1
C CSSEEN NG GEERR V VÁ ÁRRO OSS JJEEG GYYZZŐ ŐJJEE 4765 Csenger, Ady E. u. 14.
E-mail:
[email protected]
Telefon: (44) 520-565 Fax: (44) 520-523
Száma: 13-131/2010.
Előterjesztés - Csenger Város Önkormányzat Képviselő-testületéhez-
Tárgy: Jelentés Csenger Város Önkormányzata pénzügyi helyzetéről, és a választási ciklusban keletkezett, későbbi éveket terhelő pénzügyi kötelezettségekről. Előadó: Dr. Simai Zoltán Címzetes Főjegyző
Tisztelt Képviselő-testület!
Az Államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 50/A § (4) bekezdés alapján a Jegyző részletes jelentést köteles közzétenni a Polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők általános választásának évében, a választást megelőzően az önkormányzat pénzügyi, vagyoni helyzetéről, továbbá a választási ciklusban keletkezett, későbbi éveket terhelő pénzügyi kötelezettségekről. A törvényben meghatározott feladatnak az alábbi előterjesztés, és annak mellékletei szerint teszek eleget.
Tisztelt Képviselő-testület!
Kérem, hogy az előterjesztéshez csatolt jelentést és annak mellékleteit tárgyalja meg és fogadja el.
C s e n g e r , 2010. szeptember 1.
Dr. Simai Zoltán Címzetes Főjegyző
2
JELENTÉS Csenger Város Önkormányzata pénzügyi helyzetéről, és a választási ciklusban keletkezett, későbbi éveket terhelő pénzügyi kötelezettségekről.
Az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 50/A.§ (4) bekezdés alapján a Jegyző részletes jelentést köteles közzétenni a Polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők általános választásának évében, a választást megelőzően az önkormányzat pénzügyi, vagyoni helyzetéről, továbbá a választási ciklusban keletkezett, későbbi éveket terhelő pénzügyi determinációkról, kötelezettségekről. A törvényben meghatározott feladatnak az alábbi jelentés és annak mellékletei közzétételével teszek eleget. Az önkormányzat gazdálkodását meghatározó helyi és környezeti tényezők
Általános jellemzők: Csenger Város adottságai: • lakosságszám: • belterület: • külterület: • szilárd burkolatú belterületi úthálózat: • szilárd burkolatú külterületi úthálózat: • szennyvízelvezető csatorna: • ivóvízhálózat: • ivóvízhálózatra kapcsolt lakások: • szennyvízhálózatra kapcsolt lakások:
5174 fő (2010. január 01.) 451 hektár 3164 hektár 28,8 km 6,5 km 5,2 km 28,8 km 1790 lakás 120 lakás
Intézményrendszer: • "Petőfi Sándor" Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Szakszolgálat • Csengeri Önkormányzati Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete • Népjóléti és Szociális Alapszolgáltatási Központ • Polgármesteri Hivatal • Önkéntes Tűzoltóság Nem önkormányzati tulajdonú intézmény: • "Ady Endre" Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Csenger Többcélú Kistérségi Társulás • Kistérségi iroda Az önkormányzat közfeladatait segítő és ellátó gazdasági társaság: • Csenger Városüzemeltetési Nonprofit Kft. • Csenger Gazdaságfejlesztési Kereskedelmi és Szolgáltató Nonprofit Kft.
Pedagógiai
3
Önkormányzati alapítású civil szervezetek: • Csenger Gyermekekért Alapítvány • Iskola a Közösségért, Közösség az Iskoláért Alapítvány • „Szent Flórián” Önkéntes Tűzoltó Egyesület Kisebbségi képviselet: • Cigány Helyi Kisebbségi Önkormányzat
Társadalmi-közigazgatási jellemzők
Csenger Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvényben meghatározott kötelező alapfeladatait továbbá a szabadon vállalt feladatait a fentiekben felsorolt intézményrendszer fenntartásával és működtetésével biztosítja. Az alapfokú oktatás, a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, továbbá az óvodai ellátás és az időskorú alapellátás vonatkozásában a környező egyes önkormányzatokkal intézményfenntartó társulási megállapodást kötött. A Polgármesteri Hivatal a Miniszter által megállapított hatáskörében Csenger székhellyel a Városi Gyámhivatalt, az I. fokú Építésügyi Hatóságot és a Körzetközpont Okmányirodát tartja fenn. A településen élő cigány kisebbség érdekképviseletét a Cigány Helyi Kisebbségi Önkormányzat látja el. A városban Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kirendeltsége lát el további államigazgatási hatósági feladatokat, a lakosságot a Postahivatal, az OTP Zrt helyi fiókja, a Porcsalma és Vidéke Takarékszövetkezet, a Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet látja el a pénzintézeti és egyéb szolgáltatásokkal. A kereskedelmi és egyéb szolgáltatást a Szatmárvidék-Coop Rt., továbbá egyéni és társas vállalkozók biztosítják. A közrend és államhatár védelmét a városban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság Csengeri Rendőrőrse, és a Határrendészeti Kirendeltsége látja el. Az elektromos energiaszolgáltatást az E-ON Zrt., a gázszolgáltatást a TIGÁZ Zrt., a telekommunikációs szolgáltatást a Magyar Telekom Nyrt., a kábeltévé szolgáltatást az Elektronet Zrt., az ivóvíz és csatornaszolgáltatást a Nyírségvíz Zrt. biztosítja.
4 Az önkormányzat gazdálkodását meghatározó tényezők:
A 2006 évi önkormányzati választásokat követően megalakult képviselő-testület évente, a törvényes határidőn belül megalkotta az éves költségvetésről szóló rendeletét, illetve jóváhagyta a költségvetési évet lezáró zárszámadási beszámolóit. Az önkormányzat a költségvetés nagyságrendje miatt könyvvizsgálatra kötelezett, a könyvvizsgáló a költségvetéseket és a zárszámadásokat audidálta, ellenjegyezte, a Képviselő-testület az egyszerűsített beszámoló közzétételéről évente szabályosan gondoskodott. Az önkormányzat könyvvizsgálatát Dr. Hajdú Bertalanné okleveles könyvvizsgáló látja el, a Képviselő-testület megbízása alapján. 2007 évben az Állami Számvevőszék a gazdálkodás, illetőleg a gazdálkodással összefüggő szabályozások és az ellenőrzés komplex-átfogó vizsgálatát elvégezte, a feltárt, a gazdálkodás vitelét és törvényességét alapvetően nem befolyásoló kérdések kiküszöbölésére a Képviselő-testület intézkedési tervet hagyott jóvá, amelyet az érintettek maradéktalanul végrehajtottak. Az önkormányzat a belső ellenőrzés ellátására a Csenger Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodást, éves ellenőrzési terveit jóváhagyta, meghatározta az ellenőrzések irányát, szempontjait. Az ellenőrzések megállapításait az intézményi beszámolókkal, illetve az éves zárszámadással egyidejűleg értékelte, szükség szerint intézkedési tervet hagyott jóvá, amelyek utóellenőrzéséről gondoskodott. A választási ciklus négy éve alatt a képviselő-testület az éves költségvetési koncepció meghatározásakor elsőrendű feladatának tekintette az alapfokú oktatás, a művelődés, az óvodai és egészségügyi ellátás, a szociális ellátások, és a városüzemeltetés városgazdálkodás feladatait, az intézmények biztonságos fenntartását, és a polgárok jólétének lehetősége szerinti biztosítását és a kötelező feladatai ellátását. A Képviselő-testület a fejlesztési elképzelései meghatározásakor a rendelkezésére álló saját források bevonásával, illetve ezen források pályázati úton történő bővítésével élhetett, nagyságrendje évenként változó volt, amelyet alapvetően meghatározott az adott években a központi közigazgatás, a parlament, az UNIÓ által célként jelölt fejlesztési irány, és az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, az NFÜ által az ÚMFT keretében kiírt pályázatok determinálták a feladatmegvalósítás, illetőleg a fejlesztések lehetőségét. Az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak adatait a választási ciklusra vonatkozón az következő táblázatban elemezzük, amely jól mutatja az önkormányzat működési bevételeinek változásait, a felhalmozási kiadásokat, valamint a működési és a felhalmozási kiadások arányszámait. Megállapítható ebből, hogy a Képviselő-testület a már elemzett környezeti és társadalompolitikai helyzetből eredő lehetőségeket igyekezett jól kihasználni, és nagy gondot fordított a település fejlesztésére úgy, hogy működőképességét megőrizte, és nyújtott szolgáltatások színvonalát minőségében javította.
5 (Ezer forintban) Megnevezés
Műk. bevétel Felhalm. bevétel Mindösszesen bevétel Műk.bev. aránya Felhalm. Bev.aránya Műk. kiadás Felhalm. kiadás Mindösszesen kiadás Műk.kiadás aránya Felhalm. kiadás aránya
2006.év
2007.év
2008.év
Mód. előir.
Teljesítés
Mód. előir.
Teljesítés
Mód. előir
1.125.864
1.138.580
1.319.838
1.289.301
1.498.789
266.145
219.875
1.184.523
1.190.865
1.141.304
1.392.009
1.358.455
2.504.361
2.480.166
2.640.093
--
83,8%
--
51,9%
--
--
16,2%
--
48,1%
1.125.864
1.100.360
1.319.838
266.145
211.506
1.392.009
2009.év Teljesítés
2010.június 30-ig Mód. Teljeelőir. sítés
Mód. előir.
Teljesítés
1.565.776
1.572.824
1.532.941
795.629
1.087.029
965.196
1.370.456
143.453
2.652.805
2.538.020
2.903.397
939.082
54,2%
--
61,9%
--
84,7%
--
45,8%
--
38,1%
--
15,3%
1.260.279
1.498.789
1.452.544
1.565.776
1.594.962
1.544.868
733.975
1.184.523
169.231
1.141.304
587.427
1.087.029
413.738
1.358.529
143.920
1.311.866
2.504.361
1.429.510
2.640.093
2.039.971
2.652.805
2.008.700
2.903.397
877.895
--
83,8%
--
88,1%
--
71,2%
--
79,4%
--
83,6%
--
16,2%
--
11,9%
--
28,8%
--
20,6%
--
16,4%
1.450.062 1.223.074 2.673.136
A fentiekben felsorolt általános körülményeket rögzítő elemzés minden költségvetési évben jellemzően meghatározta az önkormányzati kötelező és szabadon vállalt feladatellátás, továbbá a fejlesztések rendjét. A ciklus minden évére jellemző, hogy Csenger Város Önkormányzata az intézményi rendszerének működtetését és fenntartását csak úgy tudta biztosítani, ha az egyes feladatokhoz kapcsolódó állami normatív támogatások, átvett pénzeszközök összegét egyéb működési célú forrásai terhére kiegészítette, ezáltal évről-évre az alábbiak szerint működési hiánnyal hagyta jóvá költségvetési rendeleteit. Év
Működési hiány eFt
ÖNHIKI eFt
2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
44.471 93.933 82.301 123.293 153.197
44.471 45.625 77.892 87.277 53.485
Működésképtelen önkormányzatok támogatása (6/3) eFt --4.000 8.000 5.000 *
* a pályázat benyújtásra került, annak elbírálása folyamatban van. A Képviselő-testület a felsorolt években sikerrel nyújtott be igényt az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatására, így a fenti felsorolás jobb oldali oszlopsorában jelzett támogatások biztosításával, továbbá az évközi megszorításokat is alkalmazó gazdálkodási módszereivel a 2007-2009-es költségvetési éveket működési hiány nélkül, biztonságosan le tudta zárni, úgy, hogy a fejlesztési forrásainak egy részét kénytelen volt véglegesen bevonni a működésbe, ugyanakkor fejlesztési célú elképzeléseinek is eleget tudott tenni.
6 További segítséget nyújtott a gazdálkodás viteléhez a működésképtelen önkormányzatok támogatására benyújtott pályázattól elnyert támogatás az adott években, a 2010.évben benyújtott 6/3-as pályázat még nem került elbírálásra. A gazdálkodás elmúlt időszaki tapasztalataiból egyértelmű következtetést lehet arra vonatkozóan levonni, hogy a település nagyságrendje és a bevételei nem azonosak az önkormányzat kötelező és a vállalt feladatai finanszírozási igényeivel, miután az általános vagy a feladatmutatóhoz kötött állami támogatási rendszerből származó bevételek elmaradnak a tényleges és szükséges kiadások szintjétől, ezért, mint már említettük a képviselő-testületnek évről-évre gondot okoz a kettő közötti különbség fedezetének megteremtése. Bizonyos mértékben meghatározó tényező volt a gazdálkodás vitelében az a tény, hogy a közalkalmazotti, köztisztviselői illetmények központi emelése az elmúlt években elmaradt, helyi forrásból sem történt intézkedés a bérrendezésekre. Lényeges kérdés ugyanakkor a minimálbér folyamatos emelkedésének kérdésköre, továbbá a soros lépések, jubileumi jutalmak tekintettel arra, hogy a központi intézkedéssel elrendelt rendezés forrását, a központi költségvetés nem kezelte, a különbözet szintén az önkormányzat terheit növelte. A dologi kiadások vonatkozásában a városüzemeltetést és az intézményi működtetést meghatározó másik tényező a már elemzett, a normatívák éves emelése szintjének elmaradása illetve csökkentése, központi átrendezése. A finanszírozás jelenleg már egyáltalán nincs tekintettel az infláció tényleges mértékére, a közüzemi díjak emelésére, az Áfa változásra, és azok negatív hatásaira az önkormányzati gazdálkodásra, további jelentős terhet jelentett évről-évre az energia és a működéshez szükséges fogyasztási cikkek folyamatos mértékű áremelkedése.
Az említett tényezők együtthatása kizárólag az intézmények alapvető működésének szinten tartását tette lehetővé évente növekvő mértékű önkormányzati kiegészítés biztosításával, de nem nyújtott lehetőséget a felújítások és a fejlesztések végrehajtására az intézményhálózatban, amely problémákon csak részben enyhített az intézmények által benyújtott pályázatokon elnyert fejlesztésekre fordítható forrás, továbbá a működési jellegű kiadásokra elnyert támogatások összege. Az állami általános és normatív támogatás átalakításából eredő, évente növekvő mértékű működési hiány csökkentése érdekében az önkormányzat évről-évre arra kényszerült, hogy az intézményi foglalkoztatotti létszámot folyamatosan csökkentse, továbbá egyes intézményeit részben átszervezze, illetőleg teljes mértékben átalakítsa, így kiadásait racionalizálja. Ezek az intézkedések meghatározták a következő év vagy évek gazdálkodását. Ez a folyamat 2007-2008 évben bizonyos mértékben lezárult, tekintettel arra, hogy a jogszabályokban meghatározott működési feltételek előírják adott munkaterületekre megfelelő szakképzettségű és megfelelő létszámú közalkalmazott - köztisztviselő foglalkoztatását, így a képviselő-testület nem veszélyeztethette az alapvető feladatellátást, illetve a meglévő szolgáltatásainak, közfeladatainak minőségi csökkentését további létszámleépítésekkel.
7
Az önkormányzatot megillető állami normatív támogatások, az ÖNHIKI támogatás, valamint az Szja. és az Szja. átengedett része, kiegészítve a helyi adókból valamint a gépjárműadóból származó bevételekkel, a költségvetési rendeletekben három évre előzetesen prognosztizált bevételekkel számolva, az éves költségvetésekben folyamatosan növekvő mértékű költségvetési működési hiányt mutat, amelyet tovább nehezít, hogy a település körzetközponti jellegéből adódóan olyan feladatokat is ellát, amelyek költségigényének egy része központi - fejezeti költségvetésből biztosított, fennmaradó része ugyanakkor az önkormányzatot terhelő kiadás, és miután törvényen alapszik a feladat ellátási kötelezettség az érintett önkormányzatokkal társulási - támogatási megállapodások nem minden esetben köthetőek. Az önkormányzat adóbevételei A város önkormányzatának helyi adókból és gépjárműadóból származó bevételeit a választási ciklus időtartama alatt több tényező határozta meg alapvetően. A gépjárműadó vonatkozásában egyrészt egy központi intézkedéssel elhatározott adóemelés növelte az adó mértékét, illetve az önkormányzat részére átengedett adót 100%ra emelte. A gépjárműadóból származó bevételek a fentiekben jelzett többlet működési igények kielégítése céljából a működési költségvetésbe kerültek bevonásra. A gépjárműadóból az önkormányzatot megillető bevételek az alábbiak szerint alakultak.
Év 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. (június 30-ig)
Gépjárműadó eFt 19.234 21.007 20.739 22.306 11.557
Az önkormányzat 1991 évtől bevezette az iparűzési adót, amelynek mértéke a településen 2%. Az iparűzési adóból származó bevételek a fentiekben jelzett többlet működési igények kielégítése céljából a működési költségvetésbe kerültek beépítésre. Az iparűzési adó bevételek az alábbiak szerint alakultak.
Év 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. (június 30-ig)
Iparűzési adó eFt 83.494 61.103 45.399 59.765 47.305
8 Az iparűzési adóval kapcsolatosan rá kell mutatnunk arra, hogy a központi költségvetési koncepciók átalakításával a kormányzat évente növekvő mértékű hangsúlyt helyez arra, hogy az önkormányzatok ebből származó saját bevételei növekedjenek, így az éves ÖNHIKI támogatás és az Szja. átengedett részének mértékét, az önkormányzat adóerő képességének számítási módszere alapján alapvetően meghatározza az önkormányzat iparűzési adóból származó saját bevétele. Ez azt jelenti, hogy a központi kormányzati akarat meghatározza azokat a kritériumokat, amely szerint ezekhez az említett forrásokhoz milyen mértékben juthat hozzá az önkormányzat, és ennek érdekében ösztönző erővel hat arra, hogy a saját bevételeiket az önkormányzatok növeljék, és működési jellegű kiadásaikat részben ebből finanszírozzák. 2000 évben döntött a képviselő-testület a magánszemélyek kommunális adója, és a vállalkozók kommunális adója bevezetéséről. Az elmúlt időszakban végrehajtott fejlesztései egy részét a magánszemélyek kommunális adójából valósította meg, míg a vállalkozók kommunális adójából származó bevétel a működési jellegű kiadások fedezetéül szolgál a képviselő-testület döntése értelmében. Az ebből származó bevételek az alábbiak szerint alakultak.
Év 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. (június 30-ig)
Magánszemélyek kommunális adója eFt 4.619 4.725 4.445 4.703 2.168
Vállalkozók kommunális adója eFt 1.843 1.657 1.299 2.379 981
Az önkormányzat intézményrendszere: Egészségügyi, szociális ellátások: A választási ciklus éveinek költségvetési gazdálkodását az intézményrendszer és az önkormányzati saját bevételek fentiekben elemzett alakulásán túl további lényeges tényezők határozták meg, amelyekre a következőkben térünk ki. Az önkormányzat köteles gondoskodni a településen az alapfokú egészségügyi és szociális ellátásokról is, amelynek fenntartása, finanszírozása alapjaiban eltér egymástól. Az egészségügyi ágazatra az elmúlt négy évben is a társadalombiztosítás által történt csökkenő mértékű finanszírozás a jellemző, amely az önkormányzati költségvetésben céljellegű átvett pénzeszközként jelenik meg. Az egészségügyi ágazatban jelentős önkormányzati kiegészítést kíván a központi hétközi és hétvégi ügyelet fenntartása, valamint a járóbeteg szakellátás működtetése, önkormányzati forrás bevonásával valósul meg évenként a kötelező tüdőszűrő vizsgálat és a mammográfiai vizsgálat.
9 Az ágazatban az egyik háziorvosi, a házi-gyermekorvosi, és mindkét fogorvosi körzet privatizációjára sor került, jelenleg előkészítés alatt van a másik háziorvosi körzet privatizációja is. A jelenlegi intézményi struktúra a háziorvosi betegellátást, valamint egyes járóbetegszakellátások biztosítását teszi lehetővé. Folyamatban van a kistérségi járóbeteg szakellátó központ projekt megvalósítása, amely során jelentős minőségi változás várható a szakellátások területén, bővül az igénybe vehető szolgáltatások köre. A háziorvosi hétközi-hétvégi orvosi ügyelet 2006 évtől a Többcélú Kistérségi Társulás teljes közigazgatási területére kiterjed, a helyi önkormányzatok működési támogatása a megkötött megállapodások ellenére jelentős késedelemmel teljesül, amely egyes esetekben jelentős mértékű kintlévőséget is jelent. A Többcélú Kistérségi Társulás 2004-2005 óta az ügyelet fejlesztésére forrásokat nem biztosított, a fenntartás kizárólag a helyi önkormányzatokra hárul, a Társulási Tanács többszöri kezdeményezés ellenére sem kívánja vállalni az ügyelet kistérségi szintű fenntartását. A szociális ágazatban az önkormányzat egyrészt az időskorúak nappali ellátásáról (házi segítségnyújtás, étkeztetés, idősek klubja), másrészt bentlakásos intézmény fenntartásáról gondoskodik. A Porcsalma mikrokörzetben működő társulástól vehető igénybe a támogató szolgáltatás, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás. Az ellátás biztonsága, szakmai színvonalának növelése, és a finanszírozhatósága érdekében a városi önkormányzat gesztorságával az intézményfenntartó társulási megállapodás kiterjesztésre került több településre, jelenleg négy település vonatkozásában biztosítjuk a feladatok ellátását. A társult települések az ellátottak számának függvényében önkormányzati forrásból biztosítják a tényleges kiadások és az állami támogatások különbözetét. A következőkben mutatjuk be a szociális alap- és szakosított ellátásban részesülők számának alakulását:
Idősek nappali ellátása Házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása Demens betegek bentlakásos intézményi ellátása Bölcsődei ellátás
2006.
2007.
2008.
49 59 23 21 ---
48 65 31 29 -2
110 161 42 15 15 10
2009. 85 152 41 15 14 10
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat fenntartására vonatkozóan a képviselő-testület több önkormányzattal társulási megállapodást kötött, az ebből származó bevételek azonban az intézményi működés kiadásainak önkormányzati támogatását igényelték, ezért annak átszervezésére került sor, a feladatellátás integrálódott a Népjóléti és Szociális Alapszolgáltatási Központ. Az intézmény fenntartása és folyamatos fejlesztése törvényi kötelezettség jelenleg 8 település viszonylatában működik társulási formában.
10
Szintén az intézmény keretén belül biztosítjuk szakosított ellátási formában az idősek bentlakásos otthonát, amelynek illetékességi területe a kistérség valamennyi településére kiterjed, fenntartásáról ugyanakkor csak a város gondoskodik. Az ellátottak tekintetében a demens ellátási igény növekedése vált az elmúlt időszakban meghatározó jellegűvé. Az intézmények a minimum-feltételeknek megfelelő eszköz és szakember ellátottsága biztosított mind a székhely, mind a tagintézmények vonatkozásában. A városi önkormányzat többször kezdeményezte az elmúlt években a Többcélú Kistérségi Társulás felé kistérségi szintű szociális intézmény létrehozásának szükségességét, ebben a kérdésben mindezidáig eredmény, előrelépés nem történt, döntés nem született. Az önkormányzati költségvetés egyik meghatározó tényezője évente a szociális ellátásokra fordított összeg nagyságrendje, amelynek növekvő mértékét egyrészt a szociális ellátásokról, és a családok támogatásáról szóló törvény folyamatos módosítása, másrészt az itt élők anyagi szociális körülményeinek helyzete határozza meg. A szociális ellátások forrása egyrészt az önkormányzati saját forrásból, másrészt a normatív kötött felhasználású állami támogatásokból származik. A kötött felhasználású támogatásokból finanszírozott rendszeres ellátások, és a közcélú foglalkoztatás költségei részben megtérülnek az önkormányzatnak, ugyanakkor pld. az átmeneti segélyezés, és a nem rendszeres szociális ellátások túlnyomó része kizárólag önkormányzati saját forrásból biztosítható. A szociális kiadások évente jelentős mértékű növekedést mutatnak, egyrészt a jogszabályi változások, másrészt pedig a társadalomban megváltozott körülmények a nehezebb megélhetés miatt. A következő táblázat szemléletesen mutatja az önkormányzat szociális kiadásainak változásait a ciklus időtartama alatt.
2006.év 173.834
2007.év
2008.év
2009.év
( Ezer forintban ) %-os változás 2009/2006
213.170
219.635
241.635
+39%
A szociális ágazathoz szorosan kapcsolódóan az önkormányzat folyamatosan és a közcélú munka elmúlt évi bevezetése kapcsán jelentős számbeli növekményt mutatva gondoskodik az itt élő munkanélküliek helyben történő, időszakos foglalkoztatásáról. 2009. évtől az önkormányzat éves közfoglalkoztatási tervet hagy jóvá, amely során 2009.évben a 2006.évi 40 főről 109 főre emelkedett az átlagos foglalkoztatotti létszám, 2010. évben a havi átlaglétszám 168 fő. A közcélú foglalkoztatással továbbá a Munkaerő Piaci Alaptól igényelhető támogatásokkal egyrészt megoldhatja a kötelező önkormányzati feladatai egy részét, másrészt enyhíteni igyekszik a foglalkoztatási helyzet jelenleg feszítő helyzetén az önkormányzat.
11 Közoktatás, óvodai nevelés:
Az alapfokú közoktatás szervezésében gyökeres változás történt 2007 évben az ÁMK létrehozásával, valamint az intézményfenntartói társulási megállapodás megkötésével. Az intézményfenntartói társulás jelenleg 6 település vonatkozásában, 2 általános iskolai tagintézménnyel, és 1 óvodai tagintézménnyel biztosítja a gyermekek alapfokú oktatását, valamint az óvodai nevelést. A székhely intézménybe kettő iskolabusz fenntartásával biztosítjuk a bejáró tanulók utaztatását. A társulásban résztvevő önkormányzatok a fenntartási költségekhez 2010. december 31-ig – a megállapodás szerint- nem járulnak hozzá, az intézmény fenntartása az állami támogatásokból, valamint a kiegészítő kistérségi támogatásokból, és a városi önkormányzat kiegészítéséből biztosított. A kistérség teljes területére vonatkozóan biztosítja az önkormányzat az ÁMK-n keresztül a pedagógiai szakszolgáltatási feladatok ellátását, amelyhez a Többcélú Kistérségi Társulás a kiegészítő állami támogatást biztosítja, ezen felül sem a társulás, sem az önkormányzatok nem járulnak hozzá a működés költségeihez. Mind az alapfokú közoktatás, mind pedig a pedagógiai szakszolgáltatások tekintetében többször kezdeményezte a városi önkormányzat kistérségi szintű intézmény megszervezését és működtetését, amelytől mindezidáig elzárkózott a Társulási Tanács. A társulás keretén belül pályázat útján Csengerújfalu községben az általános iskola épületének felújítása, Szamosbecs községben új óvoda építése valósult meg. A székhely intézményben szintén pályázat útján teljes rekonstrukcióra és akadálymentesítésre került sor, bevezetésre került az integrált nevelési program, továbbá a kompetencia alapú oktatás. Ez utóbbiak valamennyi társult önkormányzat gyermekei részére hozzáférhetőek, az egységes pedagógiai és szakmai programok alapján. A gyermekek napközbeni ellátásáról a GESZ által fenntartott étterem-konyha gondoskodik, az ÁMK és az önkormányzat csatlakozott az „iskola tej” és az „iskola gyümölcs” programokhoz a vonatkozó jogszabályok feltételei szerint.
A közoktatásban résztvevő tanulók számának változásait az alábbiak szerint mutatjuk be:
Általános iskola Óvoda
2006/2007.
2007/2008.
2008/2009.
2009/2010.
599 195
774 223
728 232
695 222
A közoktatáshoz nem tartozó, de azzal szorosan összefüggő kérdésként kezelte az önkormányzat a bölcsőde létrehozásának szükségességét, amelyre pályázatot nyújtott be 2007-2008 évben teremtődtek meg a jelenlegi feltételek a bölcsődei ellátás biztosítására, amely lehetővé teszi a munkát vállalni kívánó édesanyák korábbi visszatérését a munka világába.
12
Az ÁMK keretében működteti az önkormányzat a Városi Könyvtárat, illetőleg kistérségi szinten a mozgókönyvtárat, amelyhez a Társulási Tanács a legminimálisabb működési feltételeket biztosítja, a településeken lévő fogadó helyek fenntartása és szabályszerű működtetése a helyi önkormányzatok feladata. Az elmúlt időszakban többször jelentkezett probléma az egyéb célokra is használt szállító jármű rendelkezésre állásával, továbbá a kistérségi mozgókönyvtár állománygyarapítására, a települési fogadóhelyekre vonatkozó feltételek biztosításával kapcsolatosan, amelyet folyamatosan jelzett az önkormányzat a Társulási Tanács felé. Az ÁMK intézményen belül működik a Városi Sportcsarnok, valamint a Helytörténeti Múzeum és a Művelődési Központ, fenntartásáról a városi önkormányzat az állami támogatásokból és a saját pénzeszközei terhére gondoskodik. A városban a helyi műsorszolgáltatást a Városi Televízió, az írott hírszolgáltatást a Csengeri Hírmondó és az önkormányzat honlapja biztosítja, fenntartásukra az önkormányzat támogatást biztosít.
A Képviselő-testület 2007 évben átvilágította az intézményrendszerét, és egyrészt a társulások létrehozása, másrészt pedig a racionalizálás és költségkímélés okán, nem utolsó sorban az intézmények által nyújtott szolgáltatások szakmai színvonalának emelése érdekében teljeskörű átszervezést hajtott végre. Az átszervezés során jött létre új intézményként a Csengeri Önkormányzati Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete, amely a korábban önállóan gazdálkodó intézmények – kivéve a Polgármesteri Hivatal – gazdálkodási és egyéb a működéssel összefüggő feladatait, valamint a konyha üzemeltetését vette át, tehermentesítve az intézmények vezetőit a gazdálkodással összefüggő napi feladatok alól. Az intézmények vezetői a továbbiakban is teljes felelősséggel tartoznak az intézmény gazdálkodásáért, éves költségvetésének végrehajtásáért, rendelkeznek az intézmény előirányzatai fölött, ugyanakkor az operatív és egyéb más szervezési feladatok ellátását az önkormányzat által jóváhagyott megállapodás alapján a GESZ részére adták át, így lehetőségük nyílott a szakmai és irányító tevékenységük erősítésére. A GESZ létrehozásával kapcsolatos legfőbb szándék az integrált egységes gazdálkodási rendszer kialakítása még várat magára, az intézményrendszerben - a státusztörvény és az áht szabályai szerint - jelenleg önállóan működő és gazdálkodó intézmény a GESZ, a Polgármesteri Hivatal, míg önállóan működő intézmény a Népjóléti és Szociális Alapszolgáltatási Központ és a "Petőfi Sándor" Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat.
Az intézményrendszerben foglalkoztatott létszám alakulásáról a következő táblázat szerint adunk tájékoztatást.
13
SorMegnevezés szám 1. Polgármester, alpolgármester 2. Teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselők 3. Teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak 4. Teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai alkalmazott 5. Teljes munkaidőben foglalkoztatott közhasznú, közcélú, közmunkát végzők 6. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak összesen (1+2+3+4+5): Részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselők 8. Részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak 9. Részmunkaidőben foglalkoztatott fizikai alkalmazott 10. Részmunkaidőben foglalkoztatott közhasznú, közcélú, közmunkát végzők 11. Részmunkaidőben foglalkoztatottak összesen (7+8+9+10): Mindösszesen (6+11):
2006. 2007. 2008. 2009. 2010. tény tény tény tény terv 2 1 1 1 1 30 30 28 27 30 147
162
183
178
177
7
5
4
5
5
26
32
35
105
114
212
230
251
316
327
3
7.
1 5
7
2
2
14
16
9
4
19
24
11
6
3
231
254
262
322
330
A kisebbségi jogok védelme, érvényesítése: A kisebbségek jogállásáról, valamint az önkormányzati törvény alapján a városi önkormányzat segíti a helyi kisebbségi önkormányzat működését, amelyre vonatkozóan a törvényben meghatározott megállapodást mindkét önkormányzat elfogadta és azt megkötötte. Az önkormányzat éves költségvetési rendeleteibe beépül a Cigány Helyi Kisebbségi Önkormányzat külön határozatokkal jóváhagyott költségvetése, ugyanez vonatkozik a zárszámadási beszámolókra is. A kisebbségi önkormányzat az előirányzataival saját hatáskörben önállóan gazdálkodik, a Képviselő-testület egyes konkrét feladatok végrehajtásához pénzbeli és egyéb támogatást nyújt. Megváltozott a kisebbségi önkormányzatok támogatási rendszere az elmúlt két évben, az állami támogatás volumene csökkent, ugyanakkor a kisebbségi önkormányzat az úgynevezett feladatalapú támogatási rendszerből, pályázat útján nyerhet el forrást az adott konkrét feladatai és megvalósítandó programjai számára. A városi önkormányzat a megállapodásban előírt és vállalt működési támogatásokat biztosítja, továbbá rendelkezésre bocsátotta az ÁMK keretén belül fenntartott helyi Kisebbségi Közösségi Házat, amelyet programmal és feladattal a kisebbségi önkormányzat tölt meg.
14 Társadalmi kapcsolatok: Az önkormányzat törvényből eredő kötelezettségének eleget téve, lehetőségeihez mérten támogatta a városban működő civil szervezeteket, az egyházakat, és más társadalmi szervezeteket. A támogatás egyik formája a működéshez nyújtott – évről-évre csökkenő mértékű – anyagi támogatás, további működést támogató feladatként vállalta az önkormányzat a civil szervezetek pályázatainak elkészítésében való közreműködést, a pályázatfigyelést, valamint az önkormányzat érdekeivel összefüggő feladatok esetén a szükséges saját forrás biztosítását. Az önkormányzati támogatások alapelve az, hogy nem eltartani, hanem támogatni kell a civil szervezeteket, ennek a feladatának messzemenőkig eleget tud tenni a felsorolt támogatások formájában. Az egyházak vonatkozásában az önkormányzat mind a működésükhöz, de elsősorban a konkrét fejlesztésekhez járult hozzá, biztosítja a hitéleti oktatás feltételeit, és az egyes konkrét célok megvalósítását a lakossággal és az egyházakkal együttműködve.
A Gazdasági Program, önkormányzati fejlesztések:
Az önkormányzati gazdálkodás másik meghatározó része a település fejlesztésében és a város érdekében felhasznált források biztosításának kötelezettsége – lehetősége, az a feladatellátás, amely biztosítja az életkörülmények további javítását, illetve a város képének alakítását, infrastrukturális ellátásának növelését. A választási ciklus időtartamára az önkormányzat jóváhagyta a Gazdasági (ciklus) Programját, amely alapján – igazodva a pályázati lehetőségekhez - a legkülönfélébb fejlesztéseket hajtotta végre, egyrészt saját fejlesztési célú forrásai, másrészt a pályázatokon elnyert támogatások felhasználásával. A fejlesztésekről évről-évre a Képviselő-testület egyedi döntésekkel határozott, és a zárszámadási beszámolók 4.számú mellékleteiben rögzített és elszámolt módon nyújtott információt a képviselők és a lakosság részére. A választási ciklus időtartama alatt megvalósított, vagy folyamatban, illetőleg előkészítés alatt lévő fejlesztési célokról, azok forrásairól a 1.sz.melléklet szerint adunk tájékoztatást. A fejlesztések lehetőségeit, céljait és pénzügyi forrásait a már említett módon determinálja a központi közigazgatás és a politika, az egész országra kidolgozott fejlesztési koncepciója, az elmaradott térségek kiegészítő támogatása, a Regionális Fejlesztési Tanácsok részére átengedett források mértéke, az ÚMFT és az Unió 2007-2013 évekre meghatározott támogatási rendszere. Csenger Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat gazdasági programjában meghatározott fejlesztések saját forrásának biztosítására a 145/2007. (IX.13.) CSKTH számú határozata alapján 2007. szeptember 28.-án 1 milliárd forintnak megfelelő svájci frank alapú (6.608.075 CHF) kötvényt bocsátott ki „Csenger 2027” néven. A kötvény kibocsátás zárt körben történt, forgalmazója a CIB Bank Zrt. A kötvény futamideje 20 év, 2007. szeptember 28-tól 2027. szeptember 28-ig. A kamatozás módja változó, a kamatfizetés periódusa 3 hónap.
15 Kamatszámítás módja: 3 hónapos CHF Libor + évi 0,37 % Kamatszámítás módja 2010. április 01. és 2011. március 31. között 3 hónapos CHF Libor + évi 2,5 %. A tőke visszafizetése 12 év türelmi időt követően 2020. szeptember 28. napján kezdődik és az alábbi törlesztési ütemezésnek megfelelően történik.
Törlesztési nap
Tőketörlesztés
Kötvény névértéke törlesztést követően
2020.09.30. 2021.09.30. 2022.09.30. 2023.09.30. 2024.09.30. 2025.09.30. 2026.09.30. 2027.09.30.
0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,0500 0,6500
0,9500 0,9000 0,8500 0,8000 0,7500 0,7000 0,6500 0,0000
A kötvény fedezete egyrészt az Önkormányzat költségvetésének saját folyó bevételei (helyi adók, gépjárműadó, kamatbevételek), másrészt a biztosítéki szerződésben meghatározott óvadék. Az óvadéki számlán legalább 600.000.000,- HUF, vagy a kötvény kibocsátáskori, CHF-ben meghatározott össznévértékének 60%-a közül a magasabb összeg szolgál pénzfedezetként. A Képviselő-testület döntésének megfelelően a fejlesztések megvalósulásáig, a saját források bevonásáig, a kötvény kibocsátásból származó fejlesztési célú pénzeszközök hasznosításra kerülnek, elsősorban HUF, CHF, Euró betétek, értékpapírok, államkötvények formájában. A fejlesztési célú pénzeszközök hasznosítása tekintetében a Képviselő-testület a Polgármestert és a Pénzügyi Bizottság Elnökét hatalmazta fel. A megbízott tisztségviselők munkáját, és a döntés előkészítését a CENTRAL CREDIT Zrt látja az önkormányzattal kötött szerződés alapján, amely befektetési javaslatokat dolgoz ki, és értékeli azok kockázatát. A szerződés értelmében a tanácsadót a referencia hozamon felül elért eredmény 20%-ának megfelelő sikerdíj illeti meg. A kötvény ellenértékéből származó fejlesztési célú pénzeszközök és hozadéka terhére a beszámoló időpontjáig a Képviselő-testület 622.869.735,- Ft kötelezettséget vállalt, a vállalt kötelezettségek feladatonként a 2.sz.mellékletében kerülnek bemutatásra, pénzforgalomban az adott feladatok ütemezésének megfelelően a beszámoló időpontjáig 137.627.109,-Ft került lehívásra, melyből pénzforgalomban 129.178.525,-Ft került kiutalásra, felhasználásra 123.178.525,-Ft került, 6.000.000,-Ft a szennyvíz előkészítő szakaszának saját erő forrásából EU Önerős Alap támogatásából kerül finanszírozásra, visszapótlása a beruházás befejezését követően megtörténik.
16 A kötvény ellenértékéből származó fejlesztési célú pénzeszközök és annak hozadéka forintban 2010. szeptember 1-ei állapot szerint az alábbi: • • • • • •
értékpapír CIB Jubileumi 2012/A lekötött betét (lekötés időpontja: 2010. 08. 16., a lekötés folyamatos) forintszámla egyenlege lekötött betét 91.904,60 CHF (lekötés időpontja: 2010.06.29., lejárat:2010.09.27.) svájci frank számlaegyenlege 5.477 CHF (árfolyam: 182,80) költségvetési elszámolási számla (szennyvíz saját erő 50%)
Összesen:
19.810.000,- Ft 1.079.946.281,- Ft -44.908,-Ft 15.210.615,- Ft
1.001.278,- Ft 6.000.000,- Ft 1.121.923.266,- Ft
A kötvény hozadékából pénzforgalomba igénybevett pénzeszközök: • • • • • • • •
közösségi busz beszerzése (2008.) befektetői tanácsadói díj (2008.) befektetői tanácsadói díj (2009.) iskolaberuházás saját erő (ÉAOP) (2009.) szennyvíz előkészítő szakasz saját erő (KEOP) (2009.) iskolaépület korszerűsítése (2009.) Kistérségi Járóbeteg Központ fejlesztése Geotermikus közműrendszer kiépítése
Összesen:
13.400.000,- Ft 18.763.000,- Ft 14.575.280,- Ft 18.598.957,- Ft 6.000.000,- Ft 19.841.288,- Ft 18.500.000,- Ft 13.500.000,- Ft 123.178.525,- Ft
Az önkormányzat fejlesztési lehetőségei rendkívül széleskörűek, amelyet szinte kizárólag a rendelkezésére álló fejlesztési célú források nagyságrendje határol be. Az elnyerhető források zömét az uniós és a hazai források együttes támogatási rendszere adja, kisebb hányadát képviseli a régiós fejlesztési tanácsok és az azokhoz kapcsolódó lokális szervezetek például LEADER közösségek, kistérségek rendelkezésére álló forrás. Mind az önkormányzat, mind pedig az intézmények ezen túlmenően az egyes elkülönített állami pénzalapok, fejezeti források stb. lehetőségeit igyekeztek kihasználni mind a működés támogatására, mind a fejlesztésekre az önkormányzati feladatellátás biztosítására. Az intézmények által benyújtott, végrehajtott pályázatokról a 7.sz.melléklet szerint adunk tájékoztatást. Minden egyes pályázat külön feltétele, hogy az önkormányzatoknak a szükséges saját forrás mértékét elkülönítetten kell bemutatniuk és kezelniük, amely nagymértékben meghatározza a megvalósítandó célok lehetséges körét és nagyságrendjét. Az önkormányzat által végrehajtott és tervezett, valamint folyamatban lévő beruházásokról a 1.sz.mellékletében adunk tájékoztatást.
17
Az önkormányzat vagyoni helyzete:
A választási ciklus elemzésénél elengedhetetlen az önkormányzat vagyonának alakulásáról szóló tájékoztató is, amelynek alakulására részben már a jelentés működésről – fejlesztésről szóló részében utaltunk. Az önkormányzat vagyoni mérlegének, eszközeinek-forrásainak alakulását 2006-2009 év viszonylatában a 3.sz. mellékletben mutatjuk be. A ciklus ideje alatt az önkormányzat vagyona több mint 60%-os növekedést mutat, a jelentős mértékű növekedés oka egyrészt a kötvény kibocsátás, másrészt pedig a befejezett beruházások üzembe helyezéséből következő növekmény. Az önkormányzat vagyonának 2009 évi záró értéke 4.213.332 eFt. Az önkormányzat eszközein belül a befektetett eszközök aránya 70%, a forgóeszközök aránya 30%. Csenger Város Önkormányzata mérlegben kimutatott vagyona zömében az úgynevezett önkormányzati törzsvagyon köréből kerül ki, így az intézményi épületek, utak, hidak, közművek, vonalas létesítmények értéke képezi az önkormányzat vagyonkörét. Ezek a vagyontárgyak - miután az alapvető település- és intézményi üzemeltetés feltételeit szolgálják - nem értékesíthetőek, nem mobilizálhatóak. A vagyon kisebbik hányada a korlátozottan forgalomképes, valamint a forgalomképes vagyon köre. A képviselő-testület egyedi döntésekkel a forgalomképes és felesleges vagyontárgyai egy részét értékesítette, és az évek során a fejlesztési – működési kiadásaiba eseti jelleggel bevonta. Jelenleg olyan vagyonnal, amely a működési kiadások kiegészítésére tartósan hatást gyakorolna, az önkormányzat nem rendelkezik. A forrásokon belül a saját tőke aránya 39%, az önkormányzat kötelezettségeinek aránya (eladósodási mutató) 33,4%. A kötelezettségek 86,2%-a hosszú távon jelentenek adósságot az önkormányzatnak, a rövid lejáratú kötelezettségek aránya nem magas, amelyből arra lehet következtetni, hogy az önkormányzat adósság állománya hosszú távon okozhat likviditási problémát. Az üzemeltetésre átadott eszközök záró értéke 34.600 eFt, a Csenger Városüzemeltetési Nonprofit Kft., valamint a Szent Flórián Önkéntes Tűzoltó Egyesület részére a feladatuk ellátásához átadott vagyon, valamint a Nyírségvíz Zrt részére átadott meglévő szennyvízközmű vagyon. A vagyonkezelésbe adott eszközök 2009 évi záró értéke 161.105 eFt, a Nyírségvíz Zrt részére vagyonkezelésbe adott ivóvíz közmű vagyon.
18
Az önkormányzat tartós részesedéseinek állománya 5.844 eFt, részletesen az alábbiak szerint kerül bemutatásra: SorGazdasági társaság neve szám 1. Csenger Városüzemeltetési Nonprofit Kft. 2. Dombó-SZKIF KHT 3. Szatmár-vidékI Önkormányzati KHT
Értéke (eFt) 2009.XII.31-én 2.890 17 33
Részesedés %-a 96,33 10,00 10,00
250 980 294 680 500 200 5.844
8,33 27,22 --11,1 --
4. Szatmári Fejlesztési KHT 5. Csenger Gazdaságfejlesztési KHT 6. Mátra Cukor Rt 7. MATÁV Rt 8. Szatmár Energia Farm Kft 9. Nyírségvíz Zrt ÖSSZESEN:
Az önkormányzat pénzkészlete (2010. szeptember 1-jén): Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Megnevezés "Petőfi Sándor" Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat Népjóléti és Szociális Alapszolgáltatási Központ Csengeri Önkormányzati Intézmények Gazdasági Ellátó Szervezete Polgármesteri Hivatal költségvetési elszámolási száma és annak alszámlái Polgármesteri Hivatal lakásalap számla Pénzkészlet összesen: CIB Banknál forintban lekötött betét CIB Banknál CHF-ben lekötött betét (forintértéken) Lekötött betét összesen:
Pénzkészlet (Ft) 8.411.549 1.974.385 2.480.191 9.188.730 1.454.215 23.509.070 1.079.901.373 16.211.893 1.096.113.266
Az önkormányzat értékpapír állománya (2010. szeptember 1-jén): SorMegnevezés szám 1. CIB jubileum 2010/A jelű Kincstárjegy OTP Optima Tőkegarantált Befektetési Jegy 2. 2010. augusztus 31.-ei árfolyamon (Az önkormányzat lakásalapjának befektetése.) Összesen: 3.
Ft 19.810.000 49.228.687 69.038.687
19
Az önkormányzat fentiekben bemutatott pénzkészletét két alapvető tényező határozza meg. Az OTP Optima Letéti Jegyben hasznosított forrás az önkormányzat úgynevezett lakásalapjának forrása, amely a jogszabály szerint kötött felhasználású, kizárólag lakáscélú kiadásokra fordítható. A befektetés egyenlegét a mindenkori pénzpiaci viszonyok befolyásolják, ugyanakkor az önkormányzat lakásalap visszapótlási kötelezettsége 47.379 eFt. Másik meghatározó tényező az önkormányzati kötvény kibocsátás, az ebből származó fejlesztési célú pénzeszközök, lekötött betét, illetve értékpapír formájában vannak hasznosítva. Többéves kihatással járó kötelezettségek: Az önkormányzat döntései alapján az éves költségvetési rendeletekben továbbá önálló határozatokban a Képviselő-testület által többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettség vállalásokról a 4.sz.melléklet szerint adunk tájékoztatást, amely tartalmazza a felhalmozási célú hiteleket, kezességvállalásokat, a kötvény kibocsátásból származó, valamint a működési célú hosszabb távú kötelezettségeket. A 5.sz.melléklet szerint tájékoztatjuk a Képviselő-testületet az önkormányzat által kötött, a jelentés időpontjában még be nem fejezett, vagy teljesített szerződésekből származó kötelezettségekről, amely teljes képet mutat a szerződések tartalmáról, a Képviselő-testület döntéseiről, és a kötelezettség vállalás mértékéről. A fentiekben a jelentés elemzi a választási ciklus négy évének legfontosabb gazdálkodási jellemzőit, az önkormányzat vagyoni, pénzügyi helyzetét, valamint a Képviselő-testület megalakulását követően keletkezett, későbbi éveket terhelő kötelezettségeket, az önkormányzat jelentősebb intézkedéseit a településüzemeltetés, valamint az alapfeladatok ellátásának és azok jellemzőinek bemutatásával. A továbbiakban általános tájékoztatást adunk a 2010. évi költségvetés végrehajtásának és az önkormányzati gazdálkodás legfontosabb jellemzőiről. A 2010 évi költségvetés I.félévi teljesítéséről a jogszabályban meghatározott módon és határidőben részletesen a Képviselő-testület elé terjesztendő külön napirend tárgyalása során adunk számot. A 2010. évi költségvetési év gazdálkodásának jellemzői:
Csenger Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2010. évi költségvetését a 3/2010. (II.23.) CSKTR számú rendeletével hagyta jóvá. A költségvetési működési forráshiány tervszinten 153.197 eFt összegben került jóváhagyásra, amelynek fedezetére a képviselőtestület működési célú forráshitel felvételét tervezte, ugyanakkor gondoskodott igénybejelentéséről az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatására, valamint a működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatására.
20 Az ÖNHIKI támogatás az első körben került benyújtásra, első ütemben 53.485 eFt kiegészítő támogatásban részesült az önkormányzat, a támogatás teljes mértéke a hiány csökkentésére került bevonásra. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatására (hatperhárom) az önkormányzat augusztus hónapban nyújtotta be igényét, előzetes információk alapján döntés szeptember hónapban várható. Jelenleg előkészítés alatt van az ÖNHIKI II. ütemű támogatási igény benyújtása, a pályázat benyújtási határideje szeptember 30. Az önkormányzati bevételek bemutatására, az együttes pénzalap részletezésére a jelentéshez mellékeljük a 6.sz.melléklet pénzügyi mérleget, amely bevételi forrásonként és kiadási jogcímenként tartalmazza az önkormányzati pénzalap módosított előirányzatát, valamint az előirányzatok teljesülését 2010. június 30. napjáig. A 2010 évi költségvetési törvény, a kormányzat megszorító – megtakarító jellegű finanszírozási szemlélete olyan nehéz helyzetbe hozta az önkormányzatot, amely már a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti. A Képviselő-testület a költségvetés tervezése során megállapította, hogy a költségvetés hiánya olyan mértékű, amelyet saját eszközzel kezelni már nem képes, és amelynek hatásai meghaladják az önkormányzat fizető és hitelképességét. A Képviselő-testület a 2010 évi költségvetés végrehajtására meghozta a szükséges racionalizáló és szigorú takarékossági intézkedéseket, a költségvetés végrehajtása az önkormányzat költségvetési rendeletében, továbbá az intézményi egyeztetési jegyzőkönyvekben és a végrehajtására hozott határozatban meghatározottak szerint került végrehajtásra. Az önkormányzat a fizetőképességét az I. félévi gazdálkodás során folyószámlahitel igénybevételén túl egyrészt az adóbevételek túlteljesülésével, illetve eredeti előirányzatként nem tervezett központi többletbevételekkel, fejlesztési célú pénzeszközök átmeneti bevonásával biztosította. Az Önkormányzat folyószámlahitel-kerete jelenleg 50 millió forint. A 2010 évi költségvetés időarányos végrehajtása során az önkormányzat bevételei biztosították a likviditás megőrzését mind önkormányzati összesenben, mind pedig a fenntartott intézmények esetében, ugyanakkor átmeneti likviditási zavarok az intézményi bevételek függvényében megjelentek. Az önkormányzat a fizetőképességét ennek ellenére megőrizte, 60 napon túli tartós tartozás állománya nincs, önkormányzati biztos kirendelésére intézkedni nem kellett. Az intézményi bevételek elmaradása nagyobbrészt objektív, az intézményi gazdálkodáson kívül eső okok miatt következett be, hathatósabb intézkedésekre van szükség ezek elkerülésére, a kintlévőségek behajtása tekintetében. Az intézmények gazdálkodása időarányosan mind a bevételek mind a kiadások vonatkozásában megfelelő szintű teljesítést mutat, kivételt képez a központi hétközi-hétvégi háziorvosi ügyelet működési költségeinek önkormányzatok részéről történő átadása, valamint a gimnáziumi étkeztetés díjának jelentősebb összegű elmaradása. A költségvetés jelenlegi hiánya az ÖNHIKI támogatás már megítélt összegét figyelembe véve 94 mFt.
21 A Képviselő-testület által a költségvetés végrehajtására hozott határozatában illetve a rendeletében, a költségvetés biztonságos végrehajtása és a fizetőképesség biztosítása érdekében egyes előirányzatok felhasználását felfüggesztette, az előirányzatokat részben zárolta, és egyedi döntésektől, valamint az önkormányzat gazdasági helyzetétől tette függővé azok felhasználását. A jelenlegi helyzetben a gazdálkodási mutatók ismeretében nem látunk lehetőséget arra, hogy ezen előirányzatok feloldása megtörténhessen, erre kizárólag év végén a gazdálkodási információk birtokában lehet döntést hozni. A folyamatos működési feltételeket tovább nehezíti az, hogy jelenleg több működésifejlesztési projekt végrehajtása zajlik, amelyeket előre kell finanszírozni, az elszámolási és pénz visszaigénylési gyakorlat ugyanakkor nem minden esetben az eredeti finanszírozási terv szerint valósul meg, jelentős, több hónapos késedelemmel teljesülnek a kifizetési kérelmek. A projektek végrehajtása során a Képviselő-testület döntésének megfelelően átmenetileg a folyószámla hitelkeret terhére finanszírozzuk ezeket a kiadásokat, ezért a folyó kiadásokkal együtt összesenben átmeneti likviditási problémák jelennek meg, amelyek az év utolsó negyedében – változatlan feltételek mellett – csak erősödni fognak. A fejlesztési-felújítási feladatok végrehajtása a képviselő-testület döntéseinek megfelelő ütemben zajlik, a folyamatban lévő nagy beruházások megvalósításának saját erő szükséglete a kötvény ellenértékéből származó fejlesztési célú pénzeszközökből és azok hozadékából biztosítható. Az egyes fejlesztési célokról, az azokhoz rendelt erőforrásokról a Képviselő-testület minden esetben egyedi határozatot, döntést hoz, amelyekről év közben is folyamatosan tájékoztattuk a Képviselő-testületet, mint a jelentés fenti részében és a csatolt mellékletekben is. Összefoglalás A jelentésben és mellékleteiben részletesen bemutattuk az önkormányzat a 2006/2010 választási ciklusban jellemző, és a 2010.évi gazdálkodásának I. félévi mutatóit, valamint a gazdálkodást befolyásoló legfontosabb tényezőket. A törvény szerint elkészített jelentés tartalmazza az önkormányzati feladat ellátás és a gazdálkodás általános jellemzőjét, részletes adatokat szolgáltat az önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint a Képviselő-testület megalakulását követően keletkezett, a későbbi éveket terhelő pénzügyi kötelezettségekről. Az államháztartásról szóló 1992.évi XXXVIII.törvény 50/A § (4) bekezdésében előírt kötelezettségemnek a fenti jelentés és annak mellékletei előterjesztésével és közzétételével teszek eleget Csenger Város Önkormányzata vagyoni, pénzügyi helyzetéről, továbbá az önkormányzat gazdálkodását hosszabb távon determináló kötelezettségekről. Csenger, 2010. szeptember 1. Dr. Simai Zoltán Címzetes főjegyző
