PÁPAI PÁRIZ F E R E N C . . P A N KÜLÖNBÖZŐ K I A D Á S A I í r t a : Dr. társaság)
VITA
ZSIGMOND
CORPORIS'--ANA K
( A I U D , R o m á n Népköz
A . magyar orvostörténet k u t a t ó i mindig a legnagyobb tiszte lettel és elismeréssel írtak Pápai Páriz Ferenc Pax Cor poris-áról. Ez az összefoglaló és úttörő jellegű magyar orvosi munka ( m i u t á n kevés volt az orvos) hosszú időn keresztül a legszüksé gesebb gyakorlati orvosi ismereteket terjesztette az olvasók tömegei között. Dézsi Lajos lényegében ma is helytálló ítélete szerint „nyelvének magyarossága, gyógyszereinek sokfélesége rendkívül népszerűvé és keresetté t e t t é k azt, amit eléggé bizo n y í t az is, hogy a szerző életében négy, halála után pedig három kiadást ért meg (1). E szerint a Pax Corporis kiadásai a követ kezők lennének: 1. Kolozsvár, 1690.2. Lőcse, 1692. 3. Kolozsvár, 1695. 4. Lőcse, 1701. 5. Kolozsvár, 1747. 6. Kolozsvár, 1759. 7. Kolozsvár, 1774. Dézsi Lajosnak ezt a véleményét azonban sokban k i kell egészítenünk. A Pax Corporis kiadásainak adatait Dézsi Lajos, Szabó Károly (2) és Petiik Géza bibliográfiái munkáiból (3) vette. Ugyaneze ket az adatokat találjuk ezután Szinnyci József életrajzi lexi k o n á b a n (4). Győry Tibor Magyarország orvosi bibliographiájában (5) és az újabb m u n k á k b a n is Petrik bibliográfiai adatait a leg újabb k u t a t ó k is elfogadták (6) anélkül, hogy a különböző kia dásokat összehasonlították és a köztük levő különbségeket meg állapítani igyekeztek volna. így t e h á t a Pax Corporis különböző 10*
147
kiadásainak t a r t a l m i változásairól, továbbá a X V I I I . századi kiadásokról ma sem tudunk t ö b b e t , m i n t a X I X . század végén, és ezzel együtt meg sem kíséreltük felmérni az ú j a b b kiadások jelentőségét. Ü g y véljük, hogy a Pax Corporis különböző kiadá sainak alaposabb vizsgálatával ennek a m u n k á n a k korabeli h a t á s á t , és t u d o m á n y o s irodalmunkban való jelentőségét is pontosabban felmérhetjük. Pápai Páriz Ferenc a Par Corporist Baselből h a z a t é r v e , több m i n t egy évtizedes orvosi gyakorlattal, férfi kora delén adta k i . A korabeli leghíresebb orvosprofesszorok munkáira és előadásaira alapozta t u d á s á t , amely kora színvonalának megfelelt és így juthatott t o v á b b a hazai olvasókhoz. Első k i a d á s a 1690-ben, Apafi Mihály fejedelem halála évében, az önálló erdélyi fejede lemség megszűnésekor jelent meg Kolozsvárt, az utolsó pedig ugyancsak Kolozsvárt 1774-ben és e kiadás m á r Bessenyei fel lépése utáni évekre, a felvilágosodás idejére esik. Ugyanebben az évben jelenik meg Weszprémi István: „Succincta Medicorum Hungáriáé et Transilvanie Biographia" c. nevezetes m u n k á j a (7), mintha csak azt jelképezné, hogy a t u d o m á n y lángját egymásnak adják á t legjelesebb orvosaink, és az egyre erősebben lobogva m u t a t ú t a t a fejidő társadalomnak. Egy év m ú l v a (1775) Kolozs v á r t felállítják az orvos-sebészi intézetet, és így E r d é l y egész ségügyi viszonyai is fokozatosan javulhatnak. E két időszak k ö z ö t t eltelt t ö b b , mint nyolcvan év hosszú időn keresztül a nyomorúságot, a megszálló idegen katonaság pusztításait, a kuruc és labanc hadak harcait és fosztogatásait, majd a szabadságharc elbukása u t á n az egyre súlyosbodó elnyo m á s t és a növekvő ínséget jelentette a nép s z á m á r a . A X V I I I . század folyamán a Törökországból behurcolt pestisjárványok t ö b b ízben végigpusztítják E r d é l y t és K ö z é p - E u r ó p á t , és a jaj veszékelő nép alig talál valahol segítséget. A felvilágosodást előkészítő t u d o m á n y n a k ilyen körülmények k ö z ö t t lassan ugyan, de megnőtt a tekintélye. Kihez fordulhatott volna inkább a m a g á r a hagyott, nyomorúságtól, betegségtől marcangolt sze gény nép, m i n t a papjához és az orvoshoz, aki éppen feléje n y ú j t o t t a k i kezét és a gyógyulás lehetőségeiről beszélt? Pápai Páriz Pax Corporis-R valóban a legjobbkor jelent meg. U t á n a követ-
kezhettek a betegségeket és az egészséges élet törvényeit ponto sabban, megbízhatóbban feltáró orvosi m u n k á k . A Pax Corporis első kiadását N é m e t h i Mihály nyomtatta ki Kolozsvárt, 1690-ben a ref. kollégium nyomdájában. Kevéssel a z u t á n , még ugyanebben az évben, Veresegyházi István vette á t tőle a nyomda vezetését (8), így t e h á t a Pax Corporis az év első felében jelenhetett meg negyed r é t formában, egészen egy szerű könyvdíszekkel. Ezt az első k i a d á s t Pápai Páriz Teleki Mihálynak, Apafi fejedelem szinte m i n d e n h a t ó tanácsosának és feleségének, Vér Juclithnak ajánlotta. Teleki Mihály azonban m á r alig olvashatta el a Pax Corporist, mert a Thököly elleni h á b o r ú előkészületei foglalkoztatták, és 1690. augusztus 21-én a T h ö k ö l y Imre elleni zernyesti c s a t á b a n elesett. Érdekes, hogy P á p a i Páriz ezután a „Tekintetes Üri Asszony "-hoz, Vér Judithhoz i n t é z e t t ajánlásában részletesen m e g m a g y a r á z t a az orvosi t u d o m á n y feladatát és lehetőségeit. P á p a i Páriz h a b á r szilárdan vallásos felfogás alapján állott, és a gyógyulást az orvos mellett a „ m e n y b ő l kormányzó bölcs I s t e n t ő l " várta, de kereste a bibliai csodáknak természetes m a g y a r á z a t á t , azonban a cso dákra való várakozást határozottan elítélte. „Aki csuda-tétel által való orvosoltatást v á r akkor, mikor keze között vagy keze ügyében vagyon a rendes és szabados eszköz, vétkezik az Istentől mutatott bölcs rend ellen" . . . írta. A Biblia t u d o m á n y o s m a g y a r á z a t á h o z hasonlóan „szükség, hogy . . . a testi nyava lyáknak gyógyításában is fákhoz és füvekhez n y ú l l y u n k . " A racionális gondolkozás, a természet világának k u t a t á s á r a és megismerésére való törekvés t e h á t m á r így jelentkezik, mert ez képezi az orvostudomány alapját. A korabeli orvosok gyakori tévedéseit, tehetetlenségét látva azt is nyíltan megmondotta, hogy „ a z Orvosok az ő m u n k á j u k b a n nem csalhatatlanok, de abból-is nem következik az, hog}' edgy nyavalya-is nem volna gyógyítható, természetből vett eszközökkel." Ezzel a fontos kijelentésével Pápai Páriz az orvosi t u d o m á n y o k fejlődésébe vetett hitét is kifejezte. És végül megfogalmazta az orvos fel a d a t á t is : ..tisztünk ez, hogy e bizonytalanságban elkövessünk mindent, valamit életünk meg-marasztalására illendőnek és szabadosnak ítélünk lenni." Ezért sorolja fel az egyes betegségek
u t á n a legkülönféle orvosságokat; hadd legyen miből válogatni. É s pedig válogassanak e k ö n y v alapján orvosságokat azok, akiknek a k ö n y v é t írta, vagyis az „igyefogyott szegények", „ k i k n e c nincsen mindencor kezec ügyében értelmes Orvos, kiváltképpen falukon." Az orvosi hivatásnak ezt az előremutató megfogalmazását P á p a i Páriz Enyeden 1687-ben „Siralmas E s z t e n d ő b e n " írta. A könyvét olvasgató késői orvosok, amikor a m ű orvosi része m á r rég elavult, legfőképpen ezt vehették á t tőle. A z ajánlást Sz. Némethi Sámuel kolozsvári református pro fesszor verse követi. Ez a vers a lélek és a test orvosát dicséri. A Pax Corporis ebben az első kiadásban, amint tudjuk, még csak h é t könyvből állott, és az ajánlásokon és a tartalmon k i v i d 320 lapot tett k i . A k ö n y v utolsó lapján Pápai Páriz az igézetről írt és ezzel az első k ö n y v V I I I . részében írottakat kiegészítette. Ezt a részt később kissé módosítva a V I I I . könyv X V I I I . részé nek I V . fejezetében helyezte el, s í g y egységesebbé tette m u n k á j á t . Végül a hibák kijavítását is közli. K é t év m ú l v a , 1692-ben, Lőcsén jelent meg a következő 8-ad alakú kiadás azonos fel osztással és szinte azonos szöveggel. Pápai Páriz azonban ezt a k i a d á s t nem ismerte el magáénak, ú g y látszik beleegyezése nélkül a d t á k k i . Maga a szöveg azonban i t t is ugyanaz. Feltűnő azonban a c í m b e n : ,,az Házi Czelédes (!) G a z d á k n a k és Gazdaszszonyoknak, k i k Városokban és Falukon Iáknak, és sok ügyefogyott szegényeknek hasznokra" adta k i m ű v é t a szerző. Az 1. és 3. k i a d á s b a n ellenben csak ezt í r t a : ,,és sok ügye-fogyott Szegé nyeknek hasznokra . . . " A k é t cím közötti különbségen is elgondolkozhatnánk, elég azonban ennek alapján ismételten azt hangsúlyoznunk, hogy Pápai P á r i z éppen a szegény népnek s z á n t a munkáját. A 2. kiadás ajánlása „az kedgyes Olvasóhoz" szól, u t á n a i t t is a Sz. Némethi Sámuel verse, majd az első k ö n y v következik. Fontosabb ennél az 1695-i Tótfalusi K . Miklós nyomdájában készült kiadás, amelyből sajnos, kevés példány maradt ránk. M á r Dézsi Lajos megállapította, hogy ezt a kiadást Pápai Páriz a V I I I . könyvvel bővítette, így alapjává lett ez a későbbi kia d á s o k n a k is (9).
Az új kiadás m á s részeiben is különbözik az előzőktől (10). Az erdélyi fejedelemség megszűnt, Apafi fejedelem és Teleki Mihály m á r rég meghalt, helyettük a g u b e r n á t o r és Bethlen Miklós kancellár képviseli a Bécstől függő hatalmat. Pápai Páriz a m e g v á l t o z o t t időhöz alkalmazkodva E r d é l y guberná t o r á n a k , Bánfi Györgynek és „kedves H á z a s - T á r s á n a k " , Bethlen K l á r a asszonynak ajánlja a m u n k á j á t . Ezúttal hivatkozik Pápai P á r i z első ízben az anatómiára, amely megismertet testünknek állapotával, annak „minden ízei és részetskéi szerint v a l ó " fejtegetésével. De nemcsak a testre gondol, hanem a lélekre is, és azt mondja, hogy az egészség igazi „ f u n d a m e n t u m a " „a lélek csendessége". Az orvostól a k o r t á r s a k is azt v á r j á k , amint ez a P á p a i Párizhoz intézett versekből is kitűnik, hogy az orvos a lélek békéjére, nyugalmára is figyelmeztessen, a test és lélek egészségét e g y a r á n t szolgálja. Az ajánlás u t á n az előző kiadások ból m á r ismert „Előljáró beszéd" következik. E z t a későbbi kiadásokban is a „Természet t i t k a i t tanuló 01vasó"-nak ajánlva, változatlanul találják meg. Az „Előljáró beszéd" eszerint való ban a könyv kiegészítő és magyarázó részévé v á l t . Sz. Némethi Sámuel verse u t á n ezúttal P á p a i Páriz enyedi t a n á r t á r s á n a k , Enyedi Istvánnak, t o v á b b á Csepregi T . Mihály kolozsvári „ O r t h o d o x Professor"-nak és M . Tóthfalusi K . Miklósnak Pápai Páriz m u n k á j á t dicsérő verseit olvashatjuk. A Pax Corporis első jellemzései és értékelései szólalnak meg bennük. Enyedi I s t v á n , aki Pápai Páriz szándékát és törekvéseit jól ismerhette, azt emeli k i , ami számunkra is legjellegzetesebb vonása az első magyar orvosi könyvnek. ..Nem írta e K ö n y v e t Orvos Doctoroknak, (Más nyelven és formán kész szólni azoknak;) K i v á n t i t t használni ügye-fogyottaknak. Mondgy jót a z é r t hasznos, jó H a z a - F i á n a k . " Csepregi T. Mihály azt hangsúlyozza, hogy ez a k ö n y v a test és lélek békességét adja. Ennél is érdekesebb azonban, M . Tót falusi Kis Miklós, a jeles nyomdász verse, mert r á m u t a t arra
is, hogy m i újat hozott ez a kiadás. Az első kiadás „hijános v o l t " mondja, de a szerző most m á r tökéletesebbé tette a mun káját és eleget tett minden k í v á n s á g n a k : „ K i v á l t (amit i t t m é g minden ditsért,) Boldogtalan kisdedek k e d v é é r t Szükséges és hasznos, i t t A m i n t , s amiket leírt." A Pax Corporis t e h á t ú g y látszik m á r a korában jelentkező társadalmi igényt kielégítve lett teljesebb az ú j , gyermek gyógyászati résszel. Rendkívüli jelentősége az, mondja T ó t falusi Kis Miklós, hogy ezáltal az olvasó „az egész Orvos-tudo m á n y n a k Értésére j u t t a t o t t " . „ M i n t Biblia Lelkednek Ollyatén cz Testednek," állapítja meg végül az előzőket mintegy összegezve a n y o m d á s z , aki P á p a i Páriz benső b a r á t j a volt és munkája jelentőségét is leginkább m e g é r t e t t e . A betegségektől m e g n y o m o r í t o t t és ma gára hagyatott népnek valóban olyan segítséget n y ú j t o t t a Pax Corporis, amelyet hosszú időn keresztül nem p ó t o l h a t o t t semmiféle m á s munka. Közvetlenül Apáczai törekvéseihez kap csolódván most első ízben t ö r t utat egy tudományt népszerű sítő és a természet megismerésére t a n í t ó orvosi k ö n y v az egész nép felé. A X V I I I . századi olvasók számát bizonyára szaporí totta, és ezzel az orvosi t u d o m á n y o k tekintélyét, az orvosok gyógyító képességébe és az általuk ajánlott gyógyszerekbe vetett hitet és bizalmat is fokozatosan megerősítette. Nem feladatunk itten a Tótfalusi-féle kiadás tipográfiai saját ságait, az előző kiadásoknál sokkal finomabb, harmonikusabb és ezért formailag is időt álló n y o m t a t á s á t , könnyed fejléceit jellemezni, csak azt kell hangsúlyoznunk, hogy a h a n y a t l ó , és politikailag i m m á r jó időre tehetetlen erdélyi életben egy haladó szellemű és a népe j a v á é r t küzdő orvos és egy kiváló n y o m d á s z m u n k á j á n a k összetalálkozásából olyan munka született, amely
értékes, eleven örökségként maradt h á t r a a X V I I I . század tudósai és olvasói számára. A t o v á b b i a k b a n a figyelmet i n k á b b az új kiadásnak az előző kiadásokhoz h o z z á a d o t t , illetőleg meg v á l t o z t a t o t t szövegrészeire fordítjuk. Tudjuk, hogy a Pax Corporis eredetileg h é t könyvből állott, amelyekben P á p a i Páriz sorra vette az emberi testrészek k ü l ö n böző betegségeit. A Pax Corporis 1695-i kiadása bővül első ízben a V I I I . könyvvel. Ez okozta az előző részek t a r t a l m i változásait is. Az első k ö n y v a „főnek nyavalyáiról" szólt. Ennek a k ö n y v n e k a V I I I . része az első kiadásban a következő címet viselte: „Az apró gyermekek forrózásáról, mellyet köznévéi Igézetnek hívnak." Ennek helyébe a harmadik és későbbi kiadásokban a következő rész került „A Megnyomásról vagy L ü d é r t z r ő l " (11). Pápai Páriz ugyanis m á r a Pax Corporis nyolcadik könyvében külön fejezetet szentelt az a p r ó gyermekek betegségeinek, o t t van szó „ a z apró gyermekek forrózásáról" és az ,,Igézet"-ről is. Az „Igézet" ( V I I I . könyv, X V I I I . rész, I V . ) c. rész első fele nagyrészt megegyezik az első kiadás 1. k ö n y v é n e k V I I I . részé vel. A „Megnyomásról vagy Lüdértzről'i c. újonnan betett rész anyaga sok tekintetben ma is érdekes. P á p a i Páriz i t t ugyanis a lidércnyomásnak nevezett rossz alvás természetes okait igyekezett a korabeli orvostudomány elmélete alapján meg állapítani. A helyes diétára és a mértékletes életre vonatkozó tanácsait a mai betegek is megfogadhatják, h a b á r a betegségről, a rosszullétről adott m a g y a r á z a t a és gyógyszerei m á r rég ela vultak és ma nevetségesnek látszanak. Kétségtelen, hogy P á p a i Páriz a t u d o m á n y fegyvereivel a babonák ellen mégis felvette a harcot, és fokozatosan t ö r t utat az ésszerű, természettudomá nyos gondolkozás számára. Megváltozott a második k ö n y v is, amelyben a fej egyes részei nek betegségeiről van szó. Az első kiadásban a 11. k ö n y v X . része „A Fog-fájásról" szólott. U t á n a egy Toldalék következett ..A gyermekeknek F^ogak hasadásáról" címmel. A későbbi k i a d á sokban ez a rész á t m e n t a V I I I . könyvbe „Az a p r ó gyermekek . . . nyavalyáiról" c. fejezet X I I . részébe és helyébe „A Száj Büdösségéről" c. fejezet került. P á p a i Páriz i t t nem csupán a beteg fogakra és a fogfájásra gondolt, hanem a fogak tisztítására is.
M i n t m á s esetekben, i t t is a megelőzést tartotta fontosnak. A hazai olvasó most első ízben kaphatott olyan általános egész ségügyitanácsokat, amelyeket a későbbi orvostudomány t o v á b b fejlesztett. E z u t á n a különböző kiadásokban egyformán következik „Az ínynek vagy F o g - h ú s á n a k nyavalyáiról" szóló fejezet. A I I I . könyvben nem t a l á l t u n k semmi v á l t o z t a t á s t . A I V . k ö n y v 1. részének vége a későbbi kiadásokban három bekezdéssel b ő vült. Ezekben a „rendetlen és képtelen É t e l kívánásról" van szó. A következő könyvekben csak jelentéktelen helyesírási j a v í t á s o kat v e t t ü n k észre. A későbbi kiadásokban m á r ilyen javításokra szorítkozhatott a P á p a i P á r i z András m u n k á j a . Az első kiadás V I I . k ö n y v e a pestisről szóló elevenen, sok helyt megdöbbentő jellemző erővel megírt fejezettel v é g z ő d ö t t be. A fertőzésről, a j á r v á n y terjedésének okairól írva P á p a i Páriz kíméletlenül tárja fel a korabeli E u r ó p a bűzös sebeit. „Hlyen a régi koporsóknak (kiváltkép ha valami dögös beteg ségben holtanak-meg régen) valami okon, vagy akarva vagy föld-indulás, vagy vízmosás által valaholott lött felbontása . . . Ide való, táborozásnak idején a holt testeknek megbüszhödése . . . í g y a Városokban a szemét és ganéj dombok : amint ennek az á r r á t gyakorta sok ezer embereknek hirtelen elveszésekkel fizette meg ezelőtt a nagy Paris városa Franciában, melly-is most sokkal tisztábban t a r t a t i k . Megesik a ez drágaságban-is, mikor a nagy szükségnek m i a t t a mindent öszve eszik a szegény ember: holott a nag} Rendeknek egerei és egyéb férgek gabo nával felettébb is bövölködnek." Nem folytatjuk t o v á b b és az ajánlott egészségügyi rendszabályok közül is csak egyet e m e l ü n k i t t k i : „Szükség azért minden közönséges helyeket, h á z a k a t , és utakat minden rútságtól t i s z t á n tartani, templomot, scholát, udvart, t a n á t s h á z a t , ú t z á k a t , s kutakat kiváltképen, minthogy azokból fűtünk, főzünk, mosdunk." Ilyen és ehhez hasonló, eddig nem eléggé m é l t á n y o l t utasításaival lett a Pax Corporis újabbkori egészségügyünk megalapozójává. 7
A V I I I . k ö n y v mintegy 55 oldallal növelte a könyv a n y a g á t , és így a Pax Corporis (12) a későbbi kiadásokban (1747—74) az Elöljáró beszédben és a tartalmon kívül 410 oldalt tett k i .
Ezt a V I I I . k ö n y v e t tizennyolc részre osztotta fel Pápai Páriz Ferenc. Az egész test külsején, felületén, bőrén jelentkező betegségeket írta ebben le. Itten beszélt a fekélyekről, az égési sebekről, a zúzódásokról. a mérgezésről és a veszettség gyógyítá sáról is. Mindezeknél figyelemre m é l t ó b b n a k tartjuk, hogy Pápai Páriz „ A z apro Gyermekek külső és Belső közönségesebb Nya valyáiról" című fejezettel is megtoldotta a k ö n y v é t . Ebben a fejezetben a beteg gyermekeket megfigyelő, bölcs orvos áll előttünk, aki a szülőknek és a nevelőknek könnyen megvalósít h a t ó gyakorlati t a n á c s o k a t adott. P á p a i Páriz ebben az időszak ban a Bethlen-kollégium t a n á r a volt és élete az ifjúsággal is szoros kapcsolatban állott. Talán éppen ez késztette arra, hogy a gyermekek betegségeivel is foglalkozzék. Könyvének ez a fejezete a következő részekből áll. „ I . Forrózás, I I . Feje kiomlása, I I I . Olt-var. I V . Igézet, V. Ijjedezés, V I . Alatlanság. V I I . Nyavalya-törés. V I I I . Merevedés. I X . Füle kijárása. X . Ajaka-tserepezés. X I . Száj-fájás, rothadás, X I I . F o g h a s a d á s . X I I I . Békája. X I V . H u r u t . X V . Torka-fájás. X V I . Orra dugulása, X V I I . Okádozás, t s u k l á s . X V I I I . Has fájás. X I X . Potrohosság. X X . Has-szorulás. X X I . Has-menés. X X I I . Véghurka le-jövés. X X I I I . E r ő l t e t é s . X X I V . Geleszta. X X V . Szakadás. X X V I . Köldök megkeles. X X V I I . Ki-párlás. X X V I I I . Fokadekok. X X I X . Eb-agja." E z ú t t a l is a fej egyes részeinek megbetegedéséről t é r t á t P á p a i Páriz a gyomor, a has és a belső részek betegségeire. Gon dolt a lázra (forrózás), a gyermek igézésére, ijedezésére, ideges, nyugtalan álmára is. és józan észre hivatkozva megvetéssel szólott a babonákról. Jellemző ezzel kapcsolatban a következő megjegyzés: ,,Az Aszszonyok által elkövetni szokott b a b o n á k r ó l , melyekkel az Igézetben élnek minthogy semmi természeti erő bennük nem látszik, nem szolok". H a b á r Pápai Páriz maga sem t u d o t t egé szen megszabadulni a korabeli babonáktól, mégis mindig a ter mészet adta gyógyszereket ajánlotta, és a természet megismeré sével és felhasználásával igyekezett leküzdeni a betegségeket. Több ízben r á m u t a t o t t a betegségek okaira is. pl. az á l m a t l a n ságról írva annak okát a lázban, hasfájásban és különböző
emésztési zavarokban kereste. Figyelmeztette a szülőket, hogy ne bódítsák a gyermek léjét „ v a l a m i a l u t ó v a l " (altatóval). J ó l ismerte a meleg párolás h a s z n á t , a gyermek fogzásával j á r ó fájdalmakat, és ezért a gyermek ínyének sótalan vajjal v a l ó dörgölését, szükség esetén m e g h a s í t á s á t ajánlotta. Tudta, hogy az álmában ijedező gyermeknek j ó t tesz, ha „szín mézet" adnak „ j ó t s k á n " nyalogatni; hogy hasfájáskor jól esik, ha a gyermek nek meleg spongyát kötnek a g y o m r á r a és jó melegben lefektetik, hogy a szorulás ellen használ, ha a gyermek „alfelébe" szappan ból és mézből készített csapot tesznek. Számos tanácsot adott a gyermekekben élősködő gilisztának és az „eb agjának" (13) nevezett kutyaféreg elpusztítására. A gyermek kipállásakor ..fejér í r " és m á s kenőcsök mellett az „apró lisztté" t ö r t á r p a k á s á t , a púderezést is ajánlotta. Ugyancsak időtálló tanácsa volt a „ s z a k a d á s " , sérv esetén „ruhából vagy irhából készített illendő k ö t ő v e l " , vagyis sérvkötővel „jó-szorosan" kössék á t a gyermeket. E néhány példa azt is bizonyítja, hogy Pápai Páriz sok évszá zados népi és orvosi tapasztalatokat gyűjtött össze és adott á t olvasóinak világos megfogalmazásban; egy részük éppen ezért terjedhetett el könnyen és hatolhatott mélyen a nép t u d a t á b a (14). A X V I I — X V I I I . századi erdélyi népnyelv szavai és kife jezései a nyelvezetét ízessé teszik (15), egyszerűen és logikusan felépített mondatai pedig a magyar orvosi stílusnak sokáig m i n t a k é p ü l szolgálhattak; olvasása ma is tanulságos. A Pax Corporisnak ez a része nem csupán a későbbi kiadások r é v é n vált i s m e r t t é a nép körében, hanem másolat útján is. Ezt bizonyítja a nagyenyedi B e t h l e n - k ö n y v t á r egyik kézirata. (Ms. 26. Verestói György. A heidelbergai Cathechismusban levő Ur-napoknak Sz. írás szerint való magyarázatja.) A többiektől m á s o l t terjedelmes kézirat Verestói György kolozsvári református teológiai professzor (1728—64) m a g y a r á z a t a i t tartalmazza. A z V . kötet utolsó négy levelén „Az apró Gyermekek külső és belső közönségesebb N y a v a l y á i r ó l " címmel egy, az előzőktől teljesen független kéziratrészietet olvashatunk. A kézirat P á p a i P á r i z Pax Corporisa azonos c í m ű utolsó fejezetének pontos másolata a X X I . részig. A k é z i r a t o t az előző oldalon t a l á l h a t ó bejegyzés szerint Kassai Sigismondus kolozsvári diák írta le
1741 októberében vagy azután. Kassai Zsigmond 1736. I . 5-én subscribált a kolozsvári református kollégiumban, és a következő é v e k e t ott töltötte. Valószínűleg preceptor lehetett, amikor a Pax Corporisnak ezt a részét lemásolta és az iskolai életben fel is használta. Nem tudjuk, hogy Kassai Zsigmondnak ez a gyermekgyógyá szati jegyzete m a g á b a n áll-e és hogy vajon milyen célokat szol g á l t . Mégis kétségtelennek látszik, hogy ezáltal a Pax Corporis nak ez a része behatolt az iskolába, és az iskolai egészségügy fejlesztéséhez is hozzájárulhatott. Nem tartjuk véletlennek, hogy a Pax Corporisnak éppen ez a része terjedt t o v á b b egy iskolai jegyzetben. A gyermekgyó g y á s z a t iránti érdeklődés felébredését, m a g á n a k a Pax Corporis ezen utolsó részében pedig a nyomtatott magyar gyermek gyógyászati irodalom kezdeteit látjuk. P á p a i Páriz e szerint mintegy hetvenöt évvel előzte meg Csapó Józsefet, akinek a m u n k á j á t (Kis gyermekek isputálja . . . Nagy Károly, 1771) a magyar gyermekgyógyászati irodalomban alapvetőnek tart j u k . A leggyakoribb és legjellegzetesebb gyermekbetegségekkei m á r ő is foglalkozott, és gyógyításukban hosszú ideig helytálló orvosi tanácsokat adott. A X V I I I . század orvostudománya újabb tapasztalatokkal kibővítette ugyan P á p a i Páriz m u n k á j á t , de tanításainak a lényegét elfogadta. E m l í t e t t ü k , hogy P á p a i Páriz életében az utolsó 1701-i lőcsei kiadás jelent meg, mely szintén a Tótfalusi-féle kiadást vette alapul, változatlan címlappal. Az ajánlás azonban ebből m á r kimaradt, csak az „Elöljáró beszéd" és az üdvözlő versek maradtak meg változatlanul. E z u t á n a kuruc szabadságharc korszaka következett, amikor a kollégiumot és a várost két ízben feldúlták, a t a n á r o k t a n í t v á n y a i k k a l együtt bujdosókká lettek (16). A pusztulás u t á n más, sürgősebb feladatok foglalták le az enyedi professzort, és a Pax Corporis újabb kiadásáról szerzője életében t ö b b e t nem esik szó. 1716-ban meghalt P á p a i Páriz Ferenc és halála u t á n t ö b b , mint harminc esztendőt kellett várni a Pax Corporis új kiadására. 1747-ben jelent meg a Pax Corporis ötödik kiadása, valószí nűleg P á p a i Páriz Andrásnak, a szerző fiának kezdeményezésére
és költségére. A k ö n y v címlapján az előző szöveg mellett ugyanis ezt olvashatjuk : „Mostan pedig újabban, az Auctor Fia P á p a i P á r i z András M . D . Inspectioja, s némelly helyeken tett igazí t á s a alatt, sokaknak varasokra, Világra b o t s á t t a t o t t . " P á p a i P á r i z András csak jelentéktelen javításokat végzett apja m u n k á j á n , a szöveghez semmit sem t e t t hozzá. Az orvosi rész meg v á l t o z t a t á s a t e h á t m é g nem l á t s z o t t szükségesnek, csak az aján lás és az üdvözlő versek maradtak k i ebből és a következő k i a d á sokból is. Meglepő számunkra, hogy ez a kiadás m á r nem a református kollégium, hanem a jezsuita a k a d é m i a nyomdájában jelent meg, m i n t ezt a k ö n y v impresszuma jelzi. (Kolozsvárott az Acad. b e t ű k k e l 1747. Észten.) Az ezutáni kiadás ugyancsak Kolozs v á r t , a jezsuiták nyomdájából l á t o t t napvilágot. A Pax Corporis á t t ö r t e a felekezeti korlátokat, mert mindenki számára egyfor m á n hasznos k ö n y v volt és bizonyára sok román olvasó is belőle nyerte első orvosi ismereteit (17). A X V I I I . század második felében a világi jellegű irodalom és ezzel együtt a könyvkiadás fokozatos fejlődésének idején m é g n é g y kiadását ismerjük, ezek azonban tartalmilag nem változ tak. Meg kell i t t említenünk az 1755-i, i m m á r hatodik, eddig ismeretlen kiadást, amelynek egy példánya megvan Kolozsvárt a R . T. Akadémia 2. számú k ö n y v t á r á b a n . Ez a kiadás új c í m lappal, de különben változatlanul jelent meg. Ezt követi négy é v múlva, 1759-ben a hetedik, majd 1764-ben kisebb m ó d o s í t á sokkal a nyolcadik, eddig ismeretlen kiadás, amely a R. T . A k a d é m i a 2. számú kolozsvári k ö n y v t á r á b a n és a nagyenyedi Bethlen-könyvtárban is megvan. Az új kiadások a címek kieme lésével, a szöveg jobb beosztásával és új fejlécekkel levegősebbé, tetszetősebbekké váltak. Üj fejlécekkel, de az előzőkkel a?ónos beosztással és szöveggel jelent meg végül az 1774-i kilencedik, utolsó kiadás. Ezen kívül Weszprémi István egy 1756-i k i a d á s t is említ, ezt azonban nem ismerjük (18). Fíuszonhét é v (1747—74) leforgása alatt a Pax Corporisnak t e h á t öt kiadása jelent meg, h a t á s a t e h á t még abban az időszak ban is fokozódott, amikor m á r a magyar orvosi irodalom k i bontakozásáról (Weszprémi I s t v á n , Mátyus István, Rácz S á -
muel m u n k á i mellett számos népszerűsítő k i a d v á n y ) beszélhe tünk. Jellemző erre a többek között Juhász Máté Házi különös orvosságok c. népszerűsítő kis munkája, amelynek egyik példá n y á t a Pax Corporis 1774-i kiadásával kötötték össze, mint annak folytatását. Juhász Máté éppen ,,a Gyermekek bajáról" írva hivatkozik a Pápai Páriz munkájára (44. I.). A Pax Corporis hatásának t o v á b b terjedését m u t a t j á k azok az orvosi jellegű bejegyzések is, amelyeket számos példány elején és végén találunk. A köszvény, a vízkórság, a hideglelés és m á s betegségek esetében ajánlott régi, jól bevált háziszerek leírását olvashatjuk ebben a népi babonákkal összekeveredve, amint ez a nagyenyedi Bethlen-könyvtár egyik, 1764-i k i a d á s ú példányából kitűnik. A különböző írással írt bejegyzések azt bizonyítják, hogy a Pax Corporis-nak ez a példánya sok kézen ment át, és tulajdonosai kiegészítve igyekeztek azt t o v á b b adni. Kx idők folyamán így kétségkívül sok babona keveredett a Pápai Páriz orvosi tanácsai közé, és azok a nép körében meggyökeresedve h á t r á l t a t t á k a hazai népegészségügy fejlődését. Ezért kell ma a Pax Corporis eredeti törekvéseit hangsúlyoznunk, ezekre ma is építhetünk. Ha a Pax Corporis 1690. és 1774. között megjelent kilenc kiadásán végigtekintünk, nyomdászati, könyvkiadási és tudo mányos szempontból is eseményekben gazdag, változatos kor szakot ismerünk meg. A X V I I I . század közepén, amikor az er délyi könyvkiadás kezd egy kissé megélénkülni, még mindig csak nagyobb részt egyházi vagy alkalmi jellegű és latin nyelvű m u n k á k jelentek meg. A korabeli k ö n y v k i a d á s nehézségeit, Bod Péter önéletrajzát és a kéziratban maradt m u n k á k a t tanul mányozva ismerhetjük meg. Ebben a korszakban Pápai Páriz Ferenc Pax Corporis^ az a diadalmasan továbbterjedő magyar könyv, amely az egész nép igényeinek kielégítését szolgálja, de ugyanakkor az orvostudományok megbecsüléséhez és fejlődésé hez is hozzájárul. Alaposabb vizsgálatával bizonyára a nép orvosi tanácsainak és egészségügyi felfogásának megértéséhez is közelebb jutunk, az ősi babonák kiirtásáért folytatott harcban pedig éppen a P á p a i Páriz munkájában t a l á l h a t u n k ma is fel használható törekvéseket.
IROD ALO M 1. Dézsi Lajos : Magvar író és könyvnyomtató a X V I I . században. Budapest, 1899/289. old. 2. Szabó Károly: Régi magvar könyvtár. I . k. Budapest, 1879. 560., 575., 590., 645. old. 3. Petrik Géza: Magyarország bibliographiája, 1712 — 1860. 3. k. Budapest, 1891. 44. old. 4. Szinnyci József: Magvar írók élete és munkái. X . k. Budapest, 1905. 404. old. 5. Győry Tibor: Magvarország orvosi bibliographiája. Budapest, 1900. 205. old. 6. Kótay Pál: A „ P a x Corporis". Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei. 8 — 9. sz. Budapest, 1958. 9. old. 7. Weszprémiről, mint Pápai Páriz törekvéseinek folytatójáról 1. Síikösd Mihály: Tudós Weszprémi István. Budapest, 1958. 4 0 - 4 3 . old. 8. Ferenczi Zoltán: A kolozsvári nyomdászat története. Kolozs vár, 1896. 48. old. 9. Dézsi Lajos: i . m. 285. old. 10. A Pax Corporis tudománytörténeti értékelésére és a Tótfalusi féle kiadásra vonatkozólag 1. M. Zemplén Jolán: A magyar országi fizika története 1711-ig. Budapest, 1961. 90 — 91. old. 11. Az idézeteket m i n d e n ü t t a rendelkezésre álló 1747-i kiadásból vettem, és az eredeti helyesírást a lehetőség szerint megtar tottam. 12. Bbből 66 oldalt, t e h á t az egésznek szinte egy hatodrészét tette k i a V I I I . könyv. Ehhez járult még az Elöljáró-beszéd és a könyv Táblája, tartalomjegyzéke. 13. Az ebagjá-TÖl 1. : Magyari Kossá Gij.: Orvosi emlékek. Buda pest, 1929. 3 5 6 - 5 7 . ' old. 14. Parádi Ferenc: Pápai Páriz Ferenc orvosi értékéről. Az E. M . E tizenkettedik vándorgyűlésének emlékkönyve. ClujKolozsvár. 1934. 155. 1. Megemlíti többek között, hogy Domo kos községben most is a P. C. tanácsai alapján gyógyítanak. Megállapításait az újabb kutatások kiegészítik, és a P. C. helyes értékelését adják. L . Bologa V. L . Adalékok a R. N . K . orvostudományának értékeléséhez. Bukarest, 1955. 145. old. 15. Pápai Páriz nyelvére, szókincsére vonatkozólag 1.: Csapodi L : Pápai Páriz Ferenc orvosi nyelve. Magyar Nyelvőr, 1882.
Csapodi azonban csak lexikális felsorolást ad, a Pápai Páriz nyelvét, stílusát nem jellemzi. Ezzel a magyar nyelvészeti kutatás még mindig adós. 16. A kollégium pusztulására és Pápai Páriz Ferenc szerepére vonatkozólag 1.: Szathmáry Károlt/: A gyulafehér vár — nagyenyedi Pel h len-fő tanod a története. Nagy-Enyed, 1868. 131 — 159. old. 17. A P. C. román fordításáról 1.: Bologa V. L . A d a l é k o k . . . Bukarest, 1955. 147. old. 18. Weszprémi Stephanas: Succincta medicorum . . . Tomus I V . Vicnnae, 1787. 234. old.
11 O r v o s t ö r t é n e t i közi.
»
161
