PEDAGÓGIAI PROGRAM LEMHÉNYI DEZSŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA BUDAPEST HŐSÖK FASORA 30

PEDAGÓGIAI PROGRAM LEMHÉNYI DEZSŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA BUDAPEST HŐSÖK FASORA 30.

2009/2010

2

TARTALOM NEVELÉSI PROGRAM BEVEZETŐ LEMHÉNYI DEZSŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA

2.

6.

4. 5. 7.

1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 8. 1. 1. Pedagógiai alapelvünk 1. 2. Pedagógiai célkitűzéseink és a hozzájuk kapcsolódó feladatok 1. 3 Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai , kulcskompetenciák fejlesztése AZ ISKOLA STRUKTÚRÁJA - KÉPZÉSI SZINTJEI ÉS SAJÁTOSSÁGAI 22. 2. 1. Az iskola struktúrája 2. 2. Az iskola képzési szintjei 2. 3. Az iskola sajátosságai a tantárgyi oktatás területén 2. 4. A képességzavarral, tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátása 2. 5. Az iskola sajátosságai a tanítási órákon kívül 3. AZ ISKOLA BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE 29. 3. 1. Belső kapcsolataink 3. 2. Külső kapcsolataink 4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 30. 4. 1. Általános feladatok 4. 2. Értelmi nevelés 4. 3. Beilleszkedés, közösségi magatartás 4. 4. Egészséges életmódra nevelés 4. 5. Kulturált viselkedésre nevelés 4. 6. Az 1 – 4. évfolyamon végzett kiemelt feladatok 4. 7. Az 5 – 8. évfolyamon végzett kiemelt feladatok 5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 33. 5. 1. A jó közösség ismérvei 5. 2. Általános feladatok 5. 3. A feladatok megvalósításának szinterei A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSE 36. 6. 1. Feladatok 6. 2. A beilleszkedési és magatartási problémák okainak feltárása 6. 3. Eljárás a beilleszkedési, magatartási nehézség észlelésekor 6. 4. A beilleszkedés segítésének területei 7. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 8. A GYERMEK – ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 42. 9. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE 44. 10. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 47. 11. SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 49. 11. 1. A szülővel való kapcsolattartás fontossága 11. 2. Az együttműködés tartalma 11. 3. A kapcsolattartás formái

8. 10. 12. 22. 23. 23. 24. 27. 29. 29. 30. 31. 31. 31. 32. 32. 32. 33. 33. 34. 36. 36. 37. 38. 39.

49. 50. 50.

3

12. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI-, EGÉSZSÉGNEVELÉSI, ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI 52. 52.

PROGRAMJA

12. 1. A környezeti-, egészség-, és fogyasztóvédelmi nevelés jogi háttere 12. 2. Helyzetkép: az iskola belső helyzetképe, környezeti- és egészségnevelési előélete, fogyasztói szokásai 12. 3. Iskolai környezeti nevelés programja. 12. 4. Az iskola egészségnevelési programja 12. 5. Az iskolai fogyasztóvédelmi oktatás programja 12. 6. Erőforrások 12. 7. Jövőkép, alapelvek és célok 12. 8. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 12. 9. Hagyományos tanórai foglalkozások 12. 10. Módszerek 13. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

53. 55. 56. 62. 64. 67. 71. 73. 80. 84.

HELYI TANTERV 1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ

94.

ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMAI AZ ELŐÍRT

95.

TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYIK

2. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS AZ 5-6. ÉVFOLYAMON

101.

3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS 104.

MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI

105.

5. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELEINEK ELVEI

106.

6. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE 108. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS

120.

7. AZ OTTHONI NAPKÖZIS TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI 156.

FELADATOK MEGHATÁROZÁS

8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

157.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

163.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE 164. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

166.

4

Nevelési program

5

BEVEZETŐ Az intézmény neve, mottója 1.1.

Mottó: „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál és azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert) 1.2. Az intézményi adatai: Az intézmény neve: Székhelye: Típusa: Jogállása: Az intézmény működési területe:

1.3.

Lemhényi Dezső Általános Iskola 1163 Budapest, Hősök fasora 30. 8 évfolyamos általános iskola Önálló jogi személy Budapest XVI. kerületének a fenntartó által kijelölt területe

Az iskola és környezete Az iskola tanulóinak összetétele

Az iskola körzetei jól elhatárolhatóak egymástól. Négy nagyobb területre, és egy kisebb emeletes társasházi övezetre osztható: – az Egyenes utcai lakótelep és családi házas övezet – a Lándzsa utcai lakótelep – Sashalom családi házas területe – Corvinus lakópark (a lakóparkban alapítványi iskola működik) – Nagyvázsony utca és Pilóta utca társasházi része •

Szülői háttér – A családok összetétele A tanulóink többsége a családi házas kertvárosi környezetből érkezik. Ez azt a tényt feltételezi, hogy a szülők nagyon jó, esetleg kiemelkedő anyagi és szociális háttérrel rendelkeznek. A feltételezés azonban nem helytálló, mivel nagyon sok család küzd megélhetési gondokkal, vagy meglévő életszínvonalának megtartásával. – Az iskola és a szülői közösségek kapcsolata 6

Az iskolavezetés és az egész nevelőtestület törekszik –a hagyományokhoz híven – a szülőkkel a jó kapcsolatok kialakítására, fenntartására és tovább fejlesztésére. A szülőkkel való együttműködés alapja az egymást kiegészítő igényekből ered. Az intézményben folyó nevelő-oktató munkáról szóló visszajelzések segítséget nyújtanak munkánk értékelésében, a meglévő problémák megoldásában, új feladatok kidolgozásában. A tájékoztatása érdekében rendszeresek a szülői értekezletek, fogadóórák, egyéni megkeresések telefonon vagy személyesen, a családlátogatások nyílt órák. A szülők partnerek voltak, és sok segítséget nyújtottak az iskola COMENIUS I. programjának kidolgozásában. Az intézményben a szülői munkaközösségen kívül Iskolaszék is működik. Az iskola szabadidős programjain is rendszeresen részt vesznek a szülők (farsangi bálok, Szülők Pedagógusok Bálja, kirándulások, Lemhényi Gála, WELLNESS nap egyéb szabadidős programok). Rendszeresen tartunk a leendő elsős szülők részére szülői értekezleteket, nyílt órákat, az intézmény népszerűsítése érdekében –szombat délelőttönként – Játszóházat a nagycsoportos óvodás gyerekeknek, amelyet elsős, másodikos tanulóink is szívesen látogatnak.

7

LEMHÉNYI DEZSŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA A Lemhényi Dezső Általános Iskola pedagógusainak célkitűzése, hogy magas színvonalon végzett nevelő-oktató munkával fejlessze a tanulókat, megfelelve a törvényi előírásoknak, a szülői igényeknek és a fenntartói elvárásoknak. Ez a következőket jelenti számunkra a mindennapi munka során:

•

Iskolánk, a Lemhényi Dezső Általános Iskola elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységben annak érdekében, hogy magas színvonalon minél szélesebb körben kielégítse partnerei igényeit - rugalmasan alkalmazkodva a közösséget érintő kihívásokhoz. • Kiemelt figyelmet fordítunk munkánk során a nevelés és az oktatás egyensúlyának megteremtésére: a tehetséges tanulók felismerésére - képességeik kibontakoztatására, a tanulási nehézségekkel küzdők felzárkóztatására • Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink életkori sajátosságuknak megfelelően fejlődjenek, jól érezzék magukat iskolánkban, és képességeiknek megfelelően tanulhassanak tovább.

•

Intézményvezetésünk és nevelőtestületünk elkötelezett iskolánk minőségirányítási programjának megvalósításában. Mindezeket felkészült, szakmailag megújulásra képes, a minőség iránt elkötelezett, segítőkész munkatársakkal és a velük együttműködő szülői közösséggel valósítjuk meg.

8

1. AZ

ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI,

CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

1. 1. Pedagógiai alapelvünk Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok, a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat. • • • • • •

• • • • • • • •

Alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét. A nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van. A nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk. A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom, az élő idegen nyelv, a matematika, az ember és társadalom, ember a természetben, földünk – környezetünk, a művészetek, az informatika, az életviteli és gyakorlati ismeretek, a testnevelés és sport. A nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. Az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek szeretete hatja át. Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre, önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét. Az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez.

9

•

• • • • • • • • • •

Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat. A kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük. Hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokultúrális hátrányok leküzdéséhez. Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. Az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, az önálló tanulás képességét. A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irányt, illetve pálya kiválasztását. A kommunikációs - valamint viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét. A képesség-kibontakoztató felkészítés, a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez, a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási, továbbtanulási esélyének növeléséhez.

Ha az itt felsoroltakkal minél több diákunk rendelkezik, akkor tartjuk munkánkat sikeresnek. Legyen rájuk jellemző a következő megfogalmazásunk.

Milyen legyen a „Lemhényis diák”? Iskolánkban családját és társait megbecsülő, a közösségért mindig tenni kész, feladataikat örömmel teljesítő, a korszerű tudományokban jártas, kreatív, önállóan gondolkodó gyermek.

10

1. 2. Pedagógiai célkitűzéseink és a hozzájuk kapcsolódó feladatok Pedagógiai célkitűzéseink

Sikerkritériumok •

Közösségi élet fejlesztése, hagyományaink ápolása

•

•

Megvalósulnak az elfogadott fejlesztési tervek. A neveltségi kérdőívre adott válaszok javuló átlagértéket mutatnak nyolcadik végére. Megvalósított éves osztályfőnöki és DÖK munkatervek.

Feladatok

Neveltségi kérdőív alapján fejlesztési terv készítése. A fejlesztési tervek megvalósítása. Az osztályfőnöki és a DÖK munkatervek összehangolása.

Pedagógiai programunk és helyi tantervünk módosítása

• Elfogadott módosított

A kompetencia alapú oktatás bevezetése, és a kooperatív technikák alkalmazása nevelőoktató munkánkban.

Tanulóink alkalmazható tudást szerezzenek tanulmányaik során.

pedagógiai program és helyi tanterv. • A kollégák bekapcsolódása a kompetencia alapú oktatás bevezetéséven. • Átdolgozott helyi tantervek minden műveltségi területen. • Változatos módszertannal megtartott órák (óralátogatási lapok).

Matematika és olvasásszövegértés kompetenciaterületek kiemelt fejlesztése a matematika és a magyar tárgyak esetében.

• Tanulóink a külső

A belső és külső mérések eredményeinek elemzése munkaközösségi és intézményi szinten.

méréseken az országos átlag feletti eredményt érjenek el. • Valamennyi nyolcadikos tanuló beiskolázása sikeres legyen, nagyrészük középiskolába folytassa tanulmányait.

Matematika és olvasásszövegértés modulok beépítése a többi tantárgy helyi tantervébe. Belső továbbképzések megszervezése. A kooperatív tanulási technikák beépítése a helyi tantervekbe, alkalmazásuk a tanórákon.

A mérések tapasztalatainak beépítése az éves munkatervbe. Osztálybontások szolgálják az egyéni fejlesztés és tehetséggondozás biztosítását.

11

Pedagógiai célkitűzéseink


Fejlett diákközösségi élet támogatása.

Havonta megtartott osztálytitkári értekezlet. • Évi legalább két osztályok által szervezett program • A diákközgyűlés megtartása. • Ünnepségek, ünnepélyek megtartása (pl.: karácsony, farsang).

• Esztétikusan dekorált,

Környezettudatos magatartás és egészséges életvitelre való igény kialakítása, iskolánk javainak megóvása.

Fejlesztési céljaink

tiszta tantermek. • Környezetvédelemmel, egészséges életmóddal kapcsolatos program megszervezése (pl.:papírgyűjtés, sportnap). • Csökken a tanulók által okozott szándékos rongálások száma (bázisadat a 2007. év).

Sikerkritériumok

• Tantermeink XXI. századi oktatási környezet megteremtése

felújítása. • Tantermeinkbe is kerüljenek számítógépek

Feladatok A diákönkormányzat munkájának támogatása. Az osztálytitkárok rendszeres beszámolója az osztályfőnöki órákon. A tanulók, osztályok által szervezett programok támogatása a vezetés és a nevelőtestület részéről. A diákközgyűlésen elhangzott javaslatok lehetőség szerinti megvalósítása. Egészségnevelési programunk teljes körű megvalósítása. A folyosók és tantermek esztétikus dekorálása. Tanári és tanuló ügyeleti rendszer megvalósulása.

Feladatok

A felújítások és fejlesztések ütemezése, megvalósítása. Eszközök beszerzése saját költségvetésből, alapítványi és pályázati forrásokból.

12

Kapcsolatrendszerünket érintő célkitűzéseink Szakmai együttműködésre épülő, stabil kapcsolatrendszer működtetése kiemelt partnerintézményeinkkel. Kapcsolataink erősítése volt tanítványainkkal.


•

Feladatok

Tanévenként legalább A szakmai együttműködések 1-1 közös rendezvény, megvalósítása kiemelt partnereinkkel. szakmai fórum megszervezése.

Öregdiák programok szervezése.

Kapcsolattartás volt tanítványainkkal (e-mail, honlap, találkozó).

1. 3 Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai a kulcskompetenciák fejlesztésére Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök segítik a tanulók bevonását a pedagógiai folyamatokba: • Az ismeretek hatékony átadása érdekében szükség van a tanulók motiválására. • Mind a tanórákon, mind a tanórán kívüli tevékenységek során építünk a tanulók aktív közreműködésére. • Az egyéni kutatómunka, a párban, illetve a kooperatív csoportban megoldott feladatok mind azt a célt szolgálják, hogy a tanulók ne csak passzív befogadók legyenek a pedagógiai folyamatokban. Az órákon nagy hangsúlyt helyezünk diákjaink kulcskompetenciáinak fejlesztésére. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák: amelyekre minden embernek szüksége van a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, és a munkához. A kompetenciák nagy része fedik egymást. Hasonló egymásra építettséget jelent a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonya is. A kulcskompetenciák megalapozását, az alapkészségek, és képességek fejlesztését a kompetencia alapú oktatás megvalósulása nagymértékben segíti, melynek alapelemei: • a hasznosítható tudás • az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés • az alkalmazáshoz szükséges attitűdök kialakítása

13

A kulcskompetenciák megalapozásának, az alapkészségek és képességek fejlesztésének kiemelten javasolt módszerei, munkaformái: •

kooperatív tanulás

•

projektmódszer, projekt alapú oktatás

•

egyéni foglalkoztatás, páros munka, csoportmunka

•

differenciált oktatás – tartalmakban, módszerekben, tanulásszervezésben.

14

Kulcskompetencia terület

CÉL

•

1. Anyanyelvi kommunikáció •

2. Idegen nyelvi kommunikáció

A tanuló rendelkezzen az életkori sajátosságának megfelelő anyanyelvi ismerettel (szókincs, szövegalkotás stb) A szóbeli és írásbeli kommunikáció elsajátítása.

A tanuló életkori sajátosságainak és egyéni képességeinek megfelelően használja a tanult idegen nyelvet

Feladat

A várt eredmények Általános tantervű

SNI

Megfelelő szókincs kialakítása adott szövegkörnyezeten keresztül: • szépirodalom • ismeretközlő • dokumentum szövegeken keresztül

A tanuló az adott helyzetben az életkori sajátosságának megfelelő módon tudja megfogalmazni és kifejezni a mondanivalóját.

Írott és szóbeli kommunikációjába n – a megfelelő észlelés-értés szintjén – saját kompenzáló technikái kialakításával lényeget kiemeljen, összefüggéseket felismerjen; mondatalkotása grammatikailag megfelelő legyen

Megfelelő szókincs fejlesztésen keresztül: • fejlesszük a tanuló kommunikációs készségét • más népek kultúrájának megismerését

A hallott és olvasott idegen nyelvű szöveg értése

Valós beszédhelyzetekbe n egyszerű információkat tudjon adni és kérni.

Írás és beszédkészség mérhető fejlődése

Módszer Általános tantervű • • • •

• •

fogalomalkotás szövegértelmezés szövegalkotás véleménynyilvánítás szituációs játékok kooperatív tanulás

A beszéd - szöveges gyakorlatok végzése: • szövegolvasás • szövegértés • szövegalkotás • szituációs játékok • párbeszéd • szerepgyakorlat • egyéni előadások

SNI - tanulási motivációt fokozó tanítási modell - közlés - magyarázat - beszélgetés -felfedezéses tanulás - aktív fogalomalkotás

- képességhez igazodó tartalmi differenciálás, diszlexiás, díszgráfiás tanulóknál elsősorban auditív megközelítéssel

Kulcskompe-tencia terület

CÉL

Matematikai gondolkodás fejlesztése az összefüggések megláttatása

3. Matematikai

Feladat

Szaknyelv használata, fejlesztése Logikus gondolkodásra való törekvés Matematikai ismeretek és a mindennapi problémák összekapcsolása

A várt eredmények

Módszer

Általános tantervű

SNI

Követni és értékelni tudja: • matematikai problémákat • alkalmazza az ismerős eljárásokat • tudja jelölni az adatokat • a grafikonok ábrázolása és olvasása során elemezze a kapott adatokat

Gyakorlottság a becslés, kerekítés, fejszámolás, számológép használat területén egyéni fejlődési ütemhez alkalmazkodó, bővülő számkörben. Megfelelő matematikai tartalmú szókincs értése, alkalmazása feladatmegoldások ban. Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, megoldási terv készítése.

Általános tantervű • • • • •

•

alapműveletek gyakoroltatása összefüggések keresése-elemzése eszközhasználat modellalkotás grafikon készítése, olvasása táblázat készítése, olvasás

SNI - cselekedtetés - szemléltetés egyszerű, átlátható ábrákkal - algoritmus-követés, megjegyzés, alkalmazás - analógia felismerésalkalmazás -interiorizációs stratégia -kondicionálás, gyakorlás -probléma felvető módszer

16

A várt eredmények Kulcskompetencia terület

CÉL

Feladat Általános tantervű

A környezetünkben lévő, jelenségek, változások, törvényszerűségek megismerése és megértése. 4. Természettudományos

Az információs társadalom technológiáinak biztos és kritikus használata. 5. Digitális

Módszer

A magyarázatokon, tapasztalatokon, előrejelzéseken keresztül tegyük láthatóvá, tapasztalhatóvá a tanulók számára a környezeti változások ok-okozati összefüggéseit.

Komplex információ előállításán keresztül segítsük az eszközök használatát és a felkészülésben, kutatásban való szerepüket.

A természettudományos és a műszaki ismeretek összekapcsolása a hétköznapi életben felmerülő problémák során.

Felismerje az adott problémán keresztül az információ hitelességet és megbízhatóságát.

SNI


Megismerési módszerek elsajátítása (megfigyelés, összehasonlítás stb.), folyamatok nyomonkövetéséne k képessége. Okokozati kapcsolatok felismerése a változások megfigyelése során.

•

A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumokat tudja esztétikusan kialakítani. Problémáját fogalmazza meg olyan pontossággal, hogy a számítógép érdemi segítséget jelentsen.

Információ: felismerés visszakeresés értékelés tárolás előállítás bemutatás csere Hálózati kommunikáció használata

•

•

•

környezettudatos magatartás kialakítása kísérletezés új technológiák berendezések megismerése, működtetése kritikai állásfoglalás az áltudomány és technika ellenes megnyilvánulásokka l szemben.

SNI - aktív fogalomalkotás - szemléltetés - asszociációs stratégia - deduktív tanulási stratégia

- információ átadásátvétel - lényeglátás képességének tanulása - szókincsbővítés, szövegértés, szövegalkotás - a megértést szolgáló technikák ismerete, alkalmazása

17


CÉL

A folyamatosan kialakuló élettapasztalat valamint a szerzett tudás segítse elő az eredményes tanulást. 6. Hatékony, önálló tanulás

Módszer

Feladat

A tanulás iránti igény felkeltése. A tanuló hozzásegítése az egyéni tanulási stratégiájának kialakításához. Az önismeret tudatában képes legyen megtalálni a számára megfelelő oktatási és képzési lehetőségeket.


SNI

A tanulás iránti motiváció megléte. Az ismeretek hatékony felhasználásán keresztül aktívan részt vesz a közös munkában, és tudását megosztja másokkal.

Helyes önértékeléssel olyan érzelmi viszonyulások kialakulása, amely lehetővé teszi az egyéni kompenzáló technikák kialakulását, a figyelem irányításának tudatosságát, a kérdezés értelmességét, kultúráját, az emlékezetbe vésés jellemzőit és az eredményért való felelősségvállalást.

Általános tantervű Képzési lehetőségek ismertetése: • útmutatás • támogatás Tanulási technikák elsajátíttatása. Informális tanulás

SNI Tanulási motivációt fokozó tanítási modell Kondicionálás, gyakorlás - az értő olvasás fejlesztése - számítógépen való írás eszközzé tétele Önismeretet elősegítő programcsomagok

18

A várt eredmények Kulcskompetencia terület1

7. Szociális és állampolgári

CÉL

Alkotó módon, aktívan és felelősségteljesen vegyen részt szűkebb és tágabb környezete életében valamint pozitív irányú alakításában.

Módszer

Feladat

A társadalmi és kulturális normák kialakításán keresztül valósuljon meg az egyén és a közösség kritikus és kreatív együttműködése.


SNI

A tanuló magatartásában megnyilvánul: • közügyekben való hatékony részvétel • tolerencia a különböző vallási, etnikai és kulturális csoportok iránt • kötődés a szűkebb közösségéhez, lakóhelyéhez, hazájához, és az EU-hoz.

Önmaguk elfogadásán keresztül nyitottá és érdeklődővé válnak a sokféleségre. Tisztában vannak jogaikkal, és a betartandó alapvető magatartási szabályokkal, normákkal. Törekednek a környezetükkel való harmónikus kapcsolatra.

Általános tantervű Együttélési technikák alkalmazása: • közös értékek elfogadása, tiszteletben tartása • demokratikus értékek kinyilvánítása • tolerencia megléte • felelősségérzet kialakítása • alkotó részvétel

SNI - megbeszélés, beszélgetés - közlés, magyarázat - szituációs játékok - kooperatív módszer

19


CÉL

Feladat Általános tantervű

8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A közeli és távoli célok érdekében a tanuló képes legyen a kínálkozó lehetőségek érdekében egyéni terveket készíteni és végre hajtani.

Módszer

A tanuló az iskolai mikró és makroközösségeinek kihívásán keresztűl tapasztalhassa meg: • a kezdeményezés • a vállalkozás • a kinálkozó lehetőségek megragadását.

A tanuló tudjon a céljainak megfelően egyéni terveket készíteni és azt végrehajtani.

SNI


Az esetlegesen hiányzó funkcióik ismerete mellett az ép funkciók gyakorlása, amely hozzásegíti az egyéni boldoguláshoz. (érdekérvényesítés, tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, felelősségvállalás stb.)

Feladatokon keresztül valósuljon meg: • tervezés – elemzés - kockázatfelmérés • szervezés (egyéni, csoport) • irányítás • vezetés • értékelés

SNI Célirányosan szervezett szabadidős tevékenységekben és természetes élethelyzetekbenfoglalkozások megismerése - felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok - személyközi kapcsolatok elemzése konkrét esetek kapcsán

20


CÉL

A tanuló váljon nyitott, érdeklődő, fogékony és kreatív személyiséggé a művészetek iránt.

Módszer

Feladat

A széleskörű oktatónevelő munkán keresztül mutassunk rá a hazai az emberjogi, és az egyetemes kulturális örökség fontosságára.

9. Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség


SNI

Kialakuljon: • a kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésesére irányuló igény • a mindennapi élet során az esztétikum fontosságának megértése

Nyitottság, fogékonyság, a kreatív művészi kifejezések sokfélesége iránt. A reális önértékelés kialakulásával az egyéni stílus kialakulása, véleményalkotás a különböző művészi ágak érzelmeket megmozgató hatásáról.


• • • • •

Műalkotások elemzése Nézőpontok összevetése Következtetések levonása Kulturális intézmények látogatása Alkotó részvétel

SNI - bemutatás - szemléltetés, - filmvetítés - divat stílusok, műalkotások hatáselemzése - lakberendező programok

2. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek.

21

A kompetencia fejlesztését támogató tevékenységek: • • • •

tanárok külső továbbképzéseken való részvétele belső továbbképzések, önképzés mentorálási program szaktanácsadás igénybe vétele

A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása: • • • • •

a személyiség komplex megismerése tehetségazonosítás tanulási problémák felismerése észlelése - nehézség (SNI) - zavar (NT) részképesség-zavarok kiszűrése tanulási stratégiák és módszerek megismerése

Az alkalmazott mérés-értékelés iskolai rendszere:

•

mérések: diagnosztikus (bemeneti) mérések formatív (visszajelző, szabályozó) szummatív (lezáró – minősítő) mérés-értékelés mérési adatbázis - a tanulói fejlődés nyomon követése

•

Módszertani elemek: • • • • • •

tanulásszervezési technikák alkalmazása tanórai differenciálás kooperatív tanulás egyéni és csoportos projektmunka prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása tanulói értékelési technikák - önértékelési eljárások gazdagítása A tanulni-tanulás kompetenciájának fejlesztése - a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe: • • • • •

a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése - kíváncsiság, érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése, hosszabb időkeret biztosításával küzdőképesség, sikerorientáció és kudarckerülés a tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása - életkor-specifikusan a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése

Ezek a módszerek és munkaformák alkalmasak arra, hogy a frontális osztálymunkát együttműködésen alapuló tanulási stratégiák váltsák fel.

23

2.

AZ ISKOLA STRUKTÚRÁJA - KÉPZÉSI SZINTJEI ÉS SAJÁTOSSÁGAI 2. 1. Az iskola struktúrája •

Az iskola egyszemélyű felelős vezetője az igazgató. Munkáját az igazgatóhelyettes segíti. A tanárok által alkotott szervezetek: - tantestület - munkaközösségek - munkacsoportok – amelyek egy adott feladat elvégzésére jönnek létre Az egyes csoportok feladatát és hatáskörét az Oktatási törvény határozza meg. Belső szabályozóként az SZMSZ szerepel.

•

Vezetőség Az intézményvezető közvetlen tanácsadói közössége, amely a szakmai munka területein szoros együttműködést alkot a vezetőséggel. Tagjai: - Munkaközösség-vezetők, Közalkalmazotti Tanács elnöke, Gyermekvédelmi felelős, DÖK koordinátor, minőségbiztosítás – támogató szervezet vezetője.

•

A diákok szerveződési szintjei: - osztályközösségek - tanulócsoportok (képességszerinti tantárgyaktól osztálybontás szerint) - osztálytitkárok közössége - GYIÖK képviselő

csoportbontás

alapján,

valamint

egyes

•

Közalkalmazotti Tanács A háromfős Közalkalmazotti Tanács a tanárok képviseletét látja el, a törvényi előírásoknak megfelelően.

•

Szülői Munkaközösség (SZMK) Az SZMK képviseli az intézményben tanuló gyerekek szüleit. Választott tagok, akiknek hatáskörét az Oktatási törvény és az SZMSZ határozza meg.

•

Iskolaszék Mint érdekvédelmi szervezet a pedagógusok, szülők és fenntartói képviselet tagjaiból áll. Hatáskörét szintén az Oktatási törvény és az SZMSZ határozza meg. Értekezletük állandó meghívott vendége az intézmény igazgatója.

24

2. 2. Az iskola képzési szintjei 1-2. évfolyam 3-4. évfolyam 5-6. évfolyam 7-8. évfolyam

Bevezető szakasz Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő szakasz

Az 1-6. évfolyamon az alapvető ismeretek és képességek kialakítása a fő képzési feladat: • gondolkodási képesség fejlesztése • motoros képességek fejlesztése • elsődleges a kommunikációs (olvasási, írási, beszéd) képességek fejlesztése, • tér és időbeli tájékozódás képességének kialakítása • szociális képességek fejlesztése • tanulási képességek fejlesztése. Ebben a szakaszban igen jelentős a tevékenykedtetés, a tapasztalati úton szerzett ismeretek, a változatos módszerek alkalmazása. Az 5-8. évfolyamon a képességfejlesztés mellett folyamatosan megjelenik az ismeretszerzési technikák alapozása. Bővül a tanulók óraszáma, gazdagodik a tantárgyak köre. A tanulók egyre több nevelővel találkoznak. Az időszak átmeneti jellegű. A 7-8. évfolyami képzéssel lezárul az általános iskolai oktatás. Ebben az időszakban a tanulók kognitív (megismerési) képességeinek fejlesztése áll az oktatás középpontjában. Különösen törekszünk a harmonikus személyiség kialakítására. Felkészülnek a tanulók a továbbtanulásra. A megnyilvánuló tehetségek, illetve a felzárkóztatásra szorulók érdekében tág teret kapnak a differenciált képzési formák, az önálló ismeretszerzési technikák.

2. 3. Az iskola sajátosságai a tantárgyi oktatás területén Az osztályok kialakítására 1-8. évfolyamon a „hagyományos ” struktúra a jellemző. A differenciált oktatás, az alapórához kapcsolódó többlet órák, valamint egyéb oktatásszervezési okok miatt csoportbontás elvét alkalmazzuk a következő tantárgyaknál:

25

Évfolyam Tantárgy Matematika

Képzési forma

1.

2.

3.

4.

Évfolyamszintű bontás + 2 óra

Osztály szintű

Német nyelv

6.

7.

8.

x

x

x

x

Adott évfolyamon a tanulók előmenetelének függvényében.

Magyar nyelv Évfolyamszintű és irodalom bontás

Angol nyelv

5.

x

x

x

Osztály szintű bontás Osztály szintű bontás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Informatika

Osztály szintű bontás

x

x

x

x

x

Technika

Osztály szintű bontás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Testnevelés

Évfolyamszintű bontás + 2 óra

x

x

x

2. 4. A képességzavarral, tanulási nehézséggel küzdő tanulók ellátása A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a Kt. 121.§ 29. pontja szerint az: aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: •

•

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

Az alapító okiratban megfogalmazottaknak eleget téve intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók esetében - a képességzavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók ellátását gyógypedagógus, logopédus, iskolapszichológus végzi. Ezzel növeljük a tanulók tanulási esélyeinek javítását. A sajátos nevelést igénylő tanulók számára az egyes kompetencia területek fejlesztését az 1. 3. Nevelő-oktató munkánk eszközei, eljárásai - című alfejezet tartalmazza. A sajátos nevelést igénylő tanulók integrált oktatásának célja: • az alapvető tanulási képességek fejlesztése, az ismeretek megszerzése a továbbtanulás érdekében • az önmaga és társai másságának elfogadása, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló technikák, megoldások elsajátítása és annak kitartó végzése 26

• kulturált érintkezési formák birtoklása, az íratlan szabályok betartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezelő technikák kialakítása • reális önismeret, önelfogadás • reális jövőkép kialakítása A célok eléréséhez szükséges feladatok • a tanulók, a szülők, a tanárok felkészítése a sajátos nevelést igénylő tanulók fogadására, elfogadására • új módszertani eljárások megismerése, adaptálása, az egyéni igényekhez igazított alkalmazása • új, nyitott, elfogadó, toleráns, empatikus tanári, tanulói magatartás kialakítása • együttműködés a Nevelési Tanácsadóval, a fejlesztő pedagógussal • a szakértői véleményben szereplő javaslatok figyelembe vétele, a módszerek, eljárások folyamatos hatékonyság vizsgálatával • igénybe vesszük az utazó gyógypedagógus fejlesztő óráit, biztosítjuk a fejlesztő munka feltételeit • az iskola biztosítja a sajátos nevelést igénylő, ép intellektusú a pszichés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan, akadályozott tanulók integrált nevelését, oktatását Az integrált oktatás során kiemelt feladat • egészséges énkép és önbizalom kialakítása • a kudarctűrő – képesség növelése • önállóságra nevelés A felzárkóztatás történhet: • egyéni foglalkozás keretében (gyógypedagógus,logopédus…) • tanórai munkába illesztett differenciált foglalkoztatással • kéttanítós rendszer - feleslegessé teszik a gyerekek szabadidejét megrövidítő korrepetálásokat, lehetővé teszi az eredményes differenciálalt óravezetési valamint részképesség zavarok prevencióját) Az egyéni foglalkozás, egyéni fejlesztés feladata: • képességfejlesztés • soron lévő iskolai feladatok megoldása A képességfejlesztéssel a tanulási képességet alapozó pszichikus funkciók különböző szintjeit célozzuk meg. Ez komplex terápiás megközelítést jelent. A részképesség zavar okozta kezelésből, annak redukációjából, grafomotoros, beszédfejlesztő, illetve pszichomotoros fejlesztő programokból áll. A részképesség zavarok okozta tanulási kudarcok kihatnak a gyermekek érzelmi fejlődésére, többek között magatartási, kommunikációs és érzelmi zavarok forrásai is lehetnek. A habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képességek, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése.

27

2. 5. Az iskola sajátosságai a tanítási órákon kívül •

•

Hagyományőrző tevékenységek: – Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor, valamint Lemhényi Gála, Szülők Pedagógusok Bálja. – Az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kiadását tervezzük. – A lakóhelyünkön fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző iskolatörténeti gyűjtemény (iskola - múzeum) található. – Időutazás címmel tanulóink kerületi helytörténeti nevezetességekkel ismerkednek. – Ezüst Favár programjain részt veszünk.

Diákönkormányzat: – A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzativezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

•

Napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. A szülők igényének megfelelően reggeli és esti ügyeletet biztosítunk. (SZMSZ) •

Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.

•

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. – Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. – tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

28

•

Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. •

Versenyek, vetélkedő, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

•

Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

•

Erdei iskola: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes (de lehetőség mindenki) a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

•

Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

•

Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színházés múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

29

•

Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

•

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

•

Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. • Iskolagaléria: Iskolagalériát működtetünk tanulóink szépérzékének fejlesztésére. Ezzel célunk még a művészet szeretetére nevelés, szemlélet és látásmód fejlesztése, a kulturált környezet igényének kialakítása. A galérián kiállítanak: iskolánk tanulói, valamint meghívott művészek.

30

3. AZ ISKOLA BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE A Comenius I. modell keretén belül a partnerazonosítást elvégeztük, a pontos partnerlistát a Minőségirányítási Kézikönyv tartalmazza. 3. 1. Belső kapcsolataink • • • • • • •

munkaközösségek kapcsolata pedagógusok - iskolán belüli szakma tanulócsoportok kapcsolata - DÖK szülőkkel való kapcsolat formái (írásos - üzenőbe vagy ellenőrzőbe, fogadó órák szülői értekezletek, nyílt napok) Szülői munkaközösség, (törvény alapján, saját munkatervvel) Iskolaszék - törvényi előírás szerint Alapítvány Kuratóriuma (az iskolai tevékenység, eszközrendszer támogatása)

3. 2. Külső kapcsolataink • • • • • • • • • • • • •

Önkormányzat, Bp. XVI: Polgármesteri Hivatal - mint fenntartó a kerület általános iskoláival - szaktárgyi és sportversenyek a kerületen belüli óvodákkal - nyílt nap a kerületen belüli gimnáziumokkal XVI. Pedagógiai Szolgáltató - szakmai programok Fővárosi Pedagógiai Intézet - továbbképzések, pedagógiai főiskolák - vezetőtanárok, tanító- és tanárképzésben való részvétel szakértők kerületi és kerületen kívüli kulturális intézményekkel egészségügyi intézményekkel - gyermekorvos, fogorvos Nevelési Tanácsadó gyermekvédelem sportlétesítmények - uszoda

A kapcsolatrendszer az évek során változhat, megszűnhetnek, és új kapcsolatok jöhetnek létre.

31

4. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 4. 1. Általános feladatok Színtere minden iskolai és iskolán kívüli tevékenység. A tanítási órák és órán kívüli foglalkozások megtervezésénél elsődleges szempont a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének a fejlesztése. Ennek érdekében a következőket alkalmazzuk a gyakorlatban: • A tanár példája és gyermekszeretete. • Az elsős kisgyermekeket az első két hétben bekísérhetik szüleik az osztálytermekbe, hogy minél könnyebb legyen a reggelenkénti elszakadás. • Az 1 – 4. évfolyamon több tanteremben szülői segítséggel játszósarkot alakítunk ki. • Az iskolai életben megfelelő munkaritmust valósítunk meg (tanulás, játék, pihenés). • A tanítási órákon változatos, játékos feladatokkal, versenyfeladatokkal, szemléltetéssel motiváljuk a tanulókat. • Már az 1 – 4. évfolyamon a természetismereti órák nagy részét a szabadban, a megfigyelés színhelyén tartjuk meg. Minden évben szervezünk erdei iskolát is 1-6. évfolyam számára, 7-8. évfolyamon kérésre. • A szemléltetéssel próbáljuk az elméleti tananyagot életközelibbé tenni. • A jelenlegi eszközparkunknak megfelelően tanulókísérletezés során dolgozunk fel egy-egy tényanyagot. • Igyekszünk olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanulók önállóan felismerik a problémákat, elemzéseket végeznek és keresik az ok-okozati összefüggéseket, a megoldási lehetőségeket. • Már az 1 – 4. évfolyamtól kezdve „építkezünk” a tanulók önálló tényanyaggyűjtésre, először képeket gyűjtenek, majd tablókat, kiselőadásokat, beszámolókat és házi dolgozatokat készítenek. • A tananyag jellegétől és az óra céljától függően differenciálunk a tanítási órákon, mind a feladattípusokban, mind az alkalmazott módszerekben. • A kérdések többféle megadására törekszünk. • Minden tantárgyból ismertetjük a minimum követelményeket a tanulókkal. • Tanulási módszereket javaslunk belépő tantárgyaknál kezdetben frontális osztálymunka keretében történik a tankönyvi szövegből a lényegkiemelés. • Színház -, mozi -, és múzeumlátogatásokat, valamint kirándulásokat szervezünk, előre meghatározott megfigyelési szempontok alapján, majd a látottakat elemezzük, értékeljük. • A tábla képe, az óravázlatok, a tanári munkák esztétikusak, példaértékűek. • A tanulók előtt, a tanulói munkák külalakját folyamatosan értékeljük. • Iskolai versenyeket szervezünk tantárgyanként, majd képviseljük iskolánkat a kerületi, fővárosi, országos, TIT versenyeken, amelyre tanítványainkat felkészítjük. • Szorgalmazzuk a tantárgyakhoz kapcsolódó pályamunkák, pályázatok készítését.

32

• • • •

A 8. évfolyam tanulói részére lehetővé tesszük a középiskolai nyílt napokon történő részvételt, osztályfőnöki órák keretében más intézmények tanárai vagy tanulói részére pedig tájékoztató előadást szervezünk. Felhívjuk a figyelmet az egészséges életmód fontosságára (betegségek megelőzésére, helyes, rendszeres táplálkozásra, a rendszeres testedzésre). Az egészséget károsító anyagok (alkohol, nikotin és kábítószer) káros hatásának megismertetésével a prevenciót segítjük. Az iskolaorvossal és a védőnővel az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős rendszeres kapcsolatot tart.

4. 2. Értelmi nevelés A biztos tudás megszerzéséhez elengedhetetlen az életkornak megfelelő szinten történő tárgyi ismeretek átadása, bővítése, mélyítése. Kiemelt az anyanyelv igényes használatára nevelés, a logikus, absztrakcióra épülő, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: • Alapvető képességek (írás, olvasás, számolás) kialakítása • A kulcskompetenciák fejlesztése • A hatékony és önálló tanulás elsajátíttatása • Felkészítés a pályaválasztásra

4. 3. Beilleszkedés, közösségi magatartás • • • •

•

• •

Szituációs játékok a tanórákon (etika, osztályfőnöki…) Kommunikációs gyakorlatok Felelősségvállalás, személyes megbízatások A tanulók életvitelében a következő igények kialakítása: – a folyamatos tanulás és önművelés – a kreativitás – az esztétikus megjelenés és megjelenítés – kulturált viselkedés – demokratikus értékek felismerése, megbecsülése – világnézeti nyitottság A tanulók önismeretének fejlesztése a következő területeken: – személyes szükségletek és célok – értékek ismerete – alkalmazkodás mértéke – saját hibáinak ismerete és azok korrigálási módjai Az egyéni és csoportos versenyszellem kialakítása, erősítése. A tanulói házirend tartalmának folyamatos felelevenítése és betartásának ellenőrzése. A fegyelmezett, de felszabadult személyiség kialakítása.

4. 4. Egészséges életmódra nevelés • • •

Egészségnevelési program megvalósítása Egészségneveléssel összefüggő rendezvények szervezése (pl. témanap) Környezeti nevelési program megvalósítása 33

•

Környezettudatos magatartás kialakítása (pl. papírgyűjtés)

• •

Személyes példamutatás A házirendben megfogalmazott viselkedési normák megtartása

4. 5. Kulturált viselkedésre nevelés

4. 6. Az 1 – 4. évfolyamon végzett kiemelt feladatok • • • • • • • • •

Az elsős kisgyermekkel meg kell szerettetni az iskolát. Meg kell ismertetnünk az iskola életét, rendjét. Hozzá kell szoktatnunk a tanulókat az elvárásainkhoz. A biztonságot kereső gyermekkel szoros érzelmi kapcsolatot kell kialakítani. Törekednünk kell arra, hogy a tanulók a kiegyensúlyozott életstílus vezetését megtanulják. Lényeges azon képességek kialakítása, amelyek segítik a tanulót a megfelelő értéksorrend felállításában (értelmi, informatikai, idegen nyelvi képesség). Az akaraterő és a kitartás fejlesztése, a célok elérése érdekében. Fegyelmezett személyiség kialakítása. A külső, a tanár által igényelt fegyelem eljuttatása belső önfegyelemmé. Az alapkészségek és képességek fejlesztése. A fő hangsúlyt a szövegértő olvasásra, a helyesírásra, és a matematikára kell helyezni.

4. 7. Az 5 – 8. évfolyamon végzett kiemelt feladatok • • • • • • • • • •

A tantárgyankénti követelmények, elvárások megismertetése. Folytatni kell az 1 - 4 évfolyamon megkezdett munkát, rendszerbe kell az ismereteket foglalni. A belépő tantárgyak fontosságára és az azokban rejlő szépségekre felhívjuk a figyelmet. Igyekszünk megszerettetni az új tantárgyakat. Meg kell ismertetni a tanulókat az új tanulási módszerekkel (önálló tanulás, önművelés). A tanítás – tanulás folyamatában felmerülő problémák feltárása. Önálló véleménynyilvánítás gyakoroltatása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a kritikaalkotás csak reális értékelés után következhet, és nem elég a hibákat feltárni, hanem megoldási javaslatot is kell adni. Fel kell készíteni a tanulókat a pályaválasztásra, törekedni kell a valóság és a vágyak összhangjára (önismeret és pályaismeret). Meg kell ismertetni a középiskolák felvételi követelményeit. Segítenünk kell a serdülőkorral járó problémák, identitászavarok megoldásában. Az egészséges, harmonikus életvitelre való törekvés tudatosítása.

34

5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 5.1.

A jó közösség ismérvei

A nevelők egységesen magukévá teszik az iskola céljait, felelősséget éreznek az iskola fejlődéséért, a tanulók sorsáért. A tanulók második otthonuknak érzik az iskolát, ahová szívesen járnak, mert védelemre, megértésre, a munkában segítségre és barátokra találnak. A közösség tagjai érdeklődnek egymás dolgai iránt, értékelik egymás munkáját és magatartását a közös cél elérése érdekében. Iskolánk szerkezete egyrészt elkülöníti a tagozatokat, másrészt alkalmat ad a különböző korosztályok közös életének szervezésére is.

5.2. Általános feladatok • • • • • • • • •

A nevelőközösség pedagógiai egységének megteremtése. Az osztályközösségek belső egységének megteremtése. Az osztályok közötti kapcsolatok erősítése. A nemzettudat megalapozása, mélyítése, a szűkebb és tágabb környezet megismerése, ápolása. Megismertetni az európai egység erősödésének jelentőségét az országunk életében. A tanulókban ki kell alakítani a „másság” – a különböző szokások, életmódok, vallások, kultúrák – elfogadását. A mindenkori környezet fejlesztésének, védelmének kialakítása. A társadalmi környezetben ért hatások és a médiákon keresztül érkező információk, szelektív módon történő fel-dolgozóképesség kialakítása. Kapcsolat felvétele külföldi iskolákkal.

1 – 4. évfolyam feladatai • A tanulókban kialakítani, hogy a közösségi célokat elfogadják és a megvalósításban aktívan, vegyenek részt. • A közösségi szellem megalapozása és erősítése. • Népünk múltjának, történeteinek és példaértékű személyiségeinek megismertetése. • Megalapozni az élő és élettelen környezet iránti szeretetet és felelősségérzetet. • A tanulók között a segítőszándékra épülő, együttműködő, harmonikus kapcsolat kialakításának segítése.

5 – 8. évfolyam feladatai • A közösség formálásában minden tanuló saját véleménynyilvánítással vegyen részt. • Fejleszteni kell az önálló, tárgyilagos véleményalkotást, a tisztelettudó véleménynyilvánítást és az alkalmazkodóképességet.

35

•

• Tisztázni kell az egyéni és a közérdek fogalmát, valamint ezek egymáshoz való viszonyát. • Fel kell készíteni a tanulókat a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. • A demokratikus normarendszert ki kell terjeszteni a mindennapi magatartásra. Földünk globális problémáinak megismertetése és azok csökkentésének lehetőségei.

5. 3. A feladatok megvalósításának színterei • Az osztályközösségek alakításának fontos színtere az osztályfőnöki óra, amelynek első óráján megfogalmazódnak a célok és a feladatok, megtörténik a felelősök megválasztása, majd az év során rendszeres az értékelés. • A szakórák anyagának tartalma is nagymértékben hozzájárul a közösségi szellem fejlődéséhez: – magyar nyelv és irodalom, történelem: tananyaga ismereteket közvetít a, társadalomról, a hazáról, alapvető személyes emberi kapcsolatokról, – környezetismeret: megismerik a tanulók a lakóhelyi környezetet, – természetismeret: a tanulók foglalkoznak állat – és növényvédelmi szabályokkal, a természetben alkalmazott helyes magatartási formákkal, – biológia: megtanulják a tanulók az életközösségek pusztulásának okait és védelmük jelentőségét, a természetes vizek szennyeződéseinek megelőzési lehetőségeit, – kémia: külön témakör foglalkozik a környezetvédelemmel, – földrajz: a tanulók elsajátítják az Európai Unió társadalmi és gazdasági jelentőségét, a hazánkkal szomszédos országok társadalmi sokszínűségét, a magyar nép tájtörténeti tagolódását, etnikai csoportjait, hazánk európai integrációs törekvéseit. • A szakórákon és órán kívüli tevékenységek során alkalmazott módszerekkel, mint a csoportmunkák, tanulókísérletek és csapatversenyek. • Az iskolánkban működő diákönkormányzat programjain: – diákparlament évente 1 alkalommal, – iskolaújság negyedévente, – az iskolarádió mindennapi szolgálata, melyben az aktuális eseményeket mondják el, – fordított nap: diákigazgató választás, tanár – diák mérkőzések, sport, játék, – karácsonyi és húsvéti kézműves foglalkozások, gyertyagyújtás, karácsonyfa állítás, műsor, – „Bálint napi szív küldi” faliújság, – februárban farsang, külön program szerint alsó és felső tagozatosoknak, – elem és papírgyűjtési akció folyamatosan, – kirándulások az iskolai szünetekben. • A közösségfejlesztéssel nagymértékben hozzájárulnak a következő tevékenységek: – iskolánk és környezetének takarítása, „Szép, tiszta, virágos iskola” mozgalom meghirdetése, – osztálytermek, folyosók dekorálás; az udvar, az iskolakert rendezése, – ügyeleti munka (SZMSZ 4. sz függeléke)

36

– a tanév rendjével kapcsolatos ünnepek: tanévnyitó, tanévzáró, Madarak – Fák Napja, Föld Napja, ballagás, bankett, – nemzeti ünnepeink (okt., 6., okt. 23., márc. 15.) – a Szabó Ervin Könyvtárban és az iskolai könyvtárban szervezett foglalkozások, – a kerületi Laki Károly Helytörténeti Gyűjtemény és a Batthyány Ilona Általános Iskola múzeumában tett látogatások, – a XVI. ker. Hősök Terén látható 8 vezér szobrának megtekintése, – a Millenniumi emlékhelyekre tett látogatások (Pannonhalma 3. osztálytól, Nagysalló), – Petőfi emlékhelyek megtekintése, – múzeumlátogatások: Irodalmi-, Mezőgazdasági-, Hadtörténeti-, Nemzeti Múzeum – iskolánk fennállásának évfordulói (70. évforduló), – a folyosókon szervezett kiállítások, amelyeket a tanulók rajzpályázataiból vagy iskolánk életéről készült fotókból, napközis munkákból állítunk össze, – a Lemhényi Gálán történő szereplés, – színház, - mozi, - múzeumlátogatások, – az Országház megtekintése (8. évfolyamosok), – a szolgáltató egységek bemutatkozása: tűzoltóság, rendőrség, a polgári védelem; kresszismeretek, balesetmegelőzés, – péntek délutánonként az iskola tanulóinak, szombat délelőttönként a jövő évi 1. o. tanulók részére játszóház szervezése, – az erdei iskola, nyári tábor, tenisz tábor szervezése (néprajzi, hagyományőrző, környezetvédelmi), – évente törekszünk (sítábort) és nyelvi tábort szervezni (Anglia, Németország, Bécs), valamint külföldi iskolával partnerkapcsolatot kialakítani, – Szülők – Pedagógusok Báljának szervezése.

37

6. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSE A pedagógiai gyakorlatban állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy minden gyermek más – más személyiség, így a köztük lévő különbségek óriásiak. Vannak olyan tanulók, akiknek nevelése – oktatása speciális feladatokat jelent a pedagógusoknak. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek egyik csoportja, a magatartászavarok miatt problémás tanulók.

6. 1. Feladatok Ahhoz, hogy a helytelenül viselkedő diákjainkkal eredményesen tudjunk bánni, először a viselkedés célját és a kiváltó okokat kell felfedezni. A tevékenységünk során törekedni kell az okok megszüntetésére vagy azok csökkentésére. A felszíni tünetek pillanatnyi kezelésével nem érhetünk el tartós eredményt.

6. 2. A beilleszkedési és magatartási problémák okainak feltárása – A családban: • család szerkezete (teljes, csonka) • család hiánya (elhagyás, elárvulás, nevelőszülők, államigondozás) • több nemzedék együttélése (nagyszülők) • testvérek közötti viszony (féltestvér, testvéririgység) • a gyermek helye a családban • a család anyagi helyzete • szülők egymáshoz való viszonya • szülők kultúráltsága • rideg, merev, érzelemszegény, tekintélyelvű légkör • a stabilitás, védettség hiánya • nevelési véleménykülönbség, nevelés kisajátítása • szigorúság, kényeztetés – irracionális mércék felállítása • ellenőrzés, felügyelet hiánya • rendezetlen, rendszertelen életmód • szülők alacsony iskolázottsága, szakképzetlensége, munkanélkülisége • a szülő nem veszi tudomásul gyermeke részképesség-zavarát, esetleg fogyatékosságát – Személyiségben: • születési rendellenesség (koraszülöttség, szülési zavarok) • öröklött betegség, hajlam • testi, szellemi enyhébb fogyatékosság • érzékszervi sérülések • egészségtelen életmód (alvás hiánya, szórakozás) • tisztálkodás hiánya • káros szenvedélyek iránti érdeklődés (ital, cigaretta, drog) • durva, goromba, társaihoz szinte kegyetlen viszonyulás 38

– Iskolában:

• • •

őszinteség hiánya (hazudozás, hibák elkendőzése) akaraterő, állóképesség, kitartás hiánya megbízhatóság, felelősségtudat, önuralom alacsony szintje

• • • • • • • • •

peremhelyzet, központúság tanuló – tanár viszony társak negatív hatása pedagógus – szülő közötti kapcsolat hiánya, hiányossága a tanuló negatív tulajdonságainak hangoztatása képességét meghaladó feladatok értékelés, jutalmazás és büntetés hibái sikerélmény hiánya, folyamatos kudarcok a gyermek gyér és egyoldalú szókincse

A magatartás terén problémás gyermekek célja a következők lehetnek: – magukra akarják vonni a figyelmet, – hatalmat akarnak maguknak szerezni, – bosszút akarnak állni, – tehetetlenséget mutatnak, mert azt akarják, hogy hagyjuk őket békén. Mind a négyféle helytelen viselkedés mögött az áll, hogy a tanuló szeretné, ha a közösség, a közvetlen környezet tudomásul venné létezését és elismerné fontosságát.

6. 3. Eljárás a beilleszkedési, magatartási nehézség észlelésekor A beilleszkedési, magatartási nehézség észlelése után az alábbiak szerint járunk el: • • •

• • •

Az osztályfőnök föltárja a probléma okait:  beszél a tanulóval, a tanuló szüleivel,  konzultál az osztályban tanító pedagógusokkal. Megoldást javasol, melyet megbeszél a tanulóval, annak szüleivel. Amennyiben az észlelt problémát nem sikerült rövidtávon megoldani, az osztályfőnök intézkedési tervet készít, melyet egyeztet az intézmény vezetésével. Az intézkedési tervben megfogalmazott cél elérése érdekében végzett pedagógiai eljárásokról folyamatosan tájékoztatja a szülőket. A szülőkkel egyeztetve szakember bevonását (iskolapszichológus, fejlesztó pedagógus, gyermekvédelmi felelős) kezdeményezi. Az előző tanévben, vagy a tanév elején észlelt súlyosabb problémát és a javasolt megoldásokat rögzíteni kell a fejlesztési tervben (intézkedési terv). Az osztályfőnök fölveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelőssel, és amennyiben szükséges, az illetékes szervekkel (Családsegítő Szolgálat, Gyámügy).

39

6. 4. A beilleszkedés segítésének területei Az óvoda és iskola közötti átmenetet segítő tevékenységeink • •

Szoros szakmai kapcsolatot építünk ki - közös projektek a partneróvodákkal, melynek során az óvodás gyerekek megismerkedhetnek az iskolával, használhatják az iskola eszközeit. Nyílt napok, nyílt játszóház a leendő elsős tanulóknak, ahol megismerhetik tanítójukat.

Átmenet a negyedik és ötödik évfolyamok között • •

•

A leendő ötödikes osztályfőnökök felkérése a második félév elején. A volt és leendő osztályfőnökök szakmai együttműködése:  óralátogatás, bemutatkozás a negyedikes osztályban,  az erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek feltérképezése.  tájékoztató az osztályról egyéni és közösségi szinten, Szakmai konzultáció az ötödik évfolyam első félévéig.

Új tanuló érkezése • • •

Az új osztályfőnök bemutatása a tanulónak és szüleinek a beiratkozáskor. Az osztályfőnök bemutatja osztályát az új tanulónak. Tájékoztatja a házirendről, órarendről, az osztályban használt tankönyvekről, egyéb iskolai követelményekről. Az első hónapban kiemelten figyeli a tanuló beilleszkedését. Amennyiben nehézséget észlel, azonnal intézkedik:  beszél a tanulóval, feltárja a probléma okát,  tájékoztatja a szülőket, az iskolavezetést,  szükséges esetén intézkedési tervet készít.

40

7.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A tehetséggondozás a tehetség felismerésével kezdődik, majd a képességek a kreativitás és a személyiség összehangolt fejlesztésével folytatódik. •

A tehetséges gyermek legfontosabb ismérvei: feltűnő érdeklődés egy vagy több tantárgy iránt, nagy ismeretanyag birtoklása, beszédük kifejező, sokat olvasnak, logikusan gondolkodnak, egy – egy tantárggyal elmélyülten foglalkoznak, önkritikusak, több megoldási lehetőséget keresnek, gazdag fantáziával rendelkeznek, céljuk elérésében egyéni úton haladnak, nyitottak, különböző korcsoportok között a harmonikus együttműködés megvalósítására törekednek, – felelősségtudatuk nagy, – hasonló képességű tanulókkal barátkoznak, vagy magányosak az osztályban. – – – – – – – – – – –

Feladataink: – Sokszínű, változatos iskolai élet szervezése. – Biztosítani az önmegvalósítás lehetőségét, az alkotómunkát. – Lehetővé tenni a tanulóknak, hogy kipróbálják képességeiket az élet más területén is. – A szabadidő hatékony eltöltésének megszervezése. – Az iskola és a család szoros együttműködése. •

Iskolánkban ezt a fontos pedagógiai tevékenységet a következő területeken valósítjuk meg: – Tanórán belüli differenciált foglalkozás keretében, – Tanórán kívüli foglalkozásokon, – Iskolán kívüli programokon: vers-és prózamondó -, Kazinczy -, Simonyi Zsigmond helyesírási verseny -, biológia -, rajz -, technika -, sport versenyek; Bendegúz -, Zrínyi matematika, TITOK, stb.

• – –

Differenciálás a szakórákon A differenciálásra fordított idő arányát a tanítási órán megvalósítandó cél, az óra típusa és az osztály összetétele alapján határozzuk meg. Ezt a módszert már az 1 – 4. évfolyamon elkezdjük. Az ügyesebb tanulók egyre több és nehezebb feladatot kapnak. Az 5 – 8. évfolyamon tovább 41

növekszik a tanulók önálló munkája (pl.: kiselőadás, önálló megfigyelés, kísérlet bemutatása, kísérletező munka). A tanítási órákon differenciálunk: o a feladatok mennyiségében, minőségében, o a taneszközök használatában, o a tanulók motiválásában, o a tanulók értékelésében. E tevékenységi körben is nagyon fontos a pedagógus lelkiismeretes munkája, mert a differenciálás megvalósítása nem lehetséges a többsávos felkészülés és a többsávos óravezetés nélkül. A differenciálás könnyebb azokban az osztályokban, ahol a tanulói létszám alacsonyabb. • A fejlesztés érdekében a következő tantárgyak esetében - lehetőségeket figyelembe véve – képesség szerinti csoportokat alakítunk ki: – 1 - 4. osztályban: o idegen nyelv, – 3 – 4. osztályban: o technika, o számítástechnika,

• • • • •

•

– 5 – 8. osztályban: o idegen nyelv, o technika és életvitel, o számítástechnika, o magyar, o matematika, o testnevelés. A nyelvi csoportokat lehetőségeink szerint a választott idegen nyelv alapján határozzuk meg. Az osztályokban a tanulók fele angolt, míg a másik fele németet tanulhat, jelenleg az 1. osztály 2. félévétől. A Nat bevezetése után a 4. osztálytól tanulják kötelezően az idegen nyelvet. 1 –3. osztályban, ha a tanuló nem testnevelés tagozatos, akkor órarendbe építve, ha tagozatos, akkor játékos formában, szakköri keretben tanulhatja a választott idegen nyelvet. A tanuló angol, német, nyelvek közül választhat. A jövőben az adott évfolyamokon a nyelvórák azonos időben tartására törekszünk, így a párhuzamos osztályokból az azonos tudásszintű tanulók kerülhetnének egy csoportba, illetve célunk, az azonos tudásszintű csoportok kialakítása 6 – 8. osztályig. Ez a törekvésünk függ a nyelvszakos ellátottságunktól. Differenciálás órán kívüli tevékenységek során •

Minden évben szakköri foglalkozásokat tervezünk a tanulói igény és a rendelkezésünkre álló órakeret függvényében. A következő szakkörök eddig nagyon eredményesen működtek, ezért a következő években is szeretnénk beindítani, amennyiben biztosított az órakeret: – Idegen nyelvi szakkörök – Énekkar 42

Drámaszakkör Számítástechnika szakkör Barkács szakkör Környezetvédő szakkör Természetjáró szakkör Vöröskeresztes szakkör Polgári védelem szakkör Sportszakkörök: o Atlétika (Nemzeti Atlétikai Program) o Labdarúgás o Kosárlabda o Kézilabda o Tanfolyami rendszerben cselgáncs és teniszoktatás o Néptánc, modern tánc szakkör – Könyvtárszakkör – Múzeumi órák A dráma más jellegű, mint a tantárgyi szakkörök, mégis sok szállal kapcsolódnak a műveltségi területekhez. Fejlesztik a tanulók szókincsét, mélyítik a kommunikációs helyzetekben való jártasságot, megtanulják a nyilvános szereplés fortélyait, pozitívan befolyásolják a gyermekek jellemét. • Minden évben több – kevesebb sikerrel próbálkoznak tanulóink az iskolarádió és az iskolaújság szerkesztésével. Feladatunk a következő évben ezek sikeres megvalósítása, de a tanulók munkáját segítenünk kell. A munkában résztvevő tanulók elsajátíthatnák az újságírás technikáját, kifejezőkészségük javulna, szókincsük csiszolódna, az anyaggyűjtés során komoly könyvtárhasználati ismeretekre tehetnének szert, egyszerre végeznének csapatmunkát és egyéni munkát. – – – – – – – –

43

8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése •

A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók jellemzői • A viselkedés, aktivitás terén jelentkező zavarok: impulzivitás, hiperaktivitás, valamint szorongásos, merev magatartás. • Figyelemzavarok: a figyelem hullámzó intenzitása, túlzott elterelhetősége, szelektálási problémák. • A prevenció zavarai: Gestalt – látás (részt lát egész helyett), alak – háttér fordított észlelése, formák két és három dimenzióban való elhelyezésének problémái. • A mozgáskoordináció, a finommozgás zavarai. • A tér orientáció problémái: jobb – bal tévedés, a bizonytalanság a téri összefüggések felfogásában. • A nyelvi működés zavarai: gyenge beszédartikuláció, szegényes szókincs, széttagolt vagy akadozó beszédszövés, nehézség a szövegértésben. • A hosszabb ideje fennálló tanulási zavar esetén az előbb említett tünetekhez továbbiak is társulhatnak, mint pl.: szorongás, kudarcelvárás, agresszió, gátolt viselkedés, figyelemfelkeltő viselkedés, antiszociális cselekedetek, megromlott személyi kapcsolatok, alacsony önértékelés. Attól függően, hogy döntően mely tényezők felelősek a tanulási zavar kialakulásáért, a következőket kell szem előtt tartani a gyermekkel való foglalkozás során: – Ha a tanulási gátoltság okaként értelmi fogyatékosság gyanúja merül fel, további kiegészítő vizsgálatokra van szükség. – Ha döntően pszichés okok állnak fenn, a pszichológiai jellegű támogatás indokolt. – Ha az alapvető készségek, képességek zavara állapítható meg vagy tanulási módszerbeli hiányosságok a döntőek, pedagógiai fejlesztés illetve korrekciós munka szükséges. • Feladatok a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítésében • tanulási nehézség vagy elmaradás okainak feltárása (szocializációs nehézség, túl szigorú agresszív tanári attitűd, helytelenül összeállított tanterv, nem megfelelő tanítási módszerek, a tanári segítség hiánya, alapvető készségek – írás, olvasás, matematika, kreativitás – elégtelen fejlettsége. • Az egyénre szóló segítség kidolgozása és megvalósítása. Ebben a munkában is nagy szükség van a gyermeket tanítók együttműködésére az egységes nevelési és oktatási módszerek alkalmazására. • 1 – 4. évfolyamon minden osztályban, a logopédus a beszédhibákkal, küzdő gyermekekkel, a fejlesztőpedagógus a részképesség zavarral küzdő és ebből adódóan lemaradókkal foglalkozik. • Minden tantárgy keretében a szaktanárok az első órákon megismertetik a tanulási módszereket, követelményeket. A tanév során ezekre, a kérdésekre többször visszatérnek. Legfontosabb feladatunk megtanítani a tanulókat tanulni; a tankönyv, a munkafüzet és az óravázlat felhasználását a tanulás folyamatában. • Az osztályfőnöki kerettantervben külön témakörként jelenik meg minden évfolyamon a tanulás. A tananyag tartalma, a rendszeres tanulás, az önellenőrzés, a tanulás kötelesség, lelkiismeret a tanulásban, az idővel való helyes gazdálkodás, önállóság a tanulásban, az értelmes tanulás, a sokoldalú ismeretszerzés, a tanítási órán kívüli tanulás. Így a tanulási problémákkal küzdő tanulók ötleteket, módszereket gyűjthetnek osztálytársaiktól. 44

• Az osztályfőnök koordináló munkájával tanulópárokat szervezünk. • A tanulási problémákkal küzdő tanulók részére felajánljuk a napközis és a tanulószobai foglalkozásokat, ahol a nevelők szakmai segítséget nyújtanak. • A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók szüleivel szorosabb kapcsolatot teremtünk. Segédanyagokat, tanulási és ellenőrzési módszereket javaslunk. Az együttműködés során a szülő megtanul a gyermekére figyelni, elsősorban a gyermek erőfeszítéseit, és nem az iskolai teljesítményét értékeli. • Súlyos esetekben a Nevelési Tanácsadó szakembereihez fordulunk. • A feladatok ellátására az integrációt tartjuk megfelelőnek.

45

9. GYERMEK – ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK •

A gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő kötelességeink – Minden év szeptemberében feltárni a veszélyeztetett tanulókat, kiemelten foglalkozni velük, a veszélyeztetettség okainak feltárása után azok megszüntetésére vagy csökkentésére törekedni. – Megelőzni a tanulók veszélyeztetetté válását. – Egységes közreműködés a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. – A szülők és a tanulók rendszeres tájékoztatása az őket érintő kérdésekről. – Nevelő – oktató munkánk során a tanuló segítése a képességének, tehetségének kibontakoztatásában és tanulótársaihoz történő felzárkózásában. – Az iskolai élet minden területén a tanuló emberi méltóságának, jogainak tiszteletben tartása.

•

Tevékenységeink – Problémalista összeállítása, amely tartalmazza a veszélyeztetettség tüneteit. A tünetek a következők lehetnek: o iskolakerülés, o osztályismétlés, o tanulási nehézségek, kudarcok, o magatartászavarok, o rossz baráti társaság, o beilleszkedési nehézségek, o vandalizmus iskolán belül és kívül, o szabálysértés, o lopás, o drogfogyasztás, o harmonikus fejlődés hiánya, o rossz gyermek – szülő kapcsolat, o egyszülős és nem vérszerinti családban nevelkedő gyermekek problémái, o családok életkörülményei, o a tanuló elhanyagoltsága, bántalmazása, o gyakori megbetegedések, o egészségi állapot. A problémalistát minden év szeptemberében a gyermekvédelmi felelős megismerteti az új osztályfőnökökkel és az iskolánkba érkező új kollégákkal, hogy nyilvántartásba kerülhessen a veszélyeztetett gyermek. Iskolánkban félállású gyermekvédelmi felelős működik. A pedagógiai munkánkat igyekszünk úgy tervezni, hogy a tanuló bizalmat érezzen irántunk, feloldódjon, mert ez az alapfeltétele a segítségadásnak. Törekszünk arra, hogy tanulóink a tanítási órákon kívül is hasznosan töltsék el az idejüket. A problémás gyermekek számára felajánljuk a napközis és tanulószobai foglalkozásokat, bevonjuk őket a szakköri, és a sportköri tevékenységbe, valamint a korrepetálásba, a fejlesztő pedagógus által vezetett felzárkóztatásba.

46

Buzdítjuk őket az iskolán kívüli programokon a részvételre (múzeum -, színház -, mozilátogatás, kirándulások). Külön feladatokkal bízzuk meg őket (virágok gondozása, tanterem dekorálása stb.). A munkavégzés során alkalmunk van a kötetlen, magánjellegű beszélgetésekre, amelyekből megismerjük a gyermekek lelki problémáit, magyarázatot találunk a személyiségzavarok okára, a megoldás módjára. • Az 5 –8. évfolyamon minden év szeptemberének második hetében állapotfelmérést készítünk, osztályfőnöki órák keretében. A felmérés anyaga a következő területeket érinti: – a család életritmusa, – a gyermek és szülők kapcsolata, – a szabadidő eltöltése, – a tanuló napirendje, – az étkezési szokások (elfogyasztott élelmiszerek, étkezés mértéke, étkezési időpontok), – a mindennapi testedzés (rendszeresség, sportágak), – a drogfogyasztás, – az alkoholfogyasztás, – a dohányzás. A felmérés eredményének alapján nyilvántartásba vesszük a tanulókat és meghatározzuk az osztályfőnöki tanmenetekben annak a (minimum) 10 órának az anyagát, amelyet az egészséges életre, nevelésre kell fordítanunk. • A nevelőtestület minden tagjának kitüntetett szerepe van a gyermekvédelmi feladatok elvégzésében. Az intézmény vezetőjének, az osztályfőnöknek, a gyermekvédelmi felelősnek és az osztályban tanító pedagógusnak egységes szellemben, az egyéni bánásmód elvét betartva kell minden gyermekkel, főleg a veszélyeztetett tanulókkal foglalkozni. Ennek megvalósításához nélkülözhetetlen a pedagógusok folyamatos tapasztalatcseréje. Az osztályfőnök a koordináló szerepet tölti be. Kapcsolatot tartanak az 5. osztály osztályfőnökei a 4. osztályos tanítókkal. Minden évben áprilisban megtudjuk az előreláthatólag várható 5. osztályok osztályfőnökeit, akiknek még április és május hónapban lehetőségük van a 4. osztályokban hospitálni. • Az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős közösen méri fel minden tanuló esetében a veszélyeztetettség fokát és ennek mértékétől függően, kerül a tanuló nyilvántartásba. A nyilvántartólap vezetése az osztályfőnök feladata, amelyben rendszeresen rögzítjük a tanuló személyiségében, környezetében bekövetkező változásokat. A nyilvántartólapokat a gyermekvédelmi felelős gyűjti össze. A nyilvántartás megszűnéséről az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős dönt, a saját és az osztályban tanító kollégák véleményének alapján. • Az intézmény vezetője, az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős rendszeresen konzultálnak a védőnővel és az iskolaorvossal. •

A problémás gyermekek szüleivel állandó kapcsolatot tartunk (tájékoztató füzetben értesítés, fogadóórák, szülői értekezletek, alkalmi beszélgetések).

47

• Az osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős és a napközis nevelő közös családlátogatást szervez. • A gyermekvédelmi felelős folyamatosan együttműködik a Nevelési Tanácsadó, a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő és a Rendőrség munkatársaival. •

Egyéb ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységek – Az egészséges és balesetmentes munkavégzés biztosítása: o Tanévnyitó értekezleten a munkavédelmi felelős balesetvédelmi oktatásban részesíti a pedagógusokat. o Az új kollégák írásban megkapják az intézményi védő, óvó előírásokat, a tűzriadó és a bombariadó tervét. o Az első tanítási napon osztályfőnöki óra keretében a tanulók, míg a szeptemberi szülői értekezleten a szülők részesülnek balesetvédelmi oktatásban. o Az iskola minden helyiségében kifüggesztjük a riadó esetére vonatkozó kivonulás rendjét. o A szakórák (fizika, kémia, biológia, technika, informatika) első óráján és minden tanulókísérlet előtt felhívjuk a figyelmet a balesetvédelmi szabályokra. • A gyermekek biztonságos felügyeletének megszervezése. A tanítási órák közötti szünetekben emeletenként 1 – 1 kolléga látja el az ügyeletet, a tanulói ügyelet mellett. További tanári ügyeleti beosztások: – 630 órától 730 óráig reggeli ügyelet az 5-ös teremben, – 1600 órától 1700 óráig összevont napközis ügyelet, – Az őszi, téli és tavaszi szüneti ügyeletek igény szerint. •

800 – 1200-ig a gyermekek védelme érdekében a bejárati ajtót zárva tartjuk. 8 és 1330 óra között csak az osztályfőnök vagy iskolavezetési tag írásbeli engedélye alapján távozhat a tanuló az intézményből.

48

•

10. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A nevelési – oktatási feladataink között szerepel az esélyek kiegyenlítése, a hátrányok csökkentése, a rászoruló tanulók felzárkóztatása. A hátránykompenzáció kiterjed minden tanulóra, aki önerőből képtelen továbblépni vagy képességeit nem tudja kibontakoztatni. A szociális hátrányok megszüntetésére, enyhítésére történő törekvésünk célja: – a tanulók sikeres iskolai pályafutásának segítése, – a fiatalok társadalmi beilleszkedésének előmozdítása. A cél megvalósítása érdekében végzett tevékenységek • Napközi otthonos foglalkozást biztosítunk minden tanulónk számára. A szülőknek minden olyan esetben javasoljuk a napközis ellátást, ha a gyermek, délutáni felügyelete problémát jelent, vagy segítségre szorul a tanulásban. A bukásra álló tanulók szüleinek külön felhívjuk a figyelmét a napközis foglalkozások igénybevételére. A napköziben a tanulók segítséget kapnak a nevelőtől és társaiktól. A gyermekek megtanulják a helyes időbeosztást (játékra és tanulásra fordított idő arányát), ötleteket szerezhetnek a tanulási módszerekre. A napközis nevelő és a szaktanárok együttműködve irányítják a tanulók délutáni elfoglaltságait, ha szükséges, akkor, az adott tárgyból, korrepetálásra küldik a tanulót. A felzárkóztató foglalkozásokat az egyes évfolyamokon magyarból, matematikából, történelemből, fizikából, angolból és német nyelvből szervezzük. •

A drogmegelőzési tevékenységek 1 – 4. évfolyamon: – a 6 –10 éves gyermek gondolataiban a fantázia és a valóság könnyen keveredik, ezért szükség van szabályokra, amelyekhez igazíthatják viselkedésüket (tanulói házirend), – bíznak a felnőttekben és feltételezik, hogy ők mindig jól és az ő érdekükben döntenek, ezért tudatosítani kell bennük, hogy kik azok a felnőttek, akikben feltétlenül megbízhatnak (szülők, pedagógusok), – az egészség és a higiénia fontosságának ismertetése, betartatása a mindennapokban (étkezések előtti és toalett használat utáni kézmosás, étkezések utáni fogmosás, egészséges ételek megismertetése, a pihenés és a megfelelő idejű alvás szükségessége), – a TV műsorok alapján az életkornak megfelelően műsorajánlat készítése, – beszélgetések az egészségvédő gyógyszerek (betegség esetén szedett gyógyszerek) és a tiltott kábítószerek közötti különbségekről. 5 – 8 évfolyam: – a tanulók viselkedését, önmagáról alkotott képét jelentősen befolyásolják az osztálytársak, ezért beszélgetések alkalmával fejleszteni kell a gyermekek reális önértékelését, – az osztályfőnöki órákon beszélgetni kell a barátokról, az igazi barátságról, hangsúlyozni kell, hogy az igaz barát sohasem akarja olyasmire rávenni, ami életveszélyes, 49

– a szakórákon – biológia, kémia – felhívjuk a figyelmet az egyes élvezeti cikkek összetételére és azok élettani hatására, – az alkohol – és a kábítószer – fogyasztással kapcsolatos TV műsorok, újságcikkek frontális osztálymunka keretében történő elemzése. 7 –8. évfolyam: – a tanulók megismerik a legális és illegális drogok összetételét, az emberi test működésére gyakorolt hatását, és megjelenési formáit, – a drogfogyasztás közvetlen tüneteit és hosszú távú hatását, – az alkohol – és a kábítószer – fogyasztás jogi és erkölcsi következményeit. – A 7 – 8. évfolyamon a szakemberek tartanak tájékoztató előadásokat osztályfőnöki órák keretében. • Pályaorientációs tevékenység A pályára nevelés is megosztott, összetett feladat. Egymás mellett történik a pályák ismertetése és a tanulók adottságainak megismerése és a tanulók adottságainak megismerése, képességeinek fejlesztése és az önismeretre nevelés. A pályaválasztásra történő felkészítésben részt vesz a pályaválasztási felelős, az osztályfőnök és a szaktanárok. Esetenként külső előadó – szülő, iskolánk volt diákja, középfokú vagy felsőfokú intézmény képviselője – is tarthat egy – egy szakmával vagy iskolatípussal kapcsolatos ismertetőt. – A pályaválasztásra a felkészítés történik: o szakórákon, o osztályfőnöki órákon, o üzemlátogatásokon, o nyílt napokon, o tanulmányi versenyekre történő előkészítéseken, o tanulmányi kirándulásokon, o szülői értekezleteken. Az alkalmazott módszerek:

a propagandaanyagok ismertetése, egyéni beszélgetések a tanulókkal, a tanulók elképzeléseinek megismerése, videó vetítések egy – egy intézmény életéről, egy – egy szakmáról. • Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről – A rendszeres étkezési hozzájárulást a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnökök, bevonásával állapítja meg. Az osztályfőnökök gyűjtik össze a támogatásra szoruló tanulók névsorát, és a szülői kérelmeket, amelyek rövid indoklást tartalmaznak. A támogatás differenciáltan történik, amely a tanuló családi hátterének anyagi helyzetétől függ. – Az iskolavezetés a tankönyvtámogatás értékéről minden évben, írásban tájékoztatja a szülőket. A szülők írásban közlik, hogy igénylik vagy lemondanak az osztályban tanuló gyerekek javára. – A táborozási hozzájárulásokra ritkán kerül sor. A támogatás csak a célirányos pályázatok útján nyert pénzkeretből lehetséges. A szétosztásnál a szociális hátrányok mellett figyelembe vesszük a tanulók iskolai munkáját is. o o o o

50

11. SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Az együttműködés kapcsolatrendszere

TANULÓ

ISKOLA

SZÜLŐ Iskolaszék Alapítvány”

DÖK-vezetők

Iskola vezetősége

SZMK-elnök

Osztályközösségek

Osztályfőnöki munkaközösség

Szülők

Tanulók

Szaktanárok

DÖK segítő tanárok Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Szabadidő szervező Fejlesztőpedagógus Pszichológus Logopédus Iskolaorvos

11. 1 A szülővel való kapcsolattartás fontossága • • • • •

Az iskola segítséget nyújtson a szülő számára gyermeke neveléséhez. A szülők gyermekeik tanulmányai iránt tanúsított érdeklődése sokat segíthet a pedagógusoknak. A szocializációs folyamatok irányítása könnyebbé válik. A személyiségformálás sokkal eredményesebb lesz. A pedagógus és a szülő között kialakult együttműködés elősegíti a gyermek sikeres továbbhaladását.

51

11. 2. Az együttműködés tartalma • • • • • • • • • •

A gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok megoldása. A tanulók tanulmányi munkájának segítése. A továbbtanulás és a pályaválasztás irányítása. A szabadidő hasznos eltöltése. Az egészséges életmódra nevelés megvalósítása. A jó osztályközösség kialakítása. A bensőséges iskolai légkör kialakítása. Az iskola külső és belső képének formálása. A tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások szervezése. Az iskoláról alkotott reális kép kialakítása.

11. 3.A kapcsolattartás formái • • •

•

• • • • • • • • •

Az ellenőrzőn keresztül történő informálás. A problémás gyermekek szüleit a legkisebb pozitív változásról is értesíteni kell. A szülők így nagyobb bizalommal fordulnak a pedagógushoz. Személyes kapcsolattartás telefonon vagy levél útján. (A tanuló hosszabb hiányzása esetén érdeklődünk, kórházi kezelés esetén meglátogatjuk tanítványunkat.) Fogadóórák tartása: Iskolánkban évente az 1 – 4. évfolyam 2 fogadóórát, az 5 – 8. évfolyam 3 fogadóórát tart, de telefonon történő egyeztetés után bármikor a szülők rendelkezésére állunk. Decemberben és áprilisban a bukásra álló tanulók szüleit hívjuk be. Az első évfolyamos tanulók szülei számára első tanítási héten egy tájékoztató szülői értekezletet tartunk, amelyen ismertetjük azokat a fórumokat, ahová segítségért folyamodhatnak. Szülői értekezletek tartása: Iskolánkban évente az 1 – 4. évfolyam 3 szülői értekezletet, az 5 – 8. évfolyam 2 szülői értekezletet tart. Az osztályfőnök döntési hatáskörébe tartozik, hogy mikor van szükség rendkívüli szülői értekezletre. Iskolaszék és a Szülői munkaközösség tagjainak tevékenysége. (Tanár – diák – szülő találkozók szervezése, ballagás, Szülők – Pedagógusok Bálja és iskolai ünnepek lebonyolításának segítése.) Szakórákon, osztályfőnöki órákon előadások tartása. Kulturális programok, sportversenyek, kirándulások, mozi – és színházlátogatások szervezése. Az osztályközösség programjain (papírgyűjtés, klubdélutánok, tanterem takarítás, dekorálás) aktív részvétel. Az iskola épületében és közvetlen környezetében apró javító, szépítő munkák (szemléltetőeszközök, faliképek készítése, fa – és virágültetés, játszósarok kialakítása, függönyök varrása, kilincsek, szekrények javítása) végzése. Alkalmanként az iskolai munka értékelése kérdőívek alapján. Családi nap szervezése. A fogadóórákon az iskolai SZMK – választmány és az iskolaszék képviselője is tart fogadóórát. Az együttműködés végső célja: 52

•

– A közös feladat megláttatása, gyermekeink nevelésének azonos elvekre, elvárásokra fektetése. – A harmonikusan fejlett, minden tekintetben életképes fiatalság kinevelése. További lehetőségek az együttműködésre: – Szülők Fórumának beindítását szervezzük nevelési témák feldolgozásával. – Szülők által szervezett és vezetett szakkörök beindítása (pl.: újságírás, fotózás stb.) felajánlás alapján.

53

12. Az iskola környezeti-, egészségnevelési, és fogyasztóvédelmi programja 12. 1 A környezeti-, egészség-, és fogyasztóvédelmi nevelés jogi háttere •

2002. dec. 20. Az ENSZ 57. közgyűlése 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította.

•

A magyar Alkotmány 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

•

C. 1995. évi LIII. Törvény 54. § 1.:,,…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.

•

Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programja akcióprogram a környezettudatosság növelése érdekében.

•

A Nemzeti Fejlesztési Terv a fenntarthatóságot tűzi ki célul.

•

A Közoktatási tv.

•

A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatnak tekinti a környezeti nevelést: A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen áttartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. (NAT 243/2003.)

•

H. Az Oktatási Minisztérium 2003-ban közoktatási stratégiai célok, elérését fogalmazta meg: – Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén – Az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése – Az oktatás minőségének fejlesztése – A pedagógus szakma fejlődésének támogatása – Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése – Az oktatás tárgyi feltételének javítása 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről, 96/2000. (XII. 11. ) sz. Országgyűlési határozat a " Nemzeti stratégia a kábítószer fogyasztás visszaszorítására"

• •

(2003-2008)

54

•

46/2003. (IV. 16) sz. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Nem passzív állapot, hanem folyamat és életcéljaink megvalósításának fontos eszköze. Alapvető tényezői: a genetikai és a környezeti tényezők, az életmód és egészségügyi ellátó rendszer működése. Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti a környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen (Egészségügyi Világszervezet WHO) "….Az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelynek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják…. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéséket hozni, helyes életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. … Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében." • K. Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelvei • L. 1997. évi CLV. törvény a Fogyasztóvédelemről (Első rész V. fejezet 17.) E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. • M. A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével kiadott Nat értelmében a helyi tanterveknek biztosítani kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek a gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat – ban a felkészülés a felnőtt életre, melyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

12.2. Helyzetkép: az iskola belső helyzetképe, egészségnevelési előélete, fogyasztói szokásai

környezeti-

és

• Hagyományok: A környezeti-és egészségnevelési feladat valamint a fogyasztóvédelem oktatása nem szorulhat az iskola falai közé. Igyekszünk minél több olyan iskolán kívüli programot keresni, melyek közel viszik a gyermekek a természethez, és segítenek környezettudatos gondolkodásuk kialakításában, egészségük megőrzésében. •

Az iskola és környezet

Az iskola épülete A XVI. Kerületei Önkormányzat Általános Iskola földrajzi elhelyezkedését tekintve kertvárosi környezetben található. A Hősök fasora utcára néző szárny 1927-ben épült egyszintes épület, amelynek tantermei a belső udvarra néznek ugyanúgy, mint az 1961-ben épített szintén emeletes lapos tetős új szárny termei is. Így a Hősök fasora utcában lévő autó- és buszforgalom nem zavarja az oktatást. Az intézmény jó elhelyezkedése lehetővé teszi más tömegközlekedési eszközzel is a megközelítést. Az intézmény a kerületi közoktatásban a külső területek egyik alapfokú iskolája. 55

Az iskola épülete és berendezése Az építkezésekhez természetes anyagokat használtak. Az épületnek nagy hátránya viszont az, hogy viszonylag szűkek a folyosók, nincs zsibongó, aula, kevés a szertárhelyiség. A tornaterem újabb építésű, nem volt része az eredeti épületnek, nem éri el mérete a mai tornatermek méretét, szűkösek az öltözők és kevés a zuhanyozó, amelyeket felújítottunk. Az iskola folyosói világosak, képekkel, gyermekmunkával dekoráltak, barátságosak. Gyermekek és felnőttek munkái, leggyakrabban természetes anyagokból készülnek. Udvar Az iskolának udvarát rendszeres karbantartás mellett használják a tanulók az uzsonnaszünet kivételével, ha az idő engedi. Az udvar nagyobb részét sportpályának is használják a gyerekek, a testnevelés órák és az edzések is itt vannak, de télen ezt a részt alakítjuk ki jégpályának is. Az udvar egy elkülönülő kis részén főleg a kisebb gyerekeknek szóló játszóvárat helyeztünk el. Délután itt levegőznek, sportolnak a napközisek a tanulási idő kezdetéig, itt vannak a szabadtéri edzések. Az udvaron a kertet virágos növényekkel, bokrokkal, fákkal ültettük be, valamint az iskola Galgahévíz felőli oldalát. Tanulóink sokat vannak jó levegőn, sokat mozoghatnak, játszhatnak és sportolhatnak a szabadban Tantermek Tizenegy tantermet 2004-re sikerült felújítani a tizenháromból. Minden felsős osztályban kétszemélyes tanuló asztalnál kényelmes, de még több teremben nem a legkorszerűbb székeken ülnek a gyerekek. A felsős és alsós termekben zöld színű táblára fehér krétával lehet írni, néhány kisebb teremben fehér színű táblát helyeztünk el, melyre táblafilccel írunk. Egy-két teremben fekete színű a tábla, amelyek cserére szorulnak. A tantermek melegpadlóval és két tanterem parkettával van burkolva, a világítást neoncsöves armatúrákkal tudjuk megoldani, amelyek korszerűsítésre szorulnak. Az osztályokat zömmel gyermekmunkával és iskolai szemléltető képekkel dekoráljuk. A tanóráknak egy részét szaktanteremben tartjuk. A szaktantermek dekorációja szakmai jellegű tantermeink is reggeltől késő délutánig, estig foglaltak. Délelőtt tanítás, délután napközi, tanulószoba. Ebédlő Barátságosan berendezett ebédlőben ebédelnek a gyerekek. Az asztalokat textilterítőkkel terítjük le étkezéskor. Az első szünetben itt reggeliznek a tanulók, s délben itt ebédelnek. A napközis csoportokat napközis nevelőjük, a menzásokat kijelölt nevelő ebédelteti. A tanulók csak pedagógus felügyeletével étkezhetnek. Iskolai büfé A büfét vállalkozó üzemelteti, aki rendelkezik HCCP engedéllyel. Árukínálatában törekszik az egészséges táplálékok biztosítására, de több terméke kívánni valót hagy maga után (édességek), melyekre a gyerekek részéről sajnos igény van. Ezen változtatni szükséges. Törekszik az esztétikus, környezetbarát kiszolgálásra, betartja a fogyasztóvédelmi előírásokat. A napközis csoportokban felelősi rendszerrel, a feladatokat egymás között rendszeresen megosztva szolgálják ki magukat a gyermekek, illetve tálcás rendszer szerint étkeznek. 56

Iskolánkban csak melegítő konyha működik. Az edények esztétikusak, rozsdamentes acélból, porcelánból, üvegből készültek. 2003 óta HCCP rendszer működik az iskolában. A tisztaságot, a felszerelést, a tárolást az ÁNTSZ előírásainak megfelelően oldjuk meg. Egyebek: Környezetbarát tisztítószereket használunk.

12.3. Iskolai környezeti nevelés programja. 7.3.1. Az iskola környezet nevelési tevékenységének kiemelt feladatai • a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten-a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében - foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: – a környezet fogalmával, – a földi rendszer egységével, – a környezetszennyezés formáival és hatásaival, – a környezetvédelem lehetőségeivel, – lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. •

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

7.3.2. Hagyománnyá vált az iskolai tanórákon és az iskolán kívül szervezett programok, keretében: • Jeles napokról való megemlékezések, ezek a következők: – Föld napja, – Madarak és Fák napja, – A víz világnapja, – Állatok világnapja. Az iskola természetes anyagokkal való díszítése. A tantermek és a folyosók környezetbarát, természetes anyagokkal történő felújítása. • Az iskola és környékének rendezése, virágok, növények, fák ültetése, folyamatos ápolása. Erdei iskolák szervezése 1-8 évfolyamon, projektoktatás egyik színtere. Nyári táborok, nyelvi táborok. Papírgyűjtés, szárazelem-gyűjtés. Természetvédelmi szakkör: Zöld szív Tanulmányi versenyek • Az iskola és környéke (Hősök fasora 30) rendezése, virágok növények ültetése, folyamatos ápolása. • Feladatunknak tartjuk a nyári táborok, és az erdei iskola szervezését, amelyek sok lehetőséget nyújtanak az egészséges életmódra, életvitelre nevelésben, a 57

környezettudatos megtanulására.

magatartás

alakítására

és

a

helyes

fogyasztói

szokások

Erdei iskolákról A programok során a történelmi, helytörténeti, művészettörténeti ismeretek mellett a kézművesség, a sport és a környezetismeret, környezetvédelem ismeret- és gyakorlati foglalkozásai adják a legjellemzőbb tevékenységi formákat. A gyerekek és a pedagógusok körében nagyon népszerűek a különféle sportjátékok. Az erdei iskola közismerten kitűnő nevelési lehetősségeket nyújt, de a modern pedagógiának és az oktatási törvény változásának megfelelően kiváló előkészítője a projektoktatásnak is Igaz, hogy nehéz és nagyon fárasztó feladat, de megéri, mert a tanulókat a maga komplexitásában és gyakorlatiasságában valóban az életre neveli. Olyan lényeges és fontos kompetenciákat alakít ki, amelyekre minden mai gyermeknek szüksége lenne. A rendszeresen végzett tevékenységek nevelő hatása jótékonyan látszódik a gyerekek magatartásán. Rendszeres tevékenységgé vált az évek óta tartó papírgyűjtés és szárazelem gyűjtés révén. Második éve természetvédelmi szakkör működik, tanulmányi versenyeken szerepelnek a tanítványaink.

12.4. Az iskola egészségnevelési programja 12.4.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai • a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkeznek egészségük megőrzése érdekében; • tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; • A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten- a tanórai és a tanórán kívüli foglakozások keretében - foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: – a táplálkozás, – az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, – a családi és kortárskapcsolatok, – a környezet védelme, – az aktív életmód, a sport, – a személyes higiénia, – a szexuális fejlődés területeivel. •

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

12.4.2. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják • a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás; • A környezetismeret, egészségtan, természetismeret, biológia, testnevelés, technika és életvitel tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; 58

•

• az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (háztartástechnika szakkör); minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödiknyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; • Tanterv szerint az 1-4 évfolyamon minden osztály heti 3 testnevelés órán vesz részt, az emelt szintű testnevelésben résztvevőknek heti 5 testnevelés órája van. Az órák felépítése a legmodernebb egészségfejlesztési elvek szerint történik, amelyek tartalmazzák a néptáncot, az úszást, (Kerepesi uszoda) korcsolyát (Pólus pálya) síoktatást, teniszt. Évelején a testnevelők elvégzik az általános fizikai állóképesség felmérést. • Évente megrendezésre kerül az iskolai WELLNESS nap a Jó közérzet napja. • Előadások, beszélgetések gyakorlatok az egészséges táplálkozásról, életmódról. • Kapcsolattartás a Vöröskereszttel, versenyeken, tanfolyamokon való részvétel. • az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele – félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; – a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez; – védőoltások, minden évben a megadott rend szerint; – fogászati szűrővizsgálat és prevenció, vetélkedő szervezése; – a védőnő évente folyamatosan és igény szerint felvilágosító előadásokat, és gyakorlatokat tart: • Libresse-program – Cardiovascularis betegségek, magas vérnyomás elhízás, cukorbetegség, daganatos betegségek szűrővizsgálata – Szexuális felvilágosítás Egyéb külső előadók segítségének igénybe vétele: – drog, alkohol, dohányzás – DADA program

12.4.3. Az iskola „Drogstratégiája” A Drogstratégia kidolgozásakor figyelembe vettük: • A „Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” című dokumentumot • A XVI. kerület Drogstratégia prográmját. A program tartalmazza a rövid (1 év), a közép (3 év) és hosszú távú (6 év)stratégiai célokat.

59

Nevelési cél

Feladat

Célcsoport

Időtartam 3. év

Erőforrás

Szintér/forma

Felelős

SZMK tagok, iskolavezetés, gyermekvédelm i felelős, pszichológus

Felvilágosítás, tájékoztatás, előadás, információcsere, kommunikáció

Drogkoordinátor /gyermekvédelm i felelős/

Évente: -

Szaktanárok, védőnő, drámapedagógu s

Csoportszervezés, drámapedagógiai játékok

Drámapedagógu s, pszichológus drogkoordinátor

Évente legalább 1 alkalom

1-8. osztályig

Osztályfőnökök , előadó

„Busz”, filmvetítés, munkáltatás, előadás, rendszermodellezés

Drogkoordinátor

Évente 1 alkalom

Drogellenes egészségnap szervezése

1-8. osztályig

Drog és bűnmegelőzési csoport, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

Interaktív előadás, kiállítás

DÖK, szaktanárok, osztályfőnöki mk.. vezető osztályfőnökök, drogkoordinátor

Évente 1 alkalom

Részvétel a DADAprogramban

8. osztály

Rendőrség, bűnmegelőzési csoport

Tájékoztatás, felvilágosítás, spec. módszerek, játékok

Osztályfőnöki mk. vezető, drogkoordinátor

A XVI. kerületi Rendőrkapitánysággal való egyeztetés alapján

Tájékoztatás szülői értekezleten

Szülők

Személyiségfejle 5-8. sztő és osztályos önismereti tanulók foglalkozások szervezése Egészségkárosító, élvezeti cikkek elutasítása, „Drogbusz” drogprevenció meghívása

1 év

6. év

1 SZMK megbeszélésen Osztály szülői értekezleten Tapasztalatok alapján történő további prog. szerv.

Feladat

Nevelési cél

Célcsoport

Erőforrás

Szintér/forma

Időtartam

Felelős 1 év

3. év

6. év

Klub működtetése az iskolában, a délutáni órákban

5-8. osztályig a veszélyezt etett tanulók

Napraforgó Gyermekjóléti Központ 1 munkatársa

A szabadidő hasznos eltöltése /biliárd, társasjáték stb./

Drogkoordináto r

2007/2008-as tanévben elindítottuk, melyet a továbbiakban folytatni kívánjuk.

Nyitott korcsolyapálya

1-8. osztályos tanulók

Testnevelők, osztályfőnökök

A szabadidő hasznos eltöltése a szabadban

Testnevelés munkaközösség

Korcsolyapálya működtetése az időjárási viszonyoktól függően.

Gyógyult drogos meghívása

7-8. osztályos tanulók

Előadó

Előadás

Pszichológus, drogkoordinátor

1 alkalommal

Tapasztalatok alapján történő további prog. szerv.

A felelősök személyének pontos meghatározása, valamint az időpontok rögzítése a mindenkori éves munkatervben kerül jelölésre.

61

12.4.4. A Mindennapos testnevelés megvalósításának lehetőségei iskolánkban 1-4. évfolyam • •

•

A testnevelés órák: – hetente három napon 1 - 1 óra A fennmaradó két napon pedig – reggel 7 óra 45 perctől 8 óráig 15 perc – a harmadik óra után a - szünetet meghosszabbítva - 10 óra 50 perctől 11 óra 5percig - a negyedik órából 5 percet elvéve - a második 15 perc végrehajtása. A végezhető gyakorlatok felsorolása: – – – – – – – –

szabadgyakorlatok, zenés gimnasztika / rossz idő esetén teremben is elvégezhető / ugrókötél gyakorlatok kidobó játékok fogójátékok sor- és váltóversenyek zsinórlabda télen havas játékok futás

A mozgásokat levezeti az a tanár, akinek az adott osztállyal órája lesz, illetve az osztályt testnevelésre tanító tanár. A napközis tanulók - napi 45 perces, játékos, egészségfejlesztő testmozgását - a tanulók életkorához és fejlettségéhez igazítva, az időjárási viszonyokat figyelembe véve - elsősorban a szabadban végezzük.

5 -8. évfolyam •

A fennmaradó két vagy három testnevelés óra nélküli napon délutáni sportfoglalkozásokkal (tömegsport, sportszakkörök) lehet biztosítani a mindennapos testnevelés lehetőségét.

•

Választható sportágak: – atlétika – kézilabda – kosárlabda – labdarúgás – Plusz házibajnokságok szervezése.

•

A délutáni tevékenység a gyerekek igényéhez igazodhat, melyhez évfolyamonként heti két tömegsport óra használható fel. • Akik részben vagy teljesen felmentettek az iskolai testnevelés alól, gyógytestnevelésre járnak. A gyógytestnevelés órákon való részvételt az

iskolaorvos és a testnevelők ellenőrzik. A részben felmentettek differenciált munka keretében vesznek részt a testnevelés órákon. 12.4.5. Az egészségnevelés színterei az iskolában •

Az egészséges iskolák célja, hogy az „egészség” mint életvezetési érték a tanórán belül és azon kívüli szabadidős programok, napköziben végzett tevékenységek középpontjában álljon.

•

Az egészségfejlesztés fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. /KT 48 § (3)/

•

Hagyományos tanórai oktatásszervezés

Tanórákon Alapszabály: Az egyes témák tervezésénél figyelembe kell venni; – a tanulók előismereteit, tájékozottságát, – a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, – a témák évfolyamonkénti egymásra épülését. Az egészségnevelés során olyan nevelési követelményekről van szó, amelyek minden tantárgy keretében megjelennek, amelyek a nevelésnek, benne az oktatásnak szint valamennyi elemét áthatják. Olyan általános és közös nevelési követelmények tartoznak az egészségfejlesztő nevelési programba, mint az emberi élet védelme, az egészség megőrzése, az erkölcsi elvek, a kulturált viselkedési szokások és szociális kapcsolatok megvalósítása, a nemek közötti harmonikus kapcsolatra történő felkészítés, a környezet védelme, a kommunikációs kultúra elsajátítása. Napköziben: A tanórákon elhangzottak megerősítése, gyakorlati alkalmazása: – a helyes étkezési, táplálkozási szokások elmélyítése, evőeszközök helyes használata, vitaminok szerepe az egészségmegőrzésbe – helyes napirend szerinti életvitel, – öntevékeny, segítőkész hozzáállás, – a környezet szépítése, védelme, rongálások megelőzése, – csoportmegbízatások vállalásának teljesítése, saját és mások magatartásának értékelése, – balesetmentes közlekedési szabályok. •

Nem hagyományos tanórai keretben – Tanulmányi kirándulások során meglátogatunk egészségügyi intézményeket. – Erdei iskolában vesznek részt az alsós évfolyamok tanulói, ahol a munka meghatározott órarend szerint zajlik. – Felső tagozatosok körében nyári tábort szervezünk igény szerint.

Tanórán kívüli programok: – kerületi versenyeken, pályázatokon veszünk részt, 63

– – – – – – – – – –

jeles napok megünneplése, szakkörök, önképzőkörök szervezése, egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása a szülői ház felé is, gyógytestnevelési foglalkozások szervezése, sportkörök működtetése, kapcsolattartás külső segítő partnerekkel, Wellness-nap, tisztasági versenyek KRESZ-vetélkedő -/ baleset-megelőzés/, polgárvédelmi vetélkedő, prevenciós előadások: helyes táplálkozás, drogok, személyi higiéné, serdülőkor kérdései.

12.5. Az iskolai fogyasztóvédelmi oktatás programja 12.5.1. A fogyasztóvédelmi oktatás célja •

" A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. " A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.

12.5.2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei • • • • • • • • • •

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés, döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a 64

• • • • • •

kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismerete is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadhatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtartani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták, kialakítását segítheti, a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

12.5.3. Az értékek formálásában lényeges például – – –

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme

12.5.4. Fontos továbbá a fogyasztás során – – –

a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés.

•

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. • Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. • A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. 12.5.5. .Ökológiai fogyasztóvédelem •

Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön-vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez.

65

•

E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.

12.5.6. Környezettudatos fogyasztás •

Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.

12.5.7 .Fenntartói Fogyasztás •

A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei - és egészsége- ne kerüljön veszélybe.

12.5.8. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem •

Amikor a vevő már kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

12.6. Erőforrások 12.6.1. Belső erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetőség

Feladat, szerepkör Támogatja a programokat, anyagi lehetőségeket teremt. Aktívan részt vesz a programokban. Ellenőriz, értékel. Tanítók, tanárok Kidolgozzák, és a tantárgyakba beépítve tanítják, az egyes környezeti és egészségnevelési tartalmakat. Környezeti egészségnevelési A Pedagógiai programnak és fogyasztóvédelmi megfelelően elkészítik az éves munkacsoport. A környezeti terveket, segítik azok munkacsoport vezetője. megvalósulását, pályázatokat írnak, kapcsolatokat teremtenek külső támogatókkal. Szakkörvezetés Táborvezetés Pedagógiai koordinálás Osztályfőnöki Minden évfolyamon

Erősségek Hasznosítható ismeretekkel és kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Koordinál. Egyetértenek azzal, hogy minden pedagógus feladata az egészségi és környezetvédelmi nevelés. Megbeszélik és összehangolják a különböző programokat, jeles napokat, kiállításokat, versenyeket, eseményeket. Szakmai kompetencia, Külső kapcsolatok Tanulmányi versenyek Közvetlen

kapcsolat

a 66

munkaközösség

foglalkozik az egészség tanulókkal, az osztályfőnöki környezeti és órákon hatékony nevelés fogyasztóvédelmi nevelési zajlik. témákkal, drogprevencióval, részt vesz a különböző programokban. Diákönkormányzatot segítőA környezeti fogyasztóvédelmiNapi kapcsolat a diákokkal, az tanár és egészségnevelést erősíti, aegyedi problémák azonnali programokat a diákok körébenkezelése. népszerűsíti. Gyermekvédelmi felelős,Éves programok kidolgozása,Szakmai kompetencia, napi Drog-koordinátor Szabadidőajánlása, ismertetése.kapcsolat a gyermekekkel és szervező Programok tervezése,szüleikkel, külső kapcsolatok. szervezése, koordinálása,Külső kapcsolatok teremtése, kísérés. ápolása. Logopédus Adminisztratív dolgozók

Technikai dolgozók Tanulók

Szülők

ISK

Testi-lelki egészség kialakítása,Hatékony egyéni foglalkozás a fejlesztés. gyermekekkel, intenzív személyes ráhatás. Támogatják a pedagógusok és aRészt vállalnak az iskolai tanulók munkáját. kapcsolatok tartásában, a programok lebonyolításában. A technikai feltételek,Takarítás. egészséges környezet biztosítása. Az iskola minden programjaKözben szemléletük értük van. Tevékenyen vesznekformálódik, iskolai és iskolán részt ezekben, a programokban. kívüli kötelező és szabadon választott tevékenységeik során pozitív értékeket sajátítanak el: Kialakul egészség- és környezettudatos értékrendjük, környezettudatos, kritikus fogyasztóvédelmi magatartásuk. Előadások tartása, szemléltetőA programokban tevékenyen eszközök készítése, kísérés,részt vesznek, az egészség, a anyagi erőforrások felkutatása,környezet, és a fogyasztás nem támogatás. csak az iskolában érték. Mindennapi testnevelés Egyre több gyermek vesz részt a programokon. Egészséges életmód.

12.6.2. Külső erőforrások, kapcsolatrendszer Intézmény, szervezet

Kapcsolat

Formája, tartalma Iskolai A szervezet képviselő, képviselője kapcsolattartó

Címe, elérhetősége 67

Fenntartó

Irányítás, ellenőrzés

A tervek ésigazgató megvalósulásuk ismerete.

OIGYB A Kulturális ésComenius Sport Bizottságmunkaanya vezetői g

68

Általános iskolák

Kerületi Szakmai bemutatók,Igazgató, munkaköz. tanulmányi munkaköz. értekezlet versenyek. vezetők

Középiskolák

Felvételik

FPI

Továbbkép- Továbbképzések, zés programok, tanulmányi versenyek.

XVI. PSZI

Iskolalátogatások, DÖK programok

Iskolaigazgató munkaköz. vezetők, testnevelők Igazgató, Igazgatók DÖK osztályfőnökök vezetők DÖK vezető tanár Alsó tagozatIgazgató munkaköz. vezetője, tanítók, szaktanárok. Igazgató, Igazgató munkaköz. vezetők, szaktanárok. A környezeti munkacsoport vezetője

Előadások Továbbképzések, Továbbkép- tanulmányi zés versenyek, programok WWF Bekapcsolódunk Magyarország programjaikba, rendszeres kiadványaikat megkapjuk. Iskolaorvos, Munkaterv Vizsgálatok, Iskolatitkár Iskolaorvos Védőnő, ismerete oltások, kezelések. Védőnő Iskolafogászat kölcsönös Előadások. kapcsolattartás ÁNTSZ Rendszeres Ellenőrzések Igazgató Ig.Ker. tiszti helyettesek főorvos Napraforgó Rendszeres Egyéni segítségGyermek. véd.IntézményCsaládsegítő drogprevenció Drogkoord. vezető Nevelési TaIgazgató nácsadó Kerületi. Előadások, Igazgató Kerületi RendőrkapiProgramok: Gyermekvédel- rendőrkapitány tányság DADA mi felelős Drogkoord. Szabadidő szervező. DÖK vez. PENSIO Kft. Étkeztetés Egészséges Igazgató Kft. vezetője táplálkozás a cél. iskolatitkár GYISM pályázatok NAP - program Igazgató testnevelők NKÖM Programok pályázatok OM Oktatási tv. NAT pályázatok KVM pályázatok Környezetvéd.,

69

Kerületi helytörténeti intézmények, programok

Előadások, kiállítások

Polyver Kft.

Szerződés

Állatkert Vadaspark

Rendszeres programok

Helyi szolgáltatók, vá1lalkozók EU SOCRATES pályázat

Alkalmilag esetenként

Külföldi iskolák

munkacsoport vezetője Múzeumlátogatás, Szabadidő "Időutazás" szervező, Ünnepségek, Hon és versenyek népismeret tan. Oszt. főnökök Erdei iskoláknakOszt. főnökök Programfüzet helyet biztosít szerint DÖKnap aSzabadidő természetben szervező, DÖK vez. tanár. Programokhoz Igazgató anyagi támogatás

i

Nyelvtanárok továbbképzése

Igazgató, igazgatóhelyettes, némettanár, angoltanár Levelezés, Más országokat isIgazgató, látogatás megismernek anyelvtanárok gyerekek.

12. 7. Jövőkép, alapelvek és célok 12.7.1. Általános, hosszú távú cél • Fogadják el a tanulók az egyetemes természetet, mint a Világegyetem részét értéknek! • Tiszteljék, és tartsák fontosnak megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is környezetével és kultúrájával együtt. • Járuljanak hozzá a Föld egészséges folyamatainak visszaállításához! • Alakítsanak ki környezetükkel harmonikus viszonyt, egészségfejlesztő környezetet! • Éljenek, táplálkozzanak egészségesen! • Mozogjanak, sportoljanak rendszeresen! • Egészségfejlesztő közösségi tevékenységekkel, az egyéni képességeket fejlesztő pedagógiai munkával az egészségügyi prevencióra helyezzük a hangsúlyt! • A tanulók segítsék elő a bioszféra és a biológiai sokszínűség megőrzését! • Alakuljon ki bennük környezettudatos magatartás és életvitel annak érdekében, hogy képesek legyenek, a környezeti válság elmélyülését megakadályozni, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát! • Ismerjék a környezetet, és alakuljon ki az egyénekben és a közösségekben is a személyes felelősségen alapuló környezettudatos magatartás! • A környezetkímélő magatartás váljon a tanulók és felnőttek magatartását meghatározó erkölcsi alapelvvé! • Váljanak tanulóink érzékennyé a környezetük és saját egészségük állapota iránt. védelmükért tudjanak együttműködni! • Iskolánk kapcsolódjon be a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, 70

gyarapításába! • Alakítsuk ki tanulóinkban a környezettudatos és kritikus fogyasztói magatartást! Környezettudatos magatartás: Középút az öncélú, a bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a fogyasztásmentesség között. Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése. A fogyasztónak joga van: – Az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez – A veszélyes termékek és eljárások elleni tiltakozáshoz – A választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között A választáshoz szükséges tények ismeretéhez – A jogos panaszok tisztességes rendezéséhez – Egészséges környezetben való élethez – A kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz. Neveljük és oktassuk tanulóinkat úgy, hogy fogyasztóvédelemre! • Vevőként már a vásárláskor tudja jogait! • Legyünk ökoiskola!

képesek

legyenek

a

preventív

12.7.2. Az iskola jövőképe Rendezett, gondozott, karbantartott, barátságos iskolát, udvart és teret szeretnénk magunk körül látni. Olyant, ahol jólesik tartózkodni, tanulni, tanítani. Ahol az egészséges és harmonikus környezet az emberekre is hat, külső és belső harmóniát teremt. • • • • • • •

• •

Ahol egyre egészségesebb emberek élnek, és egyre kevesebb gyermek van testnevelés alól felmentve. Ahol nem viselkednek, és nem beszélnek durván a gyermekek. Ahol az iskola dolgozói, tanulói és a szülők környezettudatos, energiatakarékos magatartásukkal kritikus és tudatos fogyasztói magatartásukkal is védik környezetüket. A jövőben mindannyiunknak ügyelni kell arra, hogy kevesebb szemetet termeljünk, kevesebb vizet pazaroljunk, ne fűtsük az utcát. A keletkezett hulladékot szelektíven gyűjtsük! Folytassuk a szárazelem és papírgyűjtést! Az iskola és környezetének tisztaságára fordítsunk nagyobb gondot! Óvjuk a felszerelést, a berendezést! Az osztályok, és a Diák Önkormányzat indítson tisztasági versenyt! Az iskola tanulói tavasszal és ősszel takarítsák, rendezzék az iskola környékét, hogy rendezett, tiszta körülmények között játszhassanak, mozoghassanak! Arra is szükség van, hogy az iskolából egyre többen vegyék ki részüket az iskola barátságosabbá, otthonosabbá tételében. Legyen az iskola légköre környezet- és egészségbarát!

12.7.3. Alapelvek, értékek, szemlélet 71

Alapvető célkitűzésünk a nevelő iskola megvalósítása. Az iskolás gyermek, aki ide jár szeressen iskolába járni, szeresse, amit itt tanul. Tudása jól megalapozott legyen, alapvető készségeit úgy alakítsuk ki, hogy egész életében támaszkodhasson készségeire. Ennek érdekében: • Tanulóinkban a terméscet szeretetét kell kialakítani, illetve megerősíteni. • A természet fogalmát fokozatosan gazdagítva kell ökológiai gondolkodásukat kialakítani. • El kell érni, hogy a természetet egységes rendszernek lássák. • Érezzék át, és tudatosodjon bennük, hogy a természetnek része az ember. Az egészség érték! Egészségtelen környezetben nincs egészséges élet. • A tanulókban alakítsuk ki: • Az ökológiai gondolkodást: "Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan!" • A rendszerszemlélet alapjait, • A holisztikus és globális szemléletmódot, • A fenntartható fejlődés tudatát, igényét, • A környezetetika élményét, igényét, megalapozottságát, • A tapasztalaton alapuló, gyakran átélt kreativitást, • A toleranciát és mások segítését, • A környezettudatos magatartás és életvitel igényét, • A közösségi és állampolgári felelősség alapjait, • Az öncélú fogyasztáson túlmutató életminőség iránti igény alapjait, • Az egészség és környezet összefüggéseinek tudatosságát, • Az ok-okozati összefüggések felismerésének képességét, • A problémamegoldó gondolkodás képességét, • A globális összefüggések megismerésének igényét, képességét, • A mindezeknek megfelelő viselkedési normákat. • Kutassuk fel, ismerjük meg a helyi környezeti problémákat! Várható-e jövőbeni orvoslásuk? • Tanulóink legyenek képesek életvezetésüket, viselkedésüket helyesen alakítani. • Kerüljék az egészségkárosító magatartásmódokat! • Prevenció, megelőzés a bajelhárítás helyett!

12.7.4. Rövid távú célok, feladatok, a siker kritériumai Rövid távú célok Feladatok Sikerkritériumok A környezeti és egészségiA Helyi tantervbenAz iskolai élet egészét átfogó nevelés az oktatás és neveléstantárgyanként a tanmenetekbenkörnyezeti és egészségi valamennyi területénkonkrétan jelöljük meg anevelés: átdolgozott jelenjen meg! feladatokat és a módszereket! tanmenetek, több környezetiés egészségnevelési tartalom a tanórákon. Erősítsük a tantárgyköziProjektek kidolgozása (Pl.:A széttagolt ismeretek kapcsolatokat, hogy aBelefulladunk a hulladékba,összekapcsolódnak, kialakul a tanulók egységben lássák azVédeni kell! "Szerényebben kelltanulók rendszerszemlélete. egy témához tartozóélni!" (Balogh János) Egyre több tanuló vesz részt a ismereteket! Egészségesebben kell élni! programokban. Minden tanuló sportol. 72

A pedagógusok, az iskolaKépzések, továbbképzések,Az iskolai programok egyre dolgozói, a szülőkszülői értekezletek tartása. Közöskörnyezetkímélőbbek lesznek. mutassanak példát akirándulások, Tömeges részvétel, a verseny környezettudatos, egészségesA Kihívás- napja megnyerése magatartásra! Az iskola és az udvar legyen Tisztasági versenyek. Javul az osztályok tisztasága. egészséges környezet! Az udvar portalanításának Takarított udvar megoldása Szelektív hulladékgyűjtés Gyűjtsük külön a papírt azKevesebb szemét osztályokban is! A szemét mennyiségénekSzelektív hulladékgyűjtés,Kevesebb csomagolási és csökkentése papírgyűjtés folytatása. papírhulladék Környezettudatos és kritikusInterjúk, szerepjátékok, viták,Fejlődnek a tanulók társadalmi fogyasztói szokásokkommunikációs gyakorlatok kompetenciái kialakítása Komposzttartály készítése A gyerekek tevékenykedésekevesebb lomb a kukákban, nyomán jobb minőségű talaj Takarékoskodás a vízzel és aRendszeres ellenőrzések.A csöpögő csapok villannyal: Mérések, számítások, azmegszűnnek, nem lesznek eredmények nyilvánosságraégve felejtett villanyok, s nem hozatalával. emelik fölöslegesen a villanyszámlát. A tanulók ismerjék megKerületi időutazás verseny.Sashalom és a XVI. ker. szűkebb környezetüket,tanulmányi versenyek. alaposabb ismerete lássák az értékeket, ápolják a hagyományokat! Legyenek a tanulókUdvar- és parkrendezés, "örökbeTisztább, rendezettebb, környezetük védői! fogadás"-akciók. virágosabb környezet. Minden tanuló tartózkodjon,Mindennapos testnevelés.A gyermekeknek később is mozogjon sokat szabadMozgás és egészség összefüggéseigénye lesz a mozgásra, az levegőn! egészséges életmódra. Ismerjék meg a tanulók azTanórák, előadások, bemutatók.Kevésbé lesznek az egészséges táplálkozást ésSzabadidős tevékenységek. egészségtelen életmód jelentőségét! áldozatai. Szüleik körében is terjesztik az egészséges élet eszményét. Ismerjék meg a tanulók aTanóra, napközi, KözlekedésiKevesebb gyermekbaleset balesetmentes közlekedésPark szabályait! Minél kevesebbFelvilágosítás, gyakorlatok,Kevesebb elhízott, beteg egészségtelen ételt, üdítőtbemutatók gyermek. fogyasszanak! Előzzük meg a károsTanulóknak szóló előadások,Később és kisebb mértékben szokások kialakulását! prevenciós programok. DADAjelentkeznek problémaként a stb. Szabadidős programok,narkotikumok. A pedagógusok tevékenységek. megismerik a prevenciós módszereket. Tudjanak étrendet,Tanórák, erdei iskolák,Képesek azt alkalmazni a mozgásprogramot kialakítaniGyakorlatok értékeléssel,célként megfogalmazottakat. egészségük megőrzéseSzituációs játékok érdekében 73

Fejlesszük a tanulókKönyvtár. Szakkönyvek,A gyerekek kiselőadásokat problémamegoldó ismeretterjesztő könyvek,tartanak, több szakköri tag gondolkodását, önállófolyóiratok, videó-anyagok, CD-lesz, tanulmányi versenyeket ismeretszerző képességét!k beszerzése, használata. Anyernek. Képessé válnak az Alapozzuk meg aztanulmányi versenyekenönálló ismeretszerzésre. élethosszig tartó tanulásrendszeresen részt vesznek a képességét! tanulók, önállóan is fel tudnak készülni. Szabadidős tevékenységek. Mérések, ellenőrzések Testnevelők által összeállítottA tanulók állóképessége állóképesség mérés növekszik Erdei iskolai feladatok Természetfotók készítése Kiállítás 2004. Folyamatosan informáljukBeszámolók, faliújságok, tablók,Megújuló faliújságok, tablók egymást az elértbemutató órák Pl.: Öröm és bánat eredményekről! , Rákosszentmihályon

12 .8. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 12.8.1. Helyi értékek és problémák megjelenése a tanórai tevékenységben • A helyi értékek felsorolása: Budapest, XVI. kerület Sashalom – Folyamatos és gazdag helytörténeti kutató - munka, publikáció. – Kialakult a kerületi iskolások helytörténeti oktatása (Időutazás) – Hon- és népismereti modul az iskolai tantervekben. – Évenkénti kerületi versenyek. – Műemlékek, és műemlék jellegű épületek. – Jó közlekedés, Budapest és Gödöllő felé. – Kerületünkben, a kertekben kiterjedt zöld terület található. – Madárvilág – Naplás-tó – Patakok – Parkok, terek, – Nemzetiségek népművészete – Színházak, könyvtárak a kerületben – Kiépített egészségügyi infrastruktúra 12..8.2.

Helyi környezeti problémák: – Rákospalotai Szemétégető elégtelen szűrő rendszere. Az uralkodó szélirány felénk hozza a füstöt, szagokat. – Nem épült még ki teljes mértékben a csatornahálózat, és úthálózat – A lakosság gyarapodásával az utak szűkek a megnövekedett autósforgalom számára. – Illegális szemétlerakók kiserdőkben, parkokban. – Szemetes patakmedrek

12.8.3. Értékek, problémák megjelenése a konkrét tantárgyakban

74

Ker. adottságok Felszín, vizek

Tantárgy földrajz

Téma Földtörténet, beavatkozás

Pedagógiai cél emberiTermészeti és az épített környezetünk ismerete, óvása Vízpartok Kémia A szennyező tényezőkAz egészség és a környezet XV. ker. szemétégető mérése, egészségkárosítóösszefüggései, közelsége szerepük környezetvédelem Naplás-tó és környéke Biológia Élőhelyek, fajok védelme Ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése Kerület parkjai, iskolaRajz Rajzolás a szabadban Érzelmi és esztétikai udvar nevelés Kerületi műemlékek, Kiállítás szervezése A természet szépsége kiállítóhelyek Épületek, kiállításokAz épített környezet megtekintése esztétikája Kerület szűkebbOsztályfőnöki A hely, ahol élünk Környezettudatos lakókörnyezetünk magatartás, közösségi Sashalom nevelés A kerület története Történelem ismeretanyag Hazaszeretetre nevelés HonésNéprajzi, művészetiGyakorlati tevékenység a népismeret jellegzetességek munka szépsége, becsülete Kerületi műemlékek Hon ésKiállítások megtekintése A népművészet esztétikája népismeret természeti motívumok Kirándulások a kerületKörnyezetismer Irányított megfigyelések Természetszeretet szép tájain et kialakítása, mozgás Közlekedési ismeretek Osztályfőnöki Komplexitás Viselkedéskultúra fejlesztése Közlekedési ismeretek Egészséges életmód A kerület nemzetiségei HonésNépszokások, rajzolás,Toleráns magatartás népismeret Viselet kialakítása Technika Természetes alapanyagok Egyszerű tárgyak készítése Egészségügy Osztályfőnöki Orvosi vizsgálatok, oltások,Az egészségtudatos fogászati szűrések,magatartás kialakítása kezelések Biológia A védőoltásokAz egészség érték! mechanizmusa Testnevelés Futás, testmozgás aAz egészséges környezet és szabadban mozgás jelentősége Kémia A szervezetre károsprevenció anyagok az étkezésben, a narkotikumok ártalma Könyvtárlátogatás Irodalom Eligazodás a könyvtárban Olvasni jó! Kiállítások Környezetismer A művészetek alapanyagai Esztétikai nevelés megtekintése et Rajz Ember és természet Harmónia Irodalom Újságcikkek, riportok,Állampolgári nevelés, esszék nyelvi kifejezőkészség Kerületi sajtó Irodalom Iskolánk a sajtóban A kommunikáció jelentősége Osztályfőnöki Az emberi környezet Értékek, a kerület fejlődése 75

Hidegkonyhák melegkonyhák Autóbuszgyártás

Technika és Egészséges táplálkozás háztartástan Technika Gépgyártás

Egészséges életmód Biztonságos, környezetbarát megismerése

motorok

12 .9. Hagyományos tanórai foglalkozások 12.9.1 Az egyes évfolyamok kiemelt egészségnevelési feladatai

•

I – II. osztály környezetismeret Személyi higiéné- helyes fogápolás: testünk tisztántartása, helyes fogápolás tudnivalói, védőoltások. Helyes és helytelen táplálkozás: táplálkozási szokások, ismeretek, a fejlődéshez szükséges legfontosabb élelmiszerek, tápanyagok és jelentőségük.

•

III – IV. osztály környezetismeret Egészség – betegség: sport, mozgás, egészség, edzett szervezet, sportolás, kirándulástermészet. Életkorra jellemző betegségek, kórokozók, ellenük való védekezés Élvezeti szerek – károsító hatásuk: dohányzás biológiai hatása, alkohol hatása az emberi szervezetre. •

V - VI. osztály természetismeret, egészségtan osztályfőnöki technika és háztartástan. Az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelés, illetve az egészségvédelmet, szolgáló tananyagot. – Mi minden értendő az egészség fogalmába? Mi tesz engem egészségessé? – Mi is az, az életmód? – Életmód: és táplálkozás, és a biztonság megőrzése, és a veszélyes anyagok, és a kapcsolatok, és a környezet – Hogyan befolyásolhatom az életmódomat? – Korlátok és lehetőségek – Amiről én döntök: mit eszem, mozgás és személyi higiéné, dohányzás alkohol- és kábítószer –fogyasztás. Megismerkednek az egészséges életvitel szempontjából kulcsfontosságú viselkedéselemekkel. Megtanulják, hogy a kiegyensúlyozott lelkiállapot, a jó közérzet szerepet játszik a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében és kezelésében. – Tapasztalatokra tesznek szert a személyes biztonság megőrzésének fontosságával kapcsolatban. Gyakorolják a kiegyensúlyozott egészséges táplálkozás, a mindennapi és az ünnepi étkezés, italfogyasztás formáit, ezek hátterében meghúzódó kulturális és társadalmi szokásokat. Felismerik, hogy eben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében a személyes higiénével fokozott foglalkozás különös figyelmet igényel. •

VII - VIII. osztály biológia, egészségtan, osztályfőnöki, technika, technikai és háztartástan. 76

Függetlenségi törekvések és az egészség – Változások kora: hogyan nézek ki, hogyan érzem magam, hogyan látom a családomat, hogyan látom a barátaimat? – Változások a kapcsolatokban: barátság vagy szerelem? – Az egyéni felelősség kérdéseiről – Gondolkozz globálisan – cselekedj lokálisan – Látsz-e változást az életmódodban? – Alternatív étrendek – Felelősséged a jövődért – A tanulók megtanulják, hogy az érzelmek felismerése és kifejezésre juttatása, a hiteles személyközi kommunikáció személyes jó-létük fontos részét képezi, és fontos szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatok felismerésében és kezelésében. – Tovább gyakorolják az élelmiszerek, táplálékok kategóriákba rendezését. – Elmélyítik ismereteiket a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival kapcsolatban. – Áttekintik a bennük végbement változásokat, különös tekintettel érdeklődési körükre, kortárs kapcsolataikra. – Megismerkednek a szexualitás társadalmi életben problematikus megnyilvánulási formáival, valamint az azokhoz kapcsolódó közösségi reakciókkal. – Elmélyítik ismereteiket az önmegvalósításról, arról, hogy önmagukat képességeik végső határáig terjesszék ki, hogy minél nagyobb megfelelés jöjjön létre az aktuális és az ideális énkép között. – Fejlesztik empátiás képességeiket.

•

Napköziben: A tanórákon elhangzottak megerősítése, gyakorlati alkalmazása: – a helyes étkezési, táplálkozási szokások elmélyítése, evőeszközök helyes használata, vitaminok szerepe az egészségmegőrzésbe – helyes napirend szerinti életvitel, – öntevékeny, segítőkész hozzáállás, – a környezet szépítése, védelme, rongálások megelőzése, – csoportmegbízatások vállalásának teljesítése, saját és mások magatartásának értékelése, – balesetmentes közlekedési szabályok.

•

Nem hagyományos tanórai keretben: – Tanulmányi kirándulások során meglátogatunk egészségügyi intézményeket. – Erdei iskolában vesznek részt az alsós évfolyamok tanulói, ahol a munka meghatározott órarend szerint zajlik. – Felsős tagozatosok körében nyári tábort szervezünk igény szerint. Tanórán kívüli programok: kerületi versenyeken, pályázatokon veszünk részt jeles napok megünneplése szakkörök, önképzőkörök szervezése 77

egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása a szülői ház felé is gyógytestnevelés foglalkozások szervezése, sportkörök működtetése kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Wellness-nap tisztasági versenyek KRESZ-vetélkedő -/ baleset-megelőzés/ Polgárvédelmi vetélkedő – Prevenciós előadások: helyes táplálkozás, drogok, személyi higiéné, serdülőkor kérdései

78

12.9.2. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei • Testnevelés, és tánc A tanulók – fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentós mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; – legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; – értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; – igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek; – sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); – tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. – sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. • Magyar nyelv és irodalom, dráma Általános iskola alsó tagozatban a tanulók: – ismerjék meg közvetlen természetes - és mesterséges ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); – egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikációsorán. – Általános iskola - felső tagozatán a tanulók: – ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; – törekedjenek az anyanyelv védelmére; – sajátítsák el a média elemzésének technikáit; – tudjanak disputát folytatni. – tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel; – legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.); – sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. A tanulókban: – alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; – növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával; – fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével. • Történelem A tanulók – értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; 79

– tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; – ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; – értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében, a környezet védelmében. – legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni; – állampolgári felelősségtudata fejlődjön. • Idegen nyelv A tanulók – váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; – legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; – ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; A tanulókban – alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; – fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. • Matematika A tanulók – váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; – legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával; – tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; – logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön; – tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; – váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; – ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; – legyenek képesek reális becslésekre; – tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. A tanulókban – alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; – alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. • Fizika A tanulók – váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; – ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rengés) 80

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; – ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei körüli analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; – Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra. – Ismerjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; – Ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. • Biológia A tanulók – ismerjék meg a globális környezeti problémákat, és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; – ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet; – ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; – ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; – legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; – sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban – alakuljon ki ökológiai szemléletmód. • Földrajz A tanulók – szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő- és élettelen környezetükről, – ismerjék meg a világ globális problémáit, – érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, – ismerjék meg és őrizzék a természeti és emberalkotta táj szépségeit. • Kémia A tanulók – rendelkezzenek környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel – törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. – legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára. az eredmények értékelésére, – ismerjék a leggyakoribb egészségkárosító élelmiszer adalékokatállományjavítókat. (nátriumglutamát, E-számok, stb.) – ismerjék meg a narkotikumok károsító hatásának okait, – ismerjék a vitaminok. ásványi sók, nyomelemek jelentőségét, szerepét az egészséges táplálkozásban. • Ének-zene A tanulók – ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; – ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; – fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; 81

– vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; – tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; – fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. • Etika A tanulók – legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; – tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; – mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban – alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; – alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; – fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges ,környezetért. • Rajz és vizuális kultúra A tanulók – ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; – ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; – ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; – ismerjék a természetes alapanyagok használatát; – legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; – legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; – ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; – tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; – kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. •

Osztályfőnöki óra, osztályfőnöki tevékenység – komplex, – koordinál, – etika tantárgy tanítása, – személyes kapcsolatok fejlesztése, – attitűdök alakítása – pályaválasztás segítése, – programokra, erdei iskolába kíséret,

•

A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: 82

– –

–

–

minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a "Föld napja" alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel; minden tanévben egy alkalommal "környezetvédelmi őrjárat" szervezése a településen; a szárazelemgyűjtés, szelektív hulladék gyűjtés megszervezése az iskolában; a látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben, valamint a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban. – Tanulmányi kirándulások – Akadályversenyek – Erdei iskola – Táborok – Előadások, filmvetítések – Vetélkedők – Tanulmányi versenyek – Pályázatok – Kiállítás rendezése – Intézmény látogatása: múzeumok, nemzeti parkok, Állatkert, botanikus kertek, szennyvíztisztító – Iskola nap, DÖK nap – Jeles napok (melléklet) – Játékok: érzékelést fejlesztő, szituációs, stimulációs, drámajáték – Szakkörök, kézműves foglalkozások – Fejlesztő tevékenységek – Napközis foglalkozások

12.9.3. Az egyes tantárgyak fogyasztóvédelmi oktatásával kapcsolatos lehetőségek Az egyes tantárgyak tanórái foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalma az alábbiak szerint. •

Technika és életvitel – Áruismeret, – a gyártás és a termékminőség összefüggései;

•

Matematika – Banki, – Biztosítási, vagy üzemanyag-fogyasztásiszámítások;

•

Fizika – Mérés, mértékegységek, – mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);

•

Földrajz 83

– Eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; •

Magyar nyelv és irodalom – Reklámnyelv, – Feliratok, – a reklám kommunikációs csapdái;

•

Biológia – Génmódosított élelmiszerek (GMO), – amíg egy élelmiszer a boltba kerül, – táplálkozás kiegészítők és divatjaik, – egészséges táplálkozás; • Kémia – Élelmiszerbiztonság, – élelmiszeradalékok (E-számok), – vegyszermaradványok, – háztartási vegyszerek, – kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk; •

Informatika – Elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), – internetes fogyasztói veszélyforrások, – telefónia;

•

Történelem – EU fogyasztói jogok, – fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb;

•

Rajz és médiaismeret – A reklám képi nyelve és hatásai;

•

Tantárgyközi projektek – (pl. Hogyan készül a reklám ? A zsebpénz?)

12.10. Módszerek 12.10.1. Egészségnevelés • • • •

Az egészségnevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. A direkt óravezetést, előadást, osztályfőnöki órát, egyéb tanulási formát mozgalmasabbá tehetünk különböző módszerek segítségével. Kizárólag csak az egészségnevelésben alkalmazott módszer azonban nincs. Mivel az egészségnevelés - komplex célja és tartalma miatt – minden esetben más tevékenységhez kapcsolódva érvényesülhet csak, metodikája is e tevékenységek módszereit hasznosítja. 84

• •

Éppen ezért nem a hagyományos módszerfelosztási csoportosítást kell alkalmaznunk. Az adott szituációban legcélszerűbb komplex eszközhasználattal élni, kihasználva a szemléltetés és a verbális közlés előnyeit.

•

Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével kitűzött céljainkat minél eredményesebben képesek leszünk megvalósítani. – Tegyük mozgalmasabbá az ismeretszerzést. – Játékos formában-„ kerekasztal - viták” szervezése, ahol a tanulók szerepjátéka érvényesül. – Szabadidős bemutató foglakozások jó alkalmat teremtenek arra, hogy megismerjék tanulóink a helyes táplálkozási szokásokat, a személyi tisztasághoz szükséges eszközök alkalmazását, az elsősegély-nyújtási alapismereteket. – Az egészségnevelő plakátok használata, hiszen jelentős információhordozók, s mozgósító hatásuk sem elhanyagolható. – Gyűjtőmunkák szorgalmazása /a témával foglalkozó újságok és folyóiratok / segítik az ismeretszerzést, a tanítást. – A faliújság alkalmas arra, hogy ügyes gyűjtőmunkákat, a jó feladat meghatározásokat a tanulók hosszabb ideig is tanulmányozhassák, mód nyílik az adott osztály egészségügyi témáinak problémáinak konkrét leírására. – Az egészségnevelési témákkal foglalkozó újságok és folyóiratok segítik az ismeretszerzést. – A kísérletezés előnye, hogy az ok-okozati kapcsolatok felismerése rendkívül világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást. – Ötletek szabad áramoltatása, vagyis ötletbörze, mely igen népszerű oktatási, nevelési módszer. Megtanít az elhangzottak szakszerű értékelésére, buzdítja a tanulókat a sokszínű gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére. – -Kiállítások rendezése a tanulók aktív részvételével, melyek gazdagabb szemléltetést és erős értelmi, érzelmi motivációt tesznek lehetővé. – -A relaxációs módszerek /a kornak megfelelő bővítéssel/ a stresszkezelés szempontjából fontosak. Elsajátításukkal a tanulók oldhatják napi feszültségeiket.

12.10.2.

Környezeti nevelés módszerei

Jó környezeti neveléshez jó módszerek szükségesek.

– – – – – – –

•

A gyermekek személyiségének egészére ható, testi, lelki, értelmi és közösségi fejlődését formálók. A környezeti nevelés nem korlátozódik foglalkozásokra, hiszen áthatja az iskolai élet egészét.

•

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Kiemelkedő jelentősége van az élményalapú, tevékenységközpontú, módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.

megfigyelés,- leírás-rajzos ábrázolás, élménypedagógia, tapasztalatszerzés, játékok, közösségépítés, együttműködő tanulástechnikák, kreatív tevékenység, művészi kifejezés 85

–

kérdőíves felmérés

12.10.3. Fogyasztóvédelmi oktatás módszerei • • – – –

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Ezért rendszeresen adunk: áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat. • Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. • A hagyományostól eltérő tanulási formák alkalmazásával, -projektek indításával- kívánjuk fejleszteni, a kritikus, független gondolkodást. • Leggyakrabban alkalmazott módszerek: – interjúk felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, – riportkészítés az eladókkal, – médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika, – egyéni és csoportos döntéshozatal, – helyi, országos- és EU - s szabályozás, információrögzítés csoportmunkában, – ötletbörze, – szimulációs játék, esettanulmány, – viták, szituációs játékok, – érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

Jeles napok jegyzéke Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 11. Április 18. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24.

Vizes élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság napja Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Világnap Egészségügyi Világnap Költészet Napja Műemlékvédelmi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Világnapja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Állat és Növényszeretet Napja (Magyarországon) Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja 86

Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 1. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 8. November 17. November 27. December 1. December 29.

Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az elsivatagosodás ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Építészeti Világnap Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Zenei Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák elleni Világnap Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Városok Napja Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetés Nap AIDS elleni Világnap, Biodiverzitás Védelmének Napja Fogyasztóvédelem Világnap

87

13. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1.

Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltető eszközök, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések szolgálják írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (osztályonként, évfolyamonként): - Képek, betűkártyák, szótagkártyák. - Szólások, közmondások könyve. - Hívóképek. - Fali táblák: • Igék - Írott és nyomtatott ABC. (falikép) • Az igenév - Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. (falikép) • A teljes hasonulás - Betűsín. • Mondat • Az állítmány fajtái - Írott kis és nagy ABC. • A jelzők rendszere - Fali tablók: • Ok és célhatározó • Hangtani ismeretek • Szófajok rendszere • Szavak alakja, jelentése • Hagyományos írásmód • A szó - Írói arcképsorozat. • A mondat - Helyesírási szabályzat és szótár (10 - Gyermeklexikon (10 db). db). 3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (évfolyamonként): - Űrmértékek (cl, dl, l). - Színes rudak. - Demonstrációs óra. - Falitábla: • Űrmérték - Táblai vonalzók. • Hosszmérték - Táblai körző. • Súlymérték - Számkártyák (1-1000-ig). - Szorzótábla - Helyiérték-táblázat. - Számegyenes garnitúra - Kéttányéros mérleg és súlysorozat. - Tört korong készlet - Hőmérő. 4. -

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az idő (oktatótábla). - Domborított földgömb. Iskolai iránytű. - Videokazetták: • Életközösségek I. Magyarország domborzati térképe. • Életközösségek II. Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel. • Életközösségek III. Szobai hőmérő. • Életközösségek IV. Borszeszégő. 88

-

• Vadon nőtt gyógynövényeink. • Dunántúli középhegység. • Dunántúli dombvidék. • Alpokalján. Homokasztal. Tanulói kísérleti dobozok (8 db).

-

Ásványok. Magyar nemzet jelképei (falitabló) Élő természet (diapozitívek). Testünk (videofilm). Közlekedés szabályai (videofilm). Nagyító. Szűrőpapír.

5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Cselekményes zenék - Ritmus eszközök: triangulum, nőikar, férfikar, vegyeskar. xilofon, kisdob. • Iskolai ünnepek újabb dalai. - Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: • Európai népdalok. • Magyar népzenei anyag. • Egyházi énekek. • Gyermekdalok. • Jeles napok, ünnepkörök dalai. • Himnusz. • Kórusművek, műzenei • Szózat. szemelvények. • Magyar és rokon népek dalai. 6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Albrecht Dürer: Nyúl, - Diapozitívek: Önarckép - ezüstvessző rajz, • Steindl Imre: Országház. Hónapok - Berry herceg • Kispaládi parasztház. hóráskönyvéből. • Thököly vár - Késmárk. • Eugéne Delacroix: • Medgyessy Ferenc: Villámtól megriadt ló. Anyaság. • Paul Cézanne: Csendélet. • Kolzsvári testvérek: Szt. • Ferenczy Károly: Festőnő. György szobra. • Fényes Adolf: Testvérek. • Kovács Margit: Szamaras, • Vaszilij Kandinszkij: Sámson dombormű. Festmény három folttal. • Szőnyi István: Este. • Bálint Endre: Vándorlegény • Csontváry Kosztka Tivadar: útra kél, Mária kútja. • Ember alakú butella. • Pabló Picasso: Maia • Kerített ház - Pityerszer. arcképe. • Botpaládi ház. • Ferenczy Noémi: Noé • Faragott, festett, oromzatos bárkája - gobelin. ház - Hegyhátszentpéter. • Cifraszűr, bölcső, csengős • Hősök tere. népi játék. • Vajdahunyad vára. • Hollókői ház. • Makovecz Imre: Sárospataki • Füstös konyha. Művelődési Ház. • Matyó tisztaszoba. • Ligeti Miklós: Anonymus. • Mai lakóház külső és belső • Ferenczy Béni: Bem érem. képe. • Götz János: Szarvas. • Árva vára. • Cseh László: Táncolók. • Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. • Michelangelo: Ádám teremtése. • Schaár Erzsébet: Kirakat. 89

• Ferenczy Károly: Október. • Fényes Adolf: Babfejtők. • Koszta József: Tányértörölgetők. • Glatz Osztkár: Birkózók,

• Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. • aratókorsó, tálak, miskakancsó. • Magyar koronázási jelvények. 7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Olló, kés, vonalzó (40 db). - Szövőkeret (30 db). - Mintázó eszközök (20 db). - Csiszolópapír. - Építőkocka (fa). 8. -

Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp. - Karika (20 db). Gumilabda (20 db). - Jelzőszalagok (10 db). Babzsák (20 db). - Ugrószekrény (1 db). Ugrókötél (20 db). - Dobbantó (1 db). Kislabda (20 db). - Tornaszőnyeg (4 db). Tornapad (3 db). - Bordásfal (10 db). Tornazsámolyok (6 db). - Mászókötél (5 db). Medicinlabda (10 db). - Mérőszalag (1 db).

9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelésekés taneszközök: • Kölcsey Ferenc, - Térkép (irodalomtörténeti) (3 db). Vörösmarty Mihály, Petőfi - Írói arcképsorozat (3 db). Sándor, Arany János Jókai Mór - Magyar értelmező szótár (5 db). művei. - Szinonima szótár (5 db). • Halotti beszéd és könyörgés. - Helyesírási tanácsadó szótár (3 db). • Ómagyar Mária - siralom - Életrajzi lexikon (5 db). • Móricz Zsigmond: Hét - Helyesírási szabályzat és szótár (20 krajcár, Légy jó mindhalálig db). (rádiójáték). - Hanganyag (hangkazetta, CD): • Ady Endre, Babits Mihály, • Népdalok, népmesék. Kosztolányi Dezső, József • János vitéz. Attila, Radnóti Miklós versei. • Mitológiai és bibliai • Megzenésített versek. történetek. - Videofilmek: • Versek (Petőfi, Arany). • Magyar népmesék. • A kis herceg. • János vitéz (rajzfilm). • Görög regék és mondák. • A Pál utcai fiúk (film). • Rege a csodaszarvasról. • Rab ember fiai (film). • Népballadák. • Magyar mondák: Álmos • Arany: A walesi bárdok. vezér, A fehér ló mondája, A • Toldi. szentgalleni kaland, Botond, • Egri csillagok (részletek). Lehel kürtje, István • Janus Pannonius, Balassi megkoronázása. Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai • Arany: A walesi bárdok. Vitéz Mihály versei. 90

-

• Lúdas Matyi (rajzfilm). • Egri csillagok (film). • Janus Pannonius emlékére. • Mátyás könyvtára. • A Corvinák. • Balassi, Csokonai: A felvilágosodás. • Mikszáth : Szent Péter esernyője (film). • Mikszáth prózája. • Liliomfi (film). • A reformkor I-II. • Petőfi. • Egy magyar nábob (film). • Kárpáti Zoltán (film). • A kőszívű ember fiai (film). • Halotti beszéd. • Légy jó mindhalálig (film). • Móricz és a Légy jó mindhalálig. • Móricz élete. • Nyugat. • A fiatal József Attila. • Erőltetett menet (film). Könyv: • Népmesegyűjtemények (10 db). • O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások (2 db). • Gabnai Katalin: Drámajátékok (5 db). • Kaposi László: Drámafoglalkozások (5 db).

-

-

• Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam (5 db). • Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (15 db). • Gárdonyi Géza: Egri csillagok (15 db). • Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (10 db). • Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (19 db). Falitablók: • Hangtan. • A teljes hasonulás. • Jelentéstan. • Szótan. • A szófajok. • Jelentés. • Szerkezet. • Mondattan. • Magyar nyelvemlékek. • Nyelvcsaládok. Egyéb eszközök: • Petőfi (diasorozat). • Fogalmazás 5.- 6. (diasorozat). • Arany János: Toldi (diasorozat). • Petőfi, Arany, Vörösmarty (diafilm). • A főnév (oktatócsomag). • Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm) • Néhai bárány (diafilm) • Műalkotások elbeszélése

10. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • A tatárjárás Magyarországon - Falitérkép: 1241-42. • Őskor • A Föld népei a XIV-XV. • Az ókori Kelet. században. • Az ókori Görögország. • Magyarország 1526-1606. • A Római Birodalom. • Európa a XIV-XV. • A magyar népvándorlás és a században. honfoglalás. • A feudális Magyarország a • Európa Nagy Károly XV. században. korában. • Európa a XVI. század végén • Magyarország a korai • Magyarország a XVII. feudalizmus idején. században. • Európa a XII. – XIII. században 91

-

• Európa a XVII. század közepén. • Magyarország Bethlen Gábor korában (1629). • Magyarország népei a XVIII. század végén. • Európa a XVIII. század végén. • Az 1848/49-es szabadságharc. • Európa a XIX. század második felében. • Európa az I. világháború idején. • A gyarmati rendszer 18301914. • • A trianoni béke következményei • Az Osztrák - Magyar Monarchia 1914-ben. • A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975). • A Tanácsköztársaság honvédő harcai. • Európa a II. világháború idején. • Hazánk felszabadulása. Videokazetta: • Az ókori Egyiptom. • Egyiptomi hétköznapok. • Egyiptom, a Nílus ajándéka. • Széthi, a fáraó. • A piramisok. • A kínai Nagy Fal. • Az ókori Hellász. • Görögország. • Az ókori Róma. • Róma és Pompei. • Róma építészete.

-

• A Colosseum, Róma. • Álmos vezér. • Honfoglalás, államalapítás. • Aquincum. • Élet a középkori Európában. • Céh, inas - legény - mester. • A románkori művészet. • A román stílus. • Mátyás király. • Hunyadi János. • Mátyás országa. • Mátyás király könyvtára. • A lovagok, a Hunyadiak. • Mohács. • Magyar ereklyék. • Nagy Szulejmán és kora. • Rákóczi szabadságharca. • A francia forradalom. • Reformkor I-II. rész. • Kossuth élete. • A kiegyezés. • Oroszország a cártól Sztálinig. • Versailles. • A II. világháború. • 1956. október 23. Egyéb: • Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). • Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). • A magyar államcímer története (falikép). • Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép). • A középkori társadalom (falikép). • .

11. Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Open doors I.(tankönyv, - Happy house I.(tanári kézikönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek) hangkazetta) - Open doors II.(tankönyv, - Happy house II. (tanári kézikönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, hangkazetta) (tankönyv, munkafüzet, - Videokazetták: hangkazetta). • Window on Britain • Guide to Britain 92

• Wizadora I. II., munkafüzet • Headway beginners, munkafüzet

-

CD-ROM: Angol- magyar szótár

12. A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Büderchen komm tanz mit mir - Erős ige ragozása (falitabló). (hangkazetta, daloskönyv). - Időbeli, módbeli segédigék - Schulbus I. (munkatankönyv, (falitabló). hangkazetta). - A személyes névmás (falitabló). - A névelő (falitabló). - Az elöljárószó (falitabló). - Gyenge ige ragozása (falitabló) - A melléknév ragozása (falitabló). - Ping Pong I. (tankönyv, - A személyes névmás ragozása munkafüzet, hagkazetta). (falitabló). - A főnév szótári alakjai (falitabló). - A főnév ragozása (falitabló). - Időbeli, módbeli segédigék - A birtokos névmás (falitabló). (falitabló). - Németország (falitérkép). 13. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Táblai körző fa (2 db). - Tükrözés (falikép). 0 - Táblai vonalzó 45 -os fából (5 db). - Terület és kerületszámítások 0 (falikép). - Táblai vonalzó 60 -os fából (5 db). Négyszögek, kerülete, területe - Táblai szögmérő fából (5 db). (falikép). - Méterrúd fából (2 db). 3 - A kör kerülete, területe (falikép). - Összerakható m (5 db). - Szögpárok (falikép). - Alaphálók, alapábrák (2 db). - Hasábok (falikép). - Nagy matematikusok arcképei (5 - Eltolás (falikép). db). - Pitagorasz-tétele (falikép). - Sík és mértani modellezőkészlet (2 db). - Az egyenes körkúp, gúla (falikép). - Kétkaros mérleg és súlysorozat. - Az egyenes henger, gömb (falikép). - Halmazok (falikép). - Műanyag henger. - Lineáris függvény (falikép). - Műanyag kúp. - Másodfokú függvény (falikép). - Műanyag gúla. - Abszolútérték függvény (falikép). - Műanyag hatszög alapú hasáb. - Területszámítások (falikép). - Műanyag ötszög alapú hasáb. - Kocka, téglatest (testek). - Testek felszíne, térfogata (falikép). - Űrmérték sorozat. - Algoritmus folyamatábra (falikép). 3 - Szétszedhető dm 14. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Pentium típusú számítógép (15 db). - Tintasugaras nyomtató (1 db). - Monitor (SVGA) (15 db). - Falitablók: • A számítógép belső - Billentyűzet (15 db). felépítése (IBM - 02) - Egér (15 db). • Az input-output eszközök - CD meghajtó 40x (3 db) csatlakoztatása - Hangkártya + hangfal (3 db). • A billentyűzet. - Alapvető programok: - Modem MR 56 SVS-EX 2 (1 db). • WINDOWS 98 vagy 2000. 93

• OFFICE 97 vagy 2000. • XP

• Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez.

15. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Terepasztal. - A Föld forgása és keringése (falikép). - 5-8. osztályos diafilm sorozat a földrajz tanításához. - Afrika domborzata és vizei (falitérkép). - 5-8. osztályos írásvetítőfóliasorozat a környezetismeret és a - Ausztrália és Óceánia gazdasági földrajz tanításához. élete (falitérkép). - Kőzetgyűjtemény. - Ausztrália és Új-Zéland domborzata (falitérkép). - 5-8. osztályos táblai vaktérképsorozat. - Észak-Amerika, Dél-Amerika domborzata és vizei (falitérkép). - Hőmérő (10 db). - Ázsia domborzata és vizei - Iránytű (10 db). (falitérkép). - Térképjelek. - Európa domborzata és vizei - Magyarország térképe (falitérkép). (falitérkép). - A Föld éghajlata (falikép). - Európa országai (falitérkép). - A Föld természetes növényzete - Észak-Európa (falitérkép). (falikép). - Kelet-Európa (falitérkép). - A Föld domborzata (falitérkép). - Közép Európa (falitérkép). - Földgömb (10 db). - A Kárpát-medence domborzata és - Tellúrium. vizei (falitérkép). - A Föld felszíne (dombortérkép). Videofilmek - A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép). 16. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök. - Írásvetítőfólia-sorozat (fizika 6-8. - Kétkarú emelő (5 db). osztály). - Karos mérleg, súlysorozattal (5 db). - Mágneses rúdpár fatokban. - Hőmérő. - Táblai mágnes 25 mm-es. - Hőtágulást bemutató tanári - Fényből áram (videokazetta). eszközkészlet (1 db). - Részecskemodell (videokazetta). - Kétütemű motorminta (1 db). - Fizikusok arcképcsarnoka (falikép - Négyütemű motorminta (1 db). sorozat). - Áramátalakító (1 db). - SI mértéktáblázat (falikép). - Csengőreduktor (1 db). - Mágneses készlet (komplett). - Dugaszos ellenállásszekrény (1 db). - A naprendszer (tabló). - Generátor minta (1 db). - Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz - Elektromotor és generátor (4 db). 10 db). - Elektrovaria (tanári bemutató - Mikolacső (10 db). eszközkészlet) (1 db). - Mechanikai eszközkészlet - Transzformátor modell (2 db). (tanulókísérleti eszköz 10 db). - Mérőműszer (Voltax) (25 db). - Nyomás, súrlódás vizsgálatára - Tanulókísérleti eszközkészlet alkalmas eszközkészlet (25 db). áramkörök létrehozására (25 db). - Rugós erőmérő (25 db). 94

-

Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (25 db). Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) (2 db).

-

Prizmatartó (1 db). Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára (15 db).

17. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Biológiai egységcsomag. - Ürge (oktatótábla). - Bonctű. - Varjú (oktatótábla). - Csíráztató. - Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei (oktatótábla). - Diapozitívek az 5-8. osztályos biológia tanításához. - Hal (csontváz). - Kézi nagyító (15 db). - Béka (csontváz). - Metszettároló. - Rák testfelépítése (oktatótábla). - Mikroszkópizáló. - Fürge gyík (csontváz). - Lámpa. - Nemzeti parkjaink (falitérkép). - Mikroszkóp. - Falitablók: • A sejtmagnélküli egysejtűek - Szilvafa virága (modell). • Szivacsok, csalánozók - Burgonya virága (modell). • Gyűrűsférgek - Almafa (oktatótábla). • Puhatestűek - Rovarok (oktatótábla). • Ízeltlábúak - Lepkék (oktatótábla). • Gerincesek - Sertés koponya. • Moszatok, zuzmók, mohák, - Juh koponya. harasztok - Madár csontváz. • Nyitvatermők - Emlős csontváz. • Zárvatermők - Fogtípusok. • A lomblevél működése - Lábtípusok. • A virág és virágzat - Szarvasmarha (oktatótábla). • Termések, terméstípusok - Házityúk (oktatótábla). • Fásszár keresztmetszete - Erdők legjellemzőbb élőlényei • Egyszikű szár (oktatótábla). keresztmetszete - Fenyő (oktatótábla). - Az emberi bőr (bőrmetszet). - Erdei pajzsika (oktatótábla). - Emberi csontváz. - Kocsányos tölgy virága - Csípőcsont. (oktatótábla). - Csövescsont. - Ehető és mérgező gombák - Koponya. (oktatótáblák). - Emberi torzó. - Keresztes pók (oktatótábla). - Lapos és csöves csont metszete. - Mókus (oktatótábla). - Emberi nyelv fogakkal (modell). - Sün (oktatótábla). - Légzés (oktatótábla). - Szarka (oktatótábla). - Szív-modell. - Sertés koponya. - Vese (metszet). - Róka (oktatótábla). - Az emberi szaporodás (8 db-os - Szarvas v. őzagancs. oktatótábla). - Hazai füves területek legjellemzőbb Szem (modell). élőlényei (oktatótábla). - Hallás és egyensúly szerv (modell). - Görény (oktatótábla). - Emberi fejmetszet. - Sáska (oktatótábla). 95

-

Fül (modell).

-

Agy (modell)

18. Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Ép testben ép lélek - Videofilmek: • Az emberi szervezet • Az élelem reprodukciós rendszere • Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol

96

19. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Redukció a redukáló sorban - Kémcső (50 db). • Peptidkötés - Főzőpohár (25 db). - Videokazetták: - Óraüveg (10 db). • Ismeretlen ismerős a víz - Borszeszégő (10 db). • Kincsek a homokban és a - Kémcsőfogó (10 db). bányákban - Vasháromláb (8 db). • A fémek általános - Azbesztháló (8 db). jellemzése - Vízbontó készülék (1 db). • A víz - Kalotta molekulamodell (1 • Az élet elemei garnitúra). • Levegő, tenger, kőzet - Pálcika modell (1 garnitúra). • Atom és molekula - Mágneses atommodell (1 • A víz egy csodálatos garnitúra). nyersanyag - Kristályrács (gyémánt, grafit, • A konyhasó NaCl) (3 db). • Tűzijátéktól a házépítésig - Falitáblók: • A magyar ezüst, az • Atomok elektronvonzó alumínium képessége • Az év féme a vas • Fémek jellemerősségi sora • Lidércfény és nitrátos vizek • Periodusos rendszer • Kénsav a felhőből és a • Elektronhéjak kiépülése gyárból - Oktatótáblák: • Szabadon és kötve • Fémek reakciói vízzel • Atom és molekula • Fémek reakciói savval Írásvetítő transzparens sorozat a 7. • Sav-bázis reakció és 8. osztályos kémia tanításához (1 • Közömbösítés db). 20. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Tánctípusok. - Pianíno. • Jeles napok népszokásai. - A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán - Ritmuskészséget fejlesztő vagy CD lemezen. hangszerek, eszközök. - Videofilmek: 21. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. - Diapozitívek: a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre ajánlott - Képsík rendszer a vetületi műalkotásokról (1-1 db). ábrázoláshoz. - Videofilmek: - Táblai körző (fém hegyű). 0 • Képzőművészet a - 60 -os táblai vonalzó. 0 honfoglalás idején - 45 -os táblai vonalzó. • A román stílus - 100 cm-es táblai vonalzó. • A gótika - Táblai szögmérő. • Reneszánsz - Műanyag, átlátszó kocka, tégla. • XIX. század művészete - Demonstrációs testek (fa). • XX. század művészete 97

• Pásztorkodás a Hortobágyon

• Testbeszéd, gesztus

98

22. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Fareszelő lapos 25x200 (15 db). - Lyukfűrész (10 db). - Fareszelő gömbölyű 10x200 (15 - Kézi fúró (amerikáner) (4 db). db). - Lemezvágó olló (10 db). - Fareszelő félgömbölyű 25x200 (15 - Faliképek a fa megmunkálásáról (5 db). db). - Vasreszelő lapos 25x200 (15 db). - Szerelő készlet, gépelemek - Vasreszelő gömbölyű 10x200 (15 tanításához (4 db). db). - Elektromos szerelőkészlet I-II. (4-4 - Vasreszelő félgömbölyű 25x200 db). (15 db). - Asztali fúrógép (állványos) (1 db). - Laposfogó (10 db). - Asztali körfűrész (1 db). - Kalapács 15-20 dekás (15 db). - A gépek (falitabló) (3 db). - Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó - Kerékpár (1 db). (15-15 db). - KRESZ -táblák (oktató táblák) (1-1 - Fafűrész (illesztő), vasfűrész (15db). 15 db). - LEGO-DACTA építőkészlet (4 db). 23. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ugródomb (1 db). - Magasugrómérce fém (1 pár). - Magasugróléc (1 db). - Maroklabda (10 db). - Súlygolyó 3 kg (1 db). - Súlygolyó 4 kg (1 db). - Tornaszekrény (1 db). - Gyűrű (1 db). - Dobbantó (1 db). - Tornazsámoly (4 db). - Medicinlabdák (20 db). - Ugráló kötél (20 db). - Kézi súlyzók (10 db). - Mászókötél (5 db). - Kosárlabda (15 db). - Kézilabda (5 db). - Focilabda (5 db).

99

HELYI TANTERV

1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ

TANÓRAI

FOGLALKOZÁSOK

ÓRASZÁMAI

AZ

ELŐÍRT

TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYIK

Érvénybe lépő tantervek 2004 szeptemberétől

Tanév 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012

1. NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT

2. CS NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT

3. K CS NAT NAT NAT NAT NAT NAT

4. K K CS NAT NAT NAT NAT NAT

5. CS CS CS CS NAT NAT NAT NAT

6. CS CS CS CS CS NAT NAT NAT

7. K CS CS CS CS CS NAT NAT

8. K K CS CS CS CS CS NAT

– K: a kerettantervnek megfelelően 2001-ben felülvizsgált helyi tanterv – CS: a 2003. évi költségvetési törvény 103.§(4) bekezdésében előírt óraszám- és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv – NAT: a 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv ÓRASZÁMOK Csökkentett kötelező óraszámok az egyes évfolyamokon: Tanév 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009

1. 20 20 20 20 20

2. 20 20 20 20 20

3. 22,5 20 20 20 20

4. 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5

5. 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5

6. 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5

7. 27,5 25 25 25 25

8. 27,5 27,5 25 25 25

2003 szeptemberétől életbe lépett 1. 5. (9.) évfolyamokon a kötelező óraszámok csökkentése és ezzel arányosan a tananyagcsökkentés. Ez az érvényben lévő helyi tantervek kiigazításával járt. Ezt az iskolák saját hatáskörben, fenntartói jóváhagyás nélkül is végrehajthatták (Kt. 128.§(23)) Ez azt is jelenti, hogy bizonyos évfolyamokon eltérő jogszabályok alapján kell megállapítani a tanulók kötelező és választható óráinak számát.

– Kötelező és választható óraszámok számítása a törvény szerint

2004/2005 tanév Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Össz.

Napi óraszám 4 4 4 4,5 4,5 4,5 5,5 5,5

Heti óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 27,5 27,5 177,5

5% 1, 1, 1, 1,125 1,125 1,125 1,375 1,375 9,125

10%

25% 30%

2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5 34,5

Össz. óraszám 23 23 23 25,875 29,25 29,25 36,375 36,375 221,125

2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5 34,5

Össz. óraszám 23,2 23,2 23,2 26,1 29,475 29,475 34 36,65 228,5

2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5 34,5

Össz. óraszám 23,4 23,4 23,4 26,325 29,7 29,7 34,25 34,25 224,425


Napi óraszám 4 4 4 4,5 4,5 4,5 5 5,5

Heti óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 27,5 177,5

6% 1,2 1,2 1,2 1,35 1,35 1,35 1,5 1,65 10,8

10%

25% 30%


Napi óraszám 4 4 4 4,5 4,5 4,5 5 5

Heti óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 177,5

7% 1,4 1,4 1,4 1,575 1,575 1,575 1,75 1,75 12,425

10%

25% 30%


Napi óraszám 4 4 4 4,5 4,5 4,5 5 5

Heti óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 177,5

8% 1,6 1,6 1,6 1,8 1,8 1,8 2 2 14,2

10%

25% 30%

2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5 34,5

Össz. óraszám 23,6 23,6 23,6 26,55 29,925 29,925 34,5 34,5 226,2

2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5 34,5

Össz. óraszám 23,8 23,8 23,8 26,775 30,15 30,15 34,75 34,75 227,975

2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5 34,5

Össz. óraszám 24 24 24 27 30,375 30,375 35 35 229,75


Napi óraszám 4 4 4 4,5 4,5 4,5 5 5

Heti óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 177,5

9% 1,8 1,8 1,8 2,025 2,025 2,025 2,25 2,25 15,975

10%

25% 30%


Napi óraszám 4 4 4 4,5 4,5 4,5 5 5

Heti óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 177,5

10% 2 2 2 2,25 2,25 2,25 2,5 2,5 17,75

10%

25% 30%


Napi óraszám 4 4 4 4,5 4,5 4,5 5 5

Heti óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 177,5

11% 2,2 2,2 2,2 2,475 2,475 2,475 2,75 2,75 19,525

10%

25% 30%

2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5 34,5

Össz. óraszám 24,2 24,2 24,2 27,225 30,6 30,6 35,25 35,25 231,525


Napi óraszám 4 4 4 4,5 4,5 4,5 5 5

Heti óraszám 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 177,5

12% 2,4 2,4 2,4 2,7 2,7 2,7 3 3 21,3

10%

25% 30%

2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5 34,5

Össz. óraszám 24,4 24,4 24,4 27,45 30,825 30,825 35,5 35,5 233,3

ÖSSZ. ÓRA

k.

Magyar nyelv és irodalom (dráma) 2. Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) 3. Idegen nyelv 4. Matematika 5. Informatika 5. Környezetismeret 7. Természetismeret 8. Fizika 9. Biológia és egészségtan 10. Kémia 11. Földrajz 12. Ének .zene 13. Rajz és vizuáliskultúra 14. Rajz 15. Mozgóképkultúra és médiaismeret 16. Technika és életvitel 17. Testnevelés és sport (tánc) 18. Ember és társadalomismeret (etika) 19. Osztályfőnöki 20. Egészségtan Csoportbontásra felhasznált óra

63

8

8

8

8

8

8

7

7

0

-

-

-

-

-

-

-

3 3 1 2

Tanórák összesen

189

Tantárgyak 1.

Egyéb foglalkozások Korr. tehetséggondozás Énekkar Szakkörök Sportkör Egyebek Összes tanítói, tanári óra

9 32 2 10 0 0 0 0 0 8 16 0 0 8 32 0

1.A sz. óraszám

v.

1.B sz. óraszám

v.

k.

2.A sz. óraszám

1 4

4

1

1 1,5

v.

1

1 3

0,5

4

1

1

1 1,5

1 1,5

1 3

0,5

9,5 0 0 3

3

2.B sz. óraszám

4,5

3.A sz. óraszám

2

1 3

2

19,5

v.

0,5

1

1,5

3

19,5

0,5 24,5

4,5

3.B sz. óraszám

1

1

1

1 1,5

1,5 1,5

1,5 1,5

1 1,5

2

1 3

2

20

1

1 3

4,5

2

1 3

2

22,5

4.A Sz. óraszám

v.

0,5

0

1,5

3

19,5

0,5 24,5

4,5

k.

4.B sz. óraszám

v.

1 1,5

1

1 3

1

19,5

2

3

20

0

1,5

0

1,5

1 0,5 24,5

k.

3 3 1 2

1,5

19,5

v.

4

0,5

1 3

0,5

k.

4

4

1 0,5 24,5

k.

1

19,5

1,5

19,5

v.

1

0,5

1

19,5

k.

1

0,5

0 0 9

201,5 201,5

k.

4

3

22,5

0

5

25,5

0 27,5

5

0,5

1 20

0 24,5

4,5

20

0 24,5

4,5

22,5

0 27

4,5

1 – 4. évfolyam A tanórán kívüli foglalkozásra felhasználható órákat éves bontásban az előző táblázatok tartalmazzák, a táblázat nem tartalmazza az önkormányzat által biztosított 6,5 %-os óratömeget.

5 – 8. évfolyam TANTÁRGYAK 1. 2. 3. 4. 5. 5. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének .zene

13. 14. 15.

5.A sz. óraszám

k.

3,5

3,5

3,5

3,5

16

2

2

2

2

2

2

2

2

24 34 7 0 7 6 6 6 8 8

3 4 0,5

3 4 0,5

3 3 1

3 3 1

3 3 1

3 3 1

3 3 1

2

1,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

0,5 1

0,5 1

0,5 2,5 0,5

0,5 2,5 0,5

0,5

0,5

2

v.

k.

v.

k.

2

1

1

1 1

1 1

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1 2,5

1 2,5

1 2,5 0,5

1 2,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5

0,5

1 2,5

1 2,5

5 1 40

1

1

Tanórák összesen

246

22,5

2

5

22,5

0

0 30,5

7

5

22,5

0

7

0,5

0,5

0,5

0,5

8

22,5

0 30,5

8

2

5

22,5

0

7

5

22,5

0

1 0,5

22,5

k.

v.

k.

8.B sz. óraszám

v.

3 3 1

2

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1

7 28 2

v.

8.A Sz. óraszám

4

7 2 4 6 0 265 265

k.

7.B sz. óraszám

4

Rajz és vizuáliskultúra Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret 16. Technika és életvitel 17. Testnevelés és sport (tánc) 18. Ember és társadalomismeret (etika) 19. Osztályfőnöki 20. Egészségtan Csoportbontásra felhasznált óra Egyéb foglalkozások Korr. tehetséggondozás Énekkar Szakkörök Sportkör Egyebek Összes tanítói, tanári óra

v.

7.A sz. óraszám

4

2

k.

6.B sz. óraszám

4

2

v.

6.A sz. óraszám

k.

0 9 2

v.

5.B sz. óraszám

ÖSSZ: ÓRA 30

0 31

8,5

7

5

25

0

1 0,5

22,5

0 31

8,5

2

7

5

25

0

1 0,5 0,5 1,5 25

0 35,5

10,5

7

5

25

0

1 0,5 0,5 1,5 25

0 35,5

10,5

2

25

0 35,5

7

5

25

0

7

1

1

1 1,5

1 1,5

10,5

25

A tanórán kívüli foglalkozásra felhasználható órákat éves bontásban az előző táblázatok tartalmazzák, a táblázat nem tartalmazza az önkormányzat által biztosított 6,5 %-os óratömeget.

0 35,5

10,5

2.

NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS AZ

5-6. ÉVFOLYAMON

A Kt. 128. § (19)–(20) bekezdés értelmében – az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást intézményünkben a 2010/11-től a kötelező óraszám 25%-ban látjuk el, vagyis ennek megfelelően az 5–6. évfolyamon 7 órát kell hetente képesség- és készségfejlesztésre fordítani Tehát a tanulók heti órakerete összesen 22,5 óra + 5,625 óra = 28,125 óra. Ennek 25%-a 7,03 óra. Ami azt jelenti, hogy a jogszabályi előírásnak megfelelően az 5–6. évfolyamon minimum 7–7 órát kell hetente képesség- és készségfejlesztésre fordítani.

Ezen 7 óra/hét alatt képesség- és készségfejlesztés, a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése folyik. A kulcskompetenciák és a NAT-ban kiemelt fejlesztési feladatok (Énkép, önismeret; Hon- és népismeret; Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra; Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés; Gazdasági nevelés; Környezettudatosságra nevelés; A tanulás tanítása; Testi és lelki egészség; Felkészülés a felnőttlét szerepeire) az alábbi tantárgyak keretén belül valósul meg: Jelenleg az intézmény tanulóinak 22 %-a sajátos nevelési igényű és nevelési tanácsadó szakvéleményével rendelkező. Figyelembe véve tanulóink képességét, a kompetencia méréseken elért eredményeket a következő tantárgyak keretében határozzuk meg a fejlesztést: • magyar nyelv • magyar irodalom • matematika • természetismeret • történelem • angol • testnevelés

Tantárgyak - 5. Évfolyam

Heti Anyanyelvi Természetóra- kommmu- Idegen nyelvi Matemati-kai tudományos Digitális szám nikáció kommunikáció kompetencia kompetencia kompetencia

A hatákony, önálló tanulás

Kezdeményező Szociális és kép. és állampolgári vállakozói kompetencia komp.

Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség

Nem szakrendszerű óraszáma

Magyar nyelv

2

x

x

x

x

x

1

Magyar irodalom Történelem (Hon és népism)

2

x

x

x

x

x

1

2

x

x

x

x

x

0,5

Angol/Német nyelv

3

x

x

x

x

1.5

Informatika/könyvtárismeret

1

x

x

x

x

x

x

x

0

Matematika

4

x

x

x

x

x

x

x

2

Természetismeret

2

x

x

x

x

x

x

x

0,5

Ének-zene

1

x

x

x

x

x

0

1,5

x

x

x

x

x

x

1

x

x

x

x

x

x

0

Testnevelés

2,5

x

x

x

x

0,5

Osztályfőnöki

0,5

x

x

x

Összesen

22,5

Rajz Technika

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

7

Tantárgyak 6. Évfolyam

Heti óraszám

Anyanyelvi kommmunikáció

Idegen nyelvi kommu-nikáció

Matemati-kai kompetencia

Természettudományos kompetencia

Digitális kompetencia

A hatákony, önálló tanulás

Szociális és állampolgári kompetencia

Kezdeményező kép. és vállakozói komp.

Esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség

Nem szakrendszerű óraszáma

Magyar nyelv

2

x

x

x

x

x

1

Magyar irodalom

2

x

x

x

x

x

1

x

x

x

x

0,5

x

x

x

x

1.5

x

0

x

2

Történelem (Hon és népism)

2,5 x

x

x

Angol/Német nyelv

3

Informatika/könyvtárismeret

1

x

x

x

x

x

x

Matematika

3

x

x

x

x

x

x

Természetismeret

2

x

x

x

x

x

x

x

0,5

Ének-zene

1

x

x

x

x

x

0

x

x

x

x

x

x

x

x

0

x

x

x

0,5

x

x

Rajz Technika

x

1,5 x 1

x

x

x x

x

Testnevelés

2,5 x

x

Osztályfőnöki

0,5 x

x

x

Egészségtan

0,5 x

x

x

Összesen

22,5

x

x

x

x x

0

0 0

7

3.

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS MÁS

TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

3.1.

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv,

munkafüzet,

térkép

stb.)

használnak

a

tananyag

feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 3.2.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

3.3.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév áprilisában, illetve májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

3.4.

A

taneszközök

kiválasztásánál

a

szakmai

munkaközösségek

a

következő

szempontokat veszik figyelembe: •

A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének!

•

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

•

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

3.5.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár

számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 3. 6. A kulcskompetenciák fejlesztése külön tankönyvet nem igényel.

4.

AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI

A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz (helyi tantervben meghatározott minimum követelménynek megfelelően). Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a negyedik-nyolcadik évfolyamon, a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. Kivételt képez, ha a tantestület döntése alapján javítóvizsgát tehet. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; • egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; • a tanítási évben egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-ról hiányzott a tanuló és emiatt a teljesítménye nem volt értékelhető, a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen; • magántanuló volt. Az első-harmadik évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba: • ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott; • vagy a szülő kéri az évfolyam ismétlését.

5.

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELEINEK ELVEI

5.1.

Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

5.2.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.

5.3.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: •

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

•

a szülő személyi igazolványát;

•

a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);

•

a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);

5.4.

5.5.

•

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

•

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: •

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

•

a szülő személyi igazolványát;

•

az elvégzett évfolyamokat, tanúsító bizonyítványt;

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

5.6.

Átjárhatóság

Tanulóink minden iskolatípusban továbbtanulhatnak, az alábbi ütemezés szerint: 4. osztály után

Nyolcosztályos középiskola

6. osztály után

Hatosztályos középiskola

8. osztály után

Négyosztályos (+1) gimnázium Négyosztályos (+1+1) szakközépiskola 2(+2) osztályos Szakiskola

A tanulóknak lehetősége van 4. 6. 8. osztály végén más iskolatípust választani. A mi iskolánkba is érkezhetnek tanulók. Ha a szülő az általános iskola azon osztályába kéri gyermeke felvételét, amelyben emelt óraszámban tanítunk bármely tárgyat, akkor a tanuló tudásáról az adott tárgyból tájékozódunk. Mentesül a tájékozódás alól az a tanuló, aki eddigi tanulmányai során is emelt óraszámban tanulta a kiválasztott tárgyat. Az osztályokba, az adott osztály létszámától függően veszünk fel tanulókat. A körzetes gyermekeket az iskola, köteles felvenni.

6.

A

TANULÓK

TANULMÁNYI

MUNKÁJÁNAK,

MAGATARTÁSÁNAK

ÉS

SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

Az értékelés viszonyítás az elvárt állapothoz valamint visszajelzés az eredmény okáról. Az értékelést végző személytől függően lehet: • belső ( osztály- és évfolyamszintű), • külső (kerületi- és országos szintű). Funkciója szerint: Funkció

Lényege

Időpont

Alap

Szóbeli és írásbeli formái

Gyakoriság

Formatív.

Formál (felismer).

Folyamat közben.

kritériumorientált.

Szummatív.

Minősít (megállapít).

Folyamat végén

Normaorientált.

Írásbeli feleletek. Feleltetés. Röpdolgozat Óra eleji kérdések Házi feladat Témazáró.

Alkalomszerű. Alkalomszerű. Alkalomszerű. Alkalomszerű. Alkalomszerű. Témazárás után.

Felmérő.

Félévkor és év végén.

Szóbeli és írásbeli beszámoló.

Diagnosztikus.

Elemez (leír).

Folyamat Kritérium orientált. elején vagy végén. Normaorientált.

Szintfelmérő.

Év végén.

Szintfelmérő.

Tanév elején

Külső mérések

Ütemterv alapján

A témazáró dolgozat, év végi és félévi felmérés eredménye súlyozottan számít a félévi és év végi osztályzatba. Az értékelés jellege: • • •

kvalitatív (szöveggel), megítélés, kvantitatív (számmal, százalékkal).

6.1.

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Ennek formája lehet írásbeli, vagy szóbeli számonkérés.

6.2

A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon, félévkor és a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek tudásukról, feladatlap, tudáspróba formájában;

6.3.

A következő elméleti jellegű tantárgyak tekintetében 5- 8 évfolyamon magyar nyelv és irodalom idegen nyelv, matematika, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz, ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagából, és követelményeiből átfogó témazáró dolgozatot írnak. 6.4.

Egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – sor kerülhet egyéb, írásbeli számonkérésre, röpdolgozat, teszt, esszé feladatlap, tudáspróba formájában, amely egyenértékű a szóbeli felelettel: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, kell a tanulónak írásban is beszámolnia. A fel nem sorolt többi tantárgy esetében is lehetőség van, az írásbeli számonkérésre. Az írásbeli átfogó témazáró dolgozatról előzőleg tájékoztatjuk a tanulókat. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is.

6.5

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

6.6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a következők szerint történik: Elsőtől negyedik évfolyam félévig csak szöveges értékelést alkalmazunk, a naplóban minden hónaphoz a megfelelő betűjelet tesszük: K J M F

kiváló jól megfelelt megfelelt felzárkóztatásra szorul

Másodiktól negyedéves és háromnegyed éves értékelést adunk hat héttel a félév, ill. az év végi zárás előtt. Ezt az osztályfőnökök készítik el, kiemelve a tanuló tanulmányi munkájának pozitívumait és jelezve a szülőnek, ha a tantárgyi minimum követelményt a tanuló (időarányosan) nem éri el. Ezen értékelések elkészítését megkönnyítendő, minden témazáró dolgozat végén megjelenik a százalékhatárokat tartalmazó táblázat, megjelölve rajta a tanuló dolgozatának pontszáma és értékelése. Negyedik évfolyam második félévétől nyolcadik évfolyam év végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjeggyel minősítjük. Ezeken az évfolyamokon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 6.7.

A tanuló minden megnyilvánulását következetesen, objektíven értékeljük. Módjai: szóbeli szöveges értékelés, írásbeli szöveges értékelés, érdemjegyek. •

Szóbeli értékelésnél:

elismerjük a tanuló tudását, javaslatot teszünk a hiányosságok pótlására. Célunk a személyiségfejlődést elősegíteni. Fogadóórák alkalmával behívjuk azon szülőket, akiknek gyermekei a megszokottól eltérő viselkedést vagy tanulmányi eredményben nagyfokú visszaesést mutatnak. A szülőket a tájékoztató füzet (ellenőrzőkönyv) útján értesítjük. Decemberben és májusban a bukásra álló tanulók szüleivel írásban közöljük, hogy gyermeke az adott tárgyból eddig a minimumot nem teljesítette. Kiemelten fontos a problémás gyermekek szüleivel való rendszeres kapcsolattartás. • Írásbeli értékelések: Első osztályban negyedévenként értesítjük a szülőket a gyermek tanulmányi munkájáról és fejlődéséről. Megjelöljük, mely tárgy(ak)ból van szükség folyamatos gyakorlásra. Félévkor és év végén a kimagasló tanulmányi és közösségi munkát a tájékoztató füzetben illetve a bizonyítványban ismerjük el. • Osztályzatok: A tanulók értékelésénél a hagyományos osztályozási rendet megtartjuk. A tanórai szóbeli és írásbeli munkát 1 – 5-ig terjedő érdemjeggyel értékeljük, melyről a szülőt, gondviselőt írásban értesítjük. Az érdemjegyeket a haladási és értékelési naplóba tintával az értékelést követően azonnal beírjuk. A szülők tájékoztatása tájékoztató füzeten keresztül történik. Az értékelés rendszeressége: tantárgyanként havonta minimum 1 érdemjegy. 6.8.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

6.9.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótoltatja.

6.10. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a nevelők. A tanulók teljesítményének értékelésekor az alábbi százalékhatárokat és minősítéseket alkalmazzuk, melyek a Kt. 70.§ (3) bekezdésének értelmében átválthatók osztályzatra, eredményekre, lehetővé téve az intézmények közötti átjárhatóságot a gyermek részére.

1-3. évfolyam 0-40% felzárkóztatásra sz. 41-54% gyenge 55-77% megfelelt 78-90% jó 91-100% kiváló a 0-40%-ot és a 41-54%-ot elért dolgozatok is a felzárkóztatásra szorul kategóriába esnek

4. évfolyam 0-40% felzárkóztatásra sz. (1) 41-60% gyenge (2) 61-75% megfelelt (3) 76-90% jó (4) 91-100% kiváló (5) ---------------

5-8. évfolyam 0-40% elégtelen (1) 41-60% elégséges (2) 61-75% közepes (3) 76-90% jó (4) 91-100% jeles (5) --------------------

Témazáró dolgozatai eredménye: 96-100% között van, félévkor illetve év végén tantárgyi dicséretben részesül.

Az 5-6. évfolyamon a kulcskompetenciák fejlesztése során a jelölt tantárgyakból külön értékelési rendszert nem dolgoztunk ki - továbbra is a tanulók %-os teljesítménye és érdemjegyben kifejezett minősítése tartalmazza majd. Ettől az értékelési rendtől eltérhetünk, ha az osztályösszetétel megengedi felfelé. Az írásbeli munkák javítását a pedagógus az íratás napjától számított 10 munkanap alatt végzi el. A dolgozatok kézjegyével, érdemjeggyel és dátummal látja el. A tanár által javított dolgozatot a tanulók megkapják, a típushibákat osztálykeretben megbeszélik, kijavítják. A feladatlapokat, iskolai és felmérő dolgozatokat a tanulók nem vihetik haza. Az iskolai dolgozatokat magyar nyelv- és irodalomból, matematikából és idegen nyelvből egy évig a pedagógus megőrzi, és kérésre felmutatja. A szülőnek jogában áll ezeket a dolgozatokat megtekinteni, kérésére fénymásolatban megkaphatja. 6.11. A negyedik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: • negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. • ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom(dráma), történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret), idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika és életvitel, testnevelés és sport(tánc). • hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom (dráma), történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret), idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika és életvitel, testnevelés és sport (tánc), egészségtan. • hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom (dráma), történelem és állampolgári ismeretek, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia és egészségtan, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika és életvitel, testnevelés és sport (tánc), etika. • nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom (dráma), történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret), idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia és egészségtan, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika és életvitel, testnevelés és sport (tánc), mozgókép és médiaismeret, etika.

A félévi osztályzat szeptembertől január végéig szerzett érdemjegyekből alakul ki. Az év végi osztályzatok a szeptembertől a tanév végéig szerzett érdemjegyek adják. Minden érdemjegyet figyelembe veszünk, de az iskolai dolgozatok súlyozottan számítanak. Ezért a bizonyítványba bekerülő osztályzat megállapítása nem átlagszámítással és nem a matematika kerekítési szabályai szerint történik. A félévi és év végi osztályzás alkalmával figyelembe vesszük a tanuló fejlődési tendenciáját. A tanuló féléves vagy egész éves kimagasló teljesítményéért az általános iskolában kitűnő minősítést is kaphat azokból a tantárgyakból, ha a szerzett érdemjegyek többsége ötös és a tanulmányi versenyeken is eredményes volt.(Félévkor a naplóba az ötös osztályzat mellé „d” betűt írunk, a tájékoztató füzetbe szaktanári dicséret kerül megfelelő záradékkal, az év végi bizonyítványba kitűnő bejegyzés kell írni.) A bukásra álló általános iskola negyedik osztályos tanulót a tanév végén egy bizottság hallgatja meg, annak eldöntése érdekében, hogy a tanuló tudása megalapozott-e a továbbhaladáshoz. A tantárgyi érdemjegyet nem befolyásolhatja a tanuló magaviselete. A pedagógus a tanköteles korú gyermeket nem küldheti ki az óráról. A pedagógus számtalan módszert alkalmazhat az értékelésben, de az általunk leírt elvekben egységesek vagyunk. Az egyes műveltségi területeken és tagozatokon belül törekszünk a tárgyi tudás azonos értékelésére. Értékelés az 1- 4 évolyam félévéig Az értékelés módja, formája Év közben

• negyedévi • háromneg yedévi Félévkor

Év végén

- piros, fekete pont, csillag, stb. - dicséret - szöveges értékelés negyed évenként szöveges értékelés

Az értékelés rögzítése

Ki értékel?

- tanulói munkafüzet - tájékoztató füzet

- az oszt. főnök - a napközis nevelők - a szaktanárok

- tájékoztató füzet

Ugyanazok

- kiválóan teljesített - bizonyítvány - megfelelt - megfelelt - felzárkóztatásra szorul - szöveges értékelőlap - melléklet

Ugyanazok

- az oszt. főnök

• Értékelés a 4 évfolyam végétől. – 8. évfolyam végéig:

Év közben

Az értékelés formája érdemjegy

módja, Az értékelés rögzítése Ki értékel?

- osztálynapló - a szaktanárok - ellenőrző könyv - ellenőrző könyv - munkafüzetek - magatartási füzet, - az oszt,főnök a napk. - osztálynapló nevelő és a szaktanárok véleménye alapján - érdemjegy (5,4,3,2,1) szaktár- - ellenőrző könyv - az osztályozó konfegyi dicséret (d) - osztálynapló rencia a szaktanárok, a - a magatartás, szorgalom betűdiákok, az oszt.főnök vel + érdemjegy javaslata alapján - osztályozó konferen- osztályzat: jeles (kitűnő), jó, - bizonyítvány cia közepes, elégséges - szaktárgyi dicséret - a magatartás, szorgalom betűvel + érdemjegy - nevelőtestületi dicséret

(5,4,3,2,1) • negyedé legalább 3 jegy tantárgyanként - dicséret, elmarasztalás vi • három- - piros, fekete pont negyedévi - havonta magatartás és szorgalom értékelése

Félévkor

Év végén

• Iskolai mérés: A külső és belső mérések, ellenőrzések tanév elején, közben, végén rengeteg jelzést adnak tanár és tanuló számára: – Tanítás és tanulás hatékonysága – Viszonyítás más helyi, kerületi, fővárosi osztályokhoz – Korrekció és további gyakorlás területe világossá válik – Tanulók viszonyíthatják korábbi eredményeikhez teljesítményüket – Tantervi követelményekhez (NAT minimumhoz) viszonyított tényleges teljesítmény minősítése osztályzattal – Információk a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb fogalmak, összefüggések, törvények ismeretéről 6.12.

A magatartás és a szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom elbírálásának szempontjait a helyi normarendszer tartalmazza. •

Magatartás - A magatartás értékelése a következő szempontok alapján történik: – tevékenységek során (udvarias, tisztelettudó, fegyelmezett, becsületes, beszédstílusa stb.) – a tanulónak a közösségi életre gyakorolt pozitív hatása, kezdeményezőkedv, feladatok teljesítése, segítőkészség, a tanuló magaviselete a tanítási órákon, az órán és iskolán kívüli szervezőkészség, – a diákönkormányzatban végzett munkája, – a munkához való hozzáállása, kötelességtudata,

– a dicséretek és az elmarasztalások száma (magatartás füzet, ellenőrző), – az iskola vagyonának védelme (rongálások visszaszorítása érdekében), – példamutatás, – Tanulói házirend betartása, – környezetünk, iskolánk tisztaságának védelme, – tevékenysége, mellel az iskola hírnevét növeli. -

Értékelés Mindkét félév végén a nevelőtestület az osztály és az osztályfőnök véleménye alapján, szavazással határozza meg a tanulók osztályzatait.

Érdemjegyek: Példás: – Társaival segítőkész, megértő, a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi. – Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti. – A versenyeken iskolánkat (eredményesen) képviseli. – A Tanulói házirendet betartja, s ezzel társainak jó példát mutat. – Nevelőivel, felnőttekkel, társaival szemben tisztelettudó, udvarias, segítőkész, megértő, együttműködő és jóindulatú. – Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes. – Nincs igazolatlan hiányzása. – Az iskolából csak kivételes esetben (betegség, iskolával kapcsolatos elfoglaltságok) hiányzik, mulasztott óráinak száma kevés. Jó: – Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi. – Iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen nincs kifogás. – A Tanulói házirendet igyekszik betartani. – Nevelőivel, felnőttekkel, társaival szemben segítőkész, megbízható, tisztelettudó, udvarias. – Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek. – Írásbeli figyelmeztetések száma legfeljebb kettő, és egyik sem osztályfőnöki vagy igazgatói bejegyzés. – Az iskolából csak kivételes esetekben hiányzik, mulasztott óráinak száma kevés. Változó: – A közösségi munkában csak tanári utasításra vesz részt, a közösség alakítására nincs befolyása. – Viselkedésével szemben kifogás merül fel. – A Tanulói házirendet és egyéb iskolai szabályzatokat megszegi illetve csak ismételt figyelmeztetésre tartja be. – Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. – Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó. – Van szaktanári, osztályfőnöki intője. – Dicséreteinek száma kevesebb, mint az intőké. – Az írásbeli figyelmeztetések száma legalább kettő.

– Legfeljebb három óra igazolatlan hiányzása van. Megjegyzés: 1 igazolatlan óra = 3 késés A késésekből adódó igazolatlan órát is beszámítjuk. A tanuló késik az óráról, ha csengetés után érkezik. Ha a késés időtartama meghaladja a 10 percet, a tanuló igazolatlan órát kap. Rossz: – A közösség munkáját és fejlődését hátráltatja, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek. – Iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat. – A Tanulói házirendet sorozatos figyelmeztetések ellenére sem tartja be. – Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, időnként durván beszél, nyegle. – Fegyelmezetlen, verekedést provokál. – Három vagy annál több óra igazolatlan mulasztása van. – Legmagasabb fegyelmező intézkedés vele szemben: igazgatói intés. •

Szorgalom - A következő szempontok szerint értékeljük: – A tanuló szorgalmi osztályzata a tanulmányi munkához való hozzáállását tükrözi. – Minden gyermeket önmagához viszonyítunk. Két gyermeket nem hasonlítunk össze. – Az első félévben elért tanulmányi eredményét, az előző év végén elért eredményével hasonlítjuk össze. – Az év végén elért eredményt, a félévi eredménnyel hasonlítjuk össze. – Nem átlagot számolunk, hanem a javított és a rontott tantárgyi osztályzatok arányát nézzük meg. – Ha a tanuló 3 – 5 osztályzatot javított, akkor szorgalmi osztályzata az előző félévihez viszonyítva eggyel jobb lesz. – Ha a tanuló 3 – 5 osztályzatot rontott, akkor szorgalmi osztályzata az előző félévihez viszonyítva eggyel rosszabb lesz. – Az ennél kisebb mértékű rontás és javítás esetében nem változtatjuk meg az előző félévi, vagy év végi osztályzatát. – Ha a tanuló egy tárgyból elégtelen osztályzatot kap, akkor a szorgalmi osztályzata csak kettes lehet.

Érdemjegyek Példás: – Tanulmányi munkában kitartó, céltudatosan szervezi meg munkáját. – A munkában önálló, pontos, megbízható, precíz, önművelésre is képes. – Többletfeladatokat vállal, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül, figyel, érdeklődő. – Önellenőrzése rendszeres. – Egyes tantárgyakból (eredményesen) szerepel a versenyeken. – Elért eredményei megfelelnek képességeinek.

Jó: – Figyel az órákon, a házi feladatait elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül. – Önállóan, rendszeresen dolgozik. – Időnként ösztönözni kell az órai munkában való aktivitásra. – Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. – Képes lenne jobb eredményre, a munkához való viszonya a tőle elvárható szintű. Változó: – Munkastílusa rapszodikus, hanyag és a jó munkák váltogatják egymást. – Önállótlan, csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát. – Munkája változékony, gyakran dolgozik képességszintje alatt. – Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag: – Megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. – Képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében. – Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz. – Érdeklődése a tananyagra nem terjed ki, teljes közömbösség jellemzi. – Tanulmányi munkájában eredménytelen. 6.13.

A tanulói jutalmazás és elmarasztalás A tanulók jutalmazásának elvei és formái

Szaktanári dicsé ret Osztályfőnöki dicséret (szóbeli, írásbeli)

Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért Kiemelkedő közösségi munkáért

A tanév folyamán amikor a tanuló érdemes lesz rá A tanév folyamán amikor a tanuló érdemes lesz rá

Igazgatói dicséret(szóbeli, írásbeli)

Kimagasló tanulmányi, kulturális és sport eredményért

A tanév folyamán amikor a tanuló érdemes lesz rá

A szaktanár Az osztályfőnök(a szaktanárok, a napközis nevelők, a diákönk. javaslata alapján Az osztályfőnök és a szaktanár javaslatára az igazgató

Jutalomkönyv

Oklevél Oklevél

Kimagasló tanulmányi, kulturális és sport eredményért; szorgalmáért, közösségi munkáért Kitűnő tanulmányi eredményért Tanulmányi versenyen elért kiemelkedő teljesítményért

A tanév végén

A szaktanárok vagy az oszt.főnök, a napközis nevelő

A tanév végén

Az oszt.főnökök

A tanév folyamán amikor a tanuló érdemes lesz rá

A szaktanárok

Nevelőtestületi dicséret

Plakett

Díszoklevél

Aranykönyvbe való bejegyzés

Példamutató magatartásért és/vagy kiváló tanulmányi eredményért Kiemelkedő szaktárgyi, kulturális- és sportteljesítményért Nyolc éven keresztül nyújtott kimagasló tanulmányi eredményért Versenyekben elért kimagasló eredmény, tanulmányi munka, szorgalom

A tanév végén

Az oszt.főnök javaslatára a nevelőtestület

Az adott iskolafokozat utolsó utolsó tanévének végén Az adott iskolafokozat utolsó tanévének végén

A nevelőtestület

A tanév végén

A nevelőtestület

A nevelőtestület

•

Automatikusan igazgatói dicséretben részesül az a tanuló, aki a következő szempontok valamelyikének eleget tesz: – iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken történő szereplés, – kerületi versenyeken elért helyezések (I. – VI.), – fővárosi versenyeken elért I. - X. helyezés, – országos versenyen való szereplés, – iskolai rongálások megakadályozásában vagy azok megszüntetésében való eredményes közreműködés, – szervezési feladatokért, amelyeket az iskola tanulóiért, közös programok megvalósításáért oldanak meg, – a szaktanári és osztályfőnöki dicséretek száma eléri a tizet, – a diákönkormányzat – vezetői dicséret után, a magatartási versenyben.

•

A nevelőtestület félévi és év végi osztályzáskor szavazással dönt az általános, nevelőtestületi dicséretről azon tanulók esetében, akik a következő feltételeknek megfelel: – magatartás példás, – szorgalom példás, – legalább öt tárgyból dicséretben részesült.

•

Fegyelmező intézkedések

Szaktanári figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) Szaktanári intés (szóbeli, írásbeli)

A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt. Osztályfőnöki figyelmeztetés (szóbeli, A tanuló tanulmányi és magatartásbeli írásbeli) kötelezettség szegése, a házirend enyhébb megszegése, igazolatlan Osztályfőnöki intő (szóbeli, írásbeli) Osztályfőnöki megrovás (szóbeli, írásbeli) mulasztása miatt. Igazgatói figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) Az iskolai házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás, szándékos kisebb értékű károkozás, fegyelmezetlenség miatt. Igazgatói intés (szóbeli, írásbeli) Az iskolai házirend súlyos megsértése, Igazgatói megrovás (szóbeli, írásbeli) szándékos károkozás, igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség miatt. •

•

A pedagógus az óra végén az órai munka alapján, egy érdemjeggyel értékeli az egész osztály magatartását. A magatartás füzetbe beírja és megdicséri az órán aktívan dolgozó tanulókat. Elmarasztalja a fegyelmezetlen, az órai munkát hátráltató tanulókat. Az osztályok között versenyt hirdetünk. Az osztályfőnök vagy a helyettese minden hónapban kiszámolja a beírt jegyek alapján az átlagot. A diákönkormányzat felelős megállapítja az osztályok sorrendjét, összesíti a dicséretek és elmarasztalások számát osztályra lebontva. A legjobb osztály év végén jutalmat kap (jutalom kirándulás). Amennyiben a magatartásfüzetben összegyűlt elmarasztalások száma eléri a hetet, a tanuló az osztályfőnöki intő I. fokozatába részesül (figyelmeztető jellegű). A következő hét elmarasztalás után II. fokozat, a harmadik hét elmarasztalás után igazgatói intő jár. A következő büntetési fokozat az igazgatói intő. A dicséretek összegyűjtésében is a hét a bűvös szám. A fokozatok minősítése megegyezik az elmarasztalásnál leírtakkal. Természetesen az intő helyett dicséret szerepel. Automatikusan igazgatói intőben részesül az a tanuló, aki a következőket elköveti: – mások tulajdonának elsajátítása, – verekedés, – más testi épségének veszélyeztetése, – iskolai vagyonának rongálása, tönkretétele, számítógépes hálózat jogtalan használata, – az iskola engedély nélküli elhagyása, – iskolai okmányok hamisítása, csalás, – dohányzás az iskola épületében, – alkoholfogyasztás tanítás alatt és iskolai rendezvény (kirándulás is) alkalmával. Kisebb súlyú vétség esetén, többször felszólítjuk a tanulót a házirend betartására. A büntetést osztályfőnöki figyelmeztetővel kezdjük, majd a további fokozatok következnek.

6. 14. Szöveges értékelés 1. ÉVFOLYAM - NEGYEDÉVI ÉRTÉKELÉS Iskola:___________________________________________OM azonosító:______________ Név:_____________________________________________Törzslap sz..:_______________ Tanév:_______/_________negyedév

________osztály

MINŐSÍTÉS Magatartás_______________

Szorgalom:_________________

–

Felnőttekhez való viszonya udvarias

- A tanórán aktív

–

Felnőttekhez való viszonya változó

- Figyelme kitartó

–

Nem keresi a kapcsolatot a felnőttekhez

- Figyelme változó

–

Kapcsolata társaival együttműködő

- Figyelme elterelhető - A tanszereit rendben tartja

–

Társaival közömbös - Önállóan rendet rak

–

Visszahúzódó - Segítséggel tart rendet

–

Gyakran kerül konfliktusba

–

Konfliktusait megoldja

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Beszédkészsége – – –

tisztán, érthetően beszél néhány hangot nem ejt tisztán logopédiai fejlesztést igényel

Szókincse – gazdag, választékos – megfelelő – hiányos Kifejezőkészsége – – –

választékosan, mondatokban fejezi ki magát rövid mondatokat használ kérdések segítségével fejezi ki magát

Betűismerete – – –

a tanult betűket biztosan ismeri és olvassa a tanult betűk felismerésében és olvasásában bizonytalan bizonyos betűket téveszt vagy kever:

A hangok helyének megállapítása – – – –

biztos néha hibázik gyakran hibázik nem tudja

Szavak bontása hangokra – – – –

biztos néha hibázik gyakran hibázik nem tudja

Szavak szótagolása – – –

hibátlan ritkán téveszt gyakran téveszt

Írás – –

ceruzafogása jó ceruzafogásán javítani kell

Eszközhasználat – – –

szabályos általában szabályos többször szabálytalan

Füzetvezetése – – – –

tiszta, rendezett rendezett nem mindig tiszta rendezetlen

MATEMATIKA Számfogalom a tanult számkörben – – –

kialakult kialakulóban bizonytalan

Tanult számok jelének felismerése, írása, olvasása – – –

számírása szabályos néhány számjegye szabálytalan számjegyei szabálytalanok

Feladatmegoldása – – –

mindig önálló kevés segítséget igényel sok segítségre van szüksége

Eszközhasználat – – –

önállóan dolgozik kevés segítséggel dolgozik sok segítséget igényel

Füzetvezetése – – – –

tiszta, rendezett rendezett nem mindig tiszta rendezetlen

Egyéb_____________________________________________________________________ Kelt: Budapest, ____év ____________hó_____nap ____________________ Osztályfőnök

Ph

______________________ Látta: szülő

1. ÉVFOLYAM - FÉLÉVI ÉRTÉKELÉS Iskola:_____________________________________________________

OM azonosító:__________________

Név:______________________________________________________

Törzslap sz.:___________

Tanév:_________/___________félév

MAGATARTÁS SZORGALOM

__________osztály

példás példás

jó jó

változó változó

rossz hanyag

segítséget igényel gondolatainak kifejezéséhez néha pontatlan

nem tudja kifejezni gondolatait segítséget igényel

többször hibázik többször hibázik többször hibázik

bizonytalan, gondot okoz bizonytalan, gondot okoz bizonytalan, gondot okoz segítségre szorul segítséggel is gondot okoz segítségre szorul segítséggel is gondot okoz

MINŐSÍTÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BESZÉD Szóbeli kifejezőkészség

gazdag, választékos

jó

jó hibátlan hibátlan hibátlan

megfelelő OLVASÁS egy-két hibát ejt egy-két hibát ejt egy-két hibát ejt

Szavak bontása hangokra

biztos, pontos

kevés hibával

többször hibázik

Mondatértés

biztos, pontos

kevés hibával

többször hibázik

Betűalakítása

szabályos

általában szabályos

többször szabálytalan

Betűkapcsolása

szabályos



Vonalrendszerben való tájékozódása Munkájának külalakja

jó

általában jó

hibázik

tetszetős

megfelelő

sokszor szabálytalan szabálytalan sokszor szabálytalan szabálytalan többször hibázik – nem képes rá rendezetlen

Beszédértés Betűolvasása Szóolvasása Mondatolvasása

ÍRÁS

Műveletek 10-es számkörben Tanult számok jelének felismerése, írása, olvasása Műveletek végzése

biztos

rendezett MATEMATIKA jó

megfelelő

bizonytalan – gondot okoz

hibátlan

kevés hibával

többször hibázik


hibátlan

többször hibázik


Matematikai jelek használata

ismeri, és jól alkalmazza

kevés hibával ismeri, és általában jól alkalmazza

Feladat megoldása Munkájának külalakja Tájékozottsága Tanult ismeretei élő és élettelen környezetben

alkalmazásában bizonytalan

nem tudja alkalmazni mindig segítséget igényel – segítséggel sem tudja rendezetlen

önálló

általában önálló

többször igényel segítséget

tetszetős

megfelelő

ismereteit pontosan tudja felidézni

rendezett KÖRNYEZETISMERET ismereteinek felidézése néha pontatlan

ismereteinek felidézése többször pontatlan

ismeretei felületesek

biztos

általában biztos

megfelelő

bizonytalan

ANGOL Órai munka Hallott szöveg értése Beszédkészség Érdeklődés, aktivitás Ritmikai készség Dallami készség, éneklés Eszközhasználat Ábrázolás – képi megjelenítés Eszközhasználat Munkájának minősége Mozgáskoordináció Feladatvégzés

ÉNEK-ZENE általában szívesen végzi a nem mindig végzi szívesen a feladatokat feladatokat biztos néha hibázik megfelelő tisztán énekel általában tisztán énekel többnyire tisztán énekel RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA biztos általában biztos megfelelő gazdag fantáziával, irányítással megfelelően tetszetős esztétikusan dolgozik dolgozik TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL biztos általában biztos megfelelő munkája igényes munkája általában igényes munkája megfelelő TESTNEVELÉS mozgása általában mozgásának mozgása összerendezett összerendezett összerendezettsége fejlődő szabálykövető általában szabálykövető megfelelő

szívesen végzi a feladatokat

a feladatok végzésében bíztatásra szorul bizonytalan időnként pontatlanul énekel bizonytalan, segítségre szorul csak irányítással dolgozik bizonytalan, segítségre szorul munkája felületes mozgása bizonytalan bizonytalan

Általános tanulmányi munkája:

Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul

Egyéb: __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________

Kelt: Budapest, _______év ______________hó______nap ________________________ Osztályfőnök

ph

___________________ Látta: szülő

1. ÉVFOLYAM - HÁROMNEGYED ÉVI ÉRTÉKELÉS Iskola:___________________________________________________________ OM azonosító: _______________________ Név: ___________________________________________________________ Törzslap sz.:__________________________ Tanév:___________/____________háromnegyedév

___________osztály

gyéb: __________________________________________________________________________________________ MAGATARTÁS példás jó változó rossz SZORGALOM példás jó változó hanyag MINŐSÍTÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BESZÉD gazdag, választékos

jó

jó

megfelelő

Szóbeli kifejezőkészség Beszédértés


nem tudja kifejezni gondolatait

bizonytalan, gondot okoz bizonytalan, gondot okoz segítségre szorul segítséggel is gondot okoz bizonytalan, gondot okoz segítségre szorul segítséggel is gondot okoz

segítséget igényel

OLVASÁS Betűolvasása Szóolvasása

hibátlan

egy-két hibát ejt

többször hibázik

hibátlan

egy-két hibát ejt

többször hibázik

kevés hibával

többször hibázik

hibátlan

egy-két hibát ejt

többször hibázik

biztos, pontos

kevés hibával

többször hibázik

Szavak bontása hangokra biztos, pontos

Mondatolvasása Szövegértése

ÍRÁS sokszor szabálytalan szabálytalan gyakran hibázik gyakran hibázik rendezetlen

Betűkapcsolása

szabályos



Másolása Tollbamondás Munkájának külalakja

hibátlan hibátlan tetszetős

egy-két hibával egy-két hibával rendezett MATEMATIKA

több hibával több hibával megfelelő

biztos

jó

megfelelő


érti, és hibátlanul megoldja

érti, és kevés hibával megoldja

többször hibázik

gyakran hibázik

önálló



tetszetős

rendezett

megfelelő

Műveletek 20-as számkörben Műveletek értelmezése és végzése Feladat megoldása Munkájának külalakja

mindig segítséget igényel – segítséggel sem tudja rendezetlen

__________________________________________________________________________________________ Kelt: Budapest, _______év ______________hó______nap ________________________ Osztályfőnök

ph

___________________ Látta: szülő

1. ÉVFOLYAM - ÉVVÉGI ÉRTÉKELÉS Iskola:_____________________________________________________ OM azonosító: ____________________ Név:______________________________________________________ Tanév:_________/___________félév MAGATARTÁS SZORGALOM

Törzslap sz.: ____________________

__________osztály

példás példás

jó jó

változó változó

rossz hanyag

MINŐSÍTÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BESZÉD Szóbeli kifejezőkészség Beszédértés OLVASÁS Betűolvasása Szóolvasása Mondatolvasása Szavak bontása hangokra


jó

jó

megfelelő


hibátlan

egy-két hibát ejt

többször hibázik

hibátlan

egy-két hibát ejt

többször hibázik

hibátlan

egy-két hibát ejt

többször hibázik

biztos, pontos

kevés hibával

többször hibázik

biztos, pontos

kevés hibával

többször hibázik

szabályos


szabályos


jó

általában jó

hibázik

tetszetős

rendezett MATEMATIKA

megfelelő

biztos

jó

megfelelő


hibátlan

kevés hibával

többször hibázik


érti, és hibátlanul megoldja

érti, és kevés hibával megoldja

többször hibázik

gyakran hibázik

önálló



tetszetős

rendezett

megfelelő

Mondatértés ÍRÁS Betűalakítása Betűkapcsolása Vonalrendszerben való tájékozódása Munkájának külalakja Műveletek 20-as számkörben Műveletek értelmezése és végzése Összefüggések felismerése Feladat megoldása Munkájának külalakja

többször szabálytalan többször szabálytalan

nem tudja kifejezni gondolatait segítséget igényel bizonytalan, gondot okoz bizonytalan, gondot okoz bizonytalan, gondot okoz segítségre szorul segítséggel is gondot okoz segítségre szorul segítséggel is gondot okoz sokszor szabálytalan - szabálytalan sokszor szabálytalan - szabálytalan többször hibázik – nem képes rá rendezetlen


Tájékozottsága

KÖRNYEZETISMERET ismereteinek ismereteinek ismereteit pontosan felidézése néha felidézése többször tudja felidézni pontatlan pontatlan

Tanult ismeretei élő és élettelen környezetben

biztos

általában biztos

megfelelő

ismeretei felületesek bizonytalan

ANGOL Órai munka

nem jelentkezik, de a nem jelentkezik, kérdésekre tudja a nem tudja a választ választ Hallott szöveg értése a tanult szavakat a tanult szavakat nem ismeri fel a a szavakat többnyire pontosan felismeri, gyakran nem ismeri tanult szavakat, nem felismeri, az az utasításokat fel, az utasításokat követi az utasításokat követi követi sokszor nem követi utasításokat Beszédkészség a tanult szókészletet a tanult szókészletet a tanult szókészletet a tanult szókészletet nem mindig pontatlanul pontosan használja jól használja megfelelően használja használja ÉNEK-ZENE Érdeklődés, aktivitás nem mindig végzi a feladatok szívesen végzi a általában szívesen szívesen a végzésében feladatokat végzi a feladatokat feladatokat bíztatásra szorul Ritmikai készség biztos néha hibázik megfelelő bizonytalan Dallami készség, általában tisztán többnyire tisztán időnként pontatlanul tisztán énekel éneklés énekel énekel énekel RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Eszközhasználat biztos általában biztos megfelelő bizonytalan, segítségre szorul Ábrázolás – képi gazdag fantáziával, tetszetős irányítással csak irányítással megjelenítés esztétikusan megfelelően dolgozik dolgozik dolgozik TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Eszközhasználat biztos általában biztos megfelelő bizonytalan, segítségre szorul Munkájának minősége munkája igényes munkája általában munkája megfelelő munkája felületes igényes TESTNEVELÉS Mozgáskoordináció mozgása mozgása általában mozgásának mozgása összerendezett összerendezett összerendezettsége bizonytalan fejlődő Feladatvégzés szabálykövető általában megfelelő bizonytalan szabálykövető sokszor jelentkezik, jól válaszol


ritkán jelentkezik, jól válaszol


Egyéb: __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ Kelt: Budapest, _______év ______________hó______nap ________________________ Osztályfőnök

ph

______________________ Látta: szülő

2. ÉVFOLYAM –FÉLÉVI ÉRTÉKELÉS Iskola:_____________________________________________________

OM azonosító: __________________

Név:______________________________________________________

Törzslap sz.:________________

Tanév:_________/___________félév MAGATARTÁS SZORGALOM

__________osztály

példás példás

jó jó

változó változó

rossz hanyag

MINŐSÍTÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BESZÉD Szóbeli kifejezőkészség Beszédértés OLVASÁS Hangos olvasás Szövegértése ÍRÁS Írásképe Füzetvezetése NYELVTAN Másolás Helyesírás Nyelvtani ismeretek

Számfogalom Műveletvégzés


jó

jó

megfelelő

szövegszinten szövegszinten még folyamatos akadozó biztos, pontos, érti, amit olvas, de szövegösszefüggéseket is néha hibásan válaszol lát betűalakítása, betűkapcsolása szabályos

betűalakítása, betűkapcsolása néha eltér a szabályostól

tiszta, rendezett, áttekinthető

általában rendezett

pontos, hibátlan pontos, hibátlan a tanult ismereteket jól alkalmazza

kialakult, számfelismerése pontos

egy-két hibát ejt egy-két hibát ejt a tanult ismereteket kevés hibával alkalmazza MATEMATIKA kialakult, számfelismerése általában pontos

Tanult fogalmak ismerete Beszámolás a tanult ismeretekről Tájékozottsága

Órai munka Hallott szöveg értése

Beszédkészség

nem tudja kifejezni gondolatait segítséget igényel

szavaknál folyamatos, szövegszinten akadozó

szóolvasása is bizonytalan

sokszor nem érti, amit olvas

nem érti meg, amit olvas

betűalakítása, betűalakítása, betűkapcsolása sokszor betűkapcsolása gyakran eltér a szabályostól szabálytalan tiszta, egyre rendszeres ellenőrzést rendezettebb igényel több hibát ejt több hibát ejt a tanult ismeretek alkalmazásában bizonytalan

gyakran hibázik gyakran hibázik a tanult ismeretek alkalmazása nehézséget okoz

kialakulóban van, számfelismerése általában pontos néha eszközhasználattal, hibátlan

kialakulatlan, számfelismerése pontatlan

eszközhasználat nélkül hibátlan

eszközhasználat nélkül kevés hibával

önálló


tetszetős

rendezett KÖRNYEZETISMERET

megfelelő


biztos

általában biztos

megfelelő

bizonytalan

önállóan

kevés segítséggel

sok segítséggel

nem tudja



Feladat megoldása Munkájának külalakja



ismereteinek felidézése néha pontatlan ANGOL

sokszor jelentkezik, jól válaszol


a tanult szavakat pontosan felismeri, az utasításokat követi

a szavakat többnyire felismeri, az utasításokat követi

a tanult szókészletet pontosan használja

a tanult szókészletet jól használja


nem jelentkezik, de a kérdésekre tudja a választ a tanult szavakat gyakran nem ismeri fel, az utasításokat sokszor nem követi a tanult szókészletet nem mindig megfelelően használja

eszközhasználattal is hibás

nem jelentkezik, nem tudja a választ nem ismeri fel a tanult szavakat, nem követi az utasításokat a tanult szókészletet pontatlanul használja

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Eszközhasználat Munkájának minősége

Mozgáskoordináció Feladatvégzés Játékok

biztos munkája igényes

mozgása összerendezett szabálykövető ügyes, aktív, kezdeményező

Érdeklődés, aktivitás Ritmikai készség Dallami készség, éneklés Eszközhasználat Ábrázolás – képi megjelenítés

általában biztos munkája általában igényes TESTNEVELÉS mozgása általában összerendezett általában szabálykövető aktív, de nem kezdeményező

megfelelő

bizonytalan, segítségre szorul

munkája megfelelő

munkája felületes

mozgásának összerendezettsége fejlődő

mozgása bizonytalan

megfelelő

bizonytalan

bátorításra szorul

nem szívesen játszik

ÉNEK-ZENE általában szívesen nem mindig végzi végzi a feladatokat szívesen a feladatokat néha hibázik megfelelő éneklése általában a gyakorolt dalokat tisztán, pontosan énekel tiszta általában tisztán énekli RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA szívesen végzi a feladatokat biztos

biztos

általában biztos

megfelelő

gazdag fantáziával, esztétikusan dolgozik

tetszetős

irányítással megfelelően dolgozik


a feladatok végzésében bíztatásra szorul bizonytalan időnként pontatlanul, bátortalanul énekel bizonytalan, segítségre szorul csak irányítással dolgozik


Egyéb:_____________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________


ph

____________________ Látta: szülő

2. ÉVFOLYAM –ÉVVÉGI ÉRTÉKELÉS Iskola:_____________________________________________________

OM azonosító: __________________

Név:______________________________________________________

Törzslap sz.:________________

Tanév:_________/___________félév


__________osztály

példás példás

jó jó

változó változó

rossz hanyag

MINŐSÍTÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BESZÉD Szóbeli kifejezőkészség Beszédértés OLVASÁS Hangos olvasás


jó

jó

megfelelő

szövegszinten folyamatos

szövegszinten még akadozó a szöveg tartalmával kapcsolatos kérdésekre helyesen válaszol

Szövegértés bizonyítása szóban

a szöveg tartalmáról pontos válaszokat ad

Szövegértés bizonyítása írásban

a szöveghez kapcsolódó feladatokat önállóan megoldja

a szöveghez kapcsolódó feladatokat csak segítséggel tudja megoldani

segítséget igényel gondolatainak kifejezéséhez néha pontatlan szavaknál folyamatos, szövegszinten akadozó a szöveget többékevésbé pontosan fel tudja idézni a szöveghez kapcsolódó feladatokból csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani

nem tudja kifejezni gondolatait segítséget igényel szóolvasása is bizonytalan a szöveg tartalmát pontatlanul, vagy alig tudja felidézni a szöveghez kapcsolódó feladatokat nem tudja megoldani

ÍRÁS Írásképe Füzetvezetése NYELVTAN Másolás Helyesírás

betűalakítása, betűkapcsolása szabályos tiszta, rendezett, áttekinthető

betűalakítása, betűkapcsolása néha eltér a szabályostól

pontos, hibátlan pontos, hibátlan


betűalakítása, betűkapcsolása sokszor eltér a szabályostól tiszta, egyre rendezettebb

betűalakítása, betűkapcsolása gyakran szabálytalan rendszeres ellenőrzést igényel

több hibát ejt több hibát ejt a tanult ismeretek alkalmazásában bizonytalan


kialakulóban van, számfelismerése általában pontos néha eszközhasználattal, hibátlan tanult algoritmus alkalmazásában bizonytalan

kialakulatlan, számfelismerése pontatlan eszközhasználattal is hibás

önállóan végzett mértékátváltásai gyakran hibásak

mennyiségek mérésében még nem szerzett elég gyakorlatot

Számfogalom



Műveletvégzés

eszközhasználat nélkül hibátlan

eszközhasználat nélkül kevés hibával

Szöveges feladatok megoldása

jól alkalmazza a tanult algoritmust, hibátlan

Mennyiségfogalom

képes különböző mennyiségek összehasonlítására, mértékváltásai hibátlanok

jól alkalmazza a tanult algoritmust, néha hibázik kis segítséggel képes a mennyiségek összehasonlítására, átváltásai nem mindig hibátlanok

Feladat megoldása

önálló



tetszetős

rendezett

megfelelő

Nyelvtani ismeretek

Munkájának külalakja

a tanult ismereteket jól alkalmazza

tanítói segítséget igényel


RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Eszközhasználat Ábrázolás – képi megjelenítés

biztos

megfelelő

gazdag fantáziával, irányítással megfelelően tetszetős esztétikusan dolgozik dolgozik TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL

Eszközhasználat Munkájának minősége

általában biztos


Mozgáskoordináció

mozgása összerendezett

Feladatvégzés

szabálykövető

Játékok

ügyes, aktív, kezdeményező


bizonytalan, segítségre szorul csak irányítással dolgozik

megfelelő


munkája megfelelő

munkája felületes



megfelelő

bizonytalan



KÖRNYEZETISMERET Tanult fogalmak ismerete Beszámolás a tanult ismeretekről Tájékozottsága

Órai munka

Hallott szöveg értése

Beszédkészség

biztos

általában biztos

megfelelő

bizonytalan

önállóan


sok segítséggel

nem tudja


ismereteinek felidézése ismereteinek felidézése néha pontatlan többször pontatlan ANGOL nem jelentkezik, de a sokszor jelentkezik, jól ritkán jelentkezik, jól kérdésekre tudja a válaszol válaszol választ a tanult szavakat a tanult szavakat a szavakat többnyire gyakran nem ismeri pontosan felismeri, az felismeri, az fel, az utasításokat utasításokat követi utasításokat követi sokszor nem követi a tanult szókészletet a tanult szókészletet a tanult szókészletet jól nem mindig pontosan használja használja megfelelően használja



nem jelentkezik, nem tudja a választ nem ismeri fel a tanult szavakat, nem követi az utasításokat a tanult szókészletet pontatlanul használja


Egyéb: __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________


ph

___________________ Látta: szülő

3. ÉVFOLYAM –FÉLÉVI ÉRTÉKELÉS Iskola:_____________________________________________________

OM azonosító: __________________

Név:______________________________________________________

Törzslap sz.:________________


__________osztály

példás példás

jó jó

változó változó

rossz hanyag

MINŐSÍTÉS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

OLVASÁS Hangos olvasás Szövegértés bizonyítása szóban Szövegértés bizonyítása írásban

pontos, folyamatos, kifejező

folyamatos, kicsit lassú


a szöveg tartalmával kapcsolatos kérdésekre helyesen válaszol



folyamatos, lassú, sok akadozó, sok hibával hibával a szöveget többéa szöveg tartalmát kevésbé pontosan fel pontatlanul, vagy alig tudja idézni tudja felidézni a szöveghez kapcsolódó a szöveghez feladatokból csak az kapcsolódó feladatokat egyszerűbbeket tudja nem tudja megoldani önállóan megoldani

FOGALMAZÁS Szóbeli szövegalkotás Füzetvezetése

gazdag szókinccsel, ügyesen, átgondoltan fogalmaz tiszta, rendezett, áttekinthető

megfelelő szókinccsel fogalmaz általában rendezett

néha segítséget igényel gondolatai kifejezéséhez tiszta, egyre rendezettebb

nehezen tudja kifejezni gondolatait rendszeres ellenőrzést igényel

NYELVTAN Másolás Helyesírás Nyelvtani ismeretek

Számfogalom Szóbeli műveletek végzése Tanult írásbeli műveletek végzése Szöveges feladatok megoldása Mennyiségfogalom

Füzetvezetés

pontos, hibátlan pontos, hibátlan


több hibát ejt több hibát ejt a tanult ismeretek alkalmazásában bizonytalan


kialakulóban van, számfelismerése általában pontos


gyors, hibátlan

egy-két hiba előfordul

sok hibával

csak segítséggel megy

gyors, hibátlan


sok hibával

bizonytalan, csak segítséggel megy


jól alkalmazza a tanult algoritmust, néha hibázik

tanult algoritmus alkalmazásában bizonytalan


kis segítséggel képes a mennyiségek összehasonlítására, átváltásai néha hibásak




tiszta, egyre rendezettebb

rendszeres ellenőrzést igényel



képes különböző mennyiségek összehasonlítására, mértékváltásai hibátlanok tiszta, rendezett, áttekinthető


biztos

általában biztos

megfelelő

bizonytalan

önállóan


sok segítséggel

nem tudja


ismereteinek felidézése néha pontatlan



ANGOL Órai munka Hallott szöveg értése

Beszédkészség

Érdeklődés, aktivitás Ritmikai készség Dallami készség, éneklés







szívesen végzi a feladatokat biztos

ÉNEK-ZENE általában szívesen végzi a feladatokat néha hibázik

tisztán, pontosan énekel

nem jelentkezik, de a kérdésekre tudja a választ a tanult szavakat gyakran nem ismeri fel, az utasításokat sokszor nem követi a tanult szókészletet nem mindig megfelelően használja nem mindig végzi szívesen a feladatokat megfelelő a gyakorolt dalokat általában tisztán énekli

éneklése általában tiszta

nem jelentkezik, nem tudja a választ nem ismeri fel a tanult szavakat, nem követi az utasításokat a tanult szókészletet pontatlanul használja a feladatok végzésében bíztatásra szorul bizonytalan időnként pontatlanul, bátortalanul énekel


biztos

általában biztos

megfelelő



tetszetős


csak irányítással dolgozik







megfelelő


munkája megfelelő

munkája felületes



megfelelő

bizonytalan




Egyéb: __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________


ph

___________________ Látta: szülő

3. ÉVFOLYAM –ÉVVÉGI ÉRTÉKELÉS Iskola:_____________________________________________________

OM azonosító: __________________

Név:______________________________________________________

Törzslap sz.:________________


__________osztály

példás példás

jó jó

változó változó

rossz hanyag


OLVASÁS Hangos olvasásolvasástechnika Szövegértés bizonyítása szóban Szövegértés bizonyítása írásban

hangsúlyozva, kifejezően olvas

törekszik a hangsúlyozásra


a szöveg tartalmával kapcsolatos kérdésekre helyesen válaszol



nem törekszik a kifejező hanglejtésre és hangsúlyozásra a szöveget többékevésbé pontosan fel tudja idézni a szöveghez kapcsolódó feladatokból csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani

helyes tagolásra nem képes a szöveg tartalmát pontatlanul, vagy alig tudja felidézni a szöveghez kapcsolódó feladatokat nem tudja megoldani

FOGALMAZÁS Szóbeli szövegalkotás Írásbeli szövegalkotás

Füzetvezetése

gazdag szókinccsel, ügyesen, átgondoltan fogalmaz a tanult szempontok szerint önállóan, gazdag szókinccsel tud szöveget alkotni tiszta, rendezett, áttekinthető

megfelelő szókinccsel fogalmaz

néha segítséget igényel gondolatai kifejezéséhez

nehezen tudja kifejezni gondolatait

a tanult szempontok szerint önállóan, megfelelő szókinccsel tud szöveget alkotni

a tanult szempontok szerint kis segítséggel tud szöveget alkotni

önálló szövegalkotásra nem képes




több hibát ejt a tanult ismeretek alkalmazásában bizonytalan tiszta, egyre rendezettebb

gyakran hibázik a tanult ismeretek alkalmazása nehézséget okoz rendszeres ellenőrzést igényel

MATEMATIKA kialakult, számfelismerése általában pontos

kialakulóban van, számfelismerése általában pontos


gyors, hibátlan


sok hibával

csak segítséggel megy

gyors, hibátlan


sok hibával

bizonytalan, csak segítséggel megy











NYELVTAN Helyesírás Nyelvtani ismeretek Füzetvezetése

Számfogalom Szóbeli műveletek végzése Tanult írásbeli műveletek végzése Szöveges feladatok megoldása Mennyiségfogalom

Füzetvezetés

pontos, hibátlan a tanult ismereteket jól alkalmazza tiszta, rendezett, áttekinthető kialakult, számfelismerése pontos


egy-két hibát ejt a tanult ismereteket kevés hibával alkalmazza általában rendezett


biztos

általában biztos

megfelelő

bizonytalan

önállóan


sok segítséggel

nem tudja





ANGOL Órai munka Hallott szöveg értése

Beszédkészség







nem jelentkezik, de a kérdésekre tudja a választ a tanult szavakat gyakran nem ismeri fel, az utasításokat sokszor nem követi a tanult szókészletet nem mindig megfelelően használja

nem ismeri fel a tanult szavakat, nem követi az utasításokat

nem jelentkezik, nem tudja a választ

a tanult szókészletet pontatlanul használja

ÉNEK-ZENE Érdeklődés, aktivitás

szívesen végzi a feladatokat

általában szívesen végzi a feladatokat

nem mindig végzi szívesen a feladatokat

a feladatok végzésében bíztatásra szorul

biztos

néha hibázik

megfelelő

bizonytalan

Ritmikai készség Dallami készség, éneklés

tisztán, pontosan éneklése általában a gyakorolt dalokat énekel tiszta általában tisztán énekli RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

Eszközhasználat Ábrázolás – képi megjelenítés

időnként pontatlanul, bátortalanul énekel

biztos

általában biztos

megfelelő



tetszetős









megfelelő


munkája megfelelő

munkája felületes



megfelelő

bizonytalan




Egyéb: __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________


ph

___________________ Látta: szülő

4. FÉLÉVI – ÉRTÉKELÉS Iskola:_____________________________________________________

OM azonosító: __________________

Név:______________________________________________________

Törzslap sz.:________________

Tanév:_________/___________félév


__________osztály

példás példás

jó jó

változó változó

rossz hanyag

nem törekszik a kifejező hanglejtésre és hangsúlyozásra

helyes tagolásra nem képes

a szöveget többé-kevésbé pontosan fel tudja idézni

a szöveg tartalmát pontatlanul, vagy alig tudja felidézni

a szöveghez kapcsolódó feladatokból csak az egyszerűbbeket tudja önállóan megoldani

a szöveghez kapcsolódó feladatokat nem tudja megoldani

megfelelő szókinccsel fogalmaz

néha segítséget igényel gondolatai kifejezéséhez

nehezen tudja kifejezni gondolatait

a tanult szempontok szerint önállóan, megfelelő szókinccsel tud szöveget alkotni

a tanult szempontok szerint kis segítséggel tud szöveget alkotni

önálló szövegalkotásra nem képes





OLVASÁS Hangos olvasásolvasástechnika Szövegértés bizonyítása szóban Szövegértés bizonyítása írásban

hangsúlyozva, kifejezően olvas a szöveg tartalmáról pontos válaszokat ad a szöveghez kapcsolódó feladatokat önállóan megoldja

törekszik a hangsúlyozásra a szöveg tartalmával kapcsolatos kérdésekre helyesen válaszol a szöveghez kapcsolódó feladatokat csak segítséggel tudja megoldani

FOGALMAZÁS Szóbeli szövegalkotás Írásbeli szövegalkotás

Füzetvezetése

gazdag szókinccsel, ügyesen, átgondoltan fogalmaz a tanult szempontok szerint önállóan, gazdag szókinccsel tud szöveget alkotni tiszta, rendezett, áttekinthető

NYELVTAN Helyesírás Nyelvtani ismeretek Füzetvezetése

pontos, hibátlan

egy-két hibát ejt

több hibát ejt a tanult ismeretek alkalmazásában bizonytalan


a tanult ismereteket kevés hibával alkalmazza

tiszta, rendezett, áttekinthető



kialakult, számfelismerése általában pontos

gyors, hibátlan


gyors, hibátlan


sok hibával












megfelelő

bizonytalan


gyakran hibázik a tanult ismeretek alkalmazása nehézséget okoz rendszeres ellenőrzést igényel

MATEMATIKA Számfogalom Szóbeli műveletek végzése Tanult írásbeli műveletek végzése Szöveges feladatok megoldása Mennyiségfogalom

Füzetvezetés

Tanult fogalmak ismerete Beszámolás a tanult ismeretekről Tájékozottsága

biztos

KÖRNYEZETISMERET általában biztos

kialakulóban van, számfelismerése általában pontos sok hibával

kialakulatlan, számfelismerése pontatlan csak segítséggel megy bizonytalan, csak segítséggel megy

önállóan


sok segítséggel

nem tudja





Órai munka Hallott szöveg értése

Beszédkészség Olvasott szöveg értése


ANGOL ritkán jelentkezik, jól válaszol





pontosan olvas, jól érti

néha hibázik az olvasásnál, de érti

nem jelentkezik, de a kérdésekre tudja a választ a tanult szavakat gyakran nem ismeri fel, az utasításokat sokszor nem követi a tanult szókészletet nem mindig megfelelően használja sok hibával olvas, sokszor nem érti

pontosan másol, a házi feladatot jól megoldja, füzete rendezett

többnyire pontosan másol, a házi feladatot kevés hibával oldja meg, füzete rendes

sok hibával másol, figyelmetlen, házi feladatai hiányosak, füzete rendezetlen

Íráskészség

Érdeklődés, aktivitás Ritmikai készség Dallami készség, éneklés

ÉNEK-ZENE általában szívesen végzi a feladatokat néha hibázik

szívesen végzi a feladatokat biztos tisztán, pontosan énekel

éneklése általában tiszta

nem jelentkezik, nem tudja a választ nem ismeri fel a tanult szavakat, nem követi az utasításokat a tanult szókészletet pontatlanul használja pontatlanul olvas, nem érti, amit olvas sok hibával, olvashatatlanul másol, gyakran nem készít házi feladatot, füzete rendezetlen, hiányos

nem mindig végzi szívesen a feladatokat megfelelő a gyakorolt dalokat általában tisztán énekli

a feladatok végzésében bíztatásra szorul bizonytalan időnként pontatlanul, bátortalanul énekel


biztos

általában biztos

megfelelő



tetszetős



TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL Eszközhasználat Munkájának minősége Eszközhasználat Számítógépes ismeretek Érdeklődés, aktivitás

biztos

általában biztos

megfelelő

munkája igényes

munkája általában igényes INFORMATIKA

munkája megfelelő

bizonytalan, segítségre szorul munkája felületes

egér- és billentyűhasználata megfelelő tanult ismeretek alkalmazásában bizonytalan nem mindig végzi szívesen a feladatokat

egér- és billentyűhasználata bizonytalan tanult ismeretek alkalmazása nehézséget okoz feladatok végzésében bátorításra szorul

egér- és billentyűhasználata kiváló, gyors tanult ismereteket jól alkalmazza szívesen végzi a feladatokat


egér- és billentyűhasználata biztos tanult ismereteket alkalmazásában néha pontatlan általában szívesen végzi a feladatokat TESTNEVELÉS

mozgása összerendezett

mozgása általában összerendezett

szabálykövető ügyes, aktív, kezdeményező

általában szabálykövető aktív, de nem kezdeményező


mozgásának összerendezettsége fejlődő megfelelő bátorításra szorul

mozgása bizonytalan bizonytalan nem szívesen játszik


Egyéb: __________________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________ Kelt: Budapest, _______év ______________hó______nap ________________________ Osztályfőnök

ph

___________________ Látta: szülő

7.

AZ

OTTHONI NAPKÖZIS TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI

FELADATOK MEGHATÁROZÁS

7. 1. Felkészülést segítő írásbeli és szóbeli házi feladatok elvei és korlátai Elvek: • segítséget nyújt a tantervi követelmények elsajátításában, • gyakorlást biztosítja, • elősegíti a bevésést, • jártassá tesz a tanult algoritmus alkalmazásában, • segíti az önálló ismeretszerzést. • bővíti a tanuló szókincsét, • fejleszti a tanuló kifejezőkészségét, • fejleszti a memóriát. Az elkészítés, szóbeli gyakorlás helyi lehetőségei • napközi biztosítása (1- 4. osztály), • tanulószoba biztosítása (5- 8. osztály), • pedagógus segítség biztosítása (igény szerint vagy felzárkóztatási órakeretben). Korlátai: • iskolai tanítási szünetekben a gyerekek nem kapnak szünetre szóló házi feladatot, • az életkori sajátosságoknak és a tantárgyi követelményeknek megfelelően határozzuk meg a memoriterek hosszúságát.

7. 2. Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek •

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

•

a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak olyan mérvű szóbeli és írásbeli házi feladatot amelyet az ezek előtti utolsó tanítási nap délutánján nem tudnának elkészíteni.

•

a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.

8.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE

1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.

2.

3.

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

4. 5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01 1.94 2.05 1.98 2.09

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

2.

feladat:

1.

2.

3.

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

4. 5. Évfolyam 1.24 1.31 1.27 1.34 1.30 1.37 1.34 1.40 1.38 1.43 1.41 1.45 1.44 1.48 1.47 1.51 1.50 1.54 1.53 1.57 1.56 1.60 1.59 1.63 1.62 1.66 1.65 1.69 1.68 1.72 1.71 1.76 1.74 1.80 1.77 1.84 1.80 1.88 1.84 1.92 1.88 1.96

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

4. 5. 6. évfolyam 26 28 30 30 32 34 34 36 38 38 40 42 42 44 46 46 48 50 50 52 54 54 56 58 58 60 62 62 64 66 66 68 70 70 72 74 74 76 78 78 80 82

7.

8.

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1.

2.

3.

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

4. 5. 6. évfolyam 25 28 29 29 32 33 33 36 37 37 40 41 41 44 45 45 48 49 49 52 53 53 56 57 57 60 61 61 64 65 65 68 69 69 72 73 73 76 77 77 80 82

7.

8.

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

3.

feladat:

HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1 25 28 31 34 36 38 2 30 33 36 39 41 43 3 35 38 41 44 46 48 4 40 43 46 49 51 53 5 45 48 51 54 56 58 6 50 53 56 59 61 63 7 55 58 61 64 66 68 8 60 63 66 69 71 73 9 65 68 71 74 76 78 10 70 73 76 79 81 83 11 75 78 81 84 86 88 12 80 83 86 89 91 93 13 85 88 91 94 96 98 14 90 93 96 98 100 102

7.

8.

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. PONTSZÁM évfolyam 1 20 23 26 29 32 34 36 2 25 28 31 34 36 38 40 3 30 33 36 39 41 43 45 4 35 38 41 44 46 48 50 5 40 43 46 49 51 53 55 6 45 48 51 54 56 58 60 7 50 53 56 59 61 63 65 8 55 58 61 64 66 68 70 9 60 63 66 69 71 73 75 10 65 68 71 74 76 78 80 11 70 73 76 79 81 83 85 12 75 78 81 84 86 88 90 13 80 83 86 89 91 93 95 14 85 88 91 94 96 98 100

8. 38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

4.

feladat:

FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁSÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1 5 7 9 11 13 15 2 7 9 11 13 15 17 3 9 11 13 15 17 19 4 11 13 15 17 19 21 5 13 15 17 19 21 23 6 15 17 19 21 23 25 7 17 19 21 23 25 27 8 19 21 23 25 27 29 9 21 23 25 27 29 31 10 23 25 27 29 31 33 11 25 27 29 31 33 35 12 26 28 30 32 34 36 13 27 29 31 33 35 37 14 28 30 32 34 36 38 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 1 1 1 2 2 3 4 2 1 2 2 3 4 5 3 2 2 3 4 5 6 4 2 3 4 5 6 7 5 3 4 5 6 7 8 6 4 5 6 7 8 9 7 5 6 7 8 9 10 8 6 7 8 9 10 11 9 7 8 9 10 11 12 10 8 9 10 11 12 13 11 9 10 11 12 13 14 12 10 11 12 13 14 15 13 11 12 13 14 15 16 14 12 13 14 15 16 17

7.

8.

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

7.

8.

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

1. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám 0 – 11 12 – 22 23 – 33 34 – 43 43 – 52 53 – 63

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

9. A helyi tanterv módosítása az országos kompetenciamérésen elért intézményi eredményeink alapján 9.1. Célmeghatározás • •

Eredményes kompetenciamérés teljesítése olyan módon, hogy a jogszabályban meghatározott minimumot a tanulók többsége teljesítse. Minden tantárgy esetében jelenjen meg az értő olvasás és a matematikai kompetenciák fejlesztésére irányuló tanulói tevékenységformák.

A fő fejlesztendő területek: • A tanulói és tanári attitűd formálása. • A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése. • A tanulók szövegértési, szövegalkotási kompetenciájának fejlesztése. • A tanulók matematikai-logikai kompetenciájának fejlesztése. • Együttműködés a különböző tantárgyakat tanító nevelők között. 9.2. Magyar irodalom: a szövegértés, szövegalkotás fejlesztése Elvárt képességi szintek elérése a szövegértés területén: 1. képességszint • A tanuló ezen a szinten egy vagy több egymástól független információ azonosítására képes egy visszakeresési szempont alapján úgy, hogy az információk explicit formában jelen vannak a szövegben. • Képes a szövegbeli információk közötti egyszerű kapcsolatok felismerésére, valamint a szöveg főbb témájának és a szerző szándékának azonosítására. 2. képességszint • Ezen a szinten a tanuló több szempont alapján egy vagy több információt képes azonosítani, és megtalálja a szövegben a szembetűnő, hasonló információkat. • Képes egyszerű szövegbeli kapcsolatok felismerésére, egyszerű kategóriák kialakítására és alkalmazására, illetve alacsonyabb szintű következtetések levonására a szöveg egy vagy több részéből. • Felismeri a szöveg főbb gondolatát, tudja értelmezni a szöveg egy meghatározott részét, emellett képes a szöveg főbb témájának és a szerző szándékának azonosítására is. Háttértudására támaszkodva képes a szöveg egy-egy jellemzőjének értékelésére. 3. képességszint • A tanuló ezen a szinten több szempont figyelembevételével képes az információk közötti kapcsolat megtalálására. • Átlátja a szövegben a szembetűnő, hasonló információkat, képes a kért információ azonosítására, valamint annak kikövetkeztetésére, hogy mely információ tartozik relevánsan a feladathoz. • Képes összefüggéseket felismerni és megérteni a szöveg egy részletére vagy egészére vonatkozóan, következtetéseket tud levonni a szöveg egy vagy több részéből, és a szövegrészeket vázlatba tudja rendezni.

• Háttértudása segítségével képes egy szó, kifejezés vagy mondat értelmezésére, valamint a szöveg egészének vagy részletének értelmezésére egy kevésbé hétköznapi ismeretanyag vonatkozásában. Képes a szöveg egy jellemző tartalmi vagy formai jegyének értékelésére. Tud reflektálni a szövegre saját tudása, tapasztalata és gondolatai alapján. 4. képességszint • A 4. képességszinten a tanuló képes olyan információk azonosítására és elrendezésére, amelyek közül némelyik nem szerepel szó szerint a szövegben. • Képes olyan információk visszakeresésére, amelyek több kritériumnak felelnek meg; ki tudja következtetni, hogy mely információ tartozik relevánsan a feladathoz, és képes a hasonló jellegű információk közül a megfelelő kiválasztására. • Képes bonyolult összefüggések feltárására egy számára ismeretlen szövegben, képes a szövegrész és a szöveg egésze közötti kapcsolatok felismerésére, azonosítására; következtetések levonására a szöveg egy vagy több részéből. • Tudja értelmezni a teljes szöveget, egy adott szövegrészt a szöveg egészének tükrében, a két- vagy többértelmű szövegrészeket, a várttal ellentétes elgondolásokat egy hosszabb és bonyolultabb szövegben. • Háttértudására támaszkodva képes egy összetett szöveg tartalmi és formai jegyeinek kritikai jellegű megítélésére, a nyelvi árnyalatok értelmezésére, a szöveg egészének vagy részletének kritikai szempontú értékelésére, a szöveggel kapcsolatos hipotézisek felállítására. • A 4. képességszinten a korábbi műveleteket szokatlan formájú szöveg esetében is megfelelően tudja alkalmazni a tanuló.

Cél: Szövegtípusok: (A tanulók ismerjék meg az alábbi szövegtípusokat és gondolkodási műveleteket, tartalmazó feladatokat.) Gondolkodási műveletek:

• Az olvasás-szövegértési kompetencia fejlődése, a mérési eredmények javulása • Elbeszélő • Dokumentum • Magyarázó • Információ visszakeresés (explicit, implicit) • Kapcsolatok és összefüggések felismerése • Értelmezés

Fejlesztendő terület

Tervezett feladatok

a) Ha Olvasási technikák, módszerek ngos és néma olvasás b) Sz övegértés

c) Te mpó fejlesztése d) Po ntos, precíz munkavégz és

A megvalósítás eszköze/ módszere Gyakorlás

A szöveg feldolgozásának menete Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: • következtetések levonása • ok-okozati összefüggések felismerése Adat visszakeresés pontossága Szókincs bővítése Emlékezetfejlesztés Figyelemfejlesztés Különböző szövegtípusok nyelvezetének ismerete Jártasság kialakítása különböző szövegfajtákban Diagrammok, grafikonok adatainak elemzése Hétköznapi, gyakorlatias feladatok Mindennapi élethelyzetekben való boldogulás Időbeosztás, időtervezés Munkatempó növelése

Szépirodalmi, ismeretterjesztő és dokumentum szövegek rendszeres feldolgozása Változatos szövegek feldolgozása Feladatlapok használata Figyelem, emlékezetfejlesztő gyakorlatok Kompetenciafejlesztő kiadványok használata

Igényes, szép külalakú munkák

Igényesség kialakítása

Feladatok megoldása időre

9. 3. Matematika területén A matematikai- logikai kompetencia fejlesztése

Elvárt képességi szintek elérése a matematika területén: 1. képességszint • A diákok ezen a szinten képesek arra, hogy olyan egyszerű, ismerős kontextusú feladatokat oldjanak meg, amelyekből a szükséges információ könnyen kinyerhető, a megoldáshoz szükséges többnyire egyetlen lépés a feladat szövegéből következik. • A jól begyakorolt számítások elvégzése, a műveletek végrehajtása és a legalapvetőbb matematikai tények, tulajdonságok felidézése várható el tőlük. 2. képességszint • Ezen a szinten a diákoktól elvárható az egyszerűbb szituációban megjelenő problémák átlátása. • Képesek az ismerős eljárások, algoritmusok, képletek megfelelő alkalmazására, adatok egyszerű megjelenítésére, ábrázolására valamint egyszerű műveletek végrehajtására a különbözőképpen (pl. táblázatosan, grafikonon) megjelenített adatokkal.

3. képességszint • Ezen a szinten a tanulók képesek bizonyos szituációk matematikai értelmezésére, kiválasztják és alkalmazzák a probléma megoldásához a megfelelő stratégiát. • Képesek modellek alkalmazására és ezek alkalmazhatósági feltételeinek meghatározására. • Tudnak különböző reprezentációkat alkalmazni és értelmezni, ezeket valós szituációval összekapcsolni. Képesek arra, hogy megfogalmazzák és leírják gondolatmenetüket, értelmezésüket. 4. képességszint • Ezen a szinten a diákok fejlett matematikai gondolkodásra, érvelésre és önálló matematikai modell megalkotására képesek összetett problémák esetében is. • Tudnak általánosítani; ismereteiket magabiztosan alkalmazzák újszerű probléma megoldásakor. Kezelik és értelmezik a különböző reprezentációkat. • Logikusan érvelnek, és a problémamegoldásával kapcsolatos gondolataikat, értelmezéseiket megfelelően kommunikálják.

A matematikai- logikai kompetencia fejlődése, a mérési eredmények javulása Feleletválasztós feladatok: - Egyszerű választásos feladatok - Igaz-hamis típusú feladatok Tesztfeladatok típusai: Nyílt végű feladatok: - Rövid választ igénylő feladatok - Többlépéses számolást vagy hosszabb kifejtést igénylő feladatok Feladat szövegének értelmezése Probléma megfogalmazása a matematika nyelvén. Gondolkodási műveletek: Modellalkotás (Célszerű, hogy a feladatok többsége Megoldás életszerű példákon keresztül jelenítsék • Matematikai megoldás vizsgálata. meg a megoldandó problémát.) az eredeti, valós szituáció esetében is értelmezik, megvizsgálják a megoldás érvényességét, és az eredményt világos, érthető formában interpretálják. A feladatok megoldásához különböző képességekre, készségekre van szükség (pl. értelmezés, érvelés, kommunikáció, ábrázolás, modellezés, formális nyelvhasználat, eszközhasználat stb.), amelyeknek különböző összetettségi, nehézségi szintjei lehetnek. Cél:

9. 4. A kompetenciamérés tartalmi területei és a tantervi területek közötti összefüggés

Fejlesztendő terület

Tervezett feladatok

Számfogalom, alapműveletek Mennyiségek Hozzárendelések és összefüggések

Tantervi terület / A megvalósítás eszköze/ módszere Számolás Mérés /tevékenykedtetés,

Helyi Tanterv + tanmenetben jelöltek alapján

Alakzatok síkban és térben

Események statisztikai jellemzői és valószínûségük

Algebra, Függvények Sorozatok, Halmazok Logika Geometria / szemléltető eszközök Kombinatorika Valószínűség Leíró statisztika Gráfok

9.5. További fejlesztési területek és feladatok a tantárgyi integráció területén Személyes kompetenciák fejlesztése • Szövegértés • •

Tempó fejlesztése Pontos, precíz munkavégzés

Emlékezetfejlesztés Figyelemfejlesztés Olvasás, szövegfeldolgozás Időbeosztás, időtervezés Munkatempó növelése Igényes, szép külalakú munkák

Feladatlapok használata Figyelem, emlékezetfejlesztő gyakorlatok Szöveges feladatok Feladatok megoldása időre Igényesség kialakítása

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A PEDAGÓGIAI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK TÖRVÉNYI HÁTTERE

Külső szabályzók: • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról szóló • 1996. évi LXII. törvény • a 130/1995. évi Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, valamint az ezt követő módosításokról • a 243/2003. Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról • a 202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet Belső szabályozók: • az iskola Alapító Okirata • az iskola Szervezeti Működési Szabályzata Hatályosság: a pedagógiai program módosítását a tantestület 2008. január 29-én elfogadta. a pedagógiai program módosításából adódó változások 2008. szeptember 1-én lép hatályba és visszavonásig érvényes, • a nevelőtestület a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint minősített többségi szavazással dönt nevelési és pedagógiai programot érintő kérdésekben • •

Érvényes: • Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. • Az 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás 2008. szeptember 1-től kerül bevezetésre – felmenő rendszerben. Felülvizsgálat: • A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. – A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. • A 2008/2009. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. • A nevelőtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2007/2008. tanév lezárását követően átfogóan elemezze.

– A pedagógiai program módosítása • A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: – az iskola igazgatója; – a nevelőtestület bármely tagja; – a nevelők szakmai munkaközösségei; – az iskolaszék; – a szülői munkaközösség; – az iskola fenntartója. • A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. • A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. • A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. Hozzáférési lehetőség: • Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. • A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: – – – – – – –

• • • • • •

az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyettesénél; a nevelők munkaközösségeinek vezetőinél;

Egyeztetve: Fenntartóval – Budapest - XVI. kerület Önkormányzat Az iskola vezetőségével, tantestülettel Szülői Munkaközösséggel Diákönkormányzattal Iskolaszékkel Iskolaorvossal

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programmódosítását az iskolai diákönkormányzat a 2008. év 01. hó 28. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta, 18 egyhangú igennel a 2003/2004/6. számú határozattal. Kelt: Budapest, 2004. 05. … ................................................................. az iskolai diákönkormányzat vezetője A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége a 2004. év 05. hó 10. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta, 12 egyhangú igennel, a 2003/2004/4. számú határozattal. Kelt: Budapest, 2004. 05. … ................................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnöke A pedagógiai programot az iskolaszék a 2004. év 05 hó 10. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta, 8 egyhangú igennel a 2003/2004/6. számú határozattal. Kelt: Budapest, 2004. 05. … .............................................................. az iskolaszék elnöke A pedagógia programot a nevelőtestület a 2004 év 05. hó 11. napján tartott ülésén elfogadta 27 egyhangú igennel a 2003/2004/8. számú határozattal. Kelt: Budapest, 2004. 05. … .............................................................. igazgató A Pedagógiai Program egészségnevelési fejezetét az egészségügyi szolgálat véleményezte és jóváhagyja. Kelt: Budapest, 2004. 05. 13. …………………………………… iskolaorvos Az Általános Iskola (Hősök fasora 30.) Pedagógiai Programját a Budapest XVI. Ker. Önkormányzat Képviselőtestülete … év … hó … napján tartott ülésén ……….számú határozatával jóváhagyta. Kelt: ............................................................ polgármester

PEDAGÓGIAI PROGRAM LEMHÉNYI DEZSŐ ÁLTALÁNOS ISKOLA BUDAPEST HŐSÖK FASORA 30

Recommend Documents