
2006. (két tanítási nyelvű osztály)
34 fő
21 fő (62%)
8 fő (23%)
3 fő (9%)
2 fő (6%)
2007. (két tanítási nyelvű osztály)
26 fő
13 fő (50%)
9 fő (35 %)
1 fő (4%)
3 fő (11%)
2008.* (két tanítási nyelvű osztály)
33 fő
30 fő (91 %)
-
3 fő (9 %)
0 fő
2009. (két tanítási nyelvű osztály)
39 fő
-
0 fő
1 fő (2,5 %)
2010. (két tanítási nyelvű osztály)
40 fő
38 fő (95 %)
-
1 fő (2,5 %)
1 fő (2,5 %)
2011. (két tanítási nyelvű osztály)
43 fő
41 fő (95%)
-
1 fő (2,5%)
1 fő (2,5%)
2012. (két tanítási nyelvű osztály) 2013. (két tanítási nyelvű és általános tantervű nyelvi előkészítős osztályok) 2014. (két tanítási nyelvű és általános tantervű nyelvi előkészítős osztályok)
33 fő
27 fő (82%)
-
5 fő (15%)
1 fő (3%)
26 fő 21 fő
23 fő (88%) 16 fő (76%)
-
2 fő (8%) 3 fő (14%)
1 fő (4%) 2 fő (10%)
34 fő 12 fő
32 fő (94%) 11 fő (92%)
-
1 fő (3%)
1 fő (3%) 1 fő (8%)
Összesen 2003-2014.
431 fő
337 fő (78%)
43 fő* (10%)
30 fő (7%)
21 fő (5%)
Mindösszesen 2003-2014.
431 fő
Év 2003. (utolsó ált. tantervű osztály, 4 éves) 2004. (első két tannyelvű osztály, 5 éves) 2005. (két tanítási nyelvű osztály)
*
38 fő (97,5 %)
410 fő (95%)
Megjegyzés: főiskolai beiskolázás 2007-ig volt, 2008-tól kétszintű bolognai képzés van.
16
0 fő
21 fő (5%)
1.3.8 Az érettségizettek felvétele a felsőoktatási intézmények típusai szerint
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
Össz.
(2005. évtől van adat)
ELTE
11
6
4
10
6
5
5
4
7
9
67
Corvinus Egyetem
1
5
6
6
4
13
5
5
5
8
58
Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF)
3
5
5
6
10
5
5
3
5
6
53
Budapesti Műszaki Egyetem (BME)
5
4
1
3
6
2
2
4
3
3
33
3
3
7
5
5
8
32
4
2
3
1
24
1
1
3
2
16
1
3
8
Felsőoktatási intézmények
Külföldi egyetem
*
1
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
3
4
SOTE
4
3
IBS
1
1 1
3
3
1 2
József Attila Tudományegyetem
3
1
3
Károly Gáspár Református Egyetem
2
1
1
Kommunikációs Főiskola
1
3
1
Szent István Egyetem
1
Általános Vállalkozási Főiskola
2
1
Idegenforgalmi Főiskola
1
1
Pannon Egyetem-Nemz. gazdálkodás
1
1
1
7
2
6 5
2
1
5
1
4
1
3 1
Szegedi Orvostudományi Egyetem
1
1
3
1
2
Zsigmond király Főiskola
1
Képzőművészeti Egyetem
2
2
1
2
Zrínyi Miklós Nemzetvéd. Egyetem
1
Óbudai Egyetem
1
Miskolci Egyetem
1
1
2
1
2 1
Széchenyi István Egyetem
1
Eszterházy Károly Főiskola
1
Janus Pannonius Tudományegyetem
1
1
Színház- és Filmművészeti Egyetem
1 1
1
1
Károly Róbert Főiskola
1
1
Kodolányi János Főiskola
1
1
Pető András Nevelőképző Intézet
1
1 342 fő 91% 21 fő 5,5% 14 fő 3,5%
Felsőoktatásba felvételt nyert összesen Felsőfokú szakképzésbe (ÁJFSZ) felvételt nyert Nem jelentkezett vagy nem nyert felvételt *
35
29
22
30
1
3
1
3
2
3
38
1
Megjegyzés: a külföldi egyetemekre felvettek országok szerinti bontásban: Olaszország, Spanyolország, Kanada, Törökország Németország, Ausztria, Írország, USA, Dánia, Hollandia Nagy-Britannia
17
38
41
27
39
43
1
1
5
5
1
1
1
1
3
2
1-1 fő 2-2 fő 4-4 fő 12 fő
1.4 Tárgyi-dologi feltételek A Pasaréti úti épület Budapest II. kerületének zöldövezetében található, az Apáthyszikla alatt, az Ördögárok partján. 1961-ben épült, amelyet 1993-ban felújítottak és 7 tantermes szárnnyal bővítettek. Udvara nem túl tágas, zöld előkerttel, sportudvarral (20x40 m), aszfalt burkolatú (kézilabda) pályával rendelkezik, amelyet meredek domboldal zár le. A Fenyves utca 1-3. sz. telephely is a Pasarét zöldövezetében, tömegközlekedéssel jól megközelíthető helyen található. Az épület 1934-ban épült, bővítése, felújítása folyamatosan biztosított. Pasaréti úti épület A tantermek száma:
16 db
Fenyves utcai telephely 12 db
Szaktantermek:
biológia - földrajz fizika – kémia angol nyelvi (kisméretű) francia – olasz nyelvi (kisméretű) német nyelvi (kisméretű) számítástechnika számítástechnika (kisméretű) Egyéb (oktatási célú) helyiségek:
1 db 1 db 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db
3 db
1 db
tankonyha 1 db szertár 3 db 1 db 2 2 könyvtár (120 m /30 m ) 1 db 1 db tornaterem (160 m2/288 m2) 1 db 1 db 2 tornaszoba (100 m ) 1 db szabadtéri futópálya 1 db korongozó műhely 1 db A tornaterem 160 m2-es alapterületével nem felel meg az előírásoknak. Mielőbb szükséges egy tornacsarnok építése. Hiányzik egy a nagyrendezvényekre, stb. alkalmas aula. Egyéb (kiszolgáló) helyiségek:
tanári szoba igazgatói igazgatóhelyettesi iskolatitkár – g. munkatársi iskolapszichológusi fejlesztőpedagógusi orvosi szoba étterem (80 fős/ 90 fős)) melegítő konyha, mosogatók büfé
2 db 1 db 2 db 3 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db
18
1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db
2. Az iskola nevelési programja 2.1 Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai "Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." Szent-Györgyi Albert 2.1.1 Nevelésfilozófiánkról – célmeghatározás Célunk általában a harmóniára való törekvésre nevelés. Harmonikus, kiegyensúlyozott fiatalokat szeretnénk nevelni úgy, hogy az ismeretszerzés öröme, a kulturálódás élménye, a megismerés és tudás felelőssége egészséges, természetes és baráti keretek között maradó versengés közben gazdagítsa diákjainkat. Azt gondoljuk, hogy az emberi lét fontos célja a boldogság keresése, a harmóniára, a szellemi, testi és lelki egyensúlyra törekvés. Mindez nem valósítható meg az élet állandóságának és változásainak pozitív szemlélettel való kezelése, értelmezése nélkül. Ennek a törekvésnek átadása nevelési filozófiánk alapja is. A pozitív magatartás sikerorientáltságot feltételez, a tudást, az ismeretet örömforrásként tekinti. Célunk gyakorlatilag az ismeretszerzési vágy felébresztésétől az önképzés, önálló ismeretszerzés képességéig eljuttatni diákjainkat. Ennek érdekében alapvető célunk, a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása. Mindezek a hatékonyság feltételei, miként a pedagógiai kultúra általánossá válásának elősegítése is. Alapvető cél tehát a kulcskompetenciák fejlesztése, azon kompetenciáké, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ezek a következők: - anyanyelvi kommunikáció, - idegen nyelvi kommunikáció, - matematikai kompetencia, - természettudományos kompetencia, - digitális kompetencia, - a hatékony, önálló tanulás, - szociális és állampolgári kompetencia, - kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia és - esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség.
19
Nevelési-oktatási céljaink, önmeghatározásunk, stratégiai feladataink meghatározása elősegítése érdekében partnereinkhez fordultunk kérdőíves felmérés formájában. A megszólítottak köre:
- tanulók, - szülők, - nevelőtestület.
Célunk a felmérésekkel - az önmeghatározáson túl - minél szélesebb helyi támogatottságot szerezni céljainkhoz, minél érzékenyebben, árnyaltabban kifejezni mindazok céljait, elvárásait, akik igénybe veszik az iskola szolgáltatásait. Az iskolai szervezet fő céljai: -
nyújtson a tanulóknak szilárd, biztos ismereteket, alakítsa ki és fejlessze a tanulók képességeit, készségeit, biztosítsa az anyanyelv megfelelő elsajátítását, készítsen fel a továbbtanulásra, tanítsa az idegen nyelveket magasabb óraszámban is, és tanítson idegen nyelven közismereti tárgyakat, tanítsa meg az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereit, alakítsa ki a tanulókban a másság elfogadását alakítsa ki a tanulókban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáit és helyes formáit, alakítsa ki a tanulókban az egészséges életmód iránti igényt, ismertesse meg a tanulókat a számítógép mindennapos használatának lehetőségeivel, tanítsa meg használatát, alkalmazását, internetes hozzáférhetőséggel közvetítse a tanulóknak a nemzeti kultúrát, a társadalmilag elfogadott értékeket, a tanulók egész személyiségét fejlessze; segítse elő társadalmi beilleszkedésüket, fejlessze tovább a tehetséges, zárkóztassa fel a gyengébb képességű, tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulókat, neveljen tisztességre, ismertesse meg az erkölcsi szabályokat, neveljen rendre, fegyelemre, környezetünk tisztaságára, neveljen a haza szeretetére, neveljen a természet szeretetére és a környezetvédelemre.
A fenti célok megvalósítási folyamatában legyen biztosított: -
a szeretetteljes bánásmód, az érzelmi biztonság, belső harmónia, az önbecsülés kialakítására való törekvés, a helyzetfelmérésre és döntésre való képességek kialakítása, fejlesztése, a jó tanár-diák, tanár-szülő kapcsolat (partneri kapcsolat), az esztétikus, kulturált, tiszta környezet, az összhang a nevelőtestület tagjai között és az iskolavezetéssel, a tanulók önálló, kulturált vélemény-nyilvánítása, megfelelő formában, a táborok, erdei iskola, külföldi cserekapcsolatok szervezése
20
Fentieket összefoglalva fő feladataink:
tudományos ismeretek átadása, magas szintű idegen nyelvi oktatás, közismereti tárgyak oktatása angol nyelven, önművelődésre képes, továbbtanulásra alkalmas diákok nevelése, a gondolkodás, az értelem fejlesztésével az egyéni képességek kibontakoztatása, tehetségfejlesztés, sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése a haza szeretetére való nevelés, más népek megbecsülésére való nevelés, rendre, fegyelemre nevelés, a közösségi szellem fejlesztése, másokkal való együttműködésre nevelés, egészséges életmódra nevelés, környezetvédelemre nevelés
Iskolánk nem tudja biztosítani a nemzeti-etnikai kisebbségeknek a nemzetiségi nyelvoktatás lehetőségét. A kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret fejlesztése, - hon-és népismereti tudásanyag bővítése, - európai azonosságtudat kialakítása – egyetemes kultúra eredményei ismerete, - aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség és - felkészülés a felnőtt lét szerepeire. 2.1.2 A két tanítási nyelvű osztályok nevelés - oktatási célja A magyar - angol tanítási nyelvű osztályok oktatása célja, hogy az anyanyelvi és az angol nyelvi tudást egyidejűleg és a lehető legkiegyensúlyozottabban fejlessze. A tanulók váljanak alkalmassá arra, hogy tanulmányainkat akár magyarul, akár angol nyelven folytassák. Cél továbbá, hogy a magyar és az angol kultúrák értékein keresztül neveljük a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra; törekedjen a tanuló pozitív én- és országkép kialakítására; értse meg a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fontosságát. A két tanítási nyelv alkalmazása eredményeképp az idegen nyelv (angol) tanulás a természetes nyelvelsajátításához közelít. Ezáltal elérhető, hogy az anyanyelv tudás
21
fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett, a tanulók magas szintű angol nyelvtudás és nyelvtanulási képesség birtokába jussanak, tehetségük kibontakozhasson. Követelmény tehát, hogy legyenek képesek az idegen nyelven (angolul) való gondolkodásra, az angol nyelv használatára az információszerzésben, - közlésben és alkalmazásban. A tanulók értsék meg az idegen nyelv - tudás állandó gondozásának szükségességét, a mind kiegyensúlyozottabb kétnyelvűség elérése és megtartása érdekében. Összefoglalva A cél rövid megfogalmazása: Értékeket befogadni képes, logikus és rendszerező gondolkodású, gondolatait, érzelmeit kommunikatív módon, árnyaltan kifejezni tudó, önművelésre felkészült, a környezetért és a kultúráért a demokratikus és humánus alapelvek szerint cselekedni képes tanulóifjúság nevelése. 2.1.3 Az iskolától elvárt társadalmi követelmények a társadalmi környezetre való nyitottság az alapvetően komoly szakmai-módszertani minőség biztosítása a fejlesztés koncepciója a megrendelő és a fenntartó elvárásainak ismerete, rendszeres elemzése, értékelése a tolerancia, a másság elfogadása, a hátrányos megkülönböztetés mindennemű kiküszöbölése a demokratikus működés gyakorlóterepévé válás az iskolai közösségben a megmérettetés folyamatos vállalása az önértékelés képességére való nevelés 2.1.4 A sajátos cél, a speciális feladat meghatározása Az általános szintű, továbbtanulásra, és egyben munkába állásra való felkészítésre szerveződött az iskola, elsősorban mégis kiemelt szerepet tölt be a képzési programban a demokratikus hagyományokra, az egészséges életformára nevelés és a tehetséggondozás. Az iskola arculata, speciális jellege Az iskola sajátos arculatát a nevelők közösen elfogadott pedagógiai alapelveken túlmutató sokszínű felfogása, és a számos irányba történő specializálódás lehetősége határozza meg, alapvetően az értelmiségi létformára jellemző következő célokkal: a korszerű, színvonalas alapműveltséghez való hozzásegítés; az ismeretközpontúságon alapuló problémamegoldó képességre nevelés; a folyamatos önművelési igényének kialakítása; a teljesítmény és sikerorientáltságra nevelés; az egymás iránti kölcsönös tisztelet alapján a demokratikus hagyományok megismerése és gyakorlása;
22
nyitottság a kulturális és természeti értékek irányában; folyamatos megmérettetés, illetve az objektív önértékelés igényének kialakítása; az enyhe értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének megvalósítása; a kompetencia alapú oktatás minél nagyobb körbeli alkalmazása; az egységes alapokra épülő differenciálás megvalósítása; a tanulási esélyegyenlőség segítése elveinek alkalmazása és a szociális érzékenység, valamint cselekvőképesség kialakítása.
felelősségérzettel
párosuló
társadalmi
2.1.5 Az iskola pedagógiai alapelvei a személyiség tisztelete, elfogadása, az egymás iránti tolerancia, a demokratizmus szabályainak szigorú megtartása, a magas szintű minőségi munkára törekvés, a közösségi lét szerepeinek felelősséggel való elfogadása, és annak tudatos vállalása, hogy életmódunk, viselkedésünk hat a környezetünkben élőkre, a nevelők életmódja még hangsúlyozottabban hat a diákokra. Intézményi szinten: politikailag, ideológiai, vallási vagy más vonatkozásban el nem kötelezettség, egymás emberi jogainak tiszteletben tartása, vallási-etnikai hovatartozás szerinti megkülönböztetés lehetőségének maximális kizárása, és a kultúra értékeinek többoldalú, tárgyilagos megközelítésre való törekvés. 2.2 A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Elsődleges szempont: A hiteles személyiséggé válásra való törekvés A kommunikációs készség, a kommunikációs intelligencia fejlesztése A kreatív képesség és az alkotókészség fejlesztése A szolidáris érzékenység és az empatikus képesség kialakítása A demokratikus érzék, az egymásra figyelés erősítése Kiemelten lényeges területek még a személyiségformálásban: Az önismeret, önértékelés, önbizalom fejlesztése A másság, a másként gondolkodás elfogadása A döntőképesség kifejlesztése
23
Véleményalkotás szükségességének kialakítása A kudarc feldolgozása; A siker feldolgozása; A kérdezni akarásnak a képessége A kérdezni tanulás szándékának erősítése A problémamegoldó képesség fejlesztése (Vagy annak a képességnek kialakítása, mely segít a bonyolult problémát egyszerűbb problémává bontani az ismeretanyag mozgósításával.) Egy-egy kérdés sokirányú megközelítéséhez vezetés, (rugalmas gondolkodás) Szövegmegértési képesség fejlesztése Az örülni tudás, az érzelem-kifejezés képességének kialakítása A figyelem, az önmagunktól való elvonatkoztatni tudás fejlesztése 2.3 A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei (2009. évi módosítás) 2.3.1 A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. a) A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet együttese tartozik. A részképesség zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak.
24
2.3.2 A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése 2.3.2.1 A fejlesztés alapelvei, különös tekintettel a magatartási zavarokra Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés, d) a térben és időben való tájékozódás kialakítás Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.
2.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztő lehetőségek megvalósítása a kiscsoportban valósul meg ezért alapközösségnek az osztályközösséget, tekintjük. Osztályközösségeken belül kialakulnak kisebb csoportok (mikro csoportok) amelyeknek tagjai valamiképpen vonzódnak egymáshoz. Ezekre a mikro csoportokra építjük a különböző célszerűen szervezett csoportjainkat (tanulmányi munka, játék).
25
A közösség fejlettebb színvonalának megnyilvánulásai: - A közösség normarendszere, értékrendje mindig pozitív. Ennek következtében a közösség minden tagjára pozitív hatást gyakorol, nem állja útját az egyéni képességnek kibontakozásának, sőt segíti azt. - A közösség minden tagja vállalhat, választhat olyan tevékenységet, ami egyéni ambícióinak, érdeklődésének, képességeinek megfelel. - A közösség vezetése demokratikus, az autonómiáig, az önirányításig jut el; önállóan tűz ki célokat, tervez, szervez, mozgósít, értékel, perspektívát ad. Fő feladatunk a közösségi nevelés során, hogy tanulóink szocializációja eredményesen menjen végbe. Az iskolánkból kikerülő fiatal - közösségi ember – két aspektusból minősíthető: - mint szuverén egyéniség, kiforrott személyiség, aki önálló gondolkodással, - véleményalkotással, ítélőképességgel rendelkezik; - mint szociális személyiség, aki a társas kapcsolatok igényének és kialakításának - képességével rendelkezik, aki személyiségét nem mások elgondolásával érvényesíti, aki egyéni érdekeit összhangba tudja hozni a közösség érdekeivel. A közösség fejlettsége megállapítására alkalmazott eljárások: - személyiség tulajdonságok vizsgálata, önjellemzés, társjellemzés, osztályfőnöki jellemzés - szociometriai felmérés - osztály jellemzés - szociálpszichológiai interjú (kiscsoportos beszélgetés) A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt feladatai Ezek ellátandó feladatok az iskola pedagógiai értékközvetítő tevékenységének lényegét adják, amelyek célja elsősorban a személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés. Olyan ismeretek átadásáról kell gondoskodni, amelyeknek meg kell jelenniük minden pedagógus ismeretközlő tevékenységében, igazodva az éppen adott tanulói csoporthoz, az érintett tanulók életkorához, személyiségéhez, felkészültségéhez. Konkrétan: -
az erkölcsi ismeretek, a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok, és azok részét képző ismeretek, az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség, a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés, a bűnmegelőzés, a drogprevenció és a fogyasztóvédelmi nevelés témakörökhöz kapcsolódnak.
26
2.5. A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka A diákok életkorhoz igazodó módszerekkel való képzése: szakszerű és eredményes tanítása, sokoldalú fejlesztő foglalkoztatása, egyéni és közösségi nevelése a NAT és a pedagógiai program követelményei szerint. Kiemelt az értékrend közvetítése, az egyéni képességfejlesztés, a kötelességtudat és kulturált viselkedés elsajátíttatása. A pedagógusok (tanító, tanár, osztályfőnök, munkaközösség vezető) feladatait részletesen, adott munkakörre szólóan a SzMSz mellékletei között szereplő munkaköri leírások tartalmazzák. 2.6 Az iskola egészségnevelési, egészségfejlesztési programja Az Egészségesebb Iskolák Európai Hálózatának gondolata 1990-ben, Strasbourgban egy tudományos tanácskozáson született meg. Célja: színtér programok megvalósítása óvodákban, iskolákban. A „színtér” olyan hely, ahol az egyén otthon van, ahol a probléma is otthon van. „Az egészséget az ember teremti meg és éli meg mindennapi élete, díszletei között, ott ahol tanul, játszik és szeret.” (WHO Ottavai Karta) Az egészség elsősorban nem az egészségügyi ellátástól függ, hanem a társadalmi, természeti környezettől és életfeltételektől. Ezeket az elveket átérezve 1993-ban bekapcsolódtunk a Hálózat munkájába. A személyi és tárgyi feltételeket az iskolavezetés maximálisan biztosította (egészségnevelő tanárok képzése, a programbeépítése a pedagógiai munkába). Ma az egészségtan kötelező tantárgy az általános iskolában. Az iskola célja a program megvalósításával: minden rendelkezésre álló módszerrel segítse elő a tanulók, a tantestület egészségének védelmét az egészség fejlesztését, az eredményes tanulást alakítson ki szoros együttműködést az egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberekkel, szülőkkel, diákokkal annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen tulajdonítson kiemelt jelentőséget az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének adjon teret a lelki egészségfejlesztésnek, a „kábítószer prevenció stratégiát” és tanácsadást biztosító programoknak helyezzen nagy hangsúlyt az elsődleges prevencióra, a mentálhigiéniára, az egészségügyi felvilágosításra, az önsegítés módszereire, (mint nem terápiás egészségjavító módszerek) Végső cél az egészségfejlesztés piramisának legfelső lépcsőjére feljutva elérni a természettel társuló testi, lelki, szociális jóllét megteremtését.
öntevékenység
magatartás pozitív attitűdök, értékrend helyes egészségismeretek
27
Az iskolai környezet bemutatása az egészségnevelés szempontjából: Iskolánk épületei Pasaréten, fásított utcákkal körbevéve helyezkednek el. Az egyre nagyobb járműforgalmat lebonyolító főútvonal közelsége sokszor zavarólag hat mint a zaj, mind a környezetszennyezés szempontjából. Így a tantermek szellőztetése napközben nem tökéletes, inkább az iskolaudvar felől oldható meg. A gyerekek életvitelét károsan befolyásoló üzem ill. intézmény nincs a környéken. A Pasaréti úti iskolaépület főbejárata előtt nincs védőkorlát, de nem is kell, mert a főbejáratot széles beton, ill. zöldsáv választja el az úttesttől. A Fenyves utcai épület előtt van védőkorlát, nincs zaj. A tantermek jelentős része közvetlen benapozást kap, amely ellen függönyökkel védekezünk. Az iskolaudvarok átszellőzöttek, nyitottak. Méretük átlagos, sportpályákkal felszereltek. Az udvarokon néhány fa áll, kevés olyan felület van, ahol fásítani lehetne. A Fenyves utcai telephelyen gyermekjátékok, tankert, pagoda fás területek találhatók. Iskolabelső A tantermek alapterülete kb. 25-30 tanuló befogadására ideális. Van, ahol ez a létszám magasabb, (gimnázium – de itt sok csoportbontásos óra van). A tantermek megvilágítása megfelelő. A hangszigetelés a termek között általában elfogadható. Az előírt mennyiségű illemhely minden szinten rendelkezésre áll mindkét nemű gyermekek számára. A nevelőknek külön illemhely kézmosóval mindkét épületben biztosított. A közlekedők, zsibongók szűkösek, de kielégítik a szünetközi tartózkodási igényt. A felsőruha tárolás zárható szekrényekben nyert megoldást. Az emeleti szinteket összekötő lépcsők szélessége megfelel az előírásoknak. Természettudományi előadók vannak (fizika-kémia, biológia-földrajz) szertárral, vizesblokkal. A Pasaréti úti épület alagsorában, tankonyha áll a diákok rendelkezésére. A tornatermeket (1 átlagos, 1 kicsi, 1 tornaszoba) iskolai testnevelésre valamint diák- és szabadidőpontra használják. (kosárlabda, röplabda, teremfoci, judo). A Pasaréti úti épület kisméretű tornaterme méretében nem felel meg az előírásoknak. A Fenyves utcai telephely tornaterme megfelel az előírásoknak. A szertárakban a tornaeszközöket balesetmentesen tudják tárolni. Fiú és leányöltözők és vizesblokkok biztosítottak. Orvosi rendelés céljára mindkét épületben külön helyiség biztosított. Az éttermekben a balesetmentes étkezés feltételeit annak ellenére biztosították, hogy nagy bennük a zsúfoltság étkezési időben. Iskolabüfé a Pasaréti úti épületben működik. A tantestületi szobákban (3 db) mindenkinek van külön munkaasztala, zárható szekrénye és fiókja.
28
Tanórák -
Nulladik órák nincsenek. A heti óraszámok egyenletes elosztásúak, felső és gimnáziumi szinten átlagosan 6-7 óra van naponta. A diákok terhelhetőségét igyekeznek figyelembe venni. A szaktermekbe történő vándorlásnál csak táskát kell vinniük a tanulóknak. Személyes, ill. értékes tárgyak elhelyezésére ingyen használható biztonsági szekrények állnak a diákok rendelkezésére. A törvényi előírásnak megfelelően tanuszodába járnak a tanulók, szállításuk busszal történik. Szemléltető eszközökkel, a tanulást segítő segédanyagokkal ellátott órai munkát végezhetnek a diákok, tanárok. A tanóra menetét csak igen indokolt esetben zavarhatja meg bármilyen körülmény.
A tantermek berendezése Meghatározó a kétszemélyes asztal. Az életkori sajátosságokat igyekszünk követni a bútorral (bár azok többségükben nem állíthatók). A tantermekben vitrinek, ill. zárható szekrények találhatók. Formájuk, színük, felületképzésük balesetmentes. A diákok egy része azonban nem fordít figyelmet ezek megóvására, előfordul rongálás, szándékos károkozás. Az egészséges, balesetmentes életvitel feltételei, a villamos energia ellátás, a melegvízellátás, a szemétszállítás, szennyvízelvezetés, fűtés, valamint a takarítás terén biztosítottak. A tanulók egészségi állapota Gyermekeink zömében a II. kerület lakosságához tartoznak. Általában értelmiségi családból, megfelelő gazdasági és szociális háttérrel rendelkeznek, ahol fő szerepet játszik a gyermek egészsége, annak megőrzése és a lelki egyensúly fenntartása. A szülők érzik gyermekeikre egyre inkább leselkedő veszélyeket és igyekeznek az iskolával együttműködve ezek elhárítására törekedni. Komoly testi betegséggel rendelkező diákunk nincs, az előforduló problémák inkább a következők: hátgerincferdülés elhízás (→ vérnyomás?) allergia vashiányos vérszegénység érzékszervi funkciózavar (látás, hallás) Valószínű, hogy a háttérben táplálkozásszokások és a mozgásszegény életmód áll. Ezek előfordulása eltérő az egyes korosztályokban. A testnevelés alóli alkalmi felmentések száma felső tagozaton és a gimnáziumban indokolatlanul magas. Gyógy-testnevelésben kevés tanuló részesül. Szembe kell nézniük az iskoláknak a következő, a társadalomra egyre inkább ránehezedő problémákkal, melyek nagyon befolyásolják az egészségfejlesztő iskolai munkát.
29
Ezek a következők: jóléti polarizáltság a piac és a gazdaság emberfölöttisége verseny van mindenhol materiális értékek dominanciája rövid távú értékek prioritása vakhit a tudomány és technika mindenhatóságában a pénzhajszolás egyre nagyobb szakadékot von a család és környezet között a reklámok nem igényt elégítenek ki, hanem igényeket generálnak a fogyasztás visszaszorítása az érték nem egyenlő a pénzzel, a pénz nem egyenlő a jóléttel Fentiek ismeretében céljaink meghatározása -
-
Hosszú távú cél: esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok (dohányzás, alkohol, kábítószer) visszautasítására Középtávú cél: érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások széleskörű alkalmazása. A társas- érzelmi készségek fejlesztése, az érzelmeken alapuló nevelés megkönnyíti az önismeret fejlődését, a szocializációs beilleszkedést, a kommunikációs készségek fejlesztését.
Egyre nagyobb hangsúllyal olyan programok készítése, amelyek a kortárshatásokra építenek. Képzett kortárssegítők közvetítésével eljuttatni az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz. (Felső tagozat, gimnázium → szexuális kultúra, AIDS prevenció, kábítószer használat megelőzése). Rövid távú célok: - Filozófiánk a tiltás, elriasztás helyett a megcélozott életkori csoport krízishelyzetre való felkészítése a választási lehetőségek közül a pozitív döntési motivációk kiemelésének segítségével. - Az egészségtan tantárgy tartalmazza az egészségfejlesztés – megtartás feladatait. - A prevenció területeinek feltérképezése és csoportosítása: a., elsődleges megelőzés – időben felismerni a bajokat előidéző tényezőket, a „vészjeleket” és a megfelelő partnerekkel tudjunk segítséget nyújtani. b., másodlagos ill. harmadlagos megelőzés a már meglévő betegségnek és hatásainak feltartóztatását vagy lassítását kell elérniük, ha kell megfelelő egészségügyi szakember biztosításával
30
- Drogprevenciós programok szervezése diákoknak, szülőknek, pedagógusoknak (Zacher Gábor előadások, Ellenszer program BRFK szervezésében,…) -
Kiemelt jelentőséget tulajdonítsunk az egészséges táplálkozásnak, kulturált étkezésnek, helyes fogápolásnak, tisztálkodásnak, az esztétikus megjelenés fontosságának
- Törekszünk a kötelező testnevelés órákon kívül bevonni a diákokat a rendszeres napi testedzésbe, sportkörökön, házi versenyeken, iskolák közötti bajnokságokon való részvételbe. -
Szoros együttműködésre építünk az iskola – egészségügyi szolgáltatással, tudva hogy az iskolát ellátó orvos és védőnő sokat tehet azért, hogy az iskolai légkör és az iskola mindennapi életének betegséget okozó tényezőit felismerje. Fontosnak tartjuk, hogy az orvos és a védőnő valamiképpen „beépüljön” az iskola – család kapcsolatrendszerébe.
-
A törvény által előírt szűrővizsgálatok, egészségállapot megvalósításához minden segítséget biztosítunk.
-
Együttműködünk és segítjük a gyermekvédelmi munkaközösség, az iskolapszichológus, DÖK, a Hűvösvölgyi Hetes Otthon, a Nevelési Tanácsadó, Vöröskereszt, Családsegítő Szolgálat, a Gyámhatóság, Rendőrség, logopédus és a gyermekotthonok (Vasvári, Cseppkő, Tapolcsányi, Béke) munkáját.
-
Olyan szabadidős tevékenységeket szervezünk, ahol a diákok valóban megtapasztalhatják a közösség pozitív légkörét, megtanulhatják az önbecsülés, az önérzet, a tolerancia, a másság elfogadásának képességét (szakkörök, elsősegélynyújtás, csecsemőápolás, véradás, művészeti csoportok – dráma, kerámia, erdei iskolák, belföldi és külföldi nyelvi táborok, diákcsere programok).
-
A tisztább és élvezhetőbb környezet biztosításáért tisztaság-versenyt, terem dekorációs versenyt hirdetünk az osztályok között, melynek megszervezése, ellenőrzése a DÖK feladata
-
Az iskolában hagyományként jelentkező „természettudományos 7” és „alkotóhét” programjaiban jelentős szerepet kap minden egészségfejlesztő (Pasaréti futás), környezetvédő megmozdulás, feladat, egyre inkább bevonva a családokat a programokba (közös versenyek, tankonyhai programok (főzőnap, palacsinta parti,…), ahol választható szokás mintákkal találkozhatnak a diákok, ezek az alkalmak az iskola-szülői együttműködés kiváló színterei lehetnek).
-
A büfé üzemeltetőjének változatlanul feladata az egészséges táplálkozási szokások megvalósításának segítése.
-
A beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdő gyerekek segítése (lsd. helyi pedagógiai program).
31
felmérések
Erőforrások felmérése: A tárgyi feltételek biztosítottak az egészségfejlesztési programokhoz. Személyi feltételek: Az iskolában minden pedagógus szívügye kell, hogy legyen az egészséges nevelés és fejlesztés. Az ez irányú továbbképzéseken való részvételt továbbra is szorgalmazzuk. Külső segítségként szülők, művelődési házak, a védőnő, orvos-előadók, alternatív szabadidős és sportprogramot szervező intézmények támogatását igénybe vesszük. Alkalmazott módszerek, eszközök - interaktív módszerek: ötletbörze, elképzelt szituációk, plakátok, irodalom feldolgozás, szerepjátékok, beszélgetések, viták - művészeti tevékenységek - kortárs csoportok létrehozása érdeklődési körük szerint páros ill. csoportos munka - osztályszintű együttműködés - ha lehet kerüljük a puszta ismeret átadását, az elrettentő tartalmú üzeneteket – ezek csak lelkifurdalást, félelmet váltanak ki a diákból A hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül elképzelhetetlen a helyes egészségmagatartás fejlesztése. A pedagógus minden megnyilvánulása hatással lehet a tanulók társas – érzelmi készségeinek fejlesztésére, önbecsülésük, önértékelésük helyes megítélésére. Ezért ezek szinte eszköztárként szolgálnak egészségnevelési törekvéseink eléréséhez. Erősítő viselkedési formák: - dicsérni a pozitív irányú változásért szóban, írásban, nyilvánosan - bíztatni, bátorítani, bizalma tanúsítani - felelősséget ráruházni, jogokat biztosítani - szemébe nézni, ránevetni, kimutatni, hogy kedveljük - időt adni, hogy meghallgassuk - sikerélményt biztosítani - beismerni, ha valamit nem tudunk - problémáikat komolyan venni - gondolataikat értékelni - nyitottnak lenni szükségleteik iránt - kompromisszumkészségünket kimutatni - közös mulatságot találni
32
A programok csoportosítása színterük szerint
2. iskolán kívül
1. iskolai a., tanórai
b., tanórán kívüli
1.a. osztályfőnöki órák (életvitel-technika)
biológia órák osztályfőnöki órák
egészséges táplálkozás
(1-5. évf.),
dohányzás
(6. évf.-tól),
alkohol és más drogok
(7. évf.-tól),
szexuális, AIDS
(8. évf.-tól)
7-12 évfolyamon 5-8. évfolyamon
1.b. (tanórán kívüli) -
szakkörök (háztartástan,…) napközi-otthon, tanulószoba sportkörök házi bajnokságok, tanulmányi versenyek művészeti csoportok osztályrendezvények, iskolai rendezvények természettudományos 7, alkotóhét programjai iskola rádió, iskola újság szerkesztése iskolagyűlés előadások szervezése iskolán belül faliújság versenyek, tisztasági verseny
2. (iskolán kívüli) - iskolák közötti sportversenyek - kerületi, budapesti versenyek - kerületi szervezésű rendezvények - erdei iskolák - tanulmányi kirándulások - múzeumlátogatások - nyári táborok, sítáborok - játszóházak - természetjárás A program részévé kell tenni az értékelést is. Ennek folyamatosan kell történnie. Minden eredményről, sikerről, esetleges kudarcról a tantestület tagjait tájékoztatni kell (pl. a hirdetőtáblán), ha szükséges esetmegbeszélést tartunk. „Az egészség nem minden, az egészség nélkül minden semmi” (angol közmondás)
33
2.7 Az esélyegyenlőség megvalósulásával kapcsolatos feladatok Az esélyegyenlőség érvényesítése valamennyi hátrányos helyzetű csoport, tanuló részére kiemelt feladat. Elengedhetetlen feltétel az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások szervezése, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Esélyegyenlőségi alapfeltétel az egyenlő bánásmód megvalósulása a szegregációmentesség és a diszkriminációmentesség biztosítása. Konkrétan: - Az iskola és a család (otthon) kapcsolatának erősítése, a hátrányos helyzetű szülők gyermekei támogatásának megszervezése - a tanulmányaikban lemaradók rendszeres segítése az egyébként elhanyagolható mértékű évismétlők számának csökkentése érdekében - választási lehetőség biztosítása (NYEK osztály indítása) a gimnáziumi tagozaton A cél tehát: esélyteremtés a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében Feladat az SNI tanulókra fordított időkeret 3 óra/fő/hétre, a BTM-s tanulókra fordított időkeret 2 óra/fő/hétre történő növelése. Iskolánk a kompetencia alapú nevelés, oktatás irányába történő fejlődési folyamatában előtérbe kell kerüljön az ehhez kapcsolódó minőségfejlesztési, pedagógiai mérési- értékelési ismeretek fejlesztése, az ezekhez szükséges eszközök, módszerek bevezetése. Az általános iskolai tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és készségek (olvasás- szövegértés, írás- helyesírás, számolás, problémamegoldó gondolkodás), továbbá az alkalmazási kulcskompetenciák (szociális- és életviteli, életpálya- építési, idegen nyelvi és infokommunikációs technológiai) fejlesztése kiemelt feladatunk. A gimnáziumi tagozaton az alapvető képességek és készségek továbbfejlesztését, az idegen nyelvi kommunikációs képességek, az alkalmazás specifikus infokommunikációs készségek, képességek a középszintű karrierépítési kompetenciák és az alkalmazásképes nyelvi kommunikáció fejlesztését helyezzük előtérbe. Intézményünkben az iskolahasználók különös figyelmet kell fordítsanak arra, hogy a köznevelés résztvevői tanulók, szülők és pedagógusok emberi méltóságát és jogait mindenki kölcsönösen tiszteletben tartsa. 2.8 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység (Az átlagostól eltérő viselkedési problémákkal küzdő gyermekek ellátása a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján) „ A legjobb, legkövetkezetesebben felépített nevelési rendszer sem kerülhet el bizonyos nehézségeket. Éppen ezért a rendszer értékét nem annyira a nehézségek hiánya határozza meg, mint inkább a hozzájuk való viszony és leküzdésük módja.” (A. Lewin) Hazai felmérések alapján kb. 12 %-ra tehető azoknak a gyermekeknek az aránya, akiknél viselkedési zavar áll fenn, személyiségfejlődésük iránya nem megnyugtató. Lényegében szocializációs zavarról van szó, amely a társas tevékenységek és kapcsolatok folyamán jön létre és fejlődik ki. Az iskola segítő tevékenysége: - Az iskola segítő tevékenysége döntően az osztályfőnökökön keresztül érvényesül.
34
- Szükséges a tünetek, megnyilatkozási formák gondos tanulmányozása. Ez jelenti annak megismerését, mikor, milyen feltételek között, milyen formában tapasztalható a magatartási probléma. - Következő lépés az okok keresése és konkretizálása. A különböző ismert ok csoportokon belül szükséges feltárnunk a fő okokat és a járulékos körülményeket, a gyerek életében reálisan szerepet játszó tényezőket. Ily módon el tudjuk képzelni a probléma kialakulásának folyamatát, pszichikus mechanizmusát. - Megoldáskeresés – ha szükséges – olyan szakemberek bevonásával, akik akár a helyszínen tudnak segítséget nyújtani (iskolapszichológus, logopédus, szakpszichológus). - Eredményes együttműködés az osztályban tanító pedagógusokkal, a nevelési tanácsadók, gyermekvédelmi munkaközösség vezetője, a gyámhatóság vagy speciális klinikai szakpszichológusok hálózatával. - Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a magatartási nehézségek később maguk után vonják a tanulási zavarokat is. Elvárás a pedagógusokkal szemben: - A magatartási zavarokkal küzdő gyerekeket és azok megnyilvánulásait ne egyszerűen „zavaró körülménynek” tekintse, hanem jelzésként, tünetként értékelje, amely további tennivalók megvalósítását teszi szükségessé. - Képes legyen az ún. „vészjeleket” észlelni és megfelelő súllyal értékelni (agresszió, szorongás, magány; erkölcsi problémák, hazudozás, lopás, csavargás stb.) - Vegyen részt az okok feltárásában, segítse a gyermek személyiségének leginkább megfelelő stratégia kialakítását, legyen képes annak következetes, mindennapi végrehajtására is. - Ismerje a részképesség –zavar tünet együttesét. - Tudjon differenciáltan oktatni, nevelni. - Semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót. - Az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit. - A teljesítmény mérésénél adjon előnyt (időkedvezmény vagy kevesebb feladat, akiknek felmentése van az értékelés alól, ott a fejlesztőpedagógussal egyeztetett feladatsor adása) a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést. - Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások. - A hátrányt nem jelentő képességterületeken erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit. - Nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. - A szülővel kiemelten, figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon. - A tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal. - Szükség esetén forduljon szakemberekhez a tanuló ügyében.
35
- Kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét. - Gondolkodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, a pályaválasztásáról. - Szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt. 2.9 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenyég Csak azok a tanulók, felnőttek lesznek – maradnak – versenyképesek, akik legmagasabban képzettek, több nyelven beszélnek, képesek életmód és foglalkozásváltásra. Ezért folyamatosan megújuló szemléletre, új oktatási – nevelési módszerekre van szükség. Az iskolában nem csak a „klasszikus jó tanuló” tehetségét kell fejleszteni, hanem meg kell találni minden gyermekben azt az érdeklődési pontot, amit tovább lehet, kell fejleszteni. Célunk, hogy tanulóink önmagukhoz mérten is tudásuk maximumát nyújtsák a tanórai munka során. Különös hangsúlyt helyezünk – a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató programjai mellett – a kiemelkedő tudású tanulóink tehetségének, képességeinek kibontakoztatására, a „tudományos” attitűd, a kutatói és komplex alkalmazói hozzáállás kialakításával, fejlesztésével. A tehetséggondozás fő színtere a tanóra. Az egyéni foglalkoztatásra az osztálykeret nem alkalmas, ezért szükséges, hogy a mindenkori fenntartó biztosítsa a csoportbontásokat. A tehetségfejlesztés jó műhelye a versenyeztetés. Feladataink fentiekben leírtak teljesítése érdekében: - kiselőadás tartása tehetséges diák által, a tanóra anyagához kapcsolódóan, - egy-egy tanóra tanítása diák által, - pályázatok, tudományos dolgozatok írása, - projektek készítése, - szorgalmi feladatok, esszék írása, - komplex műveltségi versenyek nevezése, - diákkörök, szakkörök működtetése, ahol egy-egy témában tudományos jellegű dolgozatok készülhetnek, - kerületi, - fővárosi, - országos tanulmányi versenyekre, OKTV-re irányítás és a felkészülés segítése, - kulturális műsorokon, versenyeken (szavaló,- ének,- zenei,- stb.) versenyeken való részvétel, - iskolaújság szerkesztésében való részvétel, - sportversenyekre való felkészülés, részvétel.
36
2.10 A tanulási zavarral bíró tanulók felzárkóztatása Iskolánkkal szemben is a legfőbb követelmény, hogy a gyermekek nevelhetőségében fennálló jelentős eltérések ellenére minden gyereknél egységesen alakítsuk ki az alapismereteket, alapképességeket, a közösség alapértékeit követő életvezetést, életmódot. Az oktatás-nevelés folyamatába eleve hátrányos helyzetből kapcsolódnak be: - a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő, - a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók, továbbá az iskola, az egyes tantárgyak, a tanórai munka sajátosságaiból is kialakulhatnak a tanulási kudarcok. Iskolánknak is alkalmazkodni kell gyermekeink eltérő nevelhetőségéhez, az egyes pedagógussal szembeni elvárások megfogalmazásával: - tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, - használja a kooperatív technikákat, - az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit, - a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a valamilyen hátránnyal küzdőknek, - az osztályfőnök értesse meg a tanuló problémáit a szaktanárokkal, - a tanulói közösségekben alakítson ki elfogadó, toleráns légkört a tanulási, vagy szociális nehézségekkel bíró gyerekek felé, - ismerje és tudatosítsa a tanulói stílusok, tanulási stratégiák különbözőségét a tanulókban és szüleikben egyaránt, - óravezetésében, tervezésében építse be azokat az elemeket, amelyek segítik a különböző tanulási stratégiákat, stílusokat, - a szaktanár jelezze az osztályfőnöknek az észlelt tanulási, teljesítménnyel kapcsolatos észrevételeit, javasoljon iskolán belüli, vagy kívüli szakembert, lehetőséget, megoldást a probléma kezelésére (fejlesztőpedagógus, pszichológus, olvasótábor, kerületi szakkörök, civil szervezetek, szakirodalom, célirodalom, célirányos, egyénre szabott tanulási program), - a tanuló számára szaktanári konzultációs lehetőséget biztosítsunk állandó időpontban (tanulószoba), - értékelésénél kerülje a globális értékelést, legyen részletező különös tekintettel a konkrét tanulási, magatartási nehézségekre, - rendszeres esetmegbeszélések tartása. 2.11 A szociális hátrány enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrány feltérképezése az egyes tanulóknál elsősorban osztályfőnöki feladat szoros együttműködésben az iskolai gyermekvédelmi felelőssel. Ismernek: - ingerszegény családi környezet,
37
- a család szocializációs diszfunkciói, (a gyermek szeretetigényének, támaszkeresésének elutasítása, nagyfokú elhanyagolása, bántalmazása), - testi-lelki agresszió a családban, - szülők alkoholizálása, - válások – egyedülálló szülők, az új szülő elfogadása, - munkanélküliség - tartós betegség a családban (gyermek vagy családtag), - a több éves külföldön tartózkodás utáni beilleszkedés nehézségei. A családi környezet és az iskola világa egy időben, egymás hatásait gyengítve, vagy felerősítve együttesen hozzák létre a gyermek szocializációját. A hátrányos helyzetű család társadalmi helye és helyzete nagy távolságra van az iskolát képviselő egyes pedagógus társadalmi helyétől és helyzetétől. A pedagógusnak a távolító tényezőket le kell győznie, hogy a családok számára nevelési segítséget tudjon adni. A szociális hátrány enyhítését segítő tevékenységi formák felsorolását lásd a „Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok” c. fejezetrészben. 2.12 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelem legfőbb célja gyermekeink fejlődése érdekében olyan szakmai sajátos tevékenység, mely preventív jelenségénél fogva biztosítja testi, lelki és erkölcsi folyamatos és harmonikus fejlődésünket – értékmegőrző módszerekkel. A preventív munka egyik fontos területe az osztályfőnöki nevelőmunka. Az osztályfőnöki munkatervben évenkénti meghatározásban szerepelnek az egészséges életmóddal kapcsolatos témakörök: - egészséges táplálkozás, - dohányzás, - alkohol, más drogok, - szexualitás, AIDS. Iskolánk valamennyi tanulója érdekében általános és speciális tevékenységünk irányai: - A hátrányos és veszélyeztetett tanulók „kiszűrése”. - A szociális és művelődési hátrányok enyhítését segítő tevékenység. - A hátrányos helyzetű tehetséges tanulók tehetséggondozása. - A tanulási nehézséggel, teljesítményzavarral küzdő tanulók kiszűrése minden első osztályban szeptember első felében. Évközben érkező tanulóknál felvételkor. - A tanulási nehézséggel, teljesítményzavarral küzdő tanulók felzárkóztatása. - A beilleszkedési, magatartási gondokat mutató tanulóink segítése. - A szakvéleménnyel rendelkezők segítsége kiemelt feladat.
38
- A hetes otthonos és állami gondozott tanulók különösebb figyelmet kapjanak. Segítségnyújtás lehetőségei: - étkezési támogatás, - tankönyvtámogatás, - osztálykirándulások, erdei iskolák, nyári táborok, tanfolyamok, külföldi diákcsere utazások, - családlátogatás, szülői fogadóórák, egyéni beszélgetések, - felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozás, szakkörök, zeneiskola, sportprogramok, könyvtárhasználat, számítógép-használat, színház, opera-. múzeumlátogatás (Bartók Emlékház, Operaház megtekintése), tanulmányi versenyek (iskolai, kerületi, fővárosi), karácsonyi koncert, természettudományos 7, alkotó hét, megemlékezés nemzeti ünnepeinkről, gyermeki munkák kiállítása, pályázatok és ösztöndíj lehetőségek, drog és bűnmegelőzési programok, - a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok követése és a szülőknek megfelelő tájékoztatást adni (kiegészítő csalási pótlék, rendkívüli támogatás, stb.). Együttműködés: szülők, osztályfőnök, iskolavezetés, gyermekvédelmi munkaközösség vezető, napközis nevelők, Gyermekotthonok, Családsegítő Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyámhatóság, iskolapszichológus, logopédus, Rendőrség, DÖK, jogi szakértő. Információáramlás intézményen belül: - DÖK, SZMK, osztályfőnöki iskolavezetőségi megbeszélés
munkaközösség,
alsós
munkaközösség,
- összevont iskolai szülői értekezletek – ezek az összejövetelek alkalmat adnak a gyermekvédelem aktuális kérdéseinek megbeszélésére – eredmények, teendők, új felmerülő problémák - gyermekvédelmi munkaközösség vezető fogadóórákat tart a gyermekek és felnőttek részére - az iskolaorvos, védőnő és gyermekvédelmi munkaközösség vezető között az információ kapcsolat folyamatos nem időponthoz kötött. 2.13 Környezeti nevelési program A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.
39
Helyzetelemzés, helyzetkép a környezeti nevelés szempontjából: Az iskola a budapesti II. kerület zöldövezeti részén fekszik, az Apáti-szikla tövében és a Fenyves utcában. Ezt a helyzeti előnyt mindenképpen érdemes kiaknázni a környezeti nevelés során, kirándulásokkal, terepi munkával. Az épületek alapvetően megfelelnek környezeti nevelési szempontból. Az udvarok nagysága is megfelelő: sportpályával és zöld területekkel is rendelkeznek. A nagyvárosi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabbrövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak. A diákoknak lehetőségűk van különböző állampolgári tevékenységek gyakorlására, amikor bekapcsolódnak a döntéshozatali eljárásokba, demonstrációk szervezésébe, egy – egy környezetkárosítás feltárásába. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból: Az iskola tantestületén belül leginkább a természettudományokat oktatók foglalkoznak környezeti kérdésekkel jelenleg, de mind az iskola vezetése, mind a többi tantárgyat oktató tanár nyitott a környezeti szempontok érvényesítésére. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben: tanórán A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is közük van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés, a kiselőadási forma is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is alkalmazzuk, így lehetőség nyílik az élményszerű tanulásra. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert csak így lehet megfontoltan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Nem hagyományos tanórai keretben: - A tanév során az általános iskolai osztályok lehetőség szerint erdei iskolában töltenek 3-5 napot. Az itt folyó munka a tanév szerves része, ahol a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik. - Az év utolsó hete az ún. „Alkotóhét”, ahol lehetőség szerint kínálunk speciális, a környezetvédelemmel kapcsolatos órákat is. Tanórán kívüli programok: - A gyerekek olyan versenyeken és pályázatokon indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. (pl. Földtani Örökségünk Pályázat, Herman Ottó Verseny) - Az évente a Föld napjához kapcsolódóan megrendezésre kerülő Természettudományos 7 programjaiban helyt kapnak a témában meghívott előadók,
40
iskolán belüli versenyek, pályázatok (pl. fotó, hulladékgyűjtés, stb). Ezek a programok nagy érdeklődésre tartanak számot, a kötelezően választható jelleg pedig elősegíti a személyes érdeklődés elmélyítését. - Az iskolában rendszeresen szervezünk papírgyűjtést, szelektíven gyűjtjük a hulladékot. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel és szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Nem anyagi erőforrások: Iskolán belüli együttműködés: - Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését.. Azoknak a kollegáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat adhatnak. A közös munka áttekintése és koordinálása a természettudományos munkaközösség feladata. - Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő diákoknak. - Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában az erdei iskoláknak, a természettudományos és az Alkotóhétnek, a hulladékgyűjtési akcióknak és a 2006tól bevezetett szelektív hulladékgyűjtésnek. - Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is elengedhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt a szülők, legalább erkölcsileg, támogatják az iskolai programok célkitűzéseit. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói A pedagógiai munkát segítő dolgozók, valamint az iskolában dolgozó technikai dolgozók munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan
41
gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés: - Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés - az iskola egész életén belül - a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása (Paksi Atomerőmű, Gellérthegyi Víztározó,…). Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson ajánlatos részt vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. - Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel. - Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat aránya megfelelő. Anyagi erőforrások: Saját erőforrásokkal nem rendelkezünk. Külső erőforrások: - Fenntartó. A fenntartóval még külön egyeztetések szükségesek, ami a törvény által megszabott támogatásokat illeti. - Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.
42
Alapelvek, jövőkép, célok: A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: - a fenntartható fejődés; - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; - alapvető emberi szükségletek; - emberi jogok; - demokrácia; - elővigyázatosság; - biológiai és társadalmi sokféleség; - az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! A környezetei nevelés kívánalmai, jellemzői: - - Legyen komplex, rendszer-szemléletű, alkosson összekötő hidat a természet – és humán tudományok között, törekednie kell a holisztikus látásmódra. - Legyen lokális és globális egyszerre. Nevelő hatása elsősorban annak van, ami személyesen érint minket. Ennek megfelelően a környezeti nevelésnek a helyi, lokális problémákra kell támaszkodnia. Ugyanakkor nem létezik kizárólag helyi probléma, azt mindig regionális, nemzeti, vagy akár globális szinten kell kezelni. - Jelenjen meg benne mind a jelenről, mind a jövőről való felelősségteljes gondolkodás. Elsődleges feladatunk mindig a jelen helyzeteinek megoldása, ez az, ami személyesen érint minket, ezért komoly szemléletformáló hatása van. A környezet azonban olyan rendszer, amelyben a jelenben meghozott döntések következményei gyakran csak késleltetve jelennek meg, éppen ezért a környezeti nevelésben a megelőzés gondolatának prioritása van a már okozott károk mérséklésével szemben. - Legyen tevékenység-orientált, és neveljen együttműködésre. A tanulási folyamat elengedhetetlen része az aktív részvétel. A környezeti problémák megoldása társadalmi összefogást kíván, ezért fontos az együttműködésre, csoportmunkára való nevelés. - Neveljen problémamegoldásra. Kritikus gondolkodás és kreativitás nélkül nem oldhatók meg a jövő problémái, ezért kiemelt szerepet kell, hogy kapjon ezen készségek fejlesztése. - Neveljen új értékrendszerre. A környezeti nevelés értékrendszerének középpontjában az élet tisztelete áll. Ezért értéknek tartja a természet erőforrásainak kíméletét, a természet törvényeivel harmonizáló magatartást és a környezetért
43
felelős életvitelt, ennek megfelelően az anyagi javak tekintetében a mértékletességet és a takarékosságot. A környezeti nevelés filozófiája szerint az ember nem mindenható ura, hanem felelős része a természetnek. A többi élőlény közül való kiemelkedésünk nem előjogokkal jár, hanem éppen a Föld iránti kötelességünkkel. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt; - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - képesség a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére, értékelésére; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - személyes tapasztalatok szerzése a környezeti konfliktusok együttműködéssel történő kezelésében és megoldásában. - az egészséges életmód igényét és elsajátítatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: - alternatív, problémamegoldó gondolkodás; - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; - szintetizálás és analizálás; - probléma érzékenység, integrált megközelítés; - kreativitás; - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; - vitakészség, kritikus véleményalkotás; - kommunikáció, média használat; - konfliktuskezelés és megoldás; - állampolgári részvétel és cselekvés; - értékelés és mérlegelés készsége. Az iskola környezeti nevelési szemlélete
44
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. A munka legnagyobb része még csak most kezdődik, ám nem teljesen gyökértelen. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki: szelektív hulladék-, papír- és használtelem-gyűjtés (ez utóbbi ugyan még problémákat vet fel az elszállítással kapcsolatban), erdei iskolákat szervezünk, előadókat invitálunk a Természettudományos 7-re. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Ezért minden egyes tanórán törekszünk arra, hogy megtanítsuk a természetben tapasztalt jelenségek okainak keresését, a köztük rejlő összefüggések kutatását. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Konkrét célok: Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek: - iskolazöldítés: növények telepítése az osztálytermekbe, melyek gondozása az osztályközösségek feladata; a természettudományos 7-en, a Föld napján kertészkedés? - két tannyelvű iskola révén fordítási versenyek szervezése, környezetvédelmi témákban; - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése, Hagyományok ápolása: - természettudományos 7, madarak –fák napja (vetélkedő) és alkotóhét; - a kerület nevezetességeinek feltérképezése; - évfolyamonként erdei iskolai programok szervezése, megvalósítása; - osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.
45
Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - tanórán kívüli szakórák szervezése; - természetvédelmi versenyekre felkészítés; - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; - a számítógép felhasználása a tanórákon. Tanulásszervezési és tartalmi keretek: Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások: A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy a diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: - terepi munka során: terepgyakorlatok, kertészkedés, tankert, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek városismereti játékok stb.; - kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori időben stb.; - "akciók": pályázatok, iskolaújság készítése természeti témákkal, - "látogatás": múzeum, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; - versenyek; - szakkörök; - iskolazöldítés; - Természettudományos 7, - projektek; - erdei iskola; - fordítási verseny, kiállítás, szervezése; - iskolai, nemzetközi projektek - több diákcsere valósul meg évente. Ezek keretében egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a környezeti szempontoknak. Módszerek: A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza, a foglalkozások, módszerek így válnak csak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport; - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; - játékok; - modellezés;
46
- riportmódszer; - projektmódszer; - terepgyakorlati módszerek; - kreatív tevékenység; - művészi kifejezés. Taneszközök: Az iskola még nem rendelkezik minden alapvető oktatási eszközzel, szakkönyvvel, ami a környezeti nevelési munkához szükséges. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Az erdei iskolai programok számára lehetőség szerint – akár iskola alapítványi támogatással - biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan fel kell tölteni a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. Iskolai környezet: Lásd a helyzetelemzésnél. Kommunikáció: A környezeti nevelésben - jellegénél, összetettségénél fogva - nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk. írásban és szóban egyaránt - ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Az iskolán belüli kommunikáció formái: - kis előadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel; - házi dolgozat készítése; - poszterek készítése és bemutatása; - iskolarádió felhasználása híradásra; - faliújságon közölt információk készítése; Iskolán kívüli kommunikáció formái: - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; - környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása; - környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése; - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.
47
Minőségfejlesztés: Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett markánsan közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Továbbképzés: Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába várjuk a kollegák jelentkezését a környezeti neveléssel kapcsolatos tanfolyamokra, továbbképzésekre. 2.14 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke - A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az az alábbi felszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, vetítővászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó, projektor, interaktív tábla. 2.15 A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei. Az iskolai közösségek szervezésének lehetőségei A tanuló, a pedagógus valamint a szülő együttműködése az iskolában működő közösségekben és az iskolán kívül szervezett tevékenységekben történik. Tanulói közösségek: Vertikális szerveződésű (különböző évfolyamok közös célokra való szerveződése): - választott képviselőkön keresztül alakul ki a DÖK (Diákönkormányzat), - önkéntes jelentkezéssel a szakkörök, erdei iskola, nyári, téli táborok, külföldi diákcserék Horizontális szervezetek: - évfolyamonkénti érdekvédelmi csoportok ODB (osztály-diák bizottságok) - háziversenyek megszervezésére alakuló csoportok Osztály szerveződések: - osztályközösség rendezvényei az osztályfőnök irányításával Tanári szervezetek: - tantestület, - kibővített iskolavezetés (tagjai: igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők, DÖK vezető(k), KAT képviselő, szakszervezeti képviselő ), - munkaközösségek Szülői közösségek: - osztály szülői munkaközösségek - iskolai szülői munkaközösség (választmány)
48
A kapcsolattartás, együttműködés további fórumai, lehetőségei: Tanuló-pedagógus: - tanórák - osztályfőnöki órák - tanórán kívül szervezett csoportok - osztálykirándulások - erdei iskola - táborozások, diákcserék - kulturális programok (az iskola hagyományrendszeréből adódóan) - tanár-diák sportversenyek - igazgatói fogadóóra tanulóknak - iskolagyűlések - DÖK programjai Szülő-pedagógus: - szülői értekezletek (iskolai, - tagozati, - osztályszintű) - fogadóórák - egyénileg kezdeményezett megbeszélések - nyílt napok (tagozatonként, évfolyamonként) - az iskola nyitott kulturális, - sport, egyéb programjai - szülők által tartott projektek (Természettudományos 7, Alkotóhét, stb.) - írásbeli értesítések, tájékoztatók Tanulói tevékenységformák, tanulási alapidőre: Iskolánkban csak a hagyományos évfolyamokra épített tanulócsoportok (osztályok) működnek, ezen felül az osztályba sorolásnak nincsenek a tanulói képességektől (teljesítménytől) függő szempontjai. A hagyományos osztálystruktúrát több ízben megbontjuk. A csoportbontás során létrejövő tanulói szervezetek: - kiscsoportos bontás (minimum átlag 12 fő/csoport esetén), elsősorban a nyelvtanításban és a célnyelvű közismereti óráknál - egyéni differenciálás, - összevont osztályok vagy évfolyamok (előadás) Egyéb - tanórán kívüli - tevékenységi csoportok: - napközis csoport:
- 1-4. osztályos tanulóknak szülői igény esetén az egésznapos iskola keretében - 5., 6. osztályos tanulóknak vegyes csoportokban is - tanulószoba: - 7-10. osztályos tanulóknak - szakkör: - 1-12. osztályig - klub: - ifjúsági klub, ország ismereti - nyelvi klubok - egyéb: - játszóház, természetbarát csoport, erdei iskola, táborok. A csoportok nagyrészt önkéntes, részben kiválasztás alapján szerveződnek.
49
2.16 Az iskolai élet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek megvalósításának színterei A tehetséggondozás fő színtere a tanóra. Az egyéni foglalkoztatásra az osztálykeret nem alkalmas, ezért szükségesek a felzárkóztatást/ tehetséggondozást segítő kiscsoportok. A tehetségfejlesztés jó műhelye a versenyeztetés (formái: házi, kerületi, fővárosi, országos, tanulmányi, kulturális, sport és komplex versenyek) A tanulási időben kötelezően igénybe veendő iskolai szolgáltatások: - differenciált csoport (felzárkóztató, tehetséggondozó), - egyéni és csoportos korrepetálás, - könyvtárhasználat, angol nyelvű könyvtárhasználat – könyvtári órák szervezése - számítógép – internet használat A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások: - konzultáció tanulási problémákról, - kötetlen tárgyú konzultáció tanárral (más iskolai szakemberrel), - kooperatív tanulásszervezés - felkészítés versenyekre, - szakkör, klub stb. (lásd fenn), - egyéni könyvtárhasználat, - tanfolyamok, - tanácsadások (lelki, pályaválasztási, stb.), Szociális szolgáltatások: - étkezés (háromszori, vagy ebéd), - segélyezés kezdeményezése, támogatása (étkezési, tankönyv, szociális, stb.), - egészségügyi szűrővizsgálat, Vakációs szolgáltatások: (őszi, téli, sí, tavaszi, nyári szünetekben) - iskolai napközis ügyelet biztosítása, - táborozások szervezése (hagyományosan: túra, sí-, üdülőtáborok belföldön és külföldön: Balaton, Bükk, Ausztria, Olaszország), - külföldi (diákcsere) utazások: Anglia, Németország, Olaszország, Franciaország, Kárpátalja, Erdély, USA Fenti szolgáltatások széles köre egyaránt szolgálja a tehetséggondozás, a felzárkóztatás valamint a magatartási zavarokkal küzdő tanulók tevékenységeinek segítését. 2.17 A közösségfejlesztés feladatai megvalósításának területei Az iskola hagyományrendszere Az intézményi SZMSZ szerint: - külsőségek:
EU zászló, nemzeti zászló, kerületi zászló iskolazászló, tanulók, nevelők ünnepi viselete
50
Kulturális, ünnepi rendezvényeink (időrendben) - tanévnyitó (ünnepélyes iskolagyűlés); az 1. és a 9. osztályosok köszöntése - gólyatábor: a 9. előkészítő évfolyamosokat avatják a 9. évfolyamosok (Balatonfenyves/ Velence – Kerületi Gyermeküdülő szeptember) - tisztelgés Szabó Lőrinc sírjánál halála évfordulóján (Nemzeti Sírkert – október 3. 14 óra) - Megemlékezés az Aradi Vértanúkról (ünnepi műsor tagozatonként – október 6.) - Október 23. – nemzeti ünnep (ünnepi műsor tagozatonként a mindenkori 9. évfolyamosok közreműködésével) - Halloween – október 31. (programok a szünetekben a mindenkori 10. évfolyamosok közreműködésével) - Gólyabál – november (9-13. évfolyamosoknak) - Thanksgiving Day – november végén (amerikai hálaadás) (két tanítási nyelvű gimnáziumi osztályok szervezésében) - Mikulás – Krampusznap -december 5. (osztályonkénti szervezés) - „Karácsonyi Koncert” és „Karácsonyi vásár”– december 3. hete (kulturális műsor tagozatonként: magyar – angol – amerikai karácsony) - Szalagavató (bál) december vagy január (a 9-13. évfolyamosok részvételével) - Sítábor – február (Szlovákia, Olaszország vagy Ausztria) - Farsang – február (alsó tagozat: osztályonként, felső tagozat: DÖK szervezésében) - Szülők-nevelők bálja (találkozója)- február - „Pancake Day” – február 9. (a két tanítási nyelvű osztályok szervezésében) - Megemlékezés a kommunizmus áldozatairól – február 25. (gimnáziumi osztályokban évenként meghatározott módon: filmvetítés –elemzés, színházlátogatás, irodalmi mű feldolgozása) - Fenyves Galéria - St. Patrick’s Day – március 17. (diavetítés Írországról és Ír Táncház zenekari közreműködéssel, a két tanítási nyelvű osztályok közreműködésével) - Március 15. – nemzeti ünnep (ünnepi műsor tagozatonként a mindenkori 4. osztályok közreműködésével) - Szabó Lőrinc Iskolafesztivál – március vége (a költő születésnapja) páratlan években (kulturális műsor 2 délután) - Megemlékezés a Holocaust áldozatairól – április 16. (gimnáziumi osztályokban évenként meghatározott módón) - Természettudományos 7 – április 3. hete (előadások, versenyek, - múzeum, - állatkert, stb. látogatások) - Anyák napja – május - Végzős gimnáziumi osztály(ok) ballagása – április/május
51
- Nemzeti összetartozás napja –június 4. - Alkotóhét (az utolsó tanítási hét - június) páros években (projektek az 5-12. évfolyamoknak osztály kereteken túl szervezve) - Főzőnap (osztályonként, szülőkkel közösen)- június - Tanévzáró ünnepély – 8. osztályosok ballagása – június 3. hete - Az „Év Tanára” és az „Év Tanulója” kitüntetések (Szabó Lőrinc Emlékérem) átadása - Fenyves Utcai Diákok Baráti Köre, Bányais Öregdiákok Köre, Szabó Lőrinces Öregdiákok Köre - Tantestületi tapasztalatcserék, kirándulások - egyéb: iskolarádió, iskolaújság (Tücsök-zene) angol melléklettel, diákszerkesztésben, klubdélutánok évfolyam- és osztálykeretben, idegen nyelvi klub, nemzeti estek szervezése (egy-egy ország bemutatása), tanári kirándulások, kapcsolattartás az öregdiákokkal. A tantestület minden olyan hagyományteremtő kezdeményezést felkarol, amely az iskolai közösségek (tanulói, tanári) iskolánkhoz tartozás érzését erősíti. 2.18 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Tanulói közösségek: Vertikális szerveződésű (különböző évfolyamok közös célokra való szerveződése): - választott képviselőkön keresztül alakul ki a DÖK (Diákönkormányzat), Horizontális szervezetek: - évfolyamonkénti érdekvédelmi csoportok ODB (osztály-diák bizottságok) A DÖK képviselői szervezeti és működési szabályzatuk szerint, DÖK vezető tanár segítésével gyakorolják az intézményi döntési folyamatokban biztosított jogaikat. 2.19 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Iskolánkban az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását részben tanórán (egészségtan, kémia, fizika, testnevelés, informatika), másrészt szakköri formában biztosítjuk tanulóinknak. Igénybe vesszük külső szakemberek tanfolyami keretben történő elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatását (tanulók, pedagógusok részére is).
52
3. Az iskola helyi tanterve 3.1 Iskolánk képzési struktúrája Iskolánk nyolc- és nyolc + ötosztályos szerkezet szerinti képzéssel valósítja meg a NAT-en alapuló Kerettantervben és az Oktatási törvényben előírt képzési feladatait, elsősorban a törvényi előírásokat teljesítve, valamint azon felül egyedi sajátosságai szerint, az alapfeladatokat számos szempontból meghaladva. A képzés szerkezetileg tagozatonként kétféle: - 8 osztályos két tanítási nyelvű általános iskolai - 8 osztályos általános tantervű általános iskolai - 5 osztályos (1+4 szerkezetű) kéttannyelvű gimnáziumi (angol célnyelvű) képzés - 4+1 osztályos nyelvi előkészítő (NYEK) gimnáziumi (angol és német) képzés Az angol – magyar két tanítási nyelvű képzés célnyelvi tantárgyai: - angol nyelv
1- 8. évfolyamokon
- angol nyelv
9-12. évfolyamokon
- célnyelvi civilizáció
1-12. évfolyamokon
- szaknyelvi alapismeretek
9. előkészítő évfolyamon
- general science
9. előkészítő évfolyamon
- természetismeret, ének, rajz-vizuális-kultúra, testnevelés tárgyakból évente három
1-6. évfolyamokon
- matematika, biológia, földrajz, történelem, informatika tárgyakból évente három kétévenkénti meghatározásban
7-8. és 9-12.évfolyamokon
3.2 A helyi tanterv forrásai Iskolánk helyi tantervének elkészítésekor az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet alapján az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kerettanterveit használtuk.
53
A NAT műveltségi területeinek megjelenése az 1-4. évfolyamon A NAT műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben Művészetek Informatika (Könyvtári informatika) Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom, dráma Idegen nyelv Matematika Magyar nyelv és irodalom Környezetismeret, Ének-zene Technika és életvitel Környezetismeret Technika és életvitel Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Magyar nyelv és irodalom Technika és életvitel Testnevelés és sport
A NAT műveltségi területeinek megjelenése az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszerében: A NAT műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben
Földünk-környezetünk Művészetek
Informatika (Könyvtári ismeretek) Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Dráma Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek, Rajz Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Magyar nyelv és irodalom Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Magyar nyelv és irodalom Technika és életvitel Testnevelés és sport
54
Évfolyam 5-8. 5-6. 5-8. 5-8. 5-8. 5-8. 7. 5-6. 7-8. 7-8. 6. 7-8. 6.-8. 5-8. (5-6.) 5-8. 5-6. 5-8. 8. 5-8. 5-8. 5-8. 5-8.
3.3 Kötelező tantárgyak és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon Általános tantervű osztályok Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek ANGOL Matematika Informatika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Tanuló heti óraszáma
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6+ 1
4. évf. 6
2
2
2
2+1
4
4
4
1 1 2 2 1 5 2 25 25
1 1 2 2 1 5 2 25 25
1 1 2 2 1 5 3 25 25
4 1 1 1+ 1 2 2 1 5 3 27 27
Két tannyelvű osztályok Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek ANGOL Matematika Informatika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Tanuló heti óraszáma
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6+ 1
4. évf. 6
5
5
5
2+ 3
4
4
4
1 1 2 2 1 5 2+4 25 28
1 1 2 2 1 5 2+4 25 28
1 1+ 1 2 2 1 5 3+4 25 29
4 1 1 1+ 1 2 2 1 5 3+4 27 29
55
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Általános tantervű osztályok Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (Angol) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Tanuló heti óraszáma
5. évf. 4 3 4 2 1 2 1
6. évf. 4 3 3+ 1 2 1 2
7. évf. 3+ 1 3 3+ 1 2+ 1 1
8. évf. 4 3 3+ 1 2 1
1 1 1
2 2 1 1 1 1
1+ 1 1 2 2 1 1
1 1 5 1 3 28 28
1 1 5 1 3 31 31
1 +1 5 1 3 31 31
1
1 1 1 1 1 5 1 2 28 28
56
Két tannyelvű osztályok Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
5. évf. 4
6. évf. 4
7. évf. 3+ 1
8. évf. 4
3+ 2
3+ 2
3+ 2
3+ 2
Angol célnyelvi civilizáció
1
1
1
1
Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári Erkölcstan ismeretek
4 2 1 2 1
3+ 1 2 1 2
3+ 1 2+ 1 1
3+ 1 2 1
1 1 1
2 2 1 1 1 1
1+ 1 1 2 2 1 1
1 1 5 1 3+4 28 31
1 1 5 1 3+4 31 35
1 1 5 1 3+4 31 35
Idegen nyelvek ANGOL
Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Tanuló heti óraszáma
1
1 1 1 1 1 5 1 2+4 28 31
7.-8. évfolyam: az angolul tanított tantárgy óraszáma +1
57
Két tannyelvű előkészítő évfolyam 9/KNy I. Idegen nyelv
18
Informatika
3
Testnevelés
5
Osztályfőnöki
1
Készségfejlesztés*
3
Szabadon tervezhető órakeret
3
Rendelkezésre álló órakeret
30
Nyelvi előkészítő évfolyam 9/Ny
*
I. Idegen nyelv
6
II. Idegen nyelv (kezdő szintről indult)
12
Informatika
3
Testnevelés
5
Osztályfőnöki
1
Készségfejlesztés*
3
Szabadon tervezhető órakeret
3
Rendelkezésre álló órakeret
30
Szövegértés – szövegalkotás - logikai készség
58
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon Két tannyelvű osztályok Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 I. idegen nyelv
3+ 3
3+ 3
3+ 2
3+ 2
II. idegen nyelv
3
3
3+ 2
3+ 2
Angol célnyelvi civilizáció
1
1
2
2
3+ 1
3+ 1
3+ 1
3+ 1
2+ 1
2+ 1
3
3
1 2 2
2
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
2
2
5 1 6+5 35 40
1 5 1 8+5 35 40
Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Tanuló heti óraszáma
1 1
1
5 1 4+5 35 37
5 1 4+5 36 38
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. 11. évfolyam: 2 tantárgy 2ó/hét fakultáció 12. évfolyam: 3 tantárgy 2ó/hét fakultáció ( 1 felvétele kötelező)
59
Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon Általános tantervű osztályok Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 I. idegen nyelv
3+ 2
3+ 2
3+ 1
3+ 1
II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
3 3+ 1
3 3+ 1
3+ 2 3+ 1
3+ 2 3+ 1
2+ 1
2+ 1
3
3
1 2 2
2
2
2
Tanuló heti óraszáma
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
1 1
1
5 1 4 35
5 1 4 36
5 1 6 35
1 5 1 8 35
35
36
35
35
11. évfolyam: 2 tantárgy 1ó/hét fakultáció vagy 1 tantárgy 2 órában 12. évfolyam: 2 tantárgy 2ó/hét fakultáció
60
3.4 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei - A tantervben megfogalmazott követelményeknek, céloknak megfeleljen - Feleljen meg egyrészt a szaktudományi, másrészt - az élettani sajátságokat is figyelembe vevő- tantárgyi elvárásoknak - Legyen segítség a differenciált foglalkoztatásban - Segítse a gyerekek gondolkodásának tevékenységén alapuló ismeretelsajátítást
sokirányú
fejlesztését,
a
tanulók
- Ne legyen nehéz a használata (tanuló, szülő, pedagógus számára) - A választott segédeszköz folyamatos használata, használhatósága - A tankönyv, tanulmányi segédlet és taneszköz ára legyen reális, nem túl drága - A tankönyv feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak: - Legyen tagolt, hogy a tanuló is könnyen figyelemmel tudja kísérni az anyagot - Nyelvezete a tanuló szintjének megfelelő legyen, ne tartalmazzon túl sok idegen kifejezést, egyszerre ne szerepeljen sok újonnan bevezetett fogalom, - Ne legyenek benne tárgyi tévedések, hibák, - Legyen szép, esztétikus kivitelezésű, - Képanyaga legyen szemléletes és figyelemfelkeltő, - A leckék után szerepeljenek kérdések, amelyek az önellenőrzést segíthetik, - Tartalmazzon minta példákat, adott témakört lefedő feladatokat, - Történelemből legyenek benne források, térképek, - Szellemisége feleljen meg a világnézetileg semleges állami (önkormányzati) iskolával szemben támasztott követelményekkel, - Az egymásra épülő tankönyvcsalád preferálása elsődleges szempont, különösen ha lefedi az általános iskolai és gimnáziumi oktatást, - Előny, ha a tankönyvhöz tartozik segédlet (munkafüzet, szöveggyűjtemény, feladatlap, tanári kézikönyv), 3.5 A tankönyvek térítésmentes biztosítása rendje az ingyenes tankönyvellátásra jogosultakra vonatkozóan A 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben az általános iskola első osztályától a tanulók ingyenesen kapják a tankönyvet, munkatankönyvet az iskolai könyvtárból. A tanév során ingyenesen biztosított tankönyvek, munkatankönyvek állagát a tanulók kötelesek megőrizni, azokat rendeltetésszerűen használni (beleírni, összefirkálni nem szabad), tanév végén az iskola könyvtárába visszaszolgáltatni. A nem megfelelő minőségű tankönyvet, munkatankönyvet a könyvtár nem veheti vissza, a pótlásról a tanuló, ill. szülője köteles gondoskodni (pénzbeli térítés nem lehetséges).
61
3.6 Az iskolába,- és a magasabb évfolyamaira lépés feltételei Felvétel az intézménybe: Intézménybe lépés az iskola első évfolyamaiban: - Az intézménybe történő belépéskor a tanköteles korúak felvételének törvényi szabályozása, követelményei a mérvadóak. A gimnáziumi osztályokba felvételi vizsgával lehet bekerülni. A kétféle (két tannyelvű és NYEK) program szerint szerveződő (öt évfolyamos) osztályok első (9. kny, ny) évfolyamába a felvételi eljárás során elért helyezés alapján lehet bekerülni. A jelentkező tanulók felvételéről az 5., 6., 7. és 8. osztályokban elért tantárgyi eredmények (készségtárgyak nélkül) (max. 25% pont), a központilag kiadott egységes kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (max. 50% pont) és szóbeli meghallgatás (max. 25% pont) összesített eredményei (max. 100% pont) rangsora alapján döntünk. - A 8. osztályból a 9. osztályba lépésről a tanuló nyelvtudását vagy annak hiányát (esetleges felmentést a nyelvtanulás, vagy annak értékelése alól) figyelembe véve a nyelvtanárokkal való konzultáció után az igazgató javaslata alapján a tantestület dönt. - A 9. évfolyamba lépés feltétele a speciális 9.kny évfolyam végén tett eredményes angol FCE (Cambridge First Certificate of English) minimum 55 %-os teljesítése. -
Intézménybe lépés az iskola felsőbb évfolyamain: A magasabb évfolyamba lépés feltétele az évfolyamonként és tantárgyanként leírt tantervi követelmények teljesítése. Az iskola felsőbb évfolyamára léphetnek tanulóink, ha ezeket a tanulmányi követelményeket legalább elégséges minősítéssel teljesítették. 2-12. évfolyamokon valamennyi tárgyban év végi érdemjegyet és bizonyítványt kapnak, 1-5-ig értékelő skálán. A két tanítási nyelvű csoportokra vonatkozó szabályok: A két tannyelvű csoportokba való felvétel /átvétel: A külső iskolákból, illetve nem két tanítási nyelven haladó iskolán belüli csoportokból érkező alsós és felsős tanulók angol nyelvi szintjének felmérése a két tanítási nyelvű osztályokba / csoportokba való becsatlakozáshoz a következőképpen történik: A jelentkező az előzetesen egyeztetett időpontban egy 45 perces írásbeli feladatsor megírásával ad számot nyelvi tudásszintjéről: nyelvtani ismereteiről, nyelvi képességeiről, szókincséről, szövegértéséről. Ennek értékelése százalékos formában történik. Ezt követően egy rövid beszélgetés során mérjük fel a tanuló szóbeli képességeit. A felmérések anyaga az adott évfolyam aktuális nyelvi tudásszintjének megfelelő, melyet a tagozatvezető nyelvtanár állít össze. Alsó tagozaton a fenti felmérés mellett rövid beszélgetés során felmérjük a közismereti tárgyakból (anyanyelv, matematika ) szerzett ismereteket is. A tanuló előző iskolájából hozott értékelése (a készségtárgyak kivételével) meg kell, hogy haladja a 4,5-es tanulmányi átlagot; magatartása és szorgalma legalább 4-es (jó) legyen.
62
Amennyiben a jelentkező tanuló írás- és szóbeli összteljesítménye meghaladja a 80%os szintet, teljesítménye megfelelőnek minősül. Ezt követően a felvételről a mindenkori létszám függvényében az iskola igazgatója dönt. A felvett tanuló az idegen nyelven tanított tantárgyakból való továbbhaladáshoz szükséges ismeretek pótlására kötelezett. A két tannyelvű csoportban való tanulás feltételei: Ha a tanuló idegen nyelvből, valamint a fő tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem) nyújtott teljesítménye, készségeinek fejlődése nem éri el a kívánt szintet, akkor a szaktanár kezdeményezi a tanuló iskolán belüli, nem két tanítási nyelvű csoportba való áthelyezését az alábbiak szerint: - ha a tanuló az előbb említett tantárgyakban mért eredményei alacsonyak - ennek következtében sorozatos kudarcok érik, - ezek egyértelműen túlterheltségre utalnak, - esetleg magatartásával is hátráltatja a közös munkát a tanórán. Nem éri el a tanuló a kívánt szintet, ha az évente három alkalommal lebonyolított, belső évközi méréseknél két alkalommal 3-5. osztályban 50%-os, 6-8. osztályban 60%-os eredménynél alacsonyabban teljesít. A tovább haladással kapcsolatos negatív döntést befolyásoló tényezők: - a tanuló általános eredményeinek fokozott romlása, - az angol tantárgyi teljesítmény fokozatos hanyatlása, - a szaktanár, az osztályfőnök és az osztályban tanító kollégák szakmai véleménye a tanuló haladásáról, esetleges túlterheltségéről, - a munkaközösség-vezető, tagozatvezető célzott óralátogatásai. A fenti döntések szerves része a szülővel való rendszeres kapcsolattartás, a tanuló haladási nehézségeinek megbeszélése, a gyerek érdekében történő együttműködés. A két tanítási nyelvű osztályba kerülés feltétele eredményes nyelvi különbözeti vizsga letétele. Az egyébként 9. előkészítő évfolyam végén szervezett nyelvi vizsgát (amely a 9. évfolyamba lépés feltétele) 8. osztály végén is leteheti a tanuló. A sikeres FCE (55%-os minimumszintű) nyelvi vizsgán kívül osztályozóvizsgát kell tenni. A 9. előkészítő évfolyam heti 18 angol nyelvi órakerete az angol nyelvi órákon túl tartalmazza a 9. évfolyamtól angolul tanított közismereti tantárgyainak – előkészítő - a szaknyelv használatát megalapozó tanóráit (1 óra /hét/közismereti tantárgy). A 9. előkészítő évfolyam végén letehető házi nyelvi vizsga eredményétől függően az alábbi értékelést alkalmazzuk: - tanulmányait az angol (házi) nyelvvizsga eredménytelensége miatt a két tannyelvű gimnáziumi osztályban nem folytathatja - a két tannyelvű gimnáziumi osztály (csoport)-ban való továbbtanulás feltétele az angol nyelvi felzárkóztató foglalkozáson való részvétel - a két tannyelvű gimnáziumi osztály (csoport)-ban való továbbhaladást javasolom Az általános iskolában két tannyelven (magyar-angol) tanított tárgyak követelményeit a tanuló magyarul és angolul teljesíti.
63
A gimnáziumban az angolul tanított közismereti tárgyak követelményeit a tanuló angolul teljesíti; 12. évfolyamon az érettségi vizsgaszabályzatban és a tantárgyi követelmények figyelembe vételével.
3.7 Az angol nyelvi vizsgák rendszere 9-12 évfolyamokon és a százalékos eredmények osztályzattá alakítása Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók komplex nyelvi fejlődése is megjelenjen az osztályzatok között. Az órai munka, a nyelv-tanulás részeredményei, kiselőadások, projektmunkák mellett az emeltszintű érettségi (B2 nyelvi szint) és tantervi követelményeinkkel (C1 nyelvi szint) egyező vizsga a tanuló egész évi munkájáról teljes képet ad. A vizsgára való felkészítés, a vizsga lebonyolítása az iskolai körülmények között megfelelő, ezért szakmailag indokolt, hogy a mérés eredményei a jegyek közé kerüljenek. Az osztályzattá alakítás a következő: A tanulók a félévi, illetve az év végi vizsgák alapján összesen négy osztályzatot kapnak elért eredményeik alapján. A négy osztályzat az alábbiakból tevődik össze: - A vizsga összesített eredménye - A nyelvhelyességi teszt (FCE: Use of English, CAE: English in Use) - A tanuló által tetszőlegesen választott két másik komponens eredménye, azaz az olvasási, hallott szövegértési, vagy az írás- és beszédkészséget vizsgáló dolgozatok. A vizsga összesített eredményét, és a komponensek pontokban kapott részeredményeit százalékban számoljuk. A mellékletben található átváltási táblázat segítségével a százalékokat osztályzatokká alakítjuk, és egyaránt alkalmazzuk az összesített eredmény és a részeredmények átváltásánál. - Piros, azaz kettős értékű osztályzatot ér az összesített vizsgaeredmény. - Kék, azaz egy jegynek tudható be a három komponens eredménye. Cambridge First Certificate of English vizsga – 9.ky és 9. osztály A 9. kny osztály esetében az év végi (májusi) vizsga eredménye a magasabb osztályba lépés feltétele. Teljesítendő követelmény: 55 %. A 9. osztály esetében a félévi (januári) és év végi (májusi) eredmény kerül be az osztályzatok közé. Elvárt követelmény: 65 %. 2. Cambridge Advanced English vizsga – 10. és 11. évfolyam A 10. osztály esetében a félévi (januári) és év végi (májusi) eredmény kerül be az osztályzatok közé. Elvárt követelmény: 55 %. A 11. osztály esetében a félévi (januári) és év végi (májusi) eredmény kerül be az osztályzatok közé. Elvárt követelmény: 65 %. Érettségi vizsgát a 12. évfolyam végén tesznek a tanulók a két általuk választott tárgyból angol nyelven, és angol nyelvből emelt szinten vizsgáznak, így kétnyelvű érettségi bizonyítványt kapnak. Az alacsonyabb évfolyamok tanulói előrehozott érettségi vizsgát tehetnek, amelynek feltételeit az érettségi vizsgaszabályzat tartalmazza.
64
Az érettségi felkészüléshez ill. az eredményes magyar nyelven tehető felsőoktatási felvételi vizsga segítése céljából a két tannyelvű osztály tanulóinak a 11-12. évfolyamokon az angolul tanított közismereti tárgyakból - igény szerint - az angol nyelvű tudás "mellé" kiegészítésként " a magyarul tudást, főképp a magyarul vizsgázást" elősegítő foglalkozásokat szervezünk. 3.8 Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, az iskolai beszámoltatás A tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelése, minősítésének formái Az ellenőrzés nem csak a tanuló munkáját értékelő és motiváló rendszer, hanem egyben folyamatos visszajelzés a tanári munka hatékonyságára is. Ellenőrzési rend Az évközi érdemjegyeknek, illetve az év végi osztályzatoknak a megszerzési lehetőségei iskolánkban. Az órai számonkérés 1.1 Az órai szóbeli felelet 1.2 A felelet értékű röpdolgozat 1.3 A témazáró dolgozat 1.4 A házi feladatok 2. Az elmaradt dolgozatok pótlása 3. A tanórán kívüli beszámoló 4. A félév végi osztályzat 5. Az év végi osztályzat 6. Az osztályozóvizsga 7. A különbözeti vizsgák 8. A javító és pótvizsgák 9. Angol célnyelvi évfolyamonkénti vizsgák 10. Rendkívüli tantárgyak 11. A kisérettségi (magyar, történelem, 1. idegen nyelv, matematika tárgyakból kötelezően, a választható tárgyakból nem kötelezően a 10-11. évfolyamon 12. A próbaettségi (magyar, történelem, 1. idegen nyelv, matematika tárgyakból kötelezően, a választható tárgyakból nem kötelezően a 12. évfolyamon) 1. Az órai számonkérés: 1.
1.1
Az órai szóbeli felelet:
A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése, nyilvánosság előtti szereplésének gyakoroltatása érdekében alapvetően fontosnak tartjuk az órai szóbeli feleletek mind gyakoribbá tételét. Heti 1 órás tárgy esetében min. évi 1, kettő esetében 2 stb. szóbeli érdemjegy szükséges, amelyet a naplóban kék színnel írunk. A szóbeli felelés rendjét és tartalmát a szaktanár dönti el. A felelet nem lehet hosszabb 5 percnél. Minden esetben kövesse a tanár – esetleg az osztálytársak – szóbeli értékelése, amely a tartalmi minősítésen túl a formai (nyelvhelyesség, felépítettség, stb.) erényekre és hibákra is hívja fel a figyelmet, azt az érdemjegybe számítsa is be. 1.2
Az órai írásbeli felelet (röpdolgozat)
A tanárnak lehetősége van arra, hogy felelet értékű röpdolgozatot írasson. A röpdolgozat kidolgozásánál a rendelkezésre álló idő maximum 20 perc lehet. A röpdolgozat
65
célja, hogy a diákokat rendszeres tanulásra szoktassa, valamint az, hogy a tanár a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb ismeretek elsajátításának szintjéről, és a továbbhaladás lehetőségéről tájékozódhasson. A röpdolgozatot nem szükséges előre bejelenteni. A naplóba az érdemjegy kék színnel kerül, értéke azonos a szóbeli felelet értékével. 1.3
A témazáró dolgozat:
A témazáró dolgozat a tanulóknak egy nagyobb témakör végére kialakuló tudását méri fel. A tanár törekedjék annyi témazáró dolgozatot íratni, ahány nagyobb témát a haladási terv (ütemterv) szerint megtanított. Mivel ez az ellenőrzési forma a diákoktól alaposabb szintű felkészültséget igényel, a tanár a témazárót nem írattathatja meg váratlanul. A dolgozat időpontjának kitűzésekor az alábbi előírásokat kell betartania: 1. Az osztály egy napon nem írhat kettőnél több dolgozatot. 2. A dolgozatírás időpontját a tanár egy héttel korábban köteles a diákokkal közölni. A megírt dolgozatokat a tanárnak a megírást követő két héten belül kijavítva és értékelve (osztályozva) ki kell adnia. Az osztályzatot a diák kérésére szóban is köteles indokolni. Ha a tanár – saját hibájából – egy hónap elteltével sem adja ki a kijavított dolgozatokat, az azokra adott érdemjegyek elévülnek, azokat a tanár a naplóba nem írhatja be, az év végi osztályzat megállapításánál sem veheti figyelembe. Az elévülés után a diákoknak joga van kérni az eredményeket, beírásuk után azok nem módosíthatók (törlés). A témazáró dolgozatokra adott érdemjegyeket a tanár a naplóba piros színnel írja be. A több anyagrészből is álló érdemjegy, nagyobb súllyal esik latba az év végi osztályzatok kialakításánál átlagszámítás esetén dupla jegynek számít 1.4.
A házi feladatok
Céljuk az otthoni (napközis) gyakorlás, a tanórán elhangzott ismeretek felelevenítése és elmélyítése és/vagy az adott témában a tanulók készségeinek illetve képességeinek a fejlesztése a cél; vannak olyan házi feladatok is ,amelyekkel az új anyagot szeretnénk előkészíteni. Ezért a házi feladatok ellenőrzésére és értékelésére különböző módszereket kell alkalmaznunk. Az otthon, napköziben vagy tanulószobán elkészítendő házi feladatok rendszerint szóbeli és írásbeli produktumok. Az otthoni munka és annak elvégzése (írásbeli és / vagy szóbeli) napi rendszerességet igényel. A ráfordított idő lehetőség szerint ne haladja meg tantárgyanként alsó tagozaton a 20, felső- és gimnáziumi tagozaton a 30 percet. A felső tagozat 7-8. évfolyamán és gimnáziumban alkalmanként hosszabb házi feladat is adható (pl.: fogalmazás, esszé, értekezés írása, prezentáció készítése), ám erre annyi időt kell adni (pl. 1 hét), amennyi a más tárgyakból is megkövetelt rendszeres tanulás mellett megvalósító.
66
Év közi szünetekre is lehet házi feladatot feladni, de ennek mennyisége nem haladhatja meg a napi, rendszeres házi feladatok mennyiségét. A kiselőadások tartása lehet önállóan vállalt plusz feladat, nemcsak házi feladat. Ekkor külön értékeljük. A házi feladatok elkészítése felső tagozaton a szorgalom mellett a tantárgy értékelésének is része, így a házi feladat hiányok a szakórákon minden harmadik alkalom után egy elégtelen osztályzat beírását vonják maguk után. A házi feladat hiányos, illetve nem megfelelő módon történt elkészítése is hiánynak minősül. Ha a feladatok meg nem értése okozza a másnapi órára való hiányos felkészülést, akkor ez az eset nem minősül házi feladat hiánynak. Erről azonban meg kell győződni (pl. felszólítani a tanulót, hogy mutassa be próbálkozásait a házi feladat megoldására vonatkozóan, vagy fogalmazzon meg kérdéseket azzal kapcsolatban, ami gondot okozott neki). Nem szankcionálható a tanuló akkor, ha indokolt hiányzása miatt nem készítette el a feladatát (ez csak a hiányzását követő első órán fogadható el). Plágium megalapozott gyanúja esetén a tanuló köteles a tanár által megszabott új határidőre új munkát beadni, vagy beszámolni az adott tananyagból. A türelmi idő letelte után a tanuló órán köteles jegyre megírni a fogalmazást vagy (írásban vagy szóban) beszámolni az adott tananyagból. A mindennapi felkészültséghez hozzátartozik a tanulói felszerelés hiánytalan megléte, mert ez szükséges ahhoz, hogy az órai munkában maradéktalanul részt tudjon venni a diák. Ezért a felszereléshiány szankcionálása megegyezik a házi feladat hiány elbírálásával. 2. Az elmaradt dolgozatok pótlása: Amennyiben a diák betegség, illetve egyéb indokolt hiányzás miatt nem írta meg a témazáró dolgozatot, akkor azt köteles pótolni a következő feltételek mellett: 2.1 A pótdolgozat azonos hosszúságú és témájú legyen, mint az eredeti volt. A tanár azonos időtartamot biztosítson, mint amit a többi diáknak biztosított a dolgozat megírására. 2.2 Amennyiben a diák hosszabb időn keresztül hiányzott és elmaradása felhalmozódott, úgy a tanár köteles megfelelő időt biztosítani az elmaradtak pótlására. 2.3 Az összefoglaló órát követő egy-két napos hiányzás estén a témazáró bármikor pótoltatható. 2.4 Azzal a tanulóval, aki csak a dolgozat napján nincs iskolában, másnap, vagy ha csak délelőtt azon az órán nem volt jelen, akkor még aznap (egy másik tanóra alatt) megíratható a dolgozat. 2.5 A ritkán előforduló egyéb esetekben – amelyek a dolgozat megírásának elmaradását eredményezik (pl. dolgozat, feladatlap eltépése, stb.) – a szaktanárnak kötelessége az eset adminisztrálása, az osztályfőnök, súlyosabb esetben az iskolavezetés tájékoztatása. 3. A tanórán kívüli beszámoltatás: A tanórán kívüli beszámoló lehetőségét az iskola nem zárja ki, ha az a tanuló érdekét szolgálja.
67
Nagyon fontos lehet olyan esetekben, amikor a diák betegség, illetve egyéb tartós hiányzás miatt nagyobb anyagrészből készül arra, hogy tudásáról számot adjon. A feleletre kapott érdemjegy súlya a témazáró dolgozat értékével azonos. 4. A félév végi osztályzat megállapításának a módja: A tanár a félévi osztályozó konferencia időpontjára a haladási naplókba beírt, megfelelő számú érdemjegy alapján megállapítja a félévi osztályzatot. Az osztályzat megállapításának szempontjai a következők: 4.1 Elégséges számú érdemjegy: a heti óraszám plusz egy érdemjegy, de minimum három jegy alapján kell az osztályzatot megállapítani. 4.3 A beírt osztályzatok alapján, de nem feltétlenül matematikai átlag szerint alakul ki. A tárgyat tanító szaktanár döntési kompetenciája, hogy milyen elv alapján osztályoz, ám nem hagyhatja figyelmen kívül az év során beírt érdemjegyeket. Javasoljuk, hogy értékelési és osztályozási módszeréről a tanév elején az érintetteket (tanulók, szülők) tájékoztassa, azt fogadtassa el szakmai munkaközösségével is. 4.4. Az osztályozó konferencia javaslatot tehet az érdemjegy megváltoztatására, amennyiben a tanár nem a naplóba beírt érdemjegyek alapján minősítette diákja teljesítményét. 5. Az év végi osztályzat megállapításának módja: Megegyezik a félév végi osztályzatok kialakításának rendjével, azonban az osztályzatok száma legalább kétszerese kell, hogy legyen a félév véginek. Az év végi osztályzat az egész év munkájának értékelése. Amennyiben a tanuló bukásra áll, a tanár köteles erről legalább két héttel a konferencia előtt a szülőket értesíteni. 6. Az osztályozóvizsga 6.1 A törvény ide vonatkozó szabálya szerint a tanuló kérheti felmentését az iskolában tanult tantárgyak bármelyike alól, illetve az összes alól, így magántanulói jogviszonyt kezdeményezhet. Ezekben az esetekben az év végi osztályzatot osztályozóvizsgán kell megszereznie. 6.2 Abban az esetben, ha a tanuló nem az iskolában tanult idegen nyelvből szerzett „C” középfokú nyelvvizsgát, és érettségit szeretne az adott nyelvből tenni, akkor osztályozóvizsgára köteles jelentkezni az iskola igazgatójánál. Az adott nyelvből, a középiskolai tananyagból osztályozóvizsgá(ka)t kell tennie. Az osztályzat a törzslapra illetve a bizonyítványba kerül. Osztályozóvizsgák csak a kijelölt időszakban tarthatók. 6.3 Az osztályozóvizsgák időpontja az iskola munkatervében szerepel, általában május vége. Az érettségire jelentkező diákok kötelesek az osztályozóvizsgát január végéig letenni az első félévi vizsgaidőszakban. 7. A különbözeti vizsgák: 7.1 történik.
Igazgatói hatáskörbe tartozik, illetve a törvény ide vonatkozó szabályai szerint
68
7.2 Abban az esetben, ha a tanuló másik párhuzamos osztályba, illetve speciális tanterv szerint haladó csoportba (fakultáció, tagozat) szeretne átmenni, akkor sor kerülhet különbözeti vizsgára. 8. Iskolai közösségi szolgálat A törvény az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. Ez azt rögzíti jogszabályi szinten, hogy az érettségi nemcsak szellemi, tantárgyi tudást mér, hanem azt a pedagógiai célt is, hogy a szociális készségek, a társadalmi érzékenység kimunkálása is szükséges ahhoz, hogy valaki érett legyen, és a középiskolai tanulmányait befejezze. A közösségi szolgálat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Az iskola a következő területeken szervez közösségi szolgálati tevékenységeket: - egészségügyi - szociális és jótékonysági, - oktatási, - kulturális és közösségi, - környezet- és természetvédelemi, - közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel. 9. Érettségi vizsga: Az érettségi vizsgaszabályzat szerint történik. 10.
A pótvizsgák, javítóvizsgák: A törvényben meghatározott módon történnek.
11.
A kötelezően választható tantárgyak osztályzása:
Azokat a tantárgyakat, amelyek a 11. évfolyamon lépnek be - a tanuló választja mint kötelezően választott tárgyak- osztályozzuk. Tanév közben tantárgyi változtatásra nincs lehetőség. 12.
A kisérettségi, próbaérettségi vizsga:
Az adott évfolyamon az iskola magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv tantárgyakból kötelezően, a választható tantárgyakból nem kötelezően szervezi a fenti vizsgát. A kisérettségi, próbaérettségi lényege egy olyan, az érettségit segítő vizsgatípus, amelynek során a tanuló találkozik olyan helyzettel, ahol egy nagyobb, esetleg több éves témakörökből ismereteit rendszerezni kell, és szóban/írásban számot adni tudásáról.
69
A kisérettségit, próbaérettségit az érettségiztető tanárok szervezik tantárgyanként, előre meghatározott módon. A kisérettségire, próbaérettségire kapott érdemjegy az évben adott témazáró jegyek egyikének felel meg. 3.9 Az iskola értékelési elvei és rendszere, jutalmazás Az értékelési rendszer célja: A tanuló - adott teljesítményének: tudásának és az elsajátított készségeknek mérése és minősítése, - önértékelésre késztetése, - önálló tanulásra, problémafelvetésre és azok megoldására szoktatása, A szülő - rendszeres tájékoztatása gyermeke előmeneteléről, tanulási problémáiról, esetleges lemaradásáról, hiányairól; valamint ezek pótlásának lehetőségeiről (korrepetálás, tanulószoba) Az értékelés módja: Iskolánkban az értékelés a 2-12. évfolyamokon félévkor és év végén 5 fokozatú érdemjeggyel történik, melyet a tanuló szóbeli vagy írásbeli feleletére illetve témazáró dolgozatára kap. Jeles érdemjeggyel jutalmazhatjuk a tanulók tanulmányi versenyen elért eredményeit, a gyűjtőmunkát, kiselőadások tartását is. Mindezeken túl folyamatos szóbeli értékeléssel is segítjük és irányítjuk a diákok fejlődését. Az értékelés közlésére csak a törvényben meghatározott nyomtatványokat használjuk: az osztályozó naplót, amelybe a szaktanár ír; az ellenőrző könyvet, amelybe a tanuló írja be az osztályzatot, a szaktanár szignójával hitelesíti, majd a tanuló rendszeresen aláíratja a szülővel. Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű. A tanulók folyamatos értékelés alapján kapják a félévi tájékoztatót (az ellenőrző könyvben) valamint az év végi bizonyítványt. Az év végi jegyek nem feltétlenül a részjegyek számtani közepe alapján születnek meg, hanem figyelembe veszik a tanuló fejlődését is. Az osztályzat tehát a tanév alatt nyújtott tényleges teljesítményt tükrözi. A tanulók továbbhaladását a tanulóközösséget tanító tanárokból álló osztályozókonferencia dönti el a tanév végén , a szaktanár javaslata alapján. Elégtelen osztályzat esetén a tanuló augusztusban pótvizsgát tehet. A továbbhaladási engedélyt (előrehozott vizsga letételét) a szaktanár és az osztályfőnök javaslatára az iskola igazgatója adja meg. A más tantervű iskolából átiratkozónak a különbözeti vizsga letételéhez türelmi időt biztosítunk az igazgató által meghatározott határidőig.
70
Jutalmazás: tanév közben: - egyént vagy közösséget, - szóbeli, írásbeli, közösség előtt elhangzó dicséretek, tárgyjutalom, jutalomnap, - osztályfőnöki, igazgatóhelyettesi (50 jeles osztályzat után automatikusan), - igazgatói (100 jeles osztályzat után automatikusan) tanév végén: - ballagáskor a végzős diákok kitüntetése (Év tanulója - Szabó Lőrinc Emlékérem), - nevelőtestületi dicséret (mindenből jeles vagy kitűnő – példás osztályzat) - versenyeredmények kihirdetése, jutalmazása - (oklevelek, jutalomutazás (tábor), könyvjutalom, jó tanuló, jó sportoló kupa) Elmarasztalás, fegyelmi felelősség: - a Köznevelési törvény és a Házirend alapján Magatartás, szorgalom minősítése: - osztályközösségenként havonta, - tagozatszinten az osztályozó konferencián félévkor és év végén 3.10 Az érettségi vizsga Az érettségi vizsga emeltszinten Iskolánk a kötelezőkön kívül a tanulók által igényelt tantárgyakból segíti az emeltszintű érettségire való felkészülést. Az érettségi vizsga középszinten Iskolánk a kötelezőkön kívül a tanulók által igényelt tantárgyakból végzi a közép szintű érettségire való felkészítést. 3.11 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanár, saját munkája eredményéről csak objektív mérések és számítások elvégzése után kaphat megbízható visszajelzést. A testnevelő tanári munka alapját a tanmenet képezi. A tanmenet lényegéhez tartozik, hogy megvalósítása révén pozitív irányú fejlődésnek kell bekövetkeznie a tanulói teljesítményben. Megtervezésében a mindenkori tantervi anyag mellett figyelembe kell venni a tanulók személyiségét és a konkrét lehetőségeket, körülményeket. Mérhető célokat kell megjelölnie és ezek elérésének színvonaláról meg kell győződnie. A modern pedagógia alapkövetelménye, hogy a nevelés-oktatás hatékonyságáról objektív módszerek alkalmazásával győződjön meg a tanár. Ennek megvalósításához három tényezőre van szüksége: - Mérhető célokra az elérendő, megvalósítandó célokat olyan pontos kritériumokkal kell a tantervben megfogalmazni, amelyek révén a megvalósítás eltérő színvonala kimutathatóvá válik.
71
- Az objektív mérést lehetővé tevő eszközökre, azaz mérési és számítási módszerekre. Ezen a testnevelésben két tényezőt értünk: a) Azokat a próbákat, amelyek segítségével a tanulási teljesítményt mérni tudjuk. Arra a kérdésre, hogy „mit mérjünk?”, a tantervi anyag és a tanulási teljesítményt befolyásoló tényezők ismerete adhatja meg a választ. A „hogyan mérjünk?” problémája megoldásához viszont a társtudományok testneveléssel összefüggő ismeretanyagára is szükségünk van. b) A nyert adatokat fel kell dolgoznunk, hiszen rendszerezetlen, feldolgozatlan állapotukban nem nyújtanak számunkra jóformán semmiféle információt. Ehhez ad segítséget a matematikai statisztika. A testnevelés-tudomány által feltárt ismeretekre, amelyek lehetővé teszik a mért és számított adatok helyes értelmezését, s az ebből adódó következtetések levonását. A tanterv tanítása nem sablonos, hanem tudományos alapokat igénylő, alkotó tevékenység. Az így értelmezett testnevelés-tanításhoz a széles skálájú módszertani kultúráltság elengedhetetlenül szükséges. Mérési lehetőségek a testnevelésben: A mérés kifejezés magában foglalja a számszerűséget, azaz a mennyiségi meghatározottságot. Tárgyilagosan meg tudjuk állapítani, hogy melyik a jobb a kettő közül, sőt azt is, hogy mennyivel jobb a másiknál. Az sem okoz gondot, hogy elért eredményeik alapján rangsoroljuk tanulóinkat, vagy országos viszonylatban összehasonlítást tegyünk. Ilyen alapon állapíthatunk meg országos normákat, mert abszolút skálán mérünk. Az ilyen skála adott nullponttal kezdődik és alkalmas arra, hogy a tanulói teljesítmény értékét számszerűen jellemezze. A mérés azonban nem mindig ilyen egyszerű. A tanulók játéktudásának színvonalára nem áll rendelkezésünkre semmiféle „abszolút skála”. Mi mégis rangsorolni tudjuk őket. Ez a rangskála. Megállapítunk bizonyos kritériumokat, amelyek alapján tanulóinkat megfigyelhetjük játéktevékenységük közben. A vizsgált tulajdonság növekedése vagy csökkenése szerint most már rangsorolhatjuk őket. A tanórákon használatos mérések lényegében az abszolút és rangskála segítségével elvégezhetők. A mérés azonban nem csupán annyit jelent, hogy „lemérünk” egy eredményt, mert ez már a végső stádium. Azt is figyelemmel kell kísérnünk, hogy egyes tényezők milyen befolyást gyakoroltak a teljesítményre. Tekintettel arra, hogy iskolai testnevelésről van szó, teljesítményen mindig a tanulás sikerét értjük, éppen ezért a tanulási teljesítményt befolyásoló tényezőket kell figyelembe vennünk és mérnünk. Ezek a következők: 1.
Az elsajátítandó mozgáskészség jellege
Testnevelésben a különböző feladathelyzetekben történő értelmes cselekvésre tanítjuk tanulóinkat, ezek szabályait pedig a tantervben szereplő sportágak tartalmazzák. A tanítás útja az, hogy a sportági mozgáskészségeket el kell sajátítaniuk a tanulóknak a cselekvéstanulás általános szabályainak megfelelően. A cselekvés közben adódó ingerjelzések eredete alapján a sportági készségek 2 nagy csoportját különböztetjük meg: a) zárt készségek Ezekben a belső ingerjelzések dominálnak.
72
b) Nyílt készségek Itt viszont a külső ingerjelzések jutnak nagyobb szerephez. 2. A testalkat Kétségtelen, hogy a testnevelés szempontjából van előnyös és kevésbé előnyös testalkatú tanuló. Azonban ez nem lehet döntő a tantervi követelmények teljesítésében. Csupán arról van szó, hogy a kevésbé kedvező testalkatú tanulónak több gyakorlásra van szüksége. 3. A képességek Befolyásoló szerepük a leginkább ismert, mert jóformán a tanulás kiindulási alapját képezik. a) Ügyesség Különféle mozgásfeladatok végrehajtási szintje, illetve a tanulás gyorsasága révén mérhető. b) Erő Különböző ellenállások legyőzése révén mérhető c) Gyorsaság Ciklikus mozgásokban- idővel mérhető d) Állóképesség A mozgások intenzitásbeli szintjével összefüggőségben az ismétlésszám, és az idő terjedelmével mérhető. e) Hajlékonyság Elsősorban az izületi mozgáshatárok terjedelmével mérhető. f) Egyensúlyozás Statikus, illetve dinamikus helyzetekben történő testegyensúlyozás és / vagy tárgyak egyensúlyozása révén mérhető. 4. Az oktatás módszere Ez igen széles skálájú lehet, csak az alapvető tényezők vizsgálatára irányítjuk a figyelmet. a) Globális módszer Ebben az esetben a mozgáskészségeket egészben, azaz nem részeire daraboltan tanítjuk. b) Parciális módszer A készséget részeire bontjuk, és úgy tanítjuk. c) Izolációs módszer Ez nem más, mint az előző két módszer kombinációja. Az egészben való tanulással kezdjük és ha azt tapasztaljuk, hogy valamelyik részelem végrehajtása nem megfelelő, akkor azt kiemelve külön gyakoroltatjuk, majd ismételten visszahelyezve a mozgássorba, a készség egészének tanulását tovább folytatjuk. 5. Motiváció A motiváció célirányos viselkedés, amellyel a tanuló valamely célt kíván elérni, megvalósítani. A mi törekvésünk az, hogy tanulóin k mindig motiváltak legyenek a testnevelés iránt, legyen bennük teljesítményigény. A motivációval kapcsolatos mérési lehetőségek; a megfigyelés, interjú, kérdőív, a teljesítmények elemzése, valamint a pedagógiai hatásvizsgálatok. Tévedés lenne azt hinni, hogy csak ezek a tényezők vannak hatással a fejlődésre. De a „leszűkített” felsorolással is sikerülhet elérnünk a testnevelés tanítás pedagógiai jellegének kihangsúlyozását, mert a mérések alkalmazásában ezt a szemléletmódot tartjuk döntő fontosságúnak.
73
Záradék
A Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium nevelőtestülete a pedagógiai program módosítását egyhangúlag elfogadta. Budapest, 2015. március 23.
……………….. igazgató A Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium szülői munkaközössége a pedagógiai program módosításában leírtakkal egyetért. Budapest, 2015. március 24.
……………….. szülői képviselő A Budapest II. Kerületi Szabó Lőrinc Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium diákönkormányzata a pedagógiai program módosításában leírtakkal egyetért. Budapest, 2015. március 24. ……………….. DÖK képviselő
74
Mellékletek
75
