EME 218
Ördöngösfüzes helynevei A Szamosújvártól mintegy hat km-re fekvő Ördöngösfüzes a Mezőség északi peremének egyik legrégibb magyar települése. Nevét 1268-ban említik először Villa Fyiizes alakban; kérdéses azonbatn, hogy ezt a Füzest kell-e értenünk rajta, vagy valamely más tetepülésij A falura vonatkozó első biztos adatunk 1332-ből való. Ez Fises, egy valamivel későbbi adat Fyuzes néven említi. Nevéme'k később előforduló változatai: 1369: Phyzes, 1456: Füzes,1 1715: Ördöngös fűzős (!) (OL. Erd. Fisc. X I I V 2 . Fasc. 2. B.). 1770: ördöngös Fűzes (i. h. 9. H.),' 1776: Ördöngös Fűzes (L h. 9. K.), 1779: Ördöngös Fűzes (i. h. 9. L.). Kétségtelen tehát, hogy eredetileg Fízesnek ^ Füzesnek nevezték, mint annyi más fűzfában gazdag emberi települést. Az Ördöngös jelző, illetőleg előtag valamivel későbbi keletű leheti; a név ilyen alakulását miniden bizonnyal valamilyen népi hiedelem sugallotta.2 A falu ,s a környék rumén Lakossága a községet Fizesnek nevezi. A megszállás évei alatt használt hivatalos elnevezés (Fizesul Gerlei) nem,' népi eredetű $ ily rövid idő alatt nem is honosodhatott meg. Az utóbbi időben oly szép eredményeket felmutató helynévkutatás feladata valamely település vagy településcsoport jelenlegi és történeti helynévanyagának rendszeres összegyűjtése, hogy így adatokat szolgáltasson ,a történetírás, elsősorban természetesen a településtörténet és népiségtörténet számára. Azonban .éppen azért, mert a belynévgyüjtés oly szoros kapcsolatban áll az említett tudományágakkal, már maga a gyűjtő és rendszeres feldolgozó sem térhet ki egy-két könnyebb természetű, csak ,a vizsgált területet érintő település- és népiségtörténeti kérdés elől. Így mindenekelőtt -érintenünk kell röviden azt a kérdést, hogy a falu alapításában, fenntartásában, a határ részeinek elnevezésiében melyik népelem játszotta a döntő szerepeti. A rendelkezésünkre álló történeti adatok szerint3 Ördöngösfüzeist a magyarság alapította és tartotta fenn az évszázadok hosszú során. Míg az okleveles allatok csiak támpontokat szolgáltatnak e történeti tény számára, a falu belynévanyaga e megállapítást számos bizonyítékkal kétségtelenné teszi. A íalu lakossága ma csak kétharmad részben magyar; a lakosság egyharmadát a rumén elem alkotja. A ruménség betelepülése azonban mindenesetre 1
Vö. K Á D Á R J Ó Z S E F , DR. R É T H Y L Á S Z L Ó és TAGÁNYI K Á R O L Y : SzolnokDoboka vármegye monográfiája. Deésen, 1901. V, 356. Mivel csakis az V. kötetre hivatkozom, a K Á D Á R , i. m. utalás mindig erre a kötetre vonatkozik. 2 A falu keletkezéséről ma is több hagyomány forog közszájon különösen az öregek körében. Az egjjk ilyen szájhagyomány szerint, melyet Kádár is említ (i. h.), a falu helyén valamikor fűzfában gazdag lápos, mocsaras terület volt. Éjjelente egyesek szikrát láttak a füzesből kipattanni s, ezért e l n e v e z r tek Ördöngösfüzesnek, A név aztán átöröklődött az itt létesített emberi településre is. E szájhagyománynak alapja, valami igaza mindenesetre van. A Cegei tóból eredő Nagypatak ugyanis közvetlenül a falu mellett folyik, egykor lehetett itt mocsaras, lápos terület a mai Ásórít, Fesőrít és Berek helyén. Mivel a korhadásnak indult fűzfa rendszerint foszforeszkál a sötétben, gondolhatnánk arra, hogy a nép képzeletét ez a tényező mozgatta meg. 3 L. erre vonatkozólag K Á D Á R , i. m. 357—67.
EME 219
késői keletű. Ezt bizonyítja mindenekelőtt az a körülmény, hogy a falu nevét a magyar elemnek köszönheti, sőt a ruménség is a magyar nievet vette kölcsön. Ezt bizonyítja továbbá a rumén eleimnek a faluban való elhelyezkedése is. Ez a népelem javarészt a falutól északkeletre elterülő nagy legelőnek, az ú. n. Lankármk a faluval érintkező részén lakik. Jóllehet a ruménlakta rész teljesen egybeforrt a magyarlakta résszel, az ú. n. Fészeggel, mind a mai napig nem terjesztették ki reá ez utóbbi nevet. Ennek oka csakis az lehet, hogy a ruménség a faüu mai alakjának kialakulása után szivárgott be, s mivel a falu belterületén nem volt szabad helry, a falu szólén települt le. A rumén elem kései betelepülésiét bizonyítja az a körülmény is, hogy az összegyűjtött gazdag jelenlegi és történeti helynévanyagból alig egy-kettő rumén eredetű. Ennek o)oa csakis az lehet, hogy mikor a rumén elem beszivárgása megkezdődött, az egész határ magyar kézben volt s' mindenik határrésznek megvolt régi magyar neve. A ruménség tehát nem tehetett egyebet, mint átvette, vagy legjobb esetben lefordította a magyar határneveket. Az alábbiakban a rumének használta neveket sorolom fel négy csoportban.4 Az első csoportba az a kevésszámú helynév tartozik, melynek rumén eredete kétségtelen. Ezek a következők: Boloványok ~ Bolovan5 (bolovan bőloveni ,,szikla' Rósija híggjja r* Podu rosiii, Vultur és Pojánák ~ ím pojen. Kétségtelenül rumén eredetű a Dénetes Dani fundujja, Moneses fundujja, Kóróty fundujja és a Sándormezö fundujja helynevekben előforduló funduj ~ fund ,valaminek alja, feneke', továbbá a Gyirászim lázujjának utótagja is.6 A történeti forrásokban mindössze a Pojánák és a Vultur for4
E felsorolás kissé részletes ugyan, de szükségesnek tartom a következő okokból: Már az előbb idézett helyen felsorolt adatok alapján is jogosan állithatjuk, hogy az ördöngösfüzesi ruménség csak egészen későn szivárgott be a faluba. Egykori birtokosai, a felsorolt családok, továbbá a falu életében fontos szerepet játszó egyének mind magyarok. Az első rumén eredetű névvel csak a XIX. század közepén találkozunk. Okleveleink hallgatását azonban a rumén történészek ós nyelvészek azzal magyarázzák, hogy a rumén elem mindig békés gazdálkodó és pásztorkodó nép volt, tehát nem is volt miért megemlíteni. A helynevek szolgáltatta bizonyítékokat nem lehet így félremagyarázni. Egy helyet, legyen az akár falu, akár út, szántó, kaszáló, legelő, kút &tb. mindig az nevez meg, mindig az lát el névvel, aki először veszi birtokba. Ha ezekután figyelembe vesszük azt, hogy az alább felsorolt rumónek használta helynévanyagból csak alig egy-kettő rumén eredetű, a többi magyar kölcsönzés, ennek oka csakis az lehet, hogy a ruménség utóbb települt le a faluban. 5 A helyneveket a Szabó T. Attila összeállította jelrendszerrel jelölöm (L. tőle Kalotaszeg helynevei. I. Adatok. Kolozsvár, 1942. 335—6). Jelrendszerét mindössze a nyfilt e (§) hang jelével egészítettem ki. A magyar helynevek jelölésével kapcsolatban külön is felhívom a figyelmet arra, hogy a magánhangzók félhosszúságát, ami különösen az azonszótagú l, r és j hang előtt fordul elő, egyszerűség kedvéért nem jelölöm. Az á és é nagybetűs alakját, jóllehet ia nagybetűkkel i« ugyanazokat a hangokat jelöltem, mint a kisbetűsökkel, ^í-val, illetőleg É-vel kellett jeleznem nyomdatechnikai okokból. 6 A fund — funduj változást 1. Dénes Dani funduja alatt a betűrendes felsorolásban. Ugyanott magyarázom a lázuj kifejezést is. Ez utóbbi a magyarban régi kifejezés. Már 1259-ben előfordul helynévben. (Vö. OklSz. 577—g),. A ruménben is előfordul mint köznév. §áineanu a szerbből szármáz-
EME 220
dul elő. Azonban az elsőt is csa 1840-ből említi egy okleveles adat, az utóbh bit pedig még későbbről, 1864-ből.7 A második csoportban azokat a neveket .sorolom fel, melyeknek más nevük van a magyarban és megint más a ruménban. Ezek: Diósáj ~ KQsta nucilovy Faluhiggya ~ Podu hal maré, Fészegucca ~ IJlicgra, Gödrdsút ^ Drumu pásuni, Kisucca ~ La cimitipi, Kovácsgödre ~ GrQpa namtsului, Nagyuccu ~ Drumu statului, Olászilvás ~ Pruniste, Ronmántémetö ~ Tsintirim rumén névváltozatok egyikére sincs okleveles adatunk. Nyilvánvaló tehát, hogy újabb keletű nievekkel van dolgunk. A harmadik csoportba a lefordított helynevek tartoznak. Számuk sokkai nagyobb, mint az előbbi két csoporthoz tartozóké. Elsősorban azokat sorolom fel, melyek teljes egészükben fűmének: Árkok köze ~ Int re parafa, Falu- v. Pázsinsikátora ~ UttcQra satului, Hidekkúttövisse ~ La rázQrá, Kispatak ~ Val$a mniká. Körisszeg ~ Rákoltsa, Magyaros ~ La aíunis, Malamkút ~ FvnMna móri, Nagyerdő ~ Pádurea hál more, Ösvényeiken ~ La kárárus, Pázsint ~ Pazisfe, Sürüfák ~ La pomni hei des, TJdvarkert ~ Grádina kurtsi, Yinyikés ~ La kurpenis, Vinijikési kút ~ FtnUna kurpenisului. —• A magyarból fordított nevek közt több olyan is van, melynek egyik tagja magyar személynév, vagy magyar köznév. Akasztódomb ~ Kosta kastáUlor, Ásórít ~ Rfitu din zos, Berekúttya ~ Drumu la berek, Csergőárfcrs ~ Párau öergeului, Döktem&tö ~ TsintiHmu zitelor, Etyházerdeje ~ Pádurga klen, Etyhássikútora ~ UMcqta klézi, Falurittye ~ RUu satului, Fésörít ~ RUu din sus, Gróferdeje ~ Pádurea grófidul, Gyepmezö árka ~ Párau lu depmezeu, Kertek Grádina lu La%%, Kizsbiiken ~ GrQpa lu kizbüken, Kormoshíg gya ~ Podu kormosului, Kórótyhiggya ~ Podu korodiüui, Miszegetö gödm ~ Gropa lu miseget ö, Miszegetö rittye ~ RUu lu misegetö, Nemesek erdeje ~ Pádurea nemnesilor, Nyergesárkq ~ Párau nergesului, Pergéné kertye ~ Grádina párgoje, Sipaskerí ~ Grádina lu Sipos, Székejsígárka ~ Párau sekejsigului, Z sédemi út ~ Drumu zedemului.8 A negyedik csoportba a kölcsönvett helynevek tartoznak. Ezeknek egy részét tőalakban vette át a ruménség: Bihámfar ~ Bihan, Cichegy ~ Tsiished, Csergő ~ (Jergeu, Csipánka ~ Cipanka) Darabanták erdeje ~ Darában, Éme
EME 221
mező, Pindzverem ~ Pinzverem, Pusztaszölök ~ Pustasele, Sándormezö ~ Sandormezeit, Sarkalat ~ Sarkalatú, Sáskát ~ Soskut, Sükedbalázs ~ Sikedbalaz, Svággödre ^ Svag gödre, Szározárok ~ Sarozarok, Székejsíg ^ Sekejsigu, Téglákná ~ La tegle, Tekenyös ~ Tekenis, Tisztabilkk ~ Tistabik, Tövisdríttye ^ La tuisar, Vajdaháza Vaidahaz, Válmkná ~ La 9 halauá. — A magyarból kölcsönzött helynevek közt több olyan is van, melyet a leggyakrabban hallott ragos és jeles alakban vett át a ruménség. Könnyebb áttekinthetőség kedvéért ezeket is külön sorolom fel. Néhány -ha, -be ragos alakban átvett magyar helynévre már felhívtam egyszer a figyelmet (MNy. XXXVII, 112.). Később még találtam néhányat s ezért helyénvalónak találom valamennyit felsorolni: Cser ^ La cerbe, Cseródal ~ KQSta lu cerbe, Fettak ~ La falódba, Kórágy ~ La koroiba, Lak ~ La lódba, Pccd ~ Podba, Jsópad ~ Podba din zas, Fesöpad ~ Podba din sus, Cserespad ~ Cerespodba, Sombokor ~ Simbokorba, Szilas ~ Silozba, Veréte ~ Verefiö^a, Veréte tetejé ~ D'alu veréHbga, Veréte ajja ~ Su veretib$a, Kizszsédern ~ Zedembe mniku, Nazzsédem ** Zedembe niare. Nem egy helynévben előfordul a -ba, be raggal átvett helynév genitivusi alakja is: Fellakúttya ~ Drumu falodbi, Kóróccsorgója ** Párán koroibi, Padúttya ~ Drumu podbi, Padi sikátor ** UtícQra podbi, Szilas árkg, ~ Páráit silozbi, Szilazsbüke *** Fázehi silozbi} —• A r. Maj,áriste (m. Majar) alakot a m. Majorost" Wl, tehát a magyar név tárgyragos aílakjából, a r. Bidirodile ~ m. Bigyirófödek helynevet pedig a m. bigyiró, krumpli' köznév töfrbesjelLel ellátott alakjából származtatom. Itt kell megemlékeznem a FundQia lu Dénez Dcnni és a többi fundwj-jal összetett helynévről is. A funduj rumén eredetű ugyan, de a fundoja miaJgyarból való visszakölcsönzés, a m. fundujja átvétele.11 Magyarból kölcsönzött terülletnév a Nyilak ~ Nilurile is. Természetesen nem a Nyilak alakot vették át, hanem a név egyesszámú Nyíl alakját, melyből aztán továbbképzéssel Niluri, illetőleg határozott névelős alakban Nilurile lett. A jielenlegi és történeti helynevek azonban nemcsak településtörténeti szempontból tanulságosak. Sok esetben világot vetnek a falu határában beállt fontoisabb gazdasági, vízrajzi és más természetű változásokra is. Ha 9
A rumén nevek jelölésében nem egy esetben látszólagos következetlenségre bukkan az olvasó. A nuaigyarból kölcsönzött nevek szóvégi ő hangját ugyanis néhány esetben a magyar ö hanggal jelölöm (pl. Gr j változása. Tudjuk, hogy a magyarból kölcsönzött szavak ny hangja a ruménben j (i)-vé változott. Vö. pl. m. Enyed > r. Anud > Aiud, m. Aranyos* > r. Arines > Ariies stb. Ugyanez történt a magyar gy hanggal is: Kárógyba > Korodba > Koroiba. 11 A m. fundujja alak a ruménben *fundoie lehetett először, majd ebből a rumén nyelvben ismert kettőshangúsodással (pl. lat. solem > r. soare, népies ejtéssel sQre, lat. molem > r. moaré ~ mQre, lat. autumna > r. atoamná > toamná ~ tQmná, az egészen ú j keletű bomba > Erdélyben elég gyakran bQrribá) fundQaie ~ fundo\e lett. Ennek határozott névelős alakja a fundQia. Gondolhatnánk esetleg arra is, hogy a ruimén alakváltozat végződése azonos a r. -Qaie augmentátiv képzővel, de szerepét nem látom indokoltnak a helynévben.
EME 222
ebből a szempontból vizsgáljuk meg az összegyűjtött helynévanyagot, mindenekelőtt az ötlik szemünkbe, hogy a falu határának régen jóval nagyobb részét borította erdő, mint ma. Egyes esetekben már maga a jelenlegi helynév is ilyesmire enged következtetni. A ma legelőként használt Cser, Cserespad, Körisszeg, a szántó Cseródal és a bokros Szilazsbüke mindien bizonynyal erdős terület volt. Maiskor okleveles adataink alapján állíthatjuk ugyanezt. Ilyen hely pl. a Fesöpad (sz.) ós Székejsíg (sz., L).} Erdő boríthatta egykor a Lanka nevű legelő egy részét is. Ezt a Lankában, található Pojánák nevének jelentéséből következtethetjük (r. poianá 'erdei tisztás'). Az erdő visszahúzódásával párhuzamosan kiszáradt az onnan lefoilyó patakok és árkok egy része is. A határ több árkában éppen emiatt ma már csak tartós esőzéskor van víz. Egy-egy árok, patak idővel el is tűnt, s vele együtt a név is feledésbe merült. A Nyír kútár ka, Csésberek pataka, Fűzfák árka, Lak pa(ako, Mészégető tó, Sóspatak emlékét ma már csak okleveles adataink őrzik. A ma is ismert Bigyirófödek, Lenkért és az egyik oklevél említette Kölesföld
helynév viszont az illető területen egykor termelt gazdanövényekre enged következtetni. Egy másik oklevélből^ kiírt Jó nyil ós a ma is használt Nyilak név a földosztás ősi módját, az Ásóforduló és Fésőforduló elnevezés viszont a tagosítás előtti s az ősi földközösségből kisarjadt, fordulós gazdálkodás emlékét őrzi. A Nemesucca, Nemesek erdeje, Darabantak erdeje, Zsellérházqk
a falu lakosságának régi társadalmi rétegeződéire, az Akasztódomb és Törvényfa alatt nevek pedig a régi világ szigorú törvénykezési módjára vetnek világot. Az ördöngösfüzfesd magyar népnyelv néhány hangtani jelenségét (í-zés, 12 a > a változás, továbbá a-zás és e-zés) már ismertettem röividen. Ezeket a sajátságokat a helynevekben is megtaláljuk, sőt több helynév alapján e népnyelvnek még más érdekes sajátságaira is utalhatunk. A helynevekből kihámozható fontosabh népnyelvi sajátságok ezek: 1. a qt ha á -előzi meg: Asótáblq, Csergőárkq, Csipánkq, Fellakpofája, Fésötáblq, Gyepmezöárka, Hentertáblájq, Jászlqs, Kormosárka, Közbüsötáblq, Lakajjábq, Mátéborza árka, Nádciskút, NyergesárkqNyirkútárka, Ördögárka, Vajdaházq, Zsellérházak; 2. í-zés: Ásófaluvígen, Ásórít, Coptelki szína fűk, Ideskút, Faluríttye, Faluvígen, Gyönygyires, Hutárszílbe, Kisömezö, Jegeié szmafük, Misájgödre, Miszegeíö, Nímeti erdő mellett, Pind&verem, Székejsíg, IJrbíresi legelő; 3. a-zás: Árkuk köze, Borzas, Darabantak erdeje, Fingaskút, Garádicsak, Horgas} Kormos, Majar, Maiamcsere, Mayarós, Sipaskert; 4. e-zés: Gödresút, Pérgené k&rtye; 5. más*salhangzó ikerítődés: Dénezs Dani fundujja, Kóróty fundujja, Moneses fundujja. Sámtormezö fundujja, Gyirászim lázujja, Hidekkúttövisse, Rózsásmezölapossa; 6. az azonszótagú l kiesése s
ezzel kapcsolatban az előző magánhangzó megnyúlása: Ásófaluvígen, Ásóforduló, Asópad, Ásórít, Ásósándormezö, Ásótáblq, Ászeg, Bigyirófödek, Cseródal, Foluföggye, Fésőforduló, Fésötáblq, Fesőrít, Fesösándormezö, Fészegucca, Hosszúfödek, Közbüsötáblq, Lákódala\, Mísájódala, Miszegetö ódala, Nagyódal, Pusztaszölök ódala, Tötyfakút; 7. a -nói, -wéí határozó rag -/ hangjának lekopása: Agyagjukakná, Kerfsztné, Maktárná, Nyírkútná, 12
L. tőlem: Zártabbá- és nyíltabbá válás az ördöngös füzesi ban. Magyar Népnyelv. I, 118—21.
nyelvjárás-
EME 223
Téglákná, Váhtkná, Vízipuskákná; 8. rövidülés: Gyönygyires, Hosszúberek9 Hosszufödek, Kosár sürü, Miszegetö, Sipaskert; 9. régibb hangállapot megőrzése: Kizsbüken, Szilazsbüke. A megőrzött régiségek közül a több h e l y n é v b e n szereplő áj ,szük völgy, hegynyílás4 szavunkra (Dijósáj, Mísáj), továbbá ség, ,monticulus, colliis' (Székejsíg) és talán séd ,rivulus fluentum' (Kiszsédem> Nüzzsédem) szavunkra hívhatom fel a figyelmet.
Mielőtt áttérnék a helynévanyag betűrendes közlésére, érdemes röviden utalnom azokra a külső és belső (lelki) tényezőkre iS;, melyek a falu helynévanyagániaJk keletkezésében közreműködtek. Sok hely, határrész térszíni formájától, a talaj, a földfelszín emelkedéseinek ég mélyedéseinek alakjától kapta nevét. A gyakrabban előforduló térszíni formanevek a következők: áj (Dijósáj, Mísáj, Tövisáj), árok ,kisebb völgy' (Árkok köze, Nyergesárkq, Szározárok, SzilasárkQ), domb ,kiisebb talajkiemelkedés' (Akasztódomb, Kerégdomb), far ,a domb hátsó nyúlványa' (Bihámfar), gödör ,kisebb vagy nagyobb mélyedés' (Kizsbükengödre, Mísájgödre, Miszegetögödre, Gödresút), hegy ,magasabb, meredekebb talajemelkedés' (Cichegy), lapos ,sík földterület domb tetején, kisebb fennsík' (Rózsásmezö lápossá), ódal (oldal), a hegy, a domb vagy a völgy lejtős része' (Mísájódala, Miszegetőódala, Cseródal„ Lakódala), pad ,liapos dombtető' (Pad, Cserespad, Maiampad), pofa- ,domb elülső, ormós Tésze' (Fellakpofája), rít (rét) ,lapos, kaszálható terület (Rít, Ásórít, Fésörít), tekenö ~ tekenyő ,teknőszerü mélyedés' (Tekenyös). A domb, a hegy felső részét rendszerint tetőnek (Rózsásmezö teteje, Veréte teteje), alacsonyabban fekvő részét pedig aj (alj)-nak nevezik (Körisszegccjja, Nagyerdöajja). Nem egy határrészt növénytakarójáról neveztek el: Kizsbüken, Szilazsbiike, Tisztabükk, Cser, Dijósáj, Gyepmező, Körisszeg, Magyaros, Sürüfák, Szilas, Szőlők, Vinyikés stb.
Előfordul több olyan helynév is, mely a terület egykori vagy jelenlegi tulajdonosának nevét őrzi. Ilyenek: Bar a cseréje, Bárdi sikátora, Benedek Marci kúttya, Benedekszeg, Dénezs Dani fundujja, Faragó János sikátora9 Gyirászim lázujja, HentertáblájQ, Hidekkút, Jó nyíl, Kirájpál, Kormm, Mqrkovicsné kertye, Mátéborza, Moneses fundujja, Papóci sikátora, Pergené kertye, Pergené kúttya, Sándormező, Simon laka, Sipaskert. Az itt felsorolt személynevek közül mindössze a Gyirászim és a Márkovics biztosan idegen
eredetű. Az első valószínűleg a rumén Gerasim, népiesen D'irasim családnévvel azonos,13 az utóbbi pedig zsidó családnév. Idegen eredetűnek látszik a Moneses név is, de ha figyelembe vesszük, hogy 1856-ból Monos alakban említik, majd 1866-ból Monosses alakban, kételkednünk kell idegen eredetében (L. K Á D Á R , i. m. 362—3.). A többi családnév magyar; viselői a Jó, Király, Kormos és Moneses kivételével ma is élnek a faluban. A helynévadás módja szempontjából különösen a Kirájpál és a Kormos fontos, mert ezekben puszta személynév vált helynévvé. Ez a magyar helynévadás egyik legősibh módja.14 A Sükédbalázs név viszont azért érdekes,, mert egykori tulaj13
Vö. §TEFAN PA^CA: Nume de persoane nume de animale in fara Oltului. Bucuresti, 1936. 243. 14 SZABÓ T . ATTILA; A helynév gyűjt és jelentősége és módszere. M N Y . XXX, 166—7. és kny. 8—9. — Ua., Puszta személynevek helyneveinkben. Kristóf emlékkönyv, Kolozsvár, 1939. 269 kk. — Ua., A személynevek helyneveink-
EME 224
clonosa testi fogyatékosságának emlékét is megőrizte. Egy-egy helyet a benne gyakrabban megforduló állatról neveztek el. Az Ökörmező ma is ökörlegelő, a Hanygyavár hatalmas hangyabolyaitól kaphatta nevét. Sok helynevet az illető területen, vagy a közelében található mesterséges tereptárgy magyaráz. Ilyenek pl.: Agyagjukákná, Maktárná, Téglákná, Válukná, Vízipuskáná, Keresztné. A tereptárgy idővel térmésaetasen eltűnhet, a helynevek azonban még sokáig megőrzik emlékét. Ilyen helynév pl. Ördöngösfüzesen a Maiamcsere, Maiamkert, Maiampad, A vízimalom már rég elpusztult ugyan, azért e nevek alapján még egykori helyét is pontosan meg lehet állapítani. Gyakran előfordul a helynévadásnak az a módja is, mikor a tereptényező puszta neve jelöli a környező területet is. A Kosárkút, Garádicsafa Hidekkút név pl. nemcsak magát a kutat, a forrást, illetőleg a földl,épcsőket jelöli,, hanem környéküket is. Más esetben a iszóhanforgó hely, v a g y ia rajta, illetőleg közelében található tereptárgy kiterjedése, nagysága, valamely szokatlan tulajdonsága szolgált az elnevezés; alapjául. Ilyen helynevek pl. Ideskút, Fingaskút, Hosszuér, Hosszufödek, Kizsbüken, Kispatak, KisuccaKizzsédem, Nagyerdő, Naty híd, Natypatak, Nagyueca, Nazzsédem, Rósija, Szárazárok. — A hely fekvése, más területhez való viszotnya szintén fontos tényező. A Bátoni patak Bátoni község felől, a! Coptelki patak Coptelkie felől folyik. A Berekúttya a Berek nevű határrész felé vezet, a Cichegyepataka a Cichegyből ered, a Pázsintkúttya a Pázsintban található. A Felmező, Fellak magasabb fekvésű, az Ásópad, Ásótáblci viszonylag alacsonyabb fekvésű helyet jelöl. Gyakori az alatt és mellett névutóval összetett helynév is: Bükk alatt, Berek alatt, Nímeti erdő mellett, stb. 2.
A jelenlegi és történeti helynévanyagból levont következtetések s a helynévadás fontosabb mozzanatainak ismertetése után áttérek a helynevek egyenkénti vizsgálatára. Előbb mindig a helynév irodalmi alakját, utána pedig népnyelvi alakját közlöm. Ha a címszó után nincs jelezve népnyelvi alak, ez azt jelenti, hogy a népnyelvi alak megegyzik a címszóval A népnyelvi alak után az illető hely rumén névváltozata következik. Ezután a []-ben azt jelzem, hogy a vázlaton a név helyrajzi elhelyezkedését melyik szám jelöli. A forrásjelzeteket is []-be teszem.15 A ( )-be tett rövidítések a kérdéses terület talaj- és gazdálkodási viszonyaira vonatkoznak.16 Az okleveles adatok felsorolása után a helynévre vonatkozó tudnivalókat, magyaráben. Magyar Népnyelv I I (1940), 81 kk. és kny. Dolg. a debr. Tisza I. tud. egy. Magyar Népnyelvkutató Intézetéből. 9. sz. Debrecen, 1940. 3 kk. 15 A következő forrásokat néztem át: KÁDÁR, i. m. 367—8. Rövidítve: K. — Széki egyházmegye levéltára. Röv.: Sz. — Az ördöngősfüzeni ref. egyház levéltára. Röv.: E. lt. —< Magyar Nemzeti Múzeum Erd. Fisc. XIlVz, Fasc. 2. B, 9. H, 9. K, 9. L, 9. M, Röv.: Múz. — A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának könyvtára. Röv.: Múz. N. — E két utóbbi forrás adatait gyűjteményéből Szabó T. Attila bocsátotta rendelkezésemre. 30 Rövidítéseim ezek: á. = árok, e. = erdő, gyü. = gyümölcsös, h. = híd, k. = kaszáló, kt. = kert, l. = legelő, p. = patak, r. = rét, sz. — szántó, szö. szőlő, te. = temető. — A ~ jel a magyar és rumén adatok közt a váltakozás jele.
EME 225
zatot közlöm.17 A *-gal jelölt helynevek csak történéti forrásból mutathatók ki.18 Agyaglyukaknál Agyag jukakná [70].' Az Ásópad [69] ós Temetlö [25] közt található kisebb gödrök, lyukak közvetlen környéke. Innen hordja a falu lakossága a ház földpadlójának mázolásához szükséges aigyagot. Akasztódomb ~ KQSta kostájilor [221] (sz., részben puszta terület). 1766: Akasztódomb [K.]. — ASzsu mosújvár fele haladó megyei úttól j-oibbra emelkedő meredek domb. 17
Nevét kétségtelenül egykori kivégzőhelfy voltától kaptia. A rumén név előtagja a rumén helynévadásban meglehetősen gyakori coastá, népies ejtéssel kgstá ,oldal, domboldal' szó határozott névelős alakja, utótagja pedig a magyarbáli kölcsönzött akastáu többes genitivusi alakja. A kostái az akastái-bői a szókezdő hangsúlytalan a lekopása útján keletkezett.19 Abból a körül-
Az 5 jegyzetben említettem, hogy jelenlegi helynév-anyagomat a Szabó T. Attila használta jelrendszerrel gyűjtöttem össze. Az ő módszerét követtem az anyag rendszerezésében és feldolgozásában is. 18 Itt jegyzem meg, hogy Ördöngösfüzes jelenlegi helyneveit 1937 júliusában gyűjtöttem össze. Akkor néztem át a helybeli ref. egyház és a széki röf. egyházmegye levéltárának ördöngösfüzesre vonatkozó okleveles anyagát ís. Anyagomat azonban közbejött akadályok (többszörös katonai behívás, egyetemi tanulmányaim befejezése stb.) miatt és megfelelő térképvázlat híján csak most dolgozhattam fel. Kedves kötelességemnek teszek eleget, mikor köszönetet mondok mindazoknak, kik anyagi és erkölcsi támogatásukkal segítettek munkámban. A legtöbbet volt tanáromnak, Szabó T. Attilának köszönhetek. A helyinévgyüjtóst és népnyelvkutatást ő kedveltette meg velem, neki köszönhetem azokat az alapvető ismereteket is, melyek első gyűjtésem sikerét biztosították, ő készítette elő és biztosította a gyűjtés külső, anyagi feltételeit is. Az anyiaig feldolgozásában szintén nagy segítségemre volt. CSETERKY jÁNosnak, a falu ref. lelkipásztorának is sokat köszönhetek. Ott tartózkodásom alatt az ő szíves vendégszeretetét élveztem. Gyűjtőmunkámban is készséggel segített: rendelkezésemre bocsátotta az egyházi levéltár és á széki egyházmegyei levéltár ide vonatkozó anyiagát, nem egyszer gyűjtőutaimra is; elkísért és segített az anyagot összegyűjtenem. Nagy segítségemre volt DR. S A L L A K GYÖRGY orvos is, ki mint a falu szülöttje, a határt jól ismerte s készséggel adta meg a kért felvilágosításokat. Itt mondok köszönetet azoknak a falusi gazdáknak is, kiktől anyagomiait összegyűjtöttem. Különösen Kasszián Márton és néhai Benedek Márton volt nagy segítségemre. Az elsővel végeztem 1942 őszén az anyiag ellenőrzését és kiegészítését is. 19 Az erdélyi vegyes magyar-rumén vagy kizárólag rumén lakosságú falvak helynévanyagában gyakran előforduló Akastei: Kastei magyar eredetére Szabó T. Attila hívta fel először a figyelmet (MNy. X X X V H ; 1 2 1 - 2 ) . Egyik nemrég megjelent tanulmányában (Adatok a kolozsmegyei újábbkori rumén helynévkincs magyar elemeinek ismereléhez. Melich-Erailékkönyv 1942. 367 és kny.) újabb adatokat sorakoztat fel az Akastei: Kastei magyar eredetének bizonyítására. A helynév magyar eredete csakugyan kétségtelen: m. akasztó > r. akastáu, többesben akastei, majd ebből a szókezdő hangsúlytalan magánhangzó lekopása után kastei. Az a hang lekopását kétféleképpen is magyarázza. Első tanulmányában népetimológiáviail, az Akasteinek a
EME 226
menyből hogy a helynévben & többesszámú alakot találjuk, arra következtethetünk, hogy az akastáu, akastái a rumén népnyelvbe köznévként is átkerült. * Akasztófa alatt. 1779: Akasztófa alatt [Múz.] — A ma Akasztó-
domb néven ismert terület aljára vonatkozó okleveles adat. Ma ezt elnevezést nem isimerik. Alól a falun [179]. A falu alsó, Szamosújvár fele eső végének környéke. Alsó faluvégen Ásófaluvígen [l].
rumén helynévadásban gyakran szereplő coastá ,hegyoldal, oldal* szóval való téves összekapcsolásával, második tanulmányában pedig a rumén nyelv egyik hangtani jelenségével, a hangsúlytalan szókezdő a hang lekopásával hozza kapcsolatba. Igaz ugyan, hogy e jelenség a megleni ruménben ma is általános s szórványosan előfordul az isztriai ruménben és a dákó-ruménben is (vö. pl. az Atlasul Lingvistic Román Mic I. első kötetének 135. sz. térképével: a Szilágyság, Bihar, Szatmár és Máramaros vármegye kivételével az azvárlu ,hajítok' igét zvárlu-nak ejtik), de a dákó-ruménben már sok évszázaddal ezelőtt lezárult. A főnevek közül különben is csak alig egy-kettő vesztette el szókezdő a hangját (pl. lat. autumna > atoamná > toamná, agnellus > amiel > miel) s ezek is a dákó-rumén nyelvtörténetnek abban a korában, mikor az a nőnemű birtokos névelőt a szó elé is tehették (Vö.« Pu^cariu Szextil, Dacoromania I, 372—3). A Kastei a. hangjának lekopását viszont nem vihetjük vissza ebbe ai régi korba. Ha ezt figyelembe vesszük, más magyarázatot kell keresnünk. Véleményem szerint a magyarázatot a rumén köz- és népnyelvnek abban a ma is érvényben levő sajátságában kell keresnünk, hogy a hosszú magánhangzót nem szereti, s ha bizonyos esetekben netalán mégis előadódnék egyyegy, igyekszik azt megrövidíteni. Különösen könnyen megy ez akkor, ha hangsúlytalan a magánhangzó. Itt Erdélyben pl. gyakran hallhattuk a klasa doa ,a második osztály' kifejezést. Majdnem mindenki így ejtette, jóllehet így írják: clasa a doua. Itt két azonos magánhangzó, két a hang került egymás mellé. Mivel a rumén beszédtempó meglehetősen gyors, nem képezték külön mind a kettőt, hanem összevonták. Az így összevont képzésű a előbb hosszú a-nak hangzott, majd a rumén nyelvnek említett hangtani sajátsága következtében megrövidült. Ugyanez történhetett véleményem szerint az Akastei (m. akasztó r. többese) szóval is. Mivel a legtöbb esetben La akastei, illetőleg KQSta akasteiilor összetételben fordult elő, az egymás mellé került hangsúlytalan két a hang a fent vázolt módon egybeolvadt (La akastei > Lakastei, ugyaínígy a másik is), majd megrövidült: Lakastei, KQstakasteiilor. Mivel a két a közül az Akastei a-jának hangsúlya volt gyengébb (a la és kQSta a-ja ugyanis nyelvtörténeti okokból hangsúlyos), a szétválasztás alkalmával a megmardt a-t a nyelvérzék természetesen a la, illetőleg a K Kastei változásban megállapítható szóeleji hangvesztésnek.
EME 227
A falu alsó, Szamosújvár fele eső vége. Nevezik Ászegnek is. Alsó forduló Ásó forduló [180]. 1841: Az alsó Fordulon a' Keresztnél [Sz.]. — A tagosítás előtti váltógazdálkodás emlékét őrzi. A határ másik részét Fésőfordulónnk nevezik. *Alsó lapos. 1830: Alsó lapos (szénafű) [Sz.], — Ma nem ismerik ezt az elnevezésit. Adatok híján nem tudom térképvázlatomon elhelyezni. Alsópad Ásópad ^ Podba din zos [69] (sz.). 1835: Alsó Pad (e.) [ K J — A Pad nevü hat ár rész [66] alsó, alacsonyabban fekvő részié. "Újabban tulajdonosáról kezdik nevezni Henter táblájának, is. A rumén név a m. Pad helynév -ba határozóragos alakjának s a r. din zos ^alsó' szókapcsolat összetétele. Alsó rét Ásórít ~ Ritu din zos [131] (k.). — A falut délkeleti irányban elhagyó megyei út s a Nagypatak [128] mellett elterülő kaszáló. Rajta túl van a Fésőríi. Á rumén alakváltozat előtagja a m. rét (í-zve rít) átvétele. Az i > i változásra nézve vő. lat. rivulus > riti. Alsó Sándormező Ásósándormezö [182] (sz.). 1644: Alsó Sándormezeje [K.]. — A Sándormező alsó, Nagypatak fele eső része. Alsó tábla Ásótáblq, [211] (szö.). 1644: Alsó tábla [KJ. — A Szőlők [209] alsó, falu fele eso része. Alszeg Ászeg [1]. — A falu alacsonyabban fekvő, Szamosújvár felé eső része. L. Alól a falun címszó alatt is. *Andrák mezeje. 1769: Andrák mezeje. 1835: Androk mezeje [ K j . Közelebbit nem tudok róla mondani. Ma nem használják. Árkok köze Árkok köze ~ íntre parajé [146] (sz., k., gyü.). — A Liget [145] egyik része. Két árok
határolta terület. A rumén név a magyar fordítása. *Aszaló. 1830: Aszaló [Sz.]. Feledésbe merült helynév. Bara cseréje [147] (sz., k.). —A Ligetnek az Árkak közén innen, tehát falu felé eső része. Egykor erdő lehetett. Kalauzom szerint egykori tulajdonosától, Bara Jánostói kapta nevét. *Barabásbükke. 1835: Barabásbükké (e.) [K.]. — Ez az adat valószínűleg a Tisztabükk néven isimért erdő valiamelyik részére vonatkozik. Ma e név ismeretlen. Bárdi sikátora [3]. — Az Ászeg egyik sikátora. Nevét a mellette lakó gazdától kapta, *Barlag. K Á D Á R említi 1715-ből. Valószínűleg a Parlag elírása, esetleg alakváltozata. Ma ilyen nevű hely sincs a határban. Bátoni lanka [39], — A Lankának [33] ia Bátoni patak környékkén elterülő része. Bátoni patak [37] (p.). — A szomszédos Báton község felől folyó patak. A Lanka failu felé eső réstzében egyesül a Coptelki patakkal [35] és Kispiatak [11] néven folyik át a falu közepén a Nagypatakba. *Behán. 1622: Behan, 1644: Behan [ K j . — Minden bizonnyal a ma Bihánfar néven ismert területre vonatkozk mindkét alak. Akérdésiesi területet ilyen néven ma egyáltalán nem emlegetik. *Behány megett (sz.). K Á D Á R említi 1622-ből. Ez az adat a nia Bihánfarnak nevezett terület mögött elterülő határrészre vonatkozik. Ma ilyen alakban nem használják. *Behán rété. K Á D Á R említi 1654ből. Ma ezt az elnevezést sem használják. Benedek Marci kútja Benedek Marci kúttya, [149] (forrás). — A
EME 228
Benedekszegben [148] található bővizű forrás. A helynév tulajdonosának nevét őrzi. Benedekszeg [148] (e., k.). 1679: Benedekszege (földrész). 1766: Benedekszegi [K.]. 1779: Benedek Szögiben [Múz.] — A Liget [145] egyik része. *Benhasat. 1715: Benhasat [K.]. Ma ismeretlen e helynél; térképvázlatomon sem tudom elhelyezni. Berek ^ La berek [183] (sz.). Először 1779-ből mutatható ki >a Berek alatt névből. A Kórógy [190] és Pázsint [132] közt elterülő szántó ne\e a Nagy patak partján. Alacsony, patakmenti fekvétse s neve alapján jogosan feltehető, hogy egykor bokros, füzes terület lehetett Folytatása lefelé, Szamosújvár felé a Hosszúberek. A berek szó helynévként az egész ország területén előfordul [OklSz.]. Általában vizenyős lapályokat, folyók mellékét ellepő és sűrű bokrokból álló erdőcskét jelent. L. még Csésberek címszó alatt. *Berek alatt. 1779: Berek alati (sz.) [Múz.]. — Ez az adat a Berek alsó részére vonatkozik. Ma ilyen alakban nem használják. Berek útja Berek úttya ~ Drumu la berek [184]. — A Berek mellett haJadó dűlőút neve. A rumén alakváltozat a r. drum ,út' és a m. berek összetétele. Bigyiróföldek Bigyirófödek ~ Bidirodile [41] (1.). — A Lanka [33] egyik része. Régen itt valószínűleg hosszabb ideig bigyirót (burgonyát) termelhettek. A rumén név a m. bigyiró szó valamely ragos, illetőleg jellel ellátott alakjából, valószínűleg a k többesjellel ellátott bigyirókból keletkezett a többesszámú nőnemű határozott névelő hozzáadásával. A zöngétlen magyar mással^haingzó a rumén népnyelvben gyak-
ran zöngésül. Az árpástói ruménség pl. a magyaroktól Szekérútnak és Szászúttyának nevezett helyet Sekereud illetőleg Drumu sasudului néven ismeri (Még feli nem dolgozott) adatok.). A m. bigyirók-ból tehát előbb bidirog, majd a rumén többesjel (-i) s a határozott névelő hozzáadása után a g jésülésével bidirogile lett. Bihánfar Bihámfar ~ La bihan [150] (sz.). 1715: Behanfar (sz.) [Múz.]. 1769: Behan fara. 1812: Beham és Bekam far [K.]. 1826: Bichanfar. 1830: Bihánfüri Föld (sz.). 1831: Bihanfaron (sz.). 1835: Bihán for [Sz.]. 1864: Bihán far [K.]. 1884: Bihánfar (sz., 1.) [Sz.]. 1899: Bihán far [Múz.]. É. n.: Bihán far (sz.) [Sz.] és Bihánfarnál (sz., 1.) [E. lt.]—A falu határának délnyugati részében található a Ligeten [145] túl. A helynév utótagja a ,hirtelen s meredeken megszakadó hegyvég'-et jelentő far szavunkkal azonos [MTsz.]. Előtagját magyarázni nem tudom. Lehet, hogy helynévvé vált személynévvel van dolgunk. Erre enged következtetni az a körülmény is, hogy 1622ből és 1644-ből Behan néven említi KÁDÁR, 1654-ből pedig, amint azt már láttuk, egy Behán réte nevű helyet említ. Boloványok Boloványatk ~ La bolovan [73] (1.). — A Lanka. [33] sziklás, köves része. Rumén eredetű név (r. bolovan, többesben bolovani, népies ejtéssel bolovan 'szikla, nagy kő'). A magyar név minden bizonynyal a r. bolovan-nak a m. többesjellel ellátott alakja. Hangtani szempontból azonban nincs semmi akadálya annak sem, hogy az egyesszámú bolovan-ból magyarázzuk. Az n jésülése ugyanis magánhangzóközi helyzetben előfordul az ördöngösfüzesi népnyelvben (pl.
EME 229
tekenyö, Tekenyös, rományok, szappanyaz). *Borozda alja. 1769: Borozda ajja [Kj. — Ma mint helynév ismeretien. A borozda szó egyébként ma is él az öridöngösfüzesi népnyelvben. ,barázda' jelentésben. Borzos Borzas [95] (e.). 1840: Borzos [Sz.]. Borzas [E. lt.]. — A Lanka [33] erdős, de még legeltethető része. Nevét vagy a borz nevü állattól, vagy a bodza, ördöngösfüzesi ejtéssel borza nevü fától kapta. A borz szó egyébként mint gúnynév is előfordul a faluban. Rendszerint a mérgeskedő, lobbanékony természetű embert csúfolják így. Bükk [47] (ö.). — A Tisztabükk közelében elterülő bükkerdő. Bükk alatt [48] (1.). — A Bükk aljában elterülő legelő. A Lankához [33] tartozik. Bükkpataka Bük patakja [218] (p.). — A Bükk mellett folyó patiak. Nevezik Szilazsbükke patakjának is. Cichegy ~ La tsitshed [116] (sz.). 1679: Cziczhegy (földrész) [Kj. 1715: Czicz hegie (sz.) [Múz.]. Csúcs hegye. 1766: Cziczhegy. 1835: Cziczhegy (e.). 1864: Cziczhegy [KJ. — A Székelység [112] oldalából kiemelkedő kúpalakú, meglehetősen meredek domb. Szabó T. Attila véleménye szerint (Dés hélyn&vei, Erd. Tud. Füz. 101. sz. 20. és MJíy. XXXVIII, 124.) alighanem szemólynévi eredetű névvel van dolgunk. Cichegye pataka [117] (p.). — A Cichegy mellett folyó patak neve. A Nagypatakba ömlik. Cigánytemető Cigántemetö [31] (te.). — A falu néhány -cigány családjának temetkezési helye. A Ma~ gyairíemető [25] közelében található. Coptelki lanka [38] (1.) — A
Lankának [33] nevezett legelőnek a Coptelki patak közelében elterülő része. Coptelki patak ~ Valga Tsopului [35] (p). 1840: Czoptelki patak [E. lt.) — A szomszédos Coptelke ~ Tsop felől folyó patak neve. A falu északkeleti részének, a ruméneklakfa Lankának közelében egyesül a Bátoni patakkail [37] és Kispafak [11] néven folyik tovább a Nagypatak fele. Coptelki patak kútja Coptelki patak kúttya ~ La curgáu [36] (forrás). — A Coptelki patak partján található bővizű forrás a Kőrisszeg [74] aljában. Itt jegyzem meg, hogy a kút szó az ördöngöstfüzesi népnyelvben forrást is jelent. A rumén név a m. csorgó ~ csurgó köznév átvétele. Coptelki szénafük Coptelki szénájuk ~ Finatsele Tsopului (sz., k.). — A szomszédos Coptelke~Tsop határához tartozik ugyan, d© az ördöngösfüzesiek birtoka, tehát meg kell említenünk. Mivel Coptelke tiszta1 rumén lakosságú falu, a magyar név -csakis az ördöngösfüzesi magyartság köbben ismeretes. Részei: La curgáu, Rátunda} Pucitába ~ La putsita és La pirlQze. Ezeket nem vettem külön bele helynévjegyz é kem be Cser ~ La aerbe [118] (!.).• 1769: Cser [Kj. — Neve régi csereserdő voltából magyarázható. A rumének használta név a -ba3 -be helyhatározóragos alakban átvett helynevek csoportjába tartozik. Csierespad ~ Cerespodba [98] (1.). — A Bátoni patak [37] és a Coptelki patak [35] közt található magas, lapos legelő. Egykor valószínűleg cserfák borították. A területnév utótagja lapos dombtetőt jelent. Ördöngösfüzesen is elég gyakori térszíni formanév (L. mé.e
EME 230
Maiampad, Pad). A rumén alak a -ba, -be ragos átvételek csoportjába tartozik. Cserespad teteje Cserespat teteje. — Az előbbi legelő felső, magasabban fekvő része. Csergő La cergeu [103] (sz.). 1769: Csergő [K.]. Csergő benn (sz.) [Múz]. 1870: Csergő (határrész) [E. lt.]. 1884: Csergő [Sz.] é. n.: Csergő (.kenderföld) [E. lt.]. A Csergőhegy helynévben már 1679ben előfordul. — A falutól délkeletre elterülő dombos határrész a Székelység [112] s a falu közt. Nevét nem tudom értelmezni. A falu lakóinak magyarázata (szerinti az itt folyó árok (Csergőárka) vizének csergő ( ~ csörgő) hangjától kaphatta nevét. A rumén alak nyilvánvalóan magyar kölcsönzés. Csergőárka Csergőárka ~ Párán cergeului [104] (á.). —ACstergőből lefolyó árok neve. * Csergőhegy 1679: Csergőhegy (földrész) [K.j. — A Csergő nevű hjatárrészre vonatkozó első adatunk. Ilyen alakban ma nem ísh merik. Csergő- utca Csefigőucca [30]. — A falunak a Csergő felé vezető utcája. Cseroldal Cseródal ~ Kgsta lu Cerbe [135] (sz.). 1864: Cseroldal [K.]. 1884: Csereoldalon (sz., terméketlen) [Sz,]. é. n.: Csereoldalon (sz., terméketlen) [E. lt,]. — A falutól délre elterülő domboldal. Nevét egykori csereerdő voltától kapta. Ezt bizonyítja egyébként az is, hogy 1884-ben egy része még terméketlen terület volt. A rumének használta név a r. coasta ,hegy oldal, oldal' (népies ejtéssel kosta) szó és la m. cser szó -be helyhatározóragos alakjának összetétele. Csésberek Csézsberek [231] (sz.). 1622: Csécs ÍChech) berke (sz.)
Czeczyberke. 1679: Czeczberek (földrész). Csésberek. 1769: Csécsberek [K.]. 1779: Csesz Berekben (sz.) [Múz.]. 1812: Csősberek. 1864: Csisberek [K.]. 1893: Csésberek (dűlő) [Sz.]. 1899: Csésberek [Múz.]. é. n.: Csésberekbe (kenderföld) [E. lt.]. — Az akajsztódombon [221] túl, tehát Sza;mosújv,ár fele elterülő határrósz. Egykor vizenyős, bokros hely lehetett. Ma is van benne egy darabka forrásos hely, melyet nem lehet művelni (Vö. Berek-kel). A név előtagját nem tudom magyarázni. * Csésberek főn [232]. 1779: Csész Bérek Főn (sz.) [Múz,]. — A ma Csésberek néven ismert terület tetejét, magasabban fekvő részét nevezhették így. Ma nem használják ilyen alakban. * Csésberek partja. 1831: Csécs berek partya mellett (sz.) [E. lt.]. — A Csésbereken egykor átfolyó patak környéke. Vö. *Csécsberek pataka. * Csésberek patakánál [233] (sz,). 1779: Csét ~ Csész ~ Csez Berek Falakánál (sz.) [Múz.]. — A Csésbereken régebben átfolyó patak. Már rég kiszáradhatott, mert csak itt-ott jelzi egykori medrét egyegy vizenyős hely. Csipánka Csipánka Tai cupanka [42] (1.). — A LankánaTk a Bükk felé eső része. Valószínű, hogy nevét a szív. Scepan (< lat. Stephanus) személynév -ka kicsinyítőképzős alakjára vezethetjük vissza. Mint személynév már a XIII. század elején előfordul Chepan, olv. Cse(e)pán alakban. Rövidült alakváltozata is volt: Csép, melyből számos képzett alak keletkezett: Chepa, Chepe, Chepk, Chepküd, Chepku. Mint helynév is régi keletű és meglehetősen elterjedt az egész magyar nyelvterületen: Csé-
EME 231
pán, Csepány, Csépány, CsépánfcUva, Csépánföide, .Csépántellce, Csipánháza, stb. (Vö. EtSz. 941— 3). Nincjs kizárva azonban az sem, hogy egy Csépárka helynév értelmetlenné vált alakja. Csorgó [94] (forrás). — A Magyartemető [25] közielében található forrás ési közvetlen környéke. Darabontok erdeje Dambantak erdeje ~ Pádur&a dárábanilor: La darában [51] (ie.). 1832: Darabontok Erdeje (ie.) [Múz.]. — A határ keleti részében található a Nemesek erdeje [62] közelében. Egykor a darabontoké volt. A darabontok, amint tudjuk, a várak szolgálatában álló közemberek váltják. Háborús időben fegyverrel szolgálták kenyéradójukat, békében viszont a gaizdaságban dolgoztak mint mindenes férficselédek. Az ördöngösfüzesi darabontok valószínűleg a szamosújvári várat szolgálták. K Á D Á R említi (i. m. 363), hogy 1848 őszén nemzetőrséget alkottak, de sokan közülük Urbán szászrégeni táborához csatlakoztak. Számuk, úgy látszik, elég tekintélyes lehetett. A rumének használta név a magyar helynév fordítáisa. A két rumén alakváltozat közül a Lat dárában érdemel különösebb figyelmet. Ezt a darabctnt egyesszámú alakból magyarázhatjuk. A rumén nyelvérzék a szóvégi t-t tévesen tárgyragnak értelmezte és elhagyta: m. darabont > r . dárában, többesben dárábani, majd az n jésülése után dárában. Dénes Dani funduja Dénezs Doni fundujja ~ Fundqia lu Denez Dani [185] (k.). — Egy be-
szögellés a Nagyerdő [154] aljában. Az erdőbe így beszögellő mélyedést Ördöngös füzesen is funduj-nak nevezik (L. még Kór ógyfunduja, MonesesSándormezö-). A funduj kifejezés a rumén fund ,alj, fenék9 i-vel megtoldott alakja. A szóvégi j eredetét többen igyekeztek tisztázni, de egyik magyarázat sem kielégítő. Az egyik magyarázat szerint (Vö. S Z A B Ó T. A T T I L A Í. m. 40), a rumén nyelvben a szó végéhez illesztett himnemű határrozott névelőből, az Z-böl keletkezett jésülés által: fundul > funduV > funduj. Ezt a magyarázatot mintegy kiegészíti egy másik,20 mely szerint a sízóvégi -l névelő a magyar egyes 3. személyü birtokos személyrag, a mja, -je j hangjának hatása alatt jésült: fundul-ja > fundul'a > funduja, majd ez utóbbiból a magyar nyelvérzék tévesen elvont egy funduj nomr nativusi alakot. Teljesség kedvéért megemlítem a harmadik magyarázati kísérletet is.21 Ez az ugyancsak Ördöngösfüzeisről közölt (MNy. XXXVII, 207) váruj, ,unokabá>V j hangjának erredetét akarja tisztázni. Valószínűnek tartja, hogy a váru-i >az ő unokabátyja' alakból kell kiindulnunk. Itt az -u megőrzött tővéghangzó, a j-nek hangzó i ptedig a 3. személyű személyes névmásnak birtokos értelemben használt' dativusa. E három magyarázási kísérlet közül a második közelíti meg leginkább az igazságot. Igaza van annyiban, hogv a i keletkezése kapcsolatban van e -ja,, -je magyar birtokos személyraggal s hogy a funduj nominativusi alak
Influenza limbii románé asupra limbii maghiare. Studiu lexicologic. Sibiu, 1942. 14. Több hasonló kölcsönszót sorol fel: drakuj ,ördög', hocuj ,tolvaj', lunguj ,hosszú', mácuj ,bél\ mósuj ,öreg', mutuj ,néma, boldogtalan', prosztuj ,buta, ügyetlen', prunkuj ,gyermek' stb. 21 G Á L D I LÁSZLÓ: Oláh nyelvjárási elemek a magyarban. MNy. 20
L.
XXXVII,
BLÉDY
360.
GÉZA:
EME 232
téves elvonás eredménye. Téved azonban akkor, mikor azt mondja, hogy a j a szóvégi -l hímnemű határozott névelőből keletkezett. Ezt ugyanis a rumén népnyelv Erdélyszerte nem ejti ,és hihetőleg nemi is ejtette (fundul helyett pl. fundu-1, ómul helyett omu-t, lupul helyett lupu-í ejt), tehát ntem is jósülhetett, Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy az említett -ja, -je birtokos személyrag a fundu, lázu népnyelvi határozott névelős alakhoz járult (fundurja, lázu-ja) s ebből vonta el aztán a magyar nyelvérzék tévesen a funduj, lázuj, mosuj sth. nominativusi alakot. Érdekes, hogy a rumén lakosság aztán visszakölcsönözte e rumén eredetű kifejezést: fundu ja > fundoje > fwndoie, határozott névelővel fundoia (Vö. a bevezetéssel). * Dikánfar. 176(3: Bihánfar [K.]. — Valószínűleg a Bihánfar elírása, esetileg alakváltozata. Diósáj Dijósáj ~ Kosta nucilor [234] (sz.). 1679: Diósáj (földrész) [K.]. — A Csésberek [231] felett elterülő szántó. Az utótag régi áj szavunkat őrzi. Jelen esetben a völgy dombos környékét is jelenti. A rumén nóv a coasta (népies ejtéssel kosta ,oldal, hegyoldal' szó határozott névelős alakjának s a nuc ,diófa' szó többes birtokos esetének összetétele. Dögtemető Döktemetö ~ Tsintirimu zitelor: T'emeteu zifelor [96] — Az elhullott szarvasmarhák elföldelésére szolgáló terület. A r. helynév (jelentése: a szarvasmarhák temetője) előtagja a magyarból kölcsönzött cinterem és ,temető' szó, utótagja pedig a r. vita (ördöngös21a
füzesi ejtéssel zifá) többes birtokos esetü alakja, Édeskút Ideskút [13] (kút). — A ref. templom közelében található itatókút a Kispataki partján. Egyházerdeje Etyházercleje ~ Pádurga kl&zi [63] (e.). — A ref. és gör. kat. egyház tulajdonát képező erdő a határ keleti részében. A rumén név a r. pádure „erdő' határozott névelős alakjának s a magyarból kölcsönzött kleziie szó összetétele. A szókezdő e hang lekopását hangsúlytalan voltával s a két szó összetétele révén keletkezett magánhangzótorlódással magyarázom. Egyházsikátora Etyhássikátora ~ UlicQra klezi [17]. — A ref. egyház közelében található kis sikátor. A r. helynév előtagja a r. ulitsá szó kicsinyítő képzős alakja, utótagja viszont a magyarból kölcsönzött kleziie. Émező ~ La em^zó [138] (sz.). 1769: Éhmező. 1864: Éhmezö ~ Éjm,ezö [K.]. _ Lak [136] és Siposkert [201] közt elterülő szántóföldek neve. Nem tudom értelmezni nevét.21a Faluföldje Faluföggye [186] (sz., k.). 1812: Faluföldje [K.]. — A falu tulajdonát képező birtokrész -a Kórógyban [190], Faluhídja Faluhíggya ~ Podu hál maré [12]. — A Kispatakon található híd a falu középpontijában. Falu rétje Faluríttye ~ I&tu satuiul [187] (k. és egy kicsi sz.). 1884: /.(alu) rétje [Sz.]. é. n.:/.(alu) réttye [E. lt.]. — A község tulajdonában levő kaszáló neve. Falusikátora [7]. — A Bárdi sikátorán [3] innen, tehát a falu köz-
Nagyon gyakori lielynév. Értelmezésekor számba jöhet az éh '1. fames, hunger; 2. famelicus, hungrig' köznév. Ebben az esetben a szemlélet a föld, illetőleg terület sovány voltából indulhatott ki [A szerk.].
EME 233
pontja fele található sikátor neve. Nevezik Pázsintsdkátorának is. Faluvégen Faluvígen. A határnak az Alszeggel [l] érrintkező része. Faragó János sikátora [6]. Nevét a mellette lakó gazdától kapta. * Felág. 1776: Felág [Kj. — Va lószínüleg a Fellak név elírása, esetleg alakváltozata. Ma ilyen alakban nem ismerik. Fellak ~ La falódba [108] (sz., k.) 1622: Fellak (sz.) 1769: Fel lak [KJ. 1779: fWtafcban (síz.) [Múz.]. 1812: Fellak [Kj. Fellakba [E. KJ. 1864: Fellak [Kj. 1870: Fellak (határrész) [E. lt.]. 1884: Fellak (k.) [Sz.]. 1899: Fellak [Múz. N.]. é. n,: Fellakan [E. lt.]. — A határ északkeleti részében található magas térség, lapos terület. A helynév utótagja valószínűleg lak ,villa, domicilium; Wóhnung' szavunkat őrzi4 [NySzt, 509]. E szóról egyébként tudnunk kell, hogy a magyar nyelvterület egyes pontjain (pl. Bihar megyében) jelenthet vizenyős helyet is (Vö. MNy. XXXV, 258—61). Ördöngösfüzesen azonban nemcsak ezzel a jelentéssel, de még magával a lak kifejezéssel sem találkoztam. A rumén alakváltozat a magyar név -ba, -be ragos alakjának átvétele: FeUagba > Faiogba > Falódba. A g > d változás előidézésében minden bizonnyal a Pad ~ Podba helynév analógiás hatása játszott fontos szerepet. Ugyanakkor ntem szabad figyelmen kívül hagynunk a nyelv kényelemszeretetét sem. E két távoleső hang egymás utáni képzése meglehetősen kényelmetlen. Mi vei a d képzési helye sokkal közelebb esik a b képzési helyéhez, a nyelv ezáltal erő- és munkamegtakarítást ért el. Hasoinló módon keletkezett a Svággödre az eredetibb Sváb gödre alakból.
Fellak pofája Fellak pofája [109] (sz., k.). — A Fellaknak Mátéborza [106] fele eső része. Fellak útja Fellak útfya ~ Drumu faiodbi (düjloút). — A Székelység és Mátéborza közt vezető dűlőút. A Fellak mellett is elhalad. A rumén név a Falódba genitivusi s a drum ,úf szó határozott névelős alakjának összetétele. Felmező ~ Pe felmezeu [64] (e.). 1835: Felmező (e.) [K.]~ — A Fellak felett elterülő erdős terület. Felső forduló Fésö forduló [50]. — A határnak északkeleti, keleti és délkeleti része. A régebbi fordulós gazdálkodás emlékét őrzi ez is, akárcsak az Ásóforduló elnevezés. * Felső-Jászlos; [152]. 1715: Felső jászlös [Kj. Felső Jaszlos (k.) [Múz.]. — A Jászlos [151] felső, magatsabban fekvő részére vonatkozhatott. Ma1 ezt az elnevezést nem ismerik. * Felső-lapos. 1830: Félsö Lapos (szénafű) [Sz.].—Feledésbe merült helynév. Adatok híján valószínű helyét sem tudom megállapítani. Felsőpad Fésőpad ~ Podba din sus [71] (sz.). 1715: Felsöpad (sz.). 1779: Felső Pad (sz.). 1835: Felső Pad (e.) [KJ, — A Pad [6] nevü határrész felső része. Felsőrét Fésörít ** Ritu din sus [102] (k.). — A felutói délkeletre elterülő kaszáló az országút si a Nagypatak [128] mindkét partján. A faluhoz közelebb eső része az u. n. Ás&rít. Felsősándormiező Fésösándormező [188] (,sz.).— A Sándormező [181] felső, magasabban fekvő része. Felsőtábla FésötáblQ [213] (seo.). 1664: Felső tábla [Kj. — A Szőlők [209] felső része. Alatta van a Középső- és Alsótábla, Felszeg Feszeg ~ Susen [19] —
EME 234
A falu felső, Lanka felé eső része. A rumén név a r. sus ,fenn' szó származéka. Felszeg-utea Feszeguccu ^ UliÓQra [20]. 1779: Felszeg Utca [Múz.]. 1899: Felszeg (utca) [Múz. N.]. — A Felszegen átvezető utca. Nevezik Kisuccának is. Folytatása a Lanka úttya. Felül a falun Fejül a falun [101]. A falu délkeleti végének környéke. Fingoskút Fingaskút ~ La finggskut [156] (forrás). — A határ leggazdagabb vizű forrása a Ligetben [145]. Nevét valószínűleg bugyborékoló hangjától kapta. *Füzesi tó. 1715: Füzesi tó [K.]. piscina quaedam Füzesi tó dictacujus claustrum destnietűm paucis sumptibus reparari poiseet, ob defectum aquae nullos continet) pisces [Múz.]. — Minden bizonnyal ai ma Tóucn&k nevezett helyre vonatkozik mindkét, adat. A tó ma már nincs meg. * Fűzfák árka. é. n.: Fűzfák árka [E. lt.]. — Ma e nevet nem, ismerik. Valószínű helyét sem tudom megállapítani. * Füzkút. 1622: Füzkút (k.). 1644: Füzkút [K.]. — Ezt a helynevet sem ismeri ma senki. A forrás vagy kút már rég kiszáradhatott, a név pedig feledésbe merült. Garádicsok Garádicsak ~ La (jaradic [157] (©.). — A Nagyerdőnek [154] Pázsit [132] felte eső részében található, mesterségesen készített földlépcsők környékié. A rumén név a magyar kifejezés megcsonkított alakja. Gátközt Gátkaszt [ 238]. — A falu északkeleti végétől nem messze a Malomkerten [168] régen vízimalom volt. A malmot a Nagypatak megduzzasztott vize hajtotta. A .duzzasztó-gátak a malom pusztulása után szintén eltűntek. Emléküket s
helyüket azonban e helynév még mindig őrzi. Gödrös-út Gödresút ~ Drumu pásuni [49] (út). — A Sombokorból [59] vezetett ja falu fele a Lankán keresztül. Nevét minden bizonnyal gidres-gödrös valtától kapta. Az út maga ma már nincs meg, a víz elmosta. A név még közismert az egész faluban. Gróf erdeje ^ Pádurea grofuluj [52] (e.). — A Darabontok erdejének [51] Veréte felé eső végében található erdő. Egykor valamelyik grófi család tulajdona volt. Később az állam tulajdonába került. Innen a Kincstár eredé je elnevezés. Ma a község birtokolja. A rumén név a magyar fordítása. Gyepmező ~ Tja D'epmezeu [122]. 1622: Gyepmezö (sz.). ~ 1679: Gyepmező (földrész). 1766: Gyepmező. 1812: Gyepmezö [K.j. 1831: Gyepmezön (sz.) [E. lt.). 1864: Gyepmezö [K.]. 1884: Gyepmezö (sz.) [Sz.]. é. n.: Gyepmezö (isz., 1.) [E. lt]. — A Vultur [130] alatt, elterülő szántóföldek a határ déli részében. Egykor, amnt nevéből következtethetjük, Jegelő, füves terület lehetett, A rumének használta név a magyar kifejezés átvétele. Gyepmező árka Gyepmezö árka ~ Páráu lu depm0zeu [123] (á.) — A Gyepmező mellett húzódó árok. Csak esős időben van benne víz. A rumén név a r. páráu ,patak, árok4 szó s a m. gyepmezö rumén birtokos névelővel ellátott alakjának öszszietétele. Gyirászim Jázuja Gyirászim lázujja [219] (e.). — A Szilasbükke erdőben [217] egy Gherasim, népies ejtéssel Gyirászim nevű rumén ember egy kis tisztást vágott. Ma már benőtte ugyan az erdő, de a név még mindig ismert. A helynév utótagja a m. láz ,tisztás' szónak ruménből
EME 235
visiszakölcsönzött alakja. A szóvégi j eredetének magyarázatát 1. Dénes Dani fundu ja címszó alatt! Gyöngy eres Gyöngy ires [85] (e.). 1715: In Promontorio Gyöngyéres dicto (szö.) [Múz.]. Gyöngyeres. 1769: Gyöngyeres. 1835: Gyöngyéres. 1864: Gyöngyeres [K.]. 1870:
gyöngyéres (határrész)
[E. lt.].
1899: Gyöngyéres [Múz. N.]. é. n.:
gyöngyéres [E. lt.J. — A Lanka [33]. erdős része. Nevét valószínűleg tiszta, kellemes vizű forrásától kapta. A NySzt. szerint gyöngy szavunknak ,kellemes, angenehm' jelentése is volt a régiségben. * Halász pariaga. 1715: Halász pariaga [K.]. Halacz Pariaga (sz.)
[Múz.]. — Feldésbe merült helynév. Adatok híján térképvázlatomon sem tudom elhelyezni. Hangyavár Hanygyavár [153] (e.). — A Liget felett emelkedő, kúpalakú erdős domb neve. Határszélben Határszílbe. — A határnak a szomszéd helységek határával érintkező része. Henter táblája Henter táblája [72] (sz.). — Az Ailsópad névváltozata. A tagosítás óta kezdik így nevezni ma is élő tulajdonosáról. Hidegkút Hidekkút [158] (k., sz.). 1679: Hidegkút (földrész). 1715: Hidegkút.
1864: Hidegkút
[KJ. — A Lügetnek [145] Fingaskút alatt elterülő része. A helynév előtagja valószínűleg személynév. A Hideg családnév ma is ismert a faluban, K Á D Á R IS többször említi a XIX. századból (i. m. 362). A területnév utótagja az egykor ott található forrás, vagy kút emlékét őrzi. Ma nyoma sincs. * Hidegkút csörgője [141]. 1766: Hidegkút csorgó ja [K.]. — A Hideg-
kútiján egykor található csorgó neve. Ma nyoma sincs, a név is feledésbe merült. Valószínű, hogy
ugyanazt a forrást jelölte, melytől a Hidegkút is kapta nevét. A Hidegkút név eredetileg csak magát a csorgót jelölte, később azonban területnévvé vált, s a lakosság a csorgót ismét elnevezte. * Hidegkút oldala. 1715: Hidegkút oldala (sz.) [Múz.].— Ma ezt az elnevezést nem használják. Minden bizonnyal a ma Hidegkútnak nevezett határrész oldalát jelölték így. Hidegkút tövise Hidekkút tövissé ~ LarázQrá [159] (k., sz.). — A Hi-
degkúton valamivel túl található kaszáló és szántó. Régen tövises, tüskés terület lehetett. A rumén nevet 1840-ből említi először egy okleveles adat. L. Resor alatt. Hidegkút útja Hidekkút úttya [160]. — A Hidegkút nevű határrész fele vezető dülőút. Horgos Horgas [235] (sz.). 1644: 1812:
Horgas. Horgas
1679: Horgas. [K.]. 1820: az
Horgos nevezetű Papi földnek... (sz.). 1821: Horgos (sz.). 1822: Horgos ~ Horgas (sz.). 1824: az
úgynevezett Horgosi Papi föld . . . (sz.). 1826: Horgos (sz.). 1829: a' Horgosb&li Papi föld felett... (sz.) [Sz.]. 1831: Horgasba (sz.) [E. lt.]. 1864: Horgos [K.]. 1884: Horgas
(sz.) [Sz.]. — A Szamosújvár fele ve" zető megyei úttól jobbra elterülő szántóföld az Akasztódomb [221] és a falu közt. Horgos pataka Horgaspatakja [236] (á.). 1821: ezen kérdésben forgó helyet, mely Horgos patakának neveztetik... [Sz.].— A Horgos nevű határrészből levezető, az év nagy részében száraz árok. Ezzel a névvel jelölik az árok közvetlen környékét is. Hosszúberek Hosszúberek [189] (k.,
sz.).
1622: Hozzuberek
(k.)
[K.]. — ABereknek [183] a Sándor-
EME 236
mező alatt elterülő hosszú nyúlványa. Hosszúér Hosszuér ^ La hosuer [161] (sz., k., e.). 1622: Hozzuer. 1644: Hosszuér.. 1864: Hosszúér [K.]. 1884: hosszuér (sz., k.). 1893: hosszuér [Sz.]. é. n.: hosszuér (sz.)
[E. lt.]. — A Ligetnek [145] a Jáiszlos [151] felett elterülő részét nevezik így. A rumén név magyar kölcsönzés. "Hosszuér bérce. 1715: HosztzMs (!) bercze (k.) [Múz.]. 1812: Hosszú ér bércze [K.]. — Vezetőim
valószínűnek tartották, hogy ez az adat a ma Hangyavárnak nevezett dombra vonatkozik. A Hangyavár csakugyan a Hosszúér közelében található. Hosszúföldek Hosszufödek ^ La hosufödek [162] (sz.). 1715: Hosszú földek (k.) [Múz.]. 1864: Hosszú földek [K.]. 1899:. hosszú földek
[Múz. N.]. — A Hosszúér végében található terület. A tagosítás előtt hosszú nyilakból állott, innen a név. Hugyódomb Hugyádomb [93] (7J. — Legelő a Gserespad [98] tetején. Jászlos Jászlos ~ La jaslos [151] (sz., k., e.). 1766: Jászlos. 1864: Jászlos [ K j . 1870: jászlos
[E. lt.]. — A Hosszúér alatt található terület. Nevét térszíni formájától kapta. A rumén név magyar átvétel. * Jó nyíl. 1769: Jó mjil [Kj. 1779: Jo nyílban (isz.) [Múz.]. — Feledésbe merült helynév. Előtagja családnév. A Jó család ma már kiveszett ugyan, de K Á D Á R 1675-ből, 1681-ből ,és 1702-ből is említi (i. m. 359—60.). Közelebbi adatok híján nem tudom megállapítani, hol lehetett e hely. Nem lehetetlen, hogy a ma Nyilak néven ismert terület valamely részét jelölte. * Kancsó vápa. 1864: Kantsó
vápa [Kj. — Ma ezt a területnevet sem ismerik. Kapus ~ Kápusu [92] (e.). — A Lankának [33] Kosársürü [53] és Sombokor [59] közt elterülő részié. Valószínű, hogy az egykor ott található mezőkapu, azaz a határt, vagy a falu közvetlen környékét körülvevő gyepűn hagyott átjáró emlékét őrzi. * Kendertónál (sz.). 1831: A kendertónál (sz.) [E. lt.]. — Valószínű, hogy a ma Tóucívdk nevezett helyet [99] nevezték így régen. Kerekdomb Kerégdomb [163] (k., sz.,e.).— A Bihánfar [150] felett emelkedő kerek domb. Nevét térszíni formájától, alakjától kapta. Keresztnél Kereszlné [202] (sz.). 1841: „Az alsó Fordulon a Keresztnél lévő 16 vékás papi földre nézve../* [Sz.]. — A Horgosnak falu felőli végében található Krisztus-kereszt környéke. Kereszt hídja Keresz híggya [203]. — Az előbbi hely közelében folyó Zsédemi patak felett található híd a megyei úton. Kertek ~ Grádina lu Lali [54]
(k., gyü.). — A Veréte [56] közelében található kertszerűen művelt terület. Rumén nevét jelenlegi tulajdonosától, Dénes Lajostól kapta. Kertek megett [55] (sz.). — Az Alsópadnak [69] a falu telkeivel, kertjeivel érintkező része. * Kertmegi. 1757: a Kertmegi nevű Szőlőhegyben [E. lt.]. — Valószínűnek tartom, hogy ez adat az előbbi, a Kertek megett néven ismert területre vonatkozik. Későmező Kísömezö ^ Kís^mqzö
[220] (sz.). 1679: Kesemezö (földrész). 1754: Kese mező. 1766: Kisemező. 1812: Kesö mező [Kj. 1831: Késemezön (sz.) [E. ltJ. 1864: Kese mező. Késő mező „állítólag itt ké-
sőbb érik meg a gabona, mint a ha-
EME 237
tár többi részében, innen a neve" [K.]. 1884: külső mező (sz.) [E.lt.]. — A Kirájpál [222] felett elterülő határrész. Nevét nem tudom értelmezni. A falusiak körében ma is az a magyarázat hallható, hogy északi fekvése miatt a batárnak ebben a részében a gabona későbben érik be, mint a többiben. Nem lehetetlen azonban az Stem, hogy személynévi eredetű helynév. *Két árok között. 1779: a Szugoly nevezetű helyben . — a Két Árak Kőzött (k.) [Múz.]. — Okleveles adatunk minden bizonnyal a ma Árkok közének nevezett helyre vonatkozik. Kincstár erdeje Kinstár erdeje (e.) — A Gróf erdeje nevű hely névváltozata. L. ott. Király Pál Kirájpál ~ La kirájpál [222] (sz.). 1864: Király Pál [K.]. 1899: Király Pál [Múz. N.]. 1910: Kirájpál (dűlő) [E. Iti.]. — Az egyik legősibb magyar helynévadási formát; őrzi, azt t. i., amikor a tulajdonos puszta neve válik a terület nevévé (Vö. a bevezető résszel). A rumén név magyar kölcsönzés. Kiisbükkön Kizsbüken ^ Kizbüken [206] (gyü., szö., k.). 1779: A Kis Bűkkön (szö.) [Múz.]. 1812: Kisbük szőlő [K.]. 1830: A' Kis Bükki szöllö [Sz.]. 1831: Kisbükkőn (szö.) [E. lt.]. 1864: Kis bükön [K.]. A Szőlők [209] és a Nagyoldal [204] közt ieltierülő terület1. Okleveleis adataink szerint már 1779-ben is volt benne szőlő. Nevéből ítélve, egykor bükkerdő boríthatta. A kis előtagot a Bükktől való megkülönböztetés szüksége magyarázza. A bükén utótag bükk szavunk régibb bik ~ bük, tehát rövid k hangzós alakját őrzi. A határozórag előtti váltóhangban jelentkező ö: e hangváltást a népnyelv e-ző sajátságával magyarázhatjuk.
Kisbükkőn gödre Kizsbüken gödre ~ GrQpa* lu Kizbüken [207]. — A Kizsbüken hatalmas mélyedése, gödre. A rumén alakváltozat a magyar név rumén birtokos esetének és a r. groapá ,gödör' szónak az összetétele. Kiisbükkön útja Kizsbüken úttya [208]. — A Kizsbüken felé haladó dűlőút. Kispatak ~ Val$a mniká [ll] (p.). 1779: Kis Patak [Múz.]. — A Bátoni patak és Coptelki patak egyesüléséből keletkezett s éppen a ref. templom mellett lefolyó patak neve. A rumén név a magyar fordítása. Kis-utca Kisucca La cimitiiu [10]. 1779: „Plateolae vulgo Kis Utca dictae, ab occidente pariter Plateae Felszeg Utza vöcitatie'" [Múz.]. — A g. kat. templomnál kezdődő ,s a ref. temető felé haladó utca neve. A r. cimitiiu név valószínűleg a r. oimitir, ,temető' és a magyarból kölcsönzött femeüeu szó keveredéséből keletkezett.. Kiszséden Kizzsédem Zedembe mniku [223] (sz.). 1864: KisZséden [K]. — A Szamosújvár fele haladó megyei úttól jobbra található dombos határrész. Tőle nyugatra van a Nagyz&éden. A helynév utótagja valószínűleg régi séd, síd ,rivulus, fluentum' szavunknak helyhatározóragos alakjából keletkezett a szókezdő s zöngésülése által. A szóvégi n > m hangváltozás a zséden alak; ragos voltának elhoimályosulása után következhetett be, mikor kezdték -be raggal ellátva használni. A rumén név már ennek a -be helyhatározóragos alaknak az átvétele. Kormos Kormas Kormosu [119] (sz.). —A Cser [118] alatt elterülő szántóföld. Öreg vezetőm szerint régebben legelő volt. Ez is olyan
EME 238
személynévi eredetű helynév, mint Kirájpál. Ma a Kormos családnév nem fordul ugyan elő a faluban, K Á D Á R azonban 1590-ből említi (i. in. 357). Ez okleveles adat szerint 1590-ben a szamosújvári várnak 11 puskása volt Örrdöngösfüzesien. Egyikük Kormos Máté volt. Említi a Kormos nevet még 1612-ből és 1614-ből is (i. h.). A rumén lakosság változatlanul átvette a magyar nevet. A Kormom a m. Kormosnak rumén határozott névelős alakja. Az -1 lekopásáról vö. Dénes Doni funduja címszó alatt mondottakkal. Kormos árka Kormasárkg, [120] (á,). 1812: Kormosárka [K.]. 1830: Kormos Árkába, Kórmos árkánál (sz.) [Sz.]. 1831: Kotmosárkánál (sz.) [E. lt]. é. n.: Kormos árok [Sz]. — A Karmosból lefolyó patak neve. Kormos hídja Kormashíggya ~ Podu kormosulni [121]. — A Kormosárka felett található híd a megyei úton. Kórógy Koroiba [190] (sz.). 1766: Korodgya [K.]. 1779: Koronyb&n (!) (sz.) [Múz.]. 1864: Korogy [K.]. é. n.: Korogy (sz.) [E. lt.]. — A falu Szamosújv.ár felé eső végénél található határrész a Nagypatakon túl. A Kórógy név meglehetősen régi keletű; már 1153ból említik Couroug alakban. Ma is előfordul a magyar nyelvterület több pontján. A m. kóró ,frutex; dürre Planze' köznévből keletkezett a -gy névszóbépző hozzáadásával. Tehát ugyanolyan területnév, mint Somogy, Szilágy, Nyárágy, Halmágy és még számos -gy helynévképzős nevünk.22 A rumén alakváltozat a magyar név -ba helyhatározónagos alakjának átvétele: Kórógyba > Ko-
rodba > Koroiba. A gy > j változásról 1. a 12. sz. jegyzetet. Kórógycsorgója Kóróccsorgója ~ Párán koroibi [191], 1766: Korod csorgója [K.]. — A Kórógy ból lefolyó patak neve. A Nagy patakija [128] ömlik. A rumén név a magyarból kölcsönzött Koroiba birtokos esetének s a r. párán ,patak' szónak az összetétele. Kórógy fundu ja Kórótyfundujja ~ La fundQje [192] (sz.). — A Kórógy nevű területnek a Nagyerdőbe [154] beszögellő részié. A fundujr& vonatkozó tudnivalókat 1. Dénes Dani funduja címszó alatt, a rumén fnndoie keletkezését pedig a 12. számú jegyzetben. Kórógyhídja Kórótyhíggya ~ Podu korodului [193]. — Híd a Nagypatakon [128] a Kórógy nevű határrész közelében. Érdekes, hogy a rumén alakváltozatban, az előbb megismert Koroiba-Koroibi magyar kölcsönszó helyett az újabban átkölcsönzött Korod alak fordul! elő. * Kórógypataka. 1769: Korogypataka [K.]. — Ez az adat kétségtelenül a Kórógyból egykor lefolyó patakra vonatkozik. A patak azonban kiszáradt s vele együtt neve is feledésbe merült. Kosárkút [164] (kút, k.)., e.). — A Liget [145] egyik része. Eredetileg csak a kutat jelölte e név. később annak környékére is vonatkoztatták. Kosársürü Kosársürü ~ La kosársir [53] (1.). — A Sombokor [59] és Vajdaháza [97] alatt terül el a határ északkeleti részében. A kosárfonáshoz szükséges vesszőt ma is innen szedik a füzesiek. A helynév utótagjáról tudnunk kell, hogy főnévi jelentésben is él a magyar
-gy névszóképzős helynevek rendszeres feldolgozását 1. GYÖRKÉ A -gy névszóképző. MNy. XXXVI, 34—41. 22
A
JÓZSEF*
EME 239
Nevét kétféleképpen is magyarázhatjuk. Feltehető, hogy mai köves es régi áj szavunkat őrzi. Mivel szinte az egész terület egy nagy gödör, bemélyedés, az áj elnevezés talál reá.
nyelvterületen és sürü, bokros; fiatal erdőt jelent [MTsz.]. A rumén lakosság haisználta név a magyar átvétele. Az ü hangot, mivel a ruménben szokatlan, a hozzá legköze-
2»t } , }-224>228 & 236 •'
x .
\
ilk
N 435->V 138 ^ 4 136 «? 39
<26 t <30' y
lebb álló magánhangzóval, illabiális párjával, az i-vel helyettesítették; a szóvégi ü, hangsúlytalan lévén, lekopott. Kovásáj
GrQpa namtsului
[43]. — A Lanka [33] egyik résize.
Az előtag viszont az utótaghoz igazodó hangriendi illeszkedéssel könynyen magyarázható köves szavunkból: K'óvesáj > Kovesáj > Kovasáj, majd ebből nyúlással a mai Kovásáj. Ezt a feltevést támogatja az a
EME 240
körülmény is-, hogy csakugyan köves területről van szó. Mindjárt mellette kezdődik a Kövecses [45], mely nevét szintén köves, kavicsos voltától kapta. Az öregebb emberek emlékezete szerint azonban, mevét egykori tulajdonosától, egy Kovesál nevü német embertől kapta. Ebben az esetben a szóvégi -ál > -áj változást a falu helynévanyagában előforduló áj végű helynevek (Dijósáj, Mísáj) analógiás hatásával kell magyaráznunk. Az öregek származtatását látszik bizonyítani a r. GrQpa namtsului (— a nénuet gödre) név is. Érdekes egyébként, hogy jóllehet a német elemet ma egyetlen család sem képviseli a faluban, s az átvizsgált okleveles anyagban sem találkoztam vele, mégis valószínűnek kell tartanunk, hogyha nem is mint füzesi lakosnak, valamelyik szász vagy sváb családnak volt birtoka a határban. Erre enged következtetni a Svággödre helynév is. Kovásájgödre [44]. — Az előbbi helyen található nagy mélyedés, gödör neve. * Kölesföld [140]. 1779: A Fellakban a Köles Földön (k.) [Múz.] — Ez az adat a Fellaknak egykor kölestermelésre használt részére vonatkozik. A kölestermelés csökkenésével a név is feledésbe merült. Közbülső tábla Közbüsö tábla [212] (szö.). — A Szőlők [209] középső része. Nevezik Középső táblának is. Kőrisszeg ~ Eakoltsa [74] (1.), 1818: Kőris szeg. 1819: Körisszeg (e.). 1821: Körisszeg (e.). 1822: Körisszeg nevü erdő.. . 1824: Kőris Szeg (e.). 1826: . . . a Körisszeg nevű hellyben. 1838: Kőris szeg (e.). 1839: kőris Szegi Erdő [Sz.] „,Az Ördöngös Füzesi ev. ref. Ekkla' Körisszeg nevű Erdejének eleitől fogva való állapottyán ..." [E. lt.]. 1840: „...az
úgy nevezett Kőris-Szegben, melynek szomszédja n(ap)keletre a Pojánából lejáró út, délre a falu Borzos nevü erdeje mellett le járó út, — Nyugatra a Gzoptelki patak.. [Sz.]. ,, . . . egy darab Cziher helyet az ugy nevezett Kőris Szegben'' [E. lt.]. 1864: Körisszeg [K]. 1870: Kőris szeg (határrósz) [E. lt.]. 1884: kőris szeg (1.) [Sz.]. 1910: Körisszeg (dülő) [E. lt.] — Legelő a Bátoni patak [37] és a Goptelki patak [35] között. Régen erdő borította. 1840-ben egy része már ciheres, bokros terület, a múlt század vége fele viszont már az egész területet legeltették. Kőrisszeg alja Körisszeg ajja [75] (1.). — Az előbbi határrész alja, alacsonyabban fekvő, alsó része. Kövecses [45] (1.). — Köves, kavicsos domb a Lankában [33] a Kovásájon [43] túl. Kövecses kútja Kövecses kúttya [46]. — A Kövecsesben található forrás neve. Láb - Pe lab [169] (sz.). 1770: Lab [E. lt.]. — A Pázsint nevü domboldal [132] alatt elterülő hatarrész. A Berek [183] folytatása s egészen a falu délkeleti végéig terjed. Nevét kétségtelenül fekvésétől kapta. Lak ^ Lódba [136] (sz.) 1766: Láck. 1769: Lak [K.]. 1779: Lak (szö.) [Múz.]. 1812: Lak [K.]. 1831: Lakba (sz.) [E. lt.]. 1844: Lakk (k, sz.). 1893: JMkk (dűlő) [Sz.]. — A Lüget [145] alatt elterülő határrész. Nevével kapcsolatban 1. Fellak. A rumének használta alakváltozat a magyar név -6a. -be ragos alakjának átvétele: Lagba > Logba > Lódba. Lak aljában Lak ajjábQ [137]. — A Lak alacsonyabban fekvő, országút fele eső része.
EME 241
Lakhídja Lakkhiggya [1421. — Híd a Lak alatt a Nagypatakon. Lak oldala Lakódala [143] (sz., e. és kievés szö.). 1770: „Parsilla Sylvae Lak oldala, alias Múlom Cseréjé dicta." 1779: „in Loco vulgo Lak oldala alias Malom Cseréjé vooitato" (szö.) [Múz.]. — A Lak lejtős része. Erdős részét ma is Malomcserének neviezik. * Lak pataka, 1832: „ . . . Lak patakán, melly ezen Erdőnek (t. i. a Malomcseré-nek) változhatattlan Határa egészen a' Dél és napnyugot közt lévő Szegetetéig." [Múz.]. — Egykor a Lak mellett folyó patakot nevezték így. A patak kiszáradása után neve is feledésbe merüli. Lanka ~ Lunka [33] (1. és falurész). 1770: „Az Ö. füzesi határba a Lanka felé levő minden jó oltovány gyümöltis fát..." [E. lt.]. 1864: Lanka (czoptelki). Lanka (bátoni) [K.]. 1870: Lanka (határrész) [E. 11]. 1899: Lanka (út) [Múz.]. — A falu északkeleti végénél kezdődő nagy legelő. így nevezik a legelőnek a falu belterületével érintkező részén létesült rumén teliepet is. A Lankának két nagy része van: Bátoni lanka és Coptelki lanka. A magyarság nevezi Legelő>nek is. A lanka szóról tudjuk, hogy a magyar nyelvterület nagy részén él. Alakváltozatai: lanka, lonka, longa, lunka. Jelentése is elég, változatos. Jelenthet enyhe lejtőt, menedékes hegyoldalt, hegyoldal lépcsőzetesen emelkedő részét, víz melletti helyet s folyóvíz lassú folyású helyét (MTsz.). Ördöngösfüzesien az első, tehát ,enyhe lejtő' jelentése él. * Lanka pataka. 1769: Lanka 23
pataka [K.]. — A Lankán ma két patak folyik át: a Coptelki patak ós a Bátoni patak. Hogy okleveles adatunk e kettő közül melyikre vonatkozik, azt eldönteni nem tudom. Ma ugyanis így egyiket sem nevezik. Lanka útja Lankaúttya [34]. — A Lankán áthaladó dülőút. Legelő. A Lanka névváltozata. Lenkert). [165] (sz.). 1769: Lenkért [R.]. — Tisztás, szántható terület a Nagyerdőben [15,4]. Régen lent termelhettek benne is innen a Lenkert elnevezés. Liget Lüget ~ Liget [145] (sz,, k.). 1779: A Lűgetben Benedek Szegiben (k.) [Múz.]. 1864: Liget [K.]. 1870: Liget (határrész) [E. lt.]. 1893: Liget [Sz.]. 1899: Lüget [Múz. N.]. 1910: Liget (dülő). Lügeten [E. lt.]. — A Nagyerdő [154] felett húzódó szántó ós kaszáló. S Z A B Ó T. A T T I L A is említi e helynevet Szásznyíresről.23 A források ott is inkább Liget néven említik szemben a mai Lüget-tei, valószínűnek tartja azonban, hogy a Lüget az eredetibb alak. A források íróit ugyanis a köznév szokottabb liget alakja befolyásolta. AZ ördöngösfüzesi Lüget területnévre vonatkozó adatok is ezt a feltevését igazolják. A rumén lakosság használta alakváltozat ebből a szempontból nem irányadó, mivel az ü hang helyett, mely nyelvükben nincs meg, hanghelyettesítéssel más esetiben is H ejtenek. Vö. pl. Kosársürü > r. Kosarsir. Ligeti szénafűk Lügeti színafük [166] (k.). — A Liget fütermő, használható része. Magyar temető [25] (te.). —
L. tőle: Nire^—Szásznyír es településnépiség-, népesedésw és helynévtörténeti viszonyai a XIH—XX. században. EM. X L I I (1937), 252 és ErdTudFiiz. 91. sz. 59.
EME 242
A falu magyar református lakosságának temetkezési helye. Nevezik Temető-nek, Ótemetö-nek is. Major Majar ~ MáiáriMe [24] (ke.). — A falu régi oltoványos kertje. A rumén név valószínűleg a Majaras helynév tárgyragos alakjából keletkezett. Magtárnál Maktárná ~ La moktar [16]. — Egy kicsi domb a ref. templom közelében. Régen egyházi magtár volt itt. A rumén név a magyar átvétele. Malomcsere Maiamcsere ~ La molomcere [167] (e.). 1770: „Parsilla Sylvae Lak oldala, alias Malom Cseréje dicta." 1779: „...in Loco vulgo Lak oldala alias Malom Cseréje vocitato" (szö.). 1832: „ . . . a Malom Cseréje (e.) . . . a Lak patakán melly ezen Erdőnek változhatattlan határa egészen a' Dél és napnyugott közt lévő Szegeletéig az holott kezdődik az Erdő déli oldailán le jővő Nyir kut Árka, melly hasonlóképpen meg határozza a' Déli oldalát"' [Múz.]. 1835: Malomcsereje [K.]. — A Lak oldalának [143] erdős része. Régen vízimalom volt *a közelében a Nagypatakon. A helynév ennek emlékét őrzi. Malomkert Maiamkert ~ Grádina mari [168] (sz.). — Az előbb említett malom telke, kertje. Szamosújvár város tulajdonát képezte a malommal együtt. A világháború után kisajátították s kiosztották a falu rumén lakossága közti. A rumén név magyar fordítás. Malomkút Malamkút ~ Fhítina mori [139] (forrás). — A Lakban [136] található bővizű forrás a Malomcsere ,és a Malomkert közelében. * Malmon felül. 1812: Malmon felül [K.]. — Valószínűleg az előbb említett vízimalom környékéről van szó. Malompad Maliimmá ^ Mo-
iQmpod [170] (sz.). 1864: Malompadja [K.]. 1884: malompad (sz.) [Sz.]. é. n.: Malompad (sz.) — A Gátközt [238] felett található lapos terület. Aljában volt az előző helynevekben emlegetett vízimalom. Nevét ettől s térszíni formájától kapta. Malom sikátora Malom sikátora [4]. — A falu alsó, tehát Szamosújvár fele eső végében is volt régen egy kis vízimalom a mostani malmon felül. A malomhoz vezető sikátort; ma is Maiamsikátorának nevezik, jóllehet a malom eltűnt. Markovicsné kertje Márkovicsné kertye [32] (kert). — Világháború előtti tulajdonosának, egy Márkovics Sándor nevü jegyző feleségének nevét őrzi. Mátéborza ~ Matiborza [106] (1.). 1864: Máté borza [K.]. — Legelő a határ északkeleti részében. A név előtagja személynév, utótagja vagy a borz nevü állattól, vagy a bodzafától származik. (Vö. Borzos). A rumének a magyar nevet vették át: m. Mátéborza > r. Matiborza, majd a t jésülése után Matiborza. Mátéborza árka Mátéborza árka [107] (á.). — Az előbbi határrészben található árok. Csak tartósabb esőzéskor van benne víz. * Mátéborza vége. 1835: Máté Borza végi (e.) [K.]. — Adatunk a Mátéborza nevü terület valamelyik szélső részére vonatkozik. Ma ilyen alakban nem használják. Egyébként fontos azért is, mert elárulja, hogy 1835-ben a Mátéborzának legalább is a szóban forgó részét erdő borította. Méhesáj gödre Mísáj gödre ~ Ija misai [89] (L). — A Lanka [33] egyik nagy gödre. A név előtagja méhes szavunk í-ző alakja, utótagja pedig régi áj ,hegynyilás, gödörc szavunk. Eredetileg valószínűleg csak Mísáj-nak nevezték. Később
EME 243
azonban áj szavunk elavult, jelentése elhomályosult s megtoldták az áj elhomályosult jelentésével szinte teljesen azonos jelentésű gödör szavunkkal. Ezt a föltevést igazolja egyébként a rumén alakváltozat is, mely a m. Mísáj átvétele. Méhesáj gödre kútja Mísáj gödre kúttya [91]. Rakott kúti az előbbi helyen. Méhesáj oldala Mísájódola [90] (L). — Közvetlenül a Méhesáj közelében található domboldal. Ez a név is azt bizonyítja, hogy a Mísájgödre nevezetű helyet régebben egyszerűen csak Mísáj-rmk nevezték. Mészégető Miszegetö ~ Misegetö [124] (1.). 1864: Mészégető [K.]. 1884: Mészégető (sz,, 1., k.) [Sz.]. 1899: Mészégető [Múz. N.]. é. n.: Mészégető (1., sz., k., terméketlen) [E. lt.]. — Az ördöngösfüzesi határnak Oláhvásárhely felé eső részében található. Nevét csak 1864ből említi egyik okleveles adatunk, Mészégető tó alakban azonban már 1766-ban előfordul. Meszes domboldal, az alja mocsaras. Itt lehetett az említett tó. A Miszegetö alak a Mészégető í-zö alakja, az í azonban, akárcsak a második szótag hangja megrövidült. Mészégető gödre Miszegetö gödre ~ GrQpa lu misegetö [125]. — Az előbbi hely gödrös része. A rumén név a magyar fordítása. Mészégető oldala Miszegetö ódala [126] (1.). — A Miszegetö nevü határrész lejtős része. Mészégető rétje Miszegetö rittye ~ Mtu lu misegetö [127] (k.). —A Miszegetö lapos, vizenyős része. Itt lehetett egykor az a tó, melyet az alábbi okleveles adat említ. A ruménség a magyar nevet vette át, illetőleg fordította le. * Mészégető tó. 1766: Mészégető tó [K.]. — A tó ma már nincs meg,
de valószínű, hogy az előbbi címszó alatt tárgyalt réten lehetett. Ez szolgáltathatta egykor a domboldalból bányászott mészkő égetéséhez szükséges vizet. Mogyorós Magyaros ~ La alunis [86.]. — A Lankának [33] mogyorófában gazdag része. A Magyaros név a népnyelv a-zó sajátságát tükrözi. A rumén lakosság a magyar nevet fordította le. Moneses funduja Moneses fundujja FundQia lu Moneses [194] (k.). _ A Sándormező [181] felett található gyepes mélyedés a Nagyerdő aljában [155]. A név előtagja személynévi eredetű. A Moneses név ma ismeretlen ugyan a faluban, de K Á D Á R 1866-ból még említi Monosses alakban (i. m. 363). 1856-ból viszont a Monos Antal nevet említi (i. m. 362). Valószínűnek tartom, hogy ez utóbbi a név eredetibb alakja. A funduj utótagról 1. Dénes Dani funduja. A rumének használta név keletkezését a 12. számú jegyzetben ismertettem. Mulatódomb ~ La mulatáu [195] (sz.). — AKórógy [190] felett emelkedő domb neve. A hagyomány szerint azért nevezik így, mert a szamosújvári urak régien ide jártak üdülni, mulatni. Valószínű, hogy ezt a magyarázatot a nép képzelete szülte. Ez egyébként elég gyakori név keletkezését többen igyekeztek megmagyarázni, de egyik magyarázat sem kielégítő (Az eddigi kísérleteket 1. S Z A B Ó T. A T T I L A , Dés helynevei. 43.). A rumének használta alakváltozat a m. Mulató átvétele. *Mulató oldal. K Á D Á R említi 1769ből. Az előbbi területet nevezhették így. Ma osak Mulatódomb elnevezése közkeletű. * Nádasfarnál. 1831: Nádasfarnál (isz.) [E. lt.]. — Mjai ezt a ferü-
EME 244
letnevet sem használják. A Nádaskút közelében lehetett. Nádaskút Nádaskút ^ La nadáskut [171] (k.).° 1622: Nádaskút (k.). 1644: Nádaskút. 1679: Nádaskút (földrész). 1715: Nadas kut (sz., k.) [Múz.]. Nádaskút. 1769: Nádaskút. 1812: Nádaskút (sz,). 1830: A9 Nádaskútnk 1 (sz.) [Sz.]. 1864: Nádaskút [K.]. é. n.: Nádaskút (sz.) [Sz.]. — Forrásos hely a Ligetben [145]. Még ma is található közelében egy-egy szál nád. Egykor csak magát a forrást jelentette, később területnévvé vált. A rumének a magyar nevet vették át. Nagyerdő Pádurea hal maré [154] («e.). — A Gseroldail [135] , Pázsint [132] éis Sándormező [181] felett húzódó hosszú erdő. Szamosújvár város tulajdona. Nagyerdő aljában Nagyerdő ajjába [155] (sz., k.). — A Cseroldalnak, Pázsintnak és Sándormezőnek a Nagyerdővel érintkező része. Nevét alacsonyabb fekvésétől kapta. Nagyhíd Natyhíd [114]. 1812: Nagyhíd [K.]. — A Székelység árka felett található híd a megyei úton. Egyik okleveles adatunk Székelység hídja néven említi 1769-ből. Nagyhídnál Natyhídná [115] (k.). 1826: „Vagyon egy Papi Föld, az ugy nevezett Nagy Hídnál.. [Sz.], 1831: Nagy hídnál (sz.) [E. lt.]. — A határnak a Nagyhíd közelében elterülő része. Nagyoldal Nagyódal ~ Kosta ce maré [204] (puszta s egy kicsi sz.). A falutól északnyugatra húzódó magas begyoldal. Közvetlen folytatása a Szőlők nevű terület. Nevezik Olá~ hegy-nék is, mivel tulajdonosai java részt a közelében lakó rumének. Nagyoldal-útja Nagyódalúttya [205]. — A Nagyoklal alatt húzódó dűlőút.
Nagypatak Natypatak ~ Valea more [128] (p.). — A falu alatt folyó patak neve. A falu határának vizét ez gyűjti össze. Nagy-utca Nagyucca [2]. 1899: Nagy (utca) [Múz. N.]. —A megyei útnak a falu belterületén áthaladó része. Nagyzséden Nazzsédem ~ Sédembe maré [224] (sz.). 1864: Nagy-Zséden [K.]. — A Kiszsédientől nyugatra, a falu felé található. A zséden utótagról 1. Kiszsóden. A rumének használta alakváltozat a magyar név -ba, -be ragos átvétele, részben fordítása,. Nemes-utca Nemesucca [9]. —• A Falu hídjától [12] a Nagypatak felé vezető utca. A hagyomány szerint ez volt a falu magva, ebből fejlődött ki lassan a mai Ördöngösfiizes. Nemesek erdeje ~ Pádurea nemnesilor [62] (©.). — Erdő a határ keleti részében, az Egyházerdeje [63] közelében. Nevét egykori tulajdonosaitól kapta. * Nemesek vágotja [68], 1832: Nemesek vágottya [Múz.]. — Ez az adat minden bizonnyal a Nemesek erdejére vonatkozik. Az erdőnek akkor irtásos részét jelölhette. Az irtást közben ismét benőtte az erdő, aztán a helynév is feledésbe merült. Németi erdő mellett Nímeti erdő mellett [237].— A füzesi határ Szamasújvárnémeti (népiesen Nímeti) község határának erdős területével érintkező része. Nyerges ~ Nerges [65] (1.) 1835: Nyerges (e.). 1864: Nyerges [K.]. 1884: Nyerges (sz., terméketlen) [Sz.]. 1910: 'Nyerges (dűlő) [E. lt.]. Mátéborza [106] felett terül el. A domb pereme nyeregszerűen behorpad, innen a neve. Régi és elterjedt térszíni formanév az egész magyar nyelvterületien [OklSz.]. A rumének a magyar nevet vették át.
EME 245
Nyergesárkia Nyergesárkqt ~ Páráu nerge-mlui [105] (á.). — A Nyergesből levezető árok. Csak esős idő esetén van benne víz. A rumónek használta név a r. páráu ,patak' határozott névelős alakjának és a magyarból kölcsönzött Nerges helynév birtokos esetü alakjának összetétele. Nyilak ~ Nüurile [61] (sz.). — Tagosítás előtt hosszú, keskeny föld~ sávakból állott ez a határrész. A név ,az ősi magyar nyilas földosztás emlékét őrzi. Meglehetősen elterjedt az egész magyar nyelvterületen. A rumének a helynév egyesszámú alakját vették át s látták el a r. -ur\ többes jellel; tehát továbbképezték a magyarból kölcsönzött alakot. Nyírkút ~ La nirkut [172]. — Forrás a Lügetben [145]. Nyírkútárka Nyírkútárka. 1832: „ . . . a ' Malom Cseréje (e.) ...a' Dél ós napnyugott közti lévő Szegeletéig az holott kezdődik az Erdő déli oldalán le jövő Nyir kut Árka, melly hasonlóképpen meg határozza a' Déli oldalát" [Múz.]. — A Nyírkút nevü forrás vizét levezető, az év nagyrészében száraz árok neve. Nyírkútnál Nyírkútná [173] (e., k.). —-A Nyírkútnak nevezett forrás környéke. Oláhhegy Oláhegy. — A Nagyoldal [204] névváltozata. Oláhegy nevét onnan kapta e puszta, müvelésre szinte alkalmatlan terület, hogy tulajdonosai jelenleg rumén gazdák. Oláhszilvás Olászilvás ~ Pruniste [22] (gyü.). — Ezelőtt pár évtizeddel jól ismert helynév volt. A Lankának [33] nevezett rumén falurész szilvafában gazdag telkeit, kertjeit nevezték így. Idővel a szilvafák kipusztultak s ennejk következtében a név is kezd feledésbe merülni. Ma már csak az öregek emlékezetében él.
>r
Opek árka. K Á D Á R említi 1 8 1 2 bői. Valószínű, hogy az * Opert árka elírása, esetleg alakváltozata. * Opert árka. 1766: Opertárka [KJ. — Feledésbe merült helynév. Adatok híján térképvázlatomon sem tudom elhelyezni. *Opet árka. K Á D Á R említi 1 8 1 2 böl. Az Opert árka elírásáról lebet szó. *Ország útija. 1812: Országútja [ K j . — Adatunk a ma Csináttútnak nevezett megyei útra vonatkozik. *Országúton felül. 1910: Orsz(ág) uton felül [E. lt.]. — A Csináltút környékét jelölhették így. Ma nem találkoztam az elnevezéssel. Ótemető. 1910: Ó temető [E. lt.]. —- A Magyartemető [25] névváltozata. Ez elnevezés az Újtemető létesítése után keletkezhetett, tehát mindössze néhány évtizedes. Ökörmező ** La $kermQZö [87] (1.). — A Lankának [33] egyik részié. A rumén lakosság is a magyar nevet használja. Ördögárka Ördögárka ~ La $rdegarka [129] (1.). 1835: Ördögárka (©.). 1864: Ördögárka [ K j . — Az oláhvásárhelyi határszélben található hatalmas, szakadékoktól torzított, mély árok neve. Jelenleg az év nagy részében .száraz, záporok alkalmával azonban nagy vízmenynyiség rohan le rajta a völgybe. Ilyenkor nem egy sziklát sodor magával. Az ördög jelzőt valószínűleg mély, szakadékos voltáért kaphatta. A neve a ruménbe is átkerült. Mivel az ö hang a ruménből hiányzik, illabiális párjával, az evel helyettesítették, akárcsak az előbb tárgyalt Ökörmező helynévben. Ösvényeken Ösvenyeken ~ La kárárus [79] (L). A Lanka [33] egyik része. Nevét a legelőről hazatérő állatok verte ösvényektől kapta.
EME 246
A rumén lakosság a magyar nevet fordította le. Pad - Podba [66] (sz.). 1864: Pad [K.]. 1870: Pad (határrész). 1884: Pad (fc, ter.) [Sz.]. 1899: Pad [Múz. N j . 1910: Pad (dűlő), é. n.: Pad (k., I., sz.) [E. l t j . — A falutól keletre elterülő nagy ki ter j edésű szántó a Lanka [33] szomszédságában. Részei: Alsó" és Felsőpad. Nevét térszíni formájának köszönheti. (Vö. Cserespad.). A ruménség használta alakváltozat a -ba, -be ragos alakban átvett helynevek csoportjába tartozik. Pad útja Pad úitya ~ Drumu podbi [67].— A Padból a falu felé vezető út. A rumén helynév előtagja a r. drum 5út' szó, utótagja pedig a magyarból kölcsönzött Podba genitivusi alakja. Padi sikátor UlicQm podbi [23]. — A Pad felé vezető kis sikátor neve. A rumén név előtagja a r. idifá ,utca, sikátor4 kicsinyítő képzős alakja. Az utótaggal kapcsolatban 1. az előbbi címszót. Papóci sikátora [8]. Nevét a mellette lakó magyar gazdától kapta. Pázsit Pázsint ~ Paziste [132] (1., k.). 1769: Pásint. 1864: Pásint [ K j . 1870: Pázsint [E. lt.]. 1899: Pázsint [Múz. N j . — A falu belterülete s a Nagyerdő [154] közt elterülő községi legelő és kaszáló. Pázsit alja Pázsint aj ja [134]. — A Pázsint ailsó« falu felé eső szegélye. *Pázsit bükké. 1835: Pásint bükke (e.) [K.]. — Ez iaz adat a Pázsint egykori erdős részére vonatkozik. Az /erdőt már rég kiirthatták. Nevét sem ismerik. 24
Pázsit kútja Pázsint kúttya ~ La pazinkut [133] (ku.). — A Pázsint aljában található kőkút. Érdekes, hogy a falu rumén lakossága a magyar kifejezést vette át, jóllehet ia Pázsiniot Pazistenek nevezi. Pázsit sikátora Pázsint sikátora ** Ulicora satului. — A Falu sikátora [7] névváltozata. Pénzverem Pindzverem ~ Pinzvqrqm [227]. 1864: Pénzesverem [KJ. — Gödör a Szilasbükke [217] tetejében. A magasan fekvő, elhagyatott, bokros gödör állandóan foglalkoztatta a nép képzeletét s számos mende-monda keletkezésére adott alkalmat.24 A rumén lakosság is a magyar nevet használja. Pergőné kertje Pergené kertye ~ Grádina párgQie [76]. — A határnak egykor kertszerüteg müveit része a Szilasbükke [217] és Kőrisszeg! [74] alatt. A név még á fordulósgazdálkodás idejében keletkezhetett; előtagja személynév. A Pergő családnév ma ismeretlen ugyan a faluban, de K Á D Á R már 1715-ből is, s azután is többször említi (i. m. 360—2). Az eredeti Pergőné s a mai Pergené alak ö > e hangváltozásának menete valószínűleg ez lehetett: Pergőné > Pergené. A rumén alakváltozata magyar Pergő .személynév s a rumén oaia képző összetétele. E képző használata a rumén személynévképzésben meglehetősen gyakori. A férj nevéhez hozzátéve, a feleséget jelöli (Vö. P A S C A I S T V Á N , i. m. 144—5.). Pergőné kútja Pergené kúttya [77] (ku.). —- Ezelőtt néhány évtizeddel az előbhfi helyen volt legy
E mende-mondák legtöbbje szerint a gödör mélyében nagymennyiségű arany- és ezüstpénz van. Egy másik szájhagyomány szerint a gödörből alagút vezetett Szamosújvár városába. Egykor a szamosújvári örmények ide menekültek a tatárok elől.
EME 247
kút. A ma már kiveszőfélben levő név ennek emlékét őrzi. * Pofa. 1766: Pofa [K.]. — Eza z okleveles adat minden bizonnyal a Fellakpofájq, nevü helyre vonatkozik. Pojánák hn pojen [88] (1.). 1840: Pojána [Sz.]. — A Lankának [33] egyik része. E szláv eredetű szó rumén közvetítéssel kerülhetett a falu magyar hely névanyagába. Mivel a ruménben ,erdei tisztást, erdőben található füves, virágos területet4 jelent, feltehető, hoigy egykor erdei tisztás volt a ma legeltetésre használt terület helyén. A Lankának ezt a részét tehát erdő boríthatta. * Pojánából lejáró út. 1840: „... a' sokszor meg nevezett Kőris Szegi Erdeje: (mellynek Szomszédja n keletre a' Pojánából le járó
ut..
[E. lt.] j — Az út ma is megvan, de Lanka úttya néven ismerik. Pusztaszőlők ~ Pustas$le [214] (1.). — Magas domoldai a falutól nem messze a Szőlők [209] és Kiszséden [223] közt. Egykor szőlőt művelhettek rajta. Nevezik Pusztaszolok ódáidnak is. A rumén név magyar kölcsönzés. Pusztaszőlők oldala Pusztaszölök ódala. — Az előbbi hieiy névváltozata. Mivel az előző név rövidebb, inkább azU használják. *Resor. 1840: Rezor [Sz.]. — MaRáZQtá alakban ól a rumén lakosság körében és a Hidegkút tövisének rumén neve. Hogy egykor a magyar lakosság is használta volna, arra bizonyítékunk nincs. Református templom Református templom [6]. — Aj falu magyar református lakosságának temploma. Felsorolásomba inkább azért vettem bele, mivel néhány hely helyének meghatározásakor hivatkozom reá. Rét Rít [144] (sz.). — A Nagy-
patak és a megyei út közt terül el a falu alsó, Szamosújvár felé eső végétől nem messze. Nevét lapos, alacsony fekvésétől kapta. Régebben kaszáló lehetett. Romántemető ~ Tsintirim [29]. A falu román lakosságának temetkezési helye a Kisbükk [206] aljában. Ropó [110]. A Fellaknak [108] felső, Erdőszombatitelke felé eső része. Rósia hídja Rósija híggya ~ Podu rosiii [174]. — A falu határát inkább déli, mint délkeleti irányban elhagyó megyei úton található híd. A híd közelében egy vörös bádoggal fedett gőzmalom van. Innen a malom környékének Rosijp rumén neve (ro§ie ,piros4). A név a magyarba is átkerült Rósija alakban. A híd m,ég a falu határához tartozik, maga a terület azonban már nem. * Rózsaberek. 1910: Rozsaberek (dülő) [E. lt.]. Ez az adat iái ma Rít-nek nevezett helyre vonatkozik. Rózsásmező ~ La rozQmgzö [229] (1., sz.). 1644: Rosasmezö. 1812: Rózsásmezö [K.]. 1831: Rosás mezon (sz.) [E. lt.]. 1864: Rózsásmezö [K.]. 1884: rózsásmezö (sz., k., ter-
méketlen) [Sz.]. — Az Akasztódomb [221] fölött terül el. A falusiak felvilágosítása szerint nevét vöröses talajától kapta. Ezt a magyarázatot nem tartom valószínűnek. Sokkal inkább feltehető, hogy egykor sok viadrózsabokor volt e területen s innen a neve. Rózsásmező laposa Rózsásmezö lapossá [199]. A Rózsásmező laposabb része. Rózsásmező teteje [230]. A Rózsásmező felső, magasabban fekvő része. Sarkalat ~ Sárkalabt [100] (e.). 1766: Sark alatt [K.]. — Erdő a ha-
tár északkeleti részében. Valószínű-
EME 248
nek tartom, hely e helynév a sarok — sark névszóból képzett sarkallik ige származéka: sarkaltat ,valaminek, pl. erdőnek kiszögellő, kiugró része4, majd ebből az 11 megrövidülése után: sarkalat. A rumének használta név a magyar kifejezés rumén határozott névelős alakja. Az -l névelő azonban, mint annyi más esetben, itt is lekopott. Sándormező
Sándor mezen
[181] (sz.). 1622: Sándormező (sz.). 1769: Sándor mezeje [K.]. A Sándor
Mezeiben (sz.). [Múz.]. 1812: Sándor mező [K.]. 1831: Sándor mező (sz.) [E. lt.]. 1864: Sándormező [K.]. 1884: Sándormező (sz.) [E. lt.]. Sándormező [Múz. N.j. é. n.:
Sándormező (sz.) [E. lt.]. — Szántó a határ Szamosújvár fele eső részében. Nevét egykori tulajdonosától kapta. Ezt a nevet vette át a rumén lakosság is. Sándormező funduja Sándormező fundujja [196]. — A Sándormezőnek a Nagyerdőbe [154] beszögellő része. A név keletkezését 1. Dénes Dani funduja címszó alatt. * Scelem patak. K Á D Á R említi 1754-ből. Ma senki sem tud róla közelebbit mondani. Térképvázlatomon sem tudom elhelyezni.243 * Simona padja. 1766: Simona Padja hellyén [K.]? — Feledésbe merült helynév. Egykor valószínűleg a Padnak [66] valamelyik részét jelölték így. A név előtagja a faluban ma is ismert Simon családnév. K Á D Á R már 1599-ből említi az ördöngösfüzesi családok közt (i. m. 357). Később is előfordul (i. m. 358—9). * Simon laka. 1715: In loco Parlag Simon laka subdicti (sz.) 24a
Valószínűleg a Z s éde m patak
[Múz.]. — Adatok híján helyrajzilag nem tudom rögzíteni. Lehet, hogy a Lak nevü területnek egy Simon nevü ember tulajdonát képező részét nevezték így, mint/ pl. &z előbb említett Simona padja esetében. Síposkert Siposkert ~ Grádina
lu Sípos [201] (k., gyü.). — Egykori tulajdonosáról elnevezett terület a Pázsint [132] alatt. A Sípos családnevet már 1614-ből említik Ördöngösfüzesről ( K Á D Á R i.m.357). Azután is többször előfordul (i. m. 362). Ma is meglehetősen elterjedt név a faluban. Sombokor ~ Simbokorba [59] (sz., k.). 1769: Sombokor [K.]. 1776:
a Sombokor alat való Sugolyaban (k.).
1779:
A Sombokorba
(k.)
[Múz.]. 1812: Sombokor [K.]. 1831: Sombokorba, (k.) [E. lt.]. 1835: Sombokor (e.). 1864: Sombokor
[KJ. 1870: Sombokor (határrész) [E. lt.]. 1884: sombokor (k.) [Sz.]. 1899: Sombokor [Múz.N.].— Szántó, kaszáló a határ északkeleti részében. A rumén lakosság a magyar név -ba helyhatározóragos alakját vette át. Sombokori szénafűk Sombokori színafük [60] (k., sz.). — A Som-
bokor kaszálható része. Ma részben ezt a területet is szántják, müvelik. Sóskút ~ Soskut [197]. —Kút a Berekben [183]. Vize ma egyáltalán nem sós. Valószínű tehát, hogy a név előtagja családnév. Sóskútnál Sőskútná ~ La sóskút [198]. — A Sóskút moicsaras, vizenyős környéke. * Sóspatak. 1769: Sóspatak [Kj. 1779: Sos pataka (p.) [Múz.]. — Egykor a mai Sóskút közelében leneve Scedem ~ Szedem ~ Sedem
alakban látott előtagjának elírásából vagy sajtóhibából keletkezett formája. Az idézett forrásban különben rengeteg elírás, illetőleg sajtóhiba van [A szerk.].
EME 249
betett a Bereknek [183] Láb [169] felé eső végében. Ma ilyen nevü patiak nincs a faluban. * Sóspatakon túl. 1770: „a Sóós patakon tul... Lab nevezetű helyben" [E. lt.]. — Ez okleveles adatból megállapíthatjuk, hogy a Bereknek [183] a Sóspatakon túl elterülő s a Lábbal [169] érintkező részét nevezhették így. Süket Balázs Sükedbalázs r* &ikedbalaz [82] .(1.). — A Lanka [33] része. Egykori ulajdonosának nemcsak nevét őrizte meg a helynév, hanem hihetőleg testi fogyatékosságának emlékét is. *Sürü almafák. 1884: Sürü almafák [K.]. — Ez az adat minden bizonnyal a ma StírüfáJc néven ismert területre vonatkozik. Sűrű fák Sűrüfák ~ La pomni hei des [111] (1.). — A határ kelleti részében található a Fellak [108] mellett. Svábgödre Svággödre ~ La Svaggödre [176]. — Nagy gödör a Bihánfar [150] tetején. Tulajdonosa németajkú ember lehetett s innen e név. Szajkaszeg [21] (sz.). — E területnév előtagja Désen is előfordul a Szajkamalom, Szajkapatak és Szajkaucca nevekben. Eredeti alakja okleveles adataink tanúsága szerint Szalka volt. Az l jésülése által keletkezett Szajka alak újkeletü lehet, mivel a ruménség még a jésületlen Szálka alakot kölcsönözte át (Vö. S Z A B Ó T. ATTILA, i. m. 53—4), Az ördöngösfüzesi ruménség helynévanyagában nem találkoztam e terület nevével. *Szajkaszék. 1766: Szajka szék [KJ. — Ez az adat minden bizonynyal az előbbi helynév elírása vagy alakváltozata. Szárazárok Szározárok ~ La sarozarok [175] (e.). 1779: a Szároz
arokban (k.). [Múz.]. — A Lüget [145] egyik része. A helynév előtagja az ördöngösfüzesi népnyelv egyik érdekes sajátságát tükrözi: az a, ha az előző szótagban á van, a-vá, majd több szóban még (zártabbá, o-vá változik: száraz > száraz > szároz. Székelység Székejsíg ~ Sekejsigu [112] (1., sz.). 1835: Székelység (e.). 1834: Székelység [K.]. 1899: Székelység [Múz. N.] — A határ délkeleti részében található dombos terület. Székelység erdeje aljakban már 1769-ből említik, A név előtagja valószínűleg tszemélynévi eredetű. A Székely családnév ma ismeretlen ugyan a faluban, okleveles adataink azonban gyakran említik: 1700-ból, 1712-ből, 1898-ból (Vö. K Á D Á R , i. m . 360—-3). Az utótag elavult ség, monUculus, ,collis; hügel' szavunk. Mai nyelven tehát így nevezhetnők: Székelydombja. Székelység árka Székejsíg árka ~ Páráu sekeisigului [113] (á.). — A Székelységből lefolyó árok. * Székelység erdeje. 1769: ,,Székelység erdeje, ez a község erdeje4' [K.l. — Az előbbi helyre, esetleg, annak valamely részére vonatkozó adat. Ma ezt a nevet nem ismerik. A Székelységet borító erdőt kiirtották s ennek következtében annak jelölése is feleslegessé vált. * Székelység hídján ál. 1769: Székelység hidjánál (a darabontok után) [K.]. — A Székelység árka felett található híd egykori neve lehetett. Ma Nagyhíd néven ismerik. * Székelység pataka. 1826: ,a Székelység patakja...' [Sz.]. — A Székelység árka régi neve. Ma ezt a nevet nem ismerik. * Szentiványi határ széle. 1769: Szentiványi határ széli [K.]. — E Kádár említette adat a határnak a szomszédos Vasasszenti vánv hatá -
EME 250
rával érintkező részére vonatkozik. Ma nem található a határnevek közt. Szilas ~ Silozba [215] (sz.). 1769: Szilos. 1864: Szilas [K.]. — A Szilasbükke mellett elterülő határrész neve. A rumének használta név a -ha, -be ragos kölcsönzések közé tartozik. Szilasárka Szilasárka ~ Párán süozbi ]216[ (á.). — A Szidásból lefolyó árok neve. A ruménség a magyar nevet fordította le. Az utótag a magyarból kölcsönzött Silozba genitivusi alakja. Szilasbükke Szilazsbüke ~ Fazetu silojbi [217]. 1835: Szilas Bükké (e.) [K.]. 1870: Szilas bük (határrész) [E. lit.]. — Bokros terület a Szilasnak nevezett területen. Régebben bükkerdő lehetett. A rumén lakosság a magyar nevet fordítatta le, illetőleg vette át. Szilasbükke pataka Szilazsbüké patakja [218] (á.). — A Szilasbükkéből lefolyó patak neve. Nevezik Bük patakjának is. * Szőlőhegy. 1864: Szöllöhegy [K.]. 1899: Szöllöhegy [Múz. N.] 1910: Szöllöhegy [E. lt.]. — A ma Szőlők néven isnuert területre vonatkozó adatok. Ma így nem emlegetik, csak Szőlők néven. Szőlők ~ Zi. [209] (szö.). — A falutól északkeletre található szőlőhegy neve. Részei: Alsó- Középsőés Felsőtábla. Szőlők alatt [210] (sz,). 1831: Szőllő alatt [E. lt.]. — A Szőlők lábánál elterülő szántóföldek neve. Nevezik Szőlők ajjánsk is. Szőlők alja Szőlők ajja ~ Sn zi. 1884: a szöllök alja (sz.) [Sz.]. é. n,: Szöllökalja (sz.) [E. lt.]. — Az előbbi terület névváltozata. Szőlők .sikátora [5]. — A Szőlők fele vezető sikátor. * Szőlőfő. 1769: Szöllöfő [K.].—
A Szőlők tetejét jelölhették így egykor. Ma ezt az elne vezést nem hasz*. nálják. * Szugoly (k.). 1779: „a Szugoly nevezetű helybenn... a Két Árok Kőzött'4 (k.) [Múz.]. — A ma Árkok közének nevezett hely [146] valamely részét nevezhették így. * Tekenyő. 1766: Tekenyö [K.]. A ma Tekenyősnek nevezett hely nevének elírása, vagy alakváltozata lehet. Tekenős Tekenyős ~ La t$kenis [177] (sz.). 1644: Tekenős [K.]. 1779: A Tek&nyösbe (sz.) [Múz.]. 1864: Tekenős [K.]. 1884: Tékenös (sz., k.). 1893: Tekenős [Sz.]. — A Liget [145] aljában elterülő határrész. Nevét térszíni formájától kaphatta. * Tekenős oldal. 1779: Tekenős oldal [K.]. — Valószínűnek tartom, hogy a Tekenyős nevű terület oldalát nevezték így. Temető [25] (te.). 1831: A Temetőn, műkor tilalmasba esik... [E. lt.]. — A falu magyar lakosságának temetkezési helye. Nevezik Magyartemetőnék és Ótemetőnek is. Temetőárok [27] (á.). — A Temető mellett húzódó árok. Temető sikátora [26]. A Temető felé vezető kis sikátor. Tégláknál Téglákná La twk [80] (1.). — A Lanka [33] egyik része. Régen téglaégető lehetett e belyen. * Tér. 1812: Tér [K.]. — Adatok híján közelebbit nem, mondhatok róla, Tisztabükk ~ Tistabik [78] (e.). 1818: Tiszta bükk (e.). 1822: Tisztabükk (e.) [Sz.]. 1832: tiszta Bük (e.) [Múz.]. 1835: Tiszta bükk (e.). 1864: Tisztabük [K.]. 1870: Tiszta bük (e.) [E. lt.]. 1884: Tisztabükk (e.) [Sz.]. 1899: Tisztabük [Múz.N.]. 1910: Tisztabükk (dülő) [E. lt.]. —
EME 251
Egykor bükkerdő lehetett; ma vegyes: tölgy, cser, bükk egyaránt található benne. A rumén lakosság a magyar nevet vette át. A rumén alakváltozat i hangjáról vö. Liget. Tóuc ~ Táuts [99] (1.) Okleveles adataink Füzesi tó és K&ndertó névien is említik. — E helynév értelmezésekor a m .tó alakból kell kiindulnunk. Ebből a rumén lakosság ajkán az uf kicsinyitő képző hozzáadásával Táute lett. Ezt a magyar lakosság aztán Tóuc alakban kölcsönözte vissza (Vö. Szabó T. Attila MNy. XXXVI, 262). Ha figyelembe vesszük azt, hogy Kádár egy Tok nevű kaszálót említ 1622ből, gondolhatunk arra is, hogy e hely eredeti magyar neve Tók lehetett. *Tók. K Á D Á R említi 1622-ből Tok alakban. Feltehető, hogy az előbbi hely eredeti neve ez volt. * Tó mellett,. 1779: á To mellett (sz.) [Múz.]. — A ma Tóucnak nevezett helyre vonatkozik valószínűleg ez az adat is. Ma nem hallható a lakosság körében. Tölgy fakút Tötyfakút [178]. — Kút a Ligetben [145]. Vezetőim szerint régebben egy nagy tölgyfa volt a közelében. *Törvényfa. Ezt az adatot is Kádár említi 1769-ből. E meglehetősen elterjedt név a mai Akasztódombot jelölhette egykor. Tövisáj rétje Tövisáríttye ~ La tujsar [200] (sz.). — A határnak Szamosújvár fele etső részében íalálható szántóföld. Valószínűnek tartom, hogy régi áj ,szűk völgy, hegynyílás' szavunkat őrzi ez a területnév is. Az áj szó j~je valószínűleg hasonult az utána következő r-hez (Tövisárríttye), majd ebből rövidü25
L. a
23
léssel Tövisáríttye lett. A rumén lakosság a magyar nevet vette át. Az előtiag öv> ui hangváltozására más példát is hozhatunk fel. A m. üveg ~ öveg szó pl. az erdélyi ruménség körében nagy területen ujagá alakban él. Az utótag egy részének, az -ittyei hangcsoportnak elhagyását nem tudom kellőleg megmagyarázni ugyan, de hasonló esetekkel a rumén helynévanyagban nem egyszer találkozunk. Szásznyíresen pl. a magyar lakosságtól Középároknak nevezett helyet a ruménség T'ozepar néven ismeri.25 A név végének lekopását minden bizonnyal a hangsúly hiánya, a kiejtésbeli gyengeség idézte elő. Udvarkert ~ Grádina kurtsi [14]. — Jelenleg a Sallak család tulajdonát képező lakás és telek neve. Az urasági telek és lakás udvar elnevezése Erdélyszerte általános. A rumén lakosság a magyar nevet fordította le. Üjtlemető [28] (sz.). 1910: Ujtemető [E. lt,.]. — Az Alsópad [69] egyik része. Közvetlenül a tagosítás előtt temetkezési helyül jelölték ki. A tagosítás alkalmával azonban úgy oldották meg a kérdést, hogy a már betelt temetőhöz csatolták & szükséges területet s ennek következtében az Alsópadnak ez a része továbbra is megmaradt szántónak. Az Üjtlemető név azonban rajta maradt. Ürbéresi legelő Űrbíresi legelő [40] (1.). — A Lankának [33] egyik része. Vajdaháza Vajdaházg, ~ Vaj;dabaz [97] (e.). 1864: Vajdaháza [K.]. 1899: Vajdaháza [Múz. N.]. — A határ északi részében található erdős terület. A név előtagját személynévnek tekinthetjük, bár ilyen
jegyzetben id. tanulmány 33. l.-ját.
EME 252
személynevet az e település névanyagából nem tudunk kimutatni. Vályúknál Válukná ~ La halauá [81] (1.). — A Lankának [33] a Coptelki patakon innen, tehát a falu felé elterülő része. A Lankán legelő nyáj itatására itt elhelyezett vályúktól kapta nevét. A rumén lakosság is a magyar nevet vette át. A szóeleji v>h hangváltozás az erdélyi rumén népnyelvben gyakori. Vö. pl. r. vulpe ,róka* > hulpe. Venyigés Vinyikés ~ Kurpenis [83] (1.). 1864: Venyigéd [K.]. —
A Lanka [33] egyik része. A helynév a venyige köznév régebbi ,venike ~ venyike' alakját tartotta fenn. Az első szótag e > i hangváltozása szerintem hasonulással magyarázandó. A rumén lakosság a magyar nevet fordította le. Venyigési kút Vinyikési kút ~ Fmtina kurpenisului [84]. — Ita-
tókút az előbbi területen. Veréte Verefibga [56] (sz., e.). 1766: Bérét (!), Verétéj
[K.].
1776: Veréte n. h.-ben (k.). 1779: A Verétebeim (k.)s Az Veréte (k.)
[Múz,]. 1835: Verete (e.). 1864: Veréte [K.]. 1870: veréti (határrész) [E. lt,]. 1899: Veréte [Múz. N.]. —
A határ északkeleti részében elterülő erdő és szántó. Nevét nem tudom értelmezni. A rumén alakváltozat a -ba, -be ragos átvételek csoportjába tartozik. A szóvégi a-1 nőnemű határozott névelőnek nézem. Veréte alja Veréte ajja ~ Su veretibea [57] (e.). — A Veréte alsó, alacsonyabban fekvő része. Verétie teteje ~ D'alu veretib&a [58] (e.). — A Veréte magasabban fekvő része. Vízipuskánál Vízipuskáná [15]. —- A falu vízfecskendőjének állandó helye a községháza közelében. 25a
Vultur [130] (1., sz.). 1864: Vultur [K.]. 1899: Vultur [Múz. N.].
— Magas hegy a határ délkeleti szélében. Rumén eredetű helynév. Vezetőm, szerint régen sasok tanyáztak a tetején, s innien a neve. Sokkal valószínűbb azonban, hogy személynévi eredetű területnév. * Zoztella. 1644: Zoztella, 1812: Szesztella [K.]. K Á D Á R említ 1622ből Zoztella rét helynevet is. — Adatok híján sem értehnezni, sem térképvázlatomon elhelyezni nem tudom. Alighanem mindenik adat a forrásszerkesztők elírása. * Zugo. 1779: Zugo (sz.) [K.]. — Ma ezt a teriiletnevet sem ismerik. * Zséden [228] .25a 1766: Zséden [K.]. 1779: A Zseclen nyílban [Múz. — Ma csak Kis- és Nazzséden alakban ismerik. * Zsódenoldaíla. 1679: Zedenőldala (földrész) [K.].— A Kis- és Nagyzséden oldalas, lejtős része. Ma ezt az elnevezést sem ismerik. Zséden árka Zsédem árka [225] (á.). — A Kis- és Nagyzsédenből lefolyó árok. Ez a ma még élő név is bizonyítja, hogy egykor az egész területet Zséden-mk nevezték s a Kis- és Nagyzséden név csak később keletkezett. * Zséden pataka. 1766: Zséden pataka [K.]. Zseden ~ Szedem Patakába [Múz.]. 1812: Sedán pataka [K.]. 1821: ysSédem patakára vég-
gel rúgó és Horgos nevű Papi szántó." 1824: „az Öfüzesi Határon a' Séden patakára járó útnak hoszszábol..." [Sz.]. — Ma Zsédemárkának nevezik. Zsédeni út Zsédemi út ~ Drumu zedemidui [226]. — A Kis- és Nagyzséden fele vezető dűlőút.
E helynév egyébként ismeretes Désakna határából is [A szerk.].
EME 253
templomot s a ref. elemi iskolát taZsellérházak Zsellérházqk [18]. karítják. K Á D Á R már 1754-ből em— A református templom közelében líti ezeket a zsellérházakat (i. m. található egy-két kicsi lakóház. A 364). Akkor az egyikben az egyref. egyház tulajdona mindenik s házfi lakott, a másik kettőben pedig rendszerint szegény családok lakkét levélhordó. nak benne. Ellenszolgáltatásként a A helynevek számszerinti felsorolása A számok a térképvázlat számai. Két helynév között a : azt jelenti, hogy ugyanarra a helyre vonatkozó helynévalakokTÓl van szó. A helynév előtt álló * a kérdéses helynév kihalt voltára utal.
1. Alsó falu végén: Alszeg. 2. Nagyutca. 3. Bárdi sikátora. 4. Malom sikátora. 5. Szőlők sikátora. 6. Faragó János sikátora. 7. Falu sikátora: Pázsit sikátora. 8. Papóci sikátora. 9. Nemes-utca. 10. Kis-utca. 11. Kispatak. 12. Falu hídja, 13. Édeskút. 14. Udvarkert. 15. Vízipuskánál. 16. Magtárnál. 17. Egyházsikátora. 18. Zsellérházak. 19. Felszeg. 20. Felszeg-utca. 21. Szajkaszeg. 22. Oláhszílváis. 23. Padi sikátor. 24. Major. 25. Magyartemető: Ótemető: Temető. 26. Temető sikátora, 27. Temetőárok. 28. Üjtemjető. 29. Romántemető. 30. Csergő-utca. 31. Cigány temető. 32. Markovicsné kertje. 33. Lanka. 34. Lanka útja, 35. Coptelki patak. 36. Coptelki patak kútja. 37. Bátoni patak. 38. Coptelki lanka. 39. Bátoni lanka. 40. Ürbéresi legelő. 41. Bigyiróföldek. 42. Csipánka. 43. Kovásáj. 44. Kovásáj gödre. 45. Kövecses. 46. Kövecses kútja. 47. Bükk. 48. Bükk alatt. 49. Gödrösút. 50. Felsőforduló. 5,1. Darabontok erdeje. 52, Gróf erdeje: Kincstár erdeje. 53. Kosársürü. 54. Kertek. 55. Kertek megett. 56. Veréte. 57. Veréte alja. 58. Veréte teteje. 59. Sombokor. 60. Sombokori szé* nafűk. 61. Nyilak. 62. Nemesek erdeje. 63. Egyházerdeje. 64. Felmező. 65. Nyerges. 66. Pad. 67. Pad útja, 68. *Nemesek vágotija. 69. Alisópad. 70. Agyaglyukaknál. 71. Felsőpad. - 72. Henter táblája. 73.
Boloványok. 74. Kőrisszeg. 75. Kőrisszeg alja. 76. Pergőné kertje. 77. Pergőné kútja, 78. Tisztabükk. 79. Ösvényeken. 80. Tégláknál. 81. Vályúknál. 82. Süket Balázs. 83. Venyigés. 84. Venyigési kút. 85. Gyöngyeres. 86. Mogyorós. 87. Ökörmező. 88. Pojánák. 89. Méhesáj gödre. 90. Méhesáj oldala. 91. Méhesáj gödre kútja. 92. Kapus. 93. Hugyódomb. 94. Csorgó. 95, Borzos. 96. Dögtlemető. 97. Vajdaháza. 98. Cserespad. 99. Tóuc. 100. Sarkalat. 101. Felül a falun. 102. Felsőrét. 103. Csergő. 104. Csergő árka. 105. Nyerges árka. 106. Mátéborza. 107. Mátéborza árka, 108. Fellak. 109. Fellak pofája, 110. Ropó. 111. Sürüfák. 112. Székelység. 113. Székelység árka. 114. Nagyhíd. 115. Nagyhídnál. 116. Cichegy. 117. Cichegye pataka. 118. Cser. 119. Kormos. 120. Kormosárka. 121. Kormos hídja. 122. Gyepmező. 123. Gyepmező árka. 124. Mészégető. 125. Mészégető gödre. 126. Mészégető oldala. 127. Mésízégető rétje. 128. Nagypatak. 129. Ördögárka. 130. Vultur. 131. Alsórét. 132. Pázsit. 133. Pázsit kútja. 134. Pázsit alja. 135. tóserofldal 136. Lak. 137. Lak aljában. 138. Érmező. 139. Malomkút. 140. *Kölesföld. 141. *Hidegkút csorgója. 142. Lak hídja. 143. Lak oldala. 144. Rét. 145. Liget. 146. Árkok köze. 147. Bara csereje. 148. Benedefcszeg. 149. Benedek Marci
EME 254
kútja. 150. Bihánfar. 151. Jászlos. 152. * Fels ő-Jás zlos. 153. Hangyavár. 154. Nagyerdő. 155. Nagyerdő aljában. 156. Fingoskút,. 157. Gará" dicsők. 158. Hidegkút. 159. Hidegkút tövise. 160. Hidegkút útja, 161. Hosszúér. 162. Hosiszúfőldek. 163. Kerekdoimb. 164. Kosárkút. 165. Lenkert. 166. Ligeti szénafűk. 167. Malomcsere. 168. Malomkert, 169. Láb. 170. Malompad. 171. Nádaskút. 172. Nyírkút, 173. Nyírkútnál. 174. Rósija hídja. 175. Szárazárok. 176. Svábgödre. 177. Tekenyős. 178. Tölgyfakút, 179. Alól a falun. 180. Alsófordniló. 181. Sándormező. 182. Alsósándormező. 183. Berek. 184. Berek útja. 185. Dénes Dani funduja. 186. Falu földje. 187. Falu rétje. 188. Felsősándormező. 189. Hosszúberek. 190. Kórógy. 191. Kórógy csorgója. 192. Kórógy funduja, 193. Kórógy hídja, 194. Moneses funduja. 195. Mulatódomb. 196. Sándormező funduja. 197.
Sóskút. 198. Sóskútnál. 199. Rózsásmező laposa. 200. Tövisáj. 201. Síposkert. 202, Keresztnél. 203. Kereszt hídja. 204. Nagyoldal: Oláhhegy. 205. Nagyddal-útja, 206. Kisbükkőn. 207. Kisbükkőn gödre. 208. Kisbükkőn útja. 209. Szőlők. 210. Szőlők alatt: Szőlők allja. 211. Alsótábla. 212. Közbülső tábla. 213. Felsőtábla, 214. Pusztaszőlők. 215. Szilas. 216. Szilas árba. 217. Szilas bükké, 218. Bükk pataka: Szilasbükke pataka. 219. Gyirászim lázuja. 220. Későmező. 221. Akasztódomb. 222. Király Pál. 223. Kiszséden. 224. Nagyzséden. 225. Zséden árka, 226. Zsédeni-út. 227. Pénzverem. 228. *x"Zséden. 229. Rózsásmező. 230. Rózsásmező teteje. 231. Csésberek. 232. Csésberekfőn. 233. Csésberek patakánál. 234. Diósáj. 235. Horgos. 236. Horgos pataka. 237. Németi erdő mellett. 238. Gátközt. MÁRTON GYULA
Románia magyar irodalmának bibliográfiája 1942-ben A romániai magyar irodalomnak az 1942. évre vonatkozó bibligráfiáját a nagyszebeni Egyetemi Könyvtár hivatalos adatai, valamint a romániai magyar nyomdáktól és egyházaktól kapott közvetlen értesüléseim alapján állítottam össze. Bibliográfiám így azokat a kisebb egyházi kiadványokat és naptárakat is feltünteti, amelyeket az Egyetemi Könyvtár kötelespéldányainak jegyzékében nem találhattam meg. Az 1942. évi bibliográfia mégsem mutatja a romániai magyar könyvkiadás várható növekedését, hanem sok tekintetben visszaesésről számol be. Igaz ugyan, hogy az 1942. évi bibliográfia 54 kiadványt tüntet föl, ami a múlt évihez (52) képest valamelyes számszerű növekedést jelentene, de ha tekintetbe vesszük, hogy ebből 5 naptár tulajdonképpen az 1941. évről elkésett kiadvány, akkor csökkenést állapíthatunk meg. Ezt a csökkenést a tudományos és ismeretterjesztő művek nagy visszaesése okozta, főképpen az, hogy a D é l e r d é l y i és B á n s á g i T u d o m á n y o s F ü z e t e k című kiadványsorozatot külső akadályok miatt nem lehetett tovább folytatni. Ha az 1942. évi bibliográfiát közelebbről tanulmányozzuk és az
