PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program helyi tanterv

Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola 2370 Dabas, Szent István tér 2. Tel: 29/360-346; Fax: 29/360-390

PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program helyi tanterv

- 2004 -


A pedagógiai program szerkezete

1. Bevezetés - helyzetelemzés 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelveink 2.2. Az iskolában folyó oktató-neveló munka feladatai, eszközei, eljárásai 2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 2.7. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenység 2.8. A szül k, a tanulók és a pedagógusok együttm ködésének formái 2.9. Az iskolában folyó nevel -oktató munka ellen rzési, mérési, értékelési, min ségbiztosítási rendszere 2.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke (1.sz. melléklet) 2.11. Egészségnevelés és környezeti nevelés 2.12. A tanulók fizikai teherbíró képességének és egészségi állapotának felmérése 2.13. A középszint érettségi vizsga témakörei 3. Helyi tanterv 3.1. Óratervek - tantárgyi struktúra 3.2. Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 3.4. A tanulók teljesítménye, magatartása, szorgalma, értékelésének és min sítésének alapelvei, követelményei és formái 4. Záró rendelkezések 4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje 4.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 4.3. A pedagógiai program módosítása 4.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 4.5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

2


1. BEVEZETÉS - HELYZETELEMZÉS 1.1. Ez a Pedagógiai program a Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban folyó nevel -oktató munka tartalmi kérdéseit szabályozó dokumentuma. (Alapító okirat) Iskolánkban tanulóinkat els sorban érettségire készítjük fel, biztosítjuk a középfokú és az emelt szint érettségire készülés lehet séget is. Célunk az, hogy diákjaink minél nagyobb számban kerüljenek fels oktatási intézményekbe. Azok a diákok pedig, akik érettségi után szakmát kívánnak tanulni, helyben választhatnak a fenti szakképzési lehet ségekb l. E dokumentum tartalmazza a magasabb jogszabályokban el írt kötelez szabályozásokat Élve a jogszabályok adta lehet séggel, törekedtünk arra, hogy a nyolcosztályos gimnázium eredeti tanterveit csak minimális mértékben változtassuk meg, az óratervek kialakításánál a kötelez órakereteken túl, de a terhelhet ség határain belül alakítottuk ki a tantárgyak és az évfolyamok óraszámait. 1.2. Helyzetelemzés A szül k és a társadalmi környezet Iskolánk Dabason, Pest megye déli részén található. Beiskolázási területe els sorban Dabas és környéke, mintegy 15 település. Budapest közelsége és a jó bejárási lehet ségek alapvet en meghatározták meghatározzák ma is -a településen él k életfeltételeit. A lakosság egy része bejáróként Budapesten dolgozik, másik része mez gazdasági termeléssel foglalkozik, hiszen a f város jó piacot biztosít az itt megtermelt élelmiszereknek. Az utóbbi években kialakultak és meger söd ben vannak a vállalkozások. Mind Dabas, mind a térség gyengeségének kell tekintenünk a lakosság képzettségi színvonalát, a közép- és a fels fokú iskolai végzettséggel rendelkez k alacsony arányát. Dabason az érettségizettek száma a lakosság 12,5 %-a, a diplomásoké 5,8 %. Mindkét érték a megyei városok megfelel mutatóinak a fele, a környez településeken pedig ez alatt van. A fenti tények meghatározzák a lakosság iskoláztatási szokásait, az iskolaválasztást és a választott iskolával szembeni elvárásokat. Tájékozódó felmérésünk alapján 20 % körül van azok aránya, akik diplomát szeretnének gyermekeiknek, ez a réteg az, aki biztosan gimnáziumot választ majd, zömmel 8 vagy 6 osztályos változatban. A lakosság zöme - közel 60 % - érettségit és szakmát, a maradék 20 % érettségi nélkül kíván szakmát taníttatni gyermekének. A szül knek mintegy 80 %-as helyben választana középiskolát akkor, ha megtalálná azokat a lehet ségeket, szakmákat, amelyet

3


szán gyermekének. Ugyanez a felmérés mutatja azt, hogy helyben is nagy az igény az idegen nyelv és a számítástechnika tanítása iránt. Angolt a szül k 47, németet 42 %-a választana, a többi nyelv választása nem éri el az 5 %-ot, társalgás szintjén 50, középfokú nyelvvizsga szintjén pedig 40 %. További adatok a szül k elvárásáról: - legfontosabb tantárgyak: matematika, magyar, idegennyelv, történelem, számítástechnika, - a legkevésbé fontosak: ének, rajz, fizika, kémia, testnevelés, - új tantárgyként szeretnék: etika, illemtan, pszichológia, jogi ismeretek, - legfontosabb tanórán kívüli foglalkozások: nyelvvizsga el készít , egyetemi el készít , sportkör, szakkör. (1997-es felmérés adatai) A fenti igényeket iskolánk lehet ségei szerint igyekszik maximálisan kielégíteni. A tanulók Iskolánknak hosszú id óta nincsenek beiskolázási gondjai, 2-3-szoros túljelentkezés mellett választhatjuk ki tanulóinkat. A jelenlegi létszám optimális mind az épület befogadóképessége, mind a tanári kar teljesít képességének tekintetében. A diákok képesség szerinti összetétele heterogén - kivétel a nyolcosztályos gimnázium. Er sen különbözik motiváltságuk, szorgalmuk, kitartásuk és akaraterejük. Az iskolakezdéskor regisztrálható 90 %-os továbbtanulási szándék a negyedik év végére visszaesik, nagy részben a nem megfelel tanulmányi eredmény miatt. Az iskola is hibáztatható ebben, hiszen míg a jól tanulók választhatnak szakkörök, nyelvvizsga, verseny- és egyetemi el készít k, fakultációs csoportok között, addig a lemaradók szervezett segítségre kevéssé számíthatnak. Tanulóinkat rendszeresen készítjük tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyekre, melyeken minden évben van néhány országos dönt be jutó diákunk. Elégedettek vagyunk az iskola fels fokú felvételi arányával, amely 50 % körüli érték, ez országosan is jó helyezést biztosít számunkra. A tantestület Iskolánk 39 tanári státusszal rendelkezik, ez sz kösen elegend a feladatok ellátására. A tanárok szakok szerinti megoszlása megfelel , minden területen az el írt képzettséggel rendelkez szakember dolgozik. A mindennapos tanítás mellett a tanárok ellátják az iskola szakmai, nevelési, szociális funkciójához tartozó feladatokat, 18 osztályf nök, 1 pályaválasztási felel s, 1 DÖK segít tanár, 1 gyermek- és ifjúságvédelmi felel s, 10 munkaközösség-vezet , 1 szabadid szervez , 1 rendszergazda, oktatástechnikus, könyvtáros végzi ezt a munkát. 4


A m ködés tárgyi feltételei A gimnáziumban sz kösen, de biztosítottak a tartalmi munka tárgyi feltételei. Az iskola épülete struktúrálisan és funkcionálisan megfelel az oktatás céljainak. Rendelkezésre állnak: 12 osztályterem, 6 csoportszoba, fizika-, kémia el adóterem szertárakkal, 10 f s laboratórium kémia és biológia tárgyak fakultatív keretben történ tanításához, egy komputeres nyelvi labor, két számítástechnika terem mintegy 50 számítógéppel. A minimális felszerelési jegyzékünk tartalmazza mindazt a hiányt, amelynek pótlása a közeljöv feladata lesz. A több alkalommal benyújtott címzett támogatási pályázat pedig megoldást adna egy új, igényes könyvtár, nyelvi és informatikai tantermek megépítésére. Egyúttal megoldódna az iskola régi épületének teljes rekonstrukciója is.

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Pedagógiai alapelveink A dabasi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban tanító pedagógusok mindennapi nevel és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink el re megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el t lük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevel , - szül és nevel , - nevel és nevel között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszer ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és b vítése a

5


legfontosabb pedagógiai feladat. Nevel ink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekb l. - Megismertetjük tanulóinkkal nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelked személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szül föld iránti szeretetet. Ennek érdekében: - lehet séget teremtünk arra, hogy iskolánk életér l, tevékenységér l, eredményeir l minél többet megismerhessenek a szül k, valamint városunk érdekl d polgárai, - ápoljuk és b vítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közm vel dési intézményekkel, - nevel ink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szint megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 3. Az intézmény mindhárom iskolatípusában folyó pedagógiai tevékenység legfontosabb célja: Tanítványaink érettségi után nyerjenek felvételt f iskolára ill. egyetemre, akik ebb l kimaradnak, helyben kapjanak olyan szakképzést, amellyel munkába tudnának állni, vagy el nyhöz jutnak a szakirányú fels fokú végzettség megszervezésében. Alapelvünk, hogy ehhez a tanárok, a diákok és a szül k alkotó szellem együttm ködése szükséges, amely kölcsönös bizalomra, a tanár tudatos irányító szerepére épül. Ehhez kitartó, rendszeres munkára, egyenletesen jó teljesítményre van szükség. 4. A megfogalmazott cél eléréséhez iskolánk: - Biztosítja a tanórai felkészítést az emelt szint és a középszint érettségi vizsgára minden olyan vizsgatárgyból, melyre legalább 5 f jelentkezett. Kevesebb jelentkez esetén segítséget ad a felkészülésben. Alapm veltségi vizsgára nem készítünk fel. - Törekszik arra, hogy az érettségi vizsga mindkét szinten legalább 90 %-ban eredményes legyen. Éppen ezért megtartjuk iskolánk bels vizsgarendszerét, amely kétévenkénti szintvizsgákból áll. - A nyelvi érettségire és a középfokú nyelvvizsgára párhuzamosan készít fel, célul t zi ki ezen vizsgák helyben történ megszervezését és kb. 40 %-os eredményességet. A végz diákok számára els idegen nyelvként az angolt és a németet, második nyelvként - ezek mellett - a franciát és az oroszt ajánljuk. - A kötelez órakereten túl lehet séget biztosít intenzív tehetséggondozásra, a fiatalabb korosztályok esetén els sorban szakkörök formájában, kés bb nyelvvizsga el készít k, emelt szint órák formájában.

6


Szeretnénk elérni, hogy felvételi arányunk iskolai szinten 50 %, a nyolcosztályosoknál 70 % fölött maradjon. - El kívánjuk érni, hogy tanítványaink eszköz szinten tudják használni a számítógépet, az érdekl d bbek pedig az érettségi után szakmát szerezhessenek az informatika területén. - Tanulóinkat felkészítjük az ECDL vizsgára, amelyet helyben m köd vizsgabizottságunkban meg is szervezünk számukra. - Valljuk, hogy az iskolában a tanítás maga a legf bb nevel er , de alkalmat biztosítunk és segítséget adunk az önkormányzatiság, a demokrácia elveinek megismerésére és azok gyakorlására els sorban a diákönkormányzaton keresztül. - Keressük ill. m ködtetni fogjuk azokat a tevékenységi formákat, amelyek er sítik az iskolai társas kapcsolatokat, az osztály és az iskolaközösséghez, a lakóhelyhez, a nemzethez tartozás élményét. - Igyekszünk kialakítani tanulóinkban az egészséges életmód és a sport iránti igényt. Ezért lehet séget biztosítunk úszás oktatásra, síelésre. - Iskolánk vallási szempontból semleges, de a szül k kérésére biztosítjuk a történelmi egyházak által szervezett és megtartott foglalkozások helyszínét, els sorban a kötelez tanítási órák után, csatlakozó óraként. 2.2. Az iskolában folyó nevel -oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai munkánk alapvet feladata, hogy a nyitottságra, fogékonyságra, érdekl désre és aktivitásra építve a személyiségfejl dés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggy z déssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Fogékonyság az él és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség meg rzésének fontossága. Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megel zése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felel sségvállalás saját sorsának alakításáért (önállósság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. H ség, önzetlenség, megértés, tapintat, szinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szül k, nagyszül k megbecsülése, szeretete. 6. Kultúrált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az el ítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

7


7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önm velésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szül föld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben él magyarságért érzett felel sség - és közösségvállalás. A hazánkban él kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenl ségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdekl dés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevel és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását el segítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböz fejezeteiben kés bb meghatározásra kerül tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevel közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevel hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakí- - Követelés tását célzó, beidegz - Gyakoroltatás - Segítségadás módszerek - Ellen rzés - Ösztönzés

8

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi célok kit zése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellen rzés. - Ösztönzés.


2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése

- Elbeszélés. - A nevel részvétele a tanulói - Tények és jelenségek közösség tevékenységében. bemutatása. - A követend egyéni éa cso- M alkotások bemutatása portos minták kiemelése a kö- A nevel személyes pélzösségi életb l. damutatása.

3. Tudatosítás (meg- - Magyarázat, beszélgetés. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. gy z dés kialakítása) - A tanulók önálló elemz munkája. - Vita. 2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevel és oktató munkájának alapvet feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskör en fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Alapvet erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggy z déssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészít ) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttm ködési készség kialakítása. A kultúrált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az él és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztet érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szül hely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvet állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdekl dés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák 9


iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevel és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevel k és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történ nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevel -oktató munkájának alapvet feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevel i irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszer nevel i fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevel knek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevel i segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kit zni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történ közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gy jthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. 10


Feladat: A tanulói közösségre jellemez, az összetartozást er sít erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 2.5. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezi formák. 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanításitanulási folyamatba illeszked tanítási óra. Az iskola nevel i a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben el térbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevel -oktató munkája a lehet ségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Tanulás módszer és önismeret tanórai bevezetése az 5. és 0 . é vfolyamon. Hagyomány rz tevékenységek: - Fontos feladat az iskola és annak keretén belül m köd alapítvány névadójának, Táncsics Mihály emlékének ápolása. Minden évben - márciusban Táncsics-napokat szervezünk a DÖK közrem ködésével. - Iskolánkban megtartott ünnepek és iskolai szint rendezvények: - tanévnyitó és tanévzáró ünnepély - szalagavató - ballagás - karácsony - nemzeti ünnepeink: okt. 6., 23., márc. 15. - a kommunizmus áldozataira való emlékezés: február 25. - a holocaust áldozataira való emlékezés: április 16. - öt évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. Iskolai formaruha: lányoknak fehér ingblúz, fekete szoknya vagy nadrás, fiúknak fehér ing, sötét öltöny ill. sötét nadrág és zakó.

11


Az alapöltözetet minden tanuló esetében bordó nyakkend egészíti ki, melyet az iskola emblémája díszit.

Diákönkormányzat: a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadid s tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat m ködik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekb l álló diákönkormányzati vezet ség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevel segíti. Tanulószoba: az iskolában - tanítási napokon - a délutáni járm vek indulásáig, 1410 -ig - tanulószoba m ködik az 5. 6. és 7. 8. évfolyamokon. A bejáró tanulók számára kötelez jelleggel, a dabasi diákok szül i írásbeli kérésre maradhatnak itt a foglalkozásokon. Diákétkeztetés. Az intézmény minden tanulója számára - igény esetén ebédet (menzát) biztosít saját konyháján. Az iskola fenntartója által megállapított, norma alapján számított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. - Az egyéni képességek minél jobb kibontakozását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli versenyfelkészít k, egyetemi el készít k és korrepetálások segítik. - A 11. 12. évfolyamon fakultációs és emeltszint tantárgyakat választhatnak a tanulók, - továbbtanulásra való felkészülés céljából. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskola és iskolán kívüli sportversenyekre. Versenyek, vetélked k. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, m vészeti stb.) versenyek, vetélked k, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk, ezenkívül az OKTV verseny megyei, ill. országos fordulóira, különböz országos szint versenyekre is felkészítjük tanulóinkat. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevel i a tantervi követelmények teljesítése, a nevel munka el segítése céljából tanulmányi kirándulást, szabadid s programokat szerveznek. 12


Év végi tanulmányi kirándulások A páratlan évfolyamokon a nem szintvizsgázó osztályok számára tanulmányi kirándulást szervezünk.

1 napos

Az adott évfolyamon irodalmi, történelmi tananyagához kapcsolódik; pontos tartalmat az éves munkaterv tartalmazza. Finanszírozás: az útiköltséget, a belép jegyek árát az iskola fizeti számlák ellenében.

Évközi osztályprogramok Minden osztályf nök éves munkatervébe 1 múzeum- és 1 színházlátogatást kötelez jelleggel szervez (lehet leg félévente 1 alkalommal, múzeumlátogat s esetén a program a 3. tanítási óra után kezd dhet.) Finanszírozás: az útiköltséget, a színház-, belép jegyet az iskola fizeti számlák ellenében.

Kötelez -

a tanítást érint

iskolai rendezvények:

tanévnyitó ünnepély október 23. március 15. ballagás tanévzáró ünnepély iskolakarácsony diáknap

Ezeken a diáknap kivételével - a részvétel a tanulók számára iskolai formaruhában kötelez . (Megjegyzés: a ballagáson csak a 9-12. évfolyam van jelen.) A szalagavató járulékos rendezvény; szervezése többletköltséggel jár, ezért nem kötelez . Formája a szül k közös döntését l függ. A DÖK által szervezett szabadid s programok - gólyabál: - részvétel kötelez 5. és 9. évfolyamon (a többi évfolyamnak ajánlott) - farsang: részvétel önkéntes

13


- suli discó: a részvétel önkéntes A felügyeletet a szabadid szervez és a DÖK segít tanár mellett a pedagógusok látják el, a tanév elején elkészített beosztás szerint. Többnapos kirándulás, illetve a nyári szünetben táborozás szervezése a diák számára csak önkéntes lehet; finanszírozásához az intézmény nem járul hozzá. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján el zetes megbeszélés után lehet ség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. internet, tornaterem, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják engedélyt az iskola igazgatója adja. Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevel és oktató tevékenységét l függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevel k és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik f célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg problémák feltárása, megel zése. Minden pedagógus közrem ködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejl dését veszélyeztet körülmények megel zésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekés ifjúságvédelmi felel s m ködik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felel s alapvet feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: - a tanulók és a szül k tájékoztatása azokról a lehet ségekr l, személyekr l, intézményekr l, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, - családlátogatáson vesz részt a veszélyeztet okok feltárása érdekében, - a veszélyeztet okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, - tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadid s programokról. 14


c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejl dését veszélyeztet okok megel zésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megel zve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvet feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, - meg kell keresni a problémák okait, - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, - jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejl dését veszélyeztet okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttm ködik a területileg illetékes: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti szolgálattal, - családsegít szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - gyermekorvossal, - továbbá a gyermekvédelemben résztvev társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül els sorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - a felzárkóztató foglalkozások, - a tehetséggondozó foglalkozások, - az indulási hátrányok csökkentése, - a differenciált oktatás és képességfejlesztés, - a pályaválasztás segítése, - a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szül nek), - egészségvéd és mentálhigiénés programok szervezése, - a családi életre történ nevelés, - tanulószobai foglalkozások, - az iskolai étkezési lehet ségek, - az egészségügyi sz r vizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadid s tevékenységek, szünidei programok), - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), - a szül kkel való együttm ködés, - tájékoztatás a családsegít és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 15


2.7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: - az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felel s tevékenysége, - a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, - étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, - szoros kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenved tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, - a továbbtanulás irányítása, segítése, - a nevel k és a tanulók segít , személyes kapcsolatai, - a szül k, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése.

2.8. A szül k, a tanulók és a pedagógusok együttm ködésének formái 1. A tanulókat az iskola életér l, az iskolai munkatervr l, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felel s vezet je és az osztályf nökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgy lésen, valamint a diákönkormányzat vezet ségének ülésén, - a diákönkormányzat vezet je havonta egyszer a diákönkormányzat vezet ségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályf nökök folyamatosan az osztályf nöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejl désér l, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve ellen rz könyvön keresztül, írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képvisel ik, tisztségvisel ik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevel kkel, a nevel testülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szül ket az iskola egészének életér l, az iskolai munkatervr l, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályf nökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szül i munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szint szül i értekezleten, - az osztályf nökök folyamatosan az osztályok szül i értekezletein. 5. A szül k és a pedagógusok együttm ködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szül i értekezlet. 16


Feladata: - a szül k és a pedagógusok közötti folyamatos együttm ködés kialakítása, - a szül k tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehet ségeir l, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeir l, - az iskola és a szaktanárok értékel munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi el menetelér l, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjér l, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeir l, problémáiról, - a szül k kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegy jtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata: a szül k és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. d) Nyílt tanítása nap. (Az itt tanulók részére) Feladata, hogy a szül k és a 4. ill. 8. osztályos tanulók betekintést nyerjenek az iskolai nevel és oktató munka mindennapjaiba. A szül i értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok id pontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szül k kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képvisel ik, tisztségvisel ik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevel testületével vagy az iskolaszékkel.

2.9. Az iskolában folyó oktató-nevel munka ellen rzési, mérési, értékelési rendszere Az iskolában folyó nevel -oktató munka ellen rzése folyamatos és rendszeres. A folyamatosságot az alkalmazott eljárások egyik csoportja biztosítja - ez a mindennapos, spontán és célirányos beszélgetés, kölcsönös tájékoztatás. Az ellen rzés másik csoportjába az SZMSZ-ben és az éves iskolai munkatervben is rögzített - óralátogatások, - beszámoltatások tartoznak. Óralátogatást ellen rzési céllal az iskolavezetés és a munkaközösség-vezet k végeznek. Az óralátogatást minden esetben elemz , értékel megbeszélés követ. A beszámoltatás rendje:

17


- Az osztályf nökök az osztályukban végzett nevel munkájukról, azok eredményér l a félévenkénti osztályozó értekezleten számolnak be a nevel testületnek, szül i értekezleten pedig az osztály szül i munkaközösségének. - A munkaközösség-vezet k és egyéb területek felel sei a végzett munkáról, munkatervük teljesítésér l szóban és írásban adnak beszámolót a félévi ill. az év végi tantestületi értekezleten. - Az iskola nevel -oktató munkájáról az igazgató ad beszámolót és értékelést a félévi és év végi tantestületi értekezleteken a nevel testületnek, az iskolai évzárón a tanuló közösségnek, az iskolaszéki ülés, a szül k, tanulók és a fenntartó képvisel jének. A fent leírt, és az SZMSZ-ben részletezett bels ellen rzési rendszer, az e dokumentum 2.8. fejezetében ismertetett együttm ködési formák, valamint iskolánk bels vizsgarendszere (3.sz. melléklet) adják ma iskolánk m ködési min ségének garanciáit, és biztosítják hosszú távon a sikeres m ködést. A partnerközpontú m ködés alapvet feladata az iskolai partnerek (els sorban: tanulók, szül k, pedagógusok és fenntartók) elégedettségének növelése. Partnereink igényeinek kielégítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a jogszabályok el írásaira is. Ennek részleteit az intézményi min ségirányítási program (IMIP) tartalmazza. 2.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevel -oktató munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke. (lásd: 11.sz.melléklet) 2.11. Egészségnevelés és környezeti nevelés 1. Az iskolában folyó egészségnevelés célja, hogy képessé tegye a tanulókat arra, hogy egyre növekv kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet tör djenek ez egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehet ségekkel. Olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehet ségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmeg rzés a mindennapi élet része kell hogy legyen, mely messzemen en figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmeg rz tevékenység magában foglalja az emberi szervezet m ködésével és a betegségek megel zésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek b vítését. Az egyes évfolyamok vonatkozásában úgynevezett egységesít tartalmi körök megfogalmazására került sor, melyek egyidej leg két szempontot hivatottak megjeleníteni: 1. az adott életkori csoport kutatások alapján körvonalazódó 18


domináns problematikáját; 2. az adott életkori csoport "fejl dési feladatát", melynek sikeres teljesítése hozzásegíthet egy egészséges és kiegyensúlyozott életvezetéshez, a jóllét megtalálásához.

A tananyag feldolgozása során az oktatási technikák minél szélesebb kör alkalmazása a legszerencsésebb, hiszen ezek révén alakulhat ki a saját élmény, fejl dhetnek az életvezetés, a testi-lelki jóllét szempontjából valóban fontos készségek és jártasságok (kommunikációs készségek, kooperációs technikák, projektmunka, csoport munka stb.).

5. évfolyam Életmódok és az egészség Az egészség fogalma. Mi az életmód? Mit l egészséges az én életmódom? Táplálkozás. Az életmód és a biztonság meg rzése. Az életmód és a veszélyes anyagok. Az életmód és a kapcsolatok. Az életmód és a növekedés. Az életmód és a környezet. Hogyan befolyásolhatom az életmódomat. 6. évfolyam Korlátok és lehet ségek Amir l én döntök, és amir l nem. Légy bátor IGEN - t mondani! Légy bátor NEM - et mondani! Amir l én döntök: mit eszem. Mozgás és személyes higiéné. Veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztás. Amir l én döntök: környezet. Mai döntések- holnapi következmények. 7. évfolyam Függetlenségi törekvések és az egészség. 19


Változások kora - Hogyan nézek ki? Változások kora - Hogyan érzem magam? Hogyan látom családomat? Hogyan látnak k engem? Hogyan látom barátaimat? Hogyan látnak k engem? Változások a kapcsolataimban: barátok és ellenségek. Változások a kapcsolataimban: barátság vagy szerelem? Veszélyes anyagok. Veszélyes anyagok és a kapcsolatok Biztonság a változásokban.

8. évfolyam Felel sséged a jöv dért. Környezetünk védelme- az egyéni felel sség kérdései. Alternatív étrendek. Változtassunk! Táplálkozás. Testmozgás, nem kés elkezdeni. Látsz-e változtatást életmódodban? Hogyan legyünk sikeresek (kapcsolatainkban, munkánkban)? Mit ajánlasz a mai ötödikeseknek? Életed 10 év múlva.

9. évfolyam Egészséges életmódok és a serdülés. Felfogások az egészségr l. Felfogások az életmódról. Ki számít kortársnak? Kapcsolatok és a megjelenés? Mi számít drognak legális és illegális. Mi számít drognak? Alternatívák: testmozgás, kapcsolatok. Kockázatok és veszélyek.

10. évfolyam Nyomás alatt

helyem a világban

én és mások

Elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média. A család hatása az életmódra. Kortársak hatása az életmódra. 20


Mit üzen a média? Társadalmi elvárások devianciák. Meg akarok felelni? Önértékelés.

11. évfolyam Hogyan tovább? Melyik úton? A társadalmi együttélés szabályai. Táplálkozás. Párkapcsolat. A szexualitás mindennapjai. Veszélyes anyagok. Deviáns viselkedésmód. Önismeret, kommunikáció, pályaválasztás.

12. évfolyam Felel sség a közösségért. A feln tté válás folyamata a döntések tükrében, pályaválasztás. Döntések életmódomban: kapcsolatok. Döntések életmódomban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné. Hogyan képzelem el a családom? Hogyan képzelem a munkám?

2. A környezeti nevelés alapelvei

A környezeti nevelés célja: 1) a környezettudatos magatartás, a környezetért felel s életvitel el segítése, 2) a természet - s benne az emberi társadalom - harmóniájának meg rzése. 3) A természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztel szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jöv jének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jöv ben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felel sségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttm ködési képességeit, a személyes és a közös felel sségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és

21


egyben a társas együttm ködés és konfliktuskezelés készségeinek er sítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felel s, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, el térbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben feler södhet a társas részvétel, felértékel dhet a felel s együttm ködés. Ennek megvalósítása rendszerszemlélet megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiát igényel, amely messzemen en figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefügg kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzd gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik. A környezeti nevelés - a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata - kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben el segíti a környezeti- és egészség-tudatosság er södését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekel tt a konfliktuskezelés, döntés, együttm ködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöz dik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása.

5. évfolyam A közösségben elfoglalt hely. Felel sségvállalás. Saját környezetünk megteremtése Sz kebb, tágabb környezetünket nemigen ismerjük, megszoktuk, elsiklunk fölötte. Szükségszer évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet er sítheti, javíthatja. Elismerést érdemel az ez irányú felel sségvállalás. Emellett az iskolai környezetb l, a lakóhelyr l való kilépés - a tágabb környezettel való ismerkedés - szélesítheti a skálát. Kézenfekv lehet valamely helyi környezeti értékkel való virtuális és valós találkozás. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk?

6. évfolyam A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelel ismeret. 22


Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés iránti szándékot és cselekv készséget kell formálnunk. A nemzeti parkokba való ellátogatás például, biztos hátteret adhat a hazai, sokszín természeti környezet megismeréséhez. Eközben a környezetünket ért "támadások" is felismerhet kké lesznek. Feltérképezésük megalapozza a következ év tennivalóit.

7. évfolyam A fogyasztói társadalom. A hulladék Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban elt nt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérd ívek segíthetik a feltárást Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehet ségét mutatja be.

8. évfolyam A varázsszó: energia Mib l lesz? Talán a semmib l keletkezik? Mivé válik? Hol t nik el észrevétlenül? Valóban elt nik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, megfoghatóvá, mérhet vé, utolérhet vé! Látogassunk el valamilyen bányába, er m be, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük "nagyító alá" közüzemi számláinkat!

9. évfolyam Életvezetés, életmód, szokásaink a múlt, a jelen, a jöv környezetében A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem használható.

10. évfolyam Testi, lelki problémák. A megoldás módjai A szükségszer en felmerül problémákra - részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt - sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság,

23


lelki betegség, depresszió, alkohol, drog, kiúttalanság. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat. Szemléltethet statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül.

11. évfolyam A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám Szinte nincs perc, hogy ne lenne jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az el z ekben összegy lt tapasztalatok környezetünkr l és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos odafigyelésre, kritikai értékelésre.

12. évfolyam Intézmények. Civil szervezetek. Feladatuk, hatáskörük és struktúrájuk mennyire hatékonyak? Hibáink kiküszöbölésére különböz törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felel s állampolgárként tiltakozunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti jogainkat? A drámajáték segítheti a különböz szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehet ségek átgondolását. 3. Az egészségnevelés és a környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanítási órán A témák feldolgozása els sorban osztályf nöki órán történhet, de más tanórákon is hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelel környezetvédelmi és egészségfejlesztési vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Az aktuális témák az egyes tantárgyak helyi tanterveibe kerültek bele. Nem hagyományos tanítási órán Itt szintén tantervi feladatokat valósítunk meg, csak nem a szokásos keretek között. Ide sorolhatjuk:

24


- múzeumlátogatások - laborgyakorlatok - üzemlátogatások (pl.: szennyvíztisztító telep)

Tanórán kívüli foglalkozáson Tanórán kívül a tanulók olyan programokon vehetnek részt, ahol a környezet- és egészségnevelés fontos téma. Ide sorolhatjuk: a.) osztálykirándulás, nyári tábor b.) kiállítások megtekintése c.) Diáknap d.) szakkörök, mindennapi testedzés e.) látogatás : állatkert, botanikus kert, nemzeti park, múzeumok, papírgyár f.) vetélked k, pályázatok: - városi és iskolai akadályverseny - katasztrófavédelmi vetélked - csecsem ápolási és els segélynyújtó verseny - vetélked , rajz és verspályázat a jeles napok alkalmából (pl.: szenvedélybetegségek, Föld napja) g.) akciók : - várostakarítás - az iskola szépítése, zöldítése, faültetés - kérd ív, újságkészítés, iskolarádió m ködtetése - A kihívás napja 4. A program résztvev i Emberi er forrásnak tekintve az iskola összes dolgozójának és diákjának meg van a maga fontos, személyre szabott feladata. Az iskolán belüli együttm köd k: - tanárok - szül k (SZMK) - diákok (DÖK) - szabadid szervez - gyermek- és ifjúságvédelmi felel s - iskolaorvos - véd n

25


Az iskolán kívüli együttm ködés is nagyon fontos. Segít ink lehetnek: - alapítványok - gyermekjóléti szolgálat - megyei, illetve helyi ÁNTSZ - az egészségügy dolgozói - különböz szervezetek el adói

2.12. A tanulók fizikai teherbíró képességének és egészségi állapotának felmérése. A közoktatásról szóló 2003. évi törvény módosításának 48.§. (1) bekezdésének b) pontja szerint: a pedagógiai program meghatározza a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. Intézményünkben a tanulók esetleges betegségeinek felkutatását, a tanulók sz r vizsgálatát az iskolaorvos látja el. A tanulók fizikai teherbíró-képességének megállapításához szükséges felméréseket az iskola-véd n és a testnevel tanárok végzik. Cél: a tanulók fizikai állapotának változását egészségnevelés hatékonyságának növelése.

nyomon

követve

az

Ennek érdekében: A testnevel tanárok (minden osztályban, minden évben) testnevelési órákon felmérik: - Egyensúly: egyensúlyozás 45 mp-ig tornapad rögzít gerendáján 2 m-es kijelölt szakaszon (db/perc) - Végtagmozgás gyorsasága: lapérintés (25 ciklus ideje: mpx10) - Dinamikus er : helyb l távolugrás (cm) - Izomer állóképesség: Karer : függés hajlított karral Törzser : felülések 30 mp-ig (db/30 mp) - Futási gyorsaság-fürgeség: 10x5 méteres ingafutás/4 ütem fekv támasz 60 m. Kardio-respiratorikus állóképesség: 12 perces futás/Cooper-teszt/(m). - Csíp hajlékonyságot: ülésben el renyúlást (cm) A fizikai fittség megállapításához szükséges további méréseket a véd n által végzett felmérések: - Antropometriai méretek 26


testmagasságot (cm) testtömeget (kg) 4 b rred (a bicepsen, a tricepsen, a lapocka alatt, a csíp n) méretét (mm). Az 5., a 7., a 9. és a 11. osztályban: - látásélesség - színlátás - hallásvizsgálat - golyvasz rés - mozgásszervek - vérnyomás - tisztasági vizsgálat - obezitás (elhízás) A felmérések elvégzése után az eredmények kiértékelése, összehasonlítása az országos átlagával közösen történik az iskolaorvos, a véd n , a testnevel és a biológia tanárok értékelésével. Azután az osztályf nök részletes kimutatást készít a tanulók fizikai állapotáról, majd az alapján a szül ket is szül i értekezleten tájékoztatja az eredményekr l. Az id beli ütemezést az éves munkaterv tartalmazza. (A tanulók adatai bizalmasak, kezelésük a vonatkozó jogszabályok szerint történik.) Egyéb feladatok: A tanulók egészségi és fizikai állapotának számítógépes nyilvántartása Meghívott szakemberek felvilágosító el adásainak megszervezése: - diákoknak, - tanároknak, - szül knek. -

Az egészségneveléssel értékelése.

kapcsolatos

statisztikai

kérd ívek

kitöltése;

-

Iskolai rendezvényeinken biztosítani olyan pedagógust, aki rendelkezik els segély-nyújtási ismeretekkel.

2.13. A középszint érettségi vizsga témakörei Középszint érettségi vizsgát a helyi tantervben szerepl tantárgyak közül a következ kben szervezünk. Kötelez tantárgyak: - magyar nyelv és irodalom - történelem

27


- matematika - idegen nyelv: angol német Választható tantárgyak: - fizika - kémia - földrajz6 biológia - számítástechnika informatika - angol nyelv - német nyelv - francia nyelv - ének - rajz A középszint érettségi vizsga témakörei azonosak a 100/1997. Korm. rendelet és az azt módosító kormányrendeletben szerepl témakörökkel.

28


3. HELYI TANTERV 3.1. Óratervek - tantárgyi struktúra 3.1.1. Négyévfolyamos gimnázium - A kerettanterv ill. iskolánk hagyományai szerint a tantárgyak hagyományos rendszerét megtartottuk, a modulokból önálló tantárgyakat képeztünk úgy, hogy a két tanév órakeretét egy tanévre csoportosítottuk. - Az osztályf nöki óra tanterve tartalmazza évfolyamonként a 10 óra egészségnevelési blokkot. - A szabadon tervezhet órakerettel a 9 és 10. évfolyamon biológia, fizika óraszámait növeltük meg. A tánc-dráma tantárgyak anyagát a magyar irodalom valamint a testnevelés anyagába építettük be. A 11 és 12. évfolyamon heti 2-2 órával megnöveltük az I. idegen nyelv óráit, így ezeket emelt szinten tanítjuk. - Oktatott idegen nyelvek: angol, német, francia. - Az el z ekben leírtak szerint a 9 és 10. évfolyamon minden tanulónak biztosított a kötelez 27,5 óra , a 11 és a 12. évfolyamon a 30 óra hetenként. Ez teljesíthet : informatika 2 ó/hét (középszint) vagy 1 emeltszint felkészít választásával (2 ó/hét). - Az oktatási törvény 52. §-ban biztosított nem kötelez órakereteket csoportbontásra, tanórán kívüli foglalkozásokra, emeltszint órákra használjuk fel. - Az emeltszint érettségire a 11 és 12.évfolyamon emeltszint felkészít órákon készítjük fel tanulóinkat. Az emeltszint tantárgyak helyi tanterveit az emelt szint érettségi vizsga követelményeinek alapján készítettük el. Emeltszint felkészítés a 11 és 12. évfolyamon - heti 2 órában: magyar irodalom, történelem, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, ének, rajz, testnevelés, - 12. évfolyamon heti 3 órában: informatika, Tanórán kívüli foglalkozások: szakkör, nyelvvizsga el készít , emeltszint érettségi el készít nyelvb l, versenyfelkészít , korrepetálás:

29


A NÉGYÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM ÓRATERVE

ÓRAKERET S.sz.

Tantárgy

Éves

Éves

9. 1. Magyar

irodalom 2. Magyar nyelv 3. Történelem 4. Emberismeret, etika 5. I. Idegen nyelv 6. II. Idegen nyelv 7. Matematika 8. Informatika 9. Bev. a filozófiába 10.Fizika 11.Biológia 12.Kémia 13.Földrajz 14.Ének-zene 15.Rajz- vizuális k. 16.Testnevelés

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Heti

111 37 74 -

3 1 2 -

10. 111 3 37 1 74 2 -

111 111 111 72 74 74 74 37 37 74

3 3 3 2 2 2 2 1 1 2

111 111 111 74 74 74 74 37 37 74

30

3 3 3 2 2 2 2 1 1 2

11. 111 3 37 1 111 3 -

96 64 96 32

3 2 3 1

185 111 111 74 74 74

160 96 128 32 64 64

5 3 4 1 2 2

5 3 3 2 2 2

12.


17.Osztályf

nöki óra 18.MODULOK 19.Társadalomismeret 20.Tánc-dráma 21.Mozgókép, média 22.M vészetek KÖTÖTT ÓRÁK Kötelez en választ- ható órák KÖTELEZ :

37

1

-

27,5 28

37

1

-

27,5 28

37

1

32

1

37 37 37

1 1 1 30 2

32

1 30 2

-

28+2

-

28+2

3.1.2. Szakközépiskola - A szakközépiskola tantárgyi struktúrájának és órakereteinek kialakításában meghatározó szempontunk volt, hogy ez a gimnáziuméval lehet leg egybe essen, így lehet ségünk nyílik integrált osztály szervezésére. - A szabadon tervezhet órakerettel minden évfolyamon a közismereti tantárgyak óraszámait növeltük meg. 9 és 10. évfolyamon természettudományos blokk, 11 és 12. évfolyamon az idegen nyelv kapott heti 2 többletórát, így az idegen nyelv tanítása emelt szinten történik mindkét évfolyamon. - A szakmai orientáció 5 órájából 2-2 órát informatika tanításra, 3-3 a szakmai orientáció elméleti-gyakorlati oktatására fordítjuk. - A szakmai alapozó tárgy a 11 és 12. évfolyamon heti 9 ill. 8 órát kapott, így az elmélet és a gyakorlat órakerete egyaránt rendelkezésre áll. A szakmai alapozó tárgy részletesen: 31


11. évfolyam: - 5 óra számítástechnika - 2 óra gépírás - 1 óra jogi ismeretek 12. évfolyam: - 5 óra számítástechnika - 2 óra gépírás - 1 óra gazdasági ismeretek

A SZAKKÖZÉPISKOLA ÓRATERVE ÓRAKERET S.sz.

Tantárgy

Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti

Éves 9.

1.

Magyar irodalom

111

3

10. 111 3

11. 111 3

12. 96

3

2.

Magyar nyelv

37

1

37

1

37

1

32

1

3.

Történelem és áp.

74

2

74

2

111

3

96

3

-

-

-

-

37

1

-

-

111

3

111

3

185

5

160

5

ism. 4.

Társ. ism., etika

5.

Idegen nyelv

32


6.

Matematika

111

3

111

3

111

3

128

4

7.

Ének-zene

37

1

-

-

-

-

-

-

8.

Rajz

37

1

-

-

-

-

-

-

9.

Osztályf nöki óra

37

1

37

1

37

1

32

1

10.

Testnevelés spec.

74

2

74

2

74

2

64

2

11.

Fizika

74

2

74

2

74

2

-

-

12.

Földrajz

74

2

74

2

-

-

-

-

13.

Biológia

-

-

74

2

74

2

64

2

14.

Kémia

74

2

74

2

-

-

-

-

15.

M vészetek

-

-

37

1

-

-

32

1

16.

Informatika

74

2

74

2

-

-

-

-

17.

Szakmai

111

3

74

2

276

8

256

8

Kötött órák

-

27,5

-

27,5

-

30

-

30

Választható órák

-

-

-

-

-

-

-

-

KÖTELEZ :

-

28

-

28

-

31

-

30

orient.sz.alap.

3.1.3. Nyolcévfolyamos gimnázium

Az egyedi tanterv szerint m köd nyolcévfolyamos gimnázium eddigi tantárgyi rendszerét nagyrészt megtartottuk, - módosítás els sorban a tantárgyak óraszámának alakításában történt, 33


- a tanulást segít tárgy: az 5. évfolyamon: - a tanulás tanítása, önismeret 6.évfolyamon: - kommunikáció, személyiségfejlesztés heti 1-1 órában. - A 9. évfolyamon megsz nik a biológia tanítása, a 10. évfolyamon kezd dik ismét és a 12. évfolyamon fejez dik be, így megoldható az összehangolt emeltszint felkészítés a négy- és nyolcosztályos gimnáziumi osztályokban. - A tanulók heti kötelez óraszámát a törvényi minimum fölött, de a terhelhet ség fels határa alatt határoztuk meg. - Emeltszinten biztosított oktatás a 3.1.1. szerint. - A 11. 12. évfolyamokon az óraszám kötelezettség 30 óra (max.:34.) Teljesíthet : 1) informatika 2 óra (középszint) + 1 emeltszint választásával 2) 2 emeltszint választásával 3) az I. idegen nyelv (2 óra) + 1 emeltszint választásával

A NYOLCÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM ÓRATERVE

5

8. évfolyam

34


S.sz.

TANTÁRG Y

ÓRAKERET 6. 7.

5. Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

8. Éves

Heti

1.

Magyar irodalom

3

3

3

3

2.

Magyar nyelv

2

2

1

1

3.

Történelem

-

1

2

2

4.

I. Idegen nyelv

5

5

4

4

5.

Matematika

5

5

4

4

6.

Informatika

1

1

1

1

7.

Fizika

-

-

2

2

8.

Kémia

-

-

2

2

9.

Környezetismeret

2

1

10.

Biológia

-

-

2

2

11.

Földrajz

-

-

2

2

12.

Ének

1

1

1

1

13.

Rajz

1

1

1

1

14.

Testnevelés

3

3

3

3

15.

Osztályf nöki

1

1

1

1

16.

*Tanulás tanítása

1

-

-

-

17.

Kommunikáció

-

1

-

-

Összesen:

25

25

29

29

Kötelez :

22,5

22,5

25

25

35


Adható:

-

-

-

-

* Bevezetése: a 2004/2005-ös tanévt l.

9 S.sz.

TANTÁRG Y

12. évfolyam ÓRAKERET 10. 11

9. Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

12. Éves

Heti

1.

Magyar irodalom

3

3

3

3

2.

Magyar nyelvtan

1

1

2

2

3.

Történelem

2

2

3

3

4.

Emberismeret,

-

-

-

1

etika 5.

I. Idegen nyelv

3

3

-

-

6.

II. Idegen nyelv

4

4

5

5

7.

Matematika

4

4

4

4

8.

Informatika

1

-

-

-

9.

Filozófia

-

-

-

1

10.

Fizika

2

2

2

-

11.

Kémia

2

2

-

-

12.

Biológia

-

2

2

2

2

2

-

-

(környezet) 13.

Földrajz

36


14.

Ének

1

1

1

-

15.

Rajz

1

1

1

-

16.

Testnevelés

3

3

2

2

17.

Osztályf nöki

1

1

1

1

18.

M vészetek

-

-

-

2

Összesen:

30

30

26

26

Kötelez :

27,5

27,5

30

30

Kötelez en

-

-

4

4

választható

3.1.4. A nyelvi el készít évfolyam és a ráépül gimnáziumi képzés - A nyelvi el készítésre felhasznált id keret: legalább a teljes 60 %-a - 16 óra A nyelvi el készítésre fel nem használt id keret 25 % - informatika - 4 óra A fennmaradó id keretet képességfejlesztésre kell fordítani. - A tanulók számára biztosítjuk a 10. és 11. évfolyamon az emelt szint nyelvi órakeretet. Elvárjuk, hogy akkor el rehozott érettségit tegyen. - Az I. idegen nyelv tanítása a 10. évfolyam után megsz nik órakeretben heti 2 órában folytatható.

választható

- Minden más tantárgy esetén a 3.1.1. szerint kell eljárni. - A tanulás tanítása a 9. évfolyamon a 2004/2005-ös tanévt l szabadon választható (1 óra). Az I. idegen nyelvb l el rehozott emelt szint érettségi a 10.11. évfolyamon. El ször a 2005/2006-os tanévben. 37


NYELVI EL KÉSZÍT

S.sz.

TANTÁRGY

1+4 ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM ÓRATERVE

0. (9.)

ÓRAKERET 9. (10.) 10. (11.) 11. (12.)

12. (13.)

Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti

1.

Magyar

3

3

3

3

3

1

1

1

2

-

2

2

3

3

irodalom 2.

Magyar nyelvtan

3.

Történelem

38


4.

Emberism.,

-

-

-

-

1

16

5

5

-

-

-

3

3

6

6

etika 5.

I. Idegen nyelv

6.

II. Idegen nyelv

7.

Matematika

3

3

3

3

4

8.

Informatika

4

2

-

-

-

9.

Filozófia

-

-

-

-

1

10.

Fizika

-

2

2

2

-

11.

Kémia

-

2

2

-

-

12.

Biológia

-

-

2

2

2

13.

Földrajz

-

2

2

-

-

14.

Ének

-

1

1

-

-

15.

Rajz

-

1

1

-

-

16.

Testnevelés

2

2

2

2

2

17.

Osztályf nöki

1

1

1

1

1

18.

Társ.ism.,

-

-

-

1,1

-

M vészetek

-

-

-

1

1

Összes:

29

30

30

26

26

média 19.

39


3.2.

Kötelez :

27,5

27,5

27,5

30

30

Adható:

-

-

-

-

-

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.

A tanulók által használt tankönyvek jegyzékét a munkaközösségek állítják össze, a következ k figyelembevételével: - évfolyamonként az egyes tantárgyak tankönyveit úgy kell megrendelni, hogy az osztályok ill. csoportok átjárhatóságának a tankönyvek különböz sége ne legyen akadálya, - a nem érettségi tantárgyak esetében a különböz feladatgy jtemények, megoldáskötetek és egyéb segédletek beszerzése ne legyen kötelez a tanulók számára (az iskolai könyvtárból lehessen ezeket kölcsönözni).

3.3.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei:

- A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, ill. szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az el írt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ez azt jelenti, hogy minden tantárgyból legalább elégséges min sítést kapott az el z tanév végén. - Ha a tanuló egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor javítóvizsgát tehet. Sikeres javítóvizsga után a magasabb évfolyamon folytathatja tanulmányait. - Az a diák, aki a tanév végén három vagy több tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. - Méltányolható okból egyéni körülmények, szempontok mérlegelése után a tantestület dönt arról, hogy a három vagy négy tantárgyból bukott tanuló is javítóvizsgát tehessen. - A tanuló igazgatói engedéllyel az iskola két vagy több évfolyamán megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben ill. az el írásnál rövidebb id alatt is teljesítheti. - A tanuló részére kérelemre a szakképzés kivételével engedélyezhet egy vagy több évfolyam megismétlése abban az esetben is, ha egyébként fels bb évfolyamba léphetne. - A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az el írtnál rövidebb id alatt teljesítse,

40


egy tanítási évben 250 óránál ill. a tantárgy éves óraszámának 30 %-ánál többet hiányzott és a nevel testület az osztályozó vizsga letételét határozattal engedélyezte, magántanuló volt.

3.4.

A tanulók teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelésének és min sítésének alapelvei, követelményei és formái. 3.4.1. Az értékelés, min sítés alapelvei

objektivitás az értékelés legyen tárgyilagos, tényszer , a min sítés fejezze ki a tanuló tudásának a követelményhez viszonyított arányát, rendszeresség a tanulók értékelése szóban, folyamatosan történik, a min sítése általában osztályzattal egy-egy téma ill. egység után, következetesség az értékelés és a min sítés a követelményrendszer alapján történik, nem tartalmaz más pl. megtorló elemet.

3.4.2. A tantárgyi értékelés formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, el menetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal min síti. Az érdemjegyekr l a tanulót és szül jét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Minden tantárgyból havonta legalább egy osztályzatot kell adni. Az érettségi elméleti tárgyakból kötelez a témazáró dolgozat megíratása. A témazáró dolgozat osztályzatát piros tollal kell beírni naplóba, ellen rz könyvbe. Elégtelen témazáró dolgozat esetén a javítási lehet séget meg kell adni a tanulónak. Ha a témazáró dolgozatot a tanulók 30 %-a nem írja meg legalább elégségesre, abban az esetben a szaktanár köteles újra feldolgozni, átismételtetni az adott tananyagrészt, s a dolgozatot újraíratni az érintett tanulókkal. Az írásbeli beszámolások formái - témazáró dolgozat - témaközi dolgozat (legalább 2 tanóra anyagának a számonkérése) - egyéb írásbeli munka - röpdolgozat, szódolgozat (ideje nem haladhatja meg a 15 percet) - központi mérések (ennek formáit, rendjét az éves munkaterv tartalmazza) 41


Az írásbeli beszámoltatások rendje - A kötelez érettségi tantárgyakból a tanévben min. 3 témazáró dolgozatot kell íratni. - A többi tárgyból nem kötelez a témazáró dolgozat íratása. - Témaközi dolgozatot szükség szerint írathat a szaktanár, de egy nap kett nél több írásbeli beszámolója nem lehet a tanulónak. - A témaközi dolgozatok ellen rz dolgozat értéke a szóbeli feleletével egyezik meg. - Egyéb írásbeli munka formájában bármikor számon kérheti a tanár az anyagot. - Egy dolgozatra csakis egy osztályzat adható. Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok korlátai - A tanítási napokra és a hétvégi pihen napokra minden elméleti tárgyból adható írásbeli és szóbeli házi feladat. - A szorgalmi id szakban biztosított szabadnapra többlet házi feladat nem adható. Az érettségi vizsga témakörei mindig igazodnak az iskolában oktatott tananyaghoz, a tananyag módosulásával az iskolának a témaköröket is meg kell változtatnia. A témajegy a témazáró dolgozat és az el tte kapott osztályzatok együttes mérlegeléséb l alakul ki. A témajegy megállapítása nem kötelez , de a kötelez érettségi tárgyaknál ajánlott. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevel testület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, tanár és tanító által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésér l. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevel testület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevel testület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból kimagasló teljesítményt ér el, szaktárgyi dicséretet kap. 3.4.3. Iskolánk bels vizsgarendszere A tanulók tudásszint mérésére szolgál az iskolánkban kidolgozott tíz éve alkalmazott bels vizsgarendszer, amely alapvet en értékel , szummatív 42


jelleg , emellett diagnosztikus funkciót is betölt. (4.sz. melléklet. Bels vizsgaszabályzat)

3.4.4. A magatartás és szorgalom értékelése

A diákok magatartásának és szorgalmának figyelemmel kísérését minden pedagógus a saját óráján és foglalkozásán folyamatosan végzi, értékelése az osztályf nök feladata. Az értékelés id pontját az osztályf nöki tanmenet tartalmazza. A min sítésre az osztályf nök tesz javaslatot, kikérve az osztályban tanító kollégák véleményét. A min sítésnél figyelembe veszi a következ ket: magatartás példás: - az a tanuló, aki az iskola házirendjében megfogalmazott követelményeknek megfelel en példamutatóan, udvariasan viselkedik különféle körülmények között is, - tevékenységében megnyilvánul a közösségi motiváció, pozitív hatást gyakorol a közösségre, szívesen vállal munkát is, - segít kész, kezdeményez , - igazolatlan hiányzása nincs, jó: - az iskolai házirend követelményeit megtartja, fegyelmezett, - a közösség érdekei ellen nem vét. Bár kezdeményez , de támogatja azokat, akik helyes irányban befolyásolják a közösséget. - Igazolatlan hiányzása nincs (1-2 óra esetén alkalmazható egyéni elbírálás) (SZMSZ). változó: - az iskolai házirend követelményeit általában megtartja, de viselkedése kifogásolható, - tanulótársaihoz való viszonya, a közösségi tevékenységekben való részvétele ingadozó, - igazolatlan mulasztása legfeljebb 3 nap rossz: - az iskolai házirend követelményeit többször megszegi, a tanulóközösséggel szemben áll, - viselkedése sokszor megengedhetetlen, durva hangvétel, gorombaság jellemzi, vagy: vétsége fegyelmi eljárás során igazolódott, - igazolatlan mulasztása meghaladja a három napot. Szorgalom példás: az a tanuló, aki tanulmányi munkáját céltudatosan szervezi, munkavégzése pontos, megbízható. Munkatempója viszonylag állandó, a

43


tanórákra folyamatosan készül, az órákon aktív. Van határozott érdekl dése, és ezen a téren többletfeladatot is vállal, jó: rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, elvégzi vállalt feladatait, figyel az órákon, de aktívan nem vesz részt azokon. Egyik tantárgyból sem mutat különösebb érdekl dést, változó: a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó. Önállótlan, figyelmetlen, pontatlan, a szétszórtság jellemzi. hanyag: tanulmányi munkája megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el. Érdektelen, teljes közönyt mutat.

4. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 4.1. A pedagógiai program érvényességi ideje - Az iskola 2004. szeptember 1. napjától szervezi meg nevel és oktató munkáját a módosított pedagógiai program alapján. - A pedagógiai programban található helyi tantervet 2003. szeptember 1. napjától a négyévfolyamos gimnázium és a szakközépiskola 9.évfolyamán, a nyolcosztályos gimnázium 5. és 9. évfolyamán, majd azt követ en felmen rendszerben vezetjük be. A nyelvi el készít évfolyamon 2004. szeptember 1. napjától, felmen rendszerben vezetjük be. - Ezen pedagógiai program érvényessége határozatlan id re szól. 4.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata - A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevel testület folyamatosan vizsgálja. - A nevel k szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

4.3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: - az iskola igazgatója; - a nevel testület bármely tagja; - a nevel k szakmai munkaközösségei; - az iskolaszék; - az iskola fenntartója tehet javaslatot. 44


A szül k és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szül i, illetve diák-önkormányzati képvisel i útján az iskolaszéknek javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevel testület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követ tanév szeptember 1.napjától kell bevezetni. 4.4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdekl d számára megtekinthet . A pedagógiai program egy-egy példánya a következ személyeknél, illetve intézményeknél tekinthet meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola nevel i szobájában, - az iskola igazgatójánál, - az igazgatóhelyetteseknél, - a nevel k szakmai munkaközösségeinek vezet inél, - az iskola honlapján.

Dabas, 2004. április 26.

Nagy Ferencné igazgató

45


4.5. Pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat ......év.........hó.....napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: ...................................................... az iskolai diákönkormányzat vezet je

2. A pedagógiai programot az iskolaszék a ..........év .................. hó ..........napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: ...................................................... az iskolaszék elnöke

3. A pedagógiai programot a nevel testület a .........év....................hó.........napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: ..................................................... igazgató

4. A Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium pedagógiai programját Pest Megye Önkormányzatának Képvisel -testülete .........év..........................hó.........napján tartott ülésén jóváhagyta.

Kelt: .....................................................

46


A Pedagógiai program

a helyi tanterv

3. 4/2 pontjának kiegészítése

Az írásbeli beszámolások formái - témazáró dolgozat - témaközi dolgozat (legalább 2 tanóra anyagának a számonkérése) - egyéb írásbeli munka - röpdolgozat, szódolgozat (ideje nem haladhatja meg a 15 percet) - központi mérések (ennek formáit, rendjét az éves munkaterv tartalmazza) Az írásbeli beszámoltatások rendje - A kötelez érettségi tantárgyakból a tanévben min. 3 témazáró dolgozatot kell íratni. - A többi tárgyból nem kötelez a témazáró dolgozat íratása. - Témaközi dolgozatot szükség szerint írathat a szaktanár, de egy nap kett nél több írásbeli beszámolója nem lehet a tanulónak. - A témaközi dolgozatok ellen rz dolgozat értéke a szóbeli feleletével egyezik meg. - Egyéb írásbeli munka formájában bármikor számon kérheti a tanár az anyagot. - Egy dolgozatra csakis egy osztályzat adható. Az otthoni felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok korlátai - A tanítási napokra és a hétvégi pihen napokra minden elméleti tárgyból adható írásbeli és szóbeli házi feladat. - A szorgalmi id szakban biztosított szabadnapra többlet házi feladat nem adható.

47


EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS

A program elkészítésének alapelvei Számos nemzetközi és hazai kezdeményezés, jogszabály alapozta meg azt a döntést, hogy az egészség és környezeti nevelés kiemelt módon jelenjen meg a közoktatás fejlesztend területei között. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. § (3.) bekezdésének 2003. évi módosítása alapján: Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. A programnak összhangban kell lennie a nevelési programmal és a helyi tantervvel. Iskolánk egy kisvárosban m ködik. Intézményünkben négyosztályos és nyolcosztályos gimnáziumi, valamint szakközépiskolai képzés folyik. A célokat és a feladatokat a különböz korosztályoknak és a helyi adottságoknak figyelembevételével kell kialakítani. A környezeti nevelés és az egészségnevelés szerepének, céljának megfogalmazása után témakörök meghatározására került sor. Legvégül a program megvalósíthatóságának különböz lehet ségeit, területeit, valamint személyi er forrásait gy jtöttem össze.

Egészségnevelés Mi az egészség? Az egészségr l alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is definiálható: az egyszer bb megközelítések mellett léteznek átfogó filozofikus vagy morális felfogások is. Másképp gondolkodnak az egészségr l például a laikusok és másképp az egészségügyben dolgozók, de a különböz kultúrákban, társadalmakban ugyancsak eltér módon vélekednek és beszélnek róla. Tökéletes, minden szemléletet kielégít definíciót eddig még nem sikerült alkotni. Jelenleg két, egymástól markánsan különböz felfogás létezik: a pozitív és a negatív megközelítésmód. A kett közül hosszú ideig a nyugati orvostudományi modell által értelmezett negatív szemlélet volt az uralkodó, mely az egészséget a 48


betegség vagy egyéb kórállapot hiányának tekintette. Ennek a szemléletnek az utóhatása jelenleg is szinte mindenütt érvényesül. A társadalomtudósok egészségr l alkotott felfogása, valamint a keleti orvoslás bizonyos tapasztalatai révén a tudományos orvoslás azonban mélyreható kritikát kapott, és az egészségfogalom kialakításakor új tényez k kerültek el térbe, mint például a szociális tényez k. Ennek is köszönhet , hogy az egészségfejlesztés területén az egészség pozitív definíciója vált irányadóvá, mely a jólléti, közérzeti állapotra utal. Az egészség holisztikus szemlélete ugyancsak nagy hangsúlyt kap, mely különböz dimenziók (környezeti, szociális, egyéni) sajátos hatásait, valamint egymással való kölcsönhatásait is figyelembe veszi. Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció az egészséget a társadalmi és az egyéni teljesítmény fel l közelíti meg, és hangsúlyozza az egészség dinamikus és pozitív természetét. Az egészséget alapvet emberi jognak, "az élethez szükséges er forrásnak" tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is. E szélesen értelmezett definíció bizonyos problémákat vethet fel, mivel megnehezíti a gyakorlati prioritások felismerését. Mégis fontos, hogy az egészségfogalom kiterjedt jelentéstartalma miatt az adott helyzethez leginkább igazodó szempontokat állítsák a szakemberek el térbe, ami természetesen az egészségfejlesztésben dolgozók els dleges feladata is.

Mi az egészségfejlesztés? Az egészségfejlesztés fogalma viszonylag új kelet még az e területen dolgozó magyar szakemberek számára is, ennek ellenére gyökerei sok-sok évre nyúlnak vissza. Így amikor az egészségfejlesztés mai gyakorlatát akarjuk jellemezni, mindenképpen át kell tekinteni az egészségnevelés és a különböz népegészségügyi mozgalmak múltbéli jelenségeit is. A 19. századi rohamos iparosodás és urbanizáció id szakában egyre jobban megfogalmazódott az igény az elkeserít en rossz népegészségügyi helyzeten javító reformok iránt. Ebben az id szakban a f célkit zés a megfelel higiénés szokások bevezetése és elsajátíttatása volt. A 19. század végén, amikor a betegségekt l már kevésbé rettegtek az emberek, a népegészségügyi törekvések is irányt változtattak. Egyre inkább a környezeti és biológiai tényez k kerültek el térbe, a népegészségügy mind több figyelmet szentelt az életmódnak, és átfogó véd oltási és sz rési programokat dolgoztak ki a tisztiorvosi hivatalok közrem ködésével. Így az orvostudomány fejl désével, a higiénés szabályok, szokások elterjedésével f leg a nyugati civilizációkban - a járványok kezelhet vé váltak, és a megbetegedések másfajta jellegzetességeket kezdtek mutatni. Az 50-es évekt l kezdve egyre inkább a krónikus, nem fert z 49


megbetegedések váltak vezet halálokká, például az Amerikai Egyesült Államokban a szív- és érrendszeri megbetegedések. Ezek megel zésére jöttek létre a különböz egészségvéd kampányok, táplálkozási, testkultúrát hirdet , dohányzásról leszoktató programok, melyek a meggy zés, az attit d-, viselkedésbefolyásolás paradigmáját, illetve az ismeretközlés lehet ségeit próbálták hasznosítani. Bebizonyosodott azonban, hogy a nevelési folyamatba illeszthet ismeretátadás, az ismeretek b vülése önmagában nem eredményezi az egyes ember szintjén az életmód tartós megváltoztatását. Az évek során egyre inkább rájöttek a szakemberek, hogy az ismeret centrikus megközelítések egymagukban nem képesek megbirkózni a megel zés feladatával. Szakítani kell a hagyományos egészségnevelési szemlélettel, az egyes programok betegségközpontú megközelítésével, valamint a orvosi ellátásra való túlzott koncentrálással. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak újabb eszközök bevonásával válhat valóban hatékonnyá az egészségvédelmi munka. Ezen elképzeléseket magáévá téve az Egészségügyi Világszervezet egészségfejlesztési alapelveket fektetett le a 70-es évek végen, a 80-as évek második felét l pedig további tevékenységi köröket határozott meg a modern szemlélet kialakításában és terjesztésében. Így napjainkban az egészség-meg rzési tevékenység f célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekv kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet tör djenek ez egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehet ségekkel. Alapvet en nem arra épít, hogy a betegségek bekövetkeztével riogassa az embereket, hanem olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehet ségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmeg rzés a mindennapi élet része kell hogy legyen, mely messzemen en figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmeg rz tevékenység magában foglalja az emberi szervezet m ködésével és a betegségek megel zésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek b vítését, ezenkívül szakmapolitikai változásokat feltételez, mivel a politikai és környezeti tényez k nagymértékben befolyásolják az egészséget. Hangsúlyozza az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefügg növekv kompetenciát, azt, hogy az egyének, a laikusok is e szolgáltatások ért felhasználóivá váljanak. Az iskola szerepe és lehet sége Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola, de a közvélemény, valamint a tömegtájékoztatási eszközök is elvárják, hogy az iskola vállaljon f szerepet az egészségnevelésben. Ennek többféle oka van, szakmai 50


szempontból azonban mindenképpen léteznek különböz elvi megfontolások, melyek az iskolákat els dleges fontosságúvá teszik az egészségvédelemi munkában. Ezen elvi megfontolások a következ kben foglalhatók össze. 1. Minden korosztály hosszú éveken át látogatja az iskolákat. 2. Az iskolák (legf képpen az alapfokú iskolák) tanulói személyiségfejl désük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejl dési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a kés bbi életideálok, preferenciák kialakításában. 3. Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többréteg , komplex kommunikációs üzenetként fogható fel. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott tananyag, másrészt ezzel összefüggésben vagy ett l függetlenül, illetve ezt gyengít módon hat az ún. "rejtett tanterv", az a nehezen felfejthet szövet, mely az iskolai mindennapok hozadéka, s melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonylatok min sége egyaránt tükröz dik. Ilyen értelemben az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere. 4. Az iskola mint társadalmi intézmény nem szociális vákuumban, hanem más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így például egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a sz kebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve az iskola és az óvoda, melyek a másodlagos szocializáció intézményei, olyan keretet adhatnak, amelyek között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. Az alábbiakban évfolyamonkénti bontásban témacímek olvashatók. Az egyes évfolyamok vonatkozásában úgynevezett egységesít tartalom körök megfogalmazására került sor, melyek egyidej leg két szempontot hivatottak megjeleníteni: 2. az adott életkori csoport kutatások alapján körvonalazódó domináns problematikáját; 2. az adott életkori csoport "fejl dési feladatát", melynek sikeres teljesítése hozzásegíthet egy egészséges és kiegyensúlyozott életvezetéshez, a jóllét megtalálásához.

51


A tananyag feldolgozása során az oktatási technikák minél szélesebb kör alkalmazása a legszerencsésebb, hiszen ezek révén alakulhat ki a saját élmény, fejl dhetnek az életvezetés, a testi-lelki jóllét szempontjából valóban fontos készségek és jártasságok (kommunikációs készségek, kooperációs technikák, projektmunka, csoport munka stb.).

5. évfolyam

Életmódok és az egészség Az egészség fogalma. Mi az életmód? Mit l egészséges az én életmódom? Táplálkozás. Az életmód és a biztonság meg rzése. Az életmód és a veszélyes anyagok. Az életmód és a kapcsolatok. Az életmód és a növekedés. Az életmód és a környezet. Hogyan befolyásolhatom az életmódomat. 6. évfolyam Korlátok és lehet ségek Amir l én döntök, és amir l nem. Légy bátor IGEN - t mondani! Légy bátor NEM - et mondani! Amir l én döntök: mit eszem. Mozgás és személyes higiéné. Veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztás. Amir l én döntök: környezet. Mai döntések- holnapi következmények. 7. évfolyam Függetlenségi törekvések és az egészség. Változások kora - Hogyan nézek ki? 52


Változások kora - Hogyan érzem magam? Hogyan látom családomat? Hogyan látnak k engem? Hogyan látom barátaimat? Hogyan látnak k engem? Változások a kapcsolataimban: barátok és ellenségek. Változások a kapcsolataimban: barátság vagy szerelem? Veszélyes anyagok. Veszélyes anyagok és a kapcsolatok Biztonság a változásokban. 8. évfolyam Felel sséged a jöv dért. Környezetünk védelme- az egyéni felel sség kérdései. Alternatív étrendek. Változtassunk! Táplálkozás. Testmozgás, nem kés elkezdeni. Látsz-e változtatást életmódodban? Hogyan legyünk sikeresek (kapcsolatainkban, munkánkban)? Mit ajánlasz a mai ötödikeseknek? Életed 10 év múlva.

9. évfolyam Egészséges életmódok és a serdülés. Felfogások az egészségr l. Felfogások az életmódról. Ki számít kortársnak? Kapcsolatok és a megjelenés? Mi számít drognak legális és illegális. Mi számít drognak? Alternatívák: testmozgás, kapcsolatok. Kockázatok és veszélyek.

10. évfolyam Nyomás alatt

helyem a világban

én és mások

Elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média. A család hatása az életmódra. Kortársak hatása az életmódra. 53


Mit üzen a média? Társadalmi elvárások devianciák. Meg akarok felelni? Önértékelés.

11. évfolyam Hogyan tovább? Melyik úton? A társadalmi együttélés szabályai. Táplálkozás. Párkapcsolat. A szexualitás mindennapjai. Veszélyes anyagok. Deviáns viselkedésmód. Önismeret, kommunikáció, pályaválasztás.

12. évfolyam Felel sség a közösségért. A feln tté válás folyamata a döntések tükrében, pályaválasztás. Döntések életmódomban: kapcsolatok. Döntések életmódomban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné. Hogyan képzelem el a családom? Hogyan képzelem a munkám? Egészséges életmódok és az életmin sség.

Környezeti nevelés A környezeti nevelés alapelvei

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felel s életvitel el segítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet - s benne az emberi társadalom - harmóniájának meg rzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztel szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. 54


A környezeti nevelés tartalma - világszerte, így Magyarországon is kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jöv jének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jöv ben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felel sségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttm ködési képességeit, a személyes és a közös felel sségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttm ködés és konfliktuskezelés készségeinek er sítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felel s, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, el térbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben feler södhet a társas részvétel, felértékel dhet a felel s együttm ködés. Ennek megvalósítása rendszerszemlélet megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiát igényel, amely messzemen en figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefügg kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzd gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik. A környezeti nevelés - a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata - kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben el segíti a környezeti- és egészség-tudatosság er södését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekel tt a konfliktuskezelés, döntés, együttm ködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöz dik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejl déssel, a jöv nemzedékek életmin séghez f z d jogaival, a bioszféra iránti felel sségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attit döket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegend ek. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik - azon túl, hogy pontos ismereteik és fogalmaik vannak a környezetr l, az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról - képesek e célok érdekében felel sen cselekedni, s t hisznek is tevékenységük jelent ségében. Különös feladatot jelent a nemzeti, etnikai kisebbségek környezeti nevelése. 55


Sajátos társadalmi helyzetükben, nemzeti identitásuk meg rzésével, kulturális és nyelvi örökségük ápolásával egyidej leg a közös környezet tör désére is nevelnünk kell ket. Fontos, hogy saját nyelvükön és adott kulturális tradícióik elemeinek felhasználásával készüljenek azok a tananyagok és programok, amelyek a kisebbségek környezeti nevelését el segítik. " A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata színvonalát és hatékonyságát a helyi értékelési és önértékelési kultúra biztosíthatja. A környezeti nevelés is igényli azt a min ségfejlesztési gyakorlatot, amely az iskola pedagógiai eredményességét képes hosszabb távon biztosítani. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevel intézmény egészének ökológiai kultúrája (pl.. hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, biokertészet, stb.) és társas harmóniájának rendje (pl. demokratikus fórumok, együttm ködés helyi közösségekkel stb.). Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szül k, a helyi közösség tagjai. Az iskolai környezeti nevelést er sítik a természet- és környezetvéd helyi közösségi akciók, közös környezet javító programok, a környezetvédelem jeles napjainak családias megünneplése. A környezeti nevelésnek megvannak az iskolán (az intézményes nevelésen) kívüli formái is: teret nyújthatnak közm vel dési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, népf iskolák, gazdakörök, a természet- és környezetvéd mozgalom civil szervezetei, csoportjai stb. A velük való együttm ködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából. Néhány témakör, amely köré egy-egy tanév során (az életkort és a tanulmányokat figyelembe véve) az osztályközösség környezeti nevelése szervez dhet.

5. évfolyam A közösségben elfoglalt hely. Felel sségvállalás. Saját környezetünk megteremtése Sz kebb, tágabb környezetünket nemigen ismerjük, megszoktuk, elsiklunk fölötte. Szükségszer évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet er sítheti, javíthatja. Elismerést érdemel az ez irányú felel sségvállalás. Emellett az iskolai környezetb l, a 56


lakóhelyr l való kilépés - a tágabb környezettel való ismerkedés - szélesítheti a skálát. Kézenfekv lehet valamely helyi környezeti értékkel való virtuális és valós találkozás. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk?

6. évfolyam A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelel ismeret. Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés iránti szándékot és cselekv készséget kell formálnunk. A nemzeti parkokba való ellátogatás például, biztos hátteret adhat a hazai, sokszín természeti környezet megismeréséhez. Eközben a környezetünket ért "támadások" is felismerhet kké lesznek. Feltérképezésük megalapozza a következ év tennivalóit.

7. évfolyam A fogyasztói társadalom. A hulladék Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban elt nt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérd ívek segíthetik a feltárást Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehet ségét mutatja be.

8. évfolyam A varázsszó: energia Mib l lesz? Talán a semmib l keletkezik? Mivé válik? Hol t nik el észrevétlenül? Valóban elt nik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, megfoghatóvá, mérhet vé, utolérhet vé! Látogassunk el valamilyen bányába, er m be, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük "nagyító alá" közüzemi számláinkat! 57


9. évfolyam Életvezetés, életmód, szokásaink a múlt, a jelen, a jöv környezetében A felgyorsult változások az életvezetésre is kihatnak. Sokszor a régi tapasztalat már nem használható.

10. évfolyam Testi, lelki problémák. A megoldás módjai A szükségszer en felmerül problémákra - részben az értékrendek bizonytalanná válása miatt - sokszor hibás válaszok születnek: búskomorság, lelki betegség, depresszió, alkohol, drog, kiúttalanság. Az okok keresése mellett a fiziológiai hatások ismerete, a nehézségek érzékeltetése támpontokat adhat. Szemléltethet statisztikákon, videofilmeken, személyes találkozásokon keresztül.

11. évfolyam A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám Szinte nincs perc, hogy ne lenne jelen életünkben. A hatásmechanizmus megismerése helyrebillentheti a befolyásolhatóságot. Az elemzés csökkenti e technikák erejét. Az iskolaújság, az iskolarádió jó terep a gyakorlásra. Az el z ekben összegy lt tapasztalatok környezetünkr l és a médiahírek összehasonlítása fontos útmutatás az alapos odafigyelésre, kritikai értékelésre.

12. évfolyam Intézmények. Civil szervezetek. Feladatuk, hatáskörük és struktúrájuk mennyire hatékonyak? Hibáink kiküszöbölésére különböz törvényeket hozunk, ám olykor áthágják azokat. Felel s állampolgárként tiltakozunk ez ellen. Miképpen gyakorolhatjuk környezeti

58


jogainkat? A drámajáték segítheti a különböz szerepek tartalmi megközelítését, az álláspontok, vélemények, lehet ségek átgondolását.

Az egészségnevelés és a környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanítási órán A témák feldolgozása els sorban osztályf nöki órán történhet, de más tanórákon is hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelel környezetvédelmi és egészségfejlesztési vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Az aktuális témák az egyes tantárgyak helyi tanterveibe kerültek bele. Nem hagyományos tanítási órán Itt szintén tantervi feladatokat valósítunk meg, csak nem a szokásos keretek között. Ide sorolhatjuk: - múzeumlátogatások - laborgyakorlatok - üzemlátogatások (pl.: szennyvíztisztító telep, galvanizáló üzem) Tanórán kívüli foglalkozáson Tanórán kívül a tanulók olyan programokon vehetnek részt, ahol a környezet- és egészségnevelés fontos téma. Ide sorolhatjuk: h.) osztálykirándulás, nyári tábor i.) kiállítások megtekintése j.) Diáknap k.) szakkörök, mindennapi testedzés l.) látogatás : állatkert, botanikus kert, nemzeti park, múzeumok, papírgyár m.) vetélked k, pályázatok: - városi és iskolai akadályverseny - katasztrófavédelmi vetélked - csecsem ápolási és els segélynyújtó verseny - vetélked , rajz és verspályázat a jeles napok alkalmából (pl.: szenvedélybetegségek, Föld napja) 59


n.) akciók : - várostakarítás - az iskola szépítése, zöldítése, faültetés - kérd ív, újságkészítés, iskolarádió m ködtetése - A kihívás napja

A program résztvev i Emberi er forrásnak tekintve az iskola összes dolgozójának és diákjának meg van a maga fontos, személyre szabott feladata. Az iskolán belüli együttm köd k: - tanárok - szül k (SZMK) - diákok (DÖK) - szabadid szervez - gyermek- és ifjúságvédelmi felel s - iskolaorvos - véd n Az iskolán kívüli együttm ködés is nagyon fontos. Segít ink lehetnek: - alapítványok - gyermekjóléti szolgálat - megyei, illetve helyi ÁNTSZ - az egészségügy dolgozói - különböz szervezetek el adói

60

PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program helyi tanterv

Recommend Documents