Helyi tanterv. Közismereti program. Szakközépiskola

Helyi tanterv Közismereti program Szakközépiskola Orosháza 2015.

TARTALOMJEGYZÉK SZAKKÖZÉPISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS TANTÁRGYI TANTERVEI ............................ 5 TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK 2014/2015. tanévtől ...................................................... 5 TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK 2015/2016. tanévtől ...................................................... 6 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM........................................................................................................... 7 Célok és feladatok .................................................................................................................................... 7 Időkeret, óraszámok ................................................................................................................................. 7 9. évfolyam – nyelvtan (36 óra) ............................................................................................................... 7 9. évfolyam – irodalom (144 óra)............................................................................................................. 8 10. évfolyam – nyelvtan (36 óra) ............................................................................................................. 8 10. évfolyam – irodalom (108 óra)........................................................................................................... 8 11. évfolyam – nyelvtan (36 óra) ............................................................................................................. 9 11. évfolyam – irodalom (144 óra)........................................................................................................... 9 12. évfolyam – nyelvtan (32 óra) ........................................................................................................... 10 12. évfolyam – irodalom (128 óra)......................................................................................................... 11 MATEMATIKA.......................................................................................................................................... 13 Célok és feladatok .................................................................................................................................. 13 9–10. évfolyam....................................................................................................................................... 15 Időkeret, óraszámok ............................................................................................................................... 16 9. évfolyam............................................................................................................................................. 16 10. évfolyam........................................................................................................................................... 29 11–12. évfolyam ..................................................................................................................................... 38 Célok és feladatok .................................................................................................................................. 38 11. évfolyam........................................................................................................................................... 39 12. évfolyam........................................................................................................................................... 46 TÖRTÉNELEM .......................................................................................................................................... 55 Célok és feladatok .................................................................................................................................. 55 A fogalmi rendszer ................................................................................................................................. 57 A tanulók értékelése ............................................................................................................................... 61 Időkeret, óraszámok ............................................................................................................................... 61 9. évfolyam............................................................................................................................................. 62 10. évfolyam........................................................................................................................................... 63 11. évfolyam........................................................................................................................................... 65 12. évfolyam........................................................................................................................................... 68 A történelem javítóvizsga és osztályozóvizsga követelményei ............................................................. 71 Érettségi témakörök felsorolása ............................................................................................................. 71 ETIKA ......................................................................................................................................................... 77 Célok és feladatok .................................................................................................................................. 77 Időkeret, óraszámok ............................................................................................................................... 78 11. évfolyam........................................................................................................................................... 78 ANGOL NYELV ........................................................................................................................................ 83 Célok és feladatok .................................................................................................................................. 83 Időkeret, óraszámok ............................................................................................................................... 84 9. évfolyam............................................................................................................................................. 84 A továbbhaladás feltételei ...................................................................................................................... 90 10. évfolyam........................................................................................................................................... 91 A továbbhaladás feltételei ...................................................................................................................... 97 2

11. évfolyam........................................................................................................................................... 98 A továbbhaladás feltételei .................................................................................................................... 103 12. évfolyam......................................................................................................................................... 104 A továbbhaladás feltételei .................................................................................................................... 111 NÉMET NYELV....................................................................................................................................... 113 Célok és feladatok ................................................................................................................................ 113 A tanulók értékelése ............................................................................................................................. 115 9–10. évfolyam..................................................................................................................................... 115 Időkeret, óraszámok ............................................................................................................................. 121 Témakörök, fogalomkörök ................................................................................................................... 121 9. évfolyam........................................................................................................................................... 121 A továbbhaladás feltételei .................................................................................................................... 125 10. évfolyam......................................................................................................................................... 125 A továbbhaladás feltételei .................................................................................................................... 129 11–12. évfolyam ................................................................................................................................... 130 Célok és feladatok ................................................................................................................................ 130 11. évfolyam......................................................................................................................................... 136 A továbbhaladás feltételei .................................................................................................................... 138 12. évfolyam......................................................................................................................................... 139 BIOLÓGIA – EGÉSZSÉGTAN ............................................................................................................... 144 Célok és feladatok ................................................................................................................................ 144 Időkeret, óraszámok ............................................................................................................................. 145 10. évfolyam......................................................................................................................................... 145 11–12. évfolyam ................................................................................................................................... 155 11. évfolyam......................................................................................................................................... 155 12. évfolyam......................................................................................................................................... 168 FIZIKA ...................................................................................................................................................... 175 Célok és feladatok ................................................................................................................................ 175 9-10. évfolyam ..................................................................................................................................... 176 Időkeret, óraszámok ............................................................................................................................. 178 9. évfolyam........................................................................................................................................... 178 10. évfolyam......................................................................................................................................... 186 11. évfolyam......................................................................................................................................... 195 KÉMIA ...................................................................................................................................................... 204 Célok és feladatok ................................................................................................................................ 204 9-10. évfolyam ..................................................................................................................................... 205 Időkeret, óraszámok ............................................................................................................................. 206 A 9. évfolyam ....................................................................................................................................... 206 10. évfolyam......................................................................................................................................... 217 FÖLDRAJZ ............................................................................................................................................... 232 Célok és feladatok ................................................................................................................................ 232 Közműveltségi tartalmak...................................................................................................................... 233 9–12. évfolyam..................................................................................................................................... 233 9–10. évfolyam..................................................................................................................................... 235 Időkeret, óraszámok ............................................................................................................................. 237 9. évfolyam........................................................................................................................................... 238 10. évfolyam......................................................................................................................................... 250 Az érettségi vizsgakövetelményekhez kapcsolódó általános és egyedi fogalmak ............................... 259

3

MŰVÉSZETEK – VIZUÁLIS KULTÚRA .............................................................................................. 277 Célok és feladatok ................................................................................................................................ 277 Időkeret, óraszámok ............................................................................................................................. 278 10. évfolyam......................................................................................................................................... 278 Ajánlott műtípusok, művek, alkotók .................................................................................................... 284 INFORMATIKA ....................................................................................................................................... 286 Célok és feladatok ................................................................................................................................ 286 9–10. évfolyam..................................................................................................................................... 291 Időkeret, óraszámok ............................................................................................................................. 293 9. évfolyam........................................................................................................................................... 293 10. évfolyam......................................................................................................................................... 307 11. évfolyam......................................................................................................................................... 309 Továbbhaladás feltételei ....................................................................................................................... 310 TESTNEVELÉS ÉS SPORT..................................................................................................................... 312 Célok és feladatok ................................................................................................................................ 312 Időkeret, óraszámok ............................................................................................................................. 315 9-10. évfolyam ..................................................................................................................................... 315 11-12. évfolyam ................................................................................................................................... 333 OSZTÁLYFŐNÖKI.................................................................................................................................. 349 Célok és feladatok ................................................................................................................................ 349 Időkeret, óraszámok ............................................................................................................................. 349 9. évfolyam........................................................................................................................................... 350 10. évfolyam......................................................................................................................................... 350 11. évfolyam......................................................................................................................................... 351 12. évfolyam......................................................................................................................................... 351 KATONAI ALAPISMERETEK ............................................................................................................... 353 Célok és feladatok ................................................................................................................................ 353 Időkeret, óraszámok ............................................................................................................................. 353 Emelt szintű érettségire felkészítés témakörei: .................................................................................... 354 Tantárgyi bevezető ............................................................................................................................... 357 11. évfolyam......................................................................................................................................... 358 12. évfolyam......................................................................................................................................... 366 A tantárgyi értékelés formái, szempontjai ............................................................................................ 373 Közép- és emeltszintű érettségi témakörök felsorolása ....................................................................... 378

4

SZAKKÖZÉPISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS TANTÁRGYI TANTERVEI TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK 2014/2015. tanévtől

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Rendelkezésre álló órakeret

10. évf.

11. évf.

12. évf.

5 4 4 2

5 3 3 2

5 4 4 3

2 2 2 1 1 5 1

2 2 2 2 1 1 5 1

5 4 4 3 1 2 1

1 5 1

1 5 1

6

7

8

11

35

36

35

35

1

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.) Kidolgozott az ének-zene helyi tanterv, illetve a vizuális kultúra. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. A szabadon választható órakeret felosztása a közismereti órák között történt, célja az érettségire felkészítésben az ismeretek elmélyítése, gyakorlás, képességfejlesztés.

5

TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK 2015/2016. tanévtől

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4+1*** Idegen nyelvek*** 3+1 Matematika 3*** 2+1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika 2 Kémia 2 Földrajz 2 Művészetek* Informatika*** 1+1 Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai 6 irányú képzésre) szabadon tervezhető** 4 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3 3*** 2+1

4+1 3+1 3+1 3 1 2 1

4+1 3+1 3+1 3

2 2 1+1 1+1 1 +1 5 1

1+1

+1 5 1

5 1

7

8

11

4 36

4 35

4 35

*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.) **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. *** Csoportbontás 9. és 10. évfolyam: 9., 10., 11., és 12. évfolyam: 9. évfolyam:

matematika idegen nyelv és informatika nyelvtan

6

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Célok és feladatok – – – – – –

Változó kultúra közvetítése Kulturális identitás kialakítása Szövegértés, önkifejezés, gondolkodásfejlesztés Élethelyzetek, döntési szituációkban való eligazodás Nyelvi és irodalmi műveltség kialakítása A 21. század információs társadalmában a diákok megőrizzék az anyanyelv és a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét

Fejlesztendő kompetenciák – Készségek, képességek, személyiségjegyek fejlesztése, ezen belül: – Beszédkészség fejlesztés, szóbeli szövegek értelmezésére, kulturált nyelvi magatartásra felkészítés – Szövegértés, nyelvtani, szövegtani, jelentéstani és pragmatikus ismeret felhasználás – Szövegalkotás, szabatos fogalmazás, személyiséget kifejező egyéni stílus kialakítása – Tanulási képességek fejlesztése, nyelvhasználat, gondolkodás, viselkedés szabályainak ismerete – A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete, grammatikai, jelentéstani, szövegtani, stilisztikai szempontból – Irodalmi műveltség elsajátítása, művek jelentésének, esztétikai értelmének megértése – Ítélőképesség erkölcsi, esztétikai fejlesztése – Felkészítjük a tanulókat az élethosszig tartó tanulásra, ismereteik állandó megújítására. Időkeret, óraszámok Magyar nyelv és irodalom 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

A tantárgy heti óraszáma Nyelvtan Irodalom 1 4 1 3 1 4 1 4

A tantárgy éves óraszáma Nyelvtan Irodalom 36 144 36 108 36 144 32 128

9. évfolyam – nyelvtan (36 óra)

Fejezetek I. Tömegkommunikáció II. Nyelvtani szintek grammatikája III. Szövegtan IV. Helyesírás V. Könyvtárhasználat A tanévvégi összefoglalásra

Új tananyag feldolgozása 5 óra 10 óra 6 óra 2 óra 1 óra 7

Tanulói kísérletek, gyakorlás, feladatok megoldása 2 óra 7 óra 2 óra

Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás 1 óra 1 óra 1 óra -

Tartalék óra Az évi órakeret felosztása

24 óra

9 óra

3 óra

9. évfolyam – irodalom (144 óra) Új tananyag feldolgozása

Fejezetek I. szerző, mű, befogadó II. Mítosz és irodalom III. Az antikvitás irodalma IV. A Biblia világa V. A középkor irodalmából VI. A reneszánsz irodalmából Tartalék óra, év végi összefoglalás Az évi órakeret felosztása

8 óra 12 óra 20 óra 12 óra 14 óra 24 óra 10 óra 100 óra

Tanulói kísérletek, gyakorlás, feladatok megoldása 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 3 óra 10 óra 28 óra

Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 16 óra

Követelmények, a továbbhaladás feltételei, elérhető eredmények: kellő tempójú, olvasható írás, megfelelő nyelvhasználat, fogalmazás, jártasság szövegelemző eljárásokban, szövegszerkezet felismerése, a magyar helyesírás alapjainak ismerete, irodalmi műfajok azonosítása, versforma ismeretek 10. évfolyam – nyelvtan (36 óra)

Fejezetek

Új tananyag feldolgozása

I. Nyelvváltozatok II. Retorikai ismeretek III. Szövegtípusok IV. Helyesírás V. Könyvtárhasználat Szövegértés fejlesztés Tartalék óra Tanévvégi összefoglalás Az évi órakeret felosztása

6 óra 6 óra 4 óra 2 óra 1 óra 1 óra 20 óra

Tanulói kísérletek, gyakorlás, feladatok megoldása 1 óra 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 1 óra 10 óra

Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 6 óra

10. évfolyam – irodalom (108 óra) Fejezetek I. A magyar barokk irodalmából II. A francia klasszicista dráma

Új tananyag feldolgozása 8 óra 6 óra

Tanulói kísérletek, Összefoglalás, elgyakorlás, felada- lenőrzés, hiánypóttok megoldása lás 1 óra 1 óra 1 óra

8

1 óra

III. A felvilágosodás irodalma IV. A magyar felvilágosodás irodalma V. A romantika epikájából VI. A realista regény VII. A romantika lírájából VII. A magyar romantika irodalmából VIII. Petőfi Sándor VIII. Jókai Mór Tanévvégi összefoglalás Az évi órakeret felosztása

7 óra

1 óra

1 óra

15 óra

1 óra

1 óra

6 óra 2 óra 4 óra



19 óra

1 óra

1 óra

16 óra 4 óra


2 óra

87 óra

1 óra 11 óra

Követelmények, a továbbhaladás feltételei: szövegértő néma olvasás, kellő tempójú, olvasható írás, nyelvváltozatok ismerete, idézés szabályinak és etikai normáinak ismerete, irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, kultúrált vita és érvelés, a tanult irodalmi korszakok összefoglalása és bemutatása 11. évfolyam – nyelvtan (36 óra) Fejezetek


I. Stílus és jelentés II. A szépirodalmi stílus III. Helyesírás Szövegértés fejlesztés Tartalék óra Tanévvégi összefoglalás Az évi órakeret felosztása

8 óra 7 óra 6 óra 21 óra

Tanulói kísérletek, Összefoglalás, elgyakorlás, felada- lenőrzés, hiánypóttok megoldása lás 2 óra 2 óra 3 óra 2 óra 2 óra 1 óra 3 óra 9 óra 6 óra

11. évfolyam – irodalom (144 óra)

Fejezetek I. A modernség fordulata a világirodalomban II. A magyar romantikától a modernségig: Arany János III. A magyar romantikától a modernségig: Madách Imre IV. A magyar romantikától a modernségig: Mikszáth Kálmán, Vajda János


Tanulói kísérletek, gyakorlás, feladatok megoldása

Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás

15 óra

1 óra

1 óra

15 óra

1 óra

1 óra

10 óra

1 óra

-

10 óra

1 óra

1 óra

9

V. Az avantgard modernség irodalmából VI. Életművek a klasszikus modernség irodalmából: Ady Endre VII. Életművek a klasszikus modernség irodalmából: Babits Mihály VIII. Életművek a klasszikus modernség irodalmából: Kosztolányi Dezső IX. A korszak magyar prózairodalmából: Móricz Zsigmond X. A korszak magyar prózairodalmából: Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes XI. Líra a Nyugat-kánon peremén: Juhász Gyula, Tóth Árpád, Füst Milán Tartalék óra Tanévvégi összefoglalás Az évi órakeret felosztása

4 óra

1 óra

1 óra

15 óra

1 óra

1 óra

15 óra

1 óra

1 óra

15 óra

1 óra

1 óra

8 óra

-

-

7 óra

1 óra

1 óra

7 óra

-

1 óra


1 óra 10 óra

9 óra

Követelmények, a továbbhaladás feltételei: váratlan kommunikációs helyzetben tanúsított megfelelő magatartás és beszédkészség, önálló vélemény kialakítása, hosszabb felkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladtok megoldása, jelentéstani és stilisztikai jelenségek elemzése, összehasonlító szempontok követése, irodalmi hőstípusok, konfliktushelyzetek bemutatása 12. évfolyam – nyelvtan (32 óra)

Fejezetek I. Általános nyelvi ismeretek II. A magyar nyelv története III. Nyelv és társadalom IV. Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése Szövegértés fejlesztés Helyesírás Tartalék óra Tanévvégi összefoglalás Az évi órakeret felosztása


Tanulói kísérletek, gyakorlás, feladatok megoldása 1 óra 1 óra 1 óra

-

5 óra

1 óra


1 óra 9 óra

4 óra


10

Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás 1 óra 1 óra 1 óra

12. évfolyam – irodalom (128 óra)

Fejezetek I. A késő modernség világirodalmából II. Pillantás a posztmodern világirodalomba III. Holokauszttéma az irodalomban IV. Diktatúrák világa a modernségben: Örkény István V. Magyar irodalom a modernség késői időszakában VI. A korszak magyar költészetéből: József Attila VII. A korszak magyar költészetéből: Radnóti Miklós VIII. A korszak magyar költészetéből: Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Nagy László, Márai Sándor IX. A korszak magyar szépprózájából X. Felnevelő és formáló közösségek XI. Modern drámairodalmunkból XII. Poétikai fordulat irodalmunkban XIII. Az irodalom határterületei XIV. Regionális irodalom Tartalék óra Tanévvégi összefoglalás Az évi órakeret felosztása


Tanulói kísérletek, gyakorlás, feladatok megoldása

Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás

6 óra

1 óra

1 óra

2 óra

1 óra

1 óra

4 óra

1 óra

1 óra

8 óra

2 óra

2 óra

2 óra

-

-

15 óra

2 óra

2 óra

15 óra

2 óra

2 óra

10 óra

1 óra

1 óra

4 óra

1 óra

1 óra

2 óra

-

-

2 óra

-

1 óra

2 óra

1 óra

1 óra




Követelmények, a továbbhaladás feltételei: megértést biztosító olvasni tudás, rendezett olvasható írás, a helyesírás szabályainak ismerete, világos felépítésű, szabatos szövegalkotás, az olvasott szöveg hátterének értelmezése, életművek ismerete, irodalmi művek és korszakok közötti kapcsolatok világos ismerete, az alkotások esztétikai, poétikai, erkölcsi szempontú összevetése A mérés-értékelés során alkalmazott eszközök: – órai szóbeli felelet – röpdolgozat – kiselőadás – témazáró dolgozat: az iskola házirendjének megfelelően egy héttel előre bejelentve, 11

Az értékelés ponthatárai %-ban: 0–39% = 1 40–54% = 2 55–69% = 3 70–84% = 4 85–100% = 5 Szükséges eszközök: – irodalomtörténeti atlasz – könyvtári állományban fellelhető kötelező olvasmányok – audiovizuális eszközök, video, CD ROM – írásvetítő, fóliák

12

MATEMATIKA Célok és feladatok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a tech13

nikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, -tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismereteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis 14

kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott, egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT néhány matematikus ismeretét előírja minden tanuló számára: Euklidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János, Thalész, Euler, Gauss, Pascal, Cantor, Erdős, Neumann. A kerettanterv ezen kívül is sok helyen hívja fel a tananyag matematikatörténeti érdekességeire a figyelmet. Ebből a tanárkollégák csoportjuk jellegének megfelelően szabadon válogathatnak. A matematika oktatása elképzelhetetlen állítások, tételek bizonyítása nélkül. Hogy a tananyagban szereplő tételek beláttatása során milyen elfogadott igazságokból indulunk ki, s mennyire részletezünk egy bizonyítást, nagymértékben függ az állítás súlyától, a csoport befogadó képességétől, a rendelkezésre álló időtől stb. Ami fontos, az a bizonyítás iránti igény felkeltése, a logikai levezetés szükségességének megértetése. Ennek mikéntjét a helyi tantervre támaszkodva mindig a szaktanárnak kell eldöntenie, ezért a tantervben a tételek megnevezése mellett nem szerepel utalás a bizonyításra. A fejlesztési cél elérése szempontjából - egy adott tanulói közösség számára - nem feltétlenül a tantervben szereplő (nevesített) tételek a legalkalmasabbak bizonyítás bemutatására, gyakorlására. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. 9–10. évfolyam Ez a matematika kerettanterv mindazon tanulóknak szól, akik a 9. osztályban még nem választottak matematikából emelt szintű képzést. Azoknak is, akik majd később, fakultáción akarnak felkészülni matematikaigényes pályákra, és természetesen azoknak is, akiknek a középiskola után nem lesz rendszeres kapcsolatuk a matematikával, de egész életükben hatni fog, hogy itt milyen készségeik alakultak ki a problémamegoldásban, a rendszerező, elemző gondolkodásban. Ezeket a tanulókat ebben az időszakban lehet megnyerni a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározó fontosságú természettudományos, műszaki, informatikai pályáknak. A megismerés módszerei között továbbra is fontos a gyakorlati tapasztalatszerzés, de az ismertszerzés fő módszere a tapasztalatokból szerzett információk rendszerezése, igazolása, ellenőrzése, és az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása. A középiskola első két évfolyamán sok, korábban már szereplő ismeret, összefüggés, fogalom újra előkerül, úgy, hogy a fogalmak definiálásán, az összefüggések igazolásán, az ismeretek rendszerezésén, kapcsolataik feltárásán és az alkalmazási lehetőségeik megismerésén van a hangsúly. Ezért a tanulóknak meg kell ismerkedniük a tudományos feldolgozás alapvető módszereivel. (Mindenki által elfogadott alapelvek/axiómák, már bizonyított állítások, új sejtések, állítások megfogalmazása és azok igazolása, a fentiek öszszegzése, a nyitva maradt kérdések felsorolása, a következmények elemzése.) A felsorolt célok az általános iskolai matematikatanítás céljaihoz képest jelentős többletet jelentenek, ezért is fontos, hogy változatos módszertani megoldásokkal tegyük könnyebbé az átmenetet. 15

A problémamegoldás megszerettetésének igen fontos eszközei lehetnek a matematikai alapú játékok. A gyerekek szívesen játszanak maradékos osztáson, oszthatósági szabályokon alapuló számjátékokat, és szimmetriákon alapuló geometriai, rajzos játékokat. Nyerni akarnak, ezért természetes módon elemezni kezdik a szabályokat, lehetőségeket. Olyan következtetésekre jutnak, olyan elemzéseket végeznek, amilyeneket hagyományos feladatokkal nem tudnánk elérni. A matematikatanításnak ebben a szakaszában sok érdekes matematikatörténeti vonatkozással lehet közelebb hozni a tanulókhoz a tantárgyat. A témakör egyes elemeihez kapcsolódva mutassuk be néhány matematikus életútját. A geometria egyes területeinek (szimmetriák, aranymetszés) a művészetekben való alkalmazásait megjelenítve világossá tehetjük a tanulók előtt, hogy a matematika a kultúra elválaszthatatlan része. Az ezekre a témákra fordított idő bőven megtérül az ennek következtében növekvő érdeklődés, javuló motiváció miatt. (A tantervben dőlt betűkkel szerepelnek ezek a részek.) Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jól tud problémákat megoldani. Gazdasági, sport témájú feladatokkal, számos geometriai és algebrai szélsőérték-feladattal lehet gyakorlati kérdésekre optimális megoldásokat keresni. Ez az életkor már alkalmassá teszi a tanulókat az önálló ismeretszerzésre. Legyen követelmény, hogy egyes adatoknak, fogalmaknak, ismereteknek könyvtárban, interneten nézzenek utána. Ez a kutatómunka hozzájárulhat a tanulók digitális kompetenciájának növeléséhez, ugyanúgy, mint a geometriai és egyéb matematikai programok használata is. A tanulók későbbi, matematika szempontjából nagyon különböző céljai, a fogalmi gondolkodásban megnyilvánuló különbségek igen fontossá teszik ebben a szakaszban a differenciálást. Az évfolyamok összetételének a bevezetőben vázolt sokszínűsége miatt nagyon indokolt csoportbontásban tanítani a matematikát. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat évfolyamonként a táblázatok tartalmazzák. Időkeret, óraszámok Matematika 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

A tantárgy heti óraszáma 3 3 4 4

A tantárgy éves óraszáma 108 108 144 128

9. évfolyam Tematikai egység címe 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az össz. óraszám

16

Órakeret 11 óra 62 óra 18 óra 10 óra 4 óra 3 óra 108 óra

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Órakeret 11 óra

Példák halmazokra, geometriai alapfogalmak, alapszerkesztések. Halmazba rendezés több szempont alapján. Gyakorlat szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejezések adott szinthez illeszkedő ismerete. A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttműködés. A matematika épülése elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Halmazok eszközjellegű használata. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények

Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Matematikatörténet: Cantor.

Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elemszáma adható meg természetes számmal.

Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halmazok közötti viszonyok megjelenítése.

Alaphalmaz és komplementer halmaz.

A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története. Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése. Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Szöveges megfogalmazások matematikai modellre fordítása. Elnevezések megtanulása, definíciókra való emlékezés. Annak tudatosítása, hogy alaphalmaz nélkül nincs komplementer halmaz. Halmaz közös elem nélküli halmazokra bontása jelentőségének belátása. A megismert számhalmazok áttekintése. Természetes számok, egész számok, racionális számok elhelyezése halmazábrában, számegyenesen.

Kapcsolódási pontok

Magyar nyelv és irodalom: mondatok, szavak, hangok rendszerezése. Biológia-egészségtan: halmazműveletek alkalmazása a rendszertanban. Kémia: anyagok csoportosítása. Biológia-egészségtan: élőlények osztályozása; besorolás közös rész nélküli halmazokba. Informatika: számábrázolás (problémamegoldás táblázatkezelővel).

Annak tudatosítása, hogy az intervallum végtelen halmaz. Ponthalmazok megadása ábráVizuális kultúra: a tér val. Megosztott figyelem; két, ilábrázolása. letve több szempont egyidejű 17

merőleges, szögfelező, középpárhuzamos).

követése (például két feltétellel megadott ponthalmaz).

Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikáLogikai műveletek: „nem”, „és”, ban használt kifejezések jelen„vagy”, „ha…, akkor”. téstartalmának összevetése. A (Folyamatosan a 9–12. évfolya- hétköznapi, nem tudományos mon.) szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése. Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. GondoSzöveges feladatok. latmenet lejegyzése (megoldási (Folyamatos feladat a 9–12. évterv). folyamon: a szöveg alapján a Megosztott figyelem; két, illetve megfelelő matematikai modell több szempont egyidejű kövemegalkotása.) tése (a szövegben előforduló információk). Figyelem összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés. A „minden” és a „van olyan” A „minden” és a „van olyan” helyes használata. helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalHalmazok eszközjellegű hasznámaza, szemléltetés módjai. lata. A matematikai bizonyítás. KíKísérletezés, módszeres próbálsérletezés, módszeres próbálkokozás, sejtés, cáfolás megkülönzás, sejtés, cáfolás (folyamatos böztetése. feladat a 9–12. évfolyamokon). Érvelés, vita. Érvek és ellenérMatematikatörténet: Euklidesz vek. Ellenpélda szerepe. szerepe a tudományosság kialaMások gondolataival való vitába kításában. Nevezetes sejtések szállás és a kulturált vitatkozás. (pl. ikerprím sejtés); hosszan 18

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés; információk azonosítása és összekapcsolása, a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg tartalmi elemei közötti kijelentés-érv, okokozati viszony felismerése és magyarázata. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmódra és a családi életre nevelés.

Magyar nyelv és irodalom: mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele.

„élt”, de megoldott sejtések (pl. Fermat-sejtés, négyszínsejtés).

Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások.

Bizonyítás.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése. Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor …” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése. Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre.

Etika: a következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása.

Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel.

Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban. Logikai szita.

Rendszerezés: az esetek összeszámlálásánál minden esetet meg kell találni, de minden esetet csak egyszer lehet számításba venni. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Esetfelsorolások, diszkusszió (pl. van-e ismétlődés). Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás; a sikertelenség okának feltárása (pl. minden feltételre figyelt-e).

A gráffal kapcsolatos alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). Egyszerű hálózat szemléltetése.

Gráfok alkalmazása problémamegoldásban. Számítógépek egy munkahelyen, elektromos hálózat a lakás- Informatika: probléban, település úthálózata stb. mamegoldás inforszemléltetése gráffal. matikai eszközökkel 19

Technika, életvitel és gyakorlat: hétköznapi problémák megoldása a kombinatorika eszközeivel. Magyar nyelv és irodalom: periodicitás, ismétlődés és kombinatorika mint szervezőelv poetizált szövegekben. Kémia: molekulák térszerkezete.

Gondolatmenet megjelenítése gráffal.

és módszerekkel, hálózatok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: pl. családfa.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. Gráf csúcsa, éle, csúcs fokszáma. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha …., akkor …”). Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. Ellentmondás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Számtan, algebra

Órakeret 62 óra

Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, oszthatósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések ismerete, záróElőzetes tudás jel használata. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyenlőtlenség. Egyszerű szöveg alapján elsőfokú egyismeretlenes egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, ellenőrzése. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és –megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer önA tematikai egy- álló kiválasztási képességének kialakítása. ség nevelési-fej- Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell halesztési céljai tókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata. Ismeretek Számelmélet elemei. A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. Matematikatörténeti és számelméleti érdekességek: (pl. végtelen sok prímszám létezik, tökéletes számok, barátságos számok,

Fejlesztési követelmények A tanult oszthatósági szabályok rendszerezése. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása a felbontás segítségével. Egyszerű oszthatósági feladatok, szöveges feladatok megoldása. Gondolatmenet követése, egyszerű gondolatmenet megfordítása. 20


Eukleidész. Mersenne, Euler, Fermat) Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia-elv. A hatványozás azonosságai. Számok abszolút értéke.

Érvelés. Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció kiterjesztése. Korábbi ismeretekre való emlékezés. Egyenértékű definíció (távolsággal adott definícióval).

Különböző számrendszerek. A helyiértékes írásmód lényege. Kettes számrend- A különböző számrendszerek szer. egyenértékűségének belátása. Matematikatörténet: Neumann János. Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület, tömeg, népesség, pénz, adat stb.) mennyiségi jellemzőinek kifejezése számokkal, menynyiségi következtetések. SzámoSzámok normálalakja. lás normálalakkal írásban és számológép segítségével. A természettudományokban és a társadalomban előforduló nagy és kis mennyiségekkel történő számolás Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociatiRégebbi ismeretek mozgósítása, vitás, disztributivitás. összeillesztése, felhasználása. Számolási szabályok, zárójelek használata. Ismeretek tudatos memorizálása (a ± b)2, (a ± b)3 polinom (azonosságok). 2 2 Geometria és algebra összekapalakja, a  b szorzat alakja. Azonosság fogalma. csolása az azonosságok igazolásánál. Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult Ismeretek felidézése, mozgósítása azonosságok alkalmazása. (pl. szorzattá alakítás, tört egyszeAlgebrai tört értelmezési rűsítése, bővítése, műveletek törtartománya. Algebrai kife- tekkel). jezések egyszerűbb alakra hozása.

21

Fizika: hőmérséklet, elektromos töltés, áram, feszültség előjeles értelmezése. Informatika: kommunikáció ember és gép között, adattárolás egységei. Fizika; kémia; biológiaegészségtan: tér, idő, nagyságrendek – méretek és nagyságrendek becslése és számítása az atomok méreteitől az ismert világ méretéig; szennyezés, környezetvédelem.

Fizika: számítási feladatok megoldása (pl. munkatétel).

Fizika; kémia; biológiaegészségtan: számítási feladatok.

Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása különböző módszerekkel (lebontogatás, mérlegelv, szorzattá alakítás, értelmezési tartomány és értékkészlet vizsgálata, grafikus módszer). Egyszerű egyenletek paraméterrel.

Régebbi ismeretek mozgósítása, összeillesztése, felhasználása, kiegészítése. Módszerek tudatos kiválasztása és alkalmazása.

Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Különböző módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer, egyenlő illetve ellentett együtthatók módszere, grafikus módszer).

Fizika: kinematika, dinamika.

Elsőfokú egyenletre, egyenletrendszerre vezető szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból.

Szöveges számítási feladatok megoldása a természettudományokból, a mindennapokból (pl. százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, ÁFA, jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és csökkenés kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása. A mindennapokhoz kapcsolódó problémák matematikai modelljének elkészítése (egyenlet, illetve egyenletrendszer felírása); a megoldás ellenőrzése, a gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?).

Fizika; kémia; biológiaegészségtan: számítási feladatok. Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel. Földrajz: a pénzvilág működése. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos élelmiszer-választás, becslések, mérések, számítások. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások. Fizika: kinematika, dinamika. Kémia: százalékos keverési feladatok.

Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből.

A képlet értelmének, jelentőségének belátása. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján.

Fizika; kémia: képletek értelmezése.

Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. Definíciókra való emlékezés. x  c  ax  b . Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. AzoKulcsfogalmak/ nosság. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú egyenlet. Elsőfokú egyenletrendfogalmak szer. Egyenlőtlenség. 22

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

Órakeret 18 óra

Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása. Pontok ábrázolása koordináta-rendszerben. Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában (függvény-modell), vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szempontjainak kialakítása. Függvénytranszformációk algebrai és geometriai megjelenítése.

Fejlesztési követelmények Ismeretek tudatos memorizálása (függvénytani alapfogalmak). Alapfogalmak megértése, konkrét függvények elemzése a grafikonA függvény megadása, juk alapján. elemi tulajdonságai. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése grafikon alapján. Számítógép használata a függvények vizsgálatára. Táblázatok készítése adott szabálynak, összefüggésnek megfeleA lineáris függvény, lineáris lően. kapcsolatok. A lineáris függ- Időben lejátszódó történések megvények tulajdonságai. Az figyelése, a változás megfogalmaegyenes arányosságot leíró zása. Modellek alkotása: lineáris függvény. A lineáris függkapcsolatok felfedezése a hétközvény grafikonjának merenapokban (pl. egységár, a változás deksége, ennek jelentése lisebessége). Lineáris függvény ábneáris kapcsolatokban. rázolása paraméterei alapján. Számítógép használata a lineáris folyamat megjelenítésében. Az abszolútérték-függvény. x  ax  b Ismeretek felidézése (függvénytuAz függvény lajdonságok). grafikonja, tulajdonságai ( Ismeretek

Kapcsolódási pontok Fizika; kémia; biológiaegészségtan: időben lejátszódó folyamatok leírása, elemzése. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata, adatkezelés táblázatkezelővel. Fizika: időben lineáris folyamatok vizsgálata, a változás sebessége. Kémia: egyenes arányosság. Informatika: táblázatkezelés.

a  0 ).

A négyzetgyökfüggvény. Az x  x ( x  0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai. A fordított arányosság függa x x ( ax  0 ) gravénye. fikonja, tulajdonságai.

Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok).

Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok).

23

Fizika: ideális gáz, izoterma. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Függvények alkalmazása.

Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása.

Az x  ax  bx  c (a  0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai. Függvénytranszformációk áttekintése az x  a( x  u ) 2  v alak segít-

Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. A folyamat elemzése a függvény vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell érvényességének vizsgálata. Számítógép alkalmazása (pl. függvényrajzoló program). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egy adott probléma megoldása két különböző módszerrel. Az algebrai és a grafikus módszer összevetése. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Számítógépes program használata.

2

Ismeretek felidézése (algebrai ismeretek és függvénytulajdonságok ismerete). Számítógép használata.

ségével.

Fizika: kinematika. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz: számítási feladatok.

Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikája. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet, Kulcsfogalmak/ zérushely, növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alapfüggfogalmak vény. Függvénytranszformáció. Lineáris kapcsolat. Meredekség. Grafikus megoldás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Órakeret 10 óra

4. Geometria

Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt kör szerkesztése. Háromszögek egybevágósága. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik. A Pitagorasz-tétel ismerete. Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. Az egybevágósági transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria szerepének felismerése a matematikában, a valóságban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma lebontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a részletszámítá24

sok logikus sorrendbe illesztése). Valós probléma geometriai modelljének megalkotása, számítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal. Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata. Ismeretek Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. (Fo-lyamatosan a 9-10. évfo-lyamon.) A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, súlyvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör. Matematikatörténet: Euler-egyenes, Feuerbachkör bemutatása (interaktív szerkesztőprogrammal, bizonyítás nélkül). Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos sokszög belső szöge. Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő. A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körív hossza között (szemlélet alapján). A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között (szemlélet alapján). A szög mérése. A szög ívmértéke.



Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése.

Informatika: tantárgyi szimuláA definíciók és tételek pontos ciós programok használata ismerete, alkalmazása. (geometriai szerkesztőprogram).

Fogalmak alkotása specializálással: konvex sokszög, szabályos sokszög.

Fogalmak pontos ismerete.

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata.

Fizika: körmozgás, a körpályán mozgó test sebessége. Vizuális kultúra: építészeti stílusok. Fizika: körmozgás sebessége, szögsebessége. Földrajz: távolság a Föld két pontja között.

Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata. Mérés, mérési elvek megismerése. Mértékegység-választás, mérőszám.

25

Fizika: szögsebesség, körmozgás, rezgőmozgás. Földrajz: tájékozódás a föld-

gömbön; hosszúsági és szélességi körök, helymeghatározás. Thalész tétele, és alkalmazásai. A matematika mint kulturális örökség. Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.) A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom.

Ismeretek tudatos memorizálása. Állítás és megfordításának gyakorlása. Ismeretek mozgósítása, rendszerezése problémamegoldás érdekében. Állítás és megfordításának gyakorlása.

Fizika: vektor felbontása merőleges összetevőkre. Fizika: elmozdulásvektor, forgások.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.

Földrajz: bolygók tengely körüli forgása, keringés a Nap körül. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Egybevágóság, szimmetria.

Szimmetria felismerése a matematikában, a művészetekVizuális kultúra: kifejezés, képben, a környezetünkben találzőművészet; művészettörténeti ható tárgyakban, részvétel stíluskorszakok. szimmetrián alapuló játékokban. Biológia-egészségtan: az emberi test síkjai, szimmetriája.

Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriáik szerint. Szabályos sokszögek.

Fogalmak alkotása specializálással.

Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet; művészettörténeti stíluskorszakok.

Egyszerű szerkesztési feladatok.

Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése, ellenőrzés. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Pontos, esztétikus munkára nevelés.

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).

Vektorok összege, két vektor különbsége.

Műveleti analógiák (összeadás, kivonás).

Fizika: erők összege, két erő különbsége, vektormennyiség változása (pl. sebesség-változás).

Vektor szorzása valós Új műveletfogalom kialakíFizika: Newton II. törvénye. számmal. tása és gyakorlása. Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális háromKulcsfogalmak/ szög, speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. fogalmak Egybevágó. Szimmetria. Vektor, vektorművelet. 26

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

5. Valószínűség, statisztika

Órakeret 4 óra

Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok olvasása. Százalékszámítás. Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában.

Kapcsolódási pontok Informatika: adatkezelés, adatfeldolgozás, Adatok jegyzése, rendezése, ábinformációmegjelenírázolása. Együttváltozó menytés. nyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése. Történelem, társaStatisztikai adatok és ábrázolá- Diagramok, táblázatok olvadalmi és állampolgári suk (gyakoriság, relatív gyako- sása, készítése. ismeretek: történelmi, riság, eloszlás, kördiagram, osz- Grafikai szervezők összevetése társadalmi témák vizulopdiagram, vonaldiagram). más formátumú dokumentuális ábrázolása (táblámokkal, következtetések levozat, diagram). nása írott, ábrázolt és számszerű információ összekapcsolásával. Földrajz: időjárási, égSzámítógép használata. hajlati és gazdasági statisztikák. A statisztikai mutatók nyújtotta információk helyes értelmezése. Adatsokaságok jellemzői: átlag, Informatika: statisztiNagy adathalmaz vizsgálata kemedián, módusz, terjedelem. kai adatelemzés. vés statisztikai jellemzővel: előnyök és hátrányok. Kulcsfogalmak/ Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag., terjedelem, szórás. fogalmak Gyakoriság, relatív gyakoriság. Ismeretek

A fejlesztés várt eredményei a 9. évfolyam végén


Gondolkodási és megismerési módszerek – Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete. – Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben. – Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése. – Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban. Számtan, algebra – Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák 27

megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok. – Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. – Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. – A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Összefüggések, függvények, sorozatok – A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete. – A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon). – Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása. – Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. – Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség. – A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordinátarendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Geometria – Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése. – Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük. – A tanult egybevágósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete. – Egybevágó alakzatok; két egybevágó alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület). – Szimmetria ismerete, használata. – Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök). – Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel. – Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete. – Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok összeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal. – Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása. – A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai 28

transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődik a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. – A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. – A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre. Valószínűség, statisztika – Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. – Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése. – Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása. – A statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődik. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. 10. évfolyam Tematikai egység címe 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az össz. óraszám Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

órakeret 16 óra 30 óra 10 óra 34 óra 12 óra 6 óra 108 óra

Órakeret 16 óra Gyakorlat szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejezések adott szinthez illeszkedő ismerete. Kommunikáció, együttműködés. A matematika épülése elveinek bemutatása. A matematikai tételek, állítások szerkezete. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése. 1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Ismeretek A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Matematikatörténet: Euklidesz szerepe a tudományosság kialakításában. Nevezetes sejtések (pl. ikerprím sejtés); hosszan

Fejlesztési követelmények Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek és ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve 29

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele.

„élt”, de megoldott sejtések (pl. Fermat-sejtés, négyszínsejtés).

több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése. Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény Állítás, tétel és megfordítása. felismerése a Szükséges feltétel, elegendő fel- „Ha …, akkor …” típusú állítátétel. „Akkor és csak akkor” tísok esetében. pusú állítások. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése. Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás Bizonyítás. Bizonyítási módszegondolatmenetére, bizonyítási rek, jellegzetes gondolatmenetek módszerekre való emlékezés. (indirekt módszer, skatulya-elv) Kidolgozott bizonyítás gondokonkrét példákon keresztül. latmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre. Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikáLogikai műveletek: „nem”, „és”, ban használt kifejezések jelen„vagy”, „ha…, akkor”. téstartalmának összevetése. A (Folyamatosan a 9–12. hétköznapi, nem tudományos évfolyamon.) szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése. Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a felSzöveges feladatok. adat megoldása és szöveg alap(Folyamatos feladat a 9–12. év- ján történő ellenőrzése. folyamon: a szöveg alapján a Modellek alkotása a matematimegfelelő matematikai modell kán belül; matematikán kívüli megalkotása.) problémák modellezése. Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). 30

Etika: a következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása.

Magyar nyelv és irodalom: szövegértés; információk azonosítása és összekapcsolása, a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg tartalmi elemei közötti

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (a szövegben előforduló információk). Figyelem összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés.

kijelentés-érv, okokozati viszony felismerése és magyarázata.

Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmódra és a családi életre nevelés. Informatika: probléRendszerezés: az esetek összemamegoldás táblászámlálásánál minden esetet zatkezelővel. meg kell találni, de minden ese- Technika, életvitel és tet csak egyszer lehet számításba gyakorlat: hétköznapi Egyszerű kombinatorikai feladavenni. Megosztott figyelem; két, problémák megoltok: leszámlálás, sorbarendezés, illetve több szempont egyidejű dása a kombinatorika gyakorlati problémák. követése. Esetfelsorolások, disz- eszközeivel. Kombinatorika a mindennapokkusszió (pl. van-e ismétlődés). Magyar nyelv és iroban. Sikertelen megoldási kísérlet dalom: periodicitás, után újjal való próbálkozás; a si- ismétlődés és kombikertelenség okának feltárása (pl. natorika mint szerveminden feltételre figyelt-e). zőelv poetizált szövegekben. Kémia: molekulák térszerkezete. Informatika: probléGráfok alkalmazása problémamamegoldás informegoldásban. matikai eszközökkel Számítógépek egy munkaheés módszerekkel, háA gráffal kapcsolatos alapfogallyen, elektromos hálózat a lakás- lózatok. mak (csúcs, él, fokszám). ban, település úthálózata stb. Történelem, társaEgyszerű hálózat szemléltetése. szemléltetése gráffal. dalmi és állampolgári Gondolatmenet megjelenítése ismeretek: pl. csagráffal. ládfa. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés. Gráf csúcsa, éle, csúcs fokszáma. Feltétel és következmény. Szükséges Kulcsfogalfeltétel, elegendő feltétel. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. Ellentmondás. mak/fogalmak Faktoriális. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Számtan, algebra

Előzetes tudás

Egész kitevőjű hatványozás. Számolás algebrai kifejezésekkel. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyenlőtlenség. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, ellenőrzése.

Órakeret 30 óra

31

Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. Problémakezelés és –megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezelése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási módszer A tematikai önálló kiválasztási képességének kialakítása. egység nevelési- Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell hafejlesztési céljai tókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata. Fejlesztési követelmények A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben. Gyökjel alól kihozatal, nevező gyöktelenítése. Számológép használata. A másodfokú egyenlet Különböző algebrai módszerek megoldása, a alkalmazása ugyanarra a problémegoldóképlet. mára (szorzattá alakítás, teljes négyzetté kiegészítés). Ismeretek tudatos memorizálása (rendezett másodfokú egyenlet és megoldóképlet összekapcsolódása). A megoldóképlet biztos használata. Másodfokú egyenletre Matematikai modell (másodfokú vezető gyakorlati prob- egyenlet) megalkotása a szöveg lémák, szöveges felalapján. A megoldás ellenőrzése, adatok. gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?). Gyöktényezős alak. Algebrai ismeretek alkalmazása. Másodfokú polinom szorzattá alakítása. Gyökök és együtthatók Önellenőrzés: egyenlet megoldáösszefüggései. sának ellenőrzése. Néhány egyszerű ma- Annak belátása, hogy vannak a gasabb fokú egyenlet matematikában megoldhatatlan megoldása. problémák. Matematikatörténet: részletek a harmad- és ötödfokú egyenlet megoldásának történetéből. Ismeretek A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai.

32

Kapcsolódási pontok Fizika: fonálinga lengésideje, rezgésidő számítása.

Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikája.

Fizika; kémia: számítási feladatok.

Egyszerű négyzetgyö- Megoldások ellenőrzése. kös egyenletek. ax  b  cx  d .

Fizika: például egyenletesen gyorsuló mozgással kapcsolatos kinematikai feladat.

Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer.

Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Egyszerű másodfokú Egyszerű másodfokú egyenlőt- Informatika: tantárgyi szimuláegyenlőtlenségek. lenség megoldása. Másodfokú ciós programok használata. 2 függvény eszközjellegű hasznáax  bx  c  0 (vagy lata. > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a  0 ). Példák adott alaphal- Megosztott figyelem; két, illetve mazon ekvivalens és több szempont egyidejű kövenem ekvivalens egyen- tése. letekre, átalakításokra. Halmazok eszközjellegű hasznáAlaphalmaz, értelme- lata. zési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés. Egyszerű paraméteres másodfokú egyenletek. Összefüggés két pozi- Geometria és algebra összekap- Fizika: minimum- és maximumtív szám számtani és csolása az azonosság igazolásá- problémák. mértani közepe között. nál. Gyakorlati példa mini- Gondolatmenet megfordítása. mum és maximum probléma megoldására. Kulcsfogalmak/ Másodfokú egyenlet, diszkrimináns. Gyöktényezős alak. Egyenletrendfogalmak szer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép. Szélsőérték. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

Órakeret 10 óra

Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása. Pontok ábrázolása koordináta-rendszerben. Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában (függvény-modell), vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szempontjainak kialakítása. Függvénytranszformációk algebrai és geometriai megjelenítése. Fejlesztési követelmények

33


Függvények alkalmazása má- Függvénytulajdonságok tudatos alsodfokú és gyökös egyenlekalmazása tek, egyenlőtlenségek megoldására; másodfokú függvényre vezető szélsőérték-feladatok Kulcsfogalmak/ Grafikus megoldás. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 34 óra

4. Geometria

Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, háromszög Előzetes tudás szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt kör szerkesztése. Háromszögek egybevágósága. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik. A Pitagorasz-tétel ismerete. Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma lebontása, számíA tematikai egytási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a részletszámítások loség nevelési-fejgikus sorrendbe illesztése). Valós probléma geometriai modelljének lesztési céljai megalkotása, számítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal. A valóságos tárgyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb). Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata. Ismeretek A körrel kapcsolatos ismeretek bővítése: kerületi és középponti szög fogalma, kerületi szögek tétele; húrnégyszög fogalma, húrnégyszögek tétele. Látószög; látószögkörív mint speciális ponthalmaz (Thalész tételének általánosítása). Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció.



Korábbi ismeretek felelevenítése, új ismeretek beillesztése a korábbi ismeretek rendszerébe.


A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.


34

Hasonló alakzatok.

A háromszögek hasonlóságának alapesetei. A hasonlóság alkalmazásai. Háromszög súlyvonalai, súlypontja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya. Magasságtétel, befogótétel a derékszögű háromszögben. Két pozitív szám mértani közepe. A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távolság, szög, terület a tervrajzon, térképen.

A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása: a megfelelő szakaszok hosszának aránya állandó, a megfelelő szögek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín és a térfogat változik. Szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Ismeretek tudatos memorizálása. Fizika: súlypont, tömegközéppont. Új ismeretek matematikai alkalmazása.

Vizuális kultúra: összetett arányviszonyok érzékeltetése, formarend, az aranymetszés megjelenése a természetben, alkalmazása a művészetekben.

Ismeretek tudatos memorizálása, alkalmazása szakaszok hosszának számolásánál, szakaszok szerkesztésénél.

Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése: geometriai modell. Annak tudatosítása, hogy nem Hasonló testek felszínéegyformán változik egy test nek, térfogatának aráfelszíne és térfogata, ha kicsinya. nyítjük vagy nagyítjuk. Ismeretek mozgósítása új helyVektorok felbontása zetben. Emlékezés korábbi inösszetevőkre. formációkra. Vektorok a koordinátaElnevezések, jelek és egyéb rendszerben. Bázisvekmegállapodások megjegyzése. torok, vektorkoordináEmlékezés definíciókra. ták. Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense. A Pitagorasz-tétel és a A valós problémák matematihegyesszög szögfüggkai (geometriai) modelljének vényeinek alkalmazása megalkotása, a problémák öna derékszögű háromálló megoldása. szög hiányzó adatainak

35

Földrajz: térképkészítés, térképolvasás. Biológia-egészségtan: példák arra, amikor adott térfogathoz nagy felület (pl. fák levelei) tartozik. Fizika: eredő erő, eredő összetevőkre bontása. Fizika: helymeghatározás, erővektor felbontása összetevőkre. Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre. Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre.

kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben. A kiterjesztett szögfüggvényfogalom egyszerű alkalmazásai. Kerületi szög, középponti szög, látószög. Húrnégyszög. Hasonló. Arány. Kulcsfogalmak/ Vektor, vektorművelet, vektorkoordináták. Szinusz, koszinusz, tangens, fogalmak kotangens. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

5. Valószínűség, statisztika

Órakeret 12 óra

Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok olvasása. Összeszámlálási alapfeladatok. Százalékszámítás. A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, tapasztalatszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív gyakoriság, eloszlás), következtetések. Táblázat értelmezése, készítése. Számítógép használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában.

Ismeretek Valószínűségi kísérletek, az adatok rendszerezése, a valószínűség becslése. Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre.

Fejlesztési követelmények A rendelkezésre álló adatok alapján jóslás a bekövetkezés esélyére.


A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása.

A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérVéletlen esemény és bekövetkeBiológia-egészségtan: leti úton megadható, megbezésének esélye, valószínűsége. öröklés, mutáció. csülhető esélye, valószínűsége. Kísérletek, játékok csoportban. A valószínűség matematikai de- A véletlen kísérletekből számífiníciójának bemutatása példátott relatív gyakoriság és a valókon keresztül. színűség kapcsolata. A valószínűség klasszikus moA modell és a valóság kapcsodelljének előkészítése egyszerű lata. példákon keresztül. Kulcsfogalmak/ Véletlen (valószínűségi) kísérlet. Véletlen esemény, elemi esemény, fogalmak 36

biztos esemény, lehetetlen esemény, komplementer esemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság, esély, valószínűség. Gondolkodási és megismerési módszerek – Értsék, és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben. – Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése. – Egyszerű összeszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban. – Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására.


Számtan, algebra – Másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. – Másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. – Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. – Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása. – A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Összefüggések, függvények, sorozatok – A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon). – Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása – Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. Geometria – A körrel kapcsolatos ismeretek bővülésének hatása elméleti és gyakorlati számításokban. – A hasonlósági transzformáció és tulajdonságainak ismerete. – Hasonló alakzatok; két hasonló alakzat több szempont szerinti öszszehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat). – Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete. – Vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben. 37

– – –

A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődik a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldásánál alkalmazni. A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre.

Valószínűség, statisztika – Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. – Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése. – Véletlen esemény, elemi esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata. – Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése. – A valószínűségszámítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődik. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét a klasszikus modell alapján. 11–12. évfolyam Célok és feladatok Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka is, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző- és összegzőképesség alakítása. Ebben a két évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk. Olyanokat, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. Minden témában nagy hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban való felhasználhatóságára. A statisztikai kimutatások és az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Gyakran alkalmazhatjuk a digitális technikát az adatok, problémák gyűjtéséhez, a véletlen jelenségek vizsgálatához. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban és mindennapjaink gyakorlatában is elengedhetetlen. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakításra. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését is segíti, ha önálló kiselőadások, prezentációk elkészítését, megtartását várjuk el a diákoktól. A matematikatörténet feldolgozása például alkalmas erre. Ez 38

sokat segíthet abban, hogy a matematikát kevésbé szerető tanulók se tekintsék gondolkodásmódjuktól távol álló területnek a matematikát. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre 12 órát terveztünk. 11. évfolyam Tematikai egység címe 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az össz óraszám Tematikai egység/ Fejlesztési cél


Órakeret 15 óra Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolaElőzetes tudás tos alapfogalmak. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének A tematikai egymegértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, ség nevelési-fejkonkrét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmalesztési céljai zása. A modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése. 1. Gondolkodási és megismerési módszerek

Ismeretek Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet: Erdős Pál.



Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai mo-dell. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Földrajz: előrejelzések, tendenciák megfogalmazása

Binomiális együtthatók.

Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a matematikában.

Biológia-egészségtan: genetika

Gráfelméleti alapfogalmak, alModell alkotása valós problémákalmazásuk. Fokszám összeg és hoz: gráfmodell. Megfelelő, a az élek száma közötti összefügproblémát jól tükröző ábra kégés. szítése. Matematikatörténet: Euler. Kulcsfogalmak/ Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Számtan, algebra 39

Órakeret 50 óra

Előzetes tudás


Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Négyzetgyök fogalma, azonosságai. Egyenlet, egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdonság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás).

Ismeretek n-edik gyök fogalma, azonosságai. A négyzetgyök fogalmának általánosítása. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén.



A matematika belső fejlődésének felismerése, új fogalmak alkotása. Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok, ismeretek alapján. A hatványfogalom célszerű kiterjesztése, permanenciaelv alkalmazása.

Hatványozás azonosságainak Ismeretek tudatos memorizálása. alkalmazása. Példák az azonosIsmeretek mozgósítása. ságok érvényben maradására.

A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek.

A logaritmus értelmezése. Matematikatörténet: A logaritmussal való számolás szerepe a Kepler-törvények felfedezésében. Zsebszámológép használata, táblázat használata. A logaritmus azonosságai. A definíciók és a logaritmus

Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz; biológiaModellek alkotása (algebrai egészségtan: globális modell): exponenciális egyenproblémák – deletre vezető valós problémák mográfiai mutatók, a (például: befektetés, hitel, érFöld eltartó képessége tékcsökkenés, népesség alaés az élelmezési válkulása, radioaktivitás). ság, betegségek, világjárványok, túltermelés és túlfogyasztás. Technika, életvitel és gyakorlat: zajszenKorábbi ismeretek felidézése nyezés. (hatvány fogalma). Kémia: pH-számítás. Ismeretek tudatos memorizálása. Fizika: Kepler-törvények. Annak felismerése, hogy a techFizika; kémia: nika fejlődésének alapja a maszámítási feladatok. tematikai tudás. A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése. Életvitel és gyakorlat: Modellek alkotása (algebrai zajszennyezés. 40

azonosságainak közvetlen almodell): logaritmus alkalkalmazásával megoldható loga- mazásával megoldható egyszerű Kémia: pH-számítás. ritmusos egyenletek. exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós probBiológia-egészségtan: lémák (például: befektetés, hitel, érzékelés, az inger és értékcsökkenés, népesség alaaz érzet. kulása, radioaktivitás). Kulcsfogalmak/ n-edik gyök. Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, fogalmak csökkenés. Logaritmus. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 15 óra Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése. A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően. Ismerethordozók használata. 3. Összefüggések, függvények, sorozatok

Ismeretek Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg).

A trigonometrikus függvények transzformációi: f ( x )  c f ( x  c) cf (x ) , ; ; f (cx) . Az exponenciális függvények. Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban.

Fejlesztési követelmények A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Időtől függő periodikus jelenségek kezelése. Tudatos megfigyelés a változó szempontok és feltételek szerint.

Kapcsolódási pontok Fizika: periodikus mozgás, hullámmozgás, váltakozó feszültség és áram. Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.

Permanenciaelv alkalmazása. Modellek alkotása (függvény modell): a lineáris és az exponenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének összevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok stb.).

41

Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz: a társadalmi-gazdasági tér szerveződése és folyamatai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; földrajz: globális kérdések: - erőforrások kimerülése, fenntarthatóság, demográfiai robbanás a harmadik világban, népességcsökkenés az öregedő Európában.

A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmusfüggvény mint Fizika; kémia: radioaktiviaz exponenciális függvény tás. inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordináta-rendszerben. Kulcsfogalmak/ Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény. Exponenciális fogalmak függvény, logaritmusfüggvény. Exponenciális folyamat. Tematikai egység/ 4. Geometria Órakeret 42 óra Fejlesztési cél Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes Előzetes tudás egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata. Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: A tematikai egytávolságok, szögek kiszámítása a szögfüggvények segítségével. A maség nevelési-fejtematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koorlesztési céljai dináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Ismeretek


Szinusztétel, koszinusztétel.

Általános eset, különleges eset viszonya (a derékszögű háromszög és a két tétel).

Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Öszszefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként.

A trigonometrikus azonosságok megértése, használata. Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában.

Egyszerű trigonometri-

A problémához hasonló egyszerű probléma keresése. 42

Kapcsolódási pontok Fizika: vektor felbontása adott állású összetevőkre. Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS.

Fizika: rezgőmozgás, adott ki-

kus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele. Helyvektor. Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés. A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái. Két pont távolsága, a szakasz hossza. A kör egyenlete. Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens. Iránytangens és az egyenes meredeksége. A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal. Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele. Két egyenes metszéspontja.

téréshez, sebességhez, gyorsuláshoz tartozó időpillanatok meghatározása.

A művelet újszerűségének felfedezése. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése, megkülönböztetése.

Fizika: mechanikai munka, mágneses fluxus.

Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodások.

Fizika: vonatkoztatási rendszer, hely megadása.

A vektor fogalmának bővítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése.

Fizika: erők összeadása komponensek segítségével, háromdimenziós képalkotás (hologram).

Képletek értelmezése, alkalmazása.

Fizika: hely megadása.

Képletek értelmezése, alkalmazása. Geometria és algebra összekapcsolása.

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).

Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Fizika: út-idő grafikon és a sebesség kapcsolata.

Geometriai ismeretek felelevenítése, megfogalmazása algebrai alakban. Informatika: tantárgyi szimuAz egyenest jellemző adatok, a lációs programok használata közöttük felfedezhető összefüg(geometriai szerkesztőproggések értése, használata. ram). Geometriai probléma megol43

Informatika: ponthalmaz meg-

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

A kör adott pontjában húzott érintője. A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában.

dása algebrai eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkalmazása (elsőfokú, illetve másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása). A geometriai fogalmak megjelenítése algebrai formában. Geometriai ismeretek mozgósítása. Geometriai problémák megoldása algebrai eszközökkel. Geometriai problémák számítógépes megjelenítése.

jelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).

Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram). Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram használata).

Fizika: égitestek pályája. Valós szám szinusza, koszinusza, tangense. Bázisrendszer, helyvektor. Kulcsfogalmak/ Skaláris szorzat. Ponthalmaz egyenlete; kétismeretlenes egyenletnek fogalmak megfelelő ponthalmaz. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 12 óra A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fogalma, a véletlen kísérlet fogalma. Elemi esemény, biztos esemény, Előzetes tudás lehetetlen esemény, komplementer esemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Műveletek az eseA tematikai egység mények között. Matematikai elvonatkoztatás: a valószínűség matenevelési-fejlesztési matikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel módszerei jelencéljai tőségének megértése. 5. Valószínűség, statisztika

Ismeretek Ismétlés, rendszerezés: eseményekkel végzett műveletek; példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre; elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre. A valószínűség klasszikus modellje. Matematikatörténet: Rényi:



A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása.

Informatika: folyamatok, kapcsolatok leírása logikai áramkörökkel.

A modell és a valóság kapcsolata. 44

Levelek a valószínűségről. Egyszerű valószínűség-számítási problémák.

Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása.

Fizika: az űrkutatás hatása mindennapjainkra, a találkozás valószínűsége.

Statisztikai mintavétel. ValóInformatika: tantárgyi színűségek visszatevéses min- Modell alkotása (valószínűségi szimulációs progratavétel esetén, a binomiális el- modell): a mintavételi eljárás lémok használata (binooszlás. Visszatevés nélküli nyege. miális eloszlás). mintavétel. Kulcsfogalmak/ Valószínűség matematikai fogalma. Klasszikus valószínűség-számítási fogalmak modell.


Gondolkodási és megismerési módszerek – A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása. – A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában. – Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. – Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. – A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. – A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani,. – A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tudásukban, alkalmazzák ismereteiket a feladatmegoldásban is. Számtan, algebra – A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. – A logaritmus fogalmának ismerete. – A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából. – Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése. – A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós számkörben tanult új műveletek felhasználásával. – Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban. Összefüggések, függvények, sorozatok – Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása. – Függvénytranszformációk végrehajtása. – Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete. – Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése. – Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról. Geometria – Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében.

45

–

A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban. – A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. – Hosszúság és szög kiszámítása. – Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása. – Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták ismerete, alkalmazása. – A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása. Valószínűség, statisztika – A valószínűség matematikai fogalma. – A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. – Mintavétel és valószínűség. – A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tudják értelmezni, kezelni. 12. évfolyam Tematikai egység címe 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Térgeometria 5. Valószínűség, statisztika Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az össz. óraszám Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

órakeret 12 óra – 15 óra 31 óra 16 óra 54 óra 128 óra

Órakeret 12 óra Az „és”, „vagy”, „nem”, „ha ..., akkor”, „akkor és csak akkor” szemléletes jelentése. 1. Gondolkodási és megismerési módszerek

A logikai műveletek megfelelő használata a hétköznapi életben és a matematikában.

Ismeretek

Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”, „akkor és csak akkor” .

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matemati-

46

kai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése. Kijelentés fogalma, műveletek Az ismeretek rendszerezése: a kijelentésekkel: konjunkció, matematika különböző területei diszjunkció, negáció, implikáközötti kapcsolatok tudatosítása ció, ekvivalencia. Logikai műve(halmazok – kijelentések – eseletek igazságtáblázatai, egyszerű mények). azonosságok. A logikai műveletek változatos alkalmazásai feladatokban. Kulcsfogalmak/ Logikai művelet. Igazságtáblázat. fogalmak Tematikai egység/ 2. Számtan, algebra Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek Lásd a Rendszerező összefoglalásnál. Kulcsfogalmak/ fogalmak


Fizika: logikai áramkörök, kapcsolási rajzok

Órakeret 0 óra


Tematikai egység/ Órakeret 3. Összefüggések, függvények, sorozatok Fejlesztési cél 15 óra Előzetes tudás Függvénytani alapfogalmak. Sorozat vizsgálata; rekurzió, képletek értelmezése. A matematika és a A tematikai egyvalóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Ismerethordozók ség nevelési-fejhasználata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott lesztési céljai feltételeknek megfelelően. Ismeretek A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a pozitív egész számok halmaza. Matematikatörténet: Fibonacci. Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag öszszege. Matematikatörténet:



Sorozat megadása rekurzióval és képlettel.

Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel: algoritmusok megfogalmazása, tervezése.

A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. 47

Gauss. Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag öszszege.

A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény összehasonlítása.

Kamatoskamat-számítás.

Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Az egyéni döntés felelőssége: az eladósodás veszélye. Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás). A szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása.

Fizika; kémia, biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: exponenciális folyamatok vizsgálata. Földrajz: a világgazdaság szerveződése és működése, a pénztőke működése, a monetáris világ jellemző folyamatai, hitelezés, adósság, eladósodás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés.

Kulcsfogalmak/ Számsorozat. Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Órakeret 31 óra Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata. 4. Geometria

Terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása.

Ismeretek Síkidomok kerületének és területének számítása. Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb.

Fejlesztési követelmények Ismeretek alkalmazása.

Kapcsolódási pontok Földrajz: felszínszámítás.

A problémához illeszkedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása. Fogalomalkotás közös tulajdonság szerint (hengerszerű, kúpszerű testek, poliéderek).

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (térgeometriai szimulációs program).

48

Kémia: kristályok.

A tanult testek felszínéA valós problémákhoz modell nek, térfogatának kiszámí- alkotása: geometriai modell. Istása. Gyakorlati feladatok. meretek megfelelő csoportosítása. Kulcsfogalmak/ Terület, felszín, térfogat. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (térgeometriai szimulációs program).

Órakeret 16 óra A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A valószínűség klasszikus modellje. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Statisztikai mérőszámok. Következtetések a statisztikai mutatók alapján. A valószínűség geometriai modellje. 5. Valószínűség, statisztika

Ismeretek Egyszerű példák a valószínűség kiszámításának geometriai modelljére.

Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal.

Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Modellalkotás; megfelelő valószínűségi modell hétköznapi problémákra, jelenségekre. A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése. Közvélemény-kutatás, minőség-ellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására.

Kulcsfogalmak/ Szórás. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Rendszerező összefoglalás

Órakeret 54 óra

A középiskolai matematika anyaga. A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése.

Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok. Ponthalmazok és A problémának megfelelő számhalmazok. Valós számok szemléltetés kiválasztása halmaza és részhalmazai. (Venn-diagram, számegyenes, 49

koordináta-rendszer). Filozófia: logika - a következetes és rendezett gondolkodás elmélete, a logika kapcsolódása a matematikához és a nyelvészethez.

Állítások logikai értéke. Logikai műveletek.

A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata. Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása.

Bizonyítási módszerek.

Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal.

Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok.

Szövegértés. A szövegben található információk összegyűjtése, rendszerezése.

Informatika: Egy bizonyos, nemrég történt esemény információinak begyűjtése több párhuzamos forrásból, ezek összehasonlítása, elemzése, az igazságtartalom keresése, a manipulált információ felfedése. Navigációs eszközök használata: hierarchizált és legördülő menük használata.

Halmazok eszközjellegű használata. Emlékezés a tanult definíciókra és tételekre, alkalmazásuk önálló problémamegoldás során. Direkt és indirekt bizonyítás közötti különbség megértése. Néhány tipikusan hibás követ- Filozófia: szillogizmusok. keztetés bemutatása, elemzése. Sorbarendezési és kiválasztási problémák felismerése. Gondolatmenet szemléltetése gráffal. Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel.

Számtan, algebra Gyakorlati számítások.

Kerekítés, közelítő érték,

50

Technika, életvitel és gyakorlat: alapvető adózási,

becslés. Számológép használata, értelmes kerekítés.

Egyenletek és egyenlőtlenségek. Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok. Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítások. A megoldások ellenőrzése. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Elsőfokú és egyszerű másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.

Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelő kezelésével. Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk. Matematikai fogalmak fejlődésének bemutatása pl. a hatvány, illetve a szögfüggvények példáján. Adott egyenlethez illő megoldási módszer önálló kiválasztása. Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás.

biztosítási, egészség-, nyugdíj- és társadalombiztosítási, pénzügyi ismeretek.

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: képletek használata

Tanult egyenlettípusok és egyenlőtlenségtípusok önálló megoldása.

A tanult megoldási módszerek biztos alkalmazása.

Matematikai modell (egyenEgyenletekre, egyenlőtlensélet, egyenlőtlenség) megalkogekre vezető gyakorlati élettása, vizsgálatok a modellben, ből vett és szöveges feladatok. ellenőrzés. Összefüggések, függvények, sorozatok Emlékezés: a fogalmak pontos felidézése, ismerete. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérA függvény megadása. A ték, monotonitás, periodicitás, függvények tulajdonságai. paritás fogalmak alkalmazása konkrét feladatokban. Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai.

51

Fizika; kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek.

A tanult alapfüggvények ismerete. Függvénytranszformációk: f ( x )  c f ( x  c) cf (x ) f (cx) , ; ; . Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen. Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint.

Képi emlékezés statikus helyzetekben (grafikonok felidézése). Kapcsolat a matematika két területe között: függvénytranszformációk és geometriai transzformációk. Emlékezés, ismeretek mozgósítása. Függvények használata valós folyamatok elemzésében. Függvény alkalmazása matematikai modell készítésében.

Geometria Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok. Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása. Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál.

Valós problémában a megfelelő geometriai fogalom felismerése, alkalmazása.

Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák.

Szerepük felfedezése művészetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben.

Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti összefüggések. Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai. Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer.

Állítások, tételek jelentésére való emlékezés. A problémának megfelelő összefüggések felismerése, alkalmazása.

Állítások, tételek jelentésére való emlékezés.

52

Fizika, kémia; biológiaegészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek.

Matematikatörténet: a vektor fogalmának fejlődése a fizikai vektorfogalomtól a rendezett szám n-esig. Vektorok alkalmazásai. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös Geometria és algebra összepontja. kapcsolása. Matematikatörténet: nevezetes szerkeszthetőségi problémák. Valószínűség-számítás, statisztika Magyar nyelv és irodalom: a tartalom értékelése hihetőség szempontjából; a szöveg hitelességével kapcsolatos tartalmi elemek magyarázata; Adathalmazok jellemzése önálDiagramok. Statisztikai mutaa kétértelmű, többjelóan választott mutatók segítségétók: módusz, medián, átlag, lentésű tartalmi elevel. A reprezentatív minta jelenszórás. mek feloldása; egy tőségének megértése. következtetés alapját jelentő tartalmi elem felismerése; az olvasó előismereteire alapozó figyelemfelhívó jellegű címadás felismerése. A valószínűség és a statisztika Gyakoriság, relatív gyakoriság. törvényei érvényesülésének felfeTechnika, életvitel és Véletlen esemény valószínűdezése a termelésben, a pénzügyi gyakorlat; biológiasége. folyamatokban, a társadalmi foegészségtan: szenveA valószínűség kiszámítása a lyamatokban. délybetegségek és riklasszikus modell alapján. A szerencsejátékok igazságtalanzikófaktor. A véletlen törvényszerűségei. ságának és a játékszenvedély veszélyeinek felismerése. Következtetés. Definíció. Tétel. Bizonyítás. Halmaz, alaphalmaz, igazsághalmaz, megoldáshalmaz. Függvény/transzformáció. Értelmezési tarKulcsfogalmak/ tomány. Művelet, műveleti tulajdonság. Egyenlet, azonosság, egyenletfogalmak rendszer, egyenlőtlenség. Ekvivalencia. Ellenőrzés. Véletlen, valószínűség. Adat, statisztikai mutató. Térelem, mennyiségi jellemző (távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat). Matematikai modell. A fejlesztés várt eredményei a 12. évfolyam végén

Gondolkodási és megismerési módszerek – A logikai műveletek megfelelő alkalmazása a matematikában és a hétköznapi életben. – Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. 53

– –

Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok – A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete, gyakorlati alkalmazások. Geometria – A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban. – A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. – Kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása speciális síkidomok és testek esetében. Valószínűség, statisztika – Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében. – A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tudják értelmezni, kezelni. – Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lássák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét. Összességében – A matematikai tanulmányok végére a matematikai tudás segítségével önállóan tudjanak megoldani matematikai problémákat. – Kombinatív gondolkodásuk fejlődésének eredményeként legyenek képesek többféle módon megoldani matematikai feladatokat. – Fejlődjön a bizonyítási, diszkussziós igényük olyan szintre, hogy az érettségi után a döntési helyzetekben tudjanak reálisan dönteni. – Feladatmegoldásokban rendszeresen használják a számológépet, elektronikus eszközöket. – Tudjanak a síkban, térben tájékozódni, az ilyen témájú feladatok megoldásához célszerű ábrákat készíteni. – A feladatmegoldások során helyesen használják a tanult matematikai szakkifejezéseket, jelöléseket. – A tanulók váljanak képessé a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. – A helyes érvelésre szoktatással fejlődjön a tanulók kommunikációs készsége. – A középfokú matematikatanulás lezárásakor rendelkezzenek a matematika alapvető kultúrtörténeti ismereteivel, ismerjék a legnagyobb matematikusok felfedezéseit, legyen rálátásuk a magyar matematikusok eredményeire.

54

TÖRTÉNELEM Célok és feladatok Az Ember és társadalom műveltségterület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához ad gazdag lehetőséget. Középpontjában az ember világa áll, melynek három oldala a múltismeret (történelem), az emberismeret (etika) és a jelenismeret (társadalomismeret). A középiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az alapfokú oktatás során kialakított képességekre, ismeretekre épülnek és kultúraközvetítő, értékorientáló, valamint szocializációs funkciókat foglalnak magukba. A történelem tantárgy a múlt bemutatásának, valamint értelmezésének több szempontú és problémaorientált megvitatásával, a tágan értelmezett források (minden szöveg, tárgy, kép stb., ami a múltat jelenti) feldolgozásával lehetőséget teremt a humanista és demokratikus értékrend közvetítéshez, a nemzedéki kapcsolatok felfedezéséhez, a közösségi kulturális kódok átörökítéséhez, a középiskolai tanulók társadalmi környezetben való gazdag eligazodásához, szocializációjához és az aktív állampolgári lét feltételeinek kialakításához. A történelem tantárgy tanulása járuljon hozzá a helyes pályaválasztási irány megtalálásához és megalapozásához. A tanulók a középiskola befejezésére váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére A történelem tanításának célja annak a történelmi műveltségnek az elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot, és ezáltal a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösségek számára. A magyar történelem a nemzeti azonosságtudatot, az európai és a világtörténelem az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelmi folyamatok, jelenségek megismerése, megértése megalapozza a történelmi tudat és történelmi gondolkodás kialakulását. A tanulás végeredményeként a tanuló úgy képes a múlt-jelen-jövő hármas dimenziójában gondolkodni, hogy életkori sajátosságainak és fejlettségi szintjének megfelelően ismeri és tudja alkalmazni a történettudomány vizsgálati eljárásainak legfontosabb alkotóelemeit (történeti probléma felismerése, megfogalmazása, a kritika, az interpretáció módszereinek ismerete és alkalmazása, történeti probléma megoldása válaszadással és ítéletalkotással). Az új szemléletű történelemtanítás segíti a tanulókat abban, hogy felismerjék és megértsék, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak, cselekedtek másként az emberek a múltban, mint a jelenben élő utódaik. A történelemmel való foglalkozás így hozzásegíti őket a történetileg és kulturálisan eltérőnek, másnak, különbözőnek a megértéséhez. Ennek kapcsán egyfajta kritikus gondolkodást kell elsajátítaniuk, hogy a történeti szöveges és képi forrásokban meglássák az azt létrehozó szerzők érdekeit, elfogultságát, szubjektivizmusát stb. A történelemtanulásnak ez a felfogása végül is azt a belátást erősíti, hogy az emberek gondolatai és cselekedetei idő-, tér- és érdek-függőek, valamint azt, hogy a történelmi változások lehetségesek, azok nem maguktól történnek, hanem a változások emberi cselekedetek által jöttek létre. A történelem segít tehát belátni, hogy a múlttól a jelenen át a jövőig vezető hosszú távú fejlődési trendek léteznek, és a jelen változásai is tevékenységek által valósulnak meg. Fontos célként fogalmazható meg, hogy a középiskolai tanulmányokat záró történelem érettségi – elősegítve az élethosszig való tanulás feltételeit – nemcsak a lexikai adatok elsajátítását, az egyszerű reprodukciót, hanem a különböző típusú ismeretforrások gyakorlati használatát, történelmi összefüggések magyarázatát, a kritikai gondolkodás kialakulását, valamint a kommunikációs képességek alkalmazását várja el. Továbbá azt is ösztönzi, hogy az eseménytörténeti ismeretek mellett több figyelmet kapjanak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a tartalmak, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek. A művelődés-

55

történet, az életmód-, és mentalitástörténet feldolgozása lehetőséget teremt az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, a normák változásának bemutatására. Az érettségi követelmények olyan kritikai szemléletmód fejlesztésre ösztönöznek, amelynek segítségével a tanulók a múltban és jelenben is képesek a lehetséges alternatívák meglátására és értékelésére, továbbá azt rögzítik, hogy korszerű történelmi műveltséggel ma az rendelkezik, aki gazdag és sokrétű ismeretanyag birtokában van, szemléletét a nyitottság, a problémaérzékenység jellemzi, aki ugyanakkor tisztában van a múlt rekonstruálásának objektív és szubjektív korlátaival, és gondolatait képes mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni. A történelem tantárgy általános funkciója, hogy a személyiségfejlesztést, a kulcskompetenciák kialakítását, valamint a jelen világában való eligazodást segítse. A történelmi múlt több nézőpontú (multiperspektivikus), élményszerű és tanulói tevékenységekre épülő feldolgozása mind az értelmi, mind az érzelmi fejlesztést eredményesen szolgálja, így jelentős szerepe van a személyiségfejlesztésben. A történelmi személyiségek cselekedeteinek és döntéseinek elemzése, a társadalmi-, politikai- és gazdasági jelenségek problémaközpontú feldolgozása nagymértékben segítheti a szociális és állampolgári kulcskompetencia kialakulását. A múlt eseményeinek földolgozása, az általánosítható analógiák, következtetések, magyarázatok keresése és a jelen viszonyaival való összevetés eredményesen járulhat hozzá a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek értelmezéséhez. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, továbbá a kisebbségi, migráns tanulókkal való foglalkozás a történelem tantárgyi órákon is szükséges: ami a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálásnál nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybe vételét teheti szükségessé. Figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési tervek kialakításakor, a tanórákon a csoportok szervezésekor, a tanórák tanulásszervezési eljárásainak tervezésekor. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül ugyanis nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Figyelembe kell venni a tervezéskor a tanórán kívüli lehetőségek felhasználását is. A történelem tantárgyi kerettanterv érvényesíti az iskolai oktatás-nevelés közös, átfogó elveit, így részt vállal az egészségfejlesztés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem társadalmi feladataiból. A történelem tantárgy egészségnevelési feladata elsősorban azokban a témakörökben, ahol a mikrotörténelem és a mindennapi életmód, mentalitás jelenik meg, továbbá a jelenkor kihívásait feldolgozó tananyagoknál kézenfekvő, hiszen az itt megjelenő tartalmi elemek alkalmat adnak arra, hogy elősegítsék a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását a megjelenő ismeretek értelmezésén, továbbgondolásán keresztül. A környezettudatosságra nevelés érdekében a történelem tantárgy igen alkalmas arra, hogy különböző egymásnak is ellentmondó adatok és tények felhasználásával, problémákat vitassanak meg, átélhető feladatokat oldjanak meg a tanulók, amelyeken keresztül megismerhetik, megérthetik, valamint végiggondolhatják azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak, továbbá konkrét európai és hazai példákon is felismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Az egészségvédelemhez és a környezetvédelemhez hasonlóan a fogyasztóvédelemre, a tudatos kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés is jól megoldható a történelem tananyag gazdasági és társadalmi témakörein keresztül, amely amúgy is fontos területe a mindennapokban megjelenő

56

problémák, összefüggések vizsgálatának. A mindennapi életmód, mentalitás feldolgozásán keresztül mód van az egyes termékekről való beszélgetések kezdeményezésére, a tömegmédiumok reklámtevékenységeinek megvitatására vagy szituációs játékokon, video-anyagok feldolgozásán keresztül a fogyasztói szokások elemzésére. A történelem tanításának fejlesztési feladatai abból indulnak ki, hogy a múlt eseményeinek megismerése során a tanulók tényeket, adatokat, ismereteket, összefüggéseket tanulnak meg, amelyek általános történelmi műveltségük fundamentumát képezik. Történelmi tényismeretük és tudásuk azonban csak abban az esetben válik saját maguk és a társadalom számára is releváns, hasznos tudássá, ha a történettudomány által kínált konstrukciókat, sémákat, fogalmakat rugalmasan képesek adaptálni a múlt, valamint a jelen megértéséhez. A fogalmi rendszer A történelem tantárgy révén közvetített tudás konstruálásában, a fogalmi műveltség felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. Ahogyan e kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, az ember és társadalom műveltségterület, és ezen belül a történelem tantárgy is – a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével – felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét. E fogalomrendszerben azonosíthatjuk a kulcsfogalmakat, amelyek lehetővé teszik, illetve alapul szolgálnak az emberi és társadalmi jelenségek, tények, mintázatba rendezéséhez. A kulcsfogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője. Az egyedi fogalmi ismeretek, az egy-egy konkrét történelmi témához kötődő fogalomhasználat jelentőségét is elsősorban az határozza meg, hogy elősegítik-e a kulcsfogalmak megértését, illetve megfelelő élmény- és ismeretanyagot biztosítanak-e az adaptív tudást hordozó kulcsfogalmak alkalmazni tudásához. A kulcsfogalmak tehát az adott ismeretrendszer fogalmi hálójának csomópontjait jelentik, amelyek sok más fogalommal kapcsolatba hozhatóak. A kulcsfogalmak más és más kontextusban szükségszerűen újra és újra megjelennek irodalmi alkotások, szövegek, nyelvi jelenségek, poétikai, nyelvtani és más ismeretek értelmezésekor. Képesek a tanulásban, a jelenségek leírásában először rendezetlen halmazként megjelenő konkrét fogalmakat, tényeket struktúrákká, fogalmi hálókká rendezni, így alkalmazásuk révén könnyebb értelmezni és befogadni az új információkat és tapasztalatokat is. A tantárgy kulcsfogalmai tehát átfogó, a tanítási-tanulási folyamatban szükségszerűen ismétlődő fogalmak. E gazdag jelentésmezővel rendelkező fogalmak jellegüknél fogva, tartalmi összetevőik révén érintkeznek is egymással. A kulcsfogalmak természetesen fokozatosan telítődnek konkrét tartalmakkal, azaz fokozatosan épül fel az a fogalmi háló, ami végül is a fogalmi műveltségben ölt(het) testet. Az Ember és társadalom műveltségterület kulcsfogalmainak kiválasztásánál az alábbi szempontok érvényesülését tartottam fontosnak: A kulcsfogalmak összességükben alkalmasak legyenek a középiskolai történelem, társadalomismeret, állampolgári ismeretek, etika, jelenismeret vizsgakövetelményekben rögzített tartalmak feldolgozására. Egyszerre épüljenek az 1–8. évfolyam számára elkészített kulcsfogalmakra illetve jelentsék annak továbbgondolását, továbbbontását. Összességükben lefedjék a történelmi múlt feldolgozásának legelterjedtebb nézőpontjait (pl. társadalom, gazdaság, politika, eszme). Magukba foglalják a történelmi feldolgozás építőkockáit, illetve alapvető struktúráit, melyek a történelmi gondolkodás kialakulásához elengedhetetlenek. A kiválasztott kulcsfogalmak egyszerre legyenek általánosak és speciálisak, hogy a történelem azon sajátosságát

57

meg tudják jeleníteni, miszerint az egyedi események, jelenségek kapcsán általánosítások fogalmazhatók meg. Alkalmasak legyenek a több nézőpontú, multiperspektivikus és kontroverzív történelem- szemlélet gyakorlati alkalmazására. A kerettanterv által alkalmazott kulcsfogalmak a következők: változás–folyamatosság; történelmi források; kronológia; történelmi tér; település, életmód, életviszony, életminőség; történelmi személyiség; ellentét – összefüggés, kölcsönhatás; ok, cél, következmény; analógia; társadalmi helyzet (státusz); szabadság, alávetettség (emancipáció, diszkrimináció); erőszak, terror, népirtás; gazdaság, technika, technológia; hit, vallás, egyház; eszmék, ideológiák; birodalom, ország; identitás, nép, nemzet, nemzetiség; demográfiai változások, népmozgások; állam, hatalom, politika; konfrontáció és kompromisszum; nemzetközi kapcsolatok, integráció, globalizáció; hadseregek, hadviselés, háborúk. A 9-12. évfolyamra kiválasztott kulcsfogalmak felosztása Nézőpontok, dimenziók Feldolgozási struktúrák Egyedi és általános gazdaság, technika, technolóváltozás, folyamatosság történelmi személyiség gia település, életmód, életvitörténelmi forrás szabadság, alávetettség szony, életminőség társadalmi helyzet (státusz) kronológia erőszak, terror, népirtás állam, hatalom, politika történelmi tér birodalom, ország konfrontáció és kompromisz- ellentét, összefüggés, kölcsön- identitás, nép, nemzet, nemzeszum hatás tiség demográfiai változások, néphit, vallás, egyház ok, cél, következmény mozgások nemzetközi kapcsolatok, integeszmék, ideológiák analógia ráció, globalizáció hadseregek, hadviselés, háborúk A történelem tantárgy – a lehetőségekhez igazodva – támogatja a korszerű informatikai eszközök, médiák, a könyvtárak, múzeumok és az elektronikus eszközök (kalkulátor, számítógép, internet stb.), információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben. A középiskolai történelemtanítás során ki kell alakítani az ismeretforrásokkal való tevékenységek különböző formáit, és a tanulóknak ismerniük kell a különböző típusú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének módszereit, a tudományos anyaggyűjtés alapelemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá a társadalomtudományok anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek és az eseményeket alakító okok föltárása a középiskolai oktatás egyik kiemelt feladata, hiszen alapvetően ennek révén lehet felébreszteni az igényt a történelmi jelenségek rendszerezésére, valamint kialakítani azokat a feldolgozási algoritmusokat, amelyek a történelmi gondolkodási sémák és szövegalkotási standardok (pl. hipotézisek és igazolásuk, nézőpontok és értelmezésük) kialakulását eredményezik, és ezáltal az egész életen át tartó tanulás fel-

58

tételeit teremtik meg. Az okok keresése kapcsán szembesülhetnek a diákok azzal, hogy meghatározó jelentőségű a lényeges és lényegtelen elemek elhatárolása, az oksági hierarchia feltérképezése, illetve okok és következmények bonyolult koordinátainak beazonosítása. Ennek kapcsán lehetséges csak bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeiket, illetve szerepüket az események alakulásában. Ez a szemlélet alakíthatja ki azt, hogy a felnőtté váló fiatal felelősséggel viszonyuljon a közügyekhez. Az ismeretszerzési, feldolgozási képességek szorosan összefüggnek a kommunikációs képességek fejlesztésével, a kritikai gondolkodásmód kialakításának szándékával. A kommunikációs képességek fejlesztése során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, a beszámolók és kiselőadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli és írásbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Ennek keretében megfelelően alkalmazzák a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Fontos szempontként rögzíthető, hogy a tanulóknak törekedniük kell a szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor a téma, a probléma megértésére, a lényeg kiemelésére, az árnyalt és szakszerű magyarázatok, következtetések alkalmazására. Ennek feltételeként ismerniük kell a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását. A képi kifejezés fejlesztése terén a középiskolában lehetőséget kell adnunk a hagyományos képelemzések alkalmazása mellett az újszerű formák, pl. fénykép, karikatúrák, plakátok, valamint a film, a videofelvétel és a digitális médiumok kínálta üzenetek dekódolására, továbbá a diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére. Kiemelt feladatnak tekinthető az időben való tájékozódás képességének és készségének folyamatos fejlesztése. Ennek kapcsán elvárható, hogy a tanulók képesek legyenek a nagyobb történelmi korszakokon belül a kisebbeket elkülöníteni, illetve a feldolgozott események sorrendjét meg tudják határozni, valamint fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Ehhez tudniuk kell a legfontosabb évszámokat és eredményesen kell használniuk a kronológiai munkákat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése. Fontos elvárás a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. Ennek keretében arra kell felkészíteni a diákokat, hogy egységben lássák a kronológiai és a topográfiai adatokat, és a legfontosabb történelmi helyeket el tudják helyezni vaktérképen is. A diákoknak arra is lehetőséget kell teremteni, hogy adott témáknál érzékeljék a történelmi tér változásait, a különböző tájegységek, régiók összetartó, illetve elválasztó elemeinek földrajzi és történelmi nézőpontjait, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának összefüggéseit. Gyakorlati elvárásként rögzíthető a történelmi térképek olvasása, a terület és a távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása. Alkalmat kell teremteni a történelmi jelenségek értelmezésében az ökológiai szemléletmód kialakítására is. Az ismeretforrásokkal (például szöveg, ábra, kép, térkép) való tananyag-feldolgozás, a kritikai gondolkodás kialakításának igénye, a kommunikáció fejlesztése a tanulók aktív, valamint egyéni, páros és csoportos feladatmegoldó munkáján alapul, vagyis alapvetően tanulócentrikus és tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot feltételez, ahol a hangsúly a tanulói képességfejlesztésre helyeződik.

59

A tanterv alkalmazása, szükséges speciális képesítések és tárgyi feltételek A társadalomismeretet és állampolgári ismereteket feldolgozó tananyagrészekhez ajánlott a megfelelő szakirányú pedagógus-továbbképzés elvégzése. Az iskolában már meglévő tanári és tanulói demonstrációs eszközök, pl. falitérképek, projektor, időszalag, történelmi tablók, forrásszemelvények beszerzése (kiegészítve – szükség szerint – saját készítésű eszközökkel, pl. memóriakártyák, táblajátékok); szaktantermek; iskolai könyvtár, pc, internet (lehetőség szerint), megfelelve a 11/1994. MKM rendelet előírásainak. A tankönyvek kiválasztásának elvei A középiskolai korosztálynak olyan tankönyvet válasszunk, amely – a tantervi célkitűzésnek megfelelően – a múltat a maga sokszínűségében, gazdag forrásanyagra támaszkodva, sokoldalúan és összefüggéseiben mutatja be. Lehetőséget teremt a tanulói érintettség felkeltésére, az ismeretszerzés és tanulási képességek fejlesztésére, a problémaérzékenység, és az alternatívákban való gondolkodás kialakítására, a releváns összefüggések feltárására, az egyedi jelenségekből következő általánosításokra, az ellentmondások feltárására, megvitatására, valamint a szakszerű és árnyalt vélemények megfogalmazására. A könyv tematikája továbbfejleszti a tanulók időbeni tájékozódási képességét, a feldolgozott időszak dokumentumai (szövegek, képek stb.) a megjelenített korszak fontos és jellemző vonásait tükrözik. A tankönyv a feldolgozandó ismeretforrások megértését, elemzését változatos és gondolkodtató kérdések, feladatok alkalmazásával segíti. A tankönyv elsődlegesen nem a tananyag otthoni felidézésére szolgál, hanem a tanórai munka legfontosabb eszköze. Ezért a képek, ábrák, térképek, adatsorok ne csupán illusztratív szerepet töltsenek be: legyenek alkalmasak elemzésre, a tananyaghoz kapcsolódó irányított vagy önálló tanulói ismeretszerzésre. A képekre, ábrákra, térképekre is vonatkozzanak kérdések, feladatok. A tankönyvi térképek funkciója más, mint a történelmi atlasz térképeié: egy-egy lényeges dolgot hangsúlyozzanak. Kerüljük a zsúfolt, nehezen áttekinthető térképeket, ábrákat tartalmazó tankönyveket! A képekről, ábrákról történő ismeretszerzésre a színes nyomású könyvek több lehetőséget nyújtanak. A taníthatóság-tanulhatóság feltétele a tankönyv jó tagoltsága. A nagy fejezetek és a leckék legyenek arányosak – már a könyv tagolása emelje ki a tárgyalt korszak sajátosságait. Különüljenek el a különböző didaktikai funkciójú szövegrészek (pl. törzsanyag, kiegészítő anyag, olvasmányok, kérdések, feladatok). A tanulást különféle kiemelések segítsék. A túlzott tagoltság és sok kiemelés azonban már nehezíti a tanulást. Előnyös, ha a leckéket egyszerű vázlatok és összegző kérdések zárják. A nagy fejezeteket is zárják összefoglalások. A könyv nyelvezete legyen érthető, olvasmányos a tanulók számára. Ne tartalmazzon fölöslegesen sok fogalmat és adatot (nevek, évszámok, topográfia), ugyanakkor biztosítson minél több lehetőséget a tanulói tevékenységekre, a képességfejlesztésre (kérdések, feladatok). Ösztönözze az önálló tanulói ismeretszerzés tankönyvön belüli (ebben fontos szerepet tölthet be a tankönyv végi fogalomtár, névtár és az időrendi táblázat) és tankönyvön kívüli formáit. A kiegyensúlyozott oktató-nevelő munkát segítheti, ha olyan tankönyvsorozatot választunk, amelynek kötetei azonos didaktikai felépítésűek. A könyv képekkel, érdekes esetleírásokkal, feladatokkal ösztönözze vitára, állásfoglalásra a tanulókat.

60

A leginkább ideillő tankönyvek: 17142 Száray M.: Történelem 9. Új forrásközpontú történelem 17242 Száray M.: Történelem 10. Új forrásközpontú történelem 10. 17342 Száray M.:Történelem 11. Új forrásközpontú történelem 11. 17442 Száray M.: Történelem 12. Új forrásközpontú történelem 12. A tanulók értékelése Az egyéni értékelés különböző formái: – Önálló, produktív írásbeli munka (pl. problémamegoldó vagy elemző esszé írása, házi dolgozat, projektmunka, elektronikus anyag, portfolió) készítése. – Részösszefoglaló írásbeli kisdolgozat – Önálló szóbeli felelet (pl. tétel kifejtése, kiselőadás tartása). – Pár- és csoportmunkában való részvétel (pl. disputa, vetélkedő, szerepjáték). – Félévente legalább két témazáró feladatlap megírása. Témazáró dolgozat: az iskola házirendjének megfelelően egy héttel előre bejelentve, az értékelés ponthatárai %-ban: 0–39%= 1 40–54%= 2 55–69%= 3 70–84%= 4 85–100%= 5 A tanulók értékelésének főbb szempontjai: – Aktivitás és részvétel a tanulói tevékenységek során. – Szóbeli és írásbeli feleletek, beszámolók esetében az összefüggő, követhető, logikus gondolatmenetre és árnyalt fogalmazásra való törekvés. – Képes-e önállóan felépíteni feleletét? Képes-e kérdéseket, releváns megállapításokat, következtetéseket megfogalmazni? – Az általános és adott korszakhoz kapcsolódó történelmi fogalmak szakszerű és helyes használata. – Történelmi események, jelenségek, folyamatok, személyek elhelyezése időben és térben, tájékozódás a történelmi térképen. – Egyéni és csoportos képességfejlesztő feladatok (pl. szöveges forrás-, kép-, film-, ábra-, grafikon-, diagramelemzés) megoldása. – Projektek (pl. tablók, házi dolgozatok, színielőadások, kiadványok, makettek, filmek, egyéb digitális anyagok) egyéni vagy csoportos elkészítése. – Tanórán kívüli információszerzés, pl. kutató- és gyűjtőmunka produktumainak bemutatása, tanulmányi kirándulásokról, múzeumlátogatásokról készült jegyzőkönyvek, élménybeszámolók tartása Időkeret, óraszámok Történelem 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam


A tantárgy éves óraszáma 108 108 108

12. évfolyam

3

96

9. évfolyam Tematikai egység címe Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma A középkor A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret(a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) Az össz. óraszám


Javasolt órabeosztás Tematikai egység címe Az őskor és az ókori Kelet A történelem forrásai Az emberré válás folyamata Az első társadalmak. A folyamvölgyi kultúrák A Közel-Keletet egyesítő birodalmak Az ókori Kelet kulturális öröksége Összefoglalás Témazáró dolgozat Az ókori Hellász A görög történelem kezdetei. A polisz kialakulása. Az athéni demokrácia kialakulása és működése. Görög-perzsa háború Spárta. Forráselemzés és részösszefoglalás (gyakorlás) A görög hitvilág, művészet és tudomány. Görög mindennapok Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus. Összefoglalás Témazáró Az ókori Róma Róma útja a köztársaságtól a császárságig. A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog. A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. Pannónia provincia. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Összefoglalás és forráselemzés gyakorlása 62

órakeret 12 óra 2 1 1 2 2 2 1 1 17 óra 2 2 2 2 2 2 2 1 2 17 óra 3 3 2 1 2 1 1 2

Témazáró A középkor Róma örökösei: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom, és a Német-római Birodalom létrejötte A nyugati és keleti kereszténység. A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a kora középkorban. Az iszlám és az arab hódítás. Forráselemzés és részösszefoglalás (gyakorlás) Gazdasági fellendülés és a középkori városok születése. A rendiség kialakulása. Nyugat-Európa válsága és fellendülése a XIV–XV. században. A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Hétköznapi élet a középkorban. Összefoglalás Témazáró A magyarság története a kezdetektől 1490-ig A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, I. András, IV. Béla). A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig. Forráselemzés és részösszefoglalás (gyakorlás) A Magyar Királyság, mint jelentős európai hatalom, az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás korában. A magyar rendi állam és az Oszmán (Török) Birodalom párharca. Társadalmi és gazdasági változások a XIV–XV. század folyamán. A középkori magyar kultúra és művelődés emlékei. Összefoglalás Témazáró Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret(a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) Az össz. óraszám

2 27 óra 2 3 2 2 2 2 2 1 1 2 2 1 2 1 2 24 óra 3 6 2 2 4 1 2 1 1 2 11 óra 108 óra

10. évfolyam Tematikai egység címe A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Az újjáépítés kora Magyarországon 63

órakeret emelt 18 óra 21 óra 22 óra 13 óra

Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret(a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) Az össz óraszám


Javasolt órabeosztás órakeret

Tematikai egység címe A világ és Európa a kora újkorban Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Reformáció és katolikus megújulás. Az atlanti hatalmak (Hollandia és Anglia) felemelkedése. Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején. Forráselemzés és részösszefoglalás (gyakorlás) Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések. Közép- és Kelet-Európa a XVI–XVII. században. A tudományos világkép átalakulása. Összefoglalás Témazáró Magyarország a kora újkorban A Jagelló-kor. Az ország három részre szakadása. Várháborúk kora. A három országrész berendezkedése, mindennapjai. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. Forráselemzés és részösszefoglalás (gyakorlás) A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai. A török kiűzése Magyarországról. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI– XVII. századi Magyarországon. A Rákóczi-szabadságharc. Összefoglalás Témazáró Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus. Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. Forráselemzés és részösszefoglalás (gyakorlás) A francia forradalom eszméi, irányzatai, hatása. A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség rendszere. 64

18 óra 2 2 2 1 1 2 1 2 2 1 2 21 óra 1 2 1 2 2 1 2 2 1 2 2 1 2 22 óra 2 1 1 2 2 3 2

Az ipari forradalom és hatásai. A XIX. század eszméi. Összefoglalás Témazáró Az újjáépítés kora Magyarországon Népesség és környezet: demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A Magyar Királyság újjászervezése és helye a Habsburg Birodalomban A felvilágosult abszolutizmus a Habsburg Birodalomban. Társadalmi és gazdasági viszonyok változásai a XVIII. században. A nemzeti ébredés: a kultúra és művelődés változásai. Összefoglalás Témazáró Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Az átalakuló társadalom és gazdaság. A reformeszmék kialakulása és terjedése: Széchenyi István programja. A reformmozgalom kibontakozása. A nemzeti ébredés és a nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Forráselemzés és részösszefoglalás (gyakorlás) A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. A szabadságharc története. Összefoglalás Témazáró Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret(a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) Az össz óraszám

3 3 1 2 13 óra 2 2 3 2 2 1 1 22 óra 2 3 2 2 2 2 1 3 2 1 2 12 óra 108 óra

11. évfolyam Tematikai egység címe A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között Magyarország a két világháború között A második világháború Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret(a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) Az össz óraszám

65

órakeret általános tanterv 16 óra 16 óra 16 óra 18 óra 16 óra 15 óra 11 óra 108 óra

Javasolt órabeosztás Tematikai egység címe A nemzetállamok és a birodalmi politika kora Nemzetállami törekvések Európában (Olaszország, Németország, a balkáni államok).. Az Amerikai Egyesült Államok polgárháborúja és nagyhatalommá válása. Forráselemzés és részösszefoglalás (gyakorlás) Társadalmi és gazdasági változások a centrum országaiban. Az iparosodás új szakaszának hatásai (társadalom, gondolkodás, életmód, épített és természetes környezet). A munkásság érdekképviseleti és politikai mozgalmai, szervezetei. A modern polgári állam jellegzetességei. Az Európán kívüli világ változásai a XIX. század második felében: gyarmati függés, a birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért. Összefoglalás Témazáró A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Önkényuralom Magyarországon. A kiegyezés létrejötte és tartalma. A kiegyezéshez fűződő viták, a kiegyezés alternatívái. Társadalmi változások és gazdasági fejlődés a dualizmus korában. Budapest világvárossá válása. Forráselemzés és részösszefoglalás (gyakorlás) A nemzetiségi kérdés alakulása, a zsidó emancipáció. A dualizmus válságjelei. A tudomány és művészet a dualizmus korában. Életmód a századfordulón. Összefoglalás Témazáró Az első világháború és következményei Az első világháború. Magyarország az első világháborúban. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése Szovjet-Oroszországban. A háborús vereség következményei Magyarországon: az OsztrákMagyar Monarchia felbomlása, Az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Forráselemzés és részösszefoglalás (gyakorlás) Az első világháborút lezáró békerendszer. A trianoni békediktátum. Kisebbség, többség, nemzetiségek; Új államok Közép-Európában. A határon túli magyarság sorsa. Összefoglalás Témazáró 66

órakeret általános tanterv 16 óra 3 2 1 2 1 1 2 2 1 1 16 óra 1 2 1 2 1 1 1 2 1 2 1 1 16 óra 3 2 2 2 1 2 1 1 1 1

Európa és a világ a két világháború között Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában a két világháború között. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Forráselemzés és részösszefoglalás (gyakorlás) Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. A nemzeti szocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Nemzetközi viszonyok a két világháború között. A gyarmatok helyzete. Tudomány és művészet a két világháború között. Életmód és mindennapok a két világháború között. Összefoglalás Témazáró Magyarország a két világháború között A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években. A magyar külpolitika céljai és lehetőségei a két világháború között. A revízió lépései és politikai következményei Magyarországon. Forráselemzés és részösszefoglalás (gyakorlás) Társadalom és életmód Magyarországon a két világháború között. Tudomány és művészet a két világháború között. Tömegkultúra és -sport. Összefoglalás Témazáró A második világháború A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai eseményei a Szovjetunió elleni német támadásig. A fordulat a háború menetében. A szövetségesek együttműködése és győzelme. A második világháború jellemzői. A holokauszt. Forráselemzés és részösszefoglalás (gyakorlás) Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fronton.. Kállay Miklós miniszterelnöksége. A német megszállás és nyilas uralom. Felszabadulás és szovjet megszállás. Háborús veszteségeink. A zsidóüldözés társadalmi, eszmei háttere és holokauszt Magyarországon. Összefoglalás Témazáró Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret(a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) 67

18 óra 1 1 1 2 1 2 2 2 1 1 2 1 1 16 óra 4 2 2 1 1 2 1 1 1 1 15 óra 2 1 2 2 1 1 1 2 1 1 1 11 óra

Az össz óraszám

108 óra

12. évfolyam Tematikai egység címe Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország 1945–1956 között A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak jellemzői Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi ismeretek Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Munkavállalás Rendszerező áttekintés társadalomismeretből Rendszerező ismétlés az érettségire Az össz óraszám

órakeret általános tanterv 8 óra 10 óra 8 óra 10 óra 8 óra 6 óra 4 óra 4 óra 5 óra 5 óra 2 óra 26 óra 96 óra

Javasolt órabeosztás Tematikai egység címe Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Az arab világ átalakulása. Összefoglalás Témazáró Magyarország 1945–1956 között Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői. Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági élet jellegzetességei. Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői, szereplői. Összefoglalás Témazáró A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

68

órakeret általános tanterv 8 óra 1 1 2 1 1 1 1 10 óra 2 2 1 3 1 1 8 óra

Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei. Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban. A kétpólusú világrend megszűnése: Németország egyesítése, a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése. Összefoglalás Témazáró A Kádár-korszak jellemzői Megtorlás és a konszolidáció. Gazdasági reformok a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok, a szellemi- és sportélet a Kádárkorszakban. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak. A rendszerváltozás „forgatókönyve”, mérlege, nyertesek és vesztesek. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a kétpólusú világ időszakában. A határon túli és a világban szétszóródott magyarság helyzete a kétpólusú világ időszakában Összefoglalás Témazáró Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése. Az egypólusútól a többpólusú világrend felé. A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Az Európai Unió intézményei, működése és problémái. Összefoglalás Témazáró A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után. A közjogi rendszer jogállami átalakítása és intézményrendszere 1990 után. A piacgazdaságra való áttérés és az átalakulás ellentmondásai, regionális gazdasági különbségek. A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigányok (romák) Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban. Összefoglalás 69

1 2 1 2 1 1 10 óra 1 1 2 1 1 1 1 1 1 8 óra 1 1 1 1 2 1 1 6 óra 1

1 1 1 1

Témazáró Társadalmi ismeretek Családformák a mai világban. Kortárscsoport és ifjúsági szubkultúrák. A helyi társadalom, a civil társadalom és az önkéntesség. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás. Állampolgári ismeretek Állampolgári jogok és kötelességek. Magyarország és az Európai Unió politikai intézményrendszere. A magyar és az európai állampolgárság legfontosabb ismérvei. A magyar választási rendszer (országgyűlési és helyhatósági választások). A politikai részvétel formái. A közvetett és a közvetlen demokrácia eszköztára. Pénzügyi és gazdasági kultúra Az állam gazdasági szerepvállalása és kapcsolata a gazdaság különböző szereplőivel. Az állam bevételei. Az állam stabilizációs, redisztribúciós és tőkeallokációs feladatai. A költségvetési és a monetáris politika eszköztára, szerepe a gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A pénzpiac működése, megtakarítók és forrásigénylők. A pénzügyi közvetítők helye a nemzetgazdaságban. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a GDP megtermelésében. Vállalkozási formák. Vállalkozások létrehozása és működtetése. A vállalkozások és a piac kapcsolata. Az üzleti terv. Munkavállalás A munkaerő és a piac kapcsolata. Munkaerőpiaci elvárások itthon és külföldön. Szakképzettség. Álláskeresési technikák. Pályakezdés, beilleszkedés a munkahelyi közösségbe. Munkajogi alapok. Foglalkoztatási formák. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek (munkaszerződés, bérszámítás, adózás, egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás, kollektív szerződés). A munkaviszony megszűnése, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás, visszatérés a foglalkoztatásba. Társadalomismeret összegzés, rendszerezés Rendszerező ismétlés Az össz óraszám

70

1 4 óra 1 1 1 1 4 óra 1 1 1 1 5 óra 1 1 1 2 5 óra 1 1 1 1 1 2 óra 26 óra 96 óra

A történelem javítóvizsga és osztályozóvizsga követelményei A javítóvizsga két részből áll. 1. Írásbeli rész 2. Szóbeli rész 1. Az írásbeli rész (tesztfeladatok és esszé) 2. A szóbeli rész három tagú bizottság előtt zajlik, a vizsgázónak a megadott témakörök közül egyet kell választania, és azt önállóan kifejtenie. A vizsga értékelése megfelel a középszintű érettségi követelményeknek. Az elégséges osztályzatnak két feltétele van: egyrészt el kell érni az összes pontszám 25%-át, másrészt az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen külön-külön is legalább 12%-os teljesítményt kell nyújtani. Osztályzat jeles jó közepes elégséges elégtelen

80% – 100% 60% – 79% 40% – 59% 25% – 39% 0% – 24%

A szóbeli témaköröket a helyi tanterv alapján a szaktanár állítja össze (számuk 15-20), az írásbeli vizsgarész a helyi tantervben részletezett követelményekre épül. Érettségi témakörök felsorolása Középszint, írásbeli és szóbeli A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó - az adott témakörhöz rendelhető - tantárgyi követelményeivel. Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik. 1. Az ókor és kultúrája 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten: Az egyistenhit és a többistenhit megkülönböztetése és civilizációhoz rendelése. A zsidó vallás főbb jellemzői. Az egyes civilizációk jellegzetes kulturális emlékeinek azonosítása. 71

1.2 A demokrácia kialakulása Athénban: A spártai állam. Az athéni demokrácia intézményei, működése. 1.3 A görög hitvilág, művészet, tudomány: A görög hitvilág néhány jellemző vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékeinek azonosítása. A görög tudomány egyes területeinek (történetírás, orvoslás, matematika, filozófia) megnevezése egy-egy alkotó hozzárendelésével. 1.4 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakítása A pun háborúk társadalmi és politikai következményei. Augustus principátusának jellemző vonásai korabeli források alapján. 1.5 A római hitvilág, művészet, tudomány: A római művészet kiemelkedő építészeti alkotásainak felismerése, az épületek funkciójának megnevezése. A római civilizáció pannóniai emlékei. 1.6 A kereszténység kialakulása és elterjedése: A kereszténység főbb tanításai újszövetségi források alapján. A keresztény egyház történetének jelentősebb személyiségei. 1.7 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 2. A középkor 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői: A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. A hűbériség jellemző vonásai. 2.2 A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése: Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. Az ortodox és a nyugati kereszténység elterjedése. Az egyházszakadás. 2.3 Az iszlám vallás és az arab világ: Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. 2.4 A középkori városok: Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori céhes ipar bemutatása. 2.5 Művelődés és mindennapok a középkorban: A romanika és a gótika stílusjegyeinek felismerése konkrét műalkotásokon vagy ábrán. A lovagi kultúra és értékrend néhány elemének ismerete. 2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában: Néhány itáliai reneszánsz műalkotás azonosítása, alkotójának megnevezése. A humanizmusra és a reneszánszra jellemző jegyek elemzése források alapján. 2.7 Az angol és a francia rendi állam működése: A rendi állam működésének értelmezése forrás vagy ábra alapján. 2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése: Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században. 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása: A magyar nép kialakulásának legfontosabb állomásai, a nyelvészeti, régészeti és néprajzi bizonyítékok jelentősége. A magyar nép vándorlása térkép alapján. 3.2 A honfoglalástól az államalapításig: 72

A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján. 3.3 Géza fejedelem és István király műve: Géza fejedelemsége. Szent István államszervező tevékenysége. Szent István egyházszervező tevékenysége korabeli források tükrében. 3.4 Az Árpád-kor jelentős uralkodói (Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla): Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején. A tatárjárás és következményei. 3.5 Az Árpád-kori kultúra 3.6 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején: Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés sajátosságai az Anjouk és Zsigmond korában. 3.7 A Hunyadiak: Hunyadi János harcai a török ellen: Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. 3.8 Kultúra és művelődés: Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. Mátyás király és a reneszánsz. 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei: A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. A földrajzi felfedezések legfontosabb következményei. 4.2 Reformáció és katolikus megújulás: A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői források alapján. 4.3 A parlamentáris monarchia megszületése Angliában: A parlamentáris monarchia főbb jellemzői. Az alkotmányos monarchia működése. 4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás: A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján. 4.5 A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban: A felvilágosult abszolutizmus jellemző vonásai. 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása: A középkori magyar állam hanyatlása és bukása. Az ország három részre szakadása. Végvári küzdelmek. 5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora: Bethlen Gábor kül- és belpolitikája. Gazdaság és kultúra Erdély aranykora idején. 5.3 A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc: A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc kitörésének okai. Kölcsönös engedmények a szatmári békében. 5.4 Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások: Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok átalakulása Magyarországon a XVIII. században. A hazai mezőgazdaság és ipar jellemzői a XVIII. században. Mária Terézia és II. József. 5.5 Művelődés, egyházak, iskolák: A hazai reformáció és a barokk kultúra kiemelkedő alakjai és alkotásai.

73

6. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 6.1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései: A reformkor fő kérdéseinek bemutatása. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. 6.2 Az átalakuló társadalom és életformák, új elemek a gazdasági életben: A magyar társadalom rétegződése és életformái. A gazdasági átalakulás lényegi elemei. 6.3 A reformkori művelődés, kultúra: A nemzeti ébredés. A korszak meghatározó művészeti alkotásai. 6.4 A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei 6.5 A pozsonyi országgyűlés, a pesti forradalom és az áprilisi törvények: A pesti forradalom eseményeinek bemutatása. Az áprilisi törvények jelentősége és fontosabb pontjainak elemzése. 6.6 A nemzetiségek mozgalmai 6.7 A szabadságharc legfontosabb csatái; a Függetlenségi Nyilatkozat; a szabadságharc veresége és a megtorlás: A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok bemutatása. A Függetlenségi Nyilatkozat megszületésének politikai körülményei. A vereség okai, a megtorlás formái. 6.8 A kiegyezés előzményei és megszületése: A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. 6.9 Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában (pl. az iparosítás, a városiasodás): Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. 6.10 A dualizmus kori társadalom és politika jellemzése 6.11 A tudományos és művészeti élet fejlődése : A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon (pl. divat, szórakozás, sport, sajtó). A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. 7. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7.1 Az Egyesült Államok létrejötte és az USA alkotmánya 7.2 A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata: Az egyes politikai irányzatok főbb jellemzőinek felismerése. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései. 7.3 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája 7.4 A XIX. század eszméi: A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. 7.5 Az ipari forradalom és következményei: Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom hatása a gazdaságra, a környezetre és az emberre. 7.6 Az egységes Németország, Olaszország és az USA kialakulása: Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. A német és az olasz nemzetállam kialakulása. 7.7 Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón: A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az első világháború előtt. Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón. 7.8 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik: A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra. 74

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék: Az első világháború főbb jellemzői. A Párizs környéki és washingtoni békék területi, etnikai vonatkozásainak elemzése. 8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban: A modern életforma néhány jellegzetessége (pl. mozi, autó). A nők szerepének változása. 8.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 8.4 A parlamentáris rendszerek (USA, Nagy-Britannia) 8.5 Az 1929-33-as gazdasági válság és következményei: A világválság kialakulásának okai. A válság néhány gazdasági és társadalmi hatása. 8.6 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa: Hitler hatalomra kerülésének körülményei. A náci Németország jellemzői. 8.7 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években: A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra működésének jellemzői. 8.8 A második világháború jelentős fordulatai: A világháború főbb csomópontjai és a háború jellemzői. 8.9 A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői: Az ENSZ létrejötte, működése. A hidegháború kialakulásának alapvető okai. 8.10 A szocialista rendszerek bukása: A szocialista országok gazdaságának és társadalmának főbb jellemzői. A európai szocialista rendszer összeomlásának okai. 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1 Magyarország részvétele az első világháborúban 9.2 Őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság 9.3 A trianoni béke: A trianoni béke dokumentumainak elemzése. Trianon gazdasági és etnikai hatásai. 9.4 A Horthy-rendszer jellege és jellemzői: A Horthy-rendszer legfőbb jellemzői (pl. revizionizmus, király nélküli alkotmányos királyság). Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. 9.5 Művelődési viszonyok és az életmód: Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. 9.6 A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái: A magyar külpolitika főbb irányai, kapcsolatai a két világháború között. 9.7 Magyarország háborúba sodródása és részvétele: Magyarország fegyveres semlegessége és a területi revízió. Magyarország háborúba sodródása és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. 9.8 A német megszállás és a holocaust Magyarországon: Magyarország német megszállása. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás és a nyilas hatalomátvétel. 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás: 75

A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. 10.2 A határon túli magyarság sorsa: A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos országokban a XX. század második felében. 10.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése: A rendszer működése a Rákosi korszakban. A proletárdiktatúra mindennapjai. 10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc: Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. 10.5 A Kádár-rendszer jellege, jellemzői: A rendszer jellemzői a Kádár korszakban. 10.6 A rendszerváltozás: A rendszerváltozás céljai és következményei (pl. szabadságjogok, függetlenség). 11. A jelenkor 11.1 A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái: A közép-európai országok néhány közös jellemzőjének bemutatása az 1990-es években. 11.2 Az európai integráció története: Az Európai Unió legfontosabb intézményei. 11.3 A "harmadik világ": A fejlődő országok főbb problémái (népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). 11.4 Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés: A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre (alapvető összefüggések felismerése). 11.5 A globális világ kihívásai és ellentmondásai: A piacgazdaság tendenciái. 11.6 Közép-Kelet-Európa és a Balkán a rendszerváltozás után: Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek helyzetének összehasonlítása néhány országban (pl. Románia, Magyarország, Ukrajna). 12. A mai magyar társadalom és életmód 12.1 Alapvető állampolgári ismeretek: Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári kötelességek 12.2 Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban: Nemzetiségek a mai magyar társadalomban (számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik). A romák a mai magyar társadalomban. 12.3 A parlamenti demokrácia működésé és az önkormányzatiság: A választási rendszer lényegi elemei. A helyi önkormányzat feladatai, szervezeteinek és működésének bemutatása. 12.4 Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások: Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. 12.5 A szociális piacgazdaság programja: A szociális piacgazdaság fontosabb elemeinek felismerése megadott szempontok alapján. 76

ETIKA Célok és feladatok Az etika tantárgy a helyes életvezetéshez nélkülözhetetlen magatartási szabályok értelmének megvilágításával, felelősségtudatuk elmélyítésével és az önfejlesztés igényének megerősítésével felkészíti a tanulókat a személyközi kapcsolatok és a társadalmi együttélés konfliktusainak kezelésére, tudatosítja döntéseik, cselekedeteik erkölcsi jelentőségét. Képessé teszi a diákokat az elfogulatlan vizsgálódásra, méltányos párbeszédre, véleményük szabatos kifejtésére, önálló meggyőződés kialakítására az erkölcs kérdéseiben. A szellemi értékek iránti fogékonyságra, a mások igazsága iránti nyitottságra nevel. Hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók tiszteljék embertársaik erkölcsi méltóságát. Értékeljék és tiszteljék a társadalmi és kulturális sokszínűséget és váljanak képessé a megértésen, kölcsönös segítségen, s a más kultúrák iránti nyitottságon alapuló együttműködésre társaikkal. Ismerjék fel az élővilág gazdag változatosságának értékét. Mindennek révén alapvető módon járul hozzá a Nat-ban az erkölcsi neveléssel kapcsolatos általános célok megvalósulásához. Fontos szerepet vállal az önismeret és a társas kultúra fejlesztésében, hozzájárulhat a lelki egészség megőrzéséhez, közvetve pedig a gazdasági és pénzügyi, valamint a médiatudatosságra való neveléshez is. A tantárgy – önkifejezésre, kérdezésre, véleményalkotásra, érvelésre és párbeszédre épülő módszertana révén – erőteljes befolyáshoz juthat az anyanyelvi kommunikációs kompetencia fejlesztésében. A tanórák keretében feldolgozandó témák jól támogatják a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését, ösztönöznek a másokért és a közösségért való felelősségvállalásra. A személyes gondolatok igényes megfogalmazásának elvárása pedig elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlődését. A tantárgy sajátos fejlesztési céljai és követelményei, amelyek valamennyi témakör feldolgozása során egységesen érvényesülnek, a következők: – Filozófiai fogalmak, vallási és irodalmi szövegek, példázatok elemzése, értelmezésük szóban és írásban. – A következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása, az ettől eltérő gondolkodásmódok (sejtés, hit, képzelet, kétely, bizalom stb.) jelentőségének belátása. – Egyéni vélemény kialakítása, felülvizsgálata, fejlesztése a más véleményekkel való párbeszédben. – A méltányos vita szabályainak és készségeinek elsajátítása. Az elkötelezettség és az elfogulatlanság igényének összeegyeztetése. – Erkölcsi elvek alkalmazása egyedi esetekre, különféle élethelyzetek erkölcsi dimenziójának felismerése, a gyakorlatban felmerülő értékkollíziók kezelése, alternatívák mérlegelése. – A helyes önismeret és az önnevelés igényének erősítése. A cselekedeteink minőségét meghatározó erkölcsi képességek (erények, különösen az okosság, igazságosság, bátorság és mértékletesség) jelentőségének belátása, fejlesztésük lehetőségeinek felismerése. – Az erkölcsi értékek megbecsülése, tisztelete másokban, igényesség kialakítása a saját magatartás tekintetében. A kötelességtudat és az autonóm viselkedés közötti összefüggés felismerése. – A személyközi kapcsolatok morális, érzelmi, intellektuális és érzéki dimenziói közötti öszszefüggések felismerése. A szeretet, megértés, türelem, hűség, bizalom és odaadás értékének tudatosítása. A tartós párkapcsolatok és a harmonikus családi élet kialakításához szükséges gondolkodásmód és attitűd fejlesztése. A másokkal való együttérzés, azonosulás képességének elmélyítése. 77

– Az ember erkölcsi méltóságáról alkotott fogalmak értelmezése: igazság és szabadság, azaz az öntudatos létezés és a cselekedeteinkért és társainkért viselt felelősség közötti összefüggés tudatosítása. – Az élet, illetve az életformák gazdag változatosságának és változékonyságának tisztelete a természetben és a kultúrában. A kanti aranyszabály értelmének, illetve a szenvedésokozás tilalmának belátása, gyakorlati alkalmazásuk képessége a globális egymásrautaltság feltételei között. A globális felelősség összefüggéseinek felismerése a hálózati társadalomban. A halállal való szembenézés képessége. – A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás fontosságának tudatosítása. – Az együttélési szabályok jelentőségének belátása. A törvények tisztelete és a lelkiismeret szabadsága közötti konfliktusok értelmezése. A társadalom jobbítására irányuló kezdeményezés és bírálat megbecsülése. Felkészülés a közéletben való felelős részvételre. – A korrupció társadalmi jelenségének ismerete, az ellene alkalmazható egyéni és közösségi magatartásformák alkalmazásának készsége és képessége. – Az erkölcsi önigazolási mechanizmusok működése, a rossz példák, a rossz társadalmi gyakorlat hatása az egyéni döntésekre; a nemet mondás nehézsége. – A szolidáris és kooperatív viselkedés, a segítőkészség értékének belátása, alkalmazása konfliktushelyzetekben. Az előítéletes, kirekesztő, rasszista, a kisebbségekkel, nemzetiségekkel szemben elutasító viselkedés gyökereinek feltárása, a társadalmi csoportok közötti együttélés konfliktusainak méltányos kezelésére irányuló igény, illetve az ehhez szükséges attitűdök és ismeretek elmélyítése. E szempontok egyúttal jelzik az etika tantárgy tanításának kívánatos és a sikerességre reményt adó módszertanának legfontosabb vonásait is. A rendelkezésre álló idő függvényében, a témák feldolgozásának értékes formája lehet – a beszélgetés és a vita mellett – egy-egy projektfeladat megoldása is, egyéni vagy csoportos munka keretében. A tantárgy értékelése megfelelt, illetve nem felelt meg minősítéssel történik. Időkeret, óraszámok A tantárgy heti óraszáma 1

Etika 11. évfolyam

A tantárgy éves óraszáma 36

11. évfolyam Tematikai egység

Előzetes tudás

Alapvető etika

Órakeret 12 óra

A nyelvi/fogalmi gondolkodás és a tudatos környezetformálás (munka) szerepe a kulturális evolúcióban. Az Ó- és Újszövetség legismertebb részletei. A felelősségvállalás, illetve az ezzel kapcsolatos mulasztások irodalmi példái.

Ismeretek, fejlesztési feladatok

78


Az erkölcsi gondolkodás alapjai Tények és értékek. Ismeret, megértés, értékelés, elhatározás. Elmélet és gyakorlat. A társas lény: erkölcsi lény. A Másik szerepe az öntudatos én kialakulásában. Etika és nyelv: bizalom, megértés, egyetértés, vita, párbeszéd. Erkölcsi érzék, tanult viselkedés, az erkölcsi szabályok természete, az egyén erkölcsi méltósága. A munka mint az önkiteljesítés alapvető eszköze. Jó és rossz. A rossz eredete – különféle megközelítések. A szenvedés kérdése. Bibliai erkölcsi értékek a világi etikában Az ember kitüntetett léthelyzete. A világvallások emberképe és etikája. A szeretet erkölcsi jelentősége. A lelkiismeret szabadsága és a személyes felelősség elháríthatatlansága. Mit kell akarnom? Az erkölcsi döntés Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokáserkölcs, hagyomány, törvény. A lelkiismeret szava. Példakövetés, tekintélytisztelet. A mások igazsága. Párbeszéd, vita, kétely. Értékkonfliktusok. Kötelesség és szabadság. A kanti kötelességetika és bírálata. A felelősség kérdése Az erkölcsi cselekedet. A jóakarat. Felelősség a tetteinkért – felelősség másokért. Az erények és a jó élet céljai Önmegvalósítás, önkorlátozás, önismeret, önértékelés. A jólét és a jó élet fogalmának megkülönböztetése. A boldogság mint etikai kérdés. Az erények és a jellem. Az erkölcsi nevelés. Önállóság és példakövetés. Magánérdek és közjó.

Filozófia: Az elérhető boldogság. A szabad akarat és a rossz kérdései. Az értékteremtő ember és a hatalom. Szabadság, választás, felelősség, szorongás. Társadalmi, állampolgári ismeretek: Pályakezdés, álláskeresés. Munkaerő-piaci elvárások itthon és külföldön.

Erkölcsi érték, értékítélet, gyakorlat, erkölcs, etika, öntudat, munka; hit, szeKulcsfogalmak/ retet, kiválasztás, bűn, kegyelem; lelkiismeret, szabadság, kötelesség, törvény, megértés; felelősség, szándék, következmény, erény, boldogság, jelfogalmak lem, önigazolás.

Tematikai egység

Előzetes tudás

Egyén és közösség

Órakeret 12 óra

Irodalmi példák törvénytisztelet és lelkiismeret összeütközésére. A haza szolgálatának és védelmének történelmi példái. A nemzetállamok kialakulásának sajátosságai Kelet-Közép-Európában. Nemzetiségi konfliktusok, vallásüldözés a magyar történelemben. A cigányság történetével, helyzetével kapcsolatos alapismeretek. Hátrányos élethelyzetek, a szegénység alapvető társadalmi összetevőinek ismerete. 79



A kapcsolatok etikája Az emberek közti testvériség eszméje. Barátok és ellenfelek. Szeretetkapcsolatok. Párválasztás. Felelősség a társakért. Szexuáletika. Házasság. Családi élet. Otthonteremtés. Családi szerepek. Szülők és gyermekek. A családi élet válságai. Társadalmi szolidaritás Hátrányos élethelyzetek. Társadalmi igazságosság és/vagy kölcsönös segítség. A betegekkel és szegényekkel való törődés mint erkölcsi kötelesség. Törvény és lelkiismeret A szabadság rendje. Jogok és kötelességek. Erkölcs és politika. A lelkiismeret és véleménynyilvánítás szabadsága. Szavak és tettek Visszaélés a szólásszabadsággal. Uszítás, rágalmazás, az ember lealacsonyítása, az erőszak népszerűsítése, megtévesztő reklámok. Szavak és tettek: a nyilvános beszéd a tömegmédiumokban. Médiaetika. Hazaszeretet Állampolgárság és nemzeti érzés. Nemzeti szolidaritás. Áldozat a hazáért, és ennek elfogadható mértéke. A társadalmi önazonosság (identitás) felépülése és torzulásai. Többség és kisebbség Az etnokulturális csoportok, nemzetiségek és vallási kisebbségek, illetve a többségi társadalom közti konfliktusok, az együttélés erkölcsi problémái, rasszizmus, kirekesztés. A nemzeti fejlődés traumái – Kárpát-medencei sajátosságok. A kirekesztő, elnyomó nemzetstratégiák erkölcsi megítélése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A jóléti társadalom. A magyar társadalom a rendszerváltozás után. A cigányság (a romák), helyzete és integrációjának folyamata. A zsidóság Magyarországon. Antiszemitizmus, kirekesztés, genocídium. Földrajz: Magyarország és a Kárpát-medence földrajza; a magyarság által lakott, országhatáron túli területek. Mozgóképkultúra és médiaismeret: A média társadalmi szerepe. Médiareprezentáció, valószerűség, hitelesség. Médiaetika, médiaszabályozás. Társadalmi, állampolgári ismeretek: Kulturális és etnikai kisebbségek, nemzetiségek hazánkban. Esélyegyenlőtlenség és hátrányos társadalmi helyzet. Szolidaritás és társadalmi felelősségvállalás.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Család, felelősség a társainkért, hűség, szeretet, szerelem; erkölcsi érték, erény, boldogság, jellem; törvény, törvénytisztelet, emberiesség, polgári engedetlenség; nemzet, identitás; nacionalizmus, sovinizmus, együttélés, idegengyűlölet, antijudaizmus, antiszemitizmus, genocídium, hátrányos megkülönböztetés, kisebbség, nemzetiség; igazságosság, szolidaritás, önkéntesség.

80

Tematikai egység

Előzetes tudás

Korunk kihívásai

Órakeret 12 óra

A műszaki-tudományos haladás vívmányai, hatásai. Természet- és társadalom-földrajzi ismeretek. Pszichés funkciók a magasabb rendű állatoknál, biodiverzitás, ökológiai rendszerek. Kulturális hagyomány, jövőkép, az utódokról való gondoskodás szerepe és változásai a civilizáció történetében.



A tudományos-technikai haladás etikai kérdései Az emberi cselekvés megváltozott természete. Technika és etika. A tudósok felelőssége. Bioetika Születés és halál. Családtervezés. Mesterséges megtermékenyítés. Béranyaság. Terhességmegszakítás. Genetikailag módosított élőlények. Egészségvédelem és etika. Szembenézés a halállal. Eutanázia. A felelősség új dimenziói a globalizáció korában Az egyén felelőssége és cselekvési lehetőségei a globális hálózatok korában. Magánérdek és közjó. A fenntarthatóság fogalma. Lokalizáció és önrendelkezés: az emberi lépték helyreállítása. Szellemi és anyagi tulajdon védelme és a felelős piaci magatartás. Világszegénység – a szegények világa. A szegénység új arcai: környezetrombolás, adósságcsapda, szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségek, létbizonytalanság, népbetegségek, népességrobbanás, tömeges migráció. Ökoetika Az ökológiai válság mint erkölcsi kérdés. Számít-e erkölcsileg, amit más lényekkel teszünk? Érvek az állatok védelmében: a szenvedésokozás tilalma, szolidaritás lénytársainkkal, a biológiai sokféleség értéke, megóvásának és fenntartásának lehetősége. Az élet tisztelete. Az etika emberközpontúságának értelmezése. Az ember felelőssége egy több mint emberi világban. A közösség és a korrupció problémája Tisztességes és tisztességtelen érdekérvényesítés. Jogos és jogtalan előnyszerzés, a megvesztegetés, a megvesztegethetőség. Magánérdek és közjó. A korrupció jelensége és veszélyei, hatalommal való visszaélés és korrupció a mindennapokban. Hogyan lehet a megvesztegetést, a korrupciót megszüntetni? Lehet-e hála jele a hálapénz? Ki hibázik, aki adja, vagy aki kapja? A korrupció elleni fellépés lehetőségei, az egyén és a közösség felelőssége. Felelősség utódainkért Az emberiség közös öröksége. A jövő nemzedékek jogai. A ma élők felelőssége.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: A tudományos-technikai forradalom. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. A globális világgazdaság fejlődésének új kihívásai és ezek hatása hazánk fejlődésére.

81

Földrajz: globális kihívások, migráció, mobilitás. Biológia-egészségtan: környezet és fenntarthatóság. Filozófia: Az ökológiai válság etikai vonatkozása. Bioetikai állásfoglalások napjainkban.

Uralom a természet felett, ökológiai elővigyázatosság; globális felelősség, környezettudatosság, fenntarthatóság, közjó, korrupció, korrupció-megelőzés; élet, halál, egészség; környezeti etika, állati jólét, fajsovinizmus, emberKulcsfogalmak/fogalmak központúság, mélyökológia; az emberiség közös öröksége, a jövő nemzedékek jogai, szellemi tulajdon, szerzői és szabadalmi jog, eredetvédelem, védjegy. A tanulók ismerik az erkölcsi hagyomány legfontosabb elemeit, s e tudás birtokában képesek a mindennapi életben felmerülő erkölcsi problémák felismerésére és kezelésére. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Értékítéleteiket ésszerű érvekkel tudják alátámasztani, képesek a felelős mérlegelésen alapuló döntésre. Rendelkeznek az etikai és közéleti vitákban való részvételhez, saját álláspontjuk megvédéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez szükséges készségekkel és képességekkel. Képesek elfogadni, megérteni és tisztelni a magukétól eltérő nézeteket. Ismerik azokat az értékelveket, magatartásszabályokat és beállítódásokat, amelyeknek a közmegegyezés kitüntetett erkölcsi jelentőséget tulajdonít.

82

ANGOL NYELV Célok és feladatok A 9. évfolyam megkezdésekor a tanulók már 4-5 év nyelvtanulási tapasztalattal rendelkeznek. Ezalatt az idő alatt megismerkedtek az idegennyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban és csoportban is eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik saját erős és gyenge pontjaikat. Az 9–10. évfolyam céljai között első helyen áll a tanulók motivációjának fenntartása és fejlesztése, folyamatos sikerélmény biztosítása. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2B1 közötti szintre, amelyen számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. A 12. évfolyam végére a diákoknak B1-B2 közötti szintű nyelvtudást kell szerezniük, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve az információ feldolgozására. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. Fontos, hogy az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást. Ebben az életkorban a diákokat már nagymértékben segíti a szabályszerűségek felismerése és alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, kontextuson és kommunikáción van. A középiskolában egyensúlyt kell teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. A 12. osztály végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiákat. Fejlesztési követelmények A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasásértés, szókincs, fogalmazás stb.), kialakult és továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően fejleszti, az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok, internet stb.) is hasznosítja önálló haladása érdekében. Nyelvtudása segítségével más országok népeiről és kultúrájáról is képet tud alkotni. A fejlesztés várható eredménye, hogy a tanulók a 10. évfolyam végén elérik vagy megközelítik a KER szerinti B1 szintet, a 12. évfolyam végén pedig a B2 szintet. Értékelés

83

Az eredményes tanulás-tanítás folyamat alapfeltétele a folyamatos és rendszeres értékelés, melynek során képet kapunk arról, hogy tanulóink milyen fejlettségi fokot értek el a négy alapkészség területén, milyen mértékig sajátították el a tanított anyagot, és, hogy mennyire tudják teljesíteni a tantervben megfogalmazott követelményeket. A reális alapokra épülő értékelés a tanulót további munkára ösztönzi, és erősíti a motivációját. Az értékelés során a tanár a tanórai és a tanórán kívüli tanulói teljesítményeket egyaránt értékeli. Az értékelés nem a negatívumok kiemelésére, hanem a teljesítmény, hozzáállás, motiváltság, öntevékenység javulására koncentrál. A célirányos számonkérés a tanulói teljesítmény értékelésének nem elsődleges formája, a hangsúly sokkal inkább az idegen nyelven végzett egyéni, páros vagy csoportos tevékenységek minősítésén van. Az Oxford University Press tananyagaihoz készített tanári kézikönyvek tartalmi és módszertani segítséget nyújtanak az értékeléshez. A tanítási folyamat különböző szakaszaihoz ellenőrző feladatokat, előre elkészített felmérőket javasolnak: vagy a kézikönyv függelékeként, vagy különálló, ingyenes füzetben. Ezek mindegyike korlátlan számban fénymásolható. Fontos, azonban, hogy a tanulói teljesítmény ellenőrzése ne csupán feladatlapon történjen, hiszen a négy alapkészség mindegyikében mérni kell a fejlődést. A tankönyv, a munkafüzet és a hanganyag minden fejezete különböző lehetőségeket ajánl fel a tanulói teljesítmény értékelésére. Az alkalmazott tankönyv kiválasztásának elvi szempontjai  A kerettanterv alapvető célkitűzéseinek 100%-ban feleljen meg: motiválja a tanulót a nyelvtanulásra, fejlessze mindazokat a készségeket, amelyek a nyelvtudáshoz szükségesek, használjon olyan munkáltató és gyakorlati feladattípusokat, amelyek megkönnyítik a nyelv elsajátítását.  A tankönyvsorozat a középiskolai angol nyelvi tanterv követelményeit 100%-ban fedje.  A tananyag illeszthető legyen a tantervben megadott éves óraszámokhoz. Időkeret, óraszámok Angol 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam



9. évfolyam Tartalom a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz

84

Köszönés, elköszönés:

Good morning/afternoon/evening. Hello Becka. Hello, how are you? Hi! Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Have a nice day.

Good morning. Hello Karl. Fine, thanks. Hi! Goodbye. Bye! See you. Good night. Thank you.

Bemutatkozás, bemutatás:

My name is… This is my friend, … How do you do? Hi! Nice to meet you, I’m Sean.

Hello, I’m … Hi. Nice to meet you. How do you do? Nice to meet you, I’m Emily.

Telefonálás

Hello, this is Harry Jackson. I’d like to I’m sorry, he isn’t available at speak to George Simpson. the moment. Can I speak to Holly, please? Yes, just a moment, please. Thanks for calling. Bye. Bye.

Levél- és üzenetírás:

Dear Becka, Dear Sir or Madam, Yours faithfully, Best wishes, With love,

Köszönetnyilvánítás és arra reagálás:

Thank you. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you.

Bocsánatkérés és arra rea- I’m sorry. I’m very sorry. gálás: Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:

Not at all. That’s all right.. No problem. That’s all right.

Happy Christmas / New year / Birthday! Happy Christmas / New Year / Birthday! Congratulations! Thank you. Have a nice holiday. Thank you, the same to you. All the best. Cheers! Cheers!

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás, együttérzés: I’m sorry. Sorry to hear that. Sorry I’m late. Oh, dear.

85

Öröm, szomorúság:

Are you happy about that? I’m so happy to see you. What do you think of that? How do you feel about that?

Elégedettség, elégedet- What do you think of…? lenség, bosszúság: Are you happy with…? I hope you liked it.

Great! I’m happy to hear that. That’s good news. I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! I feel so sorry for… That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice It wasn’t very good.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés, véleWhat do you think? I think it’s great. ménynyilvánítás: What do you think of it? It’s not very good. Érdeklődés:

Are you interested in sports? How was your weekend? How are things with you?

I’m interested in tennis. It was great, thanks. Everything’s fine.

Tetszés, nemtetszés:

Do you like video games? What do you think of this game? Do you like dancing?

Yes, I do. I love them.. It’s not bad, I suppose. No, I can’t stand it.

Akarat, kívánság:

Would you like a sandwich? I’d like a hamburger Can I have my bill, please? Are you paying together? I’d like the beef and mushroom pie, I don’t want beef. please. Anything to drink?

Képesség:

Can you speak Italian? I can’t speak much. Can you play football? I couldn’t play chess when I Could she ride a bike when she was six? was a child.

Kötelezettség:

You have to be back by ten. I have to get up very early on weekdays. Do you have to study a foreign language at school?

Szándék, kívánság:

What would you like to do? I’d like to see that film, How about going to a bike ride? OK, fine. Shall we meet at my house on Saturday afternoon?

Preferenciák:

What do you prefer? I’d prefer to go skiing.

Terv:

What are you going to do? We’re planning a party. I’m planning to visit France in the Who are you going to go summer. with? Are you going to save the money? I’m going to save some of it.

86

I prefer sports games.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek meg- What is it? What is it like? It’s…/ That’s…/ It’s a kind nevezése, leírása: What’s it in English? of… What does that mean? It means… Események leírása: The boys arrived in the town centre, and decided to go to the cinema. Információkérés, -adás: What time is it, please? It’s half past twelve. What class are you in? Did you meet her last night? Yes, I did When will your friends arrive? Tomorrow evening. How far is it? It’s not very far, 10 minutes by bus. Excuse me. Where’s the science lab? Turn tight. Go past the library. It’s on the left. I’d like some information about the It’s opposite classroom 7. gallery, please. Certainly. What would you like to know? What time do you open and close? What did you see? What were they like? Tudás, nemtudás: Do you know when the museum opens? I don’t know. I have no idea. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés: Can you give me a pen, please? Could you repeat it, please? Can you help me?

Certainly. Yes, of course. I’m afraid I can’t.

Felszólítás:

Stop at the next corner. Come and take it.

Javaslat és arra reagálás:

Let’s go to the cinema tonight. Shall we meet at the station?

Good idea. OK. What time?

Kínálás és arra reagálás:

Would you like a drink? What would you like? Help yourself! Have an orange. Here you are.

That’s very kind of you. I’m sorry, I can’t. An orange, please. Thank you. No, thank you. / Yes, please. Thanks.

Would you like to come to the cinema? Can we meet at seven? Let’s meet on Sunday. Why don’t we go skiing?

Yes, I’d love to. I’m sorry, I can’t. Yes, great. I’m afraid, I can’t.

Meghívás és arra reagálás:

87

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása: Visszakérdezés, ismétléskérés

Sorry, what did you say? Could you repeat that? Betűzés kérése, betűzés How do you spell it? Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat Sorry, I don’t understand. értés ellenőrzése Could you understand? Sorry, what does that mean?

b)

Fogalomkörök

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Jelenidejűség

present simple present continuous present perfect simple

Múltidejűség

past simple

We went to the cinema last night. Did you visit the museum yesterday?

Jövőidejűség

going to

What are you going to do this summer? I’ll have a sandwich. When will you come to see us?.

simple future Birtoklás kifejezése

When does the museum open? I don’t like fish. What are the people doing? I’m playing football Have you done your homework? I haven’t read that book.

have (got) possessive adj. possessive pronouns genitive ’s of

Térbeli viszonyok Irányok, helymeg- prepositions, határozás prepositional adverbs there is/are

88

I don’t have many books. She’s got a lovely blue dress. my, your, his/her/its,our, their dog mine, yours,…theirs Holly’s sister the door of the librrary whose?

here, there, on the left, on the right, phrases, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above There is a notice board next to the window.

Fogalomkörök

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Időbeli viszonyok Gyakoriság

how often?

Időpont

when? what time?

Óra

what’s the time?

always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day … I always get up early. now, in the morning yesterday, last year, two weeks ago, tomorrow, next week in 2004, in May, at 6 o’clock, on Tuesday It’s half past nine.

Mennyiségi viszonyok

singular and plural cardinal numbers ordinal numbers countable nouns uncountable nouns some, any quantifiers

Minőségi viszonyok

comparative sentences Holly’s younger than Becka. Jane (short, long adjectives) is the prettiest girl. I’m as tall as you. This is the most interesting book irregular adjectives good, bad …(better, worse) what … like What’s it like? what colour What colour is it?

Modalitás

can

Logikai viszonyok

children, people, men, women … one, two, three., … first, second, … How many books have you got? How much food has she got? I haven’t got any time. a lot, not much, little, few I’ve got a lot of/little money. a cup of tea, a piece of cake

could

She can swim very well. Can I open the window? He could speak two languages at the age of five. Could you repeat that, please?

linking words

and, or, but, because

89

Fogalomkörök


Szövegösszetartó eszközök

articles, determiners some+plural noun any+plural noun

some +singular noun any + singular noun nominative and accusative of personal pronouns demonstrative pronouns indefinite pronouns

a, an, the There are some pens in this bag. Have you got any sisters? I haven’t got any apples. There’s some beer in the glass. There isn’t any pie on this plate. I, he, they… me, him, them… this, that, these, those somebody, anybody, everybody …

nobody,

c) Témakörök Témakör

Kapcsolódási pont

Személyes vonatkozások, család Család, rokonság, barátok, közérzet, érzelmek

önismeret, illemtan, kommuniká21 óra ció

Környezetünk Otthon, lakás, Közlekedés, tájékozódás, útbaigazítás

hon- és népismeret, brit civilizá20 óra ciós ismeretek, illemtan földrajz, országismeret,

A munka világa Munka, hivatás, kommunikáció, telefonálás, levélírás

hon- és népismeret, brit civilizá21 óra ció

Az iskola tantárgyak, tanulás

oktatás,országismeret, , hon- és 21 óra népismeret

Életmód hon- és népismeret, egészségtan, Napirend, szokásos tevékenységek, házimunka, tanulás, étkezés, illemtan, egészségtan, gasztronóegészséges étrend 20 óra mia Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidő, sport, egészség, kikapcsolódás

kultúra, országismeret, önismeret, 21 óra egészségtan

Utazás, turizmus utazás, pályaudvar, museum

hon- és népismeret, brit civilizá20 óra ció

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló képes  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; 90

 kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;  köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló képes  köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni;  társalgást követni. Olvasott szöveg értése A tanuló képes  kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;  kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;  egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni. Íráskészség A tanuló képes  kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;  gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni;  különböző szövegfajtákat létrehozni;  változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni. 10. évfolyam Tartalom a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz

91

Köszönés:

How do you do? Good morning / afternoon / evening. . Hello Matt. Hello, how are you? Hi!

How do you do? Good morning / afternoon / evening. Hello Alice. Fine, thanks. And you? Hi!

Elköszönés:

Goodbye. Bye-bye! See you later. See you on Monday. Good night. Have a nice day. Have a good weekend!

Goodbye. Bye! See you.


My name is… How do you do? This is my friend, Sam.

Hello. How do you do? Nice to meet you.

Levéírás:

Dear Alice, Dear Mr/Mrs... Greetings, Best wishes, Love, I look forward to hearing from you. Sincerely,

Good night. Thanks, bye.

Érdeklődés mások hogy- How are you today? léte felől és reagálás:

Fine. / OK / All right. Not very well, I’m afraid.


Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you.

Not at all. That's all right. You're welcome.

Bocsánkérés és arra reagálás:

I’m sorry. I’m very sorry.

That’s all right. It doesn’t matter. Never mind.

Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:

Happy Christmas / New Year / birthday! Happy Christmas / New Year / birthday! Congratulations! Thank you. Have a nice holiday. Thank you, the same to you. All the best. Cheers! Cheers!

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás, együttérzés: I’m sorry. I’m sorry to hear that. Oh, dear.

92

Öröm, szomorúság:

Are you happy about that?

What do you think of that? How do you feel about that?

Great! I’m so glad / happy. I’m happy to hear it. I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for…

Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:

What do you think of…? Are you happy with…?

That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m so happy with… That wasn’t very good.

Remény:

Are you coming to dinner tonight?

I hope so. I’m looking forward to… I hope you’ll pass the exam.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés, véleWhat do you think? I think it’s terrible. ménynyilvánítás és arra What do you think of it? reagálás: Tetszés, nemtetszés, érdeklődés:

Do you like French food? How do you like it? What do you think of her new dress? Are you interested in sports?

I don’t like it. I think it’s great. It looks nice. I’m interested in football.


Would you like a sandwich? Can I have my bill, please? I want to pay.

I’d like an ice-cream.

Képesség:

Can you speak French? How many apples can you buy?

I can understand French.

Kötelezettség, tiltás:

You have to pay over there. You mustn’t smoke here.

Lehetőség:

He may go out this evening. They might be at home now.

Terv:

I’ve decided to get a smart phone. I'm going to buy a smart phone. We're planning a weekend by the seaside.

Ígéret

I’ll help you with the homework.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek meg- What is it? nevezése, leírása: What does that mean? What does it look like? This photo shows... 93

Which one are you going to buy? Where are you going?

It’s…/ That’s…/ It’s a kind of… It means…

Események leírása:

What happened?

Információkérés, -adás:

Did you meet Alice? When will you leave? Can you tell me the way to the station? Do you know where he lives? Do you know Sam?

Tudás, nemtudás: Ismerés, nem ismerés:

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés: Could you do me a great favour? Could you give me a piece of paper? Would you pass me the sugar please? I’d like you to… Tiltás, felszólítás: You mustn’t smoke here. Don’t worry. Segítségkérés és arra Can you help me? való reagálás:

Yes, sure. Certainly. Yes, of course. I’m afraid I can’t.

How can I help you?

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása: Visszakérdezés, ismétléskérés Betűzés kérése, betűzés Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat értés ellenőrzése Párbeszéd strukturálása: Beszédszándék jelzése, beszélgetés kezdése Elemek összekapcsolása b)

A young man ran up and put a bag on the bench. Yes, I did At 6 in the evening. Take the first street on the left I have no idea. Yes, we have already met.

Sorry, what did you say? How do you spell it? Sorry, I don’t understand. Could you understand? Hi, Matt, how are you today? And then… So… because…

Fogalomkörök

Fogalomkörök


Cselekvés, törté- Jelenidejűség nés, létezés kifejezése

present simple present simple passive present continuous present perfect simple

present perfect passive Múltidejűség

past simple past simple passive past continuous past perfect

94

She likes nice dresses. He doesn't go to school. These phones are made in China. What are the girls doing? Both Joe and Eva have been to London. How long have you been here? Printed books have been bought and sold for hundreds of years. What did you do on Sunday? I stayed at home and revised. It was found behind the desk. What were you doing at six yesterday? After dad had washed the car, he read the newspaper.

Fogalomkörök

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Jövőidejűség

going to future with will

Birtoklás zése

kifeje-

have possessive adj. possessive pronouns genitive ’s of

What are you going to do on Sunday? She’ll be at home tomorrow. I think Barcelona will win. We haven’t got a house, but we have a flat. my, your, his/her/its,our, their mine, yours,…theirs Joe’s brother the door of the cupboard Whose?

Térbeli viszonyok Irányok, helymeg- prepositions, határozás prepositional adverbs

here, there, on the left, on the right, phrases, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above picture location at the top / bottom, on the left/right, at the back, in the background

Időbeli viszonyok Gyakoriság Időpont Időtartam

adverbs of time with already, yet, just present perfect simple how often? always, often, sometimes, never, when? what time? once/twice a week, every day … yesterday, last week, two years ago, tomorrow, next week in 1998, in May, at 4 o’clock, on Tuesday when I was sleeping when the phone rang. perfect simple We have lived here for seven years.


singulars and plurals cardinal numbers ordinal numbers countable nouns uncountable nouns

Minőségi nyok

viszo-

children, people, men, women … one, two, three.. first, second… How many books have you got? I’ve got a lot of/few books. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. a cup of tea, a piece of cake all, both, none, neither each, every

comparative sentences The Nile is longer than the Amazon. (short, long adjectives) She is the most beautiful girl in the class. irregular adjectives better, worse, farther

95

Fogalomkörök


Modalitás

should/shouldn’t

can/ could (ability)

can/could/may (permission) must (obligation) have to mustn’t Logikai viszonyok

linking words zero conditional first conditional second conditional wish

I think you should visit the Roman Baths. You shouldn’t eat so much.. She can swim very well. How fast can you run? He could come in through the window. Can/could/may I open the window? You must read this book. Did you have to work last week? You mustn’t drive fast here. and, or, but, because, so, although You breathe slowly if you are relaxed, If you walk under a ladder, it'll bring bad luck. If people drank tap water, they wouldn't buy bottles. I wish I had an umbrella..

Függő beszéd

reported speech

She said that Mark had stoled the bag. She said she would do it the next day.


articles some, any, many, much countability indefinite pronouns

a, an, the There isn’t much milk in the fridge, but there are some eggs there. somebody, anybody, nobody, everybody, something, etc.…


Kapcsolódási pont

Család, napi tevékenységek, iskola

13 óra önismeret, illemtan, országismeret, földrajz, kommunikáció

Barátok, személyleírás, képleírás, helyleírás

14 óra önismeret, kommunikáció, kultúra, földrajz

Város és vidék, tájak, tájékozódás a világban. 13 óra környezetvédelem, hon- és népismeret, brit civilizációs ismeretek, földrajz Egészséges életmód, sport, étkezés

14 óra környezetvédelem, hon- és népismeret, brit civilizációs ismeretek, egészségtan

Öltözködés, vásárlás

13 óra önismeret, hon- és népismeret, brit civilizációs ismeretek 96

Kommunikáció, telefon, hasznos eszközök, publiká- kommunikáció, technológia, média, brit civició 14 óra lizációs ismeretek Szórakozás, film, mozi, könyvek

13 óra média, hon- és népismeret, önismeret, kultúra

Levélírás, email

14 óra illemtan, kommunikáció, brit civilizációs ismeretek

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló képes  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;  köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló képes  árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni;  választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni;  társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló képes  kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;  kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni;  egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló képes  kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;  gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni;  különböző szövegfajtákat létrehozni;  változatos közlésformákat használni 97

11. évfolyam Tartalom a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás:

Excuse me. Hi.

Yes? Can I help you?

Köszönés:

Good morning / afternoon / evening

Good morning / afternoon / evening Hello Zoe. Very well, thank you. And how about you? Hi!

Hello Max. Hello, how are you? Hi! Elköszönés:


Goodbye. Bye-bye! See you later. See you tomorrow. Good night. Have a good day.

Goodbye. Bye! See you.

My name is… This is Mr/Mrs/Miss…

Hello. Nice to meet you. Pleased to meet you. How do you do?

Good night. Thanks. Bye! OK, bye.

How do you do? Levélírás:

Dear Jane, Hi Peter, Kind regards, Best wishes, Write soon, Love, I’m looking forward to hearing from you soon.

Érdeklődés mások hogy- How are you feeling today? léte felől és reagálás: How are you doing?

Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not too bad.

Engedélykérés és reagálás:

May I use your telephone? Do you mind if I open the window?

Yes, certainly. Not at all.


Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you.

Not at all. You are welcome. That’s all right. Don’t mention it.

98

Bocsánatkérés és arra re- I’m sorry. I’m very sorry. agálás: Please forgive me.

That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem.

Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:

Merry Christmas. Happy New Year! Happy birthday! Thank you. Thank you, the same to you.

Merry Christmas. Happy New Year! Happy birthday! Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers!

Cheers!

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Sajnálkozás, együttérzés: I’m sorry to hear that. What a shame! Oh, dear. Öröm, szomorúság:

Are you happy about that?

What do you think of that? How do you feel about it?

Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:

What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…?

Great! I’m so glad. I’m very happy about it. I’m glad to hear that. I’m so pleased that… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for… That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m happy with… It’s not very good. That wasn’t very good. I’m tired of…

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés, véleWhat do you think? I don’t think it’s good. ménynyilvánítás és arra What do you think of it? I think it’s terrible. reagálás: I need time to think about it. Érdeklődés, tetszés, nem- Are you interested in computing? tetszés: Do you like paintings? You like skiing, don’t you? Dicséret, kritika:

You’re really kind. Well done.


Would you like a drink? I’d like to leave now. 99

I’m interested in art. They don’t really interest me. I think it’s great.

I’d like a little tea.

Képesség:

Can she swim well?

Lehetőség:

She may be at home now. He might be right.

Szándék, kívánság:

What do you want to do? Would you like to go home now?

I’d like to see a good film. I don’t want to go out tonight.

Terv:

Are you going to play football this weekend? Do you fancy going out for a drink?

I’m going to finish my essay tomorrow. I’m planning to take a trip to France.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek meg- What is it? nevezése, leírása: What does he look like? Események leírása: What happened? Információkérés, -adás:

Tudás, nemtudás: Bizonyosság, bizonytalanság: Ismerés, nem ismerés:

I couldn’t ride a horse.

It’s… / That’s… / It’s a kind of… / It’s used for…

Thr door opened and the passengers were thrown out of the plane. When will you have to go back? About an hour later. How did you find out about the job? I saw it advertised on a website.. How far is the beach from here? It's just a few hundred metres. When did you start kayak surfing? Ten years ago. Do you know if we may camp here? I’m not sure about this. I have no idea. Are you sure you want to go? I’m not sure. Maybe. Do you think Romeo and Juliet is on this I don’t think it's played in this week? theatre. Do you know Liverpool well? I've already been there, but I don't know it very well.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés: Could you tell me the truth, please? Can you lend me your pen? Would you help with the housework? Can you recommend a good dentist? Segítségkérés és arra I need help with my homework. Could való reagálás: you translate a few words for me? Javaslat és arra reagálás: Let’s go to a pub tonight. How about skiing at the weekend? Tanács és arra reagálás: What would you recommend? What shall I do?

100

Yes, certainly. Certainly, here you are. Sorry, I can’t at the moment. I’m afraid I can’t. Certainly. Yes, of course. I’d prefer to go to the cinema. Good idea. Why don’t you…? I think you should… Try (not) to… In your position I would… I think you need…

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása: Visszakérdezés, ismétléskérés

Could you repeat it, please? Sorry, where did you say it was? Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat I don’t think I understand. értés ellenőrzése Could you understand? Sorry, what does that mean?

Párbeszéd strukturálása:

Beszédszándék jelzése, beszélgetés kezdése Elemek összekapcsolása Beszélgetés lezárása

b)

Can I ask you a few questions? Could you please let me know… And then… so… because… Well, it’s been nice talking to you.

Fogalomkörök

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése


present simple present simple passive present continuous present perfect simple present perfect continuous present perfect passive

Múltidejűség

past simple past simple passive past continuous past perfect

Jövőidejűség

going to present continuous future simple future continuous future perfect

Műveltetés

have something done

101

What time does this pub open? Music is included in the price. We’re having lunch in a pub today. Have you seen this story about a deserted boat? I feel sick; I've been eating chocolates all day. A luxury yacht has been found deserted off the coast of Monaco. I took orders and served food and drinks. No food was served in that pub.. We were sitting on the beach when we heard the noises. He said they had been married for ten years. I’m going to finish my science project this afternoon. We’re going to a pub tonight. When will the train leave? Which hotel will we be staying at? Will doctors have found a cure for all major diseases by 2025? We'll have the house decorated next month.

Fogalomkörök


Birtoklás kifejezése

have possessive adj. possessive pronouns genitive ’s of whose

I have two brothers and a sister. my, your, etc. the cook’s helper the entrance of the restaurant Whose car is that?

Térbeli viszonyok Irányok, helymeg- prepositions, határozás prepositional phrases, adverbs location

under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above, etc. in the east/west, by the station, near the pub, along the river, etc.

Időbeli viszonyok

adverbs of time how often? when? what time? how long?

already, yet, just, etc. always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day, etc. yesterday, last week, two years ago, tomorrow, next week, in 1970, in July, at 4 o’clock, on Monday, for a week, since last year, etc.


cardinal /ordinal numbers money

two hundred and second seven hundred and fifty-five thousand three hundred and sixtysix pounds


comparative sentences (short, long adjectives, adverbs)

Mum is a faster driver than dad. Dad drives more slowly than mum. It's getting more and more difficult to meet people.

Modalitás

should, can/could be able to, must, have to, need, may, might, used to

You should care more for your health. If you refresh the page, it might load. We will be able to choose how long our life is. They could have been attacked by pirates.

Logikai viszonyok

linking words

and, or, but, because, although, however, whereas, etc. If your hair gets wet, you feel cold. Climate change will get worse is factories do not reduce their carbon emissions. If I got that job, I would make much more money than now.

Gyakoriság Időpont Időtartam

zero conditional conditional 1

conditional 2 conditional 3 102

Fogalomkörök

Fogalomkörök nyelvi kifejezései If Beth hadn't spent all her pocket money, she would have been able to buy a new phone. I wish you'd thrown out those jeans.

I wish

Függő beszéd

reported speech

He asked her if she could call him back. He told her that he hadn't robbed the bank the week before.


articles, determiners, indefinite pronouns, etc.

a, an, the, no article some, any, no, none, somewhere, no-one, every, etc. He's the doctor who helped my grandmother.. Harrods, which is in Knightbridge in London, is a famous department store.

relative pronouns, defining and nondefining relative clauses


Kapcsolódási pont

Család, barátok, öltözködés, ruhavásárlás, divat, tár- önismeret, hon- és népismeret, brit civilizásas kapcsolatok, szerelem 24 óra ciós ismeretek, illemtan, divat Munka, munkahely, napi tevékenységek, álláskeresés, önismeret, kommunikáció, illemtan, brit civipénz, bank, internet 24 óra lizációs ismeretek, népismeret Levélírás, hivatalos levél, email, telefon, kommuniká- kommunikáció, illemtan, brit civilizációs isció 24 óra meretek, hon- és népismeret Életmód, egészség, orvos, betegség

24 óra egészségtan, brit civilizáció, önismeret

Sport, szabadidő, film, művészet, irodalom, zene kultúra, média, hon- és népismeret, egészség24 óra tan Utazás, kirándulás, közlekedés, tájékozódás

24 óra földrajz, technológia, hon- és népismeret, brit civilizációs ismeretek, kommunikáció

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló képes  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; 103

 kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;  köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Beszédkészség A tanuló képes  árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni;  választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni;  társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló képes  kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;  kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni;  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni;  kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani;  kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni;  egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló képes  kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;  gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni;  különböző szövegfajtákat létrehozni;  változatos közlésformákat használni. 12. évfolyam Tartalom a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz

104

Köszönés, megszólítás, elköszönés

Excuse me. Sorry to disturb you. How do you do? Good morning / afternoon / evening. Hello, how are you? Hi! Goodbye. See you later. Good night. Take care. Keep in touch.

Bemutatkozás, bemutatás My name is… This is… How do you do?

Személyes és hivatalos levél, email

Yes, can I help you? What can I do for you? How do you do? Good morning / afternoon / evening. Fine, thanks. And how about you? Hi! Goodbye. See you. Good night, have a nice sleep. Thanks. Bye! I will. Bye. Hello. / Hi. How do you do? Pleased to meet you. Nice to meet you.

Dear Sir / Madam, Dear Mr/Mrs/Miss/Ms … Dear John, Best wishes, Love (from), I’m looking / I look forward to hearing from you soon. Kind regards, Yours faithfully, Yours sincerely,

Érdeklődés mások hogy- How are you? léte felől és arra reagálás How are you feeling today?

What’s the matter?

Fine, thanks. Not too bad. Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I’m afraid. Actually, I’m suffering from…

Engedélykérés és arra re- May I use your telephone? agálás Do you mind if I open the window?

Yes, certainly. Not at all.

Köszönet és arra reagálás Thanks. Thank you. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. I’d like to thank you for your help.

That’s all right. Not at all. You are welcome. No problem. Don't mention it. My pleasure.

105

Bocsánat kérése és arra reagálás:

I’m sorry. I’m terribly sorry. I must apologise for coming late. Please forgive me.

Együttérzés

I’m sorry about …. I’m sorry to hear that. What a shame! Oh, dear.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Öröm, szomorúság Are you happy about …? What do you think of …? How do you feel about …?

That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem.

Great! / Fantastic. / Terrific. I’m so glad / happy. I’m glad to hear that. I’m so pleased that… I feel so happy for… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for…

Hála

It was most kind of you. I’m very grateful to you.

Sajnálkozás

Do you feel sorry for …?

I feel sorry for her. Sorry to hear, things are difficult for her.

Remény

What are you hoping for? What are you looking forward? What are your hopes for the new year?

I’m looking forward to… I can hardly wait for… I hope you’ll have time to join us for the trip.

Aggodalom, félelem

What’s the matter? You look worried. Are you worried about…? Are you afraid of what might happen?

I’m worried about the news. It was really frightening.

Bánat, elkeseredés

Are you disappointed with the results?

I’m very disappointed. I’m sorry to hear that.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés, véleWhat do you think? I don’t think it’s fair. ménynyilvánítás és arra What do you think of it? I think it’s horrible/terrible. reagálás Do you? I don’t. It’s a pity we couldn’t do it. Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése

You are right. You are wrong. She was wrong to say so.

106

I don’t think she was right.

Egyetértés, egyet nem ér- Do you agree? tés What’s your opinion? How do you feel about it?

OK / All right. I think he’s wrong/right. I’m afraid I don’t agree.

Dicséret, kritika

Oh, what a good idea! What a pleasant surprise! That’s a nice dress. It’s absolutely delicious. It’s rather boring.

Oh, do you like it? I’m glad you like it. Oh, do you think so? Thanks. I’m sorry, you don’t like it.

Bizonyosság, bizonytalanság

I wonder why they are so disappointed.

She is certainly tired. / She must be tired. It seems to be real. I’m not sure. Perhaps. / Maybe.

Do you think this is real? Are you sure you want to go? Képesség

Can you speak French? Are you able to play golf?

I can understand French I’m unable to ride a motorbike.

Preferenciák:

What would you rather do? What would you prefer? Would you rather stay at home?

I’d rather have a rest. I prefer tea to coffee.

Érdektelenség, közömbösség

Do you mind? What do you think of it?

It doesn’t matter. It’s all the same for me.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek meg- What is it? nevezése, leírása What does he/she/it look like? Do they look like students?

It’s… / That’s… / It’s a kind of… / It’s used for… The girl in the yellow dress is my sister. They certainly seem quite stressed.

Események leírása

What happened?

Helen had a shower, brushed her teeth and went to bed.

Információkérés, -adás

When will the next bus leave? How long does it take to get there?

At 6.45. It’s about one hour.

Feltételezés, kétely

I suppose we’ll arrive a bit late. I don’t suppose they can come early.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés John, could you do me a favour? Could you lend me five pounds?

Segítség felajánlása

Shall I bring you a newspaper?

107

Yes, sure. Of course. Yes, of course. I’m afraid I can’t. I’ll do the cleaning for you if you like.

Javaslat és arra reagálás

Let’s go to the beach tomorrow. Why don't we go out tonight?

Reklamálás, panasz

It was terrible. It’s too cold. This doesn’t work.

Tanácskérés, tanácsadás

What would you recommend? What shall I do? What do you think I should do? What advice would you give?

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása Visszakérdezés, ismétléskérés

Párbeszéd strukturálása

Beszélgetés kezdése Elemek összekapcsolása Beszélgetés lezárása

Beszélgetésbe be- és kilépés

Beszédszándék jelzése Félbeszakítás Folytatás szándékának jelzése Befejezési szándék jelzése A partner mondanivalójának követése

Saját szöveg strukturálása

Példák megnevezése Témaváltás Visszatérés a témához Összefoglalás Helyesbítés Kiemelés, hangsúlyozás

108

Good idea. I’d rather not.

Why don’t you…? I think you should… I don’t think you should… You’d better…

Could you repeat it, please? What time did you say they were to arrive? I have a little problem. Listen, I’ve just had an idea. The first thing I would suggest is… Then we could… Well, it’s been nice talking to you. Can I join in? Can I say something? I’m sorry, but… Just let me finish what I was going to say… Just one more thing, Finally… To sum up… Do go on. Don’t let me interrupt you. Talking of books, I would… But there’s also another thing… Going back to the subject… Well, to sum it up… No, I mean…. The only problem is…

b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése


present simple present continuous present perfect simple present perfect continuous

Múltidejűség

past simple past continuous

past perfect Jövőidejűség

going to future simple future continuous future perfect

Műveltetés Birtoklás kifejezése

She doesn't usually get up early.. I’m not going out today. I’ve read three books so far this month. Father hasn’t been driving much recently. John went to bed at ten o'clock. I really enjoyed that book. It was a beautiful morning. The sun was shining and the birds were singing He said he hadn't been to London before. What are you going to wear at the party tomorrow? I don’t think he’ll do it. What will you be doing this time tomorrow? I’ll have finished the article by the weekend, I think.

have/get something done

I’m getting my car washed this afternoon.

have, possessive adj. possessive pronouns genitive ’s of whose

She’s had her car for two years.. mine, yours, etc. the teacher’s notebook the front door of the house Whose car is this?

Térbeli viszonyok Irányok, helymeg- prepositions, határozás prepositional phrases, adverbs picture location geographical location

here, there, on the left, on the right, in, on, under, opposite, next to, between, in front of, behind, inside, outside, above, at the top/ bottom, etc.

Időbeli viszonyok

already, yet, just, so far, recently, lately, etc. always, often, sometimes, never, once a week, occasionally, etc. I slept four hours last night. I was sleeping at 2 at night. He’s been sleeping for four hours.

Gyakoriság

adverbs of time with present perfect how often?

Időpont Időtartam

when? what time? how long? while

109

Fogalomkörök

Fogalomkörök nyelvi kifejezései She was watching TV while we were studying.


plurals, countables, time, traffic, furniture, clothes, uncountables, numbers, news, information, etc. pronouns, etc. all, every, both, neither, none, etc.


comparative sentences (short, long adjectives) irregular adjectives too / enough like (preposition)

Modalitás

should, can, must, may, You should ask the teacher. might, need, have to, They must be at home, there’s a used to, etc. light in the window. When I was a student, I used to study in the library. modals + perfect They can’t have gone to sleep infinitive yet, it’s only 9 o’clock. passive modals The car might have been washed while we were in the shop.

Logikai viszonyok

linking words first conditional second conditional third conditional

The rich are not necessarily happier than the rest of us. This story is the most interesting of all. This photo is too old, just like the other.

and, or, but, because, although, that’s why, in case, etc. I’ll be ready as soon as I’ve had a shower. If I were you, I wouldn’t buy that suit. They would have finished if they had more time.

Függő beszéd

reported speech

She said she was going to London the next day.


articles, determiners, indefinite pronouns, quantifiers, etc.

a, an, the, no article some, any, no, none, somewhere, no-one, all, every, each, both, etc.

110


Kapcsolódási pont

Személyiség, tulajdonságok, személyleírás, tárgyak, önismeret, kommunikáció, civilizációs ismeképek leírása 21 óra retek, hon- és népismeret Munka, hivatás, életút, karrier, életrajz

22 óra önismeret, kommunikáció, hon- és népismeret, brit civilizációs ismeretek

Értékek, pénzügyek, újság, média, internet

21 óra kommunikáció, hon- és népismeret, brit civilizációs ismeretek

Élővilág, állatok, tégabb környezetünk, a Föld

földrajz, országismeret, kultúra, civilizációs 22 óra ismeretek

Vélemény kifejezése, érvelés, tervek

21 óra hon- és népismeret, brit civilizációs ismeretek, kommunikáció

Űrutazás, globális felmelegedés, környezetvédelem kultúra, média, hon- és népismeret, civilizá21 óra ciós ismeretek A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló  kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni;  kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani;  köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló  árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni;  választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni;  társalgásban részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló  kb. 250 szavas szöveget elolvasni;  kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; 111

   

kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni; egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni.

Íráskészség A tanuló  kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;  gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni;  különböző szövegtípusokat létrehozni;  változatos közlésformákat használni.

112

NÉMET NYELV Célok és feladatok A német nyelv oktatásának alapvető célja, a Nemzeti Alaptanterv 2012, a kerettanterv és a Közös Európai Referenciakerettel (KER) alapján, a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan fejlesztjük. A mindennapi nyelvhasználatban, így a nyelvtanulásban is fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, illetve a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint nyelvi egységet és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük, és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. Tisztában kell lenniük az egész nyelvi érintkezést átszövő szabályokkal, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák az érintkezést. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könynyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással és az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció fontosságát. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében

113

szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el. A szakközépiskolákban a fentieknek megfelelő általános nyelvoktatáson túl érdemes lehetőséget biztosítani arra, hogy a tanulók képzési irányuknak és nyelvi szintjüknek megfelelő szakmai tartalmakkal is megismerkedhessenek a célnyelven. A szakmai nyelv integrálása - akár már a kezdetektől - erősítheti a tanulók motivációját, és hozzájárulhat ahhoz, hogy nyelvtudásuk és szaktudásuk kölcsönösen erősítse egymást, így sikeresebbé váljanak a pályafutásuk során. Készségek és kompetenciák Az idegen nyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit, ezek a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák azonban nem mechanikusan, hanem a tanulók életkori sajátosságainak tükrében értelmezve kerültek be a kerettantervbe. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulásába és fordítva, az idegen nyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek hiányosak az anyanyelvi ismeretei, sőt az idegen nyelv tanulása segíthet abban, hogy tudatosabbá váljon az anyanyelv használata. Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) minden eddiginél több lehetőséget biztosítanak a nyelvtanulóknak és tanároknak a célnyelvvel és célnyelvi közösséggel kialakítható közvetlen kapcsolatra. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének folyamatos fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról szóló beszélgetésre, a tanulási stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak megteremtésére is. A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek bekapcsolása a tanulási folyamatba. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése.

114

A tanulók értékelése Az értékelésnek az a legalapvetőbb funkciója, hogy motiválja a tanulót az idegen nyelv tanulásában. Ezért a visszajelzés is minden évfolyamon elsősorban pozitív, a kevésbé sikeres, javításra szoruló fejlesztések csak a pozitívumokhoz képest kaphatnak hangsúlyt. A tanuló maga is egyre inkább képessé válik saját eredményeinek, eredményességének értékelésére mind a tanóra, mind a tanórán kívül folytatott idegen nyelvi kommunikáció során. Kialakul emellett az a funkció is, hogy visszajelzést adjon arról, a tanuló a készség-fejlesztés területén az adott időpontban (a tanév közben folyamatosan vagy a tanév végén) éppen hol tart. Viszszajelzés a tanulónak (és a szülőnek), hogy melyek az erős és gyenge pontjai, milyen attitűd jellemzi a nyelvtanuláshoz való viszonyát, honnan meríthet bátorítást, önbizalmat, illetve hová kell még energiát befektetnie. Fontos, hogy az értékelés rendszeres legyen, tartalmazzon formális (pl. dolgozat) és nem formális (órai munka) elemeket. Az értékelés során is ügyelni kell a differenciálás elvére, például külön feladatokkal ösztönözhetjük a motiváltabb tanulókat. A tanterv alkalmazásához szükséges képesítési követelmények és tárgyi feltételek Szakképesítéssel rendelkező nyelvtanár, aki rendszeresen figyelemmel követi a tantárgya módszertani újdonságait, és beépíti ezeket a mindennapi tanítási gyakorlatába. A nyelvtanításban a kommunikatív készségfejlesztés (és nem az ismeretátadás) áll a tanítás középpontjában, melyek megkövetelik a változatos tanulói tevékenységformák következetes alkalmazását. Szükséges, hogy a nyelvet tanító pedagógus gazdag és korszerű módszertani apparátussal rendelkezzen (pl. egyéni, páros és csoportmunka, projektmunka, kiegészítő eszközök alkalmazása). A hatékony nyelvtanulás legfontosabb személyi feltétele a kis csoportlétszám, az osztott csoport, mert így mindenkivel kiegyensúlyozottan tud foglalkozni a nyelvtanár, képes irányítani az egyéni vagy pármunkát, és összehangolni a néhány fős csoportok tevékenységét a csoportmunka során. A legfontosabb tárgyi feltételt a tanterem célszerű berendezése biztosíthatja. Célszerű a nyelvórákat olyan tanteremben tartani, ahol mozgatható asztalok vagy padok, illetve székek állnak rendelkezésre. Ez a kommunikációt elősegítő ülésrend kialakításához szükséges. Legyen lehetőség az órán elkészített tárgyak (pl. képek) és szemléltetőeszközök elhelyezésére. Legyen a teremben lehetőleg CD- és/vagy DVD lejátszó, interaktív tábla. Legyen minden tanulónak hozzáférhető helyen külön felszerelése a manipulatív tevékenységekhez: olló, ragasztó, filctollak stb. 9–10. évfolyam Az idegen nyelvek tanításába a tantárgy jellegéből adódóan minden egyéb kulcskompetencia és a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A 10. évfolyam végére a tanulók idegen nyelvi tudása lehetővé teszi, hogy a körülöttük lévő világról idegen nyelven is szerezzenek információt, és ezzel a lehetőséggel már tudatosan éljenek. A különböző célok és tartalmak idegen nyelvi fejlesztésében segítenek eligazodni a témakörök táblázatában megadott kapcsolódási pontok. Ebben a képzési szakaszban a NAT fejlesztési területei és nevelési céljai a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozása során valósíthatók meg. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az idegen nyelv kulcskompetencia, amely segítséget nyújt a magánéletben és a tanulásban, a későbbi szakmai pályafutás során az eligazodásban és a boldogulásban. 115

A szakközépiskola 10. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk az európai hatfokú skála második és harmadik szintje közé, azaz egy A2-B1 közötti tudásszintre. Ez biztosítja, hogy megfelelő fejlődés valósuljon meg az általános iskolai tanulmányok után eltelt két év alatt, ugyanakkor lehetőséget ad a felzárkózásra és a nyelvi csoportok közös, de szükség szerint differenciált haladására és az egyéni szükségletek figyelembe vételére. Megfelelő alapul szolgál emellett ahhoz, hogy a továbbiakban minden tanuló eljusson a középiskolai tanulmányok végén minimumként előírt B1 szintre. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tartalmak, tárgyak célnyelvi feldolgozására és a kommunikációs és információs technológiák használatára. A szakközépiskolákban érdemes lehetőséget biztosítani arra, hogy a tanulók idegen nyelven is ismerkedjenek az intézmény profiljának megfelelő szakmai tartalommal. Ennek két alapvető módja lehet: vagy a nyelvi órákon dolgoznak fel egyszerű szakmai tartalmakat, vagy a szakmai órákon jelenik meg a célnyelv. A nyelvórákon a szakiránynak megfelelő egyszerű szakmai tartalmak megjelenhetnek például a felhasznált szövegekben, a szókincs fejlesztésében és a témakörök feldolgozása során, valamint egyes kommunikációs helyzetek is adaptálhatók szakmai szituációkra. Mind a nyelvtanár, mind a szakmai tanárok segíthetnek abban, hogy az érdeklődő tanulók megtalálják a tanult szakiránnyal kapcsolatos, nyelvi szintjüknek megfelelő tartalmakat, forrásokat. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli általános és szaknyelvi jellegű nyelvtanulás lehetőségeit, hogy ez is segítse a tanulókat az önálló nyelvtanulóvá válás útján. Ebben a nyelvtanítási szakaszban is fontosak a korosztályi sajátosságok. A tanárnak figyelembe kell vennie, hogy a legtöbb tanuló az önkeresés időszakát éli, kritikus önmagával szemben, erősek a kortárs csoport hatásai. Ugyanakkor építhet a tanár a tanulók nyelvi kreativitására, problémamegoldó és kritikai gondolkodására is. A nyelvoktatás sikerében meghatározóak a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás és a tanulók számára is átlátható értékelés. A választott szakma idegen nyelvi feldolgozása minden nyelvi szinten lehetséges. Az új, a szakmában közvetlenül használható nyelvi tartalom is vonzóbbá teheti a tanulók számára a nyelvtanulást. Fejlesztési egység Előzetes tudás


Hallott szöveg értése A2, azaz a tanuló már megérti a leggyakrabban előforduló szókincset és bizonyos nyelvi fordulatokat, ha közvetlen, személyes témákról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek és közlések lényegét. A tanuló képes főbb vonalaiban megérteni a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen előforduló, ismerős témákról; képes megérteni egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveit két beszélő esetén; képes megérteni a legfontosabb információkat képekkel támogatott hangzó anyagokban, amelyek az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.

A fejlesztés tartalma

116

Az egyszerű, mindennapi társalgásban elhangzó álláspontok lényegének megértése. Az ismerős témájú, egyszerűen és világosan megfogalmazott, rövid köznyelvi stílusú beszéd vagy előadás főbb pontjainak megértése. Egyszerű műszaki információk megértése. Részletes, összetett útbaigazítás követése. Telefonbeszélgetésekben elhangzó alapvető információk megértése. Az ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok, egyszerű nyelvezetű hangfelvételek lényegének megértése. A hangzó szövegben az okot, magyarázatot, következményt vagy ellentétet előrejelző szavak felismerése. Szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az ismeretlen szavak kikövetkeztetése a szövegösszefüggésből, a várható vagy megjósolt információk keresése, szükség esetén összefoglalás, visszakérdezés, ismétlés magyarázat kérése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Közlemények, beszámolók, párbeszédek, instrukciók, üzenetek, útbaigazítás, hírek a televízióban és a rádióban, rövid interjúk, reklámok, dalok, videók. Fejlesztési egység

Előzetes tudás


Szóbeli interakció A2, azaz a tanuló egyszerű és begyakorolt feladatok során kommunikál az iskolával, otthonnal és szabadidővel kapcsolatos témákról. Rövid beszélgetésekben vesz részt, kérdez és válaszol kiszámítható, mindennapi helyzetekben. Egyszerű gondolatokat és információkat cserél ismerős témákról. A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb nyelvi helyzetében spontán módon boldogulni; képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani, érzelmeit kifejezni érdeklődési körébe tartozó témákkal kapcsolatban; ismeri a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket, és egyre kevesebb zökkenővel alkalmazza ezeket; stílusában, regiszterhasználatában képes alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez.

A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén – időnként szavak, fordulatok ismétlését vagy magyarázatát kérve. Érzelmek egyszerű kifejezése és reagálás mások érzelmeire (pl. tetszés, nemtetszés, meglepetés, boldogság, szomorúság, érdeklődés és közömbösség). Mindennapi problémák felvetése, megvitatása, választási lehetőségek összevetése (pl. mit csináljanak, hova menjenek, melyiket válasszam stb.). Érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, véleménycsere. Történetek követése, véleménynyilvánítás és érdeklődés további részletekről. Úti előkészületek és utazás során felmerülő feladatok megoldása (pl. közlekedési információk beszerzése, szállásfoglalás, programegyeztetés, reakciók kifejezése). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése kevésbé begyakorolt helyzetekben is 117

(pl. boltban, postán, bankban). Egyszerű utasítások adása, követése és kérése, udvarias kérés. Egyszerű, tényszerű információ megszerzése és továbbadása. Felkészülésen alapuló interjú, az információk ellenőrzése, megerősítése - időnként segítség igénybevételével. Előre elkészített kérdőív alapján strukturált interjú készítése. Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel a célnyelven. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, a szó átvétele, átadása, mások bevonása, a beszélgetés lezárása. A beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, a félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének rugalmas alkalmazása és reagálás azokra. A fontosabb udvariassági szabályok, szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák (például család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események) megbeszéléséhez elegendő szókincs rugalmas alkalmazása, körülírás. Az elemi szókincs viszonylag magabiztos és általában helyes alkalmazása. Az idegen nyelvi normának megfelelő, az anyanyelvi hatások kiküszöbölésére törekvő nyelvhasználat ismerős kontextusokban. A szövegszervezés eszközeinek egyre tudatosabb használata. A gondolatok, problémák viszonylag pontos kifejezése. Érthető, egyre kevesebb félreértésre okot adó kiejtés, intonáció. Részvétel a szóbeliség jegyeit viselő digitális kommunikációban: fórum, chat, Skype. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Személyes és telefonos társalgás, megbeszélés; tranzakciós és informális párbeszédek, utasítások, interjúk, viták. Fejlesztési egység

Összefüggő beszéd

Előzetes tudás

A2, azaz a tanuló egyszerűen beszél önmagáról, a családjáról, más emberekről, lakóhelyéről, tanulmányairól, iskolájáról.


A tanuló képes arra, hogy begyakorolt szerkezetekkel a szintnek megfelelő témakörökben kifejezze magát; tud érthetően, a folyamatoshoz közelítően beszélni; képes mondanivalójának nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére és szükség szerinti módosítására; képes arra, hogy egy gondolat vagy probléma lényegét megközelítő pontossággal kifejtse.

A fejlesztés tartalma

118

Az érdeklődési körnek megfelelő témák lényegének folyamatoshoz közelítő kifejtése a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének folyamatoshoz közelítő összefoglalása a gondolatok többnyire lineáris összekapcsolásával. Egyszerű élménybeszámoló az érzések és reakciók vázlatos bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek egyszerű bemutatása. Könyv vagy film cselekményének vázlatos összefoglalása. Történet elmondása. Vélemény, tervek és cselekedetek rövid és egyszerű magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témáról. Részvétel előre elkészített, ismerős témájú csoportos előadásban. A begyakorolt nyelvi eszközök megbízható használata, ezek átrendezése, bővítése ismerős helyzetekben a mondanivaló kifejezésére. Alapvető eszközök használata a közlés bevezetésére, kifejtésére és lezárására. Önellenőrzés és önkorrekció, például a kommunikáció megszakadása esetén más stratégia alkalmazásával a mondanivaló újrakezdése. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Leírások, képleírások, témakifejtés, elbeszélő szöveg, érvelés, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, mondókák, rapszövegek. Fejlesztési egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Olvasott szöveg értése A2, azaz a tanuló képes többféle szövegfajtát olvasni, tudja, hogy a szövegfajták sajátosságainak ismerete segít a szöveg megértésében. Megtalálja az adott helyzetben fontos konkrét információkat egyszerű, ismerős témákról szóló mindennapi szövegekben. A tanuló képes megérteni a hétköznapi nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő autentikus vagy kismértékben szerkesztett szövegeket; képes felismerni az érvelések fő gondolatmenetét.

A fejlesztés tartalma Az adott helyzetben fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett, világos tartalmú és szerkezetű, hétköznapi nyelven írott szövegekben. Az adott feladat megoldásához szükséges információk kiszűrése hosszabb szövegekből is. Az érvelés gondolatmenetének felismerése, a lényeges következtetések felismerése világosan írt érvelő szövegekben. Érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése a köznyelven írt szövegekben. Mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek, e-mailek megértése. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Az egyszerű szövegfajták szövegfelépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. 119

A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek, dalszövegek. Fejlesztési egység

Előzetes tudás


Íráskészség A2, azaz a tanuló összefüggő mondatokat ír olyan témákról, amelyek közvetlen szükségletekre, élményekre, eseményekre és konkrét információkra vonatkoznak. Ismerős témákról gondolatait egyszerű kötőszavakkal összekapcsolt mondatsorokban fejezi ki írásban. Néhány műfajban egyszerű és rövid, tényközlő szövegeket ír minta alapján az őt érdeklő, ismert témákról. A tanuló képes egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi témákról; tud írásban beszámolni eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről; képes írásbeli interakciót elkezdeni, fenntartani és befejezni; tud jegyzetet készíteni olvasott és hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötletről; minták alapján képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével.

A fejlesztés tartalma Egyszerű szöveg írása a tanuló érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témákról rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Beszámoló írása élményekről, eseményekről (pl. utazás). Egyszerűbb cselekvéssor, történet leírása összefüggő szövegben. Érzések, gondolatok és reakciók rövid leírása; rövid vélemény írása indoklással. Egyszerű információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak). Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése; online ügyintézés. Életrajz írása. Lényegre koncentráló leírás készítése. Tényszerű információk összefoglalása. Egyszerű, világos köznyelvet használó előadás fő pontjainak lejegyzése; saját ötlethez jegyzet készítése. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Egyszerű, tagolt írásmű létrehozása: bevezetés, kifejtés, lezárás. Egyszerű írásbeli műfajok alapvető szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben / emailben megszólítás, záró formula); a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság alkalmazása. Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rapszöveg, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). 120

Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltése. Kész szövegekből hasznos fordulatok kiemelése és alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak megjelenítése a fogalmazásban. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép, diasor). A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszter szövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok. Tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt, ill. tetszést/nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek/e-mail-ek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, visszaigazolás); diasor; egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek, versek; rapek; rigmusok; dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák. Időkeret, óraszámok Német 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam



Témakörök, fogalomkörök A 9–12. évfolyamokra ajánlott témakörök és fogalomkörök egyes elemei újra és újra megjelenhetnek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, és így bővüljenek, mélyüljenek. 9. évfolyam Témák Személyes vonatkozások, család A tanuló személye, adatai, életének fontos állomásai. Személyes tervek. Ember és társadalom Emberek külső és belső jellemzése. Női és férfi kapcsolatok. Ünnepek: családi ünnepek, nemzeti ünnepek. Öltözködés, divat. Környezetünk Lakóhely típusai: magánház, társasház, kollégium. Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása). Költözés, lakóhely kiválasztása. 121

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás. Etika: ifjúság, felnőttkor, önismeret Etika: társas kapcsolatok, bizalom, együttérzés, családi élet

Technika, életvitel és gyakorlat: fenntarthatóság, környezettudatosság otthon és a lakókörnyezetben, víz és energia- takarékosság, újrahasznosítás.

Lakások, otthonok nemzetközi viszonylatban. Időjárás, éghajlat.

Az iskola Iskola, tanulás, tanulmányi munka. Iskola felépítése, tanterem berendezése. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága. Az internet szerepe az iskolában, a tanulásban. A munka világa Munka és mindennapok Foglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességek. Munka és családi élet viszonya. Munkanélküliség. Életmód Napirend, időbeosztás. Étkezési szokások. Ételek, kedvenc ételek, sütés-főzés. Étkezés éttermekben, gyorséttermekben. Gyakori betegségek, sérülések, baleset. Emberi test, testmozgás. Betegség, látogatás az orvosnál. Életmód nálunk és más országokban. Függőségek, káros szenvedélyek.

Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, szórakozási lehetőségek, hobbik.

Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Turisztikai célpontok, nevezetességek Magyarországon és a célnyelvi országokban.

122

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek. lakóhely és környék hagyományai. Földrajz: településtípusok; az időjárás tényezői Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás technikái Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs rendszerek. Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka.

Technika, életvitel és gyakorlat: testi és lelki egészség, balesetek megelőzése, egészséges ételek. Biológia-egészségtan: testrészek, egészséges életmód, a betegségek ismérvei Testnevelés és sport: a testedzés szerepe Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: a reklám és a popzene új szóbeli költészete. Informatika: médiatudatosság. Testnevelés és sport: táncok, a sport története, példaképek szerepe, sportágak jellemzői. Művészetek: klasszikus zene, popzene, a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, művészi alkotások leírása, értelmezése. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, közlekedésbiztonság, fenntarthatóság, környezettudatosság a közlekedésben. Földrajz: más népek kultúrái, a

kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek. Matematika: alapműveletek, grafikonok értelmezése, statisztika

Gazdaság és pénzügyek Vásárlás, szolgáltatások, üzlettípusok. Fogyasztás, reklámok. Pénz és valuta. Fogalomkörök – 9. évfolyam Cselekvés, történés, létezés kifejezése Präsens

Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön.

Präsens mit Vokalwechsel trennbare Verben

Der Zug fährt gleich ab.

múltidejűség (1)

Präteritum (szabályos és rendhagyó igék) Perfekt (sein/haben)

Jövőidejűség

Futur mit werden

személytelenség

es, man

Er machte einen Fehler. Ich ging in die Schule. Ich habe ein Eis gegessen. Er ist nach Hause gefahren. Ich werde einen Kochkurs besuchen. Es regnet. Man spricht hier deutsch.

jelenidejűség

Er liest das Buch vor.

Birtoklás kifejezése haben Possessivpronomen (mein, dein) Genitiv mit von, -s

Hast du ein Auto? Das ist meine Familie. Peters Vater besucht uns heute. Wer ist dieser Mann?- Der Vater von Peter!

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás in(A/D)

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Mein Schreibtisch steht links. Er geht ins Kino. Er war im Kino.

Időbeli viszonyok gyakoriság

Wie oft? 123

Ich spiele oft mit Peter.

selten, manchmal, oft, immer, nie einmal, zweimal időpont

in, um, am, wann? diese/dieses/diesen

Ich mache Gymnastik zweimal am Tag. Ich gehe wöchentlich zweimal schwimmen. im Winter, um 8 Uhr, am Freitag Diesen Montag geht es nicht.

Mennyiségi viszonyok számok határozott menynyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei, hundert eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts, mehrmehrere

Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit. Ich brauche mehr Geld/mehrere Bücher.

Minőségi viszonyok Wie? Modalitás

mögen, möchte können, wollen

felszólítás

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Ich mag es nicht. Ich möchte ein Eis. Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause gehen. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Nehmen Sie bitte Platz! Gehen wir jetzt!

Esetviszonyok Nominativ, Akkusativ Dativ Präpositionen mit dem Akkusativ (für) Präpositionen mit dem Dativ ( mit) Logikai viszonyok

kérdőszók


Kötőszók Névmások (Nominativ, Akkusativ, Dativ)

Was? Wer? Wo? Wann? Wohin? Woher? Wie viel? und/oder/aber/denn das, ich, mich, mein, mir, dir dieser/diese/dieses

124

Er zeichnet Bilder. Grete fragt uns, nicht ihn. Er gibt seinem Freund die Karte. Ich brauche das Zimmer für einen Tag. Ich komme mit meiner Freundin Wer ist der Mann dort? Woher kommen Sie? Wohin fährst du? Ich bin Arzt und wohne in Berlin. Er lebt in Ungarn, aber er spricht kein Ungarisch. Ich zeige dir ein Foto.

Dieser Mann ist mein Freund. Tagadás

Nicht, nein, kein

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;  kb. 100 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni; Beszédkészség A tanuló legyen képes  köznyelven megfogalmazott kérdésekre oda illő válaszokat adni;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes  kb. 50-60 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti levelet írni. 10. évfolyam Témák Személyes vonatkozások, család Személyes tervek. Családtagok életének fontos állomásaiA családi élet mindennapjai, otthoni teendők, háztartási munkák. Ember és társadalom Emberek belső jellemzése. Kapcsolat generációk között. 125

Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: család és háztartás. Etika: ifjúság, felnőttkor, társas kapcsolatok, családi élet Etika: társas kapcsolatok, bizalom, együttérzés, családi élet, előítélet, tolerancia, bizalom

A tizenévesek világa: lakóközösség, munkamegosztás, női és féri szerepek. Hasonlóságok és különbségek az emberek között, szokások más országokban. Testbeszéd. Technika, életvitel és gyakorlat: fenntarthatóság, környezettudatosság otthon és a lakókörKörnyezetünk nyezetben, víz és energia- takaLakótársak. rékosság, újrahasznosítás. Különböző lakások a világban, berendezések, szokások Történelem, társadalmi és álmás országokban. lampolgári ismeretek. lakóhely A lakóhely nevezetességei, a lakóhely szolgáltatásai, lakásés környék hagyományai, honkeresés. és népismeret Földrajz: településtípusok; az időjárás tényezői Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tudás Az iskola fogalmának átalakulása, a tanuIskolatípusok. Osztályzás. lás technikái, élethosszig tartó Külföldi és hazai iskola közti különbségek. tanulás Az internet szerepe a tanulásban. Informatika: digitális tudásbáTanulás külföldön, nyelvtanulás. zisok, könyvtári információs rendszerek. A munka világa Technika, életvitel és gyakorNyári munkavállalás. lat: pályaorientáció és munka. Munkakeresés, átképzés. Technika, életvitel és gyakorÉletmód lat: testi és lelki egészség, balHáztartási munkák. esetek megelőzése, egészséges Ételkülönlegességek ételek. Földrajz: más népek kultúrái. Magyar nyelv és irodalom: a reklám és a popzene új szóbeli Szabadidő, művelődés, szórakozás költészete. Turisztikai célpontok: városnézés, látnivalók, nevezetesséInformatika: médiatudatosság, gek, múzeumok. infokommunikációs eszközök Kultúra: kulturális fővárosok, zene - színház – irodalom előnyei és hátrányai, számítóA technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Szágépen keresztül való tanulás.. mítógépes tevékenységek. Az internet szerepe a tanulásban Művészetek: klasszikus zene, és a munkában. popzene, a szituáció alapeleTalálmányok. mei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, művészi alkotások leírása, értelmezése. Utazás, turizmus Technika, életvitel és gyakorA közlekedés eszközei: tömegközlekedés, közlekedés kelat: közlekedési ismeretek, közrékpárral. 126

Szabadság, nyaralás itthon, ill. külföldön. Utazás repülőgéppel, repülőtéren. Utazás vasúton. Jegyvásárlás.

Gazdaság és pénzügyek/Tudomány és technika Pénzváltás, vásárlás (menetjegy).

lekedésbiztonság, fenntarthatóság, környezettudatosság a közlekedésben. Földrajz: más népek kultúrái, a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek. Matematika: alapműveletek, grafikonok értelmezése, statisztika.

Fogalomkörök – 10. évfolyam Cselekvés, történés, létezés kifejezése igepárok múltidejűség (2)

liegen/legen, stehen/stellen Modalverben im Präteritum (konnte, wollte, musste, durfte) sich-Verben

Das Buch liegt nicht hier. Ich lege das Buch auf den Tisch. Er konnte uns nicht helfen. Ich freue mich. Er duscht sich.

Birtoklás kifejezése gehören + D. (<>gehören zu)

Dieses Fahrrad gehört mir. (Zur Wohnung gehört eine Garage.)

auf, vor, hinter, neben (A/D)

Ich lege das Heft auf den Tisch. Er steht neben dem Bett.

Präpositionen mit dem Akkusativ (über, durch)

Sie spazieren durch den Park. Er geht über die Brücke.

Térbeli viszonyok

Időbeli viszonyok Voriges Jahr fuhren wir nach Berlin. Er wird gegen acht nach Hause gegen kommen. Ich habe zwei Stunden monatlich/wöchentlich wöchentlich. voriges/nächstes

127

időtartam

Wie lange? von … bis seit dátum

sorszámok

erst, viert

határozatlan mennyiség

Viel/wenig <>viele, wenige

Ich war von 5 bis 6 in der Konditorei. Seit vier Jahren wohne ich in dieser Stadt. am vierten Oktober


Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Hasonlítás fokozás

so…, wie als

Gehen Sie die erste Straße links. Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit. Viele meinen, es stimmt nicht! Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Sie hat einen reichen Mann geheiratet. Er ist nicht so groß, wie mein Bruder. Dieses Auto fährt schneller als ein Zug. Sie ist am schönsten.

Minőségi viszonyok Was für ein?/Welcher? Adjektivdeklination

Was für ein Film ist das? Das ist ein deutscher Krimi. Welchen Film willst du sehen? – Den deutschen Krimi.

dürfen

Dürfen wir hier spielen?

wäre/hätte, würde könnte/müsste

Ich wäre lieber zu Hause. Er hätte gern ein Auto. Könntest du mir helfen?

Modalitás

Feltételes mód Esetviszonyok

Dativ (2) Genitiv Präpositionen mit dem Akkusativ (entlang)

Keinem Gast gefällt dieses Angebot. Die Tür des Zimmers führt in den Garten. Gegen Sie hier den Fluss entlang.

Logikai viszonyok alárendelések

Kausalsatz Objektsatz

Szövegösszetartó eszközök 128

Wir sind müde, weil wir heute sehr viel gelernt haben. Ich weiß (nicht) dass (ob) dir das schon klar ist.

trotzdem, weil, dass, ob Kötőszók kettős kötőszók (entweder-oder, weder-noch, sowohlals auch)

Er ist krank, trotzdem geht er arbeiten. Er ist böse, weil es immer regnet. Er meint, dass es nicht stimmt. Er fragt, ob es stimmt. Er hat weder eine Frau noch ein Tier.

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;  kb. 150 szavas köznyelvi szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes  köznyelven árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre oda illő válaszokat adni;  választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni, álláspontot, véleményt kifejezni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget megérteni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 200 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes  kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni.

129

11–12. évfolyam Célok és feladatok Az élő idegen nyelv jellegéből adódóan, a nyelvoktatásba tartalmát és céljait tekintve minden egyéb kulcskompetencia és a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulók kellő tapasztalttal és tudással rendelkeznek ahhoz, hogy a körülöttük lévő világot tágabb kontextusban is értelmezni tudják, nyelvi ismereteiknek köszönhetően pedig széleskörű információszerzésre és viszonyításra képesek. A szakközépiskolai évekre egységesen meghatározott témakörökhöz megadott szempontok segítenek eligazodni abban, hogyan valósíthatók meg az idegen nyelvek oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési célok, és hogyan fejleszthetők a kulcskompetenciák a nyelvtanítás során. Emellett a helyi idegen nyelvi tantervnek célszerű kitérnie a szakközépiskola képzési irányának megfelelő tartalmakban rejlő kapcsolódási pontokra. Ennek megvalósítását segíti, ha a nyelvtanárok élő kapcsolatot alakítanak ki a szakmai tanárokkal. A nevelési célok közül ezen a szinten is kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik általános és szakmai nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, egész életükön át. Egy idegen nyelvből a szakközépiskola 12. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk az európai hatfokú skála (KER) harmadik szintjére, azaz a B1 szintre. A 12. évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tantárgyi és szakmai tartalmak célnyelvi feldolgozására. A szakközépiskolákban tudatosítani kell a tanulókban azt, hogy a nyelvismeret segít választott képzési irányuk, szakmájuk jobb megismerésében. A nyelvórák, illetve a szakmai tárgyak keretein belül érdemes lehetőséget biztosítani arra, hogy a tanulók megtalálják a szakmai érdeklődésüknek megfelelő célnyelvi tartalmakat az iskolában és azon túl is. Ezeken az évfolyamokon már összetettebben, magasabb szinten dolgozható fel idegen nyelven a választott képzési irány szakmai tartalma. Ez a közvetlenül használható nyelvi tartalom vonzóbbá teheti a nyelvtudás fejlesztését és a nyelvtanulás folytatását az iskola befejezése után is. A 12. évfolyam a tanulók számára a továbbtanulás vagy a munka világába történő kilépés előtti utolsó tanév. A nyelvoktatásban is hangsúlyt kell kapnia az ezekre történő felkészítésnek, a szükséges készségek fejlesztésének. A tanulók jövőjét érintő fontos döntésekben a nyelvtanár sokat segíthet, például a feldolgozott témák megfelelő kiválasztásával, az ok-okozati viszonyokat, követelményeket feltáró feladatokkal. Fejlesztési egység Előzetes tudás

Hallott szöveg értése B1 mínusz, azaz a tanuló főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet a számára rendszeresen előforduló ismerős témákról. Megérti a legfontosabb információkat az aktuális eseményekről szóló vagy az érdeklődési köréhez kapcsolódó rádió- és tévéműsorokban, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek.

130


A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról, képes megérteni egy beszélgetés során a résztvevők világosan megfogalmazott érveit több beszélő esetén is, képes megérteni fontos információkat azokban a rádió- és tévéműsorokban, filmjelenetekben, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez kapcsolódó témákról szólnak, ha viszonylag lassan és érthetően beszélnek, képes az érettségi vizsga követelményeiben meghatározott szövegek általános vagy részinformációinak megértésére.

A fejlesztés tartalma A köznyelvi beszéd főbb fordulatainak megértése rendszeresen előforduló, ismerős témák esetén. A hallott szöveg gondolatmenetének követése, egyes tényszerű részinformációk megértése, amennyiben a beszéd világos és kiejtése ismerős. Mindennapi társalgásban a világos beszéd követése szükség esetén visszakérdezések segítségével. Ismerős témájú, lényegre törő előadás vagy beszéd követése. Egyszerű műszaki információ megértése, részletes útbaigazítások követése. Telefonbeszélgetésben a lényeges információk megértése. Ismerős témákról szóló rádiós és televíziós hírműsorok és egyszerűbb hangfelvételek megértése. Egyszerű nyelvezetű film követése, amelyben a cselekményt nagyrészt a vizuális eszközök és az események közvetítik. A köznyelvi szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A szövegértési stratégiák alkalmazása, például ismerős beszédtéma esetén az időnként előforduló ismeretlen szavak jelentésének kitalálása a szövegösszefüggésből, és a mondat jelentésének kikövetkeztetése. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Hosszabb használati utasítások, közlemények, párbeszédek, instrukciók, előadások, beszédek, viták, interjúk, dalok, visszaemlékezések, rögzített telefonos szövegek, reklámok, tévéés rádióműsorok, filmelőzetesek, filmek. Fejlesztési egység

Előzetes tudás


Szóbeli interakció B1 mínusz, azaz a tanuló felkészülés nélkül megbirkózik a mindennapi élet legtöbb helyzetével. Gondolatokat cserél, véleményt mond az érdeklődési körébe tartozó témákról; boldogul a leggyakoribb kommunikációs helyzetekben. Stílusában, regiszterhasználatában legtöbbször alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. A tanuló képes a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is önállóan boldogulni, képes gondolatokat cserélni, véleményt mondani és érvelni érdeklődési körébe tartozó és általános témákról is,

131

ismeri és biztonsággal alkalmazza a leggyakoribb kommunikációs forgatókönyveket, stílusában, regiszterhasználatában tud alkalmazkodni a kommunikációs helyzethez, az érettségi részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben képes kommunikáció kezdeményezésére, viszonylag zökkenőmentes fenntartására és lezárására vizuális és verbális segédanyagok alapján. A fejlesztés tartalma Társalgásban való részvétel ismerős témák esetén, felkészülés nélkül. Érzelmek kifejezése és reagálás mások érzelmeire, mint például reménykedés, csalódottság, aggodalom, öröm. Problémák felvetése, megvitatása, teendők meghatározása, választási lehetőségek összehasonlítása. A tanulmányokhoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó beszélgetésben való részvétel, információcsere, álláspont kifejtése, rákérdezés mások nézeteire. Gondolatok, vélemény kifejezése kulturális témákkal kapcsolatban (például zene, film, könyvek). Elbeszélés, újságcikk, előadás, eszmecsere, interjú vagy dokumentumfilm összefoglalása, véleménynyilvánítás, a témával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Nézetek világos kifejtése, érvek egyszerű cáfolata. Választási lehetőségek összehasonlítása, előnyök és hátrányok mérlegelése. Utazások során felmerülő feladatok (például közlekedés, szállás intézése vagy ügyintézés a hatóságokkal külföldi látogatás során). Váratlan nehézségek kezelése (pl. elveszett poggyász, lekésett vonat). Szolgáltatásokkal kapcsolatos helyzetek kezelése akár váratlan nehézségek esetén is, panasz, reklamáció. Részletes utasítások adása, követése és kérése (pl. hogyan kell valamit csinálni). Interjúban, konzultáción való részvétel kezdeményezése és információ megadás (pl. tünetek megadása orvosnál). Órai interakciókban, pármunkában való magabiztos részvétel. Ismerős témáról beszélgetés kezdeményezése, fenntartása, szó átvétele, átadása, mások bevonása, beszélgetés lezárása. Beszélgetésben elhangzottak összefoglalása, a lényeg kiemelése, a megértés ellenőrzése, félreérthető megfogalmazás javítása, körülírás, szinonimák használata. A kommunikációs eszközök széles körének alkalmazása és reagálás azokra közismert nyelvi megfelelőik semleges stílusban való használatával. Az udvariassági szokások ismerete és alkalmazása. A mindennapi témák (például család, érdeklődési kör, iskola, utazás és aktuális események) megtárgyalásához elegendő szókincs és annak általában helyes alkalmazása. Ismerős kontextusokban elfogadhatóan helyes nyelvhasználat. A szövegszervezés alapvető eszközeinek megbízható használata. Általában tisztán érthető kiejtés és intonáció. A szóbeli interaktív vizsgához szükséges kommunikációs stratégiák. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Társalgások, megbeszélés, eszmecsere, tranzakciók, utasítások, interjúk, viták. 132

Fejlesztési egység Előzetes tudás


Összefüggő beszéd B1 mínusz, azaz a tanuló már változatosabban és részletesebben be tudja mutatni a családját, más embereket, lakóhelyét, tanulmányait, iskoláját stb. A tanuló képes a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben a folyamatos önkifejezésre, tud érthetően és folyamatosan beszélni, képes mondanivalójának tudatos nyelvtani és szókincsbeli megtervezésére és szükség szerinti módosítására, képes egy gondolat vagy probléma lényegét pontosan kifejteni, képes az érettségi vizsga részletes követelményeiben megadott témakörökben és kommunikációs helyzetekben önálló megnyilatkozásra, témakifejtésre (gondolatok, vélemény) vizuális és verbális segédanyagok alapján.

A fejlesztés tartalma Folyamatos megnyilatkozás az érdeklődési körnek megfelelő témákról a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Elbeszélések vagy leírások lényegének összefoglalása folyamatos beszédben, a gondolatok lineáris összekapcsolásával. Részletes élménybeszámoló az érzések és reakciók bemutatásával. Valóságos vagy elképzelt események részleteinek bemutatása. Könyv vagy film cselekményének összefoglalása és az ehhez kapcsolódó reakciók megfogalmazása. Álmok, remények és ambíciók, történetek elmondása. Vélemények, tervek és cselekedetek rövid magyarázata. Rövid, begyakorolt megnyilatkozás ismerős témákról. Előre elkészített, lényegre törő, követhető előadás ismerős témáról. Az összefüggő beszéd tervezése során új kombinációk, kifejezések begyakorlása, alkalmazása. Az összefüggő beszédben kompenzáció alkalmazása, például körülírás elfelejtett szó esetén. Ismerős kontextusokban a nyelvi norma követésére törekvő nyelvhasználat. A nyelvi eszközök rugalmas használata a mondanivaló kifejezésére, ezek adaptálása kevésbé begyakorolt helyzetekben. A közlés magabiztos bevezetése, kifejtése és lezárása alapvető eszközökkel. Önellenőrzés és az önkorrekció, például a félreértéshez vezető hibák felismerése és javítása. Mindezeknek a szóbeli érettségi vizsgán történő alkalmazására való felkészülés. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Leírások, képleírások, témakifejtés (például vizuális segédanyag alapján), elbeszélő szöveg, érveléssor, előadás, prezentáció (önállóan vagy segédanyagok, instrukciók alapján), projektek bemutatása, versek, rapszövegek.

133

Fejlesztési egység

Előzetes tudás


Olvasott szöveg értése B1 mínusz, azaz a tanuló megérti a hétköznapi nyelven írt, az érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegek fő gondolatait. Tudja, hogy a szövegek olvasásakor a helyzetnek megfelelő stratégiákat kell alkalmaznia, és képes az ismeretlen elemek jelentését a szövegkörnyezet segítségével kikövetkeztetni. A tanuló képes megérteni a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törő szövegeket, képes ilyen szövegekben a gondolatmenetet megérteni, követi az írott véleményt, érvelést, legyen képes ezekből a lényeges részinformációkat kiszűrni, képes az érettségi vizsga követelményeiben leírt szövegek fontos általános vagy részinformációinak megértésére.

A fejlesztés tartalma A fontos általános vagy részinformációk megértése autentikus, hétköznapi nyelven írott szövegekben, például levelekben, brosúrákban és rövid, hivatalos dokumentumokban. A feladat megoldásához szükséges információk megtalálása hosszabb szövegekben is. A fontos gondolatok felismerése ismerős témákról szóló, lényegre törő újságcikkekben. A gondolatmenet és a következtetések felismerése világosan írt érvelésekben. A köznyelven írt szövegekben az érzések, kérések és vágyak kifejezésének megértése. A mindennapi témákkal összefüggő, köznyelven írt magánlevelek megértése annyira, hogy sikeres írásbeli kommunikációt tudjon folytatni. Különböző eszközök egyszerű, világosan megfogalmazott használati utasításának megértése. Ismert témájú hivatalos levélben az elintézéshez szükséges információk megértése. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. A feladat elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtése a szöveg különböző részeiből, illetve több szövegből. Az egyszerű szövegfajták felépítésének felismerése, ezen ismeret alkalmazása a szövegértés során. Az ismeretlen szavak jelentésének kikövetkeztetése a mondat megértett részei és a szövegösszefüggés alapján. Az autentikus szövegek jellegéből fakadó ismeretlen fordulatok kezelése a szövegben. Felkészülés mindezek alkalmazására az érettségi vizsga feladatainak megoldása során. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Utasítások (pl. feliratok, használati utasítások), tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, reklám, menetrend, prospektus, műsorfüzet), játékszabályok, hagyományos és elektronikus levelek, újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport), internetes fórumok hozzászólásai, ismeretterjesztő szövegek, képregények, egyszerű irodalmi szövegek.

134

Fejlesztési egység

Előzetes tudás


Írás B1 mínusz, azaz a tanuló egyszerű, rövid, összefüggő szövegeket fogalmaz ismert, hétköznapi témákról. Írásban beszámol eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről. Írásbeli interakciót kezdeményez, fenntartja és befejezi. Jegyzetet készít olvasott vagy hallott köznyelvi szövegből, illetve saját ötleteiről. Minták alapján rövid, lényegre törő szövegeket alkot az ismert műfajok főbb jellegzetességeinek és alapvető stílusjegyeinek követésével. A tanuló képes részletesebb, összefüggő és tagolt szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról, tud eseményekről, élményeiről, érzéseiről, benyomásairól és véleményéről írásban beszámolni, valamint tudja véleményét alátámasztani, képes hatékony írásbeli interakciót folytatni, tud jegyzetet készíteni olvasott vagy hallott, érdeklődési köréhez tartozó szövegből, illetve saját ötleteiről, képes több ismert műfajban is rövid, lényegre törő szövegeket létrehozni a műfaj főbb jellegzetességeinek és stílusjegyeinek alkalmazásával; jártasságot szerez a középszintű érettségi íráskészséget mérő feladatainak megoldásában és az értékelésükre használt kritériumok alkalmazásában.

A fejlesztés tartalma Egyszerű, összefüggő, lényegre törő szöveg írása számos, érdeklődési köréhez tartozó, ismerős témában, rövid, különálló elemek lineáris összekapcsolásával. Hírek, gondolatok, vélemények és érzések közlése olyan elvontabb és kulturális témákkal kapcsolatban is, mint például a zene vagy a művészet. Információt közlő/kérő feljegyzések/üzenetek írása (pl. barátoknak, szolgáltatóknak, tanároknak). Véleményt kifejező üzenet, komment írása (pl. internetes fórumon, blogban). Formanyomtatvány, kérdőív kitöltése, online ügyintézés. Életrajz, lényegre koncentráló leírás, elbeszélés készítése. Riport, cikk, esszé írása. Rövid olvasott vagy hallott szöveg átfogalmazása, összefoglalása, jegyzet készítése. Saját ötletekről jegyzet készítése. Interaktív írás esetén megerősítés, vélemény kérése, az információ ellenőrzése, problémákra való rákérdezés, ill. problémák elmagyarázása. Az írás egyszerű tagolása: bevezetés, kifejtés, lezárás; bekezdések szerkesztése. Néhány egyszerű szövegkohéziós és figyelemvezető eszköz használata. Az alapvető írásbeli műfajok fő szerkezeti és stílusjegyeinek követése (pl. levélben / e-mailben megszólítás, záró formula; a formális és informális regiszterhez köthető néhány szókincsbeli és helyesírási sajátosság).

135

Kreatív, önkifejező műfajokkal való kísérletezés (pl. vers, rap, rigmus, dalszöveg, rövid jelenet, paródia írása, illetve átírása). Írásos minták követése és aktuális tartalmakkal való megtöltésük. Kész szövegekből a hasznos fordulatok kiemelése és saját írásában való alkalmazása. Irányított fogalmazási feladat kötött tartalmainak a fogalmazásban való megjelenítése. Írásának tudatos ellenőrzése, javítása; félreértést okozó hibáinak korrigálása. A mondanivaló közvetítése egyéb vizuális eszközökkel (pl. nyilazás, kiemelés, központozás, internetes/SMS rövidítés, emotikon, rajz, ábra, térkép, kép, diasor). A nyelvi szintnek megfelelő, felhasználóbarát online és hagyományos szótárak használata. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrások, akár a választott szakmai iránynak megfelelő tartalommal is Hagyományos és elektronikus nyomtatvány, kérdőív; listák; hagyományos és elektronikus képeslapok; poszterszövegek; képaláírások; üzenetek; SMS-ek/MMS-ek; személyes adatokat tartalmazó bemutatkozó levelek, e-mailek vagy internes profilok; tényszerű információt nyújtó, illetve kérő levelek és e-mail-ek; személyes információt, tényt, ill. tetszést / nemtetszést kifejező üzenetek, internetes bejegyzések; egyszerű cselekvéssort tartalmazó instrukciók; egyszerű ügyintéző levelek / e-mail-ek (pl. tudakozódás, megrendelés, foglalás, viszszaigazolás); diasor; egyszerű, rövid történetek, elbeszélések, mesék; rövid jellemzések; rövid leírások; jegyzetek; riportok, cikkek, esszék, felhívások, versek, rapek, rigmusok, dalszövegek, rövid jelenetek, paródiák. 11. évfolyam Témák Ember és társadalom Családi ünnepek. Ünnepek itthon és a nagyvilágban.

Környezetünk Az otthon: vidék kontra város. Növények és állatok a környezetünkben. Környezetvédelem szűkebb környezetünkben. Időjárási viszonyok.

Az iskola Iskolai hagyományok. Tanulás külföldön, nyelvtanulás.

136

Kapcsolódási pontok Etika: társas kapcsolatok, bizalom, együttérzés, családi élet, előítélet, tolerancia, bizalom Technika, életvitel és gyakorlat: fenntarthatóság, környezettudatosság otthon és a lakókörnyezetben, víz és energia- takarékosság, újrahasznosítás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek. lakóhely és környék hagyományai, honés népismeret Földrajz: településtípusok; az időjárás tényezői Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, változatos élővilág Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás technikái, élethosszig tartó tanulás Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs

rendszerek. A munka világa Nyári munkavállalás. Önéletrajz, állásinterjú Munkakeresés, átképzés. Foglalkozások és szükséges kompetenciák.

Életmód Háztartási munkák. Étkezési szokások. Egészséges ill. egészségtelen életmód.

Szabadidő, művelődés, szórakozás Extrém sportok. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Számítógépes tevékenységek. Az internet szerepe a tanulásban és a munkában. Kulturális és sportélet nálunk és a célországokban.

Utazás, turizmus Az egyéni és társasutazás előnyei, hátrányai. Turisztikai célpontok. Turisztikai célpontok Németországban.

Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka. Technika, életvitel és gyakorlat: testi és lelki egészség, balesetek megelőzése, egészséges ételek. Biológia-egészségtan: egészséges életmód, a betegségek ismérvei, betegségmegelőzés, elsősegély. Földrajz: más népek kultúrái. Testnevelés és sport: a rendszeres testedzés Informatika: médiatudatosság, infokommunikációs eszközök előnyei és hátrányai, számítógépen keresztül való tanulás. Művészetek: klasszikus zene, popzene, a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, művészi alkotások leírása, értelmezése. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, közlekedésbiztonság, fenntarthatóság, környezettudatosság a közlekedésben. Földrajz: más népek kultúrái, a kulturális élet földrajzi alapjai, nyelvek és vallások, egyes meghatározó jellegű országok turisztikai jellemzői.

Fogalomkörök - 11. évfolyam Cselekvés, történés, létezés kifejezése Passiv im Präsens, Präteritum, Perfekt Szenvedő szerkezet Zustandspassiv Passiv mit 137

Sie werden am Flughafen abgeholt. Es wurde schon längst erledigt. Sind die Gäste schon eingeladen worden?

Modalverben

Műveltetés

lassen

Das Fenster ist geöffnet. Das Auto kann nicht repariert werden. Sie lasen das Essen liefern.

Modalitás Modalverben Feltételes mód

sollen sollte

Du könntest/müsstest das viel schneller machen. Wir sollten ihn anrufen.

Logikai viszonyok Temporalsatz (als, wenn) Finalsatz (um+zu, damit) zu + Infinitiv szerkezetek Függő beszéd Szöveg öszszetartó elemek

jelen időben (Präsens)

obwohl, trotzdem Kötőszók Kölcsönös névmások

Wenn er zu Hause ist, sieht er immer nur fern. Als er jung war, fuhr er öfter ins Ausland. Sie steht früh auf, um für das Wochenende einzukaufen. Vergiss nicht, mich anzurufen. Sie sagte, dass sie heute ins Kino geht.

Obwohl die Aufgabe schwer war, konnten viele sie richtig lösen.

(mit)einander

Sie helfen einander. Er ist der Mann, der der/dessen gestern gekommen ist/dessen Auto Relativsatz/Relativpronomen gestohlen wurde. wer/wen/wem/wessen Ich weiß nicht, wer die wo Frau ist. A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni és megérteni;

138

Beszédkészség A tanuló legyen képes  árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni;  választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  társalgásban más véleményét kikérni, álláspontját kifejteni, megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;  kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni. Íráskészség A tanuló legyen képes  kb. 100-120 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget, leírást, jellemzést, elbeszélést, baráti vagy hivatalos levelet írni; 12. évfolyam Témák Ember és társadalom Jellemvonások. Barátságok, szerelem. Konfliktusok a családban és kezelésük. Szülő-gyerek kapcsolat.

Környezetünk Környezetszennyezés, környezetvédelem. Energiatakarékosság. Környezetvédelmi akciók.

Az iskola Továbbtanulás, érettségi. Felsőoktatás.

139

Kapcsolódási pontok Etika: társas kapcsolatok, bizalom, együttérzés, családi élet, előítélet, tolerancia, bizalom

Technika, életvitel és gyakorlat: fenntarthatóság, környezettudatosság otthon és a lakókörnyezetben, víz és energia- takarékosság, újrahasznosítás. Földrajz: településtípusok; az időjárás tényezői Biológia-egészségtan: élőhely, életközösség, változatos élővilág Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a tudás fogalmának átalakulása, a tanulás technikái, élethosszig tartó tanulás Informatika: digitális tudásbázisok, könyvtári információs

A munka világa Pályaválasztás, továbbtanulás.

Életmód Vásárlás, szolgáltatások. Közlekedés autóval. Életmód nálunk és a célnyelvi országokban.

Szabadidő, művelődés, szórakozás Olvasás, rádió, tévé, filmek, számítógép, internet.

Tudomány és technika Médiák, számítógép, mobiltelefon, találmányok. Az autó részei. Gazdaság és pénzügyek Családi kassza: kiadások, bevételek. Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank) Folyószámla. Fogyasztás, reklámok.

rendszerek. Technika, életvitel és gyakorlat: pályaorientáció és munka. Technika, életvitel és gyakorlat: testi és lelki egészség, balesetek megelőzése, egészséges ételek. Biológia-egészségtan: egészséges életmód, a betegségek ismérvei, betegségmegelőzés, elsősegély. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési ismeretek, közlekedésbiztonság, fenntarthatóság, Magyar nyelv és irodalom: irodalmi művek olvasása Művészetek: klasszikus zene, popzene, a szituáció alapelemei, beszédre késztetés, befogadás, értelmezés, művészi alkotások leírása, értelmezése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek/ fizika: tudománytörténeti jelentőségű felfedezések, találmányok. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos vásárlás, pénzügyi ismeretek. Matematika: alapműveletek, grafikonok értelmezése, statisztika.

Fogalomkörök – 12. évfolyam Cselekvés, történés, létezés kifejezése múlt idő műveltetés feltételesség

Plusquamperfekt lassen ( Präteritum) óhajtó mondat feltételes múlt

Modalitás 140

Er hatte alles gemacht, als wir ankamen. Wir ließen unsere Nähmaschine reparieren. Wenn Sie doch helfen könnten! Ich hätte das nie gedacht. Es |wäre schön gewesen, wenn…

haben+zu, sein + zu

Sie haben das Formular zu unterschreiben. Das ist kaum zu glauben.

Minőségi viszonyok Főnévvé vált melAdjektivdeklination léknevek Melléknévi igenév

Wir haben alle Verwandten eingeladen. ein gedeckter Tisch, die fehlende Seite

Logikai viszonyok

alárendelések

Temporalsatz (bevor, nachdem, solange)

Sie ging weg, bevor der Film zu Ende ging.

anstatt dass/anstatt zu ohne dass/ohne zu

Sie antwortet, anstatt die Sache zu überlegen.

Szövegösszetartó eszközök kötőszók

da

névmások

derjenige/diejenige einer/eines/eines

Vonzatos igék, vonzatos melléknevek

Da er krank war, konnte er nicht mitspielen. Sie war diejenige, die uns immer helfen konnte. Es ist eines des besten Autos.

Pl. profitieren von, stolz auf

Kommunikációs eszközök: 9-12. évfolyam Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök megszólítás Entschuldigung, … köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! bemutatás, bemutatkozás Das ist Peter. Ich heiße … telefonálásnál bemutatkozás és elköszö- Guten Tag, das ist … nés Auf Wiederhören! Tschüs! személyes levélben megszólítás és Liebe(r)… elbúcsúzás Viele Grüsse. Dein(e)… Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás dir? Ich habe Kopfschmerzen. engedélykérés és arra reagálás Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. köszönet és arra reagálás Danke! Bitte. bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Weihnachten. / Gute Besserung! 141

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök sajnálkozás Es tut mir Leid! öröm Ich freue mich, dass…/ Toll! elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass… csodálkozás Oh, das ist aber schön! remény Ich hoffe, du kannst kommen! bánat Schade, dass… bosszúság Das ist aber schlimm! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök véleménykérés és arra reagálás, véleMagst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner ménynyilvánítás Meinung nach… Was denkst du darüber? valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! érdeklődés, érdektelenség Ich interessiere mich für … (nicht). tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! akarat, kívánság, képesség, szükségesich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf ség, lehetőség, kötelezettség ígéret, szándék, terv Ich mache das schon! Ich will… dicséret, kritika, ellenvetés Klasse! Blödsinn! Das stimmt, aber… érdeklődés értékítélet, kívánság, prefeUnd was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder rencia iránt lieber Tee? Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist… / Es geht um… események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? információkérés, információadás / Können Sie mir bitte sagen…? igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass / ob.. Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, bizonyosság, bizonytalanság dass / ob ismerés, nem ismerés Ich kenne.. gut / nicht. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök kérés Gib mir bitte …! / Kannst du bitte…? tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann segítségkérés és arra reagálás leider nicht! javaslat és arra reagálás Möchtest du…? Ja, gerne! / Können wir gehen? meghívás és arra reagálás Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte.

142

Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch visszakérdezés, ismétléskérés einmal! / Wie meinst du das? Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht nem értés verstanden. betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma bevezeDabei fällt mir gerade ein,… tése megerősítés Ja, das stimmt. témaváltás, beszélgetés lezárása Und was sagst du zu…? Nun, so viel für heute. A tanuló képes főbb vonalaiban és egyes részleteiben is megérteni a köznyelvi beszédet a számára ismerős témákról. A tanuló képes önállóan boldogulni, véleményt mondani és érvelni a mindennapi élet legtöbb, akár váratlan helyzetében is. Stílusában és regiszterhasználatában alkalmazkodik a kommunikációs helyzethez. A tanuló ki tudja magát fejezni a szintnek megfelelő szókincs és szerkezetek segítségével az ismerős témakörökben. Beszéde folyamatos, érthető, a főbb A fejlesztés várt pontok tekintetében tartalmilag pontos, stílusa megfelelő. eredményei a cikA tanuló képes megérteni a gondolatmenet lényegét és egyes részinformációlus végén kat a nagyrészt közérthető nyelven írt, érdeklődési köréhez kapcsolódó, lényegre törően megfogalmazott szövegekben. A tanuló több műfajban képes részleteket is tartalmazó, összefüggő szövegeket fogalmazni ismert, hétköznapi és elvontabb témákról. Írásbeli megnyilatkozásaiban megjelennek a műfaji sajátosságok és stílusjegyek. A tanuló nyelvtudása megfelel az érettségi vizsga szintjének és követelményeinek.

143

BIOLÓGIA – EGÉSZSÉGTAN Célok és feladatok A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a szerveződési szintek működése fontosabb módjainak és funkcióinak, az ember testi-lelki egészségét fenntartó tényezőknek a megismerésében. Eközben jártasságot szereznek tudásunk forrásainak feldolgozásában, érvényességi körének megítélésében és az új ismeretek önálló megszerzésében, felkészülnek a megértő, és kritikus gondolkodásra, mindinkább képessé válva a megtévesztés felismerésére és elutasítására. Biológiai ismereteik a mindennapi élethez kapcsolódva megalapozzák a környező élővilág és saját szervezetünk jelenségeinek megértését, így a tanulók növekvő mértékben képessé válnak ezek felelős befolyásolására. A biológia tanulásának eredményeként a folyamatosan alakuló természetszemlélet és biológiai műveltség alapján a tanulók felismerik, hogy a különböző szerveződési szintű élő rendszerek eltérő módon, de egymással összefüggésben működnek. Rájönnek, hogy az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség megőrzendő természeti érték. Vizsgálják és értelmezik a biológiai, és az ezzel összefüggő természeti, társadalmi és gazdasági rendszerek szoros kapcsolatát, belátják, hogy a fenntartható gazdálkodáshoz a természettudományos ismeretek is szükségesek. Megérthetik az élővilág állandóságának és változékonyságának alapjait, az élővilág egységét, az ember helyét az élővilág evolúciójában, rávilágítva fajunk különleges helyzetére, szabadságunkra és felelősségünkre is. Tanulmányozzák az emberi szervezet lényeges önfenntartó folyamatait, középpontba állítva az egészséget mint értéket, kialakítva az egészség megőrzését szolgáló magatartásformákat. Feltárják az ember társas kapcsolatainak biológiai hátterét, a biológia etikai kérdésekkel való kapcsolatát. A tanulók megismerik és alkalmazzák a természettudományos gondolkodás módszereit, elsajátítják a megismerés gyakorlati készségeit. A tanulás során alkalmazott egyéni és a csoportmunka módszerek fejlesztik együttműködési készségüket, segítik az emberek sokféleségének elfogadását. A szakközépiskola sajátos képzési céljainak megfelelően a biológia témakörök tanulása rendszerezett elméleti tudás építését teszi lehetővé, amelyhez a lehető legtöbb gyakorlati alkalmazást igyekszik hozzákapcsolni, ezzel is segítve a tanulók pályaorientációját, későbbi szaktudásuk megalapozását. A megszerzett, mindenki által elérhető természettudományos műveltség birtokában nem csak szakemberként állhatják meg helyüket, hanem mindennapi életvitelüket is értékekre alapozottan, a természet és saját egészségük iránt érzett felelősséggel alakíthatják ki. A biológia tantárgy széleskörűen kapcsolódik a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladataihoz. Az élő természettel és az emberi szervezettel foglalkozó témakörök tanulása közvetlenül fejleszti a fenntarthatóság és a környezettudatosság, valamint a testi- és lelki egészséggel kapcsolatos kompetenciák alakítását. Tudásuk alkalmazásával a tanulók olyan cselekvési képességekre tesznek szert, amelyek a másokért való felelősségvállalás, az állampolgársággal járó demokratikus szerepek gyakorlására is felkészítik őket. Az ember mint biológiai lény többszempontú megismerése fejleszti önismeretüket és feltárja a társas kapcsolatok, azon belül a család fontosságát. A Kárpátmedence természeti értékeinek megismerése, az élő környezet változásának történetisége gazdagítja a hon- és népismeret körébe tartozó kompetenciákat, miközben a nemzeti ön- és azonosságtudatot is fejleszti. Az élő természet védelmével, az egészségünk megőrzésével kapcsolatban felmerülő erkölcsi kérdések megválaszolásával fejlődik a tanulók személyisége, elmélyül önismere-

144

tük, és érettebbé válik társas kultúrájuk. A tanult ismeretek felhasználásával, a természet és az ember iránti nyitottság és érdeklődés kialakításával a biológia elősegítheti a pályaorientációt, a természettudományos területeken való továbbtanulás választását. A korszerű, aktív tanulási módszerek a tanulás tanítását is lehetővé teszik, miközben sokféle információforráshoz adnak hozzáférést, elősegítve a tanulók médiatudatosságának fejlődését. A biológia tanítása során kiemelt feladat a kulcskompetenciák tudatos fejlesztése. Jellegénél fogva a természettudományos és technikai terület áll a középpontban, ehhez közvetlenül kapcsolódnak a témakörök közműveltségi elemei és fejlesztési feladatai. A jelzett tantárgyi kapcsolódásokban megjelennek a matematikai kompetencia elemei, melyek nélkül nehezen képzelhető el a tudás gyakorlati alkalmazása. A tanuláshoz felhasznált információforrások, az információs és kommunikációs eszközökre alapozott korszerű tanulási környezet feltételezi és fejleszti is a tanulók digitális kompetenciáit, lehetőséget adva a hatékony és önálló tanulás erősítésére. Az egyéni és csoportos tanulási helyzetekben kiemelten fontosak az anyanyelvi kommunikáció készségei és képességei, ezek fejlesztését jól megtervezett helyzetek és eszközök szolgálják. A természet nem csupán értelmi oldalról közelíthető meg, fontos emellett a pozitív érzelmi viszonyulások kialakítása is, ehhez eszközül szolgál az esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőkészség. A szociális és állampolgári kulcskompetencia fejlesztése érdekében a tanítás során hangsúlyozni kell a fenntarthatósággal és egészségmegőrzéssel kapcsolatos személyes felelősséget, felkészítve a tanulókat az ezek érdekében való aktív szerepvállalásra. Időkeret, óraszámok Biológia – egészségtan 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

A tantárgy heti óraszáma 2 2 2


10. évfolyam A biológia tanulásának ebben a szakaszában a tanulókban – korábbi tanulmányaikat kiegészítve és rendszerezve – átfogó kép alakul ki az élőlények testfelépítéséről és életműködéseiről, egyre jobban megértik az egyes csoportok közötti fejlődéstörténeti eredetű különbségeket és hasonlóságokat. A megismerés különböző módszereinek alkalmazásával és a tanulói teljesítmény segítő értékelésével egyre fejlődik egyéni tanulási stílusuk. Az életközösségek természeti környezetben végzett megfigyelésével, az élővilág és az élettelen környezet közötti kölcsönhatásokat tanulmányozva felismerik az élőlényeknek az élőhelyi viszonyokhoz való alkalmazkodását. Az egyed feletti szerveződési szintek megismerése, az ökológiai rendszerek vizsgálata nemcsak az összetett rendszerszerek működésébe ad betekintést, hanem rávilágít a megóvásukkal és fenntartásukkal kapcsolatos feladatokra és gyakorlati teendőkre is. Az állati viselkedés különféle formáinak és biológiai funkcióinak megismerése alapot ad az emberi magatartás megértésére is. A korábban megismert távoli tájakról alkotott képbe beillesztik a Kárpát-medence élő természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak ismereteit, ezzel fejlődik a hazához való kötődésük. A fenntarthatóságra nevelés céljaival összhangban elképzeléseket, attitűdöket formálnak az élő természeti értékek és a környezeti rendszerek megóvásáról.

145

Órakeret 12 óra Előzetes tudás Vírusok, baktériumok, egysejtűek, gombák általános jellemzői. A mikrobák elterjedését biztosító anyagcsere és genetikai változatosA tematikai egység ság értelmezése a felépítés és működés, valamint a rendszerek szemnevelési-fejlesztési pontjából. A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági céljai jelentőségének felismerése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Hogyan lehet vizsgálni a szabad Fizika: geometriai opAz élővilág szabad szemmel szemmel nem látható élőlényetika, domború lencse nem látható mérettartományának ket? képalkotása. beillesztése a természet méretA mikrobiológia alapvető vizsskálájába. A természeti rendszegálati módszerei. Kémia: kísérleti eszrek, szerveződési szintek egyközök és használatuk; másba épülésének felismerése. A Melyek a mikrobák főbb csoa szén szervetlen és mikrobák környezetünkben való portjai, milyen a testfelépítésük? szerves vegyületei; a általános előfordulásának felisA vírusok szerkezete. A baktérikén és vegyületei; a merése. Mikroszkópos megfiumok sejtfelépítése. Az egysejtű metán; oxidáció és regyelések végzése. eukarióták sejttípusa, változatos dukció; fertőtlenítőtestfelépítése és mozgástípusa. A szerek; halogén eleA baktériumok és az egysejtűek gombák testfelépítése, az egymek. sejttípusainak a felépítés és műsejtű, fonalas és teleptestű típuködés, a rendszerek szempontjai sok. A mikrobák elhelyezése az Földrajz: a Naprendalapján való összehasonlítása. élővilág méretskáláján. szer bolygói, mellékbolygói; a fertőző beMikrobák csoportosítása a rájuk Melyek a mikrobák életfeltéttegségek, járványok jellemző anyagcsere típusok elei? Mi befolyásolja környezeti összefüggése a népesalapján, környezeti jelentőségük elterjedésüket? ségszám alakulásával. példákkal való bizonyítása. A Anyagcsere típusok. mikrobák és a környezetük köA mikrobák földi anyagforgaMatematika: geometzötti kölcsönhatások rendszerlomban játszott szerepe, jelentőria, poliéderek; menyszemléletű elemzése. sége. nyiségi összehasonlíAz élet fizikai határainak tágabb Ősbaktériumok. Szélsőséges tás, mértékegységek. értelmezése, Földön kívüli leheéletformák, feltételezett földön tőségeinek tudományos alapú kívüli életlehetőségek. Történelem, társafelvetése. dalmi és állampolgári Hogyan előzhető meg a káros ismeretek: az antibioPéldák a mindennapi életben mikrobák elszaporodása? tikumok bevezetéséhasználható fertőtlenítési és steFertőtlenítés és sterilizálás fonek hatása a népesrilizálási eljárásokra. Előnyök és galma, jelentősége, néhány módségszám változására; hátrányok összegyűjtése. szer példája. A mindennapi köra járványok történeti nyezet higiéniájának jelentősége. jelentősége. Néhány, a mikrobák tevékenyséAz élelmiszerek romlásának géhez köthető tartósítási, konyokai, tartósítási lehetőségek. Magyar nyelv és irohatechnológiai, élelmiszeripari Növények mikrobiális kártevők dalom: a járványok és gyógyszergyártási folyamat elleni védelmének jelentősége, irodalmi ábrázolása. Tematikai egység

Láthatatlan élővilág - Mikrobák

146

módszerei. Melyek a mikrobák gazdasági hasznosításának lehetőségei? A mikrobiális tevékenység mezőgazdasági, élelmiszeripari és gyógyszeripari jelentősége. Az ehető gombák táplálkozási jelentősége.

kipróbálása. Kísérletek önálló elvégzése és értelmezése (erjedés, fertőtlenítőszerek hatása). Kutatómunka a helyi és világjárványok kialakulásáról, a megelőzés és elhárítás lehetőségeiről; a fertőzések megelőzési lehetőségeiről. Az orvoshoz fordulás szükségességének felismerése.

Mi a fertőzés, hogyan terjednek a fertőző betegségek? A mikrobiális fertőzések módjai, megelőzésük és gyógyításuk lehetőségei. Helyi és világjárvány fogalma, megelőzés és elhárítás lehetőségei. Összefoglalás, gyakorló óra Témazárás KulcsfogalSejtes és nem sejtes szerveződés, mikroba, vírus, baktérium, penészmak/Fogalmak gomba, élesztő, egysejtű, autotróf és heterotróf, antibiotikum. Tematikai egység Előzetes tudás


Órakeret 14 óra Szerveződési szintek, sejt és szövet fogalma, az élőlények csoportosításának elvei. Ivaros és ivartalan szaporodásmódok lényege. Az éghajlati alkalmazkodás példái a növényvilágban. Az éghajlati övek természetes életközösségei. A rendszerezés különböző lehetséges módjainak felismerése. A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek mikroszkópi megfigyelése során. A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének a fenntarthatóság, valamint a tudomány, technika, kultúra szemszögéből való értelmezése. A növények esztétikai szerepének felismerése. A biológiai ismereteken alapuló önálló véleményalkotás, tudatos vásárlói attitűd formálása. A Zöld Birodalom - A növények világa

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Miért tekinthetők a növények az életközösségek termelőinek? Hogyan függenek össze a növények életfolyamatai a sejtszintű felépítéssel és működéssel? A növényi sejtek felépítése, sajátos alkotói. A növényi sejt anyagfelépítő működése, a fotoszintézis folyamata, feltételei.

Fejlesztési követelmények A növényi sejttípus vizsgálata, a felépítés és funkció kapcsolatának elemzése. Egyszerű preparátumok készítése és mikroszkópi vizsgálata. A biológiai szerveződés sejt, szövet, szerv szinten való értelmezése. 147

Kapcsolódási pontok Kémia: a víz adszorpciója, oxidáció (sejtlégzés) és redukció (fotoszintézis), viaszok, cellulóz, szénhidrátok, olajok, fehérjék, vitaminok.

Hogyan függ össze a növények testfelépítése és életmódja? A növényi szövetek alaptípusai. A hajtásos növények létfenntartó szerveinek felépítése és működése. Hogyan szaporodnak a növények? Milyen feltételeket igényelnek fejlődésükhöz? A virág felépítése, a megtermékenyítés. Beporzási módok. A növekedés és fejlődés tényezői, szabályozása. A növényi egyedfejlődés típusai (példákkal). Ivartalan szaporodási módok. Melyek a növényvilág jelentősebb csoportjai, jellegzetes képviselői? A nagy növénycsoportok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) főbb jellemzői. Példák evolúciós folyamatokra, irányokra. Mely növények fontosak a gazdálkodásban és mindennapi környezetünkben? Hogyan és miért jelennek meg a növények a városi, épített környezetben? Gabonafélék, ipari növények, erdőalkotó fák, dísznövények (néhány ismert példa). A városi parkok jelentősége, jellegzetes növénycsoportjai, a szobanövények gondozási módjai.

A virág felépítésének és működésének elemzése. Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása az ivaros és ivartalan szaporodásmódok esetében. Megfigyelések a természetben, egyszerű laborkísérletek, az eredmények rögzítése, következtetések levonása. A fejlődéstörténeti rendszerben tükröződő evolúciós folyamatok felismerése. Adott szempontok alapján halmazba sorolás. A növényvilág és az emberi társadalom sokoldalú kapcsolatának (pl. élelmezés, ipari nyersanyagok, jóléti funkciók) értelmezése néhány konkrét példán keresztül. A mezőgazdaságban alkalmazható termelési módok lényegi jellemzőinek összehasonlítása, vásárlói attitűd tudatosítása. A fenntarthatóság kérdésének kritikus elemzése, alternatívák megfogalmazása.

Milyen anyagokat köszönhetünk a növényeknek? Növényi eredetű anyagok (élelmiszer alapanyagok, ipari nyersanyagok, gyógyszer hatóanyagok jelentősége, példái). Hogyan jelennek meg a gazdál148

Fizika: lencserendszerek (mikroszkóp), elektronmikroszkóp. Vizuális kultúra: a faés virágszimbolika. Földrajz: a Föld természetes növénytakarója; egyes fajok jelentősége a táplálékellátásban; a mezőgazdaság termelési módjai, ágazatai; globális környezeti problémák. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a termelési módok és a társadalmi fejlődés kapcsolata. Matematika: halmazok.

kodás és a fenntarthatóság szempontjai a növénytermesztésben? Talajminőség, talajművelés. Vegyszeres növényvédelem előnyei, hátrányai. A nagyüzemi monokultúra és a biogazdálkodás előnyei, hátrányai. A nemesítés és a fajtamegőrzés jelentősége, eljárásai. Gyakorló óra , Projekt munkák bemutatása Témazárás Kulcsfogalmak/ Fotoszintézis, növényi szövet és szerv, fejlődéstörténeti rendszer, nemzefogalmak dékváltakozás, nyitvatermő, zárvatermő, növénynemesítés. Órakeret 12 óra Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportoElőzetes tudás sításának elvei (Linné és Darwin). Az éghajlati övek természetes élővilága. A felépítés és a működés összekapcsolása az állati szövetek, szervrendszerek leírásában. A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségA tematikai egység ügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása. Az alkalmazkodás és az nevelési-fejlesztési állatfajok földrajzi elterjedése közötti összefüggések értelmezése az álcéljai landóság és a változás szempontjából. Az állatvilág és az emberiség sokoldalú kapcsolatának belátása, a fenntarthatóság szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Miért van szükségük az állatokKémia: oxidáció; oxiAz állati sejtek lényegi jellemzőnak szerves táplálékra? Hogyan gén és vegyületei; feinek, a felépítés és funkció kapfüggenek össze az állatok életfohérjék, szénhidrátok, csolatának felismerése. A táplállyamatai a sejtszintű felépítéssel zsírok; fehérjék, kalkozás, tápanyagfelvétel és lebonés működéssel? cium és vegyületei, tás, valamint a szervezet energiaA lebontó anyagcsere biokémiai hemoglobin, kollagén. igénye és ellátása közötti összefolyamatai, sejten belüli lokalifüggés felismerése. zációja. A sejtlégzés folyamata, Fizika: rugalmasság, feltételei. A felépítés, szilárdság, emelőelv, A szervrendszerek törzsfejlődéanyagátalakítás, raktározás lehegázok oldhatósága sének az állandóság és változás tőségei. vízben. szempontjain alapuló értelmezése. Hogyan függ össze az állatok Földrajz: korallzátoMegfigyelések, modellek, matestfelépítése és életmódja? nyok, édesvizi és tenkettek használata, kísérletek önAz állati szövetek alaptípusai. geri mészkő. álló elvégzése, a mikroszkóp önAz állati szervezet létfenntartó álló használata. szervrendszerei és szervei. MegTörténelem, társahatározó evolúciós folyamatok, dalmi és állampolgári Tematikai egység

Akik benépesítik a Földet - Az állatok világa

149

fejlődési lépések és irányok. Milyen szaporodásmódok fordulnak elő az állatvilágban? Hogyan alakult ki és mi a jelentősége az ivaros (szexuális) szaporodásnak? Ivartalan szaporodásmódok példái. Ivaros szaporodás elve, a megtermékenyítés módjai. Egyedfejlődési szakaszok, típusok. Egyedfejlődés és törzsfejlődés kapcsolata. Melyek az állatvilág, nagyobb csoportjai, jellegzetes képviselői? A nagy állatcsoportok főbb jellemzői, jellegzetes fajok. Példák evolúciós folyamatokra, irányokra.

Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása a szaporodásmódok és az egyedfejlődési folyamatok értelmezésében. Lényegi jellemzők megkülönböztetésén alapuló rendszertani csoportokba sorolás.

ismeretek: a gerinces állatok történeti jelentősége. Magyar nyelv és irodalom: a kutya szó nyelvi jelentésvilága, kapcsolódó jelentései.

Az állatvilág és az emberiség Etika: az élet tisztesokoldalú kapcsolatának belálete. tása, a fenntarthatóság szempontjain alapuló attitűdök, szokások és gyakorlati készségek. Etikai elvek szélesebb értelmezése, kiterjesztése az állatokkal való bánásmód területére. Érvek és ellenérvek a hobbiállatok tartásával kapcsolatban.

Ismeretterjesztő források feldolMelyek a gazdálkodás szemgozása a bionika témaköréből, az pontjából legfontosabb állatcso- információk kritikus értelmezése portok? Milyen gazdasági és a tanultak tükrében. környezeti hatása van a nagyüzemi állattenyésztésnek? Milyen alternatív gazdálkodási módok vannak? Halászat, haltenyésztés. Vadállomány, vadgazdálkodás. Húshasznosításra tartott állatok. Tejtermelés, tejtermékek, fogyasztásuk előnyei. Az állattenyésztés biológiai alapjának jelentősége. A takarmánytermesztés, hulladékelhelyezés környezeti hatása. Miért tartunk társként, kedvtelésből állatokat? Melyek az állattartás elemi szabályai, törvényi keretei? A kutya és az ember együttélése, kutyatartási szokások, szabályok. Egyéb társ- és hobbiállatok, tartásuk módjai (halak, madarak, 150

hüllők tartása). Az etikus állattartás elvei, törvényi szabályozása. Az állatvédelmi törvény főbb elvei, előírásai. Mit tanulhat a technika az állatoktól? A bionika fogalma, területei, néhány fontosabb alkalmazás példája. projekt munka, gyakorlás témazárás Sejtlégzés, mitokondrium, embrionális és posztembrionális fejlődés, állati Kulcsfogalmak/ szövet és szerv, gerinctelen és gerinces állat, állattenyésztés, vadgazdálkofogalmak dás, bionika. Kapcsolatok az élők és élettelen között - Élőlények és kör- Órakeret nyezetük 13 óra Az időjárás és az éghajlat elemei, élettelen környezeti tényezők, tűrőElőzetes tudás képesség, faj, a fizikai környezet jellemzői (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás). Az életközösségek mint rendszerek vizsgálata, a természet erőinek és kölcsönhatásainak megismerése. Az életközösségek változásának, az A tematikai egység anyagkörforgás folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül nevelési-fejlesztési a ciklikus és lineáris változások megismerése. Természeti rendszerek céljai leírására szolgáló módszerek használata terepen végzett vizsgálatok során. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Melyek az élővilág magasabb A rendszerek szemléletmódjának Földrajz: földrajzi (egyed feletti) szerveződési alkalmazása az élővilág egyövezetesség; a föld szintjei? másba épülő szerveződési szint- gömbhéjas szerkezete, Populáció, társulás fogalma, jel- jeinek értelmezésében. bioszféra; az éghajlat lemzői. A bioszféra szintje, a tényezői, a levegő és globális folyamatok iránya, jeAz élettelen környezet és az élő- a felszíni vizek felmelentősége. világ közötti kölcsönhatások legedése. elemzése. Hogyan befolyásolják az életteÉletközösségek vizsgálata tereMatematika: matemalen környezeti tényezők az élőlé- pen, a tapasztalatok rögzítése. tikai modellek (grányek létfeltételeit? fok, függvények, Az élőlények környezeti igénye Az élőlények egymásra gyakofüggvényábrázolás, (napfény, hőmérséklet, levegő, rolt hatásának vizsgálata megfistatisztikai elemzévíz, talaj), a szárazföldi és vízi gyelések és kísérletek alapján. sek); mennyiségekkel környezet sajátosságai. Környe- Az élőlények életközösségekben való műveletek. zeti eltartóképesség, tűrőképesjátszott szerepének elemzése, ség, korlátozó tényező, összehasonlítása diagramok, ké- Történelem, társabioindikáció, indikátor szervezet pek, videók alapján. A biológiai dalmi és állampolgári Tematikai egység

151

fogalma, példái. Hogyan vizsgálhatók az életközösségek? Milyen kapcsolatok, kölcsönhatások működnek az együtt élő fajok között? Hogyan jellemezhető az élőlények komplex életfeltétel rendszere? Állapotjelzők és módszerek. Az életközösségek vízszintes és függőleges elrendeződése. Populációs kölcsönhatások fogalma, példái. Niche fogalma, néhány példa. A szabad és a foglalt niche biológiai következményei.

hálózatok felépítésének és műkö- ismeretek: Erőforrádésének bemutatása konkrét pél- sok, termelési kultúdákon. rák, környezetátalakítás. Életközösségek vizsgálata tereA szikesedés és talajpen, a tapasztalatok rögzítése. erózió mint történeAz anyag, energia és információ lemformáló tényezők; szempontjainak alkalmazása az növényi, állati és eméletközösségekben zajló folyaberi élősködők demomatok értelmezésében. Az gráfiai hatásai. anyagi körfolyamatok és az energiaáramlás közötti különbség felismerése. A táplálékhálózatok felépítése, a táplálékpiramisok és a mezőgazdaság, élelmezés kérdései közötti összefüggések keresése.

Milyen változások, folyamatok figyelhetők meg az életközösségekben? Példák az életközösségekben zajló anyagkörforgásra. Táplálékpiramis. Ciklikus folyamatok, egyirányú változások, véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások. természetvédelem,gyakorlás témazárás Populáció, társulás, ökoszisztéma, bioszféra, élőhely, niche, szimbiózis, Kulcsfogalmak/ predáció, élősködés, antibiózis, versengés, környezeti eltartóképesség, fogalmak biodiverzitás, biomassza, táplálékpiramis, táplálkozási hálózat.

Órakeret 11 óra Az éghajlati alkalmazkodás példái az állatvilágban (biomok). Jelentősebb állatcsoportok lényegi jellemzői. Állati viselkedésformák, örökElőzetes tudás lött és tanult magatartás. Megfigyelés és kísérletezés célja és módszerei a biológiában. Az állati magatartás megfigyeléséhez és elemzéséhez szükséges alapfogalmak, szemléletmódok kialakítása. Viselkedésformák példáinak A tematikai egység típusokba sorolása, a cél, forma és eredet kérdéseinek megválaszolása. nevelési-fejlesztési A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazásán keresztül céljai az állati viselkedés alkalmazkodási folyamatként való értelmezése. Az emberi viselkedésre vonatkozó tanulságok és következtetések levonása. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Tematikai egység

Érthetjük őket? - Az állatok viselkedése

152

Milyen szerepe lehet a viselkedésnek az állatok életében? Az állati magatartás funkciójának értelmezése, fontosabb területei és példái. Milyen formái, elemei lehetnek az állatok viselkedésének? A magatartás (mozgási) elemekre, egységekre bontása, mozgásmintázat fogalma, példái. Miben térnek el a magatartás öröklött, illetve tanult formái? Feltétlen reflex fogalma, példái. Öröklött mozgáskombináció jellemzői, feltételei (inger, kulcsinger, belső motiváció). A tanult magatartásformák jelentősége az alkalmazkodásban, optimalizációban. Társításos (feltételes reflex), operáns és belátásos tanulás. A megerősítés szerepe. Hogyan kommunikálnak az állatok? Az állati kommunikáció célja (pl. jelzés, figyelmeztetés, agresszió) és formái (pl. akusztikus, kémiai és vizuális jelzések).

Az állati viselkedésmódok motivációinak, alkalmazkodási és optimalizációs jellegének felismerése. Megfigyelt jellemzők alapján típusok felismerése, besorolás. Az állati viselkedés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése, elemekre bontás és összegzés. Az öröklött és tanult magatartásformák, tanulási típusok megkülönböztetése, típusokba való besorolás. A magatartás és az állatok környezethez való alkalmazkodása közötti összefüggés felismerése. Az állati kommunikáció módjainak felismerése konkrét magatartásmódok, viselkedési helyzetek esetében.

Testnevelés és sport: mozgásformák. Magyar nyelv és irodalom: verbális és non-verbális kommunikáció. Fizika: rezgések, hullámok, frekvencia; hang, ultrahang. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agresszió példái az emberiség történelmében, a tömegek manipulásának eszközei. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a reklámok hatása, szupernormális ingerek.

Az állati viselkedés és az emberi Milyen hasonlóságok és különb- magatartás bizonyos területeinek ségek figyelhetők meg az állati és elemeinek összehasonlításán viselkedés és az emberi magatar- alapuló következtetések, a haEtika: csoportnormák, tás között? sonlóságok és különbségek felisönismeret, énkép. Agresszió, önzetlenség, szemémerése. lyes tér, államalkotás jellegzetességei. A szocialitás megjelenése, a kultúra magatartást befolyásoló hatása. Érdekességek, kutatások Témazárás Kulcsfogalmak/ Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agreszfogalmak szió, altruizmus, kulturális öröklődés.

153

Másfélmillió lépés Magyarországon... – Órakeret A Kárpát-medence élővilága 10 óra Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség, Előzetes tudás diverzitás A hazához való kötődés erősítése Magyarország és a Kárpát-medence életközösségeinek megismerésével. Egyes környezeti problémák következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenységnek a A tematikai egység környezetre való hatásának a vizsgálata. Helyi környezeti problémák nevelési-fejlesztési megismerése, felkészülés a figyelemfelhívásban és megoldásban való céljai aktív szerepvállalásra. A természetes életközösségek, a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos értékszemlélet, felelősségérzet, attitűd és szokásrendszer fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Melyek a Kárpát-medence jellegzetes élőhelyei, életközösség típusai és társulásai? Miként védik élő természeti örökségünket Földrajz: a Kárpátnemzeti parkjaink? medence, hazánk Vizes élőhelyek, fátlan társulánagytájai, erózió, husok, fás társulások, erdő típusok. musz. Tematikai egység

A magyarországi nemzeti parkok területi elhelyezkedése, jellegzetes tájai és védett értékei. A Kárpát-medence területén található jelentősebb természetvédelmi területek. Hogyan befolyásolja az emberi tevékenység az életközösségeket? Milyen veszélyek fenyegetik élő természeti értékeinket és mit tehetünk a védelmük érdekében? A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálkodás következtében. Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetés lehetőségei. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások példái. A természetvédelem törvényi szabályozása.

Terepen végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok gyűjtése, elemzése. A fajismert bővítése a vizsgált élőhelyek jellegzetesen magyar növényeivel és állataival. Helyi környezeti probléma felismerése, adatgyűjtés, cselekvési stratégia kialakítása. A lokális és globális megközelítési módok közötti kapcsolat felismerése az ökológiai rendszerek tanulmányozása során.

Kémia: műtrágyák, növényvédőszerek, rovarölőszerek. Matematika: grafikonok, mérés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Kárpátmedence történeti ökológiája (fokos gazdálkodás, lecsapolás, vízrendezés, szikesek, erdőirtás és -telepítés, nagyüzemi gazdálkodás). Magyar nyelv és irodalom: természetleírások.

154

Helyi cselekvési lehetőségek, civil szervezetek szerepe. gyakorlás Témazárás Társulás, biológiai sokféleség, természeti érték, vizes élőhely, fás társulás, Kulcsfogalmak/ fátlan társulás, özönnövény, veszélyeztetettség, természetkárosítás, terméfogalmak szetvédelem.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

A biológiai szerveződési szintek ismerete, megfelelő kezelése a problémamegoldás során. Felépítés és működés összefüggésén alapuló magyarázatok, következtetések a növényi és állati szervezet megismerése során. Az autotrófia biokémiai lényegének és ökológiai jelentőségének felismerése. A természetes élőhelyek típusainak, jellemzőinek lényegi ismerete, az egyes élőlénycsoportok környezeti igényével való kapcsolatba hozása. Az állati viselkedésmódok céljának, formáinak és eredetének, az állati közösségekben meghatározó társas kapcsolatok formáinak és funkcióinak ismerete. Etikai elvek alkalmazása az ökológiai problémák értelmezése és megoldása során. Aktív szerepvállalás és cselekvőképesség a helyi természeti értékek védelmében. A biológiai vizsgálatok megfelelő eszközeinek és módszereinek gyakorlati alkalmazása. Az internet és a könyvtár nyújtotta lehetőségek használata az önálló tanulás során.

11–12. évfolyam E tanulási szakasz célja az emberi szervezet felépítésének és működésének, az ember testi és lelki egészségének, a természeti környezetbe való beilleszkedésének vizsgálata. Az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel, ezzel elősegítve a tanulás tanítását is. A mindennapi élettel való kapcsolódások az érdeklődés felkeltését és a tudás alkalmazását egyaránt szolgálják, egyben erősítik a gazdasági nevelést és a pályaorientációt. Megjelennek a biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a különféle élő rendszerek és a közöttük lévő összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ szempontjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az ember minél mélyebb megismerése érdekében nem csak a testi felépítést, hanem a lelki alkatot, az önismerettel és a társas magatartással összefüggő problémákat is vizsgálják. Ezek a biológiai ismeretek megalapozzák a tanulók önismeretét és társas kultúráját, felkészítik őket testi és lelki egészségük tudatos fejlesztésére, megőrzésére. Ez a cél összekapcsolódik a másokért érzett felelősségvállalással, ezzel a közösségi érzést, a hazafias nevelést is erősítve. Az élettelen és az élő természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és működésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív állampolgári részvétel képességét. 11. évfolyam Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret 10 óra A sejt felépítése, fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. Szövet fogalma, típusai. Sejtjeinkben élünk - A sejt

155

A sejt biológiai szerveződési szintként való meghatározása. Rendszer és környezet összefüggéseinek alkalmazása a sejt felépítésének és műA tematikai egység ködésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti összefüggénevelési-fejlesztési sek megértése, a szerkezet és a kémiai felépítés összekapcsolása. céljai Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végbemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság és változás értelmezése a sejtben zajló folyamatok vonatkozásában. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek, Milyen sajátos fizikai-, kémiai jellemzői vannak a sejteknek? Fizika: diffúzió, ozA környezet fizikai hatásai és az mózis; hő, hőmérsékéletlehetőségek közötti összefüglet; elektromágneses gések. hullámok, hullámA víz biológiai szempontból fonhossz; energia fotos jellemzői. A sejtplazma mint galma, mértékegyoldat. sége, formái és átalaA környezeti koncentráció haAz élő állapot fizikai feltételeikíthatósága, potenciál, tása. nek, határainak meghatározása. feszültség. A sejteket felépítő szerves anya- Rendszer és környezet összefüggok fontosabb típusai, sajátos bi- gésének elemzése. Kémia: fontosabb féológiai funkciói. Az élő rendszerek sajátos kémiai mes és nem fémes eleösszetételének ismerete, a benmek; szerves vegyüleHogyan működik a sejt, mint bo- nük végbemenő kémiai folyamatek sajátosságai, csonyolult vegyi üzem? tok szabályozottságának beláportjai; kémhatás, pH; Az enzimműködés lényege, jetása. ion; oldódás, oldatok lentősége. A fizikai hatások élőlényekre koncentrációja, kéA sejteket károsító fizikai és ké- gyakorolt hatásának elemzése, miai kötés, katalízis, miai hatások főbb típusai. egyszerű kísérletek elvégzése, katalizátor. értelmezése. Miért igényelnek a sejtek enerMatematika: a menygiát? Hogyan juthatnak hozzá? Az élő rendszerek energiaszüknyiségi jellemzők kiA biológiai folyamatok energeti- ségletének megértése, a sejtfejezése számokkal; a kai összefüggései. Az ATP szeszintű energiaátalakító folyamaszámok értelmezése a repe. tok lényegének ismerete. valóság mennyiségeiFelépítő anyagcsere: fotoszintével, nagyságrendek; zis. Lebontó anyagcsere: sejtlég- A sejtműködés szabályozottságáhossz-, terület-, felzés, erjedés. nak felismerése, általánosítása az szín-, térfogatszámíA folyamatok alapegyenlete, élő állapotra. tás; halmazok hasznáenergiamérlege. lata, osztályokba sorolás, rendezés. Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a működésüInformatika: az inforket? máció fogalma, egyA sejtmembrán jelforgalmi funksége ciója. A kémiai kommunikáció, anyagfelvétel és -leadás módjai. 156


Biogén elem, enzim, kicsapódás, lebontó és felépítő anyagcsere, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, mitokondrium, zöld színtest.

Órakeret 13 óra A gerinces testfelépítés alapvető jellemzői. Az ember fő testtájai, arányai és szimmetriái. Az emberi egyedfejlődés főbb szakaszai. A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. A harántcsíkolt izomszövet felépítése. Az izomműködés Előzetes tudás alapvető mechanikai elvei. A törzs és a végtagok mozgásképességét kialakító szervrendszerek felépítése és működése. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása. Az ember megismerésével és egészségével összefüggő tudatosabb testkép kialakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése. Az emberi mozgásképesség mélyebb megértése, a szervrendszerek felépítésének és működésének kapcsolatba hozása. A biológiai szerveződési szintek együttes kezelése a mozgásképességgel összefüggő A tematikai egység magyarázatokban. A kémiai felépítés és a működés kapcsolatának érnevelési-fejlesztési telmezése a csont és az izom vonatkozásában. Állandóság és változás céljai szemléleti alkalmazása az izomösszehúzódás, az izommozgás és a mozgásképesség fejlődése esetében. A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos életmód iránti igény kialakítása, erősítése. Az egészség megőrzendő értékként való tudatosítása. A testi és lelki egyensúly kapcsolatának, együttes jelentőségének elfogadtatása. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek, Milyen külsődleges, formai jelAz emberi test szimmetria viszoMatematika: Halmalegek figyelhetők meg az emberi nyainak bemutatása, a fő testtázok használata; tulajtesten? jak megnevezése. Érvek gyűjtése donságok kiemelése, Szimmetria, testtájak és arányok. a helyes testtartás fontosságáról. analizálása. SzimmetA felegyenesedett testtartás, ge- Az emberi fajra jellemző testi ria; forma, arányok rincoszlop alakja, tartáshibák. sokféleség okainak vizsgálata összehasonlítása, oszA testi jellegek eltérései, átlagér- példákon. tályokba sorolása, rentékek és szélsőségek. Az emberi dezése különféle tulajrasszok jellemző testi jellegei. A saját testtel kapcsolatos ismedonságok szerint. retek elmélyítése, képzetek forMilyen kép él bennünk a tesmálása, tévképzetek felszínre Vizuális kultúra: fortünkről? El tudjuk-e fogadni a hozása, korrigálása. Önismeretet mák arányviszonyai; saját testünket? fejlesztő csoportmunka feladavizuális reklámok. Testkép és lelki egyensúly ösztok. szefüggése. A normál testsúly, Földrajz: kontinensek testalkat megőrzésének fontosA csontok szerkezete, összetéföldrajza, népek, népsága. tele és funkciója közötti összecsoportok. A megjelenés, a testkép módosí- függések felismerése. A csontok tásának lehetőségei, előnyök, egymással és az izmokkal való Tematikai egység

Szépség, erő, ügyesség - Az emberi test

157

mellékhatások, veszélyek. Milyen a csont összetétele, szöveti és szervi felépítése? Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A csontok formai típusai, kapcsolódási formái. Miként alakítják ki az izmok testünk mozgásképességét? A vázizmok összehúzódási képessége. A hajlító és feszítő izmok működése néhány példán. Az Emelőelv érvényesülése. Az izomerő és munka értelmezése. Milyen összefüggés van az életmód, munka és a mozgásszervrendszer állapota között? A fizikai terhelés hatása a csontozatra és az izomzatra. A munkaterhelés lehetséges hatása, az alkalmazkodás módja. Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések, sérülések? Milyen elsősegély alkalmazható sérülések esetén? A mozgásszegény életmód káros következményei. Szűrővizsgálatok lehetősége, fontossága. A bemelegítés, erősítés, nyújtás biológiai alapjai, fontossága. Sérülések típusai, alapvető elsősegélynyújtási ismeretek.

kapcsolódási módjainak összefüggésbe hozása a mozgásképességgel. Metszetek és makettek használata.

Fizika: sűrűség, szilárdság, rugalmasság; erő, munka, energia; egyszerű gépek.

Az izomösszehúzódás szöveti szintű értelmezése. Az izomzat hierarchikus felépítésének, rendszerszerűségének felismerése. A szövet-, szerv- és szervezetszintű működések összefüggésbe hozása. Mechanikai elvek alkalmazása. A testi képességek, adottságok és a munkavégzés, munkaformák összefüggésének elemzése.

Kémia: a víz; kalcium és vegyületei; fehérjék; kolloid állapot.

Adatgyűjtés a mozgásszegény életmód egészségkárosító hatásairól. A rendszeres testmozgással kapcsolatos szokások és tapasztalatok felmérése az osztály tanulóinak körében. Az önvizsgálatok és rendszeres szűrővizsgálatok fontosságának belátása. A balesetmegelőzés teendőinek összegyűjtése különböző élethelyzetekben (pl. sportolás, házimunka, közlekedés). Elsősegélynyújtás megismerése a vizsgált baleseti sérülések körében. Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata és értékelése.

Hogyan növelhető a fizikai teljesítőképesség? Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. Étrend, táplálékkiegészítők, teljesítménynövelők - előnyök, hátrányok, veszélyek. 158

Mozgóképkultúra és médiaismeret: emberábrázolás a képzőművészetben, filmben és irodalomban; a divat. Testnevelés és sport: mozgáskultúra, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; a helyes testtartás; gerincvédelem; a fittség jellemzői. Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték.


Bilaterális szimmetria, testkép, testtartás, rassz, rasszjelleg, normál testsúly, túlsúly, elhízás, táplálkozási zavar, reflex, ízület, csontsűrűség, izom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, izomösszehúzódás, relaxáció.

Órakeret 16 óra Tápanyagok, a tápcsatorna szakaszai, emésztés és felszívódás. Élelmiszerminőség, a tudatos vásárlás szempontjai. Az egészséges táplálkozás étrendi összefüggései. Testsúlyproblémák okai és következményei. Légutak, tüdő, légcsere és gázcsere. A sejtlégzés folyamata. A Előzetes tudás légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek. A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. Vércsoportok. Nyirok, nyirokkeringés. A szív és a keringési rendszer felépítése és működése. Az anyagforgalom beillesztése a szervezet egészének önfenntartó működésébe. A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet alakítása. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, gyakorlati készségek fejlesztése az emésztési folyamatok és a máj élettani szerepének megértésén, értelmezésén keresztül. A légzőrendszer felépítésének és működésének megismerésén kereszA tematikai egység tül a légzőrendszerre ható környezeti hatások felismerése, megbetenevelési-fejlesztési gedésekkel való kapcsolatának megértése. A levegőminőség védelcéljai mére irányuló cselekvési lehetőségek felismerése, az egészségmegőrzést szolgáló attitűdök alakítása. Az anyagfelvevő, szállító és kiválasztó folyamatok rendszerszintű értelmezése. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód megismerése, attitűdök fejlesztése. Elsősegélynyújtás elsajátítása alapvető vérzéseknél és szívmegálláskor. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok alkalmazások, ismeretek, Mi történik az elfogyasztott éteA tápcsatorna felépítése és a Kémia: Aminosavak. lekkel a szervezetünkben? benne végbemenő folyamatok fehérjék szerkezete; A tápcsatorna szakaszai. Az élettani céljának, fő lépéseinek katalizátor. Reakemésztés fogalma, emésztőnedértelmezése. cióhő; lipidek, szteroivek, a folyamat lépései. A tápA máj funkciójának elemzése. dok, koleszterin; glüanyagok felszívódása. A tápcsakóz, keményítő, cellutorna mozgása. A máj elhelyezkeA normál testsúly megőrzése lóz; vas és vegyületei, dése és szerepe a szervezet műköjelentőségének belátása, bizokomplex vegyületek; désében. nyítékok gyűjtése a túlsúly és kémhatás, pH; oldóaz elhízás kockázatairól. szer, oldat; ionvegyüÉletmódhoz igazodó étrendter- letek; kolloid rendszevezés, ezzel kapcsolatos adarek, koaguláció; oldaMilyen okai és következményei Tematikai egység

Szorgos szerveink - A szervezet anyagforgalma

159

lehetnek a túlsúlynak, az elhízásnak, illetve az alultápláltságnak? Testtömegindex, normál testsúly, túlsúly és elhízás következményei és emelkedő kockázatok. Tápanyagok fajlagos energiatartalma. Az alultápláltság, éhezés jelei, következményei. Milyen minőségi szempontokat kell figyelembe venni a helyes táplálkozás érdekében? Mit jelent az élelmiszer összetétel és minőség? A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. Fehérjebevitel, élelmi rostok, vitaminok forrásai, hatásaik és jelentőségük. Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Az élelmiszer higiénia fogalma, gyakorlati szempontjai. A normál bélflóra jelentősége. Élelmiszer allergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. A tartós stressz emésztőrendszerre gyakorolt hatása. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői.

tok, táblázatok kezelése, használata.

tok koncentrációja; ozmózis.

A fontosabb emésztőszervi és anyagcsere-betegségek tünetei, kezelésük, az orvoshoz fordulás szükségessége. Ismertető összeállítása a szájhigiéné és a rendszeres fogápolás helyes gyakorlatáról.

Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; gázok nyomása, áramlások; sűrűség; nyomás; diffúzió, ozmózis; elektromos áram.

A légutak és a tüdő felépítése alapján a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése. A légcsere biomechanikai szempontú leírása. A gázcsere folyamatának és biológiai szerepének magyarázata.

Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés.

A fontosabb légzőszervi betegségek kockázatainak, tüneteinek összehasonlítása, azonosítása. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati teendők összegyűjtése (pl. légzésvédelem, higiénia). A külső és a belső környezet értelmezése, a szabályozottság élettani jelentőségének felismerése.

Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata? Hogyan változik a be- és kilégzett levegő öszszetétele? A felső- és alsó légutak felépítése. A ki- és belégzés folyamata, légzőizmok. A gázcsere fogalma és feltételei. A hemoglobin szerepe, jelentősége. Vitálkapacitás, légzési perctérfogat fogalma. Melyek a gyakoribb légzőszervi megbetegedések, mit tehetünk a

A vér összetételét, állapotát jellemző fontosabb adatok elemzése. 160

Földrajz: a Föld légköre; alapgázok és szennyezők.

megelőzés érdekében? Levegőminőség jelentősége, jelentősebb légszennyező anyagok és szűrésük módjai. Kockázatok, kórképek, megelőzési és gyógyítási lehetőségek. Mi a szerepe a szervezet belső környezetét alkotó folyadéktereknek? Belső környezet fogalma, folyadékterek típusai, szabályozottságának élettani jelentősége. Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan és miért alvad meg a vér? A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A vér oldott és sejtes elemei. A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat fő lépései és tényezői. A vérrög képződés kockázati tényezői és következményei.

A véralvadás folyamatának és biológiai jelentőségének megértése, a trombózisos betegségekkel való összefüggésbe hozása. Az érrendszer és a szív felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok értelmezése. A vese felépítése, a benne végbemenő élettani folyamatok értelmezése. Ismeretterjesztő anyag összeállítása a szív és érrendszeri betegségek megelőzésének lehetőségeiről, idejében való felismerése jelentőségéről, az ezzel kapcsolatos teendőkről. Alapfokú elsősegélynyújtási (különböző vérzések ellátása) és újraélesztési gyakorlat (helyzetfelismerés és beavatkozás).

Hogyan működik a szívünk? Mi az erek feladata? A szív fölépítése, működésének szakaszai. A szívritmus, pulzusszám, pulzustérfogat és perctérfogat összefüggése. Értípusok, artéria, véna, kapilláris felépítése, funkciója. Vérkörök. Vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. Hogyan szabályozza a szervezet a testfolyadékok összetételét, mennyiségét? A vese szervi felépítése, a vesetestecske részei, működése. A vizelet képzése. A folyadékbevitel és a sófogyasztás összefüggése, a vérnyomásra gyakorolt hatásuk. Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelőzésük érdekében? 161

Érelmeszesedés, trombózis, infarktus, szélütés. Kockázatot jelentő élettani jellemzők Az érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggések. Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. Tápanyag, élelmiszerminőség, étrend, energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, túlsúly, elhízás, tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia. Kulcsfogalmak/ Légcsere, gázcsere, légút, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, fogalmak hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma. Belső környezet, folyadéktér, szabályozott állapot, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, vérkör, kamra, pitvar, szívbillyentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, homeosztázis, újraélesztés. Órakeret 6 óra A vér összetétele, vérsejttípusok. A fehérvérsejtek feladatai. Nyirok, nyirokkeringés, nyirokszerv fogalma, funkciói. Belső környezet foElőzetes tudás galma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. A bőr felépítése, rétegei, függelékei. A bőr főbb funkciói. Az immunrendszer szerepének, jelentőségének felismerése. A saját/idegen megkülönböztetésen alapuló védelmi mechanizmus megértése. Az autoimmun folyamatok értelmezése néhány gyakoribb betegség (pl. allergia) példáján. A rákbetegségek és az immunrendszer A tematikai egység állapota közötti összefüggés megértése. Az immunrendszert erősítő, nevelési-fejlesztési egészséges életmód jellemzőinek ismerete, alkalmazást segítő attitűcéljai dök erősítése. A bőrt veszélyeztető hatások felismerése, a megelőzést szolgáló életviteli szokások, ápolási eljárások megismerése. A testi-lelki egészség megőrzése iránti igény erősítése, a személyes felelősség tudatosítása. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Hogyan győzi le szervezetünk a Az immunrendszer területeinek, Kémia: fehérjék harfertőzéseket? Miért következhet komponenseinek és működésémadlagos szerkezete; be az átültetett szervek kilökőnek összefüggésbe hozása. cukrok, dése? poliszacharidok, Tematikai egység

Védelmi vonalaink - Az immunrendszer és a bőr

162

A veleszületett immunitás fogalma, folyamata. Gyulladás. A szerzett, specifikus immunitás jellemzői. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Antigén és antitest fogalma, reakciója.

Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alkalmazása a mindennapi életvitelben. A védőoltások indokoltságának elfogadása, hatékonyságuk biológiai magyarázata.

Miért van szükség a védőoltásokra? Mi a magyarázata a védőhatásuknak? Kórokozó, fertőző és megbetegítő képesség, helyi és világjárvány. Passzív és aktív immunizálás. Az immunizálás közegészségügyi előnyei. Gyakoribb védőoltások.

A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai érvekkel való alátámasztása. A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életvitel jellemzőinek öszszegyűjtése.

A bőr funkcióinak beillesztése a szervezet szintű működésbe. FelMi gyengíti és mi erősíti immun- építés és működés szempontú forendszerünket? Milyen követlyamatértelmezés. kezménye lehet a meggyengült immunvédelemnek? Személyi higiéné biztosításával, Az immunrendszer és a lelki ála bőr ápolásával és egészséglapot közötti összefüggés. A tar- megőrzésével kapcsolatos szokátós, nem kezelt stressz immunvé- sok, életmód tudatosulása. delmet gyengítő hatása. A HIV fertőzés és az immunrendszer gyengülése közötti összefüggések, az AIDS betegség. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Mit jelez testünk állapotából? A bőr funkciói. A bőr rétegei, szöveti felépítésük. Felépítés és működés összefüggései. A bőr mikrobái, bőrflóra. Bőrhibák típusai, okai. A bőr regenerációja, sebgyógyulás. Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb megbetegedései, mit tehetünk megelőzésük érdekében? A bőr higiénéje. Kiszáradás elleni védelem, táplálás. A bőrallergia okai, tünetei. A 163

lipidek; zsírok, kémhatás; mosó- és tisztítószerek. Fizika: hő, hőáramlás, párolgás; elektromágneses sugárzások spektruma, UV sugárzás, dózis. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: középkori járványok. Testnevelés és sport: mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés; higiéniai ismeretek.

napsugárzás (UV) károsító hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett immunitás, antigén, Kulcsfogalmak/ antigén felismerés, antitest, nyiroksejt, védőoltás, immunizálás; hám, fogalmak irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, érző idegvégződés, bőrallergia. Egyensúly és alkalmazkodás - Az életműködések szaÓrakeret bályozása 15 óra Vezérlés és szabályozás fogalma. Mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). Az idegi szabályozás alapelve. Az idegszövet felépítése, előfordulása és funkciói. Elemi idegi folyamatok, ingerület keletkezése és vezetése. Környéki Előzetes tudás és központi idegrendszer megkülönböztetése. Reflex fogalma. Érzékek és érzékszervek, a szem és a fül felépítése. A gerincvelő elhelyezkedése, szerkezete és funkciója. Az agy részei, kapcsolatai és főbb funkciói. A stressz biológiai értelmezése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei. A külső és belső érzékelés összefüggésbe hozása a szabályozott belső állapottal. A hormonális szabályozás konkrét mechanizmusainak értelmezése. A teljesítményfokozó hormonális szerek veszélyeinek felismerése, használatuk elutasítása. Hormonális rendellenességre viszszavezethető betegségek, gyakoribb kórképek megismerése. Az idegi A tematikai egység és hormonális szabályozás közötti kapcsolat felismerése. Az agyi nevelési-fejlesztési funkciók hierarchikus egymásra épülésének felismerése. Az idegcéljai rendszeri megbetegedések kockázati tényezőinek felismerése, a gyakoribb betegségtípusok megismerése, a megelőzést szolgáló életmódtanácsok elfogadása. A mentálhigiéné értelmezése, lehetőségeinek megismertetése. A tudatmódosító, függőséget okozó szerek elutasítása. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek, Hogyan képes a szervezet szabá- Az élő állapot értelmezése, felKémia: lipidek, sztelyozni belső állapotát? tételeinek megfogalmazása. A roidok; peptidek; glüVezérlés és szabályozás különb- szabályozottság jelentőségének kóz, glikogén; jód, sége. A szabályozókör fogalma, felismerése. komplex vegyületek; elemei. A negatív visszacsatolás kalcium és vegyületei; működési elve, biológiai szerepe. A hormonhatás megértése, a a molekulák szerkehormon-receptor kapcsolódás zete, ionok. Milyen szabályozó rendszerek jelentőségének felismerése. A működnek a szervezetünkben? hormonális és az idegi szabályo- Fizika: elektromosság, Milyen kapcsolat van közöttük? zás időbeli jellemzőinek és hatöltéshordozó; potenAz idegi és a hormonális szabátásterületeinek összehasonlítása. ciál, feszültség; látlyozás lényegi jellemzői, különb- A rendszerszerűség, összehanható fény, domború Tematikai egység

164

ségek, munkamegosztás. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése, agyalapi mirigy hormonok, szabályozásuk és hatásaik.

goltság elemzése konkrét példán.

Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek és mi a hatásuk? A hormonhatás jellemzői, hormon és receptor összefüggése. A vércukorszint szabályozása. A pajzsmirigy hormonjai, hatásuk. A kalciumszint szabályozása. A mellékvese hormoncsoportjai, fő hatásterületeik.

Testnevelés és sport: Hormonzavarokkal összefüggő prevenció, egészségkórképek vizsgálata, a kockáza- védelem, teljesítménytok és megelőzési lehetőségek fokozó szerek veszéfelismerése. lyei; motoros képesséA teljesítményfokozó és izomtö- gek, relaxáció. meg növelő szerek használatának elutasítása. Technika, életvitel és gyakorlat: Különböző ingertípusok csopor- baleseti veszélyek, tosítása. kockázatok.

Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? A szerzett cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelésük. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. A hormonális dopping módszerei, veszélyei.

A reflexes szabályozás elvének megértése, reflextípusok összehasonlítása. Reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése.

Hogyan működnek az idegsejtjeink? Az idegsejt felépítése. Inger, ingerület, ingerküszöb fogalma. Idesejtek kapcsolódása, a kémiai szinapszis, serkentés és gátlás. A szinapszisok működésére ható drogok, mérgek. Mi a gerincvelő szerepe az idegi szabályozásban? A gerincvelő felépítése, elhelyezkedése, kapcsolatai, funkciói. Reflexkör fogalma. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek.

A belső elválasztású mirigyek fontosabb hormonjainak megismerése, szabályozási területeinek és hatásainak azonosítása.

Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése, megértése. Érvelés az érzékszervek egészségmegőrzését szolgáló életvitel, az egészséges környezet igénylése, az ahhoz való jog érvényesítése témájában. Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás területeinek, módjainak és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése egy példán. Felépítés és működés kapcsolatba hozása a legfontosabb agyi területek esetében. A gyakoribb idegrendszeri zava165

lencse képalkotása, törésmutató; rezgések és hullámok, hullámtípusok, hullámjelenségek, hullámhossz és frekvencia.

Hogyan képesek érzékszerveink a környezeti ingerek felfogására? Mit tehetünk, érzékelési képességeink megőrzése érdekében? A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. A kémiai érzékelés. Észlelés és érzékelés különbsége, az agy szerepe az érzékelésben. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Zajártalom.

rok, rendellenességek és megbetegedések azonosítása, a megelőzés és gyógyítás lehetőségeinek összegyűjtése.

Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Mi történik pihenés, feltöltődés során? Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Szimpatikus és paraszimpatikus működés. Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol őrizzük emlékeinket, tanult képességeinket? Az agy részei. Agyidegek. Agykéreg, kéreg alatti magvak, fehérállomány. Értelmi és érzelmi működés, memória. Éberség és alvás ritmusa. Milyen idegrendszeri zavarok, rendellenességek és megbetegedések fordulhatnak elő? Mit tehetünk megelőzésük érdekében? Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei. Fejlődési zavarok, rendellenességek, fogyatékosság. Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmiKulcsfogalmak/ rigy-, mellékvesehormon, idegsejt, inger, ingerület, szinapszis, gerincvefogalmak lői reflex, szomatikus és vegetatív idegrendszer, szimpatikus és paraszimpatikus működés, érzékelés, érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg. 166

Vagyok, mint minden ember… - Az ember egyéni és Órakeret társas viselkedése 12 óra Az ember testi és szellemi fejlődésének szakaszai, főbb jellemzői. Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgonElőzetes tudás dozás). A személyiség összetevői, értelmi képességek, érzelmi adottságok. Szerepek a családban, a társadalomban. A viselkedési normák és szabályok szerepe. Az adott életkor pszichológiai jellemzőinek értelmezése kortárssegítők és szakemberek segítségével. Az önismeret, önelfogadás, társas együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség tudatosítása, a szülő, a család, a környezet szerepének bemutatása a függőségek megelőzésében. A kockázatos, veszélyes viselkedések, függőségek okainak, elkerülésének, élethelyzetek megoldási lehetőségeinek értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. Az A tematikai egység emberi agresszió és összetartozás jellemzőinek, okainak, befolyásonevelési-fejlesztési lása módjainak megismerése. Az emberfajták és kultúrák sajátossácéljai gainak és közös értékeinek fölismerése, más kultúrák elfogadásának és tiszteletének erősítése. A fogyatékkal élő emberek állapotának megértése, a segítő magatartás erősítése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának belátása. A tanulási képességekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismeretek és gyakorlati készségek fejlesztése. A motiváció, az érzelmi viszonyulás tanulással összefüggő jelentőségének felismerése, a pozitív attitűd erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok alkalmazások, ismeretek Miben közösek az emberi csopor- Az állati és emberi kommuniMagyar nyelv és irotok az állatokéval és miben kükáció formáinak összevetése. dalom: Kommunikálönbözünk tőlük? Az állati és az emberi csoporció, metakommunikáAz emberi csoportokra jellemző tokban uralkodó kapcsolatok ció; az emberi kapcsotársas viszonyok: utánzás, empá- összehasonlítása, csoportosílatok, az agresszió, setia, tartós kötődés, csoportnormák tása. gítőkészség, befogadás elfogadása és az ezzel kapcsolaés kirekesztés irodalmi tos érzelmek kimutatása, a szaBizonyítás, meggyőzés, művé- példái; szerelem és bálykövetés és szabályteremtés szi hatás, manipuláció, reklám, csalódás témái. Az érpéldái. Az idegen csoportoktól előítélet fölismerése. velés módjai. való elkülönülés és az eltérő cso- A tanulási képességet, hatéportok közti együttműködés bio- konyságot befolyásoló tényeTörténelem, társalógiai háttere. zők alapján következtetések le- dalmi és állampolgári vonása, tanulási szokások tuda- ismeretek: az agreszHogyan valósul meg az emberi tosítása, alakítása. szor fogalmának törtéviselkedésben a személyiség érneti megközelítése; telmi és érzelmi kettőssége? HoAz agressziót és gondoskodást történeti perek, előítégyan tanulunk? kiváltó tényezők összehasonlí- letek, Az ember, mint megismerő lény. tása állatoknál és embereknél. propagandahadjáratok Az érzelmek biológiai funkciói. példái. Tematikai egység

167

Az állatok és az ember tanulási képessége. Tanulási típusok. A tanulás és a memória kapcsolata. A motiváció, az érzelmi viszonyulás jelentősége a tanulásban. Mi ébreszti föl és mi gátolja az emberi együttműködés és agreszszió formáit? Hogyan befolyásolják a közösség elvárásai egyéni életünket és egészségünket? Szociokulturális hatások. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai, testi hatásai, a megelőzés és a feloldás lehetséges módjai.

Az egészség és betegség fogalmaira vonatkozó különböző szemléletű magyarázatok öszszevetése. Betegjogok, az alternatív gyógyászat lehetőségeinek és kockázatainak értelmezése. A kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeinek bemutatása.

Etika: emberi kapcsolatok; befogadás, kirekesztés; agresszió.

Mit tehetünk mentális egészségünk megóvása érdekében? A lelki egészség fogalma. Élethelyzetek, krízisidőszakok előfordulása, kezelése. A segítségkérés és nyújtás lehetőségei a köz- és a civil szférában. A párkapcsolat és a munkahelyi közösség, a baráti kapcsolatok jelentősége. A tevékenység, az alkotás és a személyi autonómia fontossága. Az orvoshoz fordulás szükségességének esetei. Kulcsfogalmak/ Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális komfogalmak munikáció, stressz, deviancia, lelki egészség, megküzdés, függőség. 12. évfolyam Tematikai egység

Előzetes tudás


Órakeret 18 óra A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. A biológiai sokféleség példái a távoli tájak és a Kárpát-medence élővilágával kapcsolatban. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. A sejt szerkezete és kémiai fölépítése. Vércsoport-antigének. A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklődés törvényei (Mendel). A faj fogalma A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása a betegségek kockázati tényezőivel összefüggésben. A tudományos ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése (pl. Az élet kódja - A biológiai információ és átörökítése

168

géntechnológia). A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának megismerése. Az orvoshoz fordulás szerepének, helyes időzítésének belátása az egészség megőrzésében. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása (betegségek kockázati tényezői, mutáció, evolúciós folyamatok). Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok alkalmazások, ismeretek Mi magyarázza az öröklött tulaj- A megjelenés (fenotípus) és az Kémia: cukrok, foszdonságok megjelenését vagy eltű- azt meghatározó biológiai rend- forsav, kondenzáció; a nését? szer (genotípus) megkülönbözte- fehérjék fölépítése. Gén és génváltozat fogalma. Men- tése, a változékonyság/változadel vizsgálati módszere, eredmé- tosság okainak elemzése. Fizika: elektromágnenyei. Allélkölcsönhatások. Példa Öröklött jelleg megjelenésének ses és radioaktív sugáremberi tulajdonságok öröklődészámszerű megadása. zások típusai. sére. Genetika betegség fogalma, Minőségi és mennyiségi jellegek példák egy génes típusokra. példáinak gyűjtése, összehasonlí- Matematika: valószíA minőségi és mennyiségi tulaj- tása. nűség. donságok öröklődése. A beltenyésztés kockázata és lehetséges A genetikai meghatározottság és Magyar nyelv és irodaelőnyei. az életmód általi befolyásolható- lom: fejlődés, öregedés ság felismerése, összefüggésbe és halál témái az irodaMilyen mértékben befolyásolhatja hozása. lomban; példák az ema környezet vagy a nevelés az Az egészségért való személyes beri élet értékére; tudoöröklött jellegek megnyilvánulá- felelősség belátása. mányos-fantasztikus sát? témakörök. Több gén által meghatározott jel- Az osztódások szerepének értellegek. A genetikai hajlam fomezése a testi és ivarsejtek létre- Etika: a tudományos galma, néhány példája. Kockázati jöttében és a genetikai sokféleség eredmények alkalmatényezők és gének kölcsönhatása. fenntartásában. zásával kapcsolatos Az egyén és a társadalom együttkérdések; környezeti élése öröklött hiányokkal (diéta). A nukleinsavak örökítő szerepé- etika. nek bizonyítása. Kódonszótár használata. GénmuMi magyarázza tulajdonságok táció következményének levezecsoportjainak együttes öröklését? tése. Mutagén hatások kerüléséMi a szerepe és haszna a szexuali- nek, ill. mérséklésének módjaival tásnak a faj szempontjából (szem- összefüggő lehetőségek gyűjtése. ben az ivartalanul szaporodással)? A genetikai kapcsoltság és oka. Szabályozott génműködés értelA számtartó és a számfelező osz- mezése. tódás, a sejtciklus. Daganatra utaló jelek fölismeTesti és ivari kromoszómák, a rése. nemhez kötött öröklés jellemzői. Tények és érvek gyűjtése az őssejt kutatások céljával, jelentőséMiből állnak, hol találhatók és ho- gével és kockázataival kapcsolatgyan működnek a gének? ban. 169

A nukleinsavak alapfölépítése. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, gyakoriságuk, lehetséges hatásaik, mutagén tényezők. Mi hangolja össze sejtjeink génműködését? Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért fejlődünk, öregszünk és miért halunk meg? A sejtek differenciálódása, a többsejtűek egyedfejlődése. Példa a génműködés szabályozottságára. A szabályozott működés zavara, daganatos betegségek. Az őssejtek lehetséges felhasználása. Tartós károsodás és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai

Szempontok gyűjtése a különböző információforrások kritikus értékeléséhez. Tények és érvek gyűjtése a géntechnológia lehetőségeiről és kockázatairól; véleményalkotás a témával kapcsolatban.

Hogyan, miért és milyen mértékben avatkozhat bele az ember a genom működésébe? A géntechnológia lényege, lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása. A genomika céljai. Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, belteKulcsfogalmak/ nyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás). fogalmak Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO, genomika. Tematikai egység

Előzetes tudás


Órakeret 18 óra Biológiai sokféleség fogalma. Ivartalan és ivaros szaporodási formák az állatvilágban. Az emberi szaporodással, szexualitással kapcsolatos alapfogalmak, szervrendszerek és működések. Az emberi életkorok fő jellemzői, a testi és lelki fejlődés lényegi lépései. Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások. Az adott életkor jellemzőinek értelmezése. A pályaválasztást elősegítő önismeret fejlesztése. A születés előtti és utáni teljes emberi életút szakaszainak ismerete, értékeinek belátása. A nemi élettel kapcsolatos személyes felelősség felismerése, alapvető morális és egészségügyi szabályok betartása mellett szóló érvek bemutatása. Érvelés a Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás

170

tudatos családtervezés, a várandós anya felelősségteljes életmódja mellett. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét? Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. Növények Földrajz: a kontinenivartalan szaporítása. Klónozás. sek jellegzetes élőviIvarsejtek, megtermékenyítési lága. módok a növény és állatvilágban Az ivartalan és az ivaros szapo(néhány példa). rodás előnyeinek és hátrányaiTörténelem, társanak összevetése. dalmi és állampolgári Mi a jelentősége a biológiai sokAz ivarsejtek összehasonlítása. ismeretek: a nemi küféleségnek? A ciklikus működések megérlönbségeket kiemelő, A genetikai sokféleség jellemtése. ill. az azokat elfedő zése (allélszám) és biológiai szeA családtervezés lehetőségeivel szokások, öltözetek. repe (nemesítés, az alkalmazkokapcsolatos tájékozottság megdás lehetősége). szerzése. Magyar nyelv és irodalom: szerelem és Mi okozza a férfi és nő biológiaiA biológiai sokféleségnek az szexualitás, család és lag eltérő jellemzőit? élet általános értelmezéséhez a születés, az abortusz Kromoszomális, elődleges és mávaló kapcsolása. traumájának irodalmi sodlagos nemi jellegek. feldolgozása; A férfi és női ivarsejtek, ivarszerBiológia ismeretekre alapozott, a gyermekkor és servek felépítése, működése. A erkölcsi, etikai szempontú érvek dülés mint irodalmi menstruációs ciklus hormonális gyűjtése a tudatos családtervetéma. szabályozása. zéssel kapcsolatban. Fogamzás és fogamzásgátlás, Etika: kapcsolatok, fecsaládtervezés. lelősségvállalás, az A megtermékenyülés, a méhen élet tisztelete. belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői. Ivartalan és ivaros szaporodás, klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő Kulcsfogalmak/ és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatest serkentő és sárgatest-hormon (profogalmak geszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény. Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési

Órakeret 14 óra Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Kibontakozás - Biológiai evolúció

Az evolúció egyirányú folyamatként való értelmezése, a fajok meg-

171

céljai

őrzésének fontosságára való figyelem felhívása. Az élővilág evolúciójáról alkotott elképzelések értelmezése az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Hogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan befolyásolható ez a folyamat? Az evolúció darwini leírása. A neodarwinista szemlélet lényege. A populációgenetikai modell. Fizika: kozmológia. Szelekció típusok. A genetikai változatosságot növelő és csökAz evolúciós gondolat változáTörténelem, társakentő tényezők. sának értelmezése. Az evolúciós dalmi és állampolgári rendszerek általános leírása. Po- ismeretek: A szelekció pulációgenetikai folyamatok szerepe a növény- és példáinak elemzése. állatnemesítésben. Minek alapján következtethetünk Ásatások, restaurálás, a jelenből a múltra és mi jelezAz evolúció közvetlen és közve- kormeghatározás. hető előre a jövőből? tett bizonyítékainak összehason- Népek és nyelvek roA fosszíliák értelmezése: az egy- lítása. konságának kérdése. kori élőlények rekonstrukciója, Biokémiai törzsfa értelmezése. Járványok történelemazaz a lelet kora. A módszerek korlátainak, feltét- formáló szerepe. Biokémiai törzsfa. eleinek elemzése. Rezisztens kórokozók, gyomok Művészetek, informamegjelenése és terjedése. Érvek és ellenérvek összevetése. tika: példák a techniFajok, csoportok kihalásának le- Információforrások kritikus fel- kai evolúcióra, stíluhetséges okai. használása. sok, divatok, szokások, rítusok, nyelvek Mikor és hogyan befolyásolhatstb. átalakulásaira. ják kis változások (pl. egyéni döntések) a jövőt meghatározó folyamatokat? Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció). A Gaia-elmélet lényege. Kulcsfogalmak/ Kibontakozás (evolúció), kiválogatódás (szelekció), kövület (fosszília), fogalmak korreláció, törzsfa. Tematikai egység Előzetes tudás

Órakeret 14 óra Ökológia: életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. Genetikai sokféleség. A természetföldrajzi környezet és az élővilág összefüggései. Az éghajlati övek jellegzetes élővilága, életközösségei (biomok). Élőhelyek pusztulásának okai. Jövőnk a tét - Gazdálkodás és fenntarthatóság

172


Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, földrajzi, történelmi tényekre. Az ember szerepének kritikus vizsgálata. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségeinek bemutatása. Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban, munkahelyi és lakókörnyezeti közösségekben.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen gazdálkodási és életmódbeli formák fennmaradásunk feltételei? Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. Az ökológiai krízis társadalmi-szemléleti hátterének fő tényezői. Ökológiai lábnyom. A természeti környezet terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. A természeti értékek védelmének lehetőségei.


A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása. A természeti értékek fennmaradási feltételeinek elemzése. Az ökológiai lábnyom iskolai, illetve lakókörnyezetben való csökkentési lehetőségeinek öszszegyűjtése. Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Történeti ökológia; civilizációs korszakváltások okai, az állat- és növénynemestés történelmi szerepe, helyszínei. Környezeti katasztrófák a történelemben és a jelenkorban. Példák nemzetközi egyezményekre. Globalizációs tendenciák és függetlenségi törekvések hátterének elemzése.

Magyar nyelv és irodalom: ember és terTermészetes életközösség megfimészet viszonyának Milyen hatásokat okoz a termégyelése, mérések elvégzése teremegfogalmazásai. szetes életközösségekben az em- pen, következtetések levonása, beri tevékenység? Mit lehet tenni cselekvési szándék erősítése, Földrajz: A település, a veszélyek csökkentéséért, a ká- tervkészítés. az infrastruktúra elerok mérsékléséért? mei; a gazdaság terüA természetes vagy letei; a mezőgazdaság természetközeli életközösség/áltechnológiái. lapot értelmezése, helyi példái. Az emberi tevékenység hatásaira Etika: környezeti etika utaló változások. Az életközöskérdései. ség változásának követésére alkalmas állapotjelzők, indikáto173

rok, a megfigyelés és mérés lehetőségei. Projekt munkák bemutatása, Összefoglalás-Ismétlés Témazárás Kulcsfogalmak/ Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, indikátorszerfogalmak vezet, erózió, kibocsátás, határérték, környezeti terhelés, degradáció. A tanuló gyakorlatot szerez a fölépítés és működés kapcsolatának felismerésére és elemzésére a biológia különböző szerveződési szintjein. Képes lesz valamilyen élő rendszerben a működés törvényszerűségeit keresni, a funkciót a magasabb szerveződési szintben betöltött szerepként is értelmezni. Szemléletében megjelenik a folyamatokat jellemző történetiség, a modern biológia tudományát e két látásmód összekapcsolásaként látja. Olyan világképre tesz szert, amely megtartja a tudomány leíró módszereit A fejlesztés várt és magyarázó erejét, egyben képessé válik a folyamatok és formák szereeredményei a két pének a természet egészében való elhelyezésére. Képet kap a Föld élőviláévfolyamos ciklus gának gazdagságáról, természeti örökségünk jelentőségéről és veszélyezvégén tetettségéről. Testi és lelki egészségét biológiai ismereteire alapozott, tudatosabb életmóddal képes megóvni. Tudása révén képessé válik az értékes hagyományok és az önpusztító szokások közti különbségtételre. A környezetet, a testi és szellemi egészségünket próbára tevő globális válság következményeinek felismerése, valamint biológiai ismeretei alapján a fenntarthatóságot szolgáló cselekvési késztetésekre és gyakorlati készségekre tesz szert.

174

FIZIKA Célok és feladatok A szakközépiskolai fizikatanítás elsődleges célja az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása mellett a természettudományos kompetencia fejlesztése. Olyan tudás építését kell támogatnunk, amely segíti természeti-technikai környezetünk megismerését, és a környezettel való összhang megtalálásához vezet. A tanulókkal együtt fedezzük fel a természet szépségét és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosítjuk, hogy a korszerű természettudományos műveltség a sokszínű egyetemes emberi kultúra kiemelkedően fontos része. Rávezetjük tanítványainkat, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat, és teszik lehetővé a technikai fejlődést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminőségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehetőségeket kínál, felelősséggel is jár. Az emberiség jövője döntően függ attól, hogy a természeti törvényeket megismerve beilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nemcsak a tudósok, hanem minden iskolázott ember közös felelőssége és kötelessége. A célok megvalósítás érdekében az iskolai oktatás és nevelés során figyelembe kell venni a fizikai megismerés módszereit, fejlődésének jellemzőit. A jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismeréséhez. Ezek eredményeit grafikus megjelenítéssel, a sejtett összefüggések matematikai formába öntésével, szabatos megfogalmazással kell rögzíteni. Az ellenőrzések elvégzése is fontos része a fizikai megismerésnek, mely adott esetben a téves eredmények cáfolatát vagy a modellalkotást is magában foglalja. A tanulók érdeklődése a természeti jelenségek megértése iránt nem öncélú. Igénylik és elvárják az elméleti ismeretek mindennapi életben való hasznosságának és alkalmazásának a bemutatását, hogy a tananyag eligazítson a modern technika világában. Ezért a szakközépiskolai fizikatanítás során elengedhetetlen a gyakorlati, technikai alkalmazások széles körének megismertetése. Lehetőséget kell biztosítani tanulói kísérletek és mérések rendszeres elvégzésére is. Kiemelt figyelmet kap a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolat. Lényeges, hogy a fizika egyes témaköreinek feldolgozása mindenki számára fontos témákkal, praktikus, a hétköznapokban is alkalmazható ismeretekkel kezdődjön. Így a tanulók felfedezik az ismeretek hasznát, érezni fogják, hogy a fizika az élet szinte minden területén megjelenik. A szakközépiskolai fizika tanterv szakít a hagyományos „begyakoroltató” számítási feladatokkal. Számításokat a legtöbb esetben csak akkor végzünk, ha az a tananyag mélyebb megértését szolgálja, vagy a számértékek önmagukban érdekesek. Nem kizárt természetesen annak lehetősége, hogy egyes csoportokban sor kerüljön összetettebb számításokkal járó problémamegoldásra is. A tanterv sikeres megvalósításának alapvető feltétele a tananyag feldolgozásának módszertani sokfélesége; többek között a csoportmunka, projektfeladatok végzése, a számítógépes animációk és szimulációk bemutatása, az interaktivitás, az aktív táblák és digitális táblák használata. Ha a tanulók aktívan részt vesznek a tantárgyi ismeretek feldolgozásában, azzal nemcsak tárgyi tudásuk bővül, hanem fejlődik természettudományos szemléletük, önálló tanulási stratégiájuk is. Ez pedig magával vonja az önmagukért és a közösségért érzett mélyebb felelősségérzetet is.

175

Az új fizikatanterv szemlélete változtatást kíván a tanulók értékelési módszereiben is. A hagyományos, definíciókon, törvények kimondásán és számítási feladatok elvégzésén alapuló számonkérés aránya csökkenthető, és helyébe az értékelésnek sok új eleme lép. Fontosabbá válnak a szóbeli feleletek és az írásbeli esszék, melyekben a tanulók kifejthetik, illetve leírhatják a megtanult jelenségek, technikai eszközök, a fizikát érintő nyitott társadalmi-gazdasági kérdések, problémák lényegét. Ezeken kívül az új módszertani megoldások, az információs kommunikációs technika alkalmazása is számos lehetőséget nyújt a tanulók értékelésére. A tananyag változatossága, a hétköznapokkal való folytonos kapcsolata, a feldolgozás sokfélesége, a szerzett ismeretek alkalmazhatósága remélhetően felkelti a tanulók kíváncsiságát. Ez adhat hajtóerőt a fizikatanulás az izgalmas, de néha kétségtelenül nehéz útján való végighaladáshoz. Az önmagában is összetett funkciójú természettudományi nevelés – a többi műveltségterülethez hasonlóan – beágyazódik az iskola komplex személyiségfejlesztési folyamatába. Ennek feltétele az iskolai és azon kívüli tanulási környezet változatossága, az információforrások, az interakciós lehetőségek sokfélesége, az önálló, cselekvő tanulás lehetősége. A természettudományok tanításakor a tanulási környezetet úgy kell tervezni, hogy az támogassa a különböző aktív tanulási formákat, technikákat a tanulócsoport összetétele, mérete, a rendelkezésre álló lehetőségek függvényében. Az aktív tanulás konkrét módszerei (például a problémaalapú tanulás vagy a kooperatív munka) alkalmazását a fejlesztési feladat, az elsajátítandó tartalom és a tanulócsoport igényei szerint célszerű megválasztani. 9-10. évfolyam A 9–10. évfolyamon való fizikatanulás pedagógiai üzenete az, hogy mindennapjaink világa megérthető, mennyiségileg megközelíthető, sajátos összefüggésekkel leírható, és ez a tudás a mindennapi életben hasznosítható, tehát közvetlenül értékké válik. Ebben az életkori szakaszban a tanulókat kiemelten érdeklik a közvetlen környezetükben megtapasztalható jelenségek: ezzel összhangban a klasszikus fizika témaköreit tárgyaljuk. A felvetett problémák, gyakorlati alkalmazások egyebek mellett a közlekedéshez, közlekedésbiztonsághoz, a modern tájékozódás eszközeihez, a világűr meghódításához, a természeti katasztrófák fizikai hátteréhez, szűkebb és tágabb környezetünk energiaviszonyaihoz, az emberi szervezet működésének fizikájához, az időjárás fizikai sajátságaihoz, háztartásunk elektromos ellátásához, a hangok világához, környezetünk állapotához, a környezetvédelemhez kötődnek. Az elsajátítandó ismeretek, a fejlesztett készségek és képességek gyakorlatiasak, a mindennapi életben jól használhatók, segítik a tanulók tájékozódását és hozzájárulnak önismeretük fejlődéséhez. Ezzel párhuzamosan a tanult anyag megalapozza a jelenségek mögött rejlő absztrakt általános törvények felismerését is, melyeket egyszerű számítások elvégzésével is alátámasztunk. Alapvető cél a környezettudatos fogyasztói attitűd, az állampolgári felelősség fejlesztése, a fizika fontosságának, gyakorlati hasznának felismertetése. Sok olyan témát is tárgyalunk, amelyhez kötődő ismeretek a fizika határterületeit érintik, így alkalmasak az integrált szemléletű oktatási programok, projektek, önálló munkák, témanapok kialakítására. Ilyen például a globális felmelegedés kérdése. Az ebben feldolgozott ismeretek, megalapozott fogalmak mindegyike közvetlen környezetünkhöz kapcsolódik. A vetélkedők, de az önálló adatgyűjtésen alapuló prezentációk is jellemző velejárói lehetnek a közös munkának. A témakör társadalmi vonatkozásai izgalmas viták szervezésére sarkallhatnak. A világhálón tanári útmutatás alapján a legkülönbözőbb problémákhoz kereshetnek a tanulók leírásokat, adatokat. Az adat- és információkeresés több területet céloz meg: fizika, technika, sport, biológia stb. Munka közben a digitális kompetencia fejlődésén túl a tanulók kritikai képessége is 176

javul. A természettudományos képzés egyik célja, hogy a tanulókat médiatudatosságra nevelje, ösztönözze őket a világ média által való leképezésének kritikus elemzésére. Fontos megértetni tanulókkal, hogy a világ ábrázolása a médiában nem azonos a valósággal. Valódi tudományos ismeretet csak hiteles forrásból, a témákat több oldalról, tárgyilagosan megvilágítva, megfelelő tudományos alapokkal rendelkezve szerezhetünk. A természettudományos képzés során jól használhatóak az informatikai eszközök. A fizika szempontjából elsősorban a mérések értékelését segítő szoftvereket, illetve a megfelelően megválasztott oktató programokat, interneten elérhető filmeket, animációkat emelhetjük ki. Azonban hangsúlyosan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az internet révén rendkívül sok szakmailag hibás anyagot is találhatunk. A projektmunkák elkészítése során a tanulók megtanulnak csapatban dolgozni, társaikkal együttműködni, eközben anyanyelvi kompetenciájuk is erősödik. Az értelmezés és a megértés szempontjából kiemelkedő jelentőségű a megfelelő szövegértés. Mindez felöleli a szövegben alkalmazott speciális jelrendszerek működésének értelmezését, a szöveg elemei közötti ok-okozati, általánosegyes vagy kategória-elem viszonyok áttekintését, az idegen vagy nem szokványos kifejezések jelentésének felismerését, az áttételesen megfogalmazott információk azonosítását. A közlekedéssel kapcsolatos problémák felvetése, az alternatív megoldások megismerése lehetővé teszi a tanulók számára, hogy egyéni álláspontokat alakítsanak ki. A sok, hétköznapi jelenséghez kötődő kérdésfelvetés a tanulókat közelebb viszi a technikai eszközökhöz. A cél a környezettudatos, a természet épségét óvó magatartás kialakítása. A feldolgozás módja segíti a tanulókat abban, hogy a modern technológiákat a környezet lehetőségeivel összhangban használhassák, és így a gazdasági élet tudatosabb szereplőivé váljanak. A tananyagban található egyszerű számolási feladatok, valamint az adatgyűjtéssel és elemzéssel kapcsolatos tevékenységek fejlesztik az elemző és kritikus gondolkodásmódot, támogatják a matematikai kompetenciák fejlődését. A tanterv alkalmazása során az életkornak megfelelően megjelennek az adatgyűjtés, tapasztalat, értelmezés, megértés folyamatait segítő matematikai modellek, eszközök, például matematikai műveletek, függvények, táblázatok, egyenletek, grafikonok, vektorok. A feldolgozott tartalmak nagymértékben kötődnek mindennapjainkhoz, így azokhoz a társadalmi döntéshelyzetekhez, melyekkel tanulóink felnőtt korukban találkozni fognak. A kompetenciafejlesztés szempontjából kiemelt iránynak tekintendő a szociális kompetenciák fejlesztése. A sokszínű s egymással ellentétes információk elemzése során alakulhat ki a felelős, tudatos döntésekre való képesség, miközben a tanulók vitakultúrája fejlődik. Mindezeket többek között a természettudományos kompetenciák fejlesztése alapozza meg. Az itt feldolgozott ismeretek az oksági gondolkodás kialakításában és megerősítésében segítenek. A természeti jelenségek, folyamatok időbeli lefolyásának függvényekkel való leírása, valamint a grafikonok elemzése az egyik legfontosabb feladat az órák folyamán. Sor kerül a térbeli tájékozódást szolgáló eszközök és módszerek fizikai alapjainak megismerésére is. Mindez segít a kutató, illetve a mérnöki munka jelentőségét felismerő és értékelő attitűd megalapozásában. Jelentős külföldi és hazai természettudósok módszereinek, tudományos eredményeinek és ezek érvényességi körének megismerésével a tudomány eredményei sokkal inkább emberarcúvá válhatnak a tanulók számára is. Ez egyúttal mélyíti európai és nemzeti azonosságtudatukat is. Sor kerül a megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzésére a technika egy adott szintjét képviselő társadalmi szituációkban. A fizikai modellek új verziói felhívják a figyelmet a tudomány dinamikus változására. Az anyagok tulajdonságainak mennyiségi és minőségi jellemzése segíti az objektív világleírást. 177

Az energia-megmaradás elvének megismerése, alkalmazása, az örökmozgó készítésének lehetetlensége segít az áltudományos csalások leleplezésében. A fizikai törvényszerűségek és az időjárás kapcsolatának elemzése a kaotikus rendszerek leírásának nehézségeit is megvilágítja. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas esők, „ózonlyuk”) hatásainak és okainak megértése a környezettudatos attitűdöt erősíti. Az alkalmazott feldolgozási módszerek, például a kísérletek, megfigyelések, projektmunkák, önálló internetes kutatások, előadások, csoportmunkák, terepmérések stb. tovább színesíthetik az amúgy is változatos anyagot. Időkeret, óraszámok Fizika 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam



9. évfolyam Tájékozódás égen-földön A közlekedés kinematikai problémái A közlekedés dinamikai problémái A tömegvonzás Mechanikai munka, energia, teljesítmény Egyszerű gépek a mindennapokban Mechanikai rezgések és hullámok Energia nélkül nem megy A Nap Energiaátalakító gépek Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás Összesen:

4 óra 7 óra 8 óra 5 óra 6 óra 4 óra 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra 14 óra 72 óra

Tájékozódás égen-földön

Órakeret 4 óra

Előzetes tudás Térképismeret. Az idő mérése. A tematikai egység Összetett rendszerek felismerése, a téridő nagyságrendjeinek, a terménevelési-fejlesztési szet méretviszonyainak azonosítása. Az önismeret fejlesztése a világban céljai elfoglalt hely, a távolságok és nagyságrendek értelmezésén keresztül. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati A térrel és idővel kapcsolatos el- Földrajz: a hosszúsági alkalmazások: képzelések fejlődéstörténetére és szélességi körök Tájékozódás a földgömbön: Eu- vonatkozó információk keresése, rendszere, térképismerópa, hazánk, lakóhelyünk. rendszerezése, bemutatása. ret. A földrajzi helymeghatározás A természetre jellemző hatalmas módszerei a múltban és ma. és rendkívül kicsiny tér- és idő- Történelem, társadalmi A Google Earth és a Google Sky méretek összehasonlítása (atom- és állampolgári ismerehasználata. mag, élőlények, Naprendszer, tek: tudománytörténet. Univerzum). Ismeretek: 178

Prefixumok használata. A fényév fogalma.


Távolságmérések és helyzetMatematika: geometriai meghatározások elvégzése (pél- számítások. dául: háromszögelés, helymeghatározás a Nap segítségével, radar, GPS). Tér, idő, földrajzi fokhálózat, vonatkoztatási rendszer.

Tematikai egység/ Órakeret A közlekedés kinematikai problémái Fejlesztési cél 7 óra Előzetes tudás Sebesség, vektorok, függvények. A tematikai egyA közlekedés mint rendszer értelmezése, az állandóság és változás megség nevelési-fejjelenítése a mozgások leírásában. Az egyéni felelősségtudat formálása. lesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Út-idő és sebesség-idő grafikonok készítése, elemzése. Számítások elvégzése az egyeProblémák, jelenségek, gyakornes vonalú egyenletes mozgás lati alkalmazások: esetében. Járművek sebessége, gyorsítása, A sebesség és a gyorsulás fofékezése. galma közötti különbség felisMilyen a biztonságos (és kéMatematika: függvény merése. nyelmes) közlekedés? (pl. fogalma, grafikus ábráA közlekedés kinematikai probtempomat, távolságtartó radar, zolás, egyenletrendelémáinak gyakorlati, számítátolató radar.) zés. sokkal kísért elemzése, pl. Ismeretek: adott sebesség eléréséhez szükKinematikai alapfogalmak: út, Testnevelés és sport: séges idő; elmozdulás, sebesség, átlagseérdekes sebességadaa fékút nagysága; besség. tok. a reakcióidő és a féktávolság A sebesség különböző mértékkapcsolata. egységei. Biológia-egészségtan: Mélység meghatározása időméA gyorsulás fogalma, mértékélőlények mozgása, seréssel. egysége. bességei; reakcióidő. A távolságmérés és helyzetSzabadesés út-idő összefüggése. meghatározás módjai (háromA szabadesés és a gravitáció Informatika: adatok szögelés, helymeghatározás a kapcsolata. feldolgozása, kiértékeNap segítségével, radar, GPS, Az egyenletes körmozgást leíró lése számítógéppel. műholdak). kinematikai jellemzők (pályasuHétköznapi körmozgásokhoz gár, kerületi sebesség, fordulatkapcsolódó számítások, pl. autó szám, keringési idő, szögsebesvagy kerékpár vagy görkorcsoség, centripetális gyorsulás). lya kerekeinek fordulatszáma, ill. kerületi pontjának centripetális gyorsulása adott sebességnél. Kulcsfogalmak/ Sebesség, átlagsebesség, gyorsulás, szabadesés, egyenletes körmozgás. fogalmak 179


A közlekedés dinamikai problémái

Órakeret 8 óra

A sebesség és a gyorsulás fogalma. Az oksági gondolkodás fejlesztése az állandóság és változás ok-okozati A tematikai egykapcsolatán keresztül a közlekedés rendszerében. Környezettudatos ség nevelési-fejgondolkodás formálása. A közlekedésbiztonság, a kockázatok és követlesztési céljai kezmények felmérésén keresztül az egyéni, valamint a társas felelősségérzet, az önismeret fejlesztése és a családi életre nevelés. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az utasok terhelése egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen gyorsuló mozgás esetén. A gépjármű és a környezet kölA súrlódás szerepe a közlekecsönhatásának vizsgálata. désben, például: ABS, fékerő Az eredő erő szerkesztése, kiszabályozó, a kerekek tapadása számolása egyszerű esetekben. (az autógumi szerepe). A súrlódás szerepe a gépjármű A gépjárművek fogyasztását bemozgása és irányítása szempontfolyásoló tényezők. jából. Az utasok védelme a gépjárműAz energiatakarékos közlekedés, ben: a környezettudatos, a természet gyűrődési zóna; épségét óvó közlekedési magaMatematika: vektorok, biztonsági öv; tartás lehetőségeinek feltárása. műveletek vektoroklégzsák. A közlekedésbiztonsági eszkökal, egyenletrendezés. zök működésének összekapcsoIsmeretek: lása az alapul szolgáló fizikai elAz erő fogalma, mérése, mértékvekkel, a tudatos és következeegysége. tes használat iránti igény. Newton törvényeinek megfogalA kanyarodás vezetéstechnikai mazása. elemeinek összekapcsolása ezek Speciális erőhatások (nehézségi fizikai alapjaival. erő, nyomóerő, fonálerő, súlyA test súlya és a tömege közötti erő, súrlódási erők, rugóerő). különbségtétel. A rugók erőtörvénye. A lendület fogalma. Lendületmegmaradás. Ütközések típusai. Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele. Kulcsfogalmak/ Tömeg, erő, eredő erő, tehetetlenség, súly, lendület, lendület-megmaradás. fogalmak

180


Órakeret 5 óra A kinematika és a dinamika alapfogalmai, a súly értelmezése. A NapElőzetes tudás rendszerről, a bolygók mozgásáról tanult általános iskolai ismeretek. Térképismeret. A gravitációs kölcsönhatás értelmezése az anyagot jellemző kölcsönA tematikai egység hatások rendszerében. A Naprendszer mint összetett struktúra értelmenevelési-fejlesztési zése. A felépítés és működés kapcsolata. Az absztrakt gondolkodás céljai fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeret Problémák, jelenségek, gyakorTörténelem, társadalmi lati alkalmazások: és állampolgári ismereMozgások a Naprendszerben: a Ejtési kísérletek elvégzése (kistek: tudománytörténet. Hold és a bolygók keringése, üs- méretű és nagyméretű labdák tökösök, meteorok mozgása. esési idejének mérése különböző Biológia-egészségtan: A nehézségi gyorsulás földrajzi magasságokból). állatok mozgásának helytől való függése. A rakétaelv kísérleti vizsgálata. elemzése (pl. medúza). Rakéták működése. A súlytalanság állapotának megŰrhajózás, súlytalanság. értése, a súlytalanság fogalmáMatematika: egyenletnak elkülönítése a gravitációs rendezés. Ismeretek: vonzás hiányától. Newton tömegvonzási törvénye. Az általános tömegvonzás, ilFöldrajz: a NaprendKozmikus sebességek: körsebes- letve a Kepler-törvények egyeteszer szerkezete, égitesség, szökési sebesség. mességének felismerése. tek mozgása, csillagkéA bolygómozgás Kepler-féle Tudománytörténeti információk pek. törvényei. gyűjtése. A perdület és a A piruettező korcsolyázó mozInformatika: adatok perdületmegmaradás egyszerűbb gásának kvalitatív vizsgálata. feldolgozása, kiértéketermészeti és technikai példálése számítógéppel. kon. Kulcsfogalmak/ Tömegvonzás, súlytalanság, bolygómozgás, perdület. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A tömegvonzás

Órakeret 6 óra A kinematika és a dinamika alapfogalmai. Vektorok felbontása összeteElőzetes tudás vőkre. A tematikai egyAz energiafogalom mélyítése, kiterjesztése. A munka, energia és teljeség nevelési-fejsítmény értelmezésén keresztül a tudományos és a köznapi szóhasználat lesztési céljai különbözőségének bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- A mechanikai energia tárolási Matematika: egyenletlati alkalmazások: lehetőségeinek felismerése kírendezés. Gépek, járművek motorjának sérletek elvégzése alapján. Mechanikai munka, energia, teljesítmény

181

teljesítménye. Az emberi teljesítmény fizikai határai. A súrlódás és a közegellenállás hatása a mechanikai energiákra.

A mechanikai energiák átalakítási folyamatainak kísérleti vizsgálata. A mechanikai energia-megmaradás tételének bemutatása szabadesésnél. Számítási feladatok végzése a teljesítménnyel kapcsolatban.

Biológia-egészségtan: élőlények mozgása, teljesítménye. Testnevelés és sport: sportolók teljesítménye.

Ismeretek: Munkavégzés, a mechanikai munka fogalma, mértékegysége. A helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia. Energia-megmaradás. A munkavégzés és az energiaváltozás kapcsolata. A teljesítmény fogalma, régi és új mértékegységei (lóerő, kilowatt). Kulcsfogalmak/ Munka, mechanikai energia (helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas fogalmak energia), energia-megmaradás, teljesítmény. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 4 óra Az erő fogalma. Vektorok összeadása, felbontása összetevőkre. Az állandóság és változás fogalmának értelmezése, feltételeinek megjeA tematikai egylenése a mechanikai egyensúlyi állapotok kapcsán. A fizikai ismeretek ség nevelési-fejalkalmazása a helyes testtartás fontosságának megértésében és a mozlesztési céljai gásszervek egészségének megőrzésében, az önismeret (testkép, szokások) fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az egyensúly és a nyugalom köEgyensúlyi állapotok zötti különbség felismerése biztos konkrét példák alapján. Matematika: egyenletbizonytalan A súlypont meghatározása mérendezés, műveletek közömbös réssel, illetve szerkesztéssel. vektorokkal. metastabil. Számos példa vizsgálata a hétköznapokból az egyszerű gépek Testnevelés és sport: Miét használunk egyszerű gépe- használatára (pl. háztartási gékondicionáló gépek. ket? Egyszerű gépek a gyakorpek, építkezés a történelem folatban lyamán, sport). Biológia-egészségtan: egyoldalú és kétoldalú emelő; A különféle egyszerű gépek mű- csontok, ízületek, izálló és mozgócsiga; ködésének értelmezése a vizsmok szerepe a szervehengerkerék; gált példák és mérések alapján. zetben. lejtő; A helyes testtartás megértése csavar; nagy teher emelésénél. ék. Egyszerű gépek a mindennapokban

182

Csontok, ízületek, izmok. Ismeretek: Testek egyensúlyi állapota, az egyensúly feltétele. A forgatónyomaték fogalma. KulcsfogalMunka, erő, egyensúlyi állapot, forgatónyomaték, egyszerű gép. mak/fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 6 óra A kinematika és a dinamika alapfogalmai. Vektorok. Rugóerő, rugalElőzetes tudás mas energia. A mechanikai energia megmaradása. A rezgések és hullámok szerepének megértése a Föld felépítésének és jellegzetes változásainak viszonyrendszerében. A jelenségkör dinamiA tematikai egység kai hátterének értelmezése. A társadalmi felelősség kérdéseinek hangnevelési-fejlesztési súlyozása a természeti katasztrófák bemutatásán keresztül. A tudocéljai mány, technika, kultúra szempontjából az időmérés és az építmények szerkezeti elemeinek bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési feladatok Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Periodikus jelenségek (rugóhoz Rezgő rendszerek kísérleti vizserősített test rezgése, fonálinga gálata. mozgása). A rezonancia feltételeinek tanulCsillapodó rezgések. mányozása gyakorlati példákon. Kényszerrezgések. A csillapodás jelenségének felisRezonancia, rezonancia-kataszt- merése konkrét példákon. Matematika: alapműrófa. A rezgések gerjesztésének meg- veletek, egyenletrendeMechanikai hullámok kialakuismerése néhány egyszerű pélzés, táblázat és grafilása. dán. kon készítése. Az árapály-jelenség. A Hold és A hullámok mint térben terjedő a Nap szerepe a jelenség létrerezgések értelmezése konkrét Informatika: informájöttében. példák vizsgálata alapján. ciókeresés interneten. Földrengések kialakulása, előre- A földrengések létrejöttének jelzése, tengerrengések, szökőár. elemzése a Föld szerkezete alap- Földrajz: földrengések, ján. lemeztektonika, árIsmeretek: A természeti katasztrófák idején apály-jelenség. A harmonikus rezgőmozgás jel- követendő helyes magatartás. lemzői: rezgésidő, amplitúdó, A földrengésbiztos épület sajáfrekvencia. tosságainak megismerése. A harmonikus rezgőmozgás Árapály-táblázatok elemzése. energiaviszonyai. Longitudinális, transzverzális hullám. Mechanikai rezgések és hullámok

183

A mechanikai hullámok jellemzői: hullámhossz, terjedési sebesség. A hullámhosszúság, a frekvencia és a terjedési sebesség közötti kapcsolat. Kulcsfogalmak/ Harmonikus rezgőmozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hullám, fogalmak hullámhosszúság. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Energia nélkül nem megy

Órakeret 6 óra

Mechanikai energiafajták. Mechanikai energia-megmaradás. Az energia fogalmának kiterjesztése a hőtanra, a környezet és fenntarthaA tematikai egység tóság, a környezeti rendszerek állapota, valamint az ember egészsége vonevelési-fejlesztési natkozásában. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az innovácéljai ció és a kutatások jelentőségének felismerése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeret Problémák, jelenségek, gyakor- Egyes táplálékok energiatartalKémia: az üzemanyalati alkalmazások: mának összehasonlítása. gok kémiai energiája, a A helyes táplálkozás energetikai Az egészséges táplálkozás jeltáplálék megemésztésévonatkozásai. lemzői. nek kémiai folyamatai, A legfontosabb élelmiszerek A hőmennyiség és hőmérséklet elektrolízis. energiatartalmának ismerete. fogalmának elkülönítése. Joule-kísérlet: a hő mechanikai A gépjárművek energetikai jelBiológia-egészségtan: a egyenértéke. lemzői és a környezetre gyakotáplálkozás alapvető biGépjárművek energiaforrásai, a rolt hatás mérlegelése. ológiai folyamatai. különböző üzemanyagok tulajÚj járműmeghajtási megoldások donságai. nyomon követése gyűjtőmunka Különleges meghajtású járműalapján. vek: például hibridautó, hidroAz emberi szervezet működéségénnel hajtott motor, elektromos nek energetikai vonatkozásai autó. (légzés, keringés, hőháztartás). A táplálkozás energetikai vonatkoIsmeretek: zásai (a táplálékok energiatarA hő régi és új mértékegységei: talma, az energia felhalmozása, kalória, joule. energiafelhasználás). A hőközlés és az égéshő fogalma. A fajhő fogalma. A hatásfok fogalma, motorok hatásfoka. Kulcsfogalmak/ Hő, fajhő, kalória, égéshő, hatásfok. fogalmak

184


Órakeret 6 óra

A Nap

Hőátadás. Energiák átalakítása. Energia-megmaradás. A hőterjedés különböző mechanizmusainak (hővezetés, hőáramlás, hőA tematikai egysugárzás) áttekintése a környezet és fenntarthatóság, a környezeti rendség nevelési-fejszerek állapota vonatkozásában. A hőtani ismeretek alkalmazása adott lesztési céljai hétköznapi témában gyűjtött adatok kritikus értelmezésével, az alkalmazási lehetőségek megítélésére. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeret Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A Napból a Föld felé áramló energia. A Nap felépítése, napjelenségek (napszél, napfolt, napkitörés.) A Biológia-egészségtan: Nap sugárzása, sarki fény. az „éltető Nap”, hőA napállandó értelmezése. A napenergia felhasználási leheháztartás, öltözködés. A napenergia felhasználási lehetőségei: napkollektor, napelem, tőségeinek összegyűjtése. napkohó, napkémény, naptó. Magyar nyelv és iroA hővezetés, a hőáramlás és a dalom; történelem, A hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás megjelenése egy latársadalmi és államhősugárzás alapvető jellemzői. kóház működésében. polgári ismeretek; viAlkalmazásuk gyakorlati probléEnergiatakarékos lakóház épízuális kultúra: a Nap mák elemzésekor. tése. kitüntetett szerepe a Gyűjtőmunka: lakóházak enerHőkamerás felvételek az épületmitológiában és a műgetikai minősítésének szempontdiagnosztikában. vészetekben. jai. Ismeretek: Hővezetés: hővezető anyagok, hőszigetelő anyagok. Hőáramlás: természetes és mesterséges hőáramlás. Hősugárzás. Kulcsfogalmak/ Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Földrajz: csillagászat.

Órakeret 6 óra Hőtani alapismeretek. Energiák átalakítása. Energia-megmaradás. Termikus rendszerek működésére vonatkozó általános elvek elsajátítása. A környezet és fenntarthatóság vonatkozásainak áttekintése. Az egyéni felelősség erősítése, a felelős döntés képességének természettudományos megalapozása a háztartással kapcsolatos döntésekben, a családi élet vonatkozásaiban. Energiaátalakító gépek

185

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeret Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Fűtő- és hűtőrendszerek: kondenzációs kazán, napkollektor, hőszivattyú, klímaberendezések. Megújuló energiák hasznosítása: vízierőművek, szélkerekek. Energiatakarékos építkezés, hőszigetelés, nyílászárók, megfelelő anyagok kiválasztása.


Kapcsolódási pontok Kémia: gyors és lassú égés, élelmiszerkémia.

A legfontosabb sütő- és főzőkészülékek fejélődésének áttekintése, használatuk elveinek elsajátítása, a jövőbe mutató megoldások megismerése. A gyakorlatban használt falazó anyagok hőszigetelő-képességének vizsgálata, elemzése.

Ismeretek: Az energia és a munkavégzés kapcsolata. A hasznosítható energia fogalma. Az energiatakarékosság. Kulcsfogalmak/ Megújuló energia, hasznosítható energia. fogalmak

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: beruházás megtérülése, megtérülési idő. Biológia-egészségtan: táplálkozás, ökológiai problémák. Etika: környezeti etika kérdései.

10. évfolyam Hasznosítható energia, a hőtan főtételei Vízkörnyezetünk fizikája Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai A hang és a hangszerek világa Szikrák és villámok Az elektromos áram Lakások, házak elektromos hálózata Elemek, telepek Az elektromos energia előállítása Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás Összesen: Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Hasznosítható energia, a hőtan főtételei

6 óra 8 óra 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra 8 óra 6 óra 4 óra 6 óra 10 óra 72 óra Órkeret 6 óra

Energiák átalakítása. Energia-megmaradás. Termikus rendszerek működésére vonatkozó általános elvek elsajátítása. A tematikai egység A környezet és fenntarthatóság vonatkozásainak áttekintése. Az egyéni nevelési-fejlesztési felelősség erősítése, a felelős döntés képességének természettudományos céljai megalapozása a háztartással kapcsolatos döntésekben, a családi élet vonatkozásaiban. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeret 186

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az emberiség energiaszükségletének alakulása. Megfordítható és nem- megfordítható folyamatok a mindennapokban. Súrlódás, energia-disszipáció a mindennapokban. A hőerőgép gyakorlati megvalósításának alapesetei.

A hasznosítható energia fogalmának értelmezése konkrét példák vizsgálata alapján. A hőtan első és második főtételének értelmezése néhány gyakorlati példán keresztül: a hő terjedésének iránya a hőerőgépek hatásfoka. Rend és rendezetlenség fogalmi tisztázása, spontán és rendeződési folyamatok értelmezése egyszerű esetekben. Első- és másodfajú örökmozgó lehetetlensége.

Kémia: reverzibilis és nem reverzibilis folyamatok. Biológia-egészségtan: ökológiai problémák, az élet, mint speciális folyamat, ahol a rend növekszik. Földrajz: energiaforrások.

Ismeretek: Nyílt és zárt rendszerek jellemzői. A hőtan első és második főtétele. Első- és másodfajú örökmozgó lehetetlensége. Rend és rendezetlenség, rendeződési folyamatok a természetben. A hatásfok fogalma. Kulcsfogalmak/ Megfordítható, nem-megfordítható folyamat, rend és rendezetlenség, haszfogalmak nosítható energia. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Vízkörnyezetünk fizikája

Órakeret 8 óra

Fajhő, hőmennyiség, energia. A különböző halmazállapotú anyagok tulajdonságai. A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek értelmezése a vízkörnyezet A tematikai egység kapcsán, a környezettudatosság fejlesztése. Halmazállapot-változások nevelési-fejlesztési sajátságainak azonosítása termikus rendszerekben, a fizikai modellezés céljai képességének fejlesztése. Képi és verbális információ feldolgozásának erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorMatematika: függvény lati alkalmazások: A különböző halmazállapotok fogalma, grafikus ábráA víz különleges tulajdonságai meghatározó tulajdonságainak zolás, egyenletrende(rendhagyó hőtágulás, nagy olrendszerezése. zés. vadáshő, forráshő, fajhő,) azok A jég rendhagyó hőtágulásából hatása a természetben, illetve adódó teendők, szabályok összeBiológia-egészségtan: mesterséges környezetünkben. gyűjtése (pl. a mélységi fagyhaA hajszálcsövesség Vérnyomás, véráramlás. tár szerepe az épületeknél, vízelszerepe növényeknél. Rövid távú anyagtranszport (dif- látásnál). A levegő páratartalma fúzió). Előzetes tudás

187

Halmazállapot-változások (párolgás, forrás, lecsapódás, olvadás, fagyás, szublimáció). A nyomás és a halmazállapotváltozás kapcsolata. Kölcsönhatások határfelületeken (adszorpció, felületi feszültség, hajszálcsövesség). Lakóházak vizesedése.

Hőmérséklet-hőmennyiség grafikonok készítése, elemzése halmazállapot-változásoknál. Az egyensúlyi állapot meghatározása különböző hőmérsékletű jég, illetve víz keverésénél. A felületi jelenségek önálló kísérleti vizsgálata. A vérnyomásmérés elvének átlátása.

és a közérzet kapcsolata. Vérkeringés, a vérnyomásra ható tényezők. Kémia: a víz tulajdonságai; adszorpció. Földrajz: óceáni éghajlat.

Ismeretek: A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai, ezek értelmezése részecskemodellel és kölcsönhatás-típusokkal. A halmazállapot-változások energetikai viszonyai. Olvadáshő, forráshő, párolgáshő. Kulcsfogalmak/ Olvadáshő, forráshő, párolgáshő, termikus egyensúly, felületi feszültség. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája

Órakeret 6 óra

A nyomás. A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek tudatosítása az időjárást beA tematikai egyfolyásoló fizikai folyamatok vizsgálatával kapcsolatban. Együttműköség nevelési-fejdés, kezdeményezőkészség fejlesztése csoportmunkában folytatott vizslesztési céljai gálódás során. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek A felhajtóerő mint hidrosztatikai Problémák, jelenségek, gyakorMatematika: az exponyomáskülönbség értelmezése. lati alkalmazások: nenciális függvény. Aerodinamikai paradoxon kísérA légnyomás változásai. A légleti bemutatása. nyomás függése a tengerszint feTestnevelés és sport: A szél épületekre gyakorolt haletti magasságtól és annak életsport nagy magassátásának bemutatása példákon. tani hatásai. A légnyomás és az gokban, sportolás a Természeti és technikai példák időjárás kapcsolata. mélyben. gyűjtése és a fizikai elvek értelHidro- és aerodinamikai elvek, mezése a repülés kapcsán (terjelenségek. Biológia-egészségtan: mések, állatok, repülő szerkezeAz áramlások nyomásviszonyai. légzés, mélységi mátek stb.). A légkör áramlásainak fizikai mor, hegyibetegség, Az időjárás elemeinek önálló jellemzői, a mozgató fizikai hamadarak repülése. vizsgálata. tások. A jég rendhagyó viselkedése köA tengeráramlások jellemzői, a Földrajz: térképek, atvetkezményeinek bemutatása mozgató fizikai hatások. laszok használata; csakonkrét gyakorlati példákon. 188

A víz körforgása. A befagyó tavak. A jéghegyek. A szél energiája. Az időjárás elemei, csapadékok, a csapadékok kialakulásának fizikai leírása. A termik szerepe. (pl. a sárkányrepülőnél, vitorlázó ernyőnél.) Repülők szárnykialakítása. Hangrobbanás. Légzés.

A szélben rejlő energia lehetőségeinek átlátása. A szélerőművek előnyeinek és hátrányainak öszszegyűjtése. Repülésbiztonsági statisztikák elemzése. Egyszerű repülőeszközök készítése. Önálló kísérletezés: pl. felfelé áramló levegő bemutatása, a tüdő modellezése.

padékok, csapadék-eloszlás; tengeráramlások; légkör, légnyomás, nagy földi légkörzés, szél.

Ismeretek: Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. A levegő mint ideális gáz. A hidrosztatikai nyomás és a felhajtóerő. A páratartalom fogalma, a telített gőz. A repülés elve. A légellenállás. A repülőgépek szárnyának sajátosságai (a szárnyra ható emelőerő). Kulcsfogalmak/ Légnyomás, hidrosztatikai nyomás, hidrosztatikai felhajtóerő, aerodinamifogalmak kai felhajtóerő. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai

Órakeret 6 óra

A hő terjedésével kapcsolatos ismeretek. A környezettudatos magatartás fejlesztése, összetett, globális környezeti A tematikai egyproblémák bemutatása során. A környezeti rendszerek állapota, védelme ség nevelési-fejés fenntarthatósága elemeinek bemutatásával az egyéni felelősségtudat lesztési céljai erősítése. Médiatudatosságra nevelés a szerzett információk tényeken alapuló, kritikus mérlegelésén keresztül. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorMegfelelő segédletek felhaszná- Biológia-egészségtan: lati alkalmazások: lásával a saját ökológiai lábaz ökológia fogalma. Hatásunk a környezetünkre, az nyom megbecsülése. A csökökológiai lábnyomot meghatákentés módozatainak végiggon- Földrajz: Környezetrozó tényezők: táplálkozás, lakdolása a környezettudatos fovédelem; A megújuló hatás, közlekedés stb. A hatások gyasztói szemlélet érdekében. és nem megújuló enerelemzése a fizika szempontjából. A környezeti ártalmak súlyogia fogalma; A légkör A Föld véges eltartó képessége. zása. Újságcikkek értelmezése, összetétele. Környezetszennyezés, légszeny- a környezettel kapcsolatos polinyezés problémái, azok fizikai tikai viták pro- és kontra érvInformatika: adatgyűjokai, hatásai. rendszerének megértése. tés az internetről. 189

Az ózonpajzs szerepe. Ipari létesítmények biztonsága. A globális felmelegedés kérdése. Üvegházhatás a természetben, az üvegházhatás szerepe.

A globális felmelegedés objektív tényei, s a lehetséges okokkal kapcsolatos feltevések elkülönítése.

Ismeretek: Az üvegházgázok fogalma. Az emberi tevékenység szerepe az üvegházhatás erősítésében. A széndioxid-kvóta. Kulcsfogalmak/ Üvegházhatás, globális felmelegedés, fenntartható fejlődés, ózonpajzs. fogalmak Tematikai egység/ Órakeret A hang és a hangszerek világa Fejlesztési cél 6 óra Előzetes tudás Rezgések fizikai leírása. A sebesség fogalma. A tematikai egyA hang szerepének megértése az emberi szervezet megismerésében, az ség nevelési-fejember érzékelésében, egészségében, a kommunikációs rendszerekben. lesztési céljai Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek A hangmagasság és frekvencia Problémák, jelenségek, gyakorkapcsolatának kísérleti bemutalati alkalmazások: tása. Hangsebesség- mérése. A hangLegalább egy hangsebesség-mésebesség függése a közegtől. rés elvégzése. Doppler-hatás. Matematika: periodiKözeledő, illetve távolodó autók Az emberi hangérzékelés fizikai kus függvények. hangjának vizsgálata, a frekvenalapjai. Az emberi fül felépítése. ciaváltozás kvalitatív értelmeA hangok keltésének eljárásai, Biológia-egészségtan: zése. Felhasználási területek behangszerek. Az emberi és az állati mutatása gyűjtőmunka alapján. Húrok rezgései, húros hangszehallás. Az ultrahang Néhány jellegzetes hang elherek. szerepe a denevérek tályezése a decibelskálán önálló Sípok fajtái. jékozódásában. Az ultinformációkeresés alapján. A zajszennyezés. rahang szerepe a diagKísérlet húros hangszeren: felUltrahang a természetben és nosztikában; „Gyóhang megszólaltatása, a tapaszgyógyászatban. gyító hangok”, fájdatalatok értelmezése. A hangolás lomküszöb. bemutatása. Vizet tartalmazó Ismeretek: kémcsövek hangmagasságának A hang fizikai jellemzői. Ének-zene: a hangszevizsgálata, zárt és nyitott síp A hang terjedésének mechanizrek típusai. hangjának összehasonlítása. musa. Gyűjtőmunka a fokozott hangHangintenzitás, a decibel foerő egészségkárosító hatásával, galma. a hatást csökkentő biztonsági inFelharmonikusok. tézkedésekkel kapcsolatban. Kulcsfogalmak/ Frekvencia, terjedési sebesség, hullámhossz, alaphang, felharmonikus. 190

fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 6 óra

Szikrák és villámok

Erő-ellenerő, munkavégzés, elektromos töltés Az elektromos alapjelenségek értelmezése az anyagot jellemző egyik A tematikai egyalapvető kölcsönhatásként. A sztatikus elektromosságra épülő technikai ség nevelési-fejrendszerek felismerése. Felelős magatartás kialakítása. A veszélyhelylesztési céljai zetek felismerése, megelőzése, felkészülés a segítségnyújtásra. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Az elektromos töltés fogalma, az elektrosztatikai alapfogalmak, alapjelenségek értelmezése, gyaProblémák, jelenségek, gyakor- korlati tapasztalatok, kísérletek lati alkalmazások: alapján. Elektrosztatikus alapjelenségek: Ponttöltések közötti erő kiszámídörzselektromosság, töltött tes- tása. tek közötti kölcsönhatás, földe- Különböző anyagok szigetelőkélés. pességének vizsgálata, jó szigeA fénymásoló és a lézernyomtelő és jó vezető anyagok felsorotató működése. lása. A villámok keletkezése, veszé- Egyszerű elektrosztatikai jelenséKémia: az elektron. lye, a villámhárítók működése. gek felismerése a fénymásoló és Az elektromos töltések tárolása: a lézernyomtató működésében Matematika: egyenletkondenzátorok. sematikus ábra alapján. rendezés, számok norA villámok veszélyének, a vilmálalakja. Ismeretek: lámhárítók működésének megisPonttöltések közötti erőhatás, merése, a helyes magatartás elsaaz elektromos töltés egysége. játítása zivataros, villámcsapásElektromosan szigetelő és veveszélyes időben. zető anyagok. Az elektromos térerősség és az Az elektromosság fizikai leírá- elektromos feszültség jelentésésában használatos fogalmak: nek megismerése, használatuk a elektromos térerősség, feszültjelenségek leírásában, értelmezéség, kapacitás. sében. A kondenzátorok szerepének felismerése az elektrotechnikában konkrét példák alapján. Elektromos kölcsönhatás, elektromos töltés, szigetelő anyag, vezető anyag, Kulcsfogalmak/ elektromos térerősség, elektromos mező, elektromos feszültség, kondenzáfogalmak tor. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 8 óra Elektrosztatikai alapfogalmak, vezető és szigetelő anyagok, elektromos feszültség fogalma. Az elektromos áram

191

Az egyenáramú elektromos hálózatok mint technikai rendszerek azonosítása, az áramok szerepének felismerése a szervezetben, az orvosi diagnosztikában. Kezdeményezőkészség és a tanulás tanulásának fejlesztése önálló munkán keresztül. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorAz elektromos áram létrejöttélati alkalmazások: nek megismerése, egyszerű Az elektromos áram élettani haBiológia-egészségtan: áramkörök összeállítása. tása: az emberi test áramvezetési az idegrendszer, orvosi Az elektromos áram hő-, fény-, tulajdonságai, idegi áramvezediagnosztika, terápia, kémiai és mágneses hatásának tés. érintésvédelem. megismerése kísérletekkel, deAz elektromos áram élettani szemonstrációkkal. repének, az orvosi diagnosztikai Matematika: elemi műOrvosi alkalmazások: EKG, és terápiás alkalmazásoknak az veletek elvégzése, graEEG felhasználási területeinek, ismerete. fikonok készítése. diagnosztikai szerepének átláA hazugságvizsgáló működése. tása. Informatika: adatok Az elektromos ellenállás kiszáIsmeretek: feldolgozása, kiértékemítása, mérése; a számított és Az elektromos áram fogalma, az lése számítógéppel. mért értékek összehasonlítása, áramerősség mértékegysége. következtetések levonása. Az elektromos ellenállás foKémia: áramvezetés Az emberi test (bőr) ellenálláságalma, mértékegysége. fémekben, ionvezetés, nak mérése különböző körülméOhm törvénye vezető szakaszra. fémrács, elektrolízis. nyek között, következtetések leVezetők elektromos ellenállásávonása. nak hőmérsékletfüggése. Kulcsfogalmak/ Elektromos áram, elektromos ellenállás. fogalmak A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai


Órakeret 6 óra Egyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség és ellenállás foElőzetes tudás galma. A háztartás elektromos hálózatának mint technikai rendszernek azonosíA tematikai egytása, az érintésvédelmi szabályok elsajátítása, családi életre nevelés. A ség nevelési-fejkörnyezettudatosság és energia hatékonyság szempontjainak megjelelesztési céljai nése a mindennapi életben az elektromos energia felhasználásában. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorEgyszerűbb kapcsolási rajzok lati alkalmazások: Matematika: elemi műértelmezése, áramkör összeállíElektromos hálózatok kialakíveletek elvégzése, tása kapcsolási rajz alapján. tása lakásokban, épületekben, egyenletrendezés, műA soros és a párhuzamos kapelektromos kapcsolási rajzok. veletek törtekkel. csolások legfontosabb jellemzőiAz elektromos áram veszélyei, nek megismerése, feszültség- és konnektorok lezárása kisgyerKémia: félvezetők. áramerősség viszonyok vizsgámekek védelme érdekében. Lakások, házak elektromos hálózata

192

A biztosíték (kismegszakító) működése, használata, olvadóés automata biztosítékok. Három- eres vezetékek használata, a földvezeték szerepe. Különböző teljesítményű fogyasztók összehasonlítása. Az energiatakarékosság kérdései, vezérelt (éjszakai) áram. A villanyszámla elemzése. Ismeretek: Soros és párhuzamos kapcsolás. Az elektromos munkavégzés és a Joule-hő fogalma, az elektromos teljesítmény kiszámítása.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

lata méréssel, összefüggések felismerése az adatok alapján. Az elektromosság veszélyeinek megismerése. A biztosítékok szerepének megismerése. Az elektromos munkavégzés, a Joule-hő, valamint az elektromos teljesítmény kiszámítása, fogyasztók teljesítményének összehasonlítása. Az energiatakarékosság kérdéseinek ismerete, a villanyszámla értelmezése. Hagyományos izzólámpa és azonos fényerejű, fehér LEDeket tartalmazó lámpa elektromos teljesítményének összehasonlítása.

Soros és párhuzamos kapcsolás, Joule-hő, földelés.

Órakeret 4 óra Egyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség és ellenállás foElőzetes tudás galma. A tematikai egyAnnak tudatosítása, hogy a környezettudatosság és fenntarthatóság ség nevelési-fejszempontjai a háztartás elektromosenergia-felhasználásában is érvényelesztési céljai síthetőek. A tudatos felhasználói, fogyasztói magatartás erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Elemek és telepek fizikus szemmel. Az elemek, telepek, újratölthető Gépkocsi-akkumulátorok adatai: akkumulátorok alapvető fizikai feszültség, amperóra (Ah). tulajdonságainak, paramétereiMobiltelefonok akkumulátorai, nek megismerése, mérése. Kémia: elektrokémia. tölthető ceruzaelemek adatai: fe- Egyszerű számítások elvégzése szültség, milliamperóra (mAh). az akkumulátorokban tárolt ener- Matematika: arányosAkkumulátorok energiatartalma, giával, töltéssel kapcsolatban. ság. a feltöltés költségei. A szelektív hulladékgyűjtés szükségességének megindokoIsmeretek: lása. Elemek és telepek működésének fizikai alapelvei egyszerűsített modell alapján. Elemek, telepek

193


Telep, akkumulátor, újratölthető elem.

Órakeret 6 óra Egyenáramok, az elektromos teljesítmény, az energia-megmaradás törElőzetes tudás vénye, az energiák egymásba alakulása. Az elektromágneses indukció segítségével előállított villamos energia A tematikai egytermelésének mint technikai rendszernek felismerése, azonosítása az ség nevelési-fejenergiaellátás rendszerében. A környezettudatos szemlélet erősítése. A lesztési céljai magyar és európai azonosságtudat erősítése a feltalálók munkájának (Jedlik, Bláthy, Zipernowsky, Déri) megismerésén keresztül. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mágnesek, mágneses alapjelen- Az alapvető mágneses jelenséFöldrajz: a Föld mágségek. gek megismerése, alapkísérletek neses tere, erőművek. Az elektromos energia előállíelvégzése. tása: dinamó, generátor. A Föld mágneses tere szerkezeTörténelem, társadalmi Elektromos hálózatok felépítése. tének, az iránytű működésének és állampolgári ismereA Föld mágneses tere, az iránytű megismerése. tek: Az elektromossághasználata. Az elektromágneses indukció gal kapcsolatos felfeA távvezetékek feszültségének néhány alapesetének kísérleti dezések szerepe az nagy értékekre történő feltransz- elemzése, a különböző típusok ipari fejlődésben; maformálásának oka. megkülönböztetése. gyar találmányok szeA generátor és a transzformátor repe az iparosodásban Ismeretek: működésének értelmezése mo(Ganz). A Széchenyi A mágneses mező fogalma, a dellek vizsgálata alapján. család szerepe az innomágneses tér irányának és nagy- A nagy elektromos hálózatok váció támogatásában ságának értelmezése. felépítésének, alapelveinek átteés a modernizációban Az elektromágneses indukció je- kintése szemléltetés (pl. semati(Nagycenk). lensége. kus rajz) alapján. A generátor és a transzformátor működése. Kulcsfogalmak/ Mágnes, mágneses mező, iránytű, generátor, elektromágneses indukció, fogalmak transzformátor. Az elektromos energia előállítása

A tanuló legyen képes fizikai jelenségek megfigyelésére, s az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Legyen tisztában azzal, hogy a fizika A fejlesztés várt átfogó törvényeket ismer fel, melyek alkalmazhatók jelenségek értelmeeredményei a két zésére, egyes események minőségi és mennyiségi előrejelzésére. Legyen évfolyamos ciklus képes egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a lényegtevégén lenektől elválasztani, tudjon egyszerűbb számításokat elvégezni és helyes logikai következtetéseket levonni. Tudja helyesen használni a tanult mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat (tehetetlenség, sebesség, 194

gyorsulás, tömeg, erő, erőtörvények, lendület, munka, energia, teljesítmény, hatásfok, tömegközéppont, forgatónyomaték, perdület, áramerősség, feszültség, ellenállás). Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a tanult legfontosabb törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is előforduló mennyiségek esetében használni. Legyen képes a számítógépes világhálón a témához kapcsolódó érdekes és hasznos adatokat, információkat gyűjteni. Ismerje a tanulmányok során előforduló fontosabb hétköznapi eszközök működési elvét, biztonságos használatát. Legyen tisztában saját szervezete működésének fizikai aspektusaival, valamint a mozgás, tájékozódás, közlekedés, a háztartás energetikai ellátásának (világítás, fűtés, elektromos rendszer, hőháztartás) legalapvetőbb fizikai vonatkozásaival, ezek gyakorlati alkalmazásaival. Ismerje az ember és környezetének kölcsönhatásából fakadó előnyöket és problémákat, valamint az emberiség felelősségét a környezet megóvásában. 11. évfolyam Az ebben az életkori szakaszban tárgyalt témakörök komplexek, életi, irodalmi, művészettörténeti aspektusokat hordoznak magukban. Ilyen az atom- és magfizika, valamint a csillagászat, melyek az anyagról, térről, időről kialakult átfogó képzeteinket, az emberiség és kozmikus környezetünk létrejöttét és sorsát, lehetőségeinket, felelősségünket s a jövő útjait veszik górcső alá. Itt tárgyaljuk a tudomány és technika legdinamikusabban fejlődő részét, a kommunikációt, az információ, vizualitás témaköreibe ágyazva. Azokat a területeket vizsgáljuk itt, amelyekben a naprakészség a legnehezebben megvalósítható mind a helyi tantervek írói, mind a taneszközök szerzői, mind a tanárok részéről. A mindenkiben élő kíváncsiságra építünk: hogyan, milyen elven működnek, mire használhatóak mindennapjaink informatikai eszközei, azok az eszközök, melyekkel naponta találkozunk. A fejlesztési célok fókuszában az erkölcsi nevelés, az állampolgárságra, demokráciára való nevelés, az egészség és fenntarthatóság kérdései állnak, a kompetenciák közül pedig az állampolgári és esztétikai-művészeti kompetenciák hangsúlyosabb megjelenése jelent új színt. Az atommodellek kapcsán különösen jól látható a modell és a valóság viszonya. Fontos pedagógiai üzenete ennek a szakasznak az, hogy leírásaink, világról alkotott képünk, természettudományos modelljeink nem azonosak a valósággal, hanem annak - lehetőségeinkhez mérten - legjobb megközelítései. Természettudományos tudásunk az osztatlan emberi műveltség része, és ezer szálon kapcsolódik össze a humán kultúrával, a lét nagy kérdéseivel. A természettudományos világkép fejlődik, átalakul, és ez a változás a technikai fejlődést alapozza meg. A másik fontos üzenet az, hogy a tudomány társadalmi jelenség. Működése, szabályozása, háttérintézményei, következtetései megjelennek mindennapi döntéseinkben, értékítéletünkben. A tudomány egyben olyan működési forma, szabályrendszer, amely megpróbál pontosan definiált fogalmakkal dolgozni. Így könnyen elkülöníthető az áltudományoktól, és jól elkülönül a hit kérdéseitől. A csillagászati tartalmak sajátsága, hogy lehetőséget nyújtanak mind a fizikai, mind a komplex természettudományos ismeretek szintézisére egy-egy konkrét jelenség kapcsán. Az ok-okozati összefüggéseknek konkrét jelenségek vizsgálatához kötött értelmezése fejleszti a természettudományos kompetenciát. A témakör sok nyitott kérdést is megfogalmaz a jövőről. A 195

kérdésekre adható lehetséges válaszok fejlesztik a vitakészséget, ennek révén az anyanyelvi kompetenciákat, és hozzájárulnak a tudatos állampolgárrá váláshoz is. A csillagászat számos irodalmi és művészeti vonatkozásának felhasználásával fejlődik a tanulók esztétikai érzéke. A közös és egyéni munka során végzett anyaggyűjtés, az önálló prezentációk készítése a digitális kompetenciát fejleszti. Az űrkutatás fejlődését tanulmányozva a tudomány gazdasági vonatkozásaival is megismerkedhetnek tanítványaink. Fontos pedagógiai üzenete ennek a résznek: a világ leírhatatlanul bonyolult, izgalmas, elmélyedésre, gondolkodásra késztet. A megértés, a gondolkodás nyújtotta öröm egyik legfontosabb emberi értékünk. Az atomfizikai modellek vizsgálata különösen fontos a tudománytörténeti folyamatok értelmezése szempontjából. A modellek, az elképzelések, az egymást váltó, illetve az egymást kiegészítő elméletek megszületésének és háttérbe szorulásának bemutatásával, - amit a NAT is megkövetel -, fontos ismeretelméleti kérdések is előkerülnek. Egyben jól mutatják a tudományos megismerés előre haladtával bekövetkező paradigmaváltásokat. Az atomok szerkezetét leíró modellek használata fizikai, kémiai jelenséggel összefüggésben segíti a komplex szemlélet kialakulását. A természet alapvető erőinek, kölcsönhatásainak megismerése jelentős lépés a világleírás szempontjából. A megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése a technika egy adott szintjét képviselő társadalmi szituációkban hűen tükrözi a gazdasági fejlettség és a tudomány alkalmazhatóságának összefüggését. A fizikai modellek új verziói felhívják a figyelmet a tudomány dinamikus változására. Az anyagok tulajdonságainak mennyiségi és minőségi jellemzése segíti az objektív világleírást. Az elektromosság, a gravitáció, a mágnesség és a sugárzások élővilágra gyakorolt hatásának vizsgálata a biológiával való szoros kapcsolatra mutat rá, figyelemre méltó módon rávilágítva az egyes természettudományok kapcsolataira. A jelenkor legdinamikusabb fejlődését produkáló információs és kommunikációs rendszerek felépítésének megismerése, jelentőségük értékelése, működésük fizikai háttere kedvet hozhat a fizikával való foglalatossághoz. Az anyag atomos szerkezetének leírása, a radioaktivitás témaköre, annak veszélyei az emberiség jövője szempontjából is rendkívül fontos kérdésekben segítenek eligazodni. A csillagászat- részben bemutatandó témák - a világmindenségben elfoglalt helyünk és az Univerzum keletkezése kapcsán - a lét legvégső kérdéseinek megértéséhez is lényeges adalékkal szolgálnak. A Naprendszer felépítésének, égitesttípusainak megismerése, a keletkezés és fejlődés vázlatos leírása dinamikus képet mutat egy óriási rendszerről, melynek kiemelt bolygója Földünk. A napfény és a földi élet közötti összefüggés felismerése érthetőbbé teszi a Nap egyes kultúrákban elfoglalt kitüntetett szerepét. A Világegyetem szerkezetének megismerése, annak múltjával és jövőjével kapcsolatos elméleteket alátámasztó, ill. cáfoló tények és érvek megismerése a kutatás néhány módszerének, céljának és eredményének áttekintése még a fizika iránt kevésbé érdeklődő tanulókat is ámulatba ejti. Az alkalmazott feldolgozási módszerek, például a kísérletek, megfigyelések, projektmunkák, önálló internetes kutatások, előadások, csoportmunkák, terepmérések tovább színesíthetik az amúgy is változatos anyagot.

196

11. évfolyam A fény természete és a látás Kommunikáció és képalkotás a 21. században Atomfizika a hétköznapokban A Naprendszer fizikai viszonyai Csillagok, galaxisok Gyakorlás, ellenőrzés, hiánypótlás Összesen: Tematikai egység/ Fejlesztési cél

8 óra 4 óra 7 óra 6 óra 5 óra 6 óra 36 óra

Órakeret 8 óra Elektromos mező, a Nap sugárzása, hősugárzás, üvegházhatás. MindenElőzetes tudás napi ismereteink a színekről, a fény viselkedésére vonatkozó geometriai optikai alapismeretek. A fény kettős természetének megértése. Absztrakt gondolkodás fejlesztése. Az emberi szem védelme fontosságának és lehetőségeinek beláttatása, az egészséges életmódra törekvés erősítése. A színek szerepe minA tematikai egység dennapjainkban, a harmonikus színösszeállítás fizikai alapon történő nevelési-fejlesztési magyarázata, esztétikai nevelés. A tudomány, technika, kultúra szemcéljai pontjából az innovációk (például a holográfia, a lézer) szerepének felismerése. A magyar kutatók, felfedezők (Gábor Dénes) szerepének megismerése a lézeres alkalmazások fejlesztésében: nemzeti azonosságtudat erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- Az elsődleges és másodlagos Biológia-egészségtan: lati alkalmazások: fényforrások megkülönböztetése. Az energiaátadás szeElsődleges és másodlagos fény- Az árnyékjelenségek felismerése, repe a gyógyászati alforrások a környezetünkben. A értelmezése, megfigyelése. kalmazásoknál. A szem fénynyaláb. Árnyékjelenségek, a Egy fénysebesség mérésére és a látás, a szem félárnyék fogalma. (becslésére) alkalmas eljárás egészsége. A valódi és a látszólagos kép. A megismerése. szem vázlatos felépítése. Gyakori Egyszerű kísérletek elvégzése a Kémia: lángfestés. látáshibák. Szemüveg és kontakt- háztartásban és környezetünkben lencse jellemzői, a dioptria foelőforduló elektromágneses hul- Magyar nyelv és irodagalma. lámok és az anyag kölcsönhatá- lom; mozgóképkultúra Színes világ: vörös, zöld és kék sára. és médiaismeret: színek alapszínek, kevert színek. A szí- A foton elmélet értelmezése, a a művészetekben. nes monitorok, kijelzők műköfrekvencia (hullámhossz) és foton dése. energia kapcsolatának megismeSzivárvány. Délibáb. rése. A lézer. A látást veszélyeztető tényezők A háromdimenziós képalkotás áttekintése, a látás-kiegészítők és aktuális eredményei optikai eszközök kiválasztása A távcső és a mikroszkóp műkö- szempontjainak megismerése. désének elve. Egyszerű sugármenetek készítése, leképezések értelmezése. A fény természete és a látás

197

Ismeretek: A távcső és mikroszkóp felfedeAz elektromágneses hullám fozésének tudománytörténeti szeregalma. pének megismerése, hatásának A fény sebessége légüres térben. felismerése az emberi gondolkoA fény sebessége különböző dásra. anyagokban. A lézerfénnyel kapcsolatos bizPlanck hipotézise, fotonok. tonsági előírások tudatos alkalA fénytörés és a fényvisszaverő- mazása. dés törvényei. Teljes visszaverődés. Valódi és látszólagos kép. Lencsék tulajdonságai, legfőbb jellemzői, a dioptria fogalma. A fény felbontása, a tiszta spektrumszínek: vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya. Tükrök (sík, domború, homorú). Hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, elektromágneses hullám, foton, Kulcsfogalmak/ spektrum. Tükör, lencse, fókuszpont, látszólagos- és valódi kép, színfelfogalmak bontás. Teljes visszaverődés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 4 óra Az elektromágneses hullámok természete. A fény fizikai tulajdonságai. Információs, kommunikációs rendszerek mint technikai rendszerek szerepének megértése az adatrögzítésben, adatok továbbításában. Az A tematikai egység innovációk jelentőségének felismerése a tudomány, technika, kultúra nevelési-fejlesztési szempontjából. Képalkotási eljárások, adattárolás és -továbbítás, orcéljai vosi diagnosztikai eljárások előfordulásának, céljainak, legfőbb sajátságainak felismerése a mindennapokban. A képalkotás fejlődése és a vizuális kommunikáció változása összefüggéseinek felismertetése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorInformatika: Az elektromágneses hullámok lati alkalmazások: perifériák adathordoszerepének megértése az inforA mobiltelefon felépítése és műzók, máció (hang, kép) átvitelben. ködése. Mozgóképkultúra és Az endoszkópos diagnosztikai Az optikai kábel. Az endoszkóp. médiaismeret: A komeljárás elvének megértése. A rádió működésének elve. munikáció alapjai. A A digitális technika elvei, a legMágneses adathordozók. képalkotó eljárások alelterjedtebb alkalmazások fiziCD, DVD lemezek. kalmazása a digitális kai alapjainak megértése. A fényelektromos hatás elve és művészetekben. A legelterjedtebb adattárolók gyakorlati alkalmazása (digitális szerkezetének, működésének, fényképezőgép, fénymásoló, léBiológia-egészségtan: kapacitásuk nagyságrendjének zernyomtató működésének Betegségek és a képalmegismerése. elve). kotó diagnosztikai eljáA fényképezőgép jellemző paraA röntgensugárzás és hatásai. rások, a megelőzés Kommunikáció és képalkotás a 21. században

198

Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a testben keletkező áramok kimutatása, röntgen, képalkotó eljárások).

métereinek értelmezése: felbontás, optikai- és digitális zoom. Gyűjtőmunka: A „jó” fényképek készítésének titkai. A röntgensugarak gyógyászati szerepének és veszélyeinek öszszegyűjtése.

szerepe. Vizuális kultúra: a fényképezés mint művészet, digitális művészet.

Ismeretek: Elektromágneses rezgések nyitott és zárt rezgőkörben. A rádió működésének elve. A moduláció. Digitális jelek. A fényelektromos hatás fizikai leírása, magyarázata. A röntgensugárzás és hatásai. Kulcsfogalmak/ Elektromágneses rezgés, hullám. Fényelektromos hatás, röntgensugárzás. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Atomfizika a hétköznapokban

Órakeret 7 óra

Ütközések. A fény jellemzői. Elemek tulajdonságai. Az anyag modellezésében rejlő filozófiai, tudománytörténeti vonatkozások felismerése. A modellalkotás ismeretelméleti szerepének értelmeA tematikai egység zése. A radioaktivitás és anyagszerkezet kapcsolatának megismerése, a nevelési-fejlesztési radioaktív sugárzások mindennapi megjelenésének, az élő és élettelen céljai környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása, az energiatermelésben játszott szerepének áttekintése. Az állampolgári felelősségvállalás erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakor- Különböző fénykibocsátó eszkö- Matematika: folytonos lati alkalmazások: zök spektrumának gyűjtése a és diszkrét változó, exAz atom fogalmának fejlődése, gyártók adatai alapján. (Pl. akvá- ponenciális függvény. az egyes atommodellek mellett rium-fénycsövek fajtáinak spektés ellen szóló érvek, tapasztala- ruma.) Kémia: anyagszerkezeti tok. Kutatómunka: a radioaktív jód vizsgálatok, az atom Elektron, atomok, molekulák és vizsgálati jelentősége. szerkezete; kristályok egyéb összetett rendszerek (kris- A radioaktivitás egészségügyi és kolloidok; az atomtályok, folyadékkristályok, kollo- hatásainak felismerése: mag. idok). sugárbetegség; Az atommag felfedezése: Rusugárterápia. Etika: a tudomány feletherford szórási kísérlete. Kutatómunka: mi történt lősségének kérdései. Stabil és bomló atommagok. A Csernobilban? radioaktív sugárzás felfedezése. Biológia-egészségtan: a A radioaktív bomlás. A bomlás sugárzások biológiai véletlenszerűsége. hatásai.

199

Radioaktivitás, mesterséges radioaktivitás. A nukleáris energia felhasználásának kérdései.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombomba története, politikai háttere, későbbi következményei.

Az energiatermelés kockázati tényezői. Atomerőművek működése, szabályozása. Kockázatok és rendszerbiztonság (sugárvédelem). Földrajz: energiaforráIsmeretek: sok. Vonalas és folytonos színképek jellemzése, létrejöttük magyarázata. Anyagszerkezetre vonatkozó atomfizikai ismeretek (Rutherford-modell, Bohr-modell, az atomok kvantummechanikai leírása). Az anyag kettős természete. Építőkövek: proton, neutron, kvark. A tömeghiány fogalma. Az atommagon belüli kölcsönhatások. A tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktív izotópok. Felezési idő, aktivitás. KulcsfogalVonalas színkép, az anyag kettős természete. Tömeg-energia egyenértékűmak/fogalmak ség. Radioaktivitás. Felezési idő. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 6 óra Az általános tömegvonzás törvénye, Kepler-törvények, halmazállaElőzetes tudás pot-változások. A Naprendszer mint összefüggő fizikai rendszer megismerése, értelA tematikai egység mezése, állapotának és keletkezésének összekapcsolása. Az űrkutatás nevelési-fejlesztési mint társadalmilag hasznos tevékenység megértetése. Az űrkutatás tucéljai dománytörténeti vonatkozásai, szerepének áttekintése a környezet és fenntarthatóság szempontjából. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorAz Föld mozgásaihoz kötött idő- Történelem, társadalmi lati alkalmazások: számítás logikájának megértése. és állampolgári ismereA hold- és a napfogyatkozás. A Földön uralkodó fizikai viszo- tek: Kopernikusz, KepA Merkúr, a Vénusz és a Mars nyoknak és a Föld Naprendsze- ler, Newton munkásjellegzetességei. A Naprendszer fizikai viszonyai

200

A Jupiter, a Szaturnusz, az Urá- ren belüli helyzetének összekap- sága. A napfogyatkonusz és a Neptunusz jellegzetes- csolása. zások szerepe az emségei. Holdfogyatkozás megfigyelése, beri kultúrában. Gyűrűk és holdak az óriásbolya Hold- fázis és holdfogyatkozás gók körül. megkülönböztetése. Földrajz: a tananyag Meteorok, meteoritek. Táblázati adatok segítségével csillagászati fejezetei, A kisbolygók övének elhelyezkét égitest sajátságainak, felszíni a Föld forgása és kekedése. viszonyainak összehasonlítása, ringése, a Föld forgáAz űrkutatás állomásai: első em- az eltérések okainak és azok kö- sának következményei ber az űrben, a Hold meghódívetkezményeinek az értelme(nyugati szelek öve), a tása, magyarok az űrben. zése. Föld belső szerkezete, Emberi objektumok az űrben: Az űrkutatás fejlődésének legföldtörténeti katasztróhordozórakéták, szállító eszköfontosabb állomásaira vonatfák, kráterbecsapódás zök. Az emberi élet lehetősége kozó adatok gyűjtése, rendszere- keltette felszíni alakzaaz űrben. zése. tok keresése térképeNemzetközi Űrállomás. A magyar űrkutatás eredményei- ken, műholdfelvételeA világűr megfigyelése: távcsö- nek, űrhajósainknak, a magyaken. vek, parabolaantennák, űrtávcső. rok által fejlesztett, űrbe juttatott Ismeretek: eszközöknek a megismerése. Biológia-egészségtan: A Naprendszer szerkezete, legAz űrkutatás jelenkori program- a Hold és az ember bifontosabb objektumai. jának, fő törekvéseinek áttekin- ológiai ciklusai, az élet A bolygók pályája, keringésük tése. fizikai feltételei; A tarés forgásuk sajátságai. Asztrológia és asztronómia. A tós súlytalanság hatása A Naprendszer keletkezése. földközéppontú és a napközépaz emberi szervezetre; A Föld kora. pontú világkép A nagy távolságú emA Hold jellemző adatai (távolberes űrutazás pszichoság, keringési idő, forgási periólógiai korlátjai. dus, hőmérséklet), a légkör hiánya. A Hold fázisai, a fázisok Etika: környezeti etika magyarázata. A Hold kora. kérdései; az ember heAz űrkutatás irányai, hasznosílye és szerepe. tása, társadalmi szerepe. Kulcsfogalmak/ Pálya, keringés, forgás, bolygó, hold, üstökös, meteor, meteorit. Űrkutatás. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 5 óra

Csillagok, galaxisok

A Nap sugárzása, energiatermelése. A fény terjedése. A felépítés és működés kapcsolatának értelmezése a csillagokban mint A tematikai egység természeti rendszerekben. Az Univerzum (általunk ismert része) anyagi nevelési-fejlesztési egységének beláttatása. A világmindenség mint fizikai rendszer fejlődécéljai sének, a fejlődés kereteinek, következményeinek, időbeli lefutásának megértése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek


201


Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A Nap várható jövője. A csillagtevékenység formái, ezek észlelése. A fizikai-matematikai világleírások hatása az európai kultúrára. Az Univerzum tágulására utaló tapasztalatok, a galaxis halmazok távolodása. Ismeretek: A csillag definíciója, jellemzői, gyakorisága, mérete, szerepe az elemek kialakulásában. A csillagok méretviszonyainak A galaxisok, alakjuk, szerkeze(nagyságrendeknek) áttekintése. tük. Galaxisunk: a Tejút. A csillagok energiatermelésének Az Univerzum fejlődése, az ős- megértése. robbanás elmélet. Önálló projektmunkák, képek Az Univerzum kora, létrejöttégyűjtése, egyszerű megfigyelének, jövőjének néhány modellje. sek végzése (például: a Tejút A fizikai-matematikai világleírá- megfigyelése). sok hatása az európai kultúrára. Érvelés és vita az Univerzumról A fizika tudományának hatása kialakított képzetekkel kapcsoaz ipari-technikai civilizációra. latban. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasz. nosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása, az áltudomány ismérvei és veszélye. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések fejlődése, egymásra épülése révén. A törvények, elvek szerepe. Megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése. Jelentős külföldi és hazai természettudósok módszereinek, tudományos eredményeinek és ezek érvényességi körének megismerése Kulcsfogalmak/ Csillag, galaxis, Tejút. Ősrobbanás, téridő. fogalmak

202

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Napkultusz az antik kultúrákban. Kémia: a periódusos rendszer, elemek keletkezése. Magyar nyelv és irodalom: Madách Imre: Az ember tragédiája. Etika: az ember világegyetemben elfoglalt helyének értelmezése. Biológia: az evolúció fogalma.

A tanuló ismerje az infokommunikációs technológia legfontosabb eszközeit, alkalmazásukat, működésük fizikai hátterét. Ismerje saját érzékszervei működésének fizikai vonatkozásait, törekedjen ezek állapotának tudatos védelmére. Ismerje a látható fény különböző hullámtulajdonságait. Ismerjen olyan kísérleti eredményeket, tapasztalati tényeket, amelyekből arra következtethetünk, hogy az anyag atomos szerkezetű. Ismerje fel, hogy a fizika modelleken keresztül ragadja meg a valóságot, eljárásai, A fejlesztés várt módszerei kijelölik a tudomány határait. Ismerje a mag-átalakulások főbb eredményei a két típusait (hasadás, fúzió). Legyen tisztában ezek felhasználási lehetőségeiévfolyamos ciklus vel. Tudja összehasonlítani az atomenergia felhasználásának előnyeit és végén hátrányait a többi energiatermelési móddal, különös tekintettel a környezeti hatásokra. Legyen képes Univerzumunkat és az embert kölcsönhatásukban szemlélni, az emberiség létrejöttét, sorsát, jövőjét és az Univerzum történetét összekapcsolni. Legyenek ismeretei a csillagászat alapvető eredményeiről. Ismerje az Univerzum és a Naprendszer kialakulásának történetét. Ismerje az űrhajózás elméleti és gyakorlati jelentőségét.

203

KÉMIA Célok és feladatok A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely – tartalmain és tevékenységein keresztül – az alapismeretek elsajátításán, illetve az alapvető logikai összefüggések felismerésén túl arra motiválja a tanulókat, hogy tudásukat a napi életüket érintő kémiai problémák kritikus végiggondolására alkalmazzák és igényt alakít ki arra, hogy azt a későbbiekben gyarapítsák. A kémiai alapműveltség birtokosaként a tanuló érzékennyé válik az anyagokkal kapcsolatos természettudományos problémákra, és ezek értelmezésében képes kémiai ismeretekkel kapcsolatos információk értelmezésére, érti a kémiai gondolkodásmód és a tudományos kutatások alapvető szemléletmódját. A kémia tanulása abban segít, hogy a tanuló felnőttként életvezetésével, otthona és környezete állapotával kapcsolatban megalapozott döntéseket hozzon, tudatos fogyasztóvá, felelős és kritikus állampolgárrá váljon, aki tudása révén védett az áltudományos, gyakran manipulatív információkkal, illetve a téves vagy hiányos tájékoztatással szemben. A kémiai alapműveltség révén érthető és értékelhető, hogy a kémiával kapcsolatos területek (egyebek mellett a kémiai alapkutatások, a vegyipar, a gyógyszer-, élelmiszer- és kozmetikai ipar) művelése milyen perspektívát jelent globális és nemzeti szinten, az egyéni életminőség változása, illetve a személyes karrier szempontjából. Ezért ez a kerettanterv a tanulók számára releváns problémák, jelenségek, folyamatok megfigyeltetésén, feltárásán alapul, ily módon alakítva ki a kémiával kapcsolatos természettudományos műveltséget. A tanterv tartalmi elemei gyakran összetettek, integrált szemléletűek, számos tantárgyközi kapcsolatot tárnak fel. A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja. A műveltségterület egyik aspektusaként – különösen az erősen adottságokra épülő szakmák esetén – hozzájárul, hogy lehetőség nyíljék a pályakorrekcióra, az eredményesebb átképzésre. Természettudományos tárgyként meghatározó szerepe van a gondolkodás fejlődésében, felvértezi a diákokat arra, hogy tudásuk, szemléletük eszközként szolgálhasson a mindennapi életben való eligazodás során, és hozzájáruljon egy minőségi életvitelhez. A tanulók a kémia tanulásán keresztül megismerik tudományosság kritériumait, ráébrednek a kémia mindennapi életünket átható, meghatározó szerepére. Az eredményes tanulás elképzelhetetlen az érzelmi azonosulás, a tevékenység okozta öröm, az alkotó munka motiváló ereje és a szellemi kaland élménye nélkül. Az aktív tanulási technikák természetes közeget nyújtanak a nevelési feladatok és a kompetenciafejlesztés számára, felkészítik a tanulókat a munka világában az önálló feladatmegoldásra és a csoportos együttműködésre. Végső cél, hogy a tanulók képessé váljanak a kémiai problémák önálló tanulmányozására. Az ismeret- és képességjellegű tudással együtt ki kell alakulnia a megfelelő beállítódásoknak is, melyek lehetővé teszik, hogy a tanuló képes és motivált is legyen a további fejlődésre. Az önálló tanulásra, önfejlesztésre való képesség az egyén egészséges érdekérvényesítésében, állampolgári, fogyasztói magatartásának minőségében mutatkozik meg, ami az egyén és a társadalom számára gazdasági tényezőként is megjelenik.

204

9-10. évfolyam A 9-10. évfolyam a jelenségszintű kémiai tudás elmélyítésének, továbbépítésének és szervezettségében való kiteljesítésének időszaka. Ebben az időszakban a tanulók érzékenyek a környezetüket érintő jelenségekre, nyitottak az alkotótevékenységet, véleményformálást igénylő feladatokra, ugyanakkor kiszolgáltatottak a tudományosság látszatát keltő hatásokkal, az információözönnel szemben. A tananyag a jelenségek, a mindennapi élethez kapcsolódó problémák köré szerveződik, a diszciplináris tudáselemeket e témákba ágyazva sajátítják el a tanulók. A kémiai kompetenciát megalapozó első témaegységekben a szerkezeti alapok, összefüggések kerülnek fókuszba, melyek segítségével az anyagi világ s az ember mindennapi életének jelenségei magyarázhatók. Egyes fogalmak, jelenségek többször, új környezetben is hangsúlyt kapnak. A tanulási folyamatban meghatározó a szerepe a mindennapi élethelyzet kontextusát nyújtó, tanulói aktivitásra és a tanulói együttműködésre épülő tanulási formáknak. E tanulási környezet egyrészt a tudás társadalmi érvényességét alapozza meg, másrészt dinamikus, módszereiben változatos óraszervezés és az IKT-eszközök lehetőségeinek kihasználása révén lehetővé teszi a rendelkezésre álló időkeret hatékony kihasználását. A tanulók nyitottak a cselekvő tanulási formák, a mindennapi élet kérdésein alapuló feladatok, valamint a csoportos munkamódszerek iránt. A diákokat elkötelezettebbé teszi a tanulási folyamatban, ha aktív szerepet vállalhatnak a saját tudásuk építésében. Közreműködésük révén könnyebben felkelthető és fenntartható az érdeklődés, biztosabb a tárgyalt témákban és más kémiai kérdésben való további tájékozódást megalapozó, társadalmilag érvényes, továbbfejleszthető tudás felépülése. A diákok a természettudományos műveltség szerves részeként ismerik meg nemzeti szellemi és természeti értékeinket, a helyi tantervek pedig a szűkebb pátriához való kötődés erősítésével gazdagítják a tananyagot. A témák feldolgozása során a mindennapi életben használt vegyszerekkel végezhető, egyszerű vizsgálatok („cseppkísérletek”) állnak a középpontban. A tudás szerveződését, a gondolkodás fejlődését az elemző, összegző műveleteket igénylő, adatrendezést, csoportosítást, összehasonlítást, információátalakítást (pl. grafikonelemzés és -készítés), összefüggések értelmezését, analógiák meglátását igénylő feladatok teszik lehetővé. Egy-egy témában a hosszabb lélegzetű, önálló munkaszervezést igénylő feladatok is megvalósíthatók. A környező világról, benne a tudomány kérdéseiről szerzett ismeretek forrásai ma főként a média és az infokommunikációs eszközök. Az érdeklődés felkeltése, a tanulási környezet hitelessége és az önálló tájékozódás megalapozása érdekében elengedhetetlen, hogy a tanulók a természetes tanulási környezet részeként használják az IKT-eszközöket. Fontos megértetni a diákokkal, hogy a világ mediatizált ábrázolása nem azonos a valósággal. Az eseményeknek, jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát látják, ezért fontos a gyártási mechanizmusokban vagy az ábrázolási szándékban rejlő érdekek vagy kényszerek felfejtése. Az információforrások kritikus használatának megtanulása, a digitális és nyomtatott (képi, verbális) források értelmezése, a feladatok megoldása során létrehozott információk megjelenítése és bemutatása során a források használata, az önálló tanulás eszközrendszere mellett a kommunikációs képességek és a szépérzék is hangsúlyt kapnak. A csoportmunka hatékonyabbá teszi a kémiatanulást, ugyanakkor fejlődik a tanulók önismerete, együttműködési készsége, kommunikációs kultúrája is. A tanulók gyakorolják az együttműködést, 205

az információk megosztását, a felelősségvállalást, idővel képessé válnak a csoportszerepekkel való azonosulásra, a munka megtervezésére, irányítására. Az érvek ütköztetésére épülő feladatok, viták modellezik a valós élethelyzeteket, melyekben fejlődik a véleményalkotás és az álláspont értelmezésének képessége. Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás értékelésében. A közös teljesítményre épülő összegző értékelés is mérlegelés tárgya lehet. Az egyéni és csoportos feladatmegoldás értékelése során egyaránt csiszolódik a tanulók ön-és társismerete, fejlődik a tudásukról alkotott képük, és egyben az önálló feladatvégzésre való képességük is. A kémia szerepe kiemelt a tanulók egészséghez és a környezethez való viszonyának formálódásában. A mindennapi jelenségek nézőpontjából közelítve a kémia tanulását, nagyobb esélyt nyerünk arra, hogy a tanuló életvitelére, az egészséghez, környezethez való viszonyára hatással legyen az iskolában megszerzett tudás. Időkeret, óraszámok Matematika 9. évfolyam 10. évfolyam

A tantárgy heti óraszáma 2 2

A tantárgy éves óraszáma 72 72

A 9. évfolyam Tematikai egység címe A „kék bolygó”. A víz. Egy csepp vízben A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok” A kék bolygó. A víz. Változások. A kék bolygó. Anyagok körforgásban A kék bolygó. Az energia Szabad órakeret Az éves óraszám Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Órakeret 14 óra 8 óra 16 óra 15 óra 13 óra 6 óra 72 óra

Órakeret 14 óra A víz előfordulása, jelentősége a természetben, az emberi táplálkozásban, atom, molekula, ion, kémiai kötés. A méretek, nagyságrendek világában való tájékozódási képesség fejlesztése az anyag, energia, információ szempontjából. Az anyagot felépítő részecskék és halmazstruktúrákat létrehozó kölcsönhatásaik megismerése, modellezés a felépítés és működés kapcsolata szerint. A periódusos rendszer jelentőségének feltárása, használata az anyagok szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggés feltárására. Tények mérlegelése, véleményalkotás a kémiai eredmények és az egészség, környezet kapcsolatában, az ember megismerése és egészsége szemszögéből. Magyar tudósok jelentőségének értékelése a kémiai A „kék bolygó”. A víz. Egy csepp vízben

206

eredmények megszületésében. IKT-eszközök alkalmazása képi és verbális információ feldolgozása során. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorA víz földi előfordulásának, jeBiológia-egészségtan: lati alkalmazások: lentőségének felismerése példák a víz jelentősége az A víz értékes természeti kinalapján. élő szervezetben, az csünk. A méretek, nagyságrendek viláélővilág evolúciójáMekkorák az atomok és a molegában való tájékozódás egyszerű ban; mérettartomákulák? számítások alapján, a tájékozódás nyok az élő szervezetmódszereinek megismerése (pl. ben. Ismeretek: egy vízcsepp, vízmolekula, a moA víz földi előfordulása, jelentő- lekulát alkotó atomok nagyságFöldrajz: felszíni, felsége; az atomok, molekulák mé- rendi összehasonlítása, az tájéko- szín alatti vizek, csarete. zódást lehetővé tevő eszközökkel padékok, energiahorösszefüggésben). dozók. Fizika: mikroszkópok.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan változott a tudósok elképzelése az atomról? Milyen részecskékből épül fel az atom? Káros-e vagy hasznos is lehet a radioaktív sugárzás? Ismeretek: Az atommodellek fejlődése. Az atom felépítése. Az atommag (proton, neutron), izotópok, radioaktív átalakulás gyakorlati jelentősége. Magyar tudósok eredményei az atommaggal kapcsolatos jelenségekkel összefüggésben (pl. Szilárd Leó, Hevesy György, Teller Ede). Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi tartja össze az atomokat? Hogyan épülnek fel a víz részecskéi? Mekkora az atomok és a molekulák tömege?

A tudománytörténeti folyamatok értelmezése az egymást váltó modellek, megközelítések fényében konkrét példák alapján. Az atommag átalakulását és az elektronszerkezetet érintő kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások nagyságrendi különbségének felismerése. A radioaktivitás gyakorlati alkalmazásainak mérlegelése az előnyök és veszélyek tükrében.

Molekulák képződésének magyarázata a víz és néhány közismert anyag példáján (pl. CH4, NH3, CO2, I2). A molekulák térszerkezetének modellezése. 207

Matematika: nagyságrendek, valószínűségi szemlélet. Informatika: digitális modellek, animációk; információk keresése, feldolgozása. Fizika: az atommag szerkezete, radioaktivitás. Biológia-egészségtan: a radioaktivitás gyógyászati alkalmazásai.

Vizuális kultúra; matematika: térbeli alakzatok, szimmetriaviszonyok.

Ismeretek: A vízmolekula, az elsőrendű kötés, a kovalens kötés. Molekulák képződése – az elektronburok héjas szerkezete, a periódusos rendszer atomszerkezeti alapjai, nemesgázszerkezet. A relatív tömeg. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Csak vízmolekulából áll-e a „víz”? Mit tartalmaznak a természetes vizek? A sólepárlás, a só. Ismeretek: Természetes vizek összetétele, az ionok, kémiai jelölések. Az ionrácsos kristály, ionkötés. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mitől csúszik a jég? Miért magas a víz forráspontja? Ismeretek: Molekulapolaritás, másodrendű kötés, molekulamodellek. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hány molekula van egy csepp vízben? Ismeretek: Az anyagmennyiség egysége, a moláris tömeg.


Természetes vizek összetételében a kémiai jelölések értelmezése. Egyszerű ionok képződésének értelmezése a periódusos rendszer alapján. Az összetett ionok összetételének, térszerkezetének értelmezése.

Molekulamodellek értelmezése, a molekulák polaritását, annak eltérését szemléltető vizsgálat megértése.

A vízmolekulák között kialakuló másodrendű kötések, a vízcsepp mint vízmolekulák halmazának értelmezése. Az első- és másodrendű kötőerők mértékének összehasonlítása az anyag, a víz változásaival összefüggésben (a vízmolekula átalakulása – halmazállapot-változás). A mól és a moláris tömeg fogalmának megértése egyszerű számításokon.

Biológia-egészségtan: az ásványi sók jelentősége az élő szervezetben. Földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a só természeti és gazdasági jelentősége. Magyar nyelv és irodalom: szólások. Vizuális kultúra; matematika: szimmetria. Fizika: kölcsönhatások.

Fizika: halmazállapotváltozások. Matematika: hatványok, nagyságrendek, mértékváltás.

Mérettartomány, kémiai részecske, kötőerő, mól, moláris tömeg.

208


Órakeret 8 óra Molekula, kémiai kötések, vízoldékony és zsíroldékony anyagok, anyagElőzetes tudás elegyítés, heterogén rendszer. Az anyag mint részecskehalmaz tulajdonságainak magyarázata összetevőik és kölcsönhatásaik alapján, köznapi példák értelmezése a rendszeA tematikai egység rek, illetve a felépítés és működés szempontjából. Az anyagi rendszereknevelési-fejlesztési ről szerzett tudás mélyítése. céljai Együttműködés, kezdeményezőkészség, önismeret fejlesztése a problémamegoldás során. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Pl. víz, benzin párolgása, elegyedése; pl. jód oldódása az eltérő A molekulák polaritásának kiterpolaritású oldószerekben. Miért jesztése apoláris anyagokra. eltérő a folyadékok sűrűsége, for- A másodrendű kötőerők és a hal- Biológia-egészségtan: ráspontja? maztulajdonságok közötti össze- polaritási viszonyok függés értelmezése kémiai vizsjelentősége az élő Ismeretek: gálatok (párolgás, oldódás, sűrű- szervezetek felépítéHalmazstruktúrák magyarázata ség) és modellezés alapján (pl. sében. összetevőik szerkezete és kölbenzin molekuláinak modellezése csönhatásaik alapján: a molekua metánnal). lák polaritása, másodrendű kötőerők és a halmaztulajdonságok összefüggése. Problémák, jelenségek, gyakorlati Tanulói vizsgálat alapján a megalkalmazások: figyelések szerkezeti magyaráAzonos és eltérő polaritású anyazata (pl. a már ismert vegyszerek gok elegyítése, heterogén rendFöldrajz: a kőzetbuhasználatával új kontextusban), szerek létrehozása. rok, levegőburok és a hétköznapi példák keresése, vízburok folyamatai. elemzése, és/vagy hétköznapi jeIsmeretek: lenségek modellezése kémiai Heterogén rendszerek a termérendszerekkel. szetben, a mindennapi életben. Kulcsfogalmak/ Polaritás, másodrendű kötőerő, oldhatóság, heterogén rendszer. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési

A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok”

Órakeret 16 óra Halmazállapot, halmazállapot-változás, oldódás, az oldatok összetétele, fizikai és kémiai változás, kémhatás, pH-skála, sav-bázis folyamat, közömbösítés, az égés. A kék bolygó. A víz. Változások.

A felépítés és működés kapcsolatában az anyagok szerkezete és válto209

céljai

zásai közötti összefüggés elmélyítése. Az állandóság és változás tükrében az anyagáramlási folyamatokkal kapcsolatos jelenségek és gyakorlati jelentőségük megértése. A savbázis-fogalom és a redoxireakciók értelmezésének kiterjesztése a mindennapi életben jelentős példákon, az állandóság és változás, illetve a rendszerek szempontjából. Számolási készség fejlesztése az oldatok összetételével kapcsolatosan. Veszélyszimbólumok értelmezése, az anyagok körültekintő használata. Képi és verbális információ értelmezése, feldolgozása, megjelenítése. Együttműködési és kezdeményezőkészség fejlesztése csoportmunka során.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A víz körforgása a természetben, csapadékok.


A halmaz szerkezetének összehasonlítása a különböző halmazállapotokban, a halmazállapot-változások magyarázata a kémiai kötések, a szerkezet megváltozáIsmeretek: sával az állapothatározók függvéHalmazállapot-változások, állanyében. A víz körforgásának, a pothatározók. csapadékok képződésének értelmezése, pl. az időjárási jelenségek lefordítása a „kémia nyelvére”: a jelenségek modellezése/animációk, képi információk értelmezése. Problémák, jelenségek, gyakorAz oldódásra és a diffúzióra volati alkalmazások: natkozó megfigyelések vizsgálat Vizes oldatok a természetben és során, a tapasztalatok magyarákörnyezetünkben. Mitől sós a zata. tenger? Az anyagok oldhatóságának öszszehasonlítása. Ismeretek: Oldatok összetételének értelmeÓceánok, tengerek, vizes oldatok zése hétköznapi példákon (pl. ásösszetétele. Diffúzió. Az oldódás, ványvizek összetétele, tengervíz a hidratáció, az oldatok összetésótartalma). Oldatokkal kapcsotele. Oldhatóság. latos információk keresése, felKoncentráció, hígítás, töményídolgozása: a kapott adatok összetés, keverés. hasonlítása táblázattal (pl. a vér, egyes élelmiszerek összetételére vonatkozó adatok értelmezése, egyszerű számítások végzése az összehasonlításhoz). Problémák, jelenségek, gyakorAz ozmózis jelenségének megfilati alkalmazások: gyelésére alkalmas vizsgálat elHogyan tehető ihatóvá a tengervégzése, modellezése és magyavíz? rázata. A tengervíz 210

Kapcsolódási pontok Földrajz: az időjárási jelenségek, csapadékok, felszíni és felszín alatti vizek, a vízburok. Fizika: halmazállapotváltozások, gázok állapotjelzői.

Biológia-egészségtan: a sejt és a szervezet anyagszállító folyamatai. Földrajz: az oldódás jelentősége a természeti folyamatokban.

Biológia-egészségtan: ozmózis.

Ismeretek: Ozmózis. A tengervíz sótalanítása, anyagáramlás a biológiai hártyákon át. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben különbözik az oldódás és az olvadás? Ismeretek: Fizikai és kémiai változás. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Színváltozások a természetben, a pH-érzékeny növényi festékek.

sótalanításának lehetőségei és más mindennapi életben jelentős példa elemzése (pl. információgyűjtés és feldolgozás révén). Az anyag szerkezeti változásának Biológia-egészségtan: összehasonlítása a fizikai és kéhomeosztázis, a sejtek miai változások során (pl. oldókörnyezete. dás, halmazállapot-változás és a víz kémiai átalakulásával járó folyamat összehasonlítása).

Sav-bázis folyamatok vizsgálata Fizika; biológiaés magyarázata a disszociáció és egészségtan: színek. a protonátadás elmélete alapján. Oldatok kémhatásának vizsgálata és magyarázata, a pH-skála értelIsmeretek: mezése. A vizes oldatok kémhatása, sav- Növényi festékek színváltozásábázis folyamatok a mindennapi nak megfigyelése, magyarázata. életben. Az oldatok koncentrációjának és A savbázis-fogalom kiterjesztése. a pH kapcsolatának megértése A pH. vizsgálatokon keresztül. A mindennapi életben fontos (élettani és környezeti szempontból jelentős) erős és gyenge savak és sók kémhatásának vizsgálata, a kapott eredmények rögzítése, értelmezése. Problémák, jelenségek, gyakorÉgési folyamat értelmezése kéBiológia-egészségtan: lati alkalmazások: miai vizsgálat során oxigénátme- sejtanyagcsere Mi történik az égés során? A víz net, majd elektronátmenet alapkeletkezése és „bontása”. ján. Az anyag kémiai viselkedésének értelmezése az elektronIsmeretek: szerkezet, a periódusos rendszer A redoxireakció fogalmának kialapján. terjesztése, a kémiai viselkedés A vízzel kapcsolatos és a periódusos rendszer összeredoxifolyamatok megfigyelése, függései. értelmezésük. Kulcsfogalmak/ Halmazállapot-változás, állapothatározó, diffúzió, ozmózis, protonátmenetfogalmak tel járó folyamat, elektronátmenettel járó folyamat. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Órakeret 15 óra A periódusos rendszer és az elektronszerkezet kapcsolata, elem, vegyület, keverék, fizikai és kémiai tulajdonság, halmazállapot, állapothatározó, oldhatóság, kémiai egyenlet, savbázis reakció, redoxireakció. A kék bolygó. Anyagok körforgásban

211


Az anyag, energia, információ szempontjából az elemek és vegyületek előfordulása, kölcsönhatásai a természetben, jelentőségük, felhasználásuk. A felépítés és működés kapcsolatában a nagyobb biogeokémiai körfolyamatok kémiai alapjainak megértése, valamint a szervetlen vegyületek összetétele, szerkezete és tulajdonságai közötti kapcsolatok felismerése és alkalmazása. A periódusos rendszer összefüggéseinek felismerése és alkalmazása a magyarázatok során az anyag, kölcsönhatás, energia, információ szempontjából. Az emberi egészség vonatkozásában az anyagok használata során a veszélyjelek alkalmazása, az élettani hatások értelmezése. Képi és verbális információ értékelése, feldolgozása, esztétikus megjelenítése, IKTeszközök használata. Együttműködés és kezdeményezőkészség, önismeret fejlesztése önálló és csoportos feladatmegoldás során.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mire használható a periódusos rendszer? Tájékozódás az elemek birodalmában.


A periódusos rendszerben való tájékozódás, az anyag tulajdonságainak reakciókészségének összefüggései az anyagszerkezettel az eddig megismert anyagok példáján. Ismeretek: A hidrogén megfigyelt tulajA periódusos rendszer anyagszer- donságainak magyarázata a kezeti kapcsolatai. A hidrogén szerkezettel összefüggésben. A mint a világegyetem leggyakoribb hidrogén oxidációjának mint eleme, szerepe a földi energiaszol- energiaszolgáltató folyamatnak gáltató folyamatokban. az értelmezése. Problémák, jelenségek, gyakorlati Néhány más égitest kémiai öszalkalmazások: szetételéről információ gyűjLehetséges-e élet más bolygókon? tése, feldolgozása. Ismeretek: Más égitestek kémiai összetétele. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi van a levegőben? Ismeretek: A levegő mint gáz; a gázok tulajdonságai és moláris térfogata. A levegő mint keverék. A levegő főbb összetevőiben megjelenő kémiai elemek és a mindennapi életben jelentős vegyületeik, anyagkörforgásuk a természetben, jellemző átalakulásaik,

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom; ének-zene; vizuális kultúra: ritmusok. Fizika; földrajz: csillagászat.

Földrajz; fizika: a Naprendszer.

A gázok tulajdonságainak értelmezése modellek alapján. A gázok moláris térfogatának értelmezése egyszerű számításos feladattal (pl. benzinüzemű jármű CO2 kibocsátásának értelmezése).

Fizika: a kinetikus gázmodell.

A levegő főbb összetevőit alkotó elemek és vegyületeik tulajdonságainak magyarázata a szerkezettel való összefüggésben. (Nitrogén, oxigén, szén és

Földrajz: a kőzet-, a víz- és a levegőburok.

212

Biológia-egészségtan: az ökoszisztémák, anyagok körforgása a természetben

jelentőségük a természetben és a mindennapi életben, élettani hatásuk. Allotrópia az oxigén és ózon példáján.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért jóddal vagy hypóval fertőtlenítünk? A só mint a halogén elemek forrása. Ismeretek: Az óceánok, tengerek sótartalma, halogén elemek és a mindennapi életben jelentősebb vegyületeik előfordulása, előállítása, főbb jelentősebb fizikai, kémiai átalakulások (pl. a jód felfedezése, tulajdonságai, jelentősége, klóros víz, jelentősége, veszélyei, Semmelweis, a sósav, a fluor és a bróm előfordulása). Veszélyjelek. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A Föld kincsei: a kőzetek, ásványok változatossága. Hogyan tárható fel az ásványok összetétele?

kén vegyületei (oxidok, főbb savak, bázisok és sók) és átalakulásaik, jelentőségük az anyagkörforgásban, a mindennapi életben.) Az allotrópia fogalmának megértése. Az anyagok tulajdonságainak és átalakulásainak megfigyelésére, modellezésére alkalmas vizsgálatok elvégzése. A veszélyjelek, biztonsági szabályok megértése, alkalmazása a tevékenység során. Összefüggés keresése a tárgyalt Informatika: informáelemek és vegyületek fizikai és ciófeldolgozás és megkémiai tulajdonságai, előfordu- jelenítés. lásuk és felhasználásuk között. Történelem, társadalmi Az anyagok tulajdonságainak és állampolgári ismeés átalakulásainak megfigyelé- retek: ipari fejlődés, az sére, modellezésére alkalmas életvitel változásai. vizsgálatok elvégzése. A veszélyjelek, biztonsági szabályok Földrajz: kőzet- és vízmegértése, alkalmazása a tevé- burok. kenység során. Biológia-egészségtan: környezeti tényezők.

Az anyagok szerkezete, kémiai kötései, és fizikai és kémiai és élettani tulajdonságai közötti összefüggések magyarázata a kristályrács típusa szerint (pl. termésfém, kvarc, kalcit, terIsmeretek: méskén, víz, grafit példáján). A Néhány jelentősebb ásvány kérendszerek egymásba ágyazottmiai összetétele, szerkezete, az ás- ságának megfigyelése, értelmevány és a kőzet különbözősége, zése. jelentősebb kőzetek kémiai össze- Ismert anyagok halmazba sorotétele (pl. karbonátok, szilikátok). lása. Egyszerű fizikai és kémiai Rácstípusok. Allotrópia. vizsgálatok (pl. keménység, oldhatóság, reakció savval). 213

Földrajz: a kőzetburok, a talaj, a fémércek.




Képi és szöveges információkeresés- és feldolgozás. Periódusos rendszer, elem, vegyület, keverék, atom, ion, molekula, első és másodrendű kötés, fizikai és kémiai tulajdonság, halmazállapot, állapothatározó, moláris térfogat, allotrópia, kristályrács, kolloid rendszer, oldhatóság, kémiai egyenlet, savbázis-reakció, redoxireakció. Órakeret 13 óra Hőelnyelő és hőtermelő (endoterm és exoterm) fizikai és kémiai változások, az égés mint oxigénnel történő kémiai reakció. A rendszerek vizsgálatával összefüggésben a kémiai reakciók feltételei, a katalizátorok szerepének megértése. Az állandóság és változás szempontjából reakciókat kísérő energiaváltozások értelmezése. A fenntarthatóság szemszögéből a földi rendszerek működéséhez szükséges energia biztosítása alapelveinek megértése. A környezettudatos magatartás fejlesztése az energiakérdésben. Magyar tudósok, feltalálók szerepének értékelése az élő szervezetek és a kémiai energiát hasznosító berendezések energiaátalakító folyamataiban. A mennyiségi szemlélet fejlesztése az energiával kapcsolatos számításokban. Képi és verbális információfeldolgozás és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése. A kék bolygó. Az energia

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mitől megy végbe egy kémiai reakció?


A kémiai reakciók feltételeinek és sebességének vizsgálata a hőmérséklet, felület és a koncentráció függvényében (pl. tűzgyújtás példáján, a gyufa, hamuval kezelt Ismeretek: és nem kezelt kockacukor égéséA kémiai reakciók feltételei. A re- nek összehasonlítása). akciósebesség, a reakciósebesség A kapott eredmények rögzítése, hőmérséklet-, felület- és koncent- értelmezése. rációfüggése, katalizátorok. A hőmérséklet értelmezése a réA fizikai és kémiai átalakulásokat szecskék mozgási energiájával kísérő energiaváltozások: hőelösszefüggésben. nyelő és hőtermelő folyamatok, az aktiválási energia és a reakcióhő. Az energia-megmaradás törvéAz enzimek. nyének alkalmazása kémiai folyamatokban. Diagramok értelmezése, készítése. Az aktiválási energia mibenlétének értelmezése.

214

Kapcsolódási pontok Fizika: a hőmérséklet; kinetikus gázmodell; energia, energiamegmaradás; hőleadás, hőfelvétel. Matematika: függvények, diagram értelmezése. Biológia-egészségtan: a sejtek működése, enzimek; a táplálkozás és az egészség kapcsolata.

A katalizátorok szerepének értelmezése kémiai reakciókon, a (bio)katalizátorok szerepének részecskeszintű magyarázata. Élelmiszerek energiatartalmának értelmezése a csomagoláson feltüntetet adat alapján. Az elhízás értelmezése a felvett élelem energiatartalma és a lebontással felszabadított energia viszonya alapján. Problémák, jelenségek, gyakorlati A Napban zajló magátalakulási Fizika: magfúzió; csilalkalmazások: folyamat és kémiai reakciók lélagok energiatermeMiért mondják, hogy a földi élet nyegének összehasonlítása. lése. fő energiaforrása a Nap? A fotoszintézis bruttófolyamatá- Biológia-egészségtan: Ismeretek: nak értelmezése (szőlőcukor ke- fotoszintézis; az ökoA Nap mint a földön kialakult letkezése). szisztémák; a sejtek rendszerek meghatározó energiaenergiaszolgáltató foforrása. A hidrogén oxidációjának lyamatai. szerepe az energiaszolgáltató folyamatokban. Problémák, jelenségek, gyakorlati A fosszilis energiaforrások előFöldrajz: a kőolaj kealkalmazások: fordulásának keletkezésük feltét- letkezése; fosszilis Az energiaátalakítás, energiatáro- eleinek feltárása. energiahordozók. lás problémája. A sejtek biológiai oxidációja (szőlőcukor oxidációja) és a fosz- Fizika: elektrolízis, Ismeretek: szilis energiaforrások (pl. benzin galvánelemek; magyar Redoxireakciók, galvánelem, ak- molekula) oxidációja közötti pár- tudósok, feltalálók a kumulátor. huzam értelmezése. technikatörténetben, pl. Galamb József, Csonka Magyar tudósok, feltalálók szeA redoxifolyamatok értelmezése János, Bánki Donát. repe (pl. a sejtek oxidációs folya- az energiaátalakításban (fotoszinmatai: Szent-Györgyi Albert). tézis, biológiai oxidáció, elektrokémiai folyamatok). A redoxi- és az elektrokémiai folyamatok (a galvánelemek és az akkumulátorok működésének) értelmezése a redoxireakciók iránya alapján; egyszerű galvánelemek, pl. gyümölcs- és zöldségelemek készítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati A szénhidrogén-molekulák térFizika: energia. alkalmazások: szerkezetének modellezése és a Hogyan lesz a kőolajból benzin? tulajdonságok megállapítása taMatematika; vizuális Mi a jó benzin titka? Miből ered nulói vizsgálat során, szerkezeti kultúra: térbeli alakzaaz autót hajtó energia? értelmezésük. tok. 215

Ismeretek: A kőolaj, a telített szénhidrogének szerkezete és jellemző kémiai reakciói, fizikai és kémiai tulajdonságaik, felhasználásuk és élettani hatásuk. Egyes szerves molekulák térbeli szerkezetének modellezése. Az izoméria jelentősége.

Az izoméria jelentőségének értel- Földrajz: energiaforrámezése pl. benzin minőségén, az sok, energiahordozók. oktánszám alapján. A kőolajlepárlás és az összetevők forráspontja közötti összefüggés megértése, a mindennapi életben legjelentősebb kőolajpárlatok példáján. A kőolajpárlatok energiaforrásként való felhasználás hátterének feltárása, az égés vizsgálata; a kémiai reakció magyarázata a kémiai kötésekkel, leírása reakcióegyenlettel egy adott összetevőre (egyenletrendezés).

Az aktiválási energia és a reakcióhő értelmezése az elvégzett vizsgálat tapasztalataival összefüggésben. Energiadiagram készítése, egyszerű számítási feladat elvégzése az energiával kapcsolatos mennyiségi szemlélet fejlesztésére. Problémák, jelenségek, gyakorlati A veszélyszimbólum és az anyag Matematika: függvéalkalmazások: tulajdonságai kapcsolatának értel- nyek ábrázolása Miért nem olthatunk mindig víz- mezése. zel tüzet? A tűzoltás ismérveinek értelmeIsmeretek: zése, egyszerű szemléltető vizsBaleset-megelőzés, tűzoltás szabá- gálat végzése. lyai. Problémák, jelenségek, gyakorlati Az energiaforrások, energiahor- Történelem, társadalmi alkalmazások: dozók és állampolgári ismereA kőolajkészletek végesek, előnyeinek és hátrányainak mér- tek: az energiahordougyanakkor életminőségünk jelen- legelése a fenntarthatóság és az zók szerepe a társatősen függ a kőolajszármazékok- autonómia tükrében. dalmi folyamatokban. tól. Magyar tudósok szerepének feltárása az alternatívák kimunkálás- Földrajz: megújuló és Ismeretek: ban (Oláh György). nem megújuló energiaAz energiahordozók (atomenergia, Az energiatakarékosság módsze- források. fosszilis energiahordozók, tápreinek és az ismeretek alkalmaanyagok) felhasználásának körzási lehetőségeinek felismerése nyezeti hatásai. és bemutatása a háztartásokra, A zöld kémia törekvései, jelentő- kisközösségekre (pl. képi, szöve216

sége, alapelvei. A jelentkező környezeti problémák megoldását célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségei.


ges információforrások értelmezése, feldolgozása, bemutatása, vita).

Reakciósebesség, aktiválási energia, reakcióhő, izoméria, szakaszos lepárlás, fosszilis energiaforrás, megújuló és nem megújuló energiaforrás, fenntarthatóság.

10. évfolyam Tematikai egység címe A kék bolygó. Ember a Földön Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek, tápanyagok Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és modern praktikák Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok Kémia a mindennapokban. A tudomány Összefoglalásra, ismétlésre szánt szabad órakeret Az éves óraszám Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 7 óra 12 óra 13 óra 12 óra 6 óra 6 óra 6 óra 3 óra 7 óra 72 óra

Órakeret 7 óra A víz- és levegőtisztaság. A természetes vizek és a levegő összetétele. Előzetes tudás Néhány szennyező forrás ismerete, megelőzés a mindennapokban, helyes szokások. A fenntarthatóság, a környezetei problémák és megoldásukat célzó egyéni és közösségi cselekvés lehetőségeinek belátása. Az előzetes kéA tematikai egység miai tudás alkalmazása komplex összefüggésben. nevelési-fejlesztési Véleményalkotás és érvelés, információfeldolgozás és esztétikus, szabacéljai tos megjelenítés IKT-eszközök felhasználásával. Önálló feladatmegoldás, kezdeményezőkészség és együttműködési készség, önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorPélda tanulmányozása, hogyan Földrajz: a levegőbulati alkalmazások: áll a kémia a klímatörténet kuta- rok, vízburok, a talaj, A légkör összetételének megvál- tásának szolgálatában. környezetszennyezőtozása a Föld története során. A kolloid állapot jellemzőinek a dés. Környezeti katasztrófák. nagy felületi megkötőképességre vonatkozó megfigyelése egyFizika: üvegházhatás, Ismeretek: szerű vizsgálat során. sugárzások. A földi légkör összetétele földA levegő-, a víz- és a talajszenytörténeti léptékben nem állandó. nyezés forrásainak, a szennyező Biológia-egészségtan: A kék bolygó. Ember a Földön

217

A kolloid állapot. A füstköd, az aeroszol, a füst és a köd fogalma. A légkör-, a víz- és a talajszenynyeződés forrásai, cselekvési lehetőségek. A mezőgazdasági és ipari tevékenység levegő-, víz- és talajszennyező hatásai. Az egyéni életvitel hatásai a környezetre, mások életminőségére. Az ózon előfordulása és hatásai. Szén-dioxid-kvóta. Teendők szmogriadó esetén. Helyi (települési) probléma kémiai vonatkozásai (pl. vízgazdálkodás, közlekedés, a műtrágyák, növényvédő szerek, mosó- és mosogatószerek, gyógyszerek, valamint egyes szteroidok használatának szükségessége és/vagy veszélyei).


anyagok típusainak és konkrét példáinak megismerése, vizsgálata. Cselekvési lehetőségek mérlegelése az egyén és közösség szintjén.

az ökoszisztémák, környezeti problémák. Informatika: információfeldolgozás és –megjelenítés.

Környezeti katasztrófák okainak és következményeinek, megelőzési lehetőségeinek tanulmányozása (pl. esettanulmányok elemzése, információgyűjtés és –feldolgozás, képek, szöveges információk, táblázatok, grafikonok elemzése, készítése, poszterek, bemutatók készítése, vita).

Egyszerű kémiai vizsgálatok tervezése a környezet állapotának jellemzésére, nyomon követésére, az adatok rendszerezése és értelmezése, az eredmények feldolgozása (képek, szöveges információk, táblázatok, grafikonok), megvitatása, értékelése (poszterek, bemutatók készítése, kiállítás, vita). Ózonpajzs, kolloid rendszer, füst, köd, füstköd, aeroszol, szmogriadó, üvegházhatás.



Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ételek, Órakeret tápanyagok 12 óra A szénhidrogének molekulaszerkezete, telítettség, izoméria. A felépítés és működés kapcsolatában a biológiailag fontos vegyületek kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései közötti kapcsolat keresése. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában az élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz szükséges alaptudás felépítése. Az élelem minőségének mint az egészség legfőbb pillérének bemutatása. Az állandóság és változás szempontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási folyamatainak értelmezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként. A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és 218

együttműködési készség, az önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A sütés mint ősi konyhai prakBiológia-egészségtan: tika kémiai háttere. Hogyan hat a A térszerkezet modellezése, a a sejtek felépítése és hő a fehérjék szerkezetére (pl. to- szerkezetet rögzítő kötések és működése; a táplálkojásfehérje melegítése)? szerepük értelmezése. zás; az ember evolúciA fehérjék szerkezete és funkciója. Ismeretek: ója közötti kapcsolat értelmeA fehérjék alapvető kémiai felzése. A hő hatásainak egyszerű Történelem, társaépítése: egyszerű elemi felépítés vizsgálata a fehérjeszerkezetre, a dalmi és állampolgári bonyolult térszerkezetben. koaguláció és a hőbomlás értelismeretek: a tűzgyújOrganogén elemek, térszerkeze- mezése. tás szerepe. tet rögzítő első és másodrendű kémiai kötések. A monomer, polimer fogalma. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az összetevők csoportosítása, Mióta fogyasztunk kenyeret? A makro-és mikrotápanyagok elkügabonafélék és társadalmi fejlő- lönítése, nagyságrendi viszonyok dés. Milyen összetevőkből áll a megértése. kenyér? Hogyan mutatható ki a A táplálkozási szempontból legkenyér keményítőtartalma? Hofontosabb molekulák csoportosígyan tárolódnak a testünkben a tása. Történelem, társaszénhidrátok? A vércukorszint. A molekula szerkezete és tulajdalmi és állampolgári Mi a nem jól oldódó és lebondonságai közötti összefüggés ér- ismeretek: a neolititódó összetett szénhidrátok jelen- telmezése egyszerű kémiai vizs- kum, mezőgazdasági tősége a bélműködésben? gálatban (pl. oldhatóság, édes forradalom. íz). A keményítő vizsgálata (jódIsmeretek: reakció, oldhatóság). Informatika: informáA tápanyagok csoportosítása, ciókeresés, -értékelés mennyiségi viszonyok. A vércukorszint biológiai jelen- és –feldolgozás. A táplálkozási szempontból leg- tőségének és értékének kémiai fontosabb szénhidrátok. értelmezése. Egyszerű számítási Biológia-egészségtan: A monomer és polimer fogalma feladat segítségével a vércukorszabályozás, (pl. glükóz, keményítő, glikoszint értékének és változásának homeosztázis, egészgén). A funkciós csoportok (pl. megértése. séges táplálkozás. szőlőcukor). A poliszacharidok oldhatósága, A különböző poliszacharidok emészthetősége (biokatalízis) és szerkezetének megismerésével a tápanyagként való hasznosulás összefüggés felismerése és értelösszefüggése a vércukorszintre mezése a molekulaszerkezet és a gyakorolt hatással kapcsolatban biológiai funkció között. (elhízás, cukorbetegség).

219

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Zsírok az élő szervezetekben. Miből áll és hogyan készül a margarin? Mitől avasodnak meg a zsírok és olajok? Miért jelentenek kockázati tényezőt a transzzsírsavak? Miért nélkülözhetetlen szervezetünk működéséhez a koleszterin? Ismeretek: A lipidek. A zsírsavak mint nagy szénatomszámú karbonsavak, a telítettség, az észter fogalma. Az addíció (pl. margarin előállítása). Izoméria. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Ásványi anyagok, nyomelemek. Az élelmiszerek ásványianyagés nyomelem-tartalma, szerepük az élő szervezetben (pl. hemoglobin). Miért nélkülözhetetlenek a vitaminok? (Pl. enzimek felépítése, pl. C-vitamin szerepe az erek, bőr stb. kollagén rostjainak építésében, érrendszeri betegségek megelőzésében.) Ismeretek: Biokatalízis, minőségi táplálkozás, betegségmegelőzés. Szent-Györgyi Albert szerepe a C-vitamin hatásának leírásában. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az élelmiszerek szín- és aromaanyagai. Ismeretek: Antociánok, terpének. Aldehidek, gyümölcsészterek. Funkciós csoportok.

A zsírok és olajok elkülönítése a halmazállapot alapján. A zsírok és olajok összetétele, fizikai és kémiai tulajdonságai és biológiai szerepük kapcsolatának értelmezése (oldhatóság, enzimatikus bonthatóság, energiatartalom).

Biológia-egészségtan: a táplálkozás, a bőr.

Az izoméria jelentőségének értelmezése a transzzsírsavak biológiai hatásának példáján. A koleszterin molekulájának jellemzői és biológiai szerepe közötti összefüggés értelmezése.

A C-vitamin vízoldhatóságának és antioxidáns hatásának magyarázata a molekulaszerkezettel egyszerű vizsgálat alapján. (Pl. kísérlettervezés növényi részek felhasználásával, a tudományos vizsgálatok alapkövetelményeinek megértése.)

Biológia-egészségtan: az egészséges táplálkozás, építő- és lebontó folyamatok a szervezetben, enzimek.

Antociánok, terpének (pl. karoFizika; biológiatin) molekulája és a szín kialakuegészségtan; vizuális lása közötti összefüggés értelmekultúra: a színek. zése.

220

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás


Monomer, polimer, mikro-és makrotápanyag, funkciós csoport, telítettség, izomer. Kémia a mindennapokban. Élelmeink kémiája. Ősi és mo- Órakeret dern praktikák 13 óra Funkciós csoport, kémhatás, enzim, redoxifolyamat, heterogén és kolloid rendszer. A felépítés és működés kapcsolatában a biológiailag fontos vegyületek kémiai tulajdonságai és biológiai szerepének összefüggései közötti kapcsolat keresése. Az ember megismerése és az egészség vonatkozásában az élelmiszerek kémiai összetételében való alapvető tájékozódáshoz szükséges alaptudás felépítése. Az élelem minőségének mint az egészség legfőbb pillérének bemutatása. Az állandóság és változás szempontjából az élelmiszerek átalakítási és előállítási folyamatainak értelmezése kémiai reakciók és fizikai változások sorozataként.

A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati Az etilalkohol vizsgálatán keresz- Biológia-egészségtan: alkalmazások: tül a fizikai és kémiai tulajdonsá- a tápcsatorna műköŐsi ételünk és ősi italok. Hogyan gok értelmezése a felépítés, szer- dése; a függőség; sejkészül a kenyér és az alkoholos kezet függvényében. tek kommunikációja; italok? (Pl. cukor átalakulása Az alkoholfogyasztás veszélyei- baktériumok, élőléélesztőgombákkal.) nek feltárása. nyek közötti kölcsönHogyan méregtelenít a máj? Mi a Az ecetsav fizikai és kémiai tulaj- hatások; a táplálkozás; másnaposság kémiai oka? Mitől donságainak értelmezése a szer- a bőr. savanyodik meg a tej? A tejsav kezet függvényében, egyszerű mint az izom és a tejsavbaktériu- vizsgálat alapján. Testnevelés és sport: mok, probiotikumok anyagcsere- A tejsav biológiai funkciójának izomláz. terméke. kémiai értelmezése. Ismeretek: Az alkoholok (etanol), aldehidek (acetaldehid) és karbonsavak (ecetsav, tejsav). Funkciós csoportok. Az alkoholos erjedés. Az etilalkohol enzimatikus oxidációja acetaldehiddé és ecetsavvá. Az acetaldehid élettani hatása. 221

Az ecet. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Modern italok. Hogyan keletkezik a buborék? Ismeretek: Az italkészítés mint lineáris és körfolyamatok, valamint egyirányú, illetve megfordítható folyamatok sorozata. A Le Chatelier-Braun-elv. Dinamikus kémiai egyensúly.

A foszforsavas üdítőital kémhatá- Biológia-egészségtan: sának vizsgálata a szén-dioxid ki- az egészséges táplálkoűzését követően. A kémiai válto- zás. zás értelmezése a kémiai egyenlet alapján. A szénsavas italokban végbemenő folyamatok értelmezése.

A dinamikus egyensúly vizsgálata a nyomás és hőmérséklet megváltoztatásával. Az élelmiszerek, ételek kémiai összetétele és a biológiai szükséglet viszonyának értelmezése. Problémák, jelenségek, gyakorlati Konyhai recept kémiai értelmeBiológia-egészségtan: alkalmazások: zése. a sejt felépítése. Hogyan készül a tejszínhab? Mi- A sütőpor működési elvének értől lesz lyukacsos a tészta? Hotelmezése a szódabikarbóna bomgyan készül és miért remeg a ko- lásának vizsgálatán. csonya? A kolloid összetevők koagulációja, a szilárd hab mint heterogén Ismeretek: rendszer értelmezése. Heterogén és kolloid rendszerek Kolloid oldat géllé alakulásának és előállításuk. értelmezése. Reverzibilis és irreverzibilis koa- A hab kémiai értelmezése szerkeguláció. Kolloid oldat, gél állazet-tulajdonság összefüggésében. pot. Problémák, jelenségek, gyakorlati A sózás, kandírozás, aszalás ké- Biológia-egészségtan: alkalmazások: miai alapjainak egyszerű értelme- az egészséges táplálkoA tartósítás ősi praktikái. zése vizsgálatok (modellkísérle- zás. Miért szükséges adalékanyagok tek) segítségével. alkalmazása? A dunsztolás elvének kémiai érAz élelmiszer tömegtermelés, telmezése. élelmiszerbiztonság. Az élelmiszerek címkéjén találIsmeretek: ható feliratok értelmezése. AdatDiffúzió, ozmózis. bázis használatával az összetevők Tartósítószerek. és az esetleges kockázatok megálA nitritek és a nitrátok szerepe a lapítása. gyorsérlelésű, tömegtermelésű élelmiszerekben (botulizmus). A tartósítószer kémiai összetétele A szín- és aromaanyagok, ízfoko- és kémiai hatása közötti összefügzók (glutamátok), édesítőszerek gés egyszerű értelmezése. felhasználása. A mesterséges szín- és aromapót-

222

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

lás okainak értelmezése, mérlegelése. Az ízfokozók hatásának megértése. Az édesítőszerek működési elvének magyarázata. Lehetséges megoldások mérlegelése a problémát jelentő adalékanyagok kiváltására. Monomer, polimer, koaguláció, funkciós csoport, kolloid, dinamikus egyensúly. Kémia a mindennapokban. Anyagok és szerkezetek

Órakeret 12 óra

Első- és másodrendű kötőerők, polaritás, kristályszerkezet. A felépítés és működés vonatkozásában annak belátása, hogy a természetes és mesterséges anyagok tulajdonságai a szerkezet függvényei. Az anyagok elkészítésével, kultúrtörténetével kapcsolatos tudás gyarapítása. A hulladék csökkentését, másodlagos nyersanyagként való kezelését A tematikai egység megalapozó magatartás kialakítása a környezet és fenntarthatóság tüknevelési-fejlesztési rében. céljai A fogyasztói és környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Tények mérlegelése és érvelés. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség, az önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Kelmék és divatok. Miből készül Történelem, társaa ruhánk? Természetes és mesdalmi és állampolgári A szerkezeti anyagok összetétel terséges anyagok. ismeretek: a textilipar és eredet szerinti csoportosítása. fejlődésének hatása az A gyapjú és a selyem szerkezeti Ismeretek: életmódra, a kultúrára felépítésének modellezése. A lenvászon és a pamut. A seés a gazdasági fejlőlyem és a gyapjú, fibrilláris fedésre. hérje, α-hélix, β-szalag. A műgyapjú. Problémák, jelenségek, gyakorBiológia-egészségtan: A cellulóz molekulaszerkezetélati alkalmazások: növények. nek modellezése. A szerkezet és Természetes és mesterséges a tulajdonságok közötti összeszerkezetek, építmények. Magyar nyelv és irofüggés megértése a biológiai szeMilyen anyagok építik fel az élődalom; művészetek; reppel összefüggésben. A cellulények vázát? Miből készülnek informatika: könyvlózrostok szerkezete, másodaz épületek, szobrok? nyomtatás, papíralapú 223

Az „élő szerkezet”. Miért lehet a cellulóz a legelterjedtebb vázanyag a természetben? Mely mesterséges anyagokban található cellulóz (pl. cellulózrostok papírban, lebomló kávéspohár)? Mely használati tárgyaink készülnek cellulózból? Hogyan készül a papír? Miért fontos a hulladékpapír szelektív gyűjtése? Cellofán, műselyem, celluloid. Ismeretek: A cellulóz, a cellulózrostok felépítése. Cellulóz alapú műanyagok. A másodlagos nyersanyag. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: „Házak és vázak”, építőanyagok. Ismeretek: A kitin mint a gombák és az ízeltlábúak vázanyaga. A meszes vázak (kalcit, aragonitkristály) szerepe, a kőzetek képződése, a márvány kialakulásának értelmezése. A csont szerkezete. Alabástrom, gipsz, a mészkő és a márvány. Az égetett és az oltott mész. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan hatottak a történelemi fejlődésre a fémek és előállításuk kémiai lehetőségei? Ismeretek: A fémek szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések. A fémek előállítása redukcióval. Az elektrolízis. Fémbevonatok készítése, a galvanizálás. A korrózió.

rendű kötőerők és az oldhatatlan- ábrázolás. ság, vegyi hatásoknak való ellenállás közötti kapcsolat értelmeTörténelem, társazése. dalmi és állampolgári ismeretek: a papír- és a műanyagipar fejlődésének hatása az életmódra, a kultúrára és a gazdasági fejlődésre.

A cellulóz és a kitin kémiai szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggés értelmezése. Ásványok kristályszerkezeti modellezése. Egyszerű kémiai vizsgálatok a szerkezeti anyagok összetételére vonatkozóan. A csont szerves és szervetlen összetevői alapján a csont tulajdonságainak vizsgálata és magyarázata. Az építőanyagok csoportosítása kémiai szempontból.

Biológia-egészségtan: vázanyagok, a mozgás. Földrajz: üledékes kőzetek. Vizuális kultúra: építészet, szobrászat. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az építészet fejlődése.

Történelem, társaA fémrácsos kristály jellemzői és dalmi és állampolgári a fémek tulajdonságai közötti ismeretek: a fémek összefüggés értelmezése, modelmegismerésének, előlezése. állításának szerepe a hadászatban, az ipari A fémek előfordulása, előállíthaés gazdasági fejlődéstósága és a reakciókészsége köben; vaskor, bronzkor; zötti összefüggés értelmezése. az arany és az ezüst Példák gyűjtése a fémek tulajszerepe a középkori donságainak és felhasználásának gazdaságban összefüggésére. Egyes fémek és ötvözetek (arany, vas, bronz, Fizika: elektrolízis; alumínium) jelentőségének érteláramvezetés fajtái. 224

mezése az emberiség történetében. A fémek előállításának értelmezése és néhány példán kémiai egyenlet szerkesztése. A fémszerkezetek korróziójának értelmezése példákon.

Földrajz: alumíniumipar.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miből készülhetnek a műanyagok? Milyen előnyös tulajdonságokkal bírnak? Hogyan csökkenthetők a A műanyagok csoportosítása műanyagok alkalmazásával járó példák alapján. hátrányok? Érvek és ellenérvek mérlegelése Ismeretek: a műanyagok alkalmazásával Polimerizáció. kapcsolatosan az anyagforrás véNéhány gyakori polimerizációs gességével és a hulladékprobléműanyag felépítése, tulajdonsámával összefüggésben. gai és alkalmazása. A hulladékkezelés problémái, cselekvési lehetőségek. Az újrafelhasználás és az újrahasznosítás. A modern műanyagok. Kulcsfogalmak/ Térszerkezet, elsődleges és másodlagos kötés, telítetlen szénhidrogén, pofogalmak limerizáció, monomer, polimer, addíció. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 6 óra Polaritás, fibrilláris fehérje, emulzió, kolloid, tápanyagok, a kémhatás, Előzetes tudás hidratáció, enzim, katalizátor. Az ember megismerése és egészsége vonatkozásában az egyes kozmetikumok kémiai tulajdonságainak és hatásának megértése a bőr alapvető kémiai szerkezetével összefüggésben. A felépítés és működés öszszefüggésében, a tisztítóhatás alapjainak megértetésével a tisztálkodó A tematikai egység és tisztítószerek tudatos megválasztásának segítése adatbázisok alkalnevelési-fejlesztési mazásával. céljai A fogyasztói, egészség- és környezettudatos magatartás fejlesztése. A médiatudatosság fejlesztése a vásárlási, fogyasztási szokásokkal összefüggésben. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése. Egyéni feladatmegoldó készség és együttműködési készség fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Kémia a mindennapokban. Szépség és tisztaság

225

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A bőr rugalmasságának és az A bőr kémiája. Hidratálnak-e a irha fibrilláris fehérjetartalma hidratálókrémek? Hogyan hatnak közötti összefüggés értelmezése. a fényvédő kozmetikumok? Az irha víztartalma és a hialuronsav tartalmú összetett Hogyan csökkenti a ráncokat a szénhidrátok közötti összefüggés hialuronsav? értelmezése. Hogyan őrizhető meg a bőr szépA hidratálókrémek mint emulsége? ziók modellezése. (O/V és V/O emulziók). Hidrofób és hidrofil Ismeretek: jelleg értelmezése. A bőr lipidköpenye. A felszíni és a mélyrétegi hatás Az emulzió. megkülönböztetése az egyes A glicerin vízmegkötő képessége kozmetikumok esetében. és vízelvonó hatása. Reklámokban rejlő információk A bőr minősége és az életmód, mérlegelése konkrét példák alaptáplálkozás kapcsolata (pl. C-viján. tamin szerepe a kollagén szintézisben). Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Tisztálkodó- és tisztítószerek hatásának alapjai. Milyen anyagoA felületaktív anyagok kémiai kat tartalmaznak a viselkedésének vizsgálata, érteltisztálkodószerek? mezése, modellezése. Mitől bőrbarát egy A tenzidek lipidköpenyre gyakotisztálkodószer? Miért kell megrolt hatásának értelmezése a bőr előzni, hogy a felületaktív anyabiológiai egyensúlyának fenntargok az élővizekbe kerüljenek? tásában. A mosószerek összetétele és működése. Az „intelligens” molekuA mosó-, fehérítőhatás alapjailák, tisztítócsodaszerek. nak értelmezése. Ismeretek: A felületaktív anyagok. A micella és a habképződés. A kozmetikum kémhatása. Az enzimek szerepe a tisztításban a tapintás minőségében. A fehérítés és az optikai fehérítés különbsége, utóbbi nélkülözhetősége.

Példák (pl. reklámozott termékek) kritikai elemzése, az erőteljes, környezetre és egészségre terhelő hatású szerek kiváltási lehetőségeinek mérlegelése.

226

Biológia-egészségtan: a bőr és egészsége.

Biológia-egészségtan: a bőr és egészsége Informatika: információgyűjtés és -feldolgozás.

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A vízkeménységet szemléltető A vízkeménység és a vízlágyítás. vizsgálat végzése. A mosógép halála? A vízlágyítás környezeti hatásainak, a vízkőeltávolítás környeIsmeretek: zetbarát módjainak mérlegelése. A vízkeménység alapvető okai és a vízlágyítás. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A vizek szennyeződése, víztisztí- A víz szennyeződési forrásainak tás, víztakarékosság. összegyűjtése, a környezeti terhelés mérlegelése, megoldások Ismeretek: keresése. A víztakarékosság. A víztisztítás alapjai. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A fertőtlenítő hatás értelmezése Hadüzenet a mikrobák ellen? A Biológia-egészségtan: kémiai vizsgálattal. fertőtlenítés elve és ésszerű ala baktériumok, imA környezetet terhelő fertőtleníkalmazása. munfolyamatok, tőszerek felesleges alkalmazásáhomeosztázis. nak kritikája. Ismeretek: Példák a fertőtlenítőszerekre. Kulcsfogalmak/ Polaritás, makromolekula, fibrilláris fehérje, összetett szénhidrát, hidrofil, fogalmak hidrofób, felületaktív anyag, micella, hab, enzimhatás, fertőtlenítés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kémia a mindennapokban. Információ: kódok és üzenetek

Órakeret 6 óra

Fehérjék, másodrendű kötések, polimer. Az anyag, kölcsönhatás, energia és információ vonatkozásában a nukleinsavak szerkezete és információkódolás összefüggéseinek megértése. A fehérjék szerkezeti változatosságának megértése a biológiai szerepükkel összefüggésben. A sejtkommunikáció kémiai alapjainak A tematikai egység megértése az ember megismerésével és egészségével összefüggésben. nevelési-fejlesztési A tudomány, technika, kultúra vonatkozásában a biológiailag aktív vecéljai gyületek élettani és egészségre gyakorolt hatásainak belátása. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési készség és az önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek

227

Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a fehérjék sokféleségének titka? Ismeretek: A fehérjék szerkezetének mélyebb magyarázata. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan történik a genetikai információ kódolása és értelmezése? Ismeretek: A nukleotidok a nukleinsavak alapegységei, DNS és RNS. A DNS-vizsgálatok alapjai, jelentősége az orvosi, régészeti, evolúciós kutatásokban és kriminalisztikában. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A kémiai kommunikáció az egyedek és sejtek szintjén. Teratogén anyagok.

Az aminosavakból szerveződő fehérjemolekula felépítésének és térszerkezetének modellezése. A fehérjék összetételre vonatkozó egyszerű vizsgálat végzése. Fibrilláris és globuláris szerkezet és a biológiai funkció összefüggésének értelmezése.

Biológia-egészségtan: a fehérjék. Matematika: kombinatorika.

A DNS-molekula térszerkezetének modellezése. A DNS, RNS, fehérje és a kódolt Biológia-egészségtan: tulajdonság közötti összefüggés az öröklődés alapjai, kémiai értelmezése. géntechnológia. A DNS-vizsgálat alapjainak értelmezése. A DNS-vizsgálatok jelentőségének a megértése példákon.

Informatika: az információtárolás, kódolás

A receptorhoz való kötődés és a térszerkezeti megfelelés értelmezése, modellezése érzékszervi és molekuláris receptorok esetén.

A hormonális szerek szerkezete Ismeretek: és hatása közötti összefüggés ér- Biológia-egészségtan: A feromonok, az egyedek kötelmezése a fogamzásgátló etológia; sejtkommuzötti kommunikáció kémiai alaphormonanalógok példáján. nikáció, szabályozás; jai. szexualitás. A hormonok. A sejtek kommuniPéldák keresése a teratogén kációjának kémiai alapjai, horanyagokra (pl. adatbáziskeresés, monális szerek, fogamzásgátlók esettanulmányok). hatásának kémiai alapjai. A gyógyszerszedés felelősségéPéldák magzati fejlődési rendelnek, a droghasználat veszélyeilenességeket okozó vegyülenek belátása. tekre. Kulcsfogalmak/ Aminosav, fibrilláris és globuláris fehérje, nukleinsav, nukleotid, feromon, fogalmak hormon, teratogén anyag. Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Órakeret 6 óra Izoméria, enzim, polaritás, veszélyszimbólum, fehérje, receptor. Az ember megismerése vonatkozásában a gyógyszerek és a mérgező anyagok, drogok hatásának megértése jellemző példákon. A hatás dózisfüggésének értelmezése. Betegtájékoztató és a biztonsági előírások Kémia a mindennapokban. Mérgek és orvosságok

228

értelmezése. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési készség és az önismeret fejlesztése. Az egészségkárosító, tudatmódosító szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Gyógyszerek (pl. penicillin, az aszpirin) története, társadalmi hatásaik. Hogyan hatnak a gyógyszerek? Ártalmatlanok-e a Történelem, társaAz izoméria jelentőségének érnövényi, állati eredetű készítmédalmi és állampolgári telmezése a gyógyszerhatásban. nyek? ismeretek: a kutatás, Gyógyszerkészítmény betegtájéLehet-e ugyanaz a hatóanyag orvoslás fejlődése és a koztatójának értelmezése. gyógyszer is, méreg is? társadalmi viszonyok A hatóanyagok hatásának fügösszefüggései (pl. járA gyógyszer hatóanyag-tartalma gése a koncentrációtól, érzéványok hatásai). mennyiségi viszonyainak értelkenységtől. mezése egyszerű számításos felHogyan mérgez a méreg? Biológia-egészségtan: adattal. Hogyan előzhető meg a mérgeantibiózis, baktériuA mérgek hatásának értelmezése zés? Mi a teendő mérgezés esemok, a sejtek kommupéldákon. tén? nikációja, a máj. Az oldhatóság szerepe, a májenzimek szerepének megértése a Ismeretek: Matematika; vizuális méregtelenítésben (pl. alkohol Az aszpirin molekulájának jelkultúra: tükrözés, átalakítása). lemzői, az aromás szerkezet. nagyságrendek. Az antibiotikumok hatásának elve. Enzim, katalizátor. Veszélyszimbólumok, biztonsági előírások. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Droghatású, pszichoaktív vegyüAz alkohol, nikotin, drogok. letek hatásának kémiai értelmeBiológia-egészségtan: A hozzászokás és a függőség kézése példán. a sejtek kommunikámiai alapjai. A hozzászokás és a függőség ké- ciója, az idegrendszer, miai alapjainak értelmezése egy az ember viselkedése. Ismeretek: példán. A gyakran használt drogok csoportjai, élettani hatásuk. Kulcsfogalmak/ fogalmak

Izoméria, enzim, polaritás, veszélyszimbólum, biztonsági előírás, receptor, függőség, hozzászokás.

229


Kémia a mindennapokban. A tudomány

Órakeret 3 óra

A megfigyelés, vizsgálódás és kísérletezés alapelvei. A tudomány, technika, kultúra tükrében a tudományos megismerés jellemzőinek ismeretében az áltudományosság felismerésére való képesség fejlesztése. A természettudományos megismerés módszereinek (vagy hiányuknak) felismerése, a kémiai tudományos fejlődés lényegének megértése. A kémia fejlődésének etikai, környezeti, gazdasági és A tematikai egység társadalmi következményeinek megértése, és a felelősség kérdésének nevelési-fejlesztési felismerése a kémiai fejlődés révén elérhető új anyagok, vegyszerek, elcéljai járások alkalmazásában. Képi és verbális információ feldolgozása és értelmezése, megjelenítése és létrehozása. A médiatudatosság fejlesztése. Egyéni feladatmegoldó készség, együttműködési és kezdeményezőkészség, az önismeret fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorFejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok lati alkalmazások, ismeretek A természettudományos kutatás módszereinek értelmezése példákon. A tudományos közlés ismérvei (pl. reklámszöveg, híradás, ismeBiológia-egészségtan; Problémák, jelenségek, gyakorretterjesztő és tudományos közfizika; földrajz: tudolati alkalmazások: lés összehasonlítása, kritikai mánytörténet. Miben tér el a hétköznapi, tudo- elemzése). mányos és művészi megismerés? Történelem, társaTudomány, áltudomány és tudo- A tudománytörténeti folyamatok dalmi és állampolgári mányoskodás. értelmezése konkrét, tanult és ismeretek; magyar A tudomány fejlődése. nem tanult példákon az egymást nyelv és irodalom: a A kémia jelentősége. váltó, illetve az egymást kiegétudomány szerepe a szítő elméletek megszületéseként társadalmi fejlődésIsmeretek: és háttérbe szorulásaként. A cáben. A tudományos megismerés jelfolat jelentőségének megértése a lemzői, a természettudományos tudományfejlődésben. Etika: a tudomány femegismerés módszerei, a közlés lelőssége, környezeti ismérvei. Példák gyűjtése történelmi hordetika. erejű kémiai felfedezésekre. A fejlődéssel kapcsolatos etikai, társadalmi és környezeti problémák mérlegelése néhány konkrét probléma alapján.

230


Hipotézis, elmélet, bizonyíték, megismételhetőség, kontrollkísérlet, cáfolhatóság.

A tanuló legyen képes tájékozódni a méretek, nagyságrendek világában alkalmazva a tájékozódást lehetővé tevő eszközöket. Tudjon különbséget tenni az atommagot és az elektronburkot érintő átalakulások energiaviszonyai között. Lássa az összefüggést az atomok elektronszerkezete és az elem periódusos rendszerben elfoglalt helye, valamint a kémiai kötések kialakulása között. Értse az anyag szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggést, tudja alkalmazni az anyagok viselkedésére adott magyarázatokban. Értse az összefüggést az anyag szerkezetváltozása és a fizikai, kémiai változás jellege között. A fejlesztés várt Tudja megkülönböztetni a kémiai átalakulások főbb típusait, ismerje fel eredményei a két jelentőségüket a mindennapi életben. évfolyamos ciklus Legyen képes az anyagok tulajdonságainak, átalakulásainak megfigyelévégén sére, értelmezésére, a környezetre és az egészségre gyakorolt hatásuk megértésére, az anyagok körültekintő használatára. Ismerjen magyar tudósokat kémiai problémákkal kapcsolatban. Lássa be, hogy a kémia eredményei a mindennapi életvitelünkben meghatározók, ugyanakkor az egyén életmódja mások sorsának és a környezet állapotának alakulására is hatással van. Rendelkezzen megfelelő attitűddel és alapvető képességekkel és készségekkel a kémiához kötődő problémák tanulmányozásához tudásának önálló gyarapítása érdekében, legyen képes önálló problémamegoldásra. Legyen képes az információ kritikus feldolgozására, véleményének másokkal való megosztására, az érvek-ellenérvek mérlegelése nyomán megalapozott önálló döntés meghozására a mindennapi élet során.

231

FÖLDRAJZ Célok és feladatok A Földünk – környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki bennük nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, jellemző társadalmi-gazdasági folyamatairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepéről. Megismerteti – lehetőség szerint a gyakorlatban – a szűkebb és a tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Valamennyit a társadalom szemszögéből mutatja be a természet-, a társadalom- és a környezettudományok vizsgálódási módszereinek alkalmazásával. A Földünk – környezetünk műveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész; a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli változásában, fejlődésében mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit is. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók felelős magatartása a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat. Az elsajátított ismeretek és a felismert összefüggések alapján érthetővé válnak azok az új kihívások, amelyek a XXI. század elején átszabják a hagyományos gazdaság kereteit, s amelyek érdekellentéteket okozhatnak, társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ korábban egymástól elzárt térségeiben, társadalmaiban. A műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul a nyitott és befogadó magatartás kialakulásához, felkelti az igényt az eltérő kultúrák megismerése, a következő nemzedékek számára történő megőrzése iránt. Mindezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartáshoz. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a műveltségi terület tartalmainak feldolgozása hozzájárul a kor-szerű természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatainak megismeréséhez, megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás, az információszerzés és a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés- és feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. Hazánk és a világ társadalomföldrajzi jellemzőinek bemutatásával fejlődik a tanulók szociális és állampolgári kompetenciája. 232

Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismerése nagymértékben hozzájárul a gazdasági élet eseményeiben történő eligazodáshoz, az aktív, kreatív, a körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó és vállalkozó-képes állampolgárrá váláshoz. A Földünk – környezetünk műveltségi területben megfogalmazott célkitűzések, fejlesztési feladatok és az azokhoz kötődő tartalmak elsajátítása az 5. évfolyamon kezdődik, mert az oktatás alapozó szakaszában nem a szaktudományi ismeretek elkülönítésén van a hangsúly, hanem alapvetően a természettudományi (illetve részben a társadalom- és a környezettudományi) kapcsolatok megértésén. Ezért a műveltségi terület tartalmi és képességfejlesztési alapozása az 1–4. évfolyamon az Ember és természet műveltségi terület keretében megfogalmazottak alapján történik. Az 5–6. évfolyamra vonatkozó követelményrendszer már nemcsak az Ember és természet, hanem az Ember és társadalom műveltségi terület megfelelő fejlesztési területeihez is szervesen kapcsolódik. E kapcsolatok is hangsúlyozzák a Földünk – környezetünk műveltségi terület integráló jellegét, valamint a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok összefüggéseinek megláttatásában és kölcsön-hatásainak feltárásában betöltött alapvető szerepét. Fejlesztési feladatok 1. Tájékozódás a földrajzi térben 2. Tájékozódás az időben 3. Tájékozódás a környezet anyagairól 4. Tájékozódás a környezet kölcsönhatásairól 5. Tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról 6. Tájékozódás a regionális és a globális földrajzi, környezeti folyamatokról Közműveltségi tartalmak 9–12. évfolyam 1. A tér és ábrázolása 1.1. Téregységek – A Föld, a Naprendszer és a Világegyetem. – A geoszférák és felépítő részeik, funkcionális terek. 1.2. Térábrázolás – A térmegismerés és a térábrázolás eszközei. – Az űrkutatás és a távérzékelés társadalmi-gazdasági, környezeti jelentősége. 2. Az idő 2.1. Időegységek – A napi és évi időszámítás csillagászati alapjai; a földtörténeti időszámítás alapjai. – A társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok időskálája, időtartama. 2.2. Időrend – Földrajzi-környezeti folyamatok, a földtörténet főbb eseményei és azok időrendje Földünk egészére kiterjedő példák alapján. 3. A természeti környezet és jelenségei 3.1. Anyagok, anyagi rendszerek – A Naprendszert és a geoszférákat felépítő anyagok, anyagi rendszerek keletkezése és jelentősége, szerepük a mindennapi életben és a gazdaságban. 3.2. Geoszférák 233

– A Föld szféráinak kialakulása és fejlődése. – A geoszférák felépítése, szerkezete, tagolása, a felépítéséből adódó környezeti és társadalmi következmények. – A geoszférák fő folyamatai, jelenségei. – Anyag- és energiaforgalom. – Áramlási rendszerek a geoszférákban. – A geoszférákon belüli és az azok közötti folyamatok kölcsönhatásai, társadalmi-gazdasági és környezeti következményei, kezelésük. Veszély- és katasztrófahelyzetek. 3.3. Földrajzi övezetesség – A komplex földrajzi övezetesség rendszere; az övezetesség elemeinek összefüggései. – A forró, a mérsékelt és a hideg övezet, öveinek, területeinek jellemzői. 3.4. Égitestek – A Világegyetem, a Naprendszer és a Föld kialakulása. – A Világegyetem és a Naprendszer főbb folyamatai, jelenségei és azok földi következményei. 4. A társadalmi-gazdasági tér szerveződése és folyamatai 4.1. A társadalmi-gazdasági élet térszerveződése – A népesség szerkezete; demográfiai mutatók és társadalmi-gazdasági következményei. – Világnyelvek és világvallások. – A települések szerkezetének és szerepkörének átalakulása, településhálózat, településhierarchia. – Gazdálkodás a természeti és a társadalmi erőforrásokkal. – A gazdasági szerkezet, a gazdasági szektorok, ágazatok jellemzői, szerepük változása. – A gazdasági fejlettség területi különbségei, a gazdasági szerkezet és a társadalmi-gazdasági fejlettség kapcsolata. 4.2. A világgazdaság szerveződése és működése – A globális világgazdaság és világpiac kialakulása, jellemzői, működése, a transznacionálisvállalatok. – Társadalmi-gazdasági mobilitás (munkaerő-vándorlás, tőkemozgás, termelésáthelyeződés), a folyamatok társadalmi-gazdasági és környezeti hatásai. – Az integrálódás folyamata és szintjei. – A pénztőke működése, az értékpapírok és a tőzsde kapcsolata. A monetáris világ jellemző folyamatai: hitelezés, adósság, eladósodás. – Fontosabb nemzetközi gazdasági-társadalmi, környezeti és segélyszervezetek,intézmények pénzügyi szerveztek szerepe. 5. A földrajzi tér regionális szerveződése 5.1. Magyarország és a Kárpát-medence földrajza – Hazánk kapcsolódása az európai erőterekbe, helye és szerepe a világgazdaságban;a társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei hazánkban. – A magyarországi régiók földrajza. – A Kárpát-medence eurorégiói, a régiószerveződés földrajzi logikája. – A magyarsághoz kötődő világörökségi helyszínek. 5.2. Európa – Az Európai Unió földrajzi jellemzői és politikája (mezőgazdasági, regionális,környezeti); társadalmi-gazdasági és környezeti együttműködések Európában. 234

– Az európai erőtér helye a világgazdasági folyamatokban; a társadalmi-gazdaságifejlettség területi különbségei Európában. – A közép-európai regionális együttműködések földrajzi alapjai. 5.3. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok – A társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei és következményei az Európán kívüli földrészeken. – A távoli kontinensek sajátos természeti és társadalmi-gazdasági adottságok alapján létrejött tipikus tájainak, területeinek földrajzi-környezeti jellemzői. – A világgazdaságban eltérő szerepet betöltő országok és országcsoportok (pl.:centrumtérségek, perifériák), regionális példák. 6. Globális kihívások 6.1. Globális problémák – A Föld globális társadalmi-gazdasági problémái, azok okai, következményei és megoldási lehetőségei. – A globalizáció társadalmi, kulturális hatásai. – A geoszférák természetes egyensúlyára ható veszélyforrások, folyamatok, problémák. 6.2. Fenntarthatóság – A társadalmi-gazdasági és a környezeti szempontok kölcsönös érvényesíthetősége a gazdálkodásban. – A gazdasági növekedés következményei; tudatos fogyasztói és vásárlói magatartás; fenntartható erőforrás-hasznosítás. – A felhasználás károsító hatásainak mérséklési lehetőségei. – Környezet- és természetvédelmi feladatok, környezetgazdálkodás; védett természeti és kulturális értékek (világörökségek) példái. – Felelős környezeti magatartás, az egyén társadalmi szerepvállalása. – Helyi szerveződések, regionális és nemzetközi összefogás a fenntarthatóság eléréséért: egyezmények, irányelvek, nemzetközi szervezetek. 9–10. évfolyam A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmigazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a földrajztudomány, valamint a társföldtudományok (geológia, meteorológia, geofizika, planetológia) által feltárt természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak, lokális, regionális és globális szinten egyaránt, különös tekintettel a fenntarthatóságra. A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli változásában, folytonos átalakulásában mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók felelős magatartása a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az em-

235

beriség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat úgy, hogy egyben használható támpontokat kapjanak e problémák megoldásainak következő évtizedekben várható irányaihoz is. A tartalmi elemek feldolgozása a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmigazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. A tanításitanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával a műveltségi terület elősegíti a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, illetve felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerep gyakorlása során. Az egyes tartalmi egységek végén található fogalmak, illetve topográfiai követelmények az általános iskolában elsajátított tananyagra épülnek, és feltételezik azok ismeretét, az ott megnevezettek közül csak a középiskolai tananyag feldolgozása szempontjából meghatározó jelentőségű fogalmakat ismételtük meg. Ezek újbóli felsorolása a fogalmak – a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő – tartalmi-szemléleti elmélyítésére utal. A fogalmak, illetve topográfiai követelmények esetében emellett figyelembe vesszük az érettségi vizsgaszabályzatban foglaltakat is.

236

Időkeret, óraszámok Földrajz 9. évfolyam 10. évfolyam



Óraterv

Témakörök

A Föld kozmikus környezete A földi tér ábrázolása A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A légkör földrajza A vízburok földrajza A földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején Év végi összefoglalás**** Összesen

Az órák felhasználása Ismétlés, Összes óraszám Új ismere- Gyakorlati összefoglakerettantervben letek óra*** lás, mérésírt / helyi tanterv értékelés 9. évfolyam 8 0 2 7 / 10 2 2 1 6/5 11

2

2

13 / 15

9 9 9

1 1 1

1 1 2

11 / 11 11 / 11 12 / 12

4

1

1

6/6

0 0 52 8 10. évfolyam

2 12

0/2 66 / 72

A világgazdaság jellemző folya8 2 2 11 / 12 matai Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európá10 3 2 14 / 15 ban A társadalmi-gazdasági fejlődés 12 3 1 14 / 16 regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazda12 3 1 14 / 16 sági jellemzői Globális kihívások – a fenntartha6 4 1 10 / 11 tóság kérdőjelei Év végi összefoglalás**** 0 0 2 0/2 Összesen 48 15 11 63 / 72 *** Gyakorlat, ábra-, grafikon- és egyéb elemzés, forrásfeldolgozás, számítási feladatok, kiselőadások, bemutatók stb., vagy új ismeret. **** Év végi összefoglalás, amelynek órakerete szükség esetén az egyes témakörök feldolgozásába is beépíthető.

237

9. évfolyam Órakeret 7 / 10 óra Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám 8 0 2 10 A Föld mint égitest jellemzői. A Föld mozgásai és azok következméElőzetes tudás nyei (napszakok, évszakok váltakozása, időszámítás). Alapvető tájékozottság a térbeli és az időbeli nagyságrendekben. A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének megértésén keresztül. A csillagászati térben való tájékozódási képesség fejlesztése, helyes elképzelés kialakítása a csillagászati adatok (távolságok) nagyságrendjéről. A tematikai egység Az elvont gondolkodás fejlesztése az egyedi és közös jellemzők felisnevelési-fejlesztési mertetésével a Föld és kőbolygó szomszédainak példáján. A rendszercéljai fogalom fejlesztése a Naprendszer felépítésében megfigyelhető törvényszerűségek felismerésével. A Föld mozgásaiból adódó jelenségek törvényszerűségeinek felismertetése, bolygónk életére gyakorolt hatásának megértetése. A tudományos és az áltudományos elméletek közötti különbség megvilágítása az asztrológia (csillagjóslás) példáján. Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása

A Föld kozmikus környezete

Ismeretek/fejlesztési követelmények A csillagászati ismeretek fejlődése A geo- és a heliocentrikus világkép, a bolygómozgás törvényszerűségei. A csillagképek látszólagosságának megértése, néhány ismertebb csillagkép mitológiai eredettörténetének ismerete.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ó- és a középkor tudományos gondolkodása.

A Világegyetem A Világegyetem (Univerzum), a Tejútrendszer (Galaxis) és a Naprendszer kapcsolata és méretei. A Világegyetem keletkezésével kapcsolatos legfontosabb elméletek bemutatása. A csillagfejlődés áttekintése. A Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) kutatásának új eredményei.

Magyar nyelv és irodalom: mitológia.

Fizika: a bolygómozgás törvényei, a tömegvonzás törvénye, forgómozgás, viszonyítási rendszer, a A Naprendszer I. csillagok energiaterA Naprendszer tagjai, felépítésének törvényszerűségei, az égitesmelése, elektromágtek osztályozása. neses sugárzás, réA Nap mint csillag szerkezete, jellemző folyamatainak bemutatása. szecskesugárzás, nyoA naptevékenység földi hatásai példák alapján. más, hőmérséklet, erő-ellenerő, űrkutaA Naprendszer II. tás. 238

A Föld-típusú (kőzet-) és a Jupiter-típusú (gáz-) bolygók jellemzőinek összehasonlítása, a törpebolygó mint égitesttípus magyarázata, kisbolygók, üstökösök, meteorok, meteoritok jellemzése. *A Vénusz, a Mars és a Föld felszíni és légköri folyamatainak összehasonlítása. A Föld mint égitest I. A tengely körüli forgás és Nap körüli keringés következményeinek összekapcsolása az ember életére gyakorolt hatásokkal. A Föld mint égitest II. A periodikusan ismétlődő jelenségek és az időszámítás összekapcsolása, a helyi és a zónaidő megkülönböztetése, gyakorlat jelentőségük belátása, alkalmazása egyszerű számítások során. * A Hold Jellemzése; mozgásai földi hatásainak, a holdfázisok és a fogyatkozások kialakulásának magyarázata. a holdkutatás eredményeinek bemutatása internetről gyűjtött információk alapján.

Kémia: hidrogén, hélium, gázok. Matematika: logika, matematikai eszközhasználat. Biológia-egészségtan: az élet fogalma, fotoszintézis. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata.

**Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében Az űrkutatás legfontosabb mérföldköveinek és eszközeinek, űrkutatás magyar vonatkozású eredményeinek megismerése. A műholdak gyakorlati jelentőségének példái. Világegyetem, Tejútrendszer, fényév, exobolygó, Naprendszer, csillagászati egység, kőzetbolygó (Föld-típusú bolygó), gázbolygó (Jupiter-típusú Kulcsfogalmak/ bolygó), törpebolygó, tengely körüli forgás, keringés, földrajzi koordináfogalmak tarendszer, helyi és zónaidő, holdfázis, nap- és holdfogyatkozás, űrállomás. Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása Előzetes tudás


Órakeret 6 / 5 óra Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám 2 2 1 5 A térkép és a földgömb fogalma, ábrázolása és méretaránya. Szemléleti térképolvasás. A földrajzi fokhálózat elemeinek használata, tájékozódás a fokhálózat segítségével. A logikai térképolvasás képességének kialakítása; gyakorlottság kialakítása különböző típusú térképek információforrásként való használatában (közölt információk felismerése, értelmezése, felhasználása). A modern technikai rendszerek szerepének bemutatása a Föld megismerésében és gyakorlati célok megvalósításában. A földi tér ábrázolása

239

Ismeretek/fejlesztési követelmények A térkép A térképkészítés fejlődése, a modern térképkészítés elvei. A földrajzi fokhálózat értelmezése és használata; a vetület fogalma, a legelterjedtebb vetülettípusok és jellemzőik összehasonlítása, alkalmazhatóságuk korlátai. A térképek csoportosítása méretarány és tartalom alapján; a domborzat háromdimenziós ábrázolásának lehetőségei. Térképvázlatok és egyszerű keresztmetszeti ábrák készítése. Tájékozódás a térképen és a térképpel Távolság- és magasságmeghatározási és a méretarányhoz kapcsolódó számítási feladatok megoldása különböző méretarányú térképeken. Tájékozódási, számítási feladatok megoldása a fokhálózat használatával. (gyakorlat) A terepi tájékozódás eszközei és gyakorlata, a térképi ismeretek alkalmazása mindennapi tájékozódási helyzetekben. Logikai térképolvasás. (gyakorlat)


Matematika: arányszámítás, mértékegységek. Informatika: adat, információ, adatbázis, digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata.

Fizika: elektromágneTávérzékelés és térinformatika ses sugárzás, űrkutaA műholdak csoportosítása pályatípus és feladat alapján, földmeg- tás, mesterséges égifigyelő műhold-családok; a műholdfelvételek típusai és alkalmazá- testek. suk lehetőségei, földi képződmények, jelenségek azonosítása műholdfelvételeken. A GPS működési elve és jelentősége; a földrajzi információs rendszer (GIS) fogalma, jelentőségének igazolása mai térbeli adatbázisok példáin. Példák gyűjtése a digitális térképi alkalmazások, illetve térinformatikai rendszerek mindennapi életben való sokoldalú felhasználhatóságára (pl. veszély előrejelzése, környezet károsodásának felismerése). Vetület, vetülettípus, jelrendszer, topográfiai és tematikus térkép, kis-, Kulcsfogalmak/ közepes- és nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív magasság, fogalmak szintvonal, helymeghatározás, távérzékelés. Órakeret A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai 13 / 15 óra Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám Az órakeret felhasználása 11 2 2 15 A Föld alakja, felépítésének egyszerű modellje. A szárazföldek és az óceánok elhelyezkedése. Elemi tájékozottság a földtörténet időrendjéElőzetes tudás ről. Az alapvető domborzati és felszínformák felismerése, jellemzőik ismerete. A leggyakoribb hazai üledékes és vulkáni kőzetek. A tematikai egység A kőzetbolygó mint összetett, törvényszerűségek alapján változó Tematikai egység/Fejlesztési cél

240

nevelési-fejlesztési céljai

rendszer bemutatása. Az oksági gondolkodás erősítése anyagok különböző körülmények közötti eltérő fizikai viselkedésének bemutatásával. Helyes időképzet kialakítása időnagyságrendek összevetése, az események sorrendiségének felismerése révén. A környezet iránti felelősségérzet növelése az ásványkincs-készletek véges hasznosíthatóságának példáján. Olyan képesség és szemlélet kialakítása, amely a pozitív hatások, a lehetséges környezeti kockázatok és az egymással ütköző érdekek felismerésére révén hozzájárul, a tanultakat felhasználni képes, megalapozott érvelés iránti igény kialakulásához.

Ismeretek/fejlesztési követelmények A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete és ásványtani összetétele A belső gömbhéjak fizikai jellemzői; a tulajdonságok változásában megfigyelhető törvényszerűségek megfogalmazása. Az egyes gömbhéjak fő geokémiai és ásványtani jellemzői. A kőzetlemezek mozgása I-II. A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek felépítésének és legfontosabb tulajdonságainak összehasonlítása. A közeledő, a távolodó és az elcsúszó kőzetlemez-szegélyek jellemző folyamatainak és következményeinek leírása konkrét példák alapján; folyamatábrák elemzése és készítése.

Kapcsolódási pontok Kémia: szerves és szervetlen vegyületek, keverék, ötvözet, ásványok, kőszén, szénhidrogén, halmazállapotok. Biológia-egészségtan: élő anyag, evolúció, rendszertan.

Matematika: térbeli mozgások elképzelése A kőzetlemezek mozgásának következményei I-II. és mozgásaik időegységek, időtarA földrengésveszélyes térségek elhelyezkedésének törvényszerűsétammérés. gei; a földrengések következményei, a cunami. A földrengések előrejelzésének lehetőségei és korlátai; a károk mérséklésének lehetőFizika: úszás, sűrűség, ségei példák alapján, a társadalom felelős alkalmazkodása a földnyomás, hőmérséklet, rengésveszélyes zónákban; a nemzetközi segítségnyújtás szerepéerőhatások, szilárd tesnek bemutatása konkrét példa alapján. tek fizikai változásai, A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása; hullámterjedés. a vulkánosság típusai, összefüggésük a kőzetlemez-szegélytípusokkal; magyarázó ábrák elemzése. Az ütköző kőzetlemez-szegélyek Magyar nyelv és irodamentén lejátszódó folyamatok összehasonlítása. Mélytengeri árok, lom: szövegelemek peremi medence, ülédékfelhalmozódás, szigetív, hegységképződés időrendjének felisme(orogenezis). rése. A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők felszínformáló munkájának kapcsolata, szerepük bemutatása kontinentális és óceáni példák alapján. Ásványkincsek I. A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése; a kőzetek csoportosítása, az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó főbb

241

Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdálkodás, egyéni és társadalmi érdek. Informatika: digitális információforrások

kőzettípusok jellemzése; kőzetvizsgálat, kőzetfelismerés. (gyakorlat) A kőzetek hasznosításának bemutatása példák alapján: közvetlen (pl. terméskő) és átalakítást követő használat (pl. cement, cserép).

használata, informatikai eszközök használata.

Ásványkincsek II. Ércek és más hasznosítható ásványegyüttesek: példák gyakori ércásványokra, felismerésük, elkülönítésük; magmás és üledékes ércképződés; az ércek gazdasági hasznosításának bemutatása példák alapján. Fosszilis energiahordozók: a kőszén és a szénhidrogének keletkezésének folyamata, gazdasági jelentőségük változása. A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák A nagy tömegű kőzetátalakítás (pl. cementgyártás) és a fenntarthatóság kapcsolatának szemléltetése; az építkezés, ércbányászat, foszszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásnak környezeti következményei információgyűjtés és feldolgozás alapján. A károkozás mérséklésének lehetőségei, a rekultiváció bemutatása példákban. (gyakorlat) Földtörténet I-III. A kormeghatározás módszerei, a módszerek szerepének összehasonlítása. A földtörténeti időskála elemzése; eon, idő, időszak, kor időegységek rendszere. A Föld belső és felszíni fejlődésének legfontosabb eseményei, azok nyomai bolygónkon; az élet elterjedésének legfontosabb lépcsői, az élet visszahatása a földrajzi, és ezen keresztül a geológiai folyamatokra, a környezet változásának mérföldkövei; konkrét példák megnevezése, területi előfordulásuk bemutatása. * A talaj A talaj mint a legösszetettebb és a társadalmi-gazdasági folyamatok miatt legsérülékenyebb környezeti képződmény jellemzése; a talajképződés folyamatának, összefüggéseinek bemutatása. A talaj szerkezete, szintjeinek jellemzői; az elterjedt zonális és azonális talajok jellemzése a kialakításában szerepet játszó tényezők bemutatásával. A talaj környezeti hatásjelző szerepének és a talajpusztulás mérséklési lehetőségeinek bemutatása példák alapján. Geoszféra, földkéreg, földköpeny, földmag, asztenoszféra, magma, geotermikus gradiens, kőzetlemez-mozgás, hegységképződés, földrengés, Kulcsfogalmak/ vulkanizmus, szerkezeti mozgás; kőzetalkotó ásvány, magmás, üledékes fogalmak és átalakult kőzet, ércásvány, ércképződés, agyagásvány, geokémiai körforgás; nagyszerkezeti elem, domborzati forma, rekultiváció; kormeghatározás, ősmaradvány (fosszília), földtörténeti eon, idő, időszak, kor. Topográfiai isGondwana, Pangea, Tethys. Ősföldek (pajzsok) tanult példái. A Kaledómeretek niai-, a Variszkuszi-, a Pacifikus-, az Eurázsiai-hegységrendszer tanult 242

tagjai. Fuji, Vezúv, Etna, Hawaii-szigetek, Teleki-vulkán, Kilimandzsárócsoport, Mt. Pelée, Mount St. Helens, Popocatépetl, Krakatau, Hawaii-szigetek Órakeret 10 / 11 óra Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám Az órakeret felhasználása 9 1 1 11 Időjárási elemek és jelenségek felismerése. A felmelegedés, a víz körforgása és halmazállapot-változásai. Az időjárási elemek térbeli és Előzetes tudás időbeli változásai. A Föld gömb alakjának következményei, az éghajlati övezetesség kialakulásának okai, az egyes éghajlatok előfordulásának területi példái. Éghajlati diagram. Az oksági gondolkodás fejlesztése a légköri folyamatokat alakító tényezők közötti kölcsönhatások alapján. A légkör mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt hatásának bemutatása. Igény és képesség kialakítása a tevékeny, felelős környezeti magatartásra az A tematikai egység emberi tevékenység légköri folyamatokra gyakorolt hatásainak bemunevelési-fejlesztési tatásával, a személyes felelősség és cselekvés szükségességének feliscéljai mertetésével. A lokális és a globális kapcsolatának beláttatása a helyi károsító folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példáján. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes és mások iránt is felelős cselekvés képességének kialakítása. Tematikai egység/Fejlesztési cél

A légkör földrajza

Ismeretek/fejlesztési követelmények A légkör anyagai és szerkezete A légkört felépítő anyagok csoportosítása, az egyes anyagok légköri folyamatokban betöltött szerepének megismerése. A légkör tartományainak jellemzése, jellemzőik összehasonlítása, szerepük értékelése a földi élet és a gazdaság szempontjából. A levegő felmelegedése A levegő felmelegedésének folyamata, törvényszerűségei; folyamatábra elemzése, hőmérséklet változásához kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása. A felmelegedést meghatározó és módosító tényezők, hatásuk gazdasági-energetikai hasznosíthatóságának példái. A felhő- és csapadékképződés A felhő- és csapadékképződés feltételei, összefüggései, a folyamat bemutatása. A levegő nedvességtartalmához és a csapadékképződéshez kapcsolódó számítási feladatok megoldása.

243

Kapcsolódási pontok Kémia: gázok jellemzői, gáztörvények, a víz tulajdonságai, kémhatás, kémiai egyenletek, légnyomás, hőmérséklet, áramlások, savas eső. Fizika: gáztörvények, kicsapódás, légnyomás, hőmérséklet, sűrűség, áramlások, sebesség, üvegházhatás. Biológia-egészségtan: légzés, keringés, légúti betegségek, allergia.

A talaj menti és a hulló csapadékok típusainak jellemzése, a csapadék gazdasági jelentőségének ismertetése példákkal.

Matematika: százalékszámítás, matematikai eszköztudás alkalmazása.

A levegő mozgása I. A légnyomás változásában szerepet játszó tényezők megnevezése; a légnyomás és a szél kialakulásának összefüggései. Informatika: digitális A nagy földi légkörzés rendszerének bemutatása; a szélrendszerek információforrások jellemzése. használata, informatikai eszközök hasznáA levegő mozgása II. lata. A monszun szélrendszer kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása, a mérséklet és a forró övezeti monszun összehasonlítása; a Etika: az egyéni felejellegzetes helyi szelek és a mindennapi életre gyakorolt hatásuk be- lősség felismerése, femutatása példák alapján. lelős viselkedés. A levegő mozgása III. A ciklon és az anticiklon összehasonlítása, az időjárás alakításában betöltött szerepük igazolása. Időjárás, időjárási frontok Az időjárás és a mindennapi élet kapcsolatának bemutatása.. A hideg és a meleg front összehasonlítása, jellemző folyamataik bemutatása, példák a mindennapi életet befolyásoló szerepükre. Felkészülés az időjárás okozta veszélyhelyzetekre, a helyes és másokért is felelős magatartás kialakítása.

Szöveges és képi időjárás-előrejelzés értelmezése; következtetés levonása időjárási adatokból. (gyakorlat) A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége A felszínformáló tevékenységet befolyásoló tényezők összegyűjtése; a pusztító és építő tevékenység által létrehozott jellemzői formák felismerése. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenységének gazdasági következményei. A légszennyezés következményei A legnagyobb légszennyező források megnevezése; a szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján. Az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása a károsítás mérséklésében, a légköri folyamatok egyensúlyának megőrzésében. Aktuális légszennyezési információk gyűjtése és feldolgozása. Állandó, változó és erősen változó gáz; troposzféra, sztratoszféra; üvegházhatás, a hőmérséklet napi és éves járása, izoterma, izobár, hőmérsékKulcsfogalmak/ leti egyenlítő, főnszél, harmatpont, abszolút / relatív páratartalom, felhőtífogalmak pusok, talaj menti csapadék, hulló csapadék; időjárás-előrejelzés, kibocsátás, szállítás, leülepedés, ózonréteg ritkulása (elvékonyodása), globális felmelegedés, savas csapadék, a szél pusztító és építő munkája, erózió. 244

Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása Előzetes tudás


Órakeret 10 / 11 óra Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám 9 1 1 11 Az óceánok és a jelentősebb tengerek elhelyezkedése. A folyók felszínformáló munkájának jellemzői példái, az árvíz. A tavak jellemzői. Hazánk legnagyobb folyói és tavai. Az egyes kontinensek legjelentősebb folyói, tavai. Talajvíz, hévíz fogalma, hazai előfordulásuk példái. Vízszennyezés. A vízburokban lezajló folyamatok társadalmi-gazdasági következményeinek felismertetése. Oksági gondolkodás fejlesztése a növekvő termelés és fogyasztás által a vízburokban bekövetkezett változások, az emberiség további sorsát is befolyásoló hatások megláttatásával. A személyes felelősség és cselekvés szükségességének, lehetőségeinek felismertetése, a felelős környezeti magatartás iránti igény kialakítása. A környezeti szemlélet fejlesztése a lokális károsító folyamatok kölcsönhatások révén megvalósuló globális veszélyforrásokká válásának, valamint az egészséges ivóvíz biztosításának egyre nagyobb nehézségei miatt elengedhetetlen ésszerű, takarékos vízfelhasználás beláttatásával. A vízburok folyamatai által okozott veszélyhelyzetek felismertetése és a helyes, mások iránt is felelős cselekvés képességének kialakítása. A vízburok földrajza

Ismeretek/fejlesztési követelmények A vízburok tulajdonságai A vízburok tagolódása, az elemek kapcsolódásának, egymáshoz való viszonyának megértése (világtenger, óceánok, tengerek); a tengerek típusainak, jellemzőinek bemutatása példák alapján. A sós és az édes víz eltérő tulajdonságai, következményeinek bemutatása. A tengervíz sótartalmát befolyásoló tényezők földrajzi összefüggéseinek értelmezése.

Kapcsolódási pontok Kémia: víz, oldatok, oldódás, szénsav, nitrátok.

A vízburok mozgásai I-II. A hullámzás kialakulása és jellemzői, kapcsolata a parttípusokkal. *A tenger felszínformáló munkáját befolyásoló tényezők megismerése; épülő és pusztuló tengerpartok jellemzése. A tengeráramlást kialakító tényezők összefüggéseinek bemutatása; a hideg és a meleg tengeráramlások példái; a tengeráramlás éghajlatmódosító szerepének bemutatása példákban. A tengerjárást kialakító tényezők összefüggései, a jelenség kapcsolata a torkolattípusokkal.

Biológia-egészségtan: eutrofizáció, vízi életközösségek.

A felszín alatti vizek A felszín alatti vizek típusai, kialakulásuk folyamatának, összefüggéseinek bemutatása.

245

Fizika: nyomás, áramlások, tömegvonzás, energia.

Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdál-

Az egyes víztípusok jellemzése, gazdasági jelentőségük megismertetése példák alapján; veszélyeztetettségük okainak és következményeinek feltárása. ** A karsztosodás A karsztosodás folyamatának bemutatása, a tényezők közötti összefüggések felismerése. A felszíni és felszín alatti karsztformák jellemzése; a jellemző felszínformák felismerése képeken, terepen, következtetés a kialakulás folyamatára. A felszíni vizek A vízgyűjtő terület, a vízállás, a vízjárás és a vízhozam összefüggéseinek felismerése. A tómedencék kialakulásának típusai példák alapján; a tavak pusztulásához vezető folyamatok, illetve azok összefüggéseinek bemutatása. A folyóvíz felszínformáló munkája A folyóvíz felszínformáló munkáját befolyásoló tényezők megismerése; *; a folyók építő és pusztító munkája következményeinek bemutatása, felszínformálási összefüggéseinek megismerése. A jég felszínformáló munkája A belföldi és a magashegységi jég felszínformáló munkájának öszszevetése, jellemzése. Jellemző felszínformák felismerése képeken, következtetés kialakulási folyamatra. A vízburok mint gazdasági erőforrás A vízgazdálkodás feladatainak értelmezése; az ár- és belvízvédelem szerepének bemutatása hazai példákon; a veszélyhelyzetek kialakulásához vezető folyamatok megismerése; helyes és felelős magatartás veszélyhelyzetekben. A gazdaság vízigénye: kommunális és ipari vízellátás, öntözés, a vízenergia hasznosításának lehetőségei és korlátai. A vízi szállítás jellemzői; a víz mint idegenforgalmi tényező bemutatása hazai és nemzetközi példákon. A vízburok környezeti problémái A legnagyobb szennyező források megnevezése; a szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján; az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása a károsítás mérséklésében, a vízburok egyensúlyának megőrzésében. Az öntözés okozta környezeti problémák bemutatása. Az ivóvíz-biztosítás nehézségeinek és következményeinek, a vízzel való takarékosság lehetőségeinek megismerése információgyűjtés és feldolgozás alapján. (gyakorlat) 246

kodás, egyéni és társadalmi érdek, az egyéni felelősség felismerése, önkéntes segítőmunka.


Topográfiai ismeretek

Világtenger, beltenger, peremtenger, fajhő, talajvíz, talajnedvesség, belvíz, rétegvíz, artézi víz, hévíz, vízrendszer, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció, lefolyástalan terület, épülő tengerpart, pusztuló tengerpart, szakaszjelleg, gleccser, moréna, karsztjelenség, karsztforma. Az óceánok és tengerek, tavak, folyók tanult példái. Karib (Antilla)-tenger, Csád-tó, Niger, Tanganyika-tó, Szt. Lőrinc-folyó; Eufrátesz, Holt-tenger, Jenyiszej, Léna, Ebro, Elba, Fekete-tenger, Rajna, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula, Bodrog, Hernád, Mura, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza-tó; Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Oja-shio-, Kuro-shio-áramlás.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása

Előzetes tudás


Órakeret 12 / 12 óra Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám 9 1 2 12 Az éghajlat és az időjárás fogalma, az éghajlati elemek felismerése. Az egyes kontinensek tipikus éghajlatainak és Magyarország éghajlatának jellemzői. Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepe. Éghajlati diagram olvasása. Az éghajlati övezetesség okai. A földrajzi övezetek egyedi jellemzői, az övezetekhez kötődő tipikus tájak. Az oksági gondolkodás fejlesztése a földrajzi övezetességet kialakító tényezők közötti ok-okozati kapcsolatrendszerek megértetésével, az éghajlat más földrajzi tényezők alakításában meghatározó jelentőségének, a természeti adottságok és a mezőgazdasági tevékenység közötti, az éghajlat és a táplálkozás, a napi életvitel közötti összefüggések felismertetésével. A rendszerszemlélet fejlesztése a földrajzi övezetesség elemeinek megismerése során. Annak megértése, hogy az egyes elemekben bekövetkező változások az egész bolygónkra kiterjedő övezetesség rendszerének megbomlásához is vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében veszélyeztethetik az egyes társadalmak életterét. A földrajzi övezetesség

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Fizika: meteorológiai A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség jelenségek fizikai alapA szoláris éghajlati övezetesség kialakulása törvényszerűségeinek, a jai. valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának, az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepének értelmezése, összefüggéMatematika: modellek seinek feltárása. és diagramok megérAz övezetesség rendszerének megerősítése; az éghajlati és a földtése, adatleolvasás. rajzi övezetesség közötti különbség indoklása. * A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi övezet (I-VI.) Az övezetek kialakulása, elrendeződése, az ebben rejlő törvénysze247

Biológia-egészségtan: életfeltételek, életközösségek, biomok,

rűségek és összefüggések feltárása; az övezetek tagolódásának törvényszerűségei. Az éghajlati jellemzők változásában megfigyelhető törvényszerűségek feltárása, más elemekkel való összefüggéseinek bemutatása. A természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve gazdálkodás kapcsolatának bemutatása; az összefüggések, ok-okozati kapcsolatok feltárása. *A talajtípusok övezetes elrendeződésének bemutatása, az egyes övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok jellemzése. Példák megnevezése a fenntarthatóság és a talaj kapcsolatára különböző éghajlati övekben.

ökológiai kapcsolatrendszerek, talaj, az élővilág rendszerezése. Magyar nyelv és irodalom: szövegegységek közötti tartalmi különbségek felismerése.

Etika: más kultúrák Övezeteket veszélyeztető környezeti problémák és következményeik iránti érdeklődés. bemutatása. Gyakorlat A függőleges övezetesség A kialakulás összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bizonyítása. A függőleges övezetességben megnyilvánuló területi különbségek bemutatása példák alapján. Szoláris és valódi éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség, övezet, öv, Kulcsfogalmak/ terület, vidék; zonális talaj, természetes élővilág, függőleges övezetesség, fogalmak erdőhatár, hóhatár. Tematikai egyÓrakeret Társadalmi folyamatok a 21. század elején ség/Fejlesztési cél 6 / 6 óra Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám Az órakeret felhasz- Új ismeretek nálása 4 1 1 6 A hazai településtípusok legfontosabb jellemzői, a különböző településtípusokon élők jellemző tevékenységei. Települések és szerepköreik Előzetes tudás konkrét példái. Az egyes kontinensek, kontinensrészek, országok népességének jellemzői, meghatározó jelentőségű települései. Az eltérő kultúrák értékeinek felismertetése, a kultúrák közötti párbeszéd fontosságának, a vallás kultúraformáló szerepének megértetése. Érdeklődés és nyitottság kialakítása más vallások, kultúrák értékeinek A tematikai egység megismerése iránt. nevelési-fejlesztési Az idegen nyelvtudás fontosságának belátása. céljai Bolygónk különböző térségeiben lejátszódó urbanizálódás eltérő vonásainak felismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel való összefüggésének belátása. A témához kapcsolódó médiahírek kritikus értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Demográfiai folyamatok a 21. század elején I-II. A népességszám-változás időbeli és területi különbségeinek, okainak feltárása, következményeinek megfogalmazása; a fiatal és az

248

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: demográfiai folya-

öregedő társadalmak jellemzőinek összevetése, következtetés társadalmi folyamatokra, problémákra. A népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezők megismerése, példák megnevezése ritkán és sűrűn lakott területekre. A népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzői (keresők, eltartottak). A demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása, következtetések levonása az eredmények alapján. Napjaink migrációs folyamatainak megismerése, konkrét példáinak bemutatása (pl. hírek, nyomtatott és digitális információforrások alapján), az okok feltárása. (gyakorlat)

matok; vallás, nemzetiség, a városok kialakulása, urbanizáció jellemzői.

A népesség összetétele Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedésének bemutatása. Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján. A nyelvi sokszínűség jellemzése, a világnyelvek szerepének megértése. A világvallások elterjedésének, a vallás kulturális és a társadalmigazdasági folyamatokban betöltött szerepének megismerése példák alapján.

Idegen nyelvek: a nyelvtanulás fontossága (motiváció).

Biológia-egészségtan: emberfajták. Matematika: logikus gondolkodás, matematikai eszközhasználat.

Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata.

Etika: a vallás szerepe, Településtípusok más kultúrák értékeiA települések csoportosítása különböző szempontok alapján példák- nek elismerése. kal. A falu és a város fejlődésének, szerepének, jellemzőinek összehasonlítása, példák különböző szerepkört betöltő településekre a szerepkörök átalakulására. Az egyes településtípusokon élők életkörülményének, az életmódjának összevetése; a tanya és a farm összehasonlítása. Urbanizáció A városodás és városiasodás fogalmának megismerése, kapcsoltuk megértése; az urbanizációs folyamatok összehasonlítása a fejlett és a fejlődő világban; az agglomerációk kialakulásának bemutatása konkrét példákkal; a nagyvárosi élet ellentmondásainak feltárása a témához kapcsolódó szemelvények, adatok felhasználásával. Nagyrassz, természetes szaporodás és fogyás, a népesedési folyamat szakaszai, népességrobbanás, korfa, fiatalodó társadalom, öregedő társadaKulcsfogalmak/ lom, születéskor várható élettartam, népsűrűség, világnyelv, világvallás, fogalmak aktív és inaktív népesség, munkanélküliség, vendégmunkás; tanya, farm, falu, város, városszerkezet, agglomeráció. Topográfiai isNyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai népességtömörülés, a vimeretek lágvallások központjai.

249

10. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása Előzetes tudás


Órakeret 11 / 12 óra Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám 8 2 2 12 Alapvető gazdasági fogalmak: gazdaság, ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás bevétel, kiadás adósság. A család mint a legkisebb gazdasági közösség működése. A világ meghatározó jelentőségű országainak alapvető gazdasági jellemzői. Magyarország gazdaságának fő vonásai A globalizáció fogalmának megértetése, a jellemzők, a mozgatórugók, a folyamat ellentmondásainak felismertetése. A pénzvilág alapvető folyamatainak megértetése, intézményrendszerének megismertetése, az ismeretek mindennapi pénzügyi helyzetekben való alkalmazási képességének kialakítása. A hitelfelvétel esetleges veszélyeinek beláttatása. Érdeklődés felkeltése a napi pénzügyi-gazdasági folyamatok megismerése iránt. A témához kapcsolódó, médiában megjelenő hírek kritikus értelmezése. Pénzügyi döntések mérlegelési képességének, a vállalkozó szellemű, kreatív állampolgárrá válás igényének kialakítása. A világgazdaság jellemző folyamatai


Ismeretek/fejlesztési követelmények Nemzetgazdaságok és a világgazdaság I-III. A nemzetgazdaságok átalakuló szerepének megértése, az állam piacgazdaságban betöltött szerepének megismerése. A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók értelmezése, a területi különbségeinek példái: a centrum és periféria térségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai. Különböző típusú statisztikai forrásokból gyűjtött fejlettséget tükröző adatsorok értelmezése A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái. A gazdasági szerkezet, az egyes ágazatok változó szerepének megértése, a gazdasági szerkezet és társadalmi-gazdasági fejlettség összefüggéseinek bemutatása országpéldákon. A gazdasági és a foglalkozási szerkezet kapcsolatának felismerése, a foglalkozási átrétegződés bemutatása példák alapján.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az eltérő gazdasági fejlettség történelmi alapjai, Európa a 20. század második felében, gazdaságtörténet. Matematika: statisztikai adatok értelmezése, kamatszámítás.

Integrációs folyamatok Etika: a pénz szeAz együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezők értékerepe a mindennapi lése; az integrációk fejlődési szintjeinek összehasonlítása, az együttműéletben. ködés előnyeinek feltárása. A legfontosabb nemzetközi integrációk jellemzése. Informatika: digitális információforráA globalizáció I-II. 250

A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése; a transznacionális vállalatok (TNC) működésének, a termelésszervezés sajátosságainak bemutatása vállalatpéldákon; a globalizáció és a TNC-k kapcsolatának felismerése. A globalizáció következményeinek, mindennapi életünkre gyakorolt hatásának bemutatása.

sok használata, informatikai eszközök használata.

Technika, életvitel és gyakorlat: a családi gazdálkodás, a A monetáris világ I-II. jövedelem, hitelfelA mindennapok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások megis- vétel. merése (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta), a tőzsde működésének jellemzői. Az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása, az infláció következményeinek mérlegelése. A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása. *A működő tőke és a pénztőke áramlásának jellemzői. A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak megismerése. A gazdasági, pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó hírek, adatok gyűjtése, értelmezése, vélemények ütköztetése; egyszerű valutaátváltási feladatok megoldása. I-II. (gyakorlat) Gazdasági szerkezet, GDP, GNI, piacgazdaság, költségvetés, integráció, Kulcsfogalmak/ területi fejlettségi különbség, K+F, globalizáció, pénztőke, működőtőke, fogalmak zöldmezős / barnamezős beruházás, értékpapír, adósságválság, Nemzetközi Valutaalap (IMF), Világbank, WTO, OECD. Topográfiai isA világ meghatározó jelentőségű tőzsdéinek helyszínei. meretek Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az órakeret felhasználása

Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és EuÓrakeret rópában 14 / 15 óra Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám 10 3 2 15 Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajzi jellemzői. MaElőzetes tudás gyarország társadalmi-gazdasági jellemzői, területi sajátosságainak vonásai, értékei és problémái. A magyarsághoz, a hazához, a szűkebb és tágabb környezetükhöz való kötődés megerősítése hazánk természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékeinek megismertetésével. A kedvezőtlen népesedési folyamatok társadalmi, gazdasági következményeinek beláttatása. A tematikai egység A kreatív, vállalkozó szemléletű gondolkodás megalapozása az egyén, nevelési-fejlesztési a helyi és a regionális közösségek gazdaságfejlődésében betöltött szecéljai repének, lehetőségeinek felismertetésével. Az érdeklődés felkeltése a szűkebb és tágabb környezetüket érintő társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve fejlesztések, döntések megismerése iránt. A földrajzi ismeretek alkalmazási képességének kialakítása a hazai 251

földrajzi térben; a hazánkkal, a Kárpát-medencével kapcsolatos társadalmi-gazdasági tartalmú információk, hírek értelmezése, a kritikai gondolkodás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői I-III. A természeti és társadalmi erőforrások jellemzése. A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása. Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatainak megismerése, a társadalmi– gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján. (gyakorlat) A magyarországi régiók földrajzi jellemzői I-VI. Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése, földrajzi adottságainak összehasonlító értékelése; a társadalmi– gazdasági központok megismerése. A társadalmi– gazdasági fejlődés és fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az összefüggések feltárása, a lehetséges fejlődési utak, húzóágazatok prognosztizálása. A védelem alatt álló természeti, kulturális értékek, nemzeti parkok, világörökségi helyszínek értékeinek rendszerezése, idegenforgalmi szerepük feltárása. I-II. (gyakorlat)

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Magyarország történelme. Vizuális kultúra: az épített környezet értékei. Biológia-egészségtan: védett növények és állatok. Magyar nyelv és irodalom: hazai tájakról készült leírások.

Informatika: digitális információforrások Az idegenforgalom társadalmi adottságainak (infrastruktúra, szolgálhasználata, informatitatások) értékelése, a legfontosabb idegenforgalmi célpontok bemukai eszközök hasznátatása. (gyakorlat) lata. Az országhatáron átívelő kapcsolatok Etika: kulturális érték, A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása; eurorégiók a hazánkban élő nema Kárpát– medencében, működésük értelmezése. zetiségek kulturális érHazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése, nemtékeinek tisztelete. zetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása. Természeti és társadalmi erőforrások, gazdasági rendszerváltozás, eladósodás, működőtőke-befektetés, területi fejlettségkülönbség, tranzitforgaKulcsfogalmak/ lom, gazdasági szerkezetváltás, húzóágazat, idegenforgalom, személygépfogalmak kocsi-gyártás, vegyipar, ipari park, hungarikum, nyitott gazdaság, eurorégió. Magyarország megyéi, megyeszékhelyei és megyei jogú városai. Településpéldák az alábbi szempontokból: határátkelőhely, vallási és kulturális Topográfiai isközpont, a kitermelés és az energiagazdaság központjai, élelmiszer-, gépmeretek és vegyipari központ, válságterület települése, idegenforgalmi központ, védett természeti és kulturális érték helyszíne, világörökség helyszín. Tematikai egység/Fejlesztési cél

A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Órakeret14 / Európában 16 óra Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám 252

Az órakeret felhasználása

12

3

1

16

Az Európai Unióról tagállamai, a közösség működésének alapvető eleElőzetes tudás mei, az egyes kontinensrészek természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői. Az Európai identitástudat továbbfejlesztése az Európai Unió, illetve a kontinens országai természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetésével, az Unió tagországai által közösen megfogalmazott értékek iránti tisztelet, a felelős közösségi magatartás iránti igény kialakításával. A tematikai egység Nyitottság kialakítása az országok természeti és kulturális értékeinek nevelési-fejlesztési megismerése iránt. céljai Az Európai Unióval, illetve a kontinens országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés kialakítása a közösséget, a kontinens országait érintő témák, események megismerése iránt. Az Európai Unión belüli különbségek okainak felismertetése, az ezek kiegyenlítődésére irányuló programok, alapok jelentőségének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Az Európai Unió I-II. Az együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők, az ágazati és regionális együttműködés területei és konkrét példáinak megnevezése. Az Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelyezése a világgazdaságban. A területi fejlettség különbség jellemzői, az eltérő gazdasági fejlettség okainak feltárása; a regionális politika lényegének megértése. A területi fejlettség különbségei Európában Az Európai Unió magterületei I-IV. Németország, Franciaország, a Benelux államok és az Egyesült Királyság gazdaságának szerepe az Európai Unió gazdaságában.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Európa a 20. század második felében, az Európai Unió kialakulása, Szovjetunió, szocializmus.

Magyar nyelv és iroFejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc gaz- dalom: útleírások, tájdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak kiemelése. leírások. A gazdasági felzárkózást lehetőségeinek és nehézségeinek bemutatása: Olaszország; Spanyolország és Görögország. I-II.

Informatika: digitális információforrások használata, informatiKelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai I-II. kai eszközök hasznáA piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági következ- lata. ményeinek bizonyítása. Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia gazdasági fejlődésének összehasonlítása. Etika: más kultúrák érA jugoszláv utódállamok (délszláv országok) eltérő fejlődési útjai, a tékeinek tisztelete. fejlődést nehezítő társadalmi-gazdasági tényezőinek kiemelése. Kelet-Európa: az elhúzódó gazdasági átalakulás következményei Ukrajna gazdaságának példáján. Oroszország társadalmi-gazdasági 253

fejlődésének sajátos vonásai, az ország világgazdasági szerepének alakulásában. Egy választott térség / ország megadott szempontok szerinti bemutatása I-III. Pl. prezentáció készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján. (gyakorlat) Gazdasági unió, eurózóna, Schengeni egyezmény, uniós támogatás, terüKulcsfogalmak/ leti fejlettségkülönbség, regionális politika, magterület, periféria terület, fogalmak felzárkózás. Európa országai és fővárosai. A magyarsághoz kötődő határon túli területek központjai. Antwerpen, Barcelona, Bilbao, Birmingham, Csernobil, Donyeck, Dubrovnik, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Lyon, Manchester, Marseille, Milánó, Murmanszk, Nápoly, OdeszTopográfiai issza, Rotterdam, Sevilla, Split, Strasbourg, Szentpétervár, Theszaloníki, meretek Torino, Várna, Velence, Volgográd. Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Karlovy Vary, Katowice, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Lódz, München, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Trieszt, Zürich. Órakeret 14 / 16 óra Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám Az órakeret felhasználása 12 3 1 16 Az egyes kontinensek természetföldrajzi jellemzői, kontinensek, ilElőzetes tudás letve azok meghatározó jelentőségű országcsoportjainak társadalmigazdasági és környezeti sajátosságai. A fejlett országok felelősségének felismertetése a perifériatérségek problémáinak mérséklésében, a nemzetközi összefogás szükségességének beláttatása. A földi gazdasági erőtér folyamatos átrendeződésének felismertetése, okainak megértetése. Világunk természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialaA tematikai egység kítása. nevelési-fejlesztési Nyitottság kialakítása más országok természeti és kulturális értékeicéljai nek megismerése iránt. A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk értelmezése, érdeklődés felkeltése a közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megismerése iránt. Az általános emberi jogok (pl. az egészséges környezethez, a tanuláshoz való jog) érvényesülése iránti elkötelezettség, az emberi értékek iránti tisztelet kialakítása. Tematikai egység/Fejlesztési cél

Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

254

A szociális kompetencia fejlesztése a segítő szándékú, az emberi fejlődést szolgáló karitatív tevékenység tiszteletének, illetve az ebben való közreműködés képességének alakításával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ázsia regionális földrajza I-V. Délnyugat–Ázsia világgazdasági jelentőségének bemutatása; a szénhidrogénkincs szerepének igazolása a térség fejlődésében. A kultúrák találkozásának bemutatása Törökország példáján; Izrael fejlődésének társadalmi– gazdasági tényezői. Japán meghatározó szerepe Kelet– és Délkelet–Ázsia gazdasági fejlődésében. *Délkelet–Ázsia gyorsan iparosodott országainak fejlődési sajátosságai, az eltérő fejlődési utak magyarázata. A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének sajátos vonásai. Ázsia elmaradott, szegény térségeinek bemutatása, a társadalmi-gazdaság problémák értelmezése és magyarázata. Amerika regionális földrajza I-V. Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. A gazdasági fejlődés sajátosságai, területi jellemzése, az összefüggések bizonyítása; az országon belüli gazdasági-területi átrendeződés sajátos vonásainak és okainak bemutatása. A NAFTA USA-n kívüli tagországai (Kanada és Mexikó), szerepük az együttműködésben példák alapján. Latin–Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők, társadalmi– történelmi adottságok bemutatása; a fejlettség területi különbségei, a gazdasági fejlődés gócpontjainak jellemzői. A fejlődés ellentmondásainak feltárása az adóparadicsomok példáján; az országok világgazdasági szerepének bemutatása példák alapján. Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és megnehezítő tényezők kiemelése.


Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori öntözéses kultúrák (Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína), világvallások gyarmatosítás, nagy földrajzi felfedezések, az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Művészetek: távoli tájak népeinek kulturális értékei.

Informatika: digitális információforrások használata, informatiAfrika regionális földrajza I-II. kai eszközök hasznáA gazdasági fejlődést befolyásoló természeti és társadalmi tényezők lata. értékelése; a fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az okok feltárása, a gazdasági fejlődést nehezítő tényezők elemzése. Etika: más kultúrák érÉszak–Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságainak összehasonlí- tékeinek tisztelete. tása, a társadalmi-gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái. A Dél–afrikai Köztársaság fejlődésében szerepet játszó tényezők bemutatása. Egy választott térség vagy ország megadott szempontok szerinti bemutatása pl. prezentáció készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján. I-III. (gyakorlat) 255



Világgazdasági centrum-periféria, gyarmatosítás, posztindusztriális társadalom, technopolisz, hightech ágazat, K+F, duális gazdaság, demográfiai válság, feltörekvő ország, üdülősziget, adóparadicsom, ültetvény, farm, eladósodás, adósságválság, éhségövezet, OPEC. Fülöp-szigetek, Indonézia, Irak, Irán, Malajzia, Tajvan; Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Tunézia; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Venezuela. Adóparadicsomok és üdülő szigetek példái. Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria; Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna, Houston, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington.

Órakeret 10 / 12 óra Új ismeretek Gyakorlat Ismétlés, mérés Összes óraszám Az órakeret felhasználása 8 3 1 12 Az egyes kontinensek, országok feldolgozása során megismert konkrét környezeti problémák. Magyarország környezeti állapota, védendő Előzetes tudás természeti és társadalmi– kulturális értékei. A Világörökség részeként megnevezett értékek megismertetése; a geoszférák környezeti problémáinak feltárása. Annak megértése, hogy a természeti és a társadalmi– gazdasági folyamatok közötti egyensúly megőrzése, a környezettudatos termelés és fogyasztás elvének érvényesülése Földünk jövője szempontjából alapvető fontosságú. A lokális folyamat – globális következmény elv értelemében az egyén és a helyi közösségek felelősségének belátása. A környezeti témák iránti folyamatos tájékozódás igényének, a környezetbarát termékek, eljárások megismerése iránti igény kialakítása, A tematikai egység a témához kapcsolódó médiában elhangzó információk kritikus értelnevelési-fejlesztési mezése. céljai Törekvés a fogyasztási szokások környezeti szempontokat szem előtt tartó átalakítására, a tudatos fogyasztói magatartásra baráti és családi körben egyaránt. A természeti környezet, a természetes tájak és életközösségek sokszínűségében rejlő szépség felismertetése, a megőrzését segítő magatartásforma kialakítása. A témában megszerzett ismeretek tudatos alkalmazása a mindennapi életben, és majd később a munka világában is. Tematikai egység/Fejlesztési cél

Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei

Ismeretek/fejlesztési követelmények A globálissá váló környezetszennyezés és következményei A szférákat ért környezetkárosító hatások rendszerezése, az összefüggések feltárása, a lokális szennyeződés globális következményeinek igazolása példákkal; a környezetkárosodás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatásának bemutatása. 256

Kapcsolódási pontok Kémia: a szennyeződésekhez kapcsolódó kémiai folyamatok, szennyezőanyagok, gyártási folyamatok,

műanyagok, égés. Demográfiai válság A népességrobbanás kialakulása, következményei, a folyamat összefüggéseinek, területi jellemzőinek feltárása. Eltérő népesedési folyamatok: csökkenő lélekszámú és intenzíven növekvő társadalmak jellemzőinek bemutatása példákon. *Urbanizációs válság A nagyvárosok terjeszkedése: az urbanizációs folyamat területi jellemzőinek, ellentmondásainak, társadalmi-gazdasági következményeinek feltárása példákkal.

Biológia-egészségtan: környezeti ártalmak, egészséges táplálkozás, hiánybetegségek, elhízás, GMO, rendszertan, védett növények és állatok.

Történelem, társadalmi és állampolgári Élelmezési válság ismeretek: demográAz élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásainak fel- fia, urbanizáció. ismerése. A fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti hatásainak igazolása példákkal. Fizika: energia. A bioszféra és a talaj sérülékenységének felismerése. A genetikailag módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges hatá- Technika, életvitel és sai. gyakorlat: családterveA biogazdálkodás jellemzése. zés, tudatos fogyasztói magatartás. A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei I-III. Informatika: digitális A nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamata. Az ener- információforrások gia- és nyersanyag-hatékony gazdálkodás lényegének megismerése, használata, informatiaz alternatív energiaforrások hasznosítási problémáinak feltárása. kai eszközök hasznáA környezeti szempontok érvényesíthetőségének bemutatása a ter- lata. melésben és a fogyasztásban, a fogyasztói társadalom és a tudatos fogyasztói magatartás jellemzőinek összegyűjtése, összevetése. Etika: a jövő generáci(gyakorlat) óért érzett felelősség. A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás fontosságának igazolása, a különböző megoldási lehetőség összevetése. (gyakorlat) A környezet- és a természetvédelem feladatai. Az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségei, a tevékeny közreműködés példáinak bemutatása. A helyi szerveződések, illetve a regionális és nemzetközi összefogás példái a környezet védelme és a fenntarthatóság eléréséért. A természeti- táji értékek és az emberiség kultúrkincsének védelmében tett lépések fontosságának, jelentőségének feltárása. A legfontosabb nemzetközi szervezetek tevékenységének bemutatása, a főbb egyezmények, irányelvek célkitűzéseinek megismerése. A megvalósítás eredményeinek és nehézségeinek feltárása. A témakörhöz kapcsolódó aktualitások bemutatása források feldolgozásával. (gyakorlat) Kulcsfogalmak/ Elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, ózonritkulás, globális klímafogalmak 257


változás, savas csapadék, radioaktív szennyeződés, biodiverzitás csökkenése, ivóvízellátás, vízhiány, vízszennyezés, népességrobbanás, élelmezési válság, urbanizációs problémák, fogyó és megújuló energiaforrások, energiahatékonyság, veszélyes hulladék, szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása, fenntarthatóság. ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, kiotói egyezmény. Környezeti világegyezmények aláírásának helyszínei. Regionális és globális hatású társadalmi-gazdasági és környezeti katasztrófák kipattanásának helyszínei.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanulók legyenek képesek a különböző szempontból elsajátított földrajzi (általános és leíró természet-, illetve társadalom-, valamint gazdaságföldrajzi) ismereteik szintetizálására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek a térkép információforrásként történő használatára, a leolvasott adatok értelmezésére. Ismerjék fel a Világegyetem és a Naprendszer felépítésében, a bolygók mozgásában megnyilvánuló törvényszerűségeket. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni az egyes geoszférák sajátosságait, jellemző folyamatait és azok összefüggéseit. Lássák be, hogy az egyes geoszférákat ért környezeti károk hatása más szférákra is kiterjedhet. Legyenek képesek a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggések és törvényszerűségek értelmezésére. Legyenek képesek alapvető összefüggések és törvényszerűségek felismerésére és megfogalmazására az egész Földre jellemző társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatosan. Tudják elhelyezni az egyes országokat, országcsoportokat és integrációkat a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, tudják értelmezni a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyenek képesek összevetni és értékelni az egyes térségek, illetve országok eltérő társadalmigazdasági adottságait és az adottságok jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék a globalizáció gazdasági és társadalmi hatását, értelmezzék ellentmondásait. Ismerjék a monetáris világ jellemző folyamatait, azok társadalmi-gazdasági hatásait. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit, a gazdasági fejlettség területi különbségeit és ennek okait. Példákkal támasszák alá Európai Unió egészére kiterjedő, illetve a környezető országokkal kialakult regionális együttműködések szerepét Tudják elhelyezni hazánkat a világgazdaság folyamataiban. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Ismerjék az egész Földünket érintő globális társadalmi és gazdasági problémákat.

258

Tudjanak érvelni a fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdaság, illetve gazdálkodás fontossága mellett. Ismerjék az egyén szerepét és lehetőségeit a környezeti problémák mérséklésben, nevezzék meg konkrét példáit. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések elvégzésére, a tapasztalatok rögzítésére és összegzésére. Legyenek képesek különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére és feldolgozására, az információk összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ennek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek véleményüket a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazni, logikusan érvelni. Tudják alkalmazni ismereteiket földrajzi tartalmú problémák megoldása során a mindennapi életben. Tudják földrajzi ismereteiket felhasználni különböző döntéshelyzetekben. Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Legyenek képesek topográfiai tudásuk alkalmazására más tantárgyak tanulása során, illetve a mindennapi életben. Ismereteik alapján biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, illetve az azt megjelenítő különböző térképeken. Ismerjék a tananyagban meghatározott topográfiai fogalmakhoz kapcsolódó tartalmakat. Az érettségi vizsgakövetelményekhez kapcsolódó általános és egyedi fogalmak TÉMAKÖR

1. Térképészet a térképi ábrázolás

tevékenységek a térképen és a térképpel

VIZSGASZINT Középszint Általános fogalmak: térképvázlat, térkép, földgömb, vetület, méretarány, vonalas aránymérték, topográfiai-, földrajzi-, tematikus térkép, atlasz, kis-, közepesés nagy méretarányú térkép, szintvonalas-, színfokozatos, árnyékolásos domborzatábrázolás tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés, tengerszint feletti magasság, magassági szám, abszolút és relatív magasság, látóhatár (horizont), 259

Emelt szint

sík-, henger-, kúpvetület, területtartó és szögtartó vetület, síkrajz, domborzatrajz, névrajz, domborzati alapelemek, lejtőszög,

álláspont-meghatározás, területszámítás, metszetszerkesztés, mágneses deklináció

keresztmetszet, tömbszelvény, földrajzi fokhálózat, szélességi és hosszúsági kör (délkör, meridián), helymeghatározás, távolságmérés és meghatározás, északi-, déli-, keleti-, nyugati félgömb, jelkulcs, kilométer-hálózat, keresőhálózat, tájolás, fő- és mellékvilágtáj, csillagászati és földrajzi északi irány űrszonda, távérzékelés, haaz űrtérképezés misszínes felvétel, légi- és műholdfelvétel Egyenlítő, Ráktérítő, Baktérítő, Északi sarkkör, Déli Az 1. témakörhöz tartozó sarkkör, Északi-sark, Déliegyedi fogalmak sark, Greenwich, kezdő hosszúsági kör Általános fogalmak: kozmikus környezet, fényév, csillagászati egység 2. Kozmikus környeze(CSE), tünk csillag, bolygó, kőzetbolygó a Naprendszer kialakulása, (Föld-típusú), gázbolygó felépítése, helye a Világ(Jupiter-típusú), a bolygók egyetemben mozgástörvényei, gyűrűrendszer, hold, üstökös, meteor, meteorit, bolygóközi anyag a Nap gömbhéjai, napkitörés, napszél, napfolt, a Nap és kísérői sarki fény, nap- és holdfogyatkozás, holdfázisok földalak (geoid), tengely körüli forgás, Nap körüli keringés, látszólagos és valós mozgás, év, nap, a Föld és mozgásai napszakok, napi és évi időszámítás, naptári év, szökőév, helyi idő, zónaidő, időzóna, tengelyferdeség, tavaszi és őszi napéjegyenlőség, nyári

260

űrkutatás, felbontó-képesség

Landsat, Spot műholdak, Eumetsat

földközéppontú (geocentrikus) és napközéppontú (heliocentrikus) világkép, galaxis, extragalaxis, kisbolygó

plazma, termonukleáris folyamat, fotoszféra, kromoszféra, holdtenger, kráter, csillagkép, csillagrendszer forgási ellipszoid, zenit, ekliptika, közép napidő, napév, világidő, delelési magasság, dátumválasztó vonal

és téli napforduló, csillagászati évszakok

Az 2. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak

3.1. A kőzetburok földtörténet

geoszférák

lemeztektonika

Világegyetem, Tejútrendszer, Naprendszer, Nap, Hold, Merkur, Vénusz, Mars, Föld, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plutó, Sarkcsillag, Nagy-Göncöl Általános fogalmak: földtan (geológia), ásványtan, kőzettan, a földtörténet időegységei: idő, időszak, kor, ős-, ó-, közép- és újidő, ősmaradvány, őslégkör, ősóceán, ózon, ősmasszívum, kaledóniai-, variszkuszi-, eurázsiai-, pacifikus hegységképződés, harmad és negyedidőszak, jégkor (pleisztocén), jelenkor (holocén) gömbhéj, kőzetburok (litoszféra), vízburok (hidroszféra), levegőburok (atmoszféra), bioszféra, talajburok, belső hő, geotermikus grádiens, földmágnesség, földkéreg, földköpeny, külső és belső mag, asztenoszféra (lágyköpeny) magma, magmaáramlás, óceáni és szárazföldi kőzetlemez, óceáni hátság, mélytengeri árok, mélytengeri síkság, hasadékvölgy, kontinensvándorlás, alábukás, beolvadás, távolodó-, közeledő (ütköző)-, elcsúszó lemezmozgás, érc, mélységi magmatizmus, felszíni vulkánosság, láva, vulkáni hamu, párnaláva, pajzsvulkán, rétegvulkán, 261

Ptolemaiosz, Kopernikusz, G. Bruno, Galilei, Kepler, Newton, J. Gagarin, N. Amstrong, E. Aldrin, Galaktika (Galaxis), Juliánus-naptár, Gergely-naptár, Androméda-köd viszonylagos (relatív) és tényleges (abszolút) kormeghatározás, vezérkövület, paleomágnesesség, őskontinens, kambrium, ordovícium, szilur, devon, karbon, perm, triász, júra, kréta, eocén, oligocén, miocén, pliocén, glaciális, interglaciális, biológiai evolúció

térrövidülés, nehéz-, színes- és nemesfémérc, bázisos-, savanyú- és semleges vulkáni kőzet, telér, bazaltfennsík, kráter- és kaldérakúpos tűzhányó, forrópontos vulkán, fumarola, szolfatára, mofetta, savanyúvíz, földrengéshullám, tengerrengés

kőzetek, ásványok

nagyszerkezeti egységek

felszínformálódás

kürtő, kráter, robbanásos vulkán, vulkáni szigetív, vulkáni utóműködés, gejzír, földrengés, szeizmográf, rengésfészek (epicentrum), rengésközpont (hipocentrum), utórengés a hegységképződés típusai: (két kontinentális-, két óceáni-, óceáni és szárazföldi lemez ütközésével); hegységrendszer, szerkezeti mozgások, gyűrődés, redő, vetődés, vetősík, törésvonal, rög, sasbérc, árok, lépcsővidék, medence, ásvány, kőzet, kristály, mélységi magmás kőzet, vulkáni kiömlési kőzet, vulkáni törmelékes kőzet; törmelékes-, vegyi-, szerves üledékes kőzet; átalakult kőzet, kvarc, kősó, mészkő, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, földgáz, agyag, bauxit, vasérc, gránit, andezit, bazalt, riolit, tufák, márvány, palás kőzetek ősföld (ősmasszívum), fedett és fedetlen ősmasszívum, táblás vidék, röghegység, gyűrthegység, vulkanikus hegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok, feltöltött és lepusztult síkság aprózódás, mállás, szállítás, lepusztulás, felhalmozás, külső és belső erők, felszínformák: mélyföld, alföld, fennsík, dombság; közép- és magashegység; lánchegység; hátság, völgy,

262

geoszinklinális, hegységképződési szakaszok (üledékfelhalmozódás, tektogenezis, orogenezis), redőboltozat, redőteknő, álló-, ferde-, fekvő- és áttolt redő

kőzetanyag-körforgás, üledékes érc, ásványi nyersanyag

töréses gyűrthegység

kémiai és biológiai mállás, lejtős tömegmozgás (csuszamlás, suvadás, omlás), talajfolyás, löszforma

A 3.1. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak

3.2. A levegőburok szerkezete

felmelegedés

a levegő mozgása

csapadékképződés

hágó, szoros, medence; tanúhegy Eurázsiai-, Pacifikus-, Variszkuszi-, Kaledóniaihegységrendszer Általános fogalmak: légkör, alsó-, középső-, felső légkör, troposzféra, sztratoszféra, ózonréteg, állandó-, változó-, erősen változó gázok, vendéganyagok besugárzás, visszaverődés, hőelnyelődés, kisugárzás, üvegházhatás, fényvisszaverő-képesség (albedo), felmelegedés és lehűlés, módosító tényezőik, a hőmérséklet napi és évi járása, napi-, havi-, évi középhőmérséklet, napi hőingás, évi közepes hőingás, abszolút hőingás, izoterma légnyomás, szél, eltérítő erő, izobár, mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon, hidegés melegfront, frontátvonulás, homokfodor, szélbarázda, homokbucka (dűne), kőgomba, szélrendszer, passzát, nyugatias szelek, sarki szelek, általános légkörzés, hőmérsékleti (termikus) egyenlítő, monszun szélrendszer, forró- és mérsékelt övezeti monszun tényleges és viszonylagos vízgőztartalom, harmatpont, telítettség, túltelítettség, kicsapódás, felhőképződés, csapadékképződés, felhő, köd, hulló csapadékfajták, talajmenti csapadékfajták, csapadéktérkép, aszály 263

Wegener, Pangea, Laurázsia, Gondwana őslégkör, mai légkör, termoszféra, ionoszféra, exoszféra, tropo-, sztrato- és mezopauza,

fordított hőrétegződés (hőmérsékleti inverzió), napfénytartam, tenyészidőszak, hőösszeg, lejtőkitettség, napállandó

okklúziós front, trópusi ciklon (hurrikán, tájfun, orkán), tornádó, helyi szelek (parti szél, hegy-völgyi szél), főn, defláció, szélmarás, barkán, deflációs tanúhegy, futóáramlás

fátyol (cirrus)-, réteg (stratus)-, gomoly (cumulus)-, esőfelhő kondenzációs mag, áramlási és sugárzási köd izohiéta, felszíni leöblítés, vonalas erózió, mikroklíma

időjárás és éghajlat

A 3.2 témakörhöz tartozó egyedi fogalmak

3.3. A vízburok világtenger

tavak

folyóvizek

idő, időjárás, éghajlat, meteorológia, éghajlattan; időjárási térkép időjárási és éghajlati elem: napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, csapadék, éghajlatválasztó hegység, globális felmelegedés, ózonréteg-elvékonyodás, éghajlatváltozás, légszennyező anyagok, savas eső „fagyosszentek”, „Medárdnap”, „vénasszonyok nyara” Általános fogalmak: hidrológia, vízburok (hidroszféra), vízháztartás, vízkörforgás, világtenger, óceán, tenger, tengerszoros, öböl, szárazföldi talapzat (self), fajhő, sótartalom, hűtő-fűtő hatás, hullámzás, hideg és meleg tengeráramlás, tengerjárás, apály, dagály, deltatorkolat, tölcsértorkolat, épülő part, turzás, lagúna, pusztuló part, tagolt- és tagolatlan part állóvíz, tó, fertő, mocsár, láp, kimélyített és elgátolt tómedence, jégvájta-, gleccser-, morotva-, szélvájta-, moréna által elgátolt-, tektonikus eredetű-, mesterséges tó, feltöltődés vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás, árvíz, a folyó munkavégző képessége, feltöltődő (alsó)-, oldalazó (közép)-, bevágódó (felső) szakaszjelleg, hordalék, hordalékkúp, zátony, sziget, V264

emisszió, transzmisszió, imisszió, szmog, savas ülepedés

Coriolis-erő, Azori-, Szibériaianticiklon

beltenger, peremtenger, földközi tenger, kontinentális lejtő, pozitív és negatív hőmérsékleti anomália, tengeri vízkörzés, szökőár, vakár, vihardagály, abrázió, hullámmorajlás, hullámtörés

tengerszem, maradvány-, dolina-, polje-, kráter-, kaldérató, eutrofizáció

sodorvonal, folyóterasz, jövevényfolyó, időszakos folyó,

szoros, szurdok, kanyon

felszín alatti vizek

vízgazdálkodás

jég és munkája


3.4. A talaj

keresztmetszetű völgy felszín alatti víz, talajnedvesség, talajvíz, rétegvíz, résvíz, belvíz, artézi víz, ásványvíz, hévíz, gyógyvíz, karsztvíz, forrás, karsztformák: víznyelő, dolina (töbör), polje, karrmező, cseppkő, barlang, barlangi patak, karsztforrás folyószabályozás, mederkotrás, árvízvédelmi gát, ártér, ármentesített terület, víztározó, vízlépcső, belvízvédelem, ivóvíz, ipari víz, vízforgatás, csápos kút, artézi kút, vízenergia, öntözés, szennyvíztisztítás, vízszennyező források, vízvédelem, belvízi- és tengerhajózás, halászat, tengeri erőforrások hóhatár, belföldi jégtakaró, magashegységi jég, gleccser, lavina, gleccserpatak, Ualakú völgy, jégcsiszolta felszín, morénasánc, morénasíkság, tóhátság, fjord Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Oja-shio-, Kuro-shio-áramlás talaj, humusz, talajképződés, talajpusztulás, talajlevegő, trópusi vörösföldek, mezőségi-, barna erdő-, szürke erdő (podzol)-talaj, szikes talajok, talajerózió, talajvédelem


4. A földrajzi övezetesség

közműolló, nitrátosodás, mechanikai-, biológiai- és kémiai szennyvíztisztítás, vízkészlet

jégképződés, firn (csonthó), kárfülke, vásott szikla, ősfolyamvölgy, vándorkő

anyakőzet, talajszintek: A-, B-, C-szint, zonális és azonális talaj, tundratalaj, laterit, terra rossa, sivatagi talajok, láptalaj, rétitalaj, rendzina, váztalajok, szikesedés Dokucsajev

Általános fogalmak éghajlat, övezetesség, szoláris és valós éghajlati övezet, természetföldrajzi övezetesség, vízszintes és függőleges

265

galériaerdő, erdős-, cserjés-, füves szavanna, nedves és száraz szavanna, macchia, tőzegmohaláp, pampa, préri, sztyep, fahatár

természetföldrajzi övezetesség, övezet, öv, vidék, terület; forró övezet, mérsékelt övezet, hideg övezet; egyenlítői öv, átmeneti öv, térítői öv, egyenlítői éghajlat, szavanna éghajlat, trópusi sivatagi éghajlat, monszun vidék, forró övezeti monszun éghajlat; melegmérsékelt öv, monszun terület, mérsékelt övezeti monszun éghajlat, mediterrán terület, mediterrán éghajlat, valódi mérsékelt öv, óceáni terület, óceáni éghajlat, mérsékelten szárazföldi terület, nedves-kontinentális éghajlat, szárazföldi terület, száraz-kontinentális éghajlat, szélsőségesen szárazföldi terület, mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat, hideg-mérsékelt öv, tajga éghajlat; sarkköri öv, sarkvidéki öv, tundra éghajlat, állandóan fagyos éghajlat; esőerdő (trópusi esőerdő), szavanna, monszunerdő (dzsungel), keménylombú erdő, babérlombú erdő, lomboserdő, tajga, tundra, erdős és füves puszta, erdőhatár, havasi legelő, sziklahavas, „örök fagy” Megjegyzés: Az övezetek, övek környezeti problémáival kapcsolatos fogalmak a globális válságproblémáknál jelennek meg. 5. Népesség- és település- Általános fogalmak földrajz népességföldrajz, demográfia, nagyrassz, alrassz, népességföldrajz népességrobbanás, természe- keveréknépek, tes szaporulat, népességfoőslakos (bennszülött), természeti gyás, elöregedő és fiatalodó vallás, társadalom, népesedési sza- indoeurópai-, uráli nyelvcsalád, kasz, korfa, kor- és foglalko- nemzet, nemzetiség, etnikum, zási szerkezet, születéskor egy- és többnemzetiségű állam, 266

településföldrajz

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe világgazdaság

várható átlagos élettartam, analfabétizmus, emberfajta, europid-, negrid-, mongolid-, ausztralid emberfajta, akklimatizáció, nyelvcsalád, világnyelv, világvallás, népsűrűség, népességkoncentráció, belső vándorlás település, infrastruktúra, szórványtelepülés, csoportos település, tanya, farm, falu, város, apró és óriásfalu, szabálytalan alaprajzú (halmaz)-, úti-, szabályos alaprajzú falu, településhalmaz (agglomeráció), városodás, városiasodás, urbanizáció, bolygóváros, alvóváros, központi szerepkör, belső munkahelyöv (city), belső lakóhelyöv, külső munkahelyöv, külső lakóöv, urbanizációs ártalmak, nyomornegyed Általános fogalmak termelés, fogyasztás, termelőerő, természeti erőforrás, humán erőforrás, természeti környezet, társadalmi környezet, földrajzi környezet, gazdasági ágazat (szektor), primer-, szekunder-, tercier és kvaterner szektor, aktív kereső, eltartott, munkanélküli, foglalkozási átrétegződés, gazdasági fejlettség, termelékenység, gazdasági növekedés, bruttó hazai termék (GDP), bruttó nemzeti termék (GNP), alacsony, közepes és magas jövedelmű ország, 267

nemzeti azonosságtudat (identitás), keresztény, mohamedán, hindu, buddhista vallás, nemzetközi- és interkontinentális vándorlás, ingázás, vendégmunkás, menekült, bevándorló, illegális munkavállalás

bokor-, sor-, szórt tanya, ellenvárosodás, elővárosodás, kertváros, sokközpontú agglomeráció, körgyűrűs-övezetes városszerkezet, slum, gettó, óriásváros (megalopolisz), mezőváros, vásárváros, városklíma

K+F tevékenység, extenzív és intenzív gazdasági növekedés, életminőség, tervutasításos gazdaság, direkt és indirekt gazdasági irányítás, gazdasági liberalizmus, egyéni és társas vállalkozás, konjunktúra, dekonjunktúra, recesszió, globalizálódás, vertikális vállalati és területi integráció, anya- és leányvállalat, innováció,

fejlett és fejlődő ország, életszínvonal, világgazdaság, nemzetgazdaság, önellátó gazdaság, piacgazdaság, gazdasági rendszerváltás, közösségi-, állami és magántulajdon, privatizáció, piac, ár, árrendszer, kínálat, kereslet, nyereség (profit), piaci verseny, versenyképesség, társadalmi egyenlőtlenség, szociális háló, nemzetközi munkamegosztás, szakosodás (specializáció), globalizáció, világpiac, globális világgazdaság, világgazdasági korszakváltás, multi- (transz-) nacionális vállalat, túltermelési válság, tudományos-technikai forradalom, tömegáru-termelés, monopolkapitalizmus, fogyasztói társadalom, jóléti állam, kőolajár-robbanás, ipari (indusztriális) társadalom, ipar utáni (posztindusztriális) társadalom, információs társadalom (gazdaság), árucsere, nemzetközi kereskedelem, szabadkereskedelem, vám, vámunió, támogatás (szubvenció), kvóta, bel- és külkereskedelem, külkereskedelmi nyitottság, pozitív és negatív külkereskedelmi mérleg, kereskedelmi áruszerkezet, kereskedelmi társulás, integráció, szabad kereskedelmi övezet, közös piac, gazdasági unió, regionális gazdasági integráció, eurorégió, egységes belső

268

cserearányromlás, deficit (mérleghiány), protekcionizmus, árudömping, embargó, barter, kedvezményes (preferenciális) övezet, politikai unió

mezőgazdaság

energiagazdaság

ipar

piac, áru- és szolgáltatáskereskedelem, regionális politika, felvevőpiac, húzóágazat, szerkezetváltás, válságágazat, kooperáció mezőgazdaság, növénytermesztés, állattenyésztés, erdő-, hal- és vadgazdálkodás, élelmiszergazdaság, agrárgazdaság, agrárország, agrotechnika, külterjes (extenzív) és belterjes (intenzív) gazdálkodás, teraszos művelés, hagyományos mezőgazdaság, égető-talajváltó gazdálkodás, kapás földművelés, ugarolás, ültetvényes gazdálkodás, monokultúra, öntözéses gazdálkodás, árasztás, oázisgazdálkodás, száraz művelés, nomád pásztorkodás, vándorló állattenyésztés, istállózó állattenyésztés, vegyes mezőgazdaság, szakosodott mezőgazdaság, övezetes növénytermesztés, kisparaszti gazdaság, szövetkezeti gazdálkodás, farmgazdaság, városellátó övezet, szántó, kert, gyümölcsös, rét és legelő, nádas, erdő, termőkörzet, történelmi borvidék, közös agrárpolitika, mennyiségi korlátozás, élelmiszer túltermelés energiagazdaság, energiahordozó, elsődleges és másodlagos energiaforrás, megújuló és fogyó energiahordozó, alternatív energiaforrás, energiaszerkezet, energia-újrahasznosítás gyáripar, ipari forradalom, iparosodás, 269

tenyészidőszak, hőösszeg, birtokkoncentráció, részesbérleti rendszer, idénymunkás,

latifundium, duális szerkezetű mezőgazdaság, kollektivizálás, állami gazdaság, termelő szövetkezet, értékesítési szövetkezet, háztáji gazdaság, iparszerű mezőgazdaság,

„zöld forradalom”,

lefölözés

energiahatékonyság

technológiai és ipari park, technopolisz,

infrastruktúra és szolgáltatás

A pénz világa

kitermelő-, alapanyaggyártóés - feldolgozó ipar; kézműipar, nehézipar, könnyűipar, élelmiszeripar, kulcsiparág, csúcstechnológia, elektronika, elektrotechnika, mikroelektronika, biotechnológia, környezetvédelmi ipar, ipari telepítő tényezők, iparvidék, hagyományos iparvidék közlekedés, személyszállítás, áruszállítás, hagyományos és kombinált szállítási-közlekedési mód, közlekedési hálózat, egyközpontú (sugaras) szerkezetű hálózat, tömegközlekedés, tranzithelyzet, transzkontinentális útvonal, belvízi hajóút, anyagi-, humán- és intézményi infrastruktúra gazdasági és társadalmi szolgáltatás, tömegkommunikáció, áruforgalmi (logisztikai) központ, hírközlés, idegenforgalom, belföldi és nemzetközi turizmus, idegenforgalmi körzet, kulturális-, gyógy-, öko-, konferencia-, falusi turizmus pénz, készpénz, bankszámlapénz, valuta, deviza, konvertibilitás, valutaárfolyam, állampapír, értékpapír, részvény, kötvény, folyószámla, hitel, kamat, infláció, tőzsde, érték- és árutőzsde, tőke, pénztőke, nemzetközi tőkeáramlás, értékpapír-befektetés, működőtőke-befektetés, fizetőképes kereslet, költségvetési hiány, hitelképesség, adósság, eladósodás, 270

beszállító, összeszerelő szerepkör, agyelszívás („braindrain”), exportösztönző iparpolitika

távmunka, kereskedelmi szálláshely, szolgáltatás-turizmus

árupénz, papírpénz, bankjegy, érme, tőzsdeindex, rekonstrukciós- és zöldmezős beruházás, adósságválság, rövid- és hosszú lejáratú adósság (hitel), rögzített és változó kamatozású hitel, külső és belső adósságállomány, rögzített árfolyam, monetáris világgazdaság,


átütemezés, árfolyamváltozás, cserearány, adóparadicsom Európai Unió, Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), Alpok-Adria Közösség, Kárpátok Eurorégió, Nemzetközi Valutaalap (IMF), Világbank, Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO), Egészségügyi Világszervezet (WHO), Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC)

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

feketepiac, „láthatatlan jövedelem”, off-shore cég Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA), Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Világkereskedelmi Szervezet (WTO), Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szervezete, Európa Tanács, Dow Jones-index, BUX-index

Általános fogalmak: gazdasági polarizáció, világgazdasági pólus (erőtér), centrum és periféria, egy- és többpólusú világgazdaság, duális gazdasági szerkezet, „banánköztársaság”, „olaj-ország”, tranzitország, egyedi gazdasági szerepkör 8. A globális válságproblé- Általános fogalmak: mák földrajzi vonatkozásai természetes és mesterséges ökoszisztéma, túlhalászás, helyi, regionális és globális probléma, túlnépesedés, a népesség el- mennyiségi és minőségi éhezés öregedése, népességfogyás, születésszabályozás, éhezés, éhségövezet, alultápláltság, társadalmi egyenlőtlenség, világélelmezési válság, túlfogyasztás, eltartóképesség, fizetőképes kereslet, energiaválság, nyersanyaghiány,

271


globális felmelegedés, elsavanyodás, háborús és katasztrófaveszély, népességvándorlás, környezeti válság, veszélyeztetett élőhely, biológiai sokféleség csökkenése, erdőirtás, felégetés, füves területek feltörése, túllegeltetés, elsivatagosodás, környezetgazdálkodás, nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, bioszféra rezervátum, természetvédelem, környezetvédelem, környezetvédelmi törvény, világörökség, fenntartható fejlesztés, hulladékgazdálkodás az ENSZ Környezetvédelmi Programja, Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), Ember és Bioszféra (MABprogram), Természetvédelmi Világnap (WWF)

Az érettségi vizsgakövetelményekhez kapcsolódó topográfiai fogalmak A földrajz érettségi vizsga topográfiai követelményei – közép- és emelt szinten egyaránt – az általános és a részletes érettségi követelményekre épülnek. A vizsgán a topográfiai fogalmakkal kapcsolatban elvárható tevékenységek: – a tanuló tudja megfogalmazni tényleges és viszonylagos földrajzi helyzetüket, fekvésüket; – tudja megmutatni azokat különböző térképeken (falitérképen, atlaszban); – tudja felismerni és megnevezni azokat kontúrtérképen; – kapcsoljon földrajzi-környezeti tartalmakat az egyes topográfiai fogalmakhoz. Világegyetem Tejútrendszer (Galaxis), Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Neptunusz, Plútó, Szaturnusz,Uránusz, Vénusz; Hold.

272

Föld Földrajzi fokhálózat: Baktérítő, Déli-sark, Déli sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, Északi sarkkör, Ráktérítő; kezdő hosszúsági kör (greenwichi délkör); Óceánok: Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger; Földrészek: Afrika, Amerika, Antarktika, Ausztrália, Ázsia, Eurázsia, Európa; Nagyszerkezeti egységek: Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Ausztrál–Indiai-lemez, Csendesóceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez (Filippínó-lemez), Nasca-lemez (Nazca-lemez); Japán-árok, Mariana-árok; Eurázsiai-hegységrendszer, Kaledóniai-hegységrendszer, Pacifikus-hegységrendszer, Variszkuszi-hegységrendszer; Egyéb: Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék. Afrika Szerkezeti egységek, tájak: Afrikai-árokrendszer, Afrikai-ősföld, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Kanári-szigetek, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró (Kilimandzsáró-csoport), Kongó-medence, Líbiai-sivatag, Madagaszkár, Namib-sivatag, Szahara, Szudán, Teleki-vulkán; Száhel (öv); Vízrajz: Csád-tó, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna,Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Asszuáni-gát (asszuáni Nagy-gát); Országok: Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Seychelle-szigetek, Tunézia; Városok: Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria. Amerika A földrész részei: Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Tájak: Alaszka, Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache-hegység (Appalache), Atacamasivatag, Bahama-szigetek, Brazil-felföld, Floridai-félsziget (Florida), Grönland, Guyanai-hegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-félsziget(Labrador), Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Mt. Pelée, Mount St. Helens, Paraná-alföld, Popocatépetl, Préri, Sziklás-hegység, Szilícium-völgy; Vízrajz: Amazonas, Colorado, Karib (Antilla)-tenger, La Plata, Mexikói-öböl, Mississippi, Nagytavak (Erie-, Felső-, Huron-, Michigan-, Ontario-tó), Niagara-vízesés, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; Országok: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Dominikai Köztársaság (Dominika), Kanada, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Venezuela; Városok: Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna, Houston, LosAngeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington. Ausztrália és Óceánia Tájak: Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea; Vízrajz: Murray; Országok: Ausztrália, Új-Zéland; Városok: Canberra, Melbourne, Perth, Sydney, Wellington. Ázsia A földrész részei: Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, KözépÁzsia, Belső-Ázsia; 273

Tájak: Angara-ősföld, Arab-félsziget, Arab-ősföld, Bali, Csomolungma (Mt. Everest), Dekkánfennsík (Dekkán-ősföld), Dél-kínai-hegyvidék (Kínai-ősföld), Fuji, Fülöp-szigetek, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Iráni-felföld, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Krakatau, Kuznyecki-medence, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tien-san, Turáni-alföld; Vízrajz: Aral-tó, Bajkál-tó, Bering-szoros, Boszporusz, Brahmaputra, Eufrátesz, Holt-tenger, Indus,Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Mekong, Ob, Perzsa-öböl (Arab-öböl), Sárga-folyó, Tigris; Országok: Arab Emírségek, Dél-Korea (Koreai Köztársaság), Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kazahsztán, Kína, Kuvait, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Városok: Ankara, Bagdad, Bangkok, Bombay, Calcutta, Cseljabinszk, Haifa, Hongkong, Isztambul, Jakarta, Jekatyerinburg, Jeruzsálem, Kanton, Kobe, Krasznojarszk, Kyoto, Manila, Mekka, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Rijád, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Teherán, Tel Aviv-Jaffa, Tokió, Újdelhi, Uszty-Ilimszk, Vlagyivosztok. Európa A földrész részei: Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa; Tájak: Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Azori-szigetek, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Etna, Finn-tóvidék, Franciaközéphegység, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine-hegység (Pennine), Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv; Vízrajz: Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, IJssel-tó, La Manche, Ladoga-tó, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál (folyó), Volga, Watt-tenger; Országok: Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Ukrajna, Vatikán; Történelmi tájnevek: Burgenland (Őrvidék), Délvidék, Erdély, Felvidék; Kárpátalja; Vajdaság; Városok: Amszterdam, Antwerpen, Athén, Barcelona, Belgrád, Beregszász, Bilbao, Birmingham, Brüsszel, Chişinắu, Csernobil, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Dublin, Dubrovnik, Eszék, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva,Munkács, Murmanszk, Nápoly, Nyizsnyij Novgorod, Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Róma, Rotterdam, Sevilla, Skopje, Split, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Theszaloníki, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Várna, Velence, Volgográd, Zágráb; Iparvidékek: Dél- és délkelet-angliai iparvidék, Donyec-medence, Északkelet-angliai iparvidék, Északnyugat-oroszországi (Szentpétervár környéki) iparvidék, Flandriai iparvidék, Karaganda, Közép-angliai iparvidék, Kuznyecki-medence, Lotaringia, Moszkva környéki (Központi) iparvidék, Olasz ipari háromszög, Randstad, Skót iparvidék, Uráli iparvidék, Volgai iparvidék.

274

Közép-Európa Tájak: Bécsi-medence, Csallóköz, Cseh-medence, Déli-Kárpátok, Duna-delta, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Germán-alföld, Grossglockner, Hargita, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Lengyel-tóhátság, Magas-Tátra, Morva-medence, Németközéphegység, Nyugati-Alpok, Román-alföld, Székelyföld, Szent Gotthárd-hágó, Szilézia, Szudéták, Vereckei-hágó; Vízrajz: Boden-tó, Duna–Majna–Rajna vízi út, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula; Száva (lásd Magyarországnál is) Országok: Ausztria, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Városok: Arad, Beregszász, Bécs, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kolozsvár, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Ljubljana, Łódź, Marosvásárhely, München, Mannheim, Nagyvárad, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Riga, Révkomárom, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Székelyudvarhely, Tallin, Temesvár, Trieszt, Varsó, Vilnius, Zürich; Iparvidékek: Ruhr-vidék, Magyarország Nagytájak: Alföld, Dunántúli-domb- és hegyvidék (Dunántúli-dombság), Dunántúli-középhegység (Dunántúli-középhegyvidék), Északi-középhegység, Kisalföld, Nyugat-magyarországi-peremvidék (Nyugati-peremvidék); Egyéb tájak: Aggteleki-karszt, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang, Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna–Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunazug-hegység, Gerecse, Győri-medence, Hajdúság, Hegyalja, Hortobágy, Írott-kő,Jászság, Kékes, Kiskunság, Körös–Maros köze, Kőszegi-hegység, Marcal-medence, Mátra, Mecsek,Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj–Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Vízrajz: Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza, Tisza-tó, Velenceitó, Zagyva, Zala; Települések: Ajka, Algyő, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Berente, Békéscsaba, Budapest, Bük, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Komló, Lábatlan, Makó, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros; 275

Nemzeti parkok, világörökségek: Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti Park, Őrségi NemzetiPark; Aggteleki- és Szlovák-karsztvidék, Budapest Andrássy út a Millenniumi földalattival, BudapestVárnegyed és a pesti Duna-part, Fertő tó, Hollókő, Hortobágy, Pannonhalmi apátság, Pécsiókeresztény sírkamrák, Tokaj-Hegyalja borvidéke; Megyék: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye; Régiók: Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió; Budapesti agglomeráció.

276

MŰVÉSZETEK – VIZUÁLIS KULTÚRA Célok és feladatok A szakközépiskola 10. évfolyamán a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) az iskola döntheti el, hogy az adott órakeretből mely tantárgyat vagy tantárgyakat fogja tanítani, hisz a szabályozás a művészetek műveltségterületre összességében határozza meg a kötelező óraszámkeretet (heti 1 kötelező óra). Ennek megfelelően az iskola szabadon dönthet arról, hogy az adott művészeti tantárgyak közül választva, vagy akár komplex művészeti oktatásban gondolkodva a számára megfelelő jellemzőkkel jeleníti meg a művészeti oktatását. Ebből következik, hogy minden művészeti tantárgy, így a vizuális kultúra is heti 1 órára készítette el a kerettantervét, ám annak felhasználása az iskola igényeinek függvényében értelmezendő. A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez környezetünk értő alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet. A képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúra tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban a vizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt. Ezek a részterületek azonban a legfontosabb tartalmakat biztosítják csupán a fejlesztéshez, hisz hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő feladatsorokban értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, valamint az, hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét is felhasználja a tanítás-tanulás folyamatában. A NAT fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő a hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni, illetve segíteni a művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka során a vizuális közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a vizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás, értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy hangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása, mélyítése. A fejlesztés célja az örömteli, élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotó magatartás kialakítása. Cél továbbá a probléma-

277

megoldó képesség erősítése, hisz a feladatok önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, majd az egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. A tanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztése kritikai szemléletmód kialakításával a gyakorlati tevékenységeken keresztül valósul meg, amelyek mindegyike – eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy a művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a művészet nem lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlen feladata nem lehet a „művészképzés”. A fenti célok és szemlélet megvalósítását segíti a kerettanterv, amely konkrét módszertani segítséget nem biztosít, hisz ez nem feladata, de a fejlesztési követelmények részletezésével teszi konkrétabbá az elvárható fejlesztés irányát. A kerettanterv – némileg eltérően a NAT kompetenciafejlesztő kiindulópontjától – a vizuális kultúra részterületei szerint („Kifejezés, képzőművészet”, „Vizuális kommunikáció”, „Tárgy- és környezetkultúra”) szervezi a fejlesztés követelményeit. Az említett részterületeket, gyakran további tematikai egységekre bontja, és ezeken belül fogalmazza meg a fejlesztés követelményeit, amelyekhez ajánlott óraszámokat is feltüntet. Természetesen sem a tematikai egységek, sem a tematikai egységekbe foglalt tantervi követelmények sorrendje nem jelez semmiféle időrendi sorrendet vagy logikai kapcsolatot, illetve egy-egy fejlesztési követelmény nem azonos egy-egy tanóra tananyagával. Az optimális tartalomtervezés a különböző tartalmi egységek követelményeit összekapcsolja a tanórán, azaz a helyi tantervkészítés, még inkább a tanmenet-összeállítás folyamán a tematikai egységeket rugalmasan kell kezelni, a tanulásszervezés felépítésének logikáját követve felhasználni, az adott évfolyamra ajánlott óraszám figyelembevételével. Egy-egy tematikai egységen belül megjelenő fejlesztési követelmények nézőpontja a célzott tanulói tevékenység, amelynek megfogalmazása folyamatcentrikus. Ezen belül a sok esetben megjelenő konkrét példák segítik az adott követelmény pontosabb értelmezését, így támogatva a kerettantervet felhasználó szaktanárokat a tanmenet megtervezésében, illetve ötleteket adnak konkrét fejlesztő feladatok megalkotásához. A példák tehát természetesen nem kötelezőek, csupán a további tervezést segítik. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza meg a fejlesztési tartalmakat, a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad kötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a helyi tervezés során. Időkeret, óraszámok Vizuális kultúra 10. évfolyam

A tantárgy heti óraszáma 1

A tantárgy éves óraszáma 36

10. évfolyam Ebben az iskolaszakaszban – csakúgy, mint eddig – a vizuális kultúra tantárgy az esztétikai, művészeti nevelés érdekében végzi fő tevékenységeit, azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap a kritikai gondolkodás és problémamegoldó gondolkodás, illetve a szociális érzékenység fejlesztése. A felnőtté válás folyamatában különösen fontos az önismeret, a reális önértékelés erősítése, amely kiváltképp a tantárgy sajátosságából eredő alkotótevékenységhez kapcsolódó, egyénre szabott 278

feladatokon keresztül érhető el. Ugyanakkor egyrészt a fejlesztési cél tartalmaként választott társadalmi problémák vizsgálata, másrészt a tantárgy jellemző módszertanából következő munkamódszer (pl. gyakori csoportmunka), erősítik a szociális kompetenciát, az egymás iránt érzett felelősségvállalást. A médiatudatosság fejlesztését különösen indokolja a kortárs társadalom igénye, amely a fiatalok médiahasználati szokásai miatt egyre fontosabb szerepet kap az adott iskolaszakaszban. E fejlesztés fontosságának hangsúlyozása különösen indokolt az adott tantárgyban, hisz az információs csatornák gazdagodása a szöveges információ befogadás mellé felzárkóztatja a vizuális információk tudatos befogadásának fontosságát is, mivel az információk forrása és jellege alapján szöveg és kép együtt értelmezése napjainkban gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. A médiatudatosság fejlesztésének tehát egyre fontosabb aspektusa a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló médiahasználat és médiaértés. A fentiekből is következik, hogy e korosztályban kevésbé a kifejező szándékú rajzi, festészeti produktumok létrehozása a cél, mint inkább a technikai médiumok felhasználásával létrehozható produktumok elkészítése, amely egyúttal hozzájárul a digitális kompetencia fejlesztéséhez, illetve a közvetlen környezet, a mindennapi vizuális jelenségeinek értelmezése. Ebben az iskolaszakaszban a vizuális kultúra részterületei közül a „Vizuális kommunikációhoz” kapcsolódó fejlesztés kerül előtérbe, amely közvetlen kapcsolatban van a médiafogyasztás tudatosságának erősítésével, illetve a „Tárgy- és környezetkultúra” részterület vizsgálatával a környezettudatos életforma jelentőségének megértése és elfogadása nyer fontosságot. Miután a tantárgy kultúraközvetítő szerepe ebben az iskolatípusban is erős, egyre lényegesebb a befogadó tevékenység jelenléte a tanórán, méghozzá más kapcsolódó tárgyakban szerzett ismeretek, tapasztalatok koherens felhasználásával. Az alsóbb iskolaszakaszban (5–8. évfolyamon) a gyerekek már ismerkedtek a különböző kultúrák és korok vizuális művészeti megjelenéseivel, adott esetben kronologikus változásaival, e szakaszban az ismeretek rendszerezése, szintézise, illetve az adott órakeretben a kronologikus megközelítés helyett a tematikus alapon rendezett tartalomfeldolgozás, egy problémaközpontú közvetítés ígér hatékonyságot. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Kifejezés, képzőművészet Órakeret A művészi közlés, mű és jelentése 12 óra A vizuális kifejezés eszközeinek felhasználása az alkotómunka és a vizuális elemzés során. Önkifejezés alkalmazása az alkotó tevékenységekben. A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti alkotások, alkotók felismerése, jelentőségének megértése. A vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés során. A megfigyelés segítségével műelemző módszerek alkalmazása. Különböző ábrázolási rendszerek felismerése, értékelése műalkotásokon.

279

Érzelmek, hangulatok, személyes gondolatok önálló vizuális megjelenítése. A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata. Megfigyelt és elképzelt téri helyzetek ábrázolása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok, témák, illetve problémakörök önálló értelmezése többféle szempont alapján. Vizuális esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az alkotó feladatokban. Összehasonlítás során önállóan kialakított szempontok érvényesítése.


–

– –

–

Ismeretek/fejlesztési követelmények Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása, parafrázis készítése (pl. színesből fekete-fehér vagy monokróm megjelenítés, kép kiegészítése sajátos elemekkel vagy részletekkel). Különböző színekkel (pl. telített, derített, hideg, meleg színek) hangulati hatás kifejező megjelenítése (pl. feszültség, nyugalom). Tematikus ábrázolások elemzése a művészetben (pl. emberábrázolás, térábrázolás, mozgásábrázolás), legfontosabb változások lényegének kiemelése és összegzése a különböző művészettörténeti korszakokban. Kortárs művészeti megoldások (pl. intermediális megjelenítés, eseményművészet) feldolgozása: gyűjtés, elemzés, értelmezés és az eredmények bemutatása adott vagy önállóan választott társadalmi probléma feldolgozása kapcsán (pl. kirekesztés, megkülönböztetés, környezetszennyezés, szegénység).


Magyar nyelv és irodalom: Irodalmi szöveg értelmezése. Szöveg és kép kapcsolata. Stílusirányzatok, stíluskorszakok irodalmi jellemzői, képzőművészeti párhuzamok. Könyvtárhasználat. Ének-zene: Zenei kifejezés. Művészettörténeti és zenetörténeti összefüggések (korszakok, stílusok kiemelkedő alkotók, műfajok). Zenei befogadói tapasztalatok.

Informatika: számítógépes képszerkesztő program felhasználó szintű alkalmazása. Látvány- és műelemzés, korszak, korstílus, stílusirányzat, képzőművészeti műfaj, műtípus, avantgárd, avantgárd irányzat, nonfiguratív megjelenítés, kortárs képzőművészet, kompozíció, képkivágás, kontraszt, komplementer, digitális képfeldolgozás, intermediális műfaj, absztrakció, stilizálás.


Előzetes tudás

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: korstílusok, irányzatok társadalmi és kulturális háttere.

Vizuális kommunikáció Órakeret Történet - kép – szöveg 6 óra Tér-időbeni változások, folyamatok képi tagolásának pontos értelmezése és értelmezhető megjelenítése képsorozatokkal. Mozgóképi kifejezőeszközök vizuális értelmezése. Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi megfogalmazása. A vizuális kommunikáció különböző formáinak megkülönböztetése és értelmezése. A technikai képalkotás lehetőségeinek ismerete és megértése. 280

A tematikai egység A technikai médiumok képalkotó módszereinek megismerése. Vizuális nevelési-fejlesztési közlés szöveggel és képpel különböző célok érdekében. Összetett vizuális kommunikációt szolgáló megjelenés tervezése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok – Megadott (pl. „A ma hősei”, „Élet a településemen”) vagy Mozgóképkultúra és médiaszabadon választott téma alapján komplex mozgóképi megje- ismeret: A figyelemirányílenés tervezése (pl. kép-/”fotó”-regény, story-board készítése) tás, a hangulatteremtés és az a legfőbb audiovizuális kifejezési eszközök tudatosítása céljá- értelmezés legfontosabb ból. A story-board és a képregény műfajának összehasonlíeszközei. Fényviszonyok, tása. mozgás, szerepjáték hatás– Összetettebb vizuális közlés megvalósítása kép és szöveg mechanizmusa. együttes, összefonódó használatával (pl. saját készítésű fotóönarckép, majd a képhez – a tartalmat módosító – szöveg tár- Magyar nyelv és irodalom: sítása, grafikai kivitelezése), elsősorban a jelentésmódosulá- Az idő- és térmegjelölések sok tudatosításának céljával. értelmezése. Elbeszélő, nézőpont, történetmondás. Ábrák, képek, illusztrációk kapcsolata a szöveggel. A számítógépes szövegvilág; az elektronikus tömegkommunikáció.


Informatika: Információk és a közlési cél. A médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága, esztétikai értéke. Story-board, forgatókönyv, képregény, montázselv, beállítás, jelenet, narráció, tipográfia: betűméret és stílus, oldalrendezés, oldalpár, kép és szöveg, kompozíció, borító; intermédia.


Vizuális kommunikáció Órakeret Tömegkommunikációs eszközök 6 óra A vizuális kommunikáció különböző formáinak csoportosítása. A rekElőzetes tudás lám hatásmechanizmusának elemzése. A tematikai egység A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete, csoportosínevelési-fejlesztési tása, értelmezése. Vizuális reklámok értelmezése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok – A tömegmédiumok alaptulajdonságainak, hordozóinak (pl. Mozgóképkultúra és médiaújság, DVD), intézményeinek, csatornáinak és funkcióinak ismeret: Tömegtájékoztatás. (pl. hírközlés, szórakoztatás, reklám) csoportosítása, elem- Médiaipar működése. Kulzése rendszerező feladatok megoldásán keresztül. túra és tömegkultúra, jelen– A tapasztalati valóság és a médiában megjelenő reprezentált ségek a médiában. Virtuális valóság viszonyának feltárása (pl. helyzetgyakorlatok segít- valóság. Sztereotípia, represégével, videokamerával rögzítve) a tömegkommunikáció zentáció. Műfajfilm, szerzői

281

–

eszközeinek és formáinak elmélyültebb ismerete és megértése érdekében. A tv-reklám és a videoklip sajátosságainak elemzése különféle szempontok alapján (pl. hangulatkeltés, montázs, sztereotípia, eredeti megoldások, célközönség) a valószerűség, a hatásmechanizmus problémakörének felismerése, tudatosítása érdekében.

film. A reklám hatásmechanizmusa. Valóságábrázolás és hitelesség, valószerűség, virtuális valóság. A figyelemirányítás, a hangulatteremtés és az értelmezés legfontosabb eszközei. Dráma és tánc: Improvizáció. Jellemábrázolás technikák a médiában. Ének-zene: populáris zenei stílusok. Matematika: rendszeralkotás: elemek elrendezése különféle szempontok szerint, rendszerezést segítő eszközök használata, készítése. Magyar nyelv és irodalom: Médiaszövegek jellemzői. A személyközi kommunikáció. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban. Fizika: információs és kommunikációs rendszerek felépítése, jelentőségük.


Informatika: A kommunikációs eszközök hatása a mindennapi életre és a társadalomra. Globális információs társadalom. A fogyasztói viselkedést befolyásoló tényezők. Közvetett kommunikáció, média, médium, nyomtatott és elektronikus sajtó, televízió, közszolgálati, kereskedelmi és közösségi televízió, internet, hírközlés, reklám, tapasztalati és reprezentált valóság, sztereotípia, célközönség, valószerűség, hitelesség. 282


Tárgy- és környezetkultúra Órakeret Tervezett, alakított környezet 6 óra A vizuális környezetben megfigyelhető téri helyzetek, színviszonyok pontos értelmezése és szöveges megfogalmazása. Megfigyelések alapján a vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák alkalmaElőzetes tudás zása. Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtése. Tárgykészítő, kézműves technikák alkalmazása. Gyakorlati feladatok önálló előkészítése. Jelenségek, látványok vizuális megfigyelése és értelmezése során célA tematikai egység irányos szempontok kiválasztása. Tárgyak, épületek felmérése, elemnevelési-fejlesztési zése, értelmezése adott szempontok alapján. Az adott tárgynak megfelelő tárgykészítő technikák alkalmazása. Problémamegoldás a tervezés céljai során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok – Tárgy- és épülettervezés a közvetlen környezet valós problé- Matematika: Méretezés. máira (pl. iskolai szelektív hulladékgyűjtő, iskolai „düGondolatmenet kövehöngő”) a műszaki jellegű ábrázolás legfontosabb sajátossá- tése. Absztrahálás, gainak az alkalmazásával (pl. méretezés, vonalfajták, több konkretizálás. Rendszernézet), szabadkézi rajzban. alkotás: elemek elrende– Belső terek, tárgyak átalakítása meghatározott célok (pl. kö- zése adott szempontok zösségi terek intim részeinek kialakítása, hulladék kreatív szerint. újrahasznosítása) érdekében. Az ötletek szemléltetése tervvázlatok és/vagy makett, modell formájában. Biológia-egészségtan: Lakókörnyezet és természetes élőhelyek. Tervezés, felmérés, térelrendezés, műszaki ábrázolás, környezettudatos Kulcsfogalmak/ magatartás, környezetvédelem. Funkció, funkcionalizmus, díszlet, makett, fogalmak modell Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra Órakeret Az épített környezet története 6 óra Azonosságok és különbségek célirányos megkülönböztetése az elemzésben. Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk Előzetes tudás gyűjtés. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges szempontok megértése. Önálló kérdések megfogalmazása. A vizuális környezet, tárgyak vizuális megfigyelése és a látvány értelmezése során célirányos szempontok kiválasztása. Különböző korú és A tematikai egység típusú tárgyak, épületek pontos összehasonlítása különböző szemponnevelési-fejlesztési tok alapján, a következtetések célirányos megfogalmazásával. Különböző korokból származó épületek, tárgyak megkülönböztetése különcéljai böző szempontok alapján. A múlt tárgyi emlékeinek értékelése, jelentőségének megértése.

283

–

–

–

Ismeretek/fejlesztési követelmények A divat fogalmának (pl. öltözködés, viselkedésforma, zene, lakberendezés területén) elemző vizsgálata és értelmezése (pl. szubkultúrák viszonya a divathoz) a közvetlen környezetben tapasztalható példákon keresztül. A hagyományos és a modern társadalmak épületeinek, tárgykultúrájának (pl. lakóház, szakrális terek, öltözet, lakberendezési tárgyak) elemző vizsgálata tematikusan kiválasztott példák alapján (pl. közösségi terek az építészet történetében, kézműves technikával készült egyedi tárgyak, modern használati tárgyak), a legfontosabb karakterjegyek megkülönböztetésével. A környezetalakítás fenntarthatóságot szolgáló lehetőségeinek elemző vizsgálata és értelmezése konkrét példákon keresztül (pl. ökoház).

Kulcsfogalmak/fogalmak

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Esztétikai minőségek. Toposz, archetípus állandó és változó jelentésköre. Könyvtárhasználat. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Társadalmi jelenségek értékelése. Társadalmi normák. Technológiai fejlődés. Fogyasztói társadalom.

Biológia-egészségtan; földrajz: Környezet fogalmának értelmezése. Helyi természet- és környezetvédelmi problémák felismerése. Környezettudatos magatartás, fenntarthatóság. Alaprajztípus, alátámasztó és áthidaló elem, oszloprend, homlokzatosztás, megalitikus építészet, egyházi építészet, palota, lakóház, stíluskeveredés, divat, szubkultúra, design, funkcionalizmus.

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók A szemléltetésre ajánlott műtípusok, művek, alkotók tematikus kiválasztására a részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistája az irányadó. E listában kronológiai sorrendben találhatók a feldolgozásra ajánlott művek az őskortól napjainkig. A listában a képzőművészeti alkotásokon kívül, jelentősebb, stílusteremtő tárgyak, tárgytípusok, fotók, népművészeti és Európán kívüli kultúrák műtárgyai és tárgyi emlékei is megtalálhatók. A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúlyt kapjanak a magyar művészettörténetben megtalálható leglényegesebb példák is. A részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistájában ajánlott műveken és alkotókon kívül adott témák szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók. A tananyag tematikus szempontú megközelítése ajánlott. Így a válogatás fontos szempontja, hogy az adott téma függvényében ne csak művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti, építészet- és tárgytörténeti példák is bemutatásra kerüljenek, továbbá hogy adott esetben a magas művészet példáin kívül populárisabb irányzatok egyformán szemléltessék az adott tartalmat, illetve hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl. akár kortárs művek) független példák is bemutassák a tananyagot. Fontos továbbá, hogy a vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez a kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve 284

a közelmúltból származó példákat is felhasználhatjuk. – Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló kiválasztása. – A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek alkalmazása az alkotótevékenység és a vizuális jelenségek elemzése, értelmezése során. – Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének szándéknak megfelelő pontos értelmezése, és egyszerű mozgóképi közlések elkészítése. – Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések árnyalt értelmezése. – Médiatudatos gondolkodás, a tömegkommunikációs eszközök és formák rendszerező feldolgozása. A fejlesztés várt eredményei a két – A tervezett, alakított környezet legfontosabb társadalmi összefüggéseinek megértése. évfolyamos ciklus – Tanult vizuális technikák célnak megfelelő alkalmazása alkotótevévégén kenységekben. – Kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok meghatározó példáinak felismerése. – Megfigyelt vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése, összehasonlítása műelemző módszerek alkalmazásával. – Adott vizuális problémakkal kapcsolatban önálló kérdések megfogalmazása. – A kreatív problémamegoldás lépéseinek alkalmazása. – Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

285

INFORMATIKA Célok és feladatok Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást nyújt a tanulóknak, melyet a tanulási folyamat közben bármely ismeretszerző, -feldolgozó és alkotó tevékenység során alkalmazni tudnak. Ennek érdekében fontos a rendelkezésre álló informatikai és információs eszközök és szolgáltatások megismerése, működésük megértése, az egyéni szükségleteknek megfelelő szolgáltatások kiválasztása, és célszerű, értő módon való kritikus, biztonságos, etikus alkalmazása. Az informatikai és információs eszközök, szolgáltatások az egyén életének és a társadalom működésének szinte minden területét átszövik, ezért az informatika tantárgyban szereplő fejlesztési területek számos területen kapcsolódnak a Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek fejlesztési feladataihoz. Az informatika tantárgy keretében megoldandó feladatok témájának kiválasztásakor, tartalmainak meghatározásakor fokozott figyelmet kell fordítani a kiemelt nevelési célok, a kulcskompetenciák és az életszerű, releváns információk megjelenítésére. Az informatika tantárgy feladata, hogy korszerű eszközeivel és módszereivel felkeltse az érdeklődést a tanulás iránt és lehetővé tegye, hogy a tanuló a rendelkezésre álló informatikai eszközök segítségével hatékonyabbá tegye a tanulási folyamatot. Az informatika tanulása hozzásegíti a tanulót, hogy önszabályozó módon fejlessze tanulási stratégiáját, ennek érdekében ismerje fel a tanulási folyamatban a problémamegoldás fontosságát, az információkeresés és az eszközhasználat szerepét, legyen képes megszervezni tanulási környezetét, melyben fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az információforrások és az online lehetőségek. Az informatika tantárgy segíti a tanulót abban, hogy az internet által nyújtott lehetőségek kihasználásával aktívan részt vegyen a demokratikus társadalmi folyamatok alakításában, ügyeljen a biztonságos eszközhasználatra, fejlessze kritikus szemléletét, érthető módon és formában tegye fel a témával kapcsolatos kérdéseit, törekedjen az építő javaslatok megfogalmazására, készüljön fel a változásokra. Az informatika tantárgy kiemelt célja a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű alkalmazása, az információ szerzése, értelmezése, felhasználása, az elektronikus kommunikációban való aktív részvétel. Az informatikaórákon elsajátított alapok lehetővé teszik azt, hogy a tanuló a más tantárgyak tanulása során készített feladatok megoldásakor informatikai tudását alkalmazza. Az informatika tantárgy feladata a formális úton szerzett tudás rendszerezése és továbbfejlesztése, a nem formális módon szerzett tudás integrálása, a felmerülő problémák értelmezése és megoldása. Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat. Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai – a tanulók váljanak a digitális világ aktív polgárává –, illetve a Nemzeti alaptanterv fejlesztési céljai, valamint az ott leírt digitális kompetenciák fejlesztése akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon kapcsolódnak az informatikához. Az informatika műveltségterület egyes elemeinek elsajátíttatása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata. A digitális kompetencia fejlődését segíthetik például a szaktanárok közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. 286

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes műveltségterületek a fejlesztési feladatok megvalósítása során építenek az informatika tantárgy keretében megalapozott tudásra és az informatikai eszközök használatára. Mindennapi életünk során az intelligens informatikai rendszerek sokaságát használjuk. Az informatikai eszközök használata témakörön belül a számítógép felépítése és a gép alapvető működését biztosító hardverrészek kerülnek bemutatásra, a tanulók megismerik az adattárolást, a digitalizálást, az interaktivitást segítő eszközöket és a legfontosabb hardverelemek működését. Az információs társadalom lehetőségeivel csak azok a személyek tudnak megfelelő módon élni, akik tudatosan alkalmazzák az informatikai eszközöket, ezért a fejlesztési feladatok meghatározása során elsősorban az eszközök ismeretére, az eszközökkel megvalósítható lehetőségek feltérképezésére és az alkotó felhasználásra kerül a hangsúly. Az alkalmazói ismeretek témakör fejlesztése során a társadalmi élet számára hasznos informatikai műveletek megismerésére, megértésére és használatára, például állományok kezelésére, különböző alkalmazások használatára, és a programok üzeneteinek értelmezésére kerül sor. A számítógép működése közben lejátszódó algoritmusok megfigyelésével, megértésével, az eljárások tudatos, értő alkalmazásával javítható a számítógép használatával szembeni attitűd, fejleszthető a munka hatékonysága. A számítógép működtetése érdekében a tanulóknak magabiztosan kell használniuk az operációs rendszert, amelyen keresztül kommunikálnak a számítógéppel. Az alkalmazói programok használatakor fontos a célnak megfelelő eszközök kiválasztása, a szövegszerkesztéssel, kép- és videoszerkesztéssel, multimédia-fejlesztéssel, prezentációkészítéssel, táblázatkezeléssel, adatbázis-kezeléssel kapcsolatos problémák megoldása közben az alkalmazott programok értő felhasználása, az alkalmazható eljárások megismerése, a használat közben felmerülő problémák megoldása. Az alkalmazói ismeretek fejlesztése többféle program használatát igényli, amelyek együttesen támogatják a kreativitást és az innovációt. A 21. század kihívásai közé tartozik az, hogy az emberek az életük során megvalósított tevékenységeket tudatosan és körültekintően tervezzék meg. A problémamegoldás életünk szerves részét alkotja, az életszerű, probléma alapú feladatok sikeres alkalmazása befolyásolja az életminőséget. Ennek szükséges előfeltétele az algoritmizálási készségek formális keretek közötti fejlesztése, amelyre a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben kerül sor. Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. A problémamegoldás az élet minden területén jelen lévő alaptevékenység, melynek sajátosságait a tanulókkal egyrészt a problémamegoldás elméletének, lépéseinek, eszközeinek, módszereinek, általános szempontjainak elsajátításával, másrészt a problémamegoldás általános elveinek más műveltségi területeken való gyakorlati alkalmazásával érdemes megismertetni. A problémamegoldás egyes részfolyamatai, például az információ szerzése, tárolása, feldolgozása önálló problémaként jelenhetnek meg. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel rész elsajátítása során a tanuló megismerkedik az algoritmizálás elméleti módszereivel, a szekvenciális és vezérléselvű programok alapvető funkcióival, majd az elméleti megalapozást követően a gyakorlatban készítenek és tesztelnek számítógépes programokat. Az elkészített programok segítségével más műveltségi területek problémái tanulmányozhatók, illetve különböző jelenségek szimulálhatók. A problémamegoldási ismeretek tanítása a mások által készített programok algoritmusainak értelmezését, az alkalmazói képesség kialakítását és a kritikus szemléletet is támogatja. 287

Az infokommunikáció térnyerésével a 21. század a hagyományos információforrások mellett központba állítja az elektronikus információforrások használatát, előtérbe helyezi az interneten zajló kommunikációt, megköveteli a hálózati és multimédiás informatikai eszközök hatékony felhasználását. Hangsúlyossá válik a különböző formákban megjelenő információk (szövegek, képek, hangok, egyéb multimédiás elemek) felismerése, kezelése, értékelése és felhasználása. Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár, valamint az internet korosztálynak megfelelő alapszolgáltatásainak, az intelligens és interaktív hálózati technológiáknak az önálló használata szükséges. Az alkalmazáshoz nélkülözhetetlen a szükséges információk online adatbázisokban való keresése, a találatok és a programok által szolgáltatott válaszok értelmezése, az adatok közötti összefüggések felismerése és vizsgálata tanári segítséggel. A túlzott vagy helytelen informatikai eszközhasználat veszélyeket rejthet, melyekre érdemes felhívni a figyelmet, hasznos lehet megismerni azokat a módszereket, amelyekkel a veszélyek elkerülhetők. Az infokommunikáció témakörén belül kerül sor az interneten zajló kommunikációs formák és rendszerek bemutatására, megismerésére és összekapcsolására. A kommunikációs folyamat magában foglalja az információk fogadását, küldését, továbbítását, tárolását, rendszerezését, a netikett betartását, a kommunikációt akadályozó tényezők felismerését. A csoportokon belül zajló kommunikáció számtalan lehetőséget rejt a tanulási folyamatok számára, ennek érdekében a tanulóknak tájékozottságot kell szerezniük a közösségi oldalak használatáról, azok előnyeiről és veszélyeiről, meg kell ismerniük a használatra vonatkozó elvárásokat, szabályokat. A médiainformatika témakör tartalmazza az elektronikus, internetes médiumok elérését, használatát, információk kinyerését, felhasználását. A források használata magában foglalja az egyes információhordozók tanulásban való alkalmazását, valamint hitelességük, objektivitásuk vizsgálatát, tartalmuk értékelését is. Az információs társadalom témakörben elsajátított ismeretek, fejlesztett készségek és képességek hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló a későbbiekben etikusan és biztonsággal kezelje az adatokat, megfelelően használja a rendelkezésére álló informatikai eszközöket. Az aktív állampolgárság érdekében kerül sor az elektronikus szolgáltatások megismerésére, az egyes szolgáltatástípusok céljainak azonosítására, jellemzésére, az igényeknek megfelelő szolgáltatások kiválasztására. A tanulók a szabályok betartásával igénybe veszik a számukra hasznos elektronikus szolgáltatásokat. Az informatikai rendszerek használata közben számtalan biztonsági, etikai probléma merül fel, melyek tájékozottság és tapasztalat birtokában megfelelő módon kezelhetők, ezért lehetőséget kell nyújtani a tapasztalatszerzés többféle módjára, pl. a médiában szereplő események különböző szempontok szerinti értelmezésére, a társakkal történt esetek megbeszélésére, a lehetséges megoldási alternatívák kifejtésére. A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával érhető el. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a 288

dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értékének megállapításának szempontjait. Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez, -feldolgozáshoz és felhasználáshoz is kapcsolódóan az etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek. Az informatikai eszközök használata a számítógépteremben lévő szabályok betartatásával és az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításával építő módon hat az erkölcsi gondolkodásra, a testi és lelki egészségre. Az informatikai eszközök használata során, a megismert hardverelemek bővülésével a digitális és a természettudományos kompetencia is fejlődik. A papír nélküli nyomtatási lehetőségek megismerése, az analóg információk digitalizálása erősíti a környezettudatosságot, felkészíti a tanulókat a fenntarthatóság megteremtéséből adódó feladatokra. A biztonságos adattárolás megismerésével, az egyéni felelősségvállalás és az illetéktelen adathozzáférés megismertetésével fejleszthető az erkölcsi gondolkodás. A digitális eszközök használatával fejlődnek a diákok technikai készségei. Az alkalmazói ismeretek során a tanulók dokumentumokat szerkesztenek, amely fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a digitális kompetenciát, az esztétikai érzéket és az önálló tanulást. A személyes dokumentumok készítése fejleszti az önismeretet, segíti a pályaorientációt. A multimédiás dokumentumok készítése támogatja a médiatudatosságra nevelést. A táblázatok kezelésére alkalmas programokkal végzett műveletek során nyert információk támogatják a felhasználót az önálló döntésben, segítik a matematikai, a digitális, a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák fejlesztését és a hatékony, önálló tanulást. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör hozzájárul az önismereti és a társas kapcsolati kultúra fejlesztéséhez. A problémamegoldás során a tanulók megtapasztalják, hogy egy nagyobb probléma akkor oldható meg hatékonyan, ha azt kisebb részekre bontják és a feladat megoldása közben csoportban dolgoznak együtt. A csoportmunka szervezése hozzájárul az önismeret fejlesztéséhez valamint a társak megértéséhez, elfogadásához. Az angol nyelvű utasításkészletet tartalmazó programozási nyelvek használata segíti az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését. A programozással foglalkozó diák a program használatát bemutató dokumentumok, illetve hibaüzenetek értelmezése során rákényszerül az angol nyelvű szövegek olvasására és azok megértésére. A feladathoz tartozó problémák programozására angol nyelvű minták, megoldási javaslatok, források találhatók az interneten, emellett angol nyelvű fórumokon is tanácsot lehet kérni. A fellelhető tudásanyag áttanulmányozása, illetve a fórumokon való levelezés során jelentősen mélyül a tanulók angol nyelvű tudása, fejlődik kommunikációs képességük. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör támogatja a matematikai kompetencia fejlesztését, mert a matematikai problémák algoritmizálása és az algoritmus programmal történő megvalósítása során a tanuló használja a diszkussziót, a folyamat során hangsúlyossá válik a logikus gondolkodás. Az algoritmizálás során a matematika órákon megismert képletek alkalmazására, átalakítására kerül sor. Az alkotás során igénnyé válik a felhasználóbarát program 289

írása, a szakkifejezések megfelelő használata, a matematikai készségek rugalmas alkalmazása. A programírás végén a tanulók teszteléssel ellenőrzik munkájukat, felismerik a programhasználathoz szükséges felhasználói dokumentumok fontosságát. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör összekapcsolódhat a természettudományos és technikai kompetenciafejlesztéssel, mert a természettudományos problémák megoldásának algoritmizálása és programmá történő kódolása során a tanuló megismeri a tudományos ismeretszerzés módszereit, felismeri az összefüggések matematikai képletekkel való felírásának jelentőségét. A tantárgyi integráció során alkalmazott oktatóprogramok, tantárgyi szimulációk tanulmányozása erősíti a tanuló megfigyelő képességét. A méréseknél és azok kiértékelésénél az eszközök kezelése veszéllyel járhat, emiatt kötelező jelleggel érvényt kell szerezni a balesetmentes viselkedési formáknak. Az infokommunikáció témakör során szerzett tapasztalatok támogatják a médiatudatosságra nevelést. A hagyományos média mellett az elektronikus média mindennapjaink nélkülözhetetlen részévé vált. Az információszerzés, a tanulás, a szórakozás és a kapcsolattartás sem képzelhető el digitális média nélkül. Az informatika tantárgy kiemelt célja, hogy a tanuló az információs társadalom aktív és kritikusan gondolkodó részvevője legyen. A médiatudatos oktatás célja, hogy a tanuló az elképesztő mennyiségű információból legyen képes kiválasztani a hiteles információt. Fontos, hogy a diákok meg tudják különböztetni a valóságot és a virtuális világot. A multimédia jelentős szerepet játszik társadalmunk megismerésében, ezért a média működésének megismerése nélkülözhetetlen az információk kritikus értelmezéséhez, ennek érdekében kerül sor a médiatudatos, kritikus gondolkodás ösztönzésére, az etikus viselkedés betartására. A média egyes elemei a manipuláció eszközei is lehetnek, a tudatos befolyásolás jelei jól azonosíthatók. A helyes médiahasználatra való felkészítéssel, a helyes viselkedésminták megfigyelésével megelőzhető a káros függőség kialakulása. Az eszközhasználat során ügyelni kell az önálló döntéshozatalon alapuló mértéktartásra. Fontos azoknak a helyzeteknek a felismerése, melyekben elkerülhetetlen a segítségkérés. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók olyan normákat, értékeket ismernek meg, melyek hozzájárulnak az erkölcsi neveléshez és ezen keresztül a családi életre neveléshez. Az elektronikus szolgáltatások igénybevétele egyéni felelősségvállalással jár, amely támogatja a társadalmi folyamatok megismerését. Az online tevékenységek végzésekor lehetőség nyílik a társas kapcsolatok ápolására, a szociális kompetencia fejlesztésére, a folyamatokban való aktív és kritikus részvétellel fejlődik az önismeret, és a szövegértő, -feldolgozó képesség. Az informatikai eszközhasználat készségszintű elsajátítása támogatja a tanulás eredményességét, hozzájárul az élményszerű, korszerű eszközökkel támogatott tanulás megvalósításához, lehetőséget nyújt a folyamatos és hatékony önképzéshez. Az informatikai eszközök használata során cél, hogy a felhasználók törődjenek a testi és lelki egészségükkel, munkájukat egészséges munkakörnyezetben végezzék. A jövőorientált gondolkodás kialakítása érdekében érdemes megismerni az informatikai eszközök egészségre gyakorolt hatásait, a környezetet kímélő energiatakarékos üzemmódokat. A társadalmi tevékenységek hatással vannak a környezetre, a környezet megóvása érdekében a környezettudatos életmód kialakítására és az ezzel kapcsolatos információk keresésére is hangsúlyt kell fektetni. Az online rendszerek megismerésével lehetővé válik a valós és virtuális kapcsolatok közötti különbségek azonosítása. A világhálóról származó tartalmak különböző hitelességűek, ezért eleinte

290

csak a biztonságos információforrások használata javasolt, a későbbi évfolyamokon a tanulók tanulmányi feladataiknak, érdeklődésüknek megfelelően, körültekintően bővíthetik az alkalmazott források és felhasználások körét. A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető. A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat. 9–10. évfolyam Az informatikai eszközök átszövik világunkat, a számítógép mellett rengeteg intelligens eszköz jelenik meg. Csak azok tudják jól kihasználni az új információs társadalom lehetőségeit, akik rendszeresen alkalmazzák ezeket az eszközöket. Ebben a korosztályban a korábbi évek során fejlesztett készségeken alapuló alkotó felhasználásra és a rendelkezésre álló informatikai eszközök lehetőségeinek bővítésére kerül a hangsúly. A technikai eszközök fejlődésével viszonylag könnyen elérhetővé válik a mozgóképek digitális formában való rögzítése, a digitális hang- és képfelvételek készítése, megosztása, a nagyméretű állományok könnyebb kezelése érdekében szükséges a tömörítési módok és eljárások megismerése is. Életünk során sokszor kell döntéseket hoznunk a rendelkezésünkre álló információk alapján. A tanulók felismerik, hogy az informatikai eszközök segítségével, az alkalmazói ismeretek birtokában segíthetnek a hétköznapi életük során szükséges döntések előkészítésében. A kommunikáció során kiemelt fontosságú a csoportok szervezése és működtetése, ennek érdekében ismerkednek meg a körlevél készítésével, az alkotás során szükséges fogalmakkal és a számítógéppel végzett műveletekkel. A pénzügyi számítások a hétköznapi élet során is fontos szerepet látnak el. A táblázatkezelő programmal statisztikai elemzéseket végezhetünk, az adatokat megfelelő típusú diagramokon jeleníthetjük meg. A táblázatkezelővel egyéb tantárgyi feladatokat is meg lehet oldani. Az adattáblák logikus felépítése, az adattáblák közötti kapcsolatok felismerése, az adatbázisokból lekérdezéssel történő információszerzés, a nyert adatok esztétikus formába rendezése segít az információk feldolgozásában, a megalapozott döntések előkészítésében, ezért fontos, hogy ezeket a műveleteket megismerjék a tanulók. Az informatikai eszközökkel és módszerekkel történő problémamegoldás közvetlen tanulmányozásának befejező képzési szakaszában a tanulók 291

összetettebb problémákat oldanak meg. A tanulók az iskolai élethez köthető matematikai, természettudományi, nyelvi és egyéb problémákat dolgoznak fel, munkamódszerként elsősorban csoportos és projekt munkaformákat alkalmaznak. Az összetettebb problémák algoritmusainak gyakorlati kivitelezéséhez a tanulók az ilyen problémáknak megfelelő összetett adatszerkezetekkel is találkoznak. Ebben a korban előtérbe kerül az igényes adatbevitel és -kivitel, valamint a felhasználóbarát vezérlőelemek ismerete. A tanulók az életkori sajátosságaiknak megfelelően a számítógépet komplex módon használják tanulmányaik során. A problémamegoldó készségek fejlesztése érdekében tetszőleges eszközökkel történő mérési értékek begyűjtésére, ezen értékek kiértékelésére, másrészt az egyszerűbb, különös tekintettel a véletlen eseményeket tartalmazó, folyamatok modellezésére és szimulációjára kerül sor. Az infokommunikációs gyakorlatok során a középiskolában a diákok önállóan határozzák meg a szükséges információkat, egyedül végzik a keresést, és a szerzett információkat önállóan képesek felhasználni. Képesek az információ hitelességének értékelésére. Az elkészült anyagaikat önállóan publikálják, megosztják az interneten. A kommunikáció során a diákok az internetes lehetőségek széles tárházát használják, a hangsúly a csoportmunkát támogató alkalmazásokra kerül át. Felismerik az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásait. Egyéb tantárgyi műveltségi területek fejlesztése érdekében kapott feladatok esetében önállóan használják az elektronikus média lehetőségeit, hatékonyan alkalmazzák a média kezeléséhez szükséges eszközöket. Az információs társadalom témakör tárgyalása során a tanulók újabb, a korosztálynak megfelelő információkezeléssel kapcsolatos feladatokkal találkoznak, felkészülnek a veszélyek elhárítására, megismerik és értelmezik a jogi és etikai vonatkozásokat. Kiemelt szerepet kap az információforrások etikus alkalmazása és azok hitelességének értékelése. Tapasztalatot szereznek az informatikai eszközök helyes használatának elsajátításában, bővítik a kulturált együttélésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ismereteiket és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata jelentősen hozzájárul a társadalmi változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait, feltárni az eszközök fejlettségének, elterjedtségének társadalmi, gazdasági, kulturális életre vonatkozó hatását és ezek összefüggéseit. A tanulók bővítik az életkori sajátosságoknak és az igényeknek megfelelő elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteiket, felismerik azok hétköznapi életben betöltött szerepét, céljait és törekednek a biztonságos, kritikus használatukra. A fejlesztés során a szolgáltatások kiválasztását követően a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet. Több szolgáltatás megismerését követően az egyes szolgáltatások és az alkalmazott eljárások összehasonlítása támogathatja a rendszerezést, az igények megfogalmazása segítheti a kritikai szemléletmód kialakítását. A könyvtárhasználat önálló tanulásának záró szakaszában cél, hogy a tanuló minél átfogóbb és modernebb könyvtárképpel rendelkezzen, ismerje saját igényeit, szokásait, tudását, annak érdekében, hogy azt tudatosan és hatékonyan alkalmazhassa, fejleszthesse tanulmányai és a középiskolai évek után is. A fejlesztés során az információs problémamegoldás folyamatának, a probléma megoldásának önálló, személyre, helyzetre szabott alakítása, irányítása zajlik tanulmányi és hétköznapi helyzetekben. Ennek érdekében a könyvtári rendszer általános internetes és a helyben elérhető könyvtárak teljes körű szolgáltatásai körében való önálló tájékozódás szükséges. A hatékony könyvtárhasználat érdekében a korábbi évek során megismert forrástípusok és konkrét források 292

felhasználási célhoz viszonyított információs értékének megállapítására, újabb könyvtári, szakirodalmi és közhasznú adatbázisok és honlapok megismerésére, használatára kerül sor. Az információkereső stratégia kialakításával és az etikai szempontokat is figyelembe vevő alkotó felhasználásával a tantárgyakhoz vagy a hétköznapi szituációkhoz kötött információt igénylő feladatokat a tanulók egyre önállóbban oldják meg. Időkeret, óraszámok Informatika 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam



9. évfolyam Az informatikai eszközök használata

2 óra

Alkalmazói ismeretek – Szövegszerkesztés, Weblapkészítés

54 óra

Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel

6 óra

Infokommunikáció

3 óra

Az információs társadalom

4 óra

Könyvtári informatika

3 óra

Tematikai egység/ Órakeret 1. Az informatikai eszközök használata Fejlesztési cél 2 óra Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Előzetes tudás A számítógépes perifériák használatbavétele. Az összetett munkához A tematikai egység szükséges eszközkészlet kiválasztása. Az adatok biztonságos tárolása. Az nevelési-fejlesztési informatikai környezet tudatos alakítása. Az egészséges munkakörnyezet céljai megteremtése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A számítógépes perifériák megismerése, használatbavétele, működé- Fizika; kémia: elektrosük fizikai alapjai mágnesesség, optika, A számítógép fő egységeinek megismerése, az alaplap, a processzor, a félvezetők, folyadékmemória főbb jellemzői. kristályok, színek, festéBemeneti és kimeneti perifériák, adathordozó eszközök használata, kek, analóg és digitális működési elve. jelek. Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztása Az összetett munkához szükséges eszközkészlet kiválasztási szempontjainak megismerése. Digitalizáló eszközök. Az operációs rendszer és a számítógépes hálózatok főbb feladatai és 293

szolgáltatásai. Az adatok biztonságos tárolása. Az informatikai környezet tudatos alakítása Az adatok biztonságos tárolásának szoftveres és hardveres biztosítása. Fájlok illetéktelenek által történő hozzáférésének megakadályozása. Biológia-egészségtan: az érzékszervek védelmét biztosító szabályok, heAz egészséges munkakörnyezet megteremtése lyes szokások; a környeEgészséges, ergonómiai szempontoknak megfelelő számítógépes zeti állapot és az ember munkakörnyezet kialakítása. egészsége közötti kapcsolat, igény az egészséges életkörülményekre Kulcsfogalmak/ Digitális kamera, adatvédelem. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Alkalmazói ismeretek

Órakeret 54 óra

2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus 34 óra létrehozása Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. A digitális képek formáinak ismerete, képszerkesztő program használata. KaElőzetes tudás rakter- és bekezdésformázások végrehajtása szövegszerkesztő programmal. Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél készítése. Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő forA tematikai egység mátum célszerű kiválasztása. Személyes dokumentumok létrehozása, átnevelési-fejlesztési alakítása, formázása. Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív céljai anyagok, bemutatók készítése. A feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása és komplex használata. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Nagyobb dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása Fizika; kémia; biolóNagyobb terjedelmű dokumentum szerkesztése, szövegbevitel. gia-egészségtan: projavítás, módosítás jektmunka elkészítése; szövegszerkesztő szolgáltatásai kísérlet vagy vizsgálat mentés és nyomtatás jegyzőkönyvének elkédokumentumok formátumai szítése. karakter-, bekezdés- és oldalformázások szakaszok és hasábok formázása Vizuális kultúra: Gyűjtabulátorok tött információ- és képtáblázatok formázása anyagból írásos összecímsorok foglaló készítése. Mégrafikonok diahasználat. Élőfej, élőláb. Stílusok alkalmazása. Tartalomjegyzék készítése. 294

Személyes dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Körlevél A törzsdokumentum és az adattábla fogalmának megismerése. Dokumentum készítése körlevél funkció felhasználásával. Egyéb iskolai dokumentum készítése kiadványszerkesztő programmal. fejléc, lábléc, tárgymutató, tartalomjegyzék dokumentum típusok Különböző formátumú produktumok készítése, a megfelelő formátum célszerű kiválasztása Egyénileg készített, letöltött elemek (zene, fénykép, film, animáció stb.) elhelyezése közös multimédiás dokumentumban. Szöveg, kép elhelyezése a dokumentumban. Dokumentumok nyomtatási beállításai.

Magyar nyelv és irodalom: szövegalkotás.

Fizika; kémia; biológia-egészségtan: vizsgálatok eredményének prezentálása; projektmunka bemutatása. Kulcsfogalmak/ Élőfej, élőláb, oldalszám, stílus, tartalomjegyzék, körlevél, törzsdokumentum. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Egyszerű táblázatkezelési műveletek végrehajtása. Táblázatba foglalt adatokElőzetes tudás ból célszerű diagramok készítése. A tematikai egység Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. nevelési-fejlesztési Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Problémamegoldás táblázatkezelővel Matematika: kamatos A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása. kamat számítása, befekTantárgyi feladatok megoldása. tetésekkel, hitelekkel Függvények használata. kapcsolatos számítások. Statisztikai számítások Matematika: számok, Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. műveletek, egyéb mateAz adatok grafikus szemléltetése. matikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos ábrák, diagramok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, történések, összefüggések elképzelése. Biológia-egészségtan; kémia; fizika: a termé295

szeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek használata. Kulcsfogalmak/ hivatkozások, függvény, diagram. fogalmak 2.2.1. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Weblapkészítés A weblapkészítés alapjai. a web felépítése egy weblapszerkesztő szolgáltatásai célszerű és esztétikus webhelyek weblapok tulajdonságai szövegformázás képek tulajdonságai és formázásuk hivatkozások létrehozása a weblapon táblázatok tulajdonságai táblázatok készítése, formázása dinamikus információk publikáció az Interneten: adatok, dokumentumok elhelyezése megfelelő formátumban az Interneten Tematikai egység/ Fejlesztési cél

22 óra Vizuális kultúra: Mozgóképi szövegkörnyezetben megfigyelt emberi kommunikáció értelmezése. Szövegkörnyezetben megfigyelt egyszerűbb (teret és időt formáló) képkapcsolatok, kép- és hangkapcsolatok értelmezése. Átélt, elképzelt vagy hallott egyszerűbb események mozgóképi megjelenítésének megtervezése, esetleg kivitelezése az életkornak megfelelő szinten (például storyboard, animáció, interjú).

Kulcsfogalmak/ multimédia, video. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és Órakeret módszerekkel 6 óra 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Algoritmusleíró eszközök ismerete és használata, egyszerűbb algoElőzetes tudás ritmusok megírása. Fejlesztői környezet használata. Tantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével A tematikai egység nevetörténő megoldása csoportmunkában, a megoldáshoz szükséges allési-fejlesztési céljai goritmusok készítése. Kapcsolódási ponIsmeretek/fejlesztési követelmények tok A problémák megoldásához szükséges eszközök és módszerek komplex al- Matematika: ismekalmazása 296

A problémamegoldáshoz szükséges informatikai eszközök kiválasztása. rethordozók hasznáTantárgyi és egyéb problémák informatikai eszközök segítségével történő lata. Számítógépek megoldása, a megoldáshoz szükséges algoritmusok készítése. használata. Algoritmus követése, értelmezése, készítése. Matematikai modellek, alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Magyar nyelv és irodalom; idegen nyelvek; matematika; földrajz: szövegfeldolgozás. Problémák megoldása munkacsoportban. A problémamegoldó tevékenység Matematika: ismetervezése rethordozók hasznáAz iskolához és a köznapi élethez kapcsolódó problémák megoldásának lata. Számítógépek tervezése és megvalósítása csoportmunkában. használata. Projektmunkák informatikai eszközökkel történő kivitelezése. Algoritmus követése, értelmezése, készítése. Matematikai modellek (pl. számítógépes programok), alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Modell (ábra, diagram) alkotása, értelmezése fogalmakhoz. Közelítő értékek meghatározása, egyenletek, egyenletrendszerek megoldása, diagramok készítése. Magyar nyelv és irodalom; idegen nyelv; földrajz: szövegfeldolgozás. Probléma, tervezés, megvalósítás, projektmunka. Kulcsfogalmak/fogalmak 297

Tematikai egység/ 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés Fejlesztési cél Algoritmus kódolása valamely fejlesztői környezetben. Előzetes tudás A tematikai egység Tantárgyi problémák algoritmizálása. Tervezési eljárások, az alulról felnevelési-fejlesztési felé építkezés és a lépésenkénti finomítás elveinek használata. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Adott feladat megoldásához tartozó algoritmusok megfogalmazása, Magyar nyelv és irodamegvalósítása számítógépen, a feladat megoldásához algoritmusok lom; idegen nyelv; matetervezése, végrehajtása, elemzése matika; Tantárgyi problémák megoldási algoritmusainak tanulmányozása. Al- földrajz: goritmusok alkotása különböző tervezési eljárások segítségével, az szövegfeldolgozás. alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elvei. Algoritmu- Fizika; kémia: sok megvalósítása. összefüggések, folyamaNéhány típusalgoritmus vizsgálata. tok programozása. A problémamegoldáshoz szükséges adatok és az eredmény kapcsolata, megtervezése, értelmezése A beállítások értelmezése. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése, használata. Magyar nyelv és irodaAdatmodellezés, egyszerű modellek megismerése lom; idegen nyelv; mateKülönböző adattípusok használata a modellalkotás során. matika; földrajz: szövegfeldolgozás. Kulcsfogalmak/ Tantárgyi probléma, alulról felfelé építkezés elve, lépésenkénti finomítás elve, elemi adat, összetett adat, bemenő adat, eredmény. fogalmak Tematikai egység/ 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése Fejlesztési cél Fejlesztői környezet ismerete. Előzetes tudás A tematikai egység Tantárgyi szimulációs programok használata. Tantárgyi mérések eredménevelési-fejlesztési nyeinek kiértékelése informatikai eszközökkel. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Mérések és szimulációk, a paramétermódosítás hatásai, törvényszerű- Kémia; biológia; fizika: ségek megfogalmazása, modellalkotás egyszerű tevékenységekre természettudományos Tantárgyi szimulációs programok használata. A beállítások hatásainak projektek kidolgozása, megfigyelése, a tapasztalatok megfogalmazása. pályázati anyagok készíTantárgyi mérések eredményeinek kiértékelése informatikai eszkö- tése. zökkel. A számítógéppel segített Modellalkotás egyszerű tevékenységekre. tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés. 298

Kulcsfogalmak/ Mérés, értékelés, eredmény, szimuláció, beállítás, modell. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Infokommunikáció

Órakeret 3 óra

4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek Információ keresése, a hiteles és nem hiteles információ megkülönböztetése, az információ kritikus értékelése. A tematikai egység A feladatok elvégzéséhez szükséges információk azonosítása, meghatánevelési-fejlesztési rozása, megkeresése, felhasználása. A dokumentumok önálló publikálása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Önálló információszerzés Kémia; biológia; fizika: Információkeresési stratégia. természettudományos Tartalomalapú keresés. projektek kidolgozása, Logikai kapcsolatok. pályázati anyagok készíA szükséges információ önálló meghatározása, a találatok szűkítése, tése. kigyűjtése, felhasználása. A számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés. Az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció Történelem, társadalmi megismerése és állampolgári ismereA találatok elemzése, értékelése hitelesség szempontjából. tek: egy esemény inforA közlés céljának felismerése. mációinak begyűjtése A reklámok manipulatív tevékenységének felfedése. több párhuzamos forrásból, ezek összehasonlítása, elemzése, az igazságtartalom keresése, a manipulált információ felfedése. Kulcsfogalmak/ Manipulálás, kétirányú információáramlás, adatfeltöltés. fogalmak Előzetes tudás


4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák Az infokommunikációs eszközök ismerete. A modern infokommunikációs Előzetes tudás eszközök hatékony használata. A kommunikáció elméletének ismerete. A tematikai egység Online kommunikáció folytatása, csoportmunka végzése egy vagy több nevelési-fejlesztési résztvevővel. A legújabb két- vagy többrésztvevős kommunikációs lehetőségek, valamint az elektronikus médiumok megfelelő kezelése. céljai 299

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Kommunikációra képes eszközök összekapcsolási lehetőségeinek Idegen nyelvek: kommumegismerése nikáció külföldi partneTöbbrésztvevős beszélgetős, kommunikációs program használata. rekkel. Csoportmunka az interneten. Az infokommunikációs eszközök mindennapi életre gyakorolt hatásának vizsgálata A hagyományos infokommunikációs technológiák összehasonlítása az elektronikus és internetes lehetőségekkel. A túlzott internethasználatból kialakuló káros életformák azonosítása, a függőség elhárítása. Kulcsfogalmak/ Kommunikációs program. fogalmak Tematikai egység/ 4.3. Médiainformatika Fejlesztési cél A legújabb infokommunikációs technológiák használata, alkalmazása. Előzetes tudás A tematikai egység Az új elektronikus és internetes médiumok készségszintű használata. nevelési-fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok A hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket al- Földrajz: tájékozódás kalmazó lehetőségek, azok felhasználása a megismerési folyamatban GPS segítségével. HelyInformációszerzés internetes portálokról, médiatárakból, elektronikus meghatározás, ideális útkönyvtárakból. vonalválasztás. Kulcsfogalmak/ Hírportál, médiatár, e-book, hangoskönyv. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Az információs társadalom

Órakeret 4 óra

5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai Informatikai biztonsággal kapcsolatos tapasztalatok. A számítógép vagy a programok használata során tapasztalt esetleges meghibásodások. A problémák megoldása érdekében alkalmazott eljáráElőzetes tudás sok. Infokommunikációs eszközök használata során tanúsított viselkedési módok megfigyelése, véleményezése. Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. A tematikai egység Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. nevelési-fejlesztési Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése. céljai Az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásainak felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

300

Az adatvédelmi alapfogalmakkal és az információhitelesség megőrzési technikáival való megismerkedés Adatvédelmi fogalmak ismerete. Az információforrások hitelességének értékelése. Informatikai eszközök etikus használata. Szerzői jogi alapfogalmak. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése Szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmak megismerése. Az infokommunikációs publikálási szabályok megismerése.

Technika, életvitel és gyakorlat: részvétel a társadalmi felelősségvállalásban. Technika, életvitel és gyakorlat: a célnak megfelelő információforrások, eszközök, módszerek kiválasztása.

Magyar nyelv és irodalom: a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése, netikett. A forráskritika technikái. Az információ és az informatika gazdaságra, környezetre, kultúrára, Technika, életvitel és személyiségre, egészségre gyakorolt hatásának megismerése gyakorlat: a fenntarthaA globális információs társadalom jellemzői. tóság értékének és érdeAz informatikai kultúra jellemzői. kének elfogadása, tudaAz informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásai- tos és cselekvő részvénak felismerése. tel az emberi környezet Az informatikai eszközök használatának következményei a személyi- állapotának megőrzéséségre és az egészségre vonatkozóan. ben, javításában. Fizika; biológia-egészségtan; kémia: a számítógéppel segített tanulás módszereinek alkalmazása a mérés, információkeresés, bemutatók és a kommunikáció segítésére. Információs- és kommunikációs rendszerek felépítése, jelentőségük. Magyar nyelv és irodalom: az információs kommunikációs társadalom műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez

301

kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése. Matematika: matematikai modellek (pl. nyitott mondatok, gráfok, sorozatok, függvények, függvényábrázolás, számítógépes programok, statisztikai elemzések), alkalmazásuk módja, korlátai (pontosság, értelmezhetőség). Információs társadalom, informatikai biztonság, informatikai kultúra, inforKulcsfogalmak/ mációkezelés, adatvédelem, netikett, szerzői jog, szerzői alkotás, plágium, fogalmak közkincs, szabad felhasználás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata

Elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos személyes tapasztalatok, vélemények gyűjtése. A tematikai egység Az elektronikus szolgáltatások szerepének felismerése, a szolgáltatások nevelési-fejlesztési kritikus használata. A fogyasztói viselkedést meghatározó módszerek felismerése a médiában. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Az e-szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek, biztonsági vonatkozá- Technika, életvitel és sainak feltérképezése gyakorlat: A Az elektronikus szolgáltatások hétköznapi életben betöltött szerepének mindennapi tevékenyfelismerése. Elektronikus szolgáltatások megismerése, kritikus haszná- ségekben és a fogyaszlata, értékelése. tói szokásokban megAz elektronikus szolgáltatások előnyeinek és veszélyeinek felismerése. nyilvánuló egészség- és környezettudatosság. Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. A fogyasztói viselkedést befolyásoló technikák felismerése a médiában Technika, életvitel és Fogyasztói szükségletek azonosítása. A fogyasztói viselkedést befolyá- gyakorlat: a soló módszerek megfigyelése és azonosítása. Tudatos vásárlókép kiala- környezetre és az emkítása. beri egészségre gyakorolt hatások. Tudatos vásárlás, fogyasztói szokások. Magyar nyelv és irodalom: a manipulációs szándék, a hibás követElőzetes tudás

302

keztetések és a megalapozatlan ítéletek felismerése.. Kulcsfogalmak/ Információs társadalom, média, elektronikus szolgáltatás, regisztráció, leiratkozás, azonosító, jelszó, kritikus használat. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 3 óra Katalógus önálló használata. A települési könyvtár önálló használata. Önálló kézikönyvhasználat. A felhasznált irodalomjegyzék összeállítása seElőzetes tudás gítséggel. A tematikai egység A könyvtári rendszer szolgáltatásai és a különböző információforrások önnevelési-fejlesztési álló felhasználása tanulmányi és egyéb feladatokhoz. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Könyvtártípusok, információs intézmények Magyar nyelv és irodaA könyvtári rendszer szerepének, lehetőségeinek megismerése. lom: a tanulási képesség A települési közkönyvtár önálló használata. fejlesztése, kulturált Könyvtárlátogatás. könyvtárhasználat. Könyvtári szolgáltatások Magyar nyelv és irodaA könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak rendszerezése, fel- lom: könyvtárhasználat. használása a tanulásban. A könyvtárközi kölcsönzés funkciójának megértése. Ének-zene: a könyvtár Könyvtári és közhasznú adatbázisok használati útmutató segítségével és az internet felhasznávaló önálló használata. lása. Rendszeres, a céloknak megfelelő könyvtár- és internethasználat. Információkeresés Magyar nyelv és irodaA médiumok, közléstípusok tartalmi megbízhatósága. lom: a könyvtári inforInformációkeresési stratégiák ismerete. mációkeresés. Önálló információszerzés katalógusokból, adatbázisokból, általános és Az internetes adatgyűjismeretterjesztő művekből. tés technikái, linkek Releváns információk kiválasztása hagyományos és elektronikus infor- használata. mációhordozókból. Adatkeresés, anyagAz iskolai tananyag elmélyítése és kibővítése önálló könyvtári kutató- gyűjtés nyomtatott és munkával. elektronikus források segítségével; egynyelvű szótárak, értelmező szótárak; szelekció, értékelés, elrendezés. 6. Könyvtári informatika

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ismeretszerzés szaktudományi munkákból.

303

Fizika; kémia; biológiaegészségtan: az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelése. A problémamegoldásra irányuló, hatékony információkeresés. Vizuális kultúra: tájékozódás valamely Európán kívüli kultúra művészetéről a történelmi, kultúrtörténeti összefüggések figyelembevételével. Ének-zene: zenei dokumentumok gyűjtése. Technika, életvitel és gyakorlat: a személyes pályatervnek, elképzeléseknek, szükségleteknek megfelelő információszerzés. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Matematika: ismeretA hiteles forrás jellemzőinek ismerete. hordozók használata. Forrástípusok rendszerezése információs értékük szerint. Könyvek (pl. matematiA talált információk kritikus értékelése. kai zsebkönyvek, szakIdőszaki kiadványok önálló használata. könyvek, ismeretterElektronikus könyvek, digitalizált dokumentumok. jesztő könyvek, lexikoAz egyes tudományterületek alapvető segédkönyvtípusainak ismerete, nok, feladatgyűjteméönálló használata. nyek, táblázatok, képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: segédkönyvek, kézikönyvek, szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. 304

Földrajz: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról. Információgyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal: időjárási helyzetkép, útvonaltervező, valutaváltó. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvek, atlaszok, lexikonok. Vizuális kultúra: a tömegkommunikáció formái, a tömegkommunikációt és a mediatizált nyilvánosságot jellemző tények, modellek. Az audiovizuális szövegek, műsorok előállítását, nyelvi jellemzőit, közvetítését és értelmezését leíró fontosabb fogalmak és alapvető öszszefüggések. Forráskiválasztás Történelem, társadalmi Komplex feladathoz való önálló forráskiválasztás a feladat céljának és és állampolgári ismerea forrás információs értékének figyelembe vételével. tek: kérdések megfogalmazása a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira, stb. vonatkozóan. Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása. Különböző szövegek, hanganyagok, filmek, stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. 305

Magyar nyelv és irodalom: verbális és nem verbális (hangzó, képi és digitális) információk gyűjtése, szelekciója, rendszerezése, kritikája és felhasználása. Vizuális kultúra: információforrások szűrésének szempontjai. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Magyar nyelv és irodaBibliográfiai hivatkozás önálló készítése folyóiratcikkekről. lom: a források megjeAz interneten megjelent források hivatkozási technikájának megisme- lölése, az idézés formai rése, segítséggel való alkalmazása. és etikai szabályai, Hivatkozásjegyzék, irodalomjegyzék készítése. jegyzetek készítése, netikett. Könyvtári rendszer, múzeum, levéltár, információkeresési stratégia, rejtett Kulcsfogalmak/ bibliográfia, relevancia, kritikus forráshasználat, hivatkozás, plágium, hitefogalmak lesség, önművelés, egész életen át tartó tanulás. A tanuló az informatikai eszközök használat témakör végére tudjon digitális kamerával felvételt készíteni, legyen képes adatokat áttölteni kameráról a számítógép adathordozójára; ismerje az adatvédelem hardveres és szoftveres módjait; ismerje az ergonómia alapjait. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére legyen képes táblázatkezelővel tantárgyi feladatokat megoldani, egyszerű számításokat elvégezni; tudjon körlevelet készíteni; A fejlesztés várt tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; eredményei a két tudjon adattáblák között kapcsolatokat felépíteni, adatbázisokból lekérdeévfolyamos ciklus zéssel információt nyerni. A nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába rendezni. végén A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére tudjon algoritmusokat készíteni, legyen képes a probléma megoldásához szükséges eszközöket kiválasztani; legyen képes tantárgyi problémák megoldásának tervezésére és megvalósítására; ismerjen és használjon tantárgyi szimulációs programokat; legyen képes tantárgyi mérések eredményeinek kiértékelésére; legyen képes egy csoportban tevékenykedni. 306

A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes információkat szerezni, azokat hagyományos, elektronikus vagy internetes eszközökkel publikálni; legyen képes társaival kommunikálni az interneten, közös feladatokon dolgozni; tudja használni az újabb informatikai eszközöket, információszerzési technológiákat. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; legyen képes értékelni az információforrásokat; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje a szerzői joggal kapcsolatos alapfogalmakat; ismerje az infokommunikációs publikálási szabályokat; ismerje fel az informatikai fejlesztések gazdasági, környezeti, kulturális hatásait; ismerje fel az informatikai eszközök használatának személyiséget és az egészséget befolyásoló hatásait; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások szerepét, legyen képes néhány elektronikus szolgáltatás kritikus használatára; ismerje fel az elektronikus szolgáltatások jellemzőit, előnyeit, hátrányait; ismerje fel a fogyasztói viselkedést befolyásoló módszereket a médiában; ismerje fel a tudatos vásárló jellemzőit. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes bármely, a tanulmányaihoz kapcsolódó feladata során az információs problémamegoldás folyamatát önállóan, alkotóan végrehajtani; legyen tisztában saját információkeresési stratégiáival, tudja azokat tudatosan alkalmazni, legyen képes azt értékelni, tudatosan fejleszteni. 10. évfolyam Alkalmazói ismeretek – Táblázatkezelés, Kép- és Hangszerkesztés Tematikai egység/ Fejlesztési cél

36 óra

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelení36 óra tés Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Egyszerű táblázatkezelési műveletek végrehajtása. Táblázatba foglalt adatokElőzetes tudás ból célszerű diagramok készítése. A tematikai egység Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. nevelési-fejlesztési Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása. céljai 2.2.1. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjeleTematikai egység/ nítés 26 óra Fejlesztési cél Táblázatkezelés 307

Ismeretek/fejlesztési követelmények Problémamegoldás táblázatkezelővel A hétköznapi életben előforduló problémák megoldása. Tantárgyi feladatok megoldása. a táblázatkezelők szolgáltatásai a táblázatkezelők felépítése, alapfogalmak adattípusok és formátumok táblázat formázása hivatkozások, műveletek, képletek Függvények használata. Statisztikai számítások Statisztikai függvények használata táblázatkezelőkben. Az adatok grafikus szemléltetése. különféle függvények használata diagramkészítés, grafikonkészítés

Adatkezelés táblázatkezelővel Adatok rendezése, szűrés. Függvények alkalmazása különböző lapokon lévő adatokra. képletek és adatok másolása, hivatkozások rendezés logikai műveletek és függvények keresőfüggvények Összetett függvények Kulcsfogalmak/ hivatkozások, függvény, diagram. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2.2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Kép- és Hangszerkesztés

Hangszerkesztés Digitális hangformátumok megismerése. A formátumok átalakítása. Hangszerkesztő program használata. Képszerkesztés 308

Kapcsolódási pontok Matematika: kamatos kamat számítása, befektetésekkel, hitelekkel kapcsolatos számítások.

Matematika: számok, műveletek, egyéb matematikai szimbólumok (pl. képek, szakaszos ábrák, diagramok, táblázatok, műveletek, nyitott mondatok) alapján az általuk leírt valóságos helyzetek, történések, összefüggések elképzelése. Biológia-egészségtan; kémia; fizika: a természeti és technikai rendszerek állapotának leírására szolgáló szempontok és módszerek használata. Matematika; földrajz; fizika; kémia: táblázatok adatainak rendezése.

10 óra Ének-zene: saját munkák, gyűjtések felhasználása

képszerkesztők fontosabb szolgáltatásai a digitális színes képek felépí- az elektronikus hangalatése és formátumai, típusai a rajzolás eszközei kítás során. képek vágása és retusálása fények és színek módosítása transzformálás feliratok képek nyomtatása 11. évfolyam Alkalmazói ismeretek – Bemutató készítés, Adatbázis kezelés Tematikai egység/ Fejlesztési cél

36 óra

2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelení36 óra tés Az operációs rendszer alapvető funkcióinak ismerete, alkalmazása. Egyszerű táblázatkezelési műveletek végrehajtása. Táblázatba foglalt adatokElőzetes tudás ból célszerű diagramok készítése. A tematikai egység Problémamegoldás táblázatkezelővel. Adatkezelés táblázatkezelővel. nevelési-fejlesztési Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása. céljai 2.2.1. Adatkezelés, adatfeldolgozás, inforTematikai egység/ mációmegjelenítés 12 óra Fejlesztési cél Bemutató készítés Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Multimédiás dokumentumok készítése. Interaktív anyagok, Vizuális kultúra: bemutatók készítése Mozgóképi szövegkörA feladat megoldásához szükséges alkalmazói eszközök kiválasztása nyezetben megfigyelt és komplex használata. emberi kommunikáció Utómunka egy videoszerkesztő programmal. prezentációs dokumentu- értelmezése. Szövegkörmok felépítése, sablonok szövegbevitel nyezetben megfigyelt képek, mozgóképek egyszerűbb (teret és időt rajzok, animációk, táblázatok, diagramok vetítés formáló) képkapcsolainteraktivitás tok, kép- és hangkapcsolatok értelmezése. Átélt, elképzelt vagy hallott egyszerűbb események mozgóképi megjelenítésének megtervezése, esetleg kivitelezése az életkornak megfelelő szinten (például story- board, animáció, interjú). Kulcsfogalmak/ multimédia, video fogalmak

309

2.2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 24 óra Adatbázis készítés Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Adatok tárolásához szükséges egyszerű adatbázis kialakítása Adatbázis létrehozása. Adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs. Adatbázis feltöltése. Aadatbázismodellek adatbázis-kezelő szolgáltatásai alapvető adatbázis-kezelő műveletek adatbázis tervezése táblák létrehozása űrlapok, interaktív adatkezelés adattáblák közötti kapcsolatok szűrés, keresés, rendezés, összesítés lekérdezések jelentés készítése képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése Kulcsfogalmak/ Adatbázis, relációs adatbázis, adat, adattábla, rekord, mező, kapcsolat, kulcs fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon információt keresni, megjeleníteni adatbázisban. Tudjon adattáblát feltölteni megfelelő adatokkal. Képes legyen adatbázisban egyszerű lekérdezést végrehajtani. A tanuló legyen képes egyszerű feladat megoldásához algoritmust tervezni, leírni, kódolni, számítógépen futtatni és az eredményt értelmezni. A tanuló ismerje az információs társadalom legfontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a szellemi termékeket a jog védi. Tudja, hogy a szoftvereket csak a licencben meghatározott feltételekkel szabad használni. A tanuló tudjon jegyzéket készíteni a megtalált forrásokról. Ismerje és kövesse a forrásfelhasználás szabályait és etikai normáit. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokról. Legyen képes a problémahelyzetnek megfelelő tájékoztató eszközök kiválasztására és használatára. Szempontok a tanulói tevékenység értékeléséhez Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés eredményességének vizsgálata. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A továbbhaladás feltételei cím fejezet felsorolja azokat a kiemelt területeket, amelyekben a tanulóknak fejlődést kell elérniük. Ebben az alapvető ismeretelemek mellett olyan tanulói képességekkel összefüggő tevékenységek szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák. A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők: – Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk megjegyzése, lejegyzése, rendszerezése, fogalmak felismerése és alkalmazása, szabályok ismerete és reprodukálása. – Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, transzformációs képességek. 310

– Ismeretek és képességek alkalmazása ismert vagy új szituációban, szóbeli (egyéni és társas) és írásbeli kommunikációs képességek továbbfejlesztése, lényegkiemelő képesség fejlesztése, mindennapos élethelyzetekben a verbális és nonverbális közlések összhangja. – Önálló véleményalkotás, értékelés jelenségekről, személyekről, problémákról. A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. A tanulást segítő diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló informatikai kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a végső jegynek az informatika tudásszintet kell tükröznie, nem más szaktárgyi tudást, nem a magatartást vagy egyéb szempontot. A tanulók tevékenységének értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli és írásbeli értékelése alapján történhet. Formái: – Folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. – Szóbeli beszámoló – Írásbeli beszámoló egy-egy résztémából. Törekedni kell arra, hogy a feladat megoldásához más szaktárgyi tudást és készséget, vagy egyéb ismeretet csak minimális mértékben használjunk. A feladatok ne legyenek sem túl szokatlanok, sem túl bonyolultak, az órai gyakorlathoz igazodjanak, emellett adjunk olyan feladatot is, amely a tehetségesebb és gyakorlottabb tanulóknak szól. Csak azt szabad értékelni, amit a feladat egyértelműen kér (előír). A tanulónak ne kelljen kitalálnia, hogy a kérdéseken túlmenően mire vagyunk még kíváncsiak. Írásbeli munka lehet fogalmakat, ismereteket vagy a problémamegoldást ellenőrző dolgozat, nagyobb otthoni vagy könyvtári munkára építő házi dolgozat, vagy témazáró elméleti feladatlap. A tanulóknak legtöbbször gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk az operációs rendszert és a különböző alkalmazásokat vagy a könyvtárat használva. – Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, kiselőadás például az informatika történetéből, beszámoló valamely összetett feladat megoldásáról. – Kiselőadás (például az informatika történetéből), írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szempontok, vagy önálló gyűjtés alapján, ennek értékelése. Az egyéni értékelés összegzésének összetevői: – Különféle tevékenységi formákban mutatott aktivitás, a társakkal való együttműködés képessége alapján. – Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli) és ennek értékelése. – Vitaszituációkban való részvétel, vitakultúra, argumentációs képesség szintjének írásbeli, szóbeli értékelése. – Projektmunkában való részvétel (egyéni vagy csoportos) szóbeli, írásbeli értékelése.

311

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Célok és feladatok A testnevelés és sport műveltségtartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva – ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket és mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak tudatosítására és a NAT-nak megfelelő sportműveltség, sportágismeret elsajátítására kell elsősorban törekedni. További cél az önálló felelősségvállalás, a munkavállalásra alkalmazhatóság, a munkabírás, a tanulás és mozgás helyes aránya, a választás a saját előnyben részesített rekreációs terület irányába kialakítása, és az azokkal kapcsolatos tudás összefoglalása, továbbfejlesztése. A műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét, módját. Az iskolai testnevelés és sport – mozgásos tevékenység lévén – ismeretrendszerével, értékeivel, illetve funkciójával – sajátosan összetett műveltségi terület. Megkülönböztetett részét képezi a tanulók testi, motoros, lelki, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését szolgáló teljes körű iskolai egészségfejlesztésnek, az intézményi komplex mozgásprogramnak, valamint a személyiségfejlesztésnek és a tehetséggondozásnak. A rendszeres fizikai aktivitás jelentős szerepet játszik a magyar társadalom jövője szempontjából, nevezetesen az egészséget és az életminőséget döntően befolyásoló, számos, nem fertőző népbetegség (túlsúly, kövérség, szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, lelki betegségek, táplálkozási zavarok, testképzavarok, szenvedélybetegségek) elsődleges megelőzésében. A motoros képességfejlesztéssel a fittség szervi megalapozása (keringés, vázizomzat, csontozat, ízületi mozgékonyság) is a prevenciót szolgálja. A tanulók képessé válnak saját fittségi szintjüket értékelni, saját szintjüknek, képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő fejlesztő hatású mozgásprogramot kidolgozni, illetve azt végrehajtani. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebben elviselik a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A mozgásaiban művelt egyén a széleskörű mozgásképesség- és mozgáskészség-bázisát képes változó körülmények között tudatosan, tervezetten a mindennapi egészségfejlesztés és – megőrzés szolgálatába állítani. Összefoglalva a fentieket a műveltségi terület egyik stratégiai célja a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre szocializálása. Az életkornak, érdeklődésnek és fizikai állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás élethossziglan igényt teremt az öntevékeny testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre. A testnevelés és sport műveltségi terület másik stratégiai célja a motoros műveltség eszközeivel történő személyiségfejlesztés. A motoros tanulás, a motorikus cselekvésbiztonság fejlesztése folyamatában fejlődnek a tanulók személyes készségei, képességei, kompetenciái. A műveltségterületi motoros cselekvések a problémamegoldó és kritikus gondolkodás valamint a kreativitás fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Az önismerettel, az önkontrollal, a szabálykövető magatartással együtt a feladatorientált kapcsolatteremtés és együttműködés szintje is fejlődik. Az egyéni és közös célok eléréséért, a közösségi sikerek együttes megélése során a testnevelés és sport a küzdeni tudásra, a kudarc és a monotónia tűrésére is nevel. A személyiségfejlesztő hatása eredményeként a tanulók stabilan képesek követni a szabályokat, elfogadni a normákat és mintákat, a megmérettetést és az értékelést. Nélkülözhetetlen a mozgástanulás szerepe a saját testkép megismerésében és a testtudat kialakításában. 312

A fenti stratégiai célok megvalósulásához szükséges a játék- és sportkultúrában való jártasság, valamint az igény az egészséges és esztétikus test, a biomechanikailag helyes testtartás, az egészségközpontú tevékenységrendszer kialakítására és fenntartására. A testnevelés és sporttevékenységek révén a tanulók gyakorlatias és a mindennapokban is hasznosítható tudást szereznek a rendszeres fizikai aktivitás előnyeiről és hatásairól, ezáltal fejlődik egészségi és edzettségi állapotuk, személyiségük, megbecsülik a teljesítményekhez szükséges erőfeszítéseket. Az iskolai testnevelés és sport adja a bázisát a sporttörténeti hagyományokkal rendelkező, sikerekben gazdag nemzeti élsportnak. A harmadik stratégiai cél a tehetséggondozás, a sportban tehetségesek felkarolása - a tanuló erős és gyenge oldalát egyaránt támogatva, segítve. A magyar és egyetemes sport hagyományai és értékei, illetve élsportolóink példaértékű teljesítményének megismerése segíti a nemzeti azonosságtudat fejlesztését, az emberi teljesítmény elismerését. A hazai és világversenyek figyelemmel kísérése támogatja a morális értékeket, a fair play szellemének érvényesülését, valamint az európai és az egyetemes közösséghez való tartozást. A differenciálás és a motiváció a tanulóközpontú fejlesztés kiemelt alapelvei. Az esélyegyenlőséget biztosító elv figyelembe veszi a gyermekek testi, lelki és szociális állapotának természetszerű különbözőségeit, eltérő fejlődési lehetőségeit. A testnevelés és sport a tanulási nehézségek kezelésében – a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek fejlesztésében – és a társadalmi integrációban betöltött szerepe, mint alapelv, szintén hangsúlyos. Primer prevenció és életvezetés kapcsolatrendszere: szokásrendszer, egészségfejlesztés, egészségmegőrzés Érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzése a motoros tevékenységek révén. A diák alapvetően képessé válik az eddig megszerzett tudás, kompetenciák birtokában a tárgyi és eszköztudását fejleszteni, valamint felelősen végig tudja gondolni a jövőjét sarkalatosan befolyásoló események fontosságát, azok szerepét. A kerettantervben megjelenő mozgásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében inkább a tanuló változó körülményekhez kapcsolódó alkalmazkodóképessége és nem a mozgásreprodukáló képessége kerül fejlesztésre. A különböző testgyakorlási formák hozzájárulnak az általános értékteremtés mellett a közös és az egyéni érdekek képviseletéhez, valamint erősítik a tantárgy alapvető és aktuális motivációs tényezőit, pl. ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, kaland, testformálás, fogyókúra, párválasztás, kikapcsolódás, feszültséglevezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási divatok. A kívánt célállapotban a közoktatási tanulmányait befejező fiatal képes a mozgáskommunikáció sokoldalú felhasználására, az iskolai testnevelésben tanult testgyakorlati ágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására, a testi képességekhez, az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználására, az egyéni és társas játékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretek átadására és bemutatására. A kerettanterv minden tanuló számára biztosítani kívánja a hatékony és élményszerű motoros tanulást. Módszereiben döntően a játékos cselekvéstanulást, az adekvát játékok és versengések alkalmazását helyezi előtérbe. Az egységesség és differenciálás elvét az általa vezérelt gyakorlatok során a legfőbb értékek közé sorolja. Ebben az oktatási szakaszban is megkülönböztetett figyelmet fordít a belső, didaktikai differenciálásra. Ez a záloga annak, hogy minden tanuló eljusson a megszerezhető tudás legmagasabb szintjére és megvalósulhassanak a társadalmi érdekeket is kifejező tantárgyi célok. A differenciálás alappillérei a tanulói képességek különbözősége, a motivációs

313

háttér és a testneveléshez kapcsolódó egyéni célok. A fejlesztő munka igazodik a tanulásban mutatkozó alapvető tendenciákhoz, de az oktatási-nevelési folyamatban bekövetkező változásokhoz is. A belső didaktikai differenciálás emeli a motoros tanulás, de egyúttal a személyiségfejlesztés egyéb dimenzióiban bekövetkező fejlesztés hatásfokát is. A motoros tanulás sajátossága ugyanis, hogy a tudáshoz, a teljesítményhez vezető úton formálódnak az értelmi, érzelmi-akarati, szociális képességek és tulajdonságok. A fejlesztés várt eredményei ennek megfelelően a készségekben, a képességekben, az ismeretekben és az attitűdökben megfogalmazható követelményeket is tartalmaznak. A közoktatási folyamat kimeneti szakaszához közeledve a tudatosan tervezett, rendszeres képzésben megjelenik a testkultúrához tartozó, a sportkultúrát és sportműveltséget fejlesztő szabály-, élettani, anatómiai, illetve sporttörténeti oktatás, megteremtve a szükséges alapot és lehetőséget a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres teljesítéséhez, valamint a demokráciára nevelés és az erkölcsi nevelés segítéséhez. Az évfolyamszakasz vége az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasznak tekinthető – előtérbe lép a pályaorientáció, a saját életút iránti felelősségvállalás. A tanulók értik, tudják a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét, a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását a biológiai fejlődéssel összhangban, az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének módozatait, a testi és a lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket. Az alternatív, szabadtéri sportok kapcsán hangsúlyt kap a környezettudatos nevelés is. Mindezek adják az egészségtudatos, sportos felnőtt élet megélésének bázisát. Megteremtik az élethosszig tartó mozgásos tevékenységekhez szükséges felelős döntések elegendő és rugalmasan bővíthető információs készletét – kiteljesedik az önértékelés. Kialakítják a társas viszonyokba ágyazott személyes identitást, és képessé teszik a fiatalt arra, hogy a sportban átélt konkrét élményeket szimbolikus síkon értelmezze, az élet más területén szerzett tapasztalataival összevesse, és az öszszefüggéseket megértse – ezáltal erősödik a nemzeti öntudat, a hazafias nevelés. Ebben a szakaszban célként jelenik meg az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már feltűnnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Ebben az életkorban már kiemelten valósulhat meg – a kognitív fejlesztési oldal figyelembevételével – a testnevelés és sport oktatásában az alapvető egészséggel és önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása. Személyiségfejlesztés, szociális és érzelmi képességek fejlesztése, erősítése (siker és kudarc, győzelem és vereség feldolgozása, szociális kapcsolatrendszer fejlesztése, alkalmazkodás, konfliktuskezelés, a csapathoz tartozás érzelmei, az együvé tartozás erősítése; testtudat), a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása. A tantárgy tanításának alapja a szaknyelv fejlődését biztosító anyanyelvi kommunikáció. Célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon elemezni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellett tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon kommunikáljanak, és saját véleményüket artikuláltan, határozottan fejtsék ki az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban és a társaknak nyújtott segítségadás során. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok és az általánosan elfogadott magatartás megértése, ezáltal fejlődik a szociális és állampolgári kompetencia. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak tanulók kommunikálni, nézőpontokat kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tárgyalni, és képesek legyenek az 314

együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt, és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között. A hatékony tanulás kompetencia segítségével a tanulók egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tevékenységüket, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Ennek birtokában fejlesztik a tanulók azon képességeiket, ami rávezeti őket arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és az élettapasztalatra építsenek, annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni. A sport- és mozgáskultúra bázisára építve fejlődik a vállalkozói kompetencia, miszerint egyénileg s csapatban is képesek a személyek dolgozni. Kialakul az egyén saját erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A mozgásminőség és mozgáskivitelezés elemzésén keresztül fejlődik az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Időkeret, óraszámok Testnevelés és sport 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam



9-10. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 78 óra Életkornak megfelelő technikai és taktikai, elméleti és gyakorlati tudás. Aktív részvétel az előkészítő játékokban, sportjátékokban. Előzetes tudás Figyelmes és hatékony munkavégzés a gyakorlásban. Csapatjátékos tulajdonságok ismerete. Sportszerűség, a szabálykövető magatartás. A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: Az új játékfeladatokban, játékszituációkban a technikai, taktikai és szaA tematikai egység bályismeret tudatos és felelős alkalmazása, bővítése. nevelési-fejlesztési A sportjáték-specifikus képességek megerősítése. céljai A játékszituációk, játékfeladatok magasabb gondolkodási, motoros szinten történő megoldása a szabálykövetés, a csoportkonszenzus és az ellenfél tisztelete szempontjából is. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Matematika: logika, A labdajátékokra felkészítő mozgásfeladatok valószínűségszámítás, Speciálisan előkészítő, rávezető, képességfejlesztő feladatok és testnetérbeli alakzatok, tájévelési játékok kozódás. Sportjátékok

315

A labda nélkül végzett mozgások – szlalom futások (változó irányokba), vágták, irányváltások, taposások helyben, súlypontemelkedések, ugrások páros és egy lábbal, váltott lábbal – gyakorlási hatékonyságának, játékban való eredményes használatának továbbfejlesztése. Az alapmozgások nagyszámú variációja irányban, sebességnöveléssel. A reakcióidő és a társ mozdulatára reagálás optimumának elérése. A helyezkedés, helyzetfelismerés továbbfejlesztése a labdáért való harcban, cselek labdával és labda nélkül, küzdések váll-váll érintéssel a labda megszerzéséhez. Labdás ügyességfejlesztés egy-két labdával, a labdás ügyességfejlesztés összetettebb játékai: a labda fogadása, kezelése fokozódó lendületben, magasságban, távolságban, a labda továbbítása gyorsabban, lendületesebb, változó magasságokban, futás közben, labdavezetés, haladás a labdával gyors irányváltásokkal és ritmusváltásokkal. Az adott sportjáték technikái gyakorlása testnevelési játékokban, kidobós, fogójátékok labdával, labdaszerző és -védő játékok, cicajátékok, pontszerzők, stilizált játékok, szabadon alkalmazott technikai-taktikai elemek és szabályismeretek mellett is. A mozgástanulást segítő eszközök használata (szemüveg, célkeret stb.). Bonyolultabb - kooperatív, kreatív - testnevelési és sportjátékok (pl. játékszabályok dinamikus változtatása, esélykiegyenlítő játékok, fordított eredményszámítás). Játékszabályok és játéktípusok kapcsolatrendszere, szabálytudat és alkalmazás. Játékstratégiák adaptív technika és taktika alkalmazásával, értékelésével. A sportjátékokra való előkészítésen túlmutató, stratégiai jellegű, az életszerepekre felkészítő és inklúzióra érzékenyítő játékok. Bemelegítés labdajáték foglalkozásra – részleges tanári irányítással A bemelegítési modell ismételt gyakorlása és az önálló bemelegítésre való felkészítés. A modell minimális tartalma: sportjáték-specifikus futó-ugrómozgások, labda nélküli és labdás gyakorlatok az ízületek átmozgatására, labdavezetések variációi helyben és haladással, páros, mikrocsoportos labdás gyakorlatok, bemelegítő testnevelési játékok labda nélkül és labdával, az adott labdajáték specifikus technikai és taktikai előkészítő gyakorlatai. A választott labdajátékok technikai és taktikai elemeinek gyakorlása, tökéletesítése, alkalmazása új variációkban, szituációkban. Kosárlabdázás Technikai elemek Fokozódó lendületben, magasságban, távolságban csökkenő hibaszázalékkal végrehajtott technikai elemek. Taktikai elemek Kisebb csapatrészekben azonos létszámmal egymás elleni játék teljes anyagának beépítése az 5:5 elleni játékba, félpályás és egészpályás gyakorlatokkal. Emberfölényes helyzetek támadásban, védekezésben. Emberfogás, területvédekezés. Ötletjáték támadásban. 316

Vizuális kultúra: tárgy- és környezetkultúra, vizuális kommunikáció.

Fizika: mozgások, ütközések, erő, energia. Biológia-egészségtan: az emberi szervezet működése, energianyerési folyamatok.

A speciális feladatok megoldása (feldobás, alap- és oldalvonal-bedobás, büntetődobás utáni támadás és védekezés). Kézilabdázás Technikai elemek végrehajtása fokozódó lendülettel, erőközléssel, magasabban és távolabbra, csökkenő hibaszázalékkal Labda nélkül: Gyorsfutások közben, a társ futómozgásának követése. Térnyerésre törekvés indulócselekkel mindkét irányba. A kapus mozgástechnikája. Labdával: Alaphelyzetek, alapmozgások, támadó, illetve védő játékos esetén. Labdakezelési gyakorlatok 234-es csoportokban, 12 kézzel. Átadások talajról és felugrásból cselezés után. Indulócsel, átadócsel, lövőcsel, cselkapcsolatok alkalmazása mindkét oldalra. Kapura lövések bevetődésből is. Taktikai elemek növekvő együttműködéssel és eredményességgel Támadó taktika: Zárás, leválás alkalmazása. Támadásbefejezések lerohanásból rendezetlen védelem elleni játékból. Szélsőbefutások. Beállós játék. A test-test elleni játék a támadásban. Védekező taktika: Vegyes védekezés alkalmazása a játékban. Ütközés talajon és levegőben. 4:2 elleni védekezési rendszer. A test-test elleni játék a védelemben. Labdarúgás Technikai elemek fokozódó kitartással, variációban, lendületben, magasságban, távolságban, csökkenő hibaszázalékkal A labdás koordináció minőségi fejlesztése. Labdakezelések helyben, mozgás közben és irányváltoztatással, átadások mindkét különböző mértani alakzatokban. Rövid és hosszú labdaátadások talajon vagy levegőben. Átadások, átvételek mélységi, szélességi játékhelyzetek kialakításával.. Induló-, futó-, átadási és lövőcselek védővel szemben. Fejelések technikái levegőből, társnak vagy kapura. Taktikai elemek a variációk növelésével és végrehajtási minőség emelésével Posztok betöltése: kapus, védő, középpályás, támadó. Rombuszban 4 játékos feladatmegoldása mélységben, szélességben, folyamatos helycserékkel. Röplabda Technikai elemek optimális erőközléssel, fokozódó magasságban, pontossággal, folyamatossággal, csökkenő hibaszázalékkal A mélységlátást, labdához való igazodást elősegítő gyakorlatok, társtól dobott vagy falra feljátszott labdával. Gurulások, vetődések. Célba ütések és érintő labdatovábbítások mozdulatlan majd mozgó céltárgyra vagy társhoz. A sáncolás technikája egyénileg és párban. Támadás és védekezés alapvető megoldásai 23 fős támadási technikák védelem nélkül és védelem ellen, védekező feladatok, biztosítás, változatos támadás befejezések (erő, ív, elhelyezés 317

stb. szempontjából). Kooperativitás és versengés a labdajátékokban, a szabályok – játékszabályok begyakorlása – játékvezetési gyakorlat. Az elsajátított játéktudásnak megfelelő színvonalú játékszabályok alkalmazása, betartatása növekvő tudatossággal és önállósággal az osztályszintű gyakorlások és mérkőzések során. Játékszituációk előidézése egy-egy szabály begyakorlására, a játékszituáció megállítása, elemenkénti ismétlése a szabálytalanság korrekciója érdekében. Játék egyszerűsített és fokozatosan bővülő szabályokkal. Rövidített játékidővel gyakorlás, osztálymeccsek, villámtornák a diákolimpiáknak megfelelő versenyszerű körülmények és a helyi szabályozás szerint. Differenciált mennyiségű és minőségű játéklehetőség biztosítása. Rövid játékvezetői gyakorlás a tanárral együtt, rögzített, változtatható, egyszerűsített játékvezetésben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Játéktípusok, szabályok, stratégiák működtetése. A tanult játékstratégiák (támadó és védő alaptaktika, emberelőnyös-emberhátrányos játékszituációk) felhasználása a taktikai magyarázatok, beszélgetések és játékszervezés során. Az animáció alkalmazása a játékok továbbfejlesztésében. Különböző életkorra, az egyénre és a helyzetre jellemző érzelmi önkontroll. A siker egyéni és csoportos átélése, a kudarc elfogadás, mint a tevékenység természete velejárója. Az alkotó, kooperatív mozgásos tevékenységek kezdeményezése, az ötletek kulturált megfogalmazása és megvalósítása. Az együttjátszás előnyeinek, jelentőségének képviselete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, probléKulcsfogalmak/ maorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, megfogalmak egyezésen alapuló játék. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

Órakeret 62 óra

Részlegesen önálló, balesetmentes gyakorlás. Az alapvető torna mozgáselemek önálló bemutatása. Az aerobik kargyakorlatokat és lépésgyakorlatok, alaplépések, haladások összehangolása a zenével. Előzetes tudás A kötél biztonságos és mozgatása. A szabályok érthető megfogalmazása. A gyengébbeknek, a segítségre szorulóknak feltétel nélküli segítségadás. Sportágak versenyrendszeréről alapismeretek. A tematikai egység neve- Az iskolai tornajellegű feladatok, táncos mozgásformák során a relési-fejlesztési céljai ális énkép további alakítása. 318

A gyakorlás során segítség adása és elfogadása, mások bátorítása révén a tevékenységek állandó motivációs hátterének biztosítása. Szabadabb és differenciáltabb önálló részvétel, az alkotókészség, kreativitás fejlesztése a gimnasztika, torna, esztétikai sportok, és a helyi tantervben választott sporttáncok, történelmi és néptáncok mozgásrendszerén belül. Az esztétikus mozgás, a feszes, megtartott testmozgás további javítása. A test térbeli, időbeli és dinamikai érzékelésének, valamint a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának továbbfejlesztése. A táncmotívumok ritmikailag, plasztikailag pontosabbá, az újabb koreográfiák, művészeti előadások tudatosabbá tétele. A saját kultúra újrateremtése iránti igény erősítése, a más népek kultúrája iránti tisztelet erősítése. Az ismeretek körének bővítése az adott versenysportágak hazai élvonaláról, ennek révén a nemzeti öntudat fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Térbeli alakzatok – rendgyakorlatok Alakzatok, mozgások zárt rendben, alakzatváltozások. Variációk a ritmusban, a tempóban történő változtatással, rendgyakorlatok zene nélkül és zenére is. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok 816 ütemű gimnasztikai gyakorlatok egyidejű fejlesztő hatásokkal, kiemelten a mély hát- és hasizmok, a függesztő öv, a lábboltozat izomzatának optimális és precíz működése által. Gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása az izommunka jellege szerint (nyújtó, erősítő, ernyesztő-lazító) arányosan, minden testrész mozgásaira kiterjedően, növekvő önállósággal a gyakorlatok kiFizika: egyenes vonalú választásában, növekvő önállósággal a gyakorlatsorok összeállímozgás, periodikus moztásában. gás, gravitáció, tömegvonA gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok a mozzás, hatás-ellenhatás törvégásütem változtatásával, a kiinduló helyzet és kartartás változtanye. tásával, a kéziszerek – súlyzó, bordásfal, pad, medicinlabda – alkalmazásával. A dinamikus és statikus erőkifejtés megkülönböztetése. A különböző erőadagolás változatos gyakorlatai alkalmazása. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan, állandó gyakorlási jelleggel. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Aerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Az elrugaszkodás (dobbantás) gyorsaságának fejlesztése. Az egyensúlyozás továbbfejlesztésére a statikus helyzetek időtartamának és bonyolultságának növelése. Az esztétikus mozgások előadásmódja segítésére a testtartást biztosító kondicionális és 319

koordinációs képességfejlesztő eljárások gyakorlása. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az 1–8. osztályban elért egyéni szint szerinti fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna – iskolai sporttorna Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel. Talajon és a helyi tanterv szerint választott legalább egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató mozgásanyag tanulása, gyakorlása egységesen és differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna, Tartásos gyakorlatelemek végzése: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak. Mozgásos gyakorlatelemek végzése: gurulóátfordulások különböző irányokba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, cigánykerék, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások, egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód rávezető eljárásai (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc kidolgozása). Az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése - differenciáltan. Az egyéni optimum, az önálló bővítés lehetőségének megjelenítése az elemkapcsolatokban, gyakorlatokban. A gyakorlatbemutatás rítusa minőségi paraméterek hozzáadásával történik az ellenőrzések során. Szertorna A helyi tanterv által meghatározott szeren vagy szereken történik: egységesen az alapformában, differenciáltan a variációkban és az elemek mennyiségében és nehézségi fokában, egyénre szabott segítségadással társak és/vagy tanár közreműködésével, önálló tervezéssel és gyakorlással. Szertorna fiúk számára Korláton gyakorlás – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón gyakorlás – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület előre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Gyűrűn gyakorlás – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna lányok számára 320

Fizika: az egyszerű gépek működési törvényszerűségei, forgatónyomaték, reakcióerő, egyensúly, tömegközéppont. Biológia-egészségtan: egyensúlyérzékelés, izomérzékelés, elsősegély.

Gerendán gyakorlás – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás-cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Felemáskorláton gyakorlás – támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. Szertorna – szerugrás, ugrószekrényen gyakorlás Gyakorlás és kontroll a tanuló előzetes tudása és testalkata figyelembevételével. Az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése, az első és második ív növelése. Felguggolások – homorított ugrások, vetődések, kanyarlatok, bukfencek, guggoló átugrások, terpeszátugrások, lebegőtámasz. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egy specifikus jellegű mozgássor megtanulása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése növekvő tanulói önállósággal. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül a szabályok – pontozási hierarchia és szemlélet – gyakorlása, az 5–8. osztályban tanultak továbbfejlesztése. Ritmikus gimnasztika lányok számára Az 5–8. osztályokban megfogalmazott követelményeken nehézségben túlmutató követelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Az esztétikus, szép és nőies mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Célirányos előkészítő és rávezető gyakorlatok, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló jelleggel (testtartás, tágasság, forgásbiztonság stb.). A ritmusérzék fejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Szabadgyakorlatok Előkészítő tartásos és mozgásos elemek alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: lábujjállások, terpeszállások, hajlított- és guggolóállások, lépő és kilépő állások, támadó- és védőállások, lebegő- és mérlegállások, nyújtott és hajlított ülések, lebegő ülések, térdelések, térdelőmérlegek, fekvések, kéz és lábtámaszok, ujj- és kartartások és moz321

Ének-zene: ritmus és tempó.

gások (lebegtetések, ejtések, fordítások, hullámok), statikus és dinamikus törzsmozgások és lábmozgások. Fő mozgások alapformái ismétlése, és új, összetett formák gyakorlása: Testsúlyáthelyezések, járások, futások, szökdelések, ugrások (öt alapforma megkülönböztetése), egyensúlyhelyzetek, forgások, hullámok. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz. Labdagyakorlatok Fogások végzése, gurítások talajon és testen, labdavezetések változatos vonalon a levegőben, átadások, leütések, dobások, elkapások, labdatartások (kézzel, lábbal, térddel, nyakkal stb.) változatos szabadgyakorlati formák felhasználásával. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz tanári irányítással (1 perc). Aerobik mindkét nem számára, a helyi tantervben szabályozott nehézséggel. A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Az 5–8. osztályban tanult alaplépések összetett kombinációi 4–8 ütemben, aszimmetrikus elemkapcsolatok. Rövid elemkapcsolatok ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (2030 mp folyamatosan). Egyéni és páros koreográfiák gyakorlása, differenciált bővítése önállóságra törekedve, a szükséges minimálisan követelt elemek felhasználásával, bővítésével. Aerobik bemutatók az osztályon belül. Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc, amely mozgásanyaga a Tánc és dráma kerettanterv mozgásanyagával összekapcsolható. Történelmi táncok gyakorlása: Előkészítéskor kiemelt jellemző a tánc során a páros viszony, az alkalmazott fogások, testtartás és a nő és a férfi szerep jellegzetessége. A helyi tantervben szabályozottan a kiválasztott tánc motívumai és motívumfüzérei. Sporttáncok gyakorlása: Vizuális kultúra: reneCsoportos táncformák – helyi tanterv szerint szabad választásban, szánsz, barokk. pl. a Magyar Majorette Szövetség gyakorlatanyaga és egyszerűsíFöldrajz: Magyarország tett szabályai alapján; alacsony feldobások, twirling 12. szint, 322

botok cseréje. Néptánc gyakorlása: A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai (alkalmazhatók a Dráma és tánc kerettantervben kidolgozottak is). Egy dunántúli és/vagy alföldi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Dunántúli ugrós és csárdás – dudálás, cifra és variációi, lengetők, bokázók, csárdás lépések, ridák, lezárók. Kalocsai mars – fareör lépés, fércelés, lenthangsúlyos rida, keresztlengető, ugrós motívumok páros és négyes forgással. Egyéb tornajellegű mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – az helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok stb.

tájegységei. Etika: társas viselkedés, önismeret, énkép, jellem, önreflexió, kooperatív munka.

ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata a tervezésben, segítségadásban és a hibajavítás értelmezésében. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, és az ezzel kapcsolatos félelmek, szorongások, frusztrációk megfogalmazásának képessége (önreflexió), átélése és tudatos felvállalása. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy esztétikájának ismerete. A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás. A társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása. A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). Tájékozottság a tanult versenysportágak versenyrendszeréről, a magyar élsportolók eredményeinek ismerete. Kulcsfogalmak/ fogalSzaknyelvi kifejezés, elem, vezényszó, RG-motívum, táncmotímak vum. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Órakeret 48 óra A térdelő- és állórajt technikája, a fokozó- és repülőfutás összehangolt karés lábmunkája. A rövid- és hosszú távú futásnál irambeosztási tapasztalat. Váltás alsó botátadással. Távolugrás guggoló technikája. Kislabdahajítás beszökkenéssel. Lökőmozdulat oldal felállásból, dobások lendületvétellel is. Az atlétikai mozgásokat befolyásoló jellegzetes biomechanikai törvényszerűségek megismerése, egyre tudatosabb alkalmazása. Jártasság kialakítása az egyes szakági technikákban. Atlétika jellegű feladatok

323

Az emberi teljesítőképesség jelenlegi határainak viszonyítása a saját teljesítményhez, ennek révén az önismeret fejlesztése. Az egyéni teljesítmény túlszárnyalására ösztönzés. Az általános atlétikus képességek továbbfejlesztése, a más sportágakban történő alkalmazhatóság érdekében is. Egyéni csúcsteljesítmény a diákversenyeken vagy egyéb versenyrendszerekben. Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások, rajtok A képességfejlesztés gyakorlatai Az 5-8. osztályban végzett futóiskolai feladatok gyorsabban, erősebben és tudatosabban. Futóiskolai és futófeladatok bemutatás nélküli végrehajtása. Iramfutások. Aerob állóképesség fejlesztése, a kitartó futás távjának további növelésével, az önismeretre, a korábbi tapasztalatokra épített, a távnak megfelelő egyéni iram kialakításával. Akadályok felett 543 lépéses ritmusfutások könnyített magasságon és távolságon. Tartós és résztávos állóképesség-fejlesztő módszerek gyakorlása. A sportági technika gyakorlása Futások 30-60 m-en. A térdelőrajt szabályos végrehajtása a rövid és hosszú sprintszámokban. A váltófutás botátadási technikáinak a váltótávolság kialakításának (segédjelek alkalmazásával), és a váltás szabályainak gyakorlása. A gátfutás lendítő és elrugaszkodó lábmozgásának ismerete. A rövid, közép- és hosszú távok közötti futótechnika megkülönböztetése. A tartós futás technikájának kontrollja, az egyéni tartós futás sebességének kialakítása az önálló gyakorlás elősegítése érdekében. Játékok és versenyek Rajtversenyek, sprintversenyek. Fogójátékok. Egyéni, sor- és váltóversenyek gyors-, akadály- és váltófutással. Egyéb testnevelési játékok futófeladatokkal.


Ének-zene: ritmusgyakorlatok. Biológia-egészségtan: aerob, anaerob energia-nyerés, szénhidrátok, zsírok bontása, hipoxia, VO2 max., állóképesség, erő, gyorsaság. Földrajz: térképismeret.

Ének-zene: ritmusok. Ugrások, szökdelések A képességfejlesztés gyakorlatai az 5-8. osztályban végzett ugróiskolai feladatok továbbfejlesztése, koor- Informatika: táblázatok, grafikonok. dináltabban, nagyobb kiterjedéssel, erővel és tudatosabban, egylépéses sorozatelugrás, illetve kétlépéses sorozat felugrás. A sportági technika gyakorlása Az ugrás előtti utolsó három lépés ritmusának kialakítása. Az elrugaszkodó láb és a lendítő láb, kar megfelelő mozgásának összehangolása. A lépő távolugró technika végrehajtása, aktív leérkezéssel. Az egyéni nekifutás próbái nagyobb elugró terület kijelölése mellett. Az átlépő technika végrehajtása 5-7 lépéses íven történő nekifutás. A flop-technika gyakorlása, s az egyéni nekifutó távolság kimérése és rögzítése. Az egyéni magasugró technikák megismerése, mozgástapasztalat szerzése növekvő teljesítményre törekvés nélkül. 324

Játékok és versenyek Távolugróversenyek helyből és egyéni nekifutással. Magasugróversenyek egyéni nekifutással. (érintő ugrások) Egyéni, sor- és váltóversenyek ugró és szökdelő feladatokkal. Egyéb testnevelési játékok ugrásokkal és szökdelésekkel. Dobások A képességfejlesztés gyakorlatai Különböző szerekkel, változatos dobásformák végrehajtása egy és két kézzel, különböző kiinduló helyzetekből. Speciális erősítés kézisúlyzókkal, súlyzókkal, erőgépekkel. A sportági technika gyakorlása Célba és távolságra dobások hajító, lökő és vető mozdulattal Hajítás nekifutással, öt lépéses dobóritmusban. A lekészítés technikájának és az impulzus lépés, beszökkenés szerepének ismerete. A háttal felállásból történő lökés technikájának ismerete. Szabályos lökés végrehajtása oldal vagy háttal felállásból súlygolyóval vagy medicinlabdával. Az egy- és kétkezes vetések technikái Az ideális kirepülési szög a különböző dobásoknál, szerepük a jobb eredmény elérésében. Játékok és versenyek Kislabdahajító és szabadon választható egyéb dobószerrel versenyek helyből és lendületszerzéssel. Súlylökő versenyek. Célbadobó versenyek. Dobóiskolai versengések. Bemelegítési modellek gyakorlása a kocogások, futások, ugrások, dobások végzése és a versenyek előtt. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A futóversenyek, a váltás szabályainak ismerete. A középtávok állórajtra vonatkozó szabályainak, a köríven futás szabályszerűségeinek, a repülőrajt előnyeinek ismerete. A savasodás jellegzetes hatásainak és annak teljesítőképességre gyakorolt hatásának ismerete. Az állóképesség-fejlesztő módszerek ismerete. A nekifutás jellemzőinek ismerete távol- és magasugrásnál. Az ugrószámok főbb szabályainak és a sérülések megelőzésének ismerete. A dobások főbb versenyszabályainak és balesetvédelmi, biztonsági rendjének ismerete. A magyar olimpiai futó-, ugró- és dobóeredmények ismerete. Reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság; lépéshossz, lépésfrekvencia; Kulcsfogalmak/ irambeosztás, pihenőidő; ugróláb, lendítőláb, felugrás, elugrás; optimális sefogalmak besség, maximális sebesség; súlypont, szögsebesség, pördület, fordulat, hatásellenhatás, belső ritmus, dinamizmus. 325



Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret 66 óra

Motorikus képességek, mozgástapasztalatok. Balesetmentesen végzett, kevéssé ismert, szokatlan sportmozgások. A természetben űzhető sportok alapszabályai. A legfőbb balesetvédelmi és biztonsági szabályok alkalmazás szintű ismerete. A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgással a kívánt edzéshatás és élményszerzés elérése. Felkészítés az önálló vagy önszerveződő sporttevékenységek űzésére. A szervezet edzettségének, ellenállásának növelése a tudatosan szabadtéren tartott foglalkozásokkal. A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos pozitív beállítódás, elköteleződés kialakítása az élményszerű, változatos és kötetlen foglalkozások által.

Ismeretek/fejlesztési követelmények MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. Az 5-8. osztályban felsorolt lehetséges sportok, vagy/és a helyi lehetőségek adta egyéb alternatív, szabadidős sportok. Az egyén által előnyben részesített, élethossziglan űzhető sportok alternatíváinak bővítése. Előkészítés, felkészítés, képességfejlesztés Az élményszerű, természetben végzett előkészítő és rávezető gyakorlatokkal, a természeti erők felhasználásával a szervezet alkalmazkodóképességének, az edzettségnek, fittségnek a fejlesztése. A természetben végzett önálló bemelegítés, gyakorlás - laza tanári kontrollal. A környezettudatos viselkedés alapelveinek megismerése. Közlekedésbiztonsági szabályok elsajátítása és betartása. Felkészülés és együttműködés a különböző tábori lehetőségek, speciális, túra jellegű terhelések előtt és alatt. Technika és taktika gyakorlása Minimális helyigényű vagy kis eszközigényű sportmozgások megismerése. Az adott sportmozgás lehetőségekhez képest minél sokoldalúbb, balesetmentes elsajátítása, élményszerű gyakorlása. Játékok, versengések, akadályok legyőzése a választott sportban, fizikai aktivitásban. A fair play szellemének és a személyes biztonságnak a szem előtt tartása minden mozgásos tevékenységben. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az élethosszig tartó mozgásos tevékenységek számára felelős döntésekhez szükséges képességek fejlesztése. Az egyéni képességek kibontakoztatása közösségi tevékenységek során. Transzferáló képesség fejlesztése a sportban átélt élményeknek az élet más területén, a saját és a környezet javára történő fordítására.

326


Földrajz: időjárási ismeretek, tájékozódás, térképhasználat.

Információk átadása, mások tanítása a megélt élmények, tábori tapasztalatok átadása. Prevenciós és rekreációs tevékenységformák elsajátítása, kreatív alkalmazása. Kooperáció, önkéntesség, szabálykövető magatartás, segítségadás, környezetKulcsfogalmak/ tudatosság, edzettség, fittség, zene, ritmusérzék, egyensúlyérzék, bátorság-vakfogalmak merőség, közlekedési szabály. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Önvédelem és küzdősportok

Órakeret 30 óra

A páros és küzdőjátékok, test-test elleni küzdelmek fajtái. A grundbirkózás mozgástechnikái, alapvető szabályai. Előzetes tudás A dzsúdóval kapcsolatos technikák fajtái és alkalmazhatóságuk a küzdelmekben. Az egyén (ön)védelmét szolgáló egyszerűbb technikákban, küzdelmekben A tematikai egység magas fokú jártasság elérése. A küzdő típusú sportágak, játékok tudatos alnevelési-fejlesztési kalmazása során az önuralom erősítésére, a társak tiszteletére és a szabácéljai lyok elfogadására szoktatás. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A test-test elleni feladatokat csak és kizárólag azonos nemű és közel azonos testalkatú tanulókkal végeztetjük. Előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok a küzdésekhez Az 5-8. osztályos mozgásfeladatok variációinak gyakorlása, továbbfejlesztésük. Azon testi és pszichés képességek megerősítése, amik alkalmassá teszik a tanulót a bonyolultabb gyakorlatok végrehajtására. Alap kézgyakorlatok, húzó-taszító gyakorlatok, lenyomó-emelő gyakorlatok, esések-zuhanások sérülésmentes elsajátítása, egészségi és élettani szabályok betartása. Küzdőgyakorlatok szerrel, szer nélkül társakkal vagy önállóan. Alapvető önvédelmi technikákat elsajátító gyakorlatok játékos és változó körülmények között. A gyakorlatok tanulása saját képességek figyelembevétele mellett történik. Stressz- és feszültségoldó alapgyakorlatok. Grundbirkózás A 7-8. osztályos kerettantervben felsorolt fogások, kitolások, kihúzások, emelések, szabadulások gyakorlása, cselekvésbiztos végrehajtása. Újabb elemkapcsolatok megismerése, megoldása. Az egyensúlyhelyzetek tudatos kihasználása, mögékerülések, kiemelések állásból, térdelésből, földharcban. Dzsúdó Eséstechnikák, földharctechnikák, állástechnikák, önvédelmi fogások a 7-8. osztályban felsoroltak szerint. A technikák alkalmazása új variáci-

327

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: keleti kultúra. Biológia-egészségtan: izmok, ízületek mozgékonysága, anatómiai ismeretek, testi és lelki harmónia. Etika: a másik ember tiszteletben tartása.

ókban, fokozódó erőkifejtéssel és bővülő szabályismerettel, önfegyelemmel. A tanult variációk mellett – a szabályok adta kereteken belül – önálló megoldások, kreatív alkalmazások támogatása a küzdelmek során, az állásharcban, földharcban. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az általános és küzdőjellegű sportágak gyakorlását megelőző specifikus bemelegítő mozgások ismerete. Az eszközökkel végrehajtható küzdőfeladatok ismerete (tornabot, súlyzó, gumikötél, medicinlabda). A balesetveszélyes helyzetek felismerése, megelőzése. A küzdőfeladatok közben felmerülő saját és társas problémák konstruktív megoldása, és az ellentmondásos helyzetek szabálytudatos kezelése. A sportszerűség, sikerorientáltság, kudarctűrés megfogalmazásának képessége. A felmerülő vitákban érvelés a sportszerű magatartás mellett. Kulcsfogalmak/ Páros és csapat küzdőjáték, tiszta győzelem, pontozásos győzelem, önismeret, fogalmak tisztelet, tus, ippon. Úszás és úszó jellegű feladatok Órakeret (Választható, ellenkező esetben az órák arányosan szétosztan30 óra dók más tematikus területekre.) Biztonságos mozgás és tájékozódás a vízen, víz alatt. 25 m mellúszás, 150 m hátúszás és/vagy gyorsúszás, egyszerű rajttal, fordulóval. A saját teljesítményre vonatkozó önértékelés. Előzetes tudás Vízből mentés passzív társsal kis távolságon. Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások és az uszoda, fürdő viselkedési szabályai ismerete, betartása. Az úszóerő és az állóképesség fejlesztése, ennek során a monotóniatűrés erősítése, a vízben történő tájékozódás javítása. A tematikai egység Az erőközlés gazdaságosabbá tétele vízen és a víz alatti úszások során, a nevelési-fejlesztési pihenés nélkül megtett táv növelése legalább két úszásnemben. céljai A vízben mozgások során a levegővétel automatikussá és optimálissá tétele a bonyolultabb mozgásvariációk elvégzése során is. Az úszás prevenciós és rekreációs előnyeinek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Fizika: KözegellenálTermészetes mozgások, szervezett játékok végzése vízben. lás, a víz tulajdonágai, Vízbe és vízben ugrások egyénileg, párban, csoportban, változó kiinfelhajtóerő, és vízduló helyzetből. szennyezés. Járások, futások, forgások, irányváltások egyénileg, párban és csoporNewton és Arkhimétosban. Ugrások társ(ak) segítségével. dész törvényei. Egyénileg, párban és csoportban, szerrel és szer nélkül végezhető, nagy vízbiztonságot igénylő játékok. Alkotó játékok (gúlaépítés). Biológia-egészségtan: Sor- és váltóversenyek szerrel és szer nélkül az úszótechnika részleges személyi higiénia, (pl. csak lábmunka) vagy teljes alkalmazásával. testápolás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

328

Képességfejlesztés Gyakorlatok a medencén kívül – a technikát előkészítő izomfejlesztő gyakorlatok eszközzel és eszköz nélkül. Fittségnövelő gyakorlatok eszköz nélkül vagy különböző eszközök segítségével (aquafitness). Magasabb szintű kondicionális képzés – az 1–8. osztályban begyakorolt úszómozgás terhelést növelő eszközökkel. Az úszás technikája Gyakorlás három úszásnemben, a technika csiszolása a gazdaságosabb erőközlés érdekében. Az úszás távjának növelése, a haladás és pihenő arányának javítása, az úszás adta monotónia tűrése. Úszások 80010001200 m-en választott technikával. A szabályos rajtok (fejesugrás, vízből indulás) és az úszás összekötése optimális sebességmegtartással. Az úszásnemnek megfelelő és szabályos fordulók (bukó, átcsapós) és a célbaérés elsajátítása. Úszóversenyek Bemelegítés az úszásra – szárazföldi és vizes gyakorlatok. Egyszerűsített versenyek edzésen (pl. fejesugrás nélkül). Iskolai versenyek – könnyített versenyszabályokkal. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, életvédelem Úszó-gyógyúszó gyakorlatok testtartásjavító jelleggel. Relaxációs gyakorlatok vízben (lebegés stb.). Tájékozódás a vízben – vízből mentés. Víz alatti gyakorlatok – tárgyak felhozása, növekvő távolságról. Tárgyak „vonszolása”, húzása a vízben. Mentőugrások elsajátítása. Sérült megközelítésének és megragadásának szabályai. Továbbhaladás passzív társsal a vízben, növekvő távolságon. A vízből mentés technikájának csiszolása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az egyén számára legmegfelelőbb úszásnem gyakorlása eredményeképp a pozitív fizikai, szellemi és érzelmi hatás lehetőségeinek, cselekvései motívumának széles körű ismerete. Az egyéni teljesítőképesség határai átlépésének lehetősége (önismeret, önfejlesztés) – élethossziglan fenntartható attitűd tudatosulása. Az úszás preventív, rekreációs előnyeinek ismerete, és az élethossziglan fenntartható rutin megértése. A vízből mentés felelősségének, veszélyeinek és szabályainak, pontos menetének ismerete. A szakkifejezések és vezényszavak ismerete, a legismertebbek önálló használata, a hibajavítás megértése. A saját test mozgatása a vízben és víz alatt, és az ezzel kapcsolatos félelmek megfogalmazása, átélése és leküzdése. Vizes vetélkedőkben, játékokban – a társak és a csoport irányítása a 329

csoport közös érdekeinek figyelembe vételével – asszertív, aktív részvétel. Kulcsfogalmak/ Versenytechnika, szabályos levegővétel, fejesugrás, bukóforduló, átcsapós forfogalmak duló, vízből mentés, mentőugrás. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret 46 óra Légző, relaxációs és testtartásjavító gyakorlatok, alapvető gerinctorna-gyakorlatok, törzsizom-erősítő gyakorlatok és ellenjavallt gyakorlatok. Az autogén tréning és a progresszív relaxáció felismerése. Önfejlesztő mozgás, egészségtudatos szokás fogalma, gyakorlata. A prevenció tágabb értelmezése. Előzetes tudás A bemelegítés, a levezetés, a szervezet lecsillapítása jelentősége, szerepe. Tudatos baleset-megelőzés, a veszélyes helyzetek és a fenyegetettség elkerülése. A téli időjárás jótékony hatása az egészségvédelemre. A fájdalmak tűrése (oxigénadósság, savasodás). A testkultúrához tartozó, az általános műveltséget fejlesztő élettani, anatómiai – elméleti és gyakorlati – tudás megalapozottá tétele. A tematikai egység Az egészséges életvitel szükségleteivel kapcsolatos értékek és az egészségnevelési-fejlesztési megőrző szokásrendszer megerősítése. céljai Az élethosszig tartó sportoláshoz szükséges felelős döntések rugalmasan bővíthető információs készletének rendszerezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános bemelegítő mozgássor gyakorlása (futás, hajlítások, nyújtások, lendítések stb.). Fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. Stretching gyakorlatok bemelegítő és levezető jelleggel. A sportági területeken tanult speciális bemelegítések ismétlése. Egészségkultúra – prevenció

Edzés, terhelés A keringési rendszer terhelése megfelelő munkapulzusérték mellett, és a pulzus mérése (nyugalmi pulzus, munkapulzus, felső érték stb.). Az intenzitás, ismétlésszám és a pihenőidő változtatása, hatása a terhelésre. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Részben önálló mozgásprogram-tervezés. Testépítés – a főbb izomcsoportok izolált hatású gyakorlatai. Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében – egyszerű edzéstervek a gyengeségek felszámolására. Edzés korszerű (alternatív) eszközökkel, erőgépekkel, fitneszgépekkel. Nemek közötti eltérések megjelenítése az edzésaktivitásban.

330

Biológia-egészségtan: ismeretek az emberi test működéséről, aerobterhelés, gerincferdülés.

Gyakorlás az állapotfelmérés adataira épített célokért az edzettség fejlesztése, megőrzése érdekében. Köredzéses módszer változatos mintákkal, 46 feladattal. Motoros tesztek – központi előírás szerint. Az egészséges test és lélek megóvása. A testsúly, testtömeg, illetve lehetőség szerint a testösszetétel mérése – összehasonlító idősoros adatrögzítés. Stresszoldó és relaxációs gyakorlatok: Képesség a fizikai és lelki egyensúly önellenőrzésen alapuló fenntartására. A technikák használata a saját tanulási technikáinak tökéletesítésében. A komputerhasználat ellensúlyozására megoldási minták gyakorlása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag: a biomechanikailag helyes testtartás megőrzésének gyakorlatai – állandó gyakorlás a tanár és a társak kontrollja, hibajavítása mellett. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok megfogalmazása, felismerése, helyes kivitelezése, a helytelen kijavítása. A gerinckímélet lényegének ismerete a testnevelési és sportmozgásokban. A házi és kerti munkák gerinckímélő módjainak ismerete. A gerincsérülések leggyakoribb fajtáinak ismerete. Törekvés az önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélésére, a kudarc elfogadására és az azzal való megküzdés a teljesítmény részeként értelmezése. A saját test szemlélése, elfogadása, változásainak követése, kommunikációja mint a műveltségterületi kommunikáció része. A serdülőkor specifikus feszültségei és érzelmi hullámzásai felismerése, és a sport általi oldás elfogadása. Felelősségvállalás kimutatása a társak egészséges életmódja iránt. Stretching, nyugalmi pulzus, munkapulzus, testépítés, köredzés, intenzitás, isKulcsfogalmak/ métlésszám, testtömegindex, biomechanikailag helyes testtartás, megküzdési fogalmak stratégia, gerincvédelem. Sportjátékok Az adott iskolában a helyi tanterv szerinti technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok ismerete és aktív, kooperatív gyakorlás. A fejlesztés várt Komplex szabályismeret, sportszerű alkalmazás és a játékok önálló továbberedményei a két fejlesztése. Játék lényeges versenyszabályokkal. évfolyamos ciklus A technikák és taktikai megoldások többnyire tudatos, a játékszerepnek megvégén felelő megválasztása. A játékfolyamat, a taktikai megoldások szóbeli elemzése, a fair és a csapatelkötelezett játék melletti állásfoglalás. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. 331

Játéktapasztalat a társas kapcsolatok ápolásában, a bármilyen képességű társakat elfogadó, bevonó játékok játszásában, megválasztásában. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A mozgáselemek mozgásbiztonságának és a gyakorlás mennyiségének, minőségének oksági viszonyai megértése és érvényesítése a gyakorlatban. A javító kritika elfogadása és a mozdulatok kivitelezésének javítása. Esztétikus és harmonikus előadásmód. Önálló talaj és/vagy szergyakorlat, egyszerű aerobik elemkapcsolat, táncmotívumfüzér összeállítása. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk, versenyszituációk, versenyszabályok ismerete. A tanult mozgások versenysportja területén, a magyar sportolók sikereiről elemi tájékozottság. Atlétika jellegű feladatok Egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idő és sebesség helyes becslésére, illetve a becsült értékek alapján a feladat pontos végrehajtása. Évfolyamonként önmagához mérten javuló futó-, ugró-, dobóteljesítmény. A tempóérzék és odafigyelési képesség fejlődése a váltófutás gyakorlásában. A transzferhatás érvényesülése, más mozgásformák teljesítményének javulása az atlétikai képességek fejlődésének hatására. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az adott sportmozgás technikájának elfogadható cselekvésbiztonságú végrehajtása. A sebesség, gyorsulás és a tempóváltások uralása guruláskor, csúszáskor, gördüléskor. Tapasztalat a sportolás során használt különféle anyagok, felületek tulajdonságairól és a baleseti kockázatokról. Feladatok tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete, és azok alkalmazása a gyakorlatban. Önvédelem és küzdősportok Az önvédelmi és küzdőgyakorlatokban, harcokban a közös szabályok, biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé betartása. A veszélyhelyzetek kerülése, az indulatok, agresszív magatartásformák feletti uralom. Néhány támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete, eredményes önvédelem, és szabadulás a fogásból. Úszás és úszó jellegű feladatok 1000 m-en a választott technikával, egyéni tempóban, szabályos fordulóval úszás. Jelentős fejlődés az úszóerő és állóképesség területén. Egy választott úszásnemhez tartozó 5 szárazföldi képességfejlesztő gyakorlat bemutatása. 332

Az amatőr versenyekhez elegendő versenyszabályok ismerete. Fejlődő saját teljesítmény a víz alatti úszásban. Egyszerűbb feladatok, ugrások során másokkal szinkronban mozgás a vízbe és vízben. Passzív társ vonszolása kisebb távon (45 m) és a vízből mentés veszélyeinek, pontos menetének felsorolása. Egészségkultúra és prevenció Bemelegítés, fizikai felkészülés a sérülésmentes sporttevékenységre. A biomechanikailag helyes testtartás jellemzőinek és néhány jellemző deformitás kockázatanak értelmezése, a megőrzés néhány gyakorlatának ismerete és felelős alkalmazása. A gerinc sérüléseinek leggyakoribb fajtái, és a gerinc és az ízületek védelemének legfontosabb szempontjainak ismerete. A preventív relaxációs gyakorlatok tudatos alkalmazása. A fittségi paraméterek ismerete, mérésük tesztek segítségével, ezzel kapcsolatosan önfejlesztő célok megfogalmazása az egészség-edzettség érdekében. A szükséges táplálkozási ismeretek alkalmazása a testsúly, testtömeg ismeretében. A rendszeres testmozgás pozitív hatásainak ismerete a káros szenvedélyek leküzdésében, az érzelem- és a feszültségszabályozásban. 11-12. évfolyam Sportjátékok Órakeret (Lánycsoportok esetében 20 óra a Torna jellegű feladatok és 90 óra táncos mozgásformák tematikai egységre átcsoportosítható.) A helyi tanterv szerint választott labdajátékokban a 9–10. osztályos technikai, taktikai és egyéb játékfeladatok, lényeges versenyszabályok ismerete és alkalmazásuk. Előzetes tudás Megfelelés a játékszerepnek, sportszerű és csapatelkötelezett viselkedés. Tapasztalat a játékvezetői gyakorlatban. Empátia és tolerancia a társak elfogadásában. Önfejlesztő és társas kapcsolatépítő játékok ismerete. A választott legalább két labdajátékra vonatkozóan: A megoldások sokféleségének, sikerességének bővítése. Az önálló játékhoz szükséges technikai és taktikai tudás mennyiségi és A tematikai egység minőségi növelése. nevelési-fejlesztési Az egyéni fizikai adottságok és jellemvonások fejlesztése, a csapatok céljai eredményességéhez szükséges képességek, attitűdök erősítése. A többféle labdajáték során a mozgástanulás folyamatában működő transzferhatás kihasználása. Megküzdés a feszültségekkel. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Fizika: mozgások, ütÁltalános feladatok közések, gravitáció, Az önszervezés gyakorlása forgatónyomaték, páTematikai egység/ Fejlesztési cél

333

Önálló csapatalakítás, bemelegítés, gyakorlás és játékszervezés. A közvetlen tanári irányítást többnyire nélkülöző, a támadás és védekezés megszervezésére, a csapatösszeállításra és az értékelésre vonatkozó megbeszélések a gyakorlásokba építve. Szituációk, feladatok megoldása, melyek során önálló az egyéni és/vagy társas döntéshozatal - a sportszerűség, tolerancia és empátia szem előtt tartásával. A tevékenységekhez tartozó felszerelések, berendezések önálló használata, rendben tartása, megóvása. Játékfeladatok az érzelmek és a motiváció szabályozásáért. Egyéni csúcsteljesítmény a diákversenyeken vagy egyéb versenyrendszerekben. Lényeges játékszabályok készség szintű alkalmazása – játékvezetési gyakorlat A labdával vagy labda nélküli mozgások közben elkövethető, direkt vagy indirekt személyre irányuló szabálytalanságok elkerülését elősegítő gyakorlatok, megerősítések, megbeszélések. A kosárlabdában, kézilabdában és labdarúgásban szabályok engedte test-test elleni játék több lehetőségének modellálása, gyakorlása. Kézilabdában és labdarúgásban a mezőnyjátékosra és a kapusra vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Röplabdában a forgásszabály, az első és második sorra vonatkozó főbb megkötéseknek való megfelelés, a háló és a labda hibás érintése szabályai és a labdára, emberre vonatkozó területelhagyás értelmezése. Az labdajáték-specifikus időhatárok betartásának gyakorlatai. A szabályok a képzettségnek megfelelő önkontrollos betartása, játék az elkövetett vétség önálló jelzésének elvárásával. Játékfolyamatok „belső” játékvezetéssel, megegyezéssel. A játékvezetés gyakorlása laza tanári kontrollal, önállóan, a lényeges játékszabályok alkalmazásával, néhány játékvezetői non-verbális jel használatával is. Az eredmény jelzésében és egyszerűsített jegyzőkönyvvezetésben szerzett gyakorlat. Versenyhelyzetek Az labdajátékok alap- és játékismereteinek alkalmazása, megmérettetése osztályszintű mérkőzéseken, házibajnokságokon, a tehetségesebb tanulók számára a korosztályos diákolimpiai és egyéb versenyeken. Kosárlabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Új variációk a már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan - mindenféle cselezés, ritmusváltás, biztonságos labdabirtoklás, kidobott labda elfogása, labdavezetés különböző testhelyzetekben, támadó, védő láb- és karmozgások, összetettebb átadások, kötetlen átadási formák, lepattanó labda megszerzése, ebből indulás, átadás vagy kosárra dobás. A technikákat alkalmazó játékok párban, csoportban a variációk önálló és kreatív felhasználásával. 334

lyavonal, hatás-ellenhatás.

Taktikai továbbfejlesztés A lényeges védekezési formák - terület védelem, emberfogásos védekezés, vegyes védekezés – gyakorlása és önálló alkalmazása. Formációk begyakorlása két vagy több ember kapcsolatára támadásban és védekezésben.). Játék minden összetételű, emberhátrányos, emberelőnyös és azonos létszámú taktikai szituációban. Önálló játék (streetball, illetve egész pályás 5:5 elleni játék). Kézilabdázás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása Változatos variációk megoldása már megtanult technikákkal kisebb taktikai egységekbe ágyazottan. Taktika előkészítő futó- és fogójátékok, test-test elleni küzdelmek. Labdatechnikák összetett és bonyolultabb alapformái cselekvésbiztosan végrehajtva Szélsők, átlövők, beállók kapura lövéseinek gyakorlása, alkalmazása rövidebb akciók befejezéseként, kapusmozgások átismétlése.. Taktikai továbbfejlesztés Gyors indítások gyakorlása, létszámbeli előnyből, illetve hátrányból való támadások. A támadó taktika posztonként történő alkalmazása, játékszituációk ismétlése 12 beállóval, lerohanás rendezetlen védelem ellen. Védekezés irányítása gyorsindítás esetén. Védekezési taktika végrehajtása 6:0, 5:1, 4:2 védekezési rendszerek esetén. Labdarúgás Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A tanult elemek összetett variációkban alkalmazott megoldásai csökkenő hibaszázalékkal, labdakezelési cselekvés biztonsággal, eredményes befejezésekkelPozícióváltások szélességben és mélységben zavaró ellenféllel szemben is, felívelés, beadások, letámadás, visszatámadás. Pontos cselezések, szerelések alkalmazása a játékban. Változatos kapura lövések, ívelések, rúgásfajták alkalmazás, a labda céltudatos irányításával. Fejelések különböző fajtái dobott vagy rúgott labdából. Szögletrúgás, bedobás eredményes technikája, büntetőrúgások különböző távolságból. Gólszerzés különféle testrésszel a szabályok betartása mellett. Taktikai továbbfejlesztés A területvédekezésben szerzett tapasztalatok, megoldások bővítése. A szoros és követő emberfogás gyakorlása kisebb és nagyobb egységekben. Védelmi rendszerek ismerete és gyakorlása. Támadási variációk felépítése a különböző védekezési formák ellen. Csapatrészeken belüli koordinált együttműködés, és csapatrészek összjátékának megvalósítása a kötött játékfolyamatok és ötletjáték során. Röplabdázás A röplabda sajátossága kettős: egyrészt a játékos nem birtokolhatja a labdát, így a döntési idő igen-igen rövid és a cselekvés pillanata elé helyeződik, másrészt a játék szabályai szerint a játékosok között nincs 335

Matematika: térgeometria – gömbtérfogat; valószínűségszámítás.

Biológia-egészségtan: érzékszervek különkülön és együttes működése.

testi kontaktus. E két szempont alapvetően meghatározza az oktatás menetét. Technikai elemek tökéletesítése, alkalmazása A labdaérintés biztonságának, a labda tudatos és pontos helyezésének gyakorlása, a hibaszázalék csökkentése, az élvezhető, folyamatos játék elérése érdekében Tanult támadási technikák gyakorlása, a felső egyenes nyitás elsajátítása helyes technikával talajról, tehetségesebbek felugrásból. A feladás technikájának biztonságos alkalmazása alkar és kosárérintéssel egyaránt. A háló felett érkezett nyitásfogadások gyakorlása változó irányú és erejű labdákkal, technikai kombinációkkal. Az eredményes sáncolás elsajátítása, sáncolás párban is. Gurulások, labdamentések technikájának továbbfejlesztése. „Röptenisz”, szabadon választott vagy megkötött érintéssel csak meghatározott érintéssel. Taktikai továbbfejlesztés Védekezések különböző állásrendek szerint, a csillagalakzat, alapvédekezési forma megtanítása. 4:2-es és az 5:1-es védekezési és támadási játékelemek elsajátítása. Ütő és sáncoló játékosok melletti védekezés, sánc mögötti ütött vagy ejtett labdához való elhelyezkedés, támadás közbeni helycserék megtanítása, helytartási szabály betartása. ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sportági ismeretek magasabb szintű, kreatív alkalmazása az alkotó, kooperatív feladatokban, játékokban, sportjátékokban. A testnevelési és sportjátékok mozgásai, szabályrendszere egymásra épülésének megértése. A játékszabályok, játéktípusok tudatos alkalmazása. A legfontosabb játékvezetői jelzések ismerete. A sportjátékok transzferhatásának felismerése és a lehetséges összefüggések értelmezése az egyéni fejlődés szempontjából. A páros és társas kapcsolatokban konstruktív konfliktusmegoldás. Sportjáték-történeti ismeretek, érdekességek iránti érdeklődés, tájékozottság a témában. A személyes biztonság és társak biztonságának védelme a játékszituációkban, a döntésekben pedig a baleset-megelőzés fontosságának tudatos képviselete. A sport és környezettudatosság értő összekapcsolása, a sportolási felszerelés és sportolási környezet felelős, jövőorientált használata, kímélete. Játékrendszer, taktika, támadási rend, védelmi rend, önszerveződés, probléKulcsfogalmak/ maorientált taktikai megoldás, támadási stratégia, védekezési stratégia, megfogalmak egyezésen alapuló játék.

336


Órakeret 60 óra A differenciáltan összeállított gyakorlatok bemutatása átlagos mozgásbiztonsággal, szükség esetén segítő biztosítással. Esztétikus, fegyelmezett, feszes testtartású végrehajtás. Differenciált gyakorlási mennyiség és minőség okai, következményei. Előzetes tudás Gyengeségek ellensúlyozása képességfejlesztéssel, gyakorlással. Kis tanári segítséggel, aktív tevékenykedés gyakorlási és versenyszituációban. Részleges önállóság és segítségadás az egyéni, páros és társas feladatokban. A koordináció, a cselekvésbiztonság, a zenéhez illeszkedő mozgásritmus továbbfejlesztése a tornajellegű és táncos sorozatok során a már ismert és új elem- és motívumkapcsolatokkal is. Az önállóság és kooperativitás növelése a mozgásrendszer működtetéséA tematikai egység nek minden területén: bemelegítésben, képességfejlesztésben, gyakorlásnevelési-fejlesztési ban, versenyzésben, versenyrendezésben. Az erősségek és gyengeségek céljai figyelembevétele. A közös tervezés, kivitelezés során a kellő határozottságú és öntudatú kommunikáció fejlesztése. A produktumok jó tartással, biztos kiállással történő, gördülékeny, könynyed, plasztikus, esztétikus végrehajtásának elérése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Gimnasztika Rendgyakorlatok gyakorlása A korábbi évfolyamokon gyakoroltak bővített elemkapcsolatokkal történő ismétlése. Alkalmazásuk az óraszervezés funkcióinak megfelelően. Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok végzése A gyakorlatok variálása szempontjai szerinti változatok: pl. mozgásFizika: egyensúly, ütem változtatása, kiinduló helyzet és kartartás változtatása. mozgások, gravitáció, Az agonista és antagonista izmok arányos, harmonikus fejlesztése. Az szabadesés, szögelforaktív és passzív izomnyújtás – a hatás elkülönítése. dulás. Kéziszerek – thera band, gyógylabda, homokzsák stb. – alkalmazása. 8-16 ütemű gimnasztikai gyakorlatok, egyidejű mozgáskapcsolatok, Biológia-egészségtan: aszimmetrikus sorozatok. Önállóság a gyakorlatok kiválasztásában, az izomműködés életgyakorlatsorok összeállításában. tana. Összetett, komplex, fizikai képességeket fejlesztő gyakorlatok végzése Szabadgyakorlati alapformájú és természetes gyakorlatok differenciáltan, egyénre szabottan. Az ízületi lazaság megtartása, fokozása gimnasztikai és stretching gyakorlatokkal. Erőgyakorlatok az egyén számára optimális ellenállás leküzdésével. Anaerob állóképesség-fejlesztő eljárások a gimnasztika eszközeivel. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák

337

Az egyensúly gyakorlatai: dinamikus gyakorlatok guggolásban, ülésben, fekvésben, forgómozgásokkal sorozatban. Az esztétikus mozgások előadásmódját segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljárások. Mászások, függeszkedések differenciált követelménnyel, az egyéni fejlődést követő rendszeres kontrollal. Torna, sporttorna Talajon és a helyi tanterv szerint 9-10. osztályban választott egy szeren a korábbi követelményeken nehézségben túlmutató, vagy egy másik választott szeren a minimumkövetelmény mozgásanyagának tanulása, gyakorlása. Akrobatikus gyakorlatok – talajtorna Tartásos gyakorlatelemek, elemkapcsolatok gyakorlása: tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegek kéztámasszal, mérlegállások, spárgák, hidak mozgásos gyakorlatelemek gyakorlása: gurulóátfordulások különböző irányokba, gurulóátfordulás hátra-tolódás kézállásba, tarkóbillenés, fejenátfordulás, kézenátfordulás oldalt, kézentfordulás, vetődések, átguggolások, átterpesztések, lábkörzések, dőlések, felállások egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan. Akrobatikus gyakorlatok – össszefüggő gyakorlatsorok Gyakorlás során az egyéni optimum, önálló bővítés megjelenítése az elemkapcsolatokban, sorozatokban. Az esztétikus és harmonikus előadásmód igénye (feszítések, fejtartás, válltartás, spicc) mint minőségi elvárás megjelenik a hibajavítás, ismétlések során. Akrobatikus gyakorlatok – társas talajtorna Páros és mikrocsoportos gyakorlatok önálló összeállítása cselekvésbiztos szinten elsajátított talajtorna-elemek kreatív felhasználásával, a szükség szerint beépített segítségadást tartalmazva. Szertorna-gyakorlatok A gyakoroltatás során egységesen az alapformában és differenciáltan a variációkban, az elemek mennyiségének és nehézségi fokának továbbfejlesztése differenciáltan, egyénre szabottan történik. Szertorna, gyakorlás tornaszereken fiúk számára Korláton – terpeszülés, harántülés, nyújtott támasz, hajlított támasz, oldaltámaszok, lebegőtámasz, lebegő-felkartámasz, felkarfüggés, alaplendületek támaszban és felkarfüggésben, beterpesztések, terpeszpedzés, támlázás, szökkenés, fellendülés előre terpeszülésbe, felkarállás, felugrás beterpesztéssel támasz ülőtartásba, vetődési leugrás, kanyarlati leugrás. Nyújtón – kelepfelhúzódás támaszba, alaplendület, lendület előre 180 fokos fordulattal, ellendülés, alálendülés, kelepforgások, térdfellendülés, billenés, támaszból homorított leugrás hátra, alugrás, nyílugrás. Gyűrűn – kéz- és lábfüggések, függések, lefüggések, mellső függőmérleg, hajlított támasz, nyújtott támasz, alaplendület, lendületvétel, 338

húzódás-tolódás támaszba, vállátfordulás előre, homorított leugrás, leterpesztés hátra. Szertorna, gyakorlás tornaszereken lányok számára Gerendán – állások, térdelések, ülések, fekvések, térdelőtámaszok, mérlegek, guggolótámaszok, fekvőtámaszok, támaszban átlendítés, belendítés, hasonfekvésből emelés fekvőtámaszba, térdelőtámaszba, fordulatok állásban, guggolásban. Szökdelések, lábtartás cserék, felugrás egy láb át- és belendítéssel, homorított leugrás, terpesz csukaugrás. Felemáskorláton – támaszok, harántülés, térdfüggés, fekvőfüggés, függőtámasz, függésből lendítés, átguggolás, átterpesztés fekvőfüggésbe, pedzés, lendület előre-hátra függésben, támaszban lendület lebegőtámaszba, kelepfellendülés támaszba, fordulat fekvőfüggésben, térdfellendülés, guggoló függőállásból fellendülés támaszba, támaszból átfordulás előre fekvőfüggésbe, felugrás támaszba, felugrás függésbe, leugrás támaszból, alugrás, nyílugrás. Bemelegítés a torna gyakorlásához, egyénileg összeállított mozgássor, együttes bemelegítés az önálló mozgássorral. Célszerű gyakorlási és gyakorlásszervezési formációk működtetése önállóan. A segítségadás technikái, felelős külső kontrollal – a tudatos hibajavítás beépítése a mindennapi gyakorlási szokásokba. Versenyszituációkon keresztül egyszerű szabályok alkalmazása. Ritmikus gimnasztika Az esztétikus, szép és nőies mozgásokat, alakformálást, minőségi inMűvészetek: az esztéterpretálást segítő kondicionális és koordinációs képességfejlesztő eljá- tika fogalma. rások megismerése, gyakorlása. A testtartás, tágasság, forgásbiztonság kiemelt továbbfejlesztése. A ritmusérzék továbbfejlesztése, önálló zeneválasztásra lehetőség a szélsőségektől való elhatárolódás mellett. Önálló bővítési lehetőség, önálló gyakorlatrészek hozzáadása a minimumhoz, páros és csoportos interpretációk támogatása. Szabadgyakorlatok gyakorlása A 9–10. osztályban begyakorolt, előkészítő tartásos és mozgásos elemek és fő mozgások alapformái ismétlése és új, összetett formák gyakorlása. Kötélgyakorlatok gyakorlása Egyszerű és keresztezett áthajtások, ugrások és fordulatok áthajtások közben, kötélforgatások, test körül és köré, kötélmozgatások egy kézzel, kötéldobások és -elkapások, kötélkörzések függőleges és vízszintes síkban. Karikagyakorlatok gyakorlása Ugrások és fordulatok karikamozgatás közben, karikaforgatások és átadások egyik kézből a másikba test körül és köré, karikadobások és -elkapások, karikaáthajtások, karikapörgetések talajon és levegőben, karikakörzések függőleges és vízszintes síkban. Minimumkövetelmény: 10-12 elemből álló elemkapcsolat begyakorlása zenével – a zene ritmusának, dinamikájának megfelelve, ideje 35-45 mp. 339

Aerobik A sportági jelleg – dinamikus, statikus erő, egyensúlyozás, lazaság, ruganyosság és ritmusérzék – megvalósításához szükséges előkészítő és rávezető gyakorlatok. Az aerobik kritériumainak való megfelelés fejlesztése a gyakorlás által: testtartás, mozdulatok precíz végrehajtása, szinkron a zenével és egymással. Rövid koreográfiák ismétlése magas cselekvésbiztonsággal (30-40 mp). Páros, mikrocsoportos koreográfiák önállóságra törekedve, a szükséges optimális tanári irányítással (1 perc). Aerobik bemutatók az osztályon belül és iskolai szinten egyszerűsített szabályokkal. Részvétel egy csoportos aerobikgyakorlatban az egyszerűsített szabályoknak megfelelően. Táncos mozgásformák A helyi tantervben rögzített választás szerint legalább egy, a helyi személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó tánc. Sporttáncok gyakorlása A Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség rendszeréhez tartozó, illetve ehhez a rendszerhez rokon táncok (sztepp, show, akrobatikus, electric boogie, salsa, diszkó, hip-hop, break, mambo, bugg, blues, modern, swing stb.) mozgásrendszerének iskolai alkalmazása a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzítetten - előkészítő tréning, motívumok, motívumkapcsolatok, koreográfiák tanulásának, gyakorlásának rendszere. Történelmi táncok gyakorlása Palotás és/vagy keringő – 56 motívumból álló rövid koreográfia megtanulása és ismétlése, bemutatása. Néptánc gyakorlása A magyar néptánckincs egyszerűbb motívumai és azok kapcsolatai a Tánc és dráma kerettantervben kidolgozottak szerint. Egy dunántúli és/vagy alföldi és/vagy erdélyi tánctípus motívumai és rövid táncfolyamata megtanulása, gyakorlása, előadása. Egyéb tornajellegű és táncos mozgásformák: A tornajellegű kondicionális és koordinációs képességek és készségek alkalmazása más – a helyi lehetőségek szerint a helyi tantervben rögzített – mozgásrendszerekben. Gúlatorna, falmászás, gumiasztal, eszközös táncok, utcai táncok stb. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A hibajavítás megértése, kétirányú kommunikáció, tudásátadás, mások tanítása. Változtatási hajlandóság az egyéni hibás rutinokban. A nemnek megfelelő mozgás dinamikájának és/vagy harmonikus esztétikájának átélése és tudatos felvállalása.

340

Ének-zene: tempó, ritmus. Művészetek: romantika, modernitás.

A divat és a média testkultúrára ható kedvező és kedvezőtlen tényezőinek szétválasztása (értékfelismerés, önértékelés). A saját és társ testi épsége iránti felelősségvállalás a társak gyenge, esetleg sérült oldalának segítése, az erősségek elismerése, támogatása, egyéni és helyzetből adódó sajátosságok mérlegelése, az objektív megoldások keresése. A társak és a csoport irányítása a csoport közös érdekeinek figyelembevételével, a stratégiák egyeztetése. Alkotó, kooperatív feladatok, mozgásos tevékenységek – aktív részvétel a sportrendezvények, bemutatók szervezésében. Tornasport és tánctörténeti ismeretek, érdekességek. Kulcsfogalmak/ Agonista, antagonista izmok, aktív és passzív nyújtás, dinamikus egyensúly, fogalmak társas talajtorna, forgásbiztonság, táncstílus, divattánc, sporttánc. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Atlétikai jelegű feladatok

Órakeret 50 óra

Térdelő-, álló- és repülőrajt versenyhelyzetekben. Iramszakasz, egyéni irambeosztás. Különféle bottechnikák a váltófutásban. Előzetes tudás Optimális lendületszerzés, elrugaszkodás, repülőfázis, biztonságos leérkezés az ugrásokban. A hajítás, lökés és vetőmozgás biomechanikai különbözőségei. Jártasság kialakítása a biomechanikai törvényszerűségek alkalmazásában. Az önismeret fejlesztése a kedvező atlétikai mozgásformák kiválasztása és önálló gyakorlása révén. A már elsajátított atlétikai futó-, ugró-, dobószámok versenyszabályai a A tematikai egység korosztályos előírások szerinti alkalmazása és betartása. nevelési-fejlesztési Motiváló eljárások az egyéni eredmény, teljesítmény javítására. céljai A mérhető teljesítményeken alapuló objektív ellenőrzés elfogadtatása, beépítése a döntéshozatalba. A folyamatos és visszatérő gyakorlás szerepének, jelentőségének, hatásának tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Futások Biológia-egészségtan: Rövidtáv, váltófutás, gátfutás szénhidrátlebontás. A gyorsfutás technikáját javító gyakorlatok változatos végrehajtása. A kedvező rajthelyzet kialakítása, segédvonalak kijelölése. Versenyszerű Fizika: hajítások, végrehajtás, eredményorientált együttműködés váltófutásban. Csapatenergia. ban 4x50-100 m-es váltók alakítása, versenyzés. A gátvételi technika alkalmazása magasabb akadályon, gáton 34 lépéses ritmusban. Történelem, társaKözéptáv, folyamatos futás, tájékozódási futás dalmi és állampolgári Választás a távok közül. A különböző távokhoz illeszkedő futótechnika ismeretek: Az olimkiválasztása. Jártasság az adott távhoz szükséges versenytempó és irampiai eszme. Az újkori beosztás megválasztásában. Állóképesség-fejlesztő módszerek rendszeolimpiák története res alkalmazása és teljesítményének nyomon követése. Az állóképesség-fejlesztő módszerek önálló gyakorlása. 341

Folyamatos futás közbeni tájékozódás, kisebb területen célállomások megtalálása. Ugrások A homorító és ollózó távolugrás jellemzőinek ismerete, gyakorlati alkalmazása. Választás a magasugró technikák közül. 57 lépéses egyénileg kialakított nekifutással versenyszerű végrehajtás. Közreműködés versenyek lebonyolításában. Kondicionális jelleggel sorozat szökdelések végrehajtása. 13 lépéses sorozat elugrás, illetve 24 lépéses sorozat felugrások technikajavító végrehajtása. Gyorsuló nekifutás optimális távolságról. Dobások A különböző dobásformákkal a törzsizom sokoldalú erősítése. Teljes lendületből történő hajítás. Választás az egyes lökő mozdulatok közül. Lendületvétellel egykezes vetés végrehajtása. ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Az iram és tempó megválasztása szempontjainak ismerete. A nekifutás módosítása szükségszerűségének ismerete. Az atlétikai ugrások és dobások technikatörténeti, a technikák változásai teljesítménynövelő hatásainak ismerete. Az olimpiákon szereplő atlétikai versenyszámok ismerete. „A gyorsabban, magasabbra, erősebben” jelmondat értelmezése. Önmagához képest a legjobb teljesítmény elérésére, a siker átélése, a kudarc elfogadása és az azzal való megküzdés. Az élettani különbözőségek ismerete. Tájékozódási futás alapjainak ismerete. Egyéni reakcióidő, mozdulat- és mozgásgyorsaság, váltás közbeni alkalmazKulcsfogalmak/ kodás, korrekció, holtpont, lépő, homorító és ollózó technika, átlépő, guruló, fogalmak hasmánt- és floptechnika, ötlépéses hajító ritmus, lökés, vetés, jegyzőkönyvvezetés. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás


Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek

Órakeret 70 óra

Az adott sportmozgás technikájának ismerete. A test feletti uralom szokatlan, új mozgásszituációkban. A baleseti kockázatok mérlegelése. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzésmódszertani és balesetvédelmi alapfogalmak, eljárások. Szabadban, teremben, spontán helyzetben végezhető egyéni, társas, csoportos mozgásformák. Az edzéshatáshoz szükséges ingerek nagysága és gyakorisága, a pihenő idő jelentősége. A rekreációs életviteléhez szükséges sportági, élettani, edzéselméleti ismeretek megszerzése. Az önállóan kezdeményezett társas vagy csoportos sportolás szervezési és lebonyolítási ismeretek, jártasságok megszerzése. 342

A testnevelés újszerű tartalmakkal történő gazdagítása, az iskolai létesítményen belüli és tágabb környezetében lévő lehetőségek kihasználása sportolásra. A felnőtt kor sportos életviteléhez újabb sportágak megismerése, családi és csoportos öntevékeny sportoláshoz szükséges szervezési és rendezési ismeretek megszerzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A helyi tárgyi feltételek függvényében legalább négy választott sportági mozgás mozgásműveltségének fejlesztése. A szabadidő, ill. alternatív sportok rendszerben kezelése. A helyi tantervben választott alternatív sport technikai, taktikai, gyakorlási, edzési és versenyzési rutinjának kialakítása, a hozzátartozó eszközök, technikák és veszélyek kezelése. A szabadtéri formák hangsúlyának megerősítése. Edzés a természet erőivel - játszóterek, szabadidő-központok bevonása, az adottságok kihasználásával jégpálya készítése. Újszerű mozgásfeladatok kihívásainak való megfelelés, pl. a közlekedés-biztonság területén a kerékpározás kultúráját szem előtt tartva. Sportolás közben a rutinok megerősítése a zöldfelület megóvásában, a tájhasználatban, az épületek megóvásában és az energia, a vízhasználat, a dohányzás elleni küzdelem és a hulladékgyűjtés, újrahasznosítás területén. A családi, baráti, munkahelyi csoportos és öntevékeny sportolásra való felkészítés, az önszerveződéshez szükséges ismeretek, jártasságok megszerzése. Társaságban is jól alkalmazható mozgásos kreatív, kommunikációs és kooperációs játékok tárházának bővítése. Biológia-egészségtan: A többfunkciós helyi lehetőségek, eszközök bevonása a tartalmi válto- élettan. zatosság biztosításához (természetes akadályok, ügyességi versenyek a környezet adta kihívások legyőzése). Egyszerű (akár saját készítésű) eszközökkel szerény térigényű mozgásformák elsajátítása (ugrókötelezés, asztalitenisz, lengőteke, tollaslabda, minitrambulin, gúlagyakorlatok stb.) ISMERETEK – SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Szabályismeret és baleset-megelőzési információk a helyi tantervben kidolgozott alternatív sportok területén. A helyes öltözködés és folyadékfogyasztás a szabadtéren végzett sportolás során. A környezettudatos magatartás, a testmozgások során az egyénnek önmagával, társaival és a természettel való harmonikus kapcsolata kialakítása. A táborozási eszközrendszer megismerése, használatában jártasság szerzése (tájfutás, tájoló és térkép használata, sátorverés, vízitúra, vándortábor stb.). Egy választott alternatív sportágban a világ-elit teljesítményének ismerete.

343


Rekreáció, edzettség, fittség, jó közérzet, teljesítőképesség, újrahasznosítás, példamutatás; környezettudatos természet- és építettkörnyezet-használat. Önvédelem és küzdősportok

Órakeret 20 óra

Biztonsági követelmények és a küzdésekkel kapcsolatos rituálé. Az indulatok feletti uralom. Előzetes tudás Néhány önvédelmi megoldás, szabadulás a fogásból. A dzsúdó, illetve grundbirkózás alaptechnikái, szabályai. Az akaraterő, a kitartás, a küzdőképesség, az önbizalom fejlesztése, a félelem leküzdése és a sportszerűség (fair play) szemléletének kiteljesítése. A tematikai egység Küzdő típusú játékok tudatos alkalmazása a személyiségfejlesztésben, künevelési-fejlesztési lönös tekintettel az önuralomra, a társak tiszteletére és a szabályok elfogacéljai dására. A közösségben előforduló veszélyhelyzetek felismerése és kezelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG A küzdéseket előkészítő és rávezető gyakorlatok, játékok: Tolások-húzások, változatos testrészekkel, testhelyzetekben. Grundbirkózás cselekvésbiztos gyakorlása: Alapállás, alaphelyzetek stabil alkalmazása, szabályos és erős fogások csuklóra, karra, nyakra, derékra, rögzített kilendítések, keresztfogások. Emelések hónaljfogással, derékfogással, kevert fogással. A mögékerülések és kiemelések különböző változatai, dobástechnikák, leszorítások alkalmazása. Az eredményes földharc technikájának elsajátítása. Egyéni és csapatversenyek, küzdési taktikát igénylő feladatok játékos formában és páros küzdelmek. Dzsúdó sportági készségfejlesztés: A 9-10. osztályban tanult technikák és taktikák továbbfejlesztése. Az egyensúlyt stabilizáló és ezt kibillentő gyakorlatok, testsúlyáthelyezések, irányváltoztatások, előre, hátra, oldalra gurulások. Szabadulás különböző fogásokból (karfogás, ölelőfogás, fojtás). Támadáselhárítási módszerek (ütés, szúrás, rúgás, fejelés elhárításai). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS Önmaga megvédésének ismerete, néhány támadáselhárítási eljárás ismerete, megértése és alkalmazása. Az érzelem- és feszültségszabályozás, az agresszió megelőzése a küzdőjellegű sporttevékenységek révén, az előnyök megfogalmazásának képessége. A sportszerű küzdések jellemformáló hatásának ismerete, elismerése. A megegyezésre készenlét képessége, a szabályok időleges, társ által megerősített felfüggesztésének, módosításának lehetősége.

344

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori olimpiák, hősök, távol-keleti kultúrák.


Viszonylagos erőkifejtés, fokozatosan növekvő erőkifejtés, sérülésmentes küzdelem, agresszió, önuralom, sportszerűség.


Órakeret 50 óra Rendeződő egészségtudatosság, döntésképesség az egészséges, aktív életmód érdekében. Relaxációs, terhelési, edzési és a test épségét, egészségét megőrző eljárásokból egy-két megoldás ismerete, alkalmazása. Előzetes tudás Jártasság a gerincvédelmet érintő minden tanult feladat megoldásában. A terhelés igazítása a tesztek eredményeihez. A testmozgás szerepének ismerete a káros szenvedélyek elleni küzdelemben. Az élethosszig tartó optimális, életkornak és testalkatnak megfelelő prevenciós és rekreációs mozgásos tevékenységek önálló működtetéséhez, bővítéséhez és szükség esetén gyógyászati céllal történő gyakorlásához A tematikai egység szükséges készségek és kompetenciák továbbfejlesztése. nevelési-fejlesztési Az edzésre, a teljesítmény növelésére és mérésére, a prevencióra, rekreácéljai cióra kész fizikai és mentális állapot állandósítása, a stressz kezelése. A fenntartásához szükséges elméleti és gyakorlati tudás rendszerré szervezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok MOZGÁSMŰVELTSÉG Bemelegítés Általános és sportágspecifikus bemelegítő mozgásanyag feladatmegoldásai, kezdetben egyénileg, párban a tervezés, szervezés, levezetés, értékelés megvalósítása. A labdajátékhoz, tornához, futáshoz, ugráshoz, dobáshoz, küzdéshez kapcsolódó bemelegítések általános és speciális jellemzőinek, mozgásainak elkülönítése szóban és gyakorlatban egyaránt. Biológia-egészségtan: anaerob terhelés, az Edzés, terhelés idegrendszer műköA fejlődés, a megfelelő hatékonyság alapfeltételeinek biztosítása: jól dése, a keringési szervezettség, a felesleges állásidők kiküszöbölése, szükséges mozgásrendszer működése, terjedelem (idő, ismétlésszám), szükséges intenzitás (sebesség, gyaglikolízis, terminális korlatsűrűség, megfelelő ellenállás), terhelés-pihenés egyensúlya. oxidáció. Főbb témák: Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés tervezése és megvaFizika: egyszerű gélósítása a gyakorlatban egyénileg, párban, csoportban eszközök nélkül pek, erő, munka. és különböző eszközök segítségével. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai fittség típusai, fejlesztési lehetőségei. A fizikai aktivitás szintjének becslése, követése. Önálló mozgásprogram-tervezés. Lehetséges hagyományos és alternatív eszközök: pulzusmérő, mozgásszenzorok, medicinlabda, súlyzó, ugrókötél, erősítő gumiszalag, gimnasztikai labda, pilates roller, TRX, erőgépek. Egészségkultúra és prevenció

345

A képességfejlesztő módszertani eljárások bemutatása: intervallumos, ismétléses, tartós és ellenőrző módszerekkel edzésfolyamatok. A koordinációt javító eljárások bemutatása: a végrehajtás megváltoztatása és a végrehajtás feltételeinek megváltoztatása. A rendelkezésre álló szabadidő megtervezésének eljárásai. Egyéni rekreációs megoldások bemutatása, foglalkozásrészlet vezetése. Konkrét sportági tevékenységre és mozgásanyagra fejlesztett kondicionális és koordinációs képességfejlesztés. Motoros tesztek lebonyolítása – központi előírás szerint.?? Az egészséges test és lélek megóvása A munkahelyi és egyéb ártalmak elleni védekezésre való felkészítés: a biomechanikailag helyes testtartás és az egészséges lábboltozat kialakításának és fenntartásának, a helyes légzésnek a gyakorlatai, az ülőmunka és a zárt tér ellensúlyozására szolgáló tevékenységek, a sportolás kedvező hatása a szenvedélyek megelőzésében. A stresszoldás gyakorlatai és a relaxáció. A „tudatos jelenlét” (mind fullness) módszerének elsajátítása és integrálása az eddig megtanult relaxációs technikái közé, és mindezek használata a mindennapi élet helyzeteiben. A megtanult és folyamatosan használt relaxációs módszerek tudatos alkalmazása a pályaorientációt és jövőképet építő lelki munkában, és a feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A test-lelki harmónia fejlesztésének egyéb, alternatív megközelítése a helyi lehetőségek és programok szerint. A testtartásért felelős izmok kellő erejének és nyújthatóságának fejlesztése a helyesen végzett tartásjavító tornával (általános és konkrét sportági jelleggel). ISMERETEK, SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A sport által a pillanatnyi kiteljesedés (flow) élményének megélése. A sportágak gyakorlásához megfelelően illeszkedő bemelegítő eljárások ismerete. A terhelésfokozás paramétereinek ismerete. Az alvás és ébrenlét megfelelő arányai, a sport szerepe az egészséges alvásban. A gerincsérülések, ártalmak elkerülési módozatainak ismerete. A sérült gerinc esetén az elsősegély ellátása és/vagy a sérülttel való helyes bánásmód ismerete. A stresszes állapot elleni tudatos védekezés ismerete. A helyes gerinctorna kivitelezésével kapcsolatos fogalmak, a gerinckímélet lényegének ismerete. A növekvő teljesítmény, sporteredmény objektív elismerése, öröm a másik ember teljesítménye felett, pozitív megerősítés. Az öröm mint pozitív életérzés melletti tudatos döntés, közös élmény, az egészség és a mozgásra fordított szabadidő megteremtésének egymást erősítő igénye (motiváció). 346

A tudatos terhelésen, méréseken, önkontrollon alapuló teljesítményfejlesztés. Felelősségvállalás társak egészséges életmódja iránt. Sportágspecifikus bemelegítés, mozgásterjedelem, intervallumos, ismétléKulcsfogalmak/ ses, tartós és ellenőrző módszer, terhelés-pihenés egyensúlya, progresszív fogalmak relaxáció, ingernagyság, ingergyakoriság, gerinckímélet, relaxáció, tudatos jelenlét. Sportjátékok A helyi tanterv szerint tanított két labdajátékra vonatkozóan: Önállóság és önszervezés a bemelegítésben, a gyakorlásban, az edzésben és a játékban, játékvezetésben. Az adott labdajáték főbb versenykörülményeinek ismerete. Erős figyelemmel végrehajtott technikai elemek, taktikai megoldások, szimulálva a valódi játékszituációkat. Ötletjáték és 23 tudatosan alkalmazott formáció, a csapaton belüli szerepnek való megfelelés. A csapat taktikai tervének, teljesítményének szakszerű és objektív megfogalmazása. A másik személy különféle szintű játéktudásának elfogadása. Kreativitást, együttműködést, tartalmas, asszertív társas kapcsolatokat szolgáló mozgásos játéktípusok ismerete és célszerű használata. Torna jellegű feladatok és táncos mozgásformák A torna mozgásanyagában az optimális végrehajtására jellemző téri, időbeli és dinamikai sajátosságok megjelenítése. A fejlesztés várt Bonyolult gyakorlatelem sorok, folyamatok végrehajtása közben a mozgás eredményei a két koordinált irányítása. évfolyamos ciklus Önállóan összeállított összefüggő gyakorlatok tervezése, gyakorolása, bemuvégén tatása. Önálló zeneválasztás, a mozdulatok a zene időbeli rendjéhez illesztése. Könnyed, plasztikus, esztétikus végrehajtás a táncos mozgásformákban. A torna versenysport előnyei, veszélyei, a hozzá kapcsolódó testi képességek fejlesztésének lehetőségei ismerete. Bemelegítő és képességfejlesztő gyakorlatok ismerete, a célnak megfelelő kiválasztása. Optimális segítségadás, biztosítás, bíztatás. Hibajavítás és annak asszertív kommunikációja. Az izmok mozgáshatárát bővítő aktív és passzív eljárások ismerete. Atlétika jellegű feladatok A futások, ugrások és dobások képességfejlesztő hatásának felhasználása más mozgásrendszerekben. Az atlétikai versenyszámok biomechanikai alapjainak ismerete. Az állóképesség fejlesztésével, a lendületszerzés az izom-előfeszítések begyakorlásával a futó-, az ugró- és a dobóteljesítmények növelése. Az alapvető atlétikai versenyszabályok ismerete. 347

Bemelegítés az atlétikai mozgásokhoz illeszkedően. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek Az helyi tantervben kiválasztott sportmozgás végzése elfogadható cselekvésbiztonsággal. Uralom a test felett a sebesség, gyorsulás, tempóváltás, gurulás, csúszás, gördülés esetén. Feladatok önálló tervezése és megoldása alternatív sporteszközökkel. Az adott alternatív sportmozgáshoz szükséges edzés és balesetvédelmi alapfogalmak ismerete. Az ismeretek alkalmazása az új sporttevékenységek során. Önvédelem és küzdősportok A szabályok és rituálék betartása. Önfegyelem, az indulatok és agresszivitás kezelése. Több támadási és védekezési megoldás, kombináció ismerete az álló és földharcban. Egészségkultúra és prevenció A bemelegítés szükségessége élettani okainak ismerete. Az egészségük fenntartásához szükséges edzés, terhelés megtervezése. Relaxációs gyakorlatkészlettel tudatos védekezés a stresszes állapot ellen. A feszültségek szabályozása és az élet stresszhelyzeteivel való autogén megküzdés. A testtartásért felelős izmok erősítését és nyújtását szolgáló gyakorlatok ismerete, pontos gyakorlása, értő kontrollja. A gerinckímélet alkalmazása a testnevelési és sportmozgásokban, kerti és házimunkákban, az esetleges sérüléses szituációk megfelelő kezelése.

348

OSZTÁLYFŐNÖKI Célok és feladatok Az osztályfőnöki óra sajátos funkciókkal rendelkező tantervi egység. Az osztályfőnök munkáját, ha áttételesen is, de befolyásolja az adott társadalmi és gazdasági környezet, amely úgy a család, mint az iskola életét sok tekintetben meghatározza. A nevelési célkitűzésekben és annak tartalmában feltétlen tükröződnie kell annak, hogy milyen módon lehet megfelelni a minőségileg új elvárásoknak, a piacgazdaság igényeinek és a teljesítményorientált szemléletnek. Az osztályfőnöki óra, az osztályfőnök és osztálya kötetlen együttlétére szánt intézményes keret, amelynek funkciói: a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, a szociális képességek fejlesztése, szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozásában, a felelős állampolgárrá nevelés, testi és lelki egészségük megóvása, tanulás módszertani ismereteik bővítése, nemzeti hagyományaink megismerése, ápolása. Az ambivalencia - az ellentétes érzelmek egyidejű előfordulása - számos nehézséget jelent a serdülő diáknak. Vágyik az önállóságra, de ugyanakkor szüksége is van a meleg, szeretetteljes emberi kapcsolatokra. Saját személyisége alakításában is az ellentétek jellemzik: időnként az én felnagyítás dominál, sérthetetlennek érzi magát, kapacitását határtalannak hiszi, ami könnyen veszélybe sodorhatja - máskor pedig elhatalmaskodik rajta az önbizalomhiány, a búskomorság állapotába süllyed, önértékelési zavar lép fel nála. A középiskolás évek második felében egyre sürgetőbbé válik a további életutat erőteljesen meghatározó döntések meghozatala. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fiatal személyiségi vonásai a családban sarjadnak ki és erősödnek meg; az iskola ezeket a pozitív hatásokat, nevelési értékeket kiaknázza, felerősíti, a családból hozott negatív nevelési mintákat, szokásokat azonban nehezen tudja - ha tudja - ellensúlyozni. És itt a családnak nemcsak az anyagi helyzete a lényeg, hanem az életmódjából fakadó szocializáltsága, szellemi szintje, és főképpen a szülő és a gyermek közötti érzelmi-lelki kapcsolata. Az osztályfőnöki óra célkitűzései és tartalma a más tanórákénál erősebben kötődik az adott körülményekhez. Alapvetően függ: az osztályfőnök személyiségétől, értékrendjétől, nevelési elképzeléseitől a tanulócsoport érettségi fokától, összetételétől, tagjai kapcsolatrendszerétől, érdeklődésétől, az osztály, illetve az egyes tanulók élményvilágától, az iskolában és az iskolán kívül szerzett tapasztalataitól, az osztályban zajló oktatási tartalmaktól, a társadalomban és a világban zajló aktuális eseményektől. Időkeret, óraszámok Osztályfőnöki 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam


349


9. évfolyam Bemutatkozás, ismerkedés ..............................................................................................4 óra Ismerkedés az iskolával A bemutatkozások egész évben folytathatók, A lakóhely bemutatása, ha mindenki részletesen mutatkozik be. Önismeret ........................................................................................................................4 óra Hogyan látnak bennünket mások? Az önnevelés igénye az iskolában. Önismereti tesztek A tanulás, tanulási módszerek .........................................................................................5 óra A tanulás és tudás társadalmi megítélése Tanulási képességeket fejlesztő gyakorlatok Viselkedéskultúra ............................................................................................................5 óra Testápolás, testedzés Szociális jártasság ...........................................................................................................4 óra Az egyén a közösségben Kapcsolatfejlesztés - empátia Egészségmegőrzés ...........................................................................................................8 óra Kábítószerek Videózási lehetőség Alkoholizmus AIDS Aktuális feladatok ...........................................................................................................6 óra 10. évfolyam Társas kapcsolatok ..........................................................................................................5 óra Kapcsolatépítés Metakommunikáció Konfliktusok és megoldásaik ..........................................................................................4 óra Konfliktus megoldási stratégiák A tanulás, tanulási módszerek .........................................................................................3 óra Gyakorlatok Viselkedéskultúra ............................................................................................................3 óra Család, párválasztás .......................................................................................................3 óra A serdülő sajátos szerepe a családban Különböző életkorú családtagok sajátos problémái, ezek tolerálása, kezelése Egészségmegőrzés ...........................................................................................................8 óra A testi és lelki egészség összefüggései Szabadidős kultúra Videózási lehetőség Kábítószerek Alkoholizmus AIDS Ifjúkori bűnözés problémája Külső megjelenés esztétikája ..........................................................................................4 óra Az öltözködésről 350

Kulturált, ízléses megjelenés A divat Aktuális feladatok ...........................................................................................................6 óra 11. évfolyam Társas kapcsolatok ..........................................................................................................3 óra Érdekképviseletek Konfliktusok és megoldásaik ..........................................................................................5 óra Egészségmegőrzés ...........................................................................................................8 óra A korosztályt veszélyeztető szenvedély betegségekkel szembeni ellenálló képesség erősítése Szexuális kultúra Fogamzásgátlás módjai és kockázatuk Szexuális rendellenességek Nemi betegségek Viselkedéskultúra ............................................................................................................ 4 óra Kulturált közlekedési szokások -napi tapasztalatok gyűjtése Veszélyforrások a közlekedésben Segítségnyújtás a balesetet szenvedőknek Továbbtanulás .................................................................................................................5 óra Ki milyen pályát szeretne választani az érettségi után? Célok, elvárások Önismeret, személyiségfejlesztés ....................................................................................5 óra A reális énkép Döntéshozatal Érvelési technikák Aktuális feladatok ...........................................................................................................6 óra 12. évfolyam Társas kapcsolatok ..........................................................................................................2 óra Családalapítás, családtervezés Egymás iránti felelősség Tanulói tapasztalatok megvitatása Iskolán és családon kívüli kötődések Konfliktusok és megoldásaik ..........................................................................................3 óra Konfliktus megoldási stratégiák Az osztályban előforduló konfliktusok tanulságai Továbbtanulás .................................................................................................................5 óra Felkészülés az érettségire Érettségi vizsgaszabályzat Hogyan találjuk meg életünk célját? Célok, vágyak, törekvések Továbbtanulási lehetőségek Egészségmegőrzés ...........................................................................................................8 óra A korosztályt veszélyeztető szenvedély betegségekkel szembeni ellenállóké pesség erősítése Szexuális kultúra Fogamzásgátlás módjai és kockázatuk 351

Nemi betegségek Viselkedéskultúra ............................................................................................................3 óra Munkahelyi viselkedés Beilleszkedés a munkahelyen A munka világa ...............................................................................................................5 óra Jövőbeni munkaterület kiválasztása A munkakör betöltéséhez szükséges tulajdonságok Tájékozódás a helyi munkaerőpiacon Pályázatkészítés, szakmai önéletrajz összeállításának módszere Munkanélküliség problematikája Aktuális feladatok ...........................................................................................................6 óra

352

KATONAI ALAPISMERETEK Fakultatív órakeretben Célok és feladatok A katonai alapismeretek közismereti, választható érettségi tantárgy oktatásának kiemelt célja, hogy a 14-18 éves korosztály számára segítsen kézzelfogható tartalommal megtölteni a hazafiság, a hazaszeretet, a honvédelem fogalmakat. A tantárgy jól szolgálja minden esetben, az iskolákban az egészséges életmódra, a sportra nevelést, a fizikai állóképesség erősítését, az egészséges küzdőszellemre, kitartásra való felkészítést. Rendszeretetre, bajtársiasságra, fegyelemre nevel, közösségerősítő. Hasznos a társadalomnak, a családnak, iskolának, a közösségnek, a tanulónak. Időkeret, óraszámok Katonai alapismeretek 11. évfolyam 12. évfolyam



A tantárgy órakerete

Évfolyam 9. 10. 11. 12.

Heti órakeret

Évi órakeret

Kerettantervi órakeret

Helyi tervezésű órakeret

4 6

144 192

65 128

79 64

Emelt szintű érettségi felkészítés heti órakerete

Emelt szintű érettségi felkészítés éves órakerete

2

64

A tantárggyal kapcsolatos pedagógiai szervezési megjegyzések:  A 12. évfolyam 64 óra emelt szintű érettségire felkészítése a 64 óra helyi tervezésű órakeret terhére történik.  A tankönyvek és a munkafüzetek megrendelése továbbra is választható, de az egyéni megrendeléseket a HM. Zrínyi nonprofit Kft-től támogatjuk és segítjük.  Az oktatás során felhasznált katonai eszközök és felszerelések alkalmazását továbbra is a patronáló katonai alakulat biztosítja. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI- rendelet 7.13 sz. mellékletében kiadott Katonai alapismeretek kerettanterve 9-12 évfolyam részére alapján készült

353

A tantárgy helyi tantervében a kerettanterv kiegészítésére biztosított órakeret 11. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Mo. biztonságpolitikai környezete A Magyar Honvédség Korunk háborúinak jellemzői Térkép- és tereptani alapismeretek

Kerettantervi óraszám 12 14 7 32

Helyi többletóraszám (±) 10 26 13 30

Témakör összidőkerete 22 40 20 62

65

79

144

Kerettantervi óraszám 61 51 16

Helyi többletóraszám (±) 30 17 17

Témakör összidőkerete 91 68 33

128

64

192

Évfolyam összesen 12. évfolyam: Tematikai egység rövid címe Általános katonai ismeretek Mo. honvédelmének felépítése Egészségügyi ismeretek Évfolyam összesen

Az óraszámok tanévenkénti óraszámokat jelentenek. Emelt szintű érettségire felkészítés témakörei: Sorszám

1.

2.

3.

A tanóra témája A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai környezetének változása a II. világháború óta napjainkig - Hazánk biztonságpolitikai környezetének változásai 1945-1955. között. - A Varsói Szerződés megalakulásának történelmi körülményei, hatása hazánk biztonságára. - Hazánk biztonságpolitikai környezetének jellemzői a kétpólusú világ megszűnésétől 1999-ig. - NATO csatlakozásunk folyamata, tagságunk hatásának jellemzése hazánk biztonságára. A Magyar Köztársaság biztonságpolitikájának főbb elemei, jellemző vonásai a 21. században. - A hazánkat fenyegető katonai és nem katonai biztonsági kockázatok. - A tömegpusztító fegyverek proliferációjának veszélyei. - A terrorizmus, az illegális bevándorlás, a globális felmelegedés, mint veszélyforrások. A NATO létrejöttének történelmi körülményei - A második világháború utáni nagyhatalmi törekvések jellemzői Európában. - A NATO megalakításához vezető okok. 354

Óra

4

3

4

4.

5.

6.

7.

8.

9.

- A NATO létrejöttének célja, a transz-atlanti kapcsolat lényege. - Az alapító országok, a bővítési folyamat. A NATO-doktrínák kidolgozásának történelmi háttere, hatásuk az akkori világpolitikai helyzetre. - A tömeges megtorlás doktrína. - A rugalmas reagálás doktrína. - A NATO feladatrendszerének változása a kétpólusú világrend megszűnése után. - A NATO válasza a XXI. század kulcsfontosságú biztonságpolitikai kihívásaira. Az Európai Unió kialakulásának folyamata, az integráció lépcsőfokai - Preferenciális (kedvezményes) övezet. - A szabadkereskedelmi övezet, vámunió. - A közös piac. - Az egységes („belső”) piac. - A gazdasági unió. - A politikai unió. - A bővítés állomásai. Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának szükségessége és jellemzői - Az európai Biztonság- és Védelempolitika alapelvei. - Az Európai Biztonsági Stratégia jellemző vonásai. - A válságkezelés folyamata. - Az Európai Unió válságkezelésének jellemzői. Az ENSZ megalakulásának történelmi előzményei és körülményei, fontosabb szervei, feladatai. - A Népszövetség létrejötte, tevékenysége. - Az ENSZ megalakulásának történelmi körülményei. - A Közgyűlés összetétele és feladatai. - A Biztonsági Tanács összetétele és működésének jellemzői. Az ENSZ béketámogató műveleteinek jellemzői, a béketámogató eljárások rendszere az 1992-es ENSZ főtitkári jelentés alapján - Az első generációs béketámogató műveletek jellemzői. - A második generációs béketámogató műveletek jellemzői. - A harmadik második generációs béketámogató műveletek jellemzői. - Egy-egy jellemző példán keresztül bemutatni a három béketámogató művelet jellemző vonásait. A Magyar Honvédség felépítése, haderőnemeinek jellemzői - Alapfogalmak  haderőnem,  fegyvernem,  harci erők,  harci támogató erők,  harci támogató-kiszolgáló erők. - a szárazföldi haderőnem feladata, fegyvernemei. - a légierő haderőnem feladata, fegyvernemei. - a katonai kötelékek jellemzői, nagyságrendje. 355

4

4

2

2

3

4

- a Magyar Honvédség fontosabb katonai szervezetei.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

A Magyar Honvédség aktuális külföldi misszióinak feladatai és jellemzése - A Magyar Honvédség szövetségesi feladatai, a küldetések jogi háttere. - A NATO küldetések feladatai, jellemző vonásai. - Az Európai Unió keretein belül végrehajtott küldetések feladatai, jellemző vonásai. - Az ENSZ küldetések feladatai, jellemző vonásai. A terep alkotóelemeinek fontosabb jellemzői, hatásuk bemutatása a harc kimenetelére - A felsorolt terepelemek fontosabb jellemzői:  domborzat;  vizek;  növényzet;  talaj;  közlekedési hálózat;  települések;  ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási létesítmények. - A terep- és tájtípusok jellemzői, hatásuk elemzése a katonai tevékenységekre. Térképismeret - Egy adott pont UTM koordinátájának meghatározása. - Egy adott pont földrajzi koordinátájának meghatározása. - Egy adott pont MGRS azonosítójának meghatározása. - Egy adott pont GEOREF azonosítójának meghatározása. A globális helymeghatározás - A GPS alapú tájékozódás elve. - A GPS helymeghatározás szegmensei, azok feladatai. - A GPS helymeghatározás alkalmazási lehetőségei. A katonákat érhető rendkívüli helyzetek rendszere - A túlélés fogalma. - A katonai túlélés jellemző vonásai. - A túlélőt érő hatások. - Felkészülés a rendkívüli helyzetekre. A nukleáris fegyverek jellemzői, alkalmazásának hatásai A nukleáris fegyverek megjelenése. A maghasadás. A láncreakció folyamata. A magegyesülés. A nukleáris robbanás. Az atomrobbanás pusztító hatásainak jellemzői. A vegyi fegyverek csoportosítása és jellemzése A vegyi fegyverek általános jellemzői. A mérgező harcanyagokat csoportosítása az élő szervezetre gyakorolt hatásuk alapján. A mérgező harcanyagok fontosabb jellemzői. A biológiai fegyverek csoportosítása és jellemzése 356

2

2

8

2

2

4

2

2

A biológiai fegyverek általános jellemzői. Vírusok. Baktériumok. Gombák. Az alaki tevékenység kialakulása, az alakiság jelentősége a katonai fegyelem fenntartásában 18.

19.

20.

21.

Az alakiság történetének bemutatása egy-egy történelmi példán keresztül. Az alakiság alapfogalmai. Az alakiság hatása katonai fegyelemre. A különleges jogrend elrendelésének feltételei, az egyes minősített időszakok jellemzői A Honvédelmi Tanács feladatai, összetétele, működése. Rendkívüli állapot. Szükségállapot. Veszélyhelyzet. Megelőző védelmi helyzet. Váratlan támadás. A honvédelmi kötelezettségek rendszere, tartalma Hadkötelezettség. A fegyver nélküli katonai szolgálat teljesítésének jellemzői. A polgári védelmi kötelezettség. A honvédelmi munkakötelezettség. Gazdasági-anyagi szolgáltatási kötelezettség. A genfi egyezmények létrejöttének történelmi körülményei, tartalma A humanitárius szabályokat tartalmazó genfi egyezmények jellemzői. A harcos és a fegyveres erők jellemző vonásai. A harcképtelen ellenség védelme. A hadifoglyokkal szembeni bánásmód fontosabb szabályai.

2

4

4

2

A polgári lakosság és a javak védelme. A Nemzetközi Törvényszék feladatai és működése.

22.

A hágai egyezmények létrejöttének történelmi körülményei, tartalma A hadviselés szabályait tartalmazó egyezmények jellemzői. A meglepő aknák. A hadviselés módjainak szabályozása. Összesen

2 68

Tantárgyi bevezető A hazaszeretet és a hazafiság fogalmának minden történelmi korban megvolt a maga jelentése és jelentősége, és nincs ez másként ma sem. Ma is képesnek kell lennünk arra, hogy a fiatalok példát és hitet kapjanak tőlünk a hazához való ragaszkodáshoz és hűséghez. Ahhoz, hogy ezt eredményesen megtehessük, figyelembe kell vennünk a mai körülményeket. Egy mai fiatal számára a modern, 357

globalizációtól áthatott világ és az Európai Unió az élet természetes közegét jelenti. Könnyedén megismerkedhet más kultúrákkal, zavartalanul utazhat, munkát vállalhat és le is telepedhet Európa országainak többségében. Szerencsére az elmúlt évtizedek békében teltek, a mai iskolás gyermekek szülei is már háborúktól mentes világban nőttek fel. Már csak a nagyszülők rendelkeznek személyes élményekkel arról, amikor a haza szolgálata fegyveres harcot is megkövetelt, és az élet feláldozását is jelentette sokak számára. Ezekhez a körülményekhez alkalmazkodva kell élményszerű és hiteles hazafias nevelést adnunk a mai fiataloknak. Hozzá kell segíteni őket ahhoz, hogy megértsék, mi adhat értelmes tartalmat ma a hazafiság fogalmának, miként válhatnak értékesebb személyiséggé azon élmények által, amelyeket a cselekvő hazaszeretet adhat a számukra, és felismerjék, milyen kötelezettségekkel is jár magyar állampolgárnak és jó hazafinak lenni. A katonai alapismeretek közismereti, választható érettségi tantárgy oktatása a fenti célok eléréséhez járul hozzá azzal, hogy a 14–18 éves korosztály számára segít kézzelfogható tartalommal megtölteni a hazafiság, a hazaszeretet, a honvédelem fogalmakat. A tantárgy oktatása lehetővé teszi, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák Magyarország biztonság- és szövetségi politikájának jellemzőit, a honvédelemmel összefüggő szabályokat, a Magyar Honvédség felépítését és feladatrendszerét. Ezen ismeretekkel kialakul és folyamatosan erősödik a haza, a honvédelem iránti elkötelezettségük. A leírtak összhangban vannak a Nemzeti alaptantervben megfogalmazottakkal, és a hatályos érettségi követelményekkel. A katonai alapismeretek tananyag elsajátítása során a diákoknak képesnek kell lenniük többek között a katonai terminológia szakszerű alkalmazására, a különböző források felhasználásával gondolatmenetük írásban és szóban történő összefüggő kifejezésére, kiselőadások színvonalas megtartására, a problémafelvetés, a magyarázat, a következtetés, az érvelés gyakorlati alkalmazására. Ennek érdekében a tananyag az alábbi tanítási stratégiákat alkalmazza:  a hasonlóságok és különbségek bemutatása, azonosítása és kerestetése;  a lényeges információk kiemelése és összefoglalása;  rendszeres ismétlés és megerősítés;  otthoni feladatadás és gyakorlás;  vizuális ismeretforrások alkalmazása;  kooperatív tanulásszervezés;  a tanulási célok és követelmények előzetes meghatározása;  a lényegre történő orientáció kérdések segítségével. A tananyag kidolgozása során fontos szempont volt a diákok kognitív fejlődési törvényszerűségeinek figyelembevétele. A tananyag a tanulók olyan ismereteire is épít, amelyeket szülőktől, családtagoktól, ismerősöktől már megszerezhettek a honvédelem, a hadsereg, a katonák jellemzőiről. A feladatok egy része olyan kutatómunkát is tartalmaz, amely hasonló ismeretek megszerzését jelöli meg feladatként. 11. évfolyam Tematikai egység

Magyarország biztonságpolitikai környezete

Órakeret 12 óra

Előzetes tudás Történelem tantárgyból a XX. századról tanultak. A tematikai egység A biztonsági kihívásokkal kapcsolatos általános alapfogalmak és jelnevelési-fejlesztési lemzők megismertetése. céljai 358

         

 

Magyarország biztonságát fenyegető kihívások, a nemzeti katonai stratégia általános jellemzőinek, Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája fontosabb elemeinek megismertetése. A NATO létrejötte okainak, szerepkörének, a kollektív védelem és a kollektív biztonság fogalmának megismertetése, a szervezet bővítése folyamatának, feladatrendszere változásának és működése alapelveinek áttekintése. Az Európai Unió és az európai integráció fogalmának, az Európai Unió létrejötte állomásainak megismertetése, az Európai Unió bővítésének lépései napjainkig, a közös kül- és biztonságpolitika, az európai biztonság- és védelempolitika létrejöttének okai áttekintése. Az ENSZ szerepének megismertetése a nemzetközi biztonság megőrzésében, létrejötte történelmi körülményeinek és állomásainak, az ENSZ válságkezelése jellemzőinek, a hagyományos, a második generációs, illetve a harmadik generációs békefenntartás jellemzőinek bemutatása. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok társaA biztonsági kihívások  Érvek és ellenérvek gyűjtése cso- Történelem, dalmi és állampolgári típusai. portmunkában a biztonság-politikával összefüggő döntésekről: pl. ismeretek: szövetségi A globalizáció fovédelmi kiadások, válság-kezelés- rendszerek és hadvisegalma. ben való részvétel, nemzetbizton- lés különböző korokA biztonságot fenyeban. sági stratégia. gető katonai és nem  Közös vitákban való részvétel a katonai tényezők. biztonságpolitikával összefüggő Földrajz: a globalizáHazánk biztonságát fekérdésekről: pl. mi jelent potenciá- ció jellemzői. nyegető nem katonai lis veszélyt hazánk biztonságára, és katonai kockázatok. milyen előnyei és hátrányai vannak A NATO létrejöttének a katonai szövetségekben való részokai, működése, szevételének. repkörének bővülése.  A biztonságpolitikával összefüggő A NATO bővítésének fogalmak (pl. biztonsági kihívás, eddigi állomásai. globalizáció, katonai és nem katoA NATO legfontosabb nai fenyegetések, katonai stratégia, szervei. NATO, terrorizmus) rendszereA terrorizmus jellemző zése, magyarázata és helyes alkalvonásai. mazása. Az Európai Unió létre Az aktuális nemzetközi helyzet érjötte, fejlődése. tékelése a biztonságot veszélyezAz Európai Unió kötető és erősítő tényezők szempontzös kül- és biztonságjából. politikája, válságkeze Önálló kérdések megfogalmazása a lése. biztonságpolitikai problémákkal Az ENSZ válság-kezekapcsolatban. lésének jellemzői. Az ENSZ válság-kezelő műveletei.

359

Kulcsfogalmak

Globális, kontinentális, regionális, szubregionális, lokális, katonai stratégia, hadviselési mód, illegális migráció, kollektív védelem, kollektív biztonság, válságkezelés, proliferáció, konszenzus, „out of area” misszió, cyberbűnözés, európai integráció, preferenciális övezet.

Órakeret 14 óra Előzetes tudás Történelem tantárgyból a magyar haderővel kapcsolatos ismeretek. A Magyar Honvédség felépítésének és vezetésének megismertetése. A harci, a harci támogató, valamint a harci kiszolgáló-támogató szervezetek jellemző vonásainak megismertetése. A tematikai egység A katonai kötelékek, a raj, a szakasz, a század, a zászlóalj és a dandár nevelési-fejlesztési felépítésének, jellemző vonásainak megismertetése. céljai A magyar békefenntartás történetének áttekintése, a missziók alapját képező mandátumok jelentőségének, a magyar katonák feladatainak megértetése az egyes küldetések végrehajtása során. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi  A Magyar Honvédség  A Magyar Honvédség felépítése, a és állampolgári ismereszervezete és alakulabiztonságpolitikai kihívások és a tai. gazdasági lehetőségek közötti ösz- tek: hadviselés, fegyvernemek különböző szefüggések bemutatása.  A raj, a szakasz, a szákorokban. zad, a zászlóalj, jellem-  Magyarázó ábra készítése a Mazői. gyar Honvédség szervezeti felépíFöldrajz: térképhasztéséről.  A harci erők, a harci tánálat. mogató és a harci-ki-  Információkeresés az interneten a szolgáló támogató erők Magyar Honvédséggel összefüggő jellemzése, feladatai és témákról. hadi-technikai eszkö-  Térképek segítségével annak megzei. figyelése és bemutatása, hogy milyen változások jellemezték a ma A szerződéses katonák kiképzésének területei. gyar haderő alakulatainak földrajzi elhelyezkedését az elmúlt évtize A Magyar Honvédség dekben. NATO-, ENSZ- és EUmissziói  A katonai kötelékek közötti hasonlóságok és különbségek összegyűjtése.  Példák keresése és bemutatása a fegyvernemek közötti sikeres együttműködésekről.  Történelmi példák megismerése és elemzése a lövész és a harckocsizó alakulatok tevékenysége szempontjából.  Történelmi példák gyűjtése a harci támogató egységek jelentőségének bizonyításához. Tematikai egység

A Magyar Honvédség

360

Kulcsfogalmak

 Egy konkrét támogatási feladat megtervezése (támogató erők nagyságának és típusainak kiválasztása, a támogató feladatainak meghatározása és összehangolás).  A logisztika fogalmának értelmezése a katonák tevékenységében.  Információk és képek gyűjtése, rendszerezése a Magyar Honvédség nemzetközi missziókban való részvételéről.  Csoportmunkában történő felkészülés egy olyan vitára, amely a honvédség nemzetközi missziókban való részvételével foglalkozik. Katonai képességek, harccsoport, hadrend, haderőnem, fegyvernem, PRT, ISAF, CIMIC, PSYOP, KFOR, IFOR, SFOR, EUFOR, NTM-I, MALT, UNFICYP, MFO, MINURSO, UNOMIG, UNMIK.

Órakeret 7 óra A „Magyarország biztonságpolitikai környezete” és „A Magyar HonElőzetes tudás védség” című tematikai egység ismerete. A különleges egységek létrehozása körülményeinek és céljainak, alkalmazásuk jellemzőinek megismertetése. A modern haditechnikai eszközök közül a repülőgépek, a pilóta nélküli repülőgépek, a tüzéreszközök, a páncélosok, a harcjárművek egyegy meghatározó képviselője fontosabb adatainak megismertetése. A tematikai egység A kritikai gondolkodás fejlesztése a modern hadviselés hatásának benevelési-fejlesztési mutatása során az egyes haderőnemekre és fegyvernemekre, a harcácéljai szat és a hadászat jellemzőire, a modern hadviselés kialakulása fontosabb állomásainak és azon fontosabb jellemzőinek kiemelése során, amelyek döntő hatást gyakoroltak a hadseregek tevékenységére. Az absztrakt gondolkodás, a lényegkiemelés fejlesztése a XXI. század háborúi lényegi sajátosságainak kiemelésével. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Történelem, társa A modern hadviselés  Példák gyűjtése és bemutatása ardalmi és állampolgári jellemzői. ról, hogy a modern technika és ismeretek: fegyverek, technológia milyen hatást gyako A modern technológia háborúk, hadviselés rolt a harcászatra. hatása a harcászatra és különböző korokban. az egyes fegyverne-  A technikai változások, a fegyvermekre. nemek szerepe és a hadviselés módja közötti összefüggések meg- Fizika; kémia: a fegy A különleges egységek verek, harci eszközök fogalmazása és bemutatása. általános jellemzői. működésének fizikai  Jelentősebb különleges  A technikai fejlődés értékelése aszerint, hogy melyik fegyvernem és kémiai alapelvei. egységek. Tematikai egység

Korunk háborúinak jellemzői

361

területén hozta a legnagyobb és  A modern hadi-technilegjelentősebb változásokat. kai eszközök jellemzői.  A XXI. század háború-  A „hálózatos hadviselés” jelentőségének csoportmunkában történő inak sajátosságai, a megvitatása: az ezzel összefüggő modern technológiák változások fontossági sorrendben és módszerek alkalmatörténő bemutatása. zása.  A jövő lövészkatonája fegyverzetének, felszerelésének, kiképzésének megtervezése.  Az amerikai és a magyar gyalogsági zászlóalj összehasonlítása.  A század és a zászlóalj tevékenység összehasonlítása konkrét példák alapján.  A leghíresebb különleges egységek összehasonlítása (feladataik, összetételük, fegyverzetük, kiképzésük stb.).  A legkorszerűbb vadászrepülők és harckocsik összehasonlítása technikai adataik alapján. Következtetések levonása ezekből arra, hogy a harcban melyik lenne sikeresebb. Információs hadviselés, intelligens eszköz, precíziós fegyver, harci robot, törzsszázad, Ranger, SAS, Delta Force, US Navy SEAL, Green Barrets, Kulcsfogalmak GSG-9, Szpecnaz, lopakodó technológia, Nighthawk, Raptor, UAV, UCAV, MQ–1 Predator, MLRS, Abrams, Stryker. Órakeret 32 óra „A Magyar Honvédség” és a „Korunk háborúinak jellemzői” című Előzetes tudás tematikai egység ismerete. A terep fogalmának és hatásának megismertetése, továbbá a terep és alkotóelemei szerepének megértetése a katonai műveletekben. A Földet helyettesítő geometriai modellek és ezek összefüggéseinek, a hagyományos térképek készítéséhez alkalmazott vetülettípusok és ezek felhasználási területeinek, az UTM-vetület jellemzőinek megisA tematikai egység mertetése. nevelési-fejlesztési A földrajzi helymeghatározáshoz szükséges geometriai alapok, a céljai helymeghatározás során alkalmazott fontosabb koordináta- és azonosító rendszerek felépítésének és használatának megismertetése a földfelszín pontjainak helymeghatározására, a pontok koordinátáinak, illetve azonosítóinak meghatározási módjainak és az ezek során alkalmazandó szabályszerűségek elsajátíttatása. Tematikai egység

Térkép- és tereptani alapismeretek

362

          

  

A terepi tájékozódás alapfogalmainak, fő műveleteinek, jellemzőinek álló helyzetben, illetve mozgás közben, valamint a tájékozódás során alkalmazott eszközök megismertetése és alkalmazása. A műholdas helymeghatározó rendszerek felépítésnek, elemei funkcióinak és ezek kapcsolatának megismertetése egy konkrét műholdas navigációs rendszer ismertetésén keresztül (NAVSTAR GPS) annak három szegmensét. A GPS-alapú földrajzi helymeghatározás elvének, gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek megismertetése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Földrajz: a térképészet A terep osztályozása.  Történelmi példák gyűjtése olyan alapelvei, térképtípuesetekre, amelyekben egy csata Jellemző tájtípusok, sok; felszínformák. vagy egy hadjárat sorsát a terep ezek hatásai a katonai adottságai jelentősen befolyásoltevékenységekre. Matematika: koordináták, és amelyek fontosak voltak a A vetületek típusai és tarendszerek, háromharc kimenetele szempontjából. szerepe a térképészetszögelés, geometriai és  A növényzet jellemzőinek elemben. trigonometrikus összezése abból a szempontból, hogy Az UTM koordinátáifüggések. hogyan jelenthet rejtőzési lehetőnak jellemzői. séget a katonák elhelyezési körleA földrajzi koordináta teinek kialakításakor, hogyan aka- Fizika: viszonyítási rendszer jellemzői. rendszer, a helymegdályoz-hatja a mozgást, hogyan Egy pont helyzete határozó rendszerek nehezíti meg a tájékozódást. GEOREF-azonosító  Példákon keresztül annak bemuta- (GPS) működésének alkalmazásával. alapelvei, a Föld mágtása, hogy a talaj milyen módon Az egyezményes jelek befolyásolja a szárazföldi csapatok neses mezője, az szerepe a térképészetúton kívüli mozgását, manővereit, iránytű. ben. a tűzeszközök hatásfokát, valamint A jelkulcs tartalma. a műszaki munkálatokat. A domborzat megjele Annak elemzése és konkrét példán nítése a topográfiai keresztül történő bemutatása, hogy térképeken. a szárazföldi, vízi és légi közlekeA szintvonalak típusai dés létesítményei, egy adott térség és alkalmazásuk. közlekedési hálózatának fejlettsége A térképi méretarámilyen módon befolyásolja a csanyok és a térképek patok mozgását. szelvény-méreteinek  Csoportmunkában egy-egy terepösszefüggése. elem részletes elemzése a járhatóTájékozódás álló helyság, a megfigyelés és a rejtőzés zetből és mozgás közszempontjából. ben.  Egyénileg összefoglaló táblázat elA terepi tájékozódás készítése a különböző tájtípusok lényeges műveletei és kedvezőtlen és kedvező hatásairól eszközei. a katonai műveletek szempontjáA GPS-alapú helyból. meghatározás elve, és gyakorlati alkalmazási lehetőségei. 363

 Annak indoklása, hogy miért kell helyettesítő alakokat alkalmazni a Föld modellezésénél.  Csoportmunkában a kontinensek határvonalainak felrajzolása egy narancs felületére, majd a narancs héját eltávolítva egy sík lapon öszszeilleszteni a Föld felszínét, így bemutatni a Föld helyettesítő felületének lényegét.  A kezdő meridián jelentőségének megfogalmazása, a dátumvonal jelentése és jelentősége a rajta történő áthaladáskor.  A térképészetben alkalmazott három vetülettípus a síkvetületek, a kúpvetületek és a hengervetületek összehasonlítása.  A méretarány értelmezése, a különböző méretarányú térképek öszszehasonlítása a felhasználás célja szerint.  Annak indoklása, hogy az UTMvetület esetében a henger palástjára egyszerre miért csak egy 6° szélességű sáv képezhető le a két szélső meridián (m1, m2) között.  Egy adott pont UTM koordinátájának (34T 456789mE 5678901mN) a jelentése, az alkalmazott jelölések és a felírt számok sorrendiségének magyarázata.  Annak indoklása, hogy miért kell feltüntetni egy földrajzi koordinátánál, hogy melyik féltekére vonatkozik.  Annak indoklása, hogy miért nem lehet öt számjegy egy MGRS-azonosító harmadik adatpárjában.  Annak bemutatása, hogy honnan kezdődik a GEOREF-szegmenseket kialakító oszlopok és sorok betűjelölése, valamint alapesetben hány karaktert tartalmaz egy GEOREF-azonosító.

364

Kulcsfogalmak

 A pontszerű jelek koordinátalevételi pontjának meghatározási módjai.  A tengerszint feletti magasság értelmezése és kapcsolata a Balti alapszinttel.  A fő-, a mellék- és a kiegészítő szintvonalak bemutatása.  Annak indoklása, hogy miért nem egyezik meg a nagy méretarányú (M ≥ 1:10 000) térképek szelvényezése a kisebb méretarányúakéval.  A mágneses északi irány meghatározására alkalmas eszköz, saját eszköz készítése.  A tájolók és az egyszerű iránytűk közötti különbségek felsorolása.  Az álló helyzetből és a mozgás közben végzett tájékozódás összehasonlítása.  A földrajzi, a mágneses és a hálózati északi irányok értelmezése és a köztük lévő összefüggések magyarázata.  Különböző szempontok alapján csoportosítani a Föld körül keringő műholdakat, és összefüggést keresni a műholdak funkciója és a Földtől mért keringési távolságuk között.  Annak indoklása, hogy miért kell négy műhold jelének vétele a háromdimenziós helymeghatározáshoz.  Azon tényezők felsorolása és rendszerezése, amelyek zavarhatják, vagy akadályozhatják a GPS-jelek vételét, illetve magát a helymeghatározást.  A GPS-alapú helymeghatározási és navigációs feladatok közötti különbségek bemutatása. Geoid, forgási ellipszoid, World Geodetic System, síkvetület, kúpvetület, hengervetület, UTM-hengervetület, LCCP-kúpvetület, UTM-szegmens, MGRS-azonosító rendszer, GEOREF-azonosító rendszer, JOG-térkép, jel-

365

kulcs, szintvonal, alapszintköz, szelvényezés, IMW-szelvényezési rendszer, vonásképlet, ortofotó, azimut, oldalmetszés, hátrametszés, előmetszés, GPS, NAVSTAR, GLONASS, térbeli ívmetszés. A tanulók  megismerik a hazánkat fenyegető biztonságpolitikai kockázatokat,  megértik a biztonságpolitikai kockázatok függvényében a honvédelem szükségességét,  tisztában vannak Magyarország helyével és szerepével a NATO-ban és Európai Unióban,  megértik, hogy a NATO és az Európai Unió milyen biztonsági garanciákat jelent hazánk számára,  megismerik a Magyar Honvédség feladatrendszerét, felépítését, fontosabb haditechnikai eszközeinek jellemző adatait,  megismerik a modern hadviselés kialakulásának fontosabb állomásait és azon fontosabb jellemzőit, amelyek döntő hatást gyakorolnak a A fejlesztés várt hadseregek tevékenységére, eredményei a két  megismerik a terep fogalmát, a főbb tájtípusok tulajdonságait és a kaévfolyamos ciktonai műveletekre gyakorolt hatásukat, lus végén  megismerik a katonai célú térképezés során alkalmazott vetülettípusokat és ezek jellemzőit, a térképi jelkulcs fogalmát, felépítését és tartalmát, valamint a térképeken alkalmazott kartográfiai jelek rendszerét,  megismerik a terepi tájékozódás alapfogalmait, fő műveleteit, és képesek a gyakorlatban tanult eljárások végrehajtására,  megismerik a műholdas helymeghatározó rendszerek felépítését,  képesek a tanult témákról írásban és szóban gondolataikat összefüggően kifejteni, fogalmak, képek és források felhasználásával összehasonlításokat és elemzéseket készíteni,  képesek a gyakorlatban tanult alaki mozgások szabályos végrehajtására. 12. évfolyam Órakeret 61 óra A „Magyarország biztonságpolitikai környezete” és „A Magyar HonElőzetes tudás védség” című tematikai egység ismerete. A katonák általános katonai felkészítése területeinek, az alap-kiképzés során végrehajtandó fontosabb feladatok megismertetése. A harc fogalmának, fontosabb kategóriáinak, a támadás és a védelem A tematikai egység alapjainak, a katonák harcmezei tevékenységének megismertetése. nevelési-fejlesztési A békefenntartó erők napjainkban betöltött szerepének és szükségescéljai ségének megértetése, a nem háborús műveletek szervezeti keretének, jogi hátterének, a legfontosabb békefenntartó műveletek, a békefenntartás eljárásmódjainak és fogásainak megismertetése. Tematikai egység

Általános katonai ismeretek

366

A katonák fizikai felkészítésének, a katonai testnevelés jellemzőinek megismertetése. A sikeres túléléshez szükséges képességek lehetőség szerinti fejlesztése, a túlélőt érő hatások és a túlélést befolyásoló körülmények megismertetése. Az alaki tevékenység szerepének és jelentőségének tudatosítása a katonák kiképzésében és életében, az alaki tevékenységnek a hadseregekben betöltött szerepének, a katonai alakzatok harc közbeni jelentőségének megértetése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Történelem, társa Az összfegyvernemi  Példák segítségével nyomon ködalmi és állampolgári harc fogalma és fajtái, vetni a harc helyének és szerepéa védelem és a támanek változását a történelem során. ismeretek: háborúk, dás.  Csoportmunkában a lezajlott hábo- hadseregek, hadviselés  A katonák legfontorúk tapasztalatai alapján megfogal- különböző korokban; sabb kötelmei a harcmazni a harc általános törvénysze- nemzetközi egyezmények a hadviselés szaban, mozgásmódok a rűségeit. harcmezőn.  Példán keresztül bemutatni egy ka- bályairól. tonai szervezet harci lehetőségeit  A békeműveletek végFizika: a lőfegyverek rehajtását biztosító meghatározó összetevőket. működésének alapelszervezeti keret és jogi  A védelem és a támadás méreteivei, a nukleáris fegyháttér. nek értelmezése és indoklása szaverek típusai, működékasz- és századszinten.  A nem háborús katosük alapelvei, hatásuk; nai műveletek felosz Példák segítségével bemutatni és sugárvédelmi ismeretása. értelmezni a katonák feladatait a tek. harcban.  Az aknák típusai és jellemzőik.  Indokolni a katonák harcmezőn Biológia-egészségtan: történő mozgását.  A lőszerek típusai és a biológiai fegyverek jellemzőik.  Csoportmunkában összegyűjteni, hatása. hogy egy háborúban mit tudnak  A lövés folyamata. tenni a katonák a civil lakosság  A túlélés alapjai, a Kémia: a vegyi fegyélete és biztonsága érdekében. rendkívüli helyzetekverek hatása. ben követendő eljárá A modern kor háborúiból és válsok. ságövezeteiből példák segítségével Testnevelés és sport: megfogalmazni a nem háborús  A Magyar Honvédség rendgyakorlatok; erőnműveletek lényegét és összetevőit. fontosabb haditechnilét, állóképesség. kai eszközeinek fonto-  Példák segítségével bemutatni a sabb jellemzői. békefenntartó eljárásmódokat.  A láncreakció, a mag-  A lőszerek fejlődésének bemutafúzió és a nukleáris tása a történelem során. robbanásnak hatásai.  A lövés jelenségének és időszakainak bemutatása.  A biológiai fegyverek tölteteként alkalmaz Csoportmunkában annak megvitaható mikroorganizmutatása, hogy milyen esetekben kesok jellemzői. rülhet egy átlagember túlélési helyzetbe.

367

 A mérgező harcanyagok típusai, és hatásuk az élő szervezetre.  A védekezés lehetőségei az ABV-fegyverek hatásai ellen.  Az egyenruha jelentése, a díszegyenruha és a „harci” egyenruha jellemzői.  Az alakiság fogalma, és az alakisággal kapcsola-tos alapfogalmak.  Mozgásmódok.  A tiszteletadás módozatai, a jelentés, jelentkezés legfontosabb szabályai.  A katonai ünnepségek legfontosabb mozzanatai.

 Példák segítségével annak bemutatása, hogy a katonát rendkívüli helyzetekben milyen hatások érhetik.  A túlélő-felszerelés összeállításának szabályai, a felszerelés elemeinek bemutatása.  Csoportmunkában egy konkrét túlélési helyzet teendőinek megtervezése, az alapvető túlélési technikák bemutatása.  Csoportmunkában összegyűjteni a legjellemzőbb gépkarabély, pisztoly, támadó és védő kézigránát, harckocsi, gyalogsági harcjármű, vadászrepülőgép és harci helikopter típusok fontosabb technikai adatait és működésük fontosabb jellemzőit.  Csoportmunkában felkészülés egy olyan vitára, amely bemutatja, milyen következményekkel járt a nukleáris fegyverek kifejlesztése.  Az atomfegyverek elterjedését megakadályozó nemzetközi egyezmények bemutatása, napjaink problémái az atomfegyverek terjedése területén.  A Japánra ledobott atombombák hatásainak elemzésével a nukleáris fegyverek pusztító hatásainak bemutatása.  Csoportmunkában az emberi szervezetre veszélyes fertőző megbetegedések összegyűjtése.  A biológiai fegyverek bemutatása, alkalmazásuk eszközei, és az ellenük történő védekezés lehetőségei.  A vegyi fegyverek általános jellemzői és felosztása.  A történelemben eddig alkalmazott vegyi fegyverek hatásainak elemzése.  A védekezés lehetőségeinek bemutatása az ABV-fegyverek hatásai ellen.

368

Kulcsfogalmak

 Csoportmunkában a katonai egyenruhák történelmi fejlődésének nyomon követése.  Annak bemutatása, hogy a napi életben miért van különös jelentősége az egységességnek és a fegyelemnek.  Az egyénileg végrehajtandó alaki mozdulatok bemutatása és gyakorlása állóhelyben.  A tiszteletadás, a jelentés és jelentkezés gyakorlása egyénileg.  Egyénileg felkészülni egy olyan vitára, amely azokat az okokat mutatja be, amelyek a zárt katonai alakzatok felbomlásához vezettek a történelem során.  Egy katonai ünnepség forgatókönyvének elkészítése. Összfegyvernemi harc, szakasztámpont, századtámpont, zászlóaljvédőkörlet, szökellés, béketámogatás, békeművelet, megelőző diplomácia, béketeremtés, békefenntartás, békekikényszerítés, békeépítés, humanitárius segélynyújtás, nem háborús művelet, ellenőrző-áteresztő pont, járőrözés, kísérés, kutatás, lövedék röppálya, túlélés, szükségfegyver, menedék, hóbarlang, személyi álcázás, láncreakció, magfúzió, kezdeti áthatoló radioaktív sugárzás, elektromágneses impulzus, visszamaradó radioaktív sugárzás, biológiai harcanyag, mérgező harcanyag, foszgén, difoszgén, klórpikrin, idegméreg, vérméreg, hólyaghúzó, fojtó, ingerlő, kábítószer, herbicid, vegyiriadó, vegyi- és sugárfelderítés, ABV-védőruha, dezinfekció, dezinszekció, 93 M gázálarc, díszegyenruha, alakiság, alakzat, térköz, távköz, tiszteletadás, tisztelgés, fővetés, alakzat, menetelés, menetalakzat, díszlépés, katonai ünnepség, díszalegység

Magyarország honvédelmének felépítése és szabályo- Órakeret zása 51 óra Előzetes tudás „A Magyar Honvédség” című tematikai egység ismerete. A kapcsolódó alapvető jogszabályok megismertetése, lényegük megértetése. Annak tudatosítása, hogy szükség esetén a haza védelme minden álA tematikai egység lampolgár kötelessége. nevelési-fejlesztési A pályaorientáció segítése a katonák jogainak, feladatainak, kötelescéljai ségeinek, illetve a katonák illetményrendszerének megismertetése során. A harcképtelenség ismérveinek és annak megismertetése, hogy milyen esetekben illeti meg az elfogott katonát a hadifogoly státusz, a Tematikai egység

369

       

  

     

zsoldosok, a kémek és a terroristák jellemző vonásainak megkülönböztetése, a hadifoglyokkal történő bánásmód alapvető szabályainak, a polgári lakosság védelme szabályainak megismertetése. A Nemzetközi Törvényszék feladatának, tevékenysége fontosabb jellemzőinek megismertetése. Ismeretek Fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok társaA haza védelmére vo-  Annak bemutatása, hogy mit jelen- Történelem, dalmi és állampolgári natkozó jogszabályok. tett az általános hadkötelezettség a ismeretek: nemzetközi gyakorlatban. A rendkívüli jogrend felosztása és jellemzői.  Annak megvitatása, hogy milyen egyezmények a hadviváltozásokat okozott az általános selés szabályairól; a A védelmi bizottságok hadkötelezettség megszüntetése a honvédelemre, hadkörendeltetése, feladatai. telezettségre vonathadseregben és a társadalomban. Az állampolgári kötekozó jogszabályok.  Csoportmunkában terv elkészítése lezettségek fajtái. arról, hogy milyen rendelkezések A Magyar Honvédség lépjenek életbe külső fegyveres tá- Technika, életvitel és feladatai. gyakorlat: munkajogi madás esetén. A hivatásos és szerződéses jogviszony jel-  Azon intézkedések összegyűjtése, ismeretek, társadalomamelyeket minősített időszakokban biztosítás. lemzői. kell meghozni az országban. A honvéd tisztjelölti  A minősített időszakok bemutatása, jogviszony jellemzői. a Honvédelmi Tanács feladatai miA hadijog szükségesnősített időszakokban. sége, a genfi és a hágai egyezmények létrejöt-  Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a kormány kapcsolata a Matének körülményei. gyar Honvédséggel. A harcos ismérvei, a hadifoglyokkal történő  Térkép segítségével a területi-helyi honvédelmi igazgatási rendszer bebánásmód szabályai. mutatása. A polgári lakosság vé Katasztrófahelyzetben az állampoldelme háború esetén. gári kötelezettségek bemutatása A háborús bűncselekpéldákon keresztül. mények fogalma, a Nemzetközi Törvény-  A honvédelmi kötelezettségek tartalmának bemutatása. szék tevékenysége. A katonák általános  Csoportmunkában azon különleges szabályok megvitatása, amelyek a feladatai. tényleges állományra vonatkoznak. A katonai rendfokoza Annak megvitatása, hogy milyen tok és állománycsoporkülönbségek vannak a hivatásos és tok. a szerződéses katonák jogviszonya A katonai napirend. között. A Magyar Honvédség  Az önkéntes tartalékos, és a honvéd ügyeleti szolgálatai. tisztjelölt jogviszony jellemzői. Az elöljáró, az aláren Annak megválaszolása, hogy miért delt, a feljebbvaló, a felháborító a polgári lakossággal rangidős fogalma. vagy a hadifoglyokkal szembeni A parancs. erőszak. 370

 A szolgálati érintkezés  A hágai és a genfi egyezmények szabályai. létrejöttének körülményei, tartalma.  A katonák járandóságai.  Csoportmunkában annak meg-vitatása, hogy miért van szükség a harcosok megkülönböztetésére.  Napjaink háborúinak tapasztalatai alapján indokolni a hadifoglyokkal való bánásmód szabályozásának szükségességét.  A XX. század történelméből merített példák segítségével a polgári lakosság védelmének indoklása.  Csoportmunkában példák segítségével bemutatni a meglepő aknák alkalmazásának embertelen következményeit.  Az állománycsoportok értelmezése és a katonai rendfokozatok bemutatása.  Annak megvitatása, hogy a harcban milyen előnyei és hátrányai vannak a rendfokozatok láthatóvá tételének.  A szabályzat szerinti élet és a napirend jelentőségének és funkcióinak bemutatása.  Csoportmunkában összehasonlítani a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ösztöndíjas hallgatóinak, valamint a Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázis katonáinak napirendjét.  Ábra segítségével bemutatni a Magyar Honvédség ügyeleti szolgálatainak rendszerét, feladatait.  Ábra segítségével bemutatni és megvitatni a hadseregen belüli függelmi viszonyokat, a szolgálati elöljáró és az alárendelt kapcsolatának lényegét.  Bemutatni, hogy miért van szükség a hadseregben a szolgálati érintkezés szabályozására.  A katonák járandóságainak felsorolása, biztosításuk általános szabályainak bemutatása. 371

Kulcsfogalmak

Minősített időszak, Honvédelmi Tanács, rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, honvédelmi igazgatás, hadkötelezettség, honvédelmi munkakötelezettség, polgári védelmi kötelezettség, tényleges állomány, vezénylés, szolgálati viszony, állománycsoport, hágai és genfi egyezmény, harcos, hadifogoly, zsoldos, kém, terrorista, hadicsel, hitszegés, meglepő akna, háborús bűn, Nemzetközi Törvényszék, szolgálati elöljáró, hivatali felettes, szakmai elöljáró, kihallgatás, parancskihirdetés, ügyeleti szolgálat, függelmi viszony, járandóság, nőtlenszálló, elhelyezési körlet, élelmezési norma, ruházati alapfelszerelés, illetmény.

Órakeret 16 óra A „Magyarország biztonságpolitikai környezete”, „A Magyar HonElőzetes tudás védség” és a „Korunk háborúinak jellemzői” című tematikai egység ismerete. Alapvető egészségügyi és elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása, A tematikai egység eljárások és a szükséges eszközök használatának gyakorlása. A dönnevelési-fejlesztési tésképesség fejlesztése a döntéshez szükséges tényezők felismerése, céljai mérlegelése révén. A NATO harctéri egészségügyi ellátás alapelveinek megismertetése. Ismeretek/Követelmények Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan:  A sérültek kimentése. az emberi szervezet  A baleseti helyszínen végrehajtandó feladatok bemutatása.  A sérültek kimentésének szabályai és sorrendjének meghatáro- működése, szervrendszerek, elsősegélynyújzása. tás.  Teendők tömeges balesetek és katasztrófák helyszínén.  Csoportmunkában megvitatni a sérültek osztályozásának eseteit és alapelveit.  Annak megvitatása, hogy az elsősegélynyújtónak milyen szempontokat kell figyelembe vennie tevékenysége megkezdésekor.  A sérültek mozgatásának szempontjai és szabályai, az alkalmazható módszerek.  Csoportmunkában a sérültek egyes fektetési módjainak indoklása, bemutatása.  Annak bemutatása, hogy miért veszélyes az eszméletlen sérült számára, ha nem részesül időben szakszerű elsősegélyben.  Az eszméletlen állapot felismerésének módszerei, az eszméletlenség felismerése.  Az újraélesztés lépései és végrehajtása.  Vérzéscsillapítás, az artériás nyomópontok felismerése.  Az artériás és a vénás vérzés tünetei és ellátása.  A kötözési alapelvek bemutatása.  A csontok és az ízületek lehetséges sérülései, felismerésük és ellátásuk. Tematikai egység

Egészségügyi ismeretek

372

 Csoportmunkában megvitatni, hogy a történelem során hogyan látták el a sérült katonákat.  A NATO harctéri sérültellátási elvei.  Az elsősegély és a szaksegély tartalma.  Az első orvosi segély (ROLE I) helyszíne és tartalma.  Az első tábori kórházban (ROLE II) elvégzendő beavatkozások.  A civil kórházi vagy katonai kórházi ellátás (ROLE III) feladatai.  A hátországban található kórház (ROLE IV) feladatai.  A sérültek szállításának módszerei. Szaksegély, első orvosi segély, sebesültgyűjtő fészek, ROLE I, ROLE II, Kulcsfogalmak ROLE III, ROLE IV. A tanulók  megismerik Magyarország honvédelmi rendszerének fontosabb elemeit, azok működését,  tisztában vannak az egyes állampolgár honvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeivel,  a honvédelem rendszerének ismeretében megértik és elfogadják, hogy mit jelent napjainkban az egyén szintjén a hazafiság és a hazaszeretet,  tisztában vannak azzal, hogy a honvédelem nem egyenlő a Magyar Honvédséggel, megismerik a Magyar Honvédség helyét és szerepét a honvédelem rendszerében,  a valóságnak megfelelő ismereteket, életszerű tapasztalatokat szereznek a szerződéses, a hivatásos és az önkéntes tartalékos katonák tevéA fejlesztés várt kenységéről, életéről, problémáiról és sikereiről, eredményei a két  szert tesznek az általános katonai ismereteken belül olyan gyakorlati évfolyamos cikismeretekre, amelyek segítenek fejleszteni az önfegyelmet, a kitartást, lus végén és szert tesznek olyan általános katonai műveltségre, amely segíti őket eligazodni a napi történésekben,  megismerik a hadijoggal kapcsolatos alapvető tudnivalókat,  megismerik a katasztrófahelyzetben és a tömeges balesetekben szükséges elsősegélynyújtó feladatokat, valamint a katonák harctéri egészségügyi ellátási rendszerét,  képesek a gyakorlatban tanult egészségügyi eljárások szabályos végrehajtására,  képesek a tanult területekről írásban és szóban gondolataikat összefüggően kifejteni, fogalmak, képek és források felhasználásával összehasonlításokat és elemzéseket készíteni,  a tanult alaki mozgásokat a gyakorlatban szabályosan végrehajtani. A tantárgyi értékelés formái, szempontjai A tanulók értékelése 11. évfolyamon: 1. A tárgykör befejezéseként a tanulók által elkészített kiselőadások értékelése.

373

A tanórák elején a biztonsági kihívások típusaiból, a globalizáció fogalmából és hatásaiból, a biztonságot fenyegető katonai és nem katonai tényezőkből, valamint a hazánkat fenyegető katonai és nem katonai kockázatokból rövid szóbeli feleltetés. 2. A tárgykör befejezéseként a tanulók által elkészített kiselőadások vagy dolgozatok értékelése. A tanórák elején rövid szóbeli feleltetés a NATO szerveinek feladatairól, konszenzusos döntéshozatal előnyeiről és hátrányairól, valamint a tömeges megtorlás, a rugalmas reagálás és a válságkezelési koncepciók lényegi különbségeiről. 3. A tanórák elején rövid szóbeli feleltetés fontosabb fogalmak és összefüggések ismeretéről, az integráció lépcsőfokai közötti különbségekről, az EU közös kül- és biztonságpolitikájának kialakítási folyamatáról, és annak fontosabb feladatairól, a Nyugat-Európai Unió és az Európai Unió közti lényegi különbségekről. 4. Kiselőadások értékelése. A tanórák elején rövid szóbeli feleltetés a Népszövetség és az ENSZ működése közti különbségekről, a jelentősebb ENSZ- missziók helyszíneiről, feladatairól és eredményességéről. 5. A tanulók által elkészített vázlatok értékelése, valamit a tanórák elején a fontosabb fogalmak ismeretéből rövid szóbeli feleltetés, mint a harci és a nem harci szervezetek különbsége, valamint a harci támogatás és a harci-kiszolgáló támogatás jellemző vonásai. A diákok által elkészített rendszerező táblázatok értékelése. Rövid szóbeli feleltetéssel értékelni az egyes kiképzési ciklusok tartalmát, azok felépítését, az egyes kiképzési ágak ismeretét. 6. A diákok által elkészített gyűjtőmunka, valamint a csoportos vitában felhozott érveik értékelesése. Rövid szóbeli feleltetéssel értékelni az egyes missziók ismeretét, a missziók helyszínét, a magyar katonák által végrehajtott feladatokat, az adott térség biztonsági jellemzőit. 7. Rövid szóbeli feleltetéssel meggyőződni a modern háborúk meghatározó vonásairól, az amerikai és a magyar zászlóalj szervezete közötti lényegi különbségekről. A tanulók a 11. évfolyam befejezésekor legyenek képesek az alábbi területekről írásban és szóban gondolataikat összefüggően kifejteni. Fogalmak, képek és források felhasználásával összehasonlításokat és elemzéseket készíteni.            

Magyarország biztonságpolitikai környezetének változása a II. világháború óta napjainkig Magyarország biztonságpolitikájának főbb elemei, jellemző vonásai Hazánk Nemzeti Katonai Stratégiájának fontosabb elemei Magyarország biztonsági helyzetének változása a NATO-ba történt belépésünk óta Az Európai Uniós tagság hatása Magyarország biztonsági helyzetére A NATO létrejöttének történelmi körülményei A NATO-doktrínák kidolgozásának történelmi háttere, hatásuk a világpolitikai helyzetre A NATO feladatrendszerének változása a kétpólusú világrend megszűnése után A NATO válasza a XXI. század biztonságpolitikai kihívásaira Az Európai Unió kialakulásának folyamata, az integráció lépcsőfokai Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának szükségessége és jellemzői Az ENSZ tevékenysége a világ válságövezeteiben 1945 óta 374

      

Az ENSZ első generációs béketámogató műveleteinek kialakulása, jellemzői Az ENSZ második generációs béketámogató műveleteinek kialakulása, jellemzői Az ENSZ harmadik generációs béketámogató műveleteinek kialakulása, jellemzői A Magyar Honvédség béketámogató tevékenységének története A Magyar Honvédség aktuális külföldi misszióinak feladatai és jellemzése A Magyar Honvédség felépítése, haderőnemeinek jellemzői A globalizáció és a modern hadviselés kapcsolata

A fejezet eredményes oktatásához felhasználható anyagok: A Honvédelmi Minisztérium által biztosított oktatócsomagban található szemléltető anyagok:  Az ENSZ, a NATO és az Európai Unió szervezetét bemutató szemléltető ábrákra, illetve tablók.  A Magyar Honvédség szervezeti felépítését bemutató tablókra, az egyes missziókat ábrázoló térképekre és tablók.  A Magyar Honvédségben folyó alapkiképzést, békefenntartó felkészítést, illetve a nagyobb gyakorlatok részmozzanatait bemutató rövidfilmek.  A Magyar Honvédség külföldi misszióit bemutató rövidfilmek.  A modern háborúk (Irak, Afganisztán) jellemzőit bemutató rövidfilmek.  A modern eszközök működését bemutató rövidfilmek. Az ismeretek elmélyítése érdekében egy katonai szervezetnél bemutató foglalkozás keretében megtekintik a diákok a katonák kiképzésének alábbi mozzanatait:  lőkiképzési komplex foglalkozás;  akadálypálya leküzdése, testnevelési foglalkozás;  békefenntartói feladatokra történő felkészítés. A tanórák elején a fontosabb fogalmak ismeretéből rövid szóbeli feleltetés, a térképismeretnél minden tanóra elején egy-egy adott pont koordinátáinak meghatározásából rövid dolgozat íratása. A katonai alapismeretek munkafüzet feladatlapjai kitöltésének értékelése. A tárgykörök befejezésekor az alább felsorolt témakörökből komplex írásbeli dolgozatok íratása. A tanulók a 11. évfolyam befejezésekor legyenek képesek:  Egy adott pont UTM koordinátájának meghatározására.  Egy adott pont földrajzi koordinátájának meghatározására.  Egy adott pont MGRS azonosítójának meghatározására.  Egy adott pont GEOREF azonosítójának meghatározására.  Az IMW szelvényezési rendszer jellemzésére.  A földrajzi, a mágneses és a hálózati északi irányok összefüggéseinek bemutatására.  A terepen történő tájékozódás alapvető fogásainak végrehajtására. A fejezet eredményes oktatásához felhasználható anyagok: A Honvédelmi Minisztérium által biztosított oktatócsomagban található tájoló, távcső. A katonai alapismeretek munkafüzetben (kiadói kódja: HM-946771) lévő gyakorló térképszelvények és feladatok, amelyben a térképszelvények felhasználása a HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft. engedélyével történt.

375

A tanulók értékelése 12. évfolyamon A tanórák elején a fontosabb fogalmak ismeretéből rövid szóbeli feleltetés. Az alább felsorolt témakörökből írásbeli dolgozatok íratása és értékelése, az egyes tárgykörök végén az ismétlő foglalkozásokon a tanulók által elkészített kiselőadások közül a legjobbak meghallgatása és értékelése. Az alaki foglalkozásokon az egyes mozzanatok gyakorlati végrehajtásának értékelése. A tanulók a 12. évfolyam befejezésekor legyenek képesek az alábbi területekről írásban és szóban gondolataikat összefüggően kifejteni. Fogalmak, képek és források felhasználásával összehasonlításokat és elemzéseket készíteni.        

A béketámogató eljárások rendszere az 1992-es ENSZ főtitkári jelentés alapján Az egyes békefenntartó eljárásmódok bemutatása. A katonákat érhető rendkívüli helyzetek rendszere. A túlélés érdekében szükséges teendők bemutatása. A nukleáris fegyverek jellemzői, alkalmazásának hatásai. A vegyi fegyverek csoportosítása és jellemzése. A biológiai fegyverek csoportosítása és jellemzése. Az alaki tevékenység kialakulása, az alakiság jelentősége a katonai fegyelem fenntartásában.

Legyenek képesek szabályosan végrehajtani a „Vigyázz!” állás, „Pihenj!” állás, „Jobbra át!”, „Balra át!”, „Hátra arc!” vezényszavakra történő ténykedést, valamint a tiszteletadást! A fejezet eredményes oktatásához felhasználható anyagok: A katonai alapismeretek munkafüzet (kiadói kód: HM-946771), a Honvédelmi Minisztérium által biztosított oktatócsomagban található makettek, tablók, gyakorlóeszközök. A tanév során a Magyar Honvédség egy katonai szervezeténél végrehajtott bemutató foglalkozáson, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban végrehajtott tematikus látogatáson az elméleti ismeretek elmélyítése. A tanórák elején a fontosabb fogalmak ismeretéből rövid szóbeli feleltetés. Az alább felsorolt témakörökből írásbeli dolgozatok íratása és értékelése, az egyes tárgykörök végén az ismétlő foglalkozásokon a tanulók által elkészített kiselőadások közül a legjobbak meghallgatása és értékelése. A tanulók a 12. évfolyam befejezésekor legyenek képesek az alábbi területekről írásban és szóban gondolataikat összefüggően kifejteni. Fogalmak, képek és források felhasználásával összehasonlításokat és elemzéseket készíteni.  Magyarország honvédelmét meghatározó jogszabályok  A minősített időszakok elrendelésének feltételei, az egyes minősített időszakok jellemzői  A honvédelmi kötelezettségek rendszere, tartalma  A honvédelem rendszerének irányítása minősített időszakokban  A Honvédelmi Tanács összetétele és feladatai  A harcosok jellemzői  A zsoldos jellemzői  A terrorizmus jellemző vonásai  A harcképtelenség ismérvei  A hadifoglyokkal szembeni bánásmód szabályai 376

   

A polgári lakosság és a polgári javak védelme A meglepő aknák jellemzői A hitszegés fogalma A Nemzetközi Törvényszék feladatai

A fejezet eredményes oktatásához felhasználható anyagok:  Katonai alapismeretek munkafüzet (kiadói kód: HM-946771).  A tanév során a Magyar Honvédség egy katonai szervezeténél végrehajtott bemutató foglalkozáson az elméleti ismeretek elmélyítése.  A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tematikus látogatás végrehajtása.  A hadijog ismeretanyagához kapcsolódó játékfilmek megtekintése és elemzése. Minden tárgykör befejezésekor a tanulók által elkészített kiselőadások értékelése, valamit a tanórák elején a fontosabb fogalmak ismeretéből rövid szóbeli feleltetés. A kimentés és a fektetési módok alkalmazásával, valamint a baleseti helyszín teendőinél tanultak ellenőrzése gyakorlati jellegű feladatok adásával annak érdekében, hogy az értékelés ezen ismeretek alkalmazni tudására helyezze a hangsúlyt. Az eszméletlenség felismerésénél és a fektetési módok alkalmazásánál, valamint az újraélesztésnél tanultak ellenőrzése gyakorlati jellegű feladatok adásával annak érdekében, hogy az értékelés ezen ismeretek alkalmazni tudására helyezze a hangsúlyt. Az ütőeres és visszeres vérzések ellátásának, illetve a csont- és ízületi sérülések rögzítésének alkalmazásával a tanultak ellenőrzése, valamint a sebellátás és a kötözés alapszabályainak alkalmazni tudását kell értékelni. A sérült NATO-katonák harctéri ellátásáról tanultak ellenőrzése, valamint a ROLE I-IV rendszerének ismeretét is szükséges értékelni. A tanulók a 12. évfolyam befejezésekor legyenek képesek az alábbi területeken a tanult gyakorlati feladatok gyors és szakszerű végrehajtására.                

Teendők a baleseti helyszínen A sérült mozgatására alkalmazható módszerek Fektetési módok a sérültek ellátásakor Az eszméletlenség megállapításának módszerei Az eszméletlen beteg vagy a sérült mozgatása Az újraélesztés végrehajtása A defibrillátor alkalmazása Az artériás vérzés ellátása Az artériás nyomókötés elkészítése A vénás vérzés ellátása A vénás nyomókötés elkészítése A kapilláris vérzés ellátása A fedőkötés elkészítése Kötözési alapelvek A törések ellátása Az ízületi sérülések ellátása 377

A fejezet eredményes oktatásához felhasználható anyagok:  Katonai alapismeretek munkafüzet (kiadói kód: HM-946771), a Honvédelmi Minisztérium által biztosított oktatócsomagban található anyagok. Közép- és emeltszintű érettségi témakörök felsorolása A középszintnél felsorolt követelmények az emelt szintre is érvényesek. VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint A Magyar Köztár-  A biztonsági kihívás fo A Magyar Köztársaság bizsaság galma és a biztonsági tonságpolitikai környezetébiztonságpolitikai nek változása a II. világhá kihívások típusai, a biolókörnyezete ború óta giai hadviselés  napjainkig  jellemzői, hatása a biztonságra  A Magyar Köztársaság  A globalizáció hatásai a  biztonságpolitikájának főbb biztonságra elemei, jellemző vonásai  Hazánkat fenyegető kato-  Hazánk Nemzeti Katonai nai kockázatok Stratégiájának fontosabb elemei  Hazánkat fenyegető nem katonai  A Magyar Köztársaság biztonsági helyzetének válto kockázatok zása a NATO-ba történt be A Magyar Köztársaság lépésünk óta Nemzeti Katonai  Stratégiájának fontosabb  Az Európai Uniós tagság hatása a Magyar Köztársaság jellemzői biztonsági helyzetére  A NATO létrejöttének törté A NATO létrejöttének nelmi körülményei okai és bővítésének  A NATO-doktrínák kidolgo állomásai zásának történelmi háttere,  A NATO fontosabb szerhatásuk a világpolitikai helyvei és feladataik zetre  Az Európai Unió létrejöt A NATO feladatrendszerétének körülményei, nek változása a kétpólusú vi fejlődésének állomásai lágrend megszűnése után  Az Európai Unió biztono A NATO válasza a ság- és XXI. század  védelempolitikájának cél biztonságpolitikai kihívásajai ira  Az ENSZ létrejötte, fon Az Európai Unió kialakulátosabb szervezetei sának folyamata, az integrá Az ENSZ tevékenysége a ció lépcsőfokai válságövezetekben  Az Európai Unió közös külés Témák 1.

378

 biztonságpolitikájának szükségessége és jellemzői  Az ENSZ tevékenysége a világ  válságövezeteiben 1945 óta  Az ENSZ első generációs béketámogató műveleteinek kialakulása, jellemzői  Az ENSZ második generációs béketámogató műveleteinek kialakulása, jellemzői  Az ENSZ harmadik generációs  béketámogató műveleteinek kialakulása, jellemzői 2.

A Magyar Honvédség felépítése és a katonai szervezetek jellemzői

3

A modern háborúk jellemzői

 A Magyar Honvédség feladatai  A parancsnok feladatai  A raj, a szakasz és a század felépítése  A harci erők általános feladatai  A lövészkötelékek jellemzői  A harckocsizó kötelékek jellemzői  A harci támogató erők általános jellemzése  A felderítő kötelékek jellemzése  A tüzérkötelékek jellemzése  A harci kiszolgáló-támogató erők általános jellemzői  A logisztikai támogatás jellemzői  Az egészségügyi kötelékek jellemzői  A szerződéses katonák kiképzési rendszerének elemei  A modern háborúk jellemző vonásai

379

 A Magyar Honvédség béketámogató  tevékenységének története  A Magyar Honvédség aktuális külföldi  misszióinak feladatai és jellemzése  A Magyar Honvédség felépítése,  haderőnemeinek jellemzői

 A globalizáció és a modern hadviselés kapcsolata

4.

Térkép- és tereptani alapismeretek

 A különleges egységek jellemzői és feladatai  A modern haditechnikai eszközök jellemzői  A meghatározó terepelemek jellemzői  A terep felosztása  A tájtípusok jellemzői  A földrajzi fokhálózat jellemzői  A védelmi célú térképek vetületei  Az UTM hengervetület jellemzői  Az UTM vetület koordinátarendszere  A földrajzi koordinátarendszer  Az MGRS azonosító rendszer  A GEOREF azonosító rendszer  A térképi jelek csoportosítása és jellemzése  A jelkulcs felépítése és tartalma  A domborzat ábrázolása a topográfiai térképeken  A tájoló felépítése és jellemzői  A földrajzi, mágneses és hálózati északi irányok összefüggései  A világtájak meghatározása és kitűzése tájolóval  A világtájak meghatározása egyéb módszerekkel  A térkép tájolása tájolóval  A térkép tájolása vonalas tereptárgyak alapján  Az álláspont meghatározásának módszerei  A GPS gyakorlati alkalmazási lehetőségei

380

 A terep alkotóelemeinek fontosabb jellemzői, hatásuk bemutatása a harc kimenetelére  A terep- és tájtípusok jellemzői, hatásuk elemzése a katonai tevékenységekre  Egy adott pont UTM koordinátájának meghatározása  Egy adott pont földrajzi koordinátájának meghatározása  Egy adott pont MGRS azonosítójának meghatározása  Egy adott pont GEOREF azonosítójának meghatározása  Az IMW szelvényezési rendszer jellemzése  A földrajzi, a mágneses és a hálózati északi irányok öszszefüggései  Tájékozódási módszerek a terepen  A GPS alapú tájékozódás elve

5.

5.1

Az általános katonai ismeretek A harcászat alapfogalmai

5.2

A béketámogató műveletek

5.3

A lőelmélet alapjai

5.4

Túlélési ismeretek

5.5

ABV védelmi alapismeretek

 A harc fogalma és tartalma, a harci lehetőségek összetevői  Az összfegyvernemi harc fogalma és jellemzői  A védelem és a támadás formái, valamint méretei  A katonák általános kötelmei harcban  A katonák mozgásmódjai a harcmezőn  A béketámogatás fogalma és célja  A békeműveletek felosztása és jellemzői  A nem háborús műveletek felosztása és jellemzői  A békefenntartó eljárásmódok felosztása és jellemzői  A gyalogsági fegyverek lőszereinek felosztása  Az éles lőszer típusai, felépítése és részei  A röppálya fogalma és elemei  -A túlélésre történő felkészülés feladatai a kiképzés során  A menedék helyének kiválasztási szempontjai  A tűzrakás módjai  A növények fogyaszthatósági tesztjének lépései  A személyi álcázás végrehajtása  Az atomrobbanás pusztító hatásai és jellemzésük  A vírusok, baktériumok és a gombák jellemzése

381

 A béketámogató eljárások rendszere az 1992-es ENSZ főtitkári jelentés alapján  Az egyes békefenntartó eljárásmódok bemutatása

 A katonákat érhető rendkívüli helyzetek rendszere  A túlélés érdekében szükséges teendők bemutatása

 A nukleáris fegyverek jellemzői, alkalmazásának hatásai  A vegyi fegyverek csoportosítása és jellemzése

 A mérgező harcanyagok  A biológiai fegyverek csocsoportosítása portosítása és jellemzése  Az idegbénító hatású mérgező harcanyagok jellemzői  Az általános hatású mérgező harcanyagok jellemzői  A hólyaghúzó hatású mérgező harcanyagok jellemzői  A fojtó hatású mérgező harcanyagok jellemzői  Az ingerlő hatású mérgező harcanyagok jellemzői  A pszichotoxikus mérgező harcanyagok jellemzői  A növényzetpusztító mérgező harcanyagok jellemzői  A védekezés módjai a biológiai harcanyagok ellen 5.6

Haditechnikai ismeretek

 A Magyar Honvédség jellemző haditechnikai eszközeinek jellemzői  A gépkarabély részei, működése és jellemző adatai  A pisztoly részei, működése és jellemző adatai  A támadó kézigránát részei, működése és jellemző adatai  A védő kézigránát részei, működése és jellemző adatai  A harckocsi jellemzése és fegyverzete  A gyalogsági harcjármű jellemzése és fegyverzete  A vadászrepülőgép jellemzői és technikai adatai

382

6.

Alaki ismeretek

7.

A honvédelem rendszere és a honvédelmi kötelezettségek

8.

Hadijogi alapismeretek

 A harci helikopter jellemzői és technikai adatai  Az alakiság alapfogalmai  A „Vigyázz!” állás, a „Pihenj!” állás végrehajtása  A „Szerelvényt igazíts!”, a „Terpeszállás!”, „Oszolj!” vezényszavak végrehajtása  A „Jobbra át!”, „Balra át!” és a „Hátra arc!” vezényszavak végrehajtása  A tiszteletadás végrehajtása  Menet az elöljáróhoz, jelentés, jelentkezés végrehajtása  A katonai rendezvények alaki tartalma  A minősített időszakok jellemzői  A Honvédelmi Tanács fontosabb feladatai  A minősített időszakokban elrendelhető rendkívüli intézkedések  Az állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségei  A Magyar Honvédség tényleges állománya  A hivatásos jogviszony jellemzői  A szerződéses jogviszony jellemzői  Az önkéntes tartalékos jogviszony jellemzői  A genfi egyezmények létrejöttének körülményei, fontosabb elemei  A hágai egyezmények létrejöttének körülményei, fontosabb elemei

383

 Az alaki tevékenység kialakulása, az alakiság jelentősége a katonai fegyelem fenntartásában

 A Magyar Köztársaság honvédelmét meghatározó jogszabályok  A minősített időszakok elrendelésének feltételei, az egyes minősített időszakok jellemzői  A honvédelmi kötelezettségek rendszere, tartalma  A honvédelem rendszerének irányítása minősített időszakokban  A Honvédelmi Tanács öszszetétele és feladatai

 A harcosok jellemzői  A zsoldos jellemzői  A terrorizmus jellemző vonásai  A harcképtelenség ismérvei  A hadifoglyokkal szembeni bánásmód szabályai

 A polgári lakosság és a polgári javak védelme  A meglepő aknák jellemzői  A hitszegés fogalma  A Nemzetközi Törvényszék feladatai 9.

A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben

10.

Egészségügyi ismeretek

 A katonai rendfokozatok  A napirend fő pontjai  A Magyar Honvédség ügyeleti szolgálatai  A függelmi viszonyok  A parancs fogalma, a parancsadás jellemzői  A kihallgatás  A szolgálati érintkezés szabályai  A katonák járandóságai  Teendők a baleseti hely színen  Ellátási sorrend normál balesetekben  Ellátási sorrend katasztrófákban és tömeges balesetben  Az elsősegélynyújtók feladatai a mentők megérkezéséig  A sérült mozgatására alkalmazható módszerek  Fektetési módok a sérültek ellátásakor  Az eszméletlenség megállapításának módszerei  Az eszméletlen beteg ellátása  Az eszméletlen beteg vagy a sérült mozgatása  A halál biztos jelei  Az újraélesztés végrehajtása  A defibrillátor alkalmazása  A vérzések típusai  Az artériás vérzés ellátása 384

 Az artériás nyomókötés elkészítése  A vénás vérzés ellátása  A vénás nyomókötés elkészítése  A kapilláris vérzés ellátása  A fedőkötés elkészítése  Kötözési alapelvek  A törések fajtái  A törések tünetei  A törések ellátása  Az ízületi sérülések fajtái  Az ízületi sérülések ellátása  A harctéren megsérült katonák ellátásának szakaszai  A mérgezések ellátásának szabályai A tantárgy pedagógiai rendszerének jogszabályokban megjelent elemei:  A tankönyv. ( OH.: HM-69157)  A munkafüzet.( OH.: HM-94671)  A tanári kézikönyv.  A kerettanterv. (51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet 7.13 sz. melléklet)  A kétszintű általános és részletes érettségi követelmények. ( 1/2012 (I.3.) NEFMI rendelet 2. sz. mell.)

385

Helyi tanterv. Közismereti program. Szakközépiskola

Recommend Documents