Csenger Többcélú Kistérségi Társulás

Csenger Többcélú Kistérségi Társulás

Kistérségi Komplex Felzárkóztatási Fejlesztési Program Átdolgozott változat 2007 - 2013

Csenger

Készítette: Prominent Bt.

A fejlesztési program az Európai Unió támogatásával, az ÁROP 1.1.5/C kódszámú pályázatból finanszírozott „Csenger Kistérség Fejlesztési és Együttműködési kapacitásának Megerősítése.” című projekt keretében, a Csenger Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából készült.

2009. november 30.

2

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 6 Bevezetés .................................................................................................................................. 21 1. A munka háttere ................................................................................................................... 21 2. A program felépítése, főbb elemei ....................................................................................... 22 Módszertan ............................................................................................................................... 22 Fejlesztési keretek .................................................................................................................... 24 1. Fejlesztéspolitikai keretek .................................................................................................... 24 1.1 Tervezési keretek……………………………………………........................……………24 1.1.1 Országos fejlesztési tervek .............................................................................................. 25 1.1.2 Regionális fejlesztési tervek ............................................................................................ 34 1.1.3. Megyei szintű tervek ...................................................................................................... 38 1.2. Normatív keretek…………………………………………………………………………40 Helyzetfeltárás .......................................................................................................................... 43 Történelmi-társadalmi viszonyok…………………….………………………………………43 1. Demográfiai jellemzők ......................................................................................................... 44 2. Munkaerőpiac, humán erőforrás .......................................................................................... 51 2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség……………………………………………………..51 2.2 Jövedelmi viszonyok……………………………….……………………………………..58 2.3 Oktatás, képzés……………………………………………………………………………62 3. Társadalmi, szociális környezet ........................................................................................... 66 3.1. Egészségügy……………………………………………………………………………...66 3.2. Szociális ellátás…………………………………………………………………………..66 3.3. Helyi társadalmi szervezetek……………………………………………………………..68 4. Gazdasági szerkezet ............................................................................................................. 69 4.1 Mezőgazdaság…………………………………………………………………………….70 4.2 Ipar………………………………………………………………………………………..78 4.3 Szolgáltatás……………………………………………………………………………….80 5. Vállalkozások ....................................................................................................................... 84 6. Műszaki infrastruktúra ......................................................................................................... 87 6.1 Gépjármű ellátottság………………...……………………………………………………87 6.2 Közműellátottság…………………………………………………………………………88 6.3 Telekommunikáció……………………………………………………………………….90 7. Környezeti állapot ................................................................................................................ 91 7.1 Természeti adottságok és viszonyok…………………………..………………………… 91

3

7.2 Éghajlati viszonyok…………..…………………………………………………………...93 7.3. Növényzet………………………………..………………………………………………94 7.3. Növényzet……………………………………….……………………………………….95 7.5. Hulladék……………………………………….………………………………………...95 7.6. Környezetterhelés……………………………….……………………………………….96 8. A kistérség kapcsolatrendszere…………………………………….………………………97 9. Folyamatban levő fejlesztések a kistérségben ...................................................................... 98 SWOT analízis, következtetések ............................................................................................ 101 A fejlesztés stratégiája ............................................................................................................ 105 1. A jövőkép ........................................................................................................................... 105 2. A stratégiai keret ................................................................................................................ 107 3. Stratégiai célok és prioritások ............................................................................................ 109 PRIORITÁS: A - Vállalkozások versenyképességének javítása ........................................... 115 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: A/1 Kis- és közepes vállalkozások telephelyfejlesztése ..... 116 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: A/2. Kis- és közepes vállalkozások technológiai fejlesztése……………………………………………………..……………………………..117 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: A/3 Kis- és közepes vállalkozások termékfejlesztés és innováció ............................................................................................................................. 118 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: A/4. Üzleti infrastruktúra fejlesztése………………..…….119 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: A/5. Befektetés-ösztönzés……………………..………….120 PRIORITÁS: B Mezőgazdasági termékek piacrajutásának és feldoldolgozásának fejlesztése…………………………………………………………………...……………..122 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: B/1Feldolgozó üzemek technológiai versenyhátrányának megszüntetése..…………………………………………………………..………………..122 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: B/2 Új feldolgozó üzemek építése ..................................... 123 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: B/3. Értékesítés intézményrendszerének fejlesztése…………………………………………..………………………………………..124 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: B/4. Helyi termék és márkafejlesztés, kistérség termékeire épülő fogyasztási kultúra népszerűsítése………………………………...………………….125 PRIORITÁS: C – Turizmusfejlesztés .................................................................................... 126 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: C/1. Turisztikai termékfejlesztés………………….………126 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: C/2 A kistérségi marketing erősítése .................................. 127 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: C/3. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése………………...129 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: C/4. Műemlékek, természeti értékek és környezetük rendbetétele…………………………………………………………………..…………...…130 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: C/5……………....Turisztikai infrastruktúra fejlesztése….131

4

PRIORITÁS: D Közlekedés és kommunális infrastruktúra fejlesztése ................................. 132 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: D/1 Közúthálózat fejlesztés ................................................ 132 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: D/2 Hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat építéseHiba! könyvjelző nem létezik.

A

BEAVATKOZÁSI TERÜLET: D/3 Közösségi közlekedés feltételeinek javításaHiba! könyvjelző nem létezik.

A

BEAVATKOZÁSI TERÜLET: D/4 Szennyvíz kezelés megoldásaHiba! A könyvjelző nem létezik. BEAVATKOZÁSI TERÜLET: D/5 Belvíz elvezetés ...........Hiba! A könyvjelző nem létezik. PRIORITÁS: E. Közoktatás fejlesztése ................................................................................. 137 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: E/1 Oktatás tartalmi, módszertani fejlesztése, készség és képességfejlesztés erősítése .................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. PRIORITÁS: F. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE………………………………..138 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: F/1. Hiányzó szociális szolgáltatások biztosításaHiba! könyvjelző nem létezik.

A

BEAVATKOZÁSI TERÜLET: F/2. Szükségleteknek megfelelő ellátási kapacitás kialakítása .............................................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. PRIORITÁS: G. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése ..................................................... 141 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: G/1. Rendszeres szűrő programok a leggyakoribb betegségek tekintetében .........................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. BEAVATKOZÁSI TERÜLET: G/2. Betegség megelőző felvilágosító programokHiba! könyvjelző nem létezik.

A

BEAVATKOZÁSI TERÜLET: G/3. Egészségügyi szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek javítása ............................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. PRIORITÁS: H, HUMÁNERŐFORRÁSOK

FEJLESZTÉS…………………………..…………..144

BEAVATKOZÁSI TERÜLET: H/1. Gyermekesély programok végrehajtása……………..144 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: H/2. Munkanélküliek munkába állítását célzó programok……………………………………………………….……………….………….145 BEAVATKOZÁSI TERÜLET: H/3. Roma integráció erősítése……………….…………..146 Felhasznált irodalom ............................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.8

5

Vezetői összefoglaló A fejlesztési program kidolgozásának keretei: Ez a dokumentum a Csengeri Kistérség Komplex Felzárkóztatási Fejlesztési Programjának ÁROP 1.1.5 C projekt keretében aktualizált változata. Az elkészült tanulmány a Társulás valamennyi településére kiterjed: Csenger, Csengerújfalu, Csengersima, Komlódtótfalu, Pátyod, Porcsalma, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Tyukod, Ura. A vezetői program átfogó képet ad a fejlesztési program tartalmáról. Elkészítésének célja, hogy olyan önálló dokumentumként is alkalmazható legyen, mely összefoglalóan áttekinti a kistérség fejlesztési elképzeléseit. A fejlesztési program átdolgozásának célja, hogy a 2006 óta történt fejlesztések, az LHH program keretében született tervdokumentum, az ehhez kapcsolódó, valamint más pályázati forrásokból megvalósuló fejlesztések figyelembe vételével meghatározza a Csengeri Kistérség középtávú fejlesztési feladatait. Új projekt javaslatok beépítésével elősegítse a térség indikátorokkal is jól mérhető felzárkózását az elkövetkező években. Az átdolgozott stratégia meghatározza azokat a lépéseket, amelyeket a térség vezetőinek, vállalkozóinak és civil szervezeteinek 2013-ig meg kell tenni a felzárkózás érdekében. A stratégia közép- és hosszú távon is követendő célrendszert vázol fel, beavatkozási területek a 2013-ig tartó programozási időszak fejlesztési kereteihez idomul, miután nem ismertek a későbbi lehetőségek. A tanulmány kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés és a humánerő forrás fejlesztésével, mivel ennek a két területnek a fejlesztése jelenthet kitörési lehetőséget a térség számára. Ennek megfelelően a főbb fejezetek alapvetően a gazdaságra és a humánerőforrásra koncentrálnak, de emellett a térség fejlődésére jelentős hatással bíró közszolgáltatások fejlesztésével is foglalkozik. A felvázolt középtávú intézkedések meghatározása a kistérség hosszú távú stratégiai céljaira és érdekeire épül. A módosított fejlesztési program épít a hatályos országos, regionális, megyei és kistérségi tervekre, koncepciókra, és meghatározza azokat a kistérségi ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, amiket el kell készíteni az egyes projektek megalapozása érdekében. A stratégia alapjául szolgáló helyzetfeltárás módosításai a 2006 óta történt változásokat tükrözik, és 6

figyelembe veszik a térség problémáit, adottságait, valamint a környezet által kínált lehetőségeket és veszélyeket. A stratégia megalapozását szolgáló helyzetfeltárás bemutatja a térség fő problémáit, adottságait, valamint a környezet által kínált lehetőségeket és veszélyeket. A külső környezet elemzése: A 2007-13 közötti időszakban jelentős források nyíltak és nyílnak meg, melyekből az egyes fejlesztési projektötletek finanszírozhatóak. Másrészről nehezednek a pályázati források elérésének feltételei. Olyan új kihívásoknak kell megfelelni, mint a kistérségi szintű programozás, ágazatokon belüli és ágazatok közötti együttműködés, valamint a projektek előfinanszírozása. A világgazdasági válság érinti a térség fontos ágazatait, a mezőgazdaságot és a feldolgozóipart is. A mezőgazdasági termelőknek alkalmazkodniuk kell a magasabb minőségi elvárásokhoz, a változó szabályozási környezethez. Az LHH program lehetőségeinek kihasználásával, fejleszteni kell a kistérség infrastruktúráját, a TÁMOP-os támogatási lehetőségek segítségével meg kell kezdeni a kistérség leszakadása szempontjából meghatározó humánerőforrás fejlesztést. Közlekedés A távolsági közlekedés reális tervezése érdekében azzal kell számolnunk, hogy az M3-as autópálya 2011 decemberében éri el Őrt, az M49-es gyorsforgalmi út megépítése két ütemben történik majd. Az első ütem Ököritófülpösig készül el, ennek előkészítő munkái 2012-ben kezdődnek, az építés, ha minden a terveknek megfelelően alakul legkorábban 2014 végére készül el. A második szakasz nyomvonala még bizonytalan, a határig történő kiépítés komoly lobbyt igényel. A fejlesztések következtében javulni fog a Kistérség elérhetősége, közlekedési helyzete és az ország többi területével való kapcsolata. Ez csak abban az esetben serkenti a kistérség gazdaságát, ha megfelelő fejlesztésekkel tudatosan felkészül a közlekedés helyzetének javulására. Ellenkező esetben az elmúlt évek fejlődési tendenciái alapján a gazdaságélénkítő hatás a határ túloldalán fog jelentkezni. A nyomvonal tisztázása és a kész tervek teszik lehetővé a tranzit forgalom előnyeire épülő kapcsolódó beruházások előkészítését és a második szakasz építésének gyorsítását. Vasúti közlekedést megmenteni, visszaállítani csak a Szatmárnémetiig történő kiépítéssel vagy a kistérség vasúti teherszállítást igénylő termelésének nagyságrendekkel történő növelésével lehet. Belső erőforrások: A Csengeri Kistérség belső erőforrásait vizsgálva ellentmondásos kép rajzolódik ki: a térségnek számos olyan adottsága, erőssége van, amelyet az emberi erőforrás hiányosságai miatt nem tud kihasználni. 7

Demográfia, foglalkoztatás: A kistérségre korábban jellemző folyamatos lakosság csökkenés az elmúlt években folytatódott, a halálozások száma tartósan meghaladja a születések számát, az évek óta jellemző elvándorlással kombinálva a lakosságszám folyamatos csökkenését vonja maga után. Ez különösen azért jelent gondot, mert a térséget elhagyók többnyire fiatal, képzett szakemberek. Az elvándorlás a jelenleg is kimutatható elöregedési folyamatot gyorsítja. A versenyképes munkaerő hiánya a térség gazdaságfejlesztésének egyik legkomolyabb akadálya. A kistérségben alacsony a foglalkoztatottak és magas a munkanélküliek aránya, a munkanélküliek és a különböző segélyekben részesülők száma folyamatosan növekszik. A lakosság képzettségi szintje nem versenyképes, így a térséget magas strukturális munkanélküliség sújtja. A képzett szakemberek hiánya akadályozza a magasabb hozzáadott értéket termelő gazdasági tevékenységek fejlesztését. A munkaerő-piaci tendenciák legnagyobb ellentmondása, hogy egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány. 2009. novemberi munkaerő piaci igényfeltárás eredménye azt mutatja, hogy a vizsgált időpontban 146 zömmel szakmunkás állás üres, 1700 regisztrált munkanélküli mellett. A helyzet későbbi súlyosbodásához vezethet, ha a korábbi rossz tapasztalatok miatt, a térség döntéshozóinak egy része felesleges pénzkidobásnak, eleve reménytelen erőfeszítésnek tartja a kistérség humánerőforrás fejlesztését. A munkanélküliek körét, mint egységes homogén munkára, versenyképes termelésre alkalmatlan emberek közösségét látja. A fiatal versenyképes munkaerő helyben tartását senki nem finanszírozza, akkor felvetődik a kérdés ki fog néhány év múlva dolgozni a kistérségben. Gazdaság: A cipőgyártás kivételével a térség gazdaságának versenyképessége alacsony, szerkezete elavult. A mezőgazdaság szerepe jelentős. Zöldség és gyümölcstermelésben a jó adottságok mellett, még komoly termelési kultúra is rendelkezésre áll, ez a munkavállalók szintjén hamar elveszhet. Az ágazatra a nagytömegű alapanyag-termelés, alacsony hozzáadott érték, kevés helyi feldolgozás, és a piacra jutás intézményes hátterének hiánya jellemző. A kistérségi foglalkoztatásában fontos szerepet játszik a könnyűipar, azon belül a cipőgyártás. A kistérségnek élni kell a lehetőséggel, melyet a csengeri gyár innovációban, termékfejlesztésben jelent. Biztosítani kell az iparág fejlődéséhez szükséges versenyképes munkaerőt. A megyei jelleghez hasonlóan a feldolgozóipar, azon belül is a zöldség, gyümölcs feldolgozás jellemző. Ezért a kistérség gazdaságfejlesztésének másik fontos feladata, hogy a feldolgozó üzemek számát növelje és a meglévő gyártás technológiai színvonalát versenyképessé tegye a nemzetközi piacon. Ez a mezőgazdasági termelés volumenének és az értékesítési biztonság növekedéséhez vezet. A tercier 8

szektort vizsgálva kiderül, hogy a lakossági szolgáltatások széles köre inkább csak a nagyobb településeken biztosított, és az üzleti ellátás szintje alacsony. Idegenforgalom: A térség adottságai alapján fontos az idegenforgalom fejlesztése, jelenleg azonban a kistérségnek nincs idegenforgalmi fejlesztési koncepciója, programja, nincs kiépítve a megfelelő infrastruktúra és szolgáltatói háttér. Bár több természeti és építészeti látványossággal rendelkeznek a települések, kihasználtságuk turisztikai szempontból nem jelentős. Ennek oka, hogy a látnivalók és lehetőségek bemutatására, idegenforgalmi termékek fejlesztésére nem került sor. Hiányzik a turisztikai marketing-tevékenység. Az előbbiekből adódóan a kereskedelmi szálláshelyek száma is nagyon alacsony, és azok is rendszerint kihasználatlanok. Környezeti feltételek: A kistérség gazdasági fejlődését, vonzerejének növekedését akadályozza a szennyvízhálózat kiépítettlensége. A kistérségi szennyvízhálózat fejlesztésében fontos a csengeri előkészítő szakaszban lévő fejlesztés. A kisebb településeken egyedi közmű pótló megoldásokat kell előkészíteni. Megoldódni látszik ugyanakkor a szilárdhulladék-kezelés, a megyei program keretében kialakításra kerülő nagyecsedi hulladéklerakóval. A kistérség környezetterhelése a 49-es főút tranzit forgalmát kivételével alacsonynak mondható. Az idegenforgalom fejlesztése szempontjából meghatározó a Szamos vízminősége, amely az utóbbi években sokat javult, de szükséges további határon átnyúló együttműködés a javítás érdekében. Térségen belüli közlekedés: A térségen belüli közúti közlekedés javítása érdekében, alapos előkészítő és tervező munkával meg kell építeni a Szamostatárfalva-Csegöld összekötő utat. A többi út esetében a felújítás és a minőség javítása lehet a cél, különösen igaz ez a zsáktelepülések bekötőútjaira. Komlódtótfalu fejlesztése szempontjából fontos lenne, legalább egy gyaloghíd, vagy egysávos, kis teherbírású szerkezet megépítése a Szamoson. A jelenlegi 49-es főúton dübörgő forgalom, a kamionok nagy száma indokolttá teszi a főúttal párhuzamos kerékpárút kiépítését Porcsalmától Csengerig. A helyzetfeltárás főbb következtetései: A Csengeri Kistérség felzárkóztatása a gazdaságfejlesztésen és a munkaerő kínálat minőségi javításán múlik.

9

A felzárkózás érdekében végre kell hajtani a fejlesztési és felzárkóztatási tervben meghatározott feladatokat!

Meg kell erősíteni a térségfejlesztés kistérségi intézményrendszerét. 1. Tapasztalt külső szakemberek bevonásával. 2. A már meglévő szakembereket tehermentesíteni kell egyéb feladataiktól, hogy fő feladatukra a kistérség komplex fejlesztési és felzárkóztatási programjának végrehajtásával tudjanak foglalkozni. 3. Kistérségi szinten szükséges projektmenedzser csapatfelállítása. 4. A helyi vállalkozókat be kell vonni a kistérség területfejlesztésének irányításába. Folyamatban lévő projekt:: ÁROP 1.1.5/c A Csengeri Kapacitásának Megerősítése

Kistérség

Fejlesztési

és

Együttműködési

El kell készíteni a kistérség fejlesztése szempontjából fontos erőforrás térképet, ágazati koncepciókat és programokat. 1. Kistérség Gazdaságfejlesztési Programját 2. Kistérség Agrárinnovációs Tervét 3. Kistérség Turisztikai Fejlesztési Tervét 4. Kistérség Foglalkoztatási Programját 5. A kistérség erőforrás térképét, területfejlesztési adatbázist.

mint

folyamatosan

karbantartott

Ezekkel a dokumentumokkal kell megalapozni a projekt szintű fejlesztéseket. Működtetni kell kistérségi projektcsatornát! A közszolgáltatások hatékony térségi szintű szervezése érdekében el kell készíteni: A Kistérség Közoktatási Tervét /átdolgozás szükséges/ Folyamatban lévő projektek: 10

Csengeri iskola felújítás Porcsalmai iskola felújítás Tyukodi iskola felújítás Minőségi oktatás fejlesztés a Dr. Antall József Oktatási- Kulturális és Szabadidő - kistérségi oktatási mikro-központban Kistérség Egészségtervét Folyamatban lévő projektek: Csengeri Járóbeteg Szakrendelő kialakítása Orvosi rendelő fejlesztése, akadálymentesítése Szamostatárfalva Komplex egészségfejlesztés és tanácsadás a Csengeri Kistérségben Gyerekesély –egészség a csengeri kistérségben Kistérség Szociális Szolgáltatási Tervét Folyamatban lévő projektek: Demens idősek nappali ellátásának biztosítása Porcsalma Fogyatékkal élők nappali ellátásának kiépítése Porcsalma Szociális konyha kialakítása Porcsalma Öregek napközi otthona felújítás Komlódtótfalu A gazdaság fejlesztése érdekében teendő lépések: Vállalkozói kört érdekelté kell tenni a kistérség számára fontos fejlesztési irányokba történő befektetésekre. A kockázati tőkét be kell hozni a térségbe. A gazdaság szereplőinek kistérségi termékpályában, és a korábbi rossz tapasztalatok ellenére is együttműködésben kell gondolkodni. Gazdaságfejlesztési keretet hatékonyan kell felhasználni. A kistérségi GDP növelése érdekében kiemelt fejlesztési területek: 1. Versenyképes helyi termékfejlesztés, (K+F). 2. A kistérség termékeinek piacra juttatása, feldolgozottsági szint növelése. 3. Belső piac erősítése, idegenforgalom és szolgáltatások fejlesztésével. 4. Helyi energia előállítása a kistérségben keletkező melléktermékekből.

11

A kistérség agrárgazdaságának fejlesztése érdekében: A feldolgozóknak, nagyobb integrátori szerepre képes vállalkozásoknak fel kell vállalni a térség agrártermékeinek piacra juttatását. Ki kell építeni a zöldség, gyümölcs értékesítés kistérségi intézményrendszerét. Turizmus fejlesztése érdekében teendő lépések: Kistérség értékeinek megismertetése érdekében, kistérségi marketing stratégiát ki kell alakítani és végre kell hajtani. Turisztikai termékfejlesztést el kell indítani, különböző túraútvonalakat kell kijelölni. Idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztését meg kell tervezni. Fejleszteni kell az idegenforgalom infrastruktúráját. A foglalkoztatás növelése érdekében a helyi humánkapacitásokat meg kell erősíteni: Gyermekesély programot végre kell foglalkoztathatóság növelése érdekében.

hajtani

a

képezhetőség

és

Munkaerő kínálat minőségi javítására, TÁMOP-os és minden más támogatási programot ki kell használni. Szükséges a kistérségben folyó oktatás tartalmi, módszertani fejlesztése, készség és képességfejlesztés erősítése. Folyamatban lévő projektek: Munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatási rendszer kialakítása a Csengeri kistérségben Kistérségi roma integrációs program Vállalkozók igényeire épülő munkaerő piaci képzés Tyukod Biztos kezdet ház kialakítása Porcsalmán Wifi Falu A civil szektort meg kell erősíteni: A pályázati rendszeren keresztül a kistérségben hiányzó feladatok ellátására alkalmassá kell tenni a civil szervezeteket, olyan források elérésében kell segíteni a őket, hogy foglalkoztatóként meg tudjanak jelenni a kistérség munkaerő piacán.

12

Folyamatban lévő projektek: Munkaerő-piaci reintegrációs szolgáltatási rendszer kialakítása a Csengeri kistérségben. A közlekedés fejlesztése érdekében: Összehangolt és erőteljes politikai nyomást kell gyakorolni az M 49-es út építésének gyorsítása érdekében, mindenekelőtt a nyomvonal véglegesítését és a teljes szakasz egyben történő tervezését kell elérni. A vasúti közlekedés megszűnése utáni közlekedésének fejlesztését elő kell készíteni.

időszak

ésszerű

közösségi

Hivatásforgalmú kerékpárút hálózatot ki kell építeni Porcsalmától Csengerig, illetve Tyukod és Porcsalma között. Szamos töltésen tervezett kerékpárútról biztonságos módon megközelíthetővé kell tenni a kistérség látnivalóit. Folyamatban lévő projektek: Külterületi összekötő út építése (Szamostatárfalva-Csegöld) Rákóczi és Csengeri belterületi utak felújítása Szamosangyalos Csengeri, Dózsa, Kossuth köz és Ady Endre utcák útburkolat felújítása Ura Pátyodi kerékpárút fejlesztés Szamosbecs kerékpárút építés Csengerújfalu határon átnyúló út fejlesztése A határ közelségéből adódó lehetőségek kihasználása: Egyetemek bevonásával fel kell térképezni a határ menti együttműködések lehetséges területeit. Ezzel alapozható meg a kistérség határon átnyúló gazdasági kapcsolatainak tudatos és tervszerű fejlesztése. CBC program pályázati lehetőségét ki kell használni. Kapcsolódó projektek: Csengersimai Nagybani Piac megépítése

13

A stratégiai célrendszer, prioritások és beavatkozási területek összefoglalása

Jövőkép

A Csengeri kistérségben a határ-menti fekvésre, természeti-környezeti adottságokra, meglévő kezdeményező készségre, termelési kultúrára épülő versenyképes gazdaság felépítése, amellyel lassíthatók, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a kistérség leszakadása a fejlettebb térségekhez képest, és elkerülhető a térségben a szegénység csapda záródása.

Misszió

A Csengeri kistérség hosszú távú életképességének fenntartása, az itt élők életszínvonalának emelése a gazdasági-társadalmi fejlődés lehetőségeinek megteremtésével.

Stratégiai célok

Prioritások

Horizontális alapelvek

I.

II.

III.

Versenyképes gazdaság megteremtése

Közszolgáltatások fejlesztése

Helyi humánkapacitások megerősítése

A.

B.

C.

VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK PIACRA JUTÁSÁNAK ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK FEJLESZTÉSE

D.

TURISZTIKAI KÖZLEKEDÉS, FEJLESZTÉSEK KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTAT ÁSOK FEJLESZTÉSE

E.

F.

G.

H.

KÖZOKTATÁS

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

EGÉSZSÉG

HUMÁNERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉS

ÜGY

A határ menti fekvésből származó lehetőségek hasznosítása Partneri kapcsolatok erősítése Civil szektor erősítése

Beavatkozási területek

A/1.

C/1.

B/1. Kis- és közepes Feldolgozó vállalkozások telephelyfejleszt üzemek technológiai ése versenyhátrányá A/2. nak Kis- és közepes megszüntetése vállalkozások B/2. technológiai Új feldolgozó fejlesztése üzemek építése A/3 B/3. Kis- és közepes Értékesítés vállalkozások termékfejlesztés intézményrends zerének és innováció fejlesztése A/4. B/4. Üzleti Helyi termék és infrastruktúra márka fejlesztés fejlesztése B/5. A/5. Befektetésösztönzés .

Kistérség termékeire épülő fogyasztási kultúra népszerűsítése

Turisztikai termékfejlesztés C/2. A kistérségi marketing erősítése C/3. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése C/4. Műemlékek, természeti értékek és környezetük rendbetétele

D/1. Közút hálózat fejlesztés D/2. Hivatásforgalm ú kerékpárúthálózat építése D/3. Közösségi közlekedés feltételeinek javítása D/4. Szennyvíz kezelés megoldása D/5.

C/5. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése

Belvíz elvezetés

F/1. E/1. Hiányzó Oktatás lakossági tartalmi, szolgáltatások módszertani biztosítása fejlesztése, készség és F/2. képességfejleszt Szükségletekne és erősítése k megfelelő ellátási kapacitás kialakítása

G/1. H/1. Rendszeres Gyermekesély szűrő programok programok a végrehajtása leggyakoribb H/2. betegségek Munkanélküliek tekintetében munkába G/2. állítását célzó Betegség programok megelőző H/3. felvilágosító Roma F/3. programok integráció Szociális G/3. erősítése szolgáltatások Egészségügyi személyi és szolgáltatások tárgyi személyi és feltételeinek tárgyi javítása feltételeinek javítása

F/1. A/2. Ipari park fejlesztése

B/3. Nagybani kialakítása

Projektek

B/3.

C/1. piac Kerékpárral Csengeri kistérségben

D/1. a

C/2. Agrár Innovációs Központ Kistérségi felállítása útikalauz kiadása B/5. Mobil kiállítási anyag készítése a kistérség termékeinek bemutatására.

M 49-es gyorsforgalmi út megépítése D/2. Kerékpárút kiépítése a 49-es főút mentén Porcsalmától Csengerig

Családok átmeneti otthonának építése Porcsalma F/3. Nappali ellátás és gyermekjóléti szolgáltatás integrált biztosítása Tyukod

A táblázat projektekre vonatkozó részét folyamatosan bővítjük! Olyan projektek kerülhetnek a táblázatba, ahol ismert a projektgazda, rendelkezik ingatlannal és pályázatképes.

A Csengeri Kistérség fejlesztési stratégiája: A stratégia kijelöli azokat a fejlesztési irányokat, amelyek a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet által kínált lehetőségeket kihasználja. A kistérség fejlesztésének kiindulópontját, alapkövét a hosszútávon elérhető jövőkép jelenti. A Csengeri Kistérség jövőképe az alábbi mondatban foglalható össze: A Csengeri kistérségben a határ-menti fekvésre, természeti-környezeti adottságokra, meglévő kezdeményező készségre, termelési kultúrára épülő versenyképes gazdaság felépítése, amellyel lassíthatók, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a kistérség leszakadása a fejlettebb térségekhez képest, és elkerülhető a térségben a szegénység csapda záródása. Az elszegényedés fékezésének egyik alapfeltétele egy erős, versenyképes gazdaság, melynek a természeti-környezetei értékek hasznosítására és a térség földrajzi elhelyezkedésére kell támaszkodnia. A jövőképben kijelöltek elérést középtávon a misszió biztosíthatja: A Csengeri kistérség hosszú távú életképességének fenntartása, az itt élők életszínvonalának emelése, a gazdasági-társadalmi fejlődés lehetőségeinek megteremtésével. A misszió tulajdonképpen a fejlesztés alapcélja, amelyhez hozzárendelhetőek a stratégiai célok, és a célok elérését biztosító fejlesztési prioritások. A térség fejlesztésében három stratégiai célkitűzés határozható meg: 1. A versenyképes gazdaság megteremtése    

Versenyképes helyi termékfejlesztés, (K+F). A kistérség termékeinek piacra juttatása, feldolgozottsági szint növelése. Belső piac erősítése, idegenforgalom és szolgáltatások fejlesztésével. Helyi energia előállítása a kistérségben keletkező melléktermékekből

2. Közszolgáltatások fejlesztése 

Szociális ellátó rendszer fejlesztése



Közoktatás minőségi fejlesztése



Egészségügyi szolgáltatások biztosítása



Közlekedés, kommunális szolgáltatások



Közigazgatásnak, mint szolgáltatásnak a fejlesztése

3. Helyi humánkapacitások megerősítése 

Gyermekesély programok a képezhetőség és foglalkoztathatóság növelése érdekében.



Munkaerő kínálat minőségi javítása, TÁMOP-os, és egyéb munkaerő piaci projektek végrehajtásával



Oktatás tartalmi, képességfejlesztés.

módszertani

fejlesztése,

készség

és

A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében – összhangban a bemutatott stratégiai kerettel - 8 fejlesztési prioritást fogalmaztunk meg: 

VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA



MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELDOLGOZÁSÁNAK FEJLESZTÉSE



PIACRA

JUTÁSÁNAK

ÉS

TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK

 KÖZLEKEDÉS, KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE  KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSE  SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE  EGÉSZSÉGÜGY FEJLESZTÉSE 

HUMÁNERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉS

A kistérség központi problémája, a munkanélküliség elsősorban annak köszönhető, hogy korszerűtlen a gazdasági szerkezet, a vállalkozások többségének alacsony a versenyképessége. A munkanélküliség csökkentésének, a munkahelyek teremtésének kulcsa tehát a kistérség gazdasági megerősítése, azaz versenyképes kistérségi gazdaság megteremtése. A javasolt stratégia középpontjában ennek megfelelően a gazdaságfejlesztés áll. A gazdaságfejlesztésnek egyrészt a kistérség belső adottságaira, másrészt pedig a kistérség jövőbeli országos fejlesztésekkel összefüggő lehetőségeire kell építenie. A helyi gazdaság megerősödését szolgálja a kistérségben működő vállalkozások beruházásainak támogatása, legyen az telephelyfejlesztés vagy gépbeszerzés, hiszen ezek a beruházások munkahelyeket teremtenek, illetve őriznek meg. A gazdasági szereplők versenyképességét javítják a befektetésekre alkalmas ipari területek infrastrukturális fejlesztései is. Ezek mellett fontos szerepet tölt be a marketingeszközök hatékony alkalmazása, mind a helyi termékek piacra 18

juttatásában, mind pedig a térség ismertségének javításában. A vállalkozások megerősödését szolgálja a humánerőforrás fejlesztése, versenyképes munkaerő biztosítása. A kisegítő humánszolgáltatások (pl. pénzügyi tanácsadás, információs adatbázisok) színvonalának emelése is a gazdaság eredményességét javítja. A kistérség külső körülményekből fakadó lehetőségei közül stratégiai szempontból messze a legfontosabb, hogy az M3-as autópálya és az M 49-es út határig tartó szakasza megépüljön. Megfelelő felkészülés esetén az autópálya megépülésével jelentősen felértékelődhet a kistérség földrajzi elhelyezkedése, és erősödhet logisztikai szerepköre. Amennyiben a fejlesztésekhez befektetésösztönzési és marketing akciók is kapcsolódnak, az a kistérségbe érkező külső vállalkozói tőke megnövekedését is eredményezheti, de ez nem automatizmus. A kistérség belső adottságai közül mindenképpen meg kell említeni a zöldség, gyümölcstermelési kultúrát, ami érték, de csak akkor, ha sikerül hasznosítani és megőrizni. Innovációra, szervezettségre, együttműködésre van szükség a termelésben, feldolgozásban, értékesítésben. Rendelkezik a kistérség idegenforgalmi adottságokkal, ne becsüljük le ezeket, fejlesszük vonzerővé. Nem várható ugyan, hogy a kistérségben az idegenforgalom meghatározó gazdasági ággá váljon, de az eddiginél komolyabb szerepet tölthet be, és jelentős kiegészítő bevételi forrást jelenthet a kistérség bizonyos részein. A turizmus megerősítése érdekében egyrészt a turisztikai termékfejlesztés fontos, másrészt pedig a turisztikai marketing tevékenység javítása. A javasolt stratégia középpontjában a gazdaság fejlesztése, megerősítése áll, ide kell az erőket csoportosítani! A gazdaság fejlesztés céljait kell szolgálnia a közszolgáltatások fejlesztésének is, a szűkös forrásokat nem szabad gazdasági racionalitást nélkülöző politikai célú fejlesztésekre fordítani. A hosszú távú fenntarthatóságot minden esetben vizsgálni kell. Az oktatás, szociális és egészségügyi ellátás elsősorban szakmai megerősítésére van szükség, és a hiányzó szolgáltatások elérhetőségének biztosítására. A kistérségben élő emberek fizikai és mentális egészségének, foglalkoztathatóságának, a szakemberek tudásának fejlesztése nélkül nincs gazdaságfejlesztés. Ez sok esetben nem igényel belső erőforrást, csak élni kell a pályázati lehetőségekkel és a partneri együttműködésekben rejlő tartalékok kihasználásával. A programvégrehajtás mechanizmusa A program megvalósítása kistérségi projekteken, vállalkozói, civil, egyházi és önkormányzati fejlesztéseken keresztül történik, ezek összehangolásában, előkészítésében, a finanszírozási források felkutatásában jelentős szerepe van a kistérségnek. A program hatékony végrehajtása érdekében külön kell választani a többcélú kistérségi társulás önkormányzati feladatok közös ellátását biztosító, közszolgáltatást végző apparátusát és a területfejlesztési csoportot. Előbbi irányítását egyértelműen a társulási tanácsban ülő polgármesterek végzik, míg a 19

területfejlesztési csoport irányítását a Kistérségi Fejlesztési Bizottságnak (tanácsnak) kell ellátnia. A program megvalósítás során felmerülő operatív feladatokat a Kistérségi Társulás területfejlesztési csoportja végzi, mely évente beszámol a fejlesztési tanácsnak a program megvalósításáról, a fejlesztési tanács értékeli a menedzsment munkáját, dönt a szükséges változtatásokról és korrekciókról. Az érdemi munka feltétele a feladatok, határidők, és felelősök meghatározása. A program minden egyes beavatkozási területének ismertetése tartalmazza a lehetséges támogatási források felsorolását. Ezek egy része az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozható, de szükséges a lehetséges hazai pályázati források felkutatása, figyelemmel kísérése is. A megvalósítás sikere érdekében egyrészt szükség van a fejlesztési program térségen belüli megismertetésére, és széles körű elfogadtatására. Minden itt élő embernek tudnia kell, mire számíthat a jövőben, döntései meghozatalánál mérlegelnie kell, milyen kistérségi feltételrendszer segíti boldogulását. Külső befektetők számára is vonzóvá tehető a kistérség, ha a feltételek, körülmények, erőforrások és várható nehézségek aktualizál adatokkal könnyen hozzáférhető módon rendelkezésre állnak. A kistérség forrásfelvevő képességének javítása érdekében fontos a térségi projekt-csatorna hatékony működtetése, azaz projektek generálása, projektadatbázis működtetése, projektek előkészítése és a projektek kiajánlása („csatornázása”), megvalósítása. Az elemzés azt mutatja, hogy a kedvezőtlen tendenciák ellenére, határozott intézkedésekkel, a pályázati lehetőségek maradéktalan kihasználásával, összehangolt térségi együttműködésen alapuló fejlesztésekkel a Csengeri Kistérség képes a felzárkózásra.

20

Bevezetés 1. A munka háttere A Csenger Többcélú Kistérségi Társulás (a továbbiakban: Társulás) pályázati úton 2004-ben támogatást nyert a Kistérségi Támogatási Alap Célelőirányzat keretében a Csengeri Kistérség Felzárkóztatási Fejlesztési Programjának elkészítésére. A program átfogó célja az volt, hogy felkészítse a kistérséget az Európai Uniós csatlakozásra, és az ebből származó lehetőségek kiaknázására. A konkrét cél pedig az volt, hogy elkészüljön a Csengeri Kistérség számára egy az akkori környezeti feltételekre reagáló, a lehetőségeket és erősségeket egyaránt figyelembe vevő felzárkóztatási fejlesztési program, melynek segítségével a kistérség sikeresen indulhat az EU forrásokért való versenyben, és melynek alapján a következő években a kistérség fejlesztésére irányuló projektek összehangoltan, egymás hatását erősítve valósulhatnak meg. Átdolgozást indokolja:  Az eredeti stratégia alapvetően rövidtávra szólt, hiszen 2004-ben még nem volt ismert a 2007-2013-as programozási ciklus konkrét fejlesztési környezete. Az Új Magyarország fejlesztési terv kihirdetése után azonban szükségessé vált a stratégia módosítása az új irányvonalakhoz.  Az LHH tervdokumentum és projektcsomag kidolgozása során egyértelművé vált, hogy a kistérség további leszakadása, csak a korábbi programnál konkrétabb, határozottabb, pontról pontra fegyelmezetten végrehajtható tervvel fékezhető.  2006 óta a kistérség fejlesztésének külső és belső feltételrendszere is jelentősen változott. A fejlesztési program átdolgozásának célja, hogy a 2006 óta történt fejlesztések, az LHH program keretében született tervdokumentum, az ehhez kapcsolódó, valamint más pályázati forrásokból megvalósuló fejlesztések figyelembe vételével meghatározza a Csengeri Kistérség középtávú fejlesztési feladatait. Új projekt javaslatok beépítésével elősegítse a térség indikátorokkal is jól mérhető felzárkózását az elkövetkező években. Az átdolgozott stratégia meghatározza azokat a lépéseket, amelyeket a térség vezetőinek, vállalkozóinak és civil szervezeteinek 2013-ig meg kell tenni a felzárkózás érdekében. A felvázolt középtávú intézkedések meghatározása a kistérség hosszú távú stratégiai céljaira és érdekeire épül. A módosított fejlesztési program épít a hatályos országos, regionális, megyei és kistérségi tervekre, koncepciókra, és meghatározza azokat a kistérségi ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, amiket el kell készíteni az egyes projektek megalapozása érdekében. A stratégia alapjául szolgáló helyzetfeltárás módosításai a 2006 óta történt változásokat tükrözik, és figyelembe veszik a térség problémáit, adottságait, valamint a környezet által kínált lehetőségeket és veszélyeket.

21

2. A program felépítése, főbb elemei A Csengeri Kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja egy átfogó helyzetelemzést, az erre épülő beavatkozási stratégiát és annak javasolt megvalósítási mechanizmusát tartalmazza. A program első része tartalmazza a fejlesztési program készítésével kapcsolatos alapvető információkat. Ebben a részben található a vezetői összefoglaló, a bevezetés, valamint az alkalmazott módszertani alapelvek bemutatása. A bevezetésben kerül bemutatásra a program készítésének háttere, szükségessége, valamint a dokumentum felépítése. A tanulmány második része két fejezetből tevődik össze:  Fejlesztési keretek: fejlesztéspolitikai környezet, a kistérség fejlődését meghatározó hazai és nemzetközi tendenciák.  Stratégiai helyzetfeltárás: demográfiai, gazdasági-társadalmi és környezeti tényezők részletes, összehasonlító elemzése, a térség belső erőforrásainak stratégiai szemléletű bemutatása. A fejlesztési keretek és a helyzetfeltárás főbb következtetéseit a SWOT analízis foglalja össze koncentrált és rendezett formában, mintegy vezérfonalat adva a harmadik nagy tartalmi egység, a fejlesztési program (fejlesztési stratégia, prioritások és megvalósítási mechanizmus) kidolgozásához. Az elkészült tanulmány a Társulás valamennyi településére kiterjed: Csenger, Csengerújfalu, Csengersima, Komlódtótfalu, Pátyod, Porcsalma, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Tyukod, Ura. Módszertan Jelen dokumentum a Csengeri Kistérség 2004-ben elkészült felzárkóztatási fejlesztési programján alapul. A stratégia készítői az Európai Unió programozási ciklusaihoz igazodva, középtávon 2014-ig jelölték ki a kistérség fejlesztésének fő irányait, de programjuk rövidtávon az akkor aktuális programozási időszak végéig, 2006-ig határozta meg a konkrét feladatokat. 2007-ben ismertté váltak az újabb, 2013-ig tartó ciklus fejlesztési keretei, ezért szükséges volt a kistérség fejlesztési stratégiájának felülvizsgálata. Fontosnak tartottuk, hogy a stratégiában a kistérség valamennyi fejlesztési területére vonatkozó komplex célrendszert, prioritásokat és javaslatokat fogalmazzunk meg. Ezért az eredeti stratégia mellett felhasználtuk a Csengeri Kistérség LHH tervdokumentumát és projektcsomagját. A kistérség felzárkóztatási fejlesztési programjának készítésénél a konkrét módszertani alapelvek a következők voltak:

22

 Gazdaságfejlesztési orientáció: A kistérségi fejlesztési program kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel a helyi gazdaság dinamizálása előfeltétele az új munkahelyek teremtésének, a kistérség népesség-megtartó képességének, továbbá ez jelenthet kitörési lehetőséget a kistérség számára. A tanulmány valamennyi főbb fejezete – a helyzetelemzés, a stratégiai célok, prioritások, a megfogalmazásra kerülő javaslatok – alapvetően a gazdaságra koncentrál ugyan, de emellett a gazdaság fejlődésére jelentős hatással bíró társadalmi kérdésekkel is foglalkozik.  Primer és szekunder információk összhangja Az eredeti stratégia készítői a szekunder információk (statisztikai adatok, korábban elkészült fejlesztési koncepciók és programok) mellett a kistérség valamennyi települését érintő kérdőíves információgyűjtés és a szakmai egyeztetések eredményeiből összeálló primer kutatás adataira is támaszkodtak. A stratégia átdolgozása során az LHH tervezés és az ÁROP 1.1.5/C program keretében összegyűjtött információkra építettünk, de továbbra is a lehető legnagyobb mértékben támaszkodtunk a szekunder adatokra. Sajnos számos területen a 2001-es népszámlálás óta nem történt újabb felmérés, így ennél aktuálisabb adatok nem álltak rendelkezésünkre. Ennek ellenére igyekeztünk mindig a lehető legfrissebb statisztikai adatbázist használni, ezért fordulhat elő, hogy míg bizonyos táblázatokat és ábrákat gyakorlatilag változatlanul vettünk át a 2004-ben készült dokumentumból, addig más területeken 2007-es, sőt néhol 2009-es adatokkal dolgozhattunk.  Építés hatályos tervdokumentumokra A fejlesztési program kidolgozása során érvényesítendő fontos szempont volt, hogy a kistérségi program célrendszere illeszkedjen a különböző szintű érvényben lévő tervdokumentumokhoz. Ennek érdekében elemzésre kerültek a különböző szintű - országos, regionális, megyei - fejlesztési koncepciók, programok. Az alábbi tervdokumentumok tartalma és céljai kerültek figyelembe vételre a program kidolgozás során: 







Országos szinten: Új Magyarország Fejlesztési Terv, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Országos Területfejlesztési Koncepció, Országos Területrendezési Terv. Regionális szinten: Észak-Alföldi Régió Regionális Operatív Programja, Kistérségi szinten: Csengeri Kistérség Felzárkóztatási Fejlesztési Programja, Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek Felzárkóztatási Programja, Kistérségi Közoktatási Intézkedési és Esélyegyenlőségi Terv

Gyakorlatorientált megközelítés

23

A program elkészítése során egyformán érvényesítettük az elméleti szempontokat és a gyakorlati alkalmazhatóság követelményét. Törekedtünk olyan program elkészítésére, amely a gyakorlatban is megvalósítható beavatkozási területekkel rendelkezik, és alkalmas az EU Strukturális Alapok támogatásainak felhasználására, forrásszerzésre. Az alapelveknek megfelelően az alábbi módszereket alkalmaztuk a program készítése során:  Háttéranyagok, tanulmányok áttekintése, elemzése,  Statisztikai adatok összegyűjtése, elemzések meglévő adatbázisok alapján,  Primer információk összegyűjtése személyes kapcsolatfelvétel útján,  Az LHH program tervezése során megtartott workshopok tapasztalatainak beépítése,  SWOT analízis összeállítása. A program készítése során a fejlesztési dokumentumok készítésének széles körben elfogadott módszertanát követtük, azonban az intézkedések meghatározásánál ez nem volt lehetséges, mivel kistérségi szinten nem állnak rendelkezésre térségi fejlesztési források. Ebből kifolyólag kistérségi szinten nem volt lehetséges konkrét intézkedések beazonosítása és kidolgozása. Ennek megfelelően az intézkedések szintjénél átfogóbb beavatkozási területek kerültek a programban definiálásra, melyek két oldalról, a helyzetfeltárás megállapításai és a felmerült szükségletek, projektek ismeretében jelölik ki a kistérség számára a fontosabb fejlesztési területeket, irányokat. Fejlesztési keretek 1. Fejlesztéspolitikai keretek A fejlesztéspolitikai alfejezet a kistérség fejlődési keretét képező tervezési, normatív és szakmapolitikai tényezők bemutatását tartalmazza. 1.1 Tervezési keretek A kistérségi vezetők, valamint fejlesztési elképzelések kidolgozásába bevont szakértők számára azért fontos a tervezési keretek ismerete, hogy a kistérségben megvalósítani kívánt fejlesztéseket illeszteni tudják a megyei, regionális, valamint hazai szintű tervekhez, illetve az ezek által alátámasztott fejlesztési forrásokhoz.

24

1.1.1 Országos fejlesztési tervek A fontosabb országos fejlesztési tervek a következők: Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Magyarország 2004. május 1. óta az Európai Unió teljes jogú tagja, melynek eredményeként jogosulttá vált az EU Strukturális Alapok támogatási lehetőségeire. A Strukturális Alapokból igényelhető támogatás hazai felhasználásának szabályozására fejlesztési tervet kellett készíteni. A 20042006-os programidőszakban a Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazta ezen szabályozásokat. A 2007-2013 közötti időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv az a stratégiai dokumentum, amely rögzíti a fejlesztési célokat és prioritásokat. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv stratégiájának átfogó célja: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek a megteremtése. A célok elérésére specifikus célokat fogalmaztak meg: A foglalkoztatás bővítésének specifikus céljai: 1. az egyén foglalkoztathatóságának javítása és munkaerő-piaci aktivitásának növelése; 2. munkaerő-kereslet bővítése; 3. a kereslet és kínálat összhangját biztosító munkaerő-piaci környezet fejlesztése; A tartós növekedés specifikus céljai: 1. versenyképesség javítása, ezen belül - a tudásgazdaság és innováció erősítése - termelékenység növelése 2. gazdaság bázisának szélesítése, ezen belül -

területfejlesztés tőkebevonási képességek fejlesztése piacbővítés magasabb piaci integráltsági szinthez való kapcsolódás korszerű technológiák széles körű elterjesztése

25

3. az üzleti környezet fejlesztése, ezen belül - elérhetőség megkönnyítése - szabályozási környezet javítása, valamint az állam szolgáltatásainakés működésének hatékonyabbá tétele Emellett horizontális politikák megfogalmazására is sor került - a fenntarthatóság feltételeinek biztosítása - kohézió erősítése A célok megvalósítására az ÚMFT a 2007-2013 periódusra a következő 6 fejlesztési prioritást nevezi meg: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés 5. Területfejlesztés 6. Államreform +1. Végrehajtás A célok és prioritások által megfogalmazott intézkedések Operatív Programba valósulnak meg, melyek a következők:  Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP) fő célja a magyar gazdaság tartósnövekedésének elősegítése, a produktív szektor versenyképességének erősítése révén. Ennek érdekében specifikus célok kerültek meghatározásra:  A kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitás, aktivitás, illetve együttműködés növelése.  A vállalati kapacitások komplex fejlesztése.  Az üzleti környezet fejlesztése.  A kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése.  Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) átfogó stratégiai célja egyrészt az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erősítése céljából, másrészt a közösségi közlekedés fejlesztése, Ezen célok elérése érdekében az alábbi specifikus célokat fogalmazták meg:  Az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével 26

 Régiók (belső és egymás közötti) elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében  A közlekedés intermodalitásának fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének segítése és a régiók alternatív megközelíthetősége céljából  A közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése  Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) átfogó célja az aktivitás növelése, melynek elérése érdekében specifikus célokat határoztak meg: egyrészt a humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása, másrészt a humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elősegítése. A lehetséges beavatkozások a következő területeket érintik: oktatási infrastruktúra fejlesztése, egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, a munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése, a Társadalmi infrastruktúra operatív program lebonyolításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás).  Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) célrendszere három pillérből áll:  Az életminőség javítása a szennyezések csökkentésével  Értékvédelem és megőrzés  Megelőzés, takarékosság, hatékonyság Ennek elérése érdekében fogalmazták meg prioritásait, úgy mint az egészséges, tiszta települések; vizeink jó kezelése; természeti értékeink jó kezelése; a megújuló energia-felhasználás növelése; hatékonyabb energiafelhasználás;fenntartható életmód és fogyasztás.  Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) célja, hogy javuljon a közigazgatás teljesítménye. Ennek érdekében fontos feladat a közigazgatási szolgáltatások eredményességének javítása, valamint a működési hatékonyság növelése.  Regionális Fejlesztési Operatív Programok (RFOP) az egyes régiókon belüli társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, településrészek fejlesztését tűzte ki célul. A térségi adottságokra és stratégiákra építve a régiók életképes funkcióinak megerősítésére, erőforrásvonzó képességük javítására (vagyis relatív versenyképességük erősítésére), ezzel egyidejűleg pedig a foglalkoztatás bővítésére kell törekedni. A fejlődésben elmaradott térségek ehhez nagyobb kormányzati és regionális támogatást kapnak, ily módon a versenyképesség növelése a felzárkóztatás eszközévé is válik. 27

 Végrehajtás Operatív Program (VOP) prioritási tengelyei az ÚMFT, illetve az operatív programok végrehajtásához kötődő, stratégiai, rendszerszintű tevékenységeket hivatottak támogatni. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Vidékfejlesztési Program, mely az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott vidékfejlesztési támogatásokról szóló 1698/2005/EK Tanácsi Rendelet 15. § (1) bekezdése alapján készült. Az átfogó nemzeti prioritás „a szántóföldi termeléssel foglalkozó egységek fejlesztése az állattartási és a feldolgozó ágazat korszerűsítésével, valamint az energianövények és a kertészet diverzifikálásával.” Az UMVP 4 tengely mentén fogalmazott meg intézkedéseket: I.tengely A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása II.tengely A környezet és a vidék állapotának javítása III.tengely Az életminőség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése IV.tengely LEADER Program Az egyes tengelyeken belül prioritásokat határoztak meg: I.tengely: a. b. c. d. e.

Az információk és a tudás elterjesztésének szorgalmazása Az életkor-szerkezetváltás támogatása Gazdaságok és termelési szerkezetátalakítás Beruházások támogatása Infrastrukturális támogatások

II.tengely: a. A Natura 2000 mezőgazdasági területeinek, valamint más, kiemelkedő természeti értéket képviselő területeknek a megóvása b. KAT – kedvezőtlen adottságú területek c. Mennyiségi és minőségi vízgazdálkodás d. Az erdészeti erőforrások növelése és fenntartható kezelése e. Energetikai célú biomassza-felhasználás f. Talajvédelem 28

III. és IV. tengely: a. gazdasági fejlődés fokozása és az életminőség növelése a vidéki térségeken, valamint a természeti és a kulturális örökség védelme; b. kistérségi szintű kormányzás elősegítése; c. LEADER csoportok megszilárdítása és támogatása Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv célja a Vidékfejlesztési Program sikeres lebonyolításához szükséges keretek megteremtése a 2007-2013 közötti periódusra. A Stratégia a lisszaboni célkitűzésekkel és a Göteborgban megfogalmazott elvekkel összhangban kívánja megteremteni a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a vidék környezeti értékeinek megőrzéséhez, a vidéki térségek gazdaságának megerősödéséhez és a vidéki társadalom kohéziójához szükséges fejlesztési kereteket. A Stratégiai célja, hogy kijelölje az agrár-vidékfejlesztés irányait, célkitűzéseit, és meghatározza a célok elérésének módját, eszközeit. A Stratégia átfogó célja, hogy a nemzeti sajátosságokra alapozva hozzájáruljon a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez az európai vidékfejlesztési politika keretei között. A Stratégia hozzájárul a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdőgazdálkodás versenyképességének növeléséhez, figyelembe véve a fenntartható fejlődés alapelveit, valamint a természeti értékek és a bio-diverzitás megőrzését. A Stratégia a vidék életminőségének emelésére törekszik, a vállalkozói készség megerősítése és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása által. A helyi kezdeményezések kulcsfontosságú szerepet játszanak a helyi közösségek ösztönzésében és a Stratégia megvalósításában. 15 beavatkozási akciót határoztak meg: Az információk és tudás elterjesztésének támogatása; A kor-szerkezetváltás támogatása; Gazdasági és termelési szerkezetváltás; Befektetés a minőségi termék-előállításba (élelmiszeripar) Infrastrukturális támogatások; Agrár-környezetgazdálkodási, Natura 2000 és erdőkörnyezetgazdálkodási támogatás; 7. A Kedvezőtlen Adottságú Területek és a hagyományos mezőgazdasági táj megőrzése; 8. Beruházási támogatás a környezeti előírások betartása a vízgazdálkodás érdekében; 1. 2. 3. 4. 5. 6.

29

9. Az erdőtelepítés és erdőgazdálkodás támogatása; 10. A jó minőségű és egyenletes mennyiségű víz biztosítása 11. A talajok védelmének megerősítése; 12. Az állatjóléti kifizetések 13. A diverzifikáció, mikro-vállalkozások és turizmus támogatása; 14. Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a természeti és kulturális örökség megőrzése (falumegújítás); 15. A helyi kapacitásépítés támogatása; Nemzeti Agrár és Vidékfejlesztési Stratégia 2007-2013 A Közös Agrárpolitika (KAP) 2004 2003. júniusi és 2004. áprilisi reformja tartalmában, arányaiban és kapcsolatrendszerében módosította a piacszabályozás és vidékfejlesztés célkitűzéseit. A 2007-2013 közötti tervezési időszakban kiemelt figyelmet kap a gazdasági, társadalmi és környezeti problémák egységes kezelése, az agrárgazdaság – versenyképességben, a vidék- és tájfenntartásban, a környezetvédelemben, a kulturális, természeti örökségek megőrzésében megnyilvánuló – multifunkcionális szerepének erősítése. A célok megvalósítását az Európai Mezőgazdaság Vidékfejlesztési Alap (EMVA, KAP II. pillér) támogatja. A Stratégia az alábbi specifikus célokat fogalmazza meg: - Az ismeretszerzés támogatását és az emberi erőforrás javítása - A fizikai erőforrások szerkezetátalakítását és fejlesztését valamint az innováció elősegítését célzó intézkedések - A mezőgazdasági termelés és termékek minőségének javítását célzó intézkedések - Átmeneti intézkedések az új tagállamok számára - Mezőgazdasági földterületek fenntartható hasznosítása - Erdészeti földterületek fenntartható használata Országos Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK 2005) célja, hogy kijelölje az ország rövid- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi szempontok konzekvens érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati politikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi kereteit is. Az OTK jövőképe a területi harmónia, melynek eléréshez az alábbi hosszú távú, átfogó területfejlesztési politikai célokat határozták meg: 30

1. 2. 3. 4. 5.

Térségi versenyképesség Területi felzárkózás Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem Területi integrálódás Európába Decentralizáció és regionalizmus

Az OTK „Régiók fejlesztési irányai” fejezetben az Észak-alföldi régióra vonatkozó átfogó célként egy dinamikus-, öko-, egészséges-, agrár-, valamint esélyteremtő és felzárkózó régió létrejötte fogalmazódik meg. A területi célok között egyrészt a regionális fejlesztési pólus és az alközpontok erősítése, másrészt az innovációk átvételére és továbbítására alkalmas, dinamizálható kis- és középvárosokban a térszervező erő növelése, harmadrészt a Tisza mentéhez kapcsolódó térségek felzárkóztatása és fejlesztése, negyedrészt a periférikus és hátrányos helyzetű térségekben a versenyhátrányok feloldása, ötödrészt Ukrajnával és Romániával szomszédos határ-menti területeken a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázása. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Az Országgyűlés 96/2005. (XII. 25.) határozatában fogadta el az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót Magyarország hosszú távú, 15 éves fejlesztési koncepciójaként. A koncepció célja, hogy Magyarország 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlődő, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkező, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél a) több a munkahely, b) magasabbak a jövedelmek, c) biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet, d) egészséges és hosszabb az élet. Maga a Koncepció két részből áll: „A jövőépítés alapjai - Kiindulópontok Magyarország fejlesztéspolitikájához” és a „Célok és eszközök a sikeres Magyarországért - Magyarország fejlesztéspolitikai teendői” című dokumentumból. Az átfogó cél eléréséhez az alábbi stratégiai célok kerültek megfogalmazásra: a) b) c) d) e) f)

A versenyképesség tartós növekedése; A foglalkoztatás bővülése; A versenyképes tudás és műveltség növekedése A népesség egészségi állapotának javulása A társadalmi összetartozás erősödése A fizikai elérhetőség javulása 31

g) Az információs társadalom kiteljesedése h) A természeti erőforrások és környezeti értékek fennmaradása és fenntartható hasznosulása i) Kiegyensúlyozott területi fejlődés A célok elérése érdekében prioritás csoportokat határoztak meg: 1. „Befektetés az emberbe” prioritáscsoport: I. A munkaerőpiacra való belépés és visszatérés ösztönzése és segítése, a foglalkoztathatóság javítása II. Az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, folyamatos összehangolása a munkaerőpiac igényeivel III. A munkavállalók és a szervezetek alkalmazkodóképességének javítása az egész életen át tartó tanulás megvalósításával IV. A társadalmi és területi zárványok oldása V. Aktív állampolgárok, civil társadalom megerősítése VI. Az esélyegyenlőség feltételeinek javítása az oktatáshoz, a műveltséghez és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával. VII. A társadalmi és kulturális tőke erősítése VIII. Értékelvű, egészségközpontú egészségpolitika kialakításához és végrehajtásához szükséges feltételrendszer valamint a népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése IX. Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének betegközpontú korszerűsítése, az ellátások minőségének és hatékonyságának javítása, a jelentős egyenlőtlenségek csökkentése érdekében X. A közigazgatás és az állami szolgáltatások korszerűsítése 2. „Befektetés a gazdaságba” prioritáscsoport: A munkaerőpiacra való belépés és visszatérés ösztönzése és segítése, a foglalkoztathatóság javítása II. Az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, folyamatos összehangolása a munkaerőpiac igényeivel III. A munkavállalók és a szervezetek alkalmazkodóképességének javítása az egész életen át tartó tanulás megvalósításával IV. A társadalmi és területi zárványok oldása V. Aktív állampolgárok, civil társadalom megerősítése VI. Az esélyegyenlőség feltételeinek javítása az oktatáshoz, a műveltséghez és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításával. VII. A társadalmi és kulturális tőke erősítése I.

32

VIII. Értékelvű, egészségközpontú egészségpolitika kialakításához és végrehajtásához szükséges feltételrendszer valamint a népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése IX. Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének betegközpontú korszerűsítése, az ellátások minőségének és hatékonyságának javítása, a jelentős egyenlőtlenségek csökkentése érdekében X. A közigazgatás és az állami szolgáltatások korszerűsítése XI. Az innováció, kutatás-fejlesztés ösztönzése és infrastrukturális hátterének megerősítése XII. A technológiai modernizáció előmozdítása XIII. A vállalkozások működési és üzleti környezetének javítása, a hálózatosodás elősegítése XIV. A dinamikus és interaktív IT tartalom- és szolgáltatásfejlesztése XV. Az IT alapvető infrastrukturális feltételeinek biztosítása, fejlesztése 3. „Befektetés a környezetbe” prioritáscsoport I. II. III. IV. V. VI.

A természeti értékek és erőforrások megőrzése Tiszta települések, biztonságot teremtő környezetvédelem A megelőző, elővigyázatos környezetvédelem és a környezetileg hatékony innováció általános érvényesítése Hazánk nemzetközi elérhetőségének javítása, a logisztikai csatlakozások fejlesztése A regionális és a régiók közötti elérhetőség javítása A helyközi közösségi és a települési közlekedés fejlesztése

Országos Területrendezési Terv (OTrT) A Magyar Köztársaság Országgyűlése 2008. június 9-én fogadta el a 2008. évi L. törvényt az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról, amellyel a 2003-as törvény ötévenkénti felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezésének tesz eleget. A felülvizsgálat során a jogalkotó nem kívánta megváltoztatni a Törvény célrendszerét és szerkezetét. A hangsúlyt a tartalmi részek kibővítésére és a szabályozás pontosítására helyezte. Az OTrT kijelöli a fejlődéshez hosszú távon az elengedhetetlenül szükséges műszaki infrastruktúra létesítmények pontos helyét, előírásokat tesz a területfelhasználásra vonatkozóan, amelyekkel a potenciálisan káros következményekkel járó fejlesztéseket korlátozza. Az OTrT az ország egész területére határozza meg az egyes térségek terület-felhasználásának feltételeit. Szoros kapcsolatban van az ország hosszú távú területfejlesztési koncepciójával, valamint az ágazati és regionális fejlesztési programokkal. 33

Az új jogszabály meghatározta a fejlesztések irányait, a többi között infrastruktúra - energetikai kérdésekhez nyújtott szabályozást. A törvény kiemelt területei: - Az országos gyorsforgalmi közúthálózat hosszú távú fejlesztési koncepciója Meghatározta a meglévő és tervezett 50 MW és annál nagyobb erőműveket, a villamos energia átviteli hálózat elemeit és a nemzetközi szénhidrogén szállítóvezetékek nyomvonalát. A Nemzeti Erdőtelepítési Programmal összhangban szabályozta az erdőtelepítésre alkalmas területeket. Új elemként bevezette (a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek mellett) a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek fogalmát. A páneurópai ökológiai hálózat rendszerével összhangban (NATURA 2000 területek) szabályozta az országos ökológiai hálózatot. Lehatárolta az országos tájképvédelmi területeket. A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területekre bevezette az övezet fogalmát. Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek meghatározása, amelybe az ország védelmi képességét meghatározó, a NATO tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelezettségei teljesítéséhez szükséges objektumok és területek tartoznak. 1.1.2 Regionális fejlesztési tervek Észak-alföldi Operatív Program A 2007-2013 közötti programperiódusra vonatkozó Észak–Alföldi Operatív Programot az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2007. május 10-i ülésén tárgyalta és hagyta jóvá. Az Európai Bizottság az egyeztetéseket követően 2007. augusztus 1-jén hivatalosan is elfogadta. Az Észak-alföldi régió fejlesztési stratégiájának kiindulási alapját az átfogó cél jelenti, azaz: Az Észak-alföldi régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve, a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. Reális célként a fejlettségi differenciák növekedésének megállítását fogalmazták meg. Tehát ezen program stratégiai célkitűzése az Észak-alföldi régió leszakadásának megállítása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán való tartása, annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. A stratégiai cél elérése érdekében 5 specifikus célt fogalmaztak meg: 34

1. 2. 3. 4. 5.

A régió kis- és középvállalkozói szektorának megerősítése A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása A lakosság mobilitásának javítása A régió humán erőforrásának fejlesztése Az épített és természeti környezet állapotának javítása

Az operatív programok beavatkozásainak hatékonyságát növelik, az egymást erősítő fejlesztések integrált megvalósítását elősegítik a zászlóshajó programok: -

A Hét versenyképességi pólus, A XXI. század iskolája, A „Nem mondunk le senkiről!” (Leszakadó térségek felzárkóztatása), A Gyermekesély, és Az Akadálymentes Magyarország zászlóshajó program.

A specifikus célok elérése érdekében, valamint a helyzetfeltárás és SWOTanalízis eredményeire támaszkodva 5 fejlesztési prioritást határoztak meg:  Regionális gazdaságfejlesztés A regionális gazdaságfejlesztés prioritás célkitűzése egyrészt a kedvező üzleti infrastrukturális környezet kialakítása, másrészt a regionális együttműködések elősegítése, harmadrészt a gazdasági szereplők információ-ellátottságának és innovációs potenciáljának javítása. Ezen prioritás várható hatásai: javul a régió gazdaságának versenyképessége, a magasabb színvonalú üzleti környezet elősegíti a vállalkozások betelepedését és megerősödését, a vállalati együttműködések hatására javul a kkv-szektor termelékenysége, az innováció-orientált vállalatok piaci szerepe erősödik, nő a régió által megtermelt GDP, és a fejlesztések eredményeként megnő a beruházások értéke, ami a versenyképesség növelése mellett a foglalkoztatottság növekedését is eredményezi.  Turisztikai célú fejlesztés A turisztikai célú fejlesztés prioritás célkitűzése egyrészt a turisztikai szezon meghosszabbítása, amely a turizmus és az abból befolyó jövedelmek időben egyenletesebb megoszlását, ezáltal a turizmus jövedelemtermelő képességének növekedését célozzák meg; másrészt a turisztikai célterületek területi kiterjedésének növelése, amely a meglévő vonzerők közelében lévő, turisztikai potenciállal rendelkező, de még kihasználatlan területek bevonását a régió turisztikai kínálatába, valamint új turisztikai attrakciók és területek feltárását, kialakítását.

35

A prioritásnak köszönhetően a régióba látogató turisták száma és tartózkodási ideje, valamint a turisztikai szezon hossza nőni fog. Emellett a régió turisztikai bevételei, valamint a szálláshelyek és a turisztikai intézmények munkahelyteremtése és a helyi lakosság szakképzése hozzájárul a lakosság helyben tartásához, a régió foglalkoztatottságának bővítéséhez. Ezen kedvező hatások továbbgyűrűződnek, ezáltal a régió hátrányos helyzetű területeinek felzárkózása, versenyképességének növelése is lehetővé válik.  Közlekedési feltételek javítása A közlekedési feltételek javítása prioritás két fő területre helyezi hangsúlyt: egyrészt az oktatási és szolgáltatási centrumok, térségi központok elérésének javítása, másrészt a közlekedésen belül a közösségi közlekedés részarány csökkenésének megállítása. A fejlesztések eredményeképpen javul a hátrányos helyzetű térségek elérhetősége, melynek köszönhetően az itt élő lakosság gyorsabban és kényelmesebben juthat el munkahelyére, valamint a közszolgáltatásokhoz. A közlekedési kapcsolatok javulása hatására pedig a korábban periférikus térségek is bekapcsolódhatnak a regionális gazdaság vérkeringésébe. Emellett összehangolásra kerülnek a helyi és helyközi, elővárosi és helyi, városi közösségi közlekedési rendszerek, amely az ingázók számára nyújt jobb feltételeket.  Humán infrastruktúra-fejlesztés A prioritás célja egyrészt, hogy a lakosság foglalkoztathatóságát alapvetően meghatározó, területileg kiegyenlített oktatási-nevelési és egészségügyi ellátás megfelelő színvonalú infrastrukturális feltételeit biztosítsa; másrészt, hogy megteremtse a lakosság számára a munkához, hivatali ügyintézéshez, közszolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó napi ügyek színvonalas, gyors és hatékony intézésének lehetőségét.  Város és térségfejlesztés A prioritás három célt tűzött ki: egyrészt az épített környezet minőségének javítása, ezáltal a régió lakosságának vonzó települési környezetet biztosít. Másrészt a természeti környezet állapotának megóvása, és fejlesztése, amely elősegíti a települések természeti környezetének megőrzését, állapotának javítását, a természeti környezetet szennyező források megszűntetését az ép és egészséges lakóhelyi és természeti környezet kialakítása érdekében; harmadrészt a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának erősítése, ezáltal ösztönözni kívánja a civil szervezetek fokozottabb bevonását a társadalmi szolgáltatások biztosításában.  Technikai segítségnyújtás 36

A technikai segítségnyújtás prioritási tengelyei a program operatív, elsősorban projektszintű végrehajtásához kötődő tevékenységeit hivatott támogatni. A konkrét prioritások mellett vannak olyan horizontálisnak tekinthető elvek, amelyeknek általánosan kell érvényesülniük valamennyi fejlesztés megvalósulásakor. A legfontosabbak a környezeti szempontból fenntartható fejlődés elve, valamint a különböző társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elve. Emellett fontos szempont a területiség és a területi szemlélet érvényesítése. Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programja és Intézkedési Terve Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2008. március 28-i ülésén tárgyalta és 118/2008 (III. 28.) ÉARFT sz. határozatával elfogadta a 2007-2013 közötti periódusra vonatkozó aktualizált fejlesztési dokumentumokat. A stratégia átfogó célja: „A vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével és az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel, az életminőség javításával a régió Kelet- Közép-Európa egészség- és rekreációs központjává válik.” A stratégia specifikus céljai a következők: 1 A régió stratégiai helyzetére és humánerőforrására építő versenyképes, piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése. („Dinamikus régió”) A cél elérése érdekében az alábbi prioritásokat fogalmazták meg: 1. 2. 3. 4.

A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése A régió elérhetőségét biztosító interregionális kapcsolatrendszerek fejlesztése Versenyképes turisztikai termékek és hálózatok kialakítása A régió kulturális és közösségi innovációinak megalapozása, fejlesztése

2. A régió természeti, környezeti rendszereinek kialakítása, fejlesztése, megőrzése és fenntartható használata, a környezet értékként való kezelése. („Öko-régió”) A cél elérése érdekében az alábbi prioritásokat fogalmazták meg: 1. A régió környezeti állapotának megóvása és fenntartható fejlesztése, biztonságos környezet megteremtése 2. Környezeti adottságokra épülő gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntartható fejlesztése

37

3. A régióban az egészséges élet lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó endogén potenciál hasznosítása. („Egészséges-régió”) 1. A lakosság egészségi állapotának javítása 2. A régió potenciáljára, természeti adottságaira egészségvertikum kialakítása

alapozott

komplex

4. A régió versenyelőnyeire alapozott piacvezérelt és innováció-orientált agrárvertikum kialakítása. („Agrár-régió”) 1. A mezőgazdaság regionális adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó élelmiszeripari célú fejlesztése 2. Nem élelmiszeripari célú mezőgazdasági termelés elterjedésének elősegítése 3. Mezőgazdasági területek eltartó-képességének és területfejlesztésben betöltött szerepének javítása 4. A K+F eredmények agrárgazdaságban történő alkalmazásának támogatása 5. A régió területi különbségeinek mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése, a foglalkoztatás bővítése. („Esélyteremtő és Felzárkózó régió”) 1. A periférikus területek bekapcsolása a régió fejlődésébe 2. A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának és reintegrációjának elősegítése 3. A vidéki társadalom életminőségének javítása 4. Integrált települési környezet fejlesztése 1.1.3. Megyei szintű tervek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Fejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja (2006) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jövőképe a következő: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a stratégiai elhelyezkedésből származó előnyökre, a megye belső adottságaira épülő versenyképes gazdaság a tradicionális értékek megőrzésével, a fenntartható fejlődés alapelvének érvényesítésével biztosítja a lakosság magas szintű életminőségét, a tervezhető, kiszámítható jövő jegyében. Mindezek alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Fejlesztési Koncepciója, Stratégiai és Operatív Programja dokumentum hosszú távú, általános célja (missziója) „Az életminőség folyamatos javítása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében”, amely három specifikus célt tartalmaz: (i) fenntartható gazdaságitársadalmi fejlődés; (ii) magas foglalkoztatási szint; (iii) szociális biztonság. A hosszú távú cél elérése érdekében a következő prioritásokat fogalmazták meg, melyek állnak az országos és regionális tervekkel: 38

 Versenyképes gazdaság Stratégiai cél, hogy jelentősen javuljanak a megye gazdasága számára a gyors és megfelelő kapacitású közlekedési-szállítási, speciális elérhetőségi lehetőségek. A cél elérése érdekében törekednek a közlekedési és virtuális elérhetőség javítására, a fejlődésre képes gazdasági struktúra kialakítására, valamint a fenntartható turizmus kiépítésére.  Központban az ember A prioritás célja a tudásalapú társadalom megteremtése, az értékes és tartalmas életlehetőségek biztosítása. Stratégiai célja, hogy a megye lakossága hosszabb, egészségben eltöltött életet tudjon megélni, fizikális és mentális egészségi állapota javuljon. A cél elérése érdekében törekednek a lakosság egészségi állapotának javítására, a szociális és gyermekvédelmi helyzet javítására, a lakosság képzettségi szintjének növelésére, a kulturálisközösségi fejlesztésekre.  Élhető környezet Stratégiai cél a lakosság megfelelő életminőségéhez szükséges környezeti állapotjellemzők javítása, az egészséges, rendezett és biztonságos természeti és települési környezet védelme, kialakítása és a hosszú távú fennmaradásának biztosítása. Ennek érdekében a következő intézkedéseket szorgalmazzák: környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, természeti értékek, természeti erőforrások védelme, az energiagazdálkodás fejlesztése, település- és vidékfejelsztés.  Horizontális intézkedések Az általános cél a megye fejlesztését elősegítő egyéb stratégiai területek megerősítése. Az ehhez kapcsolódó konkrét célok: költséghatékony és tevékenységorientált intézményfejlesztés, a határmenti együttműködések fejlesztése, régiómarketing tevékenység fejlesztése. A fejlesztési koncepció megyén belülre és megyén kívülre is irányul: megyén belül célja a konszenzus megteremtése, a fő fejlesztési irányok és prioritások elfogadása a döntéshozók és a megyében élők körében; megyén kívül pedig a potenciális finanszírozó szervezetek felé hordozza azt az üzenetet, hogy a megyének egyértelmű elképzelései vannak a fejlesztési politikáját illetően. A koncepció hosszú időtávú, a 2007-2020-as időszakra terjed ki. Az operatív program középtávú cselekvési terv, amely a megye fejlesztési koncepciójában kijelölt célkitűzések és a javasolt fejlesztési stratégia alapján ismerteti a fejlesztési prioritásokat, meghatározza a prioritások keretében végrehajtandó alprogramokat, illetve intézkedéseket és áttekintik a megvalósítás keret- és feltételrendszerét. Az intézkedések részletes tartalmának meghatározására az operatív program keretében kerül sor.

39

A középtávú stratégiai program időtávja a 2007-2013-as tervezési időszakra szól. 1.2. Normatív keretek Az Európai Unió legfontosabb rendeletei a következőek: Az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az európai területi együttműködési csoportosulásról A Tanács 1083/2006/EK rendelete a (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről A Tanács 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről Legfontosabb hazai törvények, rendeletek: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről A területfejlesztési politika célja az országon belüli társadalmi-gazdasági kohézió erősítése, a lemaradó régiók, megyék, kistérségek elmaradottságának csökkentése marad. A területfejlesztés feladatai pedig a hatályos 1996. évi XXL. törvény 3.§ (2) bekezdése alapján - a társadalmi és gazdasági megújulást elősegítő fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése; - az elmaradott térségek felzárkózásának elősegítése; - az ipari és mezőgazdasági területeken a szerkezetváltás elősegítése és a munkanélküliség csökkentése; - az innovatív kezdeményezések feltételeinek javítása; - a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése; - a vonzó vállalkozói környezet kialakítása.

40

A területfejlesztési politikában egyre fontosabb lesz az EU regionális politika alapelveinek való megfelelés, a Strukturális Alapok támogatásainak lehívásához szükséges feltételek és követelmények teljesítése. 2003-ban készült egy módosító javaslat a területfejlesztési törvényre vonatkozóan a magyar területfejlesztés hatékonyságának növelése és az EU követelményeknek való nagyobb megfelelés érdekében, amit végül az országgyűlés nem fogadott el, így meghiúsult több, a területfejlesztés hatékonyságát növelő indítvány. Többek között nem alakult meg a törvényi kerete a Kistérségi Területfejlesztési Tanácsok létrehozásának, melynek feladata a kistérségi területfejlesztési feladatok összehangolása, a kistérségi területfejlesztési koncepció elfogadása, és közös területfejlesztési programok kialakítása lett volna. A kistérségi statisztikai körzetet a Központi Statisztikai Hivatal vezette be 1994-ben a statisztikai folyamatok területi mérésére. Ezek a körzetek szolgáltak a statisztikai adatok gyűjtésének alapjául, de nem kapcsolódott hozzájuk szervezet, tevékenység. A térségi szervezési feladatokat a mai napig a települések önkormányzatai által létrehozott és működtetett Területfejlesztési Önkormányzati Társulások folytatják. Ezen társulások határa azonban ritkán esik/esett egybe a statisztikai körzetekével. A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet felülvizsgálta a statisztikai kistérségeket, aminek eredményeként 18 új kistérség létrehozása valósult meg, így összesen 168 kistérség fedte le az ország területét. Egy település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozhat. Azonban a társulási szabadság jegyében továbbra sem tiltja semmi, hogy egy település több társulásnak is tagja legyen. A hatékony ösztönzés alapvető formájaként a kormány megalkotta a többcélú kistérségi társulások támogatására vonatkozó 65/2004. (IV.15.) Korm. rendeletét. Ez alapján a kistérségek az államigazgatási hatáskörök területi egységei, hozzájárulnak az önkormányzati közszolgáltatások megszervezéséhez, valamint bekapcsolódnak a területfejlesztés intézményrendszerébe, ebből kifolyólag volt szükséges az illetékességi határuk (területük) pontos meghatározása. Ennek következményeként jelenleg egyfajta tisztulási folyamat megy végbe, melynek során az önkéntesen alakult önkormányzati társulások igyekeznek „azonosulni” a statisztikai kistérségekkel. Az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében alkotta meg a 2004. évi CVII. Törvényt a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról. A 2007. évi CVII. Törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról alapján tovább bővült a kistérségek száma: a korábbi 168-ról 174-re emelkedett. 41

A Csengeri Kistérség a 91/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről 1. számú melléklet szerint Társadalmigazdasági szempontból elmaradott, valamint vidékfejlesztési térség. A 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről 1. számú melléklete szerint továbbra is Társadalmigazdasági szempontból elmaradott, valamint vidékfejlesztési térség, míg a 3. számú melléklete alapján a leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike. A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról 1. számú melléklete alapján leghátrányosabb helyzetű, komplex programmal támogatandó kistérség. Ennek eredményeként a 1784 milliárd Ft dedikált forrás megszerzésére 2008. december 1-én a kistérség benyújtotta a Csengeri kistérségi tervdokumentum és projektcsomag című dokumentumot. 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről A rendelet tartalmazza a területfejlesztési intézményrendszer, úgy mint a Kormány, a Nemzeti Fejlesztési Tanács, Fejlesztéspolitikai Irányító Testület, fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, miniszterek, közreműködő szervezetek, államháztartásért felelős miniszter és a Monitoring Bizottságok II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében ellátandó feladatait. Emellett programozásra vonatkozó rendelkezéseket is meghatároz. 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól A rendelet meghatározza a projekt kiválasztás eljárásrendjét, meghatározza a kétfordulós pályázat első fordulójában az előzetes projekt javaslatok szelekcióját, a részletes projekt javaslatok kiválasztását nagyprojekt, kiemelt projekt, egyfordulós pályázat esetén, kétfordulós pályázat második fordulójában. Emellett a támogatási szerződések megkötéséről, illetve módosításáról, a közbeszerzési eljárások lebonyolításáról, a megvalósítás nyomon követéséről, a projekt fenntartásáról, dokumentumainak nyilvántartásáról és megőrzéséről, a közmű beruházások támogatására vonatkozó speciális szabályokról, a közvetett támogatásra és pénzügyi eszközre vonatkozó speciális szabályokról is rendelkezik. Valamint tartalmazza a projekt adatlapban egységesített adatmezőket. 42

Helyzetfeltárás

Történelmi-társadalmi viszonyok A régészeti leletek szerint a terület már az új kőkorban – mintegy 6.000-7.000 évvel ezelőtt lakott volt. A legelőkben, termőföldekben, vadaknak otthont adó erdőkben, halakban bővelkedő folyókban egyaránt gazdag táj ideálisnak tűnt a honfoglaló magyarok számára, ezért ezt a területet elsőként vették birtokba. A történelmi fejlődés során a térség a perifériára szorult, és gyakran került a mindenkori uralkodóval szemben trónörökösök, hercegek kezére. A XV.-XVI. sz.-ban az akkori Szatmárnak még nincs kialakult nagyközpontja, de törvényszékeit és közgyűléseit leggyakrabban Csengerben tartotta. A terület hovatartozása állandóan vitatott volt a mindenkori erdélyi fejedelem és a magyar király között. Ilyen körülmények között viszonylag kevés maradandó érték született, sőt, a korábbi évszázadok által teremtett értékek egy része is elpusztult. Ebben az időszakban a katolikus egyház hanyatlásával párhuzamosan a térségben is felvirágzott a reformáció, amely jelentős szellemi, ideológiai és társadalmi változást jelentett. Mindez az erdélyi fejedelmek védnöksége alatt történt, ezért erőteljes Habsburg-ellenes töltete volt, ami aztán a Rákócziszabadságharcban teljesedett ki. A Szatmári Békét követően viszonylagos nyugalom köszöntött a Felső-Tisza-vidék lakosságára, bár időnként árvizek, tűzvészek és járványok pusztítottak. Az 1711-től 1848-ig terjedő időszak a lassú, de folytonos növekedés időszaka volt, és ez a tájegység a nemesektől legsűrűbben lakott vidékei közé tartozott. A XVIII. sz. második felében Csenger közigazgatási jelentősége csökkent, mivel a Károlyiak jóvoltából a közeli Nagykárolyban felépült a megyeháza, de továbbra is fontos vásárhely és a kézművesek által kedvelt mezőváros maradt. Kulturálisan továbbra is megmaradt a térség a református Debrecen és Sárospatak vonzásában, de a korábbi vallási homogenitás megbomlásával egyre nagyobb szerephez jutott Nagyvárad és Eger katolikus befolyása. A viszonylagos társadalmi nyugalom és békés gyarapodás következményeként szinte minden településen új templomok épültek. Megszaporodtak az udvarházak, a nemesi kúriák, úri lakok, főúri kastélyok. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukása után a vármegyék autonómiáját felszámolták. Szatmárban a korábbi liberális szellemű politikusok helyett ebben az időben a konzervatív erők kerültek hatalomra. Az 1857-1872 közötti éveket a birtokrendezési perek és a nagyarányú természetátalakító munkák (folyószabályozások, vasútépítés) jellemezték. A lakosság fokozatosan elszegényedett, a terület népességeltartó ereje csökkent, a törpebirtokosok

43

aránya meghaladta a 62%-ot. A lakosság helyzetén az iparosodás megindulása is inkább csak rontott, hiszen tovább növelte a felesleges munkaerőt. A gazdasági-társadalmi elnyomorodással párhuzamosan azonban megindult a polgárosodás is, a korszerű bírósági hálózat, a különböző közigazgatási szervezetek kialakítása, járások, járási székhelyek létrehozása. A megyeszékhely átköltözött Nagykárolyból Szatmárnémetibe. Középületek épültek, üzemek alakultak, főként a nagyobb településeken. A kor színvonalának megfelelő vasúthálózat épült ki, amely némileg átrendezte a regionális vonzáskörzeteket is. A lakosság elszegényedésével párhuzamosan csökkent a vásározókedv, a kereskedelem szinte kizárólag a helyi szatócsüzletekben zajlott. A XX. sz. két világháborúja csak növelte a térség elmaradottságát, a Trianon utáni időszak pedig alapvetően megváltoztatta a tájegységet, annak kapcsolatrendszerét, természetes vonzásközpontjait. Az így kialakult helyzet hosszú időre megbénította a régió fejlődését, negatív hatása máig érezhető. A járási központ státusz 1984. január 1.-vel történő megszüntetése után a Többcélú Kistérségi Társulás székhelytelepüléseként Csenger ismét a térség központjává lépett elő. 1. Demográfiai jellemzők A Csengeri Kistérség az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Szamos folyó két oldalán helyezkedik el, dél-keletről Romániával, az országon belül a Fehérgyarmati és a Mátészalkai Kistérségekkel határos. Települései: Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Komlódtótfalu, Pátyod, Porcsalma, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamostatárfalva, Tyukod, Ura. A Kistérségben egy város található: Csenger, a térség központi szerepét tölti be. A települések együttes területe 24.655 ha, ami a megye területének 4,15%-át teszi ki, népessége 14.521 fő, ez pedig a megye népességének 2,53 %-a. A kistérség, népsűrűségét tekintve (59 fő/km2) a ritkábban lakott területek közé tartozik.

44

A kistérség területe és népessége, 2007 adatok apján

A település Lakónépesség területe (ha.) száma (fő) Porcsalma

Állandó népesség száma (fő)

3 110

2 667,50

2 832

Szamosangyalos

809

522

559

Szamosbecs

671

360

377

Komlódtótfalu

697

118

120

Pátyod

905

640,5

666

Csengersima

2 380

662,5

725

Csengerújfalu

2 561

864,5

855

Ura

3 234

676

700

450

330

325

Csenger

3 616

4 957,00

5 223

Tyukod

6 222

1 977,50

2 139

24 655

13 775,50

14 521

Szamostatárfalva

kistérség összesen:

Az elmúlt 10 évben a kistérség lakosságának száma szinte egyenletesen fogyott. Népesség alakulása

16 000 fő

15 000

15 31 14 745

14 792

1997 -2007

14 668

14 343

14 000

14 097

14 521 13 674

13 000 12 000 1997 1998 1999 2000 2000 2002 2003 2004 2005 2006 2007 év Lakónépesség

Állandó népesség

Forrás: KSH adatok, 2007. alapján saját szerkesztés

A folyamat a korösszetétel, az élve születések számának alakulása és az elvándorlást figyelembe véve erősödni fog.

45

Korösszetétel alakulása 100% 90%

2 983 2 995 2 975 3 011 2 964 2 917 2 885 2 909 2 887 2 854 2 869

80% 70% 60% 50%

8 633 8 616 8 592 8 596 8 605 8 620 8 548 8 524 8 484 8 407 8 362

40% 30% 20% 10%

659

638

636

3043 3041

613

3061 3011

617

588

571

2976 2962

2880

572

604

2838 2761

572

589

2763 2701

0% 1997

1998 1999 2000 2000 2002 2003 Állandó Állandó Állandó Állandó

népességből népességből népességből népességből

a a a a

2004 2005 2006 2007

60-x évesek aránya 18-59 évesek aránya 15-17 évesek aránya 0-14 évesek aránya

Forrás: KSH adatok, 2007. alapján saját szerkesztés

A fenti tábla mutatja, hogy a megye kistérségei közül a Csengeri Kistérségben a legmagasabb az öregedési index.

46

Élveszületések és halálozások alakulása 250

fő

200

205 197

197 183

224 203

194 180

201 155

199 172

219

199

171

178 158

148

2003

2004

2005

200 174

176 166

2006

2007

150 100 50 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002 év

Élveszületések száma

Halálozások száma

Forrás: KSH adatok, 2007. alapján saját szerkesztés

A halálozások száma 10 éve folyamatosan magasabb, mint a születések száma, 2001 és 2005 között jelentős a különbség. Vándorlási mutatók 451

500

fő

400 300

397

376

316

286

428

384

363 272

238

323

294

200 100 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

év Állandó odavándorlások száma

Állandó elvándorlások száma

Forrás: KSH adatok, 2007. alapján saját szerkesztés

A fenti ábrák a kistérség élve születési, halálozási és elvándorlási adatait tartalmazza. Leolvasható, hogy a kistérségre jellemző születési szám relatíve magas, de a régiós adatokhoz képest magas a halálozási ráta is, valamint az odavándorlás lényegesen elmarad az elvándorlás mértékétől. A folyamat visszafordítása érdekében szükséges a gazdaság élénkítése, új munkahelyek teremtése, a kistérségből hiányzó szakterületeken dolgozó fiatalok részére fészekrakó program indítására, az életkezdés könnyítésére. A térség gazdasági hatékonyságának növelésével biztosíthatók az ország középső részére jellemző színvonalú bérek- és egyéb juttatások.

47

Házasságkötések és válások száma 100

eset

80 60 40 20 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

év Házasságkötések száma

Válások száma

10 éves összehasonlításban vizsgálva a házasságkötések és válások számát láthatjuk, hogy a válások száma időszakosan alig csökkent, miközben a házasságkötések száma jelentősen csökkent. E folyamat mutatja, hogy az elvándorlás elsősorban a fiatalokat érinti, gyengül a házasság intézménye, ennek néhány éven belül jelentős demográfiai következményei lesznek. Összefoglalva az eddigieket elmondható, hogy a természetes szaporodás a kistérségben jelentősen csökken, megyei szinten ebben a kistérségben a legnagyobb a 60 éves és idősebb korosztály aránya. A térségben erősen jellemző az elöregedés, mely azonnali határozott gazdaságélénkítő lépéseket tesz indokolttá, valamint az időskorúakkal szembeni fokozottabb gondoskodást tesz szükségessé, megköveteli a szociális gondoskodás kistérségi szintű tervezését, átgondolását. A növekvő szükségletet kell összehangolni az ellátórendszer fenntarthatóságával. Ezért kell elkészíteni a kistérség szociális szolgáltatási tervét. Elsősorban a férfiak kedvezőtlen halálozási viszonyai,1 de a „szingli” életforma terjedése miatt is egyre növekvő az egyedül élők aránya. A kistérségben ez az arány 8% körüli, szemben a megyei 7%-os átlaggal. Belföldi vándorlási különbözet évi átlaga 1000 lakosra kistérségenként, 2001.

1

A férfiak születéskor várható élettartama 66,44 év, ami országosan a legalacsonyabb; a nőknél: 76,19 év

48

0

Tiszavasvári

Nyíregyházai

Baktalórántházai

Összesen

Nagykállói

Mátészalkai

Fehérgyarmati

Kisvárdai

-3

Vásárosnaményi

-2

Nyírbátori

Csengeri

-1

-1,9

-1,1

-2,9 -4

-3,8

-3,7

-3,5

-5 -6

-5,6 -6,4

-7 -8

-5,5

-6,7 -7,6

Forrás: KSH adatok: Területi Statisztikai Évkönyv, 2002 alapján saját szerkesztés

Az elvándorlók jelentős részét a képzettebb, munkaképes fiatalok teszik ki, akik munkalehetőség és egy komfortosabb élet reményében nagyobb városokban próbálnak elhelyezkedni. Az elvándorlás már a középiskolás korban elkezdődik, sokan már középfokú tanulmányaikat is a kistérségen kívül végzik. Aki pedig felsőfokú végzettséget szerez akár a közeli megyeszékhelyeken csak ritkán tér vissza szülőföldjére munkát vállalni. A megmaradó népesség körében így egyre kevesebb lesz a képzett, fiatal munkaerő, és egyre nagyobb arányban újratermelődik egy szegényebb, szakképzetlen, hátrányos helyzetű lakossági réteg. Állandó népesség száma (fő) Csenger 5223 Csengersima 723 Csengerújfalu 855 Komlódtótfalu 120 Pátyod 666 Porcsalma 2832 Szamosangyalos 559 Szamosbecs 377 Szamostatárfalva 334 Tyukod 2055 Ura 700 összesen/átlag 14444 Település

Lakónépességen belül a romák becsült száma

romák aránya a településen

1200 35 90 20 0 774 150 30 132 164 45 2640

23,00% 4,80% 10,50% 16,70% 0,00% 27,30% 26,80% 8,00% 39,50% 8,00% 6,40% 15,60%

49

A demográfiai jellemzőket erőteljesen meghatározzák az etnikai sajátosságok. A kistérségben jelentős számban cigány nemzetiségűek élnek. A romák szórványosan, egyes településeken nagyszámban, máshol szinte alig vannak jelen. A legutóbbi, 2001. évi népszámláláskor a megyei népesség 4,6%-a vallotta magát romának. A Csengeri Kistérségben 15,6% az arányuk. Az ő demográfiai jellemzőik a magyar nemzetiségűeknél lényegesen kedvezőtlenebbek, ami leginkább a magas halandósági gyakoriságban, az alacsony átlagéletkorban, a gyengébb iskolázottsági szintben érhető tetten. Például legmagasabb a 40-49 éves romák halálozási arányszáma, a 10 éves és idősebb korosztályban pedig az általános iskola első osztályát sem elvégzőké. Felnőtt-, és szülőkorban vannak azok a fiatal, romák, akik soha nem látták a szüleiket rendszeres munkát végezni, mivel a nyolcvanas évek közepén megjelenő munkanélküliség végigkíséri az egykoron még dolgozó, gyakran első generációs ipari munkakultúrával rendelkező cigány felnőtt lakosság életét. Így ezeket a fiatalokat nem csupán alulképzettségük predesztinálja tartós munkanélküliségre, illetve hagyatkoznak alkalmi, napszámos munkákra, hanem mert ehhez a nem rendszeres munkavégzéshez, gyűjtögetéshez, esetleg segélyekből történő megélhetéshez szocializálódtak. Már övid távon is a kistérség jövőjét meghatározó tényező lesz a roma népesség munkába állítása.

Összefoglalás: Demográfia  Csenger városa után a két legnagyobb település Porcsalma és Tyukod nagyközségek. 

A népességszám alakulását meghatározó természetes szaporodás a kistérségben kedvezőtlenül alakul, a megyei kistérségek közül ebben a kistérségben a legnagyobb az időskorúak aránya, 20,7%. Az elvándorlók aránya megyei szinten még mindig nagyon magas, innen hagyják el a legtöbben szülőhelyüket. Megállapítható, hogy kistérségben a természetes szaporodás nem képes pótolni az elvándorlás következtében fennálló lakosságcsökkenést.



A roma lakosság aránya 15,6%, az egyébként is magas megyei szintnél jelentősen magasabb. A romák szórványosan, egyes településeken nagyszámban, máshol szinte alig vannak jelen. Több településen 10% feletti a cigány lakosság aránya, a székhelytelepülésen, Porcsalmán, és Szamosangyaloson meghaladja 20%-t, Szamostatárfalván (39,5%) majdnem eléri a 40%-ot, ami súlyos társadalmi feszültségekhez vezethet.

50

3. Munkaerőpiac, humán erőforrás

2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A megye kistérségei között a csengeri a harmadik legmagasabb munkanélküliségi rátával rendelkezik. Néhány százalékkal előzik meg a baktalórántházai és fehérgyarmati kistérségek

51

A vizsgált kistérség településeire általában jellemző a munkanélküliek magas aránya, a foglalkoztatottak nagy része pedig vagy az önkormányzatoknál, intézményeknél dolgozik, vagy mezőgazdasági tevékenységet végeznek. Nyilvántartott álláskeresők száma 2 000 1 500

1 520 1 141 1 201

1 256

1 447 1 430 1 495

1 585 1 667

1 697 1 700

fő 1 000 500 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 év Nyilvántartott álláskeresők száma

A következő adatsor tanulsága szerint, amely a 2001-es helyzetet tükrözi, az inaktív korúak ill. állapotúak aránya jóval meghaladja a foglalkoztatottakét, ez a helyzet az utolsó népszámlálás óta csak romlott. A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2001

A Csengeri Kistérség foglalkoztatottsági és szociális helyzete

Foglalkoztatott; 3105 Eltartott; 4188

Álláskereső; 1165

Inaktív kereső; 6046

52

Forrás: KSH, Szabolcs-Szatmár-Bereg leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek jellemzői, 2005. (Népszámlálás 2001. adatai) alapján saját szerkesztés

A foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlását sajnos csak a népszámlálási adatokból tudhatjuk, feltehetően a legutolsó népszámlálás óta jelentős átrendeződés nem történt, erre utaló adattal nem találkoztunk. A következő táblázat az alkalmazásban állók főbb nemzetgazdasági ágak szerinti csoportosítását mutatja. Az adatokból kiolvasható, hogy a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban – a helyi viszonyokat ismerve főleg a mezőgazdaságban - dolgoznak a legkevesebben, amit az önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés eredményei is alátámasztanak.

Az egyes ágazatokban dolgozók aránya, 2001

70

63,1

59,8 52,4 60

50 36,9 40

32,4 31

30

Mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban dolgozók aránya Iparban, építőiparban dolgozók aránya Szolgáltatás jellegű ágazatban dolgozók aránya

20 10,7 10 7,8 5,9

0 Csengeri Kistérség Észak-Alföldi Régió

Szabolcs-SzatmárBereg Megye

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. adatok alapján saját szerkesztés

A települések nagy részén az önkormányzati intézmények (polgármesteri hivatal, óvoda, iskola) és a kereskedelmi egységek a legjelentősebb foglalkoztatók, amit kiegészítenek a relatíve alacsony számú vállalkozások. A munkahelyszám növelése elkerülhetetlenné teszi a befektetés-ösztönzési lépések megtételét, a települési önkormányzatok összehangolt, egységes foglalkoztatási politikáját és fejlesztéseit. Az ipar, építőipar területén is jelentősnek mondható a foglalkoztatás. 53

A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés tanulsága szerint a helyben dolgozók mellett nagyszámú, 20-45% közötti az ingázók aránya, akik főleg a székhelytelepülésen, de sokan a közeli Mátészalkán, Nyíregyházán találtak munkalehetőséget. A távolabbi helyeken munkát vállalók között nagy számban találhatók olyanok, akik a fővárosi munkahelyükről heti rendszerességgel járnak haza. Álláskeresők nemek szerinti megoszlása 2 000 1 500

fő

513 1 000 500

1 007

517

516

601

610

668

718

714

411

445

472

730

756

784

930

914

894

975

999

979

986

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

0 1997

év férfiak

nők

Forrás: KSH, 2007. adatai alapján saját szerkesztés

Az álláskeresők között a férfiak aránya magasabb, de ez nem azt jelenti, hogy a nők foglalkoztatási helyzete jobb lenne, itt inkább a családtámogatási rendszer, torzító hatása érvényesül. A legtöbb embert a szolgáltatási ágazatban foglalkoztatják, egy harmadnál alacsonyabb számot tesz ki az iparban, építőiparban dolgozók száma. Tartósan (180 napon túl) munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében 180 napon túl állást keresők aránya 2007-ben 70 60

52

52

50

56

58

47

53

54

53

58

62

43

40 Adatsor1 30 20 10 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

54

Az alulképzettségből és az életmód torzulásából adódó strukturális munkanélküliség nagyságát mutatja a diagram. A közmunka program érdemben nem változtat ezen a helyzeten, inkább tekinthető a segélyezés aktivitást igénylő módjának, mint a munkaerő piacra történő bekerülésnek.

Álláskeresők alakulása végzettség szerinti bontásban 1800 1600 9 19 1400 14 5 216 1200 23 1000 539 800 600

2 11

4 10 174 20

200

381

364

31

3 8 219

6 10

2 12 187 33

2 8 206

8 6 186

228

26

31

29

486

455

448

582

594

612

2001

2002

2003

246

8 28 281

27

43

473

480

696

737

744

703

2004

2005

2006

2007

473

28

232

6 20

29

482

410

400 608 200

455

479

477

0 1997

1998

1999

2000

Egyetemi végzettségű álláskereső Főiskolai végzettségű álláskeresők Szakközép, technikumi, gimnáziumi végzettségű álláskereső Szakiskolai végzettségű álláskeresők Szakmunkás végzettségű álláskereső 8 általános végzettségű álláskereső

Az ábra mutatja, hogy a kistérségnek komoly munkaerő tartalékai vannak, nemcsak a 8 általános végzettségű és szakmunkás rétegben, hanem az érettségizett álláskeresők között is. A vállalkozók körében 2009. november elején végzett munkaerő piaci igényfelmérés eredményeként kiderült, hogy 146 munkavállalóra lenne szükségük. Villanyszerelő, hegesztő, kertészeti szakmunkás, konzervipari szakmunkás, traktoros, targoncás, cipőipari szakmunkás, mezőgazdasági segédmunkás munkakörben. Alapos vizsgálatot igényel annak feltárása, hogy miért nem tud találkozni a 146 munkahely és az 1700 munkanélküli. Az LHH program keretében megnyert foglalkoztatást bővítő program erre az ellentmondásra keresi a választ. Kistérségi szinten újragondolja az ellátó rendszer működését, a hiányzó munkaügyi szolgáltatások biztosításának módját, az állástalan ügyfelek útját a rendszerben. Szükséges

55

vizsgálni a szociális rendszer passzivitást erősítő elemeit is, kormányzati döntéseket igénylő kérdésekben is lehet eredményt elérni. Álláskeresők száma életkor szerinti bontásban 1800 1600

2 120

1 123

1 133

144

191

180

176

1400

162

1200

180

178

175

174

1000

213

218

227

226

800

256

257

294

305

280

278

272

236

236

246

227

244

97

116

117

109

2004

2005

600 400 200 0

17-20 éves álláskeresők száma 30-36 éves álláskeresők száma 46-50 éves álláskeresők száma

2006

21-25 éves álláskeresők száma 36-40 éves álláskeresők száma 51-55 éves álláskeresők száma

2007 26-30 éves álláskeresők száma 41-45 éves álláskeresők száma 55-x éves álláskeresők száma

Az álláskeresők korösszetételét elemezve láthatjuk, hogy tartósan 200 fő fölötti a fiatal 21-25 éves álláskeresők száma. Munkaerő piac igények alapján a 17-35 éves kor közöttiek (több mint 800 fő) foglalkoztatással összekapcsolt képzését, személyiségfejlesztését munkaerő piaci képzések, illetve TÁMOP-os pályázati lehetőségek kihasználásával meg kell kezdeni. Ha ebben nem lép a kistérség előre, akkor már rövidtávon is a munkaerő hiánya lesz a térség gazdaságfejlesztésének legfőbb akadálya. Álláskeresők foglalkozás tipus szerinit megoszlása 1 800 1 600 1 400

139

1 200 123

1 000

136

140

131

156

179

227

1 307

1 299

1 339

1 450

1 494

1 518

1 473

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

150

800 600

173

135

1 381 1 018

1 065

1 106

1998

1999

2000

400 200 0 1997

Fizikai foglalkozású álláskeresők

Szellemi foglalkozású álláskeresők

56

A munkaképes korú lakossághoz viszonyítva a 2009-es adatok alapján továbbra is mind a régiós, mind az országos értéknél magasabb arányú a munkanélküliség a kistérség minden településén. Komlódtótfalu és Szamosangyalos településeken a legsúlyosabb a helyzet. Az országos munkanélküliségi ráta ugyan nagyobb mértékben nőtt 2007 óta, mint a régiós vagy a kistérségi, ennek azonban az a magyarázata, hogy a 2008 őszén kezdődött gazdasági válság a fejlettebb, több munkáltatóval és munkahellyel rendelkező régiókat jobban sújtotta, mint az elmaradottabb térségeket, ahol magasabb munkanélküliség és a kevés számú alkalmazottat foglalkoztató cégek túlsúlya jellemző. aktivitási ráta 40,3 28,5

29,4

30

33,4

30,1

30,7

32,9

29,2

29,9

30,6

34,4

B

ak ta ló rá nt há za i C se Fe ng hé er i rg ya rm at i K is vá rd M ai át és za lk ai N ag yk ál ló N i yí rb át N yí or re i gy há Ti za sz i av V ás a sv ár ár os Ib i rá na ny m –N én yi ag yh al ás zi Zá ho ny i

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

aktivitási ráta

Tovább árnyalja a képet az a KSH statisztika, mely alapján kijelölték az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségét (LHH), beleértve a Csengeri Kistérséget is. Ez ugyanis vizsgálta az aktivitási rátát is.

180 napnál régebben álláskeresők 305 219 183

uk od Ty

se ng er C

U ra os ta tá rfa lv a

38

za m

C

se ng er s

im a se ng er új fa lu

3

át yo d

70

31

S

S

P

76

42

C

22

P

53

or cs al za m m a os an gy al os S za m os be cs K om ló dt ót fa lu

350 300 250 200 150 100 50 0

57

A munkanélküliek számán belül a tartósan munkanélküliek száma nagyon eltérően alakul a települések között, a probléma kezelését térségi szinten kell megoldani. A kistérség foglalkoztatási helyzetének pontos és alapos megismeréséhez szükséges lenne egy 1000 fős reprezentatív mintavétel és 16 félig strukturált szakértői interjú. Ezek eredményeire lehetne építeni a kistérség foglalkoztatási programját. Más kistérségekben végzett kutatások alapján a munkanélküli aktív korú népesség 80%-a azonnal munkába tudna állni, ha lehetőséget kapna rá, és több mint kétharmaduk még a lakóhelyétől távolabb eső településen is vállalna munkát, ha a munkaadó megtérítené a tömegközlekedési bérlet árát illetve megoldaná a napi szintű munkába szállítást. A megkérdezettek 10%-a átlagon felül motivált, képzésekre, átképzésekre nyitott, 52% azok aránya, akik bíznak abban, hogy egy éven belül találnak munkát. 27%-uk ugyanakkor teljesen reményvesztett, ezen csoport átlagéletkora a munkakereséshez pozitívan viszonyulókéhoz képest mindössze 8 évvel magasabb. Egyértelmű tehát a következtetés, hogy 8 év kell ahhoz, hogy egy álláskereső elveszítse a hitet a munkaerő-piacra való visszatérés sikerességében.

2.2 Jövedelmi viszonyok A Csengeri Kistérségben nagy a munkanélküliek, az alkalmi munkából élők, esetleg a be nem jelentetten foglalkoztatottak aránya. Valamint ebbe az informális gazdaság kategóriába tartoznak azok a munkavégzések, melyeket nem készpénz kifizetésért végeznek az emberek, hanem viszontszolgáltatásokért, ellátásért, természetbeni fizetségért, baráti segítségként, vagy családon belüli munkacserékkel (kaláka). Az informális gazdaság rendkívül fontos megélhetési forrást jelent, segíti a lakosok készpénz-kerülését, s egyben az adóztatás elkerülését is. Az adatok ugyanakkor figyelmeztetnek az önellátás és a szegénység kiterjedtsége mellett minden olyan fejlesztés veszélyeire is, amik a lakosságtól az eddigieknél nagyobb jövedelem-elvonást hoznak magukkal, köztük a gáz-, csatorna- és más szolgáltatások – rendszeres díjfizetésekkel járó – fejlesztései. Az alábbi ábrán megfigyelhető, hogy azoknak a bruttó átlagkeresete, akik személyi adó fizetésére kötelezettek, kistérségek közötti összehasonlításban egy alsó-közepes színvonalat képviselnek, míg az egy állandó lakosra jutó személyi jövedelem-adó alapot képező jövedelem a legalacsonyabb a megye kistérségei között, a régiós számokat meg sem közelíti.

58

Egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem 700000 586441

600000 500000 400000 300000

418219 343405 321167327320

305744292282319113

423830 386715 320250322332

200000 100000

Ba kta lór

án th áz ai Cs en Fe ge hé ri rg ya rm at i Ki sv ár M da át i és za lk a Na i gy ká lló Ny i írb át Ny or íre i gy há Ti za sz i av Vá as sá vá ro Ib r sn rá am i ny –N én yi ag yh alá sz i Zá ho ny i

0

A megyei kistérségek foglalkoztatottsági, jövedelmi helyzete

347e

315e 323e 304e 263e

250000

386

381

359

350

344

340

329

300000 240e

222e 231e

327

320

231e 239e

314

309

306

251e

400000 369e 350000

200000 150000 100000 50000 0

N

yí rb át or N i ag Vá y sá ká l ló ro sn i am én yi M át és za lk ai C se Ba ng kt al er ór i án th áz Ti ai sz av as vá ri Ki s vá Sz rd -S ai zB m eg Fe ye hé rg ya rm at i ÉA r ég N yí ió re gy há za i

450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

Az 1000 lakosra jutó adózók száma Személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2002 adatai alapján saját szerkesztés

59

A bérek, jövedelmek alakulása befolyásolja a lakosság életszínvonalát, a fizetőképes keresletét. Az alacsony bérszínvonal az egyik fő oka a népesség elvándorlásának, főleg a magasabban képzettek körében. Az alacsonyabb fizetőképes kereslet következtében pedig bizonyos cégek csak korlátozott termék- és szolgáltatásskálával jelennek meg a szegényebb térségekben.

Adófizetők száma 1000 lakosra (fő)

Személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem 1állandó lakosra (Ft).

357

310 149

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

381

346 992

ORSZÁG ÖSSZESEN

421

459 745

Csengeri Kistérség

327

222 059

Megnevezés

SZABOLCSSZATMÁR-BEREG MEGYE

Forrás: KSH, Szabolcs-Szatmár-Bereg leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek jellemzői, 2005. alapján saját szerkesztés

A lakosság jövedelmi viszonyainak alakulását a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem nagysága mutatja. Ez alapján látható, hogy a csengeri kistérség az ország egyik legrosszabb helyzetű kistérsége, a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem az országos átlag 49%-a, a régiós átlag 64%-a volt 2005-ben. Az ezer lakosra jutó adózók száma (327) mind a régiós (381), mind az országos átlagtól (421) elmarad. Az Észak-alföldi régión belül a Csengeri Kistérségben a legalacsonyabb az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó összege. Az alábbi táblázat településenként mutatja az adófizetők körének nagyságát, a vagyoni helyzetet leginkább bemutató, személyi jövedelmiadó-alapot képező jövedelem nagyságát, és az SZJA alap egy főre jutó összegét. Megfigyelhető, hogy Szamostatárfalván, Komlódtótfaluban, Szamosangyaloson a legszűkebb az adózók köre. Az Észak-alföldi régióban az 1000 lakosra jutó adófizetők száma 390, míg az országban 431, így a kistérségben a régióra általánosan jellemző alacsonyabb bruttó bérek és a kevesebb számú adózó miatt az általános vagyoni helyzet meglehetősen kedvezőtlen.

60

S. adózók sz. TELEPÜLÉS NEVE száma, 2005 1 SZAMOSTATÁRFALVA 71 2 KOMLODTOTFALU 26 3 SZAMOSANGYALOS 151 4 PORCSALMA 730 5 SZAMOSBECS 119 6 CSENGERUJFALU 278 7 URA 225 8 TYUKOD 655 9 CSENGERSIMA 216 10 PÁTYOD 207 11 CSENGER 1 860

SZJA alap összege, 2005 49 787 18 459 114 749 668 133 93 579 219 255 195 824 608 649 211 955 203 462 1 938 847

SZJA alap egy főre jutó összege 143,9 156,4 193,5 236,3 248,9 252,6 274,6 277,8 287,2 306,4 365,7

A jövedelmi helyzetről indirekt módon a települések lakáshelyzete és a személygépkocsik kor szerinti súlyozott 1000 lakosra jutó száma is átfogó képet ad. Az alábbi kimutatásból látszik, hogy a legrosszabb jövedelmi helyzetű Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül is a Csengeri Kistérségben a második legalacsonyabb a 2000-2005 között épített 3-x szobás lakások aránya, a személygépkocsik tekintetében pedig a legrosszabb mutatóval rendelkezik.

SzabolcsSzatmár-Bereg

2000-2005 között épített 3-X szobás lakások aránya, %

személy-gépkocsik kor szerint súlyozott 1000 lakosra jutó száma, db, 2005

Baktalórántházai

3,29

87

Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházai Tiszavasvári Vásárosnaményi Ibrány– Nagyhalászi Záhonyi

1,38 0,98 4,08 2,28 3,06 1,96 6,67 2,17 6,27 2,64

86 93 105 101 93 93 167 95 100 87

2,3

83

Forrás: KSH adatok, T-Star adatbázis alapján saját számítás (2007)

61

3.3 Oktatás, képzés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, úgymint az országban mindenhol folyamatosan javul a népesség iskolai végzettsége, a 2001. évi népszámlálás eredményei azonban mégis kedvezőtlen képet mutatnak. Továbbra is az országos szint alatti a lakosság iskolai végzettsége a megyében, itt a legmagasabb az általános iskola első osztályát sem elvégzettek (gyakorlatilag analfabéták) aránya, valamint itt a legalacsonyabb a legalább középfokú érettségivel rendelkező népesség aránya. A legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzett népesség aránya – a megfelelő korúakon belül - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 83,8%, ami jóval alacsonyabb az országos átlagnál (88,8%), ez azt mutatja, hogy ebben a megyében igen magas azoknak az aránya, akik még ezzel a végzettséggel sem rendelkeznek. A megyében a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya a 18 éves és idősebb népességen belül (28,3%) szintén lényegesen az országos átlag alatt van (38,2%). A főiskolai, egyetemi végzettségűek aránya kevesebb, mint az országos átlag kétharmada: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 25 év feletti népességnek csak a 8,3%-a rendelkezik egyetemi, főiskolai oklevéllel. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül jelentősek a kistérségek, illetve az egyes települések közötti különbségek, a megyeszékhelyen és a városokban magasabb, a községekben alacsonyabb a népesség iskolai végzettsége a megyei átlagnál. Sajnos az egész népességre vonatkozó képzettségi adatok esetében, csak a legutóbbi 2001-es népszámlálási adatokból tudunk dolgozni. Feltehetően, ezek a mutatószámok a népszámlálás óta eltelt időszak alatt nem javultak. Ha figyelembe vesszük a korösszetétel és az elvándorlás mutatóit, valamint a munkanélküliek végzettség szerinti összetételének alakulását, amihez vannak újabb adatink, akkor arra következtethetünk, hogy a képzettségi szint emelése az egyik fontos eszköze a kistérség fejlődését gátló súlyos strukturális munkanélküliség csökkentésének. A lakosság iskolai végzettsége kistérségenként, 2002

Megnevezés

1000 lakosra jutó Elvégzett átlagos osztályközépiskolai tanulók száma (évfolyam) szám

Baktalórántházai

39

8,22

Csengeri

23

8,27

Nyírbátori

17

8,23

62

1000 lakosra jutó Elvégzett átlagos osztályközépiskolai tanulók száma (évfolyam) szám

Megnevezés Nagykállói

44

8,3

Fehérgyarmati

25

8,35

Vásárosnaményi

23

8,45

Mátészalkai

36

8,48

Tiszavasvári

29

8,53

Nyíregyházai

50

9,35

Kisvárdai

38

8,76

SZ.-SZ.-B. MEGYE

38

8,79

É-A RÉGIÓ

41

9,02

ORSZÁG ÖSSZESEN

42

9,59

Forrás: KSH adatok, Területi statisztikai évkönyv 2002

A fenti táblázat adataiból kitűnik, hogy a kistérségben mind az elvégzett osztályok száma, mind a középiskolások aránya 1000 főre vetítve a legalacsonyabbak közé tartozik. A megye leghátrányosabb kistérségeinek egyikeként, az iskolázottság elmarad a gyenge megyei átlagtól is. A leghátrányosabb kistérségekben a megye diplomásainak harmada, 12.000 fő él, akik a térség 7 éves és idősebb népességének mindössze 4 százalékát adják. Erősen érvényesül a megyeszékhely elszívó hatása. Komoly jelentőséggel bír az a 2004.-es adat, mely szerint az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya a kistérségben 30% fölötti.

A lakosság iskolai végzettség és kor szerinti csoportjai

85% 90,00% 80,00%

78,30%

70,00% 60,00% 50,00% 30,90%

40,00%

A Kistérségben Az Észak-Alföldi Régióban

30,00% 20,00%

20,30%

9,40%

10,00% 0,00%

Az Észak-Alföldi Régióban 4,60% 15 évnél idősebbek, akik általános iskola 8 18 évnél idősebbek, akik osztályát végezték érettségivel 25 évnél idősebbek, akik rendelkeznek főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkeznek

A Kistérségben

Forrás: KSH, Szabolcs-Szatmár-Bereg leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek jellemzői, 2005. alapján saját szerkesztés

63

A leghátrányosabb kistérségekben, így a Csengeriben is, a 25 éves és idősebb népesség 4,69%-a végzett egyetemet vagy főiskolát, a 18 éves és idősebb népesség 20,30%-a érettségizett. A népesség iskolázottsági szintje mellett az oktatási intézmények kiépítettsége is számottevő térségi különbségeket mutat, ami szorosan összefügg a települések népességszámával is. Ez abból fakad, hogy a működtetés fajlagos költségei megfelelő tanuló létszám hiánya esetén magasak, így az alapfeladatok ellátását nem saját fenntartású intézményben oldják meg. Feladat ellátási h. sz.

Csengeri kistérség Porcsalma Szamosangyalos Szamosbecs Pátyod Csengersima Csengerújfalu Ura Csenger Tyukod

Férőhelyek száma

10 1 1 1 1 1 1 1 2 1

Beírt gyermekek száma

610 160 20 25 25 50 50 25 180 75

577 163 18 25 21 27 21 20 198 84

Csop. száma

23 7 1 1 1 1 1 1 7 3

1 óvónőre Átlagos Óvónők jutó csoport száma gyerekek létszám száma

43 13 1 1 2 2 2 2 15 5

25 23,3 18 25 21 27 21 20 28,3 28

13,4 12,5 18 25 10,5 13,5 10,5 10 13,2 16,8

A 11 településből 8 lakossága nem éri el az ezer főt sem, így nem meglepő, hogy ketten (Szamostatárfalva, Komlódtótfalu) egyáltalán nem üzemeltetnek óvodákat. A gazdasági válság következtében romló költségvetési pozíciók a kistérségi szintű feladatszervezés irányába fognak hatni. Hat helyen folyik alapfokú oktatás Feladat ellátási helyek

Csengeri kistérség Porcsalma Pátyod Csengersima Csengerújfalu Ura Csenger Tyukod

8 1 1 1 1 1 2 1

Termek száma

97 18 9 8 8 8 30 16

Osztályok Tanulók száma száma

78 1 551 18 316 8 124 6 132 2 41 2 32 30 701 12 205

Pedagógusok száma

140 32 12 18 4 5 52 17

Átlagos oszt. létsz.

19,9 17,5 15,5 22 20,5 16 23,4 17

Pedagógusra jutó gyerekek sz.

11 9,9 10,3 7,3 10,3 6,4 13,5 12 64

Az általános iskolai képzés tárgyi feltételeiben komoly előre lépés történik. Csengerben, Porcsalmán, Tyukodon felújítják az általános iskolát. Pátyodon korszerű oktatási felszerelések beszerzése történik, részben ROP és LHH-s forrásokból. Középiskolai oktatás két településen történik, Csengerben és Pátyodon. A 600 lelkes település évekkel ezelőtt egy nagyon jelentős stratégiai döntést hozott, a település jövőjét az oktatásfejlesztésre építette. Ez a döntés helyesnek bizonyult. A települések kistérségi szintű további munkamegosztásánál Pátyod estében kiemelten kell az itteni oktatást fejleszteni. Gim Oszt. n. Szakközép termek szám isk. száma sz. a

kistérség Pátyod Csenger

1 1

2 1 1

19 4 15

Oszt. sz.

Gimn. tanulók száma

Szakközépisk-i tanulók sz.

Érettségi vizsgát tett tanulók sz.

13

106

212

66

13

106

212

66

Felnőtt középiskolai képzés Csengerben és Pátyodon történik. Felsőoktatás nincs a kistérségben. A kistérségben összességében a gyerekek és felnőttek oktatásához szükséges intézményrendszer rendelkezésre áll. A képzettségi mutatók javításához az oktatás tartalmi, módszertani megújítása szükséges, sok olyan kiegészítő programmal, amely a családi háttér, társadalmi környezet negatív hatásait csökkenti.

Összefoglalás: Munkaerőpiac, humán-erőforrás 

A Csengeri kistérségben a foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, az eltartottak aránya pedig magasabb az egyébként is kedvezőtlen állapotot jelző megyei értékektől. A foglalkoztatott népességen belül jellemző az ingázás, a foglalkoztatottak nagy száma keres jobb életszínvonal, illetve magasabb bérszínvonal reményében munkát az ország más nagyvárosaiban. A települések legtöbbjén a helyi szolgáltató szektor (önkormányzati intézmények és a kereskedelmi egységek) a legfőbb foglalkoztatók. Némelyik településen azonban a mezőgazdaságnak, illetve a helyi iparnak és építőiparnak is nagy a munkaerő felszívó ereje.



A lakosság jövedelmi helyzetéről elmondható, hogy a kistérségben szűk az adófizetők köre, tehát meglehetősen nagy a munkanélküliek, az alkalmi munkából élők, vagy esetleg a be nem jelentetten foglalkoztatottak aránya. 65

Azoknak a bruttó átlagkeresete, akik személyi adó fizetésére kötelezettek, alacsonyabb mint a megyei átlag. A kistérség települései közül Csengerben legmagasabb a dolgozók létszáma. 

A megyei folyamatokkal összhangban, a kistérségben is nőtt az elmúlt években a munkanélküliek, és ezen belül is a tartósan munkanélküliek aránya. A megye kistérségei közül a Csengeri kistérségben a negyedik legalacsonyabb az 1000 főre jutó középiskolások száma. A kistérségben az átlagos elvégzett osztályszám: 8,27, szemben a régiós 9,02 átlaggal. Összességében megállapítható, hogy több település nagyon alacsony képzettségi szintet mutat.



Óvoda 2 település kivételével mindenhol, általános iskola Csengerben, Csengersimában, Csengerújfaluban, Pátyodon, Porcsalmán és Tyukodon működik. Középfokú oktatás több formájában van lehetőség továbbtanulni Csengerben. A középiskolai tanulók több mint fele naponta ingázik.

3. Társadalmi, szociális környezet 3.1 Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátás nem minden településen megoldott. Összesen 7 vegyes, 2 felnőtt és 1 gyermekorvosi praxis működik a kistérségben, gyógyszertár 5 településen található, ezekből 2 fiókpatika. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma a kistérségben 1819, egy nemzetközileg elfogadott mutató szerint ez ideális esetben 1300 lakos/orvos. Tekintetbe véve, hogy a kistérség teljes gyermeklétszámára egy gyermekorvos jut, az arány itt nem vehető figyelembe. Kórházi ellátás nincs a kistérségben, legközelebb Nyíregyházán és Mátészalkán vehető igénybe, működik viszont szakorvosi ellátás, 13 szakellátással, mentőállomással. A csengeri mentőállomás felújításra szorul. A járóbeteg szakrendelő fejlesztése megvalósul az LHH program keretében. 3.2. Szociális ellátás Szociális intézmény a települések többségén működik, valamilyen idősek ellátását végző intézmény, főleg idősek nappali ellátását szolgáló idősklub, melyek a legtöbb esetben igen magas kihasználtsággal működik. Az alábbi táblázatban láthatóak az időseket gondozó szociális intézmények kapacitásai. Negyedik besorolás a szállást adó idősek klubja, ami egyedül Csengerben működik 19 férőhellyel.

66

Szociális intézmények a kistérségben Az időskorúak otthonai Megnevezés

Tartós bentlakásos és Nappali ellátást nyújtó átmeneti elhelyezést idősek klubja nyújtó otthonok

Gondoz Gondoz Gondoz Szá Férőhelyei Szá Férőhelyei szám Férőhelyei ottak ottak ottak ma nek száma ma nek száma a nek száma száma száma száma

Csenger

1

25

25

1

30

30

1

49

49

Csengersima

-

-

-

1

50

50

-

-

-

Csengerújfalu -

-

-

1

50

41

-

-

-

Komlódtótfalu -

-

-

1

25

25

-

-

-

Pátyod

-

-

-

1

25

25

-

-

-

Porcsalma

-

-

-

1

50

40

-

-

-

Szamosangyal os

-

-

1

30

25

-

-

-

Szamosbecs

-

-

-

1

30

29

-

-

-

Szamostatárfal va

-

-

1

30

18

-

-

-

Tyukod

-

-

-

1

30

25

-

-

-

Ura

-

-

-

1

33

50

-

-

-

Csengeri Kistérség

1

25

25

1

383

358

1

49

49

61

2355

2362

6

85

81

90

4252

4255

SZ-SZ-B MEGYE

Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés, 2006.

Idősek ellátására irányuló fejlesztés, épületbővítés Csengerben és Porcsalmán valósult meg az elmúlt 5 évben, Csengerben jelenleg is folyamatban van egy új szárny kialakítása. Porcsalmán pedig a jelzőrendszeres házi-gondozói szolgálat bővítése történt meg az utóbbi években. Porcsalmai Szociális Szolgáltató Központ és a Csenger város szociális intézménye két mikro körzetben integrálja a szociális szolgáltatásokat. A hiányzó szolgáltatások szervezését kistérségi szinten az elkészítendő Kistérségi Szociális Szolgáltatási Tervben kell részletesen kidolgozni.

67

3.3. Helyi társadalmi szervezetek A civil szervezetek jelentős társadalmi erőt képviselhetnek a kistérségben, ha a társulás kiemelt feladatának tekinti a civil szektor megerősítését. Az LHH program rávilágított, a térség civil szervezeteinek helyzetére: Csak egyetlen egyesület tudott projektgazdaként kapcsolódni a programhoz. A civil szervezetek gazdasági ereje gyenge, nincsenek alkalmazottaik, nem tudnak bekapcsolódni a kistérségi munkamegosztásba, kevés tapasztalattal rendelkeznek uniós pályázatok készítésében, végrehajtásában. Térségen kívüli jól működő civil szervezetekkel történő partneri kapcsolatokon, közös pályatok, projektek készítésén és lebonyolításán keresztül lehet szakmailag, gazdaságilag megerősíteni a jó szándékú, de jelenleg még gyenge civil szektort. Az LHH program keretében a Szamos-Tisza-Mente Szatmárért Egyesület, foglalkoztatási programja segítségével, a hiányzó alternatív munkaerő piaci szolgáltatások nyújtásával próbálja gazdaságilag megalapozni hosszú távú stabil működését. Az egyesületi törvény hatálybalépéstől számítva a korábbi egyesületek mellett sorra alakultak non-profit szervezetek a kistérségben is. A civil szerveztek száma jelenleg 20 körüli. A kistérségben a civil szervezetek az oktatás, az ifjúságvédelem, gyermekvédelem, egészséges életre nevelés, a hátrányos helyzetűek megsegítése, területfejlesztés céljából jöttek létre. Az itt élő fiatalok több szempontból hátrányos körülmények között élnek, ugyanakkor ők a települések jövőjének potenciális alakítói. Ezért örvendetes, hogy sok településen működnek civil szervezetek, az iskolák, óvodák, gyerekek, fiatalok segítése, támogatása céljából. A sportolás nagy népszerűségét igazolja az a tény, hogy 5 civil szervezet működik a sport szolgálatában. A legnépszerűbb sportok egyike a labdarúgás, minden településünknek van saját focicsapata, de egyre népszerűbb a horgászat is, mint sportág. Jelentős arányt képviselnek a kulturális tevékenységi körrel rendelkező szervezetek, melyek egy része továbbviszi a térség hagyományait, szokásait, kultúráját, mások pedig kulturális programokat szerveznek. Jelentős arányt képviselnek még a szociális tevékenységet végző szervezetek, melyek nagy száma is figyelmeztet a kistérség halmozottan hátrányos szociális helyzetére, melyet tovább fokoz a roma lakosság rendkívül magas aránya. Végül nem elhanyagolható a nyugdíjas, a polgár- és vagyonvédelmi, a természetvédelmi és egyéb célokat szolgáló szervezetek működése sem, melyek gazdagítják a kistérség gazdasági, társadalmi, szociális életét.

68

Összefoglalás: Társadalmi, szociális környezet  A kistérség egészségügyi ellátását jellemzi, hogy magas az egy háziorvosra jutó lakosok száma, több település közösen látja el az egészségügyi, védőnői szolgálatot, és a Csenger Többcélú Kistérségi Társulás szervezésében az orvosi ügyeleti teendőket két ügyeleti központ biztosítja. Kórházi ellátás nincs a kistérségben, legközelebb Nyíregyházán és Mátészalkán vehető igénybe. Szakorvosi ellátás és mentőállomás viszont működik Csengerben, LHH program keretében épül Csengerben az szakrendelő. 

Idősek, betegek szociális ellátása a települések legtöbbjén valamilyen formában igénybe vehető, bár a szociális intézmények kapacitása legtöbb helyen maximálisan kihasznált. Mindezek következtében új férőhelyek kialakítására, épületbővítésre vagy rekonstrukcióra vált szükségessé több településen is.



A családsegítés és gyermekjóléti feladatellátás országosan is előremutató módon együttműködéssel, a Csenger Többcélú Kistérségi Társulás keretében valósul meg, két mikrokörzeti központtal (Csenger, Porcsalma).



A kistérség civil szervezetei gazdaságilag gyengék, megerősítésük közös térségi érdek. Tevékenységi körük főleg oktatásra, ifjúságvédelemre, szociális tevékenységre, sportra, polgárvédelmi szolgálatra és természetvédelemre terjed ki.

4. Gazdasági szerkezet A Csengeri kistérségben működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma 2004ben 32 volt, amely az országos átlag (70) felét sem éri el. Az 1999-es állapothoz képest mindössze 6,7-kal emelkedett a vállalkozások száma, mely a megyei és a régiós összehasonlításkor is a legalacsonyabb mutatószámot adja. Ebből a szempontból a kistérség a legrosszabb helyzetű kistérségnek tekinthető a régióban. Indokolt lenne középtávú gazdaságfejlesztési terv elkészítése, külső szakértők bevonásával. A 2005-ös adatok alapján a kistérségben működő vállalkozások száma 465 volt, mely messze elmarad a regionális és országos átlagoktól. A vállalkozások közel ¾-e egyéni vállalkozásként működik, nagy részük nem képes új munkahelyek létrehozására, versenyképességük gyenge. A foglalkoztatottak számát tekintve megállapítható, hogy a legtöbb vállalkozás (437) 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, mindössze a cipőgyártásáról ismert, csengeri telephellyel rendelkező Szamos Kft. alkalmaz 500-nál több főt. A térség korszerűtlen gazdasági szerkezetét mutatja, hogy a mezőgazdasági vállalkozások aránya (2005-ben 15,05%) csaknem ötszöröse az országos átlagnak (3,43%). A szolgáltatási szektorban működő vállalkozások aránya a 69

gazdasági tendenciáknak megfelelően kiemelkedő (68%), a megyei és régiós értékhez közelít. Az ipari vállalkozások száma 78 volt 2005-ben, melynek jelentős részét, 60%-át az építőipari vállalkozások jelentik. Emellett a kistérségben erőteljes a feldolgozóipar jelenléte is, alapvetően könnyűipari tevékenységek (cipőgyártás) és a mezőgazdasági termékfeldolgozás dominálnak. A térségben található nagyobb vállalkozások között említhető a Csengeri Agrár Zrt., Csengerker Kft., START rehabilitációs vállalat, CsengerTej Kft., Szatmári Konzervgyár Kft. A székhelytelepülésen található a térség egyetlen ipari parkja, a Csengeri Ipari Park, melyet többek között újabb feldolgozóipari vállalkozások vonzása céljából hoztak létre. Az ipari parki funkció betöltéséhez azonban szükséges, a terület közművesítése, és megfelelő üzleti szolgáltatások (pl. vállalkozási tanácsadás, pénzügyi szolgáltatások stb.) biztosítsa a kistérségben. A vállalkozások iparűzési adójából származó önkormányzati helyi adó ezer lakosra jutó mértéke 2005-ben 7636 Ft volt, ami közvetett módon jelzi a kistérség alacsony gazdasági versenyképességét, hiszen ez az országos értéknek mindössze 23,6%-a, a megyei átlagtól pedig jelentős mértékben, 3415 Ft-tal marad el. 4.1 Mezőgazdaság A kistérség gazdaságában az ágazat alacsony foglalkoztatási mutatói ellenére is jelentős szerepet tölt be. Zöldség-, gyümölcstermelésre jók az adottságok. A kistérség alulképzett munkavállalói számára pedig hosszabb távon is, csak a mezőgazdasági munkák nyújthatnak megélhetést. Az ágazat túlélését, a termelési kultúra átmentését az értékesítés és feldolgozás fejlesztésével lehet megvalósítani. Ehhez jelentős agrárinnovációs fejlesztést kell végrehajtani. A következő táblázat a földterületek művelési ágankénti megoszlását mutatja települési viszonylatban. Az adatokból megállapítható, hogy a kistérségben kimagasló a szántók aránya, de jelentősebb területeken folyik gyümölcstermesztés is. A kistérség erdővel borított területe is magas. Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés, www.takarnet.hu adatai alapján saját szerkesztés, 2006.

Megnevezés

Csengeri Kistérség összesen SZ.-SZ.-B.MEGYE

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ

MAGYARORSZÁG

Szántó %

Kert% Gyümölcsös% Erdő%

Nádas, halastó%

Művelés alól kivont terület %

60,33

0,04

7,64

6,84

0,06

16,23

46,01

1,01

5,24

18,27

0,66

18,02

53,81

0,81

2,11

10,99

1,20

17,79

48,54

1,06

1,05

19,04

1,00

16,89

70

A földterület művelési ágak szerinti megoszlása

Ura Tyukod Szamostatárfalva Szamosbecs Nádas, halastó Kert

Szamosangyalos

Művelés alól kivett terület Szántó

Porcsalma

Rét Legelő

Pátyod

Gyümölcsös Fásított terület

Komlódtótfalu

Erdő

Csengerújfalu Csengersima Csenger 0

5000000

10000000 15000000 20000000 25000000 30000000 35000000 40000000 45000000

Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés alapján és a www.takarnet.hu adatai alapján saját szerkesztés Csengeri Kistérség földterülete

18% 0% Szántó Kert Gyümölcsös Erdő Nádas, halastó Művelés alól kivont terület

8%

8% 0%

66%

Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés, www.takarnet.hu adatai alapján saját szerkesztés, 2006.

Mindkét ábra mutatja a szántók magas arányát, melyet a parlagon hagyott, pihentetett vagy művelés alól egyéb okból kivont területek követnek. Az erdők és a gyümölcsösök azonos arányt képviselnek, a kertek, nádasok illetve 71

halastavak - bár néhány településen említettek, de - ilyen számok mellett elenyésző jelentőségűek. A kistérség összterülete 24.665 ha, településenkénti bontásban:

Összes terület 70000000 62221460 60000000

50000000

40000000

36158535 32337807

31096214 30000000 23804899

összes terület

25609579

20000000

10000000

6969276

9220962

9046228

6705606 4499572

ra U

od Ty uk

lv a fa tá r

S za

m os

ta

m os S za

an gy

al

be cs

os

a m m os

S za

yo d

P or cs al

tó ló d

P át

lu tfa

lu új fa K om

C

se n

ge r

ge r se n C

C

se n

si m

a

ge r

0

Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés, www.takarnet.hu adatai alapján saját szerkesztés, 2006.

A kistérség mezőgazdaságát alacsony versenyképesség jellemzi, amelyet a rendkívüli mértékben elaprózott birtokszerkezettel, az alacsony jövedelemtermelő képességgel és az elavult technikai felszereltséggel magyarázhatunk. A rendszerváltás után a megművelhető földterületek elaprózódtak. Csak kevesen ismerték fel, hogy a gépeik megvásárlásához és a termelési technológiák fejlesztéséhez a nagyobb földterületek egyben tartása előnyt jelenthet. Ma a kistérségben az átlagos birtokméret 1 és 3Ha. között mozog. A kárpótlási és részarány tulajdonok kiadása során nagy számban jutottak termőföldhöz olyanok, akik nem tudtak, vagy nem akartak mezőgazdasági termeléssel foglalkozni. E tulajdonosi kör adja bérbe földterületét a szövetkezeteknek, amelyek szinte teljes egészében bérelt területen gazdálkodnak, gazdasági társaságoknak, egyéni gazdaságoknak. Ezzel a termőterület nagysága megnő ugyan a bérlő számára, de a mezőgazdasági termelési ára is magasabb lesz. A bérlő által kiadott pénzegység kikerül a mezőgazdasági termelésből, de néha még a térségből is, hiszen a bérbe adó nem az ágazatból, illetve nem a térségben él. További, rendkívüli nehézséget jelent a gazdák megélhetésében, hogy akadozik az EU-s illetve állami pénzeszközök átadása; körbetartozások és leszorított felvásárlási árak mellett bizonytalan a termelés tervezése. A kistérségben a rendszerváltást követően megszűntek a termelőszövetkezetek, a székhelytelepülésen a Csengeri Agrár zrt. Keretében maradt fenn mezőgazdasági együttműködés, mely mezőgazdasági termékek gyártásával illetve forgalmazásával a feldolgozóipar részbeni szerepét látja el.

72

A kisebb mezőgazdasági cégek, egyéni vállalkozók és őstermelők számára a jelenlegi piaci körülmények között megoldást jelenthet a szoros kooperációban történő termelés és értékesítés. Egy sikeres termelő és értékesítő szövetkezet (TÉSZ) is működik a kistérségben A termőföldek minőségét illetően elmondható, hogy a megyében a mezőgazdasági terület átlagos aranykorona-értéke elmarad az országos átlagtól, a megyék közül itt a legalacsonyabb az országban (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 12,31 AK, míg az országos átlag 18,15 AK). A megyéhez hasonlóan a kistérség termőföldjei is gyenge minőségűek. A térség természeti adottságai a szántóföldi termelésnek nem nagyon kedveznek. Csak a magas aranykorona-értékű földeken lehet kimagasló eredményt elérni. A földek művelését nehezíti a mezőgazdasági feltáró utak állapota, a csapadék víz elvezetésének hiányosságai. Gyümölcs-, és zöldségtermesztés, állattenyésztés A kistérségben termelt jellegzetes gyümölcsök az alma, a meggy és a szilva. Meg kell azonban jegyezni, hogy az alma termelés csökken. A gyümölcsfák általában 20 évnél idősebbek, az ültetvények fajtaösszetétele elavult, a termesztés technológiája korszerűtlen, a termés minősége gyenge. A 2001-től igénybe vehető agrártámogatások következtében egyre többen kezdtek el meggyfákat telepíteni, noha a meggy gyors előfeldolgozása, tárolása hűtőházi kapacitások híján nem mindenhol megoldott. A meggy szakszerű szedésére pedig a helyi munkaerő-kínálat nem jelent biztos hátteret. A bogyós gyümölcsök termesztésének minden feltétele adott – ökológiai adottság, kézi munkaerő, feldolgozó kapacitás, stb. -, ami jó alapot jelent a nagyobb területen való termeléshez is. Ugyancsak jelentős a gabonatermesztés (kalászosok és kukorica) a területen. Az ipari növények közül jelentős a napraforgó és a burgonya. Mindkét növény termőterülete előreláthatóan csökkeni fog.

73

Fontosabb mezőgazdasági termények és tenyésztett állatok A termesztett növényt fontos helyi Tenyésztett Termesztett növény termékként említő haszonállatfaj települések száma

Az állatfajt fontos helyi tenyésztett állatként említett települések száma

Kukorica

Juh

11

Kalászosok (rozs, 11 búza, zab)

Sertés

11

Tritikálé

5

Szarvasmarha

11

Dohány

0

Baromfi pulyka)

Meggy

11

Ló

11

Alma

11

Pecsenyebárány

3

Napraforgó

11

Házi nyúl

5

Ribizli

0

Málna

0

Szeder

0

Burgonya

3

Uborka

11

Szántóföldi zöldségek

10

11

(tojótyúk, 11

Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves és szóbeli felmérés alapján saját számítás, 2006.

A kistérségben a hagyományos nagyüzemi állattartás tekintetében két nagyobb (több százas) és két kisebb (százon aluli) telep működik. A szarvasmarha-tartás katasztrofális mértékben visszaesett, a sertés esetében legfeljebb saját szükségletre termelnek, de inkább leépítésre számítanak a piac bizonytalanságai miatt. A juhtartás szintje nem változott számottevően, bár a gyapjú árában mutatkozó jelentős visszaesés szülte bizonytalanság megnehezíti a gazdák életét. A családi gazdaságokban a ló, a baromfi és a házi nyúl tenyésztése iránt mutatkozik érdeklődés és piaci kereslet.2

2

A kistérség nyá. Főállatorvosával készült interjú alapján

74

Alternatív mezőgazdasági tevékenységek Az ipari napraforgó mellett az étkezési napraforgó termesztésére is adottak a lehetőségek a kistérségben. Az étkezési napraforgó jobb áron értékesíthető, viszont kézimunka igényes. A kistérségben jó adottságok találhatók a gyógynövények termesztésére, a természetben közel 80 fajta gyógynövény fordul elő. Ez a fajtabőség elősegítheti a termőterületek növekedését, viszont problémás, hogy helyben nincs gyűjtő, szárító és feldolgozó egység, ami azt eredményezi, hogy a termesztők ki vannak téve a felvásárlók által diktált alacsony felvásárlói árnak. A Csengeri kistérségre ma még nem jellemző a biotermékek előállítása. Az alternatív növényfajták között felsorolt növények közül több is termelhető „bio” körülmények között, ami a kézi-munkaigényessége révén a térség szociális problémáinak megoldásában is segítséget jelentene. Jelentős tartalékot jelent a térségben a méhészet fejlesztése, a méz értékesítése, a bio- és EU-szabványoknak megfelelő feldolgozása kiegészítő jövedelemhez juttathatja a gazdákat. A méhészettel foglalkozók számára is a feldolgozás és értékesítés a legnagyobb kihívás. A kistérségben minden településen megtalálhatók méhészek, az állomány nagysága változó, a legeltetést hazai és kistérségen kívüli erdőségekben, szántóföldi méhlegelőkön folytatják. A tevékenység egyre népszerűbb a térségben. Alternatív munka- és jövedelem-lehetőséget jelenthet a nád- és a fűzfatelepítés. Ma az alternatív növénytermesztést a térségben szinte kizárólag az erdőtelepítés képviseli. Erdőgazdálkodás A Csengeri kistérség területéből több mint 6,81% borít erdő. A települések közül a legmagasabb arányú erdővel borított területtel Tyukod (13,64%), Csengersima (7,66%), Ura (5,26%) valamint Csengerújfalu (6,01%) rendelkezik. Az erdőterületek kialakulásában a mezőgazdasági növénytermesztés számára kedvezőtlen adottságok játszották a döntő szerepet. Egyre többen döntenek amellett, hogy szántóföldjeiket állami támogatással beerdősítik, hiszen a rossz minőségű talajon a megfelelő termés elérése nem garantált.

75

Erdősültség 9000000

8489922

8000000 7000000 6000000 5000000 4000000 Erdő 3000000 1825321

2000000

1702361

1539287

1449222 1000000

283916

498433

437763

392929

208402

54945

U ra

od Ty uk

lv a fa ta tá r

m os Sz a

Sz am os

an gy

al

be cs

os

a m m os

Sz a

Po rc sa l

yo d Pá t

lu tfa tó ló d

Ko m

ge rú jfa lu

a C

se n

ge rs im se n

C

C se n

ge r

0

Forrás: A települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés, www.takarnet.hu adatai alapján saját szerkesztés, 2006.

Az erdészet nem tartozik a munkaigényes ágazatok közé, mivel a telepítés és a betakarítás időszakai között alig-alig teremt munka- és megélhetési lehetőséget. A foglalkoztatási problémára megoldást jelentene a gyorsan érő fafajták, és alternatív felhasználási lehetőségeket nyújtó fa és más növényifajták (fűz, gyékény) telepítése.

Statisztikai körzet

Összterület (km2)

Erdőterület (ha)

Erdősültség (%)

Baktalórántházi

317,99

9.669,3

30,4

Csengeri

246,56

1.444,5

5,9

Fehérgyarmati

696,40

6.048,5

8,7

Kisvárda-Záhonyi

528,34

6.723,5

12,7

Mátészalkai

624,74

8.721,4

14,0

Nagykállói

377,41

6.082,2

16,1

Nyírbátori

695,94

25.275,9

36,3

Nyíregyháza-Újfehértói

1.438,15

14.520,4

10,1

Tiszavasvári

381,66

3.021,2

7,9

Vásárosnaményi

629,45

10.579,1

16,8

Összesen:

5.936,64

92.086,0

15,5

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye erdőgazdálkodási koncepciója, 2001.

76

A társadalom természet iránti igénye már jelenleg is nagy, de várhatóan egyre nőni fog. E szükséglet kielégítésében nagy szerepe van az erdőnek, s ez nemcsak kötelezettséget jelent az erdőgazdálkodók számára, hanem abból bevétel is származhat. A kistérség erdei és természeti értékei lehetőséget jelentenek az ökoturizmus fellendülésére, de ez jelenleg csak adottság a kistérségnek számos tennivalója van még mire mérhető gazdasági előnyök származhatnak az erdők jóléti hasznosításából. Az erdészetre épülő másik gazdasági ág a vadgazdálkodás. Jelenleg 5 nagy vadásztársaság működik a kistérséghez tartozó területeken, melyek főleg bérkilövők. A vadászati törvény előírja, hogy egy társaságnak minimum 3.000 ha. területtel kell rendelkeznie, ami itt messzemenően teljesül: az átlagos területnagyság 5-6.000 ha. Az itt élő állatok: őz, az apróvad (nyúl, fácán), átvonulóban a vaddisznó és a szarvas.

Összefoglalás: Mezőgazdaság  A kistérség mezőgazdaságát a rendkívül elaprózott birtokszerkezet, a termőtalaj alacsony aranykorona-értéke, az elavult technikai felszereltség, mindezek következtében alacsony versenyképesség jellemzi. Ennek ellenére a mezőgazdaság gazdaságban betöltött szerepe a kistérség jellegének megfelelően nagyobb az országosnál. A szociális mezőgazdaság jellemzői is megfigyelhetők egyes településeken.  A kistérségben termelt jellegzetes gyümölcsök az alma és a meggy. A kertészeti termelésben az uborka a legjelentősebb, és a szántóföldi zöldségek. A hagyományos nagyüzemi állattartás végnapjait éli, lényegében megszűnt. Legjellemzőbb a juh, a szarvasmarha és a sertéstartás.  A Csengeri kistérségre ma még nem jellemző a biotermékek előállítása. 

Egyedülálló egy magáncég természetes almalevet és almaszirmot előállító tevékenysége.

 Fejlődőben van a méhészkedés.  Az alternatív növénytermesztést a térségben erdőgazdálkodás képviseli. Az erdősültség 5,9%-os.

szinte

kizárólag

az

 A kistérség nagy hagyományokkal rendelkezik a vadgazdálkodás és a vadászat terén.

77

4.2 Ipar A kistérségben jelentős az ipar szerepe, a foglalkoztatottak arányát, ha figyelembe vesszük, a megyei (31%), a regionális (32,4%) és az országos (32,9%) elmarad az ittenihez képest.

A foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása 2002. Csengeri Kistérség

Mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban dolgozók aránya 11%

Szolgáltatás jellegű ágazatban dolgozók aránya 52%

Iparban, építőiparban dolgozók aránya 37%

Forrás: KSH, Népszámlálás 2001. adatok alapján saját szerkesztés

Az ipar területi elhelyezkedésére jellemző, hogy meglehetősen centralizált, főleg Csengerben koncentrálódik. Csengerben található ipari park fejlesztése indokolt lenne, de a jelenlegi módon ez nem fog menni. Az ipari szerkezetben alapvetően a könnyűipari tevékenység és a mezőgazdasági termékfeldolgozás dominál. Leginkább az élelmiszeripar, és a könnyűipar (cipőipari termékek) határozza meg az ipari struktúrát. A legkomolyabb fejlődési lehetőséget a cipőipar jelenti, igényes termékeik versenyképesek az egész világon, folyamatos a termékfejlesztés és az innováció. A térségfejlesztés eszközrendszerével segíteni kell az ágazat fejlődését. A kistérség munkaerő piaca számára a legnagyobb kihívás az üzem fejlődéséhez szükséges versenyképes munkaerő biztosítása.

78

Mezőgazdasági termékek feldolgozása A kistérség ipari központja Csenger. Itt működnek a feldolgozó üzemek főleg az almatermékek előállítása történik itt. Konzervüzemet találunk Tyukodon, mely főleg idényjellegű munkásokat foglalkoztat. A térség élelmiszertermelésének legnagyobb gondja a helyi feldolgozó kapacitás szűkössége, és termelékenységének elmaradása Európa más országainak feldolgozó üzemeitől. A kistérség erőforrásait koncentrálva, külső források bevonásával a technológiai árrés jelentette versenyhátrányt le kell küzdeni. Ez megnyitja a lehetőséget a jó minőségű helyi zöldség és gyümölcs világpiacra juttatása előtt. A kistérség gazdaságfejlesztésének tervezése során nem úgy vetődik fel a kérdés, hogy nagyüzem vagy kicsi, hanem úgy hogy mind a kettőnek más a szerepe. A kisüzem egyedi, különleges termékek, tájtermékek gyártásával teszi rugalmassá a kistérség gazdasági szerkezetét. A nagyüzem közvetett foglalkoztatási hatásával segít kezelni a megélhetési problémákat. A működő hűtőházak kapacitása kevés a megtermelt gyümölcsök és zöldségek tárolására, ezért van nagy szerepe a TÉSZ -nek és az értékesítésre épülő összefogásnak. Csengeri Ipari Park Csenger Város Önkormányzata 1998. február 12-én 15/1998. CSKTH számú határozatában elfogadta az ipari park létrehozataláról szóló javaslatot. Az Ipari Park címet elnyerte Csengeri Ipari Park, szerződés száma: IPC - 007 / 1998 Az infrastrukturális fejlesztések koordinálása érdekében kísérlet történt, egy közhasznú társaság létrehozására, a Csengeri Ipari Park Kht. cégbírósági bejegyzéséhez a képviselő testület személyi okok miatt nem járult hozzá. Az Ipari Park nem tudja betölteni szerepét, kiajánlható területek, valamint az alapvető infrastruktúra nélkül nincs vonzerő. Ha nem kezdődik el az ipari park szakmai fejlesztése, nem lesz forrás területvételre, infrastruktúrafejlesztésre. Ha nincs működő ipari park, akkor a közlekedési feltételek javulását, a kistérség földrajzi helyzetéből adódó lehetőségeket nem lehet majd kihasználni. Csengeri Ipari Park életre keltéséhez a kiépített infrastruktúra, az előnyösen megvehető terület mellett, be kell tudni mutatni a szükséges szakképzett vagy képezhető munkaerőt, potenciális partnereket határon innen és túl.

79

Összefoglalás: Ipar  A kistérségben a feldolgozóipar, azon belül is a cipő és az élelmiszerek gyártása dominál. Az ipari vállalkozások döntő része azonban Csengerben koncentrálódik. 

A cipőiparban folyamatos az innováció, fontos fejlesztési potenciál, amire alapozni kell.



A kistérség ipari központja Csenger.



Az ipari park fejlesztését újra kell gondolni, és új alapokra kell helyezni, ha a kistérség döntéshozói indokoltnak tartják létrehozatalát.



Közművesítést meg kell oldani.



A munkaerő humán fejlesztését kiemelten kell kezelni.



A térség megközelíthetőségének javulására fel kell készülni.

4.3 Szolgáltatás A kistérségre jellemző, hogy sokkal inkább az önkormányzatok által működtetett lakossági szolgáltatások jellemzőek, mint a piaci alapon működő tevékenységek. A vállalkozások alig-alig találnak maguknak megfelelő piacot a kistérség határain belül. A kistérségben 6 bankfiók (OTP, Hodász-Porcsalma Takarékszövetkezet, Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet, stb.) található, amelyek főként lakossági szolgáltatásokat végeznek. Külön kiemelendő az Országos Takarékpénztár és Bank Rt. Csengeri Fiók, melynek működése a kistérség lakosságának nagy számát érinti. Szűk az üzleti szolgáltatások köre. Idegenforgalom: A kistérségben számos műemlék épület, többnyire templomok kastélyok, kúriák találhatók, de sok régi parasztház is őrzi a táj népi építészetének emlékét, a természeti értékek mellett ezek jelentik a kistérség turisztikai vonzerejét. Többségük azonban ma még leromlott fizikai állapotban van, és jelentős felújításra szorul. Kiemelkedő műemék az Árpád-korban épült csengeri református templom, a csengersimai, szamostatárfalvai templomokkal együtt. Különösen nagy vonzerőt képviselnek a csengeri városképet díszítő ú.n. Makovecz épületek. Az Ecsedi-láp rekonstrukciójával széles távlatok nyílnak meg az idegenforgalom előtt Tyukod Nagyközség és Ura Község számára is. A térség valamennyi települése bízik a Szamos folyó további vízminőség javulásában. E téren nagy előre lépést jelent a szatmárnémeti szennyvíz tisztító működése. Ez ad reményt arra, hogy a folyó újra a fürdő- és vízitúra bázisa legyen. Jelentős szerepe lenne a folyamatban a Szamos folyóval párhuzamosan, 80

a gát tetején futó aszfaltozott kerékpárútnak, melynek terveztetésére a FelsőTiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 2006-ban pályázatot nyert. A kiviteli munkák a pályázat sikere esetén, várhatóan 2010-ben kezdődhetnek meg. Külön kiemelten szükséges foglalkozni Komlódtótfalu és Nagygéc turisztikai fejlesztésével. Ezekre a településekre külön turisztikai fejlesztési tervet szükséges készíteni. Sokszínű építészeti látnivalót kínálnak a környék görög ill. római katolikus templomai is. Kulturális látnivalóként illetve fejlesztési elképzelésként a települések legtöbbje a kérdőíves felmérésben említette helytörténeti gyűjtemény és tájház kialakítását. A falusi turizmus fejlődésében is bíznak. Minden településnek a helyi sajátosságokra építve meg kell találnia a maga fejlesztendő turisztikai termékét, tájházból elég egy, maximum kettő. A gyümölcsös kertek is jelenthetnek turisztikai attrakciót, ha jól felépített a program. A kistérségbe leginkább a kulturális és szórakoztató események, állami és nemzeti ünnepekhez kapcsolódó rendezvények, város- és falunapok, majálisok, koncertek vonzzák a látogatókat. Kiemelkedők a Csengerben megrendezésre kerülő Szatmári Zenei Napok, Almanapok, a Porcsalmai Zöldalma-napok Tyukodon a Tyukorica fesztivál. Látványos természeti értékekben is gyönyörködhet az idelátogató, ilyen például a Szamos folyó mindkét partját végigkísérő „Füzes”, a csengersimai „Zajtai-erdő”, a Csengersima és Komlódtótfalu melletti horgásztavak. Kiemelkedő jelentőségű, hogy magyar és román természetvédelmi és vízügyi szakemberek megkezdték az Ecsedi-láp rekonstrukciójának előkészítését, ami kormányzati támogatás mellett egy természeti és idegenforgalmi látványosságokban bővelkedő közös természetvédelmi terület kialakítását eredményezheti. Ezen beruházás megvalósulása nagyban érintheti Tyukod és Ura települések idegenforgalmi helyzetét. A vadászat és a vadász vendég gyakori a kistérségben. A vadász turizmus természetesen szezonális, a vadászati törvény és a vad biológiája szabályozza az időszakokat: 

Őz: április 15. – szeptember 30. között és az üzekedés időszakában. (Őzsuta, gida: október 1.-február 28.-ig)



Apróvad (fácán és nyúl): október 1.-től december végéig (ez adja a legjelentősebb hányadát a bevételnek.)



Vadkacsa: szeptember 1.-től január 31.-ig



Vaddisznó: átvonuláskor, de leginkább a téli időszakban jellemző.

81



Szarvas: a térségben nem nagyon jellemző, ritka állat. A gímszarvas nagyon ritka, a dámszarvas pedig ősz végétől január végéig vadászható.



Egész évben vadászhatóak a dúvadak (róka, pézsmapocok, stb.).

A vadászturizmus vadászati irodákon keresztül szerveződik. A térségben egy év (vadászati szezon) alatt összesen kb. 100 vendégvadász fordul meg, ez a térség 3 területtel rendelkező vadásztársaságára és kb. 6 bérkilövő egyesületére lebontva kb. 8-10 főt jelent. A vadászat során apróvad vadászatkor egyszerre 4-5 főt, nagyobb vadak esetén 1-3 főt látnak vendégül a társaságok, akik 1-5 napot töltenek a térségben. 4-5 vadászház működik, de nem hirdetik mindet. Általában külön rendezvényeket is tartanak a vadásztársaságok tulajdonában lévő épületekben. A vadászok (vendégek) jobban keresik a szállodákat, a kiszolgálás miatt. Különösen jelentős a vadászvendégek elszállásolása szempontjából a csengeri Hotel Schuszter szerepe. Nagy gondot okoz az ágazatban az orvvadászat és a mezőgazdasági területeken okozott vadkár, mivel nem mindenhol zárt a terület. Egy térség idegenforgalmának alakulását befolyásolja a turizmusra épülő, az azt kiszolgáló infrastruktúra mennyisége és minősége. Az tehát, hogy mennyire ellátott egy térség szálláshelyekkel és vendéglátóhelyekkel, és ott milyen minőségű szolgáltatást kap a vendég. A kistérség jelenlegi marketing és turisztikai termékfejlesztése, olyan gyenge, hogy a turisztikai attrakciók közepesen magas száma ellenére sem éri meg vendéglátóhelyekben, kereskedelmi és magánszállásokba fektetni. A vendéglátóhelyek száma ezer főre vetítve: 5,6. A szolgáltatás fejlesztést meg kell, hogy előzze a termékfejlesztés. Ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek típusai és arányuk a megye kistérségeiben Étterem, cukrászda aránya

Bár, borozó

Egyéb

100% 80% 60% 40%

É-A régió

Sz-Sz-B megye

Vásárosnaményi

Tiszavasvári

Nyíregyházai

Nyírbátori

Nagykállói

Mátészalkai

Kisvárdai

Fehérgyarmati

Csengeri

0%

Baktalórántházai

20%

Forrás: KSH adatok (Területi statisztikai évkönyv 2002) alapján saját szerkesztés

82

A kereskedelmi és a magánszállások száma szintén alacsony a kistérségben a turisztikai lehetőségekhez képest. Szálloda csak Csengerben van, férőhelyeik száma 34 fő. Ezeken kívül 1 panzió (15 fő) működik a városban. Ifjúsági szállók valamint üdülőházak nincsenek a kistérségben. Magánszállás-adás regisztrálása nem történt meg. A szálláshelyek forgalmát tekintve elmondható, hogy a 75 kereskedelmi szálláshelyen 340 vendégéjszakát regisztráltak a 2002. évben 1000 lakosra vetítve. Összességében elmondható, hogy a kistérség látnivalóihoz képest kevesen szállnak meg a kistérségben, és kevés vendégéjszakát töltenek el.

Összefoglalás: Szolgáltatások  Átlagosan a kiskereskedelmi üzletek közel háromnegyede élelmiszer jellegű, az egyéb szaküzletek, mint gépjárműalkatrész szaküzletek, ruházati üzletek, cipő-, és egyéb boltok, inkább csak a nagyobb településeken vannak.  Az üzleti szolgáltatások általában a megyeszékhelyre, Mátészalkára koncentrálódnak, a kistérség településein főként a lakossági banki szolgáltatások érhetőek el.  A kistérség idegenforgalmi adottságai sokszínűek, de hiányoznak az erre épülő piacképes idegenforgalmi termékek. 

Hiányos az idegenforgalomi infrastruktúra és szolgáltatói háttér.

 A nem létező turisztikai termékekre nem lehet térségi marketinget építeni.  A kistérség települési közötti koordináció, az időpontok összehangolása, és egy egységes programsorozat kidolgozása hiányzik.  Fejleszthető a kistérségben a vadászturizmus, ami bevételt jelenthet a vadásztársaságoknak és a szolgáltatóknak. 

A kereskedelmi szálláshelyeken megforduló vendégek száma és az ott eltöltött napok száma is alacsonyabb a megyei átlagtól.

 Csengerben egy szálloda és egy 1 panzió működik. 

Kempingek, ifjúsági szállások és a falusi turizmus egységei nem működnek a kistérségben.

83

5. Vállalkozások A kistérségben a KSH 2002.-es állapotra vonatkozó felmérése szerint,3 a működő vállalkozásokat tekintve az alábbi adatok olvashatóak le: 585 működő vállalkozásból egy km²-re 2, ezer lakosra 40 jut, amiből a társas-egyéni vállalkozások aránya: 157-428. Az alábbi diagrammok a vállalkozások fenti csoportosítás szerinti megoszlását illetve az egyes működési profilok arányát szemléltetik: Egyéni és Társas vállalkozások aránya a kistérségben, 2002.

Társas vállalkozás; 157; 27%

Egyéni vállakozás; 428; 73%

Forrás: KSH: Három régió kistérségei, 2002. adatai alapján saját szerkesztés

Az ábráról leolvasható, hogy a kistérségben az egyéni vállalkozások 73%-os túlsúlyt képviselnek a 2002.-es állapot szerint. Önmagában a vállalkozási hajlandóság sajnos nem mutatja a gazdaság erejét. Az egyéni vállalkozások magas aránya mögött a kényszervállalkozások nagy számát, alacsony tőkeállományt, versenyképességet, bizonytalan piaci pozíciókat, sejthetünk. A ikszámíthatatlan gazdasági környezet negatív hatásai ellen egyetlen védekezési lehetőség kínálkozik a szürke és fekete gazdaságba menekülés. Külön kiemelendő, hogy a közgazdasági elveknek megfelelően az üzemanyag árának emelkedése magával vonja valamennyi gazdasági szereplő költségeinek növekedést, melyet csak az árak - keresletcsökkentő hatású - növelésével tudnak kompenzálni, így maga a vállalkozás fennmaradása kerül hosszú távon veszélybe. Ezáltal jelentősen csökken a beruházási kedv is. Halmozottan igaz 3

KSH-adatsorok, 3 régió kistérségei, 2002.

84

ez a fővárostól ilyen jelentős távolságban lévő kistérségekre, mint amilyen a Csengeri is.

Egyéni és társas vállalkozások profilja a Kistérségben

23

Ingatlanügyi, gazdasági szolgáltatási jellegűek

61

6

Szolgáltatási, vendéglátási jellegűek

0

51

Kereskedelmi jellegűek

Társas vállalkozások Egyéni vállalkozások

126

41

Ipari/építőipari jellegűek

41

27

Mezőgazdasági jellegűek

98

0

20

40

60

80

100

120

140

Forrás: KSH: Három régió kistérségei, 2002. adatai alapján saját szerkesztés

Az egyéni vállalkozások zömmel a kereskedelemre, a mezőgazdasági és szolgáltatási területekre terjed ki. A komolyabb fejlesztéseket igénylő ipar területén, már egészségesebb arányokat figyelhetünk meg. Kiskereskedelmi üzletek a Kistérségben, 2002.

120

114

100

80

60

40 25 20 7 2

4

4

0 Élelmiszeri

Ruházati

Vas/vegyi/üveg

Elektroműszaki, háztartási

Gépjármű alkatrész Bútor, háztartási cikk

Forrás: KSH: Három régió kistérségei, 2002. adatai alapján saját szerkesztés

85

Leolvasható az ábráról az élelmiszer jellegű kiskereskedelmi üzletek jelentős túlsúlya a kistérségben. Érdemes tekintetbe venni ugyanakkor, hogy a kistérség 11 településének nagy részéről a székhelyre vagy a két nagyközség egyikébe kell beutazni a lakosok többségének, ha szélesebb választékot kívánnak, de a székhely sem képes minden igényt kielégíteni: jelentős a bevásárló utak száma a közeli Mátészalkára illetve a távolabbi megyeszékhelyre. Nehezítheti a kiskereskedelmi üzletek fennmaradását a „multik” térhódítása, különösen a mátészalkai TESCO áruház, és a román EU-csatlakozás után a Szatmárnémeti környékén egyre szaporodó nagyáruházak bekapcsolódása az árversenybe. Kiskereskedelmi üzletek alakulása, 2002

Megnevezés

Élelmiszer jellegű Ebből Ezer lakosra Kiskeres üzletek aránya az élelmiszer jutó -kedelmi összes jellegű üzlet és kiskereskedelmi üzlet kiskereskedelmi áruház üzlet üzleten belül

Csengeri Kistérség

285

114

19,24

40%

SZ-SZ-B MEGYE

9533

2604

16,4

27,3%

RÉGIÓ

24101

6362

15,5

26,4%

ORSZÁG ÖSSZESEN

16340 0

36529

16,0

22,4%

ÉSZAK-ALFÖLDI

Forrás: KSH adatok (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye statisztikai évkönyve 2002, Területi statisztikai évkönyv 2002) adatok alapján saját számítások

Összefoglalás: Vállalkozások  A Csengeri kistérségben az ezer főre jutó vállalkozások száma a régiós átlag felét is alig haladja meg, ami önmagában nem jelent ugyan problémát, de a működő vállalkozások gyenge versenyképessége viszont igen. A vállalkozások közel háromnegyede egyéni vállalkozóként működik, melyek nem képesek újabb munkahelyeket termteni.  Kereskedelemben működő vállalkozások magas száma és aránya a jellemzi a kistérséget.  A tőkebeáramlás jelentős gátját képezik a fővárostól és a többi nagyvárostól való földrajzi távolságok, a közutak jelenlegi állapota miatti nehéz megközelíthetőség.

86

6. Műszaki infrastruktúra 6.1 Gépjármű-ellátottság A személygépkocsival való ellátottság közvetetten a lakosság jövedelmi viszonyait is tükrözi. A kistérség nehéz megközelíthetősége, a helyi vasút megszüntetése, az autóbusz járatpárok gyakorisága szükségessé teszi a gépjárműhasználatot azok között, akiknek anyagi körülményei ezt lehetővé teszik. Településekre jutó személygépkocsik száma,42006. Gépjárművek száma

1064

Csenger

141

Csengersima

136

Csengerújfalu

65

Szamosangyalos

67

Szamosbecs

52

Szamostatárfalva

433

Porcsalma

104

Ura

0

200

400

600

800

1000

1200

Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés alapján, 2006.

4

A kérdőíves felmérésre választ adók között

87

Személygépkocsival való ellátottság,52006. Gépjárműellátottság aránya

25,00%

20,11% 19,20%

20,00%

17,31% 15,80% 15,00%

15% 14,22%

15,00%

10,51% 10,00%

5,00%

ra U

a m Po rc sa l

lv a tá rfa Sz a

m os

ta

m os

m os Sz a

Sz a

an gy

al

be cs

os

lu új fa C

se n

ge r

ge r se n C

C

se n

si m

a

ge r

0,00%

Forrás: a települési önkormányzatok körében végzett kérdőíves felmérés alapján, 2006.

6.2 Közműellátottság Az 1990-es években jelentős kommunális infrastruktúra-fejlesztések történtek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, elsősorban a gáz- és telefonellátottság vonatkozásában. Az elektromos árammal történő ellátás már a hetvenesnyolcvanas évektől általánosnak mondható hazánkban, a lakások és közületek szinte kivétel nélkül rá vannak kötve a hálózatra. A szolgáltatás teljesítménye és biztonsága azonban nem mindenütt jó. Vezetékes gázellátással a megye – és így a vizsgált kistérség – valamennyi települése rendelkezik, a lakásállomány 70,4 % -ába van bekötve a vezetékes gáz. Ez az arány megelőzi a megyei, sőt a régiós átlagot is. A növekvő gázárak és a lakosság nehezedő anyagi körülményei miatt, indokolt kiemelten foglalkozni helyi energia előállításával. Itt a gyümölcsös kertek metszési hulladéka és más mezőgazdasági melléktermékek jöhetnek szóba. Megkérdőjelezhető a további hálózatfejlesztések hosszú távú fenntarthatósága a szegregátumok területén. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező családok korlátozott fizetőképes keresletet jelentenek a gázpiac számára. A gázvezeték kétirányú áramlást tesz lehetővé, a vezetéken áramlik a gáz a kistérségbe, a kistérség jövedelme pedig áramlik ki a szolgáltató cégekhez. 5

A kérdőíves felmérésre választ adók között

88

Közüzemi ellátottság a Kistérségben

38,30% Közüzemi szennyvízhálózatba kapcsolt lakások

24,90%

92,10% Közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások

Észak-Alföldi Régió Csengeri Kistérség

83,20%

66,70% Vezetékes gázszolgáltató hálózatába kapcsolt lakások

0,00%

70,40%

10,00% 20,00% 30,00% 40,00% 50,00% 60,00% 70,00% 80,00% 90,00% 100,00%

Forrás: KSH: Három régió kistérségei, 2002. adatai alapján saját szerkesztés

A vezetékes ivóvízzel való ellátás megoldott, minden településen van vezetékes vízhálózat. A 2002.-es állapot szerint a közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások 83,2%-os aránya viszont a megyei 89,5% és a régiós 92,1% alatt marad. Ugyanígy a közüzemi szennyvízhálózatba kapcsolt lakások aránya a kistérségben 24,9%, messze elmaradva a megyei 35,4%-os illetve a régiós 38,3%-os számoktól. Egy kilométer vízvezetékre a kistérségben ugyanakkor 644 m szennyvízcső jut, míg a megyében 462 m, a régióban 423 m.6 A kistérség közműellátottsága, 2002. Megnevezés

Lakásállomány

Vezetékes gázt fogyasztó háztartás (%

Közüzemi Közüzemi szennyvízvízhálózatba csatorna hálózatba kapcsolt lakás kapcsolt lakás (%) (%)

Csengeri Kistérség

5539

70,4

83,2

24,9

SZ-SZ-B MEGYE

209358

65,3

89,5

35,4

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉG.

591440

66,7

92,1

38,3

ORSZÁG ÖSSZESEN

4104019

72,4

93

56

Forrás: A területfejlesztési-statisztikai kistérségek fontosabb adatai, KSH, 2004.

6

Forrás: A területfejlesztési-statisztikai kistérségek fontosabb adatai, KSH, 2004.

89

A szennyvíz kezelés területén az Európai Uniós elvárások miatt, és a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében még jelentős beruházások szükségesek. A szennyvízcsatorna hálózat alacsony kiépítettsége miatt az elfolyó szennyvíz környezeti veszélyt jelent. 6.3 Telekommunikáció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye telefonellátottsága – az 1000 lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma – a legalacsonyabb az országban, annak ellenére, hogy 1990 és 2001 között a távbeszélő vonalak száma hétszeresére nőtt a megyében. A megyén belül a kistérségek közti különbségek nagyok, vannak olyan területek, ahol nincs fővonal, így a telefonösszeköttetés rádióhullámos kapcsolat révén jön létre, ezért elektronikus adattovábbítás és fax-küldési, illetve fogadási lehetőség egyelőre nem áll rendelkezésre. A kistérségi adatok összehasonlítását szemlélteti a lenti ábra. Távbeszélő fővonalak száma 1000 lakosra, 2002. 250

211

220

180

200

194

194

212

190

205

214

246

220

249

150 100 50

ló hé i rg ya rm at i N yí r bá V ás to ár ri os na m én yi M át és za lk ai ÉA ré Sz gi -S ó zB m eg N ye yí re gy há za i

i

Fe

ag yk ál

N

ár da isv

K

en ge ri

Cs

vá av as

sz Ti

Ba kt

al

ór á

nt h

áz a

i

ri

0

Forrás: KSH adatok (Sz.-Sz.-B. Megye Statisztikai Évkönyve 2002, Területi Statisztikai Évkönyv 2002.)

A kistérség valamennyi településén - egyelőre Szamostatárfalva kivételével – megoldható az internet-kapcsolat létrehozása a kiépített távbeszélő fővonalakon illetve mikrohullámú adatátviteli rendszerhez kapcsolódva („Szamosnet”). Helyi kábeltelevíziót Csengerben városban kb. 900, Porcsalmán kb. 200 lakásban üzemeltet az Elektronet kft., Csengersima és Pátyod településeken önkormányzati tulajdonban van a szolgáltatás, míg a többi településen egyáltalán nincs.

90

Rádiótelefonos rendszerek közül mindhárom szolgáltató körzetei használhatóak a kistérségben. A GSM rendszerek esetében egyes mikrokörzetekben (településeken) az alacsony térerő okozhat vételi problémákat. Összességében vegyes kistérségi telekommunikációs összkép mutatkozik meg, melynek összehangolása és továbbfejlesztése mindenképpen szükséges. A kommunikációs infrastruktúra kiépítettsége alapvető fontosságú egy település számára, hiszen egyfelől hozzájárul a kistérség külső kapcsolatrendszerének ápolásához, illetve bővítéséhez, másfelől a lakosok életminőségének javulásához, ezáltal a térség megtartóerejének növekedéséhez.

Összefoglalás: Gépjármű-ellátottság, közműellátottság, telekommunikáció  A kistérség elérhetősége az átlagosnál rosszabb. A megyében jelenleg Nyíregyházáig kiépített az autópálya, ami sokat javít a térség elérhetőségén és gazdasági fejlődéséi lehetőségén.  A személygépkocsival való ellátottság alacsonynak mondható a településeken, ami közvetetten az alacsonyabb életszínvonalra is enged következtetni. A települések közötti kerékpárutak kiépítése alternatív megoldást jelentene. A kerékpáros közlekedés környezeti szempontból nagyon kedvező és olcsó közlekedési mód.  Vezetékes gázellátással a vizsgált kistérség valamennyi települése rendelkezik. A vezetékes ivóvízzel való ellátás megoldott, minden településen van vezetékes vízhálózat, de a közüzemi szennyvízcsatornák és tisztítóüzemek kiépítése a rendkívül költséges beruházások miatt lassan halad. Feltétlenül szükséges a környezetvédelmi és víztisztasági rendelkezések betartása, továbbá a lakosság költségeinek csökkentése és az életminőség, így a kistérség megtartó erejének növelése céljából.  Telekommunikációs lehetőségek javításával, minden településen azonos szintű szolgáltatást kell nyújtani, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében.

7. Környezeti állapot 7.1 Természeti adottságok és viszonyok A térség talajviszonyai változatosak, mivel eltérő természeti adottságokkal rendelkező tájegységekhez tartoznak a vizsgált területek. Magyarország genetikai talajtérképe szerint a Kistérség északi, Bereggel határos részén réti 91

talajok, a Szamos mentén réti öntéstalajok és lápos réti talajok, a térség Romániával határos részén, az Ecsedi-lápot is érintő területén sík-láptalajok valamint lecsapolt és telkesített talajok találhatók. A kistáj nyugati részét a Szatmári-síkság foglalja el. Tengerszint feletti magassága 108 és 120 méter közötti. A terület délről észak felé fokozatosan alacsonyodik. Orográfiai domborzattípusát tekintve a felszín döntő hányadában kis reliefű, az átlagérték 1 m/ km2 alatti ártéri síkság, melyet különböző mértékben feltöltött elhagyott folyómedrek sűrű hálózata borít. Ezek leginkább a Szamos irányváltoztatásait rögzítik. A területen az árvizek alkalmával keletkezett lapos hátak között, rossz lefolyású, elgátolt, vizenyős rétek alakultak ki. 1-12 m vastag holocén folyóvízi képződmények fedik. Limnológiailag a legváltozatosabb terület. Itt megtalálható az öntéshomok, öntésiszap, öntésagyag, réti agyag, kotu és löszös homok egyaránt. A mezőgazdasági művelés jövedelmezőségét döntően befolyásolja a talajok alacsony termékenysége, amely savanyú kémhatásukkal, alacsony humusztartalmukkal és fizikai összetételükkel függ össze. A térségben a laza és az erősen kötött talajok is előfordulnak, melyek szárazságban nehezen művelhetők. Kedvezőtlenek a talajadottságok a vízháztartás szempontjából is. A Kistérségben a szánó művelési ágú mezőgazdasági terület átlagos AK értéke 13,13. A kistérség területének egy része a Szamosháton terül el (Szamosbecs, Szamostatárfalva, Komlódtótfalu, Csengersima) a Szamos jobb partján, másik része (Csenger, Csengerújfalu, Ura, Tyukod, Porcsalma, Pátyod, Szamosangyalos) a folyó túloldalán. A Szamos hazai mintegy 53km-es szakaszát a folyószabályozás során kiegyenesítették és 600 m átlagos távolságú töltés közé zárták. A Kistérséget a honfoglaláskor és a korai feudalizmus idején szigetes táj borította, a folyók és a holtágak gazdag hínár, mocsár és lápi vegetációval rendelkeztek. A XVIII-XIX. sz.-i folyószabályozás és ármentesítés, a mező- és erdőgazdálkodási tevékenység során a tájkép átalakult. A ligeterdők megfogyatkoztak, a szántóföldek, kaszálórétek és ártéri legelők egyre nagyobb területet foglaltak el. Az egykor erdős, mocsaras vidék ma főként mezőgazdasági terület. A természeti értékek megőrzése céljából a terület egy részét 1982-től Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetté nyilvánították.

92

A vidék tájai a Szamos és mellékfolyóinak fiatal öntésképződményein (homok-, agyag- és iszapfelszínein) képződtek. Az Ecsedi-láp száz évvel ezelőtt még nádas tőzeglápvidék volt, az Erdőhát földjét az egykori mocsári erdők (alacsony termőképességű) talajai jellemezték. A Tisza-völgyben és a Szamosháton nyers öntéstalajok találhatók, Csenger környékén kisebb szikes foltokkal. A Szamos-vidéki ősi szikek 200-300 éves folyóhordalékon (Csenger, Porcsalma) képződtek. Az 1970-es katasztrofális árvíz a Kistérség területét is jelentősen érintette. (Az árvíz után pl. Komlódtótfalu lakossága csak 22%-a volt az azelőttinek.) Az árvíz után a Felső-Tisza-vidék régi gátrendezésének megerősítése mellett a Szamostól a Tiszáig megépült az ún. nagy gát. Az országhatárral párhuzamos úttól néhány km-re épült lokalizációs gát ma már megfelelő védelmet nyújt a területen élőknek. 7.2 Éghajlati viszonyok A Kistérség keleti területének éghajlatát a mérsékelten száraz kontinentális éghajlat határozza meg. A hőmérséklet évi átlaga 9,6-9,7 °C, a vegetációs időké 16,6-16,8 °C. Évente 184-186 napon keresztül (április 12.-13. és október 14.-15. között) a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot. Általában 185 napon át a hőmérsékelt nem csökken fagypont alá (április 16. és október 18.-19. között). A legmelegebb nyári napok maximum hőmérsékletének átlaga 34,0 °C körüli, a leghidegebb téli napok minimumának átlaga -17,5 és -18 °C közötti. A napsütéses órák száma évi 1950 és 2000 között alakul, ami az ország többségéhez viszonyítva alacsonyabb érték. Ez a térség is az ország hűvösebb területeihez tartozik, az őszi fagyok hamarabb elérkeznek, mint az Alföld délibb részein. Az Ecsedi-láp, a Szatmári síkság egy része fagyzugos terület. A földek gyakran vannak hótakaró nélkül -10 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet mellett, ami a vetések áttelelését veszélyezteti. A Szatmári vidék csapadékosabb, mint az alföld egésze, de a csapadék eloszlása gyakran szélsőséges. Az évi csapadékmennyiség a Kistérség egész területén 590-640 mm, ezen belül a nyári félévé 350-370 mm. A téli félévben 45-55 körüli a hótakarásos napok száma. Az átlagos hóvastagság 17-24 cm. A csapadék területi eloszlásában a Kistérségen belül is egy keletről nyugat felé való csökkenést lehet megfigyelni. Az uralkodó szélirány az északi, második helyen déli.

93

7.3. Növényzet Növényföldrajzilag a kistérség az Alföldi flóravidék (Europannonicum) Északalföldi flórajárásába (Samicum) tartozik. Potenciális erdőtársulásai a füzesek, a fűz-nyár és tölgy-kőris-szil ligeterdők és égeres láperdők. A nyílt területek különleges értékei a művelés által nem bolygatott magassásos társulások, mocsárrétek, ecsetpázsitos rétek. Értékes növényei a csomós palka, az erdei madárhúr és a pázsitlevelű nőszirom. A területen országos jelentőségű védett természeti érték nem található. Növénytakaróját tekintve egykoron hazánk egyik legváltozatosabb tája volt. Eredetileg olyan erdős táj volt, amely az erdők között gyepeknek és lápi vegetációnak nyújtott otthont. Erdőként gyöngyvirágos és pusztai tölgyesek, valamint láp- és ligeterdők fordultak főleg elő, megosztva egymás között a vízellátásnak megfelelően a teret. A buckaközökben a körülményektől függően lápok, láprétek, láp és ligeterdők fordulnak elő, míg a feljebbi térszinteken gyöngyvirágos, még feljebb pedig pusztai tölgyesek. A kistérségben a természetvédelmi területek súlypontja a Szamos jobb partjára esik. Távlati tervekben szerepel csatlakozni a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez, és azzal – illetve a többi hasonló adottságokkal rendelkező természetvédelmi területekkel együtt - leválni a Hortobágyi Nemzeti Parktól, és kialakítani egy önálló nemzeti parkot. Ez leginkább a természetvédelmi területek megőrzésére, védelmére szánt finanszírozási források decentralizálása miatt lenne indokolt, hogy a területek védelme, igazgatása helyi koordinálással történjen. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzatának Közgyűlése határozatban elfogadta ezt a törekvést, azonban még hosszú évekig elhúzódó egyeztetések várhatóak a Hortobágyi Nemzeti Parkkal és az illetékes minisztériummal. Az önálló nemzeti park jövőbeli feladataként a természetvédelem mellett a kutatás, az oktatás, és a táj bemutatása került meghatározásra. Néhány éve épült Bátorligeten egy „Ökocentrum”, mely a térségben kutató szakembereknek nyújt korszerű szállást és laboratóriumi körülményeket a munkájuk támogatásához. A táj bemutatását és ismertetését séta és kerékpárútvonalak kialakítása segítené elő, Csengersima és Komlódtótfalu adottságait célszerű fejleszteni a horgászturizmus területén. Egyre inkább teret kapnak a helyi jelentőségű természetvédelmi területek, értékek, melyek megóvásáról és fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik. Mindezekhez kapcsolódóan, az utóbbi években felerősödtek az erdőtelepítések, melyeknek igen nagy jelentősége van tájvédelmi szempontból. Ezzel nem csak a környezet levegőjének tisztasága javítható, kielégítve az itt élő emberek rekreációs igényét, hanem ez lehet a rossz minőségű talajok egyik ésszerű hasznosítása.

94

7.4. Víz A kistérség egyetlen fő folyója a Szamos. A térség területe vízfolyásokban és állóvizekben szegény. Az időszakosan jelentkező belvizek levezetésére a gazdag csatornahálózat hivatott. A szatmári és beregi térségben lévő településhatárok sem bővelkednek felszíni folyásokban. Száraz, mérsékelten vízhiányos terület. Az időszakos vízfolyásokon nagyobb vízhozamokra általában csak tavasszal lehet számítani, míg az év nagyobb részében vizet alig találunk bennük. Vízminőségük – ha van vizük – III. osztályú. Jelentős állóvize a kistérségnek a csengersimai tározó, kb. 146 ha területtel. A talajvíz mélysége elég tág határok között mozog. A folyóvízi síkságon 2-4 m közötti értéket mérnek. A homokos területeken sem változik, de mennyisége jelentéktelen. Kémiai típusa kalcium – magnézium - hidrokarbonátos, keménysége átlagosan 15-25 nk. A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s km2 körül mozog. Az artézi kutak átlagos mélysége nem éri el a 100 m-t, vízhozamuk 200 l/p körül van, sokszor igen magas a vastartalma. A becslések szerint sem a felszíni sem a felszín alatti vízkészletek kihasználtsága nem haladja meg a 20%ot, sőt a kutak kapacitásának terheltsége is ezen a szinten mozog. A felszín alatti vizek minőségéről megállapítható, hogy a felszín közeli rétegek az egész térségben elszennyeződtek, emberi fogyasztásra alkalmatlanok. A mélyebb rétegekben a természetes, geológiai eredetű szennyező anyagok mellett (vas, mangán) egyre több helyen megfigyelhető a felszínről érkező ammóniumszennyeződés. A kommunális szennyvíz szikkasztása a talajvíz folyamatos szennyezését eredményezi, így indokolt a csatornahálózat mielőbbi kiépítése.. Gondot jelent a települések külterületén található mezőgazdálkodási területek belvizeinek elvezetése. Egyes helyeken a belvízelvezető csatornák rendszere kiépült, viszont azok karbantartására fokozott figyelmet kell fordítani. Fontos megemlíteni, hogy Csengersimában a földfelszín alatt termálvíz található. A termálvíz jelenléte jelenleg még nincs kihasználva, de a Csengersima, Komlódtótfalu községek és Csenger város tervezi, hogy a megépítendő turisztikai centrumban termál-gyógyfürdő is kialakításra kerüljön.

7.5. Hulladék Az elmúlt évek támogatásainak eredményeként a megyében több kistérségi hulladéklerakó épült, azonban a hulladékgazdálkodás megyei rendszere nem alakult ki. Kellő összehangolás nélkül az egyes kistérségi, települési lerakók összessége nem alkot egy jól működő megyei, vagy regionális rendszert. Így a hulladékgazdálkodás fajlagos költségei megnőnek (felesleges szállítások, egyes területeken túl nagy lerakó kapacitás, más területeken lerakók hiánya). A 95

korszerű hulladékgazdálkodás komplex, megyei szintű megoldása céljából jelenleg EU források bevonásával megvalósul a megyei hulladékkezelési program. A három nagy regionális lerakó megépítését követően szükséges a korábban használt lerakók rekultivációja. A csengeri hulladéklerakó mellett fel kell számolnia az illegális települési lerakókat is. Szervezett szelektív hulladékgyűjtés a térségben sajnos még nem alakultak ki. Az egész megyére kiterjedő begyűjtés megvalósításához eddig három körzeti gyűjtőt alakítottak ki, s ebből az egyik Csenger és térsége. A térség települései a hulladék lerakását helyben oldják meg, általában elhagyott anyaggödrökben. A települések mindegyikének van szabad szemétlerakási kapacitása. A jelenlegi települési lerakók, melyek műszaki védelem nélkül épültek, és melyek közül sok sérülékeny vízbázison, illetve magas vízállású területen található, potenciális szennyező-forrásnak tekinthető. 7.6. Környezetterhelés A kistérség környezetterhelése a fentiek ellenére általánosságban alacsonynak mondható. A térség viszonylagos fejletlensége, az alacsony iparosodottsági szint, a zsúfolt 49-es főút kivételével, kisebb forgalmat bonyolító alsóbbrendű utak, valamint az, hogy a kistérség nem turisztikai célterület, környezeti szempontból előny, hiszen kisebb a levegő, talaj szennyezések mértéke, valamint a zajhatások is mérsékeltek. Nincs jelentős szennyezőanyag kibocsátó telep, és az alacsony népsűrűség is kevesebb terhelést jelent. A közúti közlekedés következtében a kistérség területén áthaladó M-49-es főút mentén és az egyes települések átvezető szakaszain alakulhat ki magasabb szennyezőanyag kibocsátás. Összefoglalás: Környezetei állapot  A felszín alatti vizek minőségéről megállapítható, hogy a felszín közeli rétegek az egész térségben elszennyeződtek, emberi fogyasztásra alkalmatlanok. Ezt egyrészt a kommunális szennyvíz szikkasztása, másrészt a mezőgazdasági vegyi anyagok felhasználása eredményezi. Gondot jelent a települések külterületén található mezőgazdálkodási területek belvizeinek elvezetése. 

A környék természetvédelemmel kapcsolatos terveinek megvalósításához támogatási források bevonására van szükség.



A kistérség talajtípusa holocén folyóvízi barnaföld talaj, amelyre az elsavasodás és a szélerózió egyaránt veszélyt jelent. Talajvédelmi szempontból nagy jelentősége van az erdők telepítésének.



A jelenlegi települési hulladéklerakó telepek potenciális szennyező-forrásnak tekinthetők. Szelektív hulladékgyűjtés a térségben nem alakult ki.



Mindezek

ellenére

a

kistérség

környezetterhelése

általánosságban 96

alacsonynak mondható, hiszen a térség viszonylag fejletlen, az iparosodottság alacsony, zsúfolt főutak a 49-es kivételével nincsenek, s így a levegő és a talaj szennyezettsége alacsony. 8. A kistérség kapcsolatrendszere A Csengeri statisztikai kistérségbe tartozó 11 település a Szatmár Helyi Vidékfejlesztési Közösség tagja. 2005-ben megalakult a Csenger Többcélú Kistérségi Társulás . A Társulás egyik kiemelkedő feladata – az alapszabálya alapján - a térség gazdasági, társadalmi, infrastrukturális helyzetének javítása. A kistérség helyzetének feltárása alapján térségfejlesztési program elkészítése (elkészíttetése). Céljainak elérése érdekében gondoskodik az elfogadott térségi programok végrehajtásáról, illetve arról, hogy a kistérség fejlesztési érdekei kellő súllyal jelenjenek meg a megyei és regionális programokban. Biztosítja az információ-áramlást a kistérség gazdasági, társadalmi szereplői között, gazdasági együttműködéseket kezdeményez, továbbá a kulturális értékek fennmaradásához, megismertetéséhez hozzájárul, megteremti mindezek feltételrendszerét. A Társulás gazdálkodási, szervezési és ügyviteli feladatait a Kistérségi Iroda látja el az elnök irányításával és a munkaszervezet vezeőjének vezetésével. Döntésre előkészíti az ügyeket, gondoskodik a hozott döntések operatív végrehajtásáról, koordinációs feladatokat lát el. A térségfejlesztési iroda székhelye jelenleg Csenger Város Polgármesteri Hivatala melletti Kistérségi irodaházban található. Közös fejlesztések a kistérségben A kistérség 11 települése közötti együttműködések jellemzően infrastrukturális beruházásokra, illetve oktatási, egészségügyi, szociális szolgáltatások közös ellátására terjednek ki. A települések külföldi kapcsolatai elsősorban testvérvárosi vagy kulturális kapcsolatokat jelentenek. 2 település rendelkezik valamilyen külföldi kapcsolattal: Csengernek testvérvárosi kapcsolatai vannak Negresti Oas, Tasnád és Covasna (Románia), Hauensteien (Németország), Porcsalmának Botiza (Románia) testvérvárosi kapcsolata van.

Összefoglalás: A kistérség kapcsolatrendszere

97



A kistérségben a Csenger Többcélú kistérségi Társuláson kívül más településeket tömörítő területfejlesztési szervezet nem működik. Az operatív feladatokat a Kistérségi Iroda látja el, Csengerben.



A települések közötti együttműködések többnyire közös infrastrukturális beruházásokra valamint szociális, egészségügyi és oktatási, könyvtári feladatok közös ellátására irányulnak.



A külföldi kapcsolatok legtöbbje szomszédos országokkal köttetett testvértelepülési, kulturális, vagy iskolai kapcsolat.

9. Folyamatban levő fejlesztések a kistérségben ROP pályázatok: Csenger általános iskola felújítása. Porcsalma általános iskola felújítása. Az LHH program keretében előzetesen jóváhagyott projektek: 100 / 200

előzetesen jóváhagyott projekt téma

projekt gazda (társadalmi szervezetek esetén kérdéses)

OP, javasolt prioritás, támogatás, konstrukció MFt

% Regionális hivatásforgalmú 100 kerékpárút-hálózat kialakítása

ÉAOP 313B

30,0

Pátyod település Pátyod 100 belterületi Önkormányzat kerékpárútjának kiépítése

ÉAOP 313B

75,6

Tyukod Nagyközség Általános Iskolájának 100 teljes rekonstrukciója I. ütem

Tyukod Önkormányzata

ÉAOP 411B

300,0

Orvosi rendelő fejlesztése, 100 rekonstrukciója, akadálymentesítése

Szamostatárfalva Önkormányzata

ÉAOP 412D

9,5

Csenger kistérségi járóbeteg szakellátás 100 fejlesztése, egészségügyi központ bővítése

Csenger Önkormányzata

ÉAOP 412D

Szamosbecs Önkormányzata

550,0

megjegyzés (az értékelések összegzésében megírtakon és a tervezési útmutatóban részletezendőkön túl)

OEP finanszírozás biztosítása esetén támogatható.

98

100

Öregek napközi otthona felújítás

Komlódtótfalu Önkormányzata

Munkaerő-piaci 100 reintegrációs szolgáltatási rendszer kialakítása

ÉAOP 413C

18,0

TÁMOP 5

200,0

Kistérségi roma 100 integrációs program

Csenger Önkormányzata, Porcsalma Önkormányzata

TÁMOP 5

50,0

A felnőttképzés esti 100 oktatással az 5.-6.-7.-8. osztályokban

Tyukod Önkormányzata

TÁMOP 5

50,0

TÁMOP 5

46,0

Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő (Csenger)

TÁMOP 6

33,5

Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő (Csenger)

TÁMOP 6

17,0

TIOP 1

10,0

200 Wifi Falu Komplex egészségfejlesztés és tanácsadás

200 Gyerekesély-egészség

Minőségi oktatás fejlesztés a Dr. Antall József OktatásiPátyod 100 Kulturális és Szabadidő - Önkormányzat kistérségi oktatási mikroközpontban Szociális Szociális és gyermekjóléti Szolgáltató 100 szolgáltatások komplex Központ biztosítása (Porcsalma) Nappali ellátás és gyermekjóléti szolgáltatás Porcsalma 200 integrált biztosítása, Önkormányzata Tyukod Hiányzó szociális és gyermekjóléti 200 szolgáltatások komplex biztosítása

Porcsalma Önkormányzata

TIOP 3

TIOP 3

TIOP 3

Ld. 1.4. feltétel.

Ld. 1.3. és 1.4. feltétel.

11,5

A költséghatékonyság biztosítása különösen fontos.

18,0

A költséghatékonyság biztosítása különösen fontos

90,0

A költséghatékonyság biztosítása különösen fontos

Előzetesen jóváhagyott projektek összesen (MFT)

1 509,1

Gazdaságfejlesztés

ÉAOP 111F

130,0

Önkormányzati utak

ÉAOP 312B

120,0

Ld. 1.1. feltétel.

99

Előzetesen jóváhagyott forrás mindösszesen (MFT)

1 759,1

LHH szabad keret

0

LHH forrás mindösszesen (MFT) Gyerekesély Forrás mindösszesen (MFT)

A járóbeteg szakellát. fejl. érdekében a keretet megemelték 1 759,1

TÁMOP 523

400,0 2 ,159,0

Közmunkaprogramok: A kistérségben gyakori, hogy a települések közmunkaprogramokra pályáznak, ezzel igyekeznek enyhíteni a település foglalkoztatási problémáját. Jellemző a több település közös pályázata, illetve a többcélú kistérségi társulás közös pályázata. Érezhető, hogy a fejlesztések a korábban bemutatott infrastrukturális hiányosságok felszámolására irányulnak, ugyanakkor megjelennek a településkép rendezésére irányuló törekvések is. A jelenlegi és az előkészítés alatt lévő projektek között kevés van, amely a gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás bővítését célozza. Megállapítható az is, hogy az informatikai ellátottság növelésre irányuló tervek nem igazán szerepelnek a fejlesztési elképzelések között, pedig ez a legfontosabb feltétele az információszerzésnek. Néhány települést kivéve nem jó a települések intézményeinek informatikai felszereltsége. A fejlesztési elképzelések sikeres megvalósításának, illetve a hatékony forrásszerzés egyik fontos eleme az, hogy van-e a térség önkormányzatainál, és a fejlesztésben érdekelt szervezeteknél megfelelő projektelőkészítő, és pályázatíró kapacitás. A Csengeri kistérségben hatékony megoldás lenne kistérségi szinten kiépíteni egy projekt menedzsment csapatot, amely valamennyi település számára figyelné a pályázatokat, részt venne a projektek fejlesztésében, a pályázatok megírásában, a végrehajtásában, a beszámolók és az elszámolások elkészítésében. Összefoglalás: Eddig megvalósult és folyamatban lévő fejlesztések a kistérségben  Az eddigi fejlesztések a jelentős infrastrukturális hiányosságok felszámolására irányultak, de megjelennek a településkép rendezésére irányuló törekvések is. Gazdaságfejlesztési szempontból közvetlen hatással bíró fejlesztési projektek eddig a mezőgazdaság területén valósultak meg.  A települések súlyos foglalkoztatottsági problémáját közmunkaprogramokkal igyekszenek enyhíteni az önkormányzatok. 100

 

Sor került több térségi hatású fejlesztési elképzelés kidolgozására Az önkormányzatoknak érdemes lenne kistérségi szintű menedzsment csapat felállítása.

projekt

SWOT analízis, következtetések A SWOT elemzés célja az előzőekben bemutatott, statisztikai adatokkal alátámasztott jellemzők és a helyzetelemzésben feltárt adatok, információk rendszerezése erősségek

  





 

  

Mezőgazdasági hagyományokkal és korszerű termelési tapasztalatokkal rendelkeznek a térség termelői. Javul a könnyűipar versenyképessége. A csengeri gyárban folyamatos a termékfejlesztés és az innováció. Egyre több önkormányzati feladat ellátása a térség településeinek összefogásával történik. (pl. oktatás, egészségügy) Jelentősek az élelmiszeripari tapasztalok és hagyományok a kistérségben. Barna és zöldmezős beruházásokra alkalmas ingatlanok rendelkezésre állnak a kistérségben. Működővé tehető Ipari park jelenléte Csengerben. Teleház működik egy településen, ahol vállalkozói, pályázati tanácsadást is folytatnak. Az internet hozzáférés minden településen biztosított. A mobil kommunikációs rendszer a térség minden településén kiépült. A kistérségben működő civil szervezetek közül néhány igen aktívan közreműködik a kistérségi

lehetőségek 



 

 



 



Periférikus, határ menti elhelyezkedésből fakadó határ menti együttműködések. Határ menti elhelyezkedés, nagy tranzit forgalom, Szatmárnémeti közelsége Szatmárnémeti dinamikus gazdasági fejlődése, II. ipari park. A kistérségben megépül az M3-as autópályát Csengersimai határátkelőhellyel összekötő M49 gyorsforgalmi út. A befektetői érdeklődés növekedése Növekvő kereslet a bio és alternatív mg. termékek iránt a hazai és európai piacokon. Az egészséges életmód térnyerése, az egészségmegőrző, regeneráló szolgáltatások iránti igény és kereslet növekedése. Mezőgazdasági termékek piacra jutási feltételeinek megteremtése. A gazdasági együttműködések (integrátor szervezetek, új típusú szövetkezetek) szerepe felértékelődik. A 33 LHH komplex felzárkóztatási programban a kistérség számára 2,159 milliárd forint van 101





emberek életének javításában. A kistérség több településén megtalálhatóak a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok, melyek a kisebbség érdekeit képviselik. A Csengeri Többcélú Kistérségi Társulás és a települések önkormányzatai tapasztalattal rendelkeznek a közmunkaprogramok megvalósításában.





  





gyengeségek  Hátrányos helyzetű csoportok részaránya növekszik.  Hiányos a térségben a szociális alapellátás, pl: családok átmeneti otthona.  A lakosság száma folyamatosan csökken, a korösszetétel romlik. A megyében ebben a kistérségben a legnagyobb az időskorúak aránya.  A népsűrűség a regionális szintnél jóval alacsonyabb, az elvándorlás elsősorban a képzettebb fiatal korosztályt érinti.  A térségben jelentős a cigány kisebbséghez tartozók aránya, mely átlagosan 20% körüli.  A kistérségben élők életszínvonala alacsony, jövedelmi helyzetük igen kedvezőtlen.  A térséget jelentős mértékű munkanélküliség sújtja. Kiugróan

elkülönítve. További Európai uniós és hazai támogatási források rendelkezésre állása. Növekszik a minőségi, egyedi mezőgazdasági termékek iránti igény. Piaci igényekhez illeszkedő szakképzések beindítása Munkanélküliek számára átképzési lehetőség biztosítása. Tartós munkanélküliek munkaerő piaci integrációjára térségi programok indulnak. Foglalkoztatási programok szervezése, koordinálása, amely javíthat a kistérség foglalkoztatási helyzetén. Távmunka és részmunkaidős foglalkoztatás támogatása. veszélyek

 A képzett munkaerő elvándorlása fokozódik a megfelelő minőségű munkahelyek és az alacsonyabb kereseti lehetőségek következtében.  A munkanélküliség további emelkedése a kistérség további leszakadását eredményezheti mind a megyében, mind az országban.  Jelentős környezetterhelés a kistérség településein áthaladó 49es főút mentén a növekvő autóforgalom miatt.  A védőnői, háziorvosi gyermekorvosi, járóbetegszakellátási hiányosságok és az egészségnevelési és megelőző szűrővizsgálatok nélkül növekedhet a csecsemőhalálozások, illetve a 102



 

 

   

 





magas a munkanélküliek, alkalmi munkából élők száma. A települések periférikus elhelyezkedése miatt a térségi központok munkalehetőségeinek elérése közlekedési akadályokba ütközik. Alacsony mobilitású a népesség. A kistérségben élő lakosság egynegyede nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel és nagyon alacsony a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A rendelkezésre álló munkaerőnek nem megfelelő a szakképesítése, folyamatos lemorzsolódás történik. Az idegenforgalom nem rendelkezik piacképes kínálattal, kiépített infrastruktúrával és szolgáltatói háttérrel. A térségből hiányoznak az üzleti szolgáltatások. Alacsony a vállalkozói kedv és a vállalkozói aktivitás. A működő vállalkozások többsége gyenge versenyképességű. Mezőgazdasági feldolgozó üzem technológiai hátrányok miatt nem tudja versenyképessé tenni a térség zöldségtermelését. Térségi alapanyagokat feldolgozó és munkahelyteremtő beruházások hiányoznak. A települések elérhetősége közúton gyenge. Az áthaladó közúti forgalom igen magas, naponta akár 600-800 kamion is áthalad a térségen. A közúthálózat állapota rossz, a térségen belüli közlekedési kapcsolatok nem megfelelőek (zsáktelepülések). Kerékpár-úthálózat kiépítettsége

 





gyermek-betegségek előfordulásának száma, és tovább romlik a térségben élők már most is az országos átlagostól jelentősen rosszabb egészségi állapota. Tovább nő a táppénzen töltött napok száma és a leszázalékoltak aránya. A Szamos folyó szennyezettsége tovább növekszik. A piacra jutás lehetőségének hiányában a mezőgazdasági termelők kivágják ültetvényeiket. A határon túli munkaerő kínálat növekedése jelentős mértékben növeli a kistérség munkavállalóinak elvándorlását. A térségben jelenleg működő vállalkozások munkaerő hiányában elviszik a termelést a határon túlra, vagy más térségekből hoznak munkaerőt.

103

   



alacsony. Megszűnik a vasúti közlekedés. Az alapvető kommunális infrastruktúra-hálózat kiépítettsége hiányos, de javuló tendenciát mutat. A szennyvízhálózat kiépítettsége jelentős mértékben elmarad a régiós átlagtól. A Csengeri Ipari Park kihasználatlan a magas szintű infrastruktúra, a megfelelő közműellátottság és a szakképzett munkaerő hiányában. A kistérség belső kohéziója nagyon gyenge.

Értékelés: A SWOT analízisből világosan látszik, hogy a térségi stratégia készítése során egyszerre kell foglalkoznunk a hátrányos helyzetből adódó súlyos társadalmi gondok kezelésével és a hátrányos helyzetből való kitörés lehetőségét megteremtő fejlesztésekkel. Központi probléma, hogy a munkanélküliség és a munkaerő hiánya egyszerre van jelen a térségben. A munkaerő kínálat és kereslet nem találkozik. Már ma is érzékelhető a könnyűipar területén, hogy a helyi gazdaság fejlődésének egyik akadálya a piacképes munkaerő hiánya. A munkaerő fejlesztése szempontjából kulcskérdés, hogy a tényleges munkaerőpiaci igényekre válaszoljon. A program során figyelembe kell vennünk a mezőgazdaság speciális munkaerő igényét és foglalkoztatási sajátosságait. A foglalkoztathatóság fejlesztése érdekében egyszerre kell a jövő generáció esélyeit javítani és a ma munkaképes korúak gondjait kezelni. A gyermek esély, a roma integrációs, és az egészségfejlesztési program is a fő célt a foglalkoztathatóság fejlesztését szolgálják. Gazdasági infrastruktúra fejlesztése szempontjából a mezőgazdasági termékek zöldség, gyümölcs piacra juttatása a legfontosabb térségi feladat. Az önfoglalkoztatás és az alacsony képzettségűek foglalkoztatása szempontjából ez rendkívül fontos. Ma még megmenthető az a növény állomány, magas szintű termelési kultúra, amely jellemzi a térség termelőit. Ha ezt a problémát nem kezeljük az elkeseredett termelők kivágják a fákat, és akkor helyi termék sem lesz. A helyi feldolgozó ipar technológiai hátránya 9 Ft a fejlettebb országok hasonló profilú cégeihez képest. A versenyhátrány megszüntetéséhez 1-1,5 milliárd forintos technológiai fejlesztésre lenne szükség. Logisztikai háttér hiányában megoldatlan a térség tradicionális és egyre dinamikusabban fejlődő piacára Szatmárnémetibe és a szomszédos román piacra jutás. A kistérség elszenvedője a magas tranzit forgalomnak, lehetséges előnyeit gazdasági infrastruktúra hiányában nem tudja 104

kihasználni. A kistérségnek tudatosan már most készülni kell az M 49-es út megépítésével adódó lehetőségek kihasználására. Térségi sajátosságként meg kell oldani, az időskorúak és a szociálisan rászorulók ellátását. Ez is munkahelyet teremt és erősíti a kistérség belső kohézióját. Az egyre jelentősebb számban itt élő romák társadalmi integrációjának elmaradása a legkomolyabb veszély, amivel szembe kell néznie a kistérségnek. 1. A fejlesztés stratégiája A Csengeri Kistérség felzárkóztatásának, fejlesztésének célja hogy lassítsa a leszakadást, idővel növekedési pályára állítsa a gazdaságot. Ezen legfőbb cél elérése csak hosszú távon lehetséges, jelen felzárkóztatási fejlesztési program feladata, hogy a 2007-2013-as időszak második felére meghatározza azokat a teendőket, melyek végrehajtásával megalapozható a kistérség fejlődése, az itt élők életszínvonalának emelése. 1.1 Jövőkép A fejlesztési stratégia kiindulópontját a jövőkép jelenti. A jövőkép kialakításánál fontos szempont, hogy az reális és közérthető legyen. A jövőképre építhetőek a stratégiai célok és a javasolt fejlesztési prioritások. A Csengeri kistérségben a határ-menti fekvésre, természeti-környezeti adottságokra, meglévő kezdeményező készségre, termelési kultúrára épülő versenyképes gazdaság felépítése, amellyel lassíthatók, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a kistérség leszakadása a fejlettebb térségekhez képest, és elkerülhető a térségben a szegénység csapda záródása. Az ambiciózus jövőkép egy olyan kistérséget tár elénk, amelyben a versenyképesség, a lehetőségek kihasználásának képessége áll a középpontban. Kiemelten a könnyűiparra, a mezőgazdasági feldolgozó iparra, a határ menti kapcsolatokra, és a turizmusra építő gazdaságfejlesztést céloz meg. A gazdaságitársadalmi fejlődés motorja a szakképzett, életmódjában is versenyképes munkaerő. A jövőkép megfogalmazása mutatja, hogy a kistérség vezetői tisztában vannak a jövő fenyegető veszélyeivel, és tudják milyen nehéz évtizednyi negatív gazdasági és társadalmi folyamatokat lelassítani és megfordítani. Ha áttekintjük a kistérség jelenlegi helyzetét a részletes helyzetfeltárás, valamint az arra alapozott SWOT analízis alapján, akkor azt láthatjuk, hogy jelenleg a Csengeri Kistérség egyrészről számos nehézséggel, problémával küszködik, másrészről pedig nagyon sok – jelenleg még kihasználatlan – lehetőséggel is rendelkezik. A jövőképben megfogalmazott állapot önmagától nem következik be. A kistérség válaszút előtt áll, el kell döntenie, hajlandó-e befektetni saját jövőjének építésébe, végrehajtja-e a programba leírt lépéseket, vagy napi gondjaiba temetkezik és a kistérség állapota fokozatosan tovább romlik, elmaradottsága

105

növekszik, és a jelenleg meglévő adottságok nagy része elszalasztott lehetőséggé válik. Szükséges tehát a kistérség számára egy átfogó fejlesztési stratégia megfogalmazása, amely felvázolja azokat a prioritásokat, amelyekre a kistérségnek a potenciálisan rendelkezésére álló – szűkös – erőforrásokat koncentrálnia célszerű. Bár a kistérség előtt álló kihívások tipikusak, és részletesen bemutatásra kerültek a korábbi fejezetek keretében, mégis stratégiai szemléletű áttekintésük segítheti a fejlesztési célkitűzések és prioritások megfogalmazását. A kistérség előtt álló kihívások: A Csengeri Kistérségnek az alábbiakban összegezhető kihívásokkal kell szembenéznie:  Fenyegető szociális problémák: A csökkenő lakosságszámmal együtt egyre komolyabb szociális problémákkal kell szembenéznie a Kistérségnek, ami abból fakad, hogy egyre kevesebb aktív népesség tart el egyre több inaktív lakosságot, nagyon magas a szociálisan eltartottak, a hátrányos helyzetű rétegek aránya.  Autópálya és az M 49-es megépülésére való felkészülés: Az autópálya önmagában legfeljebb a kistérség elérhetőségén tud javítani, gazdasági fejlődés csak abban az esetben társul hozzá, ha a térség felkészülten várja a megélénkülő befektetői érdeklődést, és azt versenyképes munkaerő kínálattal tudja kiszolgálni.  Gyenge vállalkozói szféra: A Kistérséget törékeny gazdasági szerkezet jellemzi, és szinte valamennyi gazdasági ágban – kiemelten a mezőgazdaságban – közös probléma a hozzáadott érték alacsony szintje. Ezt tovább súlyosbítja az alacsony vállalkozássűrűség, és a vállalkozások többségének korlátozott versenyképessége.  Mezőgazdasági stratégiaváltás: A Kistérség mezőgazdaságának fejlődése a feldolgozottsági szint növelésén, az értékesítési csatornák kiépítésén múlik. Ahhoz, hogy ez működjön nagyon sok szellemi energiát, innovációt kell befektetni.  Munkanélküliség: A társadalmi integráció egyetlen hatékony módja a foglalkoztatás. A magas munkanélküliség, a tartósan munkanélküliek aránya, többnyire alacsony képzettségük már most is a gazdasági fejlődés legnagyobb akadálya.  Emberi erőforrás fejlesztés: Túl kell lépni az „úgyse lehet velük mit kezdeni attitűdön”. Kétségtelenül költséges folyamat felnőtt korban, utólag szakképzetlen, alul szocializált, torzult személyiségű emberek 106

értelmes munkába állítása, de nincs más lehetősége a kistérségnek. Lényegesen jobb hatásfokkal lehet eredményeket elérni a gyermekesély program 400 milliós keretének hatékony felhasználásával.  Oktatási intézmények fejlesztése: Az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztése lassan befejeződik, az oktatás hatékonyságának fejlesztése kell, hogy következzen, a társadalmi hátrányok csökkentését célzó tervszerű programokkal megerősítve.  Kommunális infrastruktúra hiánya: A Kistérség számos településen még nincs megoldva a szennyvíz kezelése.  Forrásszerzés: Alapvetően jellemzi a Kistérséget a belső források hiánya, ami gátat szab a kistérség által elérhető külső fejlesztési források megszerzésének. A lista jól mutatja, hogy a Kistérségnek számos kihívással kell szembenéznie, és olyan stratégiát kell megfogalmaznia, amely képes komplex, összehangolt választ adni ezekre a kihívásokra. Amennyiben nem történik térségi szinten összehangolt beavatkozás, a Kistérség nem reagál aktívan a kihívásokra, további leszakadás, a feszültségek és problémák további éleződése valószínűsíthető. 2. A stratégia kerete Szerencsére a Kistérség vezetői felismerték, hogy nem halogatható tovább a beavatkozás, és most számos tekintetben kedvezőek a feltételek az aktív fellépésre; azt is belátták, hogy az eddigi elaprózott, többnyire kizárólag egyéni települési érdekeket szolgáló fejlesztések helyett (illetve mellett) összehangolt cselekvésre, egy integrált stratégia megvalósítására van szükség. Az is tudatosult, hogy a rendkívül korlátos erőforrások eredményes felhasználása csak és kizárólag megfelelő koncentráció mellett lehetséges – a források porlasztása nem vezet célra, és valamennyi probléma egyidejű kezelése nem lehet sikeres. Végül, de nem utolsósorban, az is megfogalmazódott, mint követelmény, hogy alapvetően cselekvésorientált stratégiára van szükség, olyanra tehát, amely nem csak kijelöl célokat, prioritásokat, beavatkozási területeket, hanem megfogalmaz olyan kulcsfontosságú fejlesztési csomópontokat, amelyek meghatározó, központi elemei lehetnek a stratégiának, amelyek köré a fejlesztési projektek csoportosíthatóak. Mindezen szempontok figyelembevételével kerültek megfogalmazásra a Csengeri Kistérség fejlesztésének stratégiai keretei. A minőségi élet leglényegesebb összetevője az értelmes munka, ennek feltétele a prosperáló, jól működő gazdaság, amely stabil foglalkoztatást és megélhetést biztosít az aktív népesség számára. Kistérség gazdasága jelenleg nem nyújt megfelelő szintű foglalkoztatást, mindemellett alacsony a vállalkozássűrűség, és a vállalkozások jelentős részének a versenyképessége 107

sem megfelelő. A javasolt stratégia egyik lényeges pillére ennek megfelelően mindenképpen a foglalkoztatás javítása. Ez egyfelől munkahelyek teremtésével, másfelől a munkaerő kínálat fejlesztésével, és annak a munkaerő piaci követelményekhez való igazításával valósulhat meg. A gazdaság fejlesztése során a Kistérség számos kihívással néz szembe, de ugyanakkor jó néhány adottságra is építhet. Az elkövetkezendő időszakban jelentős befektetés ösztönzési tevékenységet kell a kistérség vezetőségének kifejteni, hogy a kistérség az érdeklődés célpontjává váljon. A fejlesztésekhez kapcsolódó befektetés ösztönzési és marketingakciók a Kistérségbe érkező külső vállalkozói tőke megnövekedését is eredményezheti. Feltétlenül szükséges még vállalkozások letelepítésére alkalmas területek kialakítása a gyorsforgalmi út közelében. Szükséges az M3-as autópályára rávezető M 49 gyorsforgalmi út mielőbbi megépítése. A hivatásforgalmú és idegenforgalmi célú kerékpárút-hálózat fejlesztése. A kistérségen belüli és távolsági tömegközlekedés ésszerű rendszerének kialakítása. A cipőipart és a hozzá kapcsolódó vállalkozásokat el kell látni versenyképes munkaerővel. A Kistérségben jelentős mezőgazdasági termelési potenciál áll rendelkezésre, kevés a helyi feldolgozó-kapacitás, és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termékek hozzáadott értéke alacsony. A mezőgazdasági adottságok kihasználása, a mezőgazdaság versenyképesség javítása tehát mindenképpen lényeges feladat; ennek keretében célszerű a tájjellegű termékekre támaszkodva, értékesítés intézményes kereteinek kiépítése. A részletes helyzetfeltárás, és a Kistérség vezetőinek megerősítése alapján a vállalkozói betelepülések elmaradásának, illetve a vállalkozások elvándorlásnak az infrastrukturális adottságokon kívül komoly meghatározója a szakképzett munkaerő hiánya. A gazdasági fejlődés megalapozásának pedig egy lényeges feltétele, hogy olyan képző és átképző rendszer működjön, amely a gazdaság igényeihez képes rugalmasan igazodni. A humán szolgáltatások fejlesztése magában foglalja az iskolarendszerű oktatás hatékonyságának javítását - az intézmények és az oktatási eszközök fejlesztését -, az iskolarendszeren kívüli képzéseket, a hátrányos helyzetű csoportok számára indított foglalkoztatási programokat, és az egészségügyi-, szociális ellátás feltételeinek javítását. A gazdaságfejlesztést és a jövedelmek növekedését elsősorban a támogató vállalkozói környezettel lehet segíteni. A belső piac erősítésének egyik eszköze az idegenforgalom fejlesztése. A kistérség építészeti nevezetességei, természeti környezete és rendezvényei turisztikai lehetőségeket rejtenek magukban. A térség megközelíthetőségének javulása is hozzájárulhat a kistérség turisztikai potenciáljának jobb kihasználásához. Nem várható ugyan, hogy a Kistérségben az idegenforgalom meghatározó gazdasági ággá váljon, de az eddiginél 108

komolyabb szerepet tölthet be, jelentős kiegészítő bevételi forrást jelenthet a kistérség bizonyos részein. A turizmus megerősítése érdekében egyrészt a turisztikai infrastruktúra fejlesztése fontos – ideértve a közösségi turisztikai létesítmények, vonzerők fejlesztését, valamint a szálláshelyek mennyiségének növelését és minőségének javítását -, másrészt pedig a turisztikai termékfejlesztés és marketing tevékenység javítását. A stratégia másik fontos pillére a közszolgáltatások fejlesztése. Ebbe beletartozik a fentiekben részletezett közlekedési infrastruktúra korszerűsítése, a szennyvízkezelés megoldása, és a belvíz elvezetése is. Alapvetően azonban a kistérségi szinten hatékonyan szervezhető oktatási, szociális, egészségügyi, és közigazgatási közszolgáltatások tervszerű fejlesztéséről van szó. 3. Stratégiai célok és prioritások A Kistérség jövőképe, valamint az előzőekben felvázolt stratégiai keretek alapján egyértelműen kijelölhetőek a kistérség fejlesztésének stratégiai céljai, és hozzájuk rendelhetőek a fejlesztési prioritások. A Csengeri Kistérség komplex fejlesztési stratégiájának céljai az alábbiak:  Munkahelyteremtés  A munkaerő kínálat minőségi javítása  Közszolgáltatások fejlesztése. A felvázolt stratégiai célok elérésének biztosítása érdekében – összhangban a bemutatott stratégiai kerettel - 4 fejlesztési prioritást fogalmaztunk meg: Javasolt prioritások: Ezen prioritás keretében a Kistérség gazdaságának megerősítését, versenyképességének javítását célzó beavatkozási területek kerültek meghatározásra, összhangban a kistérség belső adottságaival, és a külső környezet kínálta lehetőségekkel. A beavatkozási területek egyrészről a vállalkozások telephely fejlesztése, technológiai fejlesztések, innováció és termékfejlesztés támogatása. Másrészről befektetés ösztönzési módszerek alkalmazása. VERSENYKÉPES GAZDASÁG MEGTEREMTÉSE:

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK PIACRA JUTÁSÁNAK ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK A FEJLESZTÉSE: Agrár Innovációs Központ felállítása, feldolgozó üzemek

számának növelése, a meglévő üzemek technológia fejlesztése, értékesítés intézményeinek létrehozása, pl: nagybani piac tartozik ide. A következő prioritás a kihasználatlan turisztikai a kistérség idegenforgalmának erősítését célozza meg, a alapvető feltételeinek megteremtésén keresztül. Ennek feladatként jelenik meg a vonzó, komplex kistérségi valamint rendezvények kialakítása, meglévő vonzerők

TURISZTIKAI FEJLESZTÉS:

potenciálra építve turizmusfejlesztés érdekében fontos programcsomagok,

109

fejlesztése, összhangban a kistérség bizonyos részeinek adottságaival. A termálturizmus fejlesztésére, külön tervet kell készíteni Turisztikai termékfejlesztés, marketing tevékenység, turisztikai alap infrastruktúra fejlesztése, pl: turisztikai célú kerékpár út, kikötő, szervező iroda, szolgáltatás fejlesztés: szálláskapacitás bővítése. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK: A szociális ellátás feltételeinek javítása – az inaktív lakosság szociális biztonságát növeli. Feladat a hiányzó szociális szolgáltatások biztosítása, Pl: családok átmeneti otthona. Már meglévő szolgáltatások minőségi fejlesztése, indokolt esetben, első sorban idősek ellátása terén kapacitások fejlesztése. KÖZOKTATÁS: A képzettségi mutatók javításához az oktatás tartalmi, módszertani megújítása, a készségek és képességek fejlesztése szükséges, sok olyan kiegészítő programmal, amely a családi háttér, társadalmi környezet negatív hatásait csökkenti. A rugalmas munkaerő piaci képzés térségi bázisát is meg kell teremteni. EGÉSZSÉGÜGY: A kistérség egészségügyi ellátásának javítása érdekében fejleszteni kell a mentőállomást, a körzetekbe folyó alapellátás tárgyi és személyi feltételeit biztosítani kell. Az egészségtervben rögzített megelőző és szűrőprogramok szervezésével csökkenteni kell a nagy rizikófaktorú betegségek kialakulását. kistérség gazdaságának meghatározó eleme a piacképes munkaerő biztosítása ezért, mindenki számára biztosítani kell a képezhetőség elérését, rugalmas a munkaerő piac igényeihez igazodó szakképzés és életmódváltás lehetőségét. Ennek érdekében jelen prioritás a kistérségi szintű humán szolgáltatások feltételeinek fejlesztését célozza. Ezen belül egyes beavatkozási területek az oktatás fejlesztése, foglalkoztatási programok indítása, gyermekesély programok, életmód megváltoztatására irányuló programok, alternatív munkaerő piaci szolgáltatások megszervezése. HUMÁNERŐFORRÁSFEJLESZTÉSE: A

KÖZLEKEDÉSI ÉS KUMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE: Közút

hálózat, hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat fejlesztését kiemelten kezeli. Közösségi közlekedés feltételeinek újragondolását a Mátészalka-Csenger vasútvonal megszüntetése teszi indokolttá. A szennyvíz kezelés megoldása alapfeltétele komolyabb beruházások térségen belüli megvalósításának. A belvíz elvezetése segíti a mezőgazdasági termelők munkáját. HORIZONTÁLIS PRIORITÁSOK:

A határ menti fekvésből származó lehetőségek hasznosítása. Partneri kapcsolatok erősítése, hálózat építés. Civil szektor erősítése

110

A három horizontális prioritás érvényesítése minden fejlesztési terület eredményességét javítja. Különösen hatékony eszköz lehet a három horizontális prioritás együttes alkalmazása. Egy példán keresztül szeretném érzékeltetni, hogyan lehet a maximumot kihozni ebből a módszertani lehetőségből: Vegyük az első prioritást a „Versenyképes gazdaság megteremtését”, azon belül az „Üzleti infrastruktúra fejlesztése című beavatkozási területet. Ha a kistérség lehetőségeiből a legtöbbet ki akarjuk hozni, akkor olyan projektet dolgozunk ki, amely határon átnyúló kapcsolatokra épít, bevonja a megfelelő nemzetközi, belföldi és kistérségen belüli partnereket, hálózatban, termékpályában gondolkodik, jogi keretként használja a civil szervezeti forma előnyeit. Ha nem sajnáljuk az előkészítés költségeit, és alaposan kidolgozzuk a projektet, a válság ellenére is garantált a befektetők közötti versenyeztetés lehetősége. Nem könyörgés, a választás lehetősége. A közszolgáltatások hatékony ellátása, fejlesztése is az ésszerű partneri kapcsolatok fejlesztésén múlik. Civil szervezetek megerősítése partner szervezetekkel közös programok végrehajtásával érhető el.

111

A stratégiai célrendszer, prioritások és beavatkozási területek összefoglalása

Jövőkép

A Csengeri kistérségben a határ-menti fekvésre, természeti-környezeti adottságokra, meglévő kezdeményező készségre, termelési kultúrára épülő versenyképes gazdaság felépítése, amellyel lassíthatók, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a kistérség leszakadása a fejlettebb térségekhez képest, és elkerülhető a térségben a szegénység csapda záródása.

Misszió

A Csengeri kistérség hosszú távú életképességének fenntartása, az itt élők életszínvonalának emelése a gazdasági-társadalmi fejlődés lehetőségeinek megteremtésével.

Stratégiai célok

Prioritások

Horizontális alapelvek

I.

II.

III.

Versenyképes gazdaság megteremtése

Közszolgáltatások fejlesztése

Helyi humánkapacitások megerősítése

A.

B.

C.

VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK PIACRA JUTÁSÁNAK ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK FEJLESZTÉSE

D.

TURISZTIKAI KÖZLEKEDÉS, FEJLESZTÉSEK KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTAT ÁSOK FEJLESZTÉSE

E.

F.

G.

H.

KÖZOKTATÁS

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

EGÉSZSÉG

HUMÁNERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉS

ÜGY

A határ menti fekvésből származó lehetőségek hasznosítása Partneri kapcsolatok erősítése Civil szektor erősítése

Beavatkozási területek

A/1.

C/1.

B/1. Kis- és közepes Feldolgozó vállalkozások telephelyfejleszt üzemek technológiai ése versenyhátrányá A/2. nak Kis- és közepes megszüntetése vállalkozások B/2. technológiai Új feldolgozó fejlesztése üzemek építése A/3 B/3. Kis- és közepes Értékesítés vállalkozások termékfejlesztés intézményrends zerének és innováció fejlesztése A/4. B/4. Üzleti Helyi termék és infrastruktúra márka fejlesztés fejlesztése B/5. A/5. Befektetésösztönzés .

Kistérség termékeire épülő fogyasztási kultúra népszerűsítése

Turisztikai termékfejlesztés C/2. A kistérségi marketing erősítése C/3. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése C/4. Műemlékek, természeti értékek és környezetük rendbetétele

D/1. Közút hálózat fejlesztés D/2. Hivatásforgalm ú kerékpárúthálózat építése D/3. Közösségi közlekedés feltételeinek javítása D/4. Szennyvíz kezelés megoldása D/5.

C/5. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése

Belvíz elvezetés

F/1. E/1. Hiányzó Oktatás lakossági tartalmi, szolgáltatások módszertani biztosítása fejlesztése, készség és F/2. képességfejleszt Szükségletekne és erősítése k megfelelő ellátási kapacitás kialakítása

G/1. H/1. Rendszeres Gyermekesély szűrő programok programok a végrehajtása leggyakoribb H/2. betegségek Munkanélküliek tekintetében munkába G/2. állítását célzó Betegség programok megelőző H/3. felvilágosító Roma F/3. programok integráció Szociális G/3. erősítése szolgáltatások Egészségügyi személyi és szolgáltatások tárgyi személyi és feltételeinek tárgyi javítása feltételeinek javítása

F/1. A/2. Ipari park fejlesztése

B/3. Nagybani kialakítása

Projektek

B/3.

C/1. piac Kerékpárral Csengeri kistérségben

D/1. a

C/2. Agrár Innovációs Központ Kistérségi felállítása útikalauz kiadása B/5. Mobil kiállítási anyag készítése a kistérség termékeinek bemutatására.

M 49-es gyorsforgalmi út megépítése D/2. Kerékpárút kiépítése a 49-es főút mentén Porcsalmától Csengerig

Családok átmeneti otthonának építése Porcsalma F/3. Nappali ellátás és gyermekjóléti szolgáltatás integrált biztosítása Tyukod

A táblázat projektekre vonatkozó részét folyamatosan bővítjük! Olyan projektek kerülhetnek a táblázatba, ahol ismert a projektgazda, rendelkezik ingatlannal és pályázatképes.

A prioritások részletes bemutatása Jelen fejezet a felzárkóztatási fejlesztési stratégia keretében megfogalmazott konkrét beavatkozási területeket mutatja be részletesen. Minden beavatkozási terület az alábbiak szerint épül fel:  Beavatkozási terület sorszáma, megnevezése: a sorszám arra utal, hogy az adott beavatkozási terület mely prioritás alá tartozik.  Cél: annak meghatározása, hogy a beavatkozási terület mely stratégiai célhoz járul hozzá, illetve mi az adott beavatkozási terület specifikus célja.  Indoklás: a beavatkozási terület háttere, mi indokolja a javasolt tevékenységek végrehajtását. Az indoklás megfogalmazása a helyzetelemzésre épül.  A beavatkozási terület bemutatása: a beavatkozási terület keretei között végrehajtható tevékenységek, tevékenységi körök rövid bemutatása. Amennyiben konkrét fejlesztési projektek is beazonosíthatóak, a bemutatásban ezek is szerepelnek annak érdekében, hogy a stratégia minél inkább elő tudja készíteni konkrét fejlesztések megvalósítását.  Finanszírozási források: a beavatkozási terület lehetséges projektjeinek megvalósításához igénybe vehető EU-s és hazai források meghatározása.

Prioritás: VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Beavatkozási terület

A/1. Kis- és közepes vállalkozások telephelyfejlesztése

Cél

Stratégiai cél: A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: Vállalkozások működési feltételeinek javítása

Indoklás

A Csengeri kistérségben az ezer főre jutó vállalkozások száma a régiós átlag felét is alig haladja meg, ami önmagában nem jelent ugyan problémát, de a működő vállalkozások gyenge versenyképessége viszont igen. A vállalkozások közel háromnegyede egyéni vállalkozóként működik, melyek nem képesek önerőből fejleszteni.

A beavatkozási terület bemutatása

A beavatkozási terület keretében hozzá kell segíteni a kistérség életképes kis és közepes vállalkozóit, hogy telephelyeik fejlesztésével növeljék működésük hatékonyságát, ezzel nőjön versenyképességük, jövedelmezőségük, növelni tudják foglalkoztatási szintjüket.

Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: LHH program keretében: ÉAOP-2009-1.1.1/F ÉAOP-2009-1.1.1/E

116

Prioritás: VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Beavatkozási terület A/2. Kis- és közepes vállalkozások technológiai fejlesztése Cél

Stratégiai cél: A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: A kistérségben működő vállalkozások technológiai feltételeinek javítása.

Indoklás

A vállalkozások közel háromnegyede egyéni vállalkozásként működik, de a társas vállalkozásokra is jellemző a tőkeszegénység. A piacokért vívott versenyben technológiai versenyhátrányuk miatt nem tudják kitermelni a fejlesztés forrásait, ezzel konzerválódik versenyhátrányuk.

A beavatkozási terület bemutatása

A technológiai versenyhátrányból történő kitörést pályázati források bevonásával lehet elérni. A kistérségi társulás területfejlesztéssel foglalkozó munkatársainak egyik legfontosabb feladta, hogy a kistérség versenyképességének fejlesztése érdekében felkutassák azokat a vállalkozásokat, amelyek segítséggel versenyképes technológiai fejlesztést tudnak végrehajtani.

Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: GOP-2009/2-2.1.1/ A Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése

117

Prioritás: VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Beavatkozási terület A/3. Kis- és közepes vállalkozások termékfejlesztés és innováció Cél

Stratégiai cél: A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: A vállalkozások versenyképességének, gazdasági sikerének alapja, a nagy szellemi ráfordítást igénylő innováció és termékfejlesztés, az ebben lévő térségi tartalékok feltárása a cél.

Indoklás

Az alacsony a vállalkozói kedv és a vállalkozói aktivitás növekedését jelentheti, ha a kistérségben meglévő vállalkozói ötletek legalább töredékét sikerülne csatornázni. A megalapozott és reális adottságokra épülő fejlesztési javaslatok vizsgálatánál, mindig annál a kérdésnél reked meg a projektépítés, hogy miért éppen az adott terméket vegye meg a vásárló, mi az a hozzáadott érték, amellyel előnyös értékesítési pozícióba lehet kerülni. Az induló vállalkozásoknak e ponton van a legnagyobb szükségük a segítségre. A működő vállalkozások versenyképességének növelése szempontjából is meghatározó az innovativitás és a megfelelő termékfejlesztés. Ehhez külső szakemberek, kutatók, fejlesztők bevonására lenne szükség, ennek költségét az alacsony tőkével rendelkező térségi vállalkozások nem tudják megfizetni. Sikeres pályázatokkal hozható a kistérségbe a gazdasági megújuláshoz szükséges forrás.

A beavatkozási A kis- és középvállalkozások a kistérség fejlesztésében terület bemutatása fontos szerepet játszanak. Gyorsan képesek alkalmazkodni, így jobban ki tudják szolgálni az adott térség fogyasztóinak az igényeit, mint egy globális üzletpolitikával rendelkező multinacionális cég. Helyhez kötöttek, érdekük fűződik a térség fejlesztéséhez, és mivel nagy munkaerőigénnyel rendelkeznek, csökkenthetik a helyi munkanélküliséget. Hatékonyságuk növelése jellegükből adódó előnyeik a kreativitás és innovációs képesség, alkalmazkodás a gazdasági és egyéb feltételekhez, korábbi tapasztalatok felhalmozódása, gyakorlati ismeretek, tudatos kapcsolatteremtés és kapcsolati tőke kiaknázása 118

alkalmassá teszi a szektort a kistérség gazdasági fejlesztésére. Finanszírozási források

Hazai források: Kutatási és Technológiai Innovációs (KTI) Alap Regionális Programok (Innovációs támogatások, pl. Baross Gábor program) Európai Uniós források: GOP 2.1.1/A - Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése ÚMFT III. tengely, 1.2 intézkedés: Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ÉAOP 1.1 proiritás: A regionális gazdasági környezet versenyképességének növelése

Prioritás: VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Beavatkozási terület A/4. Üzleti infrastruktúra fejlesztése Cél

Stratégiai cél: Kistérség foglalkoztatás bővítése

gazdasági

fejlesztése,

Specifikus cél: Ipartelepítésre alkalmas területek kialakítása a távolsági közlekedés javulásának időpontjára. Indoklás

Ha a kistérség döntéshozói indokoltnak tartják, újra kell gondolni, és új alapokra kell helyezni a csengeri ipari park fejlesztését. A kistérség erőssége, hogy ipari park kijelölt területén kívül barna és zöldmezős beruházásokra alkalmas ingatlanok rendelkezésre állnak. Az elmúlt évek tapasztalata mutatja, hogy ez önmagában kevés a gazdaságélénkítő hatás eléréséhez. A közművesítést meg kell oldani és be kell tudni mutatni a vállalkozások számára fontos további feltételek meglétét.

A beavatkozási Ipari területek infrastrukturális fejlesztésének terület bemutatása megvalósítása mellett, a fejlesztés céljai a regionális beszállítói hálózatok bővítése, a szatmárnémeti ipari parkok nyújtotta együttműködés lehetőségének kiaknázása, állandó felvevő piac biztosítása a helyi vállalkozók számára. A környező településekkel, határon 119

túli partnerekkel, regionális és megye innovatív intézményeivel való hálózatos együttműködés elősegítése. Kis- és középvállalkozások számára széleskörű üzleti és innovációs szolgáltatások nyújtása. Finanszírozási források

Hazai források:Európai Uniós források: ÉAOP-2009-1.1.1/F Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése ÉAOP 1.1 A regionális versenyképességének növelése

gazdasági

környezet

Prioritás: VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSA Beavatkozási terület A/5. Befektetés-ösztönzés Cél

Stratégiai cél: A kistérség versenyképességének erősítése Specifikus cél: A kistérségben hiányzó befektetői tőke pótlása, külső tőke bevonásával.

Indoklás

A kistérség elmaradottságának csökkentése csak abban az esetben lehetséges, ha a kistérség képes jelentős külső forrásokat bevonni. Ezek a külső források részben hazai és európai uniós támogatások lehetnek, ezeken túlmenően azonban a gazdaság megerősítéséhez feltétlenül szükséges a külső vállalkozói források – befektetések bevonása is. A befektetések bevonásának a külső feltételei várhatóan kedvezően változnak az elkövetkező néhány évben. Segíti a folyamatot, hogy az autópálya 2011 végére eléri Őrt, és elkezdődik 2012-ben az M49-es előkészítését, valamint Románia felé megszűnik a határ. A kistérség megközelíthetősége jelentős mértékben javul, erősítve a potenciális befektetőkre gyakorolt vonzerejét is. Nagyon lényeges az is, hogy a befektetők számára is értelmezhető formában információ álljon rendelkezésre a kistérségről és befektetési lehetőségeiről, és érdemi előrelépés történjen a kistérség munkaerő tartalékainak versenyképessé tételében.

120

A beavatkozási Információs, marketing anyagok készítése a kistérségről, terület bemutatása illetve a befektetési lehetőségekről. Kistérségi fejlesztési területek, ingatlanok és befektetési lehetőségek felmérése. A kistérségben számos olyan terület, ingatlan van, amely alkalmas arra, hogy vállalkozások fejlesztéseinek helyet adjon. Ezeket a területeket, hasznosítható ingatlanokat fel kell mérni, és ki kell alakítani javaslatokat lehetséges hasznosításukra vonatkozóan. Kistérségi bemutató anyagok készítése, befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó kommunikációs és PR tevékenység, hasznos, ha alapvető információk a kistérségre vonatkozóan kistérségi szinten is rendelkezésre állnak. Fontos, hogy a készülő anyagok a befektetők számára is értelmezhető információkat tartalmazzon. A projekt keretében olyan bemutató anyagok készülnének, amelyek bemutatják a kistérség által kínált befektetési környezetet és konkrét fejlesztési lehetőségeket. Elemei lehetnek egy befektetők számára szóló honlap és egy információs kiadvány. Finanszírozási források

Európai Uniós források: ÉAOP- 2009 - 1.1.1./E Ipartelepítés ÚMVP IV. tengely Leader program

121

Prioritás:

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK FELDOLGOZOTTSÁGÁNAK FEJLESZTÉSE

PIACRA

Beavatkozási terület B/1. Feldolgozó üzemek versenyhátrányának megszüntetése Cél

JUTÁSÁNAK,

ÉS

technológiai

Stratégiai cél: A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: Mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek technológiai fejlesztése, versenyképességük fejlesztése.

Indoklás

Mezőgazdasági termékek térségen belüli feldolgozottsági szintje alacsony, tömegáruként, alacsony felvásárlási árért hagyják el a kistérséget a kiváló minőségű zöldségek és gyümölcsök. Az értékesítési biztonság hiánya miatti termelési kockázat irreálisan magas. Ezen a helyzeten segíthetne a feldolgozó üzemek technológiai versenyhátrányának csökkentése. A kistérségben meglévő mezőgazdasági termelési kultúra, és az élelmiszeripari tapasztalok és hagyományok hasznosulnának.

A beavatkozási Feldolgozó üzemek technológiai fejlesztése, a termelési terület bemutatása költségek szintjét a versenytársak költségeinek szintjére szorítaná le, akkor a termőhely kiváló adottságai miatt a minőség komoly versenyelőnyt jelenthetne. A fejlesztés következtében még az is előfordulhatna, hogy a kistérség gazdálkodói nem lennének képesek uborkával és zöldségfélékkel ellátni az feldolgozó üzemek igényét. Megfelelő kísérő programokkal ez a fejlesztés viszonylag rövidtávon érezhető javulást jelenthetne a foglalkoztatás területén. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források:

122

Prioritás:

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK PIACRA JUTÁSÁNAK ÉS FELDOLGOZOTTSGI SZINTJÉNEK FEJLESZTÉSE

Beavatkozási terület B/2. Új feldolgozó üzemek építése Cél

Stratégiai cél: A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: Mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek számának növelése.

Indoklás

Mezőgazdasági termékek térségen belüli feldolgozottsági szintje alacsony, tömegáruként, alacsony felvásárlási árért hagyják el a kistérséget a kiváló minőségű zöldségek és gyümölcsök. Az értékesítési biztonság hiánya miatti termelési kockázat irreálisan magas. Ezen a helyzeten segíthetne a feldolgozó üzemek számának növelése. A kistérségben meglévő mezőgazdasági termelési kultúra, és az élelmiszeripari tapasztalok és hagyományok hasznosulnának.

A beavatkozási A kistérség gazdasági szerkezetét jelentősen terület bemutatása megerősítené, ha több kisebb feldolgozó üzem jönne létre, első sorban tájjellegű, minőségi, egyedi termékek gyártása jöhet szóba. A savanyítástól az alma különböző hasznosítási lehetőségeinek kidolgozásáig sok lehetőség lenne. Ösztönözni kellene a termelői közösségek ez irányú fejlesztéseit. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: ÚMVP III. tengely

123

Prioritás:

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK PIACRA JUTÁSÁNAK ÉS FELDOLGOZOTTSGI SZINTJÉNEK FEJLESZTÉSE

Beavatkozási terület Cél

B/3. Értékesítés intézményrendszerének fejlesztése Stratégiai cél: A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: A mezőgazdasági termékek piacra juttatásának elősegítése

Indoklás

A kistérségen belül a mezőgazdaság szerepe jelentős. Magas azoknak a száma, akik őstermelőként vagy mezőgazdasági vállalkozóként próbálnak megélni. Ezen felül a kistérség munkaerő piacának kínálati oldalán van egy jelentős réteg, amelyik iskolázottsági szintje, életmódja alapján, megélhetését a mezőgazdasági idénymunkákból tudja csak biztosítani. Ennek a két csoportnak a túlélése szempontjából fontos, hogy termékeik biztos piachoz jussanak.

A beavatkozási A határ menti fekvés lehetőségeinek kihasználásával terület bemutatása érdemes lenne kiépíteni a mezőgazdasági termékek értékesítésének rendszerét. A fejlesztés egyik fő eleme egy agrár innovációs központ kialakítása, a másik a nagybani kereskedelemhez szükséges infrastruktúra kialakítása lenne. Finanszírozási Hazai források: források Európai Uniós források:

124

Prioritás:

MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK PIACRA JUTÁSÁNAK ÉS FELDOLGOZOTTSGI SZINTJÉNEK FEJLESZTÉSE

Beavatkozási terület B/4. Helyi termék és márkafejlesztés, kistérség termékeire épülő fogyasztási kultúra népszerűsítése Cél

Stratégiai cél: A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: Helyi termékek fejlesztése, piacra jutásuk segítése.

Indoklás

A felzárkóztatási program készítése során, a különböző workshopok alkalmával számos jó ötlet, javaslat született a térség mezőgazdasági termékeinek tájjellegű feldolgozásával kapcsolatban. Célszerű lenne ezeket a kezdeményezéseket összefogni, és segíteni a vállalkozókat a piaci pozíciók megszerzésében.

A beavatkozási A beavatkozási terület keretében, minőségbiztosítási terület bemutatása rendszer épülne ki, ennek segítségével kistérségi márka, védjegy, közös dizájn, kialakítására lenne lehetőség. A termékek népszerűsítése érdekében, ismeretterjesztő kiállítási anyag készítése történhetne, termékre szervezett kulturális, idegenforgalmi attrakció kertében összekapcsolható lenne a turizmusfejlesztés és a helyi termékek marketingje. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: ÚMVP IV. tengely Leader program

125

Prioritás: C: turisztikai fejlesztések Beavatkozási terület Cél

C/1. Turisztikai termékfejlesztés Stratégiai cél: A kistérség idegenforgalmi bevételeinek növelése Specifikus cél: A kistérség idegenforgalmi vonzerejének fejlesztése

Indoklás

A kistérség idegenforgalmi adottságai sokszínűek, de hiányoznak az erre épülő piacképes idegenforgalmi termékek. A térségben már megvannak a turisztikai termékfejlesztés csirái. Szükséges lenne azonban a települések egyedi kínálatának versenyképes ajánlattá formálására, mert a szervezett marketingakciókat csak kidolgozott termékek létezése estén lehet hatékonyan kialakítani. Egy érdekes turisztikai attrakció az érintett települések számára alternatív jövedelemforrást és új munkahelyeket jelent.

A beavatkozási Komplex turisztikai programcsomag kialakítása, terület bemutatása legfontosabb turisztikai attrakciók összegyűjtése. Ezek lehetnek építészeti, természeti turisztikai nevezetességek, bizonyos termékek vagy rendezvények is. A kistérség tervei között szerepel a termálturizmus fejlesztése is, ezért célszerű fejlesztésére és promóciójára kiemelt figyelmet szentelni. A programcsomag kialakításában tematikusan kerülnének a nevezetességek bemutatásra, amik köre természetesen bármikor bővíthető. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: EAOP-2009-2.1.1./E Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés c. komponenshez

126

Prioritás: C: TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK Beavatkozási terület Cél

C/2. A kistérségi marketing erősítése Stratégiai cél: A kistérség idegenforgalmi bevételeinek növelése Specifikus cél: A kistérség és az itt található értékek ismertségének növelése

Indoklás

A turizmus serkentésének nélkülözhetetlen eleme a célzott marketingtevékenység. Különösen a termék bevezetésének időszakában, az első néhány évben. Marketingtevékenység nélkül nem működhet egyetlen turisztikai attrakció, legyen az bármilyen vonzó. A kihasználtság alacsony, az azonnal kapacitás gondokat jelent. A turizmus fejlesztés legnehezebb eleme a kereslet és kínálat kényes egyensúlyának biztosítása, ennek legfontosabb eszköze a hatékony kistérségi marketing. A meglévő kistérségi attrakciókat érdemes egymással összevontan népszerűsíteni, hiszen így nagyobb eséllyel növelhető a kistérségbe érkező vendégek száma, és az itt töltött vendégéjszakák mennyisége.

A beavatkozási terület bemutatása

Kistérségi Irodán belül, vagy önállóan célszerű lenne egy beutaztatást szervező marketingcsoport felállítása: ami jelenthet kezdetben egy kreatív, jó szervezőkészséggel rendelkező, kistérség iránt elkötelezett fiatalt. Feladatai közé tartozna a kistérségi programcsomag összeállítása, kapcsolattartás a turisztikai vonzerők kontaktszemélyével, rendezvényszervezés. Marketingkommunikációs terv kialakítása: A tervben meghatározásra kerülne az, hogy mit „üzenjen” a Kistérség magáról egy idelátogatónak, milyen látogatókat szeretne vonzani (pl: lakóhely, kor, életstílus, hobbi meghatározása), milyen arculattal jelenjen meg a kistérség, milyen kommunikációs eszközöket felhasználva ismertesse az adottságait, és csábítsa a látogatókat. Marketingkommunikációs Marketingkommunikációs (ismertető prospektusok,

tevékenység kifejtése: eszközök létrehozása CD-ROM, reklámfilmek 127

készíttetése, honlap üzemeltetése), a megfelelő célcsoporthoz történő eljuttatása (nemzetközi és hazai szakvásárokra, idegenforgalmi ügynökségekhez), a hatásuk folyamatos figyelése és szükség esetén beavatkozás. Nagyon fontos még, bármilyen fejlesztés esetén a projektelindításától kezdve az előrehaladás során a fejlesztés publikálása, sajtótájékoztatók tartása, híranyag közzététele a helyi sajtóban. Kiszolgálás: A térségbe érkező turisták ellátása információval a komfortfokozat fokozása és a helyi látványosságok kihasználtságának növelése érdekében (útbaigazító és szakszerűen megszövegezett oktatóinformációs táblák). Jó kapcsolatok kialakítása: A termékek kialakítása és szervezett kiajánlás során nagyon fontos az együttműködés az idegenforgalmi szolgáltatók és a gazdálkodók között.

Finanszírozási Hazai források: források Desztinációs menedzsnent pályázat Európai Uniós források: ÚMVP IV. tengely Leader program

128

Prioritás: C. TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK Beavatkozási terület C/3. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Cél

Stratégiai cél: A kistérség idegenforgalmi bevételeinek növelése Specifikus cél: Idegenforgalmi szolgáltatások minőségi és mennyiségi feljlesztése

Indoklás

Hiányos az idegenforgalomi szolgáltatói háttér. A kereskedelmi szálláshelyeken megforduló vendégek száma és az ott eltöltött napok száma is alacsonyabb a megyei átlagtól. Csengerben egy szálloda és egy panzió működik. Kempingek, ifjúsági szállások és a falusi turizmus egységei nem működnek a kistérségben. Hiányoznak az egyéb szolgáltatások is, csónak, kerékpár kölcsönző, túravezető, turinform iroda, információs pontok, melegkonyhás éttermek, stb.

A beavatkozási Falusi szálláshelyek kialakítása, településenként terület bemutatása kontaktszemélyek felállítása, kemping, ifjúsági szállások létesítése, fizető vendégházak kialakítása. Természetesen ezekre a fejlesztésekre, csak a tudatos kistérségi termékfejlesztés és marketing elindítása után van lehetőség. Jelenleg a kistérség idegenforgalmi szolgáltatásfejlesztésbe nem szabad pénzt fektetni, teljesen bizonytalan a megtérülés. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: EAOP-2009-2.1.2/A/B „Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése ÚMVP III-as tengely

129

Prioritás: C: TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK Beavatkozási C/4. Műemlékek, természeti értékek és környezetük terület rendbetétele Cél

Stratégiai cél: A kistérség idegenforgalmi bevételeinek növelése Specifikus cél: A kistérség turisztikai vonzerejét jelentő értékek megóvása, fejlesztése.

Indoklás

A turizmus fejlesztéséhez először a meglévő és a potenciális turisztikai vonzerők felmérése, ha kell, rekonstrukciója szükséges. Az ország számos településére jellemző, hogy leépülnek a gazdag kulturális és épített örökség emlékei, értékes, középületek. Ez a probléma különösen a rurális térségekben és a kisebb településeken jelentkezik, ahol több olyan rendezetlen közterület, funkcióját vesztő településközpont, illetve nem megfelelően hasznosított építészeti érték található. Ez rontja az érintett települések lakókörnyezetét, a befektetői tőke- és turisztikai vonzerőt. A Csengeri Kistérség településein is megfigyelhetőek ezek a problémák, a régi szép épületek elhanyagolt állapotban vannak, az új létesítmények pedig gyakran nem illeszkednek a településképbe. Szükséges lenne a műemlékek, település képi szempontból fontos épületek felújítására. Ugyan ilyen fontos feladat a természeti értékek megközelíthetőségének, látogathatóságának biztosítása.

A beavatkozási terület bemutatása

A beavatkozási terület a kistérség tizenegy településén lévő műemlékek, régi szép épületek felújítását, környezetük rendbetételét, valamint a természeti értékek megközelíthetőségét és látogathatóságát célozza.

Finanszírozá Hazai források: si források Európai Uniós források: ÉAOP-2009.2.1.1/B1/B2/C „Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés ÚMVP III.- IV. tengely

130

Prioritás: C: TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK Beavatkozási terület C/5. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése Cél

Stratégiai cél: A kistérség idegenforgalmi bevételeinek növelése Specifikus cél: A kistérség idegenforgalmi fejlesztését szolgáló létesítmények kialakítása.

Indoklás

A kistérség idegenforgalmi értékeinek bemutatásához, a termékfejlesztéshez elengedhetetlen azoknak az infrastruktúrális fejlesztéseknek a megvalósítása, amelyek az ideérkező vendégek szabadidejének eltöltését, kényelmét szolgálják. A Szamos turisztikai hasznosítása elképzelhetetlen kikötők kiépítése nélkül. A ki létnivalók megközelítését nemcsak autóval érkező vendégek számára kell biztosítani. A biztonságos kerékpáros, gyalogos és lovas túra lehetőségét is meg kell teremteni.

A beavatkozási Az első lépés a túraútvonalak kijelölése, kitáblázása, ez terület bemutatása nem olyan jelentős beruházás, de jelzi, hogy a kistérségben élők odafigyelnek az ide érkező vendégekre. Ennél költségesebb a kerékpárút hálózat fejlesztése, kikötő építés vagy más nagy tőkeigényű fejlesztés. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: ÉAOP-2009.2.1.1/B1/B2/C „Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés

131

Prioritás: D KÖZLEKEDÉS, KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE Beavatkozási terület Cél

D/1. Közúthálózat fejlesztés Stratégiai cél: Vonzó befektetési környezet kialakítása Specifikus cél: A kistérség megközelíthetőségének és a kistérségen belüli közlekedés feltételeinek a javítása.

Indoklás

Jelenleg a kistérség gazdasági fejlődésének egyik fő akadálya a periférikus fekvés, a nehézkes megközelíthetőség. A csengersimai nemzetközi határátkelő hatalmas átmenő forgalmat generál. 6-800 kamion dübörög naponta a 49-es főúton. A balesetveszély mellett, komoly környezeti terhelést jelent a főút menti településeknek. A kistérségen belüli közlekedés és a fehérgyarmati kistérségbe irányuló forgalom felújításra szoruló alsóbbrendű utakon zajlik. Az önkormányzati tulajdonú utak is folyamatos fejlesztésre szorulnak.

A beavatkozási Lobbizás annak érdekében, hogy az M terület bemutatása gyorsforgalmi út minél gyorsabban megépüljön.

49-es

Alsóbbrendű utak folyamatos felújítása megtörténjen. Önkormányzati utak fejlesztése előre egyeztetett ütemezés szerint történjen. Az LHH program tanúsága alapján, nagyon fontos az útépítések megfelelő előkészítése. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: ÉAOP-2009-3.1.2/B - Észak-Alföldi Operatív Program keretében Önkormányzati utak fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH térségekben ÉAOP-2009-3.1.1 4 és 5 számjegyű közutak fejlesztése

132

Prioritás: D. KÖZLEKEDÉS, KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE Beavatkozási terület D/2. Hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat építése Cél

Stratégiai cél: A foglalkoztatás feltételeinek javítása. Specifikus cél: Kistérség hívatás forgalmú kerékpárút hálózatának fejlesztése.

Indoklás

A 49-es főút nagy forgalma indokolttá teszi a főúttal párhuzamos kerékpárút kiépítését Porcsalmától Csengerig. Ennek a kerékpár útnak a porcsalmai belterületi szakasza már elkészült, a pátyodi belterületi szakasz az LHH program keretében megvalósul, a jövőben a külterületi szakaszokat kell megépíteni a csengeri bekötőút elején lévő körforgalomig. Porcsalma és Tyukod között a tyukodi konzervgyár kerékpárral történő megközelítése érdekében kellene kiépíteni a hívatás forgalmú kerékpár útat.

A beavatkozási 49-es főúttal terület bemutatása előkészítése, megvalósítása.

párhuzamos kerékpárút pályázat elkészítése,

építésének beruházás

Tyukod-Porcsalma kerékpárút építésének előkészítése, pályázat elkészítése, beruházás megvalósítása. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: ÉAOP 3.1.3./B Regionális hivatásforgalmú kerékpárúthálózat kialakítása az LHH kistérségekben

133

Prioritás: D KÖZLEKEDÉS, KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE Beavatkozási terület D/3. Közösségi közlekedés feltételeinek javítása Cél

Stratégiai cél: A foglalkoztatás feltételeinek javítása. Specifikus cél: Távolsági és térségen belüli tömegközlekedés feltételeinek javítása.

Indoklás

2009 decemberében megszűnik a Mátészalka – Csenger közötti vasúti közlekedés. A közúti közösségi közlekedés létesítményei kiépítetlenek. A kistérségen belüli tömegközlekedést a volán járatok biztosítják.

A beavatkozási Vonatközlekedés megszűnésével kieső tömegközlekedési terület bemutatása kapacitás pótlása. Csengeri buszpályaudvar kiépítése, buszmegállók, buszöblök kiépítése. Alternatív közösségi közlekedés eszközeinek alkalmazása. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: ÉAOP-2009-3.1.4/B Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben

134

Prioritás: D KÖZLEKEDÉS, KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE Beavatkozási terület D/4. Szennyvíz kezelés megoldása Cél

Stratégiai cél: Vonzó befektetési környezet kialakítása Specifikus cél: A gazdaság fejlesztése szempontjából fontos hiányzó szennyvízkezelési rendszer kiépítése a kistérség valamennyi településén.

Indoklás

A felszíni és felszín alatti vízkészlet minőségének megóvása érdekében a térség önkormányzatai fontos feladatnak tartják a szennyvízkezelés kistérségi szintű megoldását. Az infrastrukturális feltételek javulása javítja egyrészt a helyi lakosság életminőségét, a környezet állapotát, és lehetővé teszi a gazdaság fejlesztése szempontjából fontos beruházásokat.

A beavatkozási A beavatkozási terület a szennyvízhálózat fejlesztését terület bemutatása célozza. Ezen belül szükséges a már csatornázott településeken a lakások hálózatra való csatlakozásának folytatása, illetve ahol szükséges a hálózat további bővítése. A szennyvíz-csatorna hálózat kiépítése mellett fontos a térségben a szennyvíz-tisztító telepek korszerűsítése: azokon a településeken, ahol (nem EU-konform) ülepítéses rendszer működik, turbinás rendszer kialakítása. A térség nem csatornázott településein, településrészein a méretgazdaságosság és környezeti szempontok mérlegelésével kell dönteni a szennyvíz-kezelés módjáról. A kisebb településeken ugyanis nem feltétlenül szükséges csatornarendszert és központi szennyvíztisztítást alkalmazni, hanem gyakran célszerű egyszerűbb egyedi tisztítási eljárások, biológiai alapú tisztítási módszerek alkalmazása. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: KEOP- 2009 - 1.2.0 - Szennyvízelvezetés és tisztítás

135

Prioritás: D KÖZLEKEDÉS, KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE Beavatkozási terület D/5. Belvíz elvezetés Cél

Stratégiai cél: A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: A kistérségben folyó mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása.

Indoklás

Az agrárkérdésekkel foglalkozó kerekasztal megbeszéléseken, mikrotérségi workshopokon visszatérő problémaként jelentkezett a gazdálkodók részéről a belvíz elvezetésének megoldatlansága, ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági feltáró utak karbantartása.

A beavatkozási A kistérség vízgazdálkodási koncepciójának elkészítése. terület bemutatása Ebben a koncepcióban nemcsak az időszakosan jelentkező csapadékfelesleg elvezetésével, hanem az aszályos hónapok vízutánpótlásának biztosításával is kell foglalkozni. A globális felmelegedés egyik, már napjainkban is érzékelhető következménye a csapadékeloszlás szélsőséges alakulása. Pont a kistérség számára fontos kertészeti kultúrák vegetációs időszakában jelentkezik az aszály. A koncepcióban megfogalmazott vízkormányzáshoz szükséges létesítmények kiépítése több ütemben a fontossági sorrendet figyelembe véve valósulhat meg. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: ÉAOP-2009-5.1.2.D1 - Belvízvédelemhez kapcsolódó térségi vízrendezés

136

Prioritás: E KÖZOKTATÁS Beavatkozási terület E/1. Oktatás tartalmi, módszertani fejlesztése, készség és képességfejlesztés erősítése Cél

Stratégiai cél A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: A kistérségben élők munkaerő piaci esélyeinek javítása

Indoklás

A megyei folyamatokkal összhangban, a kistérségben is nőtt az elmúlt években a munkanélküliek, és ezen belül is a tartósan munkanélküliek aránya. A megye kistérségei közül a Csengeri kistérségben a negyedik legalacsonyabb az 1000 főre jutó középiskolások száma. A kistérségben az átlagos elvégzett osztályszám: 8,27, szemben a régiós 9,02 átlaggal. Összességében megállapítható, hogy a kistérség és ezen belül több település nagyon alacsony képzettségi szintet mutat. A munkanélküliség további emelkedése a kistérség további leszakadását eredményezheti mind a megyében, mind az országban. Hátrányos helyzetű csoportok részaránya növekszik, számukra egyetlen esélyt a képezhetőséghez szükséges készségek és képességek elsajátítása jelenti.

A beavatkozási Integrációs oktatási módszerek fejlesztése, bevezetése: A terület bemutatása fokozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozás nem elkülönülten, diszkriminálva, hanem alternatív oktatási módszereket alkalmazva, közösen a többi diáktársukkal történik. Lehetséges projekt: Integrációs oktatási program, modell kidolgozása egy kistérségi, kísérleti iskolában, és annak további iskolákban való adaptálása. A projekt két komponensből állna: A modellt kidolgozó és elsőként alkalmazó iskolában megtörténik a hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó tanárok képzése, az integrációs oktatással kapcsolatos tantervek és módszertan kifejlesztése. Mérési és értékelési rendszerek kidolgozása, interkulturális kommunikáció fejlesztése. Ez után sor kerül a program adaptálása az egyes, előre kiválasztott oktatási intézményekben. Az oktatási taneszközök fejlesztése: Ezen tevékenység során megvalósul az alapfokú oktatási intézmények infrastruktúrájának, személyi és tárgyi feltételeinek 137

javítása. Kiemelten fontos az informatikai, valamint az idegen nyelvi képzés erősítése digitális taneszközök beszerzése, és az oktatásban való alkalmazása révén, illetve speciális, intenzív képzési programok lebonyolításával az adott nyelvterületen. A tehetséggondozás bővítése: Speciális programok indítása az általános iskolákban a tehetséges gyerekek számára. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: TIOP 1.2..5 Infrastrukturális fejlesztések a minőségi oktatás, az egész életen át tartó tanulásnak a kultúra eszközeivel történő elősegítése érdekében az LHH kistérségek esélyegyenlőségéért. ÉAOP 4.1.1/B Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése az LHH kistérségekben

138

Prioritás: F. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Beavatkozási terület F/1. Hiányzó szociális szolgáltatások biztosítása Cél

Stratégiai cél: A szociális biztonság megteremtése. Specifikus cél: Közszolgáltatásokhoz igénybevételéhez kapcsolódó esélyegyenlőség biztosítása

Indoklás

Hiányos a térségben a szociális alapellátás, pl: családok átmeneti otthona a szomszédos kistérségekben sincs. A térségben jelentős a cigány kisebbséghez tartozók aránya, mely átlagosan 20% körüli. A térséget jelentős mértékű munkanélküliség sújtja. Kiugróan magas a munkanélküliek, alkalmi munkából élők száma. A családsegítés és gyermekjóléti feladatellátás országosan is előremutató módon együttműködéssel, a Csenger Többcélú Kistérségi Társulás keretében valósul meg, két mikrokörzeti központtal (Csenger, Porcsalma).

A beavatkozási Hiányzó szociális szolgáltatások tárgyi és személyi terület bemutatása feltételeinek biztosítása. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: TIOP 3.5.1. Innovatív integrált térségi szolgáltatások fejlesztése

139

Prioritás: F. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Beavatkozási terület F/2. Szükségleteknek kialakítása Cél

megfelelő

ellátási

kapacitás

Stratégiai cél: A szociális biztonság megteremtése. Specifikus cél: Közszolgáltatásokhoz igénybevételéhez kapcsolódó esélyegyenlőség biztosítása

Indoklás

Idősek, betegek szociális ellátása a települések legtöbbjén valamilyen formában igénybe vehető, bár a szociális intézmények kapacitása legtöbb helyen maximálisan kihasznált. Mindezek következtében új férőhelyek kialakítására, épületbővítésre vagy rekonstrukcióra vált szükségessé több településen is.

A beavatkozási A meglévő szolgáltatók kapacitásgondjainak megoldása terület bemutatása érdekében a szükséges fejlesztések végrehajtása. Mikrokörzeti feladatellátásból adódó előnyök kihasználása. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: ÉAOP 4.1.3/C Szociális intézmények fejlesztése az LHH kistérségekben

140

PRIORITÁS: G. EGÉSZSÉGÜGY FEJLESZTÉSE Beavatkozási terület G/1. Rendszeres szűrő programok a leggyakoribb betegségek tekintetében Cél

Stratégiai cél: A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: A lakosság egészségi állapotának javítása

Indoklás

Rendszeres szűrővizsgálatok nélkül növekedhet a csecsemőhalálozások száma, illetve a gyermekbetegségek előfordulásának gyakorisága. Tovább romlik a térségben élők már most is az országos átlagostól jelentősen rosszabb egészségi állapota. Tovább nő a táppénzen töltött napok száma és a leszázalékoltak aránya.

A beavatkozási A szűrési tevékenység bővítése: Célzott lakossági terület bemutatása szűrővizsgálatok népegészségügyi jelentőségű betegségek korai felismerése céljából. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források:

141

PRIORITÁS: G EGÉSZSÉGÜGY FEJLESZTÉSE Beavatkozási terület G/2. Betegség megelőző felvilágosító programok Cél

Stratégiai cél: A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: A lakosság egészségi állapotának javítása

Indoklás

A lakosság száma folyamatosan csökken, a korösszetétel romlik. A megyében ebben a kistérségben a legnagyobb az időskorúak aránya. A térségben jelentős a cigány kisebbséghez tartozók aránya, mely átlagosan 20% körüli. A kistérségben élők életszínvonala alacsony, jövedelmi helyzetük igen kedvezőtlen. A térséget jelentős mértékű munkanélküliség sújtja. Kiugróan magas a munkanélküliek, alkalmi munkából élők száma. A kistérségben élő lakosság egynegyede nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel és nagyon alacsony a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A védőnői, háziorvosi gyermekorvosi, járóbetegszakellátási hiányosságok és az egészségnevelési és megelőző szűrővizsgálatok nélkül növekedhet a csecsemőhalálozások, illetve a gyermek-betegségek előfordulásának száma, és tovább romlik a térségben élők már most is az országos átlagostól jelentősen rosszabb egészségi állapota. Tovább nő a táppénzen töltött napok száma és a leszázalékoltak aránya.

A beavatkozási Egészségnevelési, felvilágosító akciók lebonyolítása a terület bemutatása kistérségben élők valamennyi korosztálya számára. Az egészséges életre való nevelés és a tudatformálás erősítése. Rendezvények szervezése az egészséges táplálkozás széleskörű elterjesztése, illetve a káros szenvedélyek (a drogfogyasztás, túlzott szeszesital fogyasztás, dohányzás) elleni küzdelem érdekében. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: TÁMOP 6.1.2. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben

142

PRIORITÁS: G EGÉSZSÉGÜGY FEJLESZTÉSE Beavatkozási terület G/3. Egészségügyi szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek javítása Cél

Stratégiai cél: A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: A lakosság egészségi állapotának javítása

Indoklás

A kistérség egészségügyi ellátását jellemzi, hogy magas az egy háziorvosra jutó lakosok száma, több település közösen látja el az egészségügyi, védőnői szolgálatot, és a Csenger Többcélú Kistérségi Társulás szervezésében az orvosi ügyeleti teendőket két ügyeleti központ biztosítja. Kórházi ellátás nincs a kistérségben, legközelebb Nyíregyházán és Mátészalkán vehető igénybe. Szakorvosi ellátás és mentőállomás viszont működik.

A beavatkozási Az egészségügyi alapellátás fejlesztése: Ehhez terület bemutatása kapcsolódó feladatok: új praxisok létrehozása, csoportpraxisok kialakítása; prevenciós nővéri rendszer működtetése; központi ügyeletek. fejlesztése, technikai felszerelés korszerűsítése. Mentőállomás fejlesztése. Az egészségügy humán erőforrásainak fejlesztése: A kistérség egészségügyi szakszemélyzetének képzése, továbbképzése. A gondozási hálózat fejlesztése: A gondozási tevékenység bővítése a gondozottak gyógyulási esélyeinek növelése céljából. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: ÉAOP 4.1.2/D Egészségügyi intézmények fejlesztése az LHH kistér

143

Prioritás: H. HUMÁNERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉS Beavatkozási terület H/1. Gyermekesély programok végrehajtása Cél

Stratégiai cél: A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: A munkanélküliség és a nyomor újratermelődésének fékezése

Indoklás

A Csengeri kistérségben a foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, az eltartottak aránya pedig magasabb az egyébként is kedvezőtlen állapotot jelző megyei értékektől. A roma lakosság aránya 15,6%, az egyébként is magas megyei szintnél jelentősen magasabb. A romák szórványosan, egyes településeken nagyszámban, máshol szinte alig vannak jelen. Több településen 10% feletti a cigány lakosság aránya, a székhelytelepülésen, Porcsalmán, és Szamosangyaloson meghaladja 20%-t, Szamostatárfalván (39,5%) majdnem eléri a 40%-ot, ami súlyos társadalmi feszültségekhez vezethet. A megyei folyamatokkal összhangban, a kistérségben is nőtt az elmúlt években a munkanélküliek, és ezen belül is a tartósan munkanélküliek aránya. A megye kistérségei közül a Csengeri kistérségben a negyedik legalacsonyabb az 1000 főre jutó középiskolások száma. A kistérségben az átlagos elvégzett osztályszám: 8,27, szemben a régiós 9,02 átlaggal. Összességében megállapítható, hogy több település nagyon alacsony képzettségi szintet mutat.

A beavatkozási A kistérség számára az LHH program keretében 400 terület bemutatása millió forint áll rendelkezésre különböző a gyermekek társadalmi integrációját erősítő programok lebonyolítására. A keret felhasználásának tervezése 2010 januárjában indul. 2011-ben lesz lehetőség a programok végrehajtására. A tervezett tevékenységek célja a leszakadó társadalmi rétegekhez tartozó gyerekek esélyegyenlőségének, képezhetőségének, munkaerő piaci esélyeinek növelése a születéstől tizennyolc éves korig. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: TÁMOP 5.1.1-09/1 Gyerekesély-önkormányzat TÁMOP 5.1.1-09/2 Gyerekesély-civilek

144

Prioritás: H. HUMÁNERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉS Beavatkozási H/2. Munkanélküliek munkába állítását célzó programok terület Cél Stratégiai cél: A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: A kistérséget munkanélküliség csökkentése Indoklás

sújtó

strukturális

A Kistérséget hosszabb időtávra tekintve is tartósan magas, az országos átlagot két-háromszorosan meghaladó munkanélküliség jellemzi. A rossz mutatók egyik meghatározója az, hogy a tartósan munkanélküliek nagy részét az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve a szakmunkások teszik ki. Amint a fentiekben már többször is kifejtettük, a Kistérséget, mint befektetési célpontot mérlegelő vállalkozások gyakran azért nem telepszenek meg, mert nem megfelelő számukra a rendelkezésre álló munkaerő szakképesítése. A munkanélküli rétegeknek a munkaerőpiacra való visszajuttatása leginkább azzal segíthető elő, ha át- és továbbképzések keretében piacképes végzettséget szereznek. A már munkanélkülivé vált munkaerő iskolarendszeren kívüli át- és továbbképzése mellett külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a jelenleg tanulmányaikat folytató fiatalok ne váljanak pályakezdő munkanélkülivé. Ennek érdekében az iskolarendszerű képzés struktúráját a lehető legközelebb kell hozni a térségben működő vállalkozások igényeihez. A hatékony szerkezetátalakítás érdekében mindenképpen be kell vonni a vállalkozásokat is, folyamatosan felmérve az aktuális elvárásokat. Magyarország Európai Uniós tagságával - az egyes országok által támasztott átmeneti korlátozások után pedig még inkább - a magyar munkaerő számára is megnyílik az Unió munkaerőpiaca. Azonban ott csak versenyképes szakmai tudással lehet ténylegesen kihasználni a kínálkozó előnyöket. A piaci igényekhez illeszkedve szükséges tehát az iskolarendszerben történő, és az iskolarendszeren kívüli a szakképzési programok fejlesztése.

A Alternatív munkaerő piaci szolgáltatások biztosítása a beavatkozási kistérségben. A munkanélküliekkel foglalkozó

145

terület bemutatása

foglalkoztatási és szociális intézmények hatékonyságának növelése. Munkaerő piac igényeihez igazodó szakképzések, életmódváltást segítő programok elindítása. Védett munkahelyek kialakítása.

Finanszírozá Hazai források: si források Európai Uniós források: TÁMOP 5.1.1-09/6 Képzés-foglalkoztatás hátrányos helyzetűeknek- önkormányzat TÁMOP 5.1.1-09/7 Képzés-foglalkoztatás hátrányos helyzetűeknek- civilek TÁMOP 5.1.1-09/8 szakembereknek- önkormányzat

Képzés-foglalkoztatás

TÁMOP 5.1.1-09/9 szakembereknek- civilek

Képzés-foglalkoztatás

Prioritás: H. HUMÁNERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉS Beavatkozási terület H/3. Roma integráció erősítése Cél

Stratégiai cél A kistérség GDP-jének és a foglalkoztatás szintjének növelése. Specifikus cél: A kistérségben élő romák társadalmi integrációjának segítése

Indoklás

A roma lakosság aránya 15,6%, az egyébként is magas megyei szintnél jelentősen magasabb. A romák szórványosan, egyes településeken nagyszámban, máshol szinte alig vannak jelen. Több településen 10% feletti a cigány lakosság aránya, a székhelytelepülésen, Porcsalmán, és Szamosangyaloson meghaladja 20%-t, Szamostatárfalván (39,5%) majdnem eléri a 40%-ot, ami súlyos társadalmi feszültségekhez vezethet. A megye kistérségei közül a Csengeri kistérségben a negyedik legalacsonyabb az 1000 főre jutó középiskolások száma. A kistérségben az átlagos elvégzett osztályszám: 8,27, szemben a régiós 9,02 átlaggal. Összességében megállapítható, hogy több település nagyon alacsony képzettségi szintet mutat. A Csengeri Kistérségben kedvezőtlenül alakulnak a gazdasági aktivitás mutatói. A foglalkoztatottak aránya minden településen az egyébként is alacsony megyei átlag alatt marad, a 146

kistérség egészében mindössze 22,1%. A kisebb településeken magas az inaktív keresők (nyugdíjban, gyermekgondozási ellátásban részesülők) aránya is. A cigány kisebbség körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta az általuk sűrűbben lakott területeken magas, elhelyezkedési lehetőségeik beszűkültek, a legbiztosabb jövedelemforrást számukra jelenleg a szociális segélyek, támogatások jelentik. Körükben az alacsony iskolázottság együtt jár a munkanélküliséggel, egészségi károsodásokkal. Munkapiaci, társadalmi integrációjuk egyre súlyosabb problémát jelent az általuk lakott, jellemzően elmaradott, szegény településeken. A beavatkozási A romák társadalmi integrációjának érdekében az élet terület bemutatása szinte valamennyi területén szükséges a segítésük. Kiemelten kezelendő az oktatással, foglalkoztatással, társadalmi együttéléssel, közösségi szocializációval kapcsolatos területek. Finanszírozási források

Hazai források: Európai Uniós források: TÁMOP 5.1.1-09/1 Gyerekesély-önkormányzat TÁMOP 5.1.1-09/2 Gyerekesély-civil TÁMOP 5.1.1-09/3 Wifi-falu civil TÁMOP 5.1.1-09/4 Helyi ügyek- önkormányzat TÁMOP 5.1.1-09/5 Helyi ügyek- civil TÁMOP 5.1.1-09/6 Képzés-foglalkoztatás hátrányos helyzetűeknek- önkormányzat TÁMOP 5.1.1-09/7 Képzés-foglalkoztatás hátrányos helyzetűeknek- civil TÁMOP 5.1.1-09/8 szakembereknek- önkormányzat

Képzés-foglalkoztatás

TÁMOP 5.1.1-09/9 szakembereknek- civil

Képzés-foglalkoztatás

TÁMOP 6.1.2. Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben

147

Felhasznált irodalom 1. Az Észak-Alföldi régió területfejlesztési koncepciója és területfejlesztési stratégiai programja, valamint operatív programja. Excellence Rt, Budapest, 2002 2. KSH Debreceni Igazgatósága: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Leghátrányosabb helyzetű Kistérségeinek Jellemzői, DEBRECEN, 2005. május 31. 3. KSH: A Területfejlesztési-Statisztikai Kistérségek Fontosabb Adatai, Budapest, 2004. 4. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdaságfejlesztési és szerkezetátalakítási stratégiai programja. MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2003. 5. Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, 2001. október 6. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési koncepciója 2006. Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Területfejlesztési Tanács, 2006 7. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Környezetvédelmi Programja 2003-2008. Készítette: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat megbízása alapján az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, 2003. 8. A közúthálózat fejlesztési programja 2015-ig – GKM, 2003 9. Országos Területrendezési terv 10. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Területrendezési Terve 11. Nemzeti Fejlesztési Terv és Operatív Programjai - Nemzeti Fejlesztési Terv és EU 12. Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványai, T-Star adatbázis 13. 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok tartalmi követelményeiről. 14. 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről. 15. A Tanács 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezésekről. 16. A Csengeri kistérség innovációs programja. 17. Szatmár – Beregi programdokumentum

Kistérség

Agrárstruktúra-

és

Vidékfejlesztési

INTERNETES FORRÁSOK: Földhivatali Információs Rendszer: www.takarnet.hu Csenger Város illetve a Többcélú Kistérségi Társulás honlapja: www.csengernet.hu Nemzeti Terület- és Regionális Fejlesztési ügynökség honlapja: www.nfu.hu Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: www.gkm.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium: www.kvvm.hu Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: www.fvm.hu Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program: www.nakp.hu

148

Hortobágyi Nemzeti Park honlapja: www.hnp.hu MÁV: http://www.elvira.hu Szabolcs Volán Rt.: http://www.szabolcsvolan.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ: http://www.szszbmunkaugy.hu Észak-Alföldi Regionális fejlesztési Ügynökség honlapja: http://www.eszakalfold.hu

149