A KATONA JÓZSEF MŰSZAKI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

A KATONA JÓZSEF MŰSZAKI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM OM: 035280 1138 Budapest, Váci út 107.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2008.

TARTALOMJEGYZÉK I.

Az iskola bemutatása, jelenlegi képzési célrendszere _____________________________________ 7 1.1

Az iskola adatai ______________________________________________________________________ 7

1.2

Iskolánk rövid története ________________________________________________________________ 9

1.3

Iskolánk jelenlegi képzési szerkezete_____________________________________________________ 10

1.3.1 1.3.2 1.3.3 1.3.4 1.3.5 1.3.6

Gépészet szakmacsoportos alapozás _________________________________________________________ Informatika szakmacsoportos alapozás _______________________________________________________ Közlekedés szakmacsoportos alapozás _______________________________________________________ Közgazdasági Szakközépiskola - Ügyvitel szakmacsoportos alapozás _______________________________ Gimnáziumi képzés_______________________________________________________________________ Felnőttoktatás __________________________________________________________________________

10 10 11 11 12 12

1.4

Az iskola környezete__________________________________________________________________ 13

1.5

Az iskola tanulói közössége ____________________________________________________________ 13

1.6

Az iskola meglévő kapcsolatrendszere ___________________________________________________ 14

II. Az iskola új képzési célrendszere ____________________________________________________ 16 2.1

Képzési típusok______________________________________________________________________ 18

III. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA _____________________________________________ 22 3.1

Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszköze, eljárásai ___ 22

3.1.1 3.1.2

3.2

Személyiségfejlesztés _________________________________________________________________ 25

3.2.1 3.2.2

3.3

Pedagógiai alapelvek _____________________________________________________________________ 22 A nevelő- oktató munka céljai, feladati, eszközei, eljárásai ________________________________________ 23 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ________________________________________________ 25 A személyiségfejlesztés területei _____________________________________________________________ 26

Közösségfejlesztés ___________________________________________________________________ 27

3.3.1 3.3.2

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ___________________________________________________ 27 A közösségfejlesztéssel, hagyományápolással kapcsolatos feladatok szervezeti formái, lehetőségei ________ 28

3.4

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek _________________ 29

3.5

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek _________________________________ 30

3.6

Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok _______________________________________ 30

3.6.1 3.6.2

Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség _______________________________________________________ 30 A gyermekvédelmi felelős feladata különösen __________________________________________________ 31

3.7

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ___________________________ 32

3.8

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ________________________________________ 32

3.9

A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái ____________________ 33

3.10 Az iskola egészségnevelési programja ____________________________________________________ 35 3.10.1 Az egészségfejlesztés fő célkitűzései és megvalósításának területei __________________________________ 3.10.2 Az egészségfejlesztés fő területe _____________________________________________________________ 3.10.3 Az egészségfejlesztési feladatok, programok, és szinterei _________________________________________ 3.10.3.1 Tanórai foglalkozások ________________________________________________________________ 3.10.3.2 Mindennapi testedzés – testnevelés ______________________________________________________ 3.10.3.3 Tanórán kívüli foglalkozások, programok _________________________________________________ 3.10.3.4 Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok ____________________________ 3.10.3.5 Iskolai ebédlő, büfé __________________________________________________________________ 3.10.4 Az egészségfejlesztési team ________________________________________________________________

35 35 36 36 36 36 36 37 37

3.11 Az iskola környezetnevelési programja ___________________________________________________ 38 3.11.1 A környezeti nevelés fő célkitűzései __________________________________________________________ 3.11.2 A környezeti nevelés rövidtávú céljai _________________________________________________________ 3.11.3 A környezetnevelési feladatok megvalósítása, programjai, szinterei _________________________________ 3.11.3.1 Tanórai foglalkozások ________________________________________________________________ 3.11.3.2 Tanórán kívüli foglalkozások, programok _________________________________________________

2

38 38 39 39 39

3.12 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke ______________ 40

IV. Helyi tantervek __________________________________________________________________ 41 4.1

Óratervek a különböző iskolatípusokban _________________________________________________ 41

4.1.1 4.1.2 4.1.3 4.1.4

Műszaki szakközépiskola __________________________________________________________________ Közgazdasági szakközépiskola ______________________________________________________________ Gimnázium _____________________________________________________________________________ Felnőttoktatás __________________________________________________________________________

41 41 42 42

4.2

Tantárgyi tantervek __________________________________________________________________ 61

4.3

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei _____________________________________ 61

4.4

Magasabb évfolyamra lépés feltételei ____________________________________________________ 62

4.5 Tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások ________________________________________________________________________________ 63 4.5.1 4.5.2 4.5.3

Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek _______________________________________________ 63 Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők ______________________________________________ 63 Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél ___________________________________ 64

4.6 A tanulók magatartása és szorgalmának értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái __________________________________________________________________________________ 64 4.7

Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése ______________________________________ 66

4.8

Az írásbeli beszámoltatás rendje ________________________________________________________ 66

4.8.1 4.8.2

4.9

Az írásbeli számonkérés formái _____________________________________________________________ 66 Az írásbeli számonkérés értékelése __________________________________________________________ 67

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje ____________ 67

4.9.1 4.9.2 4.9.3 4.9.4 4.9.5

Az otthoni felkészülés szerepe ______________________________________________________________ Az otthoni felkészülés formái _______________________________________________________________ Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése ______________________________ Az otthoni felkészülés ellenőrzése ___________________________________________________________ Az otthoni felkészülés koordinációja _________________________________________________________

67 67 68 68 68

4.10 A középszintű érettségi vizsga témakörei _________________________________________________ 69 4.10.1 4.10.2 4.10.3 4.10.4 4.10.5 4.10.6 4.10.7 4.10.8 4.10.9 4.10.10 4.10.11 4.10.12 4.10.13 4.10.14

Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök ______________________________________ Történelem – középszintű érettségi témakörök__________________________________________________ Emberismeret és etika ____________________________________________________________________ Matematika - középszint érettségi témakörök __________________________________________________ Idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök _________________________________________________ Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) - középszintű érettségi témakörök__________________ Fizika - középszintű érettségi témakörök ______________________________________________________ Informatika - középszintű érettségi témakörök__________________________________________________ Testnevelés - középszintű érettségi témakörök __________________________________________________ Biológia - középszintű érettségi témakörök ____________________________________________________ Földrajz - középszintű érettségi témakörök ____________________________________________________ Kémia - középszintű érettségi témakörök ______________________________________________________ Ügyviteli alapismeretek - szakmai idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök______________________ Gépészeti alapismeretek - középszintű érettségi témakörök ________________________________________

70 71 71 73 74 75 76 77 78 79 79 81 81 82

4.11 Tantárgyi kulcskompetenciák __________________________________________________________ 83 4.11.1 4.11.2 4.11.3 4.11.4 4.11.5 4.11.6 4.11.7 4.11.8 4.11.9 4.11.10 4.11.11 4.11.12 4.11.13 4.11.14 4.11.15

Osztályfőnöki óra keretében________________________________________________________________ 83 Magyar irodalom ________________________________________________________________________ 84 Magyar nyelvtan ________________________________________________________________________ 88 Történelem _____________________________________________________________________________ 89 Emberismeret és etika ____________________________________________________________________ 90 Matematika ____________________________________________________________________________ 92 Angol, német, francia, orosz nyelv ___________________________________________________________ 93 Fizika _________________________________________________________________________________ 96 Informatika_____________________________________________________________________________ 97 Testnevelés és sport ______________________________________________________________________ 98 Biológia _______________________________________________________________________________ 99 Földünk és környezetünk _________________________________________________________________ 100 Kémia ________________________________________________________________________________ 102 Ének-zene _____________________________________________________________________________ 103 Mozgókép és médiaismeret _______________________________________________________________ 103

3

4.11.16 4.11.17 4.11.18 4.11.19

Rajz és vizuális kultúra __________________________________________________________________ Ügyviteli alapismeretek __________________________________________________________________ Gépészeti alapismeretek __________________________________________________________________ Közlekedési alapismeretek ________________________________________________________________

105 107 108 108

4.12 A tanulók fizikai állapotának felmérése _________________________________________________ 109 4.13 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése _______________________________________ 112

V. Szakmai program _______________________________________________________________ 117 5.1

Az iskola szakképzési rendszere________________________________________________________ 117

5.2

Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében __________________________________________ 117

5.3

Szakmai gyakorlati képzéshelyeinek és források bemutatása ________________________________ 117

5.4

Szakmai képzés óratervei _____________________________________________________________ 117

VI. Záró dokumentumok ____________________________________________________________ 122 6.1

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala___________________________________________ 122

6.2

Záró rendelkezések _________________________________________________________________ 122

6.3

Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról ____________________ 122

6.4

A pedagógiai program elfogadásának nyilatkozata ________________________________________ 123

4

BEVEZETŐ "Csak akkor várhatni sikert,

ha az anyagi erőhöz, mellyel rendelkezünk, a szellemi erők szövetségét is megszerezzük s a tudományokat is számunkra gyümölcsözővé tesszük." Széchenyi István

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. többször módosított törvény 2006-ban történő változásai, valamint a Szakképzési törvény, a szakmai képzési követelmények (OKJ) változása az oktatásinevelési intézmények számára előírja, hogy elkészítsék, módosítsák pedagógiai programjukat és ennek részeként helyi tantervüket. Iskolánk nevelőtestülete és vezetése számára kiemelten fontos a pedagógiai program felülvizsgálata és aktualizálása a mindenkori törvényeknek megfelelően. Szembe kell néznünk önmagunkkal, iskolánk múltjával, hagyományaival, az eddigi változások eredményével. Helyzetelemzést készítettünk. Az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) keretében iskolánk tanárai, diákjai, szülői szervezete segítségével értékeltük, múltunkat, jelenünket. A feldolgozott adatok sokat segítenek önmeghatározásunk és jövőképünk megfogalmazásában. Kikérjük a velünk kapcsolatban álló szakmai szervezetek vállalatok, egyesületek, kiadók, felsőoktatási intézmények véleményét munkánkról, végzett tanulóink felkészültségéről. Megkérdezzük elvárásaikat, és megkeressük a közös együttműködés lehetőségeit. Mindezek alapján kiegészítjük és módosítjuk a pedagógiai programunkat, ami megítélésünk szerint az XXI. század elvárásainak megfelelő egységes, alapozó képzést folytat, alapvetően biztosítva a vonzáskörzetben élők igényes középiskolai oktatását, a többcélú, szakmacsoportos alapozó oktatást, gépészet, informatika, közlekedés és ügyvitel szakmacsoportokban, a felnőttek iskolarendszerű érettségire felkészítő oktatását, szakképzését, átképzését, továbbképzését, az esélyegyenlőtlenséggel érkezők rövidebb-hosszabb távon történő célba juttatását. Bízom benne, aki elolvassa pedagógiai programunkat- legyen az bárki,- meggyőződhet arról, hogy iskolánk nevelőtestülete és vezetése átgondolt, "tanulóközpontú", igényes oktató-nevelő munkát folytat, szorosan együttműködve a diákok, szülők közösségével, szakmai szervezetekkel. Budapest, 2008. június 2.

Dr. Solymosiné Vatai Emília igazgató

5

A program alapvető jogi alapjai Az iskola pedagógiai és szakmai programja a következő jogszabályok és dokumentumok szem előtt tartásával készült: -

a Közoktatásról szóló –többször módosított– 1993. évi LXXIX. Törvény a Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény egységes szerkezetbe foglalt szövege a Felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény (többször módosított) az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (IV. 24.) OM rendelet az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet a 1/ 2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről (kifutó rendszerben a 37/2003 (XII. 27.) OM rendelet az OKJ-ról) a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról a Kormány 243/2003 (XII. 17) rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról és az azt módosító 202/ 2007. (VII. 31.) Kormány rendelet 202/2007. (VII. 23.) Kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 1881/2007. (XI. 29.) Fővárosi Közgyűlés határozata a tanév rendjéről évenként kiadott OKM rendelet – jelen esetben a 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet a 2008/2009. tanév rendjéről 11/1994. (VI. 8.) MKM többször módosított rendelet a nevelési-oktatási intézmények rendjéről 26/1997 (IX. 3) NM rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról 16/2004 (V. 18) OM - GyISM együttes rendelete az iskolai sportrendezvényekről 2/ 2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről az egészségügy évtizedének „Johan Béla” Nemzeti programja OM – Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez OM – Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez a szervezés során figyelembe vesszük a Fővárosi Önkormányzat rendelkezéseit, a szülői és tanulói képviseletekre vonatkozó törvényi előírásokat az iskolai Nevelési Pedagógiai és Képzési Program tartalmát a Közoktatási törvény 44. és 48.§ - ai alapján határozzuk meg a szakmacsoportos alapozás tervei az FPPTI. Szakmacsoportos kerettantervi ajánlásai alapján a fogadó TISZK - ekkel egyeztetett módon készült

6

I.

Az iskola bemutatása, jelenlegi képzési célrendszere

1.1 Az iskola adatai Az intézmény neve:

Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium

Az intézmény székhelye:

1138 Budapest, Váci út 107.

Az intézmény telephelye:

-

Az intézmény típusa:

szakközépiskola, szakiskola, gimnázium

Az intézmény alapítója:

Budapest Főváros Önkormányzata 1052 Budapest, Városház u. 9-11.

Az intézmény felügyeleti szerve:

Budapest Főváros Közgyűlése 1052 Budapest, Városház u. 9-11.

Az intézmény működési területe:

Budapest és Pest megye

Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

Az intézmény alaptevékenysége:

8531 8532 6820 5629

Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Egyéb vendéglátás

Az intézmény szakágazati besorolása:

853100

Általános középfokú oktatás

Az intézmény alapvető szakfeladata:

80217-7

Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás

Az intézmény további szakfeladatai:

80214-4 80216-6 80218-8

Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás Gimnáziumi felnőttoktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása Szakközépiskolai felnőttoktatás Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai nevelése, oktatása Szakiskolai felnőttoktatás Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben) Iskolai intézményi közétkeztetés Munkahelyi vendéglátás

80219-9 80221-4 80222-5 80223-6 80224-1 80226-3 80511-3 55232-3 55241-1

7

Évfolyamok száma Gimnázium:

nyelvi előkészítő osztállyal: 5 (9-13) (kifutó jelleggel)

Szakközépiskola:

középiskolai évfolyamokon 4 (9-12) középiskolai évfolyamokon nyelvi előkészítő osztállyal: 5 (9-13) szakképző évfolyamokon: (a hatályos OKJ szerint kifutó jelleggel)

Szakiskola:

általános műveltséget megalapozó évfolyamok: szakképző évfolyamokon:

Az intézménybe felvehető tanulólétszám:

2 (9-10) (a hatályos OKJ szerint kifutó jelleggel)

Nappali rendszerű képzés, nappali rendszerű felnőttoktatás férőhelye: 1000 fő Nem nappali rendszerű felnőttoktatás férőhelye 900 fő

Szakmai képzés Szakmacsoportok:

Gépészet Informatika Közlekedés Ügyvitel

A közoktatásról szóló 19993. évi LXXIX. törvény 67. § (5) bekezdése és A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény 2. § (5) bekezdése alapján a Gépészet és Informatika szakmacsoportban az Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium, az Ügyvitel szakmacsoportban a Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola, a Közlekedés szakmacsoportban a Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola készíti fel a szakképzési évfolyam követelményeire az intézményben végzett tanulókat.

Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek: • • • • • • •

A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény mindenkor hatályos rendelkezéseinek megfelelően felnőttképzési tevékenység folytatása, és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása. Intézményi vagyon működtetése a teljes kapacitás kihasználása érdekében a Fővárosi Önkormányzat vagyonáról, vagyontárgyak feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló mindenkor hatályos rendelet alapján. Továbbképzések, önköltséges tanórán kívüli foglalkozások szervezése Egyéb oktatási tevékenység Saját gépjármű üzemeltetése Saját konyha üzemeltetése Tanműhelyi szabad kapacitás terhére szolgáltatási tevékenység végzése, tanműhelyi termékek értékesítése

8

1.2 Iskolánk rövid története Mottó: „Aki újjá épít, az a múlt jegyében együttműködik az idővel , megragadja vagy átalakítja annak szellemét, állomásokként segíti a jövőben a vezető útját, az megtalálja a kövek mögött a források titkát.”

Alapítási éve 1952. 21 sz. Szakmunkásképző Intézet az MTH irányítása alatt, majd 1968-tól 21. sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola a MÜM irányítása alatt. 1980-tól 21. sz. Katona József Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola. 1986-ban indult a szakközépiskolai képzésre épülő 4+1-es rendszerű technikusképzés. Az ötödik év elvégzése után technikus képesítést kaphattak a tanulók a gépészeti szakmacsoportban. 1990-ben kezdődött gimnáziumi oktatásunk, majd 1996-ban fuzionáltunk a „Gömb utcai” Közgazdasági Szakközépiskolával bővítve ezzel iskolánk képzési profilját az ügyviteli szakmacsoporttal. 1985-ben iskolánk egyesült a Dolgozók Bánki Donát Szakközépiskolája Esti Tagozatával, megteremtve az alapját az iskolánk szerkezetébe és képzési célrendszerébe szervesen illeszthető felnőttoktatásnak, annak további fejlesztésének lehetőségét. A Fővárosi Közgyűlés 2004. évben határozott, hogy a Móricz Zsigmond Műszaki Középiskola, Szakiskola és Radnai Béla Közgazdasági Tagozata fuzionál iskolánkkal, így bővült a 2005. évtől iskolánk képzési profilja az informatikai szakmacsoportos képzéssel. A szakmai képzés racionalizálása valamint a korszerű szakmai gyakorlati képzés megteremtésének érdekében a Fővárosi Közgyűlés pályázat elnyerésével megalapította az Észak Pesti Térségi Integrált Szakképzési Központot (ÉPTISZK), melynek iskolánk aktív tagja. 2008. július 1-jétől a Károlyi Gazdasági TISZK-nek is a tagiskolája leszünk. 2008. július 1-jétől alapozó képzést folytathatunk közlekedés szakmacsoportban is a gépészeti, informatikai és ügyviteli szakmacsoportok mellett. Az elmúlt 56 év alatt így jutottunk el jelenlegi szervezeti felépítésünkig, amikorra is kiszínesesedett, gazdagodott iskolánk képzési profilja, híven megőrizve és nem feledve a hagyományokat, azaz hogy mely gyökerekből fejlődött ki e sokrétű képzési tevékenység. Büszkén adhatunk számot arról a ma már közel 1200 tanulónak, hogy egy sikeresen működő, többcélú iskola viseli a magyar reformkor nagy alkotójának, Katona Józsefnek a nevét. Fejlődésünk, sikerünk egyik titka, hogy az iskola nevelőtestülete, vezetése mindig érzékenyen reagált az új kihívásokra, alkalmazkodva a mindenkori, újonnan megfogalmazott követelményekhez. Pedagógiai hitvallásunkban a nevelés és oktatás-, szakmai képzés mindig azonos értéket képviselt, a tudás és a munka tisztelete mindig összetartozott! Ez az iskolai szellemiség, és a vállalkozó kedvű, hithű, tanuló centrikus pedagógusaink munkája, szellemi kapacitása a garanciája a XXI. elvárásainak megfelelő új típusú iskola kialakításának.

9

1.3 Iskolánk jelenlegi képzési szerkezete Iskolánk többcélú intézmény, alapvetően az alábbi képzési profilokkal: •

Műszaki Szakközépiskola • Gépészet szakmacsoportos alapozás • Informatika szakmacsoportos alapozás • Közlekedés szakmacsoportos alapozás

•

Közgazdasági Szakközépiskola • Ügyvitel szakmacsoportos alapozás

•

Gimnázium (kifutó jelleggel)

•

Felnőttoktatás

1.3.1 Gépészet szakmacsoportos alapozás Képzési idő: 4 + 1 év (Az új OKJ szerint a +1 év a szakképző központban történik) • A gépészet szakmacsoportban folytatott oktatás, emelt szintű nyelvoktatással. A tanulók a 9-12. évfolyam közismereti, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek, a szakképző központban: Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnáziumban. Címe: 1041 Bp. Görgey Artúr u. 21. Mindenkor érvényben lévő OKJ-ben szereplő szakmákra jelentkezhetnek. Az érettségit követően azok számára, akik iskolánkban, ebben a szakmacsoportban végeztek 1 év alatt szakképesítés megszerzésére van lehetőségük, a fent nevezett szakképző központban.

1.3.2 Informatika szakmacsoportos alapozás 1) Képzési idő: 4 + 1 év (Az új OKJ szerint a +1 év a szakképző központban történik) • A informatika szakmacsoportban folytatott oktatás, emelt szintű nyelvoktatással. A tanulók a 9-12. évfolyam közismereti, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, ill. a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek, a szakképző központban: Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnáziumban. Címe: 1041 Bp. Görgey Artúr u. 21. Mindenkor érvényben lévő OKJ ben szereplő szakmákra jelentkezhetnek. Az érettségit követően azok számára, akik iskolánkban, ebben a szakmacsoportban végeztek 1 év alatt szakképesítés megszerzésére van lehetőségük, a fent nevezett szakképző központban.

10

2) Nyelvi előkészítő osztály A képzési idő: 5 + 1 év (Az új OKJ szerint) • A nyelvi előkészítő osztály kilencedik évfolyamán kiemelt óraszámban oktatjuk az idegen nyelvet és informatikát. A tanulók elsajátítják a gépírást, valamint a közismereti tantárgyak esetén, a szinten tartást biztosítjuk. A 13. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekre, ill. a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek. Oktatott szakmáink: A mindenkori OKJ előírásnak megfelelően:

1.3.3 Közlekedés szakmacsoportos alapozás Képzési idő: 4 + 1 év (Az új OKJ szerint a +1 év a szakképző központban történik) • A közlekedés szakmacsoportban folytatott oktatás, emelt szintű nyelvoktatással. A tanulók a 9-12. évfolyam közismereti, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekre, ill. a szakképzési évfolyamra jelentkezhetnek, a szakképző központban: Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola. (mint szakképző központ) Címe: 1038 Budapest, Váci út 179-183. Mindenkor érvényben lévő OKJ ben szereplő szakmákra jelentkezhetnek. Az érettségit követően azok számára, akik iskolánkban, ebben a szakmacsoportban végeztek 1 év alatt szakképesítés megszerzésére van lehetőségük, a fent nevezett szakképző központban.

1.3.4 Közgazdasági Szakközépiskola - Ügyvitel szakmacsoportos alapozás 1) Hagyományos képzés: 9-12. évfolyam Képzési idő: 4 év + 2 év (OKJ szerint) • Ügyvitel szakmacsoportban folytatott képzés, emeltszintű nyelvoktatással. A tanulók a 9-12. évfolyamon közismereti, ill. szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt. A 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, illetve a Gazdasági TISZK szakképzési évfolyamaira jelentkezhetnek. Oktatott szakmáink: o akkreditált (felsőfokú) jogi asszisztens – kifutó jelleggel 2) Nyelvi előkészítő osztály: 9-13. évfolyam A nyelvi előkészítő osztály kilencedik évfolyamán kiemelt óraszámban oktatjuk az idegen nyelvet és informatikát. A tanulók elsajátítják a gépírást, a közismereti tantárgyaknál pedig a szinten tartást biztosítjuk. A képzési idő: 5 év A tanulók a 10-13. évfolyamon az érettségire történő felkészítés mellett szakmacsoportos alapozó oktatáson vesznek részt az ügyvitel szakmacsoportban. A 13. év végén érettségi vizsgát tesznek, és felsőoktatási intézményekbe, illetve a Gazdasági TISZK szakképzési évfolyamaira jelentkezhetnek.

11

1.3.5 Gimnáziumi képzés •

Általános tantervű gimnáziumi nevelés és oktatás. Emelt óraszámban biztosítjuk a nyelvoktatást, mindkét idegen nyelvet figyelembe véve. A 11 – 12. évfolyamon emelt szintű érettségire felkészítő oktatásban vehetnek részt a tanulók, saját választásuk szerint. Külön óraszámot biztosítunk a tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, érettségire, versenyekre történő felkészítésre. Nyelvi előkészítő osztály: Ld. Közgazdasági, ill. Informatikai Szakközépiskolánál A Fővárosi Közgyűlés 2004. évben úgy döntött, hogy a 2005-2006. tanévtől az „És gimnázium” képzés nem indulhat, óraterveink kifutó rendszerben alkalmazzuk.

1.3.6 Felnőttoktatás •

A felnőttoktatási tagozaton a 16 év feletti fiatal felnőttek oktatása zajlik a 28/ 2000. (IX. 21.) OM rendelete a Kerettantervekről, felnőttoktatásra vonatkozó gimnáziumi típusú kerettanterve alapján. A képzés része az informatikai és nyelvi képzés. A képzés célja – az előzetes iskolai végzettség beszámításával- az érettségire történő felkészítés. Nappali rendszerű oktatás: 1. A hét 5 napján, délutáni tanítási időben, saját óratervünk alapján: - 10. évfolyam - 11. évfolyam - 12. évfolyam 2. A hét 5 napján, délelőtti tanítási időben, a Déry középiskolából átvett óratervek alapján: - 10. évfolyam - 11. évfolyam - 12. évfolyam

Esti rendszerű oktatás: A hét 3 napján délutáni tanítási időben, saját óraterveink alapján: - 9. évfolyam - 10. évfolyam - 11. évfolyam - 12. évfolyam

12

1.4 Az iskola környezete Az iskola jövőképének megfogalmazásakor a számos peremfeltétel mellett kiemelkedő jelentőségű az iskola mikro-, és makro környezete, hiszen képzési szolgáltatásaink állandó megújításával harmonizálható a szűkebb-, ill. tágabb értelemben vett rendszerhez történő illeszkedés, ami reális célt, feladatot és tartalmat ad képzési tevékenységünknek. Földrajzi adottságunkról elmondható, hogy iskolánk a XIII. kerületben található és a rendszerváltás óta eltelt időszakban egyértelműen megállapítható, hogy az egyik legdinamikusabban, leggyorsabban fejlődő kerület. A nagyipar felszámolása, a gyárak megszűntetése, új kereskedelmi-, és szolgáltató központok kialakulása alapvetően változtatta meg a kerület arculatát. Az új „manhattan”-i negyed új munkalehetőséget kínál, de új, korszerűbb szakmai elvárásokkal és követelményekkel, ami egyértelműen hatott az oktatási-, nevelési feladatainkra. Kiszélesedett a kerület vonzáskörzete, ami az észak pest megyei városok, települések számára, is fejlesztő hatású. Mindez kedvezően hat az iskola fejlődésére is. Mindemellett új feltételeket jelent a főváros új szakképzés átalakítási rendszerében elfoglalt helyzetünk. Az ÉPTISZK tagjaként, valamint 2008. július 1-jétől a Gazdasági TISZK tagjaként részt veszünk a korszerű szakmai képzés megalapozásában, ill. a nevelő-, oktató munka harmonizációjában. Ennek megfelelően úgy alakítjuk ki a szakmacsoportos alapozás belső tartalmát, hogy a TISZK-ek mint fogadó és a szakképzést koncentráltan végző iskolái a lehető legkedvezőbben és észszerűbben be tudják számolni azt a képzés tartalmába és idejébe. Így igyekszünk megfelelni Szakképzés Fejlesztési Stratégia és a gyorsan változó munkaerő-piac igényeinek. Képzési kínálatunkban egyre növekvő szerepet játszik –a fenti tendenciák alapján is– a felnőttoktatás, ami az érettségi megszerzését, ill. az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, mely új szakmák elsajátítását, átképzéseket, továbbképzéseket biztosít összhangban az „Életen áttartó tanulás” pozitív szemléletével. Megítélésünk szerint az iskolavezetés és a nevelőtestület rendelkezik azzal a tapasztalattal és szakmai tudással, ami a számos és különböző elvárások, igények, követelmények közötti harmonizációt biztosítja, s teljesíti a feladatát igényes széleskörű általános műveltségű, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező szakemberek képzésében.

1.5 Az iskola tanulói közössége Diákjaink létszáma a nappali tagozaton jelenleg 808 fő, a felnőttoktatásban 372 fő. Az iskola tanulóinak lakhely szerinti összetétele változó. A tanulók többsége - 75-80%-a, - budapesti, főleg a XIII., III., IV., XIV., VII. kerületben lakók, fennmaradó részük Pest megyében – Dunakeszi, Fót, Göd, Vác ill. Solymár, Pilisborosjenő, Üröm, Pilisvörösvár, stb. – élnek. A tanulók szüleinek 25-30%-a felsőfokú, kb. 50%-a középiskolai-, a fennmaradó rész általános iskolai ill. szakmunkás végzettségű. A tanulók közel 70%-a a teljes családban, 20%-a az egyik szülővel, (csonka családban) 10%-a nevelőszülővel él. A szülők jelentős kb. 70-80%-a figyel gyermekének továbbtanulására, aktív és együttműködő partnere az iskolának. A tanulók 75-80%-a kiegyensúlyozott családi háttérrel rendelkezik. A tanulók 30-40%-a a kedvezőtlen szociális és családi háttérrel folytatja tanulmányait, ami a gyermek és ifjúságvédelmi munkánknak kiemelkedő jelentőséget és fontosságot ad. Kedvezményes tankönyvellátásra a tanulók több mint 50%-a jogosult. 13

Az iskola beiskolázási lehetőségei a közgazdasági, informatikai-, és gimnáziumi képzésben jók, a túljelentkezés mértéke a gimnázium osztályokban kétszeres, a közgazdasági-, informatikai osztályainkban kb. 2,5-szeres. A műszaki szakközépiskolában beiskolázási gondokkal küszködtünk, de az elmúlt években másfélszeres túljelentkezést regisztráltunk. Ez egybehangzóan bizonyítja, hogy megnőtt a kereslet a gépészeti szakmacsoportokban oktatott szakmáink iránt, különösen az elméletigényesebb, komplex technikusi szakmákban. A nyelvi előkészítő osztályokban a túljelentkezés kb. 2-szeres. A felnőttoktatásban beiskolázási lehetőségeink jók, sőt, egyre növekszik az érettségi, és a másodszakma megszerzése iránti igény. A tanulók pályaválasztási motivációi eltérőek. A szakközépiskolában jelentős részüket a szakma iránti rokonszenv, az érettségi megszerzése, a továbbtanulási szándék motiválja. A szakképzési évfolyamokon érettségizett tanulóink közel 70%-a folyatja tanulmányait. A lemorzsolódás közel 15 – 20 %. A szakmai képzést a felsőoktatási intézménybe nyert felvételük miatt szakítják meg, a szakma iránti idegenkedés miatt iskolai szinten 2 – 3 tanuló fejezi be tanulmányait. Gimnáziumi tanulóink átlagos képességűek, tanulási motivációjuk a továbbtanulási szándékban fejeződik ki. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők 55-70%-át felveszik. A többi érettségiző diák a szakképzési évfolyamunkon, vagy más szakképző iskolában folytatja tanulmányait. A tanulóink kisebb részét a középiskola elvégzése, az érettségi kötelező megszerzése „motiválja”. A motiváció ilyen irányú hiánya komoly feladatot és munkát jelent az iskola nevelőtestülete számára. Egyéni foglalkozásokkal, nem tanórai foglalkozások szervezésével, ill. a meggyőzés különböző eszközeivel próbálkozunk a kellő motiváció elérésében. Felnőttoktatásban jelentkező tanulóinkat az érettségi megszerzése, a munkakörökre előírt követelménynek teljesítése motiválja. A lemorzsolódás 25-30% de ez többnyire a családi-, munkahelyi háttérrel és nem a tanulmányi sikertelenséggel magyarázható.

1.6 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere •

A fenntartó Fővárosi Önkormányzat illetékes Ügyosztályának munkatársaival, az Oktatási Bizottság tagjaival rendszeresen kapcsolatot tartunk, együttműködésünk sikeresnek tekinthető.

•

Meghatározó a kapcsolatrendszerünk az illetékes Minisztériumokkal, a Nemzeti Szakképzési Intézettel, a Fővárosi Pedagógiai Intézettel. Részt veszünk a központi szakmai programok elkészítésében, lektorálásában.

•

Szakképzésünk vonatkozásában kiemelt jelentőségű a kapcsolatunk Fővárosi Munkaügyi Központtal, a Budapesti Munkaerőpiac Intervenciós Központtal az ÉPTISZK-el. Több OKJ szakmában sikeres együttműködés kialakítására van lehetőségünk, részt veszünk – az iskolavezetés által is támogatott - a tanárok át- és továbbképzésében.

•

Ugyancsak bázisiskolaként működhetünk a Holland - Magyar Vezetőképző Program keretén belül. Sikeres kapcsolatot építettünk ki a Szerszámgyártók Magyarországi Szövetségével, a Tankönyvesek Országos Szövetségével, a Magyar Gyors- és Gépírók Országos Szövetségével.

•

Kiemelt jelentőségű kapcsolatnak tekintjük a Budapesti Műszaki Főiskolával és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karral történő együttműködésünket. Az elkészült együttműködési megállapodások lényeges eleme, hogy a főiskola és az egyetem által indított akkreditált képzés bázisiskolájává váltunk a 2002/2003. tanévtől.

•

Az ügyviteli szakmacsoport kapcsolatot tart a Fővárosi Bírósággal és Ügyészséggel. 14

•

A Budapesti Műszaki Főiskola tanárképzése is folyamatosan épít iskolánkra, több tanár szakos hallgató nálunk hospitál, ill. teljesíti tanítási gyakorlatát. Szaktanárainkat felkérik a szakdolgozatok külső konzulenseinek, ill. bírálóinak.

•

Nyelvtanítási területen most építjük (építettük) ki svéd, osztrák, angol, máltai iskolával kapcsolatainkat, elősegítve az eredményes nyelvtanulást. Rendszeresen pályázunk az idegen nyelv saját nyelvi környezetben történő elsajátíttatására, ill. gyakorlására.

•

A szakmai gyakorlati képzési területén több mint félszáz vállalattal, üzemmel, KFT-vel, kiadókkal állunk kapcsolatban, a közös együttműködésnek köszönhetően folyamatosan korszerűsítjük szakképzésünk tartalmát a "piac" igényeinek, elvárásainak megfelelően.

•

A kerületi önkormányzattal is törekszünk a kiegyensúlyozott együttműködésre. A vonzáskörzetben működő általános iskolákkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, közös előkészítőt szervezünk, részt veszünk pályaválasztási szülői értekezleteken, s a nyitott héten gazdag programokkal mutatjuk be iskolánk sokszínű tevékenységét. A kerületi önkormányzat által meghirdetett pályázatokon részt veszünk.

•

Meghatározó a kapcsolatunk a hasonló vagy ugyanolyan képzési célú szakközépiskolákkal, különösen az ÉPTISZK megalakulása után. Hosszú távú szakmai fejlesztési programjainkat egyeztetjük, az egészséges „versenyszellem” jellemzi együttműködésünket. Kialakulóban, előkészítés alatt áll az emelt szintű érettségire történő felkészítés érdekében, a lehetséges együttműködési megállapodások megkötése.

•

Iskolánk kiemelt hangsúlyt fektet a szülőkkel történő együttműködésre. Jól működő szülői szervezet-, iskolaszék biztosítja az állandó és rendszeres kapcsolatot az iskolavezetéssel, és tanárokkal. A rendszeres szülői értekezletek, általános szaktanári fogadóórák, az előre egyeztetett személyes beszélgetések aktív és problémafeltáró- megoldó kapcsolatot jelentenek mind a szülők, mind a pedagógusok számára.

•

Partnerkapcsolatunkat a Comenius I. program keretében teljes részletességgel felmértük, közvetett és közvetlen partnereinkkel történő kapcsolattartásunk szabályozott és rendszeres, melyet az IMIP szabályzatában rögzítettünk.

•

Kapcsolatunk van a Testnevelési Egyetemmel.

•

Bekapcsolódtunk ÖKO iskolaként az ÖKO Hálózatba.

15

II. Az iskola új képzési célrendszere „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

Az iskola a képzési célrendszerének megfogalmazásakor a múlt és jelen hagyományából, a jelenlegi képzési szerkezet és az új képzési törvényben megfogalmazott elvárásokból és követelményekből a helyi gazdasági környezet, valamint a munkaerőpiac által támasztott igényekből, a fenntartói racionalizálási program és a közoktatás fejlesztési tervének feltételrendszeréből kell kiindulni. Iskolánk többcélú intézmény, amely igényes középiskolai oktatást folytat, (gimnázium szakközépiskola) - preferálva az idegen nyelv, ill. informatika oktatását – és amely az általános képzés kimeneti szintjeivel biztosítja a közös alapozású, differenciált szakképzési lehetőségeket. .Mindezt megerősíti a 2004/2005. tanévtől a gimnáziumi nyelvi előkészítő osztályt indítása, a 2005/2006. tanévtől kezdődően a szakközépiskolában nyelvi előkészítő osztályok indítása. Iskolánk korszerű középiskolaként, széleskörű általános műveltséget nyújt, és egyenrangúan kezeli a közismereti tárgyakat, a. szakmacsoportos alapozást, valamint a speciális szakmai képzést. Egyfelől felkészít az érettségire – közép ill. több választható tantárgy esetén emelt szinten – így megteremti a továbbhaladás esélyét a felsőoktatási intézményekbe, valamint az OKJ-, ill. a felsőfokú akkreditált szakképző évfolyamokra. Korszerű szakközépiskolaként, tanulóink az érettségi után felsőoktatási intézményekbe illetve szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek az ÉPTISZK és a Gazdasági TISZK által felkínált szakmákban. A felnőttoktatás keretén belül lehetőséget adunk az érettségire történő felkészítésre, másrészt a felnőttképzésben az átképzésre, további szakmák megszerzésére a gépészeti, ügyviteli, közgazdasági, informatika, kereskedelem és marketing szakmacsoportokban. (Ezzel a sokcélú tevékenységgel az észak-budapesti régióban szeretnénk korszerű felnőttoktatási, képzési kínálatot nyújtani.) Az új típusú modellünk szerkezetét a 1. sz. ábra szemlélteti. A képzések kimeneti szakmai képesítéseit, azt iskola jogi-, szakmai jogosítványai, valamint a mindenkori piacgazdaság változó igényei befolyásolják. Az ábrán vázolt iskolai modell, képzési struktúráinak arányainak alakulását nem a felülről jött intézkedések, hanem a beiskolázási lehetőségek, a tanulók érdeklődése, valamint a munkaerőpiac igényeihez, elvárásaihoz igazodó beiskolázási program határozza meg.

16

17 1. sz. ábra

2.1 Képzési típusok •

Gépészet, informatika és közlekedés szakmacsoportos alapozás

A képzési idő: A szakképző központok szerinti. Az első négy évben a tanulók a közismereti tantárgyak, és egy kötelező idegen nyelv tanulása mellett, gépészet, informatika, közlekedés szakmacsoportos alapozó képzésben vesznek részt, a 9-10 évfolyamon emelt szintű (heti 4 óra) (angol, vagy német) nyelvoktatás, a 10 évfolyamtól a második idegen nyelv (francia, orosz, angol, német) biztosított. A tanulók a 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, felsőoktatási intézményekbe-, ill. szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek a felkínált OKJ, illetve új OKJ szakmákban, valamint befejezett 10. évfolyamtól szakiskolában folytathatják tanulmányaikat. A következő szakképző központokban van közvetve továbbtanulási, beszámíthatósági lehetőség: Gépészet, informatika szakmacsoport: Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnáziumban. Címe: 1041 Bp. Görgey Artúr u. 21. Közlekedés szakmacsoport: Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola. Címe: 1038 Budapest, Váci út 179-183. Az oktatás a központi programok alapján szerveződik. •

Közgazdasági Szakközépiskola - Ügyvitel szakmacsoportos alapozás

A képzési idő: 4 + 2 év (OKJ szerint – kifutó jelleggel) Az első négy évben a tanulók a közismereti tantárgyak és egy kötelező idegen nyelv tanulása mellett ügyvitel szakmacsoportos alapozó képzésben vesznek részt. Választásuknak megfelelően a szakmacsoportos alapozás mellett az emelt szintű nyelvoktatás és választásuk szerint a második idegen nyelv oktatása a 10. évfolyamtól biztosított. A tanulók a 12. év végén érettségi vizsgát tesznek, felsőoktatási intézményekbe, illetve szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek a Gazdasági TISZK által felkínált szakmákban. Kifutó jelleggel oktatott szakmáink: lásd. 3. sz. táblázat •

Nyelvi előkészítő - Ügyvitel szakmacsoportos alapozás

A képzési idő: 9-13. évfolyam Az első évben kiemelt feladat az idegen nyelv illetve az informatika oktatása. Idegen nyelvet (angol vagy német) a tanulók heti 11 órában, informatikát heti 5 órában tanulnak. A gépírás tantárgy keretében biztosítjuk a vakírás elsajátítását. A közismereti tantárgyak esetében gondoskodunk a szinten tartásról, ill. tanulásmódszertan és önismeret, matematika, természettudományos ismeretek, magyar és nyilvános beszéd, történelem és demokratikus állampolgárságra nevelés ismeretanyagot tanítunk. A tanulók számára 13. évfolyamig lehetőség nyílik emelt szintű nyelvi és informatikai érettségi megszerzésére. A tanulók a 13. év végén érettségi vizsgát tesznek, felsőoktatási intézményekbe, illetve szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek az ÉPTISZK és a Gazdasági TISZK által felkínált szakmákban. 18

•

Gimnázium – nyelvi előkészítő

A képzési idő: 9-13. évfolyam (kifutó rendszer) Az első évben kiemelt feladat az idegen nyelv illetve az informatika oktatása. Idegen nyelvet (angol vagy német) a tanulók heti 11 órában, informatikát heti 5 órában tanulnak. A gépírás tantárgy keretében biztosítjuk a vakírás elsajátítását. A közismereti tantárgyak esetében gondoskodunk a szinten tartásról, ill. tanulásmódszertan és önismeret, matematika, természettudományos ismeretek, magyar és nyilvános beszéd, történelem és demokratikus állampolgárságra nevelés ismeretanyagot tanítunk. A tanulók számára 13. évfolyamig lehetőség nyílik emelt szintű nyelvi és informatikai érettségi megszerzésére. A tanulók a 13. év végén érettségi vizsgát tesznek, felsőoktatási intézményekbe, illetve szakképzési évfolyamokra jelentkezhetnek az ÉPTISZK és a Gazdasági TISZK által felkínált szakmákban. •

Felnőttoktatás

A felnőttoktatási tagozaton gimnáziumi képzés keretében (a Felnőttoktatás kerettanterve alapján) 9-10-11-12. évfolyamokon biztosítjuk az érettségire történő felkészítést. Jelenleg nappali rendszerben 10-11-12. évfolyamon, esti rendszerben 9-10-11-12. évfolyamon. Kidolgozott óratervünk van levelező tagozatra is, de ebben a formában nem látjuk biztosítottnak a hallgatók felkészítését a kétszintű érettségi követelményeire (nem is volt rá eddig olyan mérvű igény, hogy indíthattuk volna!), inkább a jövőben szeretnénk kidolgozni a Ktv. 131.§ (5.) által lehetővé tett új oktatási formát, a távoktatást. •

Felnőttképzés

Az intézményi akkreditációs lajstromszámunk: Al-1702 A 2001. évi CI. Törvény előírásainak megfelelően az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben megteremtjük a lehetőséget a szakmai képzések, átképzések, továbbképzések biztosítására a 2. sz. táblázatban szereplő szakmákban. A képzéseket csak akkor indítjuk, ha a 1/ 2006. (II. 17.) OM rendelet (az OKJ - ról) előírásainak megfelelő moduláris rendszerű szakképzések indításának minden feltételét megteremtettük.

19

2. sz. táblázat Az 1/2006.(II.17) OM rendelet az OKJ-ról alapján tervezett képzéseink

5-ös szakmacsoport – Gépészet Szakképzés azonosító száma Megnevezés 31-521-02-0000 CNC forgácsoló 31-521-09-0100-31-01 Esztergályos 52-521-01-0000 Ipari anyagvizsgáló 52-520-01-0000 Műszaki termékminősítő 33-521-08-0000 Szerszámkészítő 33-521-08-1000-31-01 Szikraforgácsoló 7-es szakmacsoport – Informatika

Képzési idő 1200 óra 1500 óra 1000 óra 600 óra 2000 óra 1000 óra

Szakképzés azonosító száma Megnevezés Képzési idő 54-482-01 Adatbázis adminisztrátor 1400 óra 54-482-01-0010-54-01 Adatbázis tervező 1400 óra 54-482-01-0010-54-02 Adatelemző 1400 óra 54-481-01-1000 CAD-CAM informatikus 2000 óra 54-481-01-0100-31-01 Számítógépes műszaki rajzoló 600 óra 54-481-03-0100-52-01 Számítástechnikai szoftverüzemeltető 500 óra 54-481-03-0010-54-01 Informatikai hálózattelepítő és üzemeltető 2000 óra 54-481-03-0010-54-03 IT biztonság technikus 2000 óra 54-481-03-0010-54-04 IT kereskedő 2000 óra 54-481-03-0010-54-05 Számítógéprendszer karbantartó 2000 óra 54-481-03-0010-54-07 WEB mester 2000 óra 15-ös szakmacsoport – Közgazdaság Szakképzés azonosító száma 61-344-02-0000 61-344-02-0001-61-02

Megnevezés Mérlegképes könyvelő Egyéb szervezeti mérlegképes könyvelő

Képzési idő 1500 óra 750 óra

16-os szakmacsoport – Ügyvitel Szakképzés azonosító száma Megnevezés Képzési idő 33-346-01-0100-31-01 Gépíró 1000 óra 33-346-01-0100-31-02 Gépíró, szövegszerkesztő 1500 óra 33-346-01-0001-52-02 Jegyzőkönyvvezető 1000 óra 54-346-01-0010-54-02 Iskolatitkár 2000 óra 54-346-01-0010-54-03 Ügyintéző titkár 2000 óra 17-es szakmacsoport – Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Szakképzés azonosító száma 52-342-01-0000

Megnevezés Marketing és reklámügyintéző

Képzési idő 1000 óra

52-342-01-0100-52-01

Hirdetési ügyintéző

400 óra

20

•

Szakiskolai képzés

Szakiskolai képzésünkben biztosítjuk a 9-10. évfolyamon az általános közismereti képzést, ill. az arra épülő – OKJ szerinti szakképzést. A szakiskola szakképzési évfolyamain az érettségihez nem kötött szakmák oktatását a gépészet, ügyvitel, informatika, közlekedés szakmacsoportban. Célunk, hogy a végzett tanulók a szakmai vizsgák után az érettségit megszerezzék, ill. az OKJ lehetőségeinek megfelelően a modulrendszerben felépített további szakképesítést megszerezzék.

3. sz. táblázat

OKTATOTT SZAKMÁINK (kifutó jelleggel) Az intézmény a 37/2003. (XII.27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzék egységes szerkezetű kiadása alapján az alábbi szakképesítéseinek megszerzésére készíthet fel: Gépészet Informatika Ügyvitel

Gépipari számítástechnikai technikus

52 5442 04

2 év

Számítógép-rendszerprogramozó

54 4641 05

2 év

Jogi asszisztens (akkreditált)

55 3452 01

2 év

21

III. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA „ A pedagógushit, mely inkább természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddigieknél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddigieknél többre) taníthatók!” Németh László

3.1 Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszköze, eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Alapelveink meghatározásánál meghatározóak az alábbi dokumentumok: - Magyar Köztársaság Alkotmánya - Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata - Gyermeki Jogok Nemzetközi Chartája - Diákjogi Charta - Pedagógus Etikai Kódex - Közoktatási Törvény - Szakképzési törvény - Közoktatási-, és Szakképzési fejlesztési terv - Fenntartói állásfoglalások, utasítások

3.1.1 Pedagógiai alapelvek Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és fejlesztése a legfontosabb pedagógiai feladat. Tanáraink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. • A nevelési és oktatási folyamatban, tanórán kívüli foglalkozásokon, mindennemű együttműködésben alapvető értéknek tartjuk a humanizmust, egymás kölcsönös tiszteletét, a személyiségi jogokat az eltérő vélemények és nézetek toleranciáját. • Iskolánk világnézetileg semleges, nem kötjük magunkat sem politikai, sem vallási, sem társadalmifilozófiai irányzatokhoz. Tanulóink számára viszont biztosítjuk a sokszínű tájékozódási lehetőséget, a különböző gondolati rendszerek megismerését, az egyes kérdések, témák többoldalú megközelítését. • Tanulóink az Európai Unió polgáraként fogják diák és felnőtt életüket élni, törekedni kell arra, s biztosítunk minden lehetőséget, hogy „magyarságtudatukat” megőrizve váljanak európai polgárokká. • Diákjaink legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák vallások iránt. Olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal, tudással gazdagodjanak, melynek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban is.

22

• Demokratikus iskolát működtetünk, de figyelembe kell venni, hogy az oktató- nevelő tevékenység sajátos folyamat, érték- és ismeretközvetítés, ellenőrzés és értékelés, a tanárszervező, vezető, irányító szerepének érvényesülnie kell. • Olyan légkört teremtettünk, ahol diákjaink „otthon” érezhetik magukat, ahol a tanuló egyéni képességét figyelembe vesszük, ahol diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket és elvárásokat, ahol a diákokat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe. • Iskolánkban jellemző a szeretetteljes és védettséget nyújtó tanár-diák viszony, ahol minden diák számíthat a pedagógus, iskolavezetés jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. • Differenciált oktatási és nevelési módszereink figyelembe veszik a tanulók személyiségét, és az egészséges, harmonikus személyiség kialakításával párhuzamosan az egyre nagyobb teljesítmény elérésére ösztönözzük őket. • A nevelőtestület tevékenysége során kiemelt hangsúlyt kap a környezeti nevelés, az egészséges életmódra való nevelés, a természet, a társadalmi, a kulturális környezet védelmére, ápolására, fejlesztésére, illetve az a szenvedélybetegségek megelőzésének programjai, a rendszeres testedzés. • Diákjaink és a nevelőtestület elé csak közösen vállalható célokat állítunk, s a közös tevékenységre, csapatmunkára építünk. 3.1.2 A nevelő- oktató munka céljai, feladati, eszközei, eljárásai • Alapvetően kreatív, értelmes, előítéletektől mentes, fegyelmezett magatartású, szavahihető, harmonikus személyiségű tanulók nevelésére vállalkozunk. • Meghatározó célunk, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelt fontosságú értékeket elsajátítsák, ezek képviselete váljék bennük meggyőződéssé, határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. • További feladatunk és célunk, hogy tanulóink a korszerű általános műveltség- és szakmai ismeretek birtokában a munkaerőpiacon, illetve a továbbtanulás területén sikeresen érvényesülhessenek, átkonvertálható tudással rendelkezzenek. • Iskolánkban sokszínű választási lehetőséget biztosítunk, felkészítünk érettségi vizsgára, egyetemi-, főiskolai továbbtanulásra, szakmai vizsgákra. A szociális hátránnyal magatartási zavarokkal küszködő problémás tanulóknak is rövidebb-hosszabb távon tudjuk biztosítani a megfelelő képzési cél elérését. • Feladatunknak tekintjük a tanulók felzárkózatását, változatos módszerekkel biztosítjuk a tehetséggondozást. • A tanulás egy része áttevődik az iskolai könyvtárba, az internet új információforrásként megkönnyíti az ismeretszerzést. A könyvtári órák megadják a könyvtári ismeretszerzés alapvető technikáját. • Jelentős változást hozz a külső helyszín is, hiszen a tanulási színtér bizonyos órákon áttehető múzeumokba, kiállító termekbe vagy a szabadba. Ez segíti a tanulók önkifejezését, részvételét a kulturális életben, gazdagítja a fiatalok érzelemvilágát, fejleszti ízlésünket, esztétikai kifejezőképességüket.

23

• A 9. osztálytól kezdődően kiemelt feladatunk az önálló tanulás megtanítása, az eredményes tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása. • Minden helyzetben igyekszünk a problémák nyílt, őszinte feltárására, megbeszélésére, a konszenzuson alapuló megoldásra. • A tanári szabadság tiszteletben tartása mellett egy kiszámítható, és egy egységes értékelési rendszert alkalmazunk. • Tudatosan vállaljuk és ápoljuk az iskola értékes hagyományait és újak kialakítására törekszünk. Az iskolai élet, tanórai, tanárón kívüli foglalkozások meghatározó szereplője, aktív alakítója az iskolai diákönkormányzat. A közös együttműködés, az egymás iránt érzett megbecsülés, a közös feladatok felelőssége előkészíti diákjaink beilleszkedését a felnőtt társadalomba, a közösség iránti elkötelezettség érzésének kialakítására, felkészít a közösségi (társadalmi) munkamegosztásra. Céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiség-fejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

-

Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés Ösztönzés.

-

Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája

-

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés -

-

A nevelő részvétele a tanuló közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita

24

Nevelési céljaink megvalósítását illetően, akkor tartjuk nevelő – oktató munkánkat sikeresnek, ha végzős diákjaink a 12. évfolyam ill. a szakképzési évfolyam végére •

Minden tárgyból megfelelnek a minimum követelmények, és legalább 85%-uk az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten megfelelnek a helyi tanterv követelményeinek.

•

Rendelkeznek olyan bővítő ismeretekkel, amelyek képessé teszik őket a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra.

•

Ismerik a kulturált viselkedést, az emberek közötti kapcsolatokat, valamint az ÉLET-hez szükséges viselkedés – és magatartásformákat.

•

Határozott elképzelésük van saját további életükről.

3.2 Személyiségfejlesztés 3.2.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk nevelőtestülete a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos célrendszerét az alábbiakban rögzítjük: •

A minden emberben meglévő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítését.

•

Az esélyegyenlőség, és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembevevő nevelés, oktatás, biztosítását,

•

Olyan iskolai életmód megszervezését és működtetését, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben szükségletei megvalósulnak,

•

Egyértelmű elvárások és feladatok megfogalmazását a diák személyiségének, méltóságának és önállóságának tiszteletben tartásával,

•

Diákok

•

Ennek érdekében kiemelt feladatnak tekintjük: Az értelem kiművelését, a tanulási motivációk, a kognitív képességek fejlesztését.

testi,

értelmi,

erkölcsi,

érzelmi,

gyakorlati

képességeinek

fejlesztését.

•

A segítő életmódra nevelést, a szociális kompetencia, egyéni szociális értékrend, szociális képességrendszer fejlesztését.

•

Egészséges és kulturált életmódra nevelést, személyes, kompetencia, személyes képességek, személyes motivációk, az egyéni tudat segítését.

•

Tehetséggondozást a 9-12. évfolyamos tanulóknak.

25

3.2.2 A személyiségfejlesztés területei

A serdülőkori válságok eltorzíthatják a személyiség szerveződését, akadályozhatják a rendszer integrált működését. A személyiség fejlődését célzó tevékenységben a fő figyelem a pszichikus jelenségek felismerésére, tudatosítására irányul. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak: •

Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása.

•

A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban.

•

Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására.

•

Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában.

•

Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása.

•

Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére.

•

Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása.

•

Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az „élethosszig tartó” tanulásra.

•

Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban.

•

Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására.

•

Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése.

•

Gazdasági nevelés: Célunk, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak. Tudjanak bánni a pénzzel, okos döntéseket hozzanak hitel és megtakarítási kérdésekben. Tudják távol tartani magukat a marketinghatásoktól, képesek legyenek a fogyasztási javakat, szolgáltatásokat a maguk javára fordítani.

26

A tanulók személyiségének fejlesztése elsősorban a nevelőtestület, de az iskola valamennyi dolgozójának aktív közreműködésével valósulhat csak meg. Ebben a folyamatban a legfontosabb láncszem a tanuló osztályfőnöke. Az ő kitüntetett hivatása, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez képest irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését

3.3 Közösségfejlesztés 3.3.1 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség ill. közösség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munkánk iskolánkban egyrészt a tanárok és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető kiemelt feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink a következők: • Különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése tanári irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanuló közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. Osztály szinten beszélgetéseket, felméréseket készítünk, melyeket a tanulókkal megbeszélve és feldolgozva közvetett módon befolyásoljuk a közösségi struktúra szerveződését. • Az önkormányzás képességének kialakítása A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítanunk a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Az osztály diákbizottságok megválasztásával, a demokratikusan működő diákönkormányzat „sejtjeit” alakítjuk ki, megteremtve az önálló kedvezményezést, az önálló programok, önálló érdekvédelem szervezeti és tartalmi feltételeit. • A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusaink legfontosabb feladatának tekintjük a közösségek tevékenységének tudatos tervezését, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. • A közösségi egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása, éves szintű osztályprogramok ill. iskolai programok szervezésével biztosítjuk a feladat végrehajtását.

27

3.3.2 A közösségfejlesztéssel, hagyományápolással kapcsolatos feladatok szervezeti formái, lehetőségei • Iskolai hagyományok őrzése, ápolása, továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. Hagyományaink sajátos arculatot adnak iskolánknak, színesítik a diákok lehetőségeit, összetartó és megtartó erőt jelentenek. Fejlesztik az együttműködési készséget és segíti a harmonikus emberi kapcsolatos kialakítását. • A tanév elején, augusztus végén alsós, illetve „0.”-os felkészítő tábort szervezünk. A táborban diákjaink néhány tanárral, leendő osztályfőnökeikkel, de elsősorban a „Katonás” diákokkal, a diákönkormányzat tagjaival töltenek el néhány napot, szabadidős körülmények között. Itt találkoznak először az iskola rendjét meghatározó előírásokkal, szabályokkal. A tábor kellemes ráhangolódást jelent a tanév eseményeire. • Az érettségi előtt álló diákjaink hagyományos rendezvénye a „Szalagavató-bál”, melyet november végén, december elején rendezünk. A külső helyszínen megrendezésre kerülő esemény ünnepélyes szalagtűzéssel kezdődik, a végzősök műsorszámai után nyitókeringővel kezdődik a bál. Az ünnepségre meghívást kapnak az ünnepeltek szülei, hozzátartozói, ismerősei, barátai. • Osztálykeretekben készülünk, és az utolsó tanítási napon ünnepeljük meg egymás megajándékozásával a karácsonyt, figyelembe véve minden diáknak vallási hovatartozását. • A téli időszak eseménye a sí-tábor. A január vagy február hónapban szervezett program lehetőséget nyújt a jelentkezők számára a téli sportolásra. • Nyári program a vízi tábor, mely kellemes kikapcsolódást nyújt a tanulóknak. • Az ÉPTISZK tábor lehetőséget nyújt a szociálisan hátrányos helyzetű tanulóknak egy hetes ingyenes pihenésre. • Minden év tavaszán rendezzük meg a „Katona-hetet”, a „Katona- Napot” és a „Katona-gála”-t. A nyelvi, (műszaki, informatikai, közgazdasági) bemutatókkal, vetélkedőkkel, műsorokkal tarkított rendezvénysorozat kiemelkedő eseménye a „fordított diák nap”, ahol az osztályok, tanárok mérik össze erejüket kulturális- sport-, tréfás vetélkedők és viszonyok keretében. • Minden tanév tavaszán, ill. a nyári szünetben megszervezzük lehetőség szerint külföldi iskolával együttműködve nyelvi táborainkat (angol, német), mely elősegíti az idegen nyelvi környezetben történő tanulást ill. a nyelvvizsgára, emeltszintű érettségire történő felkészülést. • Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos ünnepe a ballagás. A rendezvényt a 11. évfolyam szervezi. A végzős tanulóink meghitt, ünnepélyes keretek között barátaik és családtagjaik jelenlétében búcsúzhatnak el iskolánktól. Az ünnepségen legjobb diákjaink kimagasló tanulmányi eredményeik elismeréseként jutalomban és „Katona-díj” kitűntetésben részesülnek, a kimagasló közösségei munkájukért a tanulók Katona-érmet kapnak. • A tanév során előzetes ütemezés szerint iskolai, fővárosi, országos szakmai és közismereti versenyekben veszünk részt, különösen a szakmai területeken jelentős eredményeket érnek el diákjaink. • Kulturális hagyományok ápolására, más kulturális értékek megőrzésére, megbecsülésére szolgálnak az osztályszintű közös színház- és múzeumlátogatások.

28

• Minden nap szól az iskolarádió, az iskolatévé a tanítás kezdete előtt és a nagyszünetben műsort sugároz, s havonta legalább egyszer jelenik meg a „Katonás-diák” – lap. Jól felszerelt iskolastúdiónk és diákmunkatársak elengedhetetlen segítséget nyújtanak az iskolai rendezvények, ünnepélyek szervezésében. • Iskolánk gazdag könyvtára a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl, a „kitekintést”, széles körű tájékoztatást szolgálja, megtanít közvetlen módon az Internet adatbázisainak használatára. • Hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente – májusban, ill. végzős évfolyamokon ősszel– szervezett osztálykirándulások. • Az évente megrendezésre kerülő ünnepélyeink, október hatodika, október huszonharmadika, március tizenötödike az eseményekhez illő tartalommal és színvonallal emlékeznek múltunkra, közvetítik őseink üzenetét. Az ünnepek megünneplésében a műfaji sokszínűségre törekszünk, az irodalmi színpados megemlékezés helyett időnként közösen filmet nézünk meg, emlékhelyeket látogatunk, vetélkedőket szervezünk. • Időnkénti összefoglaló „évkönyvet” adunk ki, amelyben diákjaink saját írásaikkal, verssel, prózával közvetíthetik üzeneteiket, gondolataikat. • Tízévenként jubileumi évkönyvet adunk ki, melyben az iskolánk tevékenységéről, eredményeiről, nehézségeiről szólunk. • Tanórán kívüli foglalkozásokon teremtünk lehetőséget a mindennapi testedzéshez, az iskolai sportkör-, a diákszakkörök, érdeklődési körök működéséhez, egyéb rendezvényekhez.

3.4 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési ill. magatartási nehézségek elsősorban a 9. évfolyamra bekerülő tanulók esetében merülnek fel. Minden tanév elején a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős irányításával és vezetésével helyzetfelmérést készítünk, amely tanulóink veszélyeztetettségi tényezőire (szociális –egészségügyi – családi) utaló – név nélküli – általános információkat tartalmaz. Mindezek alapján tervezhető trendeket, fogalmazhatunk, meg és ez alapján határozhatjuk meg a fő feladatainkat, a prevenciós foglalkozásokat, előre jelezhetjük a külső szakemberek (pl. pszichológus stb.) bevonásának igényét. Célunk megvalósítása során: • Nélkülözhetetlen a diákok pszicho-szociális és biológiai környezetének ismerete. • Pozitív érzelmi kapcsolatot próbálunk teremteni. A szociális sikerek mellett biztosítani kell a teljesítésbeli sikereket.. • Nélkülözhetetlen az egyéni bánásmód, egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat. • Mindemellett a beilleszkedés fontos feltételének tartjuk, hogy a tanuló megismerje és elfogadja iskolánk céljait, azonosulni tudjon az oktatási, képzési célokkal, • követelményekkel, elfogadja tanárait és az új osztályát, amelynek tagjaival együtt kell működnie négy, öt, ill. hat éven keresztül. Ennek érdekében:

29

-

-

beiratkozáskor, ill. év elején megismertetjük a tanulókkal az iskolai hagyományokat, a viselkedési normákat, a tanári és tantárgyi követelményeket a szakközépiskolai osztályokban a választott szakma részletesebb megismertetésével a szakmai identitás meglapozását segítjük elő. Az osztályfőnök szervezésével személyes beszélgetések útján ill. rendszeresen, de minimum negyedévenként közös – az osztályban tanító tanárok részvételével történt megbeszélésen feltárjuk és elemezzük a problémás tanulók helyzetét, kialakítjuk a velük szemben alkotott pedagógiai eljárásokat, szükség esetén a szülők, gyermekvédelmi felelős, gyermekjóléti szolgálat, külső szakemberek segítségét kérjük. Az iskola az osztályfőnököknek és szaktanároknak biztosítja az egyéni foglalkozás lehetőségét a törvényi órakeret terhére, ezzel is elősegítve a személyre szabott egyéni tanulói foglalkoztatást.

3.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánkban a tehetség ill. képesség kibontakoztatásához célszerű a következőkre figyelnünk: • A diákok gondolkodási stratégiájának egyéni voltára • Egy-egy területen megmutatkozó „kimagasló” érdeklődésre, „különlegességre” • Kiemelkedő manuális képességekre, készségekre Mivel iskolánk többcélú oktatással foglalkozik, azért tagozatokon belül más-más módszereket alkalmaznak, ill. másfajta tehetségek kibontakoztatását kell elősegíteniük. Mindhárom tagozaton, sőt a szakképzési évfolyamokon is az alábbi közös tevékenységeket biztosítjuk. • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése • A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása • A tehetséggondozó foglalkozása, szakkörök, érdeklődési körök • A tantárgyak lehetőség szerinti csoportbontása (nívócsapatok létrehozása) • Versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése, a tanulók felkészítése országos versenyeke, külön órakeretben • Iskolai sportkör működtetése • A továbbtanulás segítése • Célirányos szabadidős foglalkozások szervezése (színház, múzeum látogatás) • Iskolai könyvtár, Internet használata.

3.6 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk három területre terjed ki a gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárására, megelőzésére, megszűntetésére.

3.6.1 Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség Hátrányos helyzetűek Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akiknek alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Ezen tényezők közül egyre több alacsony jövedelemmel rendelkező családdal találkozunk. Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó 30

támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás stb. A közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség, segítséget jelenthet a tanulónak ha Útravaló Ösztöndíjas ezzel mentori segítséget és pénzbeli támogatásban részesül. Veszélyeztetettség A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a kábítószerélvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet.

3.6.2 A gyermekvédelmi felelős feladata különösen • A tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. • Családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. • A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét. • A tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. • Tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

• • • • • • •

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős szükség estén kapcsolatot tart: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal, - osztályfőnökökkel - iskolavezetéssel - szülőkkel A gyermek és ifjúságvédelmi felelős a tanévnyitó napján bemutatkozik az iskolatelevízióban, és tájékoztatja diákjainkat hol, mikor, milyen ügyben keresheti fel. Az épületben jól látható helyen elhelyezi az iskolán kívüli segítő szervezetek nevét, címét, telefonszámát, valamint saját fogadó órájának idejét és annak helyét. A pedagógus kollégákat folyamatosan tájékoztatja a szakirodalmakról és eljuttatja hozzájuk a beérkezett szórólapokat. Felhívja figyelmüket a továbbképzésekre. A kollégiumokban elhelyezett tanulók nevelőivel kapcsolatot tart, mert a szülői háztól távol ezek a gyermekek könnyen ellenőrizhetetlenné válnak, és nehezen alkalmazkodnak a kollégiumban kialakult fegyelemhez. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri a pályázható ösztöndíjakat és erre felhívja az osztályfőnökök figyelmét. A Nemzetközi Egészségfejlesztő Intézet (NEFRI) továbbképzésein vesz részt, ennek alapján felmenő rendszerben dolgozzák ki az osztályfőnöki óra keretében tartandó, egészségvédő programokat és a helyes, korszerű táplálkozásra vonatkozó ismereteket. Javaslatot tesz könyvtári állományban lévő tartós használatú tankönyv kiutalására szociálisan nehéz helyzetbe került tanuló estén.

31

3.7 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanév elején – minden évfolyamon szintfelméréssel mérjük fel, hogy tanulóink – különösen az érettségi tárgyak vonatkozásában – milyen ismeretekkel, készségekkel, képességekkel rendelkeznek. A felmérés alapján egyértelműen tervezhető, és meghatározható az éves felzárkóztató programunk. Az iskola fenti tanulóinak az alábbi felzárkóztatási lehetőségeket biztosítja. • Egyéni korrepetálás • Tanulószoba • Az egyéni képességekhez igazodó tanórai szervezés, csoportbontás • Kis csoportos felzárkóztató foglalkozások a 9 – 10 évfolyamon. • A tanítás tanulásának „megtanítása” a 9. évfolyamokon tanórai keretben, csoportbontásban történik. (E foglalkozásokat kidolgozott program alapján szakképzett pedagógusaink végzik.) • Fejlesztő pedagógus segíti a fel nem tárt „diszes” problémák kezelését, illetve segít a tanulót megfelelő helyre irányítani. Minden foglalkozás célja: - A tanuló tanuláshoz való viszonyának pozitív áthangolása. - Hatékony tanulási formák kialakítása. - Új, egyénre szabott módszerek bevezetése. - Az alapképességek fejlesztése A felzárkóztatási program eredményességéről az osztályfőnökök folyamatos visszajelzést szereznek, s a félévenként megrendezése kerülő osztályozóértekezleten számolnak be. Az osztályfőnökök és szaktanárok kölcsönösen informálják egymást, s közösen döntenek a további intézkedésekről. Az értekezleten a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős is részt vesz.

3.8 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek E tevékenységet elsősorban az iskola Gyermek és Ifjúságvédelmi felelőse koordinálja, aki a veszélyeztető okok, hátrányos helyzet megszűntetése, a tanulók problémáinak megoldása érdekében kapcsolatot tart. Iskolán belül: -

az intézmény igazgatójával a nevelési igazgatóhelyettessel osztályfőnökkel DÖK patronáló tanárral pedagógus kollégával DÖK vezetőivel szülői szervezet tagjaival iskolaorvossal védőnővel

Iskolán kívül: -

szakellátó intézményekkel pszichológussal Nevelési Tanácsadóval Gyermekjóléti Szolgálattal Családsegítő Központtal Pályaválasztási Tanácsadóval Kerületi Ifjúsági Irodával Szenvedélybetegeket Ellátó Információs Irodával NEFRI –vel Tinédzser Nőgyógyászati Ambulanciával 32

Szociális hátrányok csökkentése érdekében • Az osztályfőnökök segítségével feltérképezi a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat, és saját használatára erről feljegyzést készít. Együttműködik az osztályfőnökkel és segíti munkájukat. • A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat felkeresi, egyéni beszélgetés formájában meghallgatja, és tanáccsal segíti őket. Figyelemmel kíséri tanulmányi előmenetelüket, hiányzásaikat. • Ha szükséges, akkor a veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson vesz részt. • Ha a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszűntetni, akkor segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. • Együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, és esetmegbeszélésen vesz részt. • Intézményünkben külön odafigyelést igényelnek a vidékről bejáró tanulók, felkészítésük a tanórákra idő hiányában (korai kelés, késői hazaérés) veszélyeztetve van. • A tanulók otthoni bántalmazásának (vélelme) esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szülőt meghallgatja, beszélget vele, tanácsot ad és figyelmezteti az esetleges következményekre újabb bántalmazás estén. Ha nem szűnik meg a veszélyeztető tényező, akkor a Gyermekjóléti Szolgálatot értesíti. • Ha a tanuló anyagilag veszélyeztetett, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős javasolja a lakóhely szerinti illetékes önkormányzat szociális osztályának, hogy a gyermek kapjon rendszeres vagy rendkívüli nevelési támogatást, esetleg ingyenes étkeztetést. • Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett helyzetű gyerekek szabadidős tevékenységét. Programot ajánl a kerületben működő ifjúsági klubokban (Iránytű), ha igény van rá, első alkalommal elkíséri őket. • A drogkoordinátor a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel együtt dolgozza ki az adott tanítási év drogprevenciós programját. A 9. évfolyamon érintettségi felméréssel, a felmenő osztályokban felvilágosító előadásokkal (külső és belső előadok segítségét igénybe véve) interaktív előadásokkal, programokkal szervezzük meg a prevenciót. • Iskolánkban mindennemű agressziót elutasítunk. A tanítási órákon figyelmet fordítunk a helyes, kulturált emberi kapcsolatok kialakítására. Az osztályfőnöki órákon kiemelten foglalkozunk a témával. • Bűnmegelőzési témákhoz a rendőrségtől kérünk előadókat, szakembereket.

3.9 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái A diákok az iskolai életről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola és az osztályfőnök tájékoztatják: • Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen • Diákönkormányzat résztvevője havonta egyszer a DÖK vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül. 33

• Osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. • Az igazgatóhelyettes havonta az iskolarádión keresztül. • Hálózaton az iskolai híradó útján. A diákot és szüleit a diák fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják.) A diákok kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján – esetleg a diák ombudsmanon keresztül közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola és az osztályfőnök tájékoztatják: - az iskola igazgatója, a szülői szervezet választmányi ülésén évente egyszer - osztályfőnökök folyamatosan a szülői értekezleteken. A gyakorlati eljárás szabályait az SZMSZ és a Házirend szabályozza. Az iskola és szülők közötti együttműködés legfontosabb területei, lehetőségei: - szülői munkaközösségi értekezlet - szülői értekezlet félévente legalább egy alkalommal, - Fogadóórák • Szülői értekezlet, amelynek célja a tájékoztatás - Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről. - Az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól - Helyi tanterv követelményeiről - Az iskola és a szaktanárok eltérő munkájáról - Saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - A tanuló osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről - Az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról - A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé. • Össztanári fogadó óra félévente egy alkalommal, amelynek feladata A szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, a szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb. • A szaktanárok heti munkarendjében rögzített fogadóórák (heti 1 alkalommal) - osztálykirándulás, osztályprogram - érettségi-, szakmai szóbeli vizsga - ünnepségek, versenyek. • Nyílt napon A 8. Osztályosok számára betekintés az iskola nevelő-oktató munkájába, az általános ismertetés után egy-egy tanórán tájékozódjanak mind a szülők, mind a nálunk tovább tanulni szándékozók a tanítási órák lefolyásáról, esetleg az iskola közösségi életéről. • Írásbeli tájékoztatás Feladata a tanulók tanulmányaival, vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve különböző iskolai, vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 34

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, nevelőtestületével, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával vagy az iskolaszékkel.

3.10 Az iskola egészségnevelési programja 3.10.1 Az egészségfejlesztés fő célkitűzései és megvalósításának területei • • • • • • • • • •

Iskolánk minden tevékenységével szolgája tanulóink egészségi, testi, lelki, mentálhigiéniai, szociális fejlődését Törekszünk arra, hogy kialakítsunk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat, szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus életvitel kialakításra, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre A tanulók egészségvédelme érdekében évenként megszervezzük a fogorvosi és tüdőszűrést. Az iskolaorvos és védőnő heti két délelőtt végzi a tanulók rendszeres egészségügyi szűrését. Előadásokat tart osztályfőnöki órákon az előre elkészített tervezet szerint egy megbeszélt témában. Iskolánk pszichológusa heti egy alkalommal előzetes időegyezetés után szívesen fogadja tanulóinkat, szüleiket, osztályfőnökeinket, szaktanárainkat, dolgozóinkat és kezeli problémáikat. „Szexuális felvilágosítás és viselkedés kultúrája” előadásokra visszatérő orvos előadókat hívunk meg. A szenvedélybetegségek megelőzésének érdekébe rendszeresen előadásokat, kis csoportos foglalkozást szervezünk. Évi 10 órában kötelezően egészségvédelmi témákat dolgozunk fel az órákon.

3.10.2 Az egészségfejlesztés fő területe Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: • Önmagunk és egészségi állapotunk megismerése • Az egészséges táplálkozás • A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis „C”) szerepe az egészség megőrzésében • A dohányzás elleni küzdelem • Alkohol- és drog prevenció • Az idővel való gazdálkodás szerepe • A tanulási környezet tudatos alakítása • Az egészséges környezet jelentőssége • Az aktív testmozgás, egészséges testtartás • Balesetvédelem

35

3.10.3 Az egészségfejlesztési feladatok, programok, és szinterei

3.10.3.1 Tanórai foglalkozások Külön figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és az egészségfejlesztési feladatok csatlakozási pontjára. Kiemelt jelentőségű a testnevelés a biológia, kémia, földünk és környezetünk, osztályfőnöki, gyakorlati illetve idegen nyelv tárgyak. Az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását, tartalmi szempontból a helyi tantervbe rögzítjük. Természetesen akkor lehetünk elégedettek, ha a többi foglalkozáson is törekszünk a pozitív egészségszemlélet kialakítására. Jól felszerelt szaktantermek (biológia, földrajz) szertárak, tornacsarnok, kondicionáló terem, sportpályák, büfé, ebédlő, biztosítják az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit.

3.10.3.2 Mindennapi testedzés – testnevelés Iskolánk célul tűzte ki, hogy tanulóinknak kidolgozza a napi rendszeres testmozgás igényeit. Tanulóinknak heti 2-2,5 kötelező testnevelési órája van. A mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola: • Sportköri foglalkozások • Kosárlabda, röplabda, torna, akrobatika, trambulin (ugróasztal) labdarúgás • Kondicionáló terem használata • Házi bajnokságokon való részvétel • Osztályok közötti sportversenyek 3.10.3.3 Tanórán kívüli foglalkozások, programok • • • • • • •

Iskolánkban minden évben megrendezésre kerül az „Egészség és Életmód/Sportnap” nap. Felvilágosítással, szóróanyagokkal, előadásokkal, versenyekkel kívánjuk a tanulók számára elérhető közelségbe hozni az egészséges életmódot. Természetjáró túrák, kerékpártúrák, vízi-túrák, sí-tábor, nyári sporttábor, idegen nyelvi tábor, tavaszi kirándulások szervezésével próbáljuk a diákok szabadidejét hasznosan kitölteni Az évente megrendezésre kerülő „Katona-nap” sportrendezvényei aktív mozgáslehetőséget nyújt, jól támogatva az egészséges életmódra történő nevelést Rendszeresen részt veszünk a kerület, illetve a főváros által meghirdetett sportversenyeken, elsősegélynyújtó versenyeken, polgárvédelmi versenyen Véradást évente egyszer szervezünk nagykorú diákjaink részére. (Ha vért adsz, életet adsz!) Időszakos kiállításokat, előadásokat szervezünk aktuális témakörökben az ÁNTSZ-szel szorosan együttműködve Iskolánk minden évben - gyakran - pályázati forrásokból biztosítja – belső és külső szakemberek, szakértők bevonásával – az egészségfejlesztési feladatok végrehajtását különösen az „alkohol és drogprevenció”-, „dohányzás”-, „AIDS és Hepatitis” témakörökben „Személyes higiénia” „Szexuális élet”

3.10.3.4 Iskola egészségügyi ellátása. Iskolaorvos, védőnő, szűrővizsgálatok •

Iskolánkba heti 2 alkalommal rendel az iskolaorvos, illetve minden nap jelen van a védőnő, szerdánként a védőnő szaktanácsadást tart, feladataik az alábbiak: - A tanulók életkorhoz kötött vizsgálat, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a

36

-

fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak (szekunder prevenció) Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban Az osztályfőnöki órákon egészségügyi témákban tájékoztatják a tanulókat

Munkájukat éves munkaterv alapján végzik az egészségfejlesztési teammel egyeztetve. •

A következő témakörökben kérünk és kapunk segítséget: - Életmód és betegségek összefüggései - Az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok - A serdülőkori változások, káros szenvedélyek, veszélyes betegségek ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában - Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben • Iskolánkban az egészségügyi szűrővizsgálatok több fázisból épülnek fel. Céljuk a különböző egészségügyi problémák felderítése, esély az egészséges életvitelre - Évenként fogászati szűrővizsgálatot biztosítunk tanulóink számára - Kezdeményezésre (szülő, szaktanár, tanuló) logopédiai szűrést biztosítunk. Utóbbi vizsgálat segítségével lehetőség nyílik a diszlexiás, díszgráfiás tanulóink kiszűrése, a hatványozottabb segítségnyújtásra - A mentális, pszichés zavarok szűrésével (ifjúságvédelmi felelős, pszichológus) segíthetjük, lehetőség nyílik személyre szabott oktatásra, nevelésre - A tanulási nehézségek (felelés) szűkítésével felmérhető a koncentrációs zavarral küzdő, fáradékonyságban, hiperaktivitásban szenvedő tanulók hatékonyabb megvilágítása - Az iskolai fejlesztőpedagógus közreműködésével a „diszes” tanuló helyi kiemelése és segítségnyújtása megoldott.

3.10.3.5 Iskolai ebédlő, büfé Iskolánk diákjainak rendelkezésére áll az iskolai büfé, a meleg étkeztetés. Kiemelt feladatunknak tartjuk a büfé, és a konyha üzemeltetőjével a rendszeres kapcsolattartást, különös tekintettel az egészséges táplálkozásra, táplálkozási szokásokra. Mind az iskolai büfé illetve konyha rendelkezik a kötelezően előírt jogosítvánnyal. A nevelőtestület, és a diákönkormányzat probléma esetén azonnal értesíti az iskolavezetést.

3.10.4 Az egészségfejlesztési team Az egészségfejlesztési program feladatainak meghatározását, koordinációját, végrehajtását, az egészségfejlesztési team végzi Tagjai: - Igazgató vagy nevelési igazgatóhelyettes - Gyermek és ifjúságvédelmi felelős - Iskolaorvos, védőnő - Testnevelő tanár - Szabadidő-szervező - Diákönkormányzatot segítő pedagógus - Osztályfőnöki munkaközösség-vezető - Szülői szervezet képviselője 37

-

Drogkoordinátor Diákképviselő

3.11 Az iskola környezetnevelési programja 3.11.1 A környezeti nevelés fő célkitűzései • • • • •

A tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása Legyenek képesek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására elősegítve az élő természet és társadalom fenntartható fejlődését Legyenek érzékenyek szűkebb és tágabb környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet természeti, és ember alkotta értékeinek felismerésére, megőrzésére, a természet és társadalom harmóniájának megteremtésére A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás kialakítása egyéni és közösségi szinten. Tanulóink életideáljába a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá

3.11.2 A környezeti nevelés rövidtávú céljai • • • • • • • • • • • • • • •

A környezeti nevelés komplex folyamat, a nevelés és oktatás valamennyi területén jelenjen meg Erősíteni kell a tantárgyközi koncentrációt, hogy tanulóink egységbe lássák a témához kapcsolódó ismereteket Pedagógusok, szülők, felnőtt dolgozók személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel terjesztői Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése, az esztétikus környezet kialakítása Takarékos energia (víz, villany) felhasználás A közös programokon való részvétel, a kirándulások, órán kívüli programok a tanulók aktív közreműködésével jönnek létre. A tanulók megtapasztalják a pénz világát, kénytelenek az észszerűség határain belül tervezni. Fejlődik gazdálkodási képességük, személyiségük alakul. Legyenek tanulóink saját környezetük védelmezői Fejleszteni kell tanulóink problémamegoldó gondolkodási módját, az önálló ismeretszerzési képességének megszerzését. Szakmai képzésükben bővíteni a jövő szakembereinek látókörét a lokális ismereteken keresztül, a globális felé. Ismernünk kell a természeti és társadalmi környezet változásait, az urbanizáció, az ipari, mezőgazdasági termelés emberi egységét veszélyeztető hatását. Tudatosítani kell, hogy az ember termelői-fogyasztói tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. Ismerjék meg szakmájuk speciális környezetvédelmi kérdésköreit. Tudják a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát Ismerjék meg szakmájuk veszélyes hulladékait és a kezelésükre vonatkozó szabályokat A szelektív hulladékgyűjtés legyen természetes számukra Törekedjenek a keletkező hulladékok felhasználására, újrahasznosítására Bekapcsolódva az ÖKO iskolai hálózatba tanulóink érzékenyebbé válnak környezetük állapota iránt, felismerik az értékeket, megértik annak megőrzésének fontosságát.

38

3.11.3 A környezetnevelési feladatok megvalósítása, programjai, szinterei

3.11.3.1 Tanórai foglalkozások Kiemelt figyelmet fordítunk minden tartárgy esetében a tananyagtartalom és a környezeti nevelés feladatok csatlakozási pontjára. Helyi tantervünkben illetve tanmenetünkben konkrétan jelöljük, illetve rögzítjük ezeket a pontokat. Kiemelt jelentőségű a testnevelés, biológia, kémia, földünk és környezetünk, az osztályfőnöki, gyakorlati, szakmai elméleti tantárgyak illetve az idegen nyelv. Természetesen akkor lehetünk elégedettek, hogy a többi foglalkozásokon, szabadidős programokon is törekszünk a pozitív környezeti szemlélet kialakítására 3.11.3.2 Tanórán kívüli foglalkozások, programok • • •

•

• •

• • • • • • •

Iskolánkban megrendezésre kerül a Föld napja (április 22.). A rendezvény lehetőséget biztosít a legaktuálisabb környezeti nevelési feladatok végrehajtására. Kiállításokkal, szóróanyagokkal, hívjuk fel tanulóink figyelmén a földünket, környezetünket veszélyeztető jelenségekre A környezet megismerését, értékeink megtapasztalását így annak védelmét szolgálják a különböző természetjáró túrák, kerékpár- és vizitúrák, tanulmányi kirándulások, az ország Nemzeti Parkjának megismerése Minden évben szaktárgyi illetve osztályfőnöki órák, illetve üzemlátogatás keretén belül is látogatást szervezünk, melynek helyszínei: a Természettudományi Múzeum, Gellérthegyi víztárolók, az Újpesti Víztárolók, a szemétégető, a százhalombattai Kőolaj-finomító, Paksi atomerőmű, Állatkert, Botanikus kert. A csoportos látogatások tapasztalatait feldolgozzuk, ezzel is szélesítjük tanulóink környezetvédelmi látókörét. A diákönkormányzat javaslatára indítottuk be az „Örökbefogadási akciót”. Tanulóink egyénileg illetve csoportosan örökbe fogadnak egy állatkerti állatot, ahová rendszeresen visszajárnak, figyelik változásukat, gondozzák őket. Célunk, hogy az akciót kiterjesszük egyegy fa, terület, szobor, partszakasz (Rákos-patak) „örökbefogadását” Tanulóink rendszeresen részt vesznek az iskolaudvar szépítésében, rendezésében, végzős diákjaink fákat ültetnek. Folyosóinkon az aulában „zöld sarkokat” alakítunk ki. Tanulóinktól elvárjuk, hogy személyes példamutatással és cselekvéssel vegyen részt az iskolai környezet tisztaságának megőrzésében, karbantartásában. Az osztályok között tisztasági versenyt hirdetünk, melyet a „tisztasági őrjárat” heti rendszerességgel ellenőriz és értékel. Az őrjárat tagjai a nevelési igazgatóhelyettes, az iskola gondnoka, tisztaság technikus, és a DÖK képviselője A takarékos víz illetve villanyfogyasztás érdekében negyedévente tájékoztatjuk tanulóinkat az energiafogyasztás mértékéről, takarékossági intézkedésekről, azok eredményéről Pályázatokon, meghirdetett környezetvédelmi versenyeken, helyismereti vetélkedőn történő részvételünk aktív formálója a környezeti nevelésnek A „Katona-nap”-on külső előadók, illetve szakemberek segítségével szervezünk előadásokat a legaktuálisabb környezetvédelmi problémákról helyi, illetve globális szinten Iskolánkban eredményesen működik a Környezetbarátok Köre szakkör Iskolaújságban beindítjuk, s folytonosan biztosítjuk a „Zöld” rovatot Az iskolánk az engedélyezett órakeret terhére lehetőséget ad környezetvédelemi-, illetve kézműves szakkörök indítására, a környezetvédelemmel kapcsolatos filmek, kiállítások megszervezésére ÖKO iskolaként tudatosan alakítjuk környezetünket A környezetnevelési programokat rendszeresen felülvizsgáljuk, a rövidtávú faladatokat az éves munkatervbe rögzítjük. A környezetnevelési program irányításáért, végrehajtásáért a nevelési igazgatóhelyettes felelős. 39

3.12 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke Az iskola nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések biztosítását az, , osztálytermekben, a szaktantermekben a törvényben előírt minimumrendszer; a „Minimum taneszközjegyzék”, a „Funkcionális-eszközjegyzék”, a „Központi Programokban” megadott eszközjegyzékek és a Helyi tantervek előírásai alapján valósítjuk meg.

Nevelési tevékenységünk céljainak eléréséhez rendelkezésre áll: -

Jól felszerelt iskolai stúdió, Zártláncú iskola TV, Iskolarádió, Iskola színpad, Iskolai könyvtár, internet hozzáférési lehetőséggel Klub és tanácskozóterem, Sportcsarnok, kondicionálóterem és sportudvar Informatikai szaktantermek Iskolai belső hálózati kommunikáció a különböző szervezeti egységek között /ld. WEB. lap./

Az elvárásoknak megfelelően magas színvonalon berendezett szaktantermeink - Nyelvi termek, nyelvi labor - Számítástechnika szaktantermek - Kémia – fizika előadó (Eötvös-terem) - Informatikai szaktantermek - Taniroda (számítástechnika, informatika) - Gépészeti-, informatikai szaktanterem (AUTOCAD…) - Számítástechnikai és hálózati központ - Mérőszoba - Gépműhely - Fémipari alapképző műhely - Vegyes fogácsoló kabinet - CNC szaktanterem - Biológia – földrajz (Szent-Györgyi-terem) - Művészeti szaktanterem (Kodály-terem)

40

IV. Helyi tantervek „Mondd el és elfelejtik, Mutasd meg és emlékeznek, Vond be őket és megtanulják.” (Konfuciusz)

4.1 Óratervek a különböző iskolatípusokban 4.1.1 Műszaki szakközépiskola - Gépészet szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, kilencedik évfolyamon gyakorlati képzéssel, szakmacsoportos alapozással Kód: GÉP-1 (kifutó jelleggel) -

Gépészet szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szakmacsoportos alapozással a 9-12. évfolyamon Kód: GÉP-1/Új

-

Informatika szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szakmacsoportos alapozással Kód: INF-1 (kifutó jelleggel)

-

Informatika szakmacsoport nyelvi előkészítő osztály, szakmacsoportos alapozással Kód: INF-2 (kifutó jelleggel)

-

Informatika szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szoftveres szakmacsoportos alapozással Kód: INF-1/Új szoftver

-

Informatika szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, hardveres szakmacsoportos alapozással Kód: INF-1/Új hardver

-

Közlekedés szakmacsoport, emelt szintű nyelvoktatással, szakmacsoportos alapozással a 9-12. évfolyamon Kód: KÖZL-1/Új

4.1.2 Közgazdasági szakközépiskola - Ügyvitel szakmacsoport, szakmacsoportos alapozással, emelt szintű nyelvoktatással Kód: ÜGYV-1 (kifutó jelleggel) -

Ügyvitel szakmacsoportos alapozás 9-12. évfolyam Kód: ÜGYV-1/Új

-

Ügyvitel szakmacsoport nyelvi előkészítő osztály, szakmacsoportos alapozással, emelt szintű nyelvoktatással Kód: ÜGYV-3 (kifutó jelleggel)

-

Ügyvitel szakmacsoport nyelvi előkészítő osztály 9-13. évfolyam Kód: ÜGYV-3/Új

41

4.1.3 Gimnázium - Nyelvi előkészítő osztály (kifutó jelleggel) Általános tantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással Kód: GIMN-2

4.1.4 Felnőttoktatás - Esti rendszerű, általános tantervű képzés - Levelező rendszerű, általános tantervű képzés - Nappali rendszerű, általános tantervű képzés

azonosító: azonosító: azonosító:

„Dériből átvett” osztályok - Nappali rendszerű 3 éves, általános tantervű képzés - Nappali rendszerű 2 éves, általános tantervű képzés - Esti rendszerű 3 éves, általános tantervű képzés

F-G-E-9-12 F-G-L-9-12 F-G-N-9-12

azonosító: F-G-DN3-10-12 azonosító: F-G-DN2-11-12 azonosító: F-G-DE-10-12

42

Azonosító: M-N-9-12

Kód: GÉP-1

Érvényes: 2006. szeptember 1-jétől

ÓRATERV (kifutó jelleggel) Tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika (9. évfolyamon csoportbontás) Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Gépírás (vakírás)** Szakmacsoportos alapozás • Gépészeti alapozó ismeretek A műszaki ábrázolás alapjai Géprajz Mechanika Anyag- és gyártásismeret Az ember és környezete Gépelemek Alkalmazott számítástechnika Elektrotechnika • Gépészeti alapozó gyakorlatok Műszaki ábrázolási gyakorlatok Anyagmegmunkálási gyakorlatok Gépészeti mérések Gépi forgácsolási alapgyakorlatok Szerelési alapgyakorlatok A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak (többlet órákat igénylő tárgyak) • Informatika** • Gépészeti alapozó ismeretek • 2. idegen nyelv** (angol, német, francia) Emelt szintű érettségi, felkészítések (szabadon választható) Az alapóraszámhoz adódó többlet órák • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • 1. idegen nyelv** • 2. idegen nyelv** • Fizika • Gépészeti alapozó ismeretek • Informatika **

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 2,5 1,5 2 4 3,5 1 1 1 2 2 1 1 1 1 2 (2) 2

10. évf. 2,5 1,5 2 4 3,5 1 1 1 2 2 1 1 1 2 (2)

11. évf. 3 1 3 1 5 4 1 2 3 -

12. évf. 3 1 3 5 4 1 2 3 -

(6)

(5)

2 2 3 1

(2) 2

(3)

(2)

2 2 1 (3)

3 2 2 1 27,5

27,5

30

30

4

4

3

3

31,5

31,5

33

33

4

3

1

0

31,5

30,5

31

30

-

2

2 1 2

2 1 2

-

-

2 2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2 2

Az osztály két csoportra bontva

43

Azonosító: M-N-9-12

Kód: GÉP-1/ÚJ

Érvényes: 2008. szeptember 1-jétől

ÓRATERV Tantárgyak

Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv ** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Információkezelés-gépírás** Tanulásmódszertan és önismeret** Szakmacsoportos alapozás (elmélet) Ábrázoló geometria Ipari anyagok és előgyártmányok Geometriai mérések Géprajzi ismeretek Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Anyagválasztás elméleti alapjai Anyagvizsgálatok Gépészeti alapismeretek Informatika (AUTOCAD) Gépészeti kötések Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Szakmacsoportos alapozás (gyakorlat) *** Szerelési gyakorlat Fémipari alapgyakorlat Kézi forgácsolási gyakorlat Gépi forgácsoló gyakorlatok Fúrás Rydqdk‚ rh` kj ` sq‚ ryf x’ qs’ rhedk` c` snj Anyagvizsgálati gyakorlatok Mdl nkcg` sÌ j Òs‚ rdj j ‚ ryÁs‚ rd Melegüzemi gyakorlat Omdt l ` shj ` rydqdk‚ rd F x` kt k’ r u‚ r‚ r BMB,oqnf q` l j ‚ ryÁs‚ rd RÁj ‚ r gnrrydrysdqf ’ k’ rhf x` j nqk` snj A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Idegen nyelv • Fizika • Gépészeti alapozó ismeretek

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

3 1 2 4 3 1 1 2,5 2 1,5 1,5 2 1 (2) 1,5 0,5 (4) 4/3 4/3 4/3 27,5

3 1 2 4 4 1 1 2,5 2 1,5 1,5 2 (2) 0,5 1,5 (4) 4/3 4/3 4/3 27,5

3 1 2 1 3,5 3 1 1 2,5 2 2 (6) 1 2 1 1,5 0,5 (4) 4/3 4/3 4/3 30

3 1 3 3,5 4 1 1 2,5 1 2 (6) 1 1 1,5 2,5 (4) 1 1 1 1 30

4

4

4

4

31,5

31,5

34

34

4

4

4

4

31,5

31,5

32

32

-

-

2 2 2 1 2 2

2 2 2 1 2 2

** Az osztály két csoportra bontva *** Az osztály három csoportra bontva

44

Azonosító: I-N-9-12

Kód: INF-1

Érvényes: 2006. szeptember 1-jétől

ÓRATERV (kifutó jelleggel) Tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv ** (angol, német vagy francia) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Gépírás (vakírás)** (ld. szakmacsoportos alapozás) Szakmacsoportos alapozás • Gépírás**, informatika • Informatikai elmélet és alkalmazások** • Informatikai alkalmazás elmélet • Informatikai alkalmazás gyakorlat

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2,5 2,5 3 3 1,5 1,5 1 1 2 2 3 3 1 4 4 5 5 3,5 3,5 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 -

2 3 -

1 4

3 5

3 6

27,5

27,5

30

30

4

4

3

3

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

31,5

31,5

33

33

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám

2,5

2,5

0

0

A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak (többlet órákat igénylő tárgyak) • Földünk és környezetünk • Informatika** • Fizika • 2. idegen nyelv** (angol,német,francia) Emelt szintű érettségi, felkészítések (szabadon választható) Az alapóraszámhoz adódó többlet órák • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • 1. idegen nyelv** • 2. idegen nyelv** • Informatika

30

30

30

30

-

2 -

-

2

2 2 2 2

2 2 2 2

-

-

2 2 2 2 2

2 2 2 2 2

A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma

45

Azonosító: I-N-9-13

Kód: INF-2

Érvényes: 2006. szeptember 1-jétől

ÓRATERV (kifutó jelleggel) Heti óraszámok évfolyamonként

Tantárgyak

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

2,5 1,5 2 4 3,5 1 1 1 2 2 1,5 1,5 1,5 -

2,5 1,5 2 4 3,5 1 1 1 2 2 1,5 1,5 1,5 -

3 1 3 1 5 4 1 2 2 -

3 1 3 5 4 1 2 2 -

2 3 -

1 4

3 5

3 6

27,5

27,5

27,5

30

30

4

4

4

3

3

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

31,5

31,5

31,5

33

33

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak (többlet órákat igénylő tárgyak) • Fizika • Földünk és környezetünk • Informatika** • 2. idegen nyelv** (angol,német,francia) Emelt szintű érettségi, felkészítések (szabadon választható) Az alapóraszámhoz adódó többlet órák • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • 1. idegen nyelv** • 2. idegen nyelv** • Informatika

4 31,5

2,5 30

2,5 30

0 30

0 30

-

-

2 2

2 2 2 2

2 2 2 2

-

-

-

2 2 2 2 2

2 2 2 2 2

Tanulásmódszertan és önismeret Matematika Természettudományos ismeretek Magyar és nyilvános beszéd Történelem és demokratikus állampolgárságra nevelés Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika 1. idegen nyelv ** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Gépírás

9. évf.

Képességfejlesztés

1 3 2 2 2

11

1 2

5,5 2

Szakmacsoportos alapozás • Gépírás**, informatika • Informatikai elmélet és alkalmazások** • Informatikai alkalmazás elmélet • Informatikai alkalmazás gyakorlat A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma

46

Azonosító: I-N-9-12

Kód: INF-1/ÚJ szoftver

Érvényes: 2008. szeptember 1-jétől

Műszaki nappali 9-12 informatika (szoftver) szakmacsoport ÓRATERV Tantárgyak Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Információkezelés-gépírás** Tanulásmódszertan és önismeret** Szakmacsoportos alapozás (szoftver) Informatikai alapismeretek (elmélet) Informatikai alapismeretek (gyakorlat)*** Informatika (elmélet közismereti) Informatika (gyakorlat közismereti)*** A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségi felkészítések • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Idegen nyelv Szabadon választható • Fizika • Informatikai alapismeretek ** ***

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3 3 3 3 1 1 1 1 2 2 3 3 1 4 4 4,5 4,5 3 4 4 4 1 1 2 1 1 1 1 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2 1,5 1,5 2 2 1,5 1,5 2 1 -

2

3

3

4 2 -

4 -

4 1 2

5 2 -

27,5

27,5

30

30

4

4

4

4

31,5

31,5

34

34

4

2

2

2

31,5

29,5

32

31

2 2 2 2

2 2 2 2

2 2

2 2

Az osztály két csoportra bontva Az osztály három csoportra bontva

47

Azonosító: I-N-9-12

Kód: INF-1/ÚJ hardver

Érvényes: 2008. szeptember 1-jétől

Műszaki nappali 9-12 informatika (hardver) szakmacsoport ÓRATERV

Tantárgyak Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Információkezelés-gépírás** Tanulásmódszertan és önismeret** Szakmacsoportos alapozás (hardver) Informatika szakmai elmélet Elektronikai ismeret Hardver alapismeretek Hálózati alapismeretek Informatikai szakmai gyakorlat*** A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Idegen nyelv szabadon választható • Fizika • Informatikai alapismeretek ** ***

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3 3 3 3 1 1 1 1 2 2 2 3 1 4 4 3,5 3,5 3 4 3 4 1 1 1 1 1 1 1 1 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2 1,5 1,5 2 1 1,5 1,5 2 2 2 2 1 2 2 4 25,5

2 2 4 27,5

6 3 3 4 30

6 3 3 4 30

4

4

4

4

31,5

31,5

34

34

4

2

2

2

27,5

29,5

32

32

2 2 2 2

2 2 2 2

2 2

2 2

Az osztály két csoportra bontva Az osztály három csoportra bontva

48

Azonosító: KZ-N-9-12

Kód: KÖZL-1/ÚJ

Érvényes: 2008. szeptember 1-jétől

ÓRATERV

Tantárgyak Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Információkezelés-gépírás** Tanulásmódszertan és önismeret** Szakmacsoportos alapozás (elmélet) Műszaki rajz J Òykdj dc‚ rhhrl dqdsdj Mechanika Dkdj sqnsdbgmhj ` h Dkdj sqnmhj ` F ‚ odkdl dj f ‚ os` m L ₧ry` j h` k` ohrl dqdsdj Szakmacsoportos alapozás (gyakorlat) *** Általános technológia gyakorlata Közlekedési informatika L ₧ry` j hq` iyj ‚ ryÁs‚ r ‚ r nku` r’ r L dbg` mhj ` hl ‚ q‚ rdj f x` j nqk` s` Rydqdk‚ rh` k` of x` j nqk` snj Uhkk` l nr l ‚ q‚ rdj f x` j nqk` s`

A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségi felkészítések • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Idegen nyelv szabadon választható • Fizika • Közlekedési alapozó ismeretek

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3 3 3 3 1 1 1 1 2 2 2 3 1 4 4 3,5 3,5 3 4 3 4 1 1 1 1 1 1 1 1 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2 1,5 1,5 2 1 1,5 1,5 2 2 2 2 1 2 2 4 4/3 4/3 4/3 -

2 2 4 4/3 4/3 4/3 -

6 2 2 2 4 2 2 -

6 2 2 2 4 4/3 4/3 4/3

27,5

27,5

30

30

4

4

4

4

31,5

31,5

34

34

4

4

4

4

31,5

31,5

32

32

-

-

2 2 2 2

2 2 2 2

-

-

2 2

2 2

_________ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ ______ _____

** ***

Az osztály két csoportra bontva Az osztály három csoportra bontva

49

Azonosító: K-N-9-12

Kód: ÜGYV-1

Érvényes: 2006. szeptember 1-jétől

ÓRATERV (kifutó jelleggel) Tantárgyak Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk (11. évfolyamtól választható) Biológia Kémia Informatika** Gépírás (vakírás) Elméleti gazdaságtan Szakmai orientáció** • Információkezelés, gépírás, viselkedéskultúra • Információkezelés, gépírás, kommunikáció ** Szakmacsoportos alapozás** • Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe • Informatikai alkalmazások • Szövegfeldolgozás, gépírás A tanuló kötelező heti óraszáma

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2,5 2,5 3 3 1,5 1,5 1 1 2 2 3 3 1 1 4,5 4,5 5 5 3,5 3,5 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 3 3 4 -

4

-

-

-

-

4 2 2

4 2 2

27,5

27,5

30

30

4

4

3

3

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

31,5

31,5

33

33

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám

0,5

0,5

1

1

A tanuló tényleges heti óraszáma Fakultáció (szabadon választható) • Idegen nyelv (fővárosi órakeretből) • Földrajz Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Idegen nyelv • Fizika • Elméleti közgazdaságtan

28

28

31

31

-

2 -

2 2

2 2

-

-

2 2 1 1 2 2

2 2 1 1 2 2

A tanuló nem kötelező heti óraszáma

** ***

Az osztály két csoportra bontva Az osztály három csoportra bontva

50

Azonosító: K-N-9-12

Kód: ÜGYV-1/ÚJ

Érvényes: 2008. szeptember 1-jétől

ÓRATERV ÜGYVITEL SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS 9-12. ÉVFOLYAM Tantárgyak Irodalom Magyar nyelvtan Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Információkezelés-gépírás** Tanulásmódszertan és önismeret** Szakmacsoportos alapozás • Gazdálkodási ismeretek**** • Gazdasági, vállalkozási ismeretek • Információkezelés*** • Viselkedéskultúra*** • Kommunikáció*** • Gépírás és levelezés** • Informatikai alkalmazások** • Titkári ismeretek A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Idegen nyelv • Ügyviteli alapismeretek • Informatika

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3 3 3 3 1 1 1 1 2 2 3 3 1 4 4 4 5 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 2,5 2,5 2,5 2,5 2 2 1,5 1,5 2 2 1,5 1,5 1 1 2 2 1 1+1 2 1 -

1+1 2 1 -

2 2 2 2

2 2 2 2

27,5

27,5

30

30

4

4

4

4

31,5

31,5

34

34

4

3

2,5

2,5

31,5

30,5

31,5

31,5

-

-

2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2

** Az osztály két csoportra bontva *** Az osztály három csoportra bontva **** Az egyik órában az osztály három csoportra bontva

51

Azonosító: K-N-9-13

Kód: ÜGYV-3

Érvényes: 2006. szeptember 1-jétől

ÓRATERV (kifutó jelleggel) Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak Tanulásmódszertan és önismeret Matematika Természettudományos ismeretek Magyar és nyilvános beszéd Történelem és demokratikus állampolgárságra nevelés Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika 1. idegen nyelv ** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Gépírás Elméleti gazdaságtan

9. évf.

Képességfejlesztés

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

2,5 1,5 2 4 3,5 1 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 -

2,5 1,5 2 4 3,5 1 1 1 2 1,5 1,5 1,5 1,5 -

3 1 3 1 5 4 1 2 3

3 1 3 5 4 1 2 3

4 -

4 -

-

-

4 2 2

4 2 2

27,5

27,5

27,5

30

30

4

4

4

3

3

31,5

31,5

31,5

33

33

1 3 2 2 2

11

1 2

5,5 2 -

Szakmacsoportos alapozás • Információkezelés, gépírás**, viselkedéskultúra, kommunikáció • Bevezetés a szakmai idegen nyelvbe** • Informatikai alkalmazások** • Szövegfeldolgozás, gépírás** A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak (többlet órákat igénylő tárgyak) • Elméleti közgazdaságtan • Földünk és környezetünk • Informatika** • 2. idegen nyelv** (angol,német,francia) Emelt szintű érettségi, felkészítések (szabadon választható) Az alapóraszámhoz adódó többlet órák • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • 1. idegen nyelv** • 2. idegen nyelv** • Elméleti közgazdaságtan

**

4

1

1

1

0

31,5

28,5

28,5

31

30

-

-

2 2

1 2 2 2

1 2 2 2

-

-

-

2 2 2 2 2

2 2 2 2 2

Az osztály két csoportra bontva.

52

Azonosító: K-N-9-13

Kód: ÜGYV-3/ÚJ

Érvényes: 2008. szeptember 1-jétől

ÓRATERV ÜGYVITEL SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÁS 9-13. ÉVFOLYAM Tantárgyak

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.

Tanulásmódszertan és önismeret Matematika KépességTermészettudományos ismeretek fejlesztés Magyar és nyilvános beszéd Történelem és demokratikus állampolgárságra nevelés Irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv ** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Információkezelés-gépírás** Szakmacsoportos alapozás • Gazdálkodási ismeretek**** • Gazdasági, vállalkozási ismeretek • Információkezelés*** • Viselkedéskultúra*** • Kommunikáció*** • Gépírás és levelezés** • Informatikai alkalmazások** • Titkári ismeretek

1 3 2 2

1 2,5

2 3 1 2 4 4 1 1 1 2,5 2 1,5 1,5 1 -

3 1 3 1 4 4 1 2,5 2 2 -

3 1 3 5 4 1 2,5

5 2

3 1 2 4 4 1 1 1 2,5 2 1,5 1,5 1 -

A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma

27,5 4

1+1 2 1 27,5 4

1+1 2 1 27,5 4

2 2 2 2 30 4

2 2 2 2 30 4

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

31,5

31,5

31,5

34

34

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám 4 A tanuló tényleges heti óraszáma 31,5 Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható) • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Idegen nyelv • Ügyviteli alapismeretek • Informatika ** Az osztály két csoportra bontva. *** Az osztály három csoportra bontva **** Az egyik órában az osztály három csoportra bontva

3 30,5

3 30,5

2,5 31,5

2,5 31,5

-

-

2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2

11

2 2 -

53

Azonosító: G-N-9-13

Kód: GIMN-2

Érvényes: 2006. szeptember 1-jétől

ÓRATERV (kifutó jelleggel) Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak

10. évf.

11. évf.

12. évf.

13. évf.

5,5 2

2,5 1,5 2 4 3 3,5 1 1 1 2 1,5 2 1,5 1,5 -

2,5 1,5 2 4 3 3,5 1 1 1 2 2 2 1 2 2 -

3 1 3 1 5 4 4 1 2 2 2 -

4 1 3 1 5 4 5 1 2 2 -

-

0,5 0,5 -

0,5 0,5 -

0,5 0,5 1

0,5 0,5 1

27,5

27,5

27,5

30

30

4

4

4

3

3

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

31,5

31,5

31,5

33

33

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak (többlet órákat igénylő tárgyak) • Informatika** • Ének • Rajz, Művészetek • Földünk és környezetünk, Kémia

4 31,5

1,5 29

4 31,5

0 30

0 30

-

-

-

2 2 2 2

2 2 2 2

-

-

-

2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2

Tanulásmódszertan és önismeret Matematika Természettudományos ismeretek KépességMagyar és nyilvános beszéd fejlesztés Történelem és demokratikus állampolgárságra nevelés Irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika Bevezetés a filozófiába 1. idegen nyelv (angol, német vagy francia)** 2. idegen nyelv (angol, német, orosz, francia)** Matematika Ének-zene Rajz Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia és egészségtan Kémia Informatika** Gépírás, vakírás** Tantárgyi modulok • Társadalomismeret • Tánc és dráma • Mozgókép és médiaismeret** • Művészetek A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma

Emelt szintű érettségi, felkész. (szabadon választható) Az alapóraszámhoz adódó többlet órák • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • 1. idegen nyelv** • 2. idegen nyelv** • Fizika • Biológia és egészségtan **

9. évf. 1 3 2 2 2

11

1 2

Az osztály két csoportra bontva

54

Azonosító: F-G-E-9-12

Kód: FELN. GIMN. E. 9-12.

Érvényes: 2006. szeptember 1-jétől

Esti rendszerű ÓRATERV

Tantárgyak Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Társadalomismeret Etika Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészetek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Életvezetés

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2,5 3 3 3 1,5 1 1 1 1,5 2 2 2,5 0,5 0,5 0,5 0,5 4 4 4 4 4 4 4 4 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5

A tanuló kötelező heti óraszáma

18

18

19

18

A tanuló nem kötelező heti óraszáma

2

2

2

2

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

20

20

21

20

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám

0, 5

1

1, 5

2

A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: • Fizika, Földünk és környezetünk • Biológia, Kémia • Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Idegen nyelv • Fizika • Biológia • Informatika

18, 5

19

20, 5

20

-

-

-

-

-

-

1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1

**

Az osztály két csoportra bontva

55

Azonosító: F-G-N-9-12

Kód: FELN. GIMN. N. 9-12.

Érvényes: 2006. szeptember 1-jétől

Nappali rendszerű ÓRATERV

Tantárgyak Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Társadalomismeret Etika Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészetek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Életvezetés

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3 3 3 4 2 2 2 1 2 2 3 4 1 1 1 1 4 4 5 5 5 5 5 5 1 1 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 2 2 1 1 1 1

A tanuló kötelező heti óraszáma

27

27

30

29

A tanuló nem kötelező heti óraszáma

1

1

1

1

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

28

28

31

30

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám

1

1

1

1

A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: • Fizika, Földünk és környezetünk • Biológia, Kémia • Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Idegen nyelv • Fizika • Biológia • Informatika

28

28

31

30

-

-

-

-

-

-

2 2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2 2

**

Az osztály két csoportra bontva

56

Azonosító: F-G-L-9-12

Kód: FELN. GIMN. L. 9-12.

Érvényes: 2006. szeptember 1-jétől

Levelező rendszerű ÓRATERV

Tantárgyak Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Társadalomismeret Etika Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészetek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Életvezetés

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 2 2 2 2 2 2 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5

A tanuló kötelező heti óraszáma

10

10

11

10

A tanuló nem kötelező heti óraszáma

1

1

1

2

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

11

11

12

12

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám

0

0

0,5

1,5

A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: • Fizika, Földünk és környezetünk • Biológia, Kémia • Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Idegen nyelv • Fizika • Biológia • Informatika

10

10

11,5

11,5

-

-

-

-

-

-

1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1

**

Az osztály két csoportra bontva

57

ÓRATERVEK A DÉRYBŐL ÁTVETT OSZTÁLYOK SZÁMÁRA Azonosító: F-G-DE-10-12

Kód: FELN. GIMN. DE. 10-12.

Érvényes: 2008. szeptember 1-jétől Kifutó jelleggel

Esti rendszerű ÓRATERV

Tantárgyak Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Társadalomismeret Etika Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészeti ismeretek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Életvezetés

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2 2 2 1 1 1 2 1 2 1 1 1 3 3 3 3 3 3 1 1 1 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1,5 1 1 2 2 0,5 0,5 0,5

A tanuló kötelező heti óraszáma

-

18

18

18

A tanuló nem kötelező heti óraszáma

-

2

2

2

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

-

20

20

20

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám

-

0,5

0,5

0,5

A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: • Fizika, Földünk és környezetünk • Biológia, Kémia • Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Idegen nyelv • Fizika • Biológia • Informatika

-

18,5

18,5

18,5

-

-

-

-

-

-

1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1

**

Az osztály két csoportra bontva

58

Azonosító: F-G-DN2-11-12

Kód: FELN. GIMN. DN. 11-12. Érvényes: 2008. szeptember 1-jétől (2 éves képzési idő előzetes végzettség beszámítással) Kifutó jelleggel

Nappali rendszerű ÓRATERV

Tantárgyak Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Társadalomismeret Etika Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészeti ismeretek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Vállalkozási ismeretek Osztályfőnöki óra / életvitel

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 4 2 2 2 3 1 1 4 4 5 5 1 1 2 2 1 2 2 1 2 2 2 2 1 1 1

A tanuló kötelező heti óraszáma

30

29

A tanuló nem kötelező heti óraszáma

1

1

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

31

30

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám

0

1

A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: • Fizika, Földünk és környezetünk • Biológia, Kémia • Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Idegen nyelv • Fizika • Biológia • Informatika

30

30

**

-

-

-

-

-

-

2 2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2 2

Az osztály két csoportra bontva

59

Azonosító: F-G-DN3-10-12

Kód: FELN. GIMN. DN. 10-12. Érvényes: 2008. szeptember 1-jétől 3 éves képzési idejű, előzetes végzettség beszámítással) Kifutó jelleggel

Nappali tagozat ÓRATERV

Tantárgyak Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Társadalomismeret Etika Idegen nyelv ** (angol vagy német) Matematika Művészeti ismeretek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Vállalkozási ismeretek Osztályfőnöki óra / életvitel

Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 4 4 2 2 2 2 2 2 1 1 1 4 4 4 5 5 5 1 1 1 2 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 0,5 1 1 1 1 1

A tanuló kötelező heti óraszáma

-

27

30

29

A tanuló nem kötelező heti óraszáma

-

1

1

1

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

-

28

31

30

A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám

-

0,5

0

1

A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: • Fizika, Földünk és környezetünk • Biológia, Kémia • Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) • Magyar nyelv és irodalom • Történelem • Matematika • Idegen nyelv • Fizika • Biológia • Informatika

-

27,5

30

30

-

-

-

-

-

-

2 2 2 2 2 2 2

2 2 2 2 2 2 2

**

Az osztály két csoportra bontva

60

4.2 Tantárgyi tantervek •

1. pontban megadott óratervek alapján jól látható az iskola által kötelezően oktatott, ill. a nem kötelező óraszámok terhére oktatott tantárgyak. Külön kiemeljük, hogy minden tanulónak – iskolatípustól függetlenül lehetőség nyílik - a 9. évfolyamon a gépírás elsajátítására, az informatika tantárgy tanulására, az emelt szintű érettségire történő felkészülése minimum két válaszható tantárgy esetén. Idegen nyelvből az emelt szintű érettségire az óraszámok alapján minden diákunknak lehetősége van. Az óraszámok összeállításánál kiemelt szempontnak tekintettük a tanulók törvény által garantált maximális terhelhetőséget.

•

A helyi tantervek az érvényben lévő kerettantervek alapján készültek, elektronikus adatrögzítőn megtalálhatóak.

•

A nappali tagozaton a helyi tantervek a következő dokumentumok alapján készültek: Bemeneti követelményként: - a Kormány 243/2003 (XII. 17) rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról és az azt módosító 202/ 2007. (VII. 31.) Kormány rendelet - a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 1. számú melléklet, IV. rész: Szakközépiskolák számára - a szakmacsoportos alapozás tervei az FPPTI. Szakmacsoportos kerettantervi ajánlásai alapján a fogadó TISZK - ekkel egyeztetett módon készült Kimeneti követelményként: - az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (IV. 24.) OM rendelet

•

A felnőttoktatási tagozaton a helyi tantervek a következő dokumentumok alapján készültek: Bemeneti követelményként: - a Kormány 243/2003 (XII. 17) rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról és az azt módosító 202/ 2007. (VII. 31.) Kormány rendelet - a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 1. számú melléklet, IX. rész: Felnőttoktatás középfokú nevelés - oktatás számára Kimeneti követelményként: - az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (IV. 24.) OM rendelet

4.3 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalos tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a pedagógusok szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában, vagy júniusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése tanév kezdése előtt a szülők kötelessége.

61

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül kiválaszthatóak. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. • A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az iskolaszék évente meghatároz. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. - Az ingyenes tankönyvet, taneszközt a mindenkor érvényben lévő miniszteri, ill. fenntartó rendelet alapján kapják meg tanulóink. - A tankönyvi ellátást használt könyvek visszavásárlásával segítjük elő. - A tankönyvvásárlási támogatás – ha erre van lehetőség – az iskola tankönyv támogatási bizottsága dönti el. Az osztályfőnök, diákszervezetek, szülői, tanulói kérelmek alapján.

4.4 Magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben ill. a helyi tantervekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közben tanulmányi munkája, illetve eredményei alapján bírálják el. Minden évfolyamom, minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a tanév végén akárhány tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a javítóvizsgán akár egy tárgyból elégtelen osztályzatot szerez, magasabb évfolyamba nem léphet, az évfolyamot megismételheti. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: • Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. • Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette. • Egy tanítási évben 250 óránál, ill. a tanítási órák 30%-ánál többet mulasztott, és ennek több mint fele igazolatlan. • Hiányzásai miatt nincs meg a kellő számú osztályzata. • Nem írta meg a tantárgyanként előírt kötelező témazáró dolgozatokat. • Magántanuló volt. • Nem teljesítette a negyedéves beszámolói ill. vizsgakötelezettséget a felnőttoktatásban. • A felnőttoktatásban ha egy-egy tantárgy éves óraszámánál 50%-nál több a hiányzása.

62

4.5 Tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások 4.5.1 Az iskolánkban alkalmazott értékelési módszerek A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így megszerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára.

4.5.2 Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők • A munkaközösségekre ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk. • Előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg. • Az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen. • Az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1-es osztályzatokhoz tartozó követelményeket. • Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét /feleltetés, dolgozat íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti ill. rendkívüli értékelő értekezletek stb./. • Az értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk. • Az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. Az értékelés hangsúlyos, kiemelkedő pontja, a követelmények, elvárások ismertetése mind a tanulókkal, mind a szülőkkel a tanév, a tanulmányok kezdetén. Ennek érdekében az egyes tantárgyak éves követelményei, a számonkérés formáit (témazáró, félévi dolgozat, tantárgyi vizsga), és azok időbeli ütemezését minden diákkal és szülővel megismertetjük. • 5 fokú osztályozási skálát használunk, ajánlott követelményei írásbeli témazáróknál, tantárgyi vizsgáknál: 0 34 51 76 90

-

33 % 50 % 75 % 89 % 100 %

1 2 3 4 5

63

• •

•

Az osztályzatok mellett fontosnak tartjuk a személyre szabott szóbeli vagy írott szöveges értékelést! Félévente minimálisan négy, heti 1 órás tantárgy esetén minimálisan 3 osztályzatot kapjon a tanuló. A tanév végi érdemjegyek meghatározása a teljes tanévben kapott osztályzatok alapján történik, figyelembe véve a fejlődési tendenciákat. Témazáró dolgozatok eredményét súlyozottan vesszük figyelembe. Elégtelen témazáró esetén – korrepetálás, felzárkóztatás után – javítási lehetőséget biztosítunk a tanulóknak.

4.5.3 Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél • 5 /jeles/:

kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,

• 4 /jó/:

összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, • 3 /közepes/: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, • 2 /elégséges/: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, • 1 /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.

4.6 A tanulók magatartása és szorgalmának értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái A magatartás és értékelés minősítésénél, négyfokozatú skálát használunk, szöveggel, ill. érdemjeggyel

Magatartás étékelésének feltételei Példás (5) magatartású az a tanuló, aki - kiegyensúlyozott, nyugodt viselkedésével, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvántartásával, példás magatartásával elősegíti a tanulói közösségek fejlődését, szívesen tevékenykedik érte és társait is erre ösztönzi, - a házirendet megtartja, s erre ösztönzi a diákokat, - nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias, - fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Jó (4) magatartású az a tanuló, aki - élénk ugyan, de a tanóra és a tanítási órán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás, - az iskolai közösségben a rábízott feladatokat elvégzi, - megtartja az iskolai együttélés szabályait, - udvarias, tisztelettudó, megbízható, pontos. Változó (3) magatartású az a tanuló, aki - meggondolatlan viselkedésével (tetteit nem mindig mérlegelve) a közösség fejlődését hátráltatja - állandó figyelmeztetés mellett igyekszik javulni, 64

- közömbös a társaival szemben, - figyelme ingadozó, munkája pontatlan. Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki - hátráltatja az iskola közösségének fejlődését, annak munkájában nem vesz részt, szándékosan árt a közösségnek, - viselkedésével rossz példát mutat, hibájával szemben közömbös, - a házirendet nem tartja be, - udvariatlan, fegyelmezetlen, durva.

A szorgalom minősítése

A szorgalom minősítésénél figyelembe vesszük a tanuló képességeinek szintjét, a tanórai és a tanórán kívüli teljesítményét, életkörülményeit (indokolt esetben), az életkori sajátosságokat. A szorgalom értékelésének alapja: pedagógusok írásbeli jelzése (osztályfüzet) osztályfőnök véleménye évfolyam ellenőrzés (iskolavezetés) Példás (5) Tanulmányi munkájára az igényesség, pontosság, önállóság jellemző. Céltudatosan szervezi munkáját, önellenőrzésre képes Feladatvállalása tanórákon és tanórán kívüli kiemelkedő, mindig felkészült. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója egyenletes, figyelme kitartó. Érdeklődése sokirányú, iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Jó (4) -

Feladatait lelkiismeretesen elvégzi, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, ösztönzésre ellenőrzi magát, kis segítséggel önálló munkára képes. Kevés feladatot vállal, de az órai munkában bevonható. Általában felkészült, munkatempója egyenletes, figyelmes. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül.

Változó (3) - Munkája ingadozó, rendszertelen, pontatlan, csak utasításra kezd el önállóan dolgozni, nem ellenőrzi magát. - Feladatot nem vállal, az órai munkába nehezen lehet bevonni. - Hiányos a felkészültsége, szétszórt, figyelmetlen. - Ritkán érdeklődik. Hanyag (2) - Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, önálló munkára nem képes. - Feladatot nem vállal, az órai munkába bevonni nem lehet, passzív. - Nem törődik a kötelességével, felkészültsége gyenge. - Érdektelenség, teljes közöny jellemzi.

65

4.7 Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése Az adott iskolatípus óratervében egyértelműen meghatároztuk az egyes képzési típusokban az adott modultárgyakat. • Gimnáziumi képzésünk során a modultárgyakat külön értékeljük. A bizonyítványban az 1-5 fokozatú osztályozási skálának megfelelő érdemjeggyel minősítjük a tanuló tudását. Tömbösítés esetén az adott ciklus végén történik az értékelés, és ez kerül be a bizonyítványba. • Szakközépiskolában a választott szakmacsoportnak megfelelően készül el a modultárgyak beszámíthatósága, ill. a szakmacsoportos alapozású tantárgy összesített érdemjegyének megállapítása. • A modultárgyak értékelési arányának meghatározása az óraszám és vizsgakövetelmények alapján történik. • Félévkor és tanév végén a tantárgy osztályzatát a modulokból kapott osztályzatok átlaga adja. Az osztályzatok átlagolásakor a nagyobb óraszámú tantárgyi modul osztályzata a döntő. • Ha valamelyik tantárgyi modul félévi, illetve tanév végi osztályzata elégtelen, a tantárgy értékelésére elégtelen érdemjegyet kap a tanuló. A tanév végén csak abból a tantárgyi modulból kell javítóvizsgát tennie, mely elégtelen volt. • Az okmányokban a Szakmacsoportos alapozó tantárgy egy összesített osztályzattal szerepel, de fel kell tüntetni a tantárgyi modulok osztályzatait is.

4.8 Az írásbeli beszámoltatás rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét.

4.8.1 Az írásbeli számonkérés formái • • • • • • • • • • • • • • • • •

Év eleji szintmérő dolgozat a 9. évfolyamosok számára magyar-és idegen nyelvből, matematikából. Röpdolgozat Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak. Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, Számítógépes feladatmegoldás informatikából. Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása. Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. Otthon elkészítendő házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Értékelése súlyozottan történik. Év végi záró dolgozatok, évfolyamfelmérések. Kisvizsga a 11. évfolyamon történelemből (szóbeli), idegen nyelvből (írásbeli) Kis érettségi a 12 évfolyamon magyarból (szóbeli) matematikából (írásbeli) Felnőttoktatásban írásbeli negyedéves beszámolók, a szakközépiskolában próbavizsgák. 66

4.8.2 Az írásbeli számonkérés értékelése Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül kell kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait duplán megkülönböztetett színjelzéssel írjuk be és kétszeres súllyal vesszük figyelembe.

4.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére. 4.9.1 Az otthoni felkészülés szerepe • • • • • • • •

A tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, az összefüggések felismerésének gyakorlása, a problémamegoldó készség fejlesztése, az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása, felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint mérés különböző formáira, az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése.

4.9.2 Az otthoni felkészülés formái • • • • • • •

Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt.

A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.

67

4.9.3 Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése • • •

• • •

Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon, tanulásmódszertani foglalkozások. Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon. Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő. Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz.

4.9.4 Az otthoni felkészülés ellenőrzése • •

• •

A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz. A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.

4.9.5 Az otthoni felkészülés koordinációja A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. Az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. A tanárok dolgozataik idejét koordinálják a tanulók egyenletes terhelése végett. Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti. A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata. Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal. 68

A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.

4.10 A középszintű érettségi vizsga témakörei A 9-12. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 9-13.) évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. Tanulóink a 10. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 11.) tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. (nyelvi előkészítő osztályoknál a 13.) tanév február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni kell a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket: • • • • • • • • • • • • • •

Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika Matematika Idegen nyelv Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) Fizika Informatika Testnevelés Biológia Földrajz Kémia Ügyviteli alapismeretek – szakmai idegen nyelv Gépészeti alapismeretek

69

4.10.1

Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök

Irodalmi témakörök 1. Csokonai és a felvilágosodás 2. Vörösmarty gondolati költeményei 3. Petőfi tájlírája 4. Arany János balladái 5. Katona: Bánk bán 6. Mikszáth új típusú emberábrázolása 7. Ady Endre szerelmi költészete 8. Babits Mihály ars poeticája 9. Kosztolányi Dezső életműve 10. József Attila tájversei 11. Radnóti Miklós versei a hazáról, emlékekről 12. Örkény István új műfaj és ábrázolás 13. Márai Sándor alkotásai 14. Balassi Bálint költészete 15. Madách: Az ember tragédiája - eszmék 16. Az európai irodalom alapvető hagyományai: antikvitás /Homérosz eposzai vagy Szophoklész Antigonéja/ 17. Kortársaink: Kertész Imre: Sorstalanság vagy Szabó Magda Abigél című regényének elemzése 18. Az irodalom határterületei: megfilmesített irodalmi alkotások 19. Móricz és a naturalizmus 20. Elbeszélések a XX. század első felének világirodalmából 21. Shakespeare egy színházi élmény 22. Kölcsey hazafias költészete 23. Berzsenyi elégiái Nyelvi témakörök 1. Nyelvi jelek 2. A kommunikáció tényezői 3. A kommunikáció nem nyelvi formái 4. A nyelvrokonság 5. A nyelvemlékek 6. A nyelvújítás 7. A nyelv területi és társ tagozódása 8. A tömegkommunikáció műfajai 9. A mássalhangzók találkozása 10. A morfémák 11. Helyesírásunk alapelvei 12. Szófajok 13. Az egyszerű mondat 14. Alárendelő és mellérendelő viszonyok 15. A szóalkotás módjai 16. A szöveg egysége és felépítése 17. A hivatalos stílus 18. A szövegtípusok 19. A retorika alapjai 20. Egynyelvű szótárak 21. A képszerűség eszközei 22. Az elrendezés és a hatáskeltés retorikai eszközei 23. A publicisztikai stílus 24. A nyelv és a gondolkodás 70

4.10.2

Történelem – középszintű érettségi témakörök

Javasolt szóbeli témakörök: 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. A modern demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Történelmi időszakokat jelző előírt témakörök: 1. Az ókor kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásáig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

4.10.3

Emberismeret és etika

Célok és feladatok Minden tapasztalatszerzés és gondolkodás végső soron az ember önmegértésének elmélyítését szolgálja. Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. Bemutatja az emberi kapcsolatok világát és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelős lény, az ember sorsától elválaszthatatlanok. Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveiről, az erények mibenlétéről folyó - civilizációnk történetével egyidős - disputában kiérlelt főbb álláspontokkal, értékelvekkel és érvelési módokkal. Fejlesztési követelmények Az erkölcsi érzék kiművelése a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelősség tudatosítása, a választási helyzetek elemzése és az etika alapfogalmainak elsajátítása révén. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. Elemi szintű jártasság elsajátítása az etikai gondolkodás alapkérdéseiben, fejlődésének főbb állomásait és a legfontosabb etikai érvelési módokat illetően. Az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kommunikálásához és a mások meggyőződésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek kifejlesztése. A civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normák értelmének sokoldalú megvilágítása. Belépő tevékenységformák. Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. Feladatok, példák az erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására. Az irodalmi, történelmi stb. tanulmányok során megismert esetek feldolgozása etikai tartalmuk szerint. Szövegelemzés. Irányított viták, szerepjátékok.

71

Témakörök Az erkölcsi lény

Az erkölcsi cselekedet

Az etika megalapozása

Az erények és a jellem

Személy és erkölcs

Társadalom és erkölcs

Tartalmak A társas lény (csoport és egyén); a tudatos viselkedés eredendő szociális jellege. Én és te. A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Az öntudat reflexivitása és nyitottsága. Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban. Autonómia és egymásra utaltság. Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása. Az emberi kapcsolatok erkölcsi vonatkozásai: részvét, hűség, kölcsönösség, szeretet. Az ember méltósága. A szabadság értelmezés különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint. A választás szabadsága és az ember felelőssége. A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése. Szándék és következmény. Törvény és lelkiismeret. A szenvedés tapasztalata és magyarázatai. Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban. Jó és rossz megkülönböztetésének képessége. Az erkölcsi törvénykezés egyetemességigénye és a lehetséges jó életformák sokfélesége. Materiális és formális etikák. A tekintélyelvű, természetjogi (teleologikus), kötelesség-, utilitárius, felelősség- és konszenzusetikák érvelési módjának alapjai és összefüggése, az etikai gondolkodás történetéből vett klasszikus példák alapján. A jellem és az illem. Képességek és erények. Törekvés a jóra (a jó akarat). Önnevelés, önfegyelem. Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét, tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma. Az alapvető erények. A szeretet forrásai és nemei. Életcélok és szükségletek. A jólét fogalma. Az élet minősége. A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs. Barátság, részvét, segítség. Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás. Példakövetés, példaképek. Etikai közösség és társadalom. Erkölcs és jog eltérő illetékessége. Személyes elkötelezettség és tolerancia. Hazaszeretet. A társadalmi identitás szerkezete. Erkölcs és politika. Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség. Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság. 72

Vallás és erkölcs

Korunk erkölcsi kihívásai

Etika és gazdaság. A kereszténység erkölcsi tanításának lényege. Az ó- és újszövetségi etika összefüggése. Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más világvallások felfogása szerint. A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére. Valláserkölcs és világi etika viszonya. Az etika transzcendens megalapozásának igénye. A tudományos-technológiai fejlődésetikai dilemmái. A géntechnológiai, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi kérdései. A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete. Vita az állatok jogairól.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az etika alapfogalmainak jelentését. Tanulja meg felismerni az erkölcsi értékek konfliktusát mindennapos élethelyzetekben. Tudjon érvelni saját etikai meggyőződése mellett. Értse és értelmezze felelősségét a maga és a mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.

4.10.4

Matematika - középszint érettségi témakörök

Javasolt szóbeli témakörök: 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1 Halmazok 1.1.1 Halmazműveletek 1.1.2 Számosság, részhalmazok 1.2 Matematikai logika 1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3 Kombinatorika 1.4 Gráfok 2. Számelmélet, algebra 2.1 Alapműveletek 2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1 Oszthatóság 2.2.2 Számrendszerek 2.3 Racionális és irracionális számok 2.4 Valós számok 2.5 Hatvány, gyök, logaritmus 2.6 Betűkifejezések 2.6.1 Nevezetes azonosságok 2.7 Arányosság 2.7.1 Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2 Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek 73

Trigonometrikus egyenletek 2.8.3 Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, sorozatok 3.1 A függvény 3.2 Egyváltozós valós függvények 3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk 3.2.2 A függvények jellemzése 3.3 Sorozatok 3.3.1 Számtani és mértani sorozatok 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek 4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk Síkban 4.2.2 Hasonlósági transzformációk 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör 4.3.2 Térbeli alakzatok 4.4 Vektorok síkban és térben 4.5 Trigonometria 4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok 4.6.2 Egyenes 4.6.3 Kör 4.6.4 Parabola 4.7 Kerület, terület 4.8 Felszín, térfogat 5. Valószínűségszámítás, statisztika 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2 A valószínűségszámítás elemei

4.10.5

Idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök

A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal: 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel 74

Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

4.10.6 Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) - középszintű érettségi témakörök I. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések: 1. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések A mikro- és makroökonómiai megközelítés Termékek és jövedelmek áramlása A nemzetgazdasági teljesítmény mérése 2. A makrogazdasági egyensúly A pénzpiac 75

Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon 3. Az állam gazdaságpolitikája A költségvetési és a monetáris politika 4. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések Külkereskedelmi előnyök és a külkereskedelem-politika A nemzetközi gazdasági szervezetek II. Mikroökonómia: 5. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések Alapkategóriák és összefüggések A piaci fogalmak 6. A fogyasztói magatartás és a kereslet A fogyasztói döntés tényezői 7. A vállalat termelői magatartása és a kínálat A vállalat 8. A termelési tényezők piaca Az erőforrások kereslete és kínálata 9. Az externáliák és a közjavak Az állami beavatkozás formái

4.10.7

Fizika - középszintű érettségi témakörök

Newton törvényei Newton I. Kölcsönhatás, mozgásállapot, tehetetlenség törvénye Newton II. Erőhatás, lendület, lendületváltozás. Szabaderő, kényszererő Newton III. Erőlökés Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték - Erőpár, egyszerű gépek – Tömegközéppont Mozgásfajták Egyenesvonalú egyenletes mozgás - Egyenesvonalú egyenletesen változó mozgás Összetett mozgások - Periodikus mozgások, egyenletes körmozgás - Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok Munka, energia Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Termikus, mechanikai kölcsönhatás - A termodinamika I. főtétele - Körfolyamatok Kalorimetria Halmazállapot-változások Olvadás, fagyás - Párolgás, lecsapódás A termodinamika II. főtétele Körfolyamatok - Hőerőgépek Elektromos mező Elektrosztatikai alapjelenségek - Az elektromos mező jellemzése Töltések mozgása elektromos mezőben - Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Kondenzátorok Egyenáram Elektromos áramerősség - Ohm törvény – Félvezetők Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Időben állandó mágneses mező Mágneses alapjelenségek - A mágneses mező jellemzése - Az áram mágneses mezője Mágneses erőhatások 76

Az időben változó mágneses mező Az indukció alapjelensége - A váltakozó áram - A váltakozó áram teljesítménye és munkája Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma A fény mint elektromágneses hullám Terjedési tulajdonságok – Hullámjelenségek - A geometriai fénytani leképzés A szem és a látás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei - Részecske és hullámtermészet - Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele – Radioaktivitás – Maghasadás - Magfúzió Sugárvédelem Elemi részek A gravitációs mező Csillagászat A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

4.10.8

Informatika - középszintű érettségi témakörök

1. Információs társadalom A kommunikáció A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú információs források Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői Informatika és etika - Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/ kimeneti eszközök, háttértárak A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése - Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése Állományok típusai, keresés a háttértárakon Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 4. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten 77

Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele - WWW Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata 5. Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány A könyvtári szolgáltatások ETO, ISBN, ISSN számok ismerete Dokumentumok Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD Tájékoztató eszközök Katalógusok - Adatbázisok Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) A gyakorlati vizsga témakörei: Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Weblapkészítés Prezentáció és grafika

4.10.9

Testnevelés - középszintű érettségi témakörök

Az elméleti ismeretek témakörei: • A magyar sportsikerek • A harmonikus testi fejlődés • Az egészséges életmód • Testi képességek • Gimnasztika • Atlétika • Torna • Ritmikus sportgimnasztika • Küzdősportok, önvédelem • Úszás • Testnevelési és sportjátékok • Természetben űzhető sportok A gyakorlati ismeretek témakörei: • Gimnasztika (függeszkedés, 48 ütemű szabadgyakorlat) • Atlétika (futás, ugrás, dobás) • Torna (talajtorna, szekrényugrás, gyűrű, korlát) • Küzdősportok, önvédelem (birkózás, judo) • Úszás (két választott úszásnemben)

78

4.10.10

Biológia - középszintű érettségi témakörök

1. Bevezetés a biológiába 1. A biológia tudománya 2. Az élet jellemzői 3. Fizikai, kémiai alapismeretek 4. Szervetlen és szerves alkotóelemek 5. Az anyagcsere folyamatai 2. Egyed alatti szerveződési szint 1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2. Az anyagcsere folyamatai 3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje 1. Nem sejtes rendszerek 2. Önálló sejtek 3. Többsejtűség 4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet 1. Homeosztázis 2. Kültakaró 3. A mozgás 4. A táplálkozás 5. A légzés 6. Az anyagszállítás 7. A kiválasztás 8. A szabályozás 9. Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 1. Populáció 2. Életközösségek (élőhelytípusok) 3. Bioszféra 4. Ökoszisztéma 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 1. Molekuláris genetika 2. Mendeli genetika 3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 4. A bioszféra evolúciója

4.10.11

Földrajz - középszintű érettségi témakörök

1. Térképi ismeretek 1. A térképi ábrázolás 2. Térképi gyakorlatok 3. Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk 1. A Naprendszer kialakulása 2. A Nap és kísérői 3. A Föld és mozgásai 4. Az űrkutatás és az emberiség 3. A geoszférák földrajza 1. A kőzetburok 2. A levegőburok 3. A vízburok 79

4. A talaj 5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 2. A vízszintes földrajzi övezetesség 3. A forró övezet 4. A mérsékelt övezet 5. A hideg övezet 6. A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség - és településföldrajz 1. A népesség földrajzi jellemzői 2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok 1. A világgazdasági pólusok 2. A világgazdaság peremterületei 3. Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok 8. Magyarország földrajza 1. A Kárpát-medence természet- és társadalom földrajzi sajátosságai 2. Magyarország természeti adottságai 3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 4. Hazánk nagy tájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom földrajzi képe 6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 1. Európa általános természetföldrajzi képe 2. Európa általános társadalom földrajzi képe 3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 4. Észak-Európa 5. Nyugat-Európa 6. Dél-Európa 7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom földrajzi képe 8. Kelet-Európa természet- és társadalom földrajzi vonatkozásai 10. Európán kívüli földrészek földrajza 1. A kontinensek általános természet- és társadalom földrajzi képe 2. Ázsia 3. Ausztrália és Óceánia 4. Afrika általános földrajzi képe 5. Amerika 11. A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai 1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

80

4.10.12

Kémia - középszintű érettségi témakörök

1. Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. Kémiai kötések 3. Molekulák, összetett ionok 4. Anyagi halmazok 5. Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia 1. Hidrogén 2. Nemesgázok 3. Halogénelemek és vegyületeik 4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 6. A széncsoport elemei és vegyületeik 7. Fémek 3. Szerves kémia 1. A szerves vegyületek általános jellemzői 2. Szénhidrogének 3. Halogéntartalmú szénhidrogének 4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. Szénhidrátok 7. Fehérjék 8. Nukleinsavak 9. Műanyagok 10. Energiagazdálkodás 4. Számítások 1. Az anyagmennyiség 2. Gázok 3. Oldatok, elegyek, keverékek 4. Számítások a képlettel és kémiai egyenlettel kapcsolatban 5. Termokémia 6. Kémiai egyensúly 7. Kémhatás 8. Elektrokémia

4.10.13

Ügyviteli alapismeretek - szakmai idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök

A szóbeli témakörei: 1. Munkavállalás • álláshirdetés • plakát • közlemény • egyszerű szövegezésű önéletrajz 2. Munkahelyi környezet • titkárság berendezése • irodai berendezések • irodai gépek és eszközök 3. Programszervezés • üzleti partner fogadása • program időponti egyeztetése 81

• éttermi vendéglátás 4. Hivatalos levél • cég bemutatkozó levele • tájékoztatás • ajánlatkérés és ajánlat, mely a titkárságra beszerzendő áruval, lehetséges szolgáltatásokkal függ össze • programszervezéssel összefüggő levél, mely szállodafoglalással, konferencián való részvétellel, hivatalos program időpont-egyeztetésével kapcsolatos

4.10.14

Gépészeti alapismeretek - középszintű érettségi témakörök

1. A műszaki ábrázolás alapjai 1.1 Ábrázoló geometriai alapismeretek 1.1.1 Síkmértani alapfogalmak 1.1.2 Térmértani alapfogalmak 1.1.3 Vetületi ábrázolás 1.1.4 Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás 1.1.5 Síkmetszés 1.1.6 Áthatások 1.1.7 Metszeti ábrázolás 1.2 Géprajzi alapismeretek alkalmazása 1.2.1 Felvételi vázlatkészítés 1.2.2 Egyszerűsített és különleges ábrázolások 1.2.3 Mérethálózat 1.2.4 Mérettűrések 1.2.5 Alak és helyzettűrések 1.2.6 Felületminőség 1.2.7 Jelképes ábrázolások 1.2.8. Munkadarabrajz készítése 2. Mechanika 2.1 Merev testek statikája 2.1.1 Statikai alapfogalmak, síkbeli erőrendszerek 2.1.2 Síkbeli egyensúlyi szerkezetek 2.1.3 Kéttámaszú tartók és egyik végükön befogott tartók 2.2 Szilárdságtan 2.2.1 Igénybevételek 2.2.2 Méretezés egyszerű igénybevételre 2.2.3 Méretezés összetett igénybevételre 3. Gépelemek 3.1. Kötőgépelemek, kötések 3.2 Rugók és lengéscsillapítók 3.3 Csövek, csőszerelvények 3.4 Tengelyek, csapágyazások 3.5 Tengelykapcsolók és fékek 3.6 Nyomatékátszármaztató hajtások, súrlódó- és kényszerhajtások 3.7 Hajtóművek 4. Anyagismeret 4.1 Fémtani alapismeretek 4.1.1 Alapfogalmak 4.1.2 Fémtani alapfogalmak 4.2 Fémes szerkezeti anyagok 4.3 Nemfémes szerkezeti anyagok 82

5. Megmunkálások 5.1 Forgácsnélküli megmunkálások 5.2 Hőkezelések 5.3 Hegesztés 5.4 Forrasztás 5.5 Műanyagok megmunkálása 6. Villamosságtani ismeretek 6.1 Elektrotechnikai, elektronikai alapfogalmak 6.1.1 Alapfogalmak 6.1.2 Áramköri elemek 6.2 Transzformátorok 6.2.1 Felépítés, működés 6.2.2 Transzformátortípusok 6.3 Egyenáramú- és váltakozó áramú villamos forgógépek 6.3.1 Egyenáramú villamos forgógépek 6.3.2 Váltakozó áramú villamos forgógépek 7. Az ember és környezete 7.1 Környezetvédelmi és egészségvédelmi alapfogalmak 7.2 Munkakörnyezet, ergonómia

4.11 Tantárgyi kulcskompetenciák A kulcskompetenciákra épülő kiemelt feladatok tantárgyanként: 4.11.1

Osztályfőnöki óra keretében

A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, az osztályfőnök munkájának kiemelt feladata, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Ezen feladatokban a kulcskompetenciák használatának gyakoroltatása és a felmerülő konkrét problémák megoldásainak kiemelkedő szerepe van. Ezért valamennyi kulcskompetencia fejlesztése részét alkotja az osztályfőnök nevelő munkájának. Az osztályközösségének és az osztályba járó diákoknak a mindennapi élet során használniuk és gyakorolniuk kell a kompetenciákat. A mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során fejlődik szociális és állampolgári kompetenciájuk. Ennek fejlesztése folyamatosan történik osztályfőnöki órákon, mikor folyamatos, kölcsönös, sokoldalú és a legkülönbözőbb témákra kiterjedő kommunikáció folyik tanár-diák és diákdiák között. Megtanulják a véleményük kifejtését, érvelést, pontos helyzetelemzést, egymás tiszteletben tartását. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok felismerésének és megítélésének képessége. Alakuljon ki a helyes és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Ezzel fejlődik anyanyelvi kompetenciájuk, megtanulják, hogy a különböző szituációkban hogyan fejezzék ki magukat, hogyan találják meg a helyzet által követelt legcélravezetőbb nyelvi megoldásokat. A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben kommunikálni tudjon. Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervében szerepel az alapvető etika és a demokrácia, közélet témakör. Célunk, hogy az alapvető etikai normák, a társadalmi együttélés szabályai valamint a demokratikus gondolkodás és a konfliktusok és a problémák demokratikus eszközökkel történő megoldása készséggé, sőt szükségletté váljon az egyén számára. Miután ezeket a készségeket az iskolai élet minden színterén gyakorolják diákjaink, az osztályfőnöki órák feladata a felismert és megtanult 83

tevékenységformák és értékek tudatosítása. Ily módon ezeken az órákon fejlesztjük szociális és állampolgári kompetenciákat. Minden évben legalább egy alkalommal az osztályok osztálykirándulást szerveznek osztályfőnökeikkel. A kirándulások szervezésében és lebonyolításában a diákok fontos feladatot vállalnak. Részt vesznek a szervezésben, a megfelelő helyszín kiválasztásában, előzetesen felkészülnek az adott térség látnivalóira, ismerkednek az adott táj történelmével, élővilágával, népművészetével. Így fejlődik kezdeményezőképességük, hon és népismeretük, esztétikai és művészeti tudatosságuk. Ez utóbbi célt szolgálja az is, hogy osztályaink minden tanévben meglátogatnak aktuális kiállításokat, megtekintenek színházi előadásokat, meghallgatnak koncerteket. Minden évben részt vesznek tanulói csoportok külföldi kirándulásokon. Ezeken a kirándulásokon fejlődik idegen nyelvi kompetenciájuk, hiszen szükségessé válik a tanult idegen nyelvek valós élethelyzetekben való használata. A mindennapi életben adódó különböző feladatok, a közösen kitűzött célok elérése érdekében vállalt és végzett egyéni feladatok fejlesztik matematikai, a digitális valamint a vállalkozói kompetenciákat, illetve segít a hatékony önálló tanulás képességeinek a fejlesztésében. A különböző évfolyamokon folyamatosan szerepel az eredményes tanulás és a pályaválasztás, pályaorientáció témaköre. A 9. évfolyamon, heti 1 órában kifejezetten tanulásmódszertant is tanítanak. Ezeken az órákon, kiemelt fejlesztése folyik a hatékony önálló tanulás, a tanulás tanítása, az önismeret fejlesztése kompetenciáknak. Nagy figyelmet fordítanak az énkép és az önismeret fejlesztésére, az ezekkel a témákkal kapcsolatos tudatosság erősítésére. Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervének része a viselkedéskultúra fejlesztése. Cél a mindennapi együttéléshez nélkülözhetetlen civilizációs szokások kialakítása. Az órák keretében célként fogalmazza meg a konfliktusok kezelésének megbeszélését. Valamennyi évfolyamon az osztályfőnöki órák tantervének kiemelt anyaga az egészségnevelés. Ezeken az órákon kiemelt feladat az egészséges életmód elemeinek megismertetése, az egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése, olyan mentálhigiéniás technikák gyakoroltatása, amelyek segítségével a veszélyek elkerülhetők illetve csökkenthetők. A tanulók rendelkezzenek saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Az egészséges életmódra nevelésben szolgálni kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését, az egészséges életvitel megalapozását. Ezeken az órákon gyakorlatilag valamennyi kulcskompetencia fejleszthető és fejlesztendő, de kiemelt figyelmet kap a természettudományos kompetencia, a saját test működésének megismertetésével, az egyén és a környezet kölcsönhatásainak vizsgálatával. A családi életre nevelés kultúrájának célja, hogy megtanítson arra, hogy miként célszerű családban élni, milyennek kell lennie annak a közösségnek, amelyben életük nagy részét töltik, mi a felelősségük és kötelességük benne. Az emberi tevékenység mindennapi színtere a család, amelyben a gyermek első, közvetlen tapasztalatait szerzi. Ennek vizsgálata adja az elsődleges ismereteket a megfelelő életvitel kialakításához. Összegezve az osztályfőnök által koordinált nevelőmunka valamennyi kulcskompetenciát fejleszti, és minden kiemelt fejlesztési területtel foglalkozik, természetesen összhangban az iskolai élet összes színterével, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások teljes körével, tiszteletben tartva az életkori sajátosságokat.

4.11.2

Magyar irodalom

A magyar irodalom tantárgy tanítása alkalmat kínál valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére. A kulcskompetenciák fejlesztésének jellege és megvalósítása azonban nem egyenlő mértékű. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció

Kiemelt fejlesztési feladatok Igény az anyanyelv megismerésére, fejlesztésére, helyes és kreatív használatára Szövegértés - szövegalkotás különféle műfajú szövegek segítségével Énkép, önismeret – szerepazonosság, empátia Hon- és népismeret – a nyelv szerepe a kollektív tudat fejlődésében Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra –

84

Digitális kompetencia

Hatékony, önálló tanulás

Szociális kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos kompetencia

művelődéstörténeti és stíluskorszakok nyelvi sajátosságainak megfigyelése, értelmezése Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - az irodalmi szövegek vitára alkalmas helyzeteinek segítségével Az eredeti alkotások és fordításaik összevetése Tájékozódás a világhálón, adatgyűjtés, prezentáció készítése irodalmi művek elemzésére, értelmezésére Web2.0 alkalmazások használata Sulinet SDT irodalom tananyagrendszerének ismerete, használata IKT, IST, SDT pcs. használata Infokommunikációs eszközök használatának elsajátítása (pl. aktív tábla) Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése az irodalmi művek megismerése és elemzése során (csoportmunka, fórum, vita) Az információ megosztásának képessége a szövegértelmezésben, műelemzésben Reflektív tanulási szokások kialakítása Memoritertanulási stratégiák fejlesztése Konfliktusok felismerése és elemzése, értelmezése az irodalmi alkotásokban Együttműködés és vitakultúra fejlesztését szolgáló feladatok alkalmazása Egyén és közösség viszonyának felismerése, értelmezése az irodalmi művek segítségével Az egyéni és csapatmunkában (pl. projektfeladat) történő munkavégzés modellezése A tervezés, szervezés és megvalósítás hármas folyamatának életszerű helyzetekben történő alkalmazása (kockázatvállalás, tapasztalatok értékelése) az irodalmi művek elemzésére kialakított munkaformákban Az irodalmi és művészeti korszakok esztétikai elveinek és értékeinek megismerése, rendszerezése, értelmezése A médiális folyamatok esztétikai sajátosságainak felismerése, értékelés (pl. irodalom filmen) Ízlés – közízlés - esztétikum megjelenése az irodalmi szövegekben Modern és kortárs művészeti, esztétikai kifejezőeszközök felismerése, értelmezése (stílusgyakorlatok az irodalomórán) Az irodalom határterületeivel való együttműködést biztosító alkotások elemzése (irodalom-film, irodalomszínház, irodalom-képzőművészet, irodalom-zene) Az irodalmi művek eredeti és fordításnyelvi változatainak összevetése elsősorban lírai szövegek vagy műrészletek segítségével A logikus, analitikus gondolkodásmód fejlesztése az irodalmi és művelődéstörténeti korszakok, műnem-műfaj kérdések és a poétikai eszközök felismerésében, értelmezésében A logikus érvelés folyamatának megismerése és alkalmazása a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban Rendszerező táblázatok, modellek, struktúrák alkalmazása a szövegértelmezésben és szövegalkotásban (pl. szereplőkszereplőcsoportok viszonya, jellemfejlődés, ok-okozati viszonyok) A kronologikus irodalmi és művelődéstörténeti ill.

85

stíluskorszakok tudományos hátterének elemzése, értelmezése, csatolása a művészeti, esztétikai kapcsolópontokhoz (pl. Felvilágosodás –Descartes Racionalizmus stb.) Etikai kérdések értelmezése a tudományos fejlődés és az emberi tényező kölcsönhatásában (pl. utópia-ellenutópia)

Kulcskompetenciák és fejlesztési területek egymásba fonódnak, egymást feltételezik és kiegészítik. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése egyszerre cél és eszköz az irodalom tantárgy tanítása során. A 4 évfolyamos képzésre kialakított helyi tanterv kronológiai, műnemi, műfaji felosztása lehetőséget kínál arra, hogy a tőle elválaszthatatlan anyanyelvi kompetencia fejlesztésére mód nyíljon. Az egyes tananyagelemek (irodalmi művek) megértése, elemzése alapvetően kommunikációs feladat. Ennek megfelelően a szövegértés, szövegalkotási feladatok az anyanyelvi kompetenciafejlesztés szempontjai szerint alakulnak. A digitális kompetencia fejlesztése az iskolai és házi infokommunikációs eszközök használatán alapul. Az elmúlt években részben befejeződött tartalomfejlesztési programok nyújtotta lehetőségeket a tanórán és a tanórán kívüli tanítási és tanulási folyamatban egyaránt ki lehet használni. Az SDT és a hozzá tartozó programcsomag az egyéni, csoport- és projektmunkák lehetőségét is megteremti. A Web 2.0 és a Wiki rendszerek, ill. oktatási keretrendszerek (pl. Think.com) használata az ismeretek és képességek fejlesztésére egyaránt alkalmas, ennek megfelelően használata ajánlott. Hatékony, önálló tanulást biztosító kompetenciafejlesztés a hagyományos és digitális taneszközök használatával egyaránt elérhető. Az irodalomórák munkaformáinak megválasztásában a tananyag specialitásait figyelembe véve az egyéni, pár és csoportmunka, vitafórumok és projektfeladatok használata az eddigi gyakorlatnak megfelelően tovább folyik. Az infokommunikációs eszközök segítségével kitágult tanulási és tanítási tér (pl. virtuális osztályterem) kihasználására a helyi tantervben szereplő tananyagelemek alapján kerül sor. A szociális kompetencia fejlesztése összetett feladat. Az irodalmi művek elemző értelmezésében az egyén és közösség viszonyának felismerése, értelmezése túl az adott jelenség társadalmi és kulturális szerepén az egyén önmegértésének lehetőségét is biztosítja, ezért a beszélgetések, viták ennek szolgálatában is állnak. Az irodalmi művek megértése a különböző nézőpontok megismerésével és elfogadásával biztosítható, amelyet az együttműködés, a személyes előítéletek leküzdése és a kompromisszumra való törekvés jellemez. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésére kialakított feladatok az elemző készség és a hatékony kommunikáció együttesére épülnek. Az egyéni, páros és csapatmunkában (pl. projektfeladat) történő munkavégzés a tananyagelemek bármelyikének feldolgozására alkalmas. A munkaforma kiválasztásakor a tervezés, szervezés és megvalósítás összehangolására kell törekedni. Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség leghatékonyabban a műalkotások elemző értelmezése során fejleszthető. E folyamatban központi szerepet kap a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a nyitottság, az érdeklődés és a kreativitás. A tevékenységek célja, hogy a tanulók a művészi és hétköznapi esztétikum párhuzamba állításával jobban eligazodjanak a világban és a civilizáció történetének egyes szakaszait megismerve a kulturális örökség hordozóivá váljanak. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésének lehetősége az irodalomtanításban, hogy a műalkotások eredeti nyelvi világával is megismerkedjenek a tanulók, majd ezeket összevetve a fordítással/sokkal az irodalmi szövegek összehasonlításával és elemzésével az egyes nemzeti kultúrák elemeit is megismerjék. A matematikai kompetencia fejlesztése elsősorban az elemző, értelmező, rendszerező tanítási és tanulási folyamatban lehet eredményes. Ennek megfelelően pl. a korszakbevezetők, szövegelemzési gyakorlatok során a logikus gondolkodás és rendszerező modellek, vázlatok, ábrák, diagramok, folyamatábrák felhasználásával alakítható kompetenciafejlesztési feladatsor. A vizsgára való felkészülés elengedhetetlen feltétele a rendszerező összefoglalás, így a helyi tantervben rögzített kisérettségi, ill. a két szintű érettségire való elkészülés szolgálatába állítható a fejlesztés. A természettudományos kompetencia fejlesztése közvetetten valósul meg az irodalomtanításban. A kronologikus rendszer vagy a műnemi-műfaji tematika azonban az európai nézőpontú művelődéstörténeti és kulturális korszakolás elemeinek figyelembevételével megkerülhetetlenül foglalkozik a társtudományok adott jelenségrendszerével. Az irodalmi és művészeti korszakok 86

bevezetőiben ill. olyan korok világának tanulmányozásakor, ahol a természettudományos ismeretek írott szövegei még nem váltak el a klasszikusan vett szépirodalomtól (pl. ókor) az ismeretek lényegi elemi tárgyalásra kerülnek, alakjai a tananyag lényeges elemit képezik. Másrészt a természettudományos gondolkodás ismeretei nélkül bizonyos irodalmi alkotások értelmezése bizonytalanná válhat, így a kereszthivatkozások biztosítása kötelező feladata a tanító tanárnak (pl. Felvilágosodás – Pascal, Descartes módszere stb.). Ennek megfelelően a többi tantárggyal, tudományterülettel való együttműködés alapfeltétel. Az anyanyelvi oktatás alkalmat kínál valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére. Az anyanyelvi műveltség azért is olyan fontos feladata az oktatásnak, mivel a diákok ezen a nyelven sajátítják el a tananyagot, a szövegértés segítségével kerül sor az információk feldolgozására és rendszerezésére. A fent említett kompetenciákat és azok fejlesztését erősen befolyásolja a tanulói közösség kulturális igénye. Köztudott , hogy az ifjúság körében a zenének és a filmművészetnek komoly hatása van. Természetes , hogy a jó iskola él ezen művészeti ágak nyújtotta kulturális lehetőségekkel. A diákok egy része súlyos kulturális hátránnyal rendelkezik, ehhez társul még a szegénység és az élményhiány. Gyakran ezek a hiányosságok esetleg közömbösséggel társulnak. Mindezeket a gondokat az iskola igyekszik a meglévő lehetőségeivel kompenzálni. Éppen ezért az érzelmi élet gazdagítása, valamint a személyiségfejlesztés meghatározó szerepet tölt be. Az irodalmi műveltség elsajátítása közben a diákok megismerkednek olyan élethelyzetekkel, erkölcsi problémákkal és speciális magatartásformákkal, amelyeket saját életükben is alkalmazhatnak. Az integrált oktatás kapcsán megtanulhatják megérteni és tolerálni az őket körülvevő diákok másságát, megtanulhatják a helyes viselkedési mechanizmusokat, de sok esetben saját nehézségeiket is vállalniuk kell. A tanulási nehézségekkel küzdő diákokat rá kell tudni vezetni a helyes útra, hogy a számukra nyújtott felmentésekkel éljenek Ahhoz, hogy az iskola a diszlexiás tanulókat fejleszteni tudja, igen nagy szükség van az érintett tanuló hatékony közreműködésére és a szülő sikeres támogatására. A diszlexia olyan tünetegyüttes, amely lehet veleszületett betegség , de kialakulhat konfliktussal terhelt családban, ahol a gyermeket sokk éri. A diszlexia olvasási nehézséget jelent , melynek során a tanuló igen nehezen , és gyakran rengeteg hibával tanul meg olvasni. Ez a probléma főleg a tanulási fázisban okoz nehézségeket. Mivel ezek a gondok megértési deficittel is párosulnak, ezért a diákot általában nem ajánlatos felolvasásra felkérni, mert ez számára igen nagy gondot jelent. Az érettségi vizsgán a diák és szülője előzetesen kérheti, hogy számára a feladatot a felügyelő tanár olvassa fel, ezzel is elősegítve annak megértését. Nagyobb gondot okoz a diszgráfia, amely írásbeli nehézséget takar. Ez a tünetegyüttes rendkívül sokszínű. A diák írásképe a szépírástól a „hierogrifákig” terjedhet, de nem ez az igazi gond. Erre a hiánytünetre jellemző a betűkihagyás, hangzóátvetés, toldalékelhagyás, mássalhangzótörvények figyelmen kívül hagyása, helyesírási hibák tömkelege, stb. Az ilyen diák nem képes az érettségi vizsgán szöveget szerkeszteni, fogalmazni. Az ilyen gondokkal küszködő diákoknak egy szakértői bizottság előtt kell számot adniuk „tudásukról” . A nevelési tanácsadó szakértői bizottsága szakvéleményt állít ki, melynek figyelembe vételével az iskola igazgatója állít ki felmentést a tanuló számára, melynek értelmében a diákot felmenti az írásbeli számonkérés alól, és helyette szóbeli vizsgát engedélyez. Ezeket az engedélyeket három évenként meg kell újítani. A felmentés manipulálása miatt nem lehet a 12. évfolyamon már diszlexiás felmentést kérni, ha nincs előzménye a tünetegyüttesnek, nem adják meg a felmentést. Mivel a diszlexia nem magányos tünet, előfordul, hogy a helyzetet bonyolítja még egy beszédhiba /dadogás, raccsolás, szájzár stb./, amely a vizsgázó feleletét kissé megnyújthatja. Ezek a hiánybetegségek nem csak a magyartanárnak okoznak gondot, hanem valamennyi tanár szembe kerül ezzel a nehézséggel. Speciális, jól képzett szakemberekre van szükség, az ilyen problémák megoldásában. A rátermett kollégák továbbképzését az iskolának biztosítania kell, hogy az iskola naprakész felkészültséggel rendelkezzen. 87

4.11.3

Magyar nyelvtan

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció

Digitális kompetencia

Hatékony, önálló tanulás

Szociális kompetencia

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Idegen nyelvi kommunikáció

Matematikai kompetencia

Természettudományos kompetencia

Kiemelt fejlesztési feladatok Igény az anyanyelv megismerésére, használatára, fejlesztésére Szövegértés- szövegalkotás Helyes és kreatív nyelvhasználat Énkép, önismeret Hon- és népismeret Együttműködés a történelem, társadalmi ismeretek, idegen nyelv tantárgyakkal Tájékozódás a világhálón A digitális feladatok elvégzésében való jártasság SDT megismertetése, használatában való jártasság Új feladatok létrehozásának készsége Kreativitás Együttműködés az informatika tantárggyal Kitartó tanulás Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése Az idővel és információval való hatékony gazdálkodás A szükségletek és lehetőségek felismerése A tanulás folyamatának ismerete: új ismeretek szerzése, feldolgozása, beépítése és útmutatások keresése, alkalmazása Motiváció, magabiztosság Közösségi beilleszkedés Harmonikus életvitel Hatékony együttműködés másokkal Együttműködés az etika tantárggyal A tágabb környezet megismerése Képesség a lehetőségek megragadására Tudás, kreativitás, újításra való beállítódás Kockázatvállalás Tervek készítése és végrehajtása Esztétikai megismerés, ill. elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát elismerni A tradicionális művészetek nyelvének ismerete, használata A média nyelvének ismerete, használata Modern művészeti kifejezőeszközök ismerete, használata Együttműködés az irodalom, ének-zene, tánc-dráma, rajz és vizuális kultúra, média tantárgyakkal Más kultúrák megértése Nyelvi különbözőségek és egyezések megismerése, felismerése Igény más nyelvek megismerésére Nyelvi folyamatok és tevékenységek fontossága Modellek, struktúrák alkalmazása, ill. ezek alkalmazására való törekvés Az emberi tevékenység okozta változások megértése A fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség

A magyar nyelv tantárgy tanítása során valamennyi kompetencia fejleszthető, habár nem egyenlő mértékben. Leginkább az anyanyelvi kommunikáció, valamint az irodalom tantárggyal való koncentráció miatt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztésére alkalmas. A fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megfelelő kifejezése és értelmezése szóbeli és írásbeli formában az anyanyelvi kompetencia lényege. Ugyanakkor magában foglalja a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az 88

oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Mindez az anyanyelv elsajátításának eredménye, ami egy folyamat. Természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. A megfelelő szókincs, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismeretét igényli. Mindez a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, a különféle irodalmi és nem irodalmi szövegeket, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságait, a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét jelenti különböző helyzetekben. Törekedni kell arra, hogy a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben megfelelően kommunikáljon szóban és írásban, kommunikációját figyelemmel kísérje, és a helyzetnek megfelelően alakítsa. Szükséges képesség megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket; megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat; különböző segédeszközöket használni; saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd jelenti a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez fontos tudni a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. A magyar nyelv természete, alkalmazása rokon az iskolában tanult idegen nyelvekével a nyelvi modellek, panelek miatt. Így a nyelvek tanítása hasonló; ugyanakkor az idegen nyelv nem anyanyelv (reflexnyelv) volta miatt eltérések is mutatkoznak. Ezek tudatosítása fontos feladat. A tudatos nyelvhasználat, annak igényes volta társadalmi követelmény is. Az idegen nyelvek ismeretével, más kultúrák megismerésével a saját kultúránk megismerése iránti igény erősödik meg; fejlesztésének akarata a nyelvművelés fontosságában jelentkezik. Az abban való részvétel az énkép reális alakulását is segíti. A nemzetbe tartozás, az egyéni és közösségi kötelezettségek, feladatok tudatos vállalása visszahat a nyelvhasználat változására. Önálló, hatékony tevékenységekkel kell motiválni a tanulókat a nyelvi ismeretek, készségek fejlesztésére. Akarniuk kell tanulni, változni és változtatni. A szövegértési és szövegalkotási feladatok erre alkalmasak. A tanulók különféle szövegeket (beleértendő a szépirodalmi is) értelmeznek. Tudniuk kell ezeket transzformálni. A szövegalkotás terén készülnek jövendő társadalmi szerepükre is. Módjukban áll az önkifejezés, ennek fejlesztése. A változó világ tudatos megismerésére kiemelten jelenik meg a digitális eszközök tárháza. A tömegkommunikáció alkalmazására, alakítására fel kell készülniük a tanulóknak. A tanítási módszerek közül kiemelkedik az internet használata. A Sulinet Digitális Tudásbázis meglévő anyagai, az önállóan elkészíthető, bővíthető ilyen természetű anyagok mind tanári, mind tanulói; akár egyéni, akár páros, akár csoportos, akár frontális tanításra-tanulásra alkalmazhatók. A többi tantárggyal való együttműködés alapfeltétel. A tanulókban kell, hogy egyesüljenek azok a készségek, képességek, amelyek egy-egy tantárgy tanulásában megjelennek. A magyar nyelv gyakorlati ismerete, alkalmazása a cél. A kellő ismeretek elsajátításán túl a társadalomban jól kommunikáló embereket szeretnénk. Ez egyben elvezet a helyes konfliktuskezeléshez, az egyén boldogulásához.

4.11.4 Történelem • • • • • • • •

Szóbeliség erősítése, a vitatkozás – érvelés helyes technikájának elsajátítása; Az információk rendszerezése, feldolgozása megfelelő segédeszközök segítségével. A forráskritika alkalmazása; A fenntartható fejlődés koncepciója az emberi múlt tükrében. Egyén és nemzet helye a globalizáció világában; Az integráció fontossága, folyamata; A multikulturális világ bemutatása történelmi példákon keresztül; A demokrácia alapelvei, működése és normái. Az egyéni szabadságjogok kérdése; A művészetek kultúraformáló szerepe a történelmi korokban; A magyarság sorsa a Kárpát-medencében és a magyarországi kisebbségek helyzete;

89

4.11.5

Emberismeret és etika

Az emberismeret az etika és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok A hatékony és az önálló Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen tanulás kompetenciái megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Információk gyűjtése adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. Digitális kompetencia A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése. A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján. Az olvasmányokról lényeget kiemelő, pontos és részletes jegyzetek készítése. Előadás önálló jegyzetelése. A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete és használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Anyanyelvi kommunikáció Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. kompetenciái Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása. Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan. Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések összehasonlítása történelmi elbeszélésekkel a narráció módja alapján. Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. Társadalmitörténelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Az érvek kritikai értékelése. A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) használata. Anyanyelvi kommunikáció Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény

90

érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. . Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. A különböző információforrások - köztük primer történelmi források - elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése. Beszámoló, kiselőadás tartása szépirodalomból, népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból származó szövegek, valamint sajtótermékek, rádió- és a tévéműsorok alapján. Esszé írása történelmi-társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása, bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, következtetések levonása. Szociáis és állampolgári A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. kompetencia Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. . A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem és a helytörténet eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Szociáis és állampolgári Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy kompetencia - további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; - további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel; - - ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről és kultúrájáról; - ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek - köztük a romák - történetéről; - ismereteket szerezzenek a magyarországi zsidóság történetéről; - megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival; - megismerjék néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképét; - ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetőségeiről; - elemezzék a globális problémák, mindenekelőtt az ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi-történelmi összefüggéseit; - felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek, - Ugyancsak folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint napjaink nemzetközi konfliktusai, továbbá a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás. - szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; - ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra. - ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat. - egy konkrét pédán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. - váljanak képessé tájékozódni a fogyasztói jogok érvényesítése terén. Kezdeményezőképesség és Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, a vállalkozói kompetencia mint a következők.

91

- Vannak-e abszolút erkölcsi értékek? - Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog? - Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak? - Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? - Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus? - Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme? - Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? - - Mi az erőszak szerepe a történelemben? - Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség lehetőségeit? - Hogyan változott az állam szerepe a történelemben? - Az érdekek vagy az értékek hatása erősebb-e a különböző korok társadalmaiban?

4.11.6

Matematika

A kompetencia az ismeretek és attitűdök komplex egysége. A matematikai kompetencia hozzásegíti a diákokat az élő és élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlődéséhez. A matematikai kompetencia fejlesztésével alapvető célunk, hogy a tanulók alkalmassá váljanak folyamatosan fejlődni a szakmai területeken és a munkaerőpiac elvárásainak megfelelően értékes alkotómunkát végezni, felsőfokú tanulmányokat megkezdeni. Nem elhanyagolható szempont a piacgazdaság keretei között a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági, pénzügyi technikák elsajátíttatása sem. A matematikaórákon külön hangsúlyt fektetünk a hétköznapi élet problémáinak felismerésére, a problémák átfogalmazására a matematikai szaknyelvre, a feladat helyes megoldására, az eredmény értelmezésére és visszaírására a hétköznapi problémákra. Mindezekhez szükséges a szövegértés, a helyzetfelismerés és nagyon fontos elemként a konkrét matematikai tárgyi ismeretek, hiszen tárgyi tudás nélkül nem lehet képességeket fejleszteni. Ezért elengedhetetlenül fontos a korábban szemléletesen kialakított fogalmak megerősítése, bizonyos fogalmak definiálása, általánosítása. Csak ezzel együtt képzelhető el annak a képességnek a fejlesztése, amivel tanulóink az ismert összefüggéseket alkalmazni tudják a gyakorlati problémák megoldása során, és hogy kifejlődjön a képességük felismerni ugyanazon összefüggések alkalmazhatóságát más témakörökben. A mindennapi élet problémáinál legtöbbször előforduló matematikai területek: • Aritmetika és algebra • Geometria • Logika • Kombinatorika • Valószínűség-számítás, statisztika Alapvető kompetenciának tartjuk, hogy a tanulók tudják felismerni, hogy egy adott probléma milyen tananyaghoz kapcsolódik, és hol kell keresni a megfelelő összefüggéseket. Aritmetika és algebra A felsoroltak közül ennél az anyagrésznél a legfontosabb a lexikális tudás; cél az összefüggések és képletek biztos ismerete. Ezek elsajátításához fontos a tanórai gyakoroltatás és az, hogy a tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, hiszen a cél a gyakorlatban illetve más tantárgyaknál való alkalmazás. Kompetenciák: • A valós számkör biztos ismerete, a számkörben megismert műveletek gyakorlati alkalmazása, a zsebszámológép biztos használata. • Az elemi függvények ábrázolása a koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása. Ez a kompetencia nagyon fontos a különböző gyakorlati helyzetek leírásánál, szélsőérték-problémák megoldásánál. • A százalékszámításban való jártasság elengedhetetlenül fontos kompetencia a termékárak százalékos változásának meghatározásában, amortizációs költségek, adó, áruforgalmi adó kiszámításában. 92

•

Napjainkban igen fontos szerepe van a mértani sorozatok témakörnél tanult ismereteknek: pénzügyi befektetések esetén hozam meghatározása, kölcsön felvételek esetén a törlesztési részletek és kamatok kiszámítása, valamint a megtérülési idő megbecslése. A számtani sorozatokat eredményesen használhatjuk nagyobb létesítmények befogadóképességének, illetve a jegyek eladásából származó bevételek kiszámításában. • A hétköznapi életben gyakran használjuk matematikai ismereteinket a piaci vásárlásnál, pénzváltásnál, sütési receptek alkalmazásánál különböző mennyiségekre szabva. • Természettudományos számítások: kémhatások meghatározása, gyógyszerek dózisának ellenőrzése, fizikai számítások, anyagmennyiségi feladatok kémiából. Geometria A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek a térszemlélet kialakításában fontosak. Kompetenciák: • A mennyiségek átváltása egyik mértékegységből a másikba igen fontos része mindennapi életünknek: építkezési anyagszükségletek, felületek, tömegek, térfogatok, szállítási költségek, munkadíj, anyagveszteség kiszámítása. A terület-, felszín- és térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. • A trigonometriai számítások távolságok, magasságok és szögek meghatározása céljából igen fontosak a gyakorlatban. • A koordináta-geometria elemeinek tanításával nagyon jól mutathatjuk be a matematika különböző területeinek összefüggéseit, azaz a matematika komplexitását. Logika, jártasság a logikus gondolkodásban A problémamegoldás elengedhetetlen feltétele. • A többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítésének, a komplex problémakezelésnek a képességét is fejleszti. • Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez: például a munkaszervezésben, a jogok, kötelességek rendszerének megértésében és elfogadásában, a történelmi folyamatok feldolgozásában, a nyelvtani szabályszerűségek megismerésében, a szövegértésben. • A következtetési, a bizonyítási és absztrakciós készség fejlesztése hangsúlyos feladat. A „ ha…, akkor…”, az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén fontos. • A matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek alkalmazása (például a gráfok). • A logikus gondolkodás az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Kombinatorika A kombinatorika nagy segítséget nyújt a lehetőségek felmérésénél, kiszámításánál. Fejlesztendő kompetenciák: kombinatív készség, becslés, a becslés összevetése a számításokkal, a többféle megoldási mód keresése. Valószínűség-számítás, statisztika Mai világunkban elengedhetetlenül fontos a valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése. A mindennapokban egyre gyakrabban találkozunk statisztikai adatokkal. Emiatt fontos fejlesztenünk az adatok értelmezésének, értékelésének, táblázatba rendezésének készségét. Tanulóinkat jártassá kell tennünk a különböző grafikonokon, táblázatokban diagramokon ábrázolt adatok leolvasásában, a számadatok átlagának, az átlagtól való eltérésének kiszámításában. Összefoglalva: a matematikai kompetenciák fejlesztésével a komplex problémamegoldó gondolkodás kialakítására kell törekednünk. 4.11.7

Angol, német, francia, orosz nyelv

Az idegen nyelveknek nagyon fontos a szerepe azoknak a kulcskompetenciáknak a kialakításában és fejlesztésében, amelyek a társadalmi beilleszkedéshez, a munkavállaláshoz, illetve a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez nélkülözhetetlenek. Az idegen nyelvek oktatása számos olyan tanulási formát, kommunikációs helyzetet és alkalmat teremt, amelyben a kulcskompetenciák szinte mindegyike sikerrel fejleszthető. Az idegen nyelvi kompetenciák ugyanis integrálják a kulcskompetenciákat: az 93

anyanyelvi kommunikáció kompetenciáját, a matematikai kompetenciát, a természettudományos kompetenciát, a digitális kompetenciát, a hatékony és önirányított tanulás kompetenciáját, a szociális és állampolgári kompetenciát és az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáját. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciái, vagyis a kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az idegen nyelvek tanításának alapvető célja ennek a nyelvtudásnak az elérése. Idegen nyelvi kompetenciákon elsősorban az alábbiakat értjük: • szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban • kommunikációs szándékok megértése és kifejezése • az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes nyelvhasználathoz szükséges szociokulturális ismeretek és azok alkalmazása A kulcskompetenciák a fenti kompetenciákkal együtt fejleszthetők az alábbi módon. 1. Anyanyelvi kommunikáció Az idegen nyelven történő megnyilatkozás alapfeltétele a megfelelő anyanyelvi kommunikációs készségek és képességek megléte. Az idegen nyelven történő gondolatalkotás, véleménynyilvánítás (írásban és szóban) az anyanyelvi készségeket is fejleszti. Az idegen nyelvi elemek tanításakor párhuzam hozható a hasonló vagy éppen eltérő anyanyelvi elemek megléte, illetve hiánya között. Konkrét tanulási helyzetek: • A nyelvtani szerkezetek szembeállítása, hasonlóságok, különbségek felismerése és megnevezése (pl. névelőhasználat, szórend, intonáció hasonlóságai és különbségei) • Szótározási feladat • Fordítás 2. Matematikai kompetencia Az idegen nyelvi órákon e kompetencia tárgykörében elsősorban a logikus gondolkodás, az okokozati összefüggések és láncolatok felismerése és kialakítása fejlesztehető. Konkrét tanulási helyzetek: • Vita • Szóbeli érvelés • Érvelő fogalmazás • Meggyőzés • Adatok, grafikonok, tendenciák értékelése 3. Természettudományos kompetencia Az idegen nyelv oktatása során ez a kompetencia elsősorban a szóbeli és írásbeli kommunikáció témaköreiben jelenik meg. A célnyelvi civilizáció megismerése során a tanulók megismerkednek az adott ország tudományos eredményeivel, az adott nyelvet beszélő közösség gondolkodásával a tudomány és a technika vívmányaival kapcsolatban. Szembesülhetnek a globális problémákkal, és a megoldási lehetőségekkel (pl. túlnépesedés, környezetvédelem, globális felmelegedés stb.) Konkrét témakörök: • A tudomány és a technika világa • Környezet- és természetvédelem, • A motorizáció hatása környezetünkre • Egészséges életmód 94

•

A környezetünkben élő növények és állatok

4. Digitális kompetencia A számítógép kínálta lehetőségek kihasználására is sok alkalom nyílik az idegen nyelvi tanórán. Ezen kívül az otthoni munkák, házi feladatok, házi dolgozatok elkészítésében is fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az Internet. Konkrét tanulási helyzetek: • Projektmunka készítése • Prezentáció készítése • Információgyűjtés • Digitális oktatási keretrendszerek használata 5. A hatékony, önálló tanulás Az idegen nyelv oktatásának egyik célja, hogy kialakítsa a középiskolás diákokban az egész életen át tartó tanulás igényét. A tanár egyre kevésbe forrása az információknak, és egyre inkább kezdeményező, illetve szervező szerepet tölt be. A tanulásszervezési formák már a nyelvtanulás kezdeti szakaszában is, de minden évfolyamon lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók fejlesszék önálló tanulás kompetenciáját. Konkrét tanulási helyzetek: • Pármunka, csoportmunka • Visszajelzés adott feladatról, tanulási szakaszról stb. • Szótárhasználat • Önálló kiselőadás kijelölt vagy szabadon választott témában 6. Szociális és állampolgári kompetencia A tanulóknak az idegen nyelvi órákon gyakran kell egymással kommunikálniuk, közösen megoldaniuk olyan helyzeteket, amelyekben az együttműködés, a szolidaritás, a kölcsönös érdeklődés, gyakran a kompromisszumkészség alapfeltételként van jelen. Konkrét tanulási helyzetek: • Pármunka, csoportmunka • Vita • Érvelés • Megegyezés • Meggyőzés 7. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az idegen nyelvi órán lehetőség nyílik arra is, hogy a tanulók olyan kreatív feladatokat végezzenek, amelyek művészi kifejezőképességüket is fejlesztik. Konkrét tanulási helyzetek: • Projektmunka készítése (tabló, újság stb.) • Filmalkotások megtekintése, elemzése a célnyelvi kultúra világából • Szépirodalmi alkotások megismerése, elemzése • Színház • Könyvismertetés, olvasmányélmény megosztása másokkal

95

4.11.8

Fizika

A fizika órákon alapvetően a természettudományos (műszaki) részben a matematikai és az anyanyelvi kompetenciát tudjuk fejleszteni. A kiemelt fejlesztési feladatok közül a környezettudatos nevelés és a tanulás tanításához járul hozzá a tantárgy. A fizikai jelenségek, fogalmak, törvények, módszerek megismerése, megértése, rendszerbe foglalása, feladatokban történő alkalmazása nagyon jó lehetőséget biztosít az élet minden területén alkalmazható készségek, képességek tanulási technikák kialakítására, megerősítésére. A mechanika témakörénél alapvető fogalmakat, természeti jelenségeket, törvényeket tanítunk, majd ezeket feladatmegoldásokon keresztül alkalmazzuk, ezzel a kreatív gondolkodás kialakulását segítjük. Az elektromosság tanítása során a félvezetők tárgyalásánál a diódák, erősítők, a számítógépek, napelemek működési elvét ismerhetik meg a diákok. Az elektromágneses indukció és a váltóáram témakörénél a technikai civilizációnkhoz nélkülözhetetlen villamosenergia-termelés, (generátorok) felhasználás (motorok, gépek) alapvető működését tanítjuk. Az elektromágneses hullámok keletkezésének, terjedésének megismerése a rádió, tévé, mobiltelefonok működésének megértéséhez járul hozzá. Mindezek az ismeretek a mai információs társadalomban a mindennapi életben nélkülözhetetlenek. A modern fizika, atomfizika, magfizika az egész fizikai világképünket átformálta, itt már az embernek nem volt lehetősége érzékszervi tapasztalatszerzésre. A természet megismerésének egészen új fejezete nyílt meg, új gondolkodásmódra van szükség, mindez a logikus, absztrakt gondolkodás fejlesztését nagymértékben elősegíti. Az atomerőmű működésének megismerésekor nagy hangsúlyt fektetünk az energiatermelés különböző fajtáira (szélerőmű, széntüzelésű hőerőmű, vízerőmű stb.) és ezek környezetre gyakorolt hatásaira. A csillagászat és kozmológia rövid áttekintésénél az egész világegyetem keletkezését, fejlődését benne az emberiség helyét és szerepét ismerhetik meg a tanulók. Az egész tárgy oktatása során kialakuló szemlélet segít, hogy az áltudományos és tudományellenes megnyilvánulásokat kritikusan felismerjék. A természettudományos, műszaki tudását mindenki alkalmazni tudja a munkájában, a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlati módon tudja felhasználni tudását új technológiák, berendezések megismerésénél, és működtetésénél. A feladatmegoldások során erősítjük, fejlesztjük a matematikai kompetenciát, az ott tanult matematikai elveket, eljárásokat alkalmazzuk a problémák megoldások közben. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése a pontos megfogalmazások (fogalmak, definíciók, törvények) során és a szöveges feladatok megértésénél nagyon fontos szerepet kap. Az energiára egyre nagyobb szüksége van az emberiségnek, ennek termelése különböző módokon lehet, környezetromboló vagy környezetbarát módon. A különféle technológiák és környezeti hatásuk megismerése nagyon fontos része a környezettudatos nevelésnek. A fenntartható fejlődés kialakításához hozzájárul azoknak a folyamatoknak a megismerése, amelyek bolygónkon környezeti válságokat okoznak. A tanulás tanítása terén a fizika segíti a rendszerezés, a kísérleteken alapuló tapasztalás, kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztését különös tekintettel az analízis és szintézis erősítésére. A feladatmegoldások során előtérbe kerül új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Fontos szem előtt tartani a tanulási nehézségekkel küzdő diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók speciális, differenciált oktatását, nevelését!

96

4.11.9

Informatika

Kárpáti és Ollé (2007) az informatikai kompetencia tartalmát három fő területre osztotta: 1) Technikai IKT kompetencia – hardveres kompetencia (a felhasználói szintű hardver és szoftver üzembe helyezési és üzemeltetési ismeretek) – alkalmazói kompetencia (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, levelezés, információkeresés stb.) – a programozási kompetenciát (algoritmikus gondolkodás). 2) Kommunikációs IKT kompetencia – az információk közötti eligazodás képessége – az információ-szűrés készsége, – a régi és új ismeretek integrálásának képessége, – az információ-feldolgozás, értékelés, elemzés képessége, az információk prezentálásának képessége. 3) Demokratikus / etikus / biztonságos IKT használat – az információs társadalom kompetenciája (E-kormányzati eszközök ismerete) – a digitális jogok ismerete és tiszteletben tartása (szerzői jogok, adatvédelem) – médiakompetencia (médiaismeret, médiahasználat) – a tartalmak kritikus értelmezésének képessége, – médiumok kreatív használatának képessége (képfeldolgozás, átalakítás, képalkotás). NAT A technikai IKT kompetencia fejlesztésekor figyelembe kell venni a tanulók előzetes tudását, hiszen a számítógépek és az Internet terjedésével a tanulók egyre magasabb szintű előzetes tudással érkeznek az iskolába. A tanulók általában érdeklődést mutatnak az informatika iránt, s ezt a pozitív attitűdöt a tanítás során ki lehet és kell használni. Az érdeklődés annál gazdagabb, minél sokrétűbb az ismeretkörük. Az is fontos a feladatok megoldása során, hogy a problémaszituáció mennyire ismerős. A tanulás gyakorlati értéke is hatékony motívummá fejlődhet. Az informatikai kompetencia fejlesztése a mindennapi életben, a további tanulásban illetve a munkaerőpiacon egyaránt előnyt jelent, a gyakorlati értékét a tanulók tapasztalják az iskolai munkában is. Az informatika oktatás során lehetőség van a kulcskompetenciák komplex fejlesztésére. A kulcskompetenciák fejlesztése az eltérő óraszámok miatt nem egységes az egyes osztályokban. Anyanyelvi kompetencia A szövegszerkesztés tanítása során lehetőség nyílik különböző szövegek (hivatalos levél, meghívó, plakát, termékismertető stb.) elkészítésére és formázására, a szövegtípusok, stíluselemek tudatos alkalmazására, használatára, az esztétikai érzék, munka külalakja, nyelvhelyesség iránti igényesség kialakítására. Matematikai kompetencia A táblázatkezelés tanítása során lehetőség nyílik a számfogalom, mértékek, alapműveletek, matematikai fogalmak összefüggések alkalmazását segíteni. Fejleszthető a sémahasználat, az algoritmikus gondolkodás, mely segítségével a tanult ismereteket a diákok új környezetben oldják meg. A matematikai modellek (képletek, függvények, struktúrák, grafikonok, táblázatok) alkalmazásával fejleszthető az induktív és a problémamegoldó képesség. Az adatbázis-kezelés tanítása során lehetőség nyílik a logikai műveletek gyakorlati alkalmazására, mely segítségével az induktív gondolkodás fejlesztése érhető el. Az informatika tanítás során pozitív attitűdöt kialakítására kell törekedni a matematika, a logikus gondolkodás iránt. Programozási kompetencia A programozás tanítása során fejleszthető az algoritmikus gondolkodás, a problémamegoldó és az induktív képesség. A tanulók megpróbálnak önállóan feladatot megoldani, számítógépes programokat készíteni, akár saját elképzeléseik alapján. 97

Természettudományos kompetencia A táblázatkezelés tanítása során az adatok megfelelő változtatásával a különböző lehetőségek kiértékelését végezhetjük el, a változásokat nyomon követhetjük, előre jelzéseket készíthetünk a diagramok segítségével, mely segít a természettudományos gondolkodási mód kialakításában. Az informatika történet, információ elmélet tanítása során rávilágíthatunk a tudomány, technika fejlődésére, azok hatására a mindennapi életünkre. A tudomány hatásait elemezhetjük a társadalomra (ipari forradalom, információs forradalom), kulturális szakadékok, a szegregáció-integráció problémáit (esélyegyenlőség, Internet által kínált lehetőségek, eltérő képességű emberek lehetőségei, visszahúzódó gyermekek megnyilvánulási lehetőségei). A hardverismeret során lehetőség van új technológiák megismerésére, megértésére, berendezések működési elvének megértésére (fényképezőgép, nyomtató, lézer, félvezetők, stb.) A kritikai gondolkodás fejlesztése fontos feladat a tudományok és áltudományok elválasztása, megkülönböztetése céljából. A fejlesztés legalkalmasabb területe az Internet-keresés (jelenségek különböző magyarázatainak megkeresése), illetve a könyvtárismeret (pl. alkímia és kémia) témakörén belül található. Digitális kompetencia Az információ és kommunikáció, a táblázatkezelés, az adatbázis-kezelés szövegszerkesztés, prezentációkészítés, webszerkesztés tanítása során fejlesztjük az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása részképességeket. A kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül felveti az informatikán belül kiemelkedően fontos etikai szabályok ismertetését (szerzői jog és adatvédelem, plagizálás). Különböző internetes felületeket használva oldhatnak meg feladatokat a diákok e-mail, üzenőfal, online párbeszédet biztosító programok (pl. Windows Live Messenger, stb.) segítségével. Hatékony önálló tanulás Dokumentumkészítés során kutatómunka segítségével a tanulók fejleszthetik tanulási stratégiáikat. Megismerkedhetnek a kutatómunka lépéseivel (adatkeresés, jegyzetelés, rendszerezés, hivatkozások megjelölése, források megadása). A dokumentumkészítés témaköre lehetőséget biztosít az e-learning rendszerek megismerésére, mint pl. a Sulinet Digitális Tudásbázis. Szociális és állampolgári kompetencia A tanulók fizikai és mentális egészségmegőrzését segíti az ergonómiai ismeretek fejlesztése, a számítógép előnyeinek és túlzott használatának veszélyeinek megbeszélése, a függőség kialakulásának (internet vagy játék) és a közösségi oldalak, valamint a „second life” típusú oldalak hatásainak elemzése. A szövegszerkesztés, prezentációkészítés, webszerkesztés feldolgozása során dokumentum készítésre jut idő, mely során ismereteket szerezhetnek a diákok az Európai Unióról (kialakulása, szervezeti felépítés, döntéshozatali rendszer, tagállamok, stb.). Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A táblázatkezelés témaköre során tanítandó tananyagként kell megjelennie a pénzügyi függvények értelmezésének és használatának.

4.11.10 Testnevelés és sport Edzettség, teherbírás fejlesztése és a tanulás megtanulása kompetencia A tanulók ismerjék a kondicionális képességek csoportjait (erő, állóképesség, gyorsaság), jellemzőiket, ismerjék a fejlesztésükhöz szükséges edzésmódszereket és terhelési mutatókat. Ismerjék a koordinációs képességek (ügyesség, egyensúlyérzék, mozgástanulás képessége) csoportjait, a fejlesztésük hagyományos és új módszereit. Tudatosuljon bennük, hogy a motoros fejlődés, rendszeres, tervezett munkával, a fokozódó terhelések módszerével érhető el. Sport- és mozgáskulturális tanulás és vállalkozói kompetencia A testi képességek vonatkozásában, az energiaellátó és irányító folyamatok mellett fő hangsúlyt kap a motivációs bázis. A tanulók ismerjék meg a „pszichomotoros” fogalmat. A mentális, akarati tényezők orientáló szerepének ismeretében, a reális célállító, kockázat vállaló, és teljesítmény centrikus szemlélet uralja viselkedésüket, a „fair play” maximális szem előtt tartásával. 98

Pozitív személyiségfejlődés és interperszonális és szociális kompetencia A tanulók ismerjék fel, hogy a testkultúra évezredekre visszanyúló mozgásanyagának és a hozzákapcsolódó elméleti ismeretek elsajátításával, a személyiség pozitívan fejlődik. E komplex személyiségfejlődés, a korábbiakban említett célállító és orientált, az objektív helyzet és önfelismerésre képes és kész embertípus tud megfelelni akcelerált világunkban a társadalmi elvárásoknak.

4.11.11 Biológia Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja többek között a fogalmak, tények, vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. A biológia tantárgy keretében ennek fejlesztésére számtalan lehetőség adódik. A tanári magyarázat, a diákok kiselőadásai, a szóbeli feleletek, a kooperatív együttműködésen alapuló csoportmunka, a természet- vagy tudományos filmrészletek értelmezése mind-mind a szóbeli kommunikáción alapulnak. A tankönyv, a szakfolyóiratok szövegértelmezésre felhasznált cikkei, a különböző biológiai témákban készülő plakátok, a házidolgozatok illetve az iskolai dolgozatok sokféle feladattípusa ( irányított esszé, szövegkiegészítés, relációanalízis, stb. ) pedig az írásbeli kommunikációs készség fejlesztését szolgálják. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a biológia oktatásában elsősorban a logikus gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. Ez vonatkozik az egyes szövetek, szervek felépítése és funkciója közti összefüggések felismerésére, a betegségek tüneteinek és okainak ismeretére, az ökológiai rendszerekbe való beavatkozás és ezek következményeinek feltárására, a családfák genetikai elemzésére. Másodsorban jelenti a grafikonok/táblázatok értelmezését pl. növény-, állat- és emberélettani vonatkozásokban, a biomok környezeti feltételeinek megítélésében, illetve konkrét számítások formájában a genetika, az evolúciógenetika és egyes élettani fejezetek (pl. keringés, légzés, stb.) feldolgozása során. Természettudományos kompetencia A természettudományok, így a biológia esetében feltétlenül szükséges a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint ezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Vonatkozik ez az egyes részterületek kutatási módszereire, így élettani vizsgálatokra, etológiai kísérletekre, leletek vizsgálatára, fénymikroszkópos gyakorlatokra és elektronmikroszkópos felvételek elemzésére. Napjainkban egyre fontosabbá válik olyan technológiák megismerése, amelyek az egész bioszféra védelmét szolgálják. Ennek kialakításában szerepet játszik a környezeti tényezők ismerete, az anyagok körforgásának és az energiaáramlásnak a tudatosítása, a növények és a lebontó szervezetek szerepének tisztázása. A jövőben nem elhanyagolható a géntechnológiai módszerek alapvető ismerete, alkalmazásuk okainak felismerése és felelősségteljes álláspont kialakítása az egyes esetekben. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Ennek a kompetenciának a fejlesztésére alkalmat kínál a természet sokszínűsége, esztétikája. Filmek, fotók, rajzok, mikroszkópi metszetek, állati vázak vizsgálata, osztálykirándulások teremtenek alkalmat a rácsodálkozásra. Saját tevékenységként természetfotók, plakátok, házi dolgozatok készítésével mélyülhet például az esztétikai-művészeti kifejezőképesség. Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon- és népismeret Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a hazaszeretet elmélyítése. A biológia tantárgy keretében megismerkedünk hazánk főbb társulásaival, kiemelten védett növényeinkkel, állatainkkal, nemzeti parkjainkkal, a védelemre méltó értékeink sokaságával. Magyar kutatóink, természettudósaink, híres orvosaink életének és munkásságának ismerete szintén a nemzeti önismeret részeként jelenik meg a biológián belül. 99

Környezettudatosságra nevelés Feladatunk, hogy elérjük a tanuló érzékennyé válását környezetük állapota iránt, hogy képesek legyenek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a fenntartható fejlődés fogalmának és jelentőségének megértésére. Az ökológia témaköre bőségesen kínál alkalmat erre az indikátorszervezetek, a víz-, talaj-, levegővizsgálati módszerek megismerésével. A hulladékszelektálás jelentőségének felismerése, gyakorlatbani alkalmazása, környezettudatos vásárlási szokások, az energiatakarékosságra törekvés kialakítása, egészséges és környezetkímélő konyhatechnikai eljárások megismerése is ebbe a tárgykörbe tartozik. Testi és lelki egészség A biológia tantárgy embertannal foglalkozó fejezetei megalapozzák, a hozzájuk kapcsolódó egészségtan témakörök pedig igen széleskörűen feldolgozzák a testi és lelki egészség fogalmát, elérésének módjait, különös tekintettel a bőr, a mozgásszervrendszer, a táplálkozási, a légzőszervrendszer, a keringési, a kiválasztó szervrendszer és az idegrendszer egészséges működésére, betegségeire és ezek megelőzési módjaira. Kiemelt fontosságú az egészséges táplálkozásnak, a sport szerepének, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drogok) következményeinek és alternatíváinak megismerése. Az érintett korosztály életkori sajátosságainak megfelelően a családi életre nevelés, a nemi érés folyamatának megismerése, a szexuális kultúra kérdéseinek tisztázása is központi jelentőségű. Az idegrendszer kapcsán stresszoldó technikák, módszerek, a harmónikus életvitelt megalapozó szokások megismerése és kialakítása is fontos szerepet kap. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. A biológia esetében ez számos egészségügyi, orvosi, állatorvosi, agrár, környezetvédelmi jellegű, kutató biológus, stb. irányba való továbbtanulásnál válik kiemelkedő jelentőségűvé. Ezen kívül a felnőttlét speciális színterére, a családi életre, a szülővé válásra, a genetikai háttér megismerésére, a felelősségteljes várandósságra való felkészítésre, a csecsemőgondozásra, betegápolásra vonatkozó alapvető ismeretek és készségek kialakítása is szerepet kap a biológia tantárgy keretében.

4.11.12 Földünk és környezetünk Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A vállalkozói kompetencia jelenti az alapját azoknak az ismereteknek, melyekre a gazdaságban való részvétel során van szükség. A földünk és környezetünk tantárgy keretében foglalkozunk a pénz fajtáival, funkcióival, a bankok és a tőzsdék világával. Az értékpapírokkal kapcsolatban szó esik a vállalkozási formákról, a profit, a hozam, a kockázat fogalmáról. A tanulók megismerkednek egy ország eladósodásának lehetséges folyamatával, melyből párhuzamot vonnak a családi költségvetés működtetésével kapcsolatban. Természettudományos kompetencia E kompetencia az alapja a magyarázatok és előrejelzések készítésének a természettudományos jelenségek világában, valamint a természet és a társadalom egymásra hatásának, a fenntartható fejlődés fogalmának megértését is megalapozza. A természetföldrajz tananyag felöleli a Föld külső és belső szféráinak elemzését, az összefüggések feltárását. A természeti világ alapelveinek megismeréséhez segítenek hozzá a bolygók keringésének törvényszerűségei, a lemeztektonika általános működési elvei. Több tudományos feltáró módszerrel is megismerkednek a tanulók (pl. földrengéshullámok terjedése, űrfelvételek kiértékelése, kormeghatározás,időjárás jelentés készítése stb.). A műszaki megoldások és a mindennapi élet kapcsolatáról szól a víztározók, gátak, csatornák jelentőségének tárgyalása, az űrtechnika alkalmazásának ismertetése a Föld és más égitestek tanulmányozása során.

100

Szociális és állampolgári kompetencia E kompetencia birtokában az egyén képessé válik a közügyekben való aktív részvételre. A földrajz tantárgy keretében megismerkednek a diákok az Európai Unió kialakulásának folyamatával, intézményeivel, főbb célkitűzéseivel. Foglalkoznak az integráció és az európai sokféleség kapcsolatával. A népesség témakör tartalmazza a nemzetiség fogalmát, a nők és férfiak arányát a különböző országokban és a jelenség társadalmi hátterének vizsgálatát. A népesedési problémák jelentősen különböznek a világ egyes tájain, ezek megértése közelebb visz a vallási és etnikai csoportok sokszínűségének megismeréséhez. Matematikai kompetencia Annak ellenére, hogy a földrajz nem számít „számolós” tantárgynak, a kétszintű érettségi követelmény is hangsúlyt fektet az ismeretek gyakorlatban való alkalmazására, és ezen belül az egyszerű számolások elvégzésére. Ilyenek például a térképpel kapcsolatos számolások, a helyi idő és időzónák gyakorlati ismerete, a levegő páratartalmának számolása, a népsűrűség, a természetes szaporodás kiszámítása. A kompetenciák között szerepel a grafikonok helyes értelmezése (pl. korfák), számadatokból grafikonok készítése (pl. egy ország gazdasági ágazatainak aránya). Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon- és népismeret Kulturális örökségünkkel kapcsolatban a földrajz keretében hazánk természeti adottságaival és a gazdaság fejlődésével foglalkozunk. Sajnos a gimnáziumi órakeretből kevés jut erre a témára, mert az általános iskolai tananyagban részletesen szerepel Magyarország, és a megszerzett ismereteket tudottnak feltételezi a tanterv. Ezért minden olyan általános társadalomföldrajzi témában, ami minket is érint, kitérünk a magyar példákra (pl. a települések témakörénél jellemezzük a magyar tanyarendszert, a metropolisz szerkezetét Budapest példáján tanítjuk, a migrációnál a környékünkön jellemző ingázást vesszük alapul, stb.). Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Az Európai Unió története, szerkezete, célkitűzései a tananyag részei. Felhasználjuk a diákok külföldi cserekapcsolatok során szerzett ismereteit is a tanulási folyamatban. Az a cél, hogy a tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Az Európán túlmutató, globális problémákkal többször is foglalkozunk (a légkör, a vízburok, a talaj szennyezésével, valamint a globális felmelegedéssel a 9. évfolyamon, az éhínségek, a túlnépesedés, a világvárosok problémáival a 10. évfolyamon). Gazdasági nevelés A gazdaság világa áthatja mindennapjainkat. A monetáris világgazdaság korában mindenkinek szüksége van arra, hogy eligazodjon a pénz világában. A pénz fajtáinak megismerésén túl a valuta fogalmával, valutaárfolyamokkal, a deviza mibenlétével is foglalkozunk. A bankok hitelnyújtását, a kamat és a törlesztőrészlet gyakorlati jelentőségét is kiemeljük. Az értékpapírok fajtái között is megtanulnak különbséget tenni a tanulók. A nemzetközi tőkeáramlások kapcsán kitekinthetnek a világgazdaságot mozgató folyamatokra. A közgazdaságtan alapfogalmaival is megismerkednek a diákok. Környezettudatosságra nevelés A fenntartható fejlődés fogalmának egyre inkább a mindennapok részévé kell válnia. A környezeti nevelés része a globális problémák ismerete, a megoldási lehetőségek mérlegelése. Az iskola szellemisége és szokásai példát mutatnak ezekben a kérdésekben: a szelektív szemétgyűjtés az osztályokban, a papírgyűjtési akciók, a használt elemek gyűjtése is a helyes szokások kialakítását szolgálja. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A konkrét pályaorientáción kívül (a földrajztudományhoz kapcsolódó szakmák, társtudományok szakmái, közgazdasági szakmák bemutatása) a földrajz keretén belül is lehetőség nyílik a tudatos fogyasztóvá válás alakítására. A gazdálkodó- és vállalkozóképesség fejlesztése alapfokon része a társadalomföldrajz tananyagnak

101

4.11.13 Kémia Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. Ennek fejlesztésére a kémia tantárgy is sok lehetőséget biztosít. A tanári előadások, a diákok kiselőadásai, az órai verbális és nonverbális kommunikáció, a feleletek, a kísérletek szóbeli elemzése mind kiváló „terep” a szóbeli kommunikáció fejlesztésére. Az írásbeli kommunikáció fejlesztésére is lehetőség adódik a vázlatok felhasználása, a dolgozatok különféle feladattípusain keresztül. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztésére a kémia tantárgyon belül rengeteg lehetőség kínálkozik. A legegyszerűbb esetektől (mértékegységek átváltása, anyagmennyiség-tömeg viszonyok elemzése, stb.) a közepes nehézségűeken (reakcióegyenletek rendezése, ionvegyületek képletének megállapítása, stb.) keresztül a középszintű érettségi vizsgakövetelményekben szereplő összetett számításokig. Mindezek mellett a diagramok, energiaviszonyok értelmezései, grafikonok elemzése, ok-okozati kapcsolatok feltárása is lehetőséget nyújt a matematikai kompetencia fejlesztésére. Figyelembe kell venni azonban a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók képességeit, illetve felmentésüket. Természettudományos kompetencia A természettudományokon belül a kémia esetében is alapvetően szükséges a természeti világ alapelveinek, a természeti törvényeknek (pl. tömeg-, energia- és töltésmegmaradási törvények), az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak, valamint ezek alkalmazása során az ember által a természeti környezetre gyakorolt hatások ismerete. Mindez az iskolai foglalkozások során megtárgyalásra kerülő anyagismereti, kémiai technológiai, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákon keresztül megteremti az igényt a bioszféra és benne az emberiség védelmére, a tudatos energia- és anyagfelhasználásra. Digitális kompetencia A digitális kompetencia tárgykörébe tartozik az információs társadalom technológiáinak (IST) ismerete, magabiztos és kritikus használata. A középiskolában használatos informatikai ismeretek terén lehetőségek adódnak a szövegszerkesztés (házi dolgozatok), táblázatkezelés (kísérleti mérési eredmények), grafikonkészítés (a táblázatba foglalt adatokból), egyszerű videoszerkesztés (digitálisan rögzített kísérletek feldolgozása) területein. A kapcsolattartás modern formáinak (msn, Skype, e-mail) mindennapos használatán keresztül az információs társadalom hasznos tagjává válhat az egyén Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon- és népismeret Elengedhetetlen feladat, hogy a tanuló megismerkedjen mindazon tudósok, történelmi személyek kémiához történő kapcsolatával, akikkel egy nyelvet beszél, egy nemzet tagja (Szent-Györgyi Albert, Görgey Artúr, Hevesy György, Irinyi János, Oláh György, stb.). El kell sajátítania mindazokat az ismereteket, amelyek a magyarság hagyományaiban fellelhetők, legalábbis a kémia vonatkozásában. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A diákok tanulmányaik során gazdagodjanak olyan ismeretekkel, amelyek az európai tudományos élet jelentős képviselőivel kapcsolatosak, az egyetemes emberi civilizáció mai állapotához vezettek és a társadalom jövőjét is meghatározzák. Növekedjen érzékenységük a globalizáció problémáival kapcsolatban, fokozódjon érdeklődésük ezen problémák megoldási lehetőségei iránt. Gazdasági nevelés A kémia, a vegyipar a legtöbb gazdaság alapvető tényezője. Ismerje meg tanulmányai során a tanuló, hogy mely nyersanyagokból milyen végtermékeket milyen eljárással állítanak elő és ezeknek mik a legfőbb költségösszetevői, melyek a gazdaságosság alapvető ismérvei. Miért úgy állítanak elő bizonyos termékeket, milyen gazdasági indokok és milyen környezeti változások szólnak az energiahordozók piacának átalakulása mellett és ellene. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés alapvető célja a tanulók életvitelének olyan irányítása, amely lehetővé teszi az élő természet fenntartását és a társadalom fenntartható fejlődését. Ennek érdekében 102

nagy hangsúlyt kell kapnia a környezeti kémia és a háztartási kémia fejlesztésének, hiszen ezeken keresztül juthatunk el a globális természet- és környezetvédelmi problémák megértéséhez. Ez pedig alapját képezheti egy olyan gondolkodásmód és életmód kialakulásának, amely során ezek a problémák megoldódhatnak. Ezért a tanulóknak be kell kapcsolódniuk a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

4.11.14 Ének-zene A diák önmagához való viszonyában fontos felismerés ,hogy van énekhangja, és hogy ezt használni is tudja ha akarja. Ez a felismerés építi a diák önbizalmát önbecsülését és további tanulásra ösztönöz. Ez az első és legnehezebb feladat az ének tanításban. A gimnáziumba érkező diákok nagy részében már rengeteg negatív érzés és gátlás halmozódott fel az évek során az ének órával és az énekléssel kapcsolatban. Ehhez járul még, hogy egy részük feleslegesnek tartja a tantárgyat. A dalok szövege, hangulata nemzeti kultúránk ismeretére, szeretetére, tiszteletére tanít. Az európai és egyetemes zenekultúra megismerése segíti az Európai Unió országainak elfogadását, és azt hogy Magyarságtudatukat megőrizve európai polgárokká váljanak diákjaink. A kultúrált éneklés segít a társadalmilag elfogadott viselkedés elsajátításában. (Az énekkarnak nagy szerepe van ebben.) Az ének és zenetanulás ma már nagyon drága dolog. A magántanárok óradíja ,a zeneiskolák térítési díja, sok ezer Ft-ba kerül .A Zeneakadémia elvégzése milliókban mérhető ,a hangszerek ára több százezer Ft a kottáké 10 ezer FT körül van. Egyre inkább a gazdagok kiváltsága lesz a zenetanulás. Meg kellene becsülni azt a pár órát amit még az általános iskola és a középiskola biztosít a diákok számára! A környezettudatosságra nevelés tekintetében fel kell hívni a figyelmet a hangszennyezés tényére! A tanulási módszerek közé sorolható az éneklés a hangszerjáték segítségének igénybevétele más tárgyak tanulásánál is. Az ének-zene tanításához ma már az akusztikus szemléltetésen kívül a vizuális megjelenítés az első helyen említendő, mert az agyba jutó információ 75%-a érkezik a szemből .A szem a legfontosabb érzékszervünk. A zene ,az énekhang elillanó, megfoghatatlan, anyagiatlan minőség ,ezért vizuális megjelenési formáinak állandóan körül kellene vennie a tanulókat ahhoz hogy hatékonyan tudjunk tanítani a heti egy órában. Az egy hét így is sok ,majdnem minden kitörlődik az emlékezetből.. A tapasztalati megismerés szempontjából fontos lenne a diákokat hangversenyre, operába vinni, hogy később, felnőtt korukban igényük legyen rá. A közönségnevelés fontos célja az énektanításnak. Vannak még megfizethető zenekarok és operatársulatok. Az éneklés a legolcsóbb zenei tevékenység, mert mindenki hangszerrel a torkában születik. Ezt a hangszert az ének órákon és a kóruspróbán kell fejleszteni. Ennek a fontosságát az iskola tudatosíthatná, az éneklés jótékony hatásaira (gyógyítás) fel kellene hívni a figyelmet a szülők körében is. Az éneklés akkor is jótékonyan hat az éneklőre, ha hamis. Nem kell tehát ettől félni, a hamisság a zenei hallás gyengesége, amit ki lehet küszöbölni. Egy hamis hang is lehet gyönyörű zengésű. A zenei hallás irányítására nagyon jó módszereket találtak már ki az énektanárok! A testi-lelki egészség fontos tényezője a zene, az éneklés. A felnőtt szerepekre való felkészítés legjobb színtere a kóruspróba. A kórusmunka segíti a diákot a bizonytalanság kiküszöbölésében, a rugalmas együttműködés képességének kialakításában, a felelősségvállalás, a tolerancia, az empátia érzésének kialakításában. Mindezt a versengés nyomasztó érzése nélkül tanulhatja, gyakorolhatja.

4.11.15 Mozgókép és médiaismeret Alapvetően két részre bontva jeleníthetők meg a Mozgókép – médiaismereten belül a fenti feladatok. A két elem persze csak a példa kedvéért választható szét; a gyakorlatban mindez egységesen jelentkezik, átfedve egymást. 103

1. Tananyag: röviden, a kulcskompetenciákra összpontosítva. •

A modern tömegkommunikáció és nyilvánosság (általában a kommunikációs folyamatok).

•

A média (és a mozgókép) által közvetített valóságlép; a reklámok, a hírek világa és hatásmechanizmusaik. A közönség, mint állampolgár (lokális és globális néző); női néző, férfi néző; médiaolvasatok.

•

Az etikai és jogi szabályozások ismerete.

•

A mozgóképi szövegek ismerete; korstílusok.

A kiemelt fejlesztési feladatok tekintetében (itt is a már említett, „mesterséges szétválasztást” alkalmazva, a tömörítés végett) a fentiekhez rendelhető: •

•

Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés; a hon- és népismeret; az európai azonosságtudat-egyetemes kultúra tárgyköre: -

A szűkebb és tágabb környezet iránti érdeklődés, illetve felkeltése; nyitottság és megértés a különböző szokások, életmódok, kultúrkörök iránt; a közös problémák felismerése, összefüggéseik és a figyelemre való érzékenység; a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös megismerése, betartása és tisztelete.

-

Értékorientációk, beállítódások fejlesztése. Szükséges részképességek: társadalmi viszonyrendszerek felismerésének, bánásmódhoz való jog felismerésének, az együttműködésnek a képessége.

az

egyenlő

A környezettudatosság, (gazdasági nevelés): -

Az értékteremtő munkához, a gazdasági ésszerűséghez való viszony; a fogyasztás szerepe; saját fogyasztói magatartásuk jelentőségének, felelősségének tudatos megélését, a döntések mérlegelésének kockázatát kiemelve; a környezet szerepének, jelentőségének megismerése, értékelése.

2. Módszertani és projektmunkához kapcsolódó megoldások; a kiemelt fejlesztési feladatokra összpontosítva. •

Énkép, önismeret: az egyén önmagáról alkotott képe, viszonya. Felkészülés az iskolán kívüli élet szerepeire; egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. -

•

Saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakul ki; munkája függ az önmagáról, igényeiről alkotott képtől, az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Megérti a következményeket, elsajátított tudására reflektál a tanítás-tanulás folyamatában; a hozzáértés érzésének, önkontrollnak, felelősség saját magával szemben, önfejlesztés igénye és tevékenysége.

A tanulás tanítása: -

Különböző szaktárgyak iránti érdeklődés felkeltése; átfedések. 104

-

Önállóság a tanulás tervezésében, feltételek alakításában. Előzetes tudás, tapasztalat mozgósítása; emlékezet erősítése; rögzítési folyamatok. Adatgyűjtés, témafeldolgozás, forráshasználat. Gondolkodási képességek fejlesztése: rendszerezés, következtetés, problémamegoldás; összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás erősítése, használata. Tanulói döntéshozatal, alternatívák végiggondolása, értékelés, érvelés. Kritikai gondolkodás megerősítése.

A tanulás tanítás és énkép – önismeret fejlesztés alapvető része a mindennapjainkhoz tartozó mozgóképi, illetve médiatartalmak elemzésének; úgyis mint saját szokásainknak. Ugyancsak ehhez járul hozzá, a projektfeladatok folyamatos önreflexióra késztető megoldási folyamata és értékelése; maguk a tanulók által.

4.11.16 Rajz és vizuális kultúra Kulcskompetenciák a rajz és vizuális kultúra oktatásában

A rajz és vizuális kultúra egyike azon tantárgyaknak, amely a leginkább alkalmas a kompetencia alapú képzés megvalósítására. Széles körben kapcsolódik az elvárásoknak megfelelő kulcskompetenciákhoz, és tartalmazza az egyéni képességek fejlődésének lehetőségeit. A tantárgy spirális szerkezetéből adódóan lehetőséget nyújt az ismeretek elmélyítésére, magasabb szinten való elsajátítására. Témakörei tekintetében: vizuális problémafelvetés természetszemlélet kreatív alkotótevékenység képolvasás, tárgyelemzés kapcsolódik és fejleszti a legalapvetőbb kulcskompetenciákat, ezekre épít. Pl.: • • • • • • •

Az anyanyelvi kommunikációt a műelemzések és kiselőadások kapcsán Matematikai kompetenciát az ábrázoló geometriai feladatokkal Természettudományos kompetenciát tanulmányrajzok, természeti formák értelmezéséve Digitális kompetenciát az egyéni felkészülés során (rajzfeladatok elkészítésében is) Önállóságot és kezdeményezőképességet Az esztétikai-művészeti tudatosságot és kifejezőképességet Kreativitást fejleszt

Rajz és vizuális kultúra tantárgyon belül a múzeumok, kiállítások látogatása a múzeumpedagógia segítségével A múzeumok a legváltozatosabb módokat kínálják nekünk a gyerekek kompetenciájának fejlesztésére. A Nemzeti Alaptanterv nem határoz meg tantárgyi rendszereket és ismeretköröket. A kulcskompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Kiemelt feladat a diákok szociális és társadalmi kompetenciájának fejlesztése: a helyes énkép és önismeret fejlesztése, a megfelelő tanulási környezet kialakítása – amelynek motiváló környezetnek kell lennie és erre a MÚZEUM lehetőséget ad – hon- és népismeret, nemzeti és egyetemes kultúra megismerése, a környezettudatos gondolkodás, az információs és kommunikációs kultúra ismerete és használata. Érdeklődésük felkeltése a szociális kompetencia több területének fejlesztését veti fel: Az önismeret és helyes én kép kialakítása a személyiségfejlesztés alapja, amelyet a megfelelő tanulási környezet kialakításával, motiváló környezet megteremtésével alakíthatunk. 105

A tanulást motiváló környezet kialakítása ösztönzi a diákot az élethosszig tartó tanulásra, amely tágabb értelemben véve az egyén világszemléletét formálja. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztését az előkészítő órán, számítógépes internetes kapcsolattal, a múzeumi honlap böngészésével könnyen alakíthatjuk. Iskolánkban lehetőség van arra, hogy a múzeumlátogatást előkészítő órán megmutassuk a honlap elérésének módját, az irányított böngészés lehetőségét átadva a diákok kezébe, ezzel rögtön a proszociális viselkedés elemeinek adunk teret, mint például a felelősség, megbízhatóság, segítőkészség, csoportban való dolgozás, azaz olyan képességek és készségek elsajátításának és gyakorlásának a lehetőségét, amelyek az egyén szocializációját fejlesztik. Az informatikai infrastruktúra használata – a mai modern világunk nélkülözhetetlen eleme – lehetővé teszi a szociális kapcsolatok kibővítését. Az élethosszig tartó tanulás kialakításához alapvető mozzanat az információ keresése, értelmezése, feldolgozása, amelyet a NAT az informatikai eszközök használatának lehetőségével fontos célként jelöl meg. Az iskolától a múzeumig eljutás ismét több kompetenciát érint egyszerre. A Szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlása, azaz közlekedésben a helyes viselkedési és magatartási formák a tanár személyiségén keresztül fejleszthetőek. A város megismerése, a Hon- és népismeret területét fejleszti, hiszen fővárosunk történelmének ismerete a megbecsüléshez és az ezekkel való azonosuláshoz vezet. Utazás közben felhívhatjuk a figyelmet környezetünk állapotára, az értékek megőrzésének fontosságára, környezetünk tisztántartásának szükségességére. Ezzel a tudatos gondolkodásmód kialakítását a Környezeti nevelést fejlesztjük. És még nem értünk a múzeumba… Beérkezve a múzeumba gyakran találkozhatunk külföldi csoporttal, turistákkal. Fontos, hogy a gyerekek ne érezzék ezt különleges dolognak, ne csodálkozzanak rá a más kultúrából érkezőkre, hanem fogadják el, legyenek nyitottak a kapcsolatok kialakításában. A cél a humanista, az európai ember nevelése, aki azonban megőrzi nemzeti identitását és nyitott az elfogadottság megteremtésében. Ezzel az Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra kompetencia területet fejleszthetjük. A szociális kompetencia legfontosabb eleme a viselkedés, de a múzeumban újabb viselkedési szabályokkal találkozik a gyermek. Nem tülekedhet, csendesen, fegyelmezetten közlekedik a kiállított tárgyak és tárlók között, türelmesen kivárja a sorát a ruhatárban a tárló csoportos nézésénél, figyel a társaira és a többi látogatóra… A pedagógus egyszerre valósíthat meg nevelési és oktatási célokat. Oktatási céljaink a Tanulás kompetenciáját szolgálják, amely az értelmi képesség, a személyiség fejlődés és fejlesztését jelentik tágabb értelemben. A múzeumi feladatok, amelyet a felkészülés során összeállítunk, lehet keresztrejtvény, adatkutató – a kiállításban megtalálható ismeretekre irányuló – teszt, mind a gondolkodási képességek, a rendszerezés a következtetés és problémamegoldás fejlesztését szolgálják. Fontos, hogy ne céltalanul, unalmasan nézze a gyerek a kiállítást, hanem a tudását gyarapítva, élvezettel vegyen azon részt. A kiállítás megnézésével nem ér véget a kompetenciafejlesztés. Hátra van még a látottak feldolgozása, továbbgondolása, elmélyítése, beillesztése. Visszatérve az iskolába, feldolgozhatjuk tanórákon: történelem, művészetek, rajz és vizuális kultúra, irodalom, osztályfőnöki órákon, szakkörön, tanulmányi vagy képzőművészeti versenyeken. A múzeumi élmény ráébresztheti a gyermeket egy-egy tudomány vagy művészeti ág megismerésének lehetőségére, az érdeklődési körének bővítésére. Felismerheti általa egyéni adottságait, elindulhat egy szakma irányába, felkészülhet a felnőtt szerepeire, ami szintén a szociális kompetencia fejlesztésének egyik területe.

106

Az Ókorból reánk maradt bölcsesség, mely szerint: „Ép testben ép lélek” talán fordítva is érvényesül, egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, érdeklődő ifjúságunk testileg is egészségesebb lesz a kompetenciák tudatos fejlesztése által, a múzeumpedagógiai segítségével.

4.11.17 Ügyviteli alapismeretek Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt az ügyvitel szakmacsoport közös szakmai gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. A tantárgyak oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti képzésben tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget. A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt. Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni életpályájuk reális megtervezésében. Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődésüket a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt. Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás kialakulásához, a motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez. Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével. A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Gazdasági környezetünk: Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, csoportosítsa a javakat. A tananyag oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében. Ismerkedjenek meg alapvető mikro- és makroökonómiai ismeretekkel (fogyasztói döntés, költség- és profitfajták, nemzetgazdasági mutatók, munkanélküliség, infláció) Sajátítsák el az alapvető jogi ismereteket, jogalkotás folyamatát, jogforrásokat. Tekintsenek bele a polgári jogba, a szerződések fajtáiba. Ismerjék meg a munkajog alapjait, hiszen majd munkavállalóként is hasznosítani tudják ezen ismereteket. Tekintsenek bele a gazdasági elszámolásokba, ismerjék meg az alapvető marketing, pénzügyi, számviteli és statisztikai alapfogalmakat. Információkezelés Oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakulásához. 107

A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok megnyitására, mentésére, nyomtatására, tabulálásra, betűtípusváltásra, választásra, keresésre, cserére. Másoljanak tíz perc alatt legalább 1500 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatárokon belül. Tudjanak diktálás alapján legalább 1000 leütés terjedelmű szöveget leírni. Viselkedéskultúra Oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Fejlessze a tanulókban az ön- és emberismeretet, az empatikus készségeket. Kommunikáció Oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. Gépírás és iratkészítés Oktatásának célja, hogy a tanulók tudjanak 1400 leütés terjedelmű szöveget másolni, diktálás alapján leírni. Növekedjen írássebességük, törekedjenek a hibátlan írásra. A diktált, vagy importált szöveget egy szövegszerkesztő program segítségével képesek legyenek megformázni. Képesek legyenek a dokumentumba objektumokat, táblákat, képeket beilleszteni. A tanulók ismerjék meg a magán és hivatali levelezés főbb szabályait, formáit. Ennek alapján a hivatalos leveleket a megfelelő formába tudják önteni. Tudjanak fogalmazni és formába önteni egyszerűbb ügyiratokat. Ismerjék a magánszemélyek és vállalkozások közötti, a vállalaton belüli iratok fajtáit. Tudjanak a vállalat üzleti életével kapcsolatos leveleket megfogalmazni. Informatikai alkalmazások Oktatásának célja, hogy a tanulók a közismereti képzésben elsajátított informatikai ismereteiket megszilárdítsák. Megismerjék és megértsék az adatvédelem fontosságát, megismerjék a „netikettet”. Megismerkedjenek az Internettel, tudjanak keresni, információkat gyűjteni. Levelezőrendszer segítségével tudjanak információt cserélni, adatokat eljuttatni, fogadni. Ismerjék meg a táblázatkezelés lehetőségeit, segítségével egyszerűbb számításokat, rendezéseket végezni. Tudják a táblázatot megformázni. Használjanak egyszerűbb képleteket, készítsenek egyszerűbb grafikonokat. Ismerkedjenek meg a prezentációkezelés alapjaival. Titkári ismeretek Oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a titkárságon, ügyfélszolgálaton dolgozók feladatait, leendő szakmájuk egy fő területét. Ismerjék az irodai munka menetét, hogy milyen egy korszerűen felszerelt iroda. Tudjanak egyszerűbb irodatechnikai eszközöket használni, karbantartani. Ismerjék az iratkezelés szabályait, a bejövő és kimenő iratok iktatását, tárolását, selejtezését.

4.11.18 Gépészeti alapismeretek Lásd a helyi tantervben

4.11.19 Közlekedési alapismeretek Lásd a helyi tantervben

108

4.12

A tanulók fizikai állapotának felmérése

1) A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. 2) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3) A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: VONALAZÁS (gyorsasági állóképesség szintjének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló a kézilabda pálya alapvonalán áll. Feladat: futás közben meg kell érinteni a kézilabda pálya keresztben futó vonalait úgy, hogy minden érintés után vissza kell futni az alapvonalig. Értékelés: az utolsó vonal(távolabbi alapvonal) után visszafutás, cél a hatos vonalnál van. Az indulástó a beérkezésig eltelt időt mérjük mp -ben. FIÚK 5p. 55mp-ig 4p. 56-61mp-ig 3p. 62-67mp-ig 2p. 68-73mp-ig 1p. 73mp fölött

LEÁNYOK 5p. 65mp-ig 4p. 66-71mp-ig 3p. 72-77mp-ig 2p. 78-83mp-ig 1p. 84mp fölött

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: kettő perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A lábfej a bordásfal alsó foka alatt van Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: kettő perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk 9. 30 31 32 33 34

1p. 2p. 3p. 4p. 5p.

10. 32 33 34 35 36

11. 36 37 38 39 40

12. 40 41 42 43 44

Lányok 1p. 2p. 3p. 4p. 5p.

9. 25 26 27 28 29

10. 26 27 28 29 30

11. 28 29 30 31 32

12. 28 29 30 31 32 109

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk 1p. 2p. 3p. 4p. 5p.

9. 50-59 60-69 70-79 80-89 90-99

10. 55-64 65-74 75-84 85-94 95-104

11. 60-69 70-79 80-89 90-99 100

12. 70-79 80-89 90-99 100-109 110

9. 50-59 60-69 70-79 80-89 90-99

10. 55-64 65-74 75-84 85-94 95-104

11. 60-69 70-79 80-89 90-99 100

12. 70-79 80-89 90-99 100-109 110

Leányok 1p. 2p. 3p. 4p. 5p.

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 2 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk 1p. 2p. 3p. 4p. 5p.

9. 15-19 20-24 25-29 30-34 35

10. 17-21 22-26 24-31 32-36 37

11. 21-25 26-30 31-35 36-40 41

12. 25-29 30-34 35-39 40-44 45

110

Lányok 9. 15 16 17 18 19

1p 2p. 3p. 4p. 5p.

10. 16 17 18 19 20

11. 17 18 19 20 21

12. 17 18 19 20 21

5. feladat Kötélmászás – függeszkedés (komplex gyorserő felmérő gyakorlat) Kiinduló helyzet: állás, fogás a kötélen Jelre indulva folyamatos mászás ill. függeszkedés. Lányok 9-12. évfolyamig mászókulcsolással, fiúk 9. évfolyamon mászókulcsolással, 10. évfolyamon lefelé már függeszkedve, 11-12. évfolyamon oda-vissza függeszkedve. Lányok: 9. 1p. 2p. 3p. 4p. 5p.

3m 3,5m 4m 4,5m 5m

10. 3m 3,5m 4m 4,5m 5m

11. 3m 3,5m 4m 4,5m 5m

12. 3m 3,5m 4m 4,5m 5m

10. 4m 4,5m 5m 5,5m 6m

11. 3m 3,5m 4m 4,5m 5m

12. 4m 4,5m 5m 5,5m 6m

Fiúk: 9. 1p. 2p. 3p. 4p. 5p.

3m 3,5m 4m 4,5m 5m

A tanulók minősítése az öt feladat összpontszám alapján: Elért összes pontszám 06-ig 10-07 14-11 18-15 22-19 25-23

Minősítés igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló

111

4.13

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése

A SNI meghatározás A fogalom értelmezését és a feladatokat a jelenleg érvényben lévő 1993. évi LXXIX. évi törvény 121.§ (28.-29.), 30.§ és az 52.§ (6) adja meg. A korábban fogyatékosnak (testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más) nevezett gyermekcsoportot a 2003. évi LXI. számú törvénymódosítás óta nevezzük sajátos nevelési igényűnek (SNI). A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés szükségességét jelenti, utal az ehhez szükséges másfajta és többféle szakértelemre, kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre, továbbá a mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszéd fogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b.) Organikus eredetű megismerő funkciók, vagy viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességű c.) Nem organikus okra visszavezethető megismerő funkciók, illetve viselkedésfejlődés tartós és súlyos rendellenességével küzd A közoktatási törvény 30.§ (1.) bekezdése értelmében a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Ennek érdekében alapfeladatként valósítjuk meg: A tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését A finanszírozás megoldását A segítő hálózat kiépítését Szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását Támogatások lehetőségeinek biztosítását Az intézmény szolgáltató szerepét meghatározó befogadott tanulók igényei szerinti oktatónevelőmunka folyamatának a szervezését - Lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket

-

Jelentési kötelezettségek: -

szakszolgálatok felé felülvizsgálati kérelmek benyújtása sajátos nevelési igényű tanuló után járó normatíva igénylése

Intézményünkben a különleges gondozás formái: • iskolai nevelés és oktatás, • fejlesztő felkészítés. Intézményünkben az iskolai nevelés-oktatást és a fejlesztő felkészítést valósítjuk meg tanulóink életkorát és annak sajátosságait figyelembe véve (tanulóink életkora: 14-24 év).

112

Integráció-együttnevelés A nevelési-oktatási munkánk során az inklúzió formáját valósítjuk meg. A különleges gondozást igénylő tanulóinkat integráljuk tanulóink közé. Az integrálás formáját és típusát a tanulói jogviszonyban álló fiatal, szakértői véleményében megfogalmazottak és az egyéni szükségletek határozzák meg. Iskolánk az integrált nevelés-oktatást tűzte ki pedagógiai céljául. Ennek az oktatási formának egy fejlettebb formáját az inklúzióhoz közeli módszert alkalmazzuk. Az integrációhoz képest az inklúzió fejlettebb forma, mivel filozófiájában mindenki felé befogadó, s ennek a szemléletnek a következménye az együttnevelés.

INTEGRÁCIÓ (FOGADÁS) INKLÚZIÓ (BEFOGADÁS) A módszer, az óraszervezés nem változik. A módszer, az óraszervezés nem hagyományos. Frontális, teljesítményorientált stílus. Differenciáló, önértékelésre is alapozó pedagógia. A gondokért maga a gyermek a felelős. Gondok esetén a pedagógusnak kell változnia. A gyógypedagógusra hárul a probléma A gyógypedagógus partner a megoldása. megoldásban. Csak az osztályfőnök vállal részt az Szemléletváltás a teljes tantestületben, integrálásban. nyitott iskola.

Intézményünk, mint befogadó vagy inklúziv iskola oktatási stílusában az együttműködő tanulási módszereket, a csoport- és pármunkát alakítja ki. Így igyekszünk fejleszteni a tanulókat részlegesen vagy a teljes képzésben. A tanórákon differenciált nevelés-oktatás folyik, megkülönböztetett és elhatárolható normákkal, melyet a tanórán kívüli gyógypedagógiai fejlesztés egészít ki. Intézményünkben a funkcionális integrációs törekvések érvényesülnek. Az integrált nevelés feltételei: 1. tárgyi és személyi tényezők: • Alapító okirat, Pedagógiai Program, speciális tanterv, • a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus szakember segítsége, • fogadókész, felkészült pedagógusok, • a tárgyi szükségletek biztosítása, • osztálylétszám korlátozása, figyelembeétele 2. Módszerek: • differenciálás: eszközei: • segítségadás módjában, idejében az alkalmazott módszerekben, a közvetítési módban, • a tananyag tartalmában, • az óraszervezésben, • tanítási, tanulási ütemben, • célokban, a megkövetelt szintben, • számonkérés, értékelés módjaiban, típusában.

113

céljai: • képességfejlesztés, • helyes tanulási szokások gyakorlása • önálló tanulás megtanítása, • sikerélményhez juttatás, • egyéni lehetőségek fejlesztése, • együttműködés fejlesztése, • önellenőrzésre szoktatás, • reális önértékelés kialakítása. Személyi feltételek Az integrált osztályok, a sajátos pedagógiai módszerek gyakorlatban történő megvalósítását: • fejlesztő pedagógus, • gyógypedagógus, • pszichológus, • logopédus, • pedagógiai asszisztens, • gyógytestnevelő munkája kell, hogy segítse, a feltételek minél jobb biztosítása a feladatunk. Külön elkészített egyénre szabott fejlesztési terv alapján végzik az egyéni, vagy kiscsoportos (kéthárom fő) szakmai, pedagógiai munkájukat. Munkájuk szorosan összefügg az elméleti és gyakorlati szaktanárok tevékenységével. A napi kapcsolat során párhuzamos oktató-nevelő munka folyik, nagy hangsúlyt fektetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni igényeire. Folyamatos visszacsatolás erősíti a minőségi munkát. Szakmai kompetencia biztosítása Pedagógus felvétel: Az iskola vállalt profiljának megfelelő szakemberek felvétele. A feladatok és az elvárások korrekt ismertetése Szakirányú végzettségű pedagógusok biztosítása Pedagógus továbbképzés: Folyamatos képzés biztosítása Az innováció biztosítása, belső és külső előadókkal Az iskolai műhelymunka: Az iskolai szakmai munkaközösségek működése állandó elemző feladatjelölő, értékelő munkafolyamata az esélyegyenlőség a tehetséggondozás érdekében történik. A szakmai műhelyekben együttműködő pedagógusok részéről a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók tanulási nehézségeinek elfogadása, hatékony módszerek technikák alkalmazása, szükség esetén attitűd váltás, folyamatos szakmai megújulás. Követő mentori rendszer: A kimenő diákok beilleszkedésének utókövetése szervezett találkozók keretében. Az iskola nevelés: Arról, hogy a sajátos nevelési igényű fiatal az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai intézménybe (szegregáltan) vagy együttnevelve kortársaival (integráltan) teljesíti-e tankötelezettségét, a szakértői bizottság dönt. A döntésnél a bizottság figyelembe veszi a gyermek állapotát (fogyatékosság súlyossági foka és típusa, egészségügyi problémái, személyisége, szocializálhatósága), igényét, az intézményi feltételeket és a szülő választását. 114

A közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy a szülő választhat azon intézmények közül, amelyek rendelkeznek a sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Az iskolánkba felvételt nyert minden fiatal egy úgynevezett tanulási képességvizsgálaton vesz részt, melyhez a szülő (törvényes képviselő) írásban hozzájárul. A vizsgálat a következő részekből áll: 1. felmérő feladatlap kitöltése (hallás utáni írás, szövegértés, írás, olvasás, számolás) 2. rajz vizsgálat: egy fát kell lerajzolni 3. fogalmazás: „Mi leszek tíz év múlva” címmel 4. intelligencia teszt kitöltése (RAVEN) 5. egyéni beszélgetés Szakembereink (pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus), a vizsgálat alapján értékelik a jelentkező: • tanulási képességét, • egyéb tanulási akadályozottságát. Fontos megkülönböztetni a pedagógiai szakszolgálatok közül a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladatkörét. Nevelési Tanácsadó

Célcsoport: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Célcsoport: sajátos nevelési igényű tanulók (fogyatékos) - értelmi fogyatékos - pszichés fejlődési zavarral küzdő - autista

Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Alkalmazott pedagógiai módszerek Iskolánk fejlesztési módszerek szerint a tanulókból csoportokat alakít ki. A jó adottságú tanulóknak többletszolgáltatásokat nyújt, míg a gyengébb adottságúaknak a minimális követelmények elérését biztosítja. A gyengébb adottságúaknál módosítjuk a követelményeket és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű, speciális pedagógiai segítséget nyújtunk. Ez a tanórai feladatokon túli egyéni, személyre szabott fejlesztéssel valósul meg. Alkalmazott módszerek a közvetítési módban: • feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, • feladat kis lépésekre bontása, • példa bemutatása, mintaadás, • tanítási stílusok váltakozása, 115

• • • • • •

több szemléltetés (bekapcsolódás, megtapasztalás, eszközhasználat), szükség esetén több ellenőrzés, feladaton belüli hangsúlyozás, a válaszadás módjainak különbözősége (pl. szóban, írásban), tananyag változatos feldolgozása. tanulószobában, szaktanárral történő fejlesztés, korrepetálás

A tananyag tartalmában: • változtatás, • kiváltás, • elhagyás, vagy eltolás, • kompenzálás. Óraszervezés: • frontális helyett csoport, pár, egyéni munka, • együttműködés előtérbe helyezése, • ösztönző társ megszervezése, • tanulók csoportokba rendezése. Tanítási ütem: • lassítás, • képesség szerinti terhelés. Számonkérés módja: • hagyományos, standardhoz viszonyítás, • tanuló önmagához mért fejlődéséhez, • szöveges értékelés, • tantárgyi, tananyagrészi mentesítések az értékelés alól. Az imént felsorolt módszerek a következő célok elkérését segítik: • képességfejlesztés, • helyes tanulási szokások gyakorlása, • önálló tanulás megtanítása, • sikerélményhez juttatás, • egyéni lehetőségek fejlesztése, • együttműködés fejlesztése, • önellenőrzésre szoktatás, • reális önértékelés kialakítása.

116

V. Szakmai program 5.1 Az iskola szakképzési rendszere A Fővárosi Közgyűlés 1881/2007. (XI.29.) számú határozata szerint 2008. július 1-jétől szakmacsoportos alapozó oktatást folytatunk iskolánkban az alábbi szakmacsoportokban: gépészet informatika közlekedés ügyvitel A 2008/2009. tanévben szakképzést kifutó jelleggel folytatunk az alábbi 3 szakmában: Gépipari számítástechnikai technikus Számítógép-rendszerprogramozó Jogi asszisztens (akkreditált)

5.2 Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében A TISZK szerveződésében a 2008. július 1-jétől a 9-12. évfolyamon szakmacsoportos alapozást folytatunk az egységes fővárosi szakmacsoportonkénti tantervek alapján az iskolák közötti átjárhatóság és a szakképzésbe való beszámíthatóság érdekében.

5.3 Szakmai gyakorlati képzéshelyeinek és források bemutatása •

•

A gépészeti szakmacsoport vonatkozásában: Az iskolai tanműhelyünk 2 db gyakorlati alapképző műhellyel, 1 db vegyes forgácsoló műhellyel, 1 db CNC, MPC AUTOCAD labor, kiszolgáló helyiségekkel rendelkezik. 1998 óta folyamatosan gondoskodunk a gyakorlati oktatás tárgyi feltételének korszerűsítéséről, fejlesztéséről. Újabb tantermek, számítógéptermek kibővítésére volt lehetőségünk. Összességében az iskola a szakmacsoport szakmai gyakorlati alapképzését, az alapvető mérési gyakorlatokat, ill. a speciális CNC- és számítógépes tervezési gyakorlatot tudja biztosítani. Ez szakmától függően kb. a gyakorlati képzési óraszámok ≈ 70–100%-át fedi le. A lefedetlen gyakorlati óraszámokat, hasonló képzési profilú szakközépiskolában, ill. egyedi munkahelyeken – vállalatoknál, kft.-nél – együttműködési megállapodás alapján, ill. tanulószerződéssel teljesítjük. Az ügyvitel szakmacsoportban a szakmacsoportos alapozáson és a jogiasszisztens-képzésben tanulók kötelező gyakorlati foglalkozását iskolánk tanirodájában, számítógépteremben tudjuk biztosítani, ami a kötelező gyakorlati óraszám 80–100%-át fedi le. A lefedetlen órákat egyedi munkahelyeken, vállalatoknál, cégeknél biztosítjuk együttműködési megállapodás formájában.

5.4 Szakmai képzés óratervei Jelenlegi szakmai képzésünk óraterveit – az OKJ előírásainak megfelelően - mellékeljük.

117

3. sz. táblázat OKTATOTT SZAKMÁINK (kifutó jelleggel) Az intézmény a 37/2003. (XII.27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzék egységes szerkezetű kiadása alapján az alábbi szakképesítések megszerzésére készíthet fel: Gépészet Informatika Ügyvitel

Gépipari számítástechnikai technikus

52 5442 04

2 év

Számítógép-rendszerprogramozó

54 4641 05

2 év

Jogi asszisztens (akkreditált)

55 3452 01

2 év

118

Gépipari számítástechnikai technikus 52 5442 04 ÓRATERV

119

Számítógéprendszer-programozó ÓRATERV

Számítógéprendszer-programozó - OKJ 54 4641 05 Tantárgy neve

13. 14. évf. évf. D T D T

Számítástechnikai alapismeretek elmélet

2

2

Számítástechnikai alapismeretek gyakorlat (szövegszerkesztés, táblázatkezelés)

2

4

Operációs rendszerek elmélet

2

2

Operációs rendszerek gyakorlat

2

4

3

6

3

3

Matematika

4

4

Adatbázis-kezelő rendszer elmélet

2

2

Adatbázis-kezelő rendszer gyakorlat

2

4

2

4

Magasszintű programozási nyelvek elmélet

3

3

3

3

Magasszintű programozási nyelvek gyakorlat

6

12

4

8

Számítógépes grafika

2

2

Assembly

4

8

Hálózati ismeretek

2

2

Angol

2

4

2

4

Élet és pálya tervezés

1

1

1

1

Testnevelés

2

2

2

2

2

6

Szakdolgozat konzultáció Összesen (diák)

30

30

Összesen (tanár)

42

51

120

Jogi asszisztens

nappali tagozat

ÓRATERV Tantárgyak

Jogi alaptan Általános szociológia Bevezetés a közgazdaságtanba A modern állam és jog történeti alapjai Írásbeli és szóbeli kommunikáció Számítástechnika I. Társadalomstatisztika (igazságügyi stat.) Bevezetés a bűnügyi tudományokba Büntetőjogi alapfogalmak

1. 30 30 30 30

Félévi óraszám 2. 3.

4. Kredit Kredit

15 15 30

Kredit

30

Kredit 15 30

Bevezetés a közjogtanba Közigazgatási alapfogalmak Számítástechnika II. Polgári jogi alapfogalmak Kereskedelmi jogi alapismeretek Munkajogi és társbiztosítási jogi alapism. Szociálpolitikai és szociálisjogi alapok Családjog Szakmai gyakorlat I. Polgári eljárásjogi alapfogalmak Büntető eljárási és büntetésvégrehajtási jogi alapok Pénzügyi, adó- és illetékjog Igazságügyi ügyvitel Közigazgatási ügyvitel Jogi etika Szakmai gyakorlat II. Pszichológia Levelezési ismeretek Nyelvhelyesség-Helyesírás Protokoll Általános ügyvitel Idegen nyelv Információkezelés-Gépírás InformációkezelésSzövegszerkesztés, Excel, Adatbázis-kezelés Információkezelés-Prezentáció, Grafika, Internet Információkezelés-Hálózat Ügyviteltechnika Élet- és pályatervezés Testnevelés

Egyéb

Kredit

30 15 30 20 30 15 15 40 20 20 15 25 15 15 40 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 3 óra 5 óra

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra 3 óra

1 óra

1 óra

3 óra 3 óra 3 óra

3 óra 3 óra 3 óra

4 óra

1 óra 2 óra

1 óra 2 óra

3 óra 1 óra 2 óra

4 óra 3 óra 1 óra 2 óra 121

VI. Záró dokumentumok 6.1 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program nyilvános és alapvető dokumentuma az iskolának. A pedagógiai program minden érdeklődő – elsősorban szülők és tanulók – számára bármikor megtekinthetők A fenti dokumentum megtalálható • az iskola fenntartójánál • az iskola igazgatójánál • az iskola igazgatóhelyetteseinél • az iskola szakmai munkaközösség vezetőinél • az iskola könyvárában • a tanári szobában • az iskola „WEB” oldalon A dokumentumok helyi olvasásra kikérhetőek.

6.2 Záró rendelkezések • A módosított pedagógiai program – a fenntartói jóváhagyás után – törvényi előírásoknak megfelelően 2008. szeptember 1. napjától kerül bevezetésre, az iskola 9-10-11., illetve a felnőttoktatásban felmenőrendszerben. • A 2006-ban jóváhagyott pedagógiai programunk különös tekintettel a helyi tantervekre kifutórendszerben szűnik meg. • A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását az iskola nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti. • A pedagógiai program érvényességi ideje 5 év, az iskola nevelőtestülete rendszeresen végzi a program felülvizsgálatát és értékelését.

6.3 Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye az egészségnevelési programról Az iskola egészségügyi szolgálat részéről a Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium 2008–ban felülvizsgált és módosított Pedagógiai Program nevelési programjának részeként megfogalmazott „Iskolai egészségnevelési program” –ról Dr. Újhelyi Otília iskolaorvos, a XIII. kerületi iskola egészségügyi szolgálat nevében, áttanulmányoztam az iskolai egészségnevelési programot, melyről megállapítottam, hogy szellemiségében és feladataiban megfelel az Egészség Évtizedének „Johan Béla” Nemzeti programjában megfogalmazottaknak. A helyi programban megfogalmazott feladatok a kitűzött nemzeti célok megvalósulását szolgálják, így a 2004 –ben megfogalmazott „iskolai egészségnevelési program” tartalmában nem igényel módosítást!

Budapest, 2008. május 27.

Dr. Újhelyi Otília iskolaorvos 122

6.4 A pedagógiai program elfogadásának nyilatkozata •

Az iskola nevelőtestülete a pedagógiai programot 2008. június 2-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a nevelőtestület képviselőjeként Nagy Annamária és Dr. Szabadyné Ligeti Zsuzsanna választott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja.

Nagy Annamária jegyzőkönyv hitelesítő

•

Dr. Szabadyné Ligeti Zsuzsanna jegyzőkönyv hitelesítő

Az iskola diákönkormányzat, képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai programban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az pedagógiai program elkészítéséhez az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Solymosiné Bakcsi Vera DÖK segítő tanár

•

Az Szülői Szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai programmal egyetértünk, illetőleg a pedagógiai program elkészítéséhez az előirt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Szabó Jenőné SZMSZ elnöke

Budapest, 2008. június 2.

Dr. Solymosiné Vatai Emília igazgató

123