PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013, İSZ ELİSZÓ 3 NEVELÉSI PROGRAM 4 HELYI TANTERV 34 SZAKMAI PROGRAM 86 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 104 ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA, OM:

LEÖVEY KLÁRA GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

LEÖVEY KLÁRA GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA, OM: 035235

PEDAGÓGIAI PROGRAM ELİSZÓ NEVELÉSI PROGRAM HELYI TANTERV SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

3 4 34 86 104

2013, İSZ

lkg_pp_2013_v1

1


PEDAGÓGIAI PROGRAM

LEÖVEY KLÁRA GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA

1096, BUDAPEST, VENDEL UTCA 1. OM: 035235 1. A Pedagógiai programot alkotó dokumentum-rendszert a Leövey Klára Gimnázium nevelıtestületének tagjai készítették* 1996-97-ben, majd dolgozták át 2001-ben, 2004-ben, 2006-ban, 2010-ben és 2013-ban. 2. A Pedagógiai program elsı változata 1998. szeptember 1-jén került bevezetésre, a helyi tantervek esetében felmenı rendszerrel. A 2004. évi átfogó módosítások 2004. szeptember 1jén kerültek bevezetésre, a tantervek esetében felmenı rendszerrel. A 2006-ban elkészült kompetencia-alapú tanterveket a programban érintett csoportokban vezettük be 2006. szeptemberében, a 9. évfolyamtól, felmenı rendszerben. A szintén ekkor módosult óratervi táblák 2008 szeptemberétıl, a 9. évfolyamtól kezdve, felmenı rendszerben érvényesek. A 2010 szeptemberében elindult Digitális Középiskola tantervei a következı módon léptek életbe: 9-10. évfolyamon 2010. szeptember 1-jén; 11-12. évfolyamon 2011. szeptember 1-jén. A 2013-as, a kötelezıen alkalmazandó kerettantervekhez illeszkedı módosítások** 2013. szeptember 1-jén lépnek életbe a 9/Ny és 9. évfolyamokon, felmenı rendszerben. 3. A pedagógiai program értékelése folyamatos feladat. Rendszeresen értékelnünk kell, hogy programunk megfelel-e a megfogalmazott céloknak, nem szorul-e korrekcióra, javításra. 4. Az értékelési folyamatok eredményeképpen az igazgatóság, vagy a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik a Pedagógiai program módosítását. A módosítási eljárás során be kell szerezni a jogszabályokban elıírt véleményeket. A módosításról a nevelıtestület dönt, és az igazgató jóváhagyásával válik véglegessé. A módosított program a jóváhagyást követı tanév elején kerül bevezetésre. 5. A Pedagógiai programot nyilvánosságra hozzuk gimnáziumunk weblapján (www.leovey.hu). Egy teljes, kinyomtatott, szabadon megtekinthetı példányt elhelyezünk az iskola könyvtárában, továbbá a teljes dokumentum-rendszer hozzáférhetı az iskola információs rendszerében. A Pedagógiai programról a szülık, tanulók részére tájékoztatást a nevelési igazgatóhelyettes ad. 6. A Pedagógiai program (illetve annak részei) csak a Leövey Klára Gimnázium elızetes engedélyével terjeszthetı, használható fel; a forrásra történı megfelelı hivatkozással. 7. Jelen Pedagógiai programot a Leövey Klára Gimnázium nevelıtestülete 2013. március 27-i ülésén elfogadta. Hatályos 2013. szeptember 1-tıl. Budapest, 2013. március 27. A Leövey Klára Gimnázium Pedagógiai programját jóváhagyom. Budapest, 2013. március 27.

igazgató

* **

Az ettıl eltérı eseteket az egyes rész-dokumentumokban jelöltük. Jelen dokumentum – terjedelmi okoból – csak ezeket a tanterveket tartalmazza.

lkg_pp_2013_v1

2


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ELİSZÓ A közoktatásról, köznevelésrıl szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. és 2011. évi CXC. törvények értelmében az iskolának Pedagógia programot kellett készítenie, amelyben rögzítette azokat az alapelveket és módszereket, melyek alapján oktató-nevelı tevékenységét végzi. Hogy pedagógiai programunk minél megalapozottabb, az igényeknek és lehetıségeknek minél jobban megfelelı lehessen, már 1994-ben nagyszabású felmérésbe kezdtünk az ELTE BTK Neveléstudományi Tanszékével. A vizsgálat keretében a gimnáziumunkkal szembeni elvárások, igények, vélemények feltérképezése zajlott; szülıi, tanulói, fenntartói oldalról. A felmérés adataiból kiindulva átgondoltuk és rögzítettük oktatási és nevelési céljainkat, az iskolai élet szervezésének kérdéseit. Hasonlóan széleskörő felmérést végeztünk a Gallup Intézet munkatársainak szakmai irányításával az 1999/2000-es tanévben: megkérdeztük a szülıket, a 10. évfolyamos tanulókat és természetesen a kollégákat az iskoláról. Pedagógiai programunk 2004-es átdolgozásánál már figyelembe vehettük azt az örvendetes tényt, hogy az információs-kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásában játszott úttörı szerepünk elismeréseképpen 2003-ban tagjai lettünk az Európai Innovatív Iskolahálózatnak (ENIS). Pedagógiai programunkba 2006-ban, illetve 2010-ben bekerültek – a nyertes pályázatok (HEFOP-3.1.3-05/1-2005-10-0029/1.0; TÁMOP-321/B-09/1.-2010-0001) kiírásának megfelelıen – a kompetencia-alapú oktatás ill. a Digitális Középiskola program elemei. Gimnáziumunk − addigi tehetséggondozó munkája alapján – 2012 júniusában megkapta a Magyar Tehetségsegítı Szervezetek Szövetségétıl az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet; Pedagógiai programunk 2013-es felülvizsgálatánál már ezt is tekintetbe vettük. Pedagógiai programunk elkészítésénél és átdolgozásai során a fentieken túl természetesen figyelembe vettük a közoktatási, köznevelési törvények paragrafusait, a Nemzeti Alaptanterv elıírásait, a kerettanterveket, az érettségi vizsgakövetelményeket, a gimnáziumunk alapító okiratában foglaltakat. Mindezek alapján pedagógiai programunk kialakításánál az alábbi fı szempontokat érvényesítettük: − legyen valóban helyi, azaz iskolánk diákjainak érdekeit szolgálja, − messzemenıen vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, − optimalizálja tanulóink terhelését, − mind nevelési, mind oktatási tartalmát tekintve legyen korszerő, jövıre orientált, − állítsa elıtérbe a minıségi követelményeket. A fenti szempontoknak csak úgy tudtunk megfelelni, hogy – természetesen tanulmányozva más iskolák tapasztalatait, a szakirodalmat, a tantervi forrásokat – önálló, saját dokumentumokat készítettünk, nevelıtestületünk tagjainak többségét bevonva az alkotó munkába.

lkg_pp_2013_v1

3


PEDAGÓGIAI PROGRAM

NEVELÉSI PROGRAM

NEVELÉSI PROGRAM

1. CÉLJAINK, ALAPELVEINK 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS 3. ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS 4. PEDAGÓGUSAINK FELADATAI 5. DIÁKOK, HALLGATÓK 6. VIZSGAREND 7. MUNKAREND 8. TANULÓK FELVÉTELE, ÁTVÉTELE 9. ELSİSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK 10. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI FELADATOK

lkg_pp_2013_v1

5 8 11 15 17 18 20 26 29 30

4


PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. CÉLJAINK, ALAPELVEINK Célunk egy olyan iskola megteremtése, mőködtetése − mely minden tanulónk számára érvényes, azaz ma szükséges és a jövıben fejleszthetı tudást ad mindenkinek - képességei, szándékai szerint, − melynek mőködési szabályai átláthatóak, nyilvánosak, − mely az „iskolahasználók” megelégedésére, azok igényeinek figyelembevételével mőködik, − melyben tanuló és tanár jól érzi magát, mert értelmes munkát végezhet, − melyben nem csak „tankönyvi” ismeretet tanul a diák. E céloknak leginkább egy olyan gimnáziumi modell felel meg, melynek fıbb jellemzıi az alábbiak. − Tanulóinkat felkészítjük az érettségire; kiemelt feladatunk a felsıfokú továbbtanulás megalapozása, ugyanakkor célunk az is, hogy segítsük tanulóinkat beilleszkedni a munka világába. Képzésünk elágazási lehetıségeket tartalmaz a felsıoktatás, illetve a szakmai képzés irányába, úgy hogy az egyes irányok azonos szocializációs értéket képviseljenek, azaz a polgári nevelés alapvetı értékeit azonosan magas szinten közvetítsék. − Gimnáziumunk általános mőveltséget megalapozó iskola, amely a nappali tagozaton három, egymásba fokozatosan átnövı szakaszból áll, hiszen más jellegő képzést, pedagógiai munkát, törıdést igényel egy 12-13 éves gyermek és egy 17-18 éves ifjú. A 7-8. évfolyamon zajló fejlesztı, alapozó idıszakot a 9-10. évfolyamon az általános mőveltséget megszilárdító, míg a 11-12. évfolyamon az általános mőveltséget elmélyítı, pályaválasztást segítı, alternatívákat nyújtó, differenciált záró szakasz váltja fel. − Az idegen nyelven való kommunikáció képessége már ma is éppúgy alapvetı feltétele az egyének munkaerı-piaci boldogulásának és a társadalmi életbe való aktív és sikeres bekapcsolódásának, mint az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának a képessége. Ezért az általános képzés tananyagában prioritásként vesszük figyelembe legalább egy idegen nyelv elsajátítását, az informatika eszközrendszerének megtanulását, az egészséges életvitelhez szükséges mozgáskultúra, az önálló tanuláshoz szükséges nyelvi és gondolkodási kultúra kialakítását, azaz az eszközjellegő kompetenciák fejlesztését. − Egyik legfontosabb célunk az élethosszig tartó tanulás megalapozása. E cél elérésének egyik legfontosabb eszköze azoknak a kulcskompetenciáknak – kiemelten az intelligens tanulásnak – a fejlesztése, amelyek az egyént alkalmassá teszik arra, hogy egész élete során szembe tudjon nézni az olyan helyzetekkel, amelyek alkalmazkodást vagy tágabb értelemben tanulást követelnek tıle. − A tanulás megszerettetése, a tudás tisztelete akkor érhetı el, ha megtanítjuk diákjainkat tanulni, képessé tesszük ıket az önálló ismeretszerzésre, a megújuló követelményekhez való alkalmazkodásra, elvárva aktív együttmőködésüket a tanítási-tanulási folyamatban. Ezért is biztosítunk tág teret iskolánkban a tanulói öntevékenységnek, az önálló munkának. Diákjaink kezét fokozatosan elengedve állítjuk ıket döntések elé, úgy, hogy a „játékszabályok” (követelmények) mindig ismertek, tiszták legyenek elıttük. A sokrétő (elsısorban felsıbb osztályokra jellemzı) ismeretszerzési mód (szeminárium, konzultáció, stb.) mellé természetesen szükségesek az értékelés, minısítés adekvát formái is (vizsgák, pályamunkák, standardizált tesztek, stb.). − A fentiekbıl (is) következıen iskolánk feladata az, hogy a jövıben is hasznosítható tudással rendelkezı diákokat képezzen: olyan készségek és képességek birtokába juttassa ıket, amelyekkel a 21. század világában el tudnak igazodni, képesek alkalmazkodni a változó munkaerı-piaci igényekhez. Elengedhetetlen, hogy a gimnáziumunkból kikerülı tanulók rendelkezzenek azokkal az alap- és kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül kellenek ahhoz, hogy életpályájukat – ha szükséges – módosítani tudják; legyenek képesek új ismereteket, készségeket, képességeket elsajátítani. Kompetencia alapú lkg_pp_2013_v1

5


−

−

−

−

−

lkg_pp_2013_v1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

oktatásunk célja tehát az, hogy diákjaink a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – természetesen nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés megvalósítására törekszünk. Az iskola szocializációs funkciója megköveteli, hogy az elsajátított ismeretanyag, az alkalmazó tudás birtokában diákjaink legyenek képesek eligazodni a társadalmi és természeti környezetben, ismerjék az emberiség globális problémáit, azokban az egyén, az állam, a társadalom felelısségét, a lehetıségeket és korlátokat. Ismereteik szolgáljanak eszközként az „életben” való eligazodáshoz; a testileg-lelkileg egészséges, harmonikus személyiség kialakulásához. Diákjaink megismerik nemzeti kultúránkat, összekapcsolva az európai, humanista értékrend elsajátításával, az egyetemes kultúra eredményeinek megismerésével, azok iránt való nyitottsággal, az értékorientációval. Biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, azok erkölcsi és mővelıdéstörténeti tartalmának tárgyszerő és elfogulatlan ismertetését. Az iskola nevelési rendszerébe szervesen beleilleszkednek a tanulói öntevékenység hagyományos tantárgyakhoz nem közvetlenül kapcsolódó formái is, hiszen ezen tevékenységek számos ismeretszerzési, személyiségfejlıdési lehetıséget hordoznak magukban, s a nevelési funkció mellett a kötetlenebb, szabadabb keretek javítják a közérzetet, komfortérzetet teremtenek. Nevelési rendszerünk – mely az életkori sajátosságokat figyelembe véve döntıen a kisközösségek öntevékenységére, aktivitására, együttmőködésére épít – elısegíti az emberi kapcsolattartás normáinak elsajátítását, a szőkebb és tágabb környezethez való kötıdést, a mások iránt való nyitottság kialakítását. Programunk figyelembe veszi azt a nagyon fontos tényt, hogy diákjaink az iskolában nemcsak az életre készülnek, hanem élnek is. Ennek megfelelıen feladatunknak tekintjük a kiegyensúlyozott életkörülmények kialakítását, a tanulók igényeinek, motivációinak figyelembevételét, úgy hogy életkorukkal növekvı döntési lehetıséggel és felelısséggel ruházzuk fel ıket. A szakmai-gyakorlati képzés iránt határozott igény mutatkozik mind diákjaink, mind szüleik részérıl: érettségi vizsga utáni szakmai évfolyamokon elégítjük ki ezt az igényt.

6


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A FELNİTTOKTATÁS SAJÁTOSSÁGAI A felnıttoktatás a „második esély iskolája”. Feladata az érettségi vizsga megszerzését célzó oktatás. Hallgatói: egyrészt a már munkahellyel rendelkezı, dolgozó felnıttek, másrészt az alsófokú oktatásból, a nappali rendszerő középiskolákból, ill. a szakmunkásképzésbıl kikerült, gyakran még munkanélküli fiatalok. A végsı cél mindkét esetben az érettségire való felkészítés, hisz az érettségi a továbbtanulás mellett egyre inkább a munkavállalásnak vagy a munkahely megtartásának is feltétele. Voltak, vannak és lesznek, akik tizenévesen nem találják helyüket az oktatásban, késıbb viszont pótolni akarják vagy pótolni kényszerülnek kimaradásukat. A felnıttoktatásra tehát szükség és igény van. De a felnıttoktatásban résztvevık életformája, tanulási lehetıségei, hozott tudása, motiváltsága, iskolában töltött ideje döntıen különbözik a nappali tagozatosokétól. A jelenlegi helyzetben a következı realitásokkal kell számolnunk: − a hallgatók tanulása jelentıs részben az iskolai munkára szőkül; önálló tanulásra általában képtelenek (idı és képességek hiánya miatt egyaránt) − korábban szerzett ismereteik elhalványultak vagy nem is voltak − életkoruk miatt bizonyos képességek, készségek már nehezebben aktivizálhatók − az érettségi szükséges, de nem feltétlenül elégséges feltétele a munkavállalásuknak − a felnıttebbek az iskolában töltött idıt csak a tanulás (érettségi) szempontjából hatékony tevékenységre hajlandók áldozni – „érettségimotiváltak” − a fiatalabbak és szüleik az iskolában töltött idıt gyakran csak „parkolópályának”, pénzszerzési lehetıségnek tekintik (családi pótlék, diákigazolvány stb.) – ennek következtében „alulmotiváltak” E különbségek ellenére a felnıttképzés kimeneti szabályozása jelenleg megegyezik a nappali tagozatéval, ami legalábbis kérdéses, hiszen a két tagozat nem véletlenül különül el. Ily módon a tagozat lehetıséget kínál ugyan a kudarcok kompenzálására, újabb esélyt ad a továbblépéshez szükséges végzettség megszerzésére, és segít elkerülni a munkanélküliséget, de a kimenet, az érettségi nem testükre szabott feltételei miatt el is riaszt sokakat. Ennek a helyzetnek a kiegyensúlyozása jelenleg tagozatunk legfontosabb feladata. A képzési formák kialakítása ezekhez a felismerésekhez alkalmazkodik. A tagozat iránti „fogyasztói elvárás” az érettségire való eredményes felkészítés; minden más ennek rendelıdik alá. Ebbıl következıen tehát − az oktatást tekintjük feladatunknak, − ennek minél színvonalasabban igyekszünk megfelelni, − tanárok és hallgatók ennek megvalósítására vállalnak kötelezettséget.

lkg_pp_2013_v1

7


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Nappali tagozaton Támogatjuk minden olyan diákkör, drámajátszó-kör, önismereti csoport, stb. mőködését, amely akár iskolai foglalkozás, akár tábori vagy erdei iskolai keretek között hozzájárul ahhoz, hogy tanítványaink önmagukat jobban megismerjék, tisztábban lássák az adott közösségben betöltött szerepüket. Tudjanak gondolataikról, érzelmeikrıl kommunikálni, ugyanakkor legyenek képesek odafigyelni társaik problémáira, tiszteletben tartva esetlegesen eltérı szemléletüket és meggyızıdésüket. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatban kijelölt feladataink az iskola mentálhigiénés programjára épülnek. A felvetıdı problémák megközelítésének merıben új mivolta tette szükségessé a gimnázium mentálhigiénés programjának kidolgozását. Ennek célrendszerét a következı elvi tételben összegezhetjük: minél több ember számára lehetıvé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlıdést, a testi-lelki és szociális kibontakozást, fenntartani egy olyan teherbíró, küzdıképes személyiséget, amely alkalmassá teszi az embert társadalmi feladatainak maradéktalan teljesítésére, miközben belsı harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban él. Az iskolai mentálhigiéné két részre osztható: 1. A diákok megterhelés- és konfliktustőrı képességének, problémamegoldó kapacitásának, személyisége erejének növelése (kompetencianövelı stratégia). 2. A környezetbıl származó megterhelések, az ártalmak csökkentésére irányuló programok ( egészségnevelési és környezeti nevelési program). Programunkban a megelızésre helyezıdik tehát a hangsúly. Javítani kell a tanulók önértékelési, kommunikációs képességeit. Fel kell tárni számukra a csoportmunka és annak dinamikája adta lehetıségeket.

A felnıttoktatásban A személyiségfejlesztés célja: − reális önértékelés kialakíttatása, − értékismerı, -vállaló magatartás, − közösségi léthez való alkalmazkodás képessége. A személyiségfejlesztés feladata a tanítandó korosztály helyzete alapján oszlik meg: 1. felnıttek − kialakultabb társadalom- és emberképpel rendelkeznek − a pálya- és párválasztás már megtörtént (olykor már csıdbe is jutott) − megkezdıdött a társadalomba való beilleszkedésük 2. fiatalabbak − túlkorosak nappali gimnáziumi társaikhoz képest − családi és anyagi körülményeik gyakran rosszak − halmozott kudarcélmények érték ıket eddigi életükben – ez az iskolához való viszonyukra is rávetül A személyiségfejlesztés feladatai ennek alapján: − a (további) személyiségtorzulások elkerülése − a reális önértékelés, az önmagukkal való szembenézés igényének kialakítása − az önálló, felelısségvállaló, döntésképes magatartás kialakítása − a társadalomba való beilleszkedés (nem feltétlenül azonosulás vagy megalkuvás) képességének kialakítása, zavarainak felismertetése A személyiségfejlesztés részben a személyes kapcsolatokban, részben a közös tanulás-tanítási tevékenységben valósul meg.

lkg_pp_2013_v1

8


PEDAGÓGIAI PROGRAM

EGYÉNI SZÁNDÉKOK, LEHETİSÉGEK Ahhoz, hogy gimnáziumunk minden diákunk számára érvényes, fontos tudást nyújtson, szükséges az érdeklıdés, egyéni célok, elıképzettség, képesség, tehetség figyelembevétele; az adaptív képzés.

Érdeklıdés Az érdeklıdés, pályaorientáció szerinti differenciálás érdekében a nappali tagozaton képzési rendszerünk két fı elágazási pontot (s egyben döntési lehetıséget) tartalmaz. Diákjaink − a 9-10. évfolyamon választhatnak az emelt szintő képzések („tagozatok”) közül annak érdekében, hogy mélyebben, több oldalról megismerhessék a választott területet, s ezáltal késıbbi választásaik megalapozottabbak lehessenek, − a 11-12. évfolyamon „felsıoktatási”, illetve „gyakorlati” fıirányokon belül konkrét specializációt választhatnak, közép- illetve emelt szinten.

Tehetséggondozás A tehetséggondozás részben tanórákon, részben azokon kívül valósul meg. Elsısorban a természeti nevelés − ezen belül a környezetvédelem, biológia, kémia −, valamint az informatika területén kívánjuk segíteni a tehetségek azonosítását, fejlesztését. Ezen területekhez szorosan illeszkedik a matematikai-logikai gondolkodást fejlesztı-gyorsító programunk. Idegen nyelvi kínálatunkból kiemelkedik az angol és finn nyelvekbıl elindított, nemzetközi tapasztalatokkal gazdagított tehetséggondozásunk. A tehetség-partnerekkel közösen szervezett jelenkor-tudományi diákkör változatos vitafórumaival, médiaszerepléseivel eddig is számos tehetséget vonzott és segítette interperszonális képességeiknek a fejlıdését. Felsıfokú tanulmányokra, mozgókép-szerkesztıi pályázatokra készítjük felegyéni fejlesztési projektekkel a filmes-médiás terület ritka tehetségeit. Szorgalmazzuk tanulóink részvételét a tanulmányi versenyeken (iskolai szinttıl egészen az országos versenyekig). A versenyekre való felkészítés érdekében egyéni (1-3 fıs) foglakozásokat szervezünk diákjaink számára. Kiemelkedı tehetségő, eredményes diákjaink számára megteremtjük az önálló munka, az egyéni ütemben való haladás lehetıségét. A szaktárgyakhoz kapcsolódó szakkörök, szaktáborok szintén a tehetséggondozás célját szolgálják, hasonlóan a hagyományos diákkörökhöz (énekkar, színjátszókör, újság-szerkesztıség stb.). A záró évfolyamokon szervezett, az emelt szintő érettségire, felsıfokú tanulmányokra elıkészítı fakultációs órák szintén e célt szolgálják.

Hátrányok A hátrányok, tanulási nehézségek leküzdése, enyhítése érdekében mind a tanórákat, mind azon kívül esı tevékenységeket igénybe kell vennünk. Fontos szerep juthat itt az alsóbb évfolyamokon a tanulószobai foglalkozásoknak. Az osztályfınöki munka egyik legfontosabb része a tanulói teljesítmények, azok változásainak figyelemmel kísérése, a változások okainak elemzése, szükség esetén a megfelelı intézkedések. A tanulási kudarcok hátterében nem egyszer tanulásmódszertani hibák húzódnak meg. Azon kívül, hogy a szaktanárok is ellátják a diákokat tanácsokkal, szükségessé vált egy olyan tanulásmódszertani tantárgy bevezetése, amely eljárásokat, technikákat mutat be tanítványainknak, hogyan tanulhatnak eredményesebben, hogyan oszthatják be tanulmányi idejüket, hogyan ırizhetik meg ismereteiket tartósabban. Az eredménytelenségek felszámolásában kiinduló pontot jelent a képességek és a tárgyi tudás adott szintjének pontos behatárolása. Ezt segíthetik a különféle szaktárgyi és kompetencia-mérések. A mérési eredmények részben a munkaközösségek szakmai munkájára hatnak, részben képesek megmutatni, hogy az egyes tanulók mely tematikai egységben szorulnak segítségre. A tanulmányi munkában lényegesen lemaradó tanulók esetében a megfelelı motiváltság elérését segíti, ha a tanulók képességeikhez, érdeklıdésükhöz jobban igazodó, számukra is teljesíthetı feladatokat kapnak. lkg_pp_2013_v1

9


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az egyes tárgyakból tartósan lemaradók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, bár a legsikeresebbnek azt tartjuk, amikor differenciált foglalkoztatással az adott környezeten belül válik képessé a tanuló hiányosságai pótlására. A felnıttoktatási tagozat már puszta létezésével is a kudarcokat átélt, azokon elbukott tanulók felzárkóztatását szolgálja. Megadjuk az újrakezdés lehetıségét mindazoknak, akik valamely okból ezzel nem tudtak gimnazista korukban élni. Kiemelt céljaink, módszereink: − a szakórák célszerő, arányos, életkori sajátosságokat és ebbıl fakadó iskolán kívüli tevékenységeket figyelembe vevı megszervezése, − a hallgató képességeinek, lehetıségeinek megfelelı tagozat kiválasztásának segítése – esetleges átirányítás a megfelelı tagozatra, − a szintrehozó órák arányának növelése, − a tantárgyak életkorhoz, élettapasztalathoz alkalmazott tanítása, − fölzárkóztató foglalkozások (korrepetálás, egyéni foglalkozás) − a speciális nevelési igényő (dislexiás, disgraphiás, discalculiás, illetve autista) tanulók fölvétele, továbbhaladásának segítése, − a kommunikációs képességek fejlesztése, a pályaorientáció segítése, − fiatalabbak esetében a szülıkkel való együttmőködés.

Kiemelt figyelmet igénylı tanulók A teljesítmények romlását eredményezhetik a család életében, szociális és egészségügyi helyzetében bekövetkezı változások. Az osztályfınökök minden tanévben tájékozódnak a diákok családi háttérérıl, felmérik, kik a kiemelt figyelmet igénylı tanulók. A lehetséges támogatók és támogatási formák megszerzéséhez szükséges az osztályfınök, a gyermek és ifjúságvédelmi felelıs, a diákszociális bizottság, az iskolapszichológus és iskolaorvos együttmőködése. A különleges bánásmódot igénylı (ezen belül a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı és a sajátos nevelési igényő) tanulókkal összefüggı pedagógiai feladataink: − az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban; − a szülık bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni ıket a megfelelı nevelési módszerek megismertetésével, − az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába, − súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (gyermek-, ifjúságvédelmi felelıs, pszichológus stb.), − sajátos nevelési igényő tanulók esetében szoros szakmai együttmőködés a gyógypedagógussal, pszichológussal, logopédussal, szükség esetén más szakemberrel az osztályfınök koordinálásával, − a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelı szándékú feladatok adása.

Gyermek- és ifjúságvédelem Az iskola nem zárt világ: falain belül is megmutatkoz(hat)nak a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási nehézségek; sıt esetenként a gyermeket a családban, kortárs csoportokban érı, veszélyeztetı hatások is. Iskolánk valamennyi pedagógusa közremőködik a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában kiemelt szerepük van az osztályfınököknek, illetve az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelısnek – ık szoros munkakapcsolatban vannak a pedagógiai szakszolgálatok, a gyermekvédelmi hálózat megfelelı intézményeivel. Az iskolai környezet lehetıvé teszi a veszélyeztetett, zavarokkal küzdı gyerekek megbélyegzés nélküli kezelését. A megelızı programok sok tanulót érintenek, így az osztályfınöki és szaktanári munka támogatására igénybe kell venni a mentálhigiénés segítı tanár iránymutatásait, a társadalmi és az úgynevezett laikus segítıket. A programok résztvevıi nemcsak a tanulók, hanem a szülık is lehetnek.

lkg_pp_2013_v1

10


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3. ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS Iskolánk dolgozói, tanulói, szüleik számos munkaszerepben, munkacsoportban tevékenykednek (tantestület, igazgatóság, munkaközösségek, Üzemi Tanács, osztályok, diákkörök, DÖK, osztályfınökök, Iskolaszék, SZÜFÓ, ügyviteli-technikai dolgozók stb.). Ezen szervezetek, csoportok kapcsolatait, együttmőködését, hatás- és feladatköreit a Szervezeti és Mőködési Szabályzat, illetve a Házirend határozza meg, melyek megalkotásakor, módosításakor alapelvnek tekintjük a kompetenciáknak megfelelı döntési, véleményezési jogok delegálását, decentralizálását. PEDAGÓGUSOK

Munkánk során olyan feltételek megteremtésére törekszünk, hogy a pedagógusok saját szellemi tevékenységük eredményének tekinthessék iskolánkat. A kialakított oktatási-nevelési rendszerben az iskola munkáját a fejlesztésben érdekelt tanárok és szakmai csoportok (munkaközösségek), valamint az egyes közös pedagógiai feladatokat ellátó pedagógus-csoportok (pl. egy osztályban tanító tanárok) formálják, természetesen a jogszabályok, szakmai elvárások és az érdekeltek véleményének figyelembe vételével. Szakmai-pedagógiai kérdésekben csak a nevelıtestületnek van döntési joga. DIÁKOK

A diákok közössége sok kisebb csoportból tevıdik össze, melyek között meghatározó jelentıséggel bír az osztálykeret, de elısegítjük más csoportok, szervezıdések létrejöttét is. Az osztályok életének kialakításában döntı szerepe van az osztályfınököknek. Az osztályfınök figyelemmel kíséri a tanulók testi-lelki fejlıdését, részt vesz más tanítási órákon, szabadidıs tevékenységekben, segít és útmutatást ad, alakítja a nevelés bonyolult viszonyrendszerében létrejövı kapcsolatokat. A diákközösség életének fontos területe a Diákönkormányzat, ami teret ad az iskolai élet szabályozásában való részvételre. A diákok joga és feladata, hogy – pedagógusok segítségével – kialakítsák megfelelı érdekképviseletei szerveiket és mőködtessék azokat. SZÜLİK

A nappali tagozaton a szülık szervezetei, testületei a maguk által létrehozott szervezeti keretek között részt vehetnek az intézmény irányításában, törekedhetnek sajátos érdekeik érvényesítésére.

lkg_pp_2013_v1

11


PEDAGÓGIAI PROGRAM

EGYÜTTMŐKÖDÉS, KAPCSOLATTARTÁS Diákjainkat (és szüleiket) bevonjuk a döntések meghozatalába, elsısorban az Iskolaszék jog- és feladatkörén keresztül. Terveinket, programjainkat véleményezi, támogatja az egyes osztályokból delegált szülık testülete, a Szülık Fóruma (SZÜFÓ). Ennek egyik elıfeltétele a döntésekhez szükséges információ, melynek biztosítása a nevelıtestület feladata. Ennek számos formája már kialakult intézményünkben: szülıi értekezletek, fogadóórák, nyilvános tanórák, rendezvények, Évkönyv, iskolaújság, iskolai weblap. A szülıket meg kell nyernünk az iskola nevelési céljainak, hogy „ügyfelekbıl” nevelıtársak legyenek. A kamaszgyerekek nevelésében a sokszor legjobb szándékuk ellenére is tehetetlen szülık nagy része szívesen fogadja a pedagógusok tanácsait. Ugyanakkor fontos, hogy az iskola is számba vegye a szülıi ház törekvéseit, és a közös célok jegyében, a kölcsönös bizalom alapján támogassa ezeket. A szülıkkel való együttmőködésben a pedagógusé a kezdeményezı szerep. A hagyományos formák (szülıi értekezletek, fogadóórák) mellett élünk az egyéb kapcsolattartási módokkal is: − elıre tervezett fogadóóra (különösen a kezdı évfolyamokon) − családlátogatás (szükség és igény szerint) − a szülık meghívása szakórákra, osztályfınöki órára, iskolai rendezvényekre − „gólya” szülıi értekezlet − „levél a szülıknek”. Az együttmőködés érdekében fontosnak tartjuk a szülık tájékoztatását az iskola életérıl, történetérıl, hagyományairól. Ennek érdekében: − tájékoztatót tartunk gimnáziumunkról az általános iskolákban, − új tanulóinknak bemutatjuk az iskolát, és megismertetjük ıket a házirenddel, − folyamatosan frissítjük honlapunkat, − a szülıi értekezleteken törekszünk valamely konkrét nevelési kérdés, elızetesen felvetett pedagógiai szituáció megtárgyalására, − felmérést végzünk a szülık körében az iskola munkájáról, a szülıi értekezletek és a fogadóórák hatékonyságáról. A felnıttoktatási tagozaton az együttmőködés döntıen a tanítás-tanulás kölcsönös tevékenységében zajlik. A kölcsönösség a mindkét felet megilletı emberi tiszteletben nyilvánul meg. Ugyanakkor a tanulás során a tanuló joga és felelıssége, hogy a tantervi anyagot elsajátíthassa; a tanítás során a tanár kötelessége, joga és felelıssége, hogy a tantervi anyag elsajátítását segítse. Az osztályfınök feladata – az adminisztratív teendık mellett – az osztályközösség összetartása. Az osztályok részérıl a közösséget az osztálybizalmi képviseli, aki elsısorban az osztályfınökhöz, illetve a szaktanárokhoz, indokolt esetben a tagozatvezetıhöz fordulhat az osztály képviseletében. A felnıttoktatási tagozat jellegének megfelelıen, hallgatóink ügyeikben önállóan, saját maguk jogosultak eljárni. A szülık lehetısége, hogy érdeklıdjenek gyermekük elımenetele iránt, de nagykorú hallgatóink esetében az iskola felvilágosítással csak a hallgatónak tartozik.

Kapcsolat partnereinkkel Az iskola közvetlen és közvetett érdekelt feleinek, partnereinek azonosítása, nyilvántartásba vétele, igényeinek felmérése és a velük való kapcsolattartás szabályozása nélkülözhetetlen, tekintettel az intézmény rendkívül szerteágazó kapcsolatrendszerére. A kapcsolati háló alapját képezi- többek között az iskola - mint Tehetségpont, mint elıminısített Referencia intézmény, mint a Ferencváros kiemelt fejlesztésében részesülı természettudományos labor gyakorlóhelye, mint Digitális Középiskola, mint a Comenius nemzetközi iskolai együttmőködésekben rendszeresen résztvevı – mőködésének. Az aktuális szakmai programok, pályázatok és projektek felelıse elıször azonosítja a közvetlen és közvetett partnerkört. A partnerek nagyvonalú listája a folyamatszabályozáshoz csatolva kerül

lkg_pp_2013_v1

12


PEDAGÓGIAI PROGRAM

bemutatásra, amelyben megjelennek a partnerek jellemzıi, a sajátos érdekek és a kapcsolattartó személyek. Az iskola vezetése kétévente rendszeresen méri a partnerek igényeit, elégedettségét. A gyengeség-erısség vizsgálat módszere a SWOT analízis. A partnerek igényeinek és elégedettségének mérését minden esetben értékelésnek kell követnie. Az értékelést elemezve a team elkészíti az Intézkedési tervet, amelyben megfogalmazásra kerülnek a folyamatos fejlesztés - és a partnerek igénye alapján - az elégedettség növelésének irányába ható tennivalók. A végrehajtás felügyelete a programvezetı feladata, aki rendszeresen beszámol az igazgatónak az Intézkedési terv megvalósításáról. A terv teljes körő végrehajtását követıen írásos összefoglalót készít, amelyet az igazgató véleményez, illetve hagy jóvá. A partnerazonosítás, igény, követelmény, elégedettség mérés során a következı dokumentumok, feljegyzések képzıdnek: − partner lista, − kitöltött kérdıívek, − a kérdıívek értékelı feljegyzései, − éves összefoglalók a felmérés eredményérıl, − levelezés a partnerekkel, szórólapok, − intézkedési terv. Felnıttoktatási tagozatunk kiemelt projektje a Digitális Középiskola, amelyben az együttmőködı iskolák kapcsolatát országos hálózati rendszer fogja össze a hatékony mőködés és fejlıdés érdekében. A hálózati iskolákkal szoros kapcsolatra törekszünk, amelyek konferenciák és szakmai mőhelyek formájában valósul meg. Továbbá gimnáziumunk, mint a második esély iskolája kiemelkedıen fontosnak tartja a hasonló jellegő intézményekkel való kapcsolattartás ápolását.

Tanórán kívüli tevékenységek, közösségfejlesztés A közösséghez tartozás élményének erısítése, ezzel párhuzamosan iskolai hagyományaink ápolása (megemlékezések, hangversenyek, terem- és emléktábla-avatások, koszorúzások stb.) fontos terepe a tanórán kívüli tevékenységnek. NAPPALI TAGOZAT

Iskolánkban 2000 óta fıállású szabadidı-szervezı mőködik, akinek tevékenysége révén nemcsak korábban megvalósult programok (színház-, film-, múzeum-, könyvtárlátogatás) szervezése alól mentesülnek tanáraink, hanem más típusú – az új igényekhez alkalmazkodó – szabadidıs tevékenységek (pl. gyárlátogatás, beavató színházi és táncszínházi elıadások, TV-felvétel, börtönlátogatás stb.) is elérhetıvé válnak diákjaink számára. Iskolánkban a hagyományosnak tekinthetı öntevékenységi formák (énekkar, színjátszás, rádió, újság, sportkör, táborok) mellett megjelentek a projekt-munkák, sıt a diákvállalkozások is. A diákcserék, külföldi utak nemcsak a nyelvgyakorlás lehetıségét jelentik, hanem idegen kultúrák, idegen szokások megismerését is. A külföldi utak lehetıvé teszik, hogy diákjaink megismerjék többek között a határon túli magyarok életét, megtapasztalják az egymás iránti megértés, tolerancia szükségességét. A hagyományos Leövey-napok rendezvényei üde színfoltot jelentenek iskolánk életében. A program részeként elıadások hangzanak el külsı elıadóktól és tanárainktól. Az elıadások mellett a látszólag komolytalanabb programoknak, pl. a diákigazgató-választásnak is van olyan vetülete – a kampány megszervezése, a megválasztott vezetı „országlása” –, amely fontos gyakorlóterepe a felnıtt életnek. Célunknak tekintjük, hogy gimnáziumi évei alatt valamennyi diákunk bekapcsolódjon e tevékenységrendszerbe, mely nyilvánvalóan a szükségletek és igények szerint folyamatosan változik, bıvül. FELNİTTOKTATÁS

A felnıttoktatási tagozat a beiratkozó tanulók tekintetében jelentıs különbségeket mutat: − életkorban, élettapasztalatban, világlátásban lkg_pp_2013_v1

13


PEDAGÓGIAI PROGRAM

− családi állapotban − elıképzettségben, anyagi helyzetben, társadalomban betöltött szerepben A felnıtt életkor miatt kisebb az igény, a délutáni tanítási rend és a felnıtt életforma miatt kevesebb a lehetıség a közösségi életforma szervezésére, mint a nappali tagozaton. A közösségek önszervezıdı módon alakulnak, ebbe az iskola csak az autonóm személyiség tiszteletben tartásával avatkozhat be. Így a közösségfejlesztés alapvetıen a tanulmányi tevékenységhez kötıdik A közösségalakítás és -formálás kerete az osztály, lehetısége a tanítási és osztályfınöki óra, illetve a tanórán kívüli foglalkozások. Céljai: − a közösségbe való tartozás tudatosítása, öröme − a közösségbe való tartozás felelıssége (empátia, tolerancia, segítı szándék) − a közösségbe való tartozás méltósága (viselkedés- és vitakultúra) A 12. évfolyamon évfolyamszinten szervezıdı fakultáció és az egyes szaktárgyakhoz esetlegesen kapcsolódó felzárkóztató, korrepetáló alkalmak, valamint szakkörök lehetıséget adnak az azonos érdeklıdés, illetve azonos kudarcok alapján szervezıdı „szakmai közösségek” kialakítására. A közösségi élet egyéb formái (szabadidıs tevékenységek) az osztály sajátos igényei, a tanárokkal kialakuló személyes kapcsolat függvényében alakulnak.

lkg_pp_2013_v1

14


PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. PEDAGÓGUSAINK FELADATAI Pedagógusaink nevelı-oktató munkájukat legjobb tudásuk szerint, a jogszabályoknak, az iskola pedagógiai programjának megfelelıen, munkaköri leírásuk alapján végzik. Részt vesznek a szaktárgyi munkaközösség(ek) munkájában.

Szaktanárként a pedagógus: 1, 2, 3, 4,

Szakmai, pedagógiai ismereteit folyamatosan fejleszti. A tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Gondoskodik a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelmérıl. A tantárgyfelosztásban, órarendben rögzített óráit megtartja, szükség esetén helyettesítést, felügyeletet lát el. 5, A tanulók teljesítményét a követelmények alapján rendszeresen és következetesen értékeli, és ezt dokumentálja: a tanuló teljesítményét, elımenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısíti. Az érdemjegyekrıl a tanulót és a kiskorú tanuló szülıjét rendszeresen értesíti. 6, A szaktanár gondoskodik arról, hogy félév folyamán minden tanuló a heti óraszámmal arányos mennyiségő érdemjeggyel rendelkezzék. A gyenge teljesítményt nyújtó tanuló szüleit mindkét félévben értesíti a fogadóest elıtti héten. 7, Az iskolai munkatervben rögzített programokon (tantestületi értekezletek, ünnepélyek, tanulmányi kirándulás, szülıi értekezletek, szülıi fogadóest, órarendben megjelölt fogadóóra, vizsgák, versenyek, stb.) kötelezıen részt vesz. 8, A pedagógus saját tanítványát magánúton, anyagi ellenszolgáltatásért nem taníthatja. 9, A nevelıtestület tagjai számára a tanulóifjúság személyes ügyeire vonatkozó, a tanárok és a tanulók magatartását, munkáját értékelı megbeszélések, értekezletek vitaanyaga szolgálati titok, ezt a szaktanár köteles megırizni. 10, Adminisztratív feladatait (haladási, szakköri naplók rendszeres, „hétre kész" vezetése: szakórák, helyettesítési órák, érdemjegyek, dolgozatok beírása; tanmenetek elkészítése, stb.) határidıre elkészíti.

Osztályfınökként Az osztályfınök felelıs pedagógus, intézi osztálya tanulmányi, nevelési, fegyelmi és adminisztrációs ügyeit. Figyelemmel kíséri és segíti a tanulók iskolai munkáját, kapcsolatot tart a szülıkkel, tájékoztatja ıket a tanuló elımenetelérıl. Az osztályfınök jogosult az osztályában tanító pedagógusok értekezletének összehívására. Feladatai: a) a céltudatos nevelıi tevékenység érdekében a tanulók személyiségének alapos megismerése, b) az osztály közösségi életének alakítása, együttmőködve az osztály diákvezetıségével, a szülıi szervezettel, c) osztálya tanítási óráinak látogatása, d) diákjai iskolán kívüli elfoglaltságainak figyelemmel kísérése, közös programok szervezése, tanulmányi kirándulás vezetése, e) a veszélyeztetett tanulók felderítése, együttmőködés az ifjúságvédelmi felelıssel, szükség esetén családlátogatás, f) pályairányítási tevékenység, a tanulók reális pályaválasztásának segítése, g) javaslattétel jutalmazásra, ösztöndíjra, szociális segélyre, h) az osztály tanulmányi munkájának figyelemmel kísérése, a szaktanárok által adott érdemjegyek tendenciájának figyelése, i) gondoskodik arról, hogy az osztály dekorációja a tanulók ízlésének fejlesztését szolgálja j) az osztálytanári konferencia vezetése, itt beszámoló tartása az osztály fejlıdésérıl, a végzett munka értékelése, javaslattétel a magatartás és szorgalom jegyekre,

lkg_pp_2013_v1

15


PEDAGÓGIAI PROGRAM

k) az osztály ügyviteli teendıinek ellátása: − törzslap kitöltése, vezetése − naplóban órák, jegyek beírásának ellenırzése; a hiányokat havonta jelzi az oktatási ig. helyettesnek, − bizonyítványok megírása, − statisztikák értékelése, − mulasztások folyamatos nyomon követése, − a tanulók felkészítése a különbözeti, záró- és érettségi vizsgákra jelentkezésre.

lkg_pp_2013_v1

16


PEDAGÓGIAI PROGRAM

5. DIÁKOK, HALLGATÓK Nappali tagozaton Az LKG-ba nappali képzésre beiratkozott valamennyi diák alkotja a diákok csoportját. A diákok életének alapvetı szervezeti kerete az osztály, mely mőködési rendjét maga alakítja ki az iskolai szabályok keretein belül. Az osztály pedagógiai vezetıje az osztályfınök. Az osztály képviseleti joggal rendelkezik a Diákönkormányzatban (DÖK) és a Diákparlamentben. Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. Az intézményben mőködı diákköröket a nevelési vezetıhelyettes tartja nyilván. A tanulóifjúságot az iskola vezetısége és a nevelıtestület elıtt az iskolai szintő diákönkormányzati szerv képviseli, aminek a munkáját a diákmozgalmat segítı tanár támogatja. A diákönkormányzat rajta keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetıségéhez. A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart a nevelési vezetıhelyettes, a diákmozgalmat segítı tanár. Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat zavartalan mőködésének feltételeit. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái: − a diákönkormányzat vezetıségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskolai testületek, valamint az iskolaszék értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál, − az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákok révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetıjénél, − a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót. A diákok tájékoztatásának formái: − osztályfınökök útján az osztályfınöki órákon, − diákönkormányzati képviselıkön keresztül, − az iskolai információs rendszer révén, − iskolarádió, iskolaújság útján.

Felnıttoktatási tagozaton A felnıttoktatási tagozaton az LKG-ba felnıttoktatásra beiratkozott valamennyi hallgató alkotja a hallgatók csoportját. Egy osztály hallgatói az osztály közösségi életének szervezésére, a hallgatók tanulmányi munkáját segítı tevékenységre, az osztályban tanulók érdekeinek képviseletére osztálybizottságot hozhatnak létre. Az osztálybizottság élén az osztálybizalmi áll. Az osztálybizalmi az osztály érdekképviseletét az osztályfınök segítségével, illetve közvetítésével érvényesíti. Amennyiben ez sikertelen, a tagozatvezetıhöz fordulhat. Az egész tagozatot érintı kérdésekben a tagozatvezetınél kezdeményezheti az osztálybizalmiak győlésének összehívását. A hallgatók az osztályfınöki órákon adnak hangot gondjaiknak, illetve tesznek javaslatot a problémák megoldására. Az osztályközösség joga, hogy a megfelelı feltételek biztosításával ünnepségeket rendezzen. A 12. évfolyam osztályai számára – szintén osztálykeretben – a 11. évfolyam hallgatói ballagási ünnepséget szerveznek. A szervezés munkáját az adott osztály osztályfınöke segíti. A hallgatók tájékoztatásának formái: − osztályfınökök útján az osztályfınöki órákon, − osztálybizalmik útján, − az iskolai információs rendszer révén.

lkg_pp_2013_v1

17


PEDAGÓGIAI PROGRAM

6. VIZSGAREND* A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szerint a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó-, különbözeti-, javítóvizsga) követelményeit, részeit és az értékelés szabályait a nevelıtestület az iskola pedagógiai programjában határozza meg. A tanulmányok alatti vizsgák részletes eljárási szabályait a fenti rendelet 64-72. § részei írják le.

A legfontosabb szabályok Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha − felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, − engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az elıírtnál rövidebb idı alatt tegyen eleget, − jogszabályban meghatározott idınél többet mulasztott, és a nevelıtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha − a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, − az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsgákra augusztus 15-étıl augusztus 31-éig terjedı idıszakban, az osztályozó, különbözeti a tanítási év során, az éves munkatervben meghatározott idıben kerül sor. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság elıtt kell tenni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhetı. Az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára is, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követıen a vizsgáztató pedagógus által értékelhetıen - így különösen rajz, mőszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendı feladatot, és - amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhetı szóbeli vizsga. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési idıt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelızıen. A felkészülési idı alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad elıadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés idıtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyızıdtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során csak ezekben az esetekben szakítható félbe. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérı rendelkezést nem állapítanak meg. * Ez a fejezet nem vonatkozik a Pedagógiai programunkban szereplı ún. évfolyamvizsgákra, melyek rendjét az éves munkaterv tartalmazza; illetve a felnıttoktatási tagozat ún. beszámolóira, melyek rendjét a helyi tanterv tartalmazza.

lkg_pp_2013_v1

18


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.

Vizsgatárgyak, vizsgarészek A tantárgy neve Biológia Dráma Etika Életvitel és gyakorlat Ének-zene Filozófia Fizika Földrajz Gazdasági ismeretek Idegen nyelv Informatika Kémia Kommunikáció Latin nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Mozgóképkultúra és médiaismeret Rajz és vizuális kultúra Társadalomismeret Testnevelés Történelem

írásbeli

szóbeli X

gyakorlati

projekt

X X X X X X

X

X

X X X X

X X

X X X X X X X X

X X X

X

Az egyes tantárgyak vizsgáinak leírásai, részletes követelményei a mellékletben találhatók. FELNİTTOKTATÁSI TAGOZAT

A tanév végi osztályozhatóság feltétele a tagozattípusnak megfelelı számú beszámoló (lásd beszámoló rend), és két, egyéb feladat értékelhetı teljesítése. A két egyéb feladat lehetséges típusai: − projektmunka, − házi dolgozat, − kiselıadás, − röpdolgozat, − portfólió, − adott szempontú mővészeti alkotás, − önálló kísérlet bemutatása. Az a hallgató, aki az év végén nem osztályozható beszámolók és az egyéb tanórai feladatok elmulasztása vagy elégtelen átlageredménye miatt, osztályozóvizsgát tehet. (Az osztályozó vizsga szabályozása a vonatkozó jogszabályok megjelenését követıen készül el.) Az évközi tanulmányok alatti osztályozó vizsgák feltétel- és követelményrendszere megegyezik az év végi osztályozóvizsgáéval.

Elırehozott érettségi vizsga A jogszabályok szerint ha a tanuló valamely tantárgyból elırehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulása alól mentesül, de annak tanítási óráin az igazgató engedélyével − melyhez ki kell kérni az érintett szaktanár véleményét − részt vehet.

lkg_pp_2013_v1

19


PEDAGÓGIAI PROGRAM

7. MUNKAREND Az iskola, egy bonyolult, sokrétő tevékenységet folytató, gyerekek és felnıttek ágas-bogas kapcsolatrendszerén alapuló szervezet nem mőködhet világos, átlátható, megfogalmazott szabályok nélkül. A szabályrendszer két alappillére a Szervezeti és Mőködési Szabályzat és a Házirend, melyek megalkotásába, rendszeres „karbantartásába” és „üzemeltetésébe” bevonjuk valamennyi érdekeltet. Meggyızıdésünk szerint rohamosan változó, zaklatott korunkban az iskolának egyfajta stabilitást kell nyújtania. Törekszünk ennek biztosítására, többek között a személyi feltételek állandóságának megteremtésével, azaz lehetıségek szerint egy tanulóközösséget azonos pedagógusok oktatnak, nevelnek egy képzési szakaszon belül. E törekvésnek rendeljük alá az iskola mőködését is.

lkg_pp_2013_v1

20


PEDAGÓGIAI PROGRAM

NAPPALI TAGOZAT Idıkeretek Munkánk legfontosabb idı-egysége a tanév. Iskolánk, osztályaink és az egyes tanulók munkáját a tanévek végén értékeljük átfogóan, a tantárgyak túlnyomó többségét is egy vagy több tanéven keresztül oktatjuk. A tanév diákokra és szülıkre vonatkozó programjait az érintettekkel egyeztetve állítjuk össze, és nyilvánosságra hozzuk. Félévkor tájékoztatást adunk a részeredményekrıl, s sor kerülhet bizonyos tantárgyi váltásokra is. A tanítási hetek állandó órarenddel mőködnek, melyek során a diákok kötelezı óraszáma megfelel a törvényi elıírásoknak. Rendkívüli esetektıl eltekintve, a tanítási nap 8 órakor kezdıdik, a kötelezı tanórai foglalkozásokkal. Az órák 45 percesek, melyek között legalább 10 perc szünet van. A választható, illetve tanórán kívüli foglalkozásokra a kötelezı tanítási órák után kerül sor. A tanulók kötelesek részt venni a kötelezı és az általuk választott tanórai foglalkozásokon. Tanítási napnak tekinthetı a tanulmányi kirándulás, az erdei iskola, a környezeti nevelési program, a kulturális, a sportrendezvény megtartására fordított nap is, amennyiben a foglalkozási órák száma eléri a hármat.

Csoportok A tanulók osztályokba szervezetten végzik gimnáziumi tanulmányaikat. Az osztályok átlagos létszáma 28-32 fı. Az osztály munkáját az osztályfınök irányítja. A kötelezı tanórák egy részét (matematika, idegen nyelv, informatika), illetve a választott tárgyak óráit bontott, kiscsoportos keretben tartjuk. Ezek a csoportok részben osztályokon, részben évfolyamokon belül szervezıdnek, létszámuk 8-18 fı között változik. Egyes tehetséggondozó foglakozásokat az ún. egyéni órakeretben szervezünk meg, 1-3 fı számára. Az iskolánkban mőködı öntevékeny diákkörök osztálytól, évfolyamtól függetlenül, érdeklıdés szerint szervezıdnek, mőködnek.

Szolgáltatások Iskolánk bizonyos szolgáltatásai tanítási idı alatt és azon túl is igénybe vehetık. Ebbe a körbe tartozik például az iskolai könyvtár, a diákklub, a büfé, a számítástechnikai hálózat. Sportlétesítményeink, sporteszközeink a tanórákon kívül a mindennapi testedzés, az iskolai sportkör keretében használhatóak. Alsóbb évfolyamon tanuló diákjaink számára – igény esetén – biztosítjuk a tanulószobai ellátást. Az iskolai étkeztetés a jogszabályokban elıírt térítés ellenében vehetı igénybe.

lkg_pp_2013_v1

21


PEDAGÓGIAI PROGRAM

FELNİTTOKTATÁS Hagyományos képzési formák ESTI TAGOZAT

A nappali tagozat munka- és számonkérési módszerei szerint mőködik: − fiatalabb életkorban a számonkérés gyakorisága a motiváltság hiányát is pótolja − a nappali tagozatról érkezık a folyamatos számonkérést (felelés, dolgozat) szokták meg ESTI BESZÁMOLTATÓ TAGOZAT

A folyamatos tanítás mellett a számonkérés nagyobb egységekben, az érettségi vizsgamódszerekre felkészítı beszámolók formájában történik: − az idısebb életkorra már jellemzı rendszerezı gondolkodás miatt a tananyag nagyobb egységeinek átlátása megkönnyítheti a felkészülést − az iskolai tanórákon való folyamatos részvétel, a család és a munkavégzés mellett az otthoni, rendszeres felkészülésre már nem jut idı, a beszámolók és vizsgák elıtt/alatt tehát idıt kell biztosítani az egyéni felkészülésre ESTI INTENZÍV TAGOZAT

Egy évfolyam tananyaga fél év alatt sajátítható el. Az ide történı beiratkozással a hallgató egyben a tanulmányi idı lerövidítésének szándékát is kinyilvánítja, és vállalja az ebbıl adódó többletterheket: − az idısebb, tehetségesebb hallgatók kapnak lehetıséget a gyorsabb (intenzív) felzárkózásra – ezáltal hamarabb pótolhatják lemaradásukat. LEVELEZİ TAGOZAT

Alapvetıen az otthoni, önálló tanulásra épít, a beiratkozó hallgató vállalja az önálló elı- és felkészülést. A kisszámú iskolai konzultációs alkalmak a fölmerülı kérdések tisztázását, a tanultak rendszerezését szolgálják. IFJÚSÁGI TAGOZAT

A tanuló középiskolánkban attól a tanévtıl kezdve folytathatja a tanulmányait felnıttoktatás keretében, amelyben 16. életévét betöltötte, így tizenhat és húsz éves tanulók részére ifjúsági osztályt illetve csoportot szervezünk. A nappali oktatás rendje szerint folyó kötelezı tanórai foglalkozások/konzultációk elérik a kilencven százalékát nappali tagozat óraszámainak, amelyek egy része vegyes oktatási formában teljesíthetıek, kihasználva az ITAK vagy egyéb bevett távoktatási-rendszer sajátosságait.

Idıkeretek A tanév munkája tehát három alapvetı tevékenységi formából áll: tanítási (konzultációs) óra, otthoni felkészülés, számonkérés. A háromféle tevékenység egymással szerves egységet alkot: feltételei és kiegészítései egymásnak. A számonkérés évközi alkalmai esetenként az egyéni foglalkozásra is lehetıséget adnak. Az emelt szintő érettségire való felkészítésként fakultációkat szervezünk. Az esti tagozat hallgatói kötelesek részt venni a kötelezı tanórai foglalkozásokon, a beszámoltató esti tagozat hallgatói a beszámolókon, illetve vizsgákon. A levelezı tagozat hallgatói számára a beszámolókon való részvétel kötelezı. Bármely beszámoló vagy vizsga alapos indok nélküli elmulasztása esetén a hallgató tanulói jogviszonya megszőnik. A választott fakultáción való részvétel kötelezı.

Csoportok A tagozat hallgatói osztálykeretben folytatják tanulmányaikat, és élik iskolai életüket. Az esti tagozat heti három, a levelezı tagozat heti két tanítási napon jár iskolába. A tagozatra való jelentkezésrıl – elızetes tájékoztatás és megbeszélés után – a hallgató dönthet. Az osztályokat az osztályfınök fogja össze, tanulói részrıl pedig az osztálybizalmi képviseli. lkg_pp_2013_v1

22


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódva – igény és lehetıség szerint – felzárkóztató, korrepetáló alkalmak, illetve szakkörök szervezıdnek.

Szolgáltatások A gimnázium szolgáltatásait – igazodva az iskola munkarendjéhez, illetve az életkori sajátosságokhoz – a felnıtt hallgatók is igénybe vehetik.

Digitális Középiskola A Digitális Középiskola általános nevelési-oktatási célja a felnıttek gimnáziumi képzése, kétszintő érettségire való felkészítése. A Digitális Középiskola közvetett célja a hátrányos helyzető társadalmi rétegek integrációjának, munkaerı-piaci esélyeinek és foglalkoztatási lehetıségeinek javítása, társadalmi beilleszkedésük elısegítése a számukra biztosított speciális felnıttoktatási-nevelési rendszeren keresztül. A Digitális Középiskola nevelési-oktatási céljait a „Digitális Középiskola – az interneten szervezett iskola, az egyéni képzési utak lehetısége” címő (nyilvántartásba vételi száma: KHF/5131–21/2008.) kerettanterv alapján személyközpontú szemléletmóddal, személyre szabott tanulási program biztosításának lehetıségével folytatja. A képzési program kialakítása során a tudásszint mérés elsıdleges funkciója nem a képzésen résztvevı értékelése, hanem a folyamatos visszajelzés, amely lehetıséget ad a képzési utak korrekciójára. A Digitális Középiskola célcsoportja a 25 év feletti, már korábban középiskolát megkezdett, de valamilyen okból azt be nem fejezett, illetve érettségi megszerzése érdekében korábban képzésben részt nem vevı, elsısorban halmozottan hátrányos helyzető felnıttek köre. A célcsoport sajátos igényei miatt a Digitális Középiskola feladata, hogy a gimnáziumi tananyag elsajátítása, az érettségire való felkészítés mellett segítse a tanulással, a szocializációval kapcsolatos gátak, szorongások leépítését; fejlessze a résztvevı felnıttek tanulási és kommunikációs képességeit, a megfelelı önértékelés kialakulását. Az oktatásszervezés infrastruktúráját a Digitális Középiskola mőködéséhez kifejlesztett oktatási keretrendszer (Integrált Tanulási és Adminisztrációs Környezet, ITAK), tehát az oktatási portál biztosítja, mely a különbözı mőveltségterületekhez tartozó, a különbözı kompetencia területek fejlesztéséhez szükséges ismeretek elérését biztosítja. Emellett az oktatási portál biztosítja a Digitális Középiskola tanügy-igazgatási adminisztrációjának, a jelenlét, a digitális eszközökön zajló tanulási tevékenységek, a kötelezı feladatok és vizsgaeredmények nyilvántartásának technikai kereteit is. Az oktatási portálon minden résztvevı egyéni felülettel rendelkezik, melyet egyedi azonosítóval és jelszóval ér el, melyen a számára meghatározott tananyagtartalmak, feladatok jelennek meg. AZ OKTATÁS SZÍNTEREI

− Konzultációs óra A konzultációs óra hagyományos, a tanár és tanuló egyidejő, személyes jelenlétét igénylı szakóra. A konzultációs órákat az adott tantárgyakat oktató szaktanárok tartják, órarendileg meghatározott idıben. Konzultációs óra minden tananyagegységhez, témakörhöz tartozóan biztosított, az azon való részvétel kötelezı. − Egyéni digitális tanóra Az egyéni digitális tanóra – az oktatási portál közbeiktatásával – tanári jelenlét nélkül létrejövı, a tananyag egyéni feldolgozására lehetıséget adó tanórai foglalkozás. Az egyéni digitális tanóra célja a tanuló életkörülményeihez, munkahelyi, családi elfoglaltságához igazodó tanulási lehetıség biztosítása. Az egyéni digitális tanórán résztvevık tetszıleges idıpontban, és tetszıleges helyszínrıl bejelentkezve látogathatják az oktatási portált, és tetszıleges idıpontokban dolgozhatják fel egy-egy mőveltségterülethez tartozó témakör anyagát. − Csoportos digitális tanóra A csoportos digitális tanóra bizonyos kompetencia területek speciális fejlesztésére szolgáló, több tanuló egyidejő virtuális jelenlétével megvalósuló – nem kötelezıen megvalósítható – oktatási forma. lkg_pp_2013_v1

23


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklıdése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közösségei, a nevelıtestület tagjai, a szülıi munkaközösség, az iskolaszék, továbbá iskolán kívüli szervezetek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek, megjelenésük kötelezı. Iskolánkban az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák mőködhetnek: tanulószobai foglalkozások, szakkörök, diákkörök (önképzıkörök), énekkar, iskolai sportkör, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, könyvtár, ifjúsági klub, kulturális rendezvények, tanfolyamok. A foglalkozások indításáról, és arról, hogy mely foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehetı, a tantárgyi közösségek, valamint az iskolaszék és a szülıi munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A iskolai sportkör (ISK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetık. Az ISK mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján mőködik (melyet az intézmény vezetıje hagy jóvá), és iskolánk tanulóinak nyújt lehetıséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint az ISK által szervezett tanfolyamokon való részvételre. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A kezdı évfolyamok korrepetálásai órarendbe illesztett idıpontban a szaktanár és az osztályfınök javaslatára, kötelezı jelleggel történnek. Más évfolyamokon a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelezı jelleggel a szaktanárok javaslatára történik. Az ifjúsági klub az iskolai diákönkormányzat szervezésében mőködik, éves munkaterv és havi program alapján. A klub élén diákönkormányzati vezetés áll. Tevékenységét az igazgató által megbízott klubvezetı tanár segíti. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár mőködik. Az iskolai könyvtár mőködésének szabályait a szervezeti és mőködési szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Az osztályfınökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelımunka elısegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott idıpontban (általában szeptember elsı hetében) osztályuk számára – a szabadidı-szervezı segítségével – tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfınöki munkatervben rögzíteni kell. Az iskola nevelıi, illetve a tanulók szülei az igazgató elızetes engedélyével – a szabadidıszervezı segítségével – a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Ezek idıpontját az iskola éves munkatervében kell rögzíteni. Az iskola a tehetséges tanulók fejlıdésének elısegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedıket szervez. A tanulmányi, kulturális és sportversenyek, a házibajnokságok részei a tanév helyi rendjének, illetıleg az éves munkatervnek, mely meghatározza a szervezés feladatait és felelıseit. A versenyek megszervezéséért, a résztvevı tanulók felkészítéséért a munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelısek. Akkreditált Kiváló Tehetségpontként biztosítjuk tanulóink részvételét a Minisztérium által meghirdetett illetve támogatott tanulmányi és egyéb versenyeken; hagyományaink szerint vállaljuk a regionális szervezést (pl. Informatika OKTV, Nemes Tihamér Országos Informatikai Tanulmányi Verseny, Zrínyi Ilona Matematikaverseny és a Gordiusz Matematika Tesztverseny, stb.) A diákmédia (iskolarádió, iskolaújság, stb.) feladatainak meghatározása, a diákszerkesztıbizottság megbízása a diákönkormányzat döntési jogkörébe tartozik, A fenti diákkörök munkájának segítésére felkért nevelıt a nevelıtestület és a diák-önkormányzat egyetértésével az

lkg_pp_2013_v1

24


PEDAGÓGIAI PROGRAM

igazgató bízza meg. A Pedagógiai program céljaival össze nem egyeztethetı módon dolgozó diákmédia mőködését az iskolavezetıség egyetértésével az igazgató felfüggesztheti. Múzeum-, színház-, mozi-, tárlat- stb. látogatások, sportrendezvények tanítási idın kívül bármikor szervezhetık. Tanítási idıben történı látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulói közösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen rendezvényeket engedélyeznie kell az intézmény vezetıinek, és szükség esetén az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt. Az iskola a mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a sportkör mőködésének támogatásával biztosítja. A sportköri foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy mindennap délután 16.30 óráig a tanulóknak lehetıségük legyen a tornacsarnok és a sportudvar használatára a testnevelı tanárok által összeállított program szerint. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az erdei iskola sajátos, a környezet adottságaira építı nevelés- és tanulás-szervezési egység. A szorgalmi idıben megvalósuló, egybefüggıen többnapos, a gimnázium székhelyétıl különbözı helyszínő tanulási mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvı, kölcsönösségen alapuló együttmőködésére épül. Az erdei iskolák idıpontját a munkaterv tartalmazza.

lkg_pp_2013_v1

25


PEDAGÓGIAI PROGRAM

8. TANULÓK FELVÉTELE, ÁTVÉTELE Törekszünk arra, hogy az iskolánkba való jelentkezést megelızıen minél alaposabb tájékoztatást adjunk gimnáziumunk céljairól, programjáról, képzési rendszerérıl. Ezáltal vélhetıen csökkenthetı azon iskolai kudarcok száma, melyek az egyéni elképzelések és az iskolai pedagógiai program eltérésébıl adódnak.

Felvétel GIMNÁZIUM NAPPALI TAGOZATÁRA

A gimnáziumunkba – nappali tagozatra – való felvétel alapelvei: − mind az általános iskolai, mind a felvételi vizsgán elért eredmény figyelembe veendı, − a felvételi vizsga elsısorban nem a tantárgyi ismereteket, hanem az alapvetı társadalmi részvételhez szükséges emberi alapkészségeket és az iskolai tanuláshoz szükséges feltételek szintjét vizsgálja, figyelembe véve az életkori sajátosságokat − a tanuló korábbi eredményei alapján mentesülhet a felvételi vizsga egésze vagy részei alól, − a felvételrıl a felvételi bizottság javaslata alapján az igazgató dönt. A tanulók felvételénél egyrészt figyelembe vesszük az általános iskola 7. osztályában elért év végi és a 8. osztályos félévi eredményeket magyar nyelv- és irodalomból (a két tantárgy átlagát), valamint történelem, idegen nyelv, matematika és fizika tárgyakból. Másrészt minden hozzánk felvételizni szándékozó diák központi írásbeli vizsgán vesz részt. A központi írásbeli feladatok elsısorban nem a tárgyi tudást mérik, hanem készségcentrikus feladatokat tartalmaznak. A felvételi harmadik fázisát jelentı szóbeli meghallgatásra csak azokat a jelentkezıket hívjuk be, akiknek a „hozott” és az „írásbelin szerzett” összesített pontszámuk alapján esélyük van arra, hogy tanulmányaikat a Leövey Klára Gimnáziumban folytassák. A szóbeli felvételi tematikája az egyes tagozatokon: − A nyelvi elıkészítı évfolyamra jelentkezıknél megvizsgáljuk a nyelvi készséget, mérjük a szövegértési és szövegalkotási képességet, kíváncsiak vagyunk a gyerekek lényeglátására, fantáziájára, együttmőködési készségére (a beszélgetés részben magyarul, részben idegen nyelven zajlik). − A haladó angol nyelvi csoportba jelentkezıknél angol nyelven történı beszélgetésben felmérjük a nyelvi ismereteket. − A történelem-társadalomismeret csoportba jelentkezık történelembıl kapnak feladatot, ezen kívül a beszélgetés során figyelünk a felvételizı problémaérzékenységére, tájékozottságára. − Az informatika csoportba felvételizıknél a matematikai-logikai és az informatikai

ismereteket fogjuk felmérni. − A mozgóképkultúra és médiaismeret csoportba felvételizık olyan kérdésekre számíthatnak, amelyek alapján felmérhetı, hogy a „technikai képek” korában tudnak-e gyorsan, megbízhatóan tájékozódni, információhoz jutni. Kérdezni fogjuk ıket filmekhez főzıdı tapasztalataikról és az aktuális médiajelenségekrıl. Továbbá érvelniük kell majd szóban egy adott témáról. − A természettudományi csoportba jelentkezık a biológia, a kémia vagy a fizika közül választhatnak felvételi tantárgyat, vagyis csupán az általuk választott tantárgyból fognak tételt húzni. Az általános iskola 7. és 8. osztályos tananyagából kérdezünk. − A dráma csoportba jelentkezık irodalmi szövegek értelmezésére vonatkozó kérdésekre számíthatnak. A felvételizık a szóbeli beszélgetésre hozhatnak magukkal néhány általuk készített munkát (pl. verset, novellát) vagy produkciót (éneket, verset, esetleg prózát).

lkg_pp_2013_v1

26


PEDAGÓGIAI PROGRAM

− A rajz és vizuális kultúra tagozatra jelentkezık festmények, képek értelmezésére vonatkozó kérdésekre számíthatnak. A felvételizık a szóbeli beszélgetésre hozhatnak magukkal néhány általuk készített munkát (rajzot, festményt, fotót…) Kérdezni fogjuk ıket múzeumi élményeikrıl is. − A gazdasági ismeretek csoportba felvételizık történelembıl kapnak feladatot, és a beszélgetés során figyelembe vesszük a diák tájékozottságát, gyakorlati érzékét (pl. gazdasági témák a napi hírekben). (A felvételi eljárás további részleteit, aktuális tudnivalóit a jogszabályok, illetve a LKG nyilvános felvételi tájékoztatói tartalmazzák.) FELVÉTEL A FELNİTTOKTATÁSI TAGOZATRA

A felvétel az általános iskolai, magasabb évfolyamok esetén középiskolai bizonyítvány alapján történik. Feltétele az elızı évfolyam(ok)ról szerzett eredményes bizonyítvány, melyben a Leövey Klára Gimnázium Felnıttoktatási Tagozata helyi tanterve szerinti tantárgyak szerepelnek. Konkrétan: − a 9. évfolyamra az általános iskola 8. évfolyamának eredményes elvégzését igazoló bizonyítvány − magasabb gimnáziumi évfolyamokra az elızı évfolyam eredményes elvégzését igazoló középiskolai bizonyítvány. − Szükség esetén az igazgató elıírhatja különbözeti vizsga letételét egyes tárgyakból. Megtagadható a felvétel, ha a jelentkezı már korábbi két alkalommal beiratkozott (szerepel a tanulói nyilvántartásban) azonos évfolyamban, de tanulmányait a hallgatónak felróható okból nem fejezte be. FELVÉTEL SZAKKÉPZÉSRE

A szakképzı évfolyamra való felvétel alapfeltétele az érvényes érettségi vizsga. Továbbá: − az évfolyamra való felvételnél elınyt élveznek a gimnáziumunkban érettségizett diákok, − a jelentkezés idıpontja az adott év augusztusa, − a felvételi döntést az érettségi eredménye és a felvételi beszélgetés alapján hozza meg a felvételi bizottság, figyelembe véve az idegen nyelvi meghallgatás eredményét is. A szakképzésrıl szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény rendelkezései (22. §) értelmében − a tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történı felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, érettségire történı középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejezı évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhetı meg. − a tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történı felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejezı évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésıbb a tizenharmadik (elsı szakképzési) évfolyam elsı félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszőnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidıig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. KÜLÖNLEGES HELYZET A FELVÉTELNÉL

A középfokú iskolákba történı jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait megállapító 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 40. § (3) bekezdése értelmében az azonos teljesítményt elérı tanulók közül a rangsor elkészítésénél elınyben részesítjük – a jogszabályban rögzítetteken túl, ebben a sorrendben – azokat a diákokat, − akinek testvére a Leövey Klára Gimnáziumban tanul(t), − akinek szülıje a Leövey Klára Gimnáziumban tanult, − akinek szülıje a Ferencvárosban kormány-, köztisztviselıi, közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik.

Átvétel Számos okból elıfordulhat, hogy egy diák iskolát kényszerül vagy szándékozik váltani. A LKG-ba való átvétel elvei:

lkg_pp_2013_v1

27


PEDAGÓGIAI PROGRAM

− tanuló átvételére csak tanév végén (elején), illetve félévkor kerülhet sor (kivételes, indokolt esetben az igazgató ettıl eltérhet), − az átvételnél ki kell kérni az esetlegesen érintett osztályfınök véleményét, − nem vehetı át a tanuló, ha ezáltal az osztálylétszám meghaladná a törvényi maximumot, − az igazgató elıírhatja különbözeti vizsga letételét egyes tárgyakból. A felnıttoktatási tagozatra – indokolt esetben – tanév közben is átvehetı hallgató: − saját osztályokból, képzési forma váltása esetén, − nappali tagozatról, − más felnıttoktatási intézménybıl. A KÜLÖNBÖZETI VIZSGA

Különbözeti vizsgát azoknak az átvett tanulóknak kell letenniük, akik nem rendelkeznek valamely tantárgy adott évfolyamának záró-eredményével, vagyis abból a tantárgyból nem teljesítették a Pedagógiai programunk által elıírt tanulmányi kötelezettségüket. A különbözeti vizsgát az osztályozó vizsga szabályai szerint kell megszervezni és lebonyolítani. Az iskola a vizsgára való sikeres felkészülés érdekében egyéni segítségnyújtást, türelmi idıt biztosít az átvett tanulóinak. Ennek módját és mértékét egyéni mérlegelés alapján az igazgató határozza meg.

lkg_pp_2013_v1

28


PEDAGÓGIAI PROGRAM

9. ELSİSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA Kötelezıen megtartandó foglalkozások: − 2016-ig a 11. évfolyam biológia, egészségtan tananyaga tartalmazza az alapvetı elsısegély-nyújtási alapismereteket (2 óra). − Laborfoglalkozás keretében lehetıség nyílik az elmélet mellett a gyakorlati ismeretek megszerzésére is. − 2017-tıl a 12. évfolyam biológia, egészségtan tananyaga tartalmazza az alapvetı elsısegély-nyújtási alapismereteket (2 óra), ami gyakorlatot is magába foglal. Választható megtartandó foglalkozások: − A jogosítvány megszerzéséhez szükséges modul elvégzése − A Budapesti Orvostanhallgatók Egyesületének (BOE) alapszintő elsısegély-nyújtási ismeretek elıadásai, melyet orvostanhallgatók tartanak, térítésmentesen. Az általuk tartott bemutatók, órák témáját a diákok korának és ismereteinek megfelelıen igyekeznek bemutatni. Az elıadók, már mind befejezték az orvosi egyetem elsı két évét, s részt vettek egy kötelezı egyetemi elsısegély-nyújtási oktatáson, s ezen túl még az Egyesület is szervezett számukra egy tanfolyamot, amin részt kellett venniük, ahhoz, hogy óraadókká váljanak. Az elıadás egy elméleti és egy gyakorlati részbıl áll, amire a felszerelést a BOE biztosítja. A két rész összesen 2*45 percig tart. − Az óra anyagának alapját képezi a Magyar Resuscitatios Társaság felnıtt alapszintő újraélesztési (BLS), valamint a külsı (fél)automata defibrillátor (AED) alkalmazására vonatkozó irányelve, illetve a mentıhívási ismeretek, sebellátási módszerek és a leggyakoribb balesetek, rosszullétek felismerése és az ezekkel kapcsolatos teendık.

lkg_pp_2013_v1

29


PEDAGÓGIAI PROGRAM

10. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI FELADATOK A helyzetelemzésre és állapotfelmérésre alapozott, a pedagógiai programunk céljaihoz illeszkedı tevékenységünk fı feladata az intézmény mentálhigiénés programjának megvalósítása.

Az egészségfejlesztı munka célja Egészségnevelési programunk szakítani kíván a korábbi hagyományos szemlélettel: nem elégedhetünk meg a legjellegzetesebb függıségi ártalmak, egészséget veszélyeztetı rizikófaktorok és káros hatásaik taglalásával, mert ez csak félelmet, negatív tartalmú érzelmeket vált ki a tanulókban, egészségmagatartásuk ettıl még nem változik meg. Célunk egy egészségmegırzési-mentálhigiénés szemlélető program bevezetése, amivel aktív cselekvıvé formáljuk diákjainkat egészségvédelmük érdekében. Képessé kell válniuk saját egyéniségük, lelki egyensúlyuk és alkalmazkodóképességük megóvására a testi egészségük fenntartása mellett. Nagyobb súlyt fektetünk szemléletformálásukra, mint a konkrét elméleti ismeretek átadására. Az egészségfejlesztés alapelvei: − az elsıdleges és a másodlagos prevenciót szolgálja − tervszerő, szervezett, folyamatos tevékenység − tudományosan megalapozott tevékenység − helyes cselekvésre serkentı, aktív magatartást kiváltó legyen. Az egészségfejlesztés célja, hogy a tanulók ismerjék meg − az életkorral járó biológiai, mentálhigiénés, életmódbeli tennivalókat, − a társas kapcsolatok etikai, biológiai, egészségi vetületét, − az egészségre káros, antihumánus szokások kialakulásának okait, következményeit, − az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének lehetıségeit, − az önismeret, önkontroll kialakításának módjait, − az egészségérték tudatosítását és az ehhez szükséges jártasságok kialakításának módját. Hosszú távú célunk, hogy tanulóink megértsék a saját egészségvédelmük jelentıségét és rendelkezzenek azokkal a motivációkkal, ismeretekkel és jártasságokkal, amelyekkel környezetüket, életfeltételeik, személyes kapcsolataik javítását cselekvıen képesek befolyásolni, megteremteni. Középtávú célunk az, hogy a tanulók értékként lássák a testi-lelki egészségi állapotot, és fontosnak érezzék az életminıségük javítását, az egészségtudatuk fejlesztését, a lelki egészségüket. Cél az is, hogy csökkentsük a mozgásszervi megbetegedésben szenvedı tanulók számát, növeljük a sportköri foglalkozásokon résztvevık számát. Az iskola mentálhigiénés állapotjavítása szintén fontos feladatunk. Rövid távú célunk az, hogy a 2013/2014-es tanévben a veszélyeztetett tanulók felmérésének eredménye alapján − lehetıségünk szerint − javítsunk a tanulók szociális, mentális helyzetén támogatások, pályázati lehetıségek felkutatásával, az iskolapszichológus, osztályfınökök, szülık, külsı segítık bevonásával, a tanítási módszerek változtatásával. Megtörtént a magatartási-, tanulási zavarokkal küzdı tanulók feltérképezése is, velük iskolapszichológusunk foglalkozik kiscsoportos illetve egyéni foglalkozásokon. PREVENCIÓS FELADATOK:

− az egészséges életmódra nevelés tanórán és tanórán kívül − drogmegelızési program mőködtetése − lelki egészségre nevelés: megfelelı önértékelés, önismeret, önszabályozási képesség, társas kapcsolatok – tanórai, tanórán kívüli feladatok − fizikai állapot mérése a tanév elején és a tanév végén − a tanulók egészségügyi vizsgálatai, szőrések

lkg_pp_2013_v1

30


PEDAGÓGIAI PROGRAM

− tanártovábbképzés során a preventív feladatok elvégzését segítı szakemberek képzése − az iskola, mint munkahely mentálhigiénéje: tisztaság, zajszint, világítás, tanórák légköre stb. − mőködı szervezetek, személyek, felhasználható eszközök, információhordozók listájának karbantartása A prevenciós feladatok ellátása során használható módszerek: − felvilágosítás − csoportmunka − önsegítés − tutorális gondozás − hálózatépítés − közösségfejlesztés − tanácsadás − közösségi aktivitások szervezése − versenyek szervezése − erdei iskolai programok szervezése − önismereti táborok szervezése − tanulás módszertani foglalkozások szervezése. Intervenciós feladatok: − szőrések és korai kezelésbe-vételi lehetıségek kidolgozása − az esetleges drogfüggı tanulókkal való foglalkozás − beteg tanulók nyilvántartása, az oktatásuk feltételeinek figyelemmel kísérése − problémás családok helyzetének figyelemmel kísérése, az ezzel kapcsolatos pedagógiai feladatok, a családsegítés megszervezése A célok érdekében végzett tevékenységek: Tanórai tevékenységek Tanórán kívüli tevékenységek testnevelés óra keretében az állóképesség sportköri foglalkozások, iskolai sportnap, fejlesztése, a mozgásszervi rendellenességek játéknap, sítábor szervezése javítása, úszóprogram szervezése a fizikai állapot mérése tanév elején és tanév végén, a tapasztalat értékelése, újabb célok kitőzése - minıségfejlesztés osztályfınöki, biológia, földrajz óra keretében havi rendszerességgel természetjáró a hazai természeti értékek bemutatása, a programok mozgás, a friss levegı mint érték elfogadtatása beszélgetések, élménybeszámolók, filmvetítéssel egybekötve szakórák, osztályfınöki órák keretében egészségmegırzı témanap, témahét szervedigitális oktatóanyagok segítségével a zése (lehetséges témaválasztás külön mellékkörnyezetszennyezés, a családtervezés és letben) a tanulók győjtımunkájára alapozva, a fogamzásgátlás, a nemi betegségek tanulók bevonásával – projekt módszerrel elkerülésének módjai, a serdülıkori testi változások témáinak áttekintése egyéni vagy páros feldolgozásban. osztályfınöki órák keretében, 0. évfolyamon a DÖK keretén belül mőködı önismereti tanórán önismereti programok alkalmazása. szakkör létrehozása. osztályfınöki órákon, 9NY. és 9. évfolyamon különös nevelési igényő tanulók integrált tanórán tanulás módszertani foglalkozások neveléséhez szükséges módszerek szervezése alkalmazása iskolapszichológus bevonása az osztályfınöki prevenciós elıadások szervezése meghívott munkába, osztályfınöki órákon – társkapelıadókkal. csolatok, önismeret, káros szenvedélyek stb. Az erdei iskolai program kibıvítése a természet, a testi-lelki egészség, a társas

lkg_pp_2013_v1

31


PEDAGÓGIAI PROGRAM

kapcsolatok harmóniája mint érték átadására, az ehhez szükséges jártasságok kialakítására. Az iskolaorvos és az osztályfınökök kapcsolatának szorosabbra főzése a tanulók szőrésének hatékonysága érdekében. Az iskola mentálhigiénés állapotának javítása a tisztább, világosabb, használhatóbb vizesblokkal rendelkezı iskola elérése céljából: részben önerıbıl, részben pályázati forrásból. Milyen tevékenységet tud még az iskola felvállalni? Tanórai tevékenység Tanórán kívüli tevékenység

Kinek a részére? (diák, szülı, nevelık) módszerek átadása, módszerek átadása, tantestület részére a Szellemi eszközbörze eszközbörze piknik, szakmai továbbképzések, nevelési értekezletek során Az egészségnevelési program Az egészségnevelési program diákoknak célkitőzéseinek, módszereinek, célkitőzéseinek, módszereinek, szülıknek szülıi értekezleten, lehetıségeinek bemutatása lehetıségeinek bemutatása az iskolaszék és a Szülıi Fórum ülésein Az iskolaújságban Testi-lelki Diákoknak, tanároknak, egészség oldal mőködtetése szülıknek Az iskolarádióban a hét egyik Diákoknak, tanároknak, napján egészségvédelmi téma szülıknek legyen. Családlátogatás szükség Diák, szülı, érintett szerint. pedagógus

Milyen tevékenységet kellene felvállalni, de jelenleg a feltételek nem adottak? Tanórai tevékenység Tanórán kívüli tevékenység Kinek a részére? Az iskolai vizesblokk felújítása. Tanár, diák, szülı Az iskola egészségügyi festése.

Diák, tanár, szülı

A megvilágítás korszerősítésének felgyorsítása.

Diák, tanár, szülı

A tevékenységek szinterei és módszerei Az iskolai programok szinterei a tanítási óra, az órán kívüli munka, mely megvalósulhat az iskolában és iskolán kívül is. A gyerekeknek, szülıknek, pedagógusoknak szervezett programokon kívül az egészségügyi prevenció, a tárgyi környezet közegészségügyi feltételei, a közétkeztetés feladatai is az egészségnevelési program része. A feladatok teljesítésében meghatározott feladatköre van az iskola-egészségügyi szolgálat szakembereinek és az iskola pedagógusainak. Az egészségügyi vizsgálatok nagy része pontosan tervezhetı, de üdülés, táborozás, katonai alkalmasság, iskolai alkalmasság elızetes véleményezésekor is sort kell keríteni orvosi vizsgálatokra. Ezek tervezése azért is szükséges, hogy a pedagógus tudjon segíteni az egészségügyi hálózatnak, hogy a gyermekek részt vegyenek a vizsgálatokon, A közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata. Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidı igény figyelembevétele, szabadidı-eltöltés módszerei stb.) pedig minden pedagógus feladata. Tanórai tevékenységek, módszerek: ezeket a Pedagógia program részeként megjelenı helyi tantervek évfolyamonként, tantárgyakra lebontva tartalmazzák. Tanórán kívüli tevékenységek, módszerek felsorolását az éves munkatervek tartalmazzák.

lkg_pp_2013_v1

32


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Az egészségfejlesztési program ellenırzése, értékelése, újabb célkitőzés Az ellenırzés, értékelés a célkitőzés megvalósításának felülvizsgálatát jelenti. Célszerő a programokat legalább évenként értékelni, a megvalósítás arányát is vizsgálni. Az értékelés eredménye újabb információt ad a programról. Követhetıvé válik, mi az, amit meg lehetett valósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek. Ezek alapján módosítható a célkitőzés, megváltozhatnak, eltolódhatnak a hangsúlyok, így intézkedési tervet lehet készíteni a következı évek egészségnevelési munkájához. Az intézkedési terv elkészítéséért a mentálhigiénés szakember felelıs.

lkg_pp_2013_v1

33


PEDAGÓGIAI PROGRAM

HELYI TANTERV

HELYI TANTERV

lkg_pp_2013_v1

1. TANTERVI ALAPOK 2. TANTÁRGYSZERKEZET, ÓRATERVEK 3. TANTÁRGYVÁLASZTÁSI SZABÁLYOK 4. ELLENİRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MINİSÍTÉS 5. TANESZKÖZÖK, MÓDSZEREK 6. ESÉLYEGYENLİSÉG BIZTOSÍTÁSA 7. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI 8. TOVÁBBI ELVEK ÉS CÉLOK

35

9. A KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI

59

36 44 46 51 53 55 56

34


PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. TANTERVI ALAPOK Helyi tantervünk összeállításánál az alábbi kerettantervekre támaszkodtunk: A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjérıl szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3. melléklete − Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára 7. melléklete − A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek − Nyelvi elıkészítı évfolyam kerettanterve − Pénzügyi és gazdasági kultúra kerettanterve 7-10. évfolyam számára − Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek kerettanterve 11-12. évfolyam számára − Vállalkozzunk! kerettanterv 7–10. évfolyam számára 12. melléklete − Kerettantervek a felnıttoktatás számára (Az egyes tantárgyak esetében kiválasztott kerettantervek megnevezését az adott tantárgy tanterve tartalmazza.)

lkg_pp_2013_v1

35


PEDAGÓGIAI PROGRAM

2. TANTÁRGYSZERKEZET, ÓRATERVEK Gimnáziumunk tantárgyi rendszerének összeállításánál megkülönböztetett figyelmet fordítottunk az életkori sajátosságokra, ezzel összefüggésben a terhelés optimális mértékének megállapítására, az ismeretanyag korszerősítésére, illetve a döntési pontok biztosítására.

lkg_pp_2013_v1

36


PEDAGÓGIAI PROGRAM

NAPPALI TAGOZAT A fentieknek megfelelıen – az alapvetıen egységes folyamatként megvalósuló – képzési rendszerünk két fı szakaszra tagolható. SZAKASZOK

− A 9-10. évfolyamon az általános mőveltség megszilárdítása mellett már bizonyos mértékő, fokozatos differenciálás is történik, elsısorban az érdeklıdés figyelembe vételével, annak érdekében, hogy diákjaink mélyebben, több oldalról ismerhessék meg a választott területet, s ezáltal késıbbi választásaik megalapozottabbak lehessenek. − A felsı középfokon (11-12. évfolyam) az általános mőveltség elmélyítése, a pályaválasztás segítése mellett fokozott mértékben törekszünk az egyéni igények figyelembe vételére, az önálló tanulói munka feltételeinek megteremtésére. Ennek megfelelıen diákjaink „felsıoktatási”, illetve „gyakorlati” fıirányokon belül konkrét specializációt választhatnak. A felsı középfok érettségi vizsgával zárul. A fenti szakaszolásnak megfelelıen a gimnáziumunkban oktatott tárgyakat kötelezı, illetve választható jellegük szerint csoportosítva ismertetjük. Az egyes tantárgyak oktatási programjának megfogalmazásánál (lásd a „Tantervek” címő részben) az életkori sajátosságokon, az egyéni igényeken, a pedagógiai alapelveken kívül természetesen figyelembe vettük a tárgyak sajátos, szakmai jellemzıit is. A képzés tartalma minden mőveltségterületen megfelel a NAT és a kerettantervek elıírásainak, az érettségi követelményeinek.

Kötelezı tárgyak A négy (öt) év alatt oktatott, kötelezı tárgyakat az alábbi táblázatok tartalmazzák, melyekbıl kiolvashatók az egyes tárgyak heti óraszámai. (A nem kötelezı – a tanuló által választott– órákat dılt számokkal jelöltük.) A közölt óraszámok a tárgyak többségénél a kétszintő érettségi középszintjére való felkészülést teszik lehetıvé.

lkg_pp_2013_v1

37


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÖTÉVFOLYAMOS KÉPZÉS (NYELVI ELİKÉSZÍTİ OSZTÁLLYAL) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv (1) II. idegen nyelv (2) Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaism.* Mővészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfınöki Kommunikáció Kötelezı fakultáció**** Választható fakultáció Felhasznált órakeret

9/Ny évf. 12 6 2

9. évf. 4 5 3 3

10. évf. 4 5 3 3

2 2 2

2 2 2 2 2 1 1

2 1 1 1

11. évf. 4 4 3 3 1 3 2

12. évf. 4 4 3 3

2

2

4

1 1 2

2

2

2

5 1 2

5 1

5 1

5 1

1 5 1

1 35

1 36

2 3 35

2 4 35

30

Megjegyzések a táblázatokhoz: (1) „Elsı” idegen nyelvek: angol, német (2) „Második” idegen nyelvek: német, angol * minden diák választása szerint, de kötelezıen tanulja az egyik tárgyat ** minden diák kötelezıen választ az ének, a rajz, a dráma és a média tárgyak közül **** minden diák kötelezıen választ egy legalább 2 órás fakultációs tantárgyat NÉGYÉVFOLYAMOS KÉPZÉS Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaism.* Mővészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfınöki Tagozatos emelés*** Kötelezı fakultáció**** Választható fakultáció Felhasznált órakeret

lkg_pp_2013_v1

9. évf. 4 3 3 3

10. évf. 4 3 3 3

2 2 2

2 2 2 2 2 1 1

2 1 1 1

11. évf. 4 4 3 3 1 3 2

12. évf. 4 4 3 3

2

2

4

1 1 2

2

2

5 1 2

5 1 2

1 35

1 36

5 1

1 5 1

2 3 35

2 4 35

38


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Megjegyzések a táblázathoz: (1) „Elsı” idegen nyelvek: angol, német (2) „Második” idegen nyelvek: angol, finn, francia, latin, német, orosz, spanyol * minden diák választása szerint, de kötelezıen tanulja az egyik tárgyat ** minden diák kötelezıen választ az ének, a rajz, a dráma és a média tárgyak közül **** minden diák kötelezıen választ egy legalább 2 órás fakultációs tantárgyat *** Tagozatok, „emelt” tárgyak – haladó angol (41), angol nyelv – történelem (42), történelem-társadalomismeret – informatika (43), informatika – média (44), mozgóképkultúra és médiaismeret – természettudomány (45), laboratóriumi gyakorlat – dráma (46), dráma – rajz (47), rajz és vizuális kultúra – gazdasági ismeretek (48), gazdasági ismeretek

Választható tárgyak Nagy jelentıséget tulajdonítunk annak, hogy diákjaink dönthessenek képzésük egyes részeirıl, tehát megválaszthassák (és megváltoztathassák) tárgyaik egy részét. E célt a választható („fakultációs”) tárgyak szolgálják, amelyek elıször a 9. évfolyamban jelennek meg. A fakultáció lehetıséget teremt egyfajta iskolán belüli átjárhatóság, irányváltás megteremtésére is. A fakultációk valamennyi évfolyamon a tehetséggondozás hatékony eszközei illetve színterei. Természetesen – különösen a 11-12. évfolyamon – az egymást követı tanévekben más és más tantárgyak oktatására fog sor kerülni, hiszen itt jelentıs szerephez jut a diákok választása, a feltehetıen változó igényrendszer. 11-12. évfolyamon: Emelt szintő (felvételi) „szakirányban”: A szakirány feladata a kétszintő érettségi vizsga emelt szintjére, a felsıfokú tanulmányokra való felkészítés. Nem titkolt célunk a diáknak, szülınek egyaránt nagy terhet jelentı „külsı” elıkészítık kiváltása. A fakultációk tananyagának összeállításánál az emelt szintő érettségi követelményeket vettük figyelembe. Érettségi felkészítı: Bizonyos tárgyak esetében szükséges külön érettségi felkészítı fakultációk mőködtetése. Indokolt ez a 10. évfolyamon záruló, illetve gyakorlati kiegészítést feltételezı tárgyak (pl. földrajz, informatika, fizika, biológia, kémia), vagy az alacsony óraszámú tárgyak (énekzene, vizuális ismeretek, stb.) esetében.

lkg_pp_2013_v1

39


PEDAGÓGIAI PROGRAM

VÁLASZHATÓ TÁRGYAK Fakultációk biológia dráma ének-zene filozófia fizika földrajz gazdasági ismeretek idegen nyelv informatika kémia környezetvédelem magyar matematika mozgókép és médiaismeret pszichológia rajz és vizuális kultúra társadalomismeret testnevelés történelem

9. 1 1

10. 1 1

1

1

1 1 1 1

1 1 1 1 1

1

1

1 1

1 1

1

1

középszint emelt szint 11. 12. 11. 12. 2 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 1 2 2 2 3 3 2 2 3 3 2 2 3 3 2 2 3 3

2 2 2 2 2 2 2

2

2 3

2 3

3 2 2

3 2 2

2 2 2 2

A fakultációs csoportokban a képzés legalább 8 fı jelentkezése esetén indul meg. Legalább 10 fı igénye, érdeklıdése esetén más – képzési, nevelési céljainknak megfelelı – ismeretkörök oktatását is megszervezzük.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A kötelezı tanórák egy részét (matematika, idegen nyelv, informatika), illetve a választott tárgyak óráit bontott, kiscsoportos keretben tartjuk. Ezek a csoportok részben osztályokon, részben évfolyamokon belül szervezıdnek, létszámuk 8-18 fı között változik. Egyes tehetséggondozó foglakozásokat az ún. egyéni órakeretben szervezünk meg, 1-3 fı számára. A csoportok szervezésének szempontjai: − nappali tagozaton minden évfolyamon, minden osztályban csoportbontásban oktatjuk a matematikát és az informatikát. A csoportok bontása az emelt szinten tanult tantárgy („tagozat”) szerint történik, − nappali tagozaton a 9-10. évfolyamon csoportbontásban oktatjuk az emelt szinten tanult („tagozatos”) tantárgyakat, − a testnevelés tantárgy oktatása minden évfolyamon fiú-leány bontásban történik, − az idegen nyelvek oktatása kiscsoportos keretben (8-18 fı) zajlik. A tanulók csoportba sorolása választásuk alapján, elızetes tudásuk és tanulmányi eredményük figyelembe vételével történik. − a nyelvi elıkészítı osztályban az idegen nyelveket csoportbontásban oktatjuk. − a fakultációs csoportokba a tanulókat választásuk alapján, a jelentkezés szintjét figyelembe véve soroljuk be. A fakultációs csoport minimális létszáma 8 fı; az idegen nyelvi, matematikai, informatikai csoportok létszáma legfeljebb 18 fı lehet. − a 12. évfolyamon a mővészet tantárgy keretében az ének, a rajz, a dráma és a média tárgyak egyikét tanulják a diákok, választásuk szerint. A csoportok évfolyamon belül szervezıdnek, legalább 10, legfeljebb 34 fıs létszámmal.

lkg_pp_2013_v1

40


PEDAGÓGIAI PROGRAM

FELNİTTOKTATÁS Képzési formák Folyamatos számonkéréssel járó esti képzés a 9-11. évfolyamon 36, a 12. évfolyamon 30, órarend szerint mőködı tanítási hét (heti 3 tanítási nap); ehhez kapcsolódó rendszeres otthoni, egyéni felkészülés; felelés, dolgozat (esetleg egyéb) formájában történı számonkérés Beszámolási kötelezettséggel járó esti képzés a 9-11. évfolyamon 36, a 12. évfolyamon 30, órarend szerint mőködı tanítási hét (heti 3 tanítási nap); ehhez kapcsolódó és ettıl független otthoni, egyéni felkészülés; négy kötelezı évközi beszámoló az évfolyam minden tantárgyából, a beszámolók és egyéb tanórai feladatok hiányában egy kötelezı év végi beszámoló vizsga az évfolyam minden tantárgyából Intenzív esti képzés: a 9-11. évfolyamon 36 , a 12. évfolyamon 30, órarend szerint mőködı tanítási hét (heti 3 tanítási nap); ehhez kapcsolódó és ettıl független otthoni, egyéni felkészülés; négy kötelezı évközi beszámoló az évfolyam minden tantárgyából, a beszámolók és egyéb tanórai feladatok hiányában egy kötelezı év végi osztályozó vizsga az évfolyam minden tantárgyából Levelezı képzés: a 9-11. évfolyamon 36 , a 12. évfolyamon 30, órarend szerint mőködı tanítási hét (heti 3 tanítási nap); ehhez kapcsolódó és ettıl független otthoni, egyéni felkészülés; négy kötelezı évközi beszámoló az évfolyam minden tantárgyából, a beszámolók és egyéb tanórai feladatok hiányában egy kötelezı év végi osztályozó vizsga az évfolyam minden tantárgyából Digitális Középiskola: a 9-11. évfolyamon 36 , a 12. évfolyamon 30, órarend szerint mőködı tanítási hét, heti 1 konzultációs nap, amelyet a hallgató önálló tanulással egészít ki; ehhez kapcsolódó és ettıl független otthoni, egyéni felkészülés; négy kötelezı évközi beszámoló az évfolyam minden tantárgyából, a beszámolók és egyéb tanórai feladatok hiányában egy kötelezı év végi osztályozó vizsga az évfolyam minden tantárgyából.

Kötelezı tárgyak Felnıttoktatási óraterv beszámoltató és intenzív képzés esetén Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 (2+2) 4 (1+3) 4 (1+3) Benne: mővészetek Idegen nyelvek 3 3 3 Matematika 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2 3 ismeretek Biológia – egészségtan 1 1 Fizika 1 1 1 Kémia 1 1 Földrajz 1 1 Informatika 2 2 1 Osztályfınöki 1 1 1 Érettségi felkészítı Rendelkezésre álló órakeret 18 19 17

12. évf. 4 (1+3) 3 3 3 1

1 1 1 17

* A 9-11.-es informatika („Kommunikáció”) alapozó tömbösítve – külön napon. A 11-12.-es informatika szerepelhet, mint a 10% szabad keret felhasználása.

lkg_pp_2013_v1

41


PEDAGÓGIAI PROGRAM

11

10

jelenléti

kötelezı digitális

heti óraszám

összesen

összesen

összesen

heti óraszám

heti óraszám


jelenléti

12.

összesen

11.

heti óraszám

10.


9.

11

1,5


11

0,5 2

jelenléti magyar nyelv és irodalom angol nyelv matematika történelem etika érettségi felkészítı fizika kémia biológia földrajz informatika osztályfınöki Összesen

1 1 2

12. 2 1 2 0,5

jelenléti

Magyar irodalom (1) Anyanyelv/kommunikáció Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia-egészségtan Történelem (2) Informatika Idegen nyelv Osztályfınöki Összesen Digitális Középiskola(1)

Levelezı képzés 10. 11. 2 2 0,5 1 2,5 2 1 0,5 0,5 0,5 0,5 1 0,5 1 1 1 0,5 2 1,5

9. 2 1 2,5 0,5 1

30 30 30 22

114 78 78 50

4 3 3 2

144 108 108 72

30 30 30 22

114 78 78 50

4 3 3 2

134 108 108 72

30 30 30 26

114 78 78 82

4 3 3 3

134 108 108 108

30 30 30 24 6 10

90 60 60 66 24 20

4 3 3 3 1 1

120 90 90 90 30 30

12 12

60 60

2 2

72 72

72

12

60

2

72 108 36

72 72 72 72 108 36

2

2 3 1

2 2 2 2 3 1

56

60 72 34

60 60 60 60 72 34

16

12 36 2

12 12 12 12 36 2

72

16

44

2

60

26 2

10 34

1 1

36 36

20 2

10 28

1 1

30 30

186 606

22

792

198

666

24

864

172

512

19

684

168

402

19

570

(1) Az óraszám a hallgatói igények alapján kerül felhasználásra.

lkg_pp_2013_v1

42


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és médiaismeret* Mővészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Osztályfınöki Szabadon tervezhetı órakeret heti 1 óra idegen nyelvi felzárkózató heti 1 óra matematika felzárkóztató heti 1 óra magyar nyelv és irodalom felzárkózató Emelt fakultáció (választható) Közép fakultáció (választható) +1 Osztályfınöki-mentorálás Maximális órakeret

4 3 3 3 2

1 1 1 1 1

2 2 2 1 1

1 1 1

4 3 3 3 2

1 1 1 1 1

2 2 2 2 1 1

1 1 1 1

4 3 3 3 3 1 2 2

1 1 1 1 1 1 1 1

2

1 (6)

Ebbıl digitális

12. évf.

Ebbıl digitális

11. évf.

Ebbıl digitális

10. évf.

Tantárgyak

Ebbıl digitális

9. évf.

Óraterv 9–12. évfolyam, ifjúsági tagozat

4 3 3 3 3

1 1 1 1 1

2

1

1

2

1

1

1 1 (8)

1 1

1 1 1 (4) 1 1 1

1 36

1 1

11

1 (4) 1 1 1

1 36

1

12

3 2 1 35

12

3 4 1 35

2 1 12

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelezı. **11–12. évfolyamon a négy mővészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveibıl szabadon választhatóan tölthetı fel a Mővészetek órakerete. Testnevelés és sport 2011. évi CXC. 60.§ (9)c alapján mellızhetı.

Választható tárgyak

Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Történelem Földünk és környezetünk Biológia Fizika Kémia

lkg_pp_2013_v1

Esti és levelezı képzés 1 1 1 1 1 1 1 1

43


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3. TANTÁRGYVÁLASZTÁSI SZABÁLYOK A tanulók tantárgyválasztásának alapvetı szabályait a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, továbbá gimnáziumunk Házirendje rögzíti.

Idegen nyelvek A Leövey Klára Gimnázium nappali tagozatos tanulói mind az elsı, mind a második idegen nyelvüket is megválaszthatják. Mivel a diákok „hozott” idegen nyelvi tudásszintjében nagy különbségek vannak, ezért a felvett tanulóknak nyelvi szintfelmérıt kell írniuk az általuk választott nyelvekbıl, hogy a diákok fejlıdését legjobban szolgáló csoportokat tudjunk kialakítani. Diákjaink elsı idegen nyelvként angolt vagy németet tanulhatnak. − Szintfelmérıt írnak a következı tagozatokra felvett diákok: történelemtársadalomismeret (42), informatika (43), média (44), természettudományi (45), dráma (46), rajz (47), gazdasági ismeret (48). − Nem írnak szintfelmérıt az elsı idegen nyelvbıl a következı tagozatokra felvett diákok, hiszen ık a szóbeli vizsgán már számot adtak nyelvi tudásukról: angol nyelvi elıkészítı (11), német nyelvi elıkészítı (12), emelt angol (41). Tanulóink második idegen nyelvet gimnáziumunk nyelvi kínálatából választhatnak: angol, finn, francia, latin, német, orosz, spanyol. Az angol és a német kivételével a nyelvi csoportok kezdı szintrıl indulnak. − Szintfelmérıt ír mindenki (tagozatok: 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48), aki az angolt vagy a németet választja második nyelvként. − Nem ír szintfelmérıt a nyelvi elıkészítı osztály (tagozatok: 11, 12), hiszen az angolosok második idegen nyelve a német, a németeseké pedig az angol lesz. Azok sem írnak szintfelmérıt, akik a finn, francia, latin, orosz vagy spanyol nyelvet választják második nyelvként.

Fakultációk 1, A következı tanévre érvényes fakultációs kínálatot a munkaközösségek írásbeli javaslatai alapján a Szakmai Vezetıség állítja össze. 2, A tanulók minden év április 15-éig (a munkaközösségek írásbeli javaslatai alapján elkészített) írásos tájékoztatót kapnak a meghirdetett fakultációk céljáról, tematikájáról, követelményeirıl; az adott csoportot tanító tanár személyérıl. 3, A fakultációra való jelentkezés az e-naplóban, elektronikusan történik, legkésıbb május 20-áig. A jelentkezést az induló csoportok véglegesítése után tanulói és szülıi aláírással meg kell erısíteni. 4, Az alacsony létszám miatt nem induló fakultációkra jelentkezett tanulók a szorgalmi idıszak végéig módosíthatják jelentkezésüket. 5, Ha a tanulót – kérelmére – felvették a fakultációs tanítási órára, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. A fakultációs tanórai foglalkozást az értékelés és minısítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelezı tanítási órát. 6, A tanuló tanév közben − írásban − egyszer kérheti a fakultáció módosítását. A módosítást az iskola igazgatója engedélyezheti. 9.-10. ÉVFOLYAM („KISFAKULTÁCIÓ”)

1, A fakultáció fı feladata a tehetséggondozás, „kedvcsinálás” a tantárgyhoz; a „nagyfakultáció” elıkészítése, megalapozása. 2, A fakultációs tárgyak egy, illetve két tanéves tematikával kerülnek meghirdetésre.

lkg_pp_2013_v1

44


PEDAGÓGIAI PROGRAM

3, A fakultációs tárgyak heti óraszáma: 1. Az oktatás többnyire kéthetente 2 órában történik. 4, Egy tanuló legfeljebb két tárgyat választhat. 11.-12. ÉVFOLYAM („NAGYFAKULTÁCIÓ”)

1, A fakultációk feladata az érettségi közép- és/vagy emelt szintjére való felkészítés, ezért a fakultációs tárgyak két tanéves tematikával kerülnek meghirdetésre. 2, Egy tanuló legfeljebb két tárgyat választhat, de legalább egy kétórás fakultációs tárgyat minden nappali tagozatos diáknak választania kell. 3, A fakultációs tárgyak heti óraszáma: 2-3. 4, A választás a 11. évfolyam végén módosítható. Fakultációváltoztatás iránti kérvény a bizonyítványosztást követı nyolcadik napon belül adható be. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. 5, A tanuló tanév közben − írásban − egyszer kérheti a fakultáció módosítását. A módosítást az iskola igazgatója engedélyezheti. 6, Új fakultáció felvétele esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie a megelızı szakasz tananyagából.

Mővészeti tárgyak 12. évfolyamon − a Mővészetek tantárgy keretében − minden diák kötelezıen választ az ének, a rajz, a dráma és a média tantárgyak közül.

Választható érettségi vizsgatárgyak Az alábbiakban azon választható érettségi vizsgatárgyakat soroljuk fel, amelyekbıl tanulóink közép- vagy emelt szintő érettségi vizsgára való felkészítését gimnáziumunk kötelezıen vállalja, amennyiben a fakultációkra kellı számú diák jelentkezik. A táblázat azt is tartalmazza, hogy a tanulóknak milyen helyi tantervi követelményeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy az adott érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tehessenek. Felkészítés módja A vizsgatárgy neve* 1. Élı idegen nyelv angol német francia spanyol orosz finn 2. Fizika 3. Kémia 4. Biológia 5. Földrajz 6. Ének-zene

középszintre tantervi óra tantervi óra tantervi óra tantervi óra tantervi óra tantervi óra fakultáció fakultáció fakultáció fakultáció 12. évf. „Mővészetek”

7. Rajz és vizuális kultúra

12. évf. „Mővészetek”

8. Informatika 9. Testnevelés 10. Filozófia 13. Latin nyelv 15. Társadalomismeret 17. Dráma

tantervi óra tantervi óra fakultáció tantervi óra fakultáció fakultáció + 12. évf. „Mővészetek” fakultáció + 12. évf. „Mővészetek” fakultáció fakultáció

18. Mozgóképkultúra és médiaismeret 24. Gazdasági ismeretek 29. Pszichológia

emelt szintre tagozat, ill. fakultáció tagozat, ill. fakultáció fakultáció fakultáció fakultáció fakultáció fakultáció fakultáció fakultáció fakultáció fakultáció + 12. évf. „Mővészetek” fakultáció + 12. évf. „Mővészetek” fakultáció fakultáció fakultáció fakultáció

fakultáció

Teljesítendı tantervi követelmény tantervi óra tantervi óra tantervi óra tantervi óra tantervi óra tantervi óra fakultáció fakultáció fakultáció fakultáció 12. évf. „Mővészetek” 12. évf. „Mővészetek” tantervi óra tantervi óra fakultáció tantervi óra fakultáció fakultáció + 12. évf. „Mővészetek” fakultáció + 12. évf. „Mővészetek” fakultáció fakultáció

* A tárgyak nevénél látható számozás a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének (Az érettségi vizsga vizsgatárgyai és a vizsga formái) felel meg.

lkg_pp_2013_v1

45


PEDAGÓGIAI PROGRAM

4. ELLENİRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MINİSÍTÉS ÉRDEMJEGYEK, OSZTÁLYZATOK

Az érdemjegyek és osztályzatok a következık: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minısítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minısítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minısítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). Az osztályzatok, érdemjegyek tartalmát a következı szempontok határozzák meg: − az ismeretanyag elsajátításának mértéke, − az összefüggések megértése és felismerésének önállósága, − a véleményalkotási és vitakészség, − az elemzési készség, − a tanuláshoz való hozzáállás. Ennek alapján az osztályzatok a következı értékelést jelentik: − Elégtelen: a minimális tantervi anyag ismeretének hiánya − Elégséges: a minimális tantervi tényanyag ismerete − Közepes: a tantervi tényanyag jelentıs részének ismerete, a fogalmak közelítıen pontos használata, az összefüggések megértése, az önálló véleményalkotás és elemzıkészség hiánya, idınkénti órai aktivitás − Jó: a tényanyag és a fogalmak pontos ismerete, használata, az összefüggések önálló felismerése, elemzés és problémamegoldás tanári segítséggel, önálló vélemény alkotása − Jeles: a tények és fogalmak pontos ismerete és szakszerő használata, az összefüggések felismerése, önálló elemzı- és problémamegoldó készség, egyéni véleményalkotó képesség

Nappali tagozaton Pedagógusaink a tanulók teljesítményét, elımenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısítik, az érdemjegyekrıl a tanulót és szüleit rendszeresen értesítik. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a vizsgaeredmények alapján határozzuk meg. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelıtestület osztályozó értekezleten tekinti át, és a szaktanár, illetve az osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. Azon tárgyak esetében, melyeket a tanuló kötelezı (alap) órákon és fakultációban is tanul, egyetlen osztályzat kerül az osztálynaplóba és a bizonyítványba. Ezt az osztályzatot az alapórai és a fakultációs osztályzat óraszámok szerint súlyozott átlagából kiindulva a két tanár közösen állapítja meg. Vitás esetben az osztályozó-konferencia dönt. Ha valamelyik osztályzat elégtelen, a végsı (összesített) osztályzat elégségesnél nem lehet jobb. MÓDSZEREK

Ellenırzési, értékelési módszereink révén szeretnénk elérni, hogy fejlıdjön a diákok kifejezıkészsége, alakuljon ki a széles értelemben vett vizsgarutinjuk, mélyüljön az anyag megértése. A számonkérések ösztönözzék a tanulókat az ismeretek elsajátítására. Lehetıség szerint biztosítjuk az egyéni tempóban való haladást, növelve ezzel a diákok önállóságát, önbecsülését, igényességét. Az alkalmazott módszerek: Folyamatosan: o szóban, szóbeli szöveges értékeléssel o írásban, írásbeli szöveges tanári értékeléssel

lkg_pp_2013_v1

46


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Idıszakosan: o diagnosztikus mérések egy-egy új anyagrész kezdetekor o összegzı mérések (tanév eleji, végi stb. felmérések) o nagydolgozatok o kiselıadások o pályamunkák, versenymunkák (fakultatív) o vizsgák ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS

Írásban mérések, írásbeli vizsgák, házi dolgozatok és dolgozatok formájában kérünk számon. A tanév eleji és végi összegzı mérések 1 nagydolgozatjegynek számítanak. Az adott évfolyamokon a szaktárgyi alapfelmérések eredményérıl a szülıi értekezleten a szülıket is tájékoztatjuk. A diagnosztikus mérések (új anyagrész kezdetekor) célja, hogy ellenırizzék, alapozhat-e a tanár az addig megszerzett ismeretekre. Minden olyan anyagrészbıl, amelybıl diagnosztikus mérések segítségével minısítettünk, megadjuk a lehetıséget a javításra. A házi dolgozatok rendjét az osztályban tanító tanárok a tanév elején ismertetik. A feladatokat (elvárt terjedelmüket, formai sajátosságukat) a beadási határidı letelte elıtt 1 hónappal pontosítja az adott tanár. Az érettségi tantárgyakból egy tanévben 2-3, egyéb tantárgyakból legfeljebb 2 házi dolgozat íratható. Nagydolgozatnak számít az az iskolai írásbeli beszámoló, ami legalább egy témakör anyagát magában foglalja. Tanévenként 4 nagydolgozatnál többet 1 tantárgyból (lehetıség szerint) nem íratunk. Írásbeli feleletet, „kisdolgozatot” az órára adott otthoni munka (szóbeli/írásbeli) elvégzésének ellenırzése céljából íratunk. Ezért ezt az írásbeli formát – szemben az összes többivel – a tanár a diákoknak nem köteles elıre bejelenteni. ÉVFOLYAMVIZSGÁK

Belsı vizsgarendszerünk középpontjában az érettségire, felvételire való elıkészítés áll. Minden tanuló az érettségi elıtt legalább egyszer írásban és/vagy szóban vizsgázik a kötelezı érettségi tárgyakból (magyarból, történelembıl, matematikából, idegen nyelvbıl), az érettségi szabályai szerint. A vizsga követelménye: az érettségi vizsga anyagából az adott évfolyamon (vagy évfolyamig) elvégzett tananyag. A vizsga tematikáját (témaköreit) a szaktanárok (munkaközösségek) állítják össze, és azt közzéteszik. A tanulónak a választott („fakultációs”) tárgyai egyikébıl is vizsgát kell tennie, vagy „szakdolgozatot” kell készítenie. TOVÁBBHALADÁS

Diákjaink abban az esetben folytathatják tanulmányaikat magasabb évfolyamon, ha valamennyi tárgyból eleget tettek a helyi tantervünkben rögzített minimális követelményeknek, azaz legalább elégséges osztályzatot szereztek. A sajátos nevelési igényő tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint – a szakértıi és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértıi véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és a minısítés alól. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti. Ekkor a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatainak megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie. MAGATARTÁS, SZORGALOM

A magatartás és szorgalom értékelésének, minısítésének követelményei: − A magatartás minısítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt (felelısségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem): o példás, ha a tanuló életkorának megfelelıen a házirendben foglalt követelmények szerint viselkedik, életvezetése társainak például szolgálhat,

lkg_pp_2013_v1

47


PEDAGÓGIAI PROGRAM

o jó, ha a tanuló viselkedése a házirend követelményeinek általában megfelel, és fegyelmi vétséget nem követ el, o változó, ha a tanuló magatartása több alkalommal nem felelt meg a házirend követelményeinek, és súlyosabb fegyelmi vétséget is elkövetett, o rossz, ha a tanuló magatartása, életvitele a házirend követelményeinek ellentmond, és a súlyos fegyelmi vétségei után alkalmazott fegyelmezı intézkedések eredménytelenek. − A szorgalom minısítése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekvıkészség, rendszeresség, pontosság): o példás, ha a tanuló képességeinek megfelelıen, eredményesen tanul, az órákon aktívan dolgozik, füzetei, taneszközei rendesek, tiltott segédeszközt nem vesz igénybe, o jó, ha a tanuló nem minden tárgyból dolgozik képességeinek megfelelıen, de jó irányú törekvései vannak, o változó, ha a tanuló több tárgyból képességei alatt teljesít, és javításra való törekvést sem mutat, o hanyag, ha a tanuló tanulmányait rendszeresen elhanyagolja. FIZIKAI ÁLLAPOT MÉRÉSE

A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak szerint intézményünkben az országos adatszolgáltatáshoz kapcsolódva évente felmérést végzünk a tanulók fizikai állapotának helyzetérıl. A méréshez a Hungarofit tesztsort alkalmazzuk. A mérés idıszaka a 12. évfolyamos tanulók esetén április, a többi évfolyamnál május hónapban történik. A felmérés fı célja az iskolai testnevelés és sport egészségmegırzı hatásának növelése, egészségmegırzı szerepének népszerősítése és tudatosítása. Az általános fizikai teherbíróképesség egységes mérése, értékelése és minısítése során a meghatározott standardokhoz igazítva aktivizáljuk a tanulókat a „megkívánt”, vagy a „kell” értékek elérésére és megtartására. Így ezen képességek folyamatos, fokozatos fejlesztése, a fejlıdés mértékének nyomon követése, az egyes képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok felszámolása néhány év elteltével az egységes minıségbiztosításhoz vezet e területen. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végzı pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlıdése szempontjából szükséges intézkedéseket.

Felnıttoktatási tagozaton A tanulmányokban tett elırehaladás értékelése, minısítése a következı módon történik: érdemjegyekkel, osztályzatokkal írásban, illetve szóban megfogalmazott értékeléssel elıírt záradékok alkalmazásával Az értékelés a következı szempontokat tükrözi: az ismeretanyag elsajátításának mértéke, az összefüggések megértése és felismerésének önállósága, a véleményalkotási készség, az elemzési készség, a tanuláshoz való hozzáállás az önmagához képest mutatott fejlıdés Nappali jellegő esti tagozat Számonkérési formák: írásbeli dolgozatok: röpdolgozat a rendszeres felkészülés érdekében; témazáró dolgozat – kijelölt anyagrészekbıl, elızetes bejelentéssel szóbeli feleletek lkg_pp_2013_v1

48


PEDAGÓGIAI PROGRAM

„kisérettségi”: a 12. évfolyamon szóbeli vizsgák a kötelezı, szóbeli vizsgával is járó két érettségi tantárgyból: magyar irodalomból és történelembıl. A vizsga anyaga mindkét tárgyból: a 9-11. év érettségi témakörei. A vizsga két-két részletben történik, az elsı ill. a második félév folyamán, elıre megbeszélt idıpontban egyéb számonkérési formák (pl. házi dolgozat, kiselıadás stb.) képesség- ill. készségfejlesztés céljából Az év végi osztályzatokat döntıen a dolgozatok, feleletek és a „kisérettségi” érdemjegyei határozzák meg. Ezen belül kiemelt szerepük van a témazáró dolgozatoknak.

Beszámoltató esti és levelezı tagozat és intenzív esti tagozat A beszámoló- és vizsgarend kialakításában figyelembe vettük: a képzés jellegét a tanulás hatékonyságának segítését szaktárgyi didaktikai szempontokat életkori sajátosságokat, a felnıttek munka-és életrendjét az érettségi vizsgák jellegét, módszereit A beszámoló- és vizsgarend formái: tanév közben írásbeli és/vagy szóbeli beszámolók, kijelölt anyagrészekbıl tanév végén osztályozó vagy beszámoltató vizsgák írásban és/vagy szóban, a teljes évi tananyagból. egyéb speciális módszerek (házi dolgozat, kiselıadás, stb.), ezek kiegészítı jelleggel alkalmazhatók, az osztályzatot döntıen nem határozhatják meg. Beszámolórend az esti és levelezı tagozaton A Felnıttoktatási tagozat egységes beszámoltató rendszere valamennyi képzési formára (esti, intenzív, levelezı, digitális, ifjúsági) formára vonatlozik. A Felnıttoktatási tagozat hallgatói tanévenként az alábbi beosztásban adnak számot tudásukról: 4 évfolyamos, levelezı, digitális, ifjúsági képzésben: 1. beszámoló: 5-6. hét 2. beszámoló: 13-14. hét 3. beszámoló: 20-22. hét 4. beszámoló: 35-36. hét, 12. évfolyamon: írásbeli érettségi vizsgát megelızı 2-3 hétben. A beszámolók fajtái: Írásban: 1., 2., 4. Szóban: 3. Matematika, magyar nyelv, kémia, fizika tantárgyak esetében írásbeli beszámolót kell tenni. Elégtelen írásbeli esetén szóbeli javítás lehetséges. Intenzív képzésben-évfolyamonként: 1. beszámoló: 5. hét –irodalom és történelem 2. beszámoló: 7-8. hét – összes tantárgy, kivéve irodalom és történelem 3. beszámoló: 10. hét – irodalom és történelem 4. beszámoló:13-14. hét illetve 16-17. hét, 12. évfolyamon: írásbeli érettségi vizsgát megelızı 2-3 hétben. Beszámolók fajtái: Írásban: 1., 2., 3. Szóban és/vagy írásban: 4. Matematika, magyar nyelv, kémia, fizika tantárgyak esetében írásbeli beszámolót kell tenni. Elégtelen írásbeli esetén szóbeli javítás lehetséges. Az írásbeli beszámoltatás formái: − egyetlen témát kifejtı esszé − több kisebb részproblémát kifejtı esszé(k) − feladatlap (feladatmegoldó készség, tárgyi tudás mérése)

lkg_pp_2013_v1

49


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A beszámolók, vizsgák súlya: − írásbeli és gyakorlati vizsgák témazárónak megfelelıen dupla súlyozással − a szóbeli beszámoló témazáró dolgozatnak megfelelıen dupla súlyozással Elégtelen beszámolói átlageredmények, és nem teljesítés esetén a vizsgázó osztályozó vizsgát tehet. Minden beszámolón a részvétel kötelezı. A távolmaradásról elızetesen értesíteni kell az osztályfınököt. A felnıttoktatási tagozaton a magatartás és szorgalom nem kerül értékelésre. TOVÁBBHALADÁS

Diákjaink abban az esetben folytathatják tanulmányaikat magasabb évfolyamon, ha valamennyi tárgyból eleget tettek a helyi tantervünkben rögzített minimális követelményeknek, azaz legalább elégséges osztályzatot szereztek. Tantárgy alóli mentesítést – a jogszabályban rögzített eseteken túl – az a tanuló kaphat, aki egyéni munkáját eredményesen elvégezte. Ekkor minısítése jeles. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS SPECIÁLIS FELTÉTELEI

− eredményes beszámolók alapján jegylezárás, osztály-, osztályozó-, javító-, különbözeti vizsga letétele, − a 10. évfolyam megkezdése lehetséges a hároméves szakmunkásképzıben szerzett szakmunkás-bizonyítvány birtokában, − honosított külföldi bizonyítványok esetén egyéni elbírálás alapján.

lkg_pp_2013_v1

50


PEDAGÓGIAI PROGRAM

5. TANESZKÖZÖK, MÓDSZEREK A kompetencia alapú oktatás olyan tananyagszervezési-módszertani megoldásokat követel meg, amelyek lehetıvé teszik, hogy a tanulókat bevonjuk a tudás- és készségelsajátítási folyamatba, azaz erıs hangsúlyt kap a tevékenység-központúság, a felfedeztetı tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Az egyes kompetencia-területek (szövegértés-szövegalkotás, matematikai-logikai, idegen nyelvi, szociális, életviteli és környezeti, életpálya-építési, infokommunikációs technológiák) fejlesztése természetesen más és más módszereket, technikákat követel meg. A legjellemzıbb módszerek és munkaformák az egyes kompetenciák fejlesztésében a felfedezés, a kutatás, a megbeszélés, a vita, a dráma, a játék, a páros és csoportmunka, a projektmunka, a terepgyakorlat, az IKT alkalmazása lehetnek.

Nappali tagozaton TANESZKÖZÖK

A képzés során alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásában a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a pedagógusok döntenek. A pedagógus − a minıség, típus és ár megjelölése nélkül – kizárólag olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejőleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az iskolaszék ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan a szülıkre háruló kiadások tekintetében korlátozásokat állapíthat meg. A döntés kialakításánál szem elıtt kell tartani a taneszközök minıségét, tartósságát, árát, beszerezhetıségét, a szakmai és módszertani használhatóságát, az érettségi követelményrendszerre épülését is. Javasolt olyan taneszköz kiválasztása, amely nemcsak elméleti, hanem gyakorlati ismereteket, tapasztalaton alapuló feladatokat is tartalmaz, amiket a tanuló a mindennapi életében is alkalmazni tud. Megkönnyíti a pedagógiai munkát az olyan taneszköz, amely épít az önálló tanulásra. A kiválasztott taneszközökrıl, tanulási segédletekrıl, felszerelésrıl, az intézménytıl kölcsönözhetı eszközökrıl az iskola a megelızı tanév végén értesíti a szülıket. Tanév közben a kiválasztott taneszközökrıl, tanulmányi segédletekrıl, felszerelésrıl szóló döntés nem változtatható meg. A kiválasztott és alkalmazott taneszközökkel kapcsolatos tapasztalatokat a munkaközösségek a tanév folyamán értékelik, és szükség esetén változtatásokat javasolnak az elkövetkezı tanévre vonatkozóan.

Felnıttoktatási tagozaton A taneszközök kiválasztásának szempontjai: − tartalmában képviseljen korszerő tudományszemléletet − feleljen meg a tantervi céloknak és az érettségi követelményeknek − minél teljesebben ölelje fel a célzott tanév(ek) tananyagát − nyelvezetében legyen közérthetı, lehetıség szerint feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, mőveltségi szintjének − didaktikai apparátusa legyen alkalmas a képesség- és készségfejlesztésre

Az alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható

lkg_pp_2013_v1

51


PEDAGÓGIAI PROGRAM

valamennyi tanulónak. Folyamatosan figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhetı tartós tankönyvek kínálatának és állományának bıvítésére. A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhetı nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetıség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe. 1. Tartalmi megfelelés − A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere lefedi-e az adott tantárgy tantervi anyagát? − A tartalom mennyire korrekt szaktárgyi szempontból? Nincsenek-e benne tárgyi tévedések, félreérthetı, -értelmezhetı tartalmi elemek? − Mennyire igényes szemléleti anyagot tár a tanulók elé? − Figyelembe veszi-e a korosztály értelmi fejlıdésének, megismerıtevékenységének életkori jellemzıit, fejlıdési, fejlesztési szükségleteit? − Milyen tanítási stratégiát képvisel? − Felfedezhetı-e valamilyen pedagógiai logika a tankönyv felépítésében (témák, feladatsorok építkezése)? − Milyen orientációjú a tartalom: ismeretcentrikus, vagy fejlesztésközpontú? A feladatok mennyire változatosak tartalom, típus, nehézségi fok, funkció tekintetében? 2. Formai megfelelés − Milyen a tankönyv nyelvi megformáltsága? (pl. milyen az utasítások megfogalmazása, a szövegek nyelvi igényessége, a szövegek rövidítésekor nem csorbul-e a gondolati tartalom, az irodalmi érték?) − Áttekinthetık-e a tankönyvoldalak? Könnyen eligazodik-e a könyv szerkezetében, jelrendszerében az adott korosztály? − A betőforma, –méret, és –távolság, illetve az egy oldalra kerülı szöveg vagy feladatmennyiség megfelel-e a tanulók érzékelı apparátusának, észlelési képességének? − Milyen az ábrakészlet? (Van-e funkciója? Segíti-e a valóság megismerését, a feladatmegoldást, a belsı képteremtést, stb.? − A tankönyv mérete, súlya, kötése, strapabírása életkorbarát-e? 3. Egyéb szempontok − A tankönyv önmagában kiszolgálja-e az adott tantárgy helyi tantervébe foglaltak tanítását, vagy szükséges kiegészítı taneszköz? − A kiszemelt tankönyv egy évfolyamra szól, vagy több évfolyamra kidolgozott taneszköz rendszer eleme? − Miféle tankönyvet használtak a tanulók az elızı évben, s várhatóan mibıl fogják tanítani ıket majd felsıbb évfolyamokon az átvevı tanárok? − Feltétlenül szükséges-e a kiszemelt taneszköz a tanulók számára? − Mekkora anyagi terhet ró a könyvek megvásárlása a szülıkre?

Otthoni felkészülés A napi (írásbeli és szóbeli) házi feladatok célja, hogy elvégzésük által a diákok gyakorolják az órán elsajátított tananyagot, és elısegítsék az adott anyagrész készségszintre emelését. További cél a soron következı ismeretanyag tanulásának elıkészítése, valamint az ismeretek elmélyítése, többszempontú megvilágítása. A napi házi feladatok feladásakor figyelembe kell venni az adott tanulócsoport aktuális terhelését, valamint a differenciált (minıségi és mennyiségi) feladatvégzést. A feladatkijelöléskor törekedni kell a diákok folyamatos fejlıdésének elısegítésére, a választható és a „szorgalmi” feladatok elıtérbe helyezésével. Fakultatív feladatok végeztetésével ösztönözzük a tanulókat az önmővelésre, érdeklıdési körük bıvítésére. Az iskolai szünidıkre nem kaphat a diák több házi feladatot annál, mint amennyi egy házi dolgozat megírásához szükséges idıt (energiát) vesz igénybe.

lkg_pp_2013_v1

52


PEDAGÓGIAI PROGRAM

6. ESÉLYEGYENLİSÉG BIZTOSÍTÁSA Az esélyegyenlıséget leginkább támogató eszközeink a következık: − biztosítjuk a beiskolázással kapcsolatos széleskörő tájékoztatást, a nyilvános felvételi eljárást; − az oktatás-nevelés során korszerő pedagógiai módszerekkel (egyéni képességfejlesztéssel, differenciált óraszervezéssel) segítjük a hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatását; − biztosítjuk a különleges bánásmódot igénylı tanulók képzését integrált nevelés-oktatás keretében; − az egyéni fejlesztésben nagy szerepet szánunk a szakköröknek, a tanórán kívüli egyéb fejlesztı tevékenységeknek; − kiemelten támogatjuk a hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető tanulókat a továbbtanulásban, pályaorientációban; − a nevelıtestület folyamatos módszertani megújulását szervezett szakmai továbbképzésekkel és tapasztalatszerzésekkel biztosítjuk (pl. bemutató órák látogatásával, óra- és esetmegbeszélésekkel); − az esélyegyenlıség megteremtésében fontos szerepet szánunk a szülıkkel való kapcsolattartásnak, emellett a szakmai és társadalmi környezetnek. Az intézmény vezetıje felelıs azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülık és a társadalmi partnerek számára elérhetı legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ı felelıssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az intézmény nevelési igazgatóhelyettese felelıs a Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs feladata, hogy feltárja a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülményeket, segítsen azok megelızésében és megszüntetésében. Munkája során minden esetben a tanulók érdekeit képviseli. Ha a feltárt problémák túlmutatnak az iskola hatáskörén, az igazgatóval együttmőködve gondoskodik arról, hogy a veszélyeztetett tanulók bekerüljenek a Gyermekvédelmi Szolgálat rendszerébe. Számba veszi a tanulók szociális hátrányainak enyhítésére felhasználható szociális ellátásokat (pl. az ingyenes étkeztetés, az ingyenes tankönyv, a tankönyvvásárlási támogatás és a különféle segélyek folyósításának feltételeit). Ezekrıl a lehetıségekrıl tájékoztatja a pedagógusokat, szülıket és tanulókat. A tantestület minden tagja felelıs azért, hogy tisztában legyen az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlıséggel kapcsolatos ismereteit bıvítı képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelıssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közremőködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlıség sérülése esetén jelezze azt az intézmény vezetıjének. Minden, az intézménnyel szerzıdéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelıssége, hogy ismerje az intézményi esélyegyenlıségi intézkedési tervet, és magára nézve is kötelezıként kövesse azt. AZONNALI INTÉZKEDÉSEK

Azonnali beavatkozást igényel minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelı, különös tekintettel a nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény, és az egyenlı

lkg_pp_2013_v1

53


PEDAGÓGIAI PROGRAM

bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire. Azonnali intézkedést igényel bármilyen beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetıen sérti az esélyegyenlıség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási sikerességét. Ilyen lehet bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. az emelt szintő oktatáshoz, a tanórán kívüli foglalkozáshoz, egyéb programokhoz) vagy az iskolában a fenntartó által biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanteremhez, informatikai eszközökhöz, az egyéni tanulást segítı egyéb eszközökhöz) való nem egyenlı hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzető tanulók részére. Érzékelhetı javulást kell elérni középtávon (3 éven belül), ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országos átlaghoz képest alulteljesít az intézmény, vagy az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók tanulmányi elımenetele az intézmény átlagánál rosszabb.

lkg_pp_2013_v1

54


PEDAGÓGIAI PROGRAM

7. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedıen végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutató tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következı írásbeli dicséretek adhatók, melyeket az e-naplóba és az osztálynaplóba be kell jegyezni: szaktanári, osztályfınöki, igazgatói, és nevelıtestületi dicséret. Az igazgatói és a nevelıtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. Az egész évben osztályközösségében kiemelkedı munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, emlékjelvénnyel jutalmazhatók. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedı a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetıjétıl. Tartósan kiemelkedı tanulmányi és közösségi teljesítményt nyújtó tanuló elismerése céljából az alábbi kitüntetések adhatók nevelıtestületi döntés alapján: „Leövey-díj” – több éves kimagasló tanulmányi és közösségi munkáért (évente legfeljebb 2 fı) „Közösségi Díj” – az iskolai diákéletben végzett több éves kiemelkedı munkáért (évente legfeljebb 2 fı) „Évfolyamdíj” – az évfolyam kiemelkedı tanulmányi munkát végzı diákjai számára (évfolyamonként legfeljebb 2 fı) A tanárok szaktárgyi munkaközösségeinek döntése alapján az alábbi elismerések adhatók: „Az év fizikusa, irodalmára stb.” – az adott tantárgyban kiemelkedı diákok számára (évente legfeljebb 2 fı) „Az év sportolója” – kiemelkedı sportteljesítmények alapján (évente legfeljebb 2 fı) „Andor Ilona-díj” – az énekkari munkában kiemelkedı diákok számára (évente legfeljebb 1 fı) Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház- vagy kiállítás látogatáshoz), közösségi program szervezésére kapott szabadnap, „felelésmentes” nap.

lkg_pp_2013_v1

55


PEDAGÓGIAI PROGRAM

8. TOVÁBBI ELVEK ÉS CÉLOK Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek Az egészségnevelésünk konkrét célja az, hogy tanulóinkban kialakítsunk egy olyan magas szintő egészségkultúrát, amely saját maga és társai testi, lelki és szociális értelemben vett egészségének megırzéséhez és az egészség visszaállításában történı aktív közremőködéséhez szükséges. Az egészség megóvása és esetleges visszaállítása megfelelı ismeretek nélkül nem lehetséges. Ezzel alakítható ki egy olyan helyes egészségvédı magatartás, amiben a betegségek megelızésére való törekvés az elsıdleges. Egy új, egészséges generáció felnövekedéséhez olyan értékeket kell közvetítenünk diákjaink felé, hogy kialakuljon bennük az az attitőd, ami az egészségmegırzéshez szükséges aktív cselekvésre készteti ıket. ALAPELVEK, CÉLOK:

− − − − − − − − − − − −

Segítse a tanulókat abban, hogy személyiségközpontú, probléma-érzékeny, aktív, felelısségteljes személyiségekké váljanak. Alakuljon ki a diákok reális önismerete, megfelelı kommunikációs készsége, helyes egészségi és higiénés magatartása. Sajátítsák el a tanulók az alapfokú elsısegély nyújtási ismereteket. Alakuljon ki a tanulókban az a holisztikus szemlélet, ami ahhoz kell, hogy az életet és az egészséget értékként kezelje. Alakuljon ki a tanulókban a saját és mások egészsége iránti felelısségvállalás képessége. A tanulók legyenek képesek a stressz-hatások feldolgozására. Valósuljon meg a testi, lelki, szociális harmónia egysége a tanulókban. A tanulóknak meg kell értenie saját egészségvédelmének jelentıségét. Az egészségnevelés az elsıdleges és a másodlagos prevenciót szolgálja. Tervszerő, szervezett, folyamatos tevékenység. Tudományosan megalapozott tevékenység. Helyes cselekvésre serkentı, aktív magatartást kiváltó legyen

A környezeti nevelésünk célja, hogy a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket megalapozza. Fontosnak tartjuk, hogy kialakuljon diákjainkban a térben és idıben való tájékozódás képessége, ami ahhoz szükséges, hogy a fenntarthatóságot értékként kezeljék. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését. Fontos, hogy mindenki óvja, védje a természetes és épített környezetét, valamint olyan életvitelt alakítson ki, amely mentes a számára káros ártalmaktól. ALAPELVEK, CÉLOK

− A környezeti nevelés tervszerő, szervezett, folyamatos tevékenység. − Tudományosan megalapozott tevékenység. − Helyes cselekvésre serkentı, aktív magatartást kiváltó legyen. − A tanulóknak meg kell érteniük, hogy a környezet tág értelmezésében, a földi rendszer a környezeti szintek együttese (élettelen – élı társadalmasított – individuális/társas) és bármi történjen e rendszer bármely szintjével, elemével, az a többire is hat. − A környezetért érzett felelısségvállalásuk kialakulásához a tanulóinknak tisztában kell azzal lenni, hogy az ember befolyásolható, elıidézıje a környezetszennyezésnek. Ha az oktatás nem fordít figyelmet a környezeti szemlélet kialakítására, az állam környezetszennyezıket nevel.

lkg_pp_2013_v1

56


PEDAGÓGIAI PROGRAM

− A fenntarthatóság megvalósításához tanulóinknak ismerniük kell az élettelen–élı– társadalmasított földi rendszert szerkezetében és funkciójában is, és helyüket, szerepüket ebben a rendkívül komplex rendszerben. Felelısséget ennek harmóniája fenntartásáért és megırzéséért különben nem alakíthatunk ki bennük. − Meg kell érteniük, hogy az ember a népesedési, termelési, fogyasztási szokásaival megváltoztatja a környezeti szintek elem- és energiaforgalmát. Ez okozza a környezeti alapproblémát, a környezetszennyezést. A történelmileg felhalmozott szennyezıdések és a környezeti szemlélet hiánya veszélybe sodorta/sodorja az emberiséget, a Földet. − Tanulóink tudják, hogy módosult a földi rendszer mőködése, de tudják azt is, hogy szemléletváltással, megfelelı torvényekkel, egyezményekkel a természeti, társadalmi (helyi) értékek felmérésével, a károk elhárításával, ez a veszély mérsékelhetı, talán megállítható.

A Nemzeti alaptanterv megvalósítása A Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok áthatják az iskolánkban zajló pedagógiai folyamat egészét. A nevelési célok a következıképpen érvényesülnek a helyi tantervünkben: − beépülnek az egyes tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; − tantárgyak részterületeivé válnak, vagy önálló tantárgyként jelennek meg; − az osztályfınöki órák témaköreit jelenthetik; − témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó iskolai foglalkozások, programok számára. Az egyes tantárgyak tanterveinek megfogalmazásánál ügyeltünk arra, hogy az alábbi nevelési célok megvalósítása kiemelt figyelmet kapjon bennük: − Az erkölcsi nevelés − Nemzeti öntudat, hazafias nevelés − Állampolgárságra, demokráciára nevelés − Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése − A családi életre nevelés − A testi és lelki egészségre nevelés − Felelısségvállalás másokért, önkéntesség − Fenntarthatóság, környezettudatosság − Pályaorientáció − Gazdasági és pénzügyi nevelés − Médiatudatosságra nevelés − A tanulás tanítása Hasonlóképpen kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az egyes tantárgyak tanterveiben az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése megfelelı súlyt kapjon: − Anyanyelvi kommunikáció − Idegen nyelvi kommunikáció − Matematikai kompetencia − Természettudományos és technikai kompetencia − Digitális kompetencia − Szociális és állampolgári kompetencia − Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia − Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıkészség − A hatékony, önálló tanulás Fentiekbıl következik tantárgyaink néhány fontos jellemzıje. KOMPLEXITÁS

Tantárgyaink egyik fontos jellemzıje, hogy bizonyos mőveltségi területek tananyagát komplex módon közvetítik a tanulóknak. Tanterveinkben törekszünk arra, hogy mind a reál, mind a humán

lkg_pp_2013_v1

57


PEDAGÓGIAI PROGRAM

tantárgyakat egymással összhangban tanítsuk. Szeretnénk elérni, hogy diákjaink lássák: egységes természettudomány van, amelynek különbözı vetületeit a fizika, a matematika, a kémia és a biológia órákon tanulják, s egységes humán tudomány van. Az emberi kultúra értékei: a zene, a képzımővészet, az irodalom egymással összhangban fejlıdtek, s fejlıdésük nagyban összefügg az emberiség történelmének periódusaival. E megközelítésnek megfelelıen a NAT ismeretköreit többnyire a hagyományos tantárgyakba integrálva tanítjuk. GYAKORLAT

A fentiekbıl is következik tantárgyaink másik meghatározó jellegzetessége, gyakorlati orientációjuk. Mindenkinek szüksége van bizonyos praktikus ismeretekre életének viteléhez. Tárgyainkban ez a gyakorlati megközelítés jelen van, hiszen tanulóink megismerkednek a számítógépek használatával, a könyvtárhasználattal, a társadalomban való eligazodáshoz szükséges gazdasági, politikai, pszichológiai ismeretekkel. Megtanulják, hogyan tervezzék meg tevékenységeiket, hogyan dokumentálják, „jegyzıkönyvezzék” azokat. PROJEKTOKTATÁS

Napjainkra az iskola-használók igényei, elvárásai az iskolában megszerezhetı tudás tartalmát illetıen jelentısen átalakult. Megváltozott a tanulók tudáshoz való viszonya, így nem csak a szülık, de a tanulók is egyre gyakorlatiasabb, naprakész információk átadását várják el oktatási intézményeinktıl. A tanár szerepe is egyre inkább megváltozik: az egyirányú ismeretközlés helyett a tanulási folyamat megszervezésére, támogatására, a diákok aktív részvételére helyezıdik a hangsúly. Erre az új kihívásra lehet az egyik válasz a projektmódszer alkalmazása. A projekt a megismerés fı forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. A módszer lényege nem kizárólag az, hogy a tanulók egy-egy problémára megoldást találjanak, hanem az, hogy a lehetı legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett a diáknak lehetısége van saját meglévı képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására. A projektmódszer fı értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme, maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. A projektmódszer alkalmazása során az ismerettartalom nem veszít tudományos jellegébıl, de a megismerés módozatai jelentısen eltérnek a hagyományos ismeretátadáson alapuló passzív tanulói megközelítéstıl. Az iskolába eltérı képességekkel érkezı gyerekek a felmerülı feladatokat saját kompetenciáiknak és képességeiknek megfelelıen oldhatják meg, így adott esetben olyan tanulók is hatékonyan részt vehetnek a projektmunkában, hozzájárulhatnak annak sikeréhez, akik a hétköznapi tanulási tevékenységben kevesebb sikerélményhez jutnak. A projektmódszer alkalmazásakor a kooperativitás, az együttmőködés kerül elıtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez, így a diákok bekapcsolódhatnak a célorientált mozzanatokba, és személyiségfejlıdésük adott szakaszában meglévı ambícióik, tehetségük függvényében találják meg és végzik a projektfeladatokat. A társadalom és az egyén nem különválasztott, megvalósításakor, az életre való felkészülésük is hatékonyabban valósulhat meg. A diákok a munkavégzéshez és a mindennapi élethez nélkülözhetetlen képességeket fejlesztenek ki, úgymint a szolidaritás, együttmőködés, felelısségvállalás, önértékelés, az idegen nyelvi kommunikáció és az informatikai készségek, amelyek mind hozzájárulnak a munkaerıpiacon sikerességükhöz és érvényesülésükhöz. A projektmunka során megváltozik a tanár szerepe is. Az irányítás helyett, inkább az együttmőködést elısegítı, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek elıtérbe. Mindazonáltal rendkívüli szerepet nyer a tanár tudatossága, munkaszervezı képessége, mivel a projektmódszer, nagyfokú szervezıkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlıdést kíván meg. Nemcsak a diákokat kell összefognia, de meg kell teremteni az egyes mőveltségi területek, mint például a társadalomismeret, a környezeti nevelés, az információs és kommunikációs kultúra közötti összhangot.

lkg_pp_2013_v1

58


PEDAGÓGIAI PROGRAM

9. A KÖZÉPSZINTŐ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI Készült az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, és az érettségi vizsga részletes követelményeirıl szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján.

lkg_pp_2013_v1

59


PEDAGÓGIAI PROGRAM

BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzıi, az élı rendszerek, szervezıdési szintek 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szervezıdési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szervezıdési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.2. Önálló sejtek 3.3. Többsejtőség 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.3. A mozgás 4.4. A táplálkozás 4.5. A légzés 4.6. Az anyagszállítás 4.7. A kiválasztás 4.8. A szabályozás 4.9. Szaporodás és egyedfejlıdés 5. Egyed feletti szervezıdési szintek 5.1. Populáció 5.2. Életközösségek (élıhelytípusok) 5.3. Bioszféra 5.4. Ökoszisztéma 5.5. Környezet- és természetvédelem 6. Öröklıdés, változékonyság, evolúció 6.1. Molekuláris genetika 6.2. Mendeli genetika 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.4. A bioszféra evolúciója

lkg_pp_2013_v1

60


PEDAGÓGIAI PROGRAM

DRÁMA Színház- és drámatörténet 1. Az ókori színház és dráma 2. Az angol reneszánsz színház és dráma 3. A francia klasszicista dráma 4. A XIX magyar színház és dráma 5. A XX. századi magyar színház és dráma 6. Csehov és Sztanyiszlavszkij 7. Brecht színháza és drámái 8. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom Színház- és drámaelmélet 1. A drámai mőnem sajátosságai 2. A dráma szerkezeti felépítése 3. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak 4. A színházmővészet mint összmővészet sajátosságai 5. Színházi szakmák Színházi mőfajok 1. A tragédia 2. A komédia 3. A realista színjáték 4. Zenés, tánc- és mozgásszínház Drámajáték 1. Helyzetgyakorlatok 2. Történet szerkesztése és megjelenítése 3. Improvizáció Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek 1. Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral 2. Improvizáció zenére vagy témára 3. Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása Bábjáték 1. A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés 1. A beszédtechnika alapjai 2. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása

lkg_pp_2013_v1

61


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÉLİ IDEGEN NYELV 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Egyéb készségek (stratégiák) 2. Nyelvi kompetencia 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidı, mővelıdés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

lkg_pp_2013_v1

62


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÉNEK-ZENE 1. Reprodukálás 1.1. Éneklés 1.1.1. Népzene 1.1.2. Mőzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 1.2. Mőelemzés 1.2.1. Népzene 1.2.2. Mőzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika 2. Befogadás 2.1. Zenetörténet 2.1.1. Népzene 2.1.2. Mőzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 2.2. Zenefelismerés 2.2.1. Népzene 2.2.2. Mőzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 2.3. Zeneelmélet 2.4. Dallamírás Barokk Bécsi klasszika Stíluskörön kívül

lkg_pp_2013_v1

63


PEDAGÓGIAI PROGRAM

FILOZÓFIA Filozófiai problémák Mi a filozófia? A létre vonatkozó kérdés. Test-lélek probléma. Megismerhetıség, igazság, bizonyosság. Az én problémája. Végesség emberi problémája Az érték problémája: a jó és a szép. A szabadság kérdése. A környezet- és bioetika problémái. Globalizáció és társadalom. Filozófusok alapvetı gondolatainak ismerete Közülük 5 kötelezı (Platón, Arisztotelész, Descartes, Kant, Nietzsche) és ezenkívül 4 kötelezıen választható. Szent Ágoston, Szent Tamás, Bacon, Locke, Hume, Hegel, Marx, Comte, Schopenhauer, Kierkegaard, Bergson, Heidegger, Wittgenstein, Sartre, Bécsi Kör (A középkorból és a XX. századból egy-egy szerzı kötelezıen választandó.) Korszakok, irányzatok Görög filozófia. Felvilágosodás. Életfilozófiák.

lkg_pp_2013_v1

64


PEDAGÓGIAI PROGRAM

FIZIKA 1. Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia 2. Hıtan, termodinamika Állapotjelzık, termodinamikai egyensúly Hıtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzıi között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. fıtétele 3. Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezıje Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeibıl 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok

lkg_pp_2013_v1

65


PEDAGÓGIAI PROGRAM

FÖLDRAJZ 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Térképi ismeretek - A térképi ábrázolás - Térképi gyakorlatok - Az őrtérképezés Kozmikus környezetünk - A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben - A Nap és kísérıi - A Föld és mozgásai - Őrkutatás az emberiség szolgálatában A geoszférák földrajza - A kızetburok - A levegıburok - A vízburok földrajza - A talaj - A geoszférák kölcsönhatásai A földrajzi övezetesség - A szoláris és a valódi éghajlati övezetek - A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet - Mérsékelt övezet - A hideg övezet - A függıleges földrajzi övezetesség A népesség- és településföldrajz - A népesség földrajzi jellemzıi - A települések földrajzi jellemzıi A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemzı folyamatai - A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata - A világ élelmiszergazdaságának jellemzıi és folyamatai - A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása - A harmadik és a negyedik szektor jelentıségének növekedése A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, ország csoportok és országok - A világgazdasági pólusok - A világgazdaság peremterületei - Egyedi szerepkörő ország csoportok és országok Magyarország földrajza - A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai - Magyarország természeti adottságai - Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzıi - Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe - Hazánk nagytájainak eltérı természeti és társadalmi-gazdasági képe - Magyarország környezeti állapota Európa regionális földrajza - Európa általános természetföldrajzi képe - Európa általános társadalomföldrajzi képe - Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

lkg_pp_2013_v1

66


PEDAGÓGIAI PROGRAM

GAZDASÁGI ISMERETEK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

A közgazdaságtan alapfogalmai, fıbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvetı elemei, mőködése, a piacgazdaság jellemzıi A pénz kialakulása és funkciói A fogyasztó, mint a gazdaság egyik kulcsszereplıje, döntési mechanizmusai, illetve a fogyasztói magatartás elemzése A fogyasztói magatartást befolyásoló tényezık A vállalkozások fogalma, célrendszere, vállalkozási formák A termelés erıforrásai és felhasználási lehetıségeik Piaci formák és jellemzıik. A racionális vállalkozói magatartás különbözı piaci viszonyok között A vállalkozás finanszírozása, mőködését és vagyoni helyzetét befolyásoló tényezık. A tıkepiac A piaci mechanizmus mőködési zavarai A munka, mint termelési tényezı a gazdálkodás folyamatában A makrogazdaság szereplıi és a makrojövedelem keletkezése A modern pénz teremtése és a pénzpiac A munkapiac és a munkanélküliség problémájának elemzése Az állam gazdasági szerepvállalásának megjelenése, oka, fejlıdési szakaszai, a gazdasági válságok Költségvetés politika jellemzıi Az infláció és a monetáris gazdaságpolitika jellemzıi A nemzetgazdaság külgazdasági kapcsolatai Aktuális gazdasági problémák és megoldási alternatívák A globalizáció

lkg_pp_2013_v1

67


PEDAGÓGIAI PROGRAM

INFORMATIKA 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlıdéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzıi 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek – hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvő számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzıik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztı), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és fıbb jellemzıik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és fıbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, ... 3.1.7. A hálózatok mőködésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 4.1. A szövegszerkesztı használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztı menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás

lkg_pp_2013_v1

68


PEDAGÓGIAI PROGRAM

4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere Ismerje a szövegszerkesztı keresési, cserélési funkcióit. 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenırzés, szinonima szótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztıvel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelı használata 5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelı menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap 5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartományformázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása 5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerő táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetıségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelıvel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben elıforduló problémák 6. Adatbázis-kezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalma 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mezı, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelı program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvetı adatbázis-kezelési mőveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szőrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyı és nyomtatási formátumok 6.4.1. Őrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW

lkg_pp_2013_v1

69


PEDAGÓGIAI PROGRAM

7.1.4. keresırendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata 7.2. Web-lap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Web-lap készítése Web-szerkesztıvel 7.2.3. Formázási lehetıségek 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta ...) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhetı könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

lkg_pp_2013_v1

70


PEDAGÓGIAI PROGRAM

KÉMIA 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11. 12. 13. 14. 15.

lkg_pp_2013_v1

Az atomok elektronszerkezete - történeti áttekintés, - atom, elem - elektronszerkezet, - atomméret A periódusos rendszer - történeti áttekintés - periódikus tulajdonságok - periódusok, csoportok Kémiai kötések - elsırendő kémiai kötések - másodrendő kémiai kötések kialakulása jellemzése Ionok és molekulák - a kialakulás feltételei, - jelölés, - összetett ionok - molekula alakok Anyagi halmazok - csoportosítás - tulajdonságok - szerkezet - halmazállapot, halmazállapot-változás Rácstípusok - fémrács - ionrács - molekularács - atomrács Többkomponenső rendszerek - csoportosítás (diszperz,….) - oldatok, oldatok jellemzése Kémiai átalakulások - reakció típusok - termokémia - reakciókinetika - egyensúlyi folyamatok Kémiai reakció típusok - sav-bázis folyamatok - elektron átmenettel járó folyamatok - egyesülés – bomlás Elektrokémia - galvanometria, galvánelem - elektrolízis Hidrogén és nemesgázok - anyagszerkezet, tulajdonságok, reakciók, elıfordulás, felhasználás Halogéncsoport elemei és vegyületeik - anyagszerkezet, tulajdonságok, reakciók, elıfordulás, felhasználás Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik - anyagszerkezet, tulajdonságok, reakciók, elıfordulás, felhasználás A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik - anyagszerkezet, tulajdonságok, reakciók, elıfordulás, felhasználás A széncsoport elemei és vegyületeik - anyagszerkezet, tulajdonságok, reakciók, elıfordulás, felhasználás

71


PEDAGÓGIAI PROGRAM

16. Az s- mezı fémei és vegyületei - anyagszerkezet, tulajdonságok, reakciók, elıfordulás, felhasználás 17. Az p- mezı fémei és vegyületei - anyagszerkezet, tulajdonságok, reakciók, elıfordulás, felhasználás 18. Az d- mezı fémei és vegyületei - anyagszerkezet, tulajdonságok, reakciók, elıfordulás, felhasználás 19. A szerves vegyületek általános jellemzıi - történeti áttekintés - molekula szerkezet, izoméria - homológ sor - reakció típusok 20. Szénhidrogének - alkánok - alkének - alkinek - aromás szénhidrogének 21. Halogéntartalmú szénhidrogének - alkilhalogenidek - reakciók (addíció, polimerizáció) - mőanyagok - környezetvédelem 22. Oxigéntartalmú szerves vegyületek - alkoholok, fenolok - éterek - aldehidek, ketonok - karbonsavak - észterek 23. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek - aminok - amidok - aminosavak - heterociklusok 24. Szénhidrátok - monoszacharidok - diszacharidok - poliszacharidok 25. Fehérjék - konstitúció - térszerkezet - kimutatás, reakciók 26. Nukleinsavak - konstitúció - DNS, RNS

lkg_pp_2013_v1

72


PEDAGÓGIAI PROGRAM

LATIN NYELV 1. Források – A vizsgázó nyelvi és tartalmi szempontból egyaránt ismeri legalább az alábbi szerzık egyes eredeti mőveit vagy azok részleteit: Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Cornelius Tacitus. – A vizsgázó rendelkezzék alapvetı ismeretekkel a fenti szerzık eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb mőködésérıl. 2. Kulturális ismeretek A vizsgázó ismeri – a fenti források pontos megértéséhez szükséges földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti tudnivalókat, – a latin nyelvő mőveltség idıbeli és térbeli kiterjedésének kereteit, fontosabb szakaszait – a klasszikus antikvitás mindennapi életét, életkörülményeit (lakás, öltözködés, étkezés, család, szórakozóhelyek), a társadalmi érintkezés szokásait (társadalmi rétegek, államszervezet, közigazgatás), az adott társadalom alapértékeit, a fontosabb ünnepeket és rítusokat (áldozatbemutatás, jóslás), – e kulturális értékeknek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára gyakorolt hatását, e kapcsolatrendszernek az általa megismert forrásokhoz köthetı egyedi elemeit. 3. Nyelvtani ismeretek – A vizsgázó képes az adott latin szövegben elıforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerésére, elemzésére valamint képzésük és szerkesztésük bemutatására. – A vizsgázó ismeri és tudja képezni a latin leíró nyelvtan alaktanának szabályos és rendhagyó alakjait, ismeri és képes alkalmazni a mondattan fontosabb szabályait. Alaktan - Az öt declinatio az i-tövőség általános szabályaival - Vocativus - Locativus - Melléknévfokozás (a kivételek közül: -er végőek; 6 -ilis végő; bonus, malus, magnus, parvus, multus) - Adverbiumok képzése és fokozása (a kivételek közül: -er végő melléknevek; 6-ilis végő; bonus, malus, magnus, parvus, multus adverbiumai) - Névmások: személyes, visszaható, birtokos, mutató névmások közül hic haec hoc, iste ista istud, ille illa illud, is ea id, idem eadem idem, ipse ipsa ipsum, vonatkozó névmás, kérdı névmások közül quis quid, - Számnevek közül: unus -a -um, duo duae duo, tres tria, mille (milia) - Névmási genitivusszal és dativusszal járó szavak - A négy coniugatio - Deponens igék - Semideponens igék - Körülírt igeragozás - Rendhagyó igék közül: sum, possum, eo, fero, volo - Szóalkotás (prefixumok, suffixumok) Mondattan - Mondatrészek és azok kapcsolatai: állítmány (és „összetett állítmány”), alany, állapothatározó (attributum praedicativum, appositio praedicativa, participium coniunctum) - Az esettan leggyakoribb elemei (az eset használata és nem a terminus felıl közelítve): genitivus subiectivus, obiectivus, partitivus; dativus commodi, incommodi, finalis; ablativus loci, temporis, rei efficientis, auctoris, comparationis, mensurae - Az igemódok jelentése

lkg_pp_2013_v1

73


PEDAGÓGIAI PROGRAM

- Igenevek és igeneves szerkezetek - A consecutio temporum általános szabályrendszere - Alanyi és tárgyi mellékmondatok: kijelentı, kérdı, célzatos - Célhatározói mellékmondat, következményes mellékmondat - Feltételes mellékmondat - Az ut és cum kötıszó - A vizsgázó képes ismert latin szövegbıl kiemelni és bemutatni a szövegek pontos megértését szolgáló stilisztikai fogalmakat és jelenségeket: anakronizmus, archaismus, asyndeton, értelem szerinti egyeztetés (constructio ad intellectum), ellipsis, jelzıcsere (enallage), hendiadyoin, in medias res, metaphora, metonimia, pars pro toto, relatív mondatfőzés, zeugma. 4. Alapszókincs a,ab,abs absum -esse, afui ac accipio accipere,accepi,acceptum 3. ad praep. adeo adire,adii,aditum adsum -esse, -fui ago agere, egi, actum 3.. agricola -ae m. aio,ait aeger aegra,aegrum aliquis aliquid aequo -are,-avi-atum 1. alius alia,aliud aequus -a, -um alter altera, alterum aes aeris n. altus -a, -um amicus -i m amo amare, amavi, amatum 1. amor amoris m. an animal animalis n. animus -i m. annus anni m. ante praep. antiquus -a,-um aperio -ire, aperui,apertum 4. apud praep. aqua -ae f. arma -orum n. ars artis f. arx arcis f. atque auctoritas auctoritatis f. audeo audere,ausus sum 2. audio audire,audivi,auditum 4. augur auguris m. aut auxilium -i n. avis avis f.

lkg_pp_2013_v1

habeo -ere,habui,habitum 2. hic haec,hoc hic hinc historia -ae f. homo hominis m. honor -oris m. horribilis -e hostis hostis m.(f.) huc humanitas -atis f. iam ibi idem eadem, idem igitur ignis -is m. ignoro -are,-avi,-atum 1. ille illa,illud illustris illustre imperator -oris m. imperium imperii n. impero -are,-avi,-atum 1. impius -a, -um. in praep. in praep. incipio -ere,-cepi,-ceptum 3. inde insula -ae f. intellego -ere,-lexi,-lectum 3. inter praep. interficio -ere,-feci,-fectum 3. interrogo -are,-avi,-atum 1. intro -are,-avi,-atum 1. invenio -ire,-veni,-ventum 4. ipse ipsa,ipsum. ira -ae f. is ea,id iste ista, istud ita iubeo -ere,iussi,iussum 2. iudicium iudicii n. ius iuris n.

quaero -ere,quaesivi,quaesitum 3. qualis quale quam quando quantus -a,-um quare -que qui quae,quod quia quis quid. quo quod quoniam quoque rapio rapere,rapui,raptum 3. rarus -a,-um rectus -a,-um regina -ae f. regno -are,-avi,-atum 1. regnum -i n. rego -ere,rexi,rectum 3.. religio -onis f. reperio -ire,repperi,repertum 4. res rei f. respondeo -ere,-spondi,sponsum 2. rex regis m. rideo ere,risi,risum 2. rogo -are,-avi,-atum 1. Roma -ae f. Romanus -a,-um Romulus -i m. rus ruris n. rusticus -a,-um sacra facere sacer sacra,sacrum. sacrum sacri n. saeculum -i n. saepe salio -ire,salui 4. saluto -are,-avi,-atum 1.

74


beatus -a,-um bellum belli n. benignus -a,-um bis bonus -a,-um brevis breve cado -ere,cecidi,casurus 3. caelum caeli n. campus campi m. canis canis m.f. cano canere,cecini,cantum 3. capio capere, cepi, captum 3. Capitolium -i n. caput capitis n. carmen carminis n. caro carnis f. castra castrorum n. causa causae f. censeo -ere,censui,censum 2. centum certus -a,-um ceterus -a,-um civilis -e civis civis m.f. civitas civitatis f. clamo -are,-avi,-atum 1. clarus -a,-um coepi coepisse,coeptum cogito -are,-avi,-atum 1. cogo cogere,coegi,coactum 3. colo -ere,colui,cultum 3. communis commune compleo ere,complevi,completum 2. condo -ere,condidi,conditum 3. coniunx coniugis m.f. consilium consilii n. consul consulis m. contra praep. copia -ae f. cornu cornus n. corpus corporis n. credo credere,credidi,creditum 3. creo creare,creavi,creatum 1. cresco -ere,crevi,cretum 3. crimen criminis n. culpa -ae f. cum cum cum praep. cunctus -a, -um cupidus -a,-um cupio cupere,cupivi/ii/,cupitum 3. cur lkg_pp_2013_v1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

iuvenis iuvene labor laboris m. labor labi,lapsus sum 3.. laboro -are,-avi,-atum 1. latus -a,-um laudo -are,-avi,-atum 1. lego -ere,legi, lectum 3. levis -e lex legis f. liber libri m. liber libera,liberum liberi liberorum v.liberum m. licet licere,licuit 2. lingua -ae f littera,litterae -ae,-arum f. locus -i m. longus -a,-um ludus -i m. luna -ae f. lupus,lupa -i,-ae m.,f. lux lucis f. magis magister magistri m. magistratus -us m. magnus -a,-um maiores -um m. malus -a,-um maneo -ere, mansi, mansum 2. manus -us f. mare maris n.. mater matris f. memini meminisse mens mentis f. metuo -ere, metui 3. meus mea,meum miles militis m. miror mirari,miratus sum 1. miser misera,miserum mitto -ere, misi,missum 3. modus -i m. mons montis m. morior mori,mortuus sum 3. mors mortis f. mortalis mortale mos moris m. moveo -ere,movi,motum 2. multus -a,-um nam narro -are,-avi,-atum 1. nascor nasci,natus sum 3. natio nationis f. natura -ae f. navis navis f. ne. -ne nec

sapiens -entis sapio -ere,sapii 3. satis scio -ire,scivi(ii),scitum 4. scribo -ere,scripsi,scriptum 3. se secundus -a,-um sed sedeo -ere,sedi,sessum 2. semper senator -oris m. senatus -us m. senex senis sententia -ae f. sentio -ire,sensi,sensum 4. sequor sequi,secutus sum 3. servio servire,servivi(ii),servitum 4. servo -are,-avi,-atum 1 servus -i m. sese si sic signum -i n. silva -ae f. similis simile sine praep. sive... sive... socius socii m. sol solis m. solum solus -a,-um soror sororis f. sors sortis f. spes spei f. spiro -are,-avi,-atum 1. statuo -ere,statui,statutum 3. sto stare,steti,staturus 1. sub praep. sub praep. sum esse,fui sumo -ere,sumpsi,sumptum 3. super praep. super praep. suus -a,-um taceo -ere,tacui,tacitum 2. talis -e tam tam..., quam... tamen tango -ere,tetigi,tactum 3. tantus -a,-um tego -ere,texi,tectum 3. templum -i n. tempus temporis n. 75


cura -ae f. curo -are,-avi,-atum 1. curro -ere, cucurri, cursum 3. currus currus m. de praep. dea deae f. debeo -ere,debui,debitum 2. decet -ere, -uit decus decoris n. defendo -ere,defendi,defensum 3. deus dei m. dexter dextra,dextrum dico -ere,dixi,dictum 3. dies diei m.f.. difficilis -e dignus -a,-um diligo -ere,-lexi,-lectum 3. disco -ere,didici 3. dives divitis divinus -a,-um do dare,dedi,datum 1. doceo -ere,docui,doctum 2. doleo -ere,dolui,doliturus 2. dolor doloris m. dominus -i m. domus domus f. dormio -ire,dormivi,dormitum 4. duco -ere,duxi,ductum 3. dulcis dulce dum duo duae, duo durus -a,-um dux ducis m. e,ex praep. ego enim eo ire,ivi,itum eo ergo erro -are,-avi,-atum 1. et et... et ... etiam exercitus -us m. fabula -ae f. facilis facile facio -ere,feci,factum 3. fama -ae f. familia -ae f. fas n. fatum fati n. felix felicis femina -ae f. fero ferre,tuli,latum lkg_pp_2013_v1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

nefas nego -are,-avi,-atum 1. nemo neminis neque nescio -ire,nescivi(ii),nescitum 4. nihil nisi nobilis nobile nolo nolle,nolui nomen nominis n. nomino -are,-avi,-atum 1. non non solum…, sed etiam… nos noster nostra,nostrum novus -a,-um nox noctis f. nullus -a,-um num nunc oculus -i m. odi odisse,osus sum omen ominis n. omnis omne oportet oportere,oportuit 2. oppidum -i n. oratio orationis f. orbis -is m. origo originis f. orior oriri,ortus sum 4. oro orare,-avi,-atum 1. os oris n. os ossis n. otium otii n. parco -ere,peperci,parsurus 3. parens -ntis m.f. pareo -ere,parui,pariturus 2. paro -are,-avi,-atum 1. pars partis f. requies -etis f. parvus -a,-um pater patris m. patior pati,passus sum 3. patria -ae f. paucus -a, -um pax pacis f. per praep. peto ere,petivi(ii),petitum 3. pietas pietatis f. pius -a,-um plebs plebis f. se poeta -ae m./f. pono -ere,posui,positum 3. pons pontis m. populus -i m. porto -are,-avi,-atum 1.

tendo -ere,tetendi,tentum 3. teneo -ere,tenui,tentum 2. terra -ae f. timeo -ere, -ui 2. tollo -ere,sustuli,sublatum 3. totus -a,-um névm. decl. trado -ere,tradidi,traditum 3. traho -ere,traxi,tractum 3. trans praep. tremo -ere,tremui 3. tres tria tristis triste tu tunc turpis turpe tuus -a,-um ubi ullus -a,-um névm. decl. umbra -ae f. unde unus -a,-um névm. decl. urbs urbis f. usus -us m. ut,uti uter utra,utrum névm. decl. utilis utile utor uti,usus sum 3. uxor uxoris f. vates vatis m.f. veho -ere,vexi,vectum 3. vel venio -ire,veni,ventum 4. ventus -i m. Venus -eris f. verbum -i n. veritas veritatis f. versus -us m. verto -ere, verti, versum 3. verus -a,-um vester vestra,vestrum veto -are,vetui,vetitum 1. vetus veteris via -ae f. victoria -ae f. video -ere,vidi,visum 2. vinco -ere,vici,victum 3. vinum -i n. vir viri m. virgo virginis f. virtus virtutis f. vis f. vita -ae f. 76


ferrum -i n. fides fidei f. filia -ae f. filius -i m. finio -ire,-ivi,-itum 4. fio fieri,factus sum 3. forum -i n. frango -ere,fregi,fractum 3. frater -ris m. frigus frigoris n. fugio -ere,fugi,fugiturus 3. futurus -a, -um gaudeo -ere,gavisus sum 2. gemini -orum m. gens gentis f. genus generis n. gero -ere,gessi,gestum 3. gigno gignere,genui, genitum 3. gloria -ae f. gratus -a,-um gravis grave

lkg_pp_2013_v1

PEDAGÓGIAI PROGRAM

possum posse,potui post praep. postea postquam, posteaquam potestas -atis f. praebeo -ere,-ui,-itum 2. praetor -oris m. primum premo ere,pressi,pressum 3. primus -a,-um princeps principis princeps principis m. principium pincipii n. prius priusquam privatus -a,-um pro praep. proficiscor poficisci,profectus sum 3. publicus -a,-um puella -ae f. puer pueri m. pugna -ae f. pugno -are, -avi, atum 1. pulcher pulchra,pulchrum purus -a,-um puto -are,putavi,putatum 1.

vivo -ere,vixi,victurus 3. voco -are,-avi,-atum 1. volo velle,volui volo -are,-avi,-atum 1. vos vox vocis f. vulgus vulgi n. vultus -us m.

77


PEDAGÓGIAI PROGRAM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom 1.5. A nyelvi szintek 1.6. A szöveg 1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés 2. Irodalom 2.1. Szerzı, mővek 2.1.1. Életmővek a magyar irodalomból 2.1.2. Portrék 2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház és dráma 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Regionális kultúra 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok 2.2.2. Mőfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet

lkg_pp_2013_v1

78


PEDAGÓGIAI PROGRAM

MATEMATIKA Középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell megkövetelni, ami elsısorban a matematikai fogalmak, tételek gyakorlati helyzetekben való ismeretét és alkalmazását jelenti; 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet. Logika, logikai mőveletek. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában. Kombinatorika. Gráfok 2. Számelmélet, algebra Alapmőveletek a természetes számok halmaza számelméleti ismeretek. Oszthatóság Számrendszerek. Racionális és irracionális számok. Valós számok. Hatvány, gyök, logaritmus. Betőkifejezések, nevezetes azonosságok. Arányosság. Százalékszámítás. Egyenletek egyenletrendszerek, egyenlıtlenségek, egyenlıtlenségrendszerek. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsıfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek. Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek. Nem algebrai egyenletek Abszolút értékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletek. Egyenlıtlenségek egyenlıtlenség rendszerek. Középértékek, egyenlıtlenségek. 3. Függvények, az analízis elemei A függvény. Egyváltozós valós függvények. A függvények grafikonja, függvény transzformációk. A függvények jellemzése. Sorozatok. Számtani és mértani sorozatok. Végtelen mértani sor. Kamatos kamat, járadékszámítás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria. Térelemek. A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok. Geometriai transzformációk. Egybevágósági transzformációk síkban, térben. Hasonlósági transzformációk. Egyéb transzformációk. Merıleges vetítés. Síkbeli és térbeli alakzatok. Síkbeli alakzatok. Háromszögek. Négyszögek. Sokszögek. Kör. Térbeli alakzatok. Vektorok síkban és térben. Trigonometria. Koordinátageometria. Pontok, vektorok. Egyenes. Kör. Parabola. Kerület, terület. Felszín, térfogat. 5. Valószínőségszámítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok győjtése, rendszerezése, különbözı ábrázolásai. Nagy adathalmazok jellemzıi, statisztikai mutatók A valószínőségszámítás elemei.

lkg_pp_2013_v1

79


PEDAGÓGIAI PROGRAM

MOZGÓKÉP- ÉS MÉDIAISMERET 1. A média a mindennapi életben Társadalmi nyilvánosság Tájékozódás és alkalmazás A média és az életmód 2. A mozgóképnyelv alapjai A képrögzítés és mozgásábrázolás A technikai kép kettıs természete A látvány mozgóképi megszervezése A szereplı Montázs Mozgóképi elbeszélés 3. A mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése A valóság ábrázolásához való viszony A mozgóképi szövegek jelentése 4. A mozgóképi szövegalkotás Egyszerő médiaszövegek megszerkesztése 5. Mőfaj- és mőismeret A filmkultúra kettıssége Mőfaji jellemzık 6. Stílus- és mőismeret Korstílusok Szerzık és mővek Az új magyar film a hatvanas-hetvenes években A kortárs magyar film Sorozatelv A befogadást befolyásoló tényezık A sztár Az új médiatechnológiák hatása A médiaszöveg mint termék A médiaipar intézményei A médiaipar ellenırzése A valóság sztereotíp és torzított megjelenítése a médiában Hírmősorok Reklám Folytatásos teleregény (szappanopera)

lkg_pp_2013_v1

80


PEDAGÓGIAI PROGRAM

PSZICHOLÓGIA 1. A pszichológia mint tudomány 2. Általános pszichológia: A lelki mőködés általános törvényszerőségei 2.1. Észlelés 2.2. Figyelem 2.3. Tanulás 2.4. Emlékezet 2.5. Kognitív képességek 2.6. Aktivációs szint, módosult tudatállapotok 2.7. Motiváció 2.8. Érzelmek 3. Szociálpszichológiai ismeretek 3.1. A társas kapcsolatok alakulása 3.2. Társas viselkedés 3.3. Attitőd 3.4. Társas megismerés 3.5. Vonzalom 3.6. Agresszívviselkedés 3.7. Nemi identitás és nemi szerep 3.8. Kommunikáció 4. Fejlıdéspszichológia 4.1. Családi szocializáció 4.2. Fejlıdéselméletek és életkori jellemzık 5. Személyiség-lélektani ismeretek: Személyiség felfogás, személyiségjellemzık 5.1. Személyiség felfogás, személyiségjellemzık 5.2. A személyiség megismerése 5.3. Személyiségelméletek 5.4. Énkép 5.5. Mentális egészség és betegség fogalmai 6. Az alkalmazott pszichológia területei 6.1. Pszichológia a mindennapi élet területén

lkg_pp_2013_v1

81


PEDAGÓGIAI PROGRAM

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1. Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Térértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idı Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet 2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minıségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervezı folyamat Népmővészet Kifejezés és képzımővészet Mővészeti ágak Mőfajok Mővészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Mőelemzı módszerek Mő és környezete

lkg_pp_2013_v1

82


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TÁRSADALOMISMERET A társadalmi szabályok

Jogi alapismeretek

Állampolgári ismeretek

A család és a felnıtté válás

lkg_pp_2013_v1

Ismerje a társadalmi együttélés alapvetı szabályait, eredetüket és rendeltetésüket. Tudjon különbséget tenni szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog között Ismerje az alapvetı emberi, gyermeki és diákjogokat, valamint az ezekhez társuló kötelességeket. Legyen átfogó képe a bírósági eljárás szereplıirıl és fıbb szakaszairól. Ismerje a felelısség fogalmát. Legyen tisztában a munkajogi alapismeretekkel. Tudjon önéletrajzot írni. Ismerje a Magyar Köztársaság állami és közigazgatásának intézményrendszerét, az alkotmányosság és a demokrácia alapelveit, valamint mindezek mőködésének fı jellemzıit. Tudjon képet adni a mai Magyarország és az Európai Unió országainak politika intézményrendszerérıl. Legyenek ismeretei arról, hogy milyen nemzetközi konfliktusok vannak jelenleg a világban. Ismerje a család funkcióit, valamint a nemi szerepeket a családban és a társadalomban. Legyen tisztában a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés jellemzıivel. Ismerje a szocializáció fogalmát. Tudjon példát mondani a mentálhigiénés, különösen a drogfogyasztás okozta problémákra és beilleszkedési zavarokra a felnıtté válás életszakaszában.

83


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TESTNEVELÉS 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlıdés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdısportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben őzhetı sportok 2. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Győrő Nyújtó Korlát Küzdısportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

lkg_pp_2013_v1

84


PEDAGÓGIAI PROGRAM

TÖRTÉNELEM Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra - Legyen képes megkülönböztetni és bemutatni a gazdaság egyes területeit az adott korban - Jellemezze a termelési technikákat, technológiákat - Tudjon különbséget tenni a munkamegosztás különbözı formái között - Példákkal bizonyítsa a gazdaság, gazdálkodás és a környezet viszonyának alakulását az egyes történelmi korokban Népesség, település életmód - Legyen képes felismerni és bemutatni a népesedési folyamatok fıbb jellemzıit - Hozzon példát arra, hogy politikai, társadalmi, etnikai és gazdasági viszonyok hogyan befolyásolják az egyes korszakokban élık életmódját, mentalitását - Ismerje fel és mutassa be az urbanizáció hatásait - Legyen képes források alapján bemutatni az alapvetı társadalmi csoportok életmódját Egyén, közösség, társadalom - Legyen képes bemutatni a társadalmi csoportokat eltérı szempontok szerint - Legyen képes egy-egy kiemelkedı történelmi személy életútját bemutatni, közösségformáló, társadalomalakító tevékenységét felismerni - Legyen képes fıbb vonalakban bemutatni a helyi társadalom fıbb jellemzıit - Legyen képes bemutatni a kisebb közösségek és a többségi társadalom együttélését, konfliktusait különbözı történelmi korszakokban - Jellemezze a nemek történelmi szerepvállalását a különbözı történelmi korokban A modern demokráciák mőködése - Legyen képes bemutatni az adott parlamenti rendszerek mőködését és felépítését - Tudja bemutatni az általános, egyenlı és titkos választójogért folyó küzdelem problémakörét egy konkrét példán keresztül Politikai intézmények, eszmék, ideológiák - Tudja megnevezni és bemutatni a különbözı államformákat - Legyen képes a hatalmi ágakat megkülönböztetni és az egyes ágak funkcióit, szerepét konkrét példákon keresztül bemutatni - Legyen képes az egyes nagy történelmi korokra jellemzı néhány kormányzati struktúrát bemutatni - Tudja bemutatnia polgári demokratikus és totális rendszerek közötti különbséget Nemzetközi konfliktusok és együttmőködés - Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szövetségi rendszer kialakulását, célkitőzéseit - Legyen képes különbözı korok jellemzı hadseregtípusait jellemezni, a fegyverek fejlıdését ismertetni - Legyen képes a világ-és a magyar történelem egyes sorsfordító csatáit ismertetni, a gyızelem és vereség okairól állításokat megfogalmazni - Érdekütköztetés és egyetértés az Európai Unióban konkrét példán keresztül Szabadon választható témakör - Vallás, egyház, társadalom - Gondolat hısei - Történelmi helyek, régiók szerepe a különbözı történelmi korokban - Anyagi, technikai, szellemi kultúra fejlıdése - Iskolatörténet - Helytörténet

lkg_pp_2013_v1

85


PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKMAI PROGRAM

SZAKMAI PROGRAM

GAZDASÁGI INFORMATIKUS

88

INFOKOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATÉPÍTİ ÉS ÜZEMELTETİ INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA IRODAI ASSZISZTENS IT MENTOR MŐSZAKI INFORMATIKUS SZOFTVERFEJLESZTİ ÜGYVITELI TITKÁR

90

lkg_pp_2013_v1

92 94 96 98 100 102

86


PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKMAI KÉPZÉS Minden évben vannak olyan végzıs diákjaink, akik nem kívánnak felsıfokon továbbtanulni, illetve sikertelen felvételi vizsgát tesznek. Számukra jelent segítséget az érettségi utáni, intézményen belüli szakmai képzés megszervezése, melyre igen markánsan fogalmazódtak meg az igények diákjaink és szüleik részérıl. A képzés gyakorlat-orientált, közvetlenül is felhasználható ismereteket nyújt. A szakmai képzésre az érettségi vizsga letétele után jelentkezhetnek a diákok, akik a képzés végén OKJ szerinti szakmai vizsgát tehetnek. A szakmai képzés iskolánk oktatási tevékenységének szerves része. Így a „Nevelési program” fejezetben megfogalmazott elveket e képzés esetében is érvényesnek tartjuk. A tanulók a Leövey Klára Gimnázium hallgatói, a tanórákon döntıen osztály-keretben vesznek részt. A gyakorlati és az elméleti tárgyak tanórái tömbösíthetık (2-4 óra együtt). A gyakorlati tárgyak esetén az oktatás csoportbontásban történik. A hallgatók életkora, tanulási tapasztalatai indokolják, hogy az egyes tantárgyakban elért ismeretszintjükrıl a diákok az alsóbb évfolyamok rendszerétıl némileg eltérı módon adjanak számot. Ez a negyedéves beszámolók, tantárgyi rész-vizsgák, dolgozatok rendszerében történik; figyelembe véve az egyes tantárgyak jellegét, követelményeit. A hallgató szakmai vizsgára csak akkor bocsájtható, ha beszámolási kötelezettségeinek hiánytalanul, eredményesen eleget tett. A pótbeszámolók lehetıségét korlátozott számban biztosítjuk. Szakmai programunk az alábbi szakképesítéseket tartalmazza: Szakképesítés azonosító száma 54 481 02 54 481 03 54 481 04 54 346 01 54 482 01 54 481 05 54 213 05 54 346 02

Szakképesítések megnevezése Gazdasági informatikus Infokommunikációs hálózatépítı és üzemeltetı Informatikai rendszergazda Irodai asszisztens IT mentor Mőszaki informatikus Szoftverfejlesztı Ügyviteli titkár

Szakma- Ágazati Képzési A képzés csoport besorolás idı munkarendje 7 XIII 2 év N, E, T 7 XII 2 év N, E, T 7 XIII 2 év N, E, T 16 XXV 2 év N, E 7 XIII 2 év N, E, T 7 XIII 2 év N, E, T 7 XIII 2 év N, E, T 16 XXV 2 év N, E

Magyarázat a táblázathoz: Szakmacsoportok: 7. Informatika 16. Ügyvitel Szakközépiskolai ágazatok: XIII. Informatika XXV. Ügyvitel A képzés munkarendje: N = Nappali E = Esti T = Távoktatás

lkg_pp_2013_v1

87


PEDAGÓGIAI PROGRAM

GAZDASÁGI INFORMATIKUS A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 02 A szakképesítés megnevezése: Gazdasági informatikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerő szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idı aránya: 40% Gyakorlati képzési idı aránya: 60% Az iskolai rendszerő képzésben az összefüggı szakmai gyakorlat idıtartama: az elsı szakképzési évfolyamot követıen 160 óra A szakképzésbe történı belépés feltételei Iskolai elıképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai elıképzettség: Elıírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények:Pályaalkalmassági követelmények:A heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Speciális, szakmai szoftver: Az szvk-ban felsoroltakon kívül nincs.

lkg_pp_2013_v1

88


PEDAGÓGIAI PROGRAM

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok

2/14. óraszám e gy

0,5 0,5 2 1,5

2

Munkaszervezési ismeretek

1

2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

4

8

4

8

Hálózati ismeretek I. 10821-12 Gazdasági ismeretek Gazdasági alapok és rendszerszervezés Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Vállalati információs rendszerek 10822-12 Informatika alkalmazása gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat Összes óra összes óra

lkg_pp_2013_v1

1/13 óraszám e gy

6

5

4 2 1,5

2 2 4 2

11

20 31

16

15 31

89


PEDAGÓGIAI PROGRAM

INFOKOMMUNIKÁCIÓS HÁLÓZATÉPÍTİ ÉS ÜZEMELTETİ A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 03 A szakképesítés megnevezése: Infokommunikációs hálózatépítı és üzemeltetı A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XII. Távközlés Iskolai rendszerő szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idı aránya: 40% Gyakorlati képzési idı aránya: 60% Az iskolai rendszerő képzésben az összefüggı szakmai gyakorlat idıtartama: 2 évfolyamos képzés esetén az elsı szakképzési évfolyamot követıen 160 óra A szakképzésbe történı belépés feltételei Iskolai elıképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai elıképzettség: Elıírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: A heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:





Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: – Analóg kézimőszer (volt- és ampermérı) – Digitális multiméter – Stabilizált tápegység – Áramköri elemek (ellenállások, kondenzátorok, tekercsek …) – Szimulációs program (pl. TINA) – AC voltméter – Oszcilloszkóp – Váltakozóáramú generátor – Frekvenciamérı – Elektronikai eszközök (diódák, tranzisztorok …) – Digitális áramköri elemek (kapuk, multiplexerek, összegzık, komparátorok …) – Sorrendi hálózatok elemei (számlálók, osztók, regiszterek, tárolók …) – Szerszámok (csavarhúzók, fogók, mérızsinórok, forrasztópáka …) – Egyszerő elektronikai áramkörök (erısítık, multivibrátorok, stabilizátorok, oszcillátorok …) – Távközlési kábelek (szimmetrikus, koaxiális, optikai) – Kábelcsatornák, védıcsövek – Kötıelemek, falidobozok, rendezık lkg_pp_2013_v1

90


– – – – – – – – – – – – – – –

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szerelési anyagok (rögzítıelemek, csatlakozók …) Kéziszerszámok (csavarhúzók, csıkulcsok, főrész, fogók, fúró …) Végelzárók, kötıdobozok, elosztó panelek Kötıgépek, hegesztık, optikai szálhegesztı Távközlési kábelek (szimmetrikus, koaxiális, optikai) Szerelési anyagok (rögzítıelemek, csatlakozók …) Kéziszerszámok (csavarhúzók, csıkulcsok, főrész, fogók, fúró …) Optikai kábelszerelı készlet Érazonosítók, vonalvizsgáló mőszerek, hibahely keresık Szintvevık, optikai adó-vevık Reflexiómérık, OTDR-ek Oszcilloszkópok Frekvenciamérık Hálózatanalizátorok Spektrumanalizátorok


Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10815-12 Információ-technológiai alapok 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés 10826-12 Szakmai életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10823-12 Távközlés-elektronikai alaptevékenység

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

10825-12 Hálózatszerelés és mérés

Összes óra összes óra

lkg_pp_2013_v1

0,5 2

Információ-technológiai alapok

1

2

Adatbázis és szoftverfejlesztés

4

4

Hálózati ismeretek I.

4

4

Munkaszervezési ismeretek Elektrotechnika


0,5

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

Távközlés-elektronika 10824-12 Távközlési és informatikai hálózat építése

1/13 óraszám e gy

1

2

3,5 4

4

Hálózatelmélet

2

Hálózatok építési elıírásai Hálózatinstallálás gyakorlat Hálózatszerelés és mérés Optikai hálózatok szerelése gyakorlat Optikai mérések gyakorlat

2,5 2 6

2

5 17

14 31

6 21

10 31

91


PEDAGÓGIAI PROGRAM

INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04 A szakképesítés megnevezése: Informatika rendszergazda A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerő szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idı aránya: 40 % Gyakorlati képzési idı aránya: 60 % Az iskolai rendszerő képzésben az összefüggı szakmai gyakorlat idıtartama: 2 évfolyamos képzés esetén az elsı szakképzési évfolyamot követıen 160 óra A szakképzésbe történı belépés feltételei Iskolai elıképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai elıképzettség: Elıírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: A heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:





Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék − 12 db tanulói és 1 db oktatói számítógép Internet kapcsolattal − 3 db kis- és közepes hálózatok forgalomirányítási feladataira és internet-kapcsolatának biztosítására alkalmas moduláris integrált forgalomirányító − 3 db kis- és közepes hálózatok kapcsolási feladataira alkalmas, VLAN-képes, menedzselhetı kapcsoló − 2 db multifunkciós vezeték nélküli forgalomirányító − 2 db laboratóriumi kiszolgálói feladatokra alkalmas PC − 1 db laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas PC vagy laptop − 1 db laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas, vezeték nélküli interfésszel rendelkezı PC vagy laptop − Hálózati szimulációs szoftver − Ethernet és soros kábelek − UTP kábelezéshez szerszámok − Kábelteszter

lkg_pp_2013_v1

92


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülı képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

Munkahelyi egészség és biztonság

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete Összes óra összes óra

lkg_pp_2013_v1

1/13 óraszám e gy 0,5


Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat

1,5

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

4

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat

2 1 2

8 4 8 5,5 7 6 6 2 11

20 31

2 15

16 31

93


PEDAGÓGIAI PROGRAM

IRODAI ASSZISZTENS A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 346 01 A szakképesítés megnevezése: Irodai asszisztens A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. Ügyvitel Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. Ügyvitel Iskolai rendszerő szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idı aránya: 40% Gyakorlati képzési idı aránya: 60% Az iskolai rendszerő képzésben az összefüggı szakmai gyakorlat idıtartama: 2 évfolyamos képzés esetén az elsı szakképzési évfolyamot követıen 160 óra A szakképzésbe történı belépés feltételei Iskolai elıképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai elıképzettség: Elıírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek A heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:





Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Speciális, szakmai szoftver: Az szvk-ban felsoroltakon kívül nincs.

lkg_pp_2013_v1

94


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülı képzések esetén) 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok

10068-12 Gyorsírás és jegyzıkönyvvezetés

10069-12 Irodai asszisztensi feladatok Összes óra összes óra

lkg_pp_2013_v1


1/13 óraszám e gy


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai Idıgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat

7 1 5,5 3,5 4 4 2,5 3 1,5 7 7 4 2 2 5 14,5

16,5 31

12

19 31

95


PEDAGÓGIAI PROGRAM

IT MENTOR A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 482 01 A szakképesítés megnevezése: IT mentor A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerő szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idı aránya: 40% Gyakorlati képzési idı aránya: 60% Az iskolai rendszerő képzésben az összefüggı szakmai gyakorlat idıtartama: 2 évfolyamos képzés esetén az elsı szakképzési évfolyamot követıen 160 óra A szakképzésbe történı belépés feltételei Iskolai elıképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai elıképzettség: Elıírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: A heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:





Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: − projektor − ügyfélkapu elérés

lkg_pp_2013_v1

96


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülı képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10829-12 Közösségi IT mentor feladatai 10830-12 Közösségi informatikai szolgáltató feladatai 10831-12e-Közszolgáltatások alkalmazása, az e-ügysegédi feladatok ellátása összes óra összes óra

lkg_pp_2013_v1


1/13 óraszám e gy


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Információtech-nológiai alapok Információtech-nológiai gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

1,5 2 4 8 4 8 1

Munkaszervezési gyakorlat

2

Emberismeret Társadalom-szervezési ismeretek Gazdasági ismeretek Szakma-módszertani ismeretek Közösségszervezés gyakorlat Társadalmi informatika és az IT mentor szakma IT mentorálás Közigazgatási és jogi ismeretek e-Közszolgáltatás és Közösségi kommunikáció

1 2 2 2 6 2 7 1 6 11

18 31

12,5 19 31,5

97


PEDAGÓGIAI PROGRAM

MŐSZAKI INFORMATIKUS A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 05 A szakképesítés megnevezése: Mőszaki informatikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerő szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma:2 Elméleti képzési idı aránya: 40 % Gyakorlati képzési idı aránya: 60% Az iskolai rendszerő képzésben az összefüggı szakmai gyakorlat idıtartama: 2 évfolyamos képzés esetén az elsı szakképzési évfolyamot követıen 160 óra A szakképzésbe történı belépés feltételei Iskolai elıképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai elıképzettség: Elıírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények:Pályaalkalmassági követelmények:A heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:





Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: − Mőszaki dokumentációs gyakorlatra alkalmas számítógép labor − Tanulói és oktatói számítógép Internet kapcsolattal, áramkör szimulációs program, CAD program − Kis- és közepes hálózatok forgalomirányítási feladataira és internet-kapcsolatának biztosítására alkalmas moduláris integrált forgalomirányító − Kis- és közepes hálózatok kapcsolási feladataira alkalmas, VLAN-képes, menedzselhetı kapcsoló − Multifunkciós vezetéknélküli forgalomirányító − Laboratóriumi kiszolgálói feladatokra alkalmas PC − Laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas PC vagy laptop − Laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas, vezetéknélküli interfésszel rendelkezı PC vagy laptop − Hálózati szimulációs és diagnosztikai szoftver − Ethernet és soros kábelek − UTP kábelezéshez szerszámok − Kábelteszter − Dokumentáció - és ábra készítésére alkalmas CASE eszköz

lkg_pp_2013_v1

98


− − − − − −

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Elektronikus mérımőszerek és diagnosztikai eszközök (Multiméter, Oszcilloszkóp, Jelgenerátor, Tápegység) Elektronikai áramkör szerelı labor (kéziszerszámok, kézi mőszerek) Virtuális mőszerek alkalmazására alkalmas szimulációs program Szabályzók, érzékelık, beavatkozó szervek vizsgálatára alkalmas mérı labor Mőszaki programozás gyakorlatra alkalmas számítógép labor tanulói és oktatói számítógép, PLC-k, mikrovezérlık


Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülı képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok


1/13 óraszám e gy 0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Információtechnológiai alapok

1,5

Információtechnológiai gyakorlat 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Munkaszervezési ismeretek

2 1

Munkaszervezési gyakorlat 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

10832-12 Mőszaki informatika

összes óra összes óra

lkg_pp_2013_v1


Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Digitális technika Mőszaki dokumentációs gyakorlat Villamos mőszerek és mérések gyakorlat Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás gyakorlat Adatátviteli hálózatok üzemeltetése Adatátviteli hálózatok üzemeltetése gyakorlat Mőszaki programozás gyakorlat

2 4 8 4 8 4 3 2 3 3 2,5 3 2 3 11

20 31

13

3 13 31

99


PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZOFTVERFEJLESZTİ A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 213 05 A szakképesítés megnevezése: Szoftverfejlesztı A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerő szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idı aránya: 40% Gyakorlati képzési idı aránya: 60% Az iskolai rendszerő képzésben az összefüggı szakmai gyakorlat idıtartama: 2 évfolyamos képzés esetén az elsı szakképzési évfolyamot követıen 160 óra A szakképzésbe történı belépés feltételei Iskolai elıképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák:Szakmai elıképzettség:Elıírt gyakorlat:Egészségügyi alkalmassági követelmények:Pályaalkalmassági követelmények:A heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:





Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

lkg_pp_2013_v1

100


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülı képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

10835-12 Alkalmazás fejlesztés

összes óra összes óra

lkg_pp_2013_v1


1/13 óraszám e gy


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

1,5 2 1

Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Alkalmazásfejlesztés Alkalmazásfejlesztés gyakorlat Web alkalmazásfejlesztés Web alkalmazásfejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek gyakorlat Multimédia gyakorlat Adatbázis fejlesztés Adatbázis fejlesztés gyakorlat Szakmai idegen nyelv

2 4 8 4 6 2 2 4,5 4 2 4 4 2 1 2 2 13

18 31

1 13

18 31

101


PEDAGÓGIAI PROGRAM

ÜGYVITELI TITKÁR A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 346 02 Szakképesítés megnevezése: Ügyviteli titkár A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. Ügyvitel Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. Ügyvitel Iskolai rendszerő szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idı aránya: 40% Gyakorlati képzési idı aránya: 60% Az iskolai rendszerő képzésben az összefüggı szakmai gyakorlat idıtartama: 2 évfolyamos képzés esetén az elsı szakképzési évfolyamot követıen 160 óra A szakképzésbe történı belépés feltételei Iskolai elıképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai elıképzettség: Elıírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek A heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:





Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

lkg_pp_2013_v1

102


PEDAGÓGIAI PROGRAM


Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülı képzések esetén) 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10073-12 Titkári ügyintézés 10072-12 Rendezvény- és programszervezés 10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven összes óra összes óra

lkg_pp_2013_v1


1/13 óraszám e gy


0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyakorlat Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek

7 1 5,5 3,5 4 4 2,5 3 6 4 3 6 2,5

Szakmai idegen nyelv gyakorlat

7 14,5

16,5 31

12

19 31

103


PEDAGÓGIAI PROGRAM

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

TANTÁRGYI PROGRAMOK NAPPALI TAGOZAT KÖTELEZİ TÁRGYAK NYELVI ELİKÉSZÍTİ OSZTÁLY VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK

FELNİTTOKTATÁSI TAGOZAT KÖTELEZİ TÁRGYAK VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK

EGYÉB MELLÉKLETEK

lkg_pp_2013_v1

104


PEDAGÓGIAI PROGRAM

RÉSZLETES TARTALOM ELŐSZÓ ................................................................................................................................................. 3 NEVELÉSI PROGRAM........................................................................................................................ 4 1. CÉLJAINK, ALAPELVEINK ........................................................................................................... 5 A felnőttoktatás sajátosságai ........................................................................................................................... 7

2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ......................................................................................................... 8 Nappali tagozaton ............................................................................................................................................... 8 A felnőttoktatásban ............................................................................................................................................. 8 Egyéni szándékok, lehetőségek ........................................................................................................................ 9 Érdeklődés ........................................................................................................................................................... 9 Tehetséggondozás ............................................................................................................................................... 9 Hátrányok ............................................................................................................................................................ 9 Kiemelt figyelmet igénylő tanulók ..................................................................................................................... 10 Gyermek- és ifjúságvédelem ............................................................................................................................. 10

3. ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS .............................................................. 11 Együttműködés, kapcsolattartás .....................................................................................................................12 Kapcsolat partnereinkkel ................................................................................................................................... 12 Tanórán kívüli tevékenységek, közösségfejlesztés ............................................................................................ 13

4. PEDAGÓGUSAINK FELADATAI .............................................................................................. 15 Szaktanárként a pedagógus: .............................................................................................................................. 15 Osztályfőnökként ............................................................................................................................................... 15

5. DIÁKOK, HALLGATÓK.............................................................................................................. 17 Nappali tagozaton ............................................................................................................................................. 17 Felnőttoktatási tagozaton ................................................................................................................................. 17

6. VIZSGAREND ............................................................................................................................... 18 A legfontosabb szabályok .................................................................................................................................. 18 Vizsgatárgyak, vizsgarészek ............................................................................................................................... 19 Előrehozott érettségi vizsga .............................................................................................................................. 19

7. MUNKAREND .............................................................................................................................. 20 Nappali tagozat...............................................................................................................................................21 Időkeretek ......................................................................................................................................................... 21 Csoportok .......................................................................................................................................................... 21 Szolgáltatások .................................................................................................................................................... 21 Felnőttoktatás ................................................................................................................................................22 Hagyományos képzési formák ........................................................................................................................... 22 Időkeretek ......................................................................................................................................................... 22 Csoportok .......................................................................................................................................................... 22 lkg_pp_2013_v1

105


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szolgáltatások .................................................................................................................................................... 23 Digitális Középiskola .......................................................................................................................................... 23 Tanórán kívüli foglalkozások ...........................................................................................................................24

8. TANULÓK FELVÉTELE, ÁTVÉTELE ...................................................................................... 26 Felvétel .............................................................................................................................................................. 26 Átvétel ............................................................................................................................................................... 27

9. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA.......................................... 29 10. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI FELADATOK ................................................................................ 30 Az egészségfejlesztő munka célja ...................................................................................................................... 30 A tevékenységek szinterei és módszerei ........................................................................................................... 32 Az egészségfejlesztési program ellenőrzése, értékelése, újabb célkitűzés ....................................................... 33

HELYI TANTERV ............................................................................................................................. 34 1. TANTERVI ALAPOK .................................................................................................................. 35 2. TANTÁRGYSZERKEZET, ÓRATERVEK ................................................................................ 36 Nappali tagozat...............................................................................................................................................37 Kötelező tárgyak ................................................................................................................................................ 37 Választható tárgyak ........................................................................................................................................... 39 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .................................................................. 40 Felnőttoktatás ................................................................................................................................................41 Képzési formák .................................................................................................................................................. 41 Kötelező tárgyak ................................................................................................................................................ 41 Választható tárgyak ........................................................................................................................................... 43

3. TANTÁRGYVÁLASZTÁSI SZABÁLYOK................................................................................. 44 Idegen nyelvek................................................................................................................................................... 44 Fakultációk......................................................................................................................................................... 44 Művészeti tárgyak ............................................................................................................................................. 45 Választható érettségi vizsgatárgyak .................................................................................................................. 45

4. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS.............................................................................. 46 Nappali tagozaton ............................................................................................................................................. 46 Felnőttoktatási tagozaton ................................................................................................................................. 48

5. TANESZKÖZÖK, MÓDSZEREK................................................................................................ 51 Nappali tagozaton ............................................................................................................................................. 51 Felnőttoktatási tagozaton ................................................................................................................................. 51 Az alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei ........................................................................................... 51 Otthoni felkészülés ............................................................................................................................................ 52

6. ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA ...................................................................................... 53

lkg_pp_2013_v1

106


PEDAGÓGIAI PROGRAM

7. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI ....................................................... 55 8. TOVÁBBI ELVEK ÉS CÉLOK .................................................................................................... 56 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .................................................................................................. 56 A Nemzeti alaptanterv megvalósítása ............................................................................................................... 57

9. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ........................................................ 59 Biológia ...........................................................................................................................................................60 Dráma .............................................................................................................................................................61 Élő idegen nyelv ..............................................................................................................................................62 Ének-zene .......................................................................................................................................................63 Filozófia ..........................................................................................................................................................64 Fizika...............................................................................................................................................................65 Földrajz ...........................................................................................................................................................66 Gazdasági ismeretek .......................................................................................................................................67 Informatika .....................................................................................................................................................68 Kémia .............................................................................................................................................................71 Latin nyelv ......................................................................................................................................................73 Magyar nyelv és irodalom ...............................................................................................................................78 Matematika ....................................................................................................................................................79 Mozgókép- és médiaismeret ...........................................................................................................................80 Pszichológia ....................................................................................................................................................81 Rajz és vizuális kultúra ....................................................................................................................................82 Társadalomismeret .........................................................................................................................................83 Testnevelés .....................................................................................................................................................84 Történelem .....................................................................................................................................................85

SZAKMAI PROGRAM ..................................................................................................................... 86 SZAKMAI KÉPZÉS ........................................................................................................................... 87 Gazdasági informatikus...................................................................................................................................88 Infokommunikációs hálózatépítő és üzemeltető.............................................................................................90 Informatikai rendszergazda ............................................................................................................................92 lkg_pp_2013_v1

107


PEDAGÓGIAI PROGRAM

Irodai asszisztens ............................................................................................................................................94 IT mentor ........................................................................................................................................................96 Műszaki informatikus .....................................................................................................................................98 Szoftverfejlesztő ...........................................................................................................................................100 Ügyviteli titkár ..............................................................................................................................................102

lkg_pp_2013_v1

108

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013, İSZ ELİSZÓ 3 NEVELÉSI PROGRAM 4 HELYI TANTERV 34 SZAKMAI PROGRAM 86 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 104 ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA, OM:

Recommend Documents