MOLNÁR
JÓZSEF:
Csenger régi helynevei A f e l s z a b a d u l á s e l ő t t 6465 k a t a s z t r á l i s hold t e r ü l e t ű Csengernek és h a t á r á n a k századokon át nemzedékről n e m z e d é k r e öröklődő határnevei lassan f e l e d é s b e m e r ü l n e k . Illik, hogy k u t a t á s a i n k e r e d m é n y e i t á t a d j u k az u t á n u n k k ö v e t k e z ő g e n e r á c i ó k n a k . Csenger 1219: villa Senguer (Vár. Reg. 226.) — 1239: terra Chenguer sitam i u x t a Z o m u s — 1239: M a t h i a m et N i c h o l a u m de villa Chenger iobagiones Castri de Z a t h m a r (Wenzel V I I . 77., I X . 309.) — 1332: Chenkeer ( A n j . O k m . II. 630.) — 1338: i n congregatione nostra g e n e r á l i quas habimus i n villa Chenger ( A n j . O k m . III. 501. Z . O. I. 548.) — 1360: d á t u m i n Cenger (Z. O. III. 167.) — 1366: Chengur ( K á l l a y II. 185.) — 1384: prope villám Chengul ( K . O. I. 410.) — 1385: prope v i l l á m Chenger (Z. O. I V . 301.) — 1394: i n villa Chenger (Zs. O. I. 486.) — 1399: ad faciem possessionis Chengur vocata ( K . O. I. 494.) — 1441: i n oppido Chenger ( K . O. II. 377.) — 1448: nostri oppidi Chenger (Z. O. I X . 179.) — 1449: ad oppidum Chenger v o c a t u m locum scilicet sedis judicariae predicti c o m i tatus Zathmariensis ( K . O. II. 279.) — 1524: d á t u m Czengereth sombaton (Drágffy J á n o s levele M N y 1929. 67.) — 1559: k ö l t Csengerbe ( K . O. III. 308.) — 1567: h a g y o m Csengert m i n d e n t a r t o m á n y i v a l k é t e z e r a r a n y f o r i n t b a ( K . O. III. 373.) — 1584: Czyngernél ölék meg B á n f y I m r é t ( M . Cs. Sz. 1935. 15.) — 1588: Czingörben az g y ö l é s b e n ( M N y 1951. 99.) — 1592: Csengerben l é t ö m b e n m á s f é l e h a l l a l is bevesb v o l t a m — írja P r é p o s t v á r y B á l i n t ( K . O. III. 574.) — 1600: Chinger (Basta I. k. 444.) — 1638: í r t a m Csengerben 1 martius 1638. ( D e á k 137.) — 1689: Csenger n e v ü oppidiumban — 1736: Csenger Mező Városában — 1754: Mező Csenger n e v ű v á rosban lakó M o l n á r I s t v á n — 1780: M . Csenger v á r o s á b a n — 1835: Csen ger M e z ő város — 1849: Csenger M . városra rovott 20 gyalog és n é g y l o v a sok k i á l l í t á s a és f e l s z e r e l é s e — 1874: a b i r t o k o s s á g . . . Csengernek nagy k ö z s é g g é lett e m e l k e d é s é t óhajtja. A középkorban o p p i d u m - k é n t (mezőváros) szereplő helység t e r ü l e t é nek k i a l a k u l á s á t m a m á r nem tudjuk n y o m o n k í s é r n i . A h a t á r b a n m á i g élő d ű l ő n e v e k azonban b i z o n y í t j á k , hogy t ö b b t e l e p ü l é s volt k ö r ü l ö t t e s ezeknek p u s z t u l á s a u t á n h a t á r u k n ö v e l t e Csenger birtokosainak t e r ü l e t é t . A lakott t e l e p ü l é s e k k ö z ü l k ö v e t k e z ő k n e k t a l á l t u k meg biztos n y o m a i t : 1. Jánosi, Csengerjánosi M a k s a i m e g á l l a p í t o t t a , hogy v a l a m i k o r n é pes falu volt C s e n g e r t ő l nyugatra (152. 1.). V a l ó s z í n ű , hogy C s e n g é m é i r é gibb t e l e p ü l é s s v á r n é p e k lakhattak benne. J á n o s i n a k m á r 1322-ben a n y a -
e g y h á z a (matris Ecclesiae b e a t é Margarethae de eadem Iwanissis) volt s A n d r á s e r d é l y i p ü s p ö k megengedte, hogy l e á n y e g y h á z á b a n , Csengerben k á p o l n á t é p í t h e s s e n e k fából (ipsam capellam debeat officiare et semper i p s a capella ad praedictam ecclesiam beatae M a r g a r i t h a e m a t r e m p e r t i neat). K o r á n megszerezte J á n o s i t a K á t a n e m z e t s é g , s a b e l ő l e s z á r m a z ó C s a h o l y i család birtokaihoz tartozott 1429-ben is. (Szirmay II. 109.) J á n o s i T a m á s n e v ű papja 1332-ben 6, Benedek 1334-ben 9 garas p á p a i tizedet fizetett ( M e z ő — N é m e t h 39—40.) 1559-ben C s a h o l y i Ferenc v é g r e n d e l e t é b e n e m l í t i J á n o s i b a n lévő b i r t o k á t , ö z v e g y e K á r o l y i F r u z s i n a h a l á l a u t á n a K á r o l y i család i t t e n i birtoka á l l egy colonusból, egy l i b e r t i n u s b ó l és egy desertus locusból ( K . O. III. 545.) L a k o t t hely 1669-ben is, mert M e l i t h Z s i g m o n d Csenger J á n o s i b a n l a k ó G a á l l J á n o s n e v ű j o b b á g y á t m a n u m i t t á l t a . 1695-ben Csenger J á n o s i b a n Szilágyi P á l ú r t ó l k é t telket v á s á r o l tak. 1698-ban pedig Szegedi P á l n é birtokait ö s s z e í r t á k C s e n g e r - J á n o s i b a n s a b b ó l a falu h a t á r á n a k h á r o m n y o m á s o s g a z d á l k o d á s a is v i l á g o s : K e r t a l l y á n a k nevezett f o r d u l ó t , U r a felé v a l ó f o r d u l ó t és D o m b u t á r a v a l ó for d u l ó t említik. A d ű l ő n e v e k k ö z ü l ekkor a k ö v e t k e z ő k fordulnak e l ő : K ú t v ö l g y e h á t , Vőcsik m o c s á r , B i k a r é t , É r oldal, É r h á t , P a p Szeg, Sziget, K ö r t v é l y t ó , S e t é t szeg, S z a k a d é k , T i b a tava, F ü v e s ú t és C s i p k é s szer. K i s s K á l m á n szerint puszta volt m á r 1705-ben (694. 1.). S z a n i s z l ó Z s i g m o n d 1707. november 4 - é n c s a p a t á v a l Csengeren á l t a l m e n v é n s z á l lottak a J á n o s i h a t á r b a n , november 5-én pedig az J á n o s i t e m p l o m mellett, m e l y is puszta volt. ( T ö r t é n e l m i T á r 1890. 326.) A m ú l t s z á z a d b a n élő emberek e m l é k e z e t e szerint az u t o l s ó t a t á r f u t á s k o r pusztult el (1717). A k u r u c harcok alatt m á r n e m s o k a n lakhattak benne, hiszen t e m p l o m a p u s z t u l ó b a n volt s a parochialis telek 1689-től a csengeri p a r o c h i á l i s b i r t o k h o z tartozott. 1792-ben K i s s K á l m á n szerint temploma k ö r f a l a i m é g m e g l e h e t ő s n a g y s á g b a n voltak meg. H e l y e a s z á n t ó f ö l d e k k ö z ü l 1878-ban is kimagas lott (694). B i h a r i Imre csengeri f ő b í r ó szerint 1864-ben ,,a t e m p l o m b ó l r o m o k f e l s z e d é s é r e most élő emberek is e m l é k e z n e k " (Pesty I. 107.) A B o r o v s z k y féle S z a t m á r megye m o n o g r á f i á j a szerint a n é p h a g y o m á n y azt tartja, hogy „ a l á p i n g o v á n y a i b a s ü l l y e d t " (Borovszky 161.) N a g y a p á m ( O s v á t h J á n o s 1839—1924) e m l é k e z e t e szerint a falu he l y é t pontosan i s m e r t é k k o r t á r s a i s a telkek h a t á r a i is e g y m á s u t á n k i t ű n tek az emelkedettebb helyen l é v ő t e m p l o m h e l y k ö r ü l . 1759-ben S z u h á n y i László b i r t o k a i közt m é g pontos f e l j e g y z é s t k é s z í tettek P r a e d i u m C s e n g e r - J á n o s i r ó l s ott ilyeneket t a l á l u n k : E z e n Puszta f a l u h e l y n e k r é s z e : Csenger felől, vagyis napkeleti v é g i n az északi, vagyis T e m p l o m soron, a m i n t bemegy az ember J á n o s i b a — egy kicsint a temp l o m o t meghaladva, vagyon egy puszta C u r i a , k i t az előtt M a j t é n y i A n d r á s
"bírt zálogba, most O s v á t h László bírja, — azon sor, m e l y sor á l t a l ellen ben v a g y o n az T e m p l o m , stb. 1808-ban K a b a y Ferenc esperes á l t a l k é s z í t e t t e g y h á z i j a v a k j e g y z é k é b e n ú g y említtetik a Puszta J á n o s i parókhia a hozzátartozó földekkel >együtt m i n t a csengeri ref. e g y h á z tulajdona (Kiss 694.) B o r o v s z k y m o n o g r á f i á j a szerint h a t á r á b a n a t e m p l o m h e l y é n egy h a rangot t a l á l t a k , amelyet Csengerbe vittek. E z t a harangot 1916-ban, az első v i l á g h á b o r ú b a n , e l v i t t é k á g y ú ö n t é s h e z . D e t a l á l t a k ott egy k e l y h e t is, a m e l y P o r c s a l m á r a k e r ü l t . (Borovszky 139.). E r r ő l a k e h e l y r ő l K i s s K á l . m á n í g y v a l l : „ E g y itczés n a g y s á g ú gazdagon aranyozott e z ü s t p o h á r 9 é r e m m e l é k e s í t v e , m e l y é r m e k e n t ú r b á n o s és n ő i a r c k é p e k l á t h a t ó k . Ezt .a Csengerrel h a t á r o s Puszta Jánosi h a t á r á b a n t a l á l t á k meg s egy zsidótól i d . K o r m o s Ferenc vette meg, k i t ő l az ö k ö r i t ó i e g y h á z 200 v á l t ó f o r i n t é r t '.vásárolta vissza." (Kiss 664.) 1818-ban h a t á r á t csengeri, p á t y o d i , u r a i é s t y u k o d i birtokosok hasz n á l t á k , s ebben az é v b e n „ n y o m á s m e z e j ü k e t az u . n. Csenger J á n o s i h a t á r o n l é v ő k e t m e g e g y e z é s b ő l á l t a l a d t á k téli l e g e l ő n e k . " 1836-ban az urai, •csengeri és J á n o s i puszta h a t á r á t m e g ú j í t o t t h a t á r d o m b o k k a l j e l ö l t é k . A z a r á n y o s í t á s adott alkalmat arra, hogy J á n o s i h a t á r á t szétosszák, s egy-egy r é s z e Csenger, P á t y o d , A n g y a l o s és U r a h a t á r á h o z m é r e t e t t . A d ű l ő n e v e k m á i g ő r z i k a h e l y s é g e m l é k é t , k ö r ü l b e l ü l 1960-ig őrizte a v a s ú t á l l o m á s i s : P á t y o d — C s e n g e r Jánosi. 2. M á s i k h e l y s é g volt, m e l y n e k t e r ü l e t e beleolvadt a csengeri h a t á r b a : Kecsege. A l e g r é g i b b o k l e v é l Receh n é v e n e m l í t i 1271-ből, (Szentpétery II. I. 115.) a m i k o r V . I s t v á n P o n i t h comes f i á n a k Á b r a h á m n a k adta. Ezt azonban h e l y t e l e n ü l , F e j é r a l a p j á n m é g S z e n t p é t e r y is, R i c s é v e l a z o n o s í t o t t á k , holott a Csenger mellett f e k v ő Rechege-vel azonos. Ricse n e v é t az oklevelek m á s k é p p e n í r t á k . Rechege f o r m á b a n szerepel ez a h e l y s é g a k é s ő b b i oklevelekben is a K á t a n e m z e t s é g b ő l s z á r m a z ó C s a h o l y i család b i r t o k a i között. 1330-ban vagy 1338-ban az i t t e n i v á r j o b b á g y o k magvaszak a d t á v a l I. K á r o l y Domokos fiainak, P é t e r n e k és J á n o s n a k b i r t o k á t N a g y s e m j é n i I s t v á n n a k , kedves u d v a r i h í v é n e k és az ő a t y a f i á n a k Chengery M i k l ó s n a k é s J á n o s n a k adja, k i v é v é n a s z a t m á r i v á r hatalma alól. U g y a n e r r e a Rechegere v o n a t k o z i k 1350-ből az az o k l e v é l ( K á l l a y O. I. 287.), m e l y szerint Á b r a h á m fia, L á s z l ó mester a l i s p á n é s a n é g y szolga b í r ó b i z o n y í t j a , hogy S e m j é n i (de S e m jen) I s t v á n f i a I s t v á n Rechege n e v ű b i r t o k á n a k s z o m s z é d a i t , k ü l ö n ö s e n pedig Bagos falut eltiltotta ezen b i r t o k á n a k h a s z n á l a t á t ó l . 1351-ben T a m á s o r s z á g b í r ó , t ú r ó c i i s p á n , azt a pert, amelyet N a g y s e m j é n i I s t v á n fia I s t v á n i n d í t o t t Ó v á r i M i k l ó s fia, I s t v á n ellen Rechege b i r t o k miatt, a k i r á l y p a r a n c s á r a e l h a l a s z t o t t á k . ( K á l l a y O. II. 5.)
1381-ben C s a h o l y i S e b e s t y é n és J á n o s R e c h e g é é r t e l c s e r é l i k a K á l ~ l a y a k k a l Csaholyhoz k ö z e l f e k v ő b i r t o k u k a t : Radolphot, illetve A b a h á z á t . M a k s a y szerint e k k o r m á r „ h a b i t a t o r i b u s destituta" Rechege, s e t t ő l k e z d ve puszta a neve. L a k ó i v a l ó s z í n ű e n a l á p s z a p o r o d ó és n ö v e k v ő e r e j ű á r v i z e i miatt h a g y t á k el. E n n e k okleveles b i z o n y s á g á u l felhozza, hogy az 1338-iki h a t á r j á r á s t ,,propter i n u n d a c i o n e m et copiositatem a q u a r u m ac a r u n d i n u m et g r a m i u m altitudinem"-nek n e m t a r t o t t á k meg (Maksai 199 —200.) 1428-ban kelt o k l e v é l a v á r a d i k á p t a l a n e l ő t t Bagos és U r a b i r t o k a i nak Rechege felől v a l ó m e g h a t á r o z á s á t t a n ú s í t j a . E k k o r possessionak ne vezik, s a h a t á r j á r á s a k ö v e t k e z ő d ű l ő n e v e k e t e m l í t i : Meggestho, Locum Sulchatelke, Kertuelzygethe ( K . O. II. 115.) K e t t ő k ö z ü l e m á i g él a n é p emlékezetében. Recsege hajdani t e l e p ü l é s h e l y é t t e h á t Csenger és Bagos k ö z ö t t kell keresni, s a C s e n g e r b ő l Bagos felé v e z e t ő ú t mellett volt a Recsigedomb, a h o l é p ü l e t m a r a d v á n y o k és emberi csontok k e r ü l t e k elő a m ú l t s z á z a d hatvanas é v e i b e n is (Pesty I. 108.) A csengeri d ű l ő n e v e k k ö z ö t t t a l á l h a t ó : Recsigedomb, Recsigelapos, Recsigebalkány. 3. Csenger h a t á r á b a n f e k ü d t a Senye n e v ű t e l e p ü l é s is, amelynek e m i é k e a Szamos á r t e r ü l e t é n l é v ő Senyikert n é v b e n maradt fenn. 1366-ban Eghazassenye n é v e n szerepel, s k i r á l y i n é p e k lakják, a k á r c s a k Csengert, J á n o s i t és R e c s e g é t is. A C s a h o l y i család b i r t o k a i k ö z t 1429-ben Csenger u t á n k ö v e t k e z ő h e l y s é g n é v k é n t szerepel Senye. M a k s a i szerint l a k o s s á g a m á r a X I V . s z á z a d b a n elhagyta, 1366-ban „ h a b i t a t o r i b u s destituta" (Mak sai 206.) M e g k e l l j e g y e z n ü n k , hogy sem S e m j é n - n e l sem S é n y ő v e l nem szabad ö s s z e t é v e s z t e n i . A Senyikerten a D o m b k e r t n e v ű helyen r é g i t é g l a é p ü l e t a l a p f a l a i b ó l k ö z é p k o r i t é g l á k a t termeltek k i m é g 1945-ben is. ( S z a b o l c s - S z a t m á r i Szemle 1956. sz.) V a l ó s z í n ű , hogy e helyen k e l l ke resni a t e l e p ü l é s t e m p l o m á n a k alapfalait. A csengeri d ű l ő n e v e k közt sze r e p l ő Senyikert (Sanyikert), S e n y i t ó (Sanyitó) ennek a lakott helynek e m l é k é t őrizte meg. 4. Csengerhez tartozik egy r é s z Vizsoly h a t á r á b ó l is. E z s z i n t é n l a kott hely volt a k ö z é p k o r b a n . 1312-ben Wysulnak, 1329-ben Visulnak, 1381-ben possessio Visolnak e m l í t i k (Csánki 489.), 1375-ből Vysul f o r m á ban maradt fenn ennek a t e l e p ü l é s n e k a neve. Szepesi J a k a b o r s z á g b í r ó e l ő t t U g r a i L u k á c s D a r a i C s á k l e á n y a , K l á r a n e v é b e n V i s e g r á d o n panaszt emelt Teysedi J á n o s fia J á n o s ellen, azzal v á d o l v á n őt, hogy m i d ő n C s á k fia Miklós a t ö r v é n y elé akart menni, a k k o r Ö v á r i I s t v á n , s ennek f i a M i k l ó s , Tysedi J á n o s f i a J á n o s , G é c i J a k a b f i a A n d r á s és D a m b ó i J á n o s fia I s t v á n Ó v á r i s z o l g á i v a l e g y ü t t 1372-ben december 2 3 - á n megtámad t á k és m e g ö l t é k . A v á r a d i k á p t a l a n ez ü g y b e n S z a t m á r v á r m e g y é b e n vizs-
g á l a t o t t a r t v á n , m e g á l l a p í t o t t a , hogy C s á k f i a Miklós Vizsoly (Vysul) f a l u b a n a nevezettek á l t a l t é n y l e g m e g ö l e t e t t . (Teleki 83.) 1483-ban m á r p r é d i u m . A csengeri d ű l ő n e v e k k ö z t n a p j a i n k i g megmaradt e m l é k e . 5. U t o l j á r a Costatum Costatum n e v ű t e r ü l e t r ő l k e l l e m l í t é s t tenni, amelyet V . I s t v á n k i r á l y 1271-ben adott P o n y t h comes fiának, Á b r a h á m nak Receh n e v ű h e l l y e l e g y ü t t . E n n e k h e l y é t nem t a l á l t á k meg az eddigi k u t a t ó k . E z a b i r t o k is a C s a h o l y i család b i r t o k a i közt szerepel 1429-ben K o z t o t o n alakban k ö z v e t l e n ü l Csenger n e v é n e k e m l í t é s e előtt. E n n e k e m l é k é t k i s s é t o r z u l t f o r m á b a n őrzi a hajdani C s e n g e r j á n o s i h a t á r á b a n l é v ő d ű l ő n é v : Kis tatom, amelyre v o n a t k o z ó a n b ő s é g e s adat áll r e n d e l k e z é s ü n k r e a d ű l ő n e v e k között. M e z ő A n d r á s és N é m e t h P é t e r , m e g t é v e s z t v e F e j é r által, T ú r r i c s e h a t á r á b a helyezi, s K o n s t a n t i n n é v v e l hozza kapcso latba. Receh és Costatun m i n t a K á t a n e m z e t s é g b i r t o k a c é l r a v e z e t ő b b e n k e r e s h e t ő Csenger k ö z e l é b e n , amint az adatok is b i z o n y í t j á k . Csenger belterületének nevei 1797-től v a n n a k adatok arra, hogy a h e l y s é g k é t fő r é s z é t Alsó és Felső utcák n é v v e l k ü l ö n b ö z t e t t é k meg. A v á r o s hadnagya m e l l é k é t a l hadnagyot v á l a s z t o t t a k az A l s ó és F e l s ő u t c á k m e g o s z t á s a szerint. U g y a n csak k é t e g y h á z f i t v á l a s z t o t t a k a r e f o r m á t u s e g y h á z gondnoka m e l l é az Alsó és F e l s ő u t c á k r ó l . 1797: F e l s ő utcák — 1822: Felső uttzákra — 1823: a h á r o m felsőbb uttzák. A h á r o m F e l s ő utca a k ö v e t k e z ő v o l t : Halom- Tóth és Kis utca. 1797: A l s ó uttzák — 1824: A l s ó utczai e g y h á z f i . A z Alsó u t c á k h o z a Kis és Nagyberekaljai utcát s z á m í t o t t á k , v a l a m i n t a Híd felé v e z e t ő utcát s a Kertalját, illetve a K a s t é l y utcát. 1. Berekalja, Berkalji — Berekaljai utca — 1736: Berek allyai u t s z á rul k i j ő v é n — 1759: Berekalyi utca — Berekallyi napkelet felől v a l ó sor utcában — 1766: a Berek alá járó út — 1788: Berek alatt a s i k á t o r mellett egy s z á r a z m a l o m — 1798: Berek AUyi e g y h á z f i n a k v á l a s z t t a t o t t Molnár S i g m o n d — 1804: Berekallyai K i s József panaszol — 1814: Berek a l l y á ról — 1822: Berek alá mentek — 1824: Berek alól j ö t t e k . 2. Cigánysor — 1806: a B e r e k a l l y a i u t t z á r ó l a Czigányok sorjától a H a l o m uttzai kertek a l á n y ú l i k a K a s t é l y p u s z t á j a . K é s ő b b a c i g á n y o k a Halom mellé települtek. 3. Csűrhely — 1759: H a l o m u c z á n a k é s z a k felől v a l ó s o r j á b a n a legh v é g é n a T e m e t ő mellett a v á r o s á r k a mellett egy Csűrhely. 4. Divora árka — 1759: K i s u c z á b a n a napkelet felől való soron, az h o l most a Szamos j á r és a Divora árka v a g y o n . 5. Ecsedisor — 1830: az Etsedi sorban — 1836: az ú g y n e v e z e t t E t -
sedi soron a B e r e k a l y i k e r t felől v a l ó v é g i b ü l m é r e t e t t . K é s ő b b (az első v i l á g h á b o r ú előtt) Osváth sornak n e v e z t é k . 1950 ó t a r é s z e a K o l o z s v á r i utcának. ... < 6. Halom, Halomdomb — 1736: a Halom mellett a Kerekes k ú r i á j a — egy telek a Halmon belől — 1762: a Halom, mellette egy s z á n t ó föld — 1773: é p p e n amely földön a Halom v a g y o n — 1832: a Halom v é g i b e lévő z a b v e t é s — 1835: Halomdombnál. A Halomdombot a X I X . század m á s o d i k f e l é b e n k e z d t é k j ó s á r g a f ö l d j é é r t h á z t ö l t é s r e elhordani s h e l y é b e o l y a n m é l y e d é s keletkezett, amely ö s s z e g y ű j t ö t t e a vizet s m o c s a r a s s á vált. K ö r n y é k é r e települtek a cigányok. A Halomdomb elhordása közben 1870-ben hat darab r ó m a i k o r i e m l é k é r e m is e l ő k e r ü l t ( V e s p a s i a n u s t ó l , T i t u s t ó l és T r a j á n u s t ó l ) , amelyet K a t z J ó n á s v á s á r o l t meg, s k ü l d ö t t be a N e m z e t i M ú z e u m b a . ( A r c h . É r t . III. 1870. 192—193., 301. és S z a t m á r , Ugocsa és B e r e g v á r m e g y é k B p . 1929. 52.) 7. Halom utca — 1704: Csenger n e v ű oppidumban Halom U t z á b a n lévő puszta telekemet — 1736: Halom uczában n a p n y u g o t r u l egy puszta telek — 1759: Halom uczában az n é h a i M e l i t h P é t e r u d v a r h á z h e l l y é — 1816: Halom uttzáról — Halom uttzába — 1821: v á r o s u n k n a k az ú g y nevezett Halom uttzáján Tekintetes és Nztes S z u h á n y i J á n o s ú r egy szá razmalmot é p p e n az o r s z á g ú t n a k k ö z e p é b e n é p í t t e t v é n — 1835: Halom uttza — 1864: Halom utca. A z utca v é g é n l é v ő m e s t e r s é g e s halomról (Pesty I. 107.) 1925-től H o r t h y M i k l ó s utca, 1945-től A d y Endre utca a ne ve. 8. H í d — 1498: D r á g f f y B e r t a l a n C s e n g é m é i a Szamoson álló h í d n á l N a g y M i k l ó s t m e g t á m a d t a (Petri M ó r V . 437.) — 1704: B u d a y I s t v á n írja II. R á k ó c z i Ferencnek: Csengerben szállok az hidat k ö t t e t e m á l t a l . . . K á r o l y i S á m u e l biztat: a hidat h a m a r á l t a l k ö t t e t i , k ö t e l e k e t most c s i n á l tatok — II. Rákóczi Ferenc v á l a s z a : az hidat C s e n g é m é i által c s i n á l t a t v á n . . . ott verje s á n c b a m a g á t (II. R á k ó c z i Ferenc l e v é l t á r a I. 77—78., 301.) — 1810: a csengeri Híd fából é p í t t e t e t t (Szirmay I. 30.) — 1818: a H í d v é g é n é l lévő o r s z á g uttya az ú g y n e v e z e t t P a l l ó b a lévő rossz t ö l t é s e k — 1819: a vízi m a l m o k t u l a Hídig m é r e t t e s s e n fel — a Híd v é g é n é l lévő o r s z á g u t t y á n a B e r e k a l l y a i telkek v é g i b e — 1835: a Hídtul visszafordul v a — 1847: a csengeri hidat is elsodrotta a Szamos jege és árja, pedig alig m ú l t hat é v e , hogy ú j o n n a n é p í t t e t t e a nemes megye (Budapesti N a p l ó , 1847. á p r i l i s 11. J ó k a i M ó r : C i k k e k és b e s z é d e k B p . 1965. I. 123.) — 1893: a Szamos folyón l é v ő vashidat k e z d t é k é p í t e n i 1892. é v j ú n i u s h a v á b a n , á t a d a t o t t a forgalomnak 1893. m á j u s 2 7 - é n . . . a hidat é p í t e t t e a budapes ti S c h l i c k c é g — hossza 111,80 m é t e r , 82 672 F r t - b a k e r ü l t . ( L e n g y e l S á n dor ref. l e l k é s z b e j e g y z é s e a csengeri ref. e g y h á z a n y a k ö n y v é n e k I. k ö t e t é b e n — 1944 őszén a n é m e t e k f e l r o b b a n t o t t á k , új h í d é p ü l t h e l y é b e .
9. H í d utca a K i s p i a c t ó l a H í d i g v e z e t ő utat n e v e z t é k így, 1945-től r é sze a K o l o z s v á r i u t c á n a k . 10. K a s t é l y . A z á r o k k a l k ö r ü l v e t t , f á v a l b e n ő t t K a s t é l y d o m b o t t u l a j donosa, S z u h á n y i Ferenc 1934-ben a N e m z e t i M ú z e u m s z a k e m b e r é v e l f e l á s a t t a , s egy r é g i e r ő d í t e t t é p í t m é n y alapfalai k e r ü l t e k elő sok é r t é k e s t ö r m e l é k l e l e t t e l . U t á n a e l p l a n í r o z t á k s g y ü m ö l c s f á v a l t e l e p í t e t t é k be, 1945ben teleknek o s z t o t t á k k i , s m a h á z a k á l l n a k a hajdani K a s t é l y h e l y é n . 1759. j a n u á r 2 9 - é n S z u h á n y i László b i r t o k a i n a k összeírása a l k a l m á v a l k é s z ü l t iratban ezt olvassuk é p í t é s é r ő l : „ a z n é h a i Tekintetes és N a g y s á g o s B r i b e r y M e l i t h F a m í l i a romlott puszta K a s t é l y a , melynek fundamentumi csak aligh l á t c z a n a k , melyet ama jó e m l é k e z e t ű Tekintetes B r i b e r y P a á l Tekintetes B r i b e r y M e l i t h G y ö r g y n e k fia m é g h i n A n n o 1585 J ú n i u s n a k első n a p j á n az A t y á n a k , F i ú n a k és Szent L é l e k n e k n e v é b e n ezen Inscriptioval, k a s t é l y á n a k az Felső P a l o t á k r a feli szolgálló a j t ó j á n a k felében i l l y e n k é p p e n faragott k ő r e k i rajzoltatott: In N . D . F e c i t . . . Paulo M e l l i t h de P r i b e r F i l i o . . . Georgio M e l i t h : N i s i D o m i n u s aedificaverit D o m i n i i n vanurn labcrant q u i aedificant M D . . . kezdett é p é t e n i , m e l y puszta k a s t é l y k ö r ü l l é v é n sánccal vagyis á r o k k a l . . . " — 1669: i n castro Csengeriensis — 1671: i n castello meo Csenger — 1702: i n castello O p p i d i C s e n ger — 1713: á p r i l i s 2 6 - á n a szepesi K a m a r a hivatalos m e g b í z o t t j a i a „ c a s í e l í u m l a p i d e u m q u a d r i n g u l a r e " romos á l l a p o t á r ó l pontos l e l t á r t vettek fel ( M ű v t ö r t . É r t . 1953. 182—83.) — 1736: M e l i t h P á l curiája, vagyis pusz ta k a s t é l l y á k e r t e k k e l és m i n d e n n e m ű f ö l d e k k e l és r é t e k k e l e g y e n l ő n é g y r é s z r e oszlott — 1738: P e r é n y i A n t a l í r j a : M o l n á r I s t v á n n a k , S z a t h m á r v á r m e g y é b e n l é v ő Csengeri K a s t é l l y o m h o z t a r t o z a n d ó ö r ö k ö s j o b b á g y o m nak adom Csenger M e z ő V á r o s á b a n s i t u á l t egy teleket, m e l l y is C s o n k a L u k á c s t e l e k é n e k hivattatik — 1759: az n é h a i Tekintetes és N a g y s á g o s B r i b e r y M e l i t h F a m í l i a romlott puszta k a s t é l y a j — 1780: M . Csenger v á r o s á b a n , a h o l is a k a s t é l y n e v ű p u s z t á b a n l é v ő telek . . . alkalmatos h e l y l é v é n a r e á c s i n á l a n d ó é p ü l e t n e k f e l á l l í t á s á r a — 1789: M o l n á r I s t v á n 48 é v e s csengeri lakos v a l l o m á s a : t u d o m bizonyosan, hogy azonn H e l l y , m e l y e n n a Ns V á r m e g y e által Tekintetes S z u h á n y i László ú r á l t a l a d á s á b ó l é s e n g e d e l m é b ő l feltsernek h á z é p í t ő d ö t t , a K a s t é l l y h o z , m e l y n e k most K a s t é l y h e l y e s t ő l m i n d e n a p p e r t i n e n t i á i t Tekintetes S z u h á n y i László ú r n a k fia S z u h á n y i J á n o s ú r bír, t a r t o z a n d ó volt. A z a p á m , azon j ó s z á g n a k G o n d viselő G a z d á j a l é v é n , a K a s t é l l y b a n , m e l l y m á r elpusztult lakott, és azonn h e l l y e n n m e l y b e n a feltser h á z a é p í t v e v a g y o n virágos, g y ü m ö l c s ö s kert l é v é n , á z t a t v e t e m é n y e s kertnek f o r d í t v á n , m i n t K a s t é l y h o z v a l ó t h a s z n á l ta. — 1806: a H a l o m uttzai kertek alá n y ú l i k a Belső B i r t o k h o z t a r t o z a n d ó ú g y n e v e z e t t K a s t é l y p u s z t á j a , m e l y n e k s z o m s z é d j a a Romano catholica parochia . . . m i n d ö s s z e lehetne bele v e t n i 25 k ö b l ö t , de m i n d e n esztenclő-
ben d o h á n n y a l h a s z n á l t a t ó d i k , k i o s z t o g a t ó d v á n egy köblös 4 r é n e s f o r i n t é r t — 1835: S z u h á n y i Ferentz p u s z t á j a , K a s t é l y domb, melly M e l i t h c u r i á n a k neveztetik — 1838: ,,ezen C u r i á t a szent h a g y o m á n y o k és az egész v i l á g ö s m é r e t e s k ö z t u d o m á s a ellen a csengeri K a s t é l y d o m b , a hajdani h í res M e l i t h C u r i á r ó l az i g a z s á g n y i l v á n o s s é r e l m é v e l a m a i fiatal t a n ú k t u d a t t a l a n s á g á b ó l s z á r m a z ó h a z u g s á g o t e l h i n n i nem lehet" írja K ö l c s e y F e renc a t e l e k ö s s z e í r á s e l ő t e r j e s z t é s é b e n a K a s t é l y d o m b r ó l . — 1850: Kas t é l y 12 hold 305 n é g y s z ö g ö l t e r ü l e t ű . 11. K a s t é l y utca — 1835: a K a s t é l y uttzán kifelé h a l a d v á n — 1864: K a s t é l y s o r . Utca. A z i t t e n i magaslaton f e k ü d t k a s t é l y r ó l , m e l y a M e l i t h c s a l á d é volt, de m á r elpusztult. K ő m a r a d v á n y a i most is l á t s z a n a k . (Pesty I. 107.) — 1925 ó t a J ó k a i utca a neve. 12. Kertalatt — 1778: Kert alatt egy kis fogás föld — Kertek alatt a f o g á s b a n M o l n á r d o h á n y o s é s á r o k k a l k ö r ü l vett kertecske. Kertalja L . Ü j utca. 13. Kisberekaljai utca — 1759: Kis Berekallyi utca — Kis Berek alatt — Kis Berekallyai utcának kezdetiben — 1810: a Kis Berek allyi uttzának é s z a k i s o r j á n — 1816: Kis Berek allyán B e l é n y e s i P á l — 1835: Kisbérek ajjai útzára f o r d u l v a — 1859: Csenger m e z ő v á r o s T e m p l o m avagy Kisberekalja utcájában. — 1925 ó t a K o s s u t h Lajos utca a neve. 14. Kispiac — 1818: Kis piatz — A K i s és N a g y berekaljai utca összef u t á s á n á l a H í d felé k a n y a r o d ó ú t e l ő t t keletkezett t é r s é g neve volt. 15. Kis utca — 1759: Kis uczában napkelet felől való soron, az hol most a Szamos j á r — 1772: Kis U t t z á n napkeleti soron a gróf K á r o l y i job b á g y a s z o m s z é d s á g á b a n az Á r o k i g egy k i t telek — 1816: Kis uttzáról K é z i József — 1835: Kis utzába befordulva ö t telek, a Szamos elhordta. 1925t ő l H u n y a d i utca a neve. 16. Koldusdomb — A z Ecsedi, illetve O s v á t h s o r t ó l (mai K o l o z s v á r i utca) ahol a K e r t a l j a (ma Petőfi utca) e l k a n y a r o d i k volt egy kis domb, azt n e v e z t é k Kódusdombnak, ahol a h a g y o m á n y szerint a nagy pestisben t ö b b koldus lelte h a l á l á t . 17. Kraszna zúgja — 1835: T ó t h utza v é g é n a Kraszna zugjába be kanyarodva. 18. Nagyberekalja utca — 1759: Nagy Berekallyi uczárul a K i s B e r e k a l y i u c z á r a egy telek sem n y ú l által, hanem a k ö z e p é n az h a t á r fűzfa v a g y o n — 1816: Nagy Berek a l l y á n Etsedi J á n o s — 1823: Nagy Berek alá mentek — 1835: a Nagyberek alja uttzába befordulva az é s z a k i soron. M i k o r az o r s z á g ú t S z a t m á r felé k e r e s z t ü l ment rajta, K ö v e s u t c á n a k ne v e z t é k . 1925-től B e t h l e n I s t v á n utca volt a neve — 1945-től B é k e utca. 19. P a l l ó — 1818: a H í d v é g é n é l lévő o r s z á g u t t y á r a a B e r e k allji te-
l é k e k v é g i b e , az ú g y nevezett Pallóba lévő t ö l t é s e k —• 1819: a H í d n á l vagy is a Pallóba m é r t t ö l t é s e k n é l . 20. Piac — 1759: a P i a c z o n egy m é s z á r s z é k — Piarcz sorban a temp l o m előtt t a l á l t a t i k egy telek — 1824: a Piatzra a k o r t s m á b a ment — 1829: m i k o r ezek az asszonyok m i n t k o f á k a Piatzon á r u l n a k , a sok fajtalan és k á r o m l ó b e s z é d e k k e l hangzik a Piacz. — 1925 ó t a H ő s ö k tere. 21. Pincehely — 1759: a P i a r c r a f e l é r k e z v é n holott egy Pinezhely tel e k e s t ő l t a l á l t a t i k , a H a l o m u c z á n a k napkelet felől v a l ó s z o m s z é d g y a F o garassy A n t a l ú r korcsma h á z t e l e k é . 22. P o c o k v é g — ahol a K e r t a l j a (ma J ó k a i utca) a F o g l á r o k r a elfor dul, a n é h á n y h á z b ó l álló utcasort n e v e z t é k P o c o k v é g n e k . 23. Sikátor — 1759: K i s B e r e k a l l y a i u c z á b a T ő s é r J á n o s t e l e k é n e k é s z a k i s z o m s z é d j a a Kis sikátor — i n n é t m e n v é n a Kis Sikátoron á l t a l é s z a k r a a B e r e k a l l y a i kertekre n y ú l ó sor telekekre, m e l y e k azon sikátorra j ö n n e k v é g g e l — K i s B e r e k alatt déli s z é m s z é d g y a a malomra járó sikátor — P i a r c z sorban a v á r o s h á z h e l l y é , napnyugoti s z o m s z é d j a a templomba járó kis sikátor — 1766: Szamos parton a Sikátor is az ecclesia t e l e k é h e z tartozik — 1788: B e r e k alatt a Sikátor mellett egy s z á r a z m a l o m — 1809: é s z a k i v é g g e l n y u l a Sikátorra. 24. Szoros — 1759: K i s B e r e k alatt a nap kelet felől v a l ó sor u c z á b a n d é l r ü l s z o m s z é d g y a a kis Szoros — a Szoross mellett V a r g h a I s t v á n teleke. 25. Szőlőskert — 1759: a K a s t é l y p u s z t á i n k í v ü l a v á r o s á r k á n b e l ü l v a g y o n egy Szőlős n e v e z e t ű kert — 1740: a Szőlőskertnél v a l ó f o g á s b a n a v á r o s á r k á n a k c o n t i g u i t á s á b a n — 1764: a Szőlős kert alatt h á r o m da r a b földet az á r o k i g , m e l y e k az á r k o n belől esnek. 26. T e m e t ő — 1736: T e m e t ő n k í v ü l a t e m e t ő v e l egy b a r á z d á n h á r o m s z á n t ó föld — a Temetőtül a Szamos felé n y ú l v é g g e l egy s z á n t ó — 1766: a T e m e t ő n k í v ü l — 1778: a T e m e t ő n k í v ü l a H a l o m felé. 27. Templom — A m ű e m l é k r e f o r m á t u s t e m p l o m r ó l első okleveles adat 1406-ból v a l ó : „ i n ecclesia O m n i u m S a n c t o r u m i n eadem v i l l a C h e n ger constructa." ( M ű e m l é k v é d e l e m X I V . évf. 197. o. 65—71.) 28. Templom utca — 1859: Gsenger m e z ő v á r o s Templom avagy K i s berekalja utczájában. 1925 ó t a K o s s u t h Lajos utca. 29. Tóth utca — 1665: Tót utszában egy puszta telek — 1682: Tótth u c z á b a n — 1690: Tóth U t c á b a n Files A n d r á s t e l e k é n e k h i v a t t a t i k — 1736: Thott utczában a V á r o s felől napkeletre egy telek — 1759: Tóth ucza v é g é n t ű z t á m a d v á n — 1816: Tóth utcáról O s v á t h L á s z l ó — 1822: Tót uttzán j ó s z á g o t a m e z ő r e ne hajtogattathassanak — 1844: Tót uttzai ' O s v á t h n e m z e t s é g — 1925-től R á k ó c z i utca a neve.
30. Ü j utca — 1835: az ú j u t t z á b a l e k a n y a r o d v a az első l á b j á i g a n y u g o t i soron visszafordulva — ezt az u t c á t n e v e z t é k k é s ő b b K e r t a l j á n a k . 1925. óta P e t ő f i utca. 31. V á r o s á r k a — 1736: a Szőlős k e r t n é l a V á r o s á r k á t h á t r a h a g y v á n — 1759: a V á r o s á r k á n belől egy szőlős n e v e z e t ű k e r t — 1759: H a l o m u c z á b a n legh v é g é n nap n y u g o t r u l s z o m s z é d g y a a V á r o s á r k a — 1820: a m ú l t napokban a V á r o s á r k a t ö l t é s e k o r . E n n e k az á r o k n a k a n y o mai máig meglátszanak. , . A csengeri h a t á r fő r é s z e i és az egyes d ű l ő n e v e k A h á r o m n y o m á s o s g a z d á l k o d á s i rendszer a l a p v e t ő b i z o n y í t é k a i : 1. Ó v á r i forduló — 1665: az Ó v á r i f o r d u l ó b a n — 1773: Ó v á r i felé v a l ó f o r d u l ó b a n — 1822: Ó v á r i f o r d u l ó . 2. K ö z é p vagy C s e n g e r ú j f a l u s i f o r d u l ó — 1665: K ö z é p f o r d u l ó b a n — 1744: K ö z é p m e z ő n — 1764: K ö z é p f o r d u l ó b a n — 1776: K ö z é p m e z ő b e l i f ö l d e k — C s e n g e r - Ü j f a l u s i k ö z é p j á r á s — 1778: K ö z é p s ő j á r á s vagy for d u l ó — 1787: a K ö z é p v a g y Újfalu felé v a l ó f o r d u l ó b a n — 1815: K ö z b ü l ső f o r d u l ó . 3. J á n o s i vagy A n g y a l o s i f o r d u l ó — 1665: J á n o s i f o r d u l ó — 1744: Csengeri h a t á r o n a h a r m a d i k j á r á s b a n . . . — 1744: H a r m a d i k m e z ő n — 1764: A n g y a l o s i f o r d u l ó b a n — 1773: J á n o s s i felől v a l ó f o r d u l ó — 1815: Jánosi fordulón. A csengeri h a t á r d ű l ő n e v e i 1. Agyagos — 1788: az Agyagoson lévő hat föld — 1830: a K ö z é p f o r d u l ó b a n az Agyagos s z é l é n — 1859: Agyagos. 2. Agyagoslapos — 1736: az Agyagos L a p o s s á n egy b a r á z d á n h á r o m pallag — 1764: az A g y a g o s lapos oldalon — 1773: A g y a g o s Laposson. 3. A k a s z t ó f a I. — 1665: az Ó v á r i f o r d u l ó b a n az A k a s z t ó f á n á l h á r o m holdas föld — 1736: az A k a s z t ó fát a v á r o s felől h á t u l h a g y v á n az A k a s z t ó fa s o r j á b a n a k é t ú t közt, az N e g y v e n hold s o r j á n a k is hivattatik. 4. A k a s z t ó f a II. — 1736: a K e c s k e r é t b e j á r ó ú t h a t á r o z z a meg, d é l re pedig a Csengeri A k a s z t ó f a felé n y ú l — 1744: H a r m a d i k m e z ő n a N y a l o g a t ó b a n harmadik föld az A k a s z t ó f a felől — 1764: az A k a s z t ó f á n á l az Angyalosi fordulón. . . 5. A k a s z t ó f a s o r I. — 1736: az A k a s z t ó f a s o r j á b a n a k é t ú t k ö z t — 1864: A k a s z t ó f a sori d ű l ő . H a g y o m á n y szerint egy R e k e t y e P i l á n a k ne vezett b o s z o r k á n y n a k tartott n ő t itt felakasztottak és m e g é g e t t e k . (Pesty I. 107.)
6. A k a s z t ó f a s o r II. — 1764: az A k a s z t ó fa s o r j á b a n az T y u k o d i út h o s s z á b a n az A k a s z t ó sornak d ű l ő j é n egy föld — 1776: A z A k a s z t ó sor j á b a n a J á n o s i f o r d u l ó n — 1359: A k a s z t ó f a s o r . 7. A k a s z t ó f a v ö l g y — 1736: A k a s z t ó v ö l g y mellett a T y u k o d i ú t o n be lől — 1764: az A k a s z t ó f a v ö l g y é n d é l felül k é t darab s z á n t ó . 8. A l o m f ö l d — 1772: a R á c s i g ó n h á z u l az A l o m f ö l d r e d ű l v é g g e l — 1778: az A l o m föld s o r j á b a n — 1826: T ó t t h u t t z á n k i m e n v e a Bagosi ú t r a v é g g e l A l o m f ö l d n e k neveztetik. 9. A n g y a l o s i ö s v é n y — 1736: a v á r o s á r k á t h á t r a h a g y v á n a K ö z é p s ő sorban az A n g y a l o s i ö s v é n y á t a l j á b a n . 10. A n g y a l o s i ú t — 1736: az A n g y a l o s i ú t o n egy föld — 1740: az A n g y a l o s i ú t r a m e g y é n véggel, és a T y u k o d i ú t is k e r e s z t ü l m e g y é n rajta. 11. Á r o k — 1788: az Á r o k r a j ö n véggel. 12. Á r o k s o r — 1736: Á r o k sorban a Szamosra j ö n véggel — 1764: Á r o k s o r j á b a n az A n g y a l o s i f o r d u l ó n — 1764: Á r o k sorban a K o m e n d á n s földje mellett — 1844: Á r o k sorban egy föld J á n o s i felől. 13. Á s t h a l m i r é t , Á s t o m r é t — 1513: A s t h a l m y r e t h (Maksai 112.) — Á s t h a l m i r é t (Kiss 421.) — 1824: az Á s t o m r é t e t szabad legelőből f e l t s ó v á z t á k a csengeriek — 1864: Á s t o m r é t , Á s t o m r é t i k a s z á l ó (Pesty I. 115.) 14. Á s v á n y — 1736: az U j f a l u s i ú t r a j ö n v é g g e l az Á s v á n felől — 1812: a Csengeri h a t á r o n az Á s v á n y n á l lévő zab — 1859: Á s v á n y — 1864: Á s v á n y d ű l ő (Pesty I. 107.) 15. Á s v á n y f o l y á s — 1728: a T e t ű r é t h á t o n Csenger felől h á z u l az Á s v á n y fojás mellette — 1744: a h a r m a d i k j á r á s b a n egy kaszáló, szom szédja az Á s v á n fojása — 1815: az Á s v á n f o j á s n á l egy jó darabot ö k ö r tilalmasnak k i t s ó v á z t a k . 16. A s z a l ó s — az 1859-i t é r k é p e n nincs f e l t ü n t e t v e . 17. A s z t a g ú t j a , A s z t a g ú t — 1736: Csengeri Tó h á t o n az Asztag avagy H o r d ó s k ú t ú t j á r a j ö n k i v é g g e l — 1736: A s z t a g u t t y á n által j á r k é t föld — 1776: az Asztag n e v e z e t ű ú t n á l — 1850: A s z t a g ú t j a . 18. Bagosy-kert — A Berekalji kertnek egyik r é s z e . Bagosy László a X V I I I . s z á z a d b a n Csengerben is birtokos volt, Fogarassy A n t a l felesége is Bagossy l á n y volt. 19. Bagosi ú t — 1736: a R é g i Bagosi ú t r a Ó v á r i felől ú t h o s s z a föld — 1766: a R é g i Bagosi ú t h o s s z á b a n — 1778: R é g i B a g o s i ú t r a j ö n v é g gel Hontsokos n e v ű föld — 1763: az Ó t s k a Bagosi ú t h o s s z á b a n — 1778: Bagosi ú t r é s z e — Bagosi ú t r a d ű l — 1850: Bagosi ú t r a véggel. 20. B a l k á n y — 1181: B a l k a n ( S z e n t p é t e r y I. 1., 43.) 1. m é g B i k a - , K a j l a - , K e t t ő s - , K ü l s ő - , L á n c - , Mester-, Recsege-, T y ú k s z e m b a l k á n y n á l . J e l e n t é s e : kis folyó, vagy m á r csak a medre. 21. B á n y a i t a g — A z angyalosi h a t á r s z é l e n .
22. B á n t a v a Bánta — 1665: a B a n t o v á n k é t föld egy b a r á z d á n — 1752: az Bánta n e v e z e t ű h e l y e n — 1762: a B á n t á n — 1764: B á n t á r a m e g y é n v é g g e l — 1778: B á n t a t o v a n e v ű k a s z á l ó — 1809: az ó v á r i h a t á r s z é l e n v a g y o n egy kaszáló, B a n t o v a vagy a m i n t most neveztetik, P a p r é t e — 1864: Ó v á r i h a t á r á b a n B á n tava, a hajdani csengeri b í r ó , M e l i t h b á n n e v é r ő l nevezve, s z á n t ó f ö l d és k a s z á l ó (Pesty I. 172.) — 1935: B á n t ó v á ( C s ü r y I. 61.) 23. B a r k á s z k e r t — A B e r e k a l j i kert r é s z e , a B a r k á s z - c s a l á d a X V I I I . s z á z a d ó t a Csengerben lakos. 24. Becsikert — A Szamos k a n y a r u l a t á n a k á t v á g á s á v a l (1824) k e r ü l t a csengeriek b i r t o k á b a . 25. B e l s ő k e r t — A B e r e k a l j i kert l e g b e l s ő r é s z e a Szamos k a n y a r u latánál. 26. B e n k ő t a g — B e n k ő P á l n e v é r ő l , a k i 1836-tól b á r ó A p o r L á z á r és Szeleczky J á n o s n é Eötvös R o z á l i a prefectusa volt. 27. B e r e k a l j i kert — 1673: K á r o l y i S á m u e l a B e r e k a i kerten egy gazos kertet z á l o g b a vesz M e l i t h Z s i g m o n d t ó l — 1736: B e r e k a l l y i kert felé m e g f o r d u l v á n a kert felől v a l ó sorban, a B e r e k a l l y a i u c z á r ó l k i j ő v é n A n g y a l o s felé t a r t v á n — 1762: a Laposon a B e r e k a l l y i kerten k é t pallag — 1809: Berek allyi kerten é p p e n a k a p u n á l v a n egy h á r o m s z e g l e t ű kert — 1821: a B e r e k a l y i kert e l ő t t v a l ó f ö l d n e k az ország ú t o n k í v ü l maradt k i s r é s z e — 1836: B e r e k a l l y i k e r t b í r ó s z á m a d á s a — 1850: Berek allyai kert. 28. B i k a b a l k á n y — 1850: Bika B a l k á n y — 1859: Bika B a l k á n y . 29. B i k a r é t — 1686: J á n o s i b a n Bika rétre d ű l ő b e n . 30. B o r é g e t ő föld — 1809: Bor égető földön k í v ü l , k ö z e l Ú j f a l u h o z . 31. B o r n y ú t i l a l m a s — 1778: B o r n y ú tilalmas J á n o s i alatt. 32. Boros — 1778: E r g e h á t o n Boros n e v e z e t ű föld. 33. Botostava Botosta — 1713: k é t föld az Erge h á t o n , m e l y n e k e g y i k e a Botos tavára m e n ő f ö l d e k n e k a d ű l ő j e — 1736: a Botos tónak n y o l cad r é s z e — 1736: R á c s i g ó n a Botosta u t t y á r a v é g g e l — 1764: B o t o s t á b ó í haza felé j ő v é n az Újfalusi ú t o n a Csengeri t ó felől — 1859: Botosta — 1864: Botosta, r é t (Pesty I. 107.) 34. C s á s z á r á r k a — 1823: a Császár árka n e v ű tulajdon k a s z á l ó j á b a n t a l á l t á k h á r o m lovaival. 35. Csengerikert — a B e r e k a l j i kert r é s z e . 36. C s e n g e r i t ó — 1694: Csenger T ó (Schram 104.) — 1736: K ö l e s n y í l n a k déli v é g é b e n a C s e n g e r i tó v a g y o n — 1744: Tsengeri tóra me g y é n v é g g e l — 1764: az Ú j f a l u s i ú t o n k é t pallag j ö n a Csengeri tó felől — 1818: a Csengeri t ó b e l i ö k ö r t i l a l m a s — 1843: a Csengeri tó és G é m e s t ó k ö r ü l — 1859: Csengeri t ó .
37. C s e n g e r i t ó h á t — 1736: a Csengeri t ó h á t o n az Asztag avagy H o r d ó s k ú t u t t y á r a j ö n k i v é g g e l — 1744: a Tsengeri t ó h á t o n v a n egy föl dem — 1776: a Csengeri T ó h á t r a és a Csengeri T ó r a n y ú l v é g g e l — 1778: egy hegyes föld a Csengeri T ó h á t á n , a H o r d ó s k ú t o n k í v ü l . 1850: Csengeri t ó h á t . 38. C s e n k e ú t C s e n k ú t — 1680: a Csenke ú t o n belől — 1736: Csenke ú t r a j ö n v é g g e l Ö v á r i felé n y ú l — 1736: Ö l d ö k l é s e n a Csenke ú t á t a l j á ban — 1816: e g y i k v é g i v e l a Csenke ú t r a m e n ő , m á s i k v é g i v e l az Ö v á r i h a t á r d o m b r a m e n ő — 1850: Csenke ú t — 1859: C s e n k ú t . 1524-ben C h e n k e n e v ű ember Csengerben l a k i k (Maksai 124.) 1575ben Chenke K e l e m e n egy telket kap Csengerben (Szirmay II. 131.) — 1591: az mely h á z a t Chenke K e l e m e n mellett c s i n á l t a t t u n k , C h e n k e A n d r á s tudja k i n é l v a g y o n ( K . O. III. 416.) — 1743: Csontos G y ö r g y obrislajd i n á n t felesége Csenke A n n a . 39. C s í k v e r e m — 1806: a Csík v e r e m n é l . 40. C s i p k é s s z e r — 1686: a J á n o s i h a t á r b a n C h y p k é s szer. 41. C s ű r ö s k e r t — T ó t és H a l o m utcai 42. Dajkafara —
kertek alatt.
1736: Ö l d ö k l é s e n Dajkafara föld.
43. D i n n y e s o r — 1665: a D i n y e sor v é g é b e n egy pallag — 1754: D i nye sorban a K e r e k t ó felé, s z o m s z é d j a a T y ú k s z e m b a l k á n y — 1828: Ú j h e l y i r é s z a D i n n y e s o r b a n — 1859: D i n n y e s o r — 1864: D i n n y e s o r , d ű l ő (Pesty I. 107.) 44. D i s z n ó k ú t — 1766: a D i s z n ó k ú t t y á n á l k é t s z á n t ó a k ö z é p j á ráson. 45. D i s z n ó r é t — 1814: D i s z n ó r é t . 46. D o m b k e r t — 1772: a ref. e g y h á z n a k b í r á k á l t a l m e g h a t á r o z o t t de ab aevo birattatott kertye van a S e n y i kerten a D o m b kerten belől, m e l y n e k déli s z o m s z é d g y a a D o m b kert mellett l é v ő B e l é n y e s i e k kerttye. E z e n a r é s z e n r é g i é p ü l e t m a r a d v á n y a i vannak a f ö l d b e n , m e l y b ő l k ö z é p k o r i t é g l á k a t szedtek k i a tulajdonosok m é g 30 é v v e l ezelőtt is. A n é p hite szerint ott állt valaha egy templom. Lehet hogy D o m b ó vagy Senye (Egyh á z a s s e n y e ) temploma? 47. D o m b u t a — 1764: a D o m b u t á n egy r a k á s o n 19 föld — 1766: D o m b ú t á r a való f o r d u l ó b a n a J á n o s i h a t á r b a n — 1806: D o m b u t á n — 1326: D o m b u t á n a J á n o s i P u s z t á b a n . 48. Erge. — 1181: ad p a r v u m Eger, inde ad M i e s Eger ( S z n t p é t e r y I. 1. 43.) — 1665: k é t föld egy b a r á z d á n az Erge k e t t é szakasztya — 1736: az Erge h á t o n és az E r g é r e jő v é g g e l , s mellette is az Erge foly egy dara big és a d é l felől v a l ó v é g i t az E r g e meg is szakasztya — 1764: az E r g é r e j ö n v é g g e l — 1764: az Erge parton — 1776: E r g é n k í v ü l az ú t á t a l j á b a n
— 1776: E r g é b ő l f e l j ő v é n öt s z á n t ó föld. 1. m é g E r g e h á t , K u r t a Erge, das Erge, N a g y E r g e . 49. E r g e h á t — 1665: Erge h á t o n k é t föld — 1665: Erge h á t ajba p a l l a g — 1736: E r g e h á t o n az E r g é r e j ö n v é g g e l — 1822: t a l á l t á k ő g y e l m é t a H o r d ó s k ú t n á l Erge h á t o n a maga földje v é g é n — 1859: g e h á t — 1864: E r g e h á t , dűlő. (Pesty I. 107.) 50. E r g e h á t ú t j a — 1736: E r g e h á t ú t h o s s z á b a n egy pallag — E r g e h á t o n , Botosta vagy Erge h á t ú t j á n .
Ná két ke Er
1764:
51. É r o l d a l — 1686: Ér h á t o n É r oldalban a J á n o s i h a t á r b a n . 52. F e j é r n é tagja — F e j é r S á n d o r a m ú l t század k ö z e p é n Bagoson a B a g o s s y - c s a l á d t i s z t t a r t ó j a volt. 1839-ben C s e n g e r b ő l vett feleséget, O s v á t h R o z á l i á t (1813—1888). 53. Feketetag — Fekete J ó z s e f csengeri chirurgus (1812) kete I g n á c n a k a birtoka.
fiának Fe
54. F o g á s — 1806: A F o g á s mellett. 55. F o g l á r — 1838: a K a s t é l y d o m b F o g l á r n a k nem t e k i n t h e t ő . 56. F o l y á r — 1828: a K a s z á r n y á t ó l a F o j á r mellett — 1847: F o j á r ban s z á n t ó — 1859: F o l y á r . 57. F ű v e s ú t — 1686: J á n o s i h a t á r b a n a F ü v e s út Csenger felé. 58. F ű z f á s k ú t — 59. G a t y a ü l e t — 1665: G a t y a ü l e t b e egy holdas föld — 1764: N a g y K e r e k t ó b a egy G a t y a ü l e t f o r m a k a s z á l ó (Szabó T. A t t i l a I. 386.) 60. G é m e s t ó — 1820: a G é m e s t ó b ó l j ö t t e k — 1822: G é m e s t ó — 1843: a G é m e s t ó k ö r n y é k é n legyen az ú r b é r e s e k földje. — 1859: G é m e s t ó — 1864: G é m e s t ó d ű l ő . E d ű l ő b e n egy m o c s á r van, h o l h a g y o m á n y szerint a g é m e k t a n y á z t a k . (Pesty I. 107.) 61. G é m s z á l l á s — 1665: a G é m s z á l l á s r e k e t t y é s r é t e t a k ö r ü l ö t t e v a l ó h á r o m pallagokkal — 1741: R e k e t t y é s gazos r é t e m e t a G é m s z á l l á s o n — 1764: G é m s z á l l á s á n — 1776: G é m szálláson az Erge u t t y á r a n y ú l n a k v é g g e l — 1776: G é m szállás oldalon — 1805: G é m s z á l l á s b e l i jussomon l é v ő k a s z á l ó t — 1859: G é m s z á l l á s . 62. G r ó f t a g — a gróf T e l e k i család birtoka, 1739-ben T e l e k i M i h á l y kapott r é s z j ó s z á g o t Csengerben (Szirmay 131. T e l e k i 278.). s azt 1867 k ö r ű i i g b i r t o k o l t á k , amikor m e g v á s á r o l t a N é m e t h I g n á c . U t o l s ó birtokosa a T e l e k i c s a l á d b ó l F ö l d v á r y E l e k n é T e l e k i J ú l i a volt. 63. Grossmanntag — 1874: G r ó z m á n y t a g . G r o s s m a n n F i l e p haszon b é r l ő volt a C s e n g e r j á n o s i h a t á r b a n . 64. G y ű l v é s z ú t — 1388: G y u l w e z h e l y s é g V e t é s t ő l d é l k e l e t r e — 1449: G i w l u e z alio nomine W y f a l u . — 1859: G y ü l e v é s z ú t . 65. H a t z k y k e r t — 1812: B e r e k a l l y i k e r t e n H a t z k y k e r t y é n e k h i v a -
t ó d o t t . A X V I I I . s z á z a d b a n a H a t z k y - c s a l á d Csengerben birtokos, r o k o n ságban a Hadady-családdal. 66. H a l a s t ó — 1772: a T ő g y e s e n t ú l a H a l a s t ó n á l . 67. Halomsor — 1786: k é t föld a H a l o m s o r j á b a n egy b a r á z d á n . 68. H a n g y á s — az 1859-i t é r k é p e n nincs f e l t ü n t e t v e . 69. Harmadszer Harmatszer — 1665: a H a r m a t szer ú t j á r a j ö n k i v é g g e l — 1732: a H a r m a d szeren lévő s z á n t ó föld — 1744: a H a r m a d szeren k é t föld — 1766: H a r m a t szeren a k ö z é p s ő l á b b a n — 1809: H a r m a d szeren — a Ravasz j u k n á l egy hegyes föld — 1850: Harmadszer — 1864: Harmatszer d ű l ő (Pesty I. 107.) 70. H o l í s z a m o s — 1835: az A n g y a l o s felőli forduló é s z a k i o l d a l á n i d e é r t v é n a holt Szamosnak is a csengeri h a t á r h o z t a r t o z ó fele r é s z é t — 1841: a csengeri h a t á r o n lévő I z g é t i gazos t é r n e k á l t a l v á g á s á b ó l s z á r m a z o t t H o l t Szamos h a g y á s a i közt l é t e z ő h a t á r j e l m e g ú j í t á s a — 4848: a H o l t Szamos m e d r é b e n t a l á l h a t ó p o s v á n y o s v í z á l l á s o s és hasznavehetetlen he l y e k a m é r é s alól kihagyatnak. 71. H o m o k — 1806: a H o m o k b a — 1859: H o m o k . 72. Honcsokos — 1736: a V e n d é g fogadó h e l y n é l a Hontsokoson — 1778: Bagosi ú t r a j ö n v é g g e l Hontsokos n e v ű föld — 1795: l e k ö t i f ö l d g y é t a H o n t s o k o s n á l — 1859: Honcsokos. 73. H o r d ó s k ú t — 1736: Csengeri tó h á t o n az A s z t a g avagy H o r d ó s k ú t ú t j á r a j ö n k i v é g g e l — 1754: H o r d ó s k ú t sorban l é v ő a p r ó pallagocsk á k — 1776: a H o r d ó s k ú t o n i n n é t — 1776: a H o r d ó s k ú t mellett — 1778: Csengeri tó h á t o n a H o r d ó s k ú t o n k í v ü l — 1850: H o r d ó s k ú t . 74. H o r g a s é r — 1694: Horgas É r (Schram 104) — 1736: Horgas é r k ö z t k é t föld — 1813: a csengeri h a t á r o n a Horgos é r n é i — 1864: H o r g a s é r , d ű l ő (Pesty I. 107.) 75. H o s s z ú s z e r — 1665: H o s s z ú szerbe k é t föld — 1736: H o s s z ú szer ben — 1778: H o s s z ú szer d ű l ő b e n — 1778: H o s s z ú szerben a H a l o m sor j á b a n — 1850: H o s s z ú s z e r — 1364: H o s s z ú s z e r , d ű l ő (Pesty I. 107.) 76. H o s s z ú s o r — 1776: az H o s s z ú sorban egy föld. 77. I b é k e — 1759: vagyon az I b é k e n e v ű R é t h Csenger Ú j f a l u b a n — 1806: I b é k é b e — 1864: I b é k e , r é t , d ű l ő (Pesty I. 115.) 78. Izgét — 1429: Izgeyb (Maksai 151. S z i r m a y II. 109.) 1547: Izgyb e r d ő — (Petrichevich 202.) — 1548: a csengeri h a t á r o n l e v ő I z k é b n e v ű e r d ő r é s z e c s k é v e l e g y ü t t ; — 1804: Izgét n e v ű hely — 1814: I z g é t b ő l pe dig a tövis v á g á s b ü n t e t é s terhe alatt megtiltatik — 1826: az i z g é t i hidas r a k é t vastag k i k ö t ő k ö t é l •— 1841: Izgéti gazos t é r á l t a l v á g á s á b ó l s z á r mazott Holt Szamos — 1861: I z g é t legelő — 1864: I z g é t h á í . A n g y a l o s h a t á r á b a n a s z o m s z é d csengeri h a t á r b a n lévő I z g é t r ő l (Pesty I. 19.) — 1935: i z g é t (Csűry I. 423.)
79. J á n o s i m e z ő . 80. J á n o s i t a g — a hajdani C s e n g e r J á n o s i t e r ü l e t é n . 81. J á n o s i ú t — 1736: a J á n o s i ú t r ú l m e g y é n le a K e c s k e r é t ú t t y a felé — 1736: J á n o s i ú t h o s s z á b a n . 82. J á r á s f ö l d j e — 1686: J á n o s i b a n a J á r á s földje mellett. 83. J e g y z ő t a g — S u l y o k Ede csengeri főjegyző b i r t o k a . 84. K a j l a b a l k á n y — 1736: a K a j l a B a l k á n y b a n az Űjfalusi ú t mellett — 1809: a R á t s i g ó s z é l é n a K a j l a B a l k á n y n e v e z e t ű h á r o m s z e g l e t ű k a száló. 85. K a l a n g y á s — 1814: a K a l a n g y á s n á l — 1820: szembe j ö t t a K a langyásból. 86. K a u f m a n n t a g — 1861-től K a u f m a n n József r e g a l e b é r l ő Csengerben. • 87. K a s z á r n y a s o r — 1826: — a K a s z á r n y á b ó l a kis d ű l ő h ö z m e n v é n a S e n y i kert f e l j á r ó j á n á l — K a s z á r n y a s o r j á b a n A l o m f ö l d n e k nevezte t i k — K a s z á r n y á t ó l a F o j á r mellett. 88. K e c s k e r é t — 1692: a K e c s k e R é t h b e vagyis Ó t o v á n y b a — a K e c s k e r é t b e j á r ó ú t h a t á r o z z a meg az é s z a k felől v a l ó végit, d é l r e padig a Csengeri A k a s z t ó f a felé n y ú l — 1740: K e c s k e r é t n e k nevezett k a s z á l ó — 1773: a K e t s k e r é t b e egy s z á n t ó föld, vagyis az Ó t o m á n y b a — 1815: K e c s k e r é t n e v e z e t ű h e l y — 1822: a K e t s k e r é t tele v a n vízzel — 1823: a J á n o s i f o r d u l ó b a , az ú g y n e v e z e t t K e c s k e r é t b e — 1864: K e c s k e r é t , d ű l ő . Bokros h e l y volt. (Pesty I. 107.) 89. K e n d e r á z t a t ó — 1736: K e n d e r Á s z t a t ó n egy s z á n t ó — 1736: K e n d e r ú s z t a t ó ú t r a n y ú l v é g g e l — 1764: K e n d e r á s z t a t ó n h á z u l — 1787: vagyon a K e n d e r Á s z t a t ó n k í v ü l a K i s S e n y i t ó n t ú l k é t föld — 1828: a Bagosi ú t n á l a N a g y és K i s S e n y i t ó szélén h á z u l a K e n d e r á s z t a t ó part j á n — 1820: K e n d e r Á s z t a t ó ú t t y á n — 1859: K e n d e r á z t a t ó . 90. K e n d e r á z t a t ó erge — 1828: a K e n d e r á z t a t ó Erge partya. 91. K e n d e r s o r — K e n d e r sor l á b j á n a Köles n y í l — a K e n d e r sorban — 1744: K ö z é p m e z ő n K e n d e r sorban — 1764: K e n d e r sorban a K ö z é p f o r d u l ó b a n — 1859: K e n d e r s o r . 92. K é p e s y t a g — 1873: K é p e s s y László főszolgabíró birtoka. 93. K e r e k t ó — 1181: inde per m e d i a m p a r t é m K e r e k t h o w et par f i nem A r o k usque Zamos ( S z e n t p é t e r y I. 1. 43.) — 1501: K e r e k t h o (Maksai 193.) — 1665: K e r e k t ó n á l k é t föld, Ú j f a l u fele m e g y é n véggel — 1754: a D i n n y e sorban az alsó végi n y ú l a K e r e k t ó felé — 1818: K e r e k t ó o l dalon — 1830: K e r e k t ó szélén. L . m é g K i s k e r e k t ó és N a g y k e r e k t ó . 94. K e r e s z t ú t — 1736: K e r e s z t ú t o n h á z u l — 1766: Kereszt ú t o n h á z u l felől — 1819: K e r e s z t ú t n á l l é v ő föld — 1847: K e r e s z t ú t b a n s z á n t ó föld — 1859: K e r e s z t ú t .
95. Későkert — a Szamos h í d j á n á l volt a Berekalj! kert r é s z e . 96. K é t ú t k ö z i — 1736: A k a s z t ó f a s o r j á b a n a két út közt — 1859: K é t út közi. 97. K e t t ő s b a l k á n y — 1736: Kettős Balkányra m e g y é n v é g g e l az A s z tag ú t j á n k í v ü l — 1799: egy kis hegyes pallag a K e t t ő s B a l k á n y b a — 1847: K e t t ő s B a l k á n y b a n s z á n t ó föld — 1864: Kettősbalkány, d ű l ő (Pesty I. 107.) 98. Kisdűlő — 1828: Kaszárnyából a Kis d ű l ő b e m e n v é n . 99. K i s k e r e k t ó — 1720: Kis kerek T ó fele (Schram 105.) 1736: az Kis Kerek tónál k é t kis föld — 1740: Kis Kerek tón k í v ü l — 1762: Kis Kerek tónál — 1764: Kis kerek tónál az A n g y a l o s i f o r d u l ó b a n — 1847: a Kiskerektón k e r e s z t ü l j á r ó ú t n a k e l c s ó v á z á s a — 1859: Kiskerektó — 1864: Kiskerektó, kaszáló. A k ö z e p i n lévő k e r e k tóról. (Pesty I. 107.) 100. K i s k ö r t v é l y t ó — 1766: Kis k ö r t v é l y tó o l d a l á n a J á n o s i h a t á r o n . 101. Kisrét — 1766: a Kis rétre m e n ő sorban. 102. K i s s é n y i t ó K i s s a n y i t ó — 1736: a Kis S é n y i tónál — 1766: az Kis S é n y i tóra — 1778: Kis S é n y i Tóra a M o l n á r I s t v á n k a s z á l ó j á r a d ű l v é g g e l — 1816: Kis Sanyi tóba — 1818: a Bagosi ú t n á l a N a g y és Kis S a n y i t ó s z é l é n — 1859: Kis S a n y i t ó . 103. Kistag — az 1859-i t é r k é p e n nem szerepel, a t a g o s í t á s k o r m é r t é k ki. 104. K i s t á t o m — 1271: Costatun (Maksai 163.) — 1281: Costatum — 1429: Koztoton (Szirmay II. 109.) — 1686: Kis tatomban egy r é t J á n o s i ban — 1698: Kis Tatomba h a j t o t t á k i t a t n i a S z e g e d i n é ö k r e i t — 1759: Kis Tatom háton — 1826: Kis Tatomnál. 105. K o l e r á s t e m e t ő — 1843: K i s a s s z o n y n a p i v á s á r a t a l l ó n a colerás t e m e t ő n é l — 1859. 106. Kolompérföld — 1859. 107. Kopár — 1744: a Kopáron van egy föld. 108. K o r m á n y — 1766: a K o r m á n y r a m e g y é n v é g g e l a J á n o s i h a t á r ban — 1822: a k i k a J á n o s i földön vagy a D o m b u t á n s z á n t a n a k , azoknak s z á m o k r a K o r m á n y oldalon l é v ő ö k ö r t i l a l m a s f e l s z a b a d í t t a t i k . 109. K o t y m á n — 1764: a K o t y m á n y r a d ű l v é g g e l — 1766: a Kotym á n y h á t o n Csenger Űjfalusi h a t á r o n . 110. K ö l e s n y í l — 1736: K e n d e r s o r l á b j á b a n a Köles nyíl — 1736: ezen K ö l e s nyílnak déli v é g i b e a Csengeri T ó — 1776: a K ö l e s nyílnak déli v é g i b e a Csengeri Tó — 1776: a Köles n y í l b a n hat v é k á s föld — 1806: Köles nyíl. 111. K ö r t v é l y t a v a — 1428: Kertuelzygethe (Maksay 228.) — 1686: J á nosi h a t á r b a n a K ö r t v é l y tó á g á r a m e g y é n v é g g e l — 1823: a K ö r t v é l y tavánál a J á n o s i h a t á r o n .
112. K ö z é p s ő s o r — 1736: a v á r o s á r k á t h á t r a h a g y v á n a K ö z é p s ő sorban az A n g y a l o s i ö s v é n y á t a l j á b a n — 1766: a K ö z é p s ő sorba — 1778: K ö z é p sorba. 113. K u n t a g — K u n József b i r t o k a a t a g o s í t á s u t á n . 114. K u r t a e r g e — 1826: a K u r t a E r g é n é l . 115. K ú t v ö l g y e h á t — 1686: J á n o s i b a n a K ú t v ö l g y e h á t o n . 116. K ü l s ő b a l k á n y — 1736: a K ü l s ő b a l k á n y r a m é g y e n v é g g e l — K ü l s ő B a l k á n y o n — 1744: K ü l s ő B a l k á n felé m é g y e n v é g g e l — 1762: K ü l s ő B a l k á n n á l — 1822: K ü l s ő B a l k á n y b a t a l á l t a t i k — 1859. K ü l s ő B a l kány. 117. L a d á n y p a l l a g a — 1764: a M é j k o t y o r n á l L a d á n y paliaga. 118. L á n c b a l k á n y — 1778: L á n c z B a l k á n y n á l — 1847: a L á n c b a l k á n y i ú t n a k a t e m e t ő n t ú l A n g y a l o s felé a K i s k e r e k t ó n k e r e s z t ü l l e c s ó v á z á sa — 1859: L á n c b a l k á n y . 119. L ó t i l a l m a s — 1778: a Ló tilalmas n e v ű k a s z á l ó . 120. Meggyes — 1764: M e g g y e s n é l az A n g y a l o s i f o r d u l ó b a . 121. M e g g y e s t ó Meggyesta — 1428: lacus Meggestho ( K . O. II. 115.) — 1803:-a Meggyesta oldalon — 1806: a M e d g y e s tóba — Meggyestai kaszáló. L a p á l y o s k a s z á l ó "Újfaluban (Pesty I. 115.)
114— 1864:
122. M e l i t h g a z M i i i g a z -— 1736: A n g y a l o s b a n a nyugot felől v a l ó v é gen egy telek, északi s z o m s z é d j a a Melliíh. gaz — 1736: a M e l l i t h gaz vagy Vadaskert — 1778: M i l i t n e v e z e t ű gazos kert az I z g é t b e n — 1788: M i i i g a z — 1788: M i l i t k e r t — 1864: M e l i t h g a z , m i v e l a M e l i t h e k é volt (Pesti I. 19.) 123. M é l y k o t y o r — 1736: M é h k o t y o r mellett k é t föld — M é h k o í y o r o n k í v ü l — 1764: M é j k o t y o r n á l L a d á n y paliaga — M é h k o t y o r b ó l m e n v é n a Botosta felé — 1778: a m é l l y K o t y o r n á l — 1859: M é l y k o t y o r (Sza bó T. A t t i l a I. 415.) 124. M e s t e r b a l k á n y — 1705: M e s t e r B a l k á n y r a és a S é n y i T ó r a m e n ő h á r o m k ö b l ö s földet M á g ó t s i n é hagyta az e c c l e s i á r a t i s z t e s s é g e s eltemet t e t é s é é r t — 1809: M e s t e r B a l k á n y b a v a n egy kis darab föld — 1813: Mester B a l k á n y o n egy egy szántó — 1859: M e s t e r b a l k á n y — Mester n e v ű , c s a l á d élt Csengerben a X V I I I . s z á z a d b a n . 125. M o g y o r ó s — 1816: M o g y o r ó s . 126. N á d a s e r g e — 1736: a N á d a s E r g e s z o m s z é d s á g á b a n — 1766: N á das Erge s o r j á b a n — 1806: N á d a s E r g e h o s s z á b a n . 127. N á d a s s o r — 1776: a N á d a s s o r j á b a n a N á d a s Erge s z o m s z é d s á gában. 128. Nagyerge — 1736: A z Ó v á r i felé v a l ó f o r d u l ó b a n a N a g y Erge mellett Ó v á r i felé m e g y é n véggel.
129. N a g y k e r e k t ó — 1736: Nagy kerek t ó n k í v ü l a Tibota u t t y á r u l Ú j f a l u felé v é g g e l — 1740: a Nagy kerek tó mellette — 1764: Nagy ke rek tóba egy G a t y a ü l e t forma k a s z á l ó — 1766: a Nagy kerek t ó n k í v ü l — 1814: a Nagy kerektón k í v ü l a tilalmas k ö z e p i n — 1846: a J á n o s i for d u l ó b a n a Nagy kerektónál — 1864: N a g y k e r e k t ó , k a s z á l ó (Pesty I. 107.) 130. N a g y s e n y i t ó N a g y s a n y i t ó — 1736: Nagy S é n y i tón k í v ü l — 1778: Nagy S é n y i tóra d ű l — 1809: Nagy S é n y i Tóra és a Bagosi ú t r a m e g y é n v é g g e l — 1818: Nagy és K i s S a n y i t ó s z é l é n a K e n d e r á s z t a t ó part j á n . — 1850: Nagy sanyitó. 131. Negyvenhold — 1736: Negyven holdban 12 darab föld egy szél ben, az Ó v á r i felé v a l ó f o r d u l ó b a n — az A k a s z t ó fa s o r j á b a n a k é t ú t közt az Negyven hold s o r j á n a k is h i v a t t a t i k — 1763: a Negyven h ó d b a —• 1766: az 40 hold d ű l ő j e mellett — 1778: Negyven holdra d ű l — 1859: Negyvenhold — 1864: Negyvenhold, d ű l ő (Pesty I. 108.) 132. Nemessor — 1665: Nemes sorba egy föld — 1776: a Nemes sor jában a J á n o s i h a t á r b a n — 1847: Nemes sorban — 1859: Nemessor. 133. Nemesszer — 1736: Nemes szer l á b j á b a n n y u g a t r u l — Nemes szer l á b j á n t a l á l t a t i k h á r o m s z á n t ó föld. 134. Nemestag —
1776: a
1847: Nemes tagban s z á n t ó .
135. N é m e t h t a g —• N é m e t h I g n á c v á s á r o l t a meg a gróf T e l e k i c s a l á d b i r t o k á t s a G r ó f t a g lassan N é m e t h t a g lett. 136. Nyalogató — 1665: N y a l o g a t ó n h á z u l egy föld — 1744: H a r m a dik m e z ő n a Nyalogatóban — a Nyalogatóra m e g y é n v é g g e l — 1806: N y a l o g a t ó — 1830: a Nyalogatóba l é v ő tíz v é k á s föld — 1859: N y a l o g a t ó . 137. OJtovány Ó t o v á n y O l t o m á n y Ótomány -— 1736: Ő t o m á n y b a . . . a K e c s k e r é t b e j á r ó ú t h a t á r o z z a m e g — 1766: Oltoványba s K e t s k e r é t u t t y á r a j ö n v é g g e l — 1773: a K e t s k e r é t b e egy s z á n t ó föld vagyis Ö f o v á n y b a — 1827: J á n o s i f o r d u l ó b a az Ótaványba — 1859: Oltovány. 139. Ordító — 1715: Ordító v ö l g y h á t o n az B e r e k a l y i kertre m e g y é n v é g g e l — 1744: az Ordító d ű l ő j é b e n — Ordítón egy föld — B o t o s t á r a megy v é g g e l az Ordító ajban — 1776: az Ordító n e v e z e t ű helyen — 1788: Ordítón az A s z t a g u t t y á r a j ö n v é g g e l — 1859: Ordító. 140. Óvári út — 1778: a S z a t h m á r i és Óváriba járó út m e g y é n k e r e s z t ü l rajta —- 1818: a K e n d e r á s z t a t ó t ó l k i a t a r l ó n az Övári útig. 141. ö k ö r t i l a l m a s — 1818: a Csengeri t ó b e l i ö k ö r t i l a l m a s . 142. ö l d ö k l é s — 1736: ö l d ö k l é s b e n D a j k a fara föld — Öldöklésen a Csenke ú t á t a l l y á b a n — 1764: az ö l d ö k l é s e n — 1859: ö l d ö k l é s . 143: ö r d ö g 1680: az ö r d ö g n é l é s az Csenke ú t o n belől az Ó v á r i h a t á r r a m e n ő sorban.
144. ö r d ö g e r g e — 1859: E r d ö g E r g e . 145. ö s v é n y —
1809: ö r d ö g Erge h o s s z á b a n k é t hegyes
pallag —•
1764: ö s v é n y á t a j j á b a n az A n g y a l o s i f o r d u l ó n .
146. P a p r é t e P a p r é t i — 1665: az A k a s z t ó f á n á l , s z o m s z é d j a P a p r é t i felől K á r o l y i M i h á l y — 1712: P a p r é t ( S c h r a m 104.) — 1773: az Ó v á r i h a t á r s z é l b e egy r é t , mely Pap r é t t y é n e k neveztetik, h a r m i n c boglya ter m ő — 1809: az Ó v á r i h a t á r s z é l e n vagyon egy kaszáló, B á n t a v a vagy a m i n t most neveztetik Pap r é í e — 1859: P a p r é t i — 1864: P a p r é t i , dűlő,, k a s z á l ó . M i v e l a ref. lelkész papi f i z e t é s k é n t bírja. (Pesty I. 108.) — 1936: P a p r é t i (Csűry II. 216.) 147. Papszeg —
1686: J á n o s i h a t á r o n a P a p Szegben.
148. P é n z g ö d ö r —
1826: P é n z gödör s o r j á b a n a J á n o s i p u s z t á b a n .
149. P o n g r á c z t a g — P o n g r á c z Géza b i r t o k a 1868-tól. 150. P o r g o l á t k e r t — 1736: a Tibota u t t y á n haza felé j ő v é n a Porgol á t kert u t t y a — P o r g o l á t kert alatt a l e g e l s ő ú t h o s s z a föld — 1776: P o r g o l á t kert uttya. P o r g o l á t j e l e n t é s e : a v á r o s k e r í t é s e . 151: P o z s o n y h a l m a — 1806: Pozsony h a l m á n á l Ú j f a l u felé — 1822: G é m e s t ó és P o s o n halma k ö r ü l a Bagosi és Csengeri m e g ú j í t o t t h a t á r domb — 1864: P o z s o n y h a l m a . H a l o m . A C s e n g e r ú j f a l u és Csengerbagosi h a t á r között fekszik. E m b e r i k é z által h á n y a t o t t n a k látszik. (Pesty I. 115.) 152. R á c s i g ó — 1694: R á c s i g ó (Schram 104.) — 1736: a R á c s i g ó n h á z u l az A l o m f ö l d r e d ü l v é g g e l — Rácsigó n e v e z e t ű k a s z á l ó — 1744: R á csigón k í v ü l — 1766: Rácsigó s o r j á b a n — 1778: R á c s i g ó s z é l é n — 1787: R á c s i g ó n k í v ü l a Bagosi ú t h o s s z á b a n — 1813: R á c s i g ó n e v e z e t ű helyen az Űjfalusi ú t r a j ö n v é g g e l — 1822: a R á c s i g ó k ú t j á n á l — 1864: R á c s i g ó , d ű l ő . (Pesty I. 108.) 153. R a v a s z l y u k — 1773: Ravasz j u k o n k í v ü l egy hegyes föld 1778: Ravasz l y u k n á l — 1806: R ó k a l y u k — 1859: R a v a s z l y u k .
—
154. R e c s e g e b a l k á n y — 1665: Retseg B a l k á n y n á l egy hegyes pallag — 1787: Recsige B a l k á n y b a n — 1864: R e t s e g e - B a l k á n y . Mocsaras tó a Recsege d o m b r ó l , m e l y n e k k ö z e p é b e n v a n . (Pesty I. 108.) 155. Recscgedomb — 1665: Retseg d o m b o n Ú j f a l u felől — 1736: K é t s é g e d o m b n á l egy pallag — 1764: Recsege domb d ű l ő j é b e n — 1776: R e csege domb s o r j á b a n — 1787: Recsige d o m b o n k í v ü l Újfalu felől — 1864: Recsige domb. A C s e n g e r b ő l Bagos felé v e z e t ő o r s z á g ú t o n létező emberi kezek á l t a l emeltnek látszó d o m b t ó l veszi m a g á t , m e l y b e n emberi cson tok is t a l á l t a t n a k — a h a g y o m á n y szerint itt rossz s z e m é l y e k , állítólag b o s z o r k á n y o k é g e t t e t t e k volna meg. (Pesty I. 108.) — 1936: Kecsigedomb.. ( C s ü r y II. 265.)
156. Recsigelapos — 1744: Retsige laposon van egy föld — 1859: R e csigelapos. 157. R é g i f o g a d ó — 1764: R é g i F o g a d ó n á l h á z u l felől. 158. R e k e t t y é s h á t — 1731: a R e k e t t y é s h á t ajba az Ó v á r i h a t á r s z é len — 1736: R e k e t t y é s h á t o n egy föld — 1739: R e k e t t y é s h á t o n az Ó v á r i f o r d u l ó b a n — 1787: R e k e t t y é s h á t o n a felső végi Bagos felől fel van s z á n t v a — 1813: R e k e t t y é s h á t o n a m á l é b a t a l á l t á k — 1820: R e k e t t y é s h á t o n a K e n d e r á s z t a t ó u t t y á n j ö t t haza fele — 1859: R e k e t t y é s h á t — 1864: R e k e t t y é s h á t . E d ű l ő b e n h a g y o m á n y szerint rekettye és t ö v i s b o k r o k voltak. (Pesty I. 108.) 159. R e k e t t y é s r é t — 1665: R e k e t t y é s r é t e t a k ö r n y ü l ö t t e v a l ó h á r o m p a l l a g o k k a l — 1741: R e k e t t y é s gazos r é t e t a G é b s z á l l á s o n . 160. R é t — 1736: a R é t r e d ű l v é g g e l . 161. R é v é s z f ö l d — 1826: R é v é s z f ö l d , a v á r o s felől s z o m s z é d j a az Erge. 162. R ó z s á s — 1823: lovai szabadon ettek a R ó z s á s b a . 163. S á s á g y — 1826: S á s á g y e l ő t t k é t föld — 1858: S á s á g y - o l d a l — 1864: S á s á g y , U r á b a n d ű l ő . (Pesty II. 414.) 164. S e n y i k e r t S a n y i k e r t — 1677: egy g y ü m ö l c s ö s kert, k i t h í n a k Senei kertnek — 1678: S e n y i kert M e l i t h Z s i g m o n d kertje — 1772: a ref. e g y h á z n a k ab aevo birattatott k e r t y e v a n a S e n y i kerten, a D o m b kerten — 1787: egy g y ü m ö l c s ö s kertemet a S e n y i kerten, s z o m s z é d j a a Szamosra n y ú l v é g g e l — 1810: S e n y i k e r t i k e r ü l ő — 1819: S e n y i k e r t i g y ű l é s e k j e g y z ő k ö n y v e — 1840: S e n y i k e r t i k e r t b í r á k n a k m e g e r ő s í t t e t tek B o r b é l y M i h á l y és K á d á r G y ö r g y — 1852: s ü r g e t ő s z ü k s é g e s lenne a m á r r é g o l t a megkezdett K o m l ó d T ó t f a l u s i és Csengeri ú g y nevezett Se n y i k e r t e k e n a Szamos á t v á g á s a — 1859: S a n y i k e r t — 1936: S a n y i k e r t ( C s ű r y II. 285.) 165. S e n y i t ó S a n y i t ó — 1736: a S e n y i t ó r a m e n ő sorban — 1744: S e n y i t ó n á l egy föld — 1773: a S e n y i t ó r a m e g y é n v é g g e l — 1776: új S e n y i t ó mellett — 1813: a S e n y i t ó n á l a b ú z á b a n é t e t t e k — 1831: a S e n y i t ó n á l l é v ő k a s z á l ó — 1859: S a n y i t ó — 1936: S a n y i t ó . S á n d o r f a l u egy elpusztult falu neve Csenger h a t á r á b a n . ( C s ű r y II. 285.) 166. S e t é t s z e g — 1686: J á n o s i h a t á r o n S e t é t Szegh n e v ű k a s z á l ó — 1736: S e t é t szegen lévő k a s z á l ó — Setit szegen egy pallag — Setett szeg re n y ú l v é g g e l — 1744: S e t é t szegre m e g y é n v é g g e l — 1764: Setett szeg fele a H a r m a d i k l á p b a n — 1818: S e t é t szegen — 1859: S e t é t s z e g . 167. Siket — 1740: egy Siket n e v ű k a s z á l ó , h á r o m boglya t e r m ő . 168. S ó s h a l m a — 1778: Sós h a l m a v é g é b e n . 169. Striztag — S t r i z ( k é s ő b b N é m e t h r e m a g y a r o s í t o t t a a n e v é t ) J ó zsef baromorvos birtoka. (1839-től Csengerben élt a család.)
170. S u l y k o s t ó — 1665: Sujkos T ó n á l egy föld — 1762: a Sujkos t ó n k í v ü l — 1766: a S u l y k o s t ó n h á z u l — 1806: S u l l y k o s t ó — 1859. S u l y kostó. 171. S z a k a d é k — 1686: J á n o s i h a t á r o n a S z a k a d é k b a n — 1766: a S z a k a d é k k ö z t n é g y darab föld a Csenger Ű j f a l u s i k ö z é p j á r á s o n . 172. — 1766: járó út. 173: — 1827: 174.
S z a t m á r i ú t — 1736: S z a t t m á r i ú t r a á l t a l m e g y é n a S z u g o j b ó l a S z a t m á r i ú t r a j ö n v é g g e l — 1778: a S z a t h m á r r a és Ö v á r i b a Szilas — 1766: Szilas oldalon — 1778: a Szilasban — 1806: Szilas K ö z é p f o r d u l ó n a Szilas n e v e z e t ű h e l y e n — 1859: Szilas. Sziget — 1686: K ö z é p n y o m á s b a n a Szigeten.
175. S z ó g o t a — 1736: a S z ó g o t á r a m e g y é n v é g g e l — 1754: S z ó g o t á b a n ú t h o s s z a föld — 1764: S z ó g o t á b a n l é v ő k a s z á l ó fele — 1772: v a n a S z ó g o t á b a a Szamos partra egy föld — 1859: S z ó g o t a — 1864: S z ó g o t a , d ű l ő . (Pesty I. 108.) 176. S z ő l ő s k e r t — 1736: Szőlős k e r t n é l v a l ó f o g á s b a n a v á r o s á r k á n á l — 1759: a C a s t é l y p u s z t á i n k í v ü l , a v á r o s á r k á n belől vagyon egy szőlős n e v e z e t ű kert. 177. S z u g o l y — 1736: S z a t t h m á r i ú t r a á l t a l m e g y é n a Szugojbul egy föld — 1828: Z u g o l y b a a S e n y i kerten. 178. S z u h á n y i t a g — S z u h á n y i László 1759 óta f e l e s é g e ( K á l l a y Éva) j u s s á n birtokos volt Csengerben. 179. Szunyogtag — Ú j f a l u felé. 180. S z ű r é g e t ő d o m b — 1736: S z ű r é g e t ő dombon h á z u l egy s z á n t ó — S z ű r é g e t ő d o m b n á l — 1806: S z ű r é g e t ő domb — 1859: a S z ű r é g e t ő d ű l ő j é b e n — 1864: S z ű r é g e t ő , d ű l ő . (Pesty I. 108.) 181. T a r k u t a — 1764: T a r k u t á n á l — 1778: T a r k u t á b a n az Űjfalusi ú t m e g y é n a v é g i b e n — 1806: T a r k u t á n á l — 1818: T a r k u t a b e l i ö k ö r t i l a l mas f e l s z a b a d í t t a t i k — 1859: T a r k u t a — 1864: T a r k u t a , d ű l ő . T a r k u t a , r é t . (Pesty I. 108. 115.) 182. T é g l á s — 1820: a k e r ü l ő azt á l l í t t y a , hogy a T é g l á s n á l t a l á l t a . 183. T é g l a s z e r — 1736: T é g l a szerbe hat s z á n t ó — T é g l a szerben a k e r t e k alatt a K ö z é p s ő j á r á s b a n — 1766: T é g l a szerben k é t s z á n t ó föld — 1864: T é g l a szer. 184. T é t h y d ű l ő — 1809: T é t y d ű l ő p a l l a g j á n — 1826: T é t h y r é s z p a l lagja. 185. T e t ű r é t T e t ő r é t — 1728: a T e t ő r é t h á t o n l é v ő földet z á l o g b a v e t t e m — 1736: a Tibota e l ő t t az T e t ű r é t h e z közel egy pallag — a T e t ű r é t b e n — 1744: a T e t ű r é t f e l é m e g y é n v é g g e l — 1787: az T e t ő r é t a l y ban, az Á s v á n y fojása mellette — 1859: T e t ű r é t .
186. T é z s l a s z e r — 1736: Tesla szerbe egy föld az A n g y a l o s i f o r d u l ó ban — Tesla szerben a k e r t alatt. 187. T i b o t a , Tibatava — 1429: T h y b a t e l k e n e v ű hely C s a h o l y i J á n o s b i r t o k a i k ö z t — J á n o s i u t á n (Szirmay II. 109.) — 1686: J á n o s i h a t á r b a n a T i b a tava mellett. — 1738: S e t é t s z e g t ő l a Tibota felé k é t pallag — T i bota u t t y á n haza felé — 1766: a Tibota tava s z i g e t t y é n é l a J á n o s i h a t á r ban — 1776: T i b o t a előtt a T e t ű r é t h e z k ö z e l — 1812: a Tibota felé v a l ó gyepen — 1936: Tibota ( C s ű r y II. 390.) 188. T ó t f a l u s i kert — 1852: s ü r g e t ő s z ü k s é g e s lenne a T ó t f a l u s i és Csengeri ú g y n e v e z e t t S e n y i kerteken a Szamos á t v á g á s a . 189. T ö l g y e s — 1766: a T ő g y e s e n t ú l a halas t ó n á l pallag — 1790: a T ő g y e s e n egy gazos pallag — 1795: a T ö l g y e s b e n egy darab szilvás. A Szamos á r t e r ü l e t é n a S a n y i k e r t e n , k ö z e l a D o m b k e r t h e z K u n József t u l a j d o n á b a n volt a 6—7 é v s z á z a d o s m o c s á r i t ö l g y e k k e l é k e s t e r ü l e t , ame lyet k i i r t o t t a k 1945 u t á n . 190. T ú l s ó e r g e — 1501: Thwlsoerge (Maksai 193.) 191. T y u k o d i ú t — 1736: az A k a s z t ó v ö l g y mellett a T y u k o d i ú t o n belől — az T y u k o d i út is k e r e s z t ü l m e g y é n rajta — T y u k o d i ú t r a j ő v é g g e l — 1764: az A k a s z t ó f a s o r j á b a n az T y u k o d i út h o s s z á b a n . 192. T y ú k s z e m b a l k á n y — 1754: a D i n n y e sorban s K e r e k tó felé, s z o m s z é d j a a T y ú k s z e m B a l k á n y — 1764: T y ú k s z e m B a l k á n k ö r ü l — 1799: J á n o s i f o r d u l ó b a n csengeri h a t á r o n a T y ú k s z e m B a l k á n y b a n . 193. U g a r m e z ő — 1766: a N y o m á s m e z ő n vagyis U g a r m e z ő n a H a l o m sorban. 194. Ü j f a l u s i út — 1772: Üjfalusi ú t n á l k é t pallag. 195. V e n d é g f o g a d ó h e l y — 1736: V e n d é g fogadó h e l y n é l a H o n t s o k o sen — 1764: R é g i F o g a d ó n á l h á z u l felől — 1864: F o g a d ó d ű l ő . H a g y o m á n y szerint rendszeres f o g a d ó volt. E h e l y e n most is domb v a n .(Pesty I. 108.) 196. V i n c z e d o m b — 1826: V i n c z e d o m b n á l a J á n o s i P u s z t á b a n . 197. V i r á g f ö l d e k — 1847: V i r á g f ö l d e k b e n s z á n t ó — 1859: V i r á g f ö l dek. 198. V ö c s ö k m o c s á r — 1686: J á n o s i b a n V ő c s i k m o c s á r mellett — V ö csök mocsara — 1826: V ő c s i k n é l a J á n o s i P u s z t á b a n , 199. Z s á k h a l m a — 1736: Z s á k h a l m a s o r j á b a n a T y u k o d i ú t felől n y ú l J á n o s i fele — Z s á k h a l m a t á j á n a J á n o s i ú t r a j ö n v é g g e l — 1766: a S á k halnia s o r j á b a n — 1773: S á k h a l m á b a n egy s z á n t ó föld — 1809: Z s á k h a l m á b a n egy föld — 1811: a Z s á k h a l m á b a lévő h á r o m k ö b l ö s zöld b ú z a v e t é s — 1859: Z s á k h a l m a — 1936: Z s á k h a l m a ( C s ű r y II. 473.) 200. Z s í r o s k ú t — 1806: Z s í r o s k ú t n á l — 1859: Z s í r o s k ú t ú t j a — 1864: Z s í r o s k ú t , d ű l ő (Pesty I. 108.)
Jegyzet:
A z itt k ö z z é t e t t adatokat 50 é v alatt g y ű j t ö t t e m , k i i n d u l v a az élő e m l é k e z e t b ő l s folytatva a b ú v á r k o d á s t oklevelekben, nyomtatott k i a d v á n y o k b a n . A legnagyobb s e g í t s é g e t a S z u h á n y i - c s a l á d csengeri l e v é l t á r a jelentette, amely 1944 ő s z é n teljesen m e g s e m m i s ü l t . 1935 és 1943 k ö z ö t t foglalkoztam ennek a l e v é l t á r n a k r e n d e z é s é v e l , s b ú v á r k o d á s k ö z b e n í r t a m k i azokat az a d a l é k o k a t , amelyeket csak az é n f e l j e g y z é s e i m mentet tek meg a p u s z t u l á s t ó l . H e l y e s í r á s u k csak n a g y j á b ó l felel meg az eredeti nek. Sajnos azokat m á r nincs m ó d o m b a n ö s s z e h a s o n l í t a n i . N é h a i dr. S z u h á n y i Ferenc, a l e v é l t á r tulajdonosa, a legnagyobb k é s z s é g g e l b o c s á t o t t a r e n d e l k e z é s e m r e a családi iratokat.
A legnagyobb zavarban vagyok, a m i k o r dr. G y a r m a t h y Z s i g m o n d k é r é s é r e szembe k e l l n é z n e m h á r o m n e g y e d s z á z a d o s é l e t e m helynévkutató kezdeteivel, k i b o n t a k o z á s á v a l és f e j l ő d é s é v e l . V a l ó j á b a n az a n y a n y e l v m e g t a n u l á s á v a l k e z d ő d ö t t , s h a l á l o m p i l l a n a t á b a n fog félben m a r a d n i . M e r t az é v s z á z a d o k ó t a egyazon t e l e p ü l é s e n élő és a h a g y o m á n y b a bele s z ü l e t e t t g e n e r á c i ó k é s z r e v é t l e n ü l , a b e s z é d d e l egyszerre t a n u l j á k m e g a teljes m a g y a r nyelvet, amelybe beletartozik a f a l u h a t á r á n a k , a legkisebb r é s z é n e k neve is. T e r m é s z e t e s e n a gyermeket n e m is é r d e k l i a h a t á r n e v e k e t i m o l ó g i á j a , hiszen e n é l k ü l is pontosan eligazodik a szülőföld m i n d e n t e r ü l e t é n , a k á r csak é l e t e s z í n h e l y é n : a h á z b a n , u d v a r o n , c s a l á d b a n és a h a g y o m á n y o s k ö z ö s s é g b e n . Pontosan tudja, hogy merre v a n az I z g é t , ahova tavasszal a m a r h á t k i h a j t j á k legelni, a Recsigedomb, a B á n t a , Tibota, Botosta, Meggyesta n e v ű h a t á r r é s z . S ha azt m o n d t á k neki, hogy a J á n o s i tagban l é v ő m á l é f ö l d ö n k e l l k a p á l n i , vagy ősszel a v a r j a k t ó l k o l o m p p a l v é d e n i a k u k o r i c á s t , pontosan odamegy, s v é g z i a m u n k á j á t . H i s z e n a h a t á r n e v e k közös tulajdona az egész falunak, csak majd k é s ő b b k e z d é r d e k l ő d n i , hogy a R a v a s z l y u k , Harmatszer, Csenkut, M i i i g a z m i t jelent, m i az é r t e l m e , s van-e e g y á l t a l á b a n m a g y a r á z a t a . E l h i s z i , hogy a H o r d ó s k u t a t a z é r t neve z i k így, m e r t v a l a m i k o r b ö d ö n ö s k ú t volt azon a tájon, a Csenkut n e v é t onnan kapta, hogy beleesett a tulajdonos s z ű r e , t e h á t elcsente, a P a p r é t i pedig v a l a m i k o r a p r é d i k á t o r - p a p o k k a s z á l ó j a volt. N e m t ö p r e n g a s z ó b a n rejtve maradt s messzebbre m u t a t ó eredeti j e l e n t é s e n , hiszen e r r ő l m á s o k sem tudnak t ö b b e t .
G i m n a z i s t a k o r o m b a n kezdtem jobban é r d e k l ő d n i a szülőföld h a g y o m á n y a i i r á n t , de feljegyezni, sajnos n e m jegyeztem f e l amit megtudtam. A r r a egyetemi h a l l g a t ó koromban n y e r t e m b á t o r s á g o t boldog e m l é k e z e t ű P á p a y József p r o f e s s z o r o m t ó l , a k i k ö z b e n j á r t , hogy a M a g y a r N y e l v t u d o m á n y i T á r s a s á g 1927-ben a n y á r i v a k á c i ó r a 200 p e n g ő t adott n é p n y e l v i g y ű j t é s e l k é s z í t é s é r e . E z z e l k e z d ő d ö t t a k u t a t á s , de a k k o r e l s ő s o r b a n n é p mese, n é p d a l , b a b o n á s t ö r t é n e t e k , t r u f á k , g ú n y n e v e k é r d e k e l t e k , s jelleg zetes szavakat í r t a m össze, no meg felkeltette k í v á n c s i s á g o m a t a h a t á r n e vek g a z d a g s á g a is. E z ö s z t ö n z ö t t arra, hogy Csenger m ú l t j á v a l kezdjek foglalkozni, s a r e á v o n a t k o z ó nyomtatott í r á s o k a t t a n u l m á n y o z z a m . E k k o r m á r jegyzeteket k é s z í t e t t e m s egy új v i l á g t á r u l t e l é m a hajdan birtokos c s a l á d o k (Csaholyi, S ú l y o k , Kapy, Melith, P r é p o s t v á r y , Szuhányi, Beth len, Teleki stb.) neve k e r ü l t e l ő t é r b e , s a m i k o r n a g y a p á m t ó l é r d e k l ő d t e m egyik m á s i k u t á n , b i z o n y n e m sokat tudott r ó l u k m o n d a n i . A z t tudta, hogy a T e l e k i c s a l á d é volt a r e f o r m á t u s p a r ó c h i a r é g i é p ü l e t e a t e m p l o m m e l lett, de csak Grófnak e m l e g e t t é k , s a G r ó f t a g o t S t r i z I g n á c birtokolta, a k i akkor m á r N é m e t h n é v e n volt i s m e r ő s . M i n d e z k u t a t á s r a ösztönzött, s a helybeli községi és e g y h á z i iratokat kezdtem t a n u l m á n y o z n i , s egyes c s a l á d o k n á l g y é r e n e l ő k e r ü l ő r é g i szer z ő d é s e k e t . B i z a l m a s a b b b e s z é l g e t é s b e n pergamenre í r t nemeslevelek is k e r ü l t e k elő, m i r e n e m sokat adtak m á r akkor, de tisztelettel őrizték. Sajnos a község n e m sok iratot mentett meg a m ú l t b ó l . J a v a r é s z ü k ebek h a r m i n c a d j á r a jutott, de hiszen a h i v a t a l n o k o k v á l t o z á s á v a l , meg hely sem volt m e g ő r z é s ü k r e , elpusztultak. A r e f o r m á t u s e g y h á z n á l a r é g i a n y a k ö n y v e k e n k í v ü l m á r X V I I I . s z á z a d i iratok is e l ő k e r ü l t e k a B e t h l e n és T e l e k i család p a t r ó n u s s á g á v a l kapcsolatban, s azokban a h a t á r n e v e k r é g e b b i alakjaival először t a l á l k o z t a m . A h a g y o m á n y o s a n ejtett és to v á b b é l ő f o r m a azonban sok esetben m á s alakban k e r ü l t elő. E z ú j a b b b á t o r s á g o t adott a k u t a t á s r a . M i v e l s z ü l ő f a l u m b a n é l t S z u h á n y i Ferenc (1863—1934) f ö l d b i r t o k o s r é g i k ú r i á j á b a n , s ő volt a k e r ü l e t o r s z á g g y ű l é s i k é p v i s e l ő j e is, m e g f e l e l ő a j á n l á s o k k a l a h ú s z a s é v e k v é g é n , m i n t egyetemi h a l l g a t ó t fogadott egy d é l u t á n a k ú r i a előtt l é v ő h á r s f a alatti a s z t a l n á l . K é r d e z ő s k ö d é s r e k i d e r ü l t , hogy az ő b i r t o k á b a n nagy m e n n y i s é g ű családi irat v a n l á d á k b a cso magolva, ahogy 1919 őszén v a g y 1920 t a v a s z á n H i r i p r ő l és Ivácskóról, a család e l ő n e v é t viselő k é t f a l u b ó l elhozatta. Ö maga azonban soha k i n e m bontotta, n e m is h a j l a n d ó s e n k i n e k e n g e d é l y t a d n i annak b u v á r l á s á r a . E z z e l ez az ú t j a a k u t a t á s n a k e l t o r l a s z o l ó d o t t . P e d i g csak ez b í z t a t o t t igazi e r e d m é n n y e l , mert a v i d é k e n élő k u t a t ó alig jutott be az O r s z á g o s , v a g y :megyei L e v é l t á r b a , s ott h a bejutott is, elveszett az ó r i á s i nagy rendszer-
b e n l e l t á r o z o t t anyagban, s egy-egy h e l y s é g r e v o n a t k o z ó a n szinte r e m é n y t e l e n n e k l á t s z o t t m u n k á j a . A r r ó l n e m is beszélve, hogy az i l y e n k u t a t á s r a sehol s e n k i nem t a n í t o t t a , s n e m is v o l t k i t ő l t a n á c s o t k é r n i . A c s a l á d o k k a l való r o k o n i kapcsolat, a c s a l á d i iratok e l ő k e r ü l é s e a csengeri c s a l á d o k t ö r t é n e t é n e k b u v á r l á s á r a ösztönzött, s m i v e l ezek a c s a l á d o k j a v a r é s z t paraszti sorban élő f a m í l i á k voltak a harmincas é v e k ben az új s z e m p o n t ú g e n e a l ó g i a i k u t a t á s s z í v e s e n közölte c i k k e i m e t a M a gyar Családtörténeti Szemlében. M á r megszereztem a t a n á r i oklevelet is, m e g j á r t a m P á r i z s t s l e h e t ő s é g e t kaptam a csengeri r e f o r m á t u s e g y h á z t ó l , hogy a r é g i g ó t i k u s t e m p lom kriptáját feltárjam. A Nemzeti M ú z e u m kiváló szakemberével, Höllg r i g l Józseffel h á r o m n y á r o n b ú v á r k o d t a m (1931—1933), s k u t a t á s u n k e r e d m é n y e n a g y j e l e n t ő s é g ű volt. N e m a k r i p t á k b ó l e l ő k e r ü l t arany és. e z ü s t é k s z e r e k j e l e n t e t t é k az é r t é k e t , a m e l y b ő l a templomot r e n o v á l t a t t a az e g y h á z , h a n e m az addig ismeretlen r é g i c s a l á d o k Csengerhez való k a p c s o l a t á n a k izgalmas k u t a t á s i l e h e t ő s é g e . 1934-ben meghalt S z u h á n y i Ferenc, s t á v o l a b b i u n o k a ö c c s e s z i n t é n S z u h á n y i F e r e n c (1909—1971) ö r ö k ö l t e a t ö b b m i n t ezer holdas birtokot és a k ú r i á t . V e l e k ö z e l e b b i b a r á t s á g b a k e r ü l t e m , hiszen csak n é g y évvel volt fiatalabb, s igen demokratikus g o n d o l k o d á s ú , m ű v e l t és a m ú l t h a g y o m á n y a i i r á n t é r d e k l ő d ő e g y é n i s é g volt, s ő adott l e h e t ő s é g e t 1935 n y a r á n a családi iratokat őrző l á d á k f e l b o n t á s á r a és k u t a t á s á r a . 1943 n y a r á i g m i n d e n v a k á c i ó b a n m i n t a c s a l á d v e n d é g e kutathattam az iratok k ö z ö t t s rendeztem az anyagot, de ez az idő m é g m i n d e n l á d a k i b o n t á s á h o z sem v o l t elég. A Csengerre v o n a t k o z ó a d a l é k o k a t kivonatosan ö s s z e í r t a m k ö z ben, s e n n y i maradt meg e b b ő l a n a g y f o n t o s s á g ú családi l e v é l t á r b ó l , mert 1944 őszén a f e l s z a b a d u l á s t k ö v e t ő e n teljesen elpusztult, illetve nyoma veszett. A z á l t a l a m feljegyzett a d a l é k o k most m á r a S z a b o l c s - S z a t m á r m e g y e i L e v é l t á r b a n t a l á l h a t ó k meg. E z a c s a l á d i l e v é l t á r f e l b e c s ü l h e t e t l e n g a z d a g s á g b a n ő r i z t e meg a m e gye r é g i c s a l á d a i r a , t e l e p ü l é s e i r e v o n a t k o z ó iratokat a X V . s z á z a d t ó l k e z d v e e g é s z e n a X X . század elejéig. V o l t a k k ö z t ü k eredeti k i r á l y i a d o m á n y levelek, fejedelmek b i r t o k a d o m á n y á r ó l szóló oklevelek, c s a l á d i iratok, l e s z á r m a z á s i t á b l á z a t o k , birtokperek, v é g r e n d e l e t e k , b i r t o k ö s s z e í r á s o k , j o b bágyok használatában lévő telekösszeírások és azokhoz t a r t o z ó földek pontos k ö r ü l í r á s a h a t á r r é s z e k szerint, nagy levelezés a X V I I I . s z á z a d b ó l , a m i k o r a b i r t o k o t a S z u h á n y i család ö s s z e v á s á r o l t a , i l l e t v e a t á v o l a b b é l ő k t ő l k ü l ö n b ö z ő m ó d o n megszerezte. Záloglevelek, és az egyes c s a l á d tagok h i v a t a l á v a l kapcsolatos k ö z é r d e k ű i r a t o k is. F e l b e c s ü l h e t e t l e n é r t é k ű g y ű j t e m é n y volt, s ö r ö k r e elpusztult, amit n e m lehet e l é g g é fájlalni. E n g e m l e g i n k á b b a Csengerre v o n a t k o z ó i r o m á -
n y o k é r d e k e l t e k , de k ü l ö n b ö z ő c s a l á d o k k a l v a l ó kapcsolatokra is f é n y de rült a kutatás közben. A nagy i r a t t ö m e g megijesztett, de n e m r é m í t e t t el a k u t a t á s t ó l s a r e n d e z é s t ő l . A n y á r i b ú v á r k o d á s mellett a l k a l m a m volt c s a l á d t ö r t é n e t i k u t a t á s a i m a t alaposabb f o r r á s a n y a g g a l b ő v í t e n i s a Csüry Bálint és Szabó T. Attila szakavatott ú t m u t a t á s á v a l és b á t o r í t á s á v a l a h a t á r n e v e k k e l is alaposabban foglalkozni. A z első összefoglalás 1942-ben f o r m á l ó d o t t k i , s azt n y o m t a t á s b a n Pais D e z s ő s z á n d é k o z o t t a M a g y a r N y e l v b e n k ö z r e adni. Sajnos 1944 őszén a c i k k k o r r e k t ú r á j a , k é z i r a t a a F r a n k l i n n y o m d á b a n volt, s a budapesti ostrom alatt a n y o m d a é p ü l e t é v e l e g y ü t t e l pusztult. 1945-ben ú j r a h o z z á k e z d t e m a b ú v á r k o d á s h o z , s 1947 t a v a s z á n a M a g y a r N é p r a j z i T á r s a s á g b a n tartott e l ő a d á s o m b a n m á r az új k u t a t á s a l a p j á n s z ó l h a t t a m a csengeri h a t á r k i a l a k u l á s á r ó l . A z anyagot t o v á b b kellett b ő v í t e n i , s az elveszett l e v é l t á r nagyon h i á n y z o t t , de t ö r m e l é k e i m ből s i k e r ü l t ezt a kis összefoglalást e l k é s z í t e n e m . Tervezett k i n y o m t a t á s a n e m s i k e r ü l t , de nagyon h á l á s vagyok S e b e s t y é n Árpád professzornak, a k é z i r a t l e k t o r á n a k , s z a k s z e r ű és s e g í t s é g e t n y ú j t ó b í r á l a t á é r t . Ebben az á t d o l g o z o t t f o r m á b a n adom á t azoknak, a k i k é r d e k l ő d n e k szülőföldem alaposabb m e g i s m e r é s e i r á n t . S z á m o m r a nagy m e g l e p e t é s t tartogatott a r é g i h a t á r n e v e k k e l v a l ó foglalkozás és az adatok ö s s z e g e z é s e . K i d e r ü l t , hogy a Csenkut r é g e b b e n Csenke út volt, s a Csenke c s a l á d lakott Csengerben (Chenke K e l e m e n n e v ű ) . A z t is s i k e r ü l t kibogozni, h o g y a Miiigaz az egyetlen h a t á r n é v , a m e l y a b r e b i r i Melith család n e v é t k i s s é t o r z í t v a , de k o r a b e l i k i e j t é s b e n m e g ő r i z t e . A z t is megtudtam, hogy a Recsigedomb Recsege (Receh, Rechege) elpusztult falu n e v é t r e j t i m a g á b a n , amelyet 1271-ben illetve 1281ben Costatum n e v ű h e l l y e l e g y ü t t m é g az Á r p á d - h á z k i r á l y a i a d o m á n y o z tak a Csaholyiaknak. S m e r é s z ö t l e t r e s z á n t a m el magamat, a m i k o r egy megfejthetetlen X V I I . s z á z a d i h a t á r r é s z n e v e t , J á n o s i felé a K i s t á t o m ne v ű t ezzel a Costatummal a z o n o s í t o m . U g y a n i s az eddigi magyarázatok n e m h e l y t á l l ó k , s ő t é p p e n Ricse n e v é v e l n e m lehet Recheget ö s s z e k a p c s o l n i s a Costatum idegen e j t é s ű neve K i stá tómmá v á l t o z o t t a száj h a g y o m á nyozott f o r m á b a n . A m ú g y is a m i k o r 1429-ben a C s a h o l y i birtokokat fel s o r o l j á k í g y k ö v e t k e z n e k a t e l e p ü l é s e k e g y m á s u t á n : Angialos, Izgeyb, C h e n g e r - J á n o s y , Thybatelke, Koztoton, Chenger, Senye stb. E z e k a helyek a csengeri h a t á r b a n m i n d e l ő f o r d u l n a k m i n t h a t á r r é s z n e v e k . A z t is v i l á g o s s á t e t t é k e l ő t t e m a k u t a t á s o k , hogy Jánosi r é g i b b egy h á z a s t e l e p ü l é s volt, m i n t Csenger mert a X I V . s z á z a d e l e j é n az e r d é l y i p ü s p ö k , J á n o s i a n y a e g y h á z a m e l l e t t Csengerben, a l e á n y e g y h á z b a n , fak á p o l n a f e l á l l í t á s á t e n g e d é l y e z t e . K i d e r ü l t , hogy a Tibota — Tiba tava,
a Bánta — B á n tava, a Meggyesta — Meggyes tó, tava — , s ezek a h a t á r b ő v i z ű m ú l t j á r ó l s az E c s e d i - l á p (a R é t ) - h e z v a l ó szoros k a p c s o l a t á r ó l vallanak. A kis erek, patakok az Erge, Balkány a Szamos és l á p k ö z ö t t i á r v i z e k l e v e z e t é s é t s z o l g á l t á k , nem b e s z é l v e az Á s v á n y r ó l , amely m á r az emberi b e a v a t k o z á s t is jelzi. A h a t á r n e v e k t ö r t é n e t i m ú l t r ó l vallanak, s egy hajdani gazdasági k u l t ú r á n a k , n é p ü n k h a g y o m á n y a i n a k d r á g a ö r ö k s é g e . E g y b e tartozik a szellemi n é p r a j z és az a n y a n y e l v teljes e g y s é g e s h a g y o m á n y á v a l . E n n e k k u t a t á s a t o v á b b f o l y t a t a n d ó , s a m a i m é g élő r é g i h a g y o m á nyos neveket m i n d ö s s z e k e l l g y ű j t e n i . E z t az összefoglaló e r e d m é n y é t a r é g i csengeri h a t á r n e v e k n e k a fiatal k u t a t ó k n a k a j á n l o m , mert a m e g v á l t o z o t t t ö r t é n e l m i i d ő k nem t e t t é k s e m m i v é a h a g y o m á n y t , amely jele n ü n k e t összeköti a m ú l t t a l .
Rövidítések: Anj. Okm.: A n j o u k o r i O k m á n y t á r I — V I . (szerk.: N a g y Iván) Budapest 1878—1891. V I I . (szerk.: T a s n á d i N a g y G y u l a ) Budapest 1920. Arch. É r t . : A r c h a e o l ó g i a i É r t e s í t ő . B a s t a : Basta G y ö r g y h a d v e z é r l e v e l e z é s e és i r a t a i (1597—1607). I—II. B u dapest 1909—1913. B o r o v s z k y : B o r o v s z k y S a m u szerk.: M a g y a r o r s z á g v á r m e g y é i és v á r o s a i S z a t m á r v á r m e g y e . Budapest é n . (1908). C s á k y : B á r t f a i S z a b ó L á s z l ó : O k l e v é l t á r a gr. C s á k y - c s a l á d t ö r t é n e t é h e z , I. Budapest 1919. Csánki: Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak k o r á b a n . I. Budapest 1890. Cs. K . : Csengeri K r ó n i k a . N é p r a j z i é s h e l y t ö r t é n e t i a n t o l ó g i a M o l n á r J ó zsef 70. s z ü l e t é s n a p j á r a . Szerk.: D a n k ó Imre. K i a d j a Csenger N a g y k ö z s é g T a n á c s a . Csenger 1975. C s ű r y : C s ű r y B á l i n t : S z a m o s h á t i s z ó t á r I—II. Budapest 1935—1936. D e á k : D e á k F a r k a s : W e s s e l é n y i A n n a . Budapest 1875. E T S z . : Gombocz Z o l t á n — M e l i c h J á n o s : M a g y a r e t y m o l ó g i a i s z ó t á r I—II. Budapest 1914—1944. F e j é r : F e j é r G y ö r g y : C o d e x D i p l o m a t i c u s H u n g á r i á é ecclesiasticos ac c i viles. I — X I . B u d a . 1829—1844. G á l d i — M a k k a i : A r o m á n o k t ö r t é n e t e k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l az e r d é l y i r o m á nokra. S z e r k . : G á l d i László és M a k k a i László. Budapest 1941. I l ö l l r i g I : Höllrigl J ó z s e f : A csengeri r e f o r m á t u s t e m p l o m k r i p t á j á n a k l e l e tei. A r c h . É r t . 1934—1936.
K á l l a y : A n a g y k á l l ó i K á l l a y - c s a l á d l e v é l t á r a I—II. Budapest 1943. Kiss: K i s s K á l m á n : A s z a t m á r i r e f o r m á t u s e g y h á z m e g y e t ö r t é n e t e . N a g y k ő r ö s 1878. Kniezsa: K n i e z s a I s t v á n : A z E c s e d i - l á p k ö r n y é k é n e k s z l á v e r e d e t ű hely nevei. M a g y a r N é p n y e l v , Debrecen 1940 és A m a g y a r nyelv s z l á v j ö v e v é n y s z a v a i I. Budapest 1955. K . O.: G é r e s i K á l m á n : A n a g y k á r o l y i gr. K á r o l y i - c s a l á d o k l e v é l t á r a . I — V . Budapest 1882—1897. M . Cs. Sz.: M a g y a r C s a l á d t ö r t é n e t i Szemle. Maksai: M a k s a i F e r e n c : A k ö z é p k o r i S z a t m á r megye. Budapest 1940. M . Ny.: M a g y a r N y e l v . M e z ő — N é m e t h : M e z ő A n d r á s — N é m e t h P é t e r : S z a b o l c s - S z a t m á r megye t ö r t é n e l m i e t i m o l ó g i a i h e l y s é g n é v t á r a . N y í r e g y h á z a 1972. Művtört. Ért.: M ű v é s z e t t ö r t é n e t i É r t e s í t ő . Pesty: Pesty F r i g y e s : M a g y a r o r s z á g h e l y n é v t á r a : S z a t m á r v á r m e g y e . 1864. I—II. O S z K . K é z i r a t t á r a . F o l . H u n g . 1114. sz. P e t r i : P e t r i M ó r : S z i l á g y v á r m e g y e m o n o g r á f i á j a I — V I . Z i l a h 1901—1904. S c h r a m : S c h r a m F e r e n c : X V I — X V I I . s z á z a d i földrajzi nevek az O r s z á gos L e v é l t á r b a n . Budapest 1973. S z a b ó T. Attila: A n y a n y e l v ü n k é l e t é b ő l . V á l o g a t o t t t a n u l m á n y o k , cik kek. I. B u k a r e s t 1970. S z e n t p é t e r y : Scriptores r e r u m H u n g a r i c a r u m tempore d u c u m regumque stirpis A r p a d i a n a e gestarum, edidit E . S z e n t p é t e r y I—II. B u d a pest 1927. Szirmay: S z i r m a y A n t a l : S z a t m á r v á r m e g y e f e k v é s e , t ö r t é n e t e i és p o l g á r i e s m é r e t e . I—II. B u d a 1809—1810. Teleki: A r ó m a i szent b i r o d a l m i s z é k i gróf T e l e k i - c s a l á d g y ö m r ő i l e v é l t á ra. Irta és ö s s z e á l l í t o t t a dr. I v á n y i B é l a . Szeged 1937. T. E . Sz.: A magyar n y e l v t ö r t é n e t i — e t i m o l ó g i a i s z ó t á r a . I—III. Buda pest 1967—1976. Vár. Reg.: K a r á c s o n y i J á n o s — B o r o v s z k y S a m u : Regestrum Varadiense. Budapest 1903. Wenzel: W e n z e l G u s z t á v : Á r p á d k o r i új o k m á n y t á r I — X I I . Budapest 1860 —1874. Z. O.: A zichi és v á s o n k e ö i gróf Z i c h y - c s a l á d i d ő s e b b á g á n a k o k m á n y t á r a I — X I I . Budapest 1871—1931. Zs. O.: Z s i g m o n d k o r i O k l e v é l t á r I—II . ö s s z e á l l í t o t t a : M á l y u s z E l e m é r . Budapest 1951—1958. 1859: A csengeti t a g o s í t á s a l k a l m á v a l k é s z í t e t t t é r k é p . Csenger l e v é l t á r á ban meg volt az 1930-as é v e k b e n .
M á s o l a t hivatalos h a s z n á l a t r a ,
hsgyar k i r á l y i kereskedelemügyi B I K I S T E R,
X
99859/1922. szám,,
I. S a a t má r
/
vármegye kÖZÖnségének.
* vármegye törvényhatósági bizottságának IW.l ávi
február hó 24-ón tartott közgyűlésében 67/1921 kgy. szám alatt 86ti/1921 alisp, hozott határozatában k i f e j e z é s r e juttatott kérelmére a vármegye közigazgatási bizottságának. 1922 évi október hó 13-án tartott illéséből 1560A922
kb. szám alatt el ám terjesztett
javaslatának
részben v a l ó figyelembevételével megengedem a vármegye közöné égének, hogy a csatolt " Engedélyokirat "-hoz
fűzött helyszínrajzban f e l
t ü n t e t e t t és műszaki l e í r á s b a n r é s z l e t e s e n k ö r ü l i r t , i l l e t ő l e g a vérmegyo t e r ü l e t é n átvonuló sima- ceenger- mátészalkai
törvény
hatósági közút 4.157 - 4.262 km. szakaszán a fzamos folyón á t v e z e t ő 104.80 méter öepznylláeú kffhldfffk ás k * p i l l í r e k k e l e l l á t o t t 3 ayiláriá várfal szerkezetű hídnak 5s t a r t ó z í i á i n a k é p í t é s e , f e n t a r t é 3»,kezel éta á& esetleges újból való é p í t é s e f e j é b e n az i d é z e t t " Tíngsdílyokirat"-ban r é s z l e t e s e n felaorolt f e l t é t e l e k és kikötébek mellett a legközelebb
egymásután következe 10 ás 1/2 éven á t ,
i l l e t ó l o g az 1933 évi június ho 30-áig bezárólag hldvlmszedési jogot gyakorolhasson b annak é r v é n y e s í t é s é n é i az é l e t b e l é p t e t é s napjától
kozdőciőlug
az 1924 évi december hó 31-áig bezárólag i d e i g l e -
iKföxrte'Jngydélyokirat*-ban m e g á l l a p í t o t t vámdij ázattál yzutot alkal mazhassa. Az erre vonatkozó elhatározásomat tartalmazó " Engedélyokirat" ~ot lelcüldve, felhivotr a közönséget, to"7 az • Snfefcdélyoki^at'o't as 1390 évi I . t . c . 86 5.-a értelmében a törvény hatóság t e r ü l e t é n a legtágabb módon tegye közhírré. a z " Engedélyokirat"-nafc az állam
hivatalos l a p j á
ban leendő közzé* ét ej a iránt «;-yidcjüleg intézkedtem.
A csengeti S z a m o s - h í d v á m s z e d é s i j o g á n a k m e g h o s s z a b b í t á s á r ó l k é s z í t e t t h a t á r o z a t első oldala. 1923. j a n u á r 17. ( S z S z m L t . I V . B . 754. 86. d.)
